JELENTÉS. a Phare támogatások igénybevételével megvalósított. és vízminőség védelmi beruházások szeptember 261

JELENTÉS a Phare támogatások igénybevételével megvalósított levegőtisztaság- és vízminőség védelmi beruházások utóellenőrzéséről

1995. szeptember

261.

A vizsgálat végrehajtásáért felelös: az ÁSZ IV. Yagyonellenörzési Igazgatósága

dr. Kovács Árpád

igazgató

A vizsgálatot vezette:

Krucsai Balázs

osztályvezető főtanácsos

A vizsgálatot végezte:

Bank Lajos Istvánj/y Lóránt Kiss Istvánné

számvevő számvevő számvevő

tanácsos tanácsos, tanácsos

T A R T A L O MJ E G Y Z É K

oldal I. Bevezetés

1

II. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok

3

III. Részletes megállapítások

7

1.) A beruházások üzembehelyezése és elszámolása

7

2.) Az üzembehelyezett eszközök és létesítmények

működtetése

3. ) A befeketett eszközök hasznosulása

12

16

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-8-30/1995.

Témaszám: 270

J E L E N T É S

a Phare támogatások igénybevételével levegőtisztaság-

és

vízminőség

megvalósított

védelmi beruházások

utóellenőrzéséről

I.

B E V E Z E T É S

Az Állami Számvevőszék 1992. Il. felében 9 db Unió

Számvevőszékével

az

közösen kiválasztott - Phare forrásból

támogatott környezetvédelmi projekt megvalósitását ta. Közütük 5 projekt, kereken 10 rányzattal, a

Európai

levegőtisztaság-

millió és

ECU

költségelői­

vízminőség

a

vizsgál-

szolgálta. Ezek az utóvizsgálatba bevont projektek a

védelmét követ-

kezők:

Emisszió

mérő

hálózat

korszerűsítése

(3.800 ezer ECU)

Imisszió

mérő

hálózat

korszerűsítése

(3.600 ezer ECU)

- Fluidágyas kazánátalakítás az Ajkai Hőerőműben

(

830 ezer ECU)

Iszapkatrás és nádaratás a Balatanon

(

850 ezer ECU)

- Körös-völgyi holtágak rehabilitációja E projektek keretében megvalósuló

beruházások

zése zömmel az alapvizsgálat lezárását

követően

850 ezer ECU) üzembehelyetörtént.

- 2 -

Az alapvizsgálat a támogatandó célok kiválasztásánál, a

tá-

mogatások odaítélésénél és igénybevételénél számos hiányosságat tapasztalt. A jóváhagyott projektek megvalósitását azonban

összességében

pozitívan

értékelte.

Kifogásolta

viszont, hogy pénzügyileg nem mindenütt készültek fel megfelelő

mű­

módon a beruházások üzembehelyezésére és folyamatos

ködtetésére.

Elsősorban

a költségvetési intézményeknél

szott kétségesnek a szükséges pénzügyi fedezet

előteremtése.

Az utóvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az helyezett új eszközöket és létesítményeket hogyan milyen kimutatható eredmények vannak kenységében, illetve a

levegő-

és

rös-vidéki

Vízügyi

Igazgatóság,

célok,

űzemel1etők

az

vízminőség

Az utóvizsgálatba bevont szervek: Ajkai gazdálkodási Intézet, Környezetvédelmi

üzembehaszno-

előirányzott

sítják. Megvalósultak-e a projektekben

lát-

tevé-

javulásában.

Hőerőmű,

KörnyezetFőfelügyelőség, Kö-

Közép-dunántúli

Vízügyi

Igazgatóság, Szarvas Város Polgármesteri Hivatala. időszak: 1992. július l-től 1994. december 30-ig.

Vizsgált

A helyszíni vizsgálat 1995. április 18-án május 16-án fejeződött be.

kezdődött

A vizsgálat megállapításai a beruházások

üzembehelyezésének

•

és folyamatos működtetésének dokumentumaira, a mélyekkel folytatott interjukra és a helyszíni pasztalataira támaszkodnak.

és 1995.

felelős

szeszemlék ta-

- 3 -

Il.

Összefoglaló megállapítások, következtetések,

javaslatok

Az 1991-93. években a Phare program által nyújtott támogatási lehetőségeket kihasználva néhány költségvetési szerv és gazdasági vállalkozás közel 1,4 milliárd forint összegű levegőtisztaság védelmet és több, mint 210 millió forint összegű vízminőség

meg.

védelmet szolgáló (t. sz. melléklet)

Az utóvizsgálatba bevont

projektek

beruházást

keretében

valósított

előirányzott

beruházások, két laboratórium kivételével, befejeződtek. A megvalósításukra nyújtott kereken J milliárd forint összegű Phare támogatást az érintett szervek saját és sokból 600 millió forinttal egészítették ki.

egyéb

forrá-

A beruházások üzembehelyezése a vonatkozó előírásoknak megfelelően, szabályszerűen történt. Pénzügyi elszámolások (aktiválásuk) azonban a költségvetési intézmények egy részénél (környezetvédelmi felügyelőségek, vízügyi szervek, önkormányzat) nem felel meg a számvitelről szóló !991. évi XVIII. törvény, illetve a

költségvetés

szervek beszámolási és könyvvezetési 179/1991. (XII. 30.) kormányrendetet

alapján

gazdálkodó

kötelezettségéről előírásainak.

házási ráfordítások Phare forrásból finanszírozott könyveikben nem mutatták ki

tőkenövekedésként

(érték

A

szóló beru-

hányadát nélkül

vették nyilvántartásba). Ennek megfelelően az elhasználódás miatti tőkeérték csökkenés kimutatását is meJJőzték. A beruházott eszközök ágak

műtárgyainak

tulajdonviszonyai - a

Körös-völgyi holt-

kivételével - rendezettek.

Az új létesítményeket és eszközöket

üzemeltető

- az alapvizsgálat során tett felhívásunkat is - igyekeztek megfeleléíen gondoskodni

a

szervezetek megszívlelve

folyamatos

működés

- 4 -

anyagi és személyi

feltételeiről.

A

létesítmények

többsége

üzembehelyezése óta folyamatosan müködik. Kivételt képez úszó nádarató gép, amely

eddig

gyakorlatilag

nem

az

végzett

munkát, valamint az iszapkotró gép, amely több mint két éven át alig müködött. A próbaüzemeltetés során kiderült, hogy az úszó nádarató gép alkalmazása a Balaton nagy kiterjedésü vízfelületén vül gazdaságtalan. Az egymástól távol tetemes szállítási költségek, a készítő

fekvő

vártnál

munkák (stégek, egyéb tárgyak

rendkí-

nádasok

miatti elő­

költségesebb

előzetes

eltávolítá-

sa) miatt a költségek többszörösen meghaladják a jégen történő

vágás költségeit.

(Így üt vissza

Phare támogatások odaítélésénél az ságát nem mérlegelték). A

gépnek

az

a

tény,

üzemeltetés a

hogy

a

gazdaságos-

Velencei-tóra

történő

áttelepítését fontolgatják. Az úszó iszapkotró gép kapacitásának kihasználását szírozási források hiánya akadályozta. A

"Balatoni

dálkodási Fejlesztési Program" elfogadásával nanszírozási kérdések

nél, ahol az a megszakitás nélküli (hőerőmüvi

Vízgaza

1995-től

fi-

rendeződtek.

Teljes a kapacitások kihasználása azoknál következik

a finan-

kazánok,

üzemmód

a

létesítményeksajátosságaiból

vízszabályozó

müvek,

lég-

szennyezettséget mérö állomások). Az üzemeltetés és

a

karbantartás

költségeit

működtető

a

szervezetek többsége az elmúlt években fedezni tudta. Néhány esetben (iszapkotró gép, emisszió mérö buszok) a

költségve-

tési intézmény forrásainak szükössége a kapacitás

kihaszná-

lását akadályozta. Az eszközök elhasználódásával és a

szer-

vizelési költségek növekedésével ezek a finanszírozási problémák a költségvetési lelő

intézményeknél

fokozódhatnak.

intézkedések nélkül a környezetvédelem céljait

Megfeszolgá-

- 5 -

ló,

jelentős

kiépített

ráfordításokkal

létesítmények

és

kihasználása

méréí-rendszerek állapota

műszaki

és

kerül

veszélybe. A vizsgált projektekben

kitűzött

sok üzembehelyezésével és

célok többsége a

működtetésével

tösen korszerüsödött az ország

beruházá-

megvalósult. Jelen-

levegőszennyezettséget

mérő

rendszere és müszerbázisa. Az eseti és kézi mintavételezésre épülő

rendszer 14 olyan korszerű állomással bővült, amelyek az ország legfrekventáltabb területein komplex és folyamatos méréseket végeznek emberi lődés

tott

ment végbe a szennyező

közreműködés

levegöszennyező

nélkül. Hasonló

források

által

felügyelőségek)

gazdálkodó szervek részéremérési szolgáltatásokat korszerű

módon

megfelelő

és

pontos és megbízható. a külföldi cégek által méréseket produkálnak. Ezekre építve védő

Hőerőműben erőmű

elvégzett

in-

technikával

is

megfelelő,

elfogadott a

kazánátalakítások

környeze-

köszönhető,

város és környezetének levegiítisztasága vízminőség

eredménye-

kéndioxid és nitrogénoxid kibocsátása a koráb-

binak felére csökkent. Jórészt ennek

A

végző

a

intézkedések tehetök.

Az Ajkai ként az

és

mozgó laboratóriumhoz jutottak, amelyek

az európai követelményeknek

tet

kibocsá-

anyagok (gázok, por, stb) mérése terén is. Az

érintett hatóságok (környezetvédelmi tézmények 7

fej-

jelentősen

védelmét szolgáló projektek keretében

hogy

Ajka

javult. megvaló-

sult beruházások is - bár viszonylag szerény mértékben - lehetőséget minősége

teremtettek arra, hogy az adott területeken a javuljon.

vízszennyező

Megkezdődhetett

a

víz

Keszthelyi-öböl

anyagokat tartalmazó felsö iszaprétegének

üte-

mezett kotrása, a Körös-völgyi holtágak mederállapotának javítása, a vízszabályozás

korszerűsítésével

vízhozamának vízminöséget javít<'> növelése.

a

holtágrendszer

- 6 -

A vizsgált projektek megvalósítása, a

befektetett

eszközök

hasznosulása, a tapasztalt problémák ellenére, összességében eredményesnek zást az

értékelhető.

Nem hozott ugyan

ország álló -és folyó vizeinek és

ségében, de gítik az

szűkebb

alapvető

levegőjének minő­

alkalmazási területükön eredményesen seminőségének megőrzését

életelemek

tását. Arra van szükség, hogy a beruházások lehetőségek meltetők

válto-

alapvető

által

és javínyújtott

kihasználása még teljesebbé váljék. Erre az üze-

részéről

a törekvés adott, támogatásra érdemes.

Az Európai Unió illetékes bizottsága a közelmúltban

tájéko-

zódó felmérést végzett a Phare program által támogatott környezetvédelmi projektek megvalósulásának

Nem

eredményeiről.

hivatalos információink szerint megállapításai megegyeznek a jelentésben foglaltakkal. A vizsgálat során

tapasztalt

hiányosságak

(az üzembehelyezett eszközök elóirásoktól

megszüntetésére

eltérő

aktiválása,

a tulajdonviszonyok rendezetlensége, a hatékonyabb sitást

segítő

együttműködés

felszólítottuk. előkészítésükről

haszno-

elmaradása) a vizsgált szerveket

A szükséges intézkedéseket

megtették,

vagy

tájékoztatást adtak.

A vizsgálat tapasztalatai alapján javasoljuk: 1.) A Környezetvédelmi

és

Területfejlesztési,

valamint

a

Népjóléti Minisztériumnak megfelelő

a.) Kisérjék fokozott figyelemmel és tegyenek

intézkedéseket a Phare támogatások segítségével - a környezetvédelmi felügyelöségeknél és a zetgazdálkodási

Intézetnél

emisszió mérc'i buszok és egyéb

Környe-

üzembehelyezett műszerek

kapacitásá-

- 7 -

nak teljesebb kihasználására és

működési

öltsége-

inek finanszírozására, - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Szolgá-

lat megyei intézeteinél, valamint az Orsz gos zegészségügyi Intézetnél üzembehelyezett mérő

állomások és mérő gépkocsik geinek finanszírozására. b.) A felügyeletük alá tartozó ködtetett

korszerű

imisszió

működési

intézmények

szer mérési eredményeinek hatékonyabb

költsé-

ál al

emisszió és imisszió

mé

Kö-

ő

mű­

rend-

hasz

a szükséges környezetvédelmi intézkedések j alapozása érdekében segítsék nyek közötti

együttműködés

elő,

meg-

hogy az intézmé-

szervezettebbé

ered-

ményesebbé váljék.

2.) A Közlekedési, Hírközlési

és

Vízügyi

Miniszt riumnak,

hogy tegyen intézkedéseket a Phare támogatások gével beszerzett és jelenleg kihasználatlan rató gépnek a Velencei-tóra megfelelő

történő

ús

segítsénáda-

áttelepít'sére

és

hasznosítására.

III.

Részletes megállapítások l.) A beruházások üzembehelyezése és elszámolása Az utóvizsgálatba bevont projektek

kereT'

zott beruházások, két laboratórium ződtek.

Megvalósításukhoz az érintett költségve

tézmények és gazdasági vállalkozások saját és e

. :ái,ránybefejein-

- 8 -

ső

forrásokból is hozzájárultak. Üzembehelyezésük a

natkozó

előirásoknak

megfelelően,

vo-

szabályszerűen

tör-

tént. A befektetett eszközök aktiválása azonban a

költ-

ségvetési intézmények egy részénél nem felel meg a számvitelről

ségvetés

szóló 1991. évi XVIII. törvény, illetve a költalapján

~önyvvezetési

gazdálkodó

szervek

kötelezettségéról

beszámolási szóló

és

17911991.

(XII. 30. l Kormányrendelet elóirásainak. 1.1.

l Az emisszió

mérő

korszerűsítésére

hálózat

között összesen 7 db emisszió kibocsátás) ratóriumi

mérő

busz,

kiegészítő

1991-93.

(levegőszennyező

különböző mérőműszerek

anyag

és labo-

eszközök beszerzése történt

Ezek az eszközök a következö

meg.

intézmények

tulajdonába

buszt kapott a 12

környezet-

kerültek: - Egy-egy emisszió

mérő

védelmi felügyelóség közül 6 felügyelőség (Észak-magyarországi, Kiizép-Dunántúli, Közép-Dunavölgyi, só-Tisza-vidéki, Tiszántúli és az

Észak-

Al-

dunántúli

K. F. )

Egy emisszió laboratóriumi

mérő

busz,

kiegészítő

különböző

eszközök

mérőműszerek

a

és

Környezetgaz-

dálkodási Intézet eszközállományát gyarapitották. A beszerzett és

üzembehelyezett

453 millió forint,

melyből

eszközök

összértéke

a Phare támogatás 416

mil-

lió forint (3,8 M ECU). Az eredeti

tervektől

eltérően

- a

Phare

támogatáson

kivül szükséges finanszírozási források hiánya miatt a Környezetgazdálkodási Intézetben nem

tudták

üzembe

- 9 -

helyezni a

bűzmérő

vegőtisztaság

taboratóriumot és felépíteni a

védelmi

referencia

le-

laboratóriumot.

Ez

mérő­

utóbbi hiánya az országos emisszió -és imisszió

hálózat műszereinek hitelesítését is nehezíti. A laboratóriumok befejezéséhez mintegy 60 millió forint hiányzik.

( A KTM tájékoztatása szerint

a

referencia

laboratorium üzembehelyezése !995 év végén várható). Az új eszközök aktiválása a Környezetgazdálkodási tézetben és a környezetvédelmi génél nem a vonatkozó

felügyelőségek

előírásoknak

In-

többsé-

megfelelően

tör-

tént. Az üzembehelyezett eszközök értékét nem számolták el tőke növekedésként, esetenként csak a saját ráfordítást aktiválták, nem tartják nyilván az eszközök elhasználódását 1.2.) Az országos

tükröző

levegőminőség

értékcsökkentést.

mérö

rendszer

továbbfej-

lesztésére az Országos Népegészségügyi Központ 199!-93 között összesen 15 db konténeres, korszerű műszerekkel felszerelt mérőállomást és 5 db mobil mérőgépkocsit vásárolt. Ebből l mérőállomást és l Országos Közegészségügyi Intézetben, és 4

mérőkocsit

Tisztiorvosi

pedig

az

Szolgálatnak

Állami

mérőgépkocsit

az

mérőállomást

14

Népegészségügyi

(ÁNTSZ)

az

ország

és leg-

szennyezettebb régióiban működö 8 megyei intézeténél helyeztek üzembe !993-ban (Baranya, Borsod, Győr, Heves, Komárom, Nógrád és Pest megyében) A

beszerzett

és

üzembehelyezett

összesen mintegy 384 millió

fol'int,

eszközök amit

véve a Phare támogatásból finanszíroztak. A

értéke

lényegében Népjóléti

Minisztérium eddig mintegy 90 millió forinttal

járult

hozzá az eszközük beszerzéséhez és üzemeltetéséhez.

-

Az eszközök aktiválása

l

o -

1994-ben

szabályszerűen

meg-

történt. 1.3.) Az Ajkai

Hőerőműben

a

levegőt

szennyező

anyagok

ki-

bocsátásának csökkentése érdekében !990 és !992 között összesen 4 db 100 t/óra kitottak át

korszerű,

teljesítményű

gőzkazánt

tüzelésű

ú.n. fluidágyas

alaüzeme-

lésre. !990-9!-ben két kazán átalakítását saját, illetve zai pénzforrásokból finanszírozták,

majd

ha-

!992-ben

megítélt Phare támogatást is igénybe véve további

a két

kazán átalakítását végezték el. A beruházás megvalósi tására öss-zesen 541,4 mil l i ó rintot fordítottak, mil!ió forint,

a

melyből

Központi

a

Phare

támogatás

Környezetvédelmi

fo8!,4

alapból

nyújtott támogatás pedig 60 millió forint volt. A beruházások üzembehelyezése és irásoknak

megfe!elően

l. 4.) A Közép-dunántúl i

öböl

térségében

aktiválása

elő­

történt.

Vizügy i !992.

Igazgatóság

a

Keszthelyi

májusában üzembe helyezte

holland lHC Beaver cég által gyártott nyű

az

a

nagyteljesítmé-

úszó iszapkotró gépet. Üzemeltetésének célja a Ba-

laton fenék felsö !0-!5 cm-es iszaprétegének eltávolítása, s ezáltal az algáknak táptalajt adó

foszfor

nitrogén tartalom csökkentésével a vízminöség

és

javítá-

sa. A kotrógép beszerzésére és üzembehelyezésére 111 millió forintot kii!töttek. Ebböl a

Phare

összesen támoga-

- ll -

tások 73 millió, a vízügyi ágazat

által

biztosított

források pedig 38 mi ll ió forintot tettek ki. minőségének

A nádállomány és közvetve a víz

javítását

kívánta szolgálni az ugyancsak 1992-ben beszerzett próbaüzemelésre beállított úszó nádarató gép. zási és üzembehelyezési

kÖltsége

összesen

és

Beruhá8

millió

forintot tett ki. Az üzembehelyezett gépek aktiválása nem

felel

meg

a

számviteli törvény és a vonatkozó rendelkezések

elő­

írásainak.

csak

A

Vízügyi

Igazgatóság

a

tőkeérték

mennyiségi nyilvántartásba vette, a dését könyveiben nem mutatta ki.

gépeket

növeke-

értékcsökkenést

nem

számol el. 1.5.) A Körös-völgyi holtágak kritikusan vízminőségének

kedvezőtlenné

javítására Szarvas város

- az érintett vízügyi és

más

önkormányzata

szervek

bevonásával

1990. márciusában átfogó, mintegy 430 millió igénylő

vált

forintot

fejlesztési programot dolgozott ki.

E program

első

ütemében az ökológiai

szabályozó beavatkozások

és

(vízkormányzó

vizforgaimat és

vízszint-

szabályzó műtárgyak építése, mederszakaszok stb.) valósultak meg. (2.sz. melléklet)

kotrása,

Az üzembehelyezett beruházásokra összesen 91,2 forintot fordítottak, amit -5,6 M Ft

millió

Földművelésügyi

Minisztérium-i támogatás kivételével - Phare forrásokból finanszíroztak. Az üzembehelyezett beruházások a Magyar Állam tulajdonába és a Köriisvidéki Vízügyi

Igazgatóság

kezelésébe

-

12 -

kerültek. Ennek ellenére eltérően

az

előírásoktól

érvényes

- a létesítményeket Szarvas Város

Polgármes-

teri Hivatala aktiválta. A tulajdonviszonyok törvényes rendezésére az érintetteket felszólítottuk. működtetése

2.) Az üzembehelyezett eszközök és létesítmények

A beruházott eszközök üzembehelyezésük óta

folyamatosan

üzemelnek. Kivételt képez a nádaratógép, amely

a

három

év alatt gyakorlatilag nem végzett munkát. A többi köz

működése

esz-

is csak részben tölti ki teljesen a kapaci-

tást, egyeseknél az

üzemidő

még az igényelt mértéket sem

éri el. Teljes kapacitáskihasználás azoknál a létesítményeknél van, ahol a

működés

megszakitás nélküli üzem zettséget

mérő

sajátossága

(hőeróművi

a

folyamatos,

kazánok,

állomások, vízszabályozó

légszennye-

művek).

Az üzemeltetés és karbantartás költségeit, szervezetek saját bevéte l i forrásaikból ,

a

működtető

i ll etv e

költ-

ségvetési támogatásból az eddig eltelt idéiszakban fedezni tudták. Forráshiány az üzemelést csak egy-két esetben korlátozta. időszak

A tapasztalatok szerint azonban

a

lejárta után, a beruházott eszközök

garancia

életkorának

növekedésével a szerviz költségei jelentösen megemelkednek. Nö az üzemköltség is. Ugyanakkor a származó és egyéb

saját

bevételi

Ezért intézkedést igényel, hogy az tési szervek számára az indokolt

költségvetésből

források

szűkülnek.

üzemeltető

költségve-

mértékű

üzemelés

költ-

ségei intézményesen biztositottak legyenek. 2.1.) A

levegőszennyező

mérő

anyagok

kibocsátását

("emisszió'')

laboratóriumokat és egyéb eszközöket a 6

környe-

-

zetvédelmi

felügyelőség

13 -

és a Környezetgazdálkodási In-

tézet (KGI) folyamatosan

működteti.

A

lesítették, gondoskodtak a szükséges kiképzéséről.

tós

műszereket

kezelő

személyzet

Az eszközök karbantartását részben

szerződéssel

(3

felügyelőség),

hite-

részben eseti

tarmeg-

rendelésekkel oldják meg. Általános tapasztalat, a szerviz szolgáltatás nehézkes,

az

hogy alkatrészellátás

megoldatlan. ezért idéinként 2-3 hónapot is kell

várni

a szükséges alkatrész cserére. működtetők

Az új mérési kapacitások- a

tájékoztatása

és a nyilvántartott üzemórák szerint- egyetlen intézelsősor­

ménynél sincsenek teljesen kihasználva. A KGI

ban a gazdálkodó szervezetek részére végez térítés ellenében mérési szolgáltatásokat (új ipartelepek

léte-

sítésénél, új technológiák telepítésénél, stb.). A mérőbusz

kihasználása általában

60-80

%

között

mozog

(egy garnitúra kiszolgáló személyzettel számolva, mert egy új garnitúra beállításával a kapacitás

megdupláz-

ható lenne). A megrendeléseknek azonban igy is

eleget

tudtak tenni. A piaci verseny erös,

a

mérési

vállalkozók viszonylag nagy száma

szolgáltatást miatt

a

végző

vállaJási

árak nyomottak. Ezek mérései ugyan kevésbé megbízhatóak, de a megrendeliík igényeit kielégítik (a mérési jogosítványok ma még

nincsenek feltételekhez kötve).

A dioxin laboratörium müszereinek és a többi új mérési műszernek

a

mintegy 25-30

kihasználása ~-os.

ennél

is

kedvezőtlenebb,

A jobb kihasználást itt is a

rendelések hiánya okozza.

meg-

- 14 -

felügyelőségeknél

A környezetvédelmi

kihasználása is elmarad a müszaki régiók

lévő

mérőbuszok

és

lehetőségektől

a

sajátosságai miatt változó (üzemóra tel-

eltérő

jesítmény évi 300-900

közőtt

mozog). A

fizet·ett

rendeiések behatároltak, a hatúsági mérések szükséges növelését

pedig

egyébként

felügyelőségek

a

meg-

juttatott költségvetési források szükössége

részére korlátoz-

za. 2.2.) A

levegő

mérőállomások

zett konténeres ranciális 1994-től

mérő

szennyezettségét és

1993-ban és

szervizproblémák

folyamatosan és

üzembehelye-

mérőgépkocsik

ga-

követően

megoldását

megfelelően

a

működnek.

kapacitások mindenütt beépültek a müködtetö

Az

új

szerveze-

tek tevékenységébe. A müködés sajátosságaiból

adódóan

a rendszer kapacitását lényegében teljes egészében kihasználják. 2. 3.) A fluidágyas

tüzelésű

Hőerőmű

kazánokat az Ajkai

fo-

lyamatosan üzemelteti. Kapacitáskihasználásuk teljes, csak az

előirt

Ie. A kazánok

rendszeres karbantartás terhelését

az

évszak

változása határozza meg, de ez a

idejére állnak és

a

fluidágyas

gőzigény

üzemmódot

nem befolyásolja. A

működésnek

tárgyi, pénzügyi,

illetöleg személyi aka-

dályai nincsenek. Az import berendezések szervizelése, tartalék alkatrész ellátása nem ütközik akadályba. 2. 4.) A

nagyteljesítményű

iszapkotró gép

1992.

májusában

kezdte meg próbaüzemelését a Keszthelyi öbölben. Ebben az évben kapacitásának kb. egy 60

hektáron

végeztek

1/3-át használták ki, mintkotrást,

az

eltávolított

anyag me n ny i ség e tiibb mi nt 115. OOO m3 vo l t.

- 15 -

1993-ban és 1994-ben az iszapkotró gép -

a

szükséges

gyakorlatilag

finanszírozási források hiánya miatt alig üzemel t (3. sz. me l léklet).

A "Balaton" Alapítvány 1994. szeptember 27-én az ARAL Hungária Kft-től 30 ezer liter gázolajat kapott,amelyet térítésmentesen tovább adott a Balatoni Vízügyi Kirendeltségnek, azzal a kikötéssel, hogy kizárólag a kotróhajó üzemeltetésére használhatja fel. Ennek segítségével 1994. október 6. és november 16. között a kotróhajóval 10 hektárnyi területet tisztítottak meg. A kotrógép üzemeltetésének finanszírozási

problémáját

végül is a "Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról" szóló 210011995. oldotta meg,

melynek 3.

(IV. pontja

12.)

szerint

terhelésének csökkentése érdekében lepelkotrási munkáit

legkésőbb

kormányhatározat a

11

belső

tó

A

Keszthelyi-öböl

1999 végéig be kell fe-

jezni". Ezzel összhangban az 1995. évi kotrási feladatokra a

fejezeti

kezelésü

célelőirányzatok

ágazati

terhére összesen 62 millió forintot engedélyeztek. lehetövé teszi a gép kapacitásának szinte

teljes

használását, az iszapkotrás mintegy 150 hektáron

Ez kitör-

t én ö e l végzésé t.

Az úszó nádarató gép az 1992. március-áprilisi üzemén túl gyakorlatilag nem

működött.

próba-

Sem konstrukci-

ójában, sem gazdaságosságában nem alkalmas

a

Balaton

nagy kiterjedésü vízfelületén az egymástól

viszonylag

távol fekvó nádasok kezelésére. A rossz minöségü,

el-

hanyagolt nád a kereskedelemben nem

értékesíthető,

így

a nád bevételével sem javítható

gazdaságosság.

Az

a

úszó nádaratás költsége tiibbsziiriise a

jégröl

történő

vágásénak, küliiniisen a nagy szállítási távolság miatt.

-

16 -

A rövid ideig tartó jeges

időszakok

szükség az úszó gép segítségére. A

miatt

lett

tervek

volna

szerint

a

part menti sávok szárait akarták rendben tartani ezzel a géppel. A munkát nagyon stégek és egyéb, a hajó

lelassítja

mozgását

a

akadályozó

eltávolítása. A gép kihasználására

a

lévő

vizben

tárgyak

Velencei

tavon

keresnek megoldást. A nádarató gép kihasználatlansága kapcsán

emlékeztet-

nünk kell arra, hogy a Phare támogatások odaítélésénél elsődlegesen

gát és a

a megoldandó feladatok (célok)

megoldásra

vonatkozó

fontossá-

elgondolások

műszaki

megalapozottságát mérlegelték. A beruházások üzemeltetésének gazdaságossági kérdései nem képeztek

mérlege-

lési szempontoL Arra sem a támogatást nyújtók, sem támogatást igényliik nem forditottak 2.5. l A Körös-völgyi

holtágakban

kellő

megépített

a

figyelmet. vizszabályozó

mütárgyakat a Köri'>svidéki Vízügyi Igazgatóság Szarvasi szakasz

mérnöksége

helyzetnek

megfelelő

f'olyamatosan Üzemeltetési

üzemelteti.

Az

új

Szabályzatnak

az

összes érdekelt féllel (érintett önkormányzatok, nyezetvédelmi Felügyelöség)

történő

végsó

Kör-

egyeztetése

és jóváhagyása azonban még nem történt meg. Ezért

még

nincs megfelelö garancia arra, hogy a holtágban történő

vízbetáplálás idöszaka és mennyisége a folyamatosan

mért vizminiíségi paraméterekkel összhangban történjen. 3.) A befektetett eszközök hasznosulása A Phare támogatások Igénybevételével megvalósított beruházások

a

program

inditásának

sajátosságaival

is

összefüggésben - ti'>bhnyire nem illeszkedhettek szervesen

-

megfelelően

esetenként

17 -

kiérlelt országos fejlesztési ötletszerűek

voltak. Ennek ellenére az ország

adott régióiban, bizonyos területeken is jól segítik az

alapvető

nőségének megőrzését

koncepciókba,

szélesebb

életelemek,

(viz,

körben

levegő)

és javítását. Hasznosításuk, a

mita-

pasztalt problémák ellenére, összességében eredményesnek értékelhető.

3. l.) A

levegőszennyezó

mérő

anyagok kibocsátását

mozgó laboratóriumok (7 db) beszerzésével helyezésével országos

kibővült

mérőhálózat.

és

jelentősen

korszerű

és

üzembe-

korszerüsödött

az

A korábbinál megbízhatóbb és job

ban dokumentált mérési adatok lehetövé teszik, hogy az illetékes hatóságok (környezetvédelmi önkormányzatok) .szigorúbban

felügyelőségek,

megköveteljék

bályokban eiéiirt szennyezési határértékek

a

jogsza-

betartását,

illetve a szükséges intézkedések végrehajtását. számos jele érzékelhetó volt eredmények kü!önösen azokon a

a

vizsgálat területeken

tek, ahol kialakult és szorosabbá vált a delmi és az egészségügyi szervek jér, Pest, Tolna és Veszprém

Ennek

során.

jelentkezkörnyezetvé-

együttműködése

megyében).

Az

Ezt

(Fe-

konkrét

példák is alátáma.sztják. Az Ajkai Kristá!y Kft-nél bírságot szabtak ki a nem megfelelö leválasztóberendezéssel működtetett festési technológia következtében megnövekedett környezeti nehézfémterhelés miatt. A Kft-t kötelezték megfelelő JeváJaszt
-

18 -

STRABAG váci telephelyének leállítása és lombattán a MOL Rt. emisszió csökkentési zettségének hatósági előírása. Az új mérési kapacitások

ál tal

Ehhez a müködés finanszírozási

lehetőségek

nyújtott

azonban mint említettük messze nincsenek

Százhakötele-

kihasználva.

forrásainak

rendezése

mellett a környezetvédelmi és az egészségügyi együttműködésének

szervek

továbbá kiszélesítésére és a Környe-

zetgazdálkodási Intézet hasonló jellegü szolgáltatásainak fokozottabb tlasznositására lenne szükség. 3.2.) A

levegőszennyező

anyagok

kibocsátásátmérő

is nagyobb mértékben korszerüsödött gőszennyezettségét

mérő

az

hálózatnál

ország

hálózat rendszere és

leve-

műszerbá­

zisa. A jelenlegi, országosan ó89 ponton eseti és kézi mintavételezésre

épülő

lomással

amelyek az

bővült,

területein komplex és

rendszer 14 olyan ország

folyamatos

emberi beavatkozás nélkül. hez még további 39 ilyen

k<>rszerű

ál-

legfrekventáltabb méréseket

végeznek

(A hálózat teljessé tételéállomás

telepítésére

lenne

szükség). A kapott adatokat a rendszer számítógépen

feldolgozza

és az eredményt az állomások floppy lemezen

megküldik

az Országos Közegészségügyi Intézetnek (OKI)

összesí-

tés céljából. Jelenleg folyamatban van a rendszer

to-

vábbfejlesztése, amelynek megvalósulása

OKI

után

az

központi számitógépére az országos hálózatból

közvet-

lenül befutnak az adatok. Az új mérési rendszer legfont<>sabb eredménye,

hogy

a

korábbinál s<>k<>ldalubb, értékesebb és rendszerezettebb információk állnak az illetékes minisztériumok, az önkormányzatok és más hatóságok rendelkezésére gőszennyezés

elleni hatósági fellépéshez.

a

leve-

-

A vizsgálat során

az

19 -

adatok

megnyilvánulását tapasztaltuk.

hasznosításának

számos

Így például:

-az állomásokat működtetö ÁNTSZ intézetek közvetlenül felhasználják a mérésekből kapott információkat a helyi közegészségügyi intézkedésekhez. A folyamatos mérés renészere döntö bizonyítékat ad a tartós levegöszennyezésre, amit a kibocsátó a tapasztalatok szerint egyre inkább kénytelen elfogadni. Lehetövé vált a szmogriadó elrendelésének a megalapozása. Méréseket végeznek pl. főutak környékén, iskolák, lakótelepek levegöminóségi állapotának megállapítására. az adatokat megkapják az önkormányzatok további intézkedésre. Mérések történtek lakossági panaszok kivizsgálására is; - az OKI központi adatbázisára befutott adatokból rendszeres jelentések készülnek a népjóléti és környezetvédelmi tárcák részére az ország régióinak mindenkori levegüszennyezettségi állapotáról; - a városi, helyi TV állomások a lakosság tájékoztatására rendszeresen igénybe veszik az ÁNTSZ-ek ínérési adatait. A helyi nyilvánosság tájékoztatást kap a szennyezések okairól, kibocsátóiróL Az OKI az adatokról a Meteorológiai Szalgálatot tájékoztatja; - az OKI tervezi a mért eredményekról egy rendszeres havi értesitií kiadását, amelyet az érdekeitek széles körében kivánnak terjeszteni. Az új mérési rendszer azonban csak a hasznositás lehetőségeit

teremti meg. a levegiitisztaság megiírzését

és

javítását az illetékesek intézkedései biztosithatják. 3. 3. ) Az Ajkai

ló

Höeriimű

átalakítása

kazánjainak fuidágyas vitathatatlanul

jól

tüzelésre hasznosult,

vaaz

- 20 -

eredmények

A

mérhetők.

kazánok

átalakitása

szennyező

anyagkibocsátást 1993-ban

delmi cég

műszeresen

egy

utáni

környezetvé-

bemérte, majd l994-ben a szakha-

t óság is e ll enőrzií méréseket végzet t. Egybehangzó megállapításuk szerint, az NOx

szennyezőanyagok

meghaladja a célul

erőmű

által kibocsátott S0 2 és

mértékének

csökkenése

átlagban

minimum 30 %-os kéndioxid,

kitűzött

előirányza­

i Iletve 40 %-os ni t rogénoxid · csökkentési

tot. A kedvezöbb Jevegöszennyezési mutatók következtében az

eröműre

kir(Jtt levegöszennyezési bírság 1994-re

az 1991. év elöttihez képest

a

töredékére

További elöny. hogy a fluidágyas vált az egyre romló

minöségű,

csökkent.

tüzeléssel

lehetövé

nagy hamutartalmú

ajkai

bányaszén elégetése is. A környezetvédelmi garancia méréseket a BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Kft. végezte el !993. II. hóban. A mérések szerint a hagyományos porszén tüzelés emissziójához képest a 9-es számú és !O-es számú fluidágyas kazán emissziójának a csökkenése: teljes ( 100 t/h) géízterhelés me l lett: kéndioxid 27,1() ;<;\,illetve 37,31 8I NO x 50,45 8\, illetve 56,49 8I csökkentett (60 t/h) terhelés mellett: 75,0 8\, illetve 77,0 8I kéndioxid 54,9 ~. illetve 55,8 8I NO x A kénmegkiltés mindkét kazánnál magasabb a Jezö ál tal garantál t 55 81-nál. Lényegében véve a kazánok tüzelési módja sének eredménye, hogy az kibocsátása nagymértékben

Erőmű

éves

csökkent,

kivite-

korszerűsíté­

Iégszennyező

amit

az

anyag alábbi

- 21 -

adatok igazolnak.

so 2 1991. 1994. A

NO x t/év

25.553 9. l 12

felügyelőség

tett

t/év

por t/év

3.941 2.096

2.604 392 erőmű

kimutatásaszerint az

légszennyezési

bírság

1990.

óta

folyamatosan

csökkent, az 1991. évi 76 millió Ft-ról millió Ft-ra, a kevesebb kibocsátott miatt.

(A porszennyezés csökkenését

nyek elé

időközben

Az

által

erőmű

anyag Ajka kedvezően

ri Ajka

beépített

kibocsátott

város

és

által fize-

1994-ben

anyag

szennyező elsősorban

2,8

a kémé-

eredményezt ék).

szűrők

kevesebb

környezetének

levegőszennyező levegőminőségére

hatott. A Veszprém Megyei ÁNTSZ évek óta mépor és S0 2 szennyezettségét és a leve-

ülepedő

gőtisztaság

alakulásának trendjét.

(NO x -et

műszer

hiá-

nyában nem mérték). A városban az

ülepedö por !990.

óta

folyamatosan

megengedett határérték alatt van ( 16 g/m

2

,

30 nap).

a A

S0 2 ugyan mindig a 0.15 mg/m 3 határérték alatt volt, de

1990. óta számottevéíen csökkent O, 04 mg/m 3 szak alatti nyári

terhelésről

időszakban

az

S0 2

0,01 mg/m 3 körüli szennyezettség

idő­

té l i

értékre. még

A

alacso-

nyabb. A város levegöjének minösége és között az összefüggés ez az

az

erőmű

valószínűsíthető,

emissziója

tekintve, hogy

egy ik f(i szennyezöforrása a városnak, de a

tás mértéke nem

számszerűsithetii.

A város

ha-

levegőjének

tisztaságát ugyanis sok egyéb kiirülmény is befolyásolja (például az üveggyár, az egyedi családiházas mód, a széljárás. meteorolcigiai viszonyok, stb.)

fűtési

- 22 -

3. 4. ) A nagy te l jes i

tményű

ho !land úszó ko t ró gép

beszerzésé-

vel a vízminöséget károsító anyagokat tartalmazó balatoni meder

felső

iszaprétege

eltávolításának

müszaki

feltételei - ha korlátozott mértékben is, de remtödtek. E

lehetőséget

azonban eddig az

megte-

üzemeltetés

finanszírozási problémái miatt nem sikerült megfelelöen kihasználni. Az eddig végzett kutatási eredmények igazolják, hogy a kotrógép folyamatos

műkiidtetésére

vízminő­

a Balaton

ségének javítása érdekében nagy szükség lenne. A kotrógépet

üzemeltető Vizűgyi

Kirendeltség

!992

és

1994. között elvégeztette azokat a kutatásokat, melyek megalapozták a kotrás folytatasát, azaz kimutatták annak

vízminőség

javitc'> hatását, és megnyugtató

eredmé-

nyeket adtak a zagyelhelyezésre vonatkozóan is. Összesen 7 kutatási jelentés készült ezekben a témákban. A kutatások igazoltak, felsö,

hogy

a

kotrás

a

mederiszap

legnagyobb foszfor és algaspóra tartalmú

gét sikeresen

eltavolítja,

melynek

réte-

következtében

mederfenék foszfor tartalma mintegy 15-20 a-kal ken, ami jelentCis

vízminőség

kikotort területen a

javulást

visszatöltődés

nem

a

csök-

eredményez.

A

jelentős.

Bebizonyosodott az is, hogy a kikotort zagy

a

termé-

szetre, a kiirnyezetre nem karos, a savanyú talajok javitásara, a hanyaterületek

rekultivációjára

is

fel-

folyamatos,

erre

használhat<>. A kotrási anyag vizsgálata azóta is

kötelezö el
léte-

- 23 -

Az

~szó

nédarató gép beszerzésére forditott eszközök -

a Balatonon történö üzemeltetés

miatt -eddig még nem hasznosultak. Ennek gép

műszakilag

ellenére

a

Velencei-tó

lehetövé teszi, áttelepitik, a

vízszintje

nádaratást

nem

tiltó

üzembe helyezik és mivel ott kisebb a

felülete várhatóan

gazdaságosabban

és

tó

hatékonyabban

tudják használni. A Velencei-tavon a kisebb nádasok tó közepén bakhátakon jégről,

alakul tak

közelében

kipusztul. Az évek óta tartó a

ki,

aratásuk

a

akár

akár vizróJ csak bizonyos vízszint fölött meg-

engedett, mivel a gyökér mind

a

jól megoldott, kipróbált, a Fertö-tavon

évek óta használják. Amint időszakokban

feltételei

kedvezőtlen

Balatonon,

mid

mindkét tavon közelit

a

a

igen

megsérült alacsony

vízszint

Velencei-tavon

maximumhoz.

nádvágási idöszakban a gépet már

A

növény

megszűnt,

legközelebbi

működtetni

tudják.

Amennyiben a tó nádasállománya egészséges, és a learatott nádat értékesithetik, úgy árhevételt

is

eredmé-

nyezhet az üzemeltetés. 3.5.) A Körös-völgyi holtég rendszerben elvégzett kotrési és egyéb munkék, gyak

illetve megépitett vízszabélyozó

működtetésének

kezdeti

javuléséban mutatkoznak.

eredményei

műtér­

vizminőség

a

arra

utal-

nak, hogy a projekt megvalósítása óta, 1993-tól

kezdő­

dően

A mérési adatok

a II. osztályú integrált vizminöség szinte minden

mérési helyen l. osztályura változott let). Mind a viz oxigénháztartása, talma szempontjahól a korábbinál

(4.sz.

mind

mellék-

tápanyagtar-

kedvezöbb

értékeket

regisztrál tak. A Környezetvédelmi Felügyelöség vizminöségi, a KÖVIZIG vízrajzi észleliihál
szerint,

a

- 24 -

mintavétel helye, ideje szempontjából összehangolatlanok és az egymás közötti adatcsere sem végzők

vizs-

olyan nagy mértékben lecsökkentették

mintavételek számát, hogy az már a zást biztosító

zavar-

vízminőségi

talanul. Kifogásolható az is, hogy a gálatot

működik

műtárgyak,

zsilipek

finom

a

vizkormány-

célszerű működteté­

sét is akadályozhatja. E hiányosságak

megszüntetéséről

elsősorban az üzemeltetést végző KÖVIZIG-nek kell mielőbb

gondoskodnia.

A Szarvas Város

Önkormányzata

és

a

többi

szerv is tudatában van annak, hogy a javuló hosszútávú

megőrzése

és az ökológiai

tartása érdekében - amely a

érintett vízminőség

egyensúly

turisztikai

fenn-

fejlesztésre

vonatkozó elképzelések alapját képezi - szükség van a holtágrendszer további rehabilitációjára. Ennek törekedni kell a

jelenlegi

vizhozam

további iszapkatrási és vízpart kellene végezni.

Budapest. 1995. szeptember hó

Sándor István alelnök

Melléklet: 4 db táblázat miniszteri levelek (4 oldal)

során

megduplázására,

védelmi

munkálatokat

l. sz. melléklet a V-8-30 /1995. számu jelentéshez

A Phare támogal.a=l megvalositott beruházások összesitett raforditásai ezer Ft Projekt megnevezese

Finanszrrozasi forrasok Phare támo~atás* Sajat fornis

1. Emisszió mér6 hitlaza t kor-

E~véb

forras

Összesen

416.000

37.000

-

453.000

341.000

43.000

-

384.000

81.400

400.000

60.000

541.400

80.500

500

38.000

119.000

85.550

-

5.600

91.150

1.004.450

480.500

103.600

1.588.550

szeriisitese 2. Imissz6 méro hitlozat kor-

szeriisitese 3. Fluidagyas kazitnalalakitás az Ajkai EromGben 4. Iszapkatras és nitdaratás a Bala to non 5. Körös--völgyi holtágak rehabilitáci6 ja

Összesen

* A ritforditás

-

idoontjában érvényes Fl/ECU arColyamon szitmolva

2. sz. melléklet a V-B-30 /1995. sz. jelentéshez A Körös-völgyi holt;\,grendszer rehabilitaciója Phare-program kereteben végzett fejlesztesi munkilk

Költsée: Ft l. Siratói szivornya kiepitése

4.353.861

2. Bikazul(i_ ag kenderaztatós rész kotrasa

12.001.209

3. Annali!reti vizkorm:l.nvzó míltare:v létesitése

31.675.254

4. Bikazu~ hid létesitése

14.939.155

5. Torkolati vizszintszabiiivozó míltare:v let.

l 8.848.039

6. Kilk3.foki szivattyU telep uj halracsos míltargy létesitése

1.884.200

7. Szappanoszugi rész kotrasa

7.647.417

Összesen

91.349.135

Tovabbi vizgazd3.Ikodasi feladatok A vizpótló míl bovités<, atépitese, a HAKI ag kotrasa, míltargyépitések, lokilis kotrasok a IL ütemre készitett fejlesztesi tanulmany szerint.

.

'·

3. sz. melléklet a V-8-30 /1995. számú jelentéshez

A Keszthelyi-öbölben üzembehelyezett Úszó kotrógép összefoglaló teljesítmény adatai

1992.

Kotort terület (ha)

1993.

1994.

l 995.( terv)

58. 7

19, l

10

150

117.400

38.200

19.939

300.000

39, 2

16, l

3, 7

62,

29, 9

14, 8

3, 7

44, 6

Tervezési ktsg. (MFt)

2, l

l, 3

-

l O, 9

Eszközbeszerzés

7, 2

-

Kotort anyag mennyisége (m3j Költségek összesen (MFt)

o

eb bot Fenntartási ktsg. (MFt)

-

6, 5

4. sz. melléklet a

v-a ...~o /19 95

számu jelentéshez

ÁNTSZ Békés megyei Intézete felszínvíz viszgálali eredményei · vízminöségi oszlályok kimutatása

Év

Minte. megnevezése

Mintavétel idöcontia

B. Szentandrás Ouz:zas2l6 t.

B.Szentandrás Sz&wagszij\16 hid

1989 lll. . ..................... ll. lll. ll. ................ .....'!!:~!..... ................... ...................... . .......ii:······ ll. ll.

............................. ····-~'~·-·· .......IL...... .......................... 111 • ..•..9!!,~..•. ................... .......rot. ir...... .•.•.9?.,1.!!..•• :::::::.!;::::::: 07.19 .......ri:······· :::::1~;~:::: ............................ ............................. .. ................... l. l. ll. ....J.t9!!.•.. ........li:······· ...........ii:······ .......ii:······

.......~:.......

----~,1.! ....

ll. ...................

-·············· ll. .............................

::::::I::::::: :::::::Je:::: ........................

12.11

1990 .............................

03.28

...................... .....-,i:····--· ...................... ll. l. ............................... ............................ ----------------

:::::~;~:::: ...................... 05.2l

ll.

Ul.

•.....!!l·•.....•

l. l. ........................ ....................... ........................

l. lll. :::::~?.;~:::: ~:::::ri::::::: ··.·----i:······· ....................... .......~:....... l . ll. ......................... .....~:1Q.... ······-~'-······ ll . ll. .••..11.19 1Q:9.!!.... .......ri:·····-ll. ••••••• !:....... 11. "'""ji."'"'' """iii:''''''

1!':91

ll. ll. .....~,?.!!.... .......L...... ll. ........................... .. ........................ . lll. ··---~'?Q.... ..... .J!:....... .......!!:. ..... ............................ l. ll. ..... l. •••••• !!!:.. .... .......ii:··--·· ······w:······ .....~:1!..... f!?.,Q~---- .......,r....... 11. .......................... . oo.2s ---·--li:··----· .......ic--···· ............................ 11. 11.

:::::::r::::::

~----~------~iü~-:~i4L···~--~--~------~~-~-----··~--------~-i~c_--_·--_-~··_··_···~"~c_··_·--~·-_··_··~·ü~:·_··_---~----_--_ .._···_--_··_·-~----_··_··_--·_.._··_··_---~ws2

....... .......

:::::~~~:::: 06.08

·------\:---....

·--··--.-.:-··----

-------\~--..... ................ •......~ ........ ··----·i.-:······ ................ ................

·····oo:;y··· ·······,i:·····-- .......................ii:·--···

.....öii:3T" ......T.......................

::::::::c:::::

....... .... _ _... ._.....: ..oo~··-~:2:;:.1_···_·1-·---·-··..!:T'-.._··---·+·---_--·....:·i!:..:·_--·_---1·_ _.!:.,·--1-·-···_--..!!.il::...:··_··_··-~·-··_···_··_··_···_··-1·~--_··_···_··-··_···_··_··-1·· 4 19l3**

1---1994 ....

ri7.27 l. IV.* ll. ·····oo·öa·--· ········--······ ···----i:······· ........................................ iv.•····· .................. ..

.....9!!:?.1.... ................ .......!: ....... ........................... 06.23

r·

l.

Megj<,gyzi s: • Egyedi megítélést igányel. közvetlen szennyezé sre utal •• Évi egy mintavétel kevés. mintavétel gyakoriságát növeini kell

l'

''~. '\v." ,.

.

·.·,v:("__~

,'

/

(, . . •

;b; '• \\ . ' . \ .

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTERE

x..;.\ i '

.

M-220-5/1995.

A LL AMI SZAMV EVÖSZ É l\.

Hagelmayer István úr Aliami Számvevőszék - elnöke

LRKEZETT: .

1995 -08-" ....2.$.:!''· ~

.·· . ' '

...

..

~~-

. . ·'

""'

l

V-8 -.2~ l'?~

Budapest LLt.tZLET:

DS

Tisztelt Elnök Úr! A Phare támogatások igénybevételével megvalósított levegőtisztaság-védelmi és vízminőség-védelmi beruházások utóellenőrzésével kapcsolatos jelentésüket köszönettel megkaptam. Az anyagot áttanulmányozva megállapítottam, hogy a korábbi véleményünket figyelembe vették, a megküldött jelentéshez további észrevételt nem teszek

Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét Budapest, 1995. augusztus nit

"

Üdvözlettel:

df_c; Dr. Baja Ferenc

1011 Buchpest L, Fő u. 44-50. Levélcím: 1394 Budapest, Pf. 351., Telefon: 201-2964, 201-2843, Fax: 201-3134 Telex: 22-4879

'95 09/13

08:00

tt361 266 1373

Népj Mlnlszter

Jal 001

Szám: 31.280/1995.

·Hagelmayer István úrnak elnök

ÁJiami Számvevőszék Budapest

Tisztelt Elnök Úr !

Az 1995. július 26-án kelt. V-8-25/1995. számú levelét és "a Phare támogatások igénybe vételével megvalósított levegőtisztaság- és vízminőség védelmi beruházások ut6ellenorzésérol': készített jelentését megkaptam. Tájékoztatását köszönöm. A jelentést szakértömkkel áttanulmányoztattam és a vélemények alapján az állásfoglalásom a következo: A jelentésnek a tárcát érint() részei pÖntosak, hííen adják vissza a kérdéssel kapcsolatos reális helyzetet. Örvendetes, hogy kifogások e területen nem merültek fel. · A jelentés 6. oldalán szerepló javaslatok 1./ pont a./ alpont második francia bekezdésében említett finanszírozási javaslattal kapcsohitban megemlítem. hogy a tárca felügyelete alatt optimálisan műk:ödéí imissziós mérorendszer műk:ödésének finanszírozására 1994-ben 25 millió forintot biztosítottunk az egészségfejlesztési szakmai prograrnek terhére, · mely összeg· beépült · a szolgálat költségvetésébe. Az idei évben már ez a keret az id()k:özben bekövetkezett infláció és áremelések miatt várhatóan nem lesz elégséges a rendszer működtetéséhez. A b./ alpontban említett együttműködés hangsúlyozásával egyetértek. Ma."ayarországon levegéíminoséggel kapcsolatos méréseket négy célból végeznek és az adatáramlás nem minfi~n esetben lófogástalan.

. . 95 69113

08:00

Nép;J Hiniszter

'6'361 266 1373

la!002

-2Imisszióval kapcsolatos mérések a népjóléti tárc~helügyelete alatt történnek. Az adatok összesítése és hasznosítása országos szinten megfelelő for:m.á&an történik. Rövidesen múködni fog az on line számítógq)es adatgyűjtő és · ért.e"kelő rendszer. A ·megyei ÁNTSZ intézetek és az illete'k:es környezetvédelmi felügyelőségek szintjén az együttmiikqdés és az adatok · · szolgáltatása a- személyes . kapcsolatoktól függően eltérő, . esetenként javítandó. Ennek érdekében javasolni fogom · a környezetvédelmi és · . területfejlesitési miniszternek egy közös körlevél kiküldéSét. . . Emisszióra vonatkozó adatokat a K1M felügyelete alatt mémek és gyűjtenek. Kívánatos lenne, hogy az· összesített adatokat rendszeresen, az esetlegesen jelentkező_adatigényeket pedig a kérésnek megfelel5en minden szint:Cn kielégítsék~ . · . . . A levegő minőségére vonatkozó háttéradatokat .a me~rológiai szolgálat méri. Eddig egy általuk készítettkiadvány segítségével ezekhez az adatokhciz rendszeresen hozzá lehetett juttii. Információim szerin~ anyagi okok m.iati a jövőben a kiadványuk megjelentetésétől el fognak tekinteni. Ez .a tény _ nehézségekhez vezetliet. · ·· ..

.

.

.

Gépkocsi.;forgalo~al. kapcsolatos emissziót a KÖZlekedéSi, V~cryi és .

Hírközlési Minisztérium felügyelete alatt mémek.

· .·.199.s·..·.sz;eptem ·. · . b·er ....... "4~ .. Buda . . pest,. · Üdvözlettel: .

·;..,_

.

.

·v~-~~d zabó .·. ..

J.

·. "'

V11i.IO .

KÖZLEKEDlOSI, HIRKÖZLlOSI lOS VIZOGYI MINISZTER

557915/95. ALLA .....

Dr. Hágelmayer István úr elnök

·· !iVEVÖSZÉK

\(IQ!;

ÉR'(EcUT:

'~TATÓSZÁM:

V-;g-l.G (CJ,

-

Állami Számvevőszék

-08- 1 l)

DB

Budapest

Tisztelt Elnök Úr! A PHARE támogatások igénybevételével megvalósított levegőtisztaság- és vízminőség védelmi beruházások utóellenőrzéséről szóló ÁSz jelentést köszönettel fogadtam .

.-------·--

A megállapításokat és az észrevételt nem teszek.

előremutató

Budapest, 1995. augusztus"

f? "

javaslatokat elfogadom, a jelentésre

Tisztelettel:

{

J~

• T

Dr.L~tzK~ Á.