Jelentés A Letelepedési Alap miíködésének · pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
1990.
6.
Az
ellenőrzést
végezték:
Kovácsné Soós Piroska Kenéz Sándor
tanácsos-számvevő
Pankucsi János Szilágyi Sándor
Az
e llenőrzést
számvevő
számvevő
számvevő
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
(Békés megye) (Hajdú-Bihar megye)
vezette és összefoglalta:
Hudi k Zoltán
főtanácsos
JÚ.LAMI SZÁMVEVŰSzflc
7- 21/1990 .
JELENTÉS a Letelepedési Alap
Az
ellenőrzés
(továbbiakban : tartózkodó
célja annak Alap)
pénzügyi-gazdasági
pénzügyi
áttekintettük
ellenőrzéséről
megállapítása volt, hogy a Letelepedési Alap,
hogyan segitette
külföldiek
Egyidejűleg
működésének
a
elő
a Magyarországon hosszabb ideig
támogatását ,
menekültügyhöz
társadalmi beilleszkedését . kormánymegállapodás
alapján
kapcsolódó ENSZ segélyprogram megvalósítását. Az
Alap felhasználását két
különítetten
kezelő
tárcánál
(az Alapot és a z ENSZ támogatást el-
Belügyminisztériumban, valamint a Népjóléti Minisztéri-
umban~) , a felhasználásban jel entős mértékben érintett területeken (a fő
városban , Békés, Hajdú- Bihar, Fejér és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyékben), továbbá a Magyar Vörösker esztnél és a Magyarországi Református Egyház Zsinatánál vizsgáltuk .
L Megáll apítások
1 . Az Alap l étrehozása, a menekül t ügy ENSZ t ámogat ása
Az
1980-as évek végére olyan mértékben növekedett a Magyarországon menedé-
ket keresÓK száma, hogy szükségessé vált a segitségnyújtás társadal mi méretekben történő összehangolása, a támogatások pénzügyi- gazdasági fe l tételeinek megteremtése . ~
1990 . május 24-e
e l őtt
Szociális és Egészségügyi Minisztérium
- 2 -
Ezt a célt szol gálta, hogy az tertanács
Ors zággyűlés
felhatalmazása alapján a Minisz-
49/1988. (VI.28 . ) számú r endeletével (továbbiakban : MT rendelet)
létrehozta az
Alapot , forrásnak az állami
költségvetésből
évente nyújtott
támogatást és a magán- , illetve jogi személyek befizetéseit jel ölte meg. Az MT rendelet fő vonalakban meghatározta a felhasználás i kezelés általános szabályai t. A hazánkba ér kezett kül földi - többségében magyar lampolgárok
nemzetiségű
és a
román - ál-
ügyeinek rendezésével kapcsolatos feladatok koordinálására Ál-
lami Tárcaközi Bizottság alakult, határozata rendelkezett . Az
lehetőségeket
Állami
Tárcaközi
Bizott ság
erről
a Minisztertanács 3046/1 988 . számú
- amely a menekültügyben érintett tárcák,
országos hatáskörű szervek képvise l őiből áll - alapelvként fogalmazta meg, hogy a kül földieket is megilletik a magyar állampolgárok esetében adható támogatások. Az
Al ap létrehozásakor meghatározott felhasználási jogcímek egyaránt lehe-
tőséget
adtak
az
átmeneti
segi tségnyujtásra (szociáli s segélyezésre, az
ideiglenes szálláshel y létesitések támogatására) és a végleges letelepedést elősegitő
nagyobb költségkihatásu támogatási formák (az egyszeri letelepe-
dési segély , a l akásszerzési t ámogatás) igénybevételére . Az Alap
forrását
nyújtott
támogatás
(1. sz . mellékl et) lényegében az állami képezte ,
nem érték el az 1 M Ft-ot
sem.
költségvetésből
mert a magán- és jogi személyek befizetései Ez
utóbbiak
nagyságrendekkel
magasa bb
összegü hozzájárulásaikat a Magyar Vöröskereszthez vagy az egyházakhoz juttatták el. Az Alap céljára 1988- ban 300 M Ft, 1989-ben az
előző
évi megtakarításra te-
kintettel 100 M Ft, 1990. évre 500 M Ft került jóváhagyásra. A felhasználható 1988.
évi
t ásból ben volt
összeget
kis
mértékben
(10,7 M Ft- tal) növelte az
maradványösszeg - kötvényvásárlás utján történt - hasznosí-
származó kamat . Erre a 71/1988. (XI I . 27 . ) PM rendelet értelmélehetőség .
- 3 -
A Magyarországon menedéket keresÓK támogatásába az ENSZ segélyprogram csak 1989.
második
félévében kapcsolódott be a Nemzetközi Menekültügyi Konven-
cióhoz való csatlakozásunkat követően. A segitségnyujtás programját és költségvetését az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága és a Magyar Kormány megállapodása rögzitette . Az ENSZ segélyprogram az Alap célkitűzéseiben megfogalmazottaktól szükebb körü felhasználást határozott meg, elsősorban a befogadó állomások kialakitására összpontositott. Az
ENSZ
támogatás
irányoztak nére,
elő,
keretében 4,9 millió USD (311 M Ft) összegü juttatást
amelynek
elkülönitett kezelését is
előirták .
Annak elle-
hogy az ENSZ segélyprogram teljesülését 1989. december 31-ig tervez-
ték, ezideig mindössze 3 millió USD került két részletben (1989. októberében, majd 1990 . januárjában) átutalásra. Ez egyrészt a program elhuzódásához vezetett, másrészt az elkülönitett kezeléssel szemben átmenetileg szükségessé vált a felmerült kiadások Alapból
történő
finanszirozása .
Az ENSZ támogatás késése miatt a BM kérésére 1989 . decemberében a PM a népgazdasági elszámolások letéti számlájáról - visszafizetési kötelezettséggel -
200
miatt ezt
előleget
az
M Ft-ot
előlegezett.
Az átutalás 1990 . évre huzódása
az Alap céljára ezévre jóváhagyott 500 M Ft ter-
hére a PM visszatartotta . Ennek
következtében
1988-89 években
az állami költségvetés Alap céljára
nyujtott támogatása ténylegesen 600 M Ft volt .
Az
ENSZ segélyprogram megva l ósításához - a 3 mill ió USD összegü hozzájáru-
lás részleteinek megérkezését követően - az MNB összesen 183,2 M Ft-ot utalt át a "Menekültek ENSZ támogatása" elnevezésű bankszámlára, az át utalások
napján érvényes átváltási aránynak
Főbiztossága
megfelelően.
Az ENSZ Menekültügyi
azonban a program költségvetésének összeállitásánál
ettől
el-
térő,
magasabb árfolyamon számolt, ami a már átutalt összegek esetében 5,8 M Ft-tal kevesebb tényleges felhasználást tesz lehetövé . Az árfolyarnkülönbözetből eredően
a segélyprogram végelszámolásánál jelentkezhetnek gondok .
-4-
2. Az Alap múködésének szabályozása
Az
Alap kezelésének
és felhasználásának szabál yozása csak fokozatosan, a
menekül tügy alakulásának tézkedő
MT
fo l yamatában történt . Az Alap létrehozásáról in-
rendelet és a végrehajtásával kapcsolatos 20/1988. BM Utasitás
is csak 1988. év közepén, de év elejei a l kal mazási hatállyal jelent meg. A
kül önböző
felhasználási
ügyintézésekben néhány tékesek,
igy
irányelveknek 1988 .
jogeimeken adható
kivételtől
r észükre
kezdetben
minősithető
szeptemberétől,
a
támogatásokkal kapcsolatos
eltekintve a tanácsi szervezetek az illeaz
Állami Tárcaközi Bizottság adott ki
tájékoztatókat . Részletesebb szabályozásra csak BM Tanácsi Szervezési
Főosztály,
majd a BM Mene-
kültügyi Hivatal körlevelei utján kerül t sor . A rendelkezések kiadásait
szerint
a költ ségvetési szervek külföldiekkel kapcsolatos
az Alap - a negyedéves elszámolások alapján - utólag t ériti meg.
Ez különösen azoknak a helyi tanácsoknak a
gazdálkodását nehezitette, ahol
a nagyobb volumenü támogatási igények jelentkeztek. Az
utólagos térités megváltoztatása az MT rendelet módositását is igényli,
meghaladja a belügyi tárca intézkedési hatáskörét . Ennélfogva a gondok enyhitése érdekében hozott néhány tárca szintü intézkedésre a hatályos r endelkezések nem adtak
lehetőséget .
A közigazgatási belügyminiszterhelyettes 1989. december 19-i körleve lében értesitette a megyei tanácsokat, hogy 1990 . januárjától a BM Menekültügyi Hivatal utólagos elszámolás fejében megelőlegezi a külföldiekkel kapcsolatos költségeiket. Ezt az MT rendelettel nyilvánvalóan ellentétes rendelkezést ezév f ebruárjában visszavonták . A
főváros
ból -
finanszirozási gondjainak enyhitését szolgálta, hogy az Alap-
a lakáscélu felhasználás terhére - 10 M Ft
megyében hozzájárultak jának havonta
történő
a bicskei átmeneti szállás megtéritéséhez .
előleget jelentős
adtak. Fejér bérleti di-
- 5 -
További szabályozási gondok forrása, hogy a belügyi tárca intézkedéseit általában nem
előzte
meg a központi menekültügyi, pénzügyi és t anácsi szerve-
zetek közötti hatékony koordinációs együttmüködés . Ez
tükröződik
az Alap tervezését, felhasználását, kezelését szabályozó BM
Utasításban a döntési feladatok meghatározásából, az Alapból történő támogatásnak a tanácsi költségvetési rendbe illesztésére (átvett pénzeszközkénti kezelésére) hozott intézkedésből, valamint a menekültügyi tevékenység adómentes értékesítések körébe sorolásának A 20/1988 . BM Utasítással pozatlannak, formálisnak
előirt
kezdeményezéséből .
tervezési és döntési feladatok megala-
tekinthetők,
részben a gyakorlatban sem követ-
hetóK . Az Alapból
történő
támogatás átvett pénzeszközkénti kezelése nehezíti a
pénzmozgások MT rendelettel meghatározott elkülönített nyilvántartását, mivel nem igazodik a jelenlegi tanácsi szakfeladatrendhez . Tévesen
feltételezték
a
menekültügyi
tevékenység SZTJ 818-29 "Egyéb
szociális gondozás és ellátás" főcsoportba, az adómentes értékesítések körébe sorolásából a menekültügy részére nyujtott (kereskedelmi szálláshely, fordítási és hitelesitési, stb.) szolgáltatások és szerzések ÁFA mentességét . A különböző felhasználási jogeimeken felmerült kiadások Alapból rít éséről
pozottsága vitatható .
termékbe-
történő
té-
felső
a
szinten a BM Menekültügyi Hivatal dönt. E döntések megalajelenlegi szabályozás és gyakorlat körülményei között erősen
A rendelkezések
értelmében
a hétféle felhasználási jogeim közül csak két
esetben (a lakásszerzések támogatásánál és az un. egyéb kiadásoknál) szükséges a téritési igényeket r észletesen indokolni . Ennek következtében a helyi sok
tanácsok kiadásait jelentős
általános
összesítő
megyei tanácsoknak nincs a felhasználá-
részének megalapozottságát alátámasztó információja. Emellett
tapasztalat ,
hogy a részletes indoklások a felhasználási cél és
.- 6 -
összeg meg jelölésére szoritkoztak. Következésképpen a megyei szinten összesitett térítési igények belügyi tárca
részéről történő
elbírálása csak for-
mális l ehetett. A lakásszerzéshez nyujtott
támogatások esetében az indoklások hiánya
kisebb gondot okozott, mert a helyi tanácsok általában a támogatásokról szóló határozataikat előzőleg a megyei szinten jóváhagyatták . Az un . egyéb kiadások téritési igényének felszínes elbírálhatóságához az is hozzájárul t , hogy az igénylések részletezésének sából
eredően
Az MT
rendelet
nyert
az Alapból
végrehajtásával kapcsolatos BM Utasításban megfogalmazást
ben
fővárosban
mivel
az
történő
ellenőrzést
Ilyen
ellenőrzések
szabályozá-
számos téves költségbesorolás történt.
ménye. a
késői
felhasználás felügyeleti
ellenőrzésének
követel-
azonban 1988- ban egyáltalán nem folytattak, 1989-
és mindössze három megyében
ellenőriztek .
A felügyeleti
rendszeressé tétele mellett azok szinvonalát is javítani kell,
eddigi
ellenőrzések
megállapításai többségükben általánosságokra
szoritkoztak, esetenként nélkülözték a számonkérés alapját képező r endelkezések ismeretét is. Hel yszini vizsgálataink számos olyan hiányosságet tártak fel, amelyeket a korábbi felügyeleti tak.
Eredményesebbnek
minős ithetóK
ellenőrzések
figyelmen kivül hagy-
a megyei tanácsok
el lenőrző
szerveinek
helyi tanácsoknál folytatott - az Alap felhasználásával kapcsolatos - vizsgálatai, mivel egy-egy terület gyakrabban kerül el lenőrzés alá és közvetlenebb intézkedési lehetőség van a szabálytalanságok felszámolására. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nyírbátori átmeneti új
berendezési
Tanács
ellenőrzése
tárta fel, hogy a
szálláshel y Alap terhére beszerzett 78 E Ft értékü
tárgyakat részben a középiskola kollégiumában , részben
az alkotóházban he l yezték el . VB titkári intézkedésre ezt az összeget az Alapnak visszatérítették.
3. Az Alap felhasználása, az ENSZ segélyprogram kapcsolódása · Az Alap terhére - az MT években eszközölt
rendeletben meghatározott
kiadások összege 577 M Ft volt
jogeimeken - 1988-89 .
(ebből
421 M Ft 1989 . év-
- 7 -
végéig, a fennmaradó r ész 1990- ben, de még a vizsgált Al apból
kifizetésre,
illetve
megtéritésre).
időszakban
került az
A költségek nagyobb hányada
(86,3%- a) a tanácsi szervezeteknél jelentkezett . A kiadások
felhasználás i év és jogeim szerinti megoszlása (2. sz. mellék-
l et) arra utal, hogy az utóbbi évben rendkivüli mértékben elsősorban
használása, ami fokozódó
nőtt
az Alap fel-
a nagyobb költségkihatásu lakásszer zés támogatás
igényével és a befogadó állomások létesitésének - 1989.
évtől
je-
magasabb összegü - ráfordításaival hozható összefüggésbe.
lentkező
A letelepedni szándékozó menekül tek lakásszerzéséhez 1988-ban mindössze nyolc
megyében nyujtottak összesen 2,5 M Ft összegü támogatást. 1989-
ben már
két
több mint mint a
nagyságrenddel
nagyobb a kimutatott felhasználás, ennek
a fele 133,2 M Ft Pest, Békés és Hajdu-Bihar megyében, vala-
fővárosban
jelentkezett .
A lakásszerzéshez nyujtott támogatásoknál csak az összesítésben érvényesült az
az
alapelv,
vissza nem
hogy a
térítendő
kamatmentes kölcsönök összege legalább érje el a
támogatások nagyságrendjét.
Különösen magas a vissza nem
térítendő
támogatások összege Hajdu-Bihar
megyében (mintegy háromszorosa a kamatmentes kölcsönöknek) . Ezt ellensulyozta, hogy Békés megyében hasonló az arány, de a kamatmentes kölcsönök javára, a
fővárosban
pedig három eset kivétel ével csak kamatmen-
tes kölcsönt folyósitottak. A mintegy 1100 esetben nyujtott támogatásná l átlagosan egy-egy lakásra 95 E Ft vissza nem
térítendő
támogatás és 110 E Ft kamatmentes kölcsön jutott .
Ezideig mintegy 10 ezer fő az, akinek végleges letelepedésével már számolni lehet és ennek kb . harmadánál tekinthető a lakáshelyzet megnyugtató módon rendezettnek,
ezért
az
ilyen
irányu támogatási i gény további növekedése
várható . . A kamatmentes
kölcsönök
1989. novemberében mivel
előirt
folyósitásának
-
BM Menekültügyi Hivatal által
- nyilvántartási rendje ujraszabályozást igényel,
jelenleg a törlesztési adatok részben a tanácsoknál, részben a pénz-
-8-
intézeteknél jelennek meg , a pénzintézetek pedi g a törlesztéseket közvetlenül
utalhatják az Alapba. Ilyenformán a tanácsi nyilvántartások hiányosak,
ugyanakkor a törlesztések központilag nem A l akásszerzés
támogatásaként
120,8 M Ft- ot tett bevételt désére
ki,
követhetők .
fo l yósitott
kamatmentes kölcsönök összege
ezek törlesztése évente maximálisan 12 M Ft körüli
jelenthet az Al apnak. Figyelembe véve, hogy a törl esztések elkezáltalában 1-2
kedvezőtlenebb
A vizsgált
éves a türelmi
idő
és 15 éves a lejárati
idő,
ennél
kölcsöntörlesztésekből
szár-
visszapótlással lehet számolni . időszakban
mindössze 610 E Ft a
mazó bevétel . Az Alap védelme azt is megkívánja , hogy a kamatmentes kölcsönök folyá sitásánál a pénzintézetek idóoen intézkedjenek a földhivatalok felé, az genitési
és terhelési tilalom bejegyeztetésére . Ezen a téren
főleg
elidea
fővá
rosban tapasztalhatók mulasztások . A
Fővárosi
Menekül tügyi Iroda többszöri sürgetése ellenére az OTP Buda-
pesti Lakásértékesítési Fiókja 16 - Alap terhére támogatott - ingatlanvásárlásnál az
intézkedésre
méltányos
60 napon belül _sem tette meg a
szükséges l épéseket. Az
ebből
alakult
eredő
problémák
fővárosban
szeros
együttműködés
ki a menekültügyi és igazgatásrendészeti szervek között, a vissza-
települni szándékozók ben .
áthidalására a
utiokmányokkal való ellát ása
A megyékben ez
nehezebben
kölcsönnyilvántartási
adatok
kivitelezhető
előtti
információkérés-
megoldást jelent, mivel a
nem egy helyre koncentráltak . Ez is hangsu-
lyazza a kölcsönnyilvántartások hiányosságainak mielóobi felszámolását. Az Alap kiadásainak közel egynegyedét képezték a befogadó állomások és az átmeneti szálláshelyek létesitési , fenntartási költségei (124,6 M Ft). Ezen belül latban - a
a nagyobb összegü ráfordítások a befogadó állomásokkal kapcsobékéscsabai
vásárlása eimén
és
épületvásárlás, a bicskei ingatlan
kezelőt.
jogának
a hajduszoboszlói állomás bérleti díjaként - merültek
fel (ezek összesen 71 M Ft-ot tettek ki).
- 9 -
A befogadó állomások célszerü kialakitásához kapcsolódik a már átutalt ENSZ jelentős
támogatások
része,
M Ft, további 44,9 M Ft a A költségigényesség lásának értékelését.
amelyből
ténylegesen felhasználásra került 81,7
szerződésekkel
fokozottabban
lekötött összeg.
felveti a befogadó á l lomások hasznosu-
A hajduszoboszlói és békéscsabai központok már 1989. augusztusától, illetve üzemelnek,
októberétől
menekült zett tok
közel
féléves
működésük
alatt több mint háromezer
ellátását biztosították. Az üzemeltetésük beindításánál jelentke-
átmeneti zavarok
visszavezethetők
a szervezeti és müködési szabályza-
késedelmes - csak ezév márciusi - kiadására.
A befogadó 25-30%-os
állomások 8-9 hónapos üzemelése alatt is kihasználtsággal
működtek . Ebből
előfordult,
hogy csak
azonban nem a létesitésük indo-
kolatlansága következik, hanem arra figyelmeztet, hogy idejében
célszerű
-pl. külföldi tapasztalatok felhasználá s ával -más irányu felhasznál ásukra is megoldást keresni. Vitatható
azonban, hogy mennyiben volt gazdaságos megoldás Bicskén a befo-
gadó á llomás céljára a korábban az autópálya építéséhez használt felvonulási területet, azon a
leromlott
állagu
A befogadó állomás létesitésének eddig kimutatott költségei - a
telje-
jelentős
ráfordítást
igényl ő , erősen
felépítményt kijelölni.
sült
és
szerződéssel
ENSZ támogatás összegből
lekötött kiadások - elér ték a 92 ,6 M Ft-ot ,
67,9 M Ft.
Az
ebbó~
ENSZ támogatásból e cél ra tervezett
még fennmaradt 26,9 M Ft.
A létesítés elhuzódása miatt a befogadó állomás szerepét az eredetileg
erő
mü beruházáshoz épitett - az Alap terhére átmeneti szálláshely eimén bérelt - szállá épület tölti be .
- 10 -
A szálló
épület
jelenlegi tula jdonosa a Magyar Hit elbank,
kezelője
a
Béke MGTSz és havi bérleti dija "kereskedelmi szálláshely"
Bükkábrányi
szolgáltatásként 750 E Ft . A száll ó kihasználtsága átmeneti szálláshelyként történő felhasználása e l őtt nem volt kielégitő , ami szintén megkérdőjelezi
Az átmeneti lentős
az uj befogadó állomás létesit ésének cé l szerüségét .
szálláshelyek létesitési és fenntartási költségei között a je-
részt
a
bérleti
dijak képviselik. A t isztánlátást neheziti azon-
ban , hogy az i lyen jogeimen
történő
elszámolható költségeket nem egységesen
értel mezték. Fejér megyében az átmeneti szálláshely költségek 92,5%-át a bicskei átmeneti szállás ÁFÁ-t is tartalmazó bérleti dija teszi ki. Békés megyében a bérleti dijakat az egyéb kiadások között szerepeltették,
a
összegeket
fővárosban
pedig
a
szükségl akások fe l ujitására forditott
az egyéb költségek helyett az átmeneti szál láshely kiadásai
közé sorolták. Az
átmeneti
szálláshelyek
napok száma, étkeztetés kivül kel
eltérő
igénybevétele - a szolgáltatások (tartózkodási
lehetősége,
stb . ) szabályozásának hiányában- rend-
képet mutatott. Amig nincs egységesen kezelve és a menekültek-
t udatositva a
szolgáltatási r end , addig t ermészetesen a humanitárius
elvek döntenek , a rendeltetésszerü felhasználás hátrányára (a bicskei átmeneti szálláson t artózkodók 40%-a 4 hónapja, közel egynegyede pedig több mint 8 hónapja veszi igénybe a szolgál tatásokat). Az
Alap egészségügyi
és
társadalombiztositási ellátások eimén kimutatott
felhasználása nem számottevő (18 ,7 M Ft), és csak az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségeket tartalmazza. Ezzel szemben a Népjóléti Minisztérium - becslésekre szoritkozva - az egészségügy ban, a társadalombiztositás költségeit
kiadásait 334 M Ft-
122 M Ft-ban állapitotta meg, ame-
lyeket nem az Alapból finansziroztak, de közvetve az állami költségvetést terhelték .
- 11 -
A költségek zi
becslését
Bizottság
az
tette szükségessé , hogy az Állami Tárcakö-
állásfoglalását figyelmen kivül hagyva a gyógyellátással
és társadal ombiztosítással kapcsolatos negyedéves jelentések készítését a felügyeleti szervek nem szorgalmazták. A becsült adatok a vil ágbanki statisztikára
épültek, ugyanakkor a Ro-
mániából érkezettek (nem csak a letelepedni szándékozók) részéről különösen a költségesebb gyógyel l átások iránt mutatkozott nagyobb igény. Az egészségügyi kiadásokat részben, a társadal ombiztosítással kapcsolatos költségeket tel jes egészében - a magyar-román szociálpoli tikai egyezményen alapuló
1962.
évi 5. sz . tvr-re
hivatkozással - saját forrásból fedezték
annak el l enére, hogy a köl tségek 1977. óta egydoldaluan a magyar felet terhel ték és az el látásban részesültek tulajdonképpen nem tartoznak a rendelkezés hatálya alá. Az
egyensuly helyreállitása
érdekében
ez év márciusában már történ-
tek kezdeményezések az egyezmény módositására. Az
ENSZ Menekültügyi Fóoiztosságával kötött kormánymegállapodásban foglal-
tak
r észben
indokolták
ebből következően
befogadó
a gyógyellátások saját forrásu finanszírozását és
az ENSZ támogatás ellentételezéseként
a
menekültek
- a
állomások egészségügyi szo l gál tatásain tul - jogosultak az orszá-
gos egészségügyi rendszer igénybevételére is. Az egészségügyi célra tervezett 82 , 2 M Ft ENSZ támogatásból ezideig 55,8 M Ft került átutalásra, amelynek majdnem teljes egésze megrendelések f ormájában van lekötve. Ennek alapvető felhas znál ási célja a befogadó áll omások elsősegély-nyujtáshoz, szüréshez, pszichikai- szociális tanácsadáshoz szükséges eszközökkel
tört énő
felszerelése, emellett korlátozott mértékben kór -
házi berendezések, szüróouszok , müveseállomás beszerzésére is sor kerül. A menekültek szociális segélyezésére forditott kimutatható összeg 58 , 7 M Ft volt . zelése
A téves könyvelések és a kiadások nem mindenesetben elkülönített kekövetkeztében ,
továbbá egyes tanácsok saját forrásból finanszíro-
zott segélyezéseire tekintettel a tényleges felhasználás
ettől
eltér . A té-
- 12 -
vesen
könyvelt
végeltérés r ásából
összegek
iránya sem
eszközölt
különbözőek,
becsülhető .
kifizetései
igy összesi t ett adatok hiányában a
Tény azonban, hogy a tanác sok saját for-
az
Alap kiadásain tul t erhelték az állami
költségvet ést , eme l lett szükitették a magyar állampolgárságu r ászorulék támogatási
lehetőségét.
Békés megyében 200 E Ft-ot meghaladó ol yan szociális támogatás volt kimutatható,
amelyet
a kiadások nem elkülöní t ett kezelése miatt a helyi
tanácsok saját forrásból finansziroztak . Szociális
segélyezés
keretében - a támogatás feltét eleinek betartásával -
személyenként általában 1000-1500 Ft összegü rendkivüli segélyt folyósitottak, esetenként
előfordultak
A felhas znál ás
első
5-10 . 000 Ft-os kifizetések is.
évében - arányait tekintve - ki magaslóak voltak a szo-
ciális segélyezésre fordított kiadás ok . Azóta a r áfordítások összegének növekedése ellenére az arány csökken, ami az ilyen célú támogatás jelentősé gének visszaesésére utal . A szociális
segély célu alapfelhasználás közel másfélszeresének
megfelelő
összegben un. gyorssegély formájában t ámogatt ák a menekül teket a z egyházak és
a
Magyar Vöröskereszt . A gyorssegély kifizetések - az Állami Tárcaközi
Bizottság á l lásfoglalása alapján -nem terhelték az Alapot , azok forrásai a Magyar Vöröskereszthez , illetve az egyházakhoz befolyt adományok voltak . Növekvő
szeri
tendenciát letelepedési
mutat
a gyermekes
segélyek összege
1989-ben jelentkezett) .
A kifizetések
menekül t családoknak
(a kiadások 86 ,6%- a - 6,5 M Ft több mint fele a
Hajdu-Bihar és Szabol cs-Szatmár-Bereg megyékhez két
hónapjának
rosban
nő
nyujtott~
kötődik .
fővároshoz ,
Pest,
Az 1990- es év
adatai arra hivják fel a f igyelmet, hogy különösen a
első fővá
a z egyszeri letelepedési segély iránti igény, a kiadások már meg-
haladták a 3 ,5 M Ft-ot . Megállapitható gélyek
volt , hogy az 1988 . évben kiutalt egyszeri let elepedési se-
átlaga az
adható - rendszeres havi szociál is segély hatszor osának
- 13 -
megfelelő
- összegnél általában kevesebb volt (kb. 3,5-5-szörös szorzót je-
lentett) .
1989 .
évbenekifizetések már közelitették, de nem haladták meg
az adható maximumot. A gyermekek
bölcsődei,
óvodai és iskolai elhelyezési költségeinek átvál l a-
l ásával összefüggő kiadások 1 ,8 M Ft-ot tettek ki , ez az összfelhasználásnak mindössze 0,3%-a. A kimutatott összegnél a tényleges költségek magasabbak, ami az Alap felhasználásában letelepedáK munkába állását
alapvetően
követően
azért nem jelentkezett, mert a
ezeket a költségeket általában a mun-
káltatók vállalták magukra . Eltérés adódott abból is , hogy egyes megyékben ezeket
a kiadásokat sem kezelték elkülönítetten , ennélfogva ilyen jogeimen
az Alapból nem igényeltek támogatást Az MT
rendelet
lehetőséget
ügyintézéssel , ellátással,
adott a
stb.
(pl . Békés megye) . különböző
szervezeteknél
felmerülő
-
kapcsolatos . - un . egyéb kiadások Alapból
történő
támogatására is . Ezek összege meghaladta a 85 M Ft- ot . Az 1989 . évi felhasználás közel négyszerese lett az előző évinek, ebben a tapasztaltak
alapján
szerepe
lehetett
annak is, hogy az Alapból
történő
finanszírozás
indokoltságának elbírálhatósági feltételei a legszembetünóob módon az egyéb kiadások esetében hiányoztak . Az egyéb költségek nagyobb része (65%-a ) a tanácsi s zerveknél mutatható ki, kisebb hányada oszlott meg különböző társadalmi szervezetek között. A tanácsok elsősorban igazgatási köl tségeket, kisebb részt lakás- és albérleti díjakat, menekült gyermekek karácsonyi ajándékozását számolták el az egyéb költségek között . Az igazgatási, ügyintézéssei kapcsolatos kiadások között szerepeltetett különböz ő bérkifizetések és TB járulékok jogosságát a BM érdemben nem tudta
f elülvi zsgálni . Nem volt egyértelmüen leszabályozva , hogy milyen
bérköltségek hogy
számolhatók el. Ez olyan aránytalanságokat eredményezett ,
egyes helyeken a
végezték
fő
munkaköri tevékenységért járó bér ezés mellett
a menekültüggyel kapcsolatos többl etmunkát, máshol az .. Alapból
jutalmazásokat is finansziroztak.
- 14 -
Az
egyéb
költségeket terhelve nyilt
l akásgondjának ami
átmeneti
lehetőség
- a letelepedni szándékozók
segitése érdekében - szükséglakások felujitására,
többségében ésszerü költséghatárok között valósult meg . Kivételes eset fordult
elő
Gyulán, ahol 11 komfort nélküli lakás átala-
kitására a BM előzetesen 2,8 M Ft-os támogatást engedélyezett , ami az épitkezés befejeztével átutalásra került . A 11 lakásból 8 azonban - 5 ,8 M Ft
beruházási költséggel - ujonnan épült, amelyhez 1,8 M Ft összegü
támogatást igényelt és kapott az Alapból a tanács. Az
Állami
Tárcaközi
szére kialakitott molt
-
Bizottság állásfoglalása értelmében a menekültek ré-
tanácsi, illetve vállalati lakások - Alap terhére elszá-
felujitási
költségeit a menekült célu felhasználás megszünésekor
vissza kell tériteni. A romániai helyzet alakul ására tekintettel a szükséglakások felszabadulásával összefüggésben az Alap nem realizált bevételt . A tanácsok
részéről
eszközölt egyéb kiadásokon tul nagyobb , 9 ,7 M Ft össze-
gü támogatást az egyházak i gényeltek .
Ebből
7 M Ft a Magyarországi Reformájelentős
tus Egyház Zsinatának költségeit fedezte, amelynek
r észe a bicskei
átmeneti szállás bérleti dijával kapcsolatos . Az
Alap felhasználására irányuló felügyel eti
vül
más
ellenőrzések
a tanácsokon ki-
szervezetekre még nem terjedtek ki . Ez is hozzájárult ahhoz , hogy
nem került fels zinre a Magyarországi Református Egyház Zsinatának esetében a kiadások nagyvonalu kezelése . A bicskei átmeneti szállás bérleti f eltételeit tették,
nem
szerződésben
nem r ögzi-
foglalkeztak a felszámolt összegek megalapozottságával , a
11 hónapos bérleti
időtartam
alatt 80 E Ft
késedelmi
kamatot is kifi-
zettek. Jelentős
hogy
segitséget adott amenekültek l etelepedéséhez , munkavállalásához,
a szükséges okmányok forditási és hitelesitési költségei az Alap ter-
hére elszámolhaták voltak. Az Országos Forditó és
Forditáshitelesitő
Irodá-
ná l jel entkező költségek 6,5 M Ft- ot t ettek ki (ez az összeg a szel gáltatás je l legéből adódóan 1, 3 M Ft ÁFÁ- t is magában foglalt) .
- 15 -
Az
Állami Tárcaközi Bizottság már 1988-ban a tanácsoknak kiadott tájékoz-
tatójában szorgalmazta a menekültekkel kapcsolatos információs hálózat kiépitését . Ennek megvalósitására 9,8 M Ft összegben, nagyobb részt ENSZ támogatásból
számitástechnikai eszközöket szereztek be (az Alap kiadása mind-
össze 1 M Ft-ot tett ki). Az eszközbeszerzéseket azonban nem követte jól koordinált szervező munka. Az
idegenrendészeti feldolgozások ugyan
adatbázis
gépi
zik , országos szélni .
előrehaladtak,
a
munkaerőpiaci
nyilvántartása az adatkarbantartás hiánya miatt akadoinformációs
rendszerről
pedig egyáltalán nem lehet be-
Egyéb célu felhasználásként összesen 3,3 M Ft került kifizetésre különböző intézetek részére menekültüggyel foglalkozó tanulmányok készitése céljából . Ezek szinvonalas munkát hoztak felszinre .
tükröznek, számos jól felhasznál ható információt
A Társadalomkutatási Informatikai Egyesül és a r omániai áttelepül tek körében végzett szociológiai felmérést 2 , 5 M Ft, tudományi
Intézete a menekültekkel foglalkozó szervezetek szociológiai
vizsgálatát Az MTA
az MSzMP KB Társadalom-
végezte el 300 E Ft munka- , illetve
szerzői
dij ellenében.
Földrajztudományi Kutató Intézetével 500 E Ft összegü kutatási
szerződést
kötöttek a romániai menekültek letelepitésével kapcsolatos területi alternativák kidolgozására. Külön nem részletezve, együttesen mintegy 4,7 M Ft-ot tettek ki a zettel
kapcsolatos
többletköltségek ,
a
határőri
munkaközvetitésekkel , valamint a
Szociális Munkások Magyaror szági Egyesületének közremüködésével összefüggésben felmerült költségek. Megfele l ő eltérő
döntés vagy szabályozás hiányában -
célu
felhasználás
egyelőre
mint
rendeltetéstől
- az Alap egyéb költségeit terhelik a liberális
vizumkiadás következtében és a célor szágok befogadó készségének híánya miatt Magyar országon rekedt kb . 200 afrikai állampolgár elhelyezésével és teljes ellátásával kapcsolatos kiadások.
- 16 -
A BM - más országok gyakorlatát alapul véve - a hazájukba visszautaztatásban látta a megoldást, ehhez mintegy 7,7 M Ft biztosítását , illetve hasonló esetekhez elkülönített alap létesítését igényelte. A PM az Alap felhasználás i körének bővitését , addig a kiadások - belügyi tárca saját forrásainak terhére történő - megelől egezését javasolta .
Miközben a tárcák a finanszírozás forrását vitatják, a bicskei át-
meneti
szálláson
és
a
csillebérci táborban kimutatott költségek már
meghaladták a 3,5 M Ft-ot , a gyógyellátással, szefüggő
szürővizsgálatokkal
ösz-
költségek 1,1 M Ft-ra becsülhetóK .
A köl tségek nagyságrendje azt sürgeti, hogy az érintett tárcák mielóob döntésre jussanak a költségvetést legjobban
kimélő
megoldás irányába.
II. Követke ztetések
Az
Alap müködésének
tozó
körülményei
első
között
két évében - a menekültügy szinte állandóan válés a felhasználásban mutatkozott számos probléma
ellenére - lényegében a célkitüzéseknek gon menedéket
kereső
nemzet iségü) külföldi
26 ezer
főt
megfelelően
meghaladó
állampolgár
je lent ős
nyujtott a Magyarorszá-
(közel háromnegyed részt magyar részének kisebb-nagyobb értékü
támogatást . Tekintettel arra, hogy a magán- és jogi személyek hozzájárulásai ek
voltak,
sőt csökkenő
elenyésző
tendenciát mutattak, emellett az Alap esetében je-
lentős
bevétellel sem lehet számolni, forrásnak továbbra is az állami költségvetésből nyujtott támogatás tekinthető. Az állami költségvetést az Alap felhasználásán tul más csatornákon hasonló nagyságrendben terhelte a menekültügy, amelyek között jelentősebbek a gyógyellátás költségei, a helyi tanácsoknak adott pótkeretek, a lakásépitési
kölcsönökkel
szolgálati
együttjáró
szociálpolitikai
kedvezmények,
a tanácsi és
lakások kiutalásával nyujtott támogatások. Ezek figyelembevéte-
l ével az állami költségvetés kiadásai már meghal adták az 1 Mrd Ft-ot .
- 17 -
Az
Alap
felhasználási jogocimei
lehetőséget
adtak mind az átmeneti segit-
ségnyujtásra, mind a végleges letelepedés támogatására . A felhasználási arányok változása arra enged következtetni, hogy várhatóan tovább nő a nagyobb
költségkihatásu támogatásformákra, kül önösen a lakásszerzés t ámoga-
tására irányuló igény. A felhasználás második
évében mutatkozott
erőteljes
költségnövekedéshez a
befogadó á llomások létesitésének nagyösszegü kiadása i is hozzájárultak. Fokozottan
felveti
hasznosulásuk
az is, hogy az ENSZ támogatás
körültekintő
értékelésének szükségességét
a befogadó állomások cél szer ü kialakitásához
kapcso lódik . Különös figye lmet érdemel a bicskei állomás céljára megkezdett beruházás. A menekültek támogatásával kapcsolatos ügyintézés fóKént a tanácsi szervezetekre hárul . Az olyan jellegü támogatásoknál, mint a szociális segélyezések, lakásszerzések támogatása, amelyekben korábbi tapasztalatokkal is rendelkeztek , gyobb t os
körültekintően
figyelmet
és
a r endelkezések betartásával jártak el . Na-
kell forditani viszont az Alap felhasználásával kapcsola-
előírásokra,
mivel számos esetben nem tettek eleget a kiadások elkülö-
nitett kezelésének, téves költségbesorolások történtek, és a kiadások Al apból törtőnő téritéséhez szükséges indoklások többsége sem érdemi el bír álásr a alkalmas tartalommal készült . Az
Alap müködésének
telményeknek,
szabályozása több szempontból sem felelt meg a köve-
részben
rendre kerülését
annak a következményeként , hogy a menekültügy napi-
követően
a változások folyamatában kellett a szabályozási,
szervezési és végr ehajtási feladatokat megoldani , ezek szervezeti fe l tétel eit kialakítani. Tapasztalat ok hi ányában a koncepeioná l is szabályozás hel yett a kezdeti intézkedések a menekültügy éppen aktuális feladataira irányultak . A belügyi tárca
részéről
az Al ap müködésének második évében hozott - a fel-
használások gazdálkodási , nyi l vántartási és elszámolási rendjét szabályozó- int ézkedésekből azonban arra lehet következtetni, hogy továbbra sem
- 18 -
kellően
koordinált az érintett szakterületek munkája. A pénzügyi szolgálat
tevékenysége változatlanul a pénzátutalásokra és azok nyilvántartására korkorlátozódott. időben
Az utóbbi
lényegesen differenciáltabb lett a külföldiek tartózkodási
szándéka, jelentős számban érkeztek munkavállalási vagy gyógykezeltetési céllal. A közeljövőben a hosszabb ideje Magyarországon tartózkodó menekültek
visszatelepülésével
sem lehet számolni. Következésképpen a támogatási
igények növekedése várható . A vizsgálati
tozások
tapasztalatok,
valamint a menekültügyben bekövetkezett vál-
egyaránt sürgetik egy koncepeionális - a külföldiek jogi helyzeté-
nek rendezésén alapuló -differenciált támogatási rendszer bevezetését . Ennek kidolgozása nagymértékben igényli a menekültügyben érintett tárcák és országos hatáskörü szervek hatékony közremüködését, továbbá várhatóan az MT rendelet módositását is szükségessé teszi . Ezzel párhuzamosan a feltárt hiányosságok megszüntetése sem maradhat el, mivel átmenetileg sem nél külözhető
ges
követelmény az Alapból igényelt támogatások megalapozottsága, a ténylekiadások és bevételek jól
követhető
vezett információs hálózat és a hat ékony pot
kezelő
tárca hatáskör ében
pontos nyilvántartása , a jól szerellenőrzés .
Ezek rendezése az Ala-
elvégezhető .
III. JAVASLATOK
1. A Kormány a menekültügy többcsatornás költségvetési támogatásának elkerülése
és
a költségvetési támogatás elfogadható határok között tar tása
érdekében tegyen javaslatot a Magyar Köztársaság menekültügyi stratégiájára, az ahhoz i gazodó differenciált támogatási rendszerre . 2 . A liberális vízumkiadás következtében és a célországok befogadó készségének hiányában Magyarországon rekedt afrikai (szomáliai, angolai stb . ) állampolgárok ügyét a költs égvetést legjobban kímélő megoldással soron kívül
r ende zni
kell .
- 19 -
3. A Belügyminisztérium ve zetése gondoskodjon - a
menekültügy
irányításában
együttműködéséről,
résztvevő
szakszolgálatok eredményesebb
a szabályozások elóKészítésének
megfelelő
koor-
dinálásáról; - az
alapkezeléssel,
nyilvántartási ti
felhasználással kapcsolatos pénzügyi szabályok és
előírások
betartásának rendszeres, hatékony felügyele-
ellenőrzéséről.
4. A Belügyminisztérium menekültügy irányításában érintett .szervei - intézkedjenek rítésére
annak érdekében, hogy a kiadások Alapból
történő
megté-
irányuló igénybejelentések indoklásai érdemi döntésre alkal-
mas információkat tartalmazzanak; - vizsgálják felül a menekültek lakásszerzési támogatásához nyújtott kamatmentes
kölcsönök pénzintézeti folyósításával kapcsolatos szabályo-
zást, a kölcsöntartozások nyilvántartási rendj ét. 5 . A menekültügyi számítógépes információs hálózat szolgáltatásaiban a felhasználói indoko l t tettel
igények összhangját a BM Menekültügyi Hivatal koordinálásával megteremteni .
a
Az eszközbeszerzések
kapacitáskihasználtság
előrehaladottságára
értékelésének függvényében
továbbfejlesztés irányáról dönteni.
Budapest, 1990. június
"
"
~~/r~ dr. Hagelmayer István
tekin-
célszerű
a
l.sz.melléklet
A LETELEPEDÉSI ALAP FORRÁSAI adatok ezer Ft-ban FORRÁS MEGNEVEZÉSE
1988.évben l989.évben
Összesen Ft
Ft
Ft
3oo.ooo
3oo.ooo
6oo.ooo
789
2o1
99o
Befizetések OTP kamata
51
149
2oo
l988.évi maradvány kötvényvásárlással történt hasznositásából
-
lo.693
lo.693
3ll.o43
611.883
)t
Állami költségvetés
Magánszemélyek, jogi személyek befizetései
Ö S S Z E S E N:
Megjegyzés :
Jt
3oo.84o
.
1989 évre jóváhagyott összeg lao M~ volt. A további 2oo M ~ - az ENSZ átutalások késedelme miatt - a PM letéti számlájáról visszafizetési kötelezettség mellett előlegezett összeg.
,.
2.sz.melléklet A LETELEPEDÉSI ALAP FELHASZNÁLÁSA adatok ezer Ft-ban 1988.évben
MT RENDELET SZERINTI FELHASZNÁLÁSI JOGCIMEK
%
Ft
a./
Befogadó állomások átmeneti szálláshelyek létesítése, fenntartása
b. /
Gyermekek bölcsódei, óvodai, iskolai elhelyezése
c./
Egészségügyi és társadalombiztosítási ellát ások
d./
ös s z e s e n
1989 .évben %
Ft
~ó
Ft ~
6.343
ll
195
o,3
ll 8. 282
22,8
124.625
21,6
1.627
o,3
1.822
o,3 3,2
6.382
ll
12.268
2,4
18.65o
Rendszeres és rendkivüli szociális segély, nevelési és gyámügyi segély
15 . 622
27
43.o44
8,3
58 . 666
e./
Gyermekes családok egyszeri letelepedési segélye
lo.oo6
17, 3
64.513
12,4
74.519
f./
Lakásszerzéshez nyujtott helyi tanácsi támogatás
2. 527
4,4
2ll.ll4
L~ o, 7
213 . 641
.
·~-·
~
lo ,2 ~
l3,o ~~
--- - --·---- ----- ------·
---- -
37,o
~
g./
Egyéb - ügyintézéssel, ellátással és letelepedéssei kapcsolatos - kiadások
16 .8o4
29, o
68.235
13,1
85.o39
14,7
57.879
l oo,o
519.o83
l oo,o
576.962
loo ,o
Ö S S Z E S E N: %
Megjegyzés:
lo,o
l oo,o
9o,o
a téves visszaigénylési jogcim-besorolások miatt nem tekinthető pontos adatnak ~~ a tényleges felhasználás la M~~a l kevesebb, mert a lakáscélu felhasználást terheli a ~
előleg .
fővárosnak
biztositott