JELENLEGI ÉS TÁVLATI TERMÉKENYSÉGI TRENDEK A GAZDASÁGILAG FEJLETT ORSZÁGOKBAN* D. V. GLASS

JELENLEGI ÉS TÁVLATI TERMÉKENYSÉGI TRENDEK A GAZDASÁGILAG FEJLETT ORSZÁGOKBAN*

D. V. GLASS Számos európai nem zet esetében éppen úgy, m int Észak-A m erikában, A usztráliában és Ú j-Z élandban a m ásodik világháború körüli időszakban törés következett be a szilárdan kialakult dem ográfiai helyzetben. A m it Hajnal európai házasságkötési szokásoknak neve­ zett, jellem ző volt N yugat- és K özép-Európára: m agas korban kötöt­ ték az első házasságot és a férfiak és nők — de különösen a nők — jelentős részaránya nőtlen, illetve hajadon m aradt. E szokások kiala­ kulása legalább a XVII. századig, de az is lehetséges, hogy egy még régebbi időre n yúlik vissza.1 V alam ennyi iparosított országot a csök­ kenő házas term ékenység története jellem ezte — ez a csökkenés a legtöbb esetben az 1870-es vagy 80-as években kezdődött, az Egye­ sült Á llam okban és Franciaországban azonban a XIX. század elejéig vezethető vissza. Közös vonás volt, hogy az 1870-es évek óta a házas term ékenység 50 vagy m ég több százalékkal csökkent. Az utolsó h a r­ minc év alatt azonban a házasságkötési szokások számos országban m egváltoztak és ugyanez tö rtén t a házas term ékenység trendjével is. Kölcsönös összefüggések észlelhetők e változások között, a változás egyik típusa azonban nem ad m egfelelő m agyarázatot egy m ásik tí­ pusú változásra. A term ékenység elem zésében a házasságra, m int változóra a háború előtt aránylag kevés figyelm et fordítottak. Ez nem is annyira irreális, m int ahogyan első pillantásra tűnik, ugyanis a házasságkötési arányszám esése nem adott kom oly m agyarázatot a term ékenység csökkenésének hosszú időszakára. Az 1930-as évek óta azonban a legtöbb országban a házasságkötésben bekövetkezett változások közvetlen h atást gyakoroltak az általános term ékenységi szintre és egyes országokban ezeknek nagyobb jelentőségük volt. (1. és 2. tábla). K elet-E urópát, ahol alacsony a házasságkötési kor és több m int 90% annak valószínűsége, hogy a nők propagatív koruk végéig férjhez m ennek, ezek a változások kevésbé érintették, m int * A ta n u lm á n y m e g je le n t a P h ilo s o p h ic a l T r a n s a c tio n s o f th e R o y a l S o c ie ty o f L o n ­ d o n , B . B i o l o g i c a l S c i e n t e s , V o l u m e 274, № : 928 k ö t e t b e n , 1976 m á r c i u s á b a n . A D e m o g r á ­ f ia s z e rk e s z tő b iz o tts á g a e z ú to n m o n d k ö s z ö n e té t a s z e rz ő n e k és a R o y a l S o c ie ty -n e k a z é rt, h o g y h o z z á já r u lta k a ta n u lm á n y m a g y a r n y e lv e n tö rté n ő m e g je le n te té s é h e z .

D. V. G L A S S

392

Férfiak o rsz á g

20—24

1

A u sz tria B elg iu m

D án ia

F in n o rsz á g

F ra n c ia o rsz á g

N SZ K

Íro rsz á g

H o lla n d ia N o rv é g ia

S v éd o rszág S v á jc A n g lia és W ales G ö rö g o rszág

2

3

25—29

4

1971 1930 1961 1970 1930 1960 1965 1930 1960 1970 1930

74 80 71 65 90 77 74 90 75 72 —57

34 38 27 22 51 32 29 60 37 32 —

1962

— 60

--

84 79 90

38 33 54 52 36 38 82 67 49 49 37 29 65 41 31 66 41 41 60 46 37 47 29 26 52 57 53

1962 1968 1933* 1946 1961 1966 1936 1961 1971 1930 1960 1967 1930 1960 1970 1935 1960 1970 1930 1960 1970 1931 1961 1971 1928 1961 1971

N 6k

kor (év)

k o r (é v )

Év

88

79 82 96 93 85 90 83 77 94 79 72 94 82 83 93 86 81 86 69 63 83 89 87

45— 49

5

(%o)

20—24

45—49

F 25—49 ' N 20—49

9

7

5

12 45 13 60 44 9 8 8 40 16 71 10 46 9 10 45 8 9 26 28 76 14 54 10 12 12 52 12 10 37 (40-49) (20-29) (40-49) 37 9 11 (40-49) (20-29) (40-49) 56 9 11 9 10 56 12 74 6 13 73 6 55 9 5 10 4 50 26 86 35 22 78 31 69 18 28 15 11 75 11 8 59 9 53 7 23 15 81 50 13 13 8 13 46 78 23 17 11 57 15 60 8 14 82 19 15 15 12 65 12 10 55 74 17 11 42 11 10 8 10 40 4 7 56 65 (6) (7) 7 6 53 (45— 54) I(45— 54) 7 11 9

A rán y

959 936 998 980 847 986 944 875 927 908 —

989 992 841 709 844 960 961 1010 954 866 952 939 837 1053 984 917 1045 994 833 981 979 835 1020 977 821 —

TERMÉKENYSÉGI

Ország

Nők kor (év)

Férfiak kor (év)

ÉV

393

TRENDEK

20—24 25—29 45—49 201—24 45—49 1 O laszo rszág

P o rtu g á lia

S p an y o lo rszág B u lg á ria

C seh szlo v ák ia

M a g y aro rszág

NDK

L en g y elo rszág

R o m án ia J u g o sz lá v ia

K anada U SA A u sz trá lia Ü j-Z é la n d Japán S zo v jetu n ió

2

3

4

1931 1961 1966 1930 1960 1970 1940 1960 1934 1956 1965 1930 1961 1970 1930 1960 1970 1946 1950 1971 1931 1960 1970

88 89 89 83 81 80 93 93 56 61 63 88 26 66 81 71 68 82 71 67 83 72 75

49 55 52 44 39 31 63 53 20 19 20 43 26 22 39 23 23 40 (24) 20 41 29 28

1956 1966 1931 1953 1971 1931 1961 1971 1930 1960 1970 1933 1971 1936 1961 1966 1930 1960 1970 1926

71 68 60 64 68 86 69 68 71 53 56 87 64 90 73 68 80 92 90 51

22 21 27 23 25 52 30 26 37 21 20 56 26 56 30 27 29 46 47 18

5 10 9 9 12 12 8 9 7 3 2 2 6 5 6 5 5 4 4 (4 + ) 2 4 4 4 (40—49) (3—) 3 5 4 4 14 10 9 12 7 7 15 9 14 9 9 2 1 2 2

6

7

Arány <%o) F 25—49 N 20—44 8

792 13 14 974 13 923 17 756 16 865 12 855 14 816 904 15 868 1 2 957 2 949 810 10 74 974 934 5 6 822 7 938 952 5 604 10 763 (9 + ) 11 939 7 760 858 (9) 7 --(40—49) 34 866 (4 -) 4 915 24 35 5 801 41 6 781 37 914 6 1008 10 63 40 9 982 44 7 929 46 9 934 28 7 959 36 5 889 14 961 69 36 5 982 72 14 932 41 8 1011 7 39 985 2 932 38 68 2 838 72 4 876 4 28 759

67 61 63 69 62 61 79 73 35 27 25 62 63 35 52 31 32 68 60 35 61 41 46

39 4

D.

V.

G L A S S

N yugat-E urópát. Ennek ellenére, általában még ott is em elkedett a házasságot kötő fiatal nők száma — Csehszlovákiában és M agyar­ országon különösen nagym értékben. N yugaton még szem betűnőbbek voltak a változások, részben azért, m ert ezek kiindulási pontja sok­ kal alacsonyabb volt, részben pedig azért, m ert egyes esetekben az, ami történt, a korábbi szokások átalakulását jelentette. Anglia erre különösen kirívó példa. 1931-ben a 20— 24 éves nőknek csupán 26% -a volt férjnél, illetve volt korábban házas, 1971-ben ez az arány 63% -ra em elkedett. Az Egyesült Á llam okban is — b ár hagyom ányo­ san olyan ország volt, ahol viszonylag korán kötöttek házasságot — hasonló fejlődés m ent végbe: az összehasonlítható arányok: 1930-ban 54%. 1960-ban viszont 72%. m ajd 1970-ben ism ét 64%. Ez a jelen ­ ség k ih ato tt még az ír K öztársaságra is, am elyet a háború előtt m int az idősebb nőtlenek (és kisebb m értékben hajadonok) nem zetének te ­ kintettek. 1971-re a házasságot kötött fiatal nők arán y a m agasabb volt. m int A ngliában 1931-ben. Franciaországot é rin tetté k legkevés­ bé a változások, de ott m ár a XIX. századig visszanyúlóan elég korán kötöttek házasságot és nagy hajlandóságot m u ta tta k a házasságkö­ tésre. Valóban, felm erült az a gondolat, hogy ezt azért leh etett fen n ­ tartani. m ert korán elfogadták a term ékenység szabályozását.2 Az iparosított világ másik részén Jap án b an kivételesen ellenkező irányú mozgalom m ent végbe. Ez azonban hozzátartozott Jap án fejlődésé­ hez dem ográfiai átalakulásán keresztül, am ely későn kezdődött, de nagyon felgyorsult a II. világháború u tán .3 A házasságkötésre alkalm as korban levő népesség nemi arán y á­ ban bekövetkezett változások hozzájárultak ehhez a fejlődéshez és segítséget ny ú jtan ak ahhoz, hogy m egm agyarázzuk, m iért növeke­ dett a házasságkötési hajlam nagyobb m értékben a nőknél, m int a férfiaknál. A nemi a rá n y t viszont befolyásolta a vándorlás, a háborús veszteségek, a férfiak és nők nem háborús halandósága közötti arány és a születések száma a különböző naptári években. Írországban, pél­ dául a szokatlanul kis eltérések a férfiak és nők halandósága között — a kivándorlási áram latokban észlelt ugyancsak szokatlan nőtöbb­ lettel párosulva — viszonylagos nőhiányt eredm ényeztek a házasság­ kötési piacon és aránylag több volt az idősebb nőtlen, m int hajad o n .4 A nemi arány azonban bizonyára nem az egyedüli elem, és kedve­ zőtlenek voltak az arányok K elet-E urópában nagyon eltérő házas­ ságkötési szokások m ellett. M indenesetre szerepet játszanak a társa ­ dalm i és gazdasági tényezők, m elyek befolyásolják a tényleges nemi arán y t és am elyet nem csak a m ár em lített — a biológiai nem i a rá n y ­ ra h atást gyakorló — elem ek határoznak meg, hanem az is, am it egy adott társadalom vagy réteg norm ális vagy elfogadható korkülönb­ ségnek ta rt a férj és feleség között. Ezt azonban befolyásolhatja a dem ográfiai tényező, ugyanis a házasságkötési igény növekedésének kielégítésére a korábban elfogadott korkülönbségeknek meg kell változniok, ahogyan azok, A ngliában például, m egváltoztak az 1930-as évek óta.5 A m ikor dem ográfiai és más tényezők segítségével a há­ zasságkötési gyakoriság növekedése nagyon is látható arányokat öl­ tött. ez esetleg továbbterjedő h atást v áltott ki. ugyanis a nem -háza­

TERMÉKENYSÉGI

TRENDEK

39 5

sok igyekeztek utolérni házas k o rtársaik at.6 „P ártáb an m aradni” 19 vagy 20 éves korban egészen kellem etlen lehet, ha azonos korcso­ porthoz tartozó barátaink közül sokan m ár házasságot kötöttek vagy legalábbis házasságkötésre készülnek.

39ß

O rsz á g

1930—34

22.2 17.6 17.6 18.1 31.8

14.7 15.5 17.9 14.9 20.2 15.1 19.4* 19.4 20.3 15.0 14.5 15.4 (26.5) 23.2 27.1 22.0 27.9 24.1 17.1 20.1 (25.4) § 24.1 II 18.4Ц 37.6 20.4 17.2 17.2 18.8 29.2

1950—54

15.0 17.3 17.9 15.5 22.8 19.5 16.1 21.4 22.1 18.7 15.5 17.3 (19.5) 18.3 24.1 20.3 28.8 21.7 22.0 21.1 30.1 21.7 17.0 26.4 27.7 24.5 23.0 25.8 23.7

1955—59

16.8 17.5 16.8 15.9 19.9 18.4 16.9 21.1 21.3 18.1 14.5 17.5 (19.3) 18.0 24.2 21.3 24.8 18.7 18.5 17.8 27.1 18.7 16.3 25.3 27.8 24.6 22.6 26.3 18.2

1960— 64

18.5 17.1 17.0 17.9 18.1 18.0 18.3 21.9 20.9 17.3 14.5 18.5 18.1 18.9 24.1 21.6 22.0 16.9 16.3 13.6 20.1 16.7 17.4 22.3 25.2 22.4 21.9 25.9 17.2

1965—69*

17.3 15.4 17.8 17.2 16.1 17.1 16.8 21.5 19.2 17.7 15.0 17.7 16.5 18.3 21.3 20.7 19.7 15.5 15.5 14.3 16.6 21.3 15.7 17.8*|| 23.7 18.2 19.6 22.6 17.7

1970*

15.2 14.7 14.4 16.1 14.0 16.7 13.4 21.8 18.3 16.6 13.7 16.3 16.5 16.8 20.0 19.6 17.8 16.3 15.9 14.7 16.8 21.1 13.9 17.4 17.4 18.3 20.6 22.1 19.0

1971*

14.6 14.6 15.2 16.0 13.2 17.2 12.7 22.7 17.2 16.8 14.1 16.2 15.5 16.8 21.9 19.7 18.3 15.9 16.5 14.5 17.1 19.6 13.8 17.8 16.8 17.2 21.7 22.7 19.3

1972*

13.9 14.0 15.2 14.8 12.8 16.9 11.4 22.4 16.1 16.3 13.8 15.0 15.5 16.3 20.3 19.4 18.2 15.3 17.4 14.7 17.5 18.8 11.8 17.8 15.9 15.6 20.5 21.8 19.4

1973*

12.9 13.3 14.3 13.8 12.2 16.4 10.2 22.5 14.5 15.5 13.5 13.9 —

16.0 20.1 19.2 18.0 16.3 18.8 15.0 —

18.1 10.6 17.7 15.5 15.0 18.9 20.5 19.4

G L A S S

— —

1935—39

V.

15.1 17.6 17.9 15.3 20.0 17.2 16.3** 19.5 21.7 15.7 14.4 16.7 (30.0) 24.5 29.3 27.5 33.0 30.3 19.7 23.2 (28.9) 32.9

D.

A u sz tria B elgium D án ia A n g lia és W ales F in n o rszág F ran ciao rszág N SZK Íro rszág H o llan d ia N orvégia S védország S vájc G örögország O laszország P o rtu g á lia S p anyolország Ju g o szláv ia B u lg á ria C sehszlovákia M agy aro rszág L engyelország R o m án ia NDK S zo v jetu n ió K anada USA A u sz trá lia Ű j-Z éla n d Jap án

TERMÉKENYSÉGI

TRENDEK

397

Ha — egyébként azonos feltételek m ellett — több házasságot kötnek és fiatalabb korban, akkor em elkedni fog a term ékenység ál­ talános szintje (és a nyers születési arány szám), csupán azért, m ert a népesség nagyobb része áll fiatal házaspárokból. Azonban m aga az általános házas term ékenység is valószínűleg növekszik, ugyanis a fiatalabb korban férjhez m enő nők igyekeznek több gyerm eket szül­ ni. H a illusztrációként Anglia és W ales adatait vesszük és összeha­ sonlítjuk az 1931. és 1956. évi házassági kohorszokat, úgy a 10 éves házasság alatt a házas nőkre jutó átlagos élveszületési arányszám nö­ vekedésének körülbelül 30% -a a házasságkötési kor csökkenésével m agyarázható, és ez a csökkenés 1956 után folytatódott. A többi 70% -ot azonban nem leh etett ennek a körülm énynek tulajdonítani, hanem ez annak a következm énye volt, hogy a term ékenység foko­ zódott úgyszólván m inden házasságkötési kor esetén. Én ennek ki­ fejezésre kell ju tn ia a házaspárok által k ív án t gyerm ekek szám ának em elkedésében, ugyanis — ahogyan azt később látni fogjuk — ez azalatt következett be, m ialatt a párok növekvő hányada alkalm azott születésszabályozást, ezt a házasélet korábbi szakaszában kezdte el és á tté rt a fogam zásgátlás kevésbé hatékony m ódszereiről a haté­ konyabbakra. A ngliában és W alesben 20 év alatt egy házas nőre jutó átlagos élveszületési szám abszolút növekedése (meg nem szakított első h á ­ zasságok, a nők 45 éven aluli korban m entek férjhez) kb. 0.4 gyer­ mek volt, ugyanis az 1931. évi házasságok 2.05-os gyerm ekszám a becslés szerint m integy 2.4-re em elkedett az 1960. évi házasságok­ ban.7 A gyerm ektelen és egy-gyerm ekes házasságok gyakorisága csökkent és növekedett a két- és három gyerm ekes házasságok rész­ aránya. Nem tértek vissza sokgyerm ekes családokhoz. Az ilyen fajta eltolódás alátám asztja Ryder állítását a term ékenységi trendekre vo­ natkozóan az Egyesült Állam okban egy összehasonlítható időszak­ ban, m ely szerint nem a családnagysággal kapcsolatos célkitűzések és norm ák változtak, hanem inkább a norm ák teljesítése, am elyeket, ha nem lett volna súlyos gazdasági depresszió, az 1930-as években kötött házasságok is m egvalósítottak volna.8 H a ez így van, akkor ebből két következtetés vonható le. Először, hogy legalábbis ideig­ lenesen, a term ékenység hosszú ideig tartó csökkenése többé-kevésbé „kim erült” az 1930-as években és a családnagyságra vonatkozó cél­ kitűzések legalábbis nagyjából m egfeleltek az időszak körülm ényei­ nek; és másodszor, hogy — ahogyan ez Franciaországban a XIX. században tö rté n t — a házasságkötési arányszám ok jelentősen em el­ kedhettek és ezt a növekedést fenn leh etett tartan i azért, m ert a kis családnagyság norm ái határozottan kialakultak, ezeket hatékonyabb eszközökkel érték el és olyan társadalm i légkör jö tt létre, am elyben ezeknek az eszközöknek használata teljesen törvényessé vált. Az is kézenfekvőnek látszanék, hogy azokban a populációkban, am elyek az 1930-as évek depressziója idején m ár am úgyis alacsony norm áikat sem valósították meg, a term ékenység a legnagyobb m értékben és arányosan növekedne a háború után. Ez azonban túl egyszerű és fe-

D.

3 98

V.

G L A S S

lületes általánosítás lenne, am ely nem venné figyelem be a különböző országok sajátos körülm ényeit.

L iv e b ir th s p e r 1000 w o m e n aged 15— 49 y e a rs fo r sele cte d p erio d s ország A u s z tria B e lg iu m D á n ia A n g lia és W a les F in n o rsz á g F r a n cia o rs z á g * N SZK ** Ír o r s z á g § H o lla n d ia N o r v é g ia S v é d o rs z á g S v á jc G örögország O la szo rszá g P o r tu g á lia S p a n y o lo r s z á g |j J u g o sz lá v ia B u lg á ria C s e h s z lo v á k ia M a g y a ro r s z á g L e n g y e lo r s z á g R o m á n ia §§ NDK K anada U SA A u sz trá lia Ü j-Z é la n d Japán

1935—39

.1950— 54

_

58

60

68

66

73 62

54 74 60 68

84 77 55 54 55 —

90 105 90 132* (95) (60)** (75) 90** (161)** —

80 71 65

66

1 3 4 1!!!

88

80 60 94 90 76 64 68 —

70 90 72 106 76 87 —

109 —

61 113 98 95 104 92

1955—59

67 72 71 67 80 82 64 96 90 78 61 70 — —

91 —

94 72 78 70 106 (90) 64 118 104 97 116

68

1960— 64

80 76 72 77 74 82 75 103 89 76 62 76 69 73 94 84 88 66

70 55 84 (60) 76 109 97 94 116 63

1965—69

76 67 71 76 64 74 73 102

81 79 64 72 70 72 87 81 76 61 64 56

66

83 69 79 78 84 100

62

M indam ellett az a helyzet, hogy számos országban, ahol az 1930-as években alacsony volt az általános term ékenység a háború után hasonló fejlődést észleltek, m int A ngliában. Ezzel ellentétben, az olyan országokban, m int Hollandia, Olaszország, Görögország és Jugoszlávia, ahol aránylag m agas volt a term ékenység a háború előtt, m eglehetősen állandó és folyam atos csökkenés m ent végbe a háború óta. Á ltalában ez volt a helyzet K elet-E urópában és a Szovjetunió-

T E R М É K E N Y S Ё GI T R E N D E K

39 9

ban is. M agyarország a tartós és m eredek csökkenés példája — ki­ véve az 1953— 55 és 1967— 69 éveket. Ha ezt nap tári éves arányszá­ m okban fejezzük ki, az 1000 házas (15—49 éves) nőre jutó törvényes élveszületések száma 111 körül volt közvetlenül a háborút követő években; 1973-ra az arányszám 78-ra esett, alacsonyabb értékre, m int A ngliában és W alesben. Az 1930-as években az időszak teljes term ékenységének arányszám a, valam ennyi családi állapotú nőre vo­ natkoztatva, m integy 2.8 élveszületés volt egy nőre szám ítva, és köz­ vetlenül a háború u tán 2.6 körül volt. 1971— 73-ra ez az arányszám 1.93 körül mozgott, ami m ajdnem 25% -os csökkenésnek felel meg és az utánpótlás szintjét sem éri el. A teljes term ékenység Jugoszláviá5. 1000 50 é v a la tti h á za s n ő re ju tó h á za ssá g o n b e lü li é lv e s z ü le té s e k Легальные живорождения на 1000 замуж них женщин в возрасте низке 50 лет L e g itim a te liv e b ir th s p e r 1000 m a rrie d w o m e n u n d e r 50 y e a rs o f age O rsz á g

A u s z tria B elg iu m D án ia A n g lia és W ales F in n o rsz á g F ra n c ia o rsz á g N SZ K Íro rsz á g H o lla n d ia N o rv ég ia S v éd o rszág o v á íc G örö g o rszág O laszo rszág P o rtu g á lia S p a n y o lo rszág Ju g o s z lá v ia B u lg á ria C seh szlo v ák ia M a g y aro rszág L e n g y elo rszág R o m án ia NDK K anada U SA A u sz trá lia Ű j-Z é la n d Jap án

1930

_ 108 119 102 166 100

—

210* 166 125 107 125 205** 171 197

—

190 (160) 128 169 189

— —

161 104 И 111 110 191 II

1950

1960

84 104 106 90 155 116 96

(116) 106 98 102 122 (119) 111 195 139 110 80 117 (100) 119 149 142 122 (90) 92 79 130

—

154 121 94 120

—

120 154

—

162

— —

110

— — —

155 123 142 146 183

— —

155 137

—

145 107

1965

_ — 103 105 120 119 113 214 132

— 93

— — — — — — — 101 (71)

— — — — — — — —

rendelkezésre álló adat 85 87 105 92 87 105 103 196 119 105 78 97 85 113 129

(1971) (1970) (1965) (1971) (1970) (1968) (1967) (1966) (1968) (1970) (1970) (1970) (1971) § (1967) (1968)

— —

71 (1965) 86 (1967) 76 (1970)

— —

85 95 105 118 130 109

(1967) (1971) (1970) (1971) (1966) (1965)

D. V. G L A S S

400

ban még nagyobb m értékben csökkent: 1950-ben 1 nőre 3.7 és 1970ben 2.3 élveszületés jutott.

G örö g o rszág

1928 1951 1971

— — 2

— — 4

— — 2.0

18 6 4

O laszország P o rtu g á lia

1931 1940 1960 1940 1970

13 — — — 2

18 — — — 5

1.4 — — — 2.5

— 38 22 11 3

1934 1965 1941 1970 1931 1970 1956 1931 1948 1971

— — — 0.8 13 0.3 — — ■ — 2

— — — 1.0 20 0.2 — — — 9

— — — 1.3 1.5 0.7 — — — 4.5

15 2 4 — — — 2 27 7 2

S p an y o lo rszág B u lg á ria M a g y aro rszág L en g y elo rszág R o m á n ia Ju g o sz lá v ia

55 18 11 (20—44) — 54 31 22 7 (20— 44) 34 14 4 — — — 5 54 24 9

3.1 3.0 2.8 — 1.4 1.4 2.0 2.3 2.3 2.0 1.0 — — — 2.5 2.0 3.4 4.5

A házassági szokások változása nyugaton és a term ékenység el­ lentétes mozgása egyrészt Dél- és K elet-E urópa és m ásrészt a többi fejlett ország között azt eredm ényezte, hogy hasonlóvá vált a szü­ letési arányszám és házas term ékenységi arányszám regionális szint­ je. Ném ely esetben még „szerepcsere” is tö rté n t az egyes országok term ékenységében. 1965 körül, például, a házas term ékenység arán y ­ szám a A ngliában és W alesben m agasabb volt. m int Csehszlovákiá­ ban vagy M agyarországon. Még Jugoszlávia is, am ely egyike volt azoknak az országoknak Európában, ahol a term ékenységi szint a legm agasabb volt az 1930-as években (kb. 132 élveszületés jutott 1000 15—49 éves nőre), m ajdnem ugyanazon a szinten állt, m int A nglia és W ales 1965— 1969-ben (kb. 76%o). Még további esem ények járu ltak hozzá a konvergencia fenntartásához. K elet-E urópában a

TERMÉKENYSÉGI

TRENDEK

401

term ékenység továbbra is alacsony m aradt. Máshol, az USA-ban, K a­ nadában és A usztráliában, valam int általában N yugat-, Közép- és D él-E urópában a háború utáni évek stabilizációját és em elkedését újabb csökkenés követte. Úgy látszik, hogy ennek egy része össze­ függött a születések időzítésének változásaival. Az adatok azonban azt m utatják, hogy a végső családnagyságot is befolyásolta, m éghoz­ zá igen nagy m értékben egyes olyan közösségekben, ahol addig a családnagyság m eglehetősen m agas szinten m aradt. A regionális szintek konvergenciájával párhuzam osan az orszá­ gokon belül is nagyobb lett a hasonlóság és ez utóbbi jelenség rész­ ben m agyarázatot ad a regionális szintek egymáshoz való közeledé­ sére. K elet- és D él-E urópában ez összefügg az iparosítási folyam attal és az urbanizáció terjedő hatásával.9 Egyes országokban az iparosítási folyam attal párhuzam osan jelentősen csökkent az analfabetizm us. Jugoszláviában például az analfabéták részaránya a 10 éves és idő­ sebb népesség körében 15% volt 1971-ben, míg 1948-ban 25% és 1931-ben 45% .10 A propagatív kor csúcs-éveiben levő nőknél külö­ nösen m eglepő volt az analfabetizm us csökkenése, ahogyan az a 6. táblánál látható. Jugoszláviában ez 1931-ben 54% volt, 1971-ben pe­ dig 9%. De m ég Belgium ban is, ahol m agas szintű az urbanizáció és iparosítás, csökkentek a term ékenység regionális eltérései, a flam and és vallon csoportok közötti éles politikai konfliktusok ellenére is.11 Számos országban a házas term ékenység korábban észlelt társadalm i­ gazdasági eltérései általában csökkentek. A rendelkezésre álló ada­ tok azt m utatják, hogy kisebbek lettek a különbségek — bár a m e­ zőgazdasági népesség term ékenysége gyakran még m indig igen m a­ gas — és hogy U -alakú vagy J-alakú görbével lehetne legjobban le­ írni az összefüggést a term ékenység és olyan változók között, m int az iskolai végzettség és a társadalm i-gazdasági státusz. Ezt állapítot­ ták meg Angliában, Franciaországban és Svédországban, valam int Hollandiában. Az Egyesült Állam okban is a fehér népesség körében a felső társadalm i-gazdasági csoportok befejezett term ékenysége 1970-ben m agasabb volt, m int a kereskedelm i és irodai dolgozók köz­ bülső csoportjaiban.12 A felekezeti hovatartozás és a családnagyság között m ár nincs többé olyan szoros összefüggés. A m egfelelően el­ lenőrzött inform ációk m eglehetősen korlátozottak, ahol azonban ren­ delkezésre állnak hivatalos, illetve felvételi adatok, ezek világosan m egm utatják, hogy a katolikusok term ékenysége — éppen úgy, m int a többi felekezeti csoportban — csökkent és hogy az eltérés a kato­ likus és nem katolikus családok nagysága között m áris kisebb lett egyes országokban, és valószínűleg ugyanez következik be a jövőben a többi országban is.13 A családnagyságban és a szülések időzítésében az 1930-as évek óta észlelt ingadozásokból nyilvánvaló, hogy a term ékenységet elég erősen korlátozzák az iparosított világban. Az egyik jelentős eltérés a háború előtti és a háború utáni helyzet között abban áll, hogy m i­ lyen összefüggésben és m ilyen eszközökkel valósítják m eg ezt a sza­ bályozást. M indenki tudja, hogy a term ékenység hosszú ideig csök­ kent a legtöbb iparosított országban az 1870-es és 1930-as évek kö­

402

D. V. GL A S S

zött, de talán nem annyir a széles körben ism eretes az a tény, hogy ez a csökkenés kevéssé tulajdonítható a m odern technológiának. A gum i vulkanizálása és később a folyékony nyersgum i használata fontos volt a m echanikai fogam zásgátlók fejlesztése szem pontjából. A szabályozás elsődleges eszköze azonban a coitus in terru p tu s volt, am elyet az illegális abortusz egészített ki az egyes országok között valószínűleg eltérő m értékben. N agyjában ez volt a helyzet még az 1930-as és 1940-es években is. Bár számos országban szervezett m ozgalmak voltak a születés­ szabályozás előm ozdítására — mozgalmak, am elyek m ind közvetle­ nül vagy közvetve, a B radlaugh-B esant per után N agy-B ritanniában alapított úttörő M althus Ligától szárm aztak — a születésszabályozási gyakorlatot nem tám ogatták hivatalosan. Mind az anglikán, mind a római katolikus egyház ellenezte. Tiltakoztak ellene általában az orvosok és az állam a legjobb esetben közömbös volt, rendszerint azonban élesen szem behelyezkedett. Több országban törvényeket hoztak, am elyek m egtiltják, vagy legalábbis erősen korlátozzák a fo­ gam zásgátlók árusítását és a születésszabályozással kapcsolatos ta ­ nácsadást. Ez volt a helyzet például Svédországban 1910-ben és Hol­ landiában 1911-ben. Az Egyesült Á llam okban az 1873. évi Comstock törvény volt ilyen értelm ű. Azok az országok, am elyek pronatalista politika m ellett döntöttek, illetve ezt fokozták az első világháború után. hasonló, vagy gyakran még szigorúbb törvényt hoztak, így pél­ dául Franciaország és Belgium. Olaszország a fasizm us alatt és Né­ m etország a nácizm us idején. M indenütt eltiltották az abortuszt, m int a term ékenység szabályozásának eszközét. Még a Szovjetunió is. amely eredetileg legalizálta az abortuszt a női em ancipáció céljának m egfelelően, 1936-ban m egváltoztatta álláspontját. Egészen az 1930-as évekig nem változott a helyzet és akkor is csak néhány országban. N agy-B ritanniában néhány kiváló orvos el­ ism erte a születésszabályozással kapcsolatos tanácsadás törvényessé­ gét és szükségességét, és a születésszabályozással foglalkozó klinikák kezdtek tám ogatást kapni a korm ánytól.14 Maga a születésszabályo­ zási mozgalom, am elyet a C saládtervezési Társaság m egalakulása erő­ sített. szakított a M althus-féle népesedéselm élettel és ezáltal általá­ nosan vonzóvá vált a házaspárok körében. Svédországban a várható elnéptelenedéssel foglalkozó 1935. és 1941. évi K irályi Bizottságok az önként vállalt apaság, illetve anyaság prem isszáját fogadták el politikai ajánlásaik alapjául, és ugyanez az eset állt fenn az 1944. évi B rit K irályi Bizottságnál is. Ezek a változások azonban a csökkenő term ékenység időszakának végén következtek be. A csökkenés nem tulajdonítható ezeknek a változásoknak; inkább azt m ondhatjuk, hogy a csökkenés — a term ékenység szabályozás tényének felism e­ rése és elfogadása — okozta a változásokat. Ez a születésszabályozás­ sal foglalkozó klinikákra is vonatkozott. M indenesetre a házaspárok­ nak csak nagyon kis részéhez ju to tt el, és az a fogamzásgátló, am e­ lyet főképpen tám ogattak, a diafragm a, nem volt népszerű. M agát a csökkenést olyan m ódszerekkel valósították meg, am elyek egyéni szinten ugyan hatástalanok voltak, társadalm i szinten azonban n a ­

T E R M É K E N Y S É G I

T R E N D E K

403

gyon hatásosak — hogy m ilyen hatásosak az abból a tényből is lá t­ ható, hogy például N agy-B ritanniában az 1925-ben házasságot kötött pároknak körülbelül 17% -a 20 éves házasélet után m ég m indig gyer­ m ektelen volt. A m ásodik világháború után a helyzet gyökeresen m egváltozott. Először, a term ékenység szabályozását m int tén y t kellett elfogadni a fennálló intézm ényeknek. E lism erték a protestáns egyházak és a katolikus egyház is elfogadta a „felelősségteljes apaság, illetve an y a­ ság” elvét és a vitát az eszköz kérdésére korlátozta. K elet-E urópában, am ely hivatalosan anti-m althusianista. a term ékenység szabá­ lyozását fontosnak tek in tették a nők jogai és egészsége szem pontjá­ ból és segítségnek tarto tták a nagy m unkahiány leküzdéséhez. Még Franciaországban is, am ely még m indig erősen pronatalista, egy új születésszabályozási mozgalom, am ely különvált a M althus-féle el­ m élettől, segítséget n y ú jto tt annak a nyom ásnak a kifejtéséhez, am elynek következtében végül is h atály talan íto tták a korábbi kor­ látozó tö rv é n y t.15 Másodszor, az 1950-es és 1960-as években m ás té ­ nyezők já ru lta k hozzá ahhoz, hogy nagyobb m értékben álljanak re n ­ delkezésre hatékonyabb születésszabályozási módszerek. Egyre töb­ bet foglalkoztak a harm adik világban észlelt gyors népességnöveke­ déssel és ez segítséget n y ú jto tt ahhoz, hogy tiszteletben tartsá k a fo­ gam zásgátlással kapcsolatos kutatásokat és az ilyen kutatások ered­ m ényeinek alkalm azását.16 A fogam zásgátlók gyártását elk erü lh etet­ lenül befolyásolta ez a hatás, de a k u tatás közvetlen eredm énye in ­ kább a fejlett, m int a fejlődő országokba ju to tt el. A különböző orális fogam zásgátlók számos iparosított országban rövidesen a legszélesebb körben elfogadott születésszabályozási eszközök közé tartoztak. A harm adik világ úgynevezett „népességrobbanása” m iatti ag­ godalom azonban m áshol is éreztette hatását, m ind azért, m ert a nyers születési arányszám számos nyugati országban em elkedett az 1950-es években és az 1960-as évek elején, m ind pedig azért, m ert ebben szerepet játszott a nem zetközi etika kérdése is. A közvéle­ m ényt az ökológiai problém ák iránti érdeklődés kialakulása is ösztö­ nözte. míg az a rra irányuló igények, hogy a nőknek biztosítsák a jogot reprodukciós sorsuk szabályozásához, szerepet játszottak a szü­ letésszabályozási lehetőségek bővítését célzó nyom ásban és az abor­ tusz legalizálásában. Azok az országok, am elyeknek törvényei még korlátozták a fogam zásgátlók forgalm azását, illetve a születésszabá­ lyozással kapcsolatos tanácsadást, most általában hatály talan íto tták ezeket a törvényeket vagy enyhítették alkalm azásukat úgy, hogy m ost m ár csak Spanyolország, Portugália és Írország té r el a többi állam gyakorlatától.17 B ővítették a születésszabályozási szolgáltatá­ sokat — N agy-B ritanniában ezt a feladatot a korm ány vállalta, az U SA -ban a korm ány tám ogatást n y ú jto tt speciális csoportoknak. Az abortusztörvényeket számos országban „liberalizálták”, illetve a gya­ korlat lehetővé tette a törvény m egkerülését.18 Jap án volt az első ország, m ely legalizálta az abortuszt — nem a korm ány m egfontolt kezdem ényezéseként, hanem az általános nyom ásnak engedve.19 A szocialista országok jelentősen bővítették az abortusz indítékait és

D.

404

V.

G L A S S

7. 1000 élv e sziile té sre ju tó tö r v é n y e s a b o rtu szo k sz á m a a z u tó b b i é v e k b e n Легальные аборты на 1000 живорождений в последние годы L e g a l a b o rtio n s p e r 1000 liv e b ir th s in re c e n t yea rs O rsz á g

Id ő p o n t

A r á n y : 1000 é lv e s z ü le té s re ju tó a b o rtu sz

1964 1971 1964 1971 1964 1971 1964 1971 1965 1967 1967

713 985 298 398 1393 1228 320 236 4040 98 3200

1964 1970— 71 1968 1971 1964 1971 1964 1971 1964 1971 1964 1968 1973 1971 1972 1965 1965 1970 1970

54 134 27 126 62 337 40 186 38 171 363 642 239 83 113 461 1508 377 1437

I. K e le t-E u ró p a B u lg á ria C seh sz lo v á k ia M ag y a ro rsz á g L en g y elo rszá g R o m á n ia S z o v je tu n ió II. M ás o rszá g o k D án ia A n g lia és W ales (á lla n d ó lak o so k ) F in n o rsz á g N o rv ég ia S v éd o rsz á g Ju g o s z lá v ia E g y esü lt Á lla m o k K anada Jap án

(n y ilv á n ta rto tt) (becsült) (n y ilv á n ta rto tt) (becsült)

F o r r á s : A z U S A és J a p á n k iv é te lé v e l az a r á n y s z á m o k a t a k ö v e tk e z ő m u n k á b ó l v e t­ tü k : C. T ie tz e — D . D a w so n , In d u c e d a b o r tio n : a fa c tb o o k , R e p o rts o n p o p u la tio n /fa m ily p l a n n i n g , N e w Y o r k 1973. A z U S A - r a v o n a t k o z ó a n l á s d C . T i e t z e , F . S . J a f f e , J . G . D r y f o o s , L e g a l a b o r t i o n s i n t h e U n i t e d S t a t e s s i n c e t h e 1973 S u p r e m e C o u r t D e c i s i o n s , F a m i l y p l a n n i n g p e r s p e c t i v e s , v o l . 7, n o . 1, J a n u a r y / F e b r u a r y 1975, p . 26. A s t a t i s z t i k a i a d a t o k e g y fe lv é te le n a la p u ln a k , é s fe lté te le z z ü k , h o g y a f e lv é te l á lta l fe l n e m ö le lt a b o r tu s z o k v a ­ l a m e n n y i b e j e l e n t e t t a b o r t u s z (745 000) 5— 1 0 % -a , a p r o b l é m á t u g y a n i s a z o k o z z a , h o g y 1 9 7 3 -b a n n e m v o l t h i v a t a l o s b e j e l e n t é s i m e c h a n i z m u s . V a n o l y a n b e c s l é s is , m e l y s z e r i n t a l e g á l i s a b o r t u s z o k s z á m a 1 9 7 4 -b e n m e g k ö z e l í t h e t t e a 900 0 0 0 -t. J a p á n r a v o n a t k o z ó a n — s z é le s k ö rű e n is m e re te s , h o g y a b b a n az o rs z á g b a n s o k k a l k e v e s e b b a b o r tu s z t je le n te n e k a té n y le g e s n é l — a z a d a to k a k ö v e tk e z ő m ű b ő l s z á r m a z n a k : M . M u r a m a ts u , A n a n a ly s is o f F a c t o r s in f e r t i l i t y c o n t r o l i n J a p a n — a n u p d a t e d a n d r e v i s e d v e r s i o n , B u l l e t i n o f t h e i n s t i t u t e o f p u b l i c h e a l t h , 22, 4, 1973, p p . 228—236. ( A z o k a b e c s l é s e k , a m e l y e k c s a k h á z a s n ő k a b o r t u s z a ir a v o n a tk o z n a k , k o r á b b i b e c s lé s e k e lle n ő r z ö tt a d a ta i.) S z e m é ly e s b e s z é lg e ­ t é s s o r á n (1975. m á j u s 28.) D r . M u r a m a t s u k ö z ö l t e , h o g y a b i z o n y í t é k o k a r r a u t a l n a k , h o g y az u tó b b i é v e k b e n c s ö k k e n te k az a b o r tu s z a r á n y s z á m o k , a m i ö s sz e fü g g a k o n d o m m in ő ­ s é g i j a v u l á s á v a l . A m é h e n b e l ü l i f o g a m z á s g á t l ó e s z k ö z ö k e t c s u p á n 1 9 7 4 -b e n e n g e d é l y e z t é k és az o r á lis fo g a m z á s g á tló m é g n e m á ll r e n d e lk e z é s r e á lta lá n o s h a s z n á la t c é lja ir a .

TERMÉKENYSÉGI

TRENDEK

405

lehetőségeit, m iután a Szovjetunió 1955-ben hatályon kívül helyezte az 1936. évi korlátozó törvényt.20 Most a nyugati országokon volt a sor — D ánián, Finnországon, Norvégián, N agy-B ritannián, az NSZK -n (bár a B üntetőtörvénykönyv ism ert 218. §-ának h atály tala­ nítását alkotm ány-ellenesnek nyilvánították), Franciaországon, A uszt­ rián, K anadán és az Egyesült Államokon. A legújabb változások kö­ zül talán a legjelentősebbek Franciaországban m entek végbe, olyan országban, am ely eddig rendszeresen azzal foglalkozott, hogy m eg­ szigorítsa az abortusz betiltására irányuló jogi és adm inisztratív rendszabályokat;21 és az Egyesült Állam okban, ahol 1973-ban a Leg­ felsőbb Bíróság úgy határozott, hogy alkotm ányellenes m egtagadni a nőktől azt a jogot, hogy abortáljanak, és hogy a terhesség első 3 hó­ napjában a döntés és a m ódszer csakis a nők és orvosaik ügye legyen. E törvény következtében új, egyszerűbb és kevésbé költséges abor­ tuszm ódszereket alkalm aztak.22 A háború utáni és különösen az elm últ 10— 15 év alatt végbe­ m ent fejlődés eredm ényeképpen az eddiginél sokkal könnyebben le­ h e te tt hatékonyabb születésszabályozási m ódszereket m egvalósítani, és az ilyen m ódszereket szélesebb körben is alkalm azták. K eletE urópában és a Szovjetunióban nagyobb súlyt helyeznek az abor­ tuszra, m int a fogam zásgátlásra. A m ikor az abortusztörvényeket en­ nek a régiónak az országai liberalizálták, hiányos volt az ellátás mo­ dern fogam zásgátlókból. Éppen úgy, m int Jap án b an közvetlenül a háború után, az abortusz alkalm azása általánossá vált, és ez a tény talán fékezte az átállást az abortuszról a fogam zásgátlásra. Más or­ szágokban a legális abortusz számos szociális ok alapján, illetve ké­ résre csak akkor következett, am ikor m ár jól kialakult a fogamzás m egelőzésének szokása és am ikor m ár elég általánosan használták a születésszabályozás kém iai vagy m echanikai eszközeit. Ilyenképpen az abortusz valószínűleg kiegészítő m ódszer volt abban az esetben, ahol a fogam zásgátlás kudarcot vallott, b ár úgy látszik, hogy ezt egyetlen m ódszerként alkalm azta a fiatal hajadon nők nem jelen ték ­ telen hányada. Azt, hogy egy országban, m int am ilyen N agy-B ritannia, m ennyire h ely ettesítették a legális abortuszok a korábbi illegális terhességm egszakításokat, lehetetlen m egm ondani, ugyanis a törvény m egváltoztatása előtt az illegális abortuszok szám ának becslései rendszerint kevéssé reális alapokon nyugszanak. Lehetséges azonban, hogy növekedett az abortuszok gyakorisága a fiatal hajadon lányok­ nál — és esetleg m ég az idősebb házas nőknél is — m agasabb szülési sorszám ú fogam zás esetén.23 A 7. tábla jelentős eltérést m u ta t az abortuszok gyakoriságában az országok két csoportja között. Egyes kelet-európai országban több volt az abortusz, m int az élveszületés. A term ékenység szintje igen erősen süllyedt, és egyáltalán nem meglepő, hogy erőfeszítéseket te t­ tek az abortusz alkalm azása irán ti hajlam csökkentésére. R om ániá­ ban ez abban n y ilvánult meg, hogy 1966 végétől a legális abortusz indítékait erősen korlátozták.24 M agyarországon is 1974 óta az abor­ tusz engedélyezése szelektívebbé vált és ezenkívül a házasságkötés előtt a pároknak a fogam zásgátlásra vonatkozó orvosi tanácsadáson

406

—

—

78

88

66

64

11

76

68

79

70

83

85

4 19

16

4 17

8 6

37 30

19 3 51 4 100 1970 2548

9 4 66 5 100 1970 7214

2 23 49 4 100 1972 15 354

3 34 44 5 100 1966 2972

14 2 7 10 100 1970 2138

V.

—

D. G L A S S

laszo ló k % -á b a n F o g a m zásg átlást je le n ­ leg alk a lm a z ó k : a) v álaszo ló k % -á b a n b) a p ro p a g a tív k o rú n ő k % -á b a n E gyes fő m ó d szerek et jelen leg a lk a lm a z ó k % - e o rális kondom egyéb m e c h a n ik a i és k ém iai eszközök n a p tá ri m ódszer coitus in te rru p tu s E gyéb m ódszerek** A fe lv é te l id ő p o n tja a v álaszo ló k (nők) szám a

TERMÉKENYSÉGI

TRENDEK

407

kell részt venniök. Ha nem tudnak igazolást felm utatni arról, hogy ez m egtörtént, akkor az anyakönyvvezető nem ad hatja össze őket.25 K elet-E urópában m ost m ár pozitív rendszabályokat foganatosítanak annak érdekében, hogy a nőket szülésre ösztönözzék. A fogam zásgátlásról széles körű összehasonlító képet n y ú jt a 8— 13. tábla az 1960-as években és az 1970-es évek elején végrehaj­ to tt reprezentatív felvételek eredm ényei alapján. V annak m ás fel­ vételek is, am elyek nem illenek bele a tábla sém ájába, de mégis é r­ dekesek, m ert bővítik a közvetlen vizsgálat által felölelt területet. H ollandiában egy 1969. évi vizsgálat három házassági kohorsz m in­ táin alapult. Az 1963. évi házassági kohorszban a házaspárok 64% -a m ár gyakorolta a fogam zásgátlást és további 21% -ának szándékában állt ezt a jövőben alkalm azni.26 Az Ír K öztársaságban 1973-ban vég­ reh ajto tt felvétel 15— 44 éves házas nők m in táját kérdezte ki, ezek­ nek 54% -a közölte, hogy alkalmazza, illetve alkalm azta a családter­ vezés valam elyik form áját. A m ikor azonban a fogam zásgátlót nem használó nőktől azt kérdezték, „vajon óvatos volt-e valaha, illetve tartózkodott-e a szexuális kapcsolatoktól házasságában a terhesség m egakadályozására”, 35% igennel válaszolt. Ha ezt a töredéket is be­ levesszük, akkor a fogam zásgátlást valaha is alkalm azók részaránya 70% lesz.27 K ét felvétel Görögországban, 1962— 64-ben és 1966— 67ben, azt m utatta, hogy igen széles körben korlátozták a term ékeny­ séget, főképpen illegális abortusszal.28 Ahol voltak korábbi vizsgálatok — A ngliában és az U SA -ban — az eredm ények összehasonlítása rendszeres növekedést m u ta t azok­ nak a szám ában, akik valaha is alkalm aztak és akik jelenleg alkal­ m aznak fogam zásgátlást, és eltolódást állapít meg a hatékonyabb m ódszerek, különösen az orális fogam zásgátlók felé. Ez más felvé­ telekből is látható belső elemzés segítségével — például, házassági kohorszok szerint. így egy A ngliában v ég reh ajto tt 1967— 68. évi felA z e b b e n a t á b l á b a n k ö z ö l t a d a t o k 50 é v e n a l u l i h á z a s n ő k r e v o n a t k o z n a k , k i v é v e B e l ­ g i u m o t (40 é v e n a l u l i ) é s L e n g y e l o r s z á g o t (50 é v e s i g ) , U S A - t (45 é v e n a l u l i ) , F r a n c i a o r ­ s z á g o t (45 é v e n a l u l i ) é s A u s z t r á l i á t (45 é v e n a l u l i ) . -j- K o p p e n h á g a k i v é t e l é v e l . • * K iv é v e a „ n e m v á l a s z o lt” é s „ e g y é b ” e s e t e k e t a s z á m ítá s b ó l. § K i v é v e a z o k a t a n ő k e t , a k i k t e r h e s e k v o l t a k , s z ü l é s u t á n v o l t a k , ill. a k i k i g y e k e z ­ te k te h e r b e e s n i. Ií K i v é v e a z o k a t a n ő k e t , a k i k t e r h e s e k v o l t a k , t e h e r b e k í v á n t a k e s n i v a g y m e d d ő k v o lta k . *|| B e l e é r t v e a h á z a s p á r o k n a k 1 6 % - á t, a k i k k ö z ü l v a g y a f é r j e t v a g y a f e l e s é g e t s te riliz á ltá k . + + B e le é rtv e a n a p tá r i id ő s z a k é s c o itu s in te r r e p tu s k o m b in á c ió já t. ** B e l e é r t v e a z i r r i g á l á s t é s ö n m e g t a r t ó z t a t á s t . §§ A z ö s s z e s e n t ö b b , m i n t 100% , u g y a n i s e g y e s n ő k e g y n é l t ö b b m ó d s z e r t a l k a l m a z ­ ta k és m in d e n e g y e s m ó d s z e r t k ü lö n s z á m íto ttu k . F o r r á s : F r a n c i a o r s z á g — a z in f o r m á c ió G . C a lo t-tő i, a z IN E D ig a z g a tó j á tó l (P á riz s ) s z á rm a z ik . U S A — C . F . W e s t o f f , ’T h e m o d e r n i z a t i o n o f U . S . c o n t r a c e p t i v e p r a c t i c e ’, F a m i l y p l a n n i n g p e r s p e c t i v e s , v o l. 4, n o . 3, J u l y 1972. A u s z t r á l i a ( M e l b o u r n e ) — J . C . C a ld w a l l, C . Y o u n g , H . W a r e , D . L a v i s a n d A . D a v is , A u s t r a l i a : K n o w l e d g e , a t t i t u d e s a n d p r a c t i c e o f f a m i l y p l a n n i n g i n M e l b o u r n e , 1971, S t u d i e s i n f a m i l y p l a n n i n g , v o l . 4, n o . 3, M a r c h 1973. A f e l v é t e l k i t e r j e d t a 15 é v e s é s i d ő s e b b h á z a s n ő k r e , d e a f e n t i e l e m z é s a 45 é v e n a l u l i n ő k r e k o r l á t o z ó d i k . A s z e r z ő k ú g y v é l i k , h o g y M e lb o u rn e r e p r e z e n ta tív e g é sz A u s z trá liá r a . J a p á n — T h e P o p u la t io n P r o b le m s R e s e a r c h C o u n c il, M a in ic h i N e w s p a p e r s , S u m m a r y o f 1 2 th n a t i o n a l s u r v e y o n f a m i l y p l a n n i n g , T o k y o 1975. E g y é b o r s z á g o k — J . B e r e n t , F e r t i l i t y a n d f a m i l y p l a n n i n g i n E u r o p e a r o u n d 1970 . . . ( a P o p u l a t i o n A s s o c i a t i o n o f A m e r i c a 1974. é v i é r t e k e z l e t e ) ; é s E u r ó p a i G a z d a s á g i B i z o t t ­ s á g , R e c e n t d e m o g r a p h i c t r e n d s i n E u r o p e a n d t h e o u tl o o k , u n t i l t h e y e a r 2000 ( a z 1974. a u g u s z tu s á b a n B u k a r e s tb e n t a r t o t t N é p e s e d é s i V ilá g k o n f e r e n c iá r a b e n y ú j to tt je le n té s .)

D. V. G L A S S

408

az

eg ész m in ta

F o g a m z á s g á tlá st v a la h a is a lk a lm a z ó k a v á la ­ szolók % - á b a n F o g a m z á s g á tlá st je le n le g a lk a lm a z ó k a) a v á la sz o ló k % - á b a n b) a p ro p a g a tív k o rú nők % -á b a n A z a lá b b i m ó d s z e re k e t je ­ le n le g a lk a lm a z ó k % - a o rális kondom egy éb m e c h a n ik a i és k é m ia i eszkö zö k § n a p tá r i m ó d sz e r co itu s in te r r u p tu s eg yéb m ó d sz e re k A fe lv é te l id ő p o n tja v á la sz o ló k (nők) sz á m a

1. h á z a s ­ ságukat 1966—70 k ö z ö tt k ö tö tté k

1. h á z a s ­ ságukat 1966—70 k ö z ö tt k ö tö tté k

90

95+

1. h á z a s ­ ság u k at 1961— 65 k ö z ö tt k ö tö tté k

91

71+

1965. évi fe lv é ­ te l

1970. évi fe lv é ­ te l

83

84

64

65

93 +

95 +

86§

84§

89||

90||

25 36

38 31

19 47

28 40

24 22

35 14

16

15 6 12 5 107** 1970 399

6

19 4 106** 1970 2440

20 18 6 6 31 24 2 1 125** 117** 1967-68 1967-68 460 237

26-11 35-H 11 6 4 2 13 8 100 100 1965 1970 4810 5884

TERMÉKENYSÉGI

F o g a m z á s g á tlá st v a la h a is a lk a lm a z ó k a v á laszo ló k % -á b a n F o g a m z á s g á tlá st je le n le g a lk a lm a z ó k a v á laszo ló k 0 jj-ában E gyes fő m ó d sz e re k e t je le n ­ leg a lk a lm a z ó k % -a o rá lis kondom egyéb m e c h a n ik a i és k é m ia i eszközök § n a p tá r i m ó d szer c o itu s in te rru p tu s egyéb m ó d s z e re k v álaszo ló k (nők) szám a

TRENDEK

1950*

1959*

31

66

21

44

—

— —

— — — — —

—

—■ •— — —

—

1965* é v i fe lv é te l

409

1971*

1973*

73

81

84

56

59

621

0 65 31 39 10 0 145|| 3140

2 73 26 33 6 0 14011 3223

2 75 24 30 6 1 138Ц 3750

vétel azt m utatta, hogy a valaha is használók részaránya 84.6% -ról 91.4% -ra növekedett az 1941— 50 és az 1961— 65. évi házassági kohorszok között, és 72.1% -ról 83.7% -ra em elkedett a felvétel idején fogam zásgátlást alkalm azók hányada (a nem terhes nők körében, akik valaha is alkalm aztak fogam zásgátlást). Az orális fogam zásgát­ lók használata a felvétel idején 5.8% -ról 28.0% -ra n ő tt és azoknak a részaránya, akik kizárólag eszközök nélküli m ódszereket alkalm az­ tak. 32.3% -ról 21.3% -ra esett vissza.20 E gyüttesen véve, a táblákban szereplő adatok bizonyára alátám asztják azt a tényt, hogy a születés­ szabályozásban nagy szerepet játszik a fogam zásgátlás vagy az abor­ tusz. illetve a kettő együtt. K elet-E urópában (beleértve Jugoszláviát) a coitus in terruptus, m int a fogam zásgátlás uralkodó form ájának sze­ repe m egfelel annak a korábbi m egállapításnak, hogy az abortusz n agyarányú alkalm azása azzal függött össze — legalábbis a közel-

D.

410

V.

G L A S S

A fé rj fo g lalk o z ása szellem i fizik ai V allás+ n e m -k a to lik u s k a to lik u s F eleség isk o lai v ég z e ttsé g e J (n ap p ali tag o za to n ) 15 évesig b e z á ró la g 16 éves és idő seb b

fe h é r p ro te s tá n s összesen fő isk o la kö zép isk o la (4) k ö zép isk o la (1— 3) elem i isk o la fe h é r k a to lik u s összesen fő isk o la k ö zép isk o la (4) k ö zép isk o la (1— 3) elem i iskola n e m -fe h é r összesen fő isk o la k ö zép isk o la (4) k ö zép isk o la (1— 3) elem i isk o la

75 90 80 70 53

84 93 86 80 73

87 90 88 86 72

57 62 61 59 41

70 67 73 73 54

78 81 82 75 55

— — — — —

59 86 67 56 42

77 85 83 79 58

F o rrá s : N . B . R y d e r és P r i n c e t o n , N . J . 1971. 5. f e j e z e t .

C. F . W e s t o f f ,

1941— 50

1951— 60

1961— 1

88 82

95 88

93 91

36 72

92 84

95 80

83 91

88 97

90 93

összesen vezető b eo sz tá sú szellem i a la c so n y a b b b eo sz­ tá s ú szellem i v ezető b eo sz tású fiz ik a i a la c so n y a b b b eo sz­ tá s ú fizik ai m ező g a zd aság i

R e p r o d u c tio n

in

th e

70

81

84

81

86

88

76

84

87

69

79

83

62 63

76 81

81 78

U n ite d

S ta te s

19G.

TERMÉKENYSÉGI

a nők születési időpontja 1931— 35 1936—40 1941—45 1946— 50

TRENDEK

4 11

összesen

nem-katolikus

katolikus

41 40 58 67

52 47 69 71

20 20 36 57

(b) N a g y -B rita n n ia , 1967—69: m e g sza k ítá s n é lk ü li első há za ssá g o k, a n ő k 35 é v e n a lu l k ö tö tte k h á za ssá g o t

a házasságkötés időpontja

nők, akik sohasem voltak nők, akiknek egy vagy terhesek: több terhességük vo lt: születésszabályozást az 1. terhesség előtt valaha is alkalmazók születésszabályozást %-os aránya alkalmazók %-os aránya 51 60 86

1941— 50 1951—60 1961—65

44 53 49

(c) J a p á n 1950., 1965., 1971. és 1973. é v i fe lv é te l: a szü le té ssza b á ly o zá st je le n le g a lk a lm a z ó k % -o s m eg o szlá sa a fo g a m zá sg á tlá s a lk a lm a z á sá n a k k e z d e ti id ő p o n tja s z e rin t Megkezdés ideje

1950.

1965.

évi

1971.

felvétel

1973.

m últig —, hogy nem volt kielégítő az ellátás m odern fogam zásgát­ lókból.30 A fogam zásgátlás terjedésének következtében az alkalm azás m értékében csökkent az eltérés a népesség különböző rétegei között az egyes országokban. Ezt különösen jól illusztrálhatják az Egyesült Állam okban ism ételten v ég reh ajto tt felvételek és N agy-B ritannia 1967— 68. évi vizsgálatának kohorsz adatai. 1960 és 1965 között az Egyesült Á llam okban az eltérés a fehérek és színesek között 22% kal, 1955 és 1965 között a protestánsok és katolikusok között 9% -kal,

412

D.

V.

G L A S S

a főiskolai végzettségű és elemi iskolai végzettségű nők között 10% kal és a vezető beosztású szellemi foglalkozású férjek feleségei és az alacsonyabb beosztású fizikai dolgozó férjek feleségei között 12%-kal csökkent.31 A közelm últban program okat szerveztek annak érdeké­ ben, hogy m egkönnyítsék a szegényebb csoportok részére a születés­ szabályozás alkalm azását, és ez valószínűleg tovább csökkenti ezeket a különbségeket. A ngliában jóform án teljesen m egszűnt a különbség a születésszabályozást valaha is alkalm azók szám a tekintetében a szellemi és fizikai foglalkozási csoportok között az 1967— 68. évi vizs­ gálat által felölelt legújabb házassági kohorszokban: az 1961— 65-ben házasságot kötött nők körében a fizikai dolgozóknak több. m int 91% -a és a szellemi dolgozóknak m ajdnem 93% -a m ár használta a fogam zásgátlás valam elyik form áját a felvétel idejéig. A relatív el­ térés a protestánsok és katolikusok között nagyobb volt, m int az Egyesült Állam okban, de a katolikusok körében a valaha is alkal­ mazók tényleges elterjedtsége nem volt kisebb A ngliában, m int az Egyesült Állam okban.32 Az Egyesült Államokból és Angliából kapott adatok azt m utatják, hogy a fogam zásgátlást valaha is alkalmazók szám ának növekedése összefügg azzal a ténnyel, hogy a születés­ szabályozási gyakorlatot a házaséletben korábban kezdték el. Az Egyesült Állam okban 1970-ben vizsgálatot h a jto tta k végre a 20—24 éves korban házasságot k ötött nőkre vonatkozóan és m egállapították, hogy a születésszabályozás első terhesség előtti alkalm azásának a rá­ nya az 1946— 50-ben született nőknél 64% volt, m íg az 1926— 30-ban születetteknél 43% .33 A ngliában az 1967— 68-as vizsgálat során k a ­ pott m egfelelő számok: 55% az 1961— 65-ben házasságot kötött nők­ nél, m íg azoknál, akik 1941— 50-ben m entek férjhez — 45% .34 Ezek a vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy nagyobb m értékű a m echanikai, illetve kém iai fogam zásgátlók alkalm azása a fiatalabb kohorszoknál. illetve az utóbbi években. Az Egyesült Á llam okban az 1970-ben szü­ letésszabályozást alkalm azók 34% -a használt orális fogam zásgátlói és 50% egyéb kém iai és m echanikai eszközöket. 1961— 65. évi házas­ sági kohorszoknál N agy-B ritanniában 28% -a orális fogam zásgátlóval védekezett, m integy 40% pedig kémiai, vagy m echanikai m ódszere­ ket alkalm azott. Hasonló fejlődés várható m áshol is, h a szabadon le­ het választani a m odern fogam zásgátlók között.35 Az előbbiekben több tényezőt em lítettem , am elyek előm ozdítot­ ták a születésszabályozásnak új jelentőséget adó jogi, adm inisztratív és technikai változásokat. K étségtelen, hogy néhány ilyen tényező fontos volt az új eszközök használatának elősegítése szem pontjából is. A születésszabályozás, abortusz, világnépesedési problém ák, va­ lam int a népesedési problém ák és népesedéspolitika gyakori m egvi­ tatása az újságokban, nők lapjaiban, rádióban és televízióban ugyan­ csak éreztette hatását, m ár csak azért is, m ert m egkönnyítette a h á­ zaspárok részére, hogy beszéljenek gyerm ekeik szám ának korlátozá­ sáról. Valószínű, hogy a H um anae Vitae enciklika közzététele 1968ban nagyon hatékony volt ebben a tekintetben, b ár bizonyára nem szándékosan. Segítséget n y ú jto tt ahhoz, hogy törés jö jjön létre a k a­ tolikusok vélem ényében, nem csak a világiak, hanem a papság köré­

TERMÉKENYSÉGI

TRENDEK

413

ben is, és felhívta a figyelm et arra a körülm ényre, hogy létezik a papságnak egy olyan jelentős része, am ely nem fogadhatta el az enciklika szigorú b írá latá t a családkorlátozás m esterséges eszközeinek törvényességére vonatkozóan.36 Ezenkívül a törés nyom án talán csök­ k en t az ellentét a katolikus és nem katolikus csoportok között olyan országokban, m int Hollandia, ahol a különböző közösségek népesség­ növekedésének relatív arányszám a politikai kérdés volt. A jogi és adm inisztratív akció és a fokozódó általános vita nem volt független más nagyobb társadalm i változásoktól, és ilyen változások nélkül nem valószínű, hogy számos országban ilyen széleskörűen használ­ ták volna ki az új lehetőségeket. Az egyik tényező az volt, hogy a háború után nagyobb m érete­ ket öltött a közép- és felsőfokú oktatás valam ennyi iparosított or­ szágban, a kapitalistákban és szocialistákban egyaránt. A fogam zás­ gátlási gyakorlat elég szoros összefüggésben áll az iskolai végzettség­ gel, különösen a nők iskolai végzettségével. A ngliában például k ap ­ csolatban van a m egkezdés időpontjával, a szaktanácsadás szerepé­ vel és a m echanikai és kém iai eszközök elfogadásával. A középfokú oktatás terjedése és az a körülm ény, hogy idősebb korban k erültek ki az iskolából, valószínűleg növelte azoknak a nőknek a hányadát, akik jobban ki tu d ják használni az új lehetőségeket.37 M ásodsorban, valószínű, hogy a házas nők foglalkoztatottságá­ nak növekedése — am ely a háború óta jellem ző számos országra — ösztönzött a születések szabályozására, legalábbis az időzítés tek in ­ tetében. A tö rtén et nem egyszerű. A m unkaerőpiac szem pontjából közvetlenül a h áborút követő években a teljes foglalkoztatottság olyan lehetőségeket nyújtott, am elyeket csak akkor leh etett kihasz­ nálni — tek in tettel arra, hogy változások következtek be a házasság­ kötési korban és a házasságkötés valószínűségében — , ha a nők h á­ zasságkötésük u tán is tovább dolgoznak és illetve ha a szülés és gyer­ m eknevelés után visszatérnek kereső foglalkozásukhoz. K elet-E urópában nem éppen a teljes foglalkoztatottság kérdéséről volt szó, ha­ nem a háború utáni nagyarányú m unkaerőhiányról számos ország­ ban, am elyet csak a házas nők jelentős igénybevételével leh etett megoldani. Az 1960-as években a 20—24 éves házas nők körében a keresők részaránya 85% volt B ulgáriában és 66% M agyarországon. Ez a szám sokkal alacsonyabb volt Lengyelországban — 37.5% — , az ND K -ban azonban 1964-ben a 18—49 éves házas nőknek 65% -a volt gazdaságilag aktív.38 N yugaton is em elkedtek az arányok. Az Egye­ sült K irályságban 1971-ben a 20— 44 éves nők 44% -a dolgozott, míg 1951-ben csupán 29% .39

D.

414

V.

G L A S S

fé rfia k

E g y e sü lt K irá ly sá g

1951 1971

F ra n c ia o rsz á g

1962 I960

Íro rsz á g

1961 197U

H o lla n d ia

1960

N o rv é g ia

I960

S v ájc

1960

P o rtu g á lia

1950 1960

J u g o s z lá v ia M ag y a ro rsz á g

1961 1971 1960 1970

L e n g y elo rszá g

1970

K anada

1951 1961

USA

1960 1970

A u sz trá lia

1961 1966

Japán

1970

15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 15--18 15--19 20--24 15--17 18--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24 15--19 20--24

14.9 8.8 35.8 8.3 46.8 9.7 54.4 14.7 28.0 7.6' 43.3 8.3 34.8 7.5 36.6 15.2 29.6 8.6 (9.0) (4.0) 15.3 6.4 32.0 55.5 17.5 3.7 30.6 11.4 65.6 15.1 40.8 6.4 61.2 11.3 71.6 19.5 81.0 26.0 28.4 3.7 21.7 3.7 65.1 17.7

nők

14.7 1.8 35.2 4.7 52.7 8.2 61.1 12.7 31.8 2.6 47.2 4.4 24.6 2.6 33.9 6.7 28.5 2.9 (5.0) (2.0) 10.3 3.3 24.2 43.5 18.9 1.7 41.6 11.8 66.5 14.1 40.1 3.3 55.7 4.6 67.3 9.9 76.5 16.2 24.0 1.2 28.1 1.4 63.7 6.1

a r á n y N ,F

0.99 0.47 0.98 0.57 1.13 0.85 1.12 0.86 1.14 0.34 1.09 0.53 0.71 0.35 0.93 0.44 0.96 0.34 0.56 0.50 0.67 0.52 0.76 0.78 1.08 0.46 1.36 1.04 1.01 0.93 0.98 0.52 0.91 0.41 0.94 0.51 0.94 0.62 0.85 0.32 0.89 0.38 0.98 0.35

TERMÉKENYSÉGI

A u sz tria D án ia F ra n c ia o rsz á g N SZ K Íro rsz á g S v éd o rszág S v ájc E g y esü lt K irá ly sá g G örö g o rszág B u lg á ria M a g y aro rszág R o m á n ia U SA (20—49) K anada A u sz trá lia Ü j-Z é la n d Japán

TRENDEK

1950 1950 1946 1968 1950 1951 1966 1945 1970 1950 1970 1951 1971 1951 1965 1970 1966 1950 1970 1951 1947 1971 1951 1966 1965

415

36 36 42 31 27 4 5 14 42 11 37 29 44 11 85 66 77 30 41 12 9 38 11 21 46

F o r r á s : U n i t e d N a t i o n s : D e m o g r a p h i c Y e a r b o o k , é s k ü l ö n b ö z ő k i a d v á n ' 'o k .

Ami a házas nők m unkaigényét illeti, a szegényebb rétegekhez tartozók szükségből dolgoznak, gyakran egyáltalában nem vonzó m unkakörben. A szükség, legalábbis a házaspárok által k ialakított életszínvonal vonatkozásában, ugyancsak fontos tényező a középosz­ tályokban, de ezek általában tisztviselői m unkakörben dolgoznak. Az egyetem et végzett női szakem bereknél a függetlenség és a k a rrier valószínűleg a fontosabb szem pont.40 Azonban, kivéve, ha a m unkát otthon vagy az otthon közelében lehet végezni vagy ha az anyagi helyzet m egengedi, hogy háztartási segítséget vegyenek igénybe, az eredm ény általában a családnagyság csökkenése. Ebben az ered­ m ényben van egy önkéntelen elem, mégpedig, hogy néhány nő azért folytatja kereső foglalkozását, m ert nem esik teherbe, ahelyett, hogy tudatosan elkerülné a terhességet. Az angliai adatok, például azt m u­ tatják, hogy az 1941 és 1965 között házasságot kötött nőknek körül­ belül 24% -a m eddő volt, illetve term ékenysége tú l alacsony volt, és

416

D. V. G L A S S

hogy ezeknek a nőknek csupán 15% -a nem dolgozott házasságköté­ sük óta. míg a term ékeny nőknek 23% -a. Ha azonban csak a term é­ keny nőket vizsgáljuk, azoknak, akik házasságkötésük óta nem dol­ goztak, átlagosan 2.57. míg azoknak, akik dolgoztak, átlagosan 2.09 élveszülésük volt. Még ha a születésszabályozási gyakorlat tek in te ­ tében nincs is jelentős eltérés a dolgozó és nem dolgozó feleségek között, az angliai adatok azt m utatják, hogy a dolgozó feleségek való­ színűleg nagyobb m értékben alkalm azták a születésszabályozást, m int azok a feleségek, akik házasságkötésük óta nem dolgoztak.41 A nnak lehetősége, hogy elveszítenek egy m ásodik jövedelm et, illet­ ve, hogy félbe kell szakítani a k a rriert, elég erős indok volt a nem tervezett terhességek elkerülésére. És ez különösen helytálló m egál­ lapítás K elet-Európában, ahol a feleség foglalkoztatottsága a csa­ ládi jövedelem növelésének fontos eszköze. H arm adik tényező a népesség különböző csoportjai körülm é­ nyeinek legalábbis részbeni hom ogenizálása az iparosított országok­ ban. A kifejezést itt nagyon általános értelem ben használom , ez vo­ natkozik széles társadalm i rétegekre és különböző vallási csopor­ tokra e g y arán t.42 Az olyan változások, m int az oktatás kiszélesedése, bővebb jóléti szolgáltatások n yújtása — ism ert hiányosságaik elle­ nére — valam int legszegényebb rétegek életszínvonalának em elke­ dése, csökkentették az eltérést az ilyen csoportok és a közösség többi része között. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy m ár nincsenek n a­ gyobb különbségek vagy, hogy a dolgozó osztályok a nyugati k ap ita­ lista országokban ,,burzsoák”-ká váltak. Az adatok nem tám asztják alá az ilyen m egállapításokat. A dolgozó osztályok azonban m ár n in ­ csenek olyan hátrányos helyzetben — abszolút értelem ben — a ta ­ nulási lehetőség, életszínvonal, életstílus tekintetében, m int 40— 50 évvel ezelőtt. A népességnek m ár kevésbé elkülönített, egyedülálló alcsoportját képezik, m int az 1930-as években. Ez a változás elősegí­ tette a családnagyságra vonatkozó norm ák és óhajok skálájának le­ szűkítését. Valóban, a term ékenység hosszú ideig tartó csökkenése m ár m egterem tette az alapot ehhez a fejlődéshez azáltal, hogy gya­ korlatilag kiküszöbölte a sokgyerm ekes családokat számos országban és a term ékenységet 1—4, sőt 1—3 gyerm ekes családokra korlá­ tozta.43 G yorsan ledőlhetnek azok a korlátok, am elyek korábban elkü­ lönítették a közösség egyik részének reprodukciós viselkedését a m á­ sik részétől, am ire igen érdekes példa Quebec. Quebec népességének túlnyom ó többsége katolikus, am elynél hagyom ány a sokgyerm ekes család és az egyház befolyása. 1941-ben a francia anyanyelvű és ele­ mi iskolai végzettségű katolikus valaha is házas, 45— 54 éves nők befejezett term ékenysége 7.8 élveszületés volt. Még azoknak is, akik városokban laktak és a középfoknál m agasabb iskolai végzettségük volt, az átlaguk m eghaladta a 4-et (4.04). 1961-re az összehasonlítható számok 6.50-re, illetve 2.40-re csökkentek. Egész Quebecben az átlag 3.84 volt a 45— 49 éves nőknél és ez csak kissé süllyedt — 3.76 ér­ tékre — 1971-ig.44 Ezek az idősebb nők azonban a m ú ltat tükrözték. Egy 1971-ben végzett felvétel m egállapította, hogy a 35 éven aluli

TERMÉKENYSÉGI

TRENDEK

417

házas nők 82% -a alkalm azott születésszabályozást és 75% a felvétel idején is alkalm azott (ez a szám m agában foglalja a sterilizált nők hányadát is, am ely 3%).45 Azok között, akik a felvétel idején is hasz­ náltak fogam zásgátlást, 43.5% orális fogam zásgátlót szedett és to­ vábbi 18% kém iai és m echanikai eszközöket alkalm azott (8.4% coitus in te rru p tu st és 29.2% vagy a n a p tá r m ódszert, vagy teljes önm egtar­ tóztatást). Az oktatás terjedése bizonyára szerepet játszott ebben az átalakulásban, ugyanis a fiatalabb nők (1931—35-ben születtek) 55% -ának középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettsége volt (több m int 12% já rt egyetem re), míg a legidősebb nőknél (akik 1906— 1910 között születtek) ez csak 37% volt. Ezenkívül a házas nők valam enynyi korban a rra törekedtek, hogy gyerm ekeiket iskoláztassák: 80% azt kívánta, hogy fia és 70% óhajtotta, hogy leánya egyetem re já r ­ jon. Bár a nők 89% -a katolikus volt, kevesen érte tte k egyet az egy­ háznak a fogam zásgátlás m esterséges eszközeiről szóló d o k trín ájá­ val: a fiatalabb nők (35 éven alul) három negyed része h ely telen ítette ezt a doktrínát, közel k étharm ada csupán k ét vagy három gyerm eket kívánt és 62% -a a rra szám ított, hogy csak k ét vagy három gyerm eke lesz.46 A felvételről szóló jelentés szerzői valószínűnek tartották, hogy a québeci nők legfiatalabb nem zedékének — 20 éven aluli nők 1971-ben — átlagosan talán kb. 2.5 gyerm eke lesz. Ha ez igaz, akkor valam ennyi québeci nő term ékenységi szintje süllyedni fog körülbe­ lül a rra az értékre, am ely 1961-ben a városban élő olyan katolikus nőkre volt jellemző, akiknek iskolai végzettsége m agasabb volt a középiskolánál.47 E fejtegetés hátterén ek m egfelelően helyes, ha m egállapítjuk, hogyan befolyásolhatja néhány, a vizsgálatba bevont fontos tényező a term ékenység alakulását az iparosított országokban a közeljövő­ ben, azaz az elkövetkező m integy 10 év alatt. Először is vegyük a házasság kérdését. Japántól eltekintve amely még m indig a dem ográfiai átalakulás legvégén ta rt és nem az átala­ kulás utáni szakaszban, néhány országban m egszűnt a m inél korábbi házasságkötésre irányuló trend. E néhány ország közül az Egyesült Állam okban a legjelentősebb, K anadában (a nők körében) kevésbé nyilvánvaló a változás. M indkét országban rosszabbodott a nem ek aránya a házasságra alkalm as korban — csökkent a férfiaknak a nőkhöz viszonyított aránya, bár ez nem szükségszerűen az egyetlen vagy akár a legfontosabb ok.48 M indenesetre, a következő tíz év alatt a nem ek aránya javulni fog az Egyesült Á llam okban nagyobb m ér­ tékben m int K anadában. Ez számos más iparosított országra is vo­ natkozik — Ja p án ú jra csak kivétel, különösen a házasságra alkalm as fiatalabb korokban (lásd a 16. és 17. táblát). Még ahol a nem ek ará ­ nyai m eglehetősen kedvezőtlenek is, ez ellensúlyozható — feltéve, ha elég erős a házasságkötési igény — a m enyasszonyok és vőlegé­ nyek elfogadható relatív korának m egváltoztatásával.49 Nem tudjuk, hogy m ilyen m értékben fognak a közeljövőben a házasságkötési arányszám ok reagálni a gazdasági ingadozásokra. Azonban, leg­ alábbis elm életben, a term ékenység szabályozására és korlátozására irányuló képesség növekedésének csökkentenie kellene a házasság­

418

D.

V.

G L A S S

kötési arányszám ok reagálóképességét. E lőfordulhat ugyan, hogy a házasságkötési kor ism ét em elkedik gazdasági nyom ásra, de nincs okunk feltételezni, hogy visszatér az 1930-as évek helyzete a nyugati országokban, különösen azért, m ert számos korábbi korlátozó szokás m egszűnt vagy legalábbis csökkent a h atása.50 A házas nők későbbi m unkalehetőségei valószínűleg fontosak, m inthogy m egkönnyítik a házasságot, bár a házasságon belül ezáltal csökken a term ékenység.51 A házasságon belül a későbbi lehetőségeket két szem pontból vizsgálhatjuk — bár a kategóriák összefüggnek egym ással —, m ég­ pedig a term ékenység szabályozásának m echanikai tényezői, vala­ m int a társadalm i és gazdasági tényezők szem pontjából, am elyek be­ folyásolhatják a kívánt gyerm ekszám indokait. A m echanikai tényezők vonatkozásában a lehetőségek nagym ér­ tékben kedveznek a hatékonyabb fogam zásgátlási m ódszerek te rje ­ désének. Ez nem jelenti feltétlenül az orális fogam zásgátló általános és állandó használatát. Ez nem valószínű, és jelentős az orális fogam ­ zásgátlókat alkalm azóknál az abbahagyok aránya. Azok a párok azonban, akik beszüntetik a tabletták szedését, nem valószínű, hogy visszatérnek a coitus in te rru p tu sra ; nagyobb a valószínűsége annak, hogy más kém iai és m echanikai eszközökre térnek át. Bár ezek elm é­ letileg kevésbé hatékonyak, m int a tabletták, a kisebb elm életi h a té ­ konyság ellensúlyozható egyrészt azzal az erősebb motivációval, hogy a tényleges használatnak inkább a szülés elkerülése és nem az időzítés a célja, m ásrészt azzal, hogy a korral csökken a m egterm ékenyülési képesség és a coitus gyakorisága.52 Az abortusz könnyű m egvalósítása is ellensúlyozhatja a sikertelenségi arányokat a m aga­ sabb szülési sorszám ú fogam zásoknál. Az A ngliában és más orszá­ gokban rendelkezésre álló adatok azt m utatják, hogy sokkal nagyobb az abortuszok élveszületésekhez viszonyított aránya olyan nőknél, akiknek előzőleg két vagy három élveszülésük volt. m int az alacso­ nyabb szülési sorszámm al rendelkező nőknél.53 Ezenkívül, a sterili­ zálás elég jelentős végső m ódszer lehet a családnagyság korlátozásá­ ban számos országban. Ez a helyzet m ár most is az Egyesült Álla­ mokban. ahol 1970-ben olyan házasságokban, ahol a feleség 45 éven aluli, sterilizálásra k erült sor az esetek 11% -ában, azaz vagy a fér­ jet, vagy a feleséget sterilizálták.54 V alam ennyi végrehajtott születésszabályozási felvétel világosan m egm utatta, hogy nagy a lehetőség a fogam zásgátlás alkalm azási h a ­ tékonyságának fokozására. Angliában, például az 1967— 68. évi fel­ vétel m egállapította, hogy az 1951— 60-ban házasságot kötött nőknél a m unkásosztályhoz tartozó feleségek terhességeinek 21% -a és a kö­ zéposztályhoz sorolható feleségek terhességeinek 14% -a nem szándé­ kosan következett be. A negyedik terhességeknél az arán y 44 és 19% volt. Elég gyakran fordulnak elő "nem -k ív án t” terhességek, azaz a nők azt állították, hogy am ikor teherbe estek, egyáltalában nem óhajtottak gyerm eket. U gyanabban a házassági kohorszban a számok 17 és 9% valam ennyi terhesség és 41 és 14% a negyedik terhesség vonatkozásában.55 Az Egyesült Állam okban 1965-ben végrehajtott felvétel elemzése kissé eltérő m egközelítésen alapul, de nagyjából

T E B MÉ K E N Y S É GI TRENDEK

419

hasonló következtetések vonhatók le az alábbi statisztikai adatokból. Ha azokat a nőket vesszük, akik óhajtották utolsó terhességüket, de nem kívánták, hogy valam ennyi terhességük minél korábban követ­ kezzék be, m egállapíthatjuk, hogy 62% -nak legalább egy véletlen terhessége volt, azaz hiba tö rté n t az időzítésben. Ami a nem kívánt szüléseket illeti, azoknak a nőknek az aránya, akik nem kívánták utolsó terhességüket, 32% volt. Az eredm énytelenségnek ezek az arányai m agasabbak voltak az alacsonyabb iskolai végzettségű nők­ nél és nagyobbak a fekete, m int a fehér nőknél.56 1965 óta a fogam ­ zásgátlási gyakorlat hatékonysága fokozódott az Egyesült Állam ok­ ban részben az orális fogam zásgátlók szélesebb körű használata m iatt, de részben azért is, m ert a házaspárok hatékonyabban alkal­ m azták a jelenleg használt különböző eszközöket. Ha összehasonlít­ juk a sikertelenség arányait a nem szándékos terhesség kockázatának első évében, m egállapíthatjuk, hogy az arányok az 1951— 55. és 1966— 70. évi házassági kohorszokban 34% -ról 17% -ra csökkentek azoknál a pároknál, akik el ak arták halasztani az újabb terhességet, és 23-ról 13% -ra az 1951— 55. évi és 1961— 65. évi kohorszok között azoknál, akik meg akarták akadályozni újabb terhesség előfordulá­ sát. M inden esetben a csökkenésnek körülbelül a fele vagy kissé n a ­ gyobb része az orális fogam zásgátló alkalm azásának tu lajdonítható.57 Valószínű, hogy az Egyesült Á llam okban és A ngliában a fogam ­ zásgátlás hatékonysága tovább fokozódik a következő évtizedben és ezáltal csökken m ajd a véletlen és nem -kívánt terhességek arán y a.58 Hogy ez m ilyen m értékben fog ténylegesen bekövetkezni, részben a megfelelő fogam zásgátlási tanácsadás szerepétől függ, de nem ke­ vésbé fontos szerepet játszik m ajd ebben a férjek és feleségek álta­ lános társadalm i-gazdasági színvonala és iskolai végzettsége. Olyan országokban, ahol — legalábbis a közelm últig — aránylag kezdetle­ ges eszközök voltak túlsúlyban — nevezetesen K elet-E urópában — a hatékonyság igen jelentős m értékben fokozódhat, ha teljes lesz az ellátás m odern fogam zásgátlókból.59 A term ékenység általános sza­ bályozására gyakorolt hatás azonban még attól is függ, hogy m ilyen m értékben helyettesíti a fogam zásgátlás az abortuszt, m int szabályo­ zási eszközt. E lőfordulhat azonban — és elő is fordult —, hogy igye­ keznek m egszigorítani az abortusz végrehajtását. E törekvésekre a legjobb példa Rom ánia esete. Világos, hogy Rom ániában a nők az abortuszt fő születésszabályozási eszközként alkalm azták és am ikor a nyers születési arányszám igen alacsony szintre zuhant — 1966ban 14.3%o volt — , a korm ány em iatti aggodalm ában h a tá ly ta lan íto t­ ta az érvényben levő törvényt, nagym értékben m egszigorította az abortusz alkalm azását, és a születési arányszám 27.4-re szökött fel 1967-ben. Később azonban a nők nyilvánvalóan bizonyos fokig al­ kalm azkodtak az új helyzethez és más m ódszerekre tértek át. 1972-re a születési arányszám 18.8-re esett. Hogy vajon ezek az egyéb m ód­ szerek éppen olyan hatékonyak lesznek-e m int am ilyen az abortusz volt, azt csak bizonyos idő m úlva lehet m ajd m egállapítani. Ha azon­ ban a fő m ódszer a coitus interruptus. akkor nem valószínű, hogy ilyen eset áll fenn.60

D.

420

V.

G L A S S

1975 1970

1980

körüli

1985

év

1985 1970

A u sztria B elgium D án ia F in n o rsz á g F ra n c ia o rsz á g N SZK Íro rszág H o lla n d ia N o rv ég ia S v éd o rszág S v ájc E g y esü lt K irá ly sá g G örögország O laszország P o rtu g á lia S p an y o lo rszág Ju g o sz lá v ia B u lg á ria C seh szlo v ák ia M ag y aro rszág L en g y elo rszág R o m á n ia NDK S zo v jetu n ió K anada USA A u sz trá lia Ü j-Z é la n d Japán

1064 331 907 689 738 1210 824 829 824 942 873 856 801 948 789 874 840 853 830 946 689 875 1296 712 817 816 880 821 1206

1032 1023 1181 1090 1015 989 863 1106 1102 1252 1088 1136 981 1080 994 950 862 1045 1010 893 843 859 740 823 895 917 1030 914 1201

910 973 1062 1117 1041 1059 910 1007 1020 1089 1005 943 922 1006 1002 883 1082 1072 1165 1212 1028 1040 1036 920 924 940 1019 924 997

917 1005 989 1080 1004 932 974 986 1040 1011 1008 896 1040 935 —

947 1069 1081 1056 1289 1267 1311 960 1071 —

1028 1049 1000 833

0.862 1.209 1.090 1.567 1.360 0.770 1.182 1.189 1.262 1.073 1.155 1.047 1.298 0.986 (1.270) 1.084 1.273 1.267 1.272 1.363 1.839 1.498 0.741 1.504 (1.131) 1.260 1.192 1.218 0.691

Ha rendelkezésre állnak a m odern eszközök, akkor a házaspárok vajon m ilyen családnagyságra próbálják m ajd term ékenységüket korlátozni? A bizonyítékok itt m ár egyáltalában nem olyan nyilván­ valóak. Ami a m últat illeti, a tények nem kétségesek. M inden ország­ ban, ahol adatok állnak rendelkezésre, rendszeresen kiküszöbölik a sokgyerm ekes családokat. B ár az időzítés eltérő volt az egyes orszá­ gok között, Norvégia és N agy-B ritannia adatai elegendők lesznek az általános tendencia kim utatásához. Ha a 20 éve tartó házasságokat vesszük Norvégiában, azoknak a pároknak a részaránya, akiknek

TERMÉKENYSÉGI

TRENDEK

421

m axim um 3 élveszülésük volt (beleértve a gyerm ektelen házaspáro­ kat is) az 1900-ban házasságot kötötteknek 33.1% -át (viszont az 1941-ben házasságot kötötteknek 77.8% -át tetté k ki). N agy-B ritanniában (megszakítás nélküli első házasságok, a nők 45 éves koron alul kötöttek házasságot) az összehasonlítható számok 58.5% az 1900—09. évi házasságoknál és 86.7% az 1941. évi házasságoknál. A term ékenység háború utáni emelkedése alatt a gyerm ektelen és egy­ gyerm ekes házasságok gyakorisága csökkent és kissé em elkedett a 4 gyerm ekes házasságok aránya. De m ég így is, 10 éves házasság alatt A ngliában azoknak a pároknak az aránya, akiknek m axim um 3 élveszülésük volt, alig té rt el az 1931. évi házassági kohorszhoz — am elynek igen alacsony volt az átlagos term ékenysége — és az 1951. és 1962. évi kohorszokhoz viszonyítva a számok 90.5, 90.7, ill. 90.0% .61 Egyetlen iparosított országban sincs bizonyíték arra, hogy visszatér17. N e m i a r á n y o k (2): 1000 15—49 é v e s n ő re ju tó 20—54 é v e s fé r fi, 1970—85 Соотношение полов (2 ): мужчины в возрасте 20— 54 лет на 1000 женщин в возрасте 15— 49 лет; 1970— 85 гг.

arány 1975 1970

1980

körüli

év

1985

1985 1970

A u sz tria B elg iu m D án ia F in n o rsz á g F ra n c ia o rsz á g N SZ K Íro rsz á g H o lla n d ia N o rv ég ia S v éd o rszág S v ájc E g y e sü lt K irá ly sá g G örögország O laszország P o rtu g á lia S p an y o lo rszág Ju g o s z lá v ia B u lg á ria C seh szlo v ák ia M ag y aro rszág L en g y elo rszág R o m á n ia NDK S zo v jetu n ió K anada USA A u sz trá lia Ű j-Z é la n d Japán

1009 949 976 894 948 933 939 955 1000 1022 896 995 903 929 818 923 739 944 896 881 846 887 833 804 912 902 981 934 959

957 993 994 942 998 992 923 978 1005 1041 923 1003 908 981 851 929 930 1008 977 931 909 956 920 857 916 907 995 929 989

958 989 985 965 996 994 920 975 989 1019 933 971 950 977 856 932 976 1019 983 974 973 979 957 935 929 917 995 931 993

965 1006 985 970 998 998 932 985 968 1005 963 973 939 980 —

946 998 1018 982 1013 995 972 1006 959 —

944 995 936 901

0.956 1.060 1.009 1.085 1.053 1.070 0.993 1.031 0.968 0.983 1.075 0.978 1.040 1.055 (1.046) 1.025 1.350 1.078 1.096 1.150 1.176 1.096 1.208 1.193 (1.019) 1.024 1.014 1.002 0.940

422

D.

V.

G L A S S

nének a sokgyerm ekes családokhoz. A bizonytalanság főképpen a 0— 3 közötti élveszülés tekintetében észlelhető. M egpróbáltak m agatartási kérdéseket felhasználni későbbi te r­ m ékenységi tren d ek jelzésére, de ezek nem bizonyultak megfelelő előrejelzőknek. Az „ideális családnagyság”-ra vonatkozó kérdések a rra szolgálnak, hogy illusztrálják a szóban forgó időszak és ország konvencióit, de m ajdnem változatlanul a gyerm ektelen és egy-gyermekes családoknak sokkal kisebb arán y ait m utatják, m int am ennyi a valóságban előfordul.62 A v árt szülések teljes szám ára és a még to­ vábbi várható szülések szám ára vonatkozó kérdések idősebb nők te ­ kintetében csak felesleges ism étlést jelentenek, ugyanis ezek nem térnek el lényegesen a m ár m egszületett gyerm ekek számától. Fiatal nők vonatkozásában ezek az előrejelzés bizonytalan alapját képezik, ugyanis valószínűleg ritk án fordul elő, hogy a végső családnagyságot határozottan m egtervezik m ár házasságkötéskor, vagy hogy a további szülésekkel kapcsolatos m agatartást egyáltalában ne befolyásolnák a házasság alatt szerzett tapasztalatok és a körülm ények változásai. Talán reálisabb eredm ényekre vezetne egy kom binált inform áció a születések kívánt szám áról és arról, hogy vajon m inden egyes szülést határozottan kívánták-e vagy nem kívánták. Ahogyan azt Ryder és Westoff a term ékenységi és születésszabályozási gyakorlattal kapcso­ latosan az U SA -ban 1965-ben és 1970-ben végzett felvétele során m egállapította, a m ódszer m egm utatta, hogy 1965 és 1970 között a term ékenység csökkenésének k ét kom ponense volt körülbelül azonos súllyal: a nem -kívánt term ékenység arányának csökkentése és a k í­ vánt szülések szám ának csökkenése. M egállapították, hogy ez a n é ­ pesség valam ennyi részére vonatkozott.63 Az elemzés meggyőző és fontos abban a tekintetben, hogy m egm utatja, az Egyesült Állam ok­ ban az utóbbi időkben észlelt term ékenységcsökkenést nem lehet csakis a szülések időzítésében bekövetkezett változásokkal vagy a fo­ gam zásgátlás szélesebb körű és hatékonyabb alkalm azásával m agya­ rázni. Nem lehetetlen, hogy m egfelelőbb születésszabályozási eszkö­ zöknek és a kisebb családokra irányuló óhajok m otivációjának kom ­ binációja számos más iparosított országra is vonatkozik, am elyekben a term ékenység az 1960-as évek óta csökkent.64 Ez azonban ú jra csak a m últra, bár a közelm últra vonatkozik. A jövőt illetően csak találgatunk, és saját feltevéseim a követ­ kezők. Előfordulhat, hogy az elkövetkező 10 vagy 15 év alatt további konvergencia észlelhető m ajd a családnagyság tekintetében az egyes országok között és országokon belül a vizsgált csoportokban. Az ilyen konvergencia nagyon valószínű, nem a „középosztály” értékeinek terjedése m iatt, hanem azért, m ert folytatódni fognak azok az álta­ lános társadalm i és gazdasági változások, am elyek befolyásolják a há­ zaspárok m agatartását és viselkedését. Ezek a változások nem csak abból állnak, hogy könnyebben lehet hozzáférni hatékonyabb szüle­ tésszabályozási eszközökhöz, hanem abból is, hogy szélesebb körű lesz az oktatás és csökken az egyenlőtlenség a férfiak és nők iskolai végzettsége között, további eltolódás következik be a foglalkozási stru k tú ráb an a szakm unkás és szellemi m unkakörök felé, a nőknek

TERMÉKENYSÉGI

TRENDEK

423

általában és különösen a házas nőknek több m unkaalkalm uk lesz, és Dél- és K elet-E urópa kevésbé iparosított országaiban állandó lesz az átállás a m ezőgazdasági m unkáról ip arira és a falusi életm ódról a vá­ rosira. A konvergencia valószínűleg bizonyos m értékű további csök­ kenést hoz létre a term ékenységben. Azonban, hacsak nem követke­ zik be nagyobb gazdasági válság, m int am ilyen az 1930-as évek ele­ jén volt, kétséges, hogy vajon nagyon nagy lesz-e az általános csök­ kenés. A gyakorlatban, úgy látszik, van egy alsó határ, am elyet az a körülm ény határoz meg, hogy a gyerm ektelenség sok házaspár szá­ m ára nem vonzó és hogy az egy-gyerm ekes család sem népszerű.65 T ekintettel arra, hogy elkerülhetetlen a gyerm ektelen és egy-gyerm e­ kes családok bizonyos szám ú előfordulása, az egy házaspárra jutó á t­ lagos gyerm ekszám valószínűleg sokkal közelebb lesz a kettőhöz, m int a három hoz. Lesznek azonban ingadozások. Ha jobban tudják a term ékenységet szabályozni, akkor a szülések időzítése kevésbé fog reagálni a gazdasági viszonyok változásaira, ez viszont befolyá­ solhatja az átlagos családnagyságot. Brass a népességelőreszám ításról írt érdekes dolgozatában am ellett a feltevés m ellett döntött, hogy az időszaki term ékenységben ciklikus mozgások vannak A ngliában és W alesben, azon az alapon, hogy ez a feltevés felelt meg a legjobban az utolsó 40 év tapasztalatainak.66 Valószínű azonban, hogy kölcsön­ hatás észlelhető az időszaki term ékenységi ingadozások — ahogyan azt a szülések időzítése m u tatja — és a házasságok, illetve születési kohorszok végső átlagos családnagysága között. A szülések elhalasz­ tása. m ondjuk, a m unkanélküliség növekedése m iatt azt jelentheti, hogy egyes szüléseket, főképpen idősebb nőknél, bizonytalan időre halasztanak.67 Viszont ha a „jó idők” vagy kedvező távlatok m eggyő­ zik azokat a házaspárokat, akik két gyerm eket kívánnak, hogy csök­ kentsék az időközt a házasságkötés és az első szülés között vagy az első és m ásodik szülés között, ezek akciója, azáltal, hogy eln y ú jtják a kockázat időszakát a kétgyerm ekes célon túl, és m ég m indig olyan korban vannak, am ikor a m egterm ékenyülési képesség nagy, bizo­ nyos további véletlen terhességeket eredm ényezhet, am elyek közül nem valószínű, hogy m indegyik abortusszal fejeződik be. Egyébként, eltekintve a sterilizálás végső m ódszerétől, nincs egyetlen olyan je ­ lenleg rendelkezésre álló fogam zásgátlási módszer, am ely teljesen hatékony lenne a gyakorlatban.68 M ostanáig még nem vették figyelem be, hogy egy határozott né­ pesedéspolitika m ilyen esetleges h atást gyakorolhat a családnagyság­ ra. Számos ország vonatkozásában ez m ost kevésbé tű nik fontosnak, m int ahogy néhány évvel ezelőtt várták. A m ikor az 1950-es és 1960-as években m ég m indig elég m agasak voltak a születési a rá n y ­ számok, a közvélem ény aggodalm a a népességnövekedés m iatt foko­ zódott és gyakran feltételezték, hogy az iparosított országokban, va­ lam int a harm adik világban a növekedési arányszám ok csökkentésére irányuló politikát kellene folytatni. Bár ezt a nézetet még m indig elég gyakran hangoztatják, a hivatalos érdek arra irányult, am it A ng­ liában „alacsony profil”-nak neveztek. A term ékenység újabb csök­ kenése m iatt ez a helyzet valószínűleg továbbra is fennm arad. Ilyen

D. V. G L A S S

424

körülm ények között, a várható intézkedések olyan típusúak lesznek, am elyet jogosan kívánatosnak tartanak, függetlenül dem ográfiai h a ­ tásuktól, viszont ezek az intézkedések ugyancsak csökkenthetik a term ékenységet. A családtervezési szolgáltatások általánosítását N agy-B ritanniában és az abortuszok széles k örű alapon történő le­ galizálását példaként em líthetjük. K elet-E urópában viszont az intéz­ kedéseknek valószínűleg a családot kell pártolniok és pronatalistának kell lenniök — és m ár azok is.69 Á ltalában a két típus keveréke nem irreális lehetőség. Így a házas nők m unkalehetőségeinek fokozására több bölcsődét és napközi otthont lehetne létesíteni abból a célból, hogy csökkentsék a konfliktust a foglalkoztatottság és gyerm ekneve­ lés között. Azonban, hacsak nem foganatosítanak radikális intézke­ déseket — például, eltiltják a fogam zásgátlást és a legális abortuszt csakis egészségügyi okokra korlátozzák — a hatás valószínűleg csak jelentéktelen lesz, m int ahogyan az Franciaországban és Belgium ban tö rté n t a pronatalista politikát illetően. Még a radikális korlátozások sem hozhatják m eg a k ív án t eredm ényt, am ennyiben hatékony ellen­ m otiváció van a férjek és feleségek részéről.70

JE G Y Z E T E K

1

J . H a j n a l : „ E u r o p e a n m a r r i a g e p a t t e r n s i n p e r s p e c t i v e ” , 1965, a ’’P o p u l a t i o n in h i s t o r y ” c . k ö t e t b e n ( s z e r k . D . V . G la s s é s D . E . E v e r s l e y ) , 1965, L o n d o n , 101— 143. o ld . V o l­ t a k k ü l ö n b s é g e k K e l e t - E u r ó p á n b e l ü l is , m i n t p é l d á u l a b a l t i t e r ü l e t e k é s C s e h s z l o v á k i a , a h o l a h á z a s s á g k ö t é s e k v a l ó s z í n ű s é g e a l a c s o n y a b b é s a h á z a s s á g k ö t é s i k o r m a g a s a b b v o lt . v a la m in t R o m á n ia és a B a lk á n k ö z ö tt, a h o l a h á z a s s á g k ö té s i k o r a la c s o n y és a h á z a s s á g ­ k ö té s v a ló s z ín ű s é g e k ie m e lk e d ő e n m a g a s v o lt. A z e z e k k e l a z e lté r é s e k k e l k a p c s o la to s té ­ n y e z ő k r e v o n a t k o z ó a n l á s d J u n e L . S k l a r ’’T h e r o l e o f m a r r i a g e b e h a v i o u r i n t h e d e m o ­ g r a p h i c t r a n s i t i o n : t h e c a s e o f E a s t e r n E u r o p e a r o u n d 1900” c . c i k k é t a P o p u l a t i o n S t u ­ d i e s 28. 2. s z á m á b a n , 1974. j ú l i u s , 231—247. o ld . A S z o v j e t u n i ó p u b l i k á l t n é p s z á m l á l á s i s t a ­ t i s z t i k á j a s a j n o s n e m t a r t a l m a z z a a v a l a h a is h á z a s , i l l e t v e a h á z a s s á g o t s o h a s e m k ö t ö t t f é r f i a k é s n ő k r é s z a r á n y á t é s a r e n d e l k e z é s e m r e á l l ó l e g ú j a b b a d a t o k a z 1926. é v r e v o n a t ­ k o z n a k . J. B e r e n t ú r az E u ró p a i G a z d a s á g i B iz o tts á g tó l a z o n b a n f e lh ív ta fig y e lm e m e t a V e s z t n i k S z t a t i s z t i k i 1967. é v i 8. s z á m á b a n s z e r e p l ő a d a t o k r a — é s e l i s k ü l d t e n e k e m e z e k e t — , a m e l y e k l é n y e g é b e n e g y n u p t i a l i t á s i t á b l á t a d t a k a n ő k r e a z 1949— 1959 é v e k r e , a K ö z p o n t i S t a t i s z t i k a i H i v a t a l á l t a l 1 9 6 0 -b a n v é g r e h a j t o t t t e r m é k e n y s é g i v i z s g á l a t a l a p ­ já n . A v iz s g á la t a z o k a t a m u n k á s , a lk a lm a z o tti é s s z ö v e tk e z e ti p a r a s z t c s a lá d o k a t fo g la lta m a g á b a , a m e ly e k a re n d s z e r e s h á z ta r tá s s ta tis z tik a i fe lv é te le k b e n s z e r e p e lte k . (Ú g y tű n ik , h o g y a tá b la a b r u ttó n u p tia litá s r a v o n a tk o z ik — v a g y is n e m ta r ta lm a z z a a h a lá lo z á s o k a t, e z v i s z o n t n e m l e h e t j e l e n t ő s a 15—50 k o r ú n ő k n é l , a k i k r e a t á b l a a d a t a i v o n a t k o z n a k . ( A n n a k a v a l ó s z í n ű s é g e , h o g y v a l a k i n e m m e g y f é r j h e z 0.679 v o l t 20 é v e s k o r b a n , 0.274 v o l t 25 é v e s k o r b a n é s 0.080 v o l t 50 é v e s k o r b a n 10 000 15 é v e s h a j a d o n n ő r e s z á m í t v a . B á r e z e k az a d a to k m e g le h e tő s e n m a g a s h á z a s s á g k ö té s i h a jla n d ó s á g r a u ta ln a k , a s z á m o k m á r n e m r e n d k í v ü l m a g a s a k A n g l i a é s W a le s n u p t i a l i t á s á h o z v i s z o n y í t v a a z 1 9 6 0 -as é v e k b e n . S z e m e l ő tt k e ll t a r t a n i a z o n b a n a z t, h o g y e g y je le n le g i n u p ti a li tá s i t á b l a m in d e n b iz o n y ­ n y a l ir r e á lis a n m a g a s h á z a s s á g k ö té s i v a ló s z ín ű s é g e k e t a d n a a n n a k e r e d m é n y e k é n t, h o g y rö v id id ő s z a k r a f o g la ln á ö s sz e a k ü lö n b ö z ő n ő i g e n e rá c ió k a d a ta it.

2

E. v a n d e W a lle : „ M a r r ia g e a n d m a r ita l f e r t i l i t y ” a „ P o p u la tio n a n d s o c ia l c h a n g e ” c. k ö te tb e n ( s z e r k .: V . G la s s é s R . R e v e l l e ) , 1972. L o n d o n , 137— 151. o ld . 3 A „ d e m o g r á f ia i á t m e n e t” k if e je z é s t k iz á r ó la g le ír ó é r te le m b e n h a s z n á lo m , o ly a n o r s z á g r a v o n a tk o z ó a n , a m e ly a m a g a s te r m é k e n y s é g é s m a g a s h a la n d ó s á g á lla p o tá b ó l az a l a c s o n y t e r m é k e n y s é g é s a l a c s o n y h a l a n d ó s á g á l l a p o t á b a j u t o t t e l. N e m t e k i n t e m é r v é ­ n y e s n e k a z t a h a g y o m á n y o s n é z e te t, a m e ly a te r m é k e n y s é g tö r té n e ti tá v ú v is s z a e s é s é t a h a la n d ó s á g v is s z a e s é s é n e k k é s le lte te tt r e a k c ió ja k é n t m a g y a rá z z a . A z e r r e a n é z e tre v o ­ n a tk o z ó m e g je g y z é s e im a M . C. S h e p s é s J . C . R id le y s z e r k e s z té s é b e n m e g je le n t „ P u b lic h e a l t h a n d p o p u l a t i o n c h a n g e ” , c í m ű ( P i t t s b u r g 1965) m u n k á b a n t a l á l h a t ó k . A z ú j a b b k u ­ ta t á s o k k i m u t a t t á k , h o g y n in c s e n e k o ly a n e g y s z e r ű á l ta l á n o s ítá s o k , a m e ly e k k ie lé g ítő m a g y a r á z a tá t a d n á k az á tm e n e tn e k és h o g y te k in te tb e k e ll v e n n i a z é r in te tt o rs z á g o k s p e c i á l i s t ö r t é n e l m i k ö r ü l m é n y e i t . L á s d : A . J . C o a le : ’’T h e d e m o g r a p h i c t r a n s i t i o n r e c o n -

TERMÉKENYSÉGI

TRENDEK

s id e r e d ” c ím ű d o lg o z a tá t a z IU S S P , I n te r n a tio n a l P o p u la tio n k ö t e t 53—71. o l d a l a i n .

425

C o n f e r e n c e , L i e g e , 1973. 1.

4 A z ír o r s z á g i h á z a s s á g i é s te r m é k e n y s é g i tr e n d e k r ő l m e g je l e n t le g s z é le s e b b k ö r ű ta n u lm á n y R . E . K e n n e d y j r . - é : „ T h e I r is h . E m ig r a tio n , m a r r ia g e , a n d f e r t i l i t y ” c ím m e l, B e r k e l e y , L o s A n g e l e s , L o n d o n , 1973. A l e g ú j a b b t r e n d e k t á r g y a l á s á t l á s d В . M . W a l s h ’’I r e l a n d ’s p o p u l a t i o n p r o s p e c t s ” c i k k é b e n , S o c i a l S t u d i e s , 3. N o . 3., 1974. j ú n i u s , 254—261. o ld ., t o v á b b á u g y a n c s a k W a l s h k é t t o v á b b i d o l g o z a t á b a n : ’’I r e l a n d ’s d e m o g r a p h i c t r a n s i t i o n 1958— 70” a T h e E c o n o m i c a n d s o c i a l r e v i e w , 3. N o . 2. 1972 j a n u á r é s „ T r e n d s i n a g e a t m a r r i a g e i n p o s t w a r I r e l a n d ” , D e m o g r a p h y 9, N o . 2., 1972. m á j u s . W a l s h ú g y v é l i, h o g y a h á z a s s á g k ö té s e k s z e r k e z e té n e k m e g v á lto z á s a Í r o r s z á g b a n le g a lá b b is r é s z b e n k a p c s o la tb a n á ll a s z ü le té s s z a b á ly o z á s a lk a lm a z á s á v a l. A n ő tle n f é r f ia k á lta l k é p v is e lt, a la ik u s e le m e k c ö lib á tu s á n a k f e n n t a r tá s á t tá m o g a tó tá r s a d a lo m s z e re p é t a m ú ltb e li Í ro r s z á g b a n a L. N e w m a n s z e r k e s z t é s é b e n m e g j e l e n t : ’’T h e L i m e r i c k r u r a l s u r v e y 1958—64” t á r g y a l j a , T i p p e r a r y , 1964, k ü l ö n ö s e n a 218—219 é s 235— 236 o l d a l a k o n . 5 1926— 3 0 - b a n a n ő t l e n f é r f i a k k a l h á z a s s á g o t k ö t ö t t h a j a d o n o k é s a h a j a d o n o k k a l h á ­ z a s s á g o t k ö t ö t t n ő t l e n f é r f i a k á t l a g o s é l e t k o r a k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g 2.08 é v v o l t (1901— 1 9 0 5 -b e n 1.74 é v ) . 1 9 6 0 -b a n e z 2.64 é v r e e m e l k e d e t t . A z u t á n — 1 9 7 5 -b e n 2.17 é v r e c s ö k k e n t ( R e g i s t r a r G e n e r a l ’s s t a t i s t i c a l r e v i e w o f E n g l a n d a n d W a le s . . . 1972, P a r t I I . T a b l e s , P o p u l a t i o n , L o n d o n 1974, 63. o l d a l , L . t á b l a ) . 6 A P o p u l a t i o n I n v e s t i g a t i o n C o m m i t t e e 1959/60. é v i o r s z á g o s , a z a n g l i a i h á z a s s á g k ö ­ té s e k k e l é s a s z ü le té s s z a b á ly o z á s g y a k o r l a tá v a l f o g la lk o z ó r e p r e z e n ta tív f e lv é te lé n e k a d a ­ ta i a z t m u t a tj á k , h o g y f ig y e lm e n k ív ü l h a g y v a a h á b o r ú s r e n d k í v ü li é v e k e t, a z o k n a k a h á z a s p á r o k n a k a z a r á n y a , a k i k a h á z a s s á g m e g k ö té s e e l ő tt 2 é v n é l r ö v id e b b id e ig is m e r ­ t é k e g y m á s t , l é n y e g e s e n m a g a s a b b v o l t a z 1950—59 k ö z ö t t i h á z a s s á g o k n á l , m i n t a z 1930—39 k ö z ö t t i e k n é l . A z o k n á l a n ő k n é l , a k i k 25 é v e s k o r u k e l ő t t k ö t ö t t e k h á z a s s á g o t , 1950—5 9 - b e n a z a r á n y 31 v o l t , m í g 1930— 3 9 - b e n 16, é s a v á l t o z á s l é n y e g e s e n e r ő s e b b e n n y i l v á n u l t m e g a z i d ő s e b b — a h á z a s s á g k ö t é s i d ő p o n t j á b a n 25— 34 é v e s k o r ú — n ő k n é l : a m u t a t ó 25% v o l t a z 1950—59. é v i h á z a s s á g o k n á l , s z e m b e n a z 1930—39. é v i h á z a s s á g k ö t é s e k n é l t a p a s z t a l t 11% - o s r é s z a r á n n y a l . B á r e z e k a z e r e d m é n y e k n e m b í r n a k a k a t e g o r i k u s b i z o n y o s s á g k i ­ f e je z ő e r e jé v e l, m é g is a r r a u ta ln a k , h o g y a h á z a s s á g k ö té s i ” b o o m ” a l a tt k e v e s e b b té to ­ v á z á s m u ta tk o z o tt a b b a n , h o g y m á r r ö g tö n a ta lá lk o z á s u tá n h á z a s s á g o t k ö s se n e k . Az 1959—60. é v i f e l v é t e l b ő l s z á r m a z ó a d a t o k o n a l a p u l ó , a z a n g l i a i h á z a s s á g k ö t é s e k r e v o n a t ­ k o z ó , n é h á n y á lta lá n o s m e g á ll a p ítá s t lá s d E . G r e b e n ik é s G . R o w n tr e e „ F a c to r s a s s o c ia te d w i t h a g e a t m a r r i a g e i n B r i t a i n ” c í m ű , a P r o c . R . S o c . В 159, 974, 1963 d e c e m b e r 10 -i s z á ­ m á b a n m e g je le n t c ik k é b e n . 7 A z a d a t o k a R e g i s t r a r G e n e r a l ’s S t a t i s t i c a l R e v i e w Q .Q ( b ) t á b l á j á b ó l , 176. o ld . s z á r m a z n a k .

o f E n g l a n d a n d W a l l e s . . . 1972

8 N . B . R y d e r : „ T h e ti m e s e r ie s o f f e r t i l i t y in th e U n ite d S ta te s , I. U . S . S . P ., I n te r ­ n a t i o n a l P o p u l a t i o n C o n f e r e n c e , L o n d o n , 1969. I . k ö t e t . 9 A z E N S Z b e c s l é s e i a 20 000 v a g y e n n é l t ö b b n é p e s s é g é n e k s z á z a lé k a rá n y á ró l a k ö v e tk e z ő k :

É s z a k -E u ró p a N y u g a t-E u ró p a D é l- E u ró p a K e le t-E u ró p a S z o v je tu n ió

la k o s s a l re n d e lk e z ő te le p ü lé s e k

1930

1950

1970

56 43 28 26 13

58 45 34 29 28

62 52 43 35 43

ö ssz­

1980 (e lő re sz á i 63 55 46 37 51

F o r r á s : A z E N S Z „ G r o w t h o f t h e W o r l d ’s u r b a n a n d r u r a l p o p u l a t i o n , 1920—2000” c. k i a d v á n y a , U . N . N e w Y o r k , 1969, 56. t á b l a 124. o ld . 10 A D e m o g r á f i a i K u t a t ó K ö z p o n t , B e l g r a d : „ T h e d e v e l o p m e n t o f Y u g o s l a v i a ’s p o p u ­ l a t i o n i n t h e p o s t - w a r p e r i o d ” с . p u b l i k á c i ó j a , B e l g r a d , 1974, 37. o ld . 1 9 7 0 -b e n a t e r m é ­ k e n y s é g a le g m a g a s a b b a z o n a te r ü le t e n v o lt, a h o l a z ír á s t u d a t l a n o k a le g n a g y o b b s z á z a ­ lé k a r á n n y a l s z e r e p e lte k : K o s o v o b a n , S z e r b iá b a n . E z e n a te r ü le t e n v o lt a le g m a g a s a b b a m e z ő g a z d a s á g i f o g l a l k o z t a t o t t s á g s z á z a l é k a r á n y a is , v i s z o n t i t t v o l t a l e g a l a c s o n y a b b a n ő k r é s z e s e d é s e az a k t ív k e r e s ő k ö n b e lü l. 11 L á s d : G . M a s u y — S t r o o b a n t „ A B C d e l a D e m o g r a p h i e B e i g e ” с . m u n k á j á t , B r ü s z s z e l , 1974, 34— 35. o ld . 12 A t e r m é k e n y s é g é s a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i s t á t u s z ( é s a v a l l á s ) k ö z ö t t i k a p c s o l a t e g y , a z e u r ó p a i te r m é k e n y s é g i tr e n d e k k e l fo g la lk o z ó k o r á b b i v iz s g á la t tá b lá i ta r ta lm a z z á k (D . V . G l a s s : „ F e r t i l i t y t r e n d s i n E u r o p e s i n c e t h e s e c o n d W o r l d W a r ” c í m ű t a n u l m á n y a , P o p u l a t i o n S t u d i e s 22, N o . 1. 1968. m á r c i u s , 103— 146. o l d a l ) . A t é m a t o v á b b i t á r g y a l á s á t l á s d : E . B e r n h a r d t: „ T r e n d s a n d v a r i a ti o n s in S w e d is h f e r t i l i t y — a c o h o r t s t u d y ” . S to c k ­ h o l m 1971; G . C a lo t é s J . C . D e v i l l e , „ N u p t i a l i t é e t f é c o n d i t é s e l o n l e m i l i e u s o c i o - c u l t u r e l ” , E c o n o m i e e t S t a t i s t i q u e , n o . 27. O c t o b e r 1971: L . T a b a h . R a p o r t s u r l e s R e l a t i o n s e n t r e la F é c o n d ité e t la C o n d itio n S o c ia le E c o n o m iq u e d e la F a m ilie e n E u r o p e , C o u n c il o f E u r o p e , 2 n d E u r o p e a n P o p u l a t i o n C o n f e r e n c e , S t r a s b o u r g 1971; C . V . K i s e r , W ., H . G r a b i li é s A . A . C a m p b e l l . T r e n d s a n d v a r i a t i o n s i n f e r t i l i t y i n t h e U n i t e d S t a t e s , C a m b r i d g e . M a s s ., 1968. A z a u s z t r á lia i t r e n d e k r e v o n a t k o z ó a n lá s d (W . D . B o r r ie ) „ P o p u la tio n a n d A u s t r a li a ” í F i r s t R e p o r t o f t h e N a t i o n a l P o p u l a t i o n I n q u i r y ) C a m b e r r a , 1975, v o l. 1. 55—57. o ld .

426

D.

V.

G L A S S

13A h o l l a n d i a i h e l y z e t v á l t o z á s á r a v o n a t k o z ó a n l á s d : H . G . M o o r s : „ C h i l d s p a c i n g a n d f a m i l y s iz e i n t h e N e t h e r l a n d s ” L e i d e n 1974. A n g l i á r a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k r a n é h á n y a d a to t k é s ő b b , a f o g a m z á s g á tlá s a lk a lm a z á s á v a l f o g la lk o z ó r é s z b e n k ö z lö k . A z U SA id e á ­ li s c s a l á d n a g y s á g g a l f o g l a l k o z ó f e l v é t e l e i n a l a p u l ó e r d e k e s f e j t e g e t é s e k t a l á l h a t ó k J . B l a k e : „ T h e A m e r i c a n i z a t i o n o f C a t h o l i c r e p r o d u c t i v e i d e a l s ” c í m ű , a P o p u l a t i o n S t u d i e s 20, 196(5. j ú l i u s i s z á m á b a n (27—43. o ld .) m e g j e l e n t d o l g o z a t á b a n . L á s d t o v á b b á — A n g l i á r a v o n a t k o ­ z ó a n — R . C . C h o u é s S . B r o w n : „ A c o m p a r i s o n o f t h e s iz e o f f a m i l i e s o f R o m a n C a t h o l i c s a n d n o n - C a t h o l i c s i n G r e a t B r i t a i n ” , c . c i k k é t a P o p u l a t i o n S t u d i e s 22., p a r t 1, 1968. m á r ­ c i u s i s z á m á b a n , 51—60. o ld . 14 A z o r v o s o k m a g a t a r t á s á r a v o n a t k o z ó a n l á s d J . P e e l : „ C o n t r a c e p t i o n a n d t h e m e d i ­ c a l p r o f e s s i o n ” c í m ű d o l g o z a t á t a P o p u l a t i o n S t u d i e s 18 , p a r t 2. 1964. n o v e m b e r i s z á m á b a n , 133— 145. o ld . A s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s e s z k ö z e i á l t a l á n o s f e j l ő d é s é r e N y u g a t - E u r ó p á b a n l á s d „ F a m ily p la n n in g p r o g r a m m e s a n d a c tio n is W e s te rn E u r o p e ” c im ü ta n u lm á n y o m a t a P o p u l a t i o n S t u d i e s 19, 3. s z á m á b a n , 221—238. o ld . 15 A t ö r v é n y t é s a n n a k v á l t o z á s a i t F r a n c i a o r s z á g b a n J . D o u b l e t é s H . d e V i l l e d a r y tá r g y a lj a a „ L a w a n d p o p u la tio n g r o w th in F r a n c e ” с. m u n k á b a n , T u f ts U n iv e rs ity , M e d ­ f o r d , M a s s . U S A , 1973. A k o r á b b i , a z 1920. é v i s z i g o r ú t ö r v é n y i d e j é n a k o n d o m o t n e m ti lto t tá k , m iv e l a z t n e m ib e te g s é g e k e lle n i v é d e k e z é s i e s z k ö z k é n t é s n e m f o g a m z á s g á tló k é n t h a tá r o z tá k m e g . D e ta lá n ez a n e m ib e te g s é g e k k e l v a ló ö s s z e k a p c s o lá s m a g y a r á z z a m e g a z t a té n y t, h o g y a k o n d o m n e m v o lt — é s m a s e m — n é p s z e r ű a h á z a s p á r o k k ö r é b e n F ra n c ia o r s z á g b a n , s o k k a l k e v é s b é az, m in t a c o itu s in t e r r u p tu s . M eg k e ll je g y e z n i a z o n b a n , h o g y F ra n c ia o r s z á g b a n a X IX . s z á z a d b a n a k a to lik u s e g y h á z f o n to s s z e re p e t já ts z o tt a z á lta l, h o g y „ e lf o g a d ta ” a h e ly z e t r e a l it á s á t é s n e m k é r d e z te a h á z a s p á r o k a t a rró l, h o g y a lk a lm a z z á k - e a c o itu s i n t e r r u p tu s t. A k a to lik u s e lv e k s z ig o r ú b b a lk a lm a z á s a fe le v a ló e lto ló d á s a m e s te r s é g e s f o g a m z á s g á tló k h a s z n á la tá v a l é s a n é p e s s é g c s ö k k e n é s é n e k f e n y e g e tő k il á tá s a iv a l k ö v e t k e z e t t b e . A z ú j m o z g a lo m , a m e ly e t V e r m e e r s c h a t y a é s M e r c i e r k a r d i n á l i s i n d í t o t t e l B e l g i u m b a n 1 9 0 9 -b e n , v é g ü l i s a z 1930. é v i C a s ti c o n n u b i i e n c i k l i k á h o z v e z e t e t t . L á s d : J . S t e n g e r s : ’’L e s P r a t i q u e s a n t i c o n c e p t i o n n e l l e s d a n s le m a r i a g e a u X IX е e t a u X X е s ié c le : p r o b lé m e s h u m a in s e t a t tit u d e s r e lig ie u s e s ” c. m u n k á já t a R e v u e b e i g e d e P h i l o l o g i e e t ď h i s t o i r e , X L I X , 2. é s 4. r é s z é b e n , 1971. 16 A „ V o l p a r ” v o l t t a l á n a z e l s ő m o d e r n f o g a m z á s g á t l ó , a m i t a I I . v i l á g h á b o r ú e l ő t t g y á r t o tta k A n g liá b a n . A „ V o lp a r ” a n n a k a k u ta tá s n a k v o lt a z e r e d m é n y e , a m it J . R . B a k e r , a R o y a l S o c ie ty t a g j a v é g z e tt a S z ü le té s s z a b á ly o z á s i K u ta t á s i B iz o tts á g tá m o g a t á s á v a l. B a k e r a z O x f o r d - i E g y e te m Z o o ló g iá i t a n s z é k é n k e z d te m e g k u ta tá s a i t, d e k é s ő b b , a m ik o r k id e r ü l, h o g y k u ta tá s a i a f o g a m z á s g á tlá s r a ir á n y u ln a k , m e g ta g a d tá k tő le a la b o ra tó riu m o k h a s z n á la tá t. B a k e r t H o w a r d F lo r e y p r o f e s s z o r , a R o y a l S o c ie ty ta g ja (k é s ő b b a R o y u l S o c i e t y e l n ö k e ) v e t t e m a g á h o z a P a t o l ó g i a i t a n s z é k r e é s o t t f e j e z t e b e k u t a t á s á t . (I. P e e l , l á s d a 14. j e g y z e t e t ) . 17 A z t m o n d j á k , h o g y m i n d a c o i t u s i n t e r r u p t u s , m i n d a z i l l e g á l i s m ű v i v e t é l é s m e g ­ le h e tő s e n e l t e r j e d t S p a n y o lo r s z á g b a n é s h o g y a z o r á lis f o g a m z á s g á tl ó k h a s z n á l a t a is e g y r e in k á b b n ö v e k e d e tt a le g u tó b b i é v e k b e n . S p a n y o lo rs z á g b a n n in c s e n e k f e lv é te le k a s z ü le té s ­ s z a b á ly o z á s g y a k o r la tá ró l, d e v a n n a k a f o g a m z á s g á tlá s i m a g a ta r tá s r a v o n a tk o z ó v iz s g á ­ l a t o k , a m e l y e k m i n d m e g l e h e t ő s e n k o n z e r v a t í v n é z e t e k e t t ü k r ö z n e k . í g y e g y 1969—70. é v i v iz s g á la t k ö z ö lte a h á z ia s s z o n y o k v é le m é n y é t a f o g a m z á s g á tló ta b le ttá k a lk a lm a z á s á r ó l, a m e n n y i b e n a z e g y h á z m e g e n g e d n é a n n a k h a s z n á l a t á t — é s m é g í g y i s c s a k 16 s z á z a l é k v o lt a z o k n a k a z a r á n y a , a k i k a z t v á la s z o ltá k , h o g y h a s z n á l n á k a ta b l e t t á t . M in d a z o n á lta l m iv e l a d v a v a n a te r m é k e n y s é g s z in tje és is m e r e te s e k a r é g ió k és a tá r s a d a lm i r é te g e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k , n y i l v á n v a l ó a t e r m é k e n y s é g s z a b á l y o z á s a . (C . F . G a l l a g h e r : R e l ig io n , c la s s a n d fa m ily in S p a in , P a r t II, m e g je le n t a z A m e ric a n U n iv e r s itie s F ie ld S ta f f R e p o rts , W e s t E u r o p e S e r i e s 1973, V o l. 8. 7. s z á m á b a n ) . 1 9 7 2 -b e n J u a n D ié z N i c o l á s p r o f e s s z o r h a j t o t t v é g re S p a n y o lo r s z á g b a n e g y ú j r e p r e z e n ta tív f e lv é te lt a c s a lá d te r v e z é s r e v o n a tk o z ó is m e ­ r e t e k r e é s m a g a ta r t á s o k r a (K A P v iz s g á la t), d e a z e r e d m é n y e k e t m é g n e m p u b lik á ltá k e c ik k m e g ír á s á n a k id ő p o n tjá b a n . P o r tu g á liá n a k v a n eg y C s a lá d te r v e z é s i T á r s a s á g a , a m e ly a z I P P F - h e z k a p c s o l ó d i k , e z a T á r s a s á g 16 c s a l á d t e r v e z é s i r e n d e l ő i n t é z e t ú t j á n n y ú j t j a s z o lg á lta tá s a it. A T á r s a d a lm i Ü g y e k M in is z té r iu m á b a n lé tr e h o z t a k e g y tá r c a k ö z i n é p e s e ­ d é s p o litik a i b iz o tts á g o t, a m e ly n e k f e la d a ta a c s a lá d te r v e z é s tá m o g a tá s a P o r tu g á liá b a n . ( I P P F N e w s , 1975. é v i 4. s z á m .) Í r o r s z á g b a n a z 1935. é v i b ü n t e t ő t ö r v é n y t m ó d o s í t ó r e n d e l k e z é s é r t e l m é b e n t i l o s a f o g a m z á s g á t l ó k e l a d á s a , b e h o z a t a l a é s h i r d e t é s e . 1 9 7 3 -b a n a L e g f e l s ő b b B í r ó s á g ú g y r e n ­ d e lk e z e tt. h o g y a z im p o r t m e g tiltá s a m e g s é r te tte a s z e m é ly e s jo g o k a t é s a l k o tm á n y e lle n e s v o lt . D u b l i n b a n v a n n a k c s a l á d t e r v e z é s i r e n d e l ő i n t é z e t e k é s a s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s i e s z k ö z ö ­ k e t f o r g a l m a z z á k p o s t a i ú t o n . E d d i g a z o n b a n n e m j á r t a k s i k e r r e l a z 1935. é v i r e n d e l e t m ó ­ d o s ítá s á r a ir á n y u ló tö r e k v é s e k . (K . W ils o n — D a v is : T h e c o n tr a c e p tiv e s itu a tio n in th e I ris h R e p u b l i c , m e g j e l e n t a J o u r n a l o f B i o s o c i a l S c i e n c e s 1974. é v i 6. s z á m á b a n . 483—492.) 18 E z a h e l y z e t á l l í t ó l a g H o l l a n d i á b a n é s j e l e n t ő s m é r t é k b e n S v á j c b a n . F r a n c i a o r s z á g ­ b a n a t ö r v é n y l e g ú j a b b v á l t o z á s a e l ő t t a z i l l e g á l i s m ű v i v e t é l é s s z é l e s k ö r ű e n e l t e r j e d t v o lt . G ö r ö g o r s z á g b a n az ille g á lis m ű v i v e té lé s a te r m é k e n y s é g k o r lá to z á s á n a k fő e s z k ö z e v o lt é s m a is a z . E g y , a h á z a s n ő k r e v o n a t k o z ó 1966—67. é v i m i n t a v é t e l ( a m e l y a f e l s ő b b t á r ­ s a d a lm i- g a z d a s á g i r é te g e k e t le fe lé to r z ítv a é s a v á r o s i n é p e s s é g e t fe lfe lé to r z ítv a r e p r e z e n ­ t á l j a ) m e g á l l a p í t á s a s z e r i n t a m e g k é r d e z e t t 6502 n ő b ő l 2266 e l i s m e r t e , h o g y v o l t m ű v i v e ­ t é l é s e : a z ö s s z a r á n y s z á m 34 a b o r t u s z v o l t 100 é l v e s z ü l e t é s r e é s 216 a b o r t u s z 100 o l y a n n ő re . a k i e lis m e rte , h o g y v o lt m á r a b o rtu s z a . U g y a n a k k o r , a s z e rz ő k b e is m e rik , h o g y v iz s g á la tu k — é s ez a h e ly z e t á lta lá n o s s á g b a n az o ly a n fe lv é te le k n é l, a m e ly e k k é r d é s e k e t t e s z n e k f e l a n ő k n e k a z a b o r t u s z a l k a l m a z á s á r ó l , m é g a z o k b a n a z o r s z á g o k b a n is , a h o l a tö r v é n y k é r é s a l a p já n e n g e d é ly e z i a m ű v i v e té lé s t — a lá b e c s ü lte a m ű v i v e té lé s e k g y a k o ­ r is á g á t. (V . V a la o ra s . A . P o ly c h r o n o p o u lu é s D . T r ic h o p o u lo s : ..A b o r tio n in G r e e c e ” a

T E R M

É K E N Y S É G I

T R E N D E K

427

" S o c ia l d e m o g r a p h y a n d m e d ic a l r e s p o n s ib ility ” c ím ű k ö te tb e n (C o n fe re n c e P r o c e e d in g s , T h e s ix th c o n f e r e n c e o f th e E u r o p e a n d N e a r E a s t R e g io n o f th e I n te r n a tio n a l P a r e n th o o d F e d e r a t i o n , B u d a p e s t , S e p t e m b e r , 1969), L o n d o n 1970. ЗГ—44. o ld . 19 A z 1948. é v i E u g e n e t i k á i V é d e l m i T ö r v é n y a l a p j á n , a z 1952. é v i m ó d o s í t á s s z e r i n t a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s , a m e l y a n é p e s s é g n e k m i n t e g y 70 s z á z a l é k á r a t e r j e d k i, i g e n o lc s ó a b o r tu s z t e n g e d é ly e z e tt, e g é s z s é g ü g y i o k o k b ó l, (J . v a n d e r T a h : ,,A b o r tio n , f e r t ili ty , a n d c h a n g i n g l e f i s l a t i o n : a n i n t e r n a t i o n a l r e v i e w ” L e x i n g t o n , M a s s . 1974, 30—34. o ld .) . 20 A S z o v j e t u n i ó r a v o n a t k o z ó a n l á s d H . P . D a v id : „ F a m ily p la n n in g a n d a b o rtio n in th e s o c ia lis t c o u n tr ie s o f C e n tr a l a n d E a s te r n E u r o p e ” T u f ts U n iv e rs ity , M e d fo rd , M ass. 1972. é s H , P . D a v i d : „ A b o r t i o n a n d f a m i l y p l a n n i n g i n t h e S o v i e t U n i o n : p u b l i c p o l i c i e s a n d p r i v a t e b e h a v i o u r ” a J o u r n a l o f B i o s o c i a l S c i e n c e s 1974. é v i 6. s z á m á b a n . 417—426. o ld . 21 A z a b o r t u s z e l l e n i r á n y u l ó s z i s z t e m a t i k u s e r ő f e s z í t é s e k t ö r t é n e t e F r a n c i a o r s z á g b a n a X V I. s z á z a d ig v e z e th e tő v is s z a , a m ik o r k ö te le z ő v é te t t é k a te r h e s s é g e k n y i l v á n t a r t á s á t a b b ó l a c é lb ó l, h o g y e l r e t t e n t s é k a n ő k e t a ttó l, h o g y a b o r t u s z t a lk a lm a z z a n a k , v a g y g y e r ­ m e k g y ilk o s s á g o t k ö v e s s e n e k e l. A X IX . s z á z a d b a n é s a X X . s z á z a d e l e jé n a m ű v i v e t é lé s t b ű n c s e le k m é n y n e k te k in te tté k a b ü n te tő tö r v é n y k ö n y v a la p já n . E z a z o n b a n b ír ó s á g i t á r ­ g y a lá s t v o n t m a g a u tá n é s k e v é s v á d lo tta t ta lá lta k b ű n ö s n e k . K é ső b b a n n a k é rd e k é b e n , h o g y n ö v e ljé k a „ b ű n ö s n e k ta l á l t a t o t t ” ít é le te k v a ló s z ín ű s é g é t, a m ű v i v e té lé s t v é ts é g k é n t h a t á r o z tá k m e g . a m i c s a k a m a g is z tr á tu s v iz s g á la ti h a t á s k ö r é b e ta r to z o tt. " G y o r s j á r ő r k ü l ö n í tm é n y e k e t” s z e r v e z te k a z z a l a c é lla l, h o g y a h iv a tá s o s m a g z a te lh a j tó k a t in f la g r a n ti é r jé k , és a P e ta in k o r m á n y z a t a la tt a h iv a tá s o s m a g z a te lh a jtó k a t h a lá lb ü n te té s fe n y e g e tte . A k é t h á b o r ú k ö z ö tti id ő s z a k b a n s z é l e s k ö r ű e n e l t e r j e d t a z a n é z e t, h o g y fő k é n t a b á b á k a h i v a t á s o s m a g z a t e l h a j t ó k . d e s o k v o l t a z o l y a n m ű v i v e t é l é s is , a m i t a t e r h e s e k s a j á t m a g u k h a j t o t t a k v é g r e . A z ú j f r a n c i a t ö r v é n y , a m e l y 1975. j a n u á r j á b a n l é p e t t é l e t b e , b i z t o s í t j a a n ő k n e k a m ű v i v e t é l é s h e z v a l ó j o g o t a t e r h e s s é g e l s ő 10 h e t é b e n . A m ű v i v e té lé s a z o n b a n n e m k ö n n y e n e lé r h e tő . A s z ü lé s z f ő o r v o s o k , a k ik d ö n te n e k a fe lő l, h o g y a m ű v i v e té lé s t v é g r e h a jts á k - e , g y a k r a n k o n z e r v a tív a k é s e lle n s é g e s e k a m ű v i v e té lé s s e l s z e m b e n , k i v é v e a s z i g o r ú a n v e t t t e r á p i á i o k o k a t . E m e l l e t t k e v é s a r e n d e l k e z é s r e á l ló k ó rh á z i á g y , a f o ly a m o d á s i r e n d s z e r k é s e d e lm e k e t o k o z : a k ö lts é g e k je le n le g m a g a s a k é s a z o k a t n e m fe d e z i a b e te g s é g i b iz to s ítá s . R e m é lik a z o n b a n , h o g y s ik e r ü l a k ö lts é g e k e t m a x i m u m 400 f r a n k r a c s ö k k e n t e n i 12 ó r á s k ó r h á z i t a r t ó z k o d á s s a l , a l t a t á s n é l k ü l . ( P e o p l e , 2. n o . 2. 1975. 37— 38. é s 42. o ld a l.) 22 E b b e n a z e s e t b e n a h a r m a d i k v i l á g v o l t a z , a m e l y n e k a z ú j í t á s — a v a c u u m - e l s z í v á s o s e ljá r á s — k ö s z ö n h e tő : a m ó d s z e rt, a m e ly e t m a s z é le s k ö rű e n h a s z n á ln a k N y u g a to n . K ín á b a n t a l á l t á k fe l é s f e j le s z te tté k k i. A z a b o r t u s z s z e r e p é r ő l a te r m é k e n y s é g k o r l á t o z á ­ s á b a n lá s d C. T ie tz e é s J . B o r n g a a r ts ..F e r tility r a t e s a n d a b o r tio n r a t e s : s im u la tio n s of f a m i l y l i m i t a t i o n ” c . d o l g o z a t á t a S t u d i e s i n f a m i l y p l a n n i n g , V o l. 6. 1975. m á j u s i 5. s z á ­ m á b a n . A s z e rz ő k fig y e le m b e v e s z ik a fo g a m z á s g á tlá s t, d e n e m v e s z ik f ig y e le m b e a m e g ­ ta rtó z ta tá s t. 23 A n g l i á b a n 1 9 7 1 -b e n a z a b o r t u s z o k a r á n y a a z é l v e s z ü l e t é s e k é h e z . v i s z o n y í t v a 81% v o l t a n e m h á z a s n ő k n é l é s 30n/o k ö r ü l a z o k n á l a h á z a s n ő k n é l , a k i k n e k 4 v a g y t ö b b e l ő z ő é l v e s z ü l é s ü k v o l t . (A z I P P F E u r o p e s z e r k e s z t é s é b e n m e g j e l e n t L e g a l A b o r t i o n i n B r i t a i n . O c t o b e r , 1973, 7. o ld . 4. 10. t á b l a . ) A z u t ó b b i n ő k n é l a z a b o r t u s z t a z e s e t e k j e l e n t ő s r é s z é b e n s te r iliz á c ió k ö v e tte — a m e ly n e k a r á n y á t a s z a k k é p z e tt f iz ik a i m u n k á s o k fe le s é g e in é l 4 g y e r m e k e s e t é n 5 2 ° o -b a n , a 7 é s t ö b b g y e r m e k e s n ő k n é l 70 °/n -b an á l l a p í t o t t á k m e g . L á s d m é g R . L e e t e : „ S o m e c o m m e n t s o n t h e d e m o g r a p h i c a n d s o c i a l e f f e c t s o f t h e 1967 A b o r t i o n A c t ” d o k t o r i d i s s z e r t á c i ó L o n d o n S c h o o l o f E c o n o m i c s . 1973. F i n o r s z á g b a n é s D á n i á b a n is m a g a s a z a b o r tu s z u tá n i s te r iliz á c ió a r á n y a . A m i a f ia ta l n e m h á z a s n ő k e t ille ti, m e g ­ l e h e t ő s e n n a g y a „ n e m v é d e t t ” é r i n t k e z é s . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n p é l d á u l a 15—19 é v e s k o r ú s z e x u á lis ta p a s z ta la to k k a l re n d e lk e z ő lá n y o k n a k m in te g y n é g y ö tö d e é r in tk e z e tt fo ­ g a m z á s g á t l ó h a s z n á l a t a n é l k ü l . A n é g e r l á n y o k n a k c s a k 1 5 % -a , é s a f e h é r l á n y o k n a k c s a k 2 1 % -a h a s z n á l t „ m i n d i g ” f o g a m z á s g á t l ó t . (M , Z e l n i k é s J . F . K a n t n e r : „ S e x u a l i t v . c o n tr a c e p tio n a n d p r e g n a n c y a m o n g y o u n g u n w e d f e m a le s in th e U n ite d S ta te s ” . C o m m is s io n o n P o p u la t io n G r o w th a n d t h e A m e r ic a n F u tu r e . R e s e a r c h R e p o r t, s z e r k e s z ­ t e t t e G . F . W e s t o f f é s R . P a r k e . J r . 1. k ö t e t . D e m o g r a p h i c a n d s o c i a l a s p e c t s o f p o p u l a t i o n g r o w t h , W a s h i n g t o n . D . C . 1972. 359—374. o ld .) A z A n g l i á r a v o n a t k o z ó b e c s l é s e k s z e r i n t a h a j a d o n n ő k 15—21°V -a „ a n e m v é d e t t é r i n t k e z é s á l t a l i d ő r ő l - i d ő r e k i v a n t é v e a f o g a m z á s je le n tő s k o c k á z a tá n a k ” — k ü lö n ö s e n é r v é n y e s ez a f iz ik a i m u n k á s o k le á n y a ir a . (M . B o n e : F a m i l y p l a n n i n g i n E n g l a n d a n d W a le s , L o n d o n . 1973, 62. o ld . A f e l v é t e l b e n s z e r e p l ő h a j a ­ d o n n ő k 16— 35 é v e s k o r ú a k v o l t a k .) 24 M . S . T e i t e l b a u m : „ F e r t i l i t y e f f e c t s o f t h e a b o l i t i o n o f l e g a l a b o r t i o n in R o m a n i a ” c . c i k k e a P o p u l a t i o n S t u d i e s 26, p a r t 3, 1972. n o v e m b e r i s z á m á b a n . 405—417 o ld . é s J . v a n d e r Т а к (19. j e g y z e t ) 45. o ld . T o v á b b á a z a b o r t u s z i n t é z k e d é s e k e n k í v ü l m e g s z ü n t e t t é k a z T. U . D . - k é s a z o r á l i s f o g a m z á s g á t l ó k i m p o r t j á t is . L á s d m é g : I . C e t e r c h i é s s z e r z ő t á r s a i : L e d r o i t e t l a c r o i s s a n c e d e l a p o p u l a t i o n e n R o u m a n i e , B u k a r e s t , 1974. 3. á b r a . 25 A M i n i s z t e r t a n á c s 1973. o k t ó b e r 1 8 -i n é p e s e d é s n o l i t i k a i h a t á r o z a t a . A h a t á r o z a t a z o n b a n t o v á b b r a is e n g e d é l y e z i a m ű v i v e t é l é s t s z o c i á l i s - g a z d a s á g i i n d o k o k a l a p j á n é s g o n d o s k o d ik a c s a lá d te rv e z é s i is m e r e te k s z é le s k ö rű o k ta tá s á r ó l. 26 H . G . M o o r s (13. j e g y z e t ) , 105. o ld . 27 A f e l v é t e l 766 h á z a s n ő r e t e r j e d k i. N e m m e g l e p ő , h o g y a j e l e n l e g i f o g a m z á s g á t l á s i g y a k o r l a t n a g y r é s z é t (62% - á t ) a n a p t á r i m ó d s z e r t e s z i k i , m í g a z o r á l i s f o g a m z á s g á t l ó k 1 6 .5 % -k a l é s a c o i t u s i n t e r r u p t u s 1 3 % - k a l s z e r e p e l t . A „ t i l t o t t m ó d s z e r e k ” 38% - o s r é s z a r á n y ­

D.

428

V.

GLA SS

n y a l s z e r e p e lte k a je le n l e g i g y a k o r l a tb a n . (K . W ll s o n - D a v i s : I r is h a t tit u d e s to f a m ily p l a n n i n g ” с . c i k k e a S o c i a l S t u d i e s 3., n o . 3. 1974. j ú n i u s i s z á m á b a n 261—275. o ld .) A N e m ­ z e t k ö z i E g é s z s é g ü g y i A l a p í t v á n y ( I n t e r n a t i o n a l H e a l t h F o u n d a t i o n ) 1 9 7 0 -b e n s z á m o s s z ü ­ le té s s z a b á ly o z á s i v iz s g á la to t t á m o g a t o tt — O la s z o r s z á g b a n , B e lg iu m b a n , F r a n c i a o r s z á g b a n , A n g liá b a n é s a N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z tá rs a s á g b a n . E z e k a f e lv é te le k k v ó ta - m in ta v é te le n a l a p u l t a k é s j e l e n t ő s f e l f e l é t o r z í t á s t m u t a t n a k a 25 é v e s k o r a l a t t i h á z a s n ő k n é l . A 45 é v e s k o r a l a t t i , a f o g a m z á s g á t l á s t f o l y a m a t o s a n a l k a l m a z ó h á z a s n ő k r é s z a r á n y a 6 5 % - tó l ( O la s z ­ o r s z á g ) 8 1 % -ig ( B e l g iu m ) t e r j e d t — A n g l i á b a n 77% , F r a n c i a o r s z á g b a n 75% é s a z N S Z K - b a n 73% v o l t . A z o r á l i s f o g a m z á s g á t l ó k l e g e l t e r j e d t e b b a l k a l m a z á s á t a z N S Z K - b ó l j e l e n t e t t é k (34% ), a n a p t á r i m ó d s z e r B e l g i u m n á l (24% ), a c o i t u s i n t e r r u p t u s é t O l a s z o r s z á g r ó l (32% ) é s F r a n c i a o r s z á g r ó l (3 0 % ). A k o n d o m h a s z n á l a t a A n g l i á b a n v o l t a l e g g y a k o r i b b (29% ). ( I n t e r ­ n a t i o n a l H e a l t h F o u n d a t i o n , F a m i l y p l a n n i n g , G e n e v a , 1971. 35. o ld .) 28 L á s d a 18. j e g y z e t e t . 29 С . M . L a n g f o r d „ F e r t i l i t y a n d c o n t r a c e p t i v e p r a c t i c e i n G r e a t B r i t a i n ” c ., m e g j e l e ­ n é s a l a tt á lló m u n k á ja . A v iz s g á la t, a m e ly a N é p e s s é g k u ta tó B iz o tts á g m u n k a p r o g r a m já ­ n a k r é s z e 2309 a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 9 0 7 -b e n v a g y k é s ő b b s z ü l e t e t t o l y a n h á z a s n ő m i n t á j á n a l a p u l t , a k i k l e g a l á b b 45 é v e s k o r u k i g e l s ő f é r j ü k k e l é l t e k h á z a s s á g b a n é s f é r j ü k is a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t . A f ő b b e l e m z é s e k — b e l e é r t v e a f e n t h i v a t k o z o t t e le m z é s t is — o ly a n n ő k a l a p já n k é s z ü lte k , a k i k n e k a z é le tk o r a a h á z a s s á g k ö té s id ő p o n t­ j á b a n 35 é v a l a t t v o l t é s a k i k e l s ő h á z a s s á g u k a t 1941 é s 1965 k ö z ö t t k ö t ö t t é k . ( E z e k a k o r ­ lá to z á s o k a z é r t v o lt a k s z ü k s é g e s e k , h o g y a m i n im u m r a c s ö k k e n t s é k a h á z a s s á g k ö t é s id ő ­ p o n tjá b a n b e t ö ltö t t é le tk o r b a n m u ta tk o z ó to r z ítá s o k a t a k ü lö n b ö z ő k o h o r s z o k n á l.) 30 E z m e g v á l t o z o t t . M a g y a r o r s z á g o n p é l d á u l a z o r á l i s f o g a m z á s g á t l ó k é v i e l a d á s a a g y ó g y s z e r t á r a k b a n a z 1970. é v i 1,79 m i lli ó c s o m a g r ó l 4,53 m i l l i ó r a e m e l k e d e t t 1 9 7 4 -b e n , a m i a z t j e l e n t i , h o g y a z e l a d o t t m e n n y i s é g 1974.b e n 149 v o l t 1000 17—49 é v e s k o r ú n ő r e s z á m í t v a . A z o r á l i s f o g a m z á s g á t l ó k a l k a l m a z á s a h o z z á j á r u l t a z a b o r t u s z o k s z á m á n a k a z 1973. é v i 170 0 0 0 - rő l 1 9 7 4 -b e n 103 0 0 0 -re t ö r t é n t c s ö k k e n t é s é h e z . (D r . S z a b a d y E g o n t ó l 1975. á p r i l i s 6 - á n k a p o t t i n f o r m á c i ó . ) A j a p á n v i z s g á l a t o k s o r o z a t a (10. t á b l a ) f o l y a m a t o s n ö v e k e d é s t m u t a t k i a f o g a m z á s g á t l á s t v a l a h a is a l k a l m a z ó k r ó l , d e e z n e m j e l e n t i a z o r á l i s f o g a m z á s g á t l ó k r a v a ló á t le n d ü lé s t, m iv e l e z e k á l ta l á b a n v é v e n e m á l ln a k r e n d e lk e z é s r e . A c o n d o m , a m i a f ő s z e r e p e t j á t s s z a a f o g a m z á s g á t l á s g y a k o r l a t á n a k e l t e r j e d é s é b e n — j a v u l t m i n ő s é g é b e n i.c é s in te n z ív e b b é v á l t a „ m a r k e t i n g ” te v é k e n y s é g . A M a in ic h i P r e s s e g y m á s i k v iz s g á la tá t a s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s r ó l J a p á n b a n (a k é t é v e n k é n t i s o r o z a t 13. t a g j a ) 1975. m á j u s —j ú n i u s b a n h a j t o t t á k v é g r e , a f e l v é t e l 3750 50 é v e s k o r o n a l u l i h á z a s n ő r e t e r j e d t k i . A z e l ő z e t e s j e l e n ­ té s r á m u t a t a r r a , h o g y a z o k n a k a n ő k n e k a z a r á n y a , a k i k s o h a s e m a l k a l m a z t a k f o g a m z á s ­ g á t l á s t , t o v á b b e s e t t 1 3 .3 % - ra , é s a z o k n a k a r é s z a r á n y , a k i k j e l e n l e g f o g a m z á s g á t l á s t a l k a l ­ m a z n a k , 60% f e l e t t v o l t . M é g m i n d i g a k o n d o m v o l t a l e g f ő b b f o g a m z á s g á t l ó , e z t k ö v e t t e a n a p t á r i m ó d s z e r . A z I . U . D . 8 .6 % - á t t e t t e k i a z a l k a l m a z o t t m ó d s z e r e k n e k , a s t e r i l i z á c i ó r é s z e s e d é s e 4.7% , a z o r á l i s f o g a m z á s g á t l ó k é 3% v o l t . ( M a in i c h i D a i l y N e w s . 1975. j ú n i u s 26.. 1. o ld . — a z ú j s á g o t d r . T o s h i o K u r o d a , a t o k i ó i E g é s z s é g ü g y i é s J ó l é t i M i n i s z t é r i u m N é p e ­ s e d é s i I n t é z e t é n e k i g a z g a t ó j a k ü l d t e m e g n e k e m .) 31 N . B . R y d e r é s C , F . W e s t o f f : R e p r o d u c t i o n i n t h e U n i t e d S t a t e s 1965. P r i n c e t o n . N . J . , 1971. 5. á b r a . 1 9 7 0 -b e n a z o k n a k a h á z a s p á r o k n a k a z a r á n y a ( a f e l e s é g e k 45 é v n é l f i a t a l a b b a k v o l t a k ) , a k i k m é g s o h a s e m a l k a l m a z t a k f o g a m z á s g á t l á s t , 15.9% v o l t , s z e m b e n a z 1965. é v i 1 7 .1 % -o s r é s z a r á n n y a l . A f e k e t é k n é l b i z o n y o s f o k i g n ö v e k e d e t t a z o k n a k a z a r á n y a , a k i k s o h a s e m a l k a l m a z t a k f o g a m z á s g á t l á s t : 2 4 .3 % - r ó l 2 5 .2 % - r a , a m i n e k a z a m a ­ g y a r á z a t a , h o g y a f i a t a l a b b h á z a s p á r o k n á l a v a l a h a is f o g a m z á s g á t l á s t h a s z n á l ó k r é s z ­ a r á n y a c s ö k k e n t . (C . F . W e s t o f f „ T h e m o d e r n i z a t i o n o f U . S . c o n t r a c e p t i v e p r a c t i c e ” c. c i k k e a F a m i l y P l a n n i n g P e r s p e c t i v e s 4., n o . 3. 1972 j ú l i u s i s z á m á b a n , 9— 12. o ld .) 32 C . M . L a n g f o r d ( l á s d a 29. j e g y z e t e t ) , 6. á b r a . 1 9 6 5 -b e n a z U S A - b a n a k a t o l i k u s o k 7 8 % -a é s a p r o t e s t á n s o k 8 7 % -a a l k a l m a z o t t f o g a m z á s g á t l á s t . A n g l i á b a n a z 1961—65. é v i h á ­ z a s s á g i k o h o r s z n á l a m e g f e l e l ő r é s z a r á n y o k 80, i l l e t v e 9 4 .5 % -o t t e t t e k k i. M o o r H o l l a n ­ d i á r a v o n a t k o z ó v i z s g á l a t á b a n m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a z 1963. é v i h á z a s s á g i k o h o r s z n á l a z o k n a k a h á z a s p á ro k n a k a ré s z a rá n y a , a k ik fo g a m z á s g á tlá s t a lk a lm a z n a k v a g v a lk a l­ m a z n i f o g n a k , a f e l e s é g v a l l á s a s z e r i n t o s z t á l y o z v a 73% v o l t a r e f o r m á t u s o k . 78% a k a ­ t o l i k u s o k é s 76% a h o l l a n d r e f o r m á l t e g y h á z h o z t a r t o z ó k n á l . A z 1958. é v i k o h o r s z n á l is ig e n k i c s i k v o l t a k a z e l t é r é s e k , d e a z á l t a l á n o s s z i n t s o k k a l a l a c s o n y a b b v o l t ( l á s d a 110. o l d a l t ) . A l e g n a g y o b b k ü l ö n b s é g e k a l a k ó h e l y s z e r i n t m u t a t k o z t a k — p é l d á u l a f a l u s i te r ü le t e k é s a h á r o m n a g y v á ro s k ö z ö tt. 33 R . R i n d f u s s é s C . F . W e s t o f f : „ T h e i n i t i a t i o n o f c o n t r a c e p t i o n ” с . c i k k e a D e m o g ­ r a p h y i i . n o . 1., 1974. f e b r u á r i s z á m á b a n . 75—87. o l d a l . Ü g y t ű n i k , h o g y a s z á z a l é k o k , a m e l y e k c s e k é l y m é r t é k b e n e l t é r n e k a 13. t á b l á b a n k ö z ö l t e k t ő l , a z ö s s z e s v a l a h a is h á z a s n ő re — fe h é r és fe k e te b ő rű e k re e g y a rá n t — v o n a tk o z n a k . 34 С . M . L a n g f o r d ( l á s d a 29. j e g y z e t e t ) . A z a d a t o k a k o h o r s z b a n s z e r e p l ő ö s s z e s n ő re v o n a tk o z n a k , f ü g g e tle n ü l a ttó l, h o g y v o lt v a g y n e m v o lt te r h e s s é g ü k a k ik é rd e z é s ü k i d ő p o n t j á i g . (35 é v e n a l u l i k o r b a n h á z a s s á g o t k ö t ö t t n ő k .) F r a n c i a o r s z á g b a n a r é s z a r á n y s o k k a l a l a c s o n y a b b n a k t ű n i k a z 1971. é v i v i z s g á l a t s z e r i n t . A z o k a n ő k , a k i k 1951— 1 9 6 0 -b a n k ö t ö t t e k h á z a s s á g o t é s h á z a s s á g k ö t é s ü k i d ő p o n t j á b a n 27 é v n é l f i a t a l a b b k o r ú a k v o l t a k , c s a k 2 6 % -o s r é s z a r á n y b a n a l k a l m a z t a k f o g a m z á s g á t l á s t e l s ő t e r h e s s é g ü k e l ő t t . E z e l t é r é ­ s e k r e u ta lh a t a g y e r m e k s z ü lé s e k ü te m e z é s é n e k s z e rk e z e té b e n . 35 G y a k o r l a t i l a g b e h o z a t a l i t i l a l o m á l l h a t f e n n . i l l e t v e h i á n y m u t a t k o z h a t e g y e s o r ­ s z á g o k b a n b iz o n y o s f o g a m z á s g á ló k r a v o n a tk o z ó a n . J a p á n b a n p é ld á u l a z o r á lis f o g a m z á s ­ g á t l ó k n e m á l l n a k r e n d e l k e z é s r e á l t a l á n o s h a s z n á l a t r a é s a z I .U .D . b e v o l t t i l t v a 1974-ig. h a b á r a je le n t é s e k s z e r i n t m in te g y 1 m illió j a p á n n ő h a s z n á l ja az Ó ta g y ű r ű t.

T E R M

É K E N Y S É G I

T R E N D E K

429

36 A z U S A - b a n e g y 1969—1970. é v i v i z s g á l a t , a m e l y a k a t o l i k u s p a p s á g v é l e m é n y é t k é rd e z te , ú g y ta lá lta , h o g y a z o k , a k ik m in d e n m e s te rs é g e s fo g a m z á s g á tlá s t m o rá lis a n h e ly te le n n e k ta lá lta k , v a g y a z o k , a k ik b iz o n y ta la n o k v o lta k v é le m é n y ü k b e n , d e m in d e n ­ e s e tr e ú g y v é lté k , h o g y a h iv ő k n e k k ö v e tn iö k k e ll az e g y h á z ta n ítá s a it, a v á la s z a d ó k n a k c s u p á n 3 8 % - á t t e t t é k k i. (M . J . M o o r e : D e a t h o f a d o g m a ? T h e A m e r i c a n C a t h o l i c C l e g y ’s v i e w s o f c o n t r a c e p t i o n , C h ic a g o , 1973.) Ü g y l á t s z i k , h o g y a z e n c i k l i k a k i a d á s a á l t a l n e m c s ö k k e n t az o rá lis fo g a m z á s g á tló k h a s z n á la ta a k a to lik u s h á z a s p á r o k n á l az U S A -b a n . ( N . B . R y d e r : T i m e s e r i e s o f p i l l a n d i . u . d . u s e : U n i t e d S t a t e s , 1961—1970. a S t u d i e s i n F a m i l y P l a n n i n g 3. n o . 10. 1972. o k t ó b e r i s z á m á b a n . ) A s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s k a t o l i k u s t a n í ­ t á s a i n a k t ö r t é n e t é r e v o n a t k o z ó a n l á s d : J . T . N o o n a n , J r . „ C o n tr a c e p tio n . A h is to r y o f its t r e a t m e n t b y t h e C a t h o l i c T h e o l o g i a n s a n d C a n o n i s t s , C a m b r i d g e , M a s s . 1965. é s J — L . F l a n d r i n : „ L ’É g l i s e e t l e c o n t r ő l e d e s n a i s s a n c e s ” P á r i z s , 1970. 37 A n ő k i s k o l á z o t t s á g a , v á l á s a i é s m ű v i v e t é l é s e i k ö z ö t t i ö s s z e f ü g g é s t D . P . M a z u r v iz s g á lja „ S o c ia l a n d d e m o g r a p h ic d e t e r m i n a n ts o f a b o r tio n in P o la n d ” , a P o p u la tio n S t u d i e s 29. n o . 1. 1975. m á r c i u s i s z á m á b a n (21—35. o ld a l) m e g j e l e n t c i k k é b e n . A n ő k i s k o ­ lá z o tts á g a é s m ű v i v e té lé s e k ö z ö tti ö s s z e fü g g é s k ü lö n b ö z ő le h e t a z o ly a n o rs z á g o k b a n , a h o l r e n d e lk e z é s r e á ll a v á la s z tá s a m o d e r n fo g a m z á s g á tló k é s az a b o rtu s z , m in t „ k is e ­ g í t ő ” m ó d s z e r k ö z ö t t , m á s r é s z t a z o l y a n o r s z á g o k b a n is , a h o l n e m i g e n á l l n a k r e n d e l k e ­ z é s re a f o g a m z á s g á tló k , é s a m e ly e k b e n a m ű v i v e té lé s a te rm é k e n y s é g s z a b á ly o z á s á n a k e lső d le g e s m ó d s z e re . 38 J . B e r e n t : S o m e d e m o g r a p h i c a s p e c t s o f f e m a l e e m p l o y m e n t i n E a s t e r n E u r o p e a n d t h e U .S .S .R . c . c i k k e a z I n t e r n a t i o n a l L a b o u r R e c i e w 101., n o . 1. 1970. j a n u á r i s z á m á ­ b a n , 175— 192. o ld . é s J . B e r e n t - t ő l : C a u s e s o f f e r t i l i t y d e c l i n e i n E a s t e r n E u r o p e a n d t h e S o v i e t U n i o n a P o p u l a t i o n S t u d i e s 24., n o s . 1— 2.. 1970. m á r c i u s é s j ú l i u s i s z á m á b a n , 35— 38. é s 247— 292. o ld . 39 A n g l i á b a n é s W a l e s b e n , 1 9 7 1 -b e n a h á z a s n ő k k o r s p e c i f i k u s a k t i v i t á s i a r á n y s z á m a i a k ö v e t k e z ő k v o l t a k : 25 é v a l a t t 46% , 25— 34 é v k ö z ö t t 40% é s 35—44 é v k ö z ö t t 56% . L á s d : K . E . G a le s é s P . H . M a r k s : T w e n t i e t h c e n t u r y t r e n d s i n t h e w o r k o f w o m e n i n E n g l a n d a n d W a le s , a J o u r n a l o f t h e R o y a l S t a t i s t i c a l S o c i e t y A . s o r o z a t , 197. r é s z 1. 1 9 7 4 -b e n , 67. o ld a l. /40 L á s d J . M o r s a é s G . J u l e m o n t : U n e e n q u é t e n a t i o n a l e s u r l a f é c o n d i t é , IV . a P o ­ p u l a t i o n e t f a m i l i e , n o . 26—27. 1972. d e c e m b e r i s z á m á b a n , 15—70. o ld ., k ü l ö n ö s e n p e d i g a z 55—62 o l d a l o n . A s z e l l e m i p á l y á n m ű k ö d ő n ő k f o g l a l k o z t a t o t t s á g á n a k k é r d é s é v e l k a p c s o ­ la tb a n lá s d : R . S . C o o n e y : F e m a le p r o f e s s io n a l w o r k o p p o r tu n itie s : a c r o s s - n a tio n a l s t u d y , a D e m o g r a p h y 12. n o . 1. 1975. f e b r u á r i s z á m á b a n , 107— 120. o l d a l . 41 A z A n g l i á r a v o n a t k o z ó a d a t o k a N é p e s s é g k u t a t ó B i z o t t s á g 1967—68. é v i v i z s g á l a ­ tá b ó l s z á r m a z n a k . C s u p á n a „ t e r m é k e n y ” n ő k e t v é v e s z á m ítá s b a (a m e d d ő s é g m e g á lla ­ p ít á s a a n ő k á l ta l a d o t t t á j é k o z t a tá s a l a p j á n t ö r t é n t ) , a f o g a m z á s g á tl á s v a l a h a is tö r t é n t a lk a lm a z á s a és a h á z a s s á g k ö té s ó ta tö r té n t k e re s ő te v é k e n y s é g k ö z ö tti k a p c s o la to t az a lá b b i tá b la m u ta tja : S z ü le té s s z a b á ly o z á s t v a la m ik o r is a lk a lm a z o tt h á z a s n ő k s z á z a lé k o s a r á n y a h á z a s s á g k ö té s ó ta m u n k á b a n tö ltö tt é v e k

h á z a s s á g k ö té s id ő p o n tja 1941—50 1951— 60 1961— 65

s o h a s e m d o lg o z o tt 0—5 6— 10 11 é s t ö b b

84 93 96 86

91 95 98 —

90 95 — —

A z 1941—1 9 5 0 -b e n h á z a s s á g o t k ö t ö t t „11 é v é s t ö b b ” k a t e g ó r i a k i v é t e l é v e l a z ö s s z e f ü g g é s k ie g y e n líte tt a z e g é sz m in tá n b e lü l. B e lg iu m e s e té b e n a z o r s z á g o s f e l v é te l n e m m u t a t o t t k i n a g y e l t é r é s t a m u n k a v i­ s z o n y b a n á lló é s n e m á lló f e le s é g e k k ö z ö tt. J e a n M o r sa p r o f e s s z o r a z o n b a n k é s z í te t t e g y k ü lö n tá b la f e ld o lg o z á s t r é s z e m r e , a m e ly c s a k a te r m é k e n y n ő k r e v o n a tk o z ik é s ö s s z e h a ­ s o n líth a tó A n g lia f e n t k ö z ö lt tá b lá j á v a l. A z e r e d m é n y e k e t a k ö v e tk e z ő tá b la f o g la lja ö ssze: B e lg iu m : s z ü le té s s z a b á ly o z á s t v a la m ik o r is a lk a lm a z ó h á z a s s á g k ö té s ó ta m u n k á b a n tö ltö tt é v e k s o h a s e m d o lg o z o tt 2 évnél k ev eseb b 2—5 é v a l a t t 5 é v és tö b b

h á z a s n ő k s z á z a lé k o s a r á n y a

a h á z a s s á g id ő t a r ta m a (é v e k ) 5 év a la tt 5— 9 10—14 15 é s t ö b b 81 85 90 —

92 92 98 95

94 97 96 97

95 97 98 95

B e lg iu m b a n is a z e r e d m é n y e k á l ta l á b a n m e g f e le ln e k a n n a k a k ö v e tk e z te té s n e k , h o g y a z o k a h á z a s n ő k , a k ik k e re s ő te v é k e n y s é g e t fo ly ta tn a k , in k á b b a lk a lm a z n a k fo g a m z á s ­ g á t l á s t s z ü l é s e i k i d ő z í t é s é r e , v a g y k o r l á t o z á s á r a ( J . M o r s a p r o f e s s z o r 1975. m á j u s 2 2 -i l e ­ v e le ). É s a b e lg a a d a to k to v á b b i a lá tá m a s z tá s á t a d já k a n n a k , h o g y a v á r t s z ü lé s e k s z á m a k ö v e tk e z e te s e n a la c s o n y a b b v o lt a k e r e s ő n ő k n é l, m in t a n e m k e r e s ő k n é l, v a g y a z o k n á l,

430

D.

V.

G L A S S

a k i k c s a k r ö v i d i d e i g á l l t a k m u n k a v i s z o n y b a n . ( J . M o r s a é s G . J u l é m o n t , l á s d a 40. j e g y ­ z e t e t 56—60. o l d a l ) . N e m v o l t l e h e t ő s é g ö s s z e h a s o n l í t ó t á b l a k i d o l g o z á s á r a a z 1970. é v i E g y e s ü lt A lla m o k - b e li f e lv é te lb ő l, m e r t n e m ta r ta l m a z o t t k é r d é s e k e t a h á z a s s á g k ö té s u tá n m u n k á b a n tö l t ö t t é v e k re . E h e ly e t t a f e lv é te l r e v o n a tk o z ó , p u b li k á lá s e l ő tt á lló j e l e n ­ té s e k e g y f e je z e te a k ív á n t te r m é k e n y s é g é s a fo g la lk o z ta to tts á g k ö z ö tti k a p c s o la to t e le m ­ zi ( k ív á n t te r m é k e n y s é g = é lv e s z ü le té s e k + to v á b b i te r v e z e tt s z ü lé s e k — n e m k ív á n t s z ü l é s e k ) a 45 é v e n a l u l i j e l e n l e g h á z a s n ő k n é l . A z e r e d m é n y e k a z t m u t a t j á k , h o g y b á r a te r m é k e n y s é g i e lté r é s e k á lta lá b a n a v á r t ir á n y z a to t tü k r ö z ik a je le n le g i f o g la lk o z ta to tt­ s á g i v á lto z ó k h o z v is z o n y ítv a , a z o n b a n je le n t ő s e l té r é s e k e t m u t a t n a k a k ü lö n b ö z ő a lc s o ­ p o r to k n á l és n e m n a g y o n n a g y o k a f e h é r e k n é l. (M á s ré s z t a n ő i s z e re p ir á n ti a ttitű d ö k je le n tő s e n te r m é k e n y s é g - o r i e n tá c ió jú a k a c s a k n e m r é g e n h á z a s f e h é r e k n é l.) A h á z a s n ő k te rm é k e n y s é g e é s k e r e s ő te v é k e n y s é g e k ö z ö tti k a p c s o la t v iz s g á la ta n y ilv á n v a ló a n r é s z ­ l e t e s e b b k u t a t á s t k í v á n m e g , é s R y d e r é s W e s t o f f a z t j a v a s o l j á k , h o g y e z a z 1 970-es f e l ­ v é te lb e n s z e re p lő n ő k e g y a lm in tá já n a k ú jb ó li k ik é rd e z é s e ú tjá n tö r té n jé k m e g . (W e s to ff p r o f e s s z o r s z e m é ly e s tá jé k o z ta tá s a .) 42 V a l l á s i c s o p o r t o k , a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k h e z h a s o n l ó a n „ g e t t ó ” h e l y z e t e k b e n t a ­ l á l h a t j á k m a g u k a t , s ő t n é h a r é s z b e n ö n k é n t v á l l a l j á k e z t. M é g h a n i n c s e n e k is f i z i k a i é r ­ te le m b e n e lk ü lö n ítv e , e s e tle g tá r s a d a lm ila g é s g a z d a s á g ila g v a n n a k „ k ü lö n v á la s z tv a ” a z ­ á lta l, h o g y e lté r ő a z o k ta tá s i r e n d s z e r ü k , m á s tá r s a d a lm i s z o lg á lta tá s o k a t v e s z n e k ig é n y b e é s k ü lö n b ö z ik az e g y e s f o g la lk o z ta tá s i le h e tő s é g e k h e z v a ló h o z z á ju tá s u k . E b b e n az é r t e ­ le m b e n a k a t o lik u s o k é s p r o te s t á n s o k f e l té t le n ü l „ s z e p a r á l v a ” v o lt a k a m ú l tb a n H o lla n ­ d iá b a n . A z E g y e s ü lt Á lla m o k b a n is m e g fig y e lh e tő a m e g k ü lö n b ö z te té s a k a to lik u s o k fo g ­ la lk o z t a tá s á n á l. L á s d : H . J . A b r a m s o n : E th n ic d iv e r s ity in C a th o lic A m e r ic a , N e w Y o rk . L o n d o n , S i d n e y , T o r o n t o 1973, k ü l ö n ö s e n a 39. o l d a l o n , h a b á r n e h é z m e g í t é l n i a j e l e n s z á z a d b a n t ö r t é n t v á l t o z á s t a z o t t b e m u t a t o t t a d a t o k a l a p j á n , a m e l y e k a z 1910. é s i960, é v i o r s z á g o s m u n k a e r ő s t a t i s z t i k á t h a s o n l í t j á k ö s s z e a z 1964. é v i r e p r e z e n t a t í v f e l v é t e l n e k a f é r f i k a to lik u s v á la s z a d ó k r a és a z o k a p já r a v o n a tk o z ó a d a ta iv a l. A z a p á k a d a ta i to r ­ z í t o t t m i n t á t k é p v i s e l n e k , t ú l s á g o s a n m a g a s a n r e p r e z e n t á l j á k a t e r m é k e n y e b b a p á k a t (é s te rm é s z e te s e n , te lje s e n k ih a g y já k a sem a m ú ltb a n , se m a je le n le g n e m h á z a s c s a lá d i á l la p o t ú é s a g y e r m e k te l e n f é r f i a k a t ) . A m it az a d a to k a z o n b a n m e g m u ta tn a k , a z a ti s z t­ v is e lő i m u n k a k ö r ö k b e n te v é k e n y k e d ő f é r f ia k je le n tő s n ö v e k e d é s e a g y e r m e k e k g e n e r á ­ c i ó j á b a n — 43% a z a p á k g e n e r á c i ó j á n á l r e g i s z t r á l t 24 s z á z a l é k k a l s z e m b e n . 43 N e m f o g l a l k o z o m i t t a z i l y e n f a j t a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i f e j l ő d é s é s a „ d e m o g r á f i a i á t m e n e t ” ü te m e z é s e é s g y o r s a s á g a k ö z ö tti le h e ts é g e s k o r r e lá c ió v a l. A m in t a d o lg o z a tb a n m á r k o r á b b a n e m líte tte m , n in c s s z o ro s k o r r e lá c ió . P é ld á u l a m ű v e lts é g m in d S p a n y o l­ o r s z á g b a n , m i n d G ö r ö g o r s z á g b a n a l a c s o n y s z i n t e n á l l t , d e a z u t ó b b i o r s z á g b a n m i n d az a b o r tu s z , m in d a c o itu s i n t e r r u p t u s a la c s o n y a b b s z in tr e c s ö k k e n te tte a te r m é k e n y s é g e t, m in t S p a n y o lo rs z á g b a n . H a s o n ló k é p p e n , n y o m o n le h e t k ö v e tn i a te r m é k e n y s é g s z a b á ly o ­ z á s á n a k tö r té n e ti k e z d e te it a n é p e s s é g je le n tő s r é s z e in é l n a g y o n e lté r ő tá r s a d a lm i- g a z d a ­ sá g i k ö r ü lm é n y e k k e l re n d e lk e z ő k ö z ö s s é g e k b e n — F r a n c ia o rs z á g fa lu s i ré s z e in , a g e n fi p o lg á r s á g k ö r é b e n , B e c s b e n . M a g y a r o r s z á g e g y e s r é s z e in . B iz o n y o s k o r r e l á c ió fe llé p — lá s d p é ld á u l a te r m é k e n y s é g N é m e to rs z á g b a n tö r té n t c s ö k k e n é s é n e k é rd e k e s e le m z é sé i J . E . K n o d e l „ T h e d e c l i n e o f f e r t i l i t y i n G e r m a n y , 1871—1939” с . k ö n y v é b e n , P r i n c e t o n . N . J . 1974. 7. á b r a . A h a n g s ú l y a z o n b a n i t t a z o n v a n , h o g y a t e r m é k e n y s é g á l t a l á n o s s á g ­ b a n je le n le g v is z o n y la g a la c s o n y a v á r o s o k n a k , a n é p e s s é g m ű v e lte b b c s o p o r tja in á l, az o ly a n c s a lá d o k b a n , a m e ly e k b e n a f e le s é g e k a lk a lm a z á s b a n á l ln a k h á z a s é le tü k m e g le h e ­ tő s e n n a g y r é s z é b e n , a h o l a c s o p o rto k b e é p ü ln e k a s z é le s e b b tá r s a d a lo m b a ú g y . h o g y az á lta lá n o s n o r m á k e l te r j e d h e tn e k , a h o l n e m m a g a s a v a llá s o s s á g fo k a . a h o l a fo g la l­ k o z á s i s tr u k tú r á b a n tö r té n t v á lto z á s o k je le n tő s e lto ló d á s t e re d m é n y e z te k a p rim e r fo g ­ la lk o z ta tá s b ó l a te r c ie r fo g la lk o z ta tá s b a . A m e n n y ib e n e z e k a k ö r ü lm é n y e k f e lte h e tő e n h a tá s s a l v a n n a k az ip a ri tá rs a d a lm a k n é p e ss é g é n e k e g y re n ö v e k v ő ré s z é re , az e g y e s tá r ­ s a d a lm a k o n b e lü li te r m é k e n y s é g i k ü lö n b s é g e k k o n v e r g á ln i fo g n a k . 44 J . H e n r i p i n : „ T e n d e n c e s e t f a c t e u r s d e l a f é c o n d i t é a u C a n a d a ” O t t a w a , 1968. 196. é s 52. o ld . é s 1971. C e n s u s o f C a n a d a , P o p u l a t i o n . C a t a l o g u e 92—718, v o l. 1. p a r t 2 ( b u l l e t i n 1. 2— 6 ), 1973. 24., 27. é s 28. t á b l a . 45 J . H e n r i p i n é s E . L a p i e r r e - A d a m c y k , P . F e s t y k ö z r e m ű k ö d é s é v e l : L a f i n d e la r e v a n c h e d e s b e r c e a u x : q u ’e n p e n s e n t l e s Q u é b é c o i s e s ? M o n t r e a l , 1974. A v i z s g á l a t 1745 v a l a h a i s h á z a s 1906—1955 k ö z ö t t s z ü l e t e t t q u é b e c i n ő r é t e g e z e t t v é l e t l e n m i n t á j á t f o g l a l t a m agában. 46 E z e k r e a n ő k r e a v á r h a t ó á t l a g o s s z á m 2.96 g y e r m e k v o l t , d e e z f e l d u z z a s z t o t t s z á m , m i v e l a n ő k n e k c s a k 2 .2 % -a v o l t v á r h a t ó a n g y e r m e k t e l e n . H a a g y e r m e k t e l e n h á ­ z a s s á g o k a t r e á l i s a b b a n 10% k ö r ü l b e c s ü l j ü k , a z á t l a g o s g y e r m e k s z á m m i n t e g y 2 .7 - r e c s ö k k e n t. 47 J . H e n r i p i n : T e n d a n c e s , 196. o ld . A 45—54. é v k ö z ö t t i v a l a h a i s h á z a s n ő k 1961b e n : v á r o s i f r a n c i a a n y a n y e l v ű : 2.40 é l v e s z ü l e t é s : a n g o l a n y a n y e l v ű 2.38. A z 1971, é v i f e l ­ v é te l a d a ta in a k e g y to v á b b i e le m z é s e m e g v iz s g á lta a h á z a s n ő k f o g la lk o z ta tá s á n a k tr e n d ­ je it. K iz á ró la g a z o k a t a n ő k e t fig y e le m b e v é v e , a k ik „ r e n d s z e r e s e n ” d o lg o z ta k a h á z a s ­ s á g k ö t é s ü k ó t a (a m e g h a t á r o z á s a z o k r a v o n a t k o z i k , a k i k a h á z a s s á g k ö t é s ü k ó t a a f e l ­ v é te l id ő p o n tjá ig m e g s z a k ítá s n é lk ü l d o lg o z ta k , k iv é v e a te r h e s s é g g e l ö s sz e fü g g é s b e n á lló 4 h ó n a p o t m e g n e m h a l a d ó id ő s z a k o k a t) , je le n t ő s n ö v e k e d é s v o lt ta p a s z ta l h a tó a n ő k r é s z a r á n y á b a n a z 1906— 35 é s 1936—5 5 - b e n s z ü l e t e t t g e n e r á c i ó k k ö z ö t t . ( E z t a k ö v e t k e z ­ te té s t a z o n b a n b e f o ly á s o lja az a té n y , h o g y a k é t c s o p o rt h á z a s s á g a in a k id ő ta r ta m a s z ü k ­ s é g s z e r ű e n l é n y e g e s e n e l t é r ő .) H a a z 1936—55. é v i g e n e r á c i ó t v e s s z ü k , a r e n d s z e r e s e n d o l ­ g o z ó k r é s z a r á n y a a l e g m a g a s a b b (40%) a z e g y e t e m i k é p z e t t s é g ű n ő k n é l v o l t . A . . r e n d ­ s z e re s ” f o g la lk o z ta tá s m é r té k e á lta lá b a n p o z itív k o r r e lá c ió b a n v o lt az is k o lá z o tts á g s z in t­

T E R M

É K E N Y S É G I

T R E N D E K

4 31

jé v e l é s n e g a tív k o r r e l á c ió b a n a g y e r m e k e k s z á m á v a l. I s m é t c s a k h a n g s ú ly o z n i k e l l az ö s s z e fü g g é s b o n y o lu lts á g á t. A m a g a s a b b f o k ú is k o lá z o tts á g g a l r e n d e lk e z ő n ő k in k á b b a l k a l m a z z á k a f o g a m z á s g á t l á s t é s i n k á b b k í v á n n a k d o l g o z n i j á r n i . ( L á s d D .. G r a i n g e r é s E . L a p i e r r e - A d a m c y k : L e s t a u x d ’a c t i v i t é c h e z le s Q u é b é c o i s e s f r a n c o p h o n e s , a P o p u ­ l a t i o n e t f a m i l i e 1975. 1. 34. s z á m á b a n , 1—27. o ld .) A d á n v i z s g á l a t m á s r é s z t , a m e l y 1749 15—34 é v e s k o r ú h á z a s n ő 1970. é v i f e l v é t e l é n a l a p u l t , a z t á l l a p í t o t t a m e g , h o g y a n ő k f o g ­ la lk o z ta tá s á n a k a g y e r m e k e k v á r t s z á m á r a g y a k o r o lt b e f o ly á s a c s a k a n a g y — 4 v a g y tö b b g y e r m e k k e l re n d e lk e z ő — c s a lá d o k s z in tjé n é rv é n y e s ü lt. A 2 v a g y 3 g y e r m e k e s c s a ­ lá d o k e lő f o r d u lá s a a n n y i r a á l ta l á n o s v o lt, h o g y c s a k k e v é s in g a d o z á s v o lt ta p a s z ta l h a tó a z o ly a n té n y e z ő k te k in te té b e n , m in t a z is k o lá z o tts á g , a tá r s a d a lm i h á t t é r v a g y a c s a lá d j ö v e d e l m e . (O . B e r t e l s e n é s J . U s s i n a : F a m i l i e s t o r r e l s e o g l i v s s t i l , K o p p e n h á g a . 1974. a n g o l n y e l v ű k i v o n a t 83—88. é s 22—27. o ld .) 48 A g a z d a s á g i é s d e m o g r á f i a i f l u k t u á c i ó k k ö z ö t t i k ö l c s ö n ö s ö s s z e f ü g g é s r e v o n a t ­ k o z ó a n lá s d R . E a s te r lin „ T h e A m e r ic a n b a b y b o o m in h is to r ic a l p e r s p e c t iv e ” , N e w Y o rk 1968. a N a t i o n a l B u r e a u o f E c o n o m i c R e s e a r c h O c c a s i o n a l P a p e r s s o r o z a t a , 79. s z á m ) . E a s t e r l i n m u n k á j á t — é s m á s h a s o n l ó m u n k á t i s — f i g y e l e m b e v e s z i R ., L e e , a „ F o r m a i d y n a m ic s o f c o n tr o lle d p o p u la tio n s a n d th e e c h o , th e b o o m a n d th e b u s t” c. c ik k é b e n a m e l y a D e m o g r a p h y 11. n o . 4. 1974. n o v e m b e r i s z á m á b a n j e l e n t m e g , 563— 585. o l d a l . L e e o ly a n m o d e lle k e t s z e r k e s z t, a m e ly e k a z o ly a n „ s z a b á ly o z o tt n é p e s s é g e k b e n ” fe llé p ő v á l­ to z á s o k a t v iz s g á ljá k , a m e ly n é p e s s é g te r m é k e n y s é g é t g a z d a s á g i té n y e z ő k b e f o ly á s o ljá k , — a re la tív k o h o rs z n a g y s á g , a m e ly a m u n k a e r ő p o te n c iá lt m e g h a tá ro z z a , v a g y a m u n ­ k a e rő n a g y s á g a , a m e ly a te r m é k e n y s é g id ő s z a k á ra v a n h a tá s s a l. Ü g y ta lá lja , h o g y az u tó b b i h a t á s az , a m e ly in k á b b m e g fe le l a X X . s z á z a d b e li U S A ta p a s z ta l a ta in a k . D e le ­ h e t s é g e s o l y a n k ö l c s ö n h a t á s is , a m e l y a d e m o g r á f i a i v á l t o z á s o k n a k a g a z d a s á g i h e l y ­ z e tr e g y a k o r o lt e s e tle g e s b e f o ly á s á b ó l e re d . E g y k o r a i p r ó b á lk o z á s ta lá lh a tó a k a p c s o la t v i z s g á l a t á r a A . L ö s c h : B e v ö l k e r u n g s w e l l e n u n d W e c h s e l l a g e n , с . m u n k á j á b a n , J e n a , 1936. A h á z a s s á g k ö té s i k o r le g ú ja b b e m e lk e d é s é r e a z U S A -b a n lá s d P . G . G lic h : S o m e r e c e n t c h a n g e s i n A m e r i c a n f a m i l i e s , C u r r e n t p o p u l a t i o n r e p o r t s , S e r i e s P —23, N o . 52. W a s h i n g ­ t o n , D . C . (1975), 3—4. o ld . 49 A m ú l t b a n a f é r j é s f e l e s é g k ö z ö t t i k o r k ü l ö n b s é g e t f e l t e h e t ő e n m i n d a g a z d a s á g i , m in d p e d ig a b io ló g ia i s z e m p o n to k is b e f o ly á s o ltá k — a f é r f in e k a z ig é n y e , h o g y m u n ­ k á já b a n e lé r h e s s e n e g y o ly a n p o n th o z , a m e ly e n e l tu d j a ta r ta n i f e le s é g é t é s c s a lá d já t és a f é r f in e k a z a v á g y a , h o g y o ly a n fe le s é g e le g y e n , a k i e lé g f ia ta l a h h o z , h o g y g y e r m e ­ k e k e t s z ü ljö n . ( L e g a lá b b is e lm é le tile g a ta n o n c id ő r e n d s z e r e s e g ít e tt a m in im á lis k o r t m e g s z a b n i a f é r f i s z á m á r a — a z a z a ta n o n c id ő b e f e je z é s e k o r b e t ö ltö t t k o r t.) L e g ­ a lá b b e g y o r s z á g r a b iz o n y s á g g a l r e n d e l k e z ü n k a r r ó l, h o g y a s z e g é n y e b b f é r f i a k id ő s e b b n ő t v á l a s z ta n a k c s a k a z é r t, h o g y a z o k é le tk o r a e s e tle g f e ls ő h a t á r t s z a b a z ő t e r m é k e n y ­ s é g ü k n e k — e z v o l t a h e l y z e t N o r v é g i á b a n a X I X . s z á z a d b a n ( l á s d : M . D r a k e : ’’F e r t i l i t y c o n t r o l s i n p r e - i n d u s t r i a l N o r w a y ” a D . V . G la s s é s R . R e v e l l e á l t a l s z e r k e s z t e t t P o p u ­ l a t i o n a n d s o c i a l c h a n g e c . k ö t e t b e n , L o n d o n , 1972, 185. o ld .) N e m tu d j u k m e n n y ir e á lta lá n o s v o lt a z ily e n g y a k o r la t a z ip a r o s ítá s e lő tti id ő k ­ b e n . M a m é g m in d ig e r ő s e n é r v é n y e s ü l a z a f e lfo g á s , h o g y a f é r f i le g y e n id ő s e b b a f e ­ l e s é g é n é l — v a g y l e g a l á b b i s n e l e g y e n f i a t a l a b b , m i n t a f e l e s é g e . A N é p e s s é g k u t a t ó B i­ z o t t s á g 1959—1960. é v i f e l v é t e l é b e n a v á l a s z a d ó k a t m e g k é r d e z t é k a f é r j é s a f e l e s é g k ö ­ z ö tti „ id e á lis ” k o r k ü lö n b s é g r ő l. A z e re d m é n y e k a k ö v e tk e z ő k v o lta k :

a fé rj le g y e n id ő s e b b , m in t a fe le s é g e

a fé rj le g y e n e g y id ő s a fe le s é g é v e l a fé r j le g y e n fia ta la b b , m in t a fe le s é g e n e m v á la s z o lt é s n e m tu d ja

51.8

57.3

38.3

31.0

2.4 7.5

1.8 9.9

100.0

100.0

(N = 1136)

(N = 1200)

A z o k k ö z ü l, a k i k ú g y g o n d o ltá k , h o g y a f é r j le g y e n id ő s e b b a fe le s é g é n é l, a k ív á ­ n a t o s á t l a g o s k o r k ü l ö n b s é g e t 3.3 é v b e n j e l ö l t é k m e g a f é r f i v á l a s z a d ó k é s 3.5 é v b e n a n ő i v á la s z a d ó k . A zo k a g a z d a s á g i és d e m o g rá fia i té n y e z ő k , a m e ly e k e z t a tra d íc ió t a lá tá m a s z tjá k , m a m á r f e lte h e tő e n k e v é s b é fo n to s a k . A n ő k e re s ő te v é k e n y s é g e a h á z a s s á g o k je le n tő s ré s z é b e n g a z d a s á g i t á m o g a t á s t n y ú j t é s a k is c s a l á d o k c é lu l v a ló k itű z é s é v e l (és a z ig e n a l a c s o n y a n y a - é s c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g g a l ) a f e l e s é g é l e t k o r a is k e v é s b é k r i t i k u s a k í ­ v á n t c s a l á d n a g y s á g m e g v a l ó s í t á s a s z e m p o n t j á b ó l , l e g a l á b b i s a k ö r ü l b e l ü l 30 é v e s k o r e l é r é s é i g . E z b e m u t a t h a t ó a z 1961. é v i a n g l i a i é s w a l e s i n é p s z á m l á l á s t e r m é k e n y s é g i a d a ­ ta i á lta l. A k ö v e tk e z ő tá b la a z e g y h á z a s s á g r a ju tó é lv e s z ü le té s e k á tla g o s s z á m á t m u ta tja 1 9 6 1 -b e n f e n n á l l ó , 15— 19 é s 20—24 é v e s i d ő t a r t a m ú h á z a s s á g o k r a , a m e l y e k b e n a f é r j é s fe le s é g e g y m á s h o z v is z o n y í to tt é l e tk o r a ig e n e lté r ő v o lt, to v á b b á a fe le s é g h á z a s s á g ­ k ö té s i é le tk o r á n a k k é t k o r c s o p o r tjá r a .

D.

432

13 é s t ö b b é v v e l 8—12 é v v e l 3—7 é v v e l A fe le s é g 2 é v v e l fia ta la b b , ille tv e 2 é v v e l id ő s e b b a f é r jé n é l A fe le s é g id ő s e b b a fé rjé n é l 3— 7 é v v e l 8— 12 é v v e l

V.

G L A S S

20—24 25—29 20—24 25—29 20—24 25—29

2.17 1.63 2.11 1.58 2.11 1.73

2.20 1.55 2.15 1.65 2.10 1.65

20—24 25—29

2.17 1.78

2.16 1.68

20—24 25—29 25—29

2.38 1.83 1.90

2.44 1.79 2.19

* O ly a n m e g s z a k ítá s n é l k ü li e lső h á z a s s á g o k , a m e ly e k n é l a f e le s é g e k e t a f é r j ü k k e l e g y ü tt ír tá k össze. A k ü lö n b s é g e k k ic s ik . A k ü lö n b s é g e k e g y ré s z e n e m v á r t ir á n y b a n m u ta tk o z ik — a z a z a z id ő s e b b f e le s é g e k n é l n a g y o b b te r m é k e n y s é g m u t a tk o z o tt. A m e n n y ib e n e z e k a m a g a s a b b á tla g o k s z ig n ifik á n s a k , ta lá n a h á z a s s á g e lő tti te rh e s é g e k k e l m a g y a r á z h a tó k . T e r m é s z e te s e n a g a z d a s á g i é s b io ló g ia i té n y e z ő k s e m m ik é p p e n s e m a z e g y e d ü li té ­ n y e z ő k , a m e ly e k b e f o ly á s o ljá k a v is z o n y la g o s k o rk ü lö n b s é g e k n é p s z e rű s é g é t (C e n su s 1961, E n g l a n d a n d W a le s F e r t i l i t y t a b l e s , L o n d o n 1966, 15. t á b l a ) . T u l a j d o n k é p p e n a z o k a h á z a s s á g o k , a m e ly e k b e n a fe le s é g id ő s e b b a f é r j n é l, n e m r i t k á k m a n a p s á g A n g liá b a n . K e v é s b é g y a k o r i a k a n ő t l e n e k n e k h a j a d o n o k k a l k ö t ö t t h á z a s s á g a i b a n — 1 9 7 3 -b a n A n g l i á ­ b a n é s W a l e s b e n a m e n y a s s z o n y o k 6 .3 % -a l e g a l á b b e g y 5 é v e s k o r c s o p o r t t a l i d ő s e b b v o lt a v ő l e g é n y é n é l . A h o l a z o n b a n a k á r a m e n y a s s z o n y , a k á r a v ő l e g é n y m á r k o r á b b a n is h á z a s v o l t , a m e g f e l e l ő a r á n y 19.6% v o lt . „ A z ú j r a h á z a s o d á s o k ” , a m e l y e k b e n l e g a l á b b az e g y i k f é l m á r k o r á b b a n is h á z a s v o l t , 1 9 7 3 -b a n 2 8 % - á t t e t t é k k i a z ö s s z e s h á z a s s á g o k n a k A n g l i á b a n é s W a l e s b e n , s z e m b e n a z 1960. é v i 1 5 % -o s é s a z 1938. é v i 9 % - o s a r á n n y a l : a z 1 9 3 0 -as é v e k ó t a t ö r t é n t n ö v e k e d é s a v á l á s i a r á n y s z á m e m e l k e d é s é v e l é s a v á l á s s a l k a p ­ c s o l a t o s m a g a t a r t á s m e g v á l t o z á s á v a l v o l t ö s s z e f ü g g é s b e n . (A s z á m í t á s o k a R e g i s t r a r G e ­ n e r a l ’s s t a t i s t i c a l r e v i e w f o r E n g l a n d a n d W a l e s . . . 1973, П . r é s z , t á b l á k , N é p e s s é g 59—60: 1960, П . r é s z , T á b l á k , N é p e s s é g . 64. o ld . é s 1938, T á b l á k , P o l g á r i , 49. o ld . a d a t a i n a l a p u l ­ n a k . A k o r s z e r in ti s z á m ítá s 5 é v e s k o rc s o p o r to k r a tö r té n t, és a b b a n az e s e tb e n te k in ­ te tte m a m e n y a s s z o n y o k a t id ő s e b b n e k a v ő le g é n y ü k n é l, h a a k ö v e tk e z ő é s m in d e n to ­ v á b b i m a g a s a b b k o r c s o p o r tb a ta r to z ta k .) B á r ez a n e m tr a d ic io n á lis k o r - v is z o n y u lá s a h á z a s s á g m e g k ö t é s e k o r s o k k a l g y a k o r i b b v o l t a z ú j r a h á z a s u l ó k n á l 1 9 7 3 -b a n . a z ú j r a h á ­ z a s o d á s o k s z á m á n a k 1938 ó t a t ö r t é n t e m e l k e d é s e n e m i g e n n ö v e l t e a z i l y e n n e m t r a d i ­ c io n á lis h á z a s s á g o k g y a k o r is á g á t. A z ö s sz e s h á z a s s á g o t a la p u l v é v e , te k in te t n é lk ü l a k o r á b b i c s a lá d i á lla p o tra , a z o k n a k a h á z a s s á g o k n a k az a r á n y a , a m e ly e k b e n a m e n y a s z s z o n y i d ő s e b b v o l t a v ő l e g é n y n é l 10.4% v o l t 1 9 3 8 -b a n é s 10% 1 9 7 3 -b a n . A m a g y a r á z a t a b ­ b a n r e j l i k , h o g y a z o k a f é r f i a k , a k i k 20—24 é v e s e k v o l t a k a h á z a s s á g k ö t é s i d ő p o n t j á b a n , s o k k a l k e v é s b é v o l t a k h a j l a n d ó k i d ő s e b b n ő k e t f e l e s é g ü l v e n n i 1 9 7 3 -b a n . m i n t 1 9 3 8 -b a n . é s f o r d í t o t t v o lt a z e s e t az id ő s e b b é l e tk o r o k n á l . A f e n t k ö z ö lt a d a to k v a l ó já b a n a té n v le g e s n é l k i s e b b m é r t é k b e n t ü n t e t i k f e l a n e m t r a d i c i o n á l i s k o r - v i s z o n y u l á s o k g y a k o r i ­ s á g á t. m iv e l a z e le m z é s le g a lá b b e g v ö té v e s k o r c s o p o r to t m a g á b a n fo g la ló e lté r é s e n a l a ­ p u l. A n ő tle n e k é s h a j a d o n o k k ö z ö tti h á z a s s á g o k p o n to s a b b b e c s lé s e n y e r h e t ő a N é p e s ­ s é g k u ta tó B iz o tts á g e g y s p e c iá lis fe lv é te lé b ő l, a m e ly a G e n e r a l T e g is te r O f f ic e - n a k az A n g l i á b a n é s W a l e s b e n 1 9 5 1 -b e n k ö t ö t t h á z a s s á g o k r a v o n a t k o z ó a n y a k ö n y v i n v i l v á n t a r t á s a i b ó l s z á r m a z ó o r s z á g o s m i n t á n a l a p u l . A m i n t á b a n 4108 e l s ő h á z a s s á g v o l t . 10 . 4% - n á l a v ő le g é n y m e g k ö z e lítő le g a z o n o s k o r ú v o lt a m e n y a s s z o n n y a l (a z a z k e v e s e b b , m in t eg v é v v o l t k ö z t ü k a k o r k ü l ö n b s é g ) . 7 2 .7 % -n á l a v ő l e g é n y v o l t a z i d ő s e b b é s a h á z a s s á g o k 1 6 .9 % -á n á l a v ő l e g é n y v o l t a f i a t a l a b b . 50 A I I . v i l á g h á b o r ú e l ő t t g y a k r a n v o l t a k o l y a n s z o k á s o k , a m e l y e k a k a d á l y o z t á k a h á z a s s á g o t. A n g liá b a n p é ld á u l, a n ő i t a n e r ő k n e k á l ta l á b a n m e g k e l le t t v á ln i á llá s u k tó l, h a f é rjh e z m e n te k é s ez m é g e rő s e b b e n é r v é n y e s ü lt a k ö z s z o lg á la tb a n . A B a n k o f E n g ­ la n d é s a b a n k o k tö b b s é g e n e m a l k a lm a z o tt h á z a s n ő k e t é s u g y a n e z v o n a t k o z o tt a v a s u t a k r a . a z A n g o l R á d i ó t á r s a s á g r a é s a z U n i l e v e r r e . a z T .C .I .- r e é s a R o w n t r e e - r e . A b a n ­ k o k n á l is v o l t a k o l y a n k o r l á t o z á s o k , a m e l y e k a f é r f i a l k a l m a z o t t a k h á z a s o d á s i k o r á t é r i n ­ t e t t é k . L á s d a R o y a l C o m m i s s i o n o n P o p u l a t i o n 1945. n o v e m b e r 9 -i ü l é s é t (R C 59) é s a ’’M a r r i a g e b a r i n t h e C iv il S e r v i c e : L e t t e r a n d M e m o r a n d u m f r o m t h e C o u n c i l o f W o m e n C iv il S e r v a n t s ” . 1946. á p r i l i s 27. E z e k e t a k o r l á t o z á s o k a t n a g y r é s z t f e l o l d o t t á k a TI. v i l á g ­ h á b o r ú a l a t t , i l l e t v e u t á n . A z 1969. é v i c s a l á d j o g i r e f o r m r e n d e l e t , a m e l y a n a g y k o r ú s á g i k o r t 18 é v r e s z á l l í t o t t a le , u g y a n c s a k m e g k ö n n y í t i a k o r a i h á z a s s á g o t . s o ltá k

51 A n é p e s s é g n ö v e k e d é s i ü t e m e s z a b á l y o z á s á n a k a lte r n a tív „ k a r r i e r e k ” b iz to s ítá s á n a k le h e tő s é g é t

k o m p o n e n se k é n t id ő n k é n t ja v a ­ a h á z a s s á g g a l s z e m b e n a f e jle tt

T E R M

É K E N Y S É G I

T R E N D E K

433

o rs z á g o k b a n . D e a h á z a s s á g g a l s z e m b e n i le g v a ló s z ín ű b b a l te r n a t ív a a h á z a s s á g o n k ív ü li e g y ü tté lé s . L e h e ts é g e s , h o g y ez m á r á lta lá n o s a b b m i n t h a r m in c , n e g y v e n é v v e l e z e lő tt v o lt , d e a h á z a s s á g n é p s z e r ű s é g e n e m c s ö k k e n t e z á l t a l . É s a v á l á s o k n ö v e k e d é s e a z ú j r a h á z a s o d á s i a r á n y s z á m o k e m e lk e d é s é v e l p á r h u z a m o s a n m e n t v é g b e . D á n iá b a n v é le tle n m i n t á n a l a p u l ó f e l v é t e l e k s o r o z a t á t h a j t o t t á k v é g r e 1 9 7 3 -b a n a 18—50 é v e s k o r ú f é r f i a k és n ő k r e v o n a tk o z ó a n é s e z e k b iz o n y o s a n y a g o t s z o lg á lta tn a k a z e g y ü tté lé s m é r té k é r e (a le g u tó b b i é v e k b e n c s ö k k e n t D á n iá b a n a h á z a s s á g k ö té s i a r á n y s z á m ) . A z e g y e d ü lá lló k 2 7 % -a e g y ü t t é l ö v o l t ; a z 1 9 7 2 -b e n e l v á l t f é r f i a k é s n ő k 3 4 % -a m á s v a l a k i v e l é l t e g y ü t t ; é s a z o k n a k a h á z a s p á r o k n a k , a k i k 1 9 7 2 -b e n h á z a s s á g o t k ö t ö t t e k , m i n t e g y 8 0 % -a e g y ü t t é i t a h á z a s s á g k ö té s e lő tt ( k ö rü lb e lü l k é th a r m a d r é s z ü k tö b b m in t 6 h ó n a p ig é lt e g y ü tt). L á s d : I n g e r K o c h - N i e l s e n : A e g t e s k a b e t o g l o v e n , K o p p e n h á g a , 1974, a n g o l n y e l v ű k i v o n a t , 94— 104. o ld . A f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n a n ő k i s k o l á z o t t s á g i é s f o g l a l k o z t a t á s i l e h e t ő s é g e i m a g a ­ s a b b h á z a s s á g k ö té s i k o r r a l tá rs u ln a k . 52 A z 1970. é v i U S A f e l v é t e l i s m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a a lk a lm a z tá k a g y e rm e k s z ü lé s e k b e s z ü n te té s é re é s a h á z a s é le t v o lt a z o k b a n a z e s e te k b e n , a m ik o r a s z ü le té s k o r lá to z á s t e (C . F . W e s t o f f : ,,T h e y i e l d o f t h e i m p e r f e c t : t h e 1970 n a t i o n a l s z ó l a l á s a z A m e r i k a i N é p e s e d é s i t á r s a s á g ü l é s é n .)

fo g a m z á s g á tlá s t h a té k o n y a n g y a k o r i s á g a is a l a c s o n y a b b c é l é rd e k é b e n a lk a lm a z tá k fe rtility s u r v e y ” e ln ö k i fe l­

53 L á s d : C . T i e t z e é s D . D a w s o n : I n d u c e d a b o r t i o n : a f a c t b o o k , R e p o r t s o n P o p u ­ l a t i o n F a m i l y P l a n n i n g P o p u l a t i o n C o u n c i l , N e w Y o r k , 1973. d e c e m b e r , I P P F E u r o p e ( l á s d a 23. j e g y z e t e t ) . R . L e e t e ( l á s d a 23. j e g y z e t e t ) . A n g l i á b a n é s W a l e s b e n 1 9 7 1 -b e n a m ű v i v e t é l é s n e k a z ö s s z e s h á z a s n ő s z ü l é s e i h e z v i s z o n y í t o t t a r á n y a 12% v o l t a 2 e l ő z ő s z ü l é s s e l r e n d e l k e z ő n ő k n é l , d e 24% a 3 é s 33% a 4 e l ő z ő s z ü l é s s e l r e n d e l k e z ő n ő k e s e t é ­ b e n . E g y e s o r s z á g o k b a n a z a r á n y c s ö k k e n a n a g y o n m a g a s s z á m ú s z ü lé s i s o r r e n d n é l, a m i a r r a m u ta t, h o g y v a n a n ő k n e k e g y o ly a n k is r é te g e , a m e ly k ü lö n b ö z ő o k o k n á l fo g v a e lu ta s ítja a m ű v i v e té lé s t v a g y k é p te le n a r r a , h o g y a z t a lk a lm a z z a . 54 H . B . P r e s s e r é s L . L . B u m p a s s „ D e m o g r a p h i e a n d s o c i a l a s p e c t s o f c o n t r a c e p t i v e s t e r i l i z a t i o n i n t h e U n i t e d S t a t e s : 1965—1970” , m e g j e l e n t a C o m m i s s i o n o n P o p u l a t i o n G r o w t h a n d t h e A m e r i c a n F u t u r e , R e s e a r c h R e p o r t s s o r o z a t á b a n , v o l. 1. „ D e m o g r a p h i c a n d s o c i a l a s p e c t s o f p o p u l a t i o n g r o w t h ” , s z e r k e s z t e t t e C . F . W e s t o f f é s R . P a r k e J r ., W a s h i n g t o n , D . C . 1972, 533. é s 537. o l d a l : 11% a f e h é r e k n é l é s 12% a f e k e t é k n é l , a r é s z ­ a r á n y o k n ö v e k e d n e k a z é l e t k o r r a l . 1 9 7 0 -b e n a 35— 39 é s 40—44 é v e s k o r ú f e l e s é g e k n é l a r é s z a r á n y o k a k ö v e t k e z ő k v o l t a k : f e h é r e k 18 é s 1 6 % ; f e k e t é k 20 é s 21% . (A f e k e t é k k ö ­ z ö t t f ő k é n t n ő i s t e r i l i z á l á s . ) 1 9 7 1 -b e n a z A m e r i k a i K ö z e g é s z s é g ü g y i T á r s a s á g j ó v á h a g y t a a s t e r i l i z á l á s t m i n t a s z ü l e t é s k o r l á t o z á s v é g s ő m ó d s z e r é t é s a z 1973. é v i , a c s a l á d n ö v e ­ k e d é s re v o n a tk o z ó o rs z á g o s fe lv é te l m e g á lla p íto tta , h o g y a z o k n á l a h á z a s p á r o k n á l, a k ik m á r e l é r té k a k ív á n t g y e r m e k s z á m o t, a f é r j n e k v a g y a f e le s é g n e k 2 9 % -b an v o lt f o g a m ­ z á s g á t l á s t s z o l g á l ó s t e r i l i z á l á s a ( I n t e r n a t i o n a l f a m i l y p l a n n i n g d i g e s t , v o l. 1. n o . 2., 1975. j ú n i u s 7. o l d . ) . A n g l i á r a é s W a l e s r e a z 1970. é v i f e l v é t e l a z t á l l a p í t o t t a m e g , h o g y v a l a ­ m e n n y i, a f e lv é te lb e n s z e r e p lő h á z a s n ő t te k in tv e , a z e s e te k 4 % -á b a n v a g y a fe le s é g n e k v a g y a f é r jn e k v o lt s te r iliz á c ió ja a to v á b b i te r h e s s é g e k m e g a k a d á ly o z á s a é rd e k é b e n . A n ő k n é l a 4. p a r i t á s m u t a t ó j á n á l a r é s z a r á n y 12% v o l t é s a z 5. v a g y m a g a s a b b s z ü l é s i s o r r e n d n é l a h á n y a d 24% v o l t ( M a r g a r e t B o n e ) l á s d a 23. j e g y z e t e t , (23. o ld . R 3. 17. t á b l a ) . 55 C . M . L a n g f o r d ( l á s d a 29. j e g y z e t e t ) , 6. á b r a . 56 N . B . R y d e r é s C . F . W e s t o f f : R e p r o d u c t i o n i n t h e U n i t e d S t a t e s , 1965. P r i n c e t o n . N . J . 1971, I X —2. t á b l a , 228. o ld . 57 N . B . R y d e r „ C o n t r a c e p t i v e f a i l u r e i n t h e U n i t e d S t a t e s ” c . d o l g o z a t a a F a m i l y P l a n n i n g P e r s p e c t i v e s , v o l. 5. n o . 3. s u m m e r , 1973. s z á m á b a n , 142. o l d . L á s d m é g F . S . J a f f e k o m m e n t á r j á t is u g y a n e b b e n a s z á m b a n . 58 A h á z a s s á g o n k í v ü l i s z ü l e t é s e k a r á n y s z á m a i t , a m e l y e k m o s t g y a k r a n j e l e n t ő s e n m a g a s a b b a k m i n t a z 19 3 0 -as é v e k b e n , b e f o l y á s o l h a t j á k a j o b b m ó d s z e r e k é s k ü l ö n ö s e n a m ű v i v e t é l é s j o b b h o z z á f é r h e t ő s é g e ( A n g l i á b a n é s W a l e s b e n p é l d á u l 1 9 7 1 -b e n a m ű v i v e t é l é s e k n e k a s z ü l e t é s e k h e z v i s z o n y í t o t t a r á n y a 78% v o l t a n e m h á z a s n ő k n é l . ) A z A n g ­ liá b a n és a z U S A -b a n tö r t é n t h á z a s s á g o n k ív ü li s z ü le té s e k k ö z ü l s o k ..n e m te r v e z e tt” v o lt, d e n e m „ v é le tl e n ” — e z e k n e m a f o g a m z á s g á tl á s h i b á j a m i a t t t ö r t é n te k , h a n e m a z é r t , m e r t n e m h a s z n á l t a k f o g a m z á s g á t l á s t . L á s d a 23. j e g y z e t b e n s z e r e p l ő h i v a t k o z á s o ­ k a t é s P . O u t r i g h t „ I l l e g i t i m a c y i n t h e U n i t e d S t a t e s : 1920— 1968” c . d o l g o z a t á t C . F . W e s ­ t o f f é s R . P a r k e J r . k ö n y v é b e n ( l á s d a 23. j e g y z e t e t , 390— 391. é s 366— 371. o ld .) 59 A z o n b a n h a j e l e n t ő s n ö v e k e d é s t ö r t é n n e a n é p e s s é g s z e g é n y e b b é s k e v é s b é m ű ­ v e lt ré te g e in é l a fo g a m z á s g á tlá s g y a k o r la tá b a n ( tö r té n jé k ez a fe jlő d é s b á r m ily e n m ó ­ d o n is ) , k e z d e t b e n á l t a l á n o s c s ö k k e n é s m u t a t k o z n a a z a l k a l m a z á s h a t é k o n y s á g á b a n . 60 L e h e t s é g e s , h o g y K e l e t - E u r ó p á b a n k o r l á t o z á s o k l e s z n e k a m ű v i v e t é l é s e k h o z ­ z á fé rh e tő s é g é b e n — ez tö r t é n t m á r R o m á n iá b a n , M a g y a ro rs z á g o n és C s e h s z lo v á k iá b a n . A n y u g a ti o rs z á g o k b a n n y o m á s fo g m e g n y ilv á n u ln i a „ lib e r a liz á lá s ” é rd e k é b e n a z o k b a n az o rs z á g o k b a n , a m e ly e k b e n m é g a ré g e b b i „ n e m lib e rá lis ” tö rv é n y e k é rv é n v e s ü ln e k . P é ld á u l O la s z o rs z á g b a n k a m p á n y fo ly ik a b ü n te tő tö r v é n y k ö n y v f e n n á lló c ik k e lv e in e k h a t á l y t a l a n í t á s á é r t é s b iz o n y o s r e n d e l k e z é s e k e t m á r a lk o tm á n y e lle n e s n e k m i n ő s í te t te k . A z ille g á lis m ű v i v e t é lé s e k e t te lje s e n m e g s z o k o ttn a k t e k in ti k . S p a n y o lo r s z á g f e lte h e tő e n a k o n z e r v a tiv i z m u s u to l s ó b á s t y á j a le s z a z a b o r t u s z r a v o n a tk o z ó t ö r v é n v e k te k in te té b e n . M á s ré s z t, o ly a n o r s z á g o k b a n , a h o l ..lib e r a liz á ltá k ” a tö r v é n y t, k ü lö n b ö z ő c s o p o r to k k o r ­ lá to z á s o k a t k ív á n n a k m a jd k e r e s z tü lv in n i — ily e n p é ld á u l a z A n g liá b a n fo ly t a t o t t k a m ­ p á n y é s a z 1967. é v i r e n d e l k e z é s m ó d o s í t á s á t c é lz ó t ö r v é n y j a v a s l a t ( a W h i t e B i l l ) . A L a n e

D.

434

V.

G L A S S

B iz o tts á g k ü lö n b ö z ő j a v a s l a t o k a t te t t a t ú l k a p á s o k m e g a k a d á l y o z á s á r a é s a m e g le v ő s z o l­ g á lta tá s o k ja v ítá s á r a — b e le é rtv e a m ű v i v e té lé s s e l k a p c s o la to s n a p i g o n d o z á s k if e j­ le s z t é s é t , a m i v i s z o n y l a g o lc s ó l e n n e ( R e p o r t o f t h e c o m m i t t e e o n t h e w o r k i n g o f t h e a b o r t i o n a c t , C m n d 5579, L o n d o n , 1974). A z 1975. é v i W h i t e B ill o l y a n v á l t o z t a t á s o k a t j a v a s o l ( k ü l ö n ö s e n a z 1., 3. é s 5. c i k k e l y e k t e k i n t e t é b e n ) , a m e l y e k n e h e z e b b é t e n n é k a m ű v i v e té lé s h e z v a g y a ta n á c s a d á s h o z v a ló h o z z á ju tá s t é s f e lte h e tő e n le g a lá b b is k é s le l­ t e tn é k a z a b o r t u s z e lé r h e tő s é g é t. (L á s d M e m o r a n d u m o n th e b ill f r o m th e tr u s te e s o f th e B r i t i s h p r e g n a n c y s e r v i c e , 1975. m á r c i u s . ) 61 D . V . G l a s s : F e r t i l i t y R e g i s t r a r G e n e r a l ’s s t a t i s t i c a l p u l a t i o n , L o n d o n , 1972, Q Q ( c ) , B r i t a n n i á r a v o n a t k o z n a k , m íg

t r e n d s i n E u r o p e s i n c e t h e S e c o n d W o r l d W a r , 117. o l d . ; r e v i e w o f E n g l a n d a n d W a le s . . . 1972, P a r t I I . T a b l e s , P o ­ t á b l a a 182. o l d a l o n . A z 1931. é v i h á z a s s á g o k a d a t a i N a g y a z 1951. é s 1962. é v i a d a t o k A n g l i á r a é s W a l e s r e .

62 P é l d á u l 1973 o k t ó b e r é b e n a z a n g o l G a l l u p I n t é z e t m e g k é r d e z t e a z i d e á l i s c s a l á d ­ n a g y s á g ra (aza z f é rj, fe le s é g é s h á n y g y e rm e k ? ) v o n a tk o z ó v é le m é n y e k e t. A v á la s z o k m e g o s z l á s a a k ö v e t k e z ő v o l t : 0 g y e r m e k 2% , 1 g y e r m e k 4 % , 2 g y e r m e k 59% , 3 g y e r m e k 18% , 4 g y e r m e k 12% , 5 é s t ö b b g y e r m e k 3% , n e m t u d j a 2% . A m e n n y i b e n f i g y e l m e n k í v ü l h a g y j u k a „ n e m t u d j a ” v á l a s z o k a t é s f e l t é t e l e z z ü k , h o g y a z 5 é s t ö b b a n n y i m i n t 6, a z á t l a g 2,5 g y e r m e k . D e m i n d a n u l l a , m i n d a z e g y - g y e r m e k e s v á l a s z o k t á v o l á l l n a k a n o r ­ m á l i s v a l ó s á g t ó l . H a 10% 0 g y e r m e k e s c s a l á d o t t é t e l e z ü n k f e l , a z á t l a g 2,25 l e n n e é s m é g a l a c s o n y a b b s z á m j ö n n e k i. h a t e k i n t e t b e v e n n é n k a z e g y - g y e r m e k e s c s a l á d o k a t is . ( S z á ­ m o s o rs z á g le g ú ja b b v iz s g á la ta ib a n a z id e á lis s z á m o t 0 -b a n m e g je lö lő k a r á n y a lé n y e g e s e n e m e lk e d e tt.) E z z e l n e m a z t a k a r o m m o n d a n i, h o g y a z id e á lis c s a lá d n a g y s á g r a v o n a tk o z ó k é r d é s e k h a s z n a v e h e te tle n e k . É p p e n e lle n k e z ő le g , h a s z n o s a k , m e r t m e g m u ta tjá k az a d o tt o r s z á g b a n , e g y a d o tt id ő p o n tr a r ö g z íte tt s z te r e o tip tá r s a d a lm i k o n v e n c ió k a t és eg y id ő ­ s o r h a s z n o s in fo rm á c ió k k a l s z o lg á lh a t e z e k v á lto z á s á n a k m ó d ja iró l. N em é r d e k te le n p é l­ d á u l . h o g y a z , . i d e á l ” e l s ő k o n c e n t r á c i ó s f o k a a 2 g y e r m e k e s c s a l á d é s a 0—3 g y e r m e k e s k ö z . a m e l y b e a v á l a s z a d ó k 8 3 % -a t a r t o z i k , n e m e s i k j e l e n t ő s e n t á v o l a v a l ó s á g t ó l . D e a s z te r e o tip v á lto z á s a i n e m jó e lő re je lz ő i a r e p r o d u k c ió s m a g a ta r t á s n a k . A k ü lö n b ö z ő o r ­ s z á g o k b ó l s z á m o s b e s z á m o ló á ll r e n d e l k e z é s r e a z ..id e á lis c s a l á d n a g y s á g r a ” v o n a t k o z ó a n . K e l e t - E u r ó p á b ó l p é l d á u l r e n d e l k e z é s r e á l l n a k a d a t o k M a g y a r o r s z á g r ó l 1 9 6 6 -ra . L e n g y e l ­ o r s z á g b ó l 19 7 2 -re é s a S z o v j e t u n i ó r ó l 1 9 6 9 -re. A z á t l a g o k a k ö v e t k e z ő k : M a g y a ro rsz á g v áro si fa lu si

. L e n g y e lo rs z á g

2.31 2.50 * Az

a d a to k

nem

2.65 3.24 ta rta lm a z z á k

a

S z o v je tu n ió * 2.74 3.47

te r m e lő s z ö v e tk e z e te k

. d o lg o z ó it.

(A z a d a t o k I. F r e n k e l : ’’A t t i t u d e s t o w a r d s f a m i l y s iz e i n s o m e E a s t E u r o p e a n c o u n t ­ r i e s ” c í m ű , a P o p u l a t i o n S t u d i e s - Ъ е п m e g j e l e n ő c i k k é b ő l v a l ó k . F r e n k e l ú g y v é l i. h o g \ a S z o v je tu n ió á z s ia i te r ü le t e i k iv é te lé v e l, a le g tö b b c s a l á d v is z o n y la g k is c s a lá d n a g y s á g o t k ív á n , k ü lö n ö s e n v o n a tk o z ik ez a m a g a s a b b is k o la i v é g z e tts é g ű n ő k r e , a v á r o s la k ó k ra é s a k e r e s ő te v é k e n y s é g e t f o ly ta tó k r a , k ü lö n ö s e n a s z e lle m i m u n k á t v é g z ő k re é s h o g y ez a m a g a ta r t á s g y o r s a n te r je d , f ő k é n t a f ia ta la b b g e n e r á c ió k k ö r é b e n .) A n y u g a t i o r s z á g o k r a a l e g ú j a b b n e m z e t k ö z i G a l l u p a d a t o k 1968. m á j u s á b ó l v a l ó k , a m e n n y ire e z t m e g tu d ta m á lla p íta n i. A z e r e d m é n y e k az a lá b b ia k : Á tla g o s

id e á lis

A n g lia A u s z tria F in n o rs z á g H o lla n d ia S v é d o rsz á g S v á jc

g y e rm e k sz á m 2.8 2.5 2.6 2.9 2.7 2.6

A z E g y e s ü l t Á lla m o k r a a k ö z v é le m é n y k u ta t ó s o k a d a ta á ll r e n d e l k e z é s r e a z id e á lis c s a lá d n a g y s á g r a v o n a tk o z ó a n és sz á m o s ta n u lm á n y k é s z ü lt e z e k n e k az a d a to k n a k az a l a p j á n : p é l d á u l J u d i t h B l a k e d o l g o z a t a . L á s d p é l d á u l . . F a m i l y s i z e i n t h e 1960-s — a b a f f l i n g f a d ? ” a E u g e n i c s Q u a t t e r l y 14. n o . 1. 1967. m á r c i u s i s z á m á b a n , 60—74. o l d a l . ( S o k a d a t v a n A n g l i á r a v o n a t k o z ó a n is , d e a z a d a t o k a t n e m i g e n h a s z n á l t á k f e l . U t a l n é k p l. i t t t a n u l m á n y o m r a a C . V . K i s e r s z e r k e s z t é s é b e n m e g j e l e n t ,,R e s e a r c h i n f a m i l y p l a n n i n g ” с . k ö t e t b e n , P r i n c e t o n , N . Y . 1962.) A z u tó b b i é v e k b e n n a g y fig y e lm e t f o r d íto tta k az U S A -b a n a ..v á r h a tó s z ü le té s e k r e ” és m o s ta n á b a n a B u r e a u o f th e C e n s u s h a j t v é g r e e z e k r e v o n a tk o z ó a n fe lv é te le k e t. A le g ­ ú j a b b k i a d v á n y a z 1967. é v i f e l v é t e l e r e d m é n y e i t ( e f e l v é t e l s o r á n m e g k é r d e z t é k a h á z a s n ő k t ő l , h o g y v á r h a t ó a n h á n y g y e r m e k ü k le s z 1 9 7 2 -b en ) h a s o n l í t j a ö s s z e a z a b b a n a z i d ő ­ p o n tb a n h á z a s n ő k ( o ly a n e ls ő h á z a s s á g b a n é lő n ő k . a k i k 5 v a g y tö b b é v v e l k o r á b b a n k ö tö tte k h á z a s s á g o t) á lta l b e m o n d o tt té n y le g e s g y e rm e k s z á m m a l. C s a k n e m az ö ssz e s n a g y c s o p o r tb a n a v á r t s z á m o k n a g y o b b a k v o lta k a té n y le g e s s z á m o k n á l és a z e lté ré s n a g y o b b v o lt a fia ta la b b n ő k n é l (fe h é re k é s fe k e té k e g y ü tt).

T E R M

é le tk o r 1 9 6 7 -b en

É K E N Y S É G I

T R E N D E K

435

(a) 1967. é v i f e l v é t e l 1000 f e l e s é g r e j u t ó v á rh a tó g y e rm ek szám 1 9 7 2 -b e n

(b) 1972. é v i f e l v é t e l 1000 a b b a n a z id ő p o n tb a n h á z a s n ő re ju tó té n y le g e s g y e rm e k sz á m

(c) ará n y b /a

1984 2336 2891 3248 3287

1839 2145 2791 3236 3219

0.927 0,918 0.965 0.996 0.979

15— 19 20—24 25—29 30—34 35—39

A k i a d v á n y e l e m z i t o v á b b á a z 1967 ó t a v é g r e h a j t o t t f e l v é t e l e k e r e d m é n y e i t a n ő k á lta l eg é sz é le tü k r e v o n a tk o z ó a n v á r t g y e rm e k s z á m te k in te té b e n . C s u p á n a z o k a t a n ő k e t v é v e , a k i k a f e l v é t e l e k i d ő p o n t j á b a n 25— 29 é v e s e k v o l t a k , a z e r e d m é n y e k a k ö v e t k e z ő k (fe h é re k és fe k e té k e g y ü tt) : ö s s z e s v á rh a tó s z ü le té s e k : n e m tö b b m in t 2 a fe lv é te l (b e le é rtv e 3 id ő p o n tja a 0 s z ü le ­ té s e k e t) 1967 1971 1974

36.6 54.1 65.9

33.5 27.6 22.3

s z á z a lé k o s m e g o s z lá s 4 é s tö b b

ö sszesen

29.9 18.3 11.9

100.0 100.0 100.1

A m e n n y ib e n e z e k a v á r a k o z á s o k r e á lis a k , m in d e n b iz o n n y a l a te r m é k e n y s é g to ­ v á b b i c s ö k k e n é s é t m u t a t j á k (U S D e p a r t m e n t o f C o m m e r c e C u r r e n t P o p u l a t i o n R e p o r t s , s e r i e s P — 20. n o . 277, F e r t i l i t y E x p e c t a t i o n s o f A m e r i c a n W o m e n : J u n e 1974, W a s h i n g t o n , D . C. 1975. f e b r u á r ) . J a p á n r a a l e g ú j a b b ö s s z e h a s o n l í t h a t ó i n f o r m á c i ó t a z 1973. é v i , a s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s i g y a k o r l a tr a v o n a tk o z ó fe lv é te l ú tj á n g y ű jt ö tté k b e (a m ire m á r h iv a tk o z á s tö r té n t) , az e r r ő l s z ó ló b e s z á m o l ó t a r t a l m a z z a a z 1969. é s 1971.é v i f e l v é t e l e k e r e d m é n y é t is . A z á t­ la g o k „ fe ld u z z a s z to tta k ” , m iv e l ir r e á lis a n a la c s o n y a z o k n a k a n ő k n e k a r é s z a r á n y a , a k ik 0 - b a n é s 1- b e n j e l ö l t é k m e g a s z e r i n t ü k i d e á l i s g y e r m e k s z á m o t (0,7% é s 2.5% a z 1973. é v i f e l v é t e l b e n ) . A z 1969., 1971. é s 1973. é v i á t l a g o k ( a m e l y e k n e m t a r t a l m a z z á k a z i s m e r e t l e n g y e r m e k s z á m o t é s 9 - n e k v e s z i k a 8 é s t ö b b g y e r m e k e t ) 2.79, 2.75 é s 2.76. T a l á n k i f e j e z ő b b a z o k n a k a n ő k n e k a r é s z a r á n y a , a k i k a z i d e á l i s g y e r m e k s z á m o t a z 1—2 v a g y 1—3 g y e r ­ m e k b e s o ro lá s b a e s ő e n lá tjá k . A r é s z a r á n y t a n ő k é le tk o r a s z e rin ti o s z tá ly o z á s b a n az a l á b b i a d a t o k m u t a t j á k a z 1973. é v i f e l v é t e l n é l : id e á lis g y e rm ek szám 1—2 1—3

20—24

25—29

51.8 92.5

41.8 90.6

a fe le s é g é le tk o r a (é v e k b e n ) 30—34 35—39 40—44 40.6 86.0

36.6 82.4

30.8 78.2

45— 49 21.65 66.5

A z a d a t o k k ö v e tk e z e te s e n n e g a tív k a p c s o l a to t m u t a t n a k a z é l e tk o r é s a z id e á lis g y e r m e k s z á m k ö z ö tt. A m e n n y ib e n a le g f ia ta la b b n ő k s z te r e o tip v á la s z a k if e je z i s z á n d é ­ k u k a t, a te rm é k e n y s é g b iz o n y o s a n a la c s o n y s z in te n m a r a d . U g y a n a k k o r a z o n b a n m eg k e ll je g y e z n i, h o g y a z „ id e á lis s z á m ” n e m c s u p á n a z é le tk o r in v e r z fü g g v é n y e , h a n e m a t é n y l e g e s g y e r m e k s z á m d i r e k t f ü g g v é n y e is — a m e l y j ó l j e l l e m z i a r e á l i s n a k a z i d e á l i s ­ b a n v a ló k if e je z h e tő s é g é t. É p p e n e z é r t e z in k á b b id ő b e li ö s s z e h a s o n lítá s , m in t o ly a n k o r ­ ö s s z e h a s o n lítá s , a m e ly m é r h e tn é a s z te r e o tip s z á m v á lto z á s á t. J u d i t h B l a k e ..C a n w e b e l i e v e r e c e n t d a t a o n b i r t h e x p e c t a t i o n s i n t h e U n i t e d S t a ­ t e s ? ” c í m ű c i k k é b e n , a m e l y a D e m o g r a p h y 11. n o . 1. 1974. f e b r u á r i s z á m á b a n (25—44. o l ­ d a l) j e l e n t m e g , k é ts é g e it f e j e z te k i az id e á lis g y e r m e k s z á m m a l é s a v á r h a t ó s z ü le té s e k ­ k e l k a p c s o l a to s v iz s g á la to k t a r t a l m á n a k r e a l it á s a fe lő l. K ü lö n ö s e n f e l h ív ta a f ig y e lm e t az o ly a n s p e c iá lis m a g a ta r t á s o k m e g e g y e z é s é n e k h iá n y á r a , a m e ly m a g a ta r t á s o k a b b a n az e s e tb e n v á r h a tó k , h a a z a la c s o n y te r m é k e n y s é g te lje s e n e lf o g a d o tt n o r m á v á v á lt. D e l á s d m é g L . L . B u m p a s s m e g j e g y z é s é t i s ( „ C o m m e n t ” , a D e m o g r a p h y 12. n o . 1. 1975. f e b ­ r u á r i s z á m á b a n , 155—156. o l d a l ) . A z „ i d e á l i s c s a l á d n a g y s á g ” f o g a l m á n a k k o r l á t a i t é s f e l ­ h a s z n á l h a tó s á g á t á l ta l á n o s s á g b a n t á r g y a l j a . H . W a r e „ I d e a l f a m ily s iz e ” с. d o lg o z a ta . W o r l d F e r t i l i t y S u r v e y , O c c a s i o n a l P a p e r n o . 13, H á g a , 1974. o k t ó b e r . 63 N . В . R y d e r é s C . F . W e s t o f f „ W a n t e d a n d u n w a n t e d f e r t i l i t y i n t h e U n i t e d S t a ­ t e s ” : 1965 a n d 1970. а C . F . W e s t o f f é s R . P a r k e J r . s z e r k e s z t é s é b e n m e g j e l e n t k ö t e t b e n ( l á s d a 23. j e g y z e t e t ) , k ü l ö n ö s e n a 484—485. o l d a l o n . 64 A m e n n y i r e t u d o m , i l y e n e l e m z é s t n e m v é g e z t e k m é g s e m m i l y e n m á s i p a r i o r ­ s z á g ra se m . S z á m o s o r s z á g r a a z o n b a n a h a té k o n y a b b m ó d s z e re k a lk a lm a z á s á t jó l b e le h e t m u ta tn i a s z ü le té s i v a g y a h á z a s s á g i k o h o rs z o k n a k az o r s z á g r a v o n a tk o z ó e le m z é ­

436

D.

V.

G L A S S

s é v e l , v a g y i s m é t e l t f e l v é t e l e k ú t j á n . B e l g i u m e s e t é b e n p é l d á u l a z 1 9 6 6 -b a n k i k é r d e z e t i n ő k e g y a l m i n t á j á n a k 1 9 7 1 -b e n t ö r t é n t ú j r a k i k é r d e z é s e m e g m u t a t t a , h o g y m í g 1966 v é g é n a n ő k 1 2 % -a h a s z n á l t o r á l i s f o g a m z á s g á t l ó t , e z a z a r á n y 1971 e l e j é n 26% v o l t . J e l e n t ő s e n c s ö k k e n a z o r á lis f o g a m z á s g á tló k e l te r j e d ts é g e k ö z ö tti k ü lö n b s é g a f r a n c i a é s a v a llo n t e r ü l e t e k k ö z ö t t . A k é t t e r ü l e t e n a z o r á l i s f o g a m z á s g á t l ó k a t v a l a h a is h a s z n á l ó n ő k ö s z s z e h a s o n l í t h a t ó a r á n y a 1 9 6 6 -b a n 8, i l l e t v e 15% v o l t , d e 1 9 7 1 -b e n 23 é s 28% . ( J . M o r s a é s G , J u l é m o n t: U n e e n q u é te n a t io n a l e s u r le f é c o n d ité c. c i k k e a P o p u la tio n e t fa m il ie 1974. é v i 25. s z á m á b a n 147— 148. o ld a l.) 65 E g y „ k é t s é g b e e s e t t ” l e v e l é b e n ( T h e T i m e s , 1975. m á j u s 14.) I v o r M il ls p r o f e s s z o r e z t í r t a : ,,A t á r s a d a l o m e g é s z s é g é n e k e g y i k l e g é r z é k e n y e b b m u t a t ó j a a s z ü l e t é s i a r á n y ­ s z á m . E z m o s t o ly a n g y o r s a n c s ö k k e n , h o g y n é p e s s é g ü n k tö b b é n e m r e p r o d u k á ló d ik . U g y a n a k k o r a m e d d ő s é g g e l f o g la lk o z ó s z a k r e n d e lő in k z s ú fo lá s ig te le v a n n a k o ly a n k é t ­ s é g b e e s e t t e m b e r e k k e l , a k i k s z e r e t n é n e k s z ü l ő k l e n n i . ” N e m s z e r e t n é k M il ls p r o f e s s z o r r a l v itá b a s z á lln i a c s ö k k e n ő s z ü le té s i a r á n y s z á m tá r s a d a lm i je le n tő s é g é r ő l — te r m é s z e te s e n v a n n a k o ly a n o k , a k ik s o k k a l v e s z é ly e s e b b n e k lá tjá k a tá r s a d a lo m s z e m p o n tjá b ó l a m a g a s s z ü le té s i a r á n y s z á m o t a h a r m a d ik v ilá g b a n . D e m e g je g y z é s e a „ k é ts é g b e e s e tt e m b e r e k ­ rő l, a k ik s z e r e tn é n e k s z ü lő k le n n i” n e m k é p e z i az in v o lu n ta r is ta te r m é k e tle n s é g n ö v e ­ k e d é s é n e k s z á m s z e r ű k if e je z é s é t. É s a m i a s t a t i s z t i k á t ille ti, m a g a a g y e r m e k te le n s é g m a s o k k a l k e v é s b é g y a k o r i , m i n t a z 1 9 3 0 -as é v e k h á z a s s á g a i b a n v o l t . A n g l i á b a n é s W a l e s ­ b e n 1 9 7 3 -b a n 12 é v e s h á z a s s á g i i d ő t a r t a m n á l ( c s a k a z e l s ő h á z a s s á g o k a t f i g y e l e m b e v é v e ) a z 1961. é v b e n h á z a s s á g o t k ö t ö t t é s a h á z a s s á g k ö t é s i d ő p o n t j á b a n 45 é v a l a t t i k o r b a n le v ő n ő k n e k c s a k 8 .7 % -a v o l t g y e r m e k t e l e n , é s e z a z a r á n y a h á z a s s á g k ö t é s i d ő p o n t j á b a n 20— 24 é v e s k o r ú n ő k n é l 6.3% v o l t . A z 1 9 5 3 -b a n h á z a s s á g o t k ö t ö t t n ő k n é l a z a r á n y 12.6% , i l l e t v e 10.5% v o l t ( R e g i s t r a r G e n e r a l ’s s t a t i s t i c a l r e v i e w . . . 1973, P a r t П ., T a b l e s . P o p u l a ­ t i o n , 168. é s 170. o l d a l : 1965. P a r t П . T a b l e s , P o p u l a t i o n , 176. é s 178. o ld a l.) A z u t ó b b i n é ­ h á n y é v b e n e z e k az a r á n y o k k is s é e m e lk e d te k . D e a n ö v e k e d é s a k k o r tö r té n t, a m ik o r az o rá lis fo g a m z á s g á tló k k e z d te k á lta lá n o s a n e lte r je d n i. A k e ttő n y ilv á n ö ssz e fü g g . B á r h o ­ g y a n is , a n ö v e k e d é s i n k á b b a g y e r m e k e k ü t e m e z é s é n e k v a g y ( i l l e t v e é s ) a v é g s ő c s a l á d ­ n a g y s á g s z á n d é k o s m e g v á lto z ta tá s á n a k e r e d m é n y e , m in t a b io ló g ia i té n y e z ő k é . A m i a m e d d ő s é g i s z a k r e n d e l ő k s e g í t s é g e i r á n t i i g é n y e k e t il l e t i , e z e k a z i g é n y e k v a l ó s z í n ű l e g n e m a n e m s z á n d é k o s i n f e r t i l i t á s n a g y s á g á t t ü k r ö z i k , h a n e m a z t is , h o g y a h á z a s p á r t u d a t á b a n v a n a n n a k , h o g y l é t e z i k i l y e n k e z e l é s is , é s h o g y a h á z a s p á r h a j l a n d ó i l y e n k e z e lé s t ig é n y b e v e n n i — b e l e é r tv e a f é r j h a j la n d ó s á g á t is a n n a k e lis m e r é s é r e , h o g y e s e t­ le g ő i s h o z z á j á r u l a t e r m é k e t l e n s é g h e z . 66 W . B r a s s : P e r s p e c t i v e s i n p o p u l a t i o n p r e d i c t i o n : i l l u s t r a t e d b y t h e s t a t i s t i c s o f E n g l a n d a n d W a le s . J o u r n a l o f t h e R o y a l S t a t i s t i c a l S o c i e t y , S e r i e s A , 137. p a r t 4. 1974, 532—570. o ld . A b e c s l é s s e l k a p c s o l a t o s n e h é z s é g a z , h o g y a z ö n m a g á b a n v é v e n e m a d m a g y a r á z a to t a jö v ő b e li f o l y t a t ó d á s r a é s n e m is b iz o n y ítj a a z t. S o k m á s k v a n t ita tív m e g ­ f o g a lm a z á s h o z h a s o n ló a n ez p o s t h o c , e g y o ld a lú h ip o té z is , a m i e s e tle g ö s s z e o m lik a j ö ­ v ő b e n , m i n t a h o g y a n e z a h e l y z e t m á s f e l t e v é s e k n é l is . T e r m é s z e t e s e n , n a g y o n r ö v i d t á v ú e lő re s z á m ítá s o k n á l b á r m e ly é s s z e r ű h ip o té z is h a s z n o s e r e d m é n y e k e t a d h a t. H o s s z a b b tá v ­ r a — é s c s a k 30 é v i g t e r j e d ő i d ő s z a k r a g o n d o l o k — n e m s z í v e s e n f o g a d n é k e l o l y a n f e l ­ te v é s e k e t, a m e ly e k n e m a te r m é k e n y s é g fe lté te le z e tt m e n e té n e k „ k if e jté s é n ” a la p u ln a k k iz á r ó la g o s m ó d o n — p é ld á u l a z o ly a n m e c h a n iz m u s o n , m in t a h o g y a n a z t R . L e e t á r ­ g y a l j a ( l á s d a 48. j e g y z e t e t ) . 67 A n g l i á b a n é s W a l e s b e n p é l d á u l a t a r t a m - s p e c i f i k u s t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k (a m e g s z a k í t á s n é l k ü l i e l s ő h á z a s s á g o k n á l ) k ö v e t k e z e t e s e n c s ö k k e n t e k a h á z a s s á g o k k é ­ s ő b b i i d ő t a r t a m a i n á l é s a z 1951. é v i é s ú j a b b h á z a s s á g o k n á l . D e a z a l a c s o n y a b b i d ő t a r ­ t a m o k n á l a z a r á n y s z á m o k t o v á b b r a is n ö v e k e d t e k é s a z 1962— 64. é v i k o h o r s z o k n á l t ö r t é n t m e g az. h o g y az á tla g o s te rm é k e n y s é g c s ö k k e n i k e z d e tt az 5 é v e s id ő ta r ta m n á l. K o rá b b i c s ö k k e n é s t n e m le h e t p ó to ln i k é s ő b b i id ő ta r ta m o k n á l. 68 C . F . W e s t o f f a z A m e r i k a i N é p e s e d é s i T á r s a s á g b a n t a r t o t t , k o r á b b a n i d é z e t t e l ­ n ö k i b e s z é d é b e n m e g je g y e z te , h o g y a z E g y e s ü lt Á lla m o k b a n „ f o n to s é s ta lá n e lé g s é g e s v á lto z á s t le h e tn e v é g r e h a jta n i a n e m k ív á n t s z ü le té s e k m e g a k a d á ly o z á s a á lta l . . .” és. h o g y ..é r d e k e s n e k , s ő t ir ó n ik u s n a k lá ts z ik , h o g y h a a n e m k ív á n t te r m é k e n v s é g m a n e m lé te z ő le n n e . . . a z U S A je le n l e g i te r m é k e n y s é g e a z u t á n p ó tlá s i s z in t a l a t t á l l n a ” . ö a z o n b a n n e m v o n ta le a z t a k ö v e t k e z te té s t, h o g y az e g é sz n e m k í v á n t te r m é k e n y s é g e t k i le h e t k ü s z ö b ö ln i a m o d e r n f o g a m z á s g á tlá s i m ó d s z e r e k a lk a lm a z á s á v a l — és c s a k u g v a n ez v a ló s z ín ű tle n is le n n e . N e m m in d e n ..v é le tle n ” te r h e s s é g v é le tle n e g é s z b e n v é v e , s u g y a n íg y n e m m in d e n f o g a m z á s r a c io n á lis d ö n té s e r e d m é n y e . H a a z a n g l i a i 1967—68. é v i P T C s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s i v i z s g á l a t o t v e s s z ü k , k i v á l a s z t ­ h a t j u k b e l ő l e a z 1941—60. é v i h á z a s s á g i k o h o r s z o t . a m e l y n e k a t e r m é k e n y s é g e l é n y e g é b e n te lje s v o lt a fe lv é te l id ő p o n tjá b a n . A le g a lá b b 1 te r h e s s é g g e l r e n d e lk e z ő n ő k n e k á tla g o s a n 2.9 t e r h e s s é g ü k v o l t . A v é l e t l e n t e r h e s s é g e k a z ö s s z e s t e r h e s s é g e k n e k m i n t e g y 1 6 % - á t t e t ­ t é k k i é s a n e m k í v á n t t e r h e s s é g e k a r á n y a 10% v o l t a z ö s s z e s h e z v i s z o n y í t v a . A n e m k í v á n t t e r h e s s é g e k t e l j e s k i k ü s z ö b ö l é s e a s z á m í t á s b ó l 2 .6 - r a c s ö k k e n t e t t e v o l n a a z á t ­ l a g o t . f e l t é t e l e z v e , h o g y a k o h o r s z b a n l e v ő h á z a s n ő k 10% - á n a k n e m l e t t v o l n a t e r h e s s é g e , a z ö s s z á t l a g 2.34 k ö r ü l l e t t v o l n a . D e e z n e m r e á l i s s z á m í t á s , h a b á r l e h e t s é g e s , h o g y a n ő k tú l a la c s o n y s z á m b a n je lö lté k m e g n e m k ív á n t te r h e s s é g ü k e t. H a s o n ló k é p p e n , az ö s sz e s v é l e t l e n t e r h e s s é g k i k ü s z ö b ö l é s e a s z á m í t á s b ó l 2.16 t e r h e s s é g r e c s ö k k e n t e t t e v o l n a a z á t ­ l a g o t é s a m e n n y i b e n 10 % - r a b e c s ü l n é n k a z o k a t a n ő k e t , a k i k n e k n e m v o l t t e r h e s s é g ü k é s e z t l e v o n n á n k a s z á m í t á s s o r á n , a z á t l a g t o v á b b c s ö k k e n n e 1 .9 4 -re . D e e z m é g i r r e á l i ^ ° b b v o ln a , m iv e l a v é l e tl e n e k e g v r é s z e c s a k a z ü te m e z é s te k in te té b e n v o lt v é le tle n . M in d a z o n á lta l, h a a z ö s s z e s ü te m e z é s i v é l e tl e n t f ig y e lm e n k ív ü l is h a g y n á n k , a b e f e je z e tt te r m é k e n y s é g re g y a k o r o lt h a tá s e s e tle g a k k o r is é rv é n y e s ü ln e . 69 A r o m á n n é p e s e d é s p o l i t i k á r a v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó k J . C e t e r c h i é s s z e r z ő t á r s a i ( l á s d a 24. j e g y z e t e t ) m u n k á j á b ó l v a l ó k . M a g y a r o r s z á g r a a M i n i s z t e r t a n á c s 1040/1973. s z á m ú

T E R M É K E N Y S É G I

T R E N D E K

437

h a tá r o z a ta az in té z k e d é s e k s z é le s k ö r é t ta rta lm a z z a , b e le é rtv e a c s a lá d i p ó tlé k o t, az a n y a s á g i ju t ta t á s o k a t, k e d v e z m é n y e k e t a s z a b a d n a p o k te k in te té b e n , to v á b b á a z a b o r tu s z ­ r a é s a f o g a m z á s g á t l á s r a v o n a t k o z ó r e n d e l k e z é s e k e t . A C s e h s z l o v á k i á b a n é r v é n y b e n le v ő r e n d e l k e z é s e k e t M . K u c e r a é s s z e r z ő t á r s a i t á r g y a l j á k a ,» P o p u la tio n p o lic y in C z e c h o s ­ l o v a k i a ” с . p u b l i k á c i ó b a n , P r á g a , 1974. A b o l g á r n é p e s e d é s p o l i t i k a i r á n y v o n a l a i t N . N a u ­ m o v é s s z e r z ő t á r s a i i s m e r t e t t é k ,,L a p o p u l a t i o n d e l a B u ł g a r i e ” c í m ű k ö t e t ü k b e n , S z ó f ia , 1974., e h . 7. ( m e g j e l e n t a C I C R E D s o r o z a t á b a n ) . A K e l e t - E u r ó p a e g é s z é r e ( a S z o v j e t u n i ó k iv é te lé v e l) v o n a tk o z ó n é p e s e d é s p o litik a á t te k i n té s é t, a m e ly p á r o s u l a te r m é k e n y s é g i tr e n d e k e t b e fo ly á s o ló tá r s a d a lm i é s g a z d a s á g i té n y e z ő k é rd e k e s v iz s g á la tá v a l, ta r ta lm a z z a S z a b a d y E g o n „ I n t e r d e p e n d e n c e b e tw e e n c h a n g e s in f e r t i l i t y a n d th e s o c io - e c o n o m ic d e ­ v e lo p m e n t o f E a s te r n E u r o p e a n c o u n tr ie s ” c ím ű d o lg o z a ta , a m e ly a P o p u la tio n R e v ie w 1972. é v i 1—2. j a n u á r — d e c e m b e r i s z á m á b a n j e l e n t m e g . A z e g y e s o r s z á g o k tr e n d je iv e l f o g la lk o z ó o ly a n ta n u lm á n y o k r a , a m e ly e k r e a m o s ­ ta n i d o lg o z a to m n e m t a r ta l m a z u ta lá s o k a t , h iv a tk o z á s o k ta l á l h a t ó k a P o p u la tio n S tu d i e s ­ b a n k o r á b b a n m e g je le n t m u n k á m b a n , a m e ly r ő l m á r e m líté s tö r té n t. H a s z n o s in f o r m á c ió ­ k a t n y ú j t a n a k a C IC R E D s o r o z a t á n a k k ö t e t e i i s : l á s d k ü l ö n ö s e n R . P r e s s a t é s s z e r z ő t á r ­ s a i : L a p o p u l a t i o n d e l a F r a n c e , P á r i z s , 1974, (e z a P o p u l a t i o n c í m ű f o l y ó i r a t 1974. j ú n i u s i k ü lö n k ia d á s a v o lt), a H . S c h u b n e ll s z e r k e s z té s é b e n m e g je le n t T h e p o p u la tio n o f th e F e ­ d e r a l R e p u b l i c o f G e r m a n y , W i e s b a d e n 1974: S z a b a d y E g o n : T h e p o p u l a t i o n o f H u n g a r y c . k ö t e t e , B u d a p e s t , 1974; é s J . C ip r i a n i é s s z e r z ő t á r s a i t ó l L a p o p u l a t i o n d e l a S u i s s e ( B e r n ) , 1974. A N é m e t S z ö v e t s é g i K ö z t á r s a s á g r a l á s d m é g H . S c h u b n e l l : D e r G e b u r t e n ­ r ü c k g a n g i n d e n B u n d e s r e p u b l i k D e u t s c h l a n d , S t u t t g a r t , B e r l i n , K ö l n , M a in z , 1973. A z iN E D - n e k a f r a n c i a d e m o g r á f ia i h e l y z e tr ő l s z ó ló é v e s j e le n t é s e i is g y a k r a n ta r t a l m a z n a k ö s s z e h a s o n l í t ó a n y a g o t — l á s d p é l d á u l : R a p p o r t s u r l a s i t u a t i o n d é m o g r a p h i q u e d e la F r a n c e e n 1973, P á r i z s , 1974. A z i p a r i l a g f e j l e t t o r s z á g o k t r e n d j e i r e v o n a t k o z ó l e g ú j a b b é r d e k e s ta n u lm á n y A . C a m p b e ll „ B e y o n d th e d e m o g r a p h ic tr a n s i tio n ” c ím ű , a D e m o g ­ r a p h y 11, n o . 4. 1974. n o v e m b e r i s z á m á b a n , 549—561. o l d a l m e g j e l e n t c i k k e . A z e u r ó p a i o r ­ s z á g o k ra v o n a tk o z ó h o s sz a b b é s á lta lá n o s a b b ta n u lm á n y : L. T a b a h a z E u ró p a T a n á c s ré s z é re k é s z íte tt m á r e m líte tt m u n k á ja . 70 S z e r e t n é k k ö s z ö n e t é t m o n d a n i d r . S a v i t r i T h a p a r n a k , M r s . C h r i s t i n e M c l l r o y n a k é s M rs. S te lla W ilk s n e k , a k ik s z á m o s, a d o lg o z a tb a n s z e re p lő tá b la e lk é s z íté s é v e l s e g íts é ­ g e t n y ú jto tta k sz á m o m ra .

FÜGGELÉK E függelék táblái a term ékenység m érésének 3 különböző cso­ p o rtját m u tatják be. Az A1 tábla konvencionális b ru ttó reprodukciós arányszám ok gyűjtem ényét tartalm azza az 1930-as évek elejétől az 1960-as, illetve 1970-es évekig. A b ru ttó reprodukciós arányszám szintetikus index, m int az általános halandósági tábla, am ely egy szám ban egyesíti a nők különböző nem zedékeinek egy év (vagy más rövid időszak) alatt észlelt term ékenységét. Figyelm en kívül hagyja a k o rstru k tú ra változásait, illetve eltéréseit és ezáltal nagyobb össze­ hasonlíthatóságot tesz lehetővé időben és térben, m int a nyers szüle­ tési arányszám . T ekintettel arra, hogy úgy fejezik ki, m int egy nő leányainak szám át, akik életben m aradnak a reprodukciós időszak­ ban, szociológiai szem pontból jelentős. Azonban befolyásolják az olyan átm eneti változások — és ezeket túlzottan tükrözi —, m int a szülések időzítésében rövid ideig tartó ingadozások. A b ru ttó rep ro ­ dukciós arányszám évről évre végbem enő mozgásai nem okoznak fel­ tétlen változást a befejezett term ékenységben. Hosszú időszakon ke­ resztül azonban a b ru ttó reprodukciós arányszám hasznos kezdeti ú t­ m utatást ad a term ékenységi trendhez. Az A2 tábla születési kohorszok, illetve nem zedékek teljes term ékenységi arányszám ainak so­ rozatát tartalm azza. A bru ttó reprodukciós arányszám hoz hasonlóan, a teljes term ékenységi arányszám összegezi a reprodukciós időszak egymás utáni szakaszaiban észlelt term ékenységet, de összes születés­

438

D.

V.

G L A S S

ben, nem csak a leányokéban kifejezve. A generációs arányszám sok­ kal reálisabb, m int a konvencionális időszaki arányszám , ugyanis a nők egy csoportjának tényleges tapasztalatain alapul, ahogyan ke­ resztüljutnak a propagatív időszakon, ahelyett, hogy összefoglalná a nők különböző csoportjainak term ékenységgel kapcsolatos tapasz­ talatait. Az arányszám kiszám ításánál m agától értetődő feltevés, hogy azok a nők. akik életben m aradnak a propagatív időszak egymás utáni korcsoportjaiban, nincsenek " kiválasztva” a term ékenység, il­ letve a term éketlenség szem pontjából. Olyan időszakokban, am ikor magas a halandóság, az ilyen feltevés talán nem reális. Ma azonban a 15— 50 éves nők halandósága igen alacsony és bárm ilyen szelekció­ nak kism érvűnek kell lennie. Egy nem zedék teljes term ékenységének arányszám a valam ennyi családi állapotú nő adatain alapul és felöleli m ind a házasságon be­ lüli, m ind a házasságon kívüli születéseket. Az arányszám ot befolyá­ solhatják a házassági stru k tú ráb an bekövetkező változások, de nem m u tatja ki, hogy m ilyen m értékben tekinthető bizonyos növekedés, illetve csökkenés az ilyen változások eredm ényének. M ásrészt, követ­ keztetni lehet a szülések időzítésének változásaira, olyképpen, hogy kiszám ítjuk — úgy, m int az A2 táblában — a bizonyos korokra elért befejezett term ékenység arányát. Anglia és W ales esetében például nyilvánvaló a szülések sűrítése a propagatív időszak korai szakaszára. Míg az egy nőre jutó term ékenység az 1901— 10-es nem zedékben 1.8 szülés volt, addig ez az érték 2.4-re em elkedett az 1931—40-es gene­ rációban, e term ékenység növekvő hányada 30 éves koron alul kö­ vetkezett be és ugyanakkor ebben az időszakban csökkent a házas­ ságkötési kor. M inthogy a generációs arányszám a tényleges tapasztalatokat összegezi, ezt a nem túl közeli m últ körülm ényei befolyásolják. Nem ..naprakész” olyan értelem ben, m int am ilyen a konvencionális idő­ szaki arányszám . Azonban előreszám ításokkal az arányszám okat kö­ zelebb lehet hozni a jelenlegihez — bizonyára elég reális 35 éven túl, am ely korra a végső term ékenységnek több m int 90 százalékát m ár m egvalósították, és nem túl önkényes a 30 éves koron túl vég­ zett előreszám ítás sem. A term ékenység harm adik m értékét — a kum ulatív időtartam ra vonatkozóan specifikus házas term ékenységi arányszám ot — az A3 táblában m u tatju k be. A generációs term ékenységi arányszám hoz hasonlóan, a harm adik m érték — az élveszületések átlagos száma m eghatározott házassági időtartam ok szerint — tényleges tapaszta­ latokon alapul, nevezetesen azoknak a nőknek a term ékenységén, akik a propagatív időszak vége előtt k ötöttek házasságot és megsza­ kítás nélkül házasságban éltek. (A házasságkötési időpontok a táb ­ lában az első házasságkötés dátum ai és csak a m egszakítás nélküli első házasságok tapasztalatait kell figyelem be venni.) Az eredm ény a házas term ékenység m értéke, autom atikusan standardizálva a há­ zasság időtartam ára. Bárm ely k ét házassági kohorsz term ékenysége összehasonlítható azonos házassági időtartam ok esetén. Az adatok m inden egyes házasságkötési korra vonatkozóan (rendszerint ötéves

T E R M É K E N Y S É G I

T R E N D E K

439

csoportokban) külön tü n teth ető k fel és a házasságkötési kor változá­ sainak hatásai k im utathatók és m egkülönböztethetők a különböző házasságkötési korcsoportok term ékenységében bekövetkező változá­ sok hatásaitól. A szülések időzítési sém áinak változásaira következ­ tetni lehet bizonyos házassági időtartam ig elért teljes term ékenység töredékének variációiból vagy az időtartam -specifikus term ékenységi arányszám ok variációiból. Az időtartam -specifikus házas term ékenységi arányszám ok és ezek kum ulált átlagai a házas term ékenységnek reális és szociológiai­ lag jelentős m értékei. A nem zedéki term ékenységi arányszám okhoz hasonlóan, ezeket is befolyásolja a m últ, de nem olyan nagym érték­ ben, ugyanis jelenleg a teljes házas term ékenység nagy részét 10 éves házasság alatt m ár elérik. A folyó népmozgalm i statisztikából vett arányszám ok közös keretbe illeszthetők a házas term ékenységről szóló népszám lálási adatokkal, ha a term ékenységre vonatkozóan a népszám láláskor feltett kérdések tartalm azzák m inden egyes élveszülött gyerm ek születési időpontját. M ásrészt ezeknek a kum ulatív házassági kohorsz arányszám oknak h átrán y ai vannak. Először is, ahhoz, hogy ilyen arányszám okat a folyó népm oz­ galmi statisztikából levezessünk, részletesen fel kell becsülni a koc­ kázatnak k ite tt népességet, és ez azt jelenti, hogy nem csak a születés anyakönyvezésekor, hanem váláskor és halálozáskor is kiegészítő kérdéseket kell feltenni, ugyanakkor meg kell különböztetni az első házasságokat az ism ételt házasságkötésektől. M ostanáig aránylag ke­ vés ország végezte el a szükséges becsléseket, am elyeket m inden­ esetre időszakonként korrigálni kellene olyképpen, hogy megfelelő kérdéseket veszünk bele a népszám lálásba. Az A3 táblában több szá­ m ítás „n ettó ” becslés, am elyet úgy kaptunk meg, hogy az előfordulás naptári éve és a házasságkötés nap tári éve szerint osztályozott há­ zasságon belüli születéseket egy bizonyos naptári évben m egkötött házassághoz viszonyítottuk. Ez kevésbé kielégítő, ugyanis előfordul­ hat, hogy az eredeti házasságok közül néhány halálozás vagy válás m iatt m egszűnik. Hosszabb házassági időtartam esetén ezért a term é­ kenységet aláérték elh etjü k és a hiba nem lesz egyező a házassági kohorszok között, ha lényeges változás következett be a halandóság­ ban és a válások gyakoriságában. Másodszor, h a a válási gyakoriság nagy — ha, m ondjuk, a há­ zasságok 25% -a válással végződik — a m egszakítás nélküli első h á­ zasságok term ékenységén alapuló m érték nem lesz önm agában a tá r­ sadalom ban bekövetkező term ékenységi változások kielégítő m u ta­ tója. Jó lenne egy kiegészítő index, am ely m éri a „m egszakított” há­ zasságok term ékenységét. M inthogy problém ák m erülnek fel a koc­ kázatnak k ite tt népesség becslésénél, ez a kiegészítő index a legjob­ ban a népszám láláskor kapott adatokból vezethető le. Ilyen adatokat kaptak például A nglia és W ales 1961. évi népszám lálásánál, a m eg­ szakított házasságok term ékenységét időtartam szerint foglalták táb ­ lába a népszám lálás időpontjában az első házasságra vonatkozóan. Az eredm ények azt m utatták, hogy a m egszakított házasságok term é­ kenysége alig té rt el a m egszakítás nélküli házasságokétól, am i azzal

440

D.

V.

GLASS

m agyarázható, hogy a fiatalabb korban kötött házasságoknál volt a legnagyobb a válás valószínűsége, ugyanakkor azonban a fiatalabb elváltaknál volt a leggyakoribb az ism ételt házasságkötés valószí­ nűsége. H arm adszor, míg az utánpótlás kiszám ítása egyszerű és könynyen végrehajtható akár az időszaki bru ttó reprodukciós arányszá­ mokkal, akár a generációs teljes term ékenységi arányszám okkal — akár n a p tá ri éves, akár generációs halandósági táb lát alkalm azunk — nem ez a helyzet a házassági kohorszok term ékenységi arányszám ai­ nál. A szóbanforgó nők azok, akik életben m aradnak a nem zedékek (azaz születési kohorszok) jelentős számából. Ezenkívül, figyelem be kell venni a házasságon kívüli születéseket. És végül szám ításba kell venni a házasságkötési arányszám ot — a házasságkötés valószínűsé­ gét különböző korok szerint egészen a propagatív időszak végéig. Eze­ k et a nehézségeket azonban nem kell eltúlozni. M indenesetre foglal­ kozni kell velük, ugyanis az iparosított országokban a házasság még m indig az az uralkodó intézm ény, am elyen keresztül a term ékenység kifejezésre jut. Ilyen országokban a term ékenység reális értékelése m agában foglalja a házassági sém áknak, a házasságon belüli m otivá­ cióknak és a m otiváció házas term ékenység szabályozásával történő átalakításának vizsgálatát. Ezért rem éljük, hogy a házassági kohor­ szok term ékenységi arányszám ai, am elyek publikálásában Anglia és Wales főanyakönyvvezetője úttörő volt, m ajd sokkal több országra vonatkozóan állnak rendelkezésre, m int jelenleg. A nglia és Wales ’’Statistical Review ”-jében a m egfelelő táblák [II. rész, táblák, népes­ ség QQ(a)— QQ(d) táblák] m odellként szolgálhatnak.

1931—3

0.89 —

0.75 1.025 1.051 1.213 1.040

— — -

1.051 1.167 1.073 (0.83)* —

—

•—

1.425 1.73 1.589 —

—

—

1.190 —

—

—

—

—

—

—

1.341 1.092 1.042 1.044 —

—

—

—

•—

— -

—

— — 1.81 2.15 1.298 1.095 1.075 1.11 2.0

1.201 1.391 1.676 1.459 0.988 1.627 1.784 1.283 1.217 1.285 1.225 1.343

—

1.459 1.15 1.224 1.223 1.027 1.144 —

-—

— 1.565 1.387

—

—

—

—

—

1.495 1.300

1.219 1.47 0.961

1.022 1.366 1.302 1.087

—

—

—

—

1.194

1949— 51

—

1952—4

1955—7

1958—60

1961— з '

1.008 1.135 1.238 1.456 1.325 1.014

1.15 1.18 1.246 1.413 1.310 1.078 1.677 1.487 1.356 1.099 1.15 1.138 1.278 1.125 1.147 1.414 1.285 1.444 1.141 1.362 1.084 1.238 1.708 1.416 (1.41) 1.881 1.793 1.621 1.85 1.074

1.257 1.24 1.226 1.324 1.327 1.148 1.817 1.523 1.383 1.072 1.18 1.248 1.369 1.084 1.136 1.511 1.355 1.338 1.101 1.189 1.156 1.008 1.534 1.203 1.377 1.898 1.801 1.674 1.95 0.998

1.363 1.281 1.256 1.296 1.382 1.203 1.886 1.554 1.402 1.097 1.26 1.335 1.446 1.043 1.202

—

1.37 1.575 1.329 1.80 1.44 —

—

—

—

— -

1.414 1.289 0.953 0.959 1.006 0.873 1.062

1.265 0.913 0.879 0.865 0.887 1.060

1946—8

1.137 1.238 1.537 1.415 1.016 1.602 1.53 1.20 1.108 1.15 1.068 1.195 —

—

1.482 1.273 1.073 1.12 1.066 1.19 —

1.156 1.52 1.229 2.023 1.34 1.444

—

1.475 1.228 1.779 1.217 1.399 1.146 1.320 1.749

—

1.238

— •

—

—

—

—

—

—

—

—

(1.70) 1.386 1.189 1.136 1.317 —

(0.99) 1.466 1.261 1.294 1.292 —

(1.49) 1.69 1.512 1.466 1.64 2.182

(1.43) 1.686 1.538 1.478 1.638 1.813

—

(1.41) 1.812 1.677 1.554 1.723 1.316

— —

1.308 1.086 1.172 1.18 0.895 1.324 0.978 1.313 1.835 1.696 1.669 1.951 0.959

44}

1.482 1.14 1.084 1.10 2.32

-

—

0.855 1.126 1.142 0.95

—

— —

1.385 1.650

-

— .

1943—5

TRENDEK

1.37 0.969 0.866 — 0.884 1.13 1.87 (1.59) 1.87 1.739

1.036 1.138 1.020 (1.03)* 1.427 1.271 0.875 0.822 0.881 0.858 1.063

1940—2

T E R M É K E N Y S É G I

A u sztria B elgium D án ia F in n o rszág F ra n ciao rszág N SZK Íro rsz á g H o llan d ia N orvégia S védország S v ájc A n g lia és W ales S kócia G örögország O laszország P o rtu g á lia S p an y o lo rszág Ju g o szláv ia B u lg á ria C seh szlo v ák ia NDK M ag y aro rszág L eng y elo rszág R o m án ia S zo v jetu n ió K anada USA A u sz trá lia Ű j-Z é la n d Japán

1937— 9

1934—6

A1. folytatds _1 _9 _6 8

1965

Ausztria Belgium Dania Finnorszag Franciaorszag NSZK Irorszag Hollandia Norv6gia Sv6dorszag Svajc Anglia 6s Wales Sk6cia G6r6gorszag Olaszorszdg Portugalia Spanyolorszag Jugoszl5via Bulgaria Csehszlovdkia NDK Magyarorszag Lengyelorszag

:i6_i:7!:

2!

i i!6_i;:3

::3i

3 4

1.253 I.223 I.025

1

1.047

8 8 8 9 0 5

1.26 1.159 1.825 1.326 1.332 1.014

ii

1.12

6 8

i

Romania

2;i"!2!

Szovjetuni6

1:i::

i :!i i !i:

I.235 1.347

2

1.156

7

1.038 I.391

1.283

I.20

0.969

1.110

1.082 1.177

1.000 1.114

0.907 1.174 0.90

1971

1.120 1.091

1.088

1.046

1.091

0.966 0.940

0.948 0.893

0.987 0.833

0.990

1.231

1.20

1.07 1.85| I.336 1.308 0.938 1.07

0.980 1.873 1.255 1.216 0.943 1.02

1.189 1.268 1.128

1.156 1.216 1.077 1.034 1.307 1.373

1.218

1.036 I.345 1.360 i.178

0.932 1.939 1.153 1.214 0.957 0.99 1.154 I.199

1.020 1.050

0.984

0.949

1.084 1.77

1.065 1.565

1.064 1.402 (1.18)

1.184

1.22

1.206

(i.20)

1.4

I.402

1.402

i.389

I.441

Uj-z61and

1.579

1.541

1.52

1.461

I.03

1.03

1.03

1.47 1.04

Japan

i.::

* NISlnetorszdg| h&bol,d el6tti tertilcl

i Nem v6gleges.

0.769

i':::;

1.163

1.078

0.933 0.93

0.913

1.056

0.981 1.208

1.107

1.218

o;

"i!oii

(1.20)

1.369 1.336

(1.20)

0.936

1.06

0.927 1.094

Kanada USA Ausztralia

1.132

(1.12)i

0.833

1.033 1.383

1.051

0.997

(1.17)

0.943

1.147

1.14

1.011 1.067

(1.16)

(1.21)

1.ll

I.129 0.993 I.084

(1.16)

(1.19)

1970

1.060

}!

(1.10)

i::

:: : :

i:

A4. Ne'rrbZeaeIGeI£ \roOnOTSZOI¢) I,eT'rll,e:reeTbySeg¢ aTaTbySZCL'rTba¢ egryeS

OTSZa,gOI¬Oa,Tt

(A szdmitdshoz haszndit, 1926-1946-ra vonatkoz6 korspectfthus ar6nayszdmok r6szben becsl6se1¢) I{oodidillylleHmt,I nllObOeumOCmu nOKO!leHuit a lleKOmOPblX CmPallCIX ( Hoeo3PaCmrtble KO3dsdsul/ueltmbl nJIObO8umOCmu bllfl nePuOba l926-l946 22., uCnOJ|b3O8artHble bnfl PaCLtelnO8, OmuaCmu yCmanOO,flerlbl OLleFll(Od)

Generation feTttlity rates for Set,eCted COuutTbeS (The age-speeifie fertility rates for the per¬od 1926 to 1946 used for the calcul,atbons are partly estLmates) Az al£bbi korra el6rt teljes

Kumu\atfv ar4nysz&n\ok 1000 n6re evente Orszag

Belgium

Dania

Anglia 6s Wales

Finnorszag

Teljes terme-

term¬kenys¬g OYlo-a

kenyseg

Sztlletesi 30 eves

35 eves

40 lives

45 eves

.50 eves

30 eves

35 eves

40 eves

korig

korig

korig

korig

korig

korig

korig

korig

1916-25 1921-30 1926-35 1931-40

258.7 286.4 298.9 334.9

358.9 385.9 400.8 419.9

412.4 436.4

427.4 447.6

193640

339.5§

1901-10 1906-15 1911-20 1916-25 1921-30 1926-35 1931-40 1936-45 1901-10 1906-15 1911-20 1916-25 1921-30 1926-35

253.3 253.4 290.0 323.4 335.4 351.5 370.9 355,7 210.7 204.9 226.5 265.0 285.8 314.0

193110

id6szak

347.5

411.6

367.7 403.9 417.1 423.7 439.1 444.1

433.4 452.0 458.5 462.3 468.6

290.5 295.0 329.8 352.2

343.8 352.4 374.4 397.0

379.6 418.7

428.2 458.9

361.2

450.1

477.2

1936-45 1941-50 1846-55 1851-60 1856-65 1861-70 1866-75 1871-80

373.0 346.0§ 397.0 398.2 403.3 372.2 400.2 404.9

440.8

1876-85

391.8

433.0 448.7 464.1 468.5 468.8

4;¬i 4;;

i I:.. 3i

d!

2! ¬i4§;i

9;

4¬

:::

50 eves

korra (kumulativ x 5)

99.8 99.8*

96.2 97.3 97.3

441.2

45 eves korig

*

i

i::

6:i. !!.::

i! :9!

ti ;;§

632.3 635.6

834.2 822.5

948.9 936.5

644.0 605.4 631.7 628.5

838.9 795.3

950.1

826.6 798.8

902.3 929.8 882.4

591.2

732.1

806.1

iiili

+

I;

:ii9!

i': i

:i

I,:

i*

ii

§.I

:i

I::

i

A2. falytatds Az alabbi korra elert teljes

KumuLat£v ar6nyszAmok 1000 n6re evente

Orszag

Teljes

terma-

term6kenys6g OYlo-a

kenys6g

Sztilet6si id6s7_ak

30 eves

.'!5 eves

40 eves

45 eves

50 eves

korig

korig

korig

korig

korig

30 eves

korig

35 eves

40 eves

korig

korig

45 eves korig

50 eves

korra (kumulativ x5)

Finnorszag

1881-90 1886-95 1891-1900 1896-1905 1901-10

Franciaorszag

1906-15 1911-20 1916-25 1921-30 1926-35 1931-40 1936-45 1846-55 1856-65 1866-75 1876-85 1886-95 1891-1900 1896-1905 1901-10 1906-15 1911-20 1916-25 1921-30 1926-35 1931-40 1936-45

!!i

i:¬;

524.0 472.9 430.2 389.0 349.1 358.5 407.7 434.8 447.1 440.7 416.9

651.3 579.4 517.0 468.2 437.5 459.0 488.7 502.3 502.6 480.0

712.6 625.7 561.7 510.0 480.8 494.1 516.2 524.8 516.3

";

`+

§§'.:

;

o;a

i;;

i!.

:;

!i

;

;

I§

!I4£4T

i::::-I::.

:;8;i

:;i:9

:

i;

i §::

i!;!i

i! !¬

§§::;§!

i

A2. fokytatds Az alabbi kOrra e1¬rt teljes

Kun"\a£v ar6nysz5mok 1000 n6re 6vente Orszag

Teljes

termakenyseg

term¬kenys6g OY\o-a

S7.uletesi

id6szak

30 eves

35 eves

40 eves

45 eves

50 eves

korig

korig

korig

korig

korig

30 eves

35 eves

40 eves

456ves

korig

korig

koI.ig

kOrig

50 eves

korra

(kumulativx 5)

Hollandia

1911-20

263.8

Norv6gia

|916-25 1921-30 1926-35 1931+0 1936+5 1941-50 1906-15

299_4 298.7 314.6 339.2 343.3 320.1 |85.4

1911-20 1916-25 1921-30 1926-35

203.1 237.8 262.9 314.9

1931+0 1936+5 1941-50 1856-65

358.9 369.5 359.9 3|3.7

1861-70 1866-75 1871-80

311.1 313.4 320.6

1876-85 1881-90 1886-95

320.5 301.1 280.9

1891-1900 1896-1905 1901-10 1906-15

257.2 220.4 194.3 194.4

Sv6dorszag

loll-20

325.4

1916-25 1921-30 1926-35

269.3 281.3 301.5

1931utO

319.2

453.4

558.8

460.1 454.0 464.5

553:8 535.2 521.0

456.4

490.4

594.2 582.3 552.6 530.4

99.6 99.7 99.9 99.9*

ti

t:

3:i

7io":;::ill

2983 2919 2766 2655*

2500t 2334+

426.1

2175ll

'!

298.7 336.5 354.6 380.5

388.5 408.9 422.1 438.6

427.6 457.3 448.6

476.2 492.3

522.5

694.9

782.7

513.2

672.9

751.8

507.0 507.1 478.8 441.1 401.2 352.2 301.2 277.5

656.3 637.5 589.8 534.6 473.8 408.3 354.6 344.3

725.5 696.2 638.0 571.I 499.5 430.1 378.2 366.3

301.9 338.5 356.1 366.8 389.1 396.3

364.0 386.3 398.4 406.1 421.3 421.0

379.9 399.2 409.1 413.7 426.4

::

99.4

::

Ii: !ii;i::;i;i

i!

§§i::;:

2097

99.7

2175

99.8 99.9 99.9*

2209 2266 2427*

2509t 2462+

1

2400ll

98.7 98.9 99.0

:;:i

§;

3964 3800 3664

99.1

3511

99.3 99.5 99.5 99.6 99.5 99.6 99.8 99.8 99.9

3212 2871 2509 2160 1900 1838 1904 2000 2048

99.9

2070

99.9*

2134*

2133t

::

A2. folytatds Az aldbbl korra e1¬rt tel]es

Kun"\at£v aranyszAn\ok 1000 n6re evente Orszag

Teljes

\erm¬kenys¬g OVIo-a

\erm¬-

kenyseg

Sztllet¬sl

id6szak

30 eves

korlg

35 eves

korig

40 eves

korig

45 eves

korlg

50 eves

karlg

30 eves

korig

35eves

40eves

45eves

korig

korlg

korig

50 eves

korra

(kumulatlv x 5)

Sv6dorszag

1936+5

310.9

Svajc

1941-50 1911-20

300.5.I 227.5

1916-25 1921-30

259.2 267.7

1926-35 |931-40

278.6 308.1 307.8 283.3 285.9

Olaszorszag

Portugalia

Spanyolorsz6g

Csehszlov&kia

1906-15 1911-20 1916-25 1921-30 1926-35 1916-25 1921-30 1926-35 1931-40 1900-10 1906-15 1911-20 1916-25 1921-30 1926-35 1931-40 1900-09 1905-14 1910-19 1915-24 1920-29 1925-34 1930-39

277.9 274.1 325.3 322,3 323.8 344.0§ 338.6 290.0 253.7 257.0 260.3 277.5 296.5 280.7 260.9 255.9 305.6 356.9 380.1 391.4

378.9 353.9 372.9 379.2 389.9 402.6 437.3 420.3 398.8 389.8 393.9 458.6 451.7 452.2 455.7 481.8 434.8 389.9 386.4 397.5 429.4 443.2 358.4 338.6 374.9 409.3 439.6 445.6 447.3

412.9 428.7 432.6 433.1

430.8 445.2 445.1

530.6 491.7 464.4 454.0

558.4 515.5 485.6

556.5 545.9 535.3

603.5 587.8

581.2 530.9 469.2 467.0 480.9 512.4

618.7 562.7 498.1 497.4 509.4

403.7 408.7 430.3 453.3 467.7 468.2 465.8

426.9 428.2 442.4 461.3 473.2 472.5

++` *:

5!;!]!i;i.;:;:!i!

;;

I;:.!i1

;;;.::.:;;o;+

lit ¤;4;!!i.:i:7!;!i,t

i

: i i. :

;::.4:;*

i: i: I.:.

;i;i§;!§!;2!!;i;i,ir

A2. folytat6s Az al6bbi kol.ra el¬rt teljes term6kenyseg OVIo-a

Kumu\ativ ar5nysz6motE LOGO n6re 6ven|e

Orszag

Teljes term¬-

kenyseg

Sztiletesi

id6szak

.?o eves

35 eves

40 eves

45 eves

50 6vcs

kol,ig

korig

korig

ko|-ig

korig

3&oervlegS

35keovr::

4?coervlegs

4koervlegS

(:k:oiV:e:Sativx 5)

Csehszloval|ia

Magyarorszag

Szovjetuni6

Kanada

1935-44 1940-49 1911-20 1916-25 1921-30 1926-35 193110 1936+5 1941-50 1890-94 |895-99 1900-04

367.0 346.1 322.0 326.7 352.2 342.2 320.7 312.5 309.7 432.0 516.0 504.0

420.2

468.8

42|.5

461.2 441.2 413.7*

416.2 390.5 372.9

:: :8

::i.: :; ;6

-:-:::-:i:

394.5t 382.1+

i;.

361.1

378.6ll

1905-09

458.O

1910-|4

452.0

556.0

1915-19 1920-24 1925-29 1930-34 1935-39 1940-44

364.0 328.0 346.0 340.5 322.4 321.5

486.0 450.0

1906-|5 191|-20 1916-25 1921-30 1926-35 1931+0 1936-45 1941-50

297.6 315.0

427.7 458.8

369.7 420.1 473.1

52|.4

344.9

416.5ll

410.3

692.0 754.0 682.0 638.0

486.3 430.0

441.4+

ii

447.9 434.3 406.8

1024.0 lO28.0 890.0

1

":;i

770.0

i ;:

:i

:!¬:. :i

674.1 585.7 523.9 513.3*

i;i

499.8t 468.1+

Ii

466.6ll

568.4 609.6 575.9 502.2

ii: :3

i§: i

552.3 578.5 636.4 657.8 665.2*

613.3t 534.8+ 429.Oil

:;i: :*

;i! ii::;!!!

I¬::

l` i:

:i :i i;i!! i;

i

lfL tJ>

A2. fokytatds Az alabbi korra el6rt teljes

Kumu\at£v arfenysz6mok 1000 n6re evente

Teljes

term¬kenys¬g OVIo-a

terms-

kenys6g

Sztllet6si

id6szak

30 eves

35 eves

40 eves

.r=,0 eves

30 eves

35 eves

406ves

45¬ves

50 eves korra

korig

korig

korig

kol'ig

kol'ig

korig

korig

korig

(kumulatlvx5)

1916-25 1921-30 1926-35 1931-40

Ausztr6lia

Uj-z6land

Japan

354.7 426.0 495.7 523.7

1936-45

464.0

1901-10 1906-15 1911-20 1916-25 1921-30 1926-35 1931-40 1936-45

276.6 263.4 286.8 334.4 381.0 437.3 463.1 436.2

1901-10 1906-15 1911-20 1916-25 1921-30 1926-35 1931-40

261.0 257.3 294.0 355.2 417.7 486.8 512.4

1936-45

490.3

1905-14 1910-19 1915-24 1920-29 1925-34 1930-39 1935-44 1940-49

488.1 448.3 437.3 391.0 327.5 304.0 303.I 314.7

466.3 540.8 601.2 603.7

524.4 592.0 639.9

"3

i 2!. i +

::::;!;:9iaa 374.9 377.7

441.2 450.0

413.4

478.4

457.9 507.1 559.7

521.8 566.3 606.8

566.4 369.8 387.4 443.6 502.0 567.5 628.1 619.0

638.1 678.5

I4:; §i +

i;

444.5 472.5

577.9

:6;:;z: : :6: i

6!i!; i! ;¬i !; :

78.2 78.0 81.8 83.5 86.7 90.3

"';;;77ii;;

90.3+a

7;i;44!;. 684.8 670.7 584.2 486.6 407.7 387.0 390.0

o!

¥: i

;i

-

5|9.4

*

I:

a

I.

:. !8 *

i

I:. ::::i=:::-::::--:i--

94.0 95.2 95.8 96.2 97.5

97.5ta

i;:

_I.

79.5

88.4

i ;I::

93.2 95.4 94.9 94.6

94.6+

:i

i

i=-ij88;o:*a

;;

T E R M

O rsz á g

A u sz tria (n ettó a rá n y szám ok)

H ázasság­ k ö té s é v e

1953 1954 1957 1960 1963 1965 1966 1967 1968 1969

É K E N Y S É G I

4

5

1.05

1.19 1.25 1.34 1.43 1.43 1.37 1.36 1.33 1.29

1 .1 0

1.19 1.28 1.29 1.25 1.24 1 .2 2

1.18 1.15

T R E N D E K

449

H á z a s s á g k ö té s id ő ta r ta m a li 10 15

1.50 1.56 1.66 1.73 1.69 1.60

1.64 1.70 1.78 1.85 1.78

(év )

1.82 1.88 1.94

19

20

1.86 1.92

1.86

F o r r á s : a z a l á b b i k i a d v á n y o k b a n k ö z ö l t a d a t o k b ó l s z á m í t v a : D ie n a t ü r l i c h e B e v ö l k e r u n g s b e w e g u n g i m J a h r e 1973, p . 36; U n i t e d N a t i o n s , D e m o g r a p h i c Y e a r b o o k 1958, 1968, 1969, 1970. V a l a m e n n y i h á z a s s á g , a f e l e s é g h á z a s s á g k ö t é s i k o r a 45 é v a l a t t . N a p t á r i é v b e n s z á m íto tt id ő ta rta m .

O rsz á g

B elgium (n ettó a r á n y ­ szám ok)

H ázasság­ k ö té s é v e

1939 1940 1945 1950 1955 1960 1961 1962

4

0.80 1.09 0.92 0.99 1.06 1.13 1.15 1.15

5

0.94 1.28 1.05 1.15 1.24 1.32 1.33 1.33

H á z a s s á g k ö té s id ő ta r ta m a 8 lü 15

1.30 1.74 1.35 1.51 1.64

1.45 1.94 1.50 1.69 1.81

1.69 2.25 1.74 1.96

(é v ) 19

20

1.79 2.35 1.82

1.80 2.36 1.83

D.

450

F ra n c ia o rsz á g (n ettó a rá n y ­ szám ok)

1945 1950 1955 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966

— 1.19 1.23 1.26 1.27 1.27 1.26 1.25 1.23 1.20

V.

G L A S S

1.31 1.38 1.43 1.47 1.47 1.47'1.46 1.44 1.42

1.69 1.82 1.87 1.90 1.89 1.88

1.86 2.01 2.07 2.08

2.11 2.31 2.33

2.19 2.41

2.20 2.42

T E R M

O rsz ág

F in n o rsz á g (n ettó a rá n y szám ok)

E K E N Y S E G I

H ázasság­ k ö té s év e

4

5

1941 1945 1949 1950 1955 1959 1962 1963 1964 1965 1966

1.10 1.12 1.54 1.48 1.49 1.50 1.46 1.45 1.38 1.30 1.27

1.27 1.24 1.70 1.64 1.64 1.64 1.59 1.57 1.49 1.40

451

T R E N D E K

H á z a s s á g k ö té s id ő ta r ta m a 8 10 15

1.64 1.51 2.07 1.98 1.96 1.93 1.81

1.79 1.64 2.23 2.13 2.10 2.02

(é v ) 19

2.03 1.82 2.46 2.36

20

2.10 1.88 2.53 2.42

F o r r á s : A V a e s t o n m u u t o k s e t ( N é p m o z g a l m i s t a t i s z t i k a ) 1941— 70. é v i k i a d v á n y a i b a n s z e r e p l ő a d a t o k b ó l s z á m í t v a . V a l a m e n n y i h á z a s s á g , a f e l e s é g h á z a s s á g k ö t é s i k o r a 45 év a la tt.

O rsz á g

N SZ K (b ru ttó a rá n y szám ok)

H ázasságk ö té s év e

1951 1954 1957 1959 1961 1963 1965 1966 1967 1968 1969

4—41/.

1.10 1.16 1.21 1.25 1.26 1.24 1.21 1.16 1.12 1.07 1.02

о—5Va

H á z a s s á g k ö t é s i d ő t a r t a m a (é v ) 8— 8V2 10— lO '/i 15—15Vj 19— 1972

1.55 1.63 1.73 1.76 1.74 1.66 1.57

1.25 1.31 1.38 1.41 1.42 1.39 1.33 1.28 1.24 1.18

F o r r á s : D r. K a r l S c h w a r z á l t a l s z o l g á l t a t o t t , n e m

O rsz á g

H o lla n d ia (b ru ttó a r á n y ­ szám ok)

H ázasság­ k ö té s év e

4

1937 1940 1945 1950 1955 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967

1.33 1.40 1.53 1.33 1.35 1.40 1.40 1.39 1.38 1.36 1.35 1.34 1.29

5

1.69 1.78 1.87 1.90 1.85 1.75

1.88 1.97 2.04

2.08 2.30 2.27 2.02 2.06 2.03 2.01 2.00 1.98 (1.93) (1.89)

1.93 2.01

p u b lik á lt a d a to k .

H á z a s s á g k ö té s id ő ta r ta m a 8 10 15

1.53 1.63 1.75 1.55 1.57 1.62 1.61 1.60 1.58 1.57 1.56 1.53 (1.49)

20—201/.

2.46 2.57 2.51 2.24 2.27 2.18 2.16

2.90 2.96 2.85 2.54 2.49

(év ) 19

— — — —

20

3.05 3.10 2.97 2.62

D.

452

O rsz ág

N o rv ég ia (n ettó a rá n y szám ok)

H ázasság­ k ö té s év e

1951 1953 1954 1958 1963 1965 1966 1967 1968 1969

4

1.27 1.30 1.32 1.42 1.49 1.63 1.43 1.43 1.39 1.35

V.

G L A S S

H á z a s s á g k ö té s id ő ta r ta m a 8 10 15

5

1.45 1.47 1.50 1.61 1.68 1.82 1.60 1.60 1.55

1.83 1.86 1.89 2.03 2.03 2.17

1.99 2.02 2.06 2.20 2.15

(é v )

2.22 2.25 2.29 2.39

19

20

2.28 2.30 2.34

2.29 2.30

F o r r á s : A F o l k .e m e n g d .e n s B e v e g e l s e 1951--73. é v i k i a d v á n y a i b a n s z e r e p l ő s z á m í ť v a . V a l a m e n n y i h á z a s s á g , a f e l e s é g h á z a s s á g k ö t é s i k o r a 45 é v e n a l u l .

O rsz á g

S v éd o rszág (n ettó a r á n y szám ok)

H ázasság­ k ö té s éve

1951 1952 1955 1958 1961 1963 1964 1965 1966 1967

4

1.13 1.14 1.18 1.18 1.22 1.29 1.24 1.23 1.21 1.25

H á z a s s á g k ö té s id ő ta r ta m a 8 10 15

5

1.25 1.27 1.30 1.32 1.36 1.41 1.36 1.36 1.34

1.52 1.52 1.57 1.62 1.60 1.64

1.62 1.63 1.69 1.72 1.68

a d a to k b ó l

(év )

1.76 1.86 1.81

19

20

1.79 1.79

1.79

F o r r á s : A B e f o l k n i n g s F ö r a n d r i n g e r 1951--71. é v i k i a d v á n y a i b a n s z e r e p l ő a d a t o k b ó l s z á m í t v a . V a l a m e n n y i h á z a s s á g , a f e l e s é g h á z a s s á g k ö t é s i k o r a 45 é v a l a t t . A 20 é v e s i d ó t a r t a m a t á b l á b a n „20 é v é s t ö b b ” .

O rsz ág

S v ájc (n ettó a r á n y ­ szám ok)

H ázasságk ö té s év e

1945 1947 1950 1954 1956 1959 1961 1963 1965 1966 1967 1968

4

1.35 1.34 1.32 1.37 1.41 1.49 1.61 1.63 1.52 1.53 1.46 1.43

5

1.54 1.52 1.50 2.56 1.60 1.70 1.80 1.82 1.70 1.71 1.64 1.60

H á z a s s á g k ö té s id ő ta r ta m a 15 8 10

1.90 1.98 1.87 1.94 2.00 2.10 2.17 2.17 2.02

2.05 2.04 2.02 2.10 2.16 2.23 2.30 2.28

2.24 2.24 2.22 2.28 2.32

(é v ) 19

20

2.29 2.29 2.26 2.31

2.30 2.29 2.27

T E R M

O rsz á g

O laszország (n ettó a rá n y ­ szám ok)

H ázasság­ k ö té s é v e

1930 1938 1942 1945 1950 1956 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966

É K E N Y S É G I

4 —

— — — — — —

— — —

— — —

T R E N D E K

453

H á z a s s á g k ö té s id ő ta r ta m a 8 10 15

5

2.19 1.97 1.92 1.93 1.81 1.87 1.90 1.88 1.86 1.85

1 .6 6

1.51 1.48 1.55 1.43 1.47 1.52 1.51 1.50 1.49 1.48 1.48 1.48

2.48 2.23 2.12 2.00 2.00 2.05 2.07 2.03

(é v ) 19

2.97 2.58 2.44 2.43 2.30 2.29

— — — — —

20

3.22 2.72 2.57 2.46 2.40

F o r r á s : D . M o r ic o n i , ” L a f e c o n d í t a m a t r i m o n i a l e i t a l i a n a n e l d e c e n n i o 1951— 1961” , S t a t i s t i c a , 24, 3, 1964, V I . t á b l a p . 40, é s A . S a n t i n i p r o f e s s z o r s z e m é l y e s k ö z l é s e , 1975. m á r c i u s 27. F e l ö l e l t t e r ü l e t : v a l a m e n n y i h á z a s s á g , n a p t á r i é v b e n k i f e j e z e t t i d ő t a r t a m , v a la m e n n y i tö r v é n y e s s z ü le té s , h a lv a s z ü le té s e k e t b e le é r tv e .

O rsz á g

Ju g o sz lá v ia (n ettó a r á n y ­ szám )

H ázasság­ k ö té s év e

4

1950 1955 1957 1960 1962 1964 1965 1966 1967 1968

1.40 1.44 1.37 1.35 1.36 1.29 1.30 1.31 1.29 1.30

H á z a s s á g k ö té s id ő ta r ta m a 8 10 15

5

1.58 1.61 1.52 1.50 1.50 1.42 1.42 1.43 1.41

1.93 1.94 1.82 1.79 1.77 1.66

2.09 2.09 1.96 1.90 1.88

(é v ) 19

20

2.33 2.29 2.15

F o r r á s : D e m o g r a f s k a S t a t i s t i k a , 1950—72. B i z o n y o s i n t e r p o l á c i ó t k e l l e t t v é g e z n i a z id ő ta r ta m - c s o p o r to k o n b e lü l, é s h o z z á te n n i a b e c s lé s e k h ib á ih o z . V a la m e n n y i h á z a s s á g , a f e l e s é g h á z a s s á g k ö t é s i k o r a 45 é v a l a t t .

O rsz á g

C seh szlo v ák ia (n ettó a r á n y ­ szám )

H ázasság­ k ö té s év e

1956 1958 1960 1962 1964 1965 1966 1967 1968

4

1.23 1.32 1.37 1.34 1.33 1.28 1.26 1.26 1.29

5

1.35 1.47 1.50 1.45 1.44 1.39 1.38 1.39

H á z a s s á g k ö té s id ő ta r ta m a 8 10 15

1.60 1.75 1.74 1.67 1.68

(é v ) 19

20

D.

454

M ag y aro rszág (n ettó a r á n y ­ szám ok)

1954 1956 1958 1961 1963 1965 1966 1967 1968 1969

1.08 1.05 1.01 0.96 0.99 1.03 1.03 1.04 1.06 1.05

V.

G L A S S

T E R M

É K E N Y S É G I

T R E N D E K

455

Т Е Н Д Е Н Ц И И П Л О Д О В И Т О С Т И Н ЕД А Л ЕК О ГО П РО Ш Л О ГО И БУДУ Щ ЕГО В РАЗБИТЫ Х СТРАНАХ Резюме Данная статья вышла в публикации Philosophical Transactions o f the Royal Society of London. B. Biological Sciences, Volume 274, Pages 1-52, N um ber 928 (4 M arch 1976). Редакционная коллегия журнала Demográfia выражает свою благодарность Автору и Royal Society за то, что они позволили издать тут полный венгерский перевод. Автор изучает положение плодовитости в недалеком прошлом и в будущем в развитых странах при помощи многочисленных ценных таблиц. Он излагает также и роль факторов, оказывающих влияние на теперешний уровень плодовитости и го­ ворит о своих идеях относительно будущего развития. По мнению автора, конвер­ генция, наблюдаемая в отношении разниц в уровне плодовитости между отдельными странами будет продолжаться, в первую очередь из-за продолжения общих социоэкономических тенденций, оказавших влияние такого направления на поведение супружеских пар и до сих пор.

S um m ary T h e stu d y w a s p u b lish e d in th e issu e P h ilo so p h ic a l T ra n s a c tio n s of th e R o y al S ociety of L o n d o n , B. B io lo g ical S ciences, V o lu m e 274, P a g e s 1—52, N u m ­ b e r 928 (4 M arch 1976). T h e E d ito ria l B o a rd of D e m o g rá fia e x p re sse s its g r a ­ titu d e to th e A u th o r as w e ll a s to th e R o y a l S o ciety fo r h a v in g p e rm itte d to p u b lish h e re th e c o m p le te H u n g a ria n tra n s la tio n . A u th o r in v e s tig a te s th e re c e n t a n d p re s e n t fe r tility s itu a tio n in th e d e v e ­ loped c o u n trie s by m e a n s of a lo t of v a lu a b le ta b le s. H e e x p o u n d s also th e ro le of fa c to rs a ffe c tin g th e p re s e n t fe r tility lev e l a n d also w rite s a b o u t h is id eas c o n c e rn in g fu tu re d e v e lo p m e n t. In h is v ie w th e c o n v e rg e n c e to b e o b se rv e d in th e d iffe re n c e s in fe r tility le v e l b e tw e e n th e in d iv id u a l c o u n trie s w ill c o n tin u e in th e fu tu re , too, f ir s t of a ll b e c a u se th e so cio -eco n o m ic tr e n d s h a v in g in f lu e n ­ ced th e b e h a v io u r of m a r rie d co u p les in th is d ire c tio n also u p to n o w w ill k eep on.

* Д а н н а я с т а т ь я в ы ш л а в п убликации P h ilo so p h ical T ra n sa c tio n s o f th e R o y a l S ociety o f L o n d o n , B. B iological Sciences, V olum e 274, Pages 1— 52, N o 928 в м а р т е 1976 г. Р ед ак ц и о н н а я ко л л ег и я ж у р н ал а D em o g rafia в ы р а ж а ет с в о ю б л а го д а р н о с т ь А вт о р у и R o y al S ociety за их со гл аси е на издан и е с т а т ь и на вен гер ско м языке.