A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

INNOAXIS The borderline as an axis of innovation

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2011

1

INNOAXIS The borderline as an axis of innovation Mottó: A magyar – szerb határ mindkét oldalán úgy fogták fel a hatalmak a határmentét, hogy ott valami befejeződik és elhanyagolták, visszafejlesztették a múltban. Különböző emberek másképpen fognak fel egy teret, de itt az emberek a határ mindkét oldalán azt gondolják, hogy együtt kellene működni és fejlődni.

© RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011

Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028

Project title: The borderline as an axis of innovation - INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata

2


Tartalom A vizsgált határmelléki területek ..................................................................................................... 4 A mezőgazdaság jelentősége a vizsgált határ- menti területeken .................................................. 6 Tények, jellemzők a határ - menti mezőgazdaságról .................................................................... 10 A homokhátsági tanyák jellemzői és fennmaradásuk problémái.................................................. 17 A vajdasági - határ menti régió mezőgazdasága ........................................................................... 22 Földhasználat és felszínborítás az INNOAXIS térségben ............................................................... 23 Az agrárfejlesztést érintő nemzetközi, országos és térségi dokumentumok áttekintése ............. 26 Magyar dokumentumok áttekintése......................................................................................... 29 A mezőgazdasági irányítás szervezeti felépítése a két országban ................................................ 30 Szervezeti felépítés Magyarországon ........................................................................................ 30 Forrásfeltárás a magyar oldalon ................................................................................................ 30 Szerbia agrárirányítása .............................................................................................................. 33 A vajdasági mezőgazdasági szaktanácsadás.............................................................................. 35 A mezőgazdaság támogatása, ösztönzése Szerbiában .............................................................. 36 A mezőgazdasági támogatások szabályozása Szerbiában ......................................................... 37 Szövetkezéssel, szerveződéssel kapcsolatos stratégiai - alkotó műhelymunka ............................ 40 A SWOT elemzés eredményei ....................................................................................................... 42 A SWOT elemzés eredményeinek értékelése................................................................................ 43 A konkurenciaképesség SWOT elemzése ...................................................................................... 46 Gazdaságfejlődési forgatókönyv és prognózisok .......................................................................... 48 Javaslatok .................................................................................................................................. 49 Támogatásra alkalmas mezőgazdaságot érintő fejlesztési célok .................................................. 51 Lehetséges operatív programok .................................................................................................... 52 Záró gondolatok ............................................................................................................................ 56 Irodalmi jegyzék ............................................................................................................................ 57

3


A vizsgált határmelléki területek

A vizsgálattal felölelt terület szélesebb földrajzi elhelyezkedése az 1. ábrán látható. A határ magyar és szerb oldalán hasonló nagyságú terület a vizsgálat tárgya. A vajdasági rész 1 552 km2 nagyobb, mint a 8 magyarországi kistérség és megközelítőleg 120 000 lakossal több lakja.

1. ábra A vizsgált terület földrajzi elhelyezkedése

A két ország eltérő területi felosztással jellemezhető. Hasonlóságokat keresve úgy tűnt, hogy a magyarországi kistérség és a szerbiai községek mutatnak bizonyos nagyságrendi összevethetőséget. A későbbiekben megbizonyosodtunk, hogy a szervezettség és adatok rendelkezésre állása teljesen eltérő. A 2. ábrán látható, hogy a vizsgált térség magyar oldalon 8 kistérséget ölel fel, még szerb oldalon 3 körzetet, 13 községgel. A vizsgálattal felölelt magyarországi kistérségeket 424 962 lakos lakja, még a 13 szerb községet 580 022, vagyis összesen 1 004 984 lakos (3. ábra). A magasabb lakossági létszám a szerb oldalon a nagyobb népsűrűséggel is párosul, mint látható a 4. ábrán.

4


2. ábra

A vizsgált terület kistérségei Magyarországon és községei Szerbiában

3. ábra A vizsgált kistérségek illetve községek népsűrűssége

5


4. ábra A népsűrűség kistérségenként illetve községenként

A mezőgazdaság jelentősége a vizsgált határ- menti területeken

Közismertek azok az általános megállapítások, hogy a mezőgazdaság legfőbb termelőeszköze a termőföld, de fontosak a biológiai alapok és az időjárás, aminek a mezőgazdaság erősen kitett, hosszú a termelési ciklus, egyenetlen a munkaerő lekötése, speciális termelési eszközöket igényel, a bevétel és kiadás időben elválhat egymástól, ami likviditási problémákat és finanszírozási gondokat okoz. Ugyanakkor fontos a mezőgazdaság szerepe az élelmiszerellátásban, a foglalkoztatásban, alapanyagtermelésben a feldolgozóipar számára, lakosság jövedelemhez jutásában, lakosság vidéken tartásában, vidéki munkahelyek megtartásában, környezet minőségének fenntartásában, védelmében, külkereskedelemben, annak ellenére, hogy beruházás - igényes, a befektetett eszközök megtérülése lassú és a GDP-ből való részesedése az általános gazdasági fejlődéssel csökken. A mezőgazdaság gazdaságpolitikai súlyát nem csak az árutermelő funkció, GDP részesedés és a közvetlen foglalkoztatottjai határozzák meg, hanem szélesebb társadalmi érdekek is. Ha a mezőgazdaságnak csak az árutermelő funkcióját nézzük, részvétele a GDP kitermelésében állandóan csökken. Ha e funkciót összekapcsoljuk az élelmiszerek feldolgozásával, kereskedelmével, csomagolásával, az agrártermelés kutatásával és oktatásával, a kapcsolódó szolgáltatásokkal stb., akkor egészen más dimenziókat kapunk, mert egy mezőgazda 4 – 5 másik ember foglalkoztatását és azok GDP kitermelését biztosítja.

6


Ha a szélesebb társadalmi kontextust nézzük, a fogyasztók, az adófizető polgárok hozzáállását a mezőgazdasághoz és a mezőgazdasági termelőkhöz „érzelmi” tényezők is befolyásolják. Elismerik, hogy a gazdák mostoha időjárási körülményeknek kitéve dolgoznak, hogy biztosíthassák a városi ember kenyerét; ráadásul a munkájuk eredményességét erősen befolyásolják rajtuk kívül álló tényezők. Ugyanakkor jelen van az a megközelítés, hogy a mezőgazdasági foglalatosság sem érdemel külön elbánást, hanem ugyanolyan viszonyulást, mint bármilyen más gazdasági tevékenység. Ez a vita tovább is jelen lesz, de érdemes figyelni, hogy a mezőgazdaság közvetlen árutermelő funkciójának hangsúlyozása mellett egyre nagyobb szerepet játszik az érvek között a mezőgazdaság közvetett foglalkoztató szerepe, az energiatermelés lehetősége, a multifunkcionális mezőgazdaságra jellemző élelembiztonsági, ökológiai funkciók, a vidék élhetősége, ami a társadalmi értékekre tereli a figyelmet. Ugyanilyen fontosságú az „agrobiznisz” szemlélet, amely felöleli a mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalkozásokat. Az inputoldalon a mezőgazdasági gépgyártást, vegyipart, agrárkutatást, szakoktatást, mezőgazdasági szaktanácsadást, az output oldalon az élelmiszeripart, az agrárkereskedelmet stb. Mindkét oldalon nagyrészt olyan termékekről és szolgáltatásokról van szó, amelyek valaha a mezőgazdasági termelő tevékenységrendszerébe tartoztak, de a modernizálódás, az iparosodás és a technológiai fejlődés következtében önállósodtak és egyre magasabb szinten képesek kielégíteni a mezőgazdasági termelés szükségleteit. Egy árutermelő agrárgazdaság ma már nem őrizheti meg a versenyképességét a piacon a szóban forgó szolgáltatások nélkül. Ugyanakkor a mezőgazdaság és a kapcsolódó ágazatok közti munkamegosztás úgy alakult, hogy mind az input, mind az output oldalon nagyobb hozzáadott érték halmozódik fel az agrobiznisz egyéb ágazataiban, mint magában az agrártermelésben. Ez minden alapanyag-termelés esetében jellemző; az alapanyag kitermelése van a leggyengébb pozícióban a piaci árak meghatározásánál; a szellemi és anyagi befektetések a kapcsolódó ágazatokban mind nagyobb részt elvonnak a „hozzáadott értékből”. Bizonyos értelemben a mezőgazdasági termékek termelése és piacosítása egyre magasabb szintű specializált kiszolgálást igényel, de ez kiszolgáltatott helyzetbe hozza a mezőgazdaságot az áralakítási mechanizmusok révén. A termelőnek mind a bemeneti, mind pedig a kimeneti oldalon szüksége van e szolgáltatásokra, meg kell fizetnie ezek piaci árát, ha versenyképes akar maradni a piacon. Egyik oldalról alkalmazkodnia kell az input oldal által diktált árakhoz (agrárolló), és a másik oldalon el kell fogadnia az output oldal árait – a felvásárlási árakat. Tehát a mezőgazdasági termelő másokon keresztül kapcsolódik a fogyasztókhoz és nem, vagy csak korlátozottan képes áthárítani a költségeit a fogyasztókra, vagy az agrobiznisz egyéb ágazataira. A mezőgazdasági termelők ezt úgy élik meg, hogy a termelés és a fogyasztó közé beékelődő élelmezési lánc résztvevők részesedése a végtermékek – fogyasztási cikkek árából mind nagyobb eltérést okoz a mezőgazdasági termékek és élelmiszeripari cikkek árszintje között. A nagy kereskedelmi láncok megjelenése az élelmezési láncban ehhez fokozottan hozzájárult, de egyébként is legkevesebb négyes hatást fejtett ki a mezőgazdasági termékek útjára a környező országok tapasztalatai szerint:

7


1. Megjelenésük és követelményrendszereik a kiegyensúlyozott minőség irányába tolta a termelőket. Ez még akkor is kifejezésre jutott, ha a hazai termelők áruja nem került be a láncok pultjaira. 2. A kereskedelmi láncok tönkretették a kiskereskedés klasszikus formáit, nem csak az árelőnnyel, hanem a bevásárlás és más bevásárlóközponti lehetőségek összekapcsolásával. 3. Rádöbbentették a termelőket, de még inkább a termelés szervezőit, hogy elaprózott termeléssel, összefogás nélkül, megfelelő „post harvest” munka nélkül nem lehet bekerülni e láncokba és csak a felvásárlók, lokális piac és hasonló kevésbé hatékony kereskedési – áru elhelyezési formák maradnak. 4. A különböző termékfelvásárlók viselkedése korábban sem volt kedvezőbb, de felvették a kereskedelmi láncoktól látott viselkedési mintákat is. A vajdasági oldalon a nemzetközi kereskedelmi láncok még csak készülnek megjelenni. Szabadkán már megjelent néhány hazai lánc bevásárlóközpontja, de azok is hasonló viselkedést mutatnak. A termékfelvásárlók bizonyos értelemben itt a bevásárlóközpontok hatása nélkül is tovább élezték viselkedésüket. Szabály szerint nem hirdetnek meg árakat, önkényesen diktálnak és csak hosszú idő után, fizetnek a termelőknek. Bizonyos értelemben a termelők finanszírozzák a felvásárlóknál raktározott árut. Intő példa, hogy a termelőknek a nagy kereskedelmi láncok, és felvásárlók viselkedésére fel kell készülniük, vagy véglegesen lépést veszítenek a versenyben, kiszolgáltatottá válnak. A termelők és a logisztikai láncok működtetési felkészülésnek egyéb dimenzióit is célszerű tekintetbe venni. Azok a működő logisztikai láncok, amelyeknek a csúcsán a bevásárlóközpontok vannak nem tekinthetők optimalizáltnak. A szállításaikkal nem csak időszakokat hidalnak át, amikor a mezőgazdasági szezonalitás következtében nincs adott területen adott termék, hanem hatalmas távolságokat is, még ha az nem is szükséges. Ez teszi energiaigényessé, energiafalóvá a logisztikai láncok működését, ami nem fenntartható. A logisztikai láncok résztvevői közötti jövedelemelosztás sokszor feszültségeket okoz, és arra ösztökéli a termelőket, hogy a gazdaságon kívülre került tevékenységeket megpróbálják újra internalizálni a bevétel és profit remélt növekedése érdekében, de –mint látni fogjuk – ez csak új módszerekkel, a vállalkozások, termelők közötti kapcsolatok újraszervezésével valósítható meg. Ilyen lehetőségek a szövetkezés és integráció, amely csak nagyon vontatottan halad. A termelői oldal horizontális kooperációval, szövetkezéssel és közös fellépéssel próbálhat válaszolni a kialakult helyzetre. A másik válaszlehetőség a vertikális integráció, vagyis a kapcsolódó ágak minél nagyobb területeinek meghódítása, vagy visszahódítása az agrártermelők saját tevékenységrendszerébe. Tisztába kell lenni azzal is, hogy ez nehezen járható út a tőkeszegény mezőgazdaság számára. Szinte elképzelhetetlen, hogy pl. részvénykivásárlással a tőkeszegény mezőgazdák többségi tulajdont szerezzenek a nagy feldolgozó kapacitásokban és átvegyék az irányítást, a jövedelem megfelelő visszaosztását. Ez az út akkor lehetne járható, ha országos szintű döntéssel, a tulajdonosi struktúra megváltoztatása érdekében megfelelő hitelekkel támogatnák a termelők helyzetbehozását a vertikális integrációkon belül. A problémát csak nehezíti a termelők nem kielégítő ilyen jellegű ismeretszintje.

8


Feltételezhetően megvalósítható a vertikális integráció ilyen formája a magas hozzáadott értékű, tájjellegű speciális termékek esetében, de ezzel csak távlatokban lehet számolni, amikor a jövedelemszint emelkedése keresletet teremt a speciális minőségi termékek iránt, ami ma még hiányzik. Jelenleg a fogyasztók legnagyobb részének legfontosabb kritériuma a fogyasztási cikkek ára. A minőség, megbízhatóság, csak egy vékony réteg magasabb jövedelmű fogyasztónál jelenik meg. A kapcsolatok átrendeződése kapcsán sem szabad szem elől téveszteni, hogy a mezőgazdasági termelés rendkívül komplex tevékenység, és a termelőknek éppen a piaci outputok maximalizálása érdekében kellett szűkíteniük a feladatrendszerüket. A munkaterületek (és az ott realizálódó hozzáadott érték) visszahódításának lehetősége ismét a szövetkezés és a speciális feladatok közös megoldása lehet. Viszonylag sok gazda együttesen, szövetkezve már megengedheti magának, hogy például az értékesítésre, a marketingre megfelelő szolgáltatást vegyen igénybe. Egy pillanatra sem szabad elfeledni, hogy egy modern piaci szereplőnek elég nagynak kell lennie a versenyhez, hogy kompetens szaktanácsadókat, szakembereket alkalmazhasson, a kutatási eredményekhez hozzájusson, és azokat alkalmazni bírja. Különösen érzékennyé teszi a mezőgazdaság helyzetét, hogy a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek értékesítése nem csak szervezetség, piaci törvényszerűségek függvénye, hanem politikai kérdés is a mai társadalomban. A mezőgazdasági jellegű régiók túltermelésének belföldi értékesítése más régiókban, legtöbbször nem kedvez a kibocsátó régióknak. Az állami árszabályozással, a nyomott árakkal szociális problémákat oldanak meg a városokban, más régiókban, ami nem hozza kedvezőbb helyzetbe a mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket termelő régiókat. Leginkább kialakul az a megszokott helyzet, hogy a mezőgazdasági termelő a tőle gazdagabbakat és társadalmilag kedvezményezetteket, védettebbeket látja el. Tehát a mezőgazdákat nem csak az agrárolló érinti az újratermelési anyagokon és a termelő eszközökön keresztül, hanem ez a másik olló is, amelyet nevezhetünk szociális ollónak. Az élelmiszerek külpiaci értékesítése bevételi forrás a termelőnek és az államnak egyaránt. Normális körülmények között az állam csak a belső ellátás biztosítása után megmaradó „fölösleget” igyekszik külső piacokon – méghozzá a lehető legjobb árakon – eladni, hogy tehermentesítse a tároló kapacitásokat, csökkentse a költségeket, értékveszteséget, és hogy bevételhez juttassa a költségvetést és a termelőt. Ennek érdekében politikai eszközökkel (ösztönzőkkel, exporttámogatásokkal, nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal) segítheti a külhoni értékesítést. A termelés agrárpolitikai befolyásolását illetően fontos kidomborítani, hogy jellemzően a hatalom a „támogat”, a „tűr” és a „tilt” módszereivel érvényesíti akaratát. A „támogatás” eszközei elsősorban anyagiak, ha valamit fontosnak tartanak annak támogatására eszközöket csoportosítanak át, még a „tiltás” rendszerint pénzbeli büntetésekben testesül meg. Az iparosodott országokban gyakran elhangzó vád, hogy a farmerek már nem annyira a természeti erőforrásokkal, hanem a támogatásokkal gazdálkodnak és annak megszerzése érdekében mindent megtesznek még akkor is, ha az ellenkezik termelői felfogásukkal.

9


A vizsgált régió tipikusan mezőgazdasági terület, legfontosabb természeti erőforrása a termőföld és ez befolyásolta, ma is befolyásolja a lakosság kötődését a mezőgazdasághoz és a gazdasági ágak egymásra hatását. A régió a korábbiakban jóval magasabb termelési eredményeket ért el. A felemás társadalmi – gazdasági átalakulás komoly visszaesést okozott, majd megkezdődött a lassú növekedés, de a termelés még közel sem érte el a korábbi szintet. Ennek ellenére a régió most is mezőgazdasági feleslegeket termel, de a mezőgazdaság gazdasági pozíciója továbbra is érzékeny, mert az ország a szociális nyugalmat nyomott élelmiszerárakkal biztosítja és ez hatalmas terhet jelent a mezőgazdasági régióknak. Az akkumuláció átömlik más területekre és nincs endogén erő a továbbfejlesztésekre. A szerbiai oldalra érvényes, hogy a döntéshozatal központosítottsága okozza, hogy a régió periferikus jellegéből kifolyólag az itteni termelők és képviselőik érdekérvényesítő képessége korlátozott. A gazdaságpolitikai döntéseket nagyobb mértékben tudják befolyásolni a Vajdaságon kívüli régiók, amelyek érdekeltek a nyomott árakban és az olcsó élelmezésben a mezőgazdasági régiók forrásaira támaszkodva. Sajnálatosan az agrárbiznisz szervezettsége megengedhetetlenül alacsony fokú, a kooperáció és integráció szintje nem kielégítő. A régió agrárbizniszének input és output oldali résztvevői sok esetben régión kívüliek, fővárosiak, fokozott érdekeltséggel a lefölözésben. Az ilyen viselkedés kifejezésre jut úgy az input, mint az output oldalon, beleértve a feleslegek elhelyezését úgy más régiókban, mint a nemzetközi piacon. A szerbiai oldalon a támogatások hatása jelentéktelen az országban és a régióban is, mert az eddig alkalmazott szinten az inkább a falusi családok alacsony szintű szociális támogatását jelenti és nem a termelés érdemi befolyásolását. Hasonlóan nehéz a helyzet a mezőgazdaság eszközellátottságával. A mezőgazdasági gépek legnagyobb részben a valamikori mezőgazdasági birtokok állományából maradtak vissza. A beruházások, támogatások, hitelezés messze elmarad a szükségestől. Ugyanakkor a gazdaságpolitika eltűri a gazdaságok elaprózottságát, nem dolgozik a birtokkoncentráción, mert azzal gyengítenék a falu szociális hálóját, csökkentenék az önellátást, és más forrásokból kellene a szociális támogatást biztosítani.

Tények, jellemzők a határ - menti mezőgazdaságról

Szerbiát, azon belül Vajdaságot és a vizsgált magyarországi vármegyék kistérségeit az 1. táblázatban látható területi és lakossági adatok jellemzik. A vizsgált körzetek Szerbia egészéhez viszonyítva elsősorban mezőgazdasági területként jellemezhetőek Vajdasággal együtt, tekintettel a mezőgazdasági területek magasabb arányára. Egyébként a vizsgált területen a települések kevésbé elaprózottak. Átlagban nagyobb összterület tartozik a településekhez és a településenkénti lakosok száma is jóval magasabb, mint Szerbiában. Ugyanakkor a szerbiai átlaghoz viszonyítva a vizsgált területeken jóval kedvezőbb a helyzet területrendezés szempontjából is. Szerbiában majdnem annyi a kataszteri községek száma, mint a települések száma, még a vizsgált területen vagy kisebb a kataszteri községek száma a települések számától, vagy azzal megegyezik. Ezen túl közismert, hogy a határrendezés Vajdaságban sokkal előrehaladottabb, mint Szerbia többi részén.

10


Ki kell hangsúlyozni, hogy Vajdaság három északi körzetének és a magyarországi kistérségeknek a funkciói egészen mások a társadalom működtetésében és nehéz bármilyen összehasonlítást tenni. A magyarországi kistérségektől eltérően a körzetek tulajdonképpen a kormány területi kirendeltségei és állami funkciót látnak el. 1. táblázat Ter. egység

Terület km2

A vizsgált terület területi és lakossági jellemzői Tel. átlag

Mezg. ter. %

Telep. száma

Szerbia

88 361

14,35

65,2

6 157

Lakónépesség 7 350 222

Lakos/ telep. 1 193

Vajdaság

21 506

46,05

81,3

467

1 979 389

4 238

É. Bács.

1 784

39,64

89,2

45

193 329

4 296

É- Bán.

2 328

46.56

87,7

50

155 387

3 107

Ny. Bács

2 419

65.38

82,3

37

197 974

5 351

Három körzet összesen Bácsalmási

6 531 381

47,7

89,6

8

16804

2100

Bajai

546 690

1190

59,5

73,1

20

73802

3690

Jánoshalmai

399

99,8

66,3

4

16269

4067

Kiskunhalasi

826

91,8

53,1

9

44980

4998

Kiskunmajsai

485

13,5

70,9

6

19635

3272

Mórahalomi

535

59,4

74,2

9

26240

2916

Kisteleki

410

68,3

77,6

6

18538

3090

753

62,7

74,1

12

208694

17391

Szegedi Nyolc kistérség összesen

4 979

424 962

Megjegyzés: A táblázatban szereplő lakossági adatok valamelyest eltérnek a 3. ábrán feltüntetett népsűrűségi adatoktól, ami az eltérő adatforrások következménye. Az eltérések nem befolyásolják a következtetések kialakítását. Magyarország déli része és Vajdaság északi része kis eltérésekkel szub- kontinentális időjárási viszonyokkal jellemezhető, de kimondottan változatos talajadottságokkal és vízkészletekkel rendelkezik. A kimondottan jó adottságú csernozjom és réti talajok mellett, a határmentén kiterjedt viszonylag termékeny homok található, még a vajdasági oldalon Bánátban szikes területek is vannak, amelyek komoly talajjavítási meliorációs munkákat igényelnek. A mezőgazdaság gazdasági szerepe kimagaslóan fontos a vizsgált régiókban, mind Szerbiában, mind Magyarországon, annak ellenére, hogy az ágazat akkumulációs képessége alacsony két okból is: -

A mezőgazdasági árakat államilag nyomottan tartják a szociális nyugalom megőrzése érdekében. Az árviszonyok hatása alatt az akkumuláció a másodlagos és harmadlagos ágazatokban csapódik le.

Ennek ellenére a mezőgazdaság a gazdasági kapcsolatokon keresztül komoly hatással van a többi ágazatra, direkt, vagy indirekt a munkaerő foglalkoztatására, külkereskedelemre, fenntartja az élelembiztonságot, hozzájárul a vidékfejlesztéshez és úgy - ahogy hozzájárul a környezeti egyensúlyhoz.

11


Az előző pozitív hatások annak ellenére igazak, hogy a mezőgazdaság kivételesen sok problémával küszködik: a múlt örökségével, a tulajdonviszonyok rendezetlenségének, privatizáció és visszaszármaztatás visszásságainak, a finanszírozás és bankrendszer problémáinak, a strukturális problémák és szervezetlenség következményeivel, lassú alkalmazkodással a piacgazdálkodás követelményeihez, a világos fejlesztési vízió hiányával. E problémákon túl az agrárpolitika átállása a régi nagyüzemek maradványainak fenntartásáról és az elaprózott magángazdaságok (2. táblázat) szociális problémáiról a piacképes gazdaságok támogatására, az eredmények piacosításának szervezése is bizonytalanságokkal terhelt. Különösen kifejezett ez Szerbia esetében, azzal is súlyosbítva, hogy Szerbia csatlakozási folyamata (amely még nem fejeződött be) a Világkereskedelmi szervezethez és a piac megnyitása fokozta a nyomást a belső piacon keresztül a termelőkre. 2. táblázat. Magángazdaságok száma és átlagterülete Szerbiában 2002 -ben Területi egység Összesen Átlagterület, ha Szerbia 778 891 2.46 Vajdaság 201 475 3.52 Észak Bácska 18 939 3.52 Észak Bánát 23 711 3.36 Nyugat Bácska 24 088 2.92

A magángazdaságok számáról és átlagterületéről a legfrissebb adatok a 2002 szerbiai összeírásból erednek. Könnyen belátható, hogy minden szinten nagy az elaprózottság, ami semmilyen méretökonómiai követelménynek nem tesz eleget. E gazdaságok egy része a munkanélküliség szülte kényszer alatt működik és bizonyos értelemben a falusi szociális hálót helyettesíti. Számos esetben jövedelempótlást jelent a munkaviszonyban lévőknek. Feltételezhető, hogy ez a bérbeadás további növekedését fogja eredményezni a munkalehetőségek javulása esetén. A racionálisabb birtokstruktúra kialakulásának azonban vannak fontosabb akadályai is a törpegazdaságok szociális szerepénél. Nem működik normálisan a földpiac, mert nem biztosítottak a megfelelő földvásárlási hitelek, de a birtokviszonyok, állami tulajdonú földekhez kapcsolódó problémák, restituciós elvárások és a földnyilvántartások rendezetlensége is akadályozza a célszerűbb birtokstruktúra kialakulását. Mindenek mellé a bérleti viszonyok is rendezetlenek, ami szintén nehezíti a föld koncentrálódását azoknak a kezében, akik szerveznék a megfelelő árutermelést. Magyarországon hasonló a helyzet, hiszen az Alföldön a kárpótlás folyamán több mint 700 00 új földtulajdonos lett. Ezek száma mára ugyan csökkent, de Bács-Kiskun megyében mintegy 280 000 tulajdonos birtokolta a termőterületet a megyei Földművelésügyi Szakigazgatási Hivatal adata alapján. A SAPS támogatások 2005–2008 közötti adatai alapján azonban csak 26 000 igénylő van a megyében. Ez azt jelenti, hogy a földhasználat és a földtulajdon a megyében is elvált egymástól, amelynek mértékéről azonban pontos információink nincsenek. 2003-ban s megyében a regisztrált mezőgazdasági területnek a 43 %-a volt haszonbérlet. A földhaszonbérletek ilyen fokú elterjedtségének fontos vonatkozása, hogy az agrártámogatások a termelőknél, vagy a földtulajdonosoknál akkumulálódnak-e. Konkrét adatok erre vonatkozóan nincsenek, de KAP „Health Check” megállapításaiból, valamint az itthoni tapasztalatokból is az valószínűsíthető, hogy a

12


szubvenciók jelentős része nem azok valódi célcsoportjaihoz kerül. Ennek következtében az elvileg a mezőgazdasági termelők méltányos jövedelmét garantáló, illetve ezen keresztül közvetve a mezőgazdaság modernizációját, és a vidék fejlődését szolgáló multiplikáló hatásuk jelentősen mérséklődik (tekintve, hogy a földtulajdonosok között magas a városi lakosok aránya). A mezőgazdaság részaránya Szerbia GDP értékében 12.6% (http://www.bankaustria.at). A lakosonkénti GDP érték 2009-ben 4093.4 EUR (5690 USA $). Az adatok a gazdaság fejletlenségét jelzik. A GDP 5.5 % csökkenést mutatott 2008-ban és 3.0% csökkenést 2009-ben, de a 2010-es előrelátás is stagnálást mutat, ami világpiaci mozgások eredménye, de a gazdasági problémákat is jelzi. A Statisztikai hivatal adatai szerint tovább csökkent a mezőgazdaság részvétele Szerbia gazdaságában, mint látható a következő ábrán. 5. ábra

A szerb és a magyar GDP struktúrája 2010-ben

Serbia: Strucure of the GDP 2010 (Q1 2010) Agriculture, hunting, forestry and fishing 14.72 14.06 13.49 4.47

8.731.44 11.02 3.03 2.59 10.25 0.47 15.73

Mining and quarrying Manufacturing Electricity, gas and water supply Construction

Data: Statistical Office of Republic of Serbia

Forrás: Statistical Office of the Republic of Serbia, CSO A vizsgált vajdasági és magyar térségre sincsenek közvetlen adatok a GDP alakulásáról. Szerbiában azonban a belgrádi Belox tanácsadó szolgálat közzétesz területi becsléseket, amelyek alapján megállapítható, hogy egyetlen község GDP szintje sem éri el a szerbiai átlagot. Természetesen, ezt az összehasonlítást bizonyos fenntartásokkal kell fogadni, mert a Szerbiára és a vizsgált községekre vonatkozó adatok más forrásokból származnak és a mutatók kiszámítása eltérhet egymástól. Ennek ellenére egyértelmű, hogy a gazdaság teljesítőképessége, a gazdaság fejlettségi szintje nagyon alacsony szintű, amit gazdasági pangással lehet jellemezni. 13


A Szerbiaihoz a hasonló a helyzet magyar tekintetben is. Az 1989-es rendszerváltoztatás nyomán a magyar mezőgazdasági termelés társadalmi-gazdasági környezete alapvetően megváltozott. A KGST felbomlásával a stabil felvevőpiac megszűnt. A piac- és vele párhuzamosan a már említett fokozatosan bekövetkező vagyonvesztés az ágazat mély és tartós válságát eredményezte. A visszaesés persze nemcsak a mezőgazdaságot érintette, hanem Magyarország és a többi hasonló ország gazdaságának egészét. Ebben az átmeneti időszakban jelentősen csökkent a hazai kereslet is. Emiatt a mezőgazdaság GDP-ből történő részesedése az 1989-es évek 13,7%-ról 1997-re 5,2%-ra, majd 2003-ra 2,9%-ra mérséklődött, majd 2008-2010-re 3-4 % között stabilizálódott. Az exportbevételeihez való hozzájárulása az agráriumnak1989-ben még 22, 8% volt, mely 1997-re 13%ra, majd 2006-ra 5,5%-ra apadt, majd 2008-ra újra elérte a 6,6 %-ot. A foglalkoztatás és munkanélküliségi adatok sem biztatóak, mert Szerbiában 2009 –ben a munkanélküliség elérte a 19.2 % , sőtt a 15 -64 évesek között a 20.1 % -ot. A mezőgazdasági lakosság aránya az összlakosságban Szerbia és Vajdaság szintjén is megközelítőleg 9%. A vizsgált területhez tartozó körzetek közül az észak bácskai és észak bánáti körzetben a mezőgazdasági lakosság aránya meghaladja a 9 %-ot, még a nyugat bácskai körzetben 6.38%. A magas mezőgazdasági lakossági arány is a gazdaság alacsony fejlettségi szintjét mutatják. Magyarországon a rendszerváltoztatás után a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya jelentősen csökkent, és mára – egy a nyugati társadalmakéhoz hasonló – a szolgáltatás szektorvezető szerepét mutató foglalkoztatási szerkezet alakult ki. A folyamat nemcsak a megyei jogú városokra, vagy a kisvárosokra jellemző, hanem korlátozottan a falvakra is. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez a „fejlett” foglalkoztatási szerkezetbeli állapot csak látszólagos, hiszen nem organikus gazdasági fejlődés, hanem éppen ellenkezőleg egy válság eredményképpen alakult ki (SZONDA-IPSOS, 2009). Ennek oka, hogy 1990 után a mezőgazdaságban, valamint az iparban jóval több munkahely szűnt meg, mint a szolgáltató szektorban. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma erőteljesen csökkent az elmúlt húsz évben. Az 1989. évi 837 500 főről, 1997-re 287 800, 2003-ra 215 200, végül az utolsó rendelkezésre álló adat szerint 2008-ra 174 100 főre. Az adatokból következően a magyar mezőgazdaság átalakulása, a végbement változások drasztikusak és jelentősen megváltoztatták az ágazat társadalmi munkamegosztásban és vidéki életben betöltött szerepét. Szerbiában problémákat jelez a mezőgazdasági lakosság belső megoszlása (3.táblázat). Az aktív lakosságban viszonylag magas a magántermelők aránya, ugyanakkor a kitartottak aránya viszonylag magas a mezőgazdasági lakosság létszámában. A szerb mezőgazdaság az élelembiztonságon felül jelentős exportot valósít meg köszönhetően a felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyiségének, ami az 5. táblázatból látható. Az export 2008 – ban elérte a 2 milliárd $, ami 0.5 milliárd $ -al meghaladta az 1.5 milliárd $ behozatalt. Az export jelentősen növekedik. A legfrissebb adatok szerint 2009 első 10 hónapjához viszonyítva 2010 első tíz hónapjában a mezőgazdasági kivitel növekedési indexe elérte a 132.9 %-ot és a feldolgozott termékeké a 122.6 %-ot. A megvalósított export elsősorban nyersanyag és csak kisebb részben magas hozzáadott értékű fogyasztási cikkek kivitele. Sajnos ezt a statisztikai adatokból nem lehet pontosan megállapítani, mert egyben mutatják ki az egyes mezőgazdasági termékeket és azokból kapott feldolgozott termékeket. 14


Az export 62.5%-nak a célországai a volt jugoszláv köztársaságok. Egyik oldalról ez tradíció kérdése és e felvevő piacokkal hosszabb távra is számolni lehet, de ugyanakkor ez jelzi a gyenge konkurencia képességet más piacokon. Magyarországon a mezőgazdaság exportja hagyományosan fontos tényező az állam és a gazdaság pénzügyi stabilitásának a szempontjából. A 2000-es évek elejének gyors felzárkózását 2007-ben a mezőgazdaság mentette meg, hiszen ha az agrárgazdaságot kivettük volna a magyar GDP-ből akkor az 1 % körüli növekedés helyett már csökkent volna. Általában is elmondható, hogy az agrárium exportjának értéke a európai uniós csatlakozás után évről-évre emelkedett. Mindezt úgy, hogy a külkereskedelmi egyenleg is számottevően javult és 2008-ban már közel 2 mrd euró exporttöbbletet értünk el. Legjelentősebb exporttermékeink a gabonafélék, a sertés- és baromfihús, valamint újabban az olajos magvak, melyek kivitele dinamikusan bővül. Exportunk 96 %-a az európai piacra kerül (3 % Ázsia, 1 % Amerika). Legjelentősebb partnereink Németország, Románia, Olaszország, Ausztria. (Behozatalban Lengyelországgal és Hollandiával kell kiegészítenünk a partnerek listáját.) A problémákhoz hozzájárul a szerb mezőgazdaság nagyon alacsony szintű támogatottsága. Pl. a mezőgazdasági költségvetés 2009-ben 20.5 milliárd dinárt tett ki, ami a teljes költségvetésnek csak 2.75 %. Arányaiban ez messze elmarad a mezőgazdaság hozzájárulásától a GDP kitermeléséhez. Ez nem összehasonlítható a magyarországi támogatási rendszerrel. A későbbiekben kitérünk a támogatások bemutatására. Hasonló problémákat mutat a beruházások alacsony szintje a szerb és a magyarországi megyék mezőgazdaságában is, ami a 5., 6. és 7. táblázatokból láthatók. A mezőgazdaság belső problémáihoz Szerbiában hozzá kell venni az agrárpolitikai és irányítási problémákat is. Sajnos a mezőgazdasági felépítmény még mindég fejletlen és az irányítás, szakmai fejlesztés nem eléggé hatékony. Egészében véve megállapítható, hogy Szerbia és annak keretében a vizsgált régió mezőgazdasága sem versenyképes az EU országok mezőgazdaságával, de ez nagymértékben vonatkozik a magyarországi megyék illetve kistérségek mezőgazdaságára is. 3. Terület Szerbia Vajdaság É. Bács. É. Bán. Ny. Bács

táblázat

A mezőgazdasági lakosság megoszlása 2009-ben

Mezg. lakos Aktív nép. Mezg. lak. %-ban Kitartott Mezg. %-ban Magaántermelő Aktív %-ban Foglalk. 817 052 529 236 64.78 287 816 35.22 487 703 92.06 41 533 215 147 125 506 58.34 89 641 41.66 100 560 80 24 946 20 474 12 183 59.51 8 291 40.49 9 478 77.79 2 705 24 344 14 990 61.58 9 354 38.42 11 927 79.57 3 063 21 238 11 689 55.04 9 549 44.96 8 526 72.94 3 163

Megjegyzés: Hasonló magyarországi adatok nem állnak rendelkezésre

4. táblázat Fontosabb mezőgazdasági termékek felvásárlása 2008-ban Terület Búza t Kukorica t Sertés t Szmarha t Tojás (e db) Tej (e lit.) Burg. T Alma t Szilva t Szőlő t Szerbia 741 477 695 571 74 390 22 961 54 581 717 491 34 456 35 836 10 062 13 863 Vajdaság 617 054 672 843 56 899 11 269 24 114 308 174 26 071 25 103 1 419 1 418 É. Bács. 87 327 90 623 10 028 919 400 38 201 1 678 5 751 303 883

15

INNOAXIS The borderline as an axis of innovation É. Bán. 107 945 Ny. Bács 66 530

53 449 82 813

8 501 4 756

1 064 1 316

4 573

40 964 78 353

307 9 114

230 584

15 92

6. táblázat Mezőgazdasági beruházások aránya az összes beruházásokban 2008-ban (ezer din.) Területi egység Vajdaság Észak Bácska Észak Bánát Nyugat Bácska

Összes beruházás 566 836 857 135 206 494 9 518 554 5 849 032 10 186 587

Mezg. beruházás 21 099 194 16 128 879 848 609 299 504 5 237 245

% 3. 72 11. 93 8. 91 5. 11 51. 41

Megjegyzés: Nyugat Bácska beruházás szintje többszöri ellenőrzésre került. A Statisztikai hivatal illetékesei szerint az adat pontos, de valószínűsíthetően nem mezőgazdasági beruházások összegét is tartalmazza, amelyet mezőgazdasági vállalatok jelentettek be. 7.táblázat

A tartományi Fejlesztési alap által jóváhagyott mezőgazdasági hitelek száma és összege Vajdaságban

Körzet

2009 Hitelek száma Összeg (Eur) 21 102 811 24 150 635 13 102 613

Észak Bácska Észak Bánát Nyugat Bácska

8.táblázat

2010 Hitelek száma Összeg (Eur) 21 154 520 20 118 288 77 29 19

A magyarországi megyék beruházásai

Terület

Gazdasági ág

Bács-Kisun

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Összes beruházás Bács-Kiskun Csongrád Összes beruházás Csongrád

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

2008 millió Ft

2009 volumenindex

10 517 108 832

17 207 131 963

157.6 118.3

7 635 163 969

9 334 153 272

117.8 91.2

Az adatokból látható, hogy a határ mindkét oldalán viszonylag alacsonyak és változó szintűek a beruházások. A mezőgazdasági termelés stabil fejlődését nem kielégítően támogatják. Különösen kifejezésre jut ez a szerbiai oldalon, ahol a mezőgazdaság felszereltsége elavult.

16


A homokhátsági tanyák jellemzői és fennmaradásuk problémái

A vizsgált terület a határ mindkét oldalán jellemzően érzékeny környezeti problémákkal küzd, a talajvíz szintcsökkenésével, vízellátottsággal, a homoktalajok állapotával és általában a talajerő megőrzésével. Ehhez kapcsolódik a homokhátsági tanyák problémája, ami elsősorban a magyar oldalon kifejezett. Ez a probléma a vajdasági oldalon nem került részletesebb feldolgozásra a mezőgazdasági termelés szempontjából, de a magyar oldal eredményei tanulságosak és felhasználhatók ezen az oldalon is. Az Alföld egyik legakutabb környezeti problémája a Duna-Tisza közi hátságon zajló, a talajvízszint süllyedésével összefüggő kedvezőtlen változások, s az azokból fakadó negatív ökológiai, gazdasági, társadalmi tendenciák sora. Az ásott kutak és a kismélységű csőkutak elapadása, a horgászatra, rekreációra igénybe vehető kisebb tavak eltűnése kétségtelen a legfeltűnőbbek valamennyi környezeti probléma közül, ám ezek magával vonják a védett természeti területek viszonylagos ökológiai egyensúlyának megbomlását, a turisztikai vonzerő visszaesését. Ráadásul a tájban gazdálkodó ember megélhetése is kiszámíthatatlanná vált. A térség versenyképessége már eddig is az országos átlag alatt volt, ha azonban a vízpótlás ügyében nem születik megoldás még további tízezrek veszítik el végleg megélhetésüket az elkövetkező években. A tanyás térségek jellege részben az évtizedek óta jelentkező, tartósan száraz időszakok miatt, részben az átgondolatlan térségi környezetgazdálkodás miatt mára egyértelműen megváltozott. Egyes vizsgálatok szerint a térségben az elmúlt tíz évben átlagosan két-három méterrel csökkent a talajvíz szintje, a lassú kiszáradás folyamatos (5. ábra). Ha a negatív tendenciák mértékében és az azokat kiváltó tényezőkben nem is, abban mindenképp egyetértenek a szakemberek, hogy az országban a homokhátsági területeken érhető leginkább tetten az éghajlatváltozás. Tény az is, hogy az évtizedek óta tartó szárazság és a talajvízszint csökkenés miatt a számos tó kiszáradt és megváltozott a táj képe. Az okok a globális klímaváltozásban és a helytelen agrárgazdálkodásban keresendőek, egyrészt tehát természetes, másrészt emberi eredetűek. Míg az nyilvánvaló, hogy a globális léptékű természeti folyamatok többségét nem befolyásolhatjuk, azonban azzal tisztában kell lennünk, hogy „a XX. sz. beavatkozásai okozták a térség vízháztartásának labilissá válását”.1 Az emberi tevékenység káros hatásait eddig minden vizsgálat kimutatta. Jelentősek azonban a vélemény-különbségek a természetre gyakorolt mesterséges hatások intenzitási fokában és a kialakult helyzetért felelős tényezők megítélésében, azok arányában. A legjelentősebb kedvezőtlen környezeti adottságok a következők: 1. 2. 3. 4. 5.

1

Szélsőségekre hajló klíma, aszályos időszakok gyakorisága Az éghajlati szárazodás miatt megváltozó termesztési feltételek Rossz vagy szélsőséges vízgazdálkodású és alacsony humusztartalmú talajok A talajvíz mély felszín alatti helyzete Korábban kezdődő ökológiai problémák súlyosabbá válása, melynek következtében a tájak és élőhelyek vizuális-esztétikai és materiális értéke is lecsökkent

(Alföldi L :Megjegyzések a Duna-Tisza köze ökohidrológiai problémáihoz In: Környezetvédelem 2004 okt.

17


6. Nincsenek jól működő környezeti programok, a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés és csatornázottság színvonala hiányos és elmaradott 7. A környezetkárosodás visszaszorításában az alacsony hatékonyságú utólagos környezetvédelem dominál 8. A települések környezetvédelmi célú együttműködése a közeli településekkel esetleges és alkalomszerű, a tanyákkal még kevésbé foglalkoznak 9. A Duna-Tisza köze területének ¼-én a biomassza-mennyiség alapvetően csökkenő tendenciájú

5. ábra Az 1970-es évek közepe és 2003 között tapasztalt talajvízszint-változás a jelentősebb települések feltüntetésével, forr.:Rakonczai J. 2005.) A Homokhátság 104 településén 30519 regisztrált gazdálkodót2 – egyéni gazdálkodókat, gazdasági társaságokat, családi gazdaságokat – tartottak nyilván, ebből 8024 külterületi, tanyai székhelyű volt. A regisztráltak 2 %-a gazdasági társaság (jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaság, szövetkezet), 2,5 %-a főfoglalkozású, vagy nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó, 5 %-a családi gazdaság és 90 %-a főfoglalkozású, vagy nem főfoglalkozású őstermelő.

2

A kutatás alapját az FVM által gyűjtött 2002. és 2003. évre vonatkozó nemzeti regisztrációs adatállomány képezte.

18


A 8024 üzemnek 107 ezer ha földterülete volt. A viszonylag kevés számú jogi személyiségű gazdasági társaság kezében volt a földterület 20 %-a. Az őstermelők 90 %-os létszámbeli részesedésük ellenére csak a területek 55 %-át művelik. 9. táblázat

Az átlagos üzemméret gazdasági formánként

Gazdálkodási forma Átl. üzemméret (ha) Jogi szem. gazd. társ. 166,73 Nem jogi szem. gazd. társ. 47,42 Szövetkezet 259,13 Főfoglalkozású egyéni vállalkozó 23,96 Nem főfoglalk. egyéni váll. 37,12 Főfogl. őstermelő 9,96 Nem főfogl. őstermelő 7,04 Családi gazdálkodó 39,60 Egyéb 54,29 Összesen 13,35

A 9. táblázatból kiderül, hogy a gazdasági társaságok és szövetkezetek egy átlagos családi gazdaság területének 4-6 szorosával rendelkeznek, összesített átlagos üzemméretük 157,76 ha. (Az ÁMÖ (Általános Mezőgazdasági Összeírás 2000. alapján a gazdasági szervezetek ezen értéke 457,4 ha-ra adódott országosan.) A családi gazdaságok adata jó, életképes gazdasági méretre utal, és nyugateurópai összehasonlításban is megállná a helyét. Az üzemek 73%-a 10 ha-nál kisebb területen gazdálkodik. Az országos statisztika szerint (ÁMÖ) az egyéni gazdaságok 72%-a 1 ha alatt gazdálkodik, ennél a homokhátsági tanyák körében jobb a helyzet, hiszen itt csak 1501 üzem (18,7%) működik 1 ha, vagy annál kisebb területen. Megállapíthatjuk tehát, hogy a gazdasági társaságok üzemmérete a területen az országos mutatók alatt van, míg az egyéni gazdaságok azoknál nagyobb méreteket mutatnak a Homokhátságon. Így ugyan itt is kimutatható a mezőgazdaság duális birtokszerkezete, de az egyéni gazdaságok az általuk használt terület nagysága alapján nagyobb súlyt képviselnek, mint az ország más területein. Az üzemek 1,5%-át kitevő jogi személyiségű gazdasági társaságok rendelkeznek a bevétel 55%-val, míg a termelők 90%-a az összes árbevétel 25%-val. Az őstermelők többsége a két millió Ft-os árbevétel alatt marad, nagy részük házkörüli, vagy részmunkaidős gazdaságnak tekinthető (szociális mezőgazdaság kategória). Fontos azonban kiemelni e gazdaságok önellátásban, a családi és olcsó kistermelői piacok ellátásban betöltött szerepét. Az e formában előállított tanyai termelési értéket megbecsülni nehéz. A családi gazdaságok esetében már jobb a helyzet, átlagosan 22 ha területen gazdálkodnak, amelyről árbevételük eléri a 3,3 millió Ft-ot (az összegben nincs benne a saját felhasználásra termelt áru értéke, és a csere üzleteké pl.: bizonyos integrátori szolgáltatások esetében stb.). A Homokhátság külterületén regisztrált (tanyai) gazdaságainak 37 %-a házkörüli gazdaság. A részmunkaidős kisegítő gazdaságok is 36%-os arányt képviselnek. Ezek alapján a szociális mezőgazdasági kategóriába tartozik a Homokhátság külterületi székhelyű üzemeinek 73%-a. A főfoglalkozású árutermelő és mezőgazdasági vállalkozások, tehát a versenyző mezőgazdaság aránya csak 27 %!

19


Az adatbázis alapján a potenciális jövedelemtermelő képesség (SFH, standard fedezeti hozzájárulás) vizsgálata is elvégzésre került. A regisztrált gazdaságoknak egyharmada nem érte el a 2 EUME értéket3 (10. táblázat), így ezek lényegében nem tekinthetők „igazi” gazdaságnak, csak önellátóknak. A gazdaságok 1,1%-a éri el az EU által meghatározott adott üzemhez rendelhető elvárt jövedelmet.4 A II. kategóriával együtt tekintve a külterületi (tanyai) gazdaságok több mint fele igen kicsinek minősíthető! További egyötödük az EU kategóriák alapján a kicsik közé tartozik, s mindössze 4,5 %-uk sorolható a nagyok közé. 10.táblázat

A Homokhátság tanyai gazdaságainak kategóriái az EUME alapján Kategória I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. Összesen

Gazdaságok száma 2639 1763 933 581 564 264 916 255 63 46 8024

Megoszlása, % 32.89 21.97 11.63 7.24 7.03 3.29 11.42 3.18 0.79 0.57 100.00

A demográfiai jellemzők vizsgálata során, a regisztrált gazdák átlagéletkora 54 évre adódott. Magyarországon az átlagos életkor 2001-ben 39,2 év volt. Megállapítható tehát, hogy a homokhátsági külterületi regisztrált termelők az ország népességéhez képest elöregedett társadalmi csoport. Közöttük a 60 év felettiek aránya 37%, míg országosan ez az érték csak 21%. Ugyanezt támasztja alá az a tény is, hogy a 30 év, vagy az alattiak aránya csak 5,9%. Az agrártermelés nehézségei mellett más ágazatok problémái és társadalmi konfliktusok is jellemzők e településtípusra, melyeket az alábbiakban foglaltunk össze: 1. A tanyák „kedvezményezettek” voltak a kárpótláskor, de csak kevéssé volt ennek hatása a tanyai gazdaságok érdemi megújulására 2. Gazdálkodás konfliktusa a környezet- és természetvédelemmel 3. A tanyákon a mezőgazdasági tevékenység szerepe csökken 4. Alacsony a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége 5. Gazdálkodásra épülő hagyományos tanyaforma visszaszorulása 6. Városi szuburbanizáció nyomán átalakuló külterület 3

SFH, standard fedezeti hozzájárulás) mértékegysége az EUME, amelyet az ökonomikus üzemméret kifejezésére használnak az Európai Unióban. Jelenleg 1 EUME SFH alapon számított mértéke 1200 euró (245 Ft-os árfolyamon számolva 294 000 Ft) 6 A gazdaságok messze nem tudják azt az árbevételt produkálni, amit európai mércék szerint a földterületük és az állatállományuk alapján feltételezni lehetne. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége alacsony.

20


7. A tanyaiak szinte „kiestek” az újjáalakuló helyi-önkormányzati közösségi társadalomból, képviseletük aránya jelentősen csökkent 8. Nagyméretű és differenciált külterületi „népességmozgások” indultak be: „kirajzó” városi gazdagok és szegények, elvándorló helyi fiatalok 9. A népesség elöregedése 10. A tanyán lakó népesség alacsony képzettségi színvonala 11. Munkanélküliség, szociális gondok 12. A zártkert, mint építési kategória megszűnése, s nyomában újabb „zavarok” a lakott külterületen. 13. Rendezetlen szabályozási viszonyok mind az építésügyi, mind a mezőgazdasági ágazati jogszabályokban 14. Elmaradott, nem fejlesztett infrastruktúra 15. Rossz közbiztonság. Az alföldi tanyás térségek – modern, európai típusú, integrált vidékfejlesztési megoldásokat követő – rehabilitációja elengedhetetlen, és egyben gyors, összefogott intézkedéseket igénylő feladat. A tanyás - rurális terek hátránya, a gazdasági-társadalmi fejlettségben mutatkozó lemaradás az utóbbi években csak fokozódott. Sajnos számos jel mutat arra, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok nem segítik elő a belső perifériák fejlettebb térségekhez történő felzárkózását, a meglévő regionális különbségek tovább nőnek, konzerválódnak. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, a szóban forgó területek elveszíthetik népességüket. A szórványtelepülésekre jellemző sajátos tájfenntartó, gazdasági és kulturális funkciók megszűnésével regionális környezeti vállság következhet be, amely az egész országra kihatással lehet. Mind a hagyományos gazdálkodási formák, mind a sajátos tájképi értékek fenntartása érdekében kiemelkedő feladat (alföldi családok ezrei számára „sorskérdés”) a homokhátsági tanyavilág megőrzése. A területet érintő környezeti-stratégiai kitörési pontok keresésekor prioritást kell kapnia a műszaki infrastruktúra átfogó korszerűsítésének, a közvilágítás, a külterületi úthálózat, a gáz- telefon- és szennyvízhálózat fejlesztésének, valamint a kommunális hulladék kezelésének. Ehhez a lakosság, valamint az önkormányzatok, a humán szféra felkészültségének és tudásának színvonalát is javítani kell. Az önkormányzatoknak be kell kapcsolódniuk az EU-s és országos programokba, maradéktalanul ki kell használniuk a támogatásokat. A hatékonyabb cselekvés további előfeltétele a lokális és regionális együttműködés, hiszen az egyes települések adottságait és korlátait figyelembe véve "megoszthatják" egymás között a környezetgazdálkodási feladatokat. A kiegyenlítettebb fejlődéshez és a környezetbiztonság növekedéséhez a térség településeinek közös hosszú távú környezeti stratégiára van szüksége, melyben az infrastruktúra fejlesztése mellett egy modern szemléletű tanyai gazdálkodásnak kell helyt adni. Továbbá támogatni kell a mezőgazdaság környezet – konform megoldásainak terjedését, mely a nemzeti parkok eredményesebb természetvédelemével és a javuló társadalmi szintű környezettudatos magatartással a lokális és regionális környezeti kultúra alapja lehet.

21


A vajdasági - határ menti régió mezőgazdasága

Szabadka, valamint néhány nagyobb város (Zenta, Magyarkanizsa, Topolya) belterületein élőkön kívül, szinte mindenki kötődik a mezőgazdasághoz, elsősorban megélhetési szempontból. Az itt élő magyar és más nemzetiségű lakosságának kell rövidtávú, hasznot hozó, diverzifikációs lehetőségeket felkínálni ahhoz, hogy továbbra is megmaradhassanak szülőföldjükön: 1. A régióban élő gazdák elsődleges problémája a tőkehiány, amit a bankok szűkös hitellehetőségei nem oldanak meg, mert a mezőgazdaság a kamatköltségeket sem tudja kitermelni, tekintettel a nyomott mezőgazdasági termékárakra. 2.

A tőkehiány mellett a másik legnagyobb probléma a piacok hiánya. Az ország szétesésével elvesztettük a piacokat, amelyeket még nem sikerült visszaszerezni. Ehhez szorosan kapcsolódik a felvásárló, állami és magánkereskedők viselkedése a szűkös piacon. Ők határozzák meg az árakat és a felvásárlási feltételeket is. A gazdák teljesen ki vannak szolgáltatva azoknak, akik a földművesek által termelt haszon jó részét lefelezik.

3. A termésszerkezet összetétele nincs összhangban a piaci szükségletekkel. Vidékünkön a konzervatív mezőgazdasági termelés a domináns, pedig a fennálló természeti adottságok sok újdonság termelésére is lehetőséget nyújtanának. A vajdasági és régióbeli földművelő réteg nem eléggé felkészült az új fajták, technológiák bevezetésére. Megfelelő integrátorokkal és oktatással, új fajták, technológiák bevezetésével helyzeti előnyre lehetne szert tenni. 4. A mezőgazdasági munkavállalók nagy része a kombinátok maradványaiban dolgozik, ahol ki vannak szolgáltatva az új tulajdonosok kénye-kedvének. Ennek a forrása is a birtokok méretében keresendő: a sok felaprózott birtok nem tudja eltartani a családot, ezért kell ilyen jellegű kiegészítő munkát vállalni a nagytermelőknél. 5. A kisméretű gazdaságok felaprózódása tovább folytatódik. Az elmúlt évek gazdasági válságának következtében a fiatalok elvándorlása a városok irányába megállt, mert falun még mindig jobban lehet boldogulni, olcsóbb az élet, mivel az élelmiszerek nagy részét könnyen meg lehet termelni. A szüleik birtokát többen öröklik, így a tulajdonosok száma tovább növekszik, az átlagterület pedig tovább csökken. A szerb kormány 2006 év eleji intézkedései, amelyek az idős gazdaságokat ösztönözték földjeik átadására a fiataloknak, jó elképzelések benyomását kelti, de koránt sem elegek a földtulajdoni viszonyok megváltoztatására. 6. A vajdasági gazdaréteg képzettségi foka nagyon alacsony. A nemzeti kisebbségek az átlagtól még rosszabb helyzetben vannak, mivel számukra vagy nincs anyanyelvű továbbtanulási lehetőség, vagy csak nagyon korlátozott. Például a legszámosabb magyar kisebbséget illetően is csak három mezőgazdasági középiskola van, ahol anyanyelvükön tanulhatnak. Az Újvidéki Egyetemen már nem lehet magyar nyelven tanulni, és ez a faluról érkezett tanulók számára hatalmas nehézségeket jelent. Ennek következménye, hogy a gazdák nem tudják az új technológiai és termelési rendszereket elsajátítani, ami miatt a gazdaságosságuk is csökken és a család, közösség fennmaradása válik veszélyeztetetté. 7. Vajdaságban létezik szaktanácsadási és falugazdász hálózat, de nem elég átfogó és hatékony. Tanácsadás terén a termelők magukra vannak hagyatva, nem fordulhatnak magasan képzett

22


szakemberekhez, illetve ügyes-bajos dolgaikat sem intézhetik el az államigazgatást képviselő falugazdásznál, aki legjobban ismeri az adott környezet helyzetét. 8. A földművesek nyugdíja rendezetlen, az emberek a befizetett járulékok, vagy az átadott földterületek után, csak szimbolikus nyugdíjat kapnak azt is késve, sőt volt egy időszak, hogy egyáltalán nem kaptak juttatást. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy az állami támogatások nagy részére csak azok jogosultak, akiknek rendezett nyugdíjbiztosításuk van. Mivel ez sokak számára lehetetlen volt az elmúlt másfél évtizedben eleve kizárják magukat az állami támogatásokból, ami nélkül viszont a minimális fejlesztés sem lehetséges. A fenti problémák megoldási lehetőségei öt csoportba sorolhatók, melyek között természetesen vannak átfedések is, mivel nem lehet éles választóvonalat képezni közöttük. Ezek a következők: -

Diverzifikáció, vagyis a gazdák több lábon állására ösztönzése, erre tervek valamint támogatások kidolgozása. Az új típusú szövetkezetek létrehozása. A feldolgozóipar új kapacitásainak saját kézbe vétele. A képzési és szaktanácsadási hálózat létrehozása. Az érdekvédelmi és egyéb szolgáltatási tevékenységek fejlesztése.

A problémák nagyon sok esetben egymásból fakadnak, ezért a megoldásuk is egymásból eredeztethető, amit legjobban egy komplex szervezeti kerettel rendelkező intézmény (rendszer) tudna megoldani. Ez az intézmény integrálná a gazdákat, diverzifikációs tevékenységet végezne, érdekvédelemben részesítené a munkavállalókat, megszervezné az oktatást, létrehozná a falugazdász- és szaktanácsadó hálózatokat, megoldaná a vetésszerkezet átalakítását. Segítené, képviselné az ágazatot a befektetőkkel való tárgyalásokon, megoldaná a földműves-nyugdíjak kérdését, koordinálná a földforgalmat és a bérbeadási rendszert. Már számos gazdaszervezet működik a régióban és ezeket az alulról jövő kezdeményezéseket mindenképpen fel kell karolni, mert a helyben élők és dolgozók tudják a legjobban, hogy mire van szükségük. A fent nevezett csúcsszervezet e helyi kezdeményezésekre kellene, hogy támaszkodjon, és ezek munkáját kellene koordinálni, illetve segíteni. A már működő gazdaszervezeteket, legyenek nonprofit vagy profitorientáltak, mindenképpen be kell vonni a munkába, mivel a tények és a dolgok mindig a terepen a gazdák között dőlnek el.

Földhasználat és felszínborítás az INNOAXIS térségben

A határ két oldalán a művelési ágak aránya hasonló. Alig valamivel nagyobb a mezőgazdasági terület és a termőterület részaránya az összterületben a vajdasági oldalon, de ott is változik körzetenként (9. és 10. táblázat). A magyar oldalon a konyhakertek részaránya 1 % alatt van, még a vajdasági oldalon 2 és 4 % között mozog. Hasonlóan a vajdasági oldalon magasabb a szántó területek aránya. A magyar oldalon csak egyik megyében haladja meg az 50 %-ot, addig mindhárom vajdasági körzetben 70 illetve 80 % fölött van. Sajnos, az erdőterületekre nincs adat a vajdasági körzetekre. Az viszont közismert, hogy a Nyugat bácskai Duna-menti és Észak bácskai homoktérségi erdők ellenére az egész Vajdaság kifejezetten erdőszegény terület.

23


11 táblázat Művelési ág Szántó

Bács-Kiskun és Csongrád megye művelési ágai 2000 2006 2007 2008 2009 376 996 378 532 377 168 377 356

Konyhakert

2009%

374 613

43,56

8 280

8 280

8 288

8 288

8 288

0,96

9 904

10 726

10 400

10 158

10 780

1,25

29 272

26 673

22 856

22 601

22 583

2,63

Gyep

129 873 131 909 131 948 132 955

133 512

15,52

Mezőgazdasági terület

554 325 556 120 550 660 551 358

549 776

63,92

Erdő

158 792 169 096 169 096 167 903

169 127

19,67

8 835

1,03

Gyümölcsös Szőlő

Nádas Halastó

9 477

9 250

9 250

9 258

1 418

1 558

1 558

1 558

1 476

0,17

Termőterület

724 012 736 024 730 564 730 077

729 214

84,79

Művelés alól kivett terület

137 341 126 362 130 580 130 758

130 822

15,21

Bács-Kiskun összesen

861 353 862 386 861 144 860 835

860 036

100

Szántó

256 009 258 192 257 698 257 290

257 395

57,39

Konyhakert

4 275

4 275

4 305

4 305

4 305

0,96

Gyümölcsös

3 744

4 447

4 450

4 450

4 464

1,00

Szőlő

4 174

2 837

2 571

2 371

2 375

0,53

Gyep

52 847

50 913

50 667

53 158

53 077

11,83

321 049 320 664 319 691 321 574

Mezőgazdasági terület

321 616

71,71

41 182

44 211

44 211

47 294

45 482

10,14

Nádas

2 556

2 450

2 450

2 494

2 375

0,53

Halastó

3 715

3 976

3 976

4 009

4 009

0,89

368 502 371 301 370 328 375 371

373 482

83,27

72 558

75 036

16,73

442 344 442 896 442 896 447 929

448 518

100

Erdő

Termőterület Művelés alól kivett terület Csongrád összesen

12. táblázat Művelési ág Szántó Konyhakert Gyümölcsös

73 842

71 595

72 568

Nyugat-Bácska, Észak-Bácska és Észak-Bánát művelési ágai (ha) 2000 2006 2007 2008 2009

2009%

101 096

176 350

176 800

179 339

179 159

74,03

6 102

7 364

7 476

7 739

8 814

3,64

709

1 201

1 241

1 251

1 269

0,52

Szőlő

476

473

446

460

459

0,19

Gyep

3 018

13 648

13 048

10 717

11 160

4,61

111 401

199 036

199 011

199 506

200 861

83,00

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

205

4 252

n/a

n/a

n/a

n/a

111 606

203 288

199 011

203 540

204 210

84,38

Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület Nyugat-Bácska összesen Szántó

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

242 000

241 900

241 900

241 900

242 000

100

93 065

146 299

146 289

147 004

148 003

82,96

Konyhakert

4 587

4 396

4 873

4 051

3 787

2,12

Gyümölcsös

2 879

3 394

3 412

3 417

3 378

1,89

Szőlő

783

939

928

887

912

0,51

Gyep

1 513

4 060

3 696

3 786

3 194

1,79

102 827

159 088

159 198

159 145

159 274

89,28

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

Mezőgazdasági terület Erdő

24

INNOAXIS The borderline as an axis of innovation Nádas Halastó Termőterület

53

1 008

n/a

n/a

n/a

n/a

102 880

160 096

159 198

160 143

160 271

89,84

Művelés alól kivett terület

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

Észak-Bácska összesen

178 400

178 400

178 400

178 400

178 400

100,00

Szántó

109 877

170 349

169 316

168 785

169 927

72,74

Konyhakert

7 411

6 683

7 875

8 104

7 170

3,07

Gyümölcsös

1 380

1 592

1 583

1 572

1 596

0,68

Szőlő

1 117

1 046

1 001

995

983

0,42

Gyep

10 482

24 489

24 382

25 193

23 436

10,03

130 267

204 159

204 157

204 649

203 112

86,95

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

480

4 087

n/a

n/a

n/a

n/a

130 747

208 246

204 157

207 748

207 917

89,01

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

n/a

232 900

232 800

232 800

232 800

233 600

100,00

Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület Észak-Bánát összesen

X. ábra A vizsgált terület felszínborítása, forrás: EEA, Copenhagen, Corine adatbázis

25


X+1. ábra A felszínborítás változása az Innoaxis térségben, forrás: EEA, Copenhagen, Corine adatbázis

Az agrárfejlesztést érintő nemzetközi, országos és térségi dokumentumok áttekintése A kutatás céljainak megfelelően áttekintésre kerültek a következő dokumentumok források: Szerbia mezőgazdasági programja (Nacionalni program za poljoprivredu za period 20102013- Službeni glasnik RS 83/1‚ 2010. 11. 09.) szerint a Szerb mezőgazdaságban a következő trendek figyelhetők meg: -

A tulajdoni viszonyok változása és az üzemméretek növekedése. Bizonytalan agrárpolitika. Lassú illeszkedés az élelembiztonsági követelményekhez. A támogatási intézményrendszer és a törvényi keretek lassú kialakulása. Megkezdődött a hitel és földpiac kialakulása. A mezőgazdaság részvétele a GDP kitermelésében csökken. A mezőgazdasági export jelentős növekedése. A termékpiac fokozatos nyitása. Nincsenek kiépülve a piaci termékláncok.

A dokumentum szerint jelen vannak olyan trendek is, amelyek a közeljövőben lesznek jobban megfigyelhetőek: -

A mezőgazdák számbeli csökkenése.

26


-

Migráció a várásokba munkahely reményében. A vidék mind nagyobb urbanizálódása. Mezőgazdasági területek csökkenése. A mezőgazdaság növekvő ismeretigénye marketingből, menedzsmentből és a kisérő tevékenységekből. Erősödő edukációs igények és orientálódás a szolgáltatások fele. Az EU csatlakozás közeledése és annak decentralizációs követelményei, a civil szféra nagyobb részvétele.

Az agrárpolitika cél és eszközrendszereként a dokumentum a következőket tartalmazza: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Konkurenciaképesség növelése Élelembiztonság Az életszínvonal támogatása Falufejlesztés Környezetvédelem Csatlakozás az EU-hoz Csatlakozás a Kereskedelmi Világszervezethez

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az ambiciózus célok ellenére a mezőgazdasági, erdőgazdasági és vízügyi minisztérium állandóan csökkenő összegek felett diszponál. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési törvény A törvény tartalma: 1. Alapvető meghatározások 2. Mezőgazdasági politika és a mezőgazdaság fejlesztés tervezése 3. A mezőgazdasági kifizetések igazgatósága 4. Támogatások 5. A mezőgazdaság - politika végrehajtásának támogatása a tartományban és a helyi önkormányzatokban 6. A mezőgazdasági birtokok regisztere 7. A mezőgazdasági nyilvántartás és mezőgazdasági jelentések valamint a mezőgazdasági integrált információs rendszer 8. Ellenőrzés 9. Büntető szakaszok 10. Áthidaló és záró rendelkezések Strategija razvoja poljoprivrede Srbije (Sl. gl. RS 55/05 i 71/05) ( Szerbia mezőgazdaság fejlesztési stratégiája) A dokumentumot a szerb parlament 2005- ben fogadta el. Jelenleg folyamatban van az új stratégia kidolgozása, vitája és várhatóan ebben az évben a parlament elé kerül.

27


Strategija razvoja poljoprivrede i sela APVojvodine (2007) (Vajdaság Autoónom Tartomány mezőgazdaság és falu fejlesztési stratégiája) Az újvidéki Mezőgazdasági kar Agrárökonómiai tagozatának kutató tanárai Dr Novkovic Nebojsa vezetésével dolgozták ki a tartomány mezőgazdasági és falufejlesztési stratégiáját, amelyet a tartomány illetékes szervei elfogadtak. A mintegy 180 oldalas kutatási jelentés tartalma: A kutatási jelentés átfogja a mezőgazdaság jellemzőit, és értékes ajánlatokat fogalmaz meg. Hasonlóan a többi törvényerejű, vagy elfogadott dokumentumokkal nem a tartalommal van baj, hanem annak alkalmazásával. Program prekogranične saradnje Madjarska – Srbija u okviru IPA - Programski dokument za programski period 2007. – 2013. godine – Magyar – Szerb határon átnyúló együttműködése az IPA program keretében – Programdokumentum a 2007- 2013 periódusra) A dokumentum a mezőgazdaságot alig 1 oldalnyi terjedelemben említi meg, elsősorban a fertőző állatbetegségek terjedésére vonatkozóan. Az agrárszektorhoz hat nyertes IPA pályázat kapcsolható az első pályázati felhívás időszakából. Ezekből két pályázat az élelmiszerek kereskedelemének lehetőségeivel foglalkozik. A többi projekt mind különböző területeket érint, melyek a következők: az élelmiszertermelés és a megújuló energia előállítás (bio - energetika) kapcsolatának vizsgálata, illetve azok klaszter - képző lehetőségeinek a feltárása a határ-menti zónában; fenntartható gazdálkodási modell kidolgozása a határvidékre; agrokémiai és növényvédelmi oktatás közös lehetőségeinek feltárása és megszervezése; a Magyarországon már jól működő és megbecsült falugondnoki hálózat adaptálási lehetőségeinek vizsgálata Szerbiában. A nyertes pályázatokat az alábbi táblázat foglalja össze:

20. táblázat Pályázati jogcím

Magyar -szerb IPA pályázatok IPA pályázat

Konzorcium vezető

South Pannon Food Chain Network

Csongrád County Agricultural Non-profit Public Benefit Ltd.

City of Subotica

2.1.1

Enhancing economic cooperation in the field of integrated agricultural supply of goods along the Serbian-Hungarian border

2.1.1

Food production and renewable energy sectors clustering potentials in the crossborder area

Chamber of Economy of Vojvodina

2.1.1

2.1.4

Development of sustainable farming Cereal Research Nonmodel for the viable country life across the Profit Limited Company borders

2.2.1

Serbian-Hungarian Co-operation on Agrochemistry and Pest-control Education

University of szeged

28


Falugondnokság határok nélkül 2.2.2

Association of village caretakers between Duna and Tisza

Forrás: Magyar-szerb IPA honlap E dokumentumokon túl elemeztük a „Területfejlesztési dokumentumtárban” (www.innoaxis.hu) rendelkezésre álló községi, és régiós stratégiai tervek mezőgazdaságra vonatkozó részeit. Könnyen megállapítható, hogy e dokumentumok több éve keletkeztek, amikor felső utasításra készítették a stratégiai terveket. Tartalmuk nem elmélyült, sematikus és ma már idejemúlt.

Magyar dokumentumok áttekintése Magyarország az európai uniós tagságából következően a költségvetési ciklusokhoz igazítottan készíti el tervezési dokumentumait. A tervhierarchia csúcsán az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv (ÚMFT) áll. Ennek két legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek eléréséhez az alábbi területek kiemelt fejlesztését tűzi ki célul: gazdaság, közlekedés, társadalmi infrastruktúra, környezet és energia, elektronikus közigazgatás. Az agrárszektor valamint a vidéki területek fejlesztésére vonatkozó tervdokumentumok ennek alárendelten születtek meg. Ezek közül a két legfontosabb az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia (ÚMVST) és a konkrét célokat tartalmazó Új Magyarország Vidékfejlesztési Operatív Program (ÚMVP). Ez utóbbi két dokumentum céljai és a hozzájuk kapcsolt támogatási eszközök teljes mértékben megegyeznek az EU általa biztosított keretekkel, ezekben nemzeti célok csak a hangsúlyok felvázolásában érhetők tetten. Alapvetően elmondható, hogy a magyar kormányzat az ún. agrár - vidékfejlesztés mellett tette le a voksát. Ez lényegében a mezőgazdaság technológia fejlesztését jelenti, melynek elsődleges célja a termelés hatékonyságának növelése. Ennek oka, hogy valószínűsíthetően ez volt az utolsó olyan költségvetési periódus, amikor ilyen jellegű fejlesztésekhez az EU hozzájárult a mezőgazdaságban. (A források részletes elosztását lásd a forrásfeltáró részben.) Az országos dokumentumok mellett megvizsgáltuk a kistérségi területfejlesztési és vidékfejlesztési terveket, stratégiákat is. Ezeknek az agrárszektorra vonatkozó részeik mind kiemelik, hogy a határ menti térség gazdaságában mindig is fontos volt a mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar. Alapvető problémaként említik az ágazat alacsony jövedelemtermelő képességét, a helyi feldolgozás alacsony szintjét és általában az értékesítési nehézségeket, és a multinacionális áruházláncok nyomott felvásárlási árait. Megoldások is hasonlóan sematikusan vetődnek fel: elsősorban a helyben megtermelt növényi és állati termékek feldolgozási szintjének emelése és a gazdálkodás diverzifikálása jelenik meg. Emellett a bio - energetika és az agrár-környezetgazdálkodás kérdése jelenik meg hangsúlyosan e dokumentumokban. Összességében elmondható, hogy az általunk olvasott összes kistérségi tervdokumentumban kiemelten foglalkoztak az agrárszektorral és annak fejlesztését a jövőre nézve is fontosnak tartották. Azt gondoljuk ezzel egyetértve, hogy a multifunkcionális mezőgazdaságnak a vidékgazdaság legfontosabb pillérének kell lennie, mely alapvetően hozzájárul a vidéki közösségek gazdasági és társadalmi körülményeinek javulásához.

29


A mezőgazdasági irányítás szervezeti felépítése a két országban

Az ágazat irányítása Magyarországon és Szerbiában összehasonlíthatatlan a két ország agrárirányításának áttekintése alapján.

Szervezeti felépítés Magyarországon Az agrárszektor és a kapcsolódó ágazatok szakmai irányítását és felügyeltét 2010-től a Vidékfejlesztési Minisztérium és háttérszervezetei látják el. A minisztérium megyei szintű irányító és felügyelő szervét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt, a 2011-ben a megalakuló Megyei Kormányhivatalokba integrálták. E hivatalokhoz kapcsolódóan működik a falugazdász hálózat, amely a termelőkkel közvetlen és napi kapcsolatban van. Feladatuk elsősorban a mezőgazdasági támogatások lehívásának segítése és a szakmai tanácsadás. A KAP támogatásainak kifizetését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) intézi, mint az Európai Unió kifizető ügynöksége. A szervezet megyei irodákkal rendelkezik, melyek a megyeszékhelyeken működtetnek ügyfélszolgálatokat, valamint a falugazdász hálózaton keresztül kommunikál a termelőkkel. Az EU szubvenciós rendszerének felügyeletét a független szakértőkből álló Monitoring Bizottság felügyeli. A termelők érdekvédelmét és részben a falugazdász hálózat, és a szaktanácsadás működtetését az Agrárkamara végzi, mely szintén megyei szervezeti egységekben működik. A kamarai tagság jelen pillanatban nem kötelező. Az agrárkamara mellett más érdekvédelmi szövetségek is működnek (Gazdaszövetség stb.), melyek sok esetben parlamenti képviselettel is rendelkeznek. A vidékfejlesztés területét is a minisztérium irányítja, ennek háttérszervezete a Vidékfejlesztési és Szakigazgatási Intézet. A támogatások pénzügyi kezelésének feladata az MVH-ra hárul. Az országban megalakult 96 db LEADER akciócsoport (ebből 3 található a vizsgált területen) szakmai munkájának koordinálása, a legjobb gyakorlatok elterjesztésének elősegítése, valamint az Európai Vidékhálózat munkájában való részvétel az Magyar Nemzeti Vidékhálózat (MNVH) feladata.

Forrásfeltárás a magyar oldalon Az agrártámogatások szerepe – mint minden EU tagállamban – Magyarországon is kiemelt, stratégiai fontosságú eleme a mezőgazdasággal foglalkozó kis-és középvállalkozások és őstermelők gazdálkodásának, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének. A tőkeszegénységből és az ágazat hagyományosan befektetés-igényes jellegéből adódóan ugyanis a mezőgazdasági szektor bevételeinek és fejlesztési lehetőségeinek jelentős része az uniós források hiánytalan – levonásmentes – és minél nagyobb arányú lehívásához kötött. A normatív, valamint pályázati úton elnyerhető támogatások alapvető követelményrendszerét az ágazati jogcím specifikus jogszabályok részletezik. Ezek keretét adják az említett támogatások vonatkozásában közös általános normatív szabályokat előíró 2007. évi XVII. törvény (MVH tv) valamint néhány általános szabályt megállapító alacsonyabb szintű jogszabály (141/2003. kormányrendelet, 4/2004. FVM rendelet, 23/2007. FVM rendelet).

30


2007-től a közös agrárpolitika intézkedéseinek uniós forrásokból történő finanszírozását a megszűnő EMOGA helyébe lépő EMGA és EMVA közösségi alapok látják el. Ez lehetővé teszi a korábbi rendszerrel szemben a KAP két pillérének világos elkülönítését (7. ábra), amellyel ezek a támogatások az EK általános költségvetésének részévé váltak, ahol az alap a tagállami finanszírozás, és erre épülnek rá az uniós kiegészítő források (társfinanszírozás).

7.ábra

A KAP támogatási modellje a 2007 – 2013-as költségvetési időszakban

A támogatásokat több csoportba oszthatjuk. A legkézenfekvőbb a források felosztása a finanszírozás szempontjából. Az első csoportot a teljesen nemzeti forrásból finanszírozott támogatások jelentik. Ebben a csoportban a mindenkori prioritások meghatározása szakmapolitikai döntések függvénye, általában a következő területeket ölelik fel: erdészeti feladatok, termőföldvédelem támogatása, állattenyésztési feladatok, halgazdálkodás támogatása, vadgazdálkodás támogatása, ún. „fejlesztési típusú” támogatások, folyó kiadások és jövedelem-támogatások, erdőtelepítés, erdőszerkezetátalakítás, fásítás, állat- és növénykártalanítás, valamint a nemzeti agrár-kárenyhítés. A második csoportba az EU társfinanszírozásában működő támogatásokat kell sorolnunk. Nemzeti kiegészítő támogatások korlátozott mértékben ugyan, de továbbra is megmaradnak. Ezek a termelésre épülő támogatási formák lehetővé teszik a fejlesztésre szoruló ágazatok súlyozott dotálását, ilyen kiegészítő nemzeti támogatásban részesül majd a szarvasmarha- és juhtenyésztés, a vetőmagtermesztés, a dohánytermesztés, a fehérjenövények, a durumbúza és az energianövények termesztése. A harmadik csoport az EU forrásból közvetlenül finanszírozott támogatások. Ide sorolandók az egységes területalapú támogatások (SAPS), a piaci támogatások, továbbá az intervenciós felvásárlások költségtérítése. A vidékfejlesztés támogatása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) az Európai Tanács 1698/2005/EK az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelet alapján elkészített, a 2007-2013 évekre vonatkozó magyar 31


vidékfejlesztési program alapján történik. Ennek keretében 2007-2013 között mintegy 5 milliárd euró fejlesztési forrás jut a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. A program stratégiai irányai az ún. lisszaboni célkitűzésekhez és a Göteborgban megfogalmazott elvekhez igazodóan teremti meg a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a vidék környezeti értékeinek megőrzéséhez, a vidéki térségek gazdaságának megerősödéséhez és a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési kereteket. A program öt prioritást céloz meg (25. táblázat): 1. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése. 2. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség, a piacorientált szemlélet elterjedésére. 3. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése. 4. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. 5. Helyi közösségek fejlesztése. 21. táblázat A vidékfejlesztési tengelyekhez kapcsolódó költségvetés Intézkedés Támogatási összeg mrd Ft I. tengely 644 II. tengely 442 III. tengely 188 IV. tengely 74 Technikai segítnyújtás 55 Összesen 1403

Forrás: MVH Az ÚMVP félidei értékelése szerint a vidékfejlesztési források felhasználása az Európai Unió és a kormányzat szándékaival ellentétes hatást eredményezett. Ennek legfontosabb két mutatója, hogy az agrár-környezetgazdálkodási támogatások hatásai nem kimutathatók, és azok csak mintegy kiegészítő finanszírozásként szerepelnek a gazdálkodók pénzügyi bevételei között, valamint, hogy a technológiai fejlesztések következtében a támogatott termelők közel 10 000 fős leépítést hajtottak végre az elmúlt 3 évben. Ez jelentősen rontotta az egyébként is nehéz helyzetben lévő vidéki térségek foglalkoztatási és társadalmi mutatóit. Sajnos a források lekötése ebben a költségvetési időszakban már annyira előrehaladott, hogy a támogatási rendszeren érdemben változtatni nem lehet, így változatlan módon fog kifutni 2013-ig. A magyar oldalon az Innoaxis vizsgálati területén tehát maradnak az EMGA és az EMVA által meghatározott keretek és szűkös forráslehetőségek. Ezekhez nemzeti források nem kapcsolódnak és ilyenekre a magyar költségvetés helyzete miatt a továbbiakban sem lehet számítani. Változást a 2014-től kezdődő időszak hozhat, azonban a várható KAP reformnak még csak a körvonalai látszódnak. Ezek alapvetően a vidékfejlesztés megerősödését mutatják.

32


Szerbia agrárirányítása Szerbia agrárirányítása nehezen követhető. Egyik oldalról Szerbia nagymértékben centralizált állam, amit a felduzzasztott minisztérium is mutat, másik oldalról nincs meg a területi végrehajtó szervek rendszere, amely közvetlen hatással bírna a mezőgazdaság szervezésében és befolyásolásában. A mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi minisztérium egyszerűsített szervezési sémája a 8. ábrán látható. Az egyszerűsített séma is nehezen áttekinthetően felügyelőségekre, igazgatóságokra, direkciókra, részlegekre osztható a minisztérium, majd osztályokra és csoportokra. Sajnos, egyes szervezeti egységek feladatainak leírása nem hozzáférhető. Egy minisztériumi munkatárs előadása alapján mutatja be a 9. ábra az elképzelt horizontális feladat összehangolást, amelynek működéséről nincsenek adataink. A mezőgazdasági irányítás vertikális transzparenciája sem értelmezhető. Nem ismeretes a tartományi mezőgazdasági titkárság leegyszerűsített struktúrájának (10. ábra) vertikális kapcsolatrendszere a minisztériummal. Nem ismeretes a minisztérium részlegeinek és titkárság részlegeinek együttműködési mechanizmusa.

8.ábra

Szerbia mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi minisztériuma

Belső ellenőr

Kabinet , Szóvivői szolgálat

Miniszter

Államtitkárok

Felügyelőség (4)

Igazgatóságok

Direkciók

Erdészeti (2)

Vízügyi (5)

Növényvédelmi(5 ))

Laboratóriumok(4)

Állatorvosi(5)

Agrár kifizetések(8) Mezőg. területek (3)

Részlegek

Analitika, agrárpolitika(5) Vidékfejlesztés(3) Ált. jogi, normatív(4)

Projekt és pénzügyi irányítás (2)

Megjegyzés: Zárójelben az osztályok, csoportok száma látható Forrás: Saját szerkesztés

33


9.ábra

Igazgatóságok

Horizontális feladat - összehangolás

Területek

Miniszter

Stratégiai inputok

Agrárpolitika

Állategészségügy

Erdők Talaj

S t r a t é g i a i inputok

Víz

Ruralni razvoj

Növényvédelem

Prog., monit., evaluació

Vidékfejlesztés s Kifizetések

Operatíva

Eszközfelh. ellenőrzés

Inspekció Szabályozás

Jogi, ált. osztály

Finansz., tárgyalások

EU integráció 10. ábra Tartományi mezőgazdasági, vízügyi és erdészeti titkárság

Természeti és mezőg. erőforrások részlege

Mezőgazdasági termelési, feldolgozóipari és agrárökonómiai részleg

Jogi, általános, vidékfejl. és szakszolgálatok részlege

Mezőgazdasági osztály

Általános és jogi osztály

Agrárökonómiai és feldolgozóipari osztály

Vidékfejlesztési osztály

Tanácsadás – mezőgazdasági állomások

Vidékfejlesztési és tanácsadóképző központ

34


Ugyancsak nehezen áttekinthető a körzetek és községek megfelelő szerveinek feladata. A körzetek közül a Nyugat bácskai körzet szervezeti felépítése alapján megállapítható, hogy több olyan felügyelőség van (mezőgazdasági, fitoszanitáris, vízügyi, erdészeti –vadászati, vízvédelmi – halászati és állatorvosi) amelyek a mezőgazdaság egy - egy területét ellenőrzik. A községi önkormányzatok szervezeti felépítése is teljesen eltérő. Példaként, a szabadkai önkormányzatban működik egy titkárság, amelynek feladatai közé tartoznak a helyi gazdasági fejlesztések, gazdaság, mezőgazdaság, kommunális problémák és az élettér védelme. Egy személy foglalkozik a mezőgazdasággal a hatalmas szabadkai területen. de vannak községek, ahol nincs külön mezőgazdasági referens. A mezőgazdaság kamarai betagolódása a mezőgazdasági vállalatokra, szövetkezetekre és a feldolgozóiparra vonatkoztatható és a gazdasági kamarák rendszerével van jelenleg megoldva. A szerb Gazdasági kamara mellett Vajdaság tartománynak és a körzeteknek is vannak Gazdasági kamarái. Minden kamara keretében működik valamilyen mezőgazdasággal foglalkozó testület. Az országos kamarában Mezőgazdasági választmány (Odbor za poljoprivredu Privredne komore Srbije) működik. A tartományi Gazdasági kamarában Mezőgazdasági és élelmiszeripari egyesületnek (Udruženje Poljoprivrede i Prehrambene industrije) nevezik a mezőgazdasággal foglalkozó testületet. A szabadkai Körzeti Gazdasági Kamarában a mezőgazdasággal foglalkozó testületet Mezőgazdasági választmánynak nevezik. A körzeti kamara szervezeti felépítése összetett. A szervezeti egységek, testületek megosztása részben ágazati és részben funkcionális. Nehezen értelmezhető a feladatok megoszlása is ilyen feltételek mellett. E testületek törekszenek feladataik ellátására, de lehetőségeik korlátozottak, tekintettel a nem kielégítően megfogalmazott szerepükre. Szerbia szintjén vita tárgyát képezi a Mezőgazdasági kamara megalakulása, vagyis a mezőgazdaság kiválása a jelenlegi kamarai rendszerből. Ezt azzal indokolják, hogy a Gazdasági kamarák elsősorban a feldolgozóipar szemszögéből közelítik és kezelik a problémákat. Ezzel párhuzamosan vitatják annak szükségességét is, hogy a kormány és a Mezőgazdasági, erdészeti, halászati minisztérium mellett megalakuljon a Mezőgazdasági tanács is. Megállapítható, hogy az egész felépítmény kialakulóban van és a további alakulás attól függ, hogy Szerbia marad- e centralizált állam, vagy elkezdődik a decentralizáció.

A vajdasági mezőgazdasági szaktanácsadás Szerbiában a mezőgazdasági szaktanácsadás legfejlettebb és legszervezettebb Vajdaság területén. Jelenleg a Tartományi Mezőgazdasági – Vízügyi és Erdészeti titkárság felügyelete alatt működik a Vidékfejlesztési és szaktanácsadó képzési központ (Centar za ruralni razvoj i edukaciju savetodavaca) és a 13 különböző nevet viselő mezőgazdasági szakmai szervezet, amelyek keretében dolgoznak szaktanácsadási szolgálatok. A vizsgált körzetek szaktanácsadással is foglalkozó szervezetei: Agrozavod AD Subotica - Szabadkán Zavod Backa Topola - Topolyán PSDP Senta - Zentán DP Agroinstitut Sombor - Zomborban PS Kikinda – Kikindán 35


A szaktanácsadó szolgálatok munkáját a felsorolt szervezetek keretében megfelelő Szabályzat rendezi. A tartományi szaktanácsadás szervezettségét és tevékenységét szabályozó Szabályzatot a tartományi igazgatásról szóló döntés 21. paragrafusa („Službeni list APV“, broj 21/02) és az Autonom tartomány illetékességéről szóló törvény 4. paragrafusa („Službeni glasnik RS“, br. 6/02) alapján a Vajdasági Mezőgazdasági, Vízügyi és Erdészeti titkárság a Mezőgazdasági szaktanácsadási tanács ajánlata alapján hozta meg. A Szabályzat második paragrafusa meghatározza, hogy a tanácsadási feladatokat a mezőgazdasági szolgálatokról szóló törvény alapján kell végezni (Zakon o poljoprivrednoj službi "Sl. glasnik RS", br.61/91). A szabályzat felöleli a szaktanácsadási szervezetek alapítását, szervezését, finanszírozását, céljait és működési területeket, valamint a tanácsadók jogait és kötelességeit. A szaktanácsadási szolgálatok általános célja növelni a mezőgazdasági termelők általános ismeretszintjét és informáltságát, annak érdekében, hogy: Növekedjen a jövedelmük. Növekedjenek gazdaságirányítási képességeik. Könnyebben megoldják termelési problémáikat és a gazdaságuk fejlesztésének szervezési, vállalkozásökonómiai kérdéseit. Hozzájáruljanak a környezetük vidékfejlesztéséhez, az erőforrások és környezetük megőrzéséhez. Könnyebben megoldják termelésük összehangolását a természeti erőforrásokkal, piaci követelményekkel és a vállalkozói igényekkel a mezőgazdaságban és a falusi településen. Gyorsítsák a termelői egyesülések és szövetkezések alakulását és fejlődését. Ezen túl a szabályzat magába foglalja azokat a közismert ismérveket, amelyek a jó tanácsadó munkára jellemző, a munkamódszereket.

A mezőgazdaság támogatása, ösztönzése Szerbiában Nem kitérve a támogatások elméleti boncolására, hatásaik pozitív és negatív elemeire, meg kell állapítani, hogy Szerbia mezőgazdaság támogatási rendszere egyelőre nem összehasonlítható az EU támogatási rendszerével és számviteli vonatkozásai sem jelentősek. Ehhez elsősorban a szerb mezőgazdaság helyzetét kell megismerni. Szerbia legfontosabb mezőgazdasági és élelmiszerpiaca a volt jugoszláv köztársaságból alakult államok és az Európai Unió. Természetesen, Szerbiát a mezőgazdasági és élelmiszer feleslegei nem teszik fontos szereplővé az EU piacán, de az ilyen mennyiségű kivitel az ország számára jelentős, így a mezőgazdaság – nehéz helyzete és elmaradottsága ellenére az ország exportteljesítményében fontos szerepet játszik. Ugyanakkor fontos kérdésként kell kezelni, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékárak nyomottan tartását a hazai piacon a szociális nyugalom megőrzőse érdekében. A vizsgált régiót, mint mezőgazdasági feleslegeket termelő, kibocsátó országrészt az ilyen árpolitika súlyosan érinti.

36


Tulajdonképpen a mezőgazdasági termékeket előállító régiók, tehát a vizsgált körzetek is, fizetik meg a gazdasági pangás következményeit. Egyik oldalról az agrárollón keresztül a mezőgazdaság beszállítói vonnak el jövedelmet a mezőgazdaságtól, még másik oldalról a nem mezőgazdasági régiókba ömlik át a jövedelem egy része az alacsony belföldi árak miatt. Ezek a megállapítások, azért is vonatkoznak a vizsgált régióra, mert mezőgazdaságának beszállítói és feleslegeinek vásárlói elsősorban a régión kívül vannak.

A mezőgazdasági támogatások szabályozása Szerbiában A mezőgazdasági támogatások szabályozása a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési törvény (Zakon o poljoprivrednom i ruralnom razvoju) előírásain alapul. A törvény harmadik fejezetének 8. paragrafusa határozza meg az „Agrárkifizetések igazgatósága” (Uprava za agrarna pladanja) feladatait a támogatásokkal kapcsolatban, még a IV. fejezet 9. paragrafusa határozza meg és sorolja fel a támogatások formáit. Ennek értelmében vannak: közvetlen, piaci és strukturális támogatások. A 10. paragrafus szerint a közvetlen támogatások a prémiumok, termelési támogatások, visszatérítések, juttatások a nem árutermelő gazdaságoknak. A 11. paragrafus szerint a piaci támogatások az exporttámogatások, raktározási költségtérítések, hiteltámogatások. A 12. paragrafus szerint a strukturális támogatások a vidékfejlesztési programok támogatását, a mezőgazdasági területek védelmét, a talajjavítást és az intézményi támogatásokat jelentik. A továbbiakban a törvény megállapítja, hogy a kormány írja elő minden évre a támogatások fajtáit, összegeit, határozza meg a felhasználókat. Lehetőséget ad a törvény a tartománynak és a községeknek is, hogy támogató intézményt alakítsanak, és azt pénzeljék a saját költségvetésükből. Az önálló bevételek szűkössége és a költségvetési eszközök leosztása a központi költségvetésből e lehetőségeket minimalizálják. Az előzőből következik, hogy kiszámíthatóság helyett bizonytalansággal kell számolniuk a termelőknek ezen a téren is. Minden évben a rendelkezésre álló költségvetési eszközök függvényében születnek adott évre az új döntések, a tapasztalatok szerint mindég kisebb vagy nagyobb késéssel. A törvény elvben meghatározza a jogosultak körét, vagyis az árutermelő és nem árutermelő családi gazdaságokat. (Az utóbbiak tulajdonképpen az önellátó családi gazdaságok.) A besorolást a bejegyzésénél kapja meg minden gazdaság, ami a törvény VI. fejezetének megfelelő paragrafusai szerint történik. A bejegyzés vonatkozik a gazdasági társaságokra, földműves szövetkezetekre, egyéb jogi személyekre, iskolákra, kolostorokra, egyházakra és más szervezetekre, a vállalkozók és a mezőgazdasági termelők mellett.

A törvény nem foglalkozik a gazdaságok bejegyzése, a nyugdíjbiztosítás és a támogatások elnyerése közötti kapcsolatokkal, de a mindennapi gyakorlatból ismertek az eljárások. A gazdaságok 37


bejegyzését elvégzik tekintet nélkül a termelő viszonyulására a nyugdíjbiztosításhoz, de támogatást csak akkor kaphat, ha bizonyítja a járulék fizetését. Ennek megfelelően, aki támogatáshoz akar jutni, az vállalja a nyugdíjbiztosítási járulék fizetését. Az egészségügyi biztosítás fizetését nem ellenőrzik, mert az mindennapi egészségügyi ellátáshoz kötött érdeke minden egyes termelőnek. A támogatások elbírálása az Agrárkifizetések Igazgatóságának és kirendeltségeinek a feladata. A kérelmezőknek és az igazgatóságnak is az ide vonatkozó rendeleteket kell betartaniuk. Támogatásokat szabályozó rendeletek nagy számban jelennek meg. A 2011. év első két és fél hónapjában 10 ilyen rendelet jelent meg (vagyis hetente egy), amely a támogatások valamely válfaját szabályozzák. A támogatások nagyságáról nem rendelkeznek adatokkal a Statisztikai hivatal kiadványai. A nemzeti mezőgazdasági program („Nacionalni program za poljoprivredu 2011 – 2013 – http://www.minpolj.gov.rs) a Pénzügyminisztérium adataira hivatkozva mutatja a Mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi minisztérium költségvetésének változásait a nemzeti nem pénzügyi és pénzügyi vásárlások jellegű kiadásokhoz viszonyítva (23. táblázat) 22. táblázat Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

A mezőgazdasági költségvetés változásai

A nemzeti nem pénzügyi pénzügyi vásárlások eésdinár összege 362 045 252 400 767 778 505 820 602 595 517 786 695 959 076 719 854 143 762 971 000

A mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi minisztérium költségvetése % arány Összeg 000 din. 18 059 553 16 269 962 23 593 481 21 410 029 27 634 337 15 964 071 19 907 945

5.0 4.1 4.7 3.6 4.0 2.2 2.6

Könnyen belátható, hogy a nem teljes költségvetéshez viszonyítva is alacsony a mezőgazdaság költségvetése, mindenesetre jóval alacsonyabb, mint hozzájárulása a GDP-hez, sőt a mezőgazdaságra fordított összegek részaránya állandóan csökken. A mezőgazdaság szubvencionálásáról nem rendelkezünk átfogó adatokkal. A mezőgazdasági inputok vásárlását segítő direkt támogatás hektáronként az utolsó években fokozatosan növekedett: Év Támogatás/ha din. 2007 8 000 2008 10 000 2009 12 000 2010 14 000 Ismerve az árviszonyokat, mezőgazdasági input árakat ez a támogatásszint nagyon szerény. EUR –ban kifejezve is összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a magyarországi támogatásnál. Egyéb támogatások is léteztek, de e termékalapú támogatásokról nem léteznek összesített, megbízható adatok.

38


A támogatáson túl a Nemzeti program többféle ösztönzést is alkalmaz a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési törvény előírásaival összhangban. Fontosabbak a következők: A mezőgazdasági és élelmiszeripar modernizálásának, piacképesség javításának és a szabványosításnak ösztönzése - A gabona és ipari növénytermelő gazdaságok beruházás ösztönzése - Tejtermelő gazdaságok beruházás ösztönzése - Hústermelő családi gazdaságok beruházás ösztönzése - Gyümölcs, szőlő és kertészeti gazdaságok beruházás ösztönzése A feldolgozóipar és marketing fejlesztés ösztönzése - Tejfeldolgozási, tej – tejtermékmarketing beruházások ösztönzése - Húsfeldolgozási és hústermék – marketing beruházások ösztönzése - Gyümölcs és zöldségfeldolgozás és eladás beruházások ösztönzése. A vidéki gazdaság revitalizálása és újrastrukturálása A vidéki jövedelemforrások diverzifikálása. Az első és második ösztönzési területre előrelátott összegek a jelentősebbek, de a szükségletekhez mérten elenyészően alacsonyak, mint az a továbbiakban látható. 23. táblázat A mezőgazdaság és élelmiszeripar modernizálásának, piacképesség javításának és a szabványosításnak ösztönzése 2011 -2013 között Év Összes befektetés e din Nemzeti forrásból e din Termelők – beruházók e din 2011 3 600 000 1 800 000 1 800 000 2012 4 200 000 2 100 000 2 100 000 2013 4 800 000 2 400 000 2 400 000 ∑ 12 000 000 6 300 000 6 300 000 A négy felsorolt terület között 25-5-5-25 % -ban oszlanak meg a források. 24. táblázat A feldolgozóipar és marketing fejlesztés ösztönzése Év Összes befektetés e din Nemzeti forrásból e din Termelők- beruházók e din 2011 1 200 000 600 000 600 000 2012 1 400 000 700 000 700 000 2013 1 600 000 800 000 800 000 ∑ 4 200 000 2 100 000 2 100 000 A három célterület között az eszközök 30-30-40 %-ban oszlanak meg. Egészében véve megállapítható, hogy a leromlott állagú mezőgazdaság és feldolgozóipar helyzetén a támogatások és ösztönzések nem sokat javítanak.

39


Szövetkezéssel, műhelymunka

szerveződéssel

kapcsolatos

stratégiai

-

alkotó

A törpegazdaságok, és árutermelő családi gazdaságok nagy száma a határ menti régióban felvetette a gondolatot, hogy a szövetkezéssel és szerveződéssel kapcsolatos álláspontokat fel kell tárni. E céllal egynapos csoportos munkát szerveztünk 16 résztvevővel, szakemberekkel, szaktanácsadókkal és mezőgazdasági termelővel az Észak Vajdasági körzetben. A meghívást elfogadó résztvevők összetétele bizonyította, hogy a mezőgazdaság és más gazdasági ágak, a mezőgazdasági szakma és más szakmák közötti átjárás felerősödött. Követi azt a trendet, ami jellemző a világra. A mezőgazdaságban élők jövedelme mind nagyobb mértékben nem mezőgazdasági eredetű. A mezőgazdák mind többet foglalkoznak más jövedelemforrások kihasználásával is. Ennek megfelelően vártuk, hogy a kikristályosodó vélemények is differenciáltabbak lesznek. A csoportmunka keretében két módszer került alkalmazásra: írásos ötletvihar, SWOT elemzés. Az írásos ötletvihar, valamint az ötletek vitája és rendszerezése eredményeként a következő hat ötletcsoport alakult ki: -

fejleszthető szolgáltatások a mezőgazdaságban, termelő tevékenység, akadályokat hogyan legyőzni, elűzni a félelmeket – kezdeményezni, vállalkozási kedv, kockázatvállalás, érdekvédelem.

Fejleszthető szolgáltatások a mezőgazdaságban 1. Szaktanácsadó szolgálat növényvédelmi szakmérnökkel, agrármenedzserrel és mezőgazdasági környezetgazdálkodási szakmérnökkel. 2. Pályázat és támogatásfigyelés, pályázatírás. 3. Új típusú szövetkezés (TÉSZ-ek) a horizontális és vertikális integráció megvalósítására. 4. Gépkörök alakítása. 5. Gépi és gépkarbantartási szolgáltatások. 6. Marketing szolgáltatás. 7. Jövőbe tekinteni – kísérni a potenciális lehetőségeket. 8. Piackutatás – új piaci lehetőségek. 9. Előzetes felmérések.

40


Termelő tevékenység 1. Végtermék előállítás (egészséges, megfelelő minőség). 2. Alternatív állattenyésztés. 3. Másodlagos hulladékgazdálkodás. 4. Szövetkezéssel megoldani a termékfeldolgozást. 5. Őshonos háziállat-tartás serkentése. 6. Diverzifikáció. 7. Megtermelt javak feldolgozása.

Akadályokat hogyan legyőzni 1. Mezőgazda – klubok alakítása (képzés, információáramlás, továbbképzés). 2. Szakmai segítség, csoportmunka, előadások, ismertetők, kínálkozó lehetőségek. 3. Termelők továbbképzése. 4. Mezőgazdasági vásárok, külföldi üzemek, feldolgozók látogatása, kirándulások. 5. Ágazati szerveződés ösztönzése. 6. Érdekegyeztetés, rövid, hosszú távú célok meghatározása, együttes fellépés, eredmények kommunikálása.

Elűzni a félelmeket – kezdeményezni 1. Képzés. 2. Műhelymunka (workshopok szervezése). 3. Nyilvános visszajelzés a termelők fele. 4. Serkenteni az összefogást – közös, vagy hasonló problémák megoldását. 5. Agresszívebb médiafellépés. 6. „Lelki” gyakorlat, identitásszint növelése, közösségformálás és viselkedés. 7. Tudástranszfer, vállalkozási kedv serkentése. 8. Szemléletváltás.

Vállalkozási kedv, kockázatvállalás 1. Falusi turizmus. 2. Szövetkezések, csoportosulások létrehozása, közös kockázatvállalás. 3. Lehetőségek felderítése, ismertetése. 4. Pozitív példák a környezetünkből. 5. Globalizáció, regionalizáció – piaci helyzet megismerése. 6. Felmérni a kezdők helyzetét, segíteni őket. 7. Az új szövetkezetek példamutatása.

Érdekvédelem 1. Civil szervezeteket szervezni ilyen feladattal. 2. Szaktanácsadás finanszírozása. 3. Érdekvédelem minden szinten (régió, tartomány, köztársaság, MNT). 4. Többfunkciós agrármodell, kétpilléres támogatás. 5. Közös fellépés a piacon, árarányok normalizálása. 41


6. Kapcsolatok az engedélyező szervekkel, minisztériumokkal. 7. Az élettér – termőföld megőrzése. 10. Szociális érdekvédelem. 11. Paraszt szövetség elismerési rendszerének kidolgozása, alkalmazása. 12. Földrajzi eredetvédelmű termékek fejlesztése. 13. Demokratikus környezet (törvények, üzleti bizalom, verseny, ösztönző támogatás).

A SWOT elemzés eredményei Pont 45 44 41 40 39 34

Pont 53 53 53 48 32 29

Erősségek Megnevezés Olcsó munkaerő Szabad munkaerő, külföldi kapcsolatok, értjük az Unió nyelvét Szántó területek magas aránya Kedvező természeti feltételek (talaj, éghajlat, vízgazdálkodás) Mezőgazdálkodás hagyománya, kötődés a földhöz Tudás, tapasztalat, munkaszokások

Gyengeségek Megnevezés A nem termelő, de eredményességet befolyásoló feltételek, tényezők gyenge ismerete Egymásközi bizalmatlanság Változások nehéz elfogadása Lehetőségek gyenge kihasználása Információhiány Pénzhiány

Lehetőségek Pont Megnevezés 55 Tagság tömegesítése 55 Lobbyzás 54 A termelés diverzifikációja 50 Védett márkajegyű termékek fejlesztése 49 Piackutatás 49 Termőföld és egyéb kapacitások birtoklása 41 Társulások létrehozatala

Pont 48 47 47 41 31 30

Veszélyek Megnevezés Túltermelés Ellenérdekű lobby Gyenge felvásárló erejű hazai piac Tisztességes versenyhelyzet hiánya Külföldi konkurencia Általános politikai helyzet

42


A SWOT elemzés eredményeinek értékelése

A mezőgazdák szervezeteinek, szövetkezésének általános értékelése és lehetséges stratégiája A mezőgazdák szervezetei, és a szövetkezési kezdeményezések különböző érdekeltségű termelőket fognak össze. Ezen tömörülések kiváló csírái a lehetőségek között 6 – 7 helyre sorolt tömegesítésnek. Feltétlenül stratégiai célként kell meghatározni, hogy a tagszervezetek és a szövetség is tömegesedjenek és a falusi termelők, emberek életének szervezőivé váljanak. A tagszervezetek és a szövetség tömegessége a lobbyzás, érdekvédelem és piaci fellépés sikerességét is segíti. Célszerűnek tűnik település szinten egy, vagy nagyobb települések esetén több gazda szervezetet alakítani, amely klub működtetésével biztosítani tudja a személyes kontaktusok, helyi jellegű információk cseréjét a normális társadalmi életet – az akadályok legyőzésével kapcsolatos ötletek megvalósítását. Az ilyen klubot működtető szervezet teret biztosítana a termelői összefogás fejlődésének, a közös eszközhasználat, önfinanszírozás és hasonló belső érdekek megvalósítására az ideiglenes, vagy állandó csoportokon keresztül. Az intenzívebb társadalmi élet, képzés, műhelymunka növelné az identitásszintet, javítaná a viselkedést és közösségformálást, vagyis csökkentené a félelmeket és elősegítené a kezdeményezést. Ugyanakkor, a szervezetek, vagy a szövetség is hatékonyabban léphetnek fel az érdekvédelem, lobbyzás, szociális kérdések terén a helyi önkormányzat, államhatalom, politikai és más szervezetek irányába. A szövetség és a tagszervezetek stratégiája az ötletvihar és a SWOT eredményei alapján három alapvető területre koncentrálódhat: 1. A helyzetteremtő, aktívan fejlesztő, szervező tevékenységre, amely segíti a felívelőben levő gazdák, társulásaik tevékenységét és szövetkezésüket, valamint a mezőgazdaság üzemi struktúrájának modernizálását. 2. Az érdekvédelmi tevékenységre, amely – elsősorban – a kollektív érdekeket képviseli az állammal, a logisztikai lánc többi résztvevőjével, a más érdekű társadalmi rétegekkel, szervezetekkel szemben. 3. A szociális területre, mivel a szociális háló a nem mezőgazdasággal foglalkozókhoz viszonyítva hiányos.

Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek értékelése Egészében értékelve az első hat helyre rangsorolt erősségek azt mutatják, hogy mezőgazdáink elsősorban jó termelők, megfelelő technikai – technológiai tudással, akik hagyományaikra támaszkodva ki tudják használni a kedvező természeti adottságokat a termelésben, de bíznak magukban, hogy az unió kihívásait is fogadni tudják. 43


Ugyanakkor, reálisan érzik a gyengeségeket: a pénz, információhiány, valamint a termelési technológiákon túli ismeretek hiányait (amelyek a feltételekre és gazdasági tényezőkre vonatkoznak), az egymás-közötti bizalmatlanságot és a változások nehézkes elfogadását. Könnyen belátható, hogy a stratégiai akciók nem a termelési ismeretek további növelését kell, hogy célozzák, hanem az egymás-közötti bizalmatlanság oldását, az összefogás, szervezett fellépés, a közös kockázatvállalás erősítését, vagyis az általános szervezettség növelését. Ide kapcsolható a lehetőségek között rangsorolt védett márkajegyek fejlesztése is. A termelés eredményessége, a „piaci készség” fontos argumentumáról van szó, de ez is csak szervezett fellépéssel érhető el. A rangsorolt lehetőségek is ugyanilyen irányba mutatnak. Gyakorlatilag a felvetett lehetőségek: társulás, piackutatás, tömegesítés, lobbyzás és diverzifikáció a gyengeségek legyőzésének lehetséges eszközei. Az előző lehetőségeken túl megjelennek olyan fontos témák, mint a termőföld és kapacitások birtoklása. Történelmi tény, hogy Vajdaságban fosztották meg az őslakosságot a legnagyobb mértékben a termőföld és más kapacitások birtoklásától az állami tulajdonba vétellel és „társadalmi tulajdonképzéssel”. Az állami és társadalmi tulajdon privatizálása abba az irányba mutat, hogy a kapacitásokat új tulajdonosoknak kívánja a hatalom átjátszani és nem a valamikori tulajdonosoknak, őslakosoknak visszajuttatni. Összefogás nélkül az ilyen érdekeltségekkel szembeni fellépés sikertelenségre van ítélve. Érezni kell, hogy a kapacitások új tulajdonosai „profitorientált” hozzáállása nem fog segíteni a helyi lakosság gazdasági, megélhetési, szociális, foglalkozási átorientálás és egyéb problémáinak megoldásában. A veszélyek rangsorolása nagyfokú realitásérzéket mutat, annál inkább is mert a túltermelés, mint potenciálisan „öngerjesztett”, saját pozitív tevékenységgel generált probléma is megjelent. A többi veszélytényező: általános politikai helyzet, külföldi konkurencia, tisztességes versenyhelyzet hiánya, ellenérdekű lobby, hazai piac gyenge felvásárló ereje, arra utalnak, hogy az érdekvédelem kiemelt - fontos feladat. A rangsorolt ötletek, mint a lehetséges stratégiai programok alapjai A rangsorolt ötletek megvalósíthatóságának vizsgálata az erősségek, lehetőségek, gyengeségek, és veszélyek tényezőinek függvényében elvben nagyszámú lehetséges programot kínál, amelyek megvalósítása a helyi viszonyok függvényében állítható fontossági sorrendbe. Néhány példa: A fejleszthető szolgáltatások, mint tevékenységek komoly lehetőségeket jelentenek, mert ezek fejlesztése nem csak a szövetség tagjai, hanem a többi mezőgazdasági termelő fele is piacképes lehet. Az összefogás fontos lehet a kezdő tőke összevonásában, a működés finanszírozásában és a kezdeti alkalmazás, és szolgáltatás megfelelősségének bizonyításában. A finanszírozási, működés-

44


szabályozási, elosztási megoldások kidolgozása a szövetség fontos feladata, mert az egymás-közötti bizalmatlanság csak átgondolt és előre rögzített zavarmentes működtetéssel csökkenthető. Alá kell húzni, hogy nem a klasszikus falusi, termelők közötti szolgáltatások kerültek a fejleszthető szolgáltatások listájára, hanem elsősorban a szakmai, szervező jellegű munka, amely a termelésen túli sikerességet támogatja, mint pl.: a szaktanácsadás, pályázatfigyelés, pályázatírás, marketing munka, piackutatás, stb. A nehézségeket a pénzhiány, alulinformáltság, az ilyen jellegű ismeretek hiánya okozhatja. Mindenesetre, a feltételek olyanok, hogy az evidens veszélyek ellenére is ezek a feladatok agresszív stratégiát igényelnek. Egy- egy szervezetben a konkrét szükségleteket felmérve egy vagy több szolgáltatás is konkretizálható, mint stratégiai feladat, azzal, hogy konkretizálni kell a tényezőket, lehetséges következményeket és kapcsolódásokat más feladatokhoz. A konkretizált feladatok kapcsolódást azért fontos felmérni és kezdettől fogva megfelelően kezelni, hogy ne legyen ütközés, egymás akadályozása és hatékonyságcsökkenés. A termelési tevékenységekkel kapcsolatos ötletek nem a tradicionális tömegtermeléshez kötődnek. Termelőink tisztán látják, hogy a tradicionális gabonatermelés nem biztosít újabb jövedelemtermelési lehetőségeket. A diverzifikálás (fűszer és gyógynövények, őshonos háziállatok, stb.) korlátozott, de fontos lehetőségeket rejteget magában a piaci rések kihasználásában. A végtermékek minősége, feldolgozása potenciális lehetőség, de számolni kell a meglevő feldolgozóipar piaci védekezésével. Ki lehet használni az élelmiszertermelés szinte határtalan innovációs lehetőségeit, de ehhez szövetkezés, piackutatás, védett márkajegy, együttműködés a nagy kereskedelmi hálózatokkal szükségeltetik. Úgy a szolgáltatások, mint a termelő tevékenységekhez kapcsolódnak a vállalkozási kedv és kockázatvállalás. A vállalkozási kedv és kockázatvállalás hiányát természetszerűen táplálják a veszélytényezők: a politikai helyzet, konkurencia, tisztességes versenyhelyzet hiánya, az ellenérdekű lobby és a hazai piac gyenge felvásárló ereje. Ezek a tényezők nem teszik lehetővé az agresszív stratégia szorgalmazását. Bizonyos értelemben védekező stratégiára kell berendezkedni. Megalapozottan, végiggondoltan, összefogva kell kockázatos lépéseket tenni, számolva tartalékstratégiákkal is. Külön figyelni kell a szövetségnek és szervezeteknek arra, hogy kívül álló struktúrák, érdekcsoportok ne vonják be tagjaikat kockázatos vállalkozásba, de ez már az érdekvédelem területéhez kötődik. Nem véletlen került a vizsgálatba sok jól megalapozott érdekvédelmi ötlet. Ebben a kérdésben csak aktív – agresszív stratégiával szabad számolni, mert ennek lehetősége megfelelő összefogás, egymás-közötti bizalom és tömegesség esetén lehet eredményes.

45


A konkurenciaképesség SWOT elemzése A szövetkezéssel, szerveződéssel kapcsolatos stratégiai alkotó műhelymunkán túl még egy műhely megtartására sor került. A műhelymunka feladatát a konkurenciaképesség vizsdgálatában határoztuk meg. A régió erősségei: Elfogadható termelési adottságok (termőtalaj, időjárás, vízkészletek). Egyes mikroreonok komparatív előnyei (Tavankút -Horgos homokvidék). Kiváló feltételek a mezőgazdaság diverzifikálására (vidéki turizmus, vendéglátás, energiatermelés, termálvíz források, stb.). Fejlődőképes állattenyésztés. A konvencionális mezőgazdasági termelés gazdag tradíciói. Relative jól képzett munkaerő. Aránylag fejlett mezőgazdasági kis és közép vállalatok. A mezőgazdaság multifunkcionális fejlesztését szolgáló kiváló feltételek. Feldolgozó kapacitások fejlődése. Alapvető mezőgazdasági oktatási infrastruktúra és szaktanácsadás megléte. Az önkormányzatok érdekeltsége a fejlesztésekben.

A régió gyengeségei: A mezőgazdasági területek nem kielégítő rendezettsége. A mezőgazdasági területek, parcellák elaprózottsága. Az állami földterületek nem megfelelő használata. A gazdaságok mérete (kb. 3.5 ha), formája, termelőkapacitása közötti összhang nem megfelelő. Az állattartás gyenge színvonala. (A sertés és baromfitenyésztés negatív tendenciái.) Egyes tevékenységekben a műszaki színvonal alacsony. Kevésbé elterjedtek a környezetbarát technológiák. A vízkészletek kihasználásának és öntözésnek a gazdasági feltételei nem kielégítőek. Az öntözőrendszerek gyenge kihasználtsága. A termelés külterjes struktúrája és korlátozott hozamok a lehetőségekhez viszonyítva. Alacsony jövedelmezőség, tőkehiány. A magántermelők gyenge szövetkezési hajlama és igénye a magasabb szintű szervezettségre. A létező szövetkezetek nagy része kereskedéssel foglalkozik, nem pedig, szervezéssel, szakmai és pénzügyi segélynyújtással. Hiányosak a gazdálkodók szakmai, vállalkozói, piaci, marketingismeretei. Fejletlenek a termékpályák egészét segítő szolgáltatások, kereskedelmi rendszerek. Fejletlen mezőgazdasági intézményrendszer elenyésző hatással a fejlesztésére. Minőségi, élelmiszerbiztonsági hiányosságok. A mezőgazdasági fejlesztések nem kielégítő állami támogatása. Az elöregedő mezőgazdasági termelők számbeli növekedése, falvak kiürülése.

Fejlesztési lehetőségek: Határrendezés további alkalmazása. Öntözött terület növelése. 46


Struktúraváltás a növénytermelésben. Belterjesítés - növekvő befektetések a termelésbe. Takarmánytermelés fokozása öntözés segítségével. Precíziós mezőgazdaság alkalmazása az arra alkalmas méretű területeken. Állattenyésztés növelése, belterjesítése. Gyógy és fűszernövények termesztése. Termékfeldolgozás fokozása fogyasztási termékekig. A termékfeldolgozás technikai -technológiai fejlesztése. A díverzifikációs lehetőségek kihasználása: vidéki turizmus, falusi manifesztációk, vendéglátás, biotermelés, stb. Kis és középvállalkozások biotermékek feldolgozására és helyi specialitások termelésére, piacosítására. Szövetkezés lehetőségeinek kihasználása a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, kiszerelés és piacosítás erősítésére. Minőségügyi rendszerek, GAP - Good Agricultural practice (Jó mezőgazdasági gyakorlat) bevezetése. Mezőgazdasági felépítmény: szaktanácsadás, mezőgazdasági laboratoriumok, ellenőrző szervek fejlesztése. Kísérleti telepek, gazdaságok létrehozása, Hazai és külföldi szakemberek alkalmazása A tartomány, valamint a hazai és külföldi tudományos intézetek támogatása. A régióban működő vállalkozók készségei.

Veszélyek Alacsony a vidéki térségek kulturális és természeti értékeinek gazdasági kihasználtsága. A fejlesztéshez szükséges saját tőke hiánya. A kistelepülések általánosan romló településképet mutatnak. A nem mezőgazdaságra alapozott megélhetési formák elterjedése lassú. A vidéki lakosság vállalkozási képessége, innovációs készsége, gazdasági aktivitása alacsony. Szegényes gazdasági szolgáltatások. A fejlesztéshez szükséges saját tőke hiánya. Helyi fejlesztések közötti gyenge szinergia, gyenge integráció. A piacok beszűkülése. Kiviteli korlátok (kvoták, a kivitel nem kielégítő stimulálása, tilalmak, stb.). Korlátozott állami támogatási lehetőségek. Nem kielégítő külső - állami pénzügyi források a mezőgazdaság fejlesztésére és finanszírozására. Hiányosságok az előírásokban. A fizetésképtelenség okozta hazai gyér kereslet. Az EU és a szomszédos országok piacvédelmi intézkedései, amelyek az áruforgalmazást hátráltatják. Klímaváltozás, időjárási szélsőségek növekedése, szárazodás. A Tisza rossz vízminősége. Biztonsági alapok hiánya, a biztosítási rendszer hiányosságai az időjárási és egyéb szélsőségek ellensúlyozására.

47


Gazdaságfejlődési forgatókönyv és prognózisok

Az előzőekben leírt műhelyviták eredményeit felhasználva kerestük a választ a fejlesztési lehetőségekre. Eltérve a klasszikus megoldásoktól speciális előkészítő eljárás után számítógépes gazdaságfejlesztő forgatókönyveket generáló programcsomaggal dolgoztunk és generáltunk fejlesztési forgatókönyveket. Tekintettel a természetes összefüggésekre a régió mezőgazdaságának fejlesztését a gazdaságfejlesztés szerves részeként vizsgáltuk. Ennek megfelelően terveztük és valósítottuk meg a gazdaságfejlesztési forgatókönyvek kidolgozását. Munkánkban a Cross –impact probability methods elgondolásaihoz, eljárásaihoz tartottuk magunkat. Az elemzések alapján három gondolkodási irányt definiáltunk: 1. Multinacionális cégek építik újra a régió gazdaságát. 2. Megindulhat az endogén gazdaságfejlődés. 3. Fokozódik az elvándorlás, leépülés. A későbbi vizsgálatok megmutatták, hogy egyik gondolkodási irány sem jelenthet domináns megoldást. A generált forgatókönyvek megmutatták, hogy mindhárom gondolkodási irány kombinálódik. A korábban bemutatott SWOT elemzések eredményei és újabb műhelymunka segítségével 19 potenciálisan elképzelhető gazdasági folyamatot és azok 62 kombinációját vizsgáltuk a Smyc – Prob – Expert programcsomaggal. A vizsgálatok eredményeként megállapítottuk, hogy nincs kiugróan optimista, vagy domináns gazdasági folyamat a régióban. Sokféle folyamat párhuzamos létezése feltételezhető. A lehetséges folyamatkombinációk elemzése alapján eljutottunk a következő megállapításokig: Az olyan szcenáriók (gazdaságfejlődési forgatókönyvek) összevont valószínűsége a legnagyobb, amelyeknek van agrárvonatkozása, amelyeknek a kombinációjában van stagnálás, és amelyekben megjelenik a kis és közép vállalakozások (KKV) szerepe. Ennek alapján elfogadtuk, hogy a legvalószínűbb egy olyan gazdaságfejlődési forgatókönyv megvalósulása, amelyben erősen kifejezésre jut az agrárszektor szerepe, bizonyos szinten a kis és középvállalkozások működése és fennmarad egy kifejezett stagnálás a régióban. Abból az alapgondolatból kiindulva, hogy az optimista szcenáriók elemzése felesleges, mert passzivitáshoz vezethet, elfogadtuk, hogy ez a szcenárió komoly elemzést és erőteljes lépéseket igényel a döntéshozók részéről. Gyakorlatilag ez a forgatókönyv azt jelzi, hogy ebben a régióban az endogén erők szintje nem elégséges ahhoz, hogy a fejlődés motorját képezzék. Elképzelhetetlen az agrár, és a KKV akkumulációja alapján komolyabb strukturális fejlődést generálni.

48


A kivezető út az elvonások csökkentésében és a tőkevonzó képesség növelésében van. Csak a külső forrású tőke az, amely olyan termelő és szolgáltató – logisztikai, szállítmányozási kapacitásokat teremthet a régióban, amelyek magukkal húzhatják a KKV szektor fejlődését és a nagyobb mértékű munkaerő lekötést. Az agrárszektor lehetőségei a természeti adottságokból erednek. Problémáit az élelmiszeriparral együtt kell vizsgálni, vagyis a szántóföldtől a fogyasztóig. Szerepe nem hanyagolható el még akkor sem, ha akkumulációs képessége korlátozott, mert a mezőgazdaság helyhez kötött és a lakosok egy részének kötődése – alapvető szociális biztonsága függ tőle. Feltétlenül szükségeltetik megszabadítani az agrárszektort a felesleges munkaerőtől, ugyanakkor a bio - termelés és egyéb diverzifikációs lehetőségek (pl. vidéki turizmus, bioenergia-termelés, gyógy-és fűszernövény-termelés, gyümölcstermelés, szőlőtermelés, állattenyésztés) fejlesztésével és az élelmiszeriparral piaci kitörési pontokat teremteni. A piaci lehetőségek felderítése és kihasználása elsőrendű fontosságú, mert a piaci lehetőségek kihasználása nem a nyersanyag forgalmazásán, hanem a magas fokú feldolgozáson, a fogyasztási cikkek piacra dobásán múlik.

Javaslatok A gazdaságfejlesztési forgatókönyv azon megállapításából kiindulva, hogy a régiónak nincs endogén ereje a komolyabb gazdasági fejlesztésre, elsőrendű feladat az elvonások csökkentésével, és külső forrásokból (központi források, külföldi tőke) beindítani a fejlesztéseket. Tekintettel a probléma többdimenziós voltára keresni kell az egyensúlyt az: -

-

Elsősorban csökkenteni kell a központi jellegű elvonásokat a régión belüli eszközellátottság javítása érdekében. Növelni kell a régió tőkevonzó képességét. A beruházások területén keresni kell a megfelelő egyensúlyt az akkumulativ, méretökonómia nemzetközi kívánalmainak is eleget tevő kapacitások és a KKV kapacitások között. Az élelmiszertermelésnek, vagyis a mezőgazdaságnak és feldolgozó iparnak segítséget nyújtani a piaci áttörésben, pl. közös marketing fellépéssel, mint azt más országok is teszik. Megteremteni a mezőgazdasági szövetkezés megfelelő jogi feltételeit. A mezőgazdaságot mentesíteni kell a nem kihasznált munkaerőtől más szektorok fejlesztésével. Az infrastrukturális és termelő, szolgáltató beruházások között, mert megfelelő infrastruktúra hiányában a termelő és szolgáltató szektorok fejlesztése is kérdéses. (Természetesen, ebben az esetben a lokális infrastruktúrára kell gondolni, mert az alapvető infrastrukturális hálózatok fejlesztése állami, vagy tartományi szintű feladatok.) Alapvető kérdés az ipari beruházások esetében megtalálni az egyensúlyt a nagy végtermékgyártó, méretgazdaságilag versenyképes cégek és a KKV között. A KKV fejlesztés

49


-

nagyobb munkaerő lekötéssel jár (ami ma elsőrendű társadalmi érdek), de a mezőgazdasággal együtt az akkumuláció alacsonyabb szintű és nem generálnának elegendő továbbfejlesztési – beruházási forrást. Ipari, szolgáltató szektorok beruházásai és a mezőgazdasági beruházások között, elfogadva, hogy a mezőgazdaságért sokat lehet tenni olyan más szektorbéli beruházásokkal, amelyek lekötik a felesleges munkaerőt és csökkentik az inaktív mezőgazdasági lakosságot.

Külön jelentőséget tulajdonítunk az olyan régiót érintő beruházásoknak, mint a: -

-

Baja – Bácsalmás – Szabadka – Horgos - Szeged – Románia vasútvonal felújítása. A Duna – Palics – Tisza csatorna megépítése a Tavankút – Szabadka – Horgos homokvidék vízellátása érdekében, mivel a homokvidék altalajvíz szintje több métert csökkent és a Palics vízellátása is kérdéses. A Tisza hajózásának, a vízi szállításnak a megoldása. Az öntőző csatornák és öntözőrendszerek fejlesztése a homokterületek jobb kihasználása érdekében. Feldolgozó kapacitások felújítása. Vidéki infrastruktúra és intézményrendszer fejlesztése: lokális úthálózat, vízvezeték, csatornázás, telekommunikációs hálózat, szociális, oktatási és egyéb intézmények. A határrendezés további folytatása, tekintettel a földterületek racionális felhasználásának jelentőségére. Mezőgazdaság gépesítése, tekintettel az elöregedett gépparkra. A mezőgazdasági termelés strukturális átalakítása, az állattenyésztés, gyümölcstermelés, szőlőtermelés, kertészet, gyógy és aromás növények termesztésfejlesztése. A mezőgazdasági szaktanácsadás, mezőgazdasági állomások, kísérleti telepek, oktatói – kutatói hálózat fejlesztése. A szövetkezés törvényi feltételeinek megteremtésével elősegíteni a horizontális és vertikális integráció fejlődését a mezőgazdaságban. A vidéki lakosság továbbképzése a beszállítók nyújtotta technikai – technológiai képzésen túl gazdasági, környezeti és más társadalmi kérdésekben.

50


Támogatásra alkalmas mezőgazdaságot érintő fejlesztési célok

A vázolt körülmények és korlátozó tényezők mellett a Régió szintjén a következő támogatásra alkalmas/kijelölt fejlesztési célokat lehet megnevezni: A vajdasági oldalon a privatizációs folyamat továbbvitele, ill. a földpiac és földbérleti rendszer kiépítése/fejlesztése útján támogatni kell a kis- és középbirtokok összevonását/összefogását (horizontális integrációját), ill. a munkaigényes, de korszerű technológiák meghonosítását. Jövedelemkiegészítő tevékenységek folytatását, környezetkímélő gazdálkodási formák elterjesztését, élelmiszer-biztonságot javító fejlesztések, állatjóléti és higiéniai korszerűsítések, ill. egyéb, a vidéki élet minőségét javítani hivatott termelési/megélhetési formákat támogató, átfogó vidékfejlesztési program kiépítése/működtetése. A törpegazdaságok számára az összefogás, a termelői - értékesítési szervezetek útján koordinált közös piaci fellépés hozhat csupán jelentős eredményeket. A másik igen fontos szempont a mezőgazdaság és élelmiszeripar vertikális integrációja. Hiszen a mezőgazdasági termelés az agrár-biznisznek csupán kiinduló/kezdő lépése, arra kell, hogy fokozatosan ráépüljön a jóval piacképesebb és nyereségesebb feldolgozóipar és a logisztikai háttér (csomagolás, raktározás, szállítás, forgalmazás), sőt az azt kiegészítő beszállítói kör is. A mikro-gazdálkodók (főfoglalkozású őstermelők és egyéni vállalkozók) és olyan a szerkezetátalakítást felvállaló és/vagy részben önellátó kisgazdaságok számára, amelyek elsősorban saját szükségletre termelnek, de termékeik egy részét a piacon értékesítik és rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal/feltételekkel – kell gyorsan és kevés adminisztrációval igénybe vehető, hatékony támogatási rendszert és szabadon felhasználható forrásokat biztosítani. Az előző gazdálkodó csoport átállásával lehetne kialakítani a fenntarthatóságot, közösségfejlesztést és élelembiztonságot erősítő termelési, fogyasztó ellátási formát, amelynek bizonyos formái léteznek köszönhetően a kiterjedt települési piaci rendszernek Észak Vajdaság településein és a nem mezőgazdasággal foglalkozók még mindég szoros kapcsolatainak a mezőgazdákhoz. (A szakirodalomban ezt a community shared (supported) agriculture elnevezés alatt jegyzik. Főleg Amerikában foglalkoznak vele sokat, ahova az elgondolás Svájcból és Németországból.) Erőteljesen támogatni kell a mezőgazdaságban is a fenntartható gazdasági modellt – a gazdasági életképesség, a környezeti megbízhatóság és a társadalmi elfogadhatóság feltételeinek együttes/összehangolt megvalósítását. E-tekintetben vidékünkön a biotermelésnek és a mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások valorizációjának vannak komoly piacnyerési esélyei. Az utóbbinak abban az esetben, ha a társadalom megfelelő támogatásokkal eladhatóvá teszi az így nyert energiát, vagy ha eljutunk az olyan ígéretes új technikai megoldásokig, amelyek biztosítják a RE
51


A másik oldalról az energiatermelés is növelheti a nyomást a természeti erőforrásokra, de javíthatja a CO2 kibocsájtás lassítását. Ugyanakkor nyilvánvaló azonban az is, hogy a gazdasági megfelelőség abszolutizálása sem lehet kizárólagos cél, hiszen az gyakran súlyos környezetterheléssel/károsítással járhat és esetenként a fogyasztó közvetlen érdekeit is veszélyeztetheti.

Lehetséges operatív programok

I. Diverzifikáció 1. Diverzifikáción értjük azt a tervezési-cselekvési folyamatot, amikor az alaptevékenység mellett más, az alaptevékenységet kiegészítő, tevékenységekkel is tud jövedelmet teremteni a termelő, a falu. Amikor diverzifikálásról beszélünk, meg kell határozni annak mélységét. Első körben diverzifikálhatjuk magát a termelési szerkezetet, a fent említett konzervatív termelési módot és átalakíthatjuk termékszerkezetet. Néhány lehetőség, amellyel a termelési szerkezetet szélesebbé, több lábon állóvá lehet tenni: -

1.A A diverzifikáció legegyszerűbb módja a vetési struktúra átalakítása és olyan növények bevezetése, amelyek megfelelő haszonnal kecsegtetnek. Ilyenek lehetnek az olajrepce, olajretek, tök, cikória, csemegekukorica stb. Elsősorban az a fontos, hogy piacot találjunk e növények és a belőlük készült termékekre. Ha már ez megvan, fel lehet készülni a termelésre mind technológiai, mind humán szempontból.

-

1.B A diverzifikáció másik rétege maga a falusi életvitelen belüli diverzifikáció. Azt kell elősegíteni, hogy ne csak mezőgazdasági termelésből, hanem más, a faluhoz köthető tevékenységből is kiegészítő bevételhez jussanak a gazdák. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az Unió politikájával összhangban nem szabad megengedni a vidéki térségek kiürülését, hanem a helyben maradást díverzifikációs politikával kell ösztönözni. Minden egyes gazdaságnak és helyi közösségnek számot kell vetnie magával, hogy mik azok a lehetőségek, amelyekben komparatív előnyük van más térségekkel, esetleg más falvakkal, településekkel szemben. Ilyen előnyök lehetnek a turizmusban, ami nem csak a falusi turizmust jelenti, hanem a szőlőtermelő vidékeken borturizmust, állattenyésztő vidéken a lovas turizmust, erdőkben a vadászturizmust, vizek mentén a horgászturizmust, természetvédelmi területeken az ökoturizmust, stb. Előnyt jelenthetnek a hagyományos falusi mesterségek, amelyekre alapozva, többen összefogva kisüzemi tevékenységet szervezhetnek. Ilyen lehet a haltenyésztés, megfelelő feltételek mellett. A kézműves és házi előállítású termékek értékesítésével közvetlenül össze lehet kapcsolni a termelőt a fogyasztóval, így kimaradnak azok a piaci láncszemek, amelyek a hasznot lefölözik. Mindehhez a tevékenységhez természetesen hosszú előkészület és megfelelő szaktudás kell, de képzési tevékenységgel, valamint összefogással és kitartással, minden el lehet érni.

2. A termelők számára mind a bio termelés, mind a hajtatásos zöldségtermelés területén nagy lehetőségek vannak. A bio termelés szellemi központja Szabadka és a termelők koncentrálódása a város környékére jellemző. Minden lehetőségünk megvan, hogy kihasználjuk az elmúlt tizenöt évben

52


felgyülemlett tapasztalatot és kapcsolati tőkét. Rendelkezünk megfelelő, ellenőrzött földterületekkel és termelési feltételekkel is. Emellett itt vagyunk az Unió kapujában, amely a legnagyobb felvevőpiaca a biotermékeknek. A bio termelés szervezésére külön integrációs egységeket kell szervezni és megadni minden anyagi és szellemi segítséget a gazdák számára. , 3. Magyarországon és Unióban is a bioenergia-termelés egyre elterjedtebbé válik az Unió azon direktívájának köszönhetően, amely fokozatosan kötelezővé teszi az alternatív energiaforrások fejlesztését, a bio üzemanyag-származékok keverését az ásványi üzemanyagokkal. Magyarország e területeken – összhangban az EU vállalásokkal messze a vajdasági oldal előtt jár, de a mi ökológiai feltételeink nem különböznek a magyarországiaktól és úgy az alternatív energiaforrások fejlesztése, mint a bio -üzemanyagok termelése lehetséges. Természetesen, minden ilyen lehetőség kihasználása megköveteli a gazdasági feltételek állami biztosítását, vagyis a megfelelő ár és felvásárlási garanciákat. 4. Az energia növények termelése, a mezőgazdasági hulladékok felhasználása, a biogáz termelése és felhasználása vajdasági, de régiós viszonylatban is jelentős hő és áramtermelési lehetőségeket jelentenek. Sajnálatosnak tűnik, hogy az 1980 –as évek elején Szabadkán az ilyen jellegű kutatások előrehaladott állapotban voltak (Sefcsich, 1983a, b). Jelenleg is folynak az ilyen jellegű kutatások, de a gyakorlati megvalósítások a családi házak fűtésére korlátozódnak szójaszár, kukoricaszár és szalma felhasználásával. 5. Elemezve a jelenlegi birtokméreteket, megállapítható, hogy a magas kézi munka hozzáadott értékű ágazatok azok, amelyek ebben a helyzetben kisegíthetik a régió termelőit. A fóliás vagy üvegsátras, hajtatásos termesztés ilyen lehet, legyen szó zöldség-, esetleg virágtermelésről. Kihasználva az adott természeti feltételeket és átvéve az anyaországban már kialakult termeltetési és értékesítési láncegységek tapasztalatát, számtalan lehetőség rejlik ebben az ágazatban is. Nagyon sok a kis gazdaság, amely képzéssel és tőkeinjekcióval nagyon gyorsan át tudna állni a primőr zöldségek termelésére, s ez mind munkával, mind jövedelemmel tudná ellátni az egész családot. II. A fennálló problémákra a második megoldási lehetőség az új típusú szövetkezetek létrehozása A másodlagos problémákat hanyagolva meg kell állapítani, hogy két alapvető probléma akadályozza a szövetkezeti mozgalom fejlődését: -

Az itteni parasztság rossz tapasztalata az önkéntességet hanyagoló kollektivizálással a második világháború után. A szövetkezeti törvény hiánya, ami szinte megmagyarázhatatlan. Évek óta készül a törvény, de egyelőre nem létezik és a létező, működő szövetkezetek működésének egységes szabályozása hiányzik.

A mezőgazdasági termelők legégetőbb problémáinak egy részére a legegyszerűbb és viszonylag tőkekímélő megoldás a szövetkezés lenne. Egyik oldalról a szövetkezés oldaná a méretökonómiai problémákat úgy a mezőgazdasági termelés beszállítói oldalán, mint az árú értékesítésében. Tehát a birtokszerkezeti problémákat és a piaci helyzetet is kezelné a szövetkezés, ha nem is oldaná meg teljesen.

53


Az Európa és a világ más részein már nagyon jól bevált megoldásokat követve Termelő és Értékesítő szövetkezeteket (TÉSZ) lenne célszerű létrehozni a beszerzésre, termelés szervezésére és a termékek értékesítésére. Az ilyen szövetkezetek bizonyos fokig megoldanák a tőkehiányt, eszköztársítással, közös beszerzéssel, a közös géphasználattal és a termelési költségek csökkentésével. A piacra lépés lehetőségét is megkönnyíthetik, mert a „Jó termelési gyakorlat” (Good agricultural practice), minőségbiztosítás, minőségügy és marketing problémák közös megoldásával és betartásával a tagok piacképes termékeket termelnének, amelyeknek van piaca. III. A termékfeldolgozás és értékesítés. Jelen pillanatban a termelő- és a fogyasztói árak közötti különbség a mezőgazdaságon kívül csapódik le. Ahhoz, hogy ezt kiküszöböljük, a gazdáknak kell létrehozniuk a felvásárló és feldolgozó, majd pedig a kereskedelembe eljuttató teljes termékpályát. Evidens, hogy erre nincs esély minden termékpályán, mert a legfontosabb tömegtermékekre, mint pl. a gabonafélékre, olajos növényekre, stb. már a terméklánc kialakult, de az új, minőségi, különleges és bio termékek esetén ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani. IV. Az oktatás, továbbképzés A mezőgazdaság szaktanácsadói hálózatot fejleszteni kell, összekötve a szövetkezeti hálózattal és a gazdák érdekvédelmi és szakmai szervezeteivel. Mint mindenütt a világon a szaktanácsadói hálózat egyik legfontosabb feladata lenne a gazdák szakmai képzése az új technológiák, gazdasági lehetőségek tekintetében. A technológiai és gazdálkodási ismeretek mellett megkerülhetetlen az agrárkörnyezeti oktatás is. V. Élelmiszertermelési információs rendszer Nehéz lenne felsorolni, hogy mi mindent kellene, hogy felöleljen egy élelmiszertermelési információs rendszer a mezőgazdasági termelési kapacitásoktól, termelésről, feldolgozásról, beszállítókról és a piacokról. Mindenesetre komplexitásra és napi pontosságra kell törekedni. Ugyanakkor nem elég egy ilyen rendszer adatbázisát feltölteni, hanem a termelőket is ki kell képezni ezek használatára. VI. Tesztüzemi rendszer Az agrárpolitikai intézkedések tervezéséhez, gyakorlati kivitelezéséhez és felülvizsgálatához elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaság egészére, valamint az üzemek minden fontosabb csoportjára vonatkozóan megbízható és aktuális információk álljanak rendelkezésre. Jelenleg Szerbiában nem létezik semmilyen központi tesztüzemi információs rendszer, amely a fent említet tevékenységekhez gyakorlati, egzakt információkkal szolgálna. A közös agrárpolitika kialakításához szükséges tájékoztatás céljából az Unió tagországai egy reprezentatív adatgyűjtésre épülő, üzemgazdasági információs rendszert működtetnek. A tagországok számára kötelező az adatszolgáltatás az Európai Bizottság részére. A meghatározott szempontok szerint kiválasztott üzemek önként csatlakoznak a hálózathoz, egységes könyvelést vezetnek, s adataikat – az adatvédelemre vonatkozó előírások szigorú betartása mellett – az említett agrárpolitikai célokra rendelkezésre bocsátják. Ez a „Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat” (MSZIH, ang.: Farm Accountancy Data Network – FADN). A tagországok nemzeti adatgyűjtései az adott ország sajátos igényeinek megfelelően az adattartalom tekintetében általában bővebbek a közösségi rendszernél. Szerbia is az Unióba tartó 54


útra lépett, így kénytelen lesz kiépíteni egy ilyen tesztüzemi információs rendszert. Ahhoz, hogy ez eredményes legyen, az előkészítő munkálatokhoz máris hozzá kell kezdeni. A tesztüzemi hálózat adatrendszerének kialakítása során egyaránt figyelembe kell venni az Európai Bizottságnak az MSZIHra vonatkozó feladat-definícióját, valamint a szerb agrárpolitika célkitűzéseit. A tesztüzemek információszolgáltatásának súlypontjait tehát az alábbi területekre célszerű helyezni: 1. A termékek (termelési folyamatok) hazai és nemzetközi versenyképességének alakulása, mindenekelőtt a mezőgazdasági termékek előállításához felhasznált naturális ráfordítások, a termelés költségének és jövedelmezőségének bemutatásával; 2. Az üzemek méretében és a tulajdoni viszonyokban bekövetkező változások (életképes gazdaságméret, a földtulajdon és a földhasználat nagyobb fokú egybeesése); 3. A termelés anyagi-műszaki feltételeinek változása (a beruházások alakulása, a termelőkapacitások cseréje, korszerűsítése); 4. A termelés és a termelésszerkezet alakulása (a termelés racionális mértékű növelése, a természeti adottságok jobb kihasználását, az üzemi jövedelmek növelését eredményező termelésszerkezeti változások); 5. A mezőgazdasági foglalkoztatottság, a munkatermelékenység, a mezőgazdasági jövedelmek alakulása; 6. Az agrártámogatások hatása a versenyképességre és a jövedelmezőségre; 7. A természeti környezet és a mezőgazdaság kölcsönhatásai. VII. A nyugdíjkérdés megoldása A jelenlegi megoldás, életjáradék az átadott földek ellenében, a földműves nyugdíj jelenlegi rendszere semmi esetre sem jelent elfogadható megoldást a mezőgazdasági termelők számára. Az ilyen megoldások körüli bizonytalanságok a figyelmet az önkéntességen alapuló nyugdíjtakarékpénztár fele irányítják, ahol a befizetésekből kialakuló vagyont kamatoztatni lehet megfelelő befektetésekkel és tisztességes megélhetést biztosítani az elöregedő tagoknak. Ugyanakkor meg kell szervezni egy földalapot, ahova a nyugdíjba vonuló gazdák földjeiket helyezhetnék, és ennek ellenértékeként örökös életjáradékot kaphatnak. A földalapba került földterületeket kedvezményesen kiosztani fiatal agrárvállalkozóknak, megteremtve ezzel is a gazdálkodás alapját és a birtokok koncentrálását. Ez a terv hasonló az Unió korai nyugdíjba vonulást támogató programjához. A programok finanszírozása A felsorolt 7 program befektetés és költségigénye e dolgozat keretében nem becsülhető. Legtöbb program messze túlmutat a határ-menti régiókon mindkét oldalon. A termelés és gazdálkodás diverzifikációja kötődik az országokon belül kialakult termékláncok keretében kialakult kötelezettségekhez.

55


A szövetkezetek alakítása eltérő szabályozási környezetben és eltérő fejlettségi szinten áll. A magyar oldal elért bizonyos szintet a TÉSZ-ek fejlesztésében. A vajdasági oldalon a földműves szövetkezetekből, vagy más úton kialakult szövetkezetek egyelőre, szövetkezeti törvény hiányában nem eléggé szabályozott környezetben tevékenykednek. Hasonló a helyzet a termékfeldolgozással, értékesítéssel, az oktatási és továbbképzési rendszer építésével, élelmiszertermelési információs rendszer építésével, tesztüzemi rendszerrel és a nyugdíjkérdés megoldásával. A programok finanszírozását több forrásból is meg lehet oldani majd a jövőben. Saját tőkéből, amiből nagyon kevés van, illetve idegen tőkéből, amit két részre lehetne osztani: támogatásokra és piaci kölcsönökre. A kölcsönök most is elérhetőek, igaz, általában nehezen teljesíthető feltételekkel. A másik lehetséges forrás a vissza nem térítendő támogatások rendszere. Itt az EU támogatási formáit kell elsősorban szem előtt tartanunk, de a szerb állam pályázataival is számolni kell.

Záró gondolatok

A vizsgálatban a határ két oldalán érintett élelmiszertermelés (mezőgazdaság, feldolgozóipar), vidék, az árutermelő üzemek, családi gazdaságok problémái ugyanazok, csak eltérő szabályozási környezetben működnek. Mindkét oldal problémája, hogy élelmiszer és mezőgazdasági termékekből többleteket termelnek. A legtöbb termék esetében a terméklánc kérdése megoldott országon belül az agrárpolitika és agrárkereskedelem megoldási rendszerében. Közös programokat, kitörési pontokat lehet keresni a következő területeken: -

Agrárkörnyezet gazdálkodás Vízkészletek megőrzése és felhasználása Bioenergetika. Helyi értékek megőrzése és harmonizálás a fogyasztó társadalom hatásaival.

E területeken gondolkodni lehet közös stratégiák tervezéséről, hálózatépítésről átfogóbb, megfelelő költségvetésű projekteken keresztül, számolva azzal, hogy az EU keretében a határon átnyúló fejlesztések előreláthatólag az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásokon (EGTC) keresztül fognak megvalósulni.

56


Irodalmi jegyzék Vajdasági oldalon felhasznált források: 1. Dujmovics, F. – I. Nagy – J. Romelid, (2003): Az észak-vajdasági határmenti községek környezetvédelmi stratégiája, Arany János Közalapitvány, Ujvidék, 2005 (EVSTRAT) 2. Günther Fischer at al.: Biofuel production potentials in Europe: Sustainable use of cultivated land and pastures. Part I: Land productivity potentials, Biomass &Bioenergy, 34, 2010, Elsevier 3. Dr. Gábrity M. Irén – Ricz András (szerk.): Kistérségek életereje – Délvidék fejlesztési lehetőségei, RTT – Szabadka, 2006 4. Sefcsich György: O tehnologijama, opremi i postrojenjima pripreme biomase (slame) za energetsku valorizaciju – troškovno/energetski pristup, Doktorski rad, 1989. 04. 14. 5. Sefcsich, Benak (1983a): Proizvodnja i energetska valorizacija biogasa, Bratstvo Subotica i Institut za gradjevinarstvo Subotica, 6. Sefcsich, Cinkler, Benak (1983b): Energetska valorizacija biomase, Novi Sad, Naučna konferencija, 1983.10.30. 7. D. Michel (2008): A bioüzemanyag miatt drága az élelmiszer. Vagy nem. HVG, 2008. 08. 23. 8. Nielsen – Oleskowich –Popiel: The Future of Biogas in Europe: Visions and Targets until 2020, AEBIOM Workshop - European Parliament, Brussels, December 11. 2008 9. Marina Todorovid: Agricultural transformation of border areas in Serbia and the proposal ofcrossborder cooperation, Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia, Szeged, 2002. 10. Ziegler A. (2008): A bioüzemanyag termelés emberiség elleni bűntett, HVG, 2008. 04. 14.

11. ***Népszabadság, 2010. 01. 07.

Tanulmányok, törvények Analiza sektora malih i srednjih preduzeca i preduzetnistva u Vojvodini, Vojvodina,CESS, 2006 Vajdasag AT Gazdasagfejlesztesi Stratégiája , GTZ 2003. Strategija razvoja poljoprivrede i sela APVojvodine (2007 ) Program prekogranične saradnje Madjarska – Srbija u okviru IPA - Programski dokument za programski period 2007. – 2013. godine 5. A Duna – Kőrös – Maros – Tisza Eurórégió stratégiája (www.sci-u-szeged.hu) 1. 2. 3. 4.

6. 7. 8. 9. 10.

***The state of food and agriculture – Biofuels: prospects, risks and opportunities, FAO, 2008 ***International Energy Outlook 2010, US Department of Energy, Wahington, DC 20585 Zakon o poljoprivrednom i ruralnom razvoju (Sl. gl. RS 41. 09) Strategija razvoja poljoprivrede Srbije (Sl. gl. RS 55/05 i 71/05) Dr. Somogyi Sándor, Ricz András i dr.: Strukturne karakteristike i potencijali razvoja ljudskih resursa vezano za proces pridruživanja EU u severnom delu Autonomne Pokrajine Vojvodine (The structural characteristics and potentials of human resource development regarding to EU accession in the north region of the Autonomous Province of Vojvodina), 2010, CESS Vojvodina i RTT - Novi Sad, Subotica. 57


Statisztikai évkönyvek, adattárak 1. 2. 3. 4.

***Statistički godišnjak Srbije -2010, Beograd ***A Szerb Köztársaság községeinek statisztikai évkönyvei ***http://www. bankaustria.at ***Structure of GDP for 2010 – Statistical office of the Republik of Serbia

Magyarországi oldalon felhasznált források: Alföldi L. (2004):Megjegyzések a Duna-Tisza köze ökohidrológiai problémáihoz In: Környezetvédelem 2004 okt. Csatári, B. (2004):Indulatos írás a Duna-Tisza közi Homokhátság ügyéről. in: Homokhátság 2004, Kecskemét MTA RKK ATI, 6-15p. Domonkos P. (2000): :III. Erdő és klíma konferencia DAB székház OMSZ 2000 Glatz, F. (2004): Szembesítések, lehetőségek, teendők. in: Homokhátság 2004, Kecskemét MTA RKK ATI, 3-5p. Hargitai M., Ladányi L. (2004): Azért a víz az úr In:National Geographic Magyarország 2004 szept. 6877p. Kiskunsági Nemzeti Park Webpage 2004 (www.knp.hu) Kovács Teréz: A mezőgazdaság birtokstruktúrájának átalakulása, in: Falu, város, régió, 2004. 10. sz., 39-44. pp. Nagy András szerk.: A földhasználati és birtokstruktúra alakulása a különböző térségtípusokban, Váti Kht., 2002., http.\\www.terport.hu/doctar/kutatas/birtok.pdf Pálfai, I., Bogota, T., Sebesvári, J. (2003): Vízháztartási változások a Duna-Tisza közi Homokhátságon. in:Magyar Hidrológiai Társaság XXI. Országos Vándorgyűlés CD, Szolnok Szonda-Ipsos, 2009: Agrártársadalom és vidékfejlesztés az elmúlt évek közvélemény-kutatásaiban. http://www.umvp.eu/files/MG_deskresearch.doc Varga Gyula szerk.: Mezőgazdaságunk üzemi rendszere az EU tapasztalatainak tükrében, in: Agrárgazdasági Tanulmányok, 1999. 8. sz. Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete kutatási jelentései hét kötetének teljes anyaga letölthető: http://www.alfoldinfo.hu/tanyakutatas/ webcímről.

Tanulmányok: MTA RKK – VÁTI (1998): Bács-Kiskun megye és kilenc kistérsége területfejlesztési koncepciója és fejlesztési programjavaslatai , http://www.alfoldinfo.hu/bacskonc/ NOS Szeged Kft. (2005): A bajai kistérség területfejlesztési koncepciója I.-IV. kötet, 58


http://www.bajakisterseg.hu/ http://www.bajakisterseg.hu/doc/20100528/i_helyzetfeltaras_terfejlkonc%202005.doc http://www.bajakisterseg.hu/doc/20100528/ii_koncepcio.doc http://www.bajakisterseg.hu/doc/20100528/ii_strategia.doc http://www.bajakisterseg.hu/doc/20100528/iv_operativ_programok.doc http://www.bajakisterseg.hu/doc/20100528/v_osszefoglalo.doc Bácskagyöngye Helyi Akciócsoport (2005): Bácska Gyöngye Vidékfejlesztési Terv, http://bacskagyongye.uw.hu/videkfejlterv.html Dél-Alföld Operatív Program (2008), Akcióterv 2009-2010 http://www.darfu.hu/index.php?menu_id=4&content_id=225 GKI Gazdaságkutató Rt. (2005): A halasi többcélú kistérségi társulás e-közigazgatási és informatikai stratégiája http://www.halasregio.hu/tervek_programok http://www.halasregio.hu/UserFiles/file/tervek/kist_inf_str.DOC GKI Gazdaságkutató Rt. (2005): Kiskunhalas kistérség komplex területfejlesztési programja (helyzetelemzés és koncepció) http://www.halasregio.hu/UserFiles/file/tervek/kist_konc.doc GKI Gazdaságkutató Rt. (2005): Kiskunhalas kistérség komplex területfejlesztési programja (stratégia) http://www.halasregio.hu/UserFiles/file/tervek/kist_str.doc HBF Hungarikum: A Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a kiskunhalasi kistérség fejlődésében http://www.nfu.hu/doc/171 http://www.nfu.hu/download/932/Kiskunhalas.doc VÁTI (2006): A Kisteleki kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja: Helyzetértékelés – Koncepció – Operatív program http://www.vati.hu/files/articleUploads/9813/kistelek_kt_2006.pdf KSH: Bács-Kiskun Megyei Statisztikai Évkönyvek 2006-2009 Farkas J. Zs. (2010): Agrár- és vidékföldrajzi kutatások Bács-Kiskun megyei példákkal, PhD dolgozat, Kecskemét http://fft-geo.hu/files/doktori_iskola/2010-FarkasJZs-ertekezes.pdf

A szerb nyelvű dokumentumokban használatos rövidítések АП – Агенција за приватизацију; CAP – Common Agricultural Policy / Заједничка ппљппривредна пплитика ЕУ; 59


Дирекција – Дирекција за рпбне резерве; EAR – Evropska Agencija za rekonstrukciju; ЕУ – Еврппска Унија; FAO – Food and Agricultural Organization / Организација Уједиоених Нација за храну и ппљппривреду ; GATT – General Agreement on Tariff and Trade; ГМ – Генетичка мпдификација ; ГМО – Генетички мпдификпвани прганизми; ICA – International Cooperative Alliance / Међунарпдни задружни ппкртет; ЛС – Лпкална сампуправа; MCPFE - Ministry Conference of Protection Forest in Europe / Министарска кпнференција п заштити шума у Еврппи; МДУЛС – Министарствп за државну управу и лпкалну сампуправу; МЕОИ – Министарствп за екпнпмске пднпсе с инпстранствпм; МФ – Министарствп финансија; Министарствп - Министарствп ппљппривреде, шумарства и впдппивреде; МНЗЖС – Министарствп за науку и заштиту живптне средине; МПР - Министарствп привреде; МПР – Министарствп правде; МПС – Министарствп прпсвете и сппрта; МРЗСП- Министарствп рада, заппшљаваоа и спцијалне пплитике; МТТУ – Министрствп тргпвине, туризма и услуга; МЗ – Министарсвп здравља; НСРС – Нарпдна Скупштина Републике Србије; OECD – Organization for Economic Co-operation and Development / Организација за екпнпмску сарадоу и развпј; IPGRI – International Plant Genetic Resources Institute / Међунарпдни институт за бљне генетичке ресурсе; PAU – Policy Advisory Unit / Јединица за саветпдавну ппдршку; 3 ПСС – Ппљппривредне стручне службе; ПЗФ – Закпн п начину и услпвима признаваоа права и враћаоу земљишта кпје је прешлп у друштвену свпјину пп пснпву ппљппривреднпг земљишнпг фпнда и кпнфискацијпм збпг неизвршених пбавеза из ппљппривреднпг пткупа ппљппривредних прпизвпда; 60


РДИ - Републичка дирекција за импвину Републике Србије; РГЗ – Републички гепдетски завпд ; РЗС – Републички завпд за статистику; ЈП – Јавна предузећа; SAA – Stabilisation and association agreement / Угпвпр п стабилизацији и аспцијацији; SPS – Sanitary Phitosanitary Agreement / Санитарни и фитпсанитарни сппразум; SAP – Stabilisation and associations procces / Прпцес стабилизације и аспцијације СС – Саветпдавна служба ; СТО – Светска Тргпвинска Организација / World Trade Organization); ЗУР – Закпн п удруженпм раду.

61

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

Recommend Documents