Jelen kiadvány az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer mûködésérõl ad áttekintést. Pénzem és az önkéntes nyugdíjpénztárak

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szükségesnek tartja, hogy a pénzügyi szervezetek ügyfelei megfelelõ tájékoztatást kapjanak a különbözõ szolgáltatásokról és azok kockázatairól. A felügyelet hasznos tudnivalók, tanácsok, közreadásával segíti a fogyasztókat felelõs – gyakran anyagi helyzetüket meghatározó – döntéseik meghozatalában. Ennek érdekében jelenteti meg tájékoztató füzeteit. Jelen kiadvány az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer mûködésérõl ad áttekintést. Pénzem és… az önkéntes nyugdíjpénztárak

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kiadványa 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Telefon: 489-9100 Fax: 489-9102 Internet: www.pszaf.hu © PSZÁF Minden jog fenntartva A kézirat lezárva: 2004. február 9.

2

PÉNZEM ÉS...

1. MI AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR? A kötelezõ, más néven felosztó-kirovó társadalombiztosítási (tb-) rendszer lényege, hogy az aktívan dolgozók és munkaadóik által a társadalombiztosítási rendszerbe befizetett nyugdíjjárulékokat azonnal a nyugdíjas korúak kifizetéseire fordítják. Ezzel szemben a tõkefedezeti nyugdíjrendszerben az állampolgárok saját, hosszú év(tized)eken át gyûjtött megtakarításai biztosítják – legalábbis részben – nyugdíjellátásukat. A magyar nyugdíjrendszer több pillérre épül. A tb-rendszerbe fizetendõ nyugdíjforintok mellett a lakosság jelentõs része a tõkefedezeti rendszerhez tartozó valamelyik magánnyugdíjpénztár tagja, s ez a két rész biztosítja majd számára az alapellátást. Tekintettel arra, hogy a kötelezõ rendszerbõl származó várható nyugdíj nem lesz elegendõ a kiesõ keresetek pótlására, sokan kiegészítõ önkéntes nyugdíjpénztárak valamelyikébe tagdíjat fizetve vagy/és nyugdíjbiztosítás megkötésével készülnek idõs éveikre. Az önkéntes nyugdíjpénztár n az önkormányzatiság elvén alapuló szervezet, tulajdonosai maguk a tagok, n non-profit szervezet, a gazdálkodás eredményét a tagok közt osztják fel (azt osztalékként vagy más módon nem lehet kivonni), n minimum 15 alapító természetes személy szükséges a megalakításához, n a befizetett tagdíjakat, munkáltatói hozzájárulásokat és adományokat gyûjti, azokat befekteti, n a befizetések nagy részét és az azokon keletkezett hozamokat a tagok egyéni számláján jóváírja, n célja minél magasabb nyugdíj szolgáltatása tagjainak. a z

ö n k é n t e s

n y u g d í j p é n z t á r a k

3

MI SZABUNK TAGDÍJAT E pénztártípus esetében a tagdíj felsõ mértéke nem kötött – azt tehát nem szabják meg kötelezõen jogszabályok –, hanem minden pénztár saját maga határoz meg egy minimális alaptagdíjat, s efölött mi dönthetünk a befizetések mértékérõl. A díjat persze a tb-rendszer, illetve – ha valaki ennek tagja – a magánnyugdíjpénztár számára levonandó járulékhányadon felül kell leróni, hiszen az nem járulék, hanem saját pénzügyi megtakarítás. A pénztárak megszabják, hogy mekkora a tagság fenntartásához szükséges – általában meglehetõsen alacsony – minimális összeg (az egységes tagdíj), felsõ korlát viszont nincs. Pénztártagként megválaszthatjuk azt is, hogy havi, negyedéves vagy éves gyakorisággal fizetjük-e be díjunkat, esetleg menet közben eseti befizetésekre is vállalkozunk. A befizetéseket a tagok munkáltatói – az önkéntes nyugdíjpénztárral megkötött külön szerzõdés alapján – részben vagy egészben átvállalhatják munkáltatói hozzájárulásként. Ha egy munkáltató ilyen kifizetésre vállalkozik, azt minden munkavállalójára azonos összegben vagy a munkabér ugyanolyan százalékában kell megállapítani, még akkor is, ha utóbbiak esetleg más-más önkéntes nyugdíjpénztárba lépnek be (a munkáltató viszont ezen egységes tehervállalási szabálytól a nyugdíjkorhatárt 15 éven belül betöltõ alkalmazottaknál korcsoportonként eltérhet). A pénztáraknak a munkáltatói tagok mellett támogatói is lehetnek, akik ellenszolgáltatás igénylése nélkül pénzbeli adományokat nyújtanak a pénztár egésze, illetve annak tagjai részére.

4

PÉNZEM ÉS...

2. BELÉPÉSI ÉS TÁVOZÁSI SZABÁLYOK Önkéntes nyugdíjpénztár tagja lehet minden, 16. életévét betöltött állampolgár, aki vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket és a tagdíjfizetést. A csatlakozáshoz belépési nyilatkozatot kell kitöltenünk és magunkra nézve kötelezõnek kell elfogadnunk a pénztár alapszabályát. A magánnyugdíjpénztárakkal ellentétben egy személy szabad választása szerint elvileg – s ha pénztárcája bírja – több önkéntes pénztárba is beléphet. A magyar állampolgárok mellett az itthon letelepedett, illetve hazai munkavállalási engedéllyel rendelkezõ külföldi állampolgárok is pénztártaggá válhatnak. Ha egy tag elégedetlen pénztárával, bármikor másikba léphet át (ez a szabad pénztárválasztás joga). Ám nem minden pénztár kapuja nyitott: a nyílt pénztárak – ezek vannak döntõ többségben – azok, amelyek nem korlátozzák a lehetséges pénztártagok körét. Velük ellentétben a zárt pénztárak szakmai vagy más szervezési elv – például ágazat, munkahely – alapján jöttek létre, s tagjaikat kizárólag e körbõl verbuválják. A pénztárválasztás elõtt célszerû minél több ilyen nyugdíjintézmény ajánlatát megtekinteni. A pénztárak állami felügyeletét ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján – www.pszaf.hu – megtalálhatók valamennyi önkéntes nyugdíjpénztár elérhetõségei, illetve frissített kondícióik is. (A kondíciókról készített összehasonlító táblázatok elérhetõsége: „A fogyasztókért” menüpont, „Segítünk a választásban” almenüpontja.)

a z

ö n k é n t e s

n y u g d í j p é n z t á r a k

5

ÉVTIZEDES VÁRAKOZÁS Az önkéntes pénztárak minimum tízéves tagsági viszonyt (várakozási idõt) követõen fizethetnek, illetve a nyugdíjkorhatár elérésével nyújthatnak szolgáltatást tagjaiknak, vagy azok közeli hozzátartozójának. Ez azt jelenti: belépéskor vállalnunk kell, hogy nyugdíjcélú megtakarításainkhoz csak bizonyos idõ letelte után juthatunk hozzá. A kifizetés mértéke természetesen csak az adott tag egyéni számláján nyilvántartott összeg lehet. A tagsági viszony akkor szûnik meg, ha az adott állampolgár meghal, vagy átlép egy másik pénztárba, illetve a várakozási idõ letelte után kilép a pénztárból. Megtörténhet, hogy a tag az alapszabályban megjelölt idõtartalmon túl sem fizeti meg tagdíját (s e hátralék rendezésére más módon már nincs mód), így – a várakozási idõ lejártát követõen – maga a pénztár lépteti ki õt. Bármi módon is ér véget „kapcsolatunk” az önkéntes pénztárral, utóbbinak kötelessége fillérre elszámolni velünk, vagy az általunk belépéskor vagy a késõbbiekben írásban megnevezett kedvezményezett(ekk)el.

6

PÉNZEM ÉS...

3. HA MÁSIK PÉNZTÁRAT VÁLASZTUNK A 10 éves várakozás ideje alatt (és persze késõbb is) csak valamely más önkéntes nyugdíjpénztárba vihetjük át addigi megtakarításainkat (magánnyugdíjpénztárba tehát például nem). Kivételes esetként akkor lehet „menet közben” önkéntes egészség- vagy önsegélyezõ pénztárba is átlépni, ha valaki legalább egy évre igazolt módon elvesztette munkaképességének minimum 50 százalékát. Ha egy állampolgár egyszer vagy többször is önkéntes nyugdíjpénztárat váltott, 10 éves várakozási idejének kiszámításához természetesen összeadják a különbözõ pénztáraknál eltöltött idõszakot. Párhuzamos pénztártagság esetén viszont az eltöltött idõszakot csak egyszer lehet figyelembe venni. Ha másik pénztárba lépünk át, az „elhagyott” pénztárnak követelésünk legalább 90 százalékát a kilépésünk bejelentésének negyedévét követõ 50 napon belül át kell utalnia új pénztárunkba (a fennmaradó részt a következõ negyedév utáni 50 napig kell elküldenie). Volt pénztárunk legfeljebb 2 havi egységes tagdíjat, de maximum 4 ezer forintot vonhat le a kilépéssel kapcsolatos költségek címén, s hozamot kell fizetnie az átlépés fordulónapja, illetve a megtakarításunk átutalása közti periódusra. Az átadó pénztárnak részletesen tájékoztatnia kell tagi adatainkról – többek közt személyes adatainkról, tagságunk kezdetérõl, az egyéni számlánkra beérkezett különbözõ befizetésekrõl, az azon jóváírt nettó hozamról, várakozási idõnkrõl – új pénztárunkat. Ha munkáltatónk szerzõdésben állt volt pénztárunkkal, új pénztárunknak is kezdeményeznie kell munkáltatónknál e megállapodás megkötését. a z

ö n k é n t e s

n y u g d í j p é n z t á r a k

7

4. HOVA KERÜLNEK BEFIZETÉSEINK? Az önkéntes pénztár tagjai számára érkezõ befizetéseket a pénztárak három alapba (másik nevén tartalékba) osztják: n fedezeti tartalékra – ide jellemzõen az összes befizetés 92-98 százaléka kerül – ami a tag egyéni számlájára jut, n mûködési tartalékra – ide az összes befizetés 2-8 százaléka kerülhet –, amibõl a pénztár mûködési költségeit finanszírozzák, n likviditási tartalékra – ide az összes befizetés 0,1-2 százaléka kerülhet –, ami általános tartalékként szolgál. Ezek közül tehát csak a fedezeti tartalékra/az egyéni számlánkra jutó befizetések, és azok hozamai szolgálnak majd késõbbi nyugdíjszolgáltatásunk finanszírozására. A pénztárválasztás elõtt célszerû alaposan tájékozódni az e tartalékra jutó részrõl. A pénztárak ezt alapszabályukban szabják meg, de a mérték az évek során változhat is. A fedezeti tartalékba befolyó hányad mértéke sok pénztárnál sávos: mértéke attól függhet, hogy mennyi az összes éves befizetés, illetve, hogy milyen jogcímen (rendszeres, egyedi befizetés, adomány stb.) érkezik-e a pénz. Egyéni befizetéseink után személyi jövedelemadó (szja) kedvezményre vagyunk jogosultak. Ez a befizetések 30 százaléka, de maximum 100 ezer forint – a nyugdíjkorhatárt már 2020. január 1. elõtt betöltõk esetében évi 130 ezer forint – lehet évente. 2004-tõl érvényes szabály, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár mellett más típusú pénztárba (önkéntes önsegélyezõ vagy egészségpénztárba) is fizetõk számára együttesen 120 ezer, illetve 150 ezer forint az szja-kedvezmény plafonja. Ha a tízéves várakozási periódus alatt megszüntetjük tagdíjunk fizetését (vagy – például 8

PÉNZEM ÉS...

munkahelyváltozásunk miatt – munkáltatónk szünteti meg azt), továbbra is tagok maradunk, az idõszak lejártával viszont a pénztár megszüntetheti tagságunkat. Számolnunk kell azzal is, hogy pénztárunk a díjfizetés elmaradásától kezdve egyéni nyugdíjszámlánk befektetési hozamából levonhatja a tagdíjunkból a pénztár likviditási, illetve mûködési alapjába jutó hányadát (ez akár „elviheti” a teljes elért hozamot is). Ha tisztában vagyunk azzal, hogy tagdíjfizetésünket csak átmenetileg, rövidebb idõre kell szüneteltetnünk (például hosszabb külföldi tartózkodás miatt), ezt célszerû elõzetesen jelezni pénztárunk számára. A pénztár ugyanis e bejelentés nyomán eltekinthet a díjfizetés szüneteltetése miatti lépésektõl. ELLENÕRIZZÜK MUNKÁLTATÓNKAT Pénztári tagdíjunk fizetését munkáltatónk saját elhatározásából részben vagy egészben átvállalhatja tõlünk (munkáltatói hozzájárulás). A munkáltatók egy-egy munkavállalójuk számára az éves minimálbér (2004-ben 53 ezer forint) 100 százalékát fizethetik be havonta adó- és járulékmentesen valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba. Ha egy munkavállaló után többféle típusú önkéntes pénztárba fizetnek, ugyanez a tehermentes mérték 130 százalék. A munkáltató által önkéntesen fizetett tagdíj mellett munkaadónk arra is vállalkozhat, hogy az általunk „saját zsebbõl” fizetendõ tagdíjat levonja fizetésünkbõl, s helyettünk õ maga utalja át pénztárunkba. Többféle módon is meggyõzõdhetünk arról, hogy foglalkoztatónk ténylegesen teljesítette-e fizetési, illetve átutalási ígéretét. A tag által fizetett, de a munkaadó által továbbított tagdíjnál a munkaadónktól kapott havi fizetési jegyzéken szerepelnie kell az önkéntes pénztári tagdíjnak, s annak éves összegét fel kell tüntetni az a z

ö n k é n t e s

n y u g d í j p é n z t á r a k

9

adóbevalláshoz kapott munkáltatói igazoláson is. A pénztár éves, vagy külön kérésre bármikor kiküldendõ számlaértesítõje is tartalmazza a befizetett tagdíjat. Az elmaradt tagdíjbefizetés miatt a munkáltatóval szerzõdött pénztár, illetve a tag felléphet a munkáltatóval szemben.

5. VAGYONUNK BEFEKTETVE FIAL Befizetett tagdíjunkat az önkéntes nyugdíjpénztár befekteti – például banki termékekben, hazai vagy külföldi kötvényekben, részvényekben, befektetési jegyekben, netán ingatlanokban lekötve azokat –, s így próbál elérni minél magasabb hozamot. A jogszabályok a tagok védelme érdekében különbözõ befektetési limitekkel korlátozzák a pénztár kockázatvállalását. A pénztárak többsége a jogszabályi elõírásoknál is óvatosabb célt fogalmaz meg befektetési politikájában. Mivel a cél a hosszú távú, biztonságos nyugdíjcélú megtakarítás, a befektetések jó része állampapírok vételét takarja. Belépés, pénztárak közötti átlépés esetén nagyon fontos tájékozódnunk a pénztárak befektetési politikájáról, hiszen csak így tudjuk kiválasztani azt a kasszát, amely a mi saját kockázattûrõ beállítottságunknak (adott esetben életkorunknak) megfelel. Egy kormányrendelet szerint ugyanazon kibocsátó különbözõ értékpapírjainak együttes részaránya – az állampapírok kivételével – nem haladhatja meg a pénztár összes befektetéseinek 10 százalékát. A pénztárak befektetéseinek maximum 60 százaléka lehet részvény és meghatározott „plafonok” vannak az egyéb eszközcsoportoknál is. A harmadik típusú korlátozás az – eltérõ devizanem miatt árfolyamkockázatnak kitett – külföldi befektetésekre vonatkozik: ezek aránya az összbefektetés legföljebb 30 százaléka lehet (utóbbi résznek is csak az ötöde lehet azonban nem OECD-országban kibocsátott értékpapír). 10

PÉNZEM ÉS...

VÁLASZTHATÓ „CSOMAGOK” A jogszabályok és a befektetési politika adta mozgástéren belül az önkéntes nyugdíjpénztárak egy részénél – a befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokhoz hasonló módon – lehetõség van arra is, hogy mi szabjuk meg: a pénztár mennyire kockázatos befektetésekben helyezze el megtakarításainkat. Több pénztár ugyanis különbözõ kockázatú befektetési formákat tartalmazó „csomagokat” (portfóliókat) hozott létre. A választható portfóliók rendszere azt jelenti: a meglévõ „befektetési csomagok” közül mi szabhatjuk meg, hogy pénztárunk melyikben helyezze el az egyéni nyugdíjszámlánkon lévõ összeget. Ezzel viszont a döntés felelõsségét is magunkra vesszük: elhibázott – esetlegesen túl kockázatos – portfólióválasztás esetén a mi nyugdíjunk lesz kisebb. A pénztár vagyonát nemcsak maga kezelheti, de külsõs vagyonkezelõ társaságo(ka)t is megbízhat azzal. Utóbbi is csak a jogszabályok és a pénztár befektetési politikája alapján hozhat napi operatív befektetési döntéseket. A jogszabályok alapján a pénztárnak letétkezelõt is meg kell bíznia. Ez õrzi a pénztár értékpapírjait, ellenõrzi a befektetések szabályosságát és a vagyonkezelõ tevékenységét. ELIGAZODÁS A HOZAMOKNÁL A pénztárak befektetési tevékenységükrõl többféle hozamszámot tesznek közzé. Az önkéntes nyugdíjpénztár egészére vetített bruttó hozammal tagként nem sokat kezdhetünk. Ez ugyanis csak a pénztár összteljesítményét, s nem a konkrétan ránk vonatkozó hozamszámot adja meg, ráadásul még a vagyonkezelésért kifizetett díjat is tartalmazza. Tagként fontosabb lehet számunkra a nettó pénztári hozam, amely a a z

ö n k é n t e s

n y u g d í j p é n z t á r a k

11

befizetett tagdíjak tényleges, a vagyonkezelési díj levonása utáni gyarapodását jelzi a pénztár egészére vetítve. A pénztáraknak mindkét hozamszámukat nyilvánosságra kell hozniuk. Utóbbi hozam összehasonlítható más pénztárak teljesítményével. Pénztárunkat azonban önmagában is értékelhetjük, hiszen 2002-tõl minden pénztárnak – saját tárgyévi, illetve elõzõ négy esztendei hozamainak bemutatása mellett – referenciaindexének hozamrátáját is közölnie kell. Ez a – nyilvános adatok alapján kalkulált – mutató jelzi: a pénztár befektetési politikájában meghatározott összetételû vagyonnal milyen hozamrátát lehetett volna elérni a piacon. A pénztári hozamokat a befektetett eszközök piaci értéke alapján negyedévente írják jóvá az egyéni számlán. A jóváírt hozam adómentes. Pénztárunk hozamteljesítményét mindenképp hosszabb – legalább 5-10 éves – távlatban ítéljük meg! Egy-egy rossz hozamszám láttán a kapkodó ítéletalkotás (és nyomában a pénztárból való elhamarkodott átlépés vagy kilépés) hibás stratégia e hosszú távú megtakarítási formánál. A pénztáraknak tilos egy rövidebb idõszak, például egy negyedév elért hozamait évesíteni (megszorozni néggyel) és közzétenni, tehát nem feltételezhetik azt, hogy hozamuk a jövõben is ilyen lesz.

12

PÉNZEM ÉS...

6. AMIKOR PÉNZTÁRUNK FIZET Ha letelt a tízéves várakozási idõnk, de még nem vagyunk nyugdíjas korúak, választhatunk az egyéni nyugdíjszámlánkon lévõ összeg felhasználásáról: n változatlan feltételekkel tagok maradunk a pénztárban, n tagok maradunk, de pénzünket vagy annak egy részét még nyugdíjkorhatárunk elérése elõtt felvesszük (ezt viszont csak háromévente egyszer tehetjük meg), n kilépünk a pénztárból és felvesszük megtakarításunkat, n további tagdíjat nem fizetünk, de eddigi megtakarításainkat a pénztárban hagyjuk, s azt (hozamokkal megnövelve) nyugdíjasként kapjuk csak meg szolgáltatásként. A nyugdíjkorhatár elérése elõtt kivett összeg jövedelemnek minõsül és adóköteles. Épp ezért ha közvetlenül nyugdíjas éveink elõtt jár le várakozási idõnk, célszerû a kivárást választani. Ha munkáltatónk pluszjuttatásként fizeti tagdíjunkat, szintén kár volna lemondanunk e többletjövedelemrõl. Ha fiatalabbak vagyunk, a várakozási idõ letelte után – némi türelem árán – mégis adómentesen juthatunk pénzünkhöz akkor is, ha még nem vagyunk nyugdíjasok. A 2004-tõl életbe lépett rendszer szerint a tízéves várakozási idõ lejártát követõ második évben történõ felvét esetén már csak az összeg 90 százaléka után kell adózni, s ez a mérték a következõ években mindig 10-10 százalékkal csökken. Ha például 1995-ben léptünk be valamelyik pénztárba, akkor 2005-ben vagy 2006-ban történõ kivét esetén a teljes összeg után adóznánk, 2007-ben viszont már csak a 90 százalék után. Ha tehát egészen 2016-ig (pénztári belépésünk 21. évfordulójáig) várunk, adómentesen a z

ö n k é n t e s

n y u g d í j p é n z t á r a k

13

juthatunk hozzá a teljes összeghez. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a pénztári felhalmozás során alapvetõen nyugdíjcélú megtakarításokat gyûjtünk. Ha fiatalabb korban feléljük a megtakarításainkat, akkor idõsebb korban, amikor jobban szükség lenne tartalékokra, nem lesz elegendõ elérhetõ forrásunk. Ha valamilyen oknál fogva mégis feltétlenül szükségünk van a pénztári megtakarításra a nyugdíjkorhatár elõtt, célszerû alaposan végiggondolni a pénzfelvétel idõbeli ütemezését. Kedvezõtlen tõkepiaci körülmények közepette történõ pénzfelvétel esetén ugyanis realizáljuk a veszteségünket, s késõbb az már „nem jöhet vissza”. Ha viszont egy kicsit várunk, amíg a hozamok magasabbak lesznek, akkor az átmeneti veszteségek eltûnnek, s magasabb értékben vehetjük fel a befizetéseket. DÖNTÉS NYUGDÍJASKÉNT A nyugdíjkorhatárt elérve döntenünk kell a pénztárral való esetleges további kapcsolatunkról. Nyilatkoznunk kell, hogy n egy összegben vagy – a pénztár alapszabálya szerint elõre meghatározott idõtartamig vagy elhalálozásig folyósított – járadékként igénybe vesszük nyugdíjszolgáltatását, s a tagdíjat nem fizetjük tovább, n a nyugdíjszolgáltatás egy részét egy öszszegben, a maradékot járadékként veszszük igénybe, és a tagdíjat nem fizetjük tovább, n a nyugdíjszolgáltatást – egyelõre – nem veszszük igénybe, s a tagdíjat tovább fizetjük. Ha elértük nyugdíjkorhatárunkat és ebben az idõpontban már legalább 3 éve pénztártagok vagyunk, adómentesen vehetjük fel pénzünket (nyugdíjunkat). Fontos tudni, hogy az öregségi nyugdíj mellett az egyéb nyugdíjfajták – így az özvegyi vagy szülõi nyugdíj, a rok14

PÉNZEM ÉS...

kantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, bányásznyugdíj, illetve a jog szerint azonos besorolású nyugellátások – esetére is ugyanezek a kedvezmények vonatkoznak. Ha nyugdíjas korúak lettünk, de kevesebb, mint 3 éve vagyunk pénztártagok, nem minden esetben jár az adómentesség. Ilyen esetben nem adómentes az egyösszegû szolgáltatás, a három évnél rövidebb járadék, valamint az olyan járadék, amikor a kifizetések évente 15 százaléknál nagyobb mértékben csökkennek (tehát hároméves vagy hosszabb és fix összegû vagy emelkedõ járadékok adómentesek, illetve az olyan csökkenõ járadékok, amelyek évente 15 százaléknál kisebb mértékben csökkennek). KÖLCSÖN ÉS ÖRÖKLÉS Korábban említettük: a várakozási idõ letelte elõtt a pénztár nem nyújthat szolgáltatást tagjainak. Átmenetileg mégis kaphatunk pénzt pénztárunkból, hiszen a 10 éves periódus alatt a pénztár – alapszabályában meghatározott feltételekkel – tagi kölcsönt nyújthat nekünk. Ennek mértéke nem lehet több, mint az aktuális egyéni számlánkon nyilvántartott összeg 30 százaléka, a hitel futamideje pedig maximum 12 hónapra rúghat. Egy pénztártag csak legalább 3 éves várakozási idõ leteltével, s akkor is egyetlen alkalommal vehet fel tagi kölcsönt pénztárából. Ha a tartozást nem fizetjük vissza idõben, a pénztár a hátralékos összeget és saját költségeit levonhatja egyéni nyugdíjszámlánkról. A hátralék után szja-elõleget és egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni. Ha nem jelöltünk meg természetes személy kedvezményezett(ek)et arra az esetre, ha netán elhunynánk, akkor a természetes személy örököseinket illeti meg nyugdíjcélú megtakarításunk. Ez a kifizetés nem része a hagyatéknak a z

ö n k é n t e s

n y u g d í j p é n z t á r a k

15

és nem terheli illeték sem. A kedvezményezettnek/örökösnek az összeget a pénztártag halálát tanúsító igazolás kiadásának negyedévét követõ 50 napon belül meg kell kapnia. Örökös és kedvezményezett hiányában a megtakarítás a pénztárra és annak további tagjaira száll.

7. A PÉNZTÁRAK FELÉPÍTÉSE Az önkéntes nyugdíjpénztár önkormányzatisági elven alapul: fõ döntéshozó szerve a közgyûlés, amely alapvetõ kérdésekben kétharmados, egyébként egyszerû többséggel dönt. Minden tagnak egy szavazata van. A közgyûlést legalább évente kétszer – az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadásakor – össze kell hívni. Mivel több nyugdíjpénztár jelentõs taglétszámmal bír, ezek tagjai az õ szavazataikat is képviselõ küldötteket választanak, akik küldöttközgyûléseken döntenek a pénztár ügyeirõl. A közgyûlést megtartása elõtt legalább 15 nappal hirdetményben vagy meghívóval kell összehívni. Tagként e fórumon kérdéseket intézhetünk a pénztár vezetõ tisztségviselõihez, betekinthetünk a közgyûlési jegyzõkönyvekbe, s a meghozott határozatok szövegébe is. A közgyûlési határozatok a bíróságon megtámadhatók a meghozataluktól számított 90 napon belül. A tag jogosult betekinteni a pénztár minden könyvébe, kivéve a zárt tanácskozások jegyzõkönyvét. A közgyûlés választja meg – maximum 5 évre – a pénztár irányítására hivatott igazgatótanácsot, illetve a mûködését felügyelõ ellenõrzõ bizottságot (mindkettõ minimum 3-7 tagú). Az igazgatótanács a pénztár operatív irányítását végzõ ügyvezetõ – ha alkalmaznak ilyet –, illetve az egyéb pénztáralkalmazottak munkáltatója. Szükség esetén az ellenõrzõ bizottság – de akár a tagság tizede is – rendkívüli közgyûlés összehívását kezdeményezheti. 16

PÉNZEM ÉS...

JOGUNK VAN TÁJÉKOZÓDNI A pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetérõl – így az egyéni számlákon található összegekrõl – a tagokat évente egyszer tájékoztatni kell az alapszabályban meghatározott módon (a pénztárak levélben küldenek értesítõt). Egy tag esetleges kérésére ezen felül a pénztár akár év közben is köteles információt nyújtani az egyéni számla állásáról. Ami a nyilvánosság tájékoztatását illeti: a honlappal rendelkezõ pénztárak éves beszámolójukat 2004-tõl évente egyszer – a tárgyévet követõ június 30-ig – kötelesek megjelentetni az interneten. A pénztáraknak mérlegük, eredménykimutatásuk adatait eddig az idõpontig egy országos napilapban vagy a Pénzügyi Közlönyben (a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában) is meg kell jelentetniük. Utóbbi keretében mindenképp nyilvánosságra kell hozni többek közt a pénztár egészének tárgyévi és elõzõ négy esztendei – a tag számára legfontosabb, már említett – nettó hozamát, a tárgyév eleji és végi taglétszámot, a tartalékok közti megosztási hányad esetleges év közbeni változásait, a pénztári vagyon tárgyévi nyitó és záró értékét. Fel kell tüntetni a befektetési eszközcsoportok közti megoszlást is.

8. HA ÁTALAKUL PÉNZTÁRUNK Az önkéntes nyugdíjpénztár átalakulása megtörténhet n beolvadással (az egyik pénztár megszûnik, s egy másik pénztárba olvad, amely egyben jogutódja is lesz) n összeolvadással (mindkét pénztár megszûnik, közösen egy új pénztárat hoznak létre, amely mindkettõjük jogutódja lesz) a z

ö n k é n t e s

n y u g d í j p é n z t á r a k

17

n szétválással (a pénztár megszûnésével egyidejûleg két új keletkezik) n kiválással (az eredetibõl kiválva új pénztár jön létre, miközben az addigi is tovább mûködik). Az átalakulásról két egymást követõ (küldött)közgyûlésen legalább kétharmados többséggel döntenek a pénztártagok. Õket azonban már az elsõ fórum elõtt tájékoztatni kell az igazgatótanács elõzetes átalakulási javaslatairól. Az egyes közgyûléseknek a témáról hozott döntéseit is kötelezõ részletesen ismertetni a tagokkal, a pénztár alapszabályában leírt módon. Átalakuláskor döntenünk kell: a jogutód pénztárban maradunk, vagy átlépünk valamely más pénztárba. Kiváláskor, szétváláskor nyilatkoznunk kell, hogy melyik legyen jogutód önkéntes nyugdíjintézményünk. Munkáltatónkat új pénztárunknak kell értesítenie a változásokról. MI LESZ VELÜNK VÉGELSZÁMOLÁSNÁL? Pénztárunk nemcsak átalakulhat, de kedvezõtlen esetben – például, ha a mûködési bevételek nem fedezik az adminisztrációs kiadásokat – végelszámolással meg is szüntetheti tevékenységét. A végelszámolásról is a (küldött)közgyûlésen születik döntés, s ennek során a tagokat – a pénztár átalakulásánál leírt módon – folyamatosan tájékoztatni kell. Végelszámolásnál egyik lehetõségünk, hogy egy összegben felvesszük a pénztárnál felhalmozott járandóságunkat. Ám ha még nem vagyunk nyugdíjas korúak, felvett megtakarításunk adóköteles jövedelemnek minõsül, így szja-t kell fizetnünk. Ezt elkerülhetjük, ha másik önkéntes nyugdíjpénztárba lépünk át. A végelszámoló a végelszámolás kezdete után 30 napon belül írásban szólítja fel a tagokat: 15 napon belül nyilatkozzanak szándékaikról. Akik ezt elmu18

PÉNZEM ÉS...

lasztják, azok megtakarításai bírósági letétbe kerülnek. Munkáltatónkat megszûnõ pénztárunk értesíti a végelszámolásról.

9. FELÜGYELET ÉS GARANCIA A pénztárak tevékenységét a PSZÁF folyamatosan felügyeli, s emellett gyakorlatilag kétévente általános, mindenre kiterjedõ ellenõrzést is végez. A felügyelet tevékenységének célja a pénztárak jogszerû, a tagok érdekeinek mindenben megfelelõ mûködés szavatolása. A PSZÁF határozatai nyilvánosak, s megjelennek a Magyar Tõkepiac címû kiadványban, illetve a felügyelet honlapján (www.pszaf.hu/Határozatok menüpont). Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál – a magánnyugdíjpénztárakkal ellentétben – nem biztosítja valamiféle központi garanciaalap a tag esetleg befagyott követeléseinek kifizetését. A tagok így az említett végelszámolási vagy a törvény által megszabott felszámolási eljárás keretében érvényesíthetik jogaikat. Esetleges panaszunk hamarabb orvosolható, ha azzal elsõként pénztárunkhoz fordulunk. A felmerülõ panaszok kezelésében a PSZÁF szerepe elsõsorban a panaszos és a pénzügyi szervezet közötti közvetítés az ügyfelek jogainak lehetõ legteljesebb biztosítása érdekében. A felügyeletnek nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a pénztár és a pénztártagok közötti egyedi jogvitába beavatkozzon, mert az igazságszolgáltatás Magyarországon kizárólag a bíróság feladata. Ezt megelõzõen azonban igénybe vehetjük a békéltetõ testületek eljárását is, amelynek célja egyezség létrehozása a vitában. A békéltetõ testületek egyre gyakrabban segítik megegyezéshez a vitában álló pénztárat és a tago(ka)t.

a z

ö n k é n t e s

n y u g d í j p é n z t á r a k

19

n A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Pénzem és… címû fogyasztóvédelmi sorozatában eddig megjelent: • A biztosítások • Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások • A befektetésem védelme • (a Befektetõ-védelmi Alappal közös kiadvány) • A magánnyugdíjpénztár • A lakossági áruhitelek • A befektetési életbiztosítások • A fogyasztói viták n Elõkészületben: • Pénzem és… az egészségpénztárak Kiadványainkat megtalálja az egyes pénzügyi intézmények, fogyasztóvédelmi szervezetek fiókjaiban, irodáiban, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Ügyfélszolgálati fõosztályán. Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy egyes kiadványok tartalma jogszabály-változások miatt idõvel részben elavulhat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Ügyfélszolgálati fõosztályának n Címe: 1013 Budapest, Krisztina krt 39., n Levélcíme: 1535 Budapest, 114., Pf.: 777. n Telefonszáma: (06-40) 203-776 (kék szám) n Személyes ügyintézés: n Hétfõ: 9-19.00 n Kedd: 8-16.30 n Szerda: 8-17.00 n Csütörtök: 8-16.30 n Péntek: 8-12.00