Jegyzőkönyv mely készült a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2005. november 21-i elnökségi üléséről. Az ülés helye: Az ülésen jelen vannak:
HBKIK Debrecen, Petőfi tér 10. szám alatti székhelye a mellékelt jelenléti ív szerint.
Miklóssy Ferenc elnök köszönti a megjelenteket, megállapítja, hogy az elnökségi ülésen 17 tag van jelen ezért az ülés határozatképes. Jegyzőkönyv hitelesítőnek javasolja Kozár Lajos elnökségi tagot. A javaslatot az elnökség egyhangúlag elfogadja. Javasolja a napirendek meghívó szerinti tárgyalását, melyet az elnökség egyhangúlag elfogad és át is adja a szót Gáll Eszternek az APEH Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága igazgatójának Miklóssy Ferenc elnök megnyitja az elnökségi ülést, és köszönti az APEH képviselőjét az elnökségi ülésen. Az I. napirend keretében az volt a célunk, hogy megfelelő keretek közé tereljük az APEH a Kamara, valamint tagjai közti együttműködést, legyen ez az együttműködés operatív és konstruktív, ezt a célt szolgálná az együttműködési megállapodás megkötése. Élő kapcsolat kialakítására kell törekednünk, folyamatos visszajelzésekkel segítsük egymást a jogkövető vállalkozói magatartások kialakítása érdekében. Miklóssy Ferenc elnök átadja a szót az APEH Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága Igazgatójának, hogy tartsa meg előadását a vállalkozókat érintő aktuális változásokról. I. napirend:
A vállalkozókat érintő adótörvények aktuális változásairól Előterjesztés együttműködési megállapodás megkötésére a Kamara és az APEH Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága között
Gáll Eszter igazgató köszöni a lehetőséget, hogy a vállalkozói érdekképviseletet ellátó szervezettel vendégül látja elnökségi ülésén, néhány gondolatot osztana meg az aktualitásokról. Javaslatként fogalmazta meg, hogy a a kapcsolat lehetne operatívabb, talán havonta lehetne rendezvényeket, az együttműködés egyéb formáit kialakítani. Előadásában érdekes statisztikai adatokat oszt meg a megye adóalanyainak tekintetében. Miklóssy Ferenc elnök megköszöni az előadást és átadja a szót az elnökségi tagoknak, ha van kérdésük tegyék fel nyugodtan. Szilágyi Péter elnökségi tag annak fontosságát hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentőségű a két szervezet közti együttműködés megkötése, különös tekintettel a megállapodás azon pontjára melyben az APEH kötelezettséget vállal arra, hogy a kamara részéről érkező megkereséseknek határidőn belül tesz eleget. Egy szoros operatív együttműködés a kamara presztízsét is képes növelni, ha tagjai számára hiteles és működő kapcsolattal tud szolgálni a hivatallal. A Kamara mint vállalkozói érdekérvényesítő szervezet, azonos ismérve a hivatallal, hogy mind kettő a vállalkozók jogkövető magatartását hivatott előmozdítani és elősegíteni. Továbbá a megállapodás 5. pontjában foglaltakat tartja lényegesnek, miszerint a negyedévente megjelenő kiadványokat a kamara megkapja, melyet azzal egészítene ki, hogy célszerű lenne ezeket megjelentetni a kamarai hírlevélben.
Török István vidéki alelnök a következőkkel kapcsolatban szeretne kérdést feltenni: 26 %-al nőtt az adóhátralékok összege, ez mire vezethető vissza? Vagy a z adófizetési morál esett vissza, vagy esetlen csökkent a vállalkozások nyereségtermelő képessége. A másik kérdése arra vonatkozna, hogy igaz-e hogy az APEH munkatársai annak alapján kapnak jutalmat, hogy mennyi büntetést szabtak ki a vállalkozónál? Gáll Eszter igazgató reagál a feltett kérdésekre: az adóhátralék növekedésének okai az ellenőrzési oldalról jelentkeztek, valamint korábbi évek terméke is benne van, nem lehet sok adózót elérni, de a hivatalnak mindent meg kell ennek érdekében tennie. A jutalom kérdésében örülne ha így lenne, de ők törvényes keretek közt dolgoznak, ennek előírásai kötik hatósági tevékenységüket és eljárási cselekményeiket. Az adózás rendjéről szóló törvény valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény adja a működés kereteit. Ányos József elnökségi tag az innovációs járulék értelmezésével kapcsolatban szeretné az elnökségi tagok figyelmét felhívni. Hatalmas segítség lehetne, ha a kamara egy közös ajánlást kidolgozna ezzel kapcsolatban. Gáll Eszter igazgató válaszol, ha tud ezzel kapcsolatban konkrét kérdést írásban megfogalmazni akkor szívesen várja és ha szükséges személyes találkozó keretében is lehetőséget biztosít a téma megbeszélésére. Miklóssy Ferenc elnök szerint az MKIK is foglalkozott már vele hiszen az innováció önmagában jó dolog és támogatandó, azonban kétséges, hogy ezen járulékkal sikerül e az elérni kívánt célt abszolválni vagy csak egy feleslegese többletterhet teremtettek. Gáll Eszter igazgató válaszolja, hogy ők csak állásfoglalással tudnak szolgálni Miklóssy Ferenc elnök javasolja, hogy jó lenne ha egy felelőst kijelölnénk a hivatalon belül, akihez az együttműködés keretei közt kérdéseinkkel a vállalkozók érdekeiben fordulhatnánk Gáll Eszter igazgató szerint ez megtörtént a személy Erdeiné Rostás Mónika Miklóssy Ferenc elnök elmondja, hogy két új ügyfélszolgálat kerül megnyitásra a közeljövőben Berettyóújfaluban és Hajdúnánáson , mivel a Kamarának mindkét helyen van területi szervezete és irodája, így azt tanácsolja hogy igyekezzenek kihasználni a közelségből származó előnyöket és a vidéken is törekedjenek élő kapcsolat kialakítására , hiszen sok probléma van ami t helyben is meg tudnak oldani Miklóssy Ferenc elnök az adóigazolásokkal kapcsolatban említi meg, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatban előírják különböző hatósági igazolások, többek közt az adóhivatal igazolásának meglétét is miszerint állammal szemben tartozása nincs. Most már azt is meg kell jelölni, hogy milyen pályázathoz kívánja igénybe venni, ez azt jelenti, hogy a vállalkozónak többe kerül az igazolás kiváltása és többször kell mennie Továbbá egyre több vállalkozásnak vannak kapcsolatai és érdekeltségei Romániában így gyakran gondok adódnak a különböző adóigazolások kiállításával az ottani adózási szabályokkal, az együttműködés további síkját jelenthetné, ha az APEH közvetítőként lépne fel a vállalkozók és a külföldi adóhatóságok közt
Gáll Eszter igazgató azt válaszolja, hogy a szabályok egyszerűsödtek az EU-n belül, Lévén Románia nem EU tagállam a megkereséseket akkor is továbbítani kötelesek csak az elintézés szabályai és határideje a módosulhat. Miklóssy Ferenc elnök köszöni az előadást, valamint azt hogy elfogadta a meghívást és együttműködést sikerült kötni. Miklóssy Ferenc elnök megköszönte a szemléltető előadást és javasolta, hogy térjenek át a második napirendi pontra, ezzel át is adja a szót Dr. Varga Sándor általános alelnöknek, a 2006. Évi üzleti tervet előkészítő ad hoc bizottság elnökének a szót. II. napirend:
Előterjesztés a Kamara 2006. évi üzleti tervének elfogadásáról
Dr. Varga Sándor általános alelnök ismertetné a bizottság munkáját, röviden, amelyik azt kapta feladatul, hogy próbálja meg összefoglalni az irányelveket, melyek mentén összeállt az üzleti terv, melyet végül a kamara ügyintéző szervezete készített el. Az első pontban azt tartottuk fontosnak leszögezni, hogy a 2006. évi üzleti terv a népszerűség és a takarékosság jegyében figyelembe vétele mellett kerüljön kialakításra és a bevételek ebben az évben is nyújtsanak fedezetett a kiadásokra. Legyen –e eredmény a kamaránál, végez –e vállalkozási tevékenységet? Mi a jelen terv kidolgozásakor szem előtt tartottuk természetesen a kettős könyvvitel szabályainak figyelembevétele mellett, hogy a tevékenységekből származó bevétel valamennyivel haladja meg a kiadásokat, végül is el kell oda jutni, ha lezárul egy üzleti év akkor az üzleti év terhére további elszámolások nem lehetségesek, tudomásul kell venni, hogy nincs pénzmaradvány. A bizottság fontosnak tartotta azt is, amely már túlmutat az üzleti terven, hogy a számszaki és szöveges előirányzatok alakulásáról kapjunk mindig negyedéves tájékoztatást, ezek arra szolgálnának, hogy láthassuk és nyomon követhessük a folyamatokat és ha azt tapasztaljuk, hogy valami nem úgy működik ahogy azt lefektettük akkor közbeavatkozhassunk. Ennél a pontnál rögzítettük a pénzügyi gazdasági egyensúly biztosítása a cél, ehhez szükséges intézkedések késedelem nélküli megtétele ide értve a létszám felülvizsgálatát, valamint a kamara alapfeladatait nem érintő ráfordítási elemek zárolását. Egyensúlyt szeretnénk fenntartani. Amellett foglaltunk állást, hogy 2006. évben egy 5%-os bérfejlesztés valósuljon meg , mely lényegében megfelel az OÉT ajánlásának majd. Amikor számításba vettük a képződő bevételeket, észrevettük hogy a tagdíjak bevételeinek vannak korlátai, ez évben is fontosnak tartottuk, hogy ismerősöket tagokat vonzzunk a kamarába, rá kell bírni embereket hogy tagdíjfizető kamarai tagok legyenek, aki tud hozzon még magával magyarul. A következő pont a területi önkormányzati szervezetek működése, mellyel kapcsolatban egyetértés mutatkozott abban, hogy a takarékosság és ésszerűség követelményeinek minden szinten érvényesülni kell. Mi azt mondjuk, hogy egy kamara van, azt tartottuk szem előtt, hogy minden esetben azonos elv érvényesüljön. A korábbi évek hagyományait őrizve valamelyest érvényt szerezve, az az összeg, mely a területi önkormányzatok rendelkezésére álljon legyen 5 millió forint melynek felhasználása természetesen a kamara belső szabályzatai szerint kell, hogy történjen és e vonatkozásban ezeket be kell tartani. Szó volt a kamara aktív pályázati lehetőségeiről, együttműködések kialakításáról, valamint arról hogy olyan belső érdekeltségi rendszert alakítson ki mely a bevételek növeléséhez járulhat hozzá.
Ebben az évben nem volt vita arról, hogy mi történjen a kamatbevételről, úgy láttuk jónak, hogy a gazdálkodás biztonsága megköveteli, hogy a kamatbevétel is a folyó kiadások finanszírozására fordítódjon. Jó meggyőződéssel mondja azt, hogy az üzleti terv többé-kevésbé tükrözi az elmondottakat, néhány dolgot azonban fontosnak tart megemlíteni, melyek nagyobb lélegzetvételűek: A összes ráfordítás nagyságrendjét megnézve egy növekedés tapasztalható, mely két elemből tevődik össze egyrészt a személyi ráfordításokból, mely a megnövekedett élő munkaerő, valamint az 5% -os bérnövekedés következtében emelkedik. Megjegyzendő, hogy a személyi állomány növekedése a szakképzési csoport megnövekedett feladatainak következte, melynek azonban megvan a maga támogatási fedezete is, jóllehet nem lehet minden egyes papírköltséget és nyomtatást ezzel lefedni, de a személyi költségek fedezetéül szolgálnak. A további költségek meghatározásánál a takarékosság elve érvényesült A személyi jellegű ráfordítás közel 2/3-át jelenti az összes ráfordításnak, pontos kimutatás jelzi, hogyan alakult a személyi jellegű ráfordítás az évek során. A megnövekedett bérjellegű ráfordítások a megnövekedett feladatokról semmint egy terjengős apparátusról tesznek tanúbizonyságot. Anyag jellegű ráfordítások tekintetében csökkenés tervezett, leginkább az igénybevett szolgáltatások tekintetében melyek egy kis takarékossággal kurtíthatóak. A bevételek is érdekes képet mutatnak: a tagdíjbevételek az összes bevétele 1/3-át teszik ki és ennek az aránynak jelentős növelése csak akkor várható, ha az egyéb bevétele csökkennek, mely nem kívánatos A szolgáltatások bevétele közel 20% mely növelhető, a bizottságnak is az az állásfoglalása, hogy a kamara a tevékenységét ne olyan területen fejtse ki, ahol versenytársa lehet tagjainak Egyéb bevételek részaránya változó, jelenleg 28,5 % de ez változik a támogatások mértékétől, valamint a szerencse is közre játszik A kamatbevételek a csökkenő kamatlábak miatt csökkenő tendenciát mutatnak A tagdíjbevételek érdemben azon esetben növelhetők, ha sikerül újabb tagokat megnyerni, a tagi hátralékok el nem hanyagolható de mégsem meghatározók. A szolgáltatási bevételeket és a pályázati eredményeket látjuk olyannak melyek adott körülmények között növelhetők. A személyi jellegű ráfordítások tekintetében, ha ésszerű foglalkoztatási kötelezettség nem áll fenn akkor a személyi ráfordításokat ennek megfelelően csökkenteni kell, az anyagi ráfordítások kapcsán pedig elhanyagolható nagyságrendűek Miklóssy Ferenc elnök megkérdezi a jelenlevőket, hogy van –e kérdés, észrevétel, javaslat a napirendi pontokhoz? Elmondja, hogy igyekeztünk a realitások talaján maradni, szakmaiságot kell előtérbe helyezni, és feladatokat önállóan ellátni tudó személyzet számát kell növelni. Tímári Judit az Ellenörző Bizottság elnöke kis értelmezést ad az üzleti terv számszerű felbontásához, értelmezve és kiragadva egyes költségvetési sorokat, többek között az intergrált kamarai irányítási rendszer bevezetésére vonatkozó költségtételt. Varga Sándor általános alelnök kérdezi Tímári Juditot, hogy az Ellenőrző Bizottság elfogadja –e az üzleti terv javaslatát Tímári Judit elfogadja Dr. Szilágyi Péter kereskedelmi tagozat alelnöke azt kérdezte, hogy az amortizáció költségként leírható de a finanszírozására nem kell tőkét fordítani, hol jelenik akkor meg ez a tétel.
Török István vidéki alelnök kér szót az üzleti tervben a területi szervezetekkel vonatkozásában eszközölt módosításokkal kapcsolatban. Egyetértett azzal, hogy csökkenéssel kell számolni, hiszen a taglétszám vidéki szinten is csökken valamint a költségek nőnek tehát egyet kellett értenie a támogatás csökkentésével. Azonban a kimutatás hitelességét vitatja mert nem ad szerinte valós képet a területi szervezetek valós és tényleges költségvetéséről. Azt javasolná, hogy az előirányzott 5 millió forintos keret helyett 6 millió forintos keret legyen elfogadva területi szervezetek támogatására. Továbbá a területi szervezetek önállósága ne kerüljön veszélybe mert az könnyen a vidéki tagság elvesztésével is járhat. És végül mindazon pénzeszközöket, melyeket az elmúlt év során takarított meg a területi elnökség, ne kerüljenek visszavételre, hiszen hasznos célok megvalósítása érdekében történtek ezek a megtakarítások. Balogh Sándor elnökségi tag a javaslat 5. pontját elfogadni nem tudja sőt visszautasítja, ezt látva a nem kellően informált elnökségi tag azt láthatja, hogy itt minden rendben van csak a területi szervezetek nem működnek rendben, valamint azt is támogatná, hogy a támogatás összege újból a korábbihoz közelítene. A Török Úr által javasolt kerülne elfogadásra ez az Elnökség majd a Küldöttgyűlés kompetenciája, azonban azt nem szeretné ha a megtakarított pénzeszközöket a területi szervezet elvesztené. Szilágyi Antal Hajdúböszörményi területi szervezet elnöke egyetért a Török Úr által előadottakkal, mind az összegszerűségben javasoltakat támogatja mind, pedig a területi szervezetek korábbi pénzügyi önállóságának csorbításával nem ért egyet. Véleménye szerint azáltal, hogy a területi szervezet költségkerete a közös kasszában van egy bürokratikus kényszerpályára kerülnek a területi önkormányzatok azáltal, hogy nem rendelkeznek önálló mozgásszabadsággal. Miklóssy Ferenc elnök az üzleti terv kiegészítéseként elmondja, hogy a személyi állomány bővítése a szakképzési feladtok és hatáskörök bővülésének következménye, és nem lehet a jövőben figyelmen kívül hagyni, hogy tevékenységének jelentős részét a szakképzési feladatok ellátása teszi ki. Szakembereket kell kitermelni a szakképzési csoporton belül, hiszen a szakképzési feladatok ellátása immáron törvényben foglalt kötelezettségünk. És végül jó lenne pontot tenni annak a végére, hogy a a területi szervezetek érdekei és a megyei kamara érdekei megkülönböztetésre kerüljenek, valamint az üzleti terv kialakításánál ily differenciálásra adjon okot. Egyetlen egy kamarai érdek van a vállalkozások érdekeinek elősegítése és érvényesítése legyen az vidéken vagy Debrecenben. Ez a kiindulópontja az üzleti terv kialakításának, keret mindig lesz értelmes és reális programokra, rendezvényekre csak azoknak valóban eredménnyel kell járniuk. Kozár Lajos elnökségi tag kérdezte, hogy a területi szervezetek költségkerete mit is takar pontosan? Rugalmas keretről van szó, mely a projektfinanszírozás elvén alapul tehát ha egy adott programnak ésszerű célja van akkor a finanszírozási források is biztosítva lesznek. Dr. Varga Sándor általános alelnök elmondja, hogy a körülmények minden oldalról történő elemzését követően határozták meg az 5 millió forint keretet. Válaszolva a területi elnökök által felvetettekre az egész anyag az ésszerűség és takarékosság jegyében született, mely a kamara minden színterén ugyanolyan megszorításokkal jár, és semmivel nem hátrányosabb a területi szervezetekre nézve, mint a debreceni központra, továbbá felesleges területi és megyei érdekek közt különbséget tenni, mert egy közös érdekről van szó. Az előirányzott negyedéves
beszámolók és féléves felülvizsgálatok lehetővé teszik, hogy a folyamatokat ellenőrizhessük adott esetben felülírjuk vagy módosítsuk. Válaszolva Szilágyi Péter kérdésére igaza van, mert az amortizáció költségként történő elszámolása csak a cash flow-ban jelenik meg. Miklóssy Ferenc elnök hangsúlyozza, hogy ésszerűen kell gazdálkodnunk Török István vidéki alelnök az elhangzottakat nem tudja elfogadni, és a területi szervezetek megbecsüléseként szeretné értékelni, hogy a keretösszeget 6 millió forintra emelnék fel, hiszen a kamarai közösség szerves része a területi szervezet és tevékenységét a vázolt projektfinanszírozás keretein belül nem tudja ellátni. Dr. Varga Sándor általános alelnök előadja, hogy ez a keretösszeg csak gondolkodási alapot jelent, az ésszerű programok és rendezvények finanszírozása a jövőben is megoldott lesz. Megállapítja, hogy további hozzászólás, javaslat nincs egyben javasolja a a 2006. évi Üzleti Terv, elhangzott javaslatokkal együtt történő elfogadását és szavazásra bocsátja, amelyet az Elnökség egyhangúlag elfogad és meghozza az alábbi határozatot: 23/2005 (11.21.) Eln. sz. határozat: A HBKIK Elnöksége 1. a HBKIK 2006. évi üzleti tervét 212.635 e Ft bevételi és 212.267 e Ft kiadási főösszeggel elfogadja, 2. a kamara Elnöksége figyelemmel kíséri az üzleti terv teljesítését és az előirányzatok, valamint a fontosabb célok időarányos teljesüléséről az ügyintéző szervezetet negyedévente ( a negyedév lezárása után.) beszámoltatja. Az első beszámolási időszak 2006. januárjától júniusáig terjedő időszak, 3. felhatalmazza az Elnökséget, hogy amennyiben a üzleti terv végrehajtása során előre nem tervezett kötelezettségvállalás indokolt, úgy a kiadási főösszeg 20% -ig kötelezettséget vállaljon, 4. felhatalmazza az Elnököt, illetve a Főtitkárt, hogy amennyiben a üzleti terv végrehajtása során kötelezettségvállalás indokolt, úgy tízmillió, illetve ötmillió Ft erejéig kötelezettséget vállaljon, felkéri az Elnököt és a Főtitkárt, hogy a határozati javaslatban foglaltaknak megfelelően az üzleti tervet terjessze elfogadásra a Küldöttgyűlés elé Határidő: 2005. december 14. Végrehajtásért felelős: Miklóssy Ferenc elnök Dr. Skultéti Éva főtitkár Miklóssy Ferenc elnök javasolja, hogy térjünk át a következő napirendi pontra és át is adja a szót az Etikai Bizottság elnökének Kováts Andrásnak.
III.
napirend: Beszámoló az Etikai Bizottság tagdíjhátralékkal rendelkező kamarai tagokkal szemben lefolytatott eljárásáról
Kováts András Etikai Bizottság elnöke köszönti a megjelent elnökségi tagokat és ismerteti a napirendet. Az Elnökség 2005. szeptember 19-i ülésén hozott 17/2005 (09.19.) Eln. sz. határozata értelmében felkérte az Etikai Bizottságot a 2003-as tagdíjhátralékkal rendelkező önkéntes kamarai tagok ellen etikai eljárás lefolytatására és az általa meghozható döntések és szankciók foganatosítására. Az Etikai Kódex vonatkozó 37. szakasza alapján a gazdasági kamarai tagsággal járó, a Gktv.ben és a kamara önkormányzati szabályzataiban rögzített kötelezettségek (pld. adatszolgáltatási kötelezettség, tagdíjfizetési kötelezettség) teljesítése minden gazdasági kamarai tagtól elvárható. Mindezek alapján megállapítható, hogy az Elnökség által átadott hátralékkal rendelkező kamarai tagok az Etikai Kódex rendelkezésibe ütköző módon jártak el tevékenységük gyakorlása és tagságból eredő kötelezettségiek teljesítése során, azáltal hogy kamarai tagdíjfizetési kötelezettségüknek ismételten nem tettek eleget. Az Etikai Bizottság a következő eredménnyel zárta a lefolytatott etikai eljárását: Átadott hátralékos taglétszám: Részletfizetést kért Felszámolás alatt Befizetés Jelenlegi hátralékos
94
Eredeti kintlévőség
20
Összege:
618 500
1
Összege:
460 000
29 44
Összege Jelenlegi kintlévőség
7 013 600
2 188 100 3 747 000
Az átadott 94 hátralékkal rendelkező önkéntes tagból az Etikai eljárás eredményeképpen 49 tag kért részletfizetést vagy rendezte teljes egészében fennálló tartozását (összegszerűen: 2.806.600 Ft), velük szemben az Etikai Bizottság megszüntette az eljárást. A fennmaradó 44 hátralékos tag az etikai bizottság felszólító levelére nem reagált, tartozásának jogalapját és összegszerűségét nem vitatta, egyeztető tárgyalás megtartását nem kérte, velük szemben az Etikai Bizottság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján saját hatáskörében hoz döntést (összegszerűen: 3.747.000 Ft). A mellékelt listán (1. sz. melléklet) szereplő hátralékkal rendelkező tagokkal kapcsolatban a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Bizottsága megállapította az etikai vétség elkövetését, és a tagok listáját további intézkedések végett átadja az Elnökségnek. Megállapítja, hogy további hozzászólás, javaslat nincs egyben javasolja az Etikai Bizottság beszámolójának szavazásra bocsátását, melyet az Elnökség egyhangúlag elfogad és meghozza az alábbi határozatot:
24/2005 (11.21.) Eln. sz. határozat Az Elnökség az Etikai Bizottság, 2003-as hátralékkal rendelkező kamarai tagokkal szemben lefolytatott etikai eljárásáról szóló beszámoló eredményét az előterjesztésben szereplő adatokkal elfogadja és átveszi az etikai eljárás során elmarasztalt tagok listáját további intézkedések megtétele végett Végrehajtásért felelős: Miklóssy Ferenc IV. napirend:
Előterjesztés a tagdíjhátralékkal rendelkező kamarai tagok kizárásáról
Miklóssy Ferenc elnök ismerteti a napirendet, a 2005. szeptember 19-i elnökségi ülésen meghozott határozat értelmében az Elnökség a határozat mellékletében felsorolt 95 tagdíjhátralékkal rendelkező gazdálkodó szervezet adatait (összes tagdíjhátraléka 7 013 600 Ft) átadta az Etikai Bizottságnak etikai eljárás lefolytatása végett. Az Etikai Bizottság az átadott hátralékkal rendelkező kamarai tagok ellen az etikai eljárást lefolytatta és ennek eredményeképpen az etikai eljárás lefolytatása ellenére sem teljesített és elmarasztalt hátralékos tagok listáját átadta az Elnökségnek a további szükséges intézkedések megtétele végett. „ Megszűnik a gazdasági kamarai tagság, ha ….. c) a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt a tagot a gazdasági kamara tagjai sorából kizárja, és törlik a tagokról vezetett nyilvántartásból.” A Az gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény törvény 8. § (3) bek. a.) pontja alapján a gazdasági kamara tagjának kötelezettsége, hogy megfizesse a tagdíjat, ennek nem teljesítése a tagsággal együtt járó kötelezettségek súlyos megszegésének minősül. Az Etikai Bizottság által átadott és mellékelt listán szereplő kamarai tagok hátralékukat többszöri felszólítás és etikai eljárás lefolytatása ellenére sem egyenlítették ki. Kováts András etikai bizottság elnöke azt javasolja, hogy mielőtt kizárásra kerülnek tegyünk még egy próbát akár az elnökség személyes kapcsolatait is felhasználva, mert meg van róla győződve hogy sokan be fogják fizetni. Dr. Szilágyi Péter kereskedelmi tagozat alelnöke szerint is várni kellene még egyszer, hiszen az elnökség tagjai is sokukat ismerik a kizárandók listájáról, így egy személyes felhívással talán bent lehetne tartani őket és ki is fizetnék hátralékukat, ennek tükrében arra kéri az elnökség tagjait, hogy személyes kapcsolataikat bevetve próbáljanak tenni az ügy érdekében és hagyjanak legalább 15 napos határidőt a teljesítésre. Miklóssy Ferenc elnök megállapítja hogy egyéb hozzászólás, kérdés nincs, egyben szavazásra bocsátotta az előterjesztésben szereplő javaslatot az elhangzott kiegészítésekkel együtt, melyet az elnökség egyhangúlag elfogad és meghozza az alábbi határozatot: 25/2005. (11.21.) Eln. számú határozat
A HBKIK Elnöksége a mellékelt listán szereplő hátralékkal rendelkező kamarai tagok a Kamarával fennálló tagsági jogviszonyát megszünteti az előterjesztés mellékletében szereplő határozati tervezet alapján, azzal a további feltétellel, hogy lehetőséget biztosít a hátralékkal rendelkező tagoknak tizenöt napon belül elmaradásuk rendezésére. A határidő leteltét követően aktualizált, hátralékos tagokat tartalmazó lista alapján kerülnek a kizáró határozatok kipostázásra, időközben teljesített tagokkal szembeni kizárás hatályát veszti. Végrehajtásért felelős: Miklóssy Ferenc elnök V. napirend:
Előterjesztés a Kamara kitüntetési rendjére
Miklóssy Ferenc elnök ismerteti röviden a napirendi pontot, elmondja, hogy ez egy informatív jellegű, tájékoztató napirend. Javaslatokat ad arra nézve , mivellehetne szélesíteni és színesíteni a Kamara által adható díjakat és kitüntetéseket. Kér mindekit , hogy olvassa át és tegyen javaslatokat. Megállapítja, hogy a napirendhez nincs egyéb hozzászólás, javaslat így kéri hogy térjenek át a következő napirendi pontra. VI. napirend:
Előterjesztés a Sesztina díjak odaítéléséről
Miklóssy Ferenc elnök megállapítja, hogy egyéb hozzászólás, kérdés nincs, egyben szavazásra bocsátotta az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Miklóssy Ferenc elnök röviden ismerteti a napirendi pontot. A Sesztina-díj elismerést a Hajdú-Bihar megye gazdaságáért személyre szólóan, évente max. három üzletembernek, vállalkozónak ítéli oda a HBKIK Elnöksége. Odaítéléséhez széles körből érkeznek javaslatok. Átadás az év-végi küldöttgyűlésen. A díj tárgya 2003-tól Sesztina Jenőt ábrázoló bronz kisplasztika (35 cm), olasz gránit alapon; E. Lakatos Aranka szobrászművész munkája. A Sesztina díj idei odaítélésére az alábbi javaslatok érkeztek: Dr. Ábrahám László Ányos József Jánosi Imre Megállapítja, hogy további hozzászólás nincs , javasolja a napirend előterjesztésben foglalt határozati javaslat szerinti elfogadását, melyet az Elnökség egyhangúlag elfogad, és meghozza az alábbi határozatot: 26/2005. (11.21.) Eln. számú határozat A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége a Sesztina díjat, a Kamaráért és Hajdú-Bihar megye gazdaságáért végzett munkájuk elismeréseként, a beérkezett javaslatok figyelembevételével Dr. Ábrahám Lászlónak, Ányos Józsefnek, és Jánosi Imrének ítéli. Továbbá felkéri az ügyintéző szervezetett az év végi Küldöttgyűlésen történő ünnepélyes átadás megszervezésével. Határidő: 2005. december 14. Végrehajtásért felelős: Miklóssy Ferenc elnök Dr. Skultéti Éva főtitkár
Miklóssy Ferenc elnök elmondja, hogy a Kézműves díjban évente két kézműves kamarai tag részesül kamarában kifejtett, valamint szakmájukban is bizonyított tevékenységükért. A Kézműves díj tárgya hollóházi porcelán serleg réztáblával. A Kézműves díj idei odaítélésére az alábbi javaslatok érkeztek: Hódos Antal Zilahi Sándor Megállapítja, hogy további hozzászólás nincs , javasolja a napirend előterjesztésben foglalt határozati javaslat szerinti elfogadását, melyet az Elnökség egyhangúlag elfogad, és meghozza az alábbi határozatot: 27/2005. (11.21.) Eln számú határozat: A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége a Kézműves díjat munkájuk elismeréseként, a beérkezett javaslatok figyelembevételével Hódos Antalnak és Zilahi Sándornak ítéli. Továbbá felkéri az ügyintéző szervezetett az év végi Küldöttgyűlésen történő ünnepélyes átadás megszervezésével. Határidő: 2005. december 14. Végrehajtásért felelős: Miklóssy Ferenc elnök Dr. Skultéti Éva főtitkár Miklóssy Ferenc elnök megállapítja hogy további kérdés , hozzászólás nincs, a résztvevőknek megköszöni a munkát , egyben az ülést bezárja. k.m.f.
Miklóssy Ferenc elnök
Dr. Skultéti Éva
Dr. Hajnal Zsolt
Kozár Lajos
főtitkár
jkvvezető
jkvhitelesítő
