JEGYZŐKÖNYV Készült: Sződliget Község Képviselő-testületének 2009. március 2-án tartott rendkívüli ülésén. Jelen vannak: A mellékelt jelenléti ív szerint. Távolmaradt az ülésről: Berkiné Hanzlik Mária, Dr. Czirják Imre, Miskeiné Galavics Rita és Orosz Péter képviselő. Bábiné Szottfried Gabriella polgármester: Köszöntöm a rendkívüli ülésen megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 7 fővel határozatképes. Arra kérem a jelenlévőket, hogy Tóth Zoltán képviselőtársunk halála miatt, 1 perces néma felállással emlékezzünk. Javaslom, napirendre tűzni: Tóth Zoltán képviselőt az önkormányzat saját halottjának tekinti. Ennek ismeretében kérem, hogy szavazzunk a napirend elfogadásáról. A képviselő-testület 7 igen szavazattal a következő napirendet fogadta el: Napirend 1./ Tóth Zoltán képviselőt az önkormányzat saját halottjának tekinti 2./ Bányavári Pál, Farkas Péter és Papp István képviselők indítványa 1./ Tóth Zoltán képviselőt az önkormányzat saját halottjának tekinti Bábiné Szottfried Gabriella: Tóth Zoltán önkormányzati képviselő, életének 58. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Hamvait a római katolikus szertartás szerint helyezzük végső nyugalomra, 2009. március 06-án, 13 órakor a váci Székesegyházban. A képviselőt az önkormányzat saját halottjának tekinti és a temetéssel kapcsolatos összes költséget állja. A temetés költségének kifizetéséről a képviselő-testület dönthet. Utánanézünk annak, hogy a temetés költségét honnan tudjuk majd átcsoportosítani. Javaslom az alábbi határozati javaslat elfogadását: A képviselő-testület úgy dönt, hogy Tóth Zoltán képviselőt az önkormányzat saját halottjának tekinti, és a temetéssel kapcsolatos összes költséget fedezi. A konkrét összegről a testület a következő testületi ülésen dönt. A képviselő-testület 7 igen szavazattal (egyhangúlag) az alábbi határozatot hozta: 53/2009. (III.02.) Képviselő-testületi határozat Sződliget Község képviselő-testülete úgy dönt, hogy Tóth Zoltán képviselőt az önkormányzat saját halottjának tekinti és a temetéssel kapcsolatos összes költséget fedezi. A képviselő-testület a konkrét összegről a következő testületi ülésen dönt. Határidő: azonnal
2
Felelős:
polgármester
2./ Bányavári Pál, Farkas Péter és Papp István képviselők indítványa Bábiné Szottfried Gabriella: Felkérem a főépítészt az eljárás menetének ismertetésére. Pál Katalin főépítész: A Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat menete a következő: a képviselő-testület először elfogadja a fejlesztési koncepciót a szakemberek közreműködésével. Az elfogadott koncepciót követően megbíznak egy céget, akinek megfelelő jogosultsága és szakembergárdája van, és aki a terv készítésére alkalmas. A Település Szerkezeti Terv módosításakor több szaktervező bevonására van szükség, hatóságok tervezők stb, melyek munkáját a települési tervező foglalja össze. A koncepció olyan jellegű, hogy először a TSZT és a HÉSZ, valamint a Szabályozási Terv módosítására kerül sor. A TSZT-ben a képviselő-testület meghatározza a településrészek funkciójának besorolását, és ennek néhány keretszámát. A TSZT elkészítése hosszú folyamat. A szakhatóságokhoz kell a tervet elküldeni, majd a vélemények beérkezését követően kiértesítik a lakosságot, valamint az érintetteket. Amíg a szakhatóságok az állásfoglalásukat kialakítják, addig van mód arra, hogy a civil szervezetek, társtelepülések, és a lakosság megteheti észrevételeit. Aki nem tesz észrevételt, arra lehet gondolni, hogy egyetért a tervvel. Az egyéb érintettek észrevételét követően lakossági fórum összehívására kerül sor. Ekkor még lehet jelezni a felmerült problémákat. Ezt követően az észrevételek, és a polgármesteri hivatal döntése alapján a megbízott tervező összeállítja a véglegesnek szánt anyagot a határozat alapján, a melléklet az alátámasztó munkarész. A tervet a hivatal elküldi a szakmai felügyeletet gyakorló Pest megyei főépítészhez, illetve kifüggeszti a településen a helyben szokásos módon. A végeleges anyag előtt, álláspontok ütközése esetén egyeztető tárgyalás összehívására kerülhet sor, amelyen konszenzust kell kötni. A felügyeleti szervnek 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy megtegye szakmai észrevételét. A törvényeknek és rendeleteknek meg kell felelnie az anyagnak. Ezt követően az észrevételt a tervezőnek megküldjük, aki az észrevétel alapján korrigálja a tervet. A tervet a képviselő-testület határozattal fogadja el. Ezt követően lehetséges a HÉSZ indítása. A tervek készítése készülhet párhuzamosan is. Az elfogadott szerkezeti terv alapján, az ott meghatározott keretekben a tervező első lépésben készíti el az egyeztetési anyagot. Ezt testületi viták előzik meg. A TSZT elfogadását követően indult meg itt a szabályozási terv készítése. A testület véleményt nyilvánított, hogy mit kíván viszontlátni a HÉSZ-ben. Az egyeztetési anyag összeállítása vizsgálati munkarésszel kezdődik. A szaktervezők a saját területeken megnézik a település adottságait, irányait, és azt, hogy ennek mik a meglévő településadottsági és törvényi lehetőségei. Ezzel párhuzamosan készíti el a javaslati munkarészt, amikor összegyúrja az igényeket és lehetőségeket, és elkészíti az egyeztetési anyagot. A belterületi és külterületi anyagok tervben vannak jelölve. Az anyagot a polgármesteri hivatal szétküldi a szakhatóságoknak, érintetteknek, és kifüggesztésre kerül a lakosság és civil szervezetek tájékoztatása érdekében. A szakhatóságoknak 45 nap áll rendelkezésükre, hogy megvizsgálják az anyagot, és megtegyék észrevételeiket. A HÉSZ kapcsán is volt lakossági fórum, így mindenki tisztában van azzal, hogy mit tartalmaz a HÉSZ, és a Szabályozási Terv. Ezt követően a tervezőhöz visszakerülnek az észrevételek, aki ezek alapján újra összegyúrja a szöveges munkarészt. A törvény által kijelölt szakhatóságok észrevételeit táblázatos formában foglalja a tervező. Az ellentmondásos problémás területek esetében a polgármesteri hivatal egyeztető tárgyalást hív össze, ahol a a kompromisszum megkötése után, a tervező a véglegesnek szánt anyagot elkészíti. Az újra kifüggesztett anyag már egy igen kikristályozott anyag. A főépítész jóváhagyásával a képviselő-testület dönt az anyagról.
3
Bábiné Szottfried Gabriella: Hallgatólagos megállapodás a bizottságok között, hogy együttesen fogják tárgyalni a Helyi Építési Szabályzat, és Szabályozási terv végleges anyagát. Bányavári Pál: Aggályaim miatt kértem a főépítész asszonytól egyeztetésre időpontot, ami létre is jött. Problémám, hogy 2008. márciusában elfogadta a képviselő-testület a TSZT-t. A kiforrottságtól és átbeszéléstől messze vagyunk. Gond, hogy nem párhuzamosan beszéltük meg az anyagot. Korábban folyamatosan arra utaltak, hogy a HÉSZ kapcsán kell majd visszatérnünk a függőben lévő ügyekre, és a kerékpárút nyomvonalára. Milyen anyag ment el a szakhatóságokhoz? Pál Katalin: A 2008-ban készült egyeztetési anyagot kaptam meg a hivataltól. Közszemlére van kitéve az anyag, a testületi tagok közül bárki kezdeményezheti a részletekről történő megbeszélést. Bányavári Pál: A képviselők is egy lakossági fóromra szóló meghívóból értesültek a HÉSZ anyagáról. A testület nem hozott döntést arról, hogy mi megy a szakhatóságok felé. Pál Katalin: Az egyeztetési anyagba az került bele, amiről korábban már döntött a képviselőtestület. A problémás dolgok már korábban felmerültek, ezek beillesztésre kerültek a tervbe. Bányavári Pál: A kikötő sem szerepel a tervben. Beöthy Mária tervező szerint a kikötő szerepel a tájvédelmi tervben. Pál Katalin: A kikötő nem szerepelhet a tervben, mert ez papíron nem létezik. Ábrázolni sem lehet, mert nem létező dologról van szó. Bányavári Pál: Harkácsi Margit milyen módon segítette korábban a képviselő-testületet, főépítész volt? Dr. Paulikné Dr. Törőcsik Edit jegyző: Nem főépítészi feladatokkal volt megbízva. Az egyeztetési eljárásban segédkezett a volt kolléganő. A hivatal külső megbízással alkalmaz jelenleg főépítészt. A vezető főtanácsos feladata volt többek között, a TSZT és HÉSZ anyagának egyeztetése is. Pál Katalin: A tervezők voltak azok, akik a terv elkészítésének a szakmai részéért felelnek. Az öböl sem szerepelhet a terven. Bányavári Pál: Egy korábbi lakossági fórumon Harkácsi Margit azt jelezte, hogy a felmerülő problémákra a HÉSZ kapcsán térünk majd vissza. Kb. 1 év telt el a TSZT elfogadása óta, és a HÉSZ-szel kapcsolatos lakossági fórumon értesültünk a különböző dolgokról, problémákról. Történtek-e közben intézkedések? Bábiné Szottfried Gabriella: Levelezések folytak. Dr. Paulikné Dr. Törőcsik Edit: Volt ezzel kapcsolatban előterjesztés, mely szerint a folyómeder kizárólagos állami tulajdon, ami soha nem birtokolható el. Bányavári Pál: Egy építési engedéllyel megépített öbölnek szerepelnie kell a tervben. Pál Katalin: Nincs vízjogi engedélye a kikötőnek. Bányavári Pál: Ha az állam bérleti díjat szed, akkor az mégis létezik.
4
Bábi Róbert: Ezek a dolgok folyamatában zajlanak. Egy küldöttség utazott az előző testületből annak érdekében, hogy a kikötőt vissza lehessen szerezni a település számára. Meg kell kérdezni az előző testületet, hogy mi a története a kikötőnek? Az előző testület arról döntött, hogy a kikötőt ki veheti bérbe. Bányavári Pál: Nagyon fontos lépés maradt ki a HÉSZ elfogadása előtt. Ha nem hoztunk az egyeztetési anyagról testületi, vagy bizottsági döntést, akkor ezzel vétettünk. Bábi Róbert: Bányavári Pál képviselő azon állítása, hogy jogszabályt sértettünk, ez nem állja meg a helyét. Bábiné Szottfried Gabriella: A műszakon folyamatosan megtekinthetők az egyeztetési anyagok. A 3 bizottság együttesen fogja a végleges anyagot tárgyalni. Plusz információ esetén be kell jönni a hivatalba. Bányavári Pál: A kerékpárúttal kapcsolatban voltam a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságánál, és ott teljesen más nyomvonal szerepel, mint amit a testület elfogadott. Arra, hogy az utca kialakításával kapcsolatban a kialakítandó telek osztásból visszafelé fog egy utca kialakításra kerülni, erre sem kaptam választ. Olyan térképet nem láttam, amelyen a 12 m utca szerepel a Mogsza bontó mellett. Pál Katalin: Ez az utca szabályozva van a tervben. Bányavári Pál: A földmérő által kimért út kijelölését egy fehér szalag jelzi. Pál Katalin: A tervekben a hivatalos földhivatali adatok szerepelnek. Az öböl kapcsán is többször szembesültünk azzal, hogy más van a rajzon és más a valóságban. Ezeket a telkeket most is meg lehet közelíteni, de jelenleg hivatalosan még nincs leszabályozva. Minimum 12 m utat kell biztosítani. Bányavári Pál: Elfogadtuk a TSZT-t, amelyben a kerékpárút nyomvonala máshol volt, mint amit a testület elfogadott. Ebben az esetben a TSZT-t kell-e módosítani? Pál Katalin: Vannak kötelező és szabadon választott elemek. A kerékpárút nyomvonala választott nyomvonal, a testület dönthet más nyomvonalról is. A TSZT meghatározza a területi egységek felhasználási célját. Bányavári Pál: A 12 m út az övezetbe fog beleérni, vagy az erdőből a Natura 2000-ből lesz elvéve. A Duna Ipoly Nemzeti Park hozzájárulását megkértük-e? Pál Katalin: A Natura 2000 területhez nem nyúlunk. Dr. Paulikné Dr. Törőcsik Edit: Az Egri Erdőfelügyelőség lett megkeresve, és hozzájárultak ahhoz, hogy az erdőgazdálkodásból a terület kikerüljön. Nem emeltek ezzel kapcsolatban kifogást. Bányavári Pál: A leendő kerékpárút csak a meglévő utakon valósulhat meg, új nyomvonalat nem fektethetünk le. A kerékpárút a leendő utca nyomvonalára van tervezve. Egy meglévő cukrászda mellett menne végig a kerékpárút nyomvonala, összesen 20 méter útszakaszon. A szakhatóság előtt 2,60 m-es nyomvonal szerepel, és most 12 méter széles útról van szó.
5
Pál Katalin: Amikor a Szabályozási Tervben kijelölünk egy nyomvonalat, az utat szabályozzuk. A 12 méteren kell lennie a kerékpárút nyomvonalának. Dr. Paulikné Dr. Törőcsik Edit: A képviselő-testület döntött a kerékpárút nyomvonaláról. Pál Katalin: A kerékpárút megtervezett nyomvonala szerepelhet a HÉSZ-ben. Feltételezem a képviselőkről, hogy felelősséget vállalnak választóikkal és saját magukkal szemben. Papp István: 2004-ben elfogadtuk a településfejlesztési koncepciót. Számomra világos a dolog, néhány dologban azonban nem értünk egyet. A végső egyeztetések most fognak lezajlani. A decemberi lakossági fórumon felmerült kifogás, észrevétel továbbkerült a tervezőhöz. Arra várunk, hogy az egyeztetések után az anyagok visszakerüljenek, és összhangba tudjuk hozni a környezetvédelmi programmal is. Egy múlt heti fogadóórán elhangzott, hogy a tervező már elküldte a hivatalhoz az anyagot. Pál Katalin: A véglegesített anyag nincs még a hivatalnál. Papp István: A magas-parti gátépítés rajza jónak tűnik és kezelhető. Be van jelölve a Malom ároknál egy zsilip kialakítása. A mobilgátas pályázatunk eredménytelensége után nem is kívánunk a mobilgáttal tovább foglalkozni. További elgondolásokat keresünk a végleges gátépítésre. A 2-es számú főút megemelése kivitelezhetetlen. Kivitelezhető elgondolás viszont, amit a polgármester asszonynak le is írtam, hogy a Malom árok megszüntetésével Sződliget árvízi problémáját meg lehetne oldani. A csapadékvizet el kell vezeti a 2-es út alatt. A pavilonsor mögötti domb feltöltésével a továbbiakban az árvíz nem veszélyeztetné a falut. Mindez rengeteg pénzbe kerülne, de ez az egy megoldás lehetne a megoldás kulcsa. A Malom árok betöltése megvalósítható, a volt faházas kempingnél is be van jelölve a magas töltés, a Rábai cukrászdánál is lehetne töltést csinálni. Pál Katalin: A terven ismerteti a végleges gát építésének lehetőségét. Tanulmánytervek készítésére van szükség, majd el kell készíttetni a vízjogi tervet stb. is. Pillanatnyilag az a legcélszerűbb, legoptimálisabb vonala a védekezésnek, ami a terven szerepel. Kovács Jenőné: A képviselő-testület ezt a védekezési formát miért nem szeretné megvalósítani? Bányavári Pál: A civil szervezetek véleménye is az, hogy ez a nyomvonalat nem jó. Papp István: Rajz alapján ismerteti az elképzeléseit. A zsilip mögött a gátszakasz megépítésének milyen eljárási kötelezettségei vannak? Pál Katalin: A gátépítés nem egyszerű dolog. Tanulmánytervet kell készíteni arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű legyen a gát. A tanulmány az irányt megszabja, erre kell a különböző mélységű terveket készíteni, melyhez vízjogi engedélyre van szükség. Az engedély után a településnek építési engedélyt is kell kérnie. Vízjogi engedély nélkül gátat építeni nem lehet! A Vásárhelyi terv végrehajtása is hosszú évtizedekig, és sokba került. Papp István: A televízióban leadtak egy kisfilmet, mely szerint egy településen saját erőből töltést építettek a Duna mellett, melyhez semmiféle engedélyük nem volt. Mi történik ilyen esetben?
6
Pál Katalin: Megépítik a gátat, és lehet, hogy az majd nem működik megfelelően. A káros hatásokról nem is beszélve. Papp István: Többekben felmerült, hogy a környékben több nagyberuházású építkezés folyik, a kitermelt földből lehetne töltést építeni. Pál Katalin: Ezen ne is gondolkodjanak. A föld minőségére is gondolni kell, nem minden föld felel meg gátnak. Papp István: 2002-ben és 2006-ban is itt volt a legnagyobb mért vízszint. Ezzel számolnunk kell a továbbiakban is. A nagyvizi meder jelleg bejegyzése kapcsán a probléma fontosságára irányult ismét a figyelem. Bányavári Pál: Az erdőben több töltés már létezik, ezeket kellene csak összekötni, és egy sétaútnak lehetne kinevezni. Pál Katalin: Ebben nem adok Önnek igazat, a probléma ennél sokkal komolyabb. Farkas Péter: 1 m magasan épített homokzsák semmivel nem biztosabb, mint a 60 cm magasságú töltés. Bányavári Pál: Az olyan gátra, mely Gödön megvalósult, a településnek nem lenne pénze. Pál Katalin: Pedig ez lenne a megoldás a település megvédésére. Bányavári Pál: Az árvíz után lakossági felajánlásból árvízi kapu felszerelésére került sor. Ha a testület dönt egy sétaút kialakításáról, fel kell-e tüntetni a tervben? Farkas Péter: Van-e lehetőség berajzolni a tanösvényt, és amennyiben a testület kéri, meg lehet-e valósítani? Pál Katalin: Ezt a megoldást laikusnak tartom. Megtenni bármit meglehet, fel lehet függeszteni a szerkezeti tervet, és lehet kezdeni újra. Bábiné Szottfried Gabriella: A szabályoknak megfelelően kell eljárnunk. Bármit fel lehet tölteni, de gondolni kell arra, ha jön az árvíz akkor mit tennénk? Egy országos szintű nagymedri konferenciát szervezünk 2009. március 31-re Göd városába. Vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a gátat hová építsük, ehhez a szakma bevonását kérem. A felügyelőség munkatársa Stimm Gábor úr bekérte az árvízvédelmi tervünket Papp István: A 2002-es árvíz után nagy összefogás volt a lakosság részéről. Többen megkerestek, hogy a nagyvízi meder jelleg bejegyzése kapcsán milyen intézkedés, és milyen megoldás született? Szakemberek bevonásával előbbre tudnánk jutni. Bábiné Szottfried Gabriella: A hatóság az eljárást 2009. december 31-ig függesztette fel, vagy addig amíg a beérkező kérelmeket ki nem vizsgálják. Farkas Péter: A nagyvizi konferencián ki lehet jelen, és milyen anyagot kell összeállítani? Bábiné Szottfried Gabriella: Az országos konferencián alkotmányjogász, a katasztrófavédelem és árvízvédelemben jártas szakemberek, a hatóságok képviselői, valamint az érintett települések képviselői vesznek részt. A képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatom majd a történtekről.
7
Farkas Péter: Remélhetőleg a média nyomására az érintett települések részéről összefogás jön létre. Bábiné Szottfried Gabriella: Az egyeztetési anyag ismeretében a három bizottság együttes ülésén tárgyalja majd a HÉSZ-t az érintett szakemberek jelenlétében. A képviselő-testület a tájékoztatót tudomásul vette. Mivel több napirend nincs, megköszönöm a részvételt, az ülést bezárom. K.m.f.
Dr. Paulikné Dr. Törőcsik Edit sk. jegyző
Bábiné Szottfried Gabriella sk. polgármester
8
Sződliget Község Polgármesteri Hivatala 2133 Sződliget, Szt. István u. 34-36. Tel: 27/590-095; Tel./fax: 27/590-236; E-mail:
[email protected]
JEGYZŐKÖNYV Sződliget Község Képviselő-testületének 2009. március 2-án tartott rendkívüli üléséről
Tartalma: 53/2009.(III.02.) Képviselő-testületi határozat
