JELENTÉS A Fertő tó térség természetvédelmének ellenőrzése

JELENTÉS A Fertő tó térség természetvédelmének ellenőrzése

0339

2003. november

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3.Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-006-045/2003. Témaszám: 641 Vizsgálat-azonosító szám: V 0069

Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Papp Sándor számvevő főtanácsos

Az ellenőrzést végezték: Dr. Ligeti Miklós számvevő tanácsos, tanácsadó

Beck Miklós

Sinka Zoltán

számvevő

számvevő gyakornok

Kalmár István

Varga József

számvevő tanácsos

számvevő tanácsos

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: A Környezetvédelmi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről (2002.) 0225

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

7

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

10

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

14

1. A Fertõ tó természeti állapota

14

2. A természetvédelem állami irányítása 2.1. Jogi háttér 2.2. Természetvédelmi feladatok ellátásának központi forrásai 2.3. A természet mindenkori állapotának nyomon követését biztosító nyilvántartás és informatikai háttér 2.4. A természetvédelmi, környezetvédelmi feladatok felügyeleti ellenőrzésének végrehajtása

15 15 18 20 21

3. A Fertő-tó természetvédelmi feladatainak végrehajtása 3.1. A feladatot ellátó szervezetek 3.2. Védett zónák és területek kialakítása 3.3. A védett természeti területek kezelése 3.4. Víz- és nádfelületek, valamint a víz minőségének alakulását befolyásoló intézkedések 3.5. Az élővilág védelme, élőhely rekonstrukciók 3.6. Monitoringok 3.7. A monitoringok, kutatások és hasznosulásuk 3.7.1. A monitoringok és kutatások hasznosulása 3.8. Ökoturizmus 3.9. A szervezet és tevékenység értékelése 3.9.1. Személyi háttér kialakítása 3.9.2. A hatósági tevékenység 3.10. A természetvédelem jövőjét biztosító oktatás, ismeretterjesztés 3.11. A nyilvánosság tájékoztatása 3.12. A FHNP forrásai

22 22 24 26 27 29 30 32 33 35 35 35 36 38 41 41

4. Nemzetközi együttműködés

41

5. Az önkormányzatok környezet- és természetvédelemmel összefüggő feladatvállalása 5.1. Szennyvízkezelési feladatok 5.2. A tó környezetében keletkező káros hatások felszámolása 5.2.1. Bányarehabilitáció

42 43 44 44

1

6. Közúti közlekedésfejlesztések

46

7. Együttműködések, civil szervezetek szerepvállalása

48

MELLÉKLETEK 1. számú

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter észrevétele

2. számú

Nemzeti Parkok természetvédelmi-informatikai rendszere

3. számú

A Fertő megoszlása kezelők közt

4. számú

MaB területek a FHNPI területén

5. számú

Országos védettség alatt álló területek a Fertő tájon

6a-b. számú

Fertő-tó Nemzeti Park tervezet

7. számú

IUCN zónabeosztás a Fertő tájon

8. számú

Földvásárlások a Fertő tájon

9. számú

Fertő nád minősítés (minőségi kategóriák százalékos megoszlása)

10. számú

A Fertő nádas állományának térképe

11. számú

Fertő nádaratási egységek

12. számú

Élőhelytérkép

13. számú

A Fertő-tó (víz mintavételi helyek)

14. számú

Mintavételi helyek (határvíz)

15. számú

Szennyvíz elvezetés

16. számú

Kerékpárutak a Fertő tó körül

FÜGGELÉKEK 1. számú

2

A FHNPI természetvédelmi tevékenységének főbb forrásai

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE COP 7 ÉduKöFe ÉduVizIg FHNP FHNPI FVM HM hrsz ITT IUCN KAC KHVM KvVm KGI KöM KTM KKA MaB NKP NPI NTA NBmR PM TIR TvH

Conference on the parties 7 (Részes felek 7 konferenciája) Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Honvédelmi Minisztérium helyrajzszám Informatikai Tanácsadó Testület (Internacional Union for Natur Conzervation (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetgazdálkodási Intézet Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Központi Környezetvédelmi Alap Man and Biosphere (Ember és bioszféra Unesco program) Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Pénzügyminisztérium Természetvédelmi Információs Rendszer Természetvédelmi Hivatal

3

4

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR

Biodiverzitás

Biológiai sokféleség, változatosság

Biotika

A környezetbiológiában az élőlények hatása a többi élőlényre illetve az élettelen környezetre Degradáció Egy adott élőhely természeti értékének csökkenése, leromlása Deponálni Elhelyezni, lerakni (akár ideiglenesen is) Eutrofizáció Feldúsulás a vízben oldott tápanyagokban Ex lege védett lápok Külön jogszabályban, a lápterületek összességére, egyedi kihirdetés nélkül megállapított jogi oltalom. Ex lege - a törvény erejénél fogva Halfaunisztikai kutatások Halak (halfajok) előfordulásával foglalkozó zoológiai kutatások Herpetológiai kutatások Kétéltű és hüllő fajokkal foglalkozó zoológiai kutatások Hidrometeorológia A vízgazdálkodást befolyásoló időjárási elemekkel foglalkozó meteorológiai ágazat Invazív növényfajok Agresszíven terjedő, más, honos fajokat az eredeti élőhelyükről kiszorító, gyakran távoli földrészekről behurcolt (természetes ellenségekkel és féken tartókkal nem rendelkező) növényfajok Natúr zóna Természeti zóna, feladata a természetes életközösségek és természeti folyamatok háborítatlanságának biztosítása Ökológia Olyan, közösségi biológiai jellegű tudomány, mely az egyes fajok populációinak élőhelyi igényeivel és együttes előfordulásuk, közösség alakításuk törvényszerűségeivel foglalkozik Ökoturizmus Az ökológiai turizmus vagy ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával. Magterület A bioszfréra rezervátum középső, legszigorúbban védett része Pufferzóna Olyan védő övezet, mely az általa körül ölelt, vagy más módon védett területeket érő hatásokat nem engedi érvényesülni, vagy fékezi Redoxpotenciál vizsgála- Oxidációs-redukciós képesség elektromos mérése. (a természetes tok vizek oxigénviszonyainak megállapítására szolgálhat) Rekultiváció A sérült felszín, táji sajátosságok visszaalakítása, elsősorban bányászati tevékenység után. Rekreáció Szabadidős tevékenységek, amelyek az eredeti munkavégző képesség visszaállítását segítik elő Szárazódás Többnyire a talajvíz szintjének, vagy az áradások mértékének csökkenésével/megszűnésével kapcsolatosan kialakuló vízhiány Unikális Egyedi, sajátságos, különleges Védő zóna Olyan védett terület, ahol az élőhelyek fenntartása érdekében a természetet kímélő külterjes gazdálkodási módok (legeltetés, kaszálás, nádaratás) megengedhetőek Vegetáció Növényzet Zoológiai Állattani

5

6

JELENTÉS a Fertő tó térség természetvédelmének ellenőrzéséről

BEVEZETÉS A Fertő-tó az 1994-ben létrehozott Fertő-Hanság Nemzeti Park szerves része, Közép Európa harmadik legnagyobb állóvize. Az 1991-ben kialakított - az akkor még - Fertő-tavi Nemzeti Parkot és a tó osztrák területén 1992-ben létrehozott 9500 hektár területû nemzeti parkot 1994. áprilisában összekapcsolták, így a szerves ökológiai egységet képező nemzeti parkok összterülete meghaladja a 33 ezer hektárt. Az Osztrák és a Magyar Köztársaság közös kezdeményezésére 2001 decemberében a Fertő-tó a Kultúrtáj kategóriában a magyar és az osztrák oldalon egyaránt elnyerte a Világörökség címet. A térség természetvédelmét alapvetően Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei - így az iráni Ramsarban elfogadott, a vadvizekről és vízimadarakról szóló, ezenkívül az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló, valamint a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmények - határozzák meg. A Fertő-tó határvíz, ezért kiemelt figyelmet érdemel az országhatárokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló Helsinki Egyezményben foglaltak betartása. A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben az UNESCOMaB Bioszféra Rezervátummá léptette elő, 1989 óta a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között szerepel, valamint 2001-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága is felvette listájára. Az erről szóló diplomát 2003. május hónapban adták át. A természetvédelem alapvető jogi hátterét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény biztosítja (TVT). A törvény rendelkezése alapján elkészült - az Országgyűlés által 1997-ben elfogadott - Nemzeti Környezetvédelmi Program, illetve ennek részeként a Természetvédelmi Alapterv. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a táj és a természet védelmének hosszú távú fenntartására 1996-ban kezelési tervet dolgozott ki, előírásainak érvényesülése csak a TvT 2003. évi módosításával vált hatályossá. Az alkalmazásával járó támogatásokat és kártalanításokat szabályozó jogszabályi rendelkezés megjelenése csak 2003 végére várható. A tó természet- és környezetvédelméhez kapcsolódó feladatok - döntően szakigazgatási illetve hatósági tevékenység keretében (2002-től már) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti rendjébe tartozó területi szervek között oszlanak meg, amelyek egymással és a helyi önkormányzatokkal együtt-

7

BEVEZETÉS

működve végzik feladataikat, ezen kívül kapcsolatban állnak civil szervezetekkel is. A környezet és a természet jövője érdekében, a térségben széleskörű oktatási, képzési, valamint ismeretterjesztő és tudatformáló tevékenység folyik. A természet védelméhez kapcsolódva több kutatás, tanulmány készült. A magyar és az osztrák nemzeti parkok és a vízügyi hatóságok tevékenységük során szervezett formában működnek együtt, ez is indokolta a két ország számvevőszékének párhuzamos ellenőrzését. A két ország számvevőszékének elnöke Bad Tatzmannsdorfban, 2000 elején megtartott osztrák-magyar határmenti találkozón megállapodott a környezetvédelem ellenőrzésével kapcsolatos további együttműködés lehetőségeiről. Ennek keretében a Ramsari Egyezmény végrehajtásának vizsgálata részeként került sor a Fertő-tó környezet- és természetvédelmére fordított állami pénzeszközök felhasználásának és hasznosulásának ellenőrzésére. A vizsgálat az 1998. január 1- 2003. május 23. közötti időszakot érintette. Az ellenőrzés végrehajtására az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (3) és (5) bekezdésében foglaltak adtak jogszabályi alapot. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: • a természet- és környezetvédelem jogi eszköztára és szervezeti háttere eredményesen és hatékonyan támogatta-e a térség természetvédelmét, értékeinek megóvását és a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését; • a Fertő tó térség védelmére biztosított erőforrásokat gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használták-e fel; • a tárca fejezetirányító tevékenysége során mennyiben tett eleget a szakmai tevékenységek és az azt biztosító forrás felhasználás összhangja biztosításának a törvényekben és más jogszabályokban rögzített felügyeleti tevékenységének. A témában önálló vizsgálatot az Állami Számvevőszék még nem folytatott. A Környezetvédelmi Minisztérium működésének 2000. évi átfogó vizsgálata során ellenőriztük a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása előirányzatból történt földvásárlásokra fordított pénzek felhasználását, többek között a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnál. A Fertő tó természet védelmét szolgáló költségvetési források felhasználását teljesítmény - ellenőrzés módszerével értékeltük. A feladat végrehajtásában részt vevő állami szervezetek tevékenységét, a felhasznált források hasznosulását eredményességi szempontból vizsgáltuk. Értékeltük, hogy az alapfeladat ellátása, a meghozott intézkedések, illetve a térségben felhasznált források hogyan hatottak a Fertő-tó és környéke természeti állapotának fenntartására, illetve javítására. Gazdaságossági szempontból értékeltük a földvásárlások során a legkedvezőbb árra való törekvést. Hatékonysági szempontból a feladatellátásban résztvevő állami szervezetek hatósági feladatellátását, a természetvédelmi őrszolgálat tevékenységét, valamint a kezelésbe vett védett természeti területek hasznosítását minősítettük.

8

BEVEZETÉS

A helyszíni ellenőrzés területét a földrajzi elhelyezkedés szerint választottuk ki, eszerint a vizsgálat a Fertő-tóra, valamint a déli oldalán elhaladó 85. sz. főút és a tó közötti, összesen kb. 12 ezer hektár területre terjedt ki. A vizsgálatba vont szervek kiválasztásánál a feladatellátás, a kapott támogatás és a földrajzi elhelyezkedés szempontjait vettük figyelembe, eszerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál, valamint a természet- és környezetvédelmi feladatok ellátásában közvetlenül érintett szervezeteinél, és a Fertő tó környezetében elhelyezkedő 11 önkormányzatnál végeztünk helyszíni ellenőrzést. A jelentést az Állami Számvevőszékről szóló 1998. évi XXXVIII. tv. III. fejezet 25. § (1) bekezdésének megfelelően észrevételezésre megküldtük Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrnak, aki a jelentésben foglaltakat elfogadta, észrevételt nem tett. Levele másolatát a jelentés 1. számú melléklete tartalmazza.

9


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Fertő tó természetvédelméhez kapcsolódó, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezetei között megosztott feladatellátás, az egymás közötti szakmai kapcsolat és adatcsere - a vonatkozó jogszabályi rendelkezések eredményeként –megfelelő színvonalú. A működés hatékonyságát segítette, hogy a kormányzati munkamegosztás módosításával vízügyi szakterület 2002-től a tárcához került. A természetvédelem kiemelt fontosságát jelezte, hogy Magyarországnak a nemzetközi egyezményekhez történt csatlakozását törvény, illetve törvényerejű rendelet hirdette ki. A természetvédelem állami irányítása az egyezményekben foglalt kötelezettségeket beépítette a magyar jogszabályokba és ezeken keresztül az érintett szervek feladataiba. A természet védelmének jogi hátterét törvények és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok biztosították. A természeti értékek és természeti területek általános védelmével kapcsolatos előírásokat a természet védelméről szóló törvény rögzítette, a védett területek hatékonyabb védelmében jelentett nagy előrelépést a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény 1996. évi megjelenése. A természetvédelméről szóló törvény előírásainak megfelelően, a Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (Alapterv) elkészült, ebben a vizes élőhelyekkel kapcsolatos feladatok összhangban vannak a természetvédelemről szóló törvénnyel és a különböző hatályos nemzetközi egyezményekkel. A szakmai és pénzügyi tervek időbeni eltérése miatt a tervezett és a tényleges finanszírozás alapvetően eltér. A Fertő-tó természetvédelmét finanszírozó támogatási források köre sokrétű. A feladatot ellátó szervezetek működési kiadások finanszírozása mellett különböző címen elkülönített költségvetési előirányzatok és nemzetközi források álltak rendelkezésre. A hazai forrásokból a konkrétan kimutatható fejlesztésekre a vizsgált időszakban 289,3 millió Ft, jutott, nemzetközi forrásokból 1476,5 millió Ft származott, a közlekedés korszerűsítésére és kerékpárutakra összesen 14019,1 millió Ft-oz fordítottak. A Fertő-tóra és annak védelmét befolyásoló szakmai tevékenységre fordított források a fejlesztések, kutatások tekintetében teljes körűen kimutathatók, ugyanakkor a vizsgált területre jutó egyéb pénzügyi ráfordítások, így a fejezeti költségvetésben meghatározott egyes feladatok (pl. kezelési terv készítése) támogatásának, valamint az egyes intézmények által ellátott szakfeladatok működési kiadásainak összege nem különíthetőek el. A Fertő tó természetvédelmét, a feladatokat ellátó szervezetek az alapítói elvárásoknak megfelelően eredményesen látták el. A natúr, a megőrző, és a környező zónák kijelölését egy 1990-ben készített tanulmány koncepciója alapján hajtották végre. A kijelölés nem hivatalos, mert az ide tartozó területek jegyzéke jogszabályban nem jelent meg. A vizsgált időszakban a vadvizek határának meghatározása és a térképi rögzítése megtörtént. A FHNPI elkészítette a védett területek kezelési tervét, de ennek előírásait jogszabályi rendelkezés hiányában

10


csak a saját kezelésben levő területeken használhatta. Valamennyi védett területen, - beleértve a nem állami kezelésben levő területeket - ennek előírásai csak 2003-tól, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi LI. törvény alapján érvényesülhetnek.1 A védett természeti területek törvény alapján történő állami kezelésbe vételét jelentő, összesen 114 millió Ft-ot kitevő 686 ha terület felvásárlását célzottan, a már említett koncepció alapján valósították meg. Ennek eredményeként a tó közvetlen környezetében, egymás melletti területek vásárlásával több kisebb, de egységesen kezelhető területet alakítottak ki. A földvásárlások során a helyben szokásos piaci ár érvényesült, ugyanakkor a gazdaságossági megalapozottság érdekében értékbecslést csak egy esetben készítettek. A fedezetet jelentő költségvetési forrás évente csökkenő mértékű volt, ennek következtében a vásárlások -a tervezettől eltérően - lassan haladtak előre. A tervek még kb. 1430 ha védett terület megvásárlását irányozzák elő. A kezelésbe vett területeket mezőgazdasági termelés keretében hasznosították. A saját tevékenység, pl. állattartás, legeltetés keretében végzett hasznosítás hatékonynak tekinthető, de bérbeadáson keresztüli hasznosulás csak minimális, ugyanis a bérbe adott területek aránya a kezelésbe vett védett területek mindössze 2 %-át tette ki. A Ramsari Egyezményben és a vizes élőhelyek fenntartásával kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségek folyamatosan teljesülnek. A víz minősége a folyamatos monitoringok és kotrások révén megfelelő szintű. A tóba kerülő szennyeződések további kiszűrését a tó egyik vízbefolyásánál, a Rákos pataknál kialakított két szűrőmező 2003. évi üzembe helyezése oldhatja meg. A vízi állat és növényvilág fenntartását a Hanság csatorna mellett 430 hektárra kiterjedő élőhely rekonstrukcióval (vízzel történő elárasztással) segítik elő. A természetvédelmét hatékonyan szolgálták az elvégzett monitoringok, a víz és a nádasok minőségét szolgáló intézkedések (kotrások, nádaratás ellenőrzése, a nádasba vágott 240 km hosszú csatornahálózat), a víz és az élővilág állapotának nyomon követése (növény- és állat számlálások). A vizsgálatok és szakmai munka eredményként 2002-ben elkészült egy hosszú távra szóló szakmai tanulmány, ez részletesen rögzíti a feladatokat és az éves ütemtervet is, ugyanakkor a feladatokhoz igazodó forrásszükségletet nem határozta meg. A tanulmány - a Fertő-tó egységes hosszú távú kezelésének biztosítása érdekében - komplex szakmai-pénzügyi projekt formájában hasznosulhatna megfelelően. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a tó és környéke vadállományának kezelése érdekében a vadászati jogokat már megszerezte, a célszerű halgazdálkodást a halászati használati jog folyamatban levő megszerzése biztosíthatja. A szakszerű nádgazdálkodás megteremtése és a nádas minőségének javítása tekintetében iránymutató a Balaton nádasainak védelmét szolgáló kormányrendelet lehet. A terület felett kezelői joggal rendelkező állami szervek a nádtermelés monopol használati jogának megszüntetésére törekszenek. A nádasok állapotát, minőségét és a nádaratást végzők tevékenységének ellenőrzéséhez

1

Az alkalmazásával járó támogatásokat és kártalanításokat szabályozó jogszabályi rendelkezés várhatóan 2003 végén jelenik meg.

11


korszerű eszközök - külső megbízásban készített műholdfelvételek - segítségét is igénybevették. A vizsgált régióban több, a környezet- és természetvédelmet célzó fejlesztést hajtottak végre. Az önkormányzatok szerepvállalásának eredményeként a sopronkőhidai, a fertőrákosi és Sopron-balfi szennyvíztisztító telep kivételével, a nemzetközi előírásoknak megfelelően, gyakorlatilag megoldott a szennyvizek elvezetése a tó vízgyűjtő területéről. Bányarekonstrukciók keretében megtörtént a korábbi bányaterületek természetközeli visszaállítása. Hiányosság, hogy a költségvetési forrásokból megvalósult vagyontárgyak aktiválása nem történt meg, mivel a minisztérium és az érintett önkormányzatok nem gondoskodtak a bányarekonstrukciók pénzügyi dokumentumainak átadás- átvételéről. A levegő szennyezettségét befolyásoló közlekedési úthálózat fejlesztése 14.041 millió Ft ráfordítással, ezen belül 1.381 millió Ft Phare pénz bevonásával, a kerékpárutak építése 156,1 millió Ft, ezen belül 95,5 millió Ft Phare CBC támogatással valósult meg. A kerékpárutak építési terveinek az előírások szerint nem kell környezeti hatásvizsgálatokat tartalmazniuk, ezért a beruházás megvalósítása utáni állapotot nem lehetett összevetni az azt megelőző állapottal, így a természetre gyakorolt hatás még közvetetten sem volt értékelhető. A tervezés alatt álló M 9-es, Sopront érintő út esetében a környezetvédelmi hatóság előírásának megfelelően a környező területekre gyakorolt hatásokat feltáró tanulmány készült. A vizsgált szervezetek szakhatósági feladataikat eredményesen látták el, a feltárt természetkárosító esetek száma csökkent. Ugyanakkor a védett területek természetvédelmi ellenőrzése nem tekinthető hatékonynak, mert felmérések szerint szükséges egy főre eső terület (2500 ha) közel kétszerese (4300 ha) jut egy őrre. A környezetvédelmi szervezet szabványban rögzített helyeken és gyakorisággal előírt módon rendszeres vízminőség ellenőrzéseket tartott, az adatokat a vízügyi szervezet rendelkezésére bocsátotta, a vízminőség adatait az évente kiadott jelentésekben, kiadványokban hozták nyilvánosságra. Az együttműködés a magyar és osztrák társszervezetek között, a MagyarOsztrák Nemzeti Park Bizottság, valamint az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottságban kiemelkedően jó, különösen a vízügyi területen, amelynek keretében adatcsere mellett meghatározott rendszerben ellenőrzik a víz minőségét. Az együttműködési egyezmény megvalósítását szolgálja az 1995-ben alakított, évente 1-2 alkalommal ülésező nemzeti bizottság működése.

A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett Javasoljuk: a Kormánynak 1. Készítse elő és adja ki a természet védelmét szolgáló támogatásokról, valamint az egyes kártalanítási szabályokról szóló kormányrendeletet; 2. Gondoskodjon a magyarországi nádasok fenntartható védelmét biztosító általános szabályok rendeleti kiadásáról,

12


a Környezetvédelmi és Vízügyi miniszternek 1. Alakítsa ki a természetvédelemre fordított kiadások pontos számbavételének módszerét 2. Gondoskodjon a Fertő tó fenntartható fejlődését megalapozó tanulmány komplex szakmai-pénzügyi tervvé való továbbfejlesztéséről; 3. Biztosítson forrásokat a védett területek természetvédelmét biztosító állami kezelésbe vétel folytatásához; 4. Intézkedjen a minisztérium koordinálásában végrehajtott fejlesztések eredményeként létrehozott létesítmények jogszabályoknak megfelelő aktiválásáról, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1. Intézkedjen a fertőrákosi bányarekonstrukció aktiválásáról, illetve az ehhez szükséges bizonylatok beszerzéséről minisztériumból; 2. Gondoskodjon szennyvízkibocsátásra vonatkozó rendelkezésben foglalt határértékek betartatásáról.

13


II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.

A FERTÕ TÓ TERMÉSZETI ÁLLAPOTA A Fertõ tó sekély és sós sztyepptó, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, korát mintegy 20 ezer évre becsülik. Hossza 35 km, szélessége 7-15 km, felülete 315 km², ebből a magyar terület 75 km². Vízgyûjtõ területe 1230 km², mindöszsze négyszer nagyobb, mint a tófelület. Vízmélysége átlagosan 50-60 cm, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 cm-t. Felszíni hozzáfolyása a Vulka és a Rákos patak, természetes állapotában lefolyástalan. Vízleeresztés a Hansági-fõcsatornán keresztül a fertõújlaki zsilip nyitásával lehetséges. A Fertő-tó nyugati irányban az utolsó sztyepptó Európában, és itt ér véget a Kárpát-medencére jellemző erdőssztyepp vegetáció. A Hanság pedig a nagy lápvidékek közül az egyetlen megmaradt lápterület. Mindez kiemelkedően nagy élőhely- és fajdiverzitással jár, kicsiben a Nemzeti Park területén az élővilágnak szinte minden eleme megtalálható, amely hazánkra jellemző. Nemzetközileg ismert a terület, mint vízimadár fészkelő- és vonulóhely. Vizére a sekélység, a nagy vízszint-ingadozás és a magas sótartalom jellemzõ. A tavon belül a nyílt víz és a csatornák vízminõsége markánsan különbözik: míg az elõbbiek opalizáló, szikes tavi vizek, addig az utóbbiak a kioldott humuszsavaktól mélybarna színûek.

A táj egyediségét növeli, hogy három klíma (kontinentális, szubmediterrán, szubalpin) találkozásánál terül el a Fertő, és néhány km-en belül kis helyen előfordul akár a jégkori időket idéző láprét, vagy éppen a száraz kontinentális pannon puszta, illetve a sekély vizű, hatalmas kiterjedésű mocsár. Jelenleg a tó felületének több mint a felét nád borítja. A nádasodás üteme a déli részeken gyorsabb, itt helyenként a nádas szélessége eléri az 5-6 km-t. A hatalmas nádrengeteg, az iszapos pocsolyák és a nyílt vízfelület sokszínû madárvilág élettere. Nagy szerepe van e területnek a madárvonulásban is és a ritka madarak élőhelye is.

A szikes puszta lelegelésével mintegy karbantartó feladatot lát el a rackajuh nyáj és a szilajon tartott bivaly és magyar szürke szarvasmarha gulya. E fajták megõrzését, tenyésztését a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI) vállalta fel. A Fertõ-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy az 1970-es években magyar és osztrák része egyaránt tájvédelmi körzet lett, 1979-ben az UNESCO MaB programja keretében Bioszféra Rezervátummá nyilvánították, 1989-tõl pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentõségû vízi élõhelyei között is számon tartják. A két nemzeti park összterülete 33 137 ha, ebbõl 23 587 ha esik Magyarországra, amely az alábbi tájrészekbõl tevõdik össze: Fertõ-táj (12 542 ha), Dél-

14


Hanság (4643 ha), Észak-Hanság (4 059 ha), Tóköz (1780 ha) és a Répcemente (563 ha). Az 1992-ben létrehozott osztrák nemzeti park (Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel) 9500 ha-os területû, az igazgatóság székhelye az Apetloner Hof-ban az apetloni (Mosonbánfalva) hercegi majorban van. A két nemzeti parkot 1994. április 24-én kapcsolták össze és nyitották meg. Azóta a magyar és osztrák természetvédelmi szakemberek napi feladataikat is összehangoltan végzik. Munkájukat a Nemzeti Park Társaság irányítja és ellenõrzi. A Fertő-tó 2001. decemberében a magyar, és az osztrák oldalon, elnyerte a Világörökség címet a kultúrtáj kategóriában. Az előterjesztést a két ország közösen nyújtotta be. A Világörökség részét képezik többek között olyan történelmi és kulturális értékek, mint Ruszt, az egykori legkisebb magyar szabad királyi város belvárosa, a nagycenki Széchenyi-kastély és környezete, vagy a magyar Versailles-ként számon tartott Esterházy-kastély Fertődön, valamint a Fertőmenti falvak is. Az osztrák oldalon Sandeck-Neudegg nevû natúrzóna északról csatlakozik a magyar natúrzónához. A parknak ez a legféltettebb területe, vagyis itt tilos a gazdálkodás minden formája - halászat, vadászat, nádkitermelés, turizmus, stb. Túlnyomórészt vízfelületbõl és nádasokból áll. A szikes tavak nemzetközi jelentõségûek, mert az Európa északi vidékeinek tundráin költő vízimadarak tízezrei, a tavaszi és õszi vándorútjuk során itt megállnak, pihennek, erõt gyûjtenek. A Lange Lacke elsõrangú madárparadicsom az itt költõ, valamint az északról érkező nyári ludak, majd õket követve a szibériai vetési ludak is itt gyülekeznek szeptembertõl kezdve, mielõtt tovább vonulnának dél felé. Napnyugtakor kezdõdik a "libahúzás".

2.

A

TERMÉSZETVÉDELEM ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA

A Fertő-tó természetvédelme elkülönítetten sem a jogszabályokban, sem a minisztérium irányító szervezetében nem jelent meg. A természetvédelmi jogszabályok, törvények valamennyi, a feladatot ellátó szervezet tevékenységét irányították.

2.1.

Jogi háttér A környezet- és természetvédelemről szóló törvényekbe a Magyarország részéről korábban elfogadott és megkötött nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségek kötelező érvényű előírásként beépültek. A vizsgált Fertő-tó természetvédelmének szempontjából a nemzetközi egyezmények közül kiemelt jelentősége van a Ramsari Egyezménynek. Az 1971-ben kötött egyezményhez Magyarország 1979-ben csatlakozott, kihirdetése az 1993. évi XLII. törvényben történt meg. Az Egyezményt - a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről – Ramsarban fogadták el 1971. február 2-án. Az egyezmény kihirdetése már az 1982. december 3-án, továbbá 1987. május 28.-a és június 23. között elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben történt.

15


Az Egyezmény kiemelt célja és a részes tagok fő feladata: elősegíteni a vadvizek és vízimadarak megóvását azáltal, hogy a vadvizeket védett területté nyilvánítják, és ezek felügyeletéről gondoskodnak. Az Egyezmény céljainak elérése érdekében résztvevő tagállamok együttműködnek az oktatás, kutatás és tájékoztatás területén. Egyéb egyezmények: Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény (kihirdetése: 1986. évi 6. törvényerejű rendelet. A határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992. március 17-én aláírt Egyezmény (kihirdetése: 130/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet.)

A természet védelmének alaprendelkezése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény (Tvt.), amelynek II. része rögzíti a természeti értékek és természeti területek általános védelmével kapcsolatos előírásokat. A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló természeti értékekre és területekre még szigorúbb eljárási szabályok vonatkoznak. E területek használatára vonatkozó eredeti állapotukban változást okozó, beavatkozások engedélyezése csak részletesebb indoklással, magasabb hivatali (minisztériumi) engedéllyel lehetséges. A törvény a természeti értékek és a természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmazza, amely szerint a természeti területen a gyep és a nádas művelési ág megváltoztatásához, a gyep, valamint a nád és más vízi növényzet égetéséhez az illetékes nemzeti park igazgatóság engedélye szükséges. Szakhatósági hozzájárulás szükséges többek között a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek, életközösségek állapotának megváltoztatásához, halászati ütemtervek jóváhagyásához, a vizes élőhelyek partvonalától számított 50-100 méteren belüli meglévő épületek, építmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, vagy halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létrehozásához.

A védett területek védelme érdekében született a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény, amely alapján kisajátítás vagy vásárlás révén az állam vagyonát gyarapították, a területek kezelését a nemzeti park igazgatóságok látták el. A Tvt. 53 §. előírásának megfelelően elkészült a Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (Alapterv), ennek végrehajtását a Környezetvédelmének Általános Szabályairól szóló törvény értelmében az Országgyűlés kétévente felülvizsgálja. Az Alapterv tartalmi követelményeit a törvény rögzíti. Az Alapterv a természeti értékek, és területek állapotát rögzíti, a veszélyeztető tényezőket és folyamatokat ismerteti és meghatározza a célállapotokat és feladatokat. A természeti értékek alapját képező tényezők közül kiemelten foglalkozik az Alapterv a talajjal, barlangokkal, a vizes élőhelyekkel, a növény- és állatvilággal is, és ezek együttes megjelenéseként a tájakkal.

A jelenlegi ellenőrzés szempontjából fontos a vizes élőhelyekkel kapcsolatosan megállapított feladatok felsorolása, amelyek összhangban vannak a természetvédelemről szóló törvénnyel és a különböző hatályos nemzetközi egyezményekkel. Ezeket a feladatokat a Fertő-tó és környékének vonatkozásában a jelentés 3. sz. pontjaiban foglaltak szerint folyamatosan hajtják végre.

16


E feladatok tartalmazzák, hogy: •

Gondoskodni kell a szárazódás és az eutrofizáció miatt különösen veszélyeztetett vízterek, vizes élőhelyek élővilágának megőrzéséről. A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek fenntartásához biztosítani kell a szükség szerinti ökológiai vízkészletet.

•

El kell érni, hogy legkésőbb az ezredfordulóra (2000) a természetes és természetközeli állapotot megőrzött vizes élőhelyek csökkenése megálljon.

•

El kell készíteni Magyarország összes vizes élőhelyének kataszterét, azok osztályozását. Ki kell dolgozni a különböző osztályba sorolt vizes élőhelyek természetvédelmi kezelési irányelveit.

•

Kerülni kell a természetes álló-, és folyóvizek, összefüggő vízrendszerek, vizes élőhelyek átalakítására irányuló tevékenységet. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ilyen élőhelyeken végzett beavatkozások az ott élő növény és állatvilág legcsekélyebb károsításával történjék.

•

Folyamatos vízutánpótlással gondoskodni kell a kiszáradt, vagy kiszáradással veszélyeztetett vizes élőhelyek rehabilitációjáról, különös tekintettel a ritkaságok természetközeli állapotban megmaradt képviselőinek megmentésére. A vizes élőhely-rekonstrukció kiemelt természetvédelmi és vízügyi feladat kell legyen.

•

Folyamatosan javítani kell a természetvédelmi területi munka feltételeit, el kell érni, hogy a kis kiterjedésű szigetszerűen elkülönülő védett területek is megfelelő őrzés alatt álljanak.

• •

Valamennyi védett területre természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni. A védett területekhez A természet védelméről szóló törvényben előírt követelményeknek megfelelő un. védő—vagy pufferzóna kialakításáról kell gondoskodni.

Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program 2002. évben befejeződött. A kidolgozás alatt, illetve elfogadás előtt lévő 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Természetvédelmi Alapterv az előző alapterv folytatásaként, de attól eltérő szerkezetben készül. A Program végrehajtásáról a Kormánynak kétévente kell az Országgyűlés felé beszámolnia. A dokumentum számot ad az elmúlt hat év alatt elért fontosabb eredményekről, vázolja a természetvédelem szakterületét gyengítő tényezőket, és meghatározza az áthúzódó feladatokat. Az ellenőrzési időszakban a második beszámolót az Országgyűlésnek benyújtották, de megtárgyalására még nem került sor.

A Természet Védelméről szóló törvény végrehajtásaként 6 kormányrendelet, 9 miniszteri rendelet, 44 védetté nyilvánító miniszteri rendelet, 9 erdőrezervátummá nyilvánító miniszteri rendelet, 2 közös miniszteri rendelet és 3 jelentős miniszteri tájékoztató készült el. Ezek valamennyi természetvédelemmel foglakozó szervezetet érintettek a saját feladatainak megfelelően. Egy új nemzeti park igazgatóság (Őrség) 2002. évi kialakításával már tíz igazgatóság látja el az összehangolt természetvédelmi munkát az ország területén. Kormányrendelet volt, pl. a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet és a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet.

17


A természet védelme „Magyarország SAPARD Terve 2000-2006” kihirdetéséről 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendeletben is kiemelt szempontként szerepel. Eszerint: „Természetileg értékes területeink nagy részén a fenntartás, az állapot javítása elválaszthatatlan a mezőgazdasági hasznosítástól. Éppen ezért lényeges, hogy azokon a területeken, ahol - tekintet nélkül arra, hogy természetvédelmi oltalom alatt áll, avagy sem - értékes élőhelyek maradtak fönn, vagy eredeti állapotukba visszaállíthatók, olyan mezőgazdasági hasznosítást kell biztosítani, amelynek elsődleges feladata az értékek védelme a termelési szempontokkal szemben.”

2.2.

Természetvédelmi feladatok ellátásának központi forrásai A természet- és tájvédelem általános szakmai céljait és feladatait a Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: NKP) részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (továbbiakban: NTA) fogalmazta meg. Az NKP megvalósítására Kormány éves intézkedési tervekben határozta meg a főbb programokat, intézkedéseket, azok finanszírozási igényét és forrásait. A program integrált szemléletét tükrözi, hogy a természetvédelmi feladatok finanszírozásánál többféle – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól és más tárcáktól származó, illetve külföldi eredetű – forrást is megjelölt összegek nélkül.

A NTA éves intézkedési tervei általánosan, az egész országra kiterjedően adták meg a természetvédelem irányait. Ez megfelelő alapot jelenthetett a költségvetés tervezéséhez, de a szakmai és pénzügyi tervek készítésének időbeni eltérése és az éves költségvetési tervek készítésének sajátosságai miatt a tervezett és a tényleges finanszírozás alapvetően eltért egymástól. Az NKP intézkedési terveinek összeállítása a költségvetési tervezést megelőzően történt szakmai szempontok alapján. A tényleges költségvetési tervezés a Pénzügyminisztérium adott évi körirata alapján történt, a hosszú távú szakmai tervezés igényei nem érvényesültek.

A tervezési rendszer 2003-tól megváltozott abban a tekintetben, hogy az NKP II. (2003-2008) és ennek részét képező NTA II. tervei elkészültek, tárcaegyeztetése megtörtént. A program és pénzügyi igényének kidolgozása a nemzeti park igazgatóságok bevonásával történt, elkészült a nemzeti park igazgatóságok szakmai feladatait és azok költségigényét tartalmazó „mintaterv” az igazgatóságok ez alapján készítik el saját terveiket. Az NTA –ban a forrás oldal az alábbiak szerint lett meghatározva: A Tvt. 69 §.2. bekezdésének megfelelően „a természet védelme céljainak eléréséhez szükséges pénzügyi fedezetet elsősorban a központi költségvetésben és a természet védelmét is szolgáló elkülönített állami és fejezeti kezelésű pénzalapokban, különösen a Központi Környezetvédelmi Alapban kell biztosítani. A Központi Környezetvédelmi Alapon belül a közcélú környezetvédelmi feladatok összegének meghatározott százalékában kell megjelölni a természetvédelmi beruházásokra és egyéb természetvédelmi célokra fordítható összegek nagyságrendjét.” (1998. évi XC tv. 103. § (1) bekezdés 1999. I. 1-től célelőirányzat.)

18


A nemzeti park igazgatóságok ezen belül a FHNPI működési kiadásainak forrását, a minisztérium a Természetvédelmi Területi szervek előirányzata között biztosította. A természetvédelmi szervek működésére az alábbi előirányzatok álltak rendelkezésre: 1998 Eredeti előirányzat (millió Ft)

1999

2000

2001

2002

2003

1. 453,9 1. 839 1 788,4 2. 185,8 2 .404,4 4 .067,4

A 2000. évi eredeti előirányzatok csökkenésének az oka, hogy a megváltozott tervezési előírások szerint korábban az intézményeknél tervezett központi beruházási előirányzatot (300 M Ft) 2000. évtől a fejezeti kezelésű előirányzatok között kell tervezni.

Meghatározott feladatok, fejlesztések végrehajtására források a fejezeti kezelésű előirányzatok és a KAC előirányzatából álltak rendelkezésre. E forrásokkal a nemzeti park igazgatóságok költségvetését egészítették ki. A szervezetek elosztás, vagy pályázat útján kaphattak a központi forrásokból. A fejezeti kezelésű előirányzatok keretében a vizsgált időszakban közel 6,9 milliárd Ft volt biztosított, a támogatási keretek összege 2000. évben volt kiemelkedő (1,7 milliárd Ft). A kiemelt feladatokra adott források a következők: (millió Ft) Előirányzatok 1998 A természetvédelem központi beruházásai Védett természeti területek védett- 1. 000 ségi szintjének helyreállítása Természetvédelmi monitoring Védett természeti értékek megóvása Nemzeti Ökológiai Hálózat kialakítása Természetvédelmi célokat szolgáló fejlesztési programok Közhiteles természetvédelmi nyilvántartás Természetvédelmi kezelési tervek készítése

150

1999

900

2000

2001

2002

2003

260

260

260

220

1. 050

800

800

600

35 150

150

50 100 50 100

A Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása forrását a fejezet költségvetése biztosította, azonban az éves előirányzatok a vizsgált időszakban folyamatosan csökkentek. Ennek következtében a felvásárlások a tervezetthez képest lelassultak, ezért a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény a határidőt 2006. decem-

19


ber 31-re módosította. A központi forrás csökkenése a Fertő-tó környéki területvásárlásokat lassította. A Környezetvédelmi Alap Célfeladat (KAC) fejezeti kezelésű előirányzat természetvédelmet érintő kereteket is tartalmazott. Ennek kereteit a minisztérium a vizsgált időszakban 1998. évi előirányzat közel ötszörösére növelte. (millió Ft) Keretek Fejlesztési keret természetvédelem Közcélú „b” keret Természetvédelmi vagyonkezelés Összesen

2.3.

1998

1999

2000

2001

2002

20,0

247,3

389, 6

1.491,5

1.046,9

535,5

293,0

244,0

540,0

624,0

73,0

281,0

295,0

684,0

1.252,0

628,5

821,3

928,6

2.715,5

2.922,9

A természet mindenkori állapotának nyomon követését biztosító nyilvántartás és informatikai háttér A természet védelméről szóló törvény rendelkezése alapján a természetvédelemnek nyilvántartást kell vezetnie a védett területekről és a védett értékekről, illetve a Természetvédelmi Információs Rendszer (továbbiakban: TIR) működtetéséről. A Védett Természeti Területek Törzskönyvének vezetése csak informatikai rendszerben valósult meg, a kézi nyilvántartás vezetése nem történt meg. A védett természeti területek, és értékek nyilvántartását szolgálja a 13./1997. (V. 28.) KTM rendelet, amely alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Természetvédelmi Hivatala) – mint országos nyilvántartást – vezeti a Védett Természeti Területek Törzskönyvét az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területekről és a Védett Természeti Értékek Törzskönyvét a védett természeti értékekről. A vizsgálat alapján készült Intézkedési Tervben megszabott 2003. március 31-i határidőre a kézi nyilvántartás nem készült el.

A Területek Törzskönyvének legfontosabb mellékletei a földhivatali ingatlannyilvántartáson alapuló, számítógépes programmal kezelt birtokügyi adatbázis és a térképi nyilvántartás. A birtokügyi adatbázis vagy más néven a birtokügyi nyilvántartás egyúttal a TIR egyik alrendszere is. A nemzeti park igazgatóságok, FHNPI-t is beleértve birtokügyi nyilvántartásukat 2001. júliusától kötelezően már e korszerű nyilvántartás szerint vezetik. A térképi nyilvántartás 1999-2000. évben 80-90%-os készültséggel megtörtént az országos jelentőségű védett természeti területek M=1:10000 méretarányú, helyrajzi számos térképállományának beszerzése, a térképeken a védett területek határainak feltüntetése az FHNPI tekintetében is. A kiegészítés, pontosítás, aktualizálás folyamatos munkát jelent.

20


A TIR keretében a birtokügyi és a vagyonkezelési alrendszer megvalósult. A TvH kezelésében a további négy alrendszer (Védett Értékek, Biotika, Kezelési-terv, Erdészeti Nyilvántartás) kialakítása folyamatban van. A birtokügyi nyilvántartás a területek alapvető azonosító adatait rögzíti, a vagyonkezelési nyilvántartás a birtokügyi nyilvántartási rendszerre épül, de a vagyonkezelés szempontja szerint bővített, legszükségesebb adattartalommal. Elsődleges célja a vagyonkezeléssel kapcsolatos operatív feladatok ellátásának segítése és a központi információs igények kiszolgálása. A rendszer célja továbbá az is, hogy lehetőséget teremtsen az értékelhetőséghez és az ellenőrizhetőséghez. (1. sz. melléklet) A birtokügyi nyilvántartás és a vagyonkezelési rendszer a főbb, az egyes területek azonosítását biztosító információtartalommal rendelkezik: A főbb adatok: igazgatóságonként a védett/védelemre tervezett terület megnevezése, megye, település, földrészlet-alrészletenként a terület, aranykorona-érték, művelési ág és a tulajdonos (tulajdoni hányaddal), valamint a vagyonkezelő és a terület védettségi kategóriája. Egyéb megjegyzésként, pl. földhivatali bejegyzések

A TIR harmadik modulja lesz Nemzeti Biodiverzitás-monitorizó Rendszer (továbbiakban NBmR). A már funkcionáló alrendszerek a Természetvédelmi Hivatal irányítása alatt működnek. A TIR elkészítésében előrelépés jelentett, hogy 2002 novemberében megalakult az Informatikai Tanácsadó Testület (a továbbiakban ITT). Az NBmR az 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény és A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglalt kötelezettségek alapján kialakított már működő rendszer. Az ITT a Természetvédelmi Hivatal, a Nemzeti Parkok szakembereiből és külső informatikusokból álló szakmai tanácsadó szervezet. Az ITT feladata a Természetvédelmi Hivatal és a nemzeti park igazgatóságok informatikai koncepciójának kialakítása, illetve a megvalósítás koordinálása, a szükséges jogszabályi háttér technikai kidolgozása és a TIR koncepciójának, szerkezetének, tartalmának végleges formába öntése.

2.4.

A természetvédelmi, környezetvédelmi feladatok felügyeleti ellenőrzésének végrehajtása A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál a szakterületek – ezen belül a környezetvédelem és természetvédelem ellátásának - ellenőrzése a 6/2003. sz. KvVM utasítással módosított 9/1999. sz. KöM utasítás szerint valósul meg. A szabályozás szerint a szakmai jellegű ellenőrzések, vizsgálatok végrehajtásának koordinációs feladatait az Ellenőrzési Főosztály látja el. Az utasítás szerint a szakterületi vizsgálatokat átfogó ellenőrzés során kell elvégezni. Az átfogó ellenőrzések végrehajtásának rendjét a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti, valamint belső költségvetési ellenőrzéséről szóló 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, valamint az Ellenőrzési Főosztály módszertani útmutatója alapján kell elvégezni.

21


A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén az ellenőrzött időszakban természetvédelmi szakterület vizsgálatára fejezeti átfogó ellenőrzés keretében 2000 évben került sor, a vizsgálat az 1998-1999 évekre terjedt ki. A vizsgálat foglalkozott: az élővilág-védelmi tevékenységgel, az unikális értékek állapotának ellenőrzésével, az állatfajok populációnak védelmi helyzetével, a természetvédelmi fenntartási tevékenység hatékonyságának ellenőrzésével, nádgazdálkodással, a megvalósított és tervezett élőhely rekonstrukciók ökológiai értékelésével, a monitoring rendszer működésével, a tájvédelmi és az ökoturizmussal kapcsolatos tevékenység ellenőrzésével.

Az ellenőrzés által megállapított problémák elsősorban az igazgatóság engedélyezett létszámában tapasztalható hiányra voltak visszavezethetők. Nem volt elegendő kapacitás a tájvédelmi kötelezések végrehajtásának ellenőrzésére, a turisták védett területen való kisérésére, a természetvédelmi őrök száma elmaradt az indokoltan szükséges mértéktől. A jelentés intézkedést igénylő megállapításai közül érdemes kiemelni az élővilág-védelmi tevékenységek ellenőrzésével kapcsolatosan, hogy általános problémának ítélték a védett természeti értékek megóvása, fenntartása területén azt, hogy a nemzeti parkokban a szükségesnél kisebb természetvédelmi őri állománnyal kénytelenek ellátni a védelmi és koordinációs feladatokat. Az optimálishoz közelítő az volna, ha 2500 hektáronként lenne 1 természetvédelmi őr. Az ellenőrzött területeken a természetvédelmi őrök személyenként 3000-5000 hektárt felügyeltek.

3.

A FERTŐ-TÓ TERMÉSZETVÉDELMI FELADATAINAK VÉGREHAJTÁSA

3.1.

A feladatot ellátó szervezetek A Fertő-tó területe a Fertő-Hanság Nemzeti Park területének szerves része, de a természetvédelmével összefüggő feladatokat jogszabályi rendelkezések alapján megosztva látja el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti struktúrájába tartozó szakmai szervezetekkel. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkot a Fertő-tó tájvédelmi körzetből és a Hanság Tájvédelmi körzetből alakították ki két lépcsőben. Először a Fertő-tavi Nemzeti Park alakult ki a Fertő-tó Tájvédelmi Körzetből a 2/1991. (II. 9.) KTM rendelettel, majd a Fertő-tavi Nemzeti Park bővítéséről és elnevezésének módosításáról szóló 5/1994. (III. 8.) KTM rendelettel a Hansági Tájvédelmi Körzet területével bővült ki.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelője a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI) nem törvény alapján, hanem a miniszteri rendelet által létrehozott szervezet, feladatait törvények és rendeletek határozzák meg. Szervezetileg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti struktúrájában helyettes államtitkár által vezetett Természetvédelmi Hivatal (TvH) alá tartozik, szakmai tevékenységét a jogszabályi rendelkezések és a TvH útmutatása alapján végzi, jelentéstételi és beszámolási kötelezettsége is a TvH felé van.

22


A minisztérium, mint irányító szervezet felépítésében sem jelent meg elkülönítetten a feladat, ez csak a közvetlen szakmai hivatalok irányító tevékenységében utasítások, szakmai véleményezések, a végrehajtó szervezetek intézkedéseinek jóváhagyásánál különült el. A Fertő-tó természetvédelmének feladatait nem kizárólag a FHNPI látja el, ebben, jogszabályokban meghatározott feladatok szerint részt vesz a minisztérium szervezeti struktúrájában levő Észak Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (ÉduKöFe) és az Észak Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉduVizIg). A területek kezelési joga egy 1993-ban kötött megállapodás alapján a FHNPI és ÉduVizIg hatáskörébe tartozik. Ennek keretében 2618 ha védett terület nádas és csatorna került a FHNPI kezelésébe. Ezzel a Fertőtáj területének már 40 %-a az - akkor még Fertő tavi Nemzeti Park Igazgatóság – kezelésében volt. (2. sz. melléklet) A megállapodást, a feladatot akkor még megosztva ellátó Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kötötte. A Fertő táj összesen 12 542 ha területéből ekkor 5104 ha volt az igazgatóság kezelésében.

A három szakhatóság feladatai, és felelősségi körük jogszabályokban és a minisztériumi SzMSz-ben jól elhatároltak. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint az állam kizárólagos tulajdonában van a természetes tavak közül – egyebek mellett – a Fertő tó, valamint annak medre, ez az ÉduVizIg részére határoz meg feladatokat. Az alaptörvények a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a Környezet Védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény A FHNPI részletes feladat- és hatáskörét, és a szervezetek feladatait a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről szóló 211/1997. (XI. 26.) és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendeletek rögzítik. A környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területét az erről szóló 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelet jelölte ki. A FHNPI alapfeladatai az élővilág-védelem, a Természetvédelemhez kapcsolódó hatósági és engedélyezési ügyek, természetvédelmi őrszolgálat működtetése, az állami vagyon, pl. erdők kezelése. Az ÉduVizIg látja el a Fertő-tó és a nádasok vízminőség védelmével kapcsolatos feladatokat, az ÉduKöFe a környezettel - így pl. a szennyvízkezeléssel és a levegő szennyezettséggel - kapcsolatos feladatokat látja el. Az ÉduKöFé-nek a Fertő-térséghez kapcsolódó feladatok elvégzésére a felügyelőségen nincs külön szervezeti egysége. A hatósági, szakhatósági feladatok ellátását egyéb ügyek mellett végzi. Szükség szerinti szakmai koordináció valósul meg a zaj-és levegő-tisztaság védelmi-, hulladékgazdálkodási-, vízvédelmi-, hatósági osztályok, valamint az informatikai csoport és a Mérőállomás között. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint a vizek, pl. a folyók, és a természetes tavak, valamint ezek medre az állam tulajdonában vannak, és azok-

23


kal az állam e törvényben foglaltak szerint rendelkezik. Ezeket a vízügyi szervek kezelik. A törvény 6. § (5) bekezdése szerint az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megszerezte a tó magyarországi területén a vadászati jogok gyakorlását, illetve az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen sikeres pályázatot nyújtottak be a tó halászati hasznosításának megszerzésére is. A közös pályázat eredményeként a halászati hasznosítási jog átvétele folyamatban van.

3.2.

Védett zónák és területek kialakítása A különleges védelmet biztosító zónák ezen belül a bioszféra rezervátum és ezen belül a magterület kijelölését a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény biztosítja. A TvT 29. § (1) Nemzeti parkot, tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet, vagy azok meghatározott részét - ha az nemzetközileg kiemelkedő tudományos értéket képvisel - a miniszter jogszabályban, nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban bioszféra-rezervátummá minősítheti. A (2) bekezdés szerint a bioszféra-rezervátumon belül a kiemelkedő természetvédelmi érték közvetlen megóvására magterületet kell kijelölni.

Az összesen 12 542 ha terület és ezen belül a zónák kijelölése már korábban 1979-ben megtörtént, kialakításánál a magyar és osztrák szakemberek az IUCN (Internacional Union for Natur Conzervation (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) elõírásait vették figyelembe, amelynek eredményeként három zónát hoztak létre. (3. sz. melléklet) •

a természeti vagy natúrzóna, amely a nemzeti park érintetlen, fokozottan védett területeit foglalja magába (magterület), és ahol csak minimális emberi tevékenység folyhat, ennek magyar területe 2749 ha;

•

a megõrzõ zóna, itt továbbra is folyhat hagyományos, természetkímélõ gazdálkodás (legeltetés, kaszálás, nádaratás), ennek magyar területe 5804 ha

•

a környezõ vagy ütközõ zóna, a part menti részek, települések, a Fertõrákosiöböl idegenforgalmi szempontból jelentõs területei, ahol a táj-és környezetvédelmi elõírások betartása a legfontosabb, ennek magyar területe 3989 ha.

A zónák, ezen belül a park magját képező, akkor natúr zónának nevezett részt és a körülötte lévő védő zóna - az akkor még tájvédelmi körzetben történt meg, a nemzeti park jelenlegi vezetőjének egy 1990-ben elkészített tanulmánya alapján (5. sz. melléklet), a fokozottan védett, illetve védett területek egybeszerkesztésével (6a-b. sz. mellékletek). A területek kijelölése nem hivatalos, mivel a zónák megnevezése, jegyzéke, és különleges védelmének előírásai jogszabályban nem rögzített. Az így kijelölt területeken folytatható tevékenységek tekintetében a fokozottan védett ill. védett területekre vonatkozó előírásokat lehet érvényesíteni (TvT 38-41. §-ok). A TvT 40. § (1) szerint fokozottan védett természeti területen a 38. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az igazgatóság engedélye kell a területre történő belépés-

24


hez, kivéve - feladatuk ellátásához szükséges mértékben - a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyeket. (2) Fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38. § (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá - a lehetőséghez képest - a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a védett területeken két megkülönböztetett övezetet határoz meg: védett és fokozottan védett területet. A területeket helységenként és helyrajzi számonként jogszabályokban hirdették ki. (4. sz. melléklet) Az ex lege védett lápok jegyzékét KöM tájékoztató hirdette ki. A Fertő-tó Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká nyilvánításáról szóló 2/1991. (II. 9.) KTM rendelet, és a Fertő-tavi Nemzeti Park bővítéséről és elnevezésének módosításáról szóló 5/1994. (III. 8.) KTM rendelet a védett, illetve a fokozottan védett területek jegyzékét tartalmazza. Az illetékes földhivatalok a védettség kategóriáit rávezették az érintettek tulajdoni lapjaira. A Fertő-Hanság Nemzeti Park illetékességi területén található védett lápok felsorolását az erről szóló 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató tartalmazta.

Az egyes védelmi övezetek kijelöléséről és az ott folytatható tevékenységekről a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról szóló 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet intézkedett. Eszerint a nemzeti parkok területét három övezeti kategóriába kell sorolni, végrehajtására 1998. június 30. határidőt jelölt ki. Az egyes övezetekbe tartozó területeket, természetvédelmi kezelésük követelményeit, a területen folytatható tevékenységek feltételeit és módjait - a Tvt.-ben meghatározott elvek figyelembevételével - a kezelési tervben kellett meghatározni. (további megállapítások a 3.3 pontban) A természeti övezet az emberi tevékenység által nem, vagy kis mértékben érintett természetes vagy természetközeli állapotú terület, a természetvédelmi kezelés elsődleges feladata a természetes, természetközeli állapot fenntartása. A kezelt természeti övezet emberi tevékenység által kis mértékben terhelt, természetes vagy természetközeli állapotú terület, itt a természetvédelmi kezelés célja az övezet természeti értékeinek védelmével, fenntartásával, illetve helyreállításával összeegyeztethető tevékenységek megvalósítása. A bemutató övezet az emberi tevékenység által mérsékelten terhelt természetközeli állapotú és egyéb terület, itt a tevékenységeknek összhangban kell lenniük a természetközeli adottságok védelmével és fenntartásával, biztosítva a természeti erőforrások megújulását és hoszszú távú fennmaradását. A kezelt és bemutató övezet egységesen is meghatározható, ha annak elhatárolása nem lehetséges vagy természetvédelmi szempontból nem célszerű.

Az egyezményben rögzített, a vadvizek határának meghatározása és térképen bejelölése a vizsgált időszakban teljesült. A bejelentett területeket tájékoztató formájában a minisztérium hivatalos értesítője adta közre. A vadvizek védett területté nyilvánítása is megtörtént.

25


3.3.

A védett természeti területek kezelése A védett természeti területeken a védett növény és állatfajok életterének megóvását a területekre kidolgozott kezelési terv és ennek érvényesítéséhez a területek állami kezelésbe vétele jelentette. A védett területek megóvásában nagy előrelépést jelentett a Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény elfogadása, amely - az ellentmondásokat is tartalmazó, a földtulajdonra korábban hozott törvényi rendelkezések után - a védett területek megvásárlásának lehetőségével hatékonyabb védelmet biztosított. A vizsgált időszakban az FHNPI elsősorban a törvény által is biztosított megoldást, a földvásárlásokat preferálta, kisajátítási eljárást összesen egy alkalommal 2002-ben kezdeményezett. A vásárlásokat minisztérium felügyelte. A földvásárlásokra a FHNPI a különböző költségvetési előirányzatokból a park teljes területére öt év alatt összesen 323,1 millió Ft-t kapott, ebből a vizsgált régióban 686 ha megvásárlására közel harmadát (114,7 millió Ft) fordította. Ráfordítás (millió Ft) 1998

61, 305

Terület (ha) 487,00

1999

20, 010

110,00

2000

11, 912

56,00

2001

21, 412

33,00

2002

0, 050

0,28

összesen:

114, 689

686,28

A vizsgált időszakban a források csökkentek, emiatt a megvásárolt területek nagysága is csökkent. A koncepció szerint a vizsgált térségben még további, 1430 ha védett terület van kijelölve állami kezelésbe vételre. A kisajátítási eljárás egy szövetkezet használatában lévő 91,6944 ha (gyep, nádas) területre terjedt ki 9,137 millió Ft értékben. A kisajátításkor a vételár 100 ezer Ft/ha volt. A 2002-ben az FHNPI 100 ezer Ft/ha árnál alacsonyabb áron nem vásárolt.

A vásárlások során a FHNPI a gazdaságosságra annyiban törekedett, hogy a területeket piaci áron vásárolta, azonban az árak megalapozottságáról csak egy esetben, értékbecslés révén informálódott. A már említett 1990-ben készített koncepció tartalmazta azokat a földrészleteket, amelyek a védendő, un. natúr zónába tartoznak és azokat, amelyek megőrző funkcióval a natúr zónát körülveszik. A tervezet alapján létrejött vásárlásokkal a FHNPI meg tudta valósítani védett területek hatékony kezelését és ellenőrzését, az egységes, nagyobb kiterjedésű tömbök kialakításával. (7. sz. melléklet)) A FHNPI a védett területekre kezelési tervet készített, amely helyrajzi számonként és művelési áganként írta elő a megengedett művelési módot és időszakot.

26


A védett területek kezelési terve elkészült, de ennek előírásait jogszabályi rendelkezés hiányában csak a saját kezelésben levő területeken használhatta. Valamennyi védett területen, - beleértve a nem állami kezelésben levő területeket - ennek előírásai csak 2003-tól, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi LI. törvény alapján érvényesülhetnek. A kormányrendelet kidolgozás alatt áll, várhatóan 2003 végén jelenik meg. Eszerint a nemzeti park igazgatóságok hatósági tevékenység keretében az érdekelt hivatalok, és tulajdonosok felé megküldik a védetté nyilvánítás tényét, a védett területtel kapcsolatos hatósági teendőket. A védetté nyilvánítás a földhivatali ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Ugyanakkor a törvénymódosítás továbbra is megerősíti a kártérítési kötelezettséget.

A megvásárolt területek állami vagyon részévé váltak, de a FHNPI kezelésébe kerültek, ezeket állattartással vagy haszonbérletbe adással hasznosították. A bérbe adott területek aránya a vizsgálatba vont Fertő-tó környéki területek mintegy 2 %-a. A haszonbérbe adott területek bérleti díja csak jelképes volt (6 ezer Ft/ha/év), a fő cél - a mezőgazdasági termelés korlátozása révén a természetvédelmi szempontok biztosítása - teljesült. A haszonbérleti szerződésekben az FHNPI a területre megadott kezelési előírások betartására kötelezte a bérlőt. A tartott állatok száma 1998-ban 610 db volt, ez 2002-re 1465.db-ra gyarapodott, elsősorban a magyar szürke marha (714 db), és a racka juh (627db) volt a jellemző. A vizsgálatba vont Fertő terület kb. 26 ezer hektár volt, 2002-ben 545 hektárt adtak bérbe, döntően nádas, illetve kaszáló hasznosításra. A bérleti díj összege 1998-ban 1,4 millió Ft (450 ha), 2002-ben 3,3 millió Ft (545 ha).

A védett területek nyilvántartására és a természet mindenkori állapotának nyomon követésére a FHNPI informatikai rendszerrel támogatott egy földnyilvántartó és egy vagyonnyilvántartó rendszert működtet. Mindkettő a TvH által működtetett országos rendszer része. A Földnyilvántartás (amely a TvH által használt birtokügyi nyilvántartásnak felel meg) feladata a védett területek ingatlan-nyilvántartási adatainak tárolása és biztosítása a hatósági munkához. A Vagyonnyilvántartás feladata a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelési tevékenységével összefüggő adatok (vagyonkezelési szerződések, állatállomány) nyilvántartása, illetve biztosítani az 1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás alapján történő adatszolgáltatást.

3.4.

Víz- és nádfelületek, valamint a víz minőségének alakulását befolyásoló intézkedések A Fertő-tó széles nádövezete adja a tó jellegzetes megjelenési formáját, és döntő kihatással van a tó vízháztartására, vízminőségére. Az utóbbi években a nádasok degradációja, pusztulása kezdődött. Ez mind a környezeti feltételek megváltozására (pl. vízszint, vízminőség), a gazdálkodásra (pl. aratási technológia, fenntartási munkák hiánya) és az egyre jobban elszaporodó kártevőkre vezethető vissza. A tó teljes vízgyűjtő területére kiterjedő vízminőség javító beavatkozásoknak köszönhetően a növényi tápanyagok vonatkozásában csökkent a tóvíz összes foszfor koncentrációja, valamint az a-klorofil tartalma is. A ma-

27


gyarországi Fertõ-rész nádasaiba kb. 240 km hosszúságú csatornahálózatot vágtak, amelyen a nyíltvíz és a nádasba záródott belsõ tavak is megközelíthetõk, emellett segíti a víz minőségének nyomon követését is. A szakértői vizsgálatok szerint a víz minőségét tekintve a magas sókoncentráció a jellemző, ez meghaladja a 2000mg/l értéket. Az oldott oxigén tekintetében a tavat két részre lehet osztani a nyíltvízi tófelületre itt az oxigén viszony kedvező. Ugyanakkor a nádövezetben az oxigénszegény viszonyok a jellemzők. A tavon csak vízminőség védelme, illetve áramlás javítása céljából végezhető kotrás, utoljára ilyen tevékenységet 1999-ben, elsősorban a Fertőrákosi öbölben végeztek. A munkálatokat un. redoxpotenciál vizsgálatok előzték meg, a kotrás során gyakorlatilag a felgyülemlett üledéket eltávolították, illetve deponálták az öböl feltöltésre kijelölt helyén. A megelőző vizsgálatok a vízben és az iszapban oldott oxigén mennyiségét mérik, ez alapján döntenek a kotrás szükségességéről és helyéről.

A vízszintszabályozás a tó víz – és nádfelület arányára, a halgazdálkodásra és a turizmusra egyaránt jelentős hatással van. A tó hasznosítása az osztrák területen elsősorban rekreációs, a lakossági igényeket kielégítő, míg a magyar oldalon természetvédelmi jellegű. Jelenleg a közös megállapodás alapján a 116 m.A.f.(méter az Adriai tengerszint felett) túllépése nem megengedett. Ezen belül az egyes évszakoknak megfelelően szabályozott a tó vízszintje, ehhez igazított a leeresztendő víz mennyisége. Az ésszerű és kismértékű vízszintemelés mindkét ország érdekében áll, ezért a tó levezető rendszerének helyreállítása után, 2003tól lehetőség nyílik a jelenlegi zsilipkezelési szabályzat felülvizsgálatára és az üzemi vízszint további 10 cm-rel történő növelésére. A vízszintnöveléstől a nádasok vízellátását, a meglévő és egyben kívánatos víz- és nádfelület arányt stabilizáló kedvező hatást várnak. A téli időszakban a tó vízelvezetése, nyári időszakban a Hanság és a Seeinkel belvízi szabályozása kapott prioritást. Ennek megfelelően a szabályozási szint a téli időszakban 115,60 m.A.f, az átmeneti időszakban (március és szeptember) 115,65 m.A.f., a nyári időszakban 115,7 m.A.f. A téli időszakban a levezetés max. 15 m3/sec, nyári időszakban átlagosan 4m3/sec levezetés történhet. Az alacsony vízállás miatt a zsilipet utoljára 2000ben nyitották meg.

A nádgazdálkodáshoz kapcsolt tevékenység szintén az élővilág és a vízminőségi szempontok szem előtt tartásával végezhető. A magyarországi 75 km2 tófelületből 63 km2 nádas, amelynek minősége egyre jobban romlik, a korábbi 1760 ha legjobb minőségű nádas felülete 450 ha-ral csökkent. (8. sz. mellékletek) A térképen pontosan jelölték a nádaratási egységeket, hogy ki kapta meg a kijelölt területet nádaratásra. A nádasok megfigyelése és folyamatos monitoringja érdekében az ÉduVizIg megállapodást kötött a Nyugat Magyarországi Egyetemmel. Ennek keretében Landsat műholdfelvételek elemzése alapján minősíthető a nádas állapota (9. sz. melléklet), ezen kívül

28


nyomonkövethető az engedély nélkül, illetve szabálytalanul végzett nádaratás. (10. sz. melléklet) A felvétel pontosan megmutatja az elöregedett, felújításra szoruló, gazdasági értéket nem képviselő nádast, illetve az egészséges nádas elhelyezkedését.

Szakértői tanulmányok szerint a nádaratás egységes kezelése a megújítás és a termelés szempontjából egyaránt fontos. Ezért szükséges a hasznosítás jelenlegi monopolhelyzetének megszüntetése. A nádas mintegy 10 %-a degradálódott az elmúlt 15 évben, legfőbb oka a feltöltődés, a szakszerűtlenül végzett nádaratás és a jelenleg használatban levő nádarató gépek okozta károk. Cél egy, a jellemző paraméterek alapján kialakított parcellarendszer kialakítása, és a környezetkímélő technológiát alkalmazók előnyben részesítése. A nádasok kezelője a FHNPI és a ÉduVízIg, de a földhasználati joggal a Fertő tavi Nádgazdaság Rt rendelkezik. A kitermelt nád mennyisége mintegy 2,5 millió termelői kéve, ez mintegy 50 tonna szárazanyagnak felel meg, de becslések szerint a kitermelhető nád fele a tóban marad. A Fertő-tavi nádasok védelmére, fennmaradására jogszabály nem született, pedig a Balatoni nádasok esetében erről kormányrendelet intézkedett. A Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet kimondja, hogy a Kormány a Környezet Védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában foglalt felhatalmazás alapján elrendeli „1. § (1) A rendelet célja biztosítani, hogy a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség megőrzését és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen.”

A tó vízminőségét tervek szerint pozitívan befolyásolja majd a Rákos patak mentén elhelyezkedő nádasban kialakított és 2003-ban üzembe lépő két szűrőmező. Ezek funkciója kettős, egyik a szennyvíztelep már tisztított vizét szűri tovább, a másik a Rákos patak vízgyűjtő területéről származó diffúz szennyeződések (pl. hordalékkal a patakba bekerülő mezőgazdaságban alkalmazott műtrágya) felfogását biztosítja. A tavi kotrásokat természetesen nem váltja ki, de a rendszer gazdasági előnye, hogy a korábban közvetlenül a tóba került hordalék egy része közvetlenül a rendszerből kisebb ráfordítással lesz eltávolítható. Az I. számú szűrőmező 7,4 ha, a II. számú 13,7 ha területű, mindkét mező előtt ülepítő medence van, amelyből a lerakódott szennyezett hordalékot eltávolíthatják. A rendszer gazdasági előnye kettős, egyrészt a patak által korábban a tóba kerülő hordalék nem a tó kotrása révén, hanem annál egyszerűbben az ülepítő medencékből lesz eltávolítható. Másrészt a II. szűrőmezőben leülepedett oldott műtrágyát (pl. az algásodást fokozó foszfort) tartalmazó hordalék a mezőgazdaságban újrahasznosítható.

3.5.

Az élővilág védelme, élőhely rekonstrukciók Nem tartozott szorosan a vizsgálatba vont területhez, de fontossága miatt meg kell említeni a Hanság csatorna mellett rendszeresen folytatott élőhely rekonstrukciókat. A Fertő-tó nádasain kívül a Hanság főcsatorna mindkét oldala is je-

29


lentős hal és vízi madárvilág megtartó tulajdonságú. Ez a mintegy 430 ha kiterjedésű - a lecsapolás előtti korábbi lápvilág - emberi beavatkozás nélkül szárazon maradna, az ott található vegetáció és állatvilág megszűnne. Ennek elkerülése érdekében - egy 1989-ben megkezdett program részeként - a területet vizes élőhellyé alakították vissza, az élőhely megtartását a Fertő-tóból rendszeresen kivett vízzel elárasztva biztosítják. A FHNPI a jogszabályban biztosított felszíni vízkivétel révén tölti fel a területet. Az engedélyezett mérték évente 1.112 millió m3, 2001-ben ezt némileg túllépve 1.220 millió m3, 2002-ben 400 ezer m3 volt.

Az élővilág védelmét célozta a FHNP által megrendelt, Sopron és Fertőd között a Fertő-tóval párhuzamosan húzódó úton 1998-ban épített öt hüllőalagút. Az 1,5 millió Ft-os építést pályázati forrásból valósították meg.

3.6.

Monitoringok Az adatgyűjtések célja, hogy egyrészt szakmai háttér információkat adjon a természetvédelmi célú területkezelések, fajvédelmi programok minél színvonalasabb elvégzéséhez, másrészt pedig megalapozza a hatósági döntéseket és szakhatósági állásfoglalásokat. A térségben három szervezet a FHNPI, az ÉduVizIg és a ÉduKöFe végez monitoring vizsgálatokat. A FHNPI két fő csoportban a magyarországi biológia sokféleség állapotát, helyzetét megfigyelő Nemzeti Biodiverzitás – monitorozó Rendszer (továbbiakban: NBmR) program, valamint saját szervezésében folytat monitoring vizsgálatokat A NBmR programot a TvH irányítja, illetve koordinálja, törvényi hátterét a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény biztosítja. A biológia sokféleség védelmének célja bekerült a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénybe is. Ennek 1. § (1) pontja kimondta, hogy: „E törvény célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése ……..”. A FHNPI szervezésében pl. a gémtelepek légi felmérése, nemzetközi vizimadárszámlálás, a mekszikópusztai szikes élőhely-rekonstrukció komplex programja, fokozottan védett jelentős növényfajok, valamint inváziv növények monitoringja készült el.

A NBmR feladatainak elvégzéséhez a PHARE 1992-ben 400 ezer ECU támogatást nyújtott. A monitorozás ismételt vizsgálataihoz 5x5 kilométeres mintavételi négyzetek tájléptékû élőhely-térképezése adja a keretet. A Fertőn ennek készítése a Fertő-Hanság Nemzeti Park szervezésében 1998-óta van folyamatban, évi mintegy 1,8 millió Ft ráfordítással. ( 11. sz. melléklet) A különböző módszerek tesztelését egy kísérleti területen, a Tisza árterén végezték el 1995-ben. A bemutatott élôhelytérkép a tájszintû mintázatot jeleníti meg, rögzíti az egyes növényzeti típusok jellegzetességeit és a kiválasztott állat és növényfajok előfordulási adatait.

30


Az ÉduVizIg Fertő-tó üzemi vízminőségi monitoring rendszerén belül a Fertő tavi hidrometeorológiai állomás 1977-ben történő átadásával egy időben megkezdődtek az üzemeltetéshez és a nádas-közi víz vizsgálatra kiterjedő szükséges vízminőségi vizsgálatok. A vizsgálati eredményeket magyar-osztrák vízügyi együttműködés és adatcsere keretében az osztrák társhatóság rendelkezésére bocsátják. Az üzemi monitoring rendszerben a vizsgálatok heti, kétheti és havi gyakorisággal történnek a kijelölt nyílt vízterületeken, az öblökben, belső tavakban és csatornákban. A vizsgálatok 2003-tól tovább bővültek a Rákos patak kísérleti szűrőmező üzembe helyezés előtti alapállapot rögzítésére. (12. sz melléklet) Az adatokat a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság előírásának megfelelően, a Burgenlandi Tartományi Hivatal Biológiai Állomásnak (Illmitz) adják át, cserébe az elsősorban bakteriológiai vizsgálatok eredményeit kapja az ÉduVizIg. Ezzel elkerülhető a párhuzamos mérés.

Az ÉduKöFe az 1968. évben megkezdett vízminőség vizsgálatokat a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény és a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény alapján szabvány által előírt helyeken - a tavon és a Rákos patakon meghatározott gyakorisággal vízminőségi törzshálózati vizsgálatokat, valamint a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság határozatán alapuló határvíz vizsgálatokat végez. (13. sz. melléklet). A vizsgálatok köre 1995 után bővült. A bizottságban a felügyelőség szakértői szinten vesz részt, a mintavételt és elemzést megosztva végzik, az eredményeket kölcsönösen kicserélik és elemzik. A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvényen alapult a felszíni vizek rendszeres vízminőség vizsgálata. A vízminőség védelem, illetve vízminőség szabályozás a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény írta elő vízhasználati engedély eszközrendszer alkalmazását. Ezt a rendszert terjesztették ki azután a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíztisztítókra is. A környezetvédelemnek általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényen alapul a vizek környezeti állapotának figyelemmel kísérése, mérőhálózat működtetése, adatok gyűjtése. Az 1994-ben hatályba lépett MSZ 12749 (1993.) „A felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés” című szabvány, rögzíti a mintavétel körülményeit, a mintavételi helyeket, a mintavétel gyakoriságát, a vizsgálandó paramétereket, paraméter csoportokat, a minősítési határértékeket, az egyes vízminőségi osztályok jellemzése mellett. A vizsgálati helyek a Fertőrákosi öbölben és a Rákos patakon lettek kijelölve, az előbbi helyen 24 általános és 24 mikrobiológiai, ez utóbbin 26 általános és 6 mikrobiológiai a szabvány szerinti alcsoportban előírt mérést kell végezni

A közös magyar-osztrák határvízi rendszeres vizsgálatok megkezdésére a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság 1972-ban hozott határozatot. 1973-1994. közötti időszakban a mintavétel az un. BO határtörés pontnál évente három alkalommal történt. A közös mintavételt követően a vízminta megosztásra került és a két ország erre a célra kijelölt laboratóriumában végezték a vizsgálatokat. A kiértékeléseket a szakértők közösen végezték, majd jelentésüket az első meghatalmazottaknak felterjesztették. A Bizottság évi rendes ülésén jegyzőkönyvben rögzítette a vízminőségi állapotokat és megbízta a Felügyelőség munkatársait, mint szakértőket a vizsgálatok lefolytatásával. A Bizottság 1994-ben határozatot hozott, amely szerint 1995-től a mintavételeket havi gyakorisággal, a BO

31


határtörés helyen közösen, a hossz-szelvény helyeken az osztrák, a négy keresztszelvény helyen a magyar szakértők végzik. (13. sz. melléklet)

3.7.

A monitoringok, kutatások és hasznosulásuk A botanikai kutatásokat a Nyugat-Magyarországi Egyetem (továbbiakban: NYME) tanszékei végezték. A gerinctelen zoológiai kutatásokat elsősorban a Magyar Természettudományi Múzeum koordinálta, a halfaunisztikai kutatásokat az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, a herpetológiai kutatásokat az NYME kutatói folytattak. A madártani kutatásokban a legjelentősebb szerepet a Magyar madártani Egyesület helyi csoportjai játszották. A Budapesti Műszaki Egyetem több éven keresztül modellezte a Fertő-tó áramlási viszonyait. A Magyar Természettudományi Múzeum feltáró alapkutatásokat végzett a Fertőtavon, illetve a Hanságban. Ezen kutatások összefoglalója 2002-ben önálló kötetben jelent meg.

A Természetvédelmi Hivatalnál nem volt külön szervezeti egység a kutatások koordinálására, de a tárcánál külön szervezeti egység működött a környezetvédelmi, a természetvédelmi és 2002-től a vízügyi kutatások koordinálására és összefogására. Kutatásokat, monitoringokat az FHNPI, illetve az ÉduVizIg végzett, ezekre a vizsgált időszakban 4,3 millió Ft-t fordítottak, emellett 8 esetben belső munkatárs látott el elsősorban monitoring jellegű feladatokat az FHNPI a KAC-ból, az ÉduVizIg pedig saját forrásból finanszírozta. A kutatások célja, hogy szakmai háttér információkat biztosítsanak a természetvédelmi célú területkezelések, fajvédelmi programok hatékony elvégzéséhez, illetve kellő alapot kell nyújtsanak a hatósági döntésekhez és szakhatósági állásfoglalásokhoz, illetve a jogszabályi kötelezettség ellátásához.

A FHNPI által koordináltan több, a Fertő-tó élővilágával kapcsolatos tudományos megfigyelés és kutatás is folyt a vizsgált időszakban. Botanikai tárgyú kutatások •

Komplex botanikai monitoring a teljes nemzeti parki területre

•

Védett fajok adatainak gyűjtése

•

Kiemelt területek részletes vizsgálata

•

Nádasok kutatása

•

Invázív növényfajok kezelési kísérletei

Zoológiai tárgyú kutatások

32

•

Veszélyeztetett fajok elterjedésének és állománynagyságának felmérése

•

Veszélyeztetett fajok ökológiai igényeinek kutatása

•

Természetvédelmi kezelések és rekonstrukciók hatásainak monitoringja

•

Vízimadár-állományok monitoringja


•

Madárvonulási kutatások

•

Nádashoz kötődő gerinctelen állatfajok kutatása

•

Élővízfolyások gerinctelen faunájának vizsgálata

Az élőhely-rekonstrukciós területen az ökológiai változások nyomon követésére 1998-ban heti rendszerességgel madártani monitoring indult, hozzájárulva a természetvédelmi kezelések (vízkezelés, legeltetés, kaszálás) A FHNPI vadlúdszámlálást és - az európai madárvonulás fontosságára tekintettel – egyedi jelöléssel vízimadár-vonulás vizsgálatát valamint nemzetközi tevékenység keretében 1984-től vízimadár monitoringot és működtet. A vadlúdszámlálást a téli időszakban havonta, az általános vízimadár állomány számlálását egész évben heti rendszerességgel végzik. A vizsgálatokat a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesülettel, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási intézetével és a Birdlife Österreich civil szervezettel végzik. A madaraknak mekszikópusztán nyár végén végzett egyedi jelölése a költő és telelőhelyek felmérését segíti.

3.7.1.

A monitoringok és kutatások hasznosulása Gyakorlatilag a tó természetvédelmének valamennyi területén hasznosultak, így a tószabályozási munkák tervezése és végrehajtása során (pl. vízminőség javító kotrások), a nádas kezelésével kapcsolatos feladatoknál, a növény és állatvilág helyzetének alakításában, valamint további tervek, döntés előkészítésében, pl. a tó általános szabályozási tervének elkészítésében jelentkezett. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) kutatási témán belül a védett növényfajok vonatkozásában 2001, 2002, 2003 években vizsgálta többek közt a hagymaburok kosbor (Liparis loeselii) és a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) állományainak alakulását. A két faj védelme érdekében 1997-ben készült egy felmérés a kis-tómalmi láprét állapotáról és készült egy kezelési javaslat. Ez alapján kezdődött meg a láprét kezelése 2000 telén és kezdődött meg 2001 év tavaszától a két faj rendszeres vizsgálata. A 3 éves vizsgálati időtartam iránymutatást adhat a tervezett kezelési tevékenység megfelelő irányáról. Mindkét faj fokozottan veszélyeztetett hazánkban. A hagymaburok kosbornak a kis-tómalmi lelőhelyen kívül csak két állománya van az országban a DinnyésiFertőn és a Soroksári-Dunán. A faj megfigyelt egyedszáma 2001 évig általában 20-30 példány körül alakult. Három év megfigyelései alapján a lápi hízóka újra megjelent a területen és állománya növekedést mutat. 2001-ben 8 tövet, 2003-ban már 17 tövet találtak. A hagymaburok kosbor állománya csökkent, oka egyelőre nem ismert, erre a 2003as év számlálása adhat választ.

A védett növények fennmaradását veszélyeztető invázív növényfajok felmérése 2000-ben végrehajtott kutatás célja a védett területeken élő nem őshonos, invázív növényfajok, ezen belül, pl. ezüstfa (Eleagnus angustifolia) elterjedésének nyomon követése és a szükséges kezelési tevékenységek kijelölése. A KAC pályázatból elnyert forrásból végezték a kutatást és összesen 200 hektáron

33


a veszélyesnek ítélt foltokat eltávolították. A munka eredményessége a következő, 2006-ra tervezett felmérés után lesz értékelhető. A kutatásra 2000-ben 1 millió Ft-t, az önkéntesek bevonásával végrehajtott megtisztításra 2002-ben 800 ezer Ft-t nyertek el.

Védett fajok monitorozása keretében az Európai Unió által védett nappali lepkék monitoringját végezték. A kutatás eredményeként meghatározták a lepkefajok védelmével kapcsolatos előírásokat, így például a tápnövények védelmét a fajok életciklusához kell igazítani. A felmérést egy NBmR vizsgálat keretében a Natura 2000-es lepkefajok védelme érdekében folytatták le. Ennek során a lepkék állományainak monitorozása, ezen belül a fajok potenciális élőhelyeinek többségét standard módszerekkel évenként felmérték.

Az élőhelytérképezés – NBmR (2001) kutatási téma keretében 11 db 5x5 kmes négyzet felmérése történik meg 10 évente. A brennbergi négyzet (Brennbergbánya) 2001-ben került felmérésre először. A 2011-ben tervezett újabb felmérés már lehetőséget fog adni a mintaterület állapotában bekövetkezett pozitív és negatív változások elemzésére. Egy felméréssel az élőhelyekben bekövetkező változásokat nem lehet vizsgálni, de az első felmérés adataiból ki lehet válogatni azokat a területeket, ahol mindenféle erdészeti beavatkozás káros a védendő életközösségek számára. Ezeket a kigyűjtéseket a kezelési tervekben, illetve az éves erdészeti tervekben lehet alkalmazni. A további kigyűjtési lehetőség a legkárosultabb területek leválogatása, ahol sürgősen be kell avatkozni. A gyűjtött adatok felhasználhatók engedélyezési eljárásokban is.

A korábban készült kutatási anyagok és az egyes szakmai prioritások eredményeként készült a „Keretterv a magyarországi Fertő-tó és környezete ökológiai potenciáljának megőrzésére, fenntartható fejlődésére” címet viselő tanulmány, amely egy teljes és átfogó terv a tó jövőbeni fejlesztésével kapcsolatos teendőkről. A keretterv az alapvető témakörökben így a vízkészlet és vízszint, a vízminőség, a természetvédelem a nád- és halgazdálkodás, valamint az idegenforgalomhoz kapcsolódó célkitűzéseket határozta meg. Valamennyi témában a korábbi eredményekre alapozva, meghatározta a kutatási feladatokat, kijelölte a szükséges intézkedéseket, rögzítette az előkészítő munkák körét és javaslatot tett az elvégzendő beruházásokra.

Figyelembe véve a Fertő-tó természetvédelmének szervezeti megosztottságát, szerteágazó forrás hátterét, és a nemzetközi elkötelezettségeket, célszerű a tanulmány továbbfejlesztése a Fertő-tó természetvédelmét egységesen kezelő projekt kialakítása érdekében. A tanulmányban foglalt feladatok, éves lebontása, forrástervezéssel kiegészítve jó alapot szolgálna a tó élővilágának fenntartásához. Hasonló projektre már van példa a Balaton és nagy tavaink védelme előirányzatra támaszkodó program esetében.

34


3.8.

Ökoturizmus Az ökoturizmus definiálása még magyar jogszabályban nem jelent meg. A hazai hivatásos természetvédelemben elfogadott – az IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) Ökoturizmus Programja által közzé tett – definíció: „az ökológiai turizmus vagy ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával.”

Az ökoturisztikai fejlesztés 1998-ban kezdődött meg, amikor a KöM Természetvédelmi Hivatala létrehozott egy csoportot a Környezetgazdálkodási Intézet Természetvédelmi Szolgálatánál. Az Ökoturisztikai Osztály egyik kiemelt feladata a tíz nemzeti park igazgatóság turisztikai kínálatának (természeti kulturális értékek, bemutatóhelyek, oktatóközpontok, programok, tanösvények stb.) összefogása, egységbe rendezése és különböző promóciós eszközökkel való népszerűsítése a belföldi és külföldi látogatók lehetőleg minél szélesebb körében történő megismertetése érdekében. Az osztály munkatársai a nemzeti park igazgatóságokhoz területileg kirendelve, feladatterv alapján dolgoznak és együttműködnek a területi szervek munkatársaival.

Az ökoturizmust különböző tájékoztatók, kiadványok valamint - az élővilág helyszíni bemutatása érdekében a Fertő tó környékén négy tanösvény segíti. Tájékoztató célúak az információs táblák kihelyezése;, a kócsagvári látogatóközpont működtetése; három madármegfigyelő kilátó karbantartása, illetve felújítása, valamint kiadványok, térképek, leporellók, szóróanyagok és egyéb reklámtermékek készítése. FHNPI kezelésében két: a Sziki Őszirózsa tanösvény (Fertőújlak és Nyéki szállás között) és a Vízi Rence tanösvény (Fertő nádasban, Balf és Fertőrákos között) tanösvény van. Az erdőgazdaság kezelésében a Gyöngyvirág tanösvény (Tómalomfürdő) a Fertőrákos Önkormányzata kezelésében a kőfejtőben a Kövi Benge tanösvény van.

3.9. 3.9.1.

A szervezet és tevékenység értékelése Személyi háttér kialakítása A FHNPI természetvédelmi őreinek száma 2002-ben részben az újonnan kialakított Őrségi Nemzeti Park részére történt létszámátadás miatt 10 fővel csökkent. Ez a Fertő-tó térségében 1 fő csökkenést jelentett, az itt szolgálatot teljesítő őrök száma 3-ra változott. Az egy természetvédelmi őrre jutó ellenőrzött védett terület nagysága 4181 ha. Az FHNPI vonatkozásában 2000-2003 között az egy őrre eső védett terület 60 hektárral csökkent, a működési terület viszont 1000 hektárral nőtt. Az egy természet-

35


védelmi őrre jutó működési terület illetve a védett területek aránya országosan a középmezőnyben van. A létszám a vizsgált időszak alatt minimálisan nőtt.

A Fertő-tóval kapcsolatos vízügyi őrszolgálati feladatokat az ÉduVizIg a vízi bejárásokat egy fő tóőrrel látja el.

3.9.2.

A hatósági tevékenység A Fertő-tó térségében természetvédelmi hatósági intézkedéseket a FHNPI a jogszabályokban előírtak megsértése miatt a vizsgált időszakban, 27 esetben indított, ebből két esetben büntetőfeljelentést tettek. A befolyt büntetések összege 2,6 millió Ft volt. Az intézkedéseket kiváltó esetek száma - a szabálysértések kivételével - csökkent. Helyszíni bírságot 20 fő ellen szabtak ki, ebből 18 fő ellen tiltott területen történő tartózkodás miatt összesen 23.000 Ft-t és 2 személy ellen engedély nélküli tűzgyújtás védett területen összesen 4.000 Ft-t. Bírságot 1998-ban 7; 2002-ben 2 esetben szabtak ki. Szabálysértési bírságot 1998-ban 2 személy ellen 16.000 Ft bírságot vetettek ki, míg 2002-ben már 6 fő ellen 65.000 Ft-ot fokozottan védett területen tartózkodás miatt. Természetvédelmi bírságot csak egyszer 1998-ban Zöld Mező TSZ Fertőd esetében 2,55 millió Ft összegben, fokozottan védett terület felszántása miatt szabtak ki. Büntető feljelentés két esetben volt, 1998-ban 1 fő ellen indult a Nemzeti Park berendezéseinek rongálása miatt, 30 000 Ft. büntetéssel zárult, illetve 2002-ben ismeretlen tettes ellen indult eljárás gyújtogatás védett területen ügyben. Védett terület állapotának helyreállítására 2000-ben egy személyt köteleztek. Végrehajtási bírságot 2000-ben 1 fő esetében 50 000 Ft összegben szabtak ki a terület helyreállításának elmulasztása miatt.

Környezetvédelmi hatósági ügyeket alapvetően meghatározta, hogy a térségben nem működik kommunális hulladéklerakó, sem veszélyes hulladéktemető, sem dögkút. Ugyanakkor a Fertőrákoson működő szennyvíztisztító telep minden évben bírságolásra került határérték feletti kibocsátás miatt. A legtöbb feladat a szennyvízkezeléshez kapcsolódott, ez vízjogi létesítési, üzemelési engedélyhez kötöttek, ezekben és folyamatos ellenőrzésükben ÉduKöfe elsőfokú hatóságként jár el, az engedélyezési eljárásban FHNPI és a ÉduVizIg szakhatóságként működött közre. A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben rögzített elvek (elővigyázatosság, megelőzés, felelősség) alapján a befogadót károsan szennyezőt szennyvízbírság fizetésére kell kötelezni a szennyvízbírságról szóló 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés szerint.

A Fertő-tó térségében lefolytatott környezetvédelmi hivatali eljárások a vizsgált időszakban 50-60-%-kal nőttek, 2002-ben 58 esetben jártak el. Szennyvízbírságot a kirívóan szennyező fertőrákosi tisztító esetében szabtak ki összesen 1,1 millió Ft-t. A kiszabott bírság maximális összege 1999-ben 345 ezer Ft volt, 1997-ben 37 ezer Ft-ot tett ki, így a megfelelő hatást nem érhette el,

36


mivel az alacsony bírság, valamint ennek részbeni visszatérülése (30 %-a helyi önkormányzatot illeti meg), az önkormányzatok által üzemeltetett tisztítók esetében nem visszatartó hatású. A szennyvíztisztító telepet a Soproni Vízmű üzemelteti. A kiszabott bírság 70%-a a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatot, a többi a helyi önkormányzatot illeti meg. A szennyezés és egyben a bírság kérdését a szennyvíztisztító telep tisztított szennyvízének a befejezés előtt álló „szűrőmezőre” történő rákötéssel tervezik megoldani.

A vízügyi hatósági feladatokat az ÉduVizIg látja el, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben szabályozott vízügyi felügyelet keretében. Az ellenőrzések ütemezésére éves felügyeleti terv készül, de igény esetén, terven felüli ellenőrzések is végezhetők. Az éves ellenőrzések száma a vizsgált időszakban 250 - 320 között volt, s évenként mintegy 100 esetben szakfelügyeletre is sor került. Engedélyezési eljárások keretében a Fertő-tó térségében évenként 1- 2 engedély nélkül megvalósított, elsősorban az évekkel, évtizedekkel korábban megépült kutak létesítmények legalizálására vízjogi „legalizálására” került sor. A vízhasználó az 1992. évi LXXXIII. törvény alapján, bevallás útján a tényleges vízigénybevétel után vízkészletjárulékot köteles fizetni. A kertekben üzemeltetett kutak fenntartása nem járulék köteles. A vízkészletjárulék szabályait a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet rögzíti. Az un. talajvízkutak nem tartoznak a rendelet hatálya alá, mivel a vízhasználat nem haladja meg a 1,5 m3/nap mennyiséget

A Fertő-tóból járulékköteles felszíni vízkivétel a Fertő-Hanság Nemzeti Park kivételével nem engedélyezett, mivel az általa kivett vízmennyiség ökológiai igényeket elégít ki, ezért mentesül a fizetési kötelezettség alól. A FHNP a felszíni vízkivételt a Hanságban megvalósított élőhely rekonstrukciók (élőhely elárasztás) esetében veszi igénybe.

Engedélyezési eljárásokban természetvédelmi területeken a nemzeti park olyan fejlesztéseket támogatott és hajtott végre, amelyek elősegítik az élő környezet megóvását, az élővilág védettségére pozitív hatást gyakorolnak. Rendezési tervek, pl. kerékpárút-építés esetében, a FHNPI egy állásfoglalásban nyilvánít véleményt a rendezési tervekben foglaltak természetvédelmi vonatkozásairól. E tevékenység keretében a FHNPI 2002-ben 76 ügydöntő határozatot hozott. Ezek között fejlesztési célú tevékenység engedélyezésére nem került sor. (kutatás, tartási, szállítási engedélyek, vágási engedélyek, vegyszerhasználat és tömegsport rendezvények engedélyezése).

37


3.10.

A természetvédelem jövőjét biztosító oktatás, ismeretterjesztés A természetvédelmi célú beruházások és intézkedések eredményességét és hatékonyságát javítja, ha a helyi lakosság és a látogató turisták ismerik, értékelik és óvják azokat az értékeket, amelyek a természetben találhatóak. Ehhez átgondolt, jól telepített oktatási, nevelési programok szükségesek. A természeti és a megőrző zóna (a Fertő-tó nádasai a Soproni-csatornától délre és nyílt vize a Fertőrákosi-öböl kivételével) a látogatás elől elzárt területek, ide csak a gazdálkodók és a szakemberek léphetnek be külön engedéllyel. A turisztikai zónában a látogatók mozgását kellő infrastruktúra kialakításával biztosították. Az oktatás és ismeretterjesztés megvalósulásában a FHNP Igazgatóság saját szervezésében az alábbi formákban vállal döntő részt: • Erdei iskola és tábori hetek lebonyolítása a Nemzeti Park területén: • Szakvezetések a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban csoportoknak; a szakvezetést az igénybe vevő finanszírozta, a szolgáltatási díjakat igazgatói utasítás szabályozta. • Térítésmentes terepi programok a természetvédelmi jeles napokon, iskolák részére. • Tanároknak továbbképzések szervezése környezeti nevelés témakörben. • Kiállítások; az FHNP-nek három állandó kiállítása van (Sarródon a Kócsagvár, Öntésmajor, illetve Osli mellett a Madárvárta). • Szakmai gyakorlatok szervezése a szakképző intézményekben tanulók, középiskolások, illetve főiskolások és egyetemisták részére. • Tanulmányok szervezése a szakképző intézményekben, egyetemeken és főiskolán tanuló hallgatók számára – az FHNP Igazgatóság szervezésében – az FHNP-ben. • Az FHNP Igazgatóságának 2002 óta saját internetes honlapja van. A Nemzeti Parkban az oktatás, bemutatás infrastruktúrája részben rendelkezésre áll, részben a következő években fejlődik ki. Jelenleg is rendelkezésre áll: •

-vendégszobák az igazgatósági épületben a „Kócsagvárban”

•

- 64 db kerékpár, 50 db kézitávcső, 10 db kenu, 4 db mikroszkóp

•

- foto- és diaarchívum

Az FHNPI részletes, a természetvédelmi szemléletformálási tevékenységet megalapozó ERDEI ISKOLAI programmal rendelkezik. Az 1997 évben összeállított tanulmány pontos tematikákat tartalmaz a különböző tudatformálási színterekre (terep és létesítmény) korosztályonként és idősza-

38


konként, továbbá figyelembe veszi a parkban eltöltött időtartamot (napi, táborjellegű stb.). A részletes tematikában rögzített a mikrostruktúra, a pontos helyszín, az érintett élőhely.

A szakmai tevékenység és a környezeti, illetve természeti nevelésre fordított pályázati források eredményesen és célszerűen hasznosultak. A parkba látogató, vezetést kérő diákok száma éves szinten átlagosan 8000 fö. A jeles természeti napokon (pl. Föld Napja, Madarak és Fák Napja) az iskolák részére térítésmentes terepi programokat tartanak. A környezeti nevelés keretében évente 60 –150 fő pedagógus szakmai továbbképzését is végzik. A Soproni Egyetem Tanárképző Intézete és az FHNP 1998. szeptember 1. és 1999. szeptember 28. között „Socrates” környezeti nevelési tanárképzést menedzselt, melynek eredményeként 50 tanár részesült továbbképzésben, továbbá az anyagokat feldolgozták egy multimédiás CD formára, melyet minden oktatott megkapott. A CD tartalmazza az előadások írott és videófelvételes változatát, az FHNP és az egyetem Műszaki és Környezetpedagógiai Tanszékének szakmai bemutatását, játékokat, kiegészítő anyagokat és információkat. Tehát a CD megfelelő alapot és ismeretet biztosít a környezeti nevelés eredményes tovább oktatására.

A feladatok ellátására a FHNPI pályázati úton a KAC-ból nyert el támogatást, a vizsgált időszakban összesen 4,8 millió Ft összegben.

Év

Pályázat célja

Támogatás

Pályázat forrása

(E Ft) 1.250

1998

Az FHNP oktatóbázisainak és oktatásbemutatási tevékenységének fejlesztése

2000

Szlovák-magyar természetvédelmi diáktalálkozó

570

KAC közcélú „d” keret

2000

Terepi oktatásban felhasznált eszközök javítása és új eszközök beszerzése

840


2000

Terepi oktatási segédkönyv megírása és kiadása

245


2001

Ökoturizmus fejlesztési lehetőségei a védett területeken

210

KAC közcélú természetvédelmi keret

2002

Tanösvények kitáblázása

700

KAC természetvédelmi keret

2002

Kiadványok készítése és felújítása

1.000

KAC közcélú „C” keret

KAC közcélú természetvédelmi keret

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága a környezeti nevelésre, ismeretterjesztésre irányuló tevékenységét az iskolákkal és több esetben már az óvodákkal kötött együttműködési szerződések alapján végezte.

39


A parkot egyre több gyermekcsoport keresi fel, akiknek az oktatási fejezetben bemutatott programokból szerveznek foglalkozásokat. A foglalkozások témaköre függ a csoport érdeklődésétől, tagjainak életkorától és a látogatás időszakától. Elsősorban a természetes környezetben ismerkednek a táj értékeivel, de több technikai eszköz segít abban, hogy más időszakok érdekességeit is bemutathassák az érdeklődőknek.

Sopron város több oktatási intézménye – óvodától középiskoláig – központi és helyi önkormányzati Környezetvédelmi Alapjához támogatási források elnyerésére nyújtott be eredményesen pályázatot. E források felhasználása a tanulók elméleti ismeret bővítése mellett a természeti környezet gyakorlati megismerését is szolgálja. A vizsgált időszakban 1998/99 tanévben 15 tanintézet nyert támogatást 20-150 ezer Ft közötti összegben, összesen 1, 076 millió Ft-ot. A későbbi tanévekben is hasonló mértékű volt a természet megismerését és megkedvelését elősegítő oktatási-, nevelési programokhoz nyújtott támogatások mértéke. A természetvédelmi nevelésben legaktívabb résztvevő a Bánfalvi Óvoda, a következő támogatásokat nyerte el: Év

Cél

Támogató

Támogatás (E Ft )

Résztvevők (fő)

1998

Erdei óvoda műk. támog.

Közoktatási Alap

10

41

1999

Jeles napok

Közoktatási Alap

30

40

1999

Óvodai körny. nev. (NP)

KAC

60

60

2000

Környezeti nevelés

Közoktatási Alap

98

20

2000

Jeles napok

KAC

45

50

2001

Parkosítás, kirándulás

KAC

100

30

2001

Környezeti megújulás (készségfejlesztés)

Közoktatási Alap

10

30

2001

Őszi terményünnep

Közoktatási Alap

30

40

2002

Jeles napok (NP)

KAC

100

200

2002

Óvodai környezeti nevelés

KAC

130

80

2003

Kirándulás (NP)

Ifjúságpolitikai Alap

10

x

2003

Jeles napok

Ifjúságpolitikai Alap

10

x

Az óvodai környezet- és természetvédelem nevelés szakmai hátteréül szolgált az óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzési szakképesítés követelményeiről szóló 9/1998. (XII. 1.) OM rendelet, amely a családok természet és környezet iránti szemléletváltozását segítő, a gyerekek környezet- és természetóvó, -tisztelő szokásait alakító, az óvodai csoportok rendszeres séta- és kirándulóhelyeit ismerő óvodapedagógusok képzését tűzte ki célul.

40


3.11.

A nyilvánosság tájékoztatása A FHNPI a Fertő-tó minél szélesebb körben való megismertetése érdekében kiadványokat terjeszt, ennek kapcsán szerződéses kapcsolatban állnak a fertődi és soproni Tourinform Irodával, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetgazdálkodási Intézet Zöld Boltjával. A vizsgált időszakban a nemzeti parkot bemutató füzetet, valamint a Fertő térképét jelentették meg, de sor került ismeretterjesztő könyvek kiadására is.

A ÉduVizIg és az ÉduKöFe a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatok szolgáltatásáról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet alapján kiadott 8007/1998. KHVM tájékoztatója alapján a vízrajzi, így a törzshálózati adatokat és a mérési eredményeket kicserélik, ezeket a minisztérium a vízkönyvi nyilvántartásban rögzíti. A nyilvántartás közérdekű és nyilvános. A nyilvántartás országos kiadványként jelenik meg és elérhető a minisztérium internetes honlapján is. Ez tartalmazza a vízlétesítményekkel, vízmunkákkal és vízhasználatokkal összefüggő jogokat és kötelezettségeket, jelentős tényeket és adatokat, valamint az engedélyezési eljárás alapját képező műszaki dokumentumokat (engedélyezési terveket) is. Az ÉduKöFe mérési eredményeit az adatcsere mellett a minisztérium központi adatbázisában rögzítik. a vizsgálati eredményeket az évenként megjelenő „Vizeink minősége” országos kiadványban értékelik és közlik a felszíni vizek jellemző vízminőségi értékeit. A kiadvány a nyilvánosság számára is hozzáférhető.

3.12.

A FHNP forrásai A vizsgálatba vont terület természetvédelmével kapcsolatos egyes költségvetési előirányzatokból fedezett tevékenységek ráfordításai nem minden esetben mutathatók ki a vizsgált területre. Pl. az egyes állat vagy növényfajok számlálása vagy az inváziv növényfajok felmérése és a területek azoktól való megtisztítása egész nemzeti parkot vagy annak meghatározott részét érintette, ebből a vizsgált területen végzett tevékenység költség hányada nem mutatható ki.

A FHNPI 1998 - 2002 között a KAC előirányzatból a vizsgált időszakban összesen 530,9 millió Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatokból 365 millió Ft támogatást kapott. Földvásárlásokat három forrásból (fejezeti kezelésű, KAC, egyéb) 323,1 millió Ft segítette, a teljes összeg 76 %-a fejezeti kezelésű előirányzatból származott (246,9 millió Ft). (részletezés a 1. számú függelékben)

4.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1989-ben az UNESCOMaB Bioszféra Rezervátummá léptette elő, 1989. óta a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között szerepel, valamint 2001-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága is felvette listájára. 2003. május hónapban átadták az erről szóló diplomát.

41


Az osztrák-magyar határtérségben a vízgazdálkodás a Vízügyi Egyezmény megszületése óta folyamatosan fejlődik. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása tárgyában kihirdetett 1959. évi 32. törvényerejű rendelet a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság működésére vonatkozó főbb előírásokat rögzíti. A közel 50 évi együttműködés, a közös vízgazdálkodás, az egyeztetések terén jól kialakult szakmai kapcsolatot, egységes gondolkodást mutat. A Bizottságban ÉduKöFe szakértőként, az ÉduVizIg az osztrák partnerral közösen a jelentés 2 sz pontjában részletezetett vízminőségi vizsgálatok végzésével és értékelésével vesz részt. A határt metsző, továbbá a határral szomszédos és mindkét ország területén az államhatár vonalától számított 6 – 6 km-es sávban levő létesítményekre és vízhasználatokra vonatkozóan az eljáró hatóságnak be kell szereznie a Bizottság előzetes hozzájárulását. A jóváhagyást a Bizottság adott ülésszakán készült jegyzőkönyv rögzíti. Az ÉduKöFe feladata többek között a Fertő-tó, vízminőségi laboratóriumi vizsgálati adatainak fogadása, cseréje, értékelése, szakértői tevékenysége, a határtérségben a vízvédelmet érintő mindkét oldali tevékenységek, beruházások környezeti vízvédelmi hatásának véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

A Magyar-Osztrák Nemzeti Park Bizottság vizsgált időszakban kétévente ülésezett és különböző témákban tett ajánlásokat, szakmailag egyeztették álláspontjaikat, a nemzeti park érdekében a szakemberek konzultáltak és kölcsönösen segítették egymás munkáját. Magyarországon a Bizottság működését jogszabály nem határozza meg. A tevékenység a FHNPI 2001. július 3.-tól jóváhagyott SZMSZ-ében mint "az Igazgatóság működését segítő fórum" került meghatározásra. Hazai részről a Természetvédelmi Hivatal képviselője, a nemzeti park igazgatója vesz részt a munkájában.

A Ramsari Egyezmény előírásainak megvalósítása érdekében nemzeti bizottság alakult 1995-ben. Évente 1-2 alkalommal ülésezik, határozataival ajánlásaival segíti a nemzeti park igazgatóságok munkáját. A bizottság által hozott határozatokban a FHNP területe nem volt érintett. A bizottságok tagjai a vizes élőhelyek fenntartásában érintett főhatóságok, kutatóintézetek, társadalmi szervezetek képviselői.

Az együttműködés a jelenleg folyamatban levő az osztrák-magyar Fertő térségi közlekedési projekt megvalósíthatósági tanulmányának készítésében is megmutatkozott. A projekt eredményeként megépülő új közút, egy jelenleg védett területen áthaladó utat vált ki.

5.

AZ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEMMEL

ÖSSZEFÜGGŐ FELADATVÁLLALÁSA A környezet- és természetvédelmi célok megvalósításához a területi szerveken kívül a helyi önkormányzatok közreműködése nélkülözhetetlen, feladatuk és felelősségük elsősorban a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása, a védett természeti területek fenntartása, fejlesztése és védelme.

42


A környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény IV. fejezete 46-48 §-i, és a TvT 61-63 §-i szabályozzák az önkormányzatok feladatait, hatás- és felelősségi körét.

Az önkormányzatok természetvédelemmel kapcsolatos feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény csak általános megfogalmazásban rögzíti. 61/a. § (1) „A települési önkormányzat feladata… az épített és természeti környezet védelme…... A megyei jogú városok esetében - a jelen vizsgálati körben Sopron tartozik ide – kimondja, hogy mivel nincs képviselete a megyei közgyűlésben, ezért indokolt olyan megállapodásokat kötni, amelyek az együttműködés céljait határozzák meg. Ilyen ágazati tartalmú együttműködési területek lehetnek különösen: „- az épített és természeti környezet védelmével összefüggő regionális koncepciók egyeztetése, a feladatok végrehajtásának koordinálása;”

Sopron város önkormányzata rendeletet hozott a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről 33/1999. (XII. 8.) Ör számon. A rendelet elkészítése során a természetvédelmi törvény előírásainak megfelelően a Nemzeti Park Igazgatóság véleményét figyelembe vették. A rendelet megfelelő alapot biztosít a természetvédelmi feladatok végrehajtására, a természeti értékek megőrzésére. A rendelet meghatározza a védett természeti értékek kezelését és fenntartását. E feladatok ellátására a forrásokat a város éves költségvetésébe beépítették.

5.1.

Szennyvízkezelési feladatok A vizsgált területen elhelyezkedő önkormányzatok jelentős szennyvíz csatornázási munkálatokat végeztettek. A fejlesztésekre a Vízügyi Alapból összesen 41 millió Ft támogatást nyertek el. 1998. 1999.

2000. 2001. 2002.

Sopron–Tómalom szennyvízhálózat Balf szennyvízkezelése –Fertőboz szennyvízhálózat Fertőrákos szennyvízhálózat Fertőújlak–Nyárliget Sopron–Tómalom Fertő-menti szennyvízelvezetés és tisztító rendszer Fertőboz Fő u. 84-88. szennyvízelvezetése Sopronkőhida–Tómalom Fertőrákos–Virágosmajor Sarród Fertőrákos Meggyesi út Hidegség – Csillaghegy

A szennyvizek alapvetően befolyásolják a Fertő-tó vízminőségét és élővilágának környezeti feltételeit. A Fertő-tóba tisztítatlan szennyvizet nem vezetnek. A Fertő-tó közvetlen közelében levő települések területén keletkező öszszes szennyvizet a Sopronkőhida, Fertőrákos és Sopron-Balf kivételével a vízgyűjtő területről elvezetik (14. sz. melléklet), majd biológiailag és kémiailag tisztítják, azaz a szervesanyag eltávolítás mellett jelentős mértékben csökkentik a tisztított szennyvíz növényi tápanyag (nitrogén és foszfor) tartalmát.

43


Sopron város önkormányzata két víztisztító mű üzemeltetésével érdekelt a tó vízgyűjtőjébe bocsátott szennyvíz tisztításában. A Sopron, Balf településrészének szennyvíztisztítását végző balfi telep hatékonysága csak 2003-tól felelt meg a követelményeknek. A sopronkőhidai tisztítótelep jelenlegi formájában alkalmatlan feladata ellátására. A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség 2000 végén felszólította a kezelőt szennyvíz határértéken belüli tartására, a tulajdonos önkormányzat 2001-ben a telep felszámolását helyezte kilátásba. A helyzet rendezése a folyamatban levő a környezet és természetvédelmi követelményeket figyelembe vevő, ISPA, költségvetési és önkormányzati forrásból megvalósuló projekttől várható. Ennek össz- költsége 18 682 ezer € (közel 5 milliárd Ft). A megvalósítás eredményeként a szennyvíz a városi tisztítóba fog kerül. A balfi tisztító kibocsátott szennyvize egy természetes csatornán keresztül, a sopronkőhidai tisztító vize a Rákos patakon keresztül egy biológiai szűrőmező közbeiktatásával folyik a tóba. Az 1997. évben átadott balfi telep vízjogi engedélye szerint a tisztított szennyvíznek II. vízminőség-védelmi kategória előírt határértékeinek kell megfelelnie. Ez csak 2003-tól teljesült, korábban a környezetvédelmi felügyelőség által végzett évi 2-4 mérés vizsgálati adatai a határértékek túllépését dokumentálták. A tisztítótelep hatékonyságát javítja, hogy a lakosság az 1998. évi 32 %-os szennyvízcsatorna rákötési aránya 2002 évre 77 %-osra növekedett. A növekvő mennyiségű tisztított szennyvíz elősegíti a tó vízminőségének javítását és a természeti környezet megőrzését. A sopronkőhidai tisztítótelep 1974 óta üzemel, befogadója a Rákos-patakon keresztül a Fertő-tó. A telep jelenleg csak a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön területén, illetve az ahhoz tartozó lakótelepen keletkező szennyvizek tisztítását végzi, de ebbe kerül a börtön szövödéjének ipari szennyvize is. A sopronkőhidai lakossági, valamint a tómalmi strandról származó szennyvíz a fertőrákosi tisztítóba kerül. A rendezési tervek szerint a telepet megszüntetik és az ipari szennyvizet, előtisztítást követően vezetik a közcsatornába. A pénzügyi terv szerint az ISPA támogatás 9.341 ezer €, a költségvetési támogatás 7.473 ezer €, az önkormányzat forrása pedig 1.868 ezer €. A tervezett megvalósulás határideje 2006. Az előkészületekre az önkormányzat 1999-2002 közötti 92 millió Ft kiadáshoz, a KHVM-től 3,834 millió Ft támogatást kapott.

5.2.

A tó környezetében keletkező káros hatások felszámolása

5.2.1.

Bányarehabilitáció A volt bányaterületek a kiművelés megszűnését követően, mint illegális szemétlerakók működtek, rehabilitációjuk révén a természetközeli állapot visszaállt, hasznosításuk idegenforgalmi, turisztikai célokat szolgált. A vizsgált időszakban, a térségben két tájrendezési terv készült (Fertőszéplak, Fertőrákos), illetve két tájrendezés kivitelezése (Fertőszéplak, Fertőrákos) történt meg. Folyamatban van egy tájrendezési terv (Fertőd) támogatásáról szóló döntés. A projektek engedélyezési, valamint átadás-átvételi eljárásában az érintett természetvédelmi szervezet, a FHNPI is részt vett. A tóval határos településeken korábban különböző bányászati – kő, illetve sóder - kitermelő tevékenységet folytattak. A bányaművelés felhagyása után a táj re-

44


habilitációja, illetve rekultivációja az ellenőrzött időszak előtt még nem fejeződött be. A tájrendezési projektek értékelése során a természetvédelmi értékelés minden alkalommal megtörtént. A terveket jóváhagyó bányakapitánysági határozatok szerint a tervek engedélyezéséhez valamint az átadás-átvételhez az érintett természetvédelmi szervek, –így a FHNPI -– hozzájárultak.

A települések a szükséges helyre állítási munkálatokhoz a Környezetvédelmi Alap Célfaladat előirányzatból, – a bányajáradék KAC-ban kezelt és tájrendezési célokat szolgáló keretéből – kértek és kaptak támogatást, ennek összege a vizsgált időszakban 127 millió Ft volt.

A felhasználás éve

Fejlesztés célja

Fertőszéplak

2001.

Fertőszéplak

2001.

Erdőgazdaság Rt

1999.

Sopron

2001.

Fertőszéplak Fertőd

2002. 2003.

Tájrendezési terv külterületi volt homokbánya Tájrendezési terv belterületi volt homokbánya Mészkőhomokbánya, tájrendezés kivitelezése Fertőrákosi kőfejtő tájrendezés kivitelezése Bánya tájrendezés kivitelezése Kavicsbánya tájrendezési terv

Kapott támogatás (ezer Ft) 500 600 14.380 62.678 46.233 2.577

Fertőszéplak Önkormányzata a területén korábban működő téglagyár agyagbányáinak a belterület rehabilitációs tervezésére 600 ezer Ft-ot, a külterületen lévőre 500 ezer Ft támogatást nyert el. Sopron önkormányzata Sopron és Fertőrákos önkormányzatának közös tulajdonában levő 7,9 ha kiterjedésű területre 62,7 millió Ft támogatást kapott, az újrahasznosítás célja a kiemelten védett földtani természeti értékek helyreállítása, megmentése, meglévő bányafalak megőrzése és földtani bemutatószelvény megvalósítása volt. Fertőszéplakon a rehabilitált terület 10,2 ha volt, a pótmunkák elvégzése után és a helyszíni ellenőrzés idején vízállás nyomai voltak láthatóak. Az áttekintett dokumentumokból és az önkormányzati szakértőktől kapott tájékoztatás szerint nem megfelelő vízáteresztő képességű anyagot használtak a feltöltéshez. A terület további feltöltése jelenleg is folyamatban van. A feladatra az önkormányzat a korábbi kivitelezővel megállapodást kötött (2002. augusztus 30.), hogy a teljes megfelelő minőségű feltöltés 2004 évben fejeződik be.

A megvalósítás során az önkormányzatok számára a minisztérium a támogatást nem utalta át, a beruházások pályáztatását, a kivitelezést a minisztérium felügyelte. A beruházások befejezését követően a minisztérium az elkészült területeket átadta az önkormányzatoknak. Az átadás-átvétel során közölték az önkormányzatokkal a beruházások értékét. A kivitelezést követő átadás-átvétel után az önkormányzatok e beruházásokat nem aktiválták, mert a beruházást

45


lebonyolító és felügyelő minisztérium az ehhez szükséges dokumentációt, vagy rendelkezést az önkormányzatoknak nem adta át, az elvégzett értéknövelő beruházást sem a főkönyvi nyilvántartás, sem az ingatlan-vagyon-kataszter nem tartalmazta.

6.

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK Az Országgyűlés 68/1996. (VII. 9.) határozatában jelölte ki a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokat. A magyar közlekedéspolitikáról szóló 2212/1996. (VII. 31.) Korm. határozatban megjelentek a közlekedéshez kapcsolt környezetvédelmi szempontok. A stratégiai célok között megjelent az emberi élet és környezet védelme, a környezetvédelmi szempontból megfelelő, a fenntartható fejlődést szolgáló közlekedési rendszer kialakítása. A közlekedéspolitikán belül öt stratégia irány körvonalazódott, ezek között szerepelt, „az emberi élet és környezet védelme”. A Kormány, a gazdasági szempontok mellett, szükségesnek tartotta, a közlekedésfejlesztéshez kapcsolható, a környezet szennyezését mérséklő fejlesztéseket.

A környezet és természetvédelmi célokat szolgáló beruházások közül ki kell emelni a kerékpárút építéseket, amely csatlakoznak már korábban kiépített tó körüli, valamint az osztrák oldalon megépített útszakaszokhoz. A kerékpárút tulajdonosa és működtetője a önkormányzat, fejlesztéseket Fertőhomok, Fertőboz, Hidegség-Sopron és Fertőrákos települések hajtottak végre (15. sz. melléklet). Az építéshez összesen 156,1 millió Ft-t használtak fel, fedezetük a PHARE CBC támogatás (95,5 millió Ft); a KHVM támogatása (37 millió Ft) és önkormányzati (23,6 millió Ft) források voltak. A kerékpár utak építésének célja volt az egyre növekvő turisztikai igények kielégítése mellett a nagyobb gépjármű forgalomnak a tótól távolabbra való terelése, és ezzel a terület levegő minőségének javítása.

A kerékpárutak építési terveinek az előírások szerint nem kell környezeti hatásvizsgálatokat tartalmazniuk. Így a beruházás megvalósítása utáni állapotot nem lehet összevetni az azt megelőző állapottal. Vagyis a természetre gyakorolt hatás még közvetetten sem értékelhető. A beruházás megkezdése előtt és ezt követően végrehajtott forgalomszámlálási adatok azt mutatják, hogy a kerékpáros forgalom 1998 évhez képest 2002 - 29 %kal nőtt. A határátkelő helyeken a kerékpáros forgalom nem nyilvántartott, erre vonatkozóan a határőrségnek csak becsült adatai vannak. A kerékpáros forgalom Fertőrákos átkelőhelyen kismértékben (kb. 10 %) de folyamatosan nőtt, 2002-ben közel 120 ezer fő volt. Fertődön a forgalom mintegy fele az összforgalomnak, itt a vizsgált időszakban hullámzó volt, 2002-ben ez kb. 300 ezer főre volt tehető.

A helyszíni vizsgálat és a dokumentumok szerint nem kellően hangolták össze a beruházást és a táj védelmét. A nyomvonal túl közel vezetett egy nyárfasorhoz. A FHNP az építés tervezéskor a fák kivágásához nem járult hozzá, a ke-

46


rékpárút mintegy két év alatt károsodott, a fasor gyökerei felnyomták a burkolatot. Szükségessé vált az út javítása, valamint a további károsodás megelőzése érdekében 23 fa kivágása. A FHNPI utólagosan hozzájárult a fák kivágásához és előírta azok pótlását, de annak helyét nem jelölte ki. Ebből következően a kerékpárút ismételten sérülhet. A Megyei Közlekedési Felügyelet 2003. évi helyszíni szemléje szerint: „A kerékpárút állapota olyan mértékű károsodást mutat, hogy azon a biztonságos kerékpározás nem lehetséges. Amennyiben a megrongálódott burkolat 60 napon belül nem kerül helyreállításra, az 1988. évi I. tv. 29. § (2) bekezdése alapján a közlekedési hatóság az önkormányzatot a kerékpárút helyreállítására kötelezi”.

A közúti közlekedés fejlesztése körében a környezetre gyakorolt hatást tekintve kiemelkednek a korábbi útkeresztezést felváltó körforgalmi csomópontok kiépítése, illetve települést elkerülő utak megépítése. Szakértői vélemények szerint a gépjárműforgalom gyorsabb áthaladása a kereszteződéseken a környezetre pozitív hatást gyakorol, mivel ennek következtében csökken a kipufogógázokkal a levegőbe jutó káros anyagok mennyisége. A régió közúti közlekedés fejlesztése a Győr-Moson-Sopron megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társasághoz tartozik. Az utóbbi években (1998-tól) több a régión áthaladó, az átbocsátó kapacitást növelő közútfejlesztést, korszerűsítést hajtottak végre, összesen 14 041 millió Ft értékben, ebből a 1381 millió Ft Phare támogatás. Az 1998-2002 közötti időszakban 27,2 km szakaszon korszerűsítették a 85 sz. főutat összesen 6.135,5 millió Ft ráfordítás mellett, ebből 766,8 millió Ft Phare támogatás volt. Csomópont átépítés történt öt nagy forgalmú útkereszteződésnél összesen 134,9 millió Ft összegben. A Fertőszentmiklóst tehermentesítő út 2000-ban épült meg 4,1 km hosszan 1.423 millió Ft bekerülési összeggel, ebből 614,8 millió Ft Phare támogatás volt. Körforgalmi csomópont épült Kópházánál (84 sz. főút), Sopronnál (84 sz. főút), összesen 196,395 millió Ft bekerülési összeggel.

Az átbocsátó kapacitás változásáról rendelkezésre állnak adatok, de - a Fertőszentmiklóst tehermentesítő szakasz kivételével - környezetvédelmi méréseket sem a beruházást megelőzően, sem azt követően nem készítettek, így a közútépítéseknek a levegő minőségére gyakorolt hatását nem lehetett értékelni a vizsgálat során. A Fertő-tó környékének tervezett nagyarányú fejlesztései közé tartozik a régión áthaladó főutak gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése és az út által érintett településeket elkerülő utak építése. A tervezés során az Észak Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség határozatában előírt környezet és természetvédelmi tanulmányok elkészültek. A 2030-ig megvalósításra tervezett beruházás mintegy 120 km út megépítésével, korszerűsítésével számol, tervezett összege kb. 92 milliárd Ft.

47


Az M 9-es gyorsforgalmi út Sopront elkerülő szakaszának tervezése során a környezetvédelmi vizsgálatok kiterjednek az ősgyepre, a Nemzeti Parkra és a védett területekre, növényzetre, valamint az állatvilágra kifejtett hatásokra is.”

7.

EGYÜTTMŰKÖDÉSEK,

CIVIL SZERVEZETEK SZEREPVÁLLALÁSA

Az önkormányzatok és az érintett helyi természetvédelmi szervezetek együttműködésének alapja a hivatalos jogszabályokon alapuló hatósági, szakmai kapcsolat volt. Ennek keretében kért, pl. Fertőd Polgármesteri Hivatala adatokat környezetvédelmi programjához. A Fertő-tó térsége önkormányzatainak képviselőtestülete (közgyűlése) által jóváhagyott települési környezetvédelmi program a vizsgált időszakban még nem készült el.

A hivatalos szakmai kapcsolat mellett más – jogszabályokba nem – előírt együttműködési formák is megjelentek. Az ÉduVizIg a tó állapotáról, a várható beavatkozásokról, a koordinált kutatási eredményekről rendszeresen tájékoztatja az önkormányzatokat, a magyar Hidrológiai Társaság Fertő tavi rendezvényein keresztül. Az FHNP Igazgatóság 2001 óta részt vesz kistérségi összefogásokban, amely az önkormányzatok és egyéb érdekelt szervezet együttműködésén alapszik, illetve együttműködik az egyes települések adott, – pl. oktatási – intézményeivel. Az FHNP Igazgatóság részt kíván venni a készülő Fertő-táj Világörökségi Egyesületben. A miniszternek, ez ügyben 2002. novemberében elküldött levelére a helyszíni vizsgálat végéig nem érkezett válasz.

A FHNPI a vizsgált időszakban 34 civil szervezettel állt széleskörű – nem szerződéses - kapcsolatban, részükre rendszeresen nyújt szolgáltatásokat. A legfontosabb közös tevékenységek: a tenyésztési programok, az oktatás, a táboroztatás és a különböző kutatásokban való részvétel. Az 1998-2002. közötti időszak tekintetében a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága és a Környezetvédelmi Minisztérium Civil Kapcsolatokat felügyelő főosztálya közötti kapcsolatra vonatkozó dokumentáció az FHNP Igazgatóságán nem állt rendelkezésre.

Budapest, 2003. november ”

"

Dr. Kovács Árpád

48

Melléklet:

16 db

9 lap

Függelék:

1 db

1 lap

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK A V-006-045/2003 SZÁMÚ JELENTÉSHEZ

A FHNPI természetvédelmi tevékenységének főbb forrásai A fejezeti kezelésű előirányzatokból kapott 365 millió Ft keret célonként: (millió Ft) Monitoring rendszer működtetése Földvásárlás NBMR monitorozó rendszer Védett természeti területek megóvása Ökológiai hálózat felmérése Természetvédelmi beruházás Kezelési tervek Fajvédelmi program (rákosi vipera) Összesen

1998 1999 2000 2001 2002 1,3 83,4 77,8 81 4,8 2,7 5,0 14,1 0,8 0,7 1,5 22,0 27,9 27,0 13,0 2,0 84,7 86,3 130,8 29,9 33,3

A KAC előirányzatból kapott összesen 530,9 millió Ft támogatás jogcímenként: (millió Ft) Földvásárlás Közcélú keret B Közcélú keret H KAC vagyonkezelés KAC fejlesztési pályázat Összesen

1998 1999 2000 2001 2002 21,6 22,2 19,0 16,0 25,0 39,7 44,4 20,5 1,0 1,0 3,8 5,0 48,9 33,2 65,5 73,0 71,9 19,2 37,6 97,1 92,9 185,6 117,7

A földvásárlásokra kapott összegek források szerint : (millió Ft) Év 1998 1999 2000 2001 2002 Összesen

Fejezeti kezelésű előirányzat 83,4 77,8 80,9 4,8 246.9

KAC 21,6 22,2 19,0 62,9

Egyéb

13.3 13.3

Összesen

Teljesítés

105,0 100,0 113,2

104,8 89,7 19,5 80,0 4,8 298,8

4,8 323,1

JELENTÉS A Fertő tó térség természetvédelmének ellenőrzése

Recommend Documents