Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének november 30-i üléséről

3-1-19/2000.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2000. november 30-i üléséről

Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, dr. Füredi Péter, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Kablár János, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Márton András, Meixner András, Mischinger István, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla, Papp Gábor, Petrovits Béla, Sashalmi György, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, Traj Ferenc, Tóth Mihályné, dr. Ujvári Jenő, Weller János. képviselők. Távollévő képviselők: Hódosi Vera, Regényi Béla, dr. Tóbiás János.

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, dr. Pozsárkó István aljegyző, dr. Kosztics István a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Bakos Edit a Német Kisebbségi Önkormányzat képviseletében, dr. Pavlov Milica a Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Albert Pál a Közüzemi Rt. képviseletében, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Spolár János, Jeszták Lajos, dr. May Gábor főosztályvezetők, dr. Nász László, Zalay Buda, Decsi János, Gyenes Zsuzsanna, Bagoly Attila osztályvezető, Csíkné Bock Márta a GESZ vezetője, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Csatlós Ferenc a Közterület-felügyelet vezetője, Nyaka Szabolcs Új Dunántúli Napló, Szijártó Ildikó Pécs TV Kft. képviselője.

2 Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, a Városi TV nézőit, és az érdeklődőket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 38 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.10 órakor megnyitja. Megkérdezi, a kiküldött napirendi javaslathoz van-e kiegészítés, javaslat? Fratanolo János: előterjesztőként kéri levenni a napirendről az „Egyesített Egészségügyi Intézmények támogatási igénye” című előterjesztést. Gonda Tibor: előterjesztőként kéri az írásos meghívóban 9-es sorszám alatt szereplő „Alapítói hozzájárulás a DOZSO Művelődési Ház értékesítéséhez” című előterjesztést a napirendről levenni, mivel a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén a frakcióvezetők bevonásával megállapodtak abban, hogy a DOZSO-t nem értékesítik, hanem bérbe adják. Ez esetben nem kell Közgyűlés elé terjeszteni a témát, a cég közvetlenül megállapodhat a pályázókkal. Természetesen a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság igényt tart az elkészült szerződés áttekintésére, hogy szakmailag segíteni tudjanak. Több javaslat nem lévén, szavazást kér a napirendi sorról az elhangzott kiegészítésekre figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal a napirendi sort elfogadta. Napirend előtti felszólalások a.)Meixner András: új frakcióvezető bemutatása b.) Staub Ernő: tűzoltásra van szükség a tűzoltóknál c.)

Körömi

Attila: továbbra is nyitott szennyvízberuházás ügye

kérdés

a

Mecsek-oldali

d.) De Blasio Antonio: felelősségvállalás a városért, avagy az elv és a gyakorlat egysége e.)

Dr.

Kunszt

Márta: Pécsett rendezendő Színházi kezdeményezésének története

f.) Papp Gábor: mi a helyzet a PT Rt-ben? g.) Meixner András: kistérségi önmenedzser h.) Dr. Ujvári Jenő: Világörökség i. )Bakos Edit: civil hála a német nemzetiségért

Fesztivál

3 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 2.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetési koncepciója

3.)

Iparűzési adóról szóló rendelet módosítása

4.)

A gépjárműadó mértékéről szóló rendelet módosítása

5.)

Építményadóról szóló önkormányzati rendelet módosítása

6.)

Idegenforgalmi adóról szóló önkormányzati rendelet módosítása

7.)

Felügyelő bizottsági tag megválasztása a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Kht.-ba

8.)

Tájékoztató a költségvetés háromnegyedéves teljesítéséről

A Közgyűlés vita anyaga 1-5. kazettán. Napirend előtti felszólalások: a.)Meixner András: az MSZP frakcióban régóta szokás, hogy évente értékelik saját munkájukat, átgondolják a következő időszak főbb teendőit, és ennek kapcsán megújítják a frakcióvezető személyét, illetve a frakció vezetését is. A múlt héten a frakcióvezető személyében változás történt, hiszen Szirmai Csaba – akinek ezúton is megköszöni tevékenységét munkahelyi elfoglaltságára való tekintettel lemondott. Megjegyzi, talán nem is lenne szerencsés, hogy a részben városi tulajdonú cég vezető beosztású munkatársaként frakcióvezetői feladatokat is ellásson. Szirmai Csaba kérését a frakció tudomásul vette, és Bókay Endre képviselő urat választotta meg frakcióvezetőnek, akinek a továbbiakban jó munkát kíván. Dr. Toller László: gratulál és jó munkát kíván frakcióvezető úrnak. Papp Gábor: a FIDESZ frakció nevében köszönti Bókay Endre frakcióvezetőt, és reméli a közeljövőben megtalálják a közös hangot, amely az előremutató munkához szükséges. . Dr. Deák Péter: gratulál a szocialista frakció új vezetőjének, és sikeres, eredményekben gazdag munkát kíván neki. Galbáts András: Szirmai Csaba frakcióvezető lemondását sajnálja, mivel gazdasági gondolkodásuk sok tekintetben találkozott. Az új frakcióvezetőnek gratulál, remélve a korábbi gondolkodásmód tovább folytatódik a frakcióban.

4

Bókay Endre: megköszöni a frakcióvezető társak gratulációját, melyet olyan tőkének tekint, amely segíti jövőbeni együttműködésüket és a konszenzusra jutást. Tájékoztatásul elmondja, a következő két évben olyan programokat kívánnak a testület elé terjeszteni, amelyekben konszenzusos döntést tudnak hozni. Talán az egyik legsikeresebbnek tekinthető ilyen döntés, hogy a város 184 M Ft-ot nyert a lakás programra, mely véleménye szerint minden politikai erő együttműködésének köszönhető. Valószínűsíti, ha összefognak, ilyen eredményeket tudnak elérni. Fratanolo János: a Munkáspárt képviselőcsoportja nevében gratulál Bókay frakcióvezető úrnak a megbízatásához. Reméli, hasonlóan jól tudnak majd együttműködni, mint Szirmai Csabával. Horváth Zoltán: természetesen az SZDSZ képviselőcsoportja nevében is gratulál Bókay Endrének és sikerekben gazdag munkát kívánnak neki. Petrovits Béla: megköszöni Szirmai Csaba munkáját, jól tudtak együtt dolgozni, és egyben sok sikert kíván Bókay Endrének. b.) Staub Ernő: mint a sajtóból is értesülhettek, november 24-én az Adórendőrség megjelent a Városi Tűzoltóparancsnokságon. Bűnügyben történt a váratlan rajtaütés, számviteli fegyelem megsértésének és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt. A tegnapi Dunántúli Naplóban visszatértek a témára, melyből idéz: „Annyi már a múlt héten kiderült, hogy két pécsi gazdasági társaság fiktív számlákat állított ki az Önkormányzati Tűzoltóság nevére, 1998-ban. Nemcsak a tűzoltóság épületében, hanem két hivatásos tűzoltó lakásában is tartottak házkutatást.” Ismerete szerint a holnaptól nyugállományba készülő parancsnoknál és helyettesénél. Sajnos ismét fiktív számlákról esik szó. Úgy tűnik, ezen a téren a megyében még számíthatnak újabb ügyekre. A rendőrség bűnjeleket foglalt le. Ismét idéz a Dunántúli Naplóból: „sikkasztás, hűtlen kezelés és hivatali hatalommal való visszaélés alapos gyanúja is A Közgyűlés új pályázatot írt ki a parancsnoki posztra, a pályázat elbírálásáig felmerült” Szabados Zoltánt bízta meg a parancsnoki teendőkkel, neki kellene átvenni a munkakört Bebesi Jenőtől. Ugyanakkor mindketten érintettek az ügyben. A tűzoltóság múlt péntek óta nem maradt vezető nélkül, mert automatikusan a rangban következő személyre hárul ez a feladatellátás, de úgy véli, hogy az átadás-átvételi időszakban nem szerencsés a kialakult helyzet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy működésképtelenné vált a tűzoltóság. Ma reggel jegyzőasszonynál volt egy megbeszélés ezzel kapcsolatosan, amely megnyugtató volt a tekintetben, hogy a mai napon az átadás-átvétel megtörténik, az önkormányzatot nem terheli mulasztás, ugyanis hivatalos írásbeli értesítést nem kaptak a rendőrségtől. Ezzel együtt – úgy gondolja, egyetértenek abban, hogy – nem vet jó fényt Pécs Közgyűlésére és vezetőire, hogy az általuk megbízott intézményvezetőkre az alapos gyanú árnyéka vetül. Megjegyzi, ez nem először fordul elő, hiszen nem olyan régen a Szociális Intézmények Szolgálatának vezetője keveredett ügybe. Bízik abban, hogy

5 nem lehetetlen megtalálni a makulátlan, tisztességes vezetőnek alkalmas embereket. Reméli, a pályázat elbírálásánál sikerülni fog. Tudja, hogy senkire nincs ráírva, milyen bűnöket fog elkövetni. A nyomozás, a bírósági ítélet nem a Közgyűlés feladata, de a vezető kiválasztása, a vétkes vezető felelősségre vonása – amennyiben még munkaviszonyban áll – az övék. Itt az ideje, hogy nagyobb körültekintéssel járjanak el az egyik, illetve nagyobb szigorral a másik ügyben. Pécs hírnevére ily módon is vigyázni kell. Dr. Toller László: határozottan visszautasítja azt a megállapítást, miszerint a városvezetőknek akármilyen felelőssége is lenne ebben az ügyben. Nem volt, nincs, nem lesz és nem is lehet. Sok mindenre alkalmas egy ilyen eljárás, de ezekre a megállapításokra semmiképpen. Emlékeztet arra, a Közgyűlés minden tagja tapsolt, amikor a tűzoltóparancsnok urat búcsúztatták, hisz fogalmuk sem volt róla, mi lehet a háttérben. Ez ellen nem tehetnek semmit, legfeljebb a kinevezésénél kellő odafigyelésre lett volna szükség 9 évvel ezelőtt, amikor az Önkormányzati Tűzoltóság létrejött. Bókay Endre: ma reggel – amint Staub Ernő képviselő úr is említette – nagyon korrekt tájékoztatást kaptak a frakcióvezetők a tűzoltósággal kapcsolatos ügyekben. A közvélemény megnyugtatására elmondja, hogy – azzal együtt, hogy ilyen eljárás indul - a tűzoltóság munkájában zavar nem áll be. Biztosítva van minden rájuk bízott feladat végrehajtása. Ilyen ügyek előfordulnak, mint eddig is, és a jövőben is lesznek hasonlóak. Számukra nem igazán az a probléma, hogy megtörténik, az lenne a probléma, ha valahol elkenődnének. Véleménye szerint nagyon megnyugtató, hogy kiderülnek, vizsgálat indul, és ez jó példa ahhoz, hogy mindenkit visszatartson hasonló cselekményektől. Papp Gábor: kéri, a polgármester úr jobban figyeljen. Staub képviselőtársa nem azt mondta, hogy a város tisztségviselői, vagy vezetői felelősek ezért a cselekedetért, hanem azt mondta, ez az ügy nem vet jó fényt a város vezetésére és nyilván a Közgyűlésre sem. Úgy gondolja, ez a megállapítás megállja a helyét, és amire hivatkozott, az nem hangzott el. Körömi Attila: Bókay frakcióvezető úrnak abban igaza van, a legfontosabb, hogy az ilyen ügyek ne kenődjenek el, csak az nem mindegy, hogy a város erre hivatott ellenőrző szerve, a Polgármesteri Hivatal Ellenőrzési Csoportja vagy a rendőrség tárja fel sorra a város intézményeiben a visszaéléseket. Nagyon fontos lenne tisztázni a Városházán belül, hogy az Ellenőrzési Csoport dolgozóinak lehetősége volt-e, hogy ezeket az ügyeket észrevegyék. Ha nem, akkor legyen világos, hogy olyan módon követték el, hogy csak rendőrségi, vagy adó nyomozás révén kerülhetett nyilvánosságra, ha pedig az ellenőrzés szigorításával elérhető lett volna, mindenképpen el kellene gondolkodni azon, hogy lehetőleg a város tárja fel az ilyen ügyeket, és ne a rendőrség nyúljon bele. Ha szükséges, meg kell tenni a feljelentést, de ne ők legyenek a kezdeményezők.

6 Dr. Deák Péter: úgy véli, célszerűbb lenne a személyügyi politikánál az önkormányzat által kiválasztott személyek esetében körültekintően és alaposan eljárni. Bár tudja, nincs csalhatatlan recept az ilyen ügyek teljes elkerülésére. Az ellenőrzés erősítésével és hatékonyabbá tételével kellene az önkormányzatnak fellépni a jövőben. Ezen kívül kerülni kellene az olyan megoldásokat, amikor úgy kerülnek ki pénzösszegek az önkormányzattól, hogy később tulajdonosi pozíciójából eredő ráhatása, betekintése ne legyen. Ha pl. az önkormányzat KhT-kat alapít a különböző feladatellátásokra, akkor az ellenőrzési jogosultsága nagymértékben lecsökken. Nagyon nehéz vizsgálatokat folytatni egy cégnél, ha nincs meg a felhatalmazás, esetleg csak egy szerződéses viszony és nem törvény rögzíti az önkormányzat ellenőrzési kötelezettségét. Valószínűleg itt is az fordulhatott elő, hogy a számlák jogi szempontból rendben voltak, csak éppen fiktívek. Szirmai Csaba: valóban a humán politikát erőteljesebben kell folytatni, és ezeket az ügyeket ellenőrzéssel meg kell előzni. Senki nem mondja, hogy az APEH és a rendőrség által feltárt problémák az Orbán-Torgyán kormány bűne. Itt sem lehet mondani - miután adott esetben kiderült, hogy két ellenőrzés között történt a probléma -, hogy ezért a városvezetés a felelős. Nyilvánvalóan, ha valaki ilyen cselekményt akar elkövetni, abban az időszakban teszi, amikor nincs ellenőrzés és nem számít arra, hogy a következő ellenőrzéskor leleplezik. Ezzel együtt egyetért azzal, hogy javítani kell a humán politikai munkán és az ellenőrzésen, de most ne akarjanak mindent a felderítés időszaka előtt a városvezetés nyakába varrni. Kukai András: emlékeztet arra, ez év tavaszán komoly pénzügyi ellenőrzésre került sor az Önkormányzati Tűzoltóságnál, melyet követően a Közlekedési és Kommunális Bizottság kihelyezett ülést tartott a Tűzoltóság épületében. A Pénzügyi Bizottság által készítet részletes intézkedési tervvel kapcsolatosan tekintették át a másik oldalt, a műszaki rész fejlesztését. A Pénzügyi Bizottság és az Ellenőrzési Csoport intézkedési tervet készítettek, amely végrehajtására kötelezték a vezetőt. Jelenleg nem tudják, hogy ezen időtartamot megelőző időszakra, vagy az ezt követőre vonatkozik a feltárt hiányosság. Mindenképpen meg kell várni a rendőrségi vizsgálat eredményét. Dr. Toller László: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy Pfeiffer Márton ezredes, katasztrófavédelmi igazgató és dr. Papp Judit jegyző ez ügyben folyamatosan tartja a kapcsolatot és a megoldásokra is javaslatot tesznek. c.) Körömi Attila: a november 28-i megyei napilap címoldalán megjelent egy cikk „Mecsek-oldal árral szemben” címmel. Ebben a város egyik alpolgármestere is nyilatkozik, személye most nem érdekes, mert nem hiszi, hogy rosszhiszeműen járt el, csupán nem rendelkezett néhány információval. Ezért ment félre ennek az ügynek a nyilvánosságra hozatala. Segíteni kíván a Közgyűlés és a város lakossága tisztánlátása érdekében, hiszen semmi nem zárult le a Mecsek-oldali szennyvízberuházás lehetséges megvalósítása terén. Összefoglalja, hogyan került a város és a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. közös pályázata a Környezetvédelmi Minisztériumhoz arra várva, hogy az

7 ISPÁ-hoz továbbításra kerüljön és pénzt nyerve mind a Mecsekérc területén lévő visszamaradt uránszennyezések megszüntetése után ott egy iparfejlesztésre alkalmas terület kerüljön kialakításra, mind pedig a Mecsekoldali szennyvízberuházás induljon el. A Mecsekérc Rt. említett tevékenységét egy 1997. évi kormányhatározat támogatja, mely szerint több mint 15 Mrd Ft-tal tehermentesíteni kell a Mecsekérc Rt. tulajdonában lévő, illetve a volt Mecseki Uránbányászat által visszamaradt környezeti károkat rendezni kell. Ezek ebből a kormányprogramból 100 %-ban elvégezhetők. A mentesítési program több fázisból áll és a második megkezdése önálló fázisnak számít, ezért volt módja a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt-nek pályázatot benyújtani az ISPA alaphoz a Környezetvédelmi Minisztériumon keresztül, ahonnan visszakapták az anyagukat azzal, hogy egészítsék ki, mert csak közcélú feladatra vehető igénybe ez az alap. Ezért a várossal közösen nyújtották be a pályázatot, így került bele a Mecsek-oldali szennyvíztisztítás. Még egyszer hangsúlyozza, az ISPA pénz nem arra kell – mint ahogy a nyilatkozatból kiderül -, hogy az uránbányászat terheit mentesítse. A Mecsekérc Rt. ezt a Gazdasági Minisztérium által finanszírozott programból teljes egészében fedezni tudja, egy plusz fejlesztési lehetőséget ad. Véleménye szerint a hiba akkor történt, amikor a Mecsek-oldali szennyvíztisztítást és a Mecsekérc Rt. pályázatát összekötötték azért, mert egy európai alaphoz benyújtott pályázat elbírálása mindig hosszadalmasabb, mint a kormányhoz benyújtott cél és címzett támogatás. 1999-ben a város a Mecsek-oldali szennyvíztisztítás megépítéséhez szükséges konkrét pénzt utalt vissza a kormányhoz. Tehát egy biztos pénzről mondott le egy bizonytalan érdekében. Vagyis a Mecsek-oldali szennyvíztisztítás beruházása már folyhatna, ha tavaly a város nem adja vissza a kormány által megítélt összeget, és nem mond le erről. Ennek ellenére úgy gondolja, a kérdés nyitott, ugyanis a kormány nem döntött – mint a cikkben szerepel -, a 2000. évi keretet már 1999-ben elköltötte a Környezetvédelmi Minisztérium. Tehát nem is voltak várományosai idén semmilyen pénznek, nemcsak Pécs pályázatát nem küldték tovább Brüsszelbe, hanem a többiét sem. Az eddigi nyertesekét korábban küldték el, akkor, amikor Pécs város pályázata még nem volt világos a Környezetvédelmi Véleménye szerintMinisztérium Pécs városának előtt.be kell nyújtani pályázatot a jövő évi cél és címzett támogatások terhére a kormányhoz a Mecsek-oldali szennyvíztisztítás megoldása érdekében. Ezzel párhuzamosan át kell dolgozni - az ISPA program brüsszeli döntéshozatalának megváltozása miatt – a Mecsekérc Rt-vel közösen benyújtott pályázatot, és fenn kell tartani, hogy legkésőbb jövő év tavaszán a Környezetvédelmi Minisztérium koordinálásával a tárcaközi bizottság, illetve a kormány továbbítsa Brüsszelbe. Erre komoly és jó esély van, ezt felelősen állíthatja. De párhuzamosan meg kell pályázni a cél- és címzett támogatást is, mert a város ezzel tudja világossá tenni, hogy valóban érdekelt a Mecsek-oldali szennyvíztisztításban. Ha érdekelt, célszerűbb két alaphoz pályázni, ráadásul, a kormánytól elnyert pénz önrésze lehet az ISPA pályázaton elnyert mecsekoldali szennyvíztisztítás városi önrészének. Úgy gondolja, abban érdekeltek, hogy a Mecsekérc Rt-vel összefogva a program az eddigi úton menjen tovább, mint eddig is, azaz jó irányba.

8 Dr. Toller László: reméli hiteles választ kap miniszter úrtól, a jövő héten interpellál a parlamentben e témában. Papp Béla: megköszöni Körömi Attilának, hogy jó indulatúan közelítette meg az újságcikket, de neki is van néhány megjegyzése. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a nemzetközi pályázatok elég ötletszerűek. Polgármester urat még Pepo miniszter úr bíztatta, hogy a 2000. év eleji elbírálásnál Pécsnek rendkívül jó esélye van. Miután a tavaszi döntésből kimaradt, azt ígérték, októberben bírálat alá kerül és akkor már nagy esélye lesz, hogy nyer a pécsi pályázat. Emlékezete szerint a városból származó államtitkár asszony azt mondta a Városi TV-ben, hogy ismeretei szerint már kiküldték Brüsszelbe Pécs pályázatát. Számára ez azt bizonyítja, hogy még a Miniszterelnöki Hivatal munkatársai sem látják át a pályázatok körül zajló eseményeket. Amit az újságban nyilatkozott, most is fenntartja, - a nélkül, hogy különösebben ismerné, milyen témákban vannak preparált ISPA pályázatok -, hogy a vízbázist koncentrált szennyezéssel fenyegető környezetvédelmi problémának más környezetvédelmi szakértők véleménye szerint is az elsők között kellett volna lennie. Ezért mondta, hogy rendkívül nagy csalódottsággal fogadta a hírt, miszerint valamikor a jövő évben, de akkor is 16 pályázóból talán 4 jut forráslehetőséghez. Ez a politika nyelvén azt jelenti, hogy igen minimálisra süllyedt az esély. Bízik abban, hogy úgy van, ahogy képviselő úr mondta, csak a brüsszeli eljárás szabálya változik, és csak elodázódik a kérdés megoldása. Nem tud mit kezdeni azzal a minisztériumi főosztályvezetői véleménnyel, hogy az angol nyelvű változat később jutott el. Ha a kiírásban szerepelt az angol, beadták, ha nem volt benne, akkor nem. Menet közben nem illik módosítani a szabályokat, erre hivatkozva hátrébb sorolni a pályázatokat. Úgy gondolja, közös az érdek, hogy egy rendkívül drágán megépíthető hálózatnál nagyon magas százalékú támogatási forrást kell szerezni, mert különben nehéz a végrehajtás. A történtek figyelembevételével újra meg kell fontolni a céltámogatási lehetőséget, amit talán elősegít az ütemenkénti pályázat. Nagyon összetett a dolog, mert nem normál viszonyok között épülő hálózatról van szó, hanem fajlagosan sokkal drágábbról. Ehhez nagyon jól jött volna a Brüsszelből elnyerhető összeg, amely mindenképpen a jövőre csúszott át. Dr. Toller László: nagy örömmel terjesztette annak idején a Közgyűlés elé a pályázatot, amely egyhangú támogatást kapott. Az előterjesztés azt tartalmazta, hogy a Mecsekurán Kft-vel közösen nyújtsa be a város az ISPA pályázatot. Ennek az volt az oka, hogy a Mecsekurán Kft. egyáltalán nem is pályázhatott volna. Ami az újságban megjelent, három ponton teljesen téves. Az egyik az volt, hogy nem adták be időben. Nem volt semmiféle határidő. 1999. december 15-ig adták be a pályázatot azzal, hogy hiánypótlással visszafogták, melyet január 15-20. között pótoltak a Városüzemelési Főosztállyal és a Mecsekurán Kft-vel. Hozzáfűzi, profi nyugati pályázat írók dolgozták át angol nyelven, és előminősítésre megküldték Brüsszelbe, és az ISPA szakértők álláspontja szerint korrigálták. Ezek után fel sem merülhet, hogy nem felel meg a pályázat.

9 A kormányzaton belül elég szerencsétlenül alakult a helyzet a miniszterváltások miatt, ami az apparátust is megviselte, hiszen aki korábban foglalkozott a pályázatokkal, attól elvették, majd később visszaadták neki a pályázatok elbírálásával. Volt már a város 16. helyen úgy is, hogy összesen csak 4 pályázat volt beadva. Torgyán miniszter úrral személyesen beszéltek Szili Katalinnal együtt, Mikes Éva államtitkár asszonnyal folyamatosan tartották ISPA ügyben a kapcsolatot. Határozott ígéretet kaptak, hogy egy októberi csomagban a pályázat kikerül Brüsszelbe. Ezzel szemben most tájékoztatta őket az ezzel foglalkozó minisztériumi főosztályvezető, hogy megváltozott az elbírálás rendje, az ISPA szakértők jönnek ide minősíteni a pályázatokat. Ettől kezdve nem tudja, mi a teendő. Véleménye szerint legalább egy körben ki kellett volna küldeni már a pályázatot, de a miniszter úr erre biztos hiteles választ fog adni a parlamentben, hiszen ez ügyben interpellálninem Hozzáfűzi, kíván. vesztettek el semmit, december 31-ig fenntartották jogukat a Mecsek-nyugati vízrendezésre kapott pénzösszegre, de azzal kötötték össze, hogy az ISPA pályázattal milyen összefüggései lesznek. Papp Gábor: polgármester úr Mecsekurán Kft-t említett, de Mecsekérc Rt-ről van szó. A pályázatot nem a Mecsekérc Rt. nyújtotta be, és nem is az önkormányzat, hanem a magyar kormány nyújtja be az Európai Unió alapjához. Itt a kezdeményezésen volt a hangsúly, a Mecsekérc Rt. kezdeményezőként lépett fel, amelyet úgy ítéltek meg, hogy nem elégítik ki teljes mértékben a közösségi célt, ezért lépett be Pécs M. J. Város Önkormányzata gesztorként. Tehát a város kezdeményező, a pályázatot a magyar kormány fogja benyújtani az Európai Unió alapjához. Nem tartja célszerűnek, hogy polgármester úr bizonyos tényeket állít mindenféle rangsorolásról, amiről egyedül ő tud, hiszen ezt nem látta leírva. Az ő információik mások voltak. Tény, hogy ISPA pályázati alapot Magyarországról eddig csak az nyert, aki a pécsinél korábban adott be pályázatot. Az említett októberi csomag nem lett elküldve. Egyébként azért változik meg az elbírálás módja, mert az Európai Unió alapkezelő szerve nem volt elégedett a Kelet-európai felhasználással a közműfejlesztésekben. Ezért megváltoztatja döntési mechanizmusát, saját pénzfelhasználását úgy tartja biztosítottnak, ha a pályázat döntése előtt az adott területre elküldi szakértőjét, aki megvizsgálja a területet és a pályázatot, majd hazamegy és dönt róla. Sajnos a bürokrácia nemcsak Magyarországra jellemző. Ez jelentős határidőcsúszást eredményezhet a projekt kivitelezésében, mert jövő év közepénél előbb nem lehet dönteni. A probléma az, hogy a Mecsekérc Rt. által a programhoz adott munkafázis több mint ¾ éve húzódik, azért, hogy az európai pénzek lehívhatósága biztosítva legyen, ugyanis megkezdett beruházásra nem lehet pályázni. Eddig a Mecsekérc Rt. meg tudta tenni, hogy saját beruházási programját – amit az állam finanszírozott – úgy módosította, hogy ezt a szakaszt kiemelje, és a pályázhatóságot biztosítsa. Az új fejlemények azonban alapvetően megváltoztatták a helyzetet, ugyanis a Mecsekérc Rt. nem tudja tovább húzni ezt a saját részéről megvalósítandó beruházást. El kell kezdeni a zagytározók rekultivációját, amely a pécsi ivóvízbázisnak egy igen fontos tehermentesítése. Ha elkezdi a beruházást, akkor ez a pályázat ebben a formában nem lesz érvényes, hiszen megkezdett beruházást is tartalmaz.

10 A megoldás a pályázat mielőbbi átdolgozása, vannak elemek, amelyek kivehetők a Mecsekérc Rt-ből, amelyet elkezd a saját állami beruházásából. Van egy rész, amely még mindig bent tartható a pályázatban. Ezt meg kell tenni, különben érvénytelen a pályázat. Úgy gondolja, az elsődleges feladat az, és a városnak is ez a célja…. Dr. Toller László: közbeszól, felhívja a képviselő úr figyelmét, hogy túllépte az SZMSZ-ben biztosított hozzászólási időkeretet. Papp Gábor: befejezi a mondatát: Tehát a városnak az az elsődleges célja és érdeke, hogy a Mecsekérc Rt-vel a programot átdolgozza és a jobban megfelelő formában adja be a kormányzathoz, aki benyújtja az Európai Unióhoz. Dr. Toller László: a pontosítást elfogadja, valóban a Mecsekérc Rt-ről beszélt, tévesen mondta a Mecsekurán Kft-t. Kéri képviselő urat, amikor megkérdőjelezi álláspontját, legközelebb nézze meg a Mikes Évával készült riportokat a Városi TV-ben. Ugyanis amit elmondott, azt államtitkár asszonytól hallotta. Dr. Füredi Péter: örömmel veszi, hogy polgármester úr a jövő héten interpellálni fog és teljes körű tájékoztatást kér az ügyben, ezzel is jelezve a fontosságát. Emlékeztet arra, nem is olyan régen már megnyert pénzt veszítettek el ily módon. Most végre látható, hogy a városvezető koalíció elismeri az ügy fontosságát és a Mecsek-oldalban élő emberek kérését, hogy mennyire fontos az ivóvíz és a szennyvíz ellátottsága, így a közös fellépéssel talán eredményt érhetnek el. Dr. Toller László: alpolgármester úrnak meg kell adnia a szót, hiszen hiteles információi vannak az összegekről. De Blasio Antonio: ügyrendi hozzászólásában jelzi, hogy az SZMSZ értelmében - időt sem szabad túllépni – napirend előtti vitához sem lehet kétszer hozzászólni. Véleménye szerint ez olyan ügyrendi kérdés, amit nem szeghetnek meg egyik tisztségviselő esetében sem. Ha ezt most megteszik, akkor ezután bárki élhet ezzel a joggal. Dr. Toller László: képviselő úr nem tehetett volna ügyrendi hozzászólást, így mégis meg kell adnia a szót az alpolgármester úrnak. Papp Béla: ma még 400 MFt a város rendelkezésére áll. A kormánynak nagyon helyes az a döntése, hogy kötegelni lehessen a külföldi és a belföldi forrásokat. Most az a cél, hogy a megcsúszott ISPA pályázat mellett is a kormány ezen szándékát fenntartja, hogy a cél, illetve a környezetvédelmi alap támogatást - 400 M Ft - a továbbiakban is igénybe vehessék. A rekultivációt végző cég állami cég, ilyen módon állami forrásokat lehetett volna frappánsabb ISPA ügyintézéssel csökkenteni. Úgy gondolja, a márciusi elbírálásra nem került ki a pályázat, igazából ez a hiba, mert most találták ki, hogy az unió módosította az eljárási szabályokat, márciusban szó nem volt

11 erről. Úgy tűnik, hogy márciusi elbírálással nem küldte ki az illetékes szaktárca az anyagot Brüsszelbe. Dr. Toller László: jelzi, hogy többet nem ad szót. De Blasio Antonio képviselő úrnak hibásan adta meg a szót ügyrendi kérdésben és Papp Béla alpolgármester úrnak is. Többet ezt a hibát nem követi el. Nagy Csaba: úgy gondolja, egy ügyrendi hibát egy újabbal nem lehet jóvátenni. A téma kapcsán elmondja, mióta Pécs város benyújtotta pályázatát a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt-vel, azóta nem ment el senkinek a pályázata az ISPA központba, Pápáé és Kaposváré sem, köztudomású, hogy mindkét városnak FIDESZ-es polgármestere van. Úgy gondolja, ez nem politikai kérdés. Nagyon fontosnak tartja, hogy a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. szakemberinél van egy olyan szándék, hogy ezt a pályázatot a lehető leggyorsabban átírják. Reméli, a pályázat olyan minőségű lesz, és olyan hamar elkészül, hogy az ISPA szakember általi átvizsgálása után pozitív döntésre kerülhet sor. d.) De Blasio Antonio: 1998-ban a választási eredmények alapján az MSZP alakíthatott koalíciót a város vezetésére a megválasztott MSZP-s polgármesterrel. A választási győzelem, vagy a másik oldalról a vereség nem volt elsöprő. Mint az országban sok helyen hasonló helyzet alakult ki a két vezető párt, az MSZP és a FIDESZ között nem volt nagy különbség. Néhány százalék döntött. Ez azt jelenti, hogy a város polgárainak nem nagyobb, de mégis nagy részének véleményét képviseli a FIDESZ vezette ellenzék a Közgyűlésben. És remélik, a kormányzó többség is nemcsak az őket megválasztók, hanem a város összes polgárának érdekeit képviseli. Ezt a tényt azonban a kormányzó többség folyamatosan úgy kezeli, mintha a győzelem által a kisebbség elenyésző lenne és azoknak a véleményét nem kellene figyelembe venni. Nem így van. Ez a mentalitás főleg – nagyon sok esetben – a személyi ügyekben nyilvánult meg. Sorozatosan aránytalan a kormányzó többség személyi ügyekben hozott döntésénél a számok aránya. Példaként említi, a bizottsági szakértők, az igazgató tanácsi tagok, a felügyelő bizottsági tagok, különböző eseti szakértői bizottsági tagok megválasztását. Ha 5 főre volt lehetőség, az ellenzék 1 főre kapott lehetőséget, ha 3 fő, akkor általában 0 szokott lenni. A FIDESZ 6 éven keresztül vett részt a városvezető koalíciókban. Akkor 5 fő esetén 3:2 arányt jelentett, 3 fő esetén legalább 1 főt jelentett a mindenkori ellenzék részéről. Úgy gondolják, ez az arányos képviselet biztosítása minden ilyen testületben. Miért mondja ezt? A Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben dönthet a közbeszerzési eljárások véleményező bizottságainak eseti tagjairól. Ez általában három főt jelent. A gyakorlat, hogy a kormányzó többség részéről mindig ugyanaz a kör, ugyanazok a képviselők kapnak lehetőséget, az ellenzék pedig többnyire, meg sem jelenhet ezekben a bizottságokban. A Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság néhány hónappal ezelőtt hozott egy olyan elvi javaslatot – egyhangú döntéssel - , melyben kéri a javaslattevő

12 polgármestertől, változtassa meg a gyakorlatot, szíveskedjen az ellenzéki oldalról is lehetőséget biztosítani a képviselőknek ilyen bizottsági tagságban való részvételre, valamint a kormányzó koalíció oldaláról is bővítse a kört és ne mindig ugyanazokat a személyeket jelölje ilyen eseti bizottsági tagságra. Legutóbbi ülésén a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság tárgyalt egy hasonló ügyet, ahol sajnos annak ellenére, hogy a polgármester úrhoz eljutott a bizottság korábbi döntése, újra az eddigi gyakorlatnak megfelelően ellenzéki képviselőre nem érkezett javaslat polgármester úrtól, sőt meg sem kereste az ellenzéki oldalt ezzel az igénnyel, és úgy tűnt, a kormányzó oldalról is ugyanazok szerepeltek javaslatában, akik eddig is. Természetesen megtette javaslatát az ellenzék részéről, amelyet szokás szerint leszavaztak. Itt jön, ami felszólalásának címe, hogy az elvi döntés mennyiben váltható gyakorlattá. Nagyon nehéz ezt így eldönteni. Úgy tűnik, hogy rendszeres retorikai fogásként szerepel csak az összefogás a kormányzó többség részéről. Ma is elhangzott az új frakcióvezető részéről az összefogás igénye. Úgy tűnik, lakásépítésben ez sikerült és sok más ügyben is tudnának együtt dolgozni, azonban az együttműködéseket a kormányzó többség ilyen személyzeti politikája nagymértékben akadályozza. Kéri polgármester urat és a Közgyűlést, vizsgálják felül a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság jelenlegi, legutóbbi döntését. Kéri továbbá, hogy a Jókai tér burkolatának közbeszerzési eljárását véleményező bizottságban a helyi képviselőnek, Márton Andrásnak biztosítsanak egy helyet. Úgy gondolja, ez az igény nem irreális részükről, és reméli, a jövőben ezt az arányt el lehet érni az ilyen bizottságokban és más hasonló testületekben is. Dr. Toller László: tájékoztatja a közvéleményt – mert félreérthető volt képviselő úr felszólalása - , hogy csak azokban az esetekben tesz a bizottság javaslatától eltérő javaslatot, ha pl. – mint legutóbb is előfordult összeférhetetlenség áll fenn, hiszen nem tanácsos a tervezőnek egy közbeszerzési eljárásban részt venni. Számára az volt a furcsa, hogy a tervezőt egyáltalán javasolta valaki a közbeszerzési bizottság tagjaként. Úgy gondolja, az elmúlt két évben ez volt az egyetlen eset, amikor operatív módon más javaslatot tett, illetve annyit kért, cseréljék ki a bizottsági tagot. Megjegyzi, személyi döntésekben mindig a kollektív döntésekre hagyatkozik és nem szereti rákényszeríteni akaratát a testületre egyik oldalon sem. Tehát a címzés téves. Meixner András: De Blasio képviselő úr által elmondottak egy része igaz, másik része pedig egyáltalán nem. Megjegyzi, a közelmúltban együtt dolgozott Regényi Bélával egy közbeszerzési bizottságban. Tehát az ellenzéki oldalnak is megvan a lehetősége, de nyilvánvalóan valamelyest kisebb, mint a többség részére. Emlékeztet arra, amikor annak idején az MSZP vezette az országot és a parlamentben biztos kétharmados kormánykoalíciós többsége ellenére állandóan konszenzusra törekedett és bevezette a 80 %-os arányt, azért, hogy bizonyos kérdésekben az ellenzék megkapja a lehetőséget. Ma sajnos nem ez a jellemző, mert a FIDESZ MPP vezette kormány uralkodik. Kérdése, az országos érdekeltségű cégekben, mint pl. a PANNON VOLÁN, van-e MSZP-s, vagy más pártokhoz tartozó igazgatósági tag, felügyelő bizottsági tag, aki ellenőrizni tudná ezeket a

13 cégeket? Nincs. Pécs városa tehát így is méltányosságot gyakorol a saját ellenzékével. Tudomásul kell venni, hogy ami országos gyakorlat, az néha legyűrűzik a városi gyakorlatba is. Papp Gábor: kéri jegyzőkönyvezni ezt a hozzászólást, mert közbeszerzési eljárásból politikai kérdést csinál a kormányzó többség. Úgy tudja, ez jogszabály ellenes. Másrészt javasolja, hogy Meixner András és polgármester úr egyeztesse álláspontját, mert polgármester úr teljesen más irányból közelítette meg ezt a kérdést, és úgy gondolja, az volt a helyesebb. A kollektív bölcsesség számára mást jelent. A tervező delegálását nem értik, nem tudja, ki delegálta, de ők nem tettek ilyet. Ők sem tartják korrektnek. Úgy gondolja, hogy a Jókai tér burkolatának közbeszerzési eljárása a téma, ebből nem kellene politikai kérdést csinálni. A kollektív bölcsességet úgy értelmezi, ha két önkormányzati képviselőt lehet delegálni, akkor az egyik az a személy legyen, aki azon a területen jártas, ismert, a helyi érdekvédelmi egyesület vezetője és a területi képviselő is. Dr. Toller László: ha nem akarnak politikát belevinni, akkor nem mindegy, melyik képviselő van a bizottságban? Bókay Endre: véleménye szerint képviselőtársa félreértette Meixner András szavait, aki egy példát említett, és nem akart a közbeszerzési eljárást véleményező bizottságból politikai ügyet csinálni, csupán megemlítette, hogy van egy ilyen tendencia. Ezzel együtt nyugodtan kijelentheti, hogy frakciójuknak nincs ilyen szándéka, tehát nem akarják átpolitizálni ezeket az ügyeket. Részükről a felvetést megfontolják, és hoznak egy ennek megfelelő döntést. Körömi Attila: örömmel veszi Bókay képviselő úr javaslatát. Hozzáfűzi azonban a vitához, hogy egyrészt meglehetősen kificamodott és beteges érvelésnek érzi, amikor kormányzati politikát hasonlítanak össze a helyi politikával. A helyi politika a helyi politikával hasonlítható össze. Az elmúlt 10 évben is összehasonlítható az a fajta hozzáállás ilyen ügyekhez, amikor a FIDESZ városvezető pozícióban volt, azokkal az ügyekkel, amikor az MSZP volt városvezető pozícióban. Országosan pedig kormányok hasonlíthatók össze. Hozzáfűzi, igen sokat kell ennek a kormánynak még dolgozni - ha érvényesíteni akarja azt a személyzeti politikát a napi munkájában – ahhoz, hogy elérje azt a szintet, amit az MSZP-SZDSZ kormány az előző 4 évben művelt. Ezt azonban félreteszi, mert nem idevaló. Ők helyi ügyeket tudnak összehasonlítani helyi ügyekkel, helyi gyakorlatot helyi gyakorlattal. Arról van szó, hogy a Jókai tér beruházásra a millenniumi kormánybiztos, Nemeskürthy tanár úr több 10 millió forintot ad. Ha minősítés nélkül egy polgári értékrendet képviselő társaságban elmondják, hogy a millenniumi kormánybiztos több 10 millió forinttal segíti a Jókai tér kialakítását, ehhez képest amikor a közbeszerzési eljárást ki kell írni, akkor azt a kérést, miszerint a helyi ellenzék – akinek a lobby tevékenysége révén is Nemeskürthy tanár úr ezt a pénzt idehozza – csupán annyit kér, hogy egy 3 fős bizottságban legalább a 2:1 arány tartható legyen még mindig a helyi többség számára, akkor úgy gondolja, ezt nem kell neki minősíteni. Pénzekért kuncsorogni a városvezető koalíció részéről, majd amikor annak a

14 pénznek, amit idehoznak a kormányzati szervektől, annak a helyi elosztásából őket kiszorítani, nem e világra való, amelyben élnek 1990. óta. Ezen gondolkodjanak el, mert ellenkező esetben azt kénytelenek feltételezni, hogy a közbeszerzési véleményező bizottságban furcsa dolgokat szeretnének játszani. Ha azt mondják, hogy a 2:1 arány biztosítható, akkor még mindig leszavazható az a tag, aki esetleg mást gondol egy közbeszerzésről, mint a kormányzó koalíció által delegált személyek. Úgy gondolják, hogy ez rendkívül egészségtelen folyamat, ha folytatódik, akkor a következményei beláthatatlanok. Kéri, hogy Bókay Endre frakcióvezető úr által elmondottaknak megfelelően próbálják újra gondolni ezt a döntést, mert a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság ülésén az is elhangzott, hogy nem a bizottsági elnök javaslata volt, hanem máshonnan érkezett a nyomás az ő irányába, hogy ne adjon helyt De Blasio Antonio képviselő úr javaslatának, hogy a helyi ellenzék által megjelölt személy helyet kapjon a közbeszerzési véleményező bizottságban. Dr. Toller László: egyet nagyon határozottan visszautasít; sem a szocialista frakció, sem a koalíció, sem Toller László nem kuncsorog senkinél. Dr. Gáspár Gabriella: úgy gondolja, jó lenne, ha nyugodtabb hangnemben tudnának vitatkozni ezekről a dolgokról. Megjegyzi továbbá, a városvezető koalíciónak érdeke, hogy a felelősséget megossza az ellenzékkel. Tehát a bizottságokban, döntéshozatali eljárásokban az ellenzék szerepe nemcsak a véleménynyilvánítás, hanem a városvezető koalíció is védve legyen az által, hogy ezek a vélemények milyen széles skálán terülnek szét, és később rá lehet mutatni, hogy az ellenzék támogatta, vagy nem. A felelősség megosztása kölcsönös érdekük és a vezetők érdeke is. Dr. Toller László: örömmel venné, ha ilyen sportszerűen szerveződnének a dolgok, de lesz majd egy napirend előtti felszólalás, amely azt bizonyítja, hogy sajnos nem így történik. e.) Dr. Kunszt Márta: nagyon sok szó esett a Pécsett rendezendő Országos Színházi Fesztiválról jogosan, hiszen ez a város egyik sikertörténete. Az elmúlt hetekben az országos és a helyi sajtókban napvilágot látott információk számos érdekes adat mellett azt a látszatot kelthették a figyelmes olvasókban, hogy a tárgyról nyilatkozók bizonyos tekintetben ellentmondásba kerültek egymással abban a kérdésben, hogy kié volt az ötlet. Erről kíván tájékoztatást adni. 2000. év tavaszán Jordán Tamás, a Színházi Szövetség vezetője vetette fel először Balikó Tamás és Toller László társaságában, hogy a szakma megújulása érdekében szerencsés lenne, ha az évről-évre megrendezésre kerülő Színházi Fesztivál fix helyen tudnák megszervezni. Így ugyanis biztosítani lehetne, hogy az érintettek nemcsak futólag találkozhatnának, hanem huzamosabban is együtt lehetnének és szót ejthetnének aktuális mesterségbeli dolgokról. Lassan formálódni kezdett a Pécsett rendező fesztivál gondolata. A város polgármestere örömmel vállalkozott a házigazda szerepére, hiszen három színházával Pécs eddig is kiemelkedett a színházi élet tekintetében a vidéki városok közül, és a várospolitika egyik kiemelt feladataként fogalmazódott meg a kultúra támogatása. E baráti megbeszélést követően a Színházi

15 Szövetség további egyeztetéseket folytatott a szakma képviselőivel, akik között általános tetszést vívott ki az ötlet. Ezek után a szövetség jelezte a város vezetőinek, hogy meg kívánják tenni az előkészületeket a fesztivál pécsi megrendezésére. A szándék megismertetésére és megvitatására 2000. nyár elején került sor a Kulturális Bizottság ülésén, amely határozattal döntött arról, hogy támogatja az indítványt. A kölcsönös elkötelezettség birtokában a Színházi Szövetség a Kulturális Tárcát is értesítette elképzeléseiről. Hosszú ideig nem történt további előrelépés, talán a nyári szünet miatt is. Ősszel gyorsultak fel az események. a Színházi Szövetség és a város megállapodott a konkrét teendőkben, az anyagi kondíciókban. Ezt követően kapcsolódott be a minisztérium a tárgyalásokba és jött létre a háromoldalú szerződés. Természetesen minden érintett tisztában van a rendezvény jelentőségével. Remélhetőleg a megvalósításban is olyan buzgalommal tevékenykedik minden érintett, mint a megalakításban. Márton András: 2000. tavaszára datálja a Kulturális Bizottság elnök asszonya a fesztivál megszületésének a pillanatát. Jelen volt azon a megbeszélésen, amikor az említett személyek tárgyaltak a kérdésről. Nagy örömmel vette, hogy ezek a személyek egy asztalnál ülnek. Ezt megelőzően választási programjában, - mint ennek a városnak egy kibontakozási lehetősége - többször felvetette, mióta a filmszemle megrendezése elkerült a városból, óriási deficite támadt abban, hogy fajsúlyos, komoly rendezvényeket hozzon létre. A színház vezetőivel, kollégáival, barátaival felvetette annak kérdését, hogy próbáljanak meg összehozni egy olyan színházi fesztivált, ami ebben a szakmában nem ismeretlen, hiszen pl. Miskolc tavaly rendezett egy önálló fesztivált, amely független a színházi társaság és a Színházi Szövetség éves fesztiváljaitól. A világ egyéb városaiban, pl. Glasgow-ban, Nancy-ban, sem ismeretlen, hogy független fesztiválok jönnek létre. Elgondolásuk egy olyan fesztivál létrehozására irányul, amely Pécs város rangját, hitelét hozza, és turisztikáját fajsúlyosabbá, komolyabbá és érdekesebbé teszi. Ezt felesleges most bizonygatnia, mert ezrek hallgatták, amikor erről beszélt. Örömmel üdvözölték, hogy a Színházi Szövetség végül is az ötletet felkapta és realizálta. Emlékeztet Balikó Tamásnak a közgyűlésen történt felszólalására, ahol az elképzelést vázolta. Úgy gondolja, nem azon kellene vitatkozni, hogy kié volt az ötlet, hanem azt kell kölcsönösen, mindkét részről elismerni, hogy ezért a közös ügyért együtt kell harcolni. Feleslegesnek érzi, hogy bizonyos dolgok tisztázása okán egyik fél a másikat lenyomja. Elismeri, ha történetesen bizonyos helyeken nyilatkozott, és nyilatkozataiban esetleg kisebb hangsúlyt kapott részéről a város szerepe, most azokat ünnepélyesen visszavonja, hiszen a város szerepe elévülhetetlen és óriási! Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ő több évtizede ebben a szakmában dolgozik, pontosan tudja, miről beszél, és nyiltan szembe mer nézni mindenkivel. A gondolat véleménye szerint közösen és egyszerre „pattant ki a fejükből”. Amennyiben ezt elfogadják, akkor véleménye szerint a kérdésről többet nem érdemes beszélni.

16 Dr. Toller László: egyetért a képviselő úrral. Maga is nagy örömmel vett részt az aláírási aktuson, illetve a Budapesten, Várhegyi Attila politikai államatitkárral közösen tartott sajtótájékoztatón. Ez mind rendben is volt. Az Extrában megjelent fizetett hirdetés azonban ennek ellenkezőjét sugallja, nem tisztességes és nem fedi a valóságot, még a Márton András által elmondott „valóságot” sem. Horváth Zoltán: Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is tárgyalta az előterjesztést. A bizottság tagjainak tetszését elnyerte ezen kulturális kezdeményezés, amely nemcsak kulturális értékeket valósítana meg Pécs városában, hanem minden valószínűség szerint gazdasági vonzata is lenne. Az előterjesztést – emlékezete szerint – a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság egyhangúlag támogatta. Ehhez képest, pozitív módon, mindkét oldalon együttműködve, a kulturális életben résztvevő személyek elkezdték ezt a munkát, és nem tartja szerencsésnek, hogy apróságokon vitatkozzanak, bár polgármester úr fizetett hirdetésre vonatkozó megjegyzése valószínűleg helyénvaló lehetne. Véleménye, és Márton Andrással ért egyet a tekintetben, hogy ne ezen vitatkozzanak, hanem próbáljanak meg a továbbiakban is – a város érdekeit szem előtt tartva – együttműködni annak érdekében, hogy ez a kezdeményezés minden tekintetben megvalósuljon, továbbá hogy mind kulturális, mind gazdasági területen egyaránt a város javát szolgálja. Gonda Tibor: amikor először hallott a Színházi Fesztiválról, nem fogta fel, hogy ilyen nagy horderejű dologról van szó. Akkor kezdett ez tudatosulni benne, amikor látta, mekkora tolongás van a tekintetben, hogy ki tulajdonítsa magának a legnagyobb szerepet az ügy megoldásában. Most már belátja, bizonyára a város fejlődése szempontjából kiemelkedő rendezvényről van szó, amit örömmel vesz. Az előtte szólókkal egyetért, be kellene fejezni a vitát arról, kié a nagyobb szerep a Fesztivál Pécsre kerüléséért. Együtt kell örülni, hogy így történt. Az Extrában megjelent hirdetést ő maga sem tudja szó nélkül hagyni. Vajon megér-e néhány politikusnak több százezer forintot, hogy hirdetésben tájékoztassák a közvéleményt az eseményről? Azt még csak feltételezni sem meri, hogy ezt az önkormányzat számára ingyenesen biztosított oldalakon tette közzé az Extra. Ígéretet tesz, miszerint ő maga is beszáll a finanszírozásba, hogy az érintett két képviselő munkáját megköszönje, amikor a város elszigetelését egy új autópálya-koncepcióval, vagy repülőtér-fejlesztéssel tudják előmozdítani. A másik megjegyzése, hogy azon országgyűlési képviselőknek, akik mögött valódi teljesítmény áll, nem szükséges fizetett hirdetésekkel felhívni a figyelmet. Kerényi János: a Jókai tér rekonstrukciója, valamint a Színházi Fesztivál témákhoz visszatérve megjegyzi, mindkettő túl szép és túl fontos ahhoz, hogy elkövessék azt a hibát, mely szerint egy pozitív érzés lassan átmenjen negatív érzésbe. Mindkettő pozitív előjellel indult, ne folytassák, álljanak meg, maradjon ez pozitív! Úgy gondolja, amennyiben a városban minél több sikeres projekt valósul meg és minél több sikert ér el a város, akkor nem

17 azon fognak polemizálni, hogy kinek a fejére kerül a babérkoszorú, akinek viszont egyszer a fejére került és klasszikussá vált, attól valóban érdemes idézni, mástól nem. Staub Ernő: véleménye, nem kellene neheztelni egy fizetett hirdetés miatt, hiszen ez a tájékoztatási forma nem idegen sem a közélettől, sem az üzleti világtól, sem a politikától. A többször felemlegetett fizetett hirdetést egyébként egy civil szervezet tette közzé. idézett választási szórólapról, amely időrendben megelőzte a Kulturális Bizottság elnök asszonya által elmondottakat. Valóban, támogatott ügyről van szó, ahol nyilvánvalóan mindenkinek megvan a maga szerepe. A Kulturális Minisztérium hozzáállásával, 30 M Ft-os támogatásával kapcsolatosan elmondja, ebben természetesen a kormánypárti országgyűlési képviselőknek is szerepe van. Azt sem szabad elhallgatni, hogy pozitívan változott a minisztérium hozzáállása. Ez – úgy gondolja – valóban közös siker. Hogy ezt egy civil szervezet megköszöni, és adott esetben idézi az eredeti forrást, nem olyan nagy baj, hogy a „Tisztelt ellenfélnek” ennyire a lelkére kellene vennie. Körömi Attila: országgyűlési képviselőként, és nemcsak a maga nevében szól - függetlenül attól, hogy senkivel nem egyeztette, amit most el kíván mondani - egyetlen dolog vezérli őket, mégpedig hogy azt, amiért a választópolgárok által a parlamentbe delegáltattak, mind a törvényalkotás, mind pedig a város segítése területén minél nagyobb mértékben megvalósítsák. Úgy gondolja, nincs szégyenkeznivalójuk. Adott pillanatban el fogják mondani, milyen eredményeket sikerült elérni. Az is azt mutatja, hogy jó úton haladnak, hogy rendre-másra már csak a 6-os út megoldása marad vissza, Ezt a kérdést egyébként egyik kormány sem tudta megoldani. Szerinte az egész 6-os út koncepció téves úton haladt 1990 óta. Ennek a városnak már lenne jobb megközelítése, hogy ha akkor valakik nem ugranak be ennek a teljesen egyirányú és más alternatívát megvizsgálni sem hajlandó autóút-fejlesztési koncepciónak. Ez most nem érdekes, mert a város nehéz infrastrukturális helyzetét külön napirendi pont keretében is van értelme megvitatni, amiért minimum méltánytalan a jelenlegi kormányt vádolni. Ez egy nagy, közös program, amely 1990. óta megvalósítás előtt áll. Gonda Tibor hozzászólására reagálva – bár nem volt szándékában, mert úgy gondolta, nem az ő tiszte megtenni – elmondja, éjjel hívták telefonon – nem ő intézte el, erről szó sincs – csak nem szeretné szégyellni magát e miatt, mert Pécs a Világörökség részévé vált az Ókeresztény sírkamrákkal. Éjszaka megszületett a döntés Ausztráliában. Ezt nem az országgyűlési képviselők érték el, hanem a város, de úgy gondolja, ennek joguk van örülni, és biztos abban, hogy Gonda úr is örülni fog ennek a hírnek, és nem bánkódik amiatt, hogy a magyar kormány előterjesztésében sikerült Pécs Világörökség pályázatát győzelemre vinni. Dr. Toller László: ismerte a jó hírt, de úgy gondolta, még korai lenne bejelenteni. Arra várt, hogy Rockenbauer Zoltán miniszter úrral, akivel a tegnapi napon a parlamentben Várhegyi Attila társaságában – mert mindig egy tanú jelenlétét is szükségesnek tartja, a képviselő úr „kérdőjelei” miatt – együtt tartanak egy sajtótájékoztatót. Lehet, hogy megint a magyar kormány terjesztette elő – és ezt örömmel vette -, de a teljes előkészítést, a teljes

18 feltárást a város fizette, melyhez nagyon kevés pénzt kaptak, és azóta sem kapták meg a Korsós sírkamrához még a pénzt sem. Örömmel venné, ha ezt a sajtótájékoztatót a minisztériummal megtarthatnák. Úgy tűnik, van affinitás ez iránt. Hozzáteszi, egyszer még nagyon büszkék lesznek arra, hogy az elmúlt két ciklus alatt történt helyi előkészítés után ez a város ebben a korszakban érte el – függetlenül attól, ki van kormányzaton, és ki van önkormányzaton – ezt az eredményt. De Blasio Antonio: az elmondottakról két dolog jutott eszébe. Az első a polgármester legutóbbi hozzászólása kapcsán. Egyszerűen, a város polgármestere fantasztikus tehetséggel rendelkezik ahhoz, hogy bármiféle pozitív dologba úgy beletaposson és úgy negatív oldalait hozza elő, hogy egyszerűen Magyarországon szerinte nincs még egy ember, aki erre képes lenne. Hogyan lehet így reagálni egy pozitív bejelentésre. ahogy most polgármester úr reagált, ezt egyszerűen nem tudja fölfogni, elképesztőnek tartja. Hagyják már abba ezt a „kinek jutott eszébe olimpiát”. Úgy tűnik, mint ha itt egy nemzetközi olimpiai verseny folyna arról, hogy kinek mi jutott eszébe előbb ebben a városban. Nincs ilyen olimpia! Itt a város lakói, a képviselők érdeke és mindenkié, aki ebben a városban él érdeke, hogy ide jöjjenek dolgok, itt történjenek dolgok, hogy ne egy halott város legyen, és még sorolhatná tovább. Ezt közösen mondják. Egyetért Kerényi alpolgármester úrral, de amikor odasétált hozzá, azt súgta fülébe, „jó lenne, hogy ha néha a szavazataiban is megnyilvánulna ez a fajta összeboruló szándék.” Bókay Endre: felhívja a figyelmet arra, ilyen már régen történt, hogy pozitív döntések, sikerek után a közgyűlés olyan dolgokon vitatkozik és olyan személyes csaták zajlanak, ami hozzájuk méltatlan. Nem kell „lemintázniuk” a parlamenti modellt, ez nem szolgálhat jó példaként. Kéri, tartózkodjanak a személyes minősítésektől. Természetesen tárgyszerű bírálatnak mindenkor helye van, de ne érjék el azt, hogy a sikeres ügyekben, mint pl. az Ókeresztény sírkamra, a Művészeti Fesztivál megrendezése esetében, ilyen negatív felhangot kapjon, mert így az összefogásnak semmi esélye nincs. Kéri továbbá képviselőtársától, hogy a polgármester úr személyes bírálatától szíveskedjen tartózkodni! f.) Papp Gábor a Pécsi Tömegközlekedési Rt.-nél kialakult helyzetről szól. Egy újságcikk indíttatta szólásra bár tudja, hogy nem mindig jó dolog sajtóorgánumra hivatkozni. Mint önkormányzati képviselő információhiányban szenved, valójában nem tudja, mi a helyzet a Pécsi Tömegközlekedési Rt. tulajdonlási viszonyaival kapcsolatban. Szeretne tisztán látni az ügyben. A cikkben ráadásul elhangzott néhány olyan állítás Kerényi János alpolgármester úrtól, amelyek felborzolták kedélyállapotát, és közülük egy biztosan nem állít valóságot, vagyis valótlant állít. Nem érti, ha ilyen szituáció alakult ki, akkor miért nem kerül a közgyűlés elé valamilyen „kanalizált” formában ez a téma. Egy szóbeli tisztségviselői tájékoztató hangzott el – ő éppen nem tartózkodott a teremben -, cím nélkül, ezért többen kérték, hogy ezt írásban is megkaphassák, hiszen az önkormányzat és a lakosság szempontjából is nagyon fontos kérdésről van szó. Tudomása

19 szerint ezt a mai napig sem sikerült megtenni, ezért lehet, hogy információi hiányosak. Reméli, ezt helyre fogják tenni. A történet elég hosszú. Köztudott, hogy adott két tulajdonos a Pécsi Tömegközlekedési Rt.-ben: az önkormányzat, illetve a Pannon Volán Rt., és a két tulajdonosnak már hosszabb idő óta nem sikerül egyezségre jutni, mert érdekkülönbségek vannak közöttük. Az önkormányzat részéről - nagyon helyesen – megfogalmazódott, hogy 100 %-os tulajdonúvá kellene alakítani, vagyis ki kellene vásárolni a másik felet ebből a cégből, amelynek mások az érdekei, mert ez szolgálná hosszú távon a tömegközlekedés működését. A cikk és ismereteik szerint is hosszú tárgyalási periódus zajlott, és úgy látja, megegyezésközeli állapot alakult ki. Megegyezés történt a vételárban, amit az önkormányzat fizetne a Pannon Volán Rt.-nek, a Pannon Volán pedig cserébe ebből az összegből egy várost is érintő problémát szeretne megoldani. Ezzel mindenki jól járhatna látszólag. Kerényi János alpolgármester úr nyilatkozatából azonban úgy tűnik, az ügy megakadt, és egy eléggé hirtelen fordulatot vett, miszerint a Pannon Volán Rt. néhány garanciát szeretett volna kapni fejlesztési szándékai megvalósulása érdekében. Így részletes rendezési terv jóváhagyását, ill. változtatását kérte, bontási hozzájárulást és építési engedélyt, tehát egy kvázi garanciát kért, hogy akkor valósul meg ez a tranzakció. A cikkből az is kitűnik, hogy a város ezt nem tudja elfogadni – kérdése, miért nem? Majd azt is látja, hogy a város számára nem sürgős és fontos a részvénycsomag megvásárlása, eddig ennek ellenkezőjét hitte. Sőt még egy olyan magatartást is tapasztal, hogy a város majd valamiféle bérleti díjat kíván kiszámlázni a Pannon Volán Rt-nek, ami furcsa és nem gyakorlat. Leginkább azt nehezményezi, hogy alpolgármester úr oly módon utasította vissza a Pannon Volán Rt. garanciáját, miszerint, idéz a cikkből: „az önkormányzat más ügyében nem járhat el, felelősen nem ígérhet engedélyeket egy cég elképzelései alapján”. Ez, mint város- és környezetfejlesztési bizottsági tagot meglehetősen súlyosan érintette, mert köztudott – ha nem, akkor közzéteszi -, az önkormányzat az összes multinacionális cégnek ily módon ad el ingatlant, ezekkel a garanciákkal. Így került eladásra pl. a Pécs Plaza, a Búza tér melletti 10-es tömb területe – utóbbi a vállalkozó sajátos magatartása miatt sajnos nem valósult meg -, majd pedig a Czinderi tömb területe. Egyik esetben sem adott el tehát az önkormányzat telket Pécsett anélkül, hogy ne módosította volna a részletes rendezési tervet, amelyet mindig az adott cég finanszíroz. Ezzel a maga részéről nem ért egyet, mert ezzel a város egyfajta „prostituálódása” megy végbe. A szerződésekben minden esetben szerepel – és bevett gyakorlat volt -, hogy a vételár akkor kerül kifizetésre, amikor a beruházó megkapja az építési engedélyt, ezért nem állta meg az állítás a A tisztánlátás végett szeretné ismerni az önkormányzat álláspontját, célját. helyét. Amennyiben a városnak is érdeke, hogy megvásárolja a szóban forgó részvénycsomagot, illetve, hogy a társaság 100 %-os tulajdonosa legyen, akkor miért nem adható meg az a Pannon Volán Rt. részéről kért garancia, amit egyébként mindenki másnak megadnak. Példaként említi a 10-es tömb esetében megjelent céget, amely, mint kiderült, komolytalan volt. Ugyanakkor biztos abban, hogy a Pannon Volán még 10-20 év múlva is Pécsett fog tevékenykedni. Ha pedig nem tartják megfelelőnek, akkor ne hivatkozzanak

20 „látszat-indokokra”. Szeretné, ha a közgyűlés ezt a fontos kérdést előterjesztés formájában megtárgyalná és kialakítaná álláspontját. Gonda Tibor: felületesen szemlélve a maga részéről is úgy gondolta, arról lehet szó, amiről Papp Gábor tájékoztat. Az elmúlt közgyűlésen kérte Kerényi János alpolgármestert, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság előtt számoljon be az ügyről, aki ezt meg is tette. A Pannon Volán Rt. Igazgatótanácsa levelének tartalmát hallva megdöbbentek. Ebből néhány dolgot fontosnak tart elmondani, mert lehet, hogy Papp Gábor képviselőtársa nem olvasta konkrétan a levelet, hanem szóban tájékoztatták. Egyrészt az IT nem hagyja jóvá az önkormányzat 57 M Ft-os tartozásának jövő év őszéig történő kifizetését, hanem a határidőt márciusra előrehozza. Ez még rendben lenne, de utána azt is hozzáteszi, hogy az önkormányzattól ingatlant kér fedezetként, amelyre jelzálogot jegyezhet be. Példátlannak tartja, hogy egy állami vállalat az önkormányzatot nem tekinti olyan mértékben partnerként, hogy elfogadja, miszerint szerződésben vállalt kötelezettségének 57 M Ft erejéig határidőben eleget tesz. A pécsi önkormányzattal az utóbbi években ilyen még nem történt. A privát szféra bármely szereplője is elfogadja az önkormányzat adott szavát, a szerződését, ugyanakkor egy állami cég nem hajlandó erre. Természetesen még azt is hozzáteszi, hogy amíg a tartozás az utolsó fillérig nincs kifizetve, addig a tulajdonjogát fenntartja. Mi értelme van akkor a kivásárlásnak, ha a cég a tulajdonjogával ugyanúgy élhet, és ugyanúgy gátolhatja, akadályozhatja a város által beindítani kívánt fejlesztéseket, mint jelenleg. A részletes rendezési tervekkel kapcsolatban valószínűleg képviselőtársa tájékozottabb, hiszen a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság tagjaként tudja, hogy az önkormányzat nevében jelen pillanatban előre senki nem vállalhat garanciát arra, hogy egészen biztosan azon a helyen és akkor benzinkutat építhet a Pannon Volán Rt. Elég garancia kell, legyen az önkormányzat szándékának tisztességére, hogy az illetékes szakbizottság egyetértését fejezte ki a Pannon Volán fejlesztési szándékaival. Minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a határidők és a szabályok betartásával – ami véleménye szerint legalább 6–8-10 hónap – a részletes rendezési tervben, vagy a szabályozási tervben is előbb-utóbb átvezetésre kerüljenek azok a változások, amelyek lehetővé teszik a Pannon Volán fejlesztését. Ennél többet ma nem tud mondani. A kérdés, hogy milyen garanciát lehet mellé tenni. Kezdeményezhette volna az Igazgatótanács, ha ez nem következik be, akkor vegyék vissza a területet és fizessék ki készpénzben a részvények díját. Nem ezt tette a társaság, hanem az önkormányzattal csináltatná meg a bontási engedélyt, elvárná, hogy kezdeményezze és finanszírozza a szabályozási terv elkészítését. Talán még azt is kérte – de ez már szinte nevetségesnek tűnt, és reméli, nem is így volt -, hogy a város adja be az építési engedély iránti kérelmet, hogy ott fejleszteni tudja a területét. Mindezzel nem tud egyetérteni. A levélből számára a Pannon Volán részéről az a szándék tűnt ki, hogy megmutassák, hogyan nem lehet hozzájárulni ahhoz hogy az önkormányzat a tulajdonrészt kivásárolhassa. Úgy gondolja, teljesen új alapokról kell kezdeni a tárgyalást, vagy más módszert kitalálni a 100 %-os önkormányzati tulajdon megvalósítása érdekében.

21 De Blasio Antonio: néhány bevált gyakorlat most már valós gyakorlatként való kezelésére kívánja felhívni a figyelmet. Papp Gábor képviselőtársa és Gonda Tibor bizottsági elnök is említette a rendezési tervek készítésének költségvállalását. Egy állami cég részéről logikus feltételezés, hogy egy városi rendezési tervet a város készíttet el. Pécsett az a rossz feltételezés és gyakorlat alakult ki – ami sajnos 1990. óta fennáll –, hogy a befektetni kívánó cégek felajánlják a terv elkészítését, az önkormányzat pedig – bármely vezetés alatt is állt – mindig kénytelen volt ezt elfogadni, mert kevés a tervezésre fordítható pénze. Amennyiben ’90-es évek elején megfogalmazódott javaslatot - mely szerint a költségvetés bizonyos ezreléke rendelkezésre álljon a rendezési tervek készítéséhez – a testület jóváhagyta volna, akkor nem kellene a városnak ilyen módon „prostituálódnia”, hanem önmaga készítené el a rendezési terveket és határozná meg az adott területre szánt funkciót, melyre ezután befektetőket keresne. Jelenleg éppen az ellenkezője történik: a befektetni szándékozó kinéz magának egy területet a városban, majd elkészíti a rendezési tervet egy olyan funkcióra, amit esetleg a városnak nem áll szándékában odahelyezni, de kénytelen, mert így lehetősége nyílik a terület eladására, és a rendezési tervet sem kell Véleménye szerint az, hogy a várostól várja el egy állami cég a rendezési finanszíroznia. terv elkészítését, ez nem egy „agyament ötlet”, ez a normális gyakorlat és megközelítés. Abnormális gyakorlat az, ha nem az önkormányzat készíti a rendezési tervet. Körömi Attila: az önkormányzat és a társaság közötti levélváltást áttekintve az alábbi következtetést vonta le. A város és a Pannon Volán Rt. meg tudott egyezni az árban. A városnak azért fontos kivásárolni a Pannon Volán részét a Pécsi Tömegközlekedési Részvénytársaságból, hogy saját ura legyen a pécsi tömegközlekedés szervezésének, teljes felelősségével, és nyilván a város utazóközönsége felé egy jobb szolgáltatás nyújtásának lehetőségével. A Pannon Volánnak pedig azért érdeke, mert a cég nem működik jól, nincs módja az osztalékból való részesedésre. Egy ilyen fajta vegyes rendszerben nem érdeke a további együttműködés. Cserébe viszont azt kéri, hogy az új helyzetnek megfelelően fejleszthesse a távolsági buszpályaudvart. Ez a lakosság számára kedvező lenne, mert rendeződne a buszpályaudvar és a Vásárcsarnok körüli áldatlan állapot, mind a pécsi, mind a megyében lakók jobb szolgáltatásban részesülnének, mivel Pécs megyei jogú város. Ezt a felelősség vizsgálatánál is hangoztatni kell. Van egy kész megállapodástervezet, amelyben foglaltak szerint a Pannon Volán semmivel sem kér többet, mint a városhoz forduló, bármelyik multinacionális cég. Ugyanazt az elbánást kéri, mint azok a cégek, amelyek az elmúlt időben ebben a városban letelepedtek. Örömmel venné, ha nem lenne kivetítve a politikai szembenállás a város és az állam 100 %-os tulajdonában lévő cége között. Tart attól, hogy ez áll az ügy mögött, mert a Pannon Volán kész a megállapodásra. Ezt nagyon fontos tudni azért, mert a pécsi busszal közlekedni szándékozóknak is az az érdekük, hogy ez az ügy minél előbb nyugvópontra jusson. Kéri, hozza be a város vezetése önálló napirendi pontként a témát a közgyűlés elé, hogy ne a tisztségviselői beszámoló keretében folyjon a vita erről. Tekintse át a közgyűlés, mit ajánl a Pannon Volán, mit kér a város. Többségi szavazással döntse el, hogy a tárgyalások során megegyezéssel

22 létrejött koncepció végül is elfogadható-e, vagy sem. Ne a tisztségviselők döntsék el saját hatáskörükben többszáz millió forintos, várható részvénycsomag vásárlásának a kérdését és egy állami vállalat lehetséges fejlesztésének az ügyét. Gonda Tibor képviselő pedig egyet rosszul tud: van Pécsett olyan cég, amely a Pannon Volán előtt - pénzügyi-technikai megoldásra átváltoztatva - már jelezte bizalmatlanságát a város pénzügyi helyzetét érintően, egy város és a cég közötti szerződésében. Kéri, e tekintetben érdeklődjön a Közgazdasági Főosztály vezetőjénél, akinél ez az irat található. Dr. Toller László: közbevetőleg megkérdezi a főosztályvezető asszonyt, van-e ilyen irat birtokukban? Dr. Tolnai Márta: jelzi, hogy nincs. Kerényi János: sajnálattal vette tudomásul, hogy Papp Gábornak nem sikerült elolvasnia a közgyűlési jegyzőkönyvben szereplő tisztségviselői beszámolót. A hétfői gazdasági, tulajdonosi és vállalkozási - közlekedési és kommunális együttes bizottsági ülésen adott tájékoztatójában részletesen elemezte az ügyet. Sajnálja, ha ennek az ülésnek a jegyzőkönyvét sem sikerült elolvasnia, vagy nem volt jelen. Itt elhangzott városérdek, állami és városérdek közötti különbség. Az önkormányzatnak az a feladata, hogy a város érdekében dolgozzon. A tényekről kíván szólni, mert úgy gondolja, a képviselők azok felét nem ismerik, csak szólnak arról, amit tudnak, azt pedig az újságból: Pannon Volán Rt. október 25-i ülése. A cég állítja, hogy továbbra is érdekelt, elfogadja a kialkudott összeget. Feltételei a következők: „A közgyűlés módosítsa az érintett területek részletes városrendezési tervét, az ingatlanokat nyilvánítsa forgalomképesnek, az ipari épület városképi védettségét szüntessék meg. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése szükséges határozattal biztosítsa mindazon feltételeket, amely által megvalósítható a Pannon Volán Rt. azon törekvése, hogy az autóbuszpályaudvarral határos tömbben buszparkoló létesítése megtörténjen és a benzinkút építése megvalósulhasson. A fennmaradó vételár-rész kiegyenlítésére fizetési haladékot ajánl 2002.szeptember 30-ig; A megállapodás csak valamennyi feltétel együttes teljesülése esetén jöhet létre.” Erre írtak egy választ, mely a következő: „Ár változatlan. Egy minimális változás történt az árban, mivel a távolsági buszpályaudvar önkormányzati tulajdonát nem lehet ingyen átadni. Az érintett ingatlanok vonatkozásában szükséges rrt. módosítást támogatom. Az érintett ingatlanra vonatkozó bontási terv készítése és a bontási engedély beszerzése a Pannon Volán Rt. feladata, mely engedély beszerzésében lehetőségeink mértékének megfelelően segítségünket felajánljuk. Az Önkormányzat Közgyűlése rendelettel fogja alátámasztani abban az esetben, ha az minden feltételnek megfelel.”

23 Erre a levélre jött a következő válasz: „Igazgatótanács, november 14-én kelt levelében az 57 M Ft-os vételárhátralékot 2001. március 21-i határidőre módosítja.” Emlékeztet a cég ajánlatára, mely 2002. szeptemberi határidőt jelölt. Ez azt jelenti, hogy visszaléptek. A fedezetet Gonda Tibor elmondta. Folytatja a levél felolvasását: „A társaságunk által tervezett és ismertetett beruházásokhoz és fejlesztésekhez szükséges összes testületi, illetve hatósági, valamint szakhatósági érvényes és hatályos engedélyek önkormányzat részéről történő Ezt az önkormányzat beszerzése”. nem tudja megtenni. Válaszlevél: „Folytathatjuk a tárgyalásokat, a kérésünk az, hogy a tárgyalásokat dr. Tamás Lajossal és az ÁPV Rt. képviselőjével kívánjuk folytatni, a megegyezés reményében.” Nagy Csaba: kéri alpolgármester urat, ne most mondja el ezeket a dolgokat. Vegyék fel napirendre a kérdést, legyen írásos előterjesztés annak érdekében, hogy minden képviselő azonos információk szerint tudjon dolgozni. Nem gondolja, hogy ilyen-olyan részletességgel felolvasott levelek és mindenféle képviselői felszólalások alapján kellene napirend előtt megvitatni ezeket a kérdéseket, ahol ráadásul még határozathozatal sem lehetséges. A másik megjegyzése, visszagondolva az elmúlt időszakra emlékszik arra, hogy pl. az Endresz György utcában a város ki tudott adni egy nap alatt elvi építési engedélyt benzinkútra, továbbá arra is, hogy a 10-es tömbnél egy jelentéktelen cégnek ki tudta az önkormányzat adni azt az álláspontját, hogy beleegyezik a benzinkút építésébe a projektnél. Igaz, hogy a cég nem tudta kifizetni még az előleget sem a területre, valamint hogy ezért késett az egész 10-es tömbbel kapcsolatos munka. Úgy gondolja, hogy itt nyilván sok minden akarat kérdése, de egy biztos, úgy látszik, ebben a városban „szeretem cégek”, meg „nem szeretem” cégek vannak. Nem gondolja, hogy ennek így kellene menni. Éppen az elmúlt héten kereste meg egy állampolgár, aki augusztus 3-án adta be az építési engedély iránti kérelmét. Ma november 30. van, és még mindig nincs neki építési engedélye. Ezek jellemzőek a Városházán, illetve a Kossuth téren létező döntési mechanizmusokra. Ez utóbbi nem tartozik ugyan a témához, de úgy érezte, el kellett mondania. A Fidesz frakció nevében kéri a vita lezárását, a téma közgyűlési napirendre vételét és tárgyalását, ahol mindenki világosan elmondhatja álláspontját, és a testület közös erővel tudja képviselni az érdekeit az ÁPV Rt., illetve a Pannon Volán Rt. felé. Dr. Toller László: megjegyzése, ezt eddig is meg lehetett volna tenni. Szirmai Csaba: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság tárgyalta a témát, és szükséges határozatát meghozta. Az ellenzéki képviselők önérzetére apellál. Itt az történt, hogy valaki 57 M Ftra kér jelzáloghitelt, azaz egy konkrét ingatlant, majd azt is kijelenti, hogy

24 addig, amíg az önkormányzat ezt ki nem fizeti az utolsó fillérig, addig ennek a tárgyát nem adja birtokába. Ezért szerinte ez az ügy egy „folyamatos szívatás része”. Horváth Zoltán: Nagy Csaba frakcióvezető hozzászólására reagál. Egyetért azzal, hogy csúsztatások történnek, és az eredeti hozzászólástól eltérő vita folyik. Alpolgármester úr a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság és a Közlekedési és Kommunális Bizottság együttes ülésén tájékoztatást adott az ügyről, mindkettőben vannak ellenzéki képviselők, és amennyiben a bizottsági ülésen jelen voltak, valószínűleg tájékoztathatták volna Papp Gábort, továbbá a többieket is. A másik - alpolgármester úr világosan elmondta -, nem arról volt szó, hogy a városnak nem áll módjában kiadni bizonyos hatósági engedélyeket, vagy közbenjárni az intézkedés meggyorsítása érdekében. A Pannon Volán Rt. levelében azt kérte a várostól, hogy saját maga szerezze be számára a hatósági engedélyeket. Ez lehetetlen, ezt a társaságnak kell megtennie. A lényeg, hogy a Pannon Volán nevében az önkormányzat saját hatóságaitól nem tud engedélyeket beszerezni. A maga részéről is úgy érzi, önálló előterjesztést kellene készíteni a témáról annak érdekében, hogy a vita lefolytatható legyen. Ma már sok minden elhangzott, de a lényegtől teljesen eltérő dolgokról volt szó. Staub Ernő: a közgyűlésben gyakorlatilag két „műfaj” jelenik meg: a napirend előtti felszólalások és a napirendi pont. A napirend előtti felszólalások természetes következménye, hogy csak az a frakció tud róla, amely készül rá. Kétségtelen, hogy a téma részükről vetődött fel napirend előtt. Ezt azonban megelőzte az elmúlt közgyűlés, erre emlékeztet és ugyanazt mondja el, mint akkor. Az elmúlt közgyűlésen tisztségviselői beszámoló keretében került a téma a testület elé úgy, hogy arról erős politikai felhangokkal kísért vita volt oly módon, hogy arról a másik oldal egyáltalán Már akkor nem kérte, voltamennyiben képben. a tisztségviselői beszámoló napirendi pont, akkor arról is írásos anyag készüljön, mint ahogy az egyébként kevésbé fontos útibeszámolókról. Emlékezete szerint akkor ezzel a javaslatával a levezető elnök Papp Béla alpolgármester úr egyetértett. Ezzel ellentétben most is írásos előterjesztés nélkül szerepel egy tisztségviselői beszámoló, nem tudja, miről fog szólni. Ismételten és nyomatékosan kéri, hogy a tisztségviselői beszámolókról is legyen írásos anyag. Jelen témáról pedig éppen az a véleményük, hogy készüljön róla írásos előterjesztés, és napirendi pont keretében tisztázza a közgyűlés. Valószínűleg túl van azon ez az ügy, hogy pusztán bizottsági szinten le lehessen zárni. Körömi Attila képviselő kérésére Meixner András „Kistérségi önmenedzser” címet viselő napirend előtti felszólalása és annak vitája szó szerint került jegyzőkönyvezésre. „Dr. Toller László: Kistérségi önmenedzser című hozzászólás következik, Meixner András képviselő úr. g.) Meixner András: Tisztelt Képviselőtársaim!

25 Amikor kezembe került egy társasági szerződés és beleolvastam, akkor úgy eszembe jutott Arany Jánosnak a Toldiból az a sora, vagy azon sorai, hogy: „Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg, ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg.” Én sem tudom, hogy ez végül hova fog fajulni, de úgy gondolom, mint Luther Márton, hogy: „másként itt állok, másként nem tehettek”. El kell, mondjam Pécs város közönségének, hogy mi az, ami Pécs városában ma készül, és ami végül is napirenden van. Ez a társasági szerződés a Pécsi Vagyonkezelő Kft. társasági szerződése, és azt hiszem, hogy sokan most meglepődve ütik föl a fejüket, mintha ilyen már lenne. Hát Városi Vagyonkezelő Kft-nk van ugye, Zubán Ilonának hívták annak idején az egyik ügyvezetőjét, és a cégiratokban én azt olvasom, hogy a Pécsi Vagyonkezelő Kft.-nek ügyvezetője a bejegyzés alatt álló cég Zubán Ilona. Ez egy kicsit fura, hiszen ha elkezdjük nézni a társasági szerződés adatait, mondjuk a nyilvános cégadatok kivonatából, hogy milyen tevékenységi köre van, akkor a fő tevékenysége ingatlanforgalmazás. Ezen túlmenően a tevékenységi körébe beletartozik: épületbontás közmunka, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, tetőszerkezet építése, tetőfedés, autópálya, út, repülőtér, sport-, játéktér építése. Ezen túlmenően: ingatlan-beruházás, eladás, ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, ingatlanügynöki tevékenység, ingatlankezelés, adatbanki tevékenység, társadalomtudományi humán kutatás, fejlesztés, ügyviteli tanácsadás, vagyonkezelés, mérnöki tevékenység, tanácsadás. Tehát gyakorlatilag ugyanaz a tevékenységi kör, amelyet a Városi Vagyonkezelő Kft. végzett, a Zubán Ilona felügyelete és vezetése mellett, és amely cég – úgy tudjuk jól – január 1-jétől beolvad az új közüzemi cégünkbe. Zubán Ilona előéletét talán nem kell bemutatni, de azért annyit, hogy több millió forint végkielégítést vett föl a várostól nemrégen, mert nem kívánt az új cégünkbe belépni, bár ezt fölajánlottuk neki. És ehhez képest azonnal – az érkeztetése egyébként a bíróságon november 9-e – egy ilyen céget alapít. Hát azt mondom, hogy ebben több aggály van. Több aggály, mert hiszen a névazonosság, vagy majdnem azonosság is aggályos és törvényileg, véleményem szerint törvénysértő is. Ezen túlmenően a „pécsi” névhasználat ugyancsak jogszabálysértő, és nyilvánvalóan egy olyan dologra utal, olyan leendő tevékenységre, amelyet azt gondolom, hogy mindenképpen meg kell kérdőjeleznünk. És akkor nézem a cég további tulajdonosait. Megdöbbenve tapasztalom, hogy egy ilyen típusú tevékenységhez, ilyen típusú könnyen félrevezető dologhoz olyan emberek adják a nevüket, mint dr. Páva Zsolt, Pécs város volt polgármestere, jelenleg kistérségi menedzser, akinek az lenne a feladata, hogy ezeket a tevékenységeket a köz javára, a köz szolgálatában tegye. Ehelyett alapít egy kft.-t, és kérdés, hogy ezen a kft.-n keresztül való munkálkodását hogyan tudja, vagy el tudja egyáltalán választani attól a tevékenységtől, amelyet kistérségi menedzserként itt Pécs város környékének fejlesztésében kellene tennie. Ha ehhez hozzáteszem, hogy ki Páva Zsolt – nem is kell hozzátenni, ezt mindenki ismeri – én őszintén szólva meg vagyok döbbenve, hogy ő ehhez így hajlandó volt társulni. És kénytelen vagyok még egy részt fölolvasni: „Páva Zsolt vállalja, a társaság tevékenységében személyes közreműködést, saját tulajdonú

26 gépjárművének a társaság részére történő használatát, számítógépének, … stb., stb. átadását.” Tehát ki is nyilatkozza az alapító dokumentumban, hogy ő ezért a cégért kíván tevékenykedni. Kérem szépen, ez olyan összefonódás, amelyre példa még – úgy gondolom – itt Pécs városában nem volt, legalábbis köztiszteletben álló és köztisztséget betöltő ember személyében nem. Ezért kérem polgármester úr - mivel az időm is véges, és nem szeretnék tovább menni, hiszen majd még úgyis lesz sajtótájékoztató erről a dologról – a következőket: Legyen szíves, vizsgáltassa ki, hogy a Városi Vagyonkezelő Kft.-től kerülteke ki üzleti adatok, és hogy ezek az üzleti adatok Zubán Ilona birtokában vannak-e? Milyen kapcsolatai vannak a „Zubi” cégnek és a Városházának, van-e? Hiszen két olyan emberről van szó, aki szoros kapcsolatban állt. Itt nehogy már egy konkurens céget támogassunk! A másik pedig az, kérem továbbá, hogy amennyiben ez a vizsgálat eredményre vezet, akkor bíróságon támadja meg az új céget, a neve tekintetében mindenképpen, és a tevékenysége tekintetében. A harmadik pedig – illetve most már a negyedik -, amit kérek, az pedig az, hogy az új városvezető cégünk esetében a vezetőkkel olyan szerződéseket kössenek, amely kizárja, hogy két-három évig hasonló tevékenységi körű cégben munkát vállaljanak, vagy éppen ilyen tevékenységi körű céget alapítsanak. Köszönöm. Dr. Toller László: Köszönöm, Körömi Attila képviselő úré a szó. Körömi Attila: Köszönöm a szót, elnök úr. Hát sajnálom Meixner képviselő úr ezt a napirend előtti hozzászólást, nem azért, amiért Ön gondolja, hanem más miatt. Ezt ki fogom fejteni most a két percem végén. Először is szeretnék szó szerinti jegyzőkönyvet kérni a napirend előtti hozzászólásból – amit Meixner András elmondott, a következők miatt: A Pécsi Közgyűlés SZMSZ-e szerint napirend előtt városi országos jelentőségű ügy jöhet be, akár úgy is lehet értelmezni, mert esetleg összefügghet ez a kérdés a városi vagyonkezelés ügyével. Azonban a hangvétel és a hangnem, és az üzenetek mind arra utaltak, mint hogyha Magyarországon nem lenne szabad a vállalkozás szabadsága, mint hogyha a két alapító – ha jól értettem – törvénysértést követett volna el, mint hogyha ehhez nem lett volna joguk, mint hogyha ez valamiféle sugallt, szabálytalan tevékenység lenne. Ezt én nem tudom megítélni. Nem vagyok jártas a cégjogban olyan mélyen, hogy ezt én meg tudjam ítélni, ezért nem az a hozzászólásom tárgya, ennek a két percnek, hogy én Páva Zsoltot megvédjem. Szó sincs erről! Ugyanis mindenkinek joga van céget alapítani, nem kell őt megvédeni! A hozzászólásom tárgya a következő: Ön, képviselő úr 1990. óta először, napirend előtti hozzászólás tárgyaként idehozott egy magáncéget. Kinyitott egy kaput. Örülünk neki, mi ezen a nyitott kapun szeretnénk átsétálni, és ettől kezdve Ön adott a kezünkbe olyan jogosítványt, hogy a Pécsi

27 Közgyűlésbe napirend előtt elkezdjünk citálni magáncégeket. Köszönjük a lehetőséget, élni fogunk vele. Dr. Toller László: Gratulálok képviselő úr! Staub Ernő képviselőé a szó. Staub Ernő: Köszönöm a szót. A Meixner András felszólalásából én a Zubán Ilonára vonatkozó résszel kapcsolatban mondanám el, képviselőtársam hangsúlyozta, hogy közös megegyezéssel távozott. Nos ezt mi nem szavaztuk meg, Önök döntöttek úgy, és a város vezetői döntöttek úgy, és a város vezetői kötötték meg vele azt az egyezséget. Ők érezték úgy, hogy pl. a cégkocsi úgy hozzánőtt, hogy jobb, ha viszi, és ők egyeztek meg ebben az összegben, tehát a dolognak ezt a részét furcsa most fölhánytorgatni Önök részéről. Köszönöm. Bókay Endre: Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm a szót. Először is szeretném pontosítani, Meixner András miről beszélt. Nem állította – és Ön ezt nagyon jól tudja, hogy nem is állította egy szavával sem -, hogy törvénysértés történt. Egyetlen egy dolgot állított, hogy egy törvénysértés kialakulását kívánja megakadályozni, s egy vizsgálatot kért a polgármester úrtól, hogy Pécs város érdekei ne sérüljenek. Tehát nem egy magáncégről van szó, hanem közérdekről, hiszen a város cégein belül egy ilyen tevékenységet folytat. Ez egy nyereséges tevékenység, egy olyan vállalkozás, ami a városnak komoly bevételeket biztosított, és elősegítette, hogy a költségvetésünk egyensúlyban maradjon. Ha ezt a bevételi lehetőséget valamelyik magáncég veszélyezteti, teljesen mindegy, hogy kitől függ ez, milyen pártállásútól, a Város Közgyűlésének bármely tagjának ez tudomására jut, meg kell akadályozni. Tehát itt nem „pardon”-ról van szó, nem arról van szó, hogy pátyolgatunk bárkit, vagy elismerünk bárkinek bármilyen jogot, magáncégeknek természetesen joguk van versengeni, de itt több mint kétséges, hiszen egy olyan vezetőről van szó, aki az elmúlt 6-8 éven keresztül egy cég élén állt, és minden ismerettel, az üzleti élet minden ilyen típusú fortélyának ismeretével rendelkezik. Tehát joggal féltjük attól, hogy a következő vállalkozásunk nem lesz sikeres az új cégen belül. Tehát még egyszer hangsúlyozom, Meixner András nem törvénysértést – ezt a szót nem is használta – hanem ennek megakadályozását követelte. Másrészt több mint aggályos az, hogy egy olyan úr, mint Páva Zsolt – aki kistérség-menedzseri megbízást kapott, és ezért állami apanázsban részesül – ezt a fajta tevékenységet egy magáncégbe kívánja bevinni, hogy valamilyen sajátos módon ezzel a magáncég működésével ezt összeegyeztetné. Szintén az a célunk, hogy ez ne a működés közben derüljön ki, ne akkor legyen ebből valamely fajta politikai botrány, amikor már megkezdődött, hanem még a legelején kell figyelmeztetni őket, hogy ezt a típusú tevékenységet, ezt a típusú szolgáltatást vegyék ki ebből az anyagból. Még egyet nagyon kérnék Körömi Attila képviselőtársamtól. Szakítson ezzel a stílussal, ezzel a lekezelő modorral, amellyel képviselőtársaim hozzászólását illeti. Amikor úgy kezdi a hozzászólását, hogy: „Sajnálom ….” – és a hangsúly, és a megjegyzések nyilván arra inspirálnak bennünket is, hogy személyes vitákat generálozzunk itt a közgyűlésben, és nem arra, hogy

28 tényszerű, tárgyszerű válaszokat adjunk, és olyan dolgokat vitassunk meg, amely a város ügyeit előrébb viszi. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: Tisztelt Képviselőtársaim! Egy jogi megjegyzést szeretnék az egész vitához - és talán ez segíti azt, hogy abba is hagyjuk egyelőre, biztos folytatása lesz az ügynek -, mégpedig azt, hogy minden komoly menedzserszerződésbe mindig beírják azt, hogy azonos tartalmú tevékenységet a cégtől való megválás után valaki folytathat, vagy nem folytathat, és mennyi ideig. Ez a Vagyonkezelő Kft. menedzsmentje tekintetében elmaradt. Ezt a menedzserszerződést más írta alá, és nem más írta alá, mint a mostani üzlettárs. Nekem ez a gondom összesen az egész történettel. Önöké a szó, De Blasio Antonio és Nagy Csaba képviselő uraké a szó. De Blasio Antonio: Én néhány dologra szeretném fölhívni a figyelmet itt a hozzászólások kapcsán. Én nagyon örülök annak, hogy Bókay képviselőtársam személyes megjegyzéseket tett a hozzászólásában. Néhány perccel ezelőtt ő figyelmeztetett engem, hogy ne tegyek ilyet, ami korántsem volt olyan szintű, mint amit ő mondott egyébként. De mindegy, én örülök neki, hogy a hóhért is néha akasztják. De ez azt jelenti, hogy néha mindannyian teszünk olyant, amit nem tennénk egyébként normális esetben. A másik, amire szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ma már a második alkalom az, hogy a szocialista frakció vezetője magyarázza egy másik frakciótag felszólalását. Mert ő fölszólal, elmondja, majd a frakcióvezető megmagyarázza, hogy mit is kell alatta érteni. Én javasolnám, hogy a felszólalást kéne úgy elmondani, hogy ne kelljen lefordítani magyarra. A harmadik pedig, amit szeretnék kihangsúlyozni, az az, hogy magáncégről van szó. Ma Magyarországon nincs kizáró oka annak, hogy bárki egy ilyen magáncéget alapítson, még az a funkció sem, amit Bókay képviselőtársam itt elmondott. Nincs ilyen kizáró tényező. Ha lenne, akkor természetesen az összeférhetetlenség miatt nem tehette volna meg az a személy, akiről szó van. Tehát én kérem, hogy mondvacsinált bűnökkel ne jöjjünk ide a közgyűlés elé, és még egyszer felhívnám arra a figyelmet, hogy magáncégek ügyében az önkormányzat, ha ilyen hozzászólásokat enged meg magának, akkor valóban egy olyan lavinát indít el, amely lavinát nem lehet megállítani. Tehát én kérem Meixner képviselőtársamat, hogy valamilyen módon revidiálja azt a véleményét, amit itt elmondott, kérjen bocsánatot azoktól, akiktől bocsánatot kell kérni, mert az ügyük nem ide és nem erre a fórumra tartozik. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: Nagy Csaba képviselő úr, majd Szirmai és Hoffbauer képviselő a sorrend. Nagy Csaba: Tisztelt Közgyűlés! Én annyit szeretnék kiemelni az elmúlt felszólalásokból, hogy Körömi Attila képviselőtársam azt jegyezte meg, hogy Meixner András képviselőtársam felszólalása azt sugallta, mint hogyha valami jogszabálysértés történt volna. Szeretném összefoglalni, hogy mit mondott:

29 Megalakult – hogy ha jól figyeltem – egy Pécsi Vagyonkezelő Kft. nevezetű társaság november 9-én, aminek, ha jól tudom, akkor Zubán Ilona az egyik tulajdonosa. Azt gondolom, hogy Zubán Ilona, miután otthagyta azt a munkahelyét, amit ő eddig betöltött, alkotmányos jogával élve azt csinálta, amihez ért, vagyis létrehozott egy gazdasági társaságot, és megpróbál a piacon élve dolgozni. A piac majd eldönti, hogy az ő tevékenysége mennyire piacképes, a piac majd eldönti, hogy a Zubán Ilona mennyire tud ebből megélni. A szerződésében semmiféle kizáró passzus e vonatkozásban nem volt. Az, hogy a város volt polgármestere – aki ugye 1998-ban leköszönt hivataláról – 2000-ben alapít egy gazdasági társaságot Zubán Ilonával, és megpróbálnak dolgozni a magánéletükben, én azt gondolom, hogy ezt kétségbe vonni több mint abszurd. Egyszerűen nem értem, hogy ez a dolog hogy kerülhetett ide, az összeférhetetlenségről. Én azt gondolom, hogy Páva Zsolt lehet, hogy kistérségi menedzser, de, hogy egy kistérségi menedzsernek pl. a mérnöki tevékenység – ami egyébként a feladatjegyzékében ott van a gazdasági társaságnak - nem feladata Páva Zsoltnak, abban bizonyos vagyok. Abban is bizonyos vagyok, hogy a Cégbíróság meg fogja vizsgálni azt, hogy ezen a néven bejegyezhető-e ez a cég. Ez nem a polgármester úrnak a feladata, és nem a polgármester úr köteles erről vizsgálódni és nem a közgyűlés, majd a Cégbíróság, és a Cégbíróság majd azt is megvizsgálja, hogy Páva Zsolt jelenlegi hivatása összeegyeztethető-e Innentől kezdve bárkiezzel bármit a gazdasági mond ebben társasággal. a kérdésben, az politika. Én azt gondolom, hogy ebből a kérdésből politikát csinálni abszurd Pécsett 1999. után, bocsánat 2000-ben, tehát egyszerűen abszurd. És még egyszer azt szeretném kérni a Tisztelt Közgyűléstől, hogy 10 év óta ez nem volt jellemző, hogy magáncégeknek az ügyeit iderángassuk, eztán sem legyen, mert ahogy Körömi képviselőtársam mondta, olyan kaput nyitunk meg, ami nem biztos, hogy jó, hogy kinyílik ezen a közgyűlésen. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: Köszönöm az észrevételeket. Elnézést, itt a kamerába mosolyogtam, hát ez a 10 éves gyakorlat nem tudom, mikor tört meg, de jelentősen mosolyog rajta Kerényi János alpolgármester úr, gondolom, tudja mindenki, hogy miért. Szirmai Csaba képviselőé a szó. Szirmai Csaba: Köszönöm a szót. Én gondolom, hogy ezt most nem kellene itt ragozni, mert ezeket az ügyeket meg kéne vizsgálni. Azonban miután itt De Blasio Antonio képviselő úr itt észrevette, hogy „a frakcióvezető mindig megmagyarázza az előzőt”, én szeretnék egy más aspektusát ennek fölvetni, mert én is figyeltem, miután mindkét alkalommal a szocialista frakció elmondta a maga – szerintem érthető – szövegét, néhányaknak a hozzászólása és az arckifejezése olyan érzetet keltett bennünk, hogy szellemi segítségre szorulnak. Köszönöm. Dr. Toller László: Hoffbauer képviselő úr, majd Galbáts képviselő úré a szó. Hoffbauer József: Tisztelt Képviselőtársaim, Tisztelt Képviselőtestület! Nagy tisztelettel kérem Önöket arra, hogy – mivel most már több, mint két és negyed órája itt tényleg túlpolitizálunk mindent, és néha már nemtelenül vitatkozunk egymással, vagy vitatkoznak egymással, mert eddig, mint

30 kívülálló vettem benne részt – én úgy gondolom, hogy van ennél fontosabb feladatunk is, akár mára nézve, akár pedig hosszabb távon. Tehát azzal kellene foglalkozni, főleg azelőtt, mielőtt egy új belső elhárítást létrehozna itt mindegyik frakció – azt hiszem, hogy semmi szükség nincs rá, politikailag sincs – nekünk az a feladatunk, hogy bizonyos kérdésekben ma döntést hozzunk. Én azt hiszem, hogy ezt kellene előmozdítani azzal, hogy ezt a vitát lezárjuk, és több hozzászólás e kérdéskörben nincsen. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: Kivéve Galbáts és Staub képviselő urakat, akik már jelentkeztek. Öné a szó Galbáts képviselő úr. Galbáts András: Őszintén sajnálom, hogy tényleg ezt a végtelen, maratonira nyújtó vitát még tovább kell kicsit nekem is továbbnyújtani, de muszáj szólni erről. Itt egy olyan folyamat van, ami nagyon szomorú a városra nézve. Szeretném emlékeztetni a polgármester urat, illetve a városvezető koalíciót, hogy frakciónk is, és nem csak frakciónk, felhívta arra a kockázatra a figyelmet, ami a gazdasági centralizációnak ahhoz az eleméhez csatlakozott, hogy felszámolták, illetve összevonták a Vagyonkezelő Kft.-t, a Közüzemi Részvénytársaságot és a Vásárigazgatóságot. Többször felhívtuk, hogy ennek vannak kockázati elemei. A városvezetésnek lett volna kötelessége, hogy ezeket a kockázati elemeket megfelelően elemezze, megnézze, hogy ez mivel jár. Úgy látszik, hogy ez az elemzés teljes mértékben nem történt meg. Ennek az eredménye most egy konkurens szerv létrejötte, amiben úgy érzem, hogy Zubán Ilona személyét hibáztatni nem lehet. Zubán Ilona személyében egy olyan céget hozott létre - hajdanán még az önkormányzat keretében -, amely városunkban elismerést nyert, gazdasági eredményeit senki sem vitatta. A megszerzett tudását, ha arra lehetőség van, és nyilvánvalóan van jogi ilyen lehetősége, mert ő nyilvánvalóan a várossal szemben elemezte a lehetőségeit, ezt most kamatoztatja. Talán nem akarok Cassandra lenni, de az az érzésem, hogy ennek a centralizációsnak lesznek még más kellemetlen elemei is. Minél kevesebb legyen, a városnak úgy lenne jó. Dr. Toller László: Egy baj van Staub képviselő úr, Ön ehhez a témához már hozzászólt. Staub Ernő: Személyes megjegyzésem lenne …. Dr. Toller László: Arra sincsen módja napirend előtt, mert ez itt csak a napirendi vitába mehet. ……… Nem tudom megadni képviselő úr, nem tudom megadni a szellemi segítséget. …. Nem érti.” h.) Dr. Ujvári Jenő: Pécs városa a Világörökség tagja lett az Ókeresztény sírkamrákkal. A kulturális kormányzattal megállapodtak abban, déli 12.00 óra előtt nem hozzák nyilvánosságra ezt a hírt. Egy képviselő társuk – akinek a nevét most nem érdemes megjegyezni, – talán megálmodta ezt – beszélt róla, és mint magánember előadta. Úgy gondolja, jó lenne, ha a gondolataik, szellemük, szívük most az öröm, a megértés, a béke irányába fordulnának, és maradéktalanul örülhetnének annak, hogy Pécs a világ legismertebb városai közé került. Jól tudják, hogy 1972. óta létesített „Világörökség” lista - amit az

31 Egyesült Nemzetek Szervezete alkotott meg, 480 kulturális emléket tartalmaz, és Pécs város talán most a 481. ezen a listán. A listán szerepel Pannonhalma, Hollókő, a budai Duna-part, az Aggteleki Cseppkőbarlang. A magyar állam Ausztriával együttműködve a Fertő tó ilyen jellegű listára vételét szorgalmazza. Úgy véli, nem ünneprontás, sőt a témához szervesen hozzátartozik, ha hosszasabban beszél, és felolvassa, hogy mindenki tudja, miről van szó – az ókeresztény épületegyüttes a világörökség része. A Pécsett lévő 2000 éves történet különböző kultúrák emlékanyagát hordozza és jelenti, és ezek között kiemelkedő helyet foglal el egyetemes jelentőségénél fogva az ókeresztény, a Krisztus utáni IV. századi emlékanyag, amely a belváros észak-nyugati részén, a katedrális mellett található. Ez a hely átélte a népvándorlás „viharait”, és mind a mai napig fennmaradt. Pécs római birodalmi városa Sopianae a IV. századi ókeresztény közösség jelentős számú sírépítményt hozott létre, kápolnákat, sírkamrákat, épített sírokat. Ezek azon különleges fontossággal bírnak, hogy a sírkamrák figurális és ornamentális falfestése csak Rómában található. A sírkamrák falain ókeresztény szimbólumok: Krisztus monogramok, galambok, korsók, poharak találhatók, és bibliai jelenetek, így Péter és Pál apostolokról, Ádámról és Éváról, Dániel prófétáról és az oroszlánokról, a Három királyokról, Máriáról és a gyermek Jézusról. A pécsi ókeresztény építmények méretükből adódóan jelentenek bensőséges hangulatot, és képesek olyan antik miliőt ábrázolni, ami a mai látogatót is megfogja. A pécsi emlékek építészetileg térnek el – és ez különös jelentőségű – a balkánon vagy más európai provinciában található emlékektől, hiszen vannak közöttük kétszintes építmények, amelyek kettős feladatot láttak el. Egyrészről temetkezési helyek voltak, másrészről pedig rituális célokat szolgáló kápolnák. A Sopianae temető területén eddig feltárt sírkamrák, kápolnák, mauzóleum olyan együttest alkotnak, amelyek unikális építészeti megjelenése, és ugyancsak unikális bibliai gyökerekből táplálkozó falfestészete napjainkban is egy jelentős kultúráról és civilizációról tanúskodnak. Elmondható az is, hogy ez a világörökség olyan eszmékhez kötődik, amelynek történelmi jelentősége kiemelkedően fontos. A falképeken keresztül közel kerülhet a késő antik ember lelkivilágához a mai ember, és megbizonyosodhat arról, hogy a kereszténység elterjedésével, általánossá válásával ez az új vallás milyen páratlan művészi alkotásokat eredményezett. Az ókeresztény emlékcsoport különleges egyedi biztosítékot és bizonyítékát jelenti egy sajátos történelmi kontinuitásnak, amely átível a népvándorlás-koron keresztül a magyar honfoglalásig. Pécs, mint folyamatos keresztény kegyhely, - ez a püspökség megalapításában is kifejeződik – szorosan kapcsolódik a keresztény gondolatisághoz, és az államalapításhoz. A római ókeresztény épületegyüttes szellemi üzenetének különös ritkaságú fennmaradása és meghatározó szerepe a magyarság Krisztus utáni X. századi európai integrációját jelentő kereszténység egyházszervezetének képviseletében kiemelkedő jelentőségű. Olyan hagyomány, amely a magyarságnak a keresztény Európa államai közé, a középkori európai kultúrába való beilleszkedését segítette elő. A pécsi ókeresztény emlékek egyetemes és

32 helyi, de mindenképpen kiemelkedő értékű tanúi az első évezred keresztény halotti kultusznak, és egy új vallás ébredésének a változó körülmények között. Köszönetet kell mondani – a bemutatáson túlmenően – minden munkatársnak, akik éveken keresztül közreműködtek az ügy munkálásában, így régészeknek, művészettörténészeknek, építészeknek, és minden segítőnek, akik szerényen, az érdemeket nem tolakodóan követelve tevékenykedtek. Köszönet a városnak és a közgyűlésnek abban a reményben, hogy megőrizni, megtartani és ápolni tudják ezt a hagyományt, ezt a múltat, javukra és épülésükre. Dr. Toller László: november 29-ről 30-ra virradó éjszaka a távoli Ausztráliában Pécsnek és Magyarországnak nagy dicsőséget hozott, dicsérve az elődök, és a mai dolgos kezű, nagy szellemi teljesítményekre képes pécsi értelmiség tevékenységét, akik képesek voltak kimunkálni a világörökség pályázatnak minden elemét. Négy éven keresztül küzdöttek azért, hogy Pécs a világörökség része legyen. Nagyon örül, hogy többen személyesen részesei lehettek annak a kollektív munkának a kormányzat képviselőivel együtt, amely lehetővé tette, hogy kiváló pályázatot tudjanak Ausztráliába küldeni. Felajánlja a közgyűlés tagjainak, – reméli, alpolgármester úr hamarosan ezt lehetővé teszi – hogy a pályázati anyagot, amely dicsőséget hozott a városnak, egy szépen kivitelezett formában átnyújtják a közgyűlés következő ülésén. Magyarországnak, Pécsnek ilyen sikerekre van szüksége. Szeretné, ha a Pécsi Közgyűlés ugyanúgy felnőne a világörökséggel kapcsolatos magas színvonalú szellemi tevékenységhez, mint ahogy a város történelmében és napjaikban felnőtt ehhez. Úgy gondolja, mindenki számára örökké emlékezetes marad ez a bejelentés, és a pillanat. Köszönet mindenkinek, aki közreműködött ebben a munkában. A „Béke város” mellett a ma elnyert cím a legmegtiszteltetőbb, amit a XX. században Pécs városa elért. Körömi Attila: azt gondolja, egy nagyon fontos döntés született az elmúlt órákban egy másik kontinensen, ami Magyarországot, és ezen belül Pécs városát érinti. Külön gratulál alpolgármester úrnak, és szívesen kimondja a nevét mindig, amikor erről az ügyről van szó, mert félre kell tenni minden – köztük lévő – politikai ellentétet ezekben a kérdésekben. Bizonyára alpolgármester úr is másként kezdte volna a bejelentést, ha néhány órával ezelőtt itt ül, ebben a teremben. Nagyon örül, hogy ez a döntés megszületett, külön gratulál dr. Ujvári Jenő alpolgármester úrnak ahhoz a munkához, amit ennek a sikernek az elérése érdekében végzett a polgármester úrral egyetemben. Számára ez a döntés egy nagyon fontos üzenetet hordoz, és külön örül neki, hogy éppen Pécs városát érintően lehet ezt elmondani. Az elmúlt években felerősödtek azok a hangok, akik azt mondták, a múlttal foglalkozni ósdi, ódon, nem korszerű, sőt korszerűtlen, múltba révedő tevékenység, és a jövőbe kell vetni a tekintetüket, mert csak ott lehet keresni egy ország kilábalását a bajból. Ennek van egy olyan olvasata is, hogy ez igaz, azonban amikor nagy döntések születnek egy-egy várost érintően, akkor mindig azok kapják a legnagyobb elismerést, akik a város múltját

33 alapozták meg, mert ezt a döntést egy másik kontinensen nem „mi”, szomorú kimondani, és talán ezekben az ünnepi pillanatokban nem is biztos, hogy szó szerint így igaz, de nem is ennek a városnak a mai közönsége kapta, hanem a városnak a múltja adta a díjat, hogy a múltjára támaszkova építse a jövőjét. Ennél nagyobb választ nem adhatott az a fórum, amely a döntést meghozta arra a ma Magyarországon folyó vitára, hogy mi fontos, múlt vagy a jövő. Ez a válasz világos, a múltra, a múltnak támaszkodó jövő a fontos, és ettől kezdve – legalábbis Pécs városában – nincs olyan értelmiségi, aki ezt képes megkérdőjelezni. Abban is biztosak, hogy a város ezt a döntést a jövőjének építése tekintetében az elsők között tudja használni, és jó ügyekért. Dr. Toller László: a közgyűlés felhatalmazását kéri, hogy az elmúlt négy évben, a pályázaton dolgozó nemzetközi szakértőknek egy külön levélben – oklevélben – köszönjék meg a munkájukat. Lengyelországi, olaszországi, amerikai, franciaországi szakértők támogatták ezt a munkát, és mint folyamatos ellenőrök is részt vettek benne, melyet szeretne a közgyűlés nevében megköszönni. Megállapítja, hogy a jelzések alapján javaslata egyetértésre talált. i.) Bakos Edit: az elmúlt években Pécs peremkerületeiben is megindultak a nemzetiségi civil szerveződések. Erre példa, hogy néhány éve Újhegyen is megindult a német nemzetiségi kultúra, a hagyományok ápolása, lévén, hogy a térségben nagy számú a német nemzetiségi lakosság. Ezt igazolja az a kulturális rendezvény, amit Újhegyen immár hagyományosan évente megrendeznek. Új az a kezdeményezés, amely Pécs egyik legpatinásabb városrészében, Szentkúton jött létre. Szentkút egy valahai német kisházas falu. Újabb nemzetiségi civil szervezet gazdagítja a város közéletét, ugyanis 2000. november 16-án megalakult a Szentkút – Heiligerbrunn Független Német Egyesület. Az Egyesület legfőbb célkitűzései a német nemzetiségi kultúra, és a nemzetiségi hagyományok őrzése, a német anyanyelvi kultúra ápolása, megismerésének elősegítése. Közhasznú tevékenységei között szerepel szociális tevékenység, műemlékvédelem, valamint kutatás. Céljai közt szerepel a terület arculatának megőrzése érdekében a beépítettség korlátozása, az organikus építészet támogatása ezen a német kisházas településen, és így a település arculatának megőrzése. Kéri a polgármester urat, az önkormányzatot, hogy céljaikat támogassák. Dr. Toller László: úgy gondolja, a támogatás eddig is megvolt, és a jövőben is törekednek erre. Papp Gábor: mint a terület önkormányzati képviselője, nagy örömmel hallotta ezt a szerveződést. A céljaik nagy része rendkívül közel áll hozzá, hiszen település mérnök, és talán nevezheti magát városfejlesztésben, városépítészetben valamilyen szinten jártasnak. Részt vett a német népi építészeti programban Geresdlakon, tehát érdekli ez a téma, ezért kéri, vegyék fel a kapcsolatot, és – mint a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság tagjai is – biztosan sok mindent el tudnak érni közösen a célok támogatásában.

34

Dr. Toller László: jelzi a napirend előtti hozzászólások végére értek, amelyek között megdöbbentő bejelentések is voltak. Kellemes volt azonban az a bejelentés, melynek alapján meghallgathatták a világörökség pályázattal kapcsolatos tájékoztatót. Reméli, a mai közgyűlésnek ez a történelmi jelentősége. Tájékoztatást ad a 2000. november 16-i közgyűlés zárt ülési határozatairól. Bejelenti, ebédszünetre 13.00 – 14.00 óráig kerül sor.

Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: jelzi, tisztségviselői beszámolóra nem kerül sor.

1/b.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, hatáskörben hozott bizottsági döntésekről

átruházott

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 592/2000. (11.30.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről A Közgyűlés dr. Toller László polgármester előterjesztését megtárgyalta, és Pécs Megyei Jogú Város jegyzőjének az 525. és 535/2000. (10.26.) sz. lejárt határidejű határozatokra adott jelentéseit az előterjesztés 1. sz. mellékletében foglaltak szerint elfogadja. A Sport Bizottság 73/2000. (10.11.) sz., a Kulturális Bizottság 108., 110/2000. (10.13.) sz., a 122., 124/2000. (11.03.) sz., a 128/2000. (11.16.) sz., a Közoktatási Bizottság 124/2000. (11.06.) sz., a Közlekedési és Kommunális Bizottság 146/2000. (11.07.)

35 sz., a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188./2000. (11.07.) sz., a Költségvetési Bizottság 121., 122/2000. (11.08.) sz., az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság 164., 165., 166., 167., 168., 169/2000. (09.06.) sz., 180., 181., 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188., 189., 190/2000. (10.04.) sz. – átruházott hatáskörben hozott – döntéseit tudomásul veszi. Kapják:

2.)

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, dr. Bödő László, dr. Kunszt Márta, Meixner András, Kukai András, Kablár János, Soó László, Fratanolo János bizottsági elnök

Pécs Megyei Jogú Város költségvetési koncepciója

Önkormányzatának

2001.

évi

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: szóbeli kiegészítésként elmondja, hogy a 2000. évi gazdálkodás fegyelméből és feszességéből eredően valamivel jobb költségvetés készítésére van lehetőség. Ennek a lehetőleg jobb költségvetésnek a feltétele: további szigorú gazdálkodás, az ez évben eldöntött szervezeti kérdések következetes megvalósítása, így az intézményi szférára vonatkozó gazdasági integráció, a kiskincstár korszerűsítése, a SZISZ létrehozása, ezen a vagyonkezeléssel kapcsolatos döntések következetes végrehajtása, illetve az abban rejlő lehetőségek kihasználása. Kéri, hogy a költségvetési koncepcióval kapcsolatos makrogazdasági környezetet tényként tekintsék, bár az ország költségvetését még csak sarokszámok tekintetében fogadta el az országgyűlés. Ezen belül már nagy módosítások nem várhatóak, legfeljebb fejezeteken belüli módosító indítványokat képes már kezelni a költségvetés. A helyi viszonyok tekintetében pedig a Közgazdasági Főosztály intő szavait, illetve korszerűsítő javaslatait kéri figyelembe venni. Ez nem másról szól, mint hogy tovább kell menni az ésszerű gazdálkodás útján, és ahol még lehetséges, korrekciókat kell elvégezni. A konkrét fejlesztési célok meghatározása egyelőre keretszerű, viszont a prioritásokat a költségvetési koncepció nagyjából tartalmazza. Természetesen ezek a prioritások nagyban függnek a zárszámadástól, az elkezdett fejlesztési munkák befejezésétől, és attól, hogy rajtuk kívül álló tényezők esetenként a finanszírozását egyes kérdéseknek hogyan tartalmazzák. Nagy örömmel jelenti be, – úgy látszik, az elmúlt két hét kormány – önkormányzat közötti együttműködési sikertörténet – Várhegyi Attila államtitkár úrral a parlamentben megállapodtak abban, - és ennek írásos bizonyítékai hamarosan a Közgazdasági Főosztály kezében lesznek – hogy a Kálvária utca II. üteméhez még ez évben, aláírt szerződéssel a várfal felújításához 20 M Ft-tal hozzájárul a tárca. Reméli, hogy a szakértők által megállapított 40 M Ft elegendő lesz erre a munkára. Ha nem elegendő, akkor további forrásokra lesz igény. Mindezt azért kívánta megjegyezni, mert

36 ez egy nóvum a Kálvária utca II. üteméhez képest, mert ott a várfalra a városnak kevesebbet kell költeni, viszont van egy feszítő kényszer, hogy a Kálvária utca teljes egészét tekintve – le az Ágoston térig – a következő év I. félévében a kivitelezést befejezzék. Kéri, hogy a koncepciót a helyén kezeljék, mert a végleges forma az a költségvetés lesz, amely biztos, hogy nem fog 3 Mrd Ft hiányt tartalmazni. Jobban szerette volna, ha a sajtót korrektül tájékoztatják a várható költségvetésről, sem mint előzetes táblák alapján vészhelyzetet lengessenek meg. Eddig is volt vészhelyzet, ma már kevesebb van, jóval kevesebb. Akik a hitelállományban kételkednek, azok forduljanak a Közgazdasági Főosztályhoz. Reméli, hogy az a rulirozó hitelállomány, amelyről egy éves vitát folytattak, nulla lesz 2000. december 31-én. Erre jó esélyük van. Soó László: évi kötelezettségük teljesítése történik ma, amikor a törvényi rendelkezéseknek megfelelően minden év november 30-ig az önkormányzatoknak el kell készíteni a következő évi költségvetési rendeletet előkészítő költségvetési koncepcióját. A jogi feltételek ismertetésével szeretné kezdeni. A koncepció tervezete határidőre a testület elé került. Ezt a koncepciót a Költségvetési Bizottság megtárgyalta, és egyhangú döntésével a közgyűlés számára tárgyalásra alkalmasnak minősítette, és elfogadását javasolja. Ugyancsak megkapták képviselő társai az önkormányzat könyvvizsgálójának véleményét a költségvetési koncepcióról, és a közelmúltban az önkormányzat Érdekegyeztető Tanácsa is részletesen megtárgyalta a koncepciót. Ahogy polgármester úr az anyagban leírta, és elmondta, a koncepció tulajdonképpen elvi megközelítéseket tartalmaz, hiszen a konkrét számadatok majd a 2001. évi költségvetési rendeletben fognak megjelenni. Ezek az előzetes elvi tervezgetések is egy költségvetési törvény-tervezetre alapulnak csupán, mert a törvény még nem született meg. A mostani koncepció – hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához – a makrogazdasági környezetet próbálja vázolni, hogy melyek azok a külső körülmények, amelyek keretei között kell az önkormányzatnak gazdálkodni. Egy kicsit színesedik most ez a környezet azzal, hogy a kormányzat két éves költségvetésben gondolkodik, és két éves távlatban próbálja azokat a keretszámokat meghatározni, amelyekre az éves költségvetés épülni fog. Ez a makrogazdasági környezet vélhetőleg joggal alapoz egy dinamikus gazdasági fejlődésre, amely az ország tekintetében elvárható és remélhető. Feltételezi az infláció fokozatos csökkenését, és ennek tükrében az önkormányzatoknak juttatott központi normatív támogatások fokozatos növelését vetíti elő. Mindez úgy néz ki, hogy az első évben egy magasabb százalékot, 2002-ben egy alacsonyabb támogatási százalékot jelöl meg, nyilvánvalóan az infláció várható csökkenésének függvényében. Ebben a környezetben az éves költségvetés - változatlan struktúrájából adódóan – legjelentősebb része a központi normatív támogatások várható összege. Ez a koncepcióban – a szöveges részben – olyan megfogalmazásban került képviselő társai elé, hogy az egyes címeket illetően 8 és 14 % közötti mértékben számíthatnak központi normatíva növekedésre, mindez átlagosan mintegy 10.3 %-ot jelent. Ismerve az ez évi inflációs trendet, kb. inflációkövető központi normatíva támogatást tesz lehetővé, az említett

37 számokból adódóan egyes ágazatokban eltérően, és az intézményeknél is eltérések lehetnek. Nagyjából ez az a keret, amiben a központi bevételeket tervezni kell. Ezen belül egy nagyon lényeges tétel az a szándék, amely az igen jelentős közalkalmazotti létszám jövő évi bérfejlesztését próbálja körvonalazni, mintegy 8.75 %-ban. A közalkalmazottak tekintetében az év eleji táblázatok rendezése mellett oktatási, szociális, illetve egyes ágazatokban jövő év szeptemberétől egy jelentős, 20 %-os béremelést is tartalmaz ez az összesített központi normatív támogatás. Igen komoly számításokat kell majd végezni azért, hogy hogyan sikerül megvalósítani a béremelési elképzeléseket. Vitát indukált az Érdekegyeztető Tanácsban is a 2 %-os létszámcsökkentés lehetősége. Az önkormányzat ebben a kérdésben azt az álláspontot képviselte, hogy természetesen mindazt a bérjuttatást továbbítani fogják a közalkalmazottak felé, amit a központi támogatás keretében a város kap. Azonban, ha ennek egy olyan kísérő feltétele lesz, hogy azt csak ilyen százalékos létszámcsökkentés mellett érhetik el, akkor azt is továbbítani kell. Ugyanakkor jelezték a koncepcióban, hogy az „általános használati utasítás” nem foglalkozott azzal, hogy adott intézményben, ágazatban az éppen hatályos törvényi előírások miatt lehetséges-e egyáltalán, tehát a koncepció is általánosságban nem lépi meg a létszámcsökkentés lehetőségét. Itt kell megemlíteni azt, hogy az ez évi költségvetési rendeletben meghatározott létszámcsökkentés megvalósítását is javasolják e feladatsor keretében megvizsgálni, és ahol erre lehetőség van, azt végrehajtani, illetve ahol ez megtörtént, tényként megállapítani. A koncepció táblázatos része megpróbálja felvázolni azokat a biztosan számítható, tervezhető bevételeket, amelyeket ma ismernek, és meghatározza azokat a konkrétan várható kiadásokat is, amelyekről tudomásuk kell, hogy legyen. Emiatt egy jelentős differencia mutatkozik – mint minden évben – mind a működési, mind a felhalmozási mérleg bevételi és kiadási oldala között, és ennek – mint mindig – most is két oka van. Egyrészt a bevételi oldalon még nem szerepeltethető minden központi támogatás, ez majd év közben válik tényadattá, ugyanakkor a kiadást nagyon pontosan tudják, és várhatóan az megállapítható. Ilyen formán eleve feszültség van a mérleg két oldala között. Ezen felül megjelennek olyan igények is, amelyeket az ágazatok, szakfőosztályok, intézmények megfogalmaztak, így az ún. „igénysort” tekintve még nagyobb az eltérés. A szokásos 2 Mrd Ft-os minimum differencia mellett van egy 8 Mrd Ft-os olyan különbség is, amely az óhajokat és egyébként szakmailag jogos indokokat próbálja számok tükrében eléjük vázolni. Ez az a feladat, amit a közeljövőben meg kell oldani, amikor az éves költségvetési rendeletet megalkotják, ezen számok tükrében kell az egyensúlyi helyzetet előállítani. Ennek folyamata természetesen elméletileg két módon lehetséges, vagy a bevételeket növelik, vagy a kiadásaikat, fejlesztési elképzeléseiket fogják vissza. Nyilván mind a két irányba kell lépéseket tenni, de pillanatnyilag ez a koncepció egyrészt a bevételi oldalon a várható normatív támogatás növekedésével számol, míg a saját bevételi oldalon – majd éppen a következő napirendi pontok kapcsán lesz ez ismert – nem tervez az önkormányzat olyan helyi adóbevétel növekedést, amellyel az előbb említett

38 óhajokat és kívánságokat teljesíteni tudnák. Lényegében a saját bevételek növekedése a gépjárműadót kivéve csupán volumennövekedésből fog adódni, és remélhetőleg növekedni. Várható, hogy ez az egyensúlyteremtő munka némi feszültséggel jár, hiszen a működési mérleg – ezt is többször elmondták már az évek során változatlanul hiányt mutat a működési bevételek és a működési kiadások összevetése kapcsán. Eddig ezt az elmúlt években mindig a felhalmozási bevételekből tudták csak kompenzálni, míg a beruházási, fejlesztési, felhalmozási mérleg számos olyan elkötelezettséget tartalmaz, amelynek pillanatnyilag még nem található meg a bevételi oldalon a fedezete. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a célok nem valósulhatnak meg, azt igen, hogy esetleg minden elképzelés nem megoldható. Ehhez nagyon fontos az a prioritás, amit polgármester úr említett, melyet alaposan meg kell fontolni, és lehetőség szerint ne csak a kiadási oldal csökkenésével, hanem bevételi források teremtésével is próbálják ezt megvalósítani. A költségvetési koncepcióhoz mellékelték a könyvvizsgáló véleményét, továbbá az Érdekegyeztető Tanács érdekképviseleti oldala írásos véleményét. A koncepció végén 14 pontos feladatsor található, melyet javasolnak a testületnek határozatként elfogadni. Ezen pontok tételes végrehajtása azt az egyensúlyi állapotot eredményezheti, amelyre a rendelet megalkotásakor feltétlenül szükség van. Dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr módosító indítványát a Költségvetési Bizottság minden tagjának javaslatával továbbítja polgármester úr felé, hogy fogadja el 15.) pontként a feladatsorban, mely így szól: „A költségvetésben pénzügyi keretet kell biztosítani a pécsi püspökvár térségében található műemlékegyüttes védelmére, működtetésére és továbbfejlesztésére.” Kéri a koncepció támogatását. Nagy Csaba: a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a költségvetési koncepciót. A bizottság állásfoglalása szerint a beterjesztett költségvetési koncepciót, valamint a könyvvizsgálói véleményt közgyűlési vitára alkalmasnak tartja. Helyesbíti a Költségvetési Bizottság elnökét, mert a könyvvizsgáló azt írta, Pécs Megyei Jogú Város 2001. évi költségvetési koncepcióját szintén megvitatásra javasolja, tehát nem elfogadásra. A Költségvetési Bizottság elnöke sok mindent elmondott a koncepcióról, és ezért rövidebben szólna róla, és azért is talán, mert az anyag elég alaposan foglalkozik azokkal a törvényi, jogszabályi hátterekkel, amelyeken belül meg kell alkotni majd a közgyűlésnek a költségvetési rendeletet. Két véleményt ismertet, ami a Pénzügyi Bizottság ülésén felmerült a határozati javaslati sorral kapcsolatban. Egyik a létszámleépítéssel foglalkozik. A Pénzügyi Bizottság elé került anyagban még csak 2 %-os létszámleépítés szerepelt, de az ülésen megtudták, hogy a Költségvetési Bizottságnak lesz egy javaslata, mely szerint a 2000. évben elmaradt 3.25 %-os létszámleépítést is be kell építeni a költségvetési koncepcióba. Ezzel kapcsolatban egy olyan vélemény fogalmazódott meg a bizottsági ülésen, a

39 létszámleépítésnél figyelembe kell venni, hogy azok a jogszabályi keretek, amelyek szabályozzák a létszámot a gazdálkodó intézményeknél, mindenképpen betartásra kerüljenek. Igen nehéz feladat elé állítja ez a kettős követelményszint a főosztályt, aki nyilván ezt a munkát el fogja végezni. Egyetértett a bizottság azzal a véleménnyel is, hogy az eredeti javaslathoz képest szigorú határidőket fogalmaztak meg a kiosztásra került költségvetési koncepcióhoz tartozó határozati javaslatsorban. Ezzel mindenképpen egyetértenek, és azzal is, hogy konkrét személyeket jelöltek meg felelősként, olyanokat, akik felelősségre vonhatók, illetve számon kérhetők a tekintetben, hogy az illetékes apparátusi dolgozók ezeket a munkálatokat elvégzik, vagy sem. Az már most megállapítható, hogy az apparátusra e tekintetben igen komoly és nehéz feladat vár, és nehéz politikai döntéseket kell majd meghoznia a testületnek. Még egy észrevétel merült fel a határozati javaslati sorral kapcsolatban. A kiosztott javaslat 14.) pontjában megfogalmazták, hogy a felhalmozási bevételek biztosítása végett az iparűzési adóbevétel 30 %-át kell hozzárendelni. Úgy gondolja, a szándék érthető és nemes, bár kétségei vannak, hogy ezt a Költségvetési Bizottság érvényesíteni tudja majd a költségvetési viták során. Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Papp Béla alpolgármesternek. Horváth Zoltán: elég sok minden elhangzott már elöljáróban a polgármester úr, és a két bizottsági elnök részéről is. Az anyagban szereplő bizonyos pontokra hívja fel a figyelmet, mert szeretné, ha hangsúlyt kapnának a nyilvánosság előtt a közgyűlésen. A közgazdasági környezetről, az országos költségvetési törvény-tervezetről már szó esett, illetve az abban foglaltakról, valamint arról, hogy ez nagymértékben meghatározza majd Pécs városának 2001. évi költségvetését is. Ebből alapvetően 3 pontot emelne ki. Az egyik, hogy a központi költségvetési törvény-tervezetben az önkormányzatok vonatkozásában a dologi kiadások tekintetében továbbra sem tartalmaz költségvetési támogatást. Ami azért jelentős és fontos dolog, mivel több éve rendezetlen ez a kérdés. A dologi kiadások szinten tartásához nincsen állami támogatás. Ennek a következménye az, hogy az önkormányzatoknál – és ez nemcsak Pécs városában jelentkezik hatással – vagyonfeléléshez, illetve eladósodáshoz vezethet ez a hiány, mert nem rendezi a költségvetés. A másik lényeges dolog, - és ez már elhangzott az előzőekben – hogy a személyi jellegű kiadások tekintetében a központi költségvetési törvénytervezet a megemelt támogatásokat átlagosan 2 %-os létszámleépítéshez köti, illetve ezzel kalkulál. A 2 %-os létszámleépítést nem kötelezettségként írja elő az önkormányzatok számára, de valahol kényszerként kell ezt kezelni, mivel a pénzügyi forrást – a fedezetet – már ezzel kalkulálja a központi költségvetés. Elhangzott Nagy Csaba részéről, hogy ez igen nehéz

40 feladat lesz. Nem tudja, hogyan lehet majd a költségvetési törvény eme rendelkezését összeegyeztetni az ágazati jogszabályok, törvények előírásaival, amelyek a létszámra vonatkoznak. Nyilván, meg kell majd vizsgálni, mi az, ami lehetséges, és ha nem valósítható meg az átlagos 2 %os létszámleépítés, akkor alulfinanszírozott lesz a központi költségvetési oldalról a személyi jellegű kiadás. A harmadik, amire felhívja a figyelmet, a költségvetési törvény-tervezetbe új elemként épül be az, hogy támogatja a helyi önkormányzatok kincstári rendszerre történő áttérését. Ehhez központosított támogatást is tartalmaz a tervezet a kincstári rendszerre való áttéréshez. Azért emeli ki, mert a határozati javaslati sorban erre vonatkozó javaslatok vannak, amelyek pontosan ezt célozzák meg, egy fajta centralizációt, illetve annak továbbvitelét. A központi költségvetési elképzelések e tekintetben azonosak, megegyeznek a helyi önkormányzati elképzelésekkel. Megemlíti a pénzügyi helyzetet, ezen belül is a bevételi oldalt. Onnét is csak néhányat emel ki, amelyekre szeretné ráirányítani a figyelmet. Ezek olyan pontok, amelyek véleménye szerint problematikusak, megjegyzést kívánnak. Az előterjesztés 9. oldalán szólnak az illetékbevételekről, megjegyezve, hogy nem tartható a megye és a város közötti jelenlegi illetékbevételek elosztása, illetve az ezzel kapcsolatos költségek megosztása. Nagyon helyes és helytálló ez a megállapítás. Egyetlen gondja van ezzel csupán, hogy ezt már három éve tudják, és azóta nem történt semmi az ügyben. Felhívja az illetékes tisztségviselők figyelmét, hogy olyan tárgyalásokat kezdjenek, ami eredményre vezet. Tudomása szerint három éve minden évben a koncepcióban, a költségvetési vitában is megjegyzik, hogy nem történt semmi. Felhívja a figyelmet arra, hogy ezen már tényleg változtatni kellene, és eredményre jutni a megyével. A 10. oldalon a bevételeknél, az átvett pénzeszközöknél megemlítésre kerül az Egyesített Egészségügyi Intézmények és az OEP kapcsolata, illetve az, hogy az OEP-től átvett pénzeszközök mennek az EEI-hez. Felhívja a figyelmet arra, - amit megemlít az anyag is – hogy a finanszírozás alapvetően teljesítményfinanszírozás, pontozáson alapul. Nagy felelősség terheli az intézmények vezetőségét a tekintetben, hogy próbáljanak meg elmozdulni olyan szolgáltatások felé, amelyek lényegesen magasabb pontszámokat eredményeznek, így a bevétel is nagyobb lesz. Zárójelben jegyzi meg, esetlegesen lehetne gondolkodni egy fajta ösztönző rendszer kiépítésén, létrehozásán, ami akár anyagilag is ösztönzi az EEI vezetését abban, hogy megnövekedjenek a pontszámok, és így a bevételek is. A 12. oldalon a felhalmozási és tőke jellegű bevételekről szólnak. Tisztán látszik, hogy van egy olyan része ennek a bevételnek, amely erősen kétséges, vagy vitatott. Ketté van választva ez a bevétel, van egy olyan, ami nagy valószínűséggel elérhető, és olyan része, amiben csak reménykedni lehet. Ennél a pontnál még említésre érdemesnek tartja, hogy nem tervez az önkormányzat hitelfelvételt ahogy idén, úgy a 2001. évi költségvetés sem számol hitelfelvétellel.

41 A kiadások tekintetében a személyi juttatásokkal kapcsolatos 2 %-ról már szólt. A módosított határozati javaslat tartalmaz egy olyan kitételt is, vizsgálja meg az illetékes főosztály, illetve az illetékesek, hogy a tavaly elmaradt 3.2 %-os létszámleépítést hogyan lehetne esetleg pótolni 2001-ben. Elég szkeptikus ebben a kérdésben, mert ha 2000-ben nem sikerült megoldani, akkor attól tart, a plusz 2 %-kal együtt még nehezebben fog menni. Meg kell próbálni mindenképpen, mert kényszerítve vannak rá, mert a működési hiány 1.5 Mrd Ft-nál magasabb, az igény pedig több mint 3 Mrd Ft. Ezeket a lehetőségeket meg kell vizsgálni. A dologi kiadásokkal kapcsolatban szintén említette, hogy a központi támogatások között nincs forrás a szintentartásra. Megemlíti, - ami a határozati javaslatok között szerepel – tervezi az önkormányzat egy központosított beszerzési rendszernek a létrehozását, elindítását, amelyen már most munkálkodnak. Ennek informatikai hátterét is próbálják kialakítani. Mindez a számítások alapján jelentős megtakarítást eredményezhetne az önkormányzatnak. Minden bizonnyal vannak még tartalékok a rendszerben, és ezeknek a feltárását szolgálná a központosított beszerzés. Megjegyzi, ismét csak zárójelben - a központosított beszerzés az egyes ágazatok szakmai önállóságát nem csorbítaná. Kifejezetten olyan beszerzésekről van szó, ami nem szakmai jellegű, hanem minden ágazatban egyforma, így pl. fénymásolópapír, íróeszközök, stb., egyszerű, nagy tételben felhasznált cikkek. Külön öröm számára, hogy a 16. oldalon a determinált céltartalékok között szerepel a 15.) pont, ami a pályázati alap létrehozását célozza meg, mely az előző években is már napirenden volt. Egyre több pályázatot nyújt be az önkormányzat, és a sikeres pályázatokhoz minden esetben önrészt kell biztosítani. Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a 2001. évi költségvetésben legyen egy ilyen pályázati alap, amelynek összegéről nyilván majd viták lesznek. Elhangzottak számok az össz költségvetés, és azon belül a működési, felhalmozási táblákról. Nem újdonság az, hogy a működés deficites, 1.6 milliárdos determinált, 3.3 Mrd Ft-os az igényelt, és a felhalmozási mérleg is deficites, 1.1 Mrd Ft-os hiány van jelen pillanatban a determináltnál, és az igényeltnél pedig 4.8 Mrd Ft. Egyértelműen látszik, hogy a koncepció elfogadása után a konkrét költségvetési vitában ezeket vissza kell venni. Mindenki tudja, a költségvetés nem tartalmazhat deficitet, hiányt, nullszaldósnak kell lennie. Itt egyértelmű az, hogy a kiadásokat vissza kell szorítani. Elhangzott az is, hogy a bevételi oldalt nem lehet nagyon túlfeszíteni, nincsenek lehetőségek az önkormányzat számára, hogy túlságosan nagy bevételi növekményt érjen el. Ez azt jelenti, hogy a kiadási oldalt kell majd radikálisan csökkenteni. Szól az előterjesztés arról is, hogy a prioritás a működési egyenleg megteremtésénél van. Ebből kell kiindulni, és mindaddig, amíg a működést nem tudják egyensúlyba hozni, addig vagyonfelélés valósul meg, vagy pedig eladósodik az önkormányzat. Elemi érdeke az önkormányzatnak, hogy a működés területén az egyensúly rövid és hosszú távon is beálljon. Ennek érdekében fogalmazódtak meg azok a határozati pontok, amelyeket

42 támogatni tudnak. Ezek többek között arról szólnak, hogy az ellátott feladatok körének felülvizsgálata is szükséges, amely nyilván szakmai, politikai vitákat fog generálni. El fog dőlni, az ellátott feladatok körét lehet-e szűkíteni, akár időlegesen, akár véglegesen, de a vizsgálata mindenképpen szükséges, mert a működési egyensúlyt meg kell teremteni. Ez szerepel is az eredeti határozati javaslat 6.) pontjában, a módosítottban pedig az 5.) pontban. E pontra vonatkozóan – eredeti 6.), módosított 5.) pont – módosító javaslata, az eredeti 6.) pontban a következőképpen szól a második mondat: „Ezzel párhuzamosan felül kell vizsgálni az intézmények kihasználtságát”, ide tenne egy vesszőt, és tovább így szólna a mondat: „felül kell vizsgálni az ellátott feladatok körének más keretek közötti megvalósításának a lehetőségét is.” Itt arra gondol, - ami pl. a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén volt az elmúlt ülésen napirenden – hogy az oktatási intézmények közül kettő bekerült a bizottság elé, az egyik a Radnóti, a másik a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola. Az oktatási ágazat terjesztette elő, tehát nem a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság kezdeményezte. Ezen két intézménynél lehetőség van arra, - az intézmény vezetősége is támogatja – hogy akár KhT. formájában, akár alapítványi iskolaként működjenek tovább. Ilyenre gondol konkrétan, hogy az ellátott feladatok körének más keretek közötti ellátását is meg kell vizsgálni. Ezt nyilván szakmailag vizsgálni kell, és lesznek politikai vonzatai is, de mindenképpen vizsgálat alá kell vetni. Galbáts András: a költségvetés koncepciójának kialakítása folyik, meglehetősen furcsa és vitatott figyelem mellett. Horváth Zoltán képviselő úr nagyon érdekes dolgokat mondott, és alapjaiban véve azon gondolatoktól szeretné folytatni, ahol képviselő úr abbahagyta. Nem olyan átfogóan, mindenre kiterjedően kíván szólni, mert nehéz a figyelmet fenntartani ilyen témában. Egy konkrét részre koncentrálva szeretné – reménytelenül – felhívni a városvezető koalíció figyelmét, és talán egyszer lesz értelme, ha nem ebben a ciklusban, akkor talán másikban. Úgy érzi, a költségvetési koncepció a hatalom költségvetésének koncepciója. A hatalomé, amit azzal is szeretne alátámasztani, hogy feleslegesnek tartották, hogy a koncepciót a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elé hozzák, amely bizottság nyilvánvalóan egy-két dolgot meg tudott volna vitatni. Kemény vita folyt volna a bizottságban, és saját munkájukat is be tudták volna tenni a koncepcióba, de ez elmaradt. Nyilvánvalóan a szocialista frakció ülése ezt pótolta, így a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság kimaradt. Ettől még önmagában nagyon jó lehetne a koncepció. Van azonban egy olyan eleme, ami alapvető kérdés. A 19. oldalon megfogalmazták az alábbiakat: „A működés egyensúlyának megteremtése érdekében elkerülhetetlen, ezért átfogó ellátási, intézményüzemeltetési változásokra van szükség. Vizsgálandó a feladatellátás más keretek közötti megoldása, az önkormányzati szférából történő kivonása.” Ez jelenthet egy olyan olvasatot is, - ha azt akarja – hogy a frakciójuk által hangoztatott gondolat is kiolvasható lenne belőle, már mint az, úgyis lehet változtatni, nehéz pénzügyi körülmények között a gazdaság egyensúlyát megteremteni, hogy az abban résztvevőknek nem a jogait csökkentik, hanem a lehetőségeit emelik. Nem veszik el a jogaikat, és majd

43 nagy bölcsen, határozottan, centralizálva megoldják a kérdést, hanem az intézményeket kényszerítik arra, - szó szerint – hogy gondolkozzanak, és a saját problémájukat lehetőség szerint maguk oldják meg, az adott szűkös anyagi körülmények között. Itt valami furcsa ellentmondás van, mert ahogy befejezte Horváth Zoltán képviselő úr is, kettős dolgot tapasztal. Egyrészt „féktaposás”, másrészt a „gáz” taposása. A „fék taposása” egyértelműen a centralizáció, tehát az intézményekben található kettősségeket megszüntetik, centralizálják. Helyettük kitalálnak mindent, és a baj, hogy „helyettük”. Helyettük gondolkoznak, helyettük oldanak meg problémákat, diktálnak, az intézmények pedig végrehajtják azt. Ezzel sem volna semmi baj, ha olyan gazdasági környezetben élnének, ahol ez megengedhető. Ahol valóban olyan gazdasági háttér van, hogy tudnak diktálni, pénzt adni, az igényeket teljesíteni lehet, és nincs szükség az emberi kreativitásra, az emberi gondolkodásra, a kezdeményezésre. De nem ilyen gazdasági környezetben élnek, hanem ahogy a költségvetésből látszik is, 3 Mrd Ft-os hiánnyal induló, nyilván később lefaragásra kerülő gazdasági környezetben, ahol az emberi elmére, találékonyságra nagy szükség lenne. A feladatok között az 1.) pontban olvasható: „A centrális gazdálkodási rendszer további fejlesztése, esetlegesen más, a rendszerben még nem lévő intézményekre történő kiterjesztésének szakmai és gazdasági vizsgálata.” Ez azt jelenti, még tovább centralizálnak, még jobban nő a központi hatalom. Végső soron a központi hatalom az egy szép dolog, azzal lehet élni. Ehhez egy olyan pénzügyi háttér is kellene, ami pillanatnyilag ebben a városban nincs meg. Annak ellenére, hogy Pécs nem szegény város, nagyon sok mindent ki lehet belőle hozni, de úgy érzi, a centralizáció komoly kockázatokkal jár. Ha ismét megnyernék a szocialisták az önkormányzati választásokat, tovább vezetik a várost, akkor az itt lévők meg fogják élni, hogy ugyanilyen bölcsen, hittel, ugyanígy hatalmi oldalról majd decentralizálni A jövő problémáit fognak. már ki lehetne szűrni. Üdvözlendő kezdeményezésnek tartja, hogy a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolát, valamint a Radnóti M. Szakközépiskolát olyan gazdasági környezetbe tették, mely csökkentette az önkormányzati költségeket. Úgy gondolja, KhT-ban történő működésükkel ki tudják magukból hozni azt a pluszt, melyet központi irányítással nem tudnának megtenni. Véleménye szerint ezt az elemet mindenképpen meg kellene vizsgálni, mert a költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez újra létszámleépítés szükséges, továbbá olyan racionalizáló gazdasági intézkedéseket kell végrehajtani, amely az intézményeket sújtani fogja. Számukra is kedvezőbb lenne, ha önállóan dönthetnének. Véleménye szerint ez változás a gazdasági vezetők megbecsülése lenne. Mivel az intézmények is tudnak kreatívan gondolkodni, a saját helyzetükért is sokat tehetnének. Ma lehet, hogy nincs még az ideje, de feltehetően a jövőben lesz egy olyan városvezetés, amely ezt fontolóra veszi. Vannak olyan elemek, melyek ebbe az irányba hatnak, melyet a két iskola kezdeményezéseiből is látni lehet. Kéri a városvezető koalíciót, hogy a kockázatcsökkentés érdekében, hozzák felszínre ezeket az elemeket. Amennyiben centralizálni szeretnének, akkor ne csak két iskola vonatkozásában tegyék azt. Papp Béla: megkérdezi Galbáts Andrást, módosító indítványt kívánt-e benyújtani?

44

Galbáts András: az általa javasoltak akkora változtatást jelentenének a jelenlegi koncepcióval szemben, hogy reménytelennek érzi a módosító indítványt, ezért figyelemfelkeltésnek szánta az általa elmondottakat. Örömmel veszi, ha egyes elemeit a városvezető koalíció felhasználja. Nagy Csaba: a FIDESZ frakció álláspontja, ha a jogi feltételrendszert veszik figyelembe, akkor a koncepció megállja a helyét és a beterjesztés jogossá válik. Amennyiben a tartalmi kérdéseket vizsgálják, akkor a frakció véleménye, hogy nagyon sok olyan koncepcionális elem hiányzik, amely felvázolná a kormányzó koalíció elképzeléseit a költségvetési rendelettel kapcsolatban. Nem a jogszabályi háttérre gondol, hanem arra, hogy milyen koncepcionális döntési mechanizmust szeretne bevezetni a testület a 2001ben elérendő célok érdekében. Nem esett arról szó, hogy miképp lehetne javítani a közterületeken a jelenlegi állapotot, az utak állapotát. Nem ismerik a célokat sem, amelyek a következő költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra. Elismerik, nagyon nehéz a feladat, de véleményük szerint egy ilyen koncepciónak várospolitikai szempontból ezekre a kérdésekre is ki kellett volna térni. Az elmúlt évi előirányzatokhoz - ahol 8,1 Mrd Ft-os állami támogatással, illetve átengedett központi bevétellel számolhatott a város képest ebben az évben 9,1 Mrd Ft-ra nőttek, amely 11,5%-os emelést jelent. Úgy gondolja, ez megteremti annak a lehetőségét, hogy a városnál a mozgástér megmaradjon. Fontosnak tartja, hogy a Polgármesteri Hivatal – Önkormányzat - működési mérlegében nagy a determinált összegnek a hiánya, mely kb. 1,6 Mrd Ft. Úgy gondolja, ezt a hiányt úgy kell „lefaragni”, hogy az a legkevesebb vagyonfeléléssel és hitelfelvétel nélkül történjen. Ezzel kapcsolatban súlyos kétségek merültek fel frakciójában. Az igényelt determinált hiány már több, mint 3 Mrd Ft. Frakciója támogatja a GESZ-szel kapcsolatos intézkedéseket. Ezek közé tartozik a központi beszerzések rendszerének kialakítása, mellyel kapcsolatban megjegyzi, hogy a GESZ-t szakmailag és jogilag is fel kell minderre készíteni. Fontosnak tartja, hogy a továbbképzési lehetőségeket mindenképpen biztosítani kell a munkatársak számára. Mivel a közbeszerzés egy „önálló műfajnak” mondható már, így önálló szakmának is tekinthető. Felhívja a Közgyűlés figyelmét a kiosztott határozati javaslat módosításának 4.) pontjára, melyben a centrális gazdálkodás további erősítése szerepel. Már elhangzottak ma azok a szakmai aggályok, melyet frakciója is felvetett. Gondol itt a szociális intézményeknél végrehajtott változtatásokra. Figyelemmel kísérik, hogy miképp érvényesül a szakma a centrális gazdálkodás további erősítésénél. Figyelemre méltó, hogy a határozati javaslat 11.) pontjában kétlépcsős költségvetési rendelet megalkotása szerepel. Véleménye szerint egy nagyon fontos dolgot nem tartalmaz az anyag, mégpedig, hogy a determinált költségvetési, koncepcionális tételeket felül kell vizsgálni. Ezt azt jelenti, hogy a Közgyűlésnek át kell gondolni, az eddig meghozott döntéseit és „fájdalmas” intézkedéseket kell hoznia, mert a 2,1 Mrd Ft-os igény, a jelenlegi költségvetési helyzet mellett nem elégíthető ki.

45

Frakciója támogatja az illetékekkel kapcsolatos megállapításokat. A mai napig senki nem tudta bebizonyítani azt, hogy Pécsett azért csökkentek az illetékbevételek, mert a Megyéhez került ez a feladat. A számok viszont jelentős csökkenést mutatnak, melynek hátterét nem ismeri. A Megyével történő tárgyalások során a képviselőknek minden tekintetben fel kell vállalni a város érdekeit. Bejelenti, hogy a FIDESZ frakció, a koncepcionális hiányok miatt tartózkodik a szavazáskor. Staub Ernő: a végrehajtási sortól eltekintve nem sok koncepcionális elemet lát az előterjesztésben. A szöveges rész azzal zárul, hogy „az államháztartási törvény adta lehetőséget kihasználva megcélozzuk a 2 éves költségvetés elkészítését, a 2 éves költségvetési rendelet megalkotását”. A 2 éves költségvetési törvény nagy ellenzéki tűzben van, és nagy politikai galádságnak minősíti az ellenzék. Talán van a tekintetben valami jó is, hogy számolni tudnak 2 évre előre, vagy pedig átveszi a városvezető koalíció azt, amelyet a Parlamentben támad. Úgy gondolja, a nyilvánosságra tartozik, hogy a városban is ilyen szándék olvasható. A határozati javaslat a 8.) pontjával kapcsolatban - mely a kollektív szerződések egységesítésének vizsgálatára vonatkozik – az a kérdése, hogy a jogszabályi lehetőségei milyenek és meg vannak-e? Dr. Toller László: minden koncepció arra való, hogy mindenki a saját lelkét, tudását hozzátegye. Majd azt követően, amikor programra kívánják fordítani, akkor a koncepció és a valós számok közötti összefüggés dönti el, hogy a koncepció hiteles és meglapozott és számszerű költségvetési tételekkel alátámasztott volt-e, vagy sem. Három érdekes felszólalás hangzott el a vita során. Az egyik, a centralizációra vonatkozott. Úgy gondolja, ha egy rendszer bebizonyítja magáról, hogy decentralizáltan működni képtelen, vagy nem képes végrehajtani a tulajdonos céljait, akkor – legalább gondolatot – váltani kell a rendszer működését illetően. Ahhoz, hogy egy újabb decentralizáció bekövetkezhessen centralizálni kell pl. a gazdálkodást, vagy a feladatok ellátását. Amit eddig az Önkormányzat a költségvetési intézmények tekintetében folytatott, véleménye szerint szánalmas kísérletté alacsonyodott. Erre talán a legjobb példa az, amikor ígéretet tettek a 8,25%-os bérfejlesztésre a 3,25%-os létszámcsökkentés fejében. A leépítést annak ellenére senki nem hajtotta végre, holott vállalták. Lehetséges, hogy úgy gondolták, elég, ha az év végén csökkentik a létszámot, mert az már nem az idei költségvetést érintette volna. Azt követően meglepődve vették tudomásul, hogy az Önkormányzat nem hajtja végre a béremelést. Úgy gondolja Galbáts képviselő úrnak abban igaza van, hogy itt nagy váltás történt. Hozzászólásából az is kitűnik, hogy áttekinthető gazdálkodás, központi információs rendszer, jelentősebb monitoring rendszer az, ami a centrálisabb gazdálkodást jelenti. A szakmai döntések az intézmények hatáskörébe tartoznak továbbra is. Az Önkormányzat feladata lett a szakmai tevékenység ellátásának és a gazdálkodás összhangjának megteremtése.

46 A másik koncepcionális kérdés, a létszámcsökkentés. Személy szerint az országgyűlési vitában azt mondta, hogy azok a városok, amelyek érdemben racionalizálták, vagy megváltoztatták és korszerűsítették az intézményrendszerüket, már képtelenek a 2%-os létszámcsökkentésre, bár bizonyos területeken még biztos marad tartalék. Pécsett is ez történt. Nehéz lesz végrehajtani ezt a lépést, mert lennének az oktatásnak olyan területei, ahol végre lehet hajtani, de másokon már nem. Az egészségügyi ellátásnak van olyan területe, ahol mindez végrehajtható. A Polgármesteri Hivatalt tekintve elmondható, hogy az országos átlagot tekintve, hiányos a létszám. Ugyanez vonatkozik a hatósági feladatok ellátására is. Ezzel szemben a 2%ot úgy kérik számon, hogy a hivatalhoz kerül az Okmányiroda. Ezt azt jelentené, hogy az önkormányzati feladat-csoportból ez esetben 4-6%-os létszámcsökkentést kellene végrehajtani a Polgármesteri Hivatalon belül, hogy a hatósági munkára vonatkozó létszámfejlesztést finanszírozni tudja az Önkormányzat. Csak az első évben van jelentősége annak, hogy átvett pénzeszközökből, vagy bérből látják el a finanszírozást. A fejlesztésekkel kapcsolatban el kell mondani, hogy jelentős módosulás történt az elmúlt évi költségvetésben, hiszen a fejlesztést attól tették függővé, hogy a vagyongazdálkodási eredmények miképp teszik azt lehetővé. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanértékesítések fedezik-e a fejlesztéseket. Példaként említi az Ágoston teret, mely 1999 évi döntés, de 2000. évi teljesítést jelentett, de ez vonatkozik a Kálvária u-ra is. Annyi mozgásteret adott a város magának, hogy ha nem a tervezettek szerint alakul az ingatlanértékesítés, akkor nem olyan ütemben fizetik a fejlesztési forrásokat. Ez rugalmasságot adott a fejlesztési csomagnak és csak a bevételektől függően működhet az program, melyre 1.350 M Ft értékben terveztek az elmúlt évben, de ennél az összegnél 2001. évben sem tud a város többet vállalni. Abban az esetben is vállalni akarják, ha ez az összeg 7%-ot, vagy 8%-ot jelent. Erre pluszként jöhet még – amit a határozati javaslat is tartalmaz – az iparűzési adó 30%ának elkülönítése, vagy zárolása. Véleménye szerint, ha ezt meg tudja a város valósítani és megoldani, akkor a költségvetés és a hosszú távú hitelképesség drasztikusan megváltozik. Azon dolgoznak már két éve, hogy ez elérhető realitás legyen. Úgy gondolja, ez alapvető fordulatot jelenten Pécs költségvetésében. A működési kiadások tekintetében kormányfüggőségről lehet beszélni. Elmondható, hogy a jogszabályi háttér változik, a normatívában szerepel valami, vagy sem. Az viszont biztos, hogy az intézményi szférában a hatályos törvényeknek megfelelő finanszírozást ha megadja a kormányzat, akkor a város is biztosítja az önrészt. Véleménye szerint a 11%-os növekedés, csak látszólagos az önkormányzatoknál. Az újságban – a kétszer 1 éves költségvetéssel kapcsolatban - leírt nyereményt személy szerint még nem tapasztalta, főleg azért, mert az inflációs hatások továbbra is tévesen jelennek meg. Az önkormányzatok a költségvetés kiadási oldalát képezik, tehát a fogyasztói oldalon vannak, ahol az infláció sokkal súlyosabban jelenik meg. A makrogazdasági tényezőkre figyelemmel kell lenni, hatásait pedig ki kell védeni. A bérek tekintetében alapvető álláspontjuk az, – melyet az elmúlt évben megszegtek, és annak hatásai jelentkeztek is – hogy amit a kormány és az

47 országgyűlés bérfejlesztés terén biztosít, akkor azt a város is megteszi. A városnak nincs rá módja, – és törvényi szabályozás sincs rá – hogy „egy fillérrel” is többet adjon. Adományok adására nincs lehetősége az Önkormányzatnak. Reméli egyszer eljön az az idő, hogy az Önkormányzat a szükségletei szerint fizeti meg az intézményi szférát. Úgy gondolja ezt a nyilvánosság előtt is vállalni kell. Most sem és az elmúlt évben sem a Széchenyi tér volt a bérharcok színhelye. Amennyiben ilyen problémák merülnek fel, akkor azt máshol – nem Pécsett – kell ismertetni. Hangsúlyozza, hogy mindazt a bérfejlesztést, melyet az állami költségvetés biztosít, a város is az intézmények rendelkezésére bocsátja, mely nem kegy, hanem törvényi kötelesség. Véleménye szerint a koncepció még egy szemléletet tartalmaz, mégpedig azt, hogy a város milyen helyzetben van. Ma már kifejezetten a saját munka gyümölcseként – és nem mások adományaként – a város, ha nem is kedvező, de egyre inkább stabilizálódó helyzetben van a költségvetés tekintetében. A feladat most az, hogy a költségvetési fegyelmet erősítsék. Egyetért a Pénzügyi Bizottság elnökének – ezzel kapcsolatos – megállapításaival. Személy szerint is úgy gondolja, meg kell nézni, mit lehet javítani a bevételi oldalon. Frakciójára is jellemző, hogy a kiadási oldalon erősebb a bevételi oldallal szemben. Ez tapasztalható a Közgyűlés esetében is és a „rosszindulatú” köztisztviselők azok, akik a kiadási oldalán szűkítenének és a bevételi oldalon javaslattal élnek. Szeretné, hogy egyensúlyos költségvetést fogadjon el a testület, melyben már nem lesznek – az évek óta jellemző – vélt bevételi tételek, és valósnál nagyobb kiadási tételek. Reméli, hogy ez a realitások költségvetése lesz. Dr. Ujvári Jenő: módosító javaslata, hogy a költségvetési koncepció tartalmazza a Pécsi Püspökvári térségben található műemlék-együttes – most már Világörökség védelmére – működtetésére, továbbfejlesztésére szolgáló pénzügyi keretet. Körömi Attila: elmondja, polgármester úr hozzászólásában számtalan olyan dolgot fedezett fel, melyre mindenképpen reagálni kíván. Nem tartja jónak, hogy polgármester úr tüntetni küldi a közalkalmazottakat a Parlament elé azzal, hogy a bérharcot nem Pécsett kell megvívni. Az elhangzottakkal azért nem ért egyet, mert a kormány jelentős béremeléseket tervez – természetesen meg is valósítja – a köztisztviselői, az egészségügyi és oktatási szférában. Ezek a kijelentések elhangozhatnak akkor, ha az előterjesztés konkrét számairól vitatkoznak és ha a polgármester úgy érzi, hogy méltatlan helyzetbe kerülhet. Véleménye szerint egy általános felhívás, mozgósítás nagy károkat okozhat. Úgy gondolja, azt egyre többen belátják Pécsett, hogy miközben pályázni szeretne a város különböző összegek elnyerésére, akkor az nem jó, ha a polgármester lázítja a közalkalmazottakat és mozgósító felhívásokat tesz közre a közgyűlésen. Úgy gondolja, mivel ez káros lehet, csak a költségvetési koncepcióról beszéljenek. Ezt minden alkalommal el fogja mondani, mert polgármester úr olyan gyakran él ezzel az eszközzel – sokszor fonja bele hozzászólásában ezeket a kódolt üzeneteket – hogy egy idő után nem lehet válasz nélkül hagyni. Minden esetben, amikor ezt polgármester úr megteszi, reagálni kell arra, hogy akkor cselekszik jól, ha

48 a város érdekeit képviseli és csak abban az esetben éles a felszólalása, ha konkrétan felelőssé lehet tenni a városon kívüli szervezeteket. Papp Béla: az elhangzottakra annyiban kíván reagálni, polgármester úr valóban „képiesen” utalt fővárosi terekre, de úgy gondolja, hozzászólásának lényege az volt, hogy a jelenlegi oktatás-finanszírozási rendszerben a bérekkel kapcsolatos – igazi – döntések Budapesten születnek. Nem hiszi, hogy mozgósítási szándék bújt meg a véleménye mögött. Nagy Csaba: úgy gondolja, ha későbbiekben pontosan fogalmaznak, akkor az ilyen jellegű viták elkerülhetők. Polgármester úr három kijelentésére szeretne reagálni. A bérekkel kapcsolatban az a véleménye, hogy a jogszabályi helyek ismeretében a városnak kötelessége azt a pénz átadni a pedagógusoknak, közalkalmazottaknak, egészségügyi dolgozóknak, ami a normatívákban – állami támogatásokban – megjelenik a béremelésekre. A városnak kötelező azt a – beígért – 8,75%-os, illetve az alapbérek vonatkozásában 20%-os béremelést megadni pl. a pedagógusoknak, amiről a kormány már döntött. El kell mondani, hogy dr. Krippl Zoltán és az akkori testület is kötelességének érezte ezt 1990-94 között, de ugyanez érvényes a következő ciklusra is, amikor dr. Páva Zsolt volt a polgármester. Véleménye szerint a jelenlegi Közgyűlésnek is így kellene gondolkodni. Frakciója nem használta azt a kifejezést, hogy csődközeli helyzetben van a város. Úgy gondolja, sem az ellenzéknek, sem pedig a várost kormányzó koalíciónak nem érdeke, hogy ezek a szavak elhangozzanak. A mai sajtót még nem látta, így nem tudja ki használhatta e kifejezést. Véleményük az, hogy a város költségvetése gondokkal súlyos, melyet mindenképpen meg kell oldani, ezért érdeklődve várják azt a tervezetet, mely ezt kezelni tudja. Az valóban igaz, hogy a kormányzat 2000. évre vonatkozó inflációs számítása nem igazolódott be, melynek két oka volt. Az egyik – a már sokszor említett – olajár-emelkedés volt, a másik pedig a dollár erősödése az Euro-hoz képest. Amennyiben az emelkedett inflációhoz viszonyítják az állami támogatást, és az átengedett központi bevételek alakulását, akkor a 2000. évi tervezethez képest 11,53%-kal emelkednek ezek az összegek. Így reálértékben ezek a számok nőnek. Dr. Toller László: megjegyzi, a bérezéssel kapcsolatban továbbra is tartja álláspontját. Azt vállalja a város, hogy amit megkap, azt tovább adja. Azt szerette volna ezzel kifejteni, hogy aki ennél az összegnél többet kér, azt nem a várostól kell megtenni. Az inflációval kapcsolatban elmondja, hogy az alulszámítás annyit jelentett 2000. évben, hogy a kormány 260 Mrd Ft-tal több bevételhez jutott. A véleménye az, ha a budget megengedheti magának azt, hogy elkölti az államháztartás rendszerében, akkor ebből talán vissza lehetne osztani az Önkormányzatoknak is.

49 Az Önkormányzatokat érinti legjobban az inflációs hatás. Mondja ezt azért, mert fogyasztók, hiszen a tankönyv, papír, gáz, diákok tömegközlekedése, stb. a valós áraknak teszik ki és nem a várható inflációs hatásnak. Nem azt mondja, hogy a kormány rosszul végzi a dolgát, de a valós gazdasági és költségvetési folyamatokat véleménye szerint őszintén és tisztán kell a polgárok elé tárni. Ezt nem minősítésként mondja. A 2 éves költségvetésre utalva elmondja, gond, hogy az államháztartási törvény még nem módosult, pedig benyújtottak egy módosító javaslatot, amely lehetővé teszi ezt a költségvetést. Azt a város is megteheti, hogy 2, vagy 3 éves költségvetésben gondolkodjanak. Személy szerint a kormányzaton sem fogja számon kérni. Véleménye a 3 éves költségvetés elkészítése, a tisztánlátás és a magabiztos gazdálkodásnak az egyik alapja. Így a megkezdett gazdasági és fejlesztési folyamatokat meg tudják valósítani. Közös önbizalommal és közös bizalommal lehet nekiállni egy komolyabb gazdaságpolitikának a város életében. Ma már nem a XXI. század kihívását jelenti, hanem egy ortodox, régi gazdálkodás képét vetíti a testület elé. Nagy Csaba: polgármester úr által elmondottakhoz megjegyzi, véleménye szerint a köztisztviselők és a közalkalmazottak részére - a kormány által megszavazott béremelést kötelessége a városnak biztosítani. Ez még arra az esetre is érvényes, hogy ha a városnak a saját részét is hozzá kellett tenni. Úgy gondolja, 2001. évben is meg kell ezt tenni. Mivel polgármester úr a költségvetésért felelős személy, ezért feladata, hogy előteremtse a költségvetési rendeletben azt a különbözetet, amely azt a célt szolgálja, hogy a kormány által biztosított rész és a valódi igények közötti különbséget biztosítani tudja a város. Ezt a szakszervezet és a közalkalmazottak, köztisztviselők is elvárják. Nyilvánvaló, hogy az infláció megemelte a költségvetési bevételeket. Az önkormányzat esetében az iparűzési adó is pozitív értelemben hatott az infláció a bevételek nagyságára, hiszen ez a nemzetgazdaságtól nem függetleníthető. Körömi Attila: inflációval kapcsolatos polgármesteri megjegyzésre elmondja, véleménye szerint összehasonlító módon kellene mérlegelni az 1995-96-os évvel. Van létalapja az inflációról való beszélgetésnek, a költségvetési hatásait érintően. Az 1999. évre a kormány 1%-kal túl tervezte az inflációt, ami 11% helyett 10% lett. Ez évben 2-2,5%-kal nagyobb lesz az infláció mértéke a tervezetthez képest. Azt már a közgazdászok sem vitatják, hogy ebben nagy szerepe van az olajár emelkedésnek. 2 év tekintetében ez 1,5%-kal több bevételt jelent. Polgármester úr ezt szeretné látni a város költségvetésében is. 1995-ben 19-20%-ra tervezte az akkori kormány az inflációt, ezzel szemben 28,3% lett. Ez kb. 8,3%-ot pluszt jelent. 1996-ban szintén 19-20% volt a költségvetési javaslatban, de 23,4%-ra alakult, ez 3,4% különbséget jelent. A kettő különbsége együttvéve 11,7%. Kérdése, hova tette az akkori kormány az Önkormányzatnak járó többletbevételeket? Erre nem volt lehetőség, hiszen forintálisan kevesebb érkezett be a költségvetésbe. Az összehasonlító adatoknak, van létjogosultsága. A jelenlegi és az akkori százalék között jelentős a különbség, és az

50 Önkormányzatok akkor nem látták hasznát az alultervezésnek. Ezt csak a tények kedvéért mondta el. A konkrét költségvetés vitájánál – amennyiben erre visszatérnek – akkor ezt már számszerűsíteni lehet. Erre mindenképpen fel kell készülniük. Staub Ernő: a határozati javaslatban szerepel a kollektív szerződések egységesítése, azzal az óvatos fogalmazással, hogy meg kell vizsgálni. Kollektív szerződést munkáltató köt a munkavállalók szervezeteivel. Kérdése, mi arra az Önkormányzat jogi ráhatása? Papp Béla: szavazást kér a tekintetben, hogy a Közgyűlés megadja-e a szót Lekszné Tóth Júliának? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egyhangú igen szavazattal megadta a szót Lekszné Tóth Júliának. Lekszné Tóth Júlia: a szociális területen dolgozók szakszervezete, és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviseletében kapta a megbízást, hogy ismertesse álláspontját a 2001. évi költségvetés koncepciójáról. A határozati javaslat pontjai szerint tették meg véleményüket. A centrális gazdálkodás továbbfejlesztése és kiterjesztése - az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve - további kockázatokat jelent az Önkormányzat számára. A két gazdálkodó szervezet eddigi működése során nem bizonyította, hogy takarékosabb, hatékonyabb, átláthatóbb gazdálkodást eredményezett. Javasolják a gazdaságosságra vonatkozó bizonyítékok beszerzését, és csak azután célszerű dönteni a rendszer bővítéséről. Aggályosnak tartják az intézményi szabad pénzeszközök bevonását az Önkormányzat likviditási nehézségeinek az egyensúlyba tartása érdekében. Amennyiben a határozati javaslatot a testület elfogadja, úgy érzik – súlyosan sértik az intézmények még megmaradt autonómiáját, valamint veszélybe kerülhet az ellátási kötelezettségük teljesítése. Nehezményezi, hogy ismét napirenden van a közalkalmazotti létszámleépítés. Azt senki nem vitatja, hogy a pécsi intézményekben az utóbbi 4 évben végrehajtott létszámleépítések következtében, szinte lehetetlenné vált a további csökkentés abban az esetben, ha a meglévő ellátási szinteket is változatlanul kívánják fenntartani. Pécs város vezetői a nyilatkozataikban azt hangoztatják, hogy a városban magas a kulturális, oktatási és szociális ellátás szintje, de mégis minden évben újabb megszorító intézkedéseket kellett az intézményeknek elszenvedni. Az egyes intézmények esetében eljutottak már arra a finanszírozási szintre, amelyet – ha betartják a törvényi előírásokat, képesítési normákat – nem lehet csökkenteni. A határozati javaslat ennek ellenére az elkövetkező 2 évbe 22%-os, továbbá az idei évben elmaradt meg nem valósult 3,25%-os létszámleépítést lehetőségét veti fel. Az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanácson az önkormányzati oldal képviselői elismerték, hogy ilyen mértékű létszámleépítést csak a jelenlegi ellátás színvonalának csökkenésével lehet elérni. Ezt azt jelenti, hogy intézményeket kellene megszüntetni. Dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr az Érdekegyeztető Tanács ülésén reális

51 lehetőségként említette, hogy a város számára a nem kötelező feladatot ellátó intézményeket esetleg meg kell szüntetni. Felmerül a kérdés, mire gondolhatott alpolgármester úr? A törvényekből az következik, hogy középiskolákat, a bentlakásos szociális intézményeket kellene a városnak megszüntetni. Amennyiben erről van szó, akkor szükséges annak megtárgyalása és ne a létszámleépítéssel utaljanak rá. Az intézményekben dolgozók 1996 óta folyamatos fenyegetettségben, átszervezésben és leépítésben élnek. Ha az intézmények bezárására kerül sor, akkor azt a pécsi polgároknak is meg kell érezni. A beosztott közalkalmazottakkal az utóbbi időben, csak leépítendő létszámként foglalkoztak. A 3,25%-os létszámcsökkentést az elmúlt évi költségvetés tárgyalásakor elfogadta a szakszervezeti oldal is, de a centralizálás és a közalkalmazotti állománnyal ellátott feladatok vállalkozásba adásával nem akkora százalékos leépítésre került sor, hanem jóval nagyobbra. Az igaz, hogy ez év december 31-ig, ami nem jelent erre az évre megtakarítást. Az intézményvezetők érdekeltségi rendszere mellett kérni szeretné a közalkalmazottak jutalmazási keretének meghatározását elsősorban a bevételek növelése, illetve a sikeres pályázatok dotálása érdekében. A pályázatok elkészítésében és sikerre vitelében fontos szerepe van a beosztott közalkalmazottaknak. A szakszervezeti oldal kéri, a korábban megszüntetett intézményi jutalomalap biztosítását is. A jelenleg érvényes kollektív szerződéseket a munkáltatók és a munkavállalók kötötték. Véleményük szerint, közgyűlési határozattal nem illik olyan döntés hozatalára kényszeríteni őket, amelyre nem jogosultak. A kötelezőn felüli juttatások mértékéről az Érdekegyeztető Tanács keretében az összes szakszervezettel szívesen tárgyalnak és várják a javaslatokat. Dr. Toller László: megjegyzi, nem arról szól a határozati javaslat, hogy egységesítik a kollektív szerződéseket. Úgy gondolják, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy egységesítve, vagy egységes szemlélettel kössék meg a kollektív szerződéseket. Papp Béla: ebédszünetet rendel el 13.00 órától 14.15 óráig. EBÉDSZÜNET Papp Béla: a költségvetési koncepció napirendi pontnál kiosztott határozati javaslat tervezetének 5. pontja tartalmazza, a 2 és a 3,25% létszámleépítést. Az intézményi egyensúlytalanságnak egyik alapvető oka, hogy a kötelező és az Önkormányzat által önként felvállalt feladatok nyilván nincsenek fedésben. Képviselőként azt kell mondania, hogy számára soha, senki nem mutatta be, hogy mi az a mennyiség órában, vagy forintban, amit az Önkormányzat a kötelező minimumhoz hozzátesz. Elhangzott ma, hogy az állami költségvetés erre az évre vonatkozó 2%-kos létszámcsökkentés javaslata, alulfinanszírozást eredményez, ha az Önkormányzat nem tesz semmit. Ezt annyiban kívánja kiegészíteni, hogy érthető a mindenkori kormányzat szándéka, hogy az Önkormányzatokat egy feszesebb, racionálisabb gazdálkodásra kényszerítse, és ezekkel az eszközökkel tudja

52 elérni. Ha az Önkormányzat jobb pénzügyi helyzettel rendelkezne, akkor nem kellene figyelembe venni az 1-2%-ot. A Költségvetési Bizottság tagjai – és úgy gondolja mások is – tudják, hogy 1%-nyi létszám 100 M Ft-okat jelent a költségvetésben. Amikor az is elhangzott, hogy a működési egyensúlytalanság kb. 1,5 Mrd Ft, akkor lépéskényszerben vannak. Ezek figyelembevételével a határozati javaslat 5. pontjának kiegészítését indítványozza azzal, hogy ismételten felül kell vizsgálni a kerettantervekkel összefüggésben az iskolák és oktatási intézmények oktatási programjait. Kérdése az Közoktatási Bizottság tagjaihoz, hogy egy januári, vagy februári időpont mennyiben reális, vagy irreális? Úgy gondolja, ha a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály már korábban dolgozott ezen – csak a végeredményhez nem jutott el – akkor nem jelent olyan nagy munkát. Információja szerint az oktatási programok is a Közgyűlés elé fognak kerülni. Kéri a Költségvetési Bizottság elnökét, erősítse meg abban, hogy számára is elfogadható ez a javaslat. Módosító indítványként terjeszti be a határozati javaslat 5. pontjának kiegészítését, melyben kéri a Közgyűléstől, hogy ezt a munkát írja elő – kötelező jelleggel, személyi felelősséggel – a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály részére. Kérdése a Költségvetési Bizottság elnökéhez, hogy az általa elmondottak mennyiben szerepeltek a költségvetés tárgyalása során és indokoltnak tartjae ezt a kérést? Soó László: az elhangzott módosító indítványokra kíván reagálni. A vita során már korábban is volt a határozati javaslat 5. pontjával kapcsolatos módosító javaslat. Az alpolgármester úr által említett programokra vonatkozó rész véleménye szerint, kapcsolható az intézményeknél lefolytatott vizsgálatokhoz, hiszen összhangban van azzal a több mint 1 évvel ezelőtti döntéssel, amely 1999. december 31-ig előirányozta az oktatási programok felülvizsgálatát az oktatási intézményekben. Ezt a vizsgálatot be kellene fejezni, hiszen ennek az eredménye A határozatinem javaslat került 5.apontja testület közepén elé. található egy olyan szövegrész, mely szerint a 2%-os létszámleépítést ezzel párhuzamosan felül kell vizsgálni az intézmények kihasználtságát. Értelmezése szerint Horváth Zoltán képviselő úr a következőt kéri beépíteni ide: „az ellátandó feladatok körének más formában történő megvalósítási lehetőségét”. Itt lehetne beépíteni azt, hogy „…valamint az oktatási intézmények oktatási programjainak 1999-ben megkezdett felülvizsgálatát is folytatni kell.” Dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr módosító indítványát – mellyel a Költségvetési Bizottság minden tagja egyetértett - 15. pontként javasolja a határozati javaslatba bevenni, mely így hangzik: 15.) „ költségvetésben pénzügyi keretet kell biztosítani a Pécsi Püspökvár térségében található műemlék-együttes védelmére, működtetésére, valamint továbbfejlesztésére. Határidő a 2001. évi költségvetés elfogadása, Felelős: Dr. Toller László polgármester”. Bókay Endre: az MSZP frakció nevében 5 perc szünetet kér. Papp Béla: az MSZP frakció kérésére szünetet rendel el. SZÜNET

53

Papp Béla: kéri Horváth Zoltánt, ismételje meg korábban tett módosító indítványát. Horváth Zoltán: a módosított határozattervezet 5. pontjában az „ezzel párhuzamosan felül kell vizsgálni az intézmények kihasználtságát,..” mondatot szeretné kiegészíteni azzal, hogy „… az ellátott feladatok körének más keretek közötti ellátásának lehetőségét.” Papp Béla: kérdése az előterjesztőhöz, elfogadja-e Horváth Zoltán módosító javaslatát? Dr. Toller László: közbeveti, az általa írt változat az, hogy „a más keretek között ellátható feladatokat” . Horváth Zoltán: számára elfogadható így is. Papp Béla: a másik módosító indítványt az 5. pontra vonatkozóan maga szeretné megtenni, mely szerint „Felül kell vizsgálni a kerettantervvel összefüggésben az iskolák oktatási programjait. Határidő: 2001. február 28. Felelős: Spolár János főosztályvezető”. Dr. Toller László: ezzel kapcsolatban az a gond, hogy felelősként más személyt kell megjelölni, de mindenképpen a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetője legyen. A kiegészítéssel egyetért, különös figyelemmel arra, hogy ennek folyamatos és napi tevékenységnek kellene lenni. Papp Béla: kéri, világosan lássák, mi az a költségtömeg, amit a kötelező feladatok mellett kell az Önkormányzatnak finanszírozni és mi az, amit az Önkormányzat saját forrásából hozzátesz, mint plusz ellátandó, vagy ellátható óraszámot, feladatot, nyelvoktatást, stb.? Úgy gondolja ezzel kapcsolatban nagyon sok vita és ködösítés volt az elmúlt években. A válasz alapján elfogadottnak tekinti a javaslatot. Dr. Toller László: válasza, igen, de hangsúlyozva, hogy az átvilágítás ezt tartalmazta, annak megállapításait kell aktuálissá tenni a határozatnak megfelelően. Papp Béla: megkérdezi a testület tagjait, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetési koncepciójáról szóló határozati javaslatot elfogadják-e? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a 2001. évi költségvetési koncepciót elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 593/2000. (11.30.) sz. határozata

54 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetési koncepciójáról.

2001. évi

1. A centrális gazdálkodási rendszer további fejlesztése, esetleges más, a rendszerben még nem lévő intézményekre történő kiterjesztésének szakmai és gazdasági vizsgálata. Az ISZ és a SZISZ szakmai irányítását a Közgazdasági Főosztályhoz kell rendelni. Ennek megfelelően módosítani szükséges az Alapító Okiratokat. Határidő: Felelős:

2000. december 14. dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta főosztályvezető.

2. A gazdálkodás centralizálása érdekében a GESZ-t részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szervvé kell átalakítani. Gazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátásával a Polgármesteri Hivatalt, mint önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervet kell megbízni, szakmai felügyeletét a Közgazdasági Főosztály látja el. Szükséges az Alapító Okiratok módosítása, valamint a két gazdálkodó közötti kötelezettségvállalási és feladat megosztási megállapodás megkötése. Határidő: Felelős:

2000. december 14. dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző.

3. Elő kell készíteni és be kell vezetni a központi beszerzések rendszerét, amelyet feladatként a GESZ-re, mint bonyolító intézményre kell telepíteni. Határidő: Felelős:

2001. január 31. dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző.

4. A kincstári működés továbbfejlesztése, a centrális gazdálkodás továbberősítése miatt szükséges az intézményi időszakos szabad pénzeszközök bevonása az önkormányzati likviditási helyzet egyensúlyban tartása érdekében. Meg kell teremteni az intézmények érdekeltségi rendszerét a szabad pénzeszközök feltárásában. Megállapodásban kell szabályozni az intézmények szabad pénzeszközeinek bevonási, illetve visszapótlási feltételi és szabályozási rendszerét. Határidő: Felelős:

2001. március 31. dr. Tolnai Márta főosztályvezető.

55 5. Felül kell vizsgálni a költségvetési törvénytervezet által kiemelt, ágazati bontásban megadott, átlagosan 2 %-os létszámleépítést, ezzel párhuzamosan felül kell vizsgálni az intézmények kihasználtságát, illetve a más keretek között ellátható feladatokat. Felül kell vizsgálni a Kjt. besorolásokat, amelyek alapját képződik a törvényi szintű központi béremelés 2001-ben, valamint meg kell vizsgálni a 2000 évben elmaradt 3,25% létszám leépítés végrehajtásának lehetőségét 2001 évben. Esetlegesen külső cég bevonása is indokolt a nagy mennyiségű besorolás felülvizsgálata során. Felül kell vizsgálni a kerettantervvel összefüggésben az iskolák oktatási programjait. Határidő: Felelős:

2001. február 28. dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, főosztályvezető, és a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály vezetője dr. Modrovits Sándor főosztályvezetők, intézményvezetők,

6. Ki kell alakítani és a céltartalékok között szerepeltetni, kell az intézményvezetők érdekeltségi pénzalapját, amely a gazdálkodással kapcsolatos feladataik ellátásához kapcsolódik. Ennek meghatározásakor figyelembe kell venni a korábbiakban már megfogalmazott érdekeltségi rendszert. A kifizetés előtt a szakfőosztály egyetértő javaslatát, szakbizottságok állásfoglalását, be kell terjeszteni a Költségvetési Bizottság elé. Határidő: Felelős:

2001. évi költségvetés elkészítése, illetve 2001. december 31. dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető, és a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály vezetője.

7. Az általános költségtakarékosság részeként felül kell vizsgálni intézményi körben is a normál hálózati vezetékes és a mobiltelefonok költségkorlátozásának lehetőségeit. Határidő: Felelős:

2001.január 31. dr. Papp Judit jegyző.

8. Meg kell vizsgálni a kollektív szerződések egységesítésének lehetőségét. Ezen keresztül a tartós kötelezettségvállalások rendjét a munkaadó és munkavállaló viszonylatában. Határidő: Felelős:

2001.április 30. dr. Sohár Endre főosztályvezető, és a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály vezetője. intézményvezetők.

56 9. Felül kell vizsgálni a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, majd meg kell szüntetni a párhuzamosan végzett feladatellátásokat az újonnan alakuló gazdasági társaság és a hivatal között. Határidő: Felelős:

2001. január 31. dr. Papp Judit jegyző.

10. Meg kell vizsgálni a Kényszervágóhíd gazdasági társasággá történő átalakításának lehetőségeit. Határidő: Felelős:

2000. december 31. dr. Papp Judit jegyző.

11. A költségvetés tervezésénél be kell vezetni a kétlépcsős költségvetés tervezésének módszerét, melynek első lépéseként az igények és a lehetőségek felmérése után ágazati szintű sarokszámok kialakítása, meghatározása, majd ebből kiindulva a törvény előírása szerinti, címenkénti költségvetési rendelet megalkotása a cél. Határidő: Felelős:

költségvetés elfogadása dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezetők, és a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály vezetője.

12. El kell készíteni, illetve felül kell vizsgálni az önkormányzati intézményi ingatlan felújítási tervet, és műszaki prioritás szerint 24 évre szóló feladat listát kell készíteni. A listában kialakított sorrendtől csak kivételesen indokolt esetben szabad eltérni. A költségvetési rendeletben külön kell szabályozni a felújítási alap képzését, felhasználását. Határidő: Felelős:

2001 költségvetés elfogadása Jeszták Lajos, dr. Sohár Endre főosztályvezetők, és a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály vezetője.

13. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a város által létrehozott vagyonkezelő divízió részére hogyan lehet a listás ingatlanok értékesítését átadni. Határidő: Felelős:

2001. évi költségvetés elfogadása dr. Tolnai Márta és Jeszták főosztályvezetők.

Lajos

14. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a felhalmozási kiadások fedezetéül a felhalmozási bevételek mellé az

57 iparűzési adó bevétel 30 %-át biztosítsa a Közgyűlés. A gépjármű súlyadó emeléséből képződő bevételi többletet teljes egészében az úthálózat korszerűsítésére kell fordítani. Határidő: Felelős:

2001. évi költségvetés elfogadása dr. Toller László polgármester.

15. a költségvetésben pénzügyi keretet kell biztosítani a pécsi püspökség térségében található műemlék együttes védelmére, működtetésére, valamint továbbfejlesztésére. Határidő: Felelős:

2001. évi költségvetés elfogadása dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

tisztségviselők, Soó László bizottsági elnök, főosztályvezetők

Papp Béla: az ülés vezetését visszaadja Dr. Toller László polgármesternek. Dr. Toller László: megköszöni a Közgazdasági Főosztálynak azt a hatalmas munkát – ami a céljuttatásban is meg fog jelenni -, melyet a költségvetési koncepció előkészítésében végeztek. Reményei szerint a költségvetés elkészítésekor is ilyen „kemény” lesz a Főosztály.

3.)

Az iparűzési adóról szóló rendelet módosítása Előterjesztők: Soó László és Gonda Tibor bizottsági elnökök

Soó László: nincs kiegészítése, hiszen a törvényi változások és az eddigi problémák megoldása szerepel a javaslatban. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a 62/2000.(12.07.) sz. rendeletét az iparűzési adóról szóló 1991. évi 11. Ör. módosításáról A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete

4.)

Gépjármű adó mértékéről szóló rendelet módosítása Előterjesztők: Soó László és Gonda Tibor bizottsági elnökök

58

Soó László: a testület előtt lévő 4 adórendelet módosítása közül ez az egy tartalmaz díjemelő tételt. Az eddig alkalmazott, gépjárművenként, 100 kgként 900,- Ft-ot javasolja 100,- Ft-tal emelni, így 1.000,- Ft lenne az adó. Ez az emelés a törvényes lehetőségek keretein belül van. A költségvetési koncepció határozati sorában, a 14.) pontban már szerepel ennek a felhasználása, ugyanis az itt keletkező mintegy 45-50 M Ft-ot a koncepció teljes egészében Pécs város úthálózatának korszerűsítésére kívánja felhasználni, és ezt külön utcajegyzék, külön elszámolás szerint igazolni kell a felhasználóknak. Kéri a módosítás elfogadását. Dr. Toller László: valójában nem is igazán a növekmény az érdekes, hanem a felhasználás, hogy Pécsett a gépjárműadót az utakra fordítják. De Blasio Antonio: a Fidesz frakció a frakcióülésén, amikor erről a napirendi pontról tárgyaltak, szinte egyhangúlag mindenki azt mondta, ez az összeg ne úgy kerüljön be, hogy jövő évi útfelújítási alap, hanem ezzel növeljék a költségvetést. A későbbi tájékozódása során sajnos kiderült, mondhatják, ez az útfelújítási alap, és azt is, hogy ennyivel növelik, a végeredmény ugyanaz, tehát közel 50 M Ft lesz jövő évben a költségvetésben, mivel kiderült, hogy 2000. évben ilyen feladatra nem állt rendelkezésre pénzösszeg. Kéri, erősítsék meg, hogy valóban erről van szó. Hozzáteszi, ha ez az összeg bekerül a költségvetésbe egy ilyen útalapba, akkor abból sokkal többet tudnak megoldani, mint ebben az évben. Dr. Toller László: további észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett megalkotta 63/2000.(12.07.) sz. rendeletét a gépjárműadó mértékéről szóló 1995. évi 61. sz. önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. melléklete.

5.)

Építményadóról szóló önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök

Gonda Tibor: jelzi, a rendelet hatályba lépése nem a kihirdetés napján, hanem 2001. január 1-től történik. Kéri, ennek figyelembevételével fogadják el a rendeletet. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér a rendelet módosításáról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 31 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett megalkotta 64/2000.(12.07.) sz. rendeletét az építményadóról szóló 1991. évi 32. sz. önkormányzati rendelet módosításáról.

59

A rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete.

6.)

Idegenforgalmi adóról szóló önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök

Dr. Toller László: jelzi, ebben az esetben is jogszabályi változás átvezetésére kerül sor. Gonda Tibor: a hatályba lépés napja szintén 2001. január 1. Megnyugtatásként elmondja, - bár a pécsi polgárok nincsenek ebben a kérdésben általában érintve, hiszen hotelekben nem szoktak a városban lakni – az itt működő cégek, akik szállást üzemeltetnek érintve vannak, adóemelésről nincs szó. Bár a rendelet pontosítja az adó beszedésének lehetőségét, és ettől a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság azt várja, hogy megduplázódik jövőre az így beszedendő adómennyiség. Ez nem nehéz, hiszen pár millió forintról van szó. Ennek érdekében megkérték az Adóügyi Osztályt, hogy egyértelmű, részletes levélben tájékoztassák az érintett gazdálkodó szervezeteket, hogy ezután nem olyan liberálisan szedik be az üdülőhelyi díjat, mint korábban, hanem az új rendelet értelmében szigorúbban. Dr. Toller László: szavazást kér a rendelet módosításáról. Megállapítja, hogy a testület 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 65/2000.(12.07.) sz. rendeletét az idegenforgalmi adóról szóló 1994. évi 14. számú önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 4. sz. melléklete.

7.)

Felügyelő bizottsági tag megválasztása a Pécsi Országos Színházi Fesztivál KhT-ba Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: a napirendi ponttal kapcsolatos munka nagy részét a testület az elmúlt ülésen elvégezte. Kettő főt az önkormányzat részéről, kettőt a Színházi Szövetség részéről a Felügyelő Bizottságba megválasztottak. A Felügyelő Bizottság ötödik tagja, a kormány által megbízott képviselő lenne, akit szintén a közgyűlésnek kell megválasztani. Korábbi információ alapján Bába Krisztina lett volna ez a személy, de ma reggel érkezett faxon a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától a javaslat, mely szerint a létrehozott KhT. Felügyelő Bizottságába Laklóth Aladárt jelöli a minisztérium. Kéri, hogy a korábbi konszenzusnak megfelelően a minisztérium képviselőjét támogassa a testület.

60 Kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér a javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett Laklóth Aladárt megválasztotta a KhT. Felügyelő Bizottságába. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 594/2000. (11.30.) sz. határozata Pécsi Országos Színházi Fesztivál Kht Felügyelő Bizottsági tagjának választásáról Pécs M. J. Város Közgyűlése dr. Toller László polgármester szóbeli előterjesztését megtárgyalta. Az 578/2000. (11.16.) sz. közgyűlési határozaban megfogalmazottakra figyelemmel a Pécsi Országos Színházi Fesztivál KhT ötödik felügyelő bizottsági tagjának a KhT cégbejegyzésétől számított 3 évi időtartamra Laklóth Aladár Budapest, Barcsay u. 6. sz. alatti lakost választja meg.

8.)

Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, Spolár János főosztályvezető

Tájékoztató a költségvetés háromnegyedéves teljesítéséről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: jelzi, vita nem nyitható az előterjesztésről, a napirendi pont tárgyalását a tudomásulvétellel zárja le a testület. Bejelenti, a mai ülés végére értek. Megköszöni a képviselők munkáját, és zárószavazást követően 14.50 órakor az ülést bezárja.

K.m.f.

61

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 62/2000. (XII.07.) számú önkormányzati rendelete az iparűzési adóról szóló 1991. évi 11. számú önkormányzati rendelet módosításáról 1.§. A rendelet 1/A§ (2) bek. b. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 1/A.§. (2) b./ Építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóéven belül legalább 1 hónap de 6 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.” 2.§. A rendelet 2.§. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ Mentes az iparűzési adó megfizetése alól: a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. 3.§. A rendelet 2.§. (2) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: 2.§. ( 2.) „A termelő tevékenység megkezdésétől számítottan az első két adóévben adómentesség, a harmadik adóévben 50 %-os kedvezmény illeti meg 1998. január 1-től a pécsi Ipari Park területén termelő tevékenység gyakorlására irányuló beruházást megvalósító vállalkozásokat az Ipari Park területén képződött iparűzési adóból.”

4.§. A rendelet 2.§. (11.) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 2.§. (11) „ Az adóalanyt Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területén – oktatási, kulturális, sport, környezetvédelmi, egészségügyi és szociális célokra – pénztőkével teljesített hozzájárulás esetén, annak mértékéig, de legfeljebb az általa fizetendő éves helyi iparűzési adókötelezettségének 5 %-áig terjedő adókedvezmény illeti meg, mely adóvisszatartás formájában – adóelőleg csökkentés címén nem – csak az éves adóbevallás benyújtásakor vehető igénybe, továbbá a bevallásokban csak az adóév utolsó napjáig teljesített támogatásra átutalt összeg vehető figyelembe. Ezen körülményt az éves adóbevallással egy időben igazolni kell.” 5.§ A rendelet 4.§. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4-§. /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a helyi iparűzési adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a./ 1998. évben az anyagköltség 33 %-ával, b./ 1999. évben az anyagköltség 66 %-ával, c./ 2000. évtől az anyagköltséggel. A rendelet 4.§.-a után a következő 4/A §-al egészül ki: „4/A § (1) A 4.§ (1) bekezdésétől eltérően a./ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély ( egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő ) vállalkozó, b./ a 7.§. (3) bek. a – d. pontja szerinti más magánszemély vállalkozó, feltéve, hogy az adóévet megelőző évben 4 millió forint nettó árbevételt nem ér el, illetve a tevékenységét adóévben kezdő magánszemély vállalkozó esetén az adóévben 4 millió forint nettó árbevételt várhatóan nem ér el, az adó alapját ( 2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre – is megállapíthatja. (2) Az (1) bekezdés a./ pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege, azzal hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 %-a. (3) Az (1) bekezdés b./ pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a.

(4) Ha az adó évben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalány adózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b./ pontjában említett magánszemély vállalkozó az adóévben 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el akkor az adó alapján – az adóév egészére – a 4.§.(1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a./ pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.” 6.§. 5.§. (1) bekezdés b./ pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 5.§. (1) b./ 1999-ben az I. kategóriában ( termelő vállalkozás) 3 millió forint feletti rész 1,5 %-a, a II. kategóriában ( nem termelő vállalkozás) 1,7 %-a, 2000. évtől az I. kategóriában a 3 millió forint feletti rész 1,7 %a, II. kategóriában 2,0 %-a. 7.§ 6.§. (1-4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 6.§. /1/ A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. /2/ Az adóelőleg összege: a./ ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg, b./ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege, c./ az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

/3/ Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. /4/ Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.” 8.§. A rendelet 6.§. (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 6.§.(7.) a./ „Az adóelőleget az I. félévben március 15-ig, a II. félévben szeptember 15-ig kell befizetni. A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget – az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével – a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. Ha az adózó az adóelőleget a fizetendő adó 90 %-ig nem egészítette ki, mulasztási bírság fizetési kötelezettséget von maga után. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.” b./ A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók adómegállapítási, adóbevallási és befizetési kötelezettségei az önkormányzati adóhatósághoz b.a./ A vállalkozó a helyi kommunális és iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg, b.b./ A vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget – az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével – a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie, b.c./ A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időpottól igényelheti vissza.

9.§. A rendelet 6.§. (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 6.§. (8.) Az 1.§-ban meghatározott pécsi székhellyel, telephellyel rendelkező adóalanyok, valamint az 1/A. §. (2) bekezdés b./ pontja szerinti ideiglenes iparűzési tevékenységet folytatóknak a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Helyi iparűzési adóbeszedési számlára kell teljesíteni az iparűzési adó- és adóelőleg fizetési kötelezettségüket. 10.§ A rendelet 7.§ (2) bekezdés a, / c,/ e./ pontja, a (11.) bekezdés, (12.) bekezdés, ( 13.) bekezdés és a (15.) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 7.§. (2) Nettó árbevétel: a./

a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető válalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegével, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó, fogyasztási adó összegével a b/-j/ alpontokban foglalt eltérésekkel, c./ biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel ( nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel, e./ befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel.

7.§. (11.) Eladott áruk beszerzési értéke: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési ( beszerzési ) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a Htv. 37. pont szerint anyagköltségként, a Htv. 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. 7.§. (12.) Anyagköltség: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záróértékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett beruházásához felhasznált anyagok bekerülési ( beszerzési ) értéke, továbbá az az érték amellyel az adóalany a Htv. 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként a Htv. 40. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. 7.§. (13.) Anyag, áru: A számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk. 7.§. (15.) Közvetített szolgáltatások értéke: Az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel ( a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában tovább értékesített ( tovább számlázott ) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adólany nem csak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által tovább számlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve hogy

ban áll, feltéve hogy azzal az adóalany a Htv. 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a Htv. 37. pont szerint anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette. 11.§. A rendelet 7.§. (14.) bekezdése hatályát veszti. 12.§ Ezen rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2000. november 30-i ülésén. Kihírdetve: 2000. december 7.

2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 63/2000.(XII.07.) számú önkormányzati rendelete a gépjárműadó mértékéről szóló 1995. évi 61. számú rendelet módosításáról 1.§.

A rendelet 1.§. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 1.§. (1) Az évi adótétel a gépjármű saját tömegének minden megkezdett 100 kg-ja után 1000.- Ft. 2.§. E rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

Z á r a d é k: Megalkotta a Közgyűlés 2000. november 30-i ülésén Kihírdetve: 2000. december 07.

dr. Papp Judit jegyző

3. sz. melléklet

Pécs MegyeiJogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 64/2000. (XII.07.) számú önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 1991. évi 32. számú önkormányzati rendelet módosítását 1.§. A rendelet VIII. fejezet 6. pontja az alábbi mondattal egészül ki: 6. pont: „azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel”. 2.§. E rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester Z á r a d é k: Megalkotta a Közgyűlés 2000. november 30-i ülésén Kihírdetve: 2000. december 07.

dr. Papp Judit jegyző

4. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 65/2000. (XII.07.) számú önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról szóló 1991. évi 14. számú önkormányzati rendelet módosításáról 1.§. A rendelet 2.§. (1) bekezdés d./ pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 2.§. (1) d./ „A közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a vállalkozási tevékenység végzése, a munkáltató által kiküldetési rendelvénnyel, a munkáltató tevékenységi körébe tartozó munkavégzés – ide nem értve az átképzésen, a szervezett szakismereti oktatáson, továbbképzésen való részvételt – céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá, „ 2.§. E rendelet 2001. január 1-én lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

Z á r a d é k: Megalkotta a Közgyűlés 2000. november 30-i ülésén Kihírdetve: 2000. december 07.

dr. Papp Judit jegyző