3-1-6/2005.
Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2005. április 28-i üléséről
Jelen vannak: dr. Bretter Zoltán, Bókay Endre, Cservék Ágnes, De Blasio Antonio, Erb József, dr. Fekete Éva, Fratanolo János, dr. Füredi Péter, Gonda Tibor, dr. Gáspár Gabriella, dr. Hering Gyula, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kablár János, Kittl János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Lengvárszky Attila, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mindum Károly, Molnárné Garai Edit, Molnár Ferenc, Molnár Géza, Nagy Csaba, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Pintér János, Sík László Lajos, Soó László, Staub Ernő, Székely Géza dr. Toller László, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Várnai Márton, Weller János
Távollévő képviselők: Bertalan.
Németh Balázs, dr. Schmidt József, dr. Tóth
Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Góra Zoltán tűzoltó alezredes, parancsnok, Bori István tűzoltó ezredes, dr. László Gyula Pécsi Vízmű FEB elnöke, Bölcsházy Éva a PÉTÁV Kft. FEB elnöke, Buzás Gábor a CLIENS Kft. könyvvizsgálója, Gelb Zoltán a Pécsi Vízmű Rt. gazdasági igazgatója, Gasz Zoltán a Pécsi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója, Petrich Csaba a Temetkezési Vállalat igazgatója, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, Balázsné Donát Aranka mb. főosztályvezető, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, dr. Milter Anna, Bagoly Attila osztályvezetők, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Schranz Richárd a Közterület-felügyelet vezetője, Nyaka Szabolcs Új Dunántúli Napló, Marton Ferenc a Pécs TV Kft., Murányi László a Pécsi Hírek képviseletében.
2
Dr. Toller László: köszönti a jelenlévő képviselőket, a kisebbségi önkormányzatok képviselőit, a városi televízió nézőit, a meghívott vendégeket és az apparátus napirendi pontokban érintett dolgozóit. Megállapítja, hogy a megjelent 37 fő képviselővel az ülés határozatképes és azt 9.15 órakor megnyitja. Megkérdezi, hogy az írásban megküldött napirendi javaslathoz van-e további javaslat, észrevétel? Kukai András: napirendre kéri az „Egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatása 2005. évi pályázata” című előterjesztést. Bókay Endre: napirendre kéri „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának 2005. évi pályázata” tárgyú előterjesztést. De Blasio Antonio: kérdést kíván feltenni a polgármester úrnak az Új Dunántúli Napló tegnapi számában megjelent cikkel kapcsolatban, mely a pécsi vállalkozók ÁFA visszatartási ügyében keletkezett. Dr. Toller László: pontosítani kell a kérdést, mert csak az önkormányzat kompetenciájába tartozó ügyekben lehet kérdést feltenni a testület ülésén. Az „ÁFA” szóból arra következtet, hogy ez nem ilyen ügy. De Blasio Antonio: igazából a polgármester úr segítségét szeretné kérni, hogy a pécsi vállalkozók ne menjenek tönkre, több száz pécsi munkahely ne szűnjön meg. A kérdése nem az ÁFA-ról szól, hanem a polgármester úr szerepéről és arról a lehetőségről, hogy tud-e segíteni ezeknek a vállalkozóknak. Dr. Toller László: lelkileg biztosan, de így sem tartozik a kompetenciájukba az ügy. Országgyűlési képviselőként tudna ebben eljárni, ez viszont megint nem a pécsi közgyűlés kompetenciája. Kéri, hogy ezt fogadja el De Blasio Antonio képviselőtársa. Napirenden kívül szólhat erről a témáról . De Blasio Antonio: ebben az esetben napirenden kívüli hozzászólást tesz az általa jelzett témáról. Várbíró Péter: az előző közgyűlésen Gonda Tibor alpolgármesternek az akadálymentes közlekedéssel kapcsolatban tett fel interpellációs kérdést, alpolgármester úr akkor nem volt jelen, így azt a mai ülésen megismétli és várja a választ. Ezen túlmenően jelzi, további 5 kérdést tett fel írásban, melyekre meg is kapta a választ. Dr. Toller László: kéri, válasszák ketté a dolgot. Képviselő úr feltette interpellációs kérdését, melyre írásban megkapta a választ. Az interpellációk
3 időszakában az SZMSZ alapján erre vissza kell térni. Javaslata: az öt kérdését pedig most tegye fel. Várbíró Péter: első kérdése önkormányzati közút megvalósításával kapcsolatos közérdek meghatározása, második kérdése a Lyceum templom felújításával kapcsolatos. A harmadik kérdése a kertvárosi „rom”-ra vonatkozik. A térfigyelő kamerarendszerrel összefüggő kérdése a negyedik. A nagy laksűrűségű városrészekben a parkoló aszfaltjelek felfestésére irányul az ötödik kérdése. Jelzi, ezen 5 kérdést e-mailben – E-közigazgatás lévén – előzetesen, bár nem kellett volna megküldte a főjegyző asszonynak, hogy részletes és felkészült válaszokat kaphasson. Szeretné, ha dr. Papp Judit főjegyző asszony az írásban adott válaszát a kérdések feltevésekor ismertetné, illetve kiegészítené. Dr. Toller László: ha Várbíró Péter képviselőtársa elfogadja, akkor „csomagban” kapja meg a választ, ugyanúgy, ahogy feltette kérdéseit. A választ dr. Papp Judit főjegyző asszony írásban megküldte. Hozzáteszi, az E-közigazgatás egy lehetőség, még nincs kimunkálva. Dr. Mikes Éva: az elmúlt közgyűlésen a Székely Bertalan utca melletti parkerdő ügyében kérdést tett fel, amire a választ megkapta. Mégis szeretne visszatérni a témára. Az erdő újratelepítése ügyében szeretne kérdést feltenni. Továbbá a belvárosi kátyúzások tárgyában kíván kérdést feltenni a polgármester úrnak. Harmadik kérdése pedig a belvárosi nagyobb volumenű építkezésekkel kapcsolatos. Nagy Csaba: két kérdését az illetékes alpolgármesterhez intézi. Első kérdése a Kodály Zoltán utca 10., 12., 14., 16. számú társasházak lakás- és garázs tulajdonosainak, valamint az itt lakók parkolási, garázshasználati gondjainak megoldásáról szól. A második kérdésének tárgya a zónás parkolási rendszer teljes mértékű kialakítása. Dr. Toller László: illetékes alpolgármester nincs, legfeljebb a polgármester. Szívesen megosztja a kérdést Kukai András bizottsági elnökkel, aki a parkolási rendszer bizottsági gazdája. Nagy Csaba: azt gondolta, hogy a négy tisztségviselő között csak akadnak alpolgármesterek, akik ezekre a kérdésekre tudnak válaszolni. Az elhangzottak alapján a két kérdését Kukai Andráshoz, a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökéhez intézi. Dr. Toller László: megjegyzi, elég széles körben decentralizálták az önkormányzat munkáját, a bizottságok munkáját pedig megerősítették az elmúlt 6 évben, a bizottsági elnökök kompetenciáját jelentősen javították. A napirenddel kapcsolatosan további hozzászólás nem lévén jelzi, két szavazás következik a napirendre vételek ügyében.
4 Elsőként szavazást kér Kukai András bizottsági elnök javaslatáról, az „Egycsatornás gyűjtőkémények temafor kémények felújításának támogatása 2005. évi pályázati lehetőségeiről – című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér Bókay Endre bizottsági elnök javaslatáról „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának 2005. évi pályázat” tárgyú előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a testület 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést a mai ülés napirendjére vette. Ezt követően a napirend egészéről kéri a szavazást, figyelemmel a kiegészítésekre. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett – az alábbiak szerint - elfogadta a kiegészített napirendet. N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről 2.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi költségvetésének végrehajtása
3.)
Ingatlanok helyi védelem alá helyezése
4.)
Pécsi Ipari Park Rt-nél igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok megválasztása
5.)
A gyakornoki pályázatot elbíráló bizottság tagjának megválasztása
6.)
Pécs Világöröksége: bemutathatóság és turistafogadás című pályázat beadása a Regionális Operatív Programra
7.)
A PEA II. keretében kidolgozásra kerülő pályázatok támogatási szerződésének aláírása
8.) 9.)
Pályázat az ISPA-projekt II-III. ütem 2006. évi címzett támogatására A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok fejlesztésére kiírt pályázaton való részvétel
5 10.) Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás gyermekjóléti szolgálat biztosítása 11.) KBT/Közbiztonsági jóváhagyása 12.)
és
számára
Bűnmegelőzési
családsegítő
Tanács
és
ügyrendjének
Városrész rehabilitációs keret felhasználása
13.) Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt turisztikai pályázatra önrész biztosítása 14.) Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának 2005. évi pályázata 15.) Az egycsatornás gyűjtőkémények (Temafor kémények) felújításának 2005. évi pályázata 16.)
Egyes szociális intézmények alapító okiratának módosítása
17.) Beszámoló Pécs M. J. Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2004. évi tevékenységéről 18.)
A Pécsi Vízmű Rt. 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója
19.) A Pécsi Távfűtő Kft. 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója 20.) A Pécsi Temetkezési Vállalat 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója Interpelláció, kérdések Várbíró Péter
Gonda Tibor alpolgármestert interpellálja akadálymentes közlekedés témakörben
Várbíró Péter
1.a.) Önkormányzati közút megvalósításával kapcsolatos közérdek meghatározása 1.b.) Lyceum templom felújításával kapcsolatos 1.c.) Kertvárosi rom 1.d.) Térfigyelő kamerarendszerrel összefüggő kérdések 1.e.) Parkoló jelek felfestése
Dr. Mikes Éva
2.a.) Székely Bertalan utca melletti parkerdő újratelepítése 2.b.) Belvárosi kátyúk 2.c.) Belvárosi nagyobb volumenű építkezések
6 Nagy Csaba
3.a.) Kodály Zoltán út 10., 12., 14., 16. számú társasházak parkolási, garázs használati gondjai 3.b.) Zónás parkolási rendszer teljes mértékű kialakítása
21.)
Az Iskolaszolgálat igazgatói állására pályázat kiírása
22.)
Pécs-Pogányi Repülőtéren üzemanyagtöltő állomás létesítése
23.)
Zsolnay műtárgy ajándékozása a Magyar Országgyűlésnek
24.) Megbízási szerződés megkötése az ECO-CORTEX Tanácsadó, Szolgáltató Kf-tvel 25.)
Zene és Konferenciaközpont helyszínének kijelölése
26.) Könyvtári felzárkóztató pályázat benyújtása a városi könyvtárak állománygyarapítási támogatására 27.)
A Pécsi Ifjúsági Központ önerő kérelme
28.) A 2005/2006. tanévben indítható elsős osztályok számának meghatározásáról rendelkező közgyűlési határozat módosítása 29.) A PVSK támogatási kérelméről szóló 254/2004. (06.03.) sz. határozat módosítása 30.)
Ellátási szerződések módosítása
31.)
Civil szervezetek 2005. évi támogatása
32.) A PVSK Basketball Kft-ben lévő önkormányzati tulajdonú üzletrész eladása 33.)
A pécsbányatelepi kórházingatlan szociális célú hasznosítása
34.)
Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény pályázata
35.)
2005. évi közhasznú foglalkoztatás támogatása
36.)
Alapítványok, közalapítványok támogatása, módosítási kérelmei: a.)
Kultúrált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány támogatása
b.)
Mecseki Kisvasútért Alapítvány támogatása
c.)
Muzsika Hangja kérelmei
a
Gyermekekért
Alapítvány
módosítási
7 d.)
Zöld-Híd Alapítvány módosítási kérelme
e.)
Mozgásképtelenekért Segítő Alapítvány támogatása
f.)
Támogatási Közalapítvány anyagi támogatása
g.)
Középkori Egyetem Alapítvány támogatása
37.)
Az Emiba Kft. vételi kérelme a Pécs, Halász u. 2-4. sz. alatti ingatlanra
38.)
Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti telephely hasznosítása
39.)
A Pécsi 39045/6 és 39045/9 hrsz-ú, Pécs, Szeder utcában található ingatlanok cseréje
40.) A pécsi 19217/2 hrsz-ú, Verseny utcában található ingatlan telekhatár rendezése 41.) Ingatlanok cseréje a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rtvel 42.)
Mecsek Tours Kft. bérleti ügye
43.)
Tóth Józsefné ingatlanvásárlási kérelme
Napirenden kívüli felszólalás: De Blasio Antonio:
pécsi vállalkozók ÁFA visszatartási ügye
Zárt ülésre javasolt előterjesztések ,melyekről 3-5-6/2005. szám alatt külön jegyzőkönyv készült. 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)
Javaslat az „Év Tűzoltója” kitüntetés adományozására Keszthelyi Jánosné közgyógyellátási ügye Takács Mihályné közgyógyellátási ügye Sándor Ibolya rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügye Fehér Tibor adósságcsökkentési ügye Bunda Attila ebtartása
Közgyűlési vita anyaga 1-9 kazettán. Dr. Toller László: tájékoztat a 2005. április 7-i zárt ülésen hozott döntésekről. A közgyűlés a 167/2005. (04.07.) számú határozatával döntött az „Év Rendőre” kitüntetés adományozásáról. A közgyűlés dr. Schmidt József, a munkabizottság elnöke javaslatára, azzal egyetértve Szilágyi Omer rendőr törzszászlóst, szolgálatparancsnokot az „Év Rendőre” kitüntetésben részesítette. A kitüntetést és az ezzel járó 100.000.- Ft-os pénzjutalmat április 24-én a rendőrség napján rendezett ünnepségen átadta. A 168/2005. (04.07) számú határozatával közgyógyellátási ügyben döntött a közgyűlés.
8
Napirend tárgyalása 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott döntéseiről
bizottságok
Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: tájékoztat arról, Kertész Jánosnak a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány helyettesének javaslatára külön elismerést adott át a rendőr napon Simon László alezredes úrnak, mint a bűnügyekben a várost legjobban segítő megyei főkapitánysági dolgozónak. Kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 169/2005. (04.28.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű határozatról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről A Közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű határozatról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló előterjesztését megtárgyalta és az alábbiak szerint fogadta el: a 409/2004. (10.07. ) számú közgyűlési határozat 5.pontjára adott jelentését az előterjesztés 1. számú melléklete alapján; a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság 53/2005. (02.23.) számú határozatát az előterjesztés 2. számú melléklete szerint; a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 12/2005. (03.16.) számú határozatait az előterjesztés 3. számú mellékletében foglaltak alapján; a Közlekedési és Kommunális Bizottság 21, 25, 27/2005. (03.16.), és a 31/2005. (03.29.) számú határozatait az előterjesztés 4. számú mellékletében írtak szerint;
9 a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 106, 109, 113/2005. (03.21.), a 121,125/2005. (04.04.) számú határozatait az előterjesztés 5. számú mellékletében találhatóak alapján; az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 26/2005. (03.23.) számú határozatait az előterjesztés 6. számú melléklete szerint; a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 44, 45/2005. (03.29.) számú határozatait az előterjesztés 7. számú melléklete szerint; a Költségvetési Bizottság 56, 57, 65, 66, 67, 68, 69, 76/2005. (03.30.) számú határozatait az előterjesztés 8. számú melléklete szerint; az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 60, 61, 62/2005. (03.31.) számú határozatait az előterjesztés 9. számú mellékletében találhatóak szerint; az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 54/2005. (03.31.) számú zárt ülési határozatát a képviselőknek rendelkezésre bocsátottak szerint. Kapják:
2.)
dr. Toller László polgármester, Bókay Endre, Hódosi Vera, Kukai András, Juhász István, dr. Tóth Bertalan, dr. Schmidt József, Soó László, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi költségvetésének végrehajtása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: jelzi nincs szóbeli kiegészítése. Soó László: a zárszámadás tárgyalásakor szembesülnek azzal, hogy az elmúlt évi elképzeléseiket milyen szinten, hogyan, milyen mértékben sikerült megvalósítani. A város költségvetése már évek óta – és ezt az ez évi tárgyalásnál is megállapíthatták – dinamikus fejlődést mutat. Az elmúlt évben a bevételek ismét egy kicsit meghaladták a kiadásokat, és ez a gazdálkodás stabilitására utaló jel. Így a bevételek 36.253.416.000.- Ftot mutattak a kiadásokat összegző 35.068.129.000.- Ft-tal szemben. Így a zárszámadás 1.213.930.000.- Ft pénzmaradványt mutat ki. Jelentős eseménye minden évben a zárszámadásnak az önkormányzat vagyoni helyzetéről szóló tájékoztató, a vagyonmérleg, amely az
10 előterjesztéshez mellékelt táblázat szerint 112.535.121.000.- Ft-ot mutat. Ilyenkor merül fel az a kérdés, hogy az önkormányzat vagyoni változása milyen volt az előző évhez képest. A könyvvizsgálói jelentésből is megtudható, hogy mintegy 77 M Ft-tal csökkent az előző évhez viszonyítva az önkormányzat vagyona. Azonban egyéb intézmény alapítással és az értékcsökkenés elszámolásával ez teljes mértékben korrigálható. Tehát megállapítható, hogy az önkormányzat vagyona nem csökkent az elmúlt évben. Ugyanakkor jelentős fejlesztések, beruházások indultak meg, melyeket az előterjesztés részletesen tárgyal. A szabad pénzmaradványról tájékoztatásul elmondja, hogy nemcsak maradványok állapíthatók meg az év végi zárszámadásnál, hanem olyan kötelezettségek is, amelyek még az előző évet terhelik. Ha ezeket az úgymond biztos kiadásokat levonják a pénzmaradványból, akkor a ténylegesen szabadon felhasználható pénzösszeg 127.409.000.- Ft. A Közgazdasági Főosztály és a Költségvetési Bizottság egyetértésével javaslatot tesznek a közgyűlésnek, hogy ezt az összeget egyrészt az intézményi célelőirányzatok korrekciójára 80.634.000.- Ft-ban, valamint az önkormányzat intézményeinek egyes fedezethiányos kiadásainak rendezésére 46.775.000.- Ft-ban határozza meg. Ezt a két tételt határozati javaslatban javasolják a közgyűlésnek elfogadásra. Ezen tételek jóváhagyását követően megállapítható, hogy az önkormányzat 0 eredménnyel zárta az elmúlt évet, bevételei és kiadásai egyensúlyi képet mutatnak. Ez a szép eredmény végül is tartalmaz egy-két olyan tételt, amelyet majd a közgyűlés nyilván meg fog vitatni, hiszen a korábbi évek tendenciájának megfelelően az elmúlt évben is növekedett a működési arány csökkentése mellett a fejlesztési arány. A kiemelt beruházásokat, fejlesztéseket tartalmazza az előterjesztés. Ezek egyik mellékhatása, - amit a könyvvizsgáló is megállapított – hogy az önkormányzat hitelszintje emelkedett az előző évhez képest, de még így is a felvehető hitelkeret 79 %a körül teljesült a sok-sok beruházás az elmúlt évben. Többnyire olyan hitelfelvételek, fejlesztési hitelfelvételek voltak, amelyek elmaradása talán még nagyobb kárt okozott volna, mint hogy igénybe vették, hiszen fontos, több évre szóló fejlesztési projektet tudtak ezáltal elindítani. A 2004. évi zárszámadást a Költségvetési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta. A Költségvetési Bizottság április 20-án 3 igen, egyhangú szavazattal a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Az önkormányzat könyvvizsgálója írásban megtette jelentését, melyben tárgyalásra alkalmasnak minősíti a zárszámadást. Kedden délután az Önkormányzat Érdekegyeztető Tanácsával is ismertették a zárszámadás helyzetét. Érdemi kifogás nem érkezett a zárszámadással kapcsolatban. Kéri a közgyűlést, hogy a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletet – az említett főszámokkal – valamint a határozati javaslatot fogadja el. Nagy Csaba: a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztést. Az egyik leglényegesebb és
11 legjellemzőbb pontja a költségvetésnek a hitelfelvétel alakulása. Emlékeztet arra a vitára, amit a frakcióvezetők folytattak le 2004-ben a Pécs TV egyik műsorában, ahol örömmel újságolták frakcióvezető társai, – legalábbis azok, akik a koalíciót képviselték – hogy viszonylag milyen kevés a hitelfelvétel nagysága és az az összeg, amivel a költségvetés indul. Akkor 866 M Ft-os induló hitelfelvétel nagyság szerepelt a költségvetésben, ehhez képest látható, hogy ez az összeg felemelkedett 2.297.000.000.- Ft-ra. Figyelemre méltó, hogy a módosított előirányzata ennek a költségvetési összegnek meghaladta a 2.5 Mrd Ft-ot. Mit bizonyít ez a két szám? Egyfelől azt, az ellenzéknek igaza volt, amikor arról beszélt, hogy elindul egy olyan folyamat a városban, ami az eladósodási folyamatot felgyorsítja, aminek adósságspirál lesz a vége. Emlékeztet mindenkit arra, hogy 2005. évben eljutottak oda, hogy minden felvett 3.- Ft hitelből 1.- Ft-ot a hitel visszafizetésekre kell fordítani. Ez azt jelenti, hogy a hitelfelvételek több mint 30 %-t fordítják a korábban felvett hitelek kifizetésére. Azt is jelzi, hogy a beruházásokat nem sikerült terv szerint végrehajtani. Elképesztő nagyságrendű a hitelemelkedés, az induló 866 M Ft-ról a 2.3 Mrd Ft-ig jutottak. Azért súlyos a helyzet, mert van egy törvényi szabályozás, ami behatárolja, hogy a város mennyi hitelt vehet fel. E tekintetben a város az elmúlt időszakban eljutott a 79.58 %-os szintig. Ezt azt jelenti, hogy gyakorlatilag ilyen magas szintű hitel-kihasználtsági mutatóval még nem rendelkezett a város, legalábbis amióta ő a költségvetéseket figyelemmel kíséri. Ez is azt jelzi, hogy ez olyan folyamat, amit egyre nehezebb kontrollálni. Hátha még hozzá teszik, kormányzati szinten vannak olyan elképzelések, hogy a helyi iparűzési adót megszüntetik. Pár hónappal ezelőtt felmerült az a kormányzati ötlet, hogy lényeges adócsökkentéseket hajtanának végre Magyarországon. Ha ez így van, akkor gyakorlatilag igen nehéz helyzetbe kerülhet – kerül a város, hiszen a törvényileg megszabott hitelfelvételi maximum abban a pillanatban 100 milliárdokat fog csökkenni. Könnyen olyan helyzetbe juthat a város, hogy nem tud annyi hitelt felvenni, amiből az előző években felvett hiteleket törleszteni tudja, illetve nem tud annyi hitelt felvenni, hogy a folyó beruházásokat finanszírozni tudja. Ez azért is érdekes kérdés, mert 2005. évben olyan szintű hitelfelvételre kényszerül a város, hogy Európai Uniós berkeken belül kell meghirdetni a hitelfelvételi pályázatokat. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unión belül meg kell hirdetni, mert akkora összeget ért el a hitelfelvétel nagysága 2005-ben, hogy Európai Uniós szintről lehet pályázni a pécsi városháza hiányának a finanszírozására. Az előző évben viszonylag szerencsésebb likviditási helyzetben volt a tekintetben a város, hogy az új közbeszerzési törvénynek az idevonatkozó részei még nem érték el a költségvetés finanszírozásának a kérdéskörét. Most ezt már elérte. Ez azt jelenti, hogy egy elindított közbeszerzési eljárás hosszú hónapokat vesz igénybe, pl. az idei évi 3 Mrd Ft-os hitelfelvételi közbeszerzési eljárást elindították – ha jól emlékszik – márciusban és a legoptimálisabb verzió az, hogy talán szeptemberben vagy október elején juthatnak ezekhez a forrásokhoz. Nyilván, ha úgy írják ki a beruházásokat és úgy kötnek szerződéseket, hogy erre figyelnek, akkor nincsen gond, de mi van akkor, ha valamiféle jogorvoslati probléma keletkezik ennél a pályázatnál? Akkor bizony nehéz helyzetbe kerülhet a város. Ismerik a
12 magyarországi jogrendet, ismerik azt, hogy a közbeszerzési pályázatokat milyen szituációk lengik körbe, lehet arra számítani, hogy elindul egy jogorvoslati eljárás, és nem lehet tudni, annak mi lesz a vége. Bízzanak abban, hogy minden rendben fog zajlani. Kiemeli, sokszor volt politikai vita tárgya, hogy a központi költségvetés hogyan támogatja az egyes városokat. Az elmúlt években többször felmerült, hogy az állam kevesebb pénzt oszt le a megyei önkormányzatok részére. Kiderült, hogy ez a folyamat – bár sok kritika illette ezt a kormányzó koalíciók részéről – megint negatívan érinti a várost. 2003-ban kb. 29 %-át kapták vissza a pécsiek által befizetett személyi jövedelemadónak, 2004-ben 26 %át, és úgy tűnik, hogy 2005-ben ez 25 %-ra mérséklődik. A város egyre jobban a saját forrásaira van utalva. Az intézmények helyzetével kapcsolatosan szintén beigazolódott az ellenzéki kritika. Bebizonyosodott, hogy az induló költségvetésnél betervezett dologi kiadás kevés volt az intézmények részére, kevés mozgásteret és működési lehetőséget biztosítottak nekik. Ha nincs az évközi 600 M Ft-os dologi rendezés a költségvetésben, illetve a zárszámadási rendeletben, akkor gyakorlatilag az induló összegekből nem lehetett volna finanszírozni az intézmények dologi kiadásait 2004. évben. Reméli, hogy hasonló módon sikerül a működtetést minimális szinten biztosítani az idei évben is az intézményeknek. Bejelenti, a Pénzügyi Bizottság arról döntött, hogy az előterjesztés közgyűlés elé beterjesztését támogatja csak. De Blasio Antonio: ott kívánja folytatni, ahol Nagy Csaba képviselőtársa abba hagyta, bár egy kicsit visszatér a legelejére. Már csak azért is, mert aki még nem látta egy város költségvetését vagy nem foglalkozott vele, annak megütheti a fülét, hogy az ellenzék állandóan kritizálja a költségvetést, a gazdálkodást, hiányokra panaszkodnak, közben pedig a költségvetés zárszámadása milliárdos plusszal zárul, vagy legalábbis a papíron úgy néz ki. Ha megnézik a kézhez kapott vastag anyagot, akkor olyan 2004. évi zárszámadás van benne, amely számszakilag egy sikertörténet, hiszen pluszba fordult a költségvetés, és úgy néz ki, hogy minden a legnagyobb rendben van ebben a városban. Egy kicsit ahhoz hasonlítaná, amikor valakinek megvan az adott napra a napidíja – amikor kiküldetésbe küldik – bizonyos összeggel, valamint a következő napra is. És úgy tud a legjobban gazdálkodni a napidíjjal, – pl. a vacsorát illetően – hogy éjjel 23.30 órakor kezd el vacsorázni, mert az előző napi napidíjból ki tudja fizetni az az napra vonatkozó levest, előételt, és a főételt éjfél után fizeti a következő napi napidíjából. Ezzel jól néz ki minden, de az más kérdés, hogy reggelire már nem jut neki. Valahogy így áll a város költségvetése is, éjfélkor elkezdenek „vacsorázni”, hogy a „főétel” átcsússzon a következő év elsejére, és abban a pillanatban nincs gond a kifizetésekkel, mert az már a következő évi költségvetést terheli, nem pedig az adott évet. Ettől kezdve jól néz ki papíron a 2004. évi költségvetés is. Erről van szó. Ezt azzal tudja alátámasztani, ha megnézik, milyen feladatokat vállalt az évi költségvetés adott évre nagyságrendben, összegszerűen, akkor a költségvetési zárszámadás
13 felhalmozási célú pénzeszköz átvétele, valamint ugyanezen sor kiadási összege, az átvétele ezeknek az összegeknek 57.72 %-on állt meg év végén. Tehát nem vették át ezeket az összegeket, azért nem fizették ki, mert átrakták a számlákat januárra, februárra, így nem is kellett őket az átvett pénzeszközökből kifizetni. Ugyanígy igaz ez a teljes összegre is, hiszen még az előfinanszírozás esetében is az összes felújítási, felhalmozási kiadások kiadási oldalon is csak 75 %-on állnak meg. Lényegében a teljes tervezett kiadásnak is csak a 75 %-át fizették ki, a többit átvitték a következő évre. Nyilvánvalóan ilyen fajta kozmetikázással mindig lehet segíteni a költségvetésen, hogy az valóban milliárdos nagyságrendben pozitívba forduljon. Ha ezeket ki kellett volna fizetni az adott évben, akkor lehet, hogy a költségvetési zárszámadás nem pozitívumba fordult volna. Szomorú a zárszámadásban, hogy mindazok a kritikák, amelyek a költségvetés készítésekor érték a költségvetést az ellenzék részéről, megálltak, hiszen itt a bizonyíték. A tárgyi eszközök immateriális javak értékesítése rovatban alulszárnyalták az eddigi évek teljesítését, soha nem fordult elő mostanában, hogy ennyire alacsonyan teljesítették volna a bevételeiket ebben a rovatban. A tervezett 2.411.000.000.- Ft helyett bejött 872 M Ft, ez 36.17 %-os teljesítése a tervnek. Az ellenzék tavaly is, idén is elmondta, hogy túltervezett a bevételi oldal, túltervezett a tárgyi eszközök immateriális javak értékesítésének tervezett összege, hiszen nem fog bejönni ez az összeg. Papíron egyensúlyban kell lennie a költségvetésnek. Nem tervezhet senki úgy költségvetést, hogy akár a bevételi, akár a kiadási oldal eltér egymástól, ennek egyensúlyba kell lennie. Itt a bizonyíték, hogy a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítésére beírt összege soha nem teljesül, és 2004-ben a legalacsonyabb szinten teljesült az eddigi évek viszonylatában. Emlékeztet, egyébként az önkormányzati ingatlanok tervezett értékesítésének magas összegét is észrevételezték, - amikor készült a költségvetés – és ugyanígy, bár nem ilyen mértékben, de nem teljesült 100 %-ban, 67 %-on teljesült csupán, ami nagyságrendben közel nem olyan összeget jelent, mint az immateriális javak. Az immateriális javak a különböző ingatlan eladásokat jelentik, melyek között több olyan ingatlan is van, amit évek óta nem tudnak értékesíteni. Látni kell azt is, ahhoz, hogy – amiről Nagy Csaba képviselőtársa az előzőekben már szólt – bármiféle beruházás történjen a városban, hitelt kell felvenni most már hosszú évek óta, – azzal együtt, hogy a bevételi oldalon az ingatlan eladás igen alacsonyan realizálódott, mert felültervezett volt – és mindazok a kiadások, amelyek terhelik a különböző beruházásokat, csak hitelből tudtak megvalósulni. Alacsony bevétel mellett magasra nőtt az a hitelállomány, amelyet igénybe kellett venni ahhoz, hogy mindazokon a pályázatokon, programokon részt tudjanak venni, amelyben a város pályázik. Ma is azt mondja, nem látni azt a koncepciót, mi szerint pályázik, mi szerint próbál pénzeket szerezni a helyi fejlesztésekre a város. Ma ott tartanak, hogy Pécs városa minden pályázaton részt vesz, amit meghirdetnek. A Költségvetési Bizottságban állandó problémát jelent, hogy az önrészt miből biztosítsák. Ez ugyanúgy problémát jelentett az elmúlt évben, mint ebben az évben. Egyszerűen nem látni azt az irányt, amelyet a város kitűz, hogy abba
14 az irányba mennek, és akkor az ezzel kapcsolatos összes pályázatot megpályázzák. Magas az az önrészt, amit állni kell vagy elkötelezettséget kell vállalni hosszú évekre előre. Ez a folyamat már a tavalyi évben elindult, idén folytatódik. Nagyon sokszor nehezményezte az ellenzék, hogy a beruházások között szinte alig vagy egyáltalán nem található olyan, amely profitorientált, profittermelő lenne akár rövid- vagy középtávon. Minden olyan beruházás, amit a városban ma hitelből finanszíroznak, azok az alapműködéshez tartozó tevékenységek. Hitelt vesznek fel arra, hogy a tömegközlekedés normálisan működjön, szociális bérlakások építésére, és még sorolhatná. Fontos lenne a profitorientált beruházás, ami néhány éven belül megtérül. A város gazdálkodása szempontjából, mert valahol bevételeket is kellene teremteni, és ez csak akkor teremthető, ha olyanba teszik bele a pénzt, ami néhány év alatt hasznot hoz. Lenne néhány ötlete erre vonatkozóan, de ezt majd valószínűleg a Fidesz vezette város fogja megvalósítani. Várbíró Péter: megkérdezi, az előterjesztő hogyan gondolja minősíteni azt a mondatot, amely az előterjesztésben szerepel: „A szűkebben vett működési kiadások az összes kiadás 75 %-át jelentik.” Ennek az értékelése az itt ülő képviselőkre vár. Ahhoz, hogy dönteni lehessen, szeretnék tudni, miért van ez így. A könyvvizsgálói jelentésből is idéz, ami más megközelítésben szól a hitelfelvétellel kapcsolatban, mely nekik is aggályuk. „A 2004. évi beszámoló szerint a kimutatott hitelállomány 79.58 %, tehát gyakorlatilag 80 %-os kihasználtságát jelenti a törvényi maximumnak.” Van továbbá egy mondat az előterjesztésben, melyről nem esett eddig szó: „A bemutatott állapotot negatív irányba tovább árnyalná a beszámolón kívüli kötelezettségvállalás számbavétele is.” „A korrigált saját folyó bevételekhez mért hitelszint az elmúlt 4 év alatt lényegében megduplázódott.” Ezek elgondolkodtató mondatok. Attól lehet tartani, hogy – amiről előtte szóló képviselőtársa beszélt – a beruházások alapvetően nem olyanok, amelyek nyereséget hoznának vagy megtérülést jelentenének. Olvasta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy fogalmazott, a kormány kész arra, hogy újra kösse az önkormányzatok és a végrehajtó hatalom közötti alkotmányos írt és le nem írt megállapodási szövegeket. Itt gyakorlatilag pénzről van szó, az önkormányzati rendszer finanszírozásához nem várható pénz a hivatkozott nyilatkozat szerint. A pécsi testületben lévő országgyűlési képviselőknek kellene lobbyzni, különösen dr. Toller László polgármesternek, aki két üléssel ezelőtt jelentette be, hogy a miniszterelnöknek ő az önkormányzati szakmai tanácsadója. A címzett támogatások körét szűkítené a kormány és nagy beruházások megvalósításához írna ki pályázatot. Ez a város hitelfelvételi gyakorlatának megfelelően nagy lehetőség volna. Mindenképpen arra lenne szükség, hogy a parlamentben ezek az elképzelések ne csak szövegként, ne csak tervezetként jelenjenek meg, hanem a valóságban is.
15 A 2004. évi költségvetést nem úgy minősíti az MDF frakció mint ahogy Soó László bizottsági elnök. Bókay Endre: az eddig elhangzott felvetésekre reagálva elmondja, nem különös dolog, hogy a fejlesztések ma – nemcsak Pécsett, hanem bármelyik nagy városban – hitelből történnek. A magánéletben is a nagyobb fejlesztéseket, beruházásokat általában hitelből fedezik. A bankok azért jöttek létre, hogy akinek szüksége van rá, a beruházáshoz hitelt folyósítanak. Megjegyzi, hogy a hitelek felvételét – a városi önkormányzatok esetében – törvény szabályozza. A törvény gondoskodik arról, hogy a város ne lépje túl a saját lehetőségeit, és ne hozza lehetetlen helyzetbe egy hatalmas közösség jövőbeni sorsát. A törvény ezeket a dolgokat elég megnyugtatóan rendezi. Nézzék meg, hogy mit vásárolnak a hitelből, mire fordították azt. Nem a mindennapi működés fenntartására, – bérek, szolgáltatások kifizetésére – hanem új beruházásokra, sokszor elengedhetetlen fejlesztések érdekében használták fel ezeket a pénzeszközöket. Hangsúlyozza, nem felélték, hanem valamilyen módon valamit megspóroltak. Kb. 80 lakás megépítését végzik el, melyek a közeljövőben kerülnek átadásra. A panelházak külső hőszigetelése tekintetében Pécs városa az országban az élen jár, hiszen a 20.500 panel lakásból idén már a 10.000-nek a felújítását befejezik. Ezt egyetlen nagy város sem érte el. Mindkét hiteltípust rendkívül kedvezményes kamattal kapja az önkormányzat. Sőt a panelfelújításoknál újabb tárgyalásokat folytatnak, mert még kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségeket ajánlottak a bankok. Mindezt azért tették, mert a bankoknál nagy mennyiségű pénz halmozódott fel, - és mint említette – ez a funkciójuk, szerepük, hogy ezeket a hiteleket kihelyezzék. Ezzel élni kell, mert alacsony kamatokra kapták meg eddig is a hitelt, így ez egyrészt megérte. Szó volt a befektetésekről is. Iskolákat újítanak fel pályázati pénzekből, pályázati alapokból korszerűsítenek. Példaként említi – amire hitelt fordítottak – a Bánki Donát Iskola, a Rácvárosi Iskola és a Miroslav Kreza iskolakomplexum. Említhetné még a buszok vásárlását, mellyel a tömegközlekedés fejlesztését kezdték meg. Ezen túlmenően a világ egyik legkorszerűbb műholdvevőjével irányított forgalomirányítást próbálnak megvalósítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közlekedésben – akár a piros jelzést is késleltetni tudja a busz -át tud vinni kb. 80-120 embert, akiket a reggeli csúcsforgalomban szállítanak, vagy meg tudják számolni, hány utas vesz igénybe egy-egy járatot. Egy rendkívül korszerű irányítási rendszerről van szó. A kérdés az, lemondhatnak-e erről? Ezen túlmenően megemlíthető a Magasház ügye is, amelyben 15 évig sem előre, sem hátra nem tudtak lépni. A hitelt azért vették fel, hogy a Magasházat „élővé” tudják varázsolni, és reményeik szerint egyetemi kollégiumként és központi épületként fog funkcionálni a közeljövőben. Véleménye szerint a repülőtér beruházás közvetett tőkejellegű beruházás – amit képviselőtársa említett – nem is kell a városnak. A repülőteret igen jó színvonalra fejlesztette fel eddig a város. Az egész országban három hely
16 van, Pécs, Debrecen és Ferihegy, ahol le lehet szállni a repülőtéren rossz időben és éjszakai időszakban is. A repülőtér beruházás számítva a környék idegenforgalmára – itt főleg Harkányra gondol – célszerű és kamatozó beruházás lesz a közeljövőben. A városnak nem szándéka profitorientált vállalkozásokat indítani. A város nem is rendelkezik ilyen cégekkel. Nem is tud olyan nagy városról, amely ilyen társaságokat üzemeltetne. Ezek a társaságok éppen azért vannak magántulajdonban, mert a közösségi tulajdonban eddig nem igazán hozták meg a várt eredményeket. A város területeket értékesít. Az elmúlt időszak beruházásait úgy tudták elősegíteni, hogy területeket értékesítettek, legutóbb az Árkád üzletház esetében tették ezt meg. Következetes célzott fejlesztéssel Pécs városát kereskedelmi központtá kívánják tenni. Az Ipari Parkban megpróbálták a fejlesztéseket koncentrálni. Két jelentősebb beruházás van, az egyik a BAT-é, ahol nemzetközi elosztó raktárbázis készül az Ipari Parkon belül. Ez a beruházás szintén felértékeli a várost. Említheti még a Direkt Kft. várható beruházását, amely szintén egy nagy nemzetközi könyvpiacot fog megteremteni az Ipari Parkon belül. Számon lehet kérni, vannak-e olyan eszközei a városnak, amivel él, használja azokat, és segíti a profitorientált munkahelyteremtő beruházások megvalósítását a városban? Erre a válasz: igen. Az egyik oldala a szolgáltatások, a repülőtér, infrastruktúra biztosítása, illetve területek értékesítése. A másik ilyen lehetőség a város cégein keresztül történik meg. A BIOKOM Kft. - amely 100 %-os önkormányzati tulajdonú cég - egy évvel ezelőtt vásárolta vissza a város a francia partner tulajdonrészét. Tette ezt pontosan azért, hogy egy nagyszabású fejlesztésbe kezdjenek. 37 Mrd Ft-os programot dolgozott ki a cég vezetése együtt a várossal, és kb. 450.000 ember számára nyújt hosszú távú rendkívül fejlett szolgáltatást. Ez egy komplex szisztéma, nemcsak a hulladék feldolgozására, hanem annak hasznosítására, illetve energetikai használatára is vonatkozik. Korszerű iparág ez, amely a város fejlesztésének egyik legfontosabb kérdése. A pályázatok ehhez kötődnek. Vitatják azt az állítást, hogy a pályázatok szétszórtak. Ez nem igaz. Kimondták, hogy Pécs városa korszerű igazgatási, oktatási, egészségügyi, szolgáltatási központ. E mellett kereskedelmi központ. Ezen céloknak megfelelően történnek a fejlesztések. Természetes, hogy kihasználják a pályázati lehetőségeket. Minden egyes pályázati lehetőség azt jelenti, hogy ott az önrész kb. 20-30 %-os, míg a támogatás mértéke 70-80 %-os, olykor 90 %-os nagyságrendű. A város a pályázatokhoz biztosított önrészekkel sokkal nagyobb pénzalapot indukál. Ez a pénzalap a város fejlődését, fejlesztését szolgálja igen jelentős mértékben. Ha lemondanak erről, nincs másik alternatíva. Egyetlen alternatíva marad, hogy lekerül a város a térképről, elveszti a fejlődését, a fejlesztési lehetőségeit is. Úgy vélik, a hitelfelvételt kézben tartják. Ugyanígy a város fejlődését is, melyet ráállítottak egy pályára, és erről a pályáról nem kívánnak letérni. Kéri
17 ellenzéki képviselőtársaitól, konkrétan mondják meg, hogy melyek azok a területek, ahol nem értenek egyet a hitelfelvétellel, a beruházás megvalósulásával. Mondjanak egy másik városfejlődési képet, és adott esetben azt mondják, nyerjék meg egy autószerelő műhely idetelepítését, stb. Ezt nem tudják megoldani, mert ennek Pécsett nincs hagyománya, nem úgy mint Győrben, Székesfehérváron. Pécsre olyan iparág nyerhető meg, ami közvetlenül kötődik az egészségügyi ágazathoz, és az azzal kapcsolatos mozgásszervi és egyéb eszközök gyártásával foglalkozik. A véleményük az, hogy helyes úton járnak, és természetesen szeretnének még nagyobb összeget elkölteni a város fejlődése érdekében. Nem beszéltek például a informatika fejlesztéséről, ami rendkívül korszerű ág. Pillanatnyilag adott lehetőségeik vannak, amelyet a maguk részéről jól használnak ki. Székely Géza: természetesen nagyon helyes, ha minden pályázaton indul a város. Örömmel veszik, hogy ezeken a pályázatokon komoly eredményeket érnek el. Felhívja azonban a figyelmet a pályázatok egy tipikus szeletére. Az előterjesztés 14. oldalán olvashatnak az ISPA projektről, ahol leírták, hogy 8,4 km szennyvízcsatornát készítettek el 2000-ben. Erre megkapták a pénzt az Európai Uniótól. A pécsi kivitelezők ezt a szennyvízvezetéket – ami valószínűleg milliárdokba került – a francia cég kezelésében 401.520.000.Ft-ért végezték. Az önrész nagyobb ennél. Lehet, hogy körül kellene járni ezeket a kérdéseket, mert úgy tűnik, mintha lapátolnák kifelé az ISPA pénzeket, sőt még a saját részük is nagyobb, mint amennyiért elkészül. Az ormánsági kubikusok dolgoznak ezeknél a munkáknál, és bevallják, hogy még soha az életben nem fektettek le csövet. Nagyobb óvatosságot javasol ezen kérdésekben, és ezeknek a pénzeknek a kezelését talán jobban körül kellene járni. Dr. Toller László: közbeveti egy közbeszerzés után nincs arra mód, hogy kijelöljenek alvállalkozókat, ez a generálkivitelező dolga. Székely Géza: megjegyzi a jövőre vonatkozóan mondta el észrevételeit. Dr. Toller László: erre sincs hatásuk, nem lehet kiírni a közbeszerzésben, hogy speciális feltételt szabnak arra, hogy aki elnyeri a generál-kivitelezést, az milyen alvállalkozókat foglalkoztathat. Az kiírható, hogy hány százalékban kell helyi vállalkozókat foglalkoztatnia. Arra vigyáznak, hogy a következő kiírásban a lehető legszűkebben húzzák meg a kifele lévő mozgásterét a kivitelezőnek. Erb József: Bókay Endre említette, hogy szeretnének még több pénzt elkölteni a város fejlesztésére. Ezt megérti, és azt is, amit Székely Géza mondott, hogy bizony lapátolják kifelé az ISPA keretén belül a pénzt. A CLIENS Könyvvizsgáló Kft. Buzás Gábor könyvvizsgáló által tett megállapításából idéz: „Tovább nőtt az önkormányzatot terhelő hiteltartozások állománya. A hitelszint 55,7 %-os. A folyamatosan növekvő hitelszint tovább szűkíti a város pénzügyi mozgásterét. Fokozott kényszerré
18 válik a saját folyó bevétel elért szintjének megtartása.” Hozzáteszi: vagy esetleg a növelése. Ebben az esetben a bevételarányos hitelszintről van szó, tehát az aktuális folyó bevételeknek a hitelszintjéről. Úgy gondolja, ez figyelmeztető jel, nem beszélve arról, hogy a tavalyi évről van szó. A 2005. évvel kapcsolatban pedig további növekményről fognak majd 2006. évben beszélni. A jövőbeni sorsukat ez többé – kevésbé el fogja dönteni, ami azt jelenti, hogy ezeknek a hiteleknek a visszafizetését a jövőben valakinek meg kell tennie. És ki legyen az? Csakis a pécsi polgárok. Dr. Fekete Éva: jelzi: szokásához híven a szociális és egészségügyi ágazatról kíván néhány szót szólni. Arról már hallott Bókay Endrétől, hogy „Pécs városa korszerű egészségügyi központ”. Szeretné, ha ezt majd láthatnák is. Megjegyzi, Pécs városa csak alap- és szakellátással rendelkezik. Lehet, hogy korszerű kórházi központok vannak Pécsett, de erre a városnak nincs ráhatása. A könyvvizsgálói jelentésből két tételt emel ki. Az egészségügyi ágazat teljesített bevétele 2004-ben 1.9 Mrd Ft volt, a teljesített kiadás pedig 1.756.960.000.- Ft. Kb. 20 M Ft-tal kevesebb lett a kiadás, mint a bevétel. Ez azt jelenti, nem hogy hozzátettek, átcsoportosítottak egyéb területről, hanem még a beérkező pénzt sem használták fel. Ez furcsa ahhoz képest, hogy önkormányzati tulajdonú rendelők ideiglenes működési engedéllyel működnek, mert a felújításhoz nem tudnak forrást biztosítani. A szociális ágazatnál a teljesített bevétel 2,986 Mrd Ft. Ehhez képest a kiadás 2,937 Mrd Ft. A két oldal között mintegy 50 M Ft-os eltérés mutatkozik. Szeretné, ha máskor legalább a bevételeket fordítanák az adott ágazatra, még ha Bókay képviselőtársa szerint a városi és egyetemi szolgáltató intézmények a város korszerű központjai is. Bókay Endre: személyes megszólíttatás okán reagál a képviselő asszony által elmondottakra. Egy nemrég elfogadott tervben a Megyei Kórház, az egyetemi kórházak és a városi szolgáltatások összehangolása történik. Ezen belül 22 milliárdos program keretében a szétszórt telephelyeket koncentrálják, a szolgáltatásukat elősegítik. Ebbe a programba a város is bekapcsolódik. Véleménye szerint nehéz ma megkülönböztetni a városi és az egyetemi szolgáltatást. A város polgárai mindegyiket egyaránt élvezik. A fejlesztések, összehangolások révén ezen szolgáltatások színvonalának emelkedése várható. A jelenlegi fejlettségi szint miatt a szolgáltatások, épületek, stb. tekintetében kétségkívül vannak még hiányosságok, viszont az a szellemi bázis, ami az egészségügy területén Pécsett van, az az országban – Budapesten kívül – még talán Debrecenben található. Állítja, hogy korszerű a szolgáltatás, amely jelentősen kihat a város polgárai, a környezet és a régió állapotára. Papp Gábor: aki csak a jelenlegi előterjesztést nézi, és nem látta a korábbi évek költségvetési tervezését, illetőleg zárszámadásait, meglepő fordulatot tapasztal nyelvi, fogalmazásbeli kérdésekben, alapvetően a működési bevételek, kiadások, a vagyonfelélés kapcsán. Ettől kezdve egy előzményektől mentes szöveg olvasható. Polgármester úr említette, hogy a
19 „vagyonfelélés” nem tesz jót. Nyilván kiadták a feladatot, ezt meg kell fogalmazni, alá kell támasztani. Úgy látja, ez sikerült, bár ezzel kapcsolatban vannak fenntartásai. Már csak azért is, mert éppen polgármester úr néhány közgyűléssel ezelőtti egyik előterjesztésében szerepelt, hogy hosszú évek óta a működési hiányt a városnak az ingatlanok értékesítéséből kell finanszírozni. Számszakilag is alátámasztott, az Adóügyi Osztály hathatós közreműködésével az elmúlt évben, több évre visszamenőleg jelentős kintlévőségeket hajtottak be, amely révén sikerült a nehézségeket áthidalni. A problémát számára az jelenti, amikor az anyagban fejtegetik, hogy miért nincs idén vagyonfelélés; hogy a felhalmozási bevételek csak felhalmozási kiadások fedezetét biztosították. A bevételeknél pedig egy felhalmozási célú hitel szerepel, amelyet az előterjesztő úgy kezel, mintha ezt nem kellene visszafizetni, vagy olyan beruházások történtek, amelyek bevételeket generálnak, és majd ebből kerül a hitel visszafizetésre. Bókay Endre frakcióvezető megfogalmazásában ilyen közvetlen tőkejellegű beruházás nem is kell a városnak. Elgondolkodtató, miért jó, ha a városnak nincsenek ilyen beruházásai. De Blasio Antonio képviselőtársa a hitelek jellegét feszegette. Bókay képviselőtársának abban igaza van, hogy nem közvetlenül működésre, hanem beruházásokra vettek fel hiteleket, azonban ezek ténylegesen nem megtérülő beruházások, tehát a hitelt más forrásokból kell majd törleszteni. Számos példát említett, a szociális bérlakásokat, a panelszigeteléseket, az iskolarekonstrukciót, amelyek mind önkormányzati működéshez kötődő beruházások. Ellenben olyan, rövidtávon, nagy haszonnal megtérülő beruházásra, mint pl. a parkolórendszer – amely százmilliós nyereségeket termel egy külső vállalkozásnak –, a város nem tartotta fontosnak a hitelfelvételt. Úgy gondolja, ezek súlyos hibák. Bókay képviselőtársa felszólalásának azt a részét nem teljesen értette, amikor azt mondta, olyan iparágakat kell telepíteni, amelyeknek hagyománya van a városban. Reméli, ezt nem gondolta komolyan, ha igen, akkor javasolja, sürgősen értékelje át. Nem biztos, hogy szerencsés lenne és rentábilis Pécsett pl. az egyik legjelentősebb iparágat, a bányaipart újraéleszteni. A technológiaváltást, olyan iparágak Pécsre telepítését kellene célul kitűzni, amelyeknek lehet, hogy nincs konkrét hagyománya a városban, azonban igen nagy nyereséggel tudnának működni. Esztergom sem az autógyártásáról volt híres az elmúlt időszakban, és még számos hasonló példát sorolhatna. Trombitás Károly: mint minden alkalommal, most is az egészségügy helyzetére hívja fel a figyelmet. A zárszámadásból látható, hogy a média támogatására megjelenő pénzösszeg sokszorosan meghaladja az egészségügy fejlesztésére fordított pénzeket. A költségvetés kiemelt sorában szerepel, hogy az önkormányzat 2004. évben 255 M Ft-ot költött a médiára. Ez az összeg kiegészül még a bizottsági keretekből kapott és egyéb működési pénzekkel, amelyekből különböző prospektusok, szóróanyagok, CD-k is készültek, ahol a városvezető koalíció saját magát is reklámozta, miközben az egészségügy fejlesztésére 28 millió forintot sikerült elkölteni a tavalyi év folyamán. Az egészségügy teljes beruházása is csak 114 M Ft, ami
20 még mindig fele a város által a médiákra költött összegnek. Véleménye szerint kissé jobban oda kellene figyelni az egészségügyre. Várbíró Péter: a előterjesztésben látható a „Who is who” kiadónak szánt 94 E Ft-os összeg, amely ugyan nem olyan jelentős, mégis utánanézett. Ugyanebben, a 2003. évi kiadványban szerepel Toller László neve. A költségvetési anyag viszont a tavalyi évről szól. Dr. Kunszt Márta alpolgármester tisztségviselői keretének a felbontásában ugyancsak 93.980 Ft-os tétel szerepel „Who is who” kiadványának vásárlása címen. Közpénzből egy kiadvány vásárlása történt, ha nem is nagy összegben. Alpolgármester asszonyról szóló oldalon megtalálható információ, hogy 1980–1983. között az ELTE Btk. tudományos szocializmus előadója, 19851988. között az SZKB Társadalomtudományi Akadémia történelemtudományi kandidátusa, stb. Úgy gondolja, ez nem feltétlenül olyan információ, amelynek itt kell megjelennie. Igencsak furcsállta azt is, hogy polgármester úr az említett kiadványban úgy szerepel, hogy közreműködött a pécsi Szívcentrum létrehozásában, a Pécsi Jókai tér megújításában. Polgármestersége idejére esett, hogy Pécsett az Ókeresztény sírkamra együttes a Világörökség része lett. Ez kétségtelen tény, csakhogy a sírkamra létesítői azok, akik alapvetően a Világörökség részévé tették azt. Összegezve úgy gondolja, hogy ez a kis színes, ami ezt az igen kemény témát kissé oldani próbálja, jelzi azt, hogy nem egészen véletlen, ami pl. az 1,4 M Ft-os tételről, a Nőnapról szólt. Mivel a hétvégén lesz Anyák Napja, bízik abban, hogy a Tisztségviselői keretből – vagy ha úgy tetszik, az önkormányzat közpénzéből – jut az édesanyák részére is. Dr. Toller László: megjegyzi, képviselőtársa „nagy ívű” hozzászólását a saját választási kampányában feltétlenül hasznosítani fogja. Dr. Hudvágner Sándor: Trombitás képviselőtársa hozzászólására reagálva több mint kétezer éves latin mondást idéz: „hallgattassék meg a másik oldal is!” Aki azt gondolja, hogy az Egyesített Egészségügyi Intézmények 28 millió forintból működik, az enyhe tévedésben van. Képviselőtársa nem idézte a vonatkozó sor másik részét, amelyben leírták, hogy az EEI több mint másfélmilliárd forintot kapott állami pénzekből. Ez az összeg közvetlenül nem „folyt át” az önkormányzat költségvetésén, mert TB támogatás formájában jelentkezett. Köztudott, hogy évek óta ebből a pénzből műszerbeszerzés folytatható. A legfontosabbat említi, hogy pl. az elmúlt években önkormányzati támogatással 70 M Ft értékben korszerű digitális röntgenkészülék beszerzése történt. Nem azt mondja, hogy elégedettek lehetnek ezzel az összeggel, de azért történik jelentős műszerberuházás. Nagy Csaba: a panelfelújítás nagyon fontos program, erről mindig konszenzus volt a városi testületben, és arról is, hogy ezt folytatni kell. Érdemes megnézni, hogy más városok miért nem jutottak el a pécsihez hasonló felújítási szintre. Ennek alapvetően két oka volt. Egyrészt nem volt fogadókészség a társasházak lakói részéről, másrészt az önkormányzatok nem tartották olyan fontosnak a panelházak felújítását. Van egy másik fajta önkormányzati hozzáállás is, amely mélyebbre ható változásokat tesz a panelházaknál. Valóban pozitívnak mondható, hogy a városban elkezdődött
21 és nagy intenzitással folyik a panelházak hőszigetelése, a nyílászárók cseréje. Sajnos Pécsett is tovább kell majd lépni, s ez nyilván egy új pályázati szakaszt jelent. Ha nem az idei, de a következő években mindenképpen a nyílászárók cseréjére is egyre nagyobb összegeket kell fordítani. Lassan elérkeznek oda, hogy a házak gépészetével is kell foglalkozni, de ez már a harmadik lépcső lesz, melyről már most el kell kezdeni beszélni. Kritikai észrevételként említi még a kiemelt iskolák felújítását. A gondjuk továbbra is az, ami 2004-ben volt, hogy mi lesz a többi intézménnyel, mert azokra nagyon kevés összeg jut. Szó volt iparfejlesztésről, amelynek újabb nézőpontjaként említi és javasolja képviselőtársainak, hogy a költségvetési tárgyalások során vegyék a fáradságot, és nézzék meg a 27. sz. mellékletet, amelyben az Iparűzési adónál az „adókedvezmények: exportkedvezmény”-nél egyetlen cég neve szerepel, az ELCOTEQ-é. Véleménye szerint ez az egyik legnagyobb baja ennek a költségvetési tárgyalásnak és az elkövetkezendő időszaknak. A beruházási kedvezményeknél 2004. évre 6 db ipari cég található, ami legjobban tükrözi a város gazdasági potenciálját, és amiről már többször negatív értelemben beszéltek. Nem azt szeretné, ha a városból egy géptelepet alakítanának, de készültek olyan koncepciók, amelyek – környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve – szeretnének ipart telepíteni a város mellé. Az a helyzet, hogy az önkormányzat már régóta nem vásárol földterületeket, azok egyre fogynak, ilyen vonatkozásban. Meglátása szerint a város az elmúlt időszakban e téren semmit nem lépett előre. Azon lehetőségeket fogyasztják és élik fel, amelyeket a ’90-es évek közepén teremtett meg magának a város. Az elmúlt 10 évben e téren gyakorlatilag nem sok minden történt, legalábbis a középtávú fejlesztéseket illetően. Nem nevezné az utóbbi időben Pécset kereskedelmi központnak sem, mert ami jelenleg a városban tapasztalható, az nem kereskedelemfejlesztés, hanem kiskereskedelmi fejlesztés. Az igazi kereskedelemhez, a kereskedőkhöz képest nagyon messze vannak, mert ilyen vonatkozásban sajnos nem kereskedelmi város Pécs. Tény, hogy több tízezer négyzetméter kereskedelmi egység, kisebb butikok, boltok és más egyéb egységek épültek, de ez nem nagy-, hanem sajnos csak kiskereskedelem, s az is eléggé befolyásolatlanul zúdult a városra. Korábbi hozzászólásában említette, az önkormányzat a tavalyi évben 866 M Ft helyett 2,3 Mrd Ft hitelt vett fel. Ennek a 2,3 Mrd Ft-nak több, mint 41 %-át fordította a város hitel- és hitelkamat-törlesztésre, amit elképesztően magas aránynak tart. Trombitás Károly: Hudvágner képviselőtársa hozzászólására reagálva elmondja, az egészségügy fejlesztéséről beszélt, nem pedig a működéséről. Azt kifogásolja, hogy az önkormányzatnál a médiák fejlesztésére fordított pénzeszköz az egészségügyre fordított fejlesztési pénzeszközök többszöröse. Dr. Toller László: előterjesztőként kíván néhány gondolatot megosztani képviselőtársaival és a város lakosságával.
22 A zárszámadási vita semmiben nem különbözött a költségvetési vitától. Emlékeztet, az elmúlt 6 évre visszamenőleg mindkét fajta vitában pro és kontra alig hangzanak el új érvek. Pozitív jelenségként értékeli, hogy a városvezető koalíció az 1998-ban megfogalmazott alapvető stratégiai céljait minden költségvetésben érvényesíti. Ezen stratégiai célokat általában ellenzéki képviselőtársai nem ellenzik, szándékaik nagyjából egybeesnek. Az aktuális megvalósítással kapcsolatban előfordulnak esetleges viták. Három fontos kérdést szeretne kiemelni. Az egyik mindenképpen a lakásgazdálkodáshoz kapcsolódó gondolkodás. Örömmel tapasztalja, hogy ez évben e téren alig van vita. Az azonban látszik, hogy a lakásgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések súlypontjának a mindenkori kormányzat finanszírozási lehetőségeihez kell igazodnia. Az ettől való eltérést az önkormányzatnak kell finanszíroznia. Ez azt jelenti, ha több lakást akarnak építeni, mint amennyire pályázati támogatást nyernek, akkor e célra el kell különíteniük a pénzt. Ha nem a mennyiségre, hanem a minőség javítására kívánnak törekedni – mint ahogy az utolsó két kormány szándékai is ez irányba indultak el -, akkor az önkormányzatnak erre kell a fejlesztési eszközeit fordítani. Lehet vitatkozni, hogy sok, vagy kevés lakás került felújításra, de három dolog biztos: jóval olcsóbb lett a panellakások fűtése – ami az energiagazdálkodáshoz, a panel-hőszigeteléshez, az energiaárpolitikához kapcsolódott -, elindult egy nagy ívű lakásfejlesztés, továbbá a panellakások hőszigetelése. Ezen utóbbinál kifogásolható, hogy nem elég jó az ütem. Hangsúlyozza, Magyarországon Pécsett végezték el a legtöbb panellakás hőszigetelését, s ehhez a legtöbb önrészt a pécsi önkormányzat biztosította. Ennél többet tenni már csak további hitelfelvétellel lehet azért, hogy az önrészt biztosíthassák. Ebben ellentmondás van közöttük, mivel a hitelfelvételt általában kritika éri az ellenzéki képviselők részéről. Az, hogy az önkormányzatnak mennyi a potenciális hitelállománya, az egy dolog. Az effektíve vett hitelállomány 800 M Ft, az éves törlesztőrészlet pedig 600 M Ft körül mozog. Az eladósodásnak van ugyan egy felső határa – azt elérik –, de az aktuális fizetési határ általában 800 M Ft körül van, amelyet a város szerencsére minden költségvetési évben képes visszafizetni. Kormányzati szándék, hogy a számviteli kezelését úgy oldják meg, hogy csak az aktuálisan visszafizetendő hitel számít bele a hitelkorlátba. Magasabb lehet tehát a hitelállomány, amennyiben a visszafizetendő hitel nem haladja meg a jelenlegi hitelfelvétel felső állományát. Ez egy nyitást jelent. Tudni kell, hogy a korlát Nyugat-Európában általában 30 %, Franciaországban 40 % körül van. Európán kívül Brazíliában az önkormányzatok hitelállománya az éves költségvetés 60 %-át is elérheti. Ebben van egy csel, mégpedig, hogy az államadósságot az önkormányzatokra osztották, a brazil gazdaság jobb működése céljából. A költségvetés és a mindenkori zárszámadás harmadik tétele, hogy az önkormányzat miként gazdálkodik. Teljes mértékben egyetért azzal, hogy „minden fillért meg kell fogni”, továbbá hogy a város fejlődését folyamatosan biztosítani kell, mert a felgyorsult világban, fejlesztési tempókban minden egyes kihagyott év halmozottan hátrányos a város számára, mind fejlesztési, mind pályázati lehetőségek szempontjából, stb.
23 Ehhez kapcsolódik még a pályáztatások eredményessége. Az önkormányzat 2004-ben több mint 8 Mrd Ft pályázati forráshoz jutott, eddig még soha ilyen volumenű fejlesztési, finanszírozási lehetősége nem volt egy év alatt. Az elmúlt három év tekintetében is összegzést végeznek majd, és akkor talán kiderül, mitől van az, hogy a városba látogató idegen dinamikus fejlődést lát, miközben ők maguk nem elégedettek a város fejlesztésével. Ez az ellentmondás abból adódik, hogy türelmetlenebbek az idelátogatóknál, szeretnének jobb megoldásokat találni a város fejlesztésére, de a költségvetés csak ennyit bír. Vannak viszont új módszerek, eszközök, amelyekkel a meglévő források ezen igényeket kielégíthetik. Jelzi, 16 Mrd Ftból a város útjainak nagy részét újjá lehetne építeni, 30 Mrd Ft-ból a járdákat, a világítást, az összes utat extra minőségűvé lehetne tenni. El kell dönteni, képes-e a város arra, hogy 20 vagy 25 éves kötelezettséget vállaljon – évi 800 M Ft értékben -, hogy 5 év alatt ezt a programot végrehajtsa. Műszakilag, technikailag és fedezeti oldalról ez megoldható. Egy ilyen hosszú távú konstrukció kialakításához viszont ellenzéki képviselőtársainak a szavazata is szükséges. Nem azért, mert nincs meg a többségi szavazat, hanem mert úgy gondolja, valamennyien arra kötelezték magukat, hogy együtt fejlesszék ezt a várost. Ez közös felelősségvállalást jelent, de a konkrét felelősség amúgy is mindig a városvezető koalíciót terheli. Felmerült a kérdés, hogy miért csak 6 intézmény felújítását tervezték. Visszakérdez, hogy 1997-ben, 1996-ban miért nem történt meg egy intézmény felújítása sem? Az intézményhálózaton belül 1993/94-re tehető az utolsó nagy arányú felújítás. Hasonló a helyzet az egészségügyben is. Senki nem számol azzal, hogy – kiváló igazgatója segítségével – az Egyesített Egészségügyi Intézmények számára azért nem volt szükség különösebb műszaki-technikai fejlesztési forrásra, mert ezt általában pályázati úton elnyerik a központi pályázati alapokból. Ma Pécsett megtalálható a világ egyik legjobb röntgenkészüléke Magyarországon is mindössze 2-3 db van belőle -, amelyet a pécsi EEI pályázati forrásból szerzett be. Bízik abban, hogy az integrációs folyamat elindulásával lesz annyi tartalék az egész rendszerben, hogy ezt a fejlesztést a megyével és az egyetemmel együtt tovább folytathassák. Más kérdéskörbe tartozik, mi az, ami megváltozhat a jelenlegi zárszámadáshoz képest. Az iparűzési adónak a megváltoztatásáról, nem az eltörléséről van szó – ha lesz adóreform, ha nem. Az iparűzési adót kiváltja valamilyen egységesebb adónem. Az önkormányzatiság nem szenved hátrányt. A miniszterelnöki tanácsadó testület tagjaként először tekintették át azt az adóreform csomagot, amelyet később a miniszterelnök sem talált alkalmasnak arra, hogy valós adóreform alapjaként kezeljék. A pénzeszközök szabad felhasználása a költségvetési fegyelem és a szükségletek jobb finanszírozása irányába nagyobb felelősséggel párosul. Ha nem így történik, akkor az elszámolásnál mindig gond lesz. Nagy Csaba: mind a közvélemény, mind a testület előtt egy-két számot szükségesnek tart tisztázni. Nem jelentkezett volna szólásra, ha polgármester úr nem mond olyan számokat, amelyek nem kiolvashatók ebből a költségvetési anyagból.
24
Az előterjesztés 15. sz. melléklete szerint 2004. december 31-én a város hitelállománya 4.234 M Ft volt. Ugyancsak a rendeletben szerepel, hogy az önkormányzat induló költségvetésében 866 M Ft-os hitelfelvétellel számoltak. Ez az arány a költségvetési főösszeghez viszonyítva azt jelenti, hogy a költségvetést terveik szerint 2,8 %-os értékben finanszírozták hitelből. Ehhez képest 2.297 M Ft valósult meg, amely 6,3 %-os finanszírozást jelent hitelből. A 16. sz. melléklet szerint ehhez képest 2004-ben hitel- és kamattörlesztés címén kifizetett összeg 956.454 E Ft volt, ami azt jelenti, hogy minden 100 Ft felvett hitelből 41 Ft-nál több került kifizetésre hiteltörlesztésre és hitelteherre. Végül még annyit fűz hozzá, ha az önkormányzat az idei évben betervezett hitelt felveszi, akkor a város hitelállománya megközelíti a 7 Mrd forintot. Dr. Toller László: megjegyzése: és ezzel fejlődik a város. További hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendeletről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 5 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett megalkotta 14/2005. (05. 05.) számú rendeletét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról. A változatlan tartalommal elfogadott rendeletet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete tartalmazza. Ezt követően a zárszámadás végrehajtásáról szóló határozati javaslatról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 5 ellenvélemény és 4 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 170/2005. (04.28.) sz. határozata a 2004. évi felosztásáról
költségvetési
felhasználható
pénzmaradvány
1.)
A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal 2004. évi felhasználható 127.409 e Ft pénzmaradványból 80.634 e Ft-ot az intézményi célelőirányzatok korrekciójára, 46.775 e Ft-ot pedig az intézményi pénzmaradványban fedezettel nem bíró befizetési kötelezettségek, kötelezettségvállalások fedezetére biztosít, a mellékletben szereplő intézményi bontásban.
2.)
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy e döntésnek megfelelően a 2005. évi költségvetés elkövetkező módosításakor a pénzmaradványt és a vele kapcsolatos elkötelezettségeket, valamint az intézményi előirányzat módosításokat vezesse át a költségvetésen.
25
3.)
A Közgyűlés utasítja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának címzetes főjegyzőjét, hogy a beszámolót a törvényi szabályozásnak megfelelően tegye közzé, valamint ezzel egyidejűleg küldje meg az Állami Számvevőszéknek. : Határidő: 1. és 2. pont esetében: a 2005. évi költségvetés következő egységes szerkezetű módosítása 3. pont esetében : 2005. május 31. Felelős:
1.2. pontért: dr. Tolnai Márta főosztályvezető 3.pontért: dr. Papp Judit címzetes főjegyző
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Horváth Zoltán, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Közgazdasági Főosztály útján valamennyi főosztályvezető, valamennyi bizottsági elnök, intézményvezetők
Melléklet 2005. évi intézményi előirányzat módosítás a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványa terhére 2005. évi intézményi előirányzat módosítás a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványa terhére (eFt) Intézmény
Szociális Intézmények Szolgálata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Xavér u.-i Egyesített Szociális Intézménye Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tüzér
az intézményi pénzmaradványban fedezettel nem bíró célelőirányzatok "+" befizetési összesített korrekciói kötelezettségek-, kötelezettség vállalások fedezetére 29 1 707
1 540
888 1 564 0
1 560
0
984
26 u.-i Egyesített Szociális Intézménye Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tímár utcai Idősek Otthona Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Integrált Szociális Intézménye Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szociális Intézmények Szolgálata mindösszesen Iskolaszolgálat Esztergár Lajos Úti Óvoda Hajnóczy József Utcai Óvoda Mezőszél Utcai Óvoda Sportóvoda Teleki Blanka Utcai Óvoda Köztársaság Téri Óvoda Belvárosi Óvoda Vadász Utcai Óvoda Anikó Utcai Általános Iskola Bánki Donát Utcai Általános Iskola Bártfa Utcai Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola Mezőszél Utcai Általános Iskola Jókai Mór Általános Iskola Jurisics Utcai Általános Iskola Köztársaság Téri Általános Iskola Mátyás Király Utcai Általános Iskola Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda Testvérvárosok Terei Általános Iskola Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Liszt Ferenc Zeneiskola
0
739
734
4 600
5 076
883
9 998
10 306
402 467 0 1 168 1 706 459 875 4 397 436 3 346 1 725 1 198 0
2 412
526 1 942 0 2 607 752 1 469
1 050
1 922 3 306 140 69
2 098 2 072 814 272 2 411 705 6 122
2 214 976
230
2005. évi intézményi előirányzat módosítás a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványa terhére (eFt) az intézményi pénzmaradványban Intézmény fedezettel nem bíró célelőirányzatok "+" befizetési összesített korrekciói kötelezettségek-, kötelezettség vállalások fedezetére Pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskola, 1 158 4 614 Sportiskola Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola 246 Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda 3 685 Miroslaw Krleza Horvát Óvoda, Általános Iskola , 2 904 4 065 Gimnázium és Diákotthon Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és 27 Kollégium 500. sz. Angster József Szakképző Iskola 2 018 Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola 5 263 1 880 Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola 790 Széchenyi István Gimnázium Szakközépiskola 1 871 Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola 774 987 Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, 2 932 309
27 Szakiskola és Kollégium Pécsi Művészeti Szakközépiskola Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola Kodály Zoltán úti Középiskolai Kollégium Pécsi Kereskedelmi , Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Iskolaszolgálat mindösszesen Önálló intézmények Pécs Megyei Jogú Városi Könyvtár Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely Pécs Megyei Jogú Város Pécsi Kulturális Központ Pécsi Horvát Színház Pannon Filharmonikusok – Pécs Pécsi Ifjúsági Központ Pécs Megyei Jogú Város Sportlétesítmények Igazgatósága Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatósága Intézmények összesen:
435 715 3 973 67 142 55 912
1 000 34 231
0 250 4 802 436 1 206 960 3 929
233
1 941 1 200 80 634
Dr. Toller László: szavazás után megköszöni a Közgazdasági Főosztály és az Adóügyi Osztály munkáját, hasonló eredményes munkát kívánva 2005. évben is.
3.)
Ingatlanok helyi védelem alá helyezése Előterjesztő:
2 005
Hódosi Vera bizottsági elnök
Hódosi Vera: a közgyűlés korábban rendeletet fogadott el az építészeti örökség helyi védelméről. E körbe azon épületek tartoznak, amelyek nem állnak országos védettség alatt, nem műemlék épületek, de a város szerkezetében jellegzetes és legtöbb esetben nagyon szép épületek, amelyeket a városnak kötelessége megvédeni. Ebben a korábbi rendeletben nem sorolták fel az épületeket. Azon túl, hogy az épületek nyilvántartása elég sok adminisztratív feladatot ró az előkészítőkre, mindenképpen valamiféle kötelezettségvállalással járnak, ami adott felújítás esetében plusz anyagi terheket is jelentene. A város először úgy gondolta, hogy ezeket a kötelezettségeket saját ingatlanjai körében kell felvállalnia. Így került sor az önkormányzati tulajdonban lévő épületek kiválasztására. Az előkészítés megtörtént, és most jutottak el odáig, hogy ezeket az épületeket védelem alá tudják helyezni. Ez a munka tovább folytatódik, és sort kell keríteni nem csak önkormányzati, hanem magántulajdonú épületek ilyen irányú védelem alá helyezésére is. Célszerű lenne, ha a város bizonyos pénzeszközt különítene el ezen épületek felújításának, újjáépítésének meghatározott feltételekkel történő támogatására. Reméli, a következő évi költségvetésben erre már lehetőség nyílik.
46 775
28 A helyi védelem alá helyezés bizonyos előnyökkel is jár, hiszen azon épületek tulajdonosai részére, akiknek az épülete már legalább 6 hónapja védelem alatt áll, olyan pályázati lehetőségeket biztosítanak, amelyekkel az anyagi többletterhet valamilyen formában enyhíteni tudják. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatta, ezért kéri a közgyűlést, azzal értsen egyet, és fogadja el. Várbíró Péter: egyetért és támogatja az előterjesztést, de az előterjesztőhöz a következő kérdéseket intézi: Az 5. és 6. számmal jelölt, Munkácsy Rendelőnek nevezett épületeknél a közbeeső, be nem jelölt – a Fürdő utcával szemben lévő – résznél milyen biztosíték van arra, hogy a helyi védelem alatt álló két objektum között lévő szűk épületrész a későbbiek során nem fog „kilógni” ebből a sorból? Ha annak megváltoztatására kerül sor, akkor az illeszkedik a helyi védelemhez. A másik kérdése a Zsolnay gyárral kapcsolatos, amelynek teljes ipari területén műemlékként védett részek találhatók. Szeretné tudni, hogy az elkövetkezendő tervek között – a következő védelem alá helyezési javaslatok munkaszakaszában – szerepelnek-e a Zsolnay gyárnak jelenleg nem műemléki védettségű részei? A kérdése, hogy várható-e, tervezett-e, hogy a gyár területén a nem műemléki épületrészek szintén ebben a blokkban helyi védelem alá kerülnek a következő előterjesztések szerint? Dr. Toller László: képviselőtársa Zsolnay gyárral kapcsolatban feltett kérdésére válasza, hogy nem várható, a tulajdonosváltás után sem. A Zsolnay gyárnak azon részei, amelyek egyáltalán műemléki védelmet igényelhettek – ami a régi Zsolnai gyárat jelenti a maga teljes terjedelmében –, az a Nemzeti Kulturális Örökség elidegeníthetetlen része, addig el nem adható, amíg a jelenlegi törvény hatályban van. A többi részre pedig nem lenne jó örökségvédelmet helyezni, mert az nagyobb kárt okozna, mint hasznot. A gyár menedzsmentje által készített revitalizációs tervvel egyetértenek; ami védhető, azt védeni kell, ami nem, az pedig ne legyen védett. Hódosi Vera: elmondja, hogy a következő helyi védelemről szóló listával még nem foglalkozott a bizottság, az elkövetkezendő időszakban lesz a feladata. Nem egészen érti a Munkácsy Mihály u-i Rendelővel kapcsolatban, melyik részről beszél képviselőtársa. A lényeg az, hogy ezen épületek felújításához mindenképpen tervtanácsi állásfoglalás szükséges. Véleménye szerint ugyanazon, csak másfelől számozott, épülettömbről van szó, és úgy gondolja, ez garancia arra, hogy ott nem történik a védettség kategóriába nem illő átalakítás. Várbíró Péter: a bizottsági elnök asszony válaszát megköszönve folytatja hozzászólását. Gyakorlatilag itt a 4, 5, 6 jelzésű épületek komplett egészet alkotnának, ez a Munkácsy-tömbnek nevezett rész. Az előterjesztésben egy
29 bizonyos szakasz nincs bejelölve. Erre kérdezett rá. Számára garancia, hogy a későbbiek során, az esetleges átalakításnál figyelembe fogják venni a Tervtanács véleményét. A témára – ha szükséges – egy polgármester úrral történt konzultáció után szeretne visszatérni. Dr. Toller László: kéri képviselőtársát, keresse meg Komorics Pál urat, az Örökség Kht. ügyvezető igazgatóját, aki a teljes revitalizációs tervet bemutatja számára, majd ezt követően érdemes tovább folytatni ezt a beszélgetést. Papp Gábor: az ingatlanok helyi védelem alá helyezése már hosszú évek óta napirenden lévő téma, ezért részben örül annak, hogy városépítészeti szempontból készült ez a lista. Másrészt elkeseríti a pénzügyi források hiánya. Nem nyugtatta meg a bizottság elnök asszonyának azon reménye, hogy a jövő évben rendelkezésre áll majd keret a költségvetésben erre a célra. Szeretné, ha határozottabban, akár költségvetési elkötelezettség formájában kerülne ez a testület elé. Dicséretes, hogy az önkormányzat első körben csak a saját ingatlanjait, vagy a saját érdekeltségi körben – PVV Rtnél – lévő ingatlanokat jelölt a listára. Úgy gondolja, ha ezt kiterjesztik, és nincs mögötte pénzügyi forrás, akkor ez jogi problémákat is felvet. Ezért nem jelöltek meg szélesebb kört. Véleménye szerint sokkal szélesebb körben kellene kiterjeszteni az ingatlanok tekintetében a helyi védelmet, források mellérendelésével. Dr. Gáspár Gabriella: örül annak, hogy a helyi védettség kiterjesztésének folyamata – ha először csak az önkormányzati épületekre is – megkezdődött. Optimista a folytatás tekintetében. Az előterjesztés 2. oldalán található, hogy a védelem alatt álló építményt e célra rendszeresített táblával kell ellátni. Ezek készítésére pályázni lehet. A táblák méretére, formájára, stb. vonatkozóan szabványt kell meghatározni. A Városés Környezetfejlesztési Bizottság javaslata alapján 5 tervezőtől/művésztől kértek ajánlatot. Viszonylag kis táblákról van szó, melyek mérete, valamint az anyaga rövid időn belül meghatározható. Véleménye, hogy nem túl nagy méretű réztáblákban kellene gondolkodni, ami viszont a művészek számára nem hagy nagy kibontakozási teret, hiszen ezeket viszonylag egyszerű felirattal kellene ellátni, és jól látható helyre helyezni. Akár ki lehetne mondani, hogy 15-20 cm-es nagyságú réztábla legyen. Ezen belül a betűtípusa és a tábla megmunkálása már lehet a művész dolga. Valamilyen keretet meg kell határozni, mert a városnak tudnia kell, hogy milyen látványt kíván a táblákban megjeleníteni, és azt is, hogy a szokásosnál kisebbek legyenek. A Specker Attila Építész Iroda nyerte meg a dokumentáció elkészítésére vonatkozó pályázatot. Ebben az a kellemetlen, hogy Specker Attila jelenleg a város főépítészeként dolgozik. Kérdése, hogy továbbra is ez az építész iroda fogja a dokumentációt elkészíteni – a bizottsági döntés értelmében -, vagy pedig a második számú jelentkező lép be. Furcsállja, hogy a városi főépítész egyben vállalkozik is egy önkormányzat által kiadott megbízásra.
30 Dr. Toller László: még szó sem volt arról, hogy Specker Attila lesz a város főépítésze, amikor az általa vezetett iroda elnyerte ezt a pályázatot. Menet közben a szerződést még nem kellett volna módosítani, mert semmi köze nem volt a pályázathoz, mint főépítész. Úgy gondolja, ezzel a kérdés tisztázódott. Jelzi, rendelkezésre áll a műemlék táblák formatervezete. Annak idején a Városszépítő Egyesület alakította ki, amikor az összes műemléki és helytörténeti táblát megpróbálták cserélni. Javasolja, maradjanak az egységes képnél, dr. Marton Istvánnak és dr. Vargha Dezsőnek sok munkájába telt, amíg ezt a képet kialakították, nem hiszi, hogy ezen változtatni kellene. Dr. Gáspár Gabriella: tudomása van arról, hogy Specker Attila irodája még a főépítészi kinevezése előtt jelentkezett, és nyerte el a pályázatot. Attól azonban ez a helyzet jelenleg még fennáll, és esetleg támadásra adhat alapot. A másik, hogy a műemlék-táblák meglehetősen nagyok. Végigtekintve a városban a főutcán, annak folytatásában és a környező kis utcákban, úgy gondolja, ha kiterjesztik a helyi védelmet, és komolyan gondolják, akkor a várost 10 év alatt beborítják ezek a táblák. Gyakorlatilag minden második házon ilyen táblát helyeznek el. Ha nagyságuk A4-es, vagy azt meghaladó méretű lesz, akkor elég furán néz majd ki pl. a Király utca. Ezért óvatosságra int. Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Horváth Zoltán alpolgármesternek. Erb József: örül, hogy végre a közgyűlés elé került ez az anyag. Ugyanakkor ezt a folyamat első lépéseként kell felfogni. A második lépésben már magántulajdonú épületek is törvényszerűen képbe kell, hogy kerüljenek. Itt kezdődik a probléma, nemcsak jogi szempontból, hanem azon felül – az illendőség azt diktálja -, ha az önkormányzat magántulajdonú épületre kimondja a helyi védettséget, akkor ehhez nem csak szabályozási, hanem anyagi eszközöket is biztosítani kell. Elindítható lenne egy alapvetően pozitív folyamat, amelyhez akár jelképes összeg is társulhat. Ha ezt nem teszik meg, akkor negatív példák lesznek, mint például a volt Tűzoltó laktanya melletti lakóépületnél. Hosszú éveken, pereskedéseken keresztül sikerült a városnak elérnie, hogy lebonthassa az épületet. Csaknem 15 éven keresztül éktelenkedett a város szívében egy elképesztően rossz állapotban lévő épület, amely oly mértékű védettséget élvezett, hogy még az egyes téglák is védettek voltak. Ezért felhívja a figyelmet arra, hogy a túlzott védettséggel negatív folyamatot indíthatnak el. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság feladata lenne a keretek kidolgozása oly módon, hogy mindenképpen pozitív üzenete legyen a tulajdonosok felé. Kittl János: örül annak, hogy az épített környezet lassan védelem alá kerülhet. A peremterületen - az öregmeszesi részre gondol – egy szép egységbe épült terület van, amelynek az épületei nagyon szépek, mutatósak, és ilyenek
31 maradhatnának, ha védettség alá helyeznék. Egyébként a német nemzetiség kérése is ez volt. Hasonlóan beépített területek Angliában, Skóciában láthatók, amelyeket védenek, mert örökségként maradtak fenn. Jó lenne, ha ezt a részt is meg tudnák védeni. Hódosi Vera: egyetért azokkal, akik szerint a magántulajdonú ingatlanok védettség alá helyezése csak valamilyen anyagi plusz fedezet biztosításával indítható el. Szóbeli kiegészítésében már elmondta, hogy mindenképpen szükséges bizonyos anyagi támogatás, hiszen ezeknek az épületeknek a felújítása, karbantartása – az előírások miatt – plusz költségekkel jár. Ezért kerültek eddig csak önkormányzati tulajdonú épületek a listára. A város nyilván nem fogja átvállalni a teljes költséget, csak a többletköltségeket, vagy azok egy részét, amelyek a rendelet alapján előírásként ezekre az épületekre érvényesek. Az előterjesztésben szerepel – ami talán kissé javíthatja az önkormányzat helyzetét -, hogy a tulajdonosoknak pályázat útján lehetőségük lesz ezen épületekhez hozzájárulást kapni. Úgy gondolja, ezzel a pályázati lehetőséggel, illetve az esetleges többletköltség átvállalással elkerülhetetlen ennek a valóban pozitív és a város lakói számára rég várt folyamatnak a megindulása, ezért foglalkozni kell vele. Azt még nem tudja, melyik területeket illetőleg épületeket veszik majd be a listára. A Városfejlesztési Főosztály minden javaslatot szívesen fogad. A szakembereknek nyilván már van egy előzetes elképzelésük, mely számukra elfogadható, és bármikor bővíthető, akár épületegyüttesekkel is. Kis mértékben az anyagi lehetőségek függvénye lesz, hogy milyen ütemben történik majd a védettség alá helyezés. Horváth Zoltán: további hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, egyhangúlag megalkotta 15/2005. (05. 05.) sz. rendeletét az építészeti örökség helyi védelméről szóló 37/2002. (06. 28.) sz. rendelet módosításáról. A változatlan tartalommal elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. számú mellékletében szerepel.
4.)
A Pécsi Ipari Park Rt-nél igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok megválasztása Előterjesztő:
Gonda Tibor alpolgármester
Horváth Zoltán: kérdés, hozzászólás nem lévén, ügyrendi szavazást kér arról, hogy az érintett személyekről egyben történjék a szavazás.
32 Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 3 ellenszavazat és 5 tartózkodás mellett elfogadta az ügyrendi indítványát.
Ezt követően kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 6 ellenvélemény és 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadva az alábbi döntést hozta:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 171/2005. (04.28.) sz. határozata a Pécsi Ipari Park Rt-nél igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlésén a következő tulajdonosi álláspontot képviselje: 1.)
A Közgyűlés javasolja a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlésének, hogy dr. Kelemen Lászlót Szőke Attilát négy évre - 2005. május 1-től, 2009. április 30-ig - az Rt Igazgatóságára jelenleg érvényes díjazással ( elnök: 70 000 Ft / hó, tagok: 60 000 Ft / hó ) válassza meg a Részvénytársaság Igazgatósága tagjának.
2.)
A Közgyűlés javasolja a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlésének, hogy Schmidt Emíliát Baráti Zsoltot Gál Györgyöt Móró Tibort Traj Ferencet négy évre - 2005. május 1-től, 2009. április 30-ig - az Rt Felügyelő Bizottságára jelenleg érvényes díjazással ( elnök: 60 000 Ft / hó, tagok: 50 000 Ft / hó ) válassza meg a Részvénytársaság Felügyelő Bizottsága tagjának.
33 3.)
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet Vezetőjét, hogy ezen határozatot küldje meg a Pécsi Ipari Park Rt. Igazgatósága Elnökének és Felügyelő Bizottsága Elnökének. Határidő: Felelős: Kapják:
4.)
a Pécsi Ipari Park Rt Közgyűlésének 2005. április 29-ei ülése dr. Varga István főosztályvezető dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
A gyakornoki megválasztása
pályázatot
elbíráló
bizottság
tagjának
Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Horváth Zoltán: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 172/2005. (04.28.) sz. határozata a gyakornoki megválasztásáról
pályázatot
elbíráló
bizottság
tagjának
1.)
A Közgyűlés dr.Gáspár Gabriella képviselő asszony eddigi tevékenységét a gyakornoki pályázatot elbíráló bizottság munkájában megköszöni és lemondását tudomásul veszi.
2.)
A megüresedett bizottsági helyre Molnárné Garai Edit képviselő asszonyt megválasztja.
3.)
Egyetért a bíráló bizottság személyi összetételével: Molnárné Garai Edit Staub Ernő Nagy Csaba Weller János
34 Németh Balázs Bókay Endre Vas Bálint (EHÖK)
6.)
Határidő: Felelős:
2005. április 30. dr. Papp Judit címzetes főjegyző
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök, dr. Gáspár Gabriella, Molnárné Garai Edit képviselő, dr. Makucz Mária csoportvezető
Pécs Világöröksége: bemutathatóság és turistafogadás című pályázat beadása a Regionális Operatív Programra Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Gonda Tibor: a határozati javaslat 4. pontjában elírás történt. A helyrajzi szám nem 18686/2, hanem 18686/1. Kéri az előterjesztést e szerint módosítani. Várbíró Péter: a Kulturális Bizottság elnöke a Rákóczi út 5-7. számra vonatkozóan kulturális témájú grandiózus terveket említett még a közelmúltban is. Szeretné tőle megkérdezni, mi történt a megelőző időszakban, miért van a változás? Meixner András: nem tudja Várbíró Péter képviselőtársa milyen grandiózus tervekre célzott. Tulajdonképpen az említett terület rendbetételén gondolkodtak folyamatosan, többféle elképzelés is volt arra, hogy mit lehetne itt megvalósítani. Most van egy pályázati lehetőség, amelyben a főépületet, illetve a melléképületet felújítanák, a várfal melletti barakk-épületrészt lebontanák és az egész terület díszburkolatot kapna. Nem kizárt, hogy további fejlesztésekre is sor kerülhet. Ehhez a részhez közvetlenül és szervesen kapcsolódik egy magánvállalkozó által építendő parkolóház, illetve a Rákóczi út 11. sz. alatti ingatlanban tervezett un. Antal-gyűjtemény. Ha sikerül, itt a várfal melletti hátsó udvart össze tudnák nyitni és ez adná együttesen azt a kulturális miliőt, illetve azt a turistafogadó központot amire Pécs városnak nem csupán az Európa Kulturális Fővárosa, hanem elsődlegesen a világörökségi helyszínek miatt is szüksége van. Azt gondolja ez lenne az első lépés, mert tovább is fejleszthető ez a terv. Tehát, ha grandiózusabb elképzeléseket mondott volna, akkor még mindig nem adta föl azokat az elképzeléseit amivel itt többet lehetne tenni annál, mint ami a pályázatban van. A legutolsó tervet nem ismeri. Azt mondta, jó lenne ezen a helyszínen egy kis szabadtéri színpadot felállítani. Ez volt az a grandiózus ötlet, amit lehet, ebben a pályázatban nem valósítanak meg, de ami elfér és akár később is létrehozható, akár mobil változatban is.
35 Dr. Mikes Éva: többször megemlítette már, hogy a „pufferzóna” megnevezést el kellene felejteni. A város lakói számára is szerethetővé, érthetővé kellene tenni a programokat. A „Pécs világörökségi pufferzóna” elnevezést rémesnek tartja. Kifogását számtalan alkalommal elmondta, el is fogja mondani, bár amint látja nincs foganatja, nyilván nem értenek vele egyet azok, akik ezt a szót használják. Szeretné kérni, úgy is mint a belváros önkormányzati képviselője, - attól teljesen függetlenül, hogy milyen viták lehetnek köztük – azon beruházások tekintetében, amelyek megvalósulnak a város ne csak olyan fajta kommunikációnak örüljön, hogy kapnak „x” mennyiségű pénzt, hanem ezeket a beruházásokat a város magáénak tekinthesse és szerethesse. Ennek nagyon fontos feltétele lenne a tájékoztatás. Önkormányzati képviselőként sem tudja azt, hogy milyen látványtervekkel, hogyan fog kinézni. Nyilván, mondhatják a jelenlévők azt, hogy nyomozza ki. Ez a lehetőség neki rendelkezésre áll, és néhány témában meg is tette, bár azt gondolja nem ez a dolgok menete. A lakosságnak azonban nem lehet azt mondani, szorgalmasan járjanak utána, és előbb-utóbb hozzájutnak bizonyos Tegnap volt a világörökségi helyszínek tekintetében egy terv-bemutató, információkhoz. illetve egy bejárás. Megbeszélték a tervezővel, kivitelezővel, Világörökség Kht-vel, hogy folytatnak egy olyan sorozatot ami a lakosság folyamatos tájékoztatását szolgálja. Kérése, az összes olyan terv esetében, amely a belváros fejlesztését, küllemének megváltoztatását jelenti, legyen mód és lehetőség arra, hogy ne csak a képviselő, hanem a képviselővel együtt a város lakossága is megismerhesse részletesen a terveket és ne akkor kezdődjön el a tervek vitatása, amikor a pécsi polgárok számára is érezhetően megkezdődnek a munkák, elkezdődnek a viták milyen burkolat, milyen lámpa van, hogy néz ki az egész. Nem ízlés-vitát akar nyitni, de emlékeztetni kíván a Jókai tér esetére. Itt is az volt a helyzet, hogy a város lakosságának jó néhány hónapjába telt mire elfogadta, megszokta ezt a teret. Kéri menjenek ennek elébe. Kéri, legalább a területek egyéni képviselőinek teljes körű tájékoztatása történjen meg, kapjanak annyi lehetőséget, hogy ezt a városban, a választókörzetükben megfelelő módon elmondják, bemutassák és erről mindenki tájékozódni tudjon. Horváth Zoltán: megjegyzi, a „pufferzóna” kifejezés egyre ritkábban fordul elő, tehát van fejlődés, de néha-néha ez a szó még felbukkan. Remélhetőleg, bizonyos időn belül teljesen ki fog halni a szóhasználatból. Az operatív programoknak van egy olyan sajátossága is, amennyiben elnyeri az önkormányzat a pályázatot és megvalósításra kerül sor, akkor minden esetben a nagyobb közösség, a városlakók tájékoztatásával is foglalkozni kell. Lehet, hogy ezt ki kellene terjeszteni már a pályázati szakaszra is, tájékoztatni a lakosságot arról, mi készül. Valószínűleg ez szerencsés lenne. Amennyiben elnyerik a pályázatot, és megvalósításra kerül sor, akkor kötelezettségük lesz ezt megtenni. Dr. Mikes Éva: örül, mert alpolgármester úr reagálásából kitűnik érti azt, hogy mit óhajt számon kérni. Az is elengedhetetlen és nagyon fontos, hogy egy befejezett pályázatról értesüljön a város, de ez csak közlése valaminek. Szó nincs arról, hogy azt szeretné javasolni építészeti, vagy bármi egyéb
36 kérdésben ötletbörzét szervezzenek, de azért jó lenne, ha már a pályázat előkészítésének időszakában legalább nagyvonalakban közölnék, mit terveznek. Dr. Gáspár Gabriella: csatlakozva dr. Mikes Éva képviselőtársához megjegyzi, ezt az előterjesztést a Kulturális Bizottság nem tárgyalta. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság, valamint a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság tárgyalta, bár azt nem érti az utóbbi miért – valószínűleg a regionalitása miatt -, de mert itt a világörökségi zónáról van szó, érintőlegesen a kulturális főváros program egy része is beletartozik, továbbá művészeti egyesületek, társaságok szerepelnek partnerként, így a Kulturális Bizottság elé is be kellett volna terjeszteni az anyagot, vagy legalább együttes ülést kellett volna tartani a Város- és Környezetfejlesztési Bizottsággal azért, hogy ne utólag kelljen nyomozni, ahogy azt a belvárosi terület önkormányzati Kérdezi, az előterjesztés képviselője miért nem is mondta. került a Kulturális Bizottság elé? Nem szükséges, hogy a Kulturális Bizottság lássa ezeket a fejlesztéseket? Csak utólag tudják majd meg, vagy hogyan lesz ez? Nem tudja, ezek után mi tartozik a Kulturális Bizottság elé. Az előterjesztés első részében, és a határozati javaslat 3. pontjában felsorolták a közreműködőket, és a partnereket, tovább polgármester urat feljogosítják arra, hogy a partnerségi megállapodást írja alá. Szeretné tudni mi ez a partnerségi megállapodás. Az előterjesztésnek a határozati javaslat mellett, ez is része kellene, hogy legyen, a pályázatról nem is beszélve. Feltételezi, a dokumentáció terjedelmes, ezért azt a Kulturális Bizottság elé kellett volna vinni, ezt a partnerségi megállapodást pedig mellékelni. A jelenlegi formában nem tudja, hogy a Közelítés Művészeti Együttes, vagy a Pécs/Sopianae Örökség Kht. vagy a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Ferences Rend milyen módon fog ebben, mint partner szerepelni. Van kötelezettsége, vannak jogai? Ahhoz, hogy ilyen kérdésről döntsenek, a felsoroltak szükséges kellékei lennének a határozati javaslatnak. Erb József: úgy tűnik, hogy az előkészítetlenségek, a hiányzó információk visszaütnek. Úgy gondolja, ezen érdemes elgondolkodni azoknak, akik ezt a pályázatot előkészítették. Természetesen az anyagot a Kulturális Bizottságnak is meg kellett volna tárgyalni. Ugyanakkor szeretné elmondani, hogy a környékre igen csak ráfér a felújítás, hiszen a régi Tűzoltólaktanya és melléképületei is igen jellegzetes épülete a városnak, és szerves része a belváros legértékesebb részének, a világörökségi együttesnek. Véleménye szerint mindent el kellene követni annak érdekében, hogy a pályázat nyertes legyen. Bejelenti, az elmondottak miatt a pályázatot a maga részéről támogatja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a későbbiek során beadásra kerülő pályázatoknál a most kifogásolt hibák elkerülésére fordítsanak nagyobb figyelmet. Horváth Zoltán: jelzi, még a pályázati beadási határidő előtt lesz egy közgyűlés, amikor a résztvevők közötti együttműködési megállapodást mindenképpen a képviselő-testület elé terjesztik.
37 Dr. Mikes Éva: az, amit most alpolgármester úr említett, az utólagos informálás és jogi értelemben véve nem a közgyűlés elé terjesztés. Ha most polgármester urat felhatalmazzák arra, hogy a partnerségi megállapodást írja alá, akkor ennek értelmében legfeljebb beszámolni tud arról, hogy mit írt alá. Ez nagyon helyes, és ezt a polgármester úr meg is szokta tenni. Azt gondolja, ennek a programnak egy elidegeníthetetlen eleme látni azt, hogy a partnerségek hogyan alakulnak. Ennek következtében nem tud mást tenni, mint hogy azt mondja, a határozati javaslat 1. pontjában felhatalmazzák a polgármestert, hogy a pályázat beadásához szükséges dokumentumokat aláírja. Ez rendben van, ezt természetesen támogatja. A 2. pontban felhatalmazzák a polgármestert, hogy a bérleti szerződést aláírja. Kiderül az előterjesztésből, hogy miért, tehát ez is támogatható, érthető, látja mi a tartalma. A 3. pontban azonban nem tudja mi annak a tartalma, hogy a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a partnerségi megállapodást írja alá. Ha felhatalmazzák valamire a polgármestert, akkor azt látni kell, hogy mire hatalmazzák fel, biztos abban ezt dr. Toller László is így gondolja. Jelzi, a maga részéről természetesen a pályázatot tudja támogatni és minden olyat, aminek a tartalmát ismeri. Mivel az említett partnerségi megállapodás tartalmát nem ismeri, arról nem tud vélemény kialakítani, ezért ügyrendi javaslata, a határozat egyes pontjairól külön-külön történjen szavazás. Ha már megtörtént az a közlés, hogy a partnerségi megállapodás külön a közgyűlés elé kerül, azt helyesli, viszont akkor a 3. pontot a határozati javaslatból ki kell hagyni. Horváth Zoltán visszaadja polgármesternek.
az
ülés
vezetését
dr.
Toller
László
Juhász István: ellenzéki képviselőtársai közül van, aki ebben a témában harmadszor kér szót, van aki másodszor, és a második hozzászólásánál vesz észre olyan dolgokat, amiket először nem vett észre. Ebből arra tud következtetni, hogy itt, az ülésen folyamatában olvassa az előterjesztést, és nem a közgyűlés előtt készül fel. Azok, akik az előterjesztést előkészítették és részesei voltak a munkának mint ő maga is, abban a hitben volt, hogy a közgyűlési munka előkészítése minden képviselő részéről egyénileg is megtörténik. A dolgok azt mutatják, mindig vannak olyan ügyek, amiben pozitívan hisznek, hogyan lehet hozzájutni 1.5 Mrd Ft-nyi támogatáshoz, hogyan tudnak ebben egységesen egyesületek, szervezetek és társaságok közösen, felekezeti hovatartozás nélkül együttműködni. Most azon dilemmáznak, felhatalmazzák-e a polgármestert arra, hogy ezekkel az egyesületekkel a partnerségi megállapodást megkösse. Mindenkit kér arra tegyen meg mindent annak érdekében – és ezt saját maga felé is megfogalmazza -, hogy azokra a témákra, a kérdésekre, amelyekkel nincsenek teljes mértékben tisztában, a közgyűlés előtt, -ha érdemben szeretnének hozzászólni-, készüljenek fel, tegyenek meg mindent azért, hogy az anyagot mélységeiben is megismerjék. Dr. Toller László: képviselőtársa igénye jogos, mindenkinek a figyelmébe ajánlja. Persze úgy tudja, majdnem mindenki így készül a közgyűlésre.
38 Dr. Mikes Éva: szokás szerint kezdenek elvi kérdésekbe belemenni. Azt mondja Juhász István bizottsági elnök, hogy nyomozzon a közgyűlés előtt. Ezt időnként meg szokta tenni. Felhívja képviselőtársa figyelmét arra, egy előterjesztést úgy kell szerelni, hogy a képviselő ne magántudomására hagyatkozzon, hanem az anyag mellett megtalálja azokat az iratokat, amelyek hozzá tartoznak. Már csak azért is, mert nem csak a képviselők, hanem a közvélemény is az előterjesztésből kell, hogy tájékozódjon. Nyilván a szocialista frakción belül is érvényesül valamilyen munkamegosztás, így van ez a Fidesz frakcióban is. Például, ha kulturális témáról van szó, akkor jogi kérdésben szokott esetleg pontosítani, ha esetleg még hozzászólásra jelentkezik. Azt mondja Juhász István, hogy tudnak itt társadalmi, egyéb szervezetek együttműködni és ez milyen jó. Éppen arra kíváncsi, hogyan tudnak együttműködni! De nem tudja hogyan tudnak együttműködni, mert annak a szövege nincs az előterjesztéshez mellékelve. Ennek hiányában döntést nem tud hozni, képviselői jogával nem tud felelősséggel élni. Ha ennek a végére járt volna, és mint képviselő valamely irodában a városházán beleolvasgatott volna valami megállapodás tervezetve, akkor is azt kellene mondania, hogy mint képviselő ennek nincs a birtokában, mert nem úgy van szerelve az előterjesztés, ahogy annak lenni kéne. A határozati javaslat 1. pontjának ismeri a tartalmát, tudja mit ír alá a polgármester úr, a 2. pontnál úgy szintén. Szívesen adja ehhez felelőssége tudatában a felhatalmazást. A 3. pontnál erről nincs tudomása, így nem áll módjában a felhatalmazást megadni. Dr. Toller László: bejelenti, befogadta a határozati javaslat 3. pontjára vonatkozó módosító indítványt, mely szerint a következő ülésre beterjesztik a megállapodás tervezetét, és annak ismeretében történik meg az aláírásra is felhatalmazása. További észrevétel, hozzászólás nincs, ezért szavazást kér a 3. pont elhagyására vonatkozó módosító indítvány figyelembe vételével a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a módosult határozatot, és az előterjesztést elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 173/2005. (04.28.) sz. határozata a Pécs világörökségi pufferzóna bemutathatóság és turistafogadás című pályázat beadásáról a Regionális Operatív Programra
39 1.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata egyetért azzal, hogy a „Pécs világörökségi pufferzóna: bemutathatóság és turistafogadás” című pályázat, melynek kidolgozásához a PEA I. keretében nyert támogatást Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, beadásra kerüljön a ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése című pályázati ablakra. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a pályázat beadásához szükséges dokumentumokat aláírja. Határidő: Felelős:
2.)
2005. május 20. dr. Toller László polgármester
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja, hogy a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. tulajdonában levő Pécs Rákóczi út 5-7 sz. alatti 18686/1 hrsz-ú ingatlant, amennyiben a pályázat kedvező elbírálásban részesül, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázat céljainak megvalósíthatósága érdekében határozott időre (2006. január 1-től 2015. december 31-ig) bérbe vegye évi 2 millió forint + ÁFA összegért. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági főosztályt, hogy az éves költségvetési rendeleteibe a 2 millió forint + ÁFA bérleti díjat a mindenkori kiadási előirányzatok között szerepeltesse. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a bérleti szerződést aláírja.
3.)
Határidő:
az éves költségvetési rendeletek készítésének időpontja, illetve első alkalommal 2005.május 20.
Felelős:
dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy dönt, hogy a PVV. Rt. tulajdonában levő volt Tűzoltólaktanyából (Pécs hrsz. 18686/1) kialakítandó turisztikai látogatóközpont pályázatban foglalt üzemeltetési feladatait a Pécs/Sopianae Örökség Kht, a Közelítés Művészeti Egyesület és a Pécs Baranya Művészeinek Társasága lássa el a pályázatban meghatározott helyiségelosztásnak megfelelően. Határidő: Felelős:
2005. május 20. dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István, Hódosi Vera, dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
40
Dr. Toller László: a szavazás után elmondja, sok kifogás hangzik el az előterjesztések indokolásával kapcsolatosan. Nem papírfüggő az, hogy két oldallal többet írnak-e, vagy sem. Legyen meg minden képviselőnek az az információja, ami kell ahhoz, hogy a döntést meg tudja hozni. Kéri az apparátust és az érintett bizottságok elnökeit erre figyelemmel készítsék el előterjesztéseiket.
7.)
A PEA II. keretében kidolgozásra kerülő pályázatok támogatási szerződésének aláírása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Várbíró Péter: egyetért azzal, úgy tudnak pályázni, úgy kapnak 24 + 14 M Ft-ot, ha nem adják be magát a pályázatot, akkor a pénz is náluk marad, nem kell visszafizetni. Jó ez a pályázat, egyetért vele. Dr. Toller László: megszakítja a hozzászólást és jelzi, ez már egy elnyert pályázat, ahol csak a támogatási szerződést kell aláírni, erre kérnek felhatalmazást. Várbíró Péter: folytatja hozzászólását és elmondja érti, a technikával nincs is semmi problémája, ezért mondta, hogy ilyen értelemben egyetért. Ahogy ma már többször hallották, azt hogy a Balokány, vagy a Zsolnay gyár rehabilitációja mit jelent, tehát egyáltalán ez az ötlet mit takar, az sem előzetes konzultációjából, sem az előterjesztésből nem derül ki. Lehet, sokkal többet kellett volna utána járnia. Iyen értelemben egy előre nem látható tervre, amire már a pénzt megkapták, - nyilván el is költik - nem lehet igent mondani. Úgy gondolja tudni kellene, hogy konkrétan mit tartalmaz az a projekt amire számolatlanul kapják a pénzt. Dr. Toller László: ismétli ezt a pályázatot már benyújtották. Az előkészítésre pályáztak, ezt a közgyűlés már tárgyalta egyszer, csak talán a feledés homályába merült. A pályázatot elnyerték, a két előkészítésre összesen 38 M Ft-ot kaptak. Most a támogatási szerződést kell aláírni, amiben viszont nincs mozgásterük, azt tudni kell, a pályázat kiíró adja meg a feltételeket és annak megfelelően kell elfogadni, vagy visszautasítani. Dr. Mikes Éva: a napirendi sor egy későbbi pontjában szerepel a tervezett hangversenyterem helyszínének kijelölése, amiről tudtával a szocialista frakció is úgy döntött, hogy a Balokány mellett kapjon helyet. A tervezésnek el kellett készülnie, mivel nem tudja másként értelmezni az időpontokat. Még abban az esetben is, ha az a két terület amiről beszélnek várhatóan nem fedi egymást, funkciójában, jellegében nem választható külön, hogy a Balokányban milyen funkciókat terveznek. Most, néhány nappal ezelőtt úgy döntenek, hogy oda egy funkciójában meghatározó, és nagy valószínűséggel építészeti megjelenésében és területében is abszolút domináns beruházást terveznek.
41 Kérdezi, hogyan tud ez a tervezés úgymond utólag tekintettel lenni egy esetleges olyan döntésre, hogy a Balokány mellé kerüljön be ez az építészeti terv, van-e a kettő között bármilyen kapcsolódás, utólag hogyan tudnak tekintettel lenni e kettő kapcsolódására? Amikor a terv munkálatai elkészültek, ha úgy hozzák meg majd néhány napirenddel később a döntést, hogy a Balokánynál beépül egy másik terv, akkor hogyan kezelik az esetleges ellentmondásokat, vagy átfedéseket? Egy hangversenyterem esetében nem csak magáról az épületről van szó, hanem a parkoló kapacitásról, az azt övező közterek területrendezéséről, közparkjáról stb. ami jóval nagyobb területet igényel és sokkal jellegzetesebb, meghatározóbb a város azon pontján, mintsem külön lehetne választani a mellette lévő Balokány területének építészeti és hasznosítási tervét. Dr. Toller László: a kérdésre válasza, az a terület aminek az előkészítésére most pályázatot nyertek, pontosan véget ér ott, ahol kezdődne a másik. A Balokány ligetről van szó, a Balokány liget és a Basamalom utca déli – vasút utáni – területéről. Ez volt az a megjelölt terület, ahol az a fejlesztési funkció megindulna, ami egyszer már szerepelt a közgyűlésen (látvány-, élményfürdő stb.) és érintette egészen a Tüskésrétig a fejlesztési terület kialakítását. Ez egy folytatása lehet az ügynek, a kettő álláspontja szerint jól illeszthető. Ha egy másik terület kijelöléséről döntenek, akkor világos, hogy az egész szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy jól nézzen ki. Képviselő asszony kiválóan ismeri a várost, jól tudja azt, hogy a Balokány liget – maga a liget, a tó – összekötheti ezt a két programot, az építészeti, műszaki és a tervpályázati megoldások függvényében. A PEA II-ről szóló előterjesztésben lévő rész nem érinti azt a területet, amiről a későbbiekben szó lesz. Hangsúlyozza, csatlakozik ugyan hozzá, de nem érinti. Erb József: a városnak egy nagyon is fontos területéről van szó. Az, hogy elnyerték a 38 M Ft-ot a tervezésre, dicséretes. Az utóbbi időben számtalan elképzelést hallani a Zsolnay gyárral kapcsolatos elképzelésekről. Szóba került az Európa Kulturális Fővárosa pályázat, a Zsolnay gyárnak az önkormányzat tulajdonába kerülése kapcsán, valamint azáltal, hogy egyes épületrészei nemzeti kulturális örökségvédelem alatt állnak, stb. A támogatási szerződés 1.5 pontjából kiderül, elsősorban építészeti jellegű tanulmányok, tervek elkészítéséről szól a szerződés. Rögzítsék, itt nem a Zsolnay gyár komplex revitalizációjáról van szó, hanem a Zsolnay gyár épületeinek, illetve a kulturális főváros, valamint a terület komplex revitaliációjának tervezési feladatait látnák el. Megjegyzi, a Zsolnay gyár nem attól lett híres, hogy szépek az épületei, hanem a világhírű termékei által. Hiányolja, hogy a Zsolnay gyár termelésére, revitalizációjára a jelen anyagban nem lát javaslatot. Dr. Toller László: megjegyzi, a közgyűlés fogadta el, és már három éve küzd azért, hogy a Zsolnay gyár önkormányzati tulajdonba kerüljön. Nem azt mondja, hogy ingyenesen, hanem térítésmentesen, mert utána ezzel járulékosan lesznek még az önkormányzatnak feladatai. Amit Erb József képviselőtársuk hiányol, az készen van. A gyár menedzsmentje elkészítette a
42 revitalizációs tervet, ami egy vázlatterv. Elérhető, a képviselők megnézhetik, emlékezete szerint a revitalizációs tervet a városháza épületének folyosóin tablókon bemutatták. Talán jobban emlékeznek erre képviselőtársai, ha úgy fogalmaz, a terv bemutatását a „gyár kicsomagolásának” hívták. A pénz a munka folytatásához kell. Az, hogy a kettőt egybekapcsolták, annak egy oka van még pedig az, e terület az elmúlt 15 évben Pécsnek a legelhanyagoltabb városrésze. Most van arra mód és lehetőség, hogy lépjenek ez ügyben, ha erre kormányzati pénzt adnak, akkor legyen jó, de azt is tudják, csak arra adnak ahol a pályázatot be is fogadják.. A történetnek itt van egy 1.5 Mrd Ftos folytatása, amit az önkormányzat elnyert. Ennek az okos felhasználását kell megalapozni a 24 M Ft-tal. Viszont a másik oldalról, - amire egy fillért sem kapott a város - ott lesz egy lehetőség a Zsolnay gyár revitalizációjára, ami egy másik történet. Ez a terület revitalizációját jelenti, és nem a gyárét. A gyárhoz az önkormányzatnak semmi köze, a termeléséhez még kevésbé hiszen nem tulajdonosok, és egyébként is részvénytársaságként működik. Lehet közük hozzá akkor, ha a tulajdont megkapják. Ahány pénzügyminiszterrel tárgyalt, ebben mind egyetértettek, - elvileg még Chikán Attila is - viszont hogy nem sikerült semmire sem jutni, az betudható a gyakori miniszterváltásnak is, valamint az ÁPV Rt. makacs ellenállásának, amit úgy tűnik, legyőztek. Dr. Mikes Éva: mint ahogy azt a polgármester úr vélelmezte, pontosan tudja mely területekről van szó. Mondandójának lényege az, hogy ugyan nem járatos az ilyen fajta tervezési, építészeti munkákban, de feltételezi a tervezőknek más a helyzete, mozgástere akkor ha úgy tudják teniszpályák fognak határolni egy területet, vagy ha ugyanazon a helyen egy monumentális kulturális beruházás épül. Kérdése változatlanul fennáll, hogyan fog alakulni a konkrét építészeti, és rehabilitációs terv? A pályázati pénzekkel, - különösen ha leadták a terveket kötve vannak. Ugyanakkor most bővíteni akarják egy egészen más jellegű beruházással. Nem mindegy, hogy teniszpálya, vagy hangversenyterem van a területen. Mi a terv arra, hogy egy ekkora nagy volumenű pályázatban kötve vannak építészeti, meg rehabilitációs tervekhez, ugyanakkor nagyon nagymértékben megváltoztatják azokat a körülményeket, amelyek közé ennek a rehabilitációs tervnek illeszkednie kellene. Dr. Toller László: a pénzt arra kapták, hogy a tartalmat kialakítsák pl. ide tartoznak majd a területi kapcsolódások. Arra van a pénz, hogy az előkészítés során mindenre tekintettel legyenek. Kulcsfontosságúnak tekinti a keleti városrész fejlesztésében a Zsolnay domb és környékének rendezését. Erb József: amiről beszélnek, azok kiegészítik egymást. A Zsolnay gyár külső revitalizációs területének a belvároshoz történő valamilyen illesztése akkor nyer igazán értelmet, ha sikerül a Zsolnay gyár termelésének újra indítása. Bókay Endre: a támogatási szerződés 1.5 pontja sorolja fel miket kell a tervezés során elkészíteni. Ezek között található az előzetes megvalósíthatósági tanulmány, pénzügy-gazdasági megvalósíthatósági tanulmány, műszaki megvalósíthatósági tanulmány stb. A város teljes
43 egészében megkapja a tanulmány költségeit. Ha a tanulmány azt mondja, ezeknek nagyon súlyos anyagi következményei vannak, ezért a város csak részben, vagy félig tudja megvalósítani, tehát nem teljesen, akkor annak megfelelően dönthetnek. Ez nem egy olyan végleges döntés, amikor azt mondják, hogy olyan pályára állították egy-egy térség fejlesztését amiből már nincs visszaút. Kéri képviselőtársait fogadják el és támogassák a leírtak megvalósítását. Ha a tervek elkészülnek tisztán fognak látni abban, hogy a Balokány, illetve a Zsolnay gyár területén milyen beruházásokat, milyen fejlesztéseket célszerű megvalósítani. Dr. Toller László: további hozzászólás, észrevétel, kérdés nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 174/2005. (04.28.) sz. határozata a PEA II. keretében kidolgozásra kerülő pályázatok támogatási szerződésének aláírásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata egyetért azzal, hogy a Balokány rehabilitációja, valamint a Zsolnay gyár rehabilitációja című PEA II-ben támogatást nyert pályázatok támogatási szerződései aláírásra kerüljenek. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a támogatási szerződéseket aláírja. A Közgyűlés utasítja Közgazdasági Főosztályt, hogy a 2005. évi költségvetési rendeletében az alábbi előirányzat változásokat építse be: a Balokány rehabilitációs programra bevételi oldalon 24M forint kiadási oldalon 24M forint a Zsolnay gyár rehabilitációs programra bevételi oldalon 14M forint kiadási oldalon 14M forint Határidő: Felelős:
2005. május 20. dr. Toller László polgármester
44 dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:
8.)
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István, Hódosi Vera, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
Pályázat az ISPA-projekt támogatására
II-III.
ütem
2006.
évi
címzett
Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Erb József: elöljáróban szól arról, támogatja a címzett támogatás elnyerésére benyújtandó pályázatot. Ugyanakkor a téma kapcsán néhány visszásságra szeretné felhívni a figyelmet. Székely Géza képviselőtársa említette már, hogy tulajdonképpen az egész ISPA-t az EU-s támogatások kapcsán nemzetközi tender révén külföldi cég nyerte el, amely itt kivitelezőként van jelen. Dr. Toller László: felkéri képviselőtársát térjen a tárgyra, mert az eddig elmondottak nem tartoznak az előterjesztés témakörébe. Erb József: röviden szeretné elmondani véleményét. Dr. Toller László: kérése, beszéljenek a jövőről, mert erről szól az előterjesztés a beruházás II-III. üteme vonatkozásában. Az I. ütem lezárása és elszámolása még folyamatban van. Erb József: még egyszer elmondja, a címzett támogatás elnyerését örömmel veszik, ugyanakkor a visszásságok felvetése mindig aktuális lesz. Lényeg, ezek a pénzek magyar adópénzek és a csatornaépítés kapcsán is magyar adópénzeket kapnak, külföldi viszi el a nyereséget. Dr. Toller László: az állítás egy része nem teljesen pontos. Magyarországon bejegyzett külföldi cégről van szó, aki itt adózik. Szeretné ha a magyar mélyépítés olyan erős lenne, hogy garanciákat tudjon nyújtani ahhoz, hogy a kivitelezés kötbér tartalmát például megfizesse, amely 600 M Ft egy 6 Mrd Ft-os beruházás esetén. A pályázatokat közösen bírálják el a kormányzattal, az összes ellenőrző cég külföldi. A bonyolítás idegen részvétellel történik azért, mert európai uniós pénzekről van szó és nem adják oda anélkül a támogatást, ha saját maguk nincsenek benn a monitoring szervezetekben. Bókay Endre: megjegyzése, az ISPA program nem a magyar adófizetők befizetéseiből finanszírozott program. Tehát, nagyon jelentős külföldi tőke jelenik meg, ezért nem igazán érti Erb József képviselőtársa felvetését.
45 Dr. Toller László: úgy gondolja, a Strukturális Alapokról nem érdemes most vitát folytatni. Mindkét fél tévedett, így maradjanak abban, hogy az előterjesztés kiváló és a jövőt tartalmazza. További hozzászólás, észrevétel nem lévén szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 175/2005. (04.28.) sz. határozata pályázat az ISPA-projekt támogatásáról 1.)
Határidő: Felelős:
2006.
évi
címzett
6 936 393 406 HUF 1 444 110 737 HUF
megvalósítás várható ideje: 2006. december 31. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
A Közgyűlés az ISPA beruházás II-III. üteméhez az alábbi lakossági érdekeltségi hozzájárulás megállapítását javasolja a megszervezendő víziközmű társulatnak: - szennyvízhálózat-fejlesztés: egység - ivóvízhálózat-fejlesztés: egység Határidő: Felelős:
3.)
ütem
A Közgyűlés megerősíti azon szándékát, hogy az ISPA projekt IIIII. ütemét a teljes tervezési területére vonatkozóan megvalósítja, az alábbi várható költségekkel: - szennyvízhálózat-fejlesztés: - ivóvízhálózat-fejlesztés:
2.)
II-III.
150
000
HUF/érdekeltségi
350
000
HUF/érdekeltségi
2005. június 30. Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1. és 2. pontokban foglaltak értelmében a szennyvízhálózat-fejlesztéshez az alábbi pénzügyi fedezetet biztosítja a 2006. és 2007. évi költségvetési rendeletében, mint önkormányzati saját forrást (érdekeltségi hozzájáruláson felüli):
46
- 2006-ban: 374 059 293 HUF - 2007-ben: 7 867 013 HUF Határidő: Felelős:
4.)
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a többletköltségek finanszírozására vonatkozó 14/2004-es (VIII.13.) TMM-GKMFMM-FVM-PM együttes rendelet értelmében 2 315 843 000 HUF kiegészítő kormányzati támogatás igénybejelentésére. Határidő: Felelős:
5.)
tárgyévi költségvetések elfogadása dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
2005. május 31. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1. és 2. pontokban foglaltak értelmében az ivóvízhálózat-fejlesztéshez az alábbi pénzügyi fedezetet biztosítja a 2006. és 2007. évi költségvetési rendeletében, mint önkormányzati saját forrást (érdekeltségi hozzájáruláson felüli): - 2006-ban: 208 139 783 HUF (kivitelezés+mérnök-műszaki ellenőr költség) - 2007-ben: 6 420 954 HUF (csak mérnök-műszaki ellenőr költség) összesen: 214 560 737 HUF (ebből kivitelezés: 193 511 460 HUF) Határidő: Felelős:
6.)
tárgyévi költségvetések elfogadása dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az ISPA projekt II-III. építési ütemén belül az ivóvízhálózat fejlesztésre pályázatot nyújtson be a 2006. évi címzett támogatás igénybejelentésére az alábbi két változatban: „A” változat: Kivitelezési költség összesen: Víziközmű társulat (lakossági hozzájárulás: 350 000 HUF/érd.egység): Címzett támogatás:
EZER HUF-ra kerekítve 1 423 061 HUF 629 550 HUF
600 000 HUF
47 Önkormányzati hozzájárulás:
193 511 HUF
A Közgyűlés kötelezettséget vállal, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2006. évi költségvetési rendeletében, a címzett támogatás elnyeréséhez kapcsolódó, bruttó 193 511 ezer HUF önerő pénzügyi fedezetét biztosítja. „B” változat:
EZER HUF-ra kerekítve 1 663 204 HUF
Kivitelezési költség összesen: Víziközmű társulat (lakossági hozzájárulás: 350 000 HUF/érd.egység): Címzett támogatás: Önkormányzati hozzájárulás:
629 550 HUF
600 000 HUF 433 654 HUF
A Közgyűlés kötelezettséget vállal, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2006. évi költségvetési rendeletében, a címzett támogatás elnyeréséhez kapcsolódó, bruttó 433 654 ezer HUF önerő pénzügyi fedezetét biztosítja. A Közgyűlés az „A” változat pályázati programját javasolja támogatásra. 7.)
9.)
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a 2006. évi címzett támogatás pályázatának igénybejelentéséhez szükséges dokumentumok aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
A Kábítószerügyi Egyeztető pályázaton való részvétel
Fórumok
Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök
fejlesztésére
kiírt
48 Várbíró Péter: fontosnak tartja, ha a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megalakítása ügyében döntenek – nem pályázati pénzről van szó olyan értelemben az önkormányzat részéről, hiszen a pályázott támogatás önrészt nem igényel - akkor ahhoz, hogy közpénz ebben a témában kiadásra kerüljön szeretné tudni, valóban kábítószerellenes program fog zajlani, vagy sem. Ha igen, ebben az esetben támogatja az előterjesztést. Nyőgéri Lajos: képviselőtársa hozzászólása azért nem a napirendi pontról szólt, mert nem a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megalakulásáról van szó, hiszen ez a fórum már működik Pécsett. A fórum pályázatáról van szó. Ha már politikát is belekevertek az anyagba, akkor elmondja, nem ismer olyan pártot ma Magyarországon, amely a kábítószer legalizálásáért küzd. A világon nem ismer olyan államot, ahol legálisan lehet kábítószert fogyasztani. Hollandiában sem lehet. Ez a világon mindenütt büntetett kategória. Nem menne bele abba, hogy a kábítószer ellen van a fórum, mert ez szakmai kérdéseket vet fel. Sehol nem a kábítószer ellen kell küzdeni, hanem azért kell tenni valamit, hogy ne ezt a formát válasszák. Sokkal szebb nevet tud erre a fogyasztásra, mégpedig „hiánybetegség” vagy „szenvedélybetegség”. Valamiért fordulnak az emberek ezekhez a szerekhez. Az előterjesztésben arról van szó, hogy az Egyeztető Fórum a munkájával ezt próbálja elősegíteni. Ismétli, itt nem a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum létrehozásáról, hanem a működéséhez, a minisztérium által kiírt pályázatra adnakaz Mivel beINDIT egy pályázatot. Közalapítvánnyal az önkormányzat ellátási szerződést kötött, ezért kell hozzá a támogató nyilatkozat. Kéri a közgyűlés tagjait támogassák az előterjesztést. Várbíró Péter: jobb lett volna, ha az előterjesztő bizottsági elnök mindezt előbb mondja el, mert így már teljesen egyértelmű, hogy milyen céllal készült az előterjesztés. Dr. Toller László: felkéri képviselőtársait, hogy a tárgyról beszéljenek és az előterjesztések alapos ismeretében szóljanak hozzá, legyenek figyelemmel képviselőtársaikra akkor, amikor az idővel gazdálkodnak. Egyéb kérdés, észrevétel hiányában szavazást rendel el az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztéssel és a határozati javaslattal egyetért. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 176/2005. (04.28.) sz. határozata a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulására, valamint működésének fejlesztésére kiírt pályázatról
49 A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1.)
A Közgyűlés a Pécs Város Kábítószer-ellenes Egyeztető Fórumának fejlesztésére az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium KAB-KEF-05/A kóddal ellátott pályázati kiírására pályázatát benyújtja.
2.)
A pályázat kedvező elbírálása esetén a továbbiakban is vállalja Kábítószer-ellenes Fórumának működtetését, a helyi stratégia (kábítószer-probléma visszaszorítására) kialakításának, megvalósításának érdekében.
3.)
A pályázat kedvező elbírálása esetén vállalja, hogy Pécs Város Kábítószer-ellenes Fóruma 2005. július 1. és 2006. június 30. közötti működtetés érdekében együttműködési megállapodást köt a Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi Narkomán Fiatalok Gyógyító -Foglalkoztató Közalapítvánnyal (INDIT Közalapítvány). A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt az együttműködési megállapodás elkészítésére.
4.)
10.)
A pályázat kedvező elbírálása esetén felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés, valamint az együttműködési megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:
2005. június 30. dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás számára családsegítő és gyermekjóléti szolgálat biztosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök
Dr. Toller László: hozzászólás, kérdés nem hangzott el, így szavazásra bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
50 177/2005. (04.28.) sz. határozata Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás számára családsegítő és gyermekjóléti szolgálat biztosításáról A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését, annak mellékletét és az alábbi határozatot hozza: 1.)
A Közgyűlés az Esztergár L. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (Pécs, Anikó u.5.) Alapító Okiratának 4. pontját az alábbiak szerint módosítja. Az intézmény ellátási területe: Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe, valamint Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd Tengeri, Téseny közigazgatási területe. Az ellátás egységei: Pécs, Anikó u.5., Pécs Megye u.22., Pécs, Dr. Dombay u.3., Pécs, Hársfa u. 154., Kozármisleny, Alkotmány tér 24/A., Görcsöny, Rákóczi út 1., Orfü, Széchenyi tér 1.,
2.)
Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a módosított alapító okiratot írja alá. Határidő: Felelős:
3.)
azonnal dr. Toller László polgármester
Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a módosított alapító okirat törzskönyvi átvezetésének tegyen eleget. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető
4.)
A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005. (02.15.) sz. rendeletének 21.sz. mellékletében az Esztergár L. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat létszámát és álláshelyeit 15 fővel megemeli, amelynek anyagi forrását a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja.
5.)
Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a költségvetés soron következő módosításakor a fenti létszámváltozást vezesse át. Határidő: Felelős:
soron következő költségvetés módosítása dr. Tolnai Márta főosztályvezető
51 Kapják:
11.)
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
KBT/Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács ügyrendjének jóváhagyása Előterjesztő: Kablár János, az albizottság elnöke
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács ügyrendjét jóváhagyta.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 178/2005. (04.28.) sz. határozata a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács (KBT) ügyrendjének jóváhagyásáról A Közgyűlés a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács (KBT) Ügyrendjét az előterjesztés melléklete szerint jóváhagyja.
12.)
Határidő: Felelős:
azonnal Kablár János KBT elnöke
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök, Kablár János albizottsági elnök, dr. Makucz Mária csoportvezető
Városrész rehabilitációs keret felhasználása Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök
Dr. Toller László: tájékoztatásul elmondja az új előterjesztést ma reggel osztották ki, melyben a megküldött anyaghoz viszonyítva néhány eltérés van. Az előterjesztést vagy elfogadják az előzetes bizottsági tárgyalás alapján,
52 vagy ha ez nem sikerül, akkor elölről kell kezdeni az egyeztetést, mert nincs mód arra, hogy itt egyes tételeket kivegyenek belőle, vagy kicseréljenek. Dr. Gáspár Gabriella: nem igazán tudják mi az a szisztéma amely mentén az anyag összeállt. Kimaradtak az anyagból körzetek, pl. 8 – 10- 11- 12 körzetek. Itt most a közterületen tervezett munkákról beszél. Azért erről, mert az előterjesztés 2. pontja mely a közvilágítási hálózat bővítése c. táblázatot tartalmazza, meglehetősen pontos, szakmailag alátámasztott. Abból kiderül, hogy milyen típusú bővítésről van szó és lehet arra is következtetni, miért annyiba kerül, mint amennyi fel lett tüntetve. Ugyanez az 1. pontban lévő közterületeken tervezett munkákat tartalmazó táblázatból nem derül ki. Több helyen látják az írást, hogy burkolatjavítás, egy helyen aszfaltozás. A bizottsági ülésen is megbeszélték, az aszfaltozásról tudják, hogy mi, de a burkolatjavítás egy tág fogalom. Ily módon a mellérendelt összegeket csak becsült összegeknek tudja felfogni, hiszen nem lehet tudni milyen hosszúságú, szélességű utcáról van szó, milyen típusú burkolatjavításról van Javaslata, a jövőben az előterjesztő ezt olyan részletességgel tegye meg, szó. mint a közvilágítási hálózat esetén, mert az sokkal elfogadhatóbb lenne. A közterületeken tervezett munkáknál nagy összegek szerepelnek, ám de elnagyoltan, és nem lehet pontosan tudni, mi is a cél az egyes utak esetében. De Blasio Antonio: érti dr. Gáspár Gabriella képviselőtársa felszólalását, amit annyiban kíván kiegészíteni, valószínűleg a bizottsági ülésen sem gondoltak rá, miért nincsenek a közterületeken tervezett munkák részletesen leírva. Talán az a magyarázata, azért nem, mert bármelyik pécsi utcára ha kimennek, a jelzett összeg könnyen elkölthető burkolatjavításra. Lehet, az volt az alap elképzelés, hogy van egy összeg, ami bármikor, bárhol elkölthető pécsi utcák javítására, mert annyi az ilyen probléma, hogy a biztosított összeg nem fedezi azokat a munkálatokat, amelyeket el kellene végezni. Dr. Toller László: a költségvetésről szóló napirendi pont tárgyalása során elmondta, hogy szerény számítások szerint ha 16 Mrd Ft-ot költenének erre a célra, akkor venné mindenki észre azt, hogy valamilyen jelentős változás történt. Erre is fel vannak készülve, lesz ilyen program és akkor ezeket a tételeket majd másra pl. parkosításra lehet elkölteni. Megjegyzi, 8-as és 9-es körzetben is terveztek munkákat, csak éppen ott lámpa kihelyezés és javítás lesz a lakosság kérése alapján meghatározott prioritásra tekintettel. Nagy Csaba: polgármester úr említette, ha észrevétel van, akkor az előterjesztést vissza utalja bizottság elé. Emlékeztet arra, évek óta felhívja a figyelmet az Alajos utca felújítására. Látta az előterjesztésben, hogy köztisztasági program bővítésére forrás átadása történt a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. részére bruttó 15.2 M Ft értékben. Kérdezi, ez mit jelent, van-e arra mód, hogy azok a képviselők is feladatokat jelöljenek meg erre a forrásra, akiknek a területén semmiféle olyan program nincs, pl. mint az uránvárosban ami által a köztisztasági helyzetet, a közterületek karbantartását más források bevonásával egyre jobb szintre hozzák. Úgy gondolja, ebben a vonatkozásban igen nagy eltérések vannak a lehetőségekhez képest az egyes területek között.
53 Dr. Toller László: egyetért Nagy Csaba képviselőtársa észrevételével. Véleménye szerint az Alajos utcában nem olyan súlyos helyzet, mint ahogy azt képviselőtársa említette. A Nagy Jenő utcát és a Xavér templomot köti össze az Alajos utca, sokat jár arra felé. A közvilágítás tekintetében nyilván lehet javítani. Molnárné Garai Edit: a 2-es körzetnél a „Szabadság” utca 2 db híd és burkolatjavítással szerepel, ez elírás kéri javítani, mert véleménye szerint a Szabadságharc utcáról van szó. Dr. Toller László: igaza van képviselő asszonynak, mert a Szabadság út a vasútállomás felé vezet, ott pedig már rend van. Staub Ernő: „a város legrosszabb utcája” nem az Alajos utca, hanem a Névtelen utca. A listában ez az utca is szerepelhetne. Dr. Toller László: megjegyzi, hasonló a helyzet a Verseny utca tekintetében is. Itt el kell dönteni, hogy mi lesz, és az alapvető infrastrukturális beruházásokat hogyan fejezik be. A Névtelen utcában pedig hasonló kommunális beruházások vannak készülőben, ezért úgy gondolja, ennek részletes taglalásába nem érdemes belemenni. Igyekeznek azokat az igényeket kielégíteni, amelyek megfelelnek bizonyos elveknek. A közvilágításra vonatkozó lakossági igényeket szinte teljes egészében ki tudják elégíteni. Kukai András: nagyon hosszú egyeztetési procedúrán ment keresztül a táblázatokban jelzett felújítási program. Képviselői jelzések, polgármesteri fogadóórákon elhangzottak alapján a nagyon szűkös a keretből, a 100 M Ft-ból ötféle program végrehajtására próbálták a pénzt felosztani. Az útépítések közel 60 M Ft-os, a közvilágításhálózat bővítése 7,5 M Ft-hoz közelít, az intézmény-felújítási munkák segítésével kapcsolatos munkák 7,5 M Ft-osak, a víziközmű-társulat szervezésének támogatása 10 M Ft-os nagyságrend áll rendelkezésre.. Ez a 10 M Ft-os nagyságrend nem fedi le azt az összeget, amekkora támogatást még kellene nyújtania az önkormányzatnak. A még hiányzó összegeket megpróbálják más forrásból biztosítani. A köztisztasági program 15,2 M Ft-os kiegészítése, mely szerepel az előterjesztésben, – a tavalyi év gyakorlatából kiindulva – jól bevált módszerként szeretnék továbbvinni. Ez a keleti és a nyugati peremterületi részeknek a köztisztasági segítése. A múlt héten két alkalommal a város teljes közigazgatási területén az illegális szemétlerakó program felszámolása keretében szemlét tartott az illetékes szakemberekkel. Elkeserítő kép fogadta egy-egy városrész területén. Összességében viszont a városra nézve kedvező kép alakult ki és lassan ez a munka is eredményes, de nem kielégítő. Hosszú egyeztetés után úgy döntöttek, hogy a köztisztasági program kiegészítésére is fordítani kell összeget. Nagy Csaba képviselőtársa említette, hogy talán más is részesülhet ebből az összegből. Nyitottak egy későbbi egyeztetésre, melynek alapján a rendelkezésre álló összeg további bontására kerülne sor. Kéri a képviselőtestület tagjait, hogy a felosztást ilyen formában fogadják el.
54 Nagy Csaba: többször végigment az Alajos utcán gyalog. Ez az utca azon kevés utcák közé tartozik, mely nem hasonlítható össze a Névtelen utcával – és itt vitatkozhatna Staub Ernővel –, mert a Névtelen utca állapota az Alajos utcához képest az autópálya és a földút különbségét jelenti. Az Alajos utcában nem lehet fél négyzetméter egybefüggő aszfaltszerű réteget találni. Ezt minden évben elmondja abban reménykedve, hogy egyszer már végre bekerülhet ebbe az alapba, de idén ismét kimaradt. Egy ígérettel is beérné, ha jövőre lesz ilyen alap, akkor az Alajos utca felújítása bekerül. Reméli, egyszer kézzelfoghatóvá válik, nyitottak lesznek a kormánykoalíció részéről az irányban, amit mondanak. Visszatérve a 15,2 M Ft-ra, most is elhangzottak városrészek, amikre el szeretnék költeni a pénzt, de ha megnézik a 33-as napirendi pontot, ami a közhasznú foglalkoztatásról szól, ott is más jellegű városrészek vannak feltüntetve. Választókerületében mintegy 5700 állampolgár él a 120 ezer szavazó közül, így lehetetlen bármit is előrelépni ebben a vonatkozásban, mert csak és kizárólag a választókerületi alap terhére lehet szinte bármit is megoldani. Nincsen a területen részönkormányzat, közcélú foglalkoztatási programban nem szerepelnek, és most az alapelképzelésekben ez a kerület is azon kerületek közé tartozik, ahol a köztisztasági program nem tud megvalósulni. Köszöni, hogy polgármester úr is nyitott volt ebben a kérdésben. Dr. Toller László: kéri, hogy a felújítási jegyzéket teljes egészében a Pécsi Hírekben tegyék közzé. További hozzászólás nem lévén kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 179/2005. (04.28.) sz. határozata a 2005. évi városrész-rehabilitációs keret felosztásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005.(02.15.) számú rendelet 11. melléklet 101.4.15.30 sorában a Polgármesteri Hivatal tartalékai és keretei között, céltartalékként 100 millió forint városrész rehabilitációs keretet az alábbiak szerint osztja fel: 1.)
1. Körzet
Közterületek és közutak javítására forrás átadása a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. számára bruttó 59.942.500 Ft értékben: bruttó
55 Pécs-Vasas, Szövetkezet u. 99 melletti híd megerősítése Pécs-Hird Zengő utcai új autóbusz öböl 2. Körzet Krúdy Gy.-Bródy összekötő u. aszfaltozás Jószerencse, Wesselényi u. burkolatjavítás Eszperantó u burkolatjavítás Szabadságharc u 2 db híd és burkolatjavítás 3. Körzet Corvin J. u. járdaépítés vízelvezetés folytatása Szeptember 6. téri garázssor útjának szilárd burkolattal ellátása 4. Körzet Rezgő utca burkolat-megerősítés 7. Körzet Városház köz járda felújítása Hunyadi úti sárga villogó 9. Körzet Megyeri tér keleti oldala Nagyvárad út járda javítás folytatása Szigeti út 6 és 10 mellett lépcső felújítás 13 körzet Magyar L.u.-i óvoda előtti térburkolat javítás folytatása + korlát Éltes M. iskola járda megépítése (50m) 15. körzet Új Fasor utca útburkolat javítás + csere Kodó dűlő burkolat javítás 16. körzet Égervölgyi bejáró út javítás (Darázs dűlő alsó szakasza) Hordós dűlő-Galagonya között árok, lépcső javítás Mecskszentkúti út, Ürögi határút, Kismélyvölgyhegyhát d, Fábián jav. 17. Körzet Bimbó u. járda átvezetése ÖSSZESEN bruttó:
2.)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2500000 3500000 3740000 4630000 3130000 1500000 4500000 1500000 4500000 2000000 500000 3000000 4500000 500000 1200000 2500000 4500000 1500000 2400000 2800000 3800000 1242500 59.942.500
Közvilágítási hálózat bővítésére bruttó 7.357.500 Ft forrás átadása az E-ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Rt—nek BŐVÍTÉS HELYE; MŰSZAKI TARTALOM Törekvés u.: a 21. sz ház előtti oszlopról a meglévő UPC oszlopokra 2 db ALTRA KF36 + 70 m légvezeték Sólyom dűlő (Donátus) zsákutca részén: 2 db ALTRA KF36 besűrítés, hálózat van Kun u. zsákutca részére: kb. 70 m hosszú 2 lámpahelyes, kábeles (ALTRA KF36) világítás építendő Téglaház dűlő (Újhegy): 3 lámpás (ALTRA KF36) világítás épül a meglévő hálózat a Kakukk u meghosszabbításával Lámpásvölgyi út: 8.sz. házat követő útkanyar után (8. sz. oszlopra) 1 db ALTRA KF36 besűrítés, hálózat van Aidinger u.-Nagy I u. csomópont (új zebrához) 1 db Zafír2/150W, beton kandelláber + kb. 20 m kábel Panoráma dűlő (Donátus) 12.sz. előtti oszlopra 1 db lámpa besűrítés Kodó dűlő: 29/1.sz. előtti útelágazásnál meglévő oszlopra 1 db
Nettó(eFt) 128 80 568 (T) 300 (T) 40 380 (T) 82 72
56
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
ALTRA + kb. 80 m vezeték Laufer dűlő 1-15. sz. (58.sz.-ú úttól a kanyarig) közt közvilágítás létesítése Mecsekszabolcs: Szüret u. (Lelovits kert, burkolatlan útszakasz) 3 db ALTRA KF36 besűrítés, hálózat- 80W /Hg lámpás- van Frankel Leó u. garázssornál (Kishegy dűlő É-i vége) lévő szabadvez. hálózat (ALTRA KF36) 4 lámpahelyes meghosszabbítása az általános iskoláig Nagykozári út: Sövény u-Cinege u közti szakaszán 5 lámpás önálló közvilágítás létesítése MATÁV hálózat átterhelésével Barackos út Nagyszkókói köz és Görbe dűlő közti részén kzv. építése Forrás dűlő (Patacs) belterületi szakaszán a 18.sz.-ig, a meglévő 0,4 kV-os hálózaton 8 db ALTRA + közvilágítási vezeték építése Mezőszél u.- dr.Hal József u. közti átjáró, kábeles közvilágítás létesítése Zafír 12/50W lámpákkal Mecsekszabolcs: Bányász vértanúk útja végén meglévő oszlopra 1 db ALTRA + 80 fm vezeték besűrítés Patacs: Venyige dűlő lépcső Platán úti vége előtt meglévő kábeles hálózatra 1 db AKTRA+5,6 fpm betonoszlop besűrítés Patacs: Makra dűlő - Venyige dűlő találkozásánál meglévő oszlopra 1 db lámpa + kb. 30 m vezeték létesítése (Makra dűlő felől) Patacs: Ürögi határút Bajmi köz és a kereszt közti szakaszának besűrítése hálózat van ANK sportpálya és Termelőiskola közti út: az iskola bejárata előtti 2 db lámpa kihelyezése az út mellé + 1 hasonló lámpahely létesítése v. 3 oszlopos új hálózat
610 (T) 120 400 (T) 500 (T) 200 512 552 (T) 76 96 (T) 64 230 (T) 590 (T)
3.) Az intézmény-felújítási munkák elősegítésére 7.500.000 Ft
Pécs-Somogyi óvoda gázbekötése (kazán csere)
2 000 000 Ft
Teleki Blanka u. Óvoda udvari tornapálya kialakítása (jelenleg összetört, 1 500 000 Ft balesetveszélyes közlekedési park helyén) Mezőszél utcai iskola nyílászáró csere és tornaterem padló javítás
2 000 000 Ft
Radnóti u. óvoda fűtésrekonstrukció
2 000 000 Ft
Összesen:
7 500 000 Ft
4. ) A szervezés alatt lévő Pécs Makra Víziközmű Társulat számára 10.000.000 Ft támogatást biztosít a Makra dűlő és környéke, a Venyige dűlő, a Somogy utca, Gát utca, Bor utca, Székely utca, Kun utca víziközművei építésére. 5.)
Köztisztasági program bővítésére forrás átadása a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. részére: bruttó 15.200.000.Ft értékben.
6. ) Az 1-2-3-as pontban meghatározott munkákat rögzítő táblázatokon belüli tételek között a pontos költségmeghatározások után a szükséges átcsoportosítások elvégezhetők.
57 7. ) A közgyűlés megbízza a Közgazdasági Főosztályt a Városrész rehabilitációs keret biztosításához szükséges hitelfelvétel lebonyolításával, felkéri a polgármestert a hitelszerződés és a forrásátadási megállapodások aláírására. A fedezet terhére kötelezettség vállalás csak a hitel biztosítása után történhet. Határidő: azonnal Felelős:
dr Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Kukai András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető, Kelemen György osztályvezető
13.) Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt turisztikai pályázatra önrész biztosítása Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 180/2005. (04.28.) sz. határozata a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt turisztikai pályázatra önrész biztosításáról A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt turisztikai pályázathoz a Pécsi Kulturális Központ részére 8.700.000.- Ft pályázati önrészt biztosít a 2005. évi pályázati önrész előirányzat terhére. A 2006. évben esedékes 12.500.000.- Ft pályázati önrész megfizetésére elkötelezettséget vállal a 2006. évi költségvetése terhére.
58 A Közgyűlés benyújtására.
felkéri
a
Kulturális
Központot
a
pályázat
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselő Kabinet vezetőjét a pályázó értesítésére, a Közgazdasági Főosztályt a pénzeszközök utalására. Határidő: a pályázó értesítésére: azonnal a pályázat beadására: azonnal az utalásra: 2005. II. félév 2006.I. félév
14.)
Felelős:
a pályázó értesítéséért: dr. Varga István főosztályvezető a pályázat beadásáért: Laknerné Brückler Andrea igazgató utalásért: dr.Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető ,Tisztségviselői Kabinet útján Laknerné Brückler Andrea igazgató
Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának 2005. évi pályázata Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök
Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Gonda Tibor alpolgármesternek. Bókay Endre: javasolja a határozati javaslat 3. pontjában az „A” változat megszavazását, ami 400 M Ft-os keret megjelöléséről szól azzal a megszorítással, hogy a későbbiekben, amennyiben a keret nem kerül felhasználásra, akkor nyilván ezek az összegek megmaradnak a költségvetésben. Várbíró Péter: ismételten kéri a testületben lévő országgyűlési képviselőket a város érdekében történő lobbizásra. Arról van szó, hogy a tíz lakás feletti épületek felújításáról szól a központi jogszabály. Van a városban több olyan, szintén panelszerkezetű épület, ami ezt a határt alulról közelíti meg. Ahol ő lakik, ott például 9 lakás és 1 üzlet van, de több ilyen házsor is van. Abban kéri az országgyűlési képviselők lobbizását, hogy ezt a rendeletet a későbbiek során próbálják úgy alakítani, hogy a városban egységesen használható legyen. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén, először az ügyrendben kéri a szavazást, hogy határozat 2. pontjában szereplő nevekről egyben szavazhassanak.
59
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az ügyrendi javaslatot. Gonda Tibor: szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról, a határozati javaslat 3. pontjának „A” változata szerint. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 181/2005. (04.28.) sz. határozata az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának 2005. évi pályázatáról 1.)
A Közgyűlés az „Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának 2005. évi pályázatáról” szóló előterjesztést elfogadja és úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által meghirdetett 2005. évi támogatási pályázaton részt vesz. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a „Pályázati felhívást” tegye közzé. Határidő: értelemszerűen Felelős: Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
2.)
A Közgyűlés a beérkező pályázatok értékelésére és a nyertes pályázatokra vonatkozó előzetes javaslatok megtételére az előkészítő munkacsoport tagjainak a következőket jelöli ki: Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető dr. Bognár Zoltán tanácsadó Kővágó László csoportvezető Garadnayné Dónát Ágnes beruházási referens Horváth Enikő beruházási referens Csepreginé Szirtes Emőke beruházási referens Borsfai László beruházási referens Temesi Péter beruházási asszisztens A munkacsoport a beérkezett pályázatok értékelését és támogatásukra vonatkozó javaslatát a Közlekedési és Kommunális Bizottsági és Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottsági és Költségvetési Bizottsági előterjesztést követően terjessze Közgyűlés elé.
60 Határidő: Felelős: 3.)
15.)
értelemszerűen Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
A Közgyűlés a 2005. évben benyújtandó, de a 2006. évben megvalósuló pályázatok önkormányzati támogatáshoz 400 millió Ft elkötelezettséget vállal a 2006. évi költségvetés terhére. Határidő: Felelős:
értelemszerűen dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Soó László, Kukai András, Bókay Endre, Juhász István bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
Egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatása 2005. évi pályázata Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök
Kukai András: az önkormányzat fontosnak tartja az egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatására a pénz biztosítását. Az előterjesztés tartalmazza, hogy ismételten meghirdetik a felújítási pályázatot és a következő évi költségvetés terhére 50 M Ft elkötelezettséget vállal a város a pályázatok bírálata utáni felújításokra. Erb József: fontosnak tartja a korszerűtlen kémények felújítását, az 50 M Ft meglehetősen kevés, érdemes gondolkodni azon, milyen további forrásokat lehetne találni ezen feladatok ellátására. A termofort kémények az 50-es években nem egészen gáz tömör betonelemekből épültek, ami mostanában már nem elfogadott módszer. Bókay Endre: az idei felhasználás 18 M Ft volt. Ennyi volt az önkormányzati önrész. Nem volt több igény és 2,5-szeresére emelkedett az összeg, így majdnem biztos abban, hogy elegendő lesz ez a pénz. Ha mégsem, akkor kicsit fölétervezték az épületek fűtéskorszerűsítésére, illetve a hőszigetelésekre fordítható összeget, így ebből jut majd a kémények felújítására is. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén kéri, támogassa a közgyűlés, hogy a határozatban szereplő nevekről egyben szavazhassanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslatot elfogadta. Gonda Tibor: kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
61
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 182/2005. (04.28.) sz. határozata az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatása 2005. évi pályázatától 1.) A Közgyűlés az „Az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatása 2005. évi pályázata” című előterjesztést elfogadja és úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által meghirdetett 2005. évi támogatási pályázaton részt vesz. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a „Pályázati felhívást” tegye közzé. Határidő: Felelős: 2.)
értelemszerűen Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
A Közgyűlés a beérkező pályázatok értékelésére és a nyertes pályázatokra vonatkozó előzetes javaslatok megtételére az előkészítő munkacsoport tagjainak a következőket jelöli ki: Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető dr. Bognár Zoltán tanácsadó Kővágó László csoportvezető Garadnayné Dónát Ágnes beruházási referens Horváth Enikő beruházási referens Csepreginé Szirtes Emőke beruházási referens Borsfai László beruházási referens Temesi Péter beruházási asszisztens A munkacsoport a beérkezett pályázatok értékelését és támogatásukra vonatkozó javaslatát a Közlekedési és Kommunális Bizottsági és Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottsági és Költségvetési Bizottsági előterjesztést követően terjessze Közgyűlés elé. Határidő: értelemszerűen Felelős: Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
3.)
A Közgyűlés a 2005. évben benyújtandó, de a 2006. évben megvalósuló pályázatok önkormányzati támogatáshoz 50 millió Ft elkötelezettséget vállal a 2006. évi költségvetés terhére. Határidő:
értelemszerűen
62
16.)
Felelős:
dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Soó László, Kukai András, Bókay Endre, Juhász István bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető,
Egyes szociális intézmények alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök
Gonda Tibor: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 183/2005. (04.28.) sz. határozata egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés a Népjóléti Főosztály fenti tárgyú előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Közgyűlés a Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény alapító okiratának 5. pontját (az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatai) az alábbiak szerint módosítja: Alaptevékenysége: idősek otthoni ellátás, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek klubjai ellátás. Szakágazat száma: 853120 Szakfeladat száma: 55241-1 75184-5 85317-0
Szakfeladat megnevezése: Munkahelyi vendéglátás Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás
63 85323-3 85323-3 85325-5 85326-6
Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres segítségnyújtás Szociális étkeztetés Nappali szociális ellátás
házi
Az alapító okirat többi pontja változatlan marad. 2.)
A Közgyűlés a Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény alapító okiratának 5. pontját (az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatai) az alábbiak szerint módosítja: Alaptevékenysége: idősek otthoni ellátás, házi segítségnyújtás, gondozóházi ellátás, szociális étkeztetés, idősek klubjai ellátás. Szakágazat száma: 853120 Szakfeladat száma: 55141-4 55241-1 85317-0
Szakfeladat megnevezése: Üdültetés Munkahelyi vendéglátás Ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellá85318-1 Átmeneti tás elhelyezést biztosító ellátások 85323-3 Házi segítségnyújtás 85325-5 Szociális étkeztetés 85326-6 Nappali szociális ellátás 75192-2 Önkormányzatok elszámolásai Az alapító okirat többi pontja változatlan marad. 3.)
A Közgyűlés az Integrált Nappali Szociális Intézmény alapító okiratának 5. pontját (az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatai) az alábbiak szerint módosítja: Alaptevékenysége: nappali szociális ellátás (ezen belül mozgásfogyatékosok nappali ellátása) házi segítségnyújtás, szociális étkezés, betegszállítás, otthoni szakápolás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat. Szakágazat száma: 8532 Szakfeladat száma: 55241-1 75184-5 85323-3 85323-3 85325-5 85326-6
Szakfeladat megnevezése: Munkahelyi vendéglátás Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Nappali szociális ellátás
64 85196-7 85328-8
Egészségügyi ellátás egyéb feladatai Támogató szolgálat
Az alapító okirat többi pontja változatlan marad. 4.) A Közgyűlés az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye alapító okiratának 1. pontját (az intézmény neve) az alábbiak szerint módosítja: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Életminőség – fejlesztő Szolgáltatások Intézménye 5.) A Közgyűlés az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye alapító okiratának 5. pontját (az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatai) az alábbiak szerint módosítja: Alaptevékenysége: fogyatékosok nappali szociális ellátása, fogyatékosok átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátása Szakágazat száma: 85320 Szakfeladat száma: 75184-5
Szakfeladat megnevezése: Város- és községgazdálkodási szolgáltatás 85326-6 Nappali szociális ellátás 85328-8 Támogató szolgálat 85318-1 Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok, a tanköteles gondozottak fogyatékosságától függő egyéni és csoportos habilitáció, fejlesztő célú felkészítés, képzés és foglalkoztatás Az alapító okirat többi pontja változatlan marad. 6.)
A Közgyűlés a Kisgyermek Szociális Intézmények alapító okiratának 5. pontját (az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatai) az alábbiak szerint módosítja: Alaptevékenysége: bölcsődei, bentlakásos gyermekvédelmi ellátás elhelyezéssel. Szakágazat száma: 85320 Szakfeladat száma: 55231-2 55241-1
bölcsődei,
Szakfeladat megnevezése: Általános iskolások étkeztetése Munkahelyi vendéglátás
65 80591-5
Oktatási célok és egyéb feladatok Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Módszertani szakirányítás feladatai Gyermekvédelmi ellátás elhelyezéssel (0-3 éveseknek) Bentlakásos bölcsődei ellátás Bölcsődei ellátás Nappali gyermekjóléti és szociális ellátás Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások (gyermekjóléti alapellátás keretében, családok átmeneti otthona 0-6 éves korú gyermekkel)
75184-5 85195-6 85311-0 85312-5 85321-1 85321-0 85318-1
Az alapító okirat többi pontja változatlan marad. 7.)
A Közgyűlés az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alapító okiratának 5. pontját (az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatai) az alábbiak szerint módosítja: Alaptevékenysége: családsegítés, gyermekjóléti szolgálatok Szakágazat száma: 853230 Szakfeladat száma: 75184-5 85324-4 85195-6 85328-8
Szakfeladat megnevezése: Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Családsegítés Módszertani szakirányítás feladatai Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás
Az alapító okirat többi pontja változatlan marad. 8.)
Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy gondoskodjon a módosításoknak az intézmények alapító okirataiban történő átvezetéséről. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:
dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
66 17.)
Beszámoló Pécs M. J. Város Hivatásos Tűzoltóság 2004. évi tevékenységéről
Önkormányzati
Előterjesztő: dr. Góra Zoltán tűzoltó alezredes, parancsnok Gonda Tibor: köszönti dr. Góra Zoltán tűzoltó alezredest, parancsnokot, valamint Bori István ezredest. Dr. Góra Zoltán: köszönetét fejezi ki az önkormányzatnak parancsnoki kinevezéséért. A pécsi tűzoltóság elmúlt évi tevékenységéről készült jelentésüket korábban már megküldte dr. Toller László polgármesternek, dr. Papp Judit címzetes főjegyzőnek, valamint a szakmai felügyeletüket ellátó Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának. A 2005. február 25-én megtartott értekezletükön ismertette a teljes személyi állománnyal isezt az anyagot. Az imént említett részletes jelentéssel szemben az előterjesztett beszámoló készítésekor figyelembe kellett venni bizonyos terjedelmi korlátokat is, ezért az csak a tűzoltóság fő tevékenységeire és azokon belül is a fontosabb számadatokra, tényekre Az elmúlt évben a tűzoltóságot 314 tűzesethez és 189 műszaki mentést szorítkozik. igénylő eseményhez riasztották az 58 települést magába foglaló működési területükön. A bekövetkezett események során 42 személyi sérülés történt. Örvendetes, hogy 13-an a tűzoltó beavatkozásoknak köszönhetik életüket, közülük 3 személyt szó szerint a tűzből mentettek ki a tűzoltók. A megkülönböztető jelzések használatával végrehajtott vonulások során több, mint 24 ezer kilométert futottak járműveik. Megjegyzi, a vízszállító, az emelőkosaras jármű és a műszaki mentőszer – kora és avult műszaki állapota miatt – sokszor volt üzemképtelen. A közeljövőben – az anyagi lehetőségek figyelembevételével – pályázatok útján cseréjükről gondoskodni A pécsi tűzoltóságon 2005. óta regionális műszaki mentőbázis működik, kell. melyhez a dél-dunántúli régió 535 települése tartozik működési körzetébe. Sajnálatos módon a bázis nagyteljesítményű daruja októberben munkavégzés közben megsérűlt, így ki kellett vonni a készenlétből. A tűzoltóság a személyi állomány szolgálatszervezési leterheltsége miatt teljesítőképességének határán működött. Az év során nagyon sok szolgálati nap esett ki betegállomány miatt. Ezt a helyzetet rontotta, hogy az év első felében 11 fős létszámhiánnyal voltak kénytelenek működni. Nagy Tibor tűzoltó ezredes, városi parancsnok 2004. június 1-jei hatállyal nyugállományba vonult. Sor került 9 fő szolgálati viszonyának egészségügyi okokból történő nyugállományba helyezésére. A műszaki mentőbázis létszámának biztosítására, illetve a parancsnokság megüresedett létszámhelyének pótlására 12 fő került új felszerelőként a tűzoltóság hivatásos állományába. Az év során jelentős informatikai fejlesztésre került sor a tűzoltási és műszaki mentési szakterületnél. Örvendetes, hogy az önkormányzati bevetésirányítási rendszer első üteme a tűzoltóságon került létrehozásra. Ennek négy moduljából három már rég beüzemelésre került, a negyedik térinformatikai modul kisebb hiányosságainak kijavítása jelenleg folyamatban van. Nagy előrelépést jelent a rendszer kiépítése a tűzoltóságon mind hardver, mind szoftver tekintetében. Teljesen új hálózat került kiépítésre modern, nagyteljesítményű számítógépekkel, GPS rendszerrel. A
67 tűzoltóautók mozgását térképen követhetik nyomon, a bevetéseket az első pillanattól számítógépeken követhetik, mely jelentős mértékben megkönnyíti munkájukat. Ezúton köszöni meg ezt az értékes beruházást. 2004. évben szakhatósági, hatósági ellenőrzési, tűzvizsgálati és egyéb ügyekben több, mint hétezer ügyirat keletkezett a tűzmegelőzési osztályon. Az öt fős osztály 210 tűzvédelmi hatósági ellenőrzést hajtott végre. Ezekből a számokból látható, hogy a tűzmegelőzési előadók leterheltsége is jelentős. 2004. évben külső szakember segítségével létrehozták a pécsi tűzoltók internetes honlapját, melyen bemutatják munkájukat. Az oldal sikerét bizonyítja, hogy honlapjuk lett a leglátogatottabb weboldal, valamennyi tűzoldóság weboldala közül. Örvendetes, hogy megkezdődtek az ISPA beruházás kiviteli munkái, melytől a város oltóvíz ellátásának nagyfokú javulását várják. Megköszöni azt a több, mint 8 M Ft-os támogatást is, amelyből az üzemanyagtöltő állomásukat felújíthatták. Sajnálatos viszont, hogy az Önkormányzat Tűzoltóság működését és a tűzoltók életkörülményeit egyaránt hátrányosan befolyásoló tulajdonviszonyok rendezésében nem történt előrelépés. Elhelyezésükre jellemző, hogy az egész tűzoltólaktanya teljes külső és belső rekonstrukciójára lenne szükség a berendezési és felszerelési tárgyak cseréjével együtt. A tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt ez a mai napig megoldatlan problémát jelent. Összességében a pécsi tűzoltóság eredményes évet zárt 2004-ben. Ezúton is megköszöni valamennyi kollegája elmúlt évi munkáját. Az eredményes munkavégzéshez szükségük volt Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatására, a szakmai felügyeletet ellátó szervvel, a megyében található tűzoltóságokkal, a társszervekkel, a gazdálkodó szervezetekkel, a helyi médiával való zökkenőmentes együttműködésre. Köszöni a támogatásokat, az együttműködését, melyre a jövőben is számítanak. Nagy Csaba: csatlakozik azokhoz, akik megköszönik a tűzoltóság elmúlt évi munkáját. Kérdése, a tulajdonviszonyok rendezésében lehet-e számítani arra, hogy a városvezetés előre tud lépni 2005-ben? Dr. Bretter Zoltánhoz, a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság elnökéhez intézi szavait. A bevetésirányítási rendszer – melyet az országban elsők között Pécsett telepítettek, telepítenek – térinformatikai részében elég súlyok gondok adódtak, amik lehetetlenné tették működését, miközben örültek annak, hogy több tízmillió forintért kiépítésre került. Kéri, a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság vizsgálja meg, ez a helyzet hogyan állhatott elő. A térinformatikai rendszer úgy került leszállításra, hogy gyakorlatilag nem volt használható a bevetésirányítási rendszerben, mert például utcák hiányoztak róla. Erre a kérdésére nem most kér választ, hanem majd a későbbiekben. Bókay Endre: frakciója nevében megköszöni a tűzoltók tavaly végzett áldozatos munkáját. Megnézték, milyen körülmények között teljesítik feladataikat. Amit Nagy Csaba frakcióvezető említett, valóban tisztázásra vár,
68 hiszen az épületnek sajátos tulajdoni helyzete van. Az egyik fél nem kíván befektetni, mert nem ő üzemelteti, a másik – az üzemeltető fél – úgy gondolkodik, hogy más tulajdonában miért fektessen be. Ez feloldásra vár, a Baranya Megyei Önkormányzattal együtt kell megoldani, a problémát. A beindult elképzelések szimpatikusak. Látszik, hogy a tűzoltóság valóban sokkal korszerűbb szolgáltatási rendszerrel készül a munkára. Az új informatikai szolgáltatások – a kezdeti nehézségek ellenére – beindultak és ez igen lényeges lépés. Fokozatosan korszerűsödik a géppark is. Dr. Góra Zoltán parancsnoktól kérdezi, van-e olyan pályázati lehetőség, illetve ígéret, mely az épület, a körülmények fejlesztését valamilyen módon lehetővé teszik a közeljövőben, illetve okozhatják-e a hiányosságot a „rendezetlen” tulajdonviszonyok? Horváth Zoltán: örült annak, hogy dr. Góra Zoltán parancsnok szóbeli kiegészítésében kitért a bevetésirányítási rendszerre, mert a leírt anyag kicsit rosszabb képre utal. Véleménye szerint a leírt anyag nem fedi a valóságot. A tűzoltósághoz telepített önkormányzati bevetésirányítási rendszer többek között a tűzoltóság belső informatikai rendszerének a korszerűsítését is magában foglalta: gépeket, szoftvereket, telepítettek, felújították az informatikai hálózatot, 8 gépjárműbe GPS nyomkövetőt telepítettek. A bevetési-irányítási program és szolgálatvezénylési program pedig nagymértékben megváltoztatta a tűzoltóság napi munkáját, mert a papír-toll alapú munkáról át lehet térni egy korszerű informatikai vezénylési rendszerre. Dr. Toller László polgármester szobájába telepítettek egy külön vezénylő panelt, mely adott esetben normál időszakban információkat, statisztikai adatokat szolgáltat a tűzoltóság munkájáról, a bevetésekről. Speciális védelmi helyzetben, amikor a helyi védelmi bizottság elnöke a polgármester, onnan tudja irányítani a tűzoltóság erőforrásait. A normál szerződésben vállaltakon túl plusz igények merültek fel, melyeket rendre sikerült kielégíteni. A plusz szervert a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz telepítették annak érdekében, hogy elősegítsék azt, hogy ne éles A térinformaikai adatokon kelljen rendszer gyakorlatozni. hibája, melyről szó esett a bizottsági üléseken, illetve most az anyagban, nem súlyos hiba. Úgy ítéli meg, hogy talán nem volt szerencsés a szóhasználat. Normál tesztkörnyezetben bármikor előfordulnak kisebb-nagyobb problémák. Ez arról szólt, hogy a leszállított térképi rendszer nem volt összhangban a városi, megyei térképi rendszerrel, illetve azzal, amit a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság használt. Ezt időben jelezték a tűzoltóság és a katasztrófavédelmi igazgatóság részéről és a szállítók a problémát kiküszöbölték és ugyanolyan térképi rendszert telepítettek rá, mint amilyet a katasztrófavédelmi igazgatóság használt. Ez jelenleg már nem probléma. Számos jelzés, észrevétel volt. A jegyzőkönyvekből kiderül, a jövőbeni működésre vonatkozólag kényelmesen, gyorsabban, egyszerűbben lehet majd a programot használni. De még egyszer hangsúlyozza, olyan projektről van szó, hogy közben kerül kifejlesztésre a végleges informatikai rendszer, amit használni fognak. Semmi súlyos probléma nincs, sőt egy olyan nagy ívű elképzelés első állomása a pécsi tűzoltóság, ami remélhetőleg majd az ország több nagyvárosában is alkalmazásra kerül. A tűzoltóság már az egyik megbeszélés alkalmával vázolta azokat a rövidilletve hosszú távú elképzeléseket, melyekkel továbbfejleszthető a rendszer.
69 A rövidtávú elképzelések között szerepel a kommunikáció hangrögzítése, mely szintén tárolható lesz az informatikai rendszerekben és bármikor előkereshető. Példaként említi azt a középtávú elképzelést, hogy repülőmodellre szerelt kamerával segítik majd a tűzfelderítéseket és ezekre is pozitív válasz érkezett a fejlesztők részéről. Számos olyan, az eredeti tervben nem szereplő elképzelés merült fel, ami szintén megvalósításra fog kerülni. Nagyon korszerű, modern rendszerről van szó. Dr. Bretter Zoltán: Nagy Csaba kérését szívesen vállalja, hogy a bizottság próbáljon tájékozódni és beszámolni a térinformatikai fejlesztésekről. Ennek kapcsán kéri a tűzoltóság parancsnokát és a jelentés készítőit – mivel valóban nagy fejlesztésekről van szó –, hogy a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság elé is terjesszék be véleményezésre a beszámoló informatikával kapcsolatos részét, hiszen a városnak van egy olyan bizottsága, amely szakmailag a kérdésekben illetékes. Nagy Csaba kérésével egyetért, ígéri, annak eleget tesznek. Ugyanakkor kérést fogalmaz meg az ilyen jelentések és a hasonló beszámolók készítői felé is, ha informatikáról van szó, ne kerüljék meg a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottságot. Nagy Csaba: akkor van egy beszámolónak értelme, ha abból bizonyos előrelépésekre kerül sor. Ha az a vizsgálat, melyet a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság elvégez előrelépést jelent, akkor – úgy gondolja – végrehajtották a rájuk háruló feladatokat. Örül annak, ha a hibák is előjönnek. Változatlanul szeretne arra konkrét választ kapni, hogy lehet-e arra számítani, hogy 2005-ben a tulajdonjogi helyzet végre már rendeződik. Dr. Papp Judit: azért kért szót, mert talán a tulajdonviszonyokra vonatkozó előzményt a jelenlévők közül – vélhetően – ő ismeri a legjobban. Két évvel ezelőtt az akkori parancsnok úr vetette fel először, hogy a tulajdonviszonyokat rendezni kellene, ugyanis az ingatlan a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdona. Felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak a Városi Tűzoltó Parancsnokság van az épületben hanem a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is. Volt egy olyan elképzelés, ami többször szerepelt a megye és a város egyeztető bizottsági ülése előtt, hogy társtulajdonosi megoldásban próbálják megoldani a tulajdonlást, de sajnos még a használati szerződésig sem jutottak el. Többszörös fordulóval sikerült az ingóátadásról gondoskodni, de elakadtak. Ennek főleg az az oka, hogy az épület igen leromlott állapotban van, amit többször is jeleztek a tűzoltóparancsnokok. Nyilvánvaló, hogy a felújítási költségek megosztására vonatkozóan is kell majd a képviselőtestületnek döntenie, de természetesen a tulajdonjogi viszonyokat és annak kérdéskörét ismételten a város és a megye egyeztető bizottság elé kell vinni annak érdekében, hogy a megyei és a városi önkormányzat közösen tudjon a kérdésben dönteni. Dr. Góra Zoltán: Bókay Endre frakcióvezető által felvetett kérdésre elmondja, az épület felújításra vonatkozó pályázatokról nincs tudomása. Úgy tudja, tűzoltótechnika az, amire a tűzoltóságok a fenntartó önkormányzaton keresztül tudnak pályázni.
70 Horváth Zoltán alpolgármester, dr. Bretter Zoltán képviselő az ÖBIR-rel kapcsolatos hozzászólásaira elmondja, hogy a beszámoló 2004. évről szól. A térinformatikai kisebb hiányosság a 2004. évnek volt a problémája, azóta már nem ott tartanak. Új térképeik vannak, az adatok feltöltése jelenleg folyamatban van, új igényeket is leadhattak és a fejlesztéseknek nagyon örültek. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 184/2005. (04.28.) sz. határozata Pécs M. J. Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2004. évi tevékenységéről szóló beszámolóról A Közgyűlés a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokának a Tűzoltóság 2004. évi tevékenységéről szóló beszámolóját jóváhagyólag tudomásul veszi és elfogadja. Kapják:
18.)
dr. Toller László polgármester, dr. Modrovits Sándor aljegyző dr. Schmidt József bizottsági elnök, dr. Góra Zoltán tűzoltó parancsnok
A Pécsi Vízmű Rt. 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Gonda Tibor: köszönti a cég részéről jelenlévő Gelb Zoltán gazdasági igazgatót és dr. László Gyula FEB elnököt. Erb József: a beszámoló a Pécsi Vízmű Rt. 2004 évi üzleti tevékenységéről szól, ami 274.684 E Ft adózott eredményt jelez. Azért hangsúlyozza ki a 2004. évet mert szerinte ez egyfajta vízválasztó, hiszen az idei év valószínűleg egészen más lesz, de ez most nem a napirend témája. Hosszú idő telt el azóta, mióta a francia tulajdonostárs megvette a vízmű bizonyos részét. Attól az időtől fogva igen jelentős változások történtek a társaságon belül. Ezek a változások egyértelműen pozitívak voltak. A konstrukció megtette azt, amiért létrehozták. Elindult a cég egy bizonyos pályán. Most arról van szó, hogy átveszi különböző kisebb vízművek üzemeltetését a
71 régióban. Át is vette és eredményesen működteti, ez mindenképpen dicséretes. Meglepte őket, hogy polgármester úr 1 %-os vízdíjemelést javasolt pár hónappal ezelőtt. Erről azért szól, mer úgy gondolja, olyan tendenciába illik, ami a vízművel kapcsolatos hosszú éveken keresztül felmerült dilemmákat tisztázza. A 2004. évi eredményekhez ennyit kíván elmondani. Kéri dr. Toller László polgármestert, vagy Juhász Istvánt, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnökét, hogy a folyamat jelenlegi állásáról a publikus részt ismertessék. Dr. Toller László: Erb József képviselőtársa, a közgyűlés és a város lakossága is tudja, hogy a díjemelés újragondolását kell hogy jelentse az önkormányzatnak mint tulajdonosnak a tulajdonostárshoz való viszonya. Az együttműködést új elvi és gyakorlati alapra szeretné helyezni a város, mert ma már a jogszabályi változások, a közgazdasági szabályok változásai és a helyi vízellátással kapcsolatos folyamatok inkább azt diktálnák, hogy teljes integráció legyen a rendszerben, azaz ne váljon el a működtető és a közművagyon egymástól. Ehhez új elemként jött a szennyvíztisztító telep önkormányzati tulajdona, az aktiválás, illetve a cégbe való bevitel kérdése is szóba kerül. Ezen tárgyalásokat megkezdték, melyek váltakozó iramban zajlanak. Minden észrevételt, javaslatot elküldtek a francia tulajdonosnak Franciaországba és a közös platform kialakítását ebben a hónapban elkezdik lehetőleg Magyarországon. Gonda Tibor: további hozzászólás nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 19 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 185/2005. (04.28.) sz. határozata a Pécsi Vízmű Rt. 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Vízmű Részvénytársaság 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
72
Gonda Tibor alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.
19.)
A Pécsi Távfűtő Kft. 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: üdvözli Gasz Zoltánt, a Pécsi Távfűtő Kft. igazgatóját és Bölcsházy Éva FEB elnököt. Erb József: sajnos, a 2004. év a PÉTÁV szempontjából nem a legsikeresebb év volt, mert –118.327 E Ft-ot gazdálkodott ki úgy, hogy 2003ban még nyereséges volt, habár már akkor is lefelé tartó tendenciát mutatott a nyereség mértékét illetően. Ugyanakkor a 2004. évet már úgy kezdte, hogy eleve mínuszt tervezett, tehát az adott körülmények között a cég vezetése nem látta lehetségesnek, hogy nyereségesen működjön, csupán jelentősen kevesebb veszteséget tervezett be. Úgy gondolja, a részletek ismertetése nélkül az eddig elhangzottak nem lennének teljesek, mert azt a képet mutatták, mintha a cég vezetése, kollektívája lenne felelős a veszteségért. Ez nem így van, ugyanis olyan tényezők játszanak közre a PÉTÁV gazdálkodásában, amelyeket mindenképpen szóvá kell tennie. Ha a részleteket is nézi, kiderül, a PÉTÁV-ra voltaképpen ráerőltetett gőz üzletág mínusz 60 M Ft-os „eredményt” hozott. Az Energiahatékonysági Közalapítványban sajnos az önkormányzat részéről elmaradt 97 M Ft befizetése, továbbá a kintlévőségei is „dinamikusan” növekedtek. Mindezt összevetve – hozzátéve azt, hogy a másik társtulajdonos, a PANNONPOWER a termelői árát elég drasztikusan emelte, ami plusz 200 M Ft-os költségnövekedést jelentett a cégnél –meg kell állapítania, hogy a cég kollektívája mindent elkövetett a veszteségek minimalizálása érdekében, ennek ellenére sem tudták elkerülni a jelentős veszteséget. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tulajdonosi felelősség – azon felül, hogy a PÉTÁV likviditása rendben van, teljesen intakt – hosszabb távon nem tartható, feltétlenül szükséges, hogy a tulajdonos lépjen, jelen esetben a polgármester. Szükségessé válik, hogy a másik tulajdonostárssal, a PANNONPOWER Rt-vel tárgyalásokat kezdjen vagy a termelői ár csökkentéséről, vagy másfajta megoldásról, de mindenképpen szükségesnek tartja, hogy még időben lépjenek, hogy a PÉTÁV-ot dinamikus formájában megőrizzék annak érdekében, hogy a város számára továbbra is színvonalas szolgáltatást nyújtson. Dr. Toller László: képviselőtársa „nyitott kapukat dönget”, mert – ha jól emlékszik – a jövő héten lesz a taggyűlés a tulajdonostárssal, ahol pont az ez évi árképzésről lesz szó. Weller János: megnyugtató, hogy a jövő héten megindulnak a tárgyalások. Mondanivalója nagyrészt azonos Erb József képviselőtársa által elmondottakkal. Lehet, hogy kissé másképp fogalmaz, de a lényege
73 ugyanaz. Ha csak a mérleget nézik, azt lehetne mondani, kezdjék leváltani az ügyvezetést, válasszanak új felügyelő bizottságot, mert ez a folyamat, ami az elmúlt évben bekövetkezett nagyon határozott, egyenes, negatív irányban halad, aminek csőd lenne a következménye. Mégsem ezt mondja, igaz, a számok ezt igazolják a 184 M Ft-os üzemi tevékenységi veszteséggel, vagy a 622 M Ft-os követelésállománnyal, ami jelentősen növekedett az elmúlt évben a ráfordítások közel 100 milliós növekedésével, miközben az árbevétel alig 16 M Ft-tal növekedett. Ezek mind negatív irányok. Ennek ellenére azt mondja, az ügyvezetés, a menedzsment, a felügyelő bizottság nagyon jó munkát végzett az elmúlt évben. A cég működése kiváló volt, a műszaki feltételeket jól betartották, az üzemeltetési feladatokat is jól hajtották végre és megpróbálták mindazon feltételeket biztosítani, amit annak idején az igazgató prémiumfeltételei között is megfogalmaztak a tulajdonosok, ami arról szólt, hogy bővíteni a piacot, új fogyasztókat bevonni és takarékosan gazdálkodni a megfelelő eredmények elérése érdekében, a lakosság ellátása, szolgáltatása javuljon és a mérés száz százalékosan megvalósuljon. Megvalósult az is, hogy a cég ajánlatot tett az energiatakarékos módszerek bevezetésében és azok alkalmazásában. Erről az oldalról csak jót lehet mondani. El kell mondani azt is, hogy ennek az eredménynek a kialakulásában a tulajdonosoknak van valamilyen felelősségük, amit nagyon gyorsan rendezni kell, hogy ez a folyamat ne folytatódjon. Ez már nem gazdasági kérdéssé, hanem politikai szociálpolitikai kérdéssé fog átalakulni, mert ha a 622 M Ft-os kintlévőség zöme a lakosságtól – elsősorban szociális bérlakásban élőket terheli – származik, akkor a problémát meg kell oldani. Meg kell oldani az ár- és díjképzésben rejlő ellentmondást is, ami egyrészt az árhatósághoz – tehát az önkormányzat saját tevékenységéhez – kötődik, másrészt a társtulajdonos termelői árainak változásaihoz, hiszen az elmúlt években ez az olló jelentősen növekedett. Sokkal kisebb mértékben emelt a város fogyasztói árat és díjat, mint ahogyan a termelői árakat és díjakat emelte a társtulajdonos. A különbözetet – mely évről évre egyre nagyobb – nem tudja kigazdálkodni a PÉTÁV Kft., ezért a tulajdonostársaknak ebben a kérdésben sürgősen tárgyalni kell, ha úgy tetszik, a szindikátusi szerződést teljesen új alapokra kell helyezni, mert ha így folytatódik a trend, akkor a jövőben sokkal rosszabb eredményekkel lehet számolni, és sokkal több gondot kell az önkormányzatnak megoldania. Ezzel együtt javasolja elfogadni a 2004. évi beszámolót. Megköszöni a cégvezetés, a felügyelő bizottság munkáját. Javasolja a városvezetésnek, minél előbb tegyenek lépéseket és érjenek el hathatós eredményeket a megoldás érdekében. Erb József: az ügyvezetés megváltoztatása a lehető legrosszabb megoldás lenne az adott esetben. Ezt nem javasolja, bár – mivel nem tagja a koalíciónak – nem kell direkt állást foglalnia. Ha eredménytelenül végződik a tulajdonostársak taggyűlése, konkrét megállapodások nélkül, akkor – mivel már április vége van – a 2004. évi folyamat folytatódik és a cég ellehetetlenülése folytatódik. Arra kéri az illetékeseket és elsősorban dr. Toller László polgármestert, úgy tárgyaljanak, hogy ne következhessen be egy olyan szituáció, mint a Pécsi Ipari Park Rt. esetében.
74 Dr. Toller László: a Pécsi Ipari Park Rt. és a PÉTÁV Kft. között még gondolatban sincs olyan összefüggés, amit esetleg képviselőtársa láttatni szeretne. A menedzsment a város teljes bizalmát bírja, az önkormányzat felelőssége, hogy milyen megállapodást kötnek. Hozzáteszi, a közgyűlés felelőssége, hogy a termelői árat elfogadtassa az országos szakhatósággal, és azt az árképletet mechanikusan kövesse a lakosság felé. A város a lakosság irányába olcsóbban szolgáltat, mint amit a piac törvényei diktálnának. Ha az önkormányzat 2-3 éven keresztül a lakosság irányába terhelte volna mechanikusan tovább az árképletet, akkor kb. ugyanannyi nyeresége lenne PÉTÁV Kft-nek, mint amennyi vesztesége van. Az ország legtekintélyesebb, legképzettebb távfűtési menedzsmentjével rendelkeznek, nyilvánvalóan ezen nem kívánnak változtatni, ennek fel sem merült a gondolata. Dr. Bretter Zoltán: jelzi, mindaz, amit Weller János képviselőtársa elmondott, az SZDSZ frakció álláspontja is. Megköszöni a felügyelő bizottság elnökének, Bölcsházy Évának a beszámolóját. Javaslatai, amire Weller János is utalt valóban előre tudják vinni az ügyet. Felhívja a figyelmet, hogy a küszöbön álló energiaipari liberalizáció járhat, illetve szükségképpen jár majd azzal az eredménnyel, hogy az árakat is csökkentetni lehet. Tehát igaz egyfelől, amit dr. Toller László polgármester mond, hogy olcsóbban tudta tartani a város az energiaárat Pécsett, ugyanakkor viszont további előrelépést lehet remélni éppen a piaci liberalizációtól. Úgy gondolja, ez néhány kérdést meg tud majd oldani.
Erb József: úgy gondolja, a cég problémáját nem az energialiberalizáció fogja megoldani, hanem a két tulajdonostárs közötti megállapodás, amire az eddigi szindikátusi szerződés alapján van remény. Semmiképpen nem tartja járható útnak azt, hogy mechanikusan a lakosságra továbbterheljék termelői áremelést, amelyet a PANNONPOWER produkált. Mindenképpen szükséges a két tulajdonostárs által megfogalmazott új szindikátusi szerződést kötni. Mint kizárólagos szolgáltató, a pécsi erőmű adja az energiát, következésképpen az ettől való eltérés, átállás teljesen valószínűtlen. Arra bíztatja a tárgyalókat, hogy a pécsi lakosság, a város érdekében jó megállapodást kössenek. Várbíró Péter: az üzleti tevékenységről szóló beszámolót elfogadásra javasolja és ajánlja. Ma már a harmadik országos intézkedést igénylő feladat, melyhez kéri a pécsi közgyűlésben lévő országgyűlési képviselőket, járjanak közre abban, hogy ne legyenek a zömében panelépületben élő, de most már szerencsére a belvárosban is megtalálható legegészségesebb energiát, a távfűtést használó állampolgárok megkülönböztetve. Ne legyenek másodlagos állampolgárok. Az ár olyan bekerülési költség, melyen változtatni különösképpen nem lehet, országos szinten viszont igen, mégpedig úgy, hogy az ezt felhasználó fogyasztók – akik a távfűtést használják – különböző dotációs rendszerrel orientrálva legyenek az egyéb, olcsóbb energia felhasználásához. A PÉTÁV Kft. jól dolgozott, az árak reálisak, ám feltétlenül
75 fontos országos jellegű változtatást kezdeményezni, ahogy erre már volt kísérlet. Kéri a testületben helyet foglaló két országgyűlési képviselőt, hogy ebben segítsék a város távfűtését fogyasztó lakosságát. Trombitás Károly: polgármester úr felvetette, hogy a termelői ár, mint hatósági ár megfellebbezhetetlen és be kell építeni az árba. Emlékszik, a 90es évek közepén még nem egy cég volt a PÉTÁV Kft. és a PANNONPOWER Rt., illetve nem volt benne tulajdonrésze, akkor 10 % körüli árengedményt tudtak nagyfogyasztóként kicsikarni tőle. Megkérdezi, hogy ez most mennyi? Szerinte nulla. Úgy gondolja, jövő héten a tárgyalásokon a polgármester úr kardoskodni fog amellett, hogy minél nagyobb legyen a hatósági ártól negatív irányba való eltérés. Bretter Zoltán képviselőtársa a liberalizációról beszélt, amit természetesen a közgyűlés kormányzó koalíciós része próbál korlátozni a környezetvédelmi rendelet nevű műintézmény mögé bújtatva. Például azzal, hogy meggátolják azt, hogy a gázfelhasználás, mint alternatíva, a távfűtés versenyképes társaként megjelenjen a piacon. Érdekesen alakul a vita olyan szempontból, hogy néhány napirendi ponttal ezelőtt azt támogatja a város, hogy minél több panelházat szigeteljenek. A PÉTÁV Kft.-nek bevétel kiesése volt , mert melegebb volt az időjárás, mert kevesebb használati melegvíz fogyott. Az irányba hat egyik döntésével az önkormányzat, hogy a társaság rosszabb helyzetbe kerüljön, ami persze természetes a lakosság szempontjából. Úgy gondolja, ha ilyen döntéseket hoznak, látni kellene a következményeket is. Előre gondolkodva egy kicsit, megelőzve kellene kezelni a problémát, nem akkor, amikor már 120 milliós a hiány. Arra hivatkoztak azért van nagy hiánya a társaságnak, mert pl. a szociális bérlakásokban élők nem fizetik be a díjakat. Ez is olyan dolog, hogy építik a bérlakásokat hitelből, Bókay Endre képviselőtársa bizonygatta, ez milyen jó befektetés – majd meg kell gondolni a 120 M Ft-os hiányt hogyan tudják kezelni. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell szociális bérlakást építeni, csak előre kellene gondolkodni azon, hogy az oda beköltöztetettek ki tudják- e fizetni a fűtés számlájukat. Nem lenne jó, ha ennek az egésznek az lenne a következménye, hogy nagy áremelésre kerülne sor július elsejével. A rendszer összes oldalát megvizsgálva megoldást kell találni, amit nem lát a beszámolóban. Ha valaki tudja, jó lenne, ha elmondaná mi a megoldás erre a hiányra, illetve hogyan történhetne a tendencia kezelése azért, hogy ne kerüljön sor egy nagymértékű áremelésre július elsején, arra hivatkozva, ne hogy tönkre menjen a városi cég. Dr. Toller László: megköszöni a Pécsi Távfűtő Kft. egész évi munkáját, és a cég valamennyi dolgozójának további jó munkát kíván. További hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.
76 Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 186/2005. (04.28.) sz. határozata a Pécsi Távfűtő Kft. 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Távfűtő Kft. 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:
20.)
dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
A Pécsi Temetkezési Vállalat 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolója Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a testület 27 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 187/2005. (04.28.) sz. határozata a Pécsi Temetkezési Vállalat 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Temetkezési Vállalt 2004. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja.
77 Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
Dr. Toller László: szavazást követően megköszöni az éves munkát, további sok sikert, eredményes munkát kíván. Ebédszünetet rendel el 14,30 óráig. Ebédszünet Interpelláció, kérdések: Dr. Toller László: Várbíró Péter képviselő úr interpellációja következik, melyet Gonda Tibor alpolgármesterhez intézett. Várbíró Péter: jelzi, nemcsak az eredeti kérdését teszi fel, hanem az arra kapott válaszra is reagál. Négy hónappal ezelőtt tette fel az akadálymentes közlekedéssel kapcsolatos interpellációját. Megnyugtató választ kért két szubjektív élmény kapcsán arra, hogy a közintézmények és közterületek akadálymentesítésével kapcsolatban mi várható az idei beruházásokat illetően, illetve visszamenőlegesen a tavalyi évet is nézve? Kérte ezt tételesen, rövid és hosszú távon, illetve a felelősség vonatkozásában a számon kérhetőség miatt. Amikor a választ megkapta, saját jegyzetére azt írta, „nem megnyugtató a válasz.” Most azért vette ismét elő a témát, mert olyan alapvető problémáról van szó, amit szeretne, ha a későbbiek során is mindenki a sajátjának érezve fontosnak tartana, és a megvalósítás érdekében mindent megtenne. Az eredeti válasz arról szólt, hogy a 222 db középület közül 20 db akadálymentes, és 500 M Ft-ba kerülne a többinél az akadálymentesítés megvalósítása. Nyilván erre nincs lehetőség. A válaszban felsorolásra került néhány, a költségvetési koncepcióban beruházásként szereplő tétel. Gonda Tibor alpolgármester válaszában az szerepel, hogy az idei évben a temetői ravatalozó, az Illyés Gyula Általános Iskola, a Leöwey Klára Gimnázium és a Kodály Zoltán Gimnázium szerepel a sorrendiségben. Természetesen köszöni, hogy előrelátóan az Apáczai, a Zipernowszky, a Csokonai, Kodály is szerepel, hiszen itt átalakításokra, felújításokra kerül sor. A Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány azt jelezte, hogy fontossági sorrend az oktatási és az egészségügyi intézmény. Azonban a felsorolásban egyetlen olyan nem szerepel, ami az egészségüggyel kapcsolatos lenne, sem a mostani válaszban, sem pedig azzal kapcsolatban, ami a tervekkel függ össze. Ennek ellenére a korábbi válaszban szerepel a Szociális Központ Berze János u. 7., Értelmiségi Fogyatékosok Intézménye Endresz Gy. u. 23., - nyilván egy pályázat elnyerése alapján - Mozgáskorlátozottak Szociális Intézménye Krisztina tér, - pályázat esetén - Vadrózsa Korai Tanulási Központ Frankel Leó utca, szintén pályázat elnyerése esetén. Nem szerepel pályázat megnevezés a Tagóvoda utcai Tagóvoda, illetve a házasságkötő terem vonatkozásában.
78 Az alapvető kérdése az egészségügyi, a mozgáskorlátozottak által sűrűn látogatott intézményekben milyen lehetőség van az idei évben a továbblépésre. Ez nem szerepel az anyagban. Másrészt megkérdezi a Boldogság Házánál, a házasságkötő teremnél a reális megvalósítási Köszönettel jelzi, hogy a listában nem szereplő Városházánál soron kívül ez lehetőséget. a probléma alapvetően megoldódott. Gonda Tibor: Várbíró Péter képviselőtársa egy igen fontos társadalmi problémára hívta fel a figyelmet. Az írásban adott válaszának egy részét képviselő úr utalásként már előhozta. El kell mondania, szinte az ország valamennyi önkormányzata nehezen bírkózik meg ezzel a feladattal, és valószínű ezért is született meg ez év február 25-én egy kormányhatározat, amely a végrehajtás határidejét meghosszabbította 2010-ig. Mint jogkövető önkormányzat, úgy gondolja ebben az időszakban mindent megtesznek azért, hogy ezt a problémahalmazt megoldják. Az interpellációra adott válaszból látható volt, felmérést készítettek, melyből kiderült legalább 500 M Ft-ba kerülne a teljes akadálymentesítés megoldása, amely nyilvánvalóan egy éves költségvetésben nem tud szerepelni, csak elosztva, bízva abban, hogy központi pályázatok is lesznek évről-évre, és így tudják majd a feladatot végrehajtani. Az egészségügyi intézmények vonatkozásában feltett kérdésre nem számított, nem is készült rá a válasszal. Elmondja, a Lánc utcai Rendelőintézetben és a Veress Endre utcaiba is járt, emlékezete szerint látott ott mentőautót, amely be tudta tolni a gurulós hordágyat az épületbe, és lift is van mind a kettő rendelőintézetben. Úgy gondolja, ebben a két ambuláns ellátást is biztosító egészségügyi intézményben megoldott az akadálymentesítés. Lehet, hogy a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézetben rosszabb a helyzet, hosszú távon azzal az épülettel – mint egészségügyi intézmény – nem nagyon kell számolni, ha ott az akadálymentesítés nincs megoldva, nem is lenne az elmondottak miatt célszerű. Az írásban megadott válaszából kitűnik, hogy a Beruházási csoport és a beruházást előkészítők szemléletében abszolút szerepel az akadálymentesítés fontossága, hiszen minden önkormányzati intézmény felújítást eleve csak úgy képzelnek el, hogy az magában kell hogy foglalja az akadálymentesítést. Ilyen a már futó beruházás az Apáczai Nevelési Központban, illetve a közeljövőben kezdődő, és ilyen a nyertes pályázat a Zipernowszky Szakközépiskolára, ahol természetesen az akadálymentesítés a beruházás része lesz, és az idei évben a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és a Kodály Zoltán Kollégium fejlesztési elképzeléseiben is szerepel az akadálymentesítés. Nem kívánja most részletezni, hogy a tavalyi sikeres közmunka pályázat keretében mi minden történt, de elmondja, a városban érzékelhető, hogy a közút területén is egyre több csomópontnál próbálják az akadálymentes közlekedés feltételeit előteremteni. És hogy mennyire komplex ez a kérdés, ezt jelzi az is, hogy nemcsak a mozgásszervi akadálymentesítést, hanem a látásban és hallásban korlátozott fogyatékos társaik problémáit is kezelni kell. Ma már 89 autóbuszban működik hangos-bemondásos utastájékoztatás,
79 39 új beszerzésű autóbuszban pedig képernyőn is figyelemmel lehet kísérni, hol jár éppen a busz, és milyen megálló következik. A Boldogság Házával kapcsolatos konkrét kérdésre nem tud választ adni. Úgy gondolja, nem hibázik nagyot, ha azt mondja, az idei évben ez nem szerepel a programban. Ismerve az épületet, önmagában igen komoly tételt jelentene a megoldása. A következő évi költségvetési előkészítés során kéri Várbíró Péter képviselőtársát, hogy lobbyzzon az ügy érdekében. Természetesen figyelik a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket, és amennyiben lehet, ehhez forrást próbálnak szerezni, de az idei munkatervben nem szerepel. Jelzi, természetesen azonos fontossággal ítélik meg ezt a kérdést, és összhangban vannak a tekintetben, hogy minél gyorsabban meg kell ezt a problémát oldani, ennek csak pénzügyi akadályai vannak, de mint a válasza elején hangsúlyozta 2010-ig – ahogy a törvény lehetőséget ad erre – ezt a problémát a városban teljes egészében meg fogják oldani. Kéri képviselőtársát, hogy a válaszát fogadja el. Várbíró Péter: köszöni a választ. Alapvetően két eredményre juthat, úgy gondolja, érzékelhető valóban a leírtak és a szóban elhangzottak alapján az, hogy a Városházán belül kiemelt témaként kezelik a kérdést. Elfogadja a házasságkötő teremmel kapcsolatos választ, de megjegyzi, az egyéb, a mozgáskorlátozottak által sűrűn látogatott területről nem esett szó. Bízzanak benne, hogy mulasztásos törvénysértésbe 2010 után nem fog becsúszni az ország, nem kell majd az országos rendeletet módosítani. Az őszi időszakban ismét visszatér a témára, hogy felszínen tartsa, bejelenti, ezúttal elfogadja a választ és köszöni. Dr. Toller László: jelzi most kerül sor a kérdésekre kéri Várbíró Pétert, hogy a kérdéseit egymás után tegye fel, - és az előzetes megállapodásnak megfelelően – melyekre csomagban fog válaszolni dr. Papp Judit főjegyző asszony, amely választ képviselő úr írásban is megkapott. Várbíró Péter: a kérdéseket előre megküldte azért, hogy részletes és megalapozott háttér információk birtokában tudjon válaszokat kapni. A válaszokat előre megkapta, ennek ellenére úgy gondolta, hogy szóban elmondja, mert a válaszokkal részben egyetért, viszont van egy-két olyan momentum, amivel kapcsolatban kérdezni szeretne. A kérdéseire adott válasz alapján is van még benne néhány kétely, és örülne, ha ezeket megnyugtatóan rendezhetnék. Jelzi, minden kérdését egy percben próbálja összesűríteni, hogy mindenki számára érthető legyen, és ugyanakkor ne vegyen el sok időt. 1/a. Első kérdése a Magaslati út 35/a., 35/b., beadvány szerinti területcsonkításra irányul. Itt egy ügyvédi beadványról van szó, amit minden frakcióvezető, illetve a tisztségviselők is megkaptak. A válasz szerint ez önkormányzati közút megvalósításának a lehetőségével kapcsolatos, ami a későbbiek szerint úgy folytatódik, hogy „az érintett ingatlanok közúti
80 megközelítésének biztosítása pedig közérdek.” A kérdésre adott válasz alapján kérdezi dr. Papp Judit főjegyző asszonyt, hogy a válaszadó járt-e a területen, tudja-e miről van szó? Úgy gondolja, hogy ott semmiképpen sem közérdekről van szó. A területek parcellázása úgy történt, hogy nyilvánvaló módon közúti megközelítésre nem volt mód. Ez egy szükségmegoldásnak látszik, ami annak a következménye, hogy olyan jellegű – megközelítési igényt figyelembe nem vevő – parcellázás történt, ami ezt a helyzetet teremtette. Megismétli, kérdése – a kérdésre adott válasz alapján is az – miért közérdek? Egy-két telekről van szó, az egyiknek egyébként van a Magaslati út felöl bejárata. 1/b. A Lyceum templom felújításával kapcsolatos kérésére köszöni dr. Papp Judit főjegyző asszony válaszát. Úgy gondolja, ezt a témát azért kellett csak megemlíteni, hogy a döntéshozók itt a közgyűlési teremben is tudják, hogy ott, ahol szeptemberben meg szokták nyitni a rendezvénysorozatot, a felújítás még nem fejeződött be, de önerőből a fenntartó rend többet nem tud tenni. Hiányzik a járófelület, illetve a kapcsolódó padlófűtés kialakítása, ehhez kérte a segítséget. Változatlanul bízik abban, amit főjegyző asszony a következők szerint fogalmazott: „Bízom az érdemi segítség lehetőségében, melyről tájékoztatni fogom képviselő urat.” Kéri képviselőtársait, hogy támogassák ezt a munkát, hiszen a műemlék jellegű épület – ami a Széchenyi Gimnáziummal egybe van építve – valóban nagyon szép, de befejezését értelemszerűen és érthető – anyagi - okokból a fenntartó rend nem tudja a továbbiakban vállalni. 1/c. Harmadik kérdése a kertvárosi református templom melletti „rom” ügye. Úgy gondolja, mindenki ismeri ezt a kérdést, ezért csak arra utal, hogy négy hónappal ezelőtt felvetett problémájára változatlanul ugyanott áll az ügy, - a jogi ügyintézés, az útvesztő – mint ahogy másfél – két évvel ezelőtt. Régóta nem tudnak egy határozatot kézbesíteni, mint ahogy ez a válaszból is látszik. Alapkérdése vajon sikerült-e, megkísérelték-e azon civil szervezeteket vagy ezen túl a Pécsi Cigány Önkormányzatot megkeresni, hogy a telektulajdonosnak kézbesíthető legyen a határozat. A kérdése még arra is irányult, hogy a képviselők roma tagja tudott-e segítséget adni. Ha nem, akkor megkéri, hogy ezt a csomópontban lévő szégyenfoltot el lehessen tüntetni és a jogi döntéseknek érvényt lehessen szerezni. 1/d. A térfigyelő kamerarendszer üzembe állításával kapcsolatos kérdésére adott választ köszöni dr. Papp Judit főjegyző asszonynak. Nagyjából erre a válaszra számított. A válaszban az szerepel, hogy négy évvel ezelőtt 50 M Ft-ba került volna a térfigyelő rendszer kialakítása. Jelzi, 5.000.- Ft-ért tud venni olyan Web kamerát, amivel a Föld másik oldalára tud telefonon és monitoron keresztül beszélni. Tudja, hogy ebben az esetben nem ilyesmiről van szó, hanem egy stabil, fix, hosszabb távon működtetett készülékről, mégis kéri, egy egyszerűbb, a célnak is megfelelő, olcsóbb tervezetben gondolkodjon az önkormányzat. Feltételezi, hogy a rendőrség is támogatni fogja a vagyonvédelem térfigyelő rendszerrel történő megvalósítását. Kérdése: van-e erre mód? Kéri dr. Papp Judit főjegyzőt, hogy a későbbiek során más, olcsóbb alternatívákkal kínálja meg a program tervezőit.
81 1/e. A nagy laksűrűségű városrészekben a parkolókban konkrét parkolóhelyek útjelekkel történő felfestésére irányul a következő kérdése..Ez a probléma Kertvárossal kapcsolatos, de Újmecsekaljára is vonatkozik. Amikor a parkolóhelyek kialakítása egy-egy zsúfolt területen a szabványtól eltérő és kisebb mértékű, akkor feltétlenül fontos, hogy a meglévő parkolóhelyek jó kihasználtságúak legyenek. Ennek érdekében feltétlenül célszerűnek tartaná - és ezt jelezte kérdésében – az útburkolati jeleknek a felfestését. Úgy gondolja, valami félreértés lehetett a kérdés feltevésében, melyért elnézést kér. Érti, hogy a belvárosban a KERIDENT Kft. saját hatáskörben – nagyon gyorsan – pillanatok alatt elvégzi a felfestést, hiszen gazdasági érdeke. Amit ő jelez, az nem gazdasági érdek, hanem a választópolgárok komfortfokozatának elősegítése. Úgy gondolja, - melyet kérdésében is megfogalmazott – nem okozhat különösebb anyagi terhet, ha egy nagyobb volumenű megrendelést adnak, hiszen nem egyedi kiszállásokról van szó, így összességében a rendelkezésre álló keretbe belefér. Köszöni, hogy meghallgatta a testület és várja dr. Papp Judit főjegyző asszony megnyugtató válaszait. Dr. Papp Judit: Várbíró Péter képviselő által feltett öt kérdés közül vannak olyanok, amelyek nem igazán jegyzői hatásköri kérdések, ezért igyekezett azokhoz az információkat beszerezni, de a továbbiak nem biztos, hogy beférnek a hatáskörébe és kompetenciájába. Így továbbítja az illetékesekhez az ügy megoldása érdekében. Az első kérdésre – hogyan minősült közérdeknek a közút kérdése – válasza: ez a testület minősítette közúttá, amikor az építési szabályzatot elfogadta. Tudni kell, hogy ezen a területen két „ellenérdekű” csoport áll szemben egymással. Ezen két fél felkereste személyesen és levélben is. Tudomása szerint a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság ülésére is elmentek, amikor a PÉSZ tárgyalása folyt. Elmondták érveiket és ellenérveiket. A bizottság úgy döntött, hogy közútnak javasolja az utat a PÉSZ elfogadásakor, és ez így is történt. Mint ahogy az írásos válaszában leírta valamikor ez magánút volt. A történet 1970-ben kezdődött el azokkal a rossz ingatlanhatár megjelölésekkel, amit Várbíró Péter képviselő úr említett. Jelenleg ahhoz, hogy ez másképp történjen, a PÉSZ módosításáról kellene dönteni. Amennyiben közútnak tartják továbbra is fent, annak költségei vannak. Arra sajnos nem tud választ adni, hogy erre mikor lesz költségvetési fedezet. A Lyceum templom felújításával kapcsolatos kérdésre reagálva elmondja, felkereste a Pálos Rend tartományfőnöke, és egy másik ügyben tett intézkedését megköszönve megemlítette, hogy anyagi támogatás iránti kéréssel fordultak az önkormányzathoz. Elmondja, egy megoldási javaslatban gondolkodnak, melyet nemsokára a Kulturális Bizottság elé terjesztenek. Bízik abban, - ha nem is a teljes összegre vonatkozóan – hogy a kérés meghallgatásra talál majd, és a közgyűlés dönthet a támogatásról. Éppen ezért ezt szintén folyamatban lévő ügynek kell tekinteni. A Nagy Imre utcai „rom” probléma volt a harmadik kérdése képviselő úrnak, aki nem mondta ki, de ebben az esetben egy olyan vendéglátóipari egység
82 környezetéről van szó, amely bizonyos nemzetiségi körhöz tartozik. A hatósági eljárás folyamán megpróbálták elérni a tulajdonosokat, határozatban kötelezve őket az állapot megszüntetésre, helyreállítására –de nem sikerült. Ennek megvannak a hatósági folyamatai, amelybe sem a Pécsi Cigány Önkormányzat, sem a jelenlévő képviselők nem vonhatók be. Jelenleg az új tulajdonosokat próbálják megtalálni. Van még egy lehetőség, ha ismeretlen helyen tartózkodik a tulajdonos, ügygondnokot jelölhetnek ki. Vélhetően, ha nem találják meg a tulajdonost, és nem tudják átadni a határozatot a kötelezésre vonatkozóan, akkor saját önkormányzati forrásból lehet megoldani ezt a kérdést azzal, hogy természetesen ráterhelnék a költségeit az ingatlanra. Amennyiben nem sikerül megtalálni a tulajdonost, ezt a folyamatot fogják választani. A rendőrségnek sincs olyan jogköre, amely lehetővé tenné, hogy segítsenek ebben a hatósági eljárásban. Az elővezetéseket a rendőrség akkor alkalmazhatja, - ügyészségi jóváhagyással – ha olyan szabálysértési esemény történik, amikor meghallgatásra behoznak valakit a hivatalba. Sajnos azok az utak, amit Várbíró Péter képviselő úr felvetett, hatóságilag nem járhatók. Az ügyet más folyamatok szerint kell lefolytatni, melynek igyekeznek eleget tenni, hogy a területen az a borzalmas állapot megszűnjön. A térfigyelő kamerarendszerre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondja végigélte többszörösen is ennek a pályázati menetét és eljárási folyamatát. Elképzelhető, hogy az a volumen, amelyet a rendőrség az önkormányzat elé tárt - amely az egész belváros kamerázására vonatkozott – túlzott. Meg kell fontolni, melyek azok a határok és övezetek, amelyeknél szükséges a kamera felszerelése, és olcsóbban megoldható. Rövid időn belül – a cselekvési program szerint – megvalósításra kerül, hogy a Közbiztonsági Tanács tárgyalni tudja ezt a fontos kérdést. A megvalósítással kapcsolatban nagyobb a probléma, mert erre nem áll rendelkezésre költségvetési forrás. Az teljesen nyitott kérdés, hogy jövőre esetleg egy újabb tanulmány után, egy projekt keretében megvalósító-e. A korábbi tapasztalatok alapján tudja mondani, ez a testület nem zárkózott el attól, hogy a projektet anyagilag támogassa és az megvalósíthatóvá váljon. Az ötödik kérdést a nagy laksűrűségű városrészekben parkolóhelyek felfestése tárgyában tette képviselő úr. Elmondja, ez az a terület, amellyel kapcsolatban információkat kell beszereznie. Ha jól érti, a parkolóhelyek felfestése olyan sűrűn lakott területen, ahol kevés számú parkolóhely van és a hatósági eljárások folyamán, főleg az építési engedélyezési eljárásokban nézik is, megvan-e a megfelelő parkolószám. Megkéri a PVV Rt-t, hogy mérje fel, hogy milyen anyagi vonzattal járna ez a munka. Megkeresi Kukai András bizottsági elnököt is, hátha bizottsági forrásból tud erre valamilyen lehetőséget találni, és akkor ez a kérés megvalósítható lesz. 2/a. Dr. Mikes Éva: az elmúlt közgyűlésen feltett kérdésére írásban megkapta a választ a Székely Bertalan úti parkerdő ügyében, ami tartalmazza azt, amit gyakorta arra járva tapasztal. A kérdés utáni hetekben elkezdődött a területen a munka, és rendezettebb képet mutat az a terület, amivel kapcsolatosan a kérdését feltette. Azonban vissza kell térnie egy kérdésre, és néhány megjegyzése lenne a válasszal kapcsolatban. A válasz
83 szerint néhány fát érintett a fakivágás, illetve a gyökér kiemelése. Ezek minden bizonnyal mamutfenyők lehettek, mert kb. 100 méter hosszú és legalább 9-10 méter széles sávban oly annyira nincs semmi, hogy a fű sem sarjad. Aki körülnéz a természetben az látja azt, hogy a gyomnövények is elkezdtek kihajtani, tehát ott szó szerint a kiszáradt föld van, még a gyepesítés sem történt meg. A kérdése az, hogy ezen széles sávon történike egyrészt fatelepítés vagy pedig valamilyen rendezése a helyzetnek, mert egy kopár földsáv húzódik ott. Ugyanez a hozzáfűzni valója a válasz azon részéhez, hogy „egyébként pedig ezen a területen a talaj felett lett levágva a fa és majd ismét kihajt a szakemberek szerint”. Kéri a szakembereket, tekintsék meg a puszta kiszáradt, kiszikkadt földet egy szál fűszál nélkül. Azt gondolja, az semmiképpen nem lehet cél, hogy mindenfajta növénytakaró nélküli sáv maradjon az erdőben. A kérdése: számíthat-e rá, lehet-e kérnie, hogy immáron most már inkább a növények tekintetében hozzáértő szakember ezt a részt tekintse meg, mondjon róla véleményt, hogy ott történhet-e a növénytakaró bármi fajta ésszerű visszatelepítése? Dr. Toller László: a Székely Bertalan út északi oldalán – mely nem tartozik a parkerdőhöz – ott történtek fakivágások, bozótírtás, elsősorban az ISPA pályázattal összefüggésben, a csatornázás miatt. A parkerdőben folytatott munkák tekintetében a Duna-Dráva Nemzeti Park engedélyével folyik a munka. 1600 m2 erdőterület igénybevételére került sor az egész területen, ahol a visszapótlásra nincsen mód. Másutt kell pótolni, természetesen ezt ellenőrizni is fogják. Két probléma van, az egyik a víztározó elhelyezésével kapcsolatos fakivágás, ahol szintén nem lehet a víztározó miatt visszaállítani a fás területet, a másik pedig azokon a konkrét nyomvonalakon, ahol az ISPA csatornázás folyik, ott pedig nem lehet a csatorna fölé és megfelelő védőtávolságon belül fákat telepíteni, mert tönkre tennék a vezetéket. Fontos az, hogy a terület rehabilitációja a környezettel összhangban történjen, a másik, az 1600 m2 erdőterület – amely kivágásra került – a közelben legyen pótolva, és végül is a fásítást, erdősítést segítse. Amúgy pedig teljesen egyetért dr. Mikes Éva képviselő asszonnyal, és abban évek óta közös a programjuk és az elképzelésük, hogy lehető legjobban meg kell védeni a Mecseket, akkor is, ha a parkerdő része vagy a Mecsek-oldalt, ha nem a parkerdő része. 2/b. Dr. Mikes Éva: a belvárosi építkezések a következő kérdése és ez egy örökzöld téma. Szándékában állt most a maga idejében – április végén előhozni azt a kérdést, illetve kérést, hogy fokozott figyelmet kér, a belváros állapota ne váljon olyanná, amilyen az elmúlt egy-két évben volt. Tudja, hogy erre egyébként a Városháza apparátusa komoly erőfeszítéseket tesz, ugyanígy a PVV Rt. is, továbbá minden érintett. Ettől függetlenül felhívja a figyelmet, hogy az, ami az építkezésekkel kapcsolatos közterület-foglalások, az építkezésekkel kapcsolatos szállítások, és egyebek kapcsán a belvárosban történt az elmúlt egy-két évben, az idén ne forduljon elő. Kéri, hogy erre figyeljenek oda.
84 Kérdése: a közterület-foglalási engedélyek kiadásánál vizsgálják-e, hogy indokolt-e a közterület-foglalásoknak a nagysága. Az építkezések tekintetében kérdezi ezt. Nyilvánvaló, laikusként nem óhajt abban vitát nyitni, hogy hány négyzetméterrel többet vagy kevesebbet kell egy építkezésre lefoglalni, azonban vannak olyan észlelések, határértékek, amikor laikusként is ki meri jelenteni, nem létezik, hogy az út felének vagy a teljes járdarész lefoglalása szükséges az építkezéshez. Külföldön járva azt tapasztalta, hogy ez egyáltalán nem természetszerű más városokban. Kérdése, erre vonatkozólag van-e bármilyen terv, avagy kérheti-e azt, hogy a külön odafigyelés mellett ennek vizsgálata megtörténjék? Dr. Toller László: két dologban teljesen egyetértenek, az egyik: a lehető legkisebb területre kell korlátozni azokat az akadályokat, amelyek kétségkívül felmerülnek egy építkezésen. Azt is vizsgálni kell, hogy esetleg miért nem történik a saját telken az építőanyag felhalmozása. Ez a belvárosban több mint indokolt, hiszen sok olyan építkezésről tudnak, ahol a belső udvaron meg lehetne oldani mindenféle építőanyag tárolását. Ezzel szemben kint a járdán, az úttestre szóródva történik a tárolás. Kéri a közterület-fenntartó szervezetet, mindenképpen vegye figyelembe az engedélyek kiadásánál a magántelken történő megoldási lehetőséget is. Abban is egyetértenek képviselő asszonnyal, hogy valamiféle tervszerűségre kell törekedni. Úgy gondolja, két dolog lehet a tervszerűség alapja. Az egyik az önkormányzat cége, amely elég nagy beruházási munkálatokat végez a belvárosban. Az önkormányzat saját maga számára állítsa normaként elsősorban azt, hogy milyen ütemben foglalják el a közterületet, vagy pedig ahol több helyen folyik egyszerre a munka – Mária utca, Perczel utca még mindig, valamint a várfal környéki területeken, újabban a Hungária utca az, ahol jelentősebb beépítések történtek – ott saját maguknak vagy pedig a vállalkozóknak - amikor leadják a területet - közölni kell, hogy milyen közterületi szabályok vannak. Ez esetben láthatóvá, tervezhetővé válik akár az anyagszállítás, akár a közterület igénybevétele. Amire nem lehet felkészülni, azok az eseti építkezések, felújítások. A terület igénybevételének az időtartam hosszát érdemes jobban megnézni. Nem feltétlenül annak kell eleget tenni, hogy mennyi időt kér a használó, hanem azt kell nézni, mennyi idő alatt lehet reálisan a közterület igénybevételét megszüntetni. Egyetért dr. Mikes Éva rendező elveivel is. Felkéri a PVV Rt-t – elsősorban – valamint a Közterület-felügyeletet, amely ellenőrzi a közterület felhasználás időtartamát és szabályosságát, hogy a belvárosban kiemelt figyelmet fordítsanak ezekre a problémákra. A probléma az, hogy akkor építkezik mindenki, amikor jó idő van, és ekkor van a legnagyobb idegenforgalom is a városban. A kettő összhangjának a megteremtését különböző intézkedésekkel – képviselő asszony által javasolt módon is – meg lehet valósítani. Jelzi, továbbra is komolyan veszi dr. Mikes Éva kéréseit, és kér mindenkit, aki ebben érintett, hogy ennek megfelelően járjon el. 2/c. Dr. Mikes Éva: következő kérdése a belvárosi kátyúkra vonatkozik. Abban nincsen vita, hogy nem tudják biztosítani, hogy az utak felújításával
85 olyan minőségű utakon tudjanak közlekedni a városi kezelésű utak tekintetében is, amivel kapcsolatban ne lehetne folyamatos kifogásokat tenni. Tudja, hogy elindult, illetve folyamatban van egy kátyúzási program. Kérdése az, hogy a napi észlelésekben van-e bármi fajta követő magatartás a kátyúzás tervezésében? A belvárosban több utcában most már nem esztétikai problémák vagy nem enyhe bosszúságot okozóak, hanem a közlekedés biztonságát veszélyeztető nagyságú és mélységű kátyúk vannak. Példaként említi: közvetlenül a dzsámi mellett van egy olyan lyuk, hogy amikor arra közlekedik, akkor látja, a naponta arra járó pécsi polgár kihúzódik másik irányba, a betévedt idegen autós az utolsó pillanatban félre rántja a kormányt. Ezáltal biztos választóvonallal lehet látni, ki az, aki pécsi, és ki nem. Ugyanígy a Majorosi utcát is említhetné. Kérdése: nemcsak esztétikai hibát vagy bosszúságot okozó kátyúk, hanem azok, amelyek kifejezetten a közlekedés biztonságát veszélyeztetik, azokat folyamatosan észleli-e valaki, van-e bármiféle úgymond „figyelő szolgálat”, és van-e arra mód, hogy ezek folyamatosan kerüljenek be abba a sorba, amit nagyon sürgősen meg kell oldani. Amiről beszél, minimum másfél, két hónapja hómentes úton láthatóak és kerülgetik ezeket a hibákat. Dr. Toller László: jelzi: jó híre van, 2005. május 10-ig a tömegközlekedési útvonalakon, illetve az alábbi utcákon történik kátyúzás. Rákóczi út, Széchenyi tér, Aradi vértanúk útja, a képviselő asszony által említett összes terület beleesik ebbe. Az Aradi vértanúk útja, Klimó út, Barbakán út, Hungária út, Szigeti út, - itt átfedések, áthallások lesznek Nagy Csaba képviselőtársuk körzetével – Alkotmány utca, Petőfi Sándor út, Ifjúság útja, Szigeti út, Tüzér utca, Ybl Miklós út, Építők útja, Páfrány utca, Esztergár utca, Veress Endre, Mártírok útja, Szabadság út, Vasút utca, Kálvin utca, Bajcsy Zs. út. Úgy gondolja, már önmagában imponál a felsorolás. Ha minőségben is végzik a munkát, akkor még inkább az lesz. És ehhez tartozik még a Hunyadi út, valamint a parkerdő környékén a Károlyi Mihály út, Dömörkapu, Ángyán János út, Surányi Miklós út, Angster út, Donátusi út, stb., tehát a Nagydeindolig terjedő rész. Ismétli 2005. május 10-ig megtörténnek a munkák a felsorolt utcákban. Úgy véli, a korábbi évekhez képest ez egy nagyobb léptékű munka, és itt a minőség a fontos dolog. 3/a. Nagy Csaba: Pécs város zónás parkolási rendszerének megvalósítására készített tervben az erre felkért iroda lényeges kiviteli terveket szerepeltetett. A tervben „Pécs városában a parkolóórák építészeti elrendezése” című külön munkarészben dokumentáltak forgalombiztonsági és esztétikai jellegű átépítéseket. Olyan járdaépítési megoldásokat, amelyek megfelelő elhelyezést biztosítanak az oda tervezett automaták számára. Az építészeti terv tartalmazza, mik nem valósultak meg a kivitelezés során. Ilyen például a Jókai utca és a Dischka Győző utca sarkánál betervezett fa ültetése és pad elhelyezése. Számtalan olyan terület van, ahova utcabútorok kihelyezését is javasolták építészeti és esztétikai szempontok alapján. Eltelt három év a rendszer üzemeléséből és a bevételek – ahogy erről értesültek – évről – évre nőnek. Kérdése, megvalósítják-e azokat a tervrészeket, melyek az építészeti elrendezés, a pécsi városkép szempontjából egyaránt fontosak lehetnek? Három éve szedik a parkolási díjakat, és még most is vannak olyan utcák, – nem egy ilyen van a saját választókörzetében is – ahol olyan
86 rossz állapotban van az aszfaltburkolat, hogy nem lehet felfesteni a parkolóhelyeket, festéknyomokat sem, mert nincs mire. Úgy gondolja, a lakossággal talán jobban el lehetne fogadtatni azt a rendszert, amely bevételt termel a városnak is, ha megfelelő úton – módon karban lennének tartva ezek az utak, és megfelelő módon lenne szabályozva az ott folyó parkolás. Kérdése Kukai András bizottsági elnökhöz, van-e annak esélye, hogy ebben a témában előremozdulás történik a közeljövőben? Kukai András: természetesen az első megközelítés az, hogy mindennek megvan a lehetősége, de a feltett kérdésre pontos választ írásban szeretne adni Nagy Csaba képviselőtársának. 3/b. Nagy Csaba: a Kodály Zoltán utca 10, 12, 14, 16. számú társasházi lakások tulajdonosainak gondjáról kíván szólni. Ez a Kodály Zoltán utcának az a része, ahol nincs zónás parkolási rendszer, a Bőrklinika melletti háromés négyemeletes sorházakat jelenti. A házak alatt a garázsok helyezkednek el. Az a legnagyobb gondja az itt lakóknak, hogy a Bőrklinikán dolgozók, odalátogatók, stb. lehetetlenné teszik az itt élők helyzetét. Mintegy 6 méter széles aszfaltsáv, egy fajta zsákutca van itt, mely zsákutcán, ha oldalt megállnak az autók, akkor nehezen lehet megközelíteni a parkoló autóktól a garázsokat. Ezáltal a garázsba való ki, és az onnan való beállás lehetetlenné válik. Megkeresték többször is a képviselői fogadóóráján a témával kapcsolatban, és levelet is kapott ez ügyben. A megkeresésben leírták, hogy az elmúlt két hónapban öt esetben kellett kihívniuk a rendőröket, mert a tulajdonosok képtelenek voltak használni a garázsukat, nem tudtak a saját autójukhoz hozzáférni. Három esetben elszállításra került a parkoló autó, kétszer pedig helyszíni bírságot szabtak ki a rendőrök. Azt is leírták a levélben, hogy sajnos a rendőrség nehéz helyzetben van, mert az értesítésüket követően 2-3 óra is eltelik, mire el tudják szállítani az autókat. Nyilván Kukai András bizottsági elnök ezt a kérdést nem tudja megoldani, de mivel a témához ez is hozzátartozik, ezért ismertette a testülettel. Előfordult már többször, hogy idős embereket a parkolás folyamán fellöktek. Sőt a közelmúltban két gépkocsival parkoló személy” összeverekedett a területen kialakult kaotikus helyzetre tekintettel. Kérdése Kukai András bizottsági elnökhöz – aki ismeri ezt a gondot – tud-e valamilyen pozitív, előremutató választ adni a vonatkozásban, hogy valamiféle megoldást próbáljanak kidolgozni az ott lakók érdekében? Többféle ötlet felmerülhet, kezdve azzal, hogy pl. sorompóval lezárják a Kodály Zoltán utca 10., 12., 14., 16. számú társasházak előtti útterületet, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag ezt az utat csak az itt lakók használják. Nyilvánvalóan ők behajtási lehetőséget kapnának, és valamiféle parkolási engedélyhez lehetne kötni az oda való behajtást és az ottani megállást, várakozást. Szívesen nyújt segítséget abban, hogy kikéri bármiféle szakmai javaslatról a ott lakók véleményét. Több lakóval beszélgetve úgy gondolja, ehhez segítséget is adnának. Úgy gondolja, tűrhetetlen az a közlekedési helyzet, ami a Kodály Zoltán utca 10., 12., 14. és 16. számú társasház előtt kialakult.
87
Kukai András: a probléma ismert, és sajnálatos az is, hogy ilyen helyzet kialakulhat. A közlekedési kultúra és a közlekedésben résztvevők kultúrája jelenti azokat a problémákat, amelyekről Nagy Csaba képviselőtársa szólt. Minden nap újabb és újabb autók érkeznek, mert pl. a klinikára érkező betegek nem a fizetőparkolóba, hanem ezen a területen parkolnak le. Amikor helyszíni szemlét tartottak ezen a területen a PVV Rt. szakembereivel, felvetődött a gondolat, - mint ahogy Nagy Csaba is említette - hogy sorompóval kellene elzárni, de tekintettel a közterületi jellegre, ezt elvetették. Úgy gondolja, hogy ebben a témában egy ismételt egyeztetésre lenne szükség dr. Papp Judit főjegyző asszony és a jogászok segítségével. Meg kellene vizsgálni ennek lehetőségét, és amennyiben bevezethető, akkor kizárásra kerülnek azok a parkolók, akik nem rendelkeznek pl. sorompó kulccsal. Felmerült annak a kérdése is, hogy esetleg be kellene vonni ezt a területet a parkolási övezetbe, mint ahogy a Kodály Zoltán utca déli része is a parkolási övezet része. A szakemberek azonban ezt a lehetőséget egyelőre nem javasolták, annál is inkább, mert az ott lakók néha a garázsuk előtt parkolnak, amikor hazajönnek rövid időre - negyedórára, félórára – valamilyen oknál fogva, elintézendő dolguk lévén. Szeretné, ha ez a probléma megoldódna, de úgy gondolja, nem rajtuk múlik. Hangsúlyozza, nem az önkormányzat magatartásán és a PVV Rt. útkezelői kollegáinak a javaslatain, döntésein múlik, hanem azon az állandóan újratermelődő problémahalmazon, amelyet a területre érkező emberek okoznak - akik nem akarnak a fizetőparkolóban parkolni – állítanak elő. Említette Nagy Csaba képviselőtársa, hogy a Bőrklinikán dolgozók is ott parkolnak. Ez a legkisebb gond, mert az ottani dolgozók parkolási lehetősége biztosított a klinikán belül, ők nem igen parkolnak ezen a területen, inkább az ideérkező betegek és hozzátartozóik. Jelzi a probléma megoldásában kérni fogja dr. Papp Judit főjegyző asszony, a szakma és Nagy Csaba képviselő úr segítségét is. Dr. Toller László: jelzi: több kérdés és interpelláció nem lévén a testület folytatja a napirendi sor tárgyalását. 21.)
Az Iskolaszolgálat igazgatói állására pályázat kiírása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
88 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 188/2005. (04.28.) sz. határozata az Iskolaszolgálat igazgatói állására pályázat kiírásáról 1.)
2.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a határozathoz csatolt melléklet szerinti tartalommal pályázatot ír ki az Iskolaszolgálat magasabb vezetői (igazgatói) állásának betöltésére. A Közgyűlés az Iskolaszolgálat igazgatói állására kiírt pályázat véleményezésére az alábbiakban felsorolt személyek részvételével, 6 tagú szakértői bizottságot kér fel: - Pécs Megyei Jogú Város intézményekért felelős alpolgármestere,dr. Kunszt Márta - Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság tagja, Erb József - Költségvetési Bizottság tagja, Weller János - Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai Bizottság elnöke, Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke, dr. Fehér - Mihály Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ gazdasági igazgatója, Vargyas Erzsébet - Pedagógusok Szakszervezete Pécsi Területi Szervezete titkára, Antal Lajos
3.)
A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy a szakértői bizottság tagjai részére a megbízólevelet adja ki.
4.)
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a pályázati kiírást a Pécsi Hírek című hetilapban és a www.pecs.hu weblapon is jelentesse meg. Határidő: Felelős:
a meghirdetésre: 2005. május 10. dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné és Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető melléklet
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének pályázati felhívása a fenntartásában működő Iskolaszolgálat (igazgatói) magasabb vezetői beosztásának ellátására
89
Pályázati feltételek: -
szakirányú felsőfokú végzettség (közgazdász, jogász) legalább 5 éves, költségvetési intézmény gazdálkodásában eltöltött szakmai gyakorlat büntetlen előélet
Előnyt jelent: - okleveles könyvvizsgálói és/vagy adótanácsadói végzettség - mérlegképes könyvelői végzettség. A pályázatnak tartalmaznia kell: -
szakmai önéletrajzot az intézmény szervezetére és hatékony működésére vonatkozó elképzeléseket és vezetői programot az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló oklevelek hiteles másolatát 90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt.
Az igazgatói megbízás 2005. július 1-től, 5 év határozott időre szól Bérezés és javadalmazás: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. előírásai szerint. A pályázat benyújtásának határideje: A megjelenéstől számított 20 napon belül. A pályázatra kérjük ráírni a következő jeligét: „Iskolaszolgálat” A pályázatot a következő címre kell beküldeni: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Főosztály 7621. Pécs, Széchenyi tér 1. Pf.: 58. Az elbírálás határideje: a pályázat benyújtási határidejének lejártát követő 15 napon belül.
22.)
Pécs-Pogányi Repülőtéren üzemanyagtöltő állomás létesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem volt, a közgyűlés döntését kéri az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról.
90 Megállapítja, hogy a testület 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 189/2005. (04.28.) sz. határozata Pécs-Pogányi Repülőtéren üzemanyagtöltő állomás létesítéséről A Közgyűlés az AIR-HORIZONT Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. által az üzemanyagtöltő állomás megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárás lezárásához még szükséges 42.610.477 Ft bruttó forrását a Kht. a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által finanszírozott fénytechnikai és leszállító rendszer kiépítését követően visszaigényelt 115.500.000 Ft ÁFA terhére biztosítja. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési döntéséről az AIR-HORIZONT Kht-t értesítse.
23.)
Főosztályt,
hogy
Határidő: Felelős:
2005. április 29. Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László, Kukai András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
Zsolnay műtárgy ajándékozása a Magyar Országgyűlésnek Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: kiegészítésként elmondja, az Országgyűlés épületében a különböző mesterségek szoborcsoportjait Zsolnay kerámiából készítették, odaillő tálat tervezett a Zsolnay Gyár, és ennek a támogatásáról van szó az előterjesztésben. Kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
91 190/2005. (04.28.) sz. határozata Zsolnay műtárgy ajándékozásáról a Magyar Országgyűlésnek 1.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Baranya Megyei Önkormányzattal és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt-vel közösen a Magyar Országgyűlésnek ajándékozza Nagy Márta DLA Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész „Kert” című alkotását. Az ajándékozás időpontjául 2005. május 1-jét Magyarország Uniós csatlakozásának első évfordulóját jelöli meg. Az ajándékozási okmány a készállapotú zsűrizés után készül el.
2.)
Az önkormányzat a mű kivitelezésének költségeihez 1.000.000.Ft-tal járul hozzá Pécs Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005.(02.15.) sz. rendelete 12. sz. mellékletében a Polgármesteri Hivatal igazgatási tevékenységek dologi kiadásának kitüntetések soron tervezett kiadási előirányzata terhére a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt-nek nyújtott támogatás formájában.
3.)
A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt és Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2005. május 1. Felelős: dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető Kapják:
24.)
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Soó László, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető
Megbízási szerződés megkötése az ECO-CORTEX Tanácsadó, Szolgáltató Kft-vel Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem volt, a testület döntését kéri az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
92
191/2005. (04.28.) sz. határozata megbízási szerződés megkötéséről az ECO-CORTEX Tanácsadó Szolgáltató Kft-vel 1.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az ECO CORTEX Tanácsadó, Szolgáltató Kft.-vel (Székh.: 7621 Pécs, Rákóczi út 73/c. Képv.: Göndöcs István ügyvezető igazgató) megkötendő megbízási szerződést az előterjesztéshez csatolt melléklet szerinti tartalommal elfogadja. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László megbízási szerződés aláírására. Határidő: Felelős:
2.)
polgármestert a
2005. május 6. dr. Toller László polgármester
A közgyűlés engedélyezi, hogy az 1.) pontban hivatkozott megbízási szerződés 4.) pontjában írt összesen bruttó 3.230.303. Ft., a város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005.(02.15.) számú önkormányzati rendelet 11. számú melléklete céltartalékok rovat 39. sorában írt „Térségi Integrált Szakképző Központönrész” terhére kifizetésre kerüljön. A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a fent megjelölt pénzösszeg kifizetéséről a megbízási szerződésben írtak szerint gondoskodjon. Határidő: Felelős:
3.)
25.)
2005. július 31. dr. Tolnai Márta főosztályvezető
A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közgyűlés döntéséről a pályázatban érdekelt partnerszervezetek vezetőit értesítse. Határidő: Felelős:
2005. május 15. Póla József főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Meixner András, Juhász István bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Zene és Konferenciaközpont helyszínének kijelölése Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester
93
Erb József: az előterjesztés a Városi Zene és Konferenciaközpont címet viseli, habár mindannyian tudják, hogy a hangversenyterem kialakításáról van szó, amelynek a hiányát a pécsi kulturális élet már régóta érzi. Úgy tűnik, hogy most címzett támogatás kapcsán esetleg hozzá tudnak jutni egy nagyobb összeghez, amellyel a hangversenyterem megvalósulhatna. Ennek kapcsán a terület kijelölése az, amit több bizottság is tárgyalt, illetve kétszer tárgyalta a Kulturális Bizottság és a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság. Habár nem tagja ezen bizottságoknak, de részt vett ezeken az üléseken, és megdöbbenve tapasztalta, hogy a szakma álláspontját teljesen figyelmen kívül hagyva döntöttek a bizottságok, és most valószínű dönteni fog a közgyűlés is. Arról van szó, nem felkérésre ugyan, de a Déldunántúli Területi Tervtanács foglalkozott a kérdéssel, és írásos állásfoglalást is adott. Ebből a két szóba jöhető helyszínnel kapcsolatos állásfoglalást idézi, elmondva, hogy az egyik helyszín a Balokány és környéke. „A Tervtanács a többszörös bizonytalansági tényezők miatt ennek a helyszínnek az egyértelmű elvetését javasolja.” Ez a szakmai állásfoglalás. A második helyszín a Lovarda tömb, ami az Orvostudományi Egyetemmel szemben van, az ezzel kapcsolatos tervtanácsi állásfoglalás a következő: „A közvetlen környezet, a létesítményt határoló térfalak funkcionális és esztétikai meg nem felelése miatt a Tervtanács ennek a telepítési helyszínnek is egyértelmű elvetését javasolja.” A Centrum tömböt – az Ifjúsági Ház előtti parkoló tömbje – első helyen javasolja a Tervtanács. Tulajdonképpen a Tervtanács, a szakma állásfoglalását figyelmen kívül hagyva a bizottság a Balokány helyszínét javasolja elfogadásra. Hangsúlyozza, személy szerint ő is – és gondolja a frakciója minden tagja – nagyon akarja, hogy Pécsett legyen egy hangversenyterem. Akkor is, ha ez nehézségek vagy kompromisszumok árán valósulhat meg. Ezért nem tudja a Balokány térségének kijelölését másképp kezelni, mint kommunikációs stratégiának. Bizottsági ülésen is elhangzott, hogy 5 Mrd Ftba kerülne a hangversenyteremnek a kiépítése, mert specifikus kialakítást igényel a ház a házban konstrukció, ugyanúgy mint Budapesten a Művészetek Házával kapcsolatban is felmerült. A környezet revitalizációja újabb 10-15 Mrd Ft-ot igényel. Nem tudja, van-e realitása azon kívül, hogy beszélnek a problémáról, illetve a hangversenyterem hiányáról. Még egyszer hangsúlyozza, szeretné, ha a PR tevékenységen túlmenően valóban ez a probléma megoldódna és Pécsnek lenne egy korszerű hangversenyterme, de ehhez – véleménye szerint – a Centrum tömb helyszíne a legalkalmasabb. Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Gonda Tibor alpolgármesternek. Dr. Toller László: mindenféle változatot végignéztek, többször végigelemezték, hol lenne a legmegfelelőbb az építési helyszín. Ebből két helyszín volt, melynél korábban nem volt tervezői és tulajdonosi mozgás. Ezek az agóra központ, illetve a Balokány liget. A másik ilyen optikája vizsgálódásainak az volt, hogy mi fontos a város és a várospolitika számára. Ezekből a területekből kiderült, van egy régi nosztalgia centrum a területén, viszont egyetlen akadály, hogy a tulajdonviszonyok nem a város javára billennek. A terület megszerzése és a beépíthetőség szempontjai ütköznek
94 egymással, főleg úgy, hogy a korábban értékesített résszel kapcsolatosan az együttműködési szándék más. Ezt talán mindenki tudja. Az időfaktor, a korábbi és a jelenlegi érdekeltség üti egymást. Hozzáteszi, nosztalgiával élhetne a terület hasznosításának irányában, mert – aki emlékszik még rá – hogy 1975-76-ban színházat terveztek nem ifjúsági házat, az alapjait kiásták és a terület régészeti kutatása befejeződött, azután nagy adag homokkal feltöltötték és ott van most a parkoló. Hozzáteszi, akkor nem kis pénzzel, községi tanácsonként 50 E Ft-tal járultak hozzá a megvalósításhoz. A pénzt vissza nem adták, azóta sem tudják, mi lett vele. A területnek valójában ez volt a sorsa, de az építészeti megoldások utána zárttá tették a területet, az értékesítést. Megvalósult az új Centrum Áruház stb. és a másik felén pedig az Árkád üzletközpont zárta a területet, szemben pedig felépültek a „pizsama házak”. A Főépítésszel beszéltek arról, hogy ez a terület értelmezhető lenne úgy, hogy megszerzik az ott lévő szakszervezeti székházat és a Jókai utcáig az összes területet, ami nem önkormányzati tulajdonban van, de ennek az időfaktora és a költségoldala nehézkessé teszi a megvalósítást. Így lett volna értékelhető ez a terület, hozzáteszi szerényen számoltak, minimum 1 Mrd Ft kellene a terület tulajdonviszonyoknak megfelelő alakításához. A 10-es tömb is felmerült. Szerencsére a szakma véleménye hátrébb sorolta azt a területet, mintegy kézenfekvőnek látta néhány képviselőtársa a terület hasznosítását. Mindenkit kér, hogy a 10-es tömbre ne tervezzenek semmit. Miután szerencsére nem sikerült ott áruházat létrehozni egy értékesítés után, ha van arra affinitás, hogy a területet a korábbi tulajdonosok elcseréljék a várossal, akkor elképzelhető a belvárosi monstrum tömbök között egy zöld erdő, csobogó szökőkút, liget stb. és még az is, ha valaki mélygarázst szeretne építeni, azzal a tetején legyen mindez. Nyitott teret ad, a Tettye felé láthatóságot biztosít és a város bármely pontjáról látható. Szép architektúrát tenne tönkre a város tömbszerű beépítéssel. Aki elolvassa Pécs történét, láthatja, hogy a Balokány szó a mocsár horvát szóból alakult. Ezt a területet mindig a szórakoztatásra, közfunkciókra használták. Egy kissé rontotta ugyan a terület hasznosítását az arra haladó, akkor még forgalmas vasútvonal. Megfogalmazódott a szándék, hogy funkcióját állítsák vissza, hiszen annak idején döntés volt, hogy ott vásár és kiállítási központot kell megvalósítani, azután ez a központ másik területre helyeződött át. A balokányi helyszín mellett szól, hogy a keleti városrészhez tartozik, és így elkezdhető e városrész rehabilitációja is. A városnak még egy decentrumot kell alakítania a Budai vám környékén, valamint Hősök terén és környékén. A többit összeköti egymással a magánszféra, az önkormányzati szféra, mint ahogy jól látható a Budai vám és a Zsolnay Vilmos út derekáig az a szolgáltató-kereskedelmi övezet, ami spontán alakult ki a piac szabályai szerint. A Balokány mellett voksol azért is, mert a keleti városrész induló területe, de még a városcentrumhoz közeli, felerősíti a város kulturális funkcióját. Jelentősen javítja az esetleges látvány- és élményfürdő a terület funkcióit. Volt egy víziója is, miszerint a Balokány liget egyik oldalán nyitott, közösségi, szórakoztató funkció, a másik oldalon pedig kulturális funkció kapna helyet. Ha mindkettő főbejárata a ligetre, a tóra néz, akkor még élvezhetőbb az odalátogatónak a terület. A területet érintő vasúttal kapcsolatosan megkérte kollégáit, vizsgálják meg a MÁV vezetésével együtt, hogy a vasútból hogyan lehet villamos. Így máris
95 átgondolták, hogy villamosmegálló van a két funkció közelében és nem a vasút. Ebben az esetben a szakmai aggályok, amelyek a környékbeli zajterheltségből eredeztethetőek, orvosolhatók. A képviselők figyelmébe ajánlja a Balokányt. A többi változatból csak a Pláza környéki terület emelkedik ki, melynek a vásárfunkcióját indokolt tradicionális, várostörténeti, hangulati okokból, valamint az új vásár- és kiállítási központ okán megtartani. Inkább a kereskedelem, mint a szórakoztatás lenne a térség jellege. Ez az elképzelés nem áll távol a szakmai zsűrik álláspontjától. Nyilvánvaló, hogy a nyitott tervpályázat mellett vannak minden esetben. Mikes Éva képviselőasszony korábbi felvetésére, miszerint hogyan illik oda a látvány elmondható, úgy, hogy ennek figyelembevételével kell a 24 M Ft előzetes koncessziógyártásra fordított pénzt felhasználni azért, hogy a területnek legalább az előtanulmányát tudják elvégezni. Ehhez már csak egy dolog tartozik és úgy tűnik, nincs messze ez az álom. Lehet, hogy ezen a területen lesz a lehetőség, hogy a Tüskésréti tó környékére elvezessék a Tettye patakot, amely továbbfolyhat a Pécsi vízbe a tavon keresztül. Szeretné, ha képviselőtársai figyelmét kellőképpen felhívta volna a Balokány jó megoldására. Képzeljenek el egy „kicsomagolt” Zsolnay gyárat, egy megújult Balokány központot, egy, a belvároshoz közeli, jól elhelyezkedő kultúrpalotát, valószínű, a lepusztult keleti városrész gyöngyszeme lehet. Meixner András: két gondolatot tesz dr. Toller László polgármester által elmondottakhoz. Amikor Liverpool város kulturális programjának menedzsere Pécsett tartózkodott azt mondta, hogy Liverpool azzal nyert az angliai versenyben, hogy elhatározta épít egy új várost, új Liverpoolt. Ezt ajánlja Pécsnek is, ez legyen a kultúrfőváros pályázatának középpontjában. Éppen ezért olyan pályázatot, fejlesztési terveket kell összeállítani, amelyek európai léptékűek, európai léptékekhez szokott emberek is értékelni tudják. Ezért ennek az építkezésnek a szerepe sokkal több annál, mint aminek látszik. Nem egy hangversenyteremről van szó, hanem egy város rekonstrukciós programjának egyik eleméről, amivel egy kicsit korábban kell kezdeni a munkát, mert szorít az idő. Azért kell ma erről tárgyalni, mert ha címzett támogatást akar beadni a város 2006. áprilisában és előtte egy nemzetközi tervpályázatot végre akar hajtani, el akarja készíttetni a pályázati anyagot, akkor kb. háromnegyed évre van szükség. A pályázati kiírást is a közgyűlés elé kell hozni, meg kell pályáztatni, el kell fogadni stb. Az építkezés 2-3 év, melyben benne van az a döntési egy év, amit az Országgyűlés is magáénak szokott tartani. Az átfutás minimum 3 év. Ahhoz, hogy 2009. végére elkészüljön a tervezett épület, most kell dönteni. Éppen ezért csak olyan terület jöhet szóba, ami önkormányzati tulajdonban van, vagy idén a város tulajdonába kerül. Ilyen kevés van. Szerencsére a Balokány környéke olyan városrész, amely az Európa Kulturális Fővárosa pályázata keretében fejlesztendő, mert nem lehet egy lerobbant városrésszel fogadni a 6-os út felől érkező turistákat. Össze kell kötni a kellemeset a hasznossal és olyan pályázatot kell készíteni, amelyben szerepel a belvárostól keletre lévő területek felújítása is. Ennek első lépéseként egy „húzóprojektet” kell odatenni, mely a hangversenyterem lenne. Érzése szerint most csak ezen a területen lehet ezt megvalósítani.
96 Megköszöni a Tervtanácsnak, hogy foglalkozott az üggyel, de olyan érzése van, hogy talán nem minden információ birtokában döntöttek és ezért a döntésük kicsit talán „íróasztal ízű” lett. Nem biztos, hogy igaza van annak, aki azt mondja, a hangversenyterem azért lesz drága építkezés, mert a ház a házban rendszert kell megvalósítani. Zoboki építész úr, aki a budapesti kultúrpalotát építtette az egyetlen ember, aki a témát végigjárta, azt mondta, Pécsett nincs akkora forgalom, rezgés, felesleges ezt a technikát alkalmazni, meg lehet oldani anélkül is. Polgármester úr is említette, talán sikerül a városnak másik pályázaton elérni, hogy a vasút kitelepítésre kerül a városból és ott csupán egy villamosforgalomra alkalmas terület marad. Komplex módon tekintve is ezen a területen lenne a legmegfelelőbb megoldás. Még előkerülhetnek különböző javaslatok, megoldások olyan más esetekben, ha a kultúrfőváros program kapcsán más megoldásokhoz kell folyamodni, de erről egyelőre nem kell beszélni. Dr. Gáspár Gabriella: az előterjesztés azt a címet viseli, hogy Zene- és konferenciaközpont helyszínének kijelölése. Megjegyzi, hangversenyteremről, nem zeneközpontról van szó, ezért az előterjesztésben lévő megjelölés méltatlan, mert elsősorban hangversenyteremről van szó és csak másod, vagy valahányadik sorban konferenciaközpontról. Kevésnek tartja az előterjesztés Ez tisztázni szöveges akarta. részét. Két bizottsági ülésen vett részt, ahol e témakörben sok anyagot kaptak: színeseket, kevésbé színeseket, tervtanácsi tájékoztató anyagokat stb. Más építészek véleményét is kikérte, mert nem érezte elégségesnek még azt a paksamétát sem, amit kapott. Ehhez képest a közgyűlés előtt – ami egy laikus testület – egy vékony kivonat van, még csak a bizottsági ülésen eldöntött alternatíva sem úgy szerepel benne. Még egy apróság, ami az anyag második oldalán van, hogy elengedhetetlen, hogy már a tervezés időszakában a kijelölt üzemeltető legyen részese a tervezési folyamatnak. Dr. Kunszt Márta alpolgármestertől megkérdezi, hogy ki a kijelölt üzemeltető, aki a tervezési folyamatban már részt fog venni? Ez újszerű volt számára, mert eddig erről így, ebben a formában nem esett szó. Még egyszer leszögezi, hogy hangversenyterem kijelöléséről van szó. Elmondja, a 90-es évektől a városnak volt egy konszenzusosan kijelölt hangversenyterem helyszíne. Ezt több, mint 10 év alatt sikerült kialkudni. A szimfonikus zenekar is megegyezett abban, hogy a jelenlegi „Király tömb”, ahol egy nagy gödör tátong, ideális helyszín. Sokáig arra készültek, ott lesz a hangversenyterem. A városnak kevés a pénze, így eladta azt az egyetlen telket, amely – konszenzusosan tervezve – megfelelő helyszín lett volna. Ezt tudomásul veszik, de tudni kell, ez a múlt. Van még egy üres telek, a 10-es tömb, ami nem a város tulajdona, de telekcserével megszerezhető. Ez elég nagy tér, talán elférne oda egy hangversenyterem. A 10-es tömb szerepel ugyan a lehetséges helyszínek között, azonban úgy tűnik, nem kapta meg az elegendő többséget. Dr. Toller László polgármester hozzászólásában arról beszélt, hogy a 10-es tömbben „csobogó” park legyen, esetleg a mélyben mélyparkoló. Vajon miért legyen ott park? Vannak a városnak parkjai, például a 48-as téren is, ettől a területtől egy ugrásnyira. Ehhez képest a Balokányt részesíti a városvezető koalíció egyértelműen előnyben, ahol a teniszpályára kívánják építeni a hangversenytermet. A beruházáshoz a Balokányban el kell bontani a
97 környezetet, valószínűleg a hangversenyterem kiérnie egészen a Penny Mark területéig, illetve a benzinkútig. Szép vízió zöldövezetben egy hangversenyterem, azonban nem elfelejtendő, hogy kilógna az útig. Így a hangversenyteremnek két hátránya is van a Balokányban. Egyik, hogy mögötte megy a vasút, aminek zajkiszűrése óhatatlanul megnöveli a költségeket. Ne csináljanak úgy, hogy akusztikailag ugyanolyan hangversenyterem tervezhető egy vasút melletti helyszínre, mint egy nem vasút mellettire. Továbbá az út forgalma is terheli a területet, tehát mindenképpen megfontolandó. ide építeni. Ehhez képest a 10-es tömbnél nem áll épület. Mit akarnak? Azt, hogy a városnak olyan terén, ami rendelkezésre áll és pillanatok alatt cseretelekkel megszerezhető lenne, arra az üres területre lehetne építeni. Ehelyett nem ezt választják, hanem egy későbbi park miatt felszámolja a város a teniszpályát, mert gyakorlatilag ez történik. Ahhoz, hogy helyesen tudjanak dönteni – amit most valószínűleg nem fognak tudni megtenni, de azért megkísérel hozzájárulni – ne felejtsék el, hogy hangversenytermet akarnak építeni. Horváth Zsolt leírta, hogy annak melyek az akusztikai feltételei. Úgy tesznek, mintha pusztán csak helyszínt választanának. Nem egyszerűen arról van szó, melyik helyszín tetszik, hanem arról, hova építhető egy olyan hangversenyterem, ami európai léptékben is mérvadó, ahol majd külföldi zenekarok is játszanak, mert akusztikailag megfelelő. Ilyen csak Budapesten van, az a bizonyos palota, ami 30 Mrd Ft-ba került. Nyilván Pécs nem akkorát fog építeni, azonban annak tanulságait be kell vonni a gondolkodásba. Azzal, hogy azt mondják, ezer fős hangversenyteremmel lehetne kalkulálni, akkor az építészek tudják, melyek azok a feltételek, amelyeknek ezek után meg kell felelni. Tudható a nagysága, mekkora mélyparkoló kell – nem is biztos, hogy ide mélyparkolóra van szükség. Azonban mindenképpen kalkulációk alapján tudható, hogy kb. 6,5 Mrd Ft, amibe egy normál hangversenyterem belekerül. Erre még rájön, hogy a vasút miatt akusztikailag problémák lesznek, tehát vagy ház a házban, vagy más egyéb építészeti megoldásokkal ez megtehető, azonban ez növeli a költségeket. Az egész projekt csakis attól függ, nyer-e Pécs a kulturális főváros pályázaton. Amennyiben nem nyer, ez a város számára kivitelezhetetlen lesz. Tehát szép az a vízió, hogy a Balokány megújulásába ne csak egy húzóerő, az élményfürdő legyen ott, ami lehet, hogy önmagában is elég lenne. Egyébként megjegyzi, hogy egy élményfürdő, illetve strand mellé teniszpálya kompatibilisebb mint egy hangversenyterem, de a hangversenyterem is elférne, ez kétségtelen. Ha a zöldövezet megteremthető, valóban szépen mutatna. Személy szerint meggyőzhető lett volna egyébként a Balokányi helyszínről. Voltak pillanatok, amikor helyes helyszínnek gondolta. Azonban az építészeti vélemények, a Tervtanács véleménye – aki kifejezetten elveti a Balokányt, mint alkalmas helyszínt a hangverseny terem megépítésére, a Centrum tömböt és a 10-es tömböt azonban nem – befolyásolták döntését. Hozzáteszi, hogy még egymást nem ismerő építészeknek is az a véleménye, hogy csak egy helyen ne legyen: a Balokányban. Laikus képviselőként szeretne jó döntést hozni. Azt gondolja, a hangversenyterem kérdésében nem szabad, hogy politikai döntésre kerüljön sor. Nem azért nem ért egyet a balokányi helyszínnel, mert ellenzéki képviselő. Nem tételez fel semmiféle csalárd szándékot mögötte, csak egyvalamit szeretne tudni, hogy biztosan jó helyszín-e. Az építész szakma
98 nem egységes, nagyjából egy trend foglalható össze, hogy ne a Balokány legyen a hangversenyterem helyszíne. Ez rendkívül zavarja, ezért nem tudja teljes szívből támogatni a helyszínt, hiszen a szakemberek azt mondják, ott nem jó. Erre megvan az okuk, nyilván lehet érvelni és ha szükséges, személy szerint is tud – ha úgy tetszik – szakmai érvet mondani, ami mondandóját alátámasztja, vagy a jelenlévőket meggyőzheti. Bár tudja, erre kicsi az esély. Kéri a Közgyűléstől, gondolkodjanak még a helyszíneken és ne egyértelműen a Balokányra fókuszáljanak, hanem gondoljanak a 10-es tömbre, vagy a Centrum parkolóra. A Centrum parkolónak szintén számos hátránya van, a régészeti leletekről nem is szólva, melyek a föld alatt vannak. A parkolóban nem áll rendelkezésre akkora hely, lehet, hogy az Ifjúsági Központ épülettét, a kék csempés épületet és a Centrumot is érintené a bontás. Minden helyszínen jelentős változtatásokra kerülne sor, kivéve a 10es tömbben. Kéri, fontolják ezt meg. Gonda Tibor alpolgármester átadja az ülés vezetését dr. Kunszt Márta alpolgármesternek. Gonda Tibor: szeretné tisztázni, ne tűnjön úgy, hogy az építész szakma egyöntetűen ellenzi a helyszínt és csak a „korlátolt látásmódú” politikusok erőltetik, hiszen személyesen legalább hat olyan szakmai fórumon vett részt, ahol ezt a kérdést próbálták előkészíteni. Összesen 15 helyszínt vizsgáltak meg, melyek közül konszenzus alapján kiválasztották a három legjobbat, melyek között szerepelt a Balokány is. Mikor a Kulturális Fővárosi Fejlesztési Tanács elnökeként összehívta a Fejlesztési Tanács első ülését, amiben szintén kb. tizenegynéhány fejlesztéssel foglalkozó szakember vett részt, ott kérték ők, hogy negyedik helyszínként hozzák be a Centrumot. Nem véletlenül a területi főépítész kérte, elfogadták, és így került be a Centrum, mint lehetséges helyszín. Ezt követően számára meglepetés volt, hogy a Területi Tervtanács foglalkozott a kérdéssel. Természetesen szíve joga, ők azt mondták, ez a legjobb helyszín. Hangsúlyozza, az előző fórumokban azért három másik helyszínt tartottak jobbnak. Ha valaki egyedileg vizsgálja csak a Balokányt – és ezt az építészek is elmondják – önmagában valóban lehet, hogy nem jó helyszín. Viszont ha városfejlesztési projektben fejlesztési folyamatba ágyazzák és a 10-es tömbtől kezdve a Zsolnay út keleti végéig nézik, akkor a beruházás hatása alapján remek helyszín lehet. Elgondolkodtató, hogy csak a Zsolnay úttól délre lévő részen tervezik a Kortárs Művészeti Központot, a Balokány strand megújítását, a közpark fejlesztését, majd folytatódna ezzel a projekttel és a PEAC pálya helyszínén is – ha önkormányzati tulajdonba kerülne – egyéb kulturális típusú beruházások indulhatnának, nem beszélve a 10-es tömbről, amely szerinte is beépítésre jó adottságot nyújtó terület. Biztos vannak olyan szakmai vélemények, amik ezt ellenzik. Azokon a fórumokon, ahol Meixner képviselőtársuk és a városi főépítész részt vett, ilyen erőteljes elutasítással nem üzemeltetési Az találkoztak. formával kapcsolatosan elmondja, a Tervpályázathoz pénzügyi forrást is kell biztosítani, de úgy gondolja, még maga a tervpályázat sem tekinthető ebbe a relációba a tervezés szakaszának. Majd ha lesz egy nyertes pályamű, azután megrendeli a város a konkrét kiviteli terveket, akkor
99 válik szükségessé, hogy nevesítsék, milyen üzemeltetési forma lesz. Erre megítélése szerint egy év múlva kerül sor. A vasút akusztikai problémájával kapcsolatosan elmondja, szakértők vizsgálták a kérdést, egyikük a PTE Műszaki Karán tanít és a kulturális főváros pályázat előkészítő szakmai fórumán egyértelműen kijelentette, hogy a vasút nem okoz problémát, mert olyan kisforgalmú, kis zajkibocsátású, hogy a hangversenyterem akusztikai feltételeinek megteremtésében nem zavaró. Ugyanezt mondta, a Budapesti Építész Iroda, Zuboki Gábor csapata, hogy ez nem összevethető a lágymányosi híd és a HÉV vonal terhelésével. Szakmai felelősséggel állították, ilyen szempontból tehető a hangversenyterem 10-es tömbbe, a Balokányba is, a ház akusztikája nem jelentős többletköltségekkel megoldható. A pénzügyi forrásokat is felvetette mind Erb képviselőtársa, mind pedig Gáspár Gabriella képviselőasszony. Valóban több vasat próbálnak a tűzben tartani. Egyik prekoncepció, hogy adott esetben a következő címzett támogatási kiírásig el kellene úgy készülni, hogy be tudják adni a pályázatot. Ha októberben valóban eredményt hirdetnek és – reményei szerint – Pécs elnyeri a kulturális főváros címet, akkor ezt a prekoncepciót felülvizsgálhatják, hiszen tudott már, hogy tervezési stádiumban jelentős, több tízmilliárd forintot állítanak be a következő Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a győztes kulturális főváros fejlesztéseinek finanszírozására. A második esetben abszolút nem jelent problémát a beruházás, nyilván a fenntartásra figyelni kell. Ha a város nem nyer – abba belegondolni is rossz – , akkor vigaszágon egy jelentős címzett támogatás elnyerésével reálissá válhat a beruházás. Nagy Csaba: mondanivalójának nem fognak örülni képviselőtársai, de el kell mondania. A kialakult szituáció, amelyben a pécsi városi testület van, úgy gondolja, a városvezetés csődje. Ezt nem lehet másképp minősíteni. Két évvel ezelőtt adta el a város a „Király tömb” területét, azt a területet, ami éveken keresztül ,szakmai konszenzus alapján ki volt jelölve arra, hogy ott egy zene- és konferenciaközpont – az előterjesztés tárgya szerint – épülhessen. Éppen akkor, amikor a terület eladása volt, mondta el – ha jól emlékszik – dr. Mikes Éva, hogy ez az utolsó olyan terület, ami városi, közösségi célokra középtávon hasznosítható. Nem telt el három év. Most szeretnének benyújtani egy pályázatot, amit minden jó szándékú városi képviselő teljesen természetesen támogat, nem tehet mást. Ott tartanak, hogy a Király tömb környékén keresnek területet, hogy hol lehet felépíteni egy esetleges konferenciaközpontot vagy zeneközpontot. Mi más ez, ha nem a városvezetés csődje ez, méghozzá egy cikluson belül, ez benne a politikai Megkéri az előterjesztőket, úgy fogalmazzák meg a határozatot, hogy pikantéria. helyrajzi szám szerint legyen behatárolható, a Balokány melyik részére gondolnak az építmény helyszínénél. A teniszpályák megmaradnak-e? Emlékszik arra, ami Petrovits képviselő úr temetésén hangzott el, megígérte a városvezetés, lesz fedett teniszcsarnok Pécsett. Mi lesz ennek a teniszcentrumnak sorsa? Foglalkoznak majd ezzel? Polgármester úr elképzelése szerint a 10-es tömbben közparkokat, csobogókat kell majd elhelyezni. Kinek a neve szerepel aláíróként a 10-es tömb rosszul sikerült eladási manőverének a szerződésén? Úgy tudja, dr. Toller Lászlóé. 2002-ben a választási kampányban bejelentették, hogy ott egy hatalmas beruházással elindul majd az élet. Ehhez képest akik ott
100 parkolnak örülnek, hogy nem indult el semmi. Pécshez méltatlan az egész terület jelenlegi állapota. Van egy előnye, hogy az összes útcsatlakozás, a közműkiváltások elkészültek, tulajdonképpen csak a területet kellene megszerezni. Aki megvette, nagy jelzálogjogot jegyeztetett be a területre. Ha ez még mindig így van, akkor zsákutcában vannak. Azt gondolja, ez is azt bizonyítja, hogy rossz úton jártak akkor, amikor ezt a területet eladták, főleg, hogy ilyen konstrukcióban. Egy biztos, hogy költséghatékonysági szempontokat is figyelembe kell venni egy ilyen terület kiválasztásakor, ez mindenképpen előnyösebb, mint a Balokány kérdése. Nem beszélve arról, hogy tulajdonképpen volt területük arra, hogy a központot elhelyezze a város és felépítse, a belvároshoz szervesen kapcsolódva. Székely Géza: láthatóan nincs városfejlesztési koncepció, elképzelés, mert akkor már egy évtizede meglenne a helye a hangversenyteremnek. Gyakorlatilag az események után kullognak és hamarjában próbálják összekapni az ötleteket. Ez egy ötletbörze volt. Elképesztőnek találja, hogy a Zsolnay gyár területét is felvették erre a listára, sőt a ledinai dombot is. Jó, hogy az A/1-es laktanyát nem írták be. Ha elfogadják, hogy a Balokányban épüljön meg a hangversenyterem, mi biztosíték van arra, hogy ha jön egy befektető, a város nem adja neki az egész Balokányt? Nem tudja, van-e értelme a vitának. Ugyanaz a helyzet, mint a PMFC pályával kapcsolatosan. Ott is egy szakmai elképzelés alapján a Verseny utcában elképzeltek egy sportcentrumot. Addig fúrták és – politikai oldalról – faragták ezt az ügyet, míg végül a Szigeti út mellé került a PMFC pálya, oda beszorítva, ahol a szakemberek szerint fejlődésképtelen. Ugyanez a szisztéma látszik itt kirajzolódni. Nem politikai okok miatt kellene ilyeneket eldönteni. Nem tudja, Gonda Tibor alpolgármester milyen építészekkel beszélt arról, hogy a Balokány nagyon jó helyszín lenne. A Balokány akkor lenne jó helyszín, ha a hangversenyterem mellé egy mozdonymúzeumot is be tudnának illeszteni, mert akkor különlegesség lenne, talán még turisztikai vonzerővel is rendelkezne. Nem tudja megmondani, melyik lenne a jobb megoldás. A városban vannak építész szakemberek, az ő dolguk eldönteni a legjobb helyszínt. Nem biztos, hogy a 10-es tömb, a Balokány, vagy a Centrum lenne a megfelelő. Javasolja, döntsenek az építészek, ne a politikusok. Sík László Lajos: abban a szerencsés helyzetben van, hogy mind a Kulturális, mind a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság ülésén végighallgathatta azokat az előadókat, akik meghatározták az elhelyezkedéssel kapcsolatos elképzeléseiket. Megérti képviselőtársait, hogy az anyag így kevés, de sokkal szélesebb körben DVD-n és különböző képekben is megkapták a lehetőségeket. Ezek alapján miután az előterjesztés tárgya a zene- és konferenciaközpont helyszínének a kijelölése nyugodtan mondhatja, hogy ezt a létesítményt a városban nem a szóba hozott nyolc, hanem további helyeken is el lehetne helyezni. Ez a program a város fejlődésére gyakorolt hatását és a városszerkezetbe való illeszkedését tartja – lehetőség szerint – elsőrendű szempontnak, ugyanis egy másik pályázat révén részese egy olyan átfogó programnak, amelyik a további helyszíneket egyszerűen annullálja. Melyik területnek van a legnagyobb hatása a mozgásra, a fejlődésre és a fejlesztésre? A Lovarda tömbnek? Egy tömböt rehabilitál. A 10-es tömbnek? Egy tömböt rehabilitál. A Zsolnay gyár
101 környékének, Centrumnak? A Centrum egy elhibázott elképzelés lett volna, hiszen egy befejezetlen beruházásnak a részéről beszélhetnek csak. Ha jól megnézik, a Zsolnay dombtól kezdve a 10-es tömbig kizárólagosan csak ez a program a fejlődés záloga és továbbvitele. Úgy gondolja, amikor első lépcsőként a Balokányba tervezik a létesítményt, akkor az el tud indítani egy olyan beruházást, amihez a regionális központnak a szükséges létesítményei kapcsolódhatnának és kialakulhatnának egy központi programba. Az előadások során közel 2000-2600 m2-ről tájékoztatták őket a tervezők. A kijelölésre javasolt terület valójában 20-22 ezer m2. Igaz, hogy a területen van a sportpálya létesítménye, de annak áthelyezésére ígéret van. Valójában a sportágazat is figyelembe van véve azoknál az adatoknál, amelyek jelentkeznek a költségek elemzése során. Úgy gondolja, és meri vállalni, hogy a mellette lévő terület az egyik legalkalmasabb a felsorolt három részen, amit több ízben mindkét bizottság tárgyalt. A 10-es tömbre és a mellette lévő területre vonatkozó kérdésére a szakmától azt a választ kapta, hogy a terület alkalmatlan az épület elhelyezésére. Akkor most dönteni kellene, mindenképpen javasolja a Balokány területét. Juhász István: a város életében sokkal nagyobb mértékű, nagyobb szellemi gondolkodást jelent a maga 5 Mrd Ft körüli beruházásával a hangversenyterem létesítése. Ilyenkor ha egy helyszín a későbbi revitalizáció és a fejlesztés vonatkozásában jó pozíciót mutat ennek megvalósítására, akkor elképzelhető, hogy egy teniszcentrum kialakítása egy más, talán zöldövezeti környezetbe újból létrehozható, hiszen 10 db teniszpálya felépítése a hozzá tartozó klubházzal nem mérhető össze az 5-6 Mrd Ft közeli beruházással. Ezért a teniszklub elnökségével lefolytatott egy egyeztetést. Polgármester úr ígéretét is maguk mögött tudva, úgy hiszi, a tenisz jövője nem függ a hangversenyterem létrehozásától. A hangversenyteremnek alapvetően még mindig egy gyalogos övezethez közeli területnek kell lennie, ahol az emberek a szabadidejüket töltik el. Teniszezni pedig általában sportruhában, autóval szoktak elmenni. A város bármely pontján, ahol lehetőség adódhat a beruházás létrehozására megvalósítható. Szeretné látni egyszer – és ez most Nagy Csaba frakcióvezetőnek szól –, hogy a FIDESZ részéről is valaki azt mondja, hogy annak idején, amikor a 10-es tömb értékesítésre került és eladta a város, akkor nem jól döntöttek. Polgármester úr éppen arról tett tanúbizonyságot, hogy felülbírálta akkori helyzetet és azt mondta, ma már – úgy látszik – nem volt helyes döntés, ehelyett sokkal jobb lenne olyan szabadidőhöz közelálló tevékenység keretébe bevonni a 10-es tömböt, mint amit ő saját maga felvázolt. Polgármester úr nem igényli, hogy ő megvédje, de ezt kénytelen volt elmondani. Szeretné látni, hogy a másik oldalon valaki hasonló módon felül tudja Azzal semönmagát tud egyetérteni, bírálni és hogy hasonló a városvezetés kijelentéseket tesz. csődje az, ami létrejött. Hosszú évekre stratégiát, elméletet, koncepciót lehet gyártani, de az élet, a mindennapok rendszeresen felülírják ezeket a koncepciókat és stratégiákat. Arra gondol, hogy szeretnék megvalósítani a hangversenytermet, mert magához az Európa Kulturális Fővárosi cím megnyeréséhez mindannyian úgy látják, kell még valami, egy „nagy mű” – ha lehet ezt mondani a maga nemes vonatkozásában – és az nem lehet más, mint egy hosszú-hosszú évek óta óhajtott koncert- vagy hangversenyterem, mert ez talán megbillenti annak lehetőségét, hogy Pécs közelebb kerüljön a cím elnyeréséhez. Ehhez
102 Pécs igénybe tud venni pályázati pénzeket, hogy mentesítsék önmagukat a forrás előteremtésétől. Ehhez az szükséges, hogy egy olyan klasszikusan szabad önkormányzati tulajdonú telket használjanak fel, ami egyébként is bent volt a köztudatban mint egyik lehetséges helyszín. Mint a teniszsportban érdekelt személy, maga is támogatja az előterjesztés megszavazását, bízik abban, hogy a város megkapja azt a pályázati pénzt, ami előteremti a megvalósítást, elnyeri Pécs 2010-ben a kulturális főváros címet és amikor a hangversenyterem alapjait elkezdik, addig a pécsi teniszsport egy új helyszínen fog fedett teniszpályával is működni. Dr. Kunszt Márta alpolgármester átadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. Staub Ernő: elég sokat gondolkozott azon, hogy néhány átfogó hozzászólás után egy részproblémával hozzászóljon-e. Valószínűleg nem tenné, ha egyértelmű lenne a helyzet, hogy a Balokány a létező legjobb helyszín. „Nagy mű” kell – ahogy Juhász István képviselőtársa mondta –, csak az a kérdés, hol. Nagy mű kell az Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz is. Említették, hogy közel legyen a gyalogos övezethez. Több helyszín szerepel a variációk között, amelyik közelebb van a gyalogos zónához mint a Balokány. A 10-es tömbnek említett, közismertebben a Zipernowsky Szakközépiskola melletti terület is és a Centrum tömb is ilyen. A részprobléma a teniszpálya. Elfogadja, hogy meg lehet szüntetni egy teniszpályát, másutt pedig fel lehet építeni. A balokányi teniszpálya azonban nem egy teniszpálya, hanem a pécsi teniszpálya, várostörténet, városhagyomány része. A tenisz nem volt olyan népszerű sportág 30-50 évvel ezelőtt, mint az elmúlt 20 évben. Nem mond neveket, bár a Káplán nevet említheti, de a kertvárosi, a makári, a Bártfa utcai központ is mind újak. A balokányi teniszpálya akkor épült nagyjából amikor a városi fürdő. A lényeg, hogy hosszú évtizedekig Pécs adta a legjobb magyar teniszezőt, Gulyás Istvánt, aki 1931-ben született és szegény gyerekként ott szedte a labdát a Balokányban. Szerinte ezeket a balokányi teniszpályákat ott, a helyszínen meg lehetne őrizni. Elfogadja, ha sokkal nagyobb léptékű dolog lenne, akkor mindez amit elmondott, zárójelbe tehető és el lehet felejteni. De nem látja az egyértelmű különbséget ezen helyszín és a gépipari iskola melletti terület között. Ugyanannak a környezeti fejlődésnek lenne az Amit polgármester úr mondott a látképről, azzal kapcsolatos elmondható, ami elindítója. látszik egy parkból, az látszik egy jól megépített épületből is. Gondoljanak az Árkád tetőparkolójára, ahonnan jó látvány van a Mecsekre. Nem látja teljesen egyértelműnek a Balokány helyzetét, azért tartaná megfontolandónak az említett szempontok szerint azt, hogy ne kapkodják el a döntést. Elképzelhetőnek tartaná a Lánc utca és a 10-es tömb előtti területet, mert nem látja azt a különbséget, ami a Balokány javára szólna. Gáspár Gabriella már elmondta, hogy egy élményfürdőhöz a teniszpálya jobban kapcsolódik, mint egy hangversenyterem. De Blasio Antonio: bár Juhász István idő közben kiment a teremből, de mégiscsak azt mondja el, ami az ő hozzászólása kapcsán eszébe jutott és úgy gondolta, reagálnia kell rá. Nem tudja olyan patetikusan előadni azt, mit várna el a másik oldaltól viselkedésmódban, mint ahogy ő tette, mert
103 mindenki mást, és mást vár el a másik oldaltól. Juhász István elvárná, hogy az ellenzék megkövesse magát olyan döntésekbe, amelyeket már jó néhány éve – sajnos – nem ők hoznak a városban. Figyelmeztetésül elmondja, 1996. óta szocialista és szabad demokrata többség hozza a döntéseket és dönt azokról, melyekről ma is szólnak. Úgy tudja, ez a többség döntötte el azt is, hogy a 10-es tömb környékén lesz a hangversenyterem. Ha már hagyományokról beszélnek, Pécsett hol volt a hangversenyterem? A Liszt terem hosszú évtizedeken keresztül a Búza téren volt található. Nem véletlenül volt az a térség kijelölve a hangversenyterem fizikai pótlására. Arról vitatkozni, hogy a városépítészeti és a városfejlesztési tervezés miről szól, botorság lenne, ezen ne is vitatkozzanak. Ez nem egy évre szól. Hozzá kellene szokni ahhoz, ha meghoznak városépítészeti, városfejlesztési ügyekben döntéseket, ahhoz tartania kellene magukat, mert különben ennek a városnak soha nem lesz saját arculata, elképzelése. Mindig valaki más fogja eldönteni, hol lesz benzinkút, bevásárlóközpont, vagy adott funkciók hova kerülnek, mert kinézi magának, mint ahogy az elmúlt jó néhány évben történt. Lásd Árkád, mert az erős városvezetés hagyta, hogy ott épüljön meg, sőt ahhoz még asszisztált is. Ehhez képest meg van adva az, hogy hova kell építeni a városban a hangversenytermet, azt eladja a város és onnan 300 mre a meglévő teniszpályákat meg akarja szüntetni. Már csak az hiányzik, hogy azt mondja a polgármester, hogy a parkba, a csobogók közé képzelte a teniszpályákat. A két helyszín melyekről beszélnek, légvonalban nincs egymástól néhány száz méterre. Olyanon vitatkoznak szakértő képviselőtársai, ami nincs, nem kérdés. Ha egyszer van a városnak olyan területe, ami visszaszerezhető, miért nem azt teszi, hiszen a vevő nem teljesítette azt, amiért megvette a területet. A város nem azért adta el a területet, hogy parlagon álljon, azért sem, hogy parkot valósítsanak meg. Nem érti, miért nem dönt úgy város egy hosszú távú projekt esetében, hogy a 10-es tömböt használják, mert a legjobb és legalkalmasabb terület, hagyományokat őriz és ezen kívül meg kell tenni azokat a lépéseket, hogy visszaszerezzék a területet és elkezdjék a tervezést. Ha vannak a városban üresen álló területek, akkor miért kell „pusztítani” ahhoz, hogy valamit létrehozzanak. Senki ne magyarázza meg neki, hogy a Balokány területe alkalmasabb bármilyen szempontból a hangversenyterem helyszínének, mint a 10-es tömb. Dr. Toller László: sajnálja, hogy nem a 10-es tömböt jelölte meg a hangversenyterem helyszínéül, mert akkor az ellenzéki képviselők biztos, hogy a Balokány mellett érvelnének. Nem érti, hogy végül is szakmai szempontból 4-5. helyre tett 10-es tömb miért vívta ki ennyire az ellenzék rokonszenvét. Az összes többi – egy kivétellel – jobb pozíciót nyújtott volna vitaalapként. Örült volna, ha több szó lett volna arról, mi lenne, ha a Centrum alá tennék a létesítményt, mert a szakma igazából azt javasolta első helyen. Tényleg bánja már, hogy nem a 10-es tömböt javasolta, mert már régen a Balokány mellett lennének. Dr. Gáspár Gabriella: hozzászólásában – amikor polgármester úr nem volt teremben elmondta, hogy nem politikai kérdésről, hanem szakmai kérdésről van szó. Sajnos az a sajnálatos eset áll elő, hogy politikusoknak kell olyanban dönteni, amibe a szakma sem tud. A politika arról szól, hogy
104 döntsön olyanban, amiben a szakma nem tud dűlőre jutni. Mindenki a legjobb belátása szerint dönt. Személy szerint szeretne szakmai döntést hozni, de ez valószínűleg nem fog sikerülni, bár ezért mindent megtett. Amennyiben polgármester úr a Területi Tervtanácsot nem tartja szakmai grémiumnak, akkor valóban igaza van. Köszöni, hogy hozzászólását ennyire komolyan vették, mert valóban a Balokány és a 10-es tömb alternatívájáról beszélnek, aminek örül. Úgy gondolja, a 10-es tömb jobb lenne, mint a Balokány. Ehhez néhány érvet még elmond. A bizottság előtt Rádóczy építész – aki a Balokány képzeletbeli tervét elkészítette és számítógépes látványtervet tett eléjük – elmondta, hogy a Balokány projekt esetében a Lánc utca előtti résszel is számolni kell. Építészetileg megoldást kell arra találni, hogy ne úgy nézzen ki, ahogy kinéz. Továbbá a 10-es tömbbel is kell valamit tenni, mert az sem maradhat úgy. Ott egy lezáró épületet kell elhelyezni. Ezt világosan elmondta, de már mindenki elfelejtette. Ha a Balokányba épül meg a hangversenyterem, akkor a 48-as teret fel kell bontani, alatta ki kell alakítani a parkolót, el kell bontani a Penny Marketet, a B52-t, lehet, hogy a kollégiumot is nagyon sok pénzért, ami sok időt venne igénybe. Ez nem olyan helyszín, hogy – ha megvan minden – elkezdődhet egy év múlva az építkezés. Erről szó sincs. Évekig mást sem fog csinálni a város, mint lepucol, majd megtörténik az építkezés, majd helyreállít. Juhász képviselőtársának mondja, ők is tévedhetnek. Néha el is ismerik. Belátta, hogy a balokányi terület nem a legjobb megoldás, ugyanis van ott egy rekreációs funkciójú együttes. Ez csak erősödni fog strand, teniszpályák, élményfürdő, ez mind ugyanannak a dolognak a része, maradjon meg akár a PEAC pályával is. Ha ez megmarad sport–rekreációs területnek, parkokkal, akkor ez egy nagyon jó dolog. Esetleg még egy földalatti parkoló is lehetne itt, mert a városban kevés a parkolóhely. Erre nagyon sokat kell invesztálni. A 10-es tömbhöz, ehhez képest szinte nem kell hozzá nyúlni. Úgy tudja, nem a mérettel van gond, mint ahogy azt Sík László Lajos említette. Ha elfér oda, akkor ott sokkal kevesebbet kell rombolni, mint itt. Szerinte az előterjesztésben felsorolt szempontok alapján a 10-es tömb az, ahol a legmegfelelőbb lenne ez a beruházás. Úgy gondolja, a Balokány mellett itt kialakulhatna egy belvárosi decentrum. A Balokányban megvalósul az élményfürdő, plusz még ha megvalósul a Zsolnay együttesnél, amit szeretnének, akkor az is egy húzóerő, oda több már nem kell. A befejezetlen tereket azonban városszerkezeti szempontból be kellene fejezni. Mindkét terület egyformán kapcsolódik a 6-os főúthoz, a vasút miatt sokkal terheltebb a Balokányi terület. Sok minden a balokányi helyszín ellen szól. Módosító indítványt tesz, a zene-, konferenciaközpont helyszíne a 10-es tömbben legyen. Dr. Toller László: a szakma javaslatából kiindulva a helyszín a Balokányban a legmegfelelőbb. Mindenki elfeledkezik a szabályozási magasságról, mely fölé nem mehet az épület. Nem lehet magasabb a homlokzat, mint a Zipernowszky épülete, a hátsó homlokzat nem lehet magasabb, mint a meglévő DDGÁZ épülete. Így aztán a magasasság és az alapterület összefüggéseiben tényleg nem fog elférni a tervezett hangversenyterem, amit komolynak gondolnak.
105 Nem érti a gondokat, amiket a balokányi helyszínnel kapcsolatban említenek. Nem érti, miért kell a 48-as térhez hozzányúlni. Azért szerzik meg a PEAC pályát, hogy várospolitikai szempontból az egész Balokány tömb város politikai szempontból egységesen legyen kezelhető. Erre az egyetemmel elvi megállapodást kötöttek. Ezért vásárolták meg a postás pályát, ahol olyan tenisz centrumot lehet kialakítani, ami megfelelő lesz. Itt nem új teniszpályákat kell kialakítani, csak felújításokra van szükség. Közös tulajdonuk lesz valószínűleg az összes terület, a vasúttal is tárgyalnak ez ügyben. Kéri, ezeket a szempontokat vegyék figyelembe, azt is, hogy voltak korábbi döntéseik, a szerkezeti terv alapján maximum 12,5 m, amire fel lehet vinni a homlokzatot. Ez hangversenyteremnél nem tűnik óriásinak. A 10-es tömbhöz és a Balokány ligethez közel azonos távolságra van légvonalban a Liszt terem. Meixner András: elég hosszan tárgyalják a témát, bízik abban az építkezés nem lesz ilyen elhúzódó. A 10-es tömbről egyes építészek kijelentették, hogy ez a legalkalmasabb, mások pedig, hogy nem. A hangversenyterem nagytermi, kb. 1000 főt befogadó része 25-30 m széles, 50 m hosszú és 25 m magas doboz, majd ezt ki kell egészíteni egy ugyanakkora alapterülettel. Így tehát egy 3000 négyzetméter alapterületű épületet kell építeni. Ehhez a 10-es tömb éppen elegendő lenne, de az építészek szerint az éppen elegendőség nem jó, mert nem tudják a portálját hova nyitni. Nincs igazán reprezentatív megnyitási lehetősége. Ezekre figyelemmel nem javasolják ezt a helyszínt. A világban kétfajta hangversenyterem van, az egyik a belvárosi típusú, amikor be van szorítva valahova, ez lenne a 10-es tömbben, a másik, amikor egy zöldövezet veszi körül. Kinek-kinek az ízlése határozza meg, hogy melyik típusú hangversenyterem a jobb. Azt gondolja, hogy egy elegáns környezet a hangversenyterem használhatóságát előtérbe veszi az üzemeltetési lehetőségénél. Sokkal jobb lesz az üzemeltetési lehetősége. Ha a hangversenytermet a teniszpályákon helyezik el, akkor az északi részen a Zsolnay Vilmos utcáig ezeket az épületeket le kell bontani. Célszerű az ott lévő kereskedelmi egységekkel is megállapodni, hogy onnan települjenek át. A szemben lévő épülettömböt is rekonstrukció alá kell vonni, ugyanígy a Zsolnay tömböt is. Ennek együtt van értelme. Így jön létre egy új kulturális városközpont, mely a városnak díszére válik, méltán mutathatják be Európában, hogy ezt akarják. Ez lesz az a városrész, amellyel az Európai Kulturális Főváros program idején reprezentálni Aki azt mondja, tudnak. hogy a városvezetés csődje, hogy eladott egy olyan területet, ahol lehetett volna építeni egy hangversenytermet 3–4 évvel ezelőtt, amikor még nem volt szó Európai Kulturális Főváros programról, az lehet, hogy igazat mond, de úgy gondolja, még sincs igaza. Abban az időben volt egy 700–800 fő befogadására alkalmas hangversenytermi pályázatuk, a Park mozi területén. A terv máig is megvan. Ha Európa Kulturális Fővárosa szeretne lenni Pécs, akkor nem a jelenlegi igényekből kell csupán csak kiindulni. Három évvel ezelőtt, amikor értékesítették ezt a területet még nem volt ismert, hogy lesz második Nemzeti Fejlesztési Terv, és ebben Pécs város versenyképességi pólus lesz, és ezeket a versenyképességi pólusokat 100 milliárd nagyságrendű fejlesztési pénzekkel látják el. Megnőttek a léptékek, másként kell gondolkodni. Igaza van De Blasio Antonio
106 képviselőtársuknak, amikor arról beszél, hogy rendszert kell vinni a városfejlesztésbe. Lehet, hogy az a rendszer, amit öt évvel ezelőtt bevisznek, és nem tudnak nagyon fontos információkról, felrúgandó, mihelyt ezekhez hozzájutnak. Ezekből az Európai Uniós felzárkóztatási alapokból származó több 10 milliárd forintok azt célozzák, hogy az eddigi elképzeléseiket felülvizsgálják. Úgy gondolja, hogy erre a területre vonatkozó komplett városfejlesztési terv kell, hogy készüljön. Olyan, amely tartalmazza mindazokat az elképzeléseket, melyeket az Európa Kulturális Fővárosa pályázatba már az első körben leírtak, melyeket most fognak kifejteni. Ebből a szempontból nincs is más alternatíva, mint ez a balokányi terület. Bármelyik szóba jöhető területet nézik, csak egyedi beruházásként valósulhat meg. A 10-es tömbbel az a baj, hogy éppen a határon van, méreténél fogva egy kicsit kicsi ahhoz, hogy ott egy reprezentatív épület épülhessen. Amikor az Árkád felépült nagy vita folyt arról, hogy jobb lenne ott parkot létesíteni. Ezek a gondolatok nem voltak idegenek tőlük sem. Az építészeknek különböző véleményeik lehetnek az egyes helyszínekkel kapcsolatosan. Ha komplex tervet készítenek összefüggésben ezzel a II. Nemzeti Fejlesztési Tervvel, akkor mindezekre a válaszokra sokkal könnyebben jutnak közös megoldásra és sokkal jobb válaszokat tudnak adni, mintha egyedileg nézik a dolgot. Mindezekre figyelemmel javasolja helyszínül a Balokány ligetet azzal együtt, hogy a teniszpályákat másutt adja vissza a város. Ez a sporttörvényből is következik, hogyha sportterületet megszüntetnek, azt másutt biztosítani kell. Erre a Kulturális Bizottság és a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság együttes ülésén hoztak is egy állásfoglalást. Dr. Toller László: a csomópontok elég egyértelműek. Mitől a városvezetés csődje az, ha egy be nem épített ingatlant, amire valamikor építési engedélyt adtak, úgy vesznek vissza, hogy 100 millió forintot nyertek rajta. 350 millió forintot használtak 4 évig. Opciós joguknál fogva lehet visszaszerezni az ingatlant. Bár az összes többi értékesítés így zajlott volna a városban. További hozzászólás nem lévén elsőként szavazásra bocsátja dr. Gáspár Gabriella módosító indítványát, hogy a kultúrpalota helyszíne a 10-es tömb legyen. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal és 18 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Szavazást kér az eredeti előterjesztésről és határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 10 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
107
192/2005. (04.28.) sz. határozata Zene és Konferenciaközpont helyszínének kijelöléséről 1.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a multifunkciós hangversenyterem építési program helyszínének a Balokány területét jelöli ki.
2.)
A Közgyűlés az épületre nemzetközi építészeti pályázat kiírását elhatározta.
3.)
A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a pályázatkiíráshoz és a terület előkészítéshez szükséges intézkedéseket tegye meg. A pályázat kiírás tervezetét jóváhagyás céljából terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2005. június 30. Felelős: Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető Kapják:
26.)
dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, Meixner András bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
Könyvtári felzárkóztató pályázat benyújtása a városi könyvtárak állománygyarapítási támogatására Előterjesztő:
Meixner András bizottsági elnök
Dr. Kunszt Márta: az előterjesztésből látható, hogy a Kulturális Bizottság és Költségvetési Bizottság más megoldási alternatívákat javasolt a könyvtári felzárkóztatás összegéül. Kéri a testületet, hogy a Kulturális Bizottság javaslatával értsenek egyet, vagyis a 2 millió forinttal. Ehhez még újabb 2 millió forintot ad a Kormány. Szakmai vélemény, ha a könyvtárosok nem vesznek meg egy könyvet akkor, amikor az megjelenik, akkor soha nem veszik meg. Ezzel a döntéssel ellehetetlenítenék erre a félévre a könyvállomány gyarapítását. Dr. Toller László: ezek szerint alpolgármester asszonynak egy 2 millió forintra vonatkozó módosító indítványa van, melynek a forrását nem tudják. Soó László: a Költségvetési Bizottságnak nagy gondja volt a kérelem tárgyalásánál. Ekkor 5-6 egyéb pályázati önerő-kérelemről is kellett dönteniük. Felhívta a bizottsági tagok figyelmét, arra tekintettel szavazzanak, hogy nem jut mindegyikre pénz. A bizottsági döntés ez volt, kimerült a pályázati alap kerete. Korábban már kétszer feltöltötték az általános tartalék keret terhére, ez a lehetőség is kimerült, mert az időarányos részt felhasználták.
108
Azt tudná még elképzelni, hogy esetleg tisztségviselői keretből lehetne egy nagylelkű felajánlással a kérdést megoldani, természetesen későbbi visszapótlás reményében. Dr. Toller László: a közgyűlés nem volt nagylelkű a tisztségviselőkhöz annak idején a keret megállapításakor. Megjegyzi, ő nem olyan, mint a bizottságok, még nem költötte el a keretét. De Blasio Antonio: felhívja a figyelmet arra, hogy a többi pályázat is, amit a Költségvetési Bizottság preferált ugyancsak a kulturális, oktatási területről érkezett. Ez a két terület verseng igazából a pályázati önrészekért. A 900 E Ft maradt meg a pályázati önrészből, ezért adták ezt az összeget erre a programra. Nagyobb lehetőségük lehetne a könyvállomány gyarapítására, ha a költségvetésbe épített volna a testület több pénzt erre a célra. Legközebb többet kell erre fordítani a költségvetés összeállításakor, és akkor nem kerülnek ilyen helyzetbe. Ha találnak erre forrást, örömmel megszavazza. A Költségvetési Bizottság ülésén elhangzottak és a Közgazdasági Főosztály vezetőjének elmondása szerint azonban nincs szabad pénzeszköz, amit ide át lehetne csoportosítani. Dr. Toller László: 1,1 millió forintot a tisztségviselői keretből, a közgyűlés általi visszapótlási kötelezettséggel biztosít erre a célra. Meixner András: örömmel veszi, hogy a könyvtárnak sikerült még pénzt szerezni. Kéri alpolgármester asszonyt, hogy az arányokat az ANK, illetve a Városi Könyvtár között hozza javaslatba. Itt 1:2 volt az arány, ha ezt tartják, akkor az egyik 700 ezer forint, a másik 1,3 millió Ft-os önrészhez jut. Dr. Kunszt Márta: úgy gondolta, hogy azonos arányban kerüljön felosztásra ez a pótösszeg is. Dr. Toller László: javasolja, hogy a 900 E Ft-os önrész mellett szerepeltessék, hogy a tisztségviselői keretből további 1,1 millió Ft-ot biztosítanak visszapótlási kötelezettséggel. A felosztás pedig 1,3 millió és 700Költségvetési A E Ft legyen. Bizottság elnökének és tagjainak bólogatásából úgy ítéli meg, támogatják javaslatát. További hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról, figyelemmel az iménti javaslatára. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 egyhangú igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a kiegészült határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
109 193/2005. (04.28.) sz. határozata „Könyvtári felzárkóztató pályázat” benyújtásáról Könyvtárnak állománygyarapítási támogatására
Városi
1.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése pályázatot nyújt be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához a városi könyvtárak állománygyarapítási összegének támogatására.
2.)
A közgyűlés a könyvtárak, állománygyarapítására benyújtandó felzárkóztató pályázathoz összesen 2.000.000.-Ft önrészt biztosít. A város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005.(02. 15.) sz. önkormányzati rendelet 11. sz. mellékletében a „Pályázati önrész” céltartaléka terhére 900.000.-Ft-ot, dr. Toller László polgármester tisztségviselői kerete terhére pedig 1.100.000.-Ft-ot biztosít visszapótlási kötelezettséggel.
3.)
A közgyűlés az önrészként megjelölt 2.000.000 Ft összegből a Pécsi Városi Könyvtár részére 1.300.000 Ft-ot, az Apáczai Csere János Nevelési Központ Könyvtárának 700.000 Ft-ot biztosít.
4.)
A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a pályázat aláírására és utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a pályázatot 2005. április 29-ig küldje meg a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Területi Igazgatóságához. Határidő: Felelős:
5.)
27.)
a
2005. április 29. Póla József főosztályvezető
A közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy a sikeres pályázat után a „Könyvtári felzárkóztató pályázat”-on elnyert könyvtári állománygyarapításra kapott összeget és a 3./pont szerint vállalt önrészt az érintett könyvtárak rendelkezésére bocsátja. Határidő: Felelős:
a pályázati értesítést követő hó 30 nap dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András, Soó László bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
A Pécsi Ifjúsági Központ önerő kérelme
110 Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 194/2005. (04.28.) sz. határozata a Pécsi Ifjúsági Központ önerő kérelméről 1.)
A Közgyűlés támogatja a Pécsi Ifjúsági Központ részvételét a "József Attila születésének 100. évfordulója tiszteletére” című pályázatban.
2.)
A Közgyűlés a Pécsi Ifjúsági Központ által elkészített pályázat benyújtásához 815. 000,- Ft, azaz Nyolcszáztizenötezer forint önerőt biztosít a költségvetés Pályázati Alap önrész céltartalékból.
3.)
A támogatás összegét az 1. pontban leírtakhoz benyújtott pályázat pozitív elbírálásáig az Önkormányzat elkülöníti, és a pályázat elnyeréséről szóló igazolás benyújtása után emeli meg az intézmény előirányzatát.
4.)
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az igazolás benyújtásáig az összeg elkülönítéséről, és rendelkezésre tartásáról gondoskodjék.
5.)
Amennyiben a pályázott összeghez képest az elnyert összeg kevesebb, a Költségvetési Bizottság javaslata alapján, a Közgyűlés a nyert pályázat összegének arányában csökkenti az önerő összegét.
6.)
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy az intézmény értesítéséről gondoskodjék. Határidő:
az intézmény értesítésére 2005. május 6. az összeg átutalására a sikeres pályázatról szóló igazolás benyújtását követően 30 napon belül
Felelős:
dr. Tolnai Márta főosztályvezető dr. Varga István főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Tóth Bertalan, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta
111 főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezetőhelyettes
28.)
A 2005/2006. tanévben indítható elsős osztályok számának meghatározásáról rendelkező közgyűlési határozat módosítása Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök
Tóth Mihályné: februárban eldöntötte a testület, hogy hány első osztályt kívánnak indítani a 2005/2006-es tanévben. A beiratkozások 2005. március 30-án és 31-én megtörténtek, mely új helyzetet teremtett. Ennek van egy örömteli oka is, hogy az önkormányzati iskolákba 70-nel több gyermeket irattak be. Ez a 70 fő önmagában már jelzi, hogy 3 osztályt kell indítani, 2324 fős osztályokat nézve. A Bánki Donát Utcai Általános Iskolában 64 gyerek van, ott van mozgássérült gyerek is, ami 3 főnek számít. Javasolják a közgyűlésnek, hogy itt is 3 osztály indulhasson, és így mindösszesen 52 osztály indítására tettek javaslatot, mellyel a Költségvetési Bizottság is egyetértett. Kéri az előterjesztés elfogadását. Staub Ernő: idézi a februári közgyűlésen elhangzott hozzászólását, amikor előzetesen meghatározták a 2005/2006. tanévben az indítható első osztályok számát. Akkor azt mondta, további probléma, hogy az előterjesztés 1019 gyerekkel számol; ezt teszi úgy, hogy a tankötelesek számából levonja azokat, akik nem önkormányzati iskolában tanulnak. Azok esetében, akik még nem döntöttek, 50 %-kal számolnak. Nyilvánvalóan ez a szám lehet magasabb is. Elvi probléma, hogy adminisztratívan megkísérelnek beavatkozni a szabad iskolaválasztásba. Még mindig jobb lenne, ha a beiratkozás után azt regisztrációnak tekintve, a kiértesítés előtt hoznák meg a döntést. Most azt olvassa az előterjesztésből, hogy 70 tanulóval több jelentkezett. A 2. pontban a szabad iskolaválasztással élve nem azokba az intézményekbe íratták be a szülők a gyermeküket, mint amiről az előzetes felmérés alapján nyilatkoztak. Ezzel mindig lehet számolni. Ezért nem látja igazán értelmét az előzetes döntéseknek. Ezt az előterjesztést támogatják, mert már a valós helyzetet tükrözi. Dr. Kunszt Márta: egy fogalmazási korrekciót tesz. A mozgássérült gyermekek után a kormányzat háromszoros normatívát juttat az önkormányzatnak, így pontos a megállapítás. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 egyhangú igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
112 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 195/2005. (04.28.) sz. határozata a 2005/2006. tanévben indítható elsős osztályok számának meghatározásáról rendelkező közgyűlési határozat módosításáról 1.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 2005/2006. tanévben indítható elsős osztályok számának meghatározásáról rendelkező 74/2005. (02. 24.) sz. közgyűlési határozathoz csatolt 1. számú mellékletben felsorolt, általános iskolai oktatást folytató oktatási intézményekben, a 2005/2006. tanévben indítható elsős osztályok számát az alábbiak szerint módosítja:
Általános iskolák Anikó Utcai Általános Iskola ANK Árpád Fejedelem Általános Iskola és Gimnázium Bánki Donát Utcai Általános Iskola Bártfa Utcai Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola Felsővámház Utcai Általános Iskola Illyés Gyula Általános Iskola Jókai Mór Általános Iskola Jurisics Miklós Utcai Általános Iskola Köztársaság Téri Általános Iskola Mátyás Király Utcai Általános Iskola Mezőszél Utcai Általános Iskola Miroslav Krleza Horvát Óvoda, Ált. Isk., Gimn. és Diáko. Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda Pécsi Testnevelési Általános Iskola Szieberth Róbert Általános Iskola Testvérvárosok Terei Általános Iskola Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola Összesen
2.)
A 74/2005. Engedélye (02. 24. ) sz. Kgy. zett elsős határozat alapján osztályok engedélyezett száma osztályok száma 2 2-3 5 6 3 2-3 2-3 2 2 1 3 3 3 4 1 2 3 2 3 3 2 2 3 3 2 2 2 2 1 1 2 2 2 1-2 1-2 2 3 2- 3 3 3 51-52
A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon a módosítással érintett határozat egységes szerkezetbe foglalásáról, és a közgyűlés döntéséről értesítse a módosítással érintett intézmények vezetőit. Határidő: Felelős:
2005. szeptember 1. Póla József főosztályvezető
Kapják:
dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné, Soó László bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető
113
29.)
A PVSK támogatási kérelméről szóló 254/2004. (06. 03.) sz. határozat módosítása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 196/2005. (04.28.) sz. határozata a PVSK támogatási kérelméről szóló 254/2004. (06. 03.) sz. határozat módosításáról A közgyűlés a PVSK támogatási kérelméről szóló 254/2004.(06. 03.) sz. határozatát az alábbiak szerint módosítja: 1.)
A Közgyűlés 2004. évre vonatkozóan a PVSK Marketing Hirdetésszervező Kft-t 8.000.000 Ft összegű, a PVSK Létesítmény Kft-t 2.000.000 Ft összegű támogatásban részesíti.
2.)
A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a PVSK a szakosztályai számára, illetve a létesítményei üzemeltetéséhez kapott 20.000.000 Ft összegű támogatásból 8.000.000 Ft-ot a PVSK Marketing és Hirdetésszervező Kft-nek, valamint 2.000.000 Ft-ot a PVSK Létesítmény Kft-nek utalt át.
3.)
A Közgyűlés az előterjesztés mellékletét képező támogatási szerződést módosító szerződést jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
4.)
A 254/2004. (06. 03.) sz. határozat egyéb rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Toller László polgármester végrehajtásért: Póla József főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Nász László
114 főosztályvezető csoportvezető
30.)
helyettes,
Pap
Dezső
Ellátási szerződések módosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 197/2005. (04.28.) sz. határozata ellátási szerződések módosításáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és a Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és a következő határozatot hozza: 1.)
A Közgyűlés a 332/2004.(06.24.) sz. határozata alapján az INDIT Közalapítvánnyal létrejött ellátási szerződést az előterjesztés mellékletét képező szövegezés szerint módosítja.
2.)
a Közgyűlés a 96/2004.(03. 25.) sz. határozata alapján a Támasz Alapítvánnyal létrejött ellátási szerződést az előterjesztés mellékletét képező szövegezés szerint módosítja.
3.)
a Közgyűlés a 96/2004.(03. 25) sz. határozata alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportjával létrejött ellátási szerződést az előterjesztés mellékletét képező szövegezés szerint módosítja.
4.)
a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert szerződések módosításainak aláírására.
az
ellátási
Határidő: Felelős:
azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető
Kapják:
dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
115 31.)
Civil szervezetek 2005. évi támogatása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök
Lengvárszky Attila: az Összefogás Pécsért Egyesület szomorúan és aggodalommal állapította meg, hogy a város 2005. évben 30 millió forinttal kevesebb összeget költ a hajléktalanokra, a hátrányos helyzetűekre, fogyatékkal élőkre és szenvedélybetegekre. Az önkormányzat 8 civil szervezettel köt ellátási szerződést, amelyek az előbb említett személyek problémáját igyekeznek megoldani. Az előterjesztésben találnak arra vonatkozó véleményt a civil szervezetektől, hogy ők nem fogadták el azt, hogy a költségvetésben 30 millió Ft-tal kevesebb jut ilyen célra. Az előterjesztő azon javaslata, hogy 10 millió Ft-tal többet juttasson erre a célra, egyelőre nem talált támogatást. A Költségvetési Bizottság nem tudta ezt a hiányzó összeget pótolni, és arra tett egy halvány ígéretet, hogy az utolsó negyedévben majd a céltámogatásból próbálja biztosítani ezt az összeget. Erre biztosítékot magában a határozatban nem találnak. Ilyen értelemben azt kell mondaniuk, hogy ezeknek a rétegeknek nem látják biztosítva a felemelkedését, ha ezeket a támogatásokat nem tudják biztosítani. Kéri képviselőtársait, ilyen körülmények között ne szavazzák meg ezt az előterjesztést. Dr. Toller László: ez az indítvány azt jelenti, hogy 30 millió Ft-ot sem kapnak ezek az emberek. Szerinte nem jó az ötlet. Várbíró Péter: egyetért Lengvárszky képviselőtársa által elmondottakkal, ez valóban szomorú. Az idő rövidsége miatt további hozzászólásától eláll. Dr. Toller László: a közgyűlés által biztosított segélykeretek minden évben elégségesek. Jegyző asszonyék mindig alapos számítások után terjesztik elő erre vonatkozó javaslatukat. Az önkormányzat segélypolitikáját – talán ez az egyetlen az, amivel az elmúlt 8 évben különösebb gond nem volt – kevés kritika éri, tehát jó. Soó László: Lengvárszky képviselőtársa megnyugtatására elmondja, hogy valóban csak technikai akadálya volt annak, hogy a bizottság most nem biztosította a 10 millió Ft-ot, hiszen az általános tartalék felhasználásának szabályai előírják, hogy még rendelkezni sem szabad a második félévre. Felkérték Nyőgéri Lajos bizottsági elnököt, hogy a Költségvetési Bizottság állásfoglalását mellékeljék a szerződés megkötéséhez, melyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy az általános tartalék második félévi felosztásakor biztosítani fogják ezt a 10 millió forintot. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.
116 Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 198/2005. (04.28.) sz. határozata ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek, valamint Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas 2005. évi támogatásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése megtárgyalta az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság által készített fenti tárgyú előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: 1.)
A Közgyűlés elfogadja a 2005. évi költségvetés céltartalékok szociális ellátás – civil kapcsolatok 30 milliós keretének felosztását a következők szerint: Ifjúságért Egyesület 3.052.000.-Ft UWYTA Kht. 1.940.000.-Ft Fogd a Kezem Alapítvány 1.341.000.-Ft Kerek Világ Alapítvány 1.062.000.-Ft Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1.174.000.-Ft Támasz Alapítvány 19.478.000.-Ft Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas 500.000.-Ft INDIT Közalapítvány 1.443.000.-Ft
2.)
A Közgyűlés elfogadja a 2005. évi költségvetés céltartalékok, utcai szociális munka ellátása 2 milliós keretének felosztását a következők szerint: Támasz Alapítvány. 1 millió forint INDIT Közalapítvány: 1 millió forint
3.)
A Közgyűlés elfogadja az Ifjúságért Egyesülettel, UWYTA Kht-val, Fogd a Kezem Alapítvánnyal, Kerek Világ Alapítvánnyal, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoport Egyesületével, Támasz Alapítvánnyal, az INDIT Közalapítvánnyal, valamint Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvánnyal kötendő támogatási szerződést az előterjesztés mellékletét képező Felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződések tartalommal. aláírására.
4.)
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a támogatási szerződéseknek megfelelően utalja a szervezeteknek az önkormányzati támogatást. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető dr. Sohár Endre főosztályvezető
117 Kapják:
dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, dr. Bretter Zoltán, Soó László bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
32.) A PVSK Basketball Kft-ben lévő önkormányzati tulajdonú üzletrész eladása Előterjesztő: Horváth Zoltán alpolgármester Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 199/2005. (04.28.) sz. határozata a PVSK BASKETBALL Kft-ben lévő önkormányzati tulajdonú üzletrész eladásáról 1.)
A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a PVSK Basketball Kft. taggyűlése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata - a Kft-ben lévő - 4 900 000 Ft névértékű üzletrészét felossza egy 3 500 000 E Ft névértékű és egy 1 400 000 Ft névértékű üzletrészre.
2.)
A Közgyűlés úgy határoz, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nem él a PVSK Női Kosárlabda Szakosztály üzletrészére vonatkozó elővásárlási jogával.
3.)
A Közgyűlés úgy határoz, hogy az Önkormányzat 100 Ft, azaz egyszáz forint összegért a PVSK Basketball Kft-ben lévő 1 400 000 Ft, azaz egymillió-négyszázezer forint névértékű üzletrészét az előterjesztéshez mellékelt adásvételi szerződésben meghatározott feltételek szerint - eladja a PVSK Női Kosárlabda Utánpótlásért Alapítvány részére.
4.)
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az adásvételi szerződést az Önkormányzat nevében aláírja. Határidő: a PVSK Basketball Kft. ez ügyben döntő taggyűlését és az adásvételi szerződés elkészültét követően azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester
118 Kapják:
33.)
dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
A pécsbányatelepi kórházingatlan szociális célú hasznosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök
Dr. Fekete Éva: üdvözlendőnek tartja, hogy szociális ellátásköre bővül. Azt azonban megjegyzi, mivel megyei intézményről van szó, nem látja biztosítottnak, hogy a pécsi lakosok számára ez megoldást jelent. Megemlíti, hogy a költségvetés módosításakor kétszer próbált hasonló intenzív gondozást biztosító részleg létrehozását kezdeményezni. Szeretné, ha erre Pécs városának is lenne lehetősége a demográfia eredmények ismeretében. Dr. Toller László: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 200/2005. (04.28.) sz. határozata a Pécsbányatelepi Kórház ingatlan szociális célú hasznosításáról A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1.)
Egyetért a Baranya Megyei Önkormányzat Pécsbányatelepi kórház ingatlan idősek otthona hasznosítására benyújtandó központi címzett támogatási pályázatával.
2.)
Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a döntésről a Baranya Megyei Közgyűlés elnökét tájékoztassa. Határidő: Felelős: Kapják:
azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
119
34.)
Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény pályázata Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 201/2005. (04.28.) sz. határozata Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény pályázata, a szociális szolgáltatások fejlesztése céljáról
1.)
2.)
3.)
4.)
A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság fenti tárgyú előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény a szociális szolgáltatások fejlesztése érdekében, pályázatot nyújtson be az Ifjúsági, Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz. Az alapszolgáltatásban működő gépjárművek cseréje tárgyban, sikeres pályázat esetén a megvalósítani kívánt program költségének 20 %-át, maximum 1.240.000.-Ft önrészt biztosit a pályázathoz, melynek forrásául, a város 2005. évi költségvetésében a céltartalékok között szereplő pályázati önrészt jelöli meg. A Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Xavér u. 10. szám alatti telephelyén, az idősek otthonaiban demens betegek ellátási feltételeinek javítása tárgyában, sikeres pályázat esetén a megvalósítani kívánt program költségének 10%-át, maximum 550.000.-Ft önrészt biztosit a pályázathoz, melynek forrásául, a város 2005. évi költségvetésében a céltartalékok között szereplő pályázati önrészt jelöli meg. A Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Alkotmány u. 77. szám alatti telephelyén, az idősek otthonaiban demens betegek ellátási feltételeinek javítása tárgyában, sikeres pályázat esetén a megvalósítani kívánt program költségének 10%-át, maximum 550.000.-Ft önrészt biztosit a pályázathoz, melynek
120 forrásául, a város 2005. évi költségvetésében a céltartalékok között szereplő pályázati önrészt jelöli meg. 5.)
Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a döntésről az érintetteket értesítse. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:
35.)
dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
2005. évi közhasznú foglalkoztatás támogatása Előterjesztő: Fratanolo János albizottsági elnök
Fratanolo János: tájékoztatásul elmondja, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 4 igen, 1 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést. A Pécsbányai Egyesülettel kötendő támogatási szerződés 2. pontjának (4) bekezdésénél az elvégzett munkát az egyesület kivitelezési naplóban rögzíti. A „generál” szót kéri kihúzni. Ezt a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén javasolták, ennek ellenére véletlenül mégis benne maradt az anyagban. Molnárné Garai Edit: helyi szervezetek sérelmezték a keleti városrészből, hogy beadták a pályázatot, és szokás szerint véletlenül sem nyertek. Sajnálja, hogy ez így történt. Tudomására jutott még, hogy 5 millió Ft-tal kevesebbel tudtak gazdálkodni ebben a pályázatban. Ezt az összeget a Borbála 1 program vitte el. Kérdése miért kellett ez az összeg a Borbála 1. programra? Látja, hogy az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete nyert a pályázaton. Tudják, hogy ez a szervezet a Borbála 1 programban is tevékenyen részt vesz. Az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete építési koordinátorként vesz ebben részt. Várnai Márton képviselőtársuk főállású foglalkoztatásban lát el itt feladatot. Neki vannak ezzel kapcsolatban összeférhetetlenségi aggályai. Esetleg jegyző asszony állásfoglalását kérné ez ügyben. Érdeklődik, technikusi, főiskolai, egyetemi végzettsége, műszaki ellenőri végzettsége, vagy felelős műszaki vezetői jogosítványa van-e képviselő úrnak? Az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete igen sokszor sikeresen nyer pályázatokon. A keleti városrészben van néhány olyan szervezet, amely szeretne működni, de esélye sincs, hogy egyáltalán elinduljon, mert nem talál támogatásra. Az elmúlt közgyűlésen e témakörben kérdést tett fel, és megjegyezte azt a tényt, hogy rövid volt a pályázási határidő, 5 és fél napos, ami 2–3 napra rövidült a Keleti városrészben, mert a Pécsi Hírek című újság oda később érkezett, melyben szerepelt a felhívás. Érdeklődik, hogy miért nem tudnak munkához jutni és foglalkoztatni helyi munkanélküli embereket az ott élő szervezetek. Lengvárszky Attila: módosító indítványa az egyes szervezetekről különkülön szavazzanak.
121
Várbíró Péter: az albizottsági ülésen is elhangzott, hogy a jövőben indokolt és célszerű kellő időben kiírni a pályázatot, illetve a pályázat beadásának időtartamára kellő időt kell biztosítani. Az albizottság ülésén erre ígéretet is kaptak. Szeretnék, ha ezt a jövőben érvényesíthetnék. Várnai Márton: elmondja a Borbála programnak a közhasznú foglalkoztatáshoz semmi köze nincs, nem érti, képviselőtársa miért említi egy lapon ezt a két dolgot. Egy kicsit körültekintőbben kellene előzőleg a program kapcsán eljárni, mielőtt képviselő asszony hozzászól. A Borbála program egészen másról szól, erről már néhány felszólalásában említést tett. Dr. Toller László: megszakítja a hozzászólást és elmondja, a Borbála program nem tartozik a tárgyhoz, így aztán egyetérthetnek abban, képviselő asszony rosszul citálta az ügyet. Kéri a tárgyra térést. Várnai Márton: folytatja hozzászólását és elmondja, majd egyéb körülmények között válaszol képviselő asszonynak a Borbála program kapcsán felmerült kérdéseire. A közhasznú foglalkoztatáshoz az albizottság tagjaként elmondja, előzetesen a pályázó szervezeteket megszűrték. Abszolút racionális döntés alapján került az előterjesztés a Közgyűlés elé. Elmondja, hogy az Etnikai Fórum által megnyert projekthez személy szerint nincs köze, azon kívül, hogy képviseli a szervezetet. Ebből a megnyert 2 millió Ft-os programból egyetlen fillért sem kap. Dr. Toller László: kéri, az Etnikai Fórumot külön előterjesztésben szerepeltessék, mert az összes többi szervezet nem érdekli képviselőtársait, csak ez az egy, melynek képviselője Várnai Márton. A szervezetekről szóló külön-külön szavazással egyetért. Nem tudja, mi baja van a cigányokkal ellenzéki képviselőtársainak? Nem tartja ezt különösen etikusnak. Hat éve minden Etnikai Fórumos előterjesztésnél vita van. A végén megkérdezik a vezető végzettségét. Ez egy egyesület, az vezeti, aki tudja, ha van végzettsége, ha nincs. Nem tartja etikusnak ezt a vitát. Molnárné Garai Edit: rossz az, aki rosszra gondol. Azt kérdezte és azért kötötte össze a kettőt, mert 5 millió Ft-tal kevesebb lett az az alap, amit a foglalkoztatásra el lehetett osztani. Azt kérdezte, miért kell az 5 millió Ft a Borbála programra, amikor tudják, hogy az egy különálló program. Kéri, ne magyarázzák meg neki, miről szól, hiszen éppen eleget foglalkozik ezzel. Foglalkozik azzal, hogy a cigány lakosság nagy részének nincs munkája a területükön. A polgármester úrnak címezte ezt a megjegyzését. Fratanolo János: tavalyi elkötelezettségről van szó. Úgy vállalták a pályázatot, ha nyer, akkor a foglalkoztatási alapból 5 millió Ft önrészt biztosítanak. A Borbála programra 8 millió Ft-ot tettek félre, és ez tudomása
122 szerint a keleti városrészre fordítódik István-aknán, illetve Somogy térségében. A keleti városrész ilyen szempontból nincs kizárva semmiféle lehetőségből. A szokásosnál egy kicsit rosszindulatúbb volt képviselő asszony megjegyzése, hiszen két pályázat érkezett Szabolcsfaluból. Az egyiket azért utasították el, mert munkahelyteremtésre kérte a pénzt a civil szervezet, és utána pedig nem közhasznúként kívánta foglalkoztatni a munkásokat, hanem piaci alapon. Ilyen alapon önmagát zárta ki a szervezet. Megnyugtatásul elmondja, azóta sikerült számára valamiféle lehetőséget teremteni más forrásból, nem önkormányzatiból. A „Sérülten az önálló életért” Alapítvány kért még támogatást közhasznú foglalkoztatásra, de úgy, hogy a pályázata nem volt támogatásra alkalmas. Ezt a szervezetet sem utasították el, hanem javasolták, hogy az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságához forduljanak anyagi fedezetért, mert az általuk kértekre ott van lehetőség és mód. Az Etnikai Fórum a keleti városrészben működik, így az általuk kapott 2 millió Ft-os támogatás is a keleti városrészben hasznosul. Egyébként 7 pályázat érkezett, és közel 27 milliós igényt nyújtottak be a 9 millió Ft-os keretre. Mindegyik programot csak részben tudták támogatni. Megkérdezték a szervezeteket, ha a programjukat csak részben tudják támogatni, azt meg tudják-e valósítani. A nyilatkozatok igenlőek voltak, hiszen más forrásból nem tudtak pénzhez jutni. Kéri a testületet, támogassa az előterjesztést és a határozati javaslatot Várnai Márton: szeretné visszautasítani Molnárné Garai Edit képviselő asszonynak azt a kijelentését, hogy Ő foglalkozik a keleti városrészben a cigány lakosság foglalkoztatási esélyeivel. Ezt így mondta. Megkérdezi, hány embernek adott munkalehetőséget milyen, eszközökkel dolgozott a roma lakosságért a körzetében? Egyáltalán mit tett? Nagyon szívesen leteszi azokat az ismereteket, statisztikai mutatókat, amelyek azt bizonyítják, hogy foglalkoznak ők is, nem csak képviselő asszony. Dr. Toller László: megszakítja a hozzászólást, kéri képviselőtársát a tárgyra térésre. Várnai Márton: nem kritizálja a roma ügyet, bár megtehetné ebben a teremben. Kéri képviselő asszonyt, próbálja meg magát távol tartani az ilyen kijelentésektől. Szeretné megköszönni polgármester úr azon mondatait, amelyet ő nem tehetett meg, nem mondhatott ki. Dr. Toller László: ez a vita sehova nem vezet. Nem képviselői beszámolóról van szó, azt a lakosság előtt kell megtenni. Kéri, egymás munkáját ne minősítsék, majd minősítik a választók. Molnárné Garai Edit: személyes érintettség okán elmondja, nem tudja értelmezni Várnai Márton hozzászólásának utolsó mondatait. Nem mondta azt, hogy ott foglalkoztat valakit. Nem effektíve a foglalkoztatásról volt szó. Foglalkozik a témával, a Borbála 1 programmal. Azt is látja, hogy milyen buktatói vannak, milyen összevisszaság van benne. Tudna róla mesélni. Nem ez volt a célja. Megkérdezte, hogy miért nem tudtak munkához jutni azok az emberek, akik ott laknak, és a területen lévő civil szervezetek.
123 Fratanolo albizottsági elnöknek elmondja, volt egy harmadik pályázó is, aki minden évben szokott pályázni, aki a rendelkezésre álló rövid pályázási határidő miatt nem tudta benyújtani pályázatát, de nem folytatja ezt a vitát. A cigányság nevében kikéri magának, hogy őt ilyen stílusban támadják, azt hiszi, nincs rá ok. Dr. Toller László: ez egy új fordulat volt. Az ügy nemes céljait már rég elmosta ez a közgyűlési vita. Fratanolo János: elmondja, hogy a képviselő asszony által említett civil szervezetet is igyekeznek valamilyen támogatásban részesíteni. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén szavazást kér elsőként az Etnikai Fórum egyesület támogatásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett egyetértett a szervezet támogatásával. Szavazást kér a MTESZ Baranya Megyei Szervezete támogatásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett egyetértett a szervezet támogatásával. Szavazást kér a Pécsbányáért Egyesület támogatásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett egyetértett a szervezet támogatásával. A közgyűlés a fenti szavazati arányokkal a következő döntést hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 202/2005. (04.28.) sz. határozata 2005. évi közhasznú foglalkoztatás önkormányzati támogatásáról A Közgyűlés megtárgyalta Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság Foglalkoztatáspolitikai Albizottságának fenti tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1.)
A Közgyűlés a 2005. évi közhasznú foglalkoztatás biztosításához az alábbi szervezeteknek a megjelölt összegekben nyújt önkormányzati támogatást: Etnikai Fórum Pécsi Szervezete részére: MTESZ Baranya Megyei Szervezete részére:
2 millió forint 6 millió forint
124 Pécsbányáért Egyesület részére: Összesen 2.)
1 millió forint 9 millió forint
A Közgyűlés a támogatási szerződéseket az előterjesztéshez mellékellet tartalommal elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert a szerződések aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető
3.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a 3/2005. (02. 15.) sz. költségvetési rendelet, egyéb céltartalékok, „Közmunkaprogram” keret terhére az önkormányzat által – az Etnikai Fórum Pécsi Szervezetének 2.000.000.- Ft, a MTESZ Baranya Megyei Szervezetének 6.000.000.- Ft, a Pécsbányáért Egyesületnek 1.000.000.-Ft. – nyújtott támogatások átutalásáról gondoskodjon, a támogatási szerződésekben foglaltak szerint. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, Fratanolo János albizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető
36.a.) Kultúrált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány támogatása Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 203/2005. (04.28.) sz. határozata a Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány támogatásáról 1.)
A Közgyűlés az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága kerete terhére a Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítványt
125 irodabérleti díj, és iroda berendezési tárgyak vásárlása céljából 300.000,- Ft, azaz Háromszázezer forint támogatásban részesíti. 2.)
A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására.
3.)
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződés elkészítéséről gondoskodjék.
4.)
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási összeg átutalásáról gondoskodjék. Határidő: Felelős:
2005. május 15. dr. Varga István főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők, dr. Nász László főosztályvezető-helyettes
36.b.) Mecseki Kisvasútért Alapítvány támogatása Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 204/2005. (04.28.) sz. határozata Mecseki Kisvasútért Alapítvány támogatásáról 1.)
A Közgyűlés az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága kerete terhére 153.000,- Ft, azaz Egyszázötvenháromezer forinttal támogatja a Mecseki Kisvasútért Alapítvány „Kisvasutas suli” programjának költségeit.
2.)
A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására.
126
3.)
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződés elkészítéséről gondoskodjék.
4.)
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási összeg átutalásáról gondoskodjék. Határidő: Felelős:
2005. május 15. dr. Varga István főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők, dr. Nász László főosztályvezető-helyettes
36.c.) A Muzsika Hangja a Gyermekekért Alapítvány módosítási kérelmei Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 205/2005. (04.28.) sz. határozata a „Muzsika hangja a gyermekekért” Alapítvány módosítási kérelméről 1.)
A Közgyűlés a 337/2004. (06. 24.) sz. határozatát módosítja és hozzájárul ahhoz, hogy az alapítvány által kapott támogatási összegeket
1-997-2/2004 sz. támogatási szerződésben szereplő 85.000,- Ft-ot fenntartási költségek helyett tárgyi eszköz beszerzésre használhassa fel, egy db fuvola vásárlás céljára, 1-996-2/2004 sz. támogatási szerződésben szereplő 85.000,- Ft támogatást zenei és külföldi tanulmányutak
127
költségei helyett, tanulmányi versenyek és növendék hangverseny költségeire használják fel. 2.)
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a szervezet értesítéséről gondoskodjék. Határidő: Felelős:
2005. május 15. dr. Varga István főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezetőhelyettes
36.d.) Zöld-Híd Alapítvány módosítási kérelme Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 206/2005. (04.28.) sz. határozata a Zöld-Híd Alapítvány módosítási kérelméről 1.)
A Közgyűlés a 337/2004. (06. 24.) sz. határozatát módosítja, és hozzájárul ahhoz, hogy az alapítvány a kapott támogatási összeget 2004. december 15-ig használhassa fel.
2.)
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a szervezet értesítéséről gondoskodjék. Határidő: Felelős:
2005. május 15. dr. Varga István főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István
128 főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezetőhelyettes
36.e.) Mozgásképtelenekért Segítő Alapítvány támogatása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 207/2005. (04.28.) sz. határozata a Mozgásképtelenekért Segítő Alapítvány kérelméről A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és a következő határozatot hozza: 1.)
A Közgyűlés a város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005. (02. 15.) számú Ör. 12.§. (1), valamint a 15.§.(2) bekezdésében foglaltak alapján jóváhagyja a Mozgásképtelenekért Segítő Alapítvány egyszeri 200.000,-Ft összegű támogatását a mozgásképteleneket szállító gépjármű felújításához szükséges költségek biztosítására. Forrása a költségvetésben rendelkezésre álló Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 2005. évi pénzkerete.
2.)
A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt a támogatási szerződés elkészítésére. Határidő: Felelős:
3.)
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a támogatási szerződésnek megfelelően intézkedjen a támogatás összegének átutalásáról. Határidő: Felelős:
4.)
azonnal dr.Sohár Endre főosztályvezető
azonnal dr.Tolnai Márta főosztályvezető
A Közgyűlés felhatalmazza dr.Toller László polgármestert, hogy a támogatási szerződést írja alá.
129
Határidő: Felelős:
azonnal dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető
36.f.) Támogatási Közalapítvány anyagi támogatása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 208/2005. (04.28.) sz. határozata Támogatási Közalapítvány anyagi támogatásáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és a következő határozatot hozza: 1.)
A Közgyűlés a város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005. (02. 15.) sz. Ör. 12. § (1), valamint a 15. § (2) bekezdésében foglaltak alapján jóváhagyja a Támogatási Közalapítvány egyszeri 260.000,-Ft összegű támogatását az Esély Közhasznú Társaság létrehozásának költségeinek biztosítására. Forrása a költségvetésben rendelkezésre álló Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 2005. évi pénzkerete.
2.)
A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt a támogatási szerződés elkészítésére. Határidő: Felelős:
3.)
azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető
Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a támogatási szerződésnek megfelelően intézkedjen a támogatás összegének átutalásáról. Határidő:
a támogatási szerződés aláírását követő 60 nap
130 Felelős: 4.)
dr. Tolnai Márta főosztályvezető
A Közgyűlés felhatalmazza dr.Toller László polgármestert, hogy a támogatási szerződést írja alá. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető
36. g.) Középkori Egyetem Alapítvány támogatása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 209/2005. (04.28.) sz. határozata Középkori Egyetem Alapítvány támogatásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Középkori Egyetem Alapítvány 2005. évi működéséhez, és a 2006. évben tervezett kiállítás előkészületi költségeihez 2. 500 E Ft egyszeri támogatást biztosít. A támogatás forrásaként a város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005. (02. 15.) sz. rendelet 11. sz. melléklet céltartalékok 32. sorában szereplő „Eck Imre Alapítvány és Díj alapítása” címen szereplő 5.000 E Ft előirányzatot jelöli meg. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét a támogatási szerződés elkészítésére, felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét a támogatás összegének átutalására. Határidő:
2005. május 20.
131
37.)
Felelős:
dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Meixner András, Soó László bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Az Emiba Kft. vételi kérelme a Pécs, Halász u. 2-4. sz. alatti ingatlanra Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 210/2005. (04.28.) sz. határozata az Emiba Kft. vételi kérelméről a Pécs, Halász u. 2-4.sz. alatti ingatlanra A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az Emiba Kft. cserelakások biztosításával megvásárolhassa a Pécs, Halász u. 2-4. sz. alatti 40455 hrsz-ú lakóház elnevezésű ingatlant, amennyiben 2005. december 31-ig 4 db lakást vásárol az önkormányzat részére – legalább 135 m2 össz. alapterülettel 28.955 E Ft értékben. A cserelakásokat az alábbiak szerinti kell biztosítani: -
1 db minimum komfortos 1 szobás 2 db minimum félkomfortos 2 szobás 1 db minimum komfortos 2,5 szobás
A 28.955 E Ft-os érték megállapításánál a 31.495 E Ft-os forgalmi értékből levonásra került - a szükséges telekrendezés után - az önkormányzat tulajdonában maradó 100 m2 terület 2.5 M Ft értékben. A kérelmezőnek az értékesítéssel egyidejűleg el kell végeznie a hatályos rendezési terv szerint szükséges telekalakítást.
132 A Közgyűlés utasítja a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot, hogy a cserelakások visszapótlásával egyidejűleg a bérlők elhelyezéséről gondoskodjon. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.
38.)
Határidő: Felelős:
2005. december 31. dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Bókay Endre, Juhász István bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga Pál Józsefné csoportvezető
Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti telephely hasznosítása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Erb József: a Bázis Szobrász Egyesület térítésmentesen kapja ezt a Verseny utcai területet. Kérdése mivel foglalkozik az Egyesület? Meixner András: azért nem hosszabbították meg a Bázis Szobrász Egyesülettel a szerződést, mert úgy tűnt, hogy egy másik helyet fognak kapni. Ez a másik helyszín pedig többe került volna, mint a Verseny utcai, és erre most nem tudtak forrást találni. A Kulturális Bizottság soron következő ülésén olyan állásfoglalást hoznak, hogy a Bázis Szobrász Egyesület továbbra is a Verseny utca 19. szám alatti telephelyet kapja meg. Ez nem idegen a város politikájától, mert több művész egyesület kap a várostól különböző tereket. Megemlíti, a tűzoltó udvarban is egyesületet fognak elhelyezni. Dr. Toller László: az előterjesztésből nem tűnik ki pontosan, de a Bázis Szobrász Egyesület haszonbérleti szerződéssel a fenti ingatlanban bent van. További hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 211/2005. (04.28.) sz. határozata Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti telephely hasznosításáról
133 1.) A Közgyűlés úgy határoz, hogy a PANNONHÍR Rt. Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti önkormányzati telephelyen lévő 1844 m2 műhelycsarnokra és az 1345 m2-es irodaépületre vonatkozó 2005. május 30-ig szóló bérleti szerződés 2005. augusztus 31-ig kerüljön meghosszabbításra 1.536.000.-Ft + ÁFA/hó bérleti díj mellett. 2.) A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Lemeztechnika Kft. Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti önkormányzati telephelyen lévő 1335 m2 műhelycsarnokra vonatkozó 2005. október 31-ig szóló bérleti szerződés 2011. december 31-ig kerüljön meghosszabbításra 480.000.-Ft + ÁFA/hó bérleti díjért, a bérleti díj évenkénti indexálása mellett. 3.) A Bázis Szobrász Egyesület Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti telephelyén a 890 m2-es nyitott színre vonatkozó haszonkölcsön szerződés 2005. április 03-án megszűnt. A Közgyűlés felkéri a Kulturális Bizottságot, hogy foglaljon állást az ingatlanrész további térítésmentes használatba adásáról az Egyesület részére, és indokait terjessze a Közgyűlés elé. 4.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a bérleti szerződések aláírására. Határidő: 1.2.pontra: 3. pontra: Felelős:
Kapják:
39.)
azonnal a Kulturális Bizottság állásfoglalását követő közgyűlés 1., 2-es pontért: Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető 3-as pontért: Meixner András bizottsági elnök Póla József főosztályvezető dr. Toller László polgármester, Juhász István, Meixner András bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
A Pécsi 39045/6 és 39045/9 hrsz-ú, Pécs, Szeder utcában található ingatlanok cseréje Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
134
212/2005. (04.28.) sz. határozata a pécsi 39045/6, és 39045/9. hrsz-ú Pécs, Szeder utcában található ingatlanok cseréjéről
40.)
1.)
A Közgyűlés úgy határoz, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában álló pécsi 39045/6 hrsz-ú, 344 m2 nagyságú ingatlant, a Pécsi Építési Szabályzat által jelölt útkialakítás céljából a pécsi 39045/9 hrsz-ú, 367 m2 nagyságú ingatlannal 7.000.-Ft/m2 + ÁFA forgalmi értéken elcseréli, akként hogy a jogügylet ÁFA vonzatát, a két területrész közötti 148.750. Ft. értékkülönbözetet, továbbá a telekalakításhoz szükséges változási vázrajzok elkészítésének költségeit Petróné Lovas Éva tartozik megfizetni.
2.)
A Közgyűlés egyidejűleg a 39046/6 hrsz-ú, 344 m2 nagyságú közterület megjelölésű ingatlant a törzsvagyonból törli a 39045/9 hrsz-ú út megjelölésű, 367 m2 nagyságú ingatlant a törzsvagyonba emeli, és azt közúttá minősíti.
3.)
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az ingatlancserét lehetővé tevő változási vázrajzok, valamint jelen előterjesztéshez mellékelt csereszerződés aláírására.
4.)
A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon. Határidő: Felelős:
2005. június1. Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Kukai András, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
A pécsi 19217/2 hrsz-ú, Verseny utcában található ingatlan telekhatár rendezése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
135
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 213/2005. (04.28.) sz. határozata a pécsi 19217/2 hrsz-ú Verseny utcában található ingatlan telekhatár rendezéséről 1.)
A Közgyűlés úgy a határoz, hogy a MÁV Rt. tulajdonában álló pécsi 19217/2 hrsz-ú, telephely megnevezésű ingatlanon, valamint a pécsi 19217/1 hrsz-ú szintén telephely megnevezésű, továbbá a pécsi 19235/2 hrsz-ú közút megnevezésű Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanokon telekalakítás jöjjön létre. A telekalakítás eredményeképpen a MÁV Rt. tulajdonában álló pécsi 19217/2 hrsz-ú ingatlanból 54 m2 a pécsi 19217/1 hrsz-ú, további 231 m2 pedig a pécsi 19235/2 hrsz-ú, önkormányzati tulajdonban álló ingatlanhoz került átcsatolásra. A telekalakítás keretében Pécs M.J. Város Önkormányzata tulajdonába összesen 285 m2 nagyságú terület kerül 421.800.-Ft + ÁFA vételár ellenében.
2.)
A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a változási vázrajzok, illetve a jelen előterjesztéshez mellékelt adásvételi szerződés aláírására.
3.)
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a vételárösszegnek a folyó évi költségvetés 12 sz. mellékletét képező saját és bérelt ingatlanok szakfeladat terhére történő kifizetésére. 4.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002.(05.10.) sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon.
41.)
Határidő: Felelős:
2005. június. 01. Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető,
Ingatlanok cseréje a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt-vel Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
136
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 214/2005. (04.28.) sz. határozata ingatlanok cseréjéről Vagyonkezelő Rt-vel
a
PVV
Pécsi
Városüzemelési
és
1.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécsi Kistérség közhasznú és közcélú szervezeteinek Pécs, Perczel u. 2. szám alatti elhelyezése érdekében az előterjesztés mellékletében szereplő önkormányzati ingatlanokat elcseréli az előterjesztés melléklete szerinti táblázatban szereplő PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő ingatlanokkal ellenérték fizetése nélkül, azzal a további kötelezettséggel, hogy a csere folytán keletkező 13.366.400.-Ft ÁFA-t – a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. az Önkormányzatnak megfizeti. 2.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a csereszerződés aláírására.
42.)
Határidő: Felelős:
2005. május 15. dr. Toller László polgármester dr. Kelemen László vezérigazgató Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István, Bókay Endre, Soó László bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető, dr. Kelemen László vezérigazgató
Mecsek Tours Kft. bérleti ügye Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Várbíró Péter: az előterjesztésből egyértelmű, hogy a bérleti szerződés megszűnik. Kérdése, a szervezet elhelyezése hol és hogyan történik ezután? Szeretné hinni, hogy jó megoldás születik. Dr. Toller László: jegyző asszonnyal egyeztetnek, hogy mi kerülhet erre a helyre, hiszen helyszűkében vannak a Városházán.
137 Várbíró Péter: egyértelmű és tökéletes a javaslat. Változatlanul kérdezi, hogy az így bérleti jogviszony nélkül maradó szervezet hova kerül. Úgy gondolja, hogy az önkormányzat korábbi ígérete szerint gondoskodik a szervezet elhelyezéséről. Dr. Toller László: az is elképzelhető, hogy az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Területi Irodája maradhat az emeleten. De Blasio Antonio: kéri, hogy a korábbi elképzelés, mely szerint itt egy lakossági tájékoztató irodát létesítsenek, valósuljon meg, ahol meg lehet ismerni a városrendezési, fejlesztési terveket. Ezt azért kéri, mert ez a fajta lakossági tájékoztatás a mai napig hiányzik az önkormányzat tevékenységéből. Ez a hely tökéletesen megfelelne, itt van a házban, és mégis kívülről megközelíthető. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 7 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 215/2005. (04.28.) sz. határozata Mecsek Tours Kft. bérleti ügyéről 1.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatnak a Mecsek Tours Kft-vel a Pécs, Széchenyi tér 1. sz. alatt lévő irodahelyiségre vonatkozó határozatlan idejű bérleti szerződését a jogszabályban előírt fizetési felszólítást követően, bér nem fizetés miatt a törvényes felmondási idővel felmondja. 2.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a szükséges fizetési felszólítást és a felmondásra vonatkozó intézkedést az Önkormányzat nevében tegye meg. 3.) A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a felmondást követően intézkedjen a Jogi és Önkormányzati Főosztály felé a díj-hátralék megfizetésére, illetve – ha ez szükséges – a felmondási idő elteltét követően a helyiség kiürítésére vonatkozó per megindítására. Határidő: Felelős:
2005. május 31. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
138 Kapják:
43.)
dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
Tóth Józsefné ingatlanvásárlási kérelme Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 216/2005. (04.28.) sz. határozata Tóth Józsefné ingatlanvásárlási kérelméről 1.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a jogerős telekalakítást követően az önkormányzati tulajdonú 23912/268 hrsz-ú épület, udvar megnevezésű 49204 m2 nagyságú ingatlanból kialakuló 23912/275 hrsz-ú 104 m2 nagyságú ingatlanrészt a közterületből kivonja, majd adás-vételi szerződéssel értékesíti a felépítmény jelenlegi tulajdonosa Tóth Józsefné /Pécs, Tildy Z. u. 43./ részére 830.000.-Ft + ÁFA vételárért a 29/2002./05.10./ sz. rendelet 17. § a./ bekezdésében biztosított felhatalmazása alapján.
2.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adás-vételi szerződés aláírására. 3.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon és a pécsi 23912/268 hrsz-ú ingatlanból lealakítandó 104 m2-es részt az Önkormányzat a törzsvagyonából törölje. Határidő: Felelős:
a telekalakítást követő 15 nap dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető
139 Kapják:
dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka mb. főosztályvezető,
Napirenden kívüli felszólalás: De Blasio Antonio: a tegnapi Új Dunántúli Napló vezércikkében, pécsi vállalkozók panaszkodnak arról, hogy a mindannyiuk által ismert ÁFA visszatartás milyen hatással van a gazdálkodásukra és lehetőségükre. Őt is többen megkeresték, hogy valamilyen módon próbáljanak meg segíteni, közbenjárni az érdekükben. Ez az eljárás nyilvánvalóan néhány olyan esetet ki fog szűrni, ahol jogos volt a visszatartás és valóban nem kell visszafizetni a vállalkozók részére az áfa-t. Nagy többségében becsületes vállalkozókról van szó, és jogosan kérik vissza ezeket az összegeket. Ezeknek az összegeknek a visszatartása azzal jár, hogy nagyon sok munkahely veszélybe kerül Pécs városában is. Úgy gondolja, senkinek, sem a FIDESZ, sem a Szocialista frakció tagjainak nem érdeke, hogy a város vállalkozói ellehetetlenüljenek. Ezért kérdezi polgármester úrtól, van-e esély arra, mint országgyűlési képviselő személyesen eljárjon, és segítsen abban, hogy az áfa-visszatartás lehetőleg gyorsan megszűnjön, s minél előbb visszafizessék a vállalkozóknak a visszatartott összegeket. Úgy gondolja, hogy ez csak az eljárás meggyorsításának a függvénye. Amennyiben ezt meggyorsítják, akkor ez a veszély elhárul a pécsi vállalkozók feje felül. Elmondja ugyanebben a témakörben ma dr. Kékes Ferencet, a Baranya megyei Közgyűlés elnökét, országgyűlési képviselőt megkeresték. Ő őket, hogy segíteni fog az ügyben. biztosította Dr. Toller László: jelzi, előbb intézkedett, mint Kékes úr válaszolt a megkeresésre. Pénzügyminisztert váltottak, ennek többek között oka volt az Adóhatósággal kapcsolatos feladatok kezelhetetlensége. Az újabb baranyai miniszter kinevezésének oka is az volt, hogy az uniós pénzek kezelését más felfogásban, menedzserszerűen képzelik el. Ha a vállalkozások támogatását komolyan veszik, akkor a fiskusnak is úgy kell viselkedni, mintha komolyan venné az ezzel kapcsolatos kormányprogramot. Az a 410 milliárd forint, ami az elkövetkező 1 évben a vállalkozásfejlesztésekre kerül, és az új kormány vállalása a 100 lépés kormányprogram keretében ezt a folyamatot segíti. Gratulál a PVSK női kosarasainak az Euro Ligában elért negyedik helyezésükhöz. Ezt az eredményt is ugyanolyannak tartja, mint a korábbi helyezéseket. Nemes versengésbe Európa legjobb 4 csapatába bejutni dicsőség. További jó eredményeket kíván a csapatnak. Bejelenti, hogy a Városházán méltó fogadásban fogják részesíteni a csapatot, hagyományaikhoz híven.
140 További hozzászólás nem lévén bejelenti, a zárt ülést Horváth Zoltán alpolgármester vezeti. Megköszöni a jelenlévők munkáját, és a nyilvános ülést 18 órakor bezárja. K. m. f.
Dr. Toller László polgármester
Dr. Papp Judit címzetes főjegyző
1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2005. (05. 05.) számú rendelete a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetését meghatározó 2003. évi CXVI. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének - többször módosított - 3/2004. (02. 20.) számú önkormányzati rendeletével megállapított 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. §. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének bevételi-kiadási főösszegét 38.201.824 eFt előirányzattal, a rendelet végrehajtását 36.253.416 eFt 35.068.129 eFt kiadással, eFt továbbá 1.213.930 pénzmaradvánnyal jóváhagyja.
2004. évi módosított bevétellel, módosított
2. §. (1) A Közgyűlés az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézményeinek bevételeit és kiadásait a 9. és 14. sz. mellékletekben foglaltaknak megfelelően elfogadja és jóváhagyja. (2) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal bevételeit a 7. sz. mellékletben, kiadásait a 8. sz. mellékletben foglaltak szerint fogadja el. (3) A Közgyűlés az önkormányzat felhalmozási kiadásait a 17/a-b-c. sz. mellékletekben szereplő címenkénti és feladatonkénti bontásban és főösszegben fogadja el. 3. §. A Közgyűlés megállapítja, hogy a költségvetési év lezárását követően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi normatív állami hozzájárulás elszámolása a tervezett és a tényleges mutatók alapján a 20. sz. mellékletben részletezett módon megtörtént.
4. §. A Közgyűlés megállapítja, hogy a költségvetési év lezárását követően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi normatív, kötött felhasználású támogatásainak az elszámolása a tervezett és a tényleges mutatók alapján a 22. sz. mellékletben, valamint a 2004 évi jövedelemkülönbség mérsékléssel való teljes körű elszámolása a 23. számú mellékletben részletezett módon megtörtént. 5. §. Az önkormányzat 2004. december 31-i állapot szerinti vagyonát a 2. sz. melléklet szerint 112.535.121 eFt-ban állapítja meg. 6. §. A Közgyűlés a.) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények 2004. évi felülvizsgált, az intézmény által - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben szabályozottak szerint - felhasználható költségvetési pénzmaradványát a 19/a. sz. melléklet szerint állapítja meg. b.) A Polgármesteri Hivatal 2004. évi költségvetési pénzmaradványát a 19/a. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelő összegben hagyja jóvá. 7. §. Az önkormányzati intézmények pénzmaradványának felhasználására a Közgyűlés rendelkezései a következők: a.) Az intézményi pénzmaradványokból olyan tartós kötelezettség - beleértve a beruházási ráfordításokat is - nem vállalható, amely a későbbiekben az önkormányzat költségvetési támogatásának emelési igényével járhat. b.) Amennyiben a tárgyévben jutalmazásra fordítható összeggel (személyi juttatásokkal és azok járulékaival) csökkentett pénzmaradvány az elkötelezettségek teljes összegére nem nyújt fedezetet, az intézménynek a pénzmaradványból jutalmazásra fordítható összeg előirányzatát olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az elkötelezettségek fedezete biztosítva legyen.
8. §. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi egyszerűsített beszámolóját a 25/a.-25/d. sz. mellékletek szerinti tartalommal elfogadja és egyetért annak közzétételével. 9. §. A rendelet részét képezik az alábbiakban felsorolt, a rendelethez csatolt mellékletek: 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet 8. sz. melléklet 9. sz. melléklet 10. sz. melléklet 11. sz. melléklet 12. sz. melléklet 13. sz. melléklet 14. sz. melléklet 15. sz. melléklet 16. sz. melléklet
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának címrendje Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi könyvviteli mérlege Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata összevont bevételei Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata összevont kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal összevont bevételei (Polgármesteri Hivatal + GESZ) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal összevont kiadásai (Polgármesteri Hivatal + GESZ) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal bevételei Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata GESZ bevételei és kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal „Működési célú pénzeszköz átadás” kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal „Tartalékai és keretei” Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal szakfeladatonkénti kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal „Társadalom- és szociálpolitikai juttatások” kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Intézményeinek bevételeikiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési hitelei, hiteltörlesztései és hitelállományának adatai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata „Adósságrendezési kötelezettségei”
17/a. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi „Felhalmozási kiadások tervezetének végrehajtása” 17/b.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004.évi „Intézmény felújítási tervének végrehajtása” 17/c.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei 2004.évi felhalmozási kiadásainak végrehajtása 18. sz. melléklet Kisebbségi önkormányzatok pénzügyi adatai 19/a. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város 2004. évi pénzmaradványa 19/b. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város 2004. évi pénzmaradvány korrekciója 20. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi normatív állami támogatás igénybevétele 21. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata központosított támogatások részletezése 22. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kötött felhasználású állami támogatások elszámolása 23. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004.évi jövedelemkülönbség mérsékléssel való teljeskörű elszámolás 24. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város 2004. évi zárszámadásának összevont működési mérlege 25. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város 2004. évi zárszámadásának összevont fejlesztési mérlege 26/a. sz. melléklet Egyszerűsített mérleg 26/b. sz. melléklet Egyszerűsített pénzforgalmi jelentés 26/c. sz. melléklet Egyszerűsített pénzmaradvány kimutatás 26/d. sz. melléklet Egyszerűsített eredmény-kimutatás 27. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közvetett támogatások 28. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Címenkénti létszámadatok 29. sz. melléklet Könyvvizsgálói záradék 10.§. A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Toller László . polgármester Záradék: a Közgyűlés 2005. április 28-i ülésén elfogadta Kihirdetve: 2005. május 5.
Dr. Papp Judit címzetes főjegyző
2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2005 (05.05.) számú rendelete az építészeti örökség helyi védelméről szóló 37/2002. (06.28.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építészeti örökség helyi védelméről szóló 37/2002. (06.28.) sz. rendeletét módosítja az alábbiak szerint: 1. § A rendelet kiegészül a 4. § (2) bekezdésében megjelölt alábbi melléklettel: „ Helyi védelem alatt álló objektumok jegyzéke A Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építészeti örökség helyi védelméről szóló 37/2002. (06. 28.) számú rendeletének 4. §. (1.) bekezdése alapján a HVEÉ 001 — 48-AS TÉR 2, 16608 hrsz HVEÉ 002 — DR MAJOROSSY IMRE UTCA 15, 17232 hrsz HVEÉ 003 — KOSSUTH TÉR 1-3, 17454 hrsz HVEÉ 004 — KISFALUDY SÁNDOR UTCA 6, 17485/ 1 hrsz HVEÉ 005 — MUNKÁCSY MIHÁLY UTCA 15, 17485/2 hrsz HVEÉ 006 — MUNKÁCSY MIHÁLY UTCA 13, 17486 hrsz HVEÉ 007 — ANNA UTCA 17, 17628 hrsz HVEÉ 008 — MEGYE UTCA 24, 17635 hrsz /csak épületrész védendő/ HVEÉ 009 — MEGYE UTCA 22, 17636 hrsz /csak épületrész védendő/ HVEÉ 010 — APÁCA UTCA 12, 18386 hrsz HVEÉ 011 — SZENT ISTVÁN TÉR 4, 18435 HVEÉ 012 — KIRÁLY U. 27, 17298 hrsz HVEÉ 014 — RÁKÓCZI ÚT 55. 17429 hrsz HVEÉ 015 — DR MAJOROSSY IMRE UTCA 11, 17241 hrsz /csak épületrész védendő/ ingatlanokat a jelzett minősítéssel és sorszámmal a közgyűlés védelem alá helyezi”. 2.§ A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Dr. Toller László polgármester Záradék:
Dr. Papp Judit címzetes főjegyző
A közgyűlés 2005. április 28-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 2005.május 5- én.
