JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 12-ÉN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSRŐL

Törtel Község Önkormányzata 2747. Törtel, Szent István tér 1.

JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. DECEMBER 12-ÉN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSRŐL

Rendeletek száma:

15.

—

17./2013.(XII.13.)

Határozatok száma:

94.

—

96./2013.(XII.04.)

Törtel, 2013. december 12.

1

Jegyzőkönyv Készült: 2013. december 12-én, Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének rendkívüli nyílt ülésén.

Helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme. Godó János Polgármester tisztelettel köszönti a Képviselő-testület és a Bizottságok tagjait, valamint Dr. Majtényi Erzsébet Jegyző asszonyt, a Ceglédi Járási Hivatal részéről Bendáné dr. Gáspár Anitát, majd a rendkívüli ülést megnyitja. Megállapítja, hogy 6 fő jelenlétével a Képviselő-testület rendkívüli ülése határozatképes. Jegyzőkönyv hitelesítőknek felkéri Káldiné Megyeri Éva és Vágó Sándor Képviselőket.

Godó János Polgármester ezek után ismerteti a mai rendkívüli Képviselő-testületi ülés napirendi pontjait, melyekkel a Testület tagjai egyhangú szavazással egyetértettek. 1.) Előterjesztés a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosítása tárgyában 2.) Előterjesztés a 2014. évi belső ellenőrzési feladatok ellátása tárgyában

Godó János Polgármester

3.) Előterjesztés Törtel Község közigazgatási területén elvégzendő gyepmesteri feladatok ellátása, valamint az elhullott állatok elszállítása tárgyában


4.) Előterjesztés a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról szóló rendelet megalkotására

Dr. Majtényi Erzsébet Jegyző

5.) Előterjesztés szociális rendelet megalkotásáról


6.) A települési szilárd hulladék kezelésére Szervezett helyi hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló, többször módosított 13./201 1.(IX.09.) önkormányzati rendelet módosításáról



1. Napirendi pont Godó János Polgármester a Képviselők számára írásban és elektronikus formában megküldött anyag szószerinti előterjesztéseként ismerteti: A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a 2013. december 4-én tartott ülésén felülvizsgálta a legutóbb ez év június hónapban módosított társulási megállapodást és arról döntött 39/2013. (XII. 4.) számú határozatával, hogy javasolja a

2

megállapodás módosítását a tagönkormányzatok módosítás indokait az alábbiakban foglalnám össze:

képviselő-testületei

számára.

A

Nagykőrös Város Önkormányzata bejelentette a társulásból történő kiválását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseinek megfelelően. Ennek eredményeként december 31-ével a település kiválik a társulásból, így a tagönkormányzatok száma 14-re csökken. Az önkormányzati társulások működésének alapjait az Mötv. rögzíti. A törvény a társulási megállapodások kötelező tartalmi elemei között sorolja fel többek között a társult önkormányzatok nevét, székhelyét, lakosságszámát. A tagönkormányzat kiválása indokolttá teszi a társulási megállapodás módosítását. A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi tagönkormányzatával 2007. januárban megállapodást kötött, hogy 2007. január 31-étől határozatlan időre ellátja a tagönkormányzatoknál a belső ellenőrzés, az oktatás és nevelés (továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés) feladatokat. Az oktatási és nevelési feladatok ellátása állami feladattá vált 2013. január 1-jétől. A belső ellenőrzési feladatok ellátása egyes tagönkormányzatok részére még a 2013. esztendőben is a társulás útján történt, annak ellenére, hogy állami támogatás igénylésére már nem volt lehetőség. Figyelemmel arra, hogy állami normatíva a 2014. évben sem jár e feladatnak társulás útján történő ellátásához, javaslom a társulási megállapodásban a társulás által ellátott feladatok között szereplő „belső ellenőrzés” törlését. Javítani szükséges továbbá a 2013-ban módosított megállapodás 55. pontját is, mely az Mötv. 94. ~ (7) bekezdésétől eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Az Mötv. 88. ~ értelmében a társulási megállapodás módosításához a társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges. A döntéshozatal az Mötv. 46. ~ (1) bekezdése alapján, a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel nyilvános ülés keretében, az 50. ~-a alapján, a 42. ~ 5. pontjában foglaltakra figyelemmel és a 88. ~ (2) bekezdésének rendelkezései alapján minősített szavazati arányt igényel. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására! Törtel 2013. december 06. Godó János polgármester

Határozati javaslat Törtel község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../2013. (XIL.12.) számú határozat tervezete 1.) Módosítja 2014. január 1-jei hatállyal a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás 2006. június 26-án kelt Társulási Megállapodását, a jelen határozat elválaszthatatlan mellékletében foglalt tartalommal. 2.) Felhatalmazza a Polgármestert, a Társulási Megállapodás 1. pontban elfogadott módosítása, valamint a módosítást is magában foglaló egységes szerkezetű szövege aláírására.

3

3.) Utasítja a Hivatalt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2013. december 31. Felelős: Godó János polgármester A határozatot kapják: 1. Szakmai előterjesztő és általa: 2. Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa A CEGLÉDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSÁNAK

MÓDOSÍTÁSA A 2006. június 26-án kelt, a 14/2006. (XI. 21.), a 29/2007. (VIII. 30.), a 22/2008. (III. 31.), a 27/2010. (IX. 21.) és a 10/2012 (V. 24.) számú társulási tanácsi határozatok alapján módosított, Abony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 120/2013. (V. 30.) határozata, Albertirsa Város Onkormányzatának Képviselő-testülete 100/2013. (V. 30.) határozata, Cegléd Város Onkormányzatának Képviselő-testülete 127/2013. (V. 23.) határozata, Ceglédbercel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 62/2013. (V. 27.) határozata, Csemő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 46/2013. (V. 30.) határozata, Dánszentmiklós Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 49/2013. (V. 13.) határozata, Jászkarajenő Község Onkormányzatának Képviselő-testülete 40/2013. (V. 27.) határozata, Kocsér Község Onkormányzatának Képviselő-testülete 21/2013. (V. 30.) határozata, Kőröstetétlen Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 31/2013. (VI. 04.) határozata, Mikebuda Község Onkormányzatának Képviselő-testülete 28/2013. (VI. 12.) határozata, Nagykőrös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 76/2013. (V. 30.) határozata, Nyársapát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2013. (V. 16.) határozata, Tápiószőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 78/2013. (V. 15.) határozata, Törtel Község Onkormányzatának Képviselő-testülete 46/2013. (VI. 06.) határozata, és Ujszilvás Község Onkormányzatának Képviselő-testülete 51/2013. (V. 27.) határozata alapján módosított Társulási Megállapodás az alábbiak szerint módosul: 1. Törlésre kerül a Megállapodás 4. pontjának k) alpontja. 2. Törlésre kerül a Megállapodás 9. pontjának g) alpontja. 3. A Megállapodás 55. pontja helyébe a következő szöveg lép: „A minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.” A Megállapodás 2. számú Függeléke helyébe a jelen módosítás 1. számú Függeléke lép.

Godó János Polgármester ismerteti, hogy a napirendi pontot a Képviselő-testület Jogi és Ügyrendi Bizottsága a december 10-én megtartott együttes ülésen megtárgyalta és javasolja a Képviselő-testület részére elfogadásra. Kéri a kérdéseket, hozzászólásokat, de mivel a Képviselő-testület tagjai részéről egyéb vélemény és kérdés nem érkezett, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozták:

Törtel község Önkormányzata Képviselő-testületének 94.12013. (XII.12.) számú határozata

4

1. Módosítja 2014. január 1-jel hatállyal a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás 2006. június 26-án kelt Társulási Megállapodását, a jelen határozat elválaszthatatlan mellékletében foglalt tartalommal. 2. Felhatalmazza a Polgármestert, a Társulási Megállapodás 1. pontban elfogadott módosítása, valamint a módosítást is magában foglaló egységes szerkezetű szövege aláírására. 3. Utasítja a Hivatalt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2013. december 31. Felelős: polgármester A határozatot kapják: 3. Szakmai előterjesztő és általa: 4. Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa

2. Napirendi pont Godó János Polgármester e napirendi pont témáját is a Képviselők számára írásban és elektronikus formában megküldött anyag alapján szó szerint terjeszti elő: Az önkormányzat 2014. évi belső ellenőrzési feladatainak ellátására korábban megbízta a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulást (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.). Az erről szóló nyilatkozatot 2013. november 20-án elkészítettük és megkötöttük az erre illetékes személyekkel. A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 2013. december 4-i ülésén azonban jóváhagyta a Társulási megállapodás módosításait, és ennek részeként a belső ellenőrzési feladat törlésre került a társulás tevékenységi köreiből. A feladatellátási kötelezettség visszakerült az önkormányzathoz, ezért a Képviselő-testületnek döntenie kell 2013. december 31-ig a belső ellenőrzés további ellátásának módjáról. A Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal 2014. évben 380.000,-Ft±Afa ellenében vállalja Törtel Község Önkormányzatánál a belső ellenőrzési feladatok ellátását. Javaslom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatalt bízzuk meg a belső ellenőrzési feladatok ellátásával a 2014-es évben. Törtel, 2013. december 09. Godó János polgármester

Törtel község Önkormányzata Képviselő-testületének ....12013. (XII.12.) számú határozat tervezete Törtel Község Önkormányzata 2014. évi belső ellenőrzési feladatainak ellátásáról Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 1. a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatalt (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) bízza meg a 2014. évi belső ellenőrzési feladatok ellátásával 380.000,- Ft ± Afa, azaz Háromszáznyolcvan-ezer forint ± Afa ellenében.

5

2. Felhatalmazza aláírására. Felelős: Határidő:

Godó

János

Polgármestert

a

feladatellátási

megállapodás

Godó János polgármester 2013.december 31.

Godó János Polgármester ismerteti, hogy a napirendi pontot a Képviselő-testület Jogi és Ügyrendi Bizottsága és Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága a december 10-én megtartott együttes ülésen megtárgyalta és javasolja a Képviselő-testület részére elfogadásra. Kéri a kérdéseket, hozzászólásokat, de mivel a Képviselő-testület tagjai részéről egyéb vélemény és kérdés nem érkezett, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozták: Törtel község Önkormányzata KéDviselő-testületének 95.12013. (XII.12.) számú határozata Törtel Község Önkormányzata 2014. évi belső ellenőrzési feladatainak ellátásáról Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 1. a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatalt (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) bízza meg a 2014. évi belső ellenőrzési feladatok ellátásával 380.000,- Ft ± Afa, azaz Háromszáznyolcvan-ezer forint ± Afa ellenében. 2. Felhatalmazza Godó János Polgármestert a feladatellátási megállapodás aláírására. Felelős: Határidő:


3. Napirendi pont Godó János Polgármester a község területén elvégzendő gyepmesteri feladatok ellátása, valamint az elhullott állatok elszállításával kapcsolatos napirendi pont anyagát a Képviselők részére írásban és elektronikus formában megküldött előterjesztés szó

szerinti ismertetéseként a következőket mondja: Törtel Község Önkormányzata 2013-ban már 4. éve Aranyl János gyepmesterrel (továbbiakban: Megbízott) végeztette el, megbízási szerződés keretében a szükséges ~yepmesteri feladatok ellátását. A 2014-es évre a Töves-Gold Magánnyomozó és Allatmentő Kft. ügyvezetőjeként Aranyi János a következő ajánlatot tette a gyepmesteri feladatok ellátására: havi 50.000,- Ft + Afa megbízási díjért vállalja a gyepmesteri

feladatok elvégzését. Ez a díj az idei évhez képest nem változott. Szerződéses jogviszonyunkból kifolyólag Megbízott havi egy alkalommal befogja és a befogástól számított 8 napig telephelyén tartja a kóbor ebeket. A Megbízott azt az állatot, amelyik embert mart vagy állatot mart, 14 napig karanténozza a megrendelő költségére, melynek díja 25.000,- Ft ± AFA/db/eb. A Hivatal kérésére a szerződéses havi egy alkalmon felül is intézkedik a kóbor ebek befogásáról. Ezen esetben esetenként 12.000.Ft ± AFA ebenként a fizetendő díj. Az előterjesztéshez mellékeljük a gyepmesteri tevékenység elvégzésére vonatkozó megbízási szerződést. A Töves-Gold Magánnyomozó és Állatmentő Kft. a 2014-es évre az elhullott állatok elszállítására is tett ajánlatot az alábbiak szerint: 20, kg alatti tetem esetén 7.000,Ft + Afa, 20 kg feletti tetem estén 350,- Ft/kg + Afa. Ezen tevékenységet 2013-ban

6

Aranyi János vállalkozóként 20 kg alatti tetem esetén 6.000,- Ft ± Áfa, 20 kg feletti tetem estén 250,- Ft/kg ± Afa ellenében végezte. Az előterjesztéshez megállapodást.

mellékeljük

az

elhullott

állatok

elszállítására

vonatkozó

Kérem a tisztelt Bizottságot és a tisztelt Képviselő-testületet, hogy szíveskedjen határozni a kérdéses témában.

Törtel, 2013. december 09. Godó János polgármester

Törtel község Önkormányzata Képviselő-testületének .../2013. (XII.12.) számú határozat tervezete Törtel Község közigazgatási területén elvégzendő gyepmesteri feladatok ellátásáról valamint az elhullott állatok elszállításáról ‘

Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 1. Törtel község közigazgatási területén a Töves-Gold Magánnyomozó és Allatmentő Kft.-t (2230 Gyömrő, Tövesmajor D/l., adószám: 24663735-2-13) bízza meg a gyepmesteri feladatok ellátásával. A létrejövő megbízási szerződés a határozat 1. számú mellékletét képezi. 2. Törtel község közigazgatási területén az elhullott állatok elszállítására a Töves Gold Magánnyomozó és Allatmentő Kft.-vel (2230 Gyömrő, Tövesmajor D/l., adószám: 24663735-2-13) megállapodást köt. A létrejövő megállapodás a határozat 2. számú mellékletét képezi. 3. A Képviselő-testület a megbízási szerződés megkötésével, valamint a megállapodás aláírásával Godó János Polgármestert bízza meg.

Felelős: Határidő:


Godó János Polgármester ismerteti, hogy a napirendi pontot a Képviselő-testület Jogi és Ugyrendi Bizottsága és Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága a december 10-én megtartott együttes ülésen megtárgyalta és javasolja a Töves-Gold Magánnyomozó és

Allatmentő Kft-vel megkötni 2014. évre a megállapodást. Ezek után kéri a napirendi ponthoz kapcsolódó kérdéseket, véleményeket. A Képviselő-testület tagjai részéről kérdés vagy egyéb hozzászólás nem érkezett, 6 igen szavazattal az alábbi határozatot hozták: Törtel község Önkormányzata Képviselő-testületének 96.12013. (XII.12.’) számú határozat tervezete Törtel Község közigazgatási területén elvégzendő gyepmesteri feladatok ellátásáról valamint az elhullott állatok elszállításáról Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

1.

T~t~

község közigazgatási területén a Töves-Gold Magánnyomozó és Allatmentő Kft.-t (2230 Gyömrő, Tövesmajor D/l., adószám: 24663735-2-13) bízza meg a gyepmesteri feladatok ellátásával. A létrejövő megbízási szerződés a határozat 1. számú mellékletét képezi.

7

2. Törtel község közigazgatási területén az elhullott állatok elszállítására a Töves Gold Magánnyomozó és Allatmentő Kft.-vel (2230 Gyömrő, Tövesmajor D/l., adószám: 24663735-2-13) megállapodást köt. A létrejövő megállapodás a határozat 2. számú mellékletét képezi. 3. A Képviselő-testület a megbízási szerződés megkötésével, valamint a megállapodás aláírásával Godó János Polgármestert bízza meg. Felelős: Határidő:


4. Napirendi pont Godó János Polgármester felkéri Dr. Majtényi Erzsébet Jegyző asszonyt a napirendi pont előterjesztésére. Ismerteti, hogy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról szóló rendelettervezet anyagát a Jogi és Ügyrendi Bizottság a december 10-én megtartott ülésén megtárgyalta és javasolja a Képviselő-testület felé elfogadásra. Dr. Majtényi Erzsébet Jegyző tisztelettel köszönti a Képviselő-testület tagjait, valamint a Ceglédi Járási Hivatal részéről Bendáné dr. Gáspár Anitát és a Bizottságok részéről megjelent tagokat.

Szóbeli előterjesztését a Képviselők számára megküldött írásos anyag alapján szó szerint adja elő: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) hatályon kívül helyezésével hatályát vesztette a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló szabályozás is. Ugyanakkor a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) kiegészítette a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.) egy új IX/A. fejezettel, amely a nem közművel

összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás szabályait rögzíti.

A Vgtv. 4. ~ (2)

bekezdés d)

pontja szerint a települési önkormányzat

—

a

vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében köteles gondoskodni a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem —

közművel

összegyűjtött

háztartási

szennyvíz

begyűjtésének

szervezéséről

és

ellenőrzéséről, mely feladat ellátása a törvény 4. ~ (3) bekezdés szerint a képviselő

testület hatáskörébe tartozik. A Vgtv. 44/C. ~ (1) bekezdése leszögezi, hogy a települési önkormányzat vagy azok társulása kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási

szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. A törvény 1. számú mellékletének 38. pontja szerint a begyűjtés a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ingatlan tulajdonosától, vagyonkezelőjétől, birtokosától vagy használójától történő átvétele, elszállítása és ártalmatlanítás céljából történő átadása, vagyis a közszolgáltatás a háztartási szennyvíz begyűjtésére, szállítására és az ártalommentes elhelyezés érdekében történő átadásra terjed ki. A törvény 44/G. ~ (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete a

közszolgáltatás ellátására írásban szerződést köt. A Vgtv. 45. ~ (6) bekezdése értelmében felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a törvény 44/C. ~ (2) bekezdésében meghatározottakat

rendeletben szabályozza.

8

A 44/C. ~ (2) bekezdés alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; b) a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet; c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit; e) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit; f) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat; g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. Mindez azt jelenti, hogy a Vgtv. 44/C. ~ (2) bekezdésében felsorolt tárgykörök részletes szabályainak megalkotása törvényi kötelezettség, melynek következtében jogalkotási „kényszer” hárul a települési önkormányzatok képviselő-testületére. I. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1) A R. 1. ~ szakaszához A rendelet első szakasza kijelöli, hogy mely szolgáltató által látja el kötelezettségét az

önkormányzat. 2) Az R 2-3. ~ szakaszához Ezen szakasz kimondja, hogy a települési folyékony hulladék elszállítására irányuló közszolgáltatás ellátásának milyen a rendje, mik a szolgáltató jogai és kötelezettségei. 3) Az R 4. ~ szakaszához A rendelet negyedik szakasza kijelöli, hogy a szolgáltatással érintett ingatlanok tulajdonosainak mik a jogai és kötelezettségei. 4) Az R 5. ~ szakaszához A rendelet alapján létrehozott közszolgáltatási szerződésre vonatkozik. 5) Az R 6. ~ szakaszához A rendelet ezen szakasza a közszolgáltatás díjára vonatkozik. 6) Az R 8. ~ szakaszához Záró rendelkezéseket fogalmaz meg a rendeletben foglaltak végrehajtásáról és hatályba lépéséről. II. ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT

9

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. ~-a alapján, az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. Ugyanezen törvény 17. ~ (2) bekezdése értelmében, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. A tervezett jogszabály várható következményei, különösen I. társadalmi hatásai: A tervezetnek társadalmi hatása nincs.

II. II. gazdasági hatásai: A tervezetnek gazdasági hatása nincs. III. költségvetési hatásai: Költségvetési hatása nincs. IV. környezeti következményei: A tervezetnek környezeti hatása abban nyilvánul meg, hogy települési higiéniai követelmények megvalósítását rendezett szolgáltatás útján könnyíti meg a lakók számára. V. egészségi következményei: lásd a környezeti hatásoknál. VI. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: adminisztratív hatásai csekély módon nyilvánulnak meg. VII. megalkotásának szükségessége: Jogszabályi előírás. VIII. a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Elmaradásának következményei magasabb szintű jogszabályok előírásainak megszegését jelentik. IX. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Különös feltételeket nem kíván. .


Dr. Majtényi Erzsébet jegyző Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../2013.(XII.13.) számú önkormányzati rendelet tervezete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Törtel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Törtel Község Önkormányzat

Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.~ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 4.~ (2) bekezdés d) pontja és 44/C. ~ (2) bekezdés a)-g) pontjai alapján kapott felhatalmazás alapján, a szennyvízcsatorna hálózatba be nem kapcsolt ingatlanokon álló építmények használata során keletkező települési folyékony hulladékok összegyűjtésének, elszállításának és ártalommentes elhelyezésének a szabályozására a következő rendeletet alkotja. A települési folyékony hulladék elszállítására irányuló közszolgáltatás

10

ellátásának rendje, a szolgáltató jogai ás kötelezettségei 1.~. Törtel község területén a Képviselő-testület felhatalmazása alapján Kormos Szilveszter egyéni vállalkozó (Tiszajenő, Arany János u. 101.) látja el a szippantott szennyvíz begyűjtésével, szállításával és elhelyezésével kapcsolatos feladatokat. 2.~. (1) A Szolgáltató a közszolgáltatást a külön jogszabály által meghatározott műszaki, közegészségügyi követelményeknek megfelelően köteles ellátni. (2) A települési folyékony hulladék elszállítása az erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű, csepegést és szaghatást kizáró eszközzel végezhető. (3) A szállításra használt eszközökön a Szolgáltató nevét, címét az alapszíntől eltérő színű, jól olvasható betűnagyságú felirattal fel kell tüntetni. (4) Amennyiben a települési folyékony hulladék szállítása közben szennyeződés keletkezne, a Szolgáltatónak a szennyezett terület oltott mésszel, vagy más fertőtlenítésre alkalmas anyaggal fertőtlenítenie kell. 3.~. (1) A Szolgáltató a megrendeléstől számított 72 órán belül köteles elvégezni a munkát. (2) A Befogadó a vízellátási adatok alapján nyilvántartást köteles vezetni az ivóvízhálózatba bekapcsolt, de a szennyvízhálózatba ne nem kapcsolt fogyasztók vízfelhasználásról, a szolgáltatása során ezekről a helyekről elszállított szennyvíz men nyiségéről. (3) Az ingatlanok vízfogyasztását és az ingatlanról elszállított szennyvíz mennyiségét össze kell hasonlítani. Amennyiben az elszállított szennyvíz mennyisége nem éri el a vízfelhasználás 50%-át, úgy a Szolgáltató köteles értesíteni a jegyzőt. Az ingatlan tulajdonosának jogai és kötelezettségei 4~ (1) Valamennyi tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlanán álló építménye használata során keletkező szennyvizek szakszerű elhelyezéséről. (2) A tulajdonos a vízzáró szennyvízgyűjtőben összegyűjtött és ideiglenesen tárolt szennyvizet a 3.~.(1) bekezdésében megjelölt Szolgáltatóval köteles elszállítani. (3) A tulajdonos a ténylegesen elszállított szennyvíz mennyisége után köteles a jelen rendelet melléklete szerinti díjat megfizetni. (4) A tulajdonos a szolgáltatással, munkavégzéssel kapcsolatban a Szolgáltatónál jogosult panaszt tenni. Amennyiben a Szolgáltató a panasz alapjául szolgáló körülmény, cselekményt, vagy gyakorlatot nem tudja megváltoztatni, köteles a beadványt 8 napon belül a Jegyzőhöz továbbítani. Közszolgá ltatási szerződés létrejötte

11

5.~. (1) A szervezett közszolgáltatást igénybevevő tulajdonos és a Szolgáltató között a Ptk. 387., 388.~-a szerint szerződéses jogviszony Jön létre. (2) A szerződés létrejön: a tulajdonos megrendelésével; a szolgáltatás igénybevételével. -

A közszolgáltatás díja 6~

(2) A mindenkori érvényes díjról a Szolgáltató a végzendő tevékenység feltüntetésével díjjegyzéket köteles készíteni.(1 sz. melléklet) 7~

(1) A Szolgáltató a díjat a szolgáltatás elvégzését követően azonnal, számla alapján jogosult beszedni. Záró rendelkezések 8~.

(1) Az e rendelettel összefüggő tevékenységeket, a rendelet végrehajtását Törtel Község Jegyzője ellenőrzi. (2) E rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba. Törtel, 2013. december 12. Godó János polgármester

Dr. Majtényi Erzsébet jegyző

1.számú melléklet Abonyba történő szippantott szennyvíz szállítási és ártalmatlanítási költsége: 2.500.- Ft+ÁFA/m3 Godó János Polgármester megköszöni Jegyző asszony előterjesztését, majd kéri a

Képviselők kérdéseit, hozzászólásait a napirendi ponttal kapcsolatban. Kérdés, hozzászólás nem érkezett, Godó János Polgármester szavazásra Képviselőket, akik 6 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkották:

kéri a

Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15./2013.(XII.13.) számú önkormányzati

rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról

12

Törtel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Törtel Község Önkormányzat

Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.~ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 4.~ (2) bekezdés d) pontja és 44/C. ~ (2) bekezdés a)-g) pontjai alapján kapott felhatalmazás alapján, a szennyvízcsatorna hálózatba be nem kapcsolt ingatlanokon álló építmények használata során keletkező települési folyékony hulladékok összegyűjtésének, elszállításának és ártalommentes elhelyezésének a szabályozására a következő rendeletet alkotja. A települési folyékony hulladék elszállítására irányuló közszolgáltatás ellátásának rendje, a szolgáltató jogai és kötelezettségei 1.~. Törtel község területén a Képviselő-testület felhatalmazása alapján Kormos Szilveszter

egyéni vállalkozó (Tiszajenő, Arany János u. 101.) látja el a szippantott szennyvíz begyűjtésével, szállításával és elhelyezésével kapcsolatos feladatokat. 2~. (1) A Szolgáltató a közszolgáltatást a külön jogszabály által meghatározott műszaki, közegészségügyi követelményeknek megfelelően köteles ellátni. (2) A települési folyékony hulladék elszállítása az erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű, csepegést és szaghatást kizáró eszközzel végezhető. (3) A szállításra használt eszközökön a Szolgáltató nevét, címét az alapszíntől eltérő színű, jól olvasható betűnagyságú felirattal fel kell tüntetni. (4) Amennyiben a települési folyékony hulladék szállítása közben szennyeződés keletkezne, a Szolgáltatónak a szennyezett terület oltott mésszel, vagy más fertőtlenítésre alkalmas anyaggal fertőtlenítenie kell. 3.~, (1) A Szolgáltató a megrendeléstől számított 72 órán belül köteles elvégezni a munkát. (2) A Befogadó a vízellátási adatok alapján nyilvántartást köteles vezetni az ivóvízhálózatba bekapcsolt, de a szennyvízhálózatba ne nem kapcsolt fogyasztók vízfelhasználásról, a szolgáltatása során ezekről a helyekről elszállított szennyvíz mennyiségéről. (3) Az ingatlanok vízfogyasztását és az ingatlanról elszállított szennyvíz mennyiségét össze kell hasonlítani. Amennyiben az elszállított szennyvíz mennyisége nem éri el a vízfelhasználás 50%-át, úgy a Szolgáltató köteles értesíteni a jegyzőt. Az ingatlan tulajdonosának jogai és kötelezettségei 4~. (1) Valamennyi tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlanán álló építménye használata során keletkező szennyvizek szakszerű elhelyezéséről. (2) A tulajdonos a vízzáró szennyvízgyűjtőben összegyűjtött és ideiglenesen tárolt szennyvizet a 3.~.(1) bekezdésében megjelölt Szolgáltatóval köteles elszállítani.

13

(3) A tulajdonos a ténylegesen elszállított szennyvíz mennyisége után köteles a jelen rendelet melléklete szerinti díjat megfizetni. (4) A tulajdonos a szolgáltatással, munkavégzéssel kapcsolatban a Szolgáltatónál jogosult panaszt tenni. Amennyiben a Szolgáltató a panasz alapjául szolgáló körülmény, cselekményt, vagy gyakorlatot nem tudja megváltoztatni, köteles a beadványt 8 napon belül a Jegyzőhöz továbbítani. Közszolgáltatási szerződés létrejötte 5.~. (1) A szervezett közszolgáltatást igénybevevő tulajdonos és a Szolgáltató között a Ptk. 387., 388.~-a szerint szerződéses jogviszony jön létre. (2) A szerződés létrejön: a tulajdonos megrendelésével; a szolgáltatás igénybevételével. -

A közszolgáltatás díja 6.~. (2) A mindenkori érvényes díjról a Szolgáltató a végzendő tevékenység feltüntetésével díjjegyzéket köteles készíteni .(1 sz. melléklet) 7.~ (1) A Szolgáltató a díjat a szolgáltatás elvégzését követően azonnal, számla alapján jogosult beszedni. Záró rendelkezések 8.~ (1) Az e rendelettel összefüggő tevékenységeket, a rendelet végrehajtását Törtel Község Jegyzője ellenőrzi. (2) E rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba. Törtel, 2013. december 12. Godó János polgármester

Dr. Majtényi Erzsébet jegyző

1.számú melléklet Abonyba történő szippantott szennyvíz szállítási és ártalmatlanítási költsége: 2.500.- Ft+ ÁFA I m3 5. Napirendi pont

14

Godó János Polgármester a napirendi pont szóbeli előterjesztésére felkéri Dr. Majtényi Erzsébet Jegyző asszonyt. Ismerteti, hogy a napirendi pontot megtárgyalta a Képviselő testület Jogi és Pénzügyi Bizottsága, véleményezte és ennek alapján javasolja a Képviselő-testület felé a rendelet-tervezet elfogadását. Dr~ Majtényi Erzsébet Jegyző a Képviselők számára írásban és elektronikus formában megküldött anyag alapján a következőket adja elő: Az önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján alkotja meg a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendeletét. A rendelet a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben meghatározottak figyelembe vételével készült, így a rendeletbe csak azok a rendelkezések kerültek bele, melyet magasabb szintű jogszabály nem tartalmaz, valamint helyi döntést fogalmaznak meg. A rendelet célja A rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza: a) a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások: aa) formáit és ab) szervezetét, b) a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának önkormányzat által meghatározott módját és egyéb eljárási szabályokat, c) a szociális ellátásokra való jogosultság tekintetében az ellátások önkormányzat által meghatározott feltételeit. A rendeletben a helyi önkormányzatok az Szt.-ben szabályozott ellátásokon túl saját költség-vetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. A rendelet személyi hatálya A rendelet nem határozza meg a szociális ellátások személyi hatályát, mivel azt az Szt. 3. ~ (1)—(3) bekezdése tartalmazza, azaz: „3. ~ (1) E törvény hatálya a (2)—(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed a Magyar-országon élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre. (2) E törvény hatálya a 7. ~ (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő orszá-goknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A törvény hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a~ Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilván-tartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint —

—

15

b) a 32/B. ~ (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.” Értelmező rendelkezések Az Szt. 4. ~ több értelmező rendelkezést is tartalmaz, melyek a helyi rendelet értelmezéséhez szükségesek (A hivatkozott paragrafusból csak egyes részek kerülnek bemutatásra.) Ezek a következők: (1) bekezdés „a) jövedelem: az (la) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (lb)— (ic) bekezdésekben foglaltakra az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelem-be nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; —

—

—

—

d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve a Ptk. 7:2. ~-a 18. pontjának b)—c) alpontja szerinti személy által nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve a Ptk. 7:2. ~-a 18. pontjának b)—c) alpontja szerinti személy által nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa; e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; h) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatatott lakhatást nyújtó szervezet;

16

k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, be nem töltött személy; I) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; (la) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem mi-nősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, az önkormányzati segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. ~-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. g-ának (4)—(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munka-végzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi elI enérté ke, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. (lb) bekezdés Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt, szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%ának megfelelő összeggel. (lc) bekezdés Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.” Indoklás az I. Fejezethez Hatáskörök Az Szt. 4/A. ~ (1) bekezdése határozza meg azt, hogy a szociális feladat- és hatásköröket ki gyakorolja. A hatáskör gyakorlói között a 2014. január 1-től hatályos módosításokat követő-en továbbra is szerepel a helyi önkormányzat képviselő testülete. -

-

Eljárási szabályok

17

Az Szt. 5. ~ (1) bekezdése kimondja, hogy a szociális igazgatási eljárásra, ezen belül: a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság megállapítására, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. -

-

A rendelet a II. és III. Fejezetben meghatározza a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális ellátások során alkalmazandó általános szociális igazgatás eljárási szabályokat. Az Szt. 10. ~ (1) bekezdése kimondja, hogy:

„10. ~ (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselőtestülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.” Az eljárás megindítása A helyi rendelet kimondja, hogy az eljárás megindítása történhet: a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre, b) hivatalból. A kérelmet a rendeletben meghatározott nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani.

dokumentumokkal

(igazolásokkal,

A kérelem benyújtási lehetőségeiről a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 1/A. ~-a rendelkezik a következők szerint: „1/A. ~ (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a) a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, a Fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főpolgármesteri hivatalnál, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban járási hivatal), továbbá a kormányablaknál, b) a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, továbbá a kormányablaknál lehet benyújtani. (2) Az aktív korúak ellátása iránti kérelem az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatal munkaügyi kirendeltségénél is be-nyújtható.” A rendelet nem részletezi a kérelem központi jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeit, így a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27. ) Kormányrendelet 1. ~ (1) bekezdését, valamint a 3. ~ (1) bekezdését, melyek a következők: „1. ~ (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem

tartalmazza

18

a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. ~ a), c) és h) pontjában vagy 18/A. ~ a), c) és h) pontjában szereplő adatait, b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. 3. ~ (1) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében az (la) bekezdés szerinti kivétellel a jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást.” -

-

A rendelet alkalmazásához szükséges továbbá az Szt. 10. ~ (6) bekezdésének, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. Kormányrendelet 3. ~ (2)— (4) bekezdésének, valamint az 5. g-ának ismerete, amely így szól: „Szt. 10. ~ (6) Ha az önkormányzat, annak jegyzője vagy a járási hivatal hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 °!o-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.” „Korm. rendelet 3. ~ (2) Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10. g-ának (6) bekezdésében foglalt jogkör-ében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket ide nem értve az Szt. 4. ~ (1) be-kezdése d) pontjának db)—dc) alpontjában meghatározott, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget jövedelem ként figyelembe kell venni. (3) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát. (4) A (2) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés. 5. ~ (1) Ha az ellátást megállapító szerv az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja, a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével, b) vagyoni értékű jog esetén a NAV illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága megkeresésével, c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a NAV vámszervének vagy független szakértő be-vonásával állapítja meg a forgalmi értéket. (2) A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. g-ának (2) bekezdése az irányadó.” —

—

A helyi rendelet alkalmazása szempontjából figyelembe kell venni az Szt. 10. ~ (2)—(5) be-kezdését, azaz: „10. ~ (2) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, -

-

19

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hó-napokkal arányos összegében kell beszámítani. (3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. (5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az ős-termelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.” A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása Az Szt. és a végrehajtására kiadott központi jogszabályok nem határozzák meg a pénzbeli ellátások kifizetési módjának szabályait. Kivételes esetben, az eseti jellegű szociális ellátás kifizetését a polgármester a házipénztárból is engedélyezheti, ha véleménye szerint a szociális ellátás ilyen formája rendkívül indokolt. A helyi rendelet a pénzbeli szociális ellátások folyósításának részletes szabályait nem tartalmazza, mivel ezekről a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormány-rendelet rendelkezik. A jénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai A helyi rendelet nem szabályozza a pénzbeli ellátások ellenőrzési rendjét, mivel az a központi szociális jogszabályokban részletesen szabályozásra került, és a szabályokat a rendeletben meghatározott pénzbeli szociális ellátások esetében is értelemszerűen kell alkalmazni. Indoklás a II. Fejezet Pénzbeli ellátások Az önkormányzat rendelete azokra a pénzbeli ellátásokra állapít meg helyi szabályokat, melyekre vonatkozóan az Szt. a 25. ~ (3) bekezdés b) pontja alapján teret enged. Ilyenek: az ápolási díj, (az Szt. 43/B. ~ (1) bekezdése szerint), az önkormányzati segély. -

Az Szt. a fentieken túlmenően szabályozási kötelezettséget ír elő a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint az aktív korúak ellátásával kapcsolatban is, melynek szabályait a jegyzőnek az eljárása során figyelembe kell vennie. -

-

20

A helyi önkormányzat az Szt.-ben meghatározott ellátásokon túl további pénzbeli ellátásokat is megállapíthat (lásd Szt. 26. ~)‘ melyek a rendelet II. Fejezetében kapnak helyet. —

—

Normatív lakásfenntartási támogatás A normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó előírásokat az Szt. 38-39. ~-ai tartalmazzák. Az Szt. 38. ~ (9) bekezdése ad felhatalmazást az önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy rendeletében előírjon további jogosultsági feltételeket. A jogosultsági feltételek a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja vonatkozásában határozhatóak meg, és a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására irányul hat. A rendeletben meghatározott részletes feltételek a képviselő-testület saját elképzelésén alapulnak, így tetszőlegesen módosíthatóak. Ájolási díl Az Szt. 40—44. ~-a határozza meg az ápolási díjra vonatkozó szabályokat. Az Szt. 43/B. ~-a lehetőséget ad arra, hogy a települési önkormányzat rendeletében helyileg meghatározott feltételek fennállása esetén a képviselő-testület (valamint a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester vagy a bizottság) ápolási díjat állapítson meg. „43/B. ~ (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj minden-kori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő. (2) Az (1) bekezdésben, valamint a 43/A. ~ (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során a 41—43. ~-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti [42. ~ (2) bek. b) pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében.” —

—

A helyi ápolási díj havi összegére vonatkozó szabályokat az Szt. 44. ~ (1) bekezdése tartalmazza, azaz: „44. ~ (1) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg a) 100%-a a 41. ~ (1) bekezdésében, b) 130%-a a 43/A. ~ (1) bekezdésében, és c) legalább 80%-a a 43/B. ~ (1) bekezdésében foglalt esetben.” Önkormányzati segély

21

Az Szt. 45. g-a, valamint a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 31.-33. ~-a tartalmazza az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályokat. (2014. január 1-től hatályon kívül helyezésre kerül az átmeneti segély.) A törvény 45. ~ (1), (3) és (6) bekezdése alapján, valamint a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 31. ~ (2) bekezdése szerint az önkormányzati segély az alábbi formában adható: a) eseti önkormányzati segély: általános eseti önkormányzati segély. rendkívüli önkormányzati gyógyszersegély, temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély b) rendszeres önkormányzati segély c) kamatmentes kölcsön. -

A szabályozás itt csak keret jellegű, mivel az Szt. 140/R. ~ alapján az önkormányzatnak kell meghatározni az önkormányzati segély: megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. -

A helyi rendeleti szabályozásnál figyelembe veendő kikötés, hogy: „45. ~ (5) Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-ánál. A Szt. 45. ~ (4) bekezdése előírja, hogy: „45. ~ (4) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, így különösen betegséghez ‚ halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, az iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.” -

-

Mivel a jogszabály úgy fogalmaz, hogy „elsősorban”, ezért a fentieken kívül más esetekben is lehet adni. A rendkívüli önkormányzati gyógyszer segély Az eseti önkormányzati segélyek közé tartozik a rendkívüli gyógyszersegély. A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 31. ~ (2) bekezdése rögzíti, hogy a rendkívüli gyógyszersegély iránti igényt haladéktalanul el kell bírálni. Ezért a rendelet tervezet e segély elbírálását a polgármester hatáskörébe teszi. A temetési költségekre tekintettel adott önkormányzati segély A halálésethez kapcsolódó kiadások esetében az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás 2014. január 1-től benyújtott kérelmek esetében nem temetési segélynek, hanem önkormányzati segélynek minősülnek. A temetkezéssel összefüggő kiadásokra segélyre vonatkozó központi előírásokat az Szt. 45. ~ (6)-(7) bekezdése, valamint

tekintettel

megállapítható

önkormányzati

-

22

a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 32. ~ -33. ~-a tartalmazza. (2014. január 1-tő! a temetési segély, mint önkormányzati segélyforma megszűnt.)

-

Az Szt. 140/R.. ~-a szerint rendelkezni kell az önkormányzati segély kifizetésének, folyósításának rendjéről. E tekintetben figyelembe kell venni a rendeletben általános szabályok között megfogalmazott szabályokat, valamint a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6. ~ (3) bekezdése kimondja, hogy a havi rendszerességgel adott önkormányzati segélyt utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani, továbbá egyes kérdéseket szabályoz még a kormányrendelet 33. ~-a is. Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályokat az Szt. 33—37/H. ~-a tartalmazza. Az ellátás megállapítására a jegyző jogosult, de a hivatkozott törvény alapján az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozhatja a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket, rendeletben szabályozza az aktív korúak ellátására való jogosultsággal kapcsolatban a települési önkormányzat által az együttműködésre kijelölt szervet, az együttműködésre kijelölt szervvel kapcsolatos együttműködési szabályokat, a beilleszkedést segítő programok típusait, az együttműködés megszegésének eseteit, azokat az eseteket, melyek során az aktív korúak ellátására jogosult személynek nem kell részt vennie a közfoglalkoztatásban. -

-

—

—

-

Az Szt. 33. ~ (7) bekezdése kimondja, hogy: A települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesít-se. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével fel kell szólítania.” IT

-

-

Az együttműködésre kijelölt szerv meghatározására vonatkozó kötelezést az Szt. 37/A. ~ (1) bekezdése határozza meg, azaz: „37/A. ~ (1) A 37. ~ (1) bekezdésének b)—d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában az e ~ szerinti együttműködési kötelezettséget vállal a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). Az együttműködés keretében a jogosult a) az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét, b) a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.” Az együttműködési eljárás szabályainak, a beilleszkedést segítő programok típusainak és az együttműködés megszegési eseteinek helyi rendeletben történő meghatározására vonatkozó kötelezettséget az Szt. 37/A. ~ (3) bekezdése írja elő, azaz:

23

„37/A. ~ (3) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.” Indoklás a III. Fejezethez Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés A köztemetésre vonatkozó szabályokat az Szt. 48. ~-a tartalmazza. A hivatkozott paragrafus (4) bekezdése kimondja, hogy: „(4) A települési önkormányzat a rendeletében szabályozottak szerint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.” Az Szt. 48. ~ (3) bekezdés b) pontja szerint az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. A helyi rendelet az Szt. 48. ~ (4) bekezdése alapján rendelkezik a megtérítési kötelezettség méltányosságból történő részbeni, illetve egészben történő mentesítéséről, illetve annak feltételeiről. Közgyógyellátás méltányossági alapon A közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat az Szt. 49—53. ~-a tartalmazza. Az Szt. 50. ~ (3) bekezdése ad lehetőséget arra, hogy a helyi önkormányzat a törvényben meghatározott feltételeken túl további közgyógyellátásra való jogosultságot is megállapítson, azaz: „50. ~ (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltakon kívül

méltányossági alapon az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Az önkormányzat rendeletében a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő esetén annak 200 %-ánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó összeget jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza.” -

-

A helyi rendeletben meghatározásra kerülnek a feltételek. Fontos változás, hogy 2014. január 1-től a jegyző helyett a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról. A méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési határidő az Szt. 50/A. ~ (10) bekezdése szerint 8 nap, ezért képviselő-testület a szűk döntési határidőre való

24

tekintettel a polgármesterre vonatkozó döntési hatáskörét.

ruházza

a

méltányossági

közgyógyellátási

ügyekre

Egyéb természetben nyújtott szociális ellátás A helyi önkormányzat a rendeletében az Szt.-ben nem nevesített természetbeni ellátásként gazdálkodást segítő támogatási lehetőséget szabályoz. Az ellátás célja, hogy az érintettek a juttatott földhasználati lehetőséggel hozzájáruljanak a megélhetésük biztosításához. 2014. január 1-től változtak a természetben nyújtható ellátásokra vonatkozó szabályok. A rendelet tartalmazza a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának feltételeit. -

-

Indoklás a IV. Fejezethez Szociális alaQszolcláltatások Étkeztetés Az Szt. 62. ~-a rögzíti az étkeztetéssel kapcsolatos szabályokat, ennek értelmében: „62. ~ (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.” Az önkormányzat ennek megfelelően szabályozza a szociális rászorultsági feltételeket. Házi segítségnyújtás Az Szt. 63. ~-a rendelkezik a házi segítségnyújtás szabályairól. Az önkormányzati szabályozza.

rendelet

a

feladatot

ténylegesen

ellátó

intézményi

hátteret

Családsegítés A családsegítés ellátásra vonatkozó előírásokat az Szt. 64. ~-a tartalmazza. Az önkormányzat a saját lehetőségeit mérlegelve a helyi rendeletében a családsegítési feladatok ellátásának különböző formái közül választhat, így dönthet arról, hogy:

25

a) önálló családsegítő szolgálatot működtet, b) más személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében végezteti el a feladatot, c) a családsegítés körébe tartozó feladatait külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával látja el. A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások közös szabályai A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások vonatkozásában az Szt. 92. ~-a szabályozási kötelezettséget ír elő. E kötelezettségnek tesz eleget a rendelet. Indoklás a V. Fejezethez Egyéb rendelkezések A rendelet kitér a szociálpolitikai kerekasztal törvényben meghatározott tagjain kívüli tagok meghatározására. /Lásd: Szt. 58/B. ~ (2) bekezdés/ Indoklás a VI. Fejezethez Záró rendelkezések A rendelet meghatározza a rendelet hatálybalépését, és a Szt. rendelkezései figyelembe véte-lével az egyes rendeletben meghatározott szabályok alkalmazhatóságának szabályait. III.

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT

szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. ~-a alapján, az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. Ugyanezen törvény 17. ~ (2) bekezdése értelmében, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell

A jogalkota’sról

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. A tervezett jogszabály hatásai: a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: társadalmi hatása: jelentéktelen, de a szociális háló megteremtésével biztosítja a társadalmi rétegek közötti különbségek csökkentését, az egyes rétegek további lecsúszását, gazdasági hatása: jelentéktelen, költségvetési hatása: a szociális kiadások éves szinten az eredeti költségvetési főösszeg %-át teszik ki. b) környezeti és egészségi következmények: a szociális ellátások segítik a környezeti és a lakosság egészségügyi állapotának stabilizálását c) adminisztratív terheket befolyásoló hatások: -

-

-

-

26

a hivatalnak el kell látnia a szociális ellátásokkal kapcsolati adminisztrációs, döntés előkészítési, valamint folyósítási feladatokat, amelyek azonban korábban is ellátott feladatok voltak, további jelentős terhet nem jelentenek. -

A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: a rendelet megalkotása kötelező, a rendelet elmaradásának következménye a jogszabály alkotás elmulasztása miatti törvényességi észrevétel lehet. -

A jogszabály alkalmazásához szükséges feltételek: a személyi feltétel: rendelkezésre áll. A szociális területen dolgozó kollégák a feladatot el tudják látni. szervezeti feltétel: rendelkezésre áll. tárgyi feltétel: rendelkezésre áll. pénzügyi feltétel: rendelkezésre áll. A források egy részére állami hozzájárulás igényelhető. -

-

Törtel, 2013. december 9. Dr. Majtényi Erzsébet jegyző Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../2013.(XII.13.) számú önkormányzati rendelet tervezete Törtel Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet Eljárási szabályok 1. ~

(1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5—9. 5-a határozza meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. 2 ~

(1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. 5 (1) bekezdése szerint kell alkalmazni. (2) Az eljárást a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy b) hivatalból lehet megindítani. (3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal igazolásokkal, nyilatkozatokkal együtt kell benyújtani. (4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül meg kell tenni. —

—

27

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani. 3. ~ A kérelmezőnek a kérelemben és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban feltüntetett jövedelemadatokat az Szt. 10. ~-ában meghatározottak szerint kell igazolnia. —

—

4. ~

(1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással, valamint a Polgármesteri Hivatal Gazdasági csoportja útján helyben kifizetéssel történik. (2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból. 5. ~ A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai és a mellékletét képező kérelmező formanyomtatvány szerint történik. II. Fejezet

Pénzbeli ellátások 6. ~ (1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg a) ápolási díj, b) önkormányzati segély. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg. (3) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. ~ (4) bekezdésében biztosított lehetőségével élve, a szociális ellátás hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre ruházza át.

1. A normatív lakásfenntartási támogatás 7 ~ Az Szt 38. ~ (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra vagy az Szt. 38. ~ (5) bekezdése szerinti adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra nem jogosult személy helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult, amennyiben megfelel a (2) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek. (2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A jövedelem és vagyonnyilatkozatot e rendelet 1. számú mellékletét képező nyomtatványon kell megtenni. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás összege 2500 Ft/hó. (4) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható. (5) A lakásfenntartás elismert havi költségére vonatkozóan az Szt. 38. ~ (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

28

8. ~ (1) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyságra az Szt. 38. ~ (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (2) Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. (3) Fogyasztási egységen az Szt. 38. ~ (2) bekezdésében meghatározottakat kell érteni. (4) Vagyonon az Szt. 4. ~ (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalmat kell érteni. 9. ~

(1) Az Szt. 38. ~ (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatás, valamint a helyi lakásfenntartási támogatás összegének kifizetését havonta, a) közüzemi és egyéb szolgáltatási díj támogatása esetén a szolgáltató szervezet számlájára történő átutalással, b) a lakhatást szolgáló egyedi kiadás támogatásának esetében a kérelmező részére történő kifizetéssel, c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének támogatása esetén a pénzintézet részére történő átutalással kell teljesíteni. 2. Ápolási díj

10. ~

Az önkormányzat képviselő-testülete az Szt. 43/B. ~ (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj ellátást (a továbbiakban: helyi ápolási díj) biztosít.

11. ~

Helyi ápolási díjra jogosult az, aki hozzátartozóként 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és megfelel a következő feltételeknek a) a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. 12. ~

Az ápolást végző személy az Szt. 42. ~ (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről aa) a megfelelő legalább napi egyszeri meleg étel biztosításáról, ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, ac) egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen ba) a fürdetésről, mosdatásról, bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről. —

—

13. ~

29

Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a Polgármesteri Hivatal ügyintézői útján évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt. 14. ~

A helyi ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. 3. Önkormányzati segély 15. ~

Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. 16. ~

Az önkormányzati segély formái: a) eseti önkormányzati segély, aa) általános eseti önkormányzati segély, ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély, ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély; b) rendszeres önkormányzati segély. c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély. 17. ~

(1) Altalános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 15. ~-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetében 150 %-át nem haladja meg. (2) Altalános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni. (3) A segély összegét a kérelmező életkörülményeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az hathatós segítséget nyújtson a rászorulónak úgy, hogy az egyszeri átmeneti segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegét. (4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát. (5) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. (6) Nem állapítható meg az átmeneti segély, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak. .

18. ~

(1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 15. ~-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetében 150 %..át nem haladja meg. (2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni. (3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély összegét a kérelmező életkörülményeinek figyelembevételével úgy kell

30

megállapítani, hogy az hathatós segítséget nyújtson a rászorulónak úgy, hogy az egyszeri átmeneti segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegét. (4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről. (5) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének jelen felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul dönt. 19. ~

(1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 15. ~-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át nem haladja meg. (2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető a) a temetési költségek megelőlegezésére, b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére. (3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10%-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 120.000,- Ft. (4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség állapítható meg a kérelmezőnek. (5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. (6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel számlával való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet. (7) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni. —

-

-

2O.~

(1) Onkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %.át nem haladja meg, és b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie ba) elemi kár vagy bűncselekmény miatt, vagy bb) a családjában bekövetkezett tartós betegség miatt. (2) A kamatmentes kölcsönt 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum 20.000,- Ft. Az ellátást adott családban lévő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani. (3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított harmadik hónapban kell megkezdeni. Az egy havi törlesztő részlet a kölcsön összegének tizenketted része. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja. 4. Aktív korúak ellátása 21. ~

(1) Az Szt. 33. ~ (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg: a) tiszta legyen

31

aa) a lakás vagy a ház, ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje, ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda, b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen, c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot, d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta, b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan, c) a nyílászárók tiszták. (3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található, b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között, c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek, d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék, e) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra, f) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények, (4) Az (1) bekezdés a) pont ac) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda, b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása, d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott, b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni anyagi jellegű kiadást nem igénylő karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot. (6) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek, (7 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 1) NM rendelet 36. ~ (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést, b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak, c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni. —

—

22. ~ A jegyző a 21. ~-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

32

aa) a 21. ~ (2) bekezdésében, ab) a 21. ~ (3) bekezdés a) pontjában, ac) a 21. ~ (4) bekezdés a) és c) pontjában, b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel ba) a 21. ~ (3) bekezdés c)—g) pontjában, bb) a 21. ~ (5) bekezdésében, bc) a 21. ~ (6) bekezdésében, c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel ca) a 21. ~ (3) bekezdés b) pontjában, cb) a 21. ~ (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor. 23. ~

(1) Az Szt. 37. ~ (1) bekezdés d) pontja alapján az Szt. 37. ~ (1) bekezdés a)—c) pontján túl az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására jogosult személy részére a) a családi körülményeire, b) az egészségügyi állapotára, való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi állapotnak minősül a) aki munkaképességét legalább 50 °!o-ban elvesztette, b) aki 50 ~ mértékű egészségkárosodást szenvedett, c) aki vakok személyi járadékában részesül, d) aki fogyatékossági támogatásban részesül. () A (2) bekezdés szerinti feltételek igazolásaként a háziorvos vagy szakorvos által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi igazolást lehet elfogadni. —

—

24. ~

Az önkormányzat képviselő-testülete a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatát, mint szervet jelöli ki az Szt. 37/A. ~ (1) bekezdése szerinti együttműködésre. 25. ~ (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 5 munkanapon belül megküldi. (3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát. (4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. (5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 5 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát. (6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 5 munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötel ezettségének nem tett eleget. 26. ~

(1) Az együttműködésre kijelölt szerv

33

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről, bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól, bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről, c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül megállapodást köt, e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. 27~ ~

A beilleszkedést segítő programok típusai a következők a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel az álláskeresők klubja, b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül Ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások, cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások, cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások, cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások, d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése, e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel, f) munkalehetőség felajánlása, g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés, h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés. —

28~ ~

(1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így a) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, b) a Pest megyei munkaügyi központ képzéseiről. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (3) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha a) a 25. ~ (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn, b) nem működik közre a 26. ~ (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában, c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.

34

III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 5. Köztemetés 29. ~ (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. (2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. ~ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 °!o-át, és az érintett személy 855.000,- Ft értékű vagyonnal nem rendelkezik. 6. Közgyógyellátás méltányossági alapon 30. ~ (1) Az Szt. 50. ~ (1)—(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy a) aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem éri el, b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja. (2) A képviselő-testület az Szt. 50. ~ (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a polgármesterre ruházza. 7. Egyéb természetben nyújtott szociális ellátás 31. ~ (1) Az önkormányzati segélyt megállapító határozat kimondhatja, hogy a segélyt teljes egészében természetben kell biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját. (2) A természetbeni ellátás formái a következők lehetnek: a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, b) tankönyv és tanszervásárlás, c) Erzsébet utalvány, d) tüzelő kifizetése. (3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott természetbeni ellátást közvetlenül az ellátó intézménynek, illetve a forgalmazónak kell biztosítani. -

IV. Fejezet Szociális alapszolgáltatások 8. Étkeztetés 32. ~

35

(1) A szociális étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről (ebéd) kell gondoskodni. (2) Az étkeztetés igénybe vehető elhordással és lakásra szállítással egyaránt. (3) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni, melyet a Képviselő-testület állapít meg a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának határozata alapján. A térítési díjakat a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az étkezésért fizetendő térítési díjból, valamint annak kiszállítási költségéből a jövedelmi viszonyok alapján kedvezmény nyújtható a költség 50 %-áig, annak az étkezőnek, akinél az egy főre eső jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-át. —

—

33. ~

(1) Térítésmentes ellátásban részesülhet az a szociálisan rászorult, aki jövedelemmel nem rendelkezik. (2) Szociálisan rászorult, aki önmaga illetve eltartottja részére tartósan vagy átmeneti jelleggel, kora, egészségi állapota, fogyatékossága miatt nem képes biztosítani az ebédet. 9. Házi segítségnyújtás 34. ~

(1) Az Sztv. 63. ~.-ában meghatározott rászorultak házi segítségnyújtásban részesülnek, amely segítség a gondozott lakásán nyújtható, amit a gondozott kora, egészségi állapota vagy más ok miatt elvégezni nem tud, és ennek elvégzésére köteles és képes hozzátartozója nincs. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj, az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata. (3) A gondozási óradíjat a Képviselő-testület állapítja meg a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának határozata alapján amelyet a rendelet 1. sz. melléklete tartalmaz. 10. A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások közös szabályai 35. ~ A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást

igénylő kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. 36. ~

(1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az Szt. 115. ~ (2) bekezdése alapján az önkormányzat határozattal állapítja meg. (2) A térítési díjakat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. V. Fejezet Egyéb rendelkezések 37. ~ A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására

kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 38. ~

36

Az Szt. 58/B. ~ (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői: a, Törtel Község Önkormányzatának képviselője b, Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat dolgozói c, Háziorvos d, Védőnő e, Altalános Iskola és Ovoda gyermekvédelmi felelőse f, Törtel Község Jegyzője, g, Az Altalános Iskola és Ovoda Vezetője A helyi szociálpolitikai kerek asztal tagjai tovább: a, A Faluvédő Egyesület Törteli Szervezete b, A Törtelen működő Nyugdíjas Klub ‚

VI. Fejezet Záró rendelkezések

39. ~ E rendelet 2014. év január hó 01. napján lép hatályba. 40. ~ Hatályát veszti az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól szóló 7./2008.(IV.24.) számú önkormányzati rendelet. Kelt: Törtel, 2013. december 12. P. H. jegyző polgármester

Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem. Kelt: Törtel, 2013. december 13.

P. H. jegyző

1. számú melléklet Az Időskorúak Klubja

37

Intézményi térítési díj:

étkezés nélkül 20 Ft/nap/fő

A házi segítségnyújtás térítési díja 2012. évben:

L II. III. IV. V.

A

B

Összegek forintban 0-42.750,42.751,- 62.000,62.001,- 85.500,85.501,- 104.000,104.001,- felett

Gondozási díj Ft/óra 80,150,250,350,550,-

-

-

Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a jövedelem 25 %-át. A szociális étkeztetés térítési díja 2012. évben:

L IL III. IV. V.

A

B

Összegek forintban 0-42.750,42.751,- 62.000,62.00 1,- 85.500,85.501,- 104.000,104.001,- felett

Etkezési díj Ft/nap AFA-val 200,350,485,500,560,-

-

-

Étkezés térítési díja kiszállítás esetén: Az étkezés szállítási költsége a jövedelmi kategóriák szerint megállapított gondozási óradíj 30%-a.

I. II. III. IV. V.

A

B

Összegek forintban 0 42.750,42.751,- 62.000,62.001,- 85.500,85.501,- 104.000,104.001,- felett

Szállítási díj Ft/nap 40,50,95,160,200,-

—

-

-

.Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Intézményi térítési díj: a jövedelem 2%-a, de maximálisan 1.890 Ft/hó

Helyettes szülői ellátás Intézményi térítési díj: 0.- Ft.,, Törtel, 2013. december 11. Godó János sk. Polgármester


Godó János Polgármester kéri a véleményeket, hozzászólásokat. A Képviselők részéről az előterjesztést illetően kérdés nem érkezett.

38

Godó János Polgármester rendeletalkotásra kéri a Testület tagjait, akik 6 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkották: Törtel Község Önkormányzat képviselő-testületének 16.12013. (XII.13.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Törtel Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. I. Fejezet

Eljárási szabályok 1. ~ (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi HI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5—9. ~-a határozza meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. 2. ~ (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. ~ (1) bekezdése szerint kell alkalmazni. (2) Az eljárást a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy b) hivatalból lehet megindítani. (3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal igazolásokkal, nyilatkozatokkal együtt kell benyújtani. (4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül meg kell tenni. (5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani. —

—

3. ~

A kérelmezőnek a kérelemben és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban feltüntetett jövedelemadatokat az Szt. 10. 5-ában meghatározottak szerint kell igazolnia. —

—

4. ~ (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással, valamint a Polgármesteri Hivatal Gazdasági csoportja útján helyben kifizetéssel történik. (2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból. 5. ~

A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai és a mellékletét képező kérelmező formanyomtatvány szerint történik. II. Fejezet

39

Pénzbeli ellátások 6. ~

(1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg a) ápolási díj, b) önkormányzati segély. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg. (3) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. ~ (4) bekezdésében biztosított lehetőségével élve, a szociális ellátás hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre ruházza át. 1. A normatív lakásfenntartási támogatás 7. ~

Az Szt 38. ~ (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra vagy az Szt. 38. ~ (5) bekezdése szerinti adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásra nem jogosult személy helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult, amennyiben megfelel a (2) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeknek. (2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A jövedelem és vagyonnyilatkozatot e rendelet 1. számú mellékletét képező nyomtatványon kell megtenni. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás összege 2500 Ft/hó. (4) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható. (5) A lakásfenntartás elismert havi költségére vonatkozóan az Szt. 38. ~ (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 8. ~

(1) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyságra az Szt. 38. ~ (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (2) Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. (3) Fogyasztási egységen az Szt. 38. ~ (2) bekezdésében meghatározottakat kell érteni. (4) Vagyonon az Szt. 4. ~ (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalmat kell érteni. (1) Az Szt. 38. ~ (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatás, valamint a helyi lakásfenntartási támogatás összegének kifizetését havonta, a) közüzemi és egyéb szolgáltatási díj támogatása esetén a szolgáltató szervezet számlájára történő átutalással, b) a lakhatást szolgáló egyedi kiadás támogatásának esetében a kérelmező részére történő kifizetéssel, c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének támogatása esetén a pénzintézet részére történő átutalással kell teljesíteni. 2. Ápolási díj 10. ~

Az önkormányzat képviselő-testülete az Szt. 43/B. ~ (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj ellátást (a továbbiakban: helyi ápolási díj) biztosít.

40

11. ~

Helyi ápolási díjra jogosult az, aki hozzátartozóként 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és megfelel a következő feltételeknek a) a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. 12. ~

Az ápolást végző személy az Szt. 42. ~ (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről aa) a megfelelő legalább napi egyszeri meleg étel biztosításáról, ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, ac) egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen ba) a fürdetésről, mosdatásról, bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről. —

—

13. ~

Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a Polgármesteri Hivatal ügyintézői útján évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt. 14. ~

A helyi ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. 3. Önkormányzati segély 15. ~

Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. 16. ~

Az önkormányzati segély formái: a) eseti önkormányzati segély, aa) általános eseti önkormányzati segély, ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély, ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély; b) rendszeres önkormányzati segély. c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély. ‚

17.~

(1) Altalános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 15. ~-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetében 150 %-át nem haladja meg.

41

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni. (3) A segély összegét a kérelmező életkörülményeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az hathatós segítséget nyújtson a rászorulónak úgy, hogy az egyszeri átmeneti segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegét. (4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát. (5) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. (6) Nem állapítható meg az átmeneti segély, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak. 18. ~

(1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 15. ~-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetében 150 %-át nem haladja meg. (2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni. (3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély összegét a kérelmező életkörülményeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az hathatós segítséget nyújtson a rászorulónak úgy, hogy az egyszeri átmeneti segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegét. (4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről. (5) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének jelen felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul dönt. 19. ~

(1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 15. ~-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %.át, egyedülálló esetében 200 %-át nem haladja meg. (2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető a) a temetési költségek megelőlegezésére, b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére. (3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10%-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 120.000,- Ft. (4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség állapítható meg a kérelmezőnek. (5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. (6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel számlával való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet. (7) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni. —

-

-

42

20. ~

(1) Önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg, és b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie ba) elemi kár vagy bűncselekmény miatt, vagy bb) a családjában bekövetkezett tartós betegség miatt. (2) A kamatmentes kölcsönt 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum 20.000,- Ft. Az ellátást adott családban lévő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani. (3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított harmadik hónapban kell megkezdeni. Az egy havi törlesztő részlet a kölcsön összegének tizenketted része. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja. 4. Aktív korúak ellátása 21. ~

(1) Az Szt. 33. ~ (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg: a) tiszta legyen aa) a lakás vagy a ház, ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje, ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda, b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen, c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot, d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta, b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan, c) a nyílászárók tiszták. (3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található, b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között, c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek, d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék, e) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra, f) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények, (4) Az (1) bekezdés a) pont ac) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda, b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása, d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik.

43

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott, b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni anyagi jellegű kiadást nem igénylő karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot. (6) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek, (7 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. ~ (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést, b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak, c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni. —

—

22. ~

A jegyző a 21. ~-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel aa) a 21. ~ (2) bekezdésében, ab) a 21. ~ (3) bekezdés a) pontjában, ac) a 21. ~ (4) bekezdés a) és c) pontjában, b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel ba) a 21. ~ (3) bekezdés c)—g) pontjában, bb) a 21. ~ (5) bekezdésében, bc) a 21. ~ (6) bekezdésében, c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel Ca) a 21. ~ (3) bekezdés b) pontjában, cb) a 21. ~ (4) bekezdés b) és d) pontjában

meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor. 23. ~

(1) Az Szt. 37. ~ (1) bekezdés d) pontja alapján az Szt. 37. ~ (1) bekezdés a)—c) pontján túl az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására jogosult személy részére a) a családi körülményeire, b) az egészségügyi állapotára, való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi állapotnak minősül a) aki munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, b) aki 50 0J~~~5 mértékű egészségkárosodást szenvedett, c) aki vakok személyi járadékában részesül, d) aki fogyatékossági támogatásban részesül. () A (2) bekezdés szerinti feltételek igazolásaként a háziorvos vagy szakorvos által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi igazolást lehet elfogadni. —

—

24. ~

Az önkormányzat képviselő-testülete a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatát, mint szervet jelöli ki az Szt. 37/A. ~ (1) bekezdése szerinti együttműködésre. 25. ~

(1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

44

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 5 munkanapon belül megküldi. (3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát. (4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. (5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 5 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát. (6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 5 munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. 26. ~

(1) Az együttműködésre kijelölt szerv a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről, bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól, bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről, c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül megállapodást köt, e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. 27. ~

A beilleszkedést segítő programok típusai a következők a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel az álláskeresők klubja, b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül Ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások, cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások, cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások, cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások, d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése, e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel, f) munkalehetőség felajánlása, —

45

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés, h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés. 28. ~

(1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így a) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, b) a Pest megyei munkaügyi központ képzéseiről. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (3) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha a) a 25. ~ (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn, b) nem működik közre a 26. ~ (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában, c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti. III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások 5. Köztemetés 29. ~ (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. (2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. ~ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és az érintett személy 855.000,- Ft értékű vagyonnal nem rendelkezik. 6. Közgyógyellátás méltányossági alapon 30. ~

(1) Az Szt. 50. ~ (1)—(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy a) aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %.át nem éri el, b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja. (2) A képviselő-testület az Szt. 50. ~ (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a polgármesterre ruházza.

46

7. Egyéb természetben nyújtott szociális ellátás 31. ~ (1) Az önkormányzati segélyt megállapító határozat kimondhatja, hogy a segélyt teljes egészében természetben kell biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját. (2) A természetbeni ellátás formái a következők lehetnek: a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, b) tankönyv és tanszervásárlás, c) Erzsébet utalvány, d) tüzelő kifizetése. (3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott természetbeni ellátást közvetlenül az ellátó intézménynek, illetve a forgalmazónak kell biztosítani. -

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások 8. Étkeztetés 32. ~ (1) A szociális étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről (ebéd) kell gondoskodni. (2) Az étkeztetés igénybe vehető elhordással és lakásra szállítással egyaránt. (3) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni, melyet a Képviselő-testület állapít meg a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának határozata alapján. A térítési díjakat a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az étkezésért fizetendő térítési díjból, valamint annak kiszállítási költségéből a jövedelmi viszonyok alapján kedvezmény nyújtható a költség 50 %-áig, annak az étkezőnek, akinél az egy főre eső jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-át. —

—

33. ~

(1) Térítésmentes ellátásban részesülhet az a szociálisan rászorult, aki jövedelemmel nem rendelkezik. (2) Szociálisan rászorult, aki önmaga illetve eltartottja részére tartósan vagy átmeneti jelleggel, kora, egészségi állapota, fogyatékossága miatt nem képes biztosítani az ebédet. 9. Házi segítségnyújtás 34. ~ (1) Az Sztv. 63. ~.-ában meghatározott rászorultak házi segítségnyújtásban részesülnek, amely Segítség a gondozott lakásán nyújtható, amit a gondozott kora, egészségi állapota vagy más ok miatt elvégezni nem tud, és ennek elvégzésére köteles és képes hozzátartozója nincs. (2) A házi Segítségnyújtás keretében biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj, az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata. (3) A gondozási óradíjat a Képviselő-testület állapítja meg a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának határozata alapján amelyet a rendelet 1. sz. melléklete tartalmaz. 10. A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások közös szabályai 35. ~

47

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. 36. ~ (1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az Szt. 115. ~ (2) bekezdése alapján az önkormányzat határozattal állapítja meg. (2) A térítési díjakat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. V. Fejezet Egyéb rendelkezések 37. ~ A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 38. ~ Az Szt. 58/B. ~ (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői: a, Törtel Község Önkormányzatának képviselője b, Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat dolgozói c, Háziorvos d, Védőnő e, Altalános Iskola és Ovoda gyermekvédelmi felelőse f, Törtel Község Jegyzője, g, Az Altalános Iskola és Ovoda Vezetője A helyi szociálpolitikai kerek asztal tagjai tovább: a, A Faluvédő Egyesület Törteli Szervezete b, A Törtelen működő Nyugdíjas Klub VI. Fejezet Záró rendelkezések 39. ~ E rendelet 2014. év január hó 01. napján lép hatályba. 40. ~ Hatályát veszti az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól szóló 7./2008.(IV.24.) számú önkormányzati rendelet.

Kelt: Törtel, 2013. december 12. P. H.

jegyző

polgármester

Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem. Kelt: Törtel, 2013. december 13.

48

P. H. jegyző 2. számú melléklet Az Időskorúak Kiubja Intézményi térítési díj:

étkezés nélkül 20 Ft/nap/fő

A házi segítségnyújtás térítési díja 2012. évben:

I. H. HI. IV. V.

A Összegek forintban 0-42.750,42.751,- 62.000,62.001,- 85.500,85.501,- 104.000,104.001,- felett -

-

B Gondozási díj Ft/óra 80,150,250,350,550,-

Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a jövedelem 25 %-át.

A szociális étkeztetés térítési díja 2012. évben:

I. IL III. IV. V.

A Összegek forintban 0-42.750,42.751,- 62.000,62.00 1,- 85.500,85.501,- 104.000,104.00 1,- felett -

-

B Etkezési díj Ft/nap ÁFA-val 200,350,485,500,560,-

Étkezés térítési díja kiszállítás esetén: Az étkezés szállítási költsége a jövedelmi kategóriák szerint megállapított gondozási óradíj 30%-a.

I. II. III. IV. V.

A Összegek forintban 0 42.750,42.751,- 62.000,62.001,- 85.500,85.50 1,- 104.000,104.001,- felett —

-

-

B Szállítási díj Ft/nap 40,50,95,160,200,-

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Intézményi térítési díj: a jövedelem 2%-a, de maximálisan 1.890 Ft/hó

Helyettes szülői ellátás Intézményi térítési díj: 0.- Ft.,,

49


Godó János sk. Polgármester


6. Napirendi pont Godó János Polgármester a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett helyi hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló rendelet tervezet megtárgyalása előtt ismerteti, hogy e napirendi pontot megtárgyalta és véleményezte a Képviselő-testület Jogi és Ügyrendi Bizottsága a december 10-én megtartott ülésén. Felkéri Jegyző asszonyt a Képviselők számára írásban és elektronikus formában megküldött előterjesztés szó szerinti ismertetésére. Dr. Majtényi Erzsébet Jegyző ismerteti, hogy amint az a tisztelt Képviselő-testület előtt már ismeretes, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2013. január 1-jei hatálybalépésével és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) egyidejű hatályon kívül helyezésével, valamint az ez év folyamán bekövetkezett további jogszabály-módosítások és újabb jogszabályok megjelenésével a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szabályai gyökeresen megváltoztak. Az Új szabályozásból eredően megváltozott többek között a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek e tárgykörben való rendeletalkotási jogosultsága is, melynek következményeként a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek —

—

jogalkotási kötelezettsége keletkezett: mindenekelőtt szükségessé vált, hogy a korábbi, e tárgykörben alkotott rendeleteket felülvizsgálják, és azokat szükség szerint módosítsák, hatályon kívül helyezzék, vagy adott esetben új rendeletet alkossanak annak érdekében, hogy a helyi szabályozás összhangba kerüljön a hatályos, magasabb szintű jogszabályokkal. A Htv. 88. ~ (4) bekezdése felhatalmazást ad a települési önkormányzat képviselőtestületének, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a 35. ~-ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat; b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat; c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a (3) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket. A Htv. 35. ~ szabályozása értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatási terület határait; b) a közszolgáltató tagjai, illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve

alvállalkozó végzi; c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlanhasználó ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit; e) az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget,

megfizetésének rendjét,

az esetleges

kedvezmények, továbbá

az

ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit; f) az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;

50

g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. Mindez azt Jelenti, hogy a Htv. 35. ~-ában felsorolt tárgykörök részletes szabályainak megalkotása törvényi kötelezettség, melynek következtében tekintettel a Htv. és a Hgt. eltérő fogalomhasználatára és a szabályozási rendszerének különbözőségére is jogalkotási „kényszer” hárul a képviselő-testületre. —

—

Fentiekre tekintettel szükséges a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása az alábbiakban ismertetett formában, valamint a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett helyi hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló, többször módosított 13.1201 í.(IX.09.) önkormányzati rendeletünk hatályon kívül helyezése. IV. RÉSZLETES INDOKOLÁS

az 1. g-hoz A bevezető rendelkezést tartalmazza. a 2-3. ~-okhoz Altalános rendelkezéseket tartalmaz, valamint meghatározza a rendelet hatályát. a 4. g-hoz A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát határozza meg. a 5. g-hoz A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját állapítja meg. a 6. g-hoz Az önkormányzat települési hulladékkal kapcsolatos feladatait határozza meg. a 7-8. ~-okhoz A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kötelezettségeit állapítja meg.

kapcsolatos

jogait

és

a 9-12. ~-okhoz Az ingatlanhasználó jogait és kötelezettségeit határozza meg. a 13. g-hoz A hulladékszállítás rendjéről rendelkezik. a 14. g-hoz A lom hulladék gyűjtésére vonatkozó szabályokról rendelkezik. a 15. g-hoz A közszolgáltatás szünetelését határozza meg. a 16. g-hoz Az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettséget állapítja meg. a 17. g-hoz Az ügyfélszolgálat működtetését határozza meg. a 18. g-hoz A rendelet betartásának ellenőrzéséről szól.

51

a 19. g-hoz A hatályba léptető és a hatályát vesztő rendelkezéseket tartalmazza. V. ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. ~-a alapján, az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. Ugyanezen törvény 17. ~ (2) bekezdése értelmében, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A tervezett jogszabály várható következményei, különösen I. társadalmi hatásai: A rendelet a közigazgatási területen élő, szolgáltatást igénybevevő fogyasztókat érinti, számukra kötelezettséget Ír elő.

II. gazdasági hatásai: A tervezetnek gazdasági hatása nincs. III. költségvetési hatásai: Költségvetési hatása nincs. IV. környezeti következményei: A közszolgáltatás igénybevételét a köztisztaság és

településtisztaság megőrzése, valamint a környezet védelme teszi szükségessé. V. egészségi következményei: lásd a környezeti hatásoknál. VI. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A közszolgáltató rendelkezik a közszolgáltatáshoz szükséges feltételekkel. Az önkormányzat gondoskodott a kötelező közszolgáltatás megszervezéséről, melyet a közigazgatási területen élő ingatlantulajdonosok, használók kötelesek igénybe venni. VII. megalkotásának szükségessége: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. ~-a határozza meg, hogy az önkormányzati rendeletnek mit kell tartalmaznia. VIII. a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A jogalkotás elmaradása a Kormányhivatal törvényességi felhívását vonhatja maga után. IX. alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A kötelező közszolgáltatáshoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek a közszolgáltatónál rendelkezésre állnak. TÖRTEL KÖZSÉG ÖN KORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ....12013.(XII.13.) önkormányzati rendelettervezete a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.

törvény 35.~-ában, a 39.~ (2) és (5) bekezdésében, 88.~ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. ~ 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a települési

hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról az alábbi rendeletet alkotja: Bevezető rendelkezések

1.~ A

képviselő-testület

annak

hulladékgazdálkodási feladatait

érdekében, —

hogy

a

jogszabályokban

meghatározott

a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (a

52

továbbiakban: Ht.) rögzített elveknek megfelelően a korszerű környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, a jelen rendeletben foglaltak szerint települési hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez és tart fenn. —

Általános rendelkezések A rendelet hatálya 2.~ E rendelet hatálya: a) Törtel Község közigazgatási területén végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, valamint az e rendeletben meghatározott közszolgáltatás keretében a településen gyűjtött hulladékok szállítására és kezelésére, b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (továbbiakban: közszolgáltatás) igénybe venni köteles ingatlanhasználókra terjed ki.

3.~ (1) Törtel Község Önkormányzata a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást tart fenn a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére akként, hogy a felsorolt tevékenységek ellátásáról egységes rendszerbe foglalva az ÖKOVIZ Onkormányzati Kommunális és Víziközmű Uzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2700 Cegléd, Pesti Út 65.) (továbbiakban: Közszolgáltató) Útján gondoskodik. (2) A Közszolgáltató a Szerződés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet saját eszközeivel, berendezéseivel látja el. (3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási részfeladat ellátására a Közszolgáltató jogosult alvállalkozó, illetve egyéb közreműködő igénybevételére. A Közszolgáltató, alvállalkozó, vagy egyéb közreműködő igénybevétele esetén tájékoztatja az On kormá nyzatot. (4) A Ht. 35.~ b) pontjára és a Ht. 41.~ (2) bek-re utalva a közszolgáltató kizárólagos jelleggel jogosult és köteles a közszolgáltatás keretében gyűjtött, lerakással ártalmatlanítható hulladékot a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft. (6000 Kecskemét, Nagy Lajos király krt. 29/b., KUJ szám: 102 707 366 által üzemeltetett ceglédi Regionális Nem Veszélyes Hulladéklerakóba (2700 Cegléd Külterület, HRSZ: 0411; 0412; KTJ szám: 100 545 453 ártalmatlanítás céljából elhelyezni. —

—

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma 4.~ A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmazza: a) a közszolgáltató által rendszeresített részben az közszolgáltatást igénybevevők tulajdonát képező, részben a Közszolgáltatótól bérelt hulladékgyűjtő edényben/zsákban elhelyezett települési hulladék gyűjtése; b) az ingatlanhasználó által, a többi települési hulladéktól elkülönítetten gyűjtött vegyes hulladékának a gyűjtésére, és e hulladék hulladékkezelő létesítménybe való szállítására, feltéve, hogy az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét maradéktalanul teljesítette; c) a természetes személy ingatlanhasználó által az ingatlanán keletkező nagy darabos és a lomtalanítás körébe vont lom hulladékának gyűjtésére, és e hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe történő szállítására. —

—

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje és módja 5.~

53

(1) Az ingatlanhasználó köteles ide nem értve a tartósan elhagyott ingatlant a közszolgáltatást igénybe venni. A közüzemi jogviszony az ingatlanhasználó bejelentése útján jön létre. (2) Az ingatlanhasználó az ingatlanhasználat megkezdésekor vagy annak a közszolgáltatás szempontjából történő módosulásakor a közszolgáltatás igénybevételi kötelezettségének a közszolgáltató felé tett bejelentéssel tesz eleget. (3) A Képviselő-testület Törtel Község közigazgatási területén a helyi kötelező hulladékkezelési közszolgáltatással ellátott területet körzetekre osztja fel, a kialakított körzetek a következők: a) I. körzet: lakóterület (belterületi lakótelek és belterületi lakóházzal beépített ingatlan) II. körzet: „Zártkertek” üdülőterület (hobbitelkek területrészen lévő nem lakás céljára szolgáló építménnyel beépített ingatlanok) (4) A szervezett közszolgáltatást igénybevevők a hulladékbegyűjtési körzetek felosztásának megfelelően számára a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített szabványos hulladékgyűjtő edények, konténerek, valamint OKOVIZ feliratú fehér színű műanyag hulladékgyűjtő zsák használata kötelező. (5) Az I. körzetben a tárolóedény űrtartalmát alkalomszerűen meghaladó mennyiségű hulladékot elhelyezni kizárólag a közszolgáltatótól vásárolt, vagy kereskedelmi forgalomban kapható ÖKOVIZ feliratú fehér színű hulladékgyűjtő zsákban lehet. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési hulladék begyűjtés, szállítás és kezelés, ártalmatlanítás költségeit. Az I. körzetben önállóan, jelzéssel ellátott zsák nem helyezhető ki, azaz a zsák nem helyettesíti az edényzetet. A II. körzetben kizárólag ÖKOVIZ feliratú műanyag hulladékgyűjtő zsákban helyezhető ki a hulladék. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési hulladék begyűjtés, szállítás és kezelés, ártalmatlanítás költségeit. —

—

—

—

Az önkormányzat települési hulladékkal kapcsolatos feladatai 6~ (1) Az önkormányzat feladata: (a) a jogszabályban foglalt keretek között a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a Közszolgáltató számára szükséges információk szolgáltatása; b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek közszolgáltatással történő összehangolásának elősegítése; c) a közszolgáltatásnak a közszolgáltatási területen végzett más közszolgáltatásokkal való összehangolásának elősegítése. A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei 7.~ (1) A közszolgáltató kötelessége a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlanhasználóktól a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, valamint az egyéb gyűjtőedényben: a) a települési hulladék rendszeres begyűjtése és elszállítása, b) ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési hulladék évente egy alkalommal a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen történő begyűjtése és elszállítása, c) a begyűjtött és elszállított települési hulladék kezelésre történő átadása. (2) A közszolgáltató jogosult a hulladék elszállítását megtagadni, ha: a) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés, vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve kezelés során veszélyeztetheti a környezetet, b) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési —

—

54

hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, és nem minősül települési hulladéknak. c) a települési hulladékot nem a rendeletben megengedett módon helyezték el, Illetve a gyűjtőedény a közszolgáltató számára nem hozzáférhető d) nem a közszolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben került kihelyezésre. e) a kihelyezett gyűjtőedény a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel az ingatlanhasználónak felróható okból nem üríthető.

(1) Közszolgáltató kötelezettségei továbbá: a) a Szerződés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátása a 2. pontban rögzítettek szerint; b) a jogszabályok szerinti érvényes és hatályos engedélyeknek, így különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélynek a közszolgáltatási szerződés időbeli hatálya alatt történő biztosítása, továbbá az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: OHU) minősítő okiratában meghatározott minősítési osztály szerinti követelményeknek a biztosítása és a minősítő okirat folyamatos meglétének biztosítása; c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítása, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazása; d) a közszolgáltatás folyamatos, biztonságos ellátásához szükséges karbantartások elvégzése; e) a hulladékgazdálkodási, illetve más, jogszabályok szerinti nyilvántartási rendszerek működtetése és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésével összefüggő adatszolgáltatások rendszeres teljesítése, továbbá a hatóságok jogszabályok szerinti tájékoztatása; f) a hulladékgazdálkodási, Illetve más, jogszabályok szerinti nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer létrehozása és folyamatos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása. (2) A Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység elősegítése érdekében az alábbi feladatokat ellátja: a) adminisztratív feladatok (könyvelés, számvitel, bérszámfejtés, adminisztráció, nyilvántartás, adatbázis-kezelés, jogi ügyvitel); b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj beszedése (számla kibocsátása, a díj érvényesítése, hátralékos díjak nyilvántartása, hátralékos díjak érvényesítése); c) ingatlanhasználókkal megkötendő egyedi közüzemi szerződések kezelése, ennek keretében a közüzemi szerződések megkötése, nyilvántartása, módosítása, megszüntetése; d) ügyfélszolgálati feladatok ellátása, a közszolgáltatást igénybevevők hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatás nyújtás biztosítása. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei 9.~ (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításról gondoskodni. E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles: a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét a megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre szorítani, b) a települési hulladékot különös tekintettel a hulladék további kezelésére az elszállításra való átvételig gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni —

—

55

annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, c) az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, és a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított közszolgáltatónak átadni. (2) Ha az ingatlanhasználó a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tényt a keletkezését követő 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak. (3) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlanhasználót az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol életvitelszerűen senki sem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik. Az olyan ingatlanok esetében, amelyek az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor használatbavételi engedéllyel használt épülettel, építménnyel nem rendelkeznek és ténylegesen abban életvitelszerűen nem laknak, illetve az olyan ingatlanok esetében, amelyek a tulajdonjog megszerzését követően használatbavétel nélkül igazolhatóan felújítás alatt állnak, a tulajdonos a tulajdonjog megszerzését köteles 15 napon belül a közszolgáltatónak bejelenteni, egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy az életvitelszerű használat megkezdésére milyen okból nem kerül sor. Az ok megszűnését és az ingatlan tényleges használatbavételét annak bekövetkeztétől számított 5 napon belül köteles az ingatlanhasználó vagy az ingatlantulajdonos a közszolgáltató felé bejelenteni. A fenti bekezdésben foglalt eljárás esetén a tulajdonos/ingatlanhasználó mentesül a tulajdonjog megszerzése és a használat megkezdése közötti időszakban a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. (4) A közszolgáltató jogosult a használaton kívüliség tényét ellenőrizni és annak okirati bizonyítását kérni a szünetelésre vonatkozó szabályok alkalmazásával. Amennyiben megállapítható, hogy a mentességet az ingatlanhasználó jogszerűtlenül vette igénybe díjfizetési kötelezettség jogszerűtlen szüneteltetése, tulajdonváltozás esetén fennálló bejelentési kötelezettség elmulasztása úgy ezen időtartamra az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatási díjat utólagosan megfizetni. (5) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, vagy csak részben veszi igénybe. —

—‚

1o.~ (1) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt a szállítási napon 6 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. Az ingatlanhasználó által igénybevett gyűjtőtartály befogadó kapacitását meghaladó vegyes hulladék átadása a közszolgáltató vagy megbízottja által értékesített, egyedi jelöléssel ellátott gyűjtőzsák alkalmazásával történhet. (2) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról. (6) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tőz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét. 11.~ (1) Az ingatlanhasználó az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást heti egyszeri gyakorisággal igénybe veszi, és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait kizárólagos jelleggel a közszolgáltató részére rendszeresen átadja, és a közszolgáltatás igénybevételéért díjat fizet.

56

(2) Az ingatlanhasználó a teljesített közszolgáltatás alapján számított közszolgáltatási díjat utólag, negyedéves elszámolási időszak szerint, a közszolgáltató vagy az általa megbízott személy (díjbeszedő) által megküldött számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kiegyenlíti. (3) A közszolgáltató a számlázási gyakorlatában bekövetkező változásról az ingatlanhasználókat a változás bevezetését megelőzően legalább 30 nappal írásban és egyidejűleg honlapján tájékoztatja. (4) A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a közszolgáltató a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatot érvényesíthet. 12~

(1) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, vagy a teljesítést igazolja. (2) Az ingatlanhasználó változása esetén a közszolgáltatás díját a szolgáltatóhoz történt bejelentés hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az Új ingatlanhasználó köteles megfizetni. (3) Ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó személye bármely okból nem megállapítható, az ingatlan használójának az adott ingatlan ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát/tulajdonosait kell tekinteni. Hulladékszállítás rendje 13~ (1) Az I. körzetben szabványos gyűjtőedényzettel ellátott övezet, ahol a gyűjtőedényzetben gyűjtött hulladék begyűjtése és szállítása hetente 1 alkalommal történik. A II. körzetben, a Begyűjtő embiémájával jelzett (OKOVIZ feliratú) fehér színű műanyag hulladékgyűjtő zsákban történik a hulladék gyűjtése. A jelzett műanyag zsákok begyűjtésének és elszállításának rendje a következő: április 1.—től október 31.-ig terjedő időszakban hetente 1 alkalommal, november 1.-től március 31.-ig terjedő időszakban kéthetente 1 alkalommal. (2) A kihelyezett gyűjtőedény, hulladékgyűjtő zsák, lom, hulladék nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, a hulladék elhelyezése, illetve kihelyezése általában nem járhat baleset- vagy károkozás veszélyének elődizésével. (3) Tilos kihelyezett gyűjtőedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével, vagy parkoló gépjárművekkel olyan módon elzárni, amely a gyűjtőedénynek a közszolgáltató által ésszerű gyakorolt módon történő ürítését szabályozza. (4) A kihelyezett gyűjtőedényekből a gyűjtés megkezdése előtt kiszóródott hulladék feltakarítása, közterületről való eltávolítása a gyűjtőedényzettel rendelkező ingatlanhasználó kötelezettsége. (5) A gyűjtőedényzet mellett elhelyezett bármilyen hulladék átvételét, gyűjtését a közszolgáltató jogosult megtagadni, kivéve, ha a többlethulladék a közszolgáltató által rendszeresített, általa vagy megbízottja által forgalmazott, egyedi jelöléssel ellátott, rendszeresített hulladékzsákban történik. Lom hulladék gyűjtésére vonatkozó szabályok 14~

(1) A lom hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében külön díj felszámítása nélkül gondoskodik.

—

—

57

(2) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el. (3) Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki: a) építési és bontási hulladék; b) gumiabroncs hulladék; c) gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű; d) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék; e) veszélyes hulladék; f) háztartásokban keletkező vegyes hulladék; g) elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladék; h) kerti biohulladék. (4) A lom hulladékot az ingatlanhasználó elszállítás céljából a közszolgáltató által hirdetmény útján, továbbá honlapján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki. (5) Az elszállítandó lom hulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a gyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. (6) Természetes személy ingatlanhasználó a háztartásában keletkező, elkülönítetten gyűjtött egyes, a közszolgáltató által nevesített és honlapján közzétett veszélyes hulladékát az erre kijelölt gyűjtőponton a közszolgáltató részére átadhatja. (7) A közszolgáltató az önkormányzatot írásban értesíti a lomtalanítás időpontjáról. A közszolgáltatás szünetelése 15.~ (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése kizárólag törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható. (2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül, ha Közszolgáltató nem az Önkormányzat érdekkörében felmerült ok miatt az esedékes szolgáltatást elvégezni nem tudja (Pl. gépjármű meghibásodás, időjárási körülmények, fizikai akadályoztatás stb.), úgy köteles helyettesítéséről gondoskodni, arra engedéllyel és kapacitással rendelkező helyettes útján. (3) Ha a helyettesítés nem megoldható, és ilyen módon a szolgáltatás a szolgáltatási napon elmarad, arról a Közszolgáltató haladéktalanul értesíteni köteles az Ön kormá nyzatot. (4) Amennyiben a helyettesítés nem volt megoldható, úgy a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő legközelebbi szolgáltatási napon a szolgáltatás szünetelése idején felgyűlt hulladékot is köteles elszállítani. -

-

Adatszolgáltatási és nyi Ivánta rtási kötelezettség 16.~ (1) Az adatkezelés célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése, valamint a közszolgáltatás kötelező igénybevételének szünetelése esetén annak nyilvántartása. (2) Az ingatlannal rendelkező, vagy azt bármilyen más jogcímen használó gazdálkodó szervezet köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének. (3) A közszolgáltatást igénybevevő ingatlanhasználók nyilvántartásáról a közszolgáltató gondoskodik. (4) A Közszolgáltató megteremti és fenntartja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási

58

szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. (5) A Közszolgáltató nyilvántartásában a természetes személyek esetében a Ht. alapján a természetes személyazonosító adatokat (név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakcím), továbbá mindazon adatokat tarthatja nyilván, illetve kezelheti, amelyeket az ingatlanhasználó a jelen rendelet mellékletében meghatározottak szerint bejelentett. (6) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony, vagy díjhátralék megszűnését követően a Közszolgáltató a kezelt adatokat megsemmisíti, illetve a Ht. rendelkezéseinek megfelelően az önkormányzatnak átadja. Ügyfélszolgálat működtetése 17.~

(1) A közszolgáltató az ingatlantulajdonos hulladékgazdál kodási közszolgáltatással kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet. (2) ügyfélszolgálat alapvető feladatai: a) közszolgáltatást igénybevevők bejelentéseinek kezelése, b) közszolgáltatást igénybevevők panaszainak kivizsgálása és kezelése, c) számlareklamációk kezelése, d) személyes ügyfélszolgálat működtetése a Közszolgáltató mindenkori központi e) telefonos ügyfélszolgálat működtetése, f) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjhátralék érvényesítése, g) internetes honlap működtetése. —

A rendelet beta rtásának ellenőrzése 18.~ (1) A rendeletben foglaltak betartását és a közszolgáltató vállalásainak megvalósulását a jegyző ellenőrzi. (2) A közszolgáltató köteles a jegyző felé jelezni, ha tevékenysége során e rendelet szabályainak megsértését tapasztalja. Záró rendelkezések 19~

(1) Ha e rendelet a Ht. 2.~ (1) bek-ben jelölt fogalmakat alkalmaz, úgy annak értelmezésekor a Ht-ben rögzítettek az irányadóak. (2) Jelen rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) Hatályát veszti a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett helyi hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 13./201 1.(IX. 19.) számú rendelet. L melléklet a ~J2O13~(XII.13.) önkormányzati rendelethez

Törtel területén utca névjegyzéke:

rendszeres

hulladékkezelési

közszolgáltatással

ellátott

utcák

I.körzet: lakóterület (belterületi lakótelek és belterületi lakóházzal beépített ingatlan) Az I. körzet szabványos gyűjtő edényzettel ellátott övezet, ahol a gyűjtő edényzetben gyűjtött hulladék begyűjtése és szállítása hetente 1 alkalommal (szerdán) történik. Az I. körzetbe tartozó utcák jegyzéke:

59

Abonyi Út Ady Endre Út Akácfa Út Alkotmány Út Arad Út Arany János Út Arpád Út Bajcsy Zsilinszky Út Batthyány Út Báthory István Út Bercsényi Út Béke Út Bocskai Út Ceglédi Út Déli Út Déryné Út Dobó Katalin Út Dózsa György Út Fegyver Út Fűzfa Út Hajnal Út Határ Út Helmeczi Mihály Út Homok Út Honvéd Út Hunyadi János Út Ibolya Út Jászkarajenői Út Jókai Út József Attila Út Karinthy Frigyes Út Katona József Út Kinizsi Pál Út Kocséri Út Kossuth Lajos Út Kőrösi Út Liget Út Luzsányi Pál Út Malom Út Mátyás Út Molnár Út Nagydiófa Út

Táncsics Mihály Út Tél Út Temető Út Tűzoltó Út Vágóhíd Út Vida László Út Virág Út Vörösmarty Út Wesselényi Út Zrínyi Miklós Út Zöldfa

Nyíl Út Petőfi Sándor Út Pihenő Út Pozsonyi Út Rákóczi Út Remete Út Rét Út Somogyi Béla Út Szent István Út Szent István tér Széchenyi Út Szőlő Út Szüret Út

60

II. körzet: Zártkertek üdülőterület (a hobbitelkek területrészen lévő nem lakás céljára szolgáló építménnyel beépített ingatlanok) A II. körzet: április 1.-től október 31-ig terjedő időszakban hetente 1 alkalommal (szerdán), november 1-től március 31-ig terjedő időszakban kéthetente 1 alkalommal (szerdán). A II. körzetbe tartozó utcák jegyzéke: Csalogány U. Pacsirta u. Búzavirág u. Epres sor Vadvirág u. Ge rj e-part Szárazárok dűlő (Kis Gerje sor) Godó János Polgármester megköszöni Jegyző asszony előterjesztését, majd kéri a Képviselők hozzászólásait, kérdéseit. Tekintettel arra, hogy kérdés, hozzászólás nem a Képviselők részéről nem érkezett, Godó János Polgármester rendelet alkotásra kéri a Testület tagjait, akik 6 igen szavazattal megalkották az alábbi rendeletet: TÖRTEL KÖZSÉG ÖN KORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

17/2013.(XII.13.) önkormányzati rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35.5-ában, a 39.5 (2) és (5) bekezdésében, 88.5 (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. 5 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról az alábbi rendeletet alkotja: Bevezető rendelkezések 1.~

A képviselő-testület annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási feladatait a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ht.) rögzített elveknek megfelelően a korszerű környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, a jelen rendeletben foglaltak szerint települési hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez és tart fenn. —

—

Általános rendelkezések A rendelet hatálya 2~

E rendelet hatálya: a) Törtel Község közigazgatási területén végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, valamint az e rendeletben meghatározott közszolgáltatás keretében a településen gyűjtött hulladékok szállítására és kezelésére, b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (továbbiakban: közszolgáltatás) igénybe venni köteles ingatlanhasználókra terjed ki. 3.~ (1) Törtel Község Önkormányzata a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást tart fenn a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére akként, ‚hogy a felsorolt tevékenységek ellátásáról egységes rendszerbe foglalva az ÖKOVIZ Önkormányzati —

—

61

Kommunális és Víziközmű Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2700 Cegléd, Pesti Út 65.) (továbbiakban: Közszolgáltató) Útján gondoskodik. (2) A Közszolgáltató a Szerződés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet saját eszközeivel, berendezéseivel látja el. (3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási részfeladat ellátására a Közszolgáltató jogosult alvállalkozó, illetve egyéb közreműködő igénybevételére. A Közszolgáltató, alvállalkozó, vagy egyéb közreműködő igénybevétele esetén tájékoztatja az Önkormányzatot. (4) A Ht. 35.~ b) pontjára és a Ht. 41.~ (2) bek-re utalva a közszolgáltató kizárólagos jelleggel jogosult és köteles a közszolgáltatás keretében gyűjtött, lerakással ártalmatlanítható hulladékot a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft. (6000 Kecskemét, Nagy Lajos király krt. 29/b., KÜJ szám: 102 707 366 által üzemeltetett ceglédi Regionális Nem Veszélyes Hulladéklerakóba (2700 Cegléd Külterület, HRSZ: 0411; 0412; KTJ szám: 100 545 453 ártalmatlanítás céljából elhelyezni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma

4.~ A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmazza: a) a közszolgáltató által rendszeresített részben az közszolgáltatást igénybevevők tulajdonát képező, részben a Közszolgáltatótól bérelt hulladékgyűjtő edényben/zsákban elhelyezett települési hulladék gyűjtése; b) az ingatlanhasználó által, a többi települési hulladéktól elkülönítetten gyűjtött vegyes hulladékának a gyűjtésére, és e hulladék hulladékkezelő létesítménybe való szállítására, feltéve, hogy az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét maradéktalanul teljesítette; c) a természetes személy ingatlanhasználó által az ingatlanán keletkező nagy darabos és a lomtalanítás körébe vont lom hulladékának gyűjtésére, és e hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe történő szállítására. —

—

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje és módja 5.~ (1) Az ingatlanhasználó köteles ide nem értve a tartósan elhagyott ingatlant a közszolgáltatást igénybe venni. A közüzemi jogviszony az ingatlanhasználó bejelentése Útján jön létre. (2) Az ingatlanhasználó az ingatlanhasználat megkezdésekor vagy annak a közszolgáltatás szempontjából történő módosulásakor a közszolgáltatás igénybevételi kötelezettségének a közszolgáltató felé tett bejelentéssel tesz eleget. (3) A Képviselő-testület Törtel Község közigazgatási területén a helyi kötelező hulladékkezelési közszolgáltatással ellátott területet körzetekre osztja fel, a kialakított körzetek a következők: a) I. körzet: lakóterület (belterületi lakótelek és belterületi lakóházzal beépített ingatlan) II. körzet: „Zártkertek” üdülőterület (hobbitelkek területrészen lévő nem lakás céljára szolgáló építménnyel beépített ingatlanok) (4) A szervezett közszolgáltatást igénybevevők a hulladékbegyűjtési körzetek felosztásának megfelelően számára a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített szabványos hulladékgyűjtő edények, konténerek, valamint OKOVIZ feliratú fehér színű műanyag hulladékgyűjtő zsák használata kötelező. (5) Az I. körzetben a tárolóedény űrtartalmát alkalomszerűen meghaladó mennyiségű hulladékot elhelyezni kizárólag a közszolgáltatótól vásárolt, vagy kereskedelmi forgalomban kapható ÖKOVIZ feliratú fehér színű hulladékgyűjtő zsákban lehet. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési hulladék begyűjtés, szállítás és kezelés, ártalmatlanítás költségeit. Az I. körzetben önállóan, jelzéssel ellátott zsák nem helyezhető ki, azaz a zsák nem helyettesíti az edényzetet. —

—

—

—

62

A II. körzetben kizárólag ÖKOVÍZ feliratú műanyag hulladékgyűjtő zsákban helyezhető ki a hulladék. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési hulladék begyűjtés, szállítás és kezelés, ártalmatlanítás költségeit. Az önkormányzat települési hulladékkal kapcsolatos feladatai 6.~ (1) Az önkormányzat feladata: (a) a jogszabályban foglalt keretek között a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a Közszolgáltató számára szükséges információk szolgáltatása; b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek közszolgáltatással történő összehangolásának elősegítése; c) a közszolgáltatásnak a közszolgáltatási területen végzett más közszolgáltatásokkal való összehangolásának elősegítése. A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei 7.~ (1) A közszolgáltató kötelessége a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlanhasználóktól a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, valamint az egyéb gyűjtőedényben: a) a települési hulladék rendszeres begyűjtése és elszállítása, b) ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési hulladék évente egy alkalommal a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen történő begyűjtése és elszállítása, c) a begyűjtött és elszállított települési hulladék kezelésre történő átadása. (2) A közszolgáltató jogosult a hulladék elszállítását megtagadni, ha: a) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés, vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve kezelés során veszélyeztetheti a környezetet, b) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, és nem minősül települési hulladéknak. c) a települési hulladékot nem a rendeletben megengedett módon helyezték el, illetve a gyűjtőedény a közszolgáltató számára nem hozzáférhető d) nem a közszolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben került kihelyezésre. e) a kihelyezett gyűjtőedény a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel az ingatlanhasználónak felróható okból nem üríthető. —

—

(1) Közszolgáltató kötelezettségei továbbá: a) a Szerződés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátása a 2. pontban rögzítettek szerint; b) a jogszabályok szerinti érvényes és hatályos engedélyeknek, így különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélynek a közszolgáltatási szerződés időbeli hatálya alatt történő biztosítása, továbbá az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: OHÜ) minősítő okiratában meghatározott minősítési osztály szerinti követelményeknek a biztosítása és a minősítő okirat folyamatos meglétének biztosítása;

63

c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítása, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazása; d) a közszolgáltatás folyamatos, biztonságos ellátásához szükséges karbantartások elvégzése; e) a hulladékgazdálkodási, illetve más, jogszabályok szerinti nyilvántartási rendszerek működtetése és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésével összefüggő adatszolgáltatások rendszeres teljesítése, továbbá a hatóságok jogszabályok szerinti tájékoztatása; f) a hulladékgazdálkodási, illetve más, jogszabályok szerinti nyilvántart:ási, adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer létrehozása és folyamatos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása. (2) A Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység elősegítése érdekében az alábbi feladatokat ellátja: a) adminisztratív feladatok (könyvelés, számvitel, bérszámfejtés, adminisztráció, nyilvántart:ás, adatbázis-kezelés, jogi ügyvitel); b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj beszedése (számla kibocsátása, a díj érvényesítése, hátralékos díjak nyilvántartása, hátralékos díjak érvényesítése); c) ingatlanhasználókkal megkötendő egyedi közüzemi szerződések kezelése, ennek keretében a közüzemi szerződések megkötése, nyilvántartása, módosítása, megszüntetése; d) ügyfélszolgálati feladatok ellátása, a közszolgáltatást igénybevevők hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatás nyújtás biztosítása. Az ingatlan használó jogai és kötelezettségei (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításról gondoskodni. E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles: a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét a megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre szorítani, b) a települési hulladékot különös tekintettel a hulladék további kezelésére az elszállításra való átvételig gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, c) az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, és a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított közszolgáltatónak átadni. (2) Ha az ingatlanhasználó a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tényt a keletkezését követő 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak. (3) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlanhasználót az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol életvitelszerűen senki sem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik. Az olyan ingatlanok esetében, amelyek az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor használatbavételi engedéllyel használt épülettel, építménnyel nem rendelkeznek és ténylegesen abban életvitelszerűen nem laknak, illetve az olyan ingatlanok esetében, amelyek a tulajdonjog megszerzését követően használatbavétel nélkül igazolhatóan felújítás alatt állnak, a tulajdonos a tulajdonjog megszerzését köteles 15 napon belül a közszolgáltatónak bejelenteni, egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy az életvitelszerű használat megkezdésére milyen okból nem kerül sor. Az ok megszűnését és az ingatlan tényleges használatbavételét annak bekövetkeztétől számított 5 napon —

—

64

belül köteles az ingatlanhasználó vagy az ingatlantulajdonos a közszolgáltató felé bejelenteni. A fenti bekezdésben foglalt eljárás esetén a tulajdonos/ingatlanhasználó mentesül a tulajdonjog megszerzése és a használat megkezdése közötti időszakban a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. (4) A közszolgáltató jogosult a használaton kívüliség tényét ellenőrizni és annak okirati bizonyítását kérni a szünetelésre vonatkozó szabályok alkalmazásával. Amennyiben megállapítható, hogy a mentességet az ingatlanhasználó jogszerűtlenül vette igénybe díjfizetési kötelezettség jogszerűtlen szüneteltetése, tulajdonváltozás esetén fennálló bejelentési kötelezettség elmulasztása úgy ezen időtartamra az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatási díjat utólagosan megfizetni. (5) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, vagy csak részben veszi igénybe. —

—‚

1o.~ (1) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a

közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt a szállítási napon 6 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. Az ingatlanhasználó által igénybevett gyűjtőtartály befogadó kapacitását meghaladó vegyes hulladék átadása a közszolgáltató vagy megbízottja által értékesített, egyedi jelöléssel ellátott gyűjtőzsák alkalmazásával történhet. (2) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról. (6) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tőz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét. 11.~

(1) Az ingatlanhasználó az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást heti egyszeri gyakorisággal igénybe veszi, és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait kizárólagos jelleggel a közszolgáltató részére rendszeresen átadja, és a közszolgáltatás igénybevételéért díjat fizet. (2) Az ingatlanhasználó a teljesített közszolgáltatás alapján számított közszolgáltatási díjat utólag, negyedéves elszámolási időszak szerint, a közszolgáltató vagy az általa megbízott személy (díjbeszedő) által megküldött számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kiegyenlíti. (3) A közszolgáltató a számlázási gyakorlatában bekövetkező változásról az ingatlanhasználókat a változás bevezetését megelőzően legalább 30 nappal írásban és egyidejűleg honlapján tájékoztatja. (4) A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a közszolgáltató a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatot érvényesíthet. 12.~

(1) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, vagy a teljesítést igazolja. (2) Az ingatlanhasználó változása esetén a közszolgáltatás díját a szolgáltatóhoz történt bejelentés hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles megfizetni. (3) Ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó személye bármely okból nem megállapítható, az ingatlan használójának az adott ingatlan ingatlan

65

nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát/tulajdonosait kell tekinteni. Hulladékszállítás rendje 13.~ (1) Az I. körzetben szabványos gyűjtőedényzettel ellátott övezet, ahol a gyűjtőedényzetben gyűjtött hulladék begyűjtése és szállítása hetente 1 alkalommal történik. A II. körzetben, a Begyűjtő emblémájával jelzett (OKOVIZ feliratú) fehér színű műanyag hulladékgyűjtő zsákban történik a hulladék gyűjtése. A jelzett műanyag zsákok begyűjtésének és elszállításának rendje a következő: április 1.—től október 31.-ig terjedő időszakban hetente 1 alkalommal, november 1.-től március 31.-ig terjedő időszakban kéthetente 1 alkalommal. (2) A kihelyezett gyűjtőedény, hulladékgyűjtő zsák, lom, hulladék nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, a hulladék elhelyezése, illetve kihelyezése általában nem járhat baleset- vagy károkozás veszélyének elődizésével. (3) Tilos kihelyezett gyűjtőedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével, vagy parkoló gépjárművekkel olyan módon elzárni, amely a gyűjtőedénynek a közszolgáltató által ésszerű gyakorolt módon történő ürítését szabályozza. (4) A kihelyezett gyűjtőedényekből a gyűjtés megkezdése előtt kiszóródott hulladék feltakarítása, közterületről való eltávolítása a gyűjtőedényzettel rendelkező ingatlanhasználó kötelezettsége. (5) A gyűjtőedényzet mellett elhelyezett bármilyen hulladék átvételét, gyűjtését a közszolgáltató jogosult megtagadni, kivéve, ha a többlethulladék a közszolgáltató által rendszeresített, általa vagy megbízottja által forgalmazott, egyedi jelöléssel ellátott, rendszeresített hulladékzsákban történik. Lom hulladék gyűjtésére vonatkozó szabályok 14.~

(1) A lom hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében külön díj felszámítása nélkül gondoskodik. (2) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el. (3) Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki: a) építési és bontási hulladék; b) gumiabroncs hulladék; c) gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű; d) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék; e) veszélyes hulladék; f) háztartásokban keletkező vegyes hulladék; g) elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladék; h) kerti biohulladék. (4) A lom hulladékot az ingatlanhasználó elszállítás céljából a közszolgáltató által hirdetmény útján, továbbá honlapján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki. (5) Az elszállítandó lom hulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a gyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. (6) Természetes személy ingatlanhasználó a háztartásában keletkező, elkülönítetten gyűjtött egyes, a közszolgáltató által nevesített és honlapján közzétett veszélyes hulladékát az erre kijelölt gyűjtőponton a közszolgáltató részére átadhatja. —

—

66

(7) A közszolgáltató az önkormányzatot írásban értesíti a lomtalanítás időpontjáról. A közszolgáltatás szünetelése 15~ (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése kizárólag törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható. (2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül, ha Közszolgáltató nem az Önkormányzat érdekkörében felmerült ok miatt az esedékes szolgáltatást elvégezni nem tudja (p1. gépjármű meghibásodás, időjárási körülmények, fizikai akadályoztatás stb.), úgy köteles helyettesítéséről gondoskodni, arra engedéllyel és kapacitással rendelkező helyettes útján. (3) Ha a helyettesítés nem megoldható, és ilyen módon a szolgáltatás a szolgáltatási napon elmarad, arról a Közszolgáltató haladéktalanul értesíteni köteles az Ön kormá nyzatot. (4) Amennyiben a helyettesítés nem volt megoldható, úgy a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő legközelebbi szolgáltatási napon a szolgáltatás szünetelése idején felgyűlt hulladékot is köteles elszállítani. -

-

Adatszolgáltatási és nyi Ivánta rtási kötelezettség 16.~ (1) Az adatkezelés célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése, valamint a közszolgáltatás kötelező igénybevételének szünetelése esetén annak nyilvántartása. (2) Az ingatlannal rendelkező, vagy azt bármilyen más jogcímen használó gazdálkodó szervezet köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének. (3) A közszolgáltatást igénybevevő ingatlanhasználók nyilvántartásáról a közszolgáltató gondoskodik. (4) A Közszolgáltató megteremti és fenntartja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szü kségesek. (5) A Közszolgáltató nyilvántartásában a természetes személyek esetében a Ht. alapján a természetes személyazonosító adatokat (név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakcím), továbbá mindazon adatokat tarthatja nyilván, illetve kezelheti, amelyeket az ingatlanhasználó a jelen rendelet mellékletében meghatározottak szerint bejelentett. (6) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony, vagy díjhátralék megszűnését követően a Közszolgáltató a kezelt adatokat megsemmisíti, illetve a Ht. rendelkezéseinek megfelelően az önkormányzatnak átadja. Ügyfélszolgálat működtetése 17~ (1) A közszolgáltató az ingatlantulajdonos hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet. (2) ügyfélszolgálat alapvető feladatai: a) közszolgáltatást igénybevevők bejelentéseinek kezelése, b) közszolgáltatást igénybevevők panaszainak kivizsgálása és kezelése, c) számlareklamációk kezelése,

67

d) személyes ügyfélszolgálat működtetése a Közszolgáltató mindenkori központi e) telefonos ügyfélszolgálat működtetése, f) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjhátralék érvényesítése, g) internetes honlap működtetése. —

A rendelet betartásának ellenőrzése 18~ (1) A rendeletben foglaltak betartását és a közszolgáltató vállalásainak megvalósulását a jegyző ellenőrzi. (2) A közszolgáltató köteles a jegyző felé jelezni, ha tevékenysége során e rendelet szabályainak megsértését tapasztalja. Záró rendelkezések 19.~ (1) Ha e rendelet a Ht. 2.~ (1) bek-ben jelölt fogalmakat alkalmaz, úgy annak értelmezésekor a Ht-ben rögzítettek az irányadóak. (2) Jelen rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) Hatályát veszti a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett helyi hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 13./201 1.(IX. 19.) számú rendelet.

68

1. melléklet a .„./20l3.(XII.13.) önkormányzati rendelethez Törtel területén utcanévjegyzéke:

rendszeres

hulladékkezelési

közszolgáltatással

ellátott

utcák

I.körzet: lakóterület (belterületi lakótelek és belterületi lakóházzal beépített ingatlan) Az I. körzet szabványos gyűjtő edényzettel ellátott övezet, ahol a gyűjtő edényzetben gyűjtött hulladék begyűjtése és szállítása hetente 1 alkalommal (szerdán) történik. Az I. körzetbe tartozó utcák jegyzéke: Abonyi Út Ady Endre Út Akácfa Út Alkotmány Út Arad Út Arany János Út Arpád Út Bajcsy Zsilinszky Út Batthyány Út Báthory István Út Bercsényi Út Béke Út Bocskai Út Ceglédi Út Déli Út Déryné Út Dobó Katalin Út Dózsa György Út Fegyver Út Fűzfa Út Hajnal Út Határ Út Helmeczi Mihály Út Homok Út Honvéd Út Hunyadi János Út Ibolya Út Jászkarajenői Út Jókai Út József Attila Út Karinthy Frigyes Út Katona József Út Kinizsi Pál Út Kocséri Út Kossuth Lajos Út Kőrösi Út Liget Út Luzsányi Pál Út Malom Út Mátyás Út Molnár Út Nagydiófa Út

Pozsonyi Út Rákóczi Út Remete Út Rét Út Somogyi Béla Út Szent István Út Szent István tér Széchenyi Út Szőlő Út Szüret Út Táncsics Mihály Út Tél Út Temető Út Tűzoltó Út Vágóhíd Út Vida László Út Virág Út Vörösmarty Út Wesselényi Út Zrínyi Miklós Út Zöldfa Út

Nyíl Út Petőfi Sándor Út Pihenő Út

69

II. körzet: Zártkertek üdülőterület (a hobbitelkek területrészen lévő nem lakás céljára szolgáló építménnyel beépített ingatlanok) A H. körzet: április 1.-től október 31-ig terjedő időszakban hetente 1 alkalommal (szerdán), november 1-től március 31-ig terjedő időszakban kéthetente 1 alkalommal (szerdán). A II. körzetbe tartozó utcák jegyzéke: Csalogány u. Pacsirta u. Búzavirág u. Epres sor Vadvirág u. Gerje-part Szárazárok dűlő (Kis Gerje sor)

Godó János Polgármester a napirendi pontok megtárgyalása után megköszöni Jegyző asszonynak, a Képviselő-testület és a Bizottságok tagjainak egész évi munkáját, majd Boldog, békés ünnepeket kívánva a rendkívüli ülést 17 óra 15 perckor befejezettnek nyilvánítja.

Polgármester „

~.

~.

5J

~tényiErzsébe~ Jegyző

J ~))

(

Kaldine Megyeri Ev Képviselő, Jegyzőkönyv hitelesítő

~

Vago S~ndor Képviselő, Jegyzőkönyv hitelesítő

70 / 70

JEGYZŐKÖNYV TÖRTEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK DECEMBER 12-ÉN MEGTARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSRŐL

Recommend Documents