Együtt kezelendő a T.4955/1-gyel
JELENTÉS a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről A dokumentum törvényességi, számszaki ellenőrzése 2. sz. füzet
2001. augusztus
0126
Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: VI. Elemző, Minőségbiztosítási és Informatikai Igazgatóság Bakonyi Sándorné számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: Horváthné Menyhárt Erika számvevő főtanácsos Az ellenőrzésben részt vettek: Bojtos Rózsa tanácsadó Göller Géza számvevő tanácsos dr. Somorjai Zsoltné számvevő tanácsos Szolnoki Dóra számvevő Szabó Balázs számvevő Bálint Józsefné címzetes főmunkatárs
Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.
Rövidítések jegyzéke
Áht.
Államháztartási törvény
ANP
EU Közösségi Vívmányai Átvétele Nemzeti Program
ÁPV Rt.
Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság
ÁSZ
Állami Számvevőszék
BM
Belügyminisztérium
E. Alap
Egészségbiztosítási Alap
FIK
Fejezeti Indokolások kötet
FVM
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
GM
Gazdasági Minisztérium
GYED
Gyermekgondozási Díj
HM
Honvédelmi Minisztérium
KESZ
Kincstári Egységes Számla
KVM
Közlekedési, és Vízügyi Minisztérium
Kvtv
1999. CXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről
KVI
Kincstári Vagyoni Igazgatóság
MÁV Rt.
Magyar Államvasutak Részvénytársaság
ME
Miniszterelnökség
MEH
Miniszterelnöki Hivatal
MFB Rt.
Magyar Fejlesztési Bank Rt.
MLSZ
Magyar Labdarúgó Szövetség
MNB
Magyar Nemzeti Bank
MTI
Magyar Távirati Iroda
MVM
Magyar Villamosipari Művek
MTV Rt.
Magyar Televízió Részvénytársaság
NKÖM
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium
Ny. Alap
Nyugdíjbiztosítási Alap
NYUFIG
Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság
OM
Oktatási Minisztérium
PM
Pénzügyminisztérium
SZCSM
Szociális és Családügyi Minisztérium
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖRVÉNYJAVASLAT PARAGRAFUSAINAK ÁTTEKINTÉSE
4
1.1. A központi költségvetés deviza- és forintadósságának törlesztése
4
1.2. A helyi önkormányzatok 1.2.1. A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolása 1.2.2. Jogtalanul igénybe vett helyi önkormányzati támogatások
4 4 5
1.3. A központi költségvetés térítése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság javára
6
1.4. A gazdasági növekedés miatti többletbevétel
6
1.5. A törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek hatása a 2001. és 2002. évi költségvetésre 1.5.1. Az MÁV Rt. adósságának átvállalása 1.5.2. Egyéb adósságátvállalások és elengedések 1.5.3. A 2000. évi agrárkezességi keret átcsoportosítása
8 8 9 9
2. AZ 2000. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYBEN KAPOTT EGYES FELHATALMAZÁSOK
10
2.1. Az ÁPV Rt-vel kapcsolatos költségvetési előírások teljesítése
10
2.2. Általános tartalék
11
2.3. Az állami kezességvállalások
11
3. AZ ÁHT-BAN A ZÁRSZÁMADÁSSAL KAPCSOLATBAN ELŐÍRT KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE
12
3.1. Az államháztartási törvény zárszámadásra vonatkozó előírásai
12
3.2. Az állami vagyon bemutatása
13
3.3. Az elkülönített állami pénzalapok
14
4. A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM KÜLSŐ ÉS BELSŐ EGYEZŐSÉGE
15
4.1. Az eredeti költségvetési előirányzatok felülírása
15
4.2. Az EU-csatlakozási előirányzatok és teljesítések bemutatása
17
4.3. Kormányzati beruházások
18
4.4. A központi költségvetési szervek támogatása
18
4.5. A helyi önkormányzatokra vonatkozó adatok megjelenítése 4.5.1. A törvényjavaslat és az önkormányzati beszámolók egyezősége 4.5.2. A helyi önkormányzatokra vonatkozó mellékletek adatai
19 19 20
1
5. A ZÁRSZÁMADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÉRDÉSEK
2
20
5.1. A központi költségvetési szervek kiadásai
20
5.2. A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű célprogramok saját bevételei
21
5.3. A központi költségvetési szervek előirányzat-maradványa
22
5.4. Kormányzati rendkívüli kiadások
23
5.5. A funkcionális és közgazdasági osztályozási rend szerinti mérlegek
23
5.6. A központi költségvetés és a társadalombiztosítás kapcsolata
24
5.7. Fejezeti indokolások
25
BEVEZETÉS
Az Országgyűlés zárszámadási jogát a költségvetési törvény végrehajtásáról beszámoló törvényjavaslat elfogadásával gyakorolja. A Kormánynak az előterjesztett törvényjavaslatot megfelelő információkkal kell alátámasztani és indokolni. Az Országgyűlés döntésének megalapozásához hozzájárul a zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése, melynek célja annak feltárása, hogy a törvényjavaslatban és annak indokolásában teljes körűen és helyesen szerepelnek-e a pénzügyi információk és azok a rendelkezések, amelyek a költségvetési évet lezárják. Az ellenőrzés vizsgálta a törvényjavaslat paragrafusai, törvényi mellékletei, általános és részletes indokolása összhangját, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályok érvényesülését a törvényjavaslat dokumentumának összeállításában. Az Állami Számvevőszék az Áht-ban előírt (június 30-i) határidőre a zárszámadási törvényjavaslat tervezetét kapta meg. Ellenőrzési megállapításait a Pénzügyminisztériummal egyeztette. A szakértői munka során az előterjesztő az észrevételek döntő részét az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatban hasznosította. Ennek megfelelően a figyelembe vett megállapítások a törvényességi és számszaki ellenőrzésről készített 2. sz. füzetben már nem szerepelnek.
3
1.
A
1.1.
A központi költségvetés deviza- és forintadósságának törlesztése
TÖRVÉNYJAVASLAT PARAGRAFUSAINAK ÁTTEKINTÉSE
A pénzügyminiszter a 2000. évi központi költségvetésről rendelkező 1999. évi CXXV. törvény 4. §-ában kapott felhatalmazást a költségvetési hiány finanszírozására, a Kincstári Egységes Számla (KESZ) folyamatos likviditása biztosítására, és a központi költségvetési adósság, valamint a Magyar Államkincstár (Kincstár) követeléseinek kezelésére. Ennek, valamint az Áht. 48. és 116. §-ában előírtaknak megfelelően a 2000. évről szóló zárszámadási törvényjavaslat 3. §a beszámol a költségvetés deviza és forint adósságállományából történt törlesztésekről, 4. §-a pedig a hiány finanszírozásáról. A törvényjavaslat általános indokolásának az adósságszolgálattal, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal és az adósság alakulásával kapcsolatos 7., 8. és 9. fejezetei (318-323. oldal) összhangban állnak a törvényjavaslat normaszövegével és az általános indokolás mellékletének táblázataival. A törvényi mellékletek indokolás általi egyértelmű alátámasztottsága, megfeleltetése esetenként nehézkes. Az ÁSZ a közelmúltban ellenőrizte az államháztartás külföldi adóssága és a központi költségvetés külföldi követelésállománya kezelését (2000. augusztus), valamint az államháztartás belföldi adóssága és a központi költségvetés belföldi követelésállománya kezelését (2001. július). Mindkét ellenőrzésről önálló jelentés készült, melyek megtalálhatóak az ÁSZ internetes honlapján.
1.2.
A helyi önkormányzatok A törvényjavaslat normaszövegének 8-11. §-a számol be a helyi önkormányzatok költségvetésének végrehajtásáról. A korábbi éveknek megfelelően a törvényjavaslat rendelkezéseit az ÁSZ – ellenőrzései alapján –kiegészíteni javasolja a következő pontok szerint.
1.2.1.
A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolása A törvényjavaslat 8. § (5) bekezdése tartalmazza a helyi önkormányzatok normatív és kiegészítő hozzájárulásának elszámolását felülvizsgáló számvevőszéki ellenőrzés által megállapított összegeket. Ez alapján a normaszöveg pontosításához a bekezdésbe illesztendő összegek az alábbiak: első változat szerint • visszafizetési kötelezettség: 244,7 M Ft; • központi költségvetést terhelő kiegészítés: 43,8 M Ft.
4
második változat szerint • visszafizetési kötelezettség: 269,7 M Ft; • központi költségvetést terhelő kiegészítés: 43,7 M Ft. A javasolt összegek közötti eltérést az okozza, hogy az Országgyűlés döntésétől függően egyes önkormányzatok visszafizetési kötelezettsége csökkenthető, illetve a részükre kiutalandó központi költségvetési forrás megemelhető, mivel ezek az önkormányzatok az alapító okiratok korábbi (visszafizettetést, illetve ki nem utalt állami támogatást, hozzájárulást okozó) hiányát pótolták, és erről az ÁSZ részére tájékoztatást adtak. Az ÁSZ javasolja ezen körülmény figyelembevételét. A fentiekkel összefüggésben a törvényjavaslat 8. § (3) és (4) bekezdésében szereplő fizetési kötelezettséget meghatározó összegeket is módosítani szükséges, mivel azok csak a helyi önkormányzatok elszámolását tartalmazzák.
1.2.2.
Jogtalanul igénybe vett helyi önkormányzati támogatások A törvényjavaslat 8. § (6) bekezdése az ÁSZ ellenőrzései során feltárt címzett és céltámogatás, központosított támogatás jogtalan igénybevételéről, és a kötelező lemondás elmaradása miatti előirányzat visszavonásról és csökkentésről rendelkezik. Az ÁSZ vizsgálataival alátámasztottan a bekezdésbe illesztendő összegek a következők: • jogtalanul igénybe vett címzett és céltámogatás: 18,6 M Ft; • jogtalanul igénybe vett központosított és kötött normatív, valamint önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatásának összege: 5,3 M Ft; • kötelező lemondás elmaradása miatti céltámogatás visszafizetés, illetve előirányzat csökkentés: 365,0 M Ft; • kötelező lemondás elmaradása miatti címzett támogatás visszafizetés, illetve előirányzat csökkentés: 11,3 M Ft. A 8. § (6) bekezdésében az önkormányzatok adatszolgáltatásán alapuló jogtalanul igénybe vett központosított támogatás összegét (59,7 M Ft-ot) növelni kell az ÁSZ által feltárt visszafizetési kötelezettség összegével. Az ÁSZ helyszíni vizsgálatainak tapasztalatai részletesen a 4. sz. füzetben találhatók.
5
1.3.
A központi költségvetés térítése a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság javára A zárszámadási törvényjavaslat 20. § (1) bekezdés a) pontja – a társadalombiztosítás 1999. évi költségvetése végrehajtásáról szóló 2000. évi CXIX. törvény 21. § a) pontjának aa) alpontja és a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetése végrehajtásáról szóló 2000. évi CXVIII. törvény 21. §-a alapján – javasolja elrendelni 1.016,2 M Ft központi költségvetés általi megtérítését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság javára 2001. december 31-ig. A törvényjavaslat 20. §-ában hivatkozott két törvényhely ugyanezen összeg – 1.016 M Ft – 2000. december 31ig történő megtérítését írta elő. A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetése végrehajtásáról szóló törvény 21. §a szerint a központi költségvetés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1997. évi CXI. törvény 20. §-ának (2) bekezdése alapján 1.016 millió forintot 2000. december 31-ig térítsen meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság "Nem az Alapot terhelő ellátások" elszámolási számla javára. Az előzőekhez hasonlóan megerősíti a rendelkezést a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetése végrehajtásáról szóló törvény 21. §-ának aa) alpontja. E szerint a központi költségvetés megtérít a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság "Nem az Alapot terhelő ellátások elszámolási számla" javára 2000. december 31-ig 1.016 M Ft-ot a Magyar Államra átszállt, a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak 1996. december 31-én lejárt és meg nem fizetett, az Ny. Alappal szemben fennálló tartozása címén.
A törvényjavaslat nem indokolja, hogy 2000 végéig miért nem történt meg az előírt összeg NYUFIG részére rendelt megtérítése, és új határidőt javasol a nem teljesített kötelezettség megtérítésére.
1.4.
A gazdasági növekedés miatti többletbevétel A törvényjavaslat 21. §-a a gazdasági növekedés miatt 2000-ben keletkezett többletbevétel Kormány általi felhasználásának utólagos országgyűlési jóváhagyására tesz javaslatot. A Kormány a tervezettnél nagyobb gazdasági növekedés miatt – a bevételek túlteljesülése terhére – a kormányzati rendkívüli kiadások között két új jogcím létrehozásával egyidejűleg e jogcímekről 75.000 M Ft elhelyezését rendelte el központi letéti számlára. Ezt az év végén jelentkező pénzügyi problémák lezárásáról szóló 2333/2000. (XII. 21.) Korm. határozat írta elő az alábbi részletezés szerint:
6
•
a nyugdíjban, illetve az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez kötött rendszeres szociális ellátásban részesülők egyszeri juttatására 15.000 M Ft,
•
a közszférában dolgozók egyszeri bérkifizetésére 25.000 M Ft,
•
a Reorg-Apport Rt. kötvénykibocsátásából eredő 2001. évi kifizetések kezelésére és az MVM Rt. tőkeemelésének fedezetére összesen 35.000 M Ft.
Az törvényjavaslat 1. sz. törvényi melléklete és a fejezeti indokolások szerint 2000-ben a fenti összegek (összesen 75 Mrd Ft) teljesített kiadásként elszámolásra kerültek a X. ME fejezet 13. Kormányzati rendkívüli kiadások címen. Az Áht. 35-46. §-ai rendelkeznek a Kormány feladatköréről. A törvény előírásai nem tartalmaznak felhatalmazást a Kormány számára sem a központi költségvetés többlet bevételei felhasználására, sem a jóváhagyott költségvetési előirányzatok növelésére, és csak veszélyhelyzetben van a Kormánynak lehetősége az Áht. 46. § (2) bekezdése alapján a költségvetési törvényben nem szereplő kiadások teljesítésére. A Kormány intézkedése a költségvetés pozícióját rontotta, mivel a kiadási előirányzatokat a bevételi előirányzatok egyidejű módosítása nélkül növelte meg és teljesített kiadásként számolta el a letéti számlára helyezést, s ezzel előirányzati szinten és ténylegesen is növelte a költségvetési hiányt. Továbbá az Áht. 8/A. § (5) bekezdése szerint a letétbe helyezést a költségvetésben nem lehet költségvetési hiányt módosító költségvetési kiadásként elszámolni. Letéti kezelésben (Áht. 12/A § (4) bekezdés) csak a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok számára külön jogszabályban rögzített esetekben, a tevékenységi körükön kívül eső, nem az állami, illetve önkormányzati feladatellátást finanszírozó pénzeszközök átmenetileg vagy megbízás alapján bonyolított forgalma történik. A hatályos jogszabályi előírások szerint a fenti (75 Mrd Ft-os) összeget nem lehetett volna letéti számlára helyezni. Az Áht. 8/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, illetve jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozási módját. E törvényi előírás nem vonatkoztatható a Kormány fenti intézkedésére, mivel az nem a költségvetési többlet (2000-ben nem volt szufficites a költségvetés), hanem a költségvetési többletbevétel (hiány melletti) elköltéséről döntött.
A 2333/2000. (XII. 21.) Korm. határozat szerint az intézkedés végrehajtásáról a 2000. évi zárszámadás során külön el kell számolni. Az előterjesztő az általános indokolás III. 4. pontjában (362. oldal) beszámol a központi költségvetés letéti számlájának forgalmáról, állományának változásáról és a hivatkozott kormányhatározat végrehajtásáról. A 2333/2000. (XII. 21.) Korm. határozat – az előző összegen felül – 19,5 Mrd Ft letéti számlára helyezéséről intézkedett az állami támogatású Bérlakás Program megvalósítására szolgáló előirányzat terhére. Ez esetben is a szabálytalan letéti számlára helyezés kiadásként történő elszámolása tovább növelte a tárgyévi hiányt. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a 2333/2000. (XII. 21.) Korm. határozatban foglalt intézkedések nem feleltek meg az Áht. előírásainak.
7
1.5.
A törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek hatása a 2001. és 2002. évi költségvetésre A törvényjavaslatban több olyan paragrafus van, amely a folyamatban levő, illetve a további évek költségvetéseire hatással lévő rendelkezéseket fogalmaz meg. Az ÁSZ véleménye szerint ezeket nem a zárszámadási törvényben, hanem a költségvetési törvény(ek) készítésekor, illetve azok módosításával kellene rendezni.
1.5.1.
Az MÁV Rt. adósságának átvállalása A törvényjavaslat 23. §-a a MÁV Rt. egyes hiteleinek javasolt átvállalásával mintegy 63 Mrd Ft-tal növeli az államadósságot 2002. január 1-jei hatállyal. A törvényjavaslat részletes indokolása (375-376. oldal) szerint a MÁV Rt. likviditási helyzetére tekintettel szükséges a társaság adósságállománya egy részének az államadósság terhére történő átvállalása, továbbá az adósság átvállalásával a központi költségvetés mentesül a valószínűsíthető kezesség beváltási kötelezettség alól. Az ÁSZ véleménye szerint az állam ugyan formálisan mentesül a kezesi helytállás alól, valójában azonban helytáll a fizetésképtelen adós helyett. Az elmúlt években a központi költségvetés többször vállalt költségvetésen kívüli, az adott évi hiányt nem növelő kötelezettségeket, amelyek növelték az államadósságot. Ezek hatása a kötelezettségvállalás utáni években azonos a költségvetési kiadás és a hiány növelésével. A hiány növelésének elcsúsztatása csak látszólagosan könnyíti meg a kötelezettségvállalás elfogadását. Ennek elkerüléséről rendelkezik az Áht. 14. §-a. Ennek (1) bekezdése kimondja, hogy az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon államadósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag az alrendszerek költségvetése útján, előirányzattal megtervezve lehet. A törvényjavaslat 27. §-a ismételten felfüggeszti a MÁV Rt. hitelei és egyéb adósságok vonatkozásában az Áht. hivatkozott rendelkezését. Ezzel az elkövetkezendő évek – részben elfogadott, részben 2 éves kitekintésű – előirányzatait nem tervezett módon befolyásolja. A központi költségvetés által a MÁV Rt-től átvállalt hitelek millió Ft Elrendelő törvényhely
Átvállalt összeg
1997. évi CXI. törvény 25. § *
15.740
1999. évi CV. törvény 26. § *
35.844
2000. évi zárszámadási törvényjavaslat 23. §
62.960
Összesen: * zárszámadási törvények 8
114.544
A törvényjavaslat indokolása nem tájékoztat arról, hogy az elkövetkezendő években milyen éves terhet jelent majd az átvállalt hitelek tőke- és kamattörlesztése a központi költségvetésnek. A MÁV Rt-től korábban átvállalt hitelek törlesztésére 2000-ben a központi költségvetés kamatkiadás címén 2.156 M Ft-ot, tőketörlesztés címén pedig 6.202 M Ftot fordított (222. és 226. oldal).
1.5.2.
Egyéb adósságátvállalások és elengedések A törvényjavaslat a 24., 25. és 26. §-ai vonatkozásában a 23. §-hoz hasonlóan felfüggeszteni javasolja az Áht. 14. §-át, melyek szintén közvetlenül növelik az államadósságot 977 M Ft, 3 Mrd Ft, 2,7 Mrd Ft illetve 1,9 Mrd Ft összegben.
1.5.3.
A 2000. évi agrárkezességi keret átcsoportosítása A törvényjavaslat 37. §-ának javaslata szerint a Kormány ismételt felhatalmazást kap a Kvtv. 36. §-ában meghatározott agrárkezességi keret tényleges maradványösszegének új hitelprogramok indításához történő 2001. évi felhasználásához. A törvényjavaslat rövid indokolása szerint a Kormány 2001-ben csak törvényi felhatalmazással dönthet a 2000. évi kezesi források elosztásáról. E javaslat elfogadása a 2001. évi kezességi keretösszegek módosítását (bővítését) jelenti. A Kvtv. 36. §-ában az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt, hogy 2000-ben az egyedi kezességi keretösszegen túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 65 Mrd Ft összegben kezességet vállaljon. A Kvtv. 36. §-ában kapott felhatalmazás alapján az 1020/2000. (III. 10.) és az 1114/2000. (XII. 27.) Korm. határozatokban vállalt kezességekkel a Kormány az agrárkezességi keretet 2000-ben kimerítette, így keret-maradványról nem lehet szó. A törvényjavaslat indokolása nem határozza meg mit jelent a „tényleges maradványösszeg” (vélhetően a kezesi kormányhatározattal már megjelölt, de érvényes hitelszerződéssel még le nem szerződött összeget), és nem mutatja be, hogy az „új hitelprogramok” új agrárhitelekre, esetleg más egyéb területekre vonatkoznak. Az Áht. 42. §-a szerint a Kormány nyilvános határozatban dönt az adott évre meghatározott kereteken belül, illetve meghatározott célokra történő kezességvállalásról. Ezt követően köthet szerződést az állami kezességgel biztosított hitelfelvevő a kormányhatározatban jelzett összegben (pl. egyedi kezesség), illetve az adott célra meghatározott (pl. agrárhitelek) kereten belül.
A hitelszerződéssel még le nem kötött állami kezességek, illetve a kormányhatározattal fel nem használt kezességi keretösszegek esetében nem valós (pénz)maradványról van szó, hanem egy lehetséges keretösszegről. Ennek megfelelően évek közötti átcsoportosításuk nem értelmezhető, mivel a célokat és a hozzájuk rendelt keretösszegeket a költségvetési törvények évről-évre ismételten meghatározzák.
9
2.
AZ 2000.
ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYBEN KAPOTT EGYES
FELHATALMAZÁSOK A törvényjavaslat általános indokolása az 1999-es zárszámadási törvény (2000. évi CXVIII. törvény) általános indokolásához képest részletesebb és pontosabb beszámolót ad a Kvtv.-ben rögzített felhatalmazások teljesítéséről. Előrelépést jelent, hogy a teljesített és a nem teljesített felhatalmazások indokolással együtt szerepelnek. A teljes körű elszámolás megteremtése érdekében a költségvetési törvényben kapott felhatalmazások elszámolásán túl a beszámolási időszakot megelőző év zárszámadási törvényében a beszámolási időszakot érintő előírások teljesítését is célszerű lenne szerepeltetni.
2.1.
Az ÁPV Rt-vel kapcsolatos költségvetési előírások teljesítése Az ÁSZ a törvényi előírásnak megfelelően az ÁPV Rt. éves tevékenységének ellenőrzéséről külön jelentésben ad számot. A privatizációs szervezetről készített jelentés figyelemmel a szervezet megszűnésével kapcsolatos törvényjavaslat várható tárgyalására – az előző évek gyakorlatától eltérően – 2001 júniusában készült el. Így e pontban a Kvtv. végrehajtásához kapcsolódó – helyszíni ellenőrzésre alapozott – észrevételek szerepelnek. Az ÁPV Rt. privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő kiadásai – összességükben és részleteikben is – az előirányzaton belül maradtak, amint azt a törvényjavaslat 11. sz. törvényi melléklete bemutatja. A Kvtv. 10. sz. törvényi mellékletében felsorolt kiadásokra a hozzárendelt vagyon értékesítéséből, hasznosításából és kezeléséből származó bevétel jelentette a fedezetet. A tervezett 95,3 Mrd Ft-tal szemben 58,9 Mrd Ft bevétel teljesült (277. oldal). Az ÁPV Rt. e bevételek részeként tervezett egyéb bevételek között 4 Mrd Ft-ot számolt el az MTV Rt. székháza ellenértékeként, azzal, hogy az ingatlant saját vagyonába helyezte át (278. oldal). A privatizációs szervezetnek jogszabályi felhatalmazása erre nem volt, intézkedésével sértette a privatizációs törvény hozzárendelt és saját vagyonra vonatkozó előírásait. Az ÁSZ helyszíni ellenőrzéseit követően az ÁPV Rt. intézkedéseket tett a megállapított szabálytalanság rendezésére 2001-ben.
A privatizációs tartalékot korábban a hozzárendelt vagyon bevételeiből töltötték fel. Első ízben történt meg, hogy a tartalékállományt a módosított Kvtv. rendelkezésére 72,3 Mrd Ft költségvetési forrás növelte. Ennek felhasználását az általános indokolás (280. oldal) bemutatja. A privatizációs tartalék felhasználási céljait a Kvtv. 6. § (12) bekezdése határozta meg. A Kvtv. módosításával e célok „az állam vagyonpolitikai tevékenységét támogató intézkedések a Kormány döntése alapján, válsághelyzetek megszüntetésére” jogcímmel bővültek.
10
A módosított, 2000. december 8-tól hatályba lépett Kvtv. – többek között – megszüntette a privatizációs szervezet befizetési kötelezettségét a központi költségvetésbe, és forrást biztosított a szervezet egyes feladataira. Így az ÁPV Rt. a 2000-es évet költségvetési forrásokat felhasználó szervezetként zárta.
2.2.
Általános tartalék Az Áht. 25. és 26. §-ainak megfelelően a Kvtv. általános tartalékként a X. ME fejezet 12. cím 1. alcímén 23.424,8 M Ft-ot irányozott elő. Az általános tartalék első féléves felhasználása megfelelt az Áht. 26. § (2) bekezdésében engedélyezett (40%-os) felhasználási keretnek. A törvényjavaslat az általános tartalék felhasználásáról szöveges értékelést ad az indokolásban (357-358. oldal), valamint a mellékletek között táblázatos formában (608-609. oldal). Az Áht. 25. § (1) bekezdése szerint a központi költségvetésben általános tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására. A törvényjavaslat általános tartalék felhasználását bemutató táblázatában olyan jogcímeken történt felhasználások is szerepelnek, melyek előre tervezhetőek lettek volna. Az ÁSZ véleménye szerint pl. az Országház Köztársasági Elnöki Hivatal része felújítása, az MTI olimpiai közvetítése, az ügyészségek informatikai rendszerének fejlesztése, a népszámlálási támogatás, a köztársasági elnöki rezidencia felújítása és berendezése, a kincstári rendszer továbbfejlesztése stb. előre tervezhető kiadási jogcím lehetett volna.
2.3.
Az állami kezességvállalások Az Áht. 33. § (1) bekezdése felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére, a költségvetési törvényben meghatározott mértéken belül, meghatározott célokra, egyedi esetben kezességet vállaljon. A vállalható egyedi kezességek keretösszegét az éves költségvetési törvények a központi költségvetés kiadási főösszegének százalékában határozzák meg. A 2000. évi költségvetési törvény 34. § (1) bekezdése eredetileg a kiadási főösszeg 1,5%-ában állapította meg az egyedi kezességek felső határát, amit később az 1999. évről szóló zárszámadási törvény 2,5%-ra módosított. A Kvtv. az így számítandó keretösszegen belül 50%-ra korlátozta a készfizető kezesség arányát. A költségvetési törvény módosításával az eredeti 56,8 Mrd Ft-os keret 97,6 Mrd Ftra változott, részben az előírt százalék emelkedése, részben a kiadási főösszeg növekedésének hatására. Amint arról a törvényjavaslat általános indokolása beszámol (359-362. oldal), a Kormány 2000-ben 9 új egyedi kezességet vállalt. Ezek együttes összege közel 93 Mrd Ft.
A nyilvános kormányhatározatok alapján a Kvtv. 34. § (1) bekezdése alá tartozó egyedi kezességvállalások összege 2000-ben a törvényben megállapított mértéken belül maradt, egyben teljesült a készfizető kezességek korlátozására vonatkozó előírás is.
11
A Kormány a költségvetési év során vállalt kezességekről az Áht. 42. § (1) bekezdésével összhangban nyilvános határozatokban döntött. E határozatok kivonatát a Kvtv. vonatkozó szakaszaival (Kvtv. 34-36. §-ok) összevethető bontásban – egyedi kezességek, energiahordozók biztonsági készletezése, agrárhitelekre nyújtott kezességek – mutatja be a zárszámadási törvényjavaslat általános indokolása (359-362. oldal). A zárszámadási dokumentumban a Kormány teljesíti az Áht. 42. § (5) bekezdésében a kezességvállalásokról és a kezesi helytállás alapján teljesített kifizetésekről előírt beszámolási kötelezettségét.
3.
AZ ÁHT-BAN
A ZÁRSZÁMADÁSSAL KAPCSOLATBAN ELŐÍRT KÖTE-
LEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE
3.1.
Az államháztartási törvény zárszámadásra vonatkozó előírásai A zárszámadási törvényjavaslat az Áht. zárszámadásra vonatkozó előírásait – néhány kivételtől eltekintve – teljesíti. Az Áht. 20. § (6) bekezdés előírása szerint a Kormány a címrend változásáról a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat indokolásában részletesen beszámol. A beszámolási időszak végére a fejezetek közötti feladat- és hatáskör változásokkal összefüggően az eredeti költségvetési címrend jelentősen változott. Az előterjesztés a címrend változásáról nem tartalmaz beszámolót. Az Áht. 108/A. § (7) bekezdése előírja, hogy a külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt. Az előterjesztő a külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az általános indokolásban nem számol be. A törvényjavaslat általános indokolásának mellékleteiben (616. oldal) összefoglaló táblázat mutatja be a központi költségvetés devizában külfölddel szemben fennálló követeléseit. A kimutatás országonként szerepelteti az 1999. és 2000. év végi állományi adatokat és az ebből lejárt követeléseket. A zárszámadási dokumentum nem mutatja be a külföldi követeléseket lejárat szerint és nem jelöli meg külön a kétessé vált állományokat, így a törvényjavaslat nem teljesíti teljes körűen az Áht. rendelkezését. Az Áht. 112. § szerint az államadósságot alrendszerenként kell bemutatni. A törvényjavaslat a központi költségvetés bruttó adósságáról számol be, s nem tájékoztat a többi alrendszer államadósságáról. Az Áht. 115. §-a szerint a mérlegeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év tervés tény-, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk. A törvényjavaslat törvényi mellékletei az 1999. évi tényadatokat nem tartalmazzák, ezen adatok csak a fejezeti indokolások köteteiben szerepelnek.
12
Az ÁSZ több éve jelzi, hogy a zárszámadási törvényjavaslat teljes körű formai és tartalmi követelményeire nincs érvényes jogszabályi rendelkezés. Az Áht. 124. § (4) bekezdés e) pontja szerint az Áht. 116. §-ában szereplő egyes mérlegek és kimutatások részletes kidolgozására a pénzügyminiszter kapott felhatalmazást. A felhatalmazás ellenére a Kormány és a pénzügyminiszter az Áht. 116. §ában felsorolt mérlegek összeállításának részletes szabályait 1992 óta nem dolgozta ki teljes körűen. Az ott kapott felhatalmazásra hivatkozva elkészült az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 54/199. (IV. 12.) majd az azt felváltó 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a Kincstár könyvvezetési és beszámolási kötelezettségéről szóló 257/1997. (XII. 21.) majd az ezt felváltó 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. E rendeletekben nincs utalás, rendelkezés arra, hogy a zárszámadáshoz is e mérlegeket kell tájékoztatásul előterjeszteni. Ezen mérlegek, egyéb kimutatások egyike sem feleltethető meg pontosan a törvényjavaslatban bemutatott mérlegeknek, kimutatásoknak. Emellett a megalkotott rendeletek nem fedik le teljes körűen az államháztartási törvényben előírt szabályozási feladatokat.
3.2.
Az állami vagyon bemutatása Az Áht. 105. §-a rendelkezik a vagyon kimutatásáról, melynek értelmében az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont, annak változásait és értékét nyilván kell tartani. Az Áht. 116. § 8. pontja kimondja, hogy az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását zárszámadáskor tájékoztatásul be kell mutatni. A törvényjavaslat évek óta nem teljesíti maradéktalanul a vagyonkimutatásra vonatkozó törvényi előírást, ehelyett részleges vagyonkimutatást (pl. KVI vagyon) és az alrendszerek eszköz-forrás mérlegét szerepelteti. A törvényjavaslat nem nyújt teljes körű információt a kincstári vagyon nagyságrendjéről, összetételéről, a vagyongazdálkodás jelenlegi helyzetéről sem értékben, sem naturális mutatókban. Az ÁSZ az elmúlt évekhez hasonlóan jelzi, hogy az Áht. 109/B. §-ában – mely az 1999. évi CXXV. törvény 62. § (43) bekezdésében foglalt módosítással bővült – felsorolt kincstári vagyonba tartozó vagyonelemek többsége hiányzik a törvényjavaslatból (termőföld, védett természeti terület, koncesszióba adott vagyonértékű jog, közcélokat szolgáló, vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás stb.). Az Áht. 124. § (2) j) pontja alapján a Kormány 1996. január 1-jétől felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg az államháztartás alrendszerei vonatkozásban a vagyonnyilvántartás részletes szabályait. E feladatának a Kormány nem tett eleget. A törvényjavaslat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság eszközállományának 2000. évi változását a korábbi évekkel megegyezően, azonos szerkezetű táblázatban mutatja be (600. oldal).
13
A hivatkozott táblázat (600. oldal) a 2000. évi növekedést, illetve csökkenést vezeti le a nyitó állomány adataiból. A 2000. évi nyitó állományként bemutatott értékek eltérnek az 1999. évi zárszámadási adatoktól. Például az „Állami örökölt vagyon” 1999. záró állományként 486.286 E Ft szerepel, ugyanez a tétel 2000. nyitó tételként 515.384 E Ft. Az „Egyéb TÁSZ állomány” soron az 1999. évi záró állomány 7.795.365 E Ft, ugyanezen tétel 2000. évi nyitó állománya 7.782.855 E Ft.
Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának változásait az elmúlt éveknek megfelelően jelenleg is táblázatban mutatja be (601. oldal) a törvényjavaslat. A 2000. évi hozzárendelt vagyon nyitó állomány adatai nem egyeznek meg az 1999. évi zárszámadási záró adatokkal. Például az 1999. évi zárszámadásban az állami vállalatok vagyoni köre záró állománya 364 M Ft, a 2000. évi zárszámadási törvényjavaslat szerinti nyitó állomány 371 M Ft. A gazdasági társaságok vagyoni köre 1999. évi záró állománya 714.211 M Ft, a 2000. évi nyitó állomány adata 771.098 M Ft. A PM észrevétele alapján az előző évi adatok változása azért következett be, mert a zárszámadási törvényjavaslat elkészítésének időpontjáig a társaság még nem rendelkezik végleges beszámolóval.
3.3.
Az elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó alap, működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. 2000-ben az előző évhez hasonlóan két elkülönített pénzalap működött, a Munkaerőpiaci Alap és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. A Munkaerőpiaci Alap kezelési rendje az év második felétől megváltozott, ettől kezdve mindkét pénzügyi alap kezelője a XV. GM fejezet. Az Áht. 57. § (3) bekezdése értelmében az alapok beszámolóját és mérlegét könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. Mindkét alap hitelesítő könyvvizsgálói záradékot kapott (Munkaerőpiaci Alap: fejezeti kötet 15/168. oldal; Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fejezeti kötet 15/191. oldal). A könyvvizsgálók véleménye szerint az alapok beszámolói az Áht.-nak és a számviteli törvénynek megfelelően szabályszerűen, a számviteli elvek érvényesítésével készültek. A könyvvizsgáló megállapítása szerint a Munkaerőpiaci Alap kintlevőségeinek közel egyharmada kétes minősítésű. Ez az állomány soron kívüli felülvizsgálatát és a behajtási eljárások hatékonyabb foganatosítását teszi szükségessé. A Munkaerőpiaci Alap eleget tett a Kvtv.-ben előírt költségvetési befizetési kötelezettségének. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2000. december 31-ig hatályos 64. § (2) bekezdése alapján – sajátos feladata, a befizetések értékállóságának megőrzése érdekében – 1.132,1 M Ft költségvetési támogatásban részesült (116. oldal).
14
4.
A
ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM KÜLSŐ ÉS BELSŐ EGYEZŐSÉGE
Az előterjesztésben megjelenített adatok, a kincstári elszámolás és az intézményi beszámolók adatai között – az előző évekhez hasonlóan – jelenleg sem teljes az egyezőség. A vizsgálat során tapasztalt eltérések nagyságrendjét és okait a zárszámadásról készített helyszíni ellenőrzési jelentés (3. és 4. füzet) részletesen tartalmazza. Pozitív változás, hogy az előterjesztésben szereplő adatok és az intézményi beszámolók összesített adatai között a korábbiakhoz képest kevesebb adathelyen és kisebb nagyságrendű eltéréssel találkoztunk, e dokumentumok összhangja javult. Az eltéréseket a PM le tudta vezetni. A törvényjavaslat általános indokolásában egyes témaköröknél előrelépés tapasztalható, de még mindig nem mondható el, hogy maradéktalanul szolgálja a törvényjavaslat átláthatóságát és ellenőrizhetőségét. A dokumentum ellenőrzését megnehezíti, hogy olyan törvényi mellékletekben szereplő lényeges kategória, mint a „törvényi módosított előirányzat” levezetését, az előirányzat kialakításának jogszabályi alapját a törvényjavaslat nem tartalmazza. A 2000. évi zárszámadásban is fellelhetők az egyes összefüggő részek között számszaki eltérések, belső ellentmondások, kevéssé következetes adattartalmú csoportosítások. Az ellenőrizhetőség szempontjából pozitív változás, hogy a központi költségvetési szervek működési előirányzatai, a támogatási célprogramok, valamint a kormányzati beruházások 1999. évi és 2000. évi teljesítési adatai külön kimutatásban jelennek meg. Ugyanakkor az előterjesztés a központi költségvetési szervek előirányzat-maradványának alakulását a központi költségvetési szervek, támogatási célprogramok, valamint a kormányzati beruházásokra vonatkozóan együttesen, egy táblázatban mutatja be, így az egyes előirányzatmaradványi adatok az általános indokolásból külön nem állapíthatók meg. Az előző évben észrevételeztük, hogy az előterjesztés a korábbiakhoz képest megnövekedett előirányzattal rendelkező támogatási célprogramok kiadásainak indokolását a költségvetési előterjesztéshez viszonyítva túlságosan szűkszavúan mutatja be. E tekintetben pozitív változásként tapasztaltuk, hogy a 2000. évről szóló indokolás részletesebb és több konkrét információt ad, viszont a költségvetés végrehajtásának megítélése érdekében célszerű lenne a teljesítési adatokat a tervezett előirányzatokkal való összehasonlítással is értékelni.
4.1.
Az eredeti költségvetési előirányzatok felülírása A törvényjavaslat fejezeti indokolásainak mellékleteiben eredeti előirányzatként nem az Országgyűlés által jóváhagyott Kvtv. előirányzatai szerepelnek, hanem egyes fejezeteknél a 2000. évi egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló LXXXIX. törvény, illetve a 214/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján módosított előirányzatok.
15
A 2000. évi LXXXIX. törvény 20. §-a szerint „Az e törvényben meghatározott állami feladatok átadásával egyidejűleg az ezek végrehajtására a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló CXXV. törvényben megállapított előirányzatokat is – figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésére – át kell csoportosítani”. A törvény rendelkezésének megfelelően a Kormány a 2302/2000. (XII. 15.) és a 2179/2000. (VIII. 9.) sz. határozatokban intézkedett az előirányzatok fejezetek, címek közötti átcsoportosításáról.
Az Áht. 39. §-a alapján végrehajtott kormányzati hatáskörű előirányzat módosításokat a fejezetek a törvény és a hivatkozott kormányhatározatok rendelkezésével ellentétben nem előirányzat-módosításként vezették át, hanem az átadott feladatok tekintetében az eredeti költségvetésben megállapított előirányzatokat változtatták meg. Ugyanez a megállapítás érvényes a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok felügyeletének és feladatkörének, továbbá a közigazgatási hivatalok feladatkörének változásával öszszefüggő XI. BM és XXII. PM fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítást tartalmazó 2119/2000. (V. 31.) Korm. határozat végrehajtására is. Például a 2302/2000. (XII. 15.) Korm. határozat a Hírközlési intézmények cím, valamint a Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű előirányzat 2000. évi előirányzatával megegyező, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség fejezetek közötti előirányzat-átadást, illetve ehhez kapcsolódó előirányzat-módosítást rendelt el. A fejezeti indokolások adatai alapján ennek végrehajtása úgy történt, hogy mindkét fejezetnél az eredeti költségvetési előirányzatot változtatták meg. Az ugyanezen kormányhatározatban szereplő 30 fő létszámhoz kapcsolódó költségvetési előirányzat átadást a bemutatott fejezeti előirányzati adatok szerint nem törvényi előirányzat-módosításként, hanem kormány hatáskörben történő módosításként hajtották végre.
A törvényjavaslat 1. sz. mellékletben a központi költségvetés egyes fejezeteinek (X. ME, XI. BM, XVII. KVM, XIX. SZCSM és XXII. PM fejezet) összesített törvényi módosított előirányzatai a fentiekben leírtak miatt térnek el a fejezetek kiadási előirányzatait módosító 1999. évi zárszámadásról szóló törvény 25. §-ában meghatározott, illetve a zárszámadási körirat alapján számítható kiadási és bevételi főösszegektől. A módosított fejezeti főösszegek eltérései millió Ft X. ME fejezet
XI. BM fejezet
1999. évi zárszámadási tv-nyel mód. előir.
166.9810,
672.053,2
213.365,1
374.157,0
488.584,1
A tv.jav. 1. sz. m.-ben lévő tv-i mód. előir.
182.209,9
666.549,3
198.136,2
359.937,3
494.088,0
Eltérés
-15.228,9
5.503,9
15.228,9
14.219,7
-5.503,9
Forrás: a törvényjavaslat
16
XVII. KVM XIX. SZCSM fejezet fejezet
XXII. PM fejezet
A törvényjavaslat általános indokolásának III. fejezet 1. pontja nem számol be tételesen azokról a törvényekről és az átcsoportosításokról rendelkező kormányhatározatokról, amelyek a Kvtv. előirányzatait módosították. Az előterjesztés általános indokolásában a 2000. évi LXXXIX. törvényre és az átcsoportosításokat elrendelő kormányhatározatokra utalás nem található. A fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítások indokoltságára és dokumentáltságára vonatkozó megállapításokat a Kvtv. végrehajtásának helyszíni ellenőrzéséről készült jelentés és annak függeléke tartalmazza (3. sz. füzet).
4.2.
Az EU-csatlakozási előirányzatok és teljesítések bemutatása Az általános indokolás II.4/A sz. melléklete táblázatos összeállításban fejezetenként bemutatja az Európai Unió Közösségi Vívmányai Átvétele Nemzeti Programjának (ANP) PHARE programok nélküli 2000. évi fejezeti előirányzatait és azok teljesülését, a II/4 B. sz. melléklete pedig az ANP PHARE segéllyel támogatott 2000. évi fejezeti előirányzatait és azok teljesülését. A zárszámadási előterjesztés általános indokolása (262. oldal) a költségvetéspolitikai célkitűzések végrehajtása keretében ismerteti az európai uniós csatlakozás felkészülési és előcsatlakozási programjait, a kitűzött feladatok érdemi és a költségvetés végrehajtásának számszaki értékelése nélkül. A szöveges indokolásban nincs utalás a témakörbe tartozó hivatkozott mellékletekre és azok összesített adataira. A II. 4/A. táblázatban (625. oldal) megnevezett programok egy része intézményi előirányzatokon belüli teljesítésként került elszámolásra, és nem jelenik meg külön jogcímen az 1. sz. mellékletben, így ezek az adatok a szerkezeti különbözőség miatt a törvény mellékletével nem egyeztethetőek. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál az egyeztetési lehetőség fennáll. A II. 4/B táblázatban (627. oldal) feltüntetett PHARE programok az 1. sz. mellékletben külön alcímen, illetve jogcím csoporton jelennek meg. A táblázat fejrészének tagolása nem követi a költségvetés (1. sz. törvényi melléklet) szerkezeti rendjét, ami az ellenőrzést megnehezíti és bizonytalanná teszi. (Az „alcím” után „jogcím csoport”, illetve „jogcím”-nek kellene következnie, e helyett „Előir. csop.” és „Kiemelt előir.” van feltüntetve.) Az ellenőrzés során megállapítottuk, hogy a teljesítési adatok a táblázatban és az 1. sz. mellékletben (különösen a kiadások tekintetében) nem mindenütt egyeznek meg. Például a XI. BM fejezet, 19. cím, 11 alcím, 2. jogcím csoport teljesített kiadása az 1. sz. melléklet alapján 1.069,1 M Ft (78. oldal), a II/4B. sz. mellékletben 1.269,2 M Ft (627. oldal), XII. FVM fejezet 10. cím 2 alcím 36 jogcím csoport, 5 jogcím teljesített kiadása az 1. sz. melléklet alapján 464,7 M Ft, (90. oldal), a II/4B. sz. mellékletben 471,2 M Ft (627. oldal).
17
XII. FVM fejezet 10. cím 2 alcím 38 jogcím csoport, 1 jogcím teljesített kiadása az 1. sz. melléklet alapján 2.397,6 M Ft, (91. oldal), a II/4B. sz. mellékletben 1.633,8 M Ft (627. oldal).
4.3.
Kormányzati beruházások Az Áht. 23. §-a értelmében a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket „Beruházás” alcímen kell előirányozni, az 1.000 M Ft összköltség feletti beruházásokat tételesen, ezen összeghatár alatti projekteket összevontan kell bemutatni. Az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben a központi beruházások fejezetenkénti összefoglaló kimutatása hiányzik a törvényjavaslat általános indokolásából (csak funkcionális csoportosítás található meg a 493. oldalon), mely a korábbi években áttekinthetőbbé tette a beruházási források felhasználását. A beruházási forrás felhasználásának nyomon követése a fejezeti kötetekben lehetséges. A zárszámadási dokumentum ellenőrzése során az 1. sz. mellékletből kigyűjtéssel megállapított teljesített beruházási kiadások 113.290,3 M Ft összege megegyezik a fejezeti kötetek összesített központi beruházási adataival, valamint a 10/A. sz. törvényi melléklet (mérleg) adataival. A mérleg szerinti teljesített beruházás végösszegében (113.290,3 M Ft) megegyezik a központi költségvetési szervek összesített intézményi beszámoló adatával. Főösszegen belüli 3,7 M Ft-os eltérés csak a beruházások eltérő besorolásából adódik. Nincs egyezőség az 1999. évi és a 2000. évi zárszámadási törvényjavaslat ugyanazon beruházásra vonatkozó 1999. XII. 31-ig teljesített ráfordítása, valamint összköltség adatai között. Az eltérésre a fejezeti kötetek nem adnak magyarázatot. Például az 1999. évi zárszámadási törvényjavaslat fejezeti indokolásában a „44. sz. főút Gyulát elkerülő szakasza” beruházás összköltsége 203,7 M Ft, eltér a 2000. évi zárszámadási törvényjavaslat fejezeti indokolásának 1.657,6 M Ft-os adatától. (FIK 17/189. oldal)
A fejezetek központi beruházási kiadásainak összesen értékei egyezőséget mutatnak az 1. sz. törvényi melléklet és a fejezeti kötetek összesen adataival, azonban az egyes címek kiadás teljesítési adatai nem minden esetben feleltethetők meg egymásnak a különböző táblázatokban.
4.4.
A központi költségvetési szervek támogatása Az előterjesztés a 11. sz. törvényi mellékletben (mérleg) és az általános indokolás táblázataiban a költségvetési támogatás adatait az előző években bevezetett formában és logikai összefüggés szerint mutatja be. Az előterjesztés 10/A. sz. törvényi mellékletében (mérleg) és az általános indokolás központi költségvetési szervek előirányzatait bemutató táblázataiban (431-524. oldal) szereplő teljesített támogatás összegei között összességében 33.012 M Ft különbség mutatkozik.
18
Eltérések a támogatási előirányzatoknál millió forint Megnevezés
Ktv-i szervek támogatása Támogatási célprog-ok támogatása Központi beruházások támogatása Ktv-i támogatással fedezett kiadások
A 10/A. sz. tv-i mell. tényadata
Teljesítés az ált. ind. táblázatában
Eltérés
(1)
(2)
(1)-(2)
1,050.002,8
1.093.751,0
43.748,2
145.400,6
137.871,1
- 7.529,5
111.725,5
108.518,8
- 3.206,7
1.307.128,9
1.340.140,9
33.012,0
Forrás: a zárszámadási törvényjavaslat
Az eltérés összege azonos „A központi költségvetési szervek előirányzatmaradványának alakulása” című táblázat (568. oldal) 8. oszlopában feltüntetett „előirányzat-maradvány változás" összegével. A törvényjavaslat indokolása azonban nem tartalmazza az eltérés számszaki levezetését, amit az ÁSZ az előző években is hiányolt. Az intézményi beszámolók összesített adatai alapján a teljesített költségvetési támogatás összege 1.340.140,7 M Ft, amely (0,2 M Ft eltéréssel) megegyezik az általános indokolás táblázataiból összesíthető működési előirányzatok, támogatási célprogramok és a központi beruházások kiadás teljesítéseinek összegével. Az előterjesztés általános indokolása a költségvetési szervekre vonatkozóan az eredeti előirányzatból kiindulva felsorolja a támogatási előirányzatok „jelentősebb változásait”, de – az előző évtől eltérően – a jogcímek szerinti pontos számszaki levezetést nem tartalmazza (290. oldal). A támogatási célprogramok és a központi beruházások esetében a támogatási előirányzatok változásait az előterjesztés indokolása összefoglalóan nem mutatja be, a kiadások teljesítésének elemzésénél helyenként utal erre.
4.5.
A helyi önkormányzatokra vonatkozó adatok megjelenítése
4.5.1.
A törvényjavaslat és az önkormányzati beszámolók egyezősége A törvényjavaslat törvényi mellékleteinek és az általános indokolás mellékleteinek adatait az önkormányzati beszámolók összesített adataival összevetve több eltérés mutatkozik.
19
A törvényjavaslat 1. sz. mellékletben a normatív állami hozzájárulások összege megegyezik az összesített beszámolók adatával, de annak részletezése több helyen eltér: pl. községek általános feladatai (eltérés: 8,6 M Ft), bölcsődei ellátás (eltérés: 4,7 M Ft). Az önkormányzati beszámolók szerint a központosított előirányzatok összege 14,2 M Ft-tal kevesebb, a címzett és céltámogatások tárgyévi felhasználása pedig 238,1 M Ft-tal magasabb az 1. sz. melléklet adatánál. Összességében az állami támogatások és hozzájárulások teljesítése a törvényjavaslat 1. sz. melléklete szerint 428,8 Mrd Ft, az önkormányzatok elszámolása szerint 429,1 Mrd Ft.
Az eltérést – a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai szerint – a Kincstár zárása miatti teljesítési késedelem, a maradványra történő visszafizetés, valamint a helyi önkormányzatok hibás adatszolgáltatása okozza. Az eltérések száma és nagyságrendje az előző évekhez viszonyítva csökkent. Az általános indokolás mellékleteiben közölt „A helyi önkormányzatok vagyonának alakulása” c. tábla (700. oldal) megegyezik az összesített önkormányzati beszámolókban szereplő összevont mérleg eszköz oldalával. A tábla viszont nem közli a mérleg forrás oldalát, így elemzésre és információ nyújtására csak korlátozottan alkalmas.
4.5.2.
A helyi önkormányzatokra vonatkozó mellékletek adatai A helyi önkormányzatok hozzájárulásaira és támogatásaira vonatkozó törvényi mellékletek adatai nem állnak maradéktalan összhangban egymással. A törvényjavaslat 1. sz. melléklete (82. oldal) a XI. BM 23/8/1 jogcímcsoportot "Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív kerete" megnevezéssel, a 9. sz. melléklet (240. oldal) "Felhalmozás és vis maior" megnevezéssel tünteti fel ugyanazt az előirányzatot.
5.
A
5.1.
A központi költségvetési szervek kiadásai
ZÁRSZÁMADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÉRDÉSEK
A központi költségvetési szervek költségvetési támogatásból és saját bevételből fedezett kiadásai a tervezetthez viszonyítva a következők szerint alakultak: millió Ft Megnevezés
2000. évi tv-i mód. előir.
2000. évi tény
(1)
(2)
Ktv-i tám.-ból fedezett kiadások Saját bevétellel fedezett kiadások Kiadások összesen Forrás: a zárszámadási törvényjavaslat
20
Növekmény (2)-(1)
1.252.252,0
1.307.128,9
54.876,9
463.365,0
562.713,4
99.348,4
1.715.617,0
1.869.842,3
154.225,3
2000-ben a központi költségvetési szervek összes kiadása a törvényi módosított előirányzathoz viszonyítva 154,2 Mrd Ft-tal (8,9%-kal) emelkedett, amelyre 70%-ban a költségvetési szervek saját bevételei, 30%-ban a költségvetési támogatás nyújtott fedezetet. Az előterjesztő a kiadások alakulását a 10/A. sz. törvényi mellékletben (mérleg) és az indokolásban három egységre bontva (központi költségvetési szervek, támogatási célprogramok, központi beruházások) mutatja be. A támogatási célprogram bevételeinek és kiadásainak teljesülését külön pontban értékeli az előterjesztés (306-309. oldal) az előző évnél részletesebben. Az indokolás nehezen összevethető a 2000. évi költségvetési előterjesztéssel, mivel jellemzően csak tényadatok szerepelnek és hiányzik a tervezett előirányzatokkal való összehasonlítás. Például: agrárgazdasági beruházások támogatása, agrárinformatikai, farm és egyéb szakmai feladatok, gazdaságfejlesztési célelőirányzat, műszaki fejlesztési alprogram.
5.2.
A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű célprogramok saját bevételei A központi költségvetési szervek a költségvetési támogatáson kívül 2000-ben 562,7 Mrd Ft saját bevételt realizáltak (10/A. sz. törvényi melléklet). A saját bevételek tervezetthez viszonyított alakulása millió forint Megnevezés
1999. évi tény (1)
2000 évi tv-i mód. előir. (2)
2000. évi tény (3)
Index % (3)/(2)
Közp-i ktv-i szervek
394.505,0
374.203,5
481.626,0
128,7
Támogatási célprog-ok
141.963,5
87.551,5
79.522,6
90,8
1.230,3
1.610,0
1.564,8
87,1
537.698,8
463.365,0
562.713,4
121,4
Közp-i beruházások Saját bev-ek összesen
Forrás: a zárszámadási törvényjavaslat 10/A. sz. törvényi melléklet
A bevételi előirányzat az előző évekhez hasonlóan ez évben is túlteljesült. A realizált bevétel összege 99,3 Mrd Ft-tal magasabb a törvényi módosított előirányzatnál és 25,0 Mrd Ft-tal haladja meg az 1999. évi teljesítést. Ezen belül a központi költségvetési szerveknél 107,4 Mrd Ft a túlteljesítés az előirányzathoz képest, a támogatási célprogramoknál pedig 8,0 Mrd Ft a lemaradás.
21
A központi költségvetési szervek, a támogatási célprogramok, valamint a kormányzati beruházások együttes bevételeinek tervezetthez és az előző évi teljesítéshez viszonyított alakulását az általános indokolás táblázatos összeállításban mutatja be (292. oldal). A korábbi évekhez képest javulást jelent, hogy a táblázat és a kapcsolódó szöveges indokolás adatai (292-294. oldal) megegyeznek a központi költségvetési szervek összesített beszámoló adataival. A bevételeken belül közel 50%-os részarányt képviselő intézményi saját folyó bevételek 15,6 Mrd Ft-tal haladják meg a tervezettet. Ezek részeként – a múlt évhez hasonlóan – 17,1 Mrd Ft lemaradás mutatkozik az alaptevékenység bevételeinél (292. oldal). A Kvtv. szerint e bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a a központi költségvetést illeti meg. A központi költségvetési szervek saját bevételeiben a támogatások, visszatérülések, átvett pénzeszközök jogcímen tapasztalható a legnagyobb mértékű (69,7 Mrd Ft) túlteljesítés (292. oldal), amely az államháztartáson belüli átvett pénzeszközök teljesítéséből adódik (293. oldal).
5.3.
A központi költségvetési szervek előirányzat-maradványa Az intézményi beszámolók összesített adatai szerint (42-es űrlap) a központi költségvetési szervek (a támogatási célprogramokat és a központi beruházásokat is ideértve) 2000-ben a módosított előirányzathoz viszonyítva 318,4 Mrd Ft kiadási megtakarítást értek el, 111,5 Mrd Ft-tal többet, mint az előző évben. A módosított előirányzathoz viszonyított bevételi lemaradás 117,5 Mrd Ft. A kiadási megtakarítás és a bevételi lemaradás különbségeként képződött előirányzat-maradvány összege 200,9 Mrd Ft, 14,8 Mrd Ft-tal magasabb, mint az előző évben volt. Az alaptevékenység előző évekből származó felhasználatlan maradványa (35,3 Mrd Ft) és a vállalkozási tevékenység eredményéből alaptevékenységre felhasznált összeg (1,5 Mrd Ft) növeli az összes megtakarítást, így a módosított kiadási megtakarítás 237,7 Mrd Ft. Az érintett fejezetek maradványai keletkezésének okaira az előterjesztés nem ad teljes körű indokolást (295. oldal). A központi költségvetés végrehajtásának mérlegében (10/A. sz. melléklet) külön megjelenő támogatási célprogramok előirányzat sor maradványát – a korábbi évektől eltérően – az általános indokolás nem mutatja be. Így az előterjesztésből összesítetten nem állapítható meg a nemzetgazdaság kiemelt céljainak finanszírozását elősegítő előirányzatok tíz fejezetnél keletkezett maradványa. Az általános indokolás szerint az előirányzat-maradványok önrevízió keretében történő felülvizsgálata során a központi költségvetési szervek összesen 4,8 Mrd Ft összegű elvonandó maradványt állapítottak meg. Az intézményi beszámolók összesített adatai szerint a költségvetési szervet meg nem illető maradvány összege 2,4 Mrd Ft, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg 2,3 Mrd Ft. A korábbi évekhez képest előrelépésként állapítható meg, hogy az elvonandó maradvány az általános indokolásban bemutatott összegtől (4,8 Mrd Ft) 0,1 Mrd Ft-tal tér el, s valószínűsíthetően kerekítésből adódik.
22
5.4.
Kormányzati rendkívüli kiadások A Kvtv. kormányzati rendkívüli kiadásokra 15,1 Mrd Ft-ot hagyott jóvá. Az 1999. évi zárszámadási törvény 25. § (6) bekezdés a) pontja alapján a kormányzati rendkívüli kiadások kibővültek az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével és az MFB Rt. tőkejuttatásával. A zárszámadási törvényjavaslatban szereplő teljesítési összegek tovább növekedtek az egyszeri bér- és nyugdíjkifizetésekkel, valamint az ÁPV Rt. egyéb kötelezettségeinek teljesítésével, melyekről a 2333/2000. (XII. 21.) Korm. határozat rendelkezett. millió Ft Fejezet/ cím/alcím X.13.1.
Megnevezés
ÁPV Rt. tartalékának átmeneti feltöltése a Richter Gedeon Rt. tulajdonrész ideiglenes értékesítési tilalma miatt X.13.2. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése többletfeladatainak fedezetére X.13.3. Magyar Fejlesztési Bank Rt tőkejuttatása (tőketartalékba helyezéssel) X.13.4. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése a Tokaj Kereskedőház Rt. tőkejuttatására X.13.5. ÁPV. Rt. tőkeemelési kötelezettségének fedezete X.13.6. Bér- és nyugdíjkompenzációs keret XXII.24.2.1. Pénzbeli kárpótlás XXII.24.2.2. Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás XXII.24.2.3. Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei XXIII.13.1. Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése Összesen: Központi költségvetés mérlegében:
2000. évi Kvtv. –
1999. évi Za-i tv.
Törvényjavaslat
60 300,0
60 300,0
10 500,0
10 500,0
25 000,0
25 000,0
1 500,0 –
1 500,0
– – 6 600,0
– 6 600,0
35 000,0 40 000,0 5 744,0
2 400,0 100,0
2 400,0 100,0
2 000,0 97,8
– – –
6 000,0 15 100,0 15 100,0
6 000,0 6 000,0 112 400,0 186 141,8 112 400,0 186 141,8
Forrás: a törvényjavaslat, a költségvetési törvény és az 1999. évi zárszámadási törvény
A kormányzati rendkívüli kiadások jogcímeinek és összegeinek az 1997-2000. évek közötti bemutatása a mellékletben szerepel.
5.5.
A funkcionális és közgazdasági osztályozási rend szerinti mérlegek Az előző évi zárszámadási törvényhez hasonlóan, a törvényjavaslat az államháztartás szektoraira funkcionális, közgazdasági besorolású, és konszolidált mérlegeket is bemutat. A mérlegek főösszegei és adatai összhangban vannak „Az államháztartás alrendszereinek főbb jellemzői” című táblával (399. oldal), valamint az általános indokolás egyéb kimutatásaival.
23
Az általános indokolás a besorolás módszertanát, a konszolidáció lépéseit nem közli, így a táblákban bemutatott adatok további elemzésre csak korlátozottan alkalmasak. A különböző funkciókon teljesített kiadások kiugró nagyságrendű változásának okát az általános indokolás nem részletezi. Például az önkormányzatok közúti közlekedési tevékenységek funkción teljesített kiadások az előző évhez képesti 39%-os növekedése (680. oldal), illetve a központi költségvetési szektor rendelői orvosi-fogorvosi ellátás funkción teljesített kiadások 1999-hez képesti 14,8-szoros (!) növekedése (420. oldal).
A funkcionális és közgazdasági besorolású táblák végösszegüket tekintve egymással és az általános indokolás egyéb mellékleteivel összhangban vannak, helyenként azonban az e táblákban bemutatott adatok ellentmondanak egymásnak. A 333. oldali tábla (helyi önkormányzatok bevételei és kiadásai) a tárgyi eszközök, föld és immateriális javak felhalmozása soron 191 Mrd Ft-ot jelenít meg, míg a 685. oldali közgazdasági osztályozás szerinti mérlegből az derül ki, hogy ez az összeg 4,3 Mrd Ft pénzügyi befektetések miatti kiadást is tartalmaz, holott a pénzügyi befektetés nem sorolható a tárgyi eszközök vagy immateriális javak közé. Az általános közösségi szolgáltatások funkció bevétel adata a 352. oldalon 241,1 Mrd Ft-ként, a 689. oldalon 135,1 Mrd Ft-ként jelenik meg.
Az általános indokolás mellékletei között található "A központi költségvetés központi előirányzatai" (571-596. oldal) funkciókba sorolja a helyi önkormányzatok számára juttatott előirányzatokat. Ezek az adatok a "Helyi önkormányzatok előirányzatai" című (689-690. oldal) táblával nem egyeztethetők össze, mivel a 2000. évi teljesített bevételek funkciókba sorolt összegei helyenként nem érik el a központi költségvetésből állami hozzájárulásként kiutalt, és ott már funkcióba sorolt összeget. A központi költségvetésből önkormányzatok részére teljesített állami támogatás és hozzájárulás az F03.c tűzvédelem funkción 16.062 M Ft (577. oldal), a helyi önkormányzatok előirányzatait bemutató táblában (689. oldal) e funkción elért bevétel 712,7 M Ft.
5.6.
A központi költségvetés és a társadalombiztosítás kapcsolata A Kvtv. 29. §-a kimondja, hogy a társadalombiztosítási alapokat terhelő ellátások folyamatos biztosítása érdekében a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt. E hitel igénybevételi lehetősége a társadalombiztosítási alapok működésének alapelemévé vált (610. oldal). A Kvtv. 29. § (6) bekezdése előírja a társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezését a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben. Ennek a törvényjavaslat 19. §-ában eleget tesz.
24
A központi költségvetés a kamatmentes hitelen túl a XXII. PM fejezetben irányzott elő és teljesített hozzájárulást a társadalombiztosítási ellátásokhoz a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatti járulékkiesés pótlására és az E. Alap támogatására, összesen mintegy 110 Mrd Ft-os összegben. A XIX. SZCSM fejezetben jelennek meg azok a társadalombiztosítási szervek által folyósított ellátások (320,6 Mrd Ft értékben), melyeket a központi költségvetés finanszíroz. Ezen ellátásokat bemutató tábla már korábban kikerült a társadalombiztosítás költségvetéséből és zárszámadásából. Ennek megfelelően közülük csak néhány egyeztethető a társadalombiztosítási alapok zárszámadási törvényjavaslatával.
5.7.
Fejezeti indokolások A PM által kiadott zárszámadási „körirat” meghatározza a fejezeti indokolások tartalmi követelményeit, melyek a korábbi évekhez hasonlóan csak részlegesen érvényesültek a törvényjavaslatban. A fejezeti indokolások színvonala változó, általánosságban megállapítható, hogy a szakmai feladatok bemutatása, a főbb kiadási tételek alakulása, a munkaerő-gazdálkodás, a személyi juttatásokkal való gazdálkodás és az évközi előirányzat módosító-intézkedések, valamint az előírt befizetési kötelezettségek teljesítése minden fejezet indokolásában bemutatásra került. A fejezeteknek csak töredéke (pl. HM, KVM, OM) számolt be a PM köriratnak megfelelően a kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, a kincstári információ-szolgáltatás és az előirányzat-gazdálkodási rendszer tapasztalatairól. Az európai uniós csatlakozásig előirányzott teendőket tartalmazó tárgyévi Nemzeti Programban foglalt, a fejezetet érintő feladatok megvalósulásáról való beszámolás szintén nem teljes körű (elmulasztotta a részletes beszámolást pl.: a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium fejezet). A fejezetek nem tértek ki arra sem, hogy a bevételi többlet, az előirányzat elvonás hogyan befolyásolta a körirat szerinti „alultervezési szemléletet”. A fejezetek mintegy fele számolt be a lakásépítés munkáltatói támogatására fordított kiadásokról, a kincstári vagyon hasznosításáról. Budapest, 2001. augusztus hó
25
Melléklet
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK millió forint Jogcím
Pénzbeli kárpótlás Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás Eximbank Rt. és MEHIB Rt. tőkeemelése Speciális eszközök bérleti díja Egyházi nemzetközi rendezvények Egyéb rendkívüli kiadások Észak-kelet Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az M3-as autópálya építésének gyorsítására Egyházi ingatlanok visszaadása Légvédelmi oltalmazóképesség növelése Földhitel- és Jelzálogbank Rt. alapítása Postabank és Takarékpéntár Rt. tőkeemelés fedezete ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű-vagyon céljára fedezete Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésének fedezetére az ÁPV Rt. részére ÁPV Rt. tartalékának átmeneti feltöltése a Richter Gedeon Rt. Tulajdonrész ideiglenes értékesítési tilalma miatt ÁPV Rt. tartalékának feltöltése többletfeladatainak fedezetére ÁPV Rt. tartalékának feltöltése a Tokaj Keresedőház Rt. tőkejuttatására ÁPV. Rt. tőkeemelési kötelezettségének fedezete ÉKMA rt. támogatása az 1998.évi díjbevétel kiesés kompenzálására Bér- és nyugdíjkompenzációs keret Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése Mérleg szerinti összeg:
1997. évi eredeti előirányzat 3.000,0
1998. évi
teljesítés 3.977,4*
eredeti előirányzat 11.920,0 80,0 1.500,0
módosított előirányzat 11.920,0 80,0 1.500,0
1999. évi teljesítés 5.548,4* 109,0* 1.865,0*
1.200,0
1.100,0
2.239,3 150,0 7.500,0 3.290,0
2.239,3 5.839,7 3.290,0
2.340,0
2.340,0
1.157,2
3.530,0
3.530,0
3.530,0
4.000,0 -
3.987,0 1.820,0 1.100,0
4.000,0
4.000,0
3.988,0
132.000,0 50.000,0
132.000,0 50.000,0
40.000,0
37.700,0
eredeti előirányzat 10 980,0 120,0 2 100,0 -
módosított előirányzat 10 771,4 117,7 2 060,1 -
3 800,0
3 708,8
2000. évi teljesítés 7 794,0* 180,0* 1 892,0* 1 250,0
eredeti előirányzat 6 600,0 100,0 2 400,0
módosított előirányzat 6 600,0 100,0 2 400,0
teljesítés 5 744,0* 97,8* 2 000,0*
3 708,8
25 000,0
25 000,0
60 300,0
60 300,0
10 500,0
10 500,0
1 500,0
1 500,0 35 000,0
21.379,3
23.353,4
23.370,0
245.370,0
235.897,6
1 000,0
1 000,0
1 000,0
5 000,0
4 905,0
4 905,0
6 000,0
6 000,0
40 000,0 6 000,0
23 000,0
22 563,0
20 729,8
15 100,0
112 400,0
186 141,8
* Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül növelhető Forrás: 19996. évi CXXIV. tv. a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről, 1997. évi CXLVI. törvény a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről, 1998. évi XC. törvény a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről, 1999. évi CXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről, Törvényjavaslat az 2000 évi költségvetésről szóló 1999. évi CXXV. törvény végrehajtásáról
