JELENTÉS a kötött felhasználású önkormányzati támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a kötött felhasználású önkormányzati támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről

2002. szeptember

0234

Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Az ÁSZ 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatósága Nagy József főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Turnheimné Lakos Zsuzsa osztályvezető főtanácsos A helyszíni vizsgálati jelentések feldolgozásában összefoglaló elkészítésében közreműködött:

és

az

Ambrus Lajos számvevő tanácsos – tanácsadó dr. Klapcsik László számvevő tanácsos dr. Pál Lehelné számvevő tanácsos Az ellenőrzésben tartalmazza.

résztvevők

névsorát

az

1.

sz.

melléklet

Az ÁSZ által a témában eddig készített jelentések: A helyi önkormányzatok által igényelhető 1996. évi központosított előirányzatok felhasználásának ellenőrzése (V-1002/1997. A Parlament számítógépes hálózatán a vizsgálat fájl neve: 0389J000). A helyi önkormányzatok által igényelhető 1997. évi központosított előirányzatok felhasználásának ellenőrzése (V-1002/1998. A Parlament számítógépes hálózatán a vizsgálat fájl neve: 9824J000).) A helyi önkormányzatok által igényelhető 1998. évi központosított előirányzatok felhasználásának ellenőrzése (V-1002/1999. A Parlament számítógépes hálózatán a vizsgálat fájl neve: 9921J000). A kötött felhasználású és a működési forráshiányra biztosított önkormányzati támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése (V-1002/2001. A Parlament számítógépes hálózatán a vizsgálat fájl neve: 0122J000).

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

A jelentésben alkalmazott rövidítések:

Gyvt.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Áht.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

Kt.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

Sztv.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény

NKÖM

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

ISM

Ifjúsági és Sportminisztérium

OM

Oktatási Minisztérium

ÁSZ

Állami Számvevőszék

TÁH

Területi Államháztartási Hivatal

V-1004-42/2002. TSZ: 602

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. Központosított előirányzatok 1.1. A pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása 1.2. Gyermek és ifjúsági feladatok ellátásának támogatása 1.3. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 1.4. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása 1.5. Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz 1.6. Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok számára 1.7. Önkormányzati kincstárak támogatása 1.8. A települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása

5 14 14 14 15 16 16 17 17 17 18

2. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére és a közcélú foglalkoztatáshoz biztosított állami támogatások. 2.1. Kiegészítő családi pótlék 2.2. Időskorúak járadéka 2.3. Rendszeres szociális segély 2.4. Személyes szabadságukban korlátozottak kárpótlása 2.5. Közcélú foglalkoztatás támogatása

18 19 23 26 30 30

3. Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 3.1. A pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása 3.2. A pedagógusok szakkönyv-vásárlásának támogatása 3.3. A tanulók tankönyv-vásárlási támogatása 3.4. A diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása

34 34 39 42 45

4. A lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása

47

5. A támogatások önkormányzatok által történő ellenőrzése

50

1

.

JELENTÉS a kötött felhasználású önkormányzati támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről Bevezetés Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatok finanszírozásához 2001. évre összesen 100 705,9 millió Ft normatív, kötött felhasználású támogatást (82 536,9 millió Ft állami támogatást és 18 169,0 millió Ft normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadót), valamint 15 490,5 millió Ft központosított előirányzatú költségvetési támogatást biztosított. A helyi önkormányzatoknál a részletes vizsgálat a normatív kötött felhasználású támogatások 11 jogcíméből a költségvetési előirányzatok teljes összegének 72,5%-át kitevő 7 (pedagógus szakvizsga és továbbképzés, pedagógusok szakkönyvvásárlása, tanulók tankönyvvásárlása, diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása, lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása) jogcímre terjedt ki, amelyek 2001. évi teljesítését a 2. sz. melléklet mutatja be. A központosított előirányzatokhoz kapcsolódóan csak az egyes előirányzatok elosztásához kapcsolódó minisztériumi döntések ellenőrzésére került sor. Ezen előirányzatok teljesítési adatait a 3. sz. melléklet tartalmazza. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: • érvényesült-e az állami támogatások feltételrendszerének jogcímenkénti szabályozása és a kapcsolódó ágazati-szakmai előírások közötti összhang; • a központi költségvetésből a meghatározott egyes konkrét feladatokra, illetve célokra biztosított támogatások mennyiben elégítették ki a jogos igényeket; • a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e az állami támogatások igénylése, felhasználása és elszámolása; • az önkormányzatok belső és intézményi ellenőrzése vizsgálta-e érdemben a támogatások igénylését és elszámolását. A költségvetési támogatások igénybevételének és elszámolásának vizsgálatára az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. §. (5) bekezdése és az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §. (3) bekezdése

3

alapján, döntően törvényességi, szabályszerűségi szempontok szerint a 2001. évi zárszámadás ellenőrzéséhez kapcsolódóan került sor. Helyszíni ellenőrzést folytattunk a Pénzügy és a Belügyminisztériumban, illetve egyes központosított előirányzatok elosztásával összefüggésben a Nemzeti Kulturális Örökség, valamint az Ifjúsági és Sportminisztériumban, továbbá az ország 18 megyéjében, összesen 68 települési önkormányzatnál. A Szociális és Családügyi, valamint az Oktatási Minisztériumnak – mivel a vizsgált támogatási formákat e helyeken a 2001-2002. évi költségvetés tervezésekor már ellenőriztük – csak megállapításaink összegzéséről adunk tájékoztatást. A vizsgálat során 119 önkormányzati intézmény – témához kapcsolódó – ellenőrzését végeztük el. A vizsgálandó önkormányzatok kijelölésénél alapvető szempont volt, hogy az eddig kevésbé ellenőrzött kisvárosok, nagyközségek, községek támogatásigényléséről és felhasználásáról ellenőrzési tapasztalatokat szerezzünk. A vizsgálathoz olyan önkormányzatokat választottunk, amelyeknél az elmúlt években ugyanezekben a témákban, a tárgyévben pedig átfogó ellenőrzést nem végeztünk. A jelentésben példaként megjelölt önkormányzatok az adott megállapítást nagyságrend, területi elhelyezkedés szempontjából reprezentálják.

4

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ÁSZ önkormányzati ellenőrzései az elmúlt évek során rendszeresen kiterjedtek az állami támogatások kiegészítő elemeként működő központosított előirányzatok igénylésének és felhasználásának ellenőrzésére, melynek alapján felhívtuk a figyelmet azok önkormányzati forrásszabályozásban betöltött funkcióbeli és az egyes támogatási formák egyéb szabályozásbeli problémáira. Javaslatainkat is figyelembe véve a központosított előirányzatok száma lecsökkent, s mára főleg az önkormányzatok kisebb körét érintő egy-egy probléma megoldását segítik, jórészt pályázati úton. Ezzel egyidejűleg megnövekedett a normatív, kötött felhasználású támogatások költségvetési súlya, így e támogatások igénylése és felhasználása szabályszerűségének ellenőrzése is kiemelt helyet kapott ellenőrzéseink között. A központosított előirányzatokkal összefüggő vizsgálatunk elsősorban a pályázatot kiíró, azokat elbíráló bizottságok, minisztériumok döntés-előkészítő munkájának szabályszerűségére terjedt ki. Az érintett minisztériumokban ellenőrzött 8 jogcímnél az igénybevétel, a felhasználás és az elszámolás feltételeit meghatározták, a pályázatok feldolgozásába, döntésre való előkészítésébe háttér intézményeket, szakmai kuratóriumokat vontak be. A támogatott célok – két minisztérium kivételével – a költségvetési törvényben rögzítettekkel azonosak voltak, a támogatás odaítéléséről az arra felhatalmazottak döntöttek. Az Ifjúsági és Sportminisztériumban a gyermek és ifjúsági feladatok támogatására tervezett előirányzat egyharmada esetében a tárcaközi bizottság nem tárgyalta a támogatás felosztását és az nem önkormányzati, hanem minisztériumi feladatok megvalósítását szolgálta. Ezzel megsértették az Áht. azon előírását, amely szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás előirányzatát sem kizárólag önkormányzati feladatok megoldásához használták fel, ugyanis a NKÖM ebből biztosította az egyházi intézmények hasonló feladatainak támogatását is. A központosított előirányzatok évközi módosításai a tervezés nem kellő megalapozottságára hívják fel a figyelmet. A normatív, kötött felhasználású támogatások elsősorban az önkormányzatok közoktatási és szociálpolitikai feladataihoz rendeltek – csak az adott célra felhasználható – forrásokat. Az átengedett személyi jövedelemadóból finanszírozott támogatásokat is figyelembe véve a 2001. évi 100,7 milliárd Ft-os előirányzatnak – a közcélú foglalkoztatás támogatásával együtt – 70%-át a szociális jellegű jövedelempótló támogatások, míg közel 15%-át a közoktatáshoz kapcsolódók teszik ki. A szociális jellegű kötött felhasználású normatív támogatások súlya az önkormányzatoknak biztosított költségvetési források között folyamatosan növekszik, ami elsősorban a rendszeres szociális segélyezés jogszabályi feltételrendszerének változásával függ össze. A támogatás elszámolásával összefüggő változások követése és a közcélú foglalkoztatással kapcsolatos feladatok meg5


oldása nem volt problémamentes. Az ellenőrzés az ellátások helytelen megállapítása, folyósítása, a szabályozástól eltérő igénylés, a közcélú foglalkoztatásnál a bizonylatokkal nem igazolt felhasználás miatt állapított meg az önkormányzati elszámolásokhoz képest eltérést. A gyermekvédelmi támogatás elnevezése 2001. január 1-től kiegészítő családi pótlékra módosult, a jogosultság feltételei, a megállapítás szabályai viszont változatlanok maradtak. Az önkormányzatok a vizsgált minta 96%-ában a kiegészítő családi pótlék megállapításánál a központi és helyi szabályokat figyelembe véve jártak el. Az előző évekhez hasonlóan problémát jelentett a nagykorúak támogatására vonatkozó szabályok értelmezése. A Gyvt. 2003. január 1-jén hatályba lépő módosításánál a korábbi elvek mentén a szabályozás árnyaltabb, az érintettek számára kedvezőbb lett, de a továbbiakban problémát okoz az önkormányzatoknak, hogy különbséget tesz a közoktatásban résztvevő, illetve a felsőfokú tanulmányokat végzők támogatási feltételei között. Ez utóbbiak esetében a hibalehetőség csökkenne, ha nem tennének különbséget a támogattak között a látogatott oktatási intézmény alapján. Az önkormányzatok a veszélyeztetett gyermekeknek a kiegészítő családi pótlékot természetbeni ellátás formájában állapítják meg, amely leggyakrabban a gyermekintézményi térítési díjak kifizetését, a tankönyvek árának kiegyenlítését jelenti. A pénzbeli és természetbeni támogatás különbözetét az önkormányzatok kifizették. Az egyszeri kiegészítő családi pótlékot a tanulói, hallgatói jogviszony igazolása alapján fizették ki az arra jogosultaknak. A jogosultság feltételeiben bekövetkezett változások figyelemmel kísérése érdekében az önkormányzatok a Gyvt-ben előírt évenkénti felülvizsgálatokat elvégezték, amelyeket megfelelően dokumentáltak. Visszamenőlegesen nem vizsgálták viszont a feltételek – elsősorban a jövedelem – változásának időpontját, így a bejelentési kötelezettség elmulasztását sem. Az állami hozzájárulás igénylése során az önkormányzatok harmada csak részben felelt meg a jogszabályi követelményeknek. Az ellenőrzött önkormányzatok 72%-a igényelt időskorúak járadéka jogcímen támogatást. A járadékosok számának csökkenése 2001. évben is folytatódott. Az ellenőrzött megállapító határozatok 95%-a szabályszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő volt. A feltárt hiányosságok a járadék szabályozástól eltérő mértékére, illetve a havi jövedelem helytelen megállapítására voltak visszavezethetők. Az önkormányzatok az Sztv. által előírtak ellenére teljes körűen nem tettek eleget a hagyatéki teher bejelentési és az ebből származó igényérvényesítési kötelezettségnek. Az indokolt esetek közel felénél történt meg a bejelentés, az elmaradás oka a hibás helyi szabályozás és az előírások téves értelmezése volt. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya az egyes települések között nagyobb eltéréseket mutat, ami nem kis részben az eltérő munkaerőpiaci helyzetre vezethető vissza. Az önkormányzatok a segély iránti kérelem beadásakor figyelemmel kisérték a jogszabályban előírt feltételek teljesülését, de a csatolt mellékletek a vizsgált esetek 40%-ában nem voltak teljes körűek. Az ellátás megállapítása az ellenőrzött minta 90%-ában a szociális törvényben és a helyi rendeletben foglaltak szerint történt. Az önkormányzatok ötöde nem kí-

6


sérte figyelemmel a folyósítás-megszüntetés időpontját érintő jogszabály változást, ezért jogalap nélküli többlet kifizetéseket állapított meg az ellenőrzés. Nem volt teljes körű a segélyezettek Sztv-ben előírt foglalkoztatása, az ellenőrzött létszám 42%-át foglalkoztatták közhasznú vagy közcélú munkával. A munka elmaradásában objektív és szubjektív okok – szervezési hiányosságok, a segélyezettek munkára való alkalmatlansága, megfelelő munka hiánya – egyaránt közrejátszottak. Az önkormányzatok a foglalkoztatás ideje alatt a segély folyósítását a szabályoknak megfelelően szüneteltették. Az évenként előírt felülvizsgálatot a kiválasztott minta 77%-ában végezték el, annak végrehajtása megfelelő volt. Az indokolt esetekben a jogosulatlanul igénybe vett ellátásokat – 4 önkormányzat kivételével – visszakövetelték, a visszafizetett összegekre jutó állami támogatást a központi költségvetés felé rendezték. Állami támogatást csak a tényleges segélyezés időtartamára igényeltek, más támogatási jogcímekkel való egyidejű igénybevételre nem került sor. Az önkormányzatok által az aktív korú nem foglalkoztatott segélyezettek számára szervezett közcélú foglalkoztatás kiadásait a központi költségvetés megtéríti. A normatív kötött felhasználású támogatás esetében a foglalkoztatás feltételeit, az elszámolható kiadások körét központilag nem szabályozták, ezt helyileg is csak az ellenőrzött önkormányzatok fele tette meg. Közcélú foglalkoztatást jellemzően település-fenntartási feladatok ellátására szerveztek. Az önkormányzatok 71%-ánál a foglalkoztatás napi 8 órában történt, a munkavégzés ideje 30 naptól egy éven túli időtartamig terjedt. A szervezés-irányítást 91%-ban az önkormányzati hivatalok keretein belül látták el. Szabályozás hiányában eltérő volt – 4 önkormányzatnál teljesen hiányzott – a munkavégzés teljesítésének dokumentálása. A kifizetési kötelezettséggel terhelt napokról az önkormányzatok közel harmada az előírt nyilvántartást nem vezette, tizedénél az állami hozzájárulás igénylése nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek A támogatást csak a közcélú foglalkoztatás napjaira vették igénybe. Az igénybe vehető támogatási összeget a költségvetési törvény településenként maximálta, ezért voltak olyan önkormányzatok, amelyek keretük kimerülését követően nem tudtak több foglalkoztatást biztosítani. A közcélú munkát szervező 55 önkormányzat a keret 64%-át vette igénybe, amely mögött 4 és 100% közötti felhasználások vannak; a támogatás előirányzatának országos szintű maradványa 43,7%. Az önkormányzatok 56%-a mutatta ki számvitelében elkülönítetten a ráfordításokat. Előírás hiányában az ellenőrzés a munkavégzéssel összefüggésben levő, bizonylatokkal igazolt valamennyi kiadás elszámolását elfogadta, amelyből a bérek és közterhek aránya 90,8%-ot tett ki. Az önkormányzatok a közoktatáshoz kapcsolódó kötött felhasználású támogatásokat alapvetően rendeltetésüknek megfelelő célokra használták fel. E támogatások szabályozása nagyon aprólékos, ugyanakkor nincsenek teljesen összhangban az ágazati, a költségvetési és a beszámolási előírások. A bonyolult, egyes kérdésekben nem egyértelmű szabályozás és annak felületes ismerete a támogatások helyes megállapítását és annak célszerű felhasználását és elszámolását számottevően nehezítette. A támogatások fajlagos mértékének csökkenő tendenciája, vagy nem inflációkövető megállapítása miatt a feladatellátási kötelezettség teljesítéséhez a helyi források eddiginél nagyobb mértékű

7


bevonására volt szükség, ezért a felhasználási kötöttség további fenntartása nem minden jogcímnél szükséges. A támogatási jogcímek mindegyikénél állapított meg hibát, hiányosságot az ellenőrzés. Ennek oka abban keresendő, hogy a támogatási rendszer sokrétű, esetenként még azonos megnevezésű mutatók (pl. pedagóguslétszám) kiszámítására is eltérő és/vagy többféle (jogosultsági, kifizetési) feltételeket tartalmaz. Emellett a felhasználási kötöttség miatt olyan kiterjedt analitikus nyilvántartási rendszerek vezetését igényli, amelyek adatait a számvitel közvetlenül nem biztosítja, s a szabályozást tartalmazó rendelkezések sem adnak mintát, vagy megfelelő leírást azok kialakításához. Az önkormányzatok és intézményeik a személyi feltételeket tekintve sem kellően felkészültek e bonyolult rendszerek hibamentes alkalmazására. Az önkormányzatok elsősorban a mutatószám elszámolására koncentrálva, az intézményi elszámolások nem megfelelő elkészítése, vagy részleges figyelembevétele mellett, a dokumentumok tartalmi ellenőrzése nélkül szerepeltették a támogatások cél szerinti felhasználási összegét az éves költségvetési beszámolóban. A pedagógus szakvizsga és továbbképzés költségeinek 1997-től bevezetett központi költségvetési támogatása a pedagógusok számára kiemelkedő jelentőségű, hiszen ösztönzést, részleges finanszírozási garanciát, illetve lehetőséget biztosított szaktudásuk korszerűsítésére és fejlesztésére. A támogatás fajlagos összegének csökkentése, a részvételi- és tandíjak dinamikus emelkedése következtében az önkormányzatok és intézményeik biztosították a továbbképzések fedezetének egyre nagyobb hányadát. A költségvetési évhez igazodó egyenletes finanszírozás és a tanévekre készített beiskolázási tervek közötti összhang megteremtése nehézkes, jelentősen növeli a nyilvántartási és elszámolási feladatokat, ezért az önkormányzatok és intézményeik folyamatosan térnek át a költségvetési évi finanszírozásra. A továbbképzést szabályozó kormányrendeletben az ötéves továbbképzési programra, az éves beiskolázási tervre és a támogatásfelhasználás tartalmi követelményeire vonatkozó előírások egy részét a közoktatási intézmények nem tudták megfelelően teljesíteni. Az állami támogatás mutatószámát és annak összegét az önkormányzatok 2/3-a helyesen állapította meg, az intézmények támogatás-felhasználása összességében (96,6%-ban) összhangban volt a jogszabályi feltételekkel. Az átlagos pedagóguslétszám helytelen megállapítása, a korlátozásokat figyelembe nem vevő és a céltól eltérő felhasználás, illetve a feladattal terhelten a következő évre átvitt támogatás megalapozatlansága vagy fel nem használása miatt állapított meg eltéréseket az ellenőrzés. A szűkülő központi támogatási lehetőség mellett a felhasználási szabályok megkötései, valamint az elszámolással és nyilvántartással kapcsolatos gyakorlati problémák felvetik a támogatási jogcím szabályozása egyszerűsítésének és korszerűsítésének szükségességét. A pedagógusok szakkönyvvásárlása támogatásának jelenlegi bonyolult szabályozását a közoktatási intézmények nem ismerik pontosan. Nehézkesen kezelhető és bonyolult a jogosultság alapjául szolgáló számított létszám meghatározása, az évközi lemondási kötelezettség teljesítése, a kifizetési feltételek követése, jelentős adminisztrációval jár a könyvvásárlási számlák összegyűjtése, felülvizsgálata. A „szakirodalom” – a Kt., a kapcsolódó 20/1997. (II.13.)

8


Korm. rendelet és az ágazati minisztérium kiadványai és állásfoglalásai szerint egyaránt – túlságosan tág és széleskörűen értelmezett fogalom. A jelenlegi feltételek mellett nincs egyértelműen biztosítva, hogy a pedagógusok valóban az általuk oktatott tantárgyakhoz, vagy a továbbtanulásukhoz kapcsolódó szakkönyveket, tanári oktatókönyveket, segédkönyveket vásárolják meg a támogatásból. A mutatószám számításával összefüggő ismeretek hiánya miatt az évközi támogatás lemondási kötelezettségének az érintett önkormányzatok 69%-a nem, vagy csak részlegesen tett eleget, s ezek 41%-a az éves költségvetési beszámolójában sem rendezte maradéktalanul a mutatószám eltérés különbözetét. A számvevők e támogatás mutatószámát az ellenőrzött települések 30%-ánál bírálták felül az önkormányzati elszámoláshoz képest, az eltérések számos okát hozták felszínre. A támogatási lehetőséget az ellenőrzött önkormányzatok 54%a – a szakirodalom tág értelmezési lehetősége ellenére – nem használta ki maradéktalanul. A számított pedagóguslétszám helytelen megállapítása, a korlátozásokat figyelembe nem vevő és a céltól eltérő felhasználás, vagy a cél szerinti felhasználás hiánya, illetve a feladattal terhelten a következő évre átvitt támogatás megalapozatlansága miatt állapított meg eltéréseket az ellenőrzés. E jogcímnél eldöntendő kérdés, hogy a támogatás célja a pedagógus oktató munkájához, továbbtanulásához közvetlenül szükséges szakkönyvek beszerzésének elősegítése, vagy a pedagógusok kereset-kiegészítés jellegű, az általános műveltség gyarapítását szolgáló könyvvásárlási lehetőségének biztosítása. A tanulók tankönyvvásárlására biztosított központi költségvetési támogatásból legalább 25%-ot az erre vonatkozó jogszabályok szerint – a valós szükségletektől függetlenül – tartós tankönyv, segédkönyv (2002-től ajánlott és kötelező olvasmányok) vásárlására kell felhasználni. Ennek az előírásnak, valamint a tanulók szociális helyzetének felmérésével kapcsolatos kötelezettségnek az önkormányzatok, illetve intézményeik 48%-a nem tett eleget. Véleményük szerint a tartós tankönyvekre nincs igény, a tankönyvek nagy részének munkatankönyv jellege, az ábrák, képek cserélődése, más oldalra helyezése nehezíti a korábbi évi kiadású könyvek használatát, s kötésük minősége is megakadályozza a többszöri használatot. A több helyen a helyi források bevonásával, az iskolai tanulók egy részére, vagy teljes körére kiterjesztett ingyenes tankönyvellátás is a tartós tankönyvbeszerzés ellen szól. Az önkormányzatok a központi támogatást differenciálás nélkül adták át intézményeiknek, amelyeknek 67%-a szintén differenciálás nélkül biztosította azt a tanulók részére. Az intézmények egyharmadánál közel azonos arányú volt a tankönyvcsomag árához igazodó és a szociális helyzetet figyelembe vevő elosztás. A tanulók közvetlen tankönyvvásárlási támogatásának átvételére, egységes dokumentálására nincs szabályozás vagy ágazati iránymutatás, ezért a támogatás átvétele sokszor csak közvetett módon volt bizonyítható. Az intézményi könyvbeszerzések okmányokkal történő alátámasztása nem minden intézménynél volt megfelelő. Az ellenőrzött önkormányzatok, illetve intézmények a tankönyv-ellátást számvitelükben nem mutatták ki, mivel nem végeznek kereskedelmi tevékenységet, ennek ellenére – a kötelezettségvállalás és a pénzügyi folyamatok átláthatósága érdekében – legalább költségvetésen kívüli átfutó té-

9


telként szerepeltetni kellene a pénzügyi lebonyolítást az iskolák költségvetésében. Az állami támogatás mutatószámát és annak összegét az önkormányzatok 52%-a nem az előírásoknak megfelelően állapította meg. A támogatás felhasználása összességében összhangban volt a jogszabályi feltételekkel. A helytelen tanulólétszám alkalmazása, a céltól eltérő felhasználás, vagy a cél szerinti felhasználás hiánya miatt eltéréseket állapított meg az ellenőrzés. Az önkormányzatok és intézményeik a mutatószám alapján őket megillető támogatási összeget csak 97,2%-ban tudták kihasználni annak ellenére, hogy négyötödük további – a támogatási összeg 56%-át kitevő – helyi forrásokat biztosított a tanulók tankönyv ellátásának támogatásához. A tankönyvtámogatás társadalmi elfogadottsága miatt a felhasználási kötöttség további fenntartása nélkül is elérheti célját e támogatási forma. Az önkormányzatok a diáksporttal kapcsolatos helyi szabályokat, az elszámolható költségek körét, a vezetendő nyilvántartás tartalmát, formáját nem alakították ki. A támogatás az intézményi költségvetésekben jellemzően nem szerepelt elkülönítetten. A felhasználásról nyilvántartást nem vezettek, a cél szerinti felhasználás igazolásához szükséges bizonylatokat az ellenőrzés részére gyűjtötték ki. A szabályozásból nem állapítható meg, hogy a kötött felhasználású normatív támogatásból finanszírozhatók-e felhalmozási kiadások, milyen arányban, milyen feltételek teljesülése mellett. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol a támogatás 70-90%-át a testnevelő tanárok munkájának díjazására fordították, az állami hozzájárulás a közoktatási törvény szerint kötelezően ellátandó feladat finanszírozását segítette. Az ellenőrzés a mutatószám helytelen megállapítása és/vagy a cél szerinti felhasználás hiánya miatt állapított meg eltéréseket. A települési folyékony hulladék ártalmatlanítása jogcímen rendelkezésre álló központi támogatáshoz kapcsolódóan az önkormányzatok még nem tettek maradéktalanul eleget a hulladékgazdálkodásról, valamint közszolgáltatási díj megállapításáról szóló jogszabályok alapján előírt rendeletalkotási kötelezettségüknek. Bár a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásai a nagyobb településeken 2002. január 1-től, a kisebbeken pedig 2003-tól kötelezőek, e támogatás igénybevételének az átmeneti időszakban is feltétele a közszolgáltatásról való szervezett gondoskodás. Annak ellenére, hogy a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása országosan nem túl jelentős – vízbázis- és környezetvédelmi szempontból azonban egyaránt kiemelt fontosságú –, és a folyamatban levő csatorna beruházásokkal nagyságrendje tovább csökken, nem lehet eltekinteni az igénybevételi feltételek meglététől és a felhasználás dokumentálásától mindaddig, amíg e támogatást felhasználási kötöttséggel biztosítja a központi költségvetés. A nem megalapozott támogatás igénylés és a cél szerinti felhasználás hiánya miatt állapított meg eltéréseket a vizsgálat. A vizsgált támogatási jogcímeket – egy település kivételével – az ÁSZ korábban nem ellenőrizte az érintett önkormányzatoknál, a könyvvizsgálati jelentések idevonatkozó eltérést nem tártak fel. A felügyeleti és a belső ellenőrzési rendszer elemei nem, vagy nem kielégítően működnek, amelynek okai a nem megfelelő szemléletben, a mennyiségi és a minőségi létszámgondokban jelölhe-

10


tők meg. A városi önkormányzatok felügyeleti vagy belső ellenőrzés keretében jelentés, jegyzőkönyv felvételével végeztek ellenőrzéseket, amelyek elsősorban a mutatószám elszámolás helyességének megállapítására terjedtek ki, de nem, vagy csak részlegesen foglalkoztak a cél szerinti felhasználással. A kisebb önkormányzatok belső ellenőrt nem alkalmaztak sem osztott munkakörben, sem társulási formában. A munkafolyamatba épített ügyintézői és a vezetői ellenőrzés nem volt megfelelő hatásfokú, érdemi-tartalmi ellenőrzést nem jelentett. A részben önállóan gazdálkodó intézmények gazdasági feladatait az önkormányzatok hivatalai az intézmények vezetőinek bevonásával látják el, ezért e többlépcsős munkafolyamatba épített ellenőrzés rendkívül időigényes. A normatív kötött felhasználású támogatások mindegyikét Ft-ban kell igényelni és elszámolni. Ennek ellenére az egyes jövedelempótló ellátások, valamint a közcélú foglalkoztatás központi támogatásának elszámolását ezer Ft-ban tartalmazza a költségvetési beszámoló 33. űrlapja, míg az 51. űrlapon a többi normatív kötött felhasználású támogatás elszámolása Ft-ban történik. További ellentmondás, hogy a kötött felhasználású támogatások központi költségvetésbe visszajáró és onnan pótlólag kiutalandó összegeit a két űrlap ellentétes előjellel szerepelteti. Ezek a beszámoló elkészítése, ellenőrzése során gondot okoztak. Az éves költségvetési beszámoló 33. űrlapján szereplő 2001. évi normatív kötött felhasználású támogatások eltéréseit a 4. számú melléklet jogcímenként, az 5. számú melléklet önkormányzatonként mutatja be. Felülvizsgálatunkkal az önkormányzatok elszámolásához viszonyítva 6 önkormányzat részére 390 ezer Ft pótlólag kiutalandó, míg 6644 ezer Ft 44 önkormányzat által visszafizetendő. Az 51. űrlapon szereplő vizsgált 2001. évi normatív kötött felhasználású támogatások eltéréseit a 6. számú melléklet jogcímenként, a 7. számú melléklet önkormányzatonként mutatja be. Ezek szerint az önkormányzatok elszámolásához viszonyítva 9 önkormányzat részére 144 ezer Ft pótlólag kiutalandó összeget és 50 önkormányzat által 4383 ezer Ft központi költségvetésbe visszafizetendő támogatást állapítottak meg a számvevők. Ezen felül a 2000. XII. 31-én feladattal terheltként elszámolt, 28 önkormányzat által 2001. évre áthozott 4402 ezer Ft támogatásból a cél szerinti felhasználás hiánya miatt a 8. számú mellékletben részletezet jogcímek szerinti összetételben 6 önkormányzat által 320 ezer Ft központi költségvetésbe visszafizetendő összeg is megállapításra került. A vizsgálati megállapítások alapján több intézkedés megtételét javasoltuk az önkormányzatoknak. Ezek jelentős része a támogatási jogcímekhez kapcsolódó helyi rendeletek, szabályzatok központi szabályozással összhangban lévő pontosítására, az analitikus nyilvántartások kiegészítésére, pótlására, a támogatás igénylés és elszámolás megalapozottságát szolgáló egyeztetések elvégzésére, a felügyeleti és a belső ellenőrzésnek a támogatások elszámolásával kapcsolatos teendőire, a megállapított támogatás eltérések rendezésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódóan további javaslatokat tettünk: • a szociális ellátások elmaradt felülvizsgálatainak pótlására, a rendszeres szociális segélyezettek esetében a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésére, 11


közcélú foglalkoztatással kapcsolatban a munkavégzés feltételeinek helyi szabályozására, a tevékenység dokumentálását szolgáló nyilvántartások vezetésére, a kiadások számvitelben való elkülönítésére; • a pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatásával kapcsolatban a középtávú továbbképzési programok és a beiskolázási tervek felülvizsgálatára, aktualizálására, kiegészítésére és módosítására, az előző évről feladattal terhelten áthozott támogatás elkülönített kezelésére; • a pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatása esetében a jogosultsági és kifizetési feltételek név szerinti dokumentálására, a lemondási kötelezettség teljesítésére; • a tanulók tankönyvvásárlási támogatása esetében az átvétel egyértelmű dokumentálására, a támogatás legalább 25%-ának tartós tankönyvre, segédkönyvre fordítására, ezek körének nevelőtestületi jóváhagyására. A vizsgálati megállapításokkal az ellenőrzött önkormányzatok egyetértettek, észrevételt nem tettek, a feltárt hiányosságok kiküszöbölése érdekében készített intézkedési tervét már – a helyszíni vizsgálat befejezését követő hónapban – 16%-uk megküldte. Mindezeket figyelembe véve vizsgálati tapasztalataink alapján a következő javaslatokat tesszük a Kormánynak: 1.

Módosítsa a kiegészítő családi pótlék megállapításának szabályozását úgy, hogy az a támogatásban részesíthető nagykorúak közül a felsőfokú tanulmányokat folytatókra vonatkozóan se legyen hátrányosabb, mint a középiskolai tanulmányokat folytatók számára.

2.

Korszerűsítse – a cél szerinti felhasználás mellőzhető feltételei elhagyásával – a pedagógus-továbbképzésről, pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletet. Ehhez kapcsolódóan egyszerűsítse és pontosítsa a költségvetési törvényjavaslat elkészítése során a mutatószám meghatározását.

3.

Egyszerűsítse a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997.(II. 13.) Korm. rendelet 4-7. §-ai módosításával az igényjogosultság és kifizetés feltételeit, pontosítsa a szakirodalom meghatározását. a pénzügyminiszternek:

12

1.

Gondoskodjon a zárszámadás keretében a helyszíni vizsgálat által feltárt – az 5. és 7. számú mellékletekben felsorolt –, az éves költségvetési beszámolókban jogosulatlanul elszámolt támogatások és a pótlólagos járandóságok rendezéséről, valamint a 2000. évről feladattal terhelten áthozott, de jogszerűen fel nem használt – a 8. sz. mellékletben feltüntetett – közoktatási támogatások visszafizettetéséről.

2.

Kezdeményezze a 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelettel elrendelt költségvetési beszámoló nyomtatványgarnitúrájának pontosításával a 33. és 51. űrlapokon elszámo-


landó normatív kötött felhasználású támogatások eltéréseinek – mértékegységében és az előjel értelmezésében – azonos tartalmú bemutatását. Intézkedjen a feladattal terhelten előző évről áthozott támogatások felhasználásának a költségvetési beszámolóban történő elkülönített bemutatásáról. 3.

Adjon útmutatást az iskolai kötelezettségvállalás és a pénzügyi folyamatok átláthatósága érdekében az iskolák költségvetésében a tanulók tankönyvellátásával összefüggő bevételek és kiadások (a pénzügyi lebonyolítás) költségvetésen kívüli (átfutó) tételként történő elszámolásához, valamint a támogatás átvételének dokumentálásához.

4.

A központosított előirányzatok célszerű önkormányzati felhasználása érdekében a 2003. évi költségvetés tervezetének összeállítása során a szakminisztériumok bevonásával • határozza meg az eddigieknél konkrétabban, részletesebben a központosított előirányzatokból támogatott gyermek és ifjúsági feladatok körét, az elosztás feltételrendszerét; • egyértelműen szabályozza a nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartók érdekeltségnövelő támogatásának forrását. az oktatási miniszternek:

1.

Vizsgáltassa meg, hogy a tanulók tankönyvvásárlási támogatásából a tartós tankönyv, segédkönyv (illetve kötelező olvasmány) beszerezésére előírt legalább 25%os arány összhangban van-e az iskolák igényével és valós szükségleteivel; ennek alapján a támogatás megfelelő felhasználása érdekében mérlegelje a 25%-os arány mérséklését és/vagy az előírandó mérték be nem tartásának szankcionálását.

2.

Kezdeményezze a pedagógus szakvizsga és továbbképzés, valamint a pedagógusok szakkönyv-vásárlása támogatási jogcímek részletes szabályait tartalmazó kormányrendeletek egyszerűsítését, korszerűsítését, a támogatás felhasználására vonatkozó ágazati, költségvetési és beszámolási előírások összhangba hozását az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek:

1.

Kezdeményezze a közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás • településenkénti keretösszegére előírt korlátok feloldását; • igénybevétele során elszámolható kiadások köre, módja, a munkavégzés dokumentálása szabályainak meghatározását.

13

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

KÖZPONTOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATOK A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított támogatások eredeti előirányzata 15 490,5 millió Ft volt, amely az évközi új jogcímek miatti módosítások eredményeképpen – elsősorban az önkormányzatok által foglalkoztatott köztisztviselőknek és egyes közalkalmazottaknak biztosított bérpolitikai jellegű többlettámogatások hatására – 26 661,2 millió Ft-ra, 72,1%-kal növekedett. A költségvetésben az eredeti előirányzattal tervezett központosított előirányzati jogcímek – a létszámcsökkentéshez való hozzájárulás kivételével – fejezeti hatáskörben, a költségvetési törvény 49. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján módosultak. A módosítások elsősorban az előirányzat maradványok átcsoportosítására irányultak. A támogatási formába év közben bekerült hét új jogcím előirányzatát kormányhatározatokkal, az általános és a céltartalék terhére vagy letéti számláról, illetve fejezeten belüli átcsoportosítással biztosították. Erre felhatalmazást az Áht. 38. § (1) bekezdése, illetve a 39. § (1), (3) bekezdései, valamint a költségvetési törvény 49. § (5) bekezdése biztosított. Az előirányzat-módosítások összhangban voltak a törvényi felhatalmazással. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok módosított előirányzatának felhasználása 99,6%-ra, 26 555,8 millió Ft-ra teljesült, előirányzat túllépés egyetlen jogcímnél sem volt. A módosított előirányzat maradványa 105,4 millió Ft. A maradvány összegéből 89,7 millió Ftot, a módosított előirányzat 4,1%-át „az egyes rendszeres szociális ellátásban részesülők egyszeri juttatása” jogcím tett ki, a többi jogcím esetében nem számottevő. Az előirányzatok elosztására döntési hatáskörrel rendelkező költségvetési fejezetek döntéseikről folyamatosan értesítették az előirányzatokat kezelő Belügyminisztériumot, ahol a felhasználásról naprakész nyilvántartást vezetnek. A központosított előirányzatokhoz kapcsolódó ellenőrzésre a támogatások 50,6%-át kitevő 8 jogcímet érintően került sor az érintett minisztériumokban. A vizsgált jogcímek előirányzatának, felhasználásának alakulását a 3. sz. melléklet mutatja be. A felhasználásról a támogatott önkormányzatoknak a költségvetési beszámoló keretében, illetve néhány jogcím esetében külön megadott szempontok szerint kellett számot adni.

1.1.

A pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása Az eredeti előirányzat a két feladat között egyenlő arányban oszlott meg. Az igénybevétel, felhasználás, elszámolás szabályait tartalmazó felhívás szerint

14


benyújtott pályázatok alapján az illetékes Tárcaközi Bizottság tett javaslatot a támogatás elosztására, amelyet a belügyminiszter hagyott jóvá. A pincerendszerek veszélyelhárítási munkáira 108 önkormányzat kapott 500 millió Ft támogatást, megelőzési feladatok finanszírozására forrás hiányában nem kerülhetett sor. A partfal veszélyelhárítási munkákhoz 78 önkormányzat részesült ugyancsak 500 millió Ft állami hozzájárulásban, az igény azonban ennek több mint kétszerese volt. Az érintett önkormányzatoknak a támogatás felhasználásáról 2002. január 31-ig kellett beszámolniuk, ám ennek teljeskörüségéről a helyszíni vizsgálat során – részben a döntések elhúzódása miatt – még nem volt módunk meggyőződni.

1.2.

Gyermek és ifjúsági feladatok ellátásának támogatása A költségvetési törvény az önkormányzatok által ellátott gyermek és ifjúsági feladatok támogatására 160 millió Ft előirányzatot hagyott jóvá, az igénybevétel, felhasználás feltételeit azonban nem határozta meg. A szabályozás szerint a felhasználásról az Ifjúsági és Sportminisztérium által vezetett Tárcaközi Bizottság dönt. Az 1999. évtől funkcionáló bizottság működése szabályozatlan, sem ügyrend, sem más belső szabályzat erre vonatkozóan nem készült. A Tárcaközi Bizottság döntése szerint az előirányzatból 115 millió Ft-ot nyílt pályázat keretében kívántak az önkormányzatok között felosztani. A kiírás szerint beadott pályázatokat szakértők értékelték, javaslatuk alapján a Tárcaközi Bizottság 2001. június 12-i ülésén döntött a támogatások odaítéléséről, a meghirdetett 115 millió Ft támogatási keretből 106,2 millió Ft-ot osztottak fel. A minisztérium a központosított előirányzat felhasználásának második fordulójaként „meghívásos pályázatot” hirdetett, amelyre azt a hét régióközpont megyei önkormányzatot hívták meg, ahol az ISM háttérintézményei, a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák, a RISZI-k működnek. A cél a RISZI-k szakmai munkájának fejlesztése, munkafeltételeinek javítása volt, amely ellentétes a központosított előirányzat rendeltetésével. A pályázat keretében 15 millió Ft-ot osztottak fel, a megyei önkormányzatok közvetítőként működtek közre. Az érintett megyei önkormányzatokkal kötött támogatási szerződéseket a tárcaközi bizottság elnöke írta alá, azonban a meghívásos pályázat kiírását, illetve a támogatás felosztását a tárcaközi bizottság nem tárgyalta, ami szintén ellentétes a költségvetési törvény előírásával. A központosított előirányzat további részének (38,8 millió Ft) felhasználása szintén a tárcaközi bizottság döntését mellőzve, döntően ágazati célok és nem önkormányzati feladatok megvalósítását szolgálta, „közreműködőkként” beiktatva az önkormányzatokat. Az önkormányzatok támogatása helyett szakmai konferenciák megrendezésére, képzések szervezésére, kiadványok megjelentetésére, „Vackor busz” beszerzésére, felszerelésére, működtetésére került sor, melyekre – mint minisztériumi feladatra – az ISM-nek kellett volna forrást biztosítania. Ezzel megsértették az Áht. 24. § (4) bekezdésében foglalt előírást, amely szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel.

15


Az utóbbi két esetben a döntés is jogsértő módon történt, mert a Tárcaközi Bizottság a bizottság elnökét nem a támogatás összegére vonatkozó döntés meghozatalára, hanem a döntés végrehajtásával kapcsolatos intézkedések megtételére hatalmazta fel.

1.3.

Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás A támogatás 600,0 millió Ft-os előirányzatát a 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet értelmében 50-50%-os arányban kellett felhasználni a könyvtári és a közművelődési támogatásokra. A könyvtári támogatásokra rendelkezésre álló összeg 90%-át a helyi források arányában kellett felosztani az önkormányzatok azon könyvtárai között, amelyek szerepelnek a nyilvános könyvtárak jegyzékében. A támogatás felosztására a Könyvtári Intézet készített javaslatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részére az előző évben állománygyarapításra fordított kiadások arányában. A támogatási keretösszeg 10%-ának (30 millió Ft) felosztására a minisztérium pályázatot írt ki azon önkormányzati könyvtárak fejlesztésére, amelyeknél az egy lakosra jutó állománygyarapítási összeg elmaradt az országos átlagtól, illetve az önkormányzat vállalta a beszerzési keret kiegészítését. A pályázatokat kuratórium vizsgálta felül. Az érdekeltségnövelő és a felzárkóztató támogatás összegét az együttesen kimutatott lista alapján a miniszter hagyta jóvá. A közművelődési támogatások a helyi önkormányzati közművelődési intézmények, színterek technikai, műszaki feltételeinek fejlesztését szolgálták. A támogatási keret 90%-át (270,0 millió Ft) a már működő, 10%-át az újonnan alapított közművelődési intézmények technikai-műszaki felszereltségének bővítésére illetve beszerzésére fordíthatták. A támogatási keretösszeg 90, illetve 10%-ának igénylésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívást tett közzé. A minisztériumban létrehozott kuratórium a pályázatokat felülvizsgálta, az ülésről azonban írásos dokumentum nem készült, csak a településsoros listán jelölték meg a támogatásra javasolt összeget. A támogatásról szóló végső döntést a miniszter hozta meg. A költségvetési törvény 33. § (20) bekezdése szerint az egyházi fenntartókat a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére kell támogatni. E pontatlan meghatározás miatt a NKÖM a költségvetés BM fejezetében az önkormányzatok számára biztosított célzott forrásból támogatta ezen intézményeket is.

1.4.

Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása A jóváhagyott támogatási előirányzatból 2001. évben 290 millió Ft-ot működési kiadásokra, 110 millió Ft-ot pedig az önkormányzati hozzájárulás arányában kellett felosztani az önkormányzatok között. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a támogatás igénybevételi feltételeit a költségvetési törvényben rögzített feltételek betartásával szabályozta.

16


A minisztérium – több évre visszamenőleg – az ének- és zenekarok egy meghatározott, gyakorlatilag változatlan körét támogatja. Ez a kör 10 önkormányzat 12 ének-, illetve zenekarát érinti. A minisztériumhoz – a vonatkozó NKÖM rendelet előírásának megfelelően – a tíz önkormányzat jelezte az általa fenntartott (támogatott) együttes javára jóváhagyott önkormányzati támogatás összegét. Ezt figyelembe véve készítette el a minisztérium Művészeti Főosztálya támogatási javaslatát, amelyet a miniszter hagyott jóvá. A támogatási arányok megfeleltek a költségvetési törvényben előírtaknak.

1.5.

Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz A jogcím eredeti előirányzata átcsoportosítások után év közben 49,5%-kal csökkent. A támogatás igénylésének és felhasználásának feltételeit az előző évhez képest a költségvetési törvény nem módosította. A pályázati kiírás értelmében a hozzájárulás odaítéléséről Tárcaközi Bizottság döntött, amelynek összetétele szintén nem változott. A kiírásban megadott két határidőre 405 pályázat érkezett, 2780 fő felmentésével kapcsolatban, 1758,3 millió Ft támogatási igénnyel. A pályázat két ütemében 1545,1 millió Ft támogatás kiutalását hagyta jóvá a Tárcaközi Bizottság, ami a módosított előirányzat 100%-os felhasználását jelenti. A pályázatok közel negyedét különböző hiányosságok miatt felülvizsgálták, amelynek eredményeként ezek 14%-át elutasították.

1.6.

Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok számára A költségvetési hozzájárulás igényléséről és felhasználásáról a Belügyminisztérium közleményt jelentetett meg. A könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok kérelmüket az illetékes TÁH-okhoz nyújtották be, amelyek a formai szempontból felülvizsgált 826 db kérelmet továbbították a Belügyminisztérium részére. A minisztérium – az általa elvégzett felülvizsgálat alapján – 19 önkormányzat kérelmét nem tartotta támogathatónak, mert a feltételeknek nem felt meg. A támogatottak a 120 millió Ft előirányzatból önkormányzatonként egységesen 148 698 Ft támogatásban részesültek.

1.7.

Önkormányzati kincstárak támogatása A központi költségvetés első alkalommal 2001. évben biztosított támogatást azon önkormányzatok részére, amelyek gazdálkodásuk hatékonyságának javítása érdekében kincstári rendszert alakítanak ki. Az eredeti előirányzatot – a vártnál kevesebb igény miatt – év közben 51,4%-kal csökkentették. Az igénylés, folyósítás és elszámolás részletes feltételeinek kidolgozása – a Belügyminisztérium véleményének kikérésével – a Pénzügyminisztérium faladata volt, amelynek eleget tettek. A Közleményben megjelölt határidőre 68 önkormányzat nyújtott be támogatási igényt, amelyből 5 nem felelt meg a feltételeknek. A támogatás felosztására készített javaslatról – amely súlyozva vette figyelembe a rendszerbe bevonandó intézmények számát és pénzforgalmát –

17


a pénzügyminiszter döntött, az összesen 242,9 millió Ft támogatás legkisebb összege 1080 ezer Ft, a legnagyobb pedig 19 790 ezer Ft volt.

1.8.

A települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása A hulladékgazdálkodási törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében 2001-ben első alkalommal biztosított e címen fejlesztési támogatást a költségvetés. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a Környezetvédelmi és a Belügyminisztérium együttesen közleményben tette közzé. A belügyminiszter döntésének előkészítésére Tárcaközi Bizottság alakult, amelynek működését ügyrendben szabályozták. A megadott határidőre kevés pályázat érkezett, ezért második fordulót is hirdettek. A pályáztatás során előnyt élveztek azon önkormányzatok, amelyeknél a lakosságszám 2000 fő feletti volt és a településen nem működött a szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás (ezt a prioritást a közlemény is tartalmazta). A két fordulóban összesen 250 önkormányzat nyújtotta be pályázatát, amelyből 235 részesült a feltételeknek megfelelő támogatásban. Az önkormányzatok 3220,4 millió Ft-os beruházási kiadáshoz 1773,2 millió Ft állami támogatást kaptak hulladékgyűjtő edények, járművek beszerzésére, komposztáló telep, hulladékgyűjtő udvar létesítésére.

2.

EGYES

JÖVEDELEMPÓTLÓ TÁMOGATÁSOK KIEGÉSZÍTÉSÉRE ÉS A

KÖZCÉLÚ

FOGLALKOZTATÁSHOZ

BIZTOSÍTOTT

ÁLLAMI

TÁMOGATÁSOK. A rászoruló családok és egyének helyzetét javítják, megélhetését biztosítják a pénzbeli gyermekvédelmi és szociális juttatások. Az e körbe tartozó támogatások jogszabályi háttere 2001. évben – támogatás-elnevezés és az ellátás napokra történő számítása kivételével – nem változott, az önkormányzatok változatlan feltételek mellett gondoskodhattak az ellátások folyósításáról. A pénzbeli támogatások az önkormányzati feladatellátás részét képezik, amelyhez az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékű – 75, esetenként 100%-os –támogatást biztosít. Az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére a költségvetési törvényben előirányzott 52 914,5 millió Ft állami támogatás összege összevontan tartalmazza a különböző jogcímű, de az igénylés, finanszírozás módjában hasonló elveken alapuló támogatási formákat. Ide tartozik a kiegészítő családi pótlék, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a személyes szabadságukban korlátozottak kárpótlása, amelyek igénylése és ellenőrzése azonban külön-külön, jogcímenként történt. Az előirányzat összege évközben nem módosult, felhasználása 78,5%-ra (41 513,9 millió Ft-ra) teljesült. Az év során országosan 795 ezren részesültek kiegészítő családi pótlékban (3,4%-uk volt nagykorú), az időskorú járadékosok száma nem érte el a 8 ezer főt. A 2001. januári 60 ezer főről – a munkanélküli jövedelempótló támogatás megszűnése következtében – közel 101 ezerre nőtt év végére az aktív korú rendszeres szociá-

18


lis segélyezettek száma, emellett mintegy 9 ezer fő volt a segélyezett aktív korú rokkantak száma. Az önkormányzatoknál a rendszeres szociális segélyben részesülők foglalkoztatási kötelezettségének teljesítését segíti, hogy az állam a közcélú munka ráfordításait megtéríti. A támogatás finanszírozása 2001. évben egységesebb lett a korábbiaknál, forrásául egyetlen, e jogcímen tervezett 10 488,2 millió Ft-os előirányzat szolgált, melyből 5904,3 millió Ft volt a felhasználás. A normatív kötött felhasználású támogatások mindegyikét Ft-ban kell igényelni és elszámolni. Ennek ellenére az egyes jövedelempótló ellátások, valamint a közcélú foglalkoztatás központi támogatásának elszámolását ezer Ft-ban tartalmazza a költségvetési beszámoló 33. űrlapja, amelyen a költségvetésben visszajáró összeget +, a pótlólagos támogatási igényt – előjellel kell feltüntetni. A vizsgált önkormányzatok által 2001. évben az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére igényelt 938,3 millió Ft, illetve a közcélú foglalkoztatás támogatására igénybe vett 121,6 millió Ft felhasználásának alakulását, az elszámolásra vonatkozó, jogcímenként összesített adatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza. Az igénylés és a felhasználás különbözeteként az önkormányzatok 2001. évi költségvetési beszámolójában kimutatott, illetve az ellenőrzés által megállapított eltéréseket, valamint az előbbiek összevetése után a zárszámadás keretében rendezendő összegeket önkormányzatonként az 5. sz. melléklet mutatja be.

2.1.

Kiegészítő családi pótlék A korábbi gyermekvédelmi támogatás elnevezése 2001. január 1-től kiegészítő családi pótlékra változott, az erről rendelkező törvénymódosítás a támogatás jogosultsági feltételeit, megállapítási szabályait nem érintette. Változott viszont a támogatás mértéke, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a helyett fix összegű lett, amely 2001. évben gyermekenként 4000 Ft. Későbbiekben a kiegészítő családi pótlék összegének emeléséről a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg történik döntés. Kiegészítő családi pótlék címén minden ellenőrzött önkormányzat folyósított ellátást, amelynek feltételeit – a törvényi előírásnak megfelelően – helyi rendeletben szabályozták. Négy önkormányzat helyi rendelete a hatályos központi rendelkezésekkel ellentétben álló szabályokat is tartalmazott. Békésszentandrás és Battonya rendelete szerint a támogatást a 18. életév betöltését követően a középfokú tanulmányok befejezéséig kell folyósítani; Szentkirályszabadja rendelete a nappali tagozaton tanuló nagykorúak támogatását 25. életévük betöltéséig feltétel nélkül lehetővé teszi. A Gyvt. alapján a kiegészítő családi pótlék a felsőfokú tanulmányok esetén is adható a 25. életév betöltéséig, a nagykorúak esetében azonban a költségvetési támogatás igénybevételével történő folyósítás egyik feltétele a támogatás folyamatossága. Mendén a helyi rendelet szerint – ha a család, vagy a gyermek körülményei indokolttá teszik – a támogatást a jövedelmi viszonyok igazolásának mellőzésével, azonnal ki lehet fizetni.

19


Az ellenőrzés a Gyvt. végrehajtására kiadott, módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, illetve a helyi rendelet előírásainak érvényesülését tételesen vizsgálta a véletlenszerűen kiválasztott minta alapján. A tételes vizsgálat nagyságrendjét jellemző adat, hogy a minta a 2001. novemberében az ellenőrzött önkormányzatoknál támogatásban részesült gyermekek létszámának egynegyedét teszi ki. Összességében a megállapítások kedvezőek, az esetek 96%-ában az önkormányzatok a kiegészítő családi pótlék megállapításánál a központi és helyi szabályokat figyelembe véve jártak el mind a jogosultság elbírálása, mind a támogatás összegszerűsége tekintetében. Az előírásoktól való eltérés az ellenőrzött támogatások 4%-ánál volt, amelyek a következő okok miatt fordultak elő: • Jelentősebb (45%-os) arányt képviseltek azok az esetek, amikor a jogosultságot alátámasztó jövedelemnyilatkozatokon a munkáltatók nem a Gyvt-ben előírt 6 havi jövedelem átlagát igazolták, hanem rövidebb időszakét, jellemzően 1 havit. A valós jövedelmi viszonyok nem mindig állapíthatók meg, nem követhetők a vállalkozóknál és őstermelőknél. Előfordult, hogy a vállalkozó saját maga igazolta a jövedelmet, az APEH igazolása pedig éves összeget tartalmaz az előírt 6 havi átlag helyett, év elején benyújtott kérelem esetén a tárgyévet két évvel megelőző évre. • A helyi szabályozásnál megállapított hiányosságok is arra hívják fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok egy részénél helytelen a Gyvt. nagykorúak támogatására vonatkozó előírásának értelmezése, ez a kiegészítő családi pótlék megállapításánál is tetten érhető, mert 23 önkormányzatnál volt eltérés az előbbiek miatt. A már korábban valamilyen ok – elsősorban a jövedelemhatár túllépése – miatt megszüntetett támogatást új kérelem benyújtása esetén ismételten megállapították a nagykorúnak (pl. Bábolna, Erdőkertes, Jánosháza, Somberek), vagy a nagykorúak támogatási előzmény nélkül benyújtott kérelmét is kedvezően bírálták el (pl. Telekgerendás, Piliscsév, Uri, Vácszentlászló, Ostffyasszonyfa, Szepetnek). Az előbbiekre – attól függően, hogy a támogatott közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény hallgatója – 2003-tól nyílik részben lehetőség. A kifogásolt esetekben figyelmen kívül hagyták a Gyvt. 20. § (4) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a megszakítás nélküli támogatás esetén, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban levő nagykorú részére folyósítható az ellátás. Az előbbi hiba miatt az ellenőrzés az érintett önkormányzatoknál 1267 ezer Ft jogalap nélkül igénybe vett állami támogatás elvonására tett javaslatot. • Nem tartották be a családba fogadott gyermekekre vonatkozó előírásokat Nagykerekiben és Piliscséven. Az előbbi önkormányzatnál nem csatolták a gyermek elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott határozatot, az utóbbinál pedig a jövedelem meghatározásánál – az előírással ellentétben – a két gyámolt gyermeket a saját gyermekkel együtt vették számításba. Az elvonásra javasolt állami támogatás együttesen 47 ezer Ft-ot tesz ki. • Nem vizsgálták a nyilatkozatban szereplő jövedelem megalapozottságát Nagysimonyiban, ezért az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó mértékű 1 főre jutó jövedelem esetén is megállapították a kiegészítő

20


családi pótlékot. Hasonlóan helytelenül jártak el Szentkirályszabadján is, a két önkormányzatot érintő elvonási javaslat 210 ezer Ft. Bábolnán az árvaellátás összegét az 1 főre jutó jövedelem számításánál figyelmen kívül hagyták, a jogtalanul igénybe vett állami támogatás 2001. évben 40 ezer Ft volt. A szeptember hónapban kiegészítő családi pótlékban részesülő, tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után egyszeri támogatás is jár. Az ellenőrzött önkormányzatok a törvény adta keretek között intézkedtek a tanulói, hallgatói jogviszony igazolásáról, néhány helyen (Bábolna, Piliscsév, Ostffyasszonyfa) általános volt a szülői nyilatkozatok elfogadása. Az igazolásokat szeptemberben, illetve a felülvizsgálat alkalmával kérték be. A jogosultság igazolása után határozattal intézkedtek az egyszeri támogatás folyósításáról, a határozathozatal azonban elmaradt Szenna községben. A rendszeres támogatással kapcsolatban megállapított hiányosságok miatt az állami támogatás elvonására tett javaslatok a szükséges esetekben az egyszeri támogatás összegét is magukba foglalják. Az önkormányzatok közel 90%-a helyi rendeletében lehetővé tette a kiegészítő családi pótlék természetbeni ellátásként való odaítélését is, amelynek leggyakrabban előforduló formája a gyermekintézményi étkezési térítési díjak kifizetése, a tankönyvek árának kiegyenlítése. Nyírturán az ellátás közel 85%-át vásárlási utalvány formájában adták ki, az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló alapítvány az utalványok beváltására külön boltot tartott fenn, 2002. évben erre a célra több helyi vállalkozóval kötöttek szerződést. Csenger városban a helyi rendelet szerint a támogatás mindenkori összegét természetbeni ellátásként juttatják az arra jogosultaknak étkeztetés, vásárlási utalvány formájában. Encsen, Battonyán a kiegészítő családi pótlékot szintén nagyrészt természetbeni ellátásként biztosítják. Nem tartotta be a gyermekvédelmi törvény 28. § (1) bekezdésének előírását Bábolna önkormányzata, mert helyi rendeleti felhatalmazás nélkül nyújtott természetbeni ellátást. Szennán pedig a természetbeni támogatás odaítéléséről nem hoztak határozatot.

A 2001. évben rendeletük alapján természetbeni ellátást juttató önkormányzatok figyelemmel kísérték az erre jutó érték alakulását, és a tételesen vizsgált esetekben gondoskodtak a kiegészítő családi pótlék összegéhez képest kimutatott különbözet kifizetéséről. A Gyvt. előírása szerint a jegyző az ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához, megszüntetéséhez meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezet. Négy önkormányzatnál (Battonya, Kisapostag, Németkér, Uri) nem volt nyilvántartás, Erdőkertesen pedig csak 2001. évtől vezettek. A többi önkormányzat 63%-ánál gondoskodtak a nyilvántartások teljes körű, folyamatos vezetéséről. A fennmaradó mintegy 40% esetében az adatok hiányosak voltak, leggyakrabban az ellátással kapcsolatos döntésekre vonatkozó információkat, a jövedelem adatokat nem tüntették fel. Még a több önkormányzat által alkalmazott „ABACUS” elnevezésű számítógépes program sem felel meg maradéktalanul a követelményeknek, mert mindig egy

21


adott időpont jogosultsági feltételeit tartalmazza, a változásokat nem lehet folyamatosan nyomon követni. Az önkormányzatoknak az ellátásra való jogosultság feltételeit, az abban bekövetkezett változásokat évenként kell felülvizsgálni. A vizsgált minta alapján ennek az ellenőrzött önkormányzatok eleget tettek. Belső munkaszervezési gondok miatt nem volt teljes körű a felülvizsgálat Rábapatonán, illetve 2001. évben Gyürén elmaradt az éven belüli ütemezés módosítása miatt, arra csak 2002. év elején került sor.

Az önkormányzatok a felülvizsgálatokat megfelelően dokumentálták, a jövedelemnyilatkozatokat, az azokban foglaltakat alátámasztó igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat bekérték, illetve a nyilatkozatot nem adó támogatottak esetében az ellátás folyósítását megszüntették. Csupán Pannonhalmán fordult elő néhány esetben, hogy a jövedelemigazolást ceruzával, dátum nélkül töltötték ki, Mosonszentmiklóson az igazolások nem voltak teljes körűek és szabályosak, Szigetújfaluban jövedelemnyilatkozatot nem adtak be, csak az igazolásokat.

A felülvizsgálatok tételesen ellenőrzött ügyiratai azt mutatják, hogy az önkormányzatok a kiegészítő családi pótlékot megszüntették az előírt 1 főre jutó jövedelemhatár túllépése miatt, illetve a helyi szabályozás alapján a Gyvt-ben rögzítettnél magasabb vagyonérték esetén. A jövedelemmel kapcsolatban viszont nem vizsgálták a jogosultsági feltételek változásának időpontját, azt, hogy az ellátásban részesített családok eleget tettek-e – a megállapító határozatban is rögzített – bejelentési kötelezettségüknek. Az előbbiek miatt indokolt esetben sem került sor visszamenőleges hatályú megszüntetésre, illetve jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetésének elrendelésére, ezért jogalap nélkül vett igénybe állami támogatást Csengőd 39 ezer Ft, Piliscsév 14 ezer Ft, Bábolna 60 ezer Ft összegben. A felülvizsgálat során az alábbiakban részletezett esetekben hozott döntéseknél az önkormányzatok nem jártak el kellő gondossággal, figyelmen kívül hagyták a jogszabályi előírásokat. A családok 1 főre jutó jövedelme az előírt összeg alatt volt, mégis megszüntették a kiegészítő családi pótlék folyósítását (Döbrököz 8 fő, Nagysimonyi 1 fő). Hibás jövedelemszámítás miatt helytelenül szüntették meg 3 fő támogatását Mosonszentmiklóson. Csávolyon 15 család esetében a minimum nyugdíjat meghaladó 1 főre jutó jövedelem esetén is „méltányosságból” a továbbfolyósítás mellett döntöttek, emiatt 2001. évben 794 ezer Ft állami támogatást jogalap nélkül vettek igénybe. Nagymaroson, Bábolnán nagykorú támogatottak tanulmányaikat befejezték, az önkormányzat nem intézkedett a támogatás megszüntetéséről, a jogosulatlanul felvett ellátást pedig nem követelte vissza.

Az önkormányzatok a minta 5%-át kitevő ellátott esetében kezdeményezték jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetését. Nem történt ez meg Cserkeszőlőn, ahol az ügyfél kérelmére a jogosulatlanul felvett ellátás visszafi-

22


zetésétől méltányosságból eltekintettek. A Gyvt. ezt lehetővé teszi, de a központi költségvetést megillető hányad, 12 ezer Ft visszatérítése elmaradt. A visszakövetelésekből befolyt összegek utáni állami támogatást a költségvetés felé rendezték Taktaharkány kivételével, ahol 8 ezer Ft visszafizetése nem történt meg. A vizsgálatba bevont önkormányzatok 2001. évben rendszeres és egyszeri kiegészítő családi pótlék címén 700,7 millió Ft állami hozzájárulást vettek igénybe. Az önkormányzatok egyharmadánál az igénylés csak részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak, amely a korábbiakban részletezett hiányosságokon kívül a következő okokra vezethető vissza: • Az egyszeri kiegészítő családi pótlékkal kapcsolatban 5 önkormányzatnál volt eltérő mértékű, összességében 256 ezer Ft jogalap nélküli igénybevétel. Ebből Jászboldogházán 27 fő, Szepetneken 33 fő nem iskoláskorú gyermek után is lehívták az állami hozzájárulást, felhasználására nem került ugyan sor, de a költségvetésbe azt nem fizették vissza. A többi eltérés az igénylés és a tényleges kifizetés nem rendezett különbözete miatt keletkezett. • Az önkormányzatok jelentős többségénél (88%) a számviteli nyilvántartások az igényléseket és a 2001. évi költségvetési beszámolóban feltüntetett adatokat alátámasztják. Nyolc önkormányzatnál azonban elmaradt az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi könyvelés, és az igénylések egyeztetése, az ellenőrzés annak teljesítése után 41 ezer Ft jogalap nélküli igénybevételt, illetve 87 ezer Ft pótlólagos támogatást állapított meg. Az egyeztetést nehezítette, hogy esetenként az érintett főkönyvi számlák összegét korrigálni kellett az oda nem tartozó tételekkel (pl. rendkívüli támogatás, tévesen odakönyvelt függő bevétel). Az önkormányzatok nagy többsége (85%) élt a szabályozás adta lehetőséggel, kifizetéséhez előleget vett igénybe, amellyel az év végén elszámoltak, a különbözeteket pénzügyileg is rendezték. Összességében a vizsgált önkormányzatok a 2001. évi költségvetési beszámolóban a rendszeres és egyszeri kiegészítő családi pótlékra igényelt 700 728 ezer Ft állami hozzájárulással szemben 700 689 ezer Ft felhasználásáról adtak számot, az általuk kimutatott visszafizetendő összeg 39 ezer Ft volt. A vizsgálat ezzel szemben 2826 ezer Ft jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizetésére, illetve 53 ezer Ft pótlólagos támogatásra tett javaslatot.

2.2.

Időskorúak járadéka 2001. évben az ellenőrzött önkormányzatok közül 49 önkormányzat igényelt az időskorúak járadékának kifizetéséhez a központi költségvetésből támogatást. A vizsgált önkormányzatok 14%-a szociális ellátásokra alkotott rendeletében az időskorúak járadékának megállapítására vonatkozóan külön nem írt elő helyi szabályokat (pl. Bábolna, Mocsa, Erdőkertes) – erre magasabb rendű

23


jogszabályok nem kötelezték –,e feladataik gyakorlati ellátása során a magasabb rendű jogszabályok előírásait maradéktalanul betartották. A támogatás megállapításának, folyósításának szabályait 42 önkormányzat a helyi sajátosságok figyelembevételével szociális rendeletében rögzítette, meghatározták a jövedelemnyilatkozat és a hozzá tartozó igazolások tartamát, illetve a kérelem benyújtásának részletes szabályait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot, az elbírálás részletes szempontjait (pl. Csenger, Nagysimonyi, Ruzsa). A helyi szabályok azonban nem minden önkormányzatnál voltak összhangban a magasabb rendű jogszabályok előírásaival, a tapasztalt hiányosságok a következők: Békésszentandrás helyi szabályozása a hagyatéki igény bejelentését a járadékban részesülő személy ingatlan vagyonára korlátozta, és az önkormányzat által biztosított saját anyagi támogatás mértékéig írta elő, holott az Sztv. 32/A §-a általánosan, bármilyen vagyonnal rendelkező ellátottak esetében előírja a hagyatéki teher bejelentésének kötelezettségét, és a visszafizetési kötelezettséget a folyósított járadék teljes összegére. Baracs önkormányzata nem vezette át helyi rendeletén a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendeletnek a folyósítás, megszüntetés időpontját érintő 2001. január 1-i változását, aminek következtében nem lehetett a tárgyhónap 15-ig benyújtott kérelmek esetén a teljes havi, ezt követően pedig a fél havi összeget kifizetni, hanem az ellátást napokra kellett számolni. A nem aktualizált rendeletben foglaltak alkalmazása miatt az önkormányzatnál jogalap nélküli többlet kifizetés történt, melyhez a központi támogatást is igénybe vették. Döbrököz község rendelete az időskorúak járadéka havi összegének megállapításánál – helytelenül – nem tesz különbséget a jövedelemmel rendelkező-, illetve jövedelemmel nem rendelkező jogosult között. Pusztamonostor község szociális ellátásokat szabályozó helyi rendelete nem tartalmazta a hagyatéki teher bejelentésére vonatkozó kötelmet.

Az időskorúak járadéka megállapításának, megszüntetésének szabályszerűségét, a felülvizsgálatok végrehajtását tételesen 192 járadékos esetében vizsgáltuk, amely nagyságrendjét tekintve az ellenőrzött önkormányzatoknál 2001. november hónapban támogatásban részesülők számát 10 fővel meghaladta. Az Sztv. és végrehajtási rendeletei a járadékra való jogosultsághoz összetett feltételrendszert határoznak meg, amelynek teljesülését a kérelemhez csatolandó nyilatkozatok, igazolások támasztják alá. A vizsgált esetekben Erdőkertes község kivételével a benyújtott kérelmekhez az előírt mellékleteket teljes körűen csatolták. Az Sztv. szabályozása szerint a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása, megszüntetése céljából nyilvántartást kell vezetni. A vizsgált önkormányzatok közül nem volt nyilvántartás Mendén, Erdőkertesen Kisapostagon. Három önkormányzatnál pedig a törvényben meghatározott adattartalom nem volt teljes (Vácszentlászló, Pannonhalma, Csengőd).

24


A hagyatéki igényt 26 fő helyett csak 10 fő esetében jelentették be az érintett önkormányzatok. Négy esetben ennek elmaradása indokolt volt, mivel a járadékosoknak nem volt vagyonuk. Békésszentandrás önkormányzata a hagyatéki igény bejelentést azért nem tette meg, mert a járadék megállapítása előtt a járadékot igénylő végrendelkezett és az önkormányzat téves értelmezése szerint vagyona nem volt. Ugyanakkor az ellenőrzés megállapította, hogy a tulajdoni lap másolata szerint a volt járadékos rendelkezett vagyonnal, így a hagyatéki igény bejelentése szükséges lett volna, az igényt az örökösökkel szemben érvényesíteni lehetett volna. Battonya városnál 1998. január 1. óta öt személy elhalálozása miatt volt szükség hagyatéki teher bejelentésére. Ebből 3 elhunyt hagyatéki leltára tartalmazta hagyatéki teherként a részükre folyósított járadék összegét. Egy örökös vállalta az önkormányzat 72 ezer Ft összegű hagyatéki igényének öt havi részletben történő kifizetését. Ténylegesen 24 ezer Ft-ot fizetett be, amelyből a központi költségvetést megillető részt nem rendezték. További intézkedések a hagyatéki igény érvényesítésében nem történtek. Biharkeresztes városnál hagyatéki teher bejelentés és igényérvényesítés két esetben történt, de ebből az önkormányzatnak bevétele nem származott az örökösök fizetésképtelensége miatt. Encs város önkormányzatánál egy esetben került sor hagyatéki teher bejelentésére, azonban a volt járadékos nevén vagyon nem volt, így az önkormányzatnak bevétele sem származott ebből.

Az igényérvényesítés konkrét folyamatára nyilvántartási, információszolgáltatási stb. feladatra központi szabályozás nincs, jó helyi megoldásokkal sem találkoztunk az ellenőrzött településeken. A járadékost nem akadályozza jogszabály abban, hogy a vagyonnyilatkozatában feltüntetett ingatlant értékesítse, esetleg elajándékozza. A megállapító határozatok 95%-a szabályszerű volt, megfelelt a szociális törvényben és a helyi rendeletben meghatározott feltételeknek. Az önkormányzatok a járadékot l92 esetből 183 esetben a központi és a helyi előírásokkal összhangban állapították meg. A járadék megállapítása 9 főnél szabálytalan volt, amelyből négy főnél a havi jövedelmet helytelenül állapították meg, 4 esetben a megállapított járadék mértéke a szabályozástól eltérő volt, egy esetben a kérelemhez csatolt mellékletek nem feleltek meg a vonatkozó kormányrendelet előírásainak. Mosonszentmiklós önkormányzatánál nem vették figyelembe azon előírást, hogy a jövedelemmel rendelkezőknél – egyedülálló esetében – a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 95%-ára kell kiegészíteni a jövedelmet. Bábolna önkormányzata késedelmesen állapította meg a jogosult számára a kedvezőbb ellátást, amelyhez az önkormányzat rendeletében előírt vagyonnyilatkozatot nem kérték be. Erdőkertes önkormányzatánál nem vizsgálták meg 1997. december 31-ig a rendszeres szociális segélyben részesülő egy személynek az időskorúak járadékára való jogosultságát.

25


Döbrököz község Népjóléti Bizottsága – átruházott hatáskörben – 2 fő járadékát jogosulatlanul állapította meg, ugyanis a kérelmezőknek saját, illetve házastársuk figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme meghaladta a törvényben előírt jövedelemhatárt. A 2001. évben kifizetett 113 ezer Ft időskorúak járadéka után jogosulatlanul vette igénybe az önkormányzat a 85 ezer Ft összegű állami támogatást.

A folyósítási feltételek kétévenkénti felülvizsgálatát az önkormányzatok 75%-a elvégezte, a kötelezettségnek nem tett eleget pl. Csávoly, Tolcsva, Gyöngyöstarján. Vácszentlászló önkormányzatánál a szükséges felülvizsgálatok gyakoriságára vonatkozó törvényi előírást nem tartották be (2 év helyett 3 évben határozták meg). Az elvégzett felülvizsgálatok dokumentálása megfelelő volt. Békésszentandráson a szükséges felülvizsgálat késedelmes elvégzése során állapították meg, hogy egy özvegyi nyugdíjban részesülő házastársi pótlékot is kap, így részösszegű járadékra már annak megállapításakor, 2000. júniusában sem volt jogosult. A jogtalan igénybevétel visszafizetéséről határozatban intézkedtek, de az ügyfél kérésére a Szociális és Népjóléti bizottság 51 658 Ft megtérítését elengedte, viszont a jogosulatlan kifizetés államot megillető részét nem fizették vissza, ezért visszafizetési kötelezettséget állapított meg az ellenőrzés. Csengődön nem állapítottak meg visszafizetési kötelezettséget visszamenőleges hatállyal, holott a rendelkezésre álló jövedelemigazolás ezt alátámasztotta. A szociális bizottság által hozott határozatban nem vették figyelembe, hogy az érintett a becsatolt nyugdíjszelvény alapján 2001. január 1-jétől 13 319 Ft összegű jövedelemmel rendelkezett. Ennek következtében nem 2001. május 1-jétől, hanem január 1-jétől kellett volna intézkedni a jogalap nélkül folyósított támogatás összegének visszafizettetésére. Ennek figyelembevételével az ellenőrzés jogalap nélküli kifizetést állapított meg, melynek az államot megillető része 40 ezer Ft.

A központi támogatás igénylése és elszámolása – Telekgerendás, Mosonszentmiklós, Döbrököz kivételével – szabályszerű volt, megfelelt a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet előírásainak. A havi kifizetési jegyzékek alap-

ján a TÁH-ok által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon az önkormányzatok havonta igényelték az ellátás bruttó összegének 75%-át, bentlakásos intézményben lakó igényjogosultak esetén 100%-át. A vizsgált önkormányzatok a 2001. évi költségvetési beszámolóban foglaltak szerint az időskorúak járadékával kapcsolatban igényelt 25 984 ezer Ft állami támogatást teljes egészében felhasználták, a vizsgálat azonban 182 ezer Ft visszafizetésére tett javaslatot.

2.3.

Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segély az aktív korú, munkaképességüket legalább 67%ban elvesztett személyek, a vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesülők, illetve a nem foglalkoztatottak megélhetéséhez nyújt támogatást az Sztv-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az aktív korú nem foglalkoztatottak helyzetét érintően 2000. évben történtek jelentősebb jogszabályváltozások (jövedelempótló támogatás megszűnése, a rendszeres szociális segély bevezetése, önkormányzati foglalkoztatási kötelezettség előírása).

26


2001. évben az ellenőrzött önkormányzatok közül Kónyban és Nagymaroson nem volt segélyben részesülő személy. A többi önkormányzatnál a kiemelt november hónap adatait figyelembe véve jelentős szóródás tapasztalható, amelyre feltehetően hatással van a munkaerőpiaci helyzet alakulása is. Csak a városokat alapul véve, november hónapban pl. a magasabb munkanélküliségi rátájú Békés megyében Battonyán 266 fő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Encsen 198 fő volt a segélyezettek száma, míg a kedvezőbb helyzetű Fejér megyében Polgárdiban 16 fő, Győr-Moson-Sopron megyében Pannonhalmán 1 fő, Zala megyében Zalakaroson 4 fő. Az önkormányzatok képviselő-testületei a rendszeres szociális segély megállapításával, folyósításával, megszüntetésével, az aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködési kötelezettségével, a foglalkoztatással kapcsolatos szabályokat helyi rendeletben rögzítették. Az ellenőrzés csupán Battonya esetében állapított meg az Sztv. előírásával ellentétben álló rendelkezést, mert a helyi rendelet szerint a szociális ellátás iránti kérelem elbírálásakor a család vagyonát meghatározott számítási mód alapján jövedelemként kell számításba venni. A jogsértő szabály gyakorlati alkalmazására azonban nem került sor. Az önkormányzatok helyi rendeleteikben eltérő részletezettséggel vették át a központi előírásokat, s ezzel összhangban a törvényi szabályozás módosításából adódó változások átvezetéséről is gondoskodtak. Nem történt meg az aktualizálás Piliscsév, Döbrököz községekben az aktív korú nem foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok tekintetében, Németkéren, Ostffyasszonyfán pedig a segély-megállapítás, -megszüntetés időpontjával kapcsolatban.

A vizsgálat a rendszeres szociális segély megállapításának, szüneteltetésének, megszüntetésének szabályszerűségét, a felülvizsgálatok végrehajtását tételes minta alapján ellenőrizte, amely 1017 főre, arányát tekintve a 2001. november hónapban támogatásban részesültek felére terjedt ki. Az Sztv. és végrehajtási rendeletei a segélyre való jogosultsághoz – különösen az aktív korú nem foglalkoztatottak esetében – összetett feltételrendszert határoznak meg, amelynek teljesülését a kérelemhez csatolandó nyilatkozatok, igazolások támasztják alá. A vizsgált esetek 60%-ában a benyújtott kérelmekhez az előírt mellékleteket teljes körűen csatolták. A fennmaradó kérelmek 96%-ában jellemző volt az aktív korú nem foglalkoztatottak esetében a szakképzettséget, iskolai végzettséget bemutató bizonyítványok hiánya (17 önkormányzatnál). A hiányos kérelmek mintegy harmadánál nem adtak be vagyonnyilatkozatot, 10%ánál jövedelemnyilatkozatot, illetve a munkaügyi központ igazolásait. Egy önkormányzatnál (Németkér) a segély megállapítására irányuló eljárás írásbeli kérelem nélkül történt. Több önkormányzatnál előfordult, hogy a jövedelem- és vagyonnyilatkozatok nem az előírt részletezettségűek, vagy hiányosak voltak (Encs, Sirok, Szentkirályszabadja, Szigetújfalu).

27


A megváltozott munkaképességű kérelmezők állapotuk igazolására az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleményét kötelesek benyújtani. Biharkeresztesen 4 főnél, Nagykerekiben 5 főnél szakvélemény nem állt rendelkezésre, ez utóbbiból 3 főt a körjegyzőség megszűnése után 1992. évben vettek át ügyirat nélkül, az okmányokat a későbbiekben sem pótolták. Mindkét önkormányzatnál a helyszíni vizsgálat ideje alatt a szakvéleményeket megkérték.

Az Sztv. szabályozása szerint a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása, megszüntetése céljából nyilvántartást kell vezetni. A vizsgált önkormányzatok közül nem volt nyilvántartás Kisapostagon, Németkéren, Erdőkertesen, csak a közcélú munkán foglalkoztatottakról vezették – hiányosan – Zalakaroson. Az önkormányzatok mintegy harmadánál pedig a törvényben meghatározott adattartalom nem volt teljes, leggyakrabban az aktív korú nem foglalkoztatottak szakképzettségének, iskolai végzettségének feltüntetése, illetve a jövedelemre vonatkozó adatok hiányoztak. A minta 90%-ában a szociális törvényben és a helyi rendeletben meghatározott feltételek szerint állapították meg a segélyt. A megállapításról hozott határozatok megfelelőek voltak, a következő kivételekkel: A határozatban nem hívták fel a figyelmet a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem esetén előírt bejelentési kötelezettségre Sirok községben; a helyi rendelet a segély kifizetését terhelő hagyatéki igényt nem tartalmazza, ennek ellenére a határozatban azt feltüntették Bodrogolasziban, Szentkirályszabadján. Az előbbi fordítottja fordult elő Csököly községben. Jászboldogházán, Vácszentlászlón 1-1 kérelmező esetében a család 1 főre jutó jövedelme meghaladta a törvényben előírt mértéket, mégis megállapították a segélyt, a 2001. évi kifizetés után jogalap nélkül igényelt állami hozzájárulás összesen 104 ezer Ft. Panonnhalmán 1 főnek kérelem, vagyon- és jövedelemnyilatkozat nélkül állapították meg a segélyt, amelyet rövid ideig folyósítottak, a visszafizetésre javasolt állami támogatás 10 ezer Ft.

Az önkormányzatok ötöde nem kísérte figyelemmel a módosított 30/1993. (II. 17.) Korm. rendeletnek a folyósítás, megszüntetés időpontját érintő 2001. január 1-i változását, amelyet egy további, 2002. évi módosítás pontosított. 2001. év elejétől nem lehetett a tárgyhónap 15-ig benyújtott kérelmek esetén a teljes havi, ezt követően pedig a fél havi összeget kifizetni, hanem az ellátást napokra kellett számolni. Az érintett önkormányzatok jogalap nélküli többlet kifizetései miatt 462 ezer Ft állami támogatás jogosulatlan igénybevételét állapítottuk meg. Az Sztv. 37/A § (6) bekezdése az önkormányzatok számára az aktív korú nem foglalkoztatott segélyezettek legalább 30 napos foglalkoztatását írja elő. A törvény a foglalkoztatás teljesítésére nem szabott meg határidőt, elmaradását nem szankcionálja, az nem vonható be az állami támogatás igénylésének feltételrendszerébe. A mintában vizsgált segélyezettek 42%-ának foglalkoztatása történt meg, közhasznú vagy közcélú munka keretében. A nagyobb számú szociális segélyezettet foglalkoztató települések közül kiemelhető

28


Battonya, ahol 2001. évben 242 főből 133 főnek biztosítottak munkát, ugyanakkor Szentkirályszabadján 30 új kérelmező esetén sem vizsgálták a munkalehetőségeket, Csávolyon pedig munkaszervezési gondok miatt 37 főt nem foglalkoztattak. Nem került sor foglalkoztatásra a rövid segélyezési időtartam (Pusztamonostor, Jánosháza), a segélyezettek mentális, egészségügyi problémái, a megfelelő munka hiánya miatt (Csongrád megye, Heves megye, Pest megye). Az önkormányzatok a jogszabályi előírásnak eleget téve a foglalkoztatás ideje alatt a rendszeres szociális segély folyósítását szüneteltették. Nem hoztak erről határozatot Petőfiszálláson, Nagysimonyiban, de segélyt erre az időtartamra nem fizettek. Helytelen gyakorlat alakult ki Jánosházán, a közhasznú munka esetén szüneteltetés helyett megszüntető határozatot hoztak. A segélyezés jogosultsági feltételeinek alakulását évenként felül kell vizsgálni. Az esedékes felülvizsgálatot a kiválasztott minta 23%-ában nem végezték el (pl. Csávoly, Csengőd, Biharkeresztes, Nagykereki). A felülvizsgálatok végrehajtását, dokumentálását, a bekért nyilatkozatokat, igazolásokat megfelelőnek minősítette az ellenőrzés. A felülvizsgálatok során és más forrásokból származó információk alapján az önkormányzatok negyede állapította meg a rendszeres szociális segély jogosulatlan igénybevételét, leggyakrabban a támogatott más rendszeres pénzellátásra szerzett jogosultságot, és a két ellátást együtt folyósították. Ilyen esetekben a jogosulatlanul felvett összegeket visszakövetelték, az arra jutó állami támogatást a költségvetésbe visszatérítették, a következők kivételével. A visszafizetett segély után 56 ezer Ft állami hozzájárulást nem térítettek meg a költségvetésnek Petőfiszálláson; a visszakövetelt összeg megfizetésétől méltányosságból eltekintettek, de az összesen 138 ezer Ft állami támogatást nem rendezték Bodrogolasziban, Cserkeszőlőn, Baracson. Több éves ellenőrzési tapasztalatunk szerint az önkormányzatok gyakran – esetenként elfogadható indokok alapján – élnek a visszajáró támogatási összeg méltányosságból való elengedésének lehetőségével. Természetesen e lehetőséggel szabadon élhetnek saját forrásaik terhére, de véleményünk – és követett gyakorlatunk – szerint ezzel nem értünk egyet abban az esetben, ha ez a központi költségvetésből biztosított támogatásra vonatkozik, amelyet meghatározott feltételek fennállása esetén, felhasználási kötöttséggel kap az önkormányzat.

A segély folyósításának megszüntetésekor a törvényi előírásokat figyelembe véve jártak el az önkormányzatok. A megszüntetést munkaviszony létesítése, rendszeres pénzellátásra, munkanélküli járadékra való jogosultság, az együttműködési kötelezettség megszegése indokolta. Késve, a rendszeres pénzellátás megállapítása után esetenként több hónappal szüntették meg a segély folyósítását Csávolyon és Kaposújlakon, az ellenőrzés emiatt 108 ezer Ft állami támogatás visszafizetésére tett javaslatot.

Az állami támogatás igénylésével kapcsolatban a vizsgált minta alapján megállapítható volt, hogy más támogatási jogcímekkel egyidejű igénylésére nem került sor, állami támogatást csak a tényleges segélyezés időtartamára kértek az önkormányzatok. Az önkormányzatok az állami támogatás

29


alapjaként a tényleges segély kifizetéseket vették figyelembe, e követelménynek csupán 6 esetben nem tettek eleget. A hiba elsősorban arra vezethető vissza, hogy nem történt meg az igénylések, analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelések egyeztetése. Békésszentandráson a jogszabályban foglalt időpontnál később, a tárgyhót követő hó végén fizetik ki a segélyt, az igénylés azt megelőzően történik, az ebből adódó eltéréseket nem kísérték figyelemmel. Kimaradtak az igénylésből hóközi kifizetések Zalakaroson, a banki átutalásokat nem szerepeltették Erdőkertesen, így ezen önkormányzatokat pótlólagos támogatás illeti meg.

Az egyeztetéseket kedvezőtlenül befolyásolta, hogy egyrészt központi intézkedés következtében a jogcímhez tartozó főkönyvi számlára kellett könyvelni a központosított előirányzatként biztosított egyszeri juttatást is, másrészt a számlákra oda nem tartozó tételeket is könyveltek. Az eltérések kiszűrése után a számviteli nyilvántartások a 2001. évi beszámolóban feltüntetett adatokat alátámasztják. A kifizetésekhez az önkormányzatok 86%-a vett igénybe előleget, amellyel év végén elszámoltak, a különbözeteket december hónapban rendezték Erdőtelek kivételével. Az önkormányzat az elszámolás után visszafizetendő 11 ezer Ft-ot a beszámolóban kimutatta, és 2002. januárban befizette. Összességében az ellenőrzött önkormányzatok a 2001. évi költségvetési beszámoló adatai szerint a rendszeres szociális segély kifizetéseikhez 211 463 ezer Ft állami támogatást igényeltek, ténylegesen 211 491 ezer Ft-ot használtak fel, és 28 ezer Ft pótlólagos igényt mutattak ki. Az ellenőrzés ezzel szemben 144 ezer Ft pótlólagos támogatásra, illetve 1187 ezer Ft visszafizetésére tett javaslatot.

2.4.

Személyes szabadságukban korlátozottak kárpótlása A vizsgált körben 14 önkormányzatot érintett a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján igényelhető állami támogatás. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal hatósági bizonyítványa alapján állapították meg a kárpótlás címén járó összeget. A Kárpótlási Hivatal intézkedése alapján nem hoztak határozatot Csengődön és Izsákon. A kárpótlásként járó összeg nyugdíjszerű ellátásnak minősül, annak évenkénti emeléséről az önkormányzatok közel 80%-a mégsem intézkedett. A TÁH-ok a 2000. évi kifizetéseket mérték fel, ezt az összeget a központi költségvetés megtérítette az önkormányzatok számára. 2000. évben 19 fő részére 160 ezer Ft-ot fizettek ki. A kifizetések dokumentálása megfelelő volt, az igényelt összeg egyező a számvitelben rögzített adatokkal.

2.5.

Közcélú foglalkoztatás támogatása Az önkormányzatoknak a rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek részére legalább 30 napos foglalkoztatási lehetőséget kell biztosítani, amelynek egyik formája a közcélú munka. A közcélú munkák körébe tartozó tevékenységek lehetnek közfeladatok, olyan közhasznú tevékenységek, amelyek

30


ellátására az önkormányzatot jogszabály kötelezi, és ide tartoznak az önként vállalt feladatok is. A költségvetés a közcélú foglalkoztatás támogatására 2001. évben a foglalkoztatással kapcsolatos kifizetési kötelezettséggel terhelt napokra személyenként 3000 Ft hozzájárulást biztosított. A költségvetési törvény meghatározta a támogatás településenkénti minimum összegét (2001. évben 450 ezer Ft), és a maximálisan igénybe vehető összeg számításának módját, de a foglalkoztatás feltételeit, az elszámolható kiadások körét részleteiben sem ott, sem más jogszabályban nem szabályozták. Az ellenőrzött önkormányzatok közül 2001. évben a támogatást 55 (81%) vette igénybe, 13 önkormányzat nem szervezett közcélú munkát, amely több okra vezethető vissza. Nem volt aktív korú nem foglalkoztatott segélyezett Kónyban, Ostffyasszonyfán, néhány településen csak rövid, átmeneti időre voltak ebbe a körbe tartozó ellátottak, Bábolnán, Tevelen pedig közhasznú munkát biztosítottak. Más településeken nagyobb létszámú segélyezett esetén sem szervezték meg a foglalkoztatást (Bodrogolaszi, Jászboldogháza, Szentkirályszabadja). Az önkormányzatok fele egészítette ki helyi rendeletét a közcélú munka feltételeire vonatkozó szabályozással, de az néhány esetben nem volt teljes körű, leggyakrabban az időtartam, a közös költségek felosztásának módja, a konkrét munkák, az irányítást, szervezést végző megnevezése, nyilvántartás vezetésének előírása hiányzott (pl. Encs, Taktaharkány, Sirok, Nagysimonyi). A foglalkoztató önkormányzatok 91%-ánál a munka megszervezését, irányítását az önkormányzati hivatal keretein belül bonyolították le, mivel több mint kétharmaduk község volt, ahol más infrastruktúra nem állt rendelkezésre. A városokban inkább előfordult, hogy a költségvetési szervként működő városüzemeltetési szervezetek részt vállaltak ebből a feladatból (Battonya, Encs, Balatonlelle, Zalakaros), de vállalkozások bevonására nem került sor. Szabályozás hiányában, elsősorban a községekben kapott tájékoztatás szerint, a napi feladatok meghatározása, a munka koordinálása, a teljesítés figyelemmel kísérése a hivatalon belül a polgármester feladata volt. A tevékenység azonban - tekintettel a tisztség társadalmi megbízatásban való ellátására – sokszor csak formális lehetett. Ritkábban fordult elő, hogy a munkaköri leírásban is rögzítetten a műszaki ügyintéző, gondnok, karbantartó műhely vezetője végezte ezt a tevékenységet (Beremend, Polgárdi, Gyöngyöstarján). Az állami támogatás igénylésének alátámasztása érdekében a módosított 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a kifizetési kötelezettséggel terhelt napok jogcímenkénti bontását tartalmazó nyilvántartás vezetését írta elő. A nyilvántartást a foglalkoztató önkormányzatok 29%-ánál nem vezették. Feltételezhető, hogy az önkormányzati hivatalon belüli munkaszervezés, a jelenléti ívek mellett feleslegesnek ítélték az adatok ilyen jellegű összegyűjtését, pedig a nyilvántartásban szerepeltetett információk egy része közvetlenül más forrásban nem található meg. Ugyancsak az igénylés megalapozottságához járul hozzá, ha az önkormányzatok a külső foglalkoztatók adatszolgáltatásának valódiságát ellenőrzik, erre azonban egyetlen esetben sem került sor. A közcélú munkán való foglalkoztatás esetén a rendszeres szociális segély folyósítását szüneteltették, a foglalkoztatottakkal határozott idejű munka-

31


szerződést kötöttek. Az érintett önkormányzatoknál 2001. évben a teljes munkaidős foglalkoztatás átlaglétszáma 187 fő volt, a részmunkaidősé 69 fő. Az önkormányzatok 71%-a csak 8 órás munkát szervezett, és 4 településen volt csak részmunkaidős foglalkoztatás. A szabályozás a támogatás mértékét illetően nem tesz különbséget a foglalkoztatási formák között. Nincs előírás arra, hogy a részmunkaidő miatt felszabaduló támogatás-rész csak dologi előirányzatként használható-e fel, vagy abból olyan segélyezettek is foglalkoztathatók, akik után a keret kimerülése miatt már állami hozzájárulás nem igényelhető. Eltérő volt a munkaszerződések időintervalluma is, 30 naptól az egy éven túli időtartamig terjedt, tendencia erre vonatkozóan nem határozható meg. Battonyán például 30 munkanapos váltásokban 42-58 főt alkalmaztak egy-egy időszakban, Balatonlellén 60 nap volt az időtartam, Piliscséven gyermekintézményi kisegítő munkakörben 1-2 fő esetében a foglalkoztatás ideje az egy évet is meghaladta, Taktaharkányban 30 napos és több hónapos munka is előfordult.

Közcélú munkát az önkormányzatok jellemzően település-fenntartási feladataik ellátásához vettek igénybe, amely hulladékgyűjtés, közterület gondozás, belvíz elvezető árkok tisztítása volt, de sor került takarításra, házi segítségnyújtásban való részvételre, konyhai kisegítésre is. A munkák jellegéből adódóan ezek azok a területek, ahol az átmeneti időre történő foglalkoztatás feltételei legkönnyebben megteremthetők, illetve időszakos tevékenység végezhető. Gyakori tapasztalat, hogy a közcélú és a közhasznú munkában résztvevők azonos feladatot látnak el, közös az irányítás, a költségelszámolás. Az állami támogatás igénylésének alapja a munkáltató kifizetési kötelezettségével terhelt munkanapok száma, amelyet az alapbizonylatok alapján az önkormányzatnál vezetett nyilvántartás támaszt alá. Nincs előírás a munkavégzés dokumentálásának konkrét formájára, az ellenőrzés megítélése szerint az általánosan kialakult gyakorlatnak megfelelően legalább jelenléti ív vezetése elvárható. A foglalkoztató önkormányzatoknál ebben a tekintetben többféle megoldással találkozott a vizsgálat. Foglalkoztatási napló, jelenléti ív is volt pl. Mocsán, Egerszóláton. A jelenléti ívet a többi önkormányzat is vezette Telekgerendás, Úri, Vácszentlászló, Nagysimonyi kivételével.. Jelenléti ív hiányában ezeknél a kifizetési kötelezettséggel terhelt munkanapok számát az ellenőrzés a bérfizetési jegyzékek, a TÁH részére küldött jelentések, a munkaviszony megszűnésekor adott igazolások adataiból állapította meg.

Az igénylés jogszerűségét a rendszeres szociális segélyezettek köréből kiválasztott mintában vizsgálta az ellenőrzés, és a jogszabályi feltételektől való eltérést 7 önkormányzat esetében tapasztalt. Izsákon, Vácszentlászlón a segélyt jogosulatlanul igénybe vevők közcélú foglalkoztatása sem támogatható, a többi településen a munkanapokat jogalap nélkül, illetve pontatlanul tüntették fel (Gyüre, Hőgyész, Zalakaros, Kisapostag, Szigetújfalu).

Az eltérések miatt összességében 709 ezer Ft állami támogatás visszafizetésére tett javaslatot az ellenőrzés. A támogatást csak a közcélú munkavégzés

32


napjaira vették igénybe, más támogatási jogcímekkel (közhasznú munka, rendszeres szociális segély) való egyidejű igénylés nem volt. A szociális normatíva településnagyság szerint differenciált hányada alapján meghatározott nagyságrendű keretösszeget a TÁH-ok közölték az önkormányzatokkal, és azt az igénylőlapon is fel kellett tüntetni. A közcélú munkát szervező 55 önkormányzat számára meghatározott keret összesen 191 480 ezer Ft volt, amelynek 64%-át vették igénybe a 2001. évi költségvetési beszámoló adatai szerint. Az átlag mögött azonban, szoros összefüggésben a foglalkoztatás nagyságrendjével, jelentős a szóródás. A keretet 100%-ban kimerítette 6 önkormányzat, Battonyán pl. már március hónapban teljes egészében felhasználták. Ugyanakkor a különböző okok miatt kis létszámot foglalkoztatók esetében a felhasználás aránya alacsony volt (pl. Petőfiszállás 4%, Kaposmérő 4%, Gyüre 5%).

A foglalkoztatást nem szervező önkormányzatok (ahol nem volt aktív korú segélyezett, vagy szervezési gondok voltak) 31 877 ezer Ft összegű kerete megmaradt. A tapasztaltak megegyeznek az Állami Számvevőszéknek a foglalkoztatást elősegítő támogatások felhasználásával kapcsolatban 2002. évben lezárult ellenőrzése megállapításával, amely szerint a foglalkoztatási igényektől elszakadó forrás felosztás következtében a támogatási rendszerben egyidejűleg van jelen a hiány és a többlet. A költségvetési törvény a közcélú foglalkoztatás támogatásával kapcsolatban felhasználási kötöttséget írt elő, azonban ezzel együtt nem történt meg a számviteli elszámolás módjának szabályozása, az elszámolható közvetlen költségek meghatározása, nincs előírás a közvetett költségekről, a tevékenységgel összefüggő felhalmozási kiadásokról. A szabályozatlanságnak tudható be, hogy az önkormányzatoknak csak alig több mint a fele (56%) mutatta ki számvitelében elkülönítetten a közcélú munka ráfordításait, amely a főkönyvi számlák alábontásával vagy analitikus nyilvántartás vezetésével valósult meg. Az önkormányzatok másik felénél a foglalkoztatás jellegének megfelelő szakfeladaton, más tevékenységek kiadásaival (pl. város- és községgazdálkodás, közhasznú munka) együtt tüntették fel a ráfordításokat, ezért ezekben az esetekben a cél szerinti felhasználást csak utólagos külön kigyűjtés, arányosítás után lehetett figyelemmel kísérni. Az önkormányzatok a támogatást különböző címeken használták fel: qz összes kiadáson belül legnagyobb volt a bérek és közterhek aránya, együttesen 90,8%. Munkaeszközök, alkatrészek, üzemanyagok, munkaruha beszerzésére az összes kiadás 6,3%-át fordították. Jogszabályi előírás hiányában az ellenőrzés esetenként nagyobb értékű gépvásárlás arányos részének elszámolását is elfogadta. Szervezési, irányítási költségekre 3,6%-ot számoltak el. A kiadások megfelelően dokumentáltak, bizonylatokkal alátámasztottak voltak az önkormányzatok jelentős részénél (87%). Hét önkormányzat azonban a 2001. évi költségvetési beszámolóban kimutatott cél szerinti felhasználást teljes egészében nem tudta igazolni, ezért a vizsgálat összesen 1558 ezer Ft állami támogatás visszafizetésére tett javaslatot.

33


Összességében az önkormányzatok a 2001. évi beszámolóban szereplő adatok alapján a közcélú foglalkoztatás támogatására 121 633 ezer Ft állami hozzájárulást vettek igénybe, amelyből elszámolásuk szerint ténylegesen 120 827 ezer Ft-ot használtak fel, 806 ezer Ft visszafizetendő összeget mutattak ki (ebből 12 ezer Ft előleg). A vizsgálat ezzel szemben 3475 ezer Ft visszafizetésére, és 402 ezer Ft pótlólagos támogatásra tett javaslatot.

3.

KIEGÉSZÍTŐ

TÁMOGATÁS

EGYES

KÖZOKTATÁSI

FELADATOK

ELLÁTÁSÁHOZ E támogatások közös jellemzője, hogy feladatmutató (időponti, számított, vagy átlaglétszám) alapján illeti meg az önkormányzatokat, de elszámoláskor nem csak a mutatószámot, hanem a cél szerinti felhasználását (vagy a feladattal terhelt maradványt, illetve a kötelezettségvállalást) is dokumentálni kell. A pedagógus szakvizsga és továbbképzés, valamint a diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatásának önkormányzatok részére való kiutalására havonta, a nettó finanszírozás keretei között került sor, míg a pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatása április 25-ig, a tanulók tankönyv-vásárlási támogatása augusztus 25-ig egy összegben történt. Igénylése és elszámolása a beszámoló 51. számú űrlapján Ft-ban történik, amelyen a költségvetésbe visszajáró összeget –, a pótlólagos támogatási összeget + előjellel kell feltüntetni. E támogatási keretek intézményi költségvetésekben való elkülönített kezeléséről az önkormányzatoknak kellett gondoskodni. Az ellenőrzésbe bevont támogatások közül a pedagógus szakvizsgához és továbbképzéshez 2300,1 millió Ft-ot, a pedagógusok szakkönyv-vásárlásához 2019,5 millió Ft-ot, a tanulók tankönyv-vásárlásához 3324,8 millió Ft-ot, a diáksporttal kapcsolatos feladatokra 1639,4 millió Ft-ot biztosított eredeti előirányzatként 2001-ben a költségvetési törvény, amely mintegy 159 ezer pedagógus és 1370 ezer tanuló támogatását volt hivatva biztosítani. Az intézményátadások, feladatmutatóról való lemondások eredményeként ezen előirányzatok év közben 0,2–1,2%-kal csökkentek. A vizsgált önkormányzatok által jogcímenként igénybe vett támogatások adatait a 6. számú melléklet, az önkormányzatonkénti eltérések összesítését pedig a 7. számú melléklet mutatja be. Az ellenőrzött önkormányzatok közül Kaposújlak oktatási intézményt önállóan nem tart fenn, ezért ilyen jogcímen központi költségvetési támogatást nem igényelt és nem is számolt el.

3.1.

A pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása A költségvetési törvényen kívül a közoktatási törvény és a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szabályozza a közoktatási intézmények pedagógusai legalább hétévenkénti kötelező továbbképzésének központi támogatását. A továbbképzések tervszerű lebonyolítása, a közoktatási feladatok zökkenőmentes ellátása érdekében az intézményeknek 1998. május 31-ig 5 éves középtávú beiskolázási

34


programot (név és év szerinti ütemezést a legalább 120 órai továbbképzésre, további diploma megszerzésére), és évente március 15-ig éves beiskolázási tervet kellett készíteni. Az ellenőrzött 119 intézmény közül 104 készítette el középtávú programját, amelyből 42-t megfelelőnek, 34-et részben megfelelőnek, 28-at nem megfelelőnek minősítettek a számvevők. A programkészítési feladatokat az oktatási intézmények vezetői egymástól eltérően értelmezték, mivel sem a jogszabály, sem az ágazati minisztérium nem adott a programok elkészítéséhez módszertani segítséget. Jellemző volt a nevelőtestületi jóváhagyás hiánya vagy dokumentálatlansága, szinte mindenütt hiányoztak a helyettesítési és finanszírozási alprogramok, elmaradt a képzési célok, valamint az idő és fedezetigény meghatározása. A programokban nem határozták meg, hogy tantárgyanként hány pedagógus milyen időkeretben vehet részt iskolai vagy tanfolyami rendszerű továbbképzésben, egy pedagógus részére legalább mekkora összegű támogatást biztosítanak, a helyettesítés elveit (ill. helyettesítés nélküli továbbképzéseket terveztek), a pedagógusokat terhelő önrész esetleges átvállalásának szabályait, a továbbképzést teljesítők jutalmazásának elveit (mikor, mekkora összegű). Néhány kivételtől (Békésszentandrás, Encs, Murony) eltekintve elmaradt a programok felülvizsgálata, aktualizálása. Az évente március 15-ig elkészítendő beiskolázási tervben a finanszírozást név és – a szabályozásban előírt – költségelemek szerinti részletezésben nem tervezték meg, a hétvégi továbbképzésekkel számoltak, ezért helyettesítést nem, vagy csak minimális mértékben terveztek, a név szerinti támogatást legfeljebb egy összegben rögzítették, a fennmaradó összeget jutalmazásra állították be. A beiskolázási terveket októberben - a tényleges képzések, továbbképzések, valamint a felhasználható támogatási keret pontosítása miatt - felül kellett vizsgálni, és a finanszírozást hozzáigazítani a pénzügyi lehetőségekhez, de a részvételi díjak változását, a helyettesítés konkrét megoldását is figyelembe kellett venni. A 2001. évet érintő éves beiskolázási tervet az ellenőrzött önkormányzatok intézményeinek 91%-a készítette el, amelyből 43% megfelelő, 35% részben megfelelő, 13% nem volt megfelelő a számvevők minősítése szerint. Tehát az intézmények több mint 1/5-e nem, vagy nem megfelelően tett eleget tervkészítési kötelezettségének. A tervet az intézmények több mint felének (51%) módosítania kellett a tanfolyam megnevezése, időszükséglete, akkreditálási száma, a pedagógusok cserélődése, egyéb okok miatt. Az intézmények 18%-a nem végezte el a szükséges módosításokat, 5%-uk pedig csak részben tett eleget e kötelezettségének. Az éves beiskolázási tervek legfőbb hiányossága, hogy a helyettesítést és a finanszírozást nem, vagy csak hiányosan tartalmazzák, a legtöbb intézmény csupán a pedagógus nevét, a továbbképzés megnevezését, óraszámát tünteti fel benne. A finanszírozás összevontan, egy összegben szerepelt az intézményi költségvetésekben. A nem pontosan körülhatárolt finanszírozás, a folyamatosan csökkenő fajlagos központi költségvetési támogatás és növekvő továbbképzési, illetve tandíjak mellett már egyre nagyobb költséghányadot kell helyi (saját vagy nem kötött felhasználású) forrásból biztosítani. Ezt a tendenciát a költségkigyűjtésen alapuló intézményi nyilvántartások nem tükrözik megfelelően, mivel ezek elsődleges célja a központi költségvetési támogatás cél szerinti felhasználásának lefedése, dokumentálása. Az időigényes költségkigyűjtés tel-

35


jes körű elvégzésére azért sem kerül sor minden esetben, mert az intézmények nem érdekeltek ebben, illetve nem kötelezettek erre. A pedagógusok egy része akkor is részt vesz az általa jónak és szükségesnek vélt továbbképzésben, ha ahhoz nem kap központi és/vagy helyi forrásokból támogatást. A pedagógusok által 100%-ban kifizetett részvételi díjnak, útiköltségnek, jegyzetnek nincs nyoma a nyilvántartásban. A továbbképzéseknél preferált terület a közoktatásvezetői képzés, nyelvtanár, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens képzésre irányuló másoddiploma megszerzése. Az önkormányzatoknak a támogatás igénylésénél, és a mutatószámelszámoláskor is gondot okozott az átlagos pedagóguslétszám meghatározása, mivel a központi szabályozás nem ad ehhez pontos útmutatást. A tanévnyitó statisztikákban többféle létszám szerepel, mindegyik más-más tartalmú. A költségvetési törvény e támogatási jogcím mutatószámát – amely a támogatás alapja – a költségvetési évet érintő két tanév nyitó statisztikai pedagóguslétszámaiból 8/12 és 4/12 súlyszámmal írja elő meghatározni, de ez nem lehet nagyobb, mint az engedélyezett pedagógus-létszám. Ezen korlátozás sem egyértelmű, mivel az intézményi költségvetésekben és az önkormányzat rendeletében is az engedélyezett létszám intézmény egészére, naptári évre, a pedagógusok kiemelése nélkül van meghatározva. A tényleges átlagos pedagóguslétszám (teljes munkaidősök és a nem teljes munkaidősök teljes munkaidőre átszámított létszáma) a közoktatási statisztikai jelentésekből megállapítható, ha az adatok tartalmával a számítást végzők tisztában vannak. Az ellenőrzés során tapasztalt mutatószám-eltérések hibás statisztikai adatokból, intézményi adatszolgáltatási pontatlanságokból, összesítési és kerekítési hibákból keletkeztek. Az állami támogatás mutatószámát és annak összegét az önkormányzatok 1/3-a nem az előírásoknak megfelelően állapította meg. A központi támogatás felhasználásánál a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdésében meghatározott (helyettesítési, egyéb költségek, részvételi díj 80%-a, a hétévenkénti legalább 120 órás továbbképzést teljesítők jutalmazása) költségelemeknél a kötelező sorrendiség is elő van írva. A központi támogatás terhére 80%-ot meghaladó részvételi díj elszámolása csak a kormányrendeletben meghatározott külön feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges. Az átlagos pedagóguslétszám helytelen megállapítása, a korlátozásokat figyelembe nem vevő és a céltól eltérő felhasználás, vagy a cél szerinti felhasználás hiánya, illetve a feladattal terhelten a következő évre átvitt támogatás megalapozatlansága miatt egyenlegében 1462 ezer Ft központi költségvetésbe visszajáró összeg keletkezett, amelynek 27%át az önkormányzati elszámolások, 73%-át a számvevők tárták fel. Az intézmények támogatás-felhasználása összességében (96,6%-ban) összhangban volt a jogszabályi feltételekkel. Az önkormányzatok költségvetési beszámolójában szereplő elszámolásához viszonyítva a 2001. évi támogatást érintően 30 önkormányzatnál 1160 ezer Ft központi költségvetésbe visszajáró összeget, és 3 önkormányzatnál 97 ezer Ft pótlólagos járandóságot állapított meg az ellenőrzés. A 2000. évről a 2001. évre 23 önkormányzat által áthozott 3715 ezer Ft támogatási összegből 4 önkormányzatnál 238 ezer Ft cél szerinti felhasználása nem valósult meg, ezért ez a központi költségvetésbe visszafizetendő.

36


A cél szerinti felhasználás ellenőrzésének átlagos mintavétele a támogatással érintett pedagógusok létszámát alapul véve 80%-os volt, sok esetben a tételes ellenőrzés minden támogatottra kiterjedt. Az ellenőrzött személyek 15%ánál a jogszabályi előírások betartása a támogatás felhasználásnál nem volt megfelelő, illetve teljes körű. A közvetlen támogatás a pedagógusok 48%-át érintette. A cél szerinti felhasználás eltérései arra vezethetők vissza, hogy a pedagógus önrészt a külön feltételek együttes teljesülése hiányában is a központi támogatás terhére számolták el (ez adta a feltárt hibák okának több mint 80%át, pl. Bábolna, Csengőd, Murony, Vácszentlászló), a jogszabálynak nem megfelelő (1-2 napos nem akkreditált tanfolyam) továbbképzést, vagy nem jogosult személyek (képesítés nélküli pedagógus első diploma megszerzése, nem pedagógus személyek) továbbképzését számolták el (pl. Battonya, Mosonszentmiklós), szabálytalan költségelszámolást (járulék felszámítás elmaradása, vagy kétszeres járulékfelszámítás, a költségek hiányos kigyűjtése) alkalmaztak. Akadtak olyan települések, ahol több okra vezethető vissza a támogatás jogtalan elszámolása (pl. Battonya, Murony, Tömörkény). A központi támogatás terhére olyan szakkönyv beszerzését számolták el, amely nem a továbbképzéssel kapcsolatos. Olyan pedagógus útiköltsége is szerepelt az elszámolásban, aki nem szerepelt a továbbképzési tervben. Az intézményeknek és az önkormányzatoknak egyaránt gondot okozott a feladattal terhelt maradvány értelmezése. Előfordult olyan eset is, hogy az adott évben fel nem használt támogatás teljes összegét megalapozatlanul feladattal terhelt összegként szerepeltették a költségvetési beszámolóban, ezért jogtalan elszámolást állapított meg az ellenőrzés (pl. Csanytelek, Németkér). A jogszabályi előírások téves értelmezéséből adódóan, illetve a korábbi szabályozás szerint helytelenül az egyéb költségeknél is alkalmazták a központi támogatás felhasználásnál a 80%-os korlátozást (pl. Békésszentandrás, Murony). A kapcsolódó név szerinti nyilvántartás a legtöbb intézményben alkalmas a hétévenként előírt legalább 120 tanórát elérő továbbképzési kötelezettség figyelemmel kísérésére. Az önkormányzati intézmények 85%-a vezetett személyenkénti nyilvántartást a központi és helyi támogatások felhasználásáról, amelynek 70%-a megfelelő a számvevők felmérése szerint. A korábbi években tapasztalt nyilvántartási hiányosságok mérséklődtek, mivel egyre több helyen alkalmazzák egy Zala megyei szolgáltató Kft. nyomtatványgarnitúráját. Ennek ellenére az előző évről feladattal terhelten áthozott támogatás felhasználásának dokumentálása nem mindenütt különült el a tárgyévitől (pl. Békésszentandrás, Piliscsév).

37


A továbbképzésekhez felhasznált központi támogatás költségelemek szerinti összetételét a következő táblázat mutatja be:

Központi támogatás

M e g n evez és h elye ttesíté sre e gyé b kö ltsé g ekre á tvá lla lt ré szv. díjra juta lm a zá sra ö ssze s fe lha szn á lt 2 00 2 -re jog sze rű en á tvitt fe l n e m h as zn á lt M in d ö ss ze se n D oku m e n tá lt e g yéb forrá s (fe lh aszn . tá m . = 1 00 % ) Ö ssze s k tg . tá m o g atott fő fa jlag o s kia dá s E F t/fő

2 00 0 . évrő l áth o zo tt ö s s ze g (e F t) % 2 93 7 ,9 3 05 8 ,2 2 725 7 3,4 1 54 4 ,1 3 477 9 3,6 2 38 6 ,4 3 7 1 5 1 00 ,0 3 38 3 815 1 74 22

9 ,1

2 00 1 . évi ö s s ze g (e F t) % 4 629 1 4,7 3 643 1 1,6 1 9 3 41 6 1,4 8 06 2 ,6 2 8 4 19 9 0,3 1 712 5 ,4 1 362 4 ,3 3 1 4 93 1 00 ,0 7 371 3 7 5 03 1 091 33

2 5,9

Az intézményi saját források terhére elszámolt összegeket nem teljes körűen tartalmazza az analitikus nyilvántartás, mivel a részvételi díjak 80%-át sem fedezte a központi támogatás, ezért a helyettesítés költségvonzatát ki sem gyűjtötték (pl. Piliscsév, Telekgerendás). Jutalmat a követelményeket teljesítők részére a 2001. évi keretből 9 önkormányzatnál fizettek (Békésszentandrás, Encs nagyobb összeget), a 2000. évről áthozott támogatás terhére egy önkormányzatnál (Hőgyész) történt jutalmazás. Az intézmények, illetve az önkormányzatok egyre nagyobb arányban alkalmazzák a korábbi tanévi finanszírozás helyett a költségvetési évi finanszírozást még abban az esetben is, ha az éves beiskolázási terv tanévre készült. Ezt az állítást igazolja, hogy míg az ellenőrzött önkormányzatok 34%-a hozott át a 2000. évről feladattal terhelten 3715 ezer Ft központi költségvetési támogatást 2001. évre, a 2001. évi támogatásból az ellenőrzötteknek csak 25%-a, az őket jogszerűen megillető összeg 5,4%-át (1712 ezer Ft-ot) vitte át feladattal terhelten a 2002. évre. A támogatás felhasználása az intézmények 27%-ánál tanévi, 50%-ánál költségvetési évi finanszírozási terv szerint, míg 23%-uknál tervtől eltérően, vagy terv nélkül történt. Tanévi finanszírozás esetén minden évben kettő tanévre szóló - beiskolázási tervet kellett a háromféle elszámoláshoz figyelembe venni (az előző évről feladattal terhelten áthozott támogatás – beiskolázási tervhez igazodó – felhasználása a tárgyévben befejeződő tanév végéig, a tárgyévi támogatás tényleges cél szerinti felhasználása XII. 31-ig a tárgyévben induló tanév beiskolázásaihoz kapcsolódóan, ténylegesen fel nem használt tárgyévi támogatásból a tanévi beiskolázási terv szerint feladattal terhelten a következő évre átvitt összeg meghatározása a folyamatban levő tanév befejezéséhez). A támogatás 1999. évben központosított előirányzatból normatív kötött felhasználású lett, de a tanévenkénti beiskolázási tervek és az

38


éves finanszírozási terv közötti összhangot a szabályozás nem teremtette meg, mivel elmaradt a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet finanszírozási forma megváltozásához igazodó módosítása. Ezért a költségvetési beszámoló elkészítését szabályozó kormányrendelet lehetővé tette a feladattal terhelt támogatás következő évre való átvitelét, de nem intézkedett az átvitt támogatás tárgyévitől elkülönített felhasználásáról és a beszámoltatásról. A kötelezettségvállalással (feladattal) terhelt maradvány az előző költségvetési évről tárgyévre, valamint a tárgyévről a következő évre való átvitele a tényleges cél szerinti felhasználással együtt többletadminisztrációt okoz, csökkenti az áttekinthetőséget. A nem kellő odafigyelés mellett a bonyolult szabályozásnak is szerepe volt abban, hogy az önkormányzatok és intézményeik a mutatószám alapján őket megillető támogatási összeget – a feladattal terhelt részt is figyelembe véve – átlagosan csak 95,7%-ban tudták kihasználni, annak ellenére, hogy az önkormányzatok 91%-a dokumentáltan a támogatás 25,9%-át kitevő helyi forrást is biztosítani kényszerült a továbbképzési feladatokhoz. A szűkülő központi támogatási lehetőség mellett a felhasználás költségelemek szerinti ragsorolt előírása, valamint a részvételi díjak 80%-on felüli elszámolásának külön feltételekhez kötése felesleges, a támogatás jutalomra való felhasználási lehetőségével pedig – annak ellentmondásossága miatt – nem mindenütt éltek, ezért ezt a lehetőséget célszerű lenne megszüntetni. Nem egyértelmű a szabályozás, és egységes gyakorlat sem alakult ki a tanulmányi szerződéskötéseket, valamint a támogatás visszakövetelhetőségét illetően. A támogatási jogcím megnevezése – a szakvizsga kötelező letételének eltörlésével – már nem fedi a mai tartalmat, mivel az újabb diplomát adó képzések – beleértve a szakvizsgát is – a továbbképzés egy-egy formájának tekinthetők. Mindezek a gyakorlati problémák felvetik a támogatási jogcím szabályozása egyszerűsítésének és korszerűsítésének szükségességét, beleértve a nyilvántartások kialakításához való központi segítségnyújtást is. A szabályozást a mutatószám–meghatározás egyszerűsítésével és pontosításával, valamint a cél szerinti felhasználás mellőzhető feltételei (pl. a felhasználás rangsora, részvételi díjak kifizetésének korlátozása, külön feltételhez kötése, jutalmazás lehetősége, a támogatás következő évre való átvihetősége, szerződéskötés) elhagyásával, a támogatási jogcím megnevezésének pontosításával (a szakvizsga szó törlésével), a számviteli nyilvántartási lehetőségek figyelembevételével indokolt korszerűsíteni.

3.2.

A pedagógusok szakkönyv-vásárlásának támogatása A pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatását a költségvetési törvény mellett a közoktatási törvény 19. §-a, valamint a többször módosított 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet szabályozza, amely tartalmazza többek között a számított pedagóguslétszám meghatározását, a jogosultsági és kifizetési feltételeket, a támogatás-lemondási kötelezettséget, a szakirodalom meghatározását, az elszámolási kötelezettséget. A hibák, hiányosságok gyakorisága alapján megállapítható, hogy a meglehetősen bonyolult és nagyon részletes szabályozást a tapasztalatok szerint az önkormányzatok és intézményeik nagy része kellő mélységben nem ismeri, ezért a mutatószámot és az őket megillető támogatási összeget pontatlanul állapították meg. A szabályozás felületes ismerete miatt az évközi tá-

39


mogatás lemondási kötelezettségének (ami csak 29 önkormányzatra vonatkozott) az érintett önkormányzatok 69%-a nem, vagy csak részlegesen tett eleget, s ezek 41%-a az éves költségvetési beszámolójában sem rendezte maradéktalanul a mutatószám eltérés különbözetét. A számvevők e támogatás mutatószámát az önkormányzati elszámoláshoz képest 20 településnél bírálták felül. Az önkormányzatot megillető támogatás mértéke 6 helyen növekedett (összesen 7 fő, 89 ezer Ft), 14 helyen csökkent (összesen 31 fő, 395 ezer Ft). Az eltéréseknek számos oka volt: • A munkában töltött hónapok figyelembevétele nélkül határozta meg a létszámot 7 önkormányzat (pl. Battonya, Beremend, Erdőkertes, Mende). Öt önkormányzat üres állások, fizetés nélküli szabadságon, GYESen levőpedagógusok után is igényelte és elszámolta a támogatást. • Tíz település helytelenül a továbbképzéssel azonos átlaglétszámot alkalmazott az előírt létszám-meghatározás helyett (pl. Mocsa, Piliscsév). • A pályakezdő és a határozott időre alkalmazott pedagógusok személyi támogatását nem az előző, hanem a tárgyévi várható jogviszonyuk figyelembevételével állapították meg (pl. Söjtör). • A 2000. évben más településen óraadóként, vagy nem pedagógusként, vagy részmunkaidősként foglalkoztatottak részére is biztosították a teljes összegű támogatást (pl. Encs, Mocsa, Piliscsév). • Az intézményekben még mindig nem egyértelmű a munkavégzés és a kifizetés évének értelmezése, a folyósítás és elszámolás helyes alkalmazása (pl. Bábolna, Baracs, Kisapostag, Mocsa). A mutatószám alapján járó támogatást az önkormányzatok 54%-a nem használta ki teljes mértékben, náluk 663 ezer Ft jogszerűen fel nem használt, feladattal terhelten le nem kötött összeg maradt meg az őket megillető támogatásból. A mutatószám helytelen megállapítása egyben az elfogadható cél szerinti felhasználás korrekcióját vonta maga után (pl. Battonya, Nagysimonyi). Jogosulatlan többlet elszámolás, illetve központi költségvetésbe visszajáró összeg keletkezett akkor is, amikor a jogosultsággal nem, vagy csak részben rendelkező pedagógusnak is kifizették a teljes összegű támogatást (pl. Mocsa, Piliscsév). A központi támogatás cél szerinti felhasználását a 118 közoktatási intézményben támogatásban részesített 2129 fő pedagógus közül 1574 fő könyvvásárlási számláit (74%) tételesen ellenőriztük. Ezen felül – az összesen 20 – intézmény számára a támogatásból beszerzett szakkönyvek számláit is tételesen ellenőriztük. A számvevők megállapításai szerint a támogatás felhasználása az önkormányzatok több mint felénél (55%) nem felelt meg maradéktalanul a kormányrendeletben foglaltaknak. A cél szerinti felhasználás dokumentálásával összefüggően a következő típushibák, problémák feltárására került sor: • A pedagógusok által leadott számlák egy része nem a pedagógusok, hanem az intézmény nevére szólt (pl. Söjtör), nem tartalmazta tételesen a vásárolt könyvek címét és árát (13 önkormányzatnál).

40


• Az intézmény nevére vásárolt könyvek nyilvántartásba vétele elmaradt (3 önkormányzat), az előző évi munkavégzés helyett a 2001. évit vették figyelembe (Mende, Mocsa, Rábapatona). • A vásárlási számlák szakirodalomnak nem minősülő tételeket is (pl. karácsonyi képeslapok, hírlapkézbesítő nyugta, 168 Óra, Nők Lapja, üres videokazetta) tartalmaztak (Békésszentandrás, Encs, Nagysimonyi, Telekgerendás, Zalakaros). • A 2001. évi támogatásból 2002. január 31-ig cél szerint dokumentáltan felhasznált összeg helyett az ennél nagyobb, a mutatószám szerint járó támogatást mutatták ki felhasználásként (pl. Mocsa, Piliscsév, Vokány). • A 2000. évi támogatásból feladattal terhelten áthozott támogatás felhasználása nem, vagy csak részben történt meg 2001. január 31-ig, de a központi költségvetésbe a visszatérítés elmaradt. A közoktatási törvény 19. § (3) bekezdése és a kormányrendelet sem fejti ki pontosan a szakirodalom fogalmát, az állásfoglalások pedig túlzottan megengedőek. A vásárolt könyvek, információhordozók számlákon levő címeiből kell az ellenőrzést végzőnek megállapítani, hogy azok szükségesek egy-egy pedagógusnak az oktatáshoz vagy továbbtanulásához. A számlák tartalmát a „szakkönyv” fogalmának pontos és egyértelmű jogszabályi meghatározásáig nem lehet érdemben vizsgálni, mivel a számvevő tartalmi ismeretek híján, elolvasás nélkül nem vitatkozhat a könyvek szakmai jellegéről, legfeljebb az általános céltól is nagyon eltérő tételek miatt lehet az eltéréseket megállapítani.

A pedagógusok egy része nemcsak az általa oktatott tantárgyakhoz kapcsolódó szakkönyveket, tanári oktatókönyveket, segédkönyveket, hanem a közvetlen oktatáshoz nem kapcsolódó könyveket, lexikonokat is vásárolt. Ágazati szakmai kérdés annak eldöntése, hogy egy-egy pedagógus szempontjából – az általa oktatott, vagy folyamatban lévő tanulmányai befejezése után oktatandó tantárgyak figyelembevételével – mi minősül szakkönyvnek, ezért annak megítélésében csak az igazgató, szakértő lehet illetékes. A számvevők a pontatlan szabályozás miatt csak azokat a felhasználási tételeket nem fogadták el, amelyek a tágan értelmezett jogszabályi előírásoknak sem feleltek meg (üres CD-k, videó- és hangkazetták, kirakójátékok, könnyűzenei CD-k, szórakoztató videokazetták, vicc- és szex-könyvek, szakácskönyvek beazonosíthatatlan „szakkönyv” és „hírlap-előfizetés”). Az általános műveltség gyarapítását szolgáló könyvek beszerzését akkor sem kifogásoltuk, ha az nem kapcsolódott a pedagógus oktatómunkájához vagy továbbtanulásához. Az önkormányzatok nem szabályozták az üres elektronikus információhordozók (audio-, videokazetta, floppy, írható CD stb.) felhasználásának módját, és annak dokumentumait. Az üres kazetta, írható CD akkor válik a Kt. 19. § (3) bekezdésében felsorolt elektronikus információhordozóvá, ha arra információt rögzítettek. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) lehetővé teszi a mű iskolai célú szabad felhasználását, de az ehhez előírt feltételek meglétét – pl. azt, hogy a felhasználás az óvodai nevelésben vagy az iskolai oktatásban a tantervnek, illetve képzési követelményeknek megfelelően valósul meg (Szjt. 33.

41


§ (4) bek.) – dokumentálni kell, átvételkor, másolat készítésekor fel kell tüntetni a forrást és a szerző megnevezését (Szjt. 34. § (2) bek.) a nyilvántartásban. A számított pedagóguslétszám helytelen megállapítása, a korlátozásokat figyelembe nem vevő és a céltól eltérő felhasználás, vagy a cél szerinti felhasználás hiánya, illetve a feladattal terhelten a következő évre átvitt támogatás megalapozatlansága miatt összességében az önkormányzatok elszámolásához viszonyítva a 2001. évi támogatást érintően 30 önkormányzatnál 845 ezer Ft központi költségvetésbe visszajáró összeget, és 5 önkormányzatnál 24 ezer Ft pótlólagos járandóságot állapított meg az ellenőrzés. A 2000. évről a 2001. évre két önkormányzat által feladattal terhelten áthozott 57 ezer Ft támogatási összegből egy önkormányzatnál 31 ezer Ft (Polgárdi) cél szerinti felhasználása nem valósult meg, ezért ez a központi költségvetésbe visszafizetendő. A 2001. évi támogatásból az ellenőrzött önkormányzatok 42 ezer Ft 2002. évre feladattal terhelt átvitelét szerepeltették költségvetési beszámolójukban. Ebből 34 ezer Ft cél szerinti felhasználása január 31-ig megtörtént, 8 ezer Ft pedig a visszafizetendő összeget növelte. A pedagógusok szakkönyvellátása a jelenlegi formában nincs megnyugtatóan biztosítva, a jogosultsági és kifizetési feltételek sokasága az áttekinthetőséget zavarja, ezért indokolt a szabályozás egyszerűsítése és korszerűsítése.

3.3.

A tanulók tankönyv-vásárlási támogatása A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjére a vizsgált időszakban még az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet volt hatályban, amely a kapcsolódó felmérési feladatokat még nem megfelelő időrendi sorrenddel (a tankönyvrendelés feladását követően) rendelte el. A központi támogatás legalább 25%-át iskolai tartós tankönyv, segédkönyv beszerzésére írta elő felhasználni, a fennmaradó rész szolgált a tanulók közvetlen támogatására. A támogatások igénylése (létszámfelmérés alapján) az előírások betartásával készült, ennek megfelelő volt az eredeti előirányzatok megállapítása, amelyből az ellenőrzéssel érintett önkormányzatok 31,3%-a 263 fő után 628,6 ezer Ft-ot év közben lemondott. Az ellenőrzöttek közül 33 önkormányzat nem tartotta be a Kt. 118. § (5) bekezdésének tartós tankönyvre és segédkönyvre vonatkozó előírását, ebből 16 önkormányzatnál (pl. Erdőtelek, Petőfiszállás, Polgárdi) egyáltalán nem volt tartós tankönyv, segédkönyv beszerzés. Az ellenőrzésünk során nem állapítottunk meg céltól eltérő felhasználást azokban az esetekben, amikor az önkormányzatok tartós tankönyv, segédkönyv beszerzése azért maradt 25% alatt, mert azt a közvetlen tanulói támogatásra csoportosították át. A tanulói tankönyvellátással kapcsolatos - az iskolaszéket, vagy a szülői szervezetet, valamint a diákönkormányzatot megillető - jogok gyakorlását érintő egyeztetést, jóváhagyást az intézmények egy része írásbeli dokumentációval nem tudta igazolni.

42


Hat településen (Bodrogolaszi, Csököly, Gyüre, Szepetnek, Tolcsva, Vác) az önkormányzati támogatással együtt minden tanuló részére ingyenes volt a tankönyv, ezért itt érthető, hogy az ágazati miniszter rendeletének 16. § (2) és (7) bekezdéseiben előírt felmérések is elmaradtak. Az átlagosat meghaladó volt a helyi támogatás még Encs, Erdőkertes, Sirok, Telekgerendás önkormányzatainál. Az önkormányzatok egy része csak az elsőosztályosok és az integrált oktatásban részesülő diákok speciális tankönyveit biztosította ingyenesen (pl. Mende). Tankönyvtámogatás címén nem biztosított a központi támogatáson felül helyi forrásokat 13 önkormányzat (pl. Csököly, Murony, Nyírtura, Somberek). A központi költségvetésből kapott támogatást a több iskolával rendelkező önkormányzatok is differenciálás nélkül adták tovább intézményeiknek. Az intézmények legfeljebb a tankönyvcsomag ára szerinti differenciálást vállalták fel. Tartóstankönyv helyett a pedagógusok – a nyilvántartási és selejtezési munkák elkerülése érdekében – inkább a rászorulók ingyenes (pl. Bodrogolaszi, Tolcsva) tankönyvellátását, vagy önkormányzati támogatással (tankönyvtámogatás, beiskolázási segély biztosításával) a kedvezményes tankönyvellátást szorgalmazták. Az egy tanulóra biztosított költségvetési támogatás az előző évhez viszonyítva csak 6,2%-kal növekedett, ezért a tanulók tankönyvvásárlásához a központi költségvetési támogatáson felül az önkormányzatok 80,6%-a biztosított helyi forrást, amely az érintetteknél a központi támogatás 55,5%-át tette ki. A felülvizsgált adatok szerint 16 önkormányzatnál az őket a létszám alapján megillető támogatásnál összesen 1237 ezer Ft-tal kisebb volt a cél szerinti felhasználás jogszerű, dokumentált összege, tehát a támogatási lehetőséget csak részlegesen – 97,2%-ban – használták ki. Az önkormányzatok az éves költségvetési beszámoló keretében a mutatószám eltérések 43%-át tárták fel, míg a cél szerinti felhasználás esetében a feltárás aránya csak 10%-os volt. Az önkormányzatok 45%-ánál a központi támogatás mutatószámának elszámolásánál a számvevők eltérést találtak. Ezek okai: • A szabályozás tiltása ellenére a saját döntés alapján magántanulók számbavétele (pl. Baracs, Úri, Nagymaros). • A helytelen intézményi adatszolgáltatás, a X. 1-i helyett a IX. 1-i tanulólétszám, vagy a költségvetési évet érintő két tanév tanulólétszámából számított átlaglétszám használata okozta az eltéréseket (pl. Beremend, Mosonszentmiklós, Murony, Nagysimonyi, Pannonhalma, Piliscsév, Szentkirályszabadja). • A támogatás tartós tankönyvre, segédkönyvre fordított részében – a kapcsolódó számlák és nyilvántartások szerint – nemcsak a tanulók, hanem helytelenül a pedagógusok ellátását szolgáló tankönyvek, tanári segédkönyvek, nyelvkazetták, tanmenetek is szerepeltek hat önkormányzatnál (Bábolna, Csengőd, Mocsa, Murony, Nagysimonyi, Ostffyasszonyfa). • A számviteli fegyelmet megsértve egy-két szabálytalanul kiállított egysoros (címet, darabszámot, egységárat nem tartalmazó) számlát és annak a terjesztő részére történő átutalását, vagy a tankönyvfelelős részére történő

43


készpénzfizetés bizonylatát csatolta a teljes támogatás-felhasználás dokumentumaként három önkormányzat (Battonya, Mocsa, Piliscsév). A tanulók részére kifizetett közvetlen támogatásról nem mindenütt volt fellelhető a szülők vagy a tanulók által aláírt, megfelelő átvételt igazoló okmány (támogatás pénzbeli átvételének elismervénye, vagy a tankönyvcsomag átvételét igazoló okmányon a támogatás levonásba helyezése). A tankönyveket térítési díj nélkül biztosító önkormányzatok (16,9%) iskoláiban nem készítettek a tankönyvcsomagok és ezzel a támogatás átvételét igazoló okmányt. Az iskolák egy része utólag, az ellenőrzés időszakában pótolta a hiányzó okmányokat (pl. Mocsa, Piliscsév). Nem tettünk támogatás-elvonási javaslatot akkor, ha a hiányzó átvételi elismervényt pótolták, vagy legalább közvetett bizonyítékot (pl. képviselőtestületi vagy nevelőtestületi határozatot, támogatással csökkentett befizetési díj lista) találtunk a támogatás jogszerű felhasználására. A tartós tankönyvek, segédkönyvek nyilvántartásba vétele az iskolák egy részében nem történt meg, vagy könyvtári nyilvántartáson kívüli füzetben történt az állományba vétel és a kikölcsönzés. Az intézmények 1/3-ában a támogatást nem a szülő, hanem a tanuló vette át, erről a szülőt – 3 iskola kivételével – valamilyen formában dokumentáltan értesítették. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságok számossága arra hívja fel a figyelmet, hogy a központi szabályozás során a támogatásdokumentálás formáját, tartalmát is meg kellene határozni (kötelezően vagy segítségként, ajánlásként), mivel e nélkül sok helyen nem megfelelő gyakorlat alakul ki. A támogatás elszámolását az önkormányzatok 52%-a nem az előírásoknak megfelelően végezte el éves költségvetési beszámolójában. Támogatásfelhasználásuk összességében 96,9%-ban összhangban volt a jogszabályi feltételekkel. A tanulólétszám helytelen megállapítása, a céltól eltérő felhasználás, vagy a cél szerinti felhasználás hiánya miatt az önkormányzatok 2001. évi költségvetési beszámolójához viszonyítva 27 önkormányzatnál 1456 ezer Ft központi költségvetésbe visszajáró összeget és 8 önkormányzat részére 77 ezer Ft önkormányzatokat pótlólag megillető járandóságot állapítottak meg a számvevők. Összességében és százalékos mértékben is számottevő volt a központi költségvetésbe visszajáró eltérés Bábolna (244 ezer Ft, 24%), Mosonszentmiklós (487 ezer Ft, 83%), Zalakaros (301 ezer Ft, 72%) önkormányzatainál. A tanulók részére jóváhagyott közvetlen támogatást a szülők kirándulás céljára visszahagyták az osztálypénzbe (Bábolna, Zalakaros). Zalakaroson a tanulók közvetlen támogatásának átvételét okmányokkal még közvetett módon sem tudták teljes körűen igazolni.

A tanulók tankönyvellátásának megszervezése és lebonyolítása a kapcsolódó jogszabályok alapján az iskolák feladata, amelyet tankönyvfelelős pedagógus kijelölésével látnak el. Az ellenőrzött önkormányzatok, illetve intézményeik a tankönyvellátást számvitelükben nem mutatják ki, mivel nem végeznek kereskedelmi tevékenységet. Így az önkormányzati elszámoláson, illetve ellenőrzésen kívül esik a kijelölt tankönyvfelelős teljes elszámolása. Mivel a tankönyvellátás rendje az elszámolásra nem tartalmaz rendelkezést, az iskola nevére kiállított számlából csak annyit fizet-

44


nek ki, amennyit a tartós tankönyv, segédkönyv (számlán bejelölt tételek) képvisel. A tankönyvellátással kapcsolatos szerződések az iskola és a tankönyvforgalmazó között jöttek létre, amelyet az iskolaigazgató és a kijelölt tankönyvfelelős írt alá az intézmény részéről. A tankönyvforgalmazó a jutalékot közvetlenül a tankönyvfelelős részére fizeti ki, de az iskola részére is ad (alapítványi) támogatást forgalomtól függően. A tankönyvfelelős az iskola nevében csekken adja fel a forgalmazó részére a tankönyvek árát. A tanulók tankönyvellátásával összefüggő bevételeket és kiadásokat (a pénzügyi lebonyolítást) – az iskolai kötelezettségvállalás és a pénzügyi folyamatok ellenőrizhetősége érdekében – átfutó, költségvetésen kívüli tételként kellene szerepeltetni az iskolák költségvetési beszámolójában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók tankönyvellátásánál indokolatlan a felhasználási kötöttség előírásának fenntartása, mivel – a tankönyvtámogatás társadalmi elfogadottsága miatt - felhasználási kötöttség nélkül is biztosított a cél szerinti felhasználás. A támogatás legalább 25%-ának tartós tankönyvre, segédkönyvre fordítása a gyakorlat szerint nem indokolt. A tankönyvek szennyeződése, kötésének nem megfelelő minősége, aláhúzások, sorkiemelések, befirkálások, valamint a tantervek folyamatos változásai, továbbá utánnyomásnál a változó képek, ezáltal a szövegek oldalszám szerinti törésének változása is ellentmondanak a tankönyvek többszöri használhatóságának. A központi szabályozás a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény megalkotásával és a 26/2002. (V. 17.) OM rendelet kiadásával a korábbi – 5/1998. (II. 18.) MKM – rendelethez képest rendszerezettebbé, áttekinthetővé vált, de a központi költségvetési támogatás legalább 25%-át továbbra is iskolai beszerzésekre kell fordítani. Az új szabályozás annyiban tér el a korábbitól, hogy a tanulók által használt segédkönyv helyébe az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlása került, de a legtöbb problémát okozó tartóstankönyv-vásárlási kötelezettség továbbra is megmaradt. A szabályozás a legalább 25%-os arány be nem tartása esetére ugyanakkor továbbra sem határoz meg szankciót. A központi támogatás alapját képező tanulólétszámot a szabályozás nem a támogatás tényleges biztosításának időpontjában (tanévnyitó) méri, így gyakorlatilag a különbözetet az önkormányzatok viselik. A támogatásfelhasználás elveit és arányait a nevelőtestületek és a szülői munkaközösségek a központi előírások részleges figyelembevételével, a gyakorlati szükségletekhez igazodva állapították meg. Egységes központi iránymutatás hiányában a támogatás átvételének dokumentálása nem mindenütt volt megfelelő. A hibák hiányosságok az életszerűbb szabályozás szükségességére hívják fel a figyelmet.

3.4.

A diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása Az 1200 Ft/fő mértékű állami támogatás célja a testnevelési órán felüli mindennapos iskolai testedzés előmozdítása. A nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók átlaglétszáma alapján illette meg az önkormányzatokat, rajtuk keresztül a közoktatást végző iskolákat a támogatás, amelynek január 1. és december 31. közötti cél szerinti felhasználását (számlák, költségkigyűjtések alapján) is dokumentálni kellett.

45


Az érintett települési önkormányzatok 58%-a az igénylés és elszámolás során a támogatás mutatószámát és a kapcsolódó állami támogatás összegét az előírásoknak megfelelően állapította meg. A többi önkormányzat elszámolásában különböző hiányosságok fordultak elő. Az átlagos tanulólétszámot az önkormányzatok 19%-a helytelenül számította ki (pl. Somberek, Balatonlelle, Jászboldogháza, Zalakaros), 7,5%-uk pedig nem korrigálta a mutatószámot a saját döntésen alapuló magántanulókkal, illetve költségtérítéses külföldi tanulókkal (Izsák, Nagymaros, Úri, Szigetújfalu, Szenna). Jászkisér önkormányzata a levelező oktatásban résztvevőket is figyelembe vette.

Az ellenőrzött önkormányzatok 53%-a mind a saját, mind az általános iskola részletes költségvetésében a diáksport támogatására fordítható összeget elkülönítetten kimutatta, azonban 47%-uknál az oktatási intézmények költségvetésében a kötött felhasználású normatíva sem bevételi, sem kiadási oldalon nem volt elkülönítve. A kötött normatíva cél szerinti felhasználására a költségvetési törvény részletes szabályozást nem tartalmazott, ezért az oktatási intézményeknél helyileg kellett volna szabályozni a feladatra elszámolható költségek körét. A cél szerinti felhasználás bizonylatolására, az elszámolás egyértelművé tételére (Petőfiszállás, Izsák kivételével) nem született helyi szabályozás, intézkedés. A támogatás cél szerinti felhasználására vonatkozó központi előírás késve jelent meg (a 34/2001. OM-ISM rendelet 2001. szeptember 14-én került kihirdetésre). Az ellenőrzött önkormányzatok – Apagy, Napkor, Csenger önkormányzata kivételével – nem határozták meg a támogatás terhére elszámolható költségek körét, de az OM-ISM rendelet megjelenését követően az e feladattal kapcsolatos ráfordításoknál figyelembe vették a jogszabályban foglalt előírásokat. Az iskolák nem vezettek a támogatás cél szerinti felhasználásáról analitikus nyilvántartást, az e feladattal összefüggő kiadásokat az iskolai sport szakfeladatra számolták el. A támogatás cél szerinti felhasználásának dokumentálása a vizsgált önkormányzatoknál az ellenőrzés időszakában történt meg a kiadások kigyűjtésével. A helyszíni ellenőrzés tapasztalata szerint a diáksporttal kapcsolatos dokumentált kiadások a vizsgált önkormányzatoknál számottevően meghaladták a központi költségvetési támogatás mértékét. Ez alól 4 önkormányzat jelentett kivételt, ahol a dokumentált költségek kisebb mértékűek voltak, mint a mutatószám alapján járó összeg, ezért ezen önkormányzatoknak visszafizetési kötelezettsége keletkezett (Csávoly, Battonya, Nagykereki, Taktaharkány). A felhasználással kapcsolatban megjegyzendő, hogy az ellenőrzött kör 22%-a a támogatás összegének 70-90%-át a sportköri foglalkozást vezető tanár(ok) díjazására és az ezzel összefüggő járulékokra fordította. Biharkeresztes városnál olyan kiadások is előfordultak, melyek csak közvetetten szolgálják a diáksportot (pl. tornaterem gázszerelési munkái).

A vizsgált önkormányzatok a 2001. évi költségvetési beszámolóban a diáksportkör támogatására juttatott 22 183,2 ezer Ft állami hozzájárulással szemben 21 994,7 ezer Ft felhasználásáról adtak számot, az általuk kimutatott visszafizetendő összeg 188,5 ezer Ft volt. A vizsgálat további 305,7 ezer Ft

46


központi költségvetésbe visszajáró összeget és 156 ezer Ft pótlólagos járandóságot tárt fel. Az összeg nagyságrendje miatt nem látszik indokoltnak a felhasználási kötöttség további fenntartása, mivel az elérni kívánt cél normatív állami hozzájárulással kevesebb adminisztráció mellett biztosítható. Az iskolai sport szakfeladat kiadásai alapján kimutatható, hogy az önkormányzatok, illetve intézményeik legalább a központi költségvetési támogatás összegének megfelelő összeget fordítottak-e erre a célra. A felhasználási kötöttség fenntartása esetén ugyanakkor a dologi, esetleg felhalmozási kiadásokra (versenyek költségei, eszköz beszerzés, fenntartás) kellene szűkíteni a támogatás felhasználásának lehetőségét.

4.

A

LAKOSSÁGI

TELEPÜLÉSI

FOLYÉKONY

HULLADÉK

ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A támogatás célja a környezet és a vízbázisok védelme érdekében azoknak a lakosoknak a támogatása, akik olyan településen, településrészen laknak, ahol a közműves csatornahálózat még nincs kiépítve, de az önkormányzat szervezett módon gondoskodik a lakossági folyékony hulladék ártalmatlanítás céljából történő gyűjtéséről. A 317,2 millió Ft-os előirányzat az évközi lemondások eredményeképp 187,6 millió Ft-ra módosult. A központi támogatást az önkormányzatok a normatív feltételrendszer és fajlagos támogatási összeg alapján – 2000. évtől normatív kötött felhasználású támogatásként – a lakossági folyékony hulladék előzetesen becsült éves mennyisége alapján vehették igénybe. Az ellenőrzés körébe tartozó 68 önkormányzatból 28 (41,2%) igényelt az előzetesen becsült 101 ezer m3 lakossági folyékony hulladék után e jogcímen 10 107,5 ezer Ft támogatást. Az önkormányzatoknak a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény kötelező feladatává tette a települési folyékony hulladék elszállítását, ártalmatlanítását. A közszolgáltatás megszervezésével egyidejűleg a településeknek helyi rendeletalkotási kötelezettsége van, amelynek keretében a közszolgáltatás tartalmát, az ellátott terület határait, a közszolgáltatást végző szervezetet, a feladatellátás módját, rendjét, az érintett ingatlantulajdonosok jogait, kötelezettségeit, díjfizetés rendjét, esetleges kedvezményeit, legmagasabb díj mértékét stb. kellett meghatározni.

A támogatást igénylő önkormányzatok 39%-a alkotott helyi rendeletet a közszolgáltatás bevezetéséről. Ezen önkormányzatok 54,5%-ának helyi rendelete a hatályos törvényi előírás követelményeit kielégíti, a többi önkormányzat a törvény előírása ellenére nem szabályozta a települési folyékony hulladék elszállítására vonatkozó ellátás területi határát, a szolgáltató kötelezettségét, az elvégzett szolgáltatás alapján a tulajdonost érintő kedvezmények mértékét, a szolgáltatási díj megfizetésének rendjét (pl. Söjtör, Sirok, Apagy). A lakossági folyékony hulladék elszállítására, illetve ártalmatlanítására szolgáló támogatást igénybevevő önkormányzatok közül – a törvényi előírás alapján – a feladat ellátására 17 önkormányzat (61%) kötött szerződést, illetve megállapodást vállalkozóval. A közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződések, megállapodások 41,2%-a tartalmazta azokat a jogokat és kötelezettsége-

47


ket, melyet a hulladékgazdálkodási törvény előír, 5 szerződés csak részben felelt meg a jogszabályi követelménynek. Vokány község vállalkozóval kötött megállapodása nincs összhangban a helyi rendelet előírásával, mivel nem tartalmazza a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező szolgáltatás igazolási és ellenőrzési módját.

A községek egy része a polgármesteri hivatal keretein belül, vagy saját alapítású közhasznú társasággal végezteti el e közszolgáltatási tevékenységet, ezért a feladat ellátására szerződést nem kötött (pl. Gyüre, Nyírtura, Rákócziújfalu). Azokon a településeken, ahol még a régi jogszabály alapján alkotott rendeletben szabályozták e feladatellátást (Baracs, Kisapostag), nem rögzítették a vállalkozóval kötött szerződésben, hogy milyen gyakorisággal, milyen tartalommal kell díjkalkulációt készíteni, az ár meghatározásánál nem utaltak arra, hogy az bruttó (támogatással együtt értelmezhető) vagy un. nettó ár. Az önkormányzatok csak formálisan (pl. Vokány), vagy nem tettek eleget (pl. Polgárdi, Rábapatona, Gyöngyöstarján, Nyírtura) azon kötelezettségüknek, hogy ellenőrizzék a szolgáltató díjkalkulációját, s ennek alapján döntsenek a lakosság által fizetendő térítési díjról. Vannak olyan önkormányzatok, ahol a település jórészt csatornázott, de maradtak olyan utcák, település-részek, ahol technikai okokból, és nem az ott élők hibájából még hiányzik a rácsatlakozás, ám a támogatás igénylése és jogszerű elszámolása, az érintett lakosok közvetlen támogatása nem megoldott. Polgárdiban az önkormányzat nem mérte fel az elszállítandó lakossági folyékony hulladék mennyiségét, nem kötött szerződést a vállalkozóval a közszolgáltatás elvégzésére, konkrét ismerete nem volt arról, hogy ezeken a területeken ki, milyen áron gyűjti a hulladékot, a támogatást mégis igényelte, és megalapozatlanul felhasználást mutatott ki a 2001. évi költségvetési beszámolójában. Az már nem is elszámolási, sokkal inkább a feladatellátáshoz kötődő probléma, hogy a szervezettség hiányában e lakosok – kiszolgáltatottak a vállalkozónak (aki helyenként számlát is „elfelejt” kiállítani) a szolgáltatás ára miatt – elesnek a támogatástól is az önkormányzat hibájából, holott a körülmények alapján arra jogosultak.

Az igényelt támogatás a tényleges felhasználást átlagosan 15,3%-kal haladta meg, ami azt bizonyítja, hogy az ellenőrzött önkormányzatok többségénél a támogatás igénylése megalapozott becslésen, számításon alapult. Az elszállításra, ártalmatlanításra kerülő lakossági folyékony hulladék mennyiségére vonatkozóan hat önkormányzat becslése (Békésszentandrás, Polgárdi, Csököly, Napkor, Nyírtura, Ruzsa) nem volt megalapozott, ugyanis a tervezett mennyiség ezen önkormányzatoknál átlagosan 56%-al meghaladta a tényleges igénybevételt. Ez az önkormányzatok számára kedvező volt, hiszen egész évben többlettámogatáshoz jutottak, amivel csak az éves költségvetési beszámolóban kellett elszámolniuk. A költségvetési beszámolóban a támogatást igénylő önkormányzatok 62,1%-a számolt el a költségvetési törvényben foglaltak szerint, a többi önkormányzatnál szabálytalanságok fordultak elő:

48


A támogatást úgy igényelte három önkormányzat (Ruzsa, Tolcsva, Tömörkény), hogy a közszolgáltatás megszervezését 2001. évben csak tervezték, de azt nem valósították meg. Ezek az önkormányzatok a támogatást megkapták, évközben nem mondtak le róla, de a 2001. évi költségvetési beszámolóikban visszafizetési kötelezettségként kimutatták. Becsült adatokat szerepeltetett két önkormányzat költségvetési beszámolójában, ezért a tényleges teljesítés figyelembevételével pótlólagos támogatási igényük vagy visszafizetési kötelezettségük keletkezett (Vokány, Kisapostag). A vállalkozó a ténylegesen begyűjtött és elszállított hulladék mennyisége alapján jutott a központi támogatáshoz, ugyanakkor az önkormányzat az éves beszámolójában nem a tételes elszámoláson alapuló adatokat szerepeltette, hanem a ténylegesen gyűjtött hulladék mennyisége és a becsült mutatószám különbözetét – megalapozó számítások nélkül – feladattal terhelt kötelezettség vállalásként mutatta ki Kisapostagon. A 2000. évi beszámolóban feladattal terhelten 167 ezer Ft-ot szerepeltettek, ugyanakkor a tényleges mennyiség alapján 2001. januárban a vállalkozónak 117 ezer Ft-ot utaltak át. Így 50 ezer Ft-ot a cél szerint nem használtak fel, és azt nem fizették vissza a központi költségvetésbe sem. A 2001. évi beszámolóban szerepeltetett tényadatok sem valósak, ezért 204 ezer Ft visszafizetési kötelezettség keletkezett.

Az önkormányzatok 57%-a a lerakóhely mennyiségről és ártalmatlanításról szóló igazolása és a kapcsolódó számlák felülvizsgálata nélkül készítette elszámolását. A begyűjtött lakossági folyékony hulladék mennyiségéről részletes analitikus nyilvántartást nem vezettek, a vállalkozókkal szerződéses kapcsolatban nem voltak, így sem fuvarlevelek, sem lakossági számlák a hivatalban nem álltak rendelkezésre (Polgárdi, Tömörkény). A vállalkozó az elvégzett szolgáltatásokról az önkormányzatnak olyan számlákat küldött, amelyeken az ártalmatlanításra vonatkozó igazolás nem szerepel (Kóny, Rábapatona), illetve a szolgáltató egyáltalán nem küldte meg azokat a bizonylatokat, amelyek folyékony hulladék elszállítását és ártalmatlanítását, hitelt érdemlően igazolják (Csököly, Kaposmérő, Kapos-újlak, Napkor, Tevel, Söjtör). A szabályszerű elszámolás feltételeként Baracs szerződésében nem írták elő, hogy, ha a vállalkozó jut közvetlenül a támogatáshoz, akkor a lakossági számlákat az önkormányzatnak le kell adnia. A vállalkozó a szállítói menetleveleket leadta, mivel ez a mennyiségi igazolás alapja. Ez az okmány azonban nem alkalmas arra, hogy bizonyítsa, mely utcákból származik a hulladék, de az sem kontrollálható, hogy a lakos valójában mennyit fizetett a szolgáltatásért.

A lakossági folyékony hulladék ártalmatlanításának mennyiségével arányos központi támogatás a lakossági kiadások mérséklésére vagy részbeni ellentételezésére szolgál. Az érintett önkormányzatok több mint kétharmada az igénybe vett támogatást a lakossági folyékony hulladék elszállításával, ártalmatlanításával kapcsolatos költségek részbeni ellentételezésére használta fel, ebből 16 önkormányzatnál a lakossági díjakat csökkentették, 3 helyen pedig a támogatást közvetlenül a lakosságnak fizették ki az elszállított folyékony hulladék mennyisége alapján. A többi érintett településen a támogatás cél szerinti felhasználása nem, vagy csak részben valósult meg.

49


A támogatás igénybevételével Békésszentandrás város és Söjtör község a lakossági díjakat nem csökkentette sem közvetlen, sem közvetett formában, így a cél szerinti felhasználás nem valósult meg, ezért az igénybevett támogatás visszafizetési kötelezettségét állapították meg a számvevők.

A nem megfelelő támogatás igénylés és a cél szerinti felhasználás hiánya miatt összesen 2367 ezer Ft a központi költségvetésbe visszajáró összeg, amely 25 önkormányzatot, azaz a támogatást igénylők 89,2%-át érintette. Az önkormányzatok a 2001. évi költségvetési beszámolójukban 1540 ezer Ft-ot kimutattak, amely a teljes összeg 65%-át jelenti, így a zárszámadás keretében további 839 ezer Ft központi költségvetésbe visszajáró összeg és 12 ezer Ft pótlólagos járandóság rendezése szükséges.

5.

A

TÁMOGATÁSOK

ÖNKORMÁNYZATOK

ÁLTAL

TÖRTÉNŐ

ELLENŐRZÉSE Az önkormányzatok a költségvetési beszámoló összeállítása során az intézményeikkel történt egyeztetéseket nem dokumentálták, nem követelték meg teljes körűen az intézményi szintű elszámolásokat, megelégedtek az alapadatokkal. A vizsgálattal érintett önkormányzatok 19%-a ellenőrizte dokumentáltan az éves költségvetési beszámoló készítése során a központi költségvetési támogatások mutatószámainak megalapozottságát, a támogatások cél szerinti felhasználását. Az önkormányzatok gazdasági feladatait ellátó ügyintézők munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében végeztek részleges ellenőrzéseket. A 13 településen dokumentáltan elvégzett belső ellenőrzések csak kevés helyen (pl. Jánosházán és Ruzsán) feleltek meg teljesen a követelményeknek, mivel nem terjedtek ki minden jogcímre (pl. Somberek), illetve elmaradt a mutatószámok alapadatai megalapozottságának vizsgálata (pl. Battonya), vagy az ellenőrzés kizárólag csak a mutatószám felülvizsgálatára korlátozódott (pl. Encs). Az elvégzett belső ellenőrzések a valós eltéréseket nem (pl. Zalakaros), vagy csak részben (pl. Battonya) tárták fel. A gyermekvédelmi és szociális ellátásokat a belső ellenőrzés dokumentáltan csak Jánosházán ellenőrizte, és a központi támogatás párhuzamos igénylését tárta fel. A kötött felhasználású központi költségvetési támogatások cél szerinti felhasználásához kapcsolódó, az ágazati szakmai szempontok érvényesítésével összefüggő ellenőrzés dokumentáltan sehol nem volt. A kisebb önkormányzatok belső ellenőrt nem alkalmaztak sem osztott munkakörben, sem társulási formában. A munkafolyamatba épített ügyintézői és a vezetői ellenőrzés az előírások nem kellő mélységű ismerete miatt nem volt megfelelő hatásfokú, érdemi-tartalmi ellenőrzést nem jelentett. A részben önállóan gazdálkodó intézmények gazdasági feladatait az önkormányzatok hivatalai az intézmények vezetőinek bevonásával látják el, ezért a munkafolyamatba épített ellenőrzés a többlépcsős egyeztetés miatt időigényes. A községek néhány kivételtől eltekintve dokumentált ellenőrzést nem végeztek, a városok belső ellenőrzése pedig az eltéréseket nem, vagy csak részben tárta fel. A támogatás elszámolását felülvizsgáló felügyeleti ellenőrzés nem szűrte ki a hibákat (pl. Battonya, Békésszentandrás). A munkafolyamatba épített ellenőrzés nem megfelelő működésére utal, hogy az intézmények adatszolgáltatá-

50


sát felülvizsgálat nélkül fogadta el a hivatali ügyintéző (pl. Murony, Telekgerendás). A vizsgált támogatási jogcímeket az ÁSZ korábban nem ellenőrizte az érintett önkormányzatoknál Csenger kivételével, ahol – hasonlóan az 1998-ban elvégzett ÁSZ vizsgálathoz, amely nem tapasztalt számottevő hiányosságot – sem a korábbi, sem a 2001. évi kötött felhasználású támogatásokat érintő könyvvizsgálói ellenőrzés ide vonatkozó eltérést nem tárt fel. A Nyírturán végzett könyvvizsgálói ellenőrzés nyomán az önkormányzat a feltárt hiányosságokat csak részben számolta fel.

Budapest, 2002. szeptember ”

„ dr. Kovács Árpád

Melléklet: 1. sz. melléklet: A vizsgálatban résztvevők 2. sz. melléklet: A 2001. évi normatív kötött felhasználású támogatások előirányzatának és pénzforgalmi teljesítésének alakulása 3. sz. melléklet: A 2001. évi közp. előirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulása 4. sz. melléklet: Éves beszámoló 33. sz. űrlapján támogatások eltérése 5. sz. melléklet: Éves beszámoló 33. sz. űrlapján támogatások eltérése 6. sz. melléklet: Éves beszámoló 51. sz. űrlapján támogatások eltérése 7. sz. melléklet: Éves beszámoló 51. sz. űrlapján támogatások eltérése 8. sz. melléklet: Fel nem használt visszafizetendő összeg

51

1. sz. melléklet a V-1004-42/2002. sz. jelentéshez

Az ellenőrzésben résztvevők névsora:

Baranya megye:

Remeczky László

Bács-Kiskun megye:

Nagy János

Békés megye:

Kersmájer Ágota

Borsod-Abaúj-Zemplén megye:

Nagy Attila

Csongrád megye:

dr. Klapcsik László

Fejér megye:

Huberné Kuncsik Zsuzsa

Győr-Moson-Sopron megye:

dr.Fátrainé Zsebedics Katalin

Hajdú-Bihar megye:

Fórián Erika

Heves megye:

Puchy Márta

Jász-Nagykun-Szolnok megye:

Csomán Mihály

Komárom-Esztergom megye:

Ambrus Lajos

Pest megye:

Marosi Gyöngyi Vojcsekné Szabó Ágnes

Somogy megye:

Tormáné Ivánfi Irén

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:

Szabó Zoltán

Tolna megye:

Kispálné Wiedemann Györgyi

Vas megye:

dr. Pál Lehelné

Veszprém megye:

dr. Vasváriné dr. Rózsa Anikó

Zala megye:

Renkó Zsuzsanna

2. sz. melléklet a V-1004-42/2002 sz.. jelentéshez

A helyi önkormányzatok által igénybe vett 2001. évi normatív kötött felhasználású támogatások elõirányzatának és pénzforgalmi teljesítésének alakulása

Eredeti Sorszám

Megnevezés

Módosított

Teljesítés

elõirányzat

millió Ft-ban Teljesítés %-a a módosított elõirányzathoz

Normatív kötött felhasználású támogatások összesen

82 536,9 82 340,3

66 209,7

80,4

Ellenörzött támogatások összesen

73 003,7 72 807,1 88,4 88,4

56 828,6 85,8

78,1

52 914,5 52 914,5 10 488,2 10 488,2 2 300,1 2 295,8 2 019,5 1 999,3 3 324,8 3 286,1 1 639,4 1 635,6

41 513,9 5 904,3 2 295,7 2 006,9 3 284,7 1 635,6

78,5 56,3 100,0 100,4 99,9 100,0

187,5

99,9

Ellenörzött támogatások aránya % Ebbõl: 1 Egyes jövedelempótló támogatás kiegészítése 2 Közcélú foglalkoztatás támogatása 3 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 4 Pedagógusok szakkönyvvásárlása 5 Tanulók tankönyvvásárlása 6 Diáksporttal kapcsolatos feladatok 7 Lakossági folyékony hulladék ártalmatlanítása Forrás: PM - BM adatok

317,2

187,6

3. sz. melléklet a V-1004-42/2002 sz.. jelentéshez

A helyi önkormányzatok 2001. évi központosított elõirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulása Eredeti Sorszám

Megnevezés

Módosított

Teljesítés

millió Ft-ban Teljesítés %-a a módosított elõirányzathoz

elõirányzat

15 490,5

26 661,2

26 555,8

99,6

1 000,0

1 000,0

1 000,0

100,0

2 Gyermek és ifjúsági feladatok

160,0

160,0

160,0

100,0

3 Könyvtári és közmûvelõdési érdekeltségi támogatás Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari 4 támogatása Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos 5 kiadásokhoz Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi 6 önkormányzatok kiadásához

600,0

600,0

600,0

100,0

400,0

400,0

400,0

100,0

3 060,5

1 545,1

1 545,1

100,0

120,0

120,0

120,0

100,0

500,0

242,9

242,9

100,0

2 000,0

1 773,7

1 773,2

99,9

7 840,5

5 841,7

5 841,2

99,9

50,6

21,9

22,0

Központosított elõirányzatok összesen Ebbõl: Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási 1 munkái

7 Önkormányzati kincstárak támogatása 8 Települési szilárd hulladék közszolgáltatás támogatása Az ellenõrzött támogatások összesen A vizsgált támogatások aránya %

Forrás: PM - BM adatok

4.sz. melléklet a V-1004-42/2002.sz. jelentéshez

Az éves beszámoló 33. sz. ûrlapján szereplõ normatív kötött felhasználású támogatások eltérése a 2001. évben kapott támogatástól ezer Ft-ban

Sorszám

Megnevezés

1 Kiegészítõ családi pótlék 2 Idõskorúak járadéka 3 Rendszeres szociális segély Személyes szabadságukban 4 korlátozottak kárpótlása 5

Egyes jövedelempótló támogatások (1- 4 sor összesen)

6 Közcélú foglalkoztatás támogatása Mindösszesen (5+6 sor)

Költségvetési beszámoló 33.ûrlap szerint központi költ- ténylegesen feladattal rendezendõ ségvetésbõl felhasznált terhelt, de visszafiz. (+) rendelkezésre összeg XII. 31-ig kiutalandó (-) bocsátott fel nem összeg használt 3-(4+5) összeg

5.

6.

ÁSZ felülvizsgálat szerint jogosan feladattal felhasznált terhelt, de összeg XII. 31-ig fel nem használt összeg

7.

8.

rendezendõ visszafiz. + kiutalandó -

zárszámadás keretében visszafiz. (+) kiutalandó (-)

3-(7+8)

9-6

9.

10.

3.

4.

700 728

700 689

0

39

697 955

0

2 773

25 984

25 984

0

0

25 802

0

182

211 463

211 491

0

-28

210 420

0

1 043

160

160

0

0

160

0

0

938 335

938 324

0

11

934 337

0

3 998

3 987

121 633

120 827

0

806

118 455

105

3 073

2 267

1 059 968

1 059 151

0

817

1 052 792

105

7 071

6 254


Az éves beszámoló 33. sz. ûrlapján szereplõ normatív kötött felhasználású támogatások eltérése a 2001. évben kapott támogatástól

ezer Ft-ban

Sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Önkormányzat megnevezése Somberek Beremend Hidas Vokány Csávoly Petõfiszállás Csengõd Izsák Murony Battonya Telekgerendás Békésszentandrás Encs Bodrogolaszi Tolcsva Taktaharkány Ruzsa Csanytelek Tömörkény Kisapostag Baracs Polgárdi Kóny

(visszafizetendõ: +, pótlólag járó: -)

Egyes jövedelempótló támogatások össz. ÖnkormányÁSZ Rendezendõ

Közcélú foglalkoztatás támogatása ÖnkormányÁSZ Rendezendõ

Önkormány-

zat szerint 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

zat szerint 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

zat szerint 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

szerint 36 0 0 0 888 56 79 0 8 0 135 53 0 136 40 24 0 0 0 38 81 13 0

36 0 0 0 888 56 79 0 8 0 135 53 0 136 40 24 0 0 0 38 81 13 0

1

szerint 0 0 0 0 0 22 0 774 315 0 0 0 585 0 132 0 0 0 0 177 0 0 0

0 0 0 0 0 22 0 774 315 0 0 0 585 0 132 0 0 0 0 177 0 0 0

Együtt ÁSZ szerint 36 0 0 0 888 78 79 774 323 0 135 53 585 136 172 24 0 0 0 215 81 13 0

Rendezendõ

36 0 0 0 888 78 79 774 323 0 135 53 585 136 172 24 0 0 0 215 81 13 0

5. sz. melléklet a V-1004-42/2002. sz. jelentéshez Sorszám

Önkormányzat megnevezése

24 Rábapatona 25 Pannonhalma 26 Mosonszentmiklós 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

Biharkeresztes Nagykereki Gyöngyöstarján Egerszólát Sirok Erdõtelek Bábolna Mocsa Piliscsév Erdõkertes Mende Nagymaros Úri Vácszentlászló Szigetújfalu Csököly Kaposmérõ Szenna Kaposújlak Balatonlelle Apagy Napkor Nyírtura Csenger Gyüre Jászboldogháza Jászkisér Cserkeszõlõ



Önkormány-

zat szerint 0 0

szerint

Együtt ÁSZ Rendezendõ szerint 106 106 30 30

0 30

0 30

zat szerint 0 0

szerint 106 0

106 0

zat szerint 0 0

0

30

30

0

0

0

0

30

30

0 0 0 0 0 11 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

46 221 4 0 0 10 202 43 63 46 9 -30 -12 100 0 9 9 0 14 0 0 0 0 0 0 295 8 21

46 221 4 0 0 -1 202 43 63 46 9 -30 -12 100 0 9 9 0 14 0 0 0 0 0 0 295 8 21

0 0 0 0 0 794 0 0 12 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 794 0 0 12 0 0 0 0 90 -9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -255 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 90 -9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -255 0 0 0

0 0 0 0 0 805 0 0 12 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

46 221 4 0 0 804 202 43 75 46 9 -30 -12 190 -9 9 9 0 14 0 0 0 0 0 -255 295 8 21

46 221 4 0 0 -1 202 43 63 46 9 -30 -12 190 -9 9 9 0 14 0 0 0 0 0 -255 295 8 21

2


Sorszám

55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68

Önkormányzat megnevezése Rákócziújfalu Pusztamonostor Hõgyész Németkér Tevel Döbrököz Nagysimonyi Ostffyasszonyfa Jánosháza Szentkirályszabadja Zalakaros Söjtör Szepetnek Szentpéterúr Mindösszesen



Önkormány-

zat szerint 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11

zat szerint 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 806

zat szerint 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 817

szerint 0 24 89 43 12 90 87 118 128 357 55 10 280 0 3 998

0 24 89 43 12 90 87 118 128 357 55 10 280 0 3 987

3

szerint 0 0 416 52 0 0 0 0 0 0 -138 0 0 0 3073

0 0 416 52 0 0 0 0 0 0 -138 0 0 0 2 267

Együtt ÁSZ szerint 0 24 505 95 12 90 87 118 128 357 -83 10 280 0 7 071

Rendezendõ

0 24 505 95 12 90 87 118 128 357 -83 10 280 0 6 254

6.sz.melléklet a V-1004-42/2002 sz. jelentéshez

Az éves beszámoló 51. sz. ûrlapján szereplõ vizsgált normatív kötött felhasználású támogatások eltérése a 2001. évben kapott támogatástól

Az álami hozzájárulás Sorszám

jogcímek szerinti

Költségvetésbõl juttatott hozzájárulás

Önkormányzat

ÁSZ szerinti

szerinti eltérés

eltérés

megnevezése

Ft-ban A zárszámadás keretében Önkormányzat Központi költRendezendõ részére ségvetésbe különbözet pótlólag jár + visszajár + kiutalandó - visszafizetendõ

1

Pedagógus szakvizsga és továbbképzés

31 594 220

-399 403

-1 462 471

97 025

-1 160 093

-1 063 068

2

Pedagógusok szakkönyvvásárlása

27 387 000

-212 389

-1 032 900

24 138

-844 649

-820 511

3

Tanulók tankönyvvásárlása

44 638 030

-264 432

-1 642 932

77 186

-1 455 686

-1 378 500

4

Diáksporttal kapcsolatos feladatok

22 183 200

-188 516

-338 225

156 000

-305 709

-149 709

5

Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása

10 107 500

-1 539 600

-2 367 000

12 000

-839 400

-827 400

6

Összesen: (1-tõl 5-ig)

135 909 950

-2 604 340

-6 843 528

366 349

-4 605 537

-4 239 188

7.sz.melléklet a V-1004-42/2002.sz.jelentéshez

Az éves beszámoló 51. sz. ûrlapján szereplõ vizsgált normatív kötött felhasználású támogatások eltérése a 2001. évben kapott támogatástól

Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

Önkormányzat megnevezése Somberek Beremend Hidas Vokány Csávoly Petõfiszállás Csengõd Izsák Murony Battonya Telekgerendás Békésszentandrás Encs Bodrogolaszi Tolcsva Taktaharkány Ruzsa Csanytelek Tömörkény Kisapostag Baracs Polgárdi Kóny Rábapatona Pannonhalma Mosonszentmiklós Biharkeresztes Nagykereki Gyöngyöstarján Egerszólát Sirok Erdõtelek Bábolna Mocsa Piliscsév Erdõkertes Mende Nagymaros Úri Vácszentlászló Szigetújfalu Csököly

Önkormányzat

szerint

Ft-ban ( visszafizetendõ: -, pótlólag jár: +) Állami Számvevõszék Rendezendõ

szerint

-9 560 4 770 -20 340 -10 780 16 740 7 170 -7 575 -12 470 -32 235 -229 903 0 -7 400 224 320 -40 720 -112 960 -117 570 -18 090 30 040 -39 350 9 560 -219 650 -148 027 -87 440 7 080 -61 140 -25 190 -31 230 -51 480 -7 780 -5 980 14 350 -36 212 -29 110 -63 310 -9 570 -72 940 -51 990 -85 170 -3 600 -49 652 -165 430 -97 924

1

-11 960 -102 105 -38 645 -62 059 -125 178 -21 612 -25 306 -32 870 -62 440 -426 554 -44 578 -51 421 95 230 -65 948 -206 923 -183 087 -18 090 30 040 -215 858 -192 842 -237 855 -164 947 -92 722 -78 543 -23 796 -549 135 -71 022 -122 272 -36 620 -37 930 14 350 -180 412 -339 782 -128 834 -57 380 -219 870 -72 750 -83 950 -85 432 -103 500 -177 470 -119 034

-2 400 -106 875 -18 305 -51 279 -141 918 -28 782 -17 731 -20 400 -30 205 -196 651 -44 578 -44 021 -129 090 -25 228 -93 963 -65 517 0 0 -176 508 -202 402 -18 205 -16 920 -5 282 -85 623 37 344 -523 945 -39 792 -70 792 -28 840 -31 950 0 -144 200 -310 672 -65 524 -47 810 -146 930 -20 760 1 220 -81 832 -53 848 -12 040 -21 110

7.sz.melléklet a V-1004-42/2002.sz.jelentéshez

Sorszám

Önkormányzat megnevezése

43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68

Kaposmérõ Szenna Kaposújlak Balatonlelle Apagy Napkor Nyírtura Csenger Gyüre Jászboldogháza Jászkisér Cserkeszõlõ Rákócziújfalu Pusztamonostor Hõgyész Németkér Tevel Döbrököz Nagysimonyi Ostffyasszonyfa Jánosháza Szentkirályszabadja Zalakaros Söjtör Szepetnek Szentpéterúr Mindösszesen

Önkormányzat

szerint -181 500 -10 -16 500 11 950 -55 520 -302 800 -16 750 -197 080 13 140 0 13 040 -78 547 -13 200 0 238 860 -18 740 -178 710 -46 630 -2 400 -3 400 -23 125 7 180 0 -141 600 72 750 -37 000 -2 604 340

2

Állami Számvevõszék szerint -176 720 -16 700 -16 500 9 540 -55 520 -302 800 -485 304 -197 080 -40 810 1 200 34 210 -28 984 -87 480 -2 390 218 535 -133 447 -178 710 -46 630 -54 228 -28 143 -19 525 -14 005 -359 806 -192 240 73 378 -12 257 -6 843 528

Rendezendõ

4 780 -16 690 0 -2 410 0 0 -468 554 0 -53 950 1 200 21 170 49 563 -74 280 -2 390 -20 325 -114 707 0 0 -51 828 -24 743 3 600 -21 185 -359 806 -50 640 628 24 743 -4 239 188


A 2000. december 31-én feladattal terhelt támogatásból fel nem használt visszafizetendõ összeg

Ft-ban Önkormányzat Sorszám

Pedagógus szakvizsga, szakkönyv továbbképzés

Lakossági Összesen folyékony hulladék ártalmatlanítása

1 Bábolna

24 800

0

0

24 800

2 Csanytelek

79 340

0

0

79 340

3 Hidas

73 502

0

0

73 502

4 Németkér

60 728

0

0

60 728

5 Kisapostag

0

0

50 100

50 100

6 Polgárdi

0

31 085

0

31 085

238 370

31 085

50 100

319 555

Összesen

JELENTÉS a kötött felhasználású önkormányzati támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről

Recommend Documents