JELENTÉS. a Magyar Tudományos Akadémia fejezet pénzügyi-gazdasági november !74. ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Tudományos Akadémia fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

1993. november

!74.

Az

ellenőrzést

vezette:

Matusek István

Az

ellenőrzést

számvevő főtanácsos

végezték:

Bakonyvári Róbertné

számvevő-tanácsos

Deák Tamásné

számvevő-tanácsos

Éva Katalin

számvevő-tanácsos

Hegyesné dr. Solymosi Mária

számvevő

Dr. Mihály Sándor

számvevő-tanácsos

Dr.

Kőszegi

Zoltán

külső szakértő

Dr. Nagy Mihályné

külső szakértő

Dr. Nagy Sándor

külső szakértő

Dr. Plank Lászlóné

külső szakértő

Állami Számvevőszék III. Költségvetési Ellenőrzési Igazgatóság V-2-37/1993. Témaszám: 158

JELENTÉS a Magyar Tudományos Akadémia fejezet pénzügyi-gazdasági ellenörzéséröl

Az állami költségvetés XXI. fejezete a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban MTA), amelynek 1993. évi eredeti bevételi és kiadási előirányzatát 6,7 milliárd forintban (ezen belill l 00 millió forint a kormányzati beruházás) állapította meg az 1993. évi költségvetésről szóló törvény. A tárca 1993. évi költségvetése 8 címre, ezen belül 6 alcímre és 18 csoportrabontva tartalmazza a 48 önálló költségvetési intézmény és 83 támogatott kutatóhely elő­ irányzatait. A fejezethez 43 önálló kutatóintézet és 2 egyéb kutat6hely tartozik 9 ezer fő tervezett átlaglétszámmaL A fejezet intézményeinek tárgyi eszközállománya 1992. év végén megközelítette a 13 milliárd forintot. Az ellenőrzés az 1990-93. I. negyedévig terjedő időszak gazdálkodására terjedt ki. Az ellenőrzés célja a költségvetési gazdálkodás törvényességének, célszerűségének és eredményességének vizsgálata volt. Kiemeit figyelmet fordított az ellenőrzés a privatizáció folyamatára és a vállalkozási tevékenység eddigi eredményeire.

I. ÖSSzefoglaló megállapítások, következtetések és javaslatok Az MTA a magyar tudományos kutatások legkoncentráltabb bázisa és irányító szervezete, különösképpen az alapkutatások tekintetében. Itt összpontosul a tudományos munkaerő-állomány Illintegy 13%-a. A jelenlegi Illintegy 7000 alkalmazottból kb. 3000 fő kutató, akiknek hozzávetőlegesen 25%-a oktat is.

-2-

Az MTA más költségvetési fejezetektől eltérő felépítésű és működésű szervezet. A szaktevékenység tudományos testületekben valósul meg, amelyek működését az elnök irányítja. Az akadémia hivatali szervezete (MTA Titkárság) - amelyet a főtitkár irányít - hajtja végre a testületi döntéseket és tevékenysége során érvényesíti az állami törvényekben és más jogszabályokban meghatározott követelményeket. A fejezet állami támogatásának mértéke a vizsgált időszakban ténylegesen 3,6 milliárd Ft-ról 4,8 milliárd Ft-ra növekedett. A növekedés döntő részben központi bérintézkedésekhez és meghatározott feladatokhoz kapcsolódott. Ezen összegek jelentősen kiegészültek más állami forrásokból, illetve az intézmények saját bevételeibóL Az állami támogatásból illintegy 80% szolgált az intézményhálózat fenntartására és a különböző kutatások támogatására, 20%-ot fordítottak az infrastruktúra fejlesztésére, beruházásokra, felújításokra. Akadémiai tagság, elért tudományos fokozatok és ösztöndíjak címén 9000 fizet rendszeresen az MTA különböző összegeket.

főnek

A vizsgált időszakban a személyi állomány kb 15%-kal csökkent, de a csökkenés számszerűen

a kutatói állományt kevésbé érintette, illint a kisegítőkét. A kutatói állományból való kiválás és cserélődés illinőségi kihatása más vizsgálatokkal állapítható csak meg. A tudományos kutatói hálózat struktúrája lényegében változatlannak illinősíthető, a privatizáció, vagy egyéb kisebb jelentőségű átszervezések a korábbi arányokat nem módosították számottevően. Már az MTA 1990. évi rendes közgyűlése állást foglalt az Akadémia reformja

mellett, és

sürgető

feladatként jelölte meg "a magyar tudományosság intézményi

rendszerének, valamint

működésének

a társadalmi, politikai változásokkal és a

tudományok fejlődésével összhangban álló gyökeres átalakítását." Az ezt követő 1990. évi rendkívüli közgyűlés szerint pedig fontos akadémiai feladat "a tudományos kutatás szabadságának védelmezése, a tudományos kutatások, főleg az alapkutatások művelése és fejlesztése, m6dszertani irányítása". Kinyilvánította, hogy az Akadémia magát autonóm köztestületnek tekinti. Az MTA megbízásából végrehajtott teljes

körű

átvilágítás egyenként és összessé-

gében a kutatóintézetek működését - tudományos szempontból - eredményesnek illinősítette és a fennálló státuszok nagyobb változtatására nem tett javaslatot.

-3-

Ez a részleteiben egyedi minősítés nincs teljes összhangban más, korábbi és újabb

akadémiai álláspontokkal, példálli az MTA 1992. évi rendkívüli közgyűlése által kiküldött ad hoc .,program bizottság" jelentésével és értékeléséveL

Az ad hoc programbizottság javaslata szerint olyan irányítási rendszer kialakítására van szükség, amely a tudomány számára adott állami támogatást az intézetek tudományos értéke és munkája arányában tudja elosztani; képes - ismét csak tudományos szempontok alapján - mérlegelni, hogy leállítand
biztosítja nagy költségkihatású költségvetési döntések és utólagos nyilvánosságát.

előzetes

Az előbbiekben röviden vázolt akadémiai célok legitimálására és társadalmi elfogadtatására hivatott akadémiai törvény azonban az ellenőrzés lezárásának időpont­ jáig nem nyert elfogadást. A felsőoktatási törvény jóváhagyásának elválasztása az akadémiai törvénytervezetétől ma még meg nem ítélhető kihatású. Az akadémiai törvény hiánya alapvető kérdésekben gátolja az MTA és az általa irányított intézményhálózat átalakítását, az alapkutatások zavartalauságát Bizonytalan az Akadémia jövőbeni jogállása, közjogi státusza, szervezeti és finanszfrozási rendszere. Tisztázatlan ebből kifolyólag az intézmények további sorsa; az MTA és a felsőoktatás viszonya, a privatizáció további iránya, m6dszere és terjedelme a tudományos alapkutatásokban. A törvény megjelenéséig nem célszerű folytatni az Akadémia hivatali átszervezését, nem adható ki az új Szervezeti és Műk:ödési Szabályzat. A törvény hiánya, illetve jóváhagyásának bizonytalansága lelassította, az MTA és a hozzátartozó kutatóintézetek átalakításának egyébként 1990-ben megindu1t folyamatát. A 4/1991. (II. !3.) PM rendelet hatálybalépéséig viszonylag aktív spontán privatizációra és vagyonkihelyezésre, gazdasági társaságok létesítésére került sor, amelyeket az MTA hivatalosan nem befolyásolt. A bekövetkezett szervezeti változások a kutatói

-4-

struktúrát általában nem érintették. A rendelet hatálybalépése óta néhány átalakításra került sor, minden esetben törvényes módon, kormány-engedéllyel. Mindenképpen további rendezést igényel a KFKI megkezdett átalakítása, mert a felemás módon végrehajtott átszervezés mindeddig nem oldotta meg azokat a gazdasági problémákat, amelyek miatt az átalaknlás folyamatát elindították. A változtatásoknak gazdasági eredményben mérhető haszna eddig csekély, egyéb előnyeit csak a bennük érintett intézmények képesek elbírálni. Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai szerint, az eddigieknél hatékonyabb megoldásokra van szükség a tudományos alapú vállalkozások létesítésénél és vagyoni befektetéseknéL A Fejezet és

ellenőrzött

intézményeinek költségvetési gazdálkodása kiegyensúlyo-

zott és szabályszerű. Költségvetési tekintetben a Fejezet jól áttekinti és összefogja, irányítja a fejezeti költségvetési gazdálkodást. Mintaszerű gondossággal szervezte meg és bonyolította le az új számviteli törvény követelményeinek megvalósítását annak ellenére, hogy a kormányzati irányító szervek rendelkezései esetenként megkésve jelentek meg, vagy el is maradtak. A Fejezet költségvetési előirányzataira is jellemző a bázis-alapú tervezés, a feladatok és a hozzájuk tartozó források tartós elválása egymástól, valamint a saját bevételek rendszeres alátervezése. A létszámirányszámok alatti ténylegesen betöltött státuszok különbsége biztosít pótlólagos forrást az egyébként valóban alacsony bérszfuvonal javítására. A vizsgált időszakban a Fejezetnéllikviditási gondok érdemben nem fordultak elő, az intézményeknél jelentkező átmeneti zavarokat is sikerült áthidalni. Pénzellátottság tekintetében az intézmények helyzete nagyon eltérő. Néhány intézmény saját bevételeiből jelentős

értékpapírokat képes hosszabb-rövidebb ideig birtokolni és viszonylag kamatbevételekre tehet szert, az intézmények másik csoportja fenntartásá-

nak kiadásait is nehezen tudja fedezni. A több alkalommal, soron kívül engedélyezett központi bérintézkedések

szűk

sávokban és csak ideiglenes hatással javítottak a bérarányokon, bérszfuvonalon. (A kutatói átlagbér mintegy 25.000 Ft/hó.) E téren egyre nagyobb kihívást jelent a magánvállalkozói szféra és a leülföldi megbízások.

-5-

Meg kell említeni, hogy a felelős és előrelátó gazdálkodást nehezíti a pénzmaradvány elszámolásának parttalan gyakorlata, az önkényes, improvizált pénzügyi döntések újabban meghonosodott eljárása (pl. az 1992. évközi elvonás és a központi elszámolást megkerülő finanszíroztatási utasítások). Ezek a törvénytelen megoldások felelőtlen költésre ösztönözhetik a költségvetési intézményeket. A különbözö forrásokból elért átmeneti megtakarítások, ideiglenesen szabad pénzeszközök kezelésének évente változó tartalmú kormányzati szabályozása az MTA területén is pénzkezelési problémákat eredményezett, fó'ként az intézményeknél.

A tárca kutatási alapja (AKA) felett - az ellenőrzés tapasztalatai szerint - eljárt az idő és eredeti céljának, az alapkutatások fokozott támogatásának csak részben tud eleget tenni. Valóságos funkcióját a pénzügyi puffer szerep jelentette, forrásai folyamatosan csökkennek. Mivel elavult és alacsonyszintű jogforrás hívta életre, 3/1991. (A.É.3) MTA-E-F. utasítással módosított 1!1989. (A.É. 5.) MTA-F utasítás. Az akadémiai törvény hatálybalépése után az Alap megszüntetése, vagy jelentős korszerűsítése indokolt. Kiemelendő,

hogy a központi szervek és a vizsgálatba bevont intézmények gazdálkodásában súlyosabb kifogásolni való nem merült fel és az MTA rendszeres felügyeleti ellenőrzései hasonló megállapításokra jutottak. Több intézménynél a gazdálkodás szervezettsége kifejezetten jónak minősíthető (MTA Titkárság, Soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet; Nyelvtudományi Intézet stb). Ebben a szakembergárdának, a számítógépesítésnek és a központi irányító szervek szakszerű munkájának egyaránt része van. A központi irányító apparátus a "hagyományos" költségvetési gazdálkodást jól kézben tudja tartani és kellően informált is az ottani folyamatokról. Bizonytalanság az újabbkeletű folyamatoknál (privatizáció, átalakulások, vállalkozások) érzékelhető főképpen azért, mert kétségesnek látják a beavatkozás (tájékozódás) jogát, az intézeti önállóság határait és a jogszabályok értelmezhetőségét. A tárgyi eszközök vonatkozásában egyre súlyosabb a kutatási gép-, műszerbázis szintentartása, üzemeltetése. A fejlesztés lehetősége 1993. évre szinte már megszűnt. Mivel nem 1-2 évig tartó átmeneti lassulásról van szó, hanem már évtizedes folyamatról, a műszaki-gazdasági jellemzők (korszerűség, használhatósági fok, üzemképesség stb.) egyértelműen jelzik a romlást. A teljesen amortizálódott gép-, műszerek aránya megközelíti a 30%-ot. A helyzet annak ellenére romlott, hogy a

-6-

Fejezet a zésekre.

tehetőségei

határán belül a maximumot fordította gép- és

műszer

beszer-

A számítógépek tudományos célú felhasználásában és a gazdálkodási feladatok megoldásában hatékony szerepet töltöttek be és az erre irányuló fejlesztésnek kimutatható eredményei vannak. Kiépültegy interaktív rendszer, megfelelő gépparkkal és adatbázissal. A fejlesztési lehetőségek szúkössége talán itt volt a legsikeresebben áttörhető. A fejlesztés eredményeként az alkalmazott számítógépek palettájáról szinte teljesen eltűntek az elavult szocialista géptípusok. Az MTA vezetése több nyilvános fórumon, közreadott dokumentumban kinyilvání-

totta abbeli szándékát, hogy az az eddigieknél szorosabb, szervesebb kapcsolatot létesít az egyetemi kutatókkal és oktatókkal. E szándék gyakorlati megnyilvánulása az egyetemi kutatóhelyek létesítése és anyagi támogatása, illetve ezt a célt szolgálja az Athenaeum program. A két szervezetrendszer együttműködésének módja és mértéke igen nagy jelentőségű a tudomány fejlődése, az oktatás szfnvonala szempontjából, de pénzügyi-gazdasági kihatásai is hasonló nagyságrendűen fontosak. A szándékok kölcsönös hangoztatásáll túlmenő számottevő fejlődés egyelőre ezen a téren nem tapasztalható. A feszült és óvatos várakozásnak csak részbeni oka az akadémiai törvény hiánya. Ugyanis az elmúlt évtizedekben a fejlett ipari országokétól eltérő struktúrájú kutatóhálózat alakult ki az MTA irányítása alatt, amelynek tudományos eredményeit elfogulatlan külföldi szakértői csoportok is jónak, helyenként kiemelkedőnek ítélik. Ugyanezek az értékelések a kutatói szellemi potenciált úgyszintén nagy nemzeti értékeink közé sorolják, amellyel ésszerűen kell gazdálkodni. A tudományos erőforrások átcsoportosítása nem kizárólag egy elhatározott döntés energikus kivitelezésétől függ. A specializálódott kutatási hálózat szervezeti közelítése a kevesebb erőforrást, többségében leromlott eszközállományt birtokló felsőoktatási intézményekhez csak fokozatosan, a sziikséges fejlesztésekkel a különbségek eliminálása mellett van reális esély. Ennek ma még sem törvényi, sem pénzügyi feltételei nem adottak és a garanciarendszere sem jött létre. A magyar társadalom gazdasági teljesítőképessége ma még - s valószínű, hogy még több évig - nem lesz elégséges ahhoz, a termelő- és szolgáltató ágazatok korszerűsítése mellett változatlan struktúrában finanszírozni legyen képes a jelenlegi alapkutatások kialakult akadémiai szartimentjét és intézményeit, valamint az azonos tudományágakban múködő felsőoktatási intézményeket és az ott folyó kutatásokat. Itt átgondolt visszavonulásra, elhagyásra, átrendezésre és bizonyos mértékú

-7-

integrációra van szükség azért, hogy hatékonyan támogatható legyen, ami tudományos szempontból ígéretes, vagy elengedhetetlen. A jelenlegi szervezeti, finanszfrozási és érdekeJtségi viszonyok egy összekapcsolódó folyamatra nem alkalmasak sem az MTA-nál, sem az egyetemeknéL Az Akadémia és intézményeinek természetes törekvése az intézményhálózat lehető megtartása, sta- bilizálása,létének garantálása. Csak annyi változásra vannak felkészülve, amenynyi elkerülhetetlennek látszik, holott az ICU szakértői is arra ösztönöztek, hogy azt kell meghagyni, ami tudományosan szükséges és eredményes. Nem tartható hosszabb távon az az eddigi gyakorlat, amelynél az elvonásokat egyenletesen "elterítették", így biztosították az intézmények túlélését, de nem juthattak a szükséges többletekhez az élenjárók. Bármilyen szervezeti rendben, gazdálkodási formában működnek tovább a kutatóintézetek, belső gazdálkodási viszonyaikat változtatni kell. Ebben az irányban eredményesnek látjuk a SZTAKI-nál alkalmazott belső struktúrát és gazdálkodási rendszert. Természetesen más eredményes struktúrák is

elképzelhetők.

Végezetül megemlítjük, hogy a kutatói tevékenységek hatékonyságának mérése ma még nem teljesen megoldott. Ez a paraméter pedig a

jövendő

finanszfrozás egyik

alapja kell, hogy legyen. Az ún. citálási index mellett más mérési módszerek alkalmazását is meg kellene oldani. Megállapításaink alapján a

következő

javaslatokat tesszük:

a) A Kormány részére l. Az Akadémiai Törvény elfogadását követőenrendezést igényel az MTA vagyoni helyzete. A törvénnyel összhangban szabályozni kell a tudományos vagyon további kezelését, a privatizálásának, belföldi, vagy külföldi lehetőségeit,

tőke

bevonásának

illetve egyes vagyonrészek elidegeníthetetlenségét. Intézményesen

gondoskodni kell a kincstári vagyon

megőrzéséről.

2. Ugyancsak a Törvény ismeretében meg kell határozni a kutatói státuszok besorolási feltételeit, bérarányait, lllivel a közalkalmazotti törvény a kutatói tevékenységekre nem szabályozások.

értelmezhető.

Mindeddig hiányoznak a

megfelelő

specifikus

-8-

3. A tudományokfejlődésenem nélkülözheti az alapkutatásokat, az ehhez szükséges feltételek biztosítását. A költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével indokolt újragondolni az alapkutatások állami támogatásának további rendszerét és lehetséges forrásait.

4. A költségvetési tervezés és gazdálkodás szabályait az eddigieknél stabilabbá célszerű

tenni. A tervezési metodika segítse elő a reálisabb előirányzat-tervezést, különösen a saját bevételeknéL A maradvány- és eredményelszámolás az államháztartási törvény szabályai szerint történjék az utólagos m6dosítás kizárásával. kell a jövőben biztosítani az új állami szabályok (pl. számviteli törvény, költségvetési tervezés stb.) végrehajtásának megszervezéséhez, lebonyolításához.

5. A végrehajtó szerveknek reális

időtartamot

6. A pénzügyi szabályozás eszközeivel is célszerű elősegíteni a tudományok, illetve a kutatások szponzorálását a költségvetés teherrnentesítése és a kutatásoknak a reális igényekhez való igazítása céljából.

b) A Magyar Tudományos Akadémia részére l. Az Akadémiai Törvény tartalmának megfelelően újraszabályozást igényelnek az MTA döntési, irányítási és ellenőrzési jogkörei. 2. A Törvény szabályozásainak és az intézetek átvilágításának figyelembevételével az"MTA vezetése határozzon meg új fejlesztési prioritásokat és irányokat, hogy olyan kutatási egységekbe lehessen koncentrálni az erőforrásokat, amelyek megtartása és fejlesztése tudományos és nemzeti érdek. 3. A tudományos hatékonyság megbízható értékelésének elősegítésére további mérőszámokra és m6dszerekre van szükség, amelyekkel megalapozhatók a szelektív fejlesztési döntések, a rangsorok és a pénzügyi támogatások. 4. A tudományos kutatást végzők célszerű bérezési és ösztönzési rendszerének, minősítési és be-(át)sorolási szempontjainak meghatározását az MTA szakszerű javaslataival segítse

elő.

5. Az MTA általános elvek, bevált m6dszerek közreadásával segítse irányított intézmények

belső

gazdálkodásának fejlesztését,

elő

az általa

korszerűsítését.

-9-

6. Az Akadémiai Törvénnyel összhangban indokolt meghatározni az Akadémia és az általa alapított intézmények vállalkozásokban való részvételének koncepcióját és szabályait, beleértve a hatékonyság folyamatos vizsgálatára vonatkozó eljárásokat. 7. Az MTA a Törvény ismeretében kezdeményezze a tulajdoni jogok általános rendezését, ideértve a vállalkozásokba vitt vagyoni jogokat is. 8. Kívánatos a vállalkozások eredményességének elérése. Olyan vállalkozásokat, amelyek nagyon alacsony, vagy éppen semmilyen gazdasági eredményt nem érnek el és vagyonuk csökken, egy ésszerű tűrési időn túl indokolt felülvizsgálni, és a tudományos érdekek sérelme nélkül átalakítani, vagy megszüntetni. 9. A kutatómunka hatékonysága érdekében, az egyetemek, akadémiai kutatóintézetek együttműködésének továbbfejlesztésére, a kutatóhálózat szervezetében a szükséges korrekciók végrehajtására, a különböző intézménytípusok (egyetemek, kutatóhelyek) közötti átjárhatóság biztosítására törekedjen az Akadémia. 10. A támogatott kutatóhelyek intézmény-finanszírozási rendszerének felülvizsgálatát javasoljak. Célszerű és indokolt a jelenlegi finanszírozási rendszerről a feladat finanszírozására áttérni pályázati rendszer alkalmazásával. II.

Részletes megállapítások A) A Fejezet müködésének áttekintése

l. A feladatok és a szervezeti rendszer összhangja Az MTA feladatkörét, a magyar tudományos életben betöltött szerepét, államigazgatási fuukcióit az 1986. évi 5. sz. törvényerejű rendelettel módosított 1979. évi 6. sz. törvényerejű rendelet állapítja meg. A ma is hatályban lévő törvényerejű rendeletek minden tekintetben elavultak. Nem tükrözik a bekövetkezett társadalmi, politikai és gazdasági változásokat, nem alkalmasak az MTA feladatainak korszeru és iránymutató meghatározására.

-10-

Az elavult jogi normák felváltására hívatott akadémiai törvény tervezete elkészült

és azt a Kormány az ellenőrzés

A törvényi

Országgyűlésnek

befejezésének szintű

időpontjáig

elfogadásra benyújtotta, de az a helyszíni

nem nyert elfogadást.

szabályozás hiányát csak korlátozottan enyhítette, hogy az MTA

1990. februári rendkívüli

közgyűlése

elfogadta ,,A Magyar Tudományos Akadémia

alapszabályai"-t, majd a Minisztertanács 104411990. (III.2l.) MT. számú határozatával jóváhagyta. Az Alapszabály rögzíti az akadémia tagjainak, köztestületi szerveinek jogállását, jog- és hatáskörét, a köztestületi működés szabályát, a hivatali szervezet és a tudományos testületek viszonyát, az Akadémia és intézményei, valamint az MTA és a tudományos társaságok, egyesületek kapcsolatát. Az MTA ma is hatályos Alapszabályai és a késöbb kidolgozott Ideiglenes Testületi Ügyrend, valamint a tudományos osztályok által meghatározott Ügyrendek átmeneti szabályozások, amelyek többszöri átdolgozás ellenére - törvény hiányában - nem

véglegesíthetők.

A hivatali szervezet működésének részletes szabályait a

törvényerejű

rendelettel és

az akkor hatályos egyéb jogszabályokkal összhangban elkészített és a 611987. (A.K.6.) MTA-F. utasítással életbeléptetett "a Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatalának Szervezeti és

Működési

Szabályzata" határozta meg.

Az átmeneti szabályozás és az érvényben lévő törvényerejű rendelet adta keretek

között 1990. év májusában megválasztott új akadémiai vezetés megkezdte az Akadémia megújítását. Az állami jellegű irányítást és egyszemélyi döntéseket a testületi jellegű irányítás váltotta fel oly módon, hogy továbbra is érvényesült a választott vezetők személyes felelőssége az egyes döntésekért. Az átalakuló MTA-ban az államigazgatás

jellegű

felügyeleti és irányítási

tevékenység helyét fokozatosan a köztestületi jellegű döntéshozatal váltotta fel. A testületi szervezetek tevékenységél - Közgyülés, Elnökség, testületi hálózatban

működö

állandó bizottságok, tudományos osztályok és szakmai

bizottságok, Fötitkári Értekezlet - fogják össze. Közgyűlési állandó bizottságok javaslattevő, döntéselőkészítő tevékenységére alapozódnak a vezetöi döntések. (A Felügyelő Bizottság és a Tudományetikai Bizottság 1990-ben, az Akadémiai Kutatóhelyek Bizottsága, a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság, az Országos Athenaeum Bizottság 1991-ben alakult.)

-ll-

Az MTA Titkárság szervezetében tizenegy tudományos osztály működik, az osztályok számos tudományos bizottságat alakítottak a tudományos feladatok végrehajtására (1992. novemberében 127 szakmai bizottság dött).

Az MTA évekkel

ezelőtt

műkö­

az ország 5 nagy városában regionális, Területi Biwttsá-

gokat hozott létre. A Területi Bizottságok (az MTA szegedi, miskolci, debreceni, veszprémi és pécsi Területi Bizottságai) a régióban az Akadémia képviseletében tevékenykednek, kapcsolatot tartanak a területükön működő kntatóintézetekkel, oktatási -

elsősorban

a

felsőoktatási

- intézményekkel, a Bizottság különféle

tudományos szak- és munkabizottságaiban résztvevő kntatókkal, a régió önkormányzataival és intézményeivel. A Területi Bizottságok jól felszerel! székházakkal rendelkeznek. Ezek alkalmasak az évenként tartott kb. 150-250 tudományos rendezvény (konferencia) megtartására, a szak- és munkabizottságok tagjai összejövetelére, országos jelentőségű rendezvényekre, könyvtári szakanyag rendezett elbelyezésére, valamint korszeru vendégszobáikban hazai és külföldi vendégek elszállásolására. Az MTA Területi Bizoltságai az MTA-tól kapott költségvetési támogatáson felül a saját járulásokből

bevételekből

önkormányzati, vállalati és más sponzori hozzákiírt pályázatokat díjaznak, kiadványokat jelentetnek meg il-

letve, arra érdemesnek tartott kntatásokat támogatnak, tudományos és egyéb rendezvényeket megszerveznek.

Az MTA-hoz szakmailag tartozó tudományos társaságok fontos szerepet töltenek

be a tudomány népszerűsítése terén. Az 1989. évi egyesülési törvény alapján az Akadémia és a tudományos társaságok közölti kapcsolat szervezetileg és jogilag megszűnt. Ennek ellenére az ehnúlt esztendők tapasztalatai egyértehnüen bizonyítják, hogy a tudományos társaságok változatlanul igénylik, hogy szellemileg kapcsolódhassanak az MTA-hoz. Ugyanakkor az Akadémia is szükségesnek tartja, hogy a társaságok széles társadalmi kisugárzás! jelentő tevékenységére - az MTA öt Területi Bizottsága által szervezett és támogatott igen jelentős számú szak- és munkablzottságokhoz hasonlóan - támaszkodhasson. Az Akadémia pénzügyi támogatásban részesíti a tudományos társaságokat (5. sz. melléklet).

- 12-

Az MTA fejezet pénzügyi-gazdasági tevékenységének irányítása, az érvényes jogszabályokon alapuló költségvetési gazdálkodás biztosítása az MTA főtitkárának jogköre és feladata. Tevékenységének sajátossága az, hogy munkája során össze kell hangolnia az állami szabályokból eredő kötelezettségeket a testületi döntésekkeL A fejezeli éves költségvetési terv irányelveinek jóváhagyása, az éves költségvetés és végrehajtásáról készült zárszámadás elfogadása az MTA legfelsőbb

szervének. a

Közgyűlésnek

a hatásköre.

A fejezeti szabályozás rendjében az MTA gazdasági működtetése és a pénzügyigazdasági folyamatok irányítása közgyűlési határozatok, elnökségi határozatok, állásfoglalások, az Akadémia elnökének és főtitkárának együttes utasításai, főtitkári utasítások, körlevelek útján valósul meg.

Az MTA alapvető szakmai feladataiban, szervezetében, főbb tudományos irányvonalaiban és arányaiban az elmúlt három évben nem voltak jelentős változások. Az alapvető stabilitás mellett több olyan feladat- és szervezeti változás következett be, amely érintette a fejezet költségvetését, vagy fejezeten belüli módosítással járt. A változtatások egy része kormányzati intézkedésekhez kapcsolódott: MSZMP-től

-

Az

a Társadalomtudományi Intézet átvétele (1990);

-

a Magyar Közvéleménykutató Intézet és a Művelődéskutató Intézet kutatógárdája egy részének és szinvonalas infrastruktúrájának átvétele 1991-1992-ben;

-

MTA-OMFB közötti feladatátcsoportosításként 1992. évben az OMFBhez kerűltek az Interkozmosz kutatások;-Az OMFB-tőll992. évben az MTA átvette a rendszerelemzés koordinálásával kapcsolatos feladatokat.

A szervezeti változások másik része az intézmények feladatainak felülvizsgálatával függött össze. A kizárólag saját bevételből működő, önfenntartó költségvetési intézmények gazdasági társaságokba szerveződtek. Megkezdődött

a vállalkozási tevékenység leválasztása a kutatóintézeteknél. Az MTA

Elnöksége 1991. novemberi ülésén hagyta jóvá az akadémiai kutatóintézeti hálózat 1992. évi részletes felülvizsgálatának tervét és módszertani vázlatát. Központi igény is volt az intézményhálózat felülvizsgálatára (1991. évi XCI. tv. 34. § (3) bek.) -

Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete- Kormány-jóváhagyással - 1992. január 1-i hatállyal átalakult, a vállalkozói tevékenység leválasztásával hat önálló intézmény - ebbó1 öt kutatóintézet - jött létre,

-13-

továbbá a vállalkozói tevékenység folytatására megalaknit a KFKI Innovációs Rt., amely mintegy 30 Kft.-t, illetve egyéb gazdasági társaságot vont szervezetébe. Az átszervezések hatására előirányzati szinten a fejezet kiadása és bevétele 1,2 milliárd forinttal, számított létszáma 880 fővel csökkent. -

Jelentősebb

szervezeti változás volt még az MTA Izotópkutató Intézetének átszervezése. Kormány-jóváhagyással 1993. január l-től az Izotópkntató Intézetből kiváltak a fejlesztéssel és termeléssei foglalkozó laboratóriumok és a továbbiakban gazdasági társaságként működnek. (A fejezetibevétel-kiadás 210 MFt-tal, a létszám 180 fővel csökkent).

Az akadémiai reform során - a Kormány vonatkozó határozataival összhangban került sor az MTA Központi Hivatali Szervezetének korszerüsítésére. -

Az MTA Központi Hivatala átalaknit az MTA Titkársága szervezetévé (1990.). A hivatal szervezetébó1 kiváltak és gazdálkodási önállóságot kaptak a korábban részben önálló üdülők. szociális intézmények és a Gépkocsi Szolgálat, amelyek !991. január l-től önálló költségvetési intézményként működnek.

-

Az Akadémiai Székház és Irodaház üzemeltetését az MTA Központi Ellátási Szolgálata vette át.

-

Az MTA nemzetközi kapcsolatait ellátó főosztály !991-ben megszűnt. A nemzetközi feladatokat az önálló költségvetési intézményként létrejött Nemzetközi Együttmíiködésl Iroda látja el.

A közigazgatás korszerűsítését célzó l 02611992. Korm. határozat végrehajtására kidolgozott akadémiai feladatterv megvalósítása 1993. júniusában a következő stádiumban volt: a közigazgatás korszerűsítésének elveit az akadémiai törvény elfogadása után - az új alapszabályok kidolgozása során - kívánják érvényesíteni. Ezután kerülhet sor a Titkárság Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozására is; ugyancsak az akadémiai törvénnyel függ össze a tudományos minősítés új rendszerének a kidolgozása, amiből az ,,akadémiai doktor" tudományos fokozattal összefüggő eljárást, ill. szervezetet az új alapszabály és a Szervezeti Szabályzat kidolgozásával párhuzamosan alakítják ki;

- 14-

az MTA áttekintette az ún. szakigazgatási bizottságokat és megszüntette a Kiállítási Bizottságot, a Találmányi Bizottságot, a Műszerügyi Bizottságat és a Dubnai Bizottságot; megkezdődött

az - idejét múlt - akadémiai belső utasítások felülvizsgálata, azonban ez a folyamat csak a törvény elfogadása után zárul majd le; megtörtént az akadémiai kutatóintézeti hálózat felülvizsgálatának előkészítése, aminek során a kutatóintézetek tudományos munkájának tartalmi értékelése befejeződött.

A múlt év decemberében a rendkívüli Közgyúlés programbizottságat küldött ki többek között az akadémiai kutatóhálózat korszerűsítésére vonatkozó javaslatok kidolgozása céljából. A programbizottság a Közgyúlésnek bemutatta jelentését és javaslatait, amelyek többek között az intézethálózat új irányítási rendszerére vonatkozó elgondolásokat is tartalmazzák. A Közgyűlés úgy határozott, hogy a főtitkár vezetésével a programbizottság folytassa munkáját és részletes intézkedési tervvel kiegészítve terjessze elő jelentését és javaslatait az őszi közgyűlés elé. Az átszervezés célja a fejezet és intézményei működőképességének javítása, a korszerűbb szemlélet érvényesítése és a pénzügyi-gazdasági eredményesség biztosítása.

2. Az MTA fejezet költségvetési gazdálkodásának tervezési, finanszírozási, támogatási rendje. a) A költségvetés tervezése

Az állami

költségvetésről

és államháztartás

viteléről

szóló törvény a költségvetés

tervezését szigorította, megalapozottabb és részletesebb, dokumentáltabb, többmenetes tervezést követel meg az intézményektől és a fejezetektőL A fejezet költségvetési tervezése az el6frásoknak megfelelllen kellően részletes és dokumentált. Az éves tervezési irányelvekben foglaltakat betartva - a több menetes tervezési központi programhoz igazodóan - kerültek kimunkálásra az éves intézményi, ill. fejezeli költségvetési javaslatok az adott évben érvényes költségvetési szerkezeti rendnek megfelelöen.

- 15-

A fejezet a jóváhagyott költségvetést alapul véve tervezi meg az intézmények és az egyéb költségvetési szervezetek (kutat6helyek) költségvetésének kiemeit keretszámait, a korábbi bázisadatokra építkezve. Inflációs hatásokat a tervezés során nem vehettek figyelembe. Kiemeit keretszámot képeznek a kiadások, ebből a béralap, tb. járulék, dologi kiadás; a támogatás; a saját bevétel és a létszám.

Költségvetési támogatásból az alapító okiratban meghatározott alapkutatások finanszírozhat6k. További forrást jelenthetnek -

a pályázatok útján elnyert támogatások (OTKA, AKA, egyéb)

-

állami megbízásos feladatok;

-

OMFB által támogatott alkalmazott kutatások;

-

eredményérdekeltségű

"consulting" típusú

szerződések;

muukákkal járó pénzbeni bevételek.

A költségvetési előirányzatok intézményi hatáskörben történő módosítását szinte szükségszerüvé teszi a költségvetés jelenlegi tervezési menete, ugyanis a tervezés első fázisában csak a költségvetésből finanszírozható alapkutatások pénzforgalmi előirányzata tervezhető.

A pályázatok útján elnyert támogatások (AKA, OTKA stb), valamint az állami megbízásos feladatok (OMFB) és a vállalkozási jellegű megbízások és felmerülő pénzforgalmi előirányzatok az azokkal kapcsolatban később válnak ismertté. Megállapítható volt, hogy a vizsgált intézmények betartották a költségvetési tervezési szabályokat. b) Bevételek és kiadások alakulása A tervezési szigorítások mellett azonban nincs számottevő előrelépés a valós bevételi többletek, az elérhető bevételek tervesítésénél. Ennek részbeni oka, hogy a tervezés időszakában még nem ismertek a pályázat útján elnyerhető összegek. A fejezet az 1990-91-ben is évente 3,2; 1992. évben 1,6; az 1993-ban 1,8 milliárd forint saját bevételt tervezett jóváhagyott költségvetésében.

- 16-

Ténylegesen a saját folyó intézményi bevételek az 1990. évben 50%-kal, az 1992. évben 59%-kal haladták meg az eredeti éves előirányza tot. Ezen belill az 1992. évben az intézmények egyéb bevételei 80,5%-kal, a vállalkozási árbevételek és szolgáltatások bevételei mintegy 70%-kal haladták meg a tervszámoka t.

Az átvett pénzeszközöknél és előző évi pénzeszközök igénybevételénél is számottevő

a tervezett és tényleges bevételek közötti eltérés, részben a tervezési metodika (pályázati úton átvett pénzeszközök), részben az alátervezés miatt. Az átvett pénzeszközök nagyságrendje a fejezet intézményeinél évente 1,3-1,2 milliárd forint, hasoilló összegű az előző évi pénzmaradványból és érdekeJtségi alapból igénybevett forrás is. A kntatóintézetek saját bevételeinek jelentős forrásai a pályázat útján elnyerhető, központi alapokból származó pénzeszközök (1990-ben KMÜFA 383 MFt, OTKA 314 MFt, 1992-ben KMÜFA 356 MFt, OTKA 534 MFt).

Összességében fejezet szinten az állami támogatáson felilli összes költségvetési saját források 1990. évben 126%-kal, 1991. évben 84%-kal, az 1992. évben 262%-kal haladták meg az eredeti tervezett pénzeszközöket (l. és 2. sz. melléklet). Az eredeti előirányzatok túlteljesítése ellenére a bevételek folyamatosan csökkentek. A megtérülések adatait is figyelembevéve fejezeti szinten a bevétel 1990. évben 9,4; 1991. évben 7,0; Ft, 1992. évben 5,9 mi!liárd Ft volt.

A költségvetési törvény által elfogadott fejezet szintű kiadási előirányzat kormányzati beruházások nélkül - 1990-ben 6, 7 milliárd; 1991-ben 8; és 1992-ben 6,6 milliárd Ft volt. A tényleges költségvetési kiadások a fejezeti szektoros összesen adatokból számolva 1990. évben 43,3%-kal, 1991. évben 8,7%-kal, 1992. évben 54,5%-kal haladták meg a tervezett kiadásokat (3. sz. mellék:let). A béralap kiadásai 1992. évben elérték a 2,6 Mrd Ft-ot, mintegy 26%-kal (527 milli6 Ft) meghaladták az 1990. évit a jelentős létszámcsökkenés és intézményi átszervezések ellenére. A növekedésben a központi bérfejlesztések, bérintézkedések hatása tükröződik.

- 17-

A bérek és a társadalom-biztosítási járulék a 1992-ben.

működési

kiadások 50%-át tették ki

A bérjellegű kiadásoknál növekedés tapasztalható 1990. évhez viszonyítva. Elsőd­ legesen a nemzetközi feladatokhoz kapcsolódó kiadások, külföldi kiküldetések kiadásai, továbbá a tudományos fokozatokkal járó illetménykiegészítéseknek a Tudományos Minősítő Bizottság bérjellegű kiadásaiként elszárnolandó kiadásai emelkedtek. A fejezet szolgáltatási kiadásokra 1992. évben 1,3 Mrd Ft-ot fordított. E kiadásoknál az általános áremelkedések, ezen belül leginkább az energiahordozók, közműdíjak, telefondíjak emelkedései, továbbá a nyomdaköltségek emelkedései érintették hátrányosan az intézményeket. Az áremelkedések részleges kompenzálási feszültségeit a tárca esetenként a fejezeti pénzmaradvány, ill. a szerény fejezeti szabad támogatási tartaléka terhére igyekezett megoldani. c) A támogatások alakulása A kiadások finanszírozásában a központi támogatás mérséklésére irányuló kormányzati intézkedések ellenére nőtt a támogatás aránya és összege. Az áiiami támogatás tényleges összege az 1990. évben 31 %-ban, az 1992. évben

44%-ban nyújtott fedezetet a kiadásokra. emelkedése elsődlegesen a központi bérintézkedésekhez, bérfejlesztésekhez kapcsolódott.

Az áiiami támogatás több mint 1,1 milliárd forint

összegű

Az I 991. évben 20%-os, teljes körű bérfejlesztésre volt lehetőség. 1992-ben I 0%-os

bérautomatizmus volt tervezhető. A tervezhető bérfejlesztések forrását a központi költségvetés biztosította, a társadalombiztosítási járulék vonzatának kiadásait csak részben finanszírozta az állami támogatás. A központi bérintézkedések érintették az MTA-ban foglalkoztatottak kisebb-nagyobb körét (pl: az oktatási, egészségügyi, művészeti és közművelődési dolgozókat). Fej lesztési többletként rendezték a lrutatók bérét.

A kutatói bérrendezés fejlesztési többietén felül a vizsgált három évben 180 millió forint működési fejlesztési többletre kapott lehetőséget a tárca (műszercentrumok

- 18-

üzemeltetési többleteire; TMB ösztöndíjak emelésére és illetmény kiegészítésére; felújításokra). A költségvetési támogatás évközi változásai központi kormányzati döntésekhez (bérpolitikai intézkedésekhez, társadalombiztosítási járulék felemeléséhez, fejezetek közötti feladatok átcsoportosításához) és központi zárolási intézkedésekhez kapcsolódtak. PI. igazgatási kiadások támogatásának csökkentése 1990-ben 2,5 millió Ft-ot, !992-ben 6,4 millió Ft -ot, az egyéb területek támogatásának elvonása !991-ben 40 millió Ft-ot, 1992. évben 167,5 millió Ft-ot tett ki.

A kiadások és bevételi előirányzatok évközi változásainak döntő hányada saját hatásköri módosítások következménye. A nem tervezett kiadásokra a saját intézményi többletbevételek, átvett pénzeszközök és pénzforgalom nélküli tartalékforrások nyújtottak fedezetet. A fejezet kiadásaiban a közpönti költségvetési támogatás a működési kiadásoknál 87-94%; a beruházásoknál 6-13% közötti részarányt képviselt. A támogatás mintegy fele az akadémiai kutatásokra, több mint negyede az országos kutatási feladatok támogatására swlgált (4. sz. melléklet). Tudományos könyv- és folyóirat támogatására a vizsgált években 92,3 MFt, 131,4 MFt, 97,1 MFt központi forrás szolgált. Az Akadémiai Nagylexikon kiadását 20 millió Ft-tal támogatta a tárca a tartalék előirányzata terhére. A rendelkezésre álló források elosztásában és a felhasználások ellenőrzésében a szakmai állandó bizottság aktívan közreműködött. Az MTA szakmai irányításával működő tudományos társaságok támogatására fejezeti kezelésű előirányzatként évente 11,6 MFt támogatás állt rendelkezésre (5. sz. melléklet). d) Pénzmaradványok keletkezése és f elbasználása Az éves költségvetési támogatásból a fejezeti tartalél;. évente 110-130 millió Ft összegű nem számottevő nagyságrendje a legégetőbb intézményi feladatok esetenkénti támogatására adott lehetőséget (áremelkedések részbeni ellentételezésére, bérfeszültségek oldására).

- 19-

Az intézményeknél és a központosítottan kezelt előirányzatoknál l 990. évben 625,6 millió Ft, 1991. évben 742,8 millió Ft, 1992. évben 444,2 millió Ft pénzmaradvány keletkezett. A:z intézményeknél keletkezett pénzmaradvány jelentős része elszámolási kötelezettséggel járó küiső források (OTKA, OMFB, OKTK) maradványa. A bevételi többletből, ill. kiadási megtakarílásböl származó arányok, a Idadási megtakarítások jelentősen csökkentek. A:z 1992. évben a fejezeli kezelésü előirányzatoknál 31,5 MFt maradvány keletkezett a fiatal kntatók pályázatos támogatásának 70 millió Ft célkereténél. Oka a pályázatok késel kiirása. A felvételek az év IT. negyedévére tolódtak el az 1992. évi költségvetés

késői

elfogadása miatt.

Az előző évek felhasználatlan pénzmaradványa a beszámolási időszak végén 1990. évben 225,2 MFt, 1991. évben 231,1 MFt, 1992. évben 186,2 MFt összegű volt. A:z 1992. évben az előző évi pénzmaradvány 50%-át, központi intézkedésként Ilefizetési kötelezettség terhelte 115,5 millió Ft összegben.

A Pénzügyminisztérium által jóváhagyott - önrevíziós tételek és elvonások után felhasználható pénzmaradvány 1990. évben 798 millió Ft, 1991-ben évben 785; 1992-ben 758 millió Ft volt. A pénzmaradvány jóváhagyási eljárása során nem mindenkor érvényesültek a költségvetési eljárásra vonatkozó szabályok. Kifogásolható többek között az a gyakorlat, amelyet a Pénzügyminisztérium alkalmaz egyes esetekben az önrevíziós tételek elszámolása során, mivel az önreviziós megtakarítás terhére közvetlenül más feladatokat finanszíroztatott a PM, megkerülve a központi elszámolási és beCizetési kötelezettséget. A beruházási pénzmaradványok elvonásának anomáliái ellen az Akadémia főtitkára tiltakozását is kifejezte (6. sz. melléklet). A tárca pénzmaradványát terhelő, 1991. évi önrevíziós visszafizetési támogatási kötelezettségéből 10 millió Ft-ot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat részére, és 5 millió Ft-ot a Történelmi Igazságtétel Bizottság és 5 millió Ft-ot az '56-os Intézet részére 1992. szeptemberében az MTA pénzmaradványa terhére utaltatott át a PM.

A költségvetési gazdálkodás finanszírozása a fejezetnél a korábbi évek felhasználatlan tartalékainak igénybevételével, többletbevételekkel, ideiglenesen szabad pénzeszközök lekötéséből származó kamatbevételekkel biztosított volt.

-20-

e) Szabad pénzeszközök hasznosítása Az intézmények átmeneti finanszfrozási nehézségeit- az MTA KFKI kivételével

- e források és esetenként a havi támogatási oldották.

előirányzatok előrehozásával

meg-

A lekötött pénzeszközök kamatbevétele fejezeti szinten 1991. évben 284 millió Ft, 1992-ben 295 millió Ft volt (1990. évben nincs adat).

A fejezeti pénzellátás lebonyolítása során a pénzeszközök kamatbevétele 1990. évben 40 millió Ft, 1991. évben 40,8 millió Ft, 1992. évben 23,4 millió Ft volt. Átmenetileg szabad pénzeszközök jelentösebb kihelyezésére az állóeszköz fenntartási forrásokból volt lehetőség, az akadémiai székház rekonstrukcióra tartalékolt összegekből. Megjegyzendő,

hogy a fejezet! pénzellátási tevékenység éves beszámolójának mérlegében az év végén lekötött és kihelyezett pénzeszközök nem szerepeinek a mérlegadatokban, mivel 1990-ben és 1991-ben is az átcsoportosított pénzeszközönként kerültek elszámolásra. Ez a gyakorlat 1992. évben is folytatódott.

Az MTA fejezet és intézményeinek likviditási helyzete az 1990-92-es idöszakban

különösebb fizetési gondokkal nem volt terhes, mivel az átmeneti, évközi pénzügyi gondokon a fejezeti pénzmaradványból az MTA segítette az arra rászorvló intézeteket. Az intézetek egy része jelentős összegű szabad pénzeszközökkel rendelkezett és azokat kamatozó értékpapfrok vásárlására fordították. A szállítói állomány a vizsgált időszakban jelentősen csökkent, volumenében nem számottevő. Nagyobb volumenű a vevőállomány, amelynek egy része feltehetően behajthatatlanná válik. Egyes kinnlevőségeknél halasztódott az időbeni felszólítások, egyéb eljárások kezdeményezése. és szállítói állományának alakulását döntően az intézetek állományai befolyásolták; mind a kinnlevőségeknél, mind a tartozásoknál 99%-os volt az intézetek részaránya. Amíg azonban a szállítói állomány az 1990. évi 415 millió Ft-ról 1992-re 54 millió Ft-ra csökkent, addig a vevőállomány csökkenése mérsékeltebb és a volumene változatlanul jelentős, melynek összege 1990-ben 740 millió Ft, 1992-ben 610 millió Ft volt (14. sz. melléklet).

Az MTA

fejezetszintű vevő

-21-

és növekvő tak fel értékpapírok vásárlására. Az MTA fejezetnél

jelentős

összegű

szabad pénzeszközöket használ-

1990-ben 769 millió Ft-ot, 1991-ben l milliárd 50 millió Ft-ot, 1992-ben 794 millió Ft-ot. A pénzkihelyezésben a kutatóintézetek részaránya döntő (1990-ben 66%, 1991-ben 72%,1992-ben 75%).

Nagyobb

összegű

értékpapírt a Fejezet a központilag kezelt AKA-ból és az álló-

eszköz-fenntartás alap számláról vásárolt. Az Intézetek közül a legnagyobb összeg(l értékpapírt a SZTAKI vásároita ( 1990-ben 383 millió Ft-ért, 1991-ben 558 millió Ft-ért, 1992-ben 588 millió Ft-ért és az ebbó1 származó kamatbevétele 1991-ben 129 millió Ft, 1992-ben 128 millió Ft volt). Az intézetek köziil még viszonylag nagyobb összeget fordított vásárlásra a Szegedi Biológlal Központ (1990-ben 45 millió Ft-ért, 1991-ben 58 millió Ft-ért, 19 millió, ill. 18 millió Ft kamatbevétel ellenében), az Állam- és Jogtodományi Intézet (1990-ben 20 millió Ft-ért, 1991-ben 37 millió Ft-ért, 13 millió, 7 millió Ft kamatbevétellel), a Politika Tudományok Intézete (1990-ben 8 millió Ft-ért, 1991-ben 57 millió Ft-ért, 22 millió, ill. 2,5 millió Ft kamatbevétel ellenében). ·

Az 1990-92-es időszakban évenként változott a szabad pénzeszközök elhelyezéséről, kötvény-értékpapír vásárlásáról rendelkező jogi szabályozás. A 71/1988. (XII.27.) PM rendelet 1990. év végéig lehetövé tette a költségvetési szerveknek a szabad pénzeszközök elhelyezését tartós betétre, kötvény és kincstárjegy vásárlásra egyaránt. A 4/1991. (11.13.) PM rendelet kötöttebb szabályozást tartalmaz: a 8.§ (4) bekezdés a tartós betétre való elhelyezést a számlavezető pénzintézetnél központi költségvetési szerveknek engedélyezte; a 10. § (l) bekezdés pedig kimondja, hogy a fejezetek költségvetési számlája kizárólag pénzellátási feladatok lebonyolítására szolgál. E számlán kezelt pénzeszköz gazdálkodásra, tartós betét elhelyezésre, értékpapír vásárlására nem használható fel. Az ellenőrzés szerint a kutatóintézetek kötvény, értékpapír vásárlása 1991. évben jogszabályellenes volt, hiszen a rendelet 8. § (4) bekezdés csak a tartós betétre elhelyezést engedélyezte, a 71/1988. (XII.27.) PM rendeletet pedig hatályon kívül helyezte. A szabálytalan eljárást a PM azon átirata okozta, amely szerint a rendeletben foglaltak tágabban értelmezhetők. A levél aláírója illetékességi körét túllépve tett engedményt a rendelet előírásaihoz képest. A szabad pénzeszközök elhelyezését 1992. I. l-től az 1992. évi költségvetésről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény írja

-22-

elő.

Eszerint tartós betét elhelyezésére továbbra is lehetőségüle van a központi költségvetési szerveknek, emellett l évnél rövidebb lejáratú államilag garantált értékpapírt vásárolhatnak. Az Akadémia intézményei és intézetei 1992-ben többségében nem államilag garantált értékpapírt vásároltak, a közel 260 értékpapírból 60 volt a kincstárjegyek száma. (Az AKA számláról átutalt 90 millió Ft államilag garantált értékpapír befektetésére az Akadémia Pénzügyi Főosztálya 1992. szeptember 30-án levélben kérte fel a Citybank Rt.-t.) A jogi szabályozásnak azt az előírását, amely szerint a kihelyezés csak 1 évnél rövidebb időtartamú lehet, minden esetben betartották.

3. Az Akadémiai Kutatási Alap (AKA) képzése és felhasználásának törvényessége Az MTA 1974. óta működtet tárca kutatási alapot. Az 1990-92-es időszakban hatályos rendelkezések tárca szinten tették lehetövé a kutatási alap képzését és felhasználását. Jogforrás a 4/1991. (Il. l 3.) PM rendelet és a 3/1991. (A.É.3.) MTA E-F utasítással m6dosított 111989. (A.É. 5.) MTA-F utasítás volt. Az Akadémia által kiadott szabályozások pontosan meghatározták az Alap célját, működését, forrását és felhasználási körét. Az Alap felhasználásáról 1991-től kezdődően az MTA Főtitkári Értekezletére részletes beszámoló készült. Az Alap forrásai az akadémiai kutat6helyek meghatározott pénzeszközeinek MTA-hoz történő bevonásából Uárulékbefizetések), továbbá a tárca központi elő­ irányzataiból (költségvetési támogatás) és más szervektől átcsoportosított pénzeszközökből képződtek. A támogatási összegek odaítélésről az MTA központilag, egyedi elbírálás alapján döntött. Pályázatot a támogatás elosztásánál nem alkalmaztak, kutatási támogatást a kutatóhelyek kaptak, egyéni kutatók ebből nem részesültek. Az Alapból áll6eszközfenntartásra, felújításra, átmeneti forgóalapjuttatásra is csoportosítottak át összegeket. Az AKA működésével a tényleges forrásnállényegesen nagyobb bevételi és kiadási pénzforgalom volt lebonyolítható (pl. OVIBER program, OTKA támogatás), ami tecbnikailag biztosította az egyéb bevételek és kiadások kezelését és elszámolását. Az AKA összes tényleges bevételel ciklikusan alakultak, az 1990. évi 400 millió Ft-ról 1991-ben 520 millió Ft-ra nőttek, 1992-ben pedig 393 millió Ft-ra csökkentek, mivel jelentős csökkenés következett be a kutató-

-23-

helyek hefizetései tételénéL A hevételek stabil tétele az MTA központi előirányzatából nyújtott támogatás volt, ennek volumene 1990. évi 45 millió Ft-ról 1992-hen 64 millió Ft-ra emelkedett, amely ellensúlyozta a kntatóhelyi befizetések csökkenését. A forrás nagymértékű növekedését a más szervektől, alapokból való átcsoportosítás,valamint az értékpapír tó'ke és kamathevételek tették lehetövé. Végill az egyéb hevételek között említésre méltó még az átmeneti forgóalap juttatás visszafizetéséból származó bevétel.

A bevételek tervezése nem volt kellően átgondolt, megalapowtt. A tényleges bevételek többszörösen (1990-ben 9-szer, 1991-92-ben 3-szor) meghaladták a tervezettet. Az AKA összes tényleges kiadásai a hevételhez hasonlóan alakultak: az

1990. évi 475 millió Ft-róll991-hen 566 millió Ft-ra növekedtek, 1992-hen pedig 358 millió Ft-ra csökkentek.

A kiadások tervezésénél sem sikerült a tényleges várható állapothoz közelíteni; az összes tervezett kiadás többszörösen elmaradt az összes tényleges kiadástól (!990ben l 0-szeres, 1991-ben 3~szoros, 1992-ben 2,5-szeres nagyságrendű volt az eltérés). A kiadási tételek között jelentősen növekedett a költségvetési szervek kntatási szerződéseinek megvalósításához nyújtott támogatás. A kutatóhelyek 1991-92-hen a járulék befizetését többszörösen meghaladó költségvetési támogatásban részesültek az alapkutatási témák finanszírozásához.

Az egyéb kiadások tételen belül kiemelendő a kutatási eszközök, berendezések, mű­ szerek felújításához adott hozzájárulás 1990. évi 168 millió Ft összege. A kutatóhelyek likviditási helyzetén segítettek az átmeneti forgóalap juttatással (!990ben 24 millió Ft, 1991-ben 17 tnillió Ft), ami azt jelzi, hogy az AKA forrást az intézetek operatív gazdálkodási feladatainak megoldására is felhasználták.

Az Alap szabad pénzeszközeit alkalmanként, átmenetileg értékpapírokba fektették. 1990-ben az Alapból finanszírozott értékpapírok után 52 millió Ft, 1991-ben 8,5 tnillió Ft és 1992-ben 27 millió Ft

összegű

kamat

képződött.

Az AKA alkalmas volt az MTA centrális érdekeinek és lehetőségeinek érvényesítésére, a fontosnak ítélt témák finanszírozásának megalapozására. Az AKA-ban több forrás kumulálódott és került felhasználásra a tárca szintű alapkutatási témák és egyéb feladatok finanszírozására. Az AKA összes kiadásaiból a kutatóhelyeknek

-24-

kutatási témákra nyújtott támogatása 1990-ben 8 %-os, 1991-ben 9 %-os, 1992-ben 42 %-os arányú volt (7. sz. melléklet). Az AKA további müködése - törvényi szabályozás hiányában - nem tartható fenn. Ezzel az alapkutatások közvetlen fedezetét biztosító évi 40-50 millió Ft- a járulékfizetés megszűnésével - véglegesen kiesik a felhasználói körből, s ezáltal az Akadémia központi kutatási témák megvalósítását irányító, befolyásoló szerepe is csökken.

4. A támogatott kutatóhelyek tevékenysége, müködési feltételei Az egyetemi tanszékek és egyéb kutat6helyek (múzeumok, könyvtárak, stb.) akadémiai támogatásának eredeti célja az eredményesen működő tudományos iskolák működési feltételeinek megteremtése volt. Az egyiittmüködés keretében az MTA költségvetési támogatást biztosít a főként egyetemeken müködö kutatócsoportok, tanszéki kutatórészlegek tevékenységéhez. A támogatott kutat6helyek fenntartása a befogadó intézménnyel közösen valósul meg.

A rezsi (gáz, villany, helyiség használata) költségeket a befogadó intézmények, egyetemek biztosítják, infrastruktúrával segítik a kutató helyeket. A kutat6helyek jelenlegi finanszfrozási rendszere és költségvetési, tervezési, gazdálkodási gyakorlata rugalmatlan, nehézkes, túlzottan központosított. A feladatok helyett intézményeket finanszíroz. A kutatóhelyi éves költségvetést központilag az MTA KSZI Támogatott Kutatóhelyek Irodája állítja össze, az éves beszámolók a kutatóhelyeken készülnek. Pályázat hiányában a támogatott tevékenység kritériumai általánosak, az értékelés sem rendszeres és döntésmegalapozó. Ezen okok következtében a költségvetés formális, fróasztalhoz kötött, elválik a kutatási tevékenység valós szükségleteitől, a kutatási eredményektől függetlenül a kutat6helyeket egyformán, ráépítéses m6dszerrel dotálja. A támogatások odaítélésénél 1990-92. között a bázisszemlélet érvényesült, a kutatások eredményessége alapján nem differenciáltak. Az iskolateremtő, vezető tudósok elkerülhetetlen váltásával a tudományos szint folytonassága nem minden kutatóhelyen valósult meg, ennek ellenére a kutatóhelyek változatlan mértékben, arányban részesedtek a támogatásokbóL A kutatási eredmények valójában nem ke-

-25-

rültek szakmai megmérettetésre, így arra sem nyílt erőforrásokat

lehetőség,

hogy a felszabaduló

ígéretesebb kutatásokra fordíthassák Az ellenőrzött

időszakban

mindössze 1992-ben egy-egy esetben fordult

támogatás csökkentés: a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem

elő

Termőhely

Ismerettani Tanszéktól a feltűnően alacsony produkció, és az Állatorvostudományi Egyetemtől az alapkutatástól eltérő, attól távoleső témaválasztás miatt.

A támogatott kutatóhelyek struktúrája az 1990-92-es időszakbanalapvetőennem változott: 15 egyetemen 80 tanszéki kutatóhely, kutat6csoport, 7 egyéb intézményben egy-egy kutatóhely működött. A létszámot tekintve érzékelhetöbb változás történt, az 1990. évi 745 főről 1992-ben 622 főre csökkent a támogatott kutat6helyeken foglalkoztatottak száma. A kutatók aránya a jelzett időszakban 1990-91-ben 54%, 1992-93-ban 56% volt. Ez arra utal, hogy a csökkenés a kutatók körét kisebb mértékben érintette. A kutatóhelyeken sok a fiatal tehetséges kutató, a merítési bázist nagyobb részt az egyetemek adják. A kutatóhelyek a fiatal, kezdő kutat6k alkalmazását az alacsony béralapból még eddig meg tudták oldani. A kutat6helyek szakmailag jó alapot adnak a fiatal kutatók tudományos ambíciói felkeltéséhez, továbblépési lehetőségeik megválasztásához. A támogatott kutatóhelyek a kutatási feladataikra

döntően

a költségvetési támoga-

tásból kapott pénzeszközeiket használták fel. E mellett más forrásokból is pénzeszközökhöz jutottak. Így pl. az OTKA pályázatokhól és az egyéb forrásokhól befolyt összegek egy részét áttételesen a támogatott kutatóhelyi alaptevékenység finanszírozására fordították (pl. külföldi konferencián való részvétel), továbbá a kutatócsoport

működési

feltételeit javították (pl. számítógépek, könyvek, folyó-

iratok beszerzésével). A költségvetésen kívüli, egyéb forrás igénybevételének lehetősége

néhány egyetemre koncentrálódott (ELTE, BME, SOTE, JATE,

BKE).

A támogatott kutatóhelyek éves költségvetési beszámoló adatai alapján megállapítható, hogy a kiadások fő összegei egyensúlyban voltak a bevételi föösszegekkel; az éves bevételi többlet 1990-ben 8,9 millió Ft, 1991-ben 26,6 millió Ft, 1992-ben 29,8 millió Ft volt.

-26-

A kiadásokból a béralap, a bérjellegű kiadás és a TB járulék aránya együttesen 1990-ben 83%, 1992-ben 82% volt. A kiadások teljesítése 1990-ben 8%-kal, 1991-ben 12%-kal, 1992-ben 15%-kal maradt el a módosított előirányzattóL A csökkenés miatt az alapkutatásokhoz sziikséges könyvek, folyóiratok, vegyszerek, gyógyszerek, szakmai anyagok, különféle swlgáltatások beszerzésétől kellett eltekinteni. A kutatóhelyek működéséhez nélkülözhetetlenek az álló/tárgyi eszközök (gép, mű­ szer, berendezések). Jelenleg ezek állapota, használhatósága kritikus szintre jutott. A kutatóhelyek kezelésében lévő állóeszköz-állomány bruttó értéke alig változott a három éves időszakban, 500 millió Ft-hoz közeli értéket képvisel. Az eszközállomány használhatósági foka 1990. évi 18%-ról 1992-ben 14,5%-ra csökkent. Az eredményes alapkutatások az egyetemi kutatóhelyeken sem végezhetők korszeru eszközök alkalmazása, használata nélkül. Ebben az egyetemek nagymértékben segítik a kutatóhelyeket. Az MTA vezetése 1990-92. között rendszeresen foglalkozott a kutatóhelyek műkö­

désével, s több elképzelés került kidolgozásra. 1991. májusában előterjesztés készült az MTA elnöksége részére a támogatott kutatóhelyek helyzetéről és a jövőjével kapcsolatos elgondolásokról. 1992. október 13-án javaslat készült a támogatott kutatóhelyek támogatási rendszerének átalakítására. 1993. április 9-én az MTA Programbizottság Kutatóhálózati Albizottsága javaslatot készített az akadémiai kutatólntézeti hálózat korszerllsftésének koncepciójára.

Az akadémiai kutatóintézetek mellett 1992-ben az egyetemi székhelyen müködő akadémiai költségvetésből támogatott kutatóhelyek felülvizsgálatára is sor került.

A felmérés, a tapasztalatok összegezése, a javaslatok kimunkálása, a változtatás irányának meghatározása az ellenőrzés időpontjában folyamatban volt. Az előzetes elképzelések, törekvések arra mutatnak - az általános felülvizsgálat céljával összhangban -, hogy az Akadémia vezetése elszánta magát a támogatások

hatékonyságát javító intézkedések megtételére. Kevés eredménnyel járna, a felülvizsgálat sikerességét jelentösen csökkentené, ha szerénykonkrét lépésekre kerülne sor és ehnaradnának a támogatási rendszer hatékonyabb működését elősegítő intézkedések.

-27-

5. A fejezet számítógépes információs rendszerének fejlesztésére és tésére elöiránywtt pénzeszközök felhasználásának értékelése.

működte­

Az MTA fejezet területén folyó számítógépes információs rendszerszervezésének

három a)

fő

iránya van:

Az MTA részvétele a tudományos kutatás,

felsőoktatás, műszaki

fejlesztés és közgyűjtemények szervezetei közötti hálózati rendszer kiépítésében (I 2FP)

b) MTA Titkárság munkájának számítógépesítése belső

c)

Az Akadémia intézetei

munkájának szárnítógépesítése

a)

Az I 2FP program megvalósításának három fázisa volt: az első és második fázisban, amely 1987. évtől 1990. év végéig tartott, a cél a számítógépek közötti hálózat kiépítése és a meglévő adatbázishoz való

kölcsönös hozzáférés lehetövé tétele volt, közöttük nemzetközi adatbázisok elérésével. a harmadik fázis (1991-1993) fő célkitűzése "európai szintű hálózati és információs szolgáltatások létrehozása", amelyet az első két fázis fejlesztései tennének

lehetővé.

A feJ1esztések eredményeként elkészült: egy postai

üzemeltetésű

kommunikációs hálózat

megjelentek a korszeru hálózati szolgáltatások (pl. levelező rendszer, interaktív számítógépes kapcsolatok, elektronikus faliújság) "ISIS" adatbázis-kezelő rendszeren alapuló adatbázis és külföldi adatbázisok használata.

terjedőben

van a

A fejlesztés részben leülföldi támogatással valósul meg. A Világbank 6 millió USD támogatást hagyott jóvá. A PHARE programból 580 ezer ECU felhasználására ny:I1t m6d. Hazai forrásokból (OTKA, MTA, MKM, OMFB egyéb) 3 év alatt összesen 1.144 millió Ft állt rendelkezésre, ebből az MTA összesen 120 millió Ft-tal részesedett.

-28-

b)

Az MTA Titkárság számítógépesítésének eredményeként a gazdasági feladatok ellátása és a hivatali tevékenység egyéb nyilvántartással járó feladatainak ellátása egyszerűsödött, hatékonyabbá vált. Az ügyviteli munkában is mindennapossá vált a számítógépek használata.

c)

Az ellenőrzésbe bevont intézmények (MTA Központi Kémiai Kutató Intézet, Izotópkutató Intézet, KFK1 Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézet, Számítástechnikai és Autornatizálási Kutató Intézet, Közgazdaságtudományi Intézet, MTA Pszichológiai Intézet) számítógépes fejlesztése, hálózattá fejlesztése az I 2FP program alapján vált lehetségessé. A programhoz az intézmények saját pénzügyi forrásokat is felhasználtak, a Világbank támogatásáll kívül. A hálózati fejlesztés összefogója, az MTA központi számítógépének üzemeltetője a SZTAKI. Az Intézet az akadémiai közösségnek díjmentesen biztosítja a központi nagyszámítógép használatát Ez a számítógép látja el egyben az országos infrastruktúra hálózat (I2FP) központjának a szerepét is, fénykábellel csatlakozik a nagy budapesti egyetemeket összekapcsoló fénykábel gyűrűhöz, közvetlen összeköttetésben áll több regionális hálózati centrummal és össze van kötve a nyugateurópai hálózati rendszerekkeL A téma fontosságára való tekintettel a számítógépes rendszer fejlesztésének eredményéről- közötte az MTA Titkárság és néhány intézet belső munkájának számítógépesítésével elért eredményekről - a 3. sz. függelékben adunk részletesebb helyzetképet. A számítógépek korösszetételéről, típusválasztékáról, központi információk nem állnak rendelkezésre.

Az 1989. évet megelőző időszakban az ún. ,,KGST országok" irányában fennálló korlátozások a komplett, korszeru berendezések beszerzését lehetetlenné tették, illetve nagymértékben nehezítették 1990. után fokozatosan oldódott ez a probléma. A berendezések, ill. egyáltalán az MTA-nál rendelkezésre álló számítástechnikai kapacitás hasznosítási értékelését konkrétan elvégezni nem lehet. A hasznosítás eredményességére néhány intézet egyedi átvilágításánál lehet utaló jelleggel megközelítő mutat6kat keresni.

-29-

Az előbbi megállapítás oka abban található, hogy az MTA számítástechnikai infonnációs rendszere elsősorban a PC-kre épül, s ezeknél sem az üzemidö, sem a futtatott programok követése nincs megoldva. De ez nem az MTA sajátossága, a berendezések használatának szélesedése következtében - ,,min-

dennapivá válása", mint bármely más irodai berendezés hasznosítása - a világ más fejlettebb területén is hasonló m6don történik. A korábban alkatrészek beszerzése útjálltörtént hazai gépgyártást pl. KFKI-nál is igénybe vették. A Szovjetuni6b61 és az NDK-ból származó berendezések beszerzése kisebb mértékű volt. Ezen berendezések ritka kivétellel a forgalomból kikerültek, úgy az erkölcsi, mint a fizikai avulás miatt, használatuk megszűnt. Az MTA-nál (intézményekkel együtt) a számítógépek főleg a

távolkeletről,

kisebb számban az USA-ból (IDM) származnak. A nyomtatók multinacionális cégek (Hewlett-Packard, Epson, Data Products, Star, Canon) termékei.

A berendezések erkölcsi elavulása általában igen gyors (átlagosan 3 év), fizikai elavulás 10-15 év, megfelelő folyamatos karbantartás mellett. Az új (l-2 éves) számítógépek aránya- az egyes intézeteknél végzett felmérés szerint - kb. 38%; 3-4 éveseké 22%, 5 évnél idősebb mintegy 40%.

Fenti számban a l O évnél öregebb gépek aránya haladja meg.

valószínűleg

az 5%-ot nem

A vonatkozó technika fejlődése, a gépek alkalmazási körének szélesedése igen gyors. A piacok telítődése, és a termelők - forgalmazók- erős konkurenciájának eredményeként a gyártmányok beszerzési ára erős ütemben csökkent az utóbbi években. A megrendelt komplett berendezések és a fenntartásukhoz szükséges pótalkatrészek a megrendelést követően ma már ütemesen beérkeznek A gépek, berendezések folyamatos karbantartására, ill. eseti meghibásodáslik alkalmával történő javítása az intézmények többségénél erre szakosodott külső cégekkel kötött -rendszerint általány-díjas - szerződések alapján történik. Ami a beszerzett információk szerint a számítástechnikai rendszer zavartalan üzemeltetését az MTA-nál gond nélkül biztosítja.

-30-

Az MTA a számítástechnikai berendezések szakszerű üzemeltetésének személyi feltételei biztosítására jelentős gondot fordít. A teljes személyi állománynak megközelítőell a fele valamilyen fokon a gépek használatára felkészítést, vagy kiképzést kapott. A kutató, ill. speciális képesítésű

munkatársak e feladatokat profiszinten végzik.

Továbbképzés, ill. alapképzés folyamatosan történik, úgy az intézményeken belül, mint erre szakosodott oktató szervezeteknél. A Titkárságról pl. jelenleg 7 munkatárs képzése folyik a SZÁMALK és a CONTROLL Oktatóközpont kurzusain.

Az MTA számítástechnikai berendezéseiben tárolt adatok védelme, részben az egyének és a szakértői csoportok önérdeke alapján általában biztosított. Erre vonatkozóan egységes adatvédelmi szabályzat, illetve célorientált folyamatos ellenőrzési rendszer szervezetten, központosítva nincs.

6. A számviteli törvény végrehajtása A törvény végrehajtása a fejezet intézményei számára nagy próbatételt jelentett. A munkálatok elkezdését több külső tényező nehezítette: . a költségvetési területet érintő kormányrendelet csak a bevezetés előtti napon jelent meg és lépett hatályba; a

kötelezően

eltérően

alkalmazandó számlaösszefüggésekhez a korábbi gyakorlattól

nem készült hivatalos kiadvány;

az 1991. évi beszámoló és az 1992. évi, már az új alapokra épülő intézményi költségvetés elkészítésének munkálatai egybeestek; a PM az

első

lezettséget írt

három hónap pénzforgalmi adatairól külön beszámolási köteelő.

Az MTA példamutató m6don segítette át a nehézségeken intézményeit. A felügyelete alá tartozó intézetek részére- külön intézménycsoportonként-4-5 napos tanfolyamokat szervezett. Ennek keretében az SZT alapelveinek költségvetési intézményeire vonatkozó elöírásait, mérlegtételenkénti elszámolási szabá-

-31-

lyait és a költségvetési végrehajtásával kapcsolatos speciálls pénzügyi szabályok elszámolását ismertették. Ezen felül segédletet készítettek a fejezet felügyelete alá tartozó szervezetek könyvvezetési rendjének kialakításához. A segédletben található számlatükör részletes bontásban tartalmazta a számlákat, elősegítve a fejezet intézményei azonos könyvviteli rendszerének kialakítását. Mivel a segédlet olyan további számlaösszefüggéseket is tartalmazott, amelyek a számviteli tanfolyamon még nem kerültek ismertetésre, a kiadvány és továbbképzés együttesen pótolta azokat a számlaösszefüggéseket, amelyeket korábban a PM hivatalos kiadványban szokott közzé teruú. A Pénzügyi Főosztály az 1991/92. évi mérleg átfordításáról intézményenként részletes levezetést kért, amiben a régi és az új számlaosztályok közötti különbözőségek összetevőit

tételesen be kellett mutatni. A levezetéseket a főosztály tartalmilag revideálta, s néhány kivételtől eltekintve elfogadta.

A Pénzügyi Főosztály irányító munkája alapján végül is a SZT előírásainak gyakorlati bevezetése zökkenőmentesen zajlott le, a kezdeti nehézségek megold6dtak. A törvény végrehajtása során nyert tapasztalatok pozitív és negatív irányúak is.

Az újszerű pénzforgalmi kettőskönyvvitel alapján több évtized óta először valós, a pénzügyi forrásokat is figyelembe vevő pénzmaradvány-elszámolásra került sor. Több problémát vet fel a költségszemléletről a kiadás szemléletre történő áttérés. Így pl. az 1992. év adatai nem vethetök össze a korábbi évekéveL Ennél is súlyosabb elvi probléma az, hogy utókalkulációt kizárólag költségszemléletben lehet elkészíteni és éppen a nagy állami megrendelők (pl. KMÜFA, OTKA, OMFB) megkövetelik a szerződésenkénti utókalkulációt.

Az intézményi tapasztalatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a SZT .gyakorlati végrehajtása során az analitikus nyilvántartások szerepe megnőtt. A SZT előírásai esetenként a tulajdonvédelem érvényesítését sértik, mivel az eszközök egy részét csak mennyiségben kell nyilvántartani. (A költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 179/1991. (XII.30.) Korm. rendelet 12. § (2.bek.) alapján.)

-32-

Az új számviteli szabályok alkalmazása csak abban az esetben lesz hatékony, előnyei

akkor érvényesülnek a legjobban, ha a jelenleg kialakított rendszer alapjai nem változnak évente, és az esetleges korrekciók nem az év második felében jelennek meg. 7. Az ÁSZ ellenőrzések megállapításai során tett intézkedések A fejezetnél két témakörben végzett az ÁSZ ellenőrzést. Az államigazgatási létszám- és hérellenőrzéssei kapcsolatosan intézkedési kötelezettség nem volt. Az egyéb központi beruházások téma ellenőrzése során az MTA- nak a következő

három kérdéskörben kellett intézkednie: l. meg kellett szüntetnie a Fortuna utcai vendégház szabálytalan finanszírozását ésszemélyi összeférhetetlenség ügyében kellett intézkednie; 2. az atomreaktor rekonstrukciója során az egyéb költségek terhére kifizetett jutalmak jogosságát felül kellett vizsgálni; 3. a kellően nem kihasznált létesítmények ügyében elnöki döntést tartottak szükségesnek. A megtett

intézkedésekről

a

következő

volt megállapítható:

az,l991-ben igénybevett beruházási keretösszeget visszautalták, s az összeget más akadémiai forrásokból finanszírozták. Mivel a finanszírozás kikerült a Beruházási Osztály hatásköréből, a személyi összeférhetetlenség is megszűnt; a KFKI Atomreaktor rekonstrukciója ügyében vizsgálatot rendeltek el, amely 1992-ben lezárult. (A jelentést az ÁSZ részére megküldték.) A vizsgálat alapján megállapították, hogy az elvégzett feladatok teljesítéséért kifizetett pénzjutalmak nem kapcsolódtak közvetlenül a beruházás egyéb költségeihez, azt az Intézet által elvállalt munkafeládat, téma terhére számolták el, az Atomreaktort azóta üzembehelyezték; az Erdőtarcsai Alkotóház értékesítésére, ill. hasznosítására kezdeményezések történtek.

-33-

B) Az MTA Titkárság és az ellenőrzésbe bevont önálló költségvetési intézmények gazdálkodásának értékelése l. A szervezetek költségvetési gazdálkodása

a) MTA Titkárság Az akadémiai törvény megszületésének Akadémián kívüli okokból

történő

elhúzódása miatt a hivatali szervezet átalakítására nem magasabb szintű szabályozásra épülő egységes koncepció alapján, hanem szakaszosan, a szük:ségesség és idősze­ rűség függvényében került sor. Az átszervezés főbb lépései a következők voltak: 1990. július l-jével megszűnt a Központi Hivatal Személyzeti Főosztálya. A személyzeti feladatok a Jogi és Igazgatási Főosztály irányítása alá tartozó a Személyzeti és szociális osztály hatáskörébe kerültek; 1991. január l-jével megszűnt az MTA Központi Hivatala, az Akadémia hivatali szervezetére háruló feladatokat a továbbiakban az MTA Titkársága látja el; 1991. j(mius 30-ával megszűnt a Gazdasági és Ellátási Főosztály, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya. A nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására a Titkárságon kívüli szervként létrejött a Nemzetközi Együttműködési Iroda, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, az adminisztratív ügyek intézésére a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának Titkársága; 1991. szeptember 30-ával megszűnt a Kutatástervezési Főosztály, helyette módosult feladatkörrel létesült a Kutatáspolitikai Titkárság; ugyancsak 1991. szeptemberében alakult az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság Titkársága; 1992-től

elkerült az MTA-tól az Interkozmosz Tanács Titkársága;

1993-tól a Titkárságon belül

megszűnt

az OTKA Iroda tevékenysége.

A Titkárság szervezeti átalakításának befejezése a törvény elfogadása és az új akadémiai alapszabály kidolgozásával párhuzamosan várható.

-34-

Az átszervezés kezdete előtt, 1990-ben az MTA Központi Hivatala gazdálkodása során 14, részben önálló költségvetési szerv felügyeletét, irányítását és ellenőrzését látta el. Költségvetése magában foglalta az Interkozmosz Tanács Titkársága és az OTKA Iroda működésével kapcsolatos kiadásokat is. Az átszervezés elsősorban az igazgatási feladatok elkülönülését eredményezte, jelentős~bb eredményesség, vagy megtakarítás egyébként nem észlelhető. A költségvetésnek a Titkárságra jutó része !990-ben 122 millió Ft költségvetési támogatást tartalmazott, 1992-ben 421 millió Ft-ot A jelentős emelkedés oka, hogy a céltámogatások (akadémikusok munkabére, járuléka, a tudósok segítése) pótelőirányzatként jelennek meg a Titkárság költségvetésében. A Titkárságnak egyéb, saját bevételei alig vannak. A váJJalkozási tevékenységnek nincsenek meg a feltételei. Az előirányzati zárolások az igazgatási kiadások csökkentésére irányuló kormányzati intézkedésekkel és az akadémikusok létszámváltozásaival függnek össze. A saját hatáskörben végrehajtott módosítások a finanszirozása érdekében történtek.

A kiadások A kiadási

fő

tervezettől eltérő

kiadások

tétele a béralap és annak járulékai.

előirányzatokkal

ságat az évenként

való racionális gazdálkodásra kényszerítették a Titkár-

különböző

címeket

érintő

zárolások.

Ennél fogva az éves költségvetési keretek - a céljellegü pótelőirányzatoktól eltekintve - alig emelkedtek. Az !990. évi 146 millió Ft-os tényleges kiadásokhoz viszonyítva !991-ben a céltámogatás, TB és ÁFA kötelezettségek nélküli tényleges kiadásokból 150 millió Ft, !992-ben 153 millió Ft jutott a Titkárság kiadásaira. A Titkárság egyéb kiadásai szárnottevően már nem csökkenthető!<. A berendezések, felszerelések beszerzésére jelentősebb ráfordítások nem voltak.

A pénzmaradvány 1990-ben ll; 1991-92. években 35,5; ill. 40 millió Ft volt. A céltámogatások maradványát elvonták. A Titkárság pénzügyi-számviteli rendje megfelelt a követelményeknek, az okmányfegyelmet az

ellenőrzött

esetekben betartották.

-35-

b) A Tudományos Minösítö Bizottság (TMB) Részben önálló költségvetési szerv és külön alcím a fejezet költségvetésében. A TMB szervezési, gazdálkodási feladatait elkülönített nyilvántartásokkal, önálló költségvetéssei és beszámolóval a Titkárság munkatársai látják el. A TMB működésére külön szabályozások nincsenek. Bevételi előirányzata 1990-92. években 525; 563, illetve 578 millió Ft volt. A bevétel majdnem teljes egészét a költségvetés biztosítja. A tényleges kíadások 466; 506; 533 millió növekvő

A pénzmaradvány összege

összegűek

voltak.

tendenciájú: 1990-ben 21; 1991-ben 36;

1992-ben 45 millió Ft volt.

A TMB a feladatai ellátása során különbözö, jogszabályokban rögzített díjakat fizet: -

a kandidátusi birálóbizottsági díj (240 Ft); doktori opponensi díj (2000 Ft); vizSgáztatás (240 Ft); témavezetői díj (8000 Ft).

A fenti jogcímeken kifizetett díjak ma már egyáltalán nem tükrözik a feladat ellátáshoz igényelt magas szakmai és tudományos klaszifikációt és a ráfordítandó időt. A TMB pénzügyi-gazdasági tevékenysége

szabályszerű,

a bizonylati és okmányfe-

gyelem biztosított. A munkaköri leírások rögzítik a munkatársak feladatait és a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségeit.

c) Nemzetközi

Együttműködési

Iroda (NEl)

Átszervezés előtt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya - az MTA-n belül - a célfeladatok finanszírozására önálló bankszámlával rendelkezett. A főosztály !991. június 30-án megszűnt. A továbbiakban - változatlan tevékenységi körrel - önálló gazdálkodási jogú költségvetési szervvé alakult (NEl). Felügyeletét az MTA főtitkára látja el. pénzügyi felügyeletet a Pénzügyi Főosztály gyakorol. Az Iroda tevékenységi körébe tartozik 1991. október 1-tó1 a Dnbnai Egyesített Atomkutató Intézetben dolgozók tartós kikiildetésével és kiutazásával járó adminisztratív és pénzügyi feladatok ellátása. Az Irodának jóváhagyott SZMSZ-e van, elmaradt azonban a Szabályzatban hivatkozott külön szabályzatok elkészítése (rendezvények szervezése, MTA

-36-

szerveivel való

együttműködés,

jutalékok növelését

segítő

saját bevételek kezelése, banki

műveletek,

érdekeltség, leltározás, selejtezés szabályozása.)

Nem aktualizálták a munkaköri leírásokat sem.

A költségvetés jelenlegi tervezési rendje nem teszi lehetövé a feladatok és a pénzügyi lehetőségek folyamatos összehangolását, ezért a rendelkezésre álló előirányzatok feladatokra történő felosztása csak erősen szelektált fontossági sorrend figyelembevételével lehetséges. Emiatt a feladatok ellátásához szükséges fedezet jelentős részét pótelőirányzattal lehetett csak biztosítani. A fínanszírozás rendjének változása esetenként fínanszírozási nehézségeket okozott, mivel a kiadások már felmeriiltek, s az előirányzat l/l2-részének havi lentalása nem míndig nyújtott erre fedezetet.

A gazdasági folyamatok nyomon követésére számítógépes feldolgozó rendszert hoztak létre, amely nagymértékben segíti a számviteli követelmények érvényesítését. A bizonylati rend és okmányfegyelem megfelelőerr érvényesül. A szervezetileg önállóvá vált Nemzetközi Együttműködési Iroda 1991. évi módosított bevételi előirányzata 18 7,2 millió Ft volt. Az összeg magában foglalja a NEl és a Dubnai Iroda bel- és járulékos költségeit is.

Az 1992. évi bevétel előirányzat 215 millió Ft, az 1993. évi 191,3 millió Ft, ez utóbbi már nem tartalmazza a Dubnai Iroda előirányzatát. Az 1991. évi pénzmaradvány 5,3 millió Ft; 1992-ben pénzmaradvány nem volt. A korábbi évek maradványa 3,9 millió Ft, kötelezettségekkel terhelt volt.

A tényleges kiadás 1991-ben 187 millió Ft, 1992-ben 211 millió Ft. A kiadások felét a külföldi kiküldetésekkel felmerülő kifizetések (utazási költség, deviza, útlevél, szállás, napidíj stb.) tették ki. Jelentős

tétel még a részvételi díjak, tagdíjak összege. (1991-ben a tagdíjak összege 10 millió Ft, 1992-ben közel 52 millió Ft.) A növekedés

számottevő

része kormánydöntés következménye. E döntés

alapján terhelte az MTA-t a Nemzetközi Rendszerelméleti Intézet tagdíja, további két új szervezetbe való belépés 5 millió Ft tagdíj kiadássa!.

-37-

A nemzetközi rendezvényeket a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága hagyja jóvá. A rendezvények pénzügyi fedezetét több forrásból biztosítják (részvételi díj, sponzon támogatások, akadémiai hozzájárulás). A 1992. évre jóváhagyott 117 akadémiai rendezvényből 84 valósult meg. A magyar résztvevó'k száma 6.863 fő, a külföldieké 2.342 fő volt. Az MTA-t terhelő

költség 6,2 millió Ft volt.

Az egyezménycserét és a központi devizakeret terbére történő utazásokat szintén a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága hagyja jóvá. A fejlődő államokba

történő

meghívásos utazás meg is

devizás utazások a felére csökkentek, az egyéni

szűnt.

A devizával való elszámolás gyakran késedelmesen történik, bár e téren javulás tapasztalható. A tudományos szempontból jelentősnek minősített útijelentéseket korábban a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya megkapta, ez a gyakorlat megszűnt. A NEI költségvetésében jelentős tételek még a külföldiek vendéglátásával kapcsolatos kiadás, Irulturális költség, szállásdíj, reprezentáció. Egyes szállodákkal kedvezményt biztosító

szerződése

van az Irodának.

A pénzügyi-számviteli nyilvántartások, elszámolások számítógépes rendszerben kerülnek feldolgozásra. A bizonylati rend és okmányfegyelem megfelelőerr érvényesült. d) Központi Ellátási Szolgálat (KESZ) Az intézményt korábban az akadémiai és meghatározott akadémián kívüli Irutatóhelyek eredményességét segítő feladattal hozták létre MTA Kutatási Ellátási Szal-

gálat (MTA-KESZ) néven. Feladata volt még a lakásalap kezelése, meghatározott ingatlanok fenntartása és üzemeltetése, továbbá az MTA Soros Alapítvány pénzügyeinek kezelése, működési feltételeinek biztosítása.

-38-

A sorozatos szervezési intézkedések hatására: megszűnt

az MTA Sokszorosító, mint költségvetési szerv és jogutódjaként 1990. novemberben létrejött az AKAPRINT Nyomdaipari Kft. (A KESZ az egyik alapítója 100 ezer Ft tőkerészesedéssel); mint költségvetési szerv megszűnt, és kikerült a Szolgálat szervezetéből a külkereskedelmi tevékenységet végző AKADIMPEX. Feladatait az 1991. január l-jén megalakult AKADIMPEX Kft. vette át. (A KESZ 500.000 Ft tökerészesedéssei az egyik jogi személyiségű alapítója); ugyancsak 1991. január l-től önállóvá lett az MTA Soros Alapítvány Bizottságának titkársága és nem maradt az MTA felügyelete alatt sem. Az átszervezések hatásaként a költségvetési

csökkent és a létszámvonzala 129 fő

előirányzat

50 millió Ft-tal költségvetési létszám csökkenés.

Az MTA székház rekonstrukciós munkálatainak tervezésére, irányítására és ellenőrzésére Székház rekonstrukciós csoport alakult és új szervezeti egységként 1992. évben a KESZ-hez került; az intézményt érintő átszervezés azzal folytatódott, hogy az MTA Titkárság szervezetéből az Ellátási osztályt, valarnint a Tudósklub működésével kapcsolatos feladatokat összesen 54 millió Ft költségvetési növeléssei és 52 fő létszámtöbblettel a KESZ-hez rendelték. A feladatbővülés és csökkenés összesített végeredménye szerint a KESZ költségvetése több mint 3 millió Ft-tal növekedett és a létszámcsökkenés összesen 77 fő.

A KESZ tényleges bevételei a költségvetési támogatással együtt 1990-ben 341; 1991-ben 158; 1992-ben 352 millió Ft összegűek voltak. Kiadásai ugyanezekben az években 323; !55; 340 millió Ft-ot tettek ki. A vizsgált időszakban a költségvetési támogatás aránya az intézménynél átlagosan 43% volt. Tehát bevételeinek nagyobb hányada saját bevétel volt.

A KESZ költségvetését, a szervezeti változásokkal összefüggő tások indokoltságát az MTA Ellenőrzési osztálya vizsgálta.

előirányzat-módosí­

-39-

A Szolgálatnál az Ellenőrzési osztály kétévenként tart rendszeresen felügyeleti ellenőrzést, az 1992. évi ellenőrzés által feltárt hiányosságak megszüntetésére kidolgozott intézkedési terv végrehajtását 1993. év elején utóvizsgálattal ellenőrizte az osztály. A feladatok végrehajtásának helyzetét kedvezőnek

értékelték A KESZ az

közill néhány

e) Az

ellenőrzött

korszerűsítését

előírt

szabályzatokkal rendelkezik, ezek

tervezik.

kutatóintézetek

Az ellenőrzésbe bevont kutatóintézetek (Központi Kémiai Kutató Intézet (K.KKI),

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), MTA Izotópkutató Intézet, Nyelvtudományi Intézet) költségvetési gazdálkodása az eltérések és sajátosságok ellenére abban közösnek tekinthető, hogy gazdasági tevékenységük kellően szabályorott és szabályszerű. A nagy természettudományi kutató intézetek gazdasági helyzete azért megnyugtat6bb és kiegyensúlyozottabb, mint a kisebb és a társadalomtudományt képviselő Nyelvtudományi Intézeté, mert régebbi múltra visszatekintő széles körű piaci kapcsolataik útján szellemi termékeiket inkább értékesíteni tudják. A Nyelvtudományi Intézet

működól::épességét

csak úgy volt képes meg-

tartani, hogy pályázatok útján egyéb bevételeket is el tudott érni. Az Intézet gazdasági nehézségeit csak fokozza az átköltözés utáni nagyon kedvezőtlen

elhelyezkedés, ami már szinte működésképtelenséghez vezet és

a jelenlegi épület fenntartásához szükséges kiadások meghaladják az Intézet költségvetési

A

legjelentősebb belső

lehetőségeit.

gazdálkodási változásokat az MTA-SZTAKI hajtotta végre.

Az intézet vezetőinek javaslatára a kutatókkal kötött konszenzus alapján 1991. ja-

nuár 1-jévellényeges és mindeddig az MTA kutatóintézeti hálózatában egyedülálló szervezeti változásokat hajtottak végre. Megszüntették a korábban hagyományos, hierarchikus főosztály- osztály struktúrát képező szervezeti rendet, melyben feszültségek jelentkeztek az alkalmazott kutatásban és fejlesztésben is részt vállaló, eredményhez és határidőkhöz kötött, gyakran intenzíven dolgozó, de lényegesen magasabb jövedelmű alkalmazott kutat6k és csak az elvont kutatási térnák iránt érdeklődő alapkutatók között.

-40-

A szervezeti változás lényege, hogy az -

Autonóm Kutatásl Egységbe jelentkezhettek azok a kntatók, akik kizárólag alapkntatással kívánnak foglalkozni, ennek megfelelően tudomásill veszik, az alkalmazási tevékenységgel összefüggö mellékjövedelmek hiányát. A kntatási egység kntatólahoratóriumokhól és kntatócsoportokhól áll. Vezető

szerve a laboratórium- és csoportvezetó'k tanácsa, élén a két

évenként választott vezetővel, aki erre az időre, igazgatóhelyettesi rangban képviseli egységét az intézeti igazgatóságban. -

Az Autonóm Fejlesztési Egységbe (AFE) jelentkezhettek azok a kntatók, akik alapkntatás mellett, szükségesnek tartják az alkalmazott kntatási tevékenység végzését is.

-

A harmadik egység az ASZI, az akadémiai számítóközpont bázisán alaku1t kí fokozatosan (1987-töl kezdődően) információs infrastrnktúra hálózat (UF) néven, központja az akadémiai számítóközpont

A vázolt szervezeti rend nem jelenti az alapkutatók és az alkalmazott kutatásban résztvevők fizikai szétválasztását. Továbbra is egymás mellett dolgoznak, segítik egymást. Az új szervezeti rend a

különböző érdeklődésü

kutatók speciális követelmény-

és ösztönzési rendszerét hozta létre. ··"

A belső érdekeltség változásának hatására az intézeti létszám 351 fővel csökkent, A korábban szolgáltató jellegű számítóközpont ma 50-65 %-ban kutatási feladatokat végző kutatókat foglalkoztat. ASZTAKI által alkalmazott módszer az egyik lehetséges útja az akadémiai Irutatóintézetek érdekeltségi viszonyai korszerűsítésének Az MTA Izotópkutató Intézetnél szintén megkísérelték az autonóm gazdálkodási egységek kialakítását, de ezt a formaváltást 1992-ben megszüntették és 1993-ban megkezdódött az intézet jelentősebb átszervezése, Kft. alakítása. Az éves pénzforgalmi eredmény- és maradványelszámolás során a vállalkozási tevékenység eredménye mintegy 60%, a maradványérdekeltségű hányad 40% körüli. A bevételek minden-

kor biztosították az intézet gazdálkodási szükségleteit.

-41-

2) Bér- és létszámhelyzet A fejezet kiadásai között a bérköltség 1990-ben 2.108,2 millió Ft, 1991-ben 2.507 ,l millió Ft; 1992-ben 2.634 millió Ft volt. (Az összkiadásokhoz viszonyítva 25; 32; illetve 33% részarányt képviselt.) (8. sz. melléklet) A béralap-felhasználás mélyebb elemzésére azért nincs lehetőség fejezet szinten, mivel a beszámolórendszer, a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény az adatok beltartalmát, a csoportképzési ismérveket olyan mértékig megváltoztatták, hogy összehasonlítások átszámításokkal sem végezhetó'k el.

Az 1990-91. évi adatokból az állapítható meg, hogy a bérköltségek háromnegyed részét az alapbérek alkották, a jutalmak és megbízási díjak l O-l O% körül voltak (9. sz. melléklet). A fejezet átlaglétszáma 1990-ben 9.531 fő volt, 1992-ben 7.778 fő (10. sz. melléklet). Ez idő alatt a kutatóintézetekben foglalkoztatottak száma 1.957 fővel csökkent, míg az egyéb intézményekben dolgozóké 204

fővel

emelkedett.

A kutatóintézetekben a létszám csökkenése meghaladja a 23%-ot, ennek 80%-át a nem tudományos munkakörökben foglalkoztatottak számának változása (-1598

fő,

-32%), 20%-ot pedig a tudományos munkakörökben dolgozók számának csökkenése (-359 fő; ll%) okozta. Ez utóbbi, döntő mértékben a természettudományi területre jellemző.

A tudományos létszám csökkenése ezen a területen több tényező együt-

tes hatására

vezethető

vissza:

Külföldi pályázatok elnyerése, ami lehet átmeneti tehát 1-2 évre szóló, de a téma folytatása esetén lehet végleges is. Újabban a vállalkozásokban való elhelyezkedés jelent vonzerőt a lényegesen jobb kereseti

lehetőségek

miatt.

A teljes pályaelhagyás, más szakmai irányokban való elhelyezkedés, a fiatal kutatók esetében

jellemző

főképpen

döntés (ll. sz. melléklet).

Az MTA 1992-ben 30 millió Ft költségvetési támogatást kapott abból a célból, hogy mintegy 180 fő fiatal kutató részére létesítsen álláshelyet A kapott támogatást az Akadémia a tartalékából 40 millió Ft-tal kiegészítette. Az előirányzatból 31,5 millió Ft megmaradt, mert a pályázatokat az éves költségvetés késői jóváhagyásamiatt késedelmesen lehetett meghirdetni. Az álláshelyek havi bérkerete sem volt túlságosan vonzó (16.000 Ft/fő, ami alig

-42-

magasabb, mint a TMB által folyósított ösztöndíj összege. A céltámogatás tehát csak részben érte el a folyósítás célját (12. sz. melléklet).

Az MTA fejezet létszámának döntő részét

kitevő

kutat6intézetekben igen magas a tudományos fokozattal rendelkezők aránya. Az intézetekben foglalkoztatottak egynegyede rendelkezik akadémikusi, a tudományok doktora vagy kandidátusi, egyetemi

tanári, illetve docensi címmel. A tudományos fokozattal rendelkezők közül azonban csak az akadémikusoknak van ,,kiemelt" fizetése. Az 1992. évben megállapított legmagasabb összeg 90.300 Ft; a legalacsonyabb összeg 70.950 Ft volt.

Ezeket a személyi béreket az állami költségvetés az MTA Titkárság költségvetésében tervezi meg, ill. folyósítja. Akadémikusi személyi bérben mintegy 170-180 fő részesül. Az akadémikus(oka)t foglalkoztató intézmények kimutatott béralapja, ill. bérköltsége torz annyiban, hogy a foglalkoztatott létszámnak részét alkotják, bérük viszont nem terheli az intézményt. Az idei (1993. évi) költségvetésben már külön alcímként tervezték meg és elszámolása ennek megfelelően

történik.

Az MTA intézményeinél 90% a teljes

munkaidőben

foglalkoztatottak aránya. Bér-

szfuvonaluk az 1990. évi 15.144 Ftlh6ról 23.301 Ft-ra emelkedett. A tudományos munkakörökben foglalkoztatottak (vezetó'k nélküli) átlagbére egy 1992. áprilisban készített felmérés szerint 25.179 Ft/hó (13. és 13/a. sz. melléklet).

A kutatói átlagbérek fenti adatai már tartalmazzák az 1991. évi 155 millió Ft-os központi bérpolitikai intézkedés ,,hatását". A külön keret felosztásánál a korábbi kutatói személyi alapbérek átlag akadémiai rangsorára tekintettel voltak. A differenciálás mértéke 3700-6500 Ft/fő/hó volt. A támogatott kutatóhelyek tudományos dolgozói a rangsor szerint megállapított l főre járó bérfejlesztésen felül további 1.500 Ft/fő támogatást kaptak, amellyel együtt 48,23%-os bérfejlesztésre nyílott volna lehetőség. Ezt a keretet azonban, tekintettel az egyetemi dolgozók magasabb bérszintjére az Akadémia főtitkára 50%-ra emelte.

Az Országgyűlés 1992. július l. hatállyal új munkaügyi törvényeket léptetett hatályba. A munkaviszonyok szabályozásának új rendszerében elkülönül a közigazgatásban és a költségvetési szervezetekben alkalmazandó szabályozás.

-43-

Az MTA Titkárságon foglalkoztatottakra a köztisztviselői, a kutató intézetekben alkalmazottakra a közalkalmazotti törvény vonatkozik. Mind a két törvény végrehajtása felvetett problémákat. A munkaügyi kérdések szabályozására a törvények a minisztereket hatalmazták feL Mivei az MTA főtitkárának nincs normaalkotási jogköre, a törvény végrehajtására vonatkozó jogszabály kormányrendeletként jelent meg. A kormányrendelet megjelenésével sem oldódott meg minden probléma. Az MTA Titkárságán és az intézményeknél nincs meg a fedezete a közalkahnazotti törvény végrehajtásának Az akadémiai intézeteknél a jövedelmeknek a teljesítménytöl, az elért gazdasági

eredményektől függő

érdekeilségi rendszere általábao megoldat-

lan. A béralap szükösségére való tekintettel erre nem törekedtek és a közal-

kahnazotti törvény szemlélete sem teljesítmény elvü. Egy lehetséges utat jelölhet a SZTAKI kialakított érdekeilségi rendszere. A teljesítményelv differenciált érvényesítésére való törekvés érvényesül még a vizsgált intézmények közill a KKKI-nél.

3. Tárgyi eszköz gazdálkodás a)

Beruházás, fejlesztés

A fejezet intézményeinek tulajdonában lévő tárgyi eszközök értéke a három év alatt gyakorlatilag alig változott. A tárgyi eszközök záró bruttó értéke a 11,9 - 12,8 milliárd Ft között volt. Az eszközök használhatósági foka azonban összességében nem romlott. A tárgyi eszközök nett6/bruttó értékének aránya 55,4- 56,9% között mozgott. Ez a stagnálás mindamellett következett be, hogy az 1990. évi nyitóállományhoz képest a tárgyi eszközök csökkenési és növekedési jogcímeinek szaldója 2,2 milliárd Ft emelkedést mutatott (15. sz. melléklet). A bruttó állomány növekedésének túlnyomó része (4,5 milliárd Ft) beszerzésből és létesíté~éből adódott, másodsorban használt állóeszköz térítés nélküli átvételéből (0,7 millió Ft). Az ingatlanok és

járművek

használhatósági foka javult, míg a gépek, berendezések

avultsági foka romlott. Ez egyben az alapirutatás infrastruktúrálls hatékonyságának

-44-

igen kritikus pontjára mutat rá. A kutatás eszközigényessége (különösen a természettudományi területen) közismert, így a műszerellátottság avultsági fokozatokban kifejezett színvonala során a kutatás versenyképességét veszélyeztetheti. Különösen igaz ez akkor, ha a műszerellátottság nettó/bruttó értékének arányai mögött a következő tényezőket is figyelembe vesszük: -

költségvetési intézményeknél 1988-ben bevezették a O-Ft névleges értékére amortizálódott állóeszközök felértékelésének sajátos - nem is következetes - módját (pl. a Csillagvizsgáló Intézetben valamennyi nagy műszer már egyszer O-ra leíródott és azokat újraértékelték);

-

a kntatási technika

fejlődési

dinamizmusát tekintve az

előírt

éves

amortizációs hányad írreálisan alacsony volt; -

az átlagos számok nem mutatják ki, hogy az illető intézmény kntatási főprofilja szempontjából döntő műszerek milyen mértékben avultak el.

A tárgyi eszközök eladása, illetve térítésmentes átadása összesen 2,9 milliárd Ft értéket képviselt. A használt állóeszközök térítésmentes átadásának nagy arányára való tekintettel, rá kell mutatni az adótörvény azon negatív hatására, amely az MTA intézményeit ezzel kapcsolatosan hátrányosan érinti. Az új adójogszabályok értebnében ugyanis a térítésmentes átadás is ÁFA kötelessé vált.

A kutatóintézeti gép-műszerellátottság problémáját bizonyos mértékig a szabályozások is előidézték. A 80-as évek elején alkalmazott beruházási korlátozások nem csupán a kutatási eszközállomány elöregedésére, hanem az időközben kifejlesztett korszeru, új műszerek hiányához is vezettek; (A lokális fejlesztések, a pótlólagos automatizálások ilyen szakadékok áthidalására csupán kivételes esetben jelentenek megoldást.) Az országos kutatási-fejlesztési programok révén néhány kutatóhelynek jutottak ugyan új gépek és műszerek, ezek azonban lényegében minden esetben az adott program végrehajtásához szükséges speciális készülékek voltak, míg a kutatóintézeti műszerellátás második vonalába tartozó, általános célú műszerek és gépek állományának korszerűsítése elmaradt. Adminisztratív korlátozások is nehezítették az irodagépek cseréjét. Ez a társadalomtudományi intézeteket érintette elsősorban.

-45-

Intézményenként jelentős szóródás észlelhető az avultság mértékében (17. sz. melléklet). A fejezet intézményeinél a teljesen amortizálódott gépek-műszerek aránya a bruttó érték alapján számítva meghaladja a 27%-űt.

Az Akadémia a gép-műszerberendezések helyzetéről a 80-as évek közepén felmérést készített, s már akkor megállapították:, hogy a kutatóhelyek infrastruktúrális leromlottságának felszámolása érdekében halaszthatatlanul szükség lenne a mány átfogó, nagyvolumenű rekonstrukciójára. A vizsgált

időszakban

műszerállo­

az ilyen irányú központi invesztíció tovább csökkent.

1990-ben még 520 millió ft-ot fordítottak gép-, műszer beszerzésre, 1993-ban ennek lllindössze tized részét 50 millió Ft-ot. Ez a bruttó eszközállomány 0,4% (!)át sem éri el. (18. sz. melléklet.)

Az intézeti és egyéb forrásből származó beruházási keretek 3 évre együttesen számított összege lllintegy 1,5 milliárd forint, a költségvetésből származó juttatás összesen 1,2 milliárd Ft. A beruházási keretek (2,8 milliárd Ft) túlnyomó része (67,1 %) gép-műszer

beszerzést szolgált (1,9 milliárd Ft). (16. sz. melléklet.)

Összefoglalva megállapítható tehát, hogy a fejezet a szűkülő források nagyobbik hányadát gép-műszer beruházásra fordította ugyan, de azok használhatósági foka annak ellenére sem javult, sőt inkább romlott. A fejlesztési források de facto hiánya fokozottan műszerek

előtérbe

kölcsönzésének lehetőségét, ami egyben javítja a

helyezte az univerzális műszerek

kihasználtsá-

gát. A hasznosítás másik m6dja a felesleges

gép-műszer

ellenérték nélküli átadása, de

lllint erre rámutattunk, az adótörvény m6dosítása ezt a megoldást nem preferálja.

Az ingatlanok hasznosítását a vizsgált

időszakban

tiltó rendelkezések korlátozták. A vizsgált időszakban a hatályos kormányhatározat szerint ugyanis az intézmények a tulajdonukban lévő ingatlanok bérbeadását csak féléves időtartamra tehették Ez a bérbevevő számára folyamatos bizonytalanságat okozott, így a konstrukció a bérbevevő

számára előnytelen volt. Az 1993. évi költségvetési törvény az ingatlanok bérbeadását már megfelelően szabályozza.

-46-

A tárca intézményei a vizsgált időszak alatt évenként majdnem azonos nagyságrendű fenntartási tevékenységet végeztek, alapvetőerr külső kivitelezésben. 1990-91-ben felújítás és fenntartási munkák aránya közel azonos volt. 1992-ben azonban a felújítási költségek részesedése közel 80%-ra nőtt (19. sz. melléklet). b) Készletgazdálkodás Az intézmények egy része raktárral nem rendelkezik, ezért beszerzés után az eszközöket azonnal a felhasználó helyekre továbbítják. Ez a megoldás ott is terjedőben van, ahol egyébként vannak raktárak (pl. KKKI). A készletbeszerzések tervszerűségét több, az intézményeken kívül álló tényező befolyásolja. Pl.: -

A költségvetési terv összeállításakor pénzszűke miatt általában visszafogják a beszerzési előirányzatokat Véglegesen az évközi lehetőségek (pénzmaradvány, esetleges szerzödéses mnnkák) és a sziikségszerü beszerzések döntik el a módosított

-

előirányzatok

kialaknlását.

Az igazgaiási és kntaiási mnnkák sajátos jellegemiatt több esetben nem is lehetséges ún. normatívák kialakitása.

A tervezési anomáliák ellenére azonban a jó szakember gárda a negatívumokat kiküszöbölheti, pl. a Soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetnél azon szakmai anyagokb61, amelyek felhasználása

ütemezhető

és hosszabb távra szükséges volt,

nagyobb mennyiséget szereztek be, így árkedvezményben részesültek. Az MTA Titkárságán az 1991. évi költségvetési ellenőrzés a készletgazdálkodás ellentmondásait kifogásolta. Azóta elkészült készletnyilvántartás cikkszám szerinti számítógépes feldolgozása, ami a készletgazdálkodást áttekinthetővé tette.

c) Leltározás, selejtezés Az MTA felügyeleti és belső ellenőrzése rendszeresen vizsgálja a leltározási és selejtezési szabályokat és eljárást. Több esetben tett észrevételeket kisebb súlyú hiányosságok Iniatt Ellenőrzésünk

de

alapvető

ellenőrzések

megállapítása szerint az intézetek egy részénél elavult a szabályozás, hiányosságok nem fordultak elő a gyakorlatban. Ott, ahol a korábbi

kifogásokat emeltek, a szükséges intézkedéseket megtették (pl. KESZ; MKKI; MTA Titkárság).

-47-

A soproni Geodéziai Intézetnél a leltározás grammnyi pontossággal állapították meg.

mintaszerű,

a szakmai anyagokat pl.

4. Jóléti intézmények fenntartása üzemeltetése Az Akadémia jóléti és szociális intézményeket, üdülőket, vendégházat (óvodát, bölcsődét, hat üdülőt és egy alkot6házat, egy budapesti központi vendégházat) üzemeltet, illetve tart fenn. A budapesti vendégházat a KESZ üzemelteti, míg az említett többi intézmény óvoda, bölcsőde, hat üdülő és alkotóház - önálló költségvetési szervként működik. Ez azt jelenti, hogy az említett intézmények az MTA Pénzügyi Főosztályától költségvetési támogatásban részesülnek, s azt - lehetőség szerint - a külső igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatásokért - például étkezés biztosítása - kapott, valarnint a férőhelyek jobb kihasználása révén szerzett bevételekkel (térítési díjakkal) kiegészíthetik. Az említett intézmények szakmai felügyeletét az MTA Jogi és Igazgatási Főosz­ tályának Jóléti Csoportja látja el, míg a gazdasági, ellenőrzési feladatokat az MTA Pénzügyi Főosztály végzi. A bölcsőde 40 férőhelyes. A bölcsőde férőhelykihasználása a vizsgált rendszeresen megközelítette a l 00 %-ot. A

bölcsőde

időszakban

saját konyhával müködik, térítésként csak az élelmezési nyers-

anyag mindenkori árát kell megfizetni. A

bölcsőde kiadásai

és bevételei- az árviszonyak miatt- gyakran változtak,

ezért tájékoztatásul szalgálhat az, hogy az 1992. évben a

bölcsőde

8 millió

Ft költségvetési támogatáshan részesült, saját egyéb bevétele nem volt. Így 8 millió Ft kiadást teljesített.

Az óvoda 100 fő gyermek ellátását tudja biztosítani. Az étkeztetés a Gyermekélelmezési Vállalattal kötött szerződés alapján történik. Az óvoda kihasználtsága 85-115 % között alakult. Az ÓVoda az Akadémia költségvetéséből az 1992. évben 6 millió Ft támogatást kapott, míg egyéb bevétel címén (pl. a külsó'k térítéséből) évi 6 millió

-48-

Ft-hoz jutott az intézmény. A:z. így kapott 1992. évi 12 millió Ft összegű összes bevételből az óvoda egész évben 12 millió Ft kiadást teljesített.

Az MTA üdillöi vendégk:ör szerint megoszlanak, a Mátrabázai, a Balatonalmádi és

Balatonvilágosi Akadémiai Tudós Üdülők elsősorban az akadémikusok és tudományos minősítéssel rendelkezők és hozzátartozóik pihenését, üdültetését biztosítják. Ezen kategóriákhoz szorosan kapcsolódik az MTA erdőtarcsai Alkotóháza. A felsorolt üdülők közill a két balatoni szezonálisan működik, a fiátrabázai folyamatos működésű. Az MTA többi üdülője a fejezet dolgozói kedvezményes üdültetéséhez nyújt lehetőséget. A siófoki üdülő ugyancsak szezonálisan működik, míg a visegrádi és

fiátrafüredi

üdülők

egész évben üzemelnek. A Tudós Üdülők évente 34.582 vendégnapot teljesíthetnek, ehhez viszonyítva az igénybevételi990-ben 53%; 1991-ben 61%; 1992-ben 70 %-{)S volt. A munkavállalók üdülői évente 36.462 vendégnapot teljesíthetnek, ezzel szemben az évenkénti igénybevétel sorrendben: 85; 70; 75 %-{)S volt.

Az üdülők és az alkotóház az 1992. évben 50 millió Ft összegű költségvetési támogatásban részesültek, egyéb bevéteJük 67 millió Ft-ot tett ki, az így keletkezett

ll 7 millió Ft

összegű

összes

bevételből

112 millió Ft

összegű

kiadást teljesítették.

A:z. akadémiai üdülők 1993. év január l-től érvényes új SZABÁLYZATA elkészült, azt üdülővezetői értekezleten is megvitatták A:z. térítési díjakat - a költségek növekedésére tekintettel - az !993. évre részletes számítások alapján újból megállapították

A Vendégház üzemeltetése a KESZ feladata. Az intézményi bevétel növelése, valamint a szabályos működés biztosítása érdekébenaKESZ- mint üzemeltető- felülvizsgálta, korszerűsítette a Vendégház igénybevételi és működési szabályzatát, egyidejűleg javaslatot tett a térítési díjak felemelésére is. Az új igénybevételi szabályzat tervezete még mindig előírja, hogy mely szobákkal

rendelkezhet az MTA Nemzetközi Együttműködési Irodája (NEl) és melyekbe utalhatja a vendégeket a Jogi és Igazgatási Főosztály Jóléti Csoportja. Hasznos lenne a Vendégház működtetését - a jobb kihasználás biztosítása érdekében - teljes egészébenaKESZ-re bízni, természetesen előírva az önfinanszírozást, illetve

-49-

a nyereséget, valarnint azt a kötelezettséget, hogy rnind a NEI, rnind a Jóléti csoport igényei kielégítését, az általuk időben jelzett vendégek elszállásolását biztosítsa. A kihasználtsági mutató 76-83% értéket mutat, ami azért félrevezető, mert a mutat6ban jelentkezik a NEl által fizetett díjátalány alapján lekötött, de nem feltétlenül igénybe vett szobák száma is. A tényleges igénybevétel átlagosan valójában 30% körüli. Az öt Területi Bizottság még. további 41 vendégszobát üzemeltet, 79

férőhellyeL

Valamennyi vendégszoba igen jól felszerel! (pl. színes TV, hűtőszekrény, rádió, íróasztal, stb.), színvonaluk bármely szállodai elhelyezéssei összevetbető. A vendégszobák igénybevételének díját- a szállodai díjakat figyelembe véve - az 1993. évre, a bevételek növelése céljából újból megállapították, használatuk feltételeit írásban szabályozták

5. Megvalósult és folyamatban

lévő

gazdasági átalakulások

A privatizációban érintett szervezetek összetétele rendkívül heterogén. Az ellenőrzésbe bevont intézmények, egy csoportja kincstári vagyont birtokol és költségvetési támogatásban részesül (KFKI; Izotópkutató Intézet, MTA Martonvás;íri Mezőgazdasági Kutatóintézet), másik csoportja állami vállalat, tulajdonosuk az ÁVÚ és az MTA szeretue hozzájutni a tulajdonosi jogokhoz (MTA Martonvásári Mezögazdasági Kutatóintézet Kísérleti Gazdasága, Akadémiai Kiadó és Nyomda), a harmadik csoport tulajdonjogának egésze, vagy túlnyomó hányadaMTA-t illeti (MTA MMSZ Kft; Akadimpex Kft, Akaprint Kft), végül aKUTESZ Kft. ÁVÜ tulajdon, és az átalakulás óta sem gazdasági, sem szakmai kapcsolatban nem áll az MTA-val. A KUTESZ Kft. vagyona lényegében a korábbi akadémiai együttműködés során jött létre és balmozódott fel, így bizonyos joggal igényli az MTA a maga számára. Ezt az Akadémia Főtitkára 1991-ben kérte is az Á VÜ-tó1. Jelenleg a vagyon értékesítésének előkészítése, pályázati úton keresése folyik, az ellenőrzés befejezéséig döntés nem született.

A sokhelyszilles ellenőrzés eltérő profilú és talatai a következőkben foglalhatók össze:

helyzetű

befektető

intézmények közös tapasz-

-50-

Az MTA intézményeinek tevékenysége valójában soha nem volt egészen monolitikus abból a szempontból. hogy kizárólag a fő tevékenységet jelentő kutatásra szűkült volna le. Gazdasági érdekból vagy szükségszerűségből már mintegy negyed évszázada sok intézményben folyt olyan tevékenység, amely vállalkozás-jellegű volt. Ez a profilbővülés

spontánnak tekinthető folyamat volt és változott a mindenkori állami szabályozások keretei között. A termelés és szolgáltatás meghonosadását a mindenkor hivatalosan alacsonyan tartott jövedelmek növelésének lehetősége alapvetőerr elősegítette. A rendszerváltás után megindult privatizáció, az ezzel kapcsolatos átalakulások ezekre a vállalkozásokra (megbízásos munkák, külön munkák, GMK stb.) épültek rá. A társasági törvény, majd az átalakulási törvény életbelépésével megny11t a lehetőség a vállalkozásoknak a kutatóintézeti formától (költségvetéstől) való különválására. Ennek megfelelőerr jött létre 1991-ben a nyomdaipari feladatokat ellátó AKAPRINT Kft. és az 1991-ben importtevékenységet ellátó AKADIMPEX. A költségvetési intézmények átalakulásához ekkor még kormányengedélyre nem volt szükség. Az újabb átalakulásokra kormányengedélyek birtokában került sor (MTA-MMSZ Kft.;

KFKI lnnovációs Rt.; MTA Izotóp Intézet Kft.; IZINTA Kft.), illetve az MTA Martonvásári Kutatóintézet tulajdonosi hányadot szerezhet a BÁZISMAG és az ELITMAG Kft.-kben. Ma még nincs törvényesen megalapozott, tudatosan átgondolt és illetékes testületek

által elfogadott koncepció az akadémiai kutatásokrólleválasztható tevékenységekről és az intézmények lehetséges, vagy szükséges átalakulásáróL Nem tisztázott még az alapkérdések szintjén sem az új szervezeteknek az akadémiához, illetve annak hálózatához való viszonya, a kincstári vagyon további tulajdonjogi helyzete, a tulajdoni hányadok indokolt és célszerű aránya, a külső és hazai tőke bevonása, a keletkező

hasznon való osztozás, a kutatásokban való részvétel módja stb. A felmerülő kérdések tisztázatlausága nem csak az ellenőrzés helyzetértékelését, véleményalkotást nehezíti meg, hanem az illetékes szervek által meghozott átalakulási döntéseket is. A KFKl átalakítását annak súlyos gazdasági helyzetemiatt már 1991-ben elhatározták. Az MTA akkori leendő

célkitűzése

az adósság rendezésén kívül egy

innovációs park kíalakítása is volt, a piacképes vállalkozási kapacitások megőrzése mellett. Az 1992. l. l-jén megkezdett átalakuláskor -

-51-

amelynek előterjesztője a fejlesztésért felelős tárcanélküli miniszter volt mégsem készült egy átfogó, nyomonkövethető, minden gazdasági gondot felölelő terv. Nem sikerült maradéktalanul elválasztani a kntatást a vállalkozásoktól és nincsenek meg a telephely folyamatos működésének sem a feltételei. Az átalakulás nem oldotta meg az addig felmerül! problémák egyikét sem.

Ezért az átalakulási folyamatot nem lehet lezártnak, megoldottnak tekinteni, mielőb­ bi további rendezés szükséges, mivel sok milliárdos vagyonról van szó. A kérdésekre adandó választ a hiányzó akadémiai törvénytől várják az MTA vezetői és az intézményei is. Felmerült egy vagyonkezelő szervezet létrehozásának gondolata, de a részletek még tisztázatlanok, ez is függvénye a törvény tartalmának és az Akadémia jövőbeni státuszának. Az ellenőrzésbe bevont 8 intézményből 6 tartozik az MTA konpetenciájába, 2 vállalat (az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat és a Mezőgazdasági Kutatóintézet Kisérleti Gazdasága) az ÁVÜ által privatizált intézmény, de a jogelőzmények, illetve a tevékenységek valamiképpen az akadémiához kapcsolják őket és tulajdonjoguk megszerzéséről az MTA semmondott le. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó privatizációs átalakulások gazdasági vagy egyéb eredményei még nem értékelhetök kellő súllyal, mivel az átalakulások többsége az ellenőrzéshez közeli időpontokban történt (MTA MMMSZ Kft.; KFKI Innovációs Rt.; MTA Izotópkutató Intézet), inkább csak a gazdasági tendenciák érzékelhetők.

A valarnivel régebbi alapítású AKAPRINT Kft. és AKADIMPEX Kft. mérleg szerint nyereségesen működtek, de nyereséghozamuk nem jelentős, önálló belső fejlesztést a gazdasági eredmények egyelőre nem tesznek lehetövé. Helyzetük megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy mind a két kft. erősödő konkurencia viszonyai között működik és a korábbi viszonylag kedvező helyzetük változóban van. Az újabban átalakult szervezetek helyzetének ele1llzése alapján jelenleg annyi rögzíthető, hogy az indulás nehézségeinek áthidalásához az MTA jelentős anyagi és eszközbeni támogatásban részesítette őket. Ezek gazdasági, vagy egyéb haszna és célszerűsége az alapítást követő 3 éven túl lesz egyértelműbben megítélhető, mert az Akadémia erre az időtartamra lemondott az őt megillető haszonról. Az

-52-

eredményes nyok.

működésnek

sok feltétele van, részben a mainál kedvezőbb piaci viszo-

A megtermelt eredményből való későbbi részesedés aránya, a bevitt vagyon hasznosulása ma még kérdéses, az eredményesség feltételezés, nem bizonyosság. A helyszíni ellenőrzés a jövőbeni eredményességet - az eddigi tapasztalatok alapján- kétségesnek tartja különösen az MTA MMSZ Kft. és a KFKI Innovációs Rt. esetében, de az Izotóp Intézet Kft. jövőbeni prosperitását illetően is vannak jogos kétségek.

Az MTA által alapított intézményeknél eddig megvalósult privatizációs átalakulás helyszíni tapasztalatairól részletesebben az l. sz. függelék ad tájékoztatást.

6. A Fejezet és intézményeinek részvétele

külső

vállalkozásokban

A mérleg és beszámoló készítésére kötelezett intézményi körbe tartozó összesen 60-70 szervezeti egység mindegyike beszámolt a külső vállalkozásokban való részvételről.

A vállalkozásokban való részesedés összege 1990. I. l-jén 386,4 millió Ft volt, 1992. december 31-én 540 millió Ft értéket képviselt. Az MTA intézmények 55 társas vállalkozásban részesek 2%-5% közötti aránnyal. A vállalkozások nagyobb rész~ben a tulajdoni hányaduk a l 0%-ot sem éri el, egyedi értékét tekintve l 00 ezer Ft-tól, 50 millió Ft-ig terjedő összegűek voltak.

Az MTA fejezet szinten a teljes intézményi körre készült felmérésből levonható az a következtetés, hogy az intézmények önálló társaságalapító tevékenysége a vizsgálatot megelőző időszakra esik. Ez a költségvetési szervezetek ilyen irányú önállóságának korlátozását meghatározó 4/1991. (II.13.) PM rendelet hatálybalépését megelőzően volt jellemző. Ennek következtében már 1990. év előtt létrejött a jelenleg is működő vállalkozások többsége, amelyeknek fő indítéka a szabad pénzeszközök felhasználása, a költségvetési restrikció alól való mentesítése. Az intézeti részvétellel alapított vállalkozások közül azonban - mint erre a vizsgálat

ráirányította a figyelmet - nem mindegyik jött létre saját pénzeszköz felhasználásával.

-53-

A nagyobb összegű befektetésekhez a különböző fejezetek, alapok (OTKA, OMFB, Ipari Minisztérium) irányítottak át intézményi keretekbe a pénzügyi forrásokat. Az 1991. évben és azt követően létrejött valamennyi vállalkozás az MTA fejezet által irányított szervezeti átalakítások formájában a kormány engedélyével valósultak

meg. Az előző időszakra a vállalkozások alakulására, vagy az intézmények részvételére azonban sem az MTA fejezeti irányításnak, sem a központi költségvetésnek nem volt befolyása. Az MTA-nál a fejezeti irányítás gyakorlati befolyásának hiánya abban is megnyilvánult, hogy az intézmények vállalkozásokban való részvételéről utólag vagy csak

közvetett m6don - például a jelenlegi vizsgálat kapcsán - szerzett tudomást. 1991. év

előtt

nem volt az alapításnak jogszabályi korlátja.

Az intézményi önállóságot az MTA nem gátolta, sőt az irányitói, döntési, ellenőr­ zési hatáskört sem gyakorolta. Ezek a jog- és hatáskörök még jelenleg sem tisztáwttak.

Ennek a hiányosságnak a pótlását szolgálja a Pénzügyi Főosztály Beruházási Osztálya által az ,,MTA és a felügyelete alá tartozó intézmények, gazdasági társaságok létrehozásában és működésében való részvételének SZABÁLYOZÁSA" cúnen kidolgozott tervezet. Ennek bevezetését az Akadémiai törvényt követően irányozták elő.

Eddig sem a fejezeti, sem az intézmények belső súllyal a vállalkozási kérdésekkel. A költségvetési

ellenőrzése

ellenőrzési jegyzőkönyvekben

nem foglalkozott

kellő

ugyan érintó1egesen foglal-

koztak a vállalkozásokkal, de csak a gazdasági kihatásokkal, ezért nem kerültek felszinre például a társasági jogokkal, a pénzügyi forrásokkal kapcsolatos tisztázatlan körülmények.

A vagyon utáni osztalék vagy részesedés a teljes intézményi körben a vizsgált idő­ szakban összesen 1,5 milli6 Ft-ot tesz ki, amely a befektetett összértéknek csupán

0,2%-a.

-54-

A gazdasági társaságok többségénél vagyoni részesedés nem volt, osztalék nem képződött, így a vállalkozások többségénél a bevitt vagyon semmilyen pénzben mérhető hasznot nem hozott a befektető intézményeknek. Ebből

arra lehet következtetni, hogy a kutatások eredményeinek hasznosítására szerveződő vállalkozások nem nyereségesek. A vállalkozásokban való részvétel általános tapasztalatai a következőkben foglalhatók össze: -

az intézmények nevében alapított társaságokba néhány esetben valamilyen

külső

pénzeszközt vittek be, nem saját

tőkét;

-

az intézmények szerepe a vállalkozásokban formális, vagy a vállalkozások műkődtetéséhez, a jogi, vagy szervezeti keretek biztosítására korlátozódott;

-

több esetben a tulajdoni jogok tisztázatlanok, mivel az alapítóként bejegyzett intézmények törzsbetétjét nem a tényleges befizetések szerint állapították meg;

-

a tulajdonosi jogok gyakorlásának feltételei nagyban különböznek egymástól. Szélsőséges esetben szinte semmilyen dokumentilm nem áll rendelkezésre arról a vállalkozásról, aminek az intézmény is tagja;

-

a vállalkozások többségének üzemi, üzleti eredménye csekély, nem fedezi a ráfordításokat sem.

A Fejezet intézményeinek külső vállalkozásban való részvételének helyszíni tapasz-

talatait a 2. sz. függelék ismerteti részletesebben.

Budapest, 1993. november Melléklet:

19 db 23 lap 3 db függelék 21 lap

~HA

~

- fejezet -------

'

intézmény megnevezése

l. sz. melléklet

a V-2-'37/1993. sz.hoz

Bevételek alakuláBa

1990.evi

1991.evi

teljeeit éS

telje-

HEGNEVEZ eS

aités

1992.evi EREDh"ri LO!RANYZ.

ELO!RANYZAT V,\l:roZAS IRANY!TüSZEI
Ogy.

1\orm.:iny

~·elilgy.

ezerv 1- lntézm.alaptevékenye.bev •.

2. lntézm.egyéb bevételei 2/a Ebból: AFA 3. lntézm. vállalk. bev. 4. Kamatbevételek ~ Inté:o::m.saját folyó bev. __ Jl+2+3+4)

16,6

354,7

242,0

. 603,7 102,3 .

x

1.815,3.'

458,1

x

433,2

-

x 345,4

4.i54,2

If~ felhalm. es tökejel l. bev. x támogatások, visszatérül. Egyéb folyó átutalások 6.650,6 7/a Ebből:- Ktgv-1 támogatás 3.608,1 x Ebból:-Cél lb fl;c • -Feladatrout.köt. norm. fin. -Egyéb feladatx /d fi nanezirozás -Atvett penzeszköz 1.250,21 /e -AFA visszatérülés ~/f 355,5 t?.~ Pénzforgalom nélküli bev . . 1.201,6 /a Ebból:elóJ.ő évi pénzmarad. 575,0 igénybevétele j Hüköd.céló hitel {kötvény) 1.000,0 bevétel \1~. Fejlesztési célú hitelbev. 1ll. &ev. össz..tó-+0+7+8+9+10) lkiegyenlit6, fOggó, átfu-13.006,t tó ee letéti bev. nélki\l)

i.J

503,6 477,3

3.229,4

1.416,5

5,9 293,8 6.630,5. }·040,2 4.750,5 1-- 4.912,0 972,4 788,9

..

-

0,8

-

0,3

0,1

-

-

l, 7

-

-

-

Ktgv. V
-

-

-

"13,4

1990.ovi

x-aLan

telj. l_-I:.FJn

32,3

71,9

194,6

l. 206.3 l. 089.9

-

44·~9

276,6

152,3

153,3

90,4 100,7

331,8

353,6

106,6

2.394,4 2.252,9

94,1

54,2

103,9

100,2

-

-

7.041,6 6.976',3 4.845,9 4.850,3 577,9 578,3

- 66,1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

239,9

156,8

-

-

-

-

-

790,6 405,1 1.029,8

99,8 26,6

-

-

-

-

-

-

-

512,7

98,3

-

-

-

782,5

474,3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1.095,7 148,9

-

99,1 100 ,l 99,9

-

- 58,4

-

104,9 134,4

-

35,4 105,2 102. l :]3 ,3

-

239,9

100,0

-

1,195,5 l.l9l,l 217. l 175,5 l. 608. o 1.490,

99,6 123,7 92,7

95,6 61,1 124,0

150,6 53,6 144,7

751,

85,4

130,8

146,7

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

97' l

83,2

92,1

880,8 o

-

69,8

331,8

-

6.560,9

81,6

-

-

-

11.747,8

42,8

95,8

103,7

-

-

777 ,l

97,8

1 elj.

::r.-ban

63,3

811,5

-

109l.C:'Vi

44,4

349~ 7

-

-

a mód.

3,3

-

98,3

1992.évi TEW11S!1'eS

HO ú. TEW. li: gy é b ELO!R.

tartalékból 0,5

(H Hi

782,5

727,2

3.135,5

1.147.

./

0.823,

____

A t.iblázatot f~j.e::eti ezinten, HTA Titk8.raág ée intézmenyek összesenr·e (gazd8.lkodö ezerv) és intézményenként külön-külön kérjük kitölte-ni. Hegjegyzes: A tiiblázatot az 1992. és 1993. évi költeégvetéa, illetve az 1992. évi beszámoló 66 úrlapja figyelembe vételével kérjUk kitölteni. 11. eor = r36/7 sor; 2. eor = 06/12 eor; :L/a = 66/10 eor; 3. eor = 66115 eor; 4. sor= 66!11 sor; 6. sor= 66!36 sor; 7. sN·= t:'i6Jt57 :-;rJt·; 7/a eor = 66/42 sor; 7/b = 66/39 sor; 1/c = 66/40 eor ; 7/d = 66/41 sor; 8. eor = 60/72 sor; 9. sor = 66173 sor; 10. sor = 60174 .'HH"I Amennyiben a .J.eor: Kamatbevételek adat nem a11 rendelkezeere kérjük megjegyzéssel -a tervezési dokUJilentációnak magfelelöen- c..~- sor: int.e::m-b11Yi

egyéb ~vételek között ezerepeltetni • .Ff'jezetP.-11 a ,;..enzellát:ia ee az önálló gazdálkodó intézmények Összesége értendő.

...

.•

2.sz. melléklet l l. oldal

•

a V-2-37/1993. sz.-hoz

~

MTA - fejezet

intezruény

~egneve~é8e

Bevételek' alakulása l9g()-J992 - - ·-:.:.__ ------•. év -~

1990.év el_öirányzat val tozás elóir. irányitó saját hat.k. penzro egyéb szervi

ere:deti

NEGtiiNEZSS

l. Saját bev.(müködéel

2.763,2

-

árés díjbevétel)

2. Költségvetési tám. 3. Atvett pénzeszk. 4. Elózö évi pénzroar. igenybevétele js. Egyeb bevétet (6-(1+2+3+4)

16·

Bev. összesen

3.480,4

127,7

-

eitott elói r.

telj.

ered{: ti a mód. '_elóir.

X-ban

eléirányzat v<ozba irányi tó szervi saját Ogy. pénzm. egyéb Karm. Felügy.

-

100,0

2.739,6

-

-

-

·3.608,1 3.608,1

100~0

4.787,6

-

1.225,7 1.250,2

102,0

45,7

-

-

575,C

75,1

108.8

-

-

-

1.964,0 3.418,9 ll. 713,2 p.oo6,4 681,4 4.157.3

174 ,l 111,0

345,2

-

-

- ,, .'

-

1.182,9

83,9

-

681,4

-

376,5

-

-

l. 587,5

----

-~

765,3

------

Hegjegyzéa: Bevételek összesen: kiegyenlítő, függö, átfutó 1. sor = 1990-1991-ben költségvetési beszámoló 3. sor 1990-1991-ben költségvetési beszámoló 4. sor= 1990-1991-ben költségvetési beszámoló

=

telj.

4.150,1 4.154;2

-

127.7

l 99 l. ev mödo-

1.386,9

42,8

6.7A6,8

(H Ft-ban)

-~-

-

o. u,.,,

-

-

- 37,1

-

-

és letéti bevételek nélknli adat, egyező a l. ez. tábla 2105 úrlap 4. sorának megfelelő 1992-1993-ban l. 2105 ürlap 14t15+1ci sorának megfelelé 1992-1993-han L 2105 ürlap 17. soreinak megfelelő 1992-1993-han l.

m6d. elóir.

telj.

telj. lilÓd.

%-b.=,.r

-

351

3.090,6

3.015,9

97,6

-

-

4.750,5

4.750,5

100,0

1.728,0

790,6

45,8

733,1

512,7

70,0

1.996,6. 2.678,1

134. l

624,3

OL.,;

1.682,3

1.651,4

;.oo•,,

H.Loo,o --·--

r •.

.

",,

----1--·--

bevételi adatával. sz. tábla 5. sor - 2/a sor. az. tábla 7ie sor. az. tábla Bia sor.

~

'

MTA - fejezet -------

2.sz. melléklet l 2. o.

intézmeny megnevezese

a V-2-37/1993. sz-hoz llcvétnlck nlnkuló.rm -

tH Ft-b'o 1

--

~

llEGNEVEUS

Ere-

'

de ti

1992.év tlódo-

eléirányzat változás saját hatliskörü iréinyitó szervi

pgy,

Korm.

aitott

1893.év elj e- fe lj eités itéa

Felügy. ktgv. válla lk egyéb tartalék

ree ti

:\;

előirányzat

valtozás irányitöazervi saját hatriskörü

Hódo- Ln.evi Jd6 s"tott tel,l. ~rbo: t~lj,,; Ogy. K.orm. Felügy. ktgv. válla lk egyi:: b tartalélr.

l. Saját bevételek mm:öd. ,ár- és díjbev 1.518,8 2. Költségvetesi tá.m. 4.912,0 3. Atvett pénzeszközök 99,8

4. Elózó évi

pénzm~rad.

-

-

7,7 - 66,1

-

-

-

igénybevétele

98,3

15·

-

-

Egyéb bevétel (6-(1+2+3+4)

-

p.

- 68,0

Bevételek összesen

-

-

-

. 560,9

- 58,4

-

-

782,5

782,5

llegjegyzés: Bevételek összesen: kiegyenlitó, függö, átfutó l. sor : 1990-1991-ben költségvetési beszámoló 3. sor= 1990-1991-ben költségvetési beszámoló 4. sor= 1990-1991-ben költségvetési beszámoló

-

715,6 2.242,1 2.099,6

-

93,6

4.845,9 4,8:50,3

100,1

1.095,7 l.l95,5 1.191,0

99,6

-

880,8

7 51,9

85,4

727,2 1.324,2 1.983,4 l.930 8

27 8

727,2

67,1

.135,5 ll.l47,7 10.82),6

4.890, 7

6.645,6

és letéti bevételek nélküli adat, egyezó a l. az. tábla 2105 úrlap 4. sorának megfeleló 1992-1993-ban l. 2105 ürlap 14+15+16 sorának megfeleló ·1992-1993-ban 1. 1992-1993-ban l. 2105 ürlap 17. sor

-

---·-

bevételi adatával. az. tábla 5. sor - 2/a sor. sz. tábla 7;e sor. sz. tábla B;a sor.

"· Hagy.a..r. :rJJó9TJ14l'!Y.O.S. A!
H.:-:cnr.·:..,_C!'.

]~1~'\J,

!991.

e·: i

ev i

'?../

~'R

R~r-·d 'l r> B~r.ie\lei_Zii

2.060,7

U"dás P.bil...-)1: bl"lf.kH:iilJ.

835 ,l

2/e:

bilf.kikiild. k('res!'t. !l ktg. ter

~iri

rerrc.>:ent.áció

L:.'\.

J/

:t..-.':1

e

t:.<,~::lP.t.l,.;;s::c-rús

eb~Ql:tli;::.aló.!wjtó

1.219,2

lr0·bo.::~r

J:(,.•

~:c'n~-v.

195,4

21, l 10,0 1.130,9/

25,9 2,4 493,7

55,9 32,6

40,6 29,9

228,8 214,3

126' 7 87,8 758,5 88,8

es

l 'If', egyE-t. ~·.i:!'1;::}.b('SZ.

4/ !:::~:::c·l~·ilt<~t;"i!l 1.001,7_ 4/n et.t.öl: t0!lta1 t'z.olgált. nagyert. t ár gyi 4/b !:"3:k. Y.ttrb. t. 4/t:; S7..:illit~s F:gyCb szolgált. 4 'd 5. Kiilönfi:l~ U'3.d. ~.;~ befiz. 1.707,5

5/.,

s,b

P.

bt-Cll: TB j;jrulM: vácárolt termekek IIFA-ja

481. l

-

~/ K~atfizctCr.ek

7/ Fclh-:drn. i>s tóJ.:es. kiad. 526,4 7/A. f'bh0l: f~ll\litás eblhl:ki(·rnclt fdlljitás 7/b t~r~;:.-i es::r.l-:. föld irn.rn j~v",_k F:~~J.-!1"- f0lyó .:i.tu. 8 i T:i.mr:·~-:. tá~t:·k. ~ }·Jon,)!:(•Y. 2.527,1 8/a ehb01 át.c.d0tt r-Cnz~k ~: f'P.n::forg:. nCU:\ili kiad. ~la ebből: tartalcik 10/ H1íködeai célú hitelköt. vi8aiafizet€-a 821,2 ll/ Fejleaztf-Bi celú hiteH:öt. ·.'issz'3fizet.és O, 7

J 1.393.~ 140,4 135,5 16,5 774.7 1.729,8/ 928,4 397.2 23,6 1.423,5 260,6

-

352,1 300,8

-

557,8 !.017,4)

671,5

-

312,9

70,1 9,2 322,4 1.303,2 1.136,2 125,0

j j

-

/

2i Kiadt\sok ösa::esen

77 5' 2 15,9

205,8

nyomt. hly
n·~ r· i

3/~i

2.715,2

5 l ,3 149,4

-

15.7

-

j

-

11.579,6 10.405,9

6.563,0

--

1-

11,2

-

Hódo-

Egyéb

'13,3

l, 9

-

-

- 20,8

·g ;8

5. 7

-

-

-

58,4

-

"782,5

-

%-á ban

1990.

~v i

-ban

1991

ev i

%-bar

2.587,2 1.047,9 26,3

88,0

l 04 l 7

97,3 82,4

!16,0

278,0 39,8 11,0 950,0

278,2 37,7 10,9 870,3

100,0 94,7 99,0 91,6

135,2 l 78' 7

109 ,o 77 ,o

60,9 60,0

55,0 53,0

90,3 88,3

98,4 j62,6

232,5 174,4 1.502,9 168' 1

218,0 16Q. 7 1.280,1 158,3

93,8 92,0 85,2 94,2

95,3 75,0 9 t ,9 ll 2. 7

r;64~1

126,2 25,0 841 ,o 1.691,1 l.243,6

102,4 26 ,.o 663,8 1.600,2 1.095,7

81' l 104,0 78,9 94,6 88,2

75,7 j 57. 6 85,7 92,5 j 18 ,o

385.7 7,6 922,8 387.3 -

113,3

'•96,4

340,3 0,3 960,0 38~ ,6

96,1 100 J 7

9 7' l 32,2 64,8 !48 ,6

486,3 1..818,8 1".357 ,2 11,4

92,l, 109' 110. 3,

87,2 178,8 ?02,0 -

-

-

-

}59' 5

98,5

78,6

1.077,4 31,9

..

-

aite a

mőd

l El !l. 9 2.938,6

-

32,6

tot t eló:ir.

Telj e-

'

-

-

H ft-ban

Teljo3íté.s a

1992.

2.471,1/ 903,2 v' 28,5

Y.f'nó-..nx~P:

:)/b

a V-2-37/199J.sz-hoz

elQjr3nyzat vá l t_, ,7.:ÍA en':dcti irinyitó e ~rvi saját hatáak. elóir. Oraz. Korm. Feliigy. költségv.vállalk tartalékból ezervi gyül é'

teljes

ld.jcs

l/

3. sz. me ll ék let

Kiadánek nlilkulána

inrf::-.m.c:r~y m~~nevezese

-

''0,8

2,5

727,2

-

-

-

526,4 1.665,8 1.229,1 337,3

-

-

3.109 ,l ll ."123 ,4

-

-

-

-

812,1

Lű.958,4

92,3

-

Kiegyenlit6 fiiggö, átfutó ee leteti nélkül)

A

t~bJ.:;.z~tot feje-:.~ti

H&-p:Jcg·?~tis:

-3o

11zinten,

MfA

Tit

v..c{,-;é.i)

ée intézmenyenként külön-külön kérjük kitölteni.

t:it"l16.zat a:;: 1992. és 1993. évi ktlltségvetes, illetve az 1992. évi beszámoló 65. az. üdapja alapján kell kittllteni.

l ~0r= 65110 I'V!r.2 seor=65/20 eor,2/a eor= 65/13 as eor, 2/h= 65/14 eor, 2/d=65/17 sor, 3 sor= 65/29, 3/a eor= 65/23 sor, 3/b= 65/24,

3/C=

S(lr, 4 :<:r.w: t35J.1f} sor, 4./ii oor= 65/34 aor, 4/b sor= 65/3G sor, 4/c eor= 65/31 sor-, 5 eor-= 65/46 sor-, 5/a eor-= 65/39 sor, 5/b sor- = 65/44. e0r= 65/48 eor, 7 sor = 65/73 :3or, 7/e eor= 65/72 BOr, 7/b = 65/54 BOr, 8 sor- = 65/108 eor, 9 eor 65/113 eor, 9/a eor = 65/111. 10 e0r=

ll ~~r : 6~/115 ~Qr Az 1982. evi e1ölr~nyzatv6.ltozá~

a 71. ürlep ~lapján töltendő ki.

65/26 6 65/114, 50r,

l l. 'oldal a V-2-37/1993. sz.-hoz

4. sz. melléklet

A Maoyar Tudományos Akadémia támooatásának felhasználása

EF t-ban l990.év tény

Intézmény, feladat

Kutatóintézetek és KSZI részére tot t

l 99 l. év

tény

l991.évl l 99 l . év 1megoszlása

'

az · ~2R~ 2 (-\~vi

'

biztosí1.836.335,5

K + F célú támogatás

Tudományos társaságok és Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés támogatás

Akadémiai kutatások összesen:

Tanszéki kutatások

2.482.215 15.307,0

135,2

4 8, l

76' l

0,2

ll. 64 7, ox

1.851.642,5

2.493.862

134,7

4 B, 3

165.931,7

241.779

145,7

4,7

Interkozmosz kutatások (kUls6knek)x

32.312,6

52.277,0

161, B

AKA és egyéb központi feladatok

36.076,0

52.672,0

146, o

l' o 1,0

TMB támogatás

493.197,0

515.967,0

104,6

10,0

Általános Tudományos Feladatok

217.467,0

269.071,0

123,7

5,2

Nemzetközi kapcsolatok {NKFO-NEI)

144.685,0

181.848,0

125,7

3' 5

120,6

25' 4

Országos kutatás- é, tudós támo9atás összesen:

1.089.669,3

1.313.614

Könyvtár

113.438,3

141.768,0

125,0

2,7

Nagyjavítás {felújítás)

241.460,2

296.554,0

122,8

5,8

92.090,0

131.430,0

142.7

2,5

569.752

127,5

Akadémiai könyv- é• folyóirat kiadás Infrastruktúra összesen: Szolgáltató szervek

446.988,5

'o

136.798

259,6

107.189' o

116.125,0

108,3

2' 3

Területi Akadémiai Bizottságok

18.218,5

21.645,0

118,8

o' 4

Kutatóintézetek nem K + F feladatai

15.800,0

8.630,0

54,6

0,2

146,0

5' 6

8, o

l' 8

Titkárság

Igazgatás, kutatásszervezés, egyéb feladatok támogatás összesen: Tartalék elóirányzat {elmaradt feladatokral MTA müködési célú támogatása

MTA költségvetési, beruházási támogatása MTA fejezet költségvetési támogatása mindösszesen:

~

52.705,1

ll

193.912,6

283.198

25.891,0

90.106

3.608.103,9

4.750.532

131,7

9 2, l

407.000

78,3

7,9

5.157.532

124,9

100

520.000

4.128.103,9

1991-ben a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés támogatásának nem a támog~tás

volt a forrása

2' 7

)4

költségveté~i

A }!élgvar Tudománvos Akadémia támogatásának

4.sz. melléklet/ 2. oldal

a V-2-37/l99J.sz-hoz

felhasználása

E Ft-ban

199l.év Intézmény, feladat

1992.év

A' 1992.évi

1992.év

adata az

megoszláss

\"!JI -7

1991. évi %-ában

%

101,9

49,2

4~,1

ll. 64 7

100,0

0,2

•\L

2.493.862

2.542.014

101,9

49,4

4&,3

241.779

289.240 2.852

119,6

5,6 0,1

i.t,t-

-

-

~.o

148,4'

1,5 11,0 5. 4 3,8

tény

tény

\

'!

Kutatóintézetek é• KSZI részére biztosítot t K + F c:élú támogatás

2.482.215

Tudományos társaságok támogatás Akadémiai kutatások Bsszesen: Tanszéki kutatások Széchenyi Irodalmi és Múvészeti Akadémia Interkozmosz kutatások (külaóknek)~ AKA és egyéb k5zponti feladatok TMB támogatás Általános Tudományos Feladatok (akadémikusok) Nemzetk5zi kapcsolatok (NKFO-NEI)

11.647'

-

2.530.367, 1

-

-

52.277 52.672 515.967 269.071 181.848

279.000 195.977

1.?9,3 103,7 107,8

1.313.614

l. 409. 242

107,3

27,4

K8nyvtár Nagyjavítás (felújítás) Akadémiai kBnyv- és folyóirat kiadás

141.768 296.554 131.430

!55.584 283.100 97.114

109,7 95,5 73,9

3,0 5,5 l, 9

Infrastruktúra összesen:

5ó9.752

535. 798

94,0

10,4

136. 798

117.314 133.003 26.138 33.850

85,8 114,5 120,8 392,0

2,3 2,6

Országos kutatás- és tudós támogatás 8sszesen:

Szolgáltató szervek Titkárság Területi Akadémiai Bizottságok Kutatóintézetek nem K + F feladatai

!!6.125

21.645 8.630

78.173 564.000

l

l

-

~. () ~'to

T, l... 3,S'

....... ·.l

'

' ~c;+

s-, i'l, .l

H, o

\

0,5 0,6

·Igazgatás, kutatásszervezés, egyéb feladatok támogatás Bsszesen: Tartalék

előirányzat

(elmaradt felada tokra)

283.198

3!0.305

109,6

6 ,O

Q~ t

90.106

52.928

58,7

1,0

H

4.750.532

4.850.287

102. l

94,2

q.l)

407 .OOO

300.000

73,7

5,8

1-,5

t:

5.157.532

5.150.287

99,9

100,0

\~c

\c

'

MTA múk5dési célú támogatása

MTA klSltségvetési, beruházási támogatása MTA fejezet költségvetési támogatása mind5sszesen:

x

1992-tól ezt a feladatot az OMFB vette át

~

'

Akadémia által támogatott tudományos társaságok

5. sz. melléklet

a V-2-37/l993.sz-hoz adatok EFt-ban 1992.év

1993.év

1990.év

199l.év

763,0

763,0

1.000 ,o

Parazitológiai Társaság

694,0 21,0

23,0

23,0

50,0

Orvosmozgalom a Nukl.Háb.Megel.

311 ,O

342,0

342,0

342,0

1.625,0

1.788,0

1.788,0

l. 788,0.

Nyelvtudományi Társaság

262,5

289,0

289,0

339,0

Körösi Csoma Társaság

329' 4

362,0

362,0

412,0

Irodalomtörténeti Társaság

635,5

699,0

699,0

779,0

1.620,8

1.783,0

l. 783,0

1.943,0

Néprajzi Társaság

417,3

459,0

459,0

539,0

Ókortudományi Társaság

122,3

135,0

135,0

315,0

Numizmatikai Társaság

870,2

957,0

957,0

1.047 ,o

376,5 1.135,9 208,7 443,3 580,8 458,5 108,8 365,1

414,0 1.250,0 230,0 488,0 639,0 504,0 120,0 402,0

414,0 1.250,0 230,0 488,0 639,0 504,0 120,0 402,0

500,0 1.410,0 270,0 578,0 699,0 864,0 160,0 442,0

10.586,6

11.647,0

11.647,0

13.477 ,o

Társaság neve

Természettudományi Társaságok Magyar Földrajzi Társaság

Társadalomtudományi Társaságok Magyar Közgazdasági Társaság

Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság

Pszichológiai Társaság ~rténelmi Társulat Régészeti Társaság Szociológiai Társaság Politikatudományi Társaság Hoclern Filológiai Társaság Kriminológiai Társaság Filozófiai Társaság Mindösszesen:

/,~AGYAR

TUDOMÁNYOS AKAD~/,\/A FOT!TKAR

6.sz.melléklet/ l.oldal

..

dr. Szóke Hiklós úrnak

a V-2-37/1993.sz-hoz

az Állami Fejlesztési Intézet vezérigazgatójának

Ou d a

p e s t

Tisztelt Vezérigazgató úr

Megkaptam múlt hó 27-én

kelt KKKO 2348/92/A számú levelét,

melyben dr. tlaszvadi Gy6rgy pénzilgyminisztérumi helyettes államtitkár felhatalmazása alapján tájékoztat a kormányzati beruházások 1991. és 1992. év végi pénzmaradványainál tervezett eljárásról. Ezekkel kapcsolatban az alábbiakat hozom Vezérigazgató úr szives tudomására. l./ A levelében hivatkozott 1991. évi XCI. tbrvény a Magyar Kbztársaság 1992. évi kbltségvetéséról és az ~llamháztar­ tás vitelének 1992. évi szabályairól rendelkezik. E tbrvény GG.§-ának /3/ bekezdése arra hatalmazza fel a pénzúgyminisztert, hogy - értelemszerúen csak az l 992 .évi kiadások tekintetében - 1993. február 28-ig pátkezelési idéiszakot állapítsan meg. Haladéktalanul intézkedem, hogy az 1992. évi maradványok elszán1olására az intézmények felkészüljenek és a pénzügyminiszter által megállapítandó, a pótkezeléssel meghoszszabbftott idGszakban az 1992. évi beruházási keretek elszámolása a t6rvényes rendben megtörténjen. 2. l Hat8rozoUan vissza kell azonban utasitanom Vezérigazgató úrnak az 1991. évi "maradványok"-kal kapcsolatban kialakult l1elyzetro tervezett intézkedését. ' Egyrészt nincs olyan t~rvényes lehetőség, ami ilyen és hasor1ló intézkedés meghozatalára bárki t is feljogosítana.

2

6.sz. melléklet l 2. oldal a V-2-37/1993.sz.-hoz

- A t~rg~évet k~vet6 év novemberében intézkedést hozni az el6z6 évről áthozott maradv~nyokról ~nmagában is abszurd elképzelés; - Az Országgyűlés t~rvényben r~gzítette az elmúlt évi zárszámadást, tehát a múlt évet maradványaival együtt lezárta. Másrészt kisérlet sem t~rtént annak megvizsgálására,hogy a maradványok mennyiben voltak lek~tve, illetve azóta milyen mértékben kerültek felhasználásra. Így nem d~nthetó el, hogy mennyi az "áthuzódó munkák fedezete", és nem szabályozott kérdések utólag nem szankcionálhatók. Kérem Vezérigazgató urat, hogy fentieket intézkedéseinél sziveskedjék figyelembe venni. Egyben tájékoztatom, hogy levelemet a Pénzügyminiszter úrhoz is eljuttattuk.

Budapest, l 992. novernber

~.

Üdv~zlettel:

Láng István

,..

7.sz. melléklet

Az AKA kéozése és felhasználása 1990-1992.

a V-2-37/l993.sz-hoz EFt 1990.

•

Me g n e v e z é Nyitó állomány L Bevételek - kut.helyek befizetése! - MTA köz p. el6irányzat - más szervekt61, alapoktól átcsop. egyéb értékpapir töke + kamat • vállalkozás á tm. forgóa. fUgg6 tételek - összes bevétel:

-

--

Terv

~én v

Terv

47.258,4 45.327,0

100.000,0 50.000,0

'18.668,2 65.046,0

44.639,9

78.431,1

41.122,6

51.344,1

-

-

'

- más al:apoknak - egyéb • felujitá.s

20.000,0 34.000,0:

18.000,0

86.000,0

88.786,5 1.560,0 17.500,0

-

269.389,8

47.769,0

399.566,7

150.000,0

520.079,2 140.000,0

42.769,0

38.934,3

100.000,0

52.35119 12LSOO,O

392.557,8

60.000,0

4) 15l.515,h

30.000,-

28.591.a

136.900,6

189.205,9

-

78.931,2

5.000,0 .•

5.000,0

168.473,8

• Átmen. f. alap FÜgg6

24.00029

-

- összes kiadás: Záróállomány:

4(.769,0

50.000,0

11.098,7

5.888,5

20.000,0

17.20029

210.250,8 474.695,6 '8 J . 9

150.000,0

30.000,-

1.739,2 300,0 1.500,0

)60,0

269.389,9 566.231,4 141.500,0 2.767 7

3.000,0 358.148,7 37.176,8

60.000,-

megoszlása

a./ - kutatóhelyek egyéni kt;tatók b./ - összes elf. pályázat száma

- összes elf. pályázat alapján nyujtott tám.

-

-

-

-

-

-

-

-

Kut. megbfz., kötel. váll. - állami megbizás

-

-

országos • tárcaszintd

6.050

l

-

tárcaköz i

- kut. szerz6dés • uj tud~ irányza tok ,módsz • jelent6s elméleti, gyak témák • aktuális jellegilek • pol., gazdasági döntéaeket megalapozó •

151.515;1

52.:351,0

'38,934,3

-

-

40.000,0 20.000,0

206.918,5

37.200,~

l

203.218.!

1.545,7 2.900,0

tám~

14.064,8 63.728 ,O

.

- jóléti • Találm. H, Alap

Kut.

Terv

2.767,7

2. Kiadások

- kv. szerveknek szerz:Odésre - egyéb tám..

1993. T~ n v

Té n v Terv 48.919,9

124.048,8 10.000,0 37.769,0

!992.

!991.

14.561·

..

-

-

-

-

-

-

-

-

236

5.264

-

-

8.550

7 ,881~, 24.017

9.362,9

4.679

l3. 753

10.261,2

700

6.700

2.200

18.994,31

..

.,

X1Wu_~ n ·v)(

l '0 J · · · · · · · · · ········t····

Dátum:Budapcst,l993.ápr1lis 6.

aláírás

l., Az: OTKA-val kapcsolatos bevétel

l990.évben 199l.évben

186.220,6 EFt 43.373,7 Ert

2 •• Az: OTKA-val kapcsolatos kiadás

1990.évben

156.029,2 EFt

1991.évben

78.931,2 Ert

l99l.évben a fUggó kiadás éa bevétel tartalmaz azonos

~aazegú

bruttó módon

elazdwolt technikai átvezetéseket

3., Egyéb

tá~ogatások

jogcimet

1991./ egyedi igényekre: p!.k8nyvkiadás, tud.rendezvények 1992./ egyedi igényekre, CERN tagdijra, Lakásépítési alapra, Citibank betét, stb.) 4,, Kutatási azerzódéaek részletezése -AKA

30.375,1

- B6s-Nagymaros - OKTK

SJ.OOQ,O

68.140,0

8. sz. melléklet a V-2-37/l993.sz-hoz

Bérköltség alakulása az MTA fejezetnél Ezer Ft-ban

1990.

Teljes munkaidösök bére

1991.

1992.

Index 92/91.

l. 553.852

l. 866.884

l. 925.411

124

Részmunkaidösök bére

19.080

23.751

23.004

121

Nyugdíjasak

81.580

99.079

108.946

134

Másod- mellékfogl.

19.050

23.781

25.534

134

223.553

287.845

242.251

108

7.440

7.182

6.977

94

202.695

198.592

255.092 47.745

149

2.108.150

2. 507.114

2.634.960

Megbízások Alkalmi munkaváll. Jutalom

összesen:

~os ,.i

9. sz. melléklet

a V-2-37/1993.sz.hoz

Bérköltség alakulása az MTA fejezetnél

Ezer Ft-ban

1990.

1991.

1992.

+

Index 91/90.

Alapbér

L 606.829

1.931.6:37

---------

120

Jutalom

202.695

198.592

---------

98

Pótlékok

41.207

57.781

---------

140

Prémium

19.817

12.312

---------

62

Helyettesitési térítés

4.311

3.339

---------

77

Túlmunkadíj

9 738

15.608

---------

160

223.553

287.845

---------

129

2.108.150

2. 507.114

-------·-

119

Munkavisz. kív.egyéb összesen:

+ A beszámolórendszer változásamíatt ilyen bontású adatokat

nem tartalmaz

10. sz. melléklet a V-2-37/1993.sz-hoz

Létszámadatok alakulása

(fő)

az MTA fejezetnél

Ezer Ft-ban

1991.

8.550

7.602

Részmunkaidősök

298

255

189

63

Nyudíjasok

683

691

703

103

9.531

8.548

7.778

82

Kutatóintézeti létszám

8.258

6.961

6-.301

76

Tudományos létszám

3.221

2.943

2.862

89

Természet tud. Társ. tud.

2.502 719

2.240 703

2.162 700

86 97

1.132 1.085

1.119 914

1.119 852

99 79

Teljes

munkaidősök

1992.

Index 92/91.

1990.

81

Tudományos fokozat Akad + Dr + Kand. Egy.tanári cím, doc.

ll. sz. melléklet

a V-2-37/1993.sz-hoz

35.

év alatti tudományos dolgozók számának alakulása

Természet Társadalom tudományos

Tudományos Együtt dolgozók összesen

34 év alattiak részaránya %

Ebből

1988.

901

206

1.107

3.272

34

1989.

834

207

1.041

3.221

32

1990.

834

207

1.041

3.321

29

1991.

658

201

859

2.943

29

1992.

670

172

842

2.862

29

1992/88. 1992/90.

74% 80%

83% 83%

76% 81%

87% 88%

12.sz. melléklet 9. előirányzat csoport - Fiatal kutatók pályázatos tám%g,Yt6a37/l99 3 .sz .hoz milliÓ Ft

Eredeti

előirányzat:

70,0

előirányzat:

70,3

Tényleges felhasználás:

38,8

Pénzmaradvány:

31,5

Módosított

Felhasználás címek szerinti megbontása .04 Cím

MTA Természettudományi kutatóintézetek

30,0

05 Cim MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek

6,8

07 Cím MTA Kutatási tev.kieg. Szervezetek

2,0

Összes felhasználás

38,8

.·. AJ,adé1nikusok nélkül! I(IMUTATÁS ~z

13.sz. melléklet

a V 2 3'7/1993.sz-hoz

é1· (személyi alapbé1· + bérpótlékok) á tlagó ,-ól állománycsoporton ként

1992. Kulcsszám

Adotok

Ft/fő/hó-bon

Összes 1:>61· okadémioi átl
Munka\<.01· mc~ncvczése

3 601

l ntézeti ig3zgotó

57. '!311

3 602

l ntézeti igozgatóhel yettes

47.G!l1

360 3

Intézeti

főosztályvezető

'19. 311

3 604

1ntézeti

osztólyvczctő

40.078

Tudományos

vezetői'

'111.477

osszesen:

3 621 l B

Tudományos tonácsudó

37.950

3 G22

Tudomónyos féímunkotó1·s

30.192

3623/1

Tudományos munkatá1·s

50.

3623/2

Tudomiinyos munkatárs

40-SO. év között

25. '186

3 G23 l 3

Tudományos munkotá1·s

110. év nél fiatalabb

21.847

36 211

Tudományos segédmunkotá1·s

30.6211

~vnél idősebb

16.195

25.179

Kutotólt összesen: Nem tudornitnyes

l

vezetők

33.059

összesen:

Szokolkolmazottal' összesen:

17.472

Ügyviteli dolgozók összesen:

14.8GB

Fizikili dolgozók összesen:

13.9G9

l ntézeti összesen:

l

21.!J61 -··

Akadémikusok nélküli ·

Intézetek rangsora kutatói összes bér s.,errnt

l_3/amell8klet a V-2-37/l993.sz-hc Rangsor Intézet ne1·e

Létszám

Összes bér Százalék 1992

!992

l

2 3 4 5 6 7 8 9 10

ll

12 13 14 15 16 !7 18 !9 20 21 22 23 24 25

26 27 28 29 30 31 32 33 34 --· 35 --· 36 37 3P.

39 40 --· 41

~~

_4:1----

- -44..,'--45

KFKJ ATOMENERGIAI KI. SZTAKJ KSZI VILAGGAZDASAGI KI. KÖZPONTI KÉMIAI KI. NÖVENYVEDELMI Kl. POLmKAI TIJD. INT. IZOTÓP KI. KFKIRMKL IPARGAZD. KI. MUFI ALLATORVOSTIJD. KI.

MUKK.I TALAJTANI Kl. KFKI SZILARDTEST FIZ. KI PSZICHOLOGIAI INT. REGESZETilNJ~cT

BALATONI LIMNOLOG. KI. KÖZGAZDASAGTIJD. INT. BANY ASZAT! KUT.LAB. ÖKOLOGIAI Kl. !' FILOZOFIAI INT. l ALLAM ES JOGTUD. INT. l GEODEZIA! Kl. l KFK! ANYAGTUD. Kl. FÖLDRAJZTUD. Kl. ATOMMAG KUT. INT. KFK! MERÉS ES SZT.Kl. MATEMATIKAI Kl. KFKI CSILLAGASZATI Kl. TÖRTENETTUD. INT. REGIONAUS KUT.KÖZP. SZEGEDI BK. T ÁRS.KONF.KUT.KOZP. MU~VÉSZETfÖRT. KI. TTKL KOKI IRODALOMTIJD. INT. AKSZI ~M KI!!. ZENETIJDOMANYI INT. MEZÓGAZD. KI. NYELVTUDOMANYI INT. NEP-rWZTiüJT. INT. SZOCJOLOGIAI Kl: AKÁ.IlÉM!AÖSsZESEN l

93 !76 7

24 !69 38 22

50 117 !4 66 26 44 30 74 35 22 24 59 7 21 30 16 22 51

18 76 64 50

13 26 50 31 !95 22

!7 44 39 44 316 21 34 55 20 !6

238 8

38638 34 662 32718 29555 29531 294 50 29010 28 544 283 49 28247 28114 27105 26 668 25769 25675 25656 25650 25 585 25279 25193 24 205 240 77 239461 23 444 232 64 23130 228 84 228 84 22 784 22 597 222M 21900 21818 2!613 21544 21248 21144 21042 19928 19871 19791 !9 568 19519 18582 15991 25179

.

!53 !38 130 117 l 17 117 115 113 113 112 112 108 106 102 102 102 102 102 100 100 96 96 95 93 92 92 91 91 90 90 88 87 87 86 86 84 84 84 79 79 79 78 78 74 64

14.sz. me+léklet

a y 2 3t;I993.sz-hoz

Az NTA fejezet szállítói és vev o

állományának alakulása

Millió Ft-ban Vevő

Hegnevezés

1990.

MTA összesen

Szállítói állomány

állomány l 991.

1992.

1990.

1991.

1992.

740,1

619,4

609,7

414,9

94' l

54,3

649,7

482,1

599,5

273,0

96,3

53,5

-Izotópkutató Intézet

47,8

44,8

6,6

14,7

l3' l

7,6

-Központi Kémiai K. I.

29,6

34,6

50,5

2,7

ll' l

2,4

429,5

383,6

300,0

207,5

54,4

9,7

37,9

45,0

78,0

31,9

7,5

11,5

. 38' 2

46,6

28,2

3,2

5,4

l' o

18,0

16,7

16,4

1,9

3,1

-0,4

Aut.K~

34,1

123,2

43,5

-1,8

-5' l

0,7

-Természettud.Kut.Labor.

7,4

9,1

10,3

-0,1

-0,6

-

-5,9

-3,9

1,3

-0,1

0,9

-

l' o

0,2

0,3

-

-

-

Ebből:

Természettudományi kutatóintézetek

-Köz ponti Fizikai K.I. -Hezőgazdasági

-Műszaki

K.I.

Fizikai K.I.

-Szegedi Biológiai Közp. -Számítástechn.és

Társadalomtudományi kutatóintézetek

-Közgazdaságtudom.Int.

Budapest, 1993. április 7.

y'

11

.(1Ct~~ n ~J ' c. l ................. ,· .......,/./ aláírás

15.sz. melléklet a V-2-37/199. 3.sz-hoz _____ lf.§&Y!~_r_]'~
l3r-u t tó é r· t. öss2ee öef::z.es Br·ut tó ét·\ .. E r· t {i:~::;:;c·· u:·~rTi e .'.ie::.=.~·.:..:.c-t::en nyitó nf1vek. c e: ö kk. 2C(I t"' Ó

1egnevezée. 1990. ev 11 .. Ingatlan

1'/

Gepek~

7.092,7 68,4

ber-end. 13.

Jár·mű

16. üzem}{Ör.

kiv.

776' 9 1.033,0 13 '9

26,4

0,2

t:t.-;:;.- ért.:"rN;:;; i:·;:;:-:- é r:~·:-l'i' eT);;:~~;,, n-· i\•=- i· 8)'' · -) ;..:z-it·ó bPut L'-•=· ért·.. J~:-éb.:.tn

i le-;.irt.

.::tlJC.e:::.:.zJ:.

41,6

4.577,8

l. 0 84' 3

3.493,5

76,3

7,7

883,0 10,7

7.242,7 71,6

4.188,9 39,1

3.053,8 32,5

42,2 45,4

1.575,2

-

26,6

ll' 7

26,6

------· ···-·---------· ---------11.030,0 1.824 ,o 935,3 11.918,7 . . r---------- 1------.. - -------·-- _...________ ·-··--·-

5.312,3

l 6.606,4

.

1.154,1

3.714,2

76,3

!1,2

3.955,8 36,6

2.967,0 50,0

42,9 57,7

1.421,8 10,5

......

)eszesen:

1891- év l l . Ingatlan . '4.577' 7 l '="' Gépek,

be rend. 13. Jármü 16. Ozemkör. kiv.

7.242,6 71,7

.. _.

26,7

514,4

223,8

4.868,3

776,3 33,2

1.096,1 18,3

6.922,8 86,6

0,5

61 ,o

34,8

-- t----------- -------!Jsszee.en: 1992. év l l . Ingatlan 12. Gépek, be remi. 13. Jármü Jsszesen:

11.918,7

1.358,7

-- ----4.941,8

1.477,2

6.552,7 85,9

2.076,0 43,3

----- - - - - - - - · 1.338,7 11.938,7

-----469,0

.

- - - - - - - - -- L.._ ______ - - - - -

0

l

55,4

l

1.594,6

61,0

5.146,5

6.792,2

56',9

1.443,5

1.278,0

4.672,0

78,5

11,9

4.389,5 42,8

2.375,8 56,8

35,1 57,0

1.832,2 10,6

---------- . 5.950,0

1.863,4 6.765,3 29,6 99,6 ---------- 1-------- --·-------2.362,0 12.814,9 3.596,5

11.580,4

- - - - - - - L_._ _ _ - - - - - - - - - - - - -

--------------· ---··-- ___ 5_~ 7: ~-·_:__j_ --~:.:...0_~·!___ !...__ ~------~--

1882-ben es::.köz.(·sc•por·tonJ;.ént. a br~l.Jt.t(. Gl·t.2l:bi::ll a felú._iit.ás értéke: berendezée:el·: ..... t·l 11 t., J át'múvek ..... 1·1 Ft.

t·legjegyzés: Gép~k

t·l Fr.--1:-';,"

-- r--------------

--r-----3.842,5

.................. ---~-·

A táblázatot fejezet! szinten, MTA Titkárség és Y. er· j ük kitölten i fejezeti szinten csak az idegen kivitelezés van meg!

incé~;nényel:

ósszeeenre

és

5 5 , 7 _j _____ ...:.:_~~~~---· ingotlr..tnok ..... t-1 Ft.,

intézményenként

__

·'

külön-kUlön

//

,...--

16. sz.

2~:-:J'l2z2si

ke:-c:o:.:

elosztisa

és

me~éklet

a v 2 3"17 99j.sz-hoz

fs! 'l::!sznál ás;).

Össze';) ek: r-·,;:- t-jz,;--,

M E G tl E V E Z

~

1990. évi tény

5

[992. évi tény

1991. évi tény

~2R!SOi< .~lyitó

ma::advány I. l-jén

e:;Jól: köl tsé;.;~vetés lekötve szaJad keret szá~itáste~hnikai á~azc~ ~~Cl tséavetési

In-tézeti és

iuttatás

e~!Yéb

190,0

124 l 2

0,2 407

716,9

531,4

3J8.0

497,2

609,4

379,7

168,2 403 8

m<jszerhez tlsszesen:

o

520.0 572 ,o

források

eOJ6l: épitéshez,:.: -~RÁSQK

194,8 1,3 0,8

[G2 [/ 'l •

124,4

196,9

304,0 200,7 103,3

229 7 1.140,8

1.208,9

801,2

"TEL OSZTAS

finanszirozása épitéssel összefüggő áthúzódó új keret intézeti és egyé~ forrás Atomrekator áthúzódó új keret intézeti forrás gép-mGszer közp.d8nt. áth1zódó új Y.eret intézeti és edyéb forrás

Be~uházások eb~ól:

1.132,2

1.282,7

798,3

58,5

24,6

64,0

163,5 168,2 64,9

185,8 367,9

112,3

200,3 6,5

2,0 5,0 ll,B

7,8

65,4 350,6

0,4 121,6 189,9 103,3

88,9 216,5 229,7

~03,8

6,0

8,0

0.2

O.G

1.228.9

l.ltJ. !3

2.9 .2

[J]

_;..;.:::;z!:!.:...!..s s~:uh~zási fel~aszn212s

c~85l:

Ato::~reat:tor

gép-rrt;:::zer köz;=~. fcrr<':s

intézeti és

egy~j fcrr~s

1.68,2

70,6 326,2 403,8

_:..;;.szr;t.LÁS Összesen: :;:;ü~·jl

l9

n

dccern~erébcn

142,4 367,9 11,8 (s.f.) 183,8

189,7

757,9

5' 35,6

1.158,5

összefÜJJ5 kCz~.forrás ín:ézeti és e~y8J fo~rás

é~itéssel

178,3

200,3 0,4 (s.f.) 305,6 103,3

• 229' 7

6,0

8,0

124.4

197.2

1.288,9

1.140,8

'3

8:~,2

elvo:-tvc, 7,2 II,Ft

Átcsoportositásra nagyjavítási keretből székház rekonstrukció miatt: 1992. 1991. 1990.

20C millió 218,6 milli ó 9i,4 millió

31/,2/

A~ in:é~etek

fajlagos

~u:a:ói

17.sz. melléklec

a V-2-37/l993.sz.hoz Egy ku-

Ku ta tó he ly ek

F;Ft/fó

...

Egy kutat6ra

::a tóra jL:tÓ felú jitás nél küli költ ségvetési tácog,"

bruttó értél

l

nett 6 érték

Hns:nilhatósár,i

Egy kutnt6ra jutó gép, be rend. fels:.erelés

jutó befektetett tárgyi eszköz.

l

bruttó érték

fok

Esy \:'. ta t 6:-: jutó :_

fok

/gép,berende~és, fel&zcrelés/

nettó érték EFt/fó

Ert/ [Ó

Használhatósági

%

építe

tcrü: ~2 fr íj

%

918

7.034

3.981

4.002

1.540

57

38

lJ3

. 1.616

4.912

2.533

2. 781

1.075

52

39

356

K.l.

4.823

2.839

2.205

1.071

59

49

211

c:

1.151

Eányaszati Kéc.Kutatólab.

1.346

5.055

2.149

2.875

1.059

54

31

!99

·'~•

Csillagászati Kutató Int.o ·

1.183

5.561

1.931

3.060

285

35

991

2.027

1.115

1.306

593

55

45

104

!.485

6.132

3.014

3.778

1.108

49

29

l 74

!.670

9.654

5.630

5.602

2.498

58

45

263

"1.358

5.539

3.120

2. 781

1.258

56

45

400

Ato~agkutat6

Intézet

2. Állatorvostudo~~nyi K.I. 3. Balatoni

Li~nológiai

6. Földr~j z. tudományi K.t. J. Ceadédai és Geofi:z:.K,l.

a: Izot6pkutat6 Intézet 9. Kisérleti Orvostud.K.l.

!28

9.

x

x

x

x

.x

57

8

-

985

5.639

3.266

3.486

1.699

58

49

!36

756

330

112

124

47

34

38.

56

i. 3. Hez.ógazdasági Kut.Int.

2.214

13.687

9.346

7.246

4.741

68

65

652

"· :5. HúszGki Kéciai Kut.Int.

1:106

6.794

3.094

5.409

2.036

46

38

163

625

4.063

2.814

2.107

1,162

69

55

31

:5. Nö\·byvédelci Kut.Int.

L 953

2. 474

1.325

l. 44 J

637

54

44

14 2

i \l, Központi Fizikai K.I.

\l. Központi Kémiai K,I, 12.

~ate~tikai

KutatÓ·I,

Húszaki Fizikai Kut.lnt.

~7.

Ökológiai és Botanikai K.I.

l. 688

3.912

2.571

1.885

1.058

66

56

303

:a.

S~ámitástech.

éa Aut,K.I,

l. DS

6.090

J. 482

J.OS3

l

739

57

24

324

., .

Szegedi Biológiai Kö,pont

1.105

5.352

2.855

3.232

1,269

39

l BB

:o.

7al~jtAni

53 41

39

277

52

26

131 '-X

éo Agrokéc.K.I.

21. :e rll.é!l~cttuC..Kutnt6lnb, ~2.

KFY..l Atomenergiai K.I.

~J.

KFKI

~

KCi
...

s~11Jrdtest!i~.

K.l.

2 5. KFKI Anyagtudományi K.l. 26. KFY.I Hérés- éa Számitáatcchni~~i K.l. TE~~.TUD;FÚO.OSSZESEN:

l.

Áll~-

és Jogtud. Intézet

..

i

c

1.515

3.457

1.426

2. 307

895

. l. 329

9.057

4. 728

5.049

!.390

l. 602

5.056

2.813

2.533

1.142

56

45

!.549

4. 732

l. 907

4.732

1.907

40

40

1.469

3.886

940

3.886

940

24

24

"' :o:

'!.527

7.512

2.047

7.512

2.047

27

27

:-:x

'Q

....

37

201

59

l' l

l. 469

2.0Jl

800

2.031

800

l. 318

6.261

3.31J

3.696

!.356

39 53

l. 297

513

133

486

!Ol

26

22

561

!25

47

125

47

38

38

25

790

321

126

321

126

39

39

26

4. IrodAlomtudományi Int,

'798

236

105

229

100

44

44

25

5. Közgudaságtudományi 1.

o26

407

!46

407

146

36

36

70

40

40

2. Filozófiai Intézet 3. l par- és

V~llalatgazd-k.

Húvé~zettörténeti

I.

699

289

115

289

115

740

246

.82

246

82

33

33

"

711

956

!76

423

116

18

27

25

920

l. 973

479

24

lS

45

785

379

l. 707 501

315

758

194

48

39

16 i

l. 060

974

375

922

344

38

37

eo

681

412 l. 7 89

412 7Bl

ll B 143

29

l. Ot. l

ll B 749

42

29 18

5C

\4. Tört.!nettudományi Int.

758

219

lll

191

93

51

49

l 5. Vil!zgazdasági Kut.Int.

863

606

415.

430

305

69

7l

"

1.306

5,osa

3.901

!.0 78

357

77

33

486

·:243

57

243

<7

'4

,,

14 i'

823

858

385

523

!61

45

31

l

1.182

4. 773

2. 506

2.823

1.027

53

36

i

L'.

K.I.

J. ::épnjzi Kutnt6 Intézet.

e..

Nyelvtudo~ányi

Intézet

g', Pszichológiai Inthet

:o.

F.eg1on.Uia Kutatá!lok Y.p.

:-l.

Rég~szeti lnt~zet

12. Szoc1ológiai Intézet \).

PolltU:.d

Tud.lnt.

:6. Zenetudományi Intézet

l 7.

Tár~dalmi

Koníl. Kut.Kezp.

TÁRS. TUD~ FÓO. ÖSSZESEll: .~

r::::>OSSI(Sf..'\:

x

A fejlagas mutntók a

vagyonkezelő

szervczetnél nem értclmezhctók

:r:x Csak. a táq;yt.1or.ult v.atyon kerU l t tm::gOBztiÍ.r;ra. a tcrUlet(elosztds nem történt meg

JS

l(

22

" ss 161

@Jim@) MAGYAR TUDOMANYOS AKADflv11A

lB.sz. melÍéklet l l. oldal a V 2 37/1993. sz.-hoz

*

Budapest, 1992. szeprember 25.

FOTITKÁR

..

D1: Mádi Ferenc úmak, tárca nélküli müziszter BUDAPEST

Tisztelt Miniszter Úr!

Korábban a pénzügyminiszter úr

leveléb6~

majd a Magyar Közlönyben kifzirderett

konnányhatározatból - minden e/6zetes egyeztetés, tárgyalás nélkül - értesültünk an·ól, hogy 1993. évre az Magyar Tudományos Akadémia részérc 50 millió Ft ~

bentházrisi keretet javasol a konnány. Megem/ü cm, hogy 1990-ig évi 5-600 millió Fl, 1991. évben 407 millió Fl, 1992. évben pedig 300 millió Ft be!llházási keretlel rendelkeztünk, 1993. évre pedig 700 millió Ft-os - megalapozali- igényl nyújtottunk be. Köte/ezetlségeink, a fentickben lcfl·tak, mlnmint a müszerállományunk CD'I'e rom/6 szfnmnala miatl a jamso/t 50 milliú Ft önmagában is elfogadiliiU
hoD' a

szerz6désben rögzftelf hazai támagmás is

rendelkezésre álij'on

..

A fent emUtelt megállapodás alapján az IIF programhoz 1991. é1•bcnJO millió, 1992. évben 40 millió Ft-tal jántilunk hozzá, 1993. évben pedig további 50 millió Fl-ol kellene a progrem z célj'aira rendelkezésre bocsátani. Amennyiben bentházrisi kereliink legalább ezzel az 50 millió Ft-ra/nem lwii/ mcgemelésre, a megállapodásban vállair kötelezetlségiinkct nem tudjuk tcljesfteni. Ez sajnos maga ltlán vonja, h oD' elmamel l'ag)' csökken a világbanki hozzájánt/ás is, tehá! többszörösveszlescg erl7lt:rmm1TI, az infrastntktúrát.

--

- 2 -

lB.sz. melléklet l 2. oldal a V-2-37/199].sz-hoz

Tisztelt Miniszter Úr! Kérem sz{Fes segftségét, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1993. éFi beruházási kerete olyan mértékben ken"iljön megállapftásra, amely kötelezettségeink teljes[tését, folyamatban lév6 bentiiázásaink befejezését, és mindenek el6tt az IIF program vállalt mértéktl támogatását lehet6vé teszt:

Üdvözlettel

0-2-\ 7 Láng Jstl'ál!

~

19. sz. melléklet a V-2-37/1993.sz-hoz _ .!'f2gEr_1'!!!J.'2.!J!;'Í.!.l.Y~~ Jl..l<M ~m_i.§. _ fde2' ~ !=. _Ö.JlJ'~!: sen

intézmény megnevezése Al Jóeszköz (\:ár gyi

en:~ldiz

J fnnn Lar·t
- ----··---··----·----

. ·-------·-···

. ____ L ·--r-

l1egnevezés

1 !~tit)~

er·ed. Ed.

Felújitási tevékenység -külsö kivitelezéivel 21-03 -sóját kfvit.elezésben

236' 6""

ús~z.esen

236,6

-

-

Allóeszköz nagyértékű tárgyi feszközöl: karbánt.art.ása 21-10 -küle:ö kiv i telezőve.l -saját kivitelezésben

183,7 29,7

osszesen

213,4

Allóeszközfenntart,<:\s ö ss::'.

-

450,0

1891. év · .:·•r·ed. el~ tén_Y · --· ··--------

296,6X 171,4 23,1 - L - - ---------··--194,5

- ---- ------~--

-·---------- -------------..

----------- -

{~nv. ___ ..:._

--.

204' l 45,8

e.r-E~d.

J.tJ~i2.

e .i.

l XX30Q,8X

l

év kiadás té n~./.

387,3

260,6 4,5

r-·---····

265' l

300,8 -t----

387,3

;i: t ___ J~;~L _____L3~~~_:_

102,4

296' 6

XX

0

1 _

--+-

1·1 l' t- b[>.ll

------

______ _ XX

249,9

204,3

219,5

70,0

102,4

444,4

500,9

484,6

370,8

489,7

-·

A táblázatot MTA 1'it.kárság intézmények összenenre és intézményenként kjllön-kUJön kérjük kitölteni. x központilag kezelt keret! xxl992.évben esk intézményi szinten, analitikus nyilvántartásokban van adat!

.,./·< /

/

20.sz.melléklet a V-2-37/1993. sz.-hoz A Magyar Tudományos Akadémia pénzügyi-gazdasági ellenérzése során az ellenérzésbe bevont intézmények és gazdálkodó ezervezetek Központi intézmények: Magyar Tudományos Akadémia Titkárság Tudományos Minésítő Bizottság (TMB) Központi Ellátási Szervezet (KESZ) Nemzetközi Együttműködési Iroda (NEI) MTA Könyvtár Intézetek: Izotópkutató Intézet Közgazdaságtudományi Intézet Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) KFKI Mérés- és Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (MSZKI) Központi Kémiai Kutató Intézet (KKKI) MTA Atommagkutató Intézet (MTA ATOMKIJ MTA Földrajztudományi Kutató Intézet MTA Pszichológiai Intézet MTA Zenetudományi Intézet Mezőgazdasági Kutató Intézet Nyelvtudományi Intézet Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (SZTAKI) Kutatóhelyek: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) Budapest i Műszaki Egyetem ( BtvJE) Eötvös Lór·ánd Tudományegyetem (ELTE J József Attila Tudományegyetem (JATE) Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Egyéb gazdálkodó szervezetek: Akadémiai Kiadó és Nyomda AKAPRINT Nyomdaipari Kft CAKAPRINTl MTA Külkereskedelmi Szolgálata Kft (AKADIMPEX) Kutatási Eszközöket K·i vitelező Vállalat ( KUTESZ) MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének Kisérleti Gazdasága MTA Műszer, Méréstechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi (MTA-MMSz Kft)

Kft

a

A megvalósult és folyamatban

lévő

V-2-.~~-/1993.

sz. függelék sz. jelentéshez L

gazdasági átalakulások.

Az akadémiai alapítású intézmények gazdasági társasággá, vállalkozássá átalakulásának helyszíni ellenőrzési tapasztalatai.

MTA MMSZ KFT

Az MMSZ eredményérdekeltségű költségvetési szervként működött. 1992. május 31-ig. Társasággá való átalakulását akadémiai döntés kezdeményezte és a kormány abból a meggo!1dolásából kiindulva engedélyezte, hogy a jogszabályok változása miatt a korábbi működési forma nem tartaható fenn, továbbá új tevékenységek (bel- és külkereskedelem, egyéb termelési szolgáltatás) végzését is megkezdhetik az új társasági formában, a gazdaságos működés elősegí·tése céljából. Ez a legnagyobb súlyú a vizsgált Kft-k között, l milliárd Ft-ot megközelítő vagyonnal. Megalakulására 1992. június l-jével került sor.

tevékenységi l>:öre a kereskedelem. újabban kiegészült a tevékenységi kör élelmiszeripari gépgyártással, piac- és közvéleménykutatással, szennyvízelvezetéssel és kezeléssel. Fő

A Kft két épületet bérel a KESZ-től. A bérleti díj hivatott fedezni az ingatlanok használatával kapcsolatos amortizációs, karbantartási, üzemeltetési és egyéb költ.ségeket. Az ált.ala bérel t épület egy részét "albérletbe" adja egy osztrák cégnek korábban közösen létesített Kft-nek (REXFILt1 Kft). (A bérleti díj 8-szorosa annak, amennyiért a helyiségeket a KESZ átengedte.) Az alapítás évében 74 millió Ft volt. az üzleti tevékenység vesztesége. Ez az összeg magában foglalja a 10,3 millió Ft értékű céltar·talékot is.

- 2 -

Az Mt1SZ rendelkezésére álló, korábbi évek nyerségéből szá.r·mazó készpénz 1990 jú.nius 30-án kb.590 millió Ft volt. Ebből az MTA készpénzbetétként a jegyzett tökébe vitt 550 millió Ft-ot. A készpénz értéke 1993. április 30-ára mintegy 460 millió Ft-ra csökkent. A Kft 50 %-os részarányú., 25 millió Ft értékű tulajdonát képezi az osztrák CENTRON Gmbh Ausztria céggel 1989-ben közösen alapított REXFILM Kft is, amelynek tevékenysége video- és hangfelvételek készítése. Az alapítás évének (1992.) hét hónapjában az árbavétel 70 %-a kül- és belkereskedelmi tevékenységböl, lizingelésböl, és épülethasznosításból eredt. Az akadémiai intézetek részaránya az árbavételes tevékenységnek kevesebb, mint 2 % volt. Az utóbbi évek gazdasági, politikai változásai negatívan érintették az MMSZ működési területét: - a keleti, főleg volt szavjet piacok megszűnése, - a fizetőképes kereslet csökkenése, - a liberalizást külkereskedelem, az uj, vegyes tulajdonu cégek műszerimportjának vámmentessége,

- a korábbi nagy külföldi partnercégekkel való kapcsolat megszűnése, vagy általuk 5 önálló képviselet megnyitása miatt. Az 199.3. gazdasági évet. is veszteséggel zárják terv szerint. Az elfogadott tervben 23 millió Ft a tervezett üzleti veszteség, de még ez is túlságosan optimista célkitűzés, mert a feszített terv végrehajtására a feladatok, határidők és felelösök megjelenésével nem készült intézkedési terv; olyan területeken működnek, ahol jelentős a hazai piaci konkurrencia, az alkalmazott díjtételek nem tartalmaznak elegendő nyereségfedezetet; magasak a bérköltségek; nem ismertek kellően a veszteségforrások.

KFKI A KFKI átalakítására már korábban voltak olyan elgondolások, amelyek magukban hordozták a privatizációs elemeket is. Az 1991.

- 3 -

szeptembereben készül t l1TA előter,j esztes, ame ly a kai Bizottság részére készült, célul tűzte ki:

Tudománypoliti--

- a korábban felhalmozódott súlyos adósságteher rendezését aképpen, hogy az a költségvetést ne terhelje; - a kutatás és vállalkozás szétválasztását~ -- a vállalkozási kapaci tás azon részenek megőrzését, ame ly piacképes; - a csillebérci telephely innovációs parkká fejlesztését. A következő előterjesztés egy hónappal később kelt, aláírója a fejlesztésért felelős tárcanélküli miniszter volt. Az előterjesz­ tés nagymértékben azonos az elsővel, a különbség annyi, hogy a gazdasági helyzet miatt az átalakulást halaszthatatlannak minősí­ tette és nem érintette az adósság rendezés problémáját. Az átalakulás 1992. I. 1-jén megtörtént, f, UJ kutatóintézet ,iött létre és megmar-adt jogutódként a KFKI). A KFKI pedig létrehozta a KFKI Innovációs Rt-t. A 6 kut&.tóintézet megmaradt KFKI néven költségvetési in-tézménynek. Létszámuk a korábbi 2200 f6r61 kb. 1000 f5re csölrkent. A felszabaduló létszám egy része az Rt és Kft-k állományába került. A KFKI korábbi, közel 2 milliárd Ft éves árbevételéneJ:: zöme a vállalkozási szférába ment át, ezek többsége Kft, B amelyekből egy réBzt a Számítástechnikai Rt foglal keretbe. Az előző időBzakban felhalmozódott 500 millió Ft adóBság mellet.t veBzteBégként jelent meg kb. 500 millió Ft kéBzlet leértékeléB (mint eladhatatlan ee:zköz) ée: 100 millió Ft feletti bizonytalan vevőállomány.

A KFKI adóe:e:ágát több intézlredée:e:el próbál ták rendezni: Elengedtek 159 millió Ft Akadémiai Kutatási Alap ée: OTKA befizetée:.i kötelezettséget ée: az OTKA 1990. évi maradványából 160 millió Ft-ot juttattak. A KFKI Rt legfeljebb 300 millió Ft összegű, 3 éves lejáratú hitelt vehet fel az l'1TA és az állami költségvetés együttes garanciája mellett. Ez együttesen 619 millió Ft feletti rendelkezési jogot biztosít.

- 4 -

Az adósság rendezése és az üzemeltetés a KFKI, ill. az általa alapitott KFKI Rt feladatát képezték. Ehhez rendelkezésr·e álltak részvények és üzletrészek. A hitel visszafizetését vállalkozási tevékenységből kellene biztositani. A meghagyott vagyontárgyakkal való gazdálkodás ezt nem teszi lehetövé. A korábbi elképzeléssel ellentétben a földterület tulajdonjogát az azzal összefüggő gazdálkodás lehetőségét a KFKI Innovációs Rt nem kapta meg. Az átaelott vagyonból a KFKI Innovációs Rt egyetlen jelentős értékesítést tudott elindítani, melynek befejezése most történik. Eladja Számítástechnikai Rt részvényeinek többségét, 50%+2 részvényt. Ezt egy 253 millió Ft-os értékben teszi, tehát ennek 50%-át kapja és vár 100 millió Ft értékben tőkebefektetést. A vevő egy angol cég. A részvények induló névértéke 150 millió Ft volt, 1992. nyarán 110 millió Ft-ra értékelték a részvényeket.

a

A tőkeemelésben a KFKI, ha akar és ha tud, r·észt vehet, akkor fenntarthatja a közel 50% tulajdoni arányt, ha nem akar, vagy nem tud, akkor csökken a részvételi aránya. A Számítástechnikai Rt az általa elfoglalt területeknél lényegesen nagyobb arányban ,járul hozzá a telep fenntartási költségeihez. Ez egy diktált 15000 FT/m2/év bérleti díjban ,jelenik meg, míg a költségvetési intézmények 3500 Ft/m2/év bérleti díjat fizetnek. A többségi külföldi tulajdon esetében a bérleti díj víta tárgya lehet. összefoglalóul megállapítható, hogy a KFKI átalakítását egyértelműen az Intézet súlyos gazdasági helyzete (adósságai, eladhatatlan készletei, behajthatatlan követelései pusztuló épületei, út, kerítést stb) tették szükségessé. Ennek felszámolására készült egy gondolatmenetében elfogadható előterjesztés. Ezt az elgondolást fokozatosan úgy alakították át, hogy a gazdasági helyzet rendezése már nem volt kiemelt, nyomonkövethető első számú feladat. Nem készült egy átfogó, nyomonkövethető, minden gazdasági gondot felezétölelő .és rendező terv. A másB:: cél a kutatás és vállalkozás a telephely választása sem sikerült teljesen.A harmadik cél, folyamatos működése és fej lesztése megfelelő források hiánya miatt. szintén akadozik.

- 5 -

Az eredményes megoldáshoz szükséges döntések között sok népszerütlen is kellene, hogy legyen, ezért ezeket elkerülendő, eddig tudatosan vagy ösztönösen félmegoldások születtek.

MTA Izotópkutató Intézet

A kutatóintézet országos viszonylatban egyedülálló tevékenységet folytat. Itt van az ország egyetlen "A" besorolású sugárlaboratóriuma. A fenntartás költségeit nagymértékben növeli a fegyveres nagy épületállomány, saját tüzeltóság fenntartása.

őrzés,

a

Az első átalakulás 1984-ben történt, ekkor hozták létre az IZINTA Leányvállalatot a tudományos kutatáshoz, fejlesztéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató feladatok ellátására. Az 1993 . .január l-jével kormányengedéllyel végreha,itot.t. átalakulás után a leányvállalat IZINTA Kft-vé alakult, továbbá az Izotóp Intézet Kft:-be került a Diagnoe.oztil;ai Kutató Laboratórium és az Izotóp és Sugártechnológiai Laboratórium. Ezzel bizonyos kutatások is elkerültek az egyébként költ ségvetési int.ézményként megmaradt Izotópkutató Intézettől. A megkötött szerződés értelmében 3 évig az Intézet a Kft-be vitt tőke után osztaléket nem kap. (Az előző években a vállalkozási bevétel mint 220 millió Ft volt évente, 1993-ra 285 millió Ft a tervek ezerint). Az átadot t. eszközök amortizációjának 50%-át bérleti dij eimén tériti a Kft az Intézetnek, a "O" -ig történő leírásig. Az Izotóp Intézet Kft. törzstőkéjéből 22 millió Ft (51%) az MTA nevér·e bejegyzett müszer apport, 16,7 millió Ft (39%) az Izotóplmtató Intézeté. Törzstökén felül 9 millió Ft eszközt térítésmentesen kapott az Intézettől a Kft és 33 millió Ft értékü törzstökén felüli eszköz után fizetendő az amortizáció fele. Ugyancsak a törzstökén felüli juttatás az IZINTA Kft-ben levő üzletrész 51%-nak átengedése 7,6 millió Ft értékben, azzal a kikötéssel, hogy az onnan származó

-

6 -

osztalék csak fejlesztésre fordítható. Az IZINTA Kft törzstőkéje megegyezik a leányvállalat vagyonával. Ebb61 7,6 millió Ft az Izotóp Intézet Kft üzletrésze lett, ezzel megszerezte az IZINTA tabbségi tulajdonát. A t6rzst6kén felüli vagyon az el6zó évek nyereségéból képz6d6tt, ez a rész az IZINTA saját t6kéje. A t6rzstókéból 3,5 millió Ft a munkavállalók tula,i donában van_ Az átalakulás során az a cél, hogy a kutatás és vállalkozási tevékenység kül6nválik, teljesül, de ennek önmagában gazdasági haszna nincs. A megtermelt eredményból 3 év múlva t6rtén6 részesedés ma még csak hipotézis. Tény, hogy a létszám kb. fele (160 f6) kikerült a költségvetéBból, de az iB tény, hogy a visszamaradók teljeB költ B-ége a köl tBégvetéBt terheli ma,id, me rt a hasznot hozó tevé-kenyBégek iB kikerültek a költségvetABi körból. Tény az is, hogy az átaelott eszközök amortizációs terhe 50%-ban továbbra iB költségvetésé. Az Izotópkutató Intézetben végbement átalakításokat nem lehet csak gazdaBági alapon nézni. Az intézet olyan környezetben van, ahol ür·es épületek haBznoBí t ása. igen nehéz, Bzinte lehetetlen a sugárveszéllyel kapeBolatos adottBágok miatt. Az, hogy MagyarorBzágon, BudapeBt egyik legszebb helyén fenn kell~e tartani egy KFKI-t,Izotópkutatót, Atomreaktor-t, az messze men6 kérdés. nem tartozik a vizsgálat körébe. Azt azonban látni kell, hogy amig ez az egéBz ob,iektum létezik, egyes részeinek átalakítása, úgymond privatizáláBa gazdaBági szempontok alapján nézve csak igen szűk határok között mozoghat és igen nehéz elvárni a valóban gazdaságos működést.

MTA Martonvásári Kutatóintézete

A privatizáció a Kutatóintézetet a különbözó Kft-be fektetett eszközök nagysága alapján csak igen kiB mértékben érintette. A Mez6gazdasági

Kutatóintézetben a részleges privatizációra olyan a formában került sor, hogy a Kutatóintézet, egy Kft-re ruházta át a kereskedelmi feladatok ellátását, amelyben a Kutatóintézet éB a KíBérleti GazdaBág dolgozói voltak a tulajdonosok.

- 7 -

1991. december 6-án a kutatási és gazdasági tevékenységben érdekelt magánszemélyek a Társasági Törvény alapján megalapították a BAZISMAG Kft-t és az ELin1AG Kft-t. mindkettőt egyenként 1,8 millió Ft készpénz törzstőkével, 100%-os tulajdonosi arannyal. A Kutatóintézet és a

~1agyar

Tudományos

Akadémia

a

Kormány engedélyével, mindkettőbe belépett: a bevitt vagyon a Kutatóintézet részéről 310 ezer Ft, az Akadémia részéről 780 ezer Ft. Belépett továbbá a Kisérleti Gazdaság is mindkettőbe, egyenként 310 ezer Ft-tal. A magánszemélyek tulajdonosi aránya ezután 55%-ra csökkent. amelyek A Kutatóintézet több más olyan társaE:ágba lépett be, vetőmag értékesítéssel foglalkoznak. E befektetéseknek nem az a célja a Kutatóintézet részéről, hogy az elhelyezett tőke után osztalékjövedelemre tegyen szert, hanem az, hogy a tulajdonosi képviselökön keresztül betekintést nyerjen a kereskedelmi tevékenységbe és szükség szerint reagálhasson arra. Ezeknek a befektetéseknek a nagyságrendje 50 ezer Ft és l millió Ft között mozog. A Mezőgazdasági Kutatóintézet részt.ula,idonosa t.ovábbá három olyan Kft-nek, ahol a tulajdonosi érdekel t. ség szintén nem az osztalékjövedelemben, hanem az illetö Kft-ben végzet.t tevékenye:égben van. A kutatóintézet gazdasági eredményeit a gazdasági társaságokban való részvétel a csekély tőkerész miatt. érdemben eddig nem befolyáe:olta. A Kutatóintézet további sorsa nem vonatkoztat.ható el leti Gazdaságétól.

a

Kisér-

MTA Martonvásári Kutatóintézet Kisérleti Gazdasága A Gazdaság jelenleg állami vállalatként müködik. 100%-os tulajdonosa az AVU. Az átalakulást az MTA, az AVU ée: a Budapee:t Bank kezdte meg az 1992. évi LIV. törvény alapján. Célj a a felszámoláe: elkerülése, az eladósodottság ce:ökken-tée:e, az állami vagyon hatékonyabb müködtetése. 1992. szeptemberi adat.ok szerint a sa,iát tőke pótlási értéke 787 millió Ft, az idegen forráe:ok öe:szege 841 millió Ft.. A befektetett ee:zközök 78~6-a zálogjog gal terhel t. A léte:zám kb. 400 fő.

- 8 -

Tevékenységének döntő súlya a vetőmag előállítás. Az állattenyésztés genetikai állománya és technikai felszereltsége átlagon felüli. A Gazdaság igen nehéz pénzügyi helyzetét részben a korábbi. kellő szakértelem nélkül végzett ipari tevékenység következményei okozzák.(A kár végleges mértéke eddig- a folyamatban lévő eljárások miatt- még nem állapíthaták meg.) Tovább fokozták a Gazdaság nehézségeit a több év óta tartó aszálykárok és a hitelek magas kamataí. A Kutatóintézet és a Kísér·leti Gazdaság tevékenysége szorosan kapcsolódik egymáshoz. A Kutatóintézet a Kisérleti Gazdaság nélkül működésképtelen.

Az átalakulási ter·v lényege az, hogy minden müködő vagyonrész megmaradna az Rt-ben. irtékesítesre a kisállattenyésztő telep, a szálloda és a magánlakások kerülnének. A föld az AVü t.ulajdonában marad, a Gazdaság bérletet fizetne utána. Az újonnan létrehozandó részvénytársaság tevékenységi körébe csak az eddig is nyereséges mezőgazdasági területeket kíván,ják felvenni, úgy gondolják, hogy ezen a területen rendelkeznek magasszintü szaktudással a Gazdaság szakemberei. Az idegen profil - amellyel a 80-a.s:'.'évek végén próbálkostak - igen jelentős veszteséget okozott. a Gazdaágnak a 90-es évek elején, illetve még ezévben is. A jövőt illetően az látszana célszerűnek, hogy a Kutatóintézet és a Kisérleti Gazdaság, valamilyen formában kötődne egymáshoz és a kutatások eredményein osztoznának.

Az átalakulás során felvetett lehetőség, hogy a dolgozók MRP útján kivásárolják a Kisérleti Gazdaságot lényegében nem képzelhető el, ha a Kutatóintézet és a Kísérleti Gazdaság sz·oros kapcsolatban működik. A Kisérleti Gazdaság hovatartozását, a tulajdonosi kérdést egyedi kérelem alapján feltehetően tisztázni lehetne az Akadémiai Törvény megjelenésétől függetlenül, az előtt is. Ezt valószínüleg befolyásolná, ha az MTA is megtenne minden ma lehet.séges lépést a Kisérleti Gazdaság talponmaradása érdekében.

- 9 -

AKAPRINT Nyomdaipari Kft Részben önálló költségvetési szervből 1990. novemberében alakult át Kft-vé összesen 32,7 millió Ft értékű vagyonnaL Feladata kis példányszámú tudományos kiadványok, j egyzetek megjelent.et.ése. A megrendelők mintegy 80%-a akadémiai intézmény. Az adózott eredménye 1991-ben 2,7; 1992-ben 5,8 és szerint 1,2 millió Ft. A Kft a tulajdonosnak - megállapodás szerint - 3 osztalékot.

1993-ban

évig

nem

terv

fizet

Az 1993-ra tervezett üzleti eredmény (0,5 millió Ft) elmarad az 1992. évitől (1,9 millió Ft). Az 1993. évi adózott eremény - terv szerint - 1,2 millió Ft érték körül várható. Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat Az átalakulás az ellenőrzés legesen nem fejeződött be.

időszakában

A pr· i vatizáció célja az állami

vagyo~

folyamatban volt, még vég-

eredményesebb

működtetése.

Az átalakulás előtt álló vállalat alapitója az i"lTA főtitkára, a tervezett átalakuláE't illetően a tulajdonosi jogokat az AVü gya}:orolja. A társasággá alakuló előkészítésére a zást. A vagyonér·tékelés az ellenőrzéE' volt.

Cégműves

Kft

időpontjában

kapott megbíis folyamatban

A cég vagyona hozzávetőlegesen 990 millió Ft. Az induló tőke összege kb. 575 millió Ft, az idegen forrásoké 360 millió Ft. a foglalkoztatott létszám l'b. 650 fő. Tevékenységi kőre: kiadói tevékenység; nyomdaipari tevékenység, könyvkereskedés. A Cégműves Tanácsadó Kft javaslata az volt, hogy a vállalat elő­ ször Kft-vé alakuljon át, majd a második lépésben a kiadó alapít-

- 10 -

ványi formában működjön tovább, mert így az MTA az általa szükségesnek tartott mértékig támogatui tudná. A nyomdát a tanácsadó cég piaci alapon javasolta működtetni részvénytársasági formában,vagyonátcsoportosítással. A kereskedelmi egységeket együttesen vagy egyenként javasolta privatizálni később eidöntendő tulajdoni arányokkal. Felrnerült, hogy a tulajdonviszonyokat az akadémiai törvény életbelépéséig átmeneti megoldással rendezzék. Az MTA elnöksége felhatalmazta az Akadérnia elnökét, hogy kérje az AVü-t.ől a tulajdoni jogok átadását. A helyszíni ellenőrzés alapján megállapi tha tó, hogy az át.alakulást több lépésben tervezik. A jelenlegi tulajdonviszonyok nincsenek összh~ngban a logikus, célszerü tulajdoni formákkal, mert a kialakult helyzetet bízonyos törvények szükségszerü alkalmazása idézte elő. !gy a tula.idonos ma az AVü, azonban bizonyos jogokat alapítás és szakmai felügyelet eimén az MTA magának érez, bár ezeket a jogokat a jelenleg élő törvények nem teszik felreérthetetlenné és szükségszerűvé számára. Így az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat könnyen kerülhet olyan elbírálás alá az AVü-ben, mint a sok ezáz máe vállal..at., azonban remélhető, hogy az Akadémia elnökének kéréeét. nem fogja az AVü elutasítani. Pillanatnyilag azonban a jogszabályok alapján valós veezély, hogy AVü felkínálja eladásra az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalatpt, ami ellen az MTA-nak iclöben és folyamatosan célszerű haté.rozott ellenérvekkel ti l takozni. Ez a megismert anyagok alapj án úgy látszik, folyamatban van és várhat.óan az Akadémia e zámára kedvező formát ölt. A további gondot az jelenti, hogy különösen a szerüsítéséhez jelentős befektetéeek lennének amivel az MTA nem rendelkezik.

nyomda korszükségesek,

AKADIMPEX Kft A korábban eredményérdekeltségü AKADIMPEX költségvetési szerv 1991. I. l-jével alakult át Kft-vé. Ekkor még az át.alakuláehoz kormány engedélyre nem volt szükség.

-

ll -

A törzstőke összege az induláskor 20 millió Ft volt, 87 ,5~{-ig és 10%-ig alkalmazotti tulajdonnal.

MTA

A Kft. tevékenységi köre külkereskedelmi tevékenység. Ennek során az akadémiai intézetek által megrendelt kistételü, gyors beszerzéseket is teljesít. A tevékenységi kört elhatározás szerint egészen nagykereskedelmi tevékenységgel bővítik.

Az MTA az alapitáskor a törzstökén felül összesen 72 millió Ft összegű ,juttatást, ezen belül további 27 millió Ft készpénzt, 3 millió Ft-ra értékelt iparjogvédelmi jogokat, 9 millió Ft értékű tárgyi eszközt, 10 millió Ft ér-tékű befektetést és 23 millió Ft értékű bér·lemény használati jogot adott át. Az 50 fő létszámot foglalkoztató Kft adózott nyeresége 1991-ben 27 millió Ft, 1992-ben 47 millió Ft volt. A tulajdonosnak fizetett osztalék 8; illetve 13 millió Ft volt. Az 1993. évi tervezett osztalék 14 millió Ft. Az osztalék bár nem t.úl nagy, de segí t az l'JTA nehéz pénzügyi helyzeté.n, így a Kft müködéE,ét j ó nak kell í t élni_ Amennyiben a következő években az MTA az általa adott eszközök (helyiségek) után piaci árat kér, a Kft rentabilit.ása csak az üzlet.i eredményesség javítása eseté.n lesz fenntartható.

2. sz. függelék a V-2-3'f /1993. sz" jelentéshez

A Magyar Tudományos Akadémia és intézményeinek részvétele külsó vállalkozásokban

A

külső

gazdasági társaságokban való részvételre, illetve ilyenek alapítására többnyire a vizsgált időszakot megelőzően került sor. mivel a 4/1991. /II. 13./ PM rendelet a hatálybalépését követően már korlátozta a költségvetési szervek ilyen irányú önállóságát.

A helyszíni

ellenőrzésre kiválasztott gazdasági társaságok vizsgálata arra irányult, hogy megalapításuk megfelelt-e a törvényesség feltételeinek, az azokban való részvétel az alapító, illetve résztvevő Akadémiának vagy intézményeinek milyen gazdasági és t.udományos előnyökkel ,iár, működésük ebből a szempontból mennyire

célszerű

és eredményes.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a külső társas vállalkozásokban való részvétel motivációi többfélék, az érdekek sokirányúak. A legjellemzőbb, hogy az intézmények nevében alapított tár·saságokban ténylegesen nem az intézményi, hanem pl. az OTKA, OMFB, vagy az MTA forrásaiból származó pénzeszközöket használták fel. Az intézmények szerepe a vállalkozásokban esetenként ezért lis. Például:

formá-

- a KF Infrastruktúra Kft az OHFB Információs Infrastruktúra Programja keretében létesült 1988-ban. Az Oi"JFB 70 millió Ft-tal járult hozzá és ezt alaptőke formájában az INVEST Banknál helyezte el. Az MTA (30 millió Ft); HTA-SZTAKI (35 millió Ft); i"JT Könyvtár és OSZK 2, 5-2,5 millió Ft megosztással járult hozzá a törzsbetéthez.

- 2 -

- A Kft-t 3 db számítógép világbanki kölcsönnel történő beszerzése míatt alapították. Az MTA Könyvtárhoz telepített számítógépet a KF Infrastruktyra Kft saját tulajdonú eszközként ezerelte fel és kölcsönképpen helyezte el a Könyvtárban. Az alaptőkét a kölcsönt adó kezdeményezésére 45 míllió Ft-tal fel kellett emelni. Az összeget a Kft- be való belépéssei saját nevében szintén az OMFB szolgáltatta. Mivel nem tisztázottak a társaságalapítás forrásai az MTA, az MTA-SZTAKI és a Könyvtár mérlegében a társasági vagyonrész nem szerepel. A tulajdoni viszonyok a KF Infras·truktúra Kft-ben az alapítás körülményeinek tisztázatlansága miatt rendezetlenek. Emiatt a társasági szerződést felül kell vizsgálni.

- Az ATOMKI az OMFB támogatásával a műszaki fejlesztés és a közös tudományos tevékenység hasznosításár-a alapította 1989-ben a Tudományos Műsznlü Park Kft-t 2,5 millió értékben. Az alapít.áshoz az Ipar-i 1'1inisztér-iumtól E'Zármazó pénzforrást. használ t.ak fel. Az átadott pénzeszközök felhasználására. külön szerződést kötött az ATOMKI és az Ipari Minisztérium. Ennek értelmében az átutalt összeg mindaddig az int.ézet saját tőkéjeként szerepelhet a vállalkozásban, ameddig meg nem szűnik. Erre az esetre kötelezettséget vállal a KMüFA forrásból származó ösE;zeg vissza tél' Í tésére az Ipar-i Hinisztér-ium számára. Az, hogy a tárca miért a vállalkozás közbeiktatásával kívánta elősegíteni a kutatási eredményeknek a hasznosít.ását nem a vizsgálat feladata megválaszolni. A pénzeszközt véglegesen adta át, a vállalkozás kockázatát azonban a fentiek szerint az intézetr-e hárította. A tagsági jog ilyen módon való megosztása azonban vitatható, a szerződés felülvizsgálata szükségszerű a tulajdonviszonyok rendezése érdekében. A HITELAP Rt alapításában 1988. évben az előzőhöz hasonló ágazati érdekek voltak meghatározóak, amelyben az OTKA kezelő HTA úgy kapott szerepet., hogy részére jegyezték be az OMFB és OTKA 100-100 millió Ft-os részvényeit. A részvénytár-saság 510 millió Ft-os alaptőkéje ezen kívül 100 millió Ft az OKISZ, 205 millió Ft a HITEKA szövetkezet és 5 millió Ft a SZTAKI részvényekből tevődött össze.

- 3 -

Az MTA azonban alapitáskor csak átvette a 200 millió Ft-os részvénycsomagot az eredeti befizetés viszont az OTKA-tól és az OMFB-től származott. Ennek oka, hogy a pénzt biztositó OTKA-nak, illetve OMFB-nek gyakorlatilag nem volt olyan intézményi háttere, amelyhez a tulajdonosi jogokkal járó gazdasági feladatok kapcsolódhattak volna. Ezt jelenleg az MTA Titkárság látja el és a részvények bejegyzett tulajdonosaként az MTA van megjelölve, de azt a mérlegében nem szerepelteti. Az MTA nevére szóló részvények ugyan, mint tulajdonos számára biztositják mindazokat a jogokat, amelyek az alapszabály szerint megilletik, de ugyancsak a források rendezetlensége miatt a részvények a befektetett pénzügyi eszközök között az MTA fejezetnél nincsenek számbavéve. A Bürottel Bau Kft létrehozáE:ához az MTA a fejezeti

pénzeszközöket az MTA KESZ szervezeti kereteibe utalta azzal a céllal, hogy az L ker. Fortuna u. 18-ban épülő ingatlanban 57 millió Ft vagyoni betétnek megfelelő tulajdonrészhez jut. Az MTA beruházási pénzeszközök felhasználásával inditott vállalkozással kapcsolatban az ASZ-nak a témában érintett ellenőrzése hiányosságokat állapitott meg, amelynek kiküszöbölésére az MTA főtitkára intézkedett.

- Az MTA befektetések egy része azokban

a vagyoni betétekben va.n, amelyek a korábbi, a társasági törvény hatálybalépését megelőző időszakban egyéb vállalkozásokban működő tőke részét képezték. (Pl. a.z MTA Könyvtár és a KESZ mérlegében szerepel a raktározási feladatok ellátására szolgáló közös vállalati tulajdoni rész 20-20 millió Ft értékben.)

-

nagysá.grendet képviselnek azokban a vállalkozásokban való l1TA részesedések, amelyek az 1984-88. évben az eredményérdekeltségű költségvetési szervek átalakitásával keletkeztek. Ezek az MTA vagyonrészek az érintett intézmények (pl_ SZTAKIJ és a KESZ mérlegében vannak számbavéve. .Jelentős

-

4 -

- Az MTA Könyvtár a vállalkozásokban a DEPO vagyoni betétén kívül nem vesz részt. Az intézetek teljes körű felmérése alapján azonban a KF Infrastruktúra Kft a társasági szerződésben a cégbírósági bejegyzés szerint alapítói közt tar-tja nyilván az MTA könyvtára·t is_ Az 1987. augusztus 31-i társasági szerződésben az MTA Könyvtárhoz hasonlóan az MTA, az MTA SZTAKI is a vállalkozás tagjaként szerepel. Mindezekhez való pénzügyi fedezetet a Kormány Tudománypolitikai Bizottsága által létrehozott Információs Infrastruktúra Program (I 2 Fl biztosította. A törzsbetét nem az intézmények költségvetését terhelte. A mérlegekben az a vagyoni részesedés jelenleg sincs rögzítve. - Sajátos helyzetet jellemzi a SZTAKI-nak a dolgozók részvételével 1990. évben alapitott 11 Kft-ben való érdekeltségét. Az alapításkor mind a SZTAKI mind a dolgozók törzsbetét.jeinek a fedezetét az intézet saját bevételei alapján képződő jelentő­ sebb érdekelteégi alap biztosította. A megvizsgált vállalkozások több év óta veszteségesek. Ezt csak a pénzügyi müveletek eredménye csökkenti azzal, hogy a tagok által biztositott pénzbetétek kamatait hasznositják. - A KöVIKOR Kft - amelyben több MTA intézet is érdekelt fő tevékenységi köre a környezet állapotának komplex vizsgálata, amelyet más kutató szer-vezetekkel (ELGI, ECOMI) együtt kivánt megvalósitaní 1988. évi megalakulás óta. A társaság azonban évek óta nyereséget nem termelt. Példaként kiemelve az 1992. évet az árbevétele 1,4 millió Ft, ráfordítása 1,7 millió Ft. Az 19fJl. évi beszámoló alapján ugyan vesztesége nem keletkezett. de a 906 ezer Ft-os bevétellel szemben 905 ezer Ft költséget számolt el.

- 5 -

- a Tudományos Műszaki Park Kft megrendelések hiányában bevételre alig tesz szert, amelyet a keleti piac kiesése ·tesz indokolttá. Ezeknek a kutatási eredmények hasznosítására irányuló tevékenységeknek vállalkozási formában való végzése a vizsgálat tapasztalatai szerint jelenleg közvetlen gazdasági haszonnal nem mérhető az eredménye. 1992. évi mérlegében a befektetett pénzügyi eszközök értéke összesen 147,7 millió Ft. volt. A befektetések többsége részvény /Flexis, Cosy Rt, Invertbank Rt, SZIM Rt/. A befektetett összegek- eddig - pénzben kifejezhető hasznot alig hoztak (450 ezer Ft). Az MTA SZTAKI

- A COSY Rt az 1984. évben alapított SZTAKI COSY leányvállalatának az átalakításával keletkezett 1989. év végén külföldi részvétellel és bankok bevonásával. A részvénytársaság nem jogutódja a leányvállalatnak, amelynek felszámolása veszteséges gazdálkodás miat-t a SZTAKI-t terhelte. Létrehozásakor 14 millió Ft (egyébként OMFB forrásból fedezett) alaptőke és 25 millió Ft SZTAKI által garantált bankhitel szolgált az intézet kutatási eredményeinek és gyártáshaviteiének megvalósítására és értékesítésére. A vizsgált időszakot megelőző években a SZTAKI által elrendelt tulajdonosi vizsgálat eredményeként a feltár-t likviditási gondok miatt kezdtek az átalakításhoz. A felszámolási folyamatot követően a SZTAKI sz ú,i vállalkozásba v i t te a leányvállalati befekt-etése i t.

3. sz. függelék a V-2-1"1--;l993.sz.- hoz

és

A Számítógépes információs rendszer fejlesztésére előirányzott pénzeszközök felhasználásának értékelése

működtetésére

Az MTA Titkársága, mint központi irányító szerv, az ún. "Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program" szervezési feladatának alakulásán túlmenően az intézmények számítógépes információ rendszerének helyzetéről részletesebb adatokkal nem rendelkezik, ezért egy nagyobb intézeti körnél (Izotópkutató Intézet, KFKI MÉRÉS és SZAM!TASTECHNIKAI és AUTOMATIZALASI KUTATO INTÉZET, KöZGAZDASAGTUDOMANYI INTÉZET, NYELVTUDOMANYI INTÉZET, PSZICHOLOGlAl INTÉZET, ZENETUDOMANYI INTÉZET, MTA KöNYVTAR) kellett tájékozódást végeznem.Igy a jelentésemben szereplő megállapítások és az egyes számszaki adatok ennek megfelelően - szakemberek véleményét is hasznosítva - kerültek felhasználásra. Bevezetés A Magyar Tudományos Akadémia - a továbbiakban MTA területén a számítógépes információs rendszer szervezését, forrásait illetően három fő csoportra osztható:

1/ a MTA Titkársága és intézetei, valamint más tudományos intézmények, szervezetek között kiépített hálózat, azaz az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (a továbbiakban r 2 FP), mely egy nagyobb országos rendszer része - bekapcsolva a nemzetközi hálózatba is -. 2/ az MTA Titkársága munkájának számítógépesítése;

- 2 -

3/ az akadémia intézményei tése.

belső

munkájának

Központi irányítást az I 2 FP végrehajtása igényel a továbbiakban is.

számítógépesí-

igényelt,

illetve

Az MTA Titkársága és az Intézetek esetében a berendezések beszerzése, azok müködtetése és az egyéb szükséges feladatok ellátása az adott üzemeltető ezervezetek egységek hatáskörében van. Ennek megfelelően az MTA Titkárság és az Intézetek szervezeti egységeinek számítógépesítésére az 2 I FP-on túl' egységes központi fej lesztési konceph i ó nem készült. Az MTA - mint "Központ" - szerepe elsősorban az volt, hogy a felmerülő beszerzési igények anyagi fedezetét a lehetőségekhez mért n biztosítsa, illetve a külső kapcsolatok felsőszintű lehetőségeit, továbbá koordinációját szervezze. Az intézetek a "Központból" és az I 2 FP-ből származó forrásokon túlmenően más területekről (pl.; pályázatok) származó pénzt és a gépekben nyújtott támogatásokat is felhasznál·t;ak számítógépparkjuk, ill. a kapcsolódó eszközeik fejlesztésére. Ennek megfelelően a "Központ" alapvetően nem avatkozott be a rendszerek kiépítésének alakításába. A "laissez fair" (korlátozni nem akaró, a beavatkozást elvető) elvet alkalmazták. Az intézmények vezetőinek véleménye, valamint a munkák eredményeit tekintve - az esetek döntő többségében - hasznos volt ez a koncepció és megfelelt az intézeti autonómia kialakult gyakorlatának. A fejlesztés

főbb

szakaszai

A Tudománypolitikai Bizottság (a továbbiakban: TPB) 1986. januári ülésén határozatot hozott a kutatás és műszaki fejlesztés infrastruktúrájának kialakítása tárgyában.

- 3 l·

Az elhatározott feladat megvalósitását több fázisra ták: -az

első

bontat-

fázis 1987. végéig tartott;

- a második fázis 1988-tól 1990. év végéig terjedt; - a harmadik fázis (1991-1993-ig) a második rült meghatározásra.

lépcsőben

ke-

Az I 2 FP első és második fázisának meghatározásánál alapelvként rögzítésre került, hogy az I 2 FP-ban nagyteljesít~ényü számítógépek, ·mini, illetve megarnini gépek és helyi számítÓgép hálózatok, 'valamint a személyi számítógépek (PC) kapnak szerepet. Az előirányzat ezerint egyes berendezések, belföldi összekapcsolásán túlmenően biztosítani kell a munkahelyek nyugati és az akkori "KGST országok" adatbázisához való kapcsolóctását is. Az r 2 FP hálózat kisérleti szolgáltatását a Posta múszakl. alkalmazási kisérleti rendszerére és az Akadémiai Számítógép Hálózat (a továbbiakban: ASZH) csomagkapcsolt adathálózatára alapozták, a nyilvános szolgálat bel.ndításáig. Végcélként meghatározták, hogy az adatbázishoz, illetve bármely számítógépes szolgáltatáshoz minden egyszerű, akár személyi számítógép is hozzáférhessen, természetesen a megfelelő technika kiépítésével. Mivel hazánknak nincs anyagi lehetősége egy nagyobb adatbázis kiépítésére az előbb már említett nyugati és keleti kapcsolatok az r 2 FP-ben különösen jelentős szerepet kaptak. A külföldi kapcsolat gyakorlati megvalósításának két látták: - közvetlen, vagy közvetett terminál kapcsolat; - mágnes szalagok megvásárlása és azok hazai gépeken ténő feldolgozása.

módját

tör-

- 4 -

A hazai adatbázisokat alkalmazéi szempontból: - "szakmai információs" és "KF irányítást elősegítő szervezési - információs" rendszerekre osztották.

típusú

Egy másik felosztás szerint: - dokumentációs, ill. - faktografikus adatbázisokat különböztettek meg. Az I 2 FP anyag'i·.bázisát, az igénybe vevék körét is' behatárolták. !gy az OMFB, az MTA és az MM felügyelete alá tartozó szerveket és intézményeket vonták be. A teljes rendszer kialakítására, az alábbi feladatok lósitását tartották szükségesnek:

-

-

megva-

általános alkalmazéi rendszer létrehozása a kevés számítástechnikai ismerettel rendelkező felhasználék részére: adatvédelem; elszámolási (tarifa) rendszer; forgalom ellenőrzése; a rendszerbeli alapjelkészlet definiálása és megvalósítása; összekapcsalási és kapcsolat megszüntetési lehetőségek kidolgozása; jogosultságvizsgálat; erőforrás-védelem.

1991-1993; a harmadik fázis programja Az újabb r 2 FP alapdokumentuma az 1991. májusi "Megállapodás" az MTA, az MKM, az OMFB és az OTKA Bizottság között. A MEGALLAPODAS fő célkitűzése egy "Európai szintű hálózati és információs szolgáltatások létrehozása", amelyet az előző fázisok saját fejlesztésű, centralizált rendszereivel szemben az elosztott hálózati szolgáltatások jellemeznek.

- 5 -

A I 2 FP irányítását a Felügyelő Tanács, az Operatív Bizottság, az Alkalmazéi Tanács, a Műszaki Tanács és az önálló r 2 FP Koo~dináoiós Iroda együttesen végzi, a meghatározott működési rend szerint. A Műszaki Tanács (a továbbiakban MT) feladata a fejlesztési koncepció kidolgozása. Az egyes felhasználó csoportok központi koordinálását az Alkalmazéi Tanács látja el~ A harmadik fázis fejlesztése egyik alappillérének a hálózati infrastruktúra fejlesztését tűzte ki célul, mégpedig úgy, hogy a szolgáltatások alapja egy jó nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező stabiÍ hazai hálózat. A szolgáltatások -

lehetőségei:

elektronikus levelezés, elektronikus levelesláda, telefon "PAD", interaktív terminál hozzáférés, file át v i tel, "jobb" feldolgozás, elektronikus konferencia, elektronikus faliújság, elektronikus névtár

Az I 2 FP Központi támogatását az első fázis (1986-87) vonatkozásában összesen 340 millió Ft-ban határozták meg. A második fázis (1988-90) összes költség előirányzata 950 millió Ft volt. Az MTA intézményei a tevékenységükhöz szükséges rendszerek kialakítását, azorosan kapcsolódva az r 2 FP -hez, maguk, saját hatáskörükben végezték el. A munkát a majd mindenütt megalakított Számítástechnikai Bizottságok szervezték. Az 1986-1990. közötti

időszak

értékelése

- Elkészült egy postai üzemeltetésű csomagkapcsolt kommunikációs hálózat mintegy 200 végponttal és több mint 1500 PC-es végberendezéssel. Lehetőség van az hálózat elérésére a "NEDIX'' vonalkaposolt adathálózatból és telefon hálózatról is.

-

- Megjelentek a

korszerű

6 -

hálózati szolgáltatások is:

Leggyakrabban használt szolgáltatás az ELLA kus levelező rendszer.

elektroni-

Biztosítást nyert a hálózaton a hazai és külföldi számítógépek távoli interaktiv elérése. Az ELF program az elektronikus faliújság {BBS) funkcióit valósította meg. A felsorolt szolgáltatások nagy részét még ma is széles körben megelégedéssel használják. Néhányuk azonban nem minden számítógépes környezetben fut kielégítően {pl. DECNET/DOS környezet) és a nagy mennyiségű file átvitel az adathálózat interfészeinek teljesítménye következtében lassú. Az információs szolgáltatások területén a legnagyobb eredmény a mintegy 100 új online, többnyire "ISIS" adatbáziskezelő rendszerre épülő adatbázis. Az adatbázisok egy részénél a frissítés nem naprakész. Terjedőben van a külföldi adatbázisok használata is. Az első négy év eredményeiben a legfontosabb szerepet az MTA SZTAKI töltötte be, részint a fejlesztések jelentős részei elvégzésével, részint az IBM 3031. (4341) számítógéppel nyújtott szolgáltatásokon keresztül. Később az OMFB, az MTA, az MTA SZTAKI, az MTA Könyvtár és az OSZK létrehozta a "KF Infrastruktúra Kft"-t és világbanki hitelből a Kft vásárolt egy IBM 4381. típusú berendezést, amely átvette a legfontosabb központi szolgáltatások nyújtását. Az I 2 FP tagintézményei országos jelentőségüknél fogva a társadalmi szféra széles területét fogták be, így a mezőgazdaság, műszaki élet, egészségügy, pedagógus képzés, múzeumok, közigazgatás, gazdaság, kereskedelem és a tudományterületén belül mind a felsőoktatási, kutatási, vállalati, vállalkozási alterületeket.

- 7 -

A program végrehajtásának szervezeti formáját a Felügyelő Bizottság, a Műszaki Tanács és az I 2 FP Program-iroda alkották. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Országos Hűsza­ ki Fejlesztési Bizottság elnöke, a Művelődési és Közoktatási miniszter, az Országos Tudományos Kutatási Alap Bizottságának elnöke 1991. májusában megállapodást kötött a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés és a felsőoktatás I 2 FP-jának tovább fejlesztésére. Az 1991-93. évekre vonatkozólag meghatá~o~ták az infrastruktúra tovább fej lesztésének v ál toz.Ótt körülmény kÖzötti útját, korszerűsített céljait, a kibővűlt esz...: közállomány hasznosításának irányítását és az egyes részterületek együttműködésének kereteit, ·továbbá rögzítették a szükséges forrásokat. A fejlesztéshez rendelkezésre felhasználása

álló

források

és

azok

A I 2 FP célkitűzéseinek megvalósításához a VILAGBANK "A műszaki fejlesztés emberi erőforrásai" projekt keretében 6 millió USD támogatást hagyott jóvá, míg az EK PHARE Programból 1990-ben 580 ezer ECU felhasználására nyílt mód. Az egész program-szakaszra összesen 2 millió ECU támogatás felhasználására lesz szükség. A hazai források alakulása az

előirányzat

szerint:

Millió Ft-ban OTKA

OMFB

MTA

MOV.MIN.

EGYÉB

öSSZESEN

1991. 1992. 1993.

60 200 100

50 50 50

30 40 50

30 30 30

60 177 187

230 497 417

öSSZ _:

360

150

120

90

424

1.144

=======================================================

- 8 -

Az MTA az I 2 FP-ra vonatkozóan 1991. évben készített "Megállapodás" szerint 1991-92-93. években összesen 120 millió Ft-tal járul hozzá annak megvalósításához: Az MTA előzőek szerinti hozzájárulása a I 2 FP teljes tervezett ráfordításának (720 millió Ft központi forrás, 424 millió Ft intézeti-intézményi ráfordítás, 6 millió USD - azaz mintegy 500 millió Ft 10% -os visszatérítési kötelezettségű - világbanki hitel és 2-3 MECU - azaz mintegy 200-300 millió Ft körüli PHARE támogatás) töredékét teszi ki. Az MTA.a központi forrás · .mintegy 17%-át, a teljes hazai forrás mintegy 10%-át, az összes ráfordításnak pedig mindössze kb. 7%-át viszi be az I 2 FP-be. Az I 2 FP-ban való részvétel eredményeként ugyanakkor az MTA, ill. kutatóhelyei közvetlenül és közvetve a fenti arányoknál jóval nagyobb hányadban részesülnek a ráfordításokból, illetve a szolgáltatásokból. Az 1991. és 1992. év fejlesztési eredményei: A kutatók számára legfontosabb és legkézzelfoghatóbb, hogy már 1992. év közepén több mint 1300 "elektronikus postafiók" (azaz a hazai és nemzetközi elektronikus levelezésben üzenetek és információk küldésére és fogadására képes végpont-cím) működött az MTA területén. A I 2 FP teljes alkalmazéi közösségben a postafiókok száma 1992. közepén mintegy 5200 volt, tehát az MTA-ra jutott 25%-uk. 1993. év elején már több, mint 6500 postafiók múködött (az MTA részaránya megközelítően változatlan). A nagyobb kutatóhelyeken további a nemzetközi hálózatokhoz közvetlenül kapcsolódó végpontok is egyre nagyobb számban települnek, az előbbinél is nagyobb részarányban. Az előbbinél is nagyobb arányt képvisel az MTA a teljes hazai levelezési és adatátviteli (adatbázisok, könyvtári információk lekérdezéséből, kutatási információk küldéséből és fogadásából adódó) forgalomban, melynek időben fluktuáló módon, de az átlagot tekintve becslés szerint - mintegy 35-40% az MTA-ra jutott.

- 9 -

Speciálls - az I 2 FP alkalmazéi kör egy részét, nevezetesen az akadémiai és felsőoktatási; valamint közgyűj­ teményi kutatókat érintő - kedvezménye a MTI kutató közösségeinek az, hogy az információs hálózaton keresztül bonyolított (kutatással összefüggő forgalom után nem kell fiz.etniük), a forgalom tetemes postai költségeit az I 2 FP költségkeretéből fedezik, (így az MTA kedvezményezettsége még kiemelkedőbb). Az I 2 FP által biztosított előnyöket az előbb említetteken túl szemlélteti, hogy 1991-ben a hálózati rendszerekre kiírt pályázat 145 millió Ft-nyi összegéből az MTA 42 kutatóhelyére 36 millió Ft értékü eszköz •jutott, ami mintegy 25%-ot jelent, s önmagában nagyobb összeg mint amit az MTA 1991-ben befizetett (30 millió) 1992-ben a teljes pályázati összeg 515 millió Ft-jából a közvetlenül érintett 14 akadémiai intézethez 140 millió Ft (mintegy 27%) értékü berendezés stb került. Az előbbiekből következőerr az MTA a keretek felhasználása, beruházások megvalósítása során előnyös helyzetbe jutott. A számítástechnika felhasználásának tapasztalatai az Titkárságán és egyes intézeteknél

MTA

Az MTA

Titkáraágat vizsgálva megállapítható, hogy az egyes szarvezeti egységek munkáját megfelelőerr segítette (pl. a Tudományos Minősítő Bizottság, a Pénzügyi Főosz­ tály, a Társadalomtudományi Főosztály stb) "laisser-faire" rendszer. A Titkárságon a korábban nehezen, vagy csak hosszadalmas munkával áttekinthető, illetve karbantartható nyilvántartások ma már számítógépen vannak és így a feladatok végzése, áttekintése, kigyűjthetősége egyszerüsödött a munka hatékonyabbá vált, felgyorsult. Itt ma már az ügyviteli munkában is mindennapos a számítógépek, rendszerek alkalmazása.

- 10 -

Az egyes - e területeken foglalkoztatott "beosztott" munkavállalókkal (alkalmazottakkal) történt tájékozódó információ gyűjtés során értékelhető volt - szinte egyöntetűen, hogy az információ technikával, számítógép rendszerekkel - többségükben - erőltetés nélkül "barátkoztak" meg, a maguk diktálta ütemben és alapvetően nem lépett. fel a sok helyen, másutt tapasztalt "számitógép nélkül gyorsabban, j o bban me nt" effektus, visszahúzó fékező szlogenje. A Titkárság számítógépesítésének szintje ma már olyan magas fokra került, hogy időszerűvé vált az egész titkársági ezervezetet átfogó lokális-hálózat kialakítása. A gondolat megvalósítása érdekében a Titkárság, valamint a Kutatás- és Szarvezetelemző Intézet munkatársaiból a végrehajtást előkészítő Bizottság létrejött. Az MTA Titkárságán a rendelkezésre álló - 1992. év végi adatok szerint a fontosabb használatban lévő (esetenként több példányban is) software - a következők: - Word szövegszerkesztő, - Racognita Plus OCR, - Clipper, dBASE, LOTUS 1-2-3, QVATTRO PRO adatbáziskezelő, ill.

táblázatke-

zelő,

- ezeken túlmenően több munkahelyen alkalmaznak egyedi fejlesztésű programtermékeket, különösen vonatkozik ez az egyes speciális feladatok (pl. nyilvántartások) ellátására. A Titkárság területén alkalmazott harcivarekre vonatkozó adatokat legjobban grafikonon ábrázolva lehet át tekinteni, amelyeket a továbbiakban szerepelnek: A személyi számítógépeket (a továbbiakban PC) alkalmazzák a legszélesebb körben.

-

ll -

Az alábbi ábra a Titkárság gépparkjának alaptípusok rinti mego~zlását sze~lél~ti.

ol b

sze-

-:·•

AT 286 (54%)

l

J

Megállapítható, hogy a gépek között meglehetősen magas az elavultnak tekinthető "XT" berendezések aránya. Ezt a helyzetet némiképp enyhíti, hogy az "XT" berendezés nagy része "terminálként" üzemeL Igen sajnálatosari alacsony viszont a nagyteljesítményű 386-os gépek aránya, ezek főleg serverek. A következő ábrán a Titkárságon működő berendezések operatív memória nagysága látható. Az l MByte alatti és a l t1Byte-os memoriák száma, illetve aránya - munka hátrányára - sajnos elég magas, nagyjából megfelel ez az előbbi ábrákon szereplő "XT-286"-os gépek arányának.

d/:, 1

~Byltt

{l7%)

·'

.(MByte {l 1%)

l MByte

Z MByts (5%)

- 12 -

A következő ábrán került feltüntetésre a beépített merevlemez kapacitás. Látható, hogy kevés a nagyobb kapacitású "HDD"-vel szerelt gép.

..•.·· A kisebb teljesítményű processzor, a kis memória és a kis __, kapacitású "HDD" megnehezítheti a korSzerűbb - programtermékek installálását (technikai felszerelés, beépítés), bár a számítástechnikai szakértők véleménye: szerint az ilyen berendezések terminálként akár a tervbe vett titkársági hálózat termináljaiként is, még jól ~-hasznosíthá.·-•- tók; -~.;•, ~· -~

.

'

l'

!.IIDD

.

-

~

~

o

2 .HUO

l

o

·~· !'13

<120 IJByle (l")

'' '

.

Ilf 3

'

" " ' "'

.

·~·. 10

3153

-- .. 2\l

30

"

,b

60

A manitoroknál - amint az alanti ábrán látható - jobb a helyzet, a korszerű "VGA" manitorok aránya nagyobb és sok a még elfogadható minőségű "MDA (Hercules)" monitor. Az MTA Titkárság számítástechnikai eszköz beszerzéseinek értékét a táblázat mutatja be .

. ;'~

blwCGA (2%) €OA (2%) b(l"}

'.

"'j

l:l:'

"'""

'

_,

~

l I)::'H

m

IT1 -_ -

(

l~j~lm

l' )A _~ blwCM EÓA bl• tOA VlA tJwiiGA

oW b

- 13 -

Az egye13, ,MTA intézetekre vonatkozó számí tástechnikai információs rendszerekre vonatkozó tapasztalatok rövid összefoglalása:

IZOTOPKUTATO INTÉZET (Bp.XII., Konkoly Thege-út 29-33.) Az Intézet számítógéphálózata az utóbbi 2-3 évben az I 2 FP hatására alakult ki. 1991-ben az intézeti forrásból 2.8 millió Ft ráfordítással építették ki a KFKI számítóközponthoz kapcsolódó ETHERNET hálózatot, amely lehetévé tette a korábbi "X.25." kapcsolati .rendszernél bővebb és hatékonyabb adatbázis elérését. Az említett bázist hasznosítva sikerrel pályázták meg az I 2 FP kiírásait. !gy az 1992. decemberben zárult világbanki támogatással beszerezhető eszközökre kiírt pályázaton elnyerték az általuk kért konfiguráció támogatását. Számítástechnikai célra "elkülönített" kerettel az Intézet csak az I 2 FP-ből rendelkezett. Saját forrásai terhére - költségvetési támogatás, központi beruházás, amortizációs alap stb - saját hatáskörben döntött. 1990. évben beruházási ráfordításainak 11%-át fordította\'- számítástechnikai célra. 1991-ben 8%-át 1992-bén 20%-át, összesen 18,6 millió Ft-ot. Az Intézetben létrehozott Számítástechnikai és Informatikai Bizottság dolgozza ki az aktuális és középtávú fejlesztési koncepciót, a pályázatokat. Az intézetben jelenleg 193 db számítógép működik, 50 db 1990. év előtt került beszerzésre. Az beszerzések között már korszerűbb AT 386 és AT 486 szerepelnek.

ebből

újabb gépek

Az Országos Izotópnyilvántartás - céljaira egy HEWLETT PACKARD MICRO 3000 GX típusú gép beszerzésére került sor. Jelenleg egy korszerű RISC gép megvásárlása van folyamatban.

- 14 -

A jelenleg rendelkezésre álló berendezések, a kiépitett hálózat útján elérhető adatbázisok - munkatársak véleménye szerint - jó feltételeket biztositanak a tudományos munkához. A jól működő hálózat segíti az Intézet versenyképes működését.

ETHERNET

KFKI HeRÉS "SS SZAMITASTECHNIKAI KUTATO INT-sZET Konkoly-Thege-u 29/33) a továbbiakban MSZKI.

(XII.

Az MSZKI 1992. I~ l-én lett önálló jogi személy és ügyi téren ezeri időponttól független . .·'i

pénz-

. -;)". ' .. ~!..

Az MSZKI info~mációs rendszerét lényegében a azétválás után ··dolgozták k'i. Az információs rendszer, mint ahogy. a· gazdasági nyilvántartások is, ma két helyen van .• Egyik a azétválás utánkeletkezett öt intézet által .létesített közös, a gazdasági feladatokat ellátó szervezetnél, a másik a saját egységén belül működő irodánál. Az MSZKI számítástechnikai oszthatók:

eszközei

három

csoportra

1/ az

információs rendszerek használatához szükséges berendezések; 2/ a kutatáshoz alkalmazott eszközök; 3/ a kevésbé szükséges, ill. kihasználatlan, szétválás után ottmaradt gépek. Az Intézet gépállományának bruttó értéke 73,6 millió Ft, nettó 25,9 millió Ft, melynek mai forgalmi értéke kb. 12-15 millió Ft lehet. Az 1992. évi 6 millió Ft-os növelés az MTA által biztosított általános beruházási keret terhére történt. A szükséges fejlesztések érdekében a zatokon való részvételt megkezdték.

pályá-

Az Intézet főleg PC-ket használ, ami az információs rendszerhez megfelelő, de a kuta-

- 15 -

eszköz-állo-

tás-fejlesztéshez alkalmazott mány korszerűsitést kiván. '

A KFKI belső, illetve a külső hálózatot a veszik, kutatómunkához jelentősen igénybe ezek költségei·' az Intézetet nem terhelik.

Az MTA Központi Kémiai Kutató

Intézete ri-út 56/67}, a továbbiakban KKKI. ..

(II.

Puaztasze-

;

·_ A KI(Kr számi tógépes · 'il;lfbrmációs re~ds:ierének fej lesztése · az MTA és az· OMFB• egYüttes · .előkészítő m~;kája nyomán'· 1986fban indult meg~ , f.:. ?:-·

·t

i•;

A fejlesztésék pénzügyi.fedezetét az MTA, Ot1FB, OTKA.és a Kutatóintézet forrásai ..jelentették . ':1:: !~

A KKKI-ben az első fázisban (1986-90.) terjedtek el a tudományos osztályokon az;IBM PC kompatibilis XT és AT sZemélyi számítógépek 1990":-re, számuk 59 db volt. Az Intézet 1987-ben vásárolt egy Microvax II. számítógépet, amelyre a belső hálózatot építette ki 1990-re. A belső hálózat már az első fázis végére - I 2 FP támogatással csatlakozott az országos ELLA hálózathoz, ami a külföldi kapcsolatokat is biztosítja. Az Intézet I 2 FP támogatással kapcsolódott a SZTAKI IBM gépére.

3031

A hálózati és számítástechnikai feladatok koordinálását a KKKI-en belül az Informatikai és Számítástechnikai Csoport végezte. Az I 2 FP-hez

kapcsolódva a második fázis(1991-93.) célkitűzése a hálózati infrastruktúra fejlesztése és európai szintű hálózatok létrehozása.

fő az

1993. májusában jött létre az Intézetben a Számítástechnikai Bizottság, mely a számítástechnikai koncepció felülvizsgálatát és az I 2 FP-hoz való szerosabb illeszkedés kérdését koordinálja.

:S;.'

- 16 -

A főigazgató által elfogadott számítástechnikai koncepció és az új szervezeti rend lényeges elemei a következők: - A számítástechnikai eszközök működtetése osztott erőforrások elve alapján történik. Az eszközöket az egyes tudományos osztályok igényeiknek megfelelőerr szerzik be, saját forrásaikból(pl. MTA, OTKA, OMFB és egyéb pályázatok útján is). - Az.egyes felhasználókat az intézeti ETHERNET hálÓzat köti össze. - A hálózati kérdésekben Számítástechnikai Bizottság jogosl1lt javaslattételre; A. számítástechnikai tevékenységet az igazgatóhelyettes felügyeli. - A hálózat .· műl!:ödtetésének alapköltségei t az Intézet központi forrásaiból fedezik. - A hálózat működtetése egyéb költi3égei forrásainak biztosítására, a Számítástechnikai Bizottság tesz javaslatot, az OTKA, OMFB, I 2 FP pályázatok forrásaiból, vagy az Intézethez benyújtott és elnyert központi forrásból, vagy a költségek felhasználékra történő költség terheléasel J"\. A nemzetközi online irodalom figyelést és az ehhez tartozó szolgáltatásokat külön csoport látja el. A költségeket a felhasználők viselik közvetlen költségként. - A hazai és a nemzetközi informatikai rendszereket és adatbázisokat a felhasználők a hálózaton keresztül érik el. A felmerülő költségekről a Bizottság gondoskodik. A SZAMITASTECHNIKAI és AUTOMAT! ZALASI KUTATO továbbiakban: SZTAKI).

INTÉZET

A SZTAKI saját számítástechnikai koncepciója hagyományosan három fő iránnyal foglalkozott:

(a

szerint

- a nagyszámítógép kategóriában az IBM - mainframe kategóriával, abból következően, hogy

- 17 -

alapító okirata ezerint a SZTAKI kezeli (üzemelteti) az MTA számítógép központját; - a "valós idejű" számítógéprendszerekhez a DEC miniszámítógép kategóriát alkalmaznak (ezt a típus gyártotta korábban a KFKI); · - személyi számítógépekkel általános célokra. A felsorolt három számítógép - kategória (újabban kibő­ vült a különösen'korszerűnek tartott "nyílt rendszerek {OPEN SYSTEMS, UNIX) kategória· művelésévél.A desktop pu. bishing és a ·hipermédia kutatáflokra és álkalmazásokra a személyi számitógépeknél lényegesen jobb ininőségű és sokc:' . .. ' y Kál intelligensebb szaftvereket tartalmazo APPLE MACI NTOSH rendszereket használ az Intézet. .-~

Az Intézet vezetéE\e. a számítástechnikai,' eszközhátteret. korszerűnek minősít.i és továbbra is jelentős figyelmet; fordít a szintentartásra és a folyamatos ·fejlesztésre. A SZTAKI gépek, berendezések és felszerelések állományának bruttó értéke 521 millió Ft, malynek kb. 80%-a számítástechnikai eszköz. Az 1992. évi számított értékcsökkenés pedig 121 millió Ft. A szintentartáshoz ilyen összegre lenne szükség az Intézet szakértői szerint. Közlésük ezerint ez az összeg nem tartalmazza a szoftverek értékét és bérleti díját, valamint a számítástechnikai eszközök értékének 7-10%-át kitevő karbantartási átalánydíját sem. A SZTAKI a számítástechnikai rásból szerzi be:

eszközöket

háromféle

for-

saját pénzmaradványa és érdekelteégi alapja terhére; - pályázati támogatásokból OTKA, OMFB, IIF, EC pályázatok); - a számítástechnikai világcégekkel (DEC, HAWLETT Packard, ICL) együttműködve, azok kuta~ási programjában részt vállalva ingyenes adományként, vagy jelképes áron (a listaár 10-25%-áért).

- 18 -

Az Intézet rendszeresen vesz részt pályázatokon, s így jelentős beruházási forrásokhoz jut. Az OMFB pályázatok többsége is tartalmaz beruházási részt, függetlenül attól, hogy ez gyakran 100%-osan visszterhes és gyakorlatilag a jövedelemhányadot is tartalmazó működési forrásokat csökkenti. (_

,,

Vásárlásaiknál gyakran fordulnak közvetlenül a gyártó cégekhez (pl; USA), igy kedvezményekhez . jutnak- (eseten~ ként - 50%). Több esetben sikerült érvényesiteni az "e. gyeterni kedvezményt". (University Discóunt), ami 20-50% árengedményt jelenthet. A nagyértékű s~oftvereket forga!mazó cégekkel kötött szerződések alapján a saját ·részre felhasználandó szaftvert is 40-50% kedvezménnyel szerzik be. Az előzőekből következően az utóbbi években bekerülő eszközök tényleges értéke (pl. listaáron számolva) lényegesen magasabb, mint a nyilvántartási érték. Ezzel magyarázható az, hogy a számított amortizációnál lényegesen alacsonyabb beszerzési ráfordítás mellett is a számítástechnikai eszközháttér folyamatos fejlődése látható. Néhány tény adat a SZTAKI gépparkjának

fontosabb

terüle-

téről:

Az akadémiai számítóközpont IBM 4311 mainframe nagyszámítógépe 1981-ben került a SZTAKI-hoz. Az elmúlt saját időszakban ennek korszerűsítését bővítését döntően eszközeikből oldották meg. 1992-ben a SZTAKI saját eszközből vásárolt egy korszerűbb IBM ~-9000/21 típusú számítógépet mintegy 50 millió Ft értékben. A SZTAKI az akadémiai közösségnek díjmentesen biztosítja a "központi" nagyszámítógép has.ználatát. Részben ez a berendezés látja el az országos infrastruktúra hálózat (I 2 FP) központjának szerepét is, nemzeti EARN csomópont, meghatározó szerepet lát el a kutatóintézetek és egyetemek számítógépes hálózati rendszerének működtetésében. Az

- 19 -

akadémiai. számítóközpont fénykábellel csatlakozik (szintén az Intézet költségén) a nagy budapesti egyetemeket összekapcsoló fénykábel gyűrűhöz, közvetlen összeköttetéssel rendelkezik több regionális hálózati centrumhoz és utolsó sorban bérelt telefonvonalon közvetlenül össze van kötve a nyugat-európai hálózati r·endszerekkel. A SZTAKI középkategóriájú számítógépei nincsenek szervezeti egységekhez, konkrét témákhoz rendelve. · Mind kutatási; mind szoftverfej lesztési célokra rendelkezésre,: ·állnak. A SZTAKI-ba mintegy 230-250 db személyi számítógép (PC) működik. Minden kutató rendelkezik egy PC-vel, ezekkel elérhetik bármelyik középkategóriájú számítógépet, ill. a nagy központi számítógépeket. A számítógép hálózat kihasználtsága

kedvező.

A Közgazdaságtudományi Intézet (a továbbiSkban KTI) A KTI számítástechnikai infrastruktúrája 1988-ig szinte kizárólag az épületben lévő terminálokra korlátozódott, amelyek kapcsolatban voltak a SZTAKI nagyteljesítményű IBM gépéveL Jelentősebb

számú PC beszerzésére a 80-as évek végén volt lehetőségük. Az 1990-re megnövekedett számú berendezés, ill. kutatói igény szükségessé tette a KTI vonatkozó fejlesztési koncepciójának kialakítását. Ennek érdekében létrehozták az Intézet Számítástechnikai Bizottságát. A Bizottság munkája a szervezési,

hasznosítási célkitű­ zések korszerűsítése mellett a céltudatos gépbeszerzés kérdéseit is napirendre tűzte: 1991-re komplett számítástechnikai fejlesztési tervet dolgoztak ki. 1992-ben a

külső

kapcsolatok szélesitése megtörtént.

A szükséges beszerzésekhez alap

nem

állt

elegendő

rendelkezésre.

központi beruházási 1991-ben az igények

- 20 -

26,1%-át, 1992-ben biztositani.

26,8%~át

tudtak

központi

forrásból

A gépállomány életkorát tekintve az összetétel nem ható kedvezőtlennek. Mindössze 12,4% az 5 évnél sebb berendezések száma. Igen jelentős, hogy a berendezések egy kapcsolódni tud a külső hálózatokhoz.

része

mondidő-

ingyenesen

A gépállomány növekedése bizonyos mértékű adminisztratív állomány csökkenéssal járt. A dolgozók számítástechnikai képzése megtörtént, ilL most is folyik.A gazdasági ügyvitel számítógépre helyezése is folyik. A Tudományos Titkárság munkáján a ta igen sokat segített.

berendezések használa-

A berendezések kihasználtságát optimálisnak ítéltük. A megkérdezett alkalmazók nyilatkozata ezerint a számítógépet 92%-uk használta szövegszerkesztésre, 50%-a táblázat.kezelő programok futtatására, 31%-uk adatbáziskezelő és 42%-uk matematikai statisztika programcsomagok futtatására. A kibővűlt külső hálózathoz való kapcsolódás a használatot folyamatosan növeli.

lehetősége

MTA PSZICHOLOGlAl INTÉZETE (Bp VI., Teréz krt 13) vábbiakban PI.

a

to-

A PI-ben a számítástechnikai módszerek alkalmazása a 60-as évek végén kezdődött meg az agyi bioelektromos jelek elemzésére - . A hetvenes évek elején a KFKI TPA-I számítógépei közül az egyik első mintapéldányt itt helyezték üzembe.1980-82. között telepítették a TPA 1140 típ. számítógépet, amely már magasabb szinten tette lehetövé a gépek alkalmazását. Ekkor alakították meg az önálló számítógépes csoportot.

- 21 -

Később

megalakult az intézeti Számítástechnikai ság, amely koordinálta a munkát és kialakította lesztési koncepciót.

Bizotta fej-

Az 1986-ban beindított I 2 FP nyújtott lehetőséget az elavult-technika korszerűsítésére. A program támogatásával a PI az elsők között kapcsolódott a nemzetközi hálózatba. Az Intézet saját anyagi lehetőségeiből is fordított a számítástechnika fejlesztésére, azonban ez a lehetőség 'éi költségvetési-támogatás csökkenése kÖY-etkez'(;ében egyre szűkült. Igy a beszerzések forrása egyre inkább az egyes pályázatokon elnyert összegekből történik. A I 2 FP program keretében a PI "diszciplináris központ funkeiét kapott. A diszciplináris központ munkáira 1992-93.évre a PI 500 ezer Ft-ot, majd 47.0 ezer Ft működési támogatást nyert eL Az I 2 FP 1991-ben meghirdetett pályázatán az Intézet 800 ezer Ft-ot nyert el a Szondi utcai lokális hardware eszközeinek beszerzésére a Teréz krt-i bázísra pedig 2 db nagy teljesítményű PC-t telepítettek. Az OTKA 1991-ben meghirdetett műszerpályázatán mítógépes agytérképező rendszer beszerzésére 66.000 USD támogatást.

egy szászereztek

A HUMBOLDT Alapítványtól 1992-ben SUN kompatibilis servert és munkaállomást kaptak az agyi bioelektromos jelek elemzésére. A Pszichofiziológiai Osztály munkatársai az Albert Einstein College of Medicine (Bronx NY. USA) munkatársaival elnyerték az Me DonneH alapítvány "Cognitive Neuroscierne grant j át·· - 2 évre összesen 160. OOO USA dollárt amelynek keretében mindkét intézményben azonos, idegsejt tevékenység analizáló számítógépes rendszert helyeznek üzembe.

- 22 -

A beszerzett eszközök összetétele életkor, beszerzési relációk szerint A számítástechnikai eszközök nak értékelése

beszerzése,

lebonyolításá-:.:o

A r... <~

Az 1989. évet megelőző időszakban az ún. "KGST,;i országok" ;>; irányában fennálló korlátozások a komplett, ko:r'szerű berendezések beszerzését lehetetlenné tette, ilÍ''etve · nagy "mértékben nehezítette. 1990. után fokozatosan ó'ldódott ez ' 7; a probléma. A berendezések, ill. egyáltalán az MTA-nál álló számítástechnikai kapacitás hasznosítási értékelését konkrétan elvégezni nem lehet. A hasznosítás eredményességére néhány intézet egyedi átvilágításánál lehet utaló jelleggel megközelítő mutatókat keresni. Az előbbi megállapitás oka abban található, hogy az MTA számítástechnikai információs rendszere elsősorban a PC-kre épül, s ezeknél sem az üzemidő, sem a futtatott programok követése nincs megoldva. De az nem az MTA sajátossága, a berendezések használatának szélesedésa következtében- "mindennapivá válása", mint bármely más irodai berendezés hasznositása - a világ más fejlettebb területén is hasonló módon történik. A korábban alkatrészek beszerzése útján történt gépgyártást pl. KFKI-nál is igénybe vették.

hazai

A Szovjetunióból és az NDK-ból származó berendezések be-· szerzése kisebb mértékű volt. Ezen berendezések ritka kivétellel a forgalomból kikerültek, úgy az erkölcsi, mint a fizikai avulás miatt, használatuk megszűnt. Az MTA-nál (intézményekkel együtt) a számítógépek főleg a távolkeletről, kisebb számban az USA-ból (IBM) származnak. A nyomtatók multinacionális cégek (Hewlett-Packard, Epson, Data Prodvets, Star, Canon) termékei.

- 23 -

A megrendelt komplett berendezések és a fenntartásukhoz szükséges pótalkatrészek a megrendelést követően ma már ütemesen beérkeznek. A berendezések erkölcsi elavulása általában igen gyors (átlagosan 3 év), fizikai elavulás 10-15 év, megfelelő folyama·tos karbantartás me l lett. A vonatkozó technika fejlődése, a gépek alkalmazási körének szélesedésa igen gyors. A piacok telítődése, és a termelők forgalmazák erős konkurenciájának eredményeként'a gyártmányok beszerzési ára erős ütemben csökkent az utóbbi években. A gépek, berendezések folyamatos karbantartására, ill. eseti meghibásodásuk alkalmával történő javítása az intézmények többségénél erre szakosodott külső cégekkel kötött - rendszerint általány-díjas - szerződések alapján történik. Ami a beszerzett információk szerint a számítástechnikai rendszer zavartalan üzemeltetését az MTA-nál gond nélkül biztosítja. Az egyes intézeteknél felmért adatok szerint az MTA egységeinek számítógépparkjának átlagos életkora az alábbiak szerint értékelhető. 0-2 évig 3-4 évig 5 évnél öregebb

38% 22% 40%

Fenti számban a 10 évnél öregebb gépek szerint az 5%-ot nem haladja meg.

aránya

becslések

Az MTA a számítástechnikai berendezések szakszerű üzemeltetésének személyi feltételei biztosítására jelentős gondot fordít. A teljes személyi állománynak megközelítően a fele valamilyen fokon a gépek használatára felkészítést, vagy kiképzést kapott. A kutató, ill. speciális képesítési munkatársak e feladatokat profiszinten végzik.

- 24 -

Továbbképzés, ill. alapképzés folyamatosan történik, úgy az intézményeken belül, mint erre szakosodott· oktató szervezeteknél. A Titkárságról pl. jelenleg 7 munkatárs képzése folyik a SZAHALK és a CONTROLL Oktatóközpont kurzusain. Az MTA számítástechnikai berendezéseiben tárolt ·adatok védelme, részben az egyének és a szakértői csoportok önérdeke alapján általában biztosított. Erre vonatkozóan egységes adatvédelmi szabályzat, illetve célorientált folyamatos ·ellenőrzési rendszer szervezetten, kö;zpontosítva nincs.·