Jegyzőkönyv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata december 20-i folytatólagos üléséről

I.1001-46/1996.

Jegyzőkönyv

Pécs Megyei Jogú folytatólagos üléséről

Város

Önkormányzata

1996.

december

20-i

Jelen vannak: Baumgartner Sándor, Dr. Bödő László, Dr. Erdődy Gyula, Dr.Faragó László, , Golob Ferenc, Gonda Tibor, Grisnik Zoltán, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, Dr. Kádár Géza, Kerényi János, Dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, Dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Meixner András, Molnár Tamás, Pacur Zsolt, Papp Béla, Petrovits Béla, Péter Pál, Dr. Révész Mária, Dr. Romváry Ferenc, Simonovics Ferenc, Soó László Staub Ernő, Szirmai Csaba, Tillai Aurél, Tomics János, Traj Ferenc, Troska Gyula, Dr. Ujvári Jenő, Ursprung János

k é p v i s e l ő k. Távolmaradásukat bejelentették: Galbáts András, ifj. Gömzsik Péter, Medvetzky Antal, Mischinger István, Nagy Csaba, Dr. Páva Zsolt, Sashalmi György, Dr. Szabó László, Tóth Mihályné

képviselők. Jelen vannak továbbá: Dr. Farkas Károly jegyző, Dr. Pozsárkó István aljegyző, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, Gömöry János főépítész Dr. Papp Judit, Pilaszanovich Iván, Zalay Buda, dr. Sohár Endre, Tóth Béla, dr. Kahutek Annamária, dr. Nász László, dr. Berhiday Ilona, Bagoly Attila, Bajusz Balázs, dr. Sulyok Endréné irodavezetők, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Lábady Imre referens, Dr. Dunai Imre az Új Dunántúli Napló képviseletében

2

Dr. Révész Mária: üdvözli a képviselő testület ülésén megjelenteket. A folytatólagos ülést 9.05 órakor megnyitja. Létszámellenőrzés után megállapítja, hogy a Közgyűlés a jelenlévő 26 fővel határozatképes. A napirendi pontok tárgyalása előtt köszönetet mond mindazoknak, akik részt vettek a "mindenki karácsonyfája" felállításában, a díszek elkészítésében, a megszervezésben közreműködtek. Külön köszöni G. Detky Rita főkertész munkáját, akinek tervei alapján került minderre sor. Ezt követően ismerteti a folytatólagos ülés további napirendjeit. Emlékeztet arra, hogy a meghívó szerinti 24. sorszám alatti előterjesztéssel kezdi a Közgyűlés a munkáját. (1/A. 0-24.) Dr. Farkas Károly: képviselői indítványra szeretné ha napirendre kerülne az Illetékiroda átszervezésével kapcsolatos tájékoztató. (1/A. 24-28.) Dr. Révész Mária: szavazást kér a elfogadásáról.

tájékoztató napirendre vételének

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 egybehangzó igen, szavazattal, az Illetékhivatal átszervezésével kapcsolatos tájékoztatót napirendre vette. (1/A. 28-34.) 24.) Középfokú oktatás helyzete Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: a napirend tegnap esti negligálása azért bosszantotta, mert a saját iskolájában most zajlik az az ünnepség amely számára nagyon fontos, évente egyszer van csak karácsonyi ünnepség. Ugyanakkor örül annak, hogy ma frissen, kipihenten mindenki elmondhatja véleményét az anyaggal kapcsolatosan. Ez az előterjesztés nem egy szűk körben kezelt téma, hanem a várospolitika kiemelkedő kérdése. Fontosnak tart néhány dolgot egyértelművé tenni, mégpedig van-e a városnak olyan oktatáspolitikai jövőképe, amelyre rá lehet húzni a kb. 2000ig kulmináló oktatási kérdéseket. Azt lehet mondani, hogy ilyen nincs, a korábban 1993-ban elfogadott oktatási program a múltat és nem a jövőt képezi le. Ennek következtében olyan dolgok változtak, amelyek új megfogalmazást kívánnak meg. Az előterjesztés az eredeti anyag rendkívül szűkített változata, aminek új elemei a következők: - a jelenleg meglévő oktatás kérdésében financiális forráskutatást kell végezni. Ez irányban elmozdulás történt, az anyagban találhatók olyan megjegyzések, melyek ez irányban hatnak, ilyen többek között a Művészeti Szakközépiskola, amely mérhetetlenül nagy önkormányzati ráfordítást

3 kíván. A bizottság és a saját nevében is mondja, nem szeretnének lemondani erről az oktatási formáról. A városnak rendkívül fontos, azonban forrásokat kell keresni. Ez ügyben alpolgármester úrral eljártak, fenn van a minisztériumban az anyag, amely a minisztériumi Közalapítványtól kér kiegészítő forrásokat az intézmény üzemeltetéséhez. - a másik ilyen kérdés, hogy nem lehet egy oktatás-szervező csoportnak személyekben, hanem egyértelműen programkeresésben kell gondolkodni, - a harmadik nagyon lényeges kérdés, hogy elsődleges szempont a gyermekek egzisztenciája, és nem az, hogy netán néhány felnőtt dolgozó érdekei sérülnek, - további szempont, hogy ez az anyag használja azt az eszközrendszert, amely az oktatás-kutatáshoz szükséges. Számokat, tendenciákat takar, figyelembe veszi a munkaerő nyilvántartást, lekérdezte a kamarát, konzultált a résztvevőkkel; kénytelen volt tudomásul venni az 1996-os törvény szellemét és azt, hogy a régióban az oktatás átalakulóban van, amely elsősorban a középfokot érintő kérdéseket takarja. A jelenségekről szólva az alábbiakat emeli ki: Készült az INFOTEC Kft részéről egy racionalizálási anyag, amelyet nagyon sokan már el is felejtettek, de ebben vannak irányadó megállapítások. Kimutatták, hogy az előző törvényi előírások milyen gazdaságtalan működtetést eszközölnek. Szakmailag neki is nagyon sok kritikája van, azonban ez az anyag nagyon sok tekintetben irányadó arra vonatkozóan, hogy pl. a fenntartó milyen módon kívánja megtámogatni az intézményeket gazdaságilag ahhoz, hogy az elvárt eredményeket hozva minőségi munkát végezzenek. Elindult egy olyan megalomániás iskolarendszer, pl. félutcás iskolák alakulnak ki, ami mérhetetlenül kifogásolható. El kell dönteni, hogy egy középiskolás rendszer hatékonyságának melyek a felső határai. Kialakult egy szükséglet nélküli ajánlatbővítés, amely az elmúlt években pozitívan ítélhető meg. Ma azonban, ha megvizsgálják ezt a szerkezetet akkor rájönnek, hogy felgyorsultak a párhuzamos képzések. Talán ez még az ajánlat szempontjából nem is lenne nagy gond, azonban ezek a szakmák, amelyekről az anyagban szó van mérhetetlenül technikaigényesek, drágák és ez nem tükrözi a makro-rendszerben való gondolkodást, amely azt jelenti, hogy bizonyos technikai eszközöknek olyan szinten és koncentráltan kell jelentkezni, melyeket sok tanuló tud használni és egy ugyanazon a napon és magas óraszámban. Ezek a technikai rendszerek ugyanis 2-3 év után kiöregednek illetve idejét múltak és ha a kihasználtságuk nem jó, akkor mindezt rendkívül drágává teszi. A középfokú intézmények létszámadatai alapján a szakmunkásképzésben csökkennek az osztályok létszámai. A szakmunkásképzésben a polarizáció miatt is csökkenő gyermeklétszám mutatkozik, ez önmagában nagyon pozitív tendencia lenne, ha összességében is az arányok megváltoznának. Tudomásul kell venni, hogy Pécs város amikor meghirdette az intelligens város pozícióját, akkor ilyen középfokú oktatásszerkezeti arányszámokkal a jövőben nem dolgozhat. Ebben a kérdésben együtt gondolkodnak az akadémia által megfogalmazott regionális értékeléssel, miszerint ennek a városnak magasan kvalifikált és a közép és kisvállalkozásokra épülő oktatás

4 orientáltságot kell elérni; magas idegen nyelvi képzéssel és szakmai intelligenciával. Néhány iskolákban megjelenik a jövőkép is, ilyenek pl. a szakmacsoportos képzések, az orientációs osztályok. Ezek már megjelentek, de ebben a vonatkozásban Pécs városa elmaradt a többi várostól, mert pl. Székesfehérváron már elfelejtették a 3 éves szakképzést, 2+2 modellben dolgoznak, de Pécs ebbe az irányba még nem mozdult el. Úgy gondolja a fenntartónak az a feladata, hogy bizonyos kérdésekben kívülről irányítsa a rendszert olyan intenciókkal, amely erre a pályára ráirányítja a figyelmet. 1998-ban kötelezővé teszi a törvény a 9., 10. osztályos alapképzést, amely az e fajta képzésnek véget vet. Ha ezt nem kezdik el időben, és a 9. -10. osztályban szakoktatás nem folyik, hanem úgynevezett általános képzés, mérhetetlen munkaerő problémákkal küzdenek ezek az intézmények és ezt megelőzve szerették volna szabályozni mindezt, ami 1998-ban már kötelező lesz. Úgy gondolja ki kell mondani, hogy az átalakítási folyamatban meg kell fogalmazni a rövidtávú feladatokat is, szinte azonnal. Az anyagban egy ilyen jellegű elképzelés van, ami véleménye szerint nagyon korrekt, az iroda munkatársai részéről átbeszélt, megvitatott kérdés volt. A másik, amiben az önkormányzatnak nagy felelőssége lesz, hogyan fogják átalakítani szervezeti és szerkezeti formában azt a középfokot, amely ma a gimnáziumok kivételével az egész szakképzést érinti. Ez a jövő feladata amely nem kizárólagosan gazdaságossági kérdés, hanem elsősorban kulturális és oktatáspolitikai. Tisztázatlan számára a Regionális Továbbképző Központ és Pécs város közoktatásának viszonya és helyzete. Véleménye szerint ez a jól finanszírozott cég ázsiai állapotokba sodorja a szakoktatás részét, albérletbe ad nagyon olcsó pénzért oktatást és ennek következtében ez a szakképzés adekvát és alkalmas ennek a programnak a végrehajtására, akkor mennyivel jobb lenne, ha a regionális pénzeszközök az oktatásba beáramolnának, akkor ez jobban megoldható lenne. Elmondja, hogy használhatatlan az 1993. évi program és ezért alpolgármester úr felkért szakértőket a jövőkép újra megfogalmazására. Ezek az anyagok elkészültek, 3 nagy dimenzió szerepel, az alapfokú, a középfokú oktatás és a kollégiumi hálózat teljes vertikuma. Úgy gondolja, ebben a kontextusban kell majd a későbbiekben ezeket a nagy horderejű kérdéseket tárgyalni. (1/A. 40-219.) Staub Ernő: röviden reagálna a halasztást illető megjegyzésre. Tegnap háromnegyed hétkor javasolta e téma maradjon a mai napon tárgyalásra. Ezt azért tette, hogy frissen beszéljenek erről a fontos kérdésről, nem pedig azért, hogy Troska Gyula ne tudjon az iskolai ünnepségen részt venni. Javaslatát a közgyűlés elfogadta. Az előterjesztésről szólva elmondja, az anyag nagy részét a szakképzés reformálása öleli fel és ez joggal van így. Ez eddig valóban nem történt meg és a profiltisztítással párhuzamos képzések megszüntetésére nagy szükség van. Ebben szakmai egyetértés van.

5 Megjegyzi, az anyagban a szakmunkásképzéssel kapcsolatban kissé egyoldalú, sarkalatos megállapításokkal lehet találkozni. Felolvassa a vonatkozó részt. Eszerint a szakmunkásképzőből kikerülő tanulók jelentős része nem tud elhelyezkedni, potenciális munkanélküli képzés folyik. Mindkét mondatban sok igazság van. A pályakezdő munkanélküliek helyzete ma Magyarországon egy adottság és ezért nemcsak a szakképzés okolható, hiszen ha azt kimondják a szakképzésről, akkor hasonlókat ki lehet mondani a gimnáziumról, sőt részben a felsőoktatásról is. Természetesen a szakképzésnek igazodnia kell a társadalom, a szülők igényeihez, a munkaerőpiaci változásokhoz, azonban elsősorban a Regionális Központnak kell igazodnia. Hozzáteszi az elnök úr megjegyzésével egyetért, ami a Regionális Továbbképző Központ és a közoktatási rendszer kapcsolatát illeti. A szakképzésnek az életre kell felkészítenie, széles alapozást kell adnia a későbbi specializációhoz, hogy szakmaváltásra is képessé tegye a tanulókat, ez egyébként NyugatEurópában is az irányadó. Mindezt azért mondja, mert a munkaerőpiachoz való azonnali igazodások nem lehetségesek. Sokan a gimnázium elvégzése után kerülnek a szakképzésbe. A szakmunkásképzők nagy részben ma már érettségit adnak, (Angster ) 20-ról 60 %-ra nőtt az így érettségit szerzők aránya. Ez az érettségi azonban nem lehet azonos a színvonalas gimnáziumok érettségijével, de váltás a korábbi állapotokhoz képest. Azonban az V. fejezet konkrét javaslatokat tesz párhuzamos képzések megszüntetésére. Ha valaki hiányolná a határozati javaslatból a Janust, vagy a Hevessyt illetően, ennek az az oka, hogy ezek alakulnak így, tehát az igények csökkenése miatt nincs szükség ezekre a képzésekre. Ezért nem is szükséges, hogy a Közgyűlés határozatot hozzon róla. Az előterjesztésben szerencsésebb lenne ha a középfokú oktatás általános elvei megelőznék a konkrét javaslatokat, tehát a VI. fejezet az V. fejezetet. Konkrét javaslatai a határozati javaslattal kapcsolatban: 1.) az első stilisztikai, az általános alapelvek első francia bekezdésében az optimális szó alapjelentésével ellentétben van a fokozás. Kéri, az szerepeljen, hogy "egyre jobban feleljen meg". Megőrizve a város jelenleg meglévő intézmény értékénél a A mondat érthető, de szerinte szerencsésebb ez úgy: "megőrizve az oktatási intézményrendszerének meglévő értékeit." Az általános alapelveket illetően megfontolásra ajánlaná az utolsó bekezdés elhagyását, melyet idéz. Az egyik észrevétele, úgy érzi ez írott "malaszt" marad, semmiféle módon nem tudnak beleszólni az iskolák felvételi döntésébe és ez a megfogalmazás még azt is magában foglalja, hogy a tanulmány teljesítmény mellett legyen nyomatékosabb a másikat figyelembe venni, hogy az illető barcsi, dombóvári stb. gyereket ne vegyék fel. Egy iskola örül, ha tanuló jelentkezik hozzá, ha jól tanuló még inkább és a vidéki tanulók után nagyobb fejkvóta jár. Ezt a bekezdést talán el lehetne hagyni, abból a megfontolásból is, hogy úgysem tudnak mit kezdeni vele, ha mégsem így lesz.

6 Ami a II. pontot illeti, azok a képviselők, akik a Közoktatási Bizottságnak nem tagjai, furcsállják, hogy a 2, 3., 4. pontokban csak arról van szó, hogy az egyik képzés itt marad, a másik pedig amott. Úgy gondolja, világosabb lenne például a 2. pontban az autóvillamossági szakközépiskolai képzés a Széchenyiben lenne, mert a képzéshez szükséges eszközök az iskolánál már rendelkezésre álnak. Ha ez ott marad, erről nem hoznának állásfoglalást, az 500-asban viszont megszűnik. és "vica versa" a 2. pont második bekezdésében: a Széchenyiben megszűnik. Szerinte ezekkel ki kellene egészíteni a 2, 3, 4. pontokat, ne csak az szerepeljen, hol marad, hanem a fordítottja is, hogy hol szűnik meg az oktatás. Amint az elnök úr említette ez az iskolákkal, szakmával egyeztetett lépés. Nem egészen ez a helyzet, az 5. és 6. pontot illetően és az a dilemmája, hogy a pályaválasztási tájékoztatóban az 508-as, illetve az 500-as megjelentette ezt a képzést. Egyik oldalon lehetnek szakmai és gazdasági érdek, viszont ott van a szülőknek és a tanulóknak az az igénye, hogy jelentkeztek egy adott, meghirdetett képzésre és az igazgatók véleménye szerint hátrányba kerültek ezzel és nem biztos, hogy elhelyezésük könnyen megoldható. Legjelentősebb módosító javaslata az lenne, hogy a "I-es 6. pontja egyszerűen maradjon el." Természetesen ezt indokolja, de előtte idézi a 6. pontban foglaltakat. Itt is el lehet mondani, hogy a pályaválasztási tájékoztatóban meghirdetett osztályról van szó. A legmeghatóbb érve az lenne: a képzési költség 50.200,- Ft-ba kerül, a fejkvóta pedig erre a képzésre pécsi tanuló esetén 86.000,- Ft/fő/év, vidékieknél 98.040,- Ft/év. A képzés tehát rentábilis. Első szakmát szerző gyerekekről van szó, akik után jár a fejkvóta. Elenyésző számban vannak olyanok, akik másod szakmások, ezek viszont tandíjat fizetnek. Tehát a városnak nem kerül pénzébe ez a képzési forma és a dolognak van egy olyan oldala, amit szintén a szakmunkásképző igazgatók jeleztek, hogy az új országos képzési jegyzék a 1998-99-es tanévtől lép életbe és emiatt át kell gondolni akkor is a szakmák indítását. Elképzelhető, hogy álláshelyeket kellene megszüntetni, hiszen a 9. -10. osztályos képzés, vagy a 2 + 2, vagy a 2+3-as képzés a közismereti tárgyak irányába viszi el a szakképzői oktatási létszámot. Akik viszont érettségi után szereznek szakmát, azok a nyelven kívül csak szakmai tárgyakat tanulnak. Tehát ebben a képzésben műszaki tanárokra van szükség, esetleg elbocsátásra kerülnének, végkielégítéssel és nincs kizárva, hogy az új képzési jegyzék életbelépésével egy év múlva visszavételre kerülnének. Ezért az a módosító javaslata, hogy ha a 6. pontot eltörlik, akkor az következik, hogy az Angster ezt a képzést idén is indíthatja. A dolog valóban szakmai egyeztetéseken alapult és lényeges, előttük álló feladatokat kíván megoldani, de ezeket a kiegészítéseket úgy véli meg kellett tennie. (1/A. 220-437.)

7 Dr. Révész Mária: megemlíti, 35 perc alatt túl vannak egy rendkívül kimerítő előterjesztés kiegészítésen és egy ugyanolyan hozzászóláson, ami sok mindent tartalmazott. Megkérdezi, kinek van kérdése, hozzászólása. (1/A. 438-443.) Meixner András: minden hibája ellenére az anyag elég jól előkészített és széles körben egyeztetett. Tény, hogy 1998-tól az oktatás rendszere változni fog és ezért nagyon sok egyeztetés előtt állnak még. Az anyag 99 %-ával egyet tud érteni, egyetlen ponttal azonban nem, a 6. ponttal, hiszen az 500asban érdeklődött és ugyanazt tapasztalta, amit Staub Ernő elmondott. Kiszámolták mennyi a képzés költsége, az esetleges bevétel és ez pozitív szaldót mutat. Kizárólag egy évről van szó, ezért javasolja "a 6. pont elhagyását", de azzal a kitétellel - amit nem kell a határozatban megjeleníteni, - hogy a következő évben mivel készültek szakmai anyagok, a 98-as változás keretében a két iskola (Zipernovszky és 500-as) újra tárgyalja meg. A többi részével egyetért, az anyagot korrektnek tartja. (1/A. 443-485.) Dr. Kádár Géza: kérdése, az anyag foglalkozik-e az esélyegyenlőség megteremtésével, az egyes hátrányos helyzetű tanulók oktatásával, különösen szakmai közép- és felsőfokúra gondol. Furcsállja azt a hangvételt, hogy lényegében kemény kritikával illeti az oktatási intézmények szervezését és különösen egyes oktatási intézmények "torzszüleményeit" amivel egyet lehet érteni. Kérdés, ezek a problémák hogyan alakultak ki? Időben az oktatás átszervezésének kérdése mikor fog lezárulni? Az oktatási szakemberek döntsék el, mi az az alapstruktúra amire lehet az összes módosítási igényt majd felépíteni. Mindig az alapokból indulnak ki és ha mindig újra itt kezdik, akkor ebből nem lesz soha egy kikristályosodott rendszer. (1/B. 0-18.) Dr. Erdődy Gyula: nem kívánja általánosságban minősíteni az anyagot. A teljesség kedvéért el kell mondani örül annak, hogy végre olyan anyagok kerülnek eléjük amelyek egy-egy részterülettel foglalkoznak és nemcsak akkor, amikor át kell szervezni, súlyos döntéseket hozni. Összességében ezzel az anyaggal egyetért, azokkal a kiegészítésekkel amelyeket a Közoktatási Bizottság elnöke, illetve tagjai elmondtak. Konkrét problémája és ez ügyben lenne határozatmódosítási javaslata és ez; IV. fejezet 2. pontban jelzett része amely a gép- és gyorsíró képzéssel foglalkozik. Az első mondattal van problémája, amit felolvas. A közgyűlés megkezdése előtt néhány perccel beszélt Róna Gézával aki azt mondja, hogy a felvétel meg lett hirdetve és márciusig nem zajlik le a magánosítás. Aggálya van a hivatal szakértőjének, hogy 1997-1998 évben, ha megszüntetik, akkor ez önkormányzati formában hogyan fog menni. Kéri ezért a dátumokat pontosan megfogalmazni.

8 A dolog általános részéhez mondja, a közgyűlés helyesen döntött abban a kérdésben, hogy a gépíró iskolát elindítja a magánosítás felé. A határozatuk illetve határidő ellenére itt egyfajta "állóvíz" van és nem történik semmiféle konkrét lépés ez ügyben, sem aki magánosítani szeretné, sem a hivatal részéről. Itt egy épület eladásáról is van szó. A szakma mentségére meg kell fogalmazni, ez egy alá-fölérendeltségi viszony, az ellentmondásos utasításokat nehéz megvalósítani. A 2./ pontot általánosnak tartja. Javasolja nyilvánítsák ki továbbra is szándékukat a magániskolai formában történő működtetésre. Kötelezzék arra a Gép- és Gyorsíró Iskola igazgatóját, - aki szeretné ezt az épületet vállalkozás céljára megvenni -, tegyen lépéseket a cégbejegyzés iránt, adjon be üzleti tervet, a szükséges pénzeszközök megteremtéséhez bankgaranciákat is mutasson be, a Városháza illetékes irodáinak, illetve a Közoktatási Bizottságnak. Ennek határidejét pedig 1997. március 15-ben jelöljék meg. Nyilvánítsa ki azt a szándékát is a közgyűlés, hogy preferálja ezt a pályázatot, hiszen ha ki kellene üríteni az épületet és a képzést máshova telepíteni, a technikák áttelepítése nagyon költséges lenne. Úgy kellene ezt a magánosítást megoldani, hogy a jelenlegi vezetés meg tudja valósítani szándékait. Kérjék fel a GAVÁB-ot, hogy a Szabadság u. 23. sz. épület eladásával, értékbecslésével kapcsolatos teendőket kezdje meg. (1/B. 19-85.) Dr. Ujvári Jenő: a tanügy nagyon sok viharos átalakítást élt meg az utóbbi évtizedekben, és ez nem az a terület, amely alkalmas lenne a gyors átalakításokra, új áramlatokra. A leírt javaslatok hosszú évek tapasztalatain alapulna, azt lehet mondani, hogy nagyon megalapozott és a társadalom változásait követő tendenciákat akar megfogalmazni. Hozzá kell tenni, itt egy fokozatról van szó -és azt a lebegtetést, amit az intézmények elszenvedtek és az ott dolgozó tanárok már alig bírnak - amelyet be kellene fejezni. Arra gondoltak, hogy a következő tanévet megnyugodott állapotban lenne jó elkezdeni, erőfeszítéseik a jövő év tavaszán fognak ulminálni. Nagymértékben számítanak szakmai és politikai erők közreműködésére a megvalósításban, különböző vélemények meghallgatására, mert csak így lehet egy ilyen várospolitikai tervet végrehajtani amely gondol arra is, hogy Pécsett milyen lehetőségek vannak. Kéri ezt a benyújtott javaslatot egy átmeneti, de nagyon fontos lépésnek tekintsék és szavazzák meg. (1/B. 86-115.) Meixner András: Erdődy Gyula hozzászólására válaszolva mondja, reméli képviselőtársa részéről nyelvbotlás volt, hogy inspirálja a város egyik közalkalmazottját a magánvállalkozás beindítására. Ezt nem lehet, a város csak azt teheti, hogy pályázatot ír ki az iskola hasznosítására magánvállalkozás formában, vagy azt mondja, hogy ezt a képzést folytatja, vagy nem. Egyébként egyetért, sürgetni kellene a lépéssorozatot, de az első lépést a magánvállalkozónak kell megtenni. Ezt a döntést azért kellene

9 meghozni. Nem baj, ha már nem indul szeptemberben a régi fajta képzés. Magánszemélyt arra kötelezni nem lehet, hogy egy ilyen vállalkozást kezdjen meg, a magánszemély a pályázatra vagy jelentkezik, vagy nem. (1/B. 116-141.) Dr. Erdődy Gyula: lehet, hogy Meixner Andrásnak igaza van abban, hogy a város alkalmazásában lévő munkatársat nem lehet kötelezni, de el kell mondani, hogy az a közalkalmazott akiről szó van az elmúlt hónapokban többször írásban is kinyilvánította erre vonatkozó szándékát, még bankgaranciák is bemutatásra kerültek. Fontosnak tartja, hogy ebben az épületben továbbra is oktatási tevékenységet folytassanak és olyan jellegűt mint most, mert vannak olyan erők, akik más irányban kívánják elmozdítani. (1/B. 142-156.) Staub Ernő: megjegyzi, ha egy épületben oktatási intézmény működik és van rá esély, hogy a jövőben is ez működjék magánosítás után, akkor is vonatkozik rá a saját vagyonrendeletük, mely szerint az épület - melyben oktatási intézmény működik - csak korlátozottan forgalomképes. Meg kell erősítenie Meixner András képviselőtársát, ez az első lépés és most ebben kell dönteni. (1/B.156-166.) Gonda Tibor: elmondja, hogy szerdán Róna Gézával elmentek ebbe az intézménybe. Optimitásával úgy gondolja, hogy ez egy kísérleti értékű folyamat. Javasolja a Közoktatási Bizottság ismételten deklarálja, hogy fontos számára ez az ügy, és akkor január végéig - akár a határozatban nevesítve a GAVÁB napirendjére tudja venni az épület hasznosítását. Szükséges azonban, hogy Erdődy képviselő pontosítsa, milyen preferenciákat vegyenek figyelembe, mivel úgy véli, az oktatási ágazat nem azt gondolja, hogy vigyék piacra ezt az intézményt, amit bárki megvehetne. A határozatban ki kellene térni arra, hogy az épület hasznosítása során a meglévő oktatási funkciót továbbra is fontosnak tartják, és előnyt élvezzenek az ott dolgozó pedagógusok. Nem hiszi, hogy itt szükséges az intézményvezetőre leszűkíteni ezt a kört, az ott dolgozó pedagógusok társulása előnyt élvezzen. Azt gondolja, január végi meghirdetéssel, február végi döntéssel lehetőség van arra, hogy a következő tanévet már magániskolaként kezdje az intézmény. Az intézmény igazgatónője megnyugtatta arról, hogy a normatív támogatáson kívül egyéb plusz önkormányzati támogatásra nem tartanának később igényt. Tehát egy rossz műszaki állapotú intézménytől megszabadulna a város és lehetőség nyílna, hogy egy korszerűbb struktúrában működjön az intézmény. Kéri Erdődy Gyula pontosítsa a preferenciákat és a GAVÁB foglalkozik ezzel. (1/B. 167-199.) Dr. Révész Mária: kéri a módosító indítványok előterjesztőit, fogalmazzák meg indítványukat precízen. (1/B. 200-207.)

10

Troska Gyula: az esélyegyenlőséggel kapcsolatban elmondja, a város használati piaca meghaladja a keresletet. Ennek következtében a szülő és a gyermek elhatározása találkozik a választott lehetőséggel. Az esélyegyenlőséget úgy is érti, hogy a feltételrendszerek jobbak-e, egyenlőek-e ennek szellemi és anyagi hátterét illetően. Az intézmények e téren változatosan differenciáltak, a legszegényebbek a gimnáziumok és a szakképző intézmények a legjobban felszereltek, a legnagyobb technikával és vagyonnal rendelkeznek. Ebben a kérdésben is változtatást kellene végrehajtani. Ezeket a kérdéseket is kezelni kell. Február 15-ig a meglévő anyagok birtokában a közgyűlés elé fog kerülni az az elképzelés rendszer amelyben dönteni kell. Lesznek operatív munkafolyamatok és hosszú távú folyamatokra épülő átalakulások. Megerősíti alpolgármester úr nyilatkozatát, ezt nem lehet máról holnapra megvalósítani. 6./ pont: a gépjármű technológiai szakról szól, 82 munkanélkülivé vált lézeng ebben a városban, évente 60 embert érint. A Zipernowszkyhoz kívánják áttenni, ennek oka, hogy ebből a szakmaféleségből átmenetileg az ilyen volumenű képzést 2000. után szüneteltetni kell. Ennek az intézkedésnek vannak hosszú távú, takarékossági intézkedései is. A 6./ pontban, ha az 500-asban megszüntetik, 1 tanár felesleg jelentkezik és csökkenne a túlórák száma az Angsterben és áthelyezhető a Zipernovszkyba és ennek a fedezete megvan, a normatíva nem veszik el. Nem tudja megindokolni, hogy ebből a szakmából ennyi főt képeznek ki és ebből munkaerő felesleg van, további ilyen volumenben . A Gyors- és Gépíró Iskolát szeptember 1-vel lehet magánosítani. Két lehetősége van az önkormányzatnak: Vagy a szülők nyilatkoznak, hogy magán iskolába akar menni, vagy az önkormányzat köt a magániskolával egy olyan szerződést, hogy az ott lévő nem állami oktatású gyerekeket megfinanszírozza. Gonda Tibor által elmondottak a valóságnak megfelelnek, ha az épület megvan, a jelentkezés lebonyolódhat és az oktatás folytatódhat. (1/B. 207-282. Dr. Révész Mária :kéri a módosító indítványokat (1/B. 282-283.) Staub Ernő: elmondja, az első az általános alapelvek első bekezdéséről szólt és hangsúlyozottan stilisztikai jellegű: "Pécs M.J. Város - mint Déldunántúli regionális közoktatási centrum - egyre jobban feleljen meg a társadalmi, gazdasági iskolahálózati elvárásoknak, megőrizve az oktatási intézményrendszerének meglévő értékeit". A szöveg a továbbiakban ugyanaz. (1/B. 284-292.) Dr. Révész Mária: megkérdezi az előterjesztőt, hogy ezt a javaslatot be tudja -e fogadni? Troska Gyula bizottsági elnök igennel válaszol.

11 (1/B. 292-294.) Staub Ernő: az utolsó bekezdés elhagyását javasolta. A tanulmányi teljesítményeknél azt is figyelni kell, hogy az adott létesítményekben nem biztosított a továbbtanulás lehetősége. Ezt hozzászolásában indokolta, ellentmondás van ha Dél-dunántúli regionális centrum akarnak lenni. (1/B. 295-300.) Dr. Révész Mária: megkérdezi az előterjesztőt, befogadja-e a javaslatot? Igenlő a válasz, ezért megemlíti, hogy nem kell róla szavazni. (1/B. 300-301.) Staub Ernő: a következő javaslata: a II fejezetnél a 2, 3, 4. pontban azt is meg kellene jeleníteni, hogy mi szűnik meg? Ha csak arról hoznak határozatot, hogy pl. a Széchenyi Gimnáziumban, az 500-asban marad, úgy hozzá kell írni hogy a másik helyen pedig megszűnik. Pl. a II. fejezetben: "az autóvillamossági szakközépiskolai képzés marad. a Széchenyiben az 500-as Angster Szakmunkásképzőben megszűnik."; fordítva az autóvillamossági szerelő az 500-asban marad.....a végén a Széchenyiben megszűnik. Ugyanez vonatkozna a 3. és 4-es pontokra. (1/B. 302.320.) képviselő úr úgy gondolja, hogy Troska Gyula: igen, amennyiben egyértelműbben kifejezi azt a logikát, amire építkezik akkor semmi akadálya. (1/B. 321-324.) Dr. Révész Mária:. akkor külön nem kell szavazni róla (1/B. 321-324.) Staub Ernő: emlékeztet, maradt a 6. pont, amiről elnök úrnak ellentétes a véleménye. Fenntartja módosító indítványát, miszerint az Angster J. Szakmunkásképző a gépgyártás-technológiai szak működhessen tovább,(a képzési költség és a fejkvóta alapján) mivel erre a szakra a műszaki piacon biztosan szükség van. (1/B. 325-333.) Dr. Révész Mária: kéri Staub Ernő képviselőt, mondja el pontosan módosító indítványát. (1/B. 334-335.) Staub Ernő: " javaslata, hogy a 6.) pont maradjon el." (1/B. 336-337.) Dr. Erdődy Gyula: a bizottsági elnök véleményével egyetért és köszöni a jobbító szándékukat. Konkretizálási javaslata a következőképpen hangzik: "A közgyűlés egyetért a Gép- és Gyorsíró Iskola 1997/98-as tanévtől

12 magániskolai formában történő működtetésével. A közgyűlés kinyilvánítja szándékát, hogy a Szabadság út 23. sz. alatti épületben továbbra is gép- és gyorsíró oktatás képzés történjen. Felkéri a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságot, hogy a magánosításhoz szükséges pályázati kiírást a Közoktatási Bizottsággal együtt készítse el. A pályázat elbírálásában megfelelő ajánlat esetén - előnyt élvez a jelenleg az épületben működő szakembergárda." Az utolsó mondat pedig az lenne: "A magánosítás megkezdéséig a jelenlegi épületben megmarad az önkormányzati gép- és gyorsíró képzés." (1/B. 339-364.) Dr. Révész Mária: megkérdezi a Közoktatási Bizottság elnökét, befogadja-e az indítványt. Igenlő választ kap, majd megkérdezi, hogy a 6. pontot is befogadja? (1/B.365-367.) Troska Gyula: a 6.) pontot nem tudja elfogadni abból az indokból, mert a pályaválasztási füzet kiadása, illetve a jelentkezési beadványok februárban kell, hogy megjelenjenek, addig bármilyen értesítés formájában lehet töröltetni. Nem igazán indokolt, hogy ez már megvan hirdetve. (1/B. 368-276.) Dr. Révész Mária: több hozzászólást nem engedélyez. Először szavazást kér a 6.) pont elhagyásáról, amit Staub Ernő javasolt. Megállapítja, hogy a közgyűlés 9 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal és 11 tartózkodás mellett elutasította a módosító javaslatot. Ezután a módosító indítványokkal, illetve a befogadott indítványokkal kiegészített határozati javaslatról kér szavazást. (1/B. 377-390.)

módosító

Dr. Erdődy Gyula: ügyrendi kérdése lenne, Gonda Tibor egyetért-e javaslatával, hogy "a pályázat kiírásának határideje 1997. január 31. legyen?" (1/B. 390-394.) Dr. Révész Mária: megállapítja, hogy Gonda Tibor válasza igenlő és Troska Gyula is egyetért a javaslattal. Ebben az értelemben szavaznak az egész előterjesztésről, illetve határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással elfogadta az előterjesztést. (1/B. 395-404.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 577/1996. (12,20.) sz. határozata

13 A középfokú oktatás helyzetéről I. Általános alapelvek - Pécs Megyei Jogú Város -mint Dél-Dunántúli regionális közoktatási centrum - egyre jobban feleljen meg a társadalmi, gazdasági, iskolahálózati elvárásoknak, megőrizve az oktatási intézményrendszerének meglévő értékeit , úgy mint a nemzetiségi oktatás (horvát, német,) kéttanítási nyelvű oktatás ( angol, német, olasz) művészeti oktatás ( képző, tánc, zene), országos hírű szakképzés ( pl. elektronika, híradástechnika stb.) - Új finanszírozási rendet kell kialakítani, amelyben meghatározó a szakmai feladat és az intézményi működtetés. Figyelembe kell venni az intézményi sajátosságokat, pl. van e lehetősége az intézménynek pályázati pénzek elnyerésére, ha igen megfelelő anyagi elismeréssel ösztönözni kell erre az intézményeket. - Tovább kell növelni az általános műveltséget adó oktatási intézmények arányát, növelni kell az általános érettségivel rendelkezők számát. Javítani kell az idegen nyelv oktatásának hatékonyságát. Biztosítani kell a 16 éves korig tartó tankötelezettség maradéktalan megvalósítását. - Az 1998-tól kötelező 9-10. osztályos általános képzést a szakmunkásképzőkben célszerű folytatni. A személyi feltételek adottak, a kollégák a korosztály foglalkoztatásához szükséges oktatási tapasztalatokkal rendelkeznek. - A tényleges pályaválasztási életkort ki kell tolni 16 ill. 18 éves korra, ezzel egyidejűleg ki kell alakítani a szakmacsoportos képzés rendszerét amelynek lényege az intézményi párhuzamosságok megszüntetése, a többszintű kimenet biztosítása. - A középfokú intézmények tanulócsoportjait lehetőség szerint a törvényi maximális létszámmal lehet indítani, a csoportbontási határokat is a törvényi maximum szerint kell megállapítani. II. Az egyes szakközépiskolákban folyó párhuzamos képzések megszüntetése. 1. A Széchenyi I. Szakközépiskolában folyó autószerelő szakközépiskolai képzést átveszi az 5oo.sz. Angster Szakközépiskola. A képzés átvételére az 1997-98-as tanévtől kerül sor felmenő rendszerben.

14

2. Az autóvillamossági szakközépiskolai képzés a Széchenyiben marad, mert a képzéshez szükséges eszközök az iskola villamos laborjában rendelkezésre állnak. Az autóvillamossági szerelő (érettségi utáni) szakmunkásképzés az 5oo-asban marad.. A tanulók gyakorlati képzéséhez a felszerelés a VOLÁN Tanműhelyében adott. A Széchenyi autóvillamossági szakmunkásképzést , az Angster autóvillamossági szakközépiskolai képzést nem folytat . 3. A gépjárműüzemi technikus képzés a Széchenyiben 1996-ban megszűnt. Gépjárműüzemi technikus képzés az 500-as Angster J. Szakképző Iskolában nem indítható. 4. A telefon- és hálózatszerelő érettségihez között szakmunkásképzés az 500-asban marad. ( A teljes gyakorlati képzés a MATÁV Tanműhelyében történik. A vezetékes távközlés - technikai műszerész szakközépiskolai képzés a Széchenyiben marad, mert a MATÁV-val kötött együttműködési megállapodás ezt szakmailag indokolja. A képzéshez szükséges felszereltség adott. A Széchenyi telefon - és hálózatszerelő érettségihez kötött szakmunkásképzést , az Angster vezetékes távközlés - technikai műszerész szakközépiskolai képzést nem folytat . 5. A Zipernowszky Szakközépiskola és az 508-as sz. Szakközépiskola elektronikai műszerész szakmában párhuzamos képzést folytat. A képzést az 508-as sz. Szakközépiskola folytatja tovább, ezt indokolja a tárgyi feltételek meglétén túl az, hogy ily módon biztosítható a szakmacsoportos képzés. Itt folyik az elektronikai műszerész, a rádió és TV. műszerész, a háztartási gépszerelő szakmunkások képzése is. Az elektronikai műszerész képzés megszüntetésére a Zipernowszky K. Ipari Szakközépiskolában az 1997-98-as tanévtől felmenő rendszerben kerül sor. 6. A Zipernowszky K. Szakközépiskola és az 500-as sz. Angster J. Szakképző Iskola párhuzamos képzést folytat gépgyártás technológiai szakon. A képzést a Zipernowszky K. Szakközépiskola folytatja tovább, az 1997-98-as tanévtől kezdve az Angster J. Szakképző Iskola az említett szakra nem iskoláz be. III. Az 1998-99-es tanévtől esedékes változtatások. 9. és 10. osztályos képzést az alábbi oktatási intézmények folytathatnak:

15

500-as sz. Angster J. Ipari Szakképző Iskola 506-os sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola 508-as sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari SzKI.Iskola Szabolcsi Speciális Szakiskola Istenkúti ÁMK

5 osztály 3 osztály 5 osztály 4 osztály 2 osztály 1 osztály

Speciális szakiskolai képzés helyett szakmunkásképzést folytat : Szabolcsi Speciális Szakiskola

mezőgazdasági gazdaszszony

Istenkúti ÁMK

ápolási asszisztens

IV. Intézmények megszüntetése, átszervezése 1. Az önkormányzat a Művészeti Szakközépiskolát nem önkormányzati (minisztériumi,megyei,alapítványi) formában kívánja működtetni. A közgyűlés felkéri az alpolgármester urat, hogy e tárgyban folytasson tárgyalásokat. 2. A közgyűlés egyetért a Gép - és Gyorsíró Iskola 1997 /98 -as tanévtől magániskolai formában történő működtetésével . A közgyűlés kinyilvánítja szándékát , hogy a Szabadság út 23. sz. alatti épületben továbbra is gép - és gyorsíró képzés történjen .Felkéri a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságot , hogy a magánosításhoz szükséges pályázati kiírást a Közoktatási Bizottsággal együtt készítse el .A pályázat elbírálásában megfelelő ajánlat esetén - előnyt élvez a jelenleg az épületben működő szakember - gárda .A pályázat kiírásának határideje 1997 . január 31. A magánosítás megkezdéséig a jelenlegi épületben megmarad az önkormányzati gép - és gyorsíró képzés . Határidő: Folyamatos Felelős: Tóth Béla irodavezető Kapják: tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, Irodák vezetői

16

25.) Fürdő Kft. tevékenységi körének bővítése Előterjesztő: dr. Révész Mária alpolgármester Dr. Révész Mária : - az előterjesztő polgármester úr távollétében - röviden elmondja, hogy különösebb jelentősége a tevékenységi kör bővítésének nincs. Mindössze arról van szó, hogy a Hullámfürdő téli üzemeltetése során nincs büfé. Célszerűnek látnák az üdítő italok árusítását, ha egy hűtőszekrényben maguk oldanák meg, ehhez azonban a Kft. tevékenységi körének bővítésére van szükség. Ez az előterjesztésből világosan látható. Kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett, hozzájárult a Hullámfürdő tevékenységi körének kibővítéséhez. (1/B.405-430.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 578/1996. (12.20.) sz. határozata Fürdő Kft. tevékenységi körének bővítése 1.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Pécsi Fürdő Kft. alapító okiratát 1996. december 20-i hatállyal módosítja és a tevékenységi kört az alábbiakkal egészíti ki: 5220 Élelmiszer kiskereskedelem 5522 Cukrászdai és egyéb nyílt árusítású vendéglátás 5524 Egyéb, korlátozottan igénybevehető vendéglátás A tevékenységi körök bővítésénél a "KIZÁRÓLAG AZ ÁLLAM, ÁLLAMI SZERV VAGY ÁLLAMI GAZDÁLKODÓ SZERVEZET RÉSZÉRE FENNTARTOTT TEVÉKENYSÉGEK"-et a Pécsi Fürdő Kft. nem végezheti.

2.

Felhívja az ügyvezető igazgatót, hogy a módosításokat a Cégbíróságnál és az APEH Bm-i Igazgatóságánál jelentse be, kérje meg a kereskedelmi üzlet nyitásához szükséges engedélyt valamint a jövedéki engedélyt .

17

Felelős : Szabó Tamás ügyvezető igazgató Határidő : 1996. december 31. Kapják:

tisztségviselők, Irodák vezetői, Szabó Tamás ügyv.igazgató

26.) Pécs, Felsővámház u. 72. sz. alatti épület (volt DOZSO) hasznosítása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta Dr. Kunszt Márta: elmondja, hogy a szóban forgó ingatlan DOZSO néven ismert és tulajdonképpen hosszas megfontolás után a Kulturális Bizottság egyszerűen gazdasági és racionalizációs okokból - javasolja, hogy ezt az épületet valamilyen másfajta hasznosításra adják át, vagy pedig értékesítésre, ezt a szakemberekre bízzák. Ennek nem a kulturális szférán belüli okai vannak, hanem gazdaságossági. Az épület fenntartási költségei drasztikusan emelkedtek, mert korábban a Zsolnay Gyár - a régi szocialista kapcsolatok révén - az épület fenntartásához hozzájárult (víz, fűtés). Ezt a gyár tovább nem vállalta, ezért leválasztották az épületet a rendszerről. Így csak a fűtési költségek, a jelenlegi árak mellett havi 300 e Ft-ba kerülnek. Ezek a költségek még emelkedni fognak, és ehhez képest nyilvánvalóan egy művelődési ház nem tudja kitermelni ezeket a költségeket, tehát gazdaságosan nem tud dolgozni. A másik nagy probléma, hogy az épület elavult, renoválásra szorul, a felújítása kb. 100 M Ft-ba kerülne. Ilyen értelemben a városnak ez akkora terhet jelent, - azaz az ingatlan kulturális célra történő hasznosítása, - hogy ezt önmaga nem tudja kitermelni, ezért más megoldást kell keresni. Ez nem azt jelenti, hogy a város kulturális irányításában áttértek arra, hogy csak a belvárosnak szolgáltatnak kultúrát. Azt szeretnék, ha létrejönne egy olyan csapat, egy megfelelő helyen, amely nagyon színvonalas kulturális szolgáltató rendszert dolgoz ki és ezeket a megalkotott műsorokat kivinnék a külterületekre. Ezt a rendszert viszont sokkal olcsóbb úgy működtetni, ha a rendezvényekre helyiséget bérelnek és egy-egy rendezvényre hívják meg a lakosságot és színvonalas programot nyújtanak. Sajnos ehhez pénz alig van. Ezért gondolták úgy, ha ennek az épületnek a működési költségét megtakarítanák, akkor ezt valóban a kultúrára tudnák fordítani, és az ágazat pénzét nem az épület fenntartások fogják elvinni, hanem megfelelő színvonalú kultúrával álljanak a lakosság szolgálatára. Ez késztette a bizottságot arra, hogy elfogadják a gazdasági szakemberek javaslatát, a más célra hasznosítást és a felszabaduló pénzekből valóban a kultúra magasabb színvonalú megvalósítását elérni. (1/B.436-484. 2/A. 0-19.)

18 Meixner András: egyetlen kérdése, a határozat 4.) pontjában az áll, hogy 30 M Ft-ért újítson fel a Kft. egy épületet. Ez a Dominikánus-Házat jelenti. Néhány évvel ezelőtt is már 40 M Ft-ról beszéltek. Ez az összeg ma már biztos, hogy több. Nem tudja, hogy az eredeti célra történne-e a felújítás, vagy lehet, hogy olcsóbban is meg lehetne csinálni? (2/A. 19-28.) Dr. Kunszt Márta: arról nem tud nyilatkozni, hogy 30, vagy 40 millió Ft a felújítás költsége, de ezt az itt jelenlévők közül senki nem tudja. Ez az összeg nem az egész épület felújítására vonatkozik. Itt kívánják elhelyezni a Pécsi Kulturális Központot és a város számára vendégszobákat is kívánnak üzemeltetni. Tehát a városi kulturális és reprezentációs célokat szolgáló épület üzembe állításáról lenne szó. (2/A. 28-36.) Molnár Tamás: tájékoztatja a közgyűlést arról, hogy a beruházásban jártas és azt végző szakembereik megkeresték a folyamatos beruházást végző céget, - akik ezt korábban is végezték - és azoknak a becsült, a teljes beruházásra vonatkozó teljes költségét tudja mondani, ez pedig a 4.) és 5.) pontban foglalt összegek együttesen. Nyilvánvalóan, ha most nagyon gyors ütemben megrendelést adnak a befejezésre, akkor annyiba fog kerülni, mint a 4.) és 5.) pontban foglalt összegek együttesen. (2/A. 36-46.) Körömi Attila: a Kulturális Bizottság elnök asszonyához kérdése: "A határozati javaslat 2/a.) pontja írja, hogy a Felsővámház u. 72. szám alatt működő kulturális csoportok, a zenetanfolyam elhelyezéséről, és a vagyontárgyak megőrzéséről gondoskodjon a Kulturális Központ. Ez valamennyi a DOZSO-ban működő egyesületet, csoportot magában foglal? Az NB I. B-s sakkcsapatra gondol, akik utánpótlással rendelkeznek, elhelyezésre kerülnek, vagy erre a bizottság nem tudott kitérni? (2/A. 46-57.) Dr. Kunszt Márta: válasza, természetesen felvállalják, hogy az ott működő valamennyi egyesületet, zenetanfolyamot és sportfoglalkozást elhelyezzék. A sakkcsapatról konkrétan nem tudja, hova kerül, de erre számtalan intézmény van, ahol megfelelő körülmények között tud működni. A Szivárvány Gyermekház, vagy az Ifjúsági Ház, ahol megfelelően tudna működni. (2/A. 58-64.) Körömi Attila: tehát úgy elfogadható, hogy valamennyi ott működő csoport? Ebben az esetben nem kér módosító javaslatot. (2/A. 64-66.) Dr. Kunszt Márta: elfogadható. (2/A.66.) Dr. Révész Mária: mivel további hozzászólás nincs, szavazást kér a határozati javaslatról.

19

Megállapítja, hogy a képviselő-testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. (2/A. 66-72.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 579/1996. (12.20.) sz. határozata A Felsővámház utca 72.sz. alatti épület hasznosítása és a Király u. 18. szám alatti ingatlan felújítása. A Közgyűlés egyetért a Kulturális Bizottság javaslatával és az alábbi határozatot hozza : 1.) A Közgyűlés kifejezi azon szándékát, hogy a Felsővámház u. 72. sz. alatti épület kulturális célokra történő hasznosítása 1996. december 31-i határidővel szűnjön meg. a,) Egyidejűleg a szükséges előkészítő eljárások lefolytatása után az ingatlant elidegenítésre kijelöli. b,) Felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát az ingatlan értékesítésére és az ahhoz szükséges előkészületek megtételére. c,) A Közgyűlés kifejezi azon szándékát, hogy az értékesítésből befolyt összeg kulturális ágazatban kerüljön felhasználásra. Határidő: folyamatosan az értékesítésre 1997. június 30. Felelős: dr. Kahutek Annamária irodavezető Pilaszanovich Iván irodavezető 2.) A Közgyűlés utasítja a Pécsi Kulturális Központ igazgatóját, hogy a,) a Felsővámház u. 72. szám alatti épületben működő valamennyi csoport és a zenetanfolyam elhelyezéséről, valamint a vagyontárgyak megőrzéséről gondoskodjon. b,) Az épületet működtető személyzet elhelyezésének lehet tőségét és létszámát vizsgálja felül. c,)

Az épülettel kapcsolatos feladatok ellátására, annak értékesítéséig - maximum 1997. június 30-ig - naponta 8-16 óráig egy főt biztosítson.

Határidő: értelemszerűen Felelős: Laknerné Brückler Andrea igazgató

20

3.) A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi-Gazdasági Irodát, hogy a Felsővámház u. 72. sz. alatti épület értékesítéséig az ingatlan fenntartási költségeit ( őrzés, fűtés, személyzet) az 1997.évi költségvetésben szerepeltesse. Határidő: költségvetés tervezése Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető 4.) A Közgyűlés - a Kulturális Bizottság a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság a Költségvetési és a Tulajdonosi Bizottság javaslata alapján - egyetért azzal, hogy a Pécs Király u. 18. szám alatti ingatlan emeleti és tetőtér-helyiségeit a Városi Vagyonkezelő Kft. 30 millió forint értékben felújítsa. A felújítást a Társaság az önkormányzati vagyon növekedését közvetetten szolgáló ráfordításként valósítsa meg. Határidő: azonnal Felelős: Zubán Ilona ügyvezető igazgató 5. ) A Király u. 18 szám alatti ingatlan felújításának végrehajtása érdekében az intézkedéseket a Pénzügyi-Gazdasági Iroda tegye meg és a rekonstrukció befejezéséhez szükséges - várhatóan 12 millió forint összeget az 1997. évi költségvetésben szerepeltesse. Határidő: folyamatos Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető 6.) A Közgyűlés elkötelezettséget vállal arra, hogy a Felsővámház u. 72. szám alatti épület kulturális célokra történő hasznosításának megszüntetése miatt a Király u. 18. szám alatti ingatlant a felújítás befejezése utána kulturális élet színteréül a Pécsi Kulturális Központ használatába adja. Határidő: értelemszerűen Felelős: dr. Ujvári Jenő alpolgármester Kapják: tisztségviselők, dr. Kunszt Márta, Molnár Tamás, Gonda Tibor, Szirmai Csaba bizottsági elnökök, Zubán Ilona ügyvezető igazgató, Irodák vezetői

27. COMIX Kft-ben lévő üzletrész eladása Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester

21 Dr. Ujvári Jenő: a polgármester úr távollétében elmondja, a Közgyűlés előtt már ismert a probléma. Az időközben nevet változtatott, CIVIX-re módosult Kft. a nyár folyamán kérte azt, hogy a közgyűlés járuljon hozzá a rádió működési kiadásaihoz. A javaslatot a polgármester úr terjesztette elő, a Közgyűlés akkor ezt levette napirendről azzal az óhajjal, hogy egy későbbi időpontban, alaposabban indokolva kéri újra előterjeszteni, mérlegelve, hogy a közgyűlésnek érdemes-e hozzájárulni a rádió működéséhez, vagy sem. Az előterjesztés erre nemleges választ ad. Azt kívánják a Közgyűléssel kimondatni, hogy nem járulnak hozzá a továbbiakban a CIVIX Kft. rádiójának működtetéséhez, a leírtak módján és alapján. (2/A.75-91.) Dr. Révész Mária: ezek szerint a határozati javaslatot is módosítani kell, mert COMIX néven szerepel, tehát a cég nevét meg kell változtatni CIVIXre. (2/A.91-93.) Dr. Faragó László: a maga részéről támogatja, hogy ebből a Kft-ből minél hamarabb, anyagi veszteség nélkül az önkormányzat szálljon ki. Megemlíti, nem tartozik azok közé, akik annak idején ezt megszavazták. Vajon tudták-e annak idején, hogy a 2 M Ft-os, 20 %-os üzletrész vásárlás mit takart? Ez egy 1 MFt-os Kft-ben 200 eFt. értékű üzletrészt vásárolt meg a Közgyűlés 2 M Ft-ért. Nem tudja, hogy ezzel mindenki tisztában volt-e? Az indoklásban az is szerepelt, hogy azért vegyék meg az üzletrészt, hogy az önkormányzati információ rádió útján eljusson Pécs lakosságához. Következő alkalommal szembesültek azzal, hogy ez ezért plusz pénzt kellene fizetni, ez is csalódással járt. Így, ahogyan szerepel, el tudják-e adni, mert ezt az üzletrészt a Kft. bevitte egy másik gazdasági társaságba. Ezt megtehették-e a másik tulajdonos hozzájárulása nélkül, illetőleg hogyan történhet az üzletrész értékesítése? Veszteség nélkül ki tudnak-e szállni az üzletből? (2/A. 93-111.) Dr. Révész Mária: a képviselő által elmondottak arra utalnak, hogy talán nem lett volna célszerűtlen az ügyet zárt ülésen tárgyalni, mert a város üzleti érdekeiről van szó, és ezt nyilvánosan tárgyalni nem biztos, hogy jó. (2/A. 111-114.) Körömi Attila: két tanulsága van ennek az ügynek: amikor a testület megpróbált a még készülőben lévő Médiatörvény alapján, valamikor májusban helyi befolyásra szert tenni és végül az elektronikus sajtóban. A törvény mind kuszább végrehajtása és egyre bonyolultabb körülmények között vissza kell szállni a földre a testületnek. Dr. Faragó Lászlótól kéri: szerinte az ilyen felszólalásoknak helye lehet a testületben, de ha már belemennek a dologba, nem kellene azt mondani, hogy "bevitték" valahova, tehát vagy utánamennek a dolognak és bemondják, hogy cégbírósági bejegyzés alapján itt van, ott van. Az, hogy bevitte ez a cég valahova az üzletrészét ez meglehetősen homályos megfogalmazás. Vagy nem szabad ilyet mondani, vagy ha mondanak, akkor meg kell mondani, hova, ki vitte be, volt-e felhatalmazás? Ezzel lehet mit

22 kezdeni. Egyébként a felvetése önmagában nem kifogásolható, helyes, csak akkor konkrétumokat kell hallani. (2/A. 115-131.) Dr. Ujvári Jenő: a Kft-től azt a tájékoztatást kapta, hogy a rádió nem került be sehova, ugyanolyan állapotban van, mint ahogyan " megszületett". Ez a közlés azonban szóbeli volt. Javasolja megfontolásra, hogy ha üzleti természetű ügyek merülnek fel a továbbiakban, akkor vegyék zárt ülésre. (2/A. 132-138.) Pacur Zsolt: egyetért, hogy tényleg zárt ülésen kellett volna tárgyalni az ügyet, ugyanis van egy határozati javaslat, amely majdnem ténykérdésként kezeli, hogy erre az üzletrészre jelentkezők vannak. Ez valóban így van? Ha nem, tovább kellene gondolni a dolgot, hol van az üzletrészük, mit csináltak vele, hova került, stb.? Minden továbbit akkor mond, ha erre nincs konkrét válasz. (2/A. 139-146.) Dr. Révész Mária: szavazzanak.

javasolja a téma zárt ülésre vételét. Kéri erről

Megállapítja, hogy a képviselő-testület 16 igen szavazattal, 2 ellenszavazat és 6 tartózkodással elutasította a COMIX Kft-ben lévő üzletrész eladásának zárt ülésen történő tárgyalását. (2/A,. 146-155.) Pacur Zsolt: kérdése: van most vevő erre az üzletrészre, vagy feltételezések, hogy hol áll? (2/A. 157-160.) Dr. Ujvári Jenő: válasza: jelentkezett vevő az üzletrészre, ők azonban ismert szándék, okok miatt - nem kívánták a dolgot egy az egyben a vevő számára felajánlani. Ezért került a határozati javaslatba, hogy az alapító Kftnek ajánlják fel elsőként a vásárlást és minden további menet az ő szándékuktól függően bonyolítódik tovább. Úgy véli, ez a normális intézkedés. (2/A. 161-165.) Soó László: információként közli, hogy a Kft. üzletrészek eladásáról van szó és ez pontosan a Gazdasági Társaságokról szóló törvény szerinti szövegezés. Így kell eljárni, tehát ez a törvényszerű, nincs is más módja, mint a Kft. tagjainak kell első lépésben felajánlani. (2/A. 170-176.) Pacur Zsolt: megerősíti, valóban így van a gazdasági társaságban, de nem érti, hogy ebben a Kft-ben mitől üzletrészesek? Nem emlékszik, mikor lettek üzletrészesek az itt megnevezett Kft-ben? Még a névre sem emlékszik. (2/A. 176-183.)

23 Dr. Révész Mária: szerint ez is egy olyan döntés, amire talán nem emlékeznek, mivel ezen a néven akkor még nem létezett a Kft. (2/A. 183-185.) Dr. Ujvári Jenő: Fordan Rádió néven közismert, az új névváltozás eme cég nevét jelzi. Mindenki jól tudja, hogy a közgyűlés ezt tárgyalta és részesedett az említett okok miatt. Remény volt arra, hogy általuk a közgyűlési híreket is közzé tudják tenni. Bebizonyosodott azonban, az idők során, hogy erre nincs lehetőség, és emiatt történt ez a változás. Röviden így lehet összefoglalni ezt a nem is régi történetet. Az üzletrész vásárlása ez évben, tavasszal történt. (2/A. 186-200.) Dr. Révész Mária tájékoztatásul elmondja, hogy március 7-én történt erről szavazás. Most elsősorban arról kell dönteni, hogy hozzájuthat-e a város a 2 M Ft-os üzletrészéhez? (2/A. 200-203.) Dr. Faragó László további tényeket szeretne szavazás előtt tudni. Annak idején egy 200 e Ft-os üzletrészt vettek meg 2 M Ft-ért. Ha most el akarják adni, mennyiért tudják és ez milyen tulajdon értéket képvisel? Többször átalakult a Kft., milyen értékű a Kft., lehet, hogy 100 M Ft. aminek 20 milliót ér a 2 millió Ft-ja és 2 millióért akarják eladni? Tényeket szeretnének tudni, hogy az alpolgármester úr által említett 20 % üzletrész a CIVIX Kft-ben jelenleg mennyit ér? (2/A. 203-214.) Soó László: az előterjesztés 1.) pontja világosan meghatározza, hogy milyen árért kívánják ezt az üzletrészt érékesíteni. Természetesen az 1.) és a 2.) pont azt is közli, hogy ha nem sikerül, akkor más személynek hasonló feltétellel és bármely más alacsonyabb ajánlatnak ismét a Közgyűlés elé kell kerülni. (2/A. 214-222.) Dr. Faragó László: nem kapott kérdésére választ, amely arra vonatkozott, hogy hány milliós Kft.-nek a 20 %-a. amit most el akarnak adni. Mint ahogy értesült, a 20 %-os tulajdonrészüket képző Kft. átalakult. Mivel foglalkozik a Kft. a névváltozás volt csak, törzstőke emelés, más tulajdonosok vannak-e? (2/A. 223-232.) Dr. Ujvári Jenő: úgy gondolja, hogy amit dr. Faragó László mond, az nem tartozik ide, ehhez a témához sem. Arról van szó, hogy egy rádió működtetéséhez nem járulnak hozzá, és ebből adódóan üzletrészüket el akarják adni, amit befektettek, de, hogy ez milyen áron történhet, az a piaci viszonyoktól is függ. A testület nem jogosult arra, hogy egy kft. vagyoni helyzetét firtassa, működési köréről bármit is tudjon, mert nem tartozik ide. Elmondja, erről nem is tud semmit és nincs is joga bárkinek erről bármit is tudni. Most nem egy kft.-ről tárgyalnak, hanem egy rádióról, szeretnének megszabadulni....

24 (2/A. 232-246.) Dr. Révész Mária: kéri, hogy a személyes vitát fejezzék be; Átadja a szót Körömi Attilának. (2/A. 246-247.) Körömi Attila: díjazza dr. Faragó László küzdelmét, de akkor azt támogassa, hogy az összes cégnél így tegyenek. Támogassa azt a felvetésüket, amikor egy cég bekerül egy előterjesztésbe, legyen ez (pl.: PÉCSITERV, KHT, RT. stb.), akkor a Cégbíróságnál beszerezhető adatokkal a testület szembesüljön, kapjon egy ún. céginfót, ahol szerepel a bejegyzés ideje, alaptőke a tulajdonosok, a Felügyelő Bizottság és az Igazgató Tanács összetétele. Az összes ilyen előterjesztésről tehát hozzon a testület egy normatív döntést. Semmi akadályát nem látja, viszont jó lenne, ha elmondaná mi a konkrét kifogása, mert valamit kerülget. Erről a határozati javaslatról tud szavazni, de ha van felvetése az ügyről, mondja el, hogy miről szeretné a testületet meggyőzni? (2/A. 247-265.) Dr. Faragó László: félreértés van, a Körömi képviselő által említett kft.-kben nincs üzletrészük. Más dolog az, ha egy másik városban működő egyéb Kftkről milyen alapon tudnak meg valamit, az egészen más ügy. Amit kerülget az a következő: annak idején a közgyűlés tudta nélkül megszavazott egy olyant, hogy 200 e Ft értékű üzletrészt megvesz 2 M Ft-ért. Kérdezi, most amit eladnak 2 M Ft-ért, azt szeretné tudni, hogy ez 2 millió forintos üzletrész, 200 eFt-os, vagy 200 milliós? Erre keres választ. Alpolgármester úr elmondta, arról kell szavazni, hogy támogatnak egy rádiót, vagy nem? Az 1.) pont nem arról szól, hogy támogatják-e a Kft.-t, hanem hogy Pécs M.J. Város Önkormányzata által birtokolt 20 %-os üzletrészt egy meghatározott összegért el akarják adni. Úgy látszik, hogy akkor rossz előterjesztés van előttük. (2/A. 265-283.) Dr. Révész Mária: úgy látja, szerencsésebb lett volna, ha a GAVÁB is megtárgyalja az előterjesztést, mert akkor mindezek a kérdések felmerülhetnek. A Kulturális Bizottság tárgyalta és nyilván indokoltnak tartotta az előterjesztést, de vannak nyitott kérdéseik. (2/A. 283-287.) Staub Ernő: válasza dr. Faragó Lászlónak: Ha Pécs Város Önkormányzata 2 millió Ft-ért akarja az üzletrészt eladni, akkor legalább 2 milliót ér. Ha bárki bármit el akar adni, nem kürtöli világgá, hogy szerinte mennyit ér. (2/A. 287-294.) Dr. Révész Mária: gondolja, tekintettel hozzászólásuknál arra, hogy nyilvános ülés van. (2/A. 295-299.)

kell

lenniük

minden

25 Pacur Zsolt: igazat ad Staub Ernőnek, viszont ha igaza van, akkor ez klasszikus példája a zárt üléses önkormányzati gazdasági ügyeket érintő előterjesztéseknek és akkor ezt így kellett volna behozni. Van egy COMIX kft. aminek üzletrészese az önkormányzat, az előterjesztésből azonban az nem derül ki, hogy a COMIX Kft-ben üzletrészük lenne. Két testületi határozatra hivatkoznak, egy március 17-re, amelyben egy másik nevű kft.ben szereztek tulajdoni hányadot és az április 11-re, ami a téma elnapolásáról szól, de nem arról, hogy üzletrészt szereztek, hanem az, hogy a kft.-vel nem tudtak dűlőre jutni az üzemeltetési szerződés tekintetében. Amennyiben ezt a rész el kívánják adni, azt a zárt ülésre be kell hozni függetlenül attól, hogy volt egy márciusi és áprilisi elnapolás, azóta ez és ez történt, egy kft-ben van üzletrészük, ennek a "ennyi és ennyi, a tőkéje, ebből ennyi a 20 %, amiből megpróbálnak valamilyen eladási árat elérni, 2 millió, 10, 15, vagy 20 millió Ft., ezek majdnem, hogy telefonszámok most. Elhiszi Staub Ernőnek, hogy ennyit ér, ő viszont higgye el, hogy nem ennyit ér. (2/A. 299-324.) Körömi Attila: kérése Pacur Zsolthoz, nevezze meg, kinek javasolja a GAVÁB tárgyalást és utána a közgyűlés elé hozást, nevezze meg a személyt. (2/A. 325-329.) Pacur Zsolt: szívesen javasolja, mivel előterjesztésről van szó, az előterjesztőnek szól. (2/A. 331-333.) Dr. Ujvári Jenő: nem ő az előterjesztő, csak abban a folyamatban vett részt, amely egyrészt nem kívánta a rádió tulajdonlását megtartani, másrészt nem érti, hogy milyen gondot okoz a felszólalóknak az egész, hiszen világosan és pontosan leírták, a jogi szakértőkkel együtt, hogy miről van szó. Ezt frakcióvezetői üléseken is megtárgyalták. Mindenki minden frakcióban erről többszörösen tudomást szerzett. Nem tudja elképzelni, milyen gondot okozhat ez a határozat? Nem érti azt sem, miért kellene a témát zárt ülésre venni, hiszen amiről beszéltek kimeríti valamennyi ismeretüket, tehát szükségtelennek tartja a dolog további részletezését. Kéri a képviselőket, zárják le a vitát és szavazzák meg a határozati javaslatot. (2/A.334-355.) Soó László: a frakció nevében 10 perc szünetet kér, amit a levezető elnök asszony megad. (2/A.355-356.) Soó László: szünet után elmondja, hogy megpróbáltak megoldást találni erre a bonyolultnak látszó kérdésre. A képviselőtársak jelzéseiből arra következtettek, hogy a határozati javaslatot ki kellene bővíteni további két ponttal, némi bizalom erősítésként, illetve további pontosításként. A módosító javaslat, amit ismertetni fog, lényegében nem kívánja megakadályozni az üzletrész értékesítését, a számadatokban sem kíván

26 változtatni, csupán két olyan kiegészítő feltételt fogalmazna meg, amely a közgyűlés számára is megnyugtató lehetne. A határozat kiegészülne két ponttal: 3.) "Ezen határozat csak abban az esetben hajtható végre, ha a tárgyban szereplő Kft. törzstőkéje változatlanul 1 millió forint. 4.) A közgyűlés felkéri a Pénzügyi Bizottságot az üzletrész vásárlási körülményeinek vizsgálatára." (2/A. 356-390.) Dr. Révész Mária: javaslatról.

ezzel a kiegészítéssel kér szavazást

a határozati

Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen, egyhangú szavazattal a kiegészített határozati javaslatot elfogadta. (2/A.390-399) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 580/1996. (12.20.) sz. határozata a CIVIX Kft-ben meglévő üzletrész eladásáról. 1./

A Közgyűlés a CIVIX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-ben (Pécs, Kálvária u. 34.) lévő 20 %-os üzletrészének átruházását 2 M Ft-ért felajánlja elsősorban a Fordán Kft. és Komor István másodsorban a CIVIX Kft-nek, harmadsorban a taggyűlés által kijelölt személy részére.

2./

Amennyiben az 1) pontban felsorolt jogosultak nem élnek a vételi jogukkal, illetve 15 napon belül nem nyilatkoznak, a közgyűlés hasonló feltétellel kívülálló személyeknek tesz átruházási ajánlatot.

3./

Ezen határozat csak abban az esetben hajtható végre, ha a tárgyban szereplő Kft. törzstőkéje változatlanul 1 M Ft. Határidő: értelemszerűen Felelős: dr. Páva Zsolt polgármester

4./

A Közgyűlés felkéri a Pénzügyi Bizottságot az üzletrész vásárlási körülményeinek vizsgálatára. Kapják: tisztségviselők, Nagy Csaba bizottsági elnök, Irodák vezetői

27 28.)

Vegyes profilú oktatási ellátásának átszervezése

intézmények

iskola-egészségügyi

Előterjesztő: Baumgartner Sándor bizottsági elnök Baumgartner Sándor: két korrekciót szeretne kérni. Az egyikkel az előterjesztés 3. mondatát korrigálni, amely a következőképpen hangzana: "Az iskolaorvosi ellátást illetően két ellátási rendszerhez tartoznak, az általános iskolai tanulókat a gyermek házi gyermekorvosok, a középiskolásokat pedig az Ifjúságegészségügyi Szolgálat látja el." "A határozati javaslat 2.) pontját kéri elhagyni, így a 3.) pontból 2.) pont lesz", Előfordulhat ugyanis, hogy a háziorvos mégis kap iskolát és akkor a módosított megbízási szerződést ismét módosítani kellene. Az előterjesztés lényege, hogy két ellátó helyett egy legyen, az Ifjúságegészségügyi Szolgálat, mert a feladatot maradéktalanul képes ellátni. Kéri az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. (2/A. 407-429.) Dr. Révész Mária: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület szavazattal az előterjesztést elfogadta. (2/A. 430-439.)

26

egybehangzó

igen

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 581/1996. (12.20.) sz. határozata a vegyes profilú oktatási intézmények iskola-egészségügyi ellátásának átszervezéséről A Közgyűlés elfogadja az Egészségügyi Bizottság elnökének előterjesztését és az alábbi döntést hozza: 1.)Hozzájárul ahhoz, hogy 1997. január 1-től az alábbi vegyesprofilú oktatási intézményeket az Ifjúságegészségügyi Szolgálat lássa el: - Magyar-német nyelvű iskolaközpontú - Miroslav Általános Iskola és Gimnázium -Testnevelési Általános Iskola és Alternatív Közgazdasági Gimnázium 2.) Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a döntésről a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt, illetve az érintetteket haladéktalanul

28 tájékoztassa. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre irodavezető Kapják:

tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, Irodák vezetői

29.) MECSEK FÜSZÉRT árok átminősítési ügye Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök Péter Pál: szóbeli kiegészítése, hogy az előzményeket valamennyien ismerik. Aggodalmuk részben nem volt alaptalan, a jogi garanciák is tisztázódtak. Egy eredeti példányban nála vannak azok a dokumentumok, amelyek idő hiányában nem kerültek kiosztásra. Ezek a földhivatali, vagyonbecslés és egyéb garanciális feltételek dokumentálása. Az az ingatlan, amelyikre jelzálogot akartak bejegyeztetni már terhelve volt, ez a teher lekerült róla, és a 15 milliós jelzálog az önkormányzat részére egy 22,5 M Ft-os értékű ingatlanra került, tehát anyagi fedezet is biztosítva van. Fentiek figyelembevételével kéri a határozati javaslat elfogadását, mivel minden probléma tisztázódott. (2/A. 444-470.) Dr. Révész Mária: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről, illetőleg a határozati javaslatról Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést. (2/A. 471-484.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 582/1996. (12.20.) sz. határozata Mecsek Füszért árok átminősítési ügye 1./

A Közgyűlés megtárgyalta a Mecsek Füszért árokátminősítési kérelmét.

2./

Megállapítja, hogy a mellékelt megállapodásban rögzített garanciák alkalmasak arra, hogy az Önkormányzat érdekei ne sérüljenek, illetve az Önkormányzat pénzügyi tehervállalása sem most , sem a későbbiek során nem merülhet fel.

29 3./

Felhatalmazza a Polgármestert, - amennyiben a mellékelt megállapodásban rögzített feltételek teljesülnek, és a szükséges dokumentumokat becsatolták - hogy a megállapodást aláírja. Felelős:

dr. Páva Zsolt a feltételek teljesítéséért a Vagyonkezelő Iroda vezetője dr. Kahutek Annamária

Határidő:

értelem szerint.

Kapják:

tisztségviselők, Péter Pál bizottsági elnök, Irodák vezetői melléklet MEGÁLLAPODÁS

Mely létrejött egyrészről a Mecsek Füszért Rt. Pécs, Király u. 21., másrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Pécs, Széchenyi tér 1. között az alábbi feltételek szerint: 1./ A Mecsek Füszért Rt. kéri Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy a tulajdonában lévő 19216/2 Hrsz. alatt nyilvántarott belvízelvezető árok megnevezésű ingatlant úttá nyilvánítsa. 2./ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a feltétellel nyilvánítja úttá az 1./ pontban megjelölt ingatlant ha a Mecsek Füszért Rt. garantálja, hogy az út megépítésének költségeit nem az Önkormányzatnak kell vállalnia. Az út megépítése az Önkormányzat középtávú terveiben nem szerepel, a megvalósításhoz szükséges forrással az Önkormányzat nem rendelkezik. 3./

A Mecsek Füszért Rt. kötelezettséget vállal, hogy amennyiben a későbbiek során igényként merül fel az út kiépítése, az Önkormányzat számára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8 § (4) bekezdésében előírt kötelező feladatát átvállalva, biztosítja, hogy az út önkormányzati forrás bevonása nélkül megépüljön.

4./ A Mecsek Füszért Rt. a 3./ pontban vállalt kötelezettsége teljesítésének biztosítékául az alábbi garanciákat vállalja: - saját költségén elkészítteti az útépítés kiviteli terv dokumentációját, és az átminősítéshez szükséges vízjogi engedélyt megszerzi.

30

- Saját költségén elkészítteti a raktárbázis részletes rendezési tervét 1997. január 31-ig. - Nem kéri, hogy az Önkormányzat az utat a későbbiek során bármikor megépítse. - Ha a későbbiekben bármely, a területen lévő gazdasági társaság igényli az út megépítését a Mecsek Füszért Rt. vállalja a beruházás koordinálását, valamint azt, hogy az érintett vállalkozások arányos teherviselésével és a Mecsek Füszért Rt. pénzügyi forrásainak bevonásával az utat megépíti. 5./ A Mecsek Füszért Rt. az út megépítéséhez szükséges 15 millió Ft-ot oly módon biztosítja, hogy a megállapodás aláírásával beleegyezését adja ahhoz, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata részére 15 millió Ft erejéig jelzálogjogot, és a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek fel a Mecsek Füszért Dombóvár, Gagarin u. 30. szám alatti Dália-Coop Áruházára mely a 4851 hrsz ingatlanon fekszik. Az ingatlan nagysága 2291 m2, az áruház alapterülete 556m2. 6./ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Mecsek Füszért által vállalt garanciákat elegendőnek tekinti ezért hozzájárul a 19216/2 hrsz számú ingatlan úttá nyilvánításához. 7./ Megállapodó felek tudomásul veszik, hogy jelen megállapodás hatályba lépéséhez Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata jóváhagyó határozata szükséges, a Közgyűlés döntése a megállapodás mellékletét képezi.

Pécs, 1996. december .......

Arató Márton vezérigazgató

Dr. Páva Zsolt polgármester

30.) Árpádvárosi garázsépítés Előterjesztő: Molnár Tamás bizottsági tag Molnár Tamás: dr. Kékes Ferenc, a napirendi pont előterjesztője - aki egyéb elfoglaltsága miatt van távol - megkérte, hogy az előterjesztést "gondozza".

31 A Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság állásfoglalását megértette, és racionálisnak tartja az "A" változat melletti ajánlást, a liciteljáráshoz való ragaszkodást. Tekintettel arra, hogy a téma többször megjárta a hivatal minden fórumát és a helyi lakosság tevőleges, hosszú előkészítő és eredményes munkát végzett a Garázsépítő Közösség körülményeinek tisztázására, illetve a feltételek biztosítására és arra tekintettel, hogy a hivataltól több szinten biztató ajánlást kaptak, valamint arra, hogy egy adott közösség garázsügyeinek megoldását kívánja biztosítani és nem licit eljárással piaci alapra helyezni a garázsépítés lehetőségét: Mindezen körülmények vizsgálata alapján a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság indítványa a következő: a "B" változat szerinti, tehát a liciteljárás mellőzésével, az Árpádvárosi Garázsépítő Közösség kérelmének megfelelően támogatja annak közgyűlés elé vitelét és kéri a "B" változat megszavazását. (2/B. 0-20.) Dr. Faragó László: módosító indítványa: a "B" változat utolsó két szava: " a szolgáló úszótelket " elmaradna " és helyébe az kerülne be: a "kialakított teljes telek-területet egyben". Indoklása, egyrészt szeretnék elkerülni azt, hogy nem az Árpádvárosi Garázsépítő Közösség vásárolná meg egyben a telket, hanem egyenként az emberek, és ezzel ellehetetlenülne a beruházás. Álljanak össze az ottani emberek és ezt a Közösség egyszerre vegye meg. A másik indok: a telek kialakítása nem úszóteleknek történt, hanem ez a garázsok területe és előtte egy kicsi közlekedési terület. A jelenlegi szöveg a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság állásfoglalásával egy kicsit ellentétes. Annak idején a Közüzemi Rt.-vel is egyeztették ezt a pontosítást. Kérdezi az előterjesztőt, befogadja-e a módosító indítványát? (2/B. 21-36.) Molnár Tamás válasza igenlő. (2/B. 37.) Körömi Attila: szerinte gyors döntést lehet hozni az ügyben, azonban el kell mondani, honnan indult az egész kezdeményezés, (mert költségvetésről van szó). Az előző testület is próbált valamilyen lépéseket tenni, de nem túl sok sikerrel. Annak idején, amikor a panellakásokat építették, a lakások számánál lényegesen kevesebb parkoló és garázs épült. Idővel a lakosság anyagi helyzete úgy alakult, hogy csaknem valamennyi családban van személyautó, azonban a mai közbiztonsági körülmények között a szabad ég alatt való autótárolás nem kívánatos és veszélyes. Ezért 1994. végén kifejezetten állampolgári kezdeményezésre állt össze a csapat és került elő az igényük, hogy megfelelő számú garázst kívánnak építeni. Most annak lehetnek tanúi, hogy egy állampolgári kezdeményezés révén, 2 év múlva sor kerülhet az építkezésre. Mindenképpen támogatni kell az előterjesztést és jó lenne, ha a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság áttekintené, Kertvárosban hol van más területeken is lehetőség arra, - ha ilyen hasonló közösségek szerveződnek hogy garázst építsenek. Ha erre nincs mód, akkor hogyan lehetne több

32 parkolót kialakítani, hogy azok ne foglaljanak el zöldterületet. Hova-tovább vissza mennek a telkesítési programhoz, hogy ezeket a panelházakat egyes külföldi országok példájára - kerítéssel kell bekeríteni. Természetesen ő is a "B" változatot támogatja, hogy ne tudják kilicitálni az ott lakókat, mert bízik az ott lakók korrektségében. Az is előfordulhat, hogy licit nélkül megveszik és tovább adják másnak, de már a közösség dolga. (2/B. 37-72.) Dr. Faragó László: kiegészítésként elmondja, hogy a felvetett problémát a bizottság kezelte, nemcsak ez az kijelölve, hanem megvizsgálták az egész városrészt. rendezési terv is készült és a közgyűlés elfogadta, garázsokat kialakítani. (2/B. 72-78.)

Körömi Attila által egy garázs-sor lett Több helyen már sok helyen lehet

Dr. Kunszt Márta: szintén úgy értékeli, hogy ez egy precedens értékű döntés, mert több ilyen közösség állt össze. Gondolja, e döntés alapján majd jönnek és erre hivatkozva ők is hasonló kialakításokat kérnek. (2/B. 78-82.) Pacur Zsolt: megköszöni Körömi Attila támogató nyilatkozatát és azoknak a képviselőtársaknak, ill. az előző ciklusban tevékenykedő képviselőtársaknak is köszönetet mond, akik ebben az ügyben megpróbáltak döntést kezdeményezni a testületnél.Úgy véli , jó döntés és szintén támogatja a "B" változatot. (2/B. 83-90.) Dr. Révész Mária: tekintettel arra, hogy minden elhangzott javaslat a "B" változat elfogadására irányult, ezért először erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással elfogadta a "B" változatban foglaltakat. Jelzi, már nem szükséges külön szavazni az "A" változatról, mivel a döntés megszületett. (2/B. 91-98.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 583/1996. (12.20.) sz. határozata az Árpádvárosi garázsépítésről A Közgyűlés az Árpádvárosi garázsépítő közösség kérelmének megfelelően hozzájárul ahhoz, hogy a Garázsépítő Közösség

33 liciteljárás mellőzésével a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság 133/1996. (VII. 22.) számú állásfoglalásában meghatározott fajlagos áron vásárolja meg a garázsok építésére kialakított teljes telek területet egyben. Felelős:

Dr. Kahutek Annamária irodavezető

Határidő:

azonnal

Kapják: tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői

31/a.) Alapítványok alapító okiratának módosítása b.) Kiegészítés "Alapítványok alapító okiratának módosítása" előterjesztéshez Előterjesztő: Dr. Révész Mária alpolgármester Révész Mária: kiosztásra került egy kiegészítő anyag, amelyet kéri, hogy a testület tekintsen "B" pontnak. Az előterjesztés december 5-én került kiküldésre, az alapítványok kuratóriumában történő változásokról szól, amelyet Ujvári Jenő, valamint az Ő személyét érintik, mivel tevékenységeik módosulásával bizonyos alapítványokban közreműködésük értelmetlenné vált, máshol célszerű lett. Kuratóriumi elnökségről történő lemondás miatt a Támogatási Alapítványban is változás történt, Szalay János lemondott elnöki tisztségéről. Kéri, hogy a testület először a december 5-én kiadott anyagról szavazzon, majd utána a ma kiosztottról. (2 B 100 - 115) Pacur Zsolt: emlékezete szerint december 5-én a polgármester úr azzal vetette le napirendről az előterjesztést, hogy nem történtek meg a szokásos személyi egyeztetések. Kérdése, ez azóta megtörtént-e, mikor és mi az eredménye? ((2 B 115 - 120) Dr. Révész Mária: Nem tudja, hogy milyen egyeztetések nem történtek meg. A Támogatási Közalapítvány kuratóriumi elnöki tisztéről lemondott Szalay János levele megérkezett a polgármester úrhoz. A frakciók közötti egyeztetésre gondolt a polgármester úr, nem tudja, hogy ez megtörtént-e? (2 B 121- 127)

34 Pacur Zsolt: szerinte nem, mert frakcióvezetőjük nem tud róla és dr. Kékes Ferenc az MSZP frakcióvezetője sem. Valószínűleg nem történt meg az az egyeztetés, amely miatt az előző ülésen levételre került. Az előterjesztés címoldala szerint megtárgyalta a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság december 4-én. Ez nem történt meg a valóságban, valamilyen oknál fogva a bizottsági üléseken nem került napirendre. Furcsának tartja, hogy arról szavazzanak, amelyet a bizottság elé kellett volna terjeszteni. (2 B 127 - 137) Dr. Révész Mária: Úgy látja ő is, hogy az anyag előkészítetlen. Azok a lépések nem történtek meg, amelyek szükségesek voltak december óta, az előterjesztést készítőnek a megfelelő bizottságok elé kellett volna vinnie, így az elnapolását kéri. Megállapítja, hogy a képviselő testület 27 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett az elnapolásra vonatkozó indítványt elfogadta. (2/B. 137-148) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 584/1996. ( 12 .20.) sz. határozata alapítványok alapító okirata módosításának elnapolása A Közgyűlés az Alapítványok okiratának módosításáról, valamint annak kiegészítéséről szóló előterjesztést - a személyi egyeztetés hiánya miatt - elnapolta. Kapják: tisztségviselők, Pacur Zsolt bizottsági elnök, irodák vezetői 32.) Pécs, Patacs, Vöröskő u. 1. sz. alatti magángyógyszertár létesítése Előterjesztő: Baumgartner Sándor bizottsági elnök Baumgartner Sándor: az Egészségügyi Bizottság november 19-én tárgyalta meg az előterjesztést, az ismételt főgyógyszerészi vélemény alapján olyan állásfoglalást hozott, hogy támogatja, Pécs, Patacs, Vöröskő u. 1. sz. alatt magángyógyszertár létesítését. Kéri az előterjesztés, valamint a határozati javaslat elfogadását. (2 B 152 - 157) Dr. Révész Mária: további hozzászólás, kérdés hiányában szavazást kér.

35 Megállapítja, hogy a képviselő-testület 30 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. (2 B 158 163) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 585/1996. (12.20.) sz. határozata Pécs-Patacs, Vöröskő u. 1. sz. alatti magángyógyszertár létesítéséhez önkormányzati vélemény megadásáról A Közgyűlés elfogadja az Egészségügyi Bizottság elnökének előterjesztését és az alábbi véleményt alakítja ki: Támogatja, hogy Pécs-Patacs, Vöröskő u. 1. sz. alatt közforgalmú magángyógyszertár létesüljön. Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy erről az érdekelteket értesítse. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre irodavezető Kapják:

tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, irodák vezetői

33.) Benedek Gabriella tulajdonosi nyilatkozat kérelme Előterjesztő: Dr. Kahutek Annamária irodavezető Dr. Révész Mária: jelzi, hogy a kameráktól nem látta a képviselő úr jelentkezését, kéri, hogy hangosan jelezze ezen szándékát. Dr. Kahutek Annamária: az előterjesztés a két héttel korábbi közgyűlésen is napirenden szerepelt, a Jogi és Ügyrendi Bizottság tárgyalta azon önkormányzati bérlakások ügyét, melyeket korábbi bérlőik részletfizetéssel vásároltak meg. Azt az állásfoglalást alakította ki, hogy a következő év I. negyedében áttekinti a tartozás átvállalások új feltételrendszerét. Addig javasolja a testületnek, hogy az új szabályozó rendszer életbelépéséig a folyamatban lévő ügyekben adja meg a tulajdonosi hozzájárulást. (2 B 177 - 188) Kerényi János: a bizottság valóban meghozta ezt az állásfoglalást, ez nem véletlen, mert az előttük lévő határozati javaslat volt az, amely erre inspirálta. A határozat arról szól, hogy fennáll a vételár hátralék, a kedvezményt megkapta, de eladja a lakást és számukra ismeretlen vevő ugyanolyan kedvezményeket kap, mint akinek jogosan megadták ezt a kedvezményt.

36 Úgy gondolja, hogy addig, amíg a közgyűlés, illetve a Jogi és Ügyrendi Bizottság nem alakítja ki határozott véleményét, nem kellene döntést hozni, így kéri a határozati javaslat elnapolását, megvárva a közgyűlésnek az elkövetkező időben való vélemény-kialakítását. (2 B188 - 206) Körömi Attila: a bizottság ülésén ő vetette fel, hogy hozzák vissza az előterjesztést, támogatólag. A közgyűlés normatív álláspontját még nem alakította ki, nem hozott normatív döntést határozattal, vagy rendelettel. A vagyonrendelet hatálybalépése óta minden egyes előterjesztés elfogadásra került, akár az 1 Mft alatti, akár az 1 Mft. feletti esetben nem hiszi, hogy a testület olyan helyzetben van, hogy a működő rendszert megváltoztassa és azt mondja, hogy a folyamatot meg kell állítani. A város mobilitásának részét képezi az állampolgárok közötti lakáscserék kategóriája, ezek kedvező feltétele az, hogy Pécs városa kiadja a tulajdonosi nyilatkozatokat, 1 Mft. értékhatár alatt jogosult nyilatkozni, nem gátolja meg a mobilitásnak ezt a formáját. Lehet, hogy e nélkül is menne, de biztos, hogy kevesebb számban, nem folynának a lakáscserék, a folyamatot ez visszavetné. A testület korábban nem a bentlévőket támogatta, hanem a lakás megvételét, olyan eszközökkel és szabályokkal, hogy a mobilitást minél jobban felerősítsék. Nem szociális támogatásként mondta azt, hogy ez átjegyeztethető, hanem a mindenkori lakást támogatta azzal, hogy nyugodtan cseréljenek az állampolgárok egymás között ezekkel a feltételekkel lakásokat. Ezen indokra hivatkozva ne gátolják meg őket ebben a lehetőségben, egyedi döntések voltak, több száz. Az önkormányzat tekintetében szokásjognak kell, hogy tekintsék, nem lehet megakadályozni. Felvetette bizottsági ülésen, hogy a testület akár a Jogi és Ügyrendi Bizottsággal, akár a Szociális Bizottsággal együttműködve alakítsa ki álláspontját ebben a kérdésben és hozza vissza a közgyűlés elé azt az elképzelést, hogy fenn akarja-e tartani, vagy újra akarja-e ezt a kérdést szabályozni. Amíg nem hoznak ilyen döntést, addig a folyamatot ne gátolják meg. Javaslatot tett arra - amelyet a bizottság elnöke, illetve tagjai elfogadtak, - hogy az 1997. év első 3 hónapjában kerüljön sor. Kéri Kerényi képviselő úrtól, hogy javaslatát vonja vissza, a testület járuljon hozzá a tulajdonosi nyilatkozat megtételéhez. (2 B 207 - 254) Dr. Faragó László: nem értette pontosan ezt az eszmefuttatást, arról van szó, hogy korábban az önkormányzat a pécsi polgárok részére támogatást adott, hogy meg tudják venni a lakásukat és a pécsi ingatlanpiacon ne kerüljenek hátrányba. Több esetben nem erről van szó, pécsi polgárnak megadták ezt a támogatást, ha valaki Budapestről ideköltözik. Az a kérdés, hogy az önkormányzat eredeti szándéka az volt-e, hogy ugyanúgy jár-e nekik ez a kedvezmény, mint azoknak a pécsieknek, akik ilyen lakásban élték le az életüket és meg tudták venni. Nem ugyanaz minden esetben a kérdés, fontos lehet, hogy milyen precedenst teremtenek. (2 B 255 - 269)

37 Papp Béla: precedensről szó nincs, Körömi Attila részletesen kifejtette véleményét, amellyel egyetért. Az elvi vita lefolytatásának nem itt a helye, ezen kérdéssel kapcsolatban, de akkor és ott is elmondja ezt. Az a polgár, aki ide költözik, pécsivé válik abban a pillanatban. A pécsi és nem pécsi polgár nem igazán értelmezhető. Gondolják meg, hol van az lefektetve, hogy kizárólag csak bérlő kaphat bármilyen kedvezményt, mitől más a bérlő, mint a tulajdonos. A bérlő viszonylag alacsony használatbavételi díjért lakáshoz jutott, majd meglehetősen olcsón kedvezményesen megvásárolta részletben, vagy készpénzért. Az utána következő már a visszalévő részletet sem vállalhatja, mert nem volt bérlő. Miért van ez a megkülönböztetés? Aki korábban bérlakáshoz jutott, az előnyhöz jutott másokkal szemben, mint aki szövetkezeti, OTP, vagy magántulajdonú lakást volt kénytelen vásárolni. A gyakorlat működtette ezt a lehetőséget, nem kéne precedensre hivatkozással leállítani. Azt is megkockáztatja, hogy nem kellene ezzel foglalkozni, ezek az ügyek megszűnnek, néhány év alatt, ahogy a lakásmobilitás körbe ér, az önkormányzat is elfelejtheti. (2 B 269 - 302) Dr. Kunszt Márta: a bizottság ülésén rendkívül nagy vita bontakozott ki, reális alapja van annak is, hogy fontolják meg ezt a kedvezményes hitelkonstrukciót, vagy változtassanak rajta, ne legyen automatikus átadásra lehetőség. A gyakorlati élet szerint ezt meg lehet tenni, de átmeneti időt kell adni a folyamatban résztvevőknek, mert az üzleti életben számtalan ilyen eset előfordul. Ha egyik pillanatról a másikra állítják le a bevett gyakorlatot, akkor az Irodánál összegyűlnek az iratok, a már megkötött üzleteket semmissé teszik a polgárok részére. Véleménye szerint újra lehet szabályozni, de szükséges átmeneti időt hagyni, megmondani, hogy meddig él a régi az újraszabályozás alapján; melyet közzétesznek és az új él, melyet a lakosok tudomásul vehetnek. Az újraszabályozás logikáját jól át kell gondolniuk. (2 B 302 - 324) Kerényi János: Lehet, hogy nem ide tartozik, de választ kér arra, hogy a tegnap hozott döntés, amely a 40 %-ról szól, ebben az esetben működik-e? (2 B 325 - 330) Dr. Révész Mária: nem. További hozzászólás hiányában kérdése Kerényi Jánoshoz, hogy indítványát fenntartja-e? Igenlő válasz után, szavazást kér a módosító indítványról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 8 igen, 6 nem szavazattal, 14 tartózkodás mellett a módosító indítványt elutasította. Dr. Révész Mária: szavazást indítványoz az eredeti határozati javaslatról.

38 Megállapítja, hogy képviselő testület 16 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint az eredeti határozati javaslatot. ( 2 B 330 - 356) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 586/1996. (12.20.) sz. határozata Benedek Gabriella tulajdonosi nyilatkozat kérelme A Közgyűlés a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda előterjesztését elfogadta, a következő tulajdonosi nyilatkozatot adja ki az 1993. évi 55. sz. Ör. 11. §. /1/ bekezdése alapján: 1.) A Közgyűlés hozzájárul a pécsi 2.837/6 sz. tul.lapon 18.078/a/6 hrsz. alatt felvett Pécs, Hunyadi u. 17. I.em. 6.sz. alatti ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom egyszeri feloldásához. 2.) A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy az Önkormányzat felé még fennálló 1.435.114.- Ft. vételár-hátralékot Benedek Gabriella azonos feltételek mellett átvállalja. 3.) A Közgyűlés elrendeli, hogy az ingatlanra a jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom ismételten feljegyzésre ke rüljön. 4.) Felkéri a Városi Vagyonkezelő Kft-t, hogy a felek közötti tartozásátvállalási okiratot készítse el. Felelős: Határidő: Kapják:

dr. Kahutek Annamária irodavezető Zubán Ilona ügyvezető igazgató 1996. december 31. tisztségviselők, Zubán Ilona Városi Vagyonkezelő Kft. vezetője, irodák vezetői.

34.) Támogatási kérelmek Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági tag Dr. Kunszt Márta: az előterjesztéshez nincs kiegészítése. (2 B 357 - 360)

39 Dr. Révész Mária: további kérdés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, egyhangúlag egyetértett az előterjesztéssel, valamint a határozati javaslattal. ( 2 B 360 - 370) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 587/1996. ( 12.20.) sz. h a t á r o z a t a támogatási kérelmekről A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A külső szervek támogatására rendelkezésre álló keret terhére az előterjesztésben szereplő szervezetek részére az alábbi egyszeri támogatást nyújtja: - Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Pécs-Baranyai Csoportja részére karácsonyi ünnepség rendezéséhez 100.000.- Ft-ot (POSTABANK 119-92000025-0673900000000) - Baranya Kulturális Egyesület Baranya Táncegyüttes részére működési kiadásaik fedezéséhez 100.000.- Ft-ot (Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet 50800104-11011987) - Leőwey Táncegyüttes részére ruha- és hangszerkészletének megújításához 100.000.- Ft-ot (OTP Rt. Leőwey Klára Gimnázium Leőwey Táncegyüttes 1173100115478421) - Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis részére céljainak megvalósításához 50.000.- Ft-ot (OTP Rt. 11731001-20148436) - Erdélyiek Klubja részére működési költségeihez

40 50.000.- Ft-ot (Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet 50400113-11001304) - Pécsi Galéria részére a Szlavonija Biennálén megrendezendő kiállítás szállítási és biztosítási költségeihez 100.000.- Ft-ot - A Musica Da Chiesa Kamaraegyüttes fellépéséhez 30.000.- Ft-ot (Magyar Hitel Bank Kaposvár, 10200799-39710613-00000000 Goszthony Mária Alapítvány) - Kijárat Kiadó részére Dévényi Sándor tevékenységét bemutató könyv kiadásához (Pilisvörösvár és Vidéke 65700134-10115136)

100.000.- Ft-ot Takarékszövetkezet

Deszk

Tsa.

Bt.

- Baranya megyei Könyvtár részére a Csorba Győző emlékszoba kialakításának költségeihez 20.000.- Ft-ot (OTP Baranya megyei Igazgatósága 11731001-15330248) - JPTE BTK. Hallgatói Önkormányzat részére a dr. Wattson Zenekar kazettaborítójának költségéhez 50.000.- Ft-ot - Magyar Újságírók megrendezéséhez

Országos

Szövetsége

részére

Sajtóbál

100.000.- Ft-ot (Corvin Bank Budapest, Hold u. 25. MUOSZ Szolidaritási Alapítvány 12710005-10400428-00428001/O) - Pécsi Szent Kereszt Plébánia részére beregszászi gyermekek üdültetési költségeihez 80.000.- Ft-ot ("Harmadik Világért" Alapítvány INTEREURÓPA 111002079020136-410000005)

BANK

Utasítja a Pénzügyi és Gazdasági Irodát a fenti összegek átutalására. Határidő: Felelős:

1996. december 31. Pilaszanovich Iván irodavezető

41

Kapják:

tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, irodavezetők

35.) Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása. Előterjesztő: Molnár Tamás bizottsági elnök Molnár Tamás: Az előterjesztést nem kívánja kiegészíteni. (2 B 372 - 375) dr. Révész Mária: további kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér a képviselő-testülettől. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal egyhangúlag egyetértett az előterjesztéssel, valamint a határozati javaslattal. ( 2 B 375 - 386)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 588/1996. ( 12.20.) sz. határozata alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztést megtárgyalta és az abban szereplő alapítványok és társadalmi szervezetek támogatásával egyetért. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Gazdasági Irodát a támogatások átutalására. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: folyamatos Kapják:

tisztségviselők, Molnár Tamás bizottsági elnök, irodák vezetői

36.) Pécs, Gesztenyés u. 26. sz. alatti háziorvosi rendelő ereszcsatorna felújítása Előterjesztő: Baumgartner Sándor bizottsági elnök

42

Baumgartner Sándor: nincs kiegészítése az előterjesztéshez. (2 B 387 - 390) Dr. Révész Mária: további kérdés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését indítványozza. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. ( 2 B 390 - 404) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 589/1996. (12.20.) sz. határozata a Gesztenyés u. 26. sz alatti háziorvosi rendelő sürgőssségi ereszcsatorna felújításáról. A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Gesztenyés u. 26. sz. alatti orvosi rendelő ereszcsatorna felújítására az általános tartalék terhére a 39.956.- Ft-ot. 2.) Utasítja a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Kapják:

tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, irodák vezetői.

37.) Pécs, Rákóczi u. 8. sz. alatti ingatlan értékesítése Előterjesztő: Soó László képviselő Soó László: az előterjesztés elkészítésében részt vett, a Rákóczi F. u. 8. sz. alatti ingatlan értékesítése kb. másfél éve húzódó ügy, így ennek a végére tehetnének pontot. Bizonyára eszükbe jut, ha megemlíti, a Forró Drót, JUWIKA Kft. és Közüzemi Rt. nevét, ez volt a Szigeti úti problémás ingatlanértékesítés, amelynek kapcsán a Forró Drót Kft. több esetben közgyűlés napirendjén szerepelt, mint napirend előtti kérdés, és mint interpelláció. Egy évvel ezelőtt konszenzus alapján kialakult megoldás merült fel, amely mindhárom szereplő részéről rendezné a hosszú ideje függőben lévő ügyet. A helyzet megoldása nem volt egyszerű, olyan hármas megállapodás született az érintett felek között, hogy a korábban vitatott Szigeti úti telket a JUWIKA Kft. köteles értékesíteni a Forró Drót Kft-nek,

43 amely arra igényt tartott. Ezzel együtt egy biztosítékot kap arra, hogy más alkalmas telket kap a várostól beruházási elképzeléseik megvalósításához. A tárgyalások lezajlottak, az alkalmas telek a Rákóczi u. 8. sz. alatti ingatlan lenne. Az áreltérés gondot okozott a Kft-nek, így az érintettek olyan megállapodást hoztak létre, amely 20 %-os értékeltéréssel került az előszerződésbe. Megoldódna a vitatott Forró Drót és JUWIKA Kft. ügye. A testületnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ez az ingatlan az Illetékiroda által becsült érték alatt, 20 %-kal alacsonyabb értéken kerüljön értékesítésre. A közgyűlés ismételten felfüggesztené a Közüzemi Rt. ingatlanértékesítési korlátozását. A Tulajdonosi Bizottság december 16-i ülésén hozott állásfoglalása szerint vegyék ki a listából, mely összesítésben felmentést adott volna korlátozás alól, külön kerüljön a közgyűlési ülésre ez a kérdés. A bizottság a körülmények ismeretében támogatta ezen az áron és az előterjesztésben szereplő ingatlanértékesítést. Ha képviselő társai elolvasták, megtudható belőle, hogy december 31-ig van lehetőségük a vállalt kötelezettség teljesítésére. Kéri, hogy a közgyűlés a határozati javaslatot fogadja el. (2 B 412 - 484 és 3 A 0 - 9) Golob Ferenc: hozzátenné: az ad hoc Bizottság további vizsgálandók listáján szerepel a Szigeti úti ingatlan adás-vételének körülménye, amely nem egyértelmű. A Rákóczi u. 8. sz. ingatlan is ezzel összefüggésben. Az adás-vételi előszerződés, amely a Közüzemi Rt. és a JUWIKA Kft. között kötődött, 1996. február 27-i dátumú. Az előtt kellett volna, hogy a bizottság és a közgyűlés is tárgyaljon erről az ügyről. Az, hogy ide került, annak is köszönhető, hogy levelet írt a Közüzemi Rt-nek, amelyben felhívta arra a tényre a figyelmet, hogy közgyűlési döntés kellene. (3 A 10 - 21) Körömi Attila: az előterjesztés szerint ezen ingatlant a Közüzemi Rt. szerepeltette Pécs Megyei Jogú Közgyűlésének ez év XI. hó 21-i határozatának előterjesztéséhez készített, értékesítésre kijelölt ingatlanok listáján. Ez év nyarán a testület felfüggesztette az Rt. ingatlanjainak elidegenítését, ezt feloldotta, erre a listára felkerült, az igazgató úr a probléma ezen részét megvilágította. Ez a beépítetlen telek a Baranya megyei Kórház és a cipő javító kisiparos épületének sarka között elhelyezkedő telek, az elején reklámtáblával, a régi Tűzoltó Laktanya udvarára néz. Nem tekinthető értéktelen ingatlannak Pécsett. Azt is kijelenthetik, hogy rendkívül értékes telek. Igaz, hogy az ügy összekapcsolódik dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr által tett interpelláció sorozathoz, amely a PMFC pályával szemben lévő saroktelket érintette, szomszédságában a Forró Drót Kft. üzemel a mai napig. Számára az furcsa, hogy Ujvári alpolgármester úr nagyon helyesen ezen az ügyön megpróbált végigmenni, de egyszercsak az ügy elhalt. Megpróbált utánanézni annak, hogy mi történt, ezért az Rt. egyik dolgozóján keresztül engedélyt kért az igazgató úrtól, hogy betekinthessen az ügy irataiba. Az előttük lévő adás-

44 vételi előszerződés számra 72-8/96, ez az Rt. által adott száma az ügynek, azt jelenti, hogy minimum 7 irat keletkezett előtte. Kéri a testülettől, anélkül, hogy belemennének az érdemi vitába, hogy a 7 irat ismerete nélkül ne döntsenek erről a kérdésről, vegyék le napirendről, és utalják a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság elé. Ha ezt nem teszik meg, nem fogja a 7 iratot ismertetni, felolvasni, de arra kéri a testületet, hogy ezek nélkül a kérdésről ne döntsön, mert megnyugtatóan nem rendezhető a kérdés. (3 A 21 - 57) Dr. Révész Mária: ügyrendi javaslatnak tekintve, az elnapolásról kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen, 8 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elutasította a napirend elnapolására tett indítványt. (3 A 57 - 66) Papp Béla: hozzáteszi, hogy a történet ott kezdődött számukra, amikor az MSZP frakció képviselője, dr. Ujvári Jenő úr interpellált az ügyben. Megvizsgáltatta a témát, melyről az Ellenőrzési Iroda jelentést készített, melynek lényege, hogy jogszerűtlenséget nem találtak. Véleményét a közgyűlésen elmondta lehet, hogy jogszerű volt, de etikátlan. Az interpellációval, illetve a válasszal lezárult a testületben a történet, de a Forró Drót Kft. logikusan és szabályosan beadott vételi kérelmet arra, hogy a saját telke mellett lévő kis területet szeretné megvásárolni. A területrészre vonatkozóan a Vagyonkezelő Iroda olyan elutasító választ adott, hogy nem lehet, mert közterület. A Városüzemeltetési Irodából lett Közüzemi Rt. ötletet kapván megosztotta a területet és átminősítette a közgyűléssel telekké, kivonta a közterületből, így eladhatóvá vált. Ezt realizálta is, meglehetősen megszokott és sajátos módon, nem kínálta fel a jelentkezőnek, a vásárlási igénnyel hozzá forduló Kft-nek, hanem egyéb szempontokat figyelembe véve másnak adta el. A Forró Drót Kft. joggal sérelmezte az eljárást, képviselőkön keresztül, a hozzá írt levelekben megpróbálta orvosolni. A vizsgálati eredmény után, hogy jogszerűtlenség nem történt, nincs mit tenni, az új vásárló szándékán múlik, hogy a Forró Drót részére elfogadható megoldás szülessen, így tárgyaltak tovább. Felkérték a Közüzemi Rt-t, miután a vásárló Kft. nyilatkozott, hogy hajlandó megfelelő cseretelek biztosítása esetén eladni az ingatlant a Forró Drót Kft-nek, az Rt. vezetése néhány telekkel ajánlatot tett a JUWIKA Kft. számára. Az alkudozásban furcsa dolgok merültek fel, a JUWIKA részéről 1 Mft-os árajánlat történt, az Illetékiroda értékbecslése alapján történt a vételi ajánlat. A JUWIKA Kft. akkor volt hajlandó a Forró Drót részére eladni ezt a telket, ha a megállapított hivatalos értékhez képest kedvezményt kap. Az opciós szerződés akkor született a Közüzemi Rt. illetve a JUWIKA Kft. között, amely ez év végéig adott opciót. A JUWIKA Kft. pedig megjelent vételi igényével. Jelzi, hogy akkor az Rt. telkeinek tekintetében

45 semmiféle közgyűlési tiltás nem volt, az Rt. menedzsmentje szabályosan járt el, amikor ezt az eladási ügyletet megpróbálta realizálni. Rövid információja után kéri, hogy a közgyűlés foglaljon állást. (3 A 67 - 125) Körömi Attila: az Rt. akkori irányelvei, amikor a PMFC pályával szembeni saroktelket értékesítette, a Közüzemi Rt. a JUWIKA Kft-nek, az irányelvek közül a következő szabályozta ezt: "1/1. ingatlanok eladása a piaci mechanizmus közvetlen érvényesítésével. Azon ingatlanoknál, ahol a felhasználást csak hatósági előírások korlátozzák, érvényesíthető a legmagasabb eladási ár elve. Mivel ilyenkor a vevő célja az ingatlan legmagasabb fokú beépítése az eladás előtt szükséges a korlátozások teljes körű feltárása. A vállalkozók versenyeztetésének módszere az árverés." A JUWIKA Kft. ezt a telket nem árverésen szerezte, vitatkozna a Felügyelő Bizottság jelentésével, hogy szabályszerű volt. Az a furcsa helyzet állhat elő, nem szabályosan szerzett telekről úgy vonul ki a Kft, hogy "rendben van, adunk cseretelket". Ezzel legalizálni vitatható döntést nem lehet, nem fogadja el és hozzáteszi: ráadásul a Rákóczi u. 8. sz. alatti rendkívül értékes foghíj-telket. Fenntartja a véleményét, ennek az ügynek a részletes előzménye a 7 iratból előkereshető. Az induló pontnál kell keresni a hibát, árvereztetni kellett volna, amely nem történt meg, így szabálytalanul megszerzett telekkel indult az ügy, ettől kezdve további legitim lépéseknek a helyét magyarázatokkal nem lehet pótolni. Kéri a testülettől, ha nem napolta el, akkor ne támogassa ezt az előterjesztést, a Gazdasági Bizottság vizsgálja meg a 2. telekcserének, illetve bonyolult vételnek az összes körülményét és hozza vissza a közgyűlés elé. Ha a JUWIKA Kft. minden tekintetben megfelelt a szerződéses- illetve árverési fegyelemnek, akkor nincs semmi akadálya, de a bizottság tájékozódjék, mert fél, hogy a testület félinformációk alapján dönt. (3 A 126 - 160) Papp Béla: pontosításként elmondja, hogy nem a Felügyelő Bizottságra hivatkozott, hanem a Városháza Ellenőrzési Csoportjára. Ha az Ellenőrzési Csoport azt mondja, hogy szabálytalan volt a JUWIKA Kft. felé az értékesítés, akkor a történet másfelé kanyarodik. A Jegyző Úr figyelmébe ajánlja, hogy a csoport nem ezt mondta, hanem jogszerűnek tartotta az értékesítést, azzal, hogy nincs mit tenni, az alku pozícióban lévő JUWIKA Kft-vel meg kell egyezni annak érdekében, hogy az ügy kárvallottja hozzájuthasson az előzőek által elmondottakhoz. Az akkori jelentés reprodukálható, amely alapján interpelláció válaszát megírták, nincs ellenére, hogy állítsák meg a történetet é újból nézzék vissza. Felelősséggel nyilatkozott az is, aki ezt a jelentést megírta, ha tévedett, utólag vállalja a történteket. Kérdése, hogy van-e tudomása valakinek arról, hogy a JUWIKA Kft, eladta-e opciós szerződés birtokában a telket a Forró Drót Kft-nek? (3 A 161 - 182)

46 Soó László: igen, eladta. (3/A. 182.) dr. Révész Mária: a tények ismeretében kell döntést hozniuk. ( Soó László: a nyilvános fórumon is hangoztatnia kell, hogy Golob és Körömi képviselő társaival egyetért, azonos elvi alapon állnak. A jövőre vonatkozóan: erre az esetre is igaz "hogy a múltat nem lehet végképp eltörölni". Ez a múlt nyúlványa jelen időben is köztük van, olyan esemény, amely jelen pillanatban napjaikban is a jövőre nézve semmilyen realitása nincs hogy megismétlődne, vagy hasonló eset előfordulna. A múltban nyitvahagyott kérdést be kell fejezni, rendezésére sokféle megoldás létezik. Van olyan, melyet képviselőtársai javasoltak, elnapolható, különböző vizsgálatok lefolytatásával. Kényszer előterjesztőként semmit nem kíván megakadályozni, de a képviselők figyelmébe ajánlja, hogy az adás-vételi előszerződés megkötésére semmiféle jogi korlátozás abban az időpontban a Közüzemi Rt-nél nem volt hatályban, a szerződés olyan jogértékű, mint egy végleges. A feltételeket a felek vállalták, írásban jelezték a vételi szándékot, december 31-ig a Közüzemi Rt. a fél számára köteles a lehetőséget biztosítani, változatlan tartalommal a végleges adásvételi szerződést megkötni. Ha a Közüzemi Rt. nem köti meg a polgári jog nincs tekintettel arra, hogy milyen vizsgálatokat indítanak, rendkívül komoly kártérítési kötelezettségük áll fenn. Kéri a testület elfogadó döntését a fent elmondottak alapján. (3 A 183 - 223) Dr. Révész Mária: további hozzászólás hiányában a testület döntését kéri az előterjesztésről, valamint a határozati javaslatról. (3 A 223 - 230) Körömi Attila: ügyrendben kér szót, kérdése, hogy miről szavaznak. Módosító javaslata volt arra vonatkozóan, hogy az ügy kerüljön a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság elé. (3 A 231 - 233) Papp Béla: kéri Körömi Attilát, az ügyet ne a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság elé utalják, hanem a határozat elfogadásával egyidejűleg az ad hoc bizottság elé. A vezérigazgató úr kifejtette, hogy az előszerződés szerződés, komoly jogkövetkezménye van. Nincs okuk az Illetékiroda munkájában kételkedni, ami vitás, a 20 % kedvezmény, ezt menthetik meg, de egy perben több kártérítést kellene fizetniük, ezért mérlegelendő. A tanulságát le lehet vonni, ez beleillik az ad hoc bizottság profiljába, az 1-6-ig sorszámú iratokat be kell, hogy kérje, nézze meg és az ügy tanulságait a jelenre, valamint a jövőre nézve hozza a közgyűlés tudomására. Ha a GAVÁB elé utalják, december 31-ig nincs mód dönteni. (3 A 237 - 255)

47 Dr. Révész Mária: új javaslat az ad hoc bizottság elé történő utalás. (3 A 255 - 256) Körömi Attila: Egyszerűsíti a javaslatát, valóban nincs értelme a GAVÁB elé küldeni, javaslata, hogy az előterjesztést a közgyűlés ne fogadja el. Az ad hoc bizottság az ügyet vizsgálhatja, hiszen működik. (3 A 257 - 264) Golob Ferenc: hozzátenné, hogy az ad hoc bizottság vizsgálja az ügyet, legutóbbi ülésén kérdéseket tett fel, erre tegnap utalt, ez az ingatlan és a másik is szerepel benne. Határidőt kértek annak érdekében, hogy a Jegyzői Iroda állásfoglalása után megbeszéljék ezt a kérdést. Úgy gondolta, hogy az eset nem nélkülözheti a közgyűlés döntését sem, tekintve két érték közötti különbségre. (3 A 265 - 273) Dr. Révész Mária: kérdése, hogy mindenki előtt világos-e, hogy miről szavaznak? További hozzászólás hiányában döntést kér. (3 A 274 - 277) Körömi Attila: elnézést kér, az elnapolásról már szavaztak, azt elutasították. Belátta, hogy a GAVÁB elé utalás nem helyes, így azt kérte, hogy az előterjesztést a testület ne fogadja el, de ez nem módosító indítvány. Szavazzanak, de arra kéri a közgyűlést, hogy ne fogadja el. (3 A 278 - 283) dr. Révész Mária: a témát az ad hoc bizottság tárgyalja, így erről külön nem kell szavazniuk. Ismételten kéri a testület döntését az előterjesztésről, valamint a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 16 igen, 1 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. (3 A 284 - 291)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 590/1996. (12. 20.) sz. határozata a Pécs, Rákóczi F. u. 8. sz. alatti ingatlan értékesítéséről

48 A közgyűlés hozzájárul a Pécs, Rákóczi F.u. 8. sz. alatti 4143/1 hrsz. ingatlan Pécsi Közüzemi Rt. által a JUWIKA Kft. /Pécs, Pacsirta u. 6./ részére - a közöttük 1996. 02.27-én kelt előszerződésnek megfelelő 4.464.000.- Ft. vételáron - történő eladásához. Felelős: Határidő:

dr. Páva Zsolt polgármester 1996. december 31.

Kapják:

tisztségviselők, Soó László vezérigazgató, Szirmai Csaba a Tulajdonosi Bizottság elnöke, irodavezetők

38.) Pécs, Rákóczi u. 67. sz. Egyetemi Klub 383/1996. /X.02.) számú határozat hatályon kívül helyezése. Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Gonda Tibor: Röviden kiegészíti az előterjesztést, korábbi döntésük tartalmát erősítenék meg, de formailag kettéválasztanák. Egy időben egy határozatban hoztak döntést arról, hogy 5 Mft-tal megemelik a Vagyonkezelő Kft. törzstőkéjét, másrészt felkérték kötelezettségvállalásra. A Cégbíróság nem hagyta jóvá, így kérése, hogy a határozat tartalmát erősítsék meg, két önálló egymástól független döntéssel. (3 A 295 - 307) Dr. Révész Mária: további hozzászólás, kiegészítés hiányában szavazást kér az első határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztés első határozatát. (3 A 321 330) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 591/1996. (12.20.) sz. határozata a Rákóczi u. 67. sz. Egyetemi Klub 383/1996. /10.02./ számú határozat hatályon kívül helyezéséről. 1.) A közgyűlés hatályon kívül helyezi a 383/1996. /10.02./ sz. határozatot. 2.) Az Önkormányzat a Városi Vagyonkezelő Kft. törzstőkéjét, amely jelenleg 325.97 millió Ft, felemeli az 5 millió Ft. értékű, Pécs, Rákóczi u. 67. sz. alatti /17.417/1 hrsz-ú/ ingatlan apportba adásával. A törzstőke felemelése következtében a Városi Vagyonkezelő Kft.

49 törzstőkéje 330.97 millió Ft., melyből készpénz 100 millió Ft., apport 230.97 millió Ft. 3.) Az apportált ingatlan az 1993. évi LXXVIII. Tv. 61.§. rendelkezéseire tekintettel vételi, illetve elővásárlási joggal nem terhelt. 4.) A Közgyűlés felkéri a Városi Vagyonkezelő Kft-t, hogy a törzstőke felemelését bejegyzés és közzététel végett jelentse be a Bm-i Bíróságnak, mint Cégbíróságnak. 5.) A közgyűlés felhatalmazza a Polgármester Urat az ingatlan apportálásával kapcsolatos okiratok aláírására. Határidő: Felelős:

30 nap dr. Páva Zsolt polgármester

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, irodavezetők, Zubán Ilona ügyvezető igazgató

Dr. Révész Mária: a testület döntését kéri az előterjesztés 2. határozati javaslatáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett egyetértett a 2. határozati javaslattal. ( 3 A 330 - 339) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 592/1996. (12.20.) sz. határozata kötelezettségvállalás a Pécs, tulajdonjogával kapcsolatosan.

Rákóczi

u.

67.

sz.

ingatlan

1.) Az önkormányzat kötelezi a Városi Vagyonkezelő Kft-t az önkormányzatnak a Pécsi Universitás Egyesület felé fennálló 5 Mft. értékű támogatási kötelezettségének teljesítésére. 2.) A közgyűlés felhatalmazza a Polgármester tartozásátvállalással kapcsolatos okiratok aláírására. Határidő: Felelős:

Urat

a

30 nap. Dr. Páva Zsolt polgármester Zubán Ilona ügyvezető igazgató Városi Vagyonkezelő Kft.

50 Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, irodavezetők, Zubán Ilona ügyvezető igazgató

39.) Óvóhely kataszter elkészítésének pályázata (szóbeli) Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Gonda Tibor: az előterjesztést azért vállalta fel szóban, mert átlátható és követhető. A közgyűlés pályázatot hirdetett a héten, a nyertes visszalépett. A testület jóváhagyását kéri, több érvényes pályázat érkezett be, több jó van közöttük, a bizottság is 2 közül döntött, hogy melyiket támogatja. A testület értsen egyet azzal az ügymenettel, hogy a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság január 13-án újra tárgyalhassa, a döntést előkészíthesse és a január végi- február eleji közgyűlés elé terjeszthesse. Kiemeli, dekralálják, hogy nem írnak ki új pályázatot, a szakapparátus szerint erre nincs is szükség, szabályos volt a pályázat kiírása, azok beérkeztek. Kérése, hogy ezt a menetet hagyják jóvá, azt hitte, hogy gyorsítva a folyamatot napirendre kérheti, de konzultált a területet felügyelő alpolgármesterrel és az irodavezető úrral, így ez a megoldás lenne szabályosabb. (3 A 343 - 371) Körömi Attila: kéri a bizottság elnökét, hogy a testületet tájékoztassa arról, mi volt az oka a nyertes pályázó visszalépésének, ezt nyílván indokolni kell, van-e felé kártérítési jogosítványa a testületnek, az okot tudnia kell a közgyűlésnek. (3 A 373 - 379) Gonda Tibor: a pályázatok beadásakor vállalták, hogy mindazon feltételeknek eleget tesznek, amit a város a pályázatában korrektül kiírt. Logikusan megfogalmazták a törvény által előírt formákat, dokumentumokat mellékelték, amikor a szerződéskötés részleteiről az illetékes iroda és a pályázatot elnyert között tárgyalás kezdődött Kiderült, hogy 1-2 kérdésre nem kíván válaszolni, bár a pályázatában az szerepelt, hogy eleget tesz a pályázati kiírásnak. Két műszaki kérdésben nyilatkozott arról, hogy az önkormányzat, vagy más segítsége nélkül nem tud eleget tenni, így visszalépett. Véleménye szerint kártérítési joguk nincs, nem helyeztek óvadékba összeget, amelyet megtarthatnának, de késlekednek 1 hónappal. Tényleges kár nem éri az önkormányzatot, de az ügy csúszik. (3 A 379 403) Körömi Attila: kérése a bizottság felé, döntsön újra, vizsgálja meg részletesen azokat a körülményeket, hogy mi volt a visszalépés oka. Tudomása szerint a város olyan szerződéstervezetet készített, amely nem volt a pályázat része, a pályázattól visszalépett szervezet eljuttatott leveleket a polgármester úrhoz, a jegyző úrhoz, valamint az irodavezető úrhoz, ebben

51 leírta kifogásait az eljárás menetével kapcsolatban. A bizottság elnökétől azt is kéri, hogy kifejezetten vizsgálja, van-e valamelyik képviselőnek szerepe abban, hogyan került megfogalmazásra a pályázati kiírástól eltérő szerződés-tervezet. (3 A 403 - 424) Gonda Tibor: megígéri, hogy Körömi képviselő társa által felvetetteknek eleget tesz. Az iroda nem tájékoztatta arról, hogy levéllel fordult a polgármesteri hivatalhoz a visszalépett pályázó. (3 A 424 - 430) Dr. Révész Mária: kéri, hogy a határozati javaslatot a bizottság elnöke ismételje meg, ennek megtörténte előtt szót ad dr. Faragó Lászlónak. (3 A 431 - 434) Dr. Faragó László: kérdése a Jegyző úrhoz, mikor tájékoztatja a közgyűlést az ügyben egy éve lefolytatott vizsgálatról? (3 A 434 - 437) Dr. Farkas Károly: Várta a mai döntést, a procedúra végét, valóban elhúzódó ügyről van szó, amely részben szándékon kívüli, hogy a szándéknak vannak-e fellelhető elemei azt a bizottság anyagának ismeretében ismét áttekintik. Igéretet tesz arra, hogy januári első ülésre tájékoztató anyagot terjeszt elő. Kéri, hogy így fogadják el. (3 A 442 - 458) Dr. Révész Mária: megállapítja, hogy dr. Faragó László részére kielégítő a válasz. Kéri a bizottság elnökét, hogy fogalmazza meg a határozati javaslatot. (3.A.458-460) Gonda Tibor: "A közgyűlés felkéri a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságot, hogy januárban tűzze napirendre és tárgyalja meg az óvóhely-kataszter pályázat újbóli elbírálását, és terjessze a következő testületi ülés elé, döntési javaslatát." (3 A 461 - 467) Dr. Révész Mária: szavazást kér az elhangzott határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 26 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta Gonda Tibor bizottsági elnök által ismertetett határozati javaslatot. ( 3 A 467 - 477) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

52

593/1996. (12. 20.) sz. határozata óvóhely-kataszter elkészítésének pályázatáról A közgyűlés megtárgyalta az óvóhely-kataszter elkészítésének pályázatáról szóló szóbeli előterjesztést. Felkéri a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságot, hogy 1997. január hónapban tűzze napirendre és tárgyalja meg az óvóhely-kataszter pályázat újbóli elbírálását. A bizottság döntési javaslatát terjessze a következő testületi ülés elé. Határidő: Felelős:

a bizottság ülését követő közgyűlés Gonda Tibor bizottsági elnök

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, irodavezetők.

40.) A pécsi távhő-szolgáltatás problémáinak áttekintése Előterjesztő: Molnár Tamás bizottsági elnök Molnár Tamás: az általa benyújtott határozati javaslat-sor együtt kezelendő dr. Páva Zsolt polgármester úr által jelzett "A Pécsi távhő-szolgáltatás problémáinak áttekintése" című előterjesztéssel. A két anyag egyik része az előterjesztés, a másik a határozati javaslat-sor. Az elmúlt közgyűlésen, de már korábban napirend előtt is elhangzottak a távhő ellátási anomáliák problémái.. A díjtétel tekintetében arra kényszerült a közgyűlés, hogy komplex hosszabb távú áttekintést kell elvégeztetnie a felmerülő kérdések áttekintése érdekében. Frakcióvezetők ülésén a szakértők bevonásával megtárgyalták és a polgármester úr által leírt állásfoglalásokat hozták. Az ülésen markáns és a leendő tárgyalópartnereikkel az ellenérdekű felekkel, az Energia Hivatallal, az Erőmű Rt-vel, szakminisztériummal folytatandó megbeszélésekhez olyan közgyűlési jóváhagyást, támogatást szerettek volna megszerezni, amely határozati formát ölt, amely nem csak megengedi, tudomásul veszi, hanem kötelezi felelősökkel, határidőkkel, kemény tárgyalási előirásokkal az érintetteket, a közgyűlés által megbízottakat, hogy végezzék el a feladatot, lehetőleg ahogy az előterjesztés első mondatában szerepel, a távfűtés helyzetének áttekintésével, a szolgáltatás szinvonalának javítása érdekében, biztonságának megteremtése, a lakosság terheinek enyhítése céljából, a problémás díjfizetők körülményeinek vizsgálatával, megfelelő szankciók alkalmazásával, illetve szankciók kidolgozásával. Ezt a feladatsort kell teljesíteniük, ezért bátorkodott a hivatal megfelelő irodáinál elkészített és dr. Páva Zsolt által aláírt előterjesztéshez a határozati

53 javaslat-sort mellékelni, úgy gondolja - ezek hangzottak el a frakció-vezetői tanácskozáson is - hogy a határozati javaslatban foglalt követelmény és feltételrendszer biztosítékot ad arra, hogy kellő súllyal képviselik érdekeiket a megfelelő fórumokon. Ez nem más, mint Pécs város érintett lakosságának érdeke. A tartalmi ismertetést mellőzve, mert hosszú, 5 oldalas határozati javaslatról van szó, indítványozza a testület felé, fogadják el megteremetve a lehetőségét a kemény tárgyalási pozicióiknak. (3 B 0 - 47) Papp Béla: Örül, hogy az előterjesztésről tárgyalnak, szinkron azzal, melyet másfél éve mondanak, kisebb-nagyobb hangerővel. Megjegyzései a határozati javaslathoz: a polgármester úr által jegyzett anyag tájékoztató című, elviekben konkrét adatok, határidők és felelősök nélkül fogalmazódott meg. Tartalmilag egyetért vele. A határozati javaslat első oldalát elfogadja, a második oldal c./ pontjáról elmondja, hogy tudomása van arról, hogy a PÉTÁV és a PE Rt. közösen szakértő céget kíván megbízni annak érdekében, hogy a saját és egymás átvilágítását is elvégezzék. Két ajánlatot látott, nem tudja, a határidőt hogy értelmezze, a felkérésre vonatkozik a január 30, vagy a vizsgálat lefolytatására, mert ha ez utóbbira, akkor az rövidnek tűnik. A márciusi határidőt tudják vállalni a jelenlegi megrendelésnél. Ha az előbbire vonatkozik, nincs probléma. A harmadik pont szerint "gázüzemű vagy alternatív fűtőművek felépítésével" nem tudja, hogy ezt elő kell-e írni? Jobb lenne, ha a távfűtést kínálnák fel egy pályázatban működtetésre, hőigények biztosítására. A pályázat elkészítésére az 1 hónapot szűknek tartja. A 4. és 5. pont elfogadható, a 7. pont /2/ bekezdésének elhagyását javasolja, ez az önkormányzat Kft-jének "kiskorúsítását" jelentené, jól felfogott érdekük, hogy ezt ne tegyék. Az 5. oldalon a c./ pontban szereplő bírósági érvényesítés folyik, elképzelhető, hogy erről a határozati javaslatot készítőnek nincs ismerete. Rendszeresen és folyamatosan végzi a Kft. Visszatérve a 2. pontra, ez okozza számára a legtöbb fejtörést, nem tudja, hogy ezt így kimondhatják-e. Gyakorlatilag nem fizetési moratóriumot mondana ki a közgyűlés, ezt nem lehet megtenni azzal együtt, hogy a jogászok vizsgálják meg, ebből baj lehet-e vagy sem. A második pontot át kellene alakítani, kéri, hogy mások is mondják el véleményüket. (3 B 48 - 92) Körömi Attila: egyetért ezzel a határozati javaslattal és meg is fogja szavazni, lesz hozzá két konkrét módosító javaslata, de nem azt gondolja kifejezetten elvből, mint Molnár Tamás. Az a kőkemény határozat ebben a testületben rendszeresen elhangzik, az előző testületben nem voltak kőkemény határozatok, csak határozatok, melyek vagy be lettek tartva, vagy nem. Többségében azt hiszi igen, néhányszor kellett módosítani. Erre megérné a testületnek egy kis pénzt szánni, mert a hivatal nem tudja a mindennapi dolgai mellett megnézni, hogy egy témában mindig rendszeresen hány határozatot hoznak, tehát miért dönt ilyen sokszor a

54 testület. Azért mert ennyi ügyet visz, mert folyamatosan határidőt módosít. Kifejezetten nem a kőkemény határidők és felelősök miatt fogadja el. Azt mondja, hogy ez egy programnak felfogható, akkor is lehet örülni, ha ebből valami megvalósul ismerve a város anyagi lehetőségeit, a Kormány és a Pécsi Erőmű Rt. eddigi tárgyalási készségét, de programként elfogadható. A január 30-i határidő az összes pontnál szerinte azért kétes, mert összesen 19 felelős van a 4 pontnál, például: Faragó László bizottsági elnöktől Hernády Alajos vezérigazgatóig, a Tulajdonosi Bizottság, a polgármester úr, Szász János energetikus, az egy hónapos program végrehajtására. Ez magában hordja a program határidőben történő megvalósításának a totális ellehetetlenülését. Úgy, hogy szerinte ha adnak határidőt, akkor bővebbet, vagy ne írjanak határidőt, hanem mondják azt, hogy a város ezt a programot felvállalja, és mindenki a megfelelő intenzitással dolgozzék. Programként fogadják el, ha határidőket benthagynak, akkor mindenképpen március 31-i határidőt tüntetett volna fel, de ez nem módosító javaslat, mert erről felesleges így szavazni. Papp Béla alpolgármester úr által mondott apróbb félelmeknek szeretne ő is hangot adni, mint például a 4-es pontban a fűtés hatékonyságot javító... feladattervet kell kidolgozni és ezzel műszaki fejlesztések forrásául szolgáló alapot kell létrehozni. Ismét visszatér, számára ez azért csak program, mert ez költségvetési elkötelezettség is összeg nélkül. Egy ilyen műszaki fejlesztési programot két felé kell bontani: ha a város akar benne részt venni, akkor költségvetési pénzeket kell hozzátenni; ha pedig a lakosság aktivitására is számítani lehet, főként most, hogy a Lakástakarék Pénztárakról szóló törvényt elfogadta a parlament, és nemcsak lakásépítésre hanem korszerűsítésre is van mód. Tehát az első fűtéskorszerűsítési eljárások ide beletartozhatnak. Tehát, ha a lakosság aktivitására és anyagi erőforrásaira is számítanak, akkor nagyon kemény napi munkát kell végezni a házon belül és nem 19 felelősnek, hanem valószínű, egynek, vagy kettőnek. Ez gyakorlatilag hasonló lehet, mint a 91-es, vagy 92-es lakáseladási program, ahol napi operatív tevékenységre van szükség. Tehát még egyszer mondja, hogy ez legyen program, mert ha egyébként ezt mind számonkérnék magukon, akkor furcsa helyzet elé állítanák a testületet. Két konkrét módosító javaslata van: - Az egyik kapcsolódik a tegnapi üléshez, ahol elfogadtak egy rendeletmódosítást a pótfűtéssel kapcsolatosan és egy "hevenyészett" határozati javaslatot. Kéri a testülettől és Molnár Tamástól, aki ezt az ügyet előterjeszti fogadja be a következő pontot, így nem kell kitalálni, hogy tegnap mit fogadott el a testület. A határozat 8.) pontja a következő lenne: "A Közgyűlés a lakossági vezetékes távhőszolgáltatást és az azzal összefüggő feltételeket szabályozó helyi rendelet, kormányrendeletek és törvények közötti összhang hiánya miatt az Alkotmánybírósághoz fordul és kéri a hatályos rendeletük és a távhőellátásról szóló Kormányrendelet alkotmányossági vizsgálatát, különös tekintettel a pótfűtést szabályozó rendelkezésekre." Valóban az lenne, de minden egyéb más kérdésekben. 2-es pontja, illetve b. része "a beadvány szövegét a Jegyzői Iroda készítse el, terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1997. február 28., felelős: dr. Farkas

55 Károly jegyző." Szerinte előbb is teljesíthető, de inkább adjanak tágabb időpontot erre. Ez lenne az egyik javaslata, ha az elnök úr befogadja, akkor erről nem kér szavaztatást. A másik javaslata, amely egy másik határozat elfogadása, ami a következőképpen szól: "Jelen határozat elfogadásával a közgyűlés 367/1995. (XII.21.) sz. határozatában foglaltakat hatályon kívül helyezi, megszünteti a távhőszolgáltatás egyes kérdéseire létrehozott ad hoc bizottságot, amely egyébként sem működött". Ha ezt a programot elfogadják és van egy ad hoc Bizottságuk, akkor annak kellene összefogni, tehát vagy odateszik a feladatot. Ezt is fönntartja, ha az elnök úr elfogadja, ha viszont itt látja megvalósíthatónak, akkor ezzel a határozattal tartsanak életben egy egyébként sem működő ad hoc Bizottságot és akkor ezzel a határozattal tegyenek az ügy végére pontot. (3/B. 93-175.) Molnár Tamás: Körömi Attila képviselő úr "két konkrét módosító indítványát, ami az így keletkező 8.) pontot illeti, annak mindkét alpontját elfogadja, valamint azt, hogy jelen határozat elfogadásával az említett határozatot hatályon kívül helyezik." Ez így értelemszerű, mivel valóban az ad hoc bizottság annak idején végezte a feladatát, majd abbahagyta. Amit Körömi Attila a január 30-i határidő betarthatóságával kapcsolatban mondott véleménye, hogy néhány határozati javaslati pontnál simán be lehet tartani. Megítélése szerint néhány óra, vagy egy-két nap, de maximum egy hét munkáról van szó, amit talán kibír a hivatal egy hónapon keresztül. Nem olyan lehetetlen megvalósítani egy pályázati kiírás előkészítő munkálatait. Az igaz, hogy bizonyos határidők túl rövidek. A január 30-i határidőt úgy jelölte meg, mert úgy gondolta, hogy az azt követő Közgyűlésen térjenek vissza és vizsgálják meg ismét az egyes részfeladatok előkészítettségét. Nem a feladatok méretéhez viszonyította a határidőt, hanem ahhoz a tényhez, hogy a tárgyalási pozíciók csak bizonyos határidők betartásával realizálhatók. Gondol itt az Erőmű privatizálás kapcsán azokra a körülményekre, amelyek sürgetővé teszik, hogy legalább a tárgyalás-sorozat első ciklusát és a határozati javaslat feladat terv megkezdését záros határidőhöz kössék zömében (január 31-hez.). Utána a kimunkálás fokától függően módosítsák a határidőket a részmunkák befejezéséig. Ami a Papp Béla által javasolt módosításokat illeti, - elmondta, hogy a határozati javaslat 1.) pontja b.) és c.) pontjában vitatja a külső szakmai cég felkérésének szükségességét - ő is tud róla, hogy az Erőmű Rt. és a PÉTÁV Kft. közös átvilágítására keresnek céget és biztosítanak költséget. Emiatt aggályai vannak, ez éppen azzal, ha nem is ellentétes, de más célokat követő átvilágítás lehetne az, ami két egymásra szoruló cégnek a közös átvilágítását kívánja megvalósítani. Nem biztos, hogy ez lenne a leghatékonyabb vizsgálat az Erőmű költségelemzésének, amelyet az Erőmű vezérkarának döntése alapján és az általa kiválasztott átvilágító cég munkája során tárnának fel egymásnak. Meg kell gondolni, elfogadják-e egy teljesen hivatalos és bázisul szolgáló adatokat nyújtó átvilágításnak.

56

A másik észrevétele a 2.) ponttal kapcsolatos. Nem lehet kimondani azt, hogy: (idézi az írásos anyagból), tehát a tárgyalás-sorozat lezárásáig nem kívánják érvényesíteni az áremelést. Miért nem lehet kimondani, hiszen levelet írtak a miniszter úrnak és azt Papp Béla előterjesztésében jóváhagyták. Kimondták, és különböző jogi nehézségek miatt hivatalosan is közölték, hogy nem tudnak árat emelni. Egyetért azzal, hogy elsőként a gázüzemi fűtőművek felépítésével történő fűtésátállítást tűznék ki megoldandó célként, de egyéb ötletek is felmerülhetnek más lehetőségként. El tudja fogadni, hogy a 3.) határozati pontban a "gázüzemű" szót töröljék, tehát minden lehetséges alternatív megoldásra írjanak ki pályázatot. Ezt tehát befogadja. A következő, Körömi Attilának a 4.) pontra tett javaslata kapcsán elmondja, az legyen energiaveszteséget csökkentő program, amelynek munkálatait kell megkezdeni. Valóban a határidő szoros január 30-ra, tisztelettel megköszöni, ezt így fogadja el. Papp Béla észrevétele volt a 7.) határozati javaslat (2). bekezdésére vonatkozólag, hogy: "A közgyűlés ezen határozatsorában megbízott és felelősként nevezett tárgyalódelegációival párhuzamosan, vagy azzal ellentétes célokkal tárgyalásokat az érintettek ne folytassanak sem a PÉTÁV-val, sem a Pécsi Erőmű Rt.-vel". Lehet, hogy nem fognak folytatni, de a közös szándék az Erőművel nem egy párhuzamos tárgyalás és az Erőmű Rt, a PÉTÁV, valamint a Közüzemi Rt. és az Önkormányzat közötti szerződéstervezet, amin dolgoznak, az nem egy előzetes tárgyalás-sorozat folytatása? Attól tart, hogy üzleti, gazdasági, cégérdekek érvényesítése szándékával, ami önmagában nem hibás, hosszabb távon lehet, hogy önkormányzati, városi lakossági érdekek sérülnek kisebb-nagyobb mértékben, amikor az Önkormányzat "rohangál" a minisztériumhoz, energiahivatalhoz, közben a két gazdasági társaság a maga módján megegyezik egymással. Ezt szerette volna kivédeni, ha ez a bekezdés benne marad, ha ilyen szándék nincsen, nem ártanak senkinek, ha benne marad. Ugyanezen 7.) pont c.) alpontját érintő megjegyzést ismétli, a PÉTÁV a notórius nemfizetők felé bírósági úton érvényesítendő díjhátralék-igényét veti fel, mint megkezdendő és folytatandó feladatot. Miután Papp Béla mondta, hogy felesleges, hiszen ez folyik, az érintettek figyelmébe ajánlja, úgy tartja elfogadhatónak, hogy a szövegben a "szociális körülmények gondos és körültekintő elemzése után történik meg a nagy összegű díjhátralékkal rendelkező nemfizetők peresítése, bíróság útján történő számonkérése. Nem kizárólag azon múlik, hogy mennyivel tartozik, hanem a szociális körülményei alaposabb vizsgálatát is igényli. Jónak tartaná, ha továbbra is a c.) pont bent maradna. (3 B 175-327)

57 Dr. Révész Mária: megjegyzése, hogy felelősként dr. Hernády Alajos és dr. Varga-Pál Józsefné lett megjelölve. A szociális körülmények elemzését nyilvánvalóan nem fogja a PÉTÁV elvégezni. Helyes, amit kíván, de nem hiszi, hogy a céget kell megbízni, hogy a szociális körülményeket mérlegelje. (3 B 327-339) Molnár Tamás: Alpolgármester asszonyt bízta meg a koordinálással, az előkészítéshez ami a megfelelő rendeletek "összhangját" adatszolgáltatást kell elvégezni, lakásügyi szempontokat kell figyelembe venni a döntés előkészítésében. Azt nevesítette dr. Hernády Alajos, dr. Varga-Pál Józsefné és a lakásügyi bizottság felelősségének megjelölésével, ha hozzáveszi dr. Sohár Endrét is, akkor teljes a felelősök köre. (3 B 339-350) Papp Béla: egyre inkább hajlik arra, hogy programként kezeljék ezt a dolgot. Világos - és sokat beszéltek róla. - Molnár Tamás szándéka, egy olyan horderejű, amelyről kéri, hogy a közgyűlés legalább a szakbizottság és az érintettekkel történő egyeztetés után döntsön. Vannak benne olyan dolgok, amelyek nem nagyon állják ki a "valóság próbáját". Példaként említi a fűtésrendszerek átalakítására irányuló ötletparádét. Nem kell semmit kitalálni, az épületek fűtésrendszerét át kell alakítani. Megvannak a műszaki megoldások, egy csomóra konkrét tervek vannak (pl. tömegáramszolgáltatásos melegvízre), már csak pénz kellene hozzá. Pontosítani, finomítani szeretnék újra végig menni, akár módosító javaslatként kezelendő: idézi a 7.) pont 2. bekezdését...., az eredmény a fontos, nem pedig, hogy milyen "kvázi-diktátumot" előírjanak. Ha az Erőmű Rt, a Közüzemi Rt, a város és a PÉTÁV együttesen tárgyal és van eredménye az jó a városnak. Ha elkezdenek "diktálni", akkor ezzel rontanának a helyzeten. Nem igaz az állítás, azaz tévedés, hogy két egymásra utalt cégről van szó. Valóban azért egymásra utalt, mert ma egyetlen egy alternatíva nélküli energiaszolgáltató, gyártó ma az Erőmű Rt. A pályázatot már támogatná is a fűtőművel kapcsolatban, de minden cégnek érdekei és sajátos szempontjai vannak. Az Erőmű Rt egy fűtési anyaggal, egy energiahordozóval dolgozó, viszonylag egyszerű üzemvitelű cég, elégeti a szenet, legyártja a melegvizet, eladja a PÉTÁV-nak, leszámlázza. Részletezi a PÉTÁV működési szisztémáját (működtetés, karbantartás, a 30.000 lakásból beszedi a pénzt). Nem hiszi, hogy a PÉTÁV a város érdekével szemben elárulja a várost. Ha már tárgyalnak két gazdasági elemző céggel, amely mindkét céget megvizsgálná, nem hiszi, hogy kölcsönös "összekacsintással" egymás adatainak eltusolására adnának felhatalmazást. Arról van szó, a PÉTÁV elemi érdeke, hogy a vizsgálat során kiderüljön, hogy a hőt legyártó cég részéről van-e olyan probléma a költséggazdálkodásban, ami szóvátehető és kijavítandó. A 2.) ponttal kapcsolatban elmondja, az általa írt levél nem arról szól, hanem arról, hogy az ártörvény adta lehetőség a 30 napos árvizsgálatra, ármegállapításra hivatkozva mondják, hogy ezzel a jogukkal élni fognak és addig nem fizetnek Egyenlőre jogilag nem igazolható módon mondja ki azt, hogy egy tárgyalási eredményhez kötik, aminek az eredménye pontosan nincs is megfogalmazva. Kéri ezek után kivenni a 2. pontot, a 7.) pont 2. bekezdését és javasolja megfontolásra az 1/b.) pontjánál, hogy ne a város

58 finanszírozza, mert nem kis pénz 10-15 M Ft összegért van erre jelentkező, és egy ilyen vizsgálatnál a két fél "féltékenyen nézi egymást". (Mekkora a hálózati veszteség, a cég üzemviteli, működési költsége, stb.) Nem titok, ahogy az Erőmű állítja: ha nem lenne PÉTÁV, akkor olcsóbb lenne az energia. Ezt az állítást még senki sem bizonyította be. A szolgáltatásnak akkor is van költsége, ha egy fél csinálja, de ha két fél, akkor is. Miután két fél bízná meg a céget nem hiszi, hogy az egyik érdekeit szolgálná. Megismételné, hogy "a 7.) pont 2. bekezdését kéri kivenni és a 2.) pontot elhagyni. A c.) pontnál pedig kéri, értsenek egyet azzal, hogy a két cég ezt a vizsgálatot saját magánál és egymásnál elvégezteti." ( 3 B 351 - 485 és 4/A. 0-5.) Körömi Attila: ügyrendben kér szót. Nem fogja javasolni a vita lezárását, soha nem tett ilyet 6 év alatt. Láthatóan jó szándékú előterjesztés van előttük, de teljesen normális módon van egy csomó véleménykülönbség. Kéri Molnár Tamástól, hogy tudjon róla szavazni a testület, fogadja el azt, hogy ez a közgyűlésnek a pécsi távfűtés helyzetének javítása érdekében szükséges intézkedésről szóló programja. Maradjanak benn a határidők azért, hogy január 31-ig folytassa le a testület a vitát, hogy az egyes pontokban mi az, ami "életképes", mi az, ami tovább végrehajtható, amiben vissza kell lépni, nem folytatja tovább. Csak egyet fogadjon el, legyen "program" és akkor nem kell tovább folytatni a vitát, egy szót fogadjon el, hogy program, és akkor változatlanul a befogadott két ponttal szavazzon arról a testület és január 31-én térjenek rá vissza, szerinte addig tisztázhatók ezek a véleménykülönbségek is. (4/A. 5-21.) Dr. Révész Mária: határán vannak. (4/A. 21-23.)

figyelmezteti a testületet, hogy a határozatképesség

Soó László: engedélyt kérne, hogy Molnár Tamásnak kérdést tegyen fel, amennyiben hajlandó lenne olyan jellegű elnapolást támogatni, hogy a januári első KÖKOBI ülés elé kerüljön ez az általa is rendkívül fontosnak és értékesnek tűnő anyag, akkor nem mondaná most el az összes módosító indítványát, ami ezen anyaghoz kapcsolódik és nagyrészt Papp Béla alpolgármester úrral ért egyet ez ügyben. Ugyanezt kérdezné Körömi Attila képviselőtársától is, mert az ő javaslataival szemben is lennének csatlakozó módosító indítványai. Tehát ha mindenki elállna ettől, hogy ma döntést hozzanak, akkor ő is ezt tenné. (4/A. 24-34.) Dr. Révész Mária: egy kis időt hagy a elmondottak átgondolására. (4/A. 34.)

bizottsági elnök úrnak, az

Dr. Faragó László: az előterjesztés kézhezvételekor örömmel vette, hogy egy önálló képviselői indítvány kapcsán ilyen jó szándékú, kedvező szemléletű előterjesztéssel találkozik. Egyetért Papp Bélával annyiban, hogy

59 vannak ebben pontatlanságok, de éppen az ellenkezőjét kéri, fogadják el ezt programként, ahogyan Körömi Attila mondta. Kezdjenek neki a munkának és január végén - február elején térjenek vissza, hogy mit lehet az ügyben tenni. Valóban a bizottságnak is kellett volna látni az anyagot, de ugyanezen témakörökben folytattak tárgyalásokat, sajnos nem voltak ilyen eredményesek, nem tudták behozni az önkormányzat elé. Hangsúlyozza, hogy az anyag szemléletével egy az egyben megegyezik a bizottságéval; ami azt mondja, hogy a külszíni fejtést, a város légszennyezését, a távhőellátást csak egységesen és együtt lehet kezelni. Végre ez az első olyan előterjesztés a két év alatt, ami ezt célozza. Ezért azt kérné, fogadják el ezt, mint programot, nézzék meg, hogy a határidőkön belül mit tudnak tenni, a bizottságok is foglalkozzanak vele és pontosításokkal térjenek vissza a témára január végén, február elején. (4/A. 35-52.) Papp Béla: az előző két javaslatot úgy pontosítja, hogy egyetért a "programként" való kezelésével. Akkor a Páva Zsolt által jegyzett dologról kellene szavazni, azt tekintsék programnak, és egyben feladatul az illetékes szakbizottságainak, hogy az új év első két hetében állítsák össze azt a határozati javaslat tervezetet, amit jószándékkal a realitások alapján próbál kritizálni, finomítani. Ebben az ügyben nyilvánvalóan sok információt, adatot figyelembe kell venni, a "játék szereplőinek" véleményét, tehát a szolgáltató cégét is ki kell kérni. Kérése, szavazzanak a tájékoztatóról szóló anyagról, amit egy "program" névvel illessenek. A bizottságok, elsősorban a Közlekedési és Kommunális, de a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság is elemezze, a hivatal, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda, a Jegyzői Iroda - mint jogi bázis - és a PÉTÁV szakembereinek bevonásával, hogy milyen határozati javaslatról lehetne szavazni. Szerinte a határozati javaslatnak csak olyannak szabad lennie, ami az előbbi körben is, csakis konszenzussal születik meg (4/A 53-72.) Baumgartner Sándor: rövid véleményt mondana, nem tudja, hogy valaki tudja-e még figyelemmel követni a hallottakat. Nem tudja, miért nem lehetett ezt valamilyen formában jobban egyeztetve idehozni? (4/A. 73-76.) Körömi Attila: az "eredeti" közgyűlésen az volt a javaslatuk, hogy a polgármester úr hívjon össze frakcióvezetői egyeztetést a PÉTÁV és a pécsi távfűtés helyzetének áttekintésére és jövőbeni lehetőségeik tárgyában. A polgármester összehívta, láthatóan a frakcióvezetői egyeztetés nem volt felesleges, mindenki érzi, hogy itt vannak szakmai és hatásköri véleménykülönbségek, ez az eredménye ennek a frakcióvezetői egyeztetésnek. Amennyiben most ezt a testület nem fogadja el, fél attól, hogy február és március lesz, és így tovább. Ha ezt elfogadják keretként, ha dr. Faragó László és Papp Béla el tudják fogadni, akkor tovább tudnak lépni. Ugyanakkor fönn maradnak azok az aggályok, melyet Baumgartner képviselő is mondott. Erre van a január és utána - nyugodtan mondják -, lehet határidőt módosítani. Ez annál értékesebb, 30.000 pécsi távfűtött

60 lakás mint, hogy itt most egy-két hónapokat kérjenek számon egymáson, később bizottságok bizottságokon. (4/A. 76-91.) Molnár Tamás egyre biztosabb abban és félelmének ad hangot, hogy "fel fog puhulni", mire eljutnak Budapesten valamelyik energiahivatalba és minisztériumba és előadják kívánságaikat, amelyek rendkívül szerények lesznek és talán néhány százalék áremelés ellentételezéssel fognak szolgálni a lakosság díjtételében. Talán némi pár milliót kapnak is majd valamilyen alapokra. Talán az Erőműnek a belső jelentős gazdálkodási tartalékainak egy része feltárásra kerül, és talán meg is fog ajánlani, hiszen itt elhangzott az előző Közgyűlésen és azt megelőzőeken, az egyre hangosabb tiltakozások hatására bizonyos kompromisszumos megoldásokat kezdeményezett a másik fél. A tárgyalásokat folytató polgármester úr erről tájékoztatott. Igen, de ezek a kedvezmények egyszeriek, bármikor visszavonhatók, ha ebben az évben nem, akkor a következő években mérséklődnek, a díjtételek pedig tovább emelkednek. Ugyanakkor azt a komplex probléma megoldást szorgalmazó feladattervet egy-két kedvezménynek néhány tárgyalás-fordulóban elért eredményére szűkítik, amit ők komplexen szeretnének megoldani. Úgy gondolja, hogy a korábbi közgyűlési állásfoglalás alapján összehívott frakcióvezetői tanácskozáson elhangzottakhoz képest meglehetősen "puhán" fogalmaztak, nincsenek felelősei, kötelező határidejű feladatterve ennek az előterjesztésnek. Ehhez képest elfogadja a kritikai észrevételeket, az észrevételek egy részét a határozati javaslat-sorral szemben, nyilván azt lehet pontosítani, finomítani, de ezt ő a "lagymatagság" felé haladónak vélelmezi. Ugyanúgy járnak, mint más években is, hogy "durcáskodnak", a lakosság pedig megfizeti a teljes díjtételt és örülnek, hogy ha a 30-40 M Ftot, amit szívességből és nem kötelező alapon az áremelő cégek összedobnak és ebből valamilyen lakásfenntartási alapot tudnak képezni belőle. Ennek ellenére nem szeretné az időt "rabolni" azzal, hogy 19-20 módosító indítványról külön-külön szavazzanak. Elismeri, hogy így egy kicsit kezelhetetlen az anyag. Indítványozza - elfogadva többek javaslatát -, hogy az előterjesztés szövegét tekintsék egy hónapos "programnak".A határozati javaslat-sort - a közgyűlés döntsön úgy, hogy - ebben a formájában a szakbizottságok elé tárgyalásra javasolja azzal, hogy az januári első közgyűlésen egy általuk pontosított határozati javaslat sor visszakerül a testület elé. (4/A. 92-144.) Dr. Kunszt Márta: biztosítja Molnár Tamást arról, hogy "nem fog felpuhulni" ez a határozat-sor, mert nem engedhetik meg maguknak, mivel akkora a lakossági nyomás a PÉTÁV-val kapcsolatban. Egy kicsit előkészítetlen ez a dolog, de a többivel egyetért. (4. A. 144 - 153.) Papp Béla: két mondatban pontosítaná Kunszt Mártát akkora a lakosság nyomása a távhő díjakkal kapcsolatban; így pontos. (4.A. 154- 156.)

61

Dr. Révész Mária: szavazást kér Molnár Tamás előterjesztéséről és határozati javaslatáról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 23 igen, egyhangú szavazattal elfogadta. (4/a.156-166) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 594/1996. (12.20) sz. h a t á r o z a t a a távhőszolgáltatás problémáinak áttekintéséről. A Közgyűlés az előterjesztő indítványát elfogadta és a távhőszolgáltatás problémáinak áttekintését tartalmazó előterjesztést egy hónapos programnak tekinti, és egyidejűleg úgy dönt, hogy a határozati javaslatsort ebben a formájában a szakbizottságok elé utalja azzal, hogy az első januári közgyűlésen egy általuk javasolt, pontosított határozatsor kerüljön vissza a testület elé. Határidő: Felelős:

januári első közgyűlés illetékes bizottságok,

Kapják:

tisztségviselők, Molnár Tamás , Péter Pál, dr. Kékes Ferenc, dr. Faragó László, Pacur Zsolt bizottsági elnökök, irodák vezetői

Körömi Attila: ügyrendben kér szót, az Alkotmánybíróságról külön szavazást kért, mert nem szerette volna a tegnap bemondott határozat alapján, amit a jegyzőkönyv tartalmaz, tehát erről kérne egy igenlő szavazást, de ettől külön, hogy ez már ne legyen vitája a bizottsági üléseknek. (4.A. 170-175) Papp Béla: egyetértene azzal, hogy a határidőt ésszerűen csökkentsék. Túl soknak tartja a két hónapot," javasolja a január 20-i határidőt az Alkotmánybírósággal kapcsolatban." (4. A. 175-178) Soó László: kérdése a jegyzőhöz. Nem szeretné, ha esetleg teljesen kilátástalan és indokolatlan ügyben Alkotmánybírósághoz fordulna a város. Kérdése. amennyiben ők indítják, az önkormányzati rendelettel kapcsolatban, van-e valamilyen probléma. Véleménye szerint ez csak alkotmányosság vonatkozásában vethető fel. Nyilvánvaló, hogy rendeletük nem alkotmányellenes, csak felmentést ad-e egy alacsonyabb jogszabállyal szemben?

62 (4. A. 180-190) Dr. Farkas Károly: röviden tud a feltett kérdésre válaszolni, mivel nem az önkormányzati rendelet ellen fordulnak Alkotmánybírósághoz, ehhez a közgyűlésnek megvan a hatásköre. Az ide vonatkozó Kormányrendeletben látnak törvénysértő elemeket, amelyek nem csengnek össze az egyéb központi jogszabályokkal és ezt feltárva akarják egy norma-kontroll érdekében felterjeszteni. Nem az önkormányzati, hanem a Kormány döntései ellen van kifogásuk. (4.A. 190-200) Dr. Révész Mária: szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal elfogadta. (4.A. 200 - 210) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 595/1996. (12.20.) sz. határozata Alkotmánybírósági felterjesztés előkészítéséről 1.) A Közgyűlés a lakossági vezetékes távhőszolgáltatást és az azzal összefüggő feltételeket szabályozó helyi rendelet, kormányrendeletek és törvények közötti összhang hiánya miatt az Alkotmánybírósághoz fordul és kéri a hatályos önkormányzati rendelet és a távhő-ellátásról szóló kormányrendelet alkotmányossági vizsgálatát, különös tekintettel a pótfűtést szabályozó részekre. 2.) A beadvány szövegét a Jegyzői Iroda készítse el és terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1997. janauár 20. Felelős: dr. Farkas Károly jegyző Kapják:

tisztségviselők, Körömi Attila képviselő, irodák vezetői

42.) Hulladékaprító gép beszerzése a BIOKOM Kft. részére Előterjesztő: Pilaszanovich Iván irodavezető

63 Pilaszanovich Iván: a határozati javaslat elfogadását kéri a Közgyűléstől, tekintettel arra, hogy ennek pénzügyi rendezése rendkívül fontos lenne még ebben az évben. Jelzi az előterjesztéshez nincs kiegészítése. (4.A. 211-214) Baumgartner Sándor: elmondja, hogy Körömi Attila a sajtóban több alkalommal aggodalmát fejezte ki a közvagyon és a közpénzek miatt, legutóbb az Extrában - ebből idéz. "Nem szabad megengedni, hogy a város költségvetését szűk lobby-csoportok saját érdekük szolgálatába állítsák." A közgyűlés nem minden tagja nézi meg, hogy mire fordítják a pénzeket. Lelkiismeretére hivatkozva nem tudja, hagyhatja-e szó, kérdés nélkül a hulladékaprító gép beszerzésével kapcsolatos teendőket. Példaként: elégségesnek tűnik-e egy ilyen gép, mert 50 M Ft-ról van szó, beszerzése esetén 1994. december 8-án egy telefonbeszélgetésre hivatkozva emlékeztetőt aláírni, amit a közterület-fenntartó magára nézve nem tart kötelezőnek? Pilaszanovich Iván úgy fogalmazott az előterjesztésben, nyilvánvalóvá vált, hogy a Kft. részéről a minimális szándék sincs meg az emlékeztetőben foglaltak betartására. Ehhez hasonló a közelmúltban, amikor szintén egy aláírás volt a téma a közgyűlésen, de sokkal "kihegyezettebben". Azt javasolja, mivel a Pénzügyi-Gazdasági Irodának rendkívül nagy problémát jelent, hogy ez évben pontot kell tenni az ügy végére. Az előzményeket az ad hoc bizottság vizsgálja ki, ugyanakkor a határozati javaslatot fogadják el, szavazzák meg, de ezzel kapcsolatban módosító javaslata lenne. Számára elfogadhatatlan, hogy a gépet használatba adják a BIOKOM Kft.-nek. Mit jelent ez? Kössenek ki feltételt, hogy ingyen, vagy bérbeadják-e, mennyi időre, egy évre és mennyiért adják bérbe. Az üzembe helyezésre szabjanak határidőt és felelőst. Két időpontot javasolna, felelősként pedig Papp Béla alpolgármestert. A gépet helyezzék üzembe tekintettel arra, hogy nagy értékű berendezésről van szó. Pillanatnyilag az sem tisztázott, hogy mit fog aprítani a gép. Az egyik határidő 1997. június 30., a másik szeptember 30-ig az üzemeltető számoljon be az üzemeltetés addig szerzett tapasztalatairól. (4.A. 215 - 270) Koósz Margit: az emlékeztető dátumozásával van gondja, mivel 1994. december 9-i dátummal az emlékeztetőt dr. Páva Zsolt írta alá Pécs város Önkormányzata nevében, polgármesteri pecséttel. Úgy tudja, hogy akkor még dr. Krippl Zoltán volt a polgármester, mivel emlékezete szerint csak december 11-én volt a váltás és a választások. /4 A. 270-279) Dr. Révész Mária: valóban lehet, hogy 11-én voltak a választások. Nem lehet tudni, hogy a pecsét mikor került az emlékeztetőre, s hogy az aláírás esetleg alpolgármesteri minőségben történt-e? Elképzelhető az is, hogy rossz pecsétet raktak rá, ezt nem tudja megállapítani. (4.A. 283-291) Körömi Attila: kéri a hozzászólóktól, tegyenek javaslatot, amiről lehet szavazni.

64 (4.A. 292-295) Dr. Révész Mária: nem tudja, hogy a pecsét a dolog minősítésén sokat változtat-e, de az érdemi elintézéshez valamilyen lépést kellene tenniük. (4 A. 295-299) Baumgartner Sándor: három dolgot javasolt, tárgyaljon az ad hoc bizottság, és két határidőt. (4. A 295-303) Dr. Révész Mária: kérdése a képviselő úrhoz, melyik adhoc bizottságra gondol, ugyanis jelenleg csak egy ilyen van, egy meghatározott feladatra létrehozott bizottság, a Közüzemi Rt. ügyeinek a vizsgálatára. Esetleg a Pénzügyi Bizottsághoz lehetne utalni, de ez az ad hoc bizottság erre nem illetékes. (4 A. 303-310) Baumgartner Sándor: amennyiben az adhoc bizottság csak erre az egy ügyre alakult, akkor javasolja, hogy ezt egy másik bizottság vizsgálja. Itt is 50 M Ft-ról van szó és abban az ügyben is a végkielégítések kapcsán 50 M Ft. nem kifizetése volt a tét. Úgy gondolja, hogy erre a célra is alakulhat egy ad hoc bizottság. (4 A. 311-318) Körömi Attila: esetleg járható út lenne egy bizottság létrehozása, személyi javaslatok kellenek és ehhez 23-as szavazati többség. Amennyiben Baumgartner Sándor fenntartja javaslatát akár a Pénzügyi, akár a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság is alkalmas, de meg lehet próbálni javaslatot tenni egy ad hoc bizottság összetételére is. Bármilyen összetételt hajlandó megszavazni, de ha most van egy olyan állandó bizottság, amely ezt ki tudná vizsgálni, tehát ezt el lehet utalni állandó bizottság elé is, ha erre tud javaslatot tenni, támogatja. (4 A. 318-332) Dr. Faragó László: áthidaló megoldása lenne, mivel annak idején az ad hoc bizottság létrehozásánál konszenzus volt a személyeket tekintve. Most a közgyűlés felhatalmazhatja ugyanezt az ad hoc bizottságot, hogy ezt is vizsgálja ki. (4 A. 332-338) Golob Ferenc: nem vállalja, mivel vannak állandó bizottságok, akiknek a kompetenciájába beletartozna a téma vizsgálata, így a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi, valamint a Pénzügyi Bizottság. Miért vállaljanak fel olyan vizsgálatot, amihez újra kellene indulni, minden dokumentumot bekérni, jelentéseket írni stb. Bizottságának konkrét feladata van, ezt szeretnék tisztességesen elvégezni. Azt hiszi, ezzel Baumgartner Sándor képviselő is egyetért, reméli ezen a véleményen van már. (4 A.339-350)

65 Baumgartner Sándor: javaslata, hogy a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság vizsgálja meg az ügyet. (4 A. 350-352) Dr. Révész Mária: ez egy szavaztatható konkrét módosító indítvány. Egyéb javaslat? (4 A. 352-354) Pacur Zsolt: kérdése, hogy ez mit jelent; ezt a határozatot abszolút nem szavazzák meg, csak a bizottsági vizsgálatot, vagy kettéválasztják és a költségvetési kényszerítő körülmények miatt egyszer szavaznak és ezzel párhuzamos a vizsgálat? (4 A. 354-359) Dr. Révész Mária: amennyiben nincs több jelentkező, még egyszer megismételteti a javaslatot, azaz a módosító indítványt. (4 A. 359-363) Baumgartner Sándor: "1.) Az ügyet visszamenőleg a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság vizsgálja meg. 2.) Szabjanak határidőt az üzembe helyezésre: 1997. június 30. Felelős: Papp Béla alpolgármester. 3.) Az üzemeltető az üzemeltetés eddigi tapasztalatairól számoljon be 1997. szeptember 30-ig." (4 A. 364-372) Pilaszanovich Iván: előterjesztőként ezeket a javaslatokat "az eredeti határozathoz is befogadnák azzal a kiegészítéssel, hogy javasolja az ingyenes használatbaadást ". Ezt a Közgyűlés ezzel a határozattal fogadja el. (4 A. 372-382) Kerényi János: már csak egy kérdésére kér választ: a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság akkor mit fog vizsgáln? Mi van akkor, hogy az ügyrendi bizottság vizsgálatának az eredménye ezzel a mostani határozatukkal, amit megszavaznak ellentétes lesz? Vagy vizsgálnak valamit és ennek eredményeként meghozzák utána a döntést, vagy most hoznak döntést és nem vizsgálnak. (4 A. 384-394) Dr. Révész Mária: a felelősség kérdését vizsgálja az Ügyrendi Bizottság és megpróbál a Közgyűlés most megoldást találni. Ehhez egy szavazás szükséges. Megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. (4. A. 394 - 411) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 596/1996. (12.20) sz. határozata

66

a hulladékaprítógép beszerzéséről a BIOKOM Kft. részére 1.) Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a Pénzügyi Gazdasági Iroda előterjesztését és támogatja a hulladékaprítógép beszerzését a BIOKOM Kft. részére. A Közgyűlés a berendezés vételára fedezetének az önkormányzat "egyéb sajátos bevétele" előirányzat többletbevételét jelöli meg. A vételár kiegyenlítése után az önkormányzat a berendezést a BIOKOM Kft-nek ingyenes használatba átadja azzal, hogy azt a Kft. 1997. június 30-ig helyezze üzembe. Pilaszanovich Iván irodavezető Kiss Tibor, BIOKOM Kft. igazgatója Határidő: azonnal, illetve 1997. június 30.

Felelős:

2.) Az üzemeltető az üzemeltetés tapasztalatairól 1997. szeptember 30-ig számoljon be. Határidő: 1997. szeptember 30. Felelős: Papp Béla alpolgármester 3.) A Közgyűlés felkéri a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottsá got, hogy a hulladékaprítógép beszerzésével kapcsolatos ügy előzményeit visszamenőleg vizsgálja meg. Felelős: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök -

Kapják: tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök, iroda vezetők.

43.) A Batthyány u-i tanműhely bővítése. Előterjesztő: dr. Újvári Jenő alpolgármester Dr. Újvári Jenő: szóbeli kiegészítése nincs, javasolja az előterjesztés elfogadását. (4 A. 413-415) Dr. Révész Mária: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az előterjesztést elfogadta.

67 ( 4 A. 415-435) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 597/1996. (12.20.) sz. határozata a Batthyány u. tanműhely bővítéséről A Közgyűlés a polgármester úr előterjesztését megtárgyalta és az alábbi döntés hozza: A Batthyány u. tanmühely bővítésére az 1997. évi költségvetés terhére elkötelezettségként 6 M Ft-ot jóváhagy. Utasítja a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy az 1997. évi költségvetés rendelet-tervezetében elkötelezettségként a 6 M Ft-ot szerepeltesse. Határidő: 1997. évi költségvetés tervezése Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Utasítja a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy a munkálatok befejezéséhez szükséges előkészítésekről, szerződésmódosításról gondoskodjon. Határidő: 1996. december 24. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Kapják:

tisztségviselők, Molnár Tamás bizottsági elnök, irodák vezetői,

44.) Tájékoztató az Illetékiroda szervezetében 1997. január 1-től történő változásokról. (szóbeli) Előterjesztő dr. Farkas Károly jegyző Dr. Farkas Károly: elmondja, hogy a tegnapi napon Körömi Attila képviselő kérte, kerüljön napirendre a tájékoztató, ugyanis az Önkormányzati Hivatal szervezetében 1997. január 1-jétől változás áll be. Arról van szó, hogy az adózás rendjéről szóló, 1990-ben hozott XCI. sz. Törvény a nagyvárosi, tehát a megyeközpontú jegyzők hatáskörébe adta az illetékkiszabást, mint hatósági feladatot. Ez annyiban tér el az egyéb hatósági ügyintézéstől, hogy az illetékességi terület nem csak Pécs város közigazgatási, hanem Pécs város és Baranya megye területe. Erre vonatkozóan a jogszabály úgy rendelkezett, hogy az illetékbevétel 50 %-a a Magyar Állam központi

68 bevétele, a másik 50 %-a pedig a bevétel, ill. a keletkezés arányában oszlik meg a Megyei Közgyűlés, ill. Pécs M.J. Város költségvetését illeti meg. Ez az arány Pécs város javára meghaladta minden évben az 50 %-ot, jelenleg 61 % feletti. Az összes ügyiratforgalom és a bevétel Pécset illető része nagyobb, a megyét illető része pedig kisebb. Ezek leválasztása számítógéppel történik. A törvénymódosítás tulajdonképpen az érdemi munkát illetően semmi változást nem okoz csupán annyit, hogy miután az Illetékiroda apparátusa 46 fős létszámú, a Megyei Közgyűlés hivatali apparátusa ezzel a döntéssel akként módosul, hogy a nagyvárosok szervezete pedig átkerül a megyéhez, tehát csak a munkáltatói hatáskörük átcsoportosítását jelenti. Jelenleg folyamatban van a 46 fő apparátus áthelyezése, de az érdemi ügyek intézésében semmi változás nem történik. A Pécs város területén keletkezett illetékkiszabási hatósági eljárások változatlanok és a költségvetést érintő bevételek változatlan arányban ugyanúgy történnek, mint eddig. A két jegyző eddig is közös megállapodással rendezte az Illetékiroda működésének kérdéseit, ebben sincs változás, csak az apparátus átkerülésével és az ezzel kapcsolatos munkáltatói jogokban hozott változást az 1990. évi XCI. sz. Törvény 6. §ának módosítása, ami e tárgyban 1997. január 1-től lép hatályba. (4 A 441-484, 4 B. 0 - 26.) 45) Napirend utáni hozzászólás: Dr. Kunszt Márta: elmondja, hogy tegnap a Pécsi Extrában megjelent a FIDESZ Magyar Polgári Párt aláírásával egy cikk "a politikai felelősség új év előtt". Eddig ebben a lapban ilyen jellegű cikkek megjelentetésére a frakciók számára nem került sor. Bár lehetőség van arra, hogy a frakciók kifejtsék véleményüket, kéri, hogy erre a célra használják a Dunántúli Napló politikai oldalát, mert ha a város által finanszírozott a közgyűlés ügyeire fenntartott önkormányzati oldal is ilyen témákkal telik meg, akkor véleménye szerint a lényegről terelik el a szót. Legyen a politikai fórum helye a Dunántúli Napló. ( 4 B. 23-32) Körömi Attila: reagálva az elhangzottakra annyit szól, hogy az Extrával előző ciklusban kötötték meg a szerződést, ez szabályozott volt. majd időközben változott. Az előtt használták a lapot frakció véleményre is, de tulajdonképpen a kérdés szabályozatlan. Úgy gondolták, hogy fontos ügy, főként a helyi adók elfogadása után azt hiszi, erre a legjobb megoldás lenne ha az ügy rendezésére a Jogi és Ügyrendi Bizottság kéri napirendre. Szabályozzák a kérdést, amiben nyílván benne lehet a tiltás is. Azt javasolja a kérdést inkább szabályozzák az Extrában megjelenő összes többi hirdetéssel és a nyilvánosság felé való fordulással együtt. ( 4 B 33 - 43) Dr. Révész Mária: több napirendi pont nem lévén az ülést bezárja, külön köszönetét fejezi ki a 23 kitartó képviselőnek, végül kellemes ünnepeket és boldog Új évet kíván.

69 K.m.f.

Dr. Révész Mária alpolgármester

dr. Farkas Károly jegyző