JELENTÉS. a Pénzügyminisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről november 177

o

JELENTÉS a Pénzügyminisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági

1993. november

ellenőrzéséről

177.

Az

ellenőrzést

vezette:

Nagy Akosné

Az

ellenőrzést

főtanácsos

végezték:

Balázs Andrásné Eötvös Magdolna dr. Erős Aladár Halé Sándorné dr. dr. Horoáth Gyula László Józsefné Surányi Tamás Szőllősiné Hrabócz/d Etelka Tolnai Károly

számvevő

tanácsos

számvevő kiflső szakénő számvevő

tanácsos

kiflső szakénő számvevő számvevő

tanácsos tanácsos

számvevő kiflső szakénő

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-40-57/1992/93. Témaszám: 156.

JELENTÉS a Pénzügyminisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági

ellenőrzéséről

A konnányzati munka korszerűsítésével, munkamegosztásának változásával összefüggésben a Pénzügyminisztérium (PM) fejezet feladataésszervezeti rendszere jelentősen módosult, amely kifejezésre jutott a költségvetési előirányzatok alakulásában is. A PM fejezethez 1992-ben 30 cún (19 alcún) tartozott. Ebből a 18-24 cúnek (8 alcúnmel) ll 0.080 M Ft előirányzattal a központi költségvetésből vállalkozásoknak, magánszemélyeknek juttatott támogatásokat, fogyasztói árkiegészítéseket, stb., illetve a 25-30 cúnek (l 7 alcúnmel) 828.980 M Ft előirányzattal a központi költségvetést illető adó, adójellegű bevételeket képezték. A PM felügyelete alá tartozó intézmények (1-1 7 cún a Vám és Pénzügyőrség (VP) nélkül) 1990-ben 11.795,7 M Ft, 1992-ben 16.235,7 M Ft bevételt értek el, míg kiadásaik 10.708,2 M Ft-ról 14.516,8 M Ft-ra emelkedtek. (Azért hagytuk figyelmen kívül a VP adatait, mert azokat a fejezeti számlák nem tartalmazzák. A továbbiakban ezért fejezet alatt ezt a szűkebb kört értjük.) Az állami támogatás ugyanezen időszakban 3.164,0 M Ft-ról 10.628,0 M Ft-ra nőtt. A fejezet irányítása alá tartozó önálló költségvetési intézmények száma az 1989. évi 7-ről 1992-ben 12-re (1993-ban 14-re), átlaglétszámuk 7.225 főről 7.860 főre emelkedett. A központi költségvetést érintő sajátos, illetve kiemeit funkcióik miatt a Vám és Pénzügyőrséget (6-os cún), az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (APEH- 5-ös cún) az Állami Számvevőszék az 1989. évi XXXVIII. törvény alapján egyedileg vizsgálja. Az ellenőrzés a fejezet költségvetési gazdálkodását a minisztériumi igazgatás, az intézményi működés, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok körében vizsgálta. (Ellenőrzésünk tehát nem terjedt ki az APEH-re és a VP-re, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnél (KVSZ) pedig csak az intézmény működését és gazdálkodását érintette

-2-

(12. cún, l. alcún), a vagyonkezelő tevékenységet nem. A KVSZ-nél lefolytatott ellenőrzésünk megállapításait a függelék tartaimazza.) Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a költségvetési gazdálkodásban a

törvényességi, a célszerűségi és az eredményességi szempontokat hogyan érvényesítet~ ték, a feladatok, a szervezet, a létszám és a rendelkezésre álló pénzügyi források mennyire voltak összhangban, hasznosították-e és milyen eredménnyel az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzéseinek megállapításait. Az ellenőrzött időszak 1990-1993. I. negyedévig terjedt ki.

I. Következtetések, javaslatok

A gazdaság- és pénzügypolitika irányításának egy szervezetbe tömörítésével járó új követelménynek a minisztérium és intézményrendszere a többszöri átszervezés ellenére sem felelt meg teljeskörűen. A minisztérium feladatrendszeréhez igazodó a fő szervezeti strnktúra. Ezen belül azonban az egyes főosztályok, önálló osztályok szervezete még túltagolt, párhuzamosságok, ésszerűtlen feladat megosztások tapasztalhatók. Ebben közrejátszott az is, hogy a közigazgatás korszerűsítésére hozott 1026/1992. (V.l2.) sz. Korm. határozatban foglaltaknak késedelmesen, illetve részben tettek eleget. A feladat bővüléshez, illetve az intézmények számának - elsősorban a vizsgált időszak második felében bekövetkezett - gyors növekedéséhez a fejezet irányító tevékenysége nehezen tudott alkalmazkodni. A fejezeti szintü gazdálkodás a minisztériumban szervezetileg - jogszabályi előírásokat is sértő módon - megosztott, a feladatellátás személyi feltételei hiányosak. A permanens átszervezések visszafogták a működés -egyébként 1991-től javuló tendenciát mutató- szabályozását. A gazdálkodási jogkörök, hatáskörök rendezetlensége is hátrányosan befolyásolta a belső irányítási rendszert. a fejezet irányító, szervező tevékenységét. A szcrvezeti egységek közötti koordináció és a döntési mechanizmus működési zavaraiban az információs rendszer kiépítettségének hiányosságai is közrejátszottak. A gyakori és jelentős mértékű szervezeti változtatásokkal az intézmények szabályozási tevékenysége sem tartott lépést. Nem, vagy nem megfelelően rögzítették a

-3-

gazdálkodó szervezetek felépítését, feladatát, működési rendjét, illetve nem határolták el kellően vezetői szinten a feladatokat, a hatás- és felelősségköröket, a pénzügyi jogköröket

Az alapító okiratok felülvizsgálatára, az alap- és vállalkozói tevékenység meghatározására vonatkozó 1991. évi XCI. tv. 34. § (3) bekezdésében foglalt törvényi előírásnak a minisztérium a fejezethez tartozó intézmények vonatkozásában még nem tett eleget. A Lakásalap felszámolásával kapcsolatos feladatokat a Kormány által előírt határidőre

nem fejezte be és szabálytalanul járt el, mivel a Lakásalap Kezelő Szervezet pénzmaradványát nem kezelte elkülönítetten és részben igénybe vette. A fejezet éves költségvetései 1992-ig egyensúlyban voltak. Intézményeinél a feladatok és a hozzájuk rendelt források összhangja ugyanakkor a vizsgált időszak egészében, teljeskörűen nem volt biztosított. Egyes intézményeknél forráshiány jelentkezett, amíg a jogszabályokban előírt bevételekből gazdálkodó intézményeknél keletkezett pénzeszközök meghaladták reális kiadási szükségleteiket. A forráshiány, majd a pénzügyi egyensúly megbomlása elsősorban az igazgatási ágazat - meghatározóan a Gazdálkodó Szervezete (PM GSZ) - esetében volt tapasztalható, s kialakulásában gazdálkodási, tervezési hibák, hiányosságak is közrejátszottak. A fejezet és az intézményi költségvetések tervezésére a mechanikus bázisszemlélet volt jellemző, amelyben a központilag rögzített "sarokszám" -ok betartása dominált. Nem került sor a feladatok ráfordítás igényének megfelelő mérlegelésére. Az ágazati és céljellegű előirányzatok feladatmélységű tervezése hiányzott. Az esetenként az előírás­ tól eltérő tervezés az állami támogatás növelésére irányult, mellyel a feladatok és források egyensúlyát próbálták helyreállítani, illetve a béralaphiányt kívánták megszüntetni. A tervezés során ugyanakkor nem tárták fel a belső tartalékokat, a saját források növelési lehetőségeit, a bevételeket rendszeresen alátervezték.

A fejezeten belüli forráskillönbségek kiegyenlítésére szabálytalan eszközöket is felhasználtak. A fejezeti hatáskörben végrehajtott előirányzat átcsoportosítások közül több nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Összegszerűen 1991-ben összesen 30,6 M Ft, 1992-ben összesen 158,5 M Ft előirányzat átcsoportosítás minősült szabálytalannak. Az intézmények pénzmaradvány elszámolásának hiányosságait a fejezet nem tárta fel teljeskörüen, az önrevíziók esetenként hiányosak voltak. 1991-ben 6, l M Ft, 1992-ben 144,4 M Ft ágazati és céljellegű előirányzat maradványt nem tártak fel, ennek

-4-

következtében az ágazati és költségvetés javára nem volt

céljellegű előirányzat

maradványok elvonása a központi

teljeskörű.

Az intézmények finanszírozása a vizsgált időszak első felében kiegyensúlyozottan és szabályosan történt. 1992. végén, 1993. elején azonban- egyes intézmények pénzügyi egyensúlyának hiánya miatt - nagyarányú szabálytalan előfinanszírozást hajtottak végre. A fejezet bevételei és kiadásai visszatükrözték az intézmény-, illetve feladatrendszer változásait. Az intézmények gazdálkodásában a takarékosság, a feladatok rangsorolása nem érvényesültek maradéktalanul. szintű

pénzügyi feszültségek mögött az intézményi gazdálkodásban ís érzékelhetőek egyrészt egyensúly zavarok, másrészt a kihasználatlan tartalékok, a hatékonyság növelés lehetőségeL

A fejezeti

Ezek a hiányosságok a legköltségigényesebb területen, a létszám- és bérgazdálkodásban okoztak feszültségeket; elsősorban az igazgatási ágazatban. A minisztériumban a létszámgazdálkodás racionalizálásával nem éltek. A béralapot ugyanakkor egyrészt a dologi irányzatok terhére - 1991-től szabálytalanul - növelték, másrészt az üres álláshelyek bérét is felhasználták. 1992-től jelentős időarányos béralap túllépés mutatkozott. A köztisztviselői törvény előírásait a besorolásoknál érvényesítették, a közalkalmazotti törvény végrehajtása azonban késett. A kincstári vagyon kezelésének törvényes kereteit a KVSZ nem biztosította. A szervezet gazdálkodása alacsony színvonalú, ·ebben szerepet játszott a feladatbővülés és a gyakori vezetőváltás is. Az intézményi körben átmenetileg szabad pénzeszközöket értékpapírok vásárlása és betétként történő kihelyezése útján igyekeztek hasznosítani, ezek azonban nem bizonyultak minden esetben eredményesnek. A pénzkihelyezéseknél nem mindig jártak el kellő gondossággal és a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az Ybl Bank csődje Iniatt jelentős - karnatokkal együtt több mint 300 M Ft - befektetés megtérülése kétessé vált. A fejezethez tartozó intézmények míiködése többnyire nem eszközigényes. Az eszközgazdálkodásra jellemző, hogy a szíikülő dologi kereteket a felújítások terhére igyekeztek bővíteni, s emiatt a szükséges felújítások is elmaradtak néhány esetben. A rendelkezésre álló eszközállomány kapacitásának kihasználása helyenként nem volt megfelelő színvonalú (nyomdai kapacitás, személygépkocsi állomány). Az ingatlan üzemeltetés és fenntartás, valarnint a helyiségbérbeadás feladatai nem minden esetben

-5-

illeszkedtek megfelelően a kezelői joghoz, illetve a vagyonnyilvántartáshoz. Az irodahelyiség bérbeadása az intézmények közötti forrásellátottság különbségek kiegyenlítésének eszközéül is szolgált. Ugyanakkor a szabálytalanul és visszafizetési kötelezettséggel kikötött egyszeri használatbavételi díj a jövőben veszélyezteti a bérbeadó inté=ény költségvetési gazdálkodásának egyensúlyát. Az intézményi átszervezések következtében az eszköz- és feladatrendszer szétválasztása esetenként célszerűtlen. felesleges beszerzésekkel is járt. A vagyonvédelem megfelelő feltételeit nem biztosították mindenütt. A leltározások végrehajtása, szabályszerű kiértékelése, a felelősség érvényesítése többször elmaradt. A számviteli munka alacsony színvonalú, a mérlegvalódiság gyakran nem érvényesült. Sok esetben megsértették a kifizetések utalványozására és ellenjegyzésére vonatkozó jogszabályokat. A felügyeleti és a belső ellenörzések hiányosságal is lehetővétették a szabálytalanságok előfordulását. Az ellenőrzési rendszer kiépítését, szabályozását, tevékenységének eredményességét egyaránt korlátozták a szervezeti, személyi feltételek változásai. Az ellenőrzés - mindezek miatt - nem válhatott a vezetés hatékony eszközévé az irányító, döntéselőkészítő munkában. Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálatainak tapasztalatait csak részben hasznosí-

tották. Így a központi állarnigazgatási szervek létszám- és bérgazdálkodása 1991. évi ellenőrzésének utóvizsgálatát követően sem szűnt meg teljes mértékben a minisztériumi szervezet túltagoltsága. illetve a párhuzamos feladatellátás, nem készültek el teljeskörűen a főosztályi Ügyrendek és ezzel összefüggésben a munkaköri leírások. A minisztériumok. országos hatáskörű szervek költségvetési és vállalati felügyeleti ellenőrzési tevékenységének, valarnint a belső ellenőrzési rendszere működésének témavizsgálatát követően sem változott az Ellenőrzési Osztály szervezeten belüli helye. ezért továbbra sem biztosított a felügyeleti jellegű költségvetési és a minisztériumi belső ellenőrzés függetlensége. A Szanáló Szervezet megszűnése, a REORG Rt. alapítása tárgyában végzett ellenőrzésünkre visszajelzett intézkedések végrehajtása részben elmaradt. A PM GSZ nem fizette be a központi költségvetésbe a megszűnt szervezet befejezödött felszámolási díjaiból fennmaradó ll M Ft-{)t, továbbá a meghatározott áthúzódó bevételek 50 %-át.

-6-

Az

ellenőrzés

megállapításai alapján javasoljuk:

l. A Kormány részére

-Vizsgálja meg a feltárt tények alapján, hogy a pénzügyminiszter hatáskörében végrehajtott törvénysértő előirányzat -átcsoportosításokért, illetve az 1992. és 1993. évi költségvetésben jogcúnnélkül megtervezett előirányzatokért, továbbá 1993-ban a kormányengedély nélküli előfinanszírozásért terhel-e valakit személyi felelősség, és intézkedjék a PM fejezet költségvetésének és pénzmaradványának szükséges módosításáról. -Az értékpapír forgalmazásban foglalkoztatott szakemberek képzési támogatásának célszerűsítése, illetve hatékonyabbá tétele érdekében terjesszerr az Országgyűlés elé javaslatot Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról ... szóló 1990. évi VI. törvény (20.§) és A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény (48. §) módosítására.

-Vizsgálja meg a Lánchíd Irodaház funkcióját, összefüggésben üzemeltetésének, hasznosításának módjával, műszaki állapotával és a felújítás forrásigényéveL Ennek figyelembevételével rendelkezzen az épület további sorsáról és a kapcsolatos feladatokról.

2. A Pénzügyminisztérium részére 2.1. A szervezeti

korszerűsítés

érdekében

-tekintse át feladat-, szervezetrendszerét és létszámát, figyelemmel az ellenőrzés megállapításaira; -

mielőbb

fejezze be az intézmények alapító okiratának teljeskörű felülvizsgálatát, teve1cenységi körük meghatározását. Ehhez kapcsolódóarr ismételten tekintse át az intézmények feladat- és eszközrendszerét. különös tekintettel a Lánchíd Irodaház GI működésére;

-javítsa a fejezeti szintű gazdálkodás irányításának, felügyeletének és ellenőrzésének feltételeit

= a VPOP-val kapcsolatos feladatoknak a Pénzügyi és Gazdasági

Főosz­

tály feladatkörébe rendelésével és a feladatellátók létszámának megerő­ sítésével;

-7-

= a bérgazdálkodással kapcsolatos jogkörök és

felelősség egyértelmű

elhatárolásával oly módon, hogy a bérgazdálkodás a Pénzügyi és Gazdasági Főosztály feladatkörébe tartozzon, a Humánpolitikai Főosztály bérkeret felhasználás jogosultsággal rendelkezzen. 2.2. A

működés

rendje és szabályozottsága érdekében

- gondoskodjon a PM Működési Rendjére vonatkozó szabályzat, valarnint a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok, főosztályi Ügyrendek folyamatos, a szervezeti, felügyeleti, jogszabályi változásokkal összehangolt karbantartásáról; - intézkedjenek az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak, ügyrendjeinek, gazdálkodási szabályzatainak felülvizsgálatáról, szükséges kiegészítéséről és aktualizálásáról; -kísérjék figyelemmel az intézményeknél folytatott vizsgálat tapasztalatainak hasznosulását, különös tekintettel a KVSZ és a PM GSZ működésére, gazdálkodására, pénzmaradvány elszámolására vonatkozó megállapításokra, javaslatokra; - szorgalmazza az intézményeknél a függetlenített belső ellenőri munkakörök kiépítését, illetve betöltését, segítse működését - figyelemmel az ellenőrzés vonatkozó megállapításaira. 2.3. Vizsgálja meg, hogy gazdálkodó szervezet felügyelő bizottságában, igazgatótanácsában, stb. tisztséget betöltő pénzügyminisztériurni köztisztviselők tevékenysége nem sérti-e a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. § (4) bek. a./ pontjában foglaltakat. 2.4. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján készíttessen tételes elszámolást a vagyonnyilatkozat feldolgozásához biztosított 1992-1993. évi támogatás felhasználásáróL 2.5. Intézkedjen a Szanáló Szervezet megszűnésével és a REORG Rt. megalakulásával kapcsolatos, központi költségvetést megillető befizetések haladéktalan teljesítéséről.

2.6. A fejezet fizesse be a központi költségvetésbe a letéti számláján lévő pénzeszközt (81 e Ft) s egyidejűleg intézkedjen a számla megszüntetéséről. 2.7. A Lakásalap felszámolásával kapcsolatos feladatok ügyintézését gyorsítsa fel és tegyen eleget beszámolási kötelezettségének. A végleges elszámolásig

-8-

kezelje céltartalékként elkülönítetten a Lakásalap radványát. 2.8. Gondoskodjon a Lánchíd Irodaház épület

kezelői

Kezelő

Szervezet péllZ!lllmil-

jogának telekkönyvi remile-

zéséről.

2.9. Vizsgálja meg hatáskörében a feltárt tények alapján, hogy a végrehajtmt törvénysértő előirányzat átcsoportosításokért, illetve az 1992. és 1993. éwí költségvetésben jogcím nélkül megtervezett előirányzatokért, 1993-ban a kormányengedély nélküli előfinanszírozásért, továbbá a mérlegvalódiság megsértéséért terhel--e valakit személyi felelősség.

II.

Részletes megállapítások

l) A feladatok, a szervezeti rendszer, a szabályozottság és a gazdálkodási feltételek értékelése a fejezet szintjén és az intézményeknél

l.a. A PM fejezet feladataiban és intézményrendszerében 1990-1993. évek között jelentős változások következtek be (l. sz. melléklet). A PM fejezet feladatköre az Országos Tervhivatal (01) feladat- és hatáskörének átruházásával, az állami értékpapír- és a szerencsejáték felügyelet állami feladatként való megjelenésével, a Szerencsejáték Nap és Kisvállalkozói Garancia Nap kezelésével, az állami értékpapír kibocsátások koordinációs feladataival és a kormányzati ellenőrzést végző szervezet működésével bővült, a Bankfelügyeletnek (BAF) a Miniszterelnökség fejezethez átsorolásával, illetve a Szanálási Nap és a Lakás Nap kezelésének megszűnésével csökkent.

Az OT feladatainak átvételénél a koncepció hiánya, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről

szóló kormányrendelet késedelme egyrészt az új minisztériumi szervezet túltagoltságához, másrészt a gazdaságpolitikai funkciók és az azokat ellátók integrálásának, beilleszkedésének elhúzódásához vezetett. Az OT !990. július l-jén szűnt meg, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörét az 50/1990. (IX.! 5.) Kormányrendelet határozta meg.

-9-

l\Z. átszervezett PM főosztályainak, önálló osztályainak száma lényegében megegyezett a korábbi két minisztériuméval.

Az összevonást követően az átszervezések csökkenő intenzitással ugyan, de a vizsgált időszak végéig folyamatosak voltak, fő indítékaik a jogi és a gazdasági környezethez való rugalmasabb alkalmazkodáshoz fűződtek. Eredményükként a szervezeti struktúra fő vonásaiban a minisztérium feladatrendszeréhez (gazdaságpolitika, költségvetés, közhatalmi bevételek, piacgazdaság kiépítése, a szervezet működtetése) igazodik. Az ágazati feladatokat ellátó blokkok élén helyettes államtitkár áll, aki a szakterülethez tartozó főosztályi kör irányítása mellett felügyeletet gyakorol az alaptevékenységük alapján besorolt intézmények felett. A minisztériumi szervezet működtetését, fenntartását biztosító részlegek közvetlenűl a közigazgatási államtitkár irányítása alá rendeltek.

A feladat- és a szervezeti rendszer részleteiben ugyanakkor nem kellően összehangolt. Ezt jelzi néhány főosztály, önálló osztály többszöri átszervezése is, továbbá az a körülmény, hogy a minisztérium felépítésének túltagoltságát még nem sikerült felszámolni. A minisztérium feladatkörének változásai, továbbá a gyakori átszervezések jelentős mértékben nehezítették, fékezték a működés és a gazdálkodás teljeskörű szabályozását, illetve szükséges korszerűsítését is. A szabályozási tevékenységben 1991-től - első­ sorban a gazdálkodás vonatkozásában - javuló tendencia érzékelhető. A minisztérium működésének szabályozottsága ugyanakkor a vizsgált időszakban még nem kielégítö. Ez egyrészt a szabályzatok hiányosságaiban, másrészt a korszerűsítés, illetve az egyes részszabályzatok közötti összhang folyamatos biztosításának elmaradásában nyilvánult meg. A pénzügyi jogköröket esetileg a jogszabályi előírásokat sértően szabályozták. Az 1990. április- 1992. december közölti hatályos "PM MüködésiRendje" szabályzatának folyamatos karbantartása ehnaradt. Az ezt követően kiadott új Müködési Rend szervezeti és felügyeleti változások miatt már korrekció! igényel.

Változatlanul időszerű a főosztályi Ügyrendek és ezekkel összhangban a munkaköri leírások elkészítése, illetve aktualizálása. Az azonos jogállású (mellérendelt) Pénzügyi és Gazdasági Főosztály és a Humánpolitikai és Munkaügyi Főosztály közölt a bérgazdálkodásért való felelősséget a Működési Rend nem rendezi megfelelően.

A kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályozása nem követte a szervezeti és felügyeleti változásokat. A miniszteri és államtitkári

-10-

kötelezettségvállalás "minden további eljárás nélküli" végrehajtásának eirendec lése (Pénzügyminisztérium Működési Rendje Iiejezet 2. pont) sérti az 1979. em II. tv. végrehajtására kiadott 23/1979. (VI.28.) MT rendelet 60. § (3) bekezdéc sének, majd az ÁIIT 98. § (2) bekezdésének az ellenjegyzés követelményére vonatkozó elöírásait. Az aláírási jogkörökhöz kapcsolt vezetői ellenőrzés tekille tetében nem igazodik hozzá megfelelőerr az ellenőrzési szabályzat.

A fejezeti szintü gazdálkodás irányításának, felügyeletének szervezeti, hatásköri rendje is esetenként célszerűtlen, párhuzamosságot, illetve a pénzellátásban jogszabályt sértő megoldást tartalmaz. A fejezeli szintű gazdálkodás szervezetileg megosztott. A Pénzügyi és Gazc dasági Főosztály írányítási, felügyeleti hatásköre nem terjed ki a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára (VPOP). A központi költségvetés és a fejezet közölti pénzforgalom lebonyolítása a VPOP vonatkozásában nem felelt meg az 1990. évi CN. tv. 12. §(6) bekezdésének, illetve az 1991. évi XCL tv. 53. § (2) bekezdésének. Így gazdálkodásának adatai a fejezeli infonnáciős rendszerbe automatikusan nem épültek be. (Ezt már korábbi számvevőszéki vizsgálat is kifogásolta.) A felügyeleti jellegű költségvetési és a minisztériumi belső ellenőrzés függetlenc ségét a szelVezeti hierarchiában elfoglalt helyük nem biztosítja: a mindkét ellenőrzési formát integráló Ellenőrzési Osztály a Pénzügyi és Gazdasági Főosztály szervezetében a főosztályvezetőhöz tartozik.

Számos ponton összemosódik a fejezeti és a minisztériurni gazdálkodás irányításának hatásköre, felelőssége. A Pénzügyi és Gazdasági Főosztályorr a főosztályvezetői helyettesítés gyakore lata összeférhetetlen. A főosztályvezető helyettese egyben a PM GSZ főköny­ velője és vezetője.

Esetenként a PM GSZ felügyeleti jogkört gyakorolt (pl. PM Üzemeltetési Igazgatósága /PM Ül- önálló költségvetési szerv/ 1993. évi pénzellátását a PM GSZ végezte). A Pénzügyminisztérium késedelmesen és csak részben tett eleget a közigazgatás korszerűsítésére hozott 1026/1992. (V.l2.) Kormányhatározatban foglaltaknak. Ezt már korábban "A központi állarnigazgatási szervek létszám és bérgazdálkodása 1991. évi ellenőrzésének utóvizsgálata" keretében is megállapítottuk. A hivatkozott kormányrendeletben előírt teendők meghatározását célzó - "A pénzügyi kormányzat szervezeti működési rendjének korszerűsítése" tárgyú intézkedési terv késedelmesen, (1992. VII. 31. helyett) 1992. év végén készült el. Az azóta megvalósított szervezeti változások nem számolták fel teljes mértékben a párhuzamosságokat és a túltagoltságot.

-ll-

A fejezeti feladatok ellátásának személyi feltételei romlottak. Az átszervezést követően a Fejezeti Pénzügyek Osztályának szervezett álláshelye 6 főről 5-re csökkent, s ebből l státnsz betöltetlen. Az érdemi feladatok elvégzése két főelőadóra hárult.

A fejezeti gazdálkodás feltételi rendszerének hiányosságai miatt nem érvényesült megfelelően

az irányító, ellenőrző, koordináló szerep. Tevékenysége elsősorban a tervezés, beszámoltatás, pénzmaradvány elszámoltatás formális végrehajtására korlátoz6dott. A feladatokat rendszeresen túlmunkával, késedelmesen és sokszor hibásan végezték el. A feladatellátást információárarnlási, koordinálási gondok is gátolták. A fejezeti irányító tevékenység gyengesége hozzájárult az intézmények gazdálkodásá-

ban, számvitelében tapasztalt, esetenként súlyos szabálytalanságokhoz, hiányosságokhoz.

l.b. 1990-1993. évek között a PM intézményrendszere - különösen a PM GSZ -

feladataiban, struktúrájában is

jelentős

változások következtek be.

Az új feladatok ellátására a Kormány jelletnzően új költségvetési intézmények alapítását rendelte el. Ezek - egy kivételével - a fejezeti költségvetésben önálló címet alkotnak és önálló költségvetési intézményként működnek. Többségük költségvetésének nagysága nem számottevő (15-35 M Ft közötti). szervezetek működési költségvetésének forrása a kezelt alap, az Állami Értékpapír Felügyeleté (ÁÉF), a Szerencsejáték Felügyeleté (SZF) a saját bevétel, a Központi Számvevőségi Hivataié (KSZH) és az Állami Értékpapír Kibocsátásokat Szervező Irodáé pedig az állami támogatás.

Az alapkezelést

végző

Minden esetben - amint ezt már más jelentésünkben is jeleztük - állami támogatásból indokolt a költségvetési intézmények működési kiadásait fedezni. Egyidejűleg meg kell teremteni az állam által átengedett, jogszabályban előírt bevételek (pl. hatósági díj, bírság) elvonásának jogi lehetőségéL Ezek ugyanis szabályozottan nem kaptak szerepet a központi költségvetés vagy a fejezet egyensúlyi helyzetének javításában. A pénzeszköz elvonás, illetve felhasználás esetükben olykor szabálytalanul történt (pl. Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet). Az SZF engedélykérelmekből, bírságokből szárruazó bevételének alakulására jellemző,

hogy 1992-re 223 M Ft-ot, 1993-ra 295 M Ft-ot ajánlott fel önként

- 12-

elvonásra, melyet nem realizáltak (Ugyanakkor 1992-ben 5 évre előre kil'iu:l>e a PM GSZ-nek a 255M Ft bérleti és üzemeltetési díjat.) Az ÁÉF felügyeleti szolgáltatásból, bírságból származó bevételei 1991-ten lehetövé tették, hogy 3 évre előre kifizessen 82,4 M Ft bérleti díjat.

A vizsgált intézmények jelentős körénél a feladatrendszer, a szervezet és a gazdálkodás feltételei között nincs megfelelő összhang, és ebben az átszervezések sem hoztak érdemi változást. A többszöri és jelentős mértékű átszervezést csak részilen indokolta a tevékenységi kör, illetve a feladatellátás körülményeinek változása. A feladatok, a szervezeti és költségvetési keretek áttekintésén alapuló koncepció kidolgozása, érvényesítése esetén ezek egy része elkerülhető lett volna. Az átszervezések nem jártak állami támogatás csökkenésset Az OT feladatok átvételekor a módszertani katalóintézetek tevékenységét, szervezeti, működési feltételeit koncepcionálisan nem vizsgálták felül. A rendelkezésre álló szellemi kapacitás 1991. év végéig a részben önálló PM Gazdaságpolitikai Tervezési Intézet (PM GTI - az OT Tervgazdasági Intézet jogutódja) és az eredményérdekeltségű PM Informatikai és Módszertani Intézet (PM 1Ml - az OT Számítástechnikai Intézet jogutódja) közölt célszerűtlenül megosztott volt és nemkellően kibasznált. E szeevezetek fokozatos leépülése, majd összevonása PM Gazdaságelemzési és Informatikai Intézetté (PM Gli) nem járt a költségvetési források felszahadításával.

A PM Jóléti Intézmények Igazgatóságával (PM JII) és a PM ÜI-vel kapcsolatos két ütemben (1991. és 1993.) végrehajtott átszervezéseket nem előzte meg a PM GSZ tevékenységével összehangolt feladat elhatárolás, a működési feltételek felosztása, a szervezeti és gazdálkodási szabályzatok kidolgozása. PM JII és a Főmérnökség PM ÜI-vé szervezése nem járt együtt a létszám csökkentésével, csak a köztisztviselők száma lett kevesebb a közalkalmazottak javára.

Egyes intézmények többszöri átszervezése (összevonás, szétválás) nehezítette a gazdasági események előzményeinek számbavételét, a jellemző tendenciák feltárását. Ez is közrejátszott abban, hogy a dokumentációk hiányosak, a vizsgálat előkészítésekor kért adatokat nem tudták időben, hiánytalanul és hibátlanul rendelkezésre bocsátani, hátráitatva ezzel az ellenőrzést (2. sz. melléklet). Az intézményi elhatározásó szervezeti változtatások, belső átszervezések sem voltak

minden esetben racionálisak. A célszer:ítlen szervezeti, irányítási megoldások hátráltatták a feladatellátást, esetenként működési zavarokhoz, felesleges költségvetési kiadásokhoz vezettek (KVSZ).

-13-

A minisztérium nem tett eleget az 1991. évi XCI. tv. 34. § (3) bekezdésében előírt törvényi kötelezettségének, 1992. június 30-ig nem vizsgálta felül müködö intézményei alapító okiratát, s nem határozta meg alaptevékenységüket és vállallrozási tevékenységük körét. A költségvetési szervek által kezdeményezett módosításokra is nem egy esetben késve és csak részben került sor (KVSZ), vagy az elmaradt (PM G'II). Ennek következtében egyes vizsgált intézményeknek átmenetileg nem volt alapító okirata (ÁÉF 1992. áprilisáig), vagy az nem felelt meg a tevékenységi körnek, illetve a hivatkozott törvényi követelményeknek (KVSZ, PM Gli). A KVSZ alapító okiratának 1992. augusztusában kezdeményezett módosítására 1992. december 14-i hatállyal és kizárólag a székhelyváltozásra kiterjedóen került sor. A feladatkörbővülés, valamint az alap- és vállalkozási tevékenység meghatározása ehnaradt. A Lánchíd Irodaház GI alapító okiratának (1/1991. MÜM-PM együttes utasítás) rendelkezései - a hatáskörök ellentmondásos és nem teljeskörű megfogalmazása miatt - nem feleltek meg az önálló maradványérdekeltségü költségvetési gazdálkodás szabályainak. Az SZF alapító határozata szövegezésében eltér az 1991. évi XXXIV. tv. szövegétől, mely szerint a felügyeletét a pénzügyminiszter, az alapító okirat szerint a Pénzügyminisztérium látja el.

Az intézmények működésének, gazdálkodásának szervezettsége, szabályozottsága néhány kivétellel - elmaradt a követelményektöl. Számos esetben a szervezeti felépítésre, működésre vonatkozó keretszabályzatok (SZMSZ) hiányán (PM Ül. PM Gli) vagy elavult voltán (KVSZ) túl nem, vagy nem teljeskörűen álltak rendelkezésre a szervezeti egységek ügyrendjei, továbbá a munkaköri leírások. Az intézményi gazdálkodás, elszámoltatás részterületeinek szabályozása is több esetben hiányos volt.

A törvényi előírások végrehajtásához szükséges szabályozás elmaradása sorozatos törvénysértéshez vezetett a KVSZ-nél. Az 1992. évi

költségvetésről

szóló törvényben meghatározott 12 elm Kincstári Szervezet l igazgatási, illetve 2 állami ingatlanok értékesítéséből származó költségvetést illető bevétel alclmek 1992-ben nem a valós teljesítést tartalmazták. Megsértették ugyanakkor az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 12. § (2) bekezdésében foglaltakat, mivel a letéti számlákat illető pénzforgalmat költségvetési számlán kezelték.

Vagyonkezelő

A felügyeleti jellegű költségvetési és a belső ellenőrzés rendszerének kiépítését, szabályozását, tevékenységének eredményességét egyaránt korlátozták a szervezeti, személyi f eitételek - néhány esetben célszerűtlen - változásai. Az ellenőrzés - mindezek

- 14-

következtében - nem segítette kellően a vezetés irányító munkáját, a döntések megalapo'zását. Az ellenőrzési rendszer hiányosságai, működésének gondjai tükröződtek a gazdiilkadásban is. Az intézményi körben a hiányosságak többsége a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzések elmaradásában, zavaraiban nyilvánult meg. A függetlenített belső ellenőr­ zés szervezete sem igazodott mindenütt az intézmény feladataihoz, tapasztalható wolt annak teljes hiánya is (pl. KVSZ).

2.a. A költségvetés tervezése A fejezet költségvetése a vizsgált időszakban- feladatainak bővülésével - 1,6-szeresére nőtt. Szerkezetének- elsősorban 1991-92. években végbement - átrendeződését jellemzi az is, hogy a kiadások támogatásigénye az 1990. évi 34%-ról 1993. évre 79%-ra emelkedett (l. sz. tábla). Jelentősen megváltozott a költségvetési támogatás megosztása az intézmények és a fejezeti kezelésű előirányzatok között, mivel az utóbbiakhoz kapcsolódott a fejlesztési többletek nagyobb hányada (57%). 1990-ben az APEH a fejezeti költségvetési támogatás 87,8%-ával, a PM többi intézménye 9,3%-ával rendelkezett és mindössze 2,9%-ot tettek ki a fejezeli kezelésű előirányzatok.

1993-ban az APEH a fejezeli támogatás 64,8%-át, a PM igazgatási intézményei (PM Gli-vel együtt) 5,8%-át, a KVSZ 16,9%-át kapta, a fejezeli előirányzatok támogatásának aránya 12,5%-ra növekedett.

A költségvetési tervező munkában a fejezet törekedett a feladatok, források és finanszírozás összehangolására. Ez a szándék azonban a vizsgált években nem realizálódott megfelelöen. A fejezet költségvetésében teljeskörűen nem biztosított a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzügyi keretek összhangja. A költségvetési szabályozással, a finanszirozási forrásokkal összefüggésben egyes intézményeknél a pénzügyi források szűkösek (PM Ül, PM GSZ) lll1Íslltt a szükségleteket meghaladóan bőségesek (Felügyeletek).

Az előirányzatok tervezése - a bázisszemléletű tervezési rendszer keretei között mechanikus volt: a központilag rögzített "sarokszámok"-hoz igazították a ki emelt előirányzatoht, míg a kevésbé fontosnak ítélt részelőirányzatokra irreálisan alacsony összeg maradt.

- 15-

Az éves tervezés keretében a fejezet és a felügyelete alá tartozó intézmények 1990.

évi költségvetési javaslatának bázis- és alapelőirányzatát séggel és dokumentálhatóan munkálták ki.

ellenőrizhető

részletezert-

Az 1991, 1992. évi költségvetési javaslatok alapdokumentumai fejezeti szinten nem álltak teljeskörüen az ellenőrzés rendelkezésére. Így a többlépcsős tervezési folya-

matban az előirányzatok változásai, azok oka és indokoltsága nem, vagy nehezen volt rekonstruálható. A bér és dologi automatizmusok intézményenkénti levezetéséhez a tervezési munkalapokat nem tudták bemutatni.

Hiba volt, hogy az 1991. évi költségvetésben a központilag előírt 12%-{)s dologi előirányzatcsökkentést a saját bevételből gazdálkodó intézményeknél - a bevételek szintentartása mellett- is érvényesítették. Ezért engedélyezte az Országgyűlés 38/1991. (VII. L) határozata, hogy az érintett címek 45,2 M Ft összeggel a költségvetési törvényben megállapított kiadási előirányzataikat túlléphetik. (Ez indokolatlanul az állami támogatás és ezen keresztül a költségvetési deficit növelését eredményezte.) A szerkezeti változásokat, szintrehozásokat általában az előírások szerint dolgozták ki. Az éves költségvetésekben előfordult ugyanakkor, hogy az előirányzatok kimunkálása nem volt szabályszerű. Ezeket a központi és fejezeti költségvetést összeállító PM főosztályok nem kifogásolták, illetve tudomásul vettek. A parlamenti anyagok előállítására 1991. évben céljelleggel kapott 35 M Ft beépítése a bázlselőirányzatba nagyobb részben indokolatlan volt: folyamatos működésre 4 M Ft szolgált, 31 M Ft egyszeri jellegű kiadás (gépbeszerzés) volt. Az 1993. évi tervezést megalapozó báziselőirányzat klmunkálásánál, az 1992.

évi közkiadások csökkentésére elrendelt támogatás elvonás bázisba építését a PM fejezet 7 M Ft-tal kisebb összeggel hajtotta végre. A PM Igazgatási címnél a hiány mérséklésére -jogcím nélkül - 39,5 M Ft-tal megemelték a béralap előirányzatot Ezt az alaptevékenység felfutásával kapcsolatos támogatásértékű bevételnövekedés és az ehhez szükséges bér- és létszámtöbblet nem támasztotta alá. A béralapnövelést a dologi kiadások csökkentésével ellensúlyozták. A PM GSZ 1991-ben a fejezet által közölt 73,7 M Ft-os bérautomatizmus összegét a dologi előirányzatok terhére 1,6 M Ft-tal megnövelte. Ezáltal a központi költségvetési szervek részére - a tervt:zhető 20%-os bérautomatizmus helyett- a részben önálló intézményekkel együttesen 21,6%-<Js, míg az igazgatási kiadásokat érintő bértételek esetében 29,7%-os béralapnövelést tervezett. (A:z igazgatási feladatok ellátásához a támogatási előirányzatok mindössze 13,9%kal nőttek, a dologi előirányzatok pedig végül is 2,2%-kal csökkentek.)

- 16-

Az 1993. évi költségvetési tervezés során nem tettek eleget az ÁHT 16. § (l}

bekezdésében foglaltaknak, nem különítették ei a rendes bevételeket és kiadásokat a rendkívüliektől. A fejezet költségvetésének egyes előirányzatait számításokkal nem igazolták, vagy azok nem voltak megalapozottak. Az 1990-93. években a fejezet és intézményei néhány kivétellel nem számoltak reálisan

a saját forráslehetőségekkel, bevételeiket rendre alátervezték. A fejezet működési ár- és díjbevételeinek eredeti előirányzata az előző évi teljesítéshez mérten 1991-ben 58%, 1992-ben 69%, 1993-ban 55%, a ténylegesen elértnek pedig 42,8%-a, 50,3%-a, illetve 58,1%-a volt.

A fejezetnek ítélt fejlesztési többletek-a felhasználásuk tükrében- sem voltak mindig kellően megalapowttak. Az ágazati célfeladatok fejezeti kezelésű, pénzügyi kereteivel esetenként nem volt arányban a feladattartalom. A KVSZ-nek 1992-ben adott 1,3 Mrd Ft fejlesztési többlet konkrét tartalmát a 3409/1991. sz. kormányhatározat nem nevezte meg. Az intézményi tervezési dokmneiltációból sem volt megállapítható, hogy az konkrétan mely többletfeladatokra nyújt fedezetet. Az ágazati célfeladatok előirányzatát az éves költségvetések készítésekor feladatmélységű számításokkal nem támasztották alá, indokoltságukat a teljesítések sem igazolták. Esetenként ezeket az előirányzatokat más célokra csoportosítot-

tákát

A KVSZ címnél a feladatok és előirányzatok közötti összhang hiányának oka megalapozó számítások hiánya mellett - az is, hogy a tervezéskor a tervidőszaki feladatok teljeskörűerr nem voltak ismertek (pl. társadalmi szervezetektől, szovjet csapatoktól átvett ingatlanrnennyiség és az ahltoz kapcsolódó költségigény). Ugyanakkor az új feladatok meghatározásával egyidejűleg a szükséges források előirányzatosítására az esetek döntő többségében nem került sor. Az újonnan létrehozott költségvetési szervek tervezése több esetben nem volt reális.

A működéshez szükséges ráfordítások nagyságrendjét, vagy összegét előzetesen nem tudták felmérni, illetve rosszul prognosztizálták. A saját bevételükből gazdálkodó intézmények tervezését a felügyeleti szerv érdemben nem vizsgálta. Az SZF indulása évében 127,6 M Ft-ra tervezett eredeti költségvetési főösszege

82,2 M Ft-ra teljesült. 1992-ben az M Ft-ot realizált.

előirányzott

256,7 M Ft-tal szemben 632,8

Az ÁÉF az alapítása évében még nem készített költségvetést. 1991-ben az

eredetileg

előirányzott

43,7 M Ft-tal szemben 231,8 M Ft bevételt ért el

- 17-

(kiadása 42,8 M Ft). 1992-ben 83,7 M Ft bevételi terve 192,9 M Ft-ra teljesült (kiadása 225,8 M Ft).

Más esetben rosszul mérték fel a

működés

támogatásigényét

A PM Ül költségvetési alapokmánya szerint 43,7 M Ft támogatásban részesülhet. Ezen a jogcímen- a PM GSZ-en keresztül- 48 M Ft-ot biztosított a fejezet 1993-ban, ugyanakkor az átvett kötelezettség 100 _M Ft volL

A helyszíni ellenőrzés befejezéséig a PM fejezet költségvetésének módosítása a KSZH részére - a létrehozásáról sz616 3647/1992. sz. kormányhatározattal az 1993. évi központi költségvetés általános tartaléka terhére - engedélyezett 120 M Ft új elő­ irányzattal nem történt meg, s a KSZH sem rendelkezett még jóváhagyott költségvetéssel. Az 1993. évi előirányzatok végleges kialakítása indokolatlanul elhúzódott. A KSZII kiemeit előirányzatait a hivatkozott kormányhatározat nem állapította meg. A Hivatal a helyszíni ellenőrzés - 1993. május ll. - időpontjában még nem készítette el részletes költségvetési javaslatát.

b.) A költségvetési

előirányzatok

módosítása

A vizsgált években végrehajtott előirányzat módosítások következtében a fejezet költségvetése a jóváhagyotthoz képest 1990-ben 65%-kal, 1991-ben 56%-kal, 1992-ban 16%-kal növekedett. Az előirányzat módosításokat meghatározóan intézményi hatáskörben (70-90%) a többletbevételhez, a pénzmaradvány felhasználásához kötődően hajtották végre. Országgyűlési hatáskörben a központi költségvetési deficit csökkentését célzó zárolás, kormányhatáskörben a feladatbővülés volt a változtatás indoka.

Az előirányzatmódosítások dokumentálása, nyilvántartása a fejezetnél és intézményei egy részénél nem kielégítö. Az intézményi költségvetési beszámolókban közölt elő­ irányzatmódosítások - többségük a hibás számbavétel miatt - elemzésre alkalmatlanok. Jellemző

hiba volt, hogy az Országgyülés és a Kormány által előírt elő­ irányzatmódosításokat fejezeti, esetenként ez utóbbit intézményi saját hatáskörű módosításként jelentették meg.

A fejezet nem tartotta nyilván fejezetre és intézményekre külön-külön hatásköri bontás szerint az előirányzatmódosításokat, azokat - ilyen részletezésben intézményeivel sem közölte.

A fejezeti hatáskörben - elsősorban a tartalék, a pénzmaradvány és az ágazati célfeladatok képzéséhez, illetve felhasználásához kapcsolódóan - végrehajtott elő-

- 18 -

irányzat átcsoportosítások közill több nem felelt meg a törvényi előírásoknak. 1991-ben összesen 30,6 M Ft (ebből 10,6 M Ft bér), 1992-ben összesen 158,5 M Ft (ebből 45,3 M Ft bér) átcsoportosítása Ininősült szabálytalannak (3. sz. melléklet). Felügyeleti szintű p6telőirányzatot meghatároz6an a PM GSZ kapott. Ezek többnyire reális igényeket tükröztek. Néhány közülük ugyanakkor túlzott mértékű volt, s az intézmény szabad forrásait, illetve pénzmaradványát növelte. Az 1990. évi 72,6 M Ft felújítási előirányzat alig 50%-át használták fel. Az 1992. évben "ors:Zágmozgósítás" címen ágazati célelőirányzatból juttatott - az év közben felmerül! költségek utólagos finanszírozására szolgáló- 10M Ft-ból 6,3 M Ft maradvány képződött.

Az intézmények saját hatáskörű előirányzat m6dosításában helyenként feltárt szabály-

talanságok a béralap

előirányzatának

növelésére irányultak.

1992-ben az SZF év közben bérelőirányzatát a dologi előirányzatok terhére - a szervezet bővítésével indokoltan - saját hatáskörben felemelte. Ez nem felelt meg az 1991. éví XCI. tv. 47.§ (l) bekezdésben foglalt engedélyezési eljárásoknak. (A módosításról a fejezetet értesítették.) A Lánchíd Irodaház Gl 1992. évi héralap előirányzat módosításánál nem tartotta be az 1991. éví XCI. tv. 47. § (2) előírását. A béralap eredeti előirányzatát (35,5 M Ft) csak a teljesítés erejéig lehetett volna saját hatáskörben módosítani (+3 M Ft-tal). Ezzel szemben a béralap előirányzatát 41,5 M Ft-ra módosították, így 3 M Ft összegű szabálytalan hérmaradvány képződött. A PM JII -nél hasonló okok miatt 1992-ben l M Ft béralap volt szabálytalan.

előirányzat

emelés

A PM GSZ 1991-ben a bértartalom nélküli 1990. éví pénzmaradványából 856 e Ft-ot béralapra csoportosított át, megsértve ezzel az 1990. évi CIV. tv. 9. § (12) előírását. A PM GSZ - a 19/1980. (IX.27.) PM rendelet 15-16. §-ban foglaltakat megszegve- 1990-ben két ütemben 22.391 e Ft-ról 1.794 e Ft-ra csökkentette működési bevételének módosított előirányzatát. Ez az eljárás a tervezett összegek alulteljesítése miatt szabálytalan korrekció volt, az éves pénzmaradvány állami költségvetést megillető 19.510 e Ft-os csökkentése, illetve zárolása azonban elmaradt. (A működési bevételét 2.881 e Ft-ra teljesítette.)

A p6tforrások juttatására vonatkozó, a fejezetet érintő, de magasabb szintű intézkedések sem voltak minden esetben szabályszerüek, illetve indokoltak.

- 19-

A központi költségvetést megillető pénzmaradvány fejezetek közötti részbeni visszaosztásának gyakorlatát a Pénzügyminisztérium - a jogszabályi alap hatályon kívül helyezése után - az 1990. évi pénzmaradvány jóvállagyásánál is folytatta. A PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya úgy módosította egyes fejezetek, köztük a PM pénzmaradványát, hogy számukra - az esetleges herizetési kötelezettségüket visszahagyva és ezt meghaladóan - pótlólagos támogatást juttatott az állami költségvetést megillető 1990. évi pénzmaradvány terhére. A döntést az 1990. évi zárszámadás parlamenti jóváhagyását megelőzően (1991. július) hozták meg. A jogalapját képező 23/1979. (Vl.28.) MT rendelet 61. §-át a 2/1991. (l. l.) sz. Korm. rendelet 1991.1. l-től hatályon kívül helyezte.

A PM fejezet az ömevízióval feltárt 2.587 e Ft visszahagyásáll túl 17.413 e Ft, összesen 20 M Ft tán10gatásban részesült, melyet a Gazdasági Kabinettel kapcsolatos többletfeladatokkal indokolt. Ezt megalapozó számítási anyag nem készült.

c.) Gazdálkodási tartalékok, pénzmaradványok, befektetések A fejezet a pénzügyi egyensúly javítása érdekében élt a tartalékolás lehetöségévei. Az eredetileg jóvállagyott fejezeti gazdálkodási tartalék előirányzat összege azonban az adott évi költségvetés nagyságrendjéhez képest csekély (1991-ben 14,3 M Ft, 1992-ban 7,5 M Ft) volt, s nem adott elegendő mozgásteret a pénzügyi feszültségek oldására. A fejezet ezért 1991 és 1992. években átcsoportosításokkal növelte gazdálkodási tartalékát, s abból - meghatározóan az igazgatási címnek - elsősorban béralap hiány fedezetére juttatott pátelőirányzatot Ezek az intézkedések részben, vagy egészben jogszabálysértöek voltak, holott több esetben éppen a tartalékba csoportosításon keresztül kívánták szabályossá tenni a pótelőirányzat juttatást. Jellemzőerr

1992-ben a fejezeti gazdálkodási tartalék 55,2 M Ft módosításból 48,5 M Ft szabálytalan volt, a 62,7 M Ft felhasználásból pedig 52 M Ft nem felelt meg a törvényi előírásoknak (3. sz. melléklet).

Fejezeti szinten jelentős összegű pénzmaradványok képzödtek: 1990. évben 1.220,1 M Ft, 1991. évben 715,1 M Ft, 1992-ben 1.304,5 M Ft. Ömevízió alapján 1990-ben 2.587 e Ft, 1991-ben 22.441 e Ft befizetési kötelezettséget állapítottak meg. Az 1991. évi felhasználliató pénzmaradványt a Kormány 3490/1992. számú határozata alapján további 21.468 e Ft-tal csökkentették. A fejezet 1992. évi pénzmaradvány elszámolásában ömevízióval nem tárt fel az állami költségvetés számára befizetendő kötelezettséget.

-20-

A fejezeti pénzellátásból közvetlenül maradvány nem képződött. A fejezet pénzmaradvány elszámolási számláján - az "országmozgósítási" ágazati célfeladat maradványa kivételével - pénzeszköz nem halmoződott fel. Az intézmények pénzmaradvány elszámolásának hiányosságait a fejezet nem tárta fel teljeskörűen. Az ágazati és céljellegű előirányzat maradványok önrevíziós feltárása

és elvonása nem történt meg maradéktalanul, illetve esetenként helytelenül állapították meg azokat. A vállalkozási eredmény visszaforgatásának kimutatása néhány esetben nem volt reális. 1991-ben a Fejezeli Pénzügyek Osztálya 22.983 e Ft-ot mutatott ki önrevíziós: jellegű ágazati és célfeladat maradványként, központi elvonásra csak 16.892 e Ft került. A különbség a Lakásalap Kezelő Szervezet 1990. évi (4.528 e Ft) felhasználatlan pénzmaradványából és a Szanáló Szervezet megszűnését követő !992. évi kötelezettségeinek rendezéséből (!.563 e Ft) adódik. A PM GSZ és ezáltal a fejezet nem tárta fel az önkormányzati adók 6.115 e Ft összegű célelőirányzat maradványát. A központi költségvetés egyensúlyának javítására a 3.490/1992. sz. Korm. határozat alapján előirt pénzmaradvány elvonás! a fejezet csak a támogatáshan részesülő intézményeinél érvényesítette, jóllehet a vetítési alap a Felügyeletek nélküli teljes 1991. évi pénzmaradványra kiterjedt. szintű elszámolásában nem szerepeí a KVSZ-nél elmaradt feladatok maradványaként jelzett és ezért herizetési kötelezettség alá eső 4.176 e Ft.

Az 1992. évi pénzmaradvány fejezeli

Az Ápt. 39. § (2) bek. - az 1990. évi CIV. tv. hatályhalépését követően az Ápl.

39. §(l) bek. -illetve az 1991. évi XCI. tv. 54. §(2) értelméhen a céljelleggel megállapított előirányzatok maradványa a következő évre nem vihető át, így indokolt az elszámolás önrevíziós kiegészítése az állami költségvetés javára történő további hefizetési kötelezettséggeL

Az APEH a 3441/1992. sz. Kormányhatározat alapján 1992. évben 550 M Ft pátelőirányzatot

kapott céljelleggel a vagyonnyilatkozatok feldolgozására, melyet az 1992. évi LXXX. tv. további 700 M Ft-tal kiegészített. Az APEH 1993. április 22-i elszámolása szeríni a vagyonnyilatkozat feldolg<>-

zásához kapcsolódó gépesítés költsége 466,4 M Ft, melyből 326 M Ft értéldí gépet 1992-hen szereztek he. Ez az összeg azonos az APEH 1992. évi összes számítógép-beszerzési kiadásával.

A Lakásalap 39/1992. (III.4.) Korm. rendelettel elrendelt felszámolását követően a pénzügyminiszter, !992. III. 31-i hatállyal megszüntette a Lakásalap Kezelő Szervezetet. A rendelkezések szerint pénzeszközeinek 1992. évi maradványa az állami költségvetést illeti.

-21-

A Lakásalap felszámolásával kapcsolatos feladatokat a minisztérium a Kormány által előírt, 1992. május 31-i időpontra nem fejezte be, az alappal kapcsolatos ügyintézés még a helyszíni ellenőrzés időpontjában is folyt. Az 1990-1991. évi összesen 8.681 e Ft pénzmaradványból mindössze 2.000 e Ft került az állami költségvetésbe befizetésre. A Lakásalap és a I akásalap Kezelő Szervezet megszüntetésével kapcsolatos költségek fedezetéül az 1992. évi teljes előirányza tot, 12.700 e Ft-ot, lehivatták a I .akásalapból. A I akásalap Kezelő Szervezet 1992. évi teljesített kiadás.a 3.884 e Ft volt. A maradványt (8.816 e Ft) célkeret jelleggel és elszámolási kötelezettséggel a PM GSZ-hez csoportosították át. A PM GSZ az ebból maradt 6.078 e Ft-ot (bér 1.957 e Ft) az 1992. évi célkeretének pénzmaradványában nem mntatta ki.

!992. dec. 31-ig a Lakásalap Kezelő Szervezet 1992. évi és előző évek tényleges pénzmaradványa-átcsoportosítás nélkül- 12.759 e Ft (ebből bér 1.957 e Ft), melyet a Lakásalap elszámolásába szükséges bevonni (3. sz. melléklet). Az 1991. évben keletkezett fejezeti szintű pénzmaradvány 23%-a kiadási megtakarításb61, 77%-a bevételi többletből származott. Az intézmények (felügyeletek nélkül)

pénzmaradványa teljes egészében bevételi többletből eredt. Belső gazdálkodási gondjaikat jelzi, hogy a folyamatos működés fedezetére felújítási előirányzatokat használtak fel. A dologi

előirányzatokat

előirányzatából,

233.753 e Ft-tal túllépték, az állóeszköz, nagyjavítás a megtakarítás ugyanakkor 192.259 e Ft volt.

1992. évi pénzmaradvány összetétele lényegesen eltért az 1991. évitől, 61,2%-át a kiadási megtakarítások képezték. A felügyeletek 1992. évi pénzmaradványának korábbi időszakiJoz mért csökkenésében a később esedékes kiadásaik előfinanszírozása szerepet játszott. 1992-ben az intézmények lényegében felélték az előző évekből felhalmozódott pénzmaradványaikat, azokat többnyire jutalrnazásra, felújításra, illetve beszerzésre fordították. A PM GSZ forrásait a - részben önálló költségvetési szervként működő felügyeletek gazdálkodásából származó - 1990-ben 299,4 M Ft, 1991-ben 373,1 M Ft, 1992-ben 65.4 M Ft - pénzmaradványok növelték. Ezeket az egyes években 98% - 83% - 100%-os mértékben felhasználta a PM GSZ. A PM GSZ 1992. év' 39,2 M Ft-os saját pénzmaradványát számos-azt meghaladómértékű - tartozás is terhelte.

A fejezet a vizsgált időszakban fejezeti pénzellátási számláról közvetlenül nem eszközölt befektetéseket.

-·22-

Az intézmények 1990-92. között növekvő mértékben igyekeztek szabad pénzeszközeiket hasznosítani. Az átmenetileg - általában 1-3 hónapra és esetenként hosszabbítással - befektetett pénzeszközök után realizált kamatbevétel 1992-ben volt a legjelentősebb, 208 M Ft. A fejezet intézményei 1992-ben, éves lekötésre átszámítva, 780 M Ft-ot fektettek be értékpapírba, illetve kötöttek le. 1992-ben az 1991-ben vásárolt 638,1 M Ft értékű értékpapír beváltásából 61,3 M Ft, az 1992-ben vásárolt 2.719,5 M Ft értékpapírból bevállott 2.157 M Ft után 134,5 M Ft kamatbevételre tettek szert.

Az értékpapír vásárlásokba fektetett, illetve tartós betétként lekötött jelentős összegek jelzik, hogy időszakonként és intézményenként differenciáltan, számottevő pénzbőség volt.

A tartós betétek elhelyezésénél az intézmények többsége a jogszabályi előírásokat megtartotta. Néhány esetben azonban megszegték a 411991. (!1.13.) PM rendelet 8.§ (4) bekezdésének a költségvetési szervek szabad pénzeszköze tartós betétként elhelyezésének a számlavezető bankra korlátozó előírását. A PM JII részben önálló költségvetési szervei 1991-ben a MezőbanknáJ helyezték el tartós betétként átmenetileg szabad pénzeszközeikeL A Dunaparti üdülő !992-ben az Invest Banknál fektetett be. A PM GSZ 1991-ben 25 M Ft-ot az Iparbank Rt.-nél, 1992-ben 50 M Ft-ot a Kanrumbank Rt.-nél kötött le.

Az értékpapír vásárlásoknál - a maximális jövedelmezőségre törekvés mellett - nem jártak el minden esetben kellő gondossággal. A PM GSZ 1991-ben szabálytalanul a Közép-Európai Értékforgalmazási Kft.-nek, majd 1992-ben -az 1991. évi XCI. tv. 51. § (4) bekezdése alapjánaz Ybl Banknak adott megbízást egy évnél rövidebb lejáratú, meg nem nevesített államilag garantált értékpapír vásárlásra. Az értékpapírok átadását a megállapodásokban nem kötötte ki. (Így nem vált ellenőrzötté, hogy a bank eleget tett-e a megbízásnknak, illetve e megoldás magáhan hordozta a pénzintézeteknek adott közvetlen hitelnyújtás lehetőségét.) Az SZF a Multinvest Értékpapírforgalmazó és Befektető Rt.-nek kincstárjegy vásárlásra adott megbízást, melyet szintén a befektetőnél hagyott.

A PM GSZ a jelzett kihelyezések során több esetben a szerződött napot megelőzően a bank rendelkezésére bocsátotta a befektetésre szánt összeget, s ezzel további 208 e Ft anyagi veszteség (elmaradt kamat) érte.

-23-

Az Ybl Bank csődje miatt a PM GSZ által, a saját és a Bankfelügyelet pénzeszköreből befektetett, összesen 273.500 e Ft és 26.429 e Ft kamat kétes követeléssé válL Az

SZF-nek pedig - az Ybl Bankhoz kapcsolódó Multinvest Értékpapírforgalm
A Szanáló Szervezet megszünésével és a REORG Rt. megalakulásával kapcsolatos ÁSZ ellenőrzés által feltárt - elszámolási hiányosságokat a PM GSZ a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem teljeskörűen rendezte. Nem történt meg a megszűnt Szanáló Szervezet által az 1991. december 31-ig befejezett felszámolások után befizetett felszámolási díjak (35 M Ft) és akivásárlásra megelőlegezett összeg (24 M Ft) különbözetének (ll M Ft-nak), továbbá a meghatározottáthúzódó bevételek 50 %-ának befizetése a központi költségvetésbe (4. sz. melléklet).

d.) Pénzellátás A fejezet pénzellátása és ahhoz igazodóan finanszírozási tevékenysége a vizsgált időszak első két évében megfelelt a jogszabályi követelményeknek. Pénzellátási terv alapján a folyamatos műkődéshez szűkséges támogatást idő­ arányosan, a felújítások célfeladatok fedezetét túlnyomórészt teljesítményarányosan folyósították

A törvényi előírásoktól - 1992. évi XXXVIII. tv. l 02. §-a- eltérő pénzellátás 1992. év végén, és 1993. első negyedévében volt tapasztalható. A szabálytalan illetve

-24-

indokolatlan előfinanszírozások célja az érintett intézmények - meghatároz6an a I'M GSZ - gazdálkodásból eredő pénzügyi egyensúly-hiányának enyhítése volt, melynek terhét esetenként a központi költségvetésre hárították. 1992. december elején az APEH anélkül kapta meg a vagyonnyilatkozat feldolgozásához juttatott célkeret második 350M Ft-os fedezetét, hogy igényét teljesítményarányos felhasználással megindokolta volna. 1993. januárjában a fejezet a PM Ül egész évi költségvetési támogatását egyösszegben átutalta a PM GSZ számlájára. A fejezet !993. januárjában a PM GSZ-t, a havi arányos támogatáson és a 13. havi bérfedezetén túlmenően. a BAF-tel szemben fennálló tartozása kiegyenlítésére- több mint háromhavi támogatásnak megfelelő- 150M Ft pénzellátásban részesítette. Az előfinanszírozással a PM GSZ-nek - az Ybl Banknál befagyott követeléséből adódó - finanszírozási nehézségeit átmenetileg a központi költségvetés terhére oldották meg.

A bankszámlák kezelése, használata a vizsgált körben többnyire szabályos volt. Helyenként azonban a letéti számla használatánál hiányosság, szabálytalanság fordult elő (KVSZ). A fejezet letéti számláján évek óta nyilvántartott és kezelt 81 e Ft pontos eredete. tartalma nem ismeretes, ezt korábbi ellenőrzések is rögzítették.

Az ellenőrzött intézmények pénzügyi helyzete többnyire kiegyensúlyozott volt, kivétel a KVSZ 1991-ben és a PM GSZ 1992-től. Ezek az intézmények likviditásukat részben szabálytalanul, részben a kezelésükben lévő idegen pénzeszközökkel biztosították. A KVSZ a letéti számla pénzeszközeit vette igénybe

működési

kiadásainak

finanszírozására. Az intézményi bankszámláról a PM GSZ a részben önálló intézményeinek pénzeszközeit kötelezettségei kiegyenlítésére folyamatosan igénybe vette. (Pl. 1992-ben a július havi támogatás érkezése előtti napon a közös bankszámla egyenlege 98.531 e Ft volt. Ugyanakkor a BAF-t kiválásakor az analitikus nyilvántartás alapján 346.981 e Ft illette meg. mely összeg megfizetésére a PM GSZ csak későbbi időpontra tudott kötelezettséget vállalni.) 1993-ban működését csak előrehozott finanszírozással tudta biztositani.

-25-

3. A költségvetés végrehajtása A fejezet bevételei (2. sz. tábla) az 1990. évi 11.795,7 M Ft-ről 1992-re 16.235,7 M Ft-ra, 37,6%-kal nőttek. Ezen belül a költségvetési támogatás 3,4-szeresére. az intézményi egyéb bevétel 3,7-szeresére emelkedett, az előző évi pénzmaradválliyok igénybevétele pedig csaknem felére (54,2%) csökkent. A költségvetési támogatás részaránya ezért az 1990. évi 26,8%-ről 1992-re 65,5%-ra, az intézmények saját folyó bevételének részaránya pedig 13,9%-ről 19,4%-ra nőtt. A befolyt bevételek az eredeti előirányzatnak átlagosan kétszeresét tették ki. (1990-ben 2,4-szeres, 1991-ben 2-szeres, 1992-ben 1,7-szeres a teljesített bevétel.) A bevételek nagyságának és összetételének jelentős változása az intézmény- és feladatrendszer változásait tükrözik. Az állami támogatás jelentős növekedését a KVSZ és az APEH feladatainak bővülése, illetve az APEH érdekeJtségi rendszerének átalakulása, a saját folyó bevételek növekedését főleg a felügyeletek tevékenysége, illetve a PM GSZ sa ját bevételének több mint megháromszorozódása eredményezte.

A fejezet kiadásai (3. sz. tábla) az 1990. évi 10.708,2 M Ft-ről 1992-re 14.516,8 M Ft-ra, 35,6 %-kal emelkedtek. A felhasználások az előirányzatot folyamatosan meghaladták: 1990-ben 117%, !991-ben 105%, !992-ben 10 l% volt a teljesítés. A kiadások szerkezetén belüllegnagyobb arányt a béralap (26-27%), ezt követően a támogatások, elvonások (22-15%) és a szolgáltatások (12-18%) képezték. Az intézmény- és feladatrendszer változás csak kisebb belső arányeltolódást okozott a

kiadások szerkezetében. Ebben főként az infláció hatása érzékelhető: 5,5%-ről 9,6%-ra nőtt az összes kiadásorr belül a készletbeszerzés, 12%-ről !8%-ra a szolgáltatás részaránya.

fejezeti

szintű

kiadások megkétszereződésében (220,1 M Ft-ről 505,1 M Ft-ra) a munkavállalők részére adott költségtérítés bevezetése, illetve körének szélesedése, a szolgáltatásoknál a postaköltségek és a karbantartási ráfordítások dinamikus növekedése volt a meghatározó.

A

bérjellegű

A címek, alcímek, azokon belül a kiemeit kiadások módosított tések nem haladták meg. A vizsgált felügyeletek bírság bevételüket csak részben és a törvényben előírt célra.

előirányzatait

eltérő

a teljesí-

módon fordították

-26-

Az SZF-nek az 1991. évi XXXIV. tv. 12. § (4) bekezdése szerint a beszedett bírságok legalább 50%-át a szerencsejátékok ellenőrzésére kell fordítania. Az SZF ennek a kötelezettségének területi igazgatóságok szervezésével tett eleget. Eddig 4 területi igazgatóságot hoztak létre. A beszedett bírságok az ellenőrzési kiadásokat meghaladták, de az előírt felbasmálási mérték teljesült. Az ÁÉF az 1992. évben befolyt 20.600 e Ft bírság bevételből az 1990. évi VI. tv. 20. § (l) bekezdés szerint felhasználható célra és módon csak 3.010 e Ft-ot fizetett ki (3 pályázat nyertesének). Ugyanakkor ennek a terhére a Bp-í Közgazdaságtudományi Egyetemnek számítástechnikai eszközfejlesztésre L240 e Ft-ot, az Értéktőzsdének támogatási jelleggel és információs ellenszolgáltatás mellett 10.000 e Ft-ot utalt át.

A pályázatok kiírása és lebonyolítása szakszerűerr és hitelesen történt. A pályázaton nyertes szakmai anyagok hasznosításáról azonban nem történt gondoskodás. Ez azzal is magyarázható, hogy a pályázati kiírás nem megfelelő forma, mert szervesen nem illeszkedik egy, a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vevő koncepcionálisan kialakított fejlesztési célrendszerhez. Alapítványoknak támogatást a vizsgált körben a PM GSZ utalt át, évenként dinamilmsan növekvő mértékben: 1990~ben 750 e Ft-<>t, 1991-ben 2.050 e Ft-<>t, 1992-ben 10.451 e Ft-<>t. A támogatások összegeiből 1.050 e Ft az Állami Biztosításfelügyelet, 1.000 e Ft az Állami Értékpapír Felügyelet, 50 e Ft pedig az Állami Bankfelüg}elel költségvetési keretéből került teljesítésre.

A támogatások jelentősebb részét pénzügyi, közgazdasági szakmán kívüli alapítványoknak adták (Nemzeti Emlékhely Alapítvány 5.000 e Ft, Humán-AGAPE - egészségügyi célú - Alapítvány 4.000 e Ft, Szabadságharcosokért Alapítvány 350 e Ft). Az erről rendelkező kormányhatározatok - pénzügyi tartalékok hiányában - hátrányosan érintették az intézmény likviditását Néhány esetben szabálytalanul - kormányengedély nélkül - utaltak át alapítványoknak kisebb összegű támogatást 1991-1992-ben (5. sz. melléklet). Az intézmények gazdálkodásában a takarékosság, a feladatok rangsorolásának köve-

telménye nem érvényesült teljeskörűerr és maradéktalanul. A nem támogatásból finanszírozott költségvetési szervek rendelkezésére álló forrása szükségleteiket meghaladta, a mértéktartó költés ezért elhatározás és nem pénzügyi korlát kérdése volt. A pénzügyi zavarokkal Lüzdő intézmények is teljesítettek indokolatlan, vagy szabálytalan kifizetéseket (KVSZ). A PM GSZ-nél a próbaszern ellenőrzés több esetben - ugyanazon mnnka többszöri számlázásának teljesítésigazolása miatt - jelentós összegű túlfizetés!,

-27-

indokolatlanul átvállalt költséget, anyagi veszteséggel járó tárt fel.

szerződésmódosítást

A fejezeti feladatok jogszabályt sértő megosztottsága az ágazati célfeladat körében is érvényesült. Az országmozgósítás gazdasági felkészítésének központi kiadásai finanszírozását csak 1992-től végzik a fejezet pénzellátási számlájáróL Ezt terhelő áthúzódó kötelezettségről a helyszíni ellenőrzés időpontjában a fejezet információval nem rendelkezett. A fejezet 1991. évi költségvetésében eredetileg öt alcímen 7 40,8 M Ft előirányzattal hagyott jóvá a Parlament ágazati célfeladatot 1992-ben és 1993-ban a célfeladatok köre bővült, s összességében emelkedett a hozzájuk rendelt költségvetési forrás (1992-ben 808 M Ft, 1993-ban 1207,8 M Ft). A fejezet a feladatok végrehajtásához az APEH-nek. illetve a PM GSZ-nek adott át előirányzatokaL Ezeket 1991-92-ben többször módosította. Az 1991. évi előirányzat átadásra, módosításra vonatkozó ügyiratok hiányosak,

mivel azok egy részét az ágazati célfeladatok tárgykörében elrendelt végző PM dolgozótól eltulajdonították.

ellenőrzést

A kimutatott tényleges ráfordítások- az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD közgyűlésének megrendezésére és az önkormányzati adók feldolgozásának korszerűsí­ tésére szolgáló 1992. évi előirányzat felhasználása kivételével - a célkereteken belül maradtak (70-99%). közgyűlése lehonyolítására a 3326/1991. sz. kormányhatározathan megjelölt 76 M Ft célkeretet a kiadások 41.546 e Ft-tal haladták meg. Ebbó1 35.366 e Ft-ot a szponzori pénzekből, berendezések, felszerelések értékesítéséből elért bevételek fedeztek. 7180 e Ft a PM GSZ egyéb forrásait terhelte. Az önkormányzati adók feldolgozásának korszerüsítésére átadalt 68 M Ft módosított előirányzatot a kimutatott teljesítés 529 e Ft-tal haladta meg, melyet az előző évi maradványból finanszíroztak

Az EBRD

Az önkormányzati adók célfeladat előirányzatáből a fejezet nem az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. sz. törvény 24.§ (2)-(3) bekezdésének megfelelőerr használt fel: 25.000 e Ft-ot általános tartalékra, 58.000 e Ft-ot pedig más célra. Az 1991. évi XCI. törvényben foglaltaktól eltérő felhasználás a célfeladat előirányzat teljesítéseként nem fogadható el.

A célkeretek elkülönített kezelését nem biztosították minden esetben, s ezért felhasználásuk olykor keveredett az azt kezelő intézmények alapfeladataira szolgáló kiadásokkal. Így a PM GSZ 1991. évi beszámolójában előirányzott felhasználásánál és

-28-

kiadásánál 8.296 e Ft összegben olyan tételeket is elszámoltak, melyek a pénzforgalomban csak 1992-ben kerültek lebonyolításra. Az 1991. évi költségvetési beszámolásban az önkormányzati adók feldolgozása címen elszámolták a PSZTI 1991. XII. 31-én kelt 606/1991. számú 6.171.000 Ft, továbbá 677/91. számú 2.124.524 Ft összegű számláit, melyeket 1992. január 20-án, illetve január 23-án egyenlítettek ki.

A célfeladat maradványelszámolásának helyessége nem volt megállapítható. A PM GSZ ugyanis nem tudott részletes elszámolást készíteni arról, hogy az 1991. évben saját terhére végzett, de ezt a feladatot érintő kifizetései az 1992. évi pénzforgalomban mely tételekkel kompenzálódtak. Az előirányzatok felhasználása során a bizonylati előirások nem minden esetben érvényesültek maradéktalanul, szabályszerű számla, megrendelés, szerződéskötés, teljesítésigazolás nélkül utalványoztak és fizettek ki jelentős összegeket. A Világbanki Programiroda "A magyar tőkepiac és bankrendszer illeszkedése az 1992; utáni Európába" c. tanulmányért 200 e Ft-os átutalását a Pénzügykutató Rt.-nek számla és teljesítésigazolás-a könyvelési bizonylatokhoz csatoltan - nem dokumentálja. Hasonlóan hiányosan bizonylatolt a Mádai és Társai eiuevezés alatt "Perspektivikus hazai iparágak exportképessége" tanulmányért kintalt 200 e Ft elszámolása.

a.) Létszám és bérgazdálkodás A fejezet intézményeinek 1990-1992. között a tervezett állományi átlaglétszáma 20%-kal nőtt, a ténylegesen foglalkoztatottak átlagos száma ettől elmaradó mértékben 9%-kal - 7225 főről 7860 főre - emelkedett (4. sz. tábla). Fejezeti szinten 1992-ben a béralap eredeti előirányzata 119 %-kal, a módosított előirányzata 48%-kal, a tényleges kiadás 42%-kal volt több, mint 1990-ben. A vizsgált körben (APEH nélkül) az állományi átlaglétszám növekedése dinamikusabb volt, 1992-ben az előirányzat 21 %-kal, a teljesítés ll %-kal haladta meg az 1990. évit. Az ehhez tartozó eredeti béralap előirányzat háromszorosára, a módosított előirányzat kétszeresére emelkedett, a tényleges bérkiadás 4 7%-kal nőtt 1990-1992. között. Az átlaglétszám valamennyi állománycsoportban tapasztalható emelkedése az intézmények számának, feladataiknak növekedéséhez kapcsolódott. A szervezett álláshelyek és ezzel összefüggésben a béralap- átvilágítására, az intézmények átszervezésénél sem került sor (PM GU, PM GSZ, PM Ül) és azok általában nem jártak a létszám szükséges racionalizálásával.

-29-

A létszám előirányzatok helyenként jelentösen elszakadtak a feladat által igényert és ahhoz közelítő foglalkoztatástól (PM Gil jogelődjei 1990-1991 ). Az üres állásbci'yek számának alakulásában emellett az új intézményekhez, illetve feladatbővülésekhez szükséges létszám feltöltődésének - esetenként lassú - folyamata és az olykor ma:gas fluktuáció tükröződik (KVSZ, PM GSZ). Tartósan üres álláshely csak az intézmények szűkebb körében és általában az ügyintézői munkakörben volt jellemző. Az állományi létszám összetételében a szervezeti változások csak kisebb batást gyakoroltak 1992-ig: az ügyintézői állománycsoportban foglalkoztatottak ar.inya

72,3%-ról 70,5%-ra csökkent a fizikaiak javára. Ez az arány elmozdulás 1993-tól a KVSZ őrzésvédelmi feladatellátásával kapcsolatosan (közel !300 fő fizikai álláshely növekedés) intenzíven felerősödött. Az intézmények döntően a teljes munkaidőben foglalkoztatás (93-94%) mellett emelkedő

számban és arányban alkalmaztak nyugdíjasokat. A részmunkaidős munkavállal6k száma mérsékelten csökkent, e foglalkoztatási lehetőséggel az intézmények szűkebb köre élt. flnktnáció okai között a kedvezőbb kcreseti viszonyok elszívó hatása és a vezetés részéről támasztott szakmai igényesség egy-Mánt tapasztalható volt. A jelentős mértékű váltásban adott vezetői munkaköröket é.'intő többszöri személycsere is szerepet játszott (KVSZ, PM GSZ, stb.). A munkaerő mozgás tendenciájában a vizsgált időszak végére többnyire - a hozott intézkedések hatására csökkent. Az intézményenként változó

mértékű

A béralap (5. sz. tábla) előirányzat és a tényleges bérfelhasználás helyenként tapasztalt lényeges eltérése az új feladatok létszám- és bérszükségletének laza tervezésére utal és indokolatlan bértartalékok képződéséhez vezetett (KVSZ). A bérkiadások növekedésében a létszám emelkedés bérvonzata mellett a - sokszor az automatizmust jelentős mértékben meghaladó - béralap növelések (PM JII, PM GSZ) is szerepet kaptak. Jelentős további tényező volt az átlagosnál kedvezőbb bérezési feltétellel létrejött intézmények (pl felügyeletek) számának növekedése. A béralap szerkezetében - a vizsgált körben, APEH nélkül - az alapbér dominál (90-85%), ugyanakkor dinamikusarr (115%-kal) nőtt a béralapból fizetett jutalom, intézményenként nagy szóródással. A túlóra és pótlék címeken a felhasználás nem volt számottevő.

Az állományou kívüli bér növekedését - néhány intézményre jellemzőerr - a megbízásos

jogviszonyú foglalkoztatás számának vagy díjtételének emelkedése okozta.

-30-

Az átlagbérek 1990-92. között 81 %-kal emelkedtek, legdinamikusabban (!21 %-kal!) a; fizikai állománycsoportban. A vezetői és ügyintézői kategóriában a növekedés mérstíkeltebb 74-75% volt. A bérfejlesztések és belső létszámmozgások következtében •lm: ügyintézői kategóriában elért átlagbérek a fejezeti átlagtól 5%-kal elmaradtak. Az egy főre jutó jövedelmek (6. sz. tábla) fejezeti szintű átlaga erősen polarizál~ kereseti viszonyokat takar. A nem támogatásból finanszírozott intézményeknél (ifcll ügyeletelmélj elért keresetek az igazgatási átlagot jelentősen meghaladták. Az eltérésekre jellemző: a legmagasabb intézményi átlagbér a legalacsonyab~ közel háromszorosa volt 1992-ben. Az azonos állománycsoportba sorold átlagbérének szélső értékei között általában 70-80%-<>S a különbség. Erős

a szór6dás az intézmények között a fizetett jutalmak egy főre jutó összegéOOrn,, illetve az alapbérhez viszonyított arányában is: !992-ben az egy főre eső jutalomkiifizetések másfél - hat havi alapbérnek megfelelő összeget tettek ki. Az l főre számímttr jutalom 1990-92. között megkétszereződött. A vizsgált körben az érintett intézmények a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben előírt átsorolásokat határidőre elvégezték. Az alapilletményre meghatározott illetmény kiegészítést - a KVSZ kivételével - kifizették. A besorolások alapján - az eltérő bérezési lehetőségek miatt - a bérbeálJási mutaw1t intézményenként és kategóriánként is differenciáltak, több esetben a meghatárowl!t szintek felett alakultak (KVSZ, ÁÉF). A minisztérium szintjén a bérbeállási mutató 84,4%. Ezen belül csak a főosztályvezető és helyettes állománycsoporthan haladták meg átlagosm " kategóriájuk bérmutatóját.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. hatálya alá tartozó intézmények - a fejezet végrehajtási utasításának hiányában - a besorolásokat csak ideiglenesen végezték el (PM Gli, Lánchíd Irodaház GI), vagy nem hajtották végre (PM Ül). A bérbeálJási mutatók a bértétel alsó határát helyenként jelentősen meghaladják (pl. Lánchíd Irodaház GI 28%-kal, PM Gli 39%-kal). A vizsgált időszakban a minisztériurn folyamatosan szerepeltette stratégiai célkitűzései között létszámának racionalizálását, melyet azonban csak részben és időszakosan teljesített. Létszámgazdálkodása nem volt kellően hatékony, mivel az nem a szervezet feladatainak és létszámszükségletének teljeskörű és egymáshoz rendelt számbavételén és annak megfelelő előirányzat kialakításán alapult.

-31-

Az 1991. évi számvevőszéki vizsgálatot követően nem született eredményes intézkedés a létszám és bérgazdálkodás összehangolására. Az üres álláshelyekre továbbra sem

tartalékoltak

elegendő

bérfedezetet.

Így az Ellátó Szolgálat 1993. január l-i 47 fővel történő kiválása ellenére a minisztérium létszáma lényegében nem csökkent, 1991-1992-1993. (l. negyedév) zárólétszáma 548-552-546 fő volt. Az 1993-ban elrendelt felvétell zárlat sem hozta meg a kivánt eredményt, különhöző főosztályok létszáma az álláshelyek betöltésével 6 fővel gyarapodott.

A bérgazdálkodásért való felelősség nem volt kellően elliatárolt, ez a munkavégzésben feszültséget okozott és hátrányosarr befolyásolta a munkaerő- és bérgazdálkodás színvonalát. A minisztérimn bérgazdálkodása nem volt megalapozott. A pénzügyi forrást és előirányzatot meghaladó bérfejlesztések a vizsgált időszak második felére a PM GSZ költségvetési egyensúlyát megbontották. A bérfejlesztések forrásait egyrészt az OT összevonást követő szabad béralapból, másrészt· az évi automatizmusokkal, továbbá a dologi előirányzat terhére felügyeleti szervi engedéllyel történő - többlet béralap tervezéssei teremtették meg. Miután a nagyobb mértékü béremelések (1990-ben az OT összevonást követő 25%-os) a vizsgált időszak első felére estek, az automatizmusok szerinti bérfejlesztések az államigazgatási átlagnál magasabb bázis összegekre épültek rá. Az 1991. évi (20%-os) bérfejlesztést a pénzügyi források reális számbavételével határozták meg. A többletbevételekhöl átesoportosított, illetve a célfeladatok összegéhöl rendelkezésre álló egyszeri bérelőirányzatok, illetve a kifizetett jutalmak összhangban voltak.

Az 1992. év februárban végrehajtott 10%-os bérfejlesztéshez szükséges tartós

források azonban már nem álltak rendelkezésre. A gazdálkodás hiányosságára utal, hogy bérfejlesztéskor nem számoltak kellő megalapozottsággal a következő évre áthúzódó hatással. A főosztályvezetők és helyettesek 1991. decemberi 20%-os soronkivüli béremelésének áthúzódó hatásával nem kalkuláltak. A bérfejlesztés összegeibe beszámították a tartós távollétek, valamint az átmenetileg üres álláshelyek miatti bérmegtakarításokat (9,2 M Ft-tal). Az így megállapított összeg (25,3 M Ft) nem számítva az előző évi tartós kötelezettség vállalást - így is csak 8,5%-os bérfejlesztést tett volna lehetövé. A szabad bérkeret terhére azonban l O hónapra 10%-os összeget állapítottak meg.

-32-

A már 1993. januárjában mutatkozó 42.352 e Ft-os időarányos béralap túllépés döntően a 13. havi jutalom kifizetéséből (28.443 e Ft), valamint a december havi jutalom személyi jövedelem adójának utólagos elszámolásából adódott. A hiány összege havi átlagban 3,6%-kal nőtt, a március havi munkabér kifizetése után időará­ nyosan 45.567 e Ft többletbér felhasználása volt regisztrálható. A fedezetlen 13. havi jutalomösszeg kifizetésén túl tovább növelte a hiányt a köztimviselői törvény alapján felmentett dolgozók részére 5.330 e Ft-os előre nem tervezett, különböző címen történő kifizetés, valamint - ha kis mértékben is - a nyelvpótlék alapjául szolgáló 15 e Ft-os összeg 18 e Ft-ra történő szabályszerű felemelése. A köztisztviselői törvény végrehajtása során azonban nem minden esetben jártak el kellő gondossággal, ami a törvényi megfogalmazás problémáira is visszavezethető volt. Nem került kifizetésre az 1992. november l-e után érkezettek részére a 13.l'limvi illetmény. A KTV 49. §-a (l) bek. szerint ez 9 dolgozói megilletett volna,~ azt a korábbi munkahelyükön sem rendezték. (További lehetőség lett voma a kifizetést illetően a két munkahely megegyezése.)

A PM számos - főleg vezetőbeosztású - dolgozója munkakörén kívül gazdálklJdó szervezetnek felügyelő bizottsági, illetve igazgató tanácsi tagja, egyes esetekben elnöl;;e. Nevezettek ezirányú bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek. Konkrét munkavégzésük és a gazdasági társaságok állami költségvetéshez való kapcsalódásuk ismerete hiányában azonban nem állapítható meg, hogy tevékenységük nem veszélyezteti a KTV 21. §-ának 4. bekezdése a./ pontjában foglalt "befolyástól mentes tevékenység" kritériurnát.

b.) Eszközgazdálkodás Fejezeti szinten a tárgyi eszközök (állóeszközök) állományának (7. sz. tábla) bruttó értéke nőtt az 1990-1992. közötti időszakban. Ezen belül az ingatlanok aránya a magasabb (69%). Az eszközigényesség alakulására jellemző, hogy a vizsgált körben három intézményhez koncentrálódott a tárgyi eszközök 88 %-a. A PM GSZ és a Lánchíd Irodaház GI tárgyi eszközállomávyának nag)'obb hányada (80%-a, illetve 88%-a) iogatlan. A PM Gil-nél az alaptevéken)'séget szolgáló számítógép rendszer értéke a meghatározó.

-33-

A:z intézmények kezelésében és használatában

lévő

ingatlanállomány vagyonnyilvántartásokban kimutatott értékmozgása azonban nem volt szinkronban az ingatlanállomány tényleges változásával, azt - különböző okok miatt - nem, vagy késedelmesen követte. A:z ingatlanvagyon értéke a vizsgálat idején sem tükrözte egészen a tényleges állapotot, esetenként a tulajdonjog bejegyzés is rendezetlen maradt (KVSZ székhely változás). A PM GSZ fejezeti pénzügyi keretjuttatásból 1986-ban 323 M Ft bruttó értékben vásárolt irodaépületeinek állománybavétele szabálytalanul, 5 év késéssel követte a pénzügyi teljesítést. A Lánchfd Irodaház (1980-ban üzembehelyezett) épület kezelői jogának bejegyzése- melyet a PM 1991-ben kezdeményezett- telekkönyvileg rendezetlen.

A:z ingatlanállomány kihasználtsága a rendeltetés szerinti összetételben (irodahelyiség, üdülő, bölcsőde,

stb.) és külön-külön eltérő, s az egyes éveket tekintve is differenciáltan

változott. A rendelkezésre álló jóléti ingatlanok (üdülő, óvoda, stb.) csak kisebb hányadát veszik igénybe a fejezet intézményei. A szabad kapacitások más szervek részére történő hasznosításának eredményességét az üdülők támogatás igényességének mérséklődése mutatja. A:z óvoda, illetve napközi otthon

férőhelyeinek

kevesebb, mint felét vették igénybe a PM dolgozói. (A térítések a közvetlen ráfordítások 49%-át, illetve 46%-át fedezték.) Célszerű lett volna ezért az önkormányzati kezelésbe adás feltételeit, lehetőségét megvizsgálni.

A rendelkezésre álló - meghatározóarr irodahelyiség - kapacitás az intézmények igényeit összességében meghaladja. A:z irodahelyiségek bérbeadásának feladata döntően a PM GSZ-hez koncentrált. A:z üzemeltetés, fenntartás, valarnint a helyiség bérbeadás feladatai nem illeszkednek minden esetben megfelelőerr egymáshoz és a tulajdonjoghoz. Ez az intézmények

közötti kapcsolatban ellentmondásokat okozott. A Lánchfd Irodaház kezelői joga az alapító okirat szerint 50-50%-ban az alapító PM és MÜM között oszlik meg. Az ingatlan értéke a Lánchíd Irodaház GIvagyonában szerepel. A helyiség bérbeadás jogosultságát a PM érdekkörében nem szabályozták Jeleuleg az üzemeltető Lánchíd Irodaház Gl és a PM GSZ is rendelkezik az irodaház helyiségei felett. A PM GSZ vagyonában maradtak az 1991-ben önállóvá vált PM Jll, majd jogutódja a PM Ül által hasmált ingatlanok. A szabad irodakapacitás bérbea-

-34-

dási jogát a PM GSZ gyakorolja, míg az épületek üzemben tartásának ráfordításai a PM Ül-t terhelik.

Az irodahelyiségek bérbeadása fokozódó mértékben az intézmények közötti forrásellátottság különbségek kiegyenlítésének eszközéül swlgált. A választott megoldások azonban a bérbeadó intézmény költségvetési egyensúlyhiányát csak átmenetileg - azt tovább görgetve - enyhítették, esetenként szabálytalanul. A PM GSZ bérleti szerződésekben egyszeri használatbavételi díjat kötött ki, visszafizetési kötelezettségvállalás mellett (BAF-al, BIF-el, ÁÉF-el). A saját forrás lehetőségek függvényében a bérlők egy része több évre előfinan­ szírozta a helyiség használatát

Az egyszeri használatbavételi díj kikötése a többször módosított helyiséggazdálkodásról szóló 19/1984. (IV.15.) MT rendelet értelmében szabálytalan volt. A használatbavételi díjak a visszafizetési kötelezettsége (77.444 e Ft) a PM GSZ következő időszak költségvetési gazdálkodásának egyensúlyát veszélyeztette és veszélyezteti. Az irodahelyiség kapacitások kihasználtsága 1992-től romlott (8% az üresedés). A KVSZ volt székháza nem, a jelenlegi székház bérbeadott területe a szerzódött feltételeknél kedvezőtlenebb térítési díj realizálásával hasznosult. A PM GSZ a vállalkozási tevékenység elszámolásból kihagyta a Sas utcai íroda bérbeadás!.

A műszaki és irodai berendezések, gépek, járművek, stb. az eszközcsoport állományának bruttó értéke az 1990. évről 1993-ra 117%-kal nőtt, melyre a beszerzések mellett az intézményi kör változása, továbbá a számviteli törvény hatályba lépését követő átsorolások is befolyással voltak. Az eszközcsoport elhasználódottsága fejezeti szinten nőtt. A nullára leírt és használatban lévő eszközök állománya emelkedett, aránya nem számottevő. Meghatározó a számítástechnikai eszközök gyors elavulása, mely a korszerűsítések, cserepótlások ellenére is - intézményenként differenciáltan - emelkedett. A PM Gil szakmai berendezéseinek elhasználódása magas és folyamatosan növekedett: !990-ben 76%, !992-ben 85% volt. A gépérték 67%-át kitevő HWB nagygép használhatósági mutatója 8%, a szakmai berendezések 61 %-a nullára leírt.

Az eszközcsoporton belül a nyomdai, helyenként a jármű kapacitások nem kihasználtak, hasznosításukra esetenként nem történt intézkedés.

kellően

-35-

A PM GSZ-nél a létrehozott nyomdai kapacitás a zárszámadás, költségvetés csúcsidejére méretezett. A gépidő több mint 90%-a az év más időszakában nincs kihasználva, igénybevételre ugyanakkor külső munkákat nem kerestek.

A

gépjármű

állomány nagyobb igénybevételre ad

lehetőséget.

A Lánchíd Irodaház GI gépjármű szolgáltatásait kizárólag a MÜM veszi igénybe, őt terhelik a gépjármű kiadások. Az l személygépkocsira jutó futásteljesítmény a növekedés ellenére nem éri el

a teljesítménynormát, attól általában 40%-kal elmarad. Az IKARUS autóbusz 1991-ben 79 igénybevétellel 18 e km-t teljesített, 1992-ben 73 igénybevétellel 19 e km-t futott. Az ellenőrzött időszakban a gépjármű üzemeltetési kiadások növekedtek annak ellenére, hogy a gépkocsik száma 39-ről 24-re csökkent.

A beruházási előirányzatok tendenciájukban emelkedtek. Ezen belül az egyéb közpomi, illetve kormányzati beruházások volumene - az 1993. évi kivételével - nem volt jelentős, s évenként egy-egy beruházási célt finanszíroztak. (1990-ben l O M, 1992-ben 25 M, 1993-ban 70 M Ft volt e célra az eredeti előirányzat.) A kormányzati beruházási forrásokra irányuló intézményi igények, illetve azok fejezeti koordinálása -dokumentum hiányában- nem volt nyomon követhető. Fejezeti szinten nem kisérték figyelemmel az e források felhasználását, a pénzügyi folyamatokat. Az 1990. évben előirányzott 10 M Ft-os egyéb központi beruházás tényleges

kifizetése 29 M Ft volt. Dokumentumot erre vonatkozóan nem tudtak az ellenőrzés

rendelkezésére bocsátani.

Az intézményi elhatározású beruházásokhoz adott költségvetési pénzeszközt csak

szerény mértékben (5-10%) egészítették ki saját forrásokkaL A felhalrnozási célú pénzeszköz átvétel nem volt jellemző. Az előirányzatot a számviteli, ügyviteli tevékenység technikai fejlesztésével összefüggésben - növekvő mértékben - az irodagép és számítógép beszerzésre fordították. A számítástechnikai eszközbeszerzést a fejezet korábban nem koordinálta.. Erre irányulóan 1993-ban születtek érdemi intézkedések. Megalakították az Informatikai Csúcsbizottságot, az Informatikai Stratégiai Bizottságo!, valamint az Informatikai Fejlesztési Munkacsoportot. Szűkkörü Miniszteri Értekezlet határozata intézkedett a PM Informatikai Stratégiai Tervének elkészítésére (IST határideje: 1993. V. 31.).

-36-

Korszeru eszköztípusra, beszerzési piac egységesítésre irányuló törekvés a bonyolítást végző PM GSZ tevékenységében érzékelhető volt 1992-ben, ami részeredményt hozott. A fejlesztési koncepció hiányából, a gyakori vezetői és ügyintézői változásból adódó kedvezőtlen hatásokat fokozta a fizikai kopás, műszaki avulás gyorsasága. !992. novemberi felmérésszerint a PM meglévő 233 db számítógépéből 40 db-ot le kell cserélni, 137 db-ot pedig csak átmeneti használatra alkalmasnak

sürgősen

minősítettek.

A beruházásoknál esetileg szabálytalan Nem volt rnindig

kellően

előlegfizetésre

került sor (KVSZ).

átgondolt az eszközfejlesztési döntés.

PM GSZ: az !991. II. hótóllízingelt mikrofilm laboratórium szükségességét a PM irattári gondjaival, a PM-OT összevonás többletfeladataival indokolták. Műszaki hibák, a folyamatos működés feltételeinek hiányos biztosítása ellenére az üzembehelyezés !991. V. 24-én megtörtént Mikrofilmen azóta egyetlen egy OT-s anyago! sem rögzítettek, azok levéltári átadása az 5102/1992. áprilisi megállapodástól folyamatos. A gépek üzembehelyezésétől eltelt 2 év alatt a tervezett 5 M oldallal szemben 104 e iratoldal (2,1%) készült el. A gépsor kifizetett, ÁFA nélküli lízingdíja 18,6 M Ft volt.

Az állóeszközök (tárgyi eszközök) fenntartására (8. sz. tábla) 1990-92. !'özött növe!(VŐ - de a szükséges és előirányzott kerettől elmaradó - mértékben költöttek. A felújítási előirányzatok módosítása nem volt kellően átgondolt. A fenntartási kiadások 178%-kal, azon belül a felújítások 116%-kal emelkedtek 1990. évről 1992. évre. Az eredetileg tervezett előirányzatokat év közben jelentősen megemelték A módosított karbantartási kereteket rendszeresen felhasználták. Ezzel szemben a felújítási kiadások 1990-ben 62%-kal, 1991-ben 44%-kal maradtak el az előirányzattóL (E forrásokat a működésre fordították.)

A rendszeres megelőző karbantartást az eszközállomány szűkebb körére (sokszorosító, nyomdagépek) végezték, általában átalánydíjas szerződések alapján. A többi gép köztük a számítógépek - esetében csak hibaelhárító jellegű karbantartást folytatnak. Az ingatlanállomány müszaki állapota igen változó, a szükséges és indokolt felújítások elvégzését sokszor a forráshiány, a Lánchíd Irodaliáznál ezen kívül az épület sorsára vonatkozó különböző elképzelések, illetve a kapcsolatos döntés elhúzódása is késlelteti. Az ingatlan és a Lánchíd Irodaház GI sorsa bizonytalan. A felújítási munkálatokhoz műszaki becslés szerint is 8-900 M Ft lenne szükséges, ekkora összeggel azonban a tárca nem rendelkezik.

-37-

Az épület hasznosítása egyúttal szerepel a Konnány 1993. évi konszolid!
programjában.

A vizsgált felújítások közül a KVSZ-nél fordult elő súlyos szabálytalanság, el ntm végzett munka után is igazoltak és fizettek ki a kivitelezőnek számlát. A PM székház rekonstrukció a műszaki állapot felmérésén alapult. A felújítísi előirányzatok felhasználásának tervszerűsége ellen hatott, hogy azokat egy évben sem konkrét feladathoz rendelten állapították meg, illetve a kivitelezés előzetes felmérései hiányosak, pontatlanok voltak. Ezért a szerződött összegeket többször jelentősen módosítani kellett, kisebb munkáknál is. A székház rekonstrukció -a szerződés módosításával -közel kétszeres, a konyha rekonstrukció 36%-<>s kerettúllépéssei realizálódott.

A készletgazdálkodás intézményi rendszere többnyire szabályozott, színvonala differenciált. A kevésbé készletigényes tevékenységet folytató intézményeknél jól funkcionált a beszerzések centralizált engedélyezési ·rendszere. A beszerzéseket az igények időszakonkénti fehnérése és a felhasználási tapasztalatok figyelembevéteiével állították össze (SZF, ÁÉF, PM Gli).

Másutt a készletalakítás nem volt tudatos, a beszerzések többször nélkülözték a tervszerűséget, a szükségletek meghatározásánál a meglévő állomány számbavétele nem volt rendszeres, a rendelések a pénzügyi forrásoktól függően ingadoztak (PM GSZ, KVSZ). A készletgazdálkodás lazaságát reprezentálta esetenként a szükségletet meghaladó beszerzés. A PM GSZ-nél 1991. évben a szervezet és feladat változás 6,2 M Ft-<>S készlet átadással járt együtt. Ennek ellenére az összkészlet 7,4 M FHal nőtt. Korrigált bázishoz mért növekedés 13,6 M Ft, amiben meghatározó szerepe volt az utolsó napok vásárlásainak.

Felesleges készleteket nem, vagy relatív alacsony szinten (4,6%) tártak fel. Hasznosítástik helyenként azonban elliúzódott vagy elmaradt. A raktározások többnyire megfeleltek az előírásoknak, ugyanakkor a PM GSZ-nél a vizsgált időszak első felében a raktározási feltételek hiánya, illetve az ellenőrzés idején a reprezentációs készletek tárolási rendje volt kifogásolliató.

-38-

c.) Egyéb

működési

kiadások

A reprezentációs kiadások költségvetésen belüli aránya, nagyságrendje nem számottevő, növekedése a vizsgált intézményeknél általában dinamikus volt (1990-ben 4,8 M Ft, 1991-ben 6,8 M Ft, 1992-ben 23,2 M Ft). Az 1992. évi kiugróan magas költségnövekedésben jelentős tétel (8,8 M Ft) volt az EBRD kongresszus rendezésével kapcsolatos többletkiadás. További emelkedést okozott a reprezentációs keretek, illetve az abban részesülő vezetők számának növekedése. Az intézmények nagyobb hányada a reprezentációs tevékenységek elszámolását szabályozta. A kifizetések dokumentálása előzetes engedélyezése, elszámolása kisebb hiányosságoktól eltekintve általában megfelelő volt.

A belföldi kiküldetések ráfordításai a jellemző költségtételek (napidíj, közlekedés, stb.) díjemelkedése ellenére fejezeti szinten - és az intézmények nagyobb részénél is mérséklődtek. Ebben a kiküldetések számának csökkenése mellett 1992. évben a hivatali gépkocsi fokozottabb igénybevétele is szerepet kapott (PM GSZ). A külföldi kiküldetés csak néhány intézménynél fordult elő rendszeresen. A ráfordítások emelkedését esetenként a kiutazások, az utaztatott személyek számának (PM GSZ), az utazási távolságok és díjtételek növekedése okozta. A külfö1di kikü1detésekre 1990-ben 40,8 M Ft-ot, 1991-ben 83,2 M Ft-ot, 1992-ben 83,2 M Ft-ot költöttek fejezeli szinten.

A kiadási előirányzatokat az előző évek tapasztalatai. esetenként konkrét utazási tervek figyelembevételével határozták meg. A kiküldetések elszámolásánál egyedi jelleggel fordult elő hiányosság. Határidők

túllépését (PM GSZ), a kiküldetések engedélyezésének összeférhetetlenségét (SZF) az előleg felvételek túlzott mértékét (KVSZ), a deviza felvételekről a csoportos, összevont elszámolást, továbbá- a mód. 30/1992. (1!.13.) Korrn. rendeletben foglalt előírásokkal ellentétben - reprezentáció elszámolását (SZF) kifogásolta a vizsgálat.

A saját gépkocsi rendszeres hivatali célú használata 1992-től - a jövedelemadó kötelezettséget követően - mérséklődött. Az intézmények egy részénél csak eseti igénybevételt engedélyeztek. Mindez a kiadások folyamatos csökkenésében tükröződött. Az igénybevételek indokoltak voltak. Az elszámolások a vonatkozó ll l 1990. (IV. 30.) KÖRÉM, illetve a 9/1991. (V. 16.) KHVM rendeletekben előírtaknak általában megfeleltek, kivétel a KVSZ, ahol 1992-ben nem vezették a belső szabályozásban előírt nyilvántartást a kifizetésekről.

-39-

A munkavállalók részére a vizsgált időszakban ebéd, bérlet és utazási költségtérilés fizetése volt folyamatos kiadás, melyek emelkedő tendenciájában az inflációs ráta követése játszott szerepet. 1992-ben a térítési jogcúnek az üdülési költség-hozzájárulássa!, majd munkaruházati költségtérítésset 1993-tól helyi közlekedéshez bérletjuttatással bővültek. A költségátvállalásoknál, juttatásoknál és elszámolásoknál a jogszabályi előírásokat általáhan betartották. A vállalt terhek esetileg a költségvetés meglévő pénzügyi feszültségeit tovább erősítet­ ték, illetve számítógépes számfejtésének pontatlansága miatt a nettó üdülési hozzájárulások túlfizetése l ,2 M Ft többletkiadással járt (PM GSZ).

4. Vagyonvédelem intézmények nagyobb hányadánál a vagyonvédelem nem kielégítő. Nem fordítottak több esetben kellő figyelmet a vagyonvédelmi követelmények megtartására. Különösen a leltározási tevékenység színvonala volt kifogásolható. Előfordult, hogy e tevékenységet nem (PM Ül), vagy a számviteli törvény hatálybalépését követden 1992-ben nem szabályozták (PM GSZ, KVSZ). Sokszor nem érvényesítették teljelikő­ rűen a leltározás gyakoriságára vonatkozó előírásokat. Az intézmények átszervezésihez, átalakulásához sem kapcsolódott minden esetben a vagyon tényleges számbavétele. Az

ellenőrzött

A Lánchíd Irodaház GI megalakulásakor vagyonrnérleg nem készült, a jngelőd OT Gazdasági Igazgatóság pénzügyi és számviteli nyilvántartásait folytalólagosan vezették Az ingatlanokat 1985. óta nem leltározták, a közúti jármnvek utolsó leltárfelvételének időpontja nem volt megállapítható.· Az üdülők, hétvégi pihenők a PM JII-nek és a Munkaügyi Minisztériumnak 1991. január l-jével történő átadásakor a révfülöpi és boglárlellei üdülők eszközanalitikájáról átadási jegyzőkönyvek nem készültek.

Ezért is egyes intézmények (pl. Lánchíd Irodaház GI, KVSZ, PM GSZ) vagyonnyilvántartása teljeskórűen nem megbízható. A leltározás esetenként indokolatlanul elhúzódott és/vagy a leltárkiértékelésre a 13/1985. (IV. 20.) PM, illetve a 17911991. (XII. 30.) Korm. rendeletben előírt határidőt meghaladóan került sor. A leltáreltérések vizsgálata elmaradt, vagy nem volt körültekintő, olykor a jelentős összegű többletek, hiányok esetében sem. A leltárfelelősséget általában nem érvényesítették, melyben esetenként a jogi feltételek hiánya is közrejátszott.

-40-

A Lánchíd Irodaház GI előirtnál szűkebb körben végrehajtott 1991. évi leltározása 1992. február 21-ig elhúzódott, kiértékelését a jogszabályban előirt határidőn túl fejezték be. Az eszközállományban kimutatott 406.608 Ft hiány és 389.661 Ft többlet okait nem vizsgálták A számviteli rendezést felelősség érvényesítése nélkül hajtották végre, azzal az indokkal, hogy a könyvszerinti készletadatok az intézmény átvételekor sem voltak valósak.

Az étterem és büfé üzemeltetésének változásakor az Ínyenc Csemege Kft. ügyvezetése a 484.766 Ft hiányért a felelősséget és annak megtérítését elutasította azzal, hogy az eszközök kizárólagos kezelése és megőrzésének feltételei nem voltak biztosítottak. PM Gil: a leltáreredményt kiértékelő jelentés hiányzott, ugyanígy a hiányok okainak, vagy az esetleges feleiősök megnevezése is. Az érintett dolgozóktól nem kértek felelősségvállalási nyilatkozatot. PM Ül: az üdülőknél a leltározás gyakorisága nem egységesen szabályozott. A kimutatott évközi leltáreltéréseket nem könyvelték le. Az !992-ben összevontan 120,7 e Ft hiány okát az üdülő vezetője az 1993. X. 23-i állófogadás - el nem számolt - felhasználásában jelölte meg (Miskolc-Tapolca). A balatoni üdülő éttermi büféjét !992-ben 3 fő kezelte, tőlük erkölcsi bizonyítványt sem kértek be, az !992. évi hiány 30,5 e Ft volt.

5.

Számviteli rend

Az intézmények számviteli rendje, könyvvezetése - a tapasztalt

fejlődés

ellenére többnyire alacsony színvonalú. A számviteli előírásokat gyakran súlyosan megsértették. Több esetben - s esetileg folyamatosan - nem érvényesült a mérlegvalódiság követelménye. A mérlegadatokat - a szabályok szerint - leltáradatokkal nem, vagy csak részben igazoltálc A főkönyvi kivonat és az analitikus nyilvántartások helyenként nem képeztek zárt rendszert, illetve hiányzott egyes tételeknél a szükséges egyezőség. Lánchíd Irodaház GI: az 1992. évi mérlegben az előző évekhez hasonlóan az ingatlanok 646.90 l e Ft nettó értéke és a járművek 926 e Ft nettó értéke nincs a leltározás gyakoriságára vonatkozó előírások alapján leltárral alátámasztva. (Ingatlan leltár utoljára !985-ben késziilt, egyáltalán nem volt megállapítható az, hogy a közúti járműveket mikor leltározták.) Így a mérleg bizonylati alátámasztása nem teljes. ÁÉF: az 1990-91-es évzáró mérlegeit leltárral nem támasztották alá. PM GSZ: az 1990., illetve !991. évi mérleg alátámasztása főkönyvi kivonattal nem volt teljeskörű, mert egyes mérlegsorok adatai a főkönyvi kivonat vonatkozó adatától eltértek. Továbbá 1990-ben nem könyvelték le az állóeszközök

-41-

állományában és értékcsökkenésében beállitott változásokat. (Ezeket 1993-ban rendezték.)

később

Különösen kifogásolható, hogy a K.VSZ számviteli rendje, gyakorlata nem adott megfelelő törvényes keretet a kincstári vagyon kezeléséhez, a mllködéshez (fliggelék). A számítógépes könyvvezetésre az áttérés folyamatos,Ugyanakkor a gépi úton előállí­ tott kivonatok könyvelési tételei nem mindenütt voltak ellenőrizhetők (K.VSZ, PM GSZ). A számviteli törvény végrehajtására az intézmények a 3/1992. (11.4.) PM rendeletben előírt rendező mérlegkészítési kötelezettségUknek eleget-tettek. A részben önálló intézmények tevékenységének, gazdálkodásának nem megfelelő elhatárolásamiatt az ÁÉF, az SZF és a PM GSZ rendező médege nem felelt meg az előírásnak, illetve hibás volt. (A rendezést azóta elvégezték. A PM GSZ a nyilvántartásában, könyvvezetésében a szükséges elhatárolásokat biztosította.) Az új

előírásoknak megfelelő

eszközátsorolásokat végrehajtották, eseti hiba volt, hogy a besorolás szabályozása, végrehajtása szabálytalanul történt. PM GSZ: a szoftverek 1992. évi nyitó állományából - a számviteli törvény téves értelmezése következtében - a tárgyi .eszközökhöz hasonlóan nagy- és kisértéldl csoportot képzett, s az értékcsökkenést is ennek megfelelően számolta el, szabálytalanuL Állomány 1991. xn. 31-én 5.590,7 e Ft volt,"'8llliből a rendező mérlegbe 1992. L l-i nyitóként csak 4.603,5 e Ft került, mivel a törvényi előírástól eltérően azonnal leírtak 987,2 e Ft értéldl szoftvert. Az 1992. évi "ldsértéldi" beszerzés 436,2 e Ft értékének azonnali folyó kiadásként való elszámolása jogszabályi előírásokba ütközik. (1991. XVIII. törvény 22. § (3) bek.; 179/1991. (Xll.30.) Korm. rend. 12. §(2) bek.).

Budapest, 1993. november Melléklet: 47 lap

1. sz. zelléklet

A PM fejezet intézményeinek átszervezése, alapitása, megszüntetéae 1990-1993. között

1990

[

.

1991

PM Ellátó PM Gazdálkodó ~

.

1992

PM JóléÚ Ig

.

1993

H!PM üzemeltet:é-

PM Jóléti Ig.

Gazd.pol. ée Tervező Int.

Gazdaságpoli tikai és Tervezet6 Int. Informatikai

Informatikai

és Módszerta-

áe M6dezerta-

ni Intézet

ni Int.

Lánchíd I rodaház GI

f-i

~M_ ~a:_d!l!'O~ KPM Gazdálkodó rGazd.pol. ée

l 1:

PSZT I.

t-'

~

1-+

Lánchid I rodaház GI

~

Gazdaeáge lemr zéei ée Inforrnatikai 1L

-4

Lánchid I rodaház GI

Lánchid I ro-ciaház GI

r

··'

1- - l}j'Jlli - - - PSZT I

'

_ _ AfEJ:l _ SZ TADI

-

'

!

-~

Szanáló SzerH1991.dec.31. megezünt 1992. márc. 31. megezünt

Lakáealapkez. Szervezet

H

H

NEHITI

KincetAri

PM ZAVKI

l

Gazdálko:liló,

Gazdaeágelemzéei ée Info r matikai Int.

-1

PSZT I

Lakásalapkez. Szarvezet

NEHITI

Informatikai ée M6dezerta ni Int.

APEH

Szerv~

Szanáló

PH

Tervező Int.~

Lánchid I rociaház GI H APEH

H

l

T~HQ

t .•••

~;!. ~':.z2~l_!:~~ó-· H

OT

gyonkezelő

NEHITI KVSZ

S

~

·-

j Ertékpapirfel~ Ertékpapirfel.~ ~rtékpapirfel.~ Ertékpapír:fe!..

j Biztoeitásfell-+ Biztoaitáefel~fJ ~ :·; ~~.:::.'::.' ~ l'- ';,'~,I·:·~.';

':

Szerencaejáté~

1

Felügyelet

'

!7

Biztoeitáefel.~ Biztosításfel.l Szerenceejáté.l' Felügyelet

SzerenceejátéY. Felügyelet

Szeranceejáté alapkez. Sze r

Szerene .sej át alapkez. Szer

Kisvállalkozó Garanciaalapo kezel 6 Szerv.

Kisvállalkozói Garanciaalapo t. kezelő Szerv.

d

Kezponti

Szám-l

vav6eégi Hív. All.ami E:rtékpa-

pi r kiboceátáso-

kat Szervezó Ir.

---

2. sz. melléklet

J e g y z

ő

k ö n y v

Készült: a PM Pénzügyi és Gazdasági Főosztályán az Állami Számvevőszék Igazgatójának V-40-2/1992. számu, 1993. január 4-én kelt, 1993. január 22-i határidővel, illetve az Állami Számvevőszék Számvevő főtanácsosának V-40-12/1999/93. számú, 1993. május 26-án kelt, 1993. június 2-i határidővel kért számszaki táblák átadásátvételéről.

Az Állami Számvevőszék jelenlévő képviselője a mai napon tartalmi felül vizsgálat nélkül átveszi a XVII. PM fejezet és intézményei számszaki táblái t, a jegyzőkönyv mellékletében felsorolt részletezés szerint. Számvevőszéknek a PM fejezet ellenőrzésében munkatársai a táblák átadását követően, 1993. januárjában több alkalommal személyes konzultáciét folytattak a táblák kitöltésének tartalmi kérdéseiről, és belső h~táridőként az 1992. évi módositott előirányzatokra, tényleges teljesítésre, továbbá az 1993. évi költségvetésre és 1993. I. negyedévi felhasználásra vonatkozóan értelemszerűen az e feladatokra előirt határidőkkel azonos időpontokban állapodtak meg.

Az

Állami

résztvevő

fejezeti összegezésü számszaki táblák tartalmi A hiányosságai 1993. április elején, a részletes ellenőrzés során derült ki, kijavításukra többszöri konzultációval az ÁSz munkatársa segitséget adott. A PM jelenlévő képviselője megjegyzi, hogy a határidő késedelmes teljesitésének okai, elsősorban a beérkező pontatlan információk miatt javításra szorultak, azon kívül az intézményeknél és a PM-ben is ugyanazon munkatársakra több - határidőben szinte azonos - feladat hárult, gondolok itt elősorban a beszámolóra, az 1993. pótköltségvetésre, az 1994. évi előtervekre, nem beszélve a napi munkáról, és a számitógép meghibásodásáról. Az intézményeknek egyébként az I. negyedévi - előző évben IV. 20-ra kért adatszolgáltatást az újonnan életbe lépő jogszabály nem írta elő, csak május 20-ig kellett I. negyedévi könyvelésüket teljesíteni. B u rt a p e s t, 1993. július 01.

~~~

Balázs Andrásné számvevő tanácsos

3. sz. rnelléklet

A.) Szabálytalan

l.

előirányzat

átcsoportosítások a XVII. PM fejezet círnei között

0,6 M Ft bér+TB járulék

pótelőirányzat

14. Állóeszköz felújítás, nagyjavítás címből 17. Tartalék címre, majd l. Pénzügyminisztérium igazgatása PM Jóléti Intézmények igazgatóságának az 1991. évi dunai árvíz Iniatti rnentés és helyreállitás költségeire, az 5.22911991. PGF sz. ügyirattal, 1991. szept. 25-én. A pótelőirányzat az 1990. évi CIV. törvény 9. § (10) bekezdés előírásaiba ütközik: "A fejezeteknél központilag tervezett állóeszközfelújítási (nagyjavítási), ágazati és szakmai célfeladatokra szolgáló, valarnint a tartalék előirányzatok felhasználásáról a fejezet irányításáért felelős dönt. Ezen előirányzatok csökkentésernellett más fejezethez tartozó költségvetési címek, valarnint azok kiemeJt előirányzatai is növelhetök Állóeszközfelújításra (nagyjavításra) szolgáló előirányzatból a béralap akkor növelhető, ha azt saját kivitelezésben végzik." (rnellékelve 2 ügyirat másolatban)

2.

10M Ft támogatás (pénzeszköz átadás) 17. Tartalék címről A Történelmi Igazságtétel Bizottságának, a bizottság szervezeti, érdekvédelmi, kegyeleti, történelern feltáró feladataihoz és beruházásaihoz, az 5.19811991. PGF sz. ügyirattal, 1991. június 27-én. 1990. évi CIV. törvény 9. § (5) bekezdése szerint: "Az Országgyűlés ... magának tartja fenn a jogot az rnegváltoztatására: - a társadalmi szervezetek támogatása" (rnellékelve 5 ügyirat másolatban)

előirányzatok

-2-

3. 20 M Ft támogatás (pénzeszköz átadás) Központi fejezetektől elvonható, az állami költségvetést megillető pénzmaradvány terhére XVII. PM fejezet számára a törvényjavaslatok, előterjesztések többletköltségeire, a 24.692/91. számú, 1991. VII. 18-án kelt ügyirattal. A pénzmaradvány módosítására vonatkozó pénzügyminiszteri jogkört (23/1979. /VI.28./ MT sz. r. 61. §) a 2/1991. (1.1.) sz. Korm. rendelet 1991. l. l-től hatályon kívül helyezte. 23/1979. (VI.28.) MT sz. rendelet 61. §: "(l) A költségvetési szerv gazdálkodása során képződő pénzmaradványokat a minisztériumok és országos hatáskörű szervek tekintetében a pénzügyminiszter ... - elsősorban a feladatok teljesítése alapján- felülvizsgálja. Aminiszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) ... felügyelete alá tartozó költségvetési szervek pénzmaradványát a pénzügyminiszter is felülvizsgálhatja. (2) A felülvizsgálat alapján a pénzmaradvány - a költségvetésben meghatározott feladatok teljesítésére figyelemmel - módosítható, illetve elvonható. (4) A pénzmaradványoknak bérek és egyéb személyi kiadások céljára történő felhasználását a pénzügyminiszter szabályozza." 2/1991. (1.1.) Konn. r. Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 23/1979. (VI.28.) MT rendelet módosításáról 2. §: "Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1991. január l. napjától kell alkalmazni; ezzel egyidejűleg -a Vhr 61. §-a ... hatályukat vesztik." (mellékelve 4 ügyirat másolatban)

-3-

4.

20 M Ft kiadás ebből

l O M Ft bér 4,3 M Ft TB járulék a 3. pontban átadott pénzmaradvány terhére l. Pénzügyminisztérium igazgatása PM Gazdálkodó Szervezete számára.

Indokolás "A Gazdasági Kabinet többlet feladatainak bérszükségletét ezideig a PM viselte saját béralapja terhére. A felhasznált béralap az előirányzat módosítással visszapótlásra keriil és az ezáltal felszabaduló pénzalapot ... a PM jutalmazásra használhatja fel", 15.109/1991. illetve 5283/91 PGP sz. ügyiratok alapján, 1991. nov. ll~n. Az engedélyezett támogatás béralapot nem tartalmazott, így bérként való felhasználása az 1990. évi CN. törvény 9. § (12) bekezdése előírásaival ellentétes: " .. .A dologi kiadások pénzmaradványából a béralap nem növelhető."

l O. § (l) bekezdése: "Dologi és más kiadási előirányzatból a béralapba átcsoportosításnak nincs helye."

5.

történő

10M Ft többletbevétel elvonás 9. Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet cúnről 14. Fejezeti kezelésű előirányzatok (tartalék) cúnre "tekintettel arra, hogy a PM fejezet pénzügyi nehézséggel küzd", illetve "az intézet bevételi tényszámai ismeretében az elmúlt időszakban jelentős túlteljesítés mutatkozott a tervszámokhoz viszonyítva", SZT 1100/92, SZT 1101/92, 528lll992 PGF sz. ügyiratokkal, 1992. szeptember 30-án. A fejezeten belül a címek közötti átcsoportosítás joga az 1991. évi XCI. tv. 43. § (2) bekezdés szerint: "A központi költségvetés egyes fejezetein belül a címek között - a 42. és a 46. §-ban foglalt jogcímek kivételével - a Kormány engedélyezhet átcsoportosítást. E jogát átengedheti a fejezet irányításáért felelősnek."

-4-

A Kormány az 1992. évi költségvetés végrehajtása során a fejezetim belül a címek közötti átcsoportosítás jogát nem engedte át a fejelEt irányításáért felelősöknek. A 42. § azokat a címeket sorolja fel, amelyeknél az Országgyűllis magának tartotta fenn a jogot az előirányzatok megváltoztatása A többletbevétel fejezeti hatáskörű elvonása ellentétes az 1991. évi Xa. tw; 46. §-ában meghatározott jogcímekkel: "(!)A fejezeten belüli költségvetési címek közötti átcsoportosiiws joga a fejezet irányításáért felelőst illeti meg minden olyan esetbe.il, ha az átcsoportosítás a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv létrehozásához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez kapcso116dik. Az ilyen belső átcsoportosításhoz a pénzügyminiszter egyetiz~ tése szükséges. (2) A fe jezeti kezelésű előirányzatként jóváhagyott ágazati é$; fejezeti célú előirányzatok felhasználásával összefüggő átcsoporrosítást a fejezet irányításáért felelős engedélyezhet. Amennyiben az előirányzat felhasználására más fejezetnél vagy az államháztams más alrendszerében kerül sor, az előirányzat átcsoportosításhoz a pénzügyminiszter intézkedése szükséges. (3) A fejezet irányításáért felelős a fejezeti tartalék felhasználása során p6telőirányzatot engedélyez, és erről a pénzügyminiszrert tájékoztatja. (4) A központi költségvetésben kiemeit előirányzatok növelhetők az ilyen részletezést nem tartalmazó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása, átcsoportosítása során. (5) A fejezet irányításáért felelős - az ál16eszközbeszerzés, létesítés, - az ál16eszközfelújítás, nagyjavítás, - a kormányzati beruházások előirányzatai tekintetében az egyes költségvetési címek között - a költségvetésben kiemeit egyedi állóeszköz-felújítási és beruházási előirányzatok kivételével - a műszaki és a pénzügyi teljesítés által is indokolt átcsoportosításokat végrehajthat. (6) A fejezet irányításáért felelős hatáskörében az állóeszközfelújításra (nagyjavításra), kormányzati beruházásra szolgáló előirányzatból a központi költségvetési szerv bérdap és társadalombiztosítási járulék kiemeit előirányzata - a tényleges teljesítésnek megfelelőerr - akkor növelhető, ha azt saját kivitelezésben végzik. (7) A fejezet irányításáért felelős joga és kötelessége a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatának

-5-

módosítása, ha év közben a költségvetési szerv feladataiban és az azzal összefüggésben elérhető bevételekben jelentős - új jogszabályon, jogszabály-változáson, rendkívüli körülményeken alapuló változás következik be. A saját bevételek előirányzatának növelése mellett a támogatás előirányzata csökkenthető. (8) A fejezeti tartalék előirányzata a fejezet által saját hatáskörben, a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv átszervezésével, megszűnésével összefüggésben elérhető megtakarítás, valamint a (7) bekezdés szerinti támogatáscsökkentés összegével növelhető."

6. 13,5 M Ft többletbevétel elvonás

l. Pénzügyminisztérium igazgatása cúnről PM Gazdálkodó Szervezete 14. Fejezeti kezelésű előirányzatok (tartalék cúnrej "a PM GSZ 1992. évi eredeti előirányzathoz képest bevételeink jóval kedvezőb­ ben alakultak a tervezettnél - különösen a karnatbevétel és a működési célú átvétel előirányzatok, ezért 13,5 M Ft fejezeti tartalékba való átutaláshoz kérjük engedélyét" FP-5197/92. sz. ügyirat, illetve "...a felajánlott 13,5 M Ft többletbevétel elvonás átutalásáról ... intézkedni szíveskedjék" 5287/1992. PGF sz. ügyirat, 1992. dec. 21-én. A többletbevétel elvonás az 5. pontnál leírtakkal azonos okok miatt nem felelt meg az előírásoknak.

7.

25M Ft támogatás átcsoportosítás

14. Fejezeti kezelésű előirányzatok cúnről (7. Önkormányzati adók) 14. Fejezeti kezelésű előirányzatok cúnre (l. tartalék) "...a 14/7. Önkormányzati adók feldolgozása alcímerr 100 M Ft kiadási előirányzat lett tervezve, ... ezen az alcímerr az elvonás 7 M Ft. Jelenleg felhasználtak 68 M Ft-Dt, ... a tényleges igény 282,5 M Ft ... Tekintettel arra, hogy az igényeket teljeskörűerr ebből a 25 M Ft-ból kielégíteni nem lehet, javasoljuk, hogy a 14/ l. Fejezeti tartalék alcímre átcsoportosítást engedélyezni szíveskedjék" SZT-12-123/92. sz. ügyirat, 1992. nov. 9-én.

-6-

Az intézkedés nem felelt meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIll. sz. törvény 24. § (2) bekezdésének

"a célfeladat előirányzat felhasználási célját a költségvetési törvény határozza meg." és a (3) bekezdésének "Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előirányzatok csak az adott célra használhatók fel." Ez a törvény a kihirdetését (1992. június 18.) követő tizenötödik napon lépett hatályba.

8. 27,5 M Ft támogatás, 30,181 M Ft átvett pénz, 57,681 M Ft

ebből ebből ebből

bér 27,5 M Ft bér 17,78 M Ft bér 45,28 M Ft összesen

14/ l. Fejeze ti kezelésű előirányzatok (tartalék) címről l. Pénzügyminisztérium igazgatása címre PM Gazdálkodó Szervezete "Az elvégzett és az év végén még várható többletfeladatokra figyelemmel,

számításba véve, hogy az év folyamán a szervezet korszerűsítéséhez kapcsolódó létszámkorrekció és az I-III. negyedéves tényleges létszámnövekedés hatásának ellensúlyozására, amely a kvalifikáltabb és magasabb fizetésű munkatársak felvételét tette szükségessé, továbbá a többletfeladatok megoldására igénybevett külső munkatársak megbízási díjainak ellensúlyozására... " TB-109811992. sz. ügyirat 1992. nov. 6-án, illetve TB-1098/1992. sz. ügyirat 1992. dec. 22-én javaslatot tett a PM GSZ 1992. évi bérelőirányzatának módosítására, az elő­ irányzatokat az 5284/1992. PGF. sz. ügyirattal módosították 1992. dec. 28-án. Az intézkedés bérelőirányzatra vonatkozó része szabálytalan. Az 1991. évi XCI. törvény 43. § (5) bekezdése szerint: "Ha az állami feladatstruktúra évközi változása vagy valamely rendkívüli körülmény, illetőleg feltételmódosulás elkerülhetetlenül szükségessé teszi valamely költségvetési címen belül a béralap növelését, azt a költségvetési cím más előirányzatainak egyidejű csökkentésével - a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása alapján - a Kormány engedélyezheti." vonatkozó részéből 6,681 M Ft átcsoportosítása a megszüntetett Lakásalap Kezelő Szervezet pénzmaradványáből származik. Felhasználására az 1991. évi XCI. törvény 46. §-a fejezeti hatáskörben nem ad lehetőséget. (Részletezve az 5. pontban.) Az intézkedés dologi

előirányzatra

-7-

9. 58 M Ft támogatás 14/7. Fejezeti kezelésű előirányzatok címről Önkormányzati adók feldolgozása l. Pénzügyminisztérium igazgatása címre /PM Gazdálkodó Szervezete/ HT-164/1992. sz. ügyirat, 1992. febr. 28-án. Az 1991. évi XCI. törvényben meghatározott célfeladatok fejezeti

hatáskörben való módosítására az említett törvény 46. §-a nem ad felhatalmazást. (Részletezve az 5. pontban.)

B. XVII. Pénzügyminisztérium fejezet központi költségvetést

megillető

pénzmarad-

ványai

1991. évi pénzmaradványt

érintő

tételek

1./ Önkormányzati adók célfeladat maradványa /PM GSZ/ 1992. évi pénzmaradványt

érintő

6.115eFt

tételek

2.1 Elmaradt ágazati- és célfeladatok maradványa (KVSZ) 3./ Országrnozgósítás gazdasági felkészülésének központi kiadásai 4.1 Önkormányzati adók célfeladat más feladatra történő felhasználása Összesen

4.176eFt 51.195 e Ft 83.000 e Ft 144.486 e Ft

C. A Lakásalap végleges elszámolásáig fejezeti céltartalék 1./ Lakásalap 2.1 Lakásalap 3./ Lakásalap

Kezelő

Szervezet 1990. évi pénzmaradványa Kezelő ~•zervezet 1991. évi pénzmaradványa KezelőSzervezet 1992. évi pénzmaradványa Összesen: (mellékelve 6 ügyirat (ebből l hivatalos másolatban)

4.528 2.153 6.078 12.759

e e e e

Ft Ft Ft Ft

-\

• ''mügy i és Gazdasági Főosztály ,~UJezeti Pénzügyek Osztály ,/29/1991. PGF.

3. sz. melléklet A:

1

l '>,

8 E L S

Li

l
ka ravaton

: · 1rl~1pest, 1991.

~~iHs.

\

rl1M\_~\

;,;

szeptember 25. ·.,

, •••

- •' ,--

Engedélyezem:

-:.~<:

:· 1

\;,

.· (Birtók Mária:)

·. .·J/í..·.' .·. . •. . ·. ·. '·r'·;\::

~-·--_:-:·-··

(Horváth Tibor:)

.

.· • ' 1\ rf\ J

'~'-"~_.y._t 'i.\1,\

,_

főosztályvezető .. n\,, ,· ·., ·...· . •

t

l

c,

l (

~ cJJ.> J

.

~

.

l\"" .""\

· ·...,tJ1 •: ·' . ...,_ -

' osztályvezető . '"-;". ' . ~-

3. sz. melléklet A/l. ~cn~jáha~:

l' 1' i'i Z Ü G Y M l N lS Z T É P-l U M

'>229/l99l.I'GF.

llr, IJzGr Gábor igazgató I'H Jóléti Intézmények Igazgatósága lludapest

Tisztelt

Dzúr Úr

llivatkozva az Ig.200/9l/7l.számú levelére, értesítem, hogy

az

előirányzatát egy~ze;Ljellegg~Í; a dunai-ármegszúntetévéhez (a felÚlvizsgált,tit~l~s' árvízkárokról

Intézmény 1991. évi víz károk

;iz ó ló felsorolások és kimutatások alapján) a következők szerint megemel em:

Kiadás l Támogatás Kiadásból: - Bér

+

Tb:

606. 500, -Ft.

Tájékoztatom továbbá, hogy a támogatás teljes összegének átutalása levelemmel egyidejüleg megtörtént.

8udapest, 1991. szeptember

J-

25.

főosztályvezető

rt,

r r, .t ..f '1.....'l n ,

-.:.....
f' l ri Z UG Yr11 N ISZ TÉ RI UM

iluue0üs László

3. sz. malléklet A/2.

Ugyv. alelnök

\

úr

litvalkozva a miniszter úrhoz irt NZ-772/91. sz. levelére tájékoztatom Unt, hogy a mell6kletben megjelölt feladatokra · a PénzUgyminisztérium '' Fejezett Tartalékából -egyszeri jelleggel- 10.000 eH-ot, azaz Tizrrlillió 00/100 forintot tud biztositani. 1\z r:uyszeri lD millió ft-os

pénzeszközátadást a KöltségvetésL,törvény 9.§ (10) bekezdése alapján a rninisztérium vezetése engedélyezte.

i\z ö~;szeg

átutalésa levelemrnel egyidejüleg rnegtörtént.

Uudapest, 1991. június 27.

(Horváth Tibor:) főosztályvezető

l'

pon~jához

IUrténelmi Igazségtétel Bizottsága O szágos ElnHkség IleHjapest

l i~>ltel t liegedús

-

1-

b"_~· t-( G

-----

l

'''";uuyi és G<Jzdasági i

Főosztály

''Jczeti Pénzügyek Osztály ·; !•·\! ./l99l.PGF.

. ..•;.

BELS 0

31 341 dJcn :J z

turzsszám~

B I Z O N Y L A.T

PénzUgyminisztérium Irányitó Szervezete számvite-

al3bbi módosi tásokat vezettük át.

,\ 22. Önkormányzatok és központi fejézetek mCiködésL gazdálkodási tar..,,,·

taléka (kiadási) ravaton \

10.000 eH

zárolás,

61. Müködési célra á tadott pénzeszköz (kiadási) • ravaton

Öci .J

..

10.000 eFt·

-

~

pótelőirányzat.

7

LU. nlJO eFl előirányzat- és pénzeszköz átadás a. Történelmi Igazságté-

··1 Uizottságot illeti meg, egyszeri jelleggel •. · , IIIIJdositásról és

a pérlzeszközátutalásról a TIB ügyv. alelnökét levél-

.

'"~''

értesi tettUk. llelsG megjegyzés: A teljesítés a 61. MCiködési célra átadott pénzeszköz ;l'' :ovaton jelenik meg.)

Engedélyezem:

tC\.JlJ-t~S_~t 1~<--vf

~~~

c~{~~~k ~~~~> ~J osztályvezető

.\ '

G3zdasági Főosztály 'JBzeti PénzUgyek Dsztdly ', l 'J f · /l 99 l. PGF.

B E L S

3. sz. melléklec A.·

Ö

-

-:: ,-=.,:.'

B I Z D. N Y L A T

3l 341 törzsszámG PénzUgyminisztérium Irányitó Szarvezete számvitelé:téll

~

<JZ

3l3bbi 1nócJosításokat vezettük át.

22. Tanácsok és központi fejezetek múködési gazdálkodási tartaléka

(kiadási) ravaton

12. OOO eFt

a 62. Húködési célra átvett pénzeszköz (bevételi). ravaton

12.000 eFt pótelőirányzat.

Az előirányzatelvonás a PM Gazdálkodó Szarvezetet terheli egyszeri jellcgyel, többletbevétel elvonás eimen. ···' 1\z c?gyszeri előirányzatelvonásról, és a '12. OO[j .'ooo~..ft többletbevétel ' .· . ' j, ' . ·'-{ ..... befJzctési kötelezettségéról az intézmény·vetetójét.levélben értesitett.Uk.

iludClpest,l99l. június 26. ~ . [\ '_,t< l

s:r l ,

re~vt,~LJ ~ (Birtók

Engedélyezem:

C)cti-10[~ c.c,~ed.}Ct.} IÖI~Gtf-

l~-UW~

Mária~ 7

< Df'ztályvezetó

3.

l\'11zijgy1 és

Gé!zdosági

7 /l 9 9 l. Tárca lU/1991. Tárc3

14/1991. Tárca

sz_

melléklet A.·~-

Főosztály

lZ millió ~ többletbevétel elvonása 10 millió ~ el6irányzat átadás a TIB részére 20 millió Ft igény a PM Gazdálkodó Sz. részére, többletfeladatok eimen.

Király Péter közigazgatási államtitkár utján

li

r-

,

\ __

dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter ur elé

T-·-·--------·---·----·13~ ..--mL., H .

Oudapest, 1991. junius

),/~·'J

/IIJc l:ií_

·.3. sz. melléklet A/2. pontjához

IGAZSAGTrTEL BIZOlTSAGA

TORT~NELMI

r lfl S U\ GUS f\\!tl.~f1P.5.t !J9~

f'oslati"

\).,

-p

1- l ( ··; l·rl-,11-'c)

ELNOI<Si!G

Zol tán

.l.b.

\J •

Bp., Pf. 381. T,!,: J11-9BJ7

.... \"-. ___ j

!'(/~. \~

/

/' ./

.

-~\

,· --1

,,

)li-. l
'

Bu'~:'3(,~!';-t ' 1 . ;-i • ,\).. \~

l

-~

•

Pro'rnügyminiszt~·~~8r' .•.:' ~ \ ',,..

r _i.r1tt,.",l.

A r·endP.lkezésunkre bocsátott összeg - lévén. <:>ZE'r·vezetü.nk ct legutóbbi id6kig anyagi eszközökn!'?k

szinl~ teljesen ilijával v o l t - a legalitás körOlmény~i l:öz L fel t.ét.ler-1\:ol szükséges tárgyi-anyagi hilttét· rneql:p~ ~~!lllésé~e

sem elegend6.

\~_i_

nr:-?rn

seon

t~n.lunk

igy

hatáso~

társadaln1i

n10I~bdést

érdekvédelmi. sem kegyeleti~ tOrténele
fe j tpri.i.

se-~m

1.11_Jye.nakl
hnqy pár-tfuggetlP.n tevékenységünk neme sal~ l"SI"l!lnr·t:érdr?V.r_:>t SLo-lqál, hanern megnyugtatóan befolyásol.-!1ril:_i,7~

a

.it'?.lenle(Ji zilált politikai mil.iót is. Taqságun·· je] leriiZóen az elmúlt diktatúra kárvallott-

t~al

8~Dt,!Jan

_iai

LPs~ik

ki;

anyagi er-ejükre (tagdijaikra} alig szá-·

mi t halunk,

de er-kölcsi-szellemi tökéjükre igen. --:-;; Figyelernrnel az elöadottakra, kérjuk~ sziveskediéi< rnódot taló\lni arra, hogy a jel_"'_n_.. _]_E?.\'g} ....OiellékletébEn m~gjelöl t fF?ladatokra, a feltűntetett összegekben a Ti'H ~ovilbbi költségvetési tilmogatilst kapjon. Bi~va kér·ésü11k kedvezd elbirálásában,

Hudapest,

1991.

ilprilis 15.

J''

tisztelettel:

liPI!él·.]pt:

1 db.

\

..

-·

A Történelmi Igazs~gtétel Bizottságilnak mint L~r-sAc!almi szervezetr1ek az országgyűlés az általa kiirt r•ályázal keretén belül az 1991. költségvetési évre hatIOillió forir1t kdltséqvetési hozzájárulást szava~ott '''~Y­ s~Pmben a llB állal megpályAzott huszonnégymillió ~eJt~uqy

\.

/

~·

"

/

:

--------;.------

\ y

T.is<.Lel t

(c

~.\J: l~~l' HegedOs L\ sz l ó ügy v.
} l Í.

.l

3. sz. melléklet A/2. pontjához (4

Melléklet A TIB Jpgfontosabb célfeladatai és beruh.3zási

ter·ve az 1991.

évr-e_~

költségvetési

eF t t.

felépilés

S?rrvez~ti

tel-tJlPti adrnir1is~tr. bére ·.r. hf!>r- -r • (\_;z kL'! z t~?!H?r ~ tGI.-Ltleti szer·v alapell. '2. r"rdekvédelem r\!landó jogi szolg., 2 fó bére r1::;i: tbj
l

!

52()

l

f··:örlyvk i adás ::1. Oeruflr_\zásol<

2

480

480

2 400 l 200 2 OOO

5 600

500 120 800 150 600 600

11-oqyteljes{tményO Xerox másoló InM PC/Xf számitógép manitorral 1 l?"?:i=?r·pr· i_rll.er· ;":'lm cd~

irógép 3 db

::; O.lO 1'1 005

240

nittelösszesen:

t1rHJya.ri\za. t nr! l . : .._lelF?nleq 4 LJ,-P.t foq át .l van,

90U

2 015

rPle-fax

l~leklronil<us

170

360 155 1 500

lq36-os irat- és könyvtár feláll.

Pl- CH~ t"

008 202

~·r_!

terúleti szervezet (eqy-egy két-hArumm mr-' létezéseéhez is al ig elegendö ellátáss.r~· l ,

nélkQl. J~árom területi szervezet kiaJakitás Ad2.: A politikai kárvalottak kárpótlási uqyei a~ ~~ l~1ndc.'l s.-:olqt:\latot nélkl.1lözhetetlenné teszik. Az üqyvédi ~<(jl s~.'-·t:! J.H:':?r· i r,;~ tuk tömegének tanu 1 rnányoz á-={ára és jogorvos l a lti P'" ~ldmir-,isztrátor

~J~tt.

,.-co,\~

v.\ tPlE.'I--H?J~

sz.ükséges azok ügyében:;. af< ik

ítéletének lfll1IE"«:l'~P.m-­

2 l~or~beli itéletir1doklás alapján utasitották P\. é,··jr,tettek ar1yagi helyzetük miatt nem képese!( ugyvéd mpu·fi nctésén•. Ad 3.: Exhumál tal< újratemetése eseten ,qz állarn1 " f11ldi mar~dványok szállítását nem fizeti. Kispénzü hozzátar· tu•ók kivégzett szeretteiket nem tudják lakóhelyuk szerinti tP.rneh'Jllf-? tP.mettetni. ArJ 4.: Utolsó lehet6ség, hoqy a te-r-ulPtj ~~prvezetek tagjaitól és segitségével, szerntant~któl qyuitsL.Il· IlF·' r;'js r·e>nd~--zer·~zzlü: a történelemkutatás számál-a az 56-os fc-1r·,·r~d.::llorn '!alös adatait. ~<ét kötet vár kiadásra: az S1"1-o5 rnár· l irok életraj2a és kbzépiskolai irodalomtanárok szárnára 56 A

'nis{tr~s~t n~

.

t(_lkrében. Ad >·-:).-.·E~en fe.! ,,ela tok végr·eha "qeáJ!~ij!,q,.;\1)

r;,·<-'>!l.i.I""Oci,":\.!(1(11

bet-uhazások

l i ly l l

k.

nélkuJ

31-.:'

\ "'~o,,,4o:''\ ~ ~1' J.: LM t •.,,_

HegetJOs Lászlö

·>

•J. ,o . .._.....

·t')Jrdn ......... ___

r--·nl

3. sz. melléklet A/2. po·nt.já.ho;:::;

rémügyi és Gazdasági 10/1991. Tárca

Főosztály

F E L J E GY Z

t

S

dr. Kupa Mihály miniszter ur részére

Hivatkozással a Tdrténeimi Igazságtétel Bizottsága levelére és a Pénzugyminisztérium főosztályainak tdbbszdri szóbeli egyeztetésére javasoljuk, hogy a TIB 14 millió Ft-os igényéból 10 millió Ft kerüljon elismerésre. Az egyszeri 10 millió Ft-os előirányzatnövelés a XVII.. Pénzügyminisztérium fejezet még el nem kdtelezett fejezetttartalékát terhelné. Kérjük sz i ves engedél,yét a Költségvetési törvény 9. § (10) bekezdése alapján az

előirányzat

átcsoportositásához •.

Budapest, 1991. junius 17. 1

Helléklet: a TIB NZ-772/1991 számu levele

LiU-llt l

/Horváth Tibor/ főosztályveze tó

L.

1

C

f'ónzügyi és Gazdasági Főosztály l'"r/1991. Tárca ·· -

3. sz. melléklet A/3. pont.iához ! l

F E L J E GYZ t S dr. Kupa Mihály miniszter ur részére

A Parlament a Költségvetési törvényben 1991. évre a Pénzügyminisztérium Igazgatása eimre az akkor meglévő és ismert minisztériumi feladatok végrehajtásához szükséges előirányzatokat hagyta jóvá. A Minisztérium Kormányzatban betöltött szerepének növekedésével egyre több feladat hárul az apparátusra, melynek anyagi fedezetét az állami költségvetés még nem tudta elismerni. Ezuton kérjük, l1ogy a Gazdasági Kabinet anyagok készítésével járó

nyom~

dai, gépbeszerzési, készlet-többletbeszerzési feladatok ellátásáhoza koltségvetési szervek pénzmaradványának elszámolásakor - a Pénzügymirlisztérium meglévő pénzmaradvány visszahagyási igényén felübc20 millió Ft átcsoportositását sziveskedjék engedélyezni a központi maradványból. A kért összeg a többletfeladatok zavartalan ellátásához feltétlenül szükséges.

Budapest, 1991. junius lB.

~~[L~ /Horváth Tibor/ fl'losztályvezető

1

3_ sz. melléklet A/3. pontjáho=

;·,·",zUuyi és Gazdasági Főosztály i ~:jezeti Pénzügyek Osztály JÍJ/1991. Tárca

F E L J E GY Z

Bán Gézáné

t

S

főosztályvezető

részére

Társadalmi Közkiadások F6osztály

'izúbeli megbeszélésünkre hivatkozva a Gazdasági Kabinet anyagcik készilr\c;ével járó nyomdai, gépbeszerzési, készlet- többletbeszerzési fela,f.Jluk ell á tásához szükséges, a Pénzügyminisztérium

meglévő

pénzmarad-

drJy visszahagyási igényén felüli 20 millió Ft igényünket a minisztéri'"n vezet6inek jeleztük . .~ feljegyzésünkben kért 20 millió Ft, PM Fejezet számára történ6c;megad.\sát Király Péter államtitkár úr engerlélyezte. Ezért kérjük, hogy az l 'l 9U. évi pérwnaradványok jóváhagyásakor a PM Fejezet visszahagyásra J'lvasol t maradványárJ felül 20 mÜlió Ft átengedélyezésér6l is sz i vesked.Jök intézkedni. liivel a többletkiadás béralapot is érint!i, a jÓváhagyáskor bérrs törlÖrJÚ felhasználását is kérjük engedélyezni. Líjékuztatásul közöljük, hogy el6zetes megbeszélésünk alapján a TIB röszóre a megjelölt feladatokra a PM Fejezeti Tartalékból lD millióFt pl?rJZeszközt átadtunk.

liullcpest, 1991. június 27.

'

t~_

( orváth Tibor:) l·il' llflkletek:

"

f6osztályvezetl'i

7/1991. Tárca sz. Feljegyzés másolata

lll/ l ~91. Tárea sz. Feljegyzés másolata - LIJ/1991. Tárca sz. Feljegyzés másolata

Király Péter engedélyének másolata ös a jtírlius 27.-i inditású MNB átutalási megbizás másolata a lD m.Ft-ról.

i~

3. sz. melléklet A/3. pontjához (:3

PÉNZUGY M IN ISZTÉRIUM OUilAPFS l V., JÖZSEF

NA DOR

TÉR 2 .. ~.

l FIHOI"' 118-2066 lflffAX, !lA ?570. TELEX, ?O ?76~ l' OS l ACÍM, l :169 OUOAPEST, POS 1N lÖK

~81

llorvtíth Tibor Úr fűoszttílyvezető

Ilel_y_IJ_<,'n Tisztelt Horváth úr! ~

fejezet 199o. évi pénzmaradvány elszámolását felül-

vizsgtíltuk és azt az alábbiak szerint hagyom jóvá. l99o. évi teljes pénzmaradvány

1.22o.l62 eFt

önrevizió alapján pénzmaradvány elvonás

2. 587 eFt

fejezet által felhasználható pénzmaradvány

1.217.575 eFt

~rtesítem

továbbá arról, hogy a fejezetnek a törvényja-

vaslatok,

előterjesztések

többletköltségeire 2o.ooo eFt-

ot egyszeri alkalommal jóváhagyok. A központi fejezetektől

elvonható az állami költségvetést

radványok terhére - az önrevizió által

megillető

pénzma7

befizetendő

ösz-

szeg levonásával- 17.413 eFt-ot biztositok. Az összeg átutalásáról levelemmel egyidejilleg intézkedtem. ~

fejezetnek 199o. évi pénzmaradvány befizetési kötele-

Z<'ttsége nincs. Kérem a fentiek szives tudomásulvételét.

Tluclapest, 1991.

julius "

"

l

lldvözlettel

Bán Gézáné főosztályvezető

3. sz>,melléklet A/3 .. pontjához (4;

Könyvelésnek Helyben Utalvány Költségvetési év: 1991. A központi költségvetési szervek jóváhagyott pénzmaradvány elszámolása alapján utasitom, hogy a 232-90120~0027 Előző évi költségvetési maradványok számla terhére 17.413.000 Ft-ot, azaz Tizenhétmilliónégyszáztizenháromezer forintot a 232-90109-8493 számu Pénzügyminisztérium Év végi maradványelszámolási számla javára haladéktalanul utaljon át. tJ ' Budapest, 1991. július J,,

"J

'

,~,~

,/

dr.

! /

\\

'}

Bősze

·(

Zoltán

Hivatalos másolat

3. sz. melléklet C. pontjához (l}

Pénzügyminiszter

Megszüntető

határozat

l. Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 36. §-ának (l), (3), és (5) bekezdése alapján, az 1979. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 23/1979. (VI.28.) HT számú rendelet 53. §-ának (l) bekezdésére figyelemmel a Minisztertanács 115/1988. (XII.31. l sz. rendeletével létrehozott elkülönített állami pénzalap kezelésére az akkori pénzügyminiszter úr által (1989. január 1-i hatállyal) megalapított Lakásalap kezelő Szervezetet (1992. Bp. Bég u. 3-5.1 1992. március 31-i hatállyal m e g s z ü n t e t e m. A Szervezetet az 1988. december 31-ig hatályban volt jogszabályok alapján nyújtott lakáshitelek kezelésére és az e hitelek forrásaként szolgáló kötvények kibocsátására létrejött decentralizált állami pénzalap, a Lakásalap kezelésére hozták létre. A Lakásalap megszüntetéséről és kötelezettségeinek átszállásáról a 39/1992. (III.4.) Korm. rendelet rendelkezik. 2. A Lakásalap ltezelő Szervezet megszunese után a müködési költségvetésbe tartozó pénzeszközök szempontjából a jogutód a Pénzügyminisztérium, így a szervezet 232-90174-3210. számú bankszámlaegyenlegének átutalása a 232-90145-4051. számú Pénzügyminisztérium. Budapest elnevezést\ számlára történik. A Szervezet áprilisban esedékes, működéssel kapcsolatos költségeit ITB járulék, személyi jövedelemadó, CSBB, munkavállalói járulék, stb. l a Pénzügyminisztérium teljesíti.

- 2 -

3. A pénzeszközöknél mutatkozó 1992. évvégi maradvány az állami költségvetést illeti. 4. A Pénzügyminisztérium könyvjóváírással átveszi a zet eszközállományát.

Szerve-

5. A Szervezet munkajogi megszüntetését a PM - Humánpolitikai és Munkaügyi Főosztálya, mint munkáltatói felügyelete intézi. 6. A Szervezet dokumentációs állományát a PM Irattára április 15-ével átveszi. 7. Az 1992. évi gazdálkodásról a Szervezet miniszteri tosa 1992. április 30-ig köteles beszámolni.

1992.

biz-

Budapest, 1992. március 29.

/dr. Kupa t-lihály/ pénzüg~iniszter

A másolat hiteles.

A fc.·~~

c_

mell8h.let

~cnt.~-~-h:~·=

~ :'c'NZÜGYMINISZTt l\ IUM
D t'. Tor'\11-~ !JA

J,.,

Hi osz t..:ilyvozetöhelyt' t t eo

PM FlikOnyvr:dör-ég

j

;

:.

TieztelL Tormn úr ·:,.

.--

. , ~-<~~~~~.;_:--

1

.. _,_, .....

. ,._,;

Tl'tJélwzLnLum,

hogy n l'M Igazgatása aim PM .Gazdálkodó Szer- .···::"'j~:;_;- . '

oHHrónyzatait'·''~:;mellékelt :·~ódon megemelem. . ._ ·: ,::'/;;:•>,+::)'-- ·: ':~.:·!~--:-:.~:.:. -~;.~~-~j;·~~~~<~~-)''·:.. . flz 8lüi.r·:iny:-.at a merzoL J!J02.

évi

. . ;.:~"1~:rif~{·.~:-

··

-~:::·:

---··': (?::!:$~~-f}~;t . _

feladatalnak elltítáoár·a szolr;;áh,.:;,

,, .

",;>;:,,

·.-,;:!-?·;.r ...

.

·•:·'·:-<:.:,_,~:-..

' '

,

.......

-~;

_._

.-·..

·,

•·!~,.~-.';~.:

-

;:•.-'• l .

DudapooL, 1002. mdjus 18.

c.

! (' -.-1 L '·.... '~ •'fr

.; !

<.' '

l

i .. .

.J--

,r.\

"

'' ' 1

1:\ r:····; l. l '

( Szép Tamó.e:)

'

.,

r

f

í; ri

i 1.>7

,_,

~

''

' . j\ 0.-1.

d'

'/ l

'

•·'l'

•,-

'·

'.'

C. pontjához ( 3. -sz. . me llA"klet ...

\

l'f:Nl\lGY! ÉS G/\ZD/\STIGI

r ÖOS71 fl LY Sl.T- 1~-123/1/92

FELJEGYZ-tS

dr.Nagy Zoltán kÖzigazgat6~11gl Allamtll.klir úr·

részére

l ~ r q y

Javaslat; az 1992. évi 17.PM fejezet kiiltsP.qvrlf•si 0líí Irányzatalnak m6dos!tására

évi XCI. tv. "A Ma9yar Közt~rsaság 1992. évi költs0qv0t.f>sf>rí51 és az ~l iamháztartás vitelének 1992.évl szab~lyalr61". liir·v~ny 43.§ (4) bek. értelmében a pénzUgymlnlsztern~k jog~ vnrr n1 1-14 clmek között étcsoportos!tanl. ..• 1\ 1~ .elm a fejezet! kezelés(] eliHrányzatokat tartalmazza. F.nnek egyik al elme 14/7 "önkormányzatl· adók feldol\]ozása". F70n 100,0 rrít kiadási el51rányzat lett tervezve. 1\z 1992. P.vl. elvorr.~snk n feje;oetl kezelésü eloirányzatokat ls ér!ntették, ezen alc!rn0n ·17 elvon~s 7,0 rrfl. .Jelenleg már felhasználtak 68,0 11ft-t, s 25,0 rríl mé(l a tervr7rlt. kind~sok fedezetéUl rendelkezésre áll. A tényleges Igény ezrrr ,,lclrnon 2fl2,5 rrf1 vol t, mlnt azt az 1992. márc. 25-el örmr.k szúl(r [01jeqyzés ls tartalmazta. lf'kinLettel arra, hogy az Igényeket teljeskörOen ebb1íl 1líe~.qli]H':;f

flz 1991.

-h{JI klelégrtenl nem lehet.~.a;~o.!J~&. hogy 1.11 ék

a lc!@r.~

~.z ~tcsp,po~to~JJ~!s~

a. 1~/tre~j~f>'ti •;:um·~ eriged~~ezü}• · s:ilveskrrW•V.

-

n n

2 -

al elmen még az év ll§tralévö részében jelentkezD lg0nyrkel rt~GSZ a dologi kiadásai terhére teljesiti. 1~/7

fl.clm Lak~salap Keze~ö Szervezet 1990. évi pénzmaradványa ~.Sníl, nz 1991.évi pénzmaradványa 4,2 rrft.(1lssiesen 8,7. rrft). n költségvetési szervek pénzmaradványát terhelei befizetésl kötelezettség a Lakásalapkezelö Szervezetet 2,0 rrft-tal érinti. (Belso kalkuláclónk és döntésUnk értelmében).· A 6,7 mf1 pénzmaradvány átcsoportos!tását a 14/1 Fejezet! tartal0k alclmre engedélyezni szlveskedjék. fl 1~/1 Fejezet! tartalék. felhasználásáról késöbbtekben -a felmP.riiHl ig(?nyeket figyelembe véve- kérjUk szlves intézkedését és engedélyéL fl

fentiek szlves elfogadását, és nr l•ozz§járul§sával engedélyét. ~~rem

~gyetértése

71

O u d a p e s t,1992. nov.ember 9.

;rRLr, "A u.~tb

.

':

Engedélyezem:

/Vry) dr .Nagy Zol

esetén a minisztPr

l.

. \

közig.államtitkár \.

u:r::ás

f!'íosztlílyvezeto

Jóváhagyom:

det: MHJ miniszter

n

t -

.,~ ~

c j"J[ .

LAKÁSALAP.. KEZELŐ SZEAVEZET Budapest, Bég u. 3-5. 1022 Telefon: 115-4615 Telefax: 115~4217 Telex: 22-6708 Postacfm: Budapest 23 Pf. 29. 1277 Ll\-12355/1992

---

if(ü{ /l:

~q-RA1j

JI LS/[!;~ (;y;

3. sz. melléklet C. pont.jához (41

Pénzügyminisztérium Dudapest

Nagy Zoltán (

államtitkár úr részére

\

Tisztelt Nagy úr

. szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a Lakásalap-kezelő Szervezet II.,III. és IV. negyedévi mGködési költségét l ( 10.200.000,-Ft ) a Lakásalap-számláról lehívtuk és áttettük az MNB-nél

levő

rnGködési számlára.

Budapest, 1992. március 30.

i'

; J

.") )( ) .

'~-

r

'--[

'

('

.

11

~~-

,' l. .

·"y

-

3. sz: melléklet C. pont.;iához (5)

r Ft< Z U GY M l N IS Z TÉRIUM ÁLLAtHITKÁR

Lnkásalap-kezelő

Szervezet

Dr. Schült Margit asszony rniniszleri biztos Vmga Imre úr igazgatóhelyelles

Utasítom, hogy a Lakásalap és a Lakásalap-kezelő Szervezet megszünlelésév~l l
,Duda pest, 1992. március 26. r~~ ·t~

Dr.Nauy Zoltcín áHamlilkcír '

,('

c

'

'

'.

. \

l

,J.

k ·r·· N7.0GYMINISZTr fl IUM l Yl' l TES Ál.L!\f'v111TKÁII

. .•

• :'

J'. ·, .:;.,., •. •.

.i '

4. sz. me,lléklet

P ~N Z Ü GYMINISZTÉRIUM KL\l!W&\TASI ftJ..llffilll
.'

dr. liagelmayer IstvAn elnök Or részére

...

Aliami SzAmvev5szék

Bu d a p e s t

Tisztelt Elnök úr

Az Aliami Számvev5szék a Szanáló Szervezet megszünésével és a REORG Rt. ' megalakulásával kapcsolatban . az eljárás egyes intézkedéseit . .kltagásolta.

...

.

...

~

Az ezzel kapcsolatosan megtett intézkedésekr51 a következökben tájéP:C.if. . . .:._,. ta tom: ,.

'

- Áttekintettük a meGsiünt szervezet számvitelét, végelszámolását és elkészltettük a rendező mérleget, a PM Gazdálkod~ Szervezetének könyvelben Atvezetésre került. Ezzel az Aliami SZ'S'm_v.evoszék vizsgálatakor megállapitotf 51 %-os tulajdoni rész szabályosan a PM Gaz.. dá l ko dó Szervezet, mlnt tu l aj donos bl rtokába ker ül. t: ~ '

..

- A tulajdoni hányad IDO %-ra ~ódosult, me ly az 1992-es pénzforgalmat érintette és a klvásár4ást a PM Gazdálkodó Szervezet költségvetéséből fedeztUk. A továbbiakban a· PM tulajdonosi jogát'Gazdálkodó Szervezetén keresztUl gyakorolja.

-·

.

. ....... . . •

t

- 2-

:·

..

.

·.

' ....

t'

-A megszünt szervezet 1991. december 31-lg befejezödött felsz~mol;ásl dljalt beflzette a GazdAikadó Szervezétéhez.''Ebb111 a 35 Mo Ft~Ml

PM

..

'

a PM Gazdálkodó Szervezete visszatarthatja a k'lvásárlásra megeHílegzett 24 Mo Ft-ot. A fennmaradó ll Mo Ft-ot az áÜaml költségvetés részére kell beflzetnle. Az új szervezet', ~ REORG . Rt."-.ütal ~bonyoll-"' -~---··--·--···

tott, ~ég a SzanAló~Sz~rvezet által ·1989-ben megkezdett, de. 199J..

..

december 31-lg be nem fejezett ügyeib51 befolyó bev.ételek PM-et megilletö 50 %-át a Gazdálkodó Szervezet az állami költségvetés jav~.ra köteles befizetni. A~...1990-1991-ben megkezdett, de 1991. év végéig be nem fejezett fel,si:lmolások dljbevétele a REORG Rt-t ille'ti meg. A PM, mint tulajdonos .· ·osztalék formájában jut az öt megilletö'}övedelemrészhez. A PM Gazdálkodó Szervezet befolyt osztalékból fedezi a részvények

a

Brzésével és kezelésével kapcsolatos folyó kiadásait. A fennmaradó részt a költségvetésbe befizeti a visszavásárlásra forditott 24.Mó mértékélg. , ~.

~

-

.

n

•

.

Ez uton ls me·gköszönöm az Aliami Stámvevöszél< seg!tö szándékúcé'tényfe!t.iró munkájU. • B u

d~ p e st, !~93. január 19 • .'

.· 'Udvözl et te l :

l

l.

\ . \· '·

'

'·

•.

..

5. sz. melléklet

Kormányengedély nélkül támogatott alapítványok

5{)1 e Ft

1991.

- Pénzügyi Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány

l9Sl2.

- 1956. Alapítvány 1 e Ft - Tessedik Sámuel Alapítvány 10'01 e Ft (mely összegből 1993-ban 15 e Ft megtérült, 5 db- nevezett .személy életéről szóló album tisztel•etpéldányként történő adományozása miattl

Az alapitványi támogatásokat az 1990. november 21-én kelt ;31457. sz_ Kormányhatározat, ezt követően a 4/1991. (IL 1:3. ) a költ.ségvetési szervek költségvetésének végrehajtásáról szóló., Pl1 r·ende:et 42. §-ának (3) bekezdése kormányengedélyhez kötötte.

Pér.zügyiiniszlériua fejezeli összesen

költségvetési elöirányzal és teliesitése

KE6HEVWS Kiadás

!990. Bev él. Uloqat,rll:íadás

l ;;z. Uhla

(K Fl)

!991. Bev él.

Táaogal. Kiadás

!991. Bev!!.

Usogat.

1. Elözö évi eredeti elöir.

4779.9

2246.5

2533.4

5593.6

2617.3

2976.3

8414.5 . 1788.8

•6626.1

2. Szerkezeli vlltozls

-80,4

136.9

-317.3

855.5 -1392.9

2248.4

1699.1

m.s

1040.3

3. ·uzis elöir. (1+1)

4699.5

1483.4

22!6;1

5214.7

10113.7

2447.3

7666.4

41.9

0.4

41.5

40.7

í.B

34.9

474 !.4

2483.8

2257.6

6804.1

1579.4

5224.7

10154.4

2453.1

7701.3

113.7

35.7

78

476.4

76

400;4

680.9

124.3

556.6

4855.1

2519.5

2335.6

nao.5

1655.4

5625.1

10835.3

~m.4

8257.9

662.4

1.5

660.9

522.6

45.2

477.8

1588.1

-799

2387.1

9. tves elöir. (7+BJ

5~17.5

251!

2996.5

7803.1

1700.6

6102.9

12423.4

1778.4

10645

10 •. Mözi aódosi Us '" Orszlqgyülés - lór1lny - felüqy.smv - Sai!! hatiskörü

3613.5

3446

167.5

4344.7 0.4

4379.7

-35.4 45.2

278 4066.3

134.6

143.4

-m

8.6 26.8 1035.8

-17 "171.7 361.7 -207

4190.3

!966 -171.7 370.3 -180.2 1947.6

2071.2

·-45.2

4. Sziotrehozls 5.

~sszesea

(3+4)

6. Autoutizm

7. Alapelöir. (5+6) B. fejlesztési többlet

11. Kódosi\oll elöir. (9+10) 11. Teljesilés

m.s,,

6449.1 355.

1224.4

m

269.4 l3H.1

16.9 3419.1

913!

596 7

316 4 11W .8

6080.3

6067.5

14l8U

l 84U

10708.1

863!. 7

3164 11700.6

6691.1

6621.5

14516.8

5607.7

-85

· twa 10618

-~

,,

Plnzigy1inisztlriu1 Fejezeli összesen

Költsivelisi

előirányzal

ls leljesitése

MEGtiEVEUS

(~

!993. III. ll. Be vit.

Kiadás

1/a sz.t!bla

ft)

Táaog.

'(i'

l. Elözö évi eredeti elöir.

12025.7

'"

-306.2

2. Szerlezeti változás

!3SU

1om.1

!n.2

-449.4 .,

11719.5

1523.8

10195.7

4. Sziotrehozás

106.5

75.3

31.2

5.

11826

1599.1

10226.9

lU

13.3

"1.8

11837.5

!612. 4

10225.1

B. Fejlesztési többlet

767.5

110.6

656.9

9. tm elöir, (7f8)

12605

!723

10882

o

o

3. Blzis·eJöir. (1+2)

~sszesen

(3+4)

6. Autontizm 7. Alapelöir. (5+6)

10, Mözi 1ódosiUs ;. Orsziggyúlés - lminy - Felögy.mrv - Sajlt hatistörü

o -210

-210

210

o

210

12605

!723

!OSSZ

366Z.l

m.l

29í4.9

,, 11. Mádositott elöir. (9110) 12. Teliesilés

"'"'""""-~~

-

., ..,.-==--~=--<--=-=-=""'"'-....".,....,.,

Pér.zűgy•inisztériu•

feje1e! összesen

KEGNEvEZÉS

l. lnléze.alaplev.bev. 2. htéa. egyéb be·1. 211 Eíböl AFA 3. lnléJa.villalk.bev. 4. litlibevételek 5. loléJa, saiil folyó bev. (lt2t3t4) 6. Ftlblla.és töleiell.bev. tiaagllis.,vissialér. 7. Egyéb folyó itutali>ok 7/1 Ebböl:-ltgv-i Utog: 7/i Ebböl:-W 7/c -Feladalaut.löt. l Ori. fi n, 7!d -Egyéb feladat fims1. 1/e -Atve\1 p~DlESlk, 7/f -AFA viss1alérülés 8. Pén1forga!oa n~lk.hev. 8/a Ebböl:elöiö ~vi p~n11ar. igénybevHele 9. "ülöd.célú hilel{lötvényl bevHel 10. Fejlesitési c~lú hitelbev. ll.

~eV.ÖSSJ,{5+61)18+9110)

Bevételek alakulása !9JO.évi !99!.évi 1992. évi miP.Afi\'ZA T VILTOZlS leiiesi- \e!jesi\és lés EREDETI SÁJIT H!TISKOKBEN IRifHITOSZERYI ELöl RAN!. Ogy. lor~ány Felügyel. Ktgv. VálialL Egyéb szerv r~ larlaléKlból 1360.1 271.4 70.1 B

1639.5 3.1

1331.8 536.7 63.5

r~,

7.6 18.8

844.4 !SU

81.9 317.8 1l17.7

o

o

o

21>.4

m.t

1278.6 1092

3153.7 174.5 1502.9 1296.3

Hba n

-13.5

146

-ll. 9 1180.3 135.4

-206.6 -207 -17.5

88.3

-0.7

272.S

8.6

7.2

1474.1 995.9 141.9 468.5 208.2

116.6 15B.8 104 l04 121.8

3146.8 877.1

125.2 629.2

108.4 344.6

l!o.7 185.6 380.9

o

200

191.9 11.9

167.6 . 19

IOO.S

m.4

100 100

335.9

112.1 160.9

366.9

2512.5 139.4

126.3 11044.7 1!130.3. 10628 10628 1166.8 1166;8

'

112.25

o o

o

-87.6 81.6 0.4

1.7 182.5 177.5

1164.3 617 I!B.6 450.3 170.9

4-iban

o

4

370.3 361.7 -7.2

TELJESIT .< aód. 1990.évi 1991.évi Hba n te li. le li.

EWR.

41Z.3 451.1 36.7

·.

5554.3

flODOS.

170.9

8874.5 9932 10919.2 -171.7 3164 .. 6603.8 tom -171.7 148.6 1191.5 0.1

!991.évi TELJESITÉS

!.6

9.2 1877.7 2.1

2..sz.!ábla

(K ft)

468 468

7.2 lll 107

81.6 109.8 391.3 16.5 . 15.4 19.5 781 19.5 772

o

100 81.6 469.3 . 119.9 26 201.9 1081.5 138.5 . 591.6 76.6

8.4 . 44.4 84.6 54.2

14.9 1833.3

!37 .6

121.9

71

45.6

o • o

o !!795. 7 13314.7 12423.4

-171.7

370.3

-180.2

468 . l 06.3

1461.) 14477.6

1623~.7

112.1

{liegyenlitö,függö,l\iu\6 és leléli bev. néllül)

1991 -m- n 1

.:

r·~lilug,~:,-1;:;

Fejezet

ld'"' ~iddásCit

6s;z~s~n

!190.évi lí)!.évz

!J9Uvi lELJESITeS SAJAT HAT

lés

Elö!Rólil.

AS~URPEW

-----------------------lor1lny Feligyel. tlgv. Vlllalt. Egjéb szm

9.

Pénzforg.nel~~li

kiad.

36~·7.1

4~·22.2

BB .2

356.8 58.9 53.5

368.6 40.3

u

83.2

o. J

ll. 7 4 54.7 4.8 6.8 18.1 586.6 685.1 J17 .7 11.7 lU 41.4 60,4 86.7 tn 51.7 53.1 ~u 230.6 m.z 156.9 1281.7 1151.8 1777.1 177.6 J31.5 189.6 61.6 109.9 591 lD .1 13.1 11.1 883.1 1561.9 1791.7 !981. 5 1379.3 2664.1 1150.6 1483.8 556.7 >94. 4 678.5

0.1

2810.5 220.1 43.7

4U

mu

48.1 -!U -6.6 -1.3 -3.3

-16.4

-u

-ll 116.3 7.1 56.7 6. 8 -59.4 24.9

2 4. 9 o.6 58.4

-142

-138.9

49.5

10.8 9.8 13.1 55.8 3 o.8 1.1 48.9 43.8

-1~1

~138. 9

18.5

19.9

209.7 345.1 103.9

30.9

u

248.3

-19.7

-20.1 -87.B

0.1 -~1.5

45.8

1218.3 348.3 200

89.8 -1.7

-37 -16.4

280 .l

773.4

355.3

605.5

121.5

-lU

m.s

1341.4 974

1711.9 16<3.9

498.7 311.1

-7.1

-!OU -7.7 ~7. 5 -7.5

20

-·--~··--~~-~~-.---Ú~? ou

-396.9 166.7

rr,. 8.9

672.6 229.8

150

4-iban

u

151.2 o.l 26.4 159.1 200

7.~

7.5 29.1 t 26 9l. 6 11m. 4 -lit.; ~.. 3i0.3

ELm.

tarta!! tából

1330.4 111.3

9/a ebbil:tartal!k 10. r.illödéoi c.hit. vissiatn. 11. Fejl. c. hit. v1ssutí1. 12. i:iadáso~ cs:Je5~n (hlt9JU1lit0, fú~~O,átfuló letétJ r,éllUl)

178.7

TELJESILl i6d. !990.évi 1911.évi Z-ában te li. telj.

öODOS.

Ogy. .

1. Béralap 2. BérJellegi liadis 1/a ebtöl:belUilild. 1/b til Ui ti ld 2/c kereset es Ug. térit. 1/d reprezentáció 3. Készletbeszerzés lia ehböl:tüzelö,haj\6 ag. 3/b irüdaszer J/c lönyv,folyóira\ 3/d eqy!h l!szlet.besa. 4. Szolglltatás ~/a ebhöl:postai szolg. ~/b nagyért.t.eszUarb. 4/c szillitis 4/d egyéb szolg. 5. Különf. kiad. és befiz. 5/a ebböl:\B járulét 5/b , visi r. tm. Ifi-ja 6. Kmtfizetések ), felhallo és me jell.tiad. 7/a ebhól:felújitis e1hhól:timl\ felúj. 7/b tárgji eszL,im\. jav. egyéb folyó itu\, 8. Jloogatlsot, elvonásot 8/a ettöl:ltado\t pémszk.

l.sz.tlbla

EUIWIIZi l VH Iül&S

!191. él'!

üliesi- telje~i- - - - - - - - - - Ef:EDEI! IR:iiYITOSZER'il tes

nEGii[IJEztS

iM f li


53.6 40 U -47.5

-42.5

u 37

:.9 .2

11.3

395.) 168.6

~166.7

5I3 45.1 67.9 184.7

3887.6 5D5.1 45.9 6U 179.9

22.)

23.2

m.t

674.4 48.9 27l.3 77.7 111.5 1608.6

47.B 27! 78.9 2\0 mo.1

m.t

m.1

549.3 18.3 1054.6 m8.6 1710.9 965.1

309.4 17.1 1665.9

91.1

n:

mo m.e

6.7 1016.1 1710.5 479.4 509.1 200 200 1106 1135.4 o 1.4 803.8 zm.9

229.~

!O !.B 96.5 97.4 101.1 97 101.3 99.7 98.5

'94. 3 81.86 5871.8

92.3

96.1 103.5

483.3 115 215.4

77.9 111.4 l31.1 311.1 98.4

m

79.5 99.2

246.7

56.3 9U

5v1.l

181.5

169.3

119.5 106.6 108 11C.1 137.1

85.3 9U 100 9U

315.1

106.3 IH.6

191.1 146.3 86.8 111.1 m.1

81.1 93.1 9U 84.5

1634.1

1l8.3

Z-Han

w.~

188.6

119.7

,,

1'0 146.5

m.s

m.s

115.7

106.6

146.8

319.6

o.1

240.6

-1.9

m.7

vu

96.1

80 .ó

-4.9

238.3

537.8

1120.6

208.4

115.1

66.2

26

16

194

1130.8

-29.2

-180.1

------~~~~~--~------~~------

468

106.3

1373.3 14389.4 l45lb.8

!OU

é~

1993 -07-

o1

\35.6

114.3

P!nzigyainisztlriua Fejezet összesen

4. sz.tábla

r~

Alloaányi 1!\száe alakulása

fö . ri?:

1990

1991

1992

Megnevezés rlöir. Vezetök

792

!!ny. 742

elöir.

tény.

elöir.

m

798

862

\!ny. 821 '•

ügyintézök

5466

5291

5792

5362

6269

mo

an.

559

624

522

637

m

671

516

480

536

606

821

702

37

BB

116

87

124

126

737 0

722 5

7809

749 0

BB !l

786 0

ügyv.

Fizikai Gépkocsi vez. ~sszesen:

Pír.zügy1ir.isztírius Fejezet összesen

B!rf~dás

m~mw

elöir.

alakulása

!990. aód.ei. teljes. elöir.

(!

\>!991. aód.ei.

\elles.

eloi r.

5 • sz. tibia !992. 1ód. ei.

teljes.

3303.7 1.6 103

4355.1 11.4 7!.2

3a9U 121. l

35a3.a 10.1 114.2

3474.4 ·, 340a.3

443 7.7

4030.3

ma.!

37.4

73.7

102.b

72.6

3513.4

3445.7

451!. 4

4132.9

3780.7

2206.a 85.7

2216.3 au 3.9

3163.3 31.2 3.3 1134.5 3.7

3111.7 95 5.7 769.7 3.7

Teljes a. idös fo1lalk. Részaunk.idös fo1lalk. Nyngdij<S

2016.4 5.3 21.7

267M 21.7 69.5

2483.3 9.5 69.4

3332.2 8.3 30

összes állolányi

2043.4

2761.7

2562.2

3370.5

20.2

11.3

104.8

36.8

39

Kin dösszesen

2063.6

277 9

2667

3407.3

ebböl: -alapbér -pótlék -túlóra -ju\iloa -préaiua -e~yéb ösztönzö jut.

1202.9 75.a 3.4 a.2 772.4

1667.5 71.2 3.9 27.7 lOOa.4

1522.3 53.7 2.9 77.5 1009.3 o. l

1891.9 59.9 2.8 1397.8 3.7

Alloalnyon tivüli

Ft)

3372 3.7 9a.7

3.6

m.a 925.7

209.1

925.3

,lU

'

2a05.3 91.4 5.5 ao9.9 8. 4 o. l

,,

6. sz. tábh

ln l r. ;.r: t e Y:

Allománycsorortonkénti átlagbér és jutalom alakulása álLbér .i ut.

át U ér jut.

!990

1991 át !.bér

XII .hó

XII.hó

Xll.hó

l88q J._]l0mányr:sop.

Ft/hó/fö !992 át !.bér

,jut.

jut.

XI I.hó

--------r.i r-~.P \.ijf.

317 29

137!1

45 377

!227 3

59274

19492

78753

25919

!'ev intézök

15986

4784

22626

615 9

30182

713 3

397 75

Hm

ilg'l'l. ö lk.

ll019

2497

16590

4650

19025

974 8

24043

727 5

fi' ih i

11657

238 6

13614

2628

15716

3759

300 31.

10168

f;Pr·-~ocsi VE'Z.

11797

3294

17657

387 9

22833

3236

369 21

9216

:_i?SZPRen:

!7038

5334

23173

5918

29 406

8674

41906

12750

----

--·--·-···-·-----·-

(é1'1'3

o
'b< '

r~n

ll'9/ll n1sz U nu 1

fejeut

össz~:sen

1116mlözöt Hloolnra

ll!r9ri mtözöll •dalai

7.

tábla

sz~

(! f (l

!EGHfVEltS

Bruttó !rt. ~sms oyitó nön L

bSSlfS

cs öl l.

Brutrt !rt. trtHcsötL He \tó !rt. ÖSS Ie SED zl ró

Helló !rt. z!ró br.!rt. l-Iban (~

r~,-

!!. . !2. !l. 16.

!990.1v · h;a!l" O!pü, lemdez!sel llr&i üzealöröo bv.

bs'iasrn:

!10!1.6 698.9 47. l 2.2 12760.8

J1H.9 4l.2 !l.4

8610.! !l/1.2 n.1 ! 2.2

320,8

4I8 !9'. l

819 U 917.1 24.2 2.2

96 .J 67.4 11.6 200

1281.7 . 4001.1

10041

188.1

9212.9

!2.2

77372 179l.l 89.7 O.J

m.8 639.7 28.9

76436.2 1113.8 60.8 O.l

98.8 64.3 67.8 200

1m u

1604.4

77651.1

98

66906.1 2193.1' !!8.2

2l70.4 1726.2 39 .l

64131.7 !267 78.6

96.5 42.3 66.1

700!7.4

4!36.1

m8I.3

94.1

551.4 719.1 9.8

1191.!• U. IA!•Iho .)2. 6!pü, lereodEZ!sek !l. llfiÖ !6 •.üze1löröo tiv.

összesu:

8620.! 8ms.l !l74.2 474.9 69 H.S 0.2 2.2

ISSÓ6.6 11.6 2l.8 2.!

1004! 84802.6

mea :J

1992.!v · !!. hg•llu 12. Gépel, i>reilei!set ,!l. llrii

71103.2 2722.1 !7.2

ÖSSleSeiH

lrt.!rt.-böl felájiils !ri. · !!. h91lho !2. 6!pek,. bmndez!s!l !J. Jlroi

lll l. 9

11911

12.2

31!.1 32.l

80l22.9 . 1917.2

12263.8

m.J

l

64.1 1.!

\\. ~~

~~) ~ ~.

Megjegyzés: az adatok a KVSZ által kezelt vagyont is tartalmazzák.

.n:.czeteK

.U:.Gesziözt ;argyi =szi:öz;

:enntiir~c.;; :Ei:~jitás :tcitH~i

1990.

:~EGHEVEZtS

;;löir.

mód. ai.

l 991. mód. ei.

teljes. elöir. r~

í992.

teljes.

Felújitási tevékenység -külsö kivitelezövei -saját kivitelezésben

250

összesen

250

581

222.3

o

406.4

229.3

35.2

56.2

61.6

55 1

88.4 5.2

103.7

Alleszi.(nagyért.t.eszk.) karbantartása -külsö kivitelezövei -saját kivitelezésben Osszesen !ilóeszközfenntartás össz.

581

222.3

406.4

8. sz . ::1 ?t:

eiöir.

:n óci. ei.

260

teljes.

509.1

481.5

260

509.1

481.5

295.2

6.2

127.9 5.1

6.2

303.2 6.2

229.8

rn

fl'

35.2

56.2

61.6

56

93.6

109.9.

133

301.4

309.4

285.2

637.2

283.9

56

500

339.7

393

810.5

790.9

~----~

tábla

függelék

A Kincstári

Vagyonkezelő

Szervezet müködése, gazdálkodása

Az ellenőrzés nem terjedt ki a kincstári vagyon kezelésére, hasznosítására, ílletve azt annyiban érintette, amennyiben az nem volt elválasztható az intézményi gazdálkodás vizsgálatától. A feladatrendszer és a szervezet összhangja, a szervezet és a müködés szabályozottsága A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (továbbiakban KVSZ) jogelődje a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézménye a pénzügyminiszter 29012/90/IX. sz. álapító okiratávál 1990. január elsején az 1989. évi XXX. törvénnyel jogutód nélkül megszüntetett Munk:ásőrség ingó- és ingatlan vagyonának őrzésére, kezelésére, hasznosítására, válamint függőben lévő ügyeinek ellátására egy éves időtartamra álakult. feladatbővülés

következményeként az álapító okirat, válamint a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) nem sokkál jóváhagyását követően túlháladottá vált, módosításukra azonban nem került sor.

A gyors

A ZÁVKHI Szervezeti és Működési Szabályzata az alapító okiratban foglalt feladatok ellátására épült, az intézmény feladatköre azonban az okiratban meghatározott feladatokhoz képest 1990. év folyamán jogszabály, magyar-szovjet államközi megállapodás, valamint kormányhatározatok alapján igen jelentős nagyságrendű feladatokkal bővült: a hátrahagyott szovjet objektumok őrzése, kezelése, a társadalmi szervczetek állami tulajdonú ingallanai kezelői jogának és az MHSZ felszámolásának átvétele, stb.)

A KVSZ 1991. január elsejétől a pénzügyminiszter 48002/1991. sz. álapító határozata álapján kezdte meg működését. A szervezet 1991-1992. években állandó átalakulásban volt, amit az alapító okirat és az intézményi SZMSZ módosítása nem követett.

Az !992. évi költségvetésről szóló 1991. évi XCI. tv. 34.§ (3) bekezdése álapján a Pénzügyminisztérium a KVSZ álapító okiratát !992. június 30-ig nem vizsgálta felül

-2-

annak ellenére, hogy az intézmény székhelyének megváltozása, valamint feladatkörének kibővülése

miatt arra e törvényi

előírástól

függetlenül is szükség lett volna.

A:z intézmény 1992. augusztusában kidolgozta az alapító okirat módosításának

tervezetét, módosításra azonban csak 1992. december 14-i hatállyal és kizárólag a székhely változásra kiterjedően került sor. (A:z alapító okirat a korábbi székhely, Bp. V. Szabadság tér 3. helyett, új székhelyként a Bp., V. Zoltán n. 16. szám alatti ingatlant jelöli meg, ahol a szervezet 1992. áprilísa óta működik. A jogi rendezésre tehát kb. 8 hónapos késéssel került sor.)

Az SZMSZ-benlefektetett szervezeti struktúra és működési rend a szabályzat megalkotásakor ismert feladatokhoz igazodott. Az intézmény által ellátandó feladatok köre azonban jogszabályok és kormányhatározatok alapján folyamatosan bővült.

A szervezeti változások egy részét a korszerűsítésre, a feladatellátáshoz jobban igazodó struktúrakialakítására való törekvés, illetve feladatbővülés motiválta. Egyes szervezeti változások ugyanakkor nem segítették elő a hatékony feladatellátást, illetve felesleges kiadásokhoz vezetlek. Célszerű szervezeti változásnak minősíthető az általános igazgatóhelyettesi funkció megsZiintetése és az irányítási jogkörébe tartozó szervezeti egységeknek az igazgató közvetlen felügyelete alá (őrzésvédehni felügyelő), illetve az igazgató gazdasági helyettesének irányítása alá rendelése (szervezési és számítástechnikai esoport). Munkaszervezési és takarékossági szempontok alapján indokolt volt a Budapest-Pest Megyei Kirendeltségnek a KVSZ központi szervezetébe való integrálása is.

Célszerűtlen

szervezeti változás volt ugyanakkor az SZMSZ szerint a gazdasági igazgatóhelyettes által felügyelt Ellátó esoportnak a titkárságvezető felügyelete alatt gondnokságként való működtetése. Felesleges kiadásokat eredményező szervezeti változásként értékelhető a Jogi Osztály 1991. év végi megsZiintetése. (1991. évben az 5 fő jogásszal működő Jogi Osztály mellett jogi tevékenység végzésére ügyvédi munkaközösséggel kötött szerződést a KVSZ. 1991. év végén a Jogi Osztályt megsZiintette és újabb - a KVSZ volt Jogi Osztálya vezetőjének irányításával működő - ÜMK-t vont be a szervezet jogi munkájába. A két szerződés havi 1,4 M Ft kiadást és emellett költségtérítés fizetést jelentett. Összehasonlításként: 1993. év elején a Jogi Osztály dolgozóinak illelménye és TB járuléka összesen mintegy 500 e Ft.) 1992. év április l-jén a Jogi Osztályt újra felállították, az ÜMK szerződéseket pedig felbontották. Az

őrzésvédelem

hető

meg.

átvételének módja a szervezettség pozitív példájaként említ-

-3-

A SZMSZ módosítása, illetve új SZMSZ kiadása elmaradásának alapvető okai a kíncstári vagyonról szóló törvény hatályba lépésére való várakozás. A rögzíí:ett, illetve a ténylegesen kialakult szervezeti és működési (hatásköri) rend oly mértékten eltér egymástól, hogy a módosítás további halogatása a hatékony feladatellátást veszélyezteti, illetve eddig is akadályozta. A volt Munkásőrség vagyonába tartozó - kereskedelmi szálláshely, vendéglátóipari és egyéb szolgáltatást végző és eredetileg költségvetési szervként alapított - badacsonytomaji székhelyű Oub Tomaj jogállása rendezetlen, működése jogszabályi előÍr.Íillba ütköző, gazdálkodása költségvetésen kívül maradt. A Mnnkásőrség megszűnését követően a felszámoló miniszteri biztos - 1989. december 27-én írt levele szerint - a Oub Tomaj további működésével egyetértett, azzal, hogy az !990. január l-től költségvetési szervként mííkoojön és !990. március 31-ig üzemszerű működése keretében szolgáltatási kötelezettségeket vállaljon. Ezt követően a vizsgált időszakban többféle elképzelés sziiletett a Oub 1"omaj értékesítésére, hasznosítására, gazdálkodási formájának változására, sil>.. de sem a ZAVKID, illetve KVSZ, sem a PM a kompetenciájáha tartozó érdemi döntést nem hozott. A szervezet jogállása, működésének jogalapja a vizsgálat befejezésekor még rendezetlen volt. A Munkásőrség által költségvetési szervként alapított Oub Tomaj ugyanis - a működéséi engedélyező határidő letelte óta is - folytatja tevékenységéL Gazdálkodásának adatai, eredménye ugyanakkor a KVSZ által kezelt vagyonhoz kapesolódóan nem, s külön sem kerültek a költségvetésben kimutatásra.

A KVSZ a vizsgált időszakban több- a hatékony feladatellátáshoz alapvetően szükséges - szabályzatot nem adott ki, más szabályzata! korszerűtlenek, vagy nem teljeskörűek. Nem került kiadásra pl. eszközgazdálkodási, bér- és létszámgazdálkodásl, szabályzat, !992. évre a leltározási szabályzat.

belső

ellenőrzési

!991. szeptember óta - az őrzésvédelem kivételével - csak néhány dolgozóra vonatkozóan készültek munkaköri leírások. A gazdálkodás rendjét jelenleg is az !991. évben kiadott ideiglenes ügyrend szabályozza, amelyet esetenként igazgatói utasítások módosítottak. Nincs egységes szabályzat a kötelezettségvállalás, érvényesítb", utalványozás rend jéről sem.

A szervezet 1992. évi és 1993. évi költségvetése rnind szerkezetében, mind finanszírozási rendszerében eltér az 1991. évitől, amit a gazdálkodás szabályozása 1992. évben nem követett. A szabályozatlanság következményeként a költségvetési törvényben

-4-

meghatározottalcímek ("igazgatás és állami ingatlanok értékesítéséből származó költségvetést illető bevétel") az intézményi beszámolókban nem a valós ráfordításokat tartalmazzák. 1991. évben a költségvetésről szóló 1990. évi OV. törvény alapján a KVSZ kiadási előirányzatai (és a teljesítés) megbontás nélkül tartalmazták az igazgatási és a vagyonkezelési, hasznosítási kiadásokat. 1992. évtől a költségvetési törvény (!992. évben az 1991. évi XCI. tv., 1993. évben az 1992. évi LXXX. tv.) alapján a KVSZ-nek külön-külön alcímerr kell kimutatnia az igazgatási és a vagyonkezelési tevékenység kiadásait. A két alcím tartalmának, az igazgatás és a kezelt vagyon kiadásai elhatárolásának részletes szabályozására sem felügyeleti szervi, sem intézményi szinten nem került sor. (A számlarendben foglaltak az egyértelmű elhatároláshoz nem elégségesek. A követett gyakorlat az ott rögzítetteknek egyébként sem felelt meg.) A finanszírozási rendszer megváltozásából adódó kérdések szabályozására sem került sor. 1992. évtől ugyanis az ingatlan értékesítés bevételén kívül - a hivatkozott költségvetési törvény 28. § (l) bekezdése alapján - a KVSZ-nek a bevételeit folyamatosan he kellett, illetve be kell fizetnie a költségvetésbe (illetve részben a területi önkormányzatoknak), kiadási előirányzata pedig megegyezik a költségvetési támogatás összegével. A költségvetést (önkormányzatot) illető bevételek elkülönített kezelésének szabályozása, a letéti számlák tartalmának az új finanszírozási rendszerhez való igazítása elmaradt. Ennek következtében a bevételek részben a letéti számlákra, részben a költségvetési elszámolási számlára folytak be, amivel a szervezet megsértette az ÁHT 12. §(2) bekezdéséhen foglaltakat. (Eszerint a letéti számla pénzforgalma nem kapcsolódhat a kezelő költségvetéséhez.) Ebből következőerr

a szervezet folyamatos hevétel átutalási kötelezettségének 1992. évhen nem tudott maradéktalanul eleget tenni.

A bankszámlára befolyt bevételek figyelemmel kísérése, kigyűjtése és folyamatos továbbutalása nem történt meg. A bankszámla év végi záróegyenlege költségvetésbe befizetendő letéti jellegű bevételeket is tartalmaz (168.250 e Ft--ot), ezért az intézményi szinten kimutatott 615,6 M Ft összegű pénzmaradványból a tényleges, kiadási megtakarításból származó maradvány 447,3 M Ft. Az 1991. évi XCI. tv. költségvetési törvény 28. § (2) b./ pontja alapján a szovjet ingatlanok értékesítésének bevételéből az adósságteherrel és a ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevételt kell a költségvetésnek, illetve a területi önkormányzatoknak átutalni. A bevételek nettósításához szükséges költséggyűjtést a szervezet nem szabályozta, valamint későn rendelte el, ezért a költségvetésnek és az önkormányzatoknak az esetek döntő többségében !992. évben csak előleget tudott átutalni. (A pénzügyi és számviteli folyamatok megfelelő szabályozoltsága és működése esetén 1992. évben 42 szovjet

-5-

ingatlan értékesítésének a bevétele kerülhetett volna végelszámolásra, ezzel szemben ez rnindössze 5 esetben történt meg.) Nincs szabályozva ugyanakkor az előleg megállapításának a módja sem. Nem került szabályozásra 1992. évben a 81/1992. (V.I4.) Kormányrendelet 2 § (7) a./ pontjában, valarnint a pótköltségvetésről szóló 1992. évi LXX. tv. 6. § (2) a./ pontjában meghatározott tartalék elkülönített nyilvántartása sem. (1993. évben e célra már külön "céltartalék" számla került megnyitásra.) Meg kell jegyezni, hogy a KVSZ egységes szabályozási rendjének kialakítását a folyamatos feladatbővülés mellett akadályozta a vezetők (igazgató, gazdasági igazgatóhelyettes, pénzügyi osztályvezető, számviteli osztályvezető stb.) állandó fluktuációja is. További probléma, hogy a meglévő szabályzatok, utasítások sok esetben nem kerilltek betartásra, (pl. kötelezettségvállalás ellenjegyzése, adatszolgáltatás teljesítése, dokumentumok továbbítása, számlázás rendje stb.), valarnint az érintettek esetenként az előírásokat nem ismerik kellőképpen. Az 1992. évi fejlődés ellenére az intézmény működésének, gazdálkodásának szervezettsége, szabályozottsága elmarad a követelményektőL A bevételi és kiadási

előirányzatok

tervezése

A vizsgált időszakban az egyes évek költségvetésének tervezése nem volt kellően megalapozott. A feladatok és a szükséges erőforrások közti összhang hiányában az intézmény által nem befolyásolható körűlmények is jelentős szerepet játszottak. A tervkészítések időszakában a tervévben ellátandó feladatok teljeskörűerr nem voltak ismertek, s a finanszírozási igények reális számbavételéhez szükséges tapasztalati adatok sem álltak rendelkezésre. PL a tervkészítéskor ismeretlen volt a társadalmi szervezetektől, valamint a szavjet csapatoktól átvett ingatlan mennyiség és az ehhez kapcsolódó kii!l.ségigény. Ugyanakkor az új feladatok meghatározásával egyidejűleg a feladat ellátásához szükséges források biztosítására az esetek döntő többségében nem került sor.

A tervezés fogyatékosságaihoz fentieken túl hozzájárult azonban a tervezhető tételek részletes számításokkal való alátámasztásának, valarnint az ingatlan értékesítésekkel összefüggésben jelentkező költségcsökkenés felmérésének és ~ költségvetési tervben való figyelembevételének a hiánya is. Az 1992. évi kiadások tényadatai a tervezés és a jóváhagyott

előirányzatok

lazaságára utalnak. A KVSZ tervjavaslata 3,3 Mrd Ft kiadással számolt, a felügyeleti szerv 2,2 Mrd Ft kiadást minősített indokoltnak, ez került jóváhagyásra.

-6-

A 2,2 Mrd Ft kiadási előirányzatból l ,3 Mrd Ft kormányhatározat alapján megállapított fejlesztési többlet volt, a határozat azonban nem nevezte meg konkrétan a többletfeladatokat. (Az intézmény tervezési dokumentációjából sem állapítható meg.) Az intézmény által jelzett erőforrás szükséglet a jóváhagyott 50%-kal, a tényleges teljesítést kb. 100%-kal baladja meg.

előirányzatot

A legjelentősebb eltérés a kezelt vagyon körébe tartozó tárgyi eszközök karbantartására tervezett tételnél jelentkezett: 1,4 Mrd Ft kiadási igény tervezésére nem felmérés, hanem becslés alapján került sor. A jóváhagyott eredeti elő­ irányzat 438 M Ft, a tényleges teljesítés 140 M Ft volt. Az előirányzattal szemben jelentkező megtakarításban szerepet játszott a takaréküSSágra való törekvés is. Az eltérés nagyságrend je azonban emellett a keretgazdálkodás hiányára visszavezethető feladatelmaradást valószínűsíti.

A bevételek tervezésére is a megalapozatlanság volt a jellemző: az 1991. évre tervezett 90 M Ft intézményi bevétellel szemben a tényleges teljesítés 373 M Ft, az ingatlanértékesítés 5 Mrd Ft-os előirányzatát ugyanakkor a teljesítés (640,5 M Ft) még csak meg sem közelítette. Előirányzat

módosítások, pótelöirányzatok indokoltsága, dokumentálása

Az PM ZÁVKHI 1990. évi beszámolójába 484,1 M Ft kiadási és 644, l M Ft bevételi előirányzat módosítást állított be.

Nem tudták ugyanakkor dokumentálni a saját hatáskörű 290 M Ft összegű kiadási előirányzat módosítást és a bevételi előirányzat irányítószervi megemelését.

1991. évben a 150M Ft pótelőirányzat a KVSZ gazdáikadását (az abban fellelhető pazarló elemeket) figyelembe véve teljes összegében nem tekinthető indokoltnak. Előirányzat

Kiadási (támogatási)

változások 1992. évben (M Ft -ban) (Pártszékházak nélkül)

Eredeti el(jir.

OGY

előir.

KVSZ igazgatás Kezelt vagyon

268,7 l 731,3

-29,7

Kormány Felügy.szerv hatáskörében

Mód.

Eredeti

előlr.

előlr.

+ 1,1

- 11,1

229,0

85%

+ 120,0

-76,5

l 774,8

103%

-7-

Az 1992. novemberében bejelentett 29,7 M Ft összegű támogatás csökkentés! az előirányzat módosításoknál végrehajtották, a tényleges teljesítésnél azonbim az igazgatási kiadások egy részét a kezelt vagyon alcúnre terhelték át. A szabályt;úan átterhelések következményeként az igazgatás terhére egyáltalán nem került elszámolásra távhő, gáz, villamosenergiaszolgáltatás, közműdíj, szállítás, gép, berendezés, felszerelés, jármű vásárlás, külföldi kiküldetés, e kiadások mind a kezelt vagyon alcímerr jelentek meg. Bevételek, kiadások alakulása, összetételének változása A szervezet összes bevétele (kiegyenlítő, függő, átfutó és letéti bevételek néllrul, ingatlanértékesítési bevételekkel együtt) 1990. évben 802 M Ft, 1991. évben 1.742,8 M Ft, 1992. évben 3.054,8 M Ft volt. A bevételek összetétele az ellenőrzött idősmban jelentős változásokat mutatott. 1990. évben az intézmény saját folyó bevétele (bérleti díj 14,5 M Ft, ingó~Ság értékesítés 143,6 M Ft) az összes bevétel 20%-a, 1991. évben (működési bevétel 1M Ft, árbevétel 367M Ft, ÁFA 5 M Ft) 21%-a, 1992. évben (307,7 M Ft) 10%-a. A ZÁVKHI, illetve a KVSZ összes kiadása (kiegyenlítő, függő, átfutó és letéti kiadások nélkül) 1990. évben 773 M Ft, 1991. évben 1.097 M Ft, 1992. évben- a költségvetésnek, valamint az önkormányzatoknak befizetett, kiadásként megjelenő összeget (855 M Ft) figyelmen kívül hagyva- 1.585,8 M Ft volt. (Az 1992. évi kiadás az 1990. évi 201 %-a.) A kiadás növekedésének alapvető oka a szervezet által ellátandó feladatok körének állandó bővülése. Az 1990. évi működési kiadások között a legnagyobb részarányt a szolgáltatások (34%) és a béralap (28%) képezték. 1991. évben a szolgáltatások kiadásai - alapvetően az őrzésvédelem kiadásaimiatt-az összes kiadás 68%-át tették ki. Az 1992. évi kiadásokon belül 1991. évhez viszonyítva csökkent a béralap, valamint a szolgáltatások aránya. Pénzellátás A KVSZ pénzellátása a vizsgált időszakban nem volt mindig kiegyensúlyozott, 1991. évben finanszírozási gondjai voltak. Ezt egyrészt a kiadások tervezettet meghaladó ütemű növekedése, másrészt a bevételek realizálásának nehézségei (az ingatlan bérlők (s használóknem megfelelő fizetési készsége) okoztak. 1991. év augusztusában 42 M Ft-ot szabálytalanul a letéti számláról igénybe vettek (erről a felügyeleti szervet tájékoztatták), mivel a bankszámla egyenlege az esedékes fizetési kötelezettségekre nem nyújtott fedezetet. A finanszírozási gondokat a költségvetési támogatás havi ütemének évközi módosí!ása,

-8-

valamint !50 M Ft pótelőirányzat biztosítása oldotta meg. !992. évben és !993. l. negyedévében a pénzellátás zavartalan volt. Likviditási tervekeJ! az intézmény eddig nem készített. Gazdasági társaságban való részvétel A vizsgált időszakban az intézmény négy gazdasági társaságba eszközölt befektetési, összesen 435,4 M Ft értékben, döntően tárgyi apport formájában.

Befektetések

Befekt. fajtája

KVSZ részesedése

Befekt. értéke E Ft-ban

DUNACOM Kft.

apport

51%

910

GROUP4 Kft.

apport és pénzeszk.

50%

41.000

DYNACORP Rt.

apport (volt szovjet ingatlan)

47,4%

243.500

LORANGER Rt.

apport (volt szovjet ingatlan)

68,1%

150.000

.

Összesen:

435.410

A DUNACOM Kft.-be bevitt szellemi apport sem az 1990., 1991. évi, sem az 1992. évi mérlegben nem szerepel. Etikailag kifogásolható, hogy a KVSZ műszaki igazga~ tóhelyettese a Kft. ügyvezető igazgatója, aki ez utóbbi minőségében a Kft. nevében bérleti szerződést kötött !991. évben a KVSZ-szel.) A GROUP4 Kft.-t a KVSZ !990. évben az őrzésvédelem ellátása érdekében alapította külföldi partner bevonásával. !992. évben a Kft. tevékenységét, az őrzésvédelem tapasztalatait és költségigényét felülvizsgál ta. (A vizsgálatra külső szakértő társaságat is bevont, mintegy 3 M Ft díjazás ellenében.) A vizsgálat megállapította, hogy a Kft.-vel való őriztetés magasabb létszám és költségigénnyel jár, mint a saját hatáskörű őrzésvédelem. Emellett egyre nőtt a Kft. ellenérdekeltsége a non-profitos őrzésvédelemben, ami a feladatellátás megbízhatóságának romlásával járt együtt. !993. január l-től a GROUP 4 Kft. által őrzött objektumok őrzését (szovjet, munkásőr, dunai vízlépcső ingatlanai) a KVSZ saját hatáskörben látja el. A könyv szerinti értéken 41 M Ft összegűbefektetéséta többi tulajdonosnak 600 e angol fontért, azaz 77.880

-9-

e Ft-ért eladta és 1992. decemberében a PM 232-90103-1447 Állami ingatlanok értékesítése számlára átutalta. A DYNACORP Rt. és a LORANGER Rt. 1992. évben alakult. A 243,5 M Ft, illetve 150M Ft összegű befektetésre úgy került sor, hogy az intézmény gazdasági vezetője a szerződéseket nem ellenjegyezte. Ezzel a szervezet megsértette az államháztartásról szóló !992. évi XXXVIII. tv. 98. § (2) bekezdésében foglaltakat. A befektetésekből a szervezetnek eddig hozama nem keletkezett. A GROUP4 Kft.-be való befektetés célja az őrzésvédelem megoldása volt, a DUNACOM Kft. bár jogilag létezik, gyakorlatilag nem működik, a két Rt. alapítására pedig 1992. év közepén került sor. A szervezet a vizsgált

időszakban

alapítványnak nem adott át pénzeszközt

Eszközgazdálkodás Az intézmény eszközgazdálkodása szabályozatlan.

A KVSZ székhelye 1991. évben a Szabadság tér 3. sz., 1992. áprilisa óta a Zoltán utca 16. sz., mert a kibővült szervezet számára a korábbi ingatlan már nem biztosított megfelelő elhelyezést. Az új székhely az ingatlannyilvántartásba még nem került bejegyzésre. Emiatt az 1992. évi intézményi (igazgatási) mérlegben még a Szabadság tér 3. sz. alatti ingatlan szerepel, a tényleges székhely a kezelt vagyon körében jelenik meg. A Szabadság tér 3. sz. alatti ingatlan jelenleg nincs hasznosítva, mivel erre vonatkozóan kormánydöntés eddig nem született. A jelenlegi székház hasznosítása a közérdek érvényesítése szempontjából sem tekinthető megnyugtatónak. A székházat az intézmény 8 társadalmi szervezettel, ún. ingyenes használókkal (TIB, Központi Munkástanács, Recski Szövetség Országos Központja stb.), valamint két lakásbérlővel és a Polinéz Étterem Betéti Társasággal osztja meg. Az épületet ingyenesen hasznáJók 1992. évben az ingatlan közüzemi díjaihoz (a telefonköltség kivételével) - a megállapodásokban foglaltaktól eltérően - hozzájárulást nem fizettek, mivel a díjak átterhelésére (továbbszámlázására) nem került sor. (1992. évben ez mintegy 1,2 M Ft áttétdes költségvetési támogatást jelentett a szóbanforgó szervezetek számára.) A Polinéz Bt.-vel (BT) 1991. évben kötött bérleti szerződés a bérbevevő számára lehetőséget nyújt a bérelt ingatlanrészeknek - amelyek között több irodahelyiség, irattár stb. szerepel - a bérbeadó előzetes hozzájárulása nélküli hasznosítására. (A bérlő élt is

-10-

a további bérletbe adás lehetőségével.) Méltánytalanul alacsony továbbá a bérleti díj összege, amelyet utólag negyedévente kell a BT-nek kiegyenlítenie. A bérlő fizetési fegyelme minösíthetetlen, jelentős hátraléka van a KVSZ-szel szemben. Nem fizette meg a bérleti díj egy részét (350 e Ft), emellett a ráháruló közüzemi díjakat (229 e Ft) és az általános forgalmi adót (437 e Ft) sem. Az 1993. március 12-én kelt fizetési felszólítás szerint a BT-nek több mint lM Ft összegű fenti tételekből álló tartozása van. A szerződés szerint a bérlő a bérleti díj mellett a könyv szerinti nyereség 25%-át is köteles a bérbeadónak átutalni. Ilyen jogcímen átutalás a KVSZ javára nem történt. A szervezet az ellenőrzésnek nem tudta dokumentálni, hogy élt-e a szerződés 6. pontjában rögzített mérleg átvételi jogával, amely alapján meggyőződhetett volna arról, hogy a bérlőnek ezen a jogcímen van-e fizetési kötelezettsége. A BT jelenleg a székházban, az általa bérelt területen, átépítési munkákat végez, amelyre vonatkozóan az illetékes építésügyi hatóság engedélyével még nem rendelkezik. A KVSZ az építési tervek ismeretének hiánya rniatt nem tudja megítélni, hogy a jelenleg folyó kivitelezési munkák az 1991. évben kiadott engedélyében foglaltaknak megfelelnek-e, avagy sem. Mindezek ellenére a bérlő a munkákat akadálytalanul folytathatja, a szervezet a kivitelezés felfüggesztése érdekében semmilyen intézkedést nem tett. Tekintettel arra, hogy állami (költségvetési) érdek a szóbanforgó bérleti szerződések fenntartásához nem fűződik, ellenkezőleg állami, illetve költségvetési érdekeket sért, az ellenőrzés szükségesnek tartja a szerződések felülvizsgálatát és ennek alapján az állami érdeksérelem mielőbbi megszüntetését. Az alapító okirat és annak módosítása nem tér ki a vagyonkezelési és hasznosítási tevékenység ellátásához szükséges területi kirendeltségek elhelyezésére. Az 1992. évben (és jelenleg is) 8 területi kirendeltség működik, 7 állami tulajdonú, a KVSZ kezelésében lévő, többségében volt MHSZ ingatlanokban. A KVSZ a kezelésében lévő ingatlanok, illetve ingatlanrészek intézményi működési célú használatára vonatkozó engedéllyel nem rendelkezik. Felügyeleti szervénél - korábbi szándékától eltérően - a kirendeltségek elhelyezése jogszerűségének rendezését nem kezdeményezte. Az 1993. január l-től felállított, az őrzésvédelem ellátásához szükséges, területi vagyonvédelmi szervek esetén is fennáll ugyanez a probléma. Az intézmény székháza 1992. évben karbantartásra szorult. A vállalkozói szerződés teljesítési határideje 1992. december 30-a volt. A karbantartási munka 1992. december 14-én kelt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvvel átadásra, a szerződés szerinti vállalkozói díj leszámlázásra, igazolásra, a számla 1993. január 18-án kifizetésre került. A szerződésben meghatározott munkák egy része ugyanakkor 1993. március végén is folyamatban volt. Fentiek fiktív átadást-átvételt és számlázást jelentenek, amelyek szükségessé teszik a személyi felelősség érvényesítését.

-ll-

A Zoltán utcai székházba való átköltözés Iniatt szükségessé vált az épület távbeszélő hálózatának rekonstrukciója, hálózat bövítése, stb. 1991. decemberében a fővá.llaikDzó Kft. részére árufedezet biztosítása címén 17 M Ft elöleget átutaltak. Az előleg,et a posta, telefon, telex rovattételen szabálytalanul számolták el. A fövállalkozói szerzödés megkötését (1992. február 17.) megelőzte az előlegf'rr;::tés, amire vonatkozóan előszerződést, írásba foglalt megállapodást a szervezet nem lrotött. A rekonstrukciós és áttelepítési munkák két végszámlája ÁFA-val együtt összesen 18.895 e Ft-ot tett ki, gyakorlatilag tehát a 17M Ft-os előleg átutalásával a végösszeg 90%-a a teljesítést félévvel megelőzően kifizetésre került. A számlaérték és az előleg különbözete a kezelt vagyon terhére került elszámoüa. Az intézmény készletgazdálkodásában a szabályozat!anság mellett a keretgazdálkOOás hiánya is érezteti hatását. Az 1992. évi intézményi beszámoló szerint pl. irodaszer, nyomtatvány beszerzésének előirányzatát a tényleges teljesítés 200%-kal haladta meg, a könyv, folyóirat, lllllpii1ap előirányzatát 66%-kallépte túl az intézmény. Létszám- és bérgazdálkodás A vizsgált években az intézmény hatékony létszám- és bérgazdálkodást nem U.>dott megvalósítani. Ennek alapvető oka a szervezet feladatainak növekedése. Az egyes évek létszám- és béralapelőirányzatai nem voltak kellően megalapozottak, a tervezett és a tényleges létszám és létszámösszetétel, továbbá a béralapelőirányzat és a tényleges bérfelhasználás lényeges eltéréseket mutatott. Az engedélyezett létszámot a tényleges átlagos állományi létszám 1990. és 1992. években nem érte el, 1991. évben viszont- PM engedély alapján- túllépte. A vizsgált idöszakban jelentős volt a fluktuáció. Oka az állományi létszám kvalifikáltságának növelésére irányuló szándék, a nyugdíjasok foglalkoztatásának 1992. évi változása, az erős munka leterheltség, a mag<~Sabb jövedelmet biztosító vállalkozási szféra elszívó hatása. A belső ellenőr és a személyzeti vezető státusza a helyszíni vizsgálat lezárását követően került betöltésre. 1992. évben a béralap eredeti előirányzata 131,3 M Ft volt, a tényleges felhasználás ennek 86%-a. A jelentős, mintegy 18 M Ft összegű bérmegtakarítás az 1992. évi béralap tervezés lazaságára utal. Százalékos értékben a megtakarítás az egyéb bérek, a részmnnkaidőben foglalkoztatottak bérénél és a megbízási díjaknál volt a legmagasabb.

-12-

1993. évre jóváhagyott béralap 591 M Ft, amelyből460 M Ft az őrzésvédelem átv~ miatti többletbér, jelentős tartalékot tartalmaz. Bérfejlesztésekre differenciáltan, az egyéni teljesítményeket figyelembe véve igazgm utasítások alapján került sor. Az intézményi átlagbér az 1990. évit 1992-ben 63%-:kai! haladta meg. A béralapban a jutalom aránya 1991. és 1992. években 29%-<>t, illetve 28%-<>t tetttJ!d, az 1993. évi terv szerint aránya 8%-<>s lesz. (Jutalom tervezésére először 1993. éva került sor az intézményi költségvetésben.) A KVSZ a vonatkozó rendelet értelmében a köztisztviselők jogállásáról szóló 191». évi xxm. tv. hatálya alá tartozik. Az intézmény a tv. 73. paragrafusa (5) bekezdéséOO!m előírt, a dolgozók 6 hónapon belüli besorolására vonatkozó kötelezettségének eleget mu. A Ktv. 44. §-ában meghatározott, az alapilletmény 15%-át kitevő illetménykiegészítlést 1992-ben és 1993. I. negyedévében nem fizetett, mivel a MÜM szóbeli állásfoglalim szerint nem minősül központi költségvetési szervnek. A BM írásos állásfoglalása szerill:l jogosult az illetménykiegészítés fizetésére, a PM ezt megerősítette. 1993. február hónapban a teljes és részmunkaidöben foglalkoztatottak alapilletmé~ nye átlagosan 2,2 e Ft-tal haladta meg a Ktv. szerinti alapilletményt. A legnagyobb eltérés a vezetői állománycsoportban (átlagosan plusz 16 e H)\ valamint a részmunkaidőben foglalkoztatott ügyintézők (átlagosan plusz 8 e Ft). csoportjában van. Ezzel szemben a teljes mnnkaidőben foglalkoztatottak kimi:l egyedül az ügyintézői állománycsoport alapilletménye nem éri el a tv. szerinti illetmény!. Az őrzésvédelmet ellátó területi vagyonvédelmi szervek állományálla tartozók alapilletménye átlagosan 1,3 e Ft-tal alacsonyabb a Ktv. szerintinél.. A 13. havi alapilletmény 1992. decemberében kifizetésre került.

Szabálytalan érdekeltségi kifizetések: -Az ingósági csoport hatáskörébe tartozó ingó vagyon értékesítésének százalékos

ösztönzése 1991. évben indokolatlan volt, mivel az érintettek munkaköri kötelezettsége volt az értékesítés. -Szabálytalan volt 1991. évben a számviteli osztályvezető részére történt célprémium kifizetés, mivel a célprémium feltételek teljesítése az érintett munkaköri kötelezettségeinek körébe tartozott. - 1992. évben a PM helyettes államtitkára 240 e Ft jutalomban részesítette a Szanáló Szervezet vezetőjét, a jutalmat a KVSZ béralapjának terhére fizették ki, megbízási díjként könyvelve.

-13-

A számviteli, bizonylati rend, vagyonvédelem 1990. évben a számlarend hiányzik, nem a számlakeret meg a főkönyvi számlákat.

előírásai

szerint nyitották

Analitikus nyilvántartások 1990-ben nincsenek, leltárt nem tudtak felmutatni. I 990. október 5-én "mellékelt jegyzékre" hivatkozással eikönyvelték az MT rendelkezése alapján térítés nélkülátadott ingatlanok értékét, 3.722.587 e Ft-ot, a forráscsökkenést helytelenül könyvelték. Amellékelt belső bizonylat szerint 6 db MT határozarra hivatkozással, városok kezelői jogába adták a felsorolt ingatlanokat. Nem a számlakeret előírásai szerint számolták el és mutatták ki a beruházások lebonyolítását, nem alkalmazták a 326. Beruházási juttatás számlát. Mind pénzügyileg, mind számvitelilegszabálytalanul számoltak el egy 1.200 e Ft-os átutalást: az állóeszközök alapjainak évközi változásai és a beruházások csökkenéseként (Így a beruházás selejtezését és értékesítését lehet könyvelni. A könyvelési bizonylatorr "MNB keresztül Borsod megyének" és még ceruzával ráfrva "Nagyvarsánynak" szöveg szerepelt. A Banknaplóban több egymásra könyvelt sor miatt nem lehet nyomon követni az átutalás sorsát.) Sok bizonylatorr "titkos", "szigorúan titkos", "bizalmas" bélyegző lenyomatok vannak, s mellettük "megsemmisítendő" szövegű bélyegzés. Több bizonylat hiányzik. A Mérlegben a "Készletek összesen" (17. sor) mind az év elején, mind az év végén egyezik a Forgóeszközök alapja (77. sor) összegével 2.671.712 e Ft, illetve 2.707.484 e Ft. Ez is arra mutat, hogy a mérleg nem valós. A bankszámlákan az egyenleg 138.248 e Ft. A mérlegben 155.095 e Ft van, tehát a bankszámla-követelést megemelték 16.847 e Ft-tal, a 377. Függő kiadások és térítmények elszámolása (39. sor) számla alszámláinak egyenlegébőL A "Pénzmaradvány elszámolás" kimutatásban is 138.248 e Ft-ot vettek figyelembe. de ezt megemelték 11.000 e Ft-tal a 323. Letét számláról, helytelenül. Nem egyezik a 33. Vevők főkönyvi kivonali 5 e Ft-os egyenlege a mérleg szerinti 456 e Ft-tal (32. sor).

Az 1990. évi mérleg így nem felelbet meg a mérlegvalódiság követelményeinek. Az adatok minden kimutatásban mások, nem ellenörizhetök, mert rengeteg tételt köny-

veltek szabálytalanul a

kiegyenlítő,

függö és átfutó bevételek és kiadások számlákra.

- 14-

1990-ben a számvitel kialakított rendje nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, a felügyeleti szerv iránymutatásainak. Az adatszolgáltatás nem megbízható. A bankszámlák csak részben felelnek meg az előírásoknak, önkényesen és nem a bankokkal összhangban nyitották. A vagyonnyilvántartás nem az előírásoknak megfelelő, nem teljes, leltárral és analitikus nyilvántartással nem alátámasztott. Sem a mérlegfolytonosság, sem a mérlegvalódiság elve nem érvényesül. 1991. évben a mérlegfolytonosságot az 1990. évi zárómérleg és az 1991. évi nyitómérleg számszaki egyezősége biztosítja, de egyes mérlegsorok és a vonatkozó főkönyvi kivonat adatai között eltérések vannak. Az állóeszközökről leltár készült, a leltár és a főkönyvi számlák záró egyenlege megegyezik. Arra nincs azonban biztosíték, hogy mindent sikerült-e felleltározni, mert újabb és újabb objektumok kerülnek elő. !991. évi mérlegben szereplő készletérték valótlan, a nyilvántartási ár jogszabályellenesen ÁFA-val növelt. Az !992. december 31-i könyv szerinti 6.191.3 72 Ft bizományi árukészletet - szabálytalanul - az igazgatóhelyettes 800.000 Ft-os Áfa-s áron felkínálta megvásárolni a bizományos PERCENT Kft.-nek !993. május 6-án. (Ilyen művelet elvégzésére csak selejtezési bizottság jogosult, amely megállapítja a készlet csökkent értékű jellegét, vagy selejtes voltát, amit jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az intézmény vezetőjének jóváhagyni.) A PERCENT Kft. befizetett a KVSZ számlájára 1.334.867 Ft-ot (302/93. sz.) és 1.069.736 Ft-ot (4321/93. sz.), a nyilvántartásban maradt készlet 3.786.769 Ft, amit a Műszaki Osztály engedélye alapján megvásárolt a PERCENT Kft. 640.000 Ft-ért. a differencia 3.146.769 Ft, de erről sincs sem selejtezési, sem leértékelési jegyző­ könyv. A 2191. Egyéb anyagok nyitó egyenleg 2.682.998 e Ft, ez az anyagkészlet év végére eltűnt a számláról. A kétféle könyvelési technika (átíró és számítógépes) alkalmazása miatt nem volt felderíthető az anyagmozgás útja. A

főkönyvi

kivonat és a mérleg számszakilag nem egyezik több tételben.

A pénzmaradvány megállapítása helytelen, mert a 319. Átvezetési számlának nincs egyenlege a főkönyvi kivonat szerint. továbbá sem a függő kiadások, sem a függő bevételek nem valósak. 1992. évi rendező mérleg elkészült összevontan és intézeti, valarnint kezelt vagyon bontásban. A számítási anyag rendelkezésre állt, a számszerű egyezőség fennáll,

- 15-

azonban az 1991. évi zárómérlegben hibás adatok szerepelnek, így a mérlegvalódiság itt is megkérdőjelezhető. A számítógép által közölt mérlegadatok nem minden esetben egyeznek a mérlegek összesített adataival A kezelt vagyon mérlegében a részesedések és az adott kölcsönök összevontan részesedésként szerepelnek. A költségvetési bankszámla záró egyenlege a gépiadatközlés szerint 1.141.343 e Ft, a mérlegben 581.993 e Ft szerepel. Az idegen pénzeszközök a mérlegben 574.111 e Ft-tal szerepelnek, a gépi adatközlésben 1.697 e Ft van. A pénzeszközök összesen 13.064 e Ft-tal nagyobb a mérlegben, mint a gépi adatközlésben. Nem egyezik az aktív függő és átfutó elszámolások összege, de az egyéb aktív pénzügyi elszámolások összesenje sem. Ugyanakkor a forgóeszközök összesen azonos, de a mérleg eszközök összesen is. Ebből

megállapítható, hogy a mérlegek a főkönyvi kivonattal nincsenek alátámasztva. A mérleg forrás oldalán a tőkeváltozásoknál, így a saját tökénél sem áll fenn az egyezőség a gépi kivonattal. Nagy az eltérés a költségvetési tartaléknál, a mérleg szerint 615.597 e Ft, a gépi közlés szerint 11.022.476 e Ft. A gépi kivonatban nem szerepel a passzív letéti elszámolás, a mérlegben 559.350 e Ft van. A kötelezettségek összege a mérlegben 653.671 e Ft, a gépi nyilvántartásban 439.296 e Ft. A források összege egyezik.

1993. február 25-én a költségvetési beszámoló (mérleg) beadása után kiderült, hogy a tárgyi eszközök értéke helytelen, mert bruttó értéken 8.653.000 e Ft tárgyi eszközt elfelejtettek nyilvántartásba venni. 1993-ban a nyitás után

rendező

tételként elkönyvelték a

helyesbítő

tételeket.

1993-ban elkészült az intézményi szárnlarend, megfogalmazták az intézmény számviteli politikáját. Budapest, 1993. május