Jelen vannak: Távollevő:

Jegyzőkönyv Készült Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága 2008. április 16-án tartott soros nyílt üléséről. Jelen vannak: Gila Ferenc, a bizottság elnöke Dr. Oláh János, a bizottság alelnöke Bakai Csaba, a bizottság tagja Iványi Aurél, a bizottság tagja Dr. Kenyeres Lajos, a bizottság tagja Dr. Kónya Sándor, a bizottság tagja Meszlényi Ferenc, a bizottság tagja Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Dr. Kopasz Vanda, Jegyzői Iroda Kerekes Mónika, Városüzemeltetési Iroda Czékmánné Rózsa Mária, Városüzemeltetési Iroda Baranyi Irén, IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Soós Ferenc, IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Blidár László, IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Dr. Molnár Edit, IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Hoffner István, IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Kojedzinszky Richárd, RITEK Zrt Susányi Tamás, Szegedi Pólus Nonprofit Kft. Kerekes Mónika, Városüzemeltetési Iroda dr. Martyin Eszter, Városüzemeltetési Iroda Dús Andrea, Városüzemeltetési Iroda Vaskeba György, Városüzemeltetési Iroda Seres Zoltán, Orpheus Egyesület Csikós Róbert, Orpheus Egyesület Távollevő: Dr. Nagyvári Péter, a bizottság tagja – távollétét jelezte Gila Ferenc: Üdvözlöm a megjelenteket, megállapítom, hogy a Bizottság a jelenlévő 6 fővel határozatképes. Távolmaradását jelezte: Dr. Nagyvári Péter. Napirendre vételre javaslom a most kiosztott „Ajándékozási szerződés megkötése a Római Katolikus Egyházzal” tárgyú előterjesztést. A következő előterjesztéseket – mivel jogcím nélküli lakáshasználókról van szó - először a Sportbizottságnak kell véleményeznie, ezért nem javaslom a napirendre vételüket: 21. Jogcím nélküli lakáshasználó jogviszonyának rendezése 23. Jogcím nélküli lakáshasználó jogviszonyának rendezése 24. Jogcím nélküli lakáshasználó jogviszonyának rendezése Aki az így kialakult napirendet elfogadja, kézfeltartással szavazzon. 6 igen

1

4468-139/2008. (04.16.) VTLB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága 2008. április 16-án tartott soros ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozza meg: Nyílt ülés: Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda 1. Egyes 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Szervezeti és Működési Szabályzatának, Beszerzési Szabályzatának és Felügyelőbizottsági ügyrendjének jóváhagyása (IKV Zrt. Felügyelőbizottsági ügyrendje RITEK Zrt. Felügyelőbizottsági ügyrendje, módosított Szervezeti és Működési Szabályzata Szeged Pólus Nonprofit Kft Beszerzési Szabályzata, Felügyelőbizottsági ügyrendje) Előterjesztő: IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. 2. Szeged, Jókai u. 7. sz. alatti 100 %-os önkormányzati lakóépület gázkazánjainak cseréje, beruházási engedélyokirat előterjesztése Zárt ülés: Előterjesztő: IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. 3. Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése tárgyában benyújtott felülvizsgálati kérelem 4. Nyugdíjas garzonházban történő elhelyezés 5. Nyugdíjas garzonházban történő elhelyezés 6. Nyugdíjas garzonházban történő elhelyezés 7. Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésének meghosszabbítása 8. Jogcím nélküli lakáshasználók felülvizsgálati kérelme 9. Csere-elhelyezés 10. Gyöngytyúk u. 9. sz. alatti társasház 710/1000 részének értékesítése 11. Nyitra u. 19. G-1. sz. garázs helyiség értékesítése 12. Apáca u. 4. G-1. sz. garázs helyiség értékesítése 13. Szilléri sgt. 21-23. G-3. sz. garázs helyiség értékesítése 14. Hosszabbítás iránti kérelem 15. Polgármesteri hivatali szolgálati lakásban történő elhelyezés 16. Bocskai u. 7. szám alatti üres pincehelyiség értékesítése 17. Jogcím nélküli lakáshasználó kérelme 18. Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése 19. Sportgarzonban történő elhelyezés meghosszabbítása 20. Hosszabbítás iránti kérelem 21. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezésének meghosszabbítása 22. Jogcím nélküli lakáshasználó határozott időtartamra történő elhelyezése Nyílt ülés: Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda 23. Ajándékozási szerződés megkötése a Római Katolikus Egyházzal 24. Gyepmesteri telep tevékenysége A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Jegyző, a Jegyzői Iroda, valamint a Városüzemeltetési Iroda.

2

1. Egyes 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Szervezeti és Működési Szabályzatának, Beszerzési Szabályzatának és Felügyelőbizottsági ügyrendjének jóváhagyása (IKV Zrt. Felügyelőbizottsági ügyrendje RITEK Zrt. Felügyelőbizottsági ügyrendje, módosított Szervezeti és Működési Szabályzata Szeged Pólus Nonprofit Kft Beszerzési Szabályzata, Felügyelőbizottsági ügyrendje) Gila Ferenc: A Pólus Felügyelőbizottságához kérdés, illetőleg javaslat: 5 tag esetében nem szerencsés, ha bármely tag kezdeményezésére összehívjuk a Felügyelőbizottságot. Javaslom, hogy ehhez 2 tag kezdeményezése legyen szükséges. Ismereteim szerint a Felügyelőbizottságok 2/3-os jelenléttel határozatképesek, itt az 5 tagú Felügyelőbizottság esetében 4 fő. Tehát ha 4 tag megjelent, akkor határozatképes. Tehát a módosítási javaslataim: „4.3.2. pont: A Felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha arra a Felügyelőbizottság valamennyi tagját szabályszerűen meghívták, és az ülésen legalább 4 tag megjelent.” „3.1.2. pont első mondata: Ha az ülés összehívását legalább 2 tag – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri, a Felügyelőbizottság elnöke köteles azt összehívni.” Dr. Kónya Sándor: Nekem is volna javaslatom. A 2.3. a) pontban korlátozva van a Felügyelőbizottság azon törvényből adott joga, hogy bármilyen szerződéskötéssel, szerződéssel kapcsolatban nyilváníthat véleményt, ezért javaslom kihúzni a 10 milliós határt, mert jogszabályellenes. Nem lehet korlátozni a Felügyelőbizottság gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési, betekintési jogát semmilyen értékhatárral. Az IKV-nál nincs megjelölve a Felügyelőbizottság létszáma. Be szokták rakni az SZMSZ-be. Az általános szabályoknál a kettes karikánál. A RITEK Zrt Felügyelőbizottság szabályzatánál az Felügyelőbizottság elnökének feladatainál nincs olyan, hogy a Felügyelőbizottságot hatóság előtt, harmadik személynél vagy bíróság előtt képviselheti. Ilyen értelemben nincs képviseleti joga. (V. második fekete pont.) Általános kérdés, hogy kötelező-e elküldeni a felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyveit a Városüzemeltetési Irodára? Az egyikben szerepel, a másikban nem, ha kötelező, akkor legyen egységes. Gila Ferenc: Ez előírás, hogy a tulajdonosnak be kell küldeni. Át kell vezetni azoknál, akiknél nem jelenik meg. A RITEK-nél a vezérigazgató akadályoztatása esetén két ember látja el a feladatot? Kojedzinszky Richárd: Két ember ír alá, de a cég működőképes. (Dr. Oláh János megérkezett az ülésre, létszám 7 fő) Gila Ferenc: További kérdés, vélemény? Megállapítom, hogy nincs. A végleges szövegbe kerüljön bele mindegyiknél az a kötelezettség, hogy a felügyelőbizottság jegyzőkönyvét meg kell küldeni a Városüzemeltetési Irodának. Kerüljön bele az IKV Felügyelőbizottsághoz, hogy 5 fő a felügyelőbizottsági tagság. 3

Kerüljön ki a RITEK-nél, hogy a hatóság előtt képviseli a felügyelőbizottságot. Kerüljön be 2 tag kezdeményezheti az összehívást a Pólusnál, és 2/3-a, legalább 4 fő jelen van, és kerüljön ki a 10 milliós értékhatár. Aki a módosításokat elfogadja, kézfeltartással szavazzon. 7 igen Aki az elhangzott módosításokkal az IKV Zrt. felügyelőbizottsági ügyrendjét elfogadja, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 4468-140/2008. (04.16.) VTLB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága megtárgyalta dr. Molnár László városüzemeltetési irodavezető 33602-2/2008. ikt. számú, "Egyes 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Szervezeti és Működési Szabályzatának, Beszerzési Szabályzatának és Felügyelőbizottsági ügyrendjének jóváhagyása” tárgyú előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: A Bizottság az IKV Zrt. Felügyelőbizottsági ügyrendjét az alábbi módosítással hagyja jóvá:. Általános szabályok - második bekezdésének első mondata a következő: „A Felügyelőbizottság az alapszabályban előírt 5 tagból áll.” - utolsó előtti mondata a következőkkel egészül ki:: „A Felügyelőbizottság ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 5 napon belül el kell készíteni és a hitelesítés után az igazgatóság, és Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodája részére meg kell küldeni.” A módosított ügyrend a határozat mellékletét képezi. Erről a tisztségviselőket, a Jegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát és az IKV Zrt.-t jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 4468-140/2008. (04.16.) VTLB sz. határozat melléklete

Az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Felügyelőbizottságának ügyrendje Általános szabályok A felügyelőbizottság működését a gazdasági társaságokról szóló jogszabályok, a Zrt. alapszabálya, valamint az Alapító által jóváhagyott ügyrend szabályozza. A Felügyelőbizottság az alapszabályban előírt 5 tagból áll. Tagjait az Alapító nevezi ki, illetve hívja vissza. A tisztség létrejöttéhez az elfogadó nyilatkozat aláírása is szükséges. • Megszűnik a felügyelő-bizottsági tagság: • a megbízatás időtartamának lejártával, • visszahívással, • törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, • lemondással, • ha a tag meghal • külön törvényben meghatározott esetben, 4

• •

a munkavállalói képviselők esetében a munkaviszony megszűnésével. A felügyelőbizottság tagja a tisztség elfogadását követő 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. • A felügyelőbizottság tagja köteles írásban jelezni a felügyelőbizottság elnökének és az Alapítónak, ha a tagságát érintő összeférhetetlenségi ok állt elő. • A felügyelőbizottság tagja az Alapító hozzájárulása nélkül: • nem szerezhet társasági részesedést az Zrt-vel azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, • nem lehet vezető tisztségviselő és felügyelőbizottsági tag az Zrt-vel azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban. • A felügyelőbizottság tagja és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében, vagy javára a Zrt. főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket. • A felügyelőbizottság első ülésén választja meg tagjai sorából elnökét. • Az elnök feladata a testület tevékenységének koordinálása, a bizottság álláspontjának képviselete, az ülések technikai előkészítésének ellenőrzése, a felügyelőbizottság ülésének vezetése. • A felügyelőbizottság működéséhez szükséges feltételek biztosítása a Zrt. Igazgatóságának kötelezettsége. • A felügyelőbizottság az ügyvezetés tevékenységének ellenőrzését ellátó szerv, amely az Alapító közvetlen alárendeltségében működik. Az általa végzett ellenőrzés a Zrt. valamennyi tevékenységére kiterjed, és magában foglalja mind a jogszerűség, mind a célszerűség vizsgálatát. • A felügyelőbizottság szükség esetén külső szakértő igénybevételére jogosult. • A felügyelőbizottság legalább negyedévente egy ülést tart. Üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze a napirendi pontok megjelölésével, amelyekre indokolt esetben az igazgatóság tagjait, a könyvvizsgálót, jogi képviselőt, szükség esetén további szakértőt is meg kell hívni. Az ülés napirendjére vonatkozó írásos anyagot legalább 5 nappal az ülés előtt meg kell küldeni a tagok, illetve a meghívottak részére. Az ülés akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a, de legalább 4 tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az indítványt elutasítottnak kell tekinteni. A határozattól eltérő véleményt minden esetben rögzíteni kell. • A felügyelőbizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: • az ülés helyét, időpontját, • a jelenlévők névsorát, • minden lényeges eseményt és véleményt, • minden olyan további véleményt és eseményt, amelynek rögzítését az elnök elrendeli, illetve, amelynek jegyzőkönyvben történő rögzítését bármely tag szükségesnek tartja, • a határozatokat a szavazás eredményének feltüntetésével, • a határozattól eltérő véleményt. A Felügyelőbizottság ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 5 napon belül el kell készíteni és a hitelesítés után az igazgatóság, és Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodája részére meg kell küldeni. A hitelesítés az elnök és egy felügyelőbizottsági tag együttes aláírásával történik. •

A felügyelőbizottság feladatai A felügyelőbizottság köteles megvizsgálni az Alapító elé terjesztendő számviteli törvény 5

•

•

• •

•

• •

szerinti beszámolót, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, valamint az Alapító döntését igénylő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést. A felügyelőbizottság köteles továbbá megvizsgálni minden olyan előterjesztést, amely az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A felügyelőbizottság ellenőrzési tevékenységet az általa jóváhagyott program alapján végzi. Ellenőrzési tevékenysége kiterjed a társaság egészére és az egyes szervezeti egységekre egyaránt. A felügyelőbizottság hatásköre, felelőssége A felügyelőbizottság tagjai tevékenységüket az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek ellátni. A felügyelő-bizottsági tagok felelnek a Zrt-nek az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért. A felügyelőbizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja. A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől, illetve a gazdasági társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A felügyelőbizottság a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja. A felügyelőbizottság tagjai a tudomásukra jutó információkat kötelesek üzleti titokként kezelni, személyes kötelezettség terheli őket annak biztosítására, hogy illetéktelen személyek az általuk kért és részükre kiadott iratokhoz, adatokhoz nem férhetnek hozzá. A felügyelőbizottság tagjai megbízatásuknak kötelesek személyesen eleget tenni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő-bizottságnak jogában áll az alapító döntését kérni, ha a Felügyelőbizottság ellenőrzése során jelentős vezetési, vagy működési hibákat állapít meg.

Záró rendelkezések A Felügyelőbizottság a jelen ügyrendet 2007. április 27. napján megtartott ülésén állapította meg. Jelen Felügyelőbizottsági Ügyrendet SZMJV Közgyűlésének Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága a 4468-140/2008. (04.16.) VTLB sz. határozatával hagyta jóvá. Szeged, 2008....................... …............................................ FB elnök Gila Ferenc: Aki a Ritek Zrt. felügyelőbizottsági ügyrendjét az elhangzott módosítási javaslattal elfogadja, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 4468-141/2008. (04.16.) VTLB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága megtárgyalta dr. Molnár László városüzemeltetési irodavezető 33602-2/2008. ikt. számú, "Egyes 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Szervezeti és Működési Szabályzatának, Beszerzési Szabályzatának és Felügyelőbizottsági ügyrendjének jóváhagyása” tárgyú előterjesztést és az alábbi határozatot hozza:

6

A Bizottság a Ritek Zrt. Felügyelőbizottsági ügyrendjét a következő módosítással hagyja jóvá:. - kerüljön elhagyásra a FEB elnökének feladatai közül a • Képviseli a FEB-et hatóság, bíróság és harmadik személy előtt szövegrész. A módosított ügyrend a határozat mellékletét képezi. Erről a tisztségviselőket, a Jegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát és a Ritek Zrt-t jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 4468-141/2008. (04.16.) VTLB sz. határozat melléklete

A RITEK ZRT. FELÜGYELŐBIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE I. A Felügyelőbizottság jogállása, hatásköre A Felügyelőbizottság (a továbbiakban: FEB) a Társaság alapítójának (tulajdonosának) – a továbbiakban: alapító – kizárólagos felügyelete alatt működő testület. A FEB köteles megvizsgálni a Zrt. alapítója számára készített valamennyi előterjesztést, a társaság mérlegét, a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot. Ha a Társaság érdeke megkívánja, a FEB alapítói döntést jogosult kezdeményezni. A vezérigazgató ellen – a Zrt. alapítójának döntése alapján – indított perben a társaságot a FEB képviseli. II. A FEB létszáma A Társaság Felügyelőbizottsága 3 tagból áll. III. A FEB tagjai • • • • • • •

A FEB tagjának rendelkeznie kell megfelelő szakmai felkészültséggel és gyakorlattal, meg kell felelnie a hatályos jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A kijelölt, ill. választott FEB tagnak írásba foglalt nyilatkozatban kell kijelentenie, hogy a megbízást elfogadja. A FEB tagjai mindenkor e beosztással járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő, elvárható gondossággal és szakértelemmel, elfogulatlanul, a jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A FEB tagjait titoktartási kötelezettség terheli, a munkájuk során a Zrt.-ről szerzett információkat bizalmasan kötelesek kezelni. A titoktartási kötelezettséget kötelesek kiterjeszteni az általuk igénybe vett szakértőkre is. A FEB megválasztása után tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A FEB elnök köteles az alapítót tájékoztatni, ha a FEB tagjainak száma 3 fő alá csökken. A FEB elnökét – akadályoztatása esetén – a FEB bármelyik tagja helyettesítheti. A FEB tagjai haladéktalanul kötelesek a FEB-nek bejelenteni, ha más gazdasági társaságnál vezető tisztséget, illetve Felügyelőbizottsági tagságot vállaltak. Az a tag, akinek a személyi körülményeiben olyan változás következik be, hogy emiatt a FEB tagsági viszony nem tartható fenn, köteles a FEB elnökének ezt haladéktalanul írásban bejelenteni, és tagságáról lemondani. 7

• •

A FEB elnöke haladéktalanul értesíti az alapítót a lemondásról. A FEB tagjai a Zrt. legfőbb szervének ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt. A FEB tagjai jogaikat testületként gyakorolják.

A FEB tagja: Saját nevében vagy javára nem köthet a Zrt. főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket. Nem lehet vezető tisztségviselő a Zrt.-hez azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, kivéve ha ehhez a Zrt. legfőbb szerve hozzájárul, vagy a Zrt. létesítő dokumentuma lehetővé teszi Nem szerezhet részesedést Zrt.-vel azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdasági társaságban, kivéve ha ehhez a Zrt. legfőbb szerve hozzájárul, vagy a Zrt. létesítő dokumentuma lehetővé teszi IV. A FEB tagság megszűnése Megszűnik a felügyelőbizottsági tagság: • A megbízás időtartamának lejártával. • A tag lemondásával. • A tag visszahívásával (a visszahívásra a megválasztás szabályai az irányadóak). • A jogszabályok szerinti kizáró okok bekövetkeztével. • A tag halálával. V. A FEB elnökének feladatai • • • •

• •

Koordinálja, szervezi és irányítja a testület munkáját. Kapcsolatot tart a vezérigazgatóval, valamint a társaság könyvvizsgálójával. Ismerteti az alapító részére előterjesztett dokumentumokkal kapcsolatos bizottsági álláspontot. Összehívja és vezeti a FEB üléseit, gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek szabályszerű vezetéséről és a hitelesítésről, dönt a meghívottak számáról és személyéről. Elrendeli a szavazást és megállapítja annak eredményét. A FEB nevében – az ok és cél megjelölésével – alapítói döntést kezdeményez, ha ezt a társaság érdeke – a FEB megítélése szerint – megkívánja.

VI. A Felügyelőbizottság működése  

A Felügyelőbizottság ülését az elnök hívja össze. A FEB üléseit félévente tartja. Egyéb esetekben szükség szerint, illetve a törvény által előírt esetekben tart ülést. Köteles az elnök a Felügyelőbizottság ülését összehívni akkor is, ha a Felügyelőbizottság legalább két tagja írásban az ok és cél megjelölésével ezt kéri. Ebben az esetben az elnök köteles intézkedni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Felügyelőbizottság ülésének harminc napon belüli összehívásáról. Amennyiben a Felügyelőbizottság elnöke nyolc napon belül nem intézkedik a Felügyelőbizottság ülésének összehívásáról, akkor az indítványozó tagok jogosultak az ülést összehívni. Az ülésekre a meghívót 5 nappal előbb, írásban kell megküldeni a FEB tagjainak és a 8

meghívottaknak, az írásos előterjesztésekkel együtt. Az előzetes napirenden kívüli tárgykörben akkor hozható döntés, ha a határozati javaslatot az előterjesztő legkésőbb az ülés kezdetéig, írásban, a jelenlévő FEB tagoknak átadja. Rendkívül indokolt esetben a FEB elnök jogosult az ülést rövid úton (telefonon, e-mailen) is összehívni. 

 



  

A FEB ülésein – a FEB tagjain kívül – tanácskozási joggal részt vehetnek meghívottak is. A FEB – nem zárt – üléseinek állandó meghívottai: az ügyvezetés képviselői, valamint a könyvvizsgáló. A FEB ülésein a fentieken túl – eseti jelleggel – az elnök által meghívott szakértők és meghívottak is részt vehetnek. A Felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak 2/3-a jelen van. A Felügyelőbizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagot egy szavazat illet meg. Szavazat - egyenlőség esetén a FEB elnökének szavazata dönt. A Felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, mely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a napirendet, a jelenlévők nevét és tisztségét, az egyes határozatokat, továbbá minden olyan tényt, nyilatkozatot, melynek rögzítésére az elnök utasítást ad. A jegyzőkönyvet az ülést követő 10 napon belül el kell készíteni, és hitelesítés után a FEB tagjainak, valamint az ügyvezetésnek meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetővel együtt az elnök hitelesíti. A hozott határozatokat évenként 1-től kezdődő sorszámozással kell ellátni. A jegyzőkönyv és a határozatok pontos vezetéséről a Felügyelőbizottság elnöke köteles gondoskodni. A Felügyelőbizottságot a közgyűlés előtt az elnök képviseli, aki köteles a közgyűlést tájékoztatni a Felügyelőbizottság kisebbségi álláspontjáról is. A FEB üléseit a Zrt. hivatalos helyiségében, vagy az elnök által meghatározott más helyen tartja. A FEB ülések előkészítése és levezetése az elnök feladata. A FEB a Zrt. munkaszervezete útján szervezi meg irattárát és ügykezelését. A FEB iratokat jól elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A Felügyelőbizottság az üléseiről készült jegyzőkönyveket a jegyzőkönyv aláírásától számított 15 (tizenöt) napon belül megküldi a Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodájának.

VII. A Felügyelőbizottság tevékenysége 





A Felügyelőbizottság a RITEK Zrt. bármely tevékenységének ellenőrzésére jogosult. A vezető tisztségviselőktől, illetve a Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, illetve a Zrt. könyveibe és irataiba betekinthet. A Felügyelőbizottság a Zrt. könyveit és iratait – ha szükséges, szakértők bevonásával – megvizsgálhatja. A FEB munkája során együttműködik a könyvvizsgálóval. A FEB köteles megvizsgálni, és figyelemmel kísérni a könyvvizsgálói jelentést. Véleményének kialakítása során köteles megismerni a könyvvizsgáló tárgykörben végzett ellenőrzésének megállapításait is. A FEB jogait testületileg, vagy tagjai útján gyakorolja. Az ellenőrzést állandó, vagy ideiglenes jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a FEB tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más tevékenységre kiterjessze. A Felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek és helyettesítésnek nincsen helye.

VIII. A Felügyelőbizottsági tagok felelőssége A Felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságoknak az 9

ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért. IX. Kapcsolat a könyvvizsgálóval A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálati feladata elvégzéséről, és ennek során annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők, vagy a Felügyelőbizottság tagjainak jogszabályban meghatározott felelősségét vonják maguk után, köteles a Felügyelőbizottság írásos tájékoztatása után a Társaság legfőbb szervének összehívását kezdeményezni. A Felügyelőbizottság kezdeményezheti a Társaság könyvvizsgálójának a bizottsági ülésen való meghallgatását. A könyvvizsgáló is kérheti, hogy a Felügyelőbizottság az általa javasolt ügyet tűzze napirendjére, illetve, hogy a Felügyelőbizottság ülésein megjelenjen, tanácskozási joggal részt vegyen. A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. X. Szakértő igénybevétele A Felügyelőbizottság jogosult bármilyen vizsgálatot külső szakértővel is, a RITEK Zrt. költségére, elvégeztetni. A szakértő igénybevételéről a FEB egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt. A felkért szakértővel a megállapodást a FEB elnöke kötheti meg, és az elkészült szakértői véleményt a FEB ülése elé terjeszti. XI. Költségviselés A Felügyelőbizottság működésével kapcsolatos költségeket a RITEK Zrt. fedezi. Jelen Felügyelőbizottsági Ügyrendet SZMJV Közgyűlésének Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága a 4468-141/2008. (04.16.) VTLB sz. határozatával hagyta jóvá. Szeged, 2008............................ ……………………….... FEB elnök Gila Ferenc: Aki a RITEK Zrt. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyja, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 4468-142/2008. (04.16.) VTLB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága megtárgyalta dr. Molnár László városüzemeltetési irodavezető 33602-2/2008. ikt. számú, "Egyes 10

100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Szervezeti és Működési Szabályzatának, Beszerzési Szabályzatának és Felügyelőbizottsági ügyrendjének jóváhagyása” tárgyú előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: A Bizottság a RITEK Zrt. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyja. A Szervezeti és Működési Szabályzat a határozat mellékletét képezi. Erről a tisztségviselőket, a Jegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát és a RITEK Zrt.-t jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 4468-142/2008. (04.16.) VTLB sz. határozat melléklete

Szervezeti és Működési Szabályzat RITEK Zrt. 1./ Bevezetés A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) a szervezet Alapító okirat alapján készült. Az SZMSZ a társaság vezetésének és gazdálkodásának, a részvénytársaság jellegének megfelelő szabályokat tartalmazza, így:      

a Társaságra, működésére jellemző, nagyrészt hosszabb időre érvényes adatokat, alapvető elveket és előírásokat, a tevékenységi körét; a Társaság irányítási rendszerét, szervezeti felépítését, általános működési rendelkezéseit, belső szabályozásait; a cégbélyegző használatának és kezelésének rendjét, a cégszerű aláírás szabályait; a Társaság bizalmas információit; a vezetők feladat- és hatáskörét, felelősségét; a dolgozók általános feladatait, feladat- és hatáskörét.

Az SZMSZ betartása (betartatása) a Társaság tagjainak, vezetőinek és alkalmazottainak kötelessége.

2./ Általános rész A Társaság főbb adatai: A Társaság cégneve: RITEK Regionális Információtechnológiai Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság A Társaság rövidített elnevezése: RITEK Zrt. A Társaság idegen nyelvű elnevezései: Angol nyelven: RITEK Regional Center For Information Technology Corporation 11

Német nyelven: RITEK Regionalzentrum Für Informationstechnologie Aktiengesellschaft Francia nyelven: RITEK Center Regional De Technologie D’Information Société Anonyme A Társaság székhelye: 6724 Szeged, Huszár utca 1. szám A Társaság telefon- és telefaxszáma, e-mail címe: Tel: (62) 421-605, fax: (62) 421-236, e-mail: [email protected] A Társaság tevékenységi körei: Az Alapító Okiratban meghatározottak szerint. A Társaság alapításának éve: 2000. A Társaság cégjegyzékszáma: 06-10-000279 A Társaság adószáma: 11990778-2-06 A Társaság statisztikai számjele: 11990778-7220-114-06 A Társaság foglalkoztatási nyilvántartó száma 1513710 Társaság számláját vezető pénzintézet és a társaság pénzforgalmi jelzőszáma Raiffeisen Bank Rt. 12067008-00103023-00100008 A Társaság jogállása: Zártkörűen működő részvénytársaság

3./ A TÁRSASÁG SZERVEZETE ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 1. A Társaság legfőbb szerve, Alapítói jogok gyakorlása A társaság egyszemélyes voltára tekintettel legfőbb szerve az Alapító, aki jogosult a Társaság ügyeiben történő döntésre, melyről a vezérigazgatót írásban értesíteni köteles. A Társaság alapító részvényese: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.)

12

2. A Felügyelőbizottság A Felügyelőbizottság működésére ügyrendjében kerültek rögzítésre.

vonatkozó

rendelkezések

a

Felügyelőbizottság

3. A könyvvizsgáló A Könyvvizsgáló feladat- és hatásköre, felelőssége a szervezet Alapító Okiratában került rögzítésre.

4. A Társaság szervezeti felépítése A Társaság üzleti tevékenységéhez legmegfelelőbb, a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaszervezetet a Vezérigazgató alakítja ki. A munkaszervezet felépítését a szabályzat 1.számú melléklete tartalmazza. A Társaság munkaszervezetében a „szolgálati út” szabályai érvényesek. A szervezeti felépítés, illetve az ahhoz kapcsolódó alá-fölérendeltségi viszonynak megfelelően, a magasabb szintű vezető irányítja a hozzá tartozó alacsonyabb szervezeti egység vezetőit, akik közvetlenül ellátják az egységeikhez beosztott dolgozók irányítását. A közvetlen vezető akadályoztatása, vagy az ügymenet gyorsítása érdekében a Vezérigazgató közvetlenül ad utasítást az alacsonyabb szintű szervezeti egység dolgozójának. Az ilyen utasításról a beosztott dolgozó köteles a közvetlen munkahelyi vezetőt tájékoztatni.

5. A Társaság vezető beosztású dolgozóinak feladat- és hatásköre A Vezérigazgató A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (továbbiakban: Gt.) 247 §-a alapján a társaságnál igazgatóság felállítására nem kerül sor, az igazgatóság Gt-ben meghatározott jogait a vezérigazgató gyakorolja. A vezérigazgató feladat- és hatásköre, felelőssége a szervezet Alapító Okiratában került rögzítésre. A vezérigazgatóval szemben támasztott követelmények: felsőfokú –lehetőleg egyetemi– végzettség, min. 3 éves első számú vezetői gyakorlat, angol nyelvismeret –írott szakmai szöveg értése. Kereskedelmi és Fejlesztési igazgatók. Általános vezetői feladatok: a) Az általuk vezetett szakmai terület képviselete. b) A Társaság célkitűzéseinek, tervfeladatainak érvényesítése. c) A munkaterület szakszerű irányítása, szakmailag megalapozott célkitűzések kidolgozása. d) Tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési és értékelési feladatok elvégzése. e) A szervezet működési és munkafeltételeinek biztosítása, operatív információs rendszer kialakítása. f) A feladatok megfogalmazása, rendszerezése és kiadása. 13

g) A szervezet erőforrásaival való gazdálkodás. h) Munkakörök meghatározása, létszámgazdálkodás. A szervezet érdekeltségi rendszerének kialakítása, a beosztott dolgozók munkájának ellenőrzése, értékelése. 4./ A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSI RENDJE, JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Munkáltatói jogok gyakorlása A Társaságnál a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja. Javadalmazással kapcsolatos szabályok A Társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai, valamint vezető állású munkavállalói javadalmazásának szabályzatát az előírásoknak megfelelően a Cégbíróságon letétbe helyeztük. A Társaság munkavállalóinak feladat- és hatásköre, valamint joga és kötelezettsége A munkaszerződésben, vagy munkaköri leírásban meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtása, illetve rendszeres vagy esetenként meghatározott feladatok elvégzése a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) vonatkozó rendelkezései szerint: a) A szakmai ismeretek rendszeres bővítése, a hatályban lévő és a munkakörhöz szükséges jogszabályok és hatósági rendelkezések naprakész ismerete, alkalmazása, betartása. b) Az elkészített kimutatások, szerződések, levelek, nyilvántartások, stb. kézjeggyel történő ellátása, illetve aláírása az aláírási jogosultság szerint (ld. Alapító Okirat). c) Kapcsolattartás külső szervekkel. d) Esetenként más beosztott dolgozó helyettesítése (betegség, szabadság, stb. esetén) a közvetlen vezető utasítása szerint. e) A tűzvédelmi, a baleset- és munkavédelmi előírások betartása. f) A Társaság minden dolgozóját megilletik az Mt. és a munkaszerződés által biztosított jogok. g) Az állami és a cégtitok megőrzéséért, a vonatkozó rendelkezések betartásáért a Cég valamennyi munkatársa felelős. Az alkalmazható felelősségre vonás formáit (fegyelmi, kártérítés, büntetőjogi) és nagyságát az Mt. és a Btk. vonatkozó fejezetei határozzák meg.

Felelősségre vonás, rendkívüli felmondás, kártérítési felelősség A felelősségre vonás, rendkívüli felmondás, kártérítési felelősség kérdéseit a Társaság Munkaügyi Szabályzata tartalmazza.

14

5./ KÉPVISELET, ÉS A CÉGBÉLYEGZŐ HASZNÁLATA Cégképviselet, cégjegyzés, aláírási jogkör A társaság cégjegyzésére, képviseletére az alábbiakban meghatározott módon, a következő személyek jogosultak:  A társaság képviseletére jogosultak:  a vezérigazgató önállóan  a vezérigazgató által meghatározott ügyekre vonatkozóan meghatalmazott társasági munkavállalók.  A társaság cégjegyzésére jogosultak:  a vezérigazgató önállóan  a vezérigazgató által képviseleti joggal felruházott munkavállalók közül ketten együttesen. A képviseleti és a cégjegyzési joggal felruházott munkavállalók akkor jogosultak a céget jegyezni, képviselni, ha erre őket a vezérigazgató akár szóban, akár írásban jogosította fel, és felmerül a cég képviseletének a szükségessége. A cégszerű aláírást a felhatalmazott személyek ketten együttesen végzik, és az aláírással együtt alkalmazni kell a társaság cégbélyegzőjének lenyomatát is. Cégszerű aláírással kell ellátni minden a társaságtól kikerülő ügyiratot, amelynek kiadása jogszerzést, vagy kötelezettségvállalást eredményez. A jelen pontban megfogalmazott korlátozások harmadik személy irányában hatálytalanok. A képviseleti és a cégjegyzési joggal felruházott munkavállalók a vezérigazgatót helyettesítve az aláírási címpéldánynak megfelelően kötelesek a céget jegyezni.

Bankszámla feletti rendelkezés A bankszámla fölötti rendelkezési jog elsősorban a vezérigazgatót illeti meg. További bankszámla feletti rendelkezési joggal a vezérigazgató meghatalmazás alapján a fejlesztési igazgatót és a kereskedelmi igazgatót ruházza fel. A bankszámla feletti rendelkezéshez a két munkavállaló (fejlesztési igazgató és kereskedelmi igazgató) együttes aláírása szükséges. A bank(ok)nál vezetett számlá(k) feletti rendelkezésre jogosultak nevét és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézet(ek)hez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát az Irodavezető őrzi.

Aláírás értékpapírok feletti rendelkezés esetén Az értékpapírok feletti rendelkezésre jogosultak nevét, munkakörét, aláírását be kell jelenteni a részvényházhoz. Az aláírás-bejelentési karton egy-egy másolati példányát az Irodavezető őrzi.

15

A helyettesítés rendje A vezérigazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén a kereskedelmi igazgató és a fejlesztési igazgató helyettesíti. Mindegyik igazgató a saját munkaterületén belül jogosult a helyettesítésre. Harmadik személy irányában történő írásbeli kötelezettségvállaláshoz a két személy együttes aláírása szükséges. Cégbélyegző használata, kezelése Cégbélyegzők Cégbélyegzők mindazon bélyegzők, amelyek a Cég hivatalos elnevezését tüntetik fel. Cégbélyegzők használata Cégbélyegzők cégnyilatkozatot érintő használatát a cégszerű aláírásra vonatkozó rendelkezés szabályozza. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Cégbélyegzők nyilvántartása A Társaság cégbélyegzőit az irodavezető tartja nyilván. Cégbélyegzőt használók köre 1. Vezérigazgató 2. Irodavezető 3. Könyvelő iroda (külsős) 4. kereskedelmi igazgató és a fejlesztési igazgató Átvétel esetén – állandó használat – az átvevő személyesen felelős a cégbélyegzők megőrzéséért. Cégbélyegzők kezelése A cégbélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenként egyszeri leltározásáról az irodavezető gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el. 6./ BELSŐ SZABÁLYOZÁSI RENDSZER A vezetői utasítások kiadása, vezetői ellenőrzés rendje Az operatív feladatok, vagy döntések összehangolására, illetve végrehajtására a Vezérigazgató, feladatkörükbe tartozó ügyekben a kereskedelmi és fejlesztési igazgatók jogosultak írásbeli utasítás formájában intézkedni. - A vezetői ellenőrzés rendje: A vezetői ellenőrzés körében a Vezérigazgató és a vezetői munkakört betöltő dolgozók feladata a beosztott dolgozókat a végzett feladatukról folyamatosan beszámoltatni, és helyszíni ellenőrzéssel meggyőződni a kitűzött feladatok teljesítéséről. Feladatuk továbbá haladéktalanul intézkedni a hiányosságok megszüntetéséről, a szükséges anyagi és fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezni a társaság vagyonának védelme és gyarapítása érdekében. A Társaság tevékenységének és működésének tulajdonosi belső ellenőrzéséért – a vezetői 16

ellenőrzés körében – a vezérigazgató felelős. A belső ellenőrzés feladatainak ellátásában a vezérigazgató alapvetően a Könyvvizsgáló által feltárt adatokra és jelzéseire támaszkodik. A Társaságnál kidolgozandó szabályzatok és azok tartalma A belső szabályzatok a jogszabályokkal összhangban, a Társaság sajátosságainak megfelelően határozzák meg a gazdálkodás, irányítás rendszeresen, folyamatosan ismétlődő tevékenységeinek szervezett végrehajtási rendjét. A szabályzatok tárgyuk szerinti sajátosságukat figyelembe véve tartalmazzák: • a folyamat tevékenységeinek szervezeti megosztását, • a folyamat szöveges szabályozását, hatásköri szabályozását, • a folyamatra épülő információs rendszert. Számviteli politika - számlatükör, - pénzkezelési szabályzat, - leltározási szabályzat, - eszközök és források értékelési szabályzata. Iratkezelési szabályzat - iratok átvétele, - postabontás, iktatás, - iratok kezelése, - iratok továbbítása, - irattár létesítése, - iratok selejtezése, - irattári terv. Adatvédelmi szabályzat - a rendszer működésének alapelvei, - az alrendszerek közötti adatátvitel leírása, - az alrendszerek közötti kapcsolat, - az egységek közötti adatátvitel működése, - az adatmentések gyakorisága, a mentett adatok védelme. Munkaügyi szabályzat - a munkaviszony létesítése, - a munkáltatói jog gyakorlása, - a munkaviszony megszűnése, - a munkavégzés szabályai, - a munkaidő és a pihenőidő, - szabadság, - munkabér és bérpótlékok, - szociális juttatások, - kártérítési felelősség. Munkavédelmi szabályzat - a vezetők munkavédelmi feladatai és felelőssége, - a dolgozók alkalmazásának egészségi feltételei, - munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás, - munkavédelmi eljárások rendje, - irodák munkavédelmi szabályai, - munkavédelmi ellenőrzés rendje, - munkavédelmi nyilvántartások, jelentések.

17

Tűzvédelmi szabályzat - a részvénytársaság működési körébe tartozó helyiségek, irodák tűzveszélyességi osztályba sorolása, - a vezetők tűzrendészeti feladatai és felelőssége, - tűzrendészeti oktatás és vizsgáztatás, - tűz esetén követendő magatartás, - irodák tűzrendészeti szabályai, - tűzriadó terv. Szervezeti és Működési szabályzat •

• • •

Szabályzatok kidolgozása, jóváhagyása A Társaság a Tűzvédelmi Szabályzat és a Munkavédelmi Szabályzat elkészítésével és karbantartásával a PRECÍZ Biztonságtechnikai és Szaktanácsadó Kft-t ; a Számviteli Politika elkészítésével és karbantartásával pedig a PRAKTIKA-80 Bt-t bízza meg. A vezérigazgató feladata a Munkaügyi szabályzat kidolgozása. A fejlesztési igazgató feladata az Adatvédelmi szabályzat kidolgozása, karbantartása. Az irodavezető feladata az Iratkezelési szabályzat elkészítése. 7./ AZ ÜZLETI TITOK MEGŐRZÉSE, NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZÉRE Üzleti titok az a Társaság tevékenységével összefüggő adat, információ, okmány, műszaki megoldás, amelyet a munkáltató írásbeli rendelkezéssel annak minősít. Ez történhet az adatok, okmányok, szerződések, valamint műszaki megoldások bizonyos körére általánosságban, vagy esetenként, időbeli korlátozással, vagy anélkül. Üzleti titok továbbá minden olyan adat, amely az adott munkakör betöltésével jutott az alkalmazott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. – Üzleti titok megőrzése harmadik személy jelenlétében Olyan személyek jelenlétében, akik az üzleti titkot képező ügyben nem illetékesek, tárgyalást folytatni, illetőleg ilyen ügyekről hivatalos helyiségen kívül beszélni tilos. – Felvilágosítási tilalom Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek üzleti titoknak minősülnek, és amelyeknek nyilvánosságra kerülése a Társaság gazdasági érdekeit sértené. – Üzleti titok a Társaságnál Üzleti titoknak minősül a cég informatikai fejlesztő projektjeihez, gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó, a cég üzletpolitikájára, marketingtevékenységére, üzleti terveire, adataira, beszerzési áraira, készleteire, új termékeire, ezek engedélyezésére, valamint szervezeti működésére, humánpolitikájára vonatkozó tény, adat, megoldás, információ; különös tekintettel a munka során előállított, illetve a cégtől kapott forráskód, dokumentációk, projekt, programozási terv. – Az üzleti titok megsértése Az üzleti titok megsértése súlyos fegyelmi vétség, amely miatt a munkáltató az elbocsátás 18

fegyelmi szankciója mellett szükség esetén polgári jogi kártérítési, szükség esetén büntetőjogi felelősségre vonást is kezdeményezhet. A Társaság valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott üzleti titkot mindaddig megőrizni, amíg annak a közlésére az illetékes felettestől engedélyt nem kap. – Üzleti titokkal kapcsolatos eljárás A Társaság tisztségviselői megválasztásukkor, az alkalmazásban állók pedig belépésükkor nyilatkozatot kötelesek aláírni – titoktartási nyilatkozat –, melyben a jelen szabályzatban foglalt titoktartási rendre vonatkozó rendelkezéseket magukra nézve kötelezőnek ismerik el. 8./ ZÁRÓ RENDELKEZÉS A Szervezeti és Működési Szabályzat betartása és betartatása a Társaság munkaszervezete valamennyi dolgozójának kiemelt feladata. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Pénzügyi Bizottság a ….(...)PB sz. határozatával, és a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság a 4468-142/2008. (04.16.) VTLB sz. határozatával hagyta jóvá. Ezzel egy időben a Pénzügyi Bizottság 4054-563/2005. (12.13.) PB sz. határozatával, és a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság a 4342-684/2005. (12.14.) VTLB sz. határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. Szeged, 2008. …............................... ………………………….. vezérigazgató Gila Ferenc: Aki a Pólus Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági ügyrendjét az elhangzott módosításokkal elfogadja, kézfeltartással szavazzon. („2.3. a) A Társaság befektetéseit, szerződés kötését, kötelezettség vállalását;” „3.1.2. pont első mondata: Ha az ülés összehívását legalább 2 tag – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri, a Felügyelőbizottság elnöke köteles azt összehívni.” „4.3.2. pont: A Felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha arra a Felügyelőbizottság valamennyi tagját szabályszerűen meghívták, és az ülésen legalább 4 tag megjelent.”) 7 igen 4468-143/2008. (04.16.) VTLB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága megtárgyalta dr. Molnár László városüzemeltetési irodavezető 33602-2/2008. ikt. számú, "Egyes 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Szervezeti és Működési Szabályzatának, Beszerzési Szabályzatának és Felügyelőbizottsági ügyrendjének jóváhagyása” tárgyú előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: 19

A Bizottság a Szeged Pólus Nonprofit Kft. Felügyelőbizottsági ügyrendjét az alábbi módosításokkal hagyja jóvá: „2.3. a) A Társaság befektetéseit, szerződés kötését, kötelezettség vállalását;” „3.1.2. pont első mondata: Ha az ülés összehívását legalább 2 tag – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri, a Felügyelőbizottság elnöke köteles azt összehívni.” „4.3.2. pont: A Felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha arra a Felügyelőbizottság valamennyi tagját szabályszerűen meghívták, és az ülésen legalább 4 tag megjelent.” Az ügyrend a határozat mellékletét képezi. Erről a tisztségviselőket, a Jegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát és a Szeged Pólus Nonprofit Kft.-t jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 4468-143/2008. (04.16.) VTLB sz. határozat melléklete

A SZEGED PÓLUS FEJLESZTÉSI NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FELÜGYELŐBIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE A Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Társaság) Felügyelőbizottságának (a továbbiakban: Felügyelőbizottság) tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek, a Társaság Alapító Okiratának (a továbbiakban: Alapító Okirat) és a jelen Ügyrendnek (a továbbiakban: Ügyrend) megfelelően végzi. 1. Általános rendelkezések 1.1.

A felügyelőbizottsági tagság létrejötte, az elnök megválasztása A Felügyelőbizottság 5 tagból álló testületként jár el. A tagokat a Társaság tagja jelöli ki az Alapító Okiratban, illetve választja határozott időre, legfeljebb azonban 5 évre. A Felügyelőbizottság megválasztott tagjai a tisztséget írásban tett nyilatkozatukkal fogadják el, mely nyilatkozatuknak arra is ki kell terjednie, hogy velük szemben a jogszabályokban meghatározott kizáró, illetve összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.

1.1.2. A Társaság Felügyelőbizottságának tagja az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni azokat az érdekelt gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelőbizottsági tisztséget tölt be. 1.1.3. A Felügyelőbizottság első (alakuló) ülésén tagjai sorából elnököt választ. 1.1.4. Amennyiben a Felügyelőbizottság tagjainak száma 5 fő alá csökken, úgy az elnök kötelessége, hogy a Társaság tagjának döntését kérje új felügyelőbizottsági tag választásáról.

20

1.1.5. A Felügyelőbizottság tagjai újraválaszthatók, és e tisztségükből őket a Társaság tagja bármikor visszahívhatja. 1.2.

Kizáró feltételek, összeférhetetlenség

1.2.1. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja az, - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; - akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban. 1.2.2. A Felügyelőbizottság tagja és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet saját nevében vagy javára a Társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt az Alapító Okirat kifejezetten megengedi; nem szerezhet társasági részesedést a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben (a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével); nem lehet vezető tisztségviselője a Társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetnek (kivéve, ha ezt az érintett társaságok alapító okiratai (társasági szerződései) lehetővé teszik, vagy ezen társaságok tagjai (legfőbb szervei) ehhez hozzájárultak); a Társaságnál egyidejűleg nem választható vezető tisztségviselőnek, illetve nem lehet a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója, illetve élettársa (A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja értelmében közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.) 1.3.A felügyelőbizottsági tagok felelőssége 1.3.1. A Felügyelőbizottság tagjai ellenőrzési kötelezettségük megszegésével a Társaságnak okozott kárért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. (A Felügyelőbizottság tagját az e tisztség ellátása érdekében végzett tevékenysége körében a Társaság tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja.) 1.3.2. A Felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni; képviseletnek helye nincs. 1.4. A felügyelőbizottsági tagság megszűnése 1.4.1. A felügyelőbizottsági tagság megszűnik: - a megbízatás időtartamának lejártával (amennyiben a felügyelőbizottsági tag nem kerül újraválasztásra); - visszahívással; - lemondással; - elhalálozással; - a Gt-ben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével. 1.4.2. A Felügyelőbizottság tagjai a Társaság tagjához és a Felügyelőbizottság elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal tisztségükről indokolás nélkül bármikor lemondhatnak, azonban ha azt a Társaság működőképessége megkívánja, a lemondás csak az annak bejelentésétől számított 60. 21

napon válik hatályossá. Ez alól kivétel, ha a Társaság tagja az új Felügyelőbizottsági tag megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a Felügyelőbizottsági tag köteles a megbízatásával együtt járó halaszthatatlan feladatokat, intézkedéseket megtenni, illetve az ilyen döntések meghozatalában részt venni. 1.4.3 Az a tag, akinek személyi körülményeiben olyan változás következik be, ami miatt – megítélése szerint – a Felügyelőbizottsági tagsága nem tartható fenn, köteles ezt a körülményt a Társaság tagjának és a Felügyelőbizottság elnökének haladéktalanul írásban bejelenteni. Az összeférhetetlenség tényleges megállapítása esetén a tagnak a tagságáról írásban le kell mondania. 2. A Felügyelőbizottság jogai és kötelezettségei (feladat- és hatásköre) 2.1. A Felügyelőbizottság a Társaság tagja részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Ennek keretében a vezető tisztségviselőktől és a Társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveit, iratait megvizsgálhatja, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja. A Felügyelőbizottság jogosult eseti célvizsgálatokhoz szakértő igénybevételére. 2.2. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Társaság legfőbb szerve csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. 2.3. A Felügyelőbizottság az Alapító Okirat V. fejezet A/2. pontja értelmében vizsgálja a Társaság tagjának kizárólagos döntési körébe tartozó alábbi intézkedéseket: • A Társaság befektetéseit, szerződés kötését, kötelezettség vállalását •

A Társaság tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítését, megterhelését;

•

Olyan szerződéseket, melyet a Társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervekkel köt, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről (Ptk. 59.§ (1) bek.);

•

Az éves beszámolót (1997. évi CLVI. tv. 7.§ (2) bek.), a belső szabályzatot (1997. évi CLVI. tv. 7.§ (3) bek.) és a közhasznúsági jelentést (1997. évi CLVI. tv. 19.§ (2) bek.);

•

A befektetési szabályzatot (1997. évi CLVI. tv. 17.§), ha a Társaság befektetési tevékenységet végez;

•

A gazdasági társaságokról szóló, illetve más jogszabály által az alapító kizárólagos hatáskörébe utalt egyéb ügyeket.

2.4. A Felügyelőbizottság munkája során feltárt szabálytalanságokat és a szükségesnek tartott intézkedéseket a Felügyelőbizottság elnöke írásban haladéktalanul köteles jelezni a Társaság tagjának. A Felügyelőbizottság a végzett munkájáról a Társaság tagjának kérésére, de évente legalább kétszer írásban beszámolni köteles. 2. 5. A Felügyelőbizottság a munkáját az általa összeállított éves munkaterv alapján végzi. A Felügyelőbizottság által megállapított saját ügyrendet a Társaság tagja hagyja jóvá. 22

2.6. A Felügyelőbizottság tagjai minden – a Társaság üzleti ügyeiről szerzett – információt, értesülést üzleti titokként kötelesek megőrizni. 2.7. A Felügyelőbizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. A megosztás azonban nem érinti a Felügyelőbizottsági tagok felelősségét, sem azt a jogukat, hogy az ellenőrzést a Felügyelőbizottság más területre kiterjedő ellenőrzési tevékenységére is kiterjesszék, bármely kérdést a megosztástól függetlenül megvizsgáljanak. 2. 8. A Gt.-ben meghatározott esetekben – amennyiben azt a Társaság érdekei megkívánják – a Felügyelőbizottság, valamint tagjai a Társaság tagjának döntését kérhetik, illetve kötelesek kérni. 2. 9. A Felügyelőbizottság tagjait a Társaság tagja által meghatározott összegű díjazás illeti meg. 2.10. A Felügyelőbizottság munkája során szorosan együttműködik a Társaság könyvvizsgálójával. 3. A Felügyelőbizottsági ülés előkészítése 3.1.A Felügyelőbizottsági ülés összehívása 3.1.1. A Felügyelőbizottsági ülés összehívása az elnök feladata, erre vonatkozó hatáskörét másra nem ruházhatja át. Az elnök a Felügyelőbizottság ülését negyedévente legalább egyszer (rendes ülés), továbbá szükség szerint (rendkívüli ülés) köteles összehívni. Amennyiben azt a Felügyelőbizottság napirendjén szereplő ügy indokolja, az elnök zárt ülés tartását is elrendelheti, melyen kizárólag a Felügyelőbizottság tagjai vehetnek részt. 3. 1. 2. Ha az ülés összehívását legalább 2 tag – az ok és cél megjelölésével Felügyelőbizottság elnöke köteles azt összehívni. Amennyiben az elnök a Felügyelőbizottsági tag erre irányuló kérelmének számított 8 napon belül nem intézkedik a Felügyelőbizottság ülésének időpontra történő összehívásáról, úgy a Felügyelőbizottság ülésének kezdeményező tag jogosult.

– írásban kéri, a a kézhezvételétől 30 napon belüli összehívására a

3.1.3. A Felügyelőbizottság ülésének összehívása a Felügyelőbizottság ülésén jelenlévők felé szóbeli közléssel, egyébként e-mail útján valamint postai úton, írásban történik. Amennyiben a Felügyelőbizottság ülésén valamennyi tag, illetve meghívott nincs jelen, vagy az ülés jegyzőkönyve a Felügyelőbizottság soron következő ülésének pontos időpontját, helyét és/vagy napirendi pontjait nem tartalmazza, úgy az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a Felügyelőbizottság ülésére vonatkozó meghívók elkészüljenek, és azokat az érdekeltek legalább 8 nappal az ülés megtartása előtt megkapják. Indokolt esetben a Felügyelőbizottság ülése 8 napon belül is összehívható, mely esetben a meghívás telefonon is történhet. 3.1.4. A Felügyelőbizottság ülésein állandó meghívottként – tanácskozási joggal– vehet részt a Társaság ügyvezetője és a könyvvizsgáló. A Felügyelőbizottság ülésein a fentieken túl – eseti jelleggel – más meghívottak is részt vehetnek. 23

3.2.

A Felügyelőbizottsági ülésre szóló meghívó

3.2.1 A meghívó tartalma A Felügyelőbizottság ülésére szóló meghívónak kötelezően tartalmaznia kell: • a Felügyelőbizottság ülésének pontos helyét, időpontját, • a tárgyalandó napirendi pontokat címszerűen, utalva a Felügyelőbizottsági meghívó mellékleteként szereplő esetleges egyéb kiegészítő anyagokra, előterjesztésekre, • felhívást arra vonatkozóan, hogy a tagok további napirendi pontok tárgyalását kérhetik, amennyiben az erre vonatkozó igényüket írásbeli formában legkésőbb a Felügyelőbizottsági ülést megelőző 3 nappal korábban bejelentik. 3.2.2. A Felügyelőbizottság üléseinek napirendjét a Felügyelőbizottság elnöke tájékoztatás céljából köteles megküldeni a könyvvizsgálónak. 4. A felügyelőbizottsági ülés megtartásának szabályai 4.1.

Az ülés rendjének fenntartása

4.1.1. A felügyelőbizottsági ülés vezetése az elnök feladata. Az elnök feladata továbbá az ülés rendjének fenntartása, melynek megfelelően jogosult a rendfenntartás érdekében a nem érdemi vagy tárgyhoz nem tartozó hozzászólást előterjesztőtől a szót megvonni, illetve az ülést szükség esetén berekeszteni. 4.1.2. Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a tagokon és az általa – az adott napirendi pont tárgyalásához – meghívottakon kívül más az ülésen ne legyen jelen. 4.2.

Jegyzőkönyvvezetés

4.2.1. Az elnök az ülés megnyitását követően – a Felügyelőbizottság egyetértésével, a jelenlévők közül – kijelöli az adott ülés jegyzőkönyvvezetőjét. Zárt ülés esetén értelemszerűen jegyzőkönyvvezetőnek csak valamely jelenlévő tag jelölhető ki. 4.2.2. • • • • • • • •

A Felügyelőbizottság ülésének jegyzőkönyve tartalmazza: az ülés helyét és idejét; a jelenlévők nevét, tisztségét; az ülés napirendjét; az elnök határozatképességre vonatkozó megállapítását; az ülésen lezajlott legfontosabb eseményeket, nyilatkozatokat; a Felügyelőbizottság által hozott határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok, illetve a szavazástól tartózkodók, vagy az abban részt nem vevők számát; amennyiben valamely tag álláspontja a határozattól eltér, úgy – kérésére – ennek tényét, valamint ellenszavazatának vagy tartózkodásának indokait; továbbá az elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő tag aláírását.

4.2.3. Jegyzőkönyvvezető bármelyik Felügyelőbizottsági tag lehet, illetve az ülésen meghívottként jelenlévő bármely személy, aki képes arra, hogy az ülésen elhangzottakat megfelelő módon rögzítse. A jegyzőkönyvvezetőnek az elhangzottakat lényegükben kell rögzítenie. 24

4.2.4. A jegyzőkönyv 2 eredeti példányban készül, melyet a Társaság tagjának képviselője illetve a Társaság irattárába kell elhelyezni. A Felügyelőbizottság tagjai e-mailben, SZMJV Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda Cégfelügyeleti csoportja postai úton kapja meg a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvnek az érintettek részére – az ülést követő 8 napon belül – történő átadásáról, illetve megküldéséről az elnök köteles gondoskodni. 4.3. A határozatképesség megállapítása 4.3.1. A Felügyelőbizottság elnöke az ülés megnyitását követően köteles annak határozatképességét megvizsgálni. A határozatképességre vonatkozó megállapításokat az ülés jegyzőkönyvének tartalmaznia kell. 4.3.2. A Felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha arra a Felügyelőbizottság valamennyi tagját szabályszerűen meghívták, és az ülésen legalább 4 tag megjelent. 4.4. Eljárás határozatképtelenség esetén 4.4.1. Határozatképtelen ülés esetén az ülést 3 napon túli és 8 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. Amennyiben a meghívó arra vonatkozóan időpontot nem állapít meg, a jelenlévő tagok közösen – egyszerű szótöbbséggel – határozzák meg a megismételt ülés időpontját és helyét, amelyről az elnök szabályszerűen értesíti a jelen nem lévő tagokat, valamint meghívottakat. 4.4.2. Amennyiben a 4. 4. 1. pont vonatkozásában a tagok között vita van, úgy az elnök szava dönt. 4.5. A napirend kiegészítése, a végleges napirend kialakítása 4.5.1. A tagok a meghívóban szereplő napirendi pontokon kívüli további napirendi pontokra írásban (e-mailben) javaslatot tehetnek az elnöknek címzett, és legkésőbb az ülést megelőző 3. napig. A javasolt további napirendi pontokra vonatkozó írásbeli anyag megérkezése után az elnök köteles azokkal –a beérkezési sorrend szerint – a napirendet kibővíteni. 4.5.2. A kibővített napirendet tartalmazó megismételt meghívót az elnök legkésőbb az ülést megelőző napon köteles a meghívottak részére e-mailben s lehetőleg postai úton eljuttatni. 4.5.3. Határozatképes ülés esetén az elnök köteles ismertetni az általa javasolt – a meghívóban szereplő – napirendet, valamint a meghívók kiküldését követően beérkezett további napirendi javaslatokat, illetve azok sorrendjét. 4.5.4. Az ülésen jelenlévő tagok további javaslatokat tehetnek a napirend bővítésére. 4.5.5. A napirendi pontokra vonatkozó javaslatok megtárgyalása után az elnök köteles a kibővített napirend elfogadását szavazásra bocsátani. 4.5.6. Olyan napirendi pont tekintetében, amely az előzetesen megküldött meghívóban (módosított meghívóban) feltüntetve nincs, a Felügyelőbizottság csak akkor határozhat érvényesen, ha az ülésen valamennyi Felügyelőbizottsági tag jelen van, és e témának napirendre való tűzését egyik tag sem ellenzi. Valamely tag ilyen irányú tiltakozásának tényét az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, és a 25

napirendből kimaradt pont megtárgyalása érdekében mielőbb ismételt ülést kell összehívni. 4.6. Az ülés berekesztése 4.6.1. Amennyiben a Felügyelőbizottság a napirenden szereplő pontokat megtárgyalta és a szükséges határozatokat meghozta, az elnök az ülést berekeszti. 4.6.2. Abban az esetben, ha az ülés napirendi pontjainak további tárgyalása bármely okból lehetetlenné válna, az elnök jogosult az ülést berekeszteni, és a Felügyelőbizottság a jelenlévő tagok által meghatározott időpontban és helyen folytatólagos tárgyalást tart. 5. A napirendi pontok érdemi megtárgyalásának szabályai 5.1. A napirend ismertetése, kérdések, hozzászólások, szakértő bevonása 5.1.1. A napirendi pontoknak az ülés által megállapított és jóváhagyott sorrendben történő megtárgyalásakor az elnök vagy valamely előterjesztő ismerteti a javaslatát. 5.1.2. Amennyiben az adott kérdés a Felügyelőbizottság megítélése szerint szakértő bevonását is igényli, úgy a javaslat előterjesztő általi ismertetését követően – az előzetesen meghívott és megjelent – szakértő az elnök felkérésére jogosult álláspontjának szóbeli kifejtésére. 5.1.3. Az ismertetett napirendi ponthoz bármely tag hozzászólhat – az elnök által megállapított sorrendben –, továbbá az előterjesztőtől, illetve a szakértőtől további szóbeli kiegészítést kérhet. 5.1.4. Az elnök csak akkor zárhatja le az adott napirendi pont tárgyalását, és bocsáthatja szavazásra a kérdést, ha több kérdés vagy érdemi hozzászólás már nincs azzal kapcsolatosan. 5.2. A szavazás 5.2.1. A Felügyelőbizottság minden napirendi pontról – az egyes pontokat érintő előterjesztést és az esetleges szakértői meghallgatást, illetve hozzászólásokat követően – külön-külön szavaz. 5.2.2. A Felügyelőbizottság határozatait rendszerint egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Minden tagnak egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén pedig az elnök szavazata dönt. 5.2.3. A Felügyelőbizottság minősített többséggel – legalább 4 fő által – hozott határozata szükséges: • a Társaság ügyvezetője által előterjesztett éves beszámolóval, valamint az adózott eredmény felhasználásával kapcsolatos jelentés elfogadásához; • a Felügyelőbizottság ügyrendjének módosításához. 5.2.4. Az adott ülésen szereplő valamennyi napirendi pont megtárgyalását és a határozathozatalt követően az elnök köteles az ülésen az összes hozott határozatot összefoglalóan ismertetni. 6. Határozathozatal ülés tartása nélkül 6.1. Amennyiben az ellen egyetlen tag sem tiltakozik, úgy – sürgős és különösen indokolt esetekben – a Felügyelőbizottság ülés megtartása nélkül, írásban is határozatot hozhat. Ebben az esetben az elnök a javasolt határozat tervezetet köteles a tagok részére azonos időben megküldeni, a 26

beérkezett szavazatokat pedig összesíteni, és a szavazás eredményéről a tagoknak írásban tájékoztatást adni; vagyis összességében a szavazást lebonyolítani. Az írásban történő szavazás e-mailben vagy telefax révén történhet. 6.2. Az írásbeli szavazás akkor érvényes, ha a tag a szavazatát a szavazásra feltett kérdés kézhezvételét követő 3 napon belül az elnökhöz eljuttatja. 6.3. Az írásbeli szavazás eredményéről és a határozathozatalról, valamint annak keltéről a tagokat és a Társaság ügyvezetőjét az utolsó szavazat beérkezését illetve a szavazat eljuttatására nyitva álló határidő leteltét – követő 8 napon belül az elnök írásban tájékoztatja. A meghozott határozatot a soron következő Felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. 6.4 Amennyiben azt bármely tag kéri, vagy valamely tag szavazata a 6.2. pontban meghatározott határidőben nem érkezett meg, úgy az ülést a határozattervezet megtárgyalására haladéktalanul össze kell hívni. 7. Kapcsolat a könyvvizsgálóval 7.1 A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálati feladat elvégzéséről, és ennek során annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről. 7.2 A Felügyelőbizottság kezdeményezheti a Társaság könyvvizsgálójának a bizottsági ülésen történő meghallgatását. A könyvvizsgáló is kérheti, hogy a Felügyelőbizottság az általa javasolt ügyet tűzze napirendjére, illetve, hogy a Felügyelőbizottság ülésein megjelenjen, tanácskozási joggal részt vegyen. 7.3 A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. 7.4 Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők, vagy a Felügyelőbizottság tagjainak jogszabályban meghatározott felelősségét vonják maguk után, köteles a Társaság legfőbb szervének összehívását kezdeményezni. 8. Záró rendelkezések 8.1. Iktatás, irattározás Az elnök köteles gondoskodni a Felügyelőbizottsági iratok szabályszerű iktatásáról, irattározásáról, és azoknak – a Társaság székhelyén történő, biztonságos tárolásáról. 8.2. Költségek viselése A Felügyelőbizottság működési feltételeinek biztosítása a Társaság kötelezettsége. A Felügyelőbizottság működésével, feladatainak ellátásával kapcsolatosan a Felügyelőbizottságnál vagy annak bármely tagjainál jelentkező indokolt és igazolt költségeket a Társaság viseli, beleértve az ülésekre esetlegesen meghívott szakértők munkadíját és költségeit is. 27

9. Az ügyrend hatálybalépésének időpontja, jóváhagyása Jelen Felügyelőbizottsági Ügyrendet SZMJV Közgyűlésének Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága a 4468-143/2008. (04.16.)VTLB sz. határozatával hagyta jóvá. Szeged, 2008....................... …............................................ FB elnök

Gila Ferenc: Aki a Szeged Pólus Nonprofit Kft. Beszerzési Szabályzatát jóváhagyja, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 4468-144/2008. (04.16.) VTLB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága megtárgyalta dr. Molnár László városüzemeltetési irodavezető 33602-2/2008. ikt. számú, "Egyes 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Szervezeti és Működési Szabályzatának, Beszerzési Szabályzatának és Felügyelőbizottsági ügyrendjének jóváhagyása” tárgyú előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: A Bizottság a Szeged Pólus Nonprofit Kft. Beszerzési Szabályzatát jóváhagyja. A Beszerzési Szabályzat a határozat mellékletét képezi. Erről a tisztségviselőket, a Jegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát és a Szeged Pólus Nonprofit Kft.-t jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 4468-144/2008. (04.16.) VTLB sz. határozat melléklete

SZEGED PÓLUS FEJLESZTÉSI NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG BESZERZÉSI SZABÁLYZATA Ügyvezető Igazgató Susányi Tamás A SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE ÁLTAL ALAPÍTOTT SZEGED PÓLUS FEJLESZTÉSI NONPROFIT KFT A KÖZBESZERZÉSEKRŐL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXIX. TÖRVÉNY ÉS AZ SZMSZ RENDELKEZÉSEIVEL ÖSSZHANGBAN AZ ALÁBBI BESZERZÉSI SZABÁLYZATOT ALKOTJA: 28

I. Bevezetés és általános rendelkezések A társaság a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Kbt.) 22. § (1), 241. § a) és a 293.§ a) értelmében a Kbt. személyi hatálya alá tartozik. A Kbt. rendelkezései szerint a szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során, ha annak az alábbiak szerint meghatározott értéke a beszerzés megkezdésekor a költségvetési törvényben meghatározott összeget eléri vagy meghaladja (a továbbiakban: közbeszerzés), köteles a Kbt. szabályai szerint eljárni: II. A Szabályzat személyi és tárgyi hatálya A Szabályzat hatálya alá tartoznak a társaság beszerzései a következők szerint: A Szabályzat szempontjából beszerzésnek minősül: közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetén: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, tervpályázat, nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetén: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, szolgáltatási koncesszió, tervpályázat, nemzeti értékhatárok alatti értékű (egyszerű) közbeszerzések esetén: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, tervpályázat, egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárai alatti beszerzések esetén: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése. A beszerzési tárgyak fogalmára és a beszerzések értékének megállapítására a Kbt. rendelkezései az irányadóak, a becsült érték meghatározása a Kbt. 35-40. §-a szerint történik. III. Beszerzési terv, előkészítő munkák A Kbt. hatálya alá tartozó tervezhető beszerzések, fejlesztési igények és azok előkészítő tervdokumentációjának elkészítése fedezetének az előzetes költségbecslés alapján a naptári évre összeállított és a tulajdonos által elfogadott üzleti tervben rendelkezésre kell, hogy álljon. Az ügyvezető feladata a beszerzési igények összegyűjtése, megtervezése. Az ügyvezető az üzleti tervvel egyidejűleg a naptári évre vonatkozó beszerzési tervet is elkészíti. Az éves beszerzési terv beszerzés típusonként – szolgáltatás, árubeszerzés, építési beruházás – tartalmazza a társaság által tervezett beszerzések tárgyát, a közbeszerzési eljárások megindításának és befejezésének várható időpontját, a döntést hozó személyt, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megnevezését. Az előzetes összesített tájékoztató készítésének kötelezettsége illetve lehetősége vonatkozásában a Kbt.-ben foglaltak szerint jár el a társaság.

29

A közbeszerzési eljárás minden egyes mozzanatát-annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően –írásban dokumentálni kell. Az elkészített tervek és a megvalósítási költségek birtokában a döntést a társaság Alapító okiratában meghatározott értékhatárok alapján hozza meg a döntésre jogosult szerv. IV. A közbeszerzési eljárás menete Az ajánlatkérő nevében eljáró személy A társaság, mint ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit az ajánlatkérő nevében eljáró személy gyakorolja. Az ajánlatkérő nevében eljáró személy: a társaság ügyvezetője. Az ajánlatkérő nevében eljáró személy: a) dönt a közbeszerzési eljárás kiírásáról, b) dönt az alkalmazandó eljárás fajtájáról, c) kijelöli a Bíráló Bizottság tagjait, d) a Bíráló Bizottság véleménye alapján jóváhagyja a részvételi, illetőleg az ajánlati felhívás, dokumentáció végleges szövegét, e) a Bíráló Bizottság szakvéleménye és döntési javaslata alapján dönt a nyertes ajánlattevő személyéről, az érvénytelenné nyilvánított ajánlatokról, f) munkacsoportot jelöl ki az eljárás előkészítése és lebonyolítása érdekében Az eljárás lebonyolítása A közbeszerzési eljárás előkészítése és lebonyolítása érdekében 2 főből álló munkacsoportot kell létrehozni. A munkacsoport tagjait az ügyvezető jelöli ki. A munkacsoport a társaság kijelölt munkavállalójából, illetve a beszerzés tárgya szerint illetékes műszaki szaktanácsadójából áll. A társaság munkavállalója és műszaki szaktanácsadója együttesen készíti elő és bonyolítja le – szükség szerint külső megbízott bonyolító szervezet bevonásával – a közbeszerzési eljárásokat.          

a beszerzési tárgy jellemzőinek részletes megfogalmazása (pénzügyi, műszaki, piaci paraméterek alapján), a lehetséges ajánlattevők alkalmassági / alkalmatlansági ismérveinek részletes összeállítása, az elbírálás szempontjának / részszempontjainak, értékelési módszertanának leírása, részvétel az ajánlati dokumentáció szakmai részének elkészítésében és a részletes szerződési feltételek meghatározásában, az ajánlattevőkkel való konzultáció, helyszíni szemle lefolytatása, a beérkezett ajánlatok feldolgozásában, az értékelés döntés előkészítésében való részvétel, a szerződés aláírásra való előkészítésében való részvétel, az eljárás során készítendő jegyzőkönyvek, tájékoztatások szakmai részének elkészítése, a szerződés teljesítésének figyelemmel kísérése, utógondozási feladatok ellátása és szükség esetén a műszaki ellenőri teendők biztosítása, az ajánlati, részvételi felhívás, dokumentáció szövegének elkészítése, hirdetmények 30

 

 

  

közzétételre való megküldése, a Bíráló Bizottság tagjainak az ajánlatkérő nevében eljáró személy által történő kijelölésének kezdeményezése, az ajánlattevők, részvételre jelentkezők részére kötelezően megküldendő jegyzőkönyvek, összegezések, értesítések, tájékoztatások elkészítése, megküldése a Kbt. -ben foglalt határidők betartása mellett, kapcsolattartás az ajánlattevőkkel, a beérkezett ajánlatok, részvételi jelentkezések átvétele, feldolgozása, értékelése és a Bíráló Bizottság elé terjesztése, a Bíráló Bizottság munkájának segítése, ügyviteli feladatainak ellátása, a Bíráló Bizottság szakvéleményének és döntési javaslatának az ajánlatkérő nevében eljáró személy elé terjesztése, ajánlatkérői döntés megszövegezése, a szerződés aláírásra való előkészítése, az aláírás érdekében való eljárás, az Európai Unió és a Közbeszerzések Tanácsa felé fennálló, az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, a közbeszerzési eljárás írásban való dokumentálása.

Külső, megbízott lebonyolító szervezet Abban az esetben, ha a beszerzés bonyolultságára tekintettel szakmai előkészítésre van szükség, az ügyvezető feladata a bonyolító személyének kiválasztása és a bonyolítóval való megbízási szerződés megkötése. A bonyolító a Kbt. -ben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok tekintetében nyilatkozni köteles. Amennyiben a közbeszerzési eljárásban bonyolító közreműködésére kerül sor, a bonyolítóval megkötött megbízási szerződés alapján a bonyolító feladata a közbeszerzési eljárás megfelelő szakmai lebonyolítása, az ezzel kapcsolatos iratok összeállításában való közreműködés, nevezetesen a bonyolító közreműködik a részvételi, illetve ajánlati felhívás, dokumentáció elkészítésében, a bírálati szempontok összeállításában, a részvételre jelentkezések és ajánlatok érvényességének megállapításában, alkalmasság vizsgálatában és az ajánlatok értékelésének előkészítésében. A bonyolító készíti a jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, előkészíti és elvégzi a bontást és eredményhirdetést. Az ügyvezető döntése alapján elkészíti az írásbeli összegzést és tájékoztatót. A bonyolító tevékenységét az ügyvezető ellenőrzi. A bonyolító által az ügyvezető jóváhagyásával összeállított iratokért a felelősség az ügyvezetőt terheli. A jegyzőkönyvekben, az írásbeli összegzésben, illetve tájékoztatóban történt a Kbt.-ben meghatározott formai követelményeknek a megszegéséért (pl. a Kbt. mellékletétől eltérő formák alkalmazása, a döntés indoklásának és a kötelező tájékoztató megküldésének elmaradása vagy hiányossága) a felelősség a bonyolítót terheli. A Bíráló Bizottság Az ügyvezető a Kbt.-ben írt rendelkezéseknek megfelelően az ajánlatok elbírálására háromtagú Bíráló Bizottságot hoz létre, amely szakvélemény és döntési javaslat készítésével segíti a közbeszerzési eljárást lezáró határozat meghozatalában. A Bizottság tagjainak megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük és a Kbt.-ben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok tekintetében nyilatkozni kötelesek. A Bíráló Bizottság véleményét és annak indokait, különösen szakvéleményét írásban köteles a társaság ügyvezetője részére megküldeni.

31

A Bíráló Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van, véleményét egyszerű szavazattöbbséggel alkotja azzal, hogy tagok külön, illetve kiegészítő véleményeiket írásban mellékelhetik a Bizottság véleményéhez. A Bizottság szakvéleményének a jelen Beszerzési Szabályzat 5. és 6. sz. melléklet szerinti adatokat tartalmaznia kell. A társaság ügyvezetőjét a Bíráló Bizottság véleménye, javaslata a döntés meghozatala során nem köti. A közbeszerzési eljárások dokumentálása Az ügyvezető által kijelölt munkacsoport, illetve a külső lebonyolító minden egyes közbeszerzési eljárást – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni. Az eljárással és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. Az ügyvezető köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi iratot megküldeni. Az ügyvezető köteles minden évben az előző évben a társaságnál megvalósult beszerzések adatairól a tulajdonos részére összefoglalót készíteni, és azt az éves beszámolójával egyidejűleg benyújtani. V. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekre vonatkozó eljárási szabályok Az ajánlatkérő nevében eljáró személy az ügyvezető. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésnek minősül a Kbt. szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait el nem érő és SZMJV Önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletben megállapított értékhatárt meghaladó értékű beszerzés. Ezen rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, amelyek értéke 2008. évben beszerzésenként meghaladja -árubeszerzés esetén a nettó 1.500 ezer Ft-ot, -építési beruházás esetén a nettó 3.000 ezer Ft-ot, -szolgáltatás esetén a nettó 1.500 ezer Ft-ot, kivéve az azonnali beavatkozást igénylő beszerzéseket abban az esetben, ha közvetlen életveszély, működésképtelenség elhárításáról van szó. A fenti értékhatárokat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletével állapítja meg. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetén legalább három ajánlatot kell bekérni. Az ajánlattételre felkért ajánlattevők listájának jóváhagyását, az ajánlatok értékelését az ügyvezető által kijelölt három tagú Bíráló Bizottság végzi. 32

Az ajánlatok elbírálásáról a Bizottság véleményének figyelembe vételével az ügyvezető dönt. VI. Átmeneti és záró rendelkezések Jelen Beszerzési Szabályzatot a Pénzügyi Bizottság a ….(...) PB sz. határozatával, és a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság a 4468-144/2008. (04.06.) VTLB sz. határozatával hagyta jóvá. Jelen beszerzési szabályzat az alábbi mellékleteket tartalmazza: 1. sz. melléklet: összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat 2. sz. melléklet: összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat összeférhetetlenségi körülmény fennálltakor (személyre) 3. sz. melléklet: összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat összeférhetetlenségi körülmény fennálltakor (szervezetre) 4. sz. melléklet: adatlap közbeszerzési eljárásról 5. sz. melléklet: bíráló bizottság döntés előkészítő jegyzőkönyve, és döntési javaslat 6. sz. melléklet: bíráló bizottság írásbeli szakvéleménye, bírálati lap Szeged, 2008.......................................... ……………………………………. Szeged Pólus Nonprofit Kft. képviseletében: Susányi Tamás ügyvezető igazgató 1.sz. Melléklet NYILATKOZAT Alulírott ………………….. (lakik:……………………….) mint az ajánlatkérő nevében eljáró, vagy az eljárásba bevont személy az ……………………….., mint ajánlatkérő által a ……………… ..tárgyában lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárással kapcsolatban kijelentem, hogy velem szemben a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX tv. 10. § -ában foglalt kizáró körülmények nem állnak fenn. Egyúttal kijelentem, hogy a fenti közbeszerzési eljárás során tudomásomra jutott, a közbeszerzésekről szóló 2003. CXXIX tv. 73. §-ában meghatározott üzleti titkot megőrzöm. Keltezés (helység, év, hónap, nap) ……………………………………. Név

33

2.sz. Melléklet NYILATKOZAT 1.) Alulírott ………………….. (lakik:……………………….) …………………….-nek (székhely: ………………….., cégjegyzékszám: ………………) mint az ajánlatkérő nevében eljáró, vagy az eljárásba bevont szervezetnek a képviselője a …………..tárgyában lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárással kapcsolatban kijelentem, hogy a ………………. (cégnév) a Kbt. 10. §-ának (2) bekezdése szerinti érdekelt gazdálkodó szervezetnek minősül. Egyúttal kijelentem, hogy a fenti beszerzési tárgyban lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárásban a ……………… (cégnév) nem kíván ajánlattevőként vagy alvállalkozóként részt venni. 2.) Alulírott ………………….. (lakik:……………………….) …………………….-nek (székhely: ………………….., cégjegyzékszám: ………………) mint az ajánlatkérő nevében eljáró, vagy az eljárásba bevont szervezetnek a képviselője a …………..tárgyában lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárással kapcsolatban kijelentem, hogy a ………………. (cégnév) a ……………… …….-ben, mint a Kbt. 10. §-ának (2) bekezdése szerinti érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A jelen nyilatkozatomhoz csatolom a ……………. (az érdekelt gazdálkodó szervezet cégneve) írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Keltezés (helység, év, hónap, nap) ……………………………………. Név 3.sz. Melléklet NYILATKOZAT Alulírott ………………….. (lakik:……………………….) mint az ajánlatkérő nevében eljáró, vagy az eljárásba bevont személy az ……………………….., mint ajánlatkérő által a ……………… ..tárgyában lefolytatásra kerülő közbeszerzési eljárással kapcsolatban kijelentem, hogy velem szemben a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX tv. 10. § -ában foglalt kizáró körülmények fennállnak. Kijelentem, hogy a kbt. 10. §-ának (2) bekezdése szerinti érdekelt -Gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban (vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) állok (vagy munkaviszonyban álló, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy hozzátartozója vagyok). -Gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagyok (vagy vezető tisztségviselő hozzátartozója vagyok) -Gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezem (vagy tulajdoni részesedéssel rendelkező személy hozzátartozója vagyok).

34

A jelen nyilatkozatomhoz csatolom az érdekelt gazdálkodó szervezet (cégnév, székhely) írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Egyúttal kijelentem, hogy a fenti közbeszerzési eljárás során tudomásomra jutott, a közbeszerzésekről szóló 2003. CXXIX tv. 73. §-ában meghatározott üzleti titkot megőrzöm. Keltezés (helység, év, hónap, nap) ……………………………………. Név 4.sz melléklet Adatlap közbeszerzési eljárásról Eljárás lefolytató társaság megnevezése: Közbeszerzési eljárás tárgya: Az eljárás típusa:

eljárás alkalmazásának indoka: Bíráló bizottság tagjainak

Kbt. ……………….. § (….) bek ….) pontja Neve

Az elbírálás szempontjai, (rész- és alszempontok) és súlyszámok:

Adható pontszám: …………….. 35

1.) súlyszám:

2.) súlyszám: 3.) súlyszám: 4) súlyszám: 5.) súlyszám: 6.) súlyszám: 7.) súlyszám: 8.) súlyszám: Értékelési módszerek: Lebonyolító megnevezése (ha volt ilyen) Ajánlati (részvételi) felhívás megjelenésének Közbeszerzési értesítő ………. Évi…….. Időpontja száma…….. oldal Ajánlattételi (jelentkezési) határidő: …………. Év …………… hónap ……… nap Ajánlattevők (részvételre jelentkezők) neve, címe Kizárt ajánlattevők (jelentkezők)neve,kizárás indoka Érvénytelenné nyilvánított ajánlat (jelentkezés), ill. alkalmatlanná nyilvánított ajánlattevő (jelentkező) neve, az érv./alk. Indoka Nyertes ajánlattevő(k) neve: Eredményhirdetés időpontja: …………… év ………….. hónap …….. nap Szerződéskötés időpontja: …………… év ………….. hónap …….. nap Teljesítési határidő: …………… év ………….. hónap …….. nap Ellenszolgáltatás összege: Nettó:.................-Ft Bruttó ………… Ft cégvezető aláírása

5.sz. Melléklet Döntés-előkészítés jegyzőkönyv és döntési javaslat Amely készült ………………….-én …………… órai kezdettel ……………….. mint ajánlatkérő hivatalos helyiségében e szervezet, mint ajánlatkérő által a „………………….” beszerzés tárgyában megindított közbeszerzési eljárásban. Jelen vannak: ………………….. Bíráló Bizottság elnöke Bíráló Bizottság tagjai: …………………….. …………………….. ……………………. 36

A Bíráló Bizottság elnöke megnyitja a Bíráló Bizottság ülését, majd megállapítja, hogy a meghívottak megjelentek. Ismerteti, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő …………….- én megjelent ……….. számában, ……………. Nyilvántartási szám alatt közbeszerzési eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé „……………….” a beszerzés tárgyában. Az ajánlatok bontására ………………..-én ……………… órakor került sor. Ajánlatot az alábbi ajánlattevők nyújtottak be. ………………………………. (székhely: ………………………) ………………………………. (székhely: ………………………) ………………………………. (székhely: ………………………) ………………………………. (székhely: ………………………) Ajánlatkérő …………….. kelt, és valamennyi ajánlattevőnek egyidejűleg megküldött levelében – figyelemmel a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre - …….. napos határidőt biztosított az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetve az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A Bíráló Bizottság az ajánlati felhívásban megadott részszempontok szerint az ajánlatokat, valamint a hiánypótlási felhívásra beérkezett iratokat megvizsgálta, majd pedig összehasonlította. Az ajánlatok áttanulmányozását követően a Bíráló Bizottság kialakította egységes álláspontját. A Bíráló Bizottság az ajánlatokkal kapcsolatos szakmai véleményét, az ajánlattevőnként és részszempontonként kidolgozott szakmai értékelését, valamint javaslatait és annak indokait a jelen jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képező írásbeli szakvéleménye tartalmazza. A Bíráló Bizottság munkáját jogi értékelés segítette. A Bíráló Bizottság a szakvéleményében kifejtett indokok alapján az alábbi javaslatot terjeszti döntéshozó elé. 1. Az ajánlattevők kizárásával, az ajánlatok érvénytelenségével, valamint az ajánlattevők alkalmasságával kapcsolatos javaslatok Javasolja a Kbt. …......... bekezdésének ……….. pontja alapján az ………………………………… ……… kizárását, tekintettel arra, hogy ajánlatát ………….…. Javasolja annak megállapítását is, hogy …………………….. ajánlata – a Kbt. ……. bekezdésének ……. pontjában foglalt rendelkezés szerint – érvénytelen, tekintettel arra, hogy ………….. Javasolja annak megállapítását is, hogy a ………………., mint ajánlattevő alkalmatlan szerződés teljesítésére, tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás ……… pontjának ………….. francia bekezdésében meghatározott alkalmassági szempontnak nem felel meg. Az érdemi döntéssel kapcsolatos javaslat A Bíráló Bizottság javasolja a döntéshozónak, hogy jelen közbeszerzési eljárásban a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményében foglalt indokok alapján a …………-t hirdesse ki nyertes 37

ajánlattevőnek, tekintettel arra, hogy az ajánlatok elbírálása során – figyelemmel a részszempontonként megállapított pont- és súlyszámokra –a legtöbb értékelési pontszámot kapta. Javasolja továbbá, hogy a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőnek az ……….-t hirdesse ki, tekintettel arra, hogy az ajánlatok elbírálása során a második legtöbb értékelési pontszámot kapta. Tekintettel arra, hogy egyéb kérdés, észrevétel nincs, a Bíráló Bizottság elnöke bezárja az ülést. k.m.f. Bíráló Bizottság Elnöke Bíráló Bizottság tagjai: …………………… 6.sz. Melléklet Bíráló Bizottság Írásbeli szakvéleménye, bírálati lap, Az ………….., mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő ………………..-én megjelent ……….. számában, ………………. nyilvántartási szám alatt közbeszerzési eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé. A beszerzés tárgya az „……………..” . Az ajánlatok bontására …………………….-én ……………….. órakor került sor. Ajánlatot az alábbi ajánlattevők nyújtottak be. ………………………………. (székhely: ………………………) ………………………………. (székhely: ………………………) ………………………………. (székhely: ………………………) ………………………………. (székhely: ………………………) Ajánlatkérő …………….. kelt, és valamennyi ajánlattevőnek egyidejűleg megküldött levelében – figyelemmel a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre - …….. napos határidőt biztosított az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetve az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A Bíráló Bizottság a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempont és részszempontok alapján megvizsgálta és összevetette. Az ajánlatok szakmai értékelése az alábbi részszempontok, pont- és súlyszámok alkalmazásával történt. 1. részszempont ……………………………….; (pontszám:……….., súlyszám:………………) 2. részszempont ……………………………….; (pontszám:……….., súlyszám:………………) 38

3. részszempont ……………………………….; (pontszám:……….., súlyszám:………………) A Bíráló Bizottság szakvéleményét ajánlatonként és részszempontonként alakította ki. A Bíráló bizottság az ajánlatok értékelésénél kitért az egyes ajánlatok tartalmának ismertetésére is. •

…………………………… (ajánlattevő)

Az elbírálás részszempontjai

A részszempontok súlyszámai

Értékelési pontszám

Értékelési pontszám és súlyszám szorzata

A szorzatok összege: A Bíráló Bizottság álláspontja szerint a fenti táblázatba foglalt értékelési pontszámokat az alábbiak indokolják. 1. részszempont 2. részszempont 3. részszempont •

……………………………….; ……………………………….; ……………………………….;

…………………………… (ajánlattevő)

Az elbírálás részszempontjai

A részszempontok súlyszámai

Értékelési pontszám

Értékelési pontszám és súlyszám szorzata

A szorzatok összege: A Bíráló Bizottság álláspontja szerint a fenti táblázatba foglalt értékelési pontszámokat az alábbiak indokolják.

1. részszempont 2. részszempont 3. részszempont

……………………………….; ……………………………….; ……………………………….;

kelt: Bíráló Bizottság Elnöke Bíráló Bizottság tagjai: ……………………

39

2. Szeged, Jókai u. 7. sz. alatti 100 %-os önkormányzati lakóépület gázkazánjainak cseréje, beruházási engedélyokirat előterjesztése Dr. Kónya Sándor: Ez eladásra kijelölt épület? Hoffner István: Az épületnek 6 tulajdonosa van, még nem társasház, de a társasház alapítás már a földhivatali bejegyzésre vár. A 60 lakás gázkazánjának cseréjéről szól az előterjesztés. Gila Ferenc: Kérdés, hozzászólás? Megállapítom, hogy nincs. Aki a határozati javaslatot és az engedélyokiratot elfogadja, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 4468-145/2008. (04.16.) VTLB sz. HATÁROZAT A Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság megtárgyalta az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. 2200/1497-10/K/2008. számú előterjesztését, a Jókai u. 7. sz. 100 %-os Önkormányzati tulajdonú lakóépület lakásokat ellátó gázkazánok cseréjének kivitelezésére vonatkozóan, és az alábbi határozatot hozta: A Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság a 8/2008. (II. 21.) Kgy. sz. rendelet 15. §. a.) pontja alapján eljárva javasolja a Szeged, Jókai u. 7. sz. alatti 100 %-os Önkormányzati tulajdonú lakóépület lakásait ellátó gázkazánok cseréjére tervezett programjának végrehajtását, a beruházási engedélyokiratban meghatározott feladatokkal, a melléklet szerint. Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a jegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Közgazdasági Iroda, valamint az IKV Zrt. Szeged Dáni u. 14-16. 4468-145/2008. (04.16.) VTLB sz. határozat melléklete

BERUHÁZÁSI ENGEDÉLYOKIRAT A beruházás alapadatai: 1. A beruházó megnevezése:

Szeged M.J.V. Önkormányzata Szeged, Széchenyi tér 10.

2. A beruházás megnevezése:

Szeged, Jókai u. 7. önkormányzati lakóépületben lakásokat ellátó gázkazánok cseréje

3. A beruházás költség előirányzata:

15.992.887.- Ft

4. Üzemeltető:

Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Szeged, Dáni u. 14-16.

5. A beruházás kapacitása:

Jókai u. 7. gázkazánok cseréje

40

A megvalósítás tervezett időadatai: kivitelezés kezdése: kivitelezés befejezése: kivitelezés időtartama: üzembe helyezés:

szerződéskötést követő nap szerződéskötéstől számított 60. nap 60 naptári nap szerződéskötéstől számított 60. nap

A beruházás költségei: tervezés: kivit. költség a felülvizsgált költsv. szerint: tartalék keret (10%) lebonyolítási díj: (tervezésre + kivitelezésre 3,5 %) Mindösszesen a kivitelezés költsége:

295.000,- Ft 13.704.399,- Ft 1.452.666,- Ft 540.822,- Ft 15.992.887,- Ft

A beruházás költségeinek forrása: forrás megnevezése önkormányzati (lakásalap) állami

nagyságrendje 15.992.887,- Ft -

A beruházás költség előirányzatának éves ütemezése: 2008. VI.

15.992.887,- Ft

A felújítást Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere az önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 9/2008.(II.21.) Kgy. sz. rendelet 15. § a.) pontja alapján jóváhagyta. dr. Botka László polgármester

dr. Mózes Ervin jegyző

A Bizottság a 3-22. napirendeket zárt ülésen tárgyalta, majd munkáját nyílt ülésen folytatja. (Létszám: 7 fő) 23. Ajándékozási szerződés megkötése a Római Katolikus Egyházzal Gila Ferenc: Kérdés, hozzászólás? Megállapítom, hogy nincs. Aki a határozati javaslatot elfogadja, kézfeltartással szavazzon. 6 igen 1 tart. 4468-166/2008. (04.16.) VTLB sz. HATÁROZAT A Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda 7701-10/2008. számú, „Ajándékozási szerződés megkötése a Római Katolikus Egyházzal” tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 41

A Bizottság az Önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet (Vagyonrendelet) 17/A. § (2) bekezdése alapján javasolja a Polgármesternek a jelen határozat mellékletét képező ajándékozási szerződés aláírását. Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Jegyző, a Jegyzői Iroda, a Közgazdasági Iroda, az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. és a Városüzemeltetési Iroda. 4468-166/2008. (04.16.) VTLB sz. határozat melléklete

Ajándékozási Szerződés Amely létrejött egyrészről Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11., adószám: 15484000-2-06, cégjegyzékszám: 06 19 006745, KSH törzsszám: 1548480007511-321-06, bankszámlaszám: 12067008-00102705-00100002) képviseli: Dr. Botka László Polgármester, mint ajándékozó (a továbbiakban Ajándékozó), m á s r é s z r ő l az Újszegedi Római Katolikus Egyházközség (6726 Szeged, Torontál tér 6., bírósági nyilvántartási szám: PK.60.138/1995/2. nyilvántartási szám 7., egyházmegyei nyilvántartószám: 102., bankszámlaszám: 11735005-205002) képviseli: Dr. Kiss Imre (a továbbiakban Egyház) 1. Szerződő felek egyezően rögzítik, hogy a Szeged, I. ker. belterület 1766/1 és 1764/2 hrsz.-ú ingatlanok Szeged MJV Önkormányzatának 1/1 hányadú tulajdonát képezik. Jelen ajándékozási szerződés tárgyát ezen ingatlanok – a jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező vázrajz szerinti – 610 m2 alapterületű beépítetlen terület része képezi. 2. Felek rögzítik, hogy Ajándékozó a zavartalan hitélet biztosítása céljából az 1. pontban meghatározott ingatlanrészt az Egyház részére ajándékozza. 3. Felek a tárgyi ingatlanrész forgalmi értékét a 2008. április 16. napján kelt értékbecslés alapján mintegy 46.725.000,-Ft forgalmi értéken határozzák meg. Az Önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) módosítása tárgyában kelt 5/2008. (II.21.) Kgy. rendelet rendelkezett. A módosítás során ezen ingatlan rész feltüntetésre került a Vagyonrendelet 2. számú, az ingyenesen átruházható vagyontárgyakat megjelölő mellékletében azzal, hogy a rendelet módosítás hatályba lépését megelőzően szükséges a hatályos részletes szabályozási terv módosítása. Ezen módosítást Szeged MJV Közgyűlése a 2008. április 11. napján tartott ülésén jóváhagyta. 4. A fentiekre tekintettel az Ajándékozó az 1. pontban meghatározott ingatlanrészt az Egyház részére ajándékozza oly módon, hogy az alábbi osztatlan közös tulajdonok jönnek létre: - Szeged I. ker. belterület, közpark megjelölésű 1764/2 hrsz.-ú ingatlan 65/32411-ed részének tulajdonosa az Újszegedi Római Katolikus Egyházközség, 32346/32411-ed részének tulajdonosa Szeged MJV Önkormányzata. - Szeged I. ker. belterület, közpark megjelölésű 1766/1 hrsz.-ú ingatlan 545/3447-ed részének tulajdonosa az Újszegedi Római Katolikus Egyházközség, 2902/3447-ed részének tulajdonosa Szeged MJV Önkormányzata. 42

5. Felek jelen szerződés aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezésüket adják ahhoz, hogy a jelen szerződés 4. pontjában rögzített változások az ingatlan-nyilvántartásban – ajándékozás jogcímén – átvezetésre kerüljenek. 6. Ajándékozó szavatol az 1. pontban leírt ingatlanrész per-, igény-, és tehermentességéért. Az Ajándékozó tudomása szerint az ingatlanon – sem a felszínen, sem a felszín alatt – nincs olyan ipari szennyezőanyag amelytől való mentesítés a vevő számára többletköltséget okozna, illetve számára kötelezettséget jelentene. 7. Egyház az ingatlanrészt megtekintette annak állapotát, körülményeit ismeri. 8. Ajándékozó a jelen szerződés aláírását követő 10 napon belül, jegyzőkönyv felvétele mellett az Egyház részére birtokba adja az 1. pontban megjelölt területrészt. Az Egyház a birtokbavétel napjától húzza az ingatlanrész hasznait, viseli terheit, és vállalja a kárveszélyt. 9. Ajándékozó az 1. pontban rögzített területre vonatkozóan változási vázrajzot készített, melyet annak Szegedi Körzeti Földhivatal által történő záradékolását követően – átad Egyház részére. Az Egyház jelen szerződés aláírásával vállalja, hogy a változási vázrajz szerinti telekalakítást az illetékes építésügyi hatóságnál a változási vázrajzok átvételét követő 15 napon belül kezdeményezi. Felek a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő 15 napon belül külön szerződésben intézkednek a jelen szerződéssel létrejövő közös tulajdon megszüntetéséről, a jelen szerződés 1. pontjában meghatározott ingatlanrésznek az Egyház tulajdonát képező Szeged I. ker. 1766/2 hrsz.-ú ingatlan tulajdonához való csatolásáról. 10. Felek rögzítik, hogy az Ajándékozó Önkormányzat, illetve a megajándékozott Egyház az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bekezdése alapján teljes személyes illetékmentességet élvez. 11. Szerződő felek kijelentik, hogy a jelen ügyletre vonatkozó értékesítési és vagyonszerzési képességük korlátozva nincs. 12. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen jogügylettel kapcsolatosan a jövőben felmerülő költségek az Egyházat terhelik. 13. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 14. Szerződő felek jelen szerződést átolvasták, értelmezték és mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírták. Szeged, 2008. április ..... ………………………………………. Ajándékozó

……………………………………… Egyház

24. Gyepmesteri telep tevékenysége Gila Ferenc: A vadasparki események után a polgármester felkérte a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi 43

Bizottságot és a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottságot, hogy foglalkozzon a város gyepmesteri helyzetével, és hogy milyen intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a Gyepmesteri telep megfeleljen a lakossági igényeknek. Jelenleg, az anyag szerint lejárt a szerződés, a gyepmester nyugdíjba ment. A Farkas úr után az Orpheus Egyesület kapta meg másfél évre. A tevékenység pillanatnyilag pályáztatás alatt van. Hogyan áll a pályázat? Seres Zoltán: A tendert 5 évre megnyertük, a pályázat lezárult. Gila Ferenc: Jó lett volna, ha valaki szerepelteti az előterjesztésben, hogy a tender lezárult. Igaz, hogy időben elkészült az előterjesztés, de nagyon hosszú idő után került előterjesztésre. A pályázati kiírásban szerepelt-e az a közgyűlési határozat (kb. 3 éve született), hogy csak olyan nyerheti el a pályázatot, aki rendelkezik a kábítófegyver használatához szükséges engedéllyel. Seres Zoltán: Nálunk nincs ilyen fegyver, ha lesz, akkor majd engedélyünk is lesz rá. Gila Ferenc: Miért nem írták bele a pályázatba, ha egyszer már született rá közgyűlési döntés? Most nem rendelkeznek ilyen engedéllyel? Seres Zoltán: Most nincs ilyen engedélyünk, de állattartási végzettségünk van. Vaskeba György: Arra, hogy miért nem került bele a kiírásba a közgyűlési határozat, nem tudok válaszolni, mert a pályázat nem a hivatal keretein belül került kiírásra, lefolytatásra. Ha a kiírásban nem szerepelt, akkor most nem tudjuk számon kérni. Mi a feladat ellátásához adunk támogatást. Seres Zoltán: Az országos szabályozásban nem szerepel, hogy kábítófegyver használatához szükséges engedéllyel rendelkeznünk kell. Gila Ferenc: Ha a Közgyűlés ezt a döntést hozta, akkor a helyi szabályozás miatt rendelkezniük kellene ilyen engedéllyel. A Szabó Ferenc aláírása feletti harmadik bekezdésben szerepel a következő szöveg: „Altatólövedékes puska a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft telephelyén biztonságosan elzárva rendelkezésre áll, azonban ennek használata engedélyköteles, mellyel jelenleg a telep dolgozói nem rendelkeznek. Az altatólövedékes puska alkalmazása során szükséges állatorvos jelenléte is, mivel ő az aki meg tudja határozni az adott állat súlyát, így a szükséges lőszer (vakcina) mennyiségét is.” Tehát a puska megvan. Vaskeba György: Ebben nem is volt vita, hogy megvan-e, vagy sem, hanem a használatára nem rendelkeznek engedéllyel. Gila Ferenc: Meg van kötve a szerződés? 44

Seres Zoltán: Az egész ügy folyamatban van, január elseje óta most fog sorkerülni a szerződéskötésre. Le van adva kb. 2 hete, aláírásra várunk. Gila Ferenc: December 31-el lejárt a szerződésük, jelen pillanatban érvényes szerződéssel nem rendelkeznek. Seres Zoltán: Ha szükséges, az altatólövedékes fegyver használatához szükséges engedélyt megszerezzük. Dr. Oláh János: Az előterjesztés leírja, hogy az engedély kevés, mert a használatkor állatorvos jelenléte is szükséges. Foglalkoztatni kell egy olyan embert alvállalkozásban, akinek van vadászengedélye. Seres Zoltán: Abban az esetben, ha szükséges az altatólövedék használata, a Vadasparktól szoktunk segítséget kérni. A Cserepes sor környékén többször kértünk hatósági segítséget, ígérték a területi politikusok a Városőrségtől segítséget, amit nem kaptunk meg. Gila Ferenc: Mivel az érintettek egy része nem jelent meg, javaslom hogy a döntést napoljuk el. A kimutatott statisztikai adat is véleményem szerint nem valós. A lakossági panaszok is erre utalnak, hogy bizony gond van néhány esetben az elgázolt tetemek elszállításával. Ne mondja nekem senki, hogy 900-ról 300-ra csökkent az elhullott állatok száma. Nekem képviselőként jelzik, ha nem szállítják el. Javaslom, hogy a döntést napoljuk el, és a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. felelős vezetője jelenjen meg az ülésen és adjon számot arról, hogy hogyan hajtották végre a kábító lövedék kilövésére alkalmas lőfegyverre vonatkozó közgyűlési határozatot, és azt, hogy a legközelebbi pályázónál érvényesítik, hogy legyen olyan aki ezekkel a jogosítványokkal rendelkezik. A következő ülésünkön ezt a témát ismételten napirendre tűzzük. Az ülésre kérjük meghívni az Általános Igazgatási Irodát, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-t, az Orpheus Egyesületet, akik már nyertesei ennek a tevékenységnek, az Önkormányzati Városőrséget, a móravárosi képviselőt, a móravárosi körzeti örsparancsnokot, Veprik Róbertet, a Vadaspark vezetőjét. A kóborló kutyák soha nem voltak politikai kérdések. Bakai Csaba: Ha Önök úgy érzik, hogy igaztalan támadások érik Önöket írják le, és küldjék be a Városüzemeltetési Irodára. Gila Ferenc: Aki a döntés elnapolásával, és a következő ülésünkre napirendre tűzésével egyetért, kézfeltartással szavazzon. 7 igen 4468-167/2008. (04.16.) VTLB sz. HATÁROZAT A Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda 25500-4/2008. számú „Gyepmesteri telep tevékenysége” tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 45

1. Tekintettel arra, hogy az ügy érdemi tárgyalásához szükséges érintettek egy része nem volt jelen a bizottsági ülésen, a Bizottság a döntést a következő ülésére elnapolja. 2. A Bizottság a polgármesteren keresztül felkéri a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vezetőjét, hogy a következő bizottsági ülésen vegyen részt, és számoljon be a 194/2005. (IV.9.) Kgy. sz. határozat végrehajtásáról. („A gyepmesteri telep hatékonyabb működése érdekében a Közgyűlés indokoltnak tartja, hogy a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. 1 db kábító lövedék kilövésére alkalmas huzagolás nélküli lőfegyvert (puskát) vásároljon, és a szakszerű használata érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.”)

3. A napirend tárgyalásához a Bizottság a meghívandók körét az alábbiakban határozza meg: - Városüzemeltetési Iroda - Általános Igazgatási Iroda - a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vezetője - az Orpheus Egyesület, mint a pályázat nyertese - az Önkormányzati Városőrség, - a móravárosi területi képviselő, - a móravárosi körzeti örsparancsnok, - Veprik Róbert, a Vadaspark vezetője A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Jegyző, a Jegyzői Iroda, az Általános Igazgatási Iroda, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vezetője, az Orpheus Egyesület, az Önkormányzati Városőrség, a móravárosi területi képviselő, a móravárosi körzeti örsparancsnok, Veprik Róbert, a Vadaspark vezetője, valamint a Városüzemeltetési Iroda. A Bizottság a munkáját zárt ülésen folytatja. k.m.f. ( Dr. Oláh János ) a Bizottság alelnöke

( Gila Ferenc ) a Bizottság elnöke A jegyzőkönyv hiteléül: dr. Sándor Imréné ügyviteli titkár

46