I.1001-41/1998.
Jegyzőkönyv
Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1998. december 10-i üléséről.
Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, Fratanoló János,Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, Kablár János, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, dr. Lendvai Rita, Meixner András, Mischinger István, Nagy Csaba, Papp Béla, Papp Gábor, Petrovits Béla, Regényi Béla, dr. Révész Mária, Sashalmi György, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő képviselők. Távolmaradását bejelentette: dr. Füredi Péter, dr. Kékes Ferenc, Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, dr. Pozsárkó István aljegyző, Bonev Jordan Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Kosztics István Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Rákosyné dr. Vass Klára kisebbségi referens, Dán Tibor sajtóreferens, Albert Pál Közüzemi Rt. képviseletében, Bebesi Jenő városi tűzoltóparancsnok, Kóczián Lőrinc PT Rt. vezérigazgatója, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, Pilaszanovich Iván, Zalay Buda, dr. Sohár Endre, Spolár János, dr. Nász László, dr. Radochay Csongor, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, Bagoly Attila irodavezetők, Pálvölgyi Csabáné gazdasági vezető, Gyenes Zsuzsa, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Major István megbízott irodavezető, Gerencsér Judit Pécs TV Kft., Dr. Dunai Imre az Új Dunántúli Napló képviselője.
2 Dr. Toller László: köszönti képviselőtársait, és a megjelenteket. Az ülést 9.00 órakor megnyitja. A testület az ülés kezdetén jelenlévő 37 képviselővel határozatképes. Felhívja a képviselők figyelmét, hogy a kiküldött meghívóban elírás történt, kétszer szerepel a 13. sorszám. Tehát ezután a 14. napirendi pont következik, és ennek megfelelően emelkedő sorrendben a többi. Jelzi, hogy az így módosított 18. napirendi pont - "Pécsi Közüzemi Rt. vételi ajánlata" alatt lévő előterjesztést visszavonja, a december 17-i Közgyűlésen kívánja tárgyaltatni. A 20. napirendi pont - "Erdősávi garázsok tulajdonjogának rendezése" előterjesztését ugyancsak visszavonja, mert tegnapi napon érkezett a Belügyminisztériumtól e tárgyban a II. fokú döntés. A minisztériumi leiratban az előterjesztéshez képest új helyzetet nincs, azonban konzultálniuk kell a Vagyonátadó Bizottsággal a garázsok tulajdonjogának rendezése érdekében. Kéri a 10/c. "Vezetői pályázati eljárás a Dugonics utcai Óvodában" című előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalását. Javasolja a "Verseny u. 19. sz. alatti ingatlan ügye" című előterjesztés napirendre vételét a zárt ülés 24. pontjaként. Megjegyzi, a napirendről történő levételről nem kell szavazni, mert előterjesztőként kérte. Tájékoztat arról, hogy a képviselők részéről 5 napirend előtti felszólalásra érkezett igény. A napirendi sort érintő egyéb módosításokról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés • a "Vezetői pályázati eljárás a Dugonics utcai Óvodában" című előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalását 37 egybehangzó igen szavazattal elfogadta, • a "Verseny u. 19. sz. alatti ingatlan ügye" című előterjesztést 36 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a zárt ülés napirendjére felvette. Megkérdezi a képviselőket, van-e további javaslatuk, kiegészítésük a napirendhez. Egyéb javaslat nem lévén, szavazást kér a módosított napirendről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 egyhangú igen szavazattal a kiegészített napirendet elfogadta. A Közgyűlés az ülés napirendjét a következők szerint állapította meg: Napirend előtti felszólalások:
3 a.) Dr. Tóbiás János: külső szakértők megbízásáról. b.) Czukor Antal: az önkormányzat többségi és egyszemélyes tulajdonú gazdasági társaságainak igazgató tanácsi, valamint felügyelő bizottsági tagjai pozíciójáról. c.) Staub Ernő: szemétszállítás díjának ügyében. d.) Bakos Edit: kisebbségi önkormányzatok meghívásáról. e.) Meixner András: kiosztott anyag a közoktatásról. Tisztségviselői beszámoló: Dr.
Toller
László: - tájékoztató az árvízkárosultaknak juttatott adományozásokról a november 26-i zárt ülésen hozott határozatok ismertetése
1.)
Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésekről
2.)
Menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedési viteldíjak tervezett emelése
3.)
Névtelen utcai Sportliget szabályozási terve
4.)
Szigeti - tanya szabályozási terve
5.)
Állomás utcától nyugatra eső lakóterület szabályozási tervének jóváhagyása
6.)
1994. évi 15. sz. Ör. módosítása (Alsómakár rrt. szabályozási előírás)
7.)
Gépjárműadó mértékének 1999. évi meghatározása
8.)
A 29/1998.(09.24.) sz. 1998. évi módosított költségvetésről szóló rendelet módosítása egységes szerkezetben
9/a.) Tájékoztató az 1998. évi költségvetés háromnegyedéves teljesítéséről 9/b.) Pécs Megyei jogú Város Önkormányzatának 1999. évi költségvetési koncepciója 10.)
Személyi ügyek
a.)
Kisgyermek Szociális Intézmények igazgatói állására kiírt pályázat értékelése
b.)
Közterület-felügyelet vezetői állásának betöltésére pályázat kiírása
4
11.)
Óvodák nevelési programjának jóváhagyása
12.)
Általános Iskola és Diákotthon elnevezése
13.)
Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány alapító okiratának módosítása
14.)
Alapító okiratok módosítása
15.)
Hajnóczy u. 2. sz. ingatlan hasznosítása
16.)
Pécs Normandia-Lions Klub kérelme a Mártírok u. 7. sz. alatti épületrész ingyenes bérbe vételéről
17.)
Esze T. u. 5. sz. alatti ingatlan hasznosítása
18.)
Pécs Újhegy, Szöcske utcai telkek értékesítése
19.)
POFOSZ Baranya Megyei Szervezete helyiségbérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelme
20.)
Gandhi Közalapítványi Gimnázium és kollégium lakásügye
21.)
Sportolói lakások bérlőinek kijelölése
22.)
Az 1998. évi sportköltségvetés teljesítése
23.)
Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása
A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve, 1-7 kazetta. Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a I. 1028-19/ 1998. sz. alatt: 1.)
Benedek János, Komlói út 235. sz. alatti lakos lakásvásárlási kérelme
2.)
Tóth László Zoltán, Mária u. 12. (I.em.3.) sz. alatti lakos elővásárlási jogról való lemondásra irányuló kérelme
3.)
Fáncsy Gábor, Hunyadi u. 46. sz. alatti lakos lakásvásárlási kérelme
4.)
Dr. Farkas Károly garázs bérbeadására vonatkozó kérelme
5.)
Völgyi dűlő 6. sz. alatti ingatlan tulajdonosainak közműfejlesztési hozzájárulás visszatérítési igénye
6.)
Kerekes József ebtartása
5 7.)
Szalai Istvánné és ifj. Szalai István állattartása
8.)
Bódis Tiborné jövedelempótló támogatásának ügye
9.)
Kassai Jenőné közgyógyellátási ügye
10.)
Kovács Ervinné közgyógyellátási ügye
11.)
Nyirek Pálné közgyógyellátási ügye
12.)
Varga Andrásné közgyógyellátási ügye
13.)
Aszalós Miklós közgyógyellátási ügye
14.)
Bernáth Tiborné közgyógyellátási ügye
15.)
Gál György lakásfenntartási támogatási ügye
16.)
Kreitzer József lakásfenntartási támogatása
17.)
Pejk Szilvia lakásfenntartási támogatási ügye
18)
Katona Lászlóné átmeneti segélye
19.)
Horesnyi Istvánné átmeneti segély ügye
20.)
Rohán Tamás átmeneti segély ügye
21.)
Villányi Imréné közgyógyellátási ügye
22.)
dr. Harmatné Horesnyi Mária lakásfenntartási támogatási ügye
23.)
Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti ingatlan ügye
24.)
A vezetői pályázati eljárás lezárása a Dugonics utcai óvodában
Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Tóbiás János: az elmúlt napokban több írásbeli és szóbeli véleményt kapott az előző Közgyűlésen elhangzottakkal kapcsolatban. Mondanivalójának első része a Közgyűlés állandó bizottságaiba delegált külső szakértők személyével és az előterjesztés módjával kapcsolatos. Megjegyzi, az értelmező szótár szerint a szakértelem a szakismereteken alapuló hozzáértés. A politika csakis másodlagos lehet a szakmaisággal szemben. Minden dolog meghatározójának a lehető legmagasabb szintű hozzáértésnek kell lennie. Mint ismeretes a totalitárius államrendek törvényszerű bukása azzal is kapcsolatos, hogy a politika megelőzte a szakértelmet. A hibás döntések törvényszerű bekövetkezése olyan oksági sorok megindulásához vezetnek, melyeknek végeredménye csakis katasztrófa lehet.
6 Bemutatja a kamerának a városvezető koalíció által delegált szakértők névsorát tartalmazó előterjesztést, amelyet a Közgyűlés előtt kaptak kézhez, melyből semmi nem derül ki, csupán a nevek. Megjegyzi, a bizalmatlanság távol áll tőle az ő szakértelmüket illetően. Kérése, hogy egy ilyen jelentőségű előterjesztés ne ebben a formában kerüljön a testület elé, mert méltatlan az átadónak és az átvevőnek is. Véleménye szerint néhány soros ismertető elegendő lett volna a delegáltak bemutatására. Pécs város polgárai jelentkeztek, felfedezték a szó és a tett összhangjának hiányát. Itt nem a város érdekei voltak meghatározóak, hanem a pártérdekek. Ha valaki sokáig vezető pozícióban van, kialakulhat benne a tévedhetetlenségi kényszerképzet. Nem engedhető meg, hogy kicsinyes, sajátos érdekek domináljanak, szükséges lenne a szemléletváltás. Fontos, hogy az érintettek nélkül ne döntsenek. Úgy tűnik, mintha elfeledkeztek volna Pécs város polgárainak legalább a feléről. A városvezető koalíció előterjesztését nézve eszükbe jut egy TV riport utolsó mondata; "Ennyi hely maradt", mármint az ellenzéknek. Szintén a kamerának felmutat egy újságcikket, amely dr. Toller László polgármester nyilatkozatát tartalmazza. A testület munkája úgy indult, hogy megbeszélések, egyeztetések lesznek az egyetértések jegyében. Ő ilyen elhatározással jött, ennek megvalósításáért fog küzdeni a továbbiakban is. Dr. Toller László: továbbra is komolyan gondolja, amit képviselő úr által felmutatott újságban nyilatkozott. Ezt az elvet továbbra is vállalja. Bizonyíték erre, hogy ő kezdeményezte - mióta az új testület felállt -, hogy a Közgyűlések előtti hétfőn tartsanak valamennyi párt részvételével egyeztetést aktuális politikai, városirányítási és közgyűlési problémák Jelzi, az elmúlt hétfőn éppen a koalíción kívüli pártok nem helyeselték, megbeszélésére. visszautasították a kezdeményezést. Hozzáfűzi, jövő hét hétfőn szintén kísérletet tesz e kezdeményezés folytatására. Bevált gyakorlata volt az elmúlt 8 év alatt a Közgyűlésnek, hogy a meghatározott keretek között a jelölők felelőssége, kit tekintenek szakértőnek és kit nem. Így egyik oldalról sem vitatták a másik szakértelmét, hozzáértését. Az Önkormányzat működése majd bizonyítja. Nem kívánják megkérdőjelezni azon személyek szakértőként való szereplését, akiket a koalíción kívüli képviselők jelölnek. Erre még nem volt példa és nem is kíván élni ilyen gyakorlattal. De Blasio Antonio: polgármester úr említette, szeretné gyakorlattá tenni a Közgyűlés előtti egyeztetéseket. A kívülállók számára elmondja, általában akkor tartanak a testületek frakcióvezetői egyeztetéseket, amikor olyan mértékű problémás ügy van, amely miatt szükséges az ellenzék bevonása, vagy olyan volumenű, hogy nem lehet kihagyni. A szakértők megválasztása is ilyen lett volna, azonban e tárgyban nem volt frakcióvezetői egyeztetés. Polgármester úr szeretné gyakorlattá tenni, hogy a Közgyűlések előtt az ülések minden napirendi pontját tárgyalja át egy politikai egyeztető testület. Erre úgy gondolják, semmi szükség, hiszen abban a pillanatban egy kis gyűléssé, a Közgyűlés döntését átvevő csoporttá alakulnának, amely a
7 jelenlegi demokratikus jogállamban nem szükséges. A döntéseket meghozni és a vitákat lefolytatni a Közgyűlésen kell. Továbbra is nyitottak az egyeztetésre - és a jövőben is kérik polgármester urat - azokban a kérdésekben, melyekben szükség van az összes frakció véleményére, de nem kívánják a közgyűlési vitákat egy kis csoporton belül lefolytatni. Az általános frakcióvezetői egyeztetéseken a továbbiakban sem vesznek részt. Kérik megjelölni a megbeszélést igénylő pontokat, majd eldöntik, szükségesnek látják, vagy nem azokon részt venni. Dr. Toller László: továbbra is fenntartja ajánlatát. Úgy gondolja, az őszinte, nyitott várospolitikához hozzátartozik, hogy minden pártot egyaránt tájékoztatnak szándékaikról a Közgyűlésekkel, illetve a várospolitika egészét illetően. b.) Czukor Antal: néhány héttel ezelőtt a Polgármesteri Hivataltól kaptak Pécs M. J. Város Önkormányzata többségi és egyszemélyes tulajdonú gazdasági társaságainak igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjairól egy kimutatást. Az anyag akkor vált számára érdekessé, amikor kiéleződött a városvezető koalíció, valamint az ellenzéki koalíció között a szakértői helyek elosztása körüli vita. Nem vitatja egyik jelölt szakértelmét, tisztességét, illetve hozzáértését, de igen különös, hogy csak az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelő bizottsági és igazgató tanácsi tagjai közül néhányan akár 2-3 tisztséget is képviselnek. Felmerült benne, nem lehetne-e valamilyen kompenzációt nyújtani az ellenzék számára, mert az említettek a felügyelő bizottsági tagságon kívül további jelentős - jól fizetett - pozíciót töltenek be a városban. Bizonyára meg is érdemlik, de nem tudja még hány helyen felügyelő bizottsági tagok, vagy fizetett tisztségviselők. A bányák bezárásával és a pécsi ipari üzemek létszámcsökkentésével elég sok jó képességű, jól kvalifikált szakember szabadult fel, akik bizonyára örömmel - hozzáértéssel - lehetnének a Felügyelő Bizottságok tagjai. Egyes személyek csupán önmérsékletből visszalépnének a 2-3 tagságuktól, egyet töltenének be becsülettel, jó hozzáállással és megfelelő időbeosztással. Ismételten hangsúlyozza, a felsorolt személyekkel kapcsolatban semmilyen személyi kifogása nincs, csupán kéri, hogy polgármester úr vizsgálja felül, e téren - a 2-3 pozícióhalmozást megszüntetve - milyen gesztust tudna tenni az ellenzék felé. Gonda Tibor: hozzáfűzi, a kialakult létszámarány és a személyek tekintetében is konszenzus volt. Egyetért abban, hogy a kialakult arányok nem tükrözik a jelenlegi politikai helyzetet, de az arányvesztés az ő rovásukra van. Tehát, ha hozzányúlnak, nem biztos, hogy azt a célt érik el, amelyet Czukor képviselő úr szorgalmaz. Úgy véli, jó gondolat, hogy a funkcióhalmozást szüntessék meg. Ha megkezdődik az egyeztetés a különböző politikai erők között, ők is el tudják fogadni szempontként. Szándékaik szerint az új önkormányzatok létrejöttével nem lenne radikális váltás minden társaság Igazgató Tanácsában, illetve Felügyelő Bizottságában, hanem a folyamatosságra törekednének. A határidő azonban kötelezi őket arra, hogy három cég esetében elkezdjenek együtt gondolkodni. Ezúton jelzi, hogy frakcióvezetőként a jövő hét hétfőre
8 egyeztetést fok kérni a többi frakcióvezetőtől a PÉTÁV, a Városi Vagyonkezelő, valamint a Fürdő Kft. ügyében. E cégeknél lejár a FEB-tagok mandátuma, ezért időszerű erről a kérdésről gondolkodniuk. Körömi Attila: kérdése Gonda képviselő úrhoz, ha Czukor Antal nem teszi meg napirend előtti felszólalását, honnan tudták volna meg, hogy hétfőre frakcióvezetői egyeztetés összehívását tervezik e fontos kérdésben? Azt is tudják, hogy a december 17-i Közgyűlés az utolsó ebben az évben, így a december 31-én lejáró mandátum helyekről kell dönteniük. Dr. Toller László: emlékeztet arra, a koalíción kívüli képviselők - azaz Papp Gábor képviselő úr - kezdeményezték, hogy december 14-16. közötti időpontban hívják össze a frakciók közötti egyeztetéseket a szakértői helyek tekintetében. Papp Gábor: valóban kezdeményeztek frakcióvezetői egyeztetést, azonban nem kaptak rá választ, és nem ebben a témában. Ugyanis nem volt információjuk arról, hogy ez napirendre kerülhet. Valóban a személyi ügyeket érintő napirendi pontokról kívánnak frakcióvezetői egyeztetést tartani, mely az ellenzék számára meghagyott 9 szakértői hely feltöltésére vonatkozik. Dr. Toller László: megjegyzi, december 7-én, hétfőn 11,38 órakor kapta meg a faxot, amelyet Papp Gábor képviselő úr küldött. Úgy gondolja, hogy december 10-én, nincs késő a 14-16. közötti időpont meghatározására. Dr. Kunszt Márta: Körömi Attila azt feltételezi a kormányzó pártokról, hogy nem értesítették volna koalíción kívüli képviselőket az egyeztetési szándékukról. Kérdése, ha ez így van, kivel egyeztetnének? Természetesen a mai napon mindenképpen sor került volna az egyeztetés időpontjának meghatározására. Mivel a napirend előtti felszólalásban felmerült ez a kérdés, Gonda képviselő úr szükségesnek tartotta most jelezni. c.) Staub Ernő: olyan ügyben kér lehetőséget a felszólalásra, amely minden pécsi háztartást érint. A Közgyűlés 1996. évi 56. sz. Önkormányzati rendeletét 1996. szeptember 12-én fogadta el a Közgyűlés MSZP-SZDSZ-es többsége. A szolgáltatás díját 91,- Ft/helyiség/hó díjban állapította meg. Egyúttal 11 hónapos - vagy talán hosszabb - határidőt szabott a BIOKOM Kft-nek az új díjképlet kidolgozására. A következő dátum 1997. december 11., felszólalásából idéz, "Árulkodó számomra, hogy két előterjesztést kaptunk, bejön a régi képlet szerinti áremelés". Majd ugyanezen a Közgyűlésen egy másik anyag arról szólt, hogy "lesz jobb is, igazságosabb is." Idézi a felszólalását: "Szeretném, ha elmozdulnának erről, remélem, hogy 1998. első felében új számítás alapján az eddiginél igazságosabb lesz a szemétdíj megállapítása." 1998. június 25-én hosszú vita volt, melyben dominált az a szemlélet, amely az akadályokat keresgélte. Kódokkal ellátott konténer edényekről esett szó, illetve arról, hogy a polgár még kicserélheti a tároló edényeket, a szomszéd ház edényébe is ürítheti a szemetet. Akkor is elmondta, ne a tökéletességre törekedjen a BIOKOM a beláthatatlan jövőben, hanem a jelenleginél igazságosabbra sürgősen. Az
9 Alkotmánybíróság november 27-én határozatot hozott ez ügyben. Papp Béla alpolgármester úr a Pécs TV-ben hangsúlyozta, hogy a rendeletalkotók is tudják, nem a helyiség szemetel. Úgy értelmezi alpolgármester úr nyilatkozatát, hogy az adott feltételek között jobbat nem találtak. Persze a feltételekkel mindig baj van, ez tehát a lehetséges díjszámítási képletek közül a lehető legjobb. Idéz az Alkotmánybíróság 55/1998. sz. határozatából, mely a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletét képezi. Sokszor elmondta, hogy a díjszámítás igazságtalan, a város polgárai is így gondolják. Szomorúnak tartja, hogy ehhez alkotmánybírósági határozatra volt szükség, és csak remélni tudja, hogy a BIOKOM Kft. menedzsmentje záros határidőn belül tökéletesebb szemétdíj képletet terjeszt a testület elé. Papp Béla: a képviselők végigkísérték ezt a folyamatot, valóban elhangzottak kifogások, kételyek, amelyek ma is fennállnak. Nem azért, mert úgy gondolják a BIOKOM Kft. vezetői, hanem azért, mert Budapesten hasonló rendszer van, mint amire készülnek. Ezek a problémák ott felmerültek az új rendszer bevezetésének pillanatában. Jogilag vita nincs, az Alkotmánybíróság döntése szent és sérthetetlen. Csupán emlékezteti a testületet arra, hogy volt még egy vélemény, az ombucmann részéről, aki leírta, hogy a szemétdíj minden variációja átalány jellegű díj. Ennek ellenére a közgyűlési döntés végrehajtására törekedve folyamatosan próbálták rávenni a társtulajdonost, - nem tudták meggyőzni - hogy az átállás itt elfogadott módja gazdaságos, jó és követendő. Az Alkotmánybíróság döntött - melynek ellentmondására felhívja a figyelmet - ma Pécsett, Veszprémben, Győrött, Velencén a rendelet ezen pontja alkotmányellenes. Ugyanakkor a többi 150 magyar városban nem, mert az Alkotmánybíróság egy konkrét rendeletet tud megsemmisíteni. Az összes többi településen továbbra is alkalmazzák ezt a rendszert, és ez egyáltalán nem igazságos. Nem tudja elfogadni azt sem, hogy a szemét a létszámmal arányos. Már több alkalommal elmondta, hogy a létszámmal és az életszínvonallal is arányos. Belátható, nincs igazságos szemétdíj megállapítás, csak rossz és kevésbé rossz. Az Alkotmánybíróság kényszerhelyzetet állított elő, nem gondolta végig, hogy ezek a folyamatok, az átállás nem hajtható végre egyik napról a másikra. Az elképzelések ismertek, félév felkészülési idő, és utána lépne életbe a budapesti rendszer annak minden előnyével és hátrányával. Galbáts András: most kialakult egy olyan helyzet, amely érzése szerint az igazság irányába hat. Megjegyzi, nagyon kellemetlen helyzet alakult ki. Örülnek, hogy felgyorsult a folyamat, ám a BIOKOM Kft. szinte megoldhatatlan feladat előtt áll. Van egy alkotmánybírósági határozat, amelyet elvileg azonnal végre kell hajtani, de gyakorlatilag nem lehet megtenni. Jogosan lehet sürgetni ezt a kérdést. Biztos abban, ha valaki jó megoldási javaslatokat tud tenni, a BIOKOM Kft. vezetése megköszöni. Ha valakinek értelmes ötlete van, keresse meg a BIOKOM Kft-t. A törvényeket be kell tartani. Úgy véli, lesznek kellemetlen átmeneti állapotok, de el kell viselni a kvázi végleges megoldás érdekében.
10 Dr. Toller László: a törvények betartása érdekében mindent megtesznek. A rendelet-tervzetet a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Várják valamennyi képviselő megoldásra irányuló javaslatát. d.) Bakos Edit: sokszor hallják, hogy Európába, pontosabban az UNIÓ-hoz való csatlakozás felé tartanak. Magyarországon, ezen belül Pécs városában élő német kisebbség - akikkel kapcsolatban elmondható, hogy az anyaországuk az EU alapító tagja - egyfajta hidat képez a két ország között. Az elmúlt időszakban önkormányzati delegáció látogatást tett Lengyelországban, Krakkóban, valamint Eszéken. A kisebbségi önkormányzatok szívesen vennék, hasznosnak tartanák, ha a delegációkban egy-egy képviselőjük is részt vehetne. Kérik, a jövőben minden tervezett külföldi kapcsolatfelvétel esetén - mely a városban élő kisebbségi önkormányzatokat érinti - kapjanak meghívást. Dr. Toller László: egyetért képviselő asszonnyal, és ígéretet tesz arra, a jövőben ennek megfelelően járnak el. e.) Meixner András: emlékeztet arra, az előző Közgyűlésen ígérte, hogy a közoktatási intézményekre vonatkozó adatokat a képviselők rendelkezésére bocsátja. A Közoktatási Bizottság első ülésére készített anyagot kapták meg, melynek mellékletében lévő táblázatok az összes fontos adatot tartalmazzák, valamint az elmúlt négy év munkájának értékelése is megtalálható. Bizonyára hasznos lesz az áttekintése, hiszen lesznek még ilyen ügyek a jövőben is. Tisztségviselői beszámoló: Dr. Toller László: tájékoztat arról, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyar Vöröskereszt Pécs Területi Szervezete, valamint a Babits Mihály Gimnázium kezdeményezésével a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére létrejött közös gyűjtési akció lezárult. Az akciót a fenti szervezetek kezdeményezték, illetve hajtották végre. Köszönettel tartoznak Pécs város lakosságának és az érintett szervezeteknek azért, hogy nagyon gyorsan reagáltak a felhívásra. Nagy mennyiségű élelmiszer, ruha jött össze Mezővári, Badaló és Oroszi falvak megsegítésére. Köszönetét fejezi ki a Babits Gimnázium tanárainak és diákjainak a gyors, szervezett munkáért, akik 8,7 t. szállítmányt küldtek Mezőváriba, 12 tonnát Badalóba, 20 tonnát Orosziba. Az első segélyküldeményt Kerényi János alpolgármester úr dr. Endrei Dórával a Népjóléti Iroda munkatársával, Lengvászki Attilával, a Babits Gimnázium tanárával, és Blaschek Károllyal a Pécsi TV képviselőjével juttatta el a rászorultaknak. A második szállítmányt Draveczki Ilona a Vöröskereszt önkéntes segítője küldte ki, melyhez segítséget nyújtott a BIOKOM Kft., a Pannonautó, és a Neolit Kft. Az adományok jelentős része lakossági összefogásból került ki, mintegy 1 M Ft. A Pécs Baranyai Iparkamara 500 eFt, Pannonmedicina 1,4 M Ft értékben nyújtott segítséget, a PANNONVOLÁN Rt. 200 pár gumicsizmát, 75 védőruhát küldött. A JPTE Jogtudományi Kara, a Testvérvárosok terei
11 Általános Iskola és Pécs-Vasas városrész mintegy 5 tonnányi ruhaneműt küldött. Az összegyűlt 114 e Ft pénzadományt a segélyezéssel kapcsolatos aktuális kiadásokra fordították. A szállítmányokat az árvíz súlytotta települések polgármesterei vették át. Megköszöni a város lakosságának gyors és humánus segítségét. Ismerteti az 1998. november 26-i zárt ülés határozatait. Napirend tárgyalása: 1.)
Beszámoló a döntésekről
lejárt
határidejű
határozatokról,
bizottsági
Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Körömi Attila: az előterjesztés, valamint a határozati javaslat támogatható, de kérik jegyző asszonytól, hogy a későbbiekben e napirendi pont előterjesztése tartalmazza az összes olyan határozatot, amelynek határideje lejárt, ha végrehajtásra került, illetve ha nem, akkor is. Felmerült az a gyanú, hogy számos olyan határozata van a testületnek, melynek határideje lejárt, de mégsem kerül lejelentésre csupán azért, mert nem lett végrehajtva és a Hivatal úgy gondolhatja, a testületnek nincs vele dolga. Ez esetben szembesülhetnek vele, hogy végrehajthatatlan döntést hoztak, vagy bármilyen akadály merült fel. Ha látják, a megfelelő következtetéseket le tudják vonni. Petrovits Béla: szeptember 21-én a Közgyűlés utasította a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy a létszámcsökkentési döntésivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igényeire pályázatot nyújtson be a Belügyminisztériumhoz. 1998. december 2-i keltezéssel Spolár János irodavezető azt írja, hogy "a mai napig a minisztériumtól válasz nem érkezett. Telefonon történt érdeklődésre tájékoztatták az irodát, hogy az értesítés december elején várható." Kérdése irodavezető úrhoz - miután 15-20 M Ftról van szó - azóta kaptak-e választ? Dr. Toller László: egyetért Körömi képviselő úr javaslatával. De Blasio Antonio, a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság ülésén vetette fel ezt a problémát. A jövőben jegyző asszonnyal együtt gondoskodni fognak arról, hogy a lejárt határidejű határozatok keretében a lejárt, de még nem teljesített határozatokról is tájékoztatást adjanak. Spolár János: tájékoztat arról, három nappal ezelőtt megérkezett a Belügyminisztériumtól a pályázat elbírálása, az abban igényelt 19,7 M Ft jóváhagyásával. Dr. Toller László: szavazást kér az előterjesztésről, valamint a határozati javaslatról.
12 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 41 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 630/1998. ( 12.10, ) sz. határozata Beszámoló döntésekről
a
lejárt
határidejű
határozatokról,
bizottsági
1. A Közgyűlés elfogadja a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda 539/1998. (09.21.) sz. határozat 1. és 3. pontjaira, valamint az 542/1998. (09.21.) sz., továbbá a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda 603/1998. (11.05.) sz. és Pécs M. J. Város jegyzőjének az 535/1998. (09.24.) sz. határozatok végrehajtására készített jelentéseit. 2. A Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi az Egészségpolitikai és Szociális bizottság 115; 116; 117; 118/1998. (11.23.) számú határozataiban foglalt - átruházott hatáskörben hozott - döntéseit. Kapják:
tisztségviselők, dr. Kodra Károly bizottsági elnök, irodák vezetői
Dr. Toller László: bejelenti, hogy 11.00 óráig Papp Béla alpolgármester veszi át az ülés vezetését, mert a Börtön felújított szárnyának átadásán kell részt vennie. Körömi Attila: polgármester úr bejelentése kapcsán a későbbiekre vonatkozóan kérik, hogy az ülés elején jelentsék be, ha rendszeresen délelőtti szünetet kívánnak tartani, valamint az ebéd szünetre meghatározott időpontban kerüljön sor. A képviselők ennek figyelembevételével tudják ütemezni programjaikat. Dr. Toller László: megköszöni az ügyrendi észrevételt. Indítványozza, amennyiben lehetséges, szünet nélkül folytassák munkájukat 12.00 óráig, majd 12.00-13.00 óráig tartsanak ebéd szünetet, mert több, mint 40 napirendi pont tárgyalása van hátra.
2.)
Menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedési viteldíjak tervezett emelése Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
13 Kerényi János: Pécs Megyei Jogú Város érvényes menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedési viteldíjakra vonatkozó rendeletét a Közgyűlés 1998. január 29-i ülésén fogadta el. A szolgáltatást végző PT Rt. folyó év november 2-án javaslatot tett a helyi díjtételek 1999. január 1-i hatállyal történő - átlagosan - 14,4 %-os emelésére. Az 1999. évi tarifaváltozási javaslat alátámasztására készített gazdasági számítások, költségkalkulációk az eddig megismert makrogazdasági prognózisú adatokon alapulnak, melyet az előterjesztés 2. sz. melléklete tartalmaz. A tervezett tarifaemelés elfogadása esetén az autóbusz-közlekedés összes ráfordítása 1999-ben az előző évihez viszonyítva várhatóan 13,1 %-a a nettó árbevételnek 12,3 %-a fog emelkedni. Ennyivel kell emelkednie ahhoz, hogy a társaság biztonságos gazdálkodási háttérrel végezze a tömegközlekedési szolgáltatást. Tény, hogy az 1997. évi tarifaemelés stabilizálta a társaság helyzetét. Pécs városban alkalmazott jegy és bérletárak illeszkednek már a nagyvárosok árszintjéhez. Jelenleg még nincs információjuk arról, hogy a tanuló/nyugdíjas bérletjegy és a 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok ingyenes utazása miatt kapott árkiegészítés mértéke megváltozna 1999-ben. Bejelenti, hogy a Pénzügyminisztérium levele megérkezett, mely szerint "A pénzügyminiszter felhatalmazása alapján Pécs M. J. Város Önkormányzati Képviselőtestületének a helyi autóbusz-közlekedési díjak 1999. évi megállapításáról szóló rendelettervezetével egyetértünk." A bizottságok a következők szerint foglaltak állást: "A bizottságok elfogadták és a Közgyűlésnek is elfogadásra javasolják az előterjesztés mellékleteként becsatolt rendelettervezetben szereplő új díjtételeket, amelyek együttes hatása 14,4 %-os tarifaemelést eredményez. Egyben a bizottságok szükségesnek látják az éjszakai járatok bevezetését a rendelettervezetbe beépíteni és az 1. §. 8. pontja kiegészítését." Kéri polgármester urat, hogy a hallgatói önkormányzatokkal történő tárgyalás során véleményezze és tanácsokat kérjen e járatok indításánál. A bizottságok támogatják a szolgáltatónak a 65 éven felüliek ingyenes utazása miatti bevételkiesés ellentételezésére vonatkozó 34.4 M Ft önkormányzati támogatási igényét. Kéri a Közgyűlést, hogy az 1999. évi tömegközlekedési tarifákat és a rendeletet fogadja el. Czukor Antal: Kérdése, ha a következő évre esedékes nyugdíjas bérlet tarifáját - 720,- Ft, - a 47.000 fő 65 év feletti nyugdíjas számával beszorozzák, arányban áll-e bevétel pótlására igényelt 34,4 M Ft-tal? Kerényi János: válaszában elmondja, a tanuló, illetve nyugdíjas bérletekre járó 205 %-os támogatás ebben az esetben kiesik, mert a 65 év feletti nyugdíjasok egyáltalán nem vesznek bérletet. Kéri képviselő urat, a számításainál szíveskedjen ezt is figyelembe venni. Papp Béla: megkérdezi a PT Rt. vezérigazgatóját, Czukor úr számítása reális-e, mert úgy tűnik, a havi, illetve az éves számokat összetévesztette. Kóczián Lőrinc: a képviselő úr számítása jó, csupán el kell osztani 12-vel.
14 Papp Gábor: a Közlekedési- és Kommunális Bizottság tagjaként megemlíti, hogy a bizottsági ülésen nem volt egyhangú a javaslat támogatása. Számára elsősorban az emelés mértéke kifogásolható. Kétségtelen, hogy az előterjesztés nagyon alapos, jól kidolgozott. Az is igaz, hogy a Pénzügyminisztérium által meghatározott limitbe belefér az emelés, azonban annak felső határát súrolja. Az emelésre szükség van az inflációs hatások miatt, de jelen esetben - amikor a várható infláció egyszámjegyű lesz - ez a mérték soknak tűnik figyelembe véve a lakosság teherbíró képességét. Örömmel vették az éjszakai járatok indítását, hiszen jelenleg a szórakozó fiatalok nem tudnak tömegközlekedési eszközzel közlekedni. Az Rt. készített egy megoldási javaslatot, amely kiegészítésre került. A bizottságnak volt még egy állásfoglalása, amely ehhez kapcsolódik és érinti ezt a tételt, a tömegközlekedési koncepcióban megfogalmazott gyorsjáratok kérdése. Emlékezete szerint három gyorsjárat indítása szerepelt, melyek a peremkerületeket érintették volna. A PT Rt. azonban a jelenlegi stádiumban nem látta megvalósíthatónak, elsősorban technikai okok miatt. A bizottság kérte, mielőbb vizsgálják felül a kérést. Mischinger István: alapvetően áremelés ellenes. Úgy gondolja, az infláció csökkentésének egyik feltétele, hogy minél kevesebb esetben kerüljön sor áremelésre. Meg kellene fontolni annak a lehetőségét, mi módon lehetne a tömegközlekedést fokozottabban támogatni. Keresni kell a lehetőségét annak, hogy a 34,4 M Ft-os működési támogatást hogyan lehetne növelni. A polgárok részéről a tömegközlekedés irányába olyan propagandát kell kifejteni, amely gyakorlatilag bizonyítja a tömegközlekedés előnyeit és gazdaságosságát. A közszolgálati funkció miatt fenntartott járatok, éjszakai járatok esetében meg kellene fontolni kisebb méretű, kisebb üzemeltetési költséget igénylő buszok beszerzésének lehetőségét, mivel ezek a járatok általában nincsenek teljes egészében kihasználva. Kerényi János: Papp Gábor képviselő gyorsjárat beállításával kapcsolatos felvetésére elmondja, hogy a Közlekedési és Kommunális Bizottság ülésén ezzel a kérdéskörrel hamarosan találkozni fognak. Mischinger képviselő úr újabb buszok vásárlására irányuló felvetésére tájékoztatja a testületet, a város vezetésének határozott szándéka az autóbuszpark bővítése. Megjegyzi, régi keletű problémáról van szó. Kukai András: az elhangzott felvetésekre reagálva elmondja, hogy a Közlekedési és Kommunális Bizottság foglalkozott már az új buszok vásárlásával kapcsolatos programmal. 1998. I. félévében, az előző testületben már három bizottság tárgyalta azt a tömegközlekedési koncepciót, amelynek mentén szeretné az önkormányzat 1999. évben az új buszok vásárlásával kapcsolatos eszközpark-fejlesztést elkezdeni. Ezen fejlesztés megtörténte után lehet majd foglalkozni a K-Ny irányú gyorsjáratok beállításával, tehát mindenképpen 1999. I. vagy II. negyedévében a szakbizottságoknak erre vissza kell térni. A PTRT által, a szakbizottságok részére készített előterjesztést megvitatva kerül meghatározásra, melyik
15 megoldás legyen a jó. Nyilvánvaló, Mischinger képviselő úr nyitott kapukat dönget ezzel kapcsolatosan. Papp Gábor képviselő említette, hogy nem ért egyet a 14,4 %-os viteldíjemelés nagyságrendjével. Nem követendő példaként, csupán emlékeztet arra, hogy Budapesten 15 % + 3 %-ot állapítottak meg a tömegközlekedés díjtétel-emelésénél. A 3 %-ot azért különítették el, mert az majd csak a II. félévben fog belépni, tehát gyakorlatilag ez éves szinten 16,5 %-os emelést jelent. A PTRT előterjesztésével kapcsolatosan a szakbizottság ülésén a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség is véleményt nyilvánított, melyből idéz: "A fogyasztóvédelem minden egyes áremelésnél figyelembe veszi a lakosság érdekeit. Az árak megállapításáról szóló '85. évi törvény kimondja az indokolt költségek fedezetének elismerését." A PTRT által előterjesztett áremelési kérelem másokétól eltérően nagyon tematikus és a törvénnyel teljes mértékben összhangban van. Az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a korábbi árból milyen szolgáltatásfejlesztéseket valósítottak meg, felsorolja a kitűzött célokat és ehhez A társaság keresiolyan az arányokat. anyagot készített, amely indokolttá teszi a 14,4 %-os díjtételemelést. Staub Ernő: az előterjesztés igen alapos és részletes, sok táblázatot tartalmaz, általában 4 évre visszamenőleg, melyek alapján folyamatában figyelemmel kísérhető a cég működése, az autóbusz-állománytól, azok életkorától kezdve a különböző jegyek, bérletek eladásának kalkulálásai, stb. Kétségtelen, hogy a részvénytársaság gazdálkodásában pozitív változások tapasztalhatók, az üzemanyag-felhasználásban, valamint a javítási költségben egyaránt sikerült megtakarítást elérniük. A rendeletben természetes, hogy csak az új árak szerepelnek, de jónak tartaná feltüntetni a tervezett díjtételek mellett a jelenleg érvényben lévő árakat is. Az éjszakai járatok indítását szintén fontosnak tartja. Tisztában van azzal, ha egy társaságtól piaci gazdálkodást kérnek számon, akkor nyilván joga van az adott keretek között eldönteni, számára mi gazdaságos és mi nem. Hangsúlyozza, az éjszakai járat beindítása jogos igény, és úgy látja, a képviselők között is összhang van e téren. Úgy gondolja, a menetrend tekintetében a város lakossága nem teljesen elégedett. Fontosnak tartja a PTRT fejlesztését, ehhez azonban meg kell teremteni a gazdasági alapokat. Kéri a menetrendet a társaság próbálja a lehető leggondosabban összehangolni a forgalomirányító lámpák figyelembevételével. Az előterjesztésben igyekezett a Rt. teljes képet adni a társaság helyzetéről, melyért köszönetét fejezi ki. Nagy Csaba: az elmondottakhoz kapcsolódva elmondja, nagyon alapos az előterjesztés, melyért a PTRT-nek, illetve az illetékeseknek köszönet jár. Érzése szerint azonban valami hiányzik belőle. Ha ezt a rendelettervezet egy szerződésnek lehet tekinteni, akkor ez a szerződés egyik oldala. A másik a
16 menetrend, melynek betartását a PTRT-nek biztosítania kellene. Nincs az előterjesztéshez csatolva, nem volt az előző években sem. Kéri, a jövőben az újabb tarifaemelésről történő döntések alkalmával - amely elkerülhetetlen - a képviselők tájékoztatása végett a menetrend legyen az előterjesztéshez csatolva, hogy pontosan tudják, miről szavaznak, mire fizetnek ennyit. Körömi Attila: hangsúlyozza, a Pécsi Tömegközlekedési Részvénytársaság kiváló munkát végzett és részletesen kimunkált anyagot terjesztett a Közgyűlés elé. Ez fontos, mert sokkal megalapozottabban tudnak dönteni a képviselőtestület tagjai, akkor is, ha ebben a helyzetben természetesen az itt felvetett kifogásaik miatt csak tartózkodni tudnak. Nem ennek az előterjesztésnek a tárgya, de valószínűleg a következő években befolyással lehet a pécsi tömegközlekedés viteldíjaira is. Tájékoztat arról, a közlekedési miniszter úr a tegnapi napon bejelentette, hogy a jövőben mindenképpen indokolt valamiféle tömegközlekedési normatíva bevezetése azon nagyvárosokban, ahol klasszikus tömegközlekedés folyik. 1990. óta a tömegközlekedéshez ilyen normatívát nem kaptak a települések, pedig két okból is fontos; egyrészt mert indokolt, hogy az állam egy olyan tevékenységet ismerjen el valamilyen módon közfeladatként, amelyet megpróbálnak rentábilis gazdasági társaságokra jellemző profitorientált céllal működtetni, de mégis csak egy olyan közfeladat, amelyhez mindenkinek felelősséget kell vállalnia. A másik ok, hogy világossá kell tenni az ország előtt, hogy a vidéken élő lakosság szempontjait is szem előtt kell tartani. Azt is tudatosítani mindenkiben, hogy legalább 4-5 olyan város van még Magyarországon Budapesten kívül, amely hasonló gondokkal küzd. Tehát itt is be kell vezetni a kiemelt támogatási rendszert. A tervek szerint a megyei jogú városok részére támogatási normatívát vezetnek be. Ebben az évben erre már nem kerülhet sor, de mindenképpen látni kell, hogy a kormányzati oldalról van törekvés arra, hogy tömegközlekedési normatívákkal segítsék a nagyvárosokat. Papp Béla: megköszöni a jó hírt. Kerényi János: csatlakozik alpolgármester úrhoz. Staub Ernő figyelmét szeretné felhívni az előterjesztés 10. sz. mellékletre, ahol a kifogásolt adatok szerepelnek. Nagy Csaba képviselő úr javaslatával vélhetőleg élni fog az előterjesztő a következő áremelésnél. Ennek ellenére kéri a közgyűlést, hogy szavazatával erősítse meg ezt az előterjesztést. Gonda Tibor: Nagy Csaba felvetésére elmondja, hogy azzal a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság érdemben foglalkozott. Alpolgármester úr - akadályoztatása miatt - nem volt az ülésen jelen, ezért tájékoztatja arról, hogy a bizottság szakmai szempontból nem tartja jónak a javaslatot, ugyanis itt rendeletalkotás folyik, míg a menetrendet egy cégvezetésnek - véleménye szerint - jogában áll, akár év közben is, a megváltozott fogyasztói, forgalmi szokások figyelembevételével változtatni. Ugyanakkor a társasággal akár szakmai bizottsági szinten kapcsolatban állnak, így lehetőség van arra, hogy a képviselők, vagy az állampolgároktól jött jelzésekre a társaság reagáljon.
17 Tehát nem tartja a bizottság fontosnak, hogy a menetrendet a rendelet mellékleteként rendeleti szinten szabályozza az Önkormányzat. Úgy gondolja, ez olyan szakmai kérdés, amit továbbra is a társaság hatáskörébe kell tartani. Az általa elmondottakról a bizottság többségi álláspontot alakított ki. Nagy Csaba: úgy gondolja, minden tarifaváltozáshoz mellékelni kell azt is, mit kap érte az a polgár, aki kifizeti a jegy, vagy bérlet árát. Nem kívánja kétségbe vonni, hogy év közben szükségessé válhat a menetrendváltoztatás, amit nincs értelme megakadályozni. Meggondolásra ajánlja a szakbizottságnak, hogy a mindenkori érvényes menetrendet az áremelési rendelet elfogadása után a jegyzőnek jóváhagyásra mutassák be. Kukai András: Staub Ernő képviselő felszólalása után már jelentkezett, de csak most kapott szót. Felhívja a testület figyelmét, a szakbizottság nyitott arra, hogy a menetrenddel kapcsolatosan, a területi képviselők által összegyűjtött és részükre eljuttatott észrevételeket, a fogadóórákon tett javaslatokat megtárgyalja, az érintett szakmai vezetéssel, és ott kialakítható, remélhetőleg az egész évre érvényes menetrend, amelyet a jegyző asszonyhoz majd eljuttatnak. Erre ígéretet tesz képviselőtársainak és a város lakosságának, hogy 1999. I. negyedévében a Közlekedési és Kommunális Bizottság a témát meg fogja tárgyalni a beérkezett javaslatok alapján, melynek alapján kerül majd kialakításra a végleges menetrend. Papp Béla: egyetért Körömi Attila által elmondottakkal, mely szerint súlyos, kritikus tőkehiány alakult ki a helyi tömegközlekedésben. Tudomása szerint az előző kormányzat már tömegközlekedési törvényt kezdett előkészíteni. Az lenne a garancia, ha a törvénybe bizonyos állami normatív finanszírozás is bekerülne annak érdekében, hogy a jelenlegi áldatlan állapot megszűnjék. Úgy gondolja, a tömegközlekedés piacosítása, magánosítás hosszú ideig nem járható út. Néhány éve már konkrét tárgyalásokat folytatott a város a tőkebefektetőkkel, akik az elállási okként a tömegközlekedés állami költségvetéstől való nagymértékű függését jelölték. Kéri a jelenlévő és távollévő képviselőket, az előbb említett összefüggésekre is legyenek figyelemmel a döntés meghozatalánál. Dr. Benkovicsné dr. Benkő Klára: kérdése, az Európai Unióban a tömegközlekedésben részt vevő autóbuszok életkorára vonatkozóan van-e valamilyen előírás, norma? Véleménye szerint az önkormányzat veszélyezteti az utasokat a jelenlegi autóbuszpark alkalmazásával. Nincs tudomása arról egy-egy autóbusz javítási költsége mennyit tesz ki. Ezt követően megemlíti az IKARUS gyár jelenlegi rossz helyzetét azzal a javaslattal, hogy esetleg Pécs városa kezdeményezhetne tárgyalásokat a céggel. Javasolja, hogy a nem megfelelő műszaki állapotú autóbuszokat vonják ki a forgalomból, és a befolyt vételárból vásároljanak új autóbuszokat. Szirmai Csaba: a képviselő asszony a tömegközlekedés összes problémáját felsorolta hozzászólásában. Elismeri, hogy az aggályai jogosak. A PTRT autóbuszparkját ismeri, a tömegközlekedés általában ilyen
18 helyzetben van. Ezeket a tömegközlekedési eszközöket nem lehet kivonni a forgalomból. Megjegyzi, Euro-norma nincs, hanem Euro-átlag van, amely 6,5-7 éves autóbuszok használatát engedélyezi. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. buszainak átlag-életkora a 11 évet is megközelíti, holott életkoruk 8 évre tervezett. Tudni kell a PTRT vonatkozásában, hogy 5 év alatt a város sajnos nem sokat fejlesztett. Ami az IKARUS illeti, megnyugtatásul közli a képviselő asszonnyal, felmerült az autóbuszok átvétele azonban ezek Euro-1-es motorral felszereltek, tehát nem felelnek meg az európai normának, az Euro-2-es minősítésnek. A cég problémája úgy tudja, már megoldódott, mert ki lehet a buszokat szállítani Oroszországba, mihelyt - mint olvasta - az akkreditív meglesz. Körömi Attila: évről-évre elhangzanak az érvek - a tőkehiány és a buszok cseréje - a tömegközlekedési díjak emelésénél. Nem megoldás az örökös javíttatás 8 év után. Majd jön a költségvetési vita és a költségvetésbe jövő évre nem kerül beépítésre az önkormányzat tömegközlekedési cégének támogatása, amely némileg ellentmond annak, hogy a piaci alapon működő cég álljon meg a lábán, csak tudni kell, hogy ehhez magasabb viteldíjemelés kapcsolódik, ami nem jelent mindig automatikusan nagyobb bevételt, mert több lesz a bliccelő, kevesebben vesznek bérletet, többen járnak gyalog. A költségvetés vitája során azt kérik - az aktuális többségtől - hogy ezeket az érveket ne felejtsék el. A testületnek szembesülnie kell azzal, hogy a legfontosabb kötelező közfeladatait nem negligálhatja egyéb periferikus feladatok ellátásával kapcsolatosan. Erre valószínűleg pénzt kell költeni, főként ha tőkehiányról van szó. Ha nincs érdeklődő tőkebevonásos privatizációra, akkor a tulajdonosnak - a Pécsi Közgyűlésnek - és a másik tulajdonosnak, a Pannon Volán Rt-nek kell valamilyen módon segíteni ezen a helyzeten. A költségvetésnél ezt tehát figyelembe kell venni. Papp Béla: - kéri ezzel kapcsolatosan az ÁPV Rt-nél főleg a kormánypárti képviselők segítségét bizonyos technikai kérdések elrendezésére. De Blasio Antonio: a cég jövőbeni fejlesztésénél, a beszerzéseknél figyelembe kell venni, hogy a mozgássérült személyek is igénybe tudják venni a tömegközlekedési eszközöket. Erre külföldön már jó példák vannak. Bizonyára a testület is örömmel venné, ha a cég jövőbeni tervei között szerepelne néhány olyan jármű beszerzése is, amely ezt a problémát is megoldja adott szakaszokon. Papp Béla: tekintettel arra, hogy módosító indítvány nem érkezett, az eredeti formájában teszi fel szavazásra a rendelet-tervezetet. Szavazás közben Kerényi János jelzi, hogy szavazatát nem vette be a gép. Papp Béla: kéri Kerényi alpolgármester úr szavazatának ellenőrzését, és újbóli szavazást rendel el. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és megalkotta a Menetrendszerinti
19 helyi autóbusz-közlekedési viteldíjak, valamint az iskolák és tanintézetek által rendelt helyi autóbusz különjáratok díjmegállapításáról szóló 32/1998. (12.15.) sz. rendeletét. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. melléklete. 3.)
A Névtelen utcai Sportliget szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
Hódosi Vera: bejelenti, a Névtelen utcai szabályozási tervről a Pécsi Footbal Club sportpályáinak ezen a területen történő elhelyezéséről döntött az előző ciklus Közgyűlése. Ezzel egyidejűleg a rendezési terv készítéséről is határozott a képviselőtestület. A terv elkészült, de a munkák során kiderült, hogy minimális ÁRT módosítás is szükséges. A szabályozási tervhez a lakosság részéről észrevétel nem érkezett, a törvényben előírt egyeztetések a Területi Főépítészi Irodával megtörténtek, javasolja a Közgyűlésnek a rendelettervezet elfogadását. Papp Béla: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér, felhívja a figyelmet, hogy szintén minősített többséget igénylő szavazás következik. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta megalkotta a Névtelen utcai Sportliget szabályozási terve és helyi építési szabályzata jóváhagyásáról szóló 33/1998. (12.15.) rendeletét. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete.
4.)
Szigeti-tanya szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
Hódosi Vera: szintén egy korábban elindított rendezési tervről van szó. Emlékeztet arra, annak idején a terület egyéni képviselője kezdeményezte. Szükségessé vált egy kisebb fajta ÁRT módosítás, amelyet a közlekedési hatóság kért, a vázrajzon jól látható csomópont kialakítása miatt. Közzétették a bizottság által jóváhagyott tervet, melyhez a lakosság részéről nem érkezett semmiféle kifogás. A Területi Főépítészi Iroda elfogadásra javasolja az anyagot. Mindezekre figyelemmel, kéri képviselőtársai értsenek egyet az előterjesztéssel. Papp Gábor: az illetékes szakbizottság tagjaként, valamint a FIDESZ Magyar Polgári Párt nevében elmondja, hogy az itt szereplő rendezési tervek Közgyűlés elé terjesztését javasolták, mivel nem érkezett lakossági
20 észrevétel. Volt azonban további három terv a bizottság előtt, amelyeket visszautaltak az előterjesztőknek a lakossági észrevétel, valamint a nem kielégítő ügykezelés miatt. Papp Béla: további hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendeletről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 34/1998. (12.15.) sz. rendeletét a Szigeti-tanya szabályozási terve és helyi építési szabályok jóváhagyásáról.. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 4. sz. mellékletében szerepel.
5.)
Pécs, Állomás utcától nyugatra eső lakóterület szabályozási tevének jóváhagyása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
Hódosi Vera: egy korábbi indíttatású témáról van szó, amelyet mindenképpen el kellene fogadni az egész tervezési eljáráshoz, hogy az időközben hozott törvények alapján előírt újabb tervezési munka elkerülhető legyen. A terv 1997. novemberében készült el. Az érvényes rendelkezések alapján '98. december 31. után csak az új OTÉK szerint lehet ezeket a terveket elfogadni. Mindezekre figyelemmel kéri a testület jóváhagyását. Papp Béla: magyarázatként hozzáteszi, az OTÉK olyan hosszú eljárási időket írt elő kötelező jelleggel, hogy egy rendezési terv elfogadása 6-7 hónapot fog majd igénybe venni, minden egyeztetés betartása mellett, és feltételezve azt, hogy a rendelkezésre álló időt mindenki kimeríti a véleménye összeállításánál. Papp Gábor: a bizottsági ülésen volt egy felvetése és egy kérdése, amelyet ismertet: a törvény kimondja, hogy a régi eljárás szerint készült rendezési terveket bizonyos határidőn belül újra át kell dolgozni, az új eljárás szerint, ill. az OTÉK előírásai alapján. Felmerült az az elvi kérdés, hogy érdemes-e ezt gyorsan átvinni még a régi módosítás alapján, az új szabályzat szerint történő elkészítéséhez pedig újabb költséget áldozni. Azt a választ kapta, hogy nincs érdemi különbség az OTÉK új változata, illetve a régi szabályozási terv között. Ezért javasolta elfogadásra a bizottság az előterjesztést. Papp Béla: több kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazásra teszi fel a rendelet-tervezetet. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést elfogadta és megalkotta a Pécs Állomás utcától nyugatra eső lakóterület részletes rendezési tervéről szóló 35/1998. (12.15.) sz. rendeletét.
21
A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 5. sz. melléklete.
6.)
Az 1994. évi 15. sz. Ör. módosítása (Alsómakár rrt. szabályozási előírás) Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
Hódosi Vera: ezen napirendi pont keretében egy 1994. évi rendelettel jóváhagyott rendezési terv módosításáról van szó. A rendelet 5. §-ának (6) bekezdése a kifogásolt, amely a melléképületek építését szabályozza. Az új területek kialakításával kapcsolatosan hozta meg a Közgyűlés ezt a viszonylag szigorúbb döntését. A korábban beépült területekre hivatkozva a lakók azzal a kéréssel fordultak a bizottsághoz, hogy valamilyen formában a melléképületek építését területükön tegye lehetővé. Ezt a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda a rendezési terv készítőjével megvizsgálta. A kérést teljesíthetőnek találták és ennek megfelelően kéri a bizottság a rendelet módosítását, melyet a Területi Főépítészi Iroda is jóváhagyott és elfogadásra javasol. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az előírás szerint melléképület ezeken a területeken különállóan nem építhető, csak az újonnan kialakítandó telkekre legyen érvényes, a korábban beépített területek vonatkozásában ez ne legyen kötelező. Kéri az előterjesztésben leírtak szerint a rendelet módosítását. Papp Gábor: a bizottság elnökének előterjesztéséből egy pontra hívja fel a figyelmet és hangsúlyozza, lakossági kezdeményezésről, illetőleg a rendezési terv készítésénél alapvetően új területre készülő szabályozásáról van szó. A TV nyilvánosságán keresztül felhívja a lakosságot, kísérjék figyelemmel a rendezési tervek készítését, hiszen a Városházán mód és lehetőség van a folyamatban lévő tervek megtekintésére, melyekre észrevételeiket, megjegyzéseiket megtehetik. Kéri a Közgyűlést, támogassa az előterjesztést, hiszen indokolt lakossági igényről van szó. Papp Béla: több kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 32 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 36/1998. (12.15.) sz. rendeletét az 1994. évi 15. sz. Ör. szabályozási előírásainak módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 6. sz. melléklete.
22 7.)
Gépjárműadó mértékének 1999. évi meghatározása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Gonda Tibor: a gépjárműadó egy olyan adókategória, ahol a törvény keretlehetőséget biztosít az önkormányzatnak. Ez évben 400-800,- Ft között kerülhetett meghatározásra, míg a tavalyi döntés értelmében 600,- Ft volt a 100 kg-onként kivetett adó. Ez a keretlehetőség módosult, 600,- Ft a minimális összeg, a felső határa pedig 1.000,- Ft lehet. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságot elsősorban az a szempont vezérelte, hogy ne terheljék a lakosságot a legnagyobb mértékben, ugyanakkor az önkormányzat adóbevételeinek csökkentése - a költségvetés ismeretében - nem kívánatos. Az adót tehát legalább olyan mértékben kellene megemelni, hogy a költségvetésben ne legyen kevesebb bevétel. Azt is szükségesnek érzi megemlíteni, hogy a törvény arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy ne a minimális szinten vessék ki az adót, hiszen a minimális szintnek az 50 %-a központi elvonásra kerül, míg az e fölötti rész teljes egészében az önkormányzatnál marad. Mindezek alapján a bizottság javasolja a Közgyűlésnek, hogy a lehetséges 600-1.000,- Ft-os sáv között a középutat válassza, tehát 800,- Ft-ban határozza meg a gépjárműadó mértékét. Nagy Csaba: más véleményen van, mint az előterjesztő. A 33 %-os adóemelést túl magasnak tartja. A maximálishoz képest a 800,- Ft valóban a lakosság terheit kevésbé növeli, viszont a 600,- Ft-hoz képest ez 33 %-kal több. Ilyen mértékű adóemelésről döntést 1998-ban nem szerencsés meghozni. Ez amiatt sem elfogadható számára, mert pontosan azok fizetnek többet, akik nem tudják régi, elhasználódott gépjárművüket korszerűbbre cserélni. Már ez is jelentős terhet jelent számukra, hiszen ismeretes, hogy a katalizátoros gépjárművekre 25, ill. 50 %-os adómérséklés vehető igénybe. Ez azt jelenti, hogy egy Trabantra több súlyadót kell fizetni, mint egy 8-9 M Ft-os BMW gépkocsira. Alapvetően ez az igazságtalan adó a törvényből fakad, mert nincs tekintettel a vagyoni helyzetre. Ez az egyik érv, ami miatt soknak találja a 33 %-os adóemelést. A másik pedig az, hogy mivel a tehergépjárművekre más a számítási alap, úgy gondolja, ez az adóteher már érezhető mértékű a vállalkozások számára. Itt hozza a második érvet a tekintetben, hogy ne legyen 800, Ft az adónak a 100 kg-ra vetített mértéke. De Blasio Antonio képviselőtársával együtt beterjesztettek egy módosító javaslatot 700,- Ft-ról, mely egy kompromisszumos megoldás lehet. Ismeretes, hogy ez egy központi, engedményezett bevétel az önkormányzat részére és költségei az önkormányzatnál rakódnak le. Mivel a törvényben felemelték a minimális határt 600,- Ft-ra, ennek a fele a központi költségvetést illeti, a fennmaradó rész pedig helyben marad. Mindezekre figyelemmel javasolták a 700,- Ft-ot, mint kompromisszumos megoldást, ami talán enyhíti a törvénymódosítás negatív hatását az önkormányzat bevételeit illetően.
23 Gonda Tibor: reagál a Nagy Csaba által elmondottakra. Nem találja távolinak a javaslatot, akár a bizottság is dönthetett volna így. Mégis a mérlegelés során úgy vélték, hogy míg a 700,- Ft-os javaslat esetében a központi költségvetés továbbra is jobban jár 44 M Ft-tal, a városnak az adóból származó bevétele pedig a korábbi szinten alakul, tehát még az inflációt sem tudja érvényesíteni. Másrészt pedig nem tartja etikátlannak a város autóval rendelkező polgáraival szemben azt, ha ilyen adónemből 44 M Ft-tal többet szedhetnek be jövőre. Hozzá kell tenni azon törekvésüket is, hogy az idén útfejlesztésre fordított összegnek közel a duplája, de legalább 100 millióval nagyobb költségvetési eszközt használjanak a közutak rendbetételére. Tudja, hogy az összegeket nem lehet "címkézni", de ez a többletbevétel garantáltan vissza fog kerülni a jövő évi költségvetés keretében az úthálózat korszerűsítésére. Mindemellett elvi kifogása nincs - sem logikájában, sem konkrétumában Nagy Csaba javaslatával szemben. Továbbra is fenntartja megfontolásra és döntésre a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság által javasolt 800,- Ft-ot és kéri, a képviselőtársak ezt támogassák. Nagy Csaba: rövid reflexióként elmondja, nem tartja etikátlannak a 800,- Ftos emelést a 600,- Ft-hoz képest. Egyszerűen igazságtalannak tartja - az előbb felsorolt indokok alapján - és a maga részéről nehezen tudja elfogadni azt, hogy az adó olyan alapokra épül, ami véleménye szerint társadalmi szempontból igazságtalan. Emiatt javasolja kompromisszumos megoldásként, hogy a város se járjon annyira rosszul, a 700,- Ft-os megoldást. Meixner András: az adórendelet az önkormányzat jövő évi bevételeit határozza meg. A város bevételeit a kiadásaival egységesen kell áttekinteni. Véleménye, - miután az önkormányzat egyéb bevételei nem nőnek olyan mértékben, mint kiadásai - egyértelmű, hogy az intézményszféra az előző évekhez képest rosszabbul jár. Nagyon meg kell fontolni, hogy milyen bevételeket teremthetnek, illetve a kiadásokat hogyan csökkenthetik. A 800,Ft-os súlyadó tétellel egyetért, még akkor is, ha tudja, nem az autós társadalommal kell megfizettetni pl. az intézmények fenntartását. Papp Béla: több hozzászólás nem lévén először a FIDESZ frakció módosító javaslatát teszi fel szavazásra, mely szerint "Az évi adótétel a gépjármű saját tömegével, minden megkezdett 100 kg-ja után 700,- Ft, az előterjesztésben szereplő 800,- Ft helyett." Kéri, aki a módosító javaslatot támogatja, igennel szavazzon. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 8 nem szavazattal, 16 tartózkodás mellett a FIDESZ frakció módosító indítványát elutasította. Az eredeti rendelettervezetről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen, 2 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és megalkotta 37/1998. (12.15.) sz. rendeletét a Gépjárműadó mértékéről szóló 1995. évi 61. sz. Ör. módosításáról.
24
A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 7. sz. mellékletében szerepel.
8.)
A 29/1998. (09.24.) sz. 1998. évi módosított költségvetésről szóló rendelet módosítása egységes szerkezetben Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök
Soó László: a Pénzügyi-Gazdasági Iroda időnként rendszeresen összefoglalva bemutatja az ez évi költségvetés pillanatnyi állását, végigvezeti, végrehajtja mindazon módosításokat, amelyek a legutóbbi összefoglalás óta történtek. Ezek természetesen annak idején külön-külön a szükséges, minősített többséggel meghozott határozatok voltak. Az egységes szerkezetű '98. évi költségvetés a bevételi és kiadási főösszegeket mintegy 800 M Ft-tal emeli meg. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat költségvetése ez évben átlépte a 18 Mrd Ft-os határt. Az év hátralévő részében még kisebb módosításokra kerül sor, melyek további kb. 200 M Ft-os növekedést eredményeznek. A javasolt rendelettervezet néhány fontos, külön említésre méltó pontot is tartalmaz; a 7. §-ban felhatalmazást javasolnak a polgármester részére, hogy év végéig - tehát kizárólag csak december 31-ig - a szükségszerű belső átcsoportosításokat meg tudja tenni, amelyet egyébként a rendelet és a jogszabályok is lehetővé tennének. Az intézmények vezetői is a saját hatáskörben intézhető kiadásokat és átvezetéseket tegyék meg. Mindezekről a költségvetés teljes évét lezárva tájékoztatást fog kapni a testület. Az elmondottakkal javasolja a Közgyűlésnek elfogadásra az egységes szerkezetű költségvetést. De Blasio Antonio: felhívja a figyelmet arra, nem csupán számszaki kérdésekkel foglalkozik ez az előterjesztés, hanem rendeletmódosítással is. Erre szeretne újra visszahivatkozni. Nagyon fontos kérdésként kell kezelni a költségvetési rendelet oly módon való megváltoztatását, amely az eddigi hatásköröket akár egyszemélyi döntési hatáskörbe utalja. Ez azért is fontos, mert a Költségvetési Bizottság ülésén nem hangzottak el ezek a mondatok, amelyekre most felhívta a figyelmet a bizottság elnöke. A bizottság ülésen nem volt szó a rendelet ilyen módosításáról, erre a bizottság tagjainak a figyelmét nem hívták fel. Hangsúlyozza, a bizottság erről nem is tárgyalt. A Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság ülésen sem volt erről szó, annak ellenére, hogy a rendeletmódosításokat ott is meg kell vitatni. A FIDESZ frakció aggályosnak tartja, hogy Közgyűlési felhatalmazással ilyen jogkört kapjon bármelyik személy, legyen az akár a polgármester. Ugyanígy, a 29. § (2) bekezdésének a megváltoztatásával sem ért egyet a frakció. Tehát a "7. §-ban új §-okkal egészül ki" c. bekezdéssel teljes egészében frakciójuk nem tud egyetérteni.
25 Papp Béla: véleménye szerint más városokban sokkal nagyobb hatásköre volt a polgármestereknek. Ez a hatáskör nélküli polgármester állapota Pécsett alakult ki. Ezt a szituációt elég jól elviselték, bár sokszor zavart okozott. Czukor Antal: két anyag van előtte. Az egyik a jelen esetben tárgyalt "Módosított költségvetésről szóló rendelet módosítása" - melynek előterjesztője Soó László képviselőtársa, az előterjesztést készítette Pilaszanovich Iván irodavezető. A következő napirendi pont pedig "Tájékoztató az 1998. évi költségvetés háromnegyedéves teljesítéséről". A képviselők figyelmébe ajánlja jelen anyag 2. sz. mellékletét, valamint a következő 1. sz. mellékletét. Mindkét esetben az "eredeti előirányzat", "módosított előirányzat" számai meglehetősen eltérnek egymástól. Kérdése, ez mit jelent és mi az oka? Pilaszanovich Iván: az elhangzottakra figyelemmel szükséges bizonyos időszakonként egységes szerkezetben költségvetési rendelet elkészítése. Ha erre nem kerülne sor, akkor következik be, melyet képviselő úr is felvetett. Nagy Csaba: az előterjesztés 2. oldalán olvasható, hogy 803.143 E Ft-tal emelkedik a költségvetési főösszeg. Utána következik egy 12 pontból álló magyarázat, aminek változásait összeadva 535 M Ft körül van. Majd ebből a 12-ből 11 tételt részletez az előterjesztés. Ezzel a résszel semmi gondja nincs, nagyon alapos munka. Viszont a két szám közötti különbözet az előterjesztésben eltűnik és - főleg az új képviselők számára - kideríthetetlen, hogy a 267 M Ft körüli összeg milyen célra került felhasználásra. Éppen ezért javasolja az elkövetkezendő időszakra, hogy az eredeti és módosított előirányzatokon túl legyen egy érvényben lévő előirányzat, mert akkor soronként követhető minden képviselő számára, melyik tétel mekkorát változik ezzel az elfogadott rendelettel. Sőt még konkrét kérdéseket is meg lehet fogalmazni a rendelettel kapcsolatban. További megjegyzése, hogy a "teljesítés" és a "teljesítés %-ban" c. sor teljesen felesleges az ilyen előterjesztéseknél, inkább csak zavarólag hat. A 7. §-hoz nem kíván többet elmondani, mint képviselőtársa előző hozzászólásában. Úgy gondolja, a javaslat nem elfogadható. Papp Béla: ha jól érti, az a javaslat, hogy harmadik oszlopként a már elfogadott, de még egységes szerkezetbe be nem emelt összegek szerepeljenek, ez számára is ésszerűnek tűnik. Kérdezi irodavezető urat, illetve először a Költségvetési Bizottság elnökét, hogy mint szóbeli és nem szavazandó javaslattal egyetért-e? Soó László: válasza, egyetért. Körömi Attila: részletesebben szeretné kifejteni, miért aggályos a rendelet szövegében az a rész, amely a tartalékokkal való rendelkezés, valamint az előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát december 31-ig a polgármesterre átruházza. Egyrészt elfogadja az elnök úr azon hozzászólását, hogy ez a magyar városokban különböző módon kerül szabályozásra, így van, ahol a
26 polgármestert megerősítik ilyen jogosítvánnyal, több helyen ezt nem teszik meg. Önmagában ez nem egy törvénysértő magatartás, pusztán egy új forma kerülne be a pécsi költségvetési rendeletbe, ami jelentős jogosítványt ad tisztségviselőnek. Ez tipikusan az a téma, amiről frakcióvezetői egyeztetést lehetett volna folytatni, mert 1990. óta egy lényeges elemmel módosul a költségvetési rendelet szöveges része, amely ebben az esetben majdnem fontosabb, mint a számszaki részek. Minderről azonban nem történt frakcióvezetői egyeztetés. További aggályát szeretné kifejteni ezzel a szakasszal kapcsolatban. Azt fogalmazzák meg benne, hogy december 31-ig átruházzák a polgármesterre ezeket a jogosítványokat, hozzátéve, ezek utólag nyilvánvalóan a Közgyűlés számára mindig ellenőrizhetők, hiszen be kell számolni. Egy beszámoltatás mindig felesleges politikai viharokat kavarhat, ahhoz képest, hogy egy legitim döntés alapján intézkedik a polgármester. Gondja az, hogy ezen alapokat az egységes szerkezetű rendelet 5. számú mellékletének 5.) pontja taglalja. A tartalékok címszó alatt szerepelnek: Sportbizottság kerete, Kulturális Bizottság kerete és alapok, Közoktatási Bizottság, Gazdasági és Vállalkozási Bizottság kerete, - ami nem is helyes, mert ilyen bizottság nincs Egészségügyi Bizottság kerete, Város- és Környezetfejlesztési Bizottság kerete, tisztségviselői keret, egyéb céltartalékok, általános tartalék. Itt abban lát problémát, hogy ezeknek a teljesítési százaléka ki van húzva, tehát a módosított előirányzathoz képest a testület, - ha ezt megszavazza - nem tudja, mekkora összeg fölött rendelkezik a polgármester, s hogy a fordulónappal, - a mai nappal - mi az egyenlege az alapoknak, hiszen a teljesítés százaléka nincs megjelölve. Ezt lehet úgy értelmezni, hogy teljes körű, általános felhatalmazást kap a polgármester és olyan összeg felett rendelkezik, ami éppen ezeken az alapokon szabad rendelkezésre áll, de a minimális tájékoztatáshoz hozzátartozna az, hogy a testület forintra, pontosan meghatározva tudja azt, ez mekkora összeget jelent a mai nappal. A rendeletből ez is hiányzik, mely egy újabb adalék, ami miatt nem tudják támogatni az egységes szerkezetben eléjük terjesztett költségvetési rendeletet. Papp Béla: hozzáfűzi az elhangzottakhoz, amíg a bizottságok üléseznek, értelemszerűen ők rendelkeznek a keretek fölött és nem a polgármester. A jogosítványt - mint az előző polgármester úrnak is - mindig az ülések szünetére szokták megadni. Czukor Antal: a számadatokat tovább vizsgálva kérdése: a költségvetés 3/4 éves teljesítéséről szóló előterjesztésben a Polgármesteri Hivatal "egyéb kiadások" címszó alatt a módosított előirányzat - mely 320 M Ft - helyett 1.320 M Ft van megjelölve, ez sajtóhiba, vagy kéri megindokolni, az előirányzatot 3/4 év alatt miért lépték túl 1 Mrd Ft-tal? Papp Béla: képviselő úr a költségvetés 3/4 éves teljesítésével kapcsolatosan tette fel kérdését, amely külön napirendi pont, így a kérdést nem tárgyalják együtt a jelen előterjesztéssel.
27 Czukor Antal: elnézést kér, a két anyagot együtt nézi, ezért tette fel most a kérdését. De Blasio Antonio: véleménye, a 7. §-ban foglaltak szerint egy olyan dologra adnak felhatalmazást ma, ami a költségvetés egységes szerkezetben való kezelésének anyagában nem látható számszakilag. Erre hívják fel a figyelmet és ezért nem javasolják a 7. §-ban leírtak elfogadását, mert nem látni a költségvetésben több száz millió forint sorsát, továbbá azt sem, hogy a hatáskör, amit adni kívánnak - akár irodáknak, akár polgármester úrnak - milyen összegre szól, milyen összeg felett rendelkezne. Mindezek miatt azt kérik, ezeket a részeket ne szavazzák meg. Soó László: a rendelet tervezet 7. §-át érintő észrevételek jelentős részének jogosságát el tudja fogadni. A Költségvetési Bizottság valóban nem foglalkozott az előterjesztés-tervezetének minden sorával részleteiben, megjegyezve azt, hogy ezt nem akadályozta, nem tiltotta semmi. Ezzel együtt az elhangzottakból az a tanulság vonható le, hogy célszerű részletesebben kezelni egy viszonylag technikainak tűnő napirendi pontot, amelyben érdemi költségvetési bővülés vagy változás az összefoglalás során nem történik. A hatáskör átruházást valójában két szempont miatt ajánlja a Közgyűlésnek. Az egyik az, hogy maga az átruházás az 1992. évi XXXVIII. törvény 73. §-án alapul, tehát nem egy olyan tevékenységről van szó, ami nem létezik és teljesen szokatlan. Az eljárás is törvényi alapú, ami nem volt szokásos, pontosabban nem egész évre érvényes dolog. Elfogadja a jogos észrevételt, - s a bizottsági munka során ezt hasznosítani kell - hogy megnyugtatóbb lenne a Közgyűlés, a képviselő társak felé, ha ismernék ennek a hatáskörnek az anyagi mértékét, s valóban látnák azt a számot, hogy az átruházott hatáskör 2 M Ft-ot vagy 200 M Ft-ot érint. Teljes mértékben elismeri, hogy ez jogos, de bízik a hosszabb gyakorlatú képviselők megértésében, ők bizonyára feltételezhetik, hogy december közepe táján a bizottsági keretek erősen elfogyóban vannak, legtöbb bizottság teljes egészében el is használta. A tervezet összeállításakor még nem volt ismert, hogy december 17-én is tart a Közgyűlés rendes ülést, ezért a kieső - december 10. és az ünnepek közötti - időre egy mozgási lehetőséget kívántak biztosítani a törvényszerűen felmerülő kisebb problémák áthidalására. A 7. §. védelmében ezek voltak az észrevételei. Czukor képviselő úr javaslatait a következő napirendi pontnál meg fogják vizsgálni. Nagy Csaba képviselő úr említette a 803 M Ft-os főösszeg növekedést és a Polgármesteri Hivatal tételes felsorolása közötti néhány száz millió forintos eltérést. Megemlíti, ez a felsorolás csak a Polgármesteri Hivatal bevételeivel foglalkozik, az anyagi mérleggel nem, valószínűnek látja ott van egy kiegészítő szám. Ezekre a kérdésekre Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetője biztosan megadja a választ. A teljesítés százalékban történő megadásának feleslegességével egyetért, korábban is volt ilyen észrevétel a testület részéről. Akkor a Pénzügyi és Gazdasági Iroda részéről olyan válasz érkezett, hogy a számítógépes
28 formátum miatt egyszerűbb így kitölteni az érdemi rovatokat és nem kell kitörölni adatot. Javasolni fogja irodavezető úrnak, hogy a következő módosítás ezen rovat nélkül jelenjen meg. Körömi képviselő úr által elmondottak egyrészt politikai természetűek, felmerült a frakcióvezetői egyeztetés hiánya, erre vonatkozóan ő nem tud A tartalék keretekre a 7. §. kapcsán próbált utalni. Egyrészt szintén elismeri reagálni. a jogosságát, hogy itt nincs a százalékos teljesítés feltüntetve. Az észrevételeket megszívlelve és annak jogos részeit a következő alkalommal alkalmazva javasolja, hogy az egységes szerkezetű költségvetést és rendelet-tervezetet fogadják el. Kéri mindezt azon technikai okból is, mivel rendelet-tervezet, s bármennyire is elfogadná a most elhangzott jogos észrevételeket, ezt csak írásban benyújtott módosítással lehet megtenni. Mivel ez nem történt meg, - ismételten hangsúlyozva a jogosságát - kéri a rendelet-tervezetet változatlan formában fogadják el. A számszaki részre vonatkozóan kéri Pilaszanovich Iván irodavezető úr válaszát a 803 és az 500 M Ft tekintetében. Pilaszanovich Iván: a 800 M Ft-ból tételesen csak a Polgármesteri Hivatal szakfeladatainak módosítását vezették le, az egész intézményi kör ezen kívül van és a hiányzó rész ezt a kört érinti. Nyilván a saját hatáskörű intézményi előirányzat módosítások, illetve a külső átvett pénzek is közrejátszanak ebben. Technikailag ezt a mintegy 60 intézménynél felsorolni szinte képtelenség lenne. A szöveges részhez kapcsolódva - az átruházott hatáskörre vonatkozóan annyit fűzne hozzá, igazából azért van erre szükség, túl azon, hogy valóban törvényi felhatalmazás alapján lehet ezt megtenni, ugyanis az önkormányzatok, költségvetési szervek pénzforgalmi szemléletben könyvelnek. Abban az esetben, ha nincs felhatalmazásuk olyan kifizetésekre, átutalásokra, amelyekre nincs fedezet, ezt utólag nem lehet megtenni, ehhez mindig engedéllyel kell rendelkezni. Ha nem lenne felhatalmazás egy ún. Közgyűlési szünetre év végéig, akkor saját magát bénítaná le az Önkormányzat, s megnehezítené a gazdálkodását. De Blasio Antonio: az elnök úr által elmondott szöveges módosítási javaslatot tisztázná, mert jó lenne, ha mindenki pontosan tudná, miről van szó. A Költségvetési Bizottság ülésén is személy szerint javasolta - melyet többen nagyon helyeseltek - melyet ott igazából még nem valósítottak meg, de polgármester úr, alpolgármester úr ezzel a javaslattal szívből egyetértett, mely azonban itt nem látszik. A 2.) pontban azt javasolják "Felhatalmazza a Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy az intézmények 1998. december 31-ig beérkező saját hatáskörű előirányzat módosítási kérelmét a jogszabályok betartásának felülvizsgálata mellett átvezesse." Kérdése: ez azt jelenti, ahol megtakarítás van, azt saját célra használhatják fel az intézmények? Ezzel szemben azt javasolta a bizottsági ülésen, a költségvetés jelenlegi helyzetében ne adjanak lehetőséget arra, hogy ezeket a megtakarításokat az intézmények használják fel, illetőleg használhassák fel esetleg ők is, de a Költségvetési Bizottság, majd a Közgyűlés döntése
29 alapján kerülhessen csak erre sor. Javasolta ezt azért, mert olyan hiányai vannak a költségvetésnek, ami szükségessé tenné a kollektív bölcsességet, hogy lássák, az adott helyen megtakarított pénzeket hol lehet felhasználni. Ezért nem javasolja ezen pontok ilyen módon való elfogadását, mert ez a megtakarított pénzeknek olyan irányú felhasználását tenné lehetővé, amit a kormányzó koalícióban ülő képviselő társai nem támogathatnak teljes szívvel. Soó László: nyilván itt olyan intézményi módosításokról lehet szó, amit egyébként a költségvetési rendelet lehetővé tesz. A költségsorok bizonyos maradványait a költségvetési rendelet és egyéb előírások sem teszik lehetővé, hogy azokat korlátlanul és bármilyen célra felhasználják. Utal itt, hogy bér, anyag vagy működési jellegű rovatokat nem lehet korlátlanul és minden ellenőrzés nélkül átcsoportosítani és felhasználni. Körömi Attila: miután a Közgyűlés a 4 éves önkormányzati ciklusának az elején tart, ezért egy ideig még lesznek általános érvényű hozzászólásaik is. Ez a mostani is ilyen lenne. Látható, hogy egy rendelet-tervezetet tárgyalnak, s az SZMSZ azt mondja, a rendeletet két fázisban kell tárgyalni, egy általános és egy részletes vitában, ami nyilvánvalóan indokolt, hiszen a rendeletek megítélésének van egy általános várospolitikai része, s ha valaki módosítani akar, akkor módosító indítványai indoklására szolgál a részletes vita. Ez nagyon jól tud működni, hiszen a legfontosabb vélemények kialakítására alkalmas az általános vita, a részlet ügyek megtárgyalására pedig a részletes vita. Úgy látja, a testület - legalábbis a ciklus elején egységesen érdekelt abban, hogy minél inkább feleljenek meg az SZMSZ szerinti működésnek. Ha erre ekkora a készség, akkor az ütközési felületek már csak azokon a pontokon maradnak meg, ahol tényleges politikai, várospolitikai, szakmai viták folynak. Kéri elnök urat, próbálják bevezetni a rendeletek tárgyalásánál az SZMSZ szerinti tárgyalási módot, valóban legyen élesen kettébontva az általános és részletes vita, mely sokkal fegyelmezettebb munkára sarkallja a frakciókat is, így nem válik parttalanná és nehezen érthetővé a vita a Közgyűlés munkáját figyelők részére. Papp Béla: idézi az SZMSZ idevonatkozó két bekezdését. "Az általános vita lezárása után dönt a Közgyűlés a rendelet-tervezet részletes vitára bocsátásáról vagy további bizottsági tárgyalás szükségessége, újbóli előterjesztése felől. Amennyiben a rendelet-tervezethez módosító javaslatot nem terjesztettek elő, részletes vitára nem kerül sor. A részletes vita a rendelet-tervezet módosításokkal érintett részének megvitatásából áll." További hozzászólás hiányában az általános vitát lezárja. Erről dönt a testület, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen szavazattal, egyhangúlag döntött az általános vita lezárásáról. Papp Béla: megnyitja a részletes vitát. Ismerteti a rendelethez érkezett módosító indítványt, amelyet a Fidesz-es képviselők terjesztettek elő.
30 "A 29/1998.(09.24.) számú, 1998. évi módosított költségvetésről szóló rendelet módosítása tárgyában tett előterjesztést az 5/1998.(03.05.) számú rendelet módosításáról, a 7. §. elfogadását nem javasoljuk, illetve ennek figyelmen kívül hagyása mellett javasoljuk a rendelet módosítás elfogadását." Kérdése, az előterjesztő befogadja-e a módosító indítványt? Soó László: mint előterjesztő, nem tudja befogadni a javaslatot. Papp Béla: fentiekre figyelemmel szavazást kér a módosító indítványról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület a módosító javaslatot 16 igen, 11 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett nem fogadta el. Papp Béla: ezt követően szavazást kér az eredeti rendelet-tervezetről. Felhívja a figyelmet, hogy minősített többségi szavazás szükséges az előterjesztés elfogadásához. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen, 11 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 631/1998.(12.07.) számú határozata a 29/1998.(09.24.) számú, 1998. évi módosított költségvetésről szóló rendelet módosításáról A Közgyűlés a Költségvetési Bizottság előterjesztését megtárgyalta, a rendelet-tervezetet nem fogadta el. Kapják: tisztségviselők, Irodák vezetői
Soó
László
bizottsági
elnök,
Gonda Tibor: ügyrendben kér szót. Nem biztos abban, hogy a szavazógépe működött. "Igen"-nel kívánt szavazni, kéri az elnököt, ellenőriztesse, hogy befogadta-e a gép a szavazatát. Papp Béla: javasolja, kérjen a képviselő úr egy rövid frakcióvezetői szünetet. Gonda Tibor: frakcióvezetőként 5 perc szünet elrendelését kéri. Papp Béla: 5 perc szünetet rendel el. A szünetet követően bejelenti, Gonda Tibor "igen" szavazatát rögzítette a szavazógép. Mivel nem érkezett javaslat az újraszavazásra, a testület folytatja munkáját. Átadja az ülés vezetését dr. Toller Lászlónak.
31
9/a.) Tájékoztató az 1998. évi költségvetés 3/4 éves teljesítéséről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Czukor Antal: az előző napirendi pont tárgyalásánál már feltette a kérdését, melyet most megismétel. Az előterjesztés 1. számú mellékletében, a Polgármesteri Hivatal kiadásai rovatban, az egyéb kiadások rublikában szerepel az eredeti és módosított előirányzatnál 320 M Ft, harmadik negyedévi teljesítés ezt 1 Mrd Ft-tal meghaladja. Kérdése: ez nagyságrendeket tekintve miből adódott? Dr. Toller László: a pontos elszámolásról Pilaszanovich Iván irodavezető úr fog tájékoztatást adni. Nagy Csaba: az előterjesztéshez kíván hozzászólni, de a kritikai rész nem az előterjesztést készítőre vonatkozik, mert nem az irodavezető úr dolga az, hogy olyan részletes előterjesztést készítsen az egyes szakterületekre, amelyek eligazítanák a képviselőket. Az első 3/4 évi teljesítésről beszélnek, a fejlesztési kiadásoknál a szöveges részben is olvasható, nem éri el a teljesítés az 50 %-ot. Az előterjesztéssel nem kíván részletesen foglalkozni, mert világos képet mutat a költségvetés helyzetéről. Viszont ez a tétel emlékezete szerint három sorban van kifejtve a szöveges részben, hangsúlyozza, ez nem a Pénzügyi és Gazdasági Iroda munkatársainak szóló kritika, itt a szakmai irodáknak kellene bővebb kiegészítést kapcsolni az előterjesztéshez. Mindezt azért mondja, mert itt több, mint 2 Mrd Ft-ról van szó, s ez egy szeptember 30-i állapot. Tisztában van azzal, hogy a beruházások jelentős része a második félévre esik, és ott is inkább az év végi hajrá a döntő, de úgy gondolja, ez olyan súlyos problémát jelez, amivel mindenképpen foglalkozni kell. Itt valószínűleg az állt elő, hogy a képviselőtestületet bizonyos tekintetben félre vezették, hiszen a költségvetési rendelet elfogadásakor úgy számoltak, ezek a beruházások idén megvalósulnak. Úgy véli, ha ez nem történt meg, annak valamilyen okának kell lennie. Ha van oka, akkor nyilvánvalóan az, hogy nem megfelelő módon lettek előkészítve a beruházások. Az egy más kérdés, hogy szerencsés helyzetbe kerültek, mert a város némileg könnyebb likvidítási helyzetben van, viszont ez majd a jövő évi költségvetésben jelent terhet. Az általa elmondottakkal azt kívánta jelezni, hogy a beruházások teljesítését nagyobb figyelemmel kell kísérni az Önkormányzatnál, s ilyen módon előkészített beruházásokat nem szabad a közeljövőben indítani, mert a feszített költségvetési helyzetben nem lehet jó költségvetést alkotni, hiszen a bevételeket mindig ehhez képest kell kialakítani. Az előző testület majdnem megszavazott egy listás ingatlan értékesítést. A nem megfelelő beruházás előkészítések akár több tíz vagy száz milliós plusz kiadást is jelenthetnek a városnak. A jelenlegi helyzet azért alakult ilyen szerencsésen, mert két-három képviselő nem javasolta elfogadásra a testület elé a listás ingatlan értékesítést, amely 700 M Ft-ról szólt volna. Úgy gondolja, a közeljövőben a beruházási szabályzat
32 betartásával és az ügyek alaposabb előkészítésével ezek a problémák kiküszöbölhetők. Petrovits Béla: kérdése Kerényi János alpolgármester úrhoz szól. Az 1. számú mellékletben szerepel, a BIOKOM Kft-től átvett pénzeszköz 96.804.Ft, úgy az eredeti, mint a módosított előirányzatban, teljesítés viszont nincs. Kérdezi, hol tart ez a teljesítés, mert két hét múlva vége van az évnek? Másik kérdését polgármester úrhoz intézi. Az illetékbevételnél 400 M Ft szerepel, a teljesítés 1 - 3/4 évben 247 M Ft. Mint ahogy a Pénzügyi és Gazdasági Iroda írja ebben az anyagban és a koncepcióban is, évről-évre jelentős kiesés történik az illetékbevételnél. Ez mind azóta van, amióta a csere a megye és a város között létrejött 1997. január 1-el. Javasolja, utána kellene nézni, vagy a megyével felvenni a kapcsolatot, mi az oka, hogy az illetékbevétel ilyen rohamosan és több száz millió forinttal csökken? A harmadik észrevétele a gépjármű adóval kapcsolatos. Amikor az erről szóló előterjesztést tárgyalták, annak táblázatában szerepelt, hogy 1997-ben gépjármű adóból a bevétel 177 M Ft lesz. Itt 1 - 3/4 évben 154 M Ft-nál tartanak. Kérdése Radochay Csongor irodavezető úrhoz, van-e remény a különbözet elérésére, illetőleg hol tartanak most ezen bevételnél? Körömi Attila: szeretne ráerősíteni Petrovits képviselő úr által elmondottakra. A város vezetésének meg kell találni a módját, hogy az illeték bevételek lecsökkenése körüli helyzetet próbálják áttekinteni. Hozzászólását a nélkül teszi, nem tudhatják mi az oka, mert itt nem arról van szó, hogy a Megyei Illetékhivatalnál van a probléma. Nem tudják hol van a probléma, de egy tény, hogy 1996. évben volt egy folyamatosan növekedő illetékbevétel, amely abban az évben elérte a csúcspontot. 1997-től az iroda átkerült a megyéhez, ettől kezdve, annak ellenére, hogy az iparűzési adóbevételek, az egyéb, az állami költségvetésből befolyó adóbevételek növekedtek, - ami mindig az illetékbevételek növekedését is magával hozza, hiszen ez valamiféle piacmozgást jelent - mi az oka annak, hogy az elmúlt két évben drasztikusan leestek ezek a bevételek, amelyek 100-200-300 M Ft nagyságrendű tételek lehetnek? Kéri a város vezetésétől, próbálják áttekinteni a helyzetet a megyével és ha lehet, változást elérni a jövő év tekintetében. Pilaszanovich Iván: Cukor Antal képviselő úrnak válaszolja, az általa említett nagy összeg nem elírás az eredetihez képest. Ennek az a magyarázata, hogy a város hitelkerettel gazdálkodik. A fizetési lehetőségeik sajnos olyanok, hogy nem mindig áll rendelkezésre annyi készpénz, mint amennyi kiadást teljesíteni kell, s ezt egy hitelkeretből veszik igénybe. Ha befolyik a megfelelő bevétel, akkor visszatörlesztnek. Tulajdonképpen az óriási eltérés a többszöri hitel visszafizetés többszöri halmozódása miatt van, s nincs más indoka.
33 Dr. Radochay Csongor: elmondja, most beszélt a Hivatallal, a november 25-i utalásnak megfelelően az Önkormányzatot megillető rész a gépjármű adóból elérte a 180 M Ft-ot, tehát ez az összeg a 177 M Ft-ot meghaladja. Papp Béla: Petrovits képviselő úr kérdezett rá a BIOKOM Kft-vel kapcsolatban a 96 M Ft-ra. Jelzi, azt a szerződést, melyet a város testülete elfogadott, a BIOKOM Kft. taggyűlése is elfogadta múlt héten pénteken, ennek értelmében a szerződés aláírható. Ezek után az összeg első felét a BIOKOM Kft. azonnal át tudja utalni, a második részét pedig igen rövid időn belül, mert a Mecsek Plaza Kft. az építési engedély kiadása után újabb összeget fizet meg a Kft-nek. Tehát a pénz rendelkezésre áll, karácsonyig megérkezik az Önkormányzathoz. Dr. Toller László: a tájékoztató elnevezése hűen tartalmazza azt a tartalmat, amely arról szól, hogy a Közgyűlés hiteles képet kapjon a költségvetési koncepció elfogadása előtt arról, hogy az elmúlt évben meghatározott és ez évi gazdasági célkitűzései az Önkormányzatnak hogyan realizálódtak, mennyire volt alapos a tervezés, a bevételek, a kiadások tervezése. Bemutatja azt is, milyen eszközök kellettek ahhoz, hogy ezt a teljesítést az Önkormányzat meg tudja valósítani. Mindebből következik az is, hogy közel sincsenek az év végén, bár december 10. van, és egyre több a teljesítéssel kapcsolatos számla, akár bevételi, akár kiadási oldalon. Ezek alapvetően módosítják - szinte naponta - az 1 - 3/4 éves eredményeket. Úgy gondolja, az Önkormányzat tervező munkája ebben az évben néhány területen talán nem volt átgondolt, illetve ennek hatását néhány dolog rontotta. Talán túlzott volt az az ingatlanértékesítési elképzelés, amelyet megfogalmazott az előző Közgyűlés azzal a céllal, hogy működési bevételt, vagy egyáltalán a gazdálkodás folyamatosságát tudják biztosítani. Ez felülvizsgálandó tény, melyre a költségvetési koncepcióban javaslatot is tett. A második ilyen kérdés az, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a beruházások előkészítése, a közbeszerzési pályázatok kiírása és a beruházások teljesítésére való felkészülés sem apparátusi, sem cég szinten nem éri el azt a kívánatos fegyelmet, flottságot, ami egy önkormányzati beruházás tekintetében elvárható. Egyetért az ezzel kapcsolatos kritikákkal, a túlzókkal természetesen nem, mert objektív körülményei is vannak annak, hogy a beruházási tevékenység így alakult. E körbe tartozik mindenképpen a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége, amely időben, térben elnyújtja, forrás oldalról pedig rontja a beruházások hatékonyságát, hiszen növekednek az árak, stb., továbbá a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházások döntő többségénél többletköltségek jelentkeznek és ennek a finanszírozási oldala nem mindig megvalósítható. Ez ügyben is javaslatokat kívánnak tenni később a Közgyűlésnek az ezzel kapcsolatos munka javítására. A közbeszerzés törvény hatályán kívül eső pályáztatások és munkák elvégzésével, felhasználásával, illetve az erre fordított összegek nagyságával - eddigi tapasztalatai szerint - nem lehetnek elégedettek. Úgy tűnik, a biztosított költségvetési forrás elköltendő tételként szerepel az ez irányú versenyeztetések, megállapodások tekintetében, és nem sokat törődtek eddig azzal, hogy esetleg olcsóbban, alacsonyabb árért lehessen
34 kisebb vagy közepes nagyságú munkák kivitelezését megkezdeni, lebonyolítani. Szeretne ezen a szemléleten változtatni akár apparátusi, akár bizottsági szinten, de azoknál a cégeknél is, amelyek az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában vannak. A beruházások teljesítésével kapcsolatosan Papp Béla alpolgármester úr részben válaszolt. Úgy gondolja, vizsgálandó dolog most, azonnal, melyek azok az áthúzódó beruházások, amelyek okkal vagy a nélkül akár forrás többletet jelentenek, akár pedig drágábbá teszik a következő évben a munkálatokat. Az illetékbevételek alakulásának meglátása szerint van egy objektív és egy szubjektív oka. A szubjektív oka az, hogy nem igazán találták meg a kellő összhangot. A képviselők ezzel kapcsolatosan kaptak egy tájékoztatót az előző ciklus beszámolójában, hogy az illetékbevételek miért, hogyan alakulnak így a városban. Ez a feltáró munka objektív volt. Az illetékbevételeket mindig befolyásolja az, milyen az ingatlanforgalom, a vásárló erő, az eladási kedv. 1996-ig ez felfutóban volt, óriási volt Pécsett és Baranyában az ingatlanforgalom, nagy volt az értékesítés, illetve a vételi szándék. Az ingatlanpiac beállásával ezen folyamatok lassulnak és illeték oldalon ez bevételi csökkentést, illetőleg nem olyan magas arányú növelést teremt. Objektív oldala még ennek, hogy az illeték kódex 1996-os és 1997es módosításai általában a nem önkormányzati szférába tartozó illetékbevételek növelését favorizálták. Politikai nyomásra - és valószínű ez a folyamat folytatódni fog - általában az ingatlanforgalmazással kapcsolatos illetékekhez való hozzányúlást mérsékelt, illetve nem kiemelt feladatként kezelték. Úgy gondolja, a piac beállásával kialakul az a tervezhető és számítható illeték mérték, ami alapján stabilizálódik az illeték bevételek nagy többsége. A megoldás az, a Megyei Illetékhivatal vezetőjével és a Megyei Közgyűlés elnökével együtt megpróbálják feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek a jobb illeték kiszabást, illetve illeték behajtást jelenthetik. Hozzáfűzi, az eljárási határidőkben és az eljárásban történő módosítások is a kintlévőségek növelése irányába hatottak. Reményeik szerint egy normál évet tud zárni a Pécsi Önkormányzat valamennyi intézményével együtt. Úgy érzi azonban, hogy a gazdálkodás fegyelmének javítása az 1999. évtől kezdődően jelentős feladatuk lesz. Körömi Attila: amikor ezen napirendi pont vitája elindult, polgármester urat teendői elszólították. Elmondja, kifejezték azon szándékukat, hogy a rendeletek tárgyalásánál az általános és részletes vitának a ketté bontását az SZMSZ szerint szeretnék elérni. Biztosak benne, hogy ezzel a város vezetése egyetért. Az elnök úr ezen hozzászólása abszolút kimerítette az általános vitához való hozzászólást, de miután ez most hangzott el, néhány mondatban szeretne rá reflektálni, s szerinte építő jellegű lesz a párbeszéd. Dr. Toller László: megjegyzése: ez az előterjesztés nem rendelet, hanem tájékoztató, s ennek kapcsán felmerült kérdésekre próbáltak megfelelő és hiteles választ adni.
35 Körömi Attila: amit korábban felvetett, azt ismételte meg az előbb, mert az elnök úr akkor nem volt itt a teremben. Örül a polgármester úr által elmondottaknak, hogy szigorítani szeretné a gazdálkodási fegyelmet a Hivatalon belül. Ha az elmúlt egy év azon Közgyűlési jegyzőkönyveit elolvassák, hogy ellenzékben miket javasoltak az MSZP-SZDSZ többségnek, akkor a polgármester úr által elmondottak nagyon közel állnak az ők akkori érveléséhez, akár a költségvetés elfogadásakor, akár a többszöri módosításakor. Véleménye szerint kialakult az a helyzet, hogy az eddig hangoztatott álláspontjuk tud találkozni a költségvetés gazdálkodásának szigorítása területén az elnök úr által elmondottakkal. Jelen esetben egy 3/4 éves beszámolóról van szó, ha ismerik majd az év végi beszámolót, akkor az abban lévő teljesítési százalékokhoz képest nyilván megfontolás tárgyát kell hogy képezze az, hogy a Közgyűlésnek kelle bármilyen egyéb eljárást foganatosítani a teljesítés tudomásul vétele mellett. Nem tudhatják, hogy adott sorok pl. az ingatlanértékesítés esetleges nem teljesülése milyen további kihatással lesz a költségvetésre. Előre jelzi, az 1998-as év költségvetése végleges teljesítésének tudatában ennek a testületnek ki kell alakítani álláspontját a tekintetben, hogy pusztán tudomásul veszi-e vagy szükséges egyéb eljárásokat is kezdeményez, hogy azt a felelősséget ne vállalja fel, amely a végső számok ismeretében ezt a testületet fogja terhelni. Ez nyílván egy közös munka lesz és a közös állásfoglalást, hogy hogyan viszonyulnak az ez évi költségvetés teljesítéséhez, azt ennek a testületnek frakcióktól függetlenül egységesen kell végezni, mert ebben a felelősségük közös lesz, hiszen a terhet tovább kell vinniük. Dr. Toller László: teljesen egyetért képviselő úrral, valamennyi terhet együtt kell tovább vinniük, hiszen az önkormányzati törvény, az önkormányzatiság erről szól, a folyamatok ciklusonként nem állnak meg, legfeljebb új dimenziót nyernek. Ehhez kéri a támogatást. Kéri továbbá azt, hogy a Pénzügyi Bizottság alapos munkával elemezze az 1998. évi teljesítést, s adjon javaslatot arra, milyen irányban mozduljon el az Önkormányzat további működése. További kérdés, észrevétel hiányában kéri, hogy a testület a tájékoztatót vegye tudomásul. A Közgyűlés a tájékoztatót tudomásul vette. Dr. Toller László: 12.10 órakor ebédszünetet rendel el 13.15 óráig. Ebédszünetet követően a testület folytatja munkáját.
9/b.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1999. évi költségvetési koncepciója Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
36
Dr. Toller László: a képviselők írásban megkapták azokat az elemzéseket, amelyek az 1999. évi költségvetés kereteit, tartalmát meghatározhatják. A költségvetés - mint minden évben - nagyban függ attól, hogy az Országgyűlés mikor és milyen tartalommal fogadja el a magyar költségvetést. Az már jól látszik talán ebből a koncepcióból és az előzetes számításokból, hogy bizonyos területeken a nominális értékek növekedése mellett sem fedezhetők a normatív támogatásokból azok a prioritások, amelyeket a kormányzat magáévá tett. Különös gondot jelent ebben a finanszírozási és támogatási rendszerben az, hogy az oktatásra fordítható normatív támogatások még az önkormányzati rész hozzávételével sem tudják fedezni azokat a kifizetéseket, amelyek a bértáblázatból Teljesen természetes, hogy egy költségvetés koncepciója olyan előzetes következnének. számításokon alapul, amelyeket később az ország költségvetésének végleges elfogadása után finomítani, módosítani kell. Figyelmeztető az, hogy előzetes számításaik szerint a költségvetés az írásos előterjesztéstől eltérően durván számított 2.7 Mrd Ft-os hiánnyal indulna a tervező munka akkor, ha azok a számítások igazak, amelyeket a képviselők elé terjesztettek a koncepció számítási anyagaként. Teljesen természetes az is, - és minden évben ez volt a költségvetés gyakorlata - hogy az előzetes számítások és a végleges költségvetés valamilyen módon egyensúlyba kerül. Ennek az útját a koncepcióban az alábbi módon képzelik el, melyet szeretne elfogadásra javasolni. Mindenekelőtt látszik az előzetes számokból, hogy elsődleges feladatuk a költségvetés belső egyensúlyának megvalósítása, pl. a működési célú bevételek és kiadások összhangjának fokozatos megteremtése, a fejlesztési célok összhangja a felhalmozási bevételekkel. Az előző napirendi pont kapcsán már utalt arra, melyek az ezzel kapcsolatos szándékaik. A belső arányok tekintetében a város működtetés és fejlesztés pozíciójának javítása az előző évhez képest és kiemelt programjuk volt a vagyongazdálkodás hatékonyságának eredménye közvetlenül szolgálja a hosszabb távú fejlesztési elképzeléseket. Itt arról van szó, hogy a város hatalmas méretű vagyonának hozadéka eddig alig, vagy kevéssé jelent meg a költségvetés kondícióinak javításában. Alapvető feladatuk az is, hogy a költségvetés segítse elő a lakásmobilitás megvalósítását, az első lakáshoz jutás feltételeit, és a rászorultság figyelembevétele mellett a saját erős lakásépítést. Ennek forrásoldalon kétféle megjelenítése lehet a következő évben: nagy tartozása van ennek a Közgyűlésnek a lakásalap visszapótlása tekintetében, hiszen ez volt az az alap, melynek forrásait visszapótlási kötelezettség mellett a Közgyűlés vállalta, ezek a visszapótlások azonban eddig nem igazán történtek meg. A másik forrás az, hogy az állami költségvetésben 16.4 Mrd Ft az az összeg, amelyet normatív módon az önkormányzatoknak juttatni kíván a kormányzat. Számításaik szerint 300 és 500 M Ft között lehet ez az 1999. évi forrás, amellyel ez az összeg kiegészülhet. Teljesen természetes, mindez csak akkor igaz, ha a város költségvetése egyéb egyensúlyi feltételeit teljesítik. A közüzemi szolgáltatások gazdaságosságának biztosítása érdekében a feltétlenül indokolt költségek áthárításának ellensúlyozására tartalmazzon a költségvetés a lakossági támogatási rendszerhez szükséges hatékony
37 pénzeszközöket. Háromféle megoldás képzelhető el: a teljes vagyongazdálkodás felülvizsgálata mellett a közüzemi szolgáltatások területén újszerű gondolkodásra, költségtakarékos megoldásokra, a hatékonyság növelését szolgáló eszközökre van szükség. Elmondja, hétfőn találkoztak az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi cég vezetőjével, az elvi keretekben megállapodtak, a két ünnep között is dolgozva a cégek vezetőivel abban is megállapodás született, hogy egy ilyen irányú feladattervet valamennyien elkészítenek. Teljesen természetes, hogy felül kell vizsgálni a közüzemi és kommunális szolgáltatások tekintetében a vállalkozói, a kifizetési rendszert, amit eddig mintegy mechanikusan biztosított a költségvetés a különböző területeken a szolgáltatások ellátása érdekében. A város belső infrastrukturális helyzete arányosan, egyenletesen kell hogy fejlődjön, a szükséges közműfejlesztések mellett a közterületek, a közlekedés feltételei is javuljanak. Erre két lehetőség van, az egyiket egy előző napirendi pont során tárgyalták, másik oldalon, a közterületekkel kapcsolatosan színesíteni kell azt az ellátási palettát, amit eddig a város nyújtott. Itt gondolnak a költségtakarékos megoldásokra, nem a mechanikus pénzosztás és felhasználás lehet az ellátandó feladat célja, hanem elsődlegesen az, hogy milyen szervezeteket lehet a közterület-fenntartás olcsóbb megoldásaiba a vállalkozói szférán kívül bevonni. Felhívja a figyelmet, erre van egy alkalmas szervezet, az Önkormányzat maga alapította a Pécs Munka Baranyáért KhT-t, amelyet gyakorlatilag a város ez ügyben nem igazán vett igénybe. A város megközelíthetőségének javításához aktuálisan szükséges ráfordítások biztosítása mellett kiemelt fontosságú cél a repülőtér jövő évi működési és későbbi fejlesztési feltételeinek biztosítása. Nemcsak saját tőke behelyezéséről van szó, hanem elsősorban azt kell vizsgálni, hogy idegen, külső tőke hogyan mobilizálható úgy fejlesztésre, hogy a város legkevesebb költségvetési, fejlesztési ráfordítását igényelje. Úgy tűnik számukra, van erre lehetőség 1999-ben. Törekedni kell arra, hogy a teljes intézményrendszer racionálisabb és hatékonyabb működése eredményeként megvalósítható fejlesztési célkitűzései az intézményi összevont költségvetési bázis, azaz az inflációval növelt keretén belül valósuljanak meg. Jelen esetben nincs másról szó, mint arról, hogy 1999-ben végre abba kell hagyni az intézmények folyamatos átszervezését, egyszerre kell eldönteni azt, hogy a gyermeklétszám, a feladatfinanszírozás és a jelenlegi intézményi helyzeten belül milyen intézkedések szükségesek a racionális és hosszú távú megoldásokhoz. Álláspontjuk szerint többet intézmény-átalakítási torzókat nem szabad létrehozni. Az első félévben a konkrét intézkedési javaslatokat - az érdekegyeztetés folyamatát is figyelembe véve - megteszik. Tartalmazzon a költségvetés jelképes induló összeget a város gazdasági fejlesztését elősegítő vállalkozások, munkahelyteremtés, korszerű technológia, kis- és közepes vállalkozások támogatására, elsősorban tervek és hatékony módszerek kidolgozására, valamint a közhasznú foglalkoztatásra. Az utóbbiból vették a legkevesebbet igénybe, holott itt volt a
38 legnagyobb tartalékuk. Más szervezetek jobban éltek ezzel a lehetőséggel, főleg a vidéki önkormányzatok. Ugyanakkor folytatni kell az iparszerkezet váltást, erről szól a HITACH-hoz kapcsolódó megoldások és beruházások támogatása, az erre alkalmas területek feltárása, bővítése, illetve értékesítése. Biztosítani kell a költségvetésnek a városmarketing és PIÁR-kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét. Megindult folyamat, még kicsi a teljesítmény, amit ebben az ügyben nyújtottak, bár szép kiadványaik vannak. Biztosítani kell a kisebbségi, a részönkormányzatok érdemi működését, valamint az egyéni választókerületi képviselők önálló kezdeményezését, működését. Határozott szándékuk, lehetővé kívánják tenni az egyéni választókerületben megválasztott képviselők számára évi 1 M Ft-os keret biztosításával, hogy saját lakóterületi környezetükben a kisebb és szükséges kommunális munkálatokat finanszírozzák. Két feltétele van ennek, egyik: az ellenőrzött módon történő felhasználás, a másik: igazolni kell, hogy legalább ilyen értékű társadalmi munkát vagy külső forrást bevonnak az 1 M Ft mellé a választókerületük ellátása érdekében. Más feltételt nem kívánnak szabni, s ezt az egyéni képviselői keretet biztosítani szeretnék a költségvetésben. Összességében úgy ítéli meg, hogy a költségvetési koncepcióban megfogalmazott célok teljesíthetők. Ennek két oldala van: egyik mindenképpen a költségcsökkentés és jelentős takarékos gazdálkodás bevezetése, forrásoldalról pedig az Önkormányzat bevételeit növelni kell, függetlenül attól, milyen lesz a normatív támogatási rendszerben elfoglalt pozíciójuk az országos költségvetésben. Felülről összesen 1.2 Mrd Ft megtakarítást vagy költségcsökkentést kell elképzelni, másik oldalról kb. ugyanennyi költségvetési forrás növelést kell végrehajtani. Ezen növelést elsősorban a cégek befizetéseiből és a vagyongazdálkodás eredményeiből kívánják megvalósítani. Ha ezen alapvető célokat tudják teljesíteni, olyan költségvetése lehet a városnak, amely visszafogott, nem markáns, de megalapozott fejlesztési lehetőségeket tesz lehetővé első körben. 1999-et a költségvetés konszolidációja évének kívánja tekinteni, és amennyiben ebben a Közgyűlés partner, akkor a feladatokat hatékony, gyors döntésekkel meg tudják valósítani. De Blasio Antonio: az általa elmondani kívántak nemcsak saját gondolatai, hanem a Fidesz Magyar Polgári Párt frakciójának gondolatait is jelentik. A koncepció elemző részéről véleményük az, hogy magas szintű szakmai munka van benne, mellyel frakciójuk egyetért és elfogadja az abban megfogalmazottakat. Természetesen egyet lehet érteni a koncepcióban megfogalmazott prioritásokkal is, bár bizonyára még további elképzeléseik is lennének, de a felsoroltak valóban a legfontosabb prioritásai lehetnek a város túlélésének, esetleges fejlesztésének. Számukra azonban úgy tűnik, hogy ezek inkább "kívánságlistaként" szerepelnek itt, hiszen nem annyira célokként fogalmazódnak meg, hiányoznak a programok mellőlük, hiányoznak azok a
39 határidők, felelősök, akik ezeket a kívánságokat valóban prioritásokká emelhetik. Akkor válhatnak valódi célokká, ha mellé teszik, hogy a megvalósulás érdekében milyen programokat fognak végrehajtani, milyen határidővel, a felelősökkel, s mellé rendelve a szükséges finanszírozási feltételeket is. A frakció egyetért azzal, hogy szükséges lakásalapot létrehozni. A Fidesz Magyar Polgári Párt eddigi működése során ebben a Közgyűlésben mindig támogatta a fiatalok első lakáshoz jutását, a korábbi polgári kormányok is támogatták ezt. Ismereteik szerint éppen a szocialista kormány volt az, aki megszüntette az ilyen jellegű központi támogatást. Remélik, a polgári kormány a jövő évi költségvetésben biztosít majd központi támogatást erre a célra. Azzal nem értenek egyet, hogy ezt lakásépítésre fordítsák, azzal igen, hogy a fiatalok első lakáshoz jutását támogassák, melynek a koncepcióját szintén ki kell dolgozni, s mindez kapcsolódik az előző felvetéséhez is. A képviselői alap kérdésében fenntartásaik vannak. Ez az alap egy jónak ítélhető ötlet lenne, azonban ne feledkezzenek el arról, hogy az önkormányzati törvény szerint minden képviselő egyenlő. Felvetődik a kérdés, hogy a képviselői egyenlőséget csorbítják-e, vagy a listás képviselőknek is biztosítanak lehetőséget. Úgy gondolja ez a téma további vitát, érlelést igényel. Nem vetik el a javaslatot, megfontolásra, meggondolásra alkalmasnak tartják a felvetést, de pontosítani kellene ennek a feltételrendszerét azért is, hogy ne sértsék ezzel az önkormányzati törvényt. Nagyon fontosnak tartják és tapasztalataik szerint az általános tartalék eléggé rugalmas alapként működött eddig, javasolják, hogy az általános tartalék ne folyamatosan növő és csökkenő pénzalapot jelentsen, hanem egy előre meghatározott pénzalapot, amely adott mennyiséggel rendelkezik, forintálisan meghatározva. Ez a forintális összeg négy negyedévre legyen lebontva és negyedévenként egyszeri döntéssel, ahol ütköztethetők adott szektoroknak az igényei. Tudomásuk szerint az általános tartalék esetében ez nem szokott megtörténni, s úgy tűnt az eddig tapasztalatok alapján, hogy aki gyorsabb volt, az elvitte a pénzt, s aki lassabban jött egy esetleg fontosabb dologgal, annak már nem jutott. Javaslatuk alapján az általános tartalék terhére is tervezhetővé válhatnának a finanszírozási lehetőségek. Ugyanez a javaslatuk a külső szervek támogatására is, ezt is sokkal jobban tervezhetővé kellene tenni, meghatározott pénzalappal és adott időszakonként való döntéssel lehetne ezt megoldani. Ezek voltak az általában megfogalmazott javaslataik, amelyek, ha beépítésre kerülnek a koncepcióba, akkor azt el tudják fogadni. Galbáts András: a város 1999. évi költségvetési koncepcióját nem tartják túlzottan agresszív, célratörő előterjesztésnek. Nagyon visszafogott, főbb elemei részükről akár elfogadható, meg is lehetne szavazni. Van azonban néhány gondolat, amit szeretne felvetni, ami egyrészt frakciójuk gondolkodásmódjával nem teljesen egyeztethető, másrészt talán érdemes jobban elgondolkozni rajta. Kéri, az előterjesztő polgármester úr részletesebben magyarázza meg, mit ért az alatt, hogy: "A költségvetés segítse elő a lakásmobilitás
40 megvalósítását" - itt van egy vessző, és utána is következik szöveg, de ezt a mondatot nem tudja teljes értelmezni. Az anyagban van egy olyan rész, amely a közös cégekből a fokozottabb osztalék kivételt helyezi előtérbe. Úgy gondolja, nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy ezekből 550 - 600 M Ft-ot akarnak kivenni ebben az évben. Mindezt el lehet képzelni, de tudomásul kell venni, hogy ezek a cégek közös tulajdont képeznek a várossal, és konkrét célként ezt meghatározni nem lehet, még akkor sem, ha a városnak feltétlenül szüksége van erre a pénzre. Ezt az elképzelést megfelelően alá kell támasztani, mert az esetleges tőkekivonás az egyes cégeket nagyon nehéz helyzetbe hozhatja, és a városi problémák pillanatnyi megoldásával egyes cégek tönkretételét eredményezheti. Éppen ezért a témát érdemes lenne jobban átgondolni. A koncepcióban - s annak is a forrásoldalát tekintve - nincs olyan értelemben változás, ami évek óta a városban megvan, hogy a forrásoknál fokozott mértékben támaszkodik a pécsi polgárságra, annak a kis-, közép- és kényszervállalkozói rétegére. Tisztában van azzal, hogy a városnak pénzt kell teremtenie, de a kisgazda frakció részéről többször elmondott, alapvetően középkori jellegű adózási rendszert érdemes lenne átgondolni és más alapokra helyezni, még akkor is, ha a város nehéz helyzetben van. Jellegében a frakció is úgy ítéli meg, hogy ez egy tisztességes előterjesztés. Egy igen fontos rész, melyről szólni kell, s amit kifejezetten üdvözölni szeretnének. Tekintve, hogy a kisgazda frakciónak és talán másoknak is több évi küzdelme valósul meg, ha a Közgyűlés elfogadja azt, hogy az egyéni képviselőknek lehetőséget adnak, hogy szűk határok, szűk keretek között az elképzeléseiket megvalósíthatják. Kifejezetten üdvözlik azt az elképzelést, hogy az egyéni képviselőknek az 1 M Ft-os keretet rendelkezésre kívánják bocsátani. Ez teljesen egyezik a gondolkodásmódjukkal. Dr. Bödő László: a Munkáspárt részéről már 1991-ben javasolta, hogy a költségvetésbe kerüljön be a lakásépítés, illetve az első lakáshoz jutók támogatása. Akkor javaslatában az MDF támogatta, a Közgyűlés nem fogadta el. Két évvel később újból előterjesztette javaslatát, és akkor a Kisgazda Párttal volt egy közös előterjesztésük, azt sem fogadta el a Közgyűlés. Most nagy örömére előtérbe került a téma azzal együtt, hogy a koncepció több pontja felhívja a figyelmet a város költségvetési helyzetére. Itt nemcsak arról van szó, hogy támogatást kapjon az első lakáshoz jutó, hanem arról, úgy is támogatást kaphat, hogy olcsó telekhez juttatják. Az Önkormányzatnak voltak ilyen olcsó telkei, ahol lakást lehetett volna építeni. Sajnos ezeket áttették üzleti érdekeltségre, ami azt jelentette, hogy 3-4szeres ára lett a telkeknek, s a mai napig nagy részüket nem tudták értékesíteni. Végig kellene gondolni azt, hogy már a telek esetében kifizeti a fiatal minden pénzét, s utána miből fog lakást építeni. Éppen ezért újragondolást kíván a telekjuttatás, illetve a kedvezményes telekáron való juttatás.
41 Az első lakáshoz jutásnál volt egy lehetőség, - amit a Kormány három évvel ezelőtt megvont - hogy aki építkezett 800 E Ft-ot kapott, aki pedig lakás vásárolt, az 600 E Ft-ot kamatmentesen, kezelési költséggel. Ez óriási segítség volt ott, ahol minden fillér számít és esetleg saját kezűleg építkeznek. A következő téma a szociális lakásépítés. Több olyan verzió van, amely alapján olcsón lehet lakást építeni. Ezt is végig kellene gondolni, meg kellene ismerkedni ezekkel a módszerekkel, technikai lehetőségekkel. 2-3 M Ft-ért építenek egy lakást, szemben az olcsóbb elképzelésekkel. Pécsett 1988. óta nem épült szociális lakás, talán érdemes lenne ezzel foglalkozni. A koncepció is foglakozik a szociális segélyezés keretének emelésével, erre szeretne ráerősíteni. Véleménye, egyre jobban előtérbe kerül, hogy szociálisan mind több ember szorul a támogatásra. Ezzel foglalkozni kell, különösen a gyermekek étkezésével, tankönyvellátásával és a sokgyermekesek segélyezésével tud egyetérteni. Nagy fontos téma a közlekedés, hiszen többször beszéltek róla ma is. Nemcsak az autóbuszok pótlására gondol, hanem a repülőtér fejlesztésére is, ami az iparfejlesztésben is sokat jelentene Pécsnek. Gondol továbbá az utak felújítására, s ha netán valóban előtérbe kerül a 6-os út gyorsforgalmi úttá való fejlesztése, ebben kellene támogatást, segítséget nyújtani. Tisztában van azzal, hogy mindezekkel szemben áll a forráshiány, ami szintén szerepel az anyagban. Egyetért a 18. oldalon található megfogalmazással, hogy: "Mindezek alapján a képviselő-testületnek az 1999. évi költségvetés előkészítésével párhuzamosan célszerű volna a feladatellátást áttekinteni." Ebből a mondatból a "volna" szót elhagyná, mert nem haladnak előre, ha minden ugyanúgy megmarad. Újból felveszik a hiteleket és próbálnak talpon maradni, miközben nem tesznek semmit annak érdekében, hogy végig gondolják azt, amit csinálnak az fontos-e vagy sem, kötelező-e, nem kötelező, stb. A Sportbizottság tervezi, - melyet már októberben megfogalmazott, beszéltek erről a polgármester úrral, továbbá tájékozódó beszélgetést folytatott az érintett klubokkal is - hogy szeretnék leválasztani a profi és az amatőr sportot egymástól. A profi klubok gazdasági társasággá történő átalakítását javasolják, ebben az esetben az Önkormányzat résztulajdonosként belépne ezekbe az egyesületekbe. Így részt tudna venni az irányításban, s kihangsúlyozza, a klub működésének ellenőrzésében is. Ez nem jelenti azt, hogy több pénzt kapnának ezek az egyesületek, - bár előfordulhat, egyesek többet, mások kevesebbet - az viszont egyértelmű, hogy szerződéskötéssel és belső ellenőrzéssel történne mindez. Elmondja, a sportklubok ellenőrzése kb. 10 évvel ezelőtt megszűnt, azóta a klubok minimális ellenőrzéssel úgy működnek, ahogy akarnak, s ez így nem fogadható el. Reméli, hogy a koncepcióban megfogalmazottak - mely szerint a TB-vel csökkentett induló költségvetés 1 %-a jut a sportra - jelentős támogatást nyújtanak arra, hogy a sport fejlődni tudjon. Ebben az évben, amikor a sport 100 M Ft támogatást kapott, jelentkezik az, hogy mintegy 50-el több magyar bajnoka van Pécs városának, mint az elmúlt évben.
42
Czukor Antal: a kiadott előterjesztés és az anyag a 3.-4. oldalon a reálisan 1 és 2 Mrd Ft közötti hiányról beszél. Néhány hónappal ezelőtt, a választások idején komoly fórumokon elhangzott, hogy a városnak 1 Mrd Ft-os hiánya van. Nem tudja, hogy ez csak egy megközelítő adat volt-e vagy pedig egy komoly kijelentés, mert 700 M Ft hiányt a jelenlegi városvezető koalíció a legjobb jóindulata mellett sem tudott volna felhalmozni. Ezek szerint számolhatnak azzal, hogy az induló hiányuk nem 1 Mrd Ft, mely a köztudatban szerepelt, hanem 1.7 Mrd Ft. Örömmel üdvözli a kézhez kapott diagrammot és számítási módszert, melyből látható, hogy Pécs város gazdálkodása rendkívül nagy nehézséggel küszködik most is és úgy tűnik, hogy ez a jövőre nézve fokozottabb mértékű lesz, melyre utal az előterjesztés is. Idézi: "Figyelmeztet arra, hogy a reálfolyamatok változatlansága mellett a hitelspirál veszélye fenyeget." Ezt nagyon jól meg kell gondolni, mert ha a város gazdálkodásának egy neuralgikus pontja a felvett hitelek törlesztésének a nehézsége, hogyan fog gazdálkodni a jövő évben, amikor egy modern városgazdálkodás hitelek nélkül elképzelhetetlen. A hitelt, mint lehetőséget és közgazdasági fogalmat nem zárhatják ki azzal, hogy több hitelt nem vesznek fel és az egész gazdálkodás csak a meglévő hitelnek törlesztésére szolgál. Erre van is utalás az anyagban. Az "Összefoglalás, következtetések és a neuralgikus pontok" fejezet egyértelműen utal arra, hogy igen kemény bírálat kell hogy illesse az 1994től 1998-ig terjedő időszakot. Nem kíván a múltra mutogatni, de mint prioritást tudomásul kell venni és ezzel kell számolni. A város működésével és fejlesztésével kapcsolatos legfőbb célkitűzések mivel ez egy előterjesztés - elfogadja, hogy csak általánosításokat tartalmaz, hiszen olyan mondatokkal lehet találkozni minden pontban, amit hosszú évek óta használnak, pl.: '"pozíciójának javítása, hosszú távú elképzelés, feltételei is javulnak, fejlesztési feltételeinek biztosítása, stb." Mindezeket akár egy 20 évvel ezelőtti anyagban is meg lehet találni, mert csupán általános szlogenek. Elfogadja a leírtakat, mert ez csak egy előterjesztés. Hiányolja a 9 pontos felsorolásból azt a gazdásági szándékot vagy koncepciót, amely utalna arra, hogy honnét fogják előteremteni a gazdaságosság és a gazdaság működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges új forrásokat. A privatizáció nagy része lezajlott, a város ingatlanainak értékesítése behatárolódott, a városhoz tartozó közüzemeket a végtelenségig nem lehet felhasználni. Megismétli: hiányolja azt az új koncepciót, amire azt lehet mondani, ez az a pont, ahonnét új bevételeket és gazdasági növekedést várhatnak. Bókay Endre: az elmúlt években a lakáskoncepció kapcsán elmondható, hogy közel 21.000 db lakást értékesítettek. Megmaradt az Önkormányzat kezelésében 4.400 db lakás, mely elsősorban azért maradt itt, mert a bentlakók nem tudták vagy nem akarták megvásárolni. Nem arról van szó, hogy létezik egy csodálatos lakásállomány, amit akár értékesítenek, hanem arról, hogy ezt valamilyen formában kezelni kell. A másik hátránya 4.400 db lakásnak, hogy műszakilag rendkívül lelakott. Közel 50 %-a szinte
43 használhatatlan, és a folyamatos romlás nem állítható meg a jelenlegi költségvetési szisztéma alapján. Halmozódnak a kintlévőségek és csökkent a ráfordítható összeg nagysága. Két módon lehet kitörni ebből az helyzetből, az egyik: hogy a fiatalok lakáshoz jutását oly módon támogatják, hogy garzonházakat építenek. Ilyen házakban 4-5 éves szerződéssel laknak a fiatalok, s itt gyűjtik össze azt az anyagi erőt, ami az önálló lakáshoz jutásukat elősegíti. A másik kitörési pont - egy sajátos mód, a másik véglet a nyugdíjas házak fejlesztése. Ezen házakban el tudják helyezni azokat az idős lakókat, akik a jelenlegi önkormányzati tulajdonú bérlakásuk fenntartási költségeit nem tudják biztosítani. Ha ők ide költöznek, egyfajta lakásmobilitás indulhat meg, s ez választ ad a feltett kérdésre, hogy mit jelent a lakásmobilitás. A ciklus első felében történő elképzelésük alapján ezt a dolgot próbálnák megindítani. Van egy harmadik elképzelésük, hogy elsősorban külvárosi területeken a szinte teljesen lepusztult lakásállománynak a rehabilitációja történjen meg, egy ún. komplex program keretében. Ez a komplexitás azt jelenti, hogy az ott lakók közel 40-50 %-a munkanélküli, őket megpróbálják bevonni a lakások felújításába, a környezetük újra lakhatóvá tételébe. A közhasznú munkák segítségével egy olyan anyagi erőt biztosítanak számukra, ami lehetővé teszi, hogy a lakásukat ők maguk fenntartsák, tudják fizetni költségeiket, illetve saját fejlesztéseiket el tudják végezni. Megjegyzi, az a fajta koncepció, hogy szociális bérlakásokat kíván építeni a baloldali kormányzat - ez alatt a Pécsi Önkormányzatot érti - teljesen megegyezik a kormányzat jelenlegi elképzelésével. Néhány napja vett részt egy országos fórumon, ahol a kormányzat képviselői kifejtették azt a véleményüket, hogy olyan önkormányzati törekvéseket fognak támogatni a jövőben, - a 1999-es évet követő évben - amely ilyen lakások létrehozására törekszik. Kevésbé támogatják az első lakáshoz jutást, elsősorban a szociális bérlakások építését szorgalmazzák. Gonda Tibor: az előző évek jó gyakorlatához igazodva, ismét egy rendkívül magas színvonalú előterjesztést kaptak a Pénzügyi és Gazdasági Iroda munkatársaitól és a Költségvetési Bizottságtól. Úgy gondolja, a következő hónapokban a költségvetés tételes összeállítása és az évközi munka során többször fognak találkozni azzal a realitással, hogy a költségvetés lehetőségei mennyire szűkösek. Erről nem kíván beszélni, mert ezt a helyzetet Toller László polgármester úr korrekten szóbeli kiegészítésében is a képviselők elé tárta. Arra a szempontra szeretné ráirányítani a figyelmet, hogy a költségvetés helyzetét mennyire csak a saját döntéseik determinálják, illetve adott esetben milyen összefüggések találhatók a helyi önkormányzati költségvetések és a magasabb, kormányszintű intézkedések között. Az előterjesztés elemző része erre a kérdésre is jó útmutatást ad, hiszen ha azzal az adattal kezdi, hogy 1998-ban 1.307 Mrd Ft-ot kaptak általában az önkormányzatok, s egy 11 %-os inflációt vetít előre, akkor ennek az összegnek 1.450, 7 Mrd Ft-nak kell lenni, viszont az a terv, melynek adata szintén az előterjesztésben olvasható, az csak 1.412 Mrd Ft. Tehát az önkormányzatok egésze nem fog hozzájutni ahhoz a pénzhez Magyarországon, amelyet a tervezett infláció indokolna.
44 Aggályosnak tartja Pécs város helyzetéből azt is, hogy olyan központi alapok szűnnek meg - és működési mechanizmusuk még nem ismert - amelyekben a város eddig rendkívül jól szerepelt. Gondol itt a Központi Környezetvédelmi Alapra, ahonnan konkrétan a saját költségvetésük több száz milliós forráshoz jutott, de a város társaságait figyelembe véve milliárd fölötti ez az összeg. Reméli, hogy Pécs városának az ilyen irányú érdekérvényesítési lehetősége a következő évben sem romlik, s ezekből a forrásokból legalább olyan szinten, vagy még jobban hozzá tud jutni mint korábban. Pillanatnyilag azonban aggályosnak érzi ezt a kérdést. Kicsit hosszabban szeretne időzni a személyi jövedelemadó visszajuttatott részének kérdésénél. Olvasva az előterjesztést sokkolóan hatott számára, mikor megtudta, a város polgársága milyen nagy mértékben járul hozzá a központi költségvetés egyensúlyának a biztosításához. Ha csak azt emeli ki, hogy 1996-ban az 5.3 Mrd Ft pécsi polgárok által befizetett személyi jövedelemadóból 1.6 Mrd Ft áramlott vissza direkt módon a város költségvetésébe és 1997-ben a 6.8 Mrd Ft-ból 1.8 Mrd Ft, akkor azt gondolja, Pécs kiérdemli azt a helyzetet, hogy megkülönböztetett figyelemmel jusson adott esetben fejlesztéseihez a központi forrásokból, hiszen több mint 5 Mrd Ft-tal pluszban finanszírozzák az ország költségvetését. Összefügg ez a kérdés azzal is, hogy a város költségvetését nagyban befolyásolja az a gazdasági környezet, amiben él a város. Mindenki tudja hány szálon kötődnek ehhez, hiszen maga az SZJA termelő képességük is ezt vetíti előre. 1997-ben látványos elmozdulás volt a város gazdasági megélénkülésében, megyei szinten több mint 13 %-kal nőtt a kibocsátott termékmennyiség, s megyében a város húzó szerepet töltött be. Azért hozta ezt az évet példaként, mert az 1999. évi költségvetésben az SZJA visszaosztási alapja az 1997. év. Önmagában a város ebből a tényből következően egy kedvezőbb költségvetési kondícióba kerülhetne jövőre. A feltételes mód mindössze azért van, hogy a 20 %-os direkt visszaosztást jövő évben, központi döntés következtében 15 %-ra viszik le, ezzel több mint fél milliárd forinttal rövidül meg a város költségvetése. Rá szerette volna irányítani képviselő társai figyelmét arra, hogy bár fontos a város erőlködése, hogy a költségvetése egyensúlyba kerüljön, fontos az az erőfeszítése, hogy a város gazdasági szerkezete olyan egészséges legyen, amely hat a szociális szférára, hat direkt és indirekt módon a költségvetés egészére, de fontos az is, hogy a költségvetést érintő döntések városbarátok és önkormányzat barátok legyenek. Úgy gondolja, az önkormányzatiság elvének érvényesülése mérhető az önkormányzatok gazdasági autonómiájának szintjével is. Fejlett polgári társadalmakban ez lényegesen nagyobb, mint Magyarországon. Sajnos úgy érzékeli, hogy jelen folyamatok nem az Európa-úniós elvárásoknak felelnek meg, nő az központosított újra elosztás és az önkormányzatok gazdasági autonómiája csökken. Fontos egy önkormányzati ciklus elején arról is beszélni, hogy a város vezetését meghatározó frakciónak melyek a prioritásai a következő évek költségvetése tekintetében. Kissé vitatkozni szeretne de Blasio Antonio képviselő társával. Az a stílus, ahogy ezt szerepeltették a szakemberek a
45 koncepcióban, az megfelelő, ennél részletesebben nem lehet most programozni. Jelzésszerűen szerepel az előterjesztésben, hogy mire kívánják a hangsúlyt áthelyezni. Nem radikális fordulatról van szó, - ezt Galbáts képviselő társa emelte ki - s azért nem érezték ennek a szükségességét, mert valamiféle kontinuitás van a jelenlegi városvezetés és a korábbi, elmúlt két évi városvezetés között, éppen ezért a hangsúly áthelyezést tartják most fontosnak. Az első ilyen, - mely az előterjesztésből kiolvasható - hogy ők is úgy ítélik meg, hogy az Önkormányzat feladatellátási rendszere valóban nagy, nagyobb, mint amire a források lehetőséget biztosítanak. Ezt a kérdést továbbra is napirenden kell tartani, de nem elsősorban intézménybezárásban gondolkodnak, - bár előfordulhat ez is hanem szakmai konszenzuson nyugvó intézkedésekkel kívánják kezelni oly módon, hogy az intézmények döntő részénél a tartalmas munka feltételei folyamatosan biztosítva legyenek a következő évben is. Kiemelt célnak tekintik a város innovációs készségének a javítását és a további gazdasági fejlesztések elősegítését. A várható nehéz költségvetési körülmények között is már az első évben eredményt szeretnének elérni a lakáshelyzet területén, de erről már Bókay képviselő társa bővebben szólt. A mainál hatékonyabb családcentrikus támogatási rendszert kívánnak kialakítani, melynek keretében a közüzemi szolgáltatások terheinek kezelése is szerepel. A foglalkoztatáspolitika alakításában is aktívabb szerepet kívánnak vállalni. A város infrastrukturális fejlődésében - mint ahogy azt polgármester úr már jelezte - az egyenletes és arányos elv érvényesülését szorgalmazzák. Egy korábbi napirendi pont kapcsán jelezték képviselő társai, hogy mindig csak beszélnek a tömegközlekedés fejlesztéséről. A koncepcióból talán nem olvasható ki egyértelműen, ezért is szeretné a frakció részéről kiemelni, hogy 1999-ben eltökélt szándékuk, hogy ezen a területen lényeges javulás legyen. Megépítésre kerül egy új déli autóbusz decentrum, másrészt a járműpark korszerűsítésén már több bizottság intenzíven dolgozik, ez a kérdés abszolút aktuális, reméli, a költségvetés nehéz helyzete ellenére is konkrét döntést tudnak ebben az ügyben pár hónapon belül hozni. Jelen költségvetési koncepció érzékelteti azt is, hogy nem légvárat akarnak építeni, tisztában vannak a város lehetőségeivel, a szűkös költségvetési kerettel. Mégsem ítélik a helyzetet kétségbeejtőnek, meggyőződésük, hogyha a kormányzati döntések a továbbiakban nem sújtják az Önkormányzatot és a város gazdasági életében zajló kedvező folyamatok nem fordulnak meg, akkor programjuk döntő részét meg tudják valósítani a pécsi polgárok örömére és megelégedésére. Az MSZP frakció nevében kéri a költségvetés koncepciójának elfogadását. Papp Gábor: elsősorban polgármester úr felvezetéséhez, előterjesztéséhez kapcsolódik két észrevétele. Ezúttal a koncepcionális és elvi síkon mozgó hozzászólások helyett két tárgyilagos hozzászólást, észrevételt kíván tenni a határozati javaslat 6.) és 8.) pontjához.
46
Örömmel hallotta Toller László úr előterjesztésének egyes részeit, amelyben az ellenzékkel történő oly ritka együttgondolkodásra való törekvés első jeleit vette észre. Teljesen egyet tud érteni azzal, amelyben az intézmények átszervezése körüli huza-vonát polgármester úr is kritikus szavakkal illette, s eredményeit megkérdőjelezte. Ehhez képest két kérdése van. Az akkori sikertelen és nehezen nevezhető racionalizálásnak az a folyamat, ami lezajlott, gyakorlatilag egyetlen képviselő, akkori bizottsági elnök nevéhez Troska Gyulához kötődött. Amennyiben polgármester úr is így látja, hogy ez a tevékenység ilyen rosszul sikerült, miért került Troska Gyula szakértőként vissza a Közoktatási Bizottságba? Úgy gondolja, ez a pedagógus társadalom, illetve intézményi szféra számára is elég rossz üzenet. A másik: ahogy hallotta, átértékelni kívánják a racionalizálást. Bízik benne és egyben kérdezi, ez nem azt jelenti, hogy újból napirendre fognak kerülni a peremkerületi iskolák bezárási ügyei, mert ez súlyos következményeket vonhat maga után. Ezen észrevétele a határozati javaslat 6.) pontjához kapcsolódott. A 8.) pontban foglaltakat, amely a városmarketing és PIÁR-kapcsolatok fejlesztését taglalja, maximálisan támogatja és egyetért nemcsak képviselőként, hanem a témához kicsit értő képviselőként is. Egy észrevétele lenne: Toller László volt az, aki összevonta tisztségviselői keretét a városmarketing költségekkel. Ha megnövelik a városmarketing költséget, nem tudja mennyire biztosítható, hogy ez az összeg valóban ezen célokat szolgálja, nem pedig esetleg reprezentációs költségeket és városmarketing helyett haszontalanabb célokra költik el. Staub Ernő: nem szeretne nyelvészkedni, de képviselőtársai bátorítják erre. Ne vegyék rossz néven, hogy nem a vita érdemi részéhez szól hozzá, de úgy gondolja, ha egy határozati javaslatban vannak bonyolultan megfogalmazott mondatok, azokat célszerű kijavítani. A maga részéről szintén üdvözli, hogy polgármester úr kritikával illette az előző időszak intézmény-átalakítását. Úgy gondolja, objektív okai voltak annak, hogy mindenki, aki bizonyos posztra került, próbálkozott az intézményrendszer átalakításával. Ennek tagadhatatlanul objektív okai voltak, de valóban arról van szó, hogy a szakmai, társadalompolitikai és más problémák mellett még a pénzügyi hasznot sem hozták az átalakítások. A 6.) ponttal kapcsolatban ismertetne egy új variációt. "Törekedni kell a teljes intézményrendszer racionálisabb és hatékonyabb működésére. Az ennek eredményeként megvalósítható fejlesztési célok az intézményi összevont költségvetési bázis adat inflációval növelt keretén belül valósuljanak meg." Ennek az új megfogalmazásnak az a magyarázata, hogy nem kell mindent egy mondatba sűríteni, mert adott esetben túlságosan bonyolulttá válnak a mondatok. Azért használt "célokat" célkitűzések helyett, mert a célkitűzéssel könnyű dolguk van, azt rögtön megvalósítják, mert ha kitűzték a célt, az már megvalósult.
47 Dr. Toller László: bár írásban kell a módosító indítványt megfogalmazni, befogadja Staub Ernő képviselő úr módosító indítványát, így nem kell azt írásban benyújtani. De Blasio Antonio: több olyan dolog elhangzott, amihez szólni kívánna, és egy esetben meg is szólíttatott, illetve visszahivatkozás történt, amire reflektálni szeretne. A koncepcióban a hangsúlyokat nevezte kívánságlistának. Továbbra is hangsúlyozza, nem elég kívánni. Ha egy költségvetési koncepciót komolyan szeretnének megvalósítani, akkor egy programra jellemző ismérveket is tartalmaznia kellene. A programra jellemző ismérvek általában stratégia, határidők, felelősök megnevezése, és valamilyen szinten ennek a célkitűzésnek szerepelnie kellene. Ha ez nincs ott, akkor továbbra is csak kívánság marad minden. Szépek ezek a kívánságok, de ahogy képviselő társa megfogalmazta, azt jelenti, hogy ezek kívánságok. Természetesen a kívánságokkal egyetért. Másik feltevése volt képviselő társának, hogy a különböző alapok megszűnésével a központi pénzalapok is megszűnnek. Szeretné ezt kijavítani: nem így van, főleg a Környezetvédelmi Alapot említette, ez mint alap megszűnik, azonban ezek a pénzek beleolvadnak a teljes költségvetésbe. A pénzösszegek továbbra is rendelkezésre állnak, információi szerint lesznek továbbra is osztható pénzek, csupán a költségvetés részét fogják képezni. Úgy gondolja, a szociális lakásépítést csak akkor lehet támogatni Magyarországon, ha tudják mi az a szociális lakás. Ez nincs meghatározva, szeretné látni ennek az ismérveit. Ilyen ismérvek nem léteznek, hiszen nincsenek olyan feltétel rendszerek kidolgozva Magyarországon, sem Pécs városában, amelyek szerint a szociális lakás - mint a világon mindenütt - egy átmeneti megoldásként működne. Ma Magyarországon a szociális lakás egy végleges megoldás. A szociális lakásba akit elhelyeznek, akit segítenek, hogy lakáshoz jusson, ettől szociális, majd ez végleges megoldássá válik. Ez a világon, a piacgazdaságokban úgy működik, hogy a szociális lakás egy átmeneti megoldás, ahonnan lehetőséget teremtenek a továbblépésre. A városban kormányzó képviselő társai hozzászólásaihoz hozzátenné, biztos abban, hogy a polgári kormány mindent meg fog tenni azért, hogy ez a város túléljen és fejlődni is tudjon a lehetőségek szerint az elkövetkező években. Ne hamarkodják el az ítéletet és ne vonjanak le negatív előkövetkeztetéseket arról, hogy mit fog tenni a Kormány. A polgári kormány nem fogja hagyni Pécs városát elveszni. Körömi Attila: az előterjesztés első mondata meghatározza annak műfaját, nehézségeit, hiszen az államháztartásról szóló törvény teszi kötelezővé a költségvetési koncepció benyújtását, ami fontos dolog, csak nehéz kitalálni pontosan milyen is ez. A városok ezt úgy teljesítik, hogy benyújtják előterjesztésüket különböző színvonalon, a testületek a vitát lefolytatják. Hol több, hol kevesebb muníció kerül a koncepciókba, amire a költségvetés valóban épülni tud. Ez kötelező feladat, az akadálypálya első eleme. A maga
48 részéről túl nagy elvárást soha nem tett ezen koncepció elé, mert úgy gondolja, a képviselő-testületeknek a költségvetés elfogadása a legfontosabb munkájuk. Ha az már megvan, nyílván annak egy színvonalas munkának kell lenni, hogy segítse a költségvetés elfogadását. Véleménye szerint az elemző rész kiállja ezt a próbát. De Blasio Antonio már utalt rá, de még egy szempontot hozzátenne a témához. 6 állami alapból megszűnik 4, ez így van, csak a pénzek nem szűnnek meg vele, hanem bekerülnek a minisztériumok költségvetésébe. Továbbra is rendelkezésre állnak, pusztán átláthatóbb lesz az elköltésük, mert nem egy minisztériumon belüli, alap kezelésével foglalkozó csoport belső, eléggé ellentmondásos lobby mechanizmusa érvényesül, hanem világosabb és átláthatóbb lesz a pénzek leigénylése és elköltése. Ezt az értékelést az Állami Számvevőszék adta és bátorította a Parlamentet, hogy az alapok felszámolására való törekvését folytassa, mert ezáltal tisztább és átláthatóbb lesz az állami költségvetés elosztása. Az infláció mértékű állami támogatás nyújtása - ezzel kapcsolatosan úgy hiszi, mivel az ország egészére határozza meg az állami költségvetés az önkormányzatok számára visszaosztott pénzeket, erről akkor kapnak világos képet, amikor eléjük kerül a pécsi költségvetés bevételi oldala és azon belül is az állam által átengedett pénzügyi alapokkal és pénzügyi eszközökkel tudnak szembesülni és ekkor tudják megvonni a mérleget, hogy hogyan alakul a mostani támogatás az elmúlt évekhez viszonyítva. Egy biztos, Gonda Tibor állításával szemben - tovább csökken az újra elosztás, 49.5 %ról, ami idén volt, 45 %-ra csökken. Azt is mérlegelni kell, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában igen nagy szerepet kitevő bérköltség társadalombiztosítási járulékai 39 %-ról 33 %-ra csökkennek, és csökken a munkaadói járulék is. Olyan jelentős csökkenések kerülnek végrehajtásra az önkormányzatokat terhelő költségek között, amelyek nem részei a visszaosztott pénzeknek, hanem nem kell kifizetni. Ettől persze ez még százalékosan terheket vesz le a városról, a kettőt együtt kell szemlélni, mert egy igen jelentős tétel. Egy másik téma, amire reagálni kíván. Minden várost túlfinanszíroz a központi költségvetés, hiszen van katonaság, rendőrség, különböző állami szervek, melyek finanszírozását közösen kell vállalni. Ilyen pl. a gátvédelem, vagy akár az a program is, amely a 6-os út fejlesztését jelenti, melyre ebben az évben 40 M Ft állt rendelkezésre tervezésre és elindításra, jövő évre 200 M Ft. Ez az összeg szintén nem jelenik meg a pécsi költségvetésben, hanem egy program keretében kerül a város javára elköltésre. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Az Állami Számvevőszék határozott álláspontja, véleménye - és ebbe az irányba lépéseket fog tenni - az, hogy az önkormányzatok gazdálkodása, vagyongazdálkodása rendkívül pazarló. Elmondja, ők maguk is hangoztatták ezeket az álláspontokat, bár mindig óvatosan, hogy nagyon fontos a mindenkori kormány és önkormányzatok közötti pénzügyi kapcsolatban egyféle stabilitás tetten érhetősége. Egy azonban biztos, annak a képletnek a felállítása, hogy a mindenkori kormány az mindig rossz és a mindenkori önkormányzatok mindig jók, ez leegyszerűsítése a folyamatoknak. A
49 Számvevőszék észrevételezte, mindenképpen szeretne egy nagyon szigorú ellenőrzési metodikát beindítani az önkormányzatok ellenőrzése tekintetében, mert a cégvizsgálataik azt bizonyítják, - és ehhez eszközöket és egyéb hatásköröket is kérni fog - hogy rendkívül pazarló ez a gazdálkodás. Megpróbálják az önkormányzatokat is sarkallni egyféle, sokkal inkább ésszerűbb gazdálkodás folytatására. Ha mindezt figyelembe veszik, akkor is azt tudják mondani, hogy amikor a költségvetési rendelet bevételi oldalát látják, akkor tudják a megfelelő összehasonlításokat megtenni. Ehhez hozzátéve a bérköltségnél a 6 %-os csökkenést. Elég nehéz helyzetben van a megye és a város, ugyanis a 3/4 éves központi statisztikai hivatali tájékoztató szerint az egy főre jutó ipari termelésben a 7 régió közül a 7. helyre kerültek. Az első két régió a közép- és nyugatdunántúli, majd következnek az alföldi, és észak-magyarországi régiók, és Dunántúl harmadik régiója Dél-Dunántúl - amely teljesen elszakadt az első kettő régiótól - került ez év 3/4 éves jelentése szerint a régiók közötti helyre az ipari termelés tekintetében. Rendkívül nehéz helyzetben vannak és nyilván nem lenne helyes visszafelé mutogatni. Mindenki pontosan tudja, hogy ez elmúlt négy év alatt milyen országos és helyi konstellációban működött ez a város. Ebből a helyzetből kijönni csak akkor tudnak, ha valóban valamiféle kompromisszumos javaslatot próbálnak tenni a költségvetésbe és belátják ennek a testületnek azt a felelősségét, hogy persze nem választható el a megörökölt költségvetéstől - egymás felé azt a bizalmat meg kell adni, hogy ez a testület a jövő évi, az azt követő 3 év költségvetéséért önmagában felel, függetlenül attól, mi történt a múltban. Ami történt, azt nyílván ki kell majd elemezni. Meixner András: néhány gondolatot szeretne felvetni a közoktatással kapcsolatosan, mert elég sommás megítélések születtek az ellenzék oldaláról, s ezeket szeretné egy kicsit árnyaltabbá tenni. Az intézmény átszervezésekre szükség volt-e vagy sem, azt mindenki önmaga megítélheti. Véleménye szerint, ha nem került volna sor intézmény átszervezésekre az előző négy év során, ma már finanszírozhatatlan lenne a közoktatás. 1662vel csökkent a gyereklétszám négy év alatt Pécs városában. Ehhez képest a leépítések folytán a pedagógusok száma 249-el, a napközis pedagógusok száma 41-el. Pontosan 290-el csökkent az álláshelyek száma. 27 tanteremmel van kevesebb, amit fenn kell tartani. Aki azt mondja, nincs hozadéka az átalakításnak, az ne mond valót, hiszen az előbb említett pedagógus és tanterem számmal kell kevesebbet fizetni, illetve fenntartani. Ez egyben mutatja azt, hogy szükségszerű lépések voltak. Azon lehet vitatkozni, hogy az átalakítások milyen módszerekkel történtek. Polgármester úrnak abban tökéletesen igaza van, hogy itt olyan huza-vonák, néhol átgondolatlanságok történtek, amely mindazok felelőssége, akik az előző négy éves ciklusban a frakciójukban volt. Troska Gyula nevét kiemelni lehet, de ő a bizottság elnöke volt, akinek mindent meg kellett tenni azért, hogy a rábízott feladatot elvégezze, az ágazatot valamilyen formában működőképessé tegye. Tette a dolgát, jól, rosszul, ezt majd megítéli az utókor. Politikailag hozzá lehet fűzni mindig a megfelelő felhangokat. Egyben kell megítélni azt, vajon előnyt jelent-e a városnak a Bánki és az Esztergár összevonása, ahol az iskola most egy épületet tölt meg.
50
A közoktatás helyzete változatlanul nem fog javulni. A táblázatból jól látható, hogy normatív bevételek a közoktatási ágazatban mintegy 330 M Ft-tal nőnek, ehhez képest csak az oktatási ágazat pedagógusainak Kormány által ígért bérnövekménye több, mint ez a szám. Itt még nincs inflációkövetés, néhány fontos terület finanszírozása nem látszik, illetve a városra van hárítva, amelyet nem tudnak megkerülni, hogy kifizessék. Úgy gondolja, intézményátszervezésekre, a gazdasági racionalizálásra ténylegesen kell törekedni. Abban teljesen egyetért polgármester úrral, hogy ezt nem lehet elhúzni, gyorsan, korrekten, a szakmával is egyeztetetten meg kell történnie. Bókay Endre: reagálni szeretne a szociális lakások ügyére. Csak részben van igaza képviselő társának. A fejlett világban mindenütt a szociális bérlakásokból valóban kevesebbet építenek, de sokkal több áll a közösség rendelkezésére. Az állami támogatások 80 %-osak a lakás építésében, 20 % az önerő. Magyarországon ez pontosan fordítva van. A bankok olyan garanciákat, önerőt kérnek az egyes vállalkozóktól, illetve azoktól a családoktól, akik lakást akarnak építeni, hogy azt szinte senki nem tudja saját erejéből vállalni. Ezért van szükség ma szociális lakások építésére. Papp Béla: Körömi Attila hozzászólására szeretne visszautalni, aki azt mondta, hogy a nemzeti jövedelem újra elosztása 49 %-ról 43 %-ra csökken. A liberálisok által elképzelt állam, még ennél is kevesebbet központosítana, tehát nem különösebben idegesíti őket, hogy Budapesten milyen kormány van. Megemlíti, az Amerikai Egyesült Államokban a jövedelemközpontosítás 10 % körül van. Az Európai Unió átlaga 25 % körül van. A költségvetési koncepciót illetően azokkal tud egyetérteni, akik azt mondták, hogy egy nagyon jó elemző anyag. Azonban ilyen nagyon jó anyag készül pár éve. Ismét önkritikával kell mondania, a nagyon jó költségvetési koncepció után az fogja eldönteni az értékét, hogy milyen költségvetés fog születni. Ehhez a testületnek, vagy legalábbis a direkt kormányzati felelősséget vállaló részének kemény döntésekre és sok bátorságra lesz szüksége, mert ha nem így lesz, a koncepció nem teljesül. A vagyongazdálkodás, illetve a társasági források bevonása terén nyilvánvaló, el kell dönteni azt, hogy az Önkormányzat, mint tulajdonos milyen elvárásokat fogalmaz meg az egyes társaságokkal szemben. Nem lehet a társaságokat egy szinten kezelni a tekintetben, hogy kitől milyen mértékű és nagyságú forrást kívánnak a költségvetésbe bevonni. A koncepció érinti az eddig költségvetéseknek azt a vonatkozását, hogy nagyon aránytalan a működésre és fejlesztésre fordítható összegek összevetése. A 2 Mrd Ft körüli fejlesztés egy ekkora városban és egy 18 Mrd Ft körüli költségvetésben egészen szerény. Ez a folyamat, hogy a fejlesztést maradék elven működtetni, finanszírozni, nem tartható a továbbiakban. Egyetértve a koncepció lakáskérdésre vonatkozó megállapításaival óvatosságot ajánlanak. Azt javasolják, hogy ezeket az elképzeléseket - ami a forrás igényesebb részét illeti - nem biztos, hogy az első évben el kell kezdeni, el lehet kezdeni, nem lemondva róla, de olyan intézkedéseket
51 látnának szívesen, ami a lakásmobilitást erősíti. Kiszámolta, ma Pécsett 2.5 fő lakik egy lakásban, tehát nem kevés a lakás. Újra felveti azonban, hogy a Lakás- és Helyiséggazdálkodási Egység valamilyen ingyenes lakásügynöki teendőt felerősíthetne. Tudomása szerint ez már bizonyos szinten folyik. Tabu téma a szociális támogatások kérdése. Tavaly 750 M Ft-ot fizetett a város szociális támogatásra. Ha hozzáadják a szociális intézmények működési költségét, akkor jóval 1 Mrd Ft fölött vannak. Ez sok, vagy kevés, nézőpont kérdése. Azt gondolja, sok is meg kevés is. Túl sok az egyedi eset, s bizony nem elég érzékeny ezeknek a pénzeknek a kiosztása. Arról van szó, hogy az esetek jó részében igazságtalanul és méltatlanul kerülnek ki támogatások olyanokhoz, akik nem szolgálnak rá, természetesen kivívva a környezetük haragját, és sérti az igazságérzetüket az ilyen módon való pénzosztás. Azt kéri a testülettől, hogy sokkal célzottabban és a problémákra jobban fókuszálva a figyelmet használják fel ezt a nem kevés pénzt. Csatlakozik azokhoz, akik azt fogalmazták meg, - remélve - hogy immáron más struktúrába áthelyezett központi források, illetve pályázatok elbírálásánál nem lesznek diszkriminatív döntések. Úgy gondolja, ez nem így történne, nagyon szerencsétlen dolog lenne mindenkinek politikailag, gazdaságilag, hiszen a városban sok ember lakik, akik a mostani Kormányra szavaztak, s őket büntetve nem lenne elegáns döntés a Parlament vagy a mindenkori minisztériumok részéről. Akar hinni de Blasio képviselő úrnak, aki biztosított arról mindenkit, hogy ez nem igaz. Papp Gábor: örömmel hallotta az SZDSZ 2002-es célkitűzéseit, miszerint a frakcióalakítást tűzte ki célul, ezt megfontolásra ajánlja, mindenképpen örömteli. Meixner András felé jókívánsága, mely őszinte és szívből jövő, biztos benne, hogy intézmény racionalizálásra indokolt esetben szükség van, azonban abban is bízik, hogy Troska Gyulával ellentétben bizottsági elnökként nem fogja azt az állandó jelzőt kiérdemelni, amit egy szóval úgy jellemezhetnének, hogy "iskolabezáró". De Blasio Antonio: nincs szociális lakáskoncepció, mint ahogy képviselőtársa által említett finanszírozás sem önkormányzati ügy, hiszen állami pénzalapokból működik. Ennek feltétele azonban, hogy van-e szociális lakáskoncepció. Erre kellene törekedniük, hiszen a lakásmobilitástól kezdve mindenre kiterjed. Célszerű lenne előbb ezzel foglalkozni, utána lehet hozzárendelni a finanszírozást. Dr. Toller László: megkérdezi a képviselőket egyetértenek-e a vita lezárásával? Elmondta már, véleménye szerint egy költségvetési koncepció a realitásokon alapuló álmodozások köre. E téren a helyi koalíció vállalt feladatokat a választások előtt, nem megalapozatlanul. Az Önkormányzat négy éves értékeléséből indultak ki, amely az elvégzett feladatokat és az újabb lehetőségek feltárását tartalmazza. Koncepció szintjén sem térnek el ettől az elképzeléstől.
52 Egyetért De Blasio képviselő úrral abban, hogy a konkrét programok mentén lehet megvalósítani. Szándékaik szerint a költségvetés mellé leteszik az energiapolitikai, a hitelkezeléssel kapcsolatos, illetve az intézmény átalakítási programot. Ezek a költségvetés megalapozását jelenthetik, másik oldalról végrehajtását biztosítják, szigorú határidők és döntések várhatók. E feladatokhoz kéri minden képviselő támogatását. Az intézmény-átalakítási program - az élőlánc, a tüntetés szervezése - miatt megijedtek a képviselők és mindenki a saját kibúvóját kereste. Figyelemmel kísérte a megnyilatkozásokat a pedagógusok elnyomorításáról, a gyerekek utaztatásáról. Mindenki a saját eszközével próbált fellépni, hogy ne történjen meg, ami a város elemi érdeke és úgy tűnik, ez ügyben teljes megegyezés van a Közgyűlés valamennyi tagja között. Bókay képviselő úr szólt a lakásprogramról. Nem egyelemű, nem lehet kiragadni, hogy csak szociális lakást építenek, vagy egy garzonházat. Komplex program mentén lehet végrehajtani, melynek elemeit a Lakásfejlesztési- és Gazdálkodási Bizottság rövid időn belül kimunkálja. Czukor képviselő úr hozzászólására reagálva kéri, ne keverjék össze a hiányt és a hitelt, mert nem ugyanarról van szó. A költségvetési hiány az, amelynek nincs fedezete, de ha hiány van, akkor is lehet fedezetet teremteni. Jelenleg ez utóbbit kell megoldaniuk a koncepcióban és a lehetőségek feltárásában is. Véleménye szerint a hitelállomány rosszul lett igénybe véve; túl sok a rövid lejáratú hitel. Ki kell számítani 5-6 évre, hogy a most megjelent ipar, illetve kereskedelem fejlesztés az iparűzési adó szempontjából milyen trendet mutat, és milyen módon találkozhat egy hitelállomány optimális igénybevételével. Így biztosítható, hogy nem a napi nehézségeket terhelik újabbakat teremtve. A forrásoldal tekintetében elmondja, a város hatalmas vagyonát nem az Önkormányzat kezeli, vagy csak kisebb részben. Ennek hozadékából az Önkormányzat költségvetése mindennapi feladatai ellátása, a fejlesztési célok tekintetében 1990. óta alig részesedett. Az önkormányzati tulajdonú cégek létrehozásának kettős célja volt; lássák el feladataikat a legeredményesebben, végezzenek valamilyen fejlesztést, ezt akkor minden tulajdonos vállalta. Arról azonban nem esett szó, hogy vagyonhozadéknak is kell keletkezni. Ki kényszerítette ezeket a cégeket valaha arra, hogy racionális költséggazdálkodást végezzenek, ne kényelmi pozícióból képezzék a nyereségüket, és elgondolkodjanak azon, hogy e vagyonnak olyan hozadékot kell hozni, amely a város költségvetésére visszahatással lehet. Eddig nem történt meg, úgy gondolja, az első kísérletet meg kell tenni. Megjegyzi, a cégek vezetői részéről fogadókészség mutatkozott. Ezt nem tartja fosztogatásnak, a nyereséget valamiért termelni kellene, főként akkor, ha az árcentrum a Pécsi Közgyűlésben van. Körömi képviselő úr hozzászólásával kapcsolatban megjegyzi; egyetért azzal, ha a kormánypárti képviselők - hűségüket bizonyítva - a város érdekében lobbiznak. Szeretné, ha többet nem fordulna elő, ami a tegnapi napon a Palamentben, ugyanis a rendszerváltás óta baranyai képviselő nem kezdett ki másik baranyai képviselőt. Célszerűbbnek tartaná a helyi
53 politizálást a parlamentre kivetíteni, nem fordítva. Kéri, hogy kellő toleranciával, politikai affinitással próbálják kezelni a város ügyeit. Ez vonatkozna arra, hogy a fejlesztési célokat szolgáló címzett és céltámogatások tekintetében tudják, hogy a kormánypártoknak kell lobbizni. Ha elég eredményes, legalább olyan volumenű beruházásokat lehet megvalósítani, amilyenek az elmúlt ciklusban voltak. A városmarketing tekintetében félreértés van. Neki nem kell polgármesteri keret. Eddig az volt a szokás, hogy a polgármesterek minél többet kapjanak és valamiféle keretszerű gazdálkodásból lehet szabadon átcsoportosítani. Mindent hajlandó behozni a testület elé, de akkor naponta kellene ülésezniük és lerendezni a nagykövetek fogadását és az egyéb tevékenységet, amely költségekkel jár. Emlékeztet arra, azt hirdették - és továbbra is tartja magát ehhez -, hogy Pécs fogadó város legyen. Egy repülőjegy Amerikába, annyiba kerül, mint egy fél évi reprezentációs keret. Úgy véli, a jelenlegi városmarketing eredményesebb, főleg, ha eljutnak odáig, hogy a városban lévő cégek saját mintakollekciójukat a város rendelkezésére bocsátják a jó hírnév érdekében. Természetesen ehhez összehangolt munkára van Szeretné, ha rövid időn belül elkészülne a város fejlesztési és befektetési szükség. térképe, és az Ipari Parkon túlmenő menedzselést az egész város tekintetében meg tudnák valósítani. A városmarketinghez tartozik továbbá, hogy nagyon jó lenne, ha a kamarák, a Közgyűlés és az egyetemek együttes marketing programot tudnának elkészíteni. Csak így lehet a város teljes arculatát bemutatni a Világnak. Szándékaik szerint a testvérvárosi kapcsolatokat is olyan vonatkozásban kívánják felülvizsgálni, hogy ott van nagyobb lehetőségük, ahol a város, az egyetemmel és a kamarákkal együtt tud megállapodást kötni. Az EUcsatlakozásban ez kardinális kérdés. Kéri a költségvetési koncepció támogatását, és a költségvetéssé váláskor szíveskedjenek minden elemét kritikusan áttekinteni. Minden képviselő jobbító javaslatát örömmel veszi a jó, megalapozott költségvetés elkészítése érdekében. Staub Ernő: polgármester úr vita lezárásnak szánt hozzászólása során felmerült néhány gondolata; semmiképpen nem tartják igaznak, hogy az intézmény átalakítások terén teljes konszenzus van. Polgármester utalt olyan dolgokra, melynek kapcsán az a véleményük, hogy az előző oktatási vezetőjük túl nagy teret nyitott. Megjegyzi, a pedagógus érdekvédelmi szervezetek nem szorulnak ellenzéki segítségre. Dr. Toller László: közbevetőleg felhívja Staub képviselő úr figyelmét, hogy hozzászólása nem kapcsolódik a tárgyhoz. Személyes érintettsége okán természetesen meghallgatja mondanivalóját. Staub Ernő: nem a személyes érintettség miatt kért szót, csupán polgármester úr megjegyzését kifogásolja, mely szerint az intézmény átalakítások tekintetében teljes konszenzus van. Tudomása szerint az elmúlt időszak intézmény átalakításait illetően nincs.
54 Dr. Toller László: közbeveti, képviselő úr ne állítson olyat, ami nem hangzott el. Ő azt mondta, hogy szükségesnek látják, hogy az intézményrendszert át kell alakítani, és ebben van konszenzus. Staub Ernő: valószínű, az igazgatási kiadások is nőttek, a hatékonyságuk is érdekelné. Történtek olyan dolgok, amelyeket most is elhibázottnak látnak, Pécs-keleti konglomerátum, stb. Úgy gondolja, Körömi Attilának 8 éves képviselői munkája után nincs szüksége arra, hogy hűségét bizonyítsa a tekintetben, hogy a város érdekében kíván dolgozni parlamenti képviselőként is. Véleménye szerint az előző időszak tisztségviselői sem szereztek pénzeket. A meglévő polgármesteri, illetve alpolgármesteri keretüket használták. Dr. Toller László: kéri a jelentkező képviselőket, próbáljanak a vita végére jutni. Galbáts András: megemlíti, az eddigi gyakorlat szerint a vita lezárása után minden frakciónak joga volt szólni. Úgy érezte, Staub képviselő úr ennek megfelelően kért szót. Ő is szeretne a frakciója nevében szólni. Dr. Toller László: szavazást kér a vita lezárásáról, majd ezután lehetőséget ad a frakciónkénti két perces hozzászólásokra. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a költségvetési koncepció vitájának lezárásával egyetértett. Dr. Toller László: elmondja, lehetőség van arra, hogy minden frakció, egy alkalommal két perces időkeretben megtegye hozzászólását. Galbáts András: a város jelenlegi gazdasági helyzetében - bármilyen összetételű koalíció vezeti - nincs könnyű helyzetben, kényszerlépések előtt áll. Éveken keresztül húzódó problémák vannak. Nyolc évvel ezelőtt is arról beszéltek, hogy a város nehéz gazdasági helyzetben van, megrekken a költségvetése, mi lesz jövőre. Azóta is fennáll, jövőre is lesznek gondok, valahogy halad előre a város. Különböző csoportok vezették. Hittek abban, hogy jön egy jobb korszak, az Európai Unió, amikor a város helyzete jelentősen javulni fog. Nem túlzottan jók a gazdasági mutatók. Véleménye szerint rosszabbak, mint az országban. Ha látszik is egy kibontakozási lehetőség, reális jövőkép, a napi problémákat most meg kell oldani, leginkább annak, aki a városvezetést vállalta. A koncepciókkal jellegében egyet lehet érteni annak ellenére, hogy néhány kérdésére nem kapott választ. Talán a konkrét feladatok meghatározásánál jobban fogják érezni kisgazda oldalról. Nem kapott választ arra, konkrétan milyen elképzelése van polgármester úrnak a lakásmobilitásról, holott a kérdést felvetette. Több olyan kérdésre sem, amelyet a koncepció problémaként fogalmaz meg, neuralgikus pontokat jelez. Ezeket régóta ismerik, voltak összetűzések annak idején a városvezetés és az ellenzék között, voltak próbálkozások, melyek egyes elemeinek sikerére számítottak, de nem sikerült.
55 Tudják, hogy a város nehéz helyzetben van, a kisgazda frakció megoldását nem gátolni kívánja, hanem munkájával segíteni. Körömi Attila: bejelenti, hogy a szavazásnál tartózkodni fognak, és a költségvetés elfogadásakor az általuk - a választáskor - megfogalmazott programnak megfelelően próbálják érvényesíteni a költségvetésen belül. Czukor Antal: ismételten elmondja, a koncepció jellegét elfogadják, - bár szerintük általánosításokat tartalmaz - de változatlanul hiányolják a koncepcionális megjelölést, amely új elemet tartalmaz a gazdasági nehézségek leküzdésére. Tehát egy új bevételi forrás koncepcionális előkészítésére. Nem kapott választ, bár lehet, hogy nincs, de az is egy válasz. Petrovits Béla: a civil koalíció nevében elfogadják az 1999. évi költségvetési koncepciót, melynek megvalósításáért tevékenykedni fognak. Dr. Toller László: szavazást kér a Közgyűlés 1999. évi költségvetési koncepciójáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen, 1 nem szavazattal, 14 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 632 /1998. ( 12.10, ) sz. határozata A város 1999. évi költségvetési koncepciójáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta dr. Toller László polgármester előterjesztését a város 1999. évi költségvetési koncepciójáról és a város 1999. évi működésével és fejlesztésével kapcsolatos legfőbb célkitűzéseket az alábbiakban határozza meg: 1./
a./ A költségvetés belső egyensúlyának megvalósítása, úgymint: - a működési célú bevételek és kiadások összhangjának fokozatos megteremtése, - a fejlesztési célok összhangja a felhalmozási bevételekkel. b./ A belső arányok tekintetében a város működtetés és fejlesztés pozíciójának javítása (előző évhez képest). c./ A vagyongazdálkodás hatékonyságának eredménye közvetlenül is szolgálja a hosszabb távú fejlesztési elképzeléseket.
56
10.)
2./
A költségvetés segítse elő a lakásmobilitás megvalósítását, az első lakáshoz jutás feltételeit és a rászorultság figyelembe vétele mellett a saját erős lakásépítést.
3./
A közüzemi szolgáltatások gazdaságosságának biztosítása érdekében, a feltétlenül indokolt költségek átállításának ellensúlyozására tartalmazzon a költségvetés hatékony lakossági támogatási rendszerhez szükséges pénzeszközöket.
4./
A város belső infrastrukturális helyzete arányosan, egyenletesen fejlődjön: a szükséges közműfejlesztések mellett a közterületek, a közlekedés feltételei is javuljanak.
5./
A város megközelíthetőségének javításához aktuálisan szükséges ráfordítások biztosítása mellett kiemelt fontosságú a repülőtér jövő évi működési és későbbi fejlesztési feltételeinek biztosítása.
6./
Törekedni kell a teljes intézményrendszer racionálisabb és hatékonyabb működésére. Az ennek eredményeként megvalósítható fejlesztési célok az intézményi összevont költségvetési bázisadat inflációval növelt keretén belül valósuljanak meg.
7./
Tartalmazzon a költségvetés jelképes induló összeget a város gazdasági fejlődését elősegítő vállalkozások (munkahely teremtés, korszerű technológia, kis- és közepes vállalkozások) támogatására, elsősorban tervek és hatékony módszerek kidolgozására, valamint a közhasznú foglalkoztatásra.
8./
Biztosítsa a költségvetés a városmarketing és a PR-kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét.
9./
Tegye lehetővé a költségvetés a bizottságok, kisebbségi- és részönkormányzatok, valamint az egyéni választókerületi képviselők önálló kezdeményezését, működését. Felelős: Határidő:
Dr. Toller László polgármester 1999. évi költségvetés készítése.
Kapják:
tisztségviselők, Irodák vezetői
Soó
László
bizottsági
elnök,
Személyi ügyek: a.) Kisgyermek Szociális Intézmény igazgatói állására kiírt pályázat értékelése Előterjesztő: dr. Kodra Károly bizottsági elnök
57 Dr. Kodra Károly: hozzáfűzi, a jelölt a kisgyermek pedagógia és pszichológia országos hírű szakembere, minden követelménynek megfelel. Staub Ernő: bejelenti, hogy a FIDESZ frakció támogatja Komlósi Ákos kinevezését. Dr. Toller László: több kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 633/1998. ( 12.10, ) sz. határozata Kisgyermek Szociális Intézmény igazgatói állására kiirt pályázat értékelése A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1./
Megállapítja, hogy a Kisgyermek Szociális Intézmény igazgatói állására kiirt pályázat eredményes volt.
2./
A Kisgyermek Szociális Intézmények igazgatójává Dr. Komlósi Ákost nevezi ki 1999. január 1-től, határozatlan időre alapilletménye változatlanul hagyásával (69.150,-Ft) és magasabb vezetői pótlék (40.500,-Ft) megadásával.
3./
Felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert az igazgatói kinevezés aláírására. Határidő: Felelős:
4./
azonnal Dr. Toller László polgármester
Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a kinevezéshez szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Határidő:
Dr. Sohár Endre irodavezető azonnal
Kapják:
tisztségviselők, dr. Kodra Károly bizottsági elnök, Irodák vezetői
58 10/b.) Közterület-felügyelet vezetői állásának betöltésére pályázat kiírása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: bejelenti, az eddig jelentkezők között nem találtak alkalmas személyt, ezért új pályázat kiírása szükséges. Igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy jó szervezőkészséggel bíró személyt találjanak e fontos szervezet irányítására. Kéri a testület hozzájárulását az új pályázat kiírásához. Galbáts András: hangsúlyozza, mindig szorgalmazták a város Közterületfelügyelete pozíciójának erősítését. Olyan alacsony javadalmazású alkalmazottakból áll, amellyel a jelenlegi gazdasági körülmények között nem tudja megfelelően ellátni feladatát. A vezetőre is ez vonatkozik. Úgy érzi, ismételten nem találnak megfelelő vezetőt. Érdemes lenne a városnak elgondolkodni e terület exponáltabb kezelésén. Nem hiszi, hogy megoldódik a város Közterület-felügyeletének kérdése, különösen a külterületeken, amelyek nem megfelelően ellenőrzöttek. Dr. Toller László: egyetért Galbáts képviselő úrral. A pályázat kiírásában egy koncepciót igényelnek. Nekik kell meghatározni azokat a feladatokat, amelyeket szeretnének végrehajtatni a Közterület-felügyelettel. Több kérdés nem lévén, szavazást kér a pályázat kiírásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 634/1998. ( 12.10, ) sz. határozata a Pécs Megyei Jogú Város Közterület-felügyelet vezetői állásának betöltésére pályázat kiírásáról. 1./ Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztést megtárgyalta és egyetért a megüresedett Közterület-felügyelet vezetői állás pályázat alapján történő betöltésével. 2./A Közgyűlés a pályázati kiírást a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. 3./ A Közgyűlés elrendeli, hogy a pályázati felhívás szövegét 1998. december 20. napjáig : -az Új Dunántúli Naplóban -a Pécsi Extra c. helyi lapban közzé kell tenni.
59 Felelős : Walter Terényi Mária személyügyi csoportvezető Határidő : azonnal . 4./ A Közgyűlés a pályázatok értékeléséhez Előkészítő Bizottságot hoz létre, amely a Jogi,- Igazgatási,-és Ügyrendi Bizottság tagjaiból, a jegyzőből, aljegyzőből és a Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda vezetőjéből áll. Felelős : Dr. Papp Judit jegyző Határidő : 1999. január 10. 5./ A Közgyűlés felkéri a Pénzügyi Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a pályázati hirdetések megjelentetéséhez szükséges fedezetet a megjelent hirdetések szövegének költségeit tartalmazó számláinak csatolása mellett a Polgármesteri Hivatal igazgatási dologi szakfeladat terhére biztosítsa. Felelős :Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő :a hirdetés megjelenését követően azonnal. 6./ A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a pályázaton részt vett, de eredménytelenül pályázókat értesítse. Felelős: Határidő:
Dr. Toller László polgármester 1999. február 15.
Kapják:
tisztségviselők, Walter Terényi csoportvezető, Irodák vezetői
Mária
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécs Megyei Jogú Város KÖZTERÜLET-FELÜGYELET VEZETŐI munkakör betöltésre PÁLYÁZATOT
hirdet.
Az intézmény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. hatálya alá tartozik. Pályázati feltételek : - felsőfokú iskolai végzettség - büntetlen előélet. A pályázók közül előnyben részesülnek azok, akik rendészeti gyakorlattal és német vagy angol nyelvtudással rendelkeznek.
igazgatási
60 A VEZETŐI MEGBÍZATÁS KEZDETE . 1999. február 1. A vezetői megbízatás határozatlan időtartamra szól. Illetményének megállapítása Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.sz. törvény szabályozása alapján történik A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL . - szakmai önéletrajzot - az intézmény működtetésére vonatkozó szakmai vezetői programot - az iskolai végzettséget tanúsító okirat másolatát - három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A Közterület -felügyelet működésével kapcsolatos információs csomag a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal jegyzőjétől ( Pécs Széchenyi tér 1. I.emelet.38.) igényelhető. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE
: 1999. január 10.
A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSÁNAK HATÁRIDEJE
: 1999. január 31.
A pályázatot a Pécs Megyei címezve :
Jogú Város Önkormányzata jegyzőjéhez
" Közterület-felügyelet vezetői pályázat " felirattal ( 7621 Pécs Széchenyi tér 1. ) kell benyújtani. A Közgyűlés fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa.
11.)
Óvodák nevelési programjának jóváhagyása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök
Meixner András: jelzi, nem a nevelési program végrehajtásáról szól az előterjesztés, hanem a szükséges szakértői vélemény beszerzése, melynek anyagi fedezetét kell megteremteniük a jövő évi költségvetésben. Egy pedagógiai cég számára kívánnak megbízási szerződést adni, amely e szakvéleményt el tudja készíteni. Hozzáfűzi, a javaslat alapján a Baranya Megyei Pedagógiai Intézetet bíznák meg. A Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda több megye Pedagógiai Intézetétől kért javaslatokat, ahonnan kb. 15-20 %-kal magasabb ajánlatok érkeztek, és szakmailag is a Baranya megyeit tartották jobbnak. Horváth Zoltán: kéri Meixner képviselő urat, tájékoztassa, mit tartalmaz a véleményezés?
61 Meixner András: egyrészt a pedagógiai program jogi hátterét kell megnézni, valóban megfelel-e a követelményeknek, illetve az óvoda az alapító okiratban foglaltak szerint működik. Ez a munka hasonló, mint amit az általános iskoláknál végeztek. Ha képviselő úr a részletekre kíváncsi, az irodán rendelkezésére bocsátják a mintákat. Dr. Toller László: szavazást kér az előterjesztésről, illetve a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 635/1998. ( 12.10, ) sz. határozata Az óvodák nevelési programjához szakértői vélemény beszerzéséről Pécs M.J. Város Közgyűlése elfogadja a közoktatási bizottság előterjesztését. 1./
Az óvodák nevelési programjának jóváhagyásához szükséges szakértői véleményeket - a mellékelt szerződés szerint - a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete útján szerzi be az önkormányzat. A közgyűlés felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert a szerződés aláírására. Felelős : Határidő :
2./
Dr. Toller László polgármester Spolár János irodavezető 1998. december 31.
A közgyűlés a szakértői vélemények beszerzésére 2.280.000.-Ftot ( kettőmillió-kettőszáznyolcvanezer ) biztosít az önkormányzat 1999. évi költségvetésében Felelős : Határidő :
Pilaszanovich Iván irodavezető értelem szerint
Kapják: tisztségviselők, Meixner András bizottsági elnök, Irodák vezetői 1. sz. melléklet Megbízási Szerződés
62
amely létrejött egyrészről Pécs M.J. Város Önkormányzata Közgyűlése nevében Dr.Toller László polgármester Pécs, Széchenyi tér 1. ( továbbiakban megbízó ), másrészről a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete képviselője Walz Jánosné igazgató, Pécs Nagy Lajos király u. 15. ( továbbiakban megbízott ) között, az alulírt napon és feltételekkel : 1.) Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44. §. ( 1 ) bekezdésében foglaltak alapján a Megbízó megbízza a Megbízottat, hogy szervezze meg Pécs Megyei Jogú Város fenntartásában működő óvodák nevelési programjának szakértői véleményezését. 2.) A Megbízott kijelenti, hogy a megbízást ezennel elfogadja, és az 1999. január 5-ig átvett nevelési programok szakértői véleményét 1999. február 15-ig eljuttatja az Önkormányzathoz. 3.) Megbízó vállalja, hogy a szakértői véleményeztetés megszervezéséért, a szak értők díjazásának lebonyolításához 2.280.000.-FT ( azaz kettőmillió kettőszáznyolcvanezer forintot ) utal át - járulékkal együtt - megbízási díjként a megbízott egyszámlájára. 4.) A Megbízott tudomásul veszi, hogy a szerződés 3. pontjában írt megbízási díj átutalására csak Pécs M.J. Város Önkormányzata 1999. évi költségvetésének elfogadását követően kerül sor. 5.) Megbízott vállalja, hogy a nevelési programok szakértői véleményeztetése során mindenben Pécs M.J. Város Önkormányzata Közgyűlése, mint fenntartó érdekei és utasításai szerint jár el. 6.) A szerződő felek rögzítik, hogy jelen szerződés tárgyi ÁFA mentességet élvez. 7.) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben nem szabá lyozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv idevonatkozó rendelkezései szerint járnak el. 8.) Jelen szerződést Pécs M.j. Város Önkormányzata Közgyűlése ...../1998. sz. határozatával jóváhagyta. Szerződő felek a megbízási szerződést - a közös értelmezést követően mint akaratukkal mindenben egyezőt helybenhagyólag írták alá. Pécs, 1998. Dr. Toller László polgármester
Walz Jánosné igazgató
63
12.)
Általános Iskola és Diákotthon elnevezése Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök
Körömi Attila: az intézmény rövidítése nem alkalmazható, miután az Építésügyi Minősítő Intézet rövidítésével megegyezik. Ez által legalább elkerülhető a rövidítés használata. Dr. Toller László: több kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 33 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztéssel, illetve a határozati javaslattal egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 636/1998. ( 12.10, ) sz. határozata Az Általános Iskola és Diákotthon elnevezéséről 1./
A Közgyűlés egyetért a Közoktatási Bizottság állásfoglalásával és úgy határoz, hogy az Általános Iskola és Diákotthon (7633 Pécs, Építők útja 9.) új neve 1999. január 1-jétől Éltes Mátyás Iskolaközpont legyen.
2./
A Közgyűlés utasítja a Közoktatási Közművelődési és Sport Irodát, hogy az iskola alapító okiratán a változást vezesse át. Felelős: Határidő: Kapják:
13.)
Spolár János irodavezető 1999. január 1. tisztségviselők, Meixner András bizottsági elnök, Irodák vezetői
Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök
Meixner András: az alapító okirat módosítása azért vált szükségessé, mert változott a Baranya Megyei Önkormányzat székhelye, és ide volt bejegyezve az alapítvány. Másik oka pedig a közhasznúsági jogszabályoknak való megfelelés. Az 1. sz. melléklet a módosításokat tartalmazza, a 2-es egységes szerkezetbe foglalja az új alapító okiratot. Kéri a Közgyűlés egyetértését.
64 Dr. Bödő László: jelzi, hogy az előterjesztés 3-as mellékletében jelenleg is a Rákóczi út 34. szerepel. Meixner András: kéri képviselő urat, jelölje meg a pontos helyet. Dr. Toller László: a 3. sz. melléklet az eredeti alapító okiratot tartalmazza. További hozzászólási szándékot nem jeleztek a képviselők. Szavazást kér az előterjesztésről, és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 637/1998. ( 12.10, ) sz. határozata a Baranya megyei Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása A Közgyűlés a "Baranya megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány " Alapító Okiratának módosítását az előterjesztés 1. sz. mellékletének megfelelően elfogadta. Felkéri a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy a módosítás elfogadásáról Baranya Megyei Önkormányzata Közgyűlésének Elnökét értesítse.
14.)
Felelős: Határidő:
Spolár János irodavezető azonnal
Kapják:
tisztségviselők, Irodák vezetői
Alapító okiratok módosítása Előterjesztő: dr. Kodra Károly bizottsági elnök
Dr. Kodra Károly: a Kisgyermek Szociális Intézmény alapító okiratában csupán a szakfeladat elnevezése változott. Dr. Toller László: egyéb hozzászólás, kérdés hiányában a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 638/1998. ( 12.10, ) sz. határozata
65
a Kisgyermek Szociális Intézmény Csecsemőotthona és a Pécsi Gyermekotthon, Gyermekek Átmeneti Otthona alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1./
Egyetért a Kisgyermek Szociális Intézmény Csecsemőotthona alapító okiratának módosításával úgy, hogy a gyermekvédelmi ellátás elhelyezéssel szakfeladat helyett 85311-4 Gyermekvédelmi szakellátás Gyermekotthon (0-3 éveseknek) 32 férőhely szerepeljen. Ellátási terület: Pécs Megyei Jogú Város Gyámhivatalának ellátási területe.
2./
Egyetért a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona alapító okiratának alábbi kiegészítésével: 85314-7 Nevelőotthoni és Nevelőintézeti ellátás férőhely: 60 85318-1 Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások férőhely: 20
3./
Felhatalmazza Dr. Toller László polgármester urat és Dr. Papp Judit jegyző asszonyt a módosított alapító okiratok aláírására. Felelős: Határidő: Kapják:
15.)
Dr. Toller László polgármester, Dr. Papp Judit jegyző azonnal tisztségviselők, dr. Kodra Károly bizottsági elnök, Irodák vezetői
Hajnóczy u. 2. sz. ingatlan hasznosítása Előterjesztő: dr. Kodra Károly bizottsági elnök
Dr. Kodra Károly: a napirendi pontok elfogadása után értesült arról, hogy még néhány egyeztetésre van szükség, ezért kéri az előterjesztést levenni a napirendről. Dr. Toller László: jelzi, hogy a napirendi pontot napirendről levenni nem lehet, csupán elnapolni határozatlan időre. Dr. Kodra Károly: kéri az előterjesztés elnapolását. Dr. Toller László: szavazást kér arról, hogy a testület egyetért-e az előterjesztés elnapolásával? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen, egyhangú szavazattal egyetértett az előterjesztés elnapolásával.
66
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 639 /1998. ( 12.10, ) sz. határozata a Vöröskereszt u.20. és a Hajnóczy u.-i volt bölcsőde ágazati hasznosításáról szóló előterjesztés elnapolásáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság elnöke kérésére - mivel az ügyben további egyeztetés szükséges - a Vöröskereszt u. 20. és a Hajnóczy utcai volt bölcsőde ágazati hasznosításáról készített előterjesztés tárgyalását későbbi időpontra elnapolja.
16.)
Felelős: Határidő:
dr. Sohár Endre irodavezető 1999. május 31
Kapják:
tisztségviselők, dr. Kodra Károly bizottsági elnök, Irodák vezetői
Pécs Normandia-Lions Klub kérelme a Mártírok u. 7. sz. alatti épületrész ingyenes bérbe vételéről Előterjesztő: dr. Sohár Endre irodavezető
Dr. Sohár Endre: felhívja a figyelmet arra, hogy a határozati javaslatban két változat szerepel, az egyiket kéri elfogadni. Dr. Toller László: szavazást kér az "A" variációról. Hozzáfűzi, a "B" változat szerint nem adják bérbe az ingatlant. Megjegyzi, az utóbbit nem támogatja, hiszen évek óta feszülő problémát tudnának megoldani az "A" alternatíva jóváhagyásával. Megállapítja, hogy a testület 31 igen szavazattal ellenvélemény és tartózkodás nélkül az "A" változatot támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 640 /1998. ( 12.10, ) sz. határozata a Pécs-Normandia LIONS-CLUB kérelméről 1.) A Közgyűlés egyetért a Normandia LIONS-CLUB kérelmével. Támogatja, hogy a Pécs, Mártírok u.7.sz. alatti épület udvari szárnyán üresen álló, a társasház alapító okirat szerint 4,7 és 8
67 számú felújításra szoruló lakások nem lakás célú helyiségként a Normandia LIONS-CLUB részére ingyenes bérbeadásra kerüljön addig, amíg a szülőszállás feladatot valósítja meg a CLUB. A Pécs Normandia LIONS-CLUB saját költségén köteles elvégezni az átalakítást. 2.) Felkéri a Vagyonkezelő és hasznosító Iroda Lakás és Helyiséggazdálkodási Egységét, hogy az ingyenes bérbeadással kapcsolatos intézkedéseket tegye meg.
17.)
Felelős:
Dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes
Határidő:
azonnal
Kapják:
tisztségviselők, dr. Kodra Károly, Bókay Endre bizottsági elnök, Irodák vezetői
Esze T. u. 5. sz. alatti ingatlan hasznosítása Előterjesztő: dr. Szelestey Judit irodavezető helyettes
Dr. Szelestey Judit: kérik a határozati javaslat elfogadását. Jelzi, az ülésre meghívták a Nevelők Háza Egyesület képviseletében Vincze Csillát, aki készségesen válaszol az esetlegesen felmerülő kérdésekre, arról, hogy milyen tevékenységet kívánnak az épületben folytatni. Dr. Toller László: az előterjesztés részletesen taglal mindent. Kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 641 /1998. ( 12.10, ) sz. határozata Pécs, Esze T. u. 5. sz. ingatlan hasznosítása 1./
A Közgyűlés megtárgyalta a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda Pécs, Esze T. u. 5. sz-ú ingatlan hasznosítása tárgyában benyújtott előterjesztését.
2./
A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Pécs, Esze T. u. 5. sz-ú ingatlant és a hozzá kapcsolódó közterületet a Nevelők Háza Egyesület használatba kapja - a megállapdás-tervezetekben feltüntetett feltételekkel.
3./
A Közgyűlés felhatalmazza a jelen határozat mellékletét képező megállapodások aláírására Pécs város Polgármesterét.
68 4./
A Közgyűlés utasítja a a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy az épület ingatlan-felújítási munkáit koordinálja a szükséges tervezési és engedélyeztetési eljárást folytassa le, a közterület sétányszerű kialakításától, a Ny-i várfalon ideiglenesen nyitott kapu befalazásától és a várfal melletti lépcsőrendszer befejezési munkáit 1999. évben végeztesse el. Az ehhez szükséges pénzeszközöket a költségvetésben szerepeltetni kell.
5./
A Közgyűlés megbízza a Pénzügyi Irodát, hogy a költségvetésben elkülönítetten szereplő békedíj összegét a Nevelők Háza Egyesület részére bocsátsa rendelkezésre. Felelős:
Határidő: Kapják:
18.)
dr. Toller László polgármester dr. Kahutek Annamária irodavezető Zalay Buda irodavezető Pilaszanovich Iván irodavezető értelem szerint tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök Irodák vezetői
Pécs Újhegy, Szöcske utcai telkek értékesítése Előterjesztő: dr. Szelesteyi Judit irodavezető helyettes
Dr. Szelestey Judit: módosítási javaslatuk a határozati javaslat 2.) pontjában: " A Közgyűlés egyetért az értékesítéssel." A "támogatja" szó helyett az "egyetért" szót javasolják. Dr. Toller László: szavazást kér az előterjesztő által kért módosítással a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és a telkek értékesítésével egyetért. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 642 /1998. ( 12.10, ) sz. határozata Pécs Újhegy, Szöcske utcai telkek értékesítéséről: 1. A Közgyűlés megtárgyalta a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda előterjesztését, és az alábbiak szerint határozott.
69 2. A Közgyűlés egyetért a Pécs Újhegy, Szöcske utcai telkek liciteljáráson történő értékesítését azzal a kikötéssel, hogy ha egy jelentkező van akkor az alapáron megvásárolhassa az ingatlant. Az induló licitárakat az alábbi táblázat tartalmazza: HRSZ 43468 1 43468 2 43468 8 43468 9 43468 10 43468 11 Felelős: Határidő: Kapják:
19.)
terület (m2) 900 900 954 997 1041 1114
forgalmi érték E Ft. 1170 1170 1240 1300 1354 1450
dr. Kahutek Annamária irodavezető folyamatos tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
POFOSZ Baranya Megyei Szervezete helyiségbérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelme Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági tag
Dr. Kunszt Márta: a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság tárgyalta az előterjesztést, az abban foglaltakkal a bizottság egyetértett, hogy a POFOSZ bérleti szerződése kerüljön meghosszabbításra. Dr. Toller László: szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 643 /1998. ( 12.10, ) sz. határozata A POFOSZ Baranya Megyei Szervezete helyiségügyéről. A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási előterjesztését megtárgyalta.
és
Ügyrendi
Bizottság
Hozzájárul ahhoz, hogy a POFOSZ Baranya Megyei Szervezete részére a Pécs, Béri B. Á. u. 3. sz. alatti 8-as számú
70 irodahelyiségre vonatkozó bérleti szerződés 1999. december 31. napjáig a korábbi feltételek biztosításával meghosszabbításra kerüljön. A Közgyűlés felkéri a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egységet a bérleti szerződés megkötésére.
20.)
Felelős:
dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes
Határidő:
1998. december 31., illetve értelemszerűen
Kapják:
Tisztségviselők, bizottsági elnökök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes
Gandhi Közalapítványi Gimnázium és kollégium lakásügye Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök
Bókay Endre: a bizottság megtárgyalta és támogatta a kérelmet. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 31 igen szavazattal az előterjesztést, illetve a határozati javaslatot támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 644 /1998. ( 12.10. ) sz. határozata A Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium lakásügyéről. A Közgyűlés a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. Hozzájárul ahhoz, hogy a Pécs, Frankel L.u.10. III. 2.sz. alatti lakás Albrechtné Huszka Csilla, a Corvin u. 16. III. 2.sz. alatti lakás pedig Karsai Richárd részére egy éves időtartamra bérbeadásra kerüljön. A Közgyűlés a Frankel L. u. 19. III. 3.sz. alatti lakásra a Gandhi Gimnáziumnak újabb három évre jelölési jogot biztosít azzal, hogy a Gimnázium a lakás bérlőjéül Farkas Máriát jelöli egy évi időtartamra. A Közgyűlés Felkéri a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egységet, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős:
Dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes
71
21)
Határidő:
1998. december 31., illetve értelemszerűen
Kapják:
Tisztségviselők, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes
Sportolói lakások bérlőinek kijelölése Előterjesztő: dr. Bödő László bizottsági elnök
Nagy Csaba: kérdése, a lakásokat illetően közüzemi tartozások vannak-e? Dr. Bödő László: válaszában elmondja, egyetlen közüzemi vállalat sem jelentkezett az utóbbi egy hónapban, hogy tartozás lenne. A korábbi tartozásokat rendezték, részben úgy, hogy levonták az egyesület támogatásából és ők kifizették, másrészt felszólították az egyesületeket a rendezésre. Dr. Toller László: javasolja a testületnek, fogadja el a Sportbizottság javaslatát és a 6 sportolói lakás kiutalásáról gondoskodni szíveskedjen. Erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett a Sportbizottság kiutalási javaslatát elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 645 /1998. ( 12.10, ) sz. határozata Sportolói lakások bérlőinek kijelölése A Közgyűlés elfogadja a Sportbizottság javaslatát és hozzájárul ahhoz, hogy a Lakás- és Helyiséggazdálkodási Egység a határozott időre - 1998. 12. 15-től - 1999. 06. 30-ig - szóló bérleti szerződéseket az alábbiak szerint megkösse: Pécs, Frankel L. u.15. 3/2 Kalamár Zoltán MATÁV Pécs, Enyezd u. 15. 4/15. Radnóti Miklós MATÁV Pécs, Nagy Imre u. 136. 4/15. Bakonyi Péter MATÁV Pécs, Földes F. u. 3. 9/26. Karagits Miklós MATÁV Pécs, Kodolányi J. u. 29. 2/4 Tarlósi István PMFC
72
Pécs, Gosztonyi Gy. u. 4. 4/2 Gera Zoltán PMFC Felelős: Határidő:
tisztségviselők, dr. Bödő László bizottsági elnök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői
Kapják:
22.)
Dr. Varga Pál Józsefné a Helyiséggazdálkodási Egység vezetője 1998. december 30.
Az 1998. évi sportköltségvetés teljesítése Előterjesztő: dr. Bödő László bizottsági elnök
Dr. Bödő László: az előterjesztés tájékoztató jellegű, hogy a képviselők ismerjék a sportköltségvetés szétosztását. Dr. Toller László: megjegyzi, ezen túlmenően a Közgyűlés jóváhagyása is szükséges. Szavazást kér a Sportbizottság előterjesztéséről. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 25 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett a Sportbizottság előterjesztését elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 646 /1998. ( 12.10, ) sz. határozata Az 1998. évi sportköltségvetés teljesítéséről A Közgyűlés a Sportbizottságnak az 1998. évi sportcélú támogatások teljesítéséről szóló beszámolóját elfogadja az alábbiak szerint: EZER Ft
SE.
Tervezett
PMFC
4.000.-
PMFC Labdarúgó
7.000.-
Már Teljesí- 1999. teljesített tendő 3.950,50,- 2.500,7.000.-
Utánpótlás
PMKC PVSK
általános női kosárlabda EURÓ LIGA
7.000.-
6.500.-
5.000,14.000,3.000,-
5.000,14.000,3.000,-
500,- 2.500,-
73 PEAC
általános női kézilabda aerobik
3.500,1.000,300,-
PAC P.V. Lövész P.V. Tenisz P.Korcsolyázó SE. DOZSO Kick Box KRATOSZ Kick Box MATÁV Pécsi SE Modellező Club P.Súlyemelő TÁSI Kézilabda Pécsi Futball Club TRITEX Triatlon Pécsi Női Teke DDGÁZ Férfi Teke ANK Úszó Rope Skipping QUADRO Sporttánc
6.000,800,3.200,800,500,300,4.000,800,800,1.000,300,300,400,300,400,300,200,-
SE.
Tervezett
VM Tájfutó MELINDA Szabadidőpark P.FORDAN Rock 'N
200,500,-
3.500,1.000,300,6.000,800,3.200, 800,500,300,4.000,800,800,1.000,300,300,400,300,400,300,200,-
Már Teljesí- 1999. teljesített tendő 200,500,-
200,-
300,-
1.500,3.000,1.400,2.000,2.500,2.000,1.000,1.500,500,18.500,-
1.500,3.000,1.295,2.385,2.120,2,000,1.000,1.500,500,18.500,-
ÖSSZESEN: 100.000,-
99.450,-
Roll
Szabadidősport Diáksport Bajnokok jutalma Szövetségi versenyek Tartalék PVSK Női Kosárlabda Alap Labdarúgó Alap.
TÁSI Úszás Kézilabda
Sportcsarnok
550,- 5.000,-
74 A sportköltségvetésből a TARTALÉK rovaton teljesített támogatások: Pécsi Atlétikai Club Pécsi Postás SE Mecsek LSE JPTE Asztalitenisz SE Pécs TV Sport POTE Magyar-Német Iskolaközpont Pécs - Baranya Úszószövetség PEAC Pécs-Fellbach Ifi.Labdarúgó Torna Pécs-Baranyai Fiatalok (asztalitenisz) Szupermini Kézilabda Torna PVSK/Czukor Zoltán atléta III. Nemzetközi Sakkverseny Enduro Hirdi SK. Károly Norbert ultrafutó Nyugdíjasok sportprogramja Hittudományi Főiskola FITT BOYS Pécsi Természetjáró TE Testnevelő Tanárok Egyesülete Mozgássérültek Lendület SE Pécsi Roma SE. össz:. Felelős: Határidő: Kapják:
23.)
EZER Ft. 250,200,170,150,100,100,100,100,100,140,85,50,50,50,50,50,50,40,40,40,EZER Ft. 30,15,10,100,50,2.120,-
Pilaszanovich Iván a Pénzügyi, Gazdasági Iroda vezetője 1998. december 30. tisztségviselők, dr. Bödő László bizottsági elnök, Irodák vezetői
Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök
Soó László: két újabb támogatási javaslattal szeretné kiegészíteni az előterjesztést és a határozati javaslatot. Papp Béla alpolgármester úr tisztségviselői kerete terhére az Ifjúságért Egyesületet támogatnák 15.000.- Ft-tal, valamint az Egészségügyi Bizottság
75 saját hatáskörű keretéből a Gyermekkórház Betegeiért Alapítványnak 390.000.- Ft támogatást hagyott jóvá a bizottság. A támogatási javaslatokat a Költségvetési Bizottság tegnapi ülésén tárgyalta és felhatalmazta az előterjesztés, valamint a határozati javaslat ilyen értelmű kiegészítésére. Kéri a Közgyűlést, hogy a támogatásokat hagyja jóvá. Galbáts András: javasolja, amikor a vagyonpolitikával foglalkoznak vizsgálják meg, hogy a város kit és mit támogat. Úgy gondolja, nincs tudomásuk arról, hogy ilyen esetekre mennyit költenek. Sok mindenkit és mindent támogattak már, de szakszervezetet még nem, most ezt is elkezdik? Kérdezi az előterjesztőt. Soó László: valójában sem a Költségvetési Bizottság, sem a Közgyűlés mindeddig még nem határozta meg, hogy tisztségviselők vagy egyéb szervezetek milyen célra fordíthatják az egyébként keretjellegűen számukra meghatározott összeget. Ha nincs törvényi ütközés vagy egyéb akadály, akkor rendszerint jóváhagyják a saját hatáskörű támogatásokat. Indítványozni kellene egy külön eljárás keretében, - különösen aktuális a kérdés a jövő évi költségvetés kapcsán - hogy kívánnak-e bizonyos korlátozó feltételeket meghatározni. Amíg ilyen nincs, a bizottság sem tudja a kérelmeket érdemben kifogásolni, de az észrevételt számon tartják. Tóth Mihályné: magyarázattal szolgálna Galbáts képviselő társának. A Pécs-Vasasi Településrészi Önkormányzat határozott így, - hiszen egyetlen döntési joga van a Részönkormányzatnak, hogy a saját költségvetési keretét mire szánja - s arról van szó, hogy a Pécs-Vasasi Bányász Szakszervezeten belül működik a vasasi bányász zenekar, amely játszik ünnepeken, temetéseken, stb. A támogatást hangszer, javítás és egyéb költségekre utalták át az 50 E Ft-ot. De Blasio Antonio: a Költségvetési Bizottság egyik ellenzéki tagjaként megerősítené a bizottság elnökét, nem abban, hogy minden, ami törvény által nem tiltott, az szabad, mert ez lehet, hogy jogilag így van, azonban nem biztos, hogy etikailag és erkölcsileg is igazak ezek a dolgok. Jelen esetben valószínűleg a kivétel erősíti a szabályt. Abban igazat kell adni a bizottsági elnök úr, a bizottság munkája így folyik, hogy nem vizsgálja a bizottság azokat az előterjesztéseket, amelyek a költségvetés által meghatározott pénzkeretekről szólnak. A bizottság azt vizsgálja csupán, hogy megvan-e a költségvetési fedezet, s szerepel-e a megfelelő költségvetési rovaton. Más feladata nincs a bizottságnak. A bizottsági elnök úr ilyen módon terjesztett elő, s ő sem volt tudatában annak, hogy ez mit takar. Ebben az esetben továbbra is hangsúlyozza, a kivétel erősíti a szabályt. Dr. Toller László: szavazást kér a kiegészített határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a kiegészített határozati javaslatot 36 igen, egyhangú szavazattal elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
76 647 /1998. ( 12.10, ) sz. határozata Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatásáról A Közgyűlés a Költségvetési Bizottság Elnökének előterjesztését megtárgyalta és az abban foglalt javaslatok alapján az alábbi Alapítványokat és Társadalmi Szervezeteket részesíti támogatásban. dr. Papp Judit tisztségviselői keretéből: Magyar Jamboree Alapítvány
50.000.-Ft
Somogyi Részönkormányzat keretéből: Mecseki Bányászok Szakszervezete Pécs-Vasasi Alapszervezet
50.000.-Ft
Papp Béla alpolgármester keretéből: Ifjúságért Egyesület
15.000,- Ft
Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság saját keretéből: 390.000,- Ft
Gyermekkórház Betegeiért Alapítvány Felelős: Határidő:
Pilaszanovich Iván irodavezető folyamatos
Kapják:
tisztségviselők, irodák vezetői.
Dr. Toller László: bejelenti, a nyílt ülést 15.45 órakor bezárja. A testület ezt követően zárt ülésen folytatja munkáját. K.m.f. Dr. Toller László polgármester
Dr. Papp Judit jegyző
