Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének április 22-i üléséről

3-1-5/2004.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2004. április 22-i üléséről

Jelen vannak: Bókay Endre, Cservék Ágnes, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, Dévényi Sándor, Erb József, Fratanolo János, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, Hering Gyula, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kablár János, Kerényi János, Kittl János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mindum Károly, Molnárné Garai Edit, Molnár Ferenc, Nagy Csaba, Németh Balázs, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Pintér János, dr. Schmidt József, Soó László, Staub Ernő, dr. Toller László, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Várnai Márton, Weller János Távollévő képviselők: dr. Bretter Zoltán, dr. Fekete Éva, Gonda Tibor, Sík László Lajos Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Cserép Attila ezredes, városi rendőrkapitány, Zemplényi Mária Jolanta Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Sajkás Péterné az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Nyirati István vezérigazgató, Gasz Zoltán ügyvezető igazgató, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, dr. Milter Anna, Bagoly Attila, Balázsné Donáth Aranka osztályvezetők, dr. Kovács Katalin ISPA Csoport vezetője, dr. Szűcs Valéria Gyámhivatal vezetője, Schranz Richárd a Közterület-felügyelet vezetője. Nyaka Szabolcs Új Dunántúli Napló, Gönczöl Katalin miniszteri biztos, dr. Hegedűs András helyettes államtitkár, Dakos József dandártábornok

2

Dr. Toller László: köszönti az ülésen megjelenteket. Megállapítja, hogy a testületi ülés elején 33 fő képviselő megjelent, az ülést határozatképessé nyilvánítja és 9.20 órakor megnyitja. Megkérdezi, az írásban megküldött napirendhez van-e javaslat, észrevétel? Napirendre kéri a „Pécs-Újhegy Településrészi Önkormányzat tagjainak megválasztása „ valamint a „Munka Pécs Baranyáért KHT ügyvezetőjének, Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztása” című előterjesztéseket. Juhász István: napirendre kéri a „Pécsi Tudományegyetemmel megkötendő bérleti szerződés„ valamint a Pécsi Vízmű Alapító okiratának módosítása” című előterjesztést. Fratanolo János: napirendre kéri a „Baranya megye foglalkoztatási paktumához való csatlakozás” című előterjesztést. Nyőgéri Lajos: napirendre kéri a „Pécsbányatelepi Kórház ingatlan szociális hasznosítása” című előterjesztést. Hódosi Vera: napirendre kéri a „Városok a társadalmi kirekesztés ellen” című előterjesztést. Tóth Mihályné: napirendre kéri a „Pályázat benyújtása a Szak 2004.-re„című előterjesztést. Horváth Zoltán: napirendre kéri a” Pécsi Vasutas sportkör hitelfelvételéhez készfizető kezességvállalás „ című előterjesztést. Dévényi Sándor: javasolja a 14. napirendi pontban szereplő előterjesztés kettéválasztását, és a Szivárvány Gyermekház helyzetéről szóló rész külön napirendi pontként történő tárgyalását. Dr. Toller László: ez esetben javasolja, hogy a Szivárvány Gyermekház a 14. napirendi pont b.) pontjaként szerepeljen a napirenden. Várbíró Péter: kéri napirendre venni a „Közterület felbontási eljárások szabályozása”, valamint a „Közművelődési megállapodások felülvizsgálata” tárgyú előterjesztéseket, melyek valószínűleg kiosztásra kerülnek, hiszen a február 12-én – a 35/2004. (02.12.) határozattal – elfogadott munkaterv szerint ezen témáknak szerepelnie kellene a mai napirenden. Dr. Toller László: előterjesztések hiányában nem tudják tárgyalni a képviselő úr által említett napirendi pontokat. Megkérdezi az illetékes bizottságok elnökét, felkészültek-e ezen anyagok kiosztására vagy tárgyalására.

3 Kukai András: képviselőtársa által említett „Közterület felbontási eljárások szabályozása” című előterjesztést a bizottságoknak előzetesen tárgyalniuk kell, erre eddig nem került sor. Kéri ezért, hogy a javasolt téma tárgyalását halasszák el a következő Közgyűlésre. Meixner András: a „Közművelődési megállapodások felülvizsgálata” című előterjesztést a Kulturális Bizottság már tárgyalta, a mai ülésre azonban még nem terjesztették be. Úgy gondolja, a következő Közgyűlésen tágyalhatnak róla. Dr. Toller László: megjegyzi, az egyes ülések napirendjét mindig az anyagok elkészültének függvényében határozzák meg, illetve úgy, hogy a bizottságok elvégezték az érdemi előterjesztéshez szükséges munkát. Bejelenti, a Közgyűlésen utólagosan is csak azt a témát lehet napirendre venni, amiről írásos anyag készült. Jelenleg Várbíró képviselőtársuk által javasolt témákról nincs előterjesztés. E nélkül nehéz lenne azokról dönteniük. De Blasio Antonio: úgy gondolja, képviselőtársa felvetése mindenki számára érthető, mert van egy elfogadott éves munkaterv, melynek alapján az adott közgyűlési határidőre tervezett előterjesztések hiányát jelezte. Kéri, a jövőben – amennyiben nem teljesítik az előzetes munkatervi programot, vagy nem abban az ütemben – jelezzék az adott Közgyűlés meghívójában, hogy a munkaterv adott napirendi pontjait milyen időpontban terjesztik a testület elé. Így tájékozódhatnak a megtervezett munkafolyamatokról, hogy pótolni tudják a hiányt. Dr. Toller László: számára az lenne az ideális állapot, ha csak a munkatervben szereplő napirendi pontokat tárgyalnák. Úgy gondolja, 3-400 %-os a túlteljesítés az eredetileg tervezetthez képest az év végére. Ennek kapcsán felhívja az apparátus figyelmét a nyár közeledtével, hogy nem szeretné, ha az utolsó ülésen 100 előterjesztést kellene tárgyalniuk, bejelenti, 35 napirendi pontnál meghúzza a határt. Várbíró Péter: természetesen visszavonja javaslatát, azonban címzetes főjegyző asszonynak kérdést kíván feltenni, hogy a két hónappal ezelőtt elfogadott munkaterv mai napra kitűzött napirendi pontjai tételesen hogy állnak? Dr. Toller László: úgy gondolja, képviselő úr ezzel kapcsolatos felvetésére már válaszolt az érintett két bizottsági elnök. Várbíró Péter: polgármester úrnak kíván kérdést feltenni a Lakics laktanyával kapcsolatban, továbbá Kukai András bizottsági elnöktől kérdezi, hogy a Nagy Imre úti sárga villogó átkelő ügye meddig jutott, szükség van-e civil kezdeményezésre, vagy várható a megvalósítás. Dr. Toller László: megjegyzi, régi lakossági problémáról van szó, szeretne most már megoldási javaslatokat hallani, ugyanis minden fogadó óráján ez az első kérdés. Dr. Kosztics István: napirend előtt kíván egy bejelentést tenni.

4

. Toller László: jelzi, az SZMSZ szerint nincs ilyen lehetőség, de a téma ismeretében méltányosságból a napirend elfogadása előtt megadja a szót. Nagy Csaba: kérdést kíván feltenni a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökéhez a 2003-ban befolyt parkolási díjak felhasználásával kapcsolatban Dr. Toller László: tisztségviselői beszámoló keretében az előzményekről tájékoztatja képviselőtársát. Molnárné Garai Edit: Kukai András bizottsági elnöknek kérdést kíván feltenni a fehérhegyi csomópont ügyében, valamint a polgármester úrnak a Pécs-szabolcsi utcák címmel. De Blasio Antonio: kérdést kíván feltenni polgármester úrnak a pécsi kátyúk helyzetéről, és a pécsi sétáló utcákban működő vállalkozók helyzetéről. Dr. Toller László: a napirendi pontok szavazása előtt szót ad dr. Kosztics Istvánnak. Dr. Kosztics István: bejelenti, hogy április 18-án történt lemondást követően a Cigány Kisebbségi Önkormányzat új tisztségviselőket választott, elnöke: dr. Kosztics István, elnökhelyettese: Labodáné Lakatos Szilvia. Kéri bejelentés tudomásul vételét. Dr. Toller László: szavazást kér a „Pécs-Újhegy településrészi önkormányzat tagjainak megválasztása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 38 egybehangzó. igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Munka Pécs Baranyáért KHT ügyvezetőjének, Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztása „ című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 egybehangzó. igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pécsi Tudományegyetemmel szerződés„című előterjesztés napirendre vételéről.

megkötendő bérleti

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér „a Pécsi Vízmű Alapító okiratának módosítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó. igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette.

5 Szavazást kér a „Baranya megye foglalkoztatási paktumához való csatlakozás” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pécsbányatelepi Kórház ingatlan szociális hasznosítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Városok a társadalmi kirekesztés ellen„ című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pályázat benyújtása a Szak 2004.-re„ című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pécsi Vasutas Sportkör hitelfelvételéhez készfizető kezességvállalás” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Ügyrendi javaslata, hogy a 22. napirendi pont – Pécs Megyei Jogú Város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója – tárgyalását Gönczöl Katalin miniszteri biztos, illetve dr. Hegedűs András bűnmegelőzési államtitkár érkezéséhez igazítsák. Gönczöl Katalin jelezte, hogy 11.00 órára érkezik, és a napirendi pont tárgyalása után visszautazik Budapestre. Kéri a Közgyűlés hozzájárulását, hogy a vendégek megérkezésekor szakítsák félbe az adott napirendi pont tárgyalását, és vegyék előre a meghívóban a 22. sorszámú témát. Szavazást kér az ügyrendi indítványáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal az ügyrendi javaslattal egyetértett. Szavazást kér Dévényi Sándor ügyrendi javaslatáról, mely szerint a 14. napirendi pontban szereplő Szivárvány Gyermekház ügyét önálló előterjesztésként tárgyalja a Közgyűlés. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 16 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal és 9 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslatot elutasította.

6

Végül szavazást kér az ülés napirendjéről az elhangzott kiegészítésekkel együtt Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az ülés napirendjét az alábbiak szerint elfogadta: N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 2.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetésének végrehajtása

3.)

Pécs Megyei Jogú Város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója

K é r d é s e k: a.) Várbíró Péter: 1.) a munkaterv mai napra kitűzött napirendi pontjai tételesen hogy állnak? 2.) a Lakics laktanyáról 3.) meddig jutott a Nagy Imre úti sárga villogó átkelő ügye? b.) De Blasio Antonio:

1.) pécsi kátyúk helyzetéről 2) sétáló utca vállalkozói

c.) Nagy Csaba: 2003. évi parkolásból származó bevételek felhasználásáról d.) Molnárné Garai Edit: 1.) fehérhegyi csomópontról 2.) Pécs-szabolcsi utcákról 4.)

Rendelettervezet Rigó István „Kosárlabdázó nő” című szobrának felállításáról

5.)

Rendelettervezet megjelöléséről

6.)

A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX tv. hatályba lépésével kapcsolatos feladatok

7.)

1997. évi 13. sz. Ör. kiegészítése az üzemképtelen járművek elszállításáról szóló szabályokkal és határozathozatal

a

Pécsi

Kőszénbányászat

emlékhelyeinek

8/a.) Nagy Tibor városi tűzoltóparancsnok parancsnoki beosztásából történő felmentése, illetőleg a parancsnoki beosztás pályázati kiírása 8/b.) Pécs-Újhegy Településrészi önkormányzat tagjának megválasztása

7

8/c.) Munka Pécs Baranyáért KHT ügyvezetőjének, Felügyelő Bizottsági tagjainak megválasztása 9.)

A Pécsi Vízmű Rt. könyvvizsgálójának megválasztása

10.) A régió megyei jogú városai képviselőjének delegálása a DDRIT-be 11.) Címzett támogatási pályázatok 12.) Káptalan utcai Szabadtéri Színpad felújítása 13.) Általános tantervű gimnáziumi osztályok indítása 14.) Ezerszínű Baranya Turisztikai Információs és Szolgáltató Kht. alapítása 15.) Ifjúsági Ház átszervezése, a Vidámpark és Mecseki helyzetének rendezése

Kisvasút

16.) Közoktatási intézmények átszervezése 17.) A Pécs TV Kft. törzstőkéjének felemelése, cégnevének változása és alapító okiratának módosítása 18.) Középfokú oktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 19.) Esélyek Háza – Pécs Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda létrehozása 20.)

Dél-nyugati elkerülő út Füzes dűlő szerviz útjának megvalósítása

21.)

Városok a társadalmi kirekesztés ellen

22.)

Pécsi Vasutas sportkör hitelfelvételéhez készfizető kezességvállalás

23.) A Pécsi Távfűtő Kft. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló 24.) Az Önkormányzat és a Pécs TV Kft, valamint a BAR-ZAL Kft. között létrejött kommunikációs együttműködési programok 25.) Vízterhelési díj áthárítása 26.) 2004. évi közcélú foglalkoztatás biztosítása 27.) Könyvtári felzárkóztató pályázat állománygyarapítási támogatására 28.) „Terres en Lumiére” kiállítás megvalósítása

a

városi

könyvtárak

8 29.) Uránia mozi pályázata 30.) Egyszeri vízszennyezési bírság megosztása 31.) Pályázat fogyatékos személyek ellátását segítő eszközökre 32.) A 68. sz. háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségére vonatkozó megbízási szerződés módosítása 33.) A 16. sz. fogorvosi körzet területi ellátási kötelezettségére vonatkozó megbízási szerződés módosítása 34.) Derűs Gyermekkor Alapítvány támogatási kérelme 35.) Alapítványok támogatásának jóváhagyása az Oktatási Bizottság keretéből 36.) Baranya Ifjúságáért Kht. és Pécs város pályázata 37.) Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány támogatása 38.) Vizuális Nevelésért Alapítvány támogatása 39.) Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása 40.) Az Apolló mozira kötött adásvételi szerződés módosítása 41.) Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. számára vezetékjog alapítás 42.) A Gomba utcai hajléktalan szálló tulajdonjogának rendezése 43.) Pécsi Nívó Autó Kft-vel kötendő bérleti szerződés 44.) Ingatlancserére irányuló megállapodás az EURO-HP-PLUSZ Kft. és az Önkormányzat között 45.) Pécs, Szigeti úti 623 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba vétele 46.) Pécsi Tudományegyetemmel megkötendő bérleti szerződés„ 47.) Baranya megye foglalkoztatási paktumához való csatlakozás 48.) Pécsbányatelepi Kórház ingatlan szociális hasznosítása 49.) Pályázat benyújtása a Szak 2004.-re 50.) Pécsi Vízmű Alapító okiratának módosítása

9

Zárt ülésre javasolt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a 3- 5-4/2004. sz. alatt: 1.)

Lenorics János idősek otthoni beutalása

2.)

Ambrus Antalné közgyógyellátási ügye

3.)

Katona Lászlóné ebtartása

4.)

Orsolics Zsolt és Társai ebtartása

5.)

Simon Éva ebtartása

A közgyűlési vita anyaga 1-9. kazettán. Dr. Toller László: tájékoztatást ad arról, hogy a 2004.március 25-i Közgyűlés zárt ülésén a 118/2004. (03.25.) kgy. számú határozattal a testület az „ Év Rendőre „ kitüntető címet adományozta dr. Kerner Gáborné r. főhadnagynak, a Pécsi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Életvédelmi Alosztály fővizsgálójának. A kitüntetést és a vele járó bruttó 100.000.-Ft pénzjutalmat a Rendőrség Napján 2004.április 24.-én rendezendő ünnepségen adja át. A 119/2004.(03..25.) számú határozattal a testület Fehér László tűzoltó főtörzsőrmester részére az „Év Tűzoltója „ kitüntetést adományozta. A kitüntetést és a vele járó bruttó 100.000.-Ft pénzjutalmat nevezettnek a 2004 .május 4.-i Tűzoltóság ünnepén adja át. A Közgyűlés a 120/2004. (03.25.) kgy. számú határozatával támogatta Böröcz Tamás r. főhadnagynak az Uránvárosi Rendőrőrs őrsparancsnokának a kinevezését . A 121, 122/2004. (03.25) kgy. határozatokkal rendszeres szociális segély ügyekben másodfokon fellebbezéseket bírált el a testület. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: tisztségviselői beszámoló keretében tájékoztatja a Közgyűlést, hogy Nagy Csaba képviselőtársának a március 25-i ülésen feltett interpellációs kérdésére megadta a választ írásban a Kerindent Kft-vel kapcsolatos szerződések tartalmáról. Képviselőtársa kérdésére adott válaszlevél másolata valamennyi képviselő részére kiosztásra került. Molnárné Garai Edit képviselő asszony a közterületi reklámokkal kapcsolatos kérdésére szintén írásban kapták meg a választ képviselőtársai.

10 Magyarország Európai uniós csatlakozásának hatása a határforgalom ellenőrzésre és az államhatár őrizetére vonatkozó tájékoztatót juttatott el a képviselők részére, amelyben Dakos József dandártábornok a Határőrség kerületparancsnoka tájékoztatja a Közgyűlést arról, hogy milyen változások lesznek május 1. után a határrendben. Kéri képviselőtársait, tanulmányozzák az anyagot, és a hozzájuk forduló állampolgárokat is tájékoztassák a kilépés és a belépés feltételeiről, valamint arról is, hogy jelenleg a Határőrség területéhez tartozó határszakaszon mely pontokon lehet átlépni az államhatárt arra figyelemmel, hogy Magyarország ugyan még nem tartozik a Schengeni Egyezmény hatálya alá, de május 1. után már e szerint kell működni a határőrizetnek. Kiosztásra került továbbá egy úti beszámoló, mely dr. Kunszt Márta alpolgármester és dr. Bretter Zoltán a Külügyi Bizottság elnöke Liverpoolban tett látogatásáról szól. Szintén megkapták képviselőtársai Dudás Erika és Tóth Eszter eszéki beszámolóját. Dr. Kunszt Márta: tisztségviselői beszámolója kiegészítéseként elmondja, hogy a liverpooli látogatást követően Karlsruheba is elutazott a Kulturális Főváros projekt keretében. A két napos villámlátogatás során megismerkedtek a Karlsruhei pályázattal, illetve szándéknyilatkozatot írtak alá, mely szerint a két város együttműködik az Európai Kultúra Fővárosa cím elnyerése érdekében 2010-ben. Dr. Toller László: a közvélemény tájékoztatására elmondja, hogy az Európai Kultúra Fővárosa cím elnyerése érdekében végzett munkálatok jól haladnak. Különböző civil, illetve szakmai közösségeket hoztak létre annak érdekében, hogy a kiemelt programot megfogalmazzák. Széles körben támaszkodnak a szakmai javaslatokra, és a kulturális tárcával folyamatos párbeszédet folytatnak a cím elnyerésének feltételrendszeréről. Bejelenti, hogy a mai vagy holnapi postával megkapják képviselőtársai az április 30. május 1-i rendezvényekre szóló meghívót. Az Európai uniós csatlakozásnak ez a naptári fordulója, amelyet a város méltó módon kíván megünnepelni. Mindenféle műsor lesz, amely a pécsiek kulturális tudását bizonyítja. Több mint 20 testvér- és unokatestvér városból érkezik delegáció. Minden pécsit várnak a rendezvényekre. Rendhagyó lesz a felvonulás is, hiszen valamennyi párt jelezte, hogy szívesen találkozna a Balokány-ligetben a pécsiekkel. Azt is elfogadhatónak tartják, hogy az Európai Parlamenti választási kampányban mindenki egyenlő feltételekhez jusson a rendezvényen. Valamennyi, a városban önkormányzati képviselettel rendelkező párt képviselői kétszer is szót kapnak; egyszer az Európa-tér avatáson, ahol mindenki megtartja ünnepi beszédét, és a Balokány-ligetben is elmondhatják ünnepi köszöntőjüket az uniós csatlakozás ügyében. A Széchenyi téren pedig egy polgármesteri köszöntő hangzik el az ünnepi koncert előtt, amelynek vélhetően nem lesz politikai tartalma, viszont az uniós csatlakozás, illetve Pécs uniós tagságával kapcsolatos élményeit kívánja felvázolni. A rendezvény ünnepi koncerttel zárul, Pannon Filharmonikusok az Örömódát, Liszt Ferenc Magyar Rapszódiáját és egy erre az alkalomra készült művet adnak elő. Kéri, és elvárja, hogy a

11 képviselőtestület valamennyi tagja részt vegyen ezen az ünnepségen, hogy ezt a történelmi pillanatot együtt éljék át. Várbíró Péter: örömmel vette az eszéki testvérvárosban történt látogatásról készült beszámolót, melyben az szerepel, hogy Pécs városa magasan megelőzi a többi partnervárost mind a szelektív hulladékgyűjtésben, mind egyéb környezetvédelmi intézkedések terén. Ugyanakkor a beszámolóban legalább három vonatkozásban szerepel az ökológiai terv, Ökoóvoda, sőt a nyilatkozat tervezetben az szerepel, hogy a konferencia célja, hogy ráirányítja a városi döntéshozók és a szakmai döntéshozók figyelmét a közvélemény figyelmét a környezetvédelem megvalósításának egyéb kérdéseire. A mai Közgyűlés egyik napirendi pontjának témája lesz a Vidámpark, melynek egy korábbi változatában ökopark is felmerült. Ezúton felhívja képviselőtársai figyelmét, hogy erre a témára mindenképpen vissza kell térni, és a későbbiek során támogatni, hogy Pécs városa - a testvérvárosi lánchoz csatlakozva – az elkészítendő ökológiai tervek megvalósításában aktívan vegyen részt. Molnárné Garai Edit: a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről szóló előterjesztés 3. sz. mellékletében szereplő 17/2004 (03.09.) sz., a vízrendezési munkák pótmunka igényének támogatásáról szóló Közlekedési és Kommunális bizottsági határozattal kapcsolatban Kukai András bizottsági elnöktől kérdezi, összesen mennyibe került a beruházás, és a műszaki dokumentációt megkaphatják-e? Miért volt szükség a Kedves utcai vízrendezéshez 210.000 Ft értékű pótmunkára? Meixner András: jelzi, hogy az előterjesztés 8. sz. mellékletében szereplő 35/2004. (03.17.) sz. Költségvetési bizottsági határozatban – amely a címzett támogatási pályázatokról szól – a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola esetében kimaradt a Komlói úti intézmény felújítása. Kukai András: Molnárné Garai Edit kérdésére válaszolva elmondja a Kedves és a Karancs utcai vízrendezési munkák tavaly kezdődtek el. Menet közben kiderült, hogy a Kedves utcánál hiányzik a csővezeték néhány méteren, ezért kellett a Kommunális Alapból 210.000 Ft-tal kipótolni a beruházási összeget. A Karancs utcánál pedig a vasút alatti híd szerkezetét is meg kellett erősíteni. A beruházás teljes értéke, a részönkormányzat 200 eFt-os hozzájárulásával együtt 1.8 M Ft-ot tett ki. Várbíró Péter: a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 23/2004. (03.03.) sz. határozatával egy zöldséges pavilon elhelyezését engedélyezte. Kérdése, hogyan készülnek az előterjesztések, ugyanis a pavilon már fél éve fenn áll. Ezek szerint egy fél éves ügy legalizálásáról van szó. Lehetséges ez? Véleménye szerint fontos lenne, hogy a döntési mechanizmus mindenki számára világos legyen. Hódosi Vera: válaszában elmondja, a régebb óta a területen álló pavilon ideiglenesen került az említett helyre, az idézett bizottsági határozatban egy másik pavilonról van szó. Megjegyzi nem lehet pavilont felállítani építési engedély nélkül.

12 Dr. Toller László: megjegyzése: a pavilon építési engedély köteles, de ehhez előbb a bizottság álláspontja szükséges. Várbíró Péter: ezek szerint ideiglenes pavilon esetében más a helyzet, ilyen taktikával is lehet dolgozni. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 74/2004.(03.16.) számú határozatában – amely a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola tornaterméről szól – az szerepel, hogy „A tervezési díj forrását a Költségvetési Bizottság 2004. március 17-i ülésén hozott határozat alapján …” Tehát egy következő napon hozott határozat biztosítja a fedezetet. Bízik abban, hogy az elírás, vagy félreértés, hiszen ha nem így lenne, abból elég komoly következtetéseket lehet levonni. Dr. Toller László: megjegyzi ugyanazon tárgyú előterjesztést két bizottság is tárgyalta, és ha a Költségvetési Bizottság másként döntött volna, akkor nem kerülhetett volna a Közgyűlés elé ez a határozat. Juhász István: megerősíti a polgármester úr által elmodottakat, ha a Költségvetési Bizottság nem hagyta volna jóvá az e célra elkülönített pénzügyi keretet, nem szerepelne most az előterjesztésben a bizottságuk határozata. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság hozott egy döntést és azzal terjesztette elő határozatát, hogy a Költségvetési Bizottságnak jóvá kell hagyni. Ezután kerülhetett be az átruházott hatáskörben hozott döntések közé a határozat.. Jelzi, nemcsak ez az egy ilyen jellegű határozat szerepel az előterjesztésben. Dr. Toller László: Várbíró képviselőtársa kiváló felkészüléséről tett tanúbizonyságot a lejárt határidejű határozatok tekintetében, jól fogják hasznosítani észrevételeit a későbbiekben. Várbíró Péter: a különböző pályázatok és ajánlatok elbírálására vonatkozó határozatokban szerepel a „legkedvezőbb” ajánlat szó. Megjegyzi, - ha jól értelmezi - ez nem minden esetben a legolcsóbbat jelenti, hanem a minőséggel arányos optimálisat. Jelzi ezen felvetésére nem kér választ. A Költségvetési Bizottság 35/2004. (03.17.) sz., címzett támogatási pályázatokról szóló határozatában karbantartási keret terhére 8,5 M Ft tervezési díj kifizetéséről döntött. Úgy gondolja, célszerű lenne, ha az állagmegóvásra szolgáló karbantartási keret az eredeti célt szolgálná. Dr. Toller László: javasolja képviselőtársának, sorolja fel az összes problémát, hogy a bizottsági elnökök fel tudjanak készülni a válaszadásra. Várbíró Péter: jelzi, hogy az előterjesztés utolsó bekezdésében feltüntetett Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság és az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság határozatait nem találja az anyagában. Dr. Toller László: kéri képviselőtársát, nézze meg jobban az előterjesztését, mert a hiányolt anyagnak ott kell l ennie.

13 Meixner András: ha képviselőtársa tovább olvasta volna az idézett szöveget, akkor láthatta volna, hogy a tervezési díjat csak megelőlegezik a karbantartási keretből, amelyet a Közgyűlés a későbbiekben visszapótol a tervezési céltartalékból az első költségvetési módosítás során. Tehát senkit semmilyen kár nem ér. Juhász István: kéri Várbíró képviselőtársát, hogy az ilyen jellegű kérdéseit a bizottsági üléseken tegye fel. Tudja, milyen fontos a Közgyűlésen való aktív részvétel, mégis úgy gondolja talán sokkal jobban meg tudnák beszélni a Közgyűlés előtt is ezeket a kérdéseket és talán sokkal részletesebb válaszokat tudnának adni. Képviselőtársa éppen olyan jól ismeri a pavilon kérdést mint ő – aki a 24. sz. választókerület képviselője – és pontosan tudja, milyen metodika alapján jött létre, és egész másfajta leképeződést hagynak a TV-nézőkben. Képviselőtársának lehetősége van arra is, hogy az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekkel kapcsolatban feltegye kérdéseit, és mindegyikre átlátható választ kap. A Közgyűlésen azonban csak röviden tudnak válaszolni, és azt érik el, hogy a TV-nézők és a jelenlévők közül többen nem értik, miről beszélnek. Megjegyzi, bármikor hajlandó arra, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság határozataival kapcsolatos kérdésekre válaszoljon, de természetesen a Közgyűlésen is szívesen válaszolnak, ha szükséges. A karbantartási költségekkel kapcsolatos felvetésre elmondja, előre láthatóan nem fogy el ez a pénzkeret, mert nem lesz szükség rá ez évben, hiszen olyan megállapodások jöttek létre, amelyek alapvetően tartalmazzák azon munkálatokat, amelyekre ez az összeg elkülönítésre került. Sehonnan nem fog hiányozni az említett összeg, és visszapótlásra kerül. Dr. Toller László: felhívja Várbíró képviselőtársa figyelmét, hogy a jelenleg tárgyalt előterjesztés „Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről” címet viseli. A bizottsági munkát most nem áll módjukban ismét elvégezni. Kéri képviselőtársát, kérdéseit ennek megfelelően fogalmazza meg. Megjegyzi továbbá, a Városi TV jóvoltából a bizottsági ülések nagyon széles körű nyilvánosságot kapnak. Javasolja képviselő úrnak, amennyiben ideje engedi, valamennyi bizottsági ülésen vegyen részt. Várbíró Péter: megköszöni Meixner András válaszát. Juhász István bizottsági elnök megjegyzését azonban visszautasítja, miszerint a szereplési vágy miatt szólalt fel. A közérdekű információk a közre tartoznak, egy hivatalos dokumentumot kaptak, amelyben vannak homályos pontok, és ezeket tisztán kell látni azoknak is, akik a döntési folyamatban nem vettek részt. Bízik benne, hogy Juhász István képviselőtársával továbbra is tudnak együtt dolgozni, a felajánlását elfogadja, de hangsúlyozza, szereplési vágyról nincs szó. A képviselők azért vesznek részt a Közgyűlésen, hogy a közérdekű témákról beszélhessenek, és hiteles, korrekt döntéseket hozzanak. Molnárné Garai Edit: bejelenti, hogy érintettség miatt nem szavaz ezen napirendi pontnál. A Kulturális Bizottság 20/2004. (03.11.) sz. határozatában a Pécs-Kelet Érdekvédelmi Fórum Egyesületének kérelmét a Kulturális Bizottság elutasította, illetve javasolta, hogy keressenek szponzort. A

14 polgármester úr annak idején ígéretet tett, hogy a „Fókuszban a keleti városrész” címmel megtartott konferencia könyvanyagát támogatja. Úgy gondolja, az ügy elég fontos ahhoz – és most már folytatása is van – hogy minél előbb kiadásra kerüljön. A statisztikai anyagok lassan elévülnek, de a téma és a probléma ugyanolyan fontos, illetve talán mélyebb. Kérdése, milyen formában kap támogatást az egyesület? Dr. Toller László: természetesen ígéretét megtartja, és ha a bizottságnak nincs módja, akkor a polgármesternek lehet, hogy van a konferencia támogatására. Megteszi, ugyan a konkrét támogatási igényeket most nem ismeri, de ez nem lehet tétel egy jó város, jó költségvetésében. Molnárné Garai Edit: megköszöni a polgármester úr felajánlását. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság „ISPA projekt Works I. társulatszervezés szakmai támogatásáról” című, 87/2004. (03.25.) sz. határozatával kapcsolatban kérdezi, mi indokolja, hogy nem társulat bővítésről, hanem önálló társulatszervezésről döntöttek? Kukai András: válaszában elmondja, annak idején, amikor az ISPA szervezése elindult, 13 tervezési területen egy hatalmas blokkot kellett vállalni, amely sokkal nagyobb feladat, mint amelyet az előző társulat végig tudott volna vinni. A társulási törvény értelmében, amikor a társulat valamilyen területen elvégezte feladatát, 30 napon belül fel kell számolni, ezért keresték a jogtechnikai megoldást, amely tökéletesen illeszkedik ahhoz, hogy az európai pénzek felhasználása törvényszerű legyen. Ez indokolta a társulatszervezést végrehajtását, amely a későbbiek során a teljes ISPA programot bonyolítja. Dr. Toller László: ennek kapcsán jelzi, aláírta a kormánnyal azt a támogatási szerződést, amely az ISPA fedezetét biztosítja 6,8 Mrd forint két ütemű felhasználásával, így a munkálatok elkezdésének – rövid szerződéskötés után – nincs akadálya. Kéri a pécsi lakókat, viseljék türelemmel az utca felbontásokat, amelyek 1-1,5 évet vesznek igénybe. A végeredmény jó lesz, hiszen az útfelületek jelentős javulását eredményezi. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér a tisztségviselői beszámolókról, az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést, a határozati javaslatot és a tisztségviselői beszámolókat elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 123/2004. (04.22.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről és tisztségviselői beszámolókról

15

A Közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, valamint a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolóját az alábbiak szerint fogadja el: a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtására készített jelentését az előterjesztés 1. sz. melléklete szerint, a Város-és Környezetfejlesztési Bizottság 23/2004. (03.03.) sz, a 29/2004. (03.17.) sz. határozatait az előterjesztés 2. sz. melléklete szerint; a Közlekedési és Kommunális Bizottság 10, 13, 16, 17/2004. (03.09.), 19/2004. (03.23.) határozatait az előterjesztés 3. sz. mellékletében írtak alapján; a Kulturális Bizottság 19, 20/2004. (03.11.) sz és a 32/2004. (03.18.) sz. határozatait az előterjesztés 4. sz. mellékletében foglaltak alapján; az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 32, 39/2004. (03.11.) sz. határozatait az előterjesztés 5. sz. melléklete szerint; a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 21/2004. (03.16.) számú határozatát az előterjesztés 6. sz. mellékletében írtak alapján; a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 69, 72, 74, 75, 79, 80/2004. (03.16.) sz, 87/2004. (03.25.) 90, 94/2004. (03.29.) határozatát az előterjesztés 7. sz. mellékletében találhatóak szerint; a Költségvetési Bizottság 33, 35, 43, 44, 46, 47, 49, 50, 56/2004. (03.17.) sz. határozatait az előterjesztés 8. sz. melléklete szerint, az Oktatási Bizottság 18/2004. (03.18.) számú határozatát az előterjesztés 9. sz. melléklete alapján; az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 25/2004. (03.11.) sz, valamint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 99/2004. (03.29.) sz. határozatait a képviselőknek rendelkezésre bocsátottak szerint. A Közgyűlés dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester tisztségviselői beszámolóit tudomásul veszi és elfogadja.

16 Kapják:

2.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Hódosi Vera, Kukai András, Meixner András, Nyőgéri Lajos, dr. Schmidt József, Juhász István, Soó László, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetésének végrehajtása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: megköszöni dr. Tolnai Márta főosztályvezetőnek és a Közgazdasági Főosztály dolgozóinak azt a munkát, amelyet a tavalyi költségvetés végrehajtásában tanúsítottak, azt a nehezen biztosítható rugalmasságot, amelyet a költségvetésen belüli folyamatos mozgások miatt tanúsítaniuk kellett. Köszöni azt a nagy szakmai tudást, amely nem mindenütt jellemző a magyar önkormányzatokra. Külön köszöni azt a munkát, amely arra irányult, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségén belül szakmai tapasztalatokat át tudják adni egymásnak, a Megyei Jogú Városok költségvetési tervezési rendje, a beszámolók tartalma egyre inkább egymáshoz idomul. Az is bebizonyosodott, hogy egy költségvetés előkészítésénél és tervezésénél nem panaszkodni kell, hanem gondolkodni, és ha jól alkalmazzák a saját szabályaikat, akkor ilyen végrehajtási eredményeket Emlékezteti képviselőtársait tudnak tanúsítani. arra, hogy a költségvetés elfogadásakor igen sok kritika tárgyát képezte az ellenzéki képviselők részéről; megbízhatatlannak, rosszul tervezettnek és elfogadásra alkalmatlannak minősítették, amelyet szavazatukkal is alátámasztottak. Örül annak, hogy nem lett igazuk, hiszen ha a végrehajtást és a zárszámadást nézik, látható, hogy egy nagyon következetes önkormányzati gazdálkodással lehet – ha nem is látványos – magabiztosságot tükröző eredményeket elérni. Erre pedig az ad alapot, hogy ez már a negyedik költségvetés, amikor a zárszámadás bizonyíthatóan jó gazdálkodásból eredően a város és az intézmények közötti jó munkamegosztásból eredően, a város 100 %-os tulajdonában lévő vállalkozások jó működése eredményeként pozitív szaldót mutat, de inkább a nullához közelít, azt mutatja, képes a város úgy gazdálkodni, hogy a szükséges erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használja fel. Erre 1999. óta büszke, mint a költségvetésért felelős polgármester, és köszöni mindazok munkáját – ellenzéki és kormánypárti képviselőtársainak – akik a bizottsági munkában ezen költségvetés végrehajtását segítették. Azt is köszöni, hogy új ötletek befogadására is alkalmas volt a fejlesztési és a költséggazdálkodás területén, és az intézményeknek is köszöni, hogy nagy nehézségekkel és fokozódó belső ellenőrzés mellett teljesítették azokat a gazdasági terveket, amelyeket számukra előírtak. Minden évben elhangzik, hogy tönkremennek az önkormányzat intézményei. Ezzel szemben jelentős részük fejlődött, szakmai tartalmuk kiteljesedett. A hazai és európai pályázatokon az évi 300 M Ft körüli bevételt mindig tudták többletként hozni, amihez szükség volt a közgyűlés állandó támogatására.

17 Emlékeztet arra, számos döntést hoztak intézményeik pályázati önrészének biztosítása érdekében. Ez a két terület az önkormányzat és az intézmények gazdálkodása közötti folyamatos hidat is biztosította. Az elmúlt évi intézményi bérfejlesztések hatása egyértelműen pozitív, azt viszont folyamatosan tudomásul kell venni, hogy az önkormányzat intézményi rendszere nem állandó. Az intézményrendszer működése és szakmai tartalmának kiteljesedése az intézményhálózatban ellátottak számától függ. Rugalmasan kell alkalmazkodni a változó feltételekhez – az óvoda és az alapfokú oktatás területén – de van, ahol reformértékű lépéseket kell tenniük a zárszámadás tükrében is, a piackonform képzés tekintetében, ami elsősorban a szakképzés A város továbbra területét is jelenti. fenntartja azon intézményeit, ahol nagy számú a nem pécsi diákok jelenléte. A középfokú oktatási intézményekben tanulók közel 50 %-a vidéki. Attól nagyváros egy város és attól nagy egy város, ha oktatási, kulturális területen képes olyan hatást gyakorolni a környezetére, amely elősegíti a falu és a város közötti szellemi és valós gazdasági különbségek eltűnését. Ez a költségvetésben oly módon került és kerül a jövő évben is megjelenítésre, hogy beépültek abba a kistérségi rendszerbe, amely a Pécs város környéki 39 települési önkormányzat részvételével működik. Szerény forrástámogatással – ez évben 16,5 millió Ft-tal, a következő években pedig hasonló nagyságrenddel – normatív módon kívánnak részt venni ezekben a társulásokban. Ennek már van egy jó hozadéka, mely szerint jelen pillanatban a legalkalmasabbak arra, hogy egy oktatási mintarégió, illetve minta-kistérség kialakításának kedvezményezettjei legyenek, Pécs város gesztorsága mellett. Ez egy regionális program, valószínűleg még egy területen lesz ilyen lehetőség. Összességében a zárszámadást jónak ítéli, ami természetesen nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Akkor lenne rendben, ha az önkormányzat rendelkezne 11 milliárd forint forrással, az azonnal szükséges intézményrekonstrukciók elvégzéséhez, ha lenne 10 Mrd Ft forrása valamennyi út kijavításához, illetve teljes felületkezeléséhez, és ha lenne újabb 4 Mrd forint a buszhálózat azonnali fejlesztéséhez. Tehát ha rendelkeznének még 30 Mrd Ft-tal, akkor 4 év alatt Pécs „piperekész” lenne uniós városként is. Pillanatnyilag ez hiányzik, de igyekeznek megoldást találni arra, hogy a hosszú távú elkötelezettségeket miként lehet e feladatok gyorsított ütemben történő végrehajtásának szolgálatába állítani. Erre felkészült a PVV Rt, az önkormányzat valamennyi közüzemi cége, és e feladat ellátásában számíthatnak a városban lévő regionális és dekoncentrált szervekre, mint pl. a Közútkezelő KhT, az energia területen együttműködő partnereik, vagy akár azokon a területeken működő társaságokra, ahol még az önkormányzat nincs semmiféle pozícióban, de a jó együttműködés eredményeként (pl. Lánc utcai csomópont tekintetében forráskímélő, vagy a hozzáadott értéket növelő megállapodásokat tudtak kötni. A költségvetésben továbbra is folytatják azt a nyitott várospolitikát, amit elhatároztak, amelynek közvetlen hozadéka – reményei szerint – az lesz, amikor az egyetemmel közös ingatlanfejlesztési program végrehajtására irányuló, hosszú távú együttműködési megállapodást kötnek. Ennek jegyében bocsátja vitára az Még egyszer köszönetet mond a költségvetés végrehajtásában előterjesztést. közreműködőknek tartalmas, kiváló munkájukért.

18

Soó László: a mai ülésen az önkormányzat múlt évi gazdálkodásáról, tevékenységéről számolnak be. Előtte még elmondja, a városban a tavalyi évben más jellegű folyamatok is zajlottak, amelyek zárszámadása az elmúlt hét végén történt, amelyet úgy lehetne összefoglalni, hogy: „Hajrá MiZo PVSK, hajrá Pécs!” Képviselőtársai a szokásos jogi, formai követelményeknek megfelelően elkészített zárszámadást kaptak kézhez, amelyet előzetesen a Költségvetési, a Pénzügyi Bizottság, valamint az Önkormányzat Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalt. Mellékelték az előterjesztéshez a könyvvizsgáló írásos jelentését is. Mindezen fórumok a zárszámadást közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartják. A zárszámadásnak két fő vonulata van: az egyik a 2003. évi költségvetés végrehajtása, a másik az önkormányzat vagyoni helyzetéről szóló beszámoló, vagyis a város könyvviteli mérlege. A város eddigi működése során kevés olyan év volt, amikor a zárszámadáskor ennyi jelentős változásról lehetett beszámolni, amely mind a vagyoni mérleget, mind a folyó költségvetés teljesítését egyaránt érinti. Ezek egyrészt komoly feladatokat rónak az önkormányzatra a tekintetben, hogy miként lehet a következő években ennél jobban, ennél magasabb teljesítményekkel zárni az évet. A költségvetési rendelet – a mellékelt bevételi és kiadási főtáblák adatai szerint, az induló költségvetéshez képest – bevételi oldal közel 34 Mrd Ft-tal, mintegy 23 %-kal magasabb értékkel került teljesítésre, míg a kiadási tervüket 32 milliárd fölötti összeggel, 118 %-ra teljesítették. A bevétel több mint 6 milliárd forinttal magasabb volt, mint az induló tétel és a korábbi évek főösszege, melynek jelentős része központi támogatásból, normatíva-, valamint közalkalmazotti bérek növekedéséből adódott. Néhány bevételi előirányzat esetében - pl. a helyi adók, melyek növekedése mellett, annak behajtása során — ugyancsak kiváló teljesítményről lehet beszámolni. Az illetékbevételek is szinte megismételhetetlenek, rekordösszegűek. A kiadások tekintetében az önkormányzat „igyekezett lépést tartani” a bevételi források növekedésével, de szerencsére azt nem haladta meg, ezért a költségvetés teljesítését a város jelentős pénzmaradvánnyal zárhatta. A vagyoni helyzetről szóló beszámolóból megállapítható, hogy a korábbi 32 M Ft-os önkormányzati vagyonnal szemben a jelenlegi mintegy 112 Mrd Ft értékű. A könyvvizsgálói jelentés megállapítja, hogy: – idézi – „mostantól kezdve nincs az önkormányzat tulajdonában olyan vagyontárgy, amelynek nem lenne értéke”. Ez azt jelenti, hogy az ún. „0” értéken történő nyilvántartási rendszer megszűnt, s emiatt a vagyonmérlegük mintegy 80 Mrd Ft-tal növekedett. Ehhez viszonyítva kell majd az elkövetkező években a beszámolókat elkészíteni. A szakmai adatok alátámasztják, hogy amennyiben ettől eltekintenének, ebben az esetben sem következne be veszteség a város vagyonában.

19 Kiemelt fontosságú kérdés továbbá az önkormányzatok eladósodottsága, a hitelszolgálat, adósság szolgálata. A könyvvizsgálói anyag szerint jelentős mértékben – 5,6 Mrd Ft-ra – nőtt az önkormányzat rövid- és hosszú távú elkötelezettség állománya. Jogos az a megállapítás, hogy az előző évihez képest megduplázódott. Ez azonban csak azok számára okozhat meglepetést, akik az elmúlt évi költségvetésről szóló rendeletet nem ismerték, amely szerint az önkormányzat tudatosan döntött 2 milliárd Ft összegű, hosszú távú fejlesztési célokat szolgáló hitelkonstrukció igénybevétele mellett. Ugyanígy igazolható a költségvetés bevételi, kiadási rendszeréből, hogy működési célra valóban nem vettek fel hitelt, a fejlesztési bevételeket pedig fejlesztésre használták. Ezáltal az éves adósságszolgálat a tulajdonképpeni hitelkorlátok igénybevételét jelenti. A költségvetési viták kapcsán gyakran felvetődő kérdés a további hitel felvétele. Az előterjesztésből látható, hogy mintegy 2,8 Mrd Ft az önkormányzat éves adósságtörlesztési kötelezettsége, amely kb. 1 Mrd Ft-tal elmarad az igénybe vehető hitel összegétől. Összegezve, a zárszámadást hivatalossá rendelettervezet a következő számokat tartalmazza:

tevő

önkormányzati

„A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetésének bevételi-kiadási főösszegét 33.290.160 E Ft módosított előirányzattal, annak teljesítését bevételi oldalon 34.125.128 E Ft bevétellel, és 32.668.694 E Ft kiadással, továbbá 397.102 E Ft felhasználható pénzmaradvánnyal jóváhagyja.” Megemlíti, a könyvvizsgálói jelentés nem egészen pontosan ezeket a számokat használja a pénzmaradvány tekintetében. A zárszámadás 19. sz. melléklete levezeti a pénzmaradvány-felhasználást, ami 1.122.580 E Ft, de ennek egy részéről – 725.478 E Ft-ról – már az elmúlt évben döntött a közgyűlés, mivel elkötelezettségről van szó, így ezzel nincs tennivalójuk. A rendeletben szereplő 397.102 E Ft felosztásáról kell dönteni úgy, hogy részben 396.894 E Ft összegben az intézményei számára visszapótolja, így azok finanszírozását minden tekintetben rendezik hiánymentesen. A mindösszesen fennmaradó 208 E Ft felhasználására nem tettek javaslatot, így a Költségvetési Bizottság indítványozza, hogy a rendelet mellett található határozati javaslat szerint ezen összeg Általános tartalékba helyezését. A rendelettervezet 5. §-ában említik meg az önkormányzat vagyonát, amely 112.612.842 E Ft. Ugyanez a szám található a könyvviteli mérleg eszköz- és forrás-oldalán, azonos mértékben. A Költségvetési Bizottság támogatása mellett kéri, a testület fogadja el a 2003. évi költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat vagyoni jelentéséről szóló rendeletet. Nagy Csaba: a maga részéről is megismétli Soó László által elmondottakat: „Hajrá MiZo, hajrá PVSK, hajrá Pécs!” Reményét fejezi ki, hogy a következő költségvetés összeállításánál tekintettel lesznek a „Rátgéber-egyetem” rektorának egyik kissé szomorkás nyilatkozatára, amelyben felhívja a figyelmet, a MiZo kosarasainak sportteljesítménye azért nevezhető

20 hatalmasnak, mert nem rendelkeznek olyan sztár-játékosokkal, mint azok a csapatok, akik a „Final four”-ban Pécsett szerepeltek. Az írásos előterjesztésében nem szerepel a 19. sz. melléklet, melyet hiányol. Megjegyzi, más képviselőtársai is jelezték ugyanezt a hiányt. Azért fontos ez a melléklet, mert bemutatja a több, mint 1 Mrd Ft-os pénzmaradvány felhasználását, ami befolyásolja az önkormányzat ez évi költségvetési rendeletét is. Az bizonyos, hogy az 1.122.580 E Ft-os pénzmaradványból a különböző kötelezettségek teljesítése, ill. az intézmények finanszírozása után 208 E Ft pozitív pénzmaradvánnyal zár majd a költségvetés. Érdemes elgondolkodni a költségvetést érintő kritikákon, azok igaznak bizonyultak-e, vagy sem. Véleménye szerint alapvetően igaznak bizonyultak, hiszen a pozitív pénzmaradványt olyan folyamatok teszik lehetővé, amelyekre az önkormányzat valójában nem sok hatást tud gyakorolni. Érdemes megfigyelni és kiszámolni, hogy Pécs város lakossága mekkora összeggel finanszírozta ezt a költségvetést közvetlenül, helyi adók, ill. illetékbevételek útján. Megdöbbentő számokat kapnak, hiszen a 34.125 M Ftból több, mint 5,6 milliárd Ft-ot fizetnek be a pécsiek, 1.054 M Ft volt az illetékbevétel, amelyet egyébként 600 M Ft-ra terveztek. Ez a fokozott mértékű lakásépítéseknek, lakásvásárlásoknak tudható be. Itt érezhető az a pozitív hatás, amelyet az Orbán-kormány által meghirdetett lakástámogatási rendszer jelenthet kézzel foghatóan, akár városi költségvetési szinten is itt helyben. Kiemeli továbbá a helyi adóbevételek 4.582 M Ft-os összegét, amelyet javarészt közvetlenül a Pécsi telephelyen működő vállalkozások, magánszemélyek, illetőleg turisták finanszíroztak – javarészt 15 M Ft értékben – az önkormányzat részére. Érdemes áttekinteni, melyek azok a bevételek, amelyek a pluszhoz képest nem teljesültek. Itt már sokkal szomorúbb a kép, mert a felhalmozás és tőkejellegű bevételeknél mintegy 980 M Ft bevételkiesés látható, 62,6 %-os teljesüléssel. Ezt lebontva a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésénél 641 M Ft bevételkiesésről lehet szó. Ilyenek az önkormányzatok sajátos felhalmozása és tőkejellegű bevételei, ahol 127 M Ft esett ki, 87,3 %-os teljesüléssel, hasonlóan a pénzügyi befektetések bevételeihez is, ahol 212 M Ft-os a bevételkiesés, és 29,9 % a teljesülés. A 2003. év mindenképpen szerencsésnek tudható be, mert a költségvetésről szóló rendelet első elfogadásakor már tudni lehetett, hogy az előbb felsorolt bevételek nagy valószínűséggel nem teljesülnek, egyedül ennek az aránya volt kérdéses, amit még a jelenlegi kormánypárti képviselők sem titkoltak. Senki nem tudta megmondani, hogy az illetékbevételek mennyire fogják pozitív irányba befolyásolni a költségvetési rendeletet. Az előző évben a város 1,8 Mrd Ft hitelt vett fel annak érdekében, hogy az idei évre tervezett beruházásait elindíthassa, ill. finanszírozhassa. Ezt úgy sikerült elérni, hogy 2,4 Mrd Ft-os hitelkeretet nyitott, amiből 1,8 Mrd Ft-ot vett igénybe. Néhány tételt kiemel ezen beruházásokból: a 120 lakásos bérlakás-építési program, a panel-program első részének a befejezése, a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola fejlesztése, a PVSK atlétikai pálya, az ISPA projekt előkészítése, a Magasház megerősítése, stb. Ennek a 2,4 Mrd Ft összegű hitelkeretnek van egy 372 M Ft-os, a 2004. évi költségvetést terhelő része.

21 A hitelfelvételről beszélve megemlíti, a 2004. évi költségvetést egy 495 M Ftos új hitelkeret nyitásával indították. Az önkormányzati rendeletben található egy ún. beruházási táblázat, további 1,8 Mrd Ft-ot meghaladó hitellehetőségről. Mindezt összeadva, a 2004. év hitel vonatkozásában valamelyest „szomorúbb” lesz a 2003. évinél, mivel 2004-ben 2,7 Mrd Ft körüli hitelösszegről van szó, ez majdnem 1 Mrd Ft-tal magasabb a 2003. évinél. Felmerülhet a kérdés, hol van az a választási ígéret, amit a szocialisták tettek a 2002-es önkormányzat választásoknál, hogy „több pénzt az önkormányzatoknak”? Már számtalanszor megismételték a választ: úgy van több pénzük az önkormányzatoknak, ha sokkal több hitelt vesznek fel, mint A továbbiakban korábban. idéz a könyvvizsgálói jelentésből, mely rámutat arra, hogy a hitelfelvétellel kapcsolatos folyamatokat figyelemmel kell kísérni. Megemlíti, az összes nagyberuházás gyakorlatilag hitelből indulhatott el 2004. évben. A város költségvetése két hónappal ezelőtt került elfogadásra, és azt már március 25-én teljesen átírták. Az idei költségvetés beruházási sora 1,8 Mrd Ft-ot meghaladó hitelfelvételről szól. Ebben a sorban nem szerepelt a repülőtér fejlesztésének II. üteme, amely a város döntése szerint hitelfelvételből indulhat el. Nem mondható, hogy ez a beruházás nem szükséges, csupán arról van szó, hogy a februári elképzelések március 25én felborultak, tehát a 2004. éves költségvetés tartalma ilyen vonatkozásban már korrekcióra szorul. Ezen figyelemfelkeltő mondatokkal zárja költségvetés rendeletre vonatkozó felszólalását. De Blasio Antonio: a polgármester úr előterjesztésének kiegészítéseként, a tavalyi évi költségvetés jól tervezettségére, és az ellenzéki félelmek hibás megfogalmazására vonatkozóan elmondottakra reagálva úgy gondolja, hogy az ellenzéki félelmek igazak voltak. Soó László, a Költségvetési Bizottság elnöke kiegészítő szavaiban ugyancsak kiemelte, hogy a költségvetés induló és záró-összege között közel 6 milliárd Ft-os különbség tapasztalható, ami azt jelenti, hogy évközben hatalmas volt a növekedés. Felhívja a figyelmet, ha az év elején elfogadott költségvetést a tervezettek szerint kívánták volna végrehajtani, akkor nagy valószínűséggel most nem lennének ilyen nyugodtak a zárszámadás tárgyalásakor. Most, a zárszámadás tárgyalásakor egy egészen más költségvetésről beszélnek, mint amit a tavalyi év tervezési időszakában a városvezető koalíció letett az asztalra. Elismert tény, hogy olyan nem várt bevételekre tettek szert, amelyek pótolták a költségvetés azon részeit, amelyeket rosszul terveztek. Nem mondható jól tervezettnek az a költségvetés, amelynek az ingatlanbevételei épp, hogy 50 % fölé emelkedtek, amelynek Nagy Csaba képviselőtársa által felsorolt részeiben továbbra is elmaradások tapasztalhatók. Voltak olyan plusz bevételek, amelyek még a hozzáértőket is meglepték. Nyilvánvalóan azon kormánydöntés, hogy idén az ingatlanokat áfa fogja terhelni – amit az ez évi áfa-törvény már tartalmaz – nagymértékben befolyásolták a lakosság ingatlanvásárlási szándékát és hajlandóságát a múlt évben. Ennek következtében az illetékbevételek is több száz millió forinttal növekedtek. Figyelmeztet, az Adóirodán idén nem lesz olyan mértékű a kintlévőségek behajtása, Felhívja a mint figyelmet, az elmúlt a tervezés év során. – véleménye szerint – akkor is hibás volt. Akkor lett volna jó, ha a költségvetést a tervezett összegekkel, vagy ahhoz igazodó bevételekkel végre lehetett volna hajtani. Nem azt hajtották végre,

22 amit terveztek, hanem egy sokkal nagyobb arányú költségvetést, más bevételekkel. Annak ellenére, hogy nőttek a bevételeik, – és látszik, hogy ezt sajnos nem a felhalmozásba tudták beépíteni –, azok nagy részét a működésre kellett fordítani; hiszen a működési költségek továbbra is a kiadásaik 87 %-át teszik ki. Bár évi 1 %-os csökkenés megfigyelhető e téren, de valójában tendenciózus, nagy változások nem történtek. Az említett működési költségek fedezetére szolgáltak azok a többletbevételek, amelyekről szólt, hiszen ha nem így lenne, akkor nem kellett volna felvenniük fejlesztési célokra több mint 1,8 Mrd Ft-ot, amely a fejlesztések 45 %-át tette ki. Többletbevételeik ellenére a fejlesztéseiket nagyrészt csak hitelekből tudták megvalósítani. Úgy gondolja, nagyon fontos lenne hosszú távon a város jövőjének, fejlődésének biztosítására, hogy a bevételeik nagyobb arányát tudják fejlesztési célokra fordítani. Az lenne a cél, hogy a saját bevételeket nem kötelezően kell működési célra használni. Indokolt lenne, ha ezekből nagyobb arányú fejlesztéseket tudnának finanszírozni. Szintén úgy gondolja, hogy a pénzügyi területen dolgozók nagy erőfeszítése és nem kevés munkája is eredményezte azt, hogy a költségvetés így alakult, és sikerült pozitívra fordítani. Munkájukhoz gratulálni tud, és megköszöni a város nevében. Várbíró Péter: a Pénzügyi Bizottság tárgyalta az előterjesztést, melynek tagja. Elmondja, a könyvvizsgálói jelentés záradék azon mondata, mely úgy hangzik, hogy: „A költségvetési beszámoló az önkormányzat vagyoni és pénzügyi jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, elfogadom.” Ilyen értelemben egyértelműen hiteles az előttük lévő anyag. A bevezetőben azonban szerepel, hogy a város megfelelő szintű, elvárható fejlesztésével együtt alapelv volt a költségvetésben a meglévő intézményhálózat működtetése. Ugyanezen bekezdésből más előjellel viszont aláhúzott egy mondatrészt, hogy: ”az anyagiak teljes egészében nem biztosították mindezt, illetve a működési hiány csökkentése volt a cél.” A Fidesz-MDF-MKDSZ, feltételezhetően az Összefogás Pécsért Egyesület jelenlévő képviselőjével együtt egy más jellegű költségvetést szeretett volna elfogadtatni, amely bizonyára megfelelt volna a formai elvárásoknak. Dr. Toller László: előzetesen érdekes megállapításokat tettek: „annyira jó a zárszámadás, hogy rossz a költségvetés.” Jelzi, a vitát megszakítva – minthogy erről az ülés elején ügyrendi szavazással döntöttek – rátérnek a 22. napirendi pont tárgyalására. Bókay Endre: amennyiben nincs több hozzászólás, javasolja a napirendi pont lezárásaként az előterjesztés, a rendelettervezet és a határozati javaslat elfogadását. Nagy Csaba: úgy vélte, felvetéseikre lesznek reagálások, de ha nincsenek, akkor a vitát akár le is zárhatják a 2003. évi zárszámadásról.

23 Dr. Toller László: úgy gondolja, az előterjesztés önmagáért beszél, nagyon részletes anyag készült, amelyről majd a sajtón keresztül adnak részletesebb tájékoztatást. Dr. Gáspár Gabriella: a 2003. évi költségvetés novemberi módosítása során egy-két ügyben másként döntöttek, mint ahogy az az eredetiben szerepelt. Tapasztalatuk – és ezt bizottsági ülésen is felvetették -, hogy az apparátus rendkívül lassan hajtja végre a döntéseket. Konkrét példákat említ: Echo, Pécsi Szemle részére megemelt 0,5-0,5 M Ft átutalását, amely 4 hónapot vett igénybe. Az elmondottakra kívánta felhívni a figyelmet, kérve a polgármester intézkedését, mert ez csak egy eset. Nem a tartalmi, hanem a módszertani része a fontos, hogy a költségvetés módosítás végrehajtására kerüljön sor. Legyen nyomon követhető, és sokszor nem az illetékes főosztályok a hibásak ebben, hanem ismeretlen körülmények. Dr. Toller László: egyetért az elhangzottakkal, azonban az első három hónapban – a költségvetés elfogadásáig – az alapfinanszírozást tudják biztosítani. Minden intézményben az 1/12-es szabály érvényesül, és március 15-e után teljesülnek az I. félévi bevételek, amelyből az ún. kurrens igények kielégíthetők, amelyre pl. képviselő asszony is utalt. Pécs városában a rendszerváltás után ez az első olyan alkalom, amikor 1 Mrd forintot meghaladó a pozitív egyenleg a zárszámadásnál. Több hozzászólás nem lévén a testület döntését kéri a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 8 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 11/2004. (04.30.) sz. rendeletét a 2003. évi költségvetés végrehajtásáról. A változatlan tartalommal elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletét képezi. Ezt követően a határozati javaslatot bocsátja szavazásra. Megállapítja, hogy a testület 25 igen szavazattal, 9 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el a rendelethez kapcsolódó határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 124/2004. (04.22.) sz. határozata a 2003. évi költségvetés szabadon felhasználható pénzmaradvány felosztásáról

24 1.) A Közgyűlés a 2003. évi szabadon felhasználható 208 eFt pénzmaradványt az „Általános tartalék” növelésére fordítja. 2.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy e döntésnek megfelelően a 2004. évi költségvetés elkövetkező módosításakor a pénzmaradványt és a vele kapcsolatos elkötelezettségeket vezesse át a költségvetésen. 3.) A Közgyűlés utasítja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának címzetes főjegyzőjét, hogy a beszámolót a törvényi szabályozásnak megfelelően tegye közzé, valamint ezzel egyidejűleg küldje meg az Állami Számvevőszéknek.

3.)

Határidő:

1. és 2. pontra: a 2004. évi költségvetés következő egységes szerkezetű módosítása 3. pontra: 2004. május 31.

Felelős:

1. és 2. pontnál :dr. Tolnai Márta főosztályvezető 3.pontnál: dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Kapják:

tisztségviselők, valamennyi valamennyi bizottsági elnök

főosztályvezető,

Pécs Megyei Jogú Város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója Előterjesztő:

dr. Schmidt József bizottsági elnök

Dr. Toller László: köszönti a téma tárgyalásához megérkezett Gönczöl Katalin miniszteri biztost, dr. Hegedűs Andrást, a BM helyettes államtitkárát, dr. Dakos József dandártábornokot, a Határőrség területi igazgatóját, valamint dr. Cserép Attila ezredest, Pécs város rendőrkapitányát. Dr. Schmidt József: szóbeli kiegészítésében a koncepció előkészítő munkáiról szól, valamint néhány fontosabb részre hívja fel a figyelmet. A Bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepció gondolata már 2001-ben felvetődött, a közgyűlésben és a Megyei Rendőr-főkapitányság és az önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás kapcsán, ezt követően 2003-ban, a város közbiztonsági helyzetéről szóló beszámoló kapcsán újra elhangzott. A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság közel egy évvel ezelőtt foglalt állást a koncepció előkészítéséről. Szerkesztő csoportot hozott létre, melynek vezetésére, szakmai irányítására dr. Cserép Attila rendőrkapitányt kérték fel. Az előkészítő munka eredményeként ez év januárjában a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elé került a koncepció tervezete, amelyet széles körű vitára bocsátottak. Az anyagot megküldték a Polgármesteri Hivatal főosztályainak, önkormányzati társaságoknak, a Közterület-felügyeletnek, az

25 Ügyészségnek, Ügyvédi Kamarának, Bíróságnak, az egyetem megfelelő szakembereinek, továbbá a közbiztonsági szerveknek, stb. Úgy gondolja, a koncepciónak széles körű társadalmi nyilvánosságot biztosítottak. Az előkészítő bizottság a beérkezett javaslatokat a koncepcióban hasznosította. és a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság április 13-ai ülésén egyhangú szavazással közgyűlés elé terjesztésre alkalmasnak tartotta. A megfelelő alapossággal végzett előkészítő munkában résztvevőknek ezúton is köszönetét fejezi ki. A koncepció néhány „sarokpontjára” hívja fel a figyelmet: az alapelvekből a fogalom-meghatározásokból kiindulva a helyzetértékelést követően jut el a célok és prioritások megfogalmazásáig, majd a cél megvalósítását szolgáló általános és speciális feladatokig. Emlékeztet arra, a koncepció jogi alapja az Ötv., amely kimondja, hogy a közbiztonságról való gondoskodás a helyi önkormányzat feladatát képezi. Hasonlóan fogalmaz a Helyi Önkormányzatok Európai Kartája, miszerint a feladatellátás helyi önkormányzati megvalósítású, az államnak pedig garanciát kell vállalnia a feladatok finanszírozására. Végül az országgyűlés múlt év végi, a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájával kapcsolatos határozatára utal. A jogszabály ugyancsak az önkormányzatokat emeli ki, melyeknek joga és kötelessége a helyi bűnmegelőzési stratégia kialakítása és realizálása. Az említett jogi alapok útján jutottak el a Város bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciójáig. A koncepció célja az önkormányzat közbiztonsági és bűnmegelőzési filozófiájának a kidolgozási stratégiai célok és a prioritások kijelölése. A koncepció a legfontosabb következtetésként megállapítja, hogy a pécsi helyzet a közbiztonsági helyzet és a bűnözés tekintetében megfelel az országos átlagnak, nincs szükség operatív beavatkozásra. Indokolt azonban, hogy az objektív helyzet és a polgárok szubjektív biztonságérzete nincs szinkronban. Gyenge a helyi társadalom védekező mechanizmusa, nem kielégítő a közbiztonsági piac szereplőinek összefogása, a lakosság közbiztonsággal kapcsolatos elvárásai, az illetékes szervek csak részben tudnak ennek megfelelni. Egyre inkább nő a családon belüli erőszak, stb. Ezen következtetésekből jut el végül is a koncepció a prioritások megfogalmazásáig, melyek közül a legfőbb stratégiai célként emeli ki, hogy Pécs biztonságos település legyen a jövőben is. Belátható időn belül „Pécs biztonságos város” címet tudják elérni. Ennek érdekében a főbb prioritások közül néhányat kiemel: szemléletváltozást kell elérni a közbiztonsággal, illetve a közösségi biztonságkezeléssel kapcsolatban. A szemléletváltozást az önkormányzat testületeiben és apparátusában is feltétlenül el kell érni. Meg kell felelniük a lakosság biztonsági elvárásainak, rendet kell tartaniuk a közterületeken és az utakon. El kell érniük, hogy a városi bűnözés csökkenjen. Legyen magas szintű tűz- és katasztrófavédelem. Az elmondottak megvalósítására feladatokat határoz meg a koncepció, így a szemléletváltozás folyamatában az önkormányzatnak kell lennie a közösségi biztonságkezelés „zászlóvivőjének”. Személyi és szervezeti kérdéseket is felvetnek, amely később esetleg az SZMSZ módosítását is igényli. Pl. a koncepcióban javasolt bizottság létrehozásánál.

26 Feltétlenül fontos, hogy az önkormányzati munkában általánossá váljon a koncepcióban elvárt szemléletváltozás, a mindennapi munkában a településfejlesztés, az építés területén a forgalomszabályozás, stb. Szervezeti kérdések között kiemeli, hogy a bizottsági struktúrába – amint már említette – be kell illeszteni a közbiztonsággal, bűnmegelőzéssel foglalkozó bizottságot, széles szakértő teammel, amely az anyagban is részletesen szerepel. Nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy az elmondottak megvalósításához pénzügyi célkeretet is kell biztosítani. Meg kell valósítani egy központosított segélyhívó és bevetés-irányító rendszert. Ezen túlmenően a bűnözés csökkentése terén az ebben érintett szervezetek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozza a koncepció. A bűnalkalmak korlátozása ügyében a térfigyelő kamera-rendszer kialakítását tartja a legfontosabbnak a belváros tekintetében. Az egész város vonatkozásában a nagyobb rendőri lefedettséget, a preventív, más szervekkel – Határőrség, Fogyasztóvédelem, stb.- közös ellenőrzéseket. A sértetté válás kockázatának csökkentése terén is vannak feladatok, a nevelés, a biztonságra való törekvés, az általános iskolásoktól kezdődően, a lakosság valamennyi rétegére kiterjedően. Szükséges ezen a területen is előbbre lépni, esetleg segédanyagok készítésével is elősegíteni ezt a munkát. Bűnmegelőzési programokat, lakossági őrjáratokat lehetne szervezni, ebben a tekintetben számítani kell a lakossági civil szerveződések közül elsősorban a Polgárőrségre. Az általános feladatok közül a közrend-fenntartással kapcsolatosakat emeli ki, a Közterület-felügyelet preventív jelenlétét, a közterület-szennyezés megakadályozását, stb. A gyermek- és ifjúkori bűnözést, mint speciális területet, valamint a családon belüli erőszak megelőzésével kapcsolatos tennivalókat is hangsúlyozottan kezeli a koncepció. A hosszú távra készült koncepciót természetesen évekre bontott cselekvési program követi, már ebben az évben készül az első. Ebben kell meghatározni azon legfontosabb feladatokat, melyeket a koncepció végrehajtása érdekében konkrét cselekvéssé kell változtatni. Kéri a közgyűlést, a koncepció megvitatásával és annak elfogadásával tegyék lehetővé, hogy elinduljon a kívánt munka. De Blasio Antonio: sok mindenben egyetért az előterjesztő szóbeli kiegészítésével. Észrevételezi, amennyiben a tervezet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Bűnmegelőzési Koncepciója, akkor a város egyéb szakmai területei nagyon kis szerepet kaptak benne. Javasolja, a koncepció elfogadásával egészüljön ki a határozat egy új ponttal, melyben „Felkérik az önkormányzat közgyűlésének bizottságait, hogy 2004. októberére készítsék el a saját bizottsági, szakmai területeiknek a bűnmegelőzési koncepcióval kapcsolatos cselekvési tervét, javaslatát, ami majd beépülhet a koncepcióba, amely kaphat egy újabb részt, ami már a bizottságok ilyen jellegű feladatait tartalmazza.”

27 Jobbnak tartotta volna, ha a bizottsági előmunkálat megtörténik, és beépül a koncepcióba. Példaként említi, akkor várható el, hogy a gyerekek terén is legyen bűnmegelőzés, ha ebbe az Oktatási Bizottságot is bevonták. Úgy gondolja, az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság több és hasznosabb tanácsot tudott volna adni, pl. a munkanélküliek, szociális munkások feladatainak ellátására. A felsorolást folytathatná, hogy mely területekről kaphattak volna ötleteket, ha megtették volna. Kéri, hogy ez legalább utólag történjen meg. Ismételten kéri, az általa megfogalmazottak kiegészítésként kerüljenek be a határozatba. Kérdése, a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság 4.2/1. pontja hogyan értelmezhető? Utasítják a közgyűlést, hogy létre kell hozni, vagy csak lehetséges? Nem igazán érti, hogy a hivatkozott rész mit jelent. Az SZMSZre utal, amely szabályozza a közgyűlési bizottságok létrehozását. Amennyiben a bűnmegelőzés kéri a bizottság létrehozását, ugyanezt megteheti a tűzoltóparancsnok, stb. Nagyon nehéz lesz megakadályozni, hogy még milyen egyéb szakmai bizottságok alakuljanak a városban. Úgy gondolja, hasonlóan fontos a közlekedésbiztonsági kérdés, a drogmegelőzés amely a bűnözéshez kapcsolható, de önálló területként is megállja a helyét. Az elmondottakra figyelemmel nem javasolja a „kell” szót az említett szövegbe, és helyettesítené, pl. „lehetővé teszi a bizottság létrehozását”, ha így dönt a közgyűlés. Juhász István: a koncepció bemutatása a bizottsági elnök úr által hangsúlyosan megtörtént, ezért azt nem kívánja kiegészíteni. Elmondja azonban, egy bizottság munkájában mindenki nem vehet részt, ennek következtében ott érdemben nem tudtak az előkészítésben közreműködni. Ugyanakkor egy ilyen testületben minden szervezet, párt képviselői jelen vannak. A frakciójukban a belső kommunikáció révén a koncepció tervezete mindenki rendelkezésére állt, melyhez hozzá tehették – bizottsági ülésen kívül – észrevételeiket, javaslataikat, amely alapján a közgyűlés előtt lévő anyag elkészült. Úgy gondolta, az ellenzéki padsorokban is hasonlóan működik ez a rendszer. Tájékoztatja a jelenlévőket, az MSZP frakciójában teljes mértékű konszenzus alakult ki e témakör tárgyalásakor. Kéri képviselőtársait a koncepció támogatására. Bókay Endre: De Blasio képviselőtársa felvetésére reagálva elmondja, vállalják, hogy minden bizottsági ülésre bekerül a koncepció, illetve egy olyan cselekvési programot készítenek, amely a koncepcionális kérdések megoldását elősegíti. Konkrét példát említ, majd elmondja, az adott ügy nem rendőrségi, önkormányzati ügy, mégis mindegyikhez hozzá tartozik. Véleménye, a folyamatos koordináció hiányzik ezen szervezetek között. A hibákat jelzik, azonban mindegyik szerv csak a saját eszközével lép fel, amely megakadályozza a komoly eredmény elérését. Álláspontjuk szerint, pontosan ehhez kellene a Közbiztonsági Bizottság.

28 Azzal viszont teljes mértékben egyetértenek, hogy egy új bizottságot nem lehet létrehozni, hiszen kialakult egy struktúra, felosztották a területeket. Amennyiben hirtelen elkezdene működni egy ilyen bizottság, a hatáskörök és egyéb átfedések miatt komoly problémák adódhatnak. Úgy gondolják, ha lehet, akkor a bizottság körvonalait most határozzák meg, és amennyiben teljes konszenzus jön létre a közgyűlésen, akkor alakítsák meg ezt a bizottságot. Most még csak a feladatairól lenne szó. Felhívja a figyelmet, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság foglalkozik ezzel a kérdéssel, pontosabban partnerei a Tűzoltóságnak, Rendőrségnek és egyéb fegyveres szervezeteknek, amelyek jogkörüknél fogva járnak el közbiztonsági kérdésekben. Az elmondottak azonban csak részben a feladataik. A másik a klasszikus feladatok, közgyűlések előkészítése, a jogi szempontok betartatása, ellenőrzése. Úgy vélik, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság vagy az egyik, vagy a másik feladatot látja el. Ezért merült fel, hogy a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságból egy klasszikus bizottságot alakítanak - egy kicsit az országgyűlési házbizottsághoz hasonlóan - ezt a feladatot kiemelve, kiszélesítve. Az említett problémák megoldására ösztönözve próbálják létrehozni a közbiztonsági bizottságot. Egyetért De Blasio Antonio képviselőtársával, ne a „kell” szót használják, hanem a megvalósítás lehetőségét vizsgálják meg. Úgy véli, nem zárkózott el egy ilyen típusú bizottság létrehozásától. Számukra ez az egyetlen olyan bizottság, amely valós társadalmi igénynek megfelelően működik. A helyzetelemzéssel kapcsolatban idéz néhány témát, és tesz javaslatot a frakció részéről, amely a továbblépést és a cselekvési program kidolgozását segítené elő. Pécs a megyei jogú nagyvárosok között közepesen fertőzött város a bűnözés tekintetében. A bűnözés struktúrája kissé eltérő. Kevésbé jellemzőek a „kemény” bűnesetek, sokkal inkább a piacgazdaság működével összefüggőek. Úgy gondolja, ez meghatározza a rendőrség, továbbá az önkormányzat, későbbiekben említett önkormányzati bizottság felállításához kapcsolódó munkákat is. Nyilván másként kell gondolkodni. Nagyon jónak tartja az elemzésben, hogy a bűnözést fókuszálja. Nem teríti szét az egész városra, hanem kiemeli a keleti városrészt, ahol nagyon ígéretes civil szerveződések és civil összefogások vannak, amelyek alkalmasak az ilyen típusú bűnözés megelőzésére. Erre a városrészre elsősorban a megélhetési bűnözés a jellemző. A bűnözéstől való félelem, a rettegés uralja a városrész bizonyos részeit. A program 3.) pontjában szerepel, hogy gyenge a női társadalom védekező mechanizmusa. Szerinte inkább az mondható, hogy a társadalom individualizálódott, szétesett, sok kis egyén alkotjja, és nem álltak még össze igazán ezek a közösségek. Ennek azonban már biztató jelei mutatkoznak, egyre több civil szervezettel áll kapcsolatban az önkormányzat is. Ezen szervezetek az önkormányzat rendszeres, következetes támogatására számíthatnak. Ehhez technikai eszközökre, helyiségekre van szükség, autók, mobiltelefonok működtetéséről van szó. A társadalmi munkát végző civil szervezettől nem várható el, hogy ennek költségeit saját pénzükből biztosítsák. „A közbiztonsági piaci szereplőinek összefogása” fejezethez elmondja, egy iparág alakult ki az 1990-es évektől folyamatosan, és mára részben magas

29 technikai színvonalú iparág. Példaként említi a gépkocsik és lakások védelmére vonatkozó ajánlatokat. Nem hétköznapi iparág alakult ki, új technika, szolgáltatás született, sok munkahely létrehozásával. Gondol itt pl. az őrző-védő szervezetek működésére. Ez már beépült a társadalom tudatába, az intézmények, cégek elfogadják, hogy maguk gondoskodnak a biztonság megteremtéséről, és mindezt finanszírozzák. Talán ironikusan hangzik, de tárgyilagosan ez a fajta tevékenység felerősödése munkahelyek teremtésével jár együtt. A családon belüli erőszakkal kapcsolatosan törvényt alkottak, azonban viszonylag kevés a foganatja. Ez azért van, mert nem elegendő a szociális bázis, a szociális munkások, családsegítők, akik modelleket, stratégiákat tudnának kidolgozni a családok számára. A családon belül erőszak a legrejtettebb dolog, és hosszú távon az is marad. Egyrészt a szégyen miatt, ami nem baj, sőt nagyon is pozitív dolog, hogy szégyen a családon belüli erőszak. A család összetartozását azonban meg kell őrizni valamilyen módon, de ha a problémát hatósági ügyként a rendőrség kezeli, akkor inkább elmélyíti a válságot, és nem pedig megoldja. Itt szükséges a technika, a stratégia átadása a családsegítők részére. Inkább ezt az oldalt erősítené azzal, hogy több szociális munkás felvételére lenne szükség a megoldás érdekében. A koncepcióban szerepel, hogy Pécsett évente 4500 személy válik bűncselekmények áldozatává. Ez elég magas szám, főleg ha abból indulnak ki, hogy a városnak 160.000 lakosa van. Az is megfogalmazódott az anyagban, hogy a bűnesetek jelentős száma látens, tehát nem jut a hatóságok tudomására, csak legfeljebb a szűk környezet érzi. Ezen el kell gondolkodni. Ehhez kapcsolódik az általa előbb említett szociális bázis, miszerint ezen a területen is be kellene vonni a szociális munkásokat, családsegítőket, egyéb szolgáltatásokat, akik segíthetnek a bűnesetek feldolgozásában. Kéri a megjelent vendégeket, ha van ismeretük arról, adjanak tájékoztatást, hogy más nagy városokban hol tart ez a folyamat. Készültek-e ilyen típusú koncepciók, cselekvési programok vagy bármi hasonló. Szívesen felvennék a kapcsolatot az adott képviselő-testületekkel, és esetleg tapasztalataikat átvehetnék, alkalmazva azokat. El tudna képzelni olyan minisztériumi rendeletet, - hiszen a közbiztonság közügy és magánügy egyaránt – hogy a lakások biztonságosan legyenek felszerelve. Ezt előírásként kellene megfogalmazni ugyanúgy mint ahogy a házépítésnél a lakhatási engedélynek ez feltétele. Ez önmagában is jelentősen csökkentené a betörők esélyét. További kérdés, az Uniós csatlakozással történik-e ezen a területen változás? A koncepcióban nem szerepel, - feltételezhetően azért, mert valami más oka lehet – a csatlakozás kapcsán ezen a területen van-e a városnak feladata, érinti-e ez valamilyen formában a magánembereket, gondol itt a közbiztonsági eljárásra, a kapcsolódó tevékenységekre, formákra, jogszabályokra, amelyek figyelembe vehetők lennének a vita során vagy a későbbi cselekvési programba beilleszkedhetnének.

30 Dr. Toller László: idéz az előterjesztésből: „Az Európai Unió Tanácsának 2001. május 28-i határozata a kriminalitás hagyományos területein belül három prioritást állított fel: városi bűnözés, gyermek és fiatalkori bűnözés, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés csökkentését.” Ez a legáltalánosabb közös feladat az Unióban. Megemlékezésként elmondja, Pécs városában volt az első jelentősebb kutató, a fiatalon meghalt dr. Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus. Nevezett jelentős kutatásokat végzett a kriminológia területén. Néhány publikációja a történelem próbáját is kiállta azóta. Dr. Gáspár Gabriella: a koncepció 6. oldalán található - Cesare Beccaria által megfogalmazott – idézethez kapcsolódik, miszerint „A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni.” Egy XIX. századi gondolkodó – szociológus – szerint viszont „A bűn normális jelenség, mert minden társadalomban előfordul.” Tehát nem patologikus, hanem normális jelenség. Mint tudják, a bűnt megszüntetni nem lehet, nem is lehet ez a cél. Úgy érzi, az önkormányzatnak elsősorban a feladata a közbiztonság. A bűncselekmények megelőzését nem érzi egészen szorosan az önkormányzat feladatának. Azzal egyetért Bókay Endre frakcióvezetővel, hogy a bűnmegelőzés érdekében mindent meg kell tenni, és ehhez valamiféle összefogásra van szükség. A Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság felállítását enyhén túlzásnak érzi. Erb József képviselőtársával beszélt, képviselőtársa azt javasolta, hogy a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság albizottságaként jöhetne létre ez a bizottság. Nem tudja, elfogadható-e ez az elképzelés. Természetesen a Fidesz frakció nem zárkózik el a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság létrejöttétől, ha így tartják jónak. Azonban érdemes végig gondolni ennek azt a fajta elvi részét, hogy mi az, amit az önkormányzat elvileg tehet, és mi az, amit valójában meg is tud tenni. Csak annyit és akkorát vállaljanak, amennyivel elbírnak. Staub Ernő: Juhász István képviselőtársának címzi: amikor De Blasio Antonio képviselőtársa – első hozzászólóként – azt említette meg, hogy a bizottságok októberig tárgyaljanak erről a témáról, ezt aligha váltja ki az, hogy a frakcióban a képviselők miről beszélnek és miről nem. Ne fájlalja, hogy a Fidesz frakció belső információáramlása milyen, ugyanis ez két különböző dolog. Ha úgy gondolják, hogy a frakcióban a képviselők minden anyagot megbeszélnek, akkor az összes bizottság beszüntethető lenne. A mai anyaggal együtt megkapták a képviselők a polgármester úr levelét arról, hogy tegyék meg javaslataikat a város napja alkalmából adandó kitüntetéseket illetően. Ez szól egyéni képviselőknek, frakcióknak, ugyanakkor javaslataikat a bizottságok is megteszik. Kétségtelen, létezik egy „képviselői szakmai ártalom”, amely mindig újabb és újabb bizottsági munkára szólít fel, melyeknek egy része jogos, másik része nem, nyilván, lehet ezt vitatni. Amikor képviselőtársa felvetette, nem a koncepciót kritizálta, csupán megemlítette, olyan sok területet érint, ami miatt talán a bizottságok is tárgyalhatnák. Ezt ne keverjék össze a frakciók munkájával és a képviselői munkával. Bókay Endre képviselőtársa a családon belüli erőszakkal kapcsolatban a „szégyent” pozitívnak nevezte. Ugyanakkor ő legfeljebb „érthetőnek” nevezné

31 és nem pozitívnak, továbbá a félelmet is megemlítené a szégyen mellett, ami biztos, hogy az egyik legproblematikusabb és valóban legrejtettebb dolog. A Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság létrehozása akár szintén beletartozhat a „szakmai ártalom” körébe. Felhívja figyelmet, nem Jogi, Igazgatási, Ügyrendi Bizottsága van a közgyűlésnek, ahogy azt képviselőtársai emlegetik, hanem Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága, ez a hivatalos neve. Az biztos, csak részben foglalkozik közbiztonsággal, de azt meg kell fontolni, hogy újabb és újabb bizottságokat hozzanak létre. Az, hogy ennek hangsúlyosan jelen kell lennie az önkormányzat munkájában talán nem vitatható, a formán azonban lehet vitatkozni. Dr. Toller László: úgy gondolja, amire a javaslat irányul, az nem bizottság, inkább Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács létrehozása. Javasolja, maradjanak ennél a fogalomkörnél. Valószínűleg eljutnak odáig, hogy ebben a Tanácsban az önkormányzatnak lesz egy képviselője. A Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács álljon majd azokból a résztvevőkből, akiket javasolnak. Kicsit az országos modell is leképezhető és szervezetileg is jobban kapcsolódhatnak az Országos Közbiztonsági Tanácshoz. Dr. Füredi Péter: polgármester úr által az imént elmondottak a Fidesz frakció számára teljesen elfogadhatóak, nagyon jó megoldásnak találják. És mint említette, az Unióban is bevett dolog a bűnmegelőzés, de nem csak az Unióra kell tekinteni, hanem önmaguk saját érdeke is, hogy minél előbb, minél hatékonyabban a cselekvési program is kidolgozásra kerüljön és e mellé pénzt is rendeljenek. A koncepciók, a tervek, a célok annyit érnek, amennyit megvalósítanak belőlük. Ehhez az kell, hogy a jó koordináció mellett a pénz is rendelkezésre álljon. Reméli, a jövő évi költségvetésbe beépítésre kerül olyan programpont, cél, ami ezt elősegíti. De Blasio Antonio képviselőtársa módosító indítványt tett, hogy a „Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottsági létrehozása” címszó alatti szövegben a „kell” szó kerüljön ki a koncepcióból. Dr. Toller László polgármester által előterjesztett módosító javaslatot – amennyiben erre sor kerül – a Fidesz frakció megszavazza. Szintén De Blasio Antonio képviselőtársuk javaslata volt az is, hogy a bizottságokat be kell vonni a tárgyalásba. Elmondja, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ellenzéki tagjaként ott volt azon az ülésen, amikor arról döntöttek, hogy legyen a városnak ilyen koncepciója, kiket hívjanak meg ebbe és milyen társadalmi szervezeteket vonjanak be. Akkor ez – a bizottságok bevonása – elmaradt, nem gondoltak rá. Véleménye szerint van rá mód, hogy a koncepció bővítésre kerüljön – bizottsági vizsgálat után - egyéb javaslatokkal. Örült Bókay Endre frakcióvezető úr elképzelésének, miszerint erre lehetőséget lát a cselekvési program kidolgozása során. Még egyszer aláhúzza annak fontosságát, jó lenne, ha a koncepcióban leírtak megvalósulnának, hiszen nemcsak a bűnüldözés, hanem a bűnmegelőzés is egyre fontosabb. Nemcsak az Unióban, hanem KözépEurópa nagy városaiban, a leendő Uniós tagállamokban is igen fontos dolog,

32 és egyre többet adnak erre, odafigyelnek, programjukba beépítik, konferenciákat szerveznek, koordinálják az ezzel együttműködő szervezetek, hogy ez is járuljon hozzá a bűncselekmények csökkentéséhez. Bejelenti, a Fidesz frakció támogatja az előterjesztést. Dr. Toller László: szövegszerű módosítása az előterjesztés 27. oldalán szereplő szervezeti felépítéshez: „Figyelemmel a biztonságkezelési feladatok sokrétűségére, célszerű a Városi Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács létrehozása. A Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács tagjainak javasolják, - és jön a felsorolás. A többi értelemszerűen változik, a tartalmi munkánál, így a „Tanács” megnevezésére kerül sor a „Bizottság” helyett. Ebben a Tanácsban az önkormányzat egy fővel venne részt, és praktikusan a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság jelölné ezt az egy tagot. Horváth Zoltán: egy koncepcióról van szó, amely meghatározza a célokat, feladatokat. Ha elfogadja a közgyűlés, a feladat meghatározások után jön, hogy ezen még munkálkodni kell és a megjelölt feladatokat el kell végezni. Kacsolódik De Blasio Antonio képviselőtársa által elmondottakhoz, tehát itt nyilván nem ér véget a munka, több ágazati, szakmai részterületen történő feladatról lesz még szó, és az egyes bizottságok tárgyalják az ágazati kérdéseket. Örömmel jelenti be, hogy pl. az informatika területén igen naprakészek, hiszen Pécs városa pályázatot nyújtott be az Informatikai Minisztériumhoz. Közel egy időben, amikor elindult a koncepció előkészítése, az Informatikai Minisztérium és a Belügyminisztérium Tárcaközi Bizottsága el fogadta azon pályázatot, amely az Önkormányzati Bevetés-irányítási Rendszerről szólt. Amint azt már néhány alkalommal elmondták, nemsokára mintegy 60 M Ft értékben informatikai eszközök érkeznek a városba, és létrehozzák az Önkormányzati Bevetés-irányítási Rendszert. Első ütemben a tűz- és katasztrófavédelem területén kerül megvalósításra a rendszer, de már elkezdték rendőrkapitány úrral közösen annak a megvizsgálását, hogyan lehetne a rendszert kiterjeszteni, továbbfejleszteni a rendőrségi munkával kapcsolatos teendők ellátására is. Természetesen nem beavatkozva a rendőrség hatáskörébe, kompetenciájába, de mindenképpen szeretnék a rendszert kiterjeszteni, hogy a rendőrséggel közösen tudják működtetni az Önkormányzati Bevetés-irányítási Rendszert. Hamarosan a közgyűlés elé kerül ez a téma. A minisztériummal kötendő együttműködési megállapodást a testületnek kell jóváhagyni, és akkor részleteiben is tárgyalható lesz. A rendszer egyébként alkalmas arra is, hogy a megvalósítandó térfigyelő kamerarendszer információit – képi anyagát – begyűjtse, és a továbbítsa a megfelelő helyekre, pl. rendőrségre, a tulajdonosokat tudja riasztani, akik érdekeltek a közterület figyelés kapcsán. Továbbá alkalmas lesz a diszpécser központ arra is, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat munkaidőn kívül kamerarendszerrel megfigyelhetővé tegyék. Ha felszerelik az iskolákat, óvodákat, szociális intézményeket beltéri kamerákkal, amelyek munkaidő után figyelik az objektumokat, akkor itt is hathatós védelmet nyújt ez a rendszer az esetleges betörésekkel, vagyon elleni bűncselekményekkel szemben. A koncepció 5.1. pontjában foglalkoznak a sporttal is. Véleménye szerint ezt kicsit hangsúlyosabban kellett volna az anyagban kiemelni. Készülőben van

33 – várhatóan még ebben a félévben a közgyűlés elé kerül – Pécs városának negyedik sportkoncepciója, amely kiemelt figyelmet fordít az ifjúsági, a diák, a tömegsportra, mégpedig a sport és a drogfogyasztás összefüggésben. Erőteljesen kiemelésre került a drogmegelőzéssel kapcsolatos kérdés a sport területén. Pécs városa abban a szerencsés helyzetben van, hogy jelentős sportteljesítményeket mondhat magának számos sportágban, mint pl. a női és férfi kosárlabda, a foci, atlétikai stb. Tehát vannak követendő példák a fiatalság előtt. Létesítmények kérdésében rossz helyzetben van a város. A sportkoncepcióban kitérnek majd arra is, hogyan lehet jobb eredményeket elérni a létesítmények területén, ami alapvető kérdés a minél nagyobb létszámú fiatal bevonása tekintetében. De Blasio Antonio: örül annak, - mint elhangzott a hozzászólók részéről – hogy talán kissé túlsúlyba kerül az a bűnmegelőzési feladata a városnak, ami igazából a szakma, a rendőrség dolga elsősorban. Ehhez a városnak a sajátos eszközeit figyelembe véve segítséget kell nyújtani, amennyire csak tud. Azonban ne vegyék el a rendőrségtől ezt a feladatot, hiszen a bűnmegelőzés alapvetően rendőrségi feladat. A rendőrség, a határőrség vagy bármely egyéb esetben igen fontos, hogy a kormány mennyi pénzt biztosít a feladatra. Ha azt hallják a rádióban és sajtóban, hogy a szegény határőrök gyalog üldözik a Mercedeses határsértőket, akkor gond van, mert ez azt jelenti, csökken a pénz. Jó lenne, ha kormányszinten is biztosítanák a pénzt, és nem az önkormányzatoktól próbálnák meg elvárni azt, ami központilag biztosítandó feladat. Ezt le kell szögezni. Ezért mondja, hogy ez inkább közbiztonsági mint bűnmegelőzési feladatot jelent a város részéről, de nem tagadja a második felét sem természetesen, mégpedig a bűnmegelőzési részét. Itt a város a saját lehetőségeit adja, amelyeknél nagyon fontos, – és köszöni a támogató hozzászólásokat – hogy minden bizottság a saját koncepciójába is építse be a bűnmegelőzést. Nem arról van szó csupán, hogy rakja bele a bűnmegelőzési koncepcióba az oktatási részeket, hanem az oktatási koncepcióba építse be a bűnmegelőzésnek a rá vonatkozó részét. Ebben a pillanatban olyan átfedés van, amit nem lehet nem tenni. Ezért fontos, hogy minden bizottság tárgyalja meg ezt az anyagot. A sporttal kapcsolatosan elmondja, ha a hátrányos helyzetű külvárosi gyerekeket sportolásra ösztönzik, akkor azok nem bűnöznek. Példaként említi, Amerikában éjszaka kosárlabdáztatják a gyerekeket, hogy ne drogozzanak, ne bűnözzenek. Addig sem teszik ezt, amíg sportolnak. Ez sportkoncepcióba illő feladat. Ezért mondta, hogy a két dolgot össze kell rakni, és abban a pillanatban működővé válik. A város a bűnmegelőzéshez ezt tudja hozzátenni, amit egyébként tegyen is meg. Fontosnak tartja, ha Tanácsról beszélnek, - köszöni dr. Toller László polgármesternek a módosító indítványát, melyet a Fidesz frakció támogat – akkor annak a tagjait ne határozzák meg a koncepcióban, mert ha azt kimondják, nem lehet más a tag. Javasolja, hogy a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács tagjaira a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tegyen javaslatot úgy, hogy megkérdezi az összes bizottságot, civil szervezeteket, egyebeket, és a válaszból majd kialakul egy kör, ami a Tanács létrehozását szolgálja. Ne ma határozzák meg a Tanács

34 tagjait, mert ha valaki kimarad, azt később nehéz hozzátenni akkor, ha nincs benne a koncepcióban. Kéri, vegyék ki a koncepcióból az ez irányú listát, mert az bármikor módosulhat. Oda kell írni, hogy a városban széles körből kell meríteni, és ezt a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tegye meg, és biztosítsa a Tanács naprakész állapotát vagy felügyelje annak működését. Elhangzott - bár egy kicsit a margón – az áldozatvédelem feladatköre. Ez igen fontos és hangsúlyos részt képezhet a város koncepciójában. A városnak nagyon sok feladata lehet az áldozatvédelemben. Olyan feladatokat tud felvállalni, amivel a városban működő áldozatvédelem jobban működik, mint egy másik városban. Ennek vannak központi feladatai, továbbá olyanok, melyekhez a város sokat hozzá tehet. Megjegyzi, jelenleg egy EU-s projektben vesznek részt a WHO programban, ami pont az áldozatvédelemről szól, és sok okos dolog merült fel. Jelzi, majd javaslatot fog tenni az elkövetkezőkben, hogy a város mit tudna ebből felvállalni javítva a jelenlegi helyzeten. Véleménye szerint ez a terület a koncepcióban eléggé szűk szeletet képvisel. Dr. Toller László: nem kell Amerikába menni azért, hogy találkozzanak éjszakai sportprogramokkal, elég a Tüzér utcai mozgalmi házba elmenni, ahol minden este és hétvégén az otthonról kiszorult vagy éppen haza nem járó gyerekeket gyűjtötték össze éjszakai pingpongozásra, kosárlabdázásra. Meglepő módon nagy a szervező képessége ezeknek a fiataloknak, hiszen vonzzák ide egymást, és igen jól működik ez az egész. A Plázából ilyen helyekre kellene áttelepíteni a fiatalokat. Várbíró Péter: köszöni a polgármester úr rugalmasságát, mely szerint lehetővé teszi, hogy ebben a nagyon fontos témában egységesen tudjanak szavazni. Minden dolog annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Nagyon fontos, hogy a cselekvési program jó legyen, és ami a legfontosabb, ennek az anyagi feltétele is rendelkezésre álljon. Meg kívánta említeni a térfigyelő rendszert, de erről már szó esett. A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke említette szóbeli bevezetőjében a polgárőrség aktív közreműködését. Kérdése, az idei évben az önkormányzat támogatta-e a polgárőrséget? Tudja, ez a tavalyi évben megtörtént, az idén nem találkozott ilyen kérelemmel, de ez irányú támogatással sem. A koncepció 34. oldalán szerepel a „Közbiztonsági referatúra létrehozása”. Ezt nagyszerű lehetőségnek tartja, teljesen egyértelműen operatívan működő, ha igen. Kérdése, ténylegesen mit fog ez jelenteni? Hány főből áll, mennyire aktív, hogyan tudja lekezelni a különböző biztonsági rendészetekkel együtt a felmerülő problémákat? A koncepció ezen részében aláhúzásra került a következő mondatrész: „... a közterületek biztonságossá tétele és a veszélyhelyzetek megelőzése...” Van elég probléma a városban ebben az ügyben, jó volna, ha az anyagban szereplő referatúra valóban meg tudna felelni ennek az elvárásnak. Kívánja, hogy így legyen. A szavazás előtt szeretne a feltett két kérdésére választ kapni.

35 Erb József: úgy gondolja a téma rendkívül fontos, és köszöni dr. Toller László polgármesternek, hogy lehetővé tette az egyöntetű szavazást. Ugyanakkor felhívja a figyelmet egy specifikumra. Egyedül Bókay Endre frakcióvezető úr említette a családon belüli erőszak problematikáját, melyet mint kereszténydemokrata rendkívül fontos témakörnek tart. Értékrendjében a család alapvető fontosságú intézmény mint a társadalom alapvető alkotó sejtje, amelyre ráépül az egész társadalom. A családok védelme kell hogy legyen a célja mindenféle családon belüli erőszakot megelőző programnak. A család hiánya a legnagyobb baj, és jobb egy rossz család, mintha nem lenne család. Nem szabad, hogy ennek a programnak az eredője a családok szétesése legyen. Igen alaposan át kell gondolni azt, hogyan és miképpen avatkoznak bele a családok életébe. Természetesen, ha bűncselekmény történik, nem tehető meg, hogy elmennek mellette. Felhívja a figyelmet arra, hogy a családokat nem csak belülről éri veszély. Gondoljanak arra, milyen hatalmas nyomás nehezedik a családra felülről, mint pl. az adóemelések, gázár, villamos energia áremelés stb. Bizony ez is egy olyan aspektus, amit figyelembe kell venni akkor, amikor a családok védelméről esik szó. Kerényi János: a bűnmegelőzés a társadalom közügye, és a társadalom minden szereplőjének ebben részt kell vállalnia. A város szerepéről tárgyalnak most, és arról, mit kell tenni önmaguknak, ezért fontosak az itt elhangzottak. Bár volt egy-két olyan megjegyzés, ami próbálta érzékeltetni, ha valaki valamely bűncselekményt elkövet, akkor ennek a szankciója is megfelelő mértékű legyen, valamint, hogy ezt a szankciót hogyan tudják alkalmazni. A koncepció „4.5. A Közrend fenntartásával kapcsolatos feladatok” címszó alatt szerepel, hogy a graffityzés kapcsán az ismertté váló tettes esetén törekedni kell a megállapodásra, hogy az elkövető közterületi munkavégzéssel, az összefirkált falak takarításával tegye jóvá bűnét. Megkérdezi, kivel kell kötni ezt a megállapodást? Kik a megállapodás szereplői? Itt sokkal határozottabb vélemény-nyilvánítást várna el. Jó az elképzelés, közmunkával, közterületi munkavégzéssel állítsa helyre az állapotot az illető. Ezt próbálják határozottan megfogalmazni. Ehhez megfelelő rendeletekre van szükség, hogy mindez végrehajtható legyen. Tegyenek lépéseket, olyan rendeletet hozva, hogy e „bűn” elkövetésének megfelelő következménye legyen. Javasolja, ne hagyják a koncepcióban benne azt a kifejezést, hogy „megállapodásra törekszenek”, mert nem tudni, hogy ez a szereplőkkel sikerül-e. Dr. Toller László: a Parlament Alkotmányügyi Bizottsága előtt volt két képviselői önálló indítvány a graffityzés tárgyában. Az Alkotmányügyi Bizottságban többségben úgy gondolták, ez inkább bűnmegelőzés területére tartozik és ott kellene valahogy társadalmi szinten kezelni ezt a dolgot. Bebizonyosodott, a szankció önmagában ezen a területen semmit nem ér. Hozzáfűzi, a graffityzés eredendően pozitív fogalom, a mexikói nagy városokban adták a megbízásokat híres festőknek, hogy eltakarják a festményekkel azokat a tűzfalakat, amelyek a város szégyenei voltak. Innen terjedt el ez a mozgalom, és a művészetből így lesz korcs. A graffityzés fogalom meghatározása is elég nehéz. A pécsi rendőrség pl. graffity falakat jelölt ki az önkormányzattal együtt, ahol szépen bekenik a felületeket.

36 Gönczöl Katalin: köszönti a közgyűlést! Gratulál a városnak, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak, melynek hosszú a neve, de méltó a hosszú név a tárgyalt anyaghoz. Hihetetlenül fontos, korszerű és a lakosság számára nagyon fontos ismereteket tartalmazó koncepció készült. Ehhez stratégia és a cselekvési terv váza. Az anyagra már az Interneten akadt rá kollegái segítségével, melyet örömmel olvasott el. Olyan helyi kezdeményezések vannak benne, aminek lehet, semmi köze ahhoz, ami Budapesten történik. Kitűnő anyagok készülnek a helyi értelmiségiek, a városért aggódók, a lakosságot szerető emberek, a közbiztonságot, a békét szeretők részéről. Nem udvariaskodni jött, hanem további kiegészítésekkel, ötletekkel segíteni az anyagot a megvalósítás útján, illetve néhány ügyben véleményt nyilvánítani. Első javaslata, ennek az anyagnak minél szélesebb körben adjanak fórumot. Kevés az, hogy az Interneten olvasható, beszéljen róla többet a helyi média az egyes pontjairól, az egyes problémáiról, a helyzetelemzésről, amit az anyag egyik legerősebb részének tart. Nagyon fontos az a közbiztonsági koncepció, ami ebben az anyagban benne van, az a komplex megközelítés, ahogy a biztonságot, ezen belül a közbiztonságot felfogja. Bátran, önkritikusan elemzi – utcára, sarokra menően – a város közbiztonsági helyzetét, és külön választva, de világossá téve a lakosok közbiztonsági közérzetét. Olvasatában mindkettőnek külön jelentősége van, ha bűnmegelőzési stratégiát és cselekvési programot akar csinálni. Azt olvasta ki az anyagból, az önkormányzat szeretné vezényelni azt a folyamatot, amelyet úgy hívnak, hogy a jobb közbiztonság megteremtésért társadalmi bűnmegelőzési stratégia. Ilyen módon világossá válik, hogy mi a rendőrség feladata, és mi az, amit a rendőrséggel együtt más szakmák, más résztvevők egyszerű emberek, civil szervezetek együtt tudnak végrehajtani. Úgy gondolja, ez az anyag tökéletesen alkalmas már most arra, hogy stratégiaként elfogadásra kerüljön. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottságban és az Igazságügyi Minisztériumban, amikor a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát készítették elő három szempontra kellett a nemzetközi standardnak megfelelően figyelni. Így a bűn okok hatásának csökkentése, a bűn alkalmak számának csökkentése és a sértetté válás megelőzése. Nincs prioritása egyiknek sem, mind a három egyformán fontos. Lehet, hogy egyik utcában az egyik kerül előtérbe, a másikban pedig egy másik. Egyik embercsoporttal szemben az egyik, másik embercsoporttal szemben a másik. Azonban nem szabad elhajolni egyik irányba sem. Erre szeretne figyelmeztetni, hogy az anyag helyenként elhajol. Most megtudta az okát. Az talán az oka, - nem politikus, de az ügyet szolgálja, tegyék ezt együtt – hogy még több szakembernek kell bizottságban, művelődési házban, stb. összedugni a fejét ahhoz, hogy az anyagban kellő hangsúllyal szerepeljenek a veszélyeztető és veszélyeztetett gyerekek, az alkoholisták, - akikről keveset olvasott - az első munkavállalók körében a munkanélküliek, a tartós munkanélküliek. Itt egy kicsit megállna. Az állampolgári jogok volt biztosaként a cselekvési programban felhívná a figyelmet arra, amikor a közmunka programon elkezdenek gondolkodni majd, és azt összekapcsolják a hajléktalan ellátással, akkor nagyon vigyázzanak, hogy a közérdekű munka büntetést ne keverjék össze ezzel. Egy szociális

37 szolgáltatással összekapcsolt bűnmegelőzés és szankcióként alkalmazott büntetés nem érhet össze. Vigyázzanak arra is, mert ez nem büntetés, bűnmegelőzés címén végzett olyan közmunka, amelyért szolgáltatnak hajlékot és azért fizet, ha jól értette a leírtakat. Nagyon kevés minden városban – sajnos Pécsett is – a hajléktalan szálló. Nem tudja, hogy a szociális gondoskodás más területén mit tudnak tenni, de tegyenek. Majd elmondja, miből tegyék, hátha ad ötletet hozzá. Azokkal a hajléktalanokkal, akik közmunkára, semmilyen munkára egészségileg már nem alkalmasak vagy azért, mert betegek vagy mert szenvedély betegségükben odáig jutottak, ahova, esetleg kisgyermekeket nevelő szülők, anyák, férfiak, ez mindegy. Nagyon fontos – és ebben a városban büszkélkedhetnének vele - ismeri, az állami gondozott gyerekekkel mennyit törődnek, de ez az anyagban nem szerepel. Tegyék bele. Az állami gondoskodásban élő, nevelkedő gyerekek, fiatalok társadalmi integrációját segítő minden program egyúttal deviancia megelőző program, és segíti azokat az integratív megoldásokat, ahol a szülő nélkül, állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek körében szerveződő – tudja, van ilyen – civil szervezetek megtalálják azt a támogatást, akár a közösségi bűnmegelőzés ernyője alatt, amely támogatásra feltétlenül érdemesek. Jónak tartja, hogy a Közterület-felügyelet hatásköre bővülni fog, ez önkormányzati rendelet kérdése. Gondolják végig, a város biztonsága Hihetetlenül jól jelenik meg először egy város programjában – és most megéri. válaszol arra a kérdésre is, hogy mit látott a többi városban – a multifunkcionális diszpécser központnak a kiemelése. Ez nemcsak bűnmegelőzési szempontból fontos, ez a diszpécser központ tudja fogadni az összes magányos ember szorongásában keletkezett lelki segély igény iránti hívás, szociális hívást, egészségügyi hívást. Ugyanolyan fontos egy ilyen diszpécser központ majdnem mint a rendőrségi vagy mentő vonal. Nagyon támogatja ezt az elképzelést. Ahol ennek leágazásai vannak, ott a bűnmegelőzés is sokat tud belőle használni. Nem tudja, van-e Pécs városának, de a javaslatban sok jogalkotási ötlet is van, melyek kitűnőek. Kiegészíti azzal, - ha nem gondoltak rá vagy nincs ilyen – hogy a kutyapiszok elleni harcot is lehet szabályozni önkormányzati rendeletben. Ha van ilyen, akkor örül neki. Ez esetben nézzék meg, jó-e a rendelet. Az emberek közérzete szempontjából nagyon fontos, hogy egy város hogy néz ki. Egy ilyen városban, ahol mindenki ismer mindenkit, ha a kamera felveszi, kinek a kutyája hagyott „valamit” maga után és ezt komolyan büntetik, akkor egy idő múlva ez hatásos lesz. Ebben az esetben büntetéspárti, mert másképp úgy látszik nem megy. Azt sem tudja, a közterületi italozással kapcsolatosan alkotott-e rendeletet a város. Ha igen, meg kellene nézni, hogyan szolgálja a bűnmegelőzési szempontokat. Jó ötletnek tartja a vagyonvédelmi centrumot, ahol minden együtt van a szorongók számára, akik éppen be akarnak vásárolni, mert betörés történt a szomszédban, és tanácsokat is kaptak. A graffity és vandalizmus témaköréjhez elmondja, egyre szigorúbbak azok az országok, amelyek ezt nehezen viselik, pl. Hollandia, ott ezt a tevékenységet

38 szigorúan büntetik. A holland polgárok nagyon adnak a házak külsejére. A magyar jog már most lehetővé teszi, miszerint a graffity közérdekű munkával büntethető jóvátétel címén. Az kell hozzá, hogy a bíróságnál a pártfogó felügyelő felderített körülmények alapján, a bíró előtt ígéretet tegyen az illető, hogy a graffityt eltünteti és ennek a város megteremti a feltételeit. Amúgy azt jó ötletnek tartja, hogy a „művészeknek” sok falfelületet adnak, hogy azon kiéljék művészi hajlamaikat. Amszterdamban jól bevált mindez, a graffity verseny győzteseit díjazzák, ha a kijelölt helyen graffityznek. Nagyon jó ötlet az építési engedélyeknél a biztonsági szabály betartására vonatkozó előírások bevezetése. Országosan kellene ezt alkalmazni, de ha Pécs ebben elöl fog járni, akkor mindenütt erre fog hivatkozni. Az mégsem járja, hogy 36 féle engedély kell ahhoz, hogy beköltözzenek egy lakásba, így kéményseprő, KÖJÁL, stb. engedély, de a biztonságot eddig alig nézték. Ez felvetődött az anyagban, amelynek nagyon örül. Az is jó dolog, hogy a lepusztult önkormányzati tulajdonú ingatlanok, lakások őrzése, majd a hasznosítási program szempontjai között ott lesz keményen a bűnmegelőzés. A másik elv, amit követni kellett, az a 3 x 3 másik elve a partnerség. Az állam, a szakma és a civil partnerség megteremtése a bűnmegelőzésben. Mennyiben felel meg ez az anyag ennek a követelmények? Maradtak-e ki lehetséges partnerek ebből az anyagból. Ezt nézte meg, ez volt a dolga. Minden lehetséges partnert bevettek, akik a közbiztonság javítása szempontjából fontosak. Akik a bűn okok és a sértettek segítése szempontjából fontosak, ott még talál olyanokat, akikkel dolgozni lehet. Ilyenek a szociális munkások, a gyerekvédelem szakemberei, a gyerekjóléti szolgálat. És nemcsak a sportpályákon lehet bűnmegelőzést végezni, hanem a közművelődési intézményekben, a könyvtárakban is. Tudja, hogy a kismamáknak és a nagymamáknak nagyon szívesen szerveznek programokat a közművelődési intézmények, csak a pont kritikus korú tinédzsereknek nem. Azoktól félnek, mert akkor rendetlenség lesz. Pályázattal megnyerhetők arra, hogy kinyíljanak a kapuk és ők is partnerek kell hogy legyenek. A jelzőrendszerbe feltétlenül bevonandók a már erre utasított orvosok, a szociális szakemberek, a helyi mecénások, munkáltatók. Nekik is érdekük a közbiztonság. Kihagyták az anyagból a börtönt, nem tudja miért, hiszen hoz a börtön pénzt a városba. Kimaradtak továbbá a városi ifjúsági mozgalmak, amelyek szintén vannak Pécsett. Ugyanígy az idősek fórumai és szervezetei sem találhatók meg benne. Ha az idősek beszélhetnek félelmeikről és kapnak tanácsokat, akkor kevésbé szoronganak és védettebbek is lesznek. Szó volt a vitában a városi sportegyesületekről. Szervezeti kérdésekbe nem tud és nem is kíván beleszólni, mert ez helyi közügy. Arra azonban nagyon kéri a testületet, hogy az a bizonyos újonnan kialakult ötlet, a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács vagy tartalmazza vagy működjön nagyon szoros kapcsolatban a gyermek- és fiatalkorú bűnmegelőzés koordinációs bizottságával, mert ha nincs köztük napi kapcsolat, akkor a bűnözés társadalmi utánpótlási, reprodukciós folyamata nem lesz rendben.

39

Hiányzik az anyagból a teljes forrás. Biztos titkolni akarta a bizottság, hogy honnan gondolja megteremteni a pénzt. Ezért azt gondolta, hátha Pécsnek erre egy fillérje sincs. Mi a saját tőkéje? A saját tőkéje a szellemi tőke. Például ez az anyag, ami megszületett, ez már saját tőke. Saját tőke az az értelmiség, a szakember gárda, amelyik hajlandó ezért a városért tenni. Ez saját tőkeként elszámolható minden rendes pályázatnál, ha túlmunkát végez, munkaköri kötelezettségén túl teljesít. Saját tőkének számít például a saját pályázatuknál a minden hétvégén kinyitott iskolai tornaterem, annak a fűtése és az oda irányított szakember, pályázati saját tőke. Van forrás bőven, de milyenek vannak még? Az összes EU-s forrásra, ahová rá lehetett kapaszkodni, ott van a bűnmegelőzés. Pl. a humán erőforrásnál, a regionális fejlesztésnél. Tessék pályázni EU-s pénzre, az kamatmentes hitel. Ebben a teremben ezt sokkal jobban tudják, mint ő. Az OBMV pályázati témáit már most itt tudja hagyni a szakembereknek, hogy tudják, miben gondolkodnak, április végén ez megjelenik. A „Biztonságos Magyarországért” is ad pénzt, a drogpályázatok már megjelentek. Az SZMCSM-nek, a közoktatásnak, a Foglalkoztatási Minisztériumnak, a Nemzeti Örökség Minisztériumának ugyancsak van olyan pályázata, amelyikre ezzel a programmal, ennek egyegy szeletével pályázni lehet. Felhívja a figyelmet, ha van pályázó brigád Pécsett, akkor azt foglalkoztassák, hogy figyeljék a pályázatokat, írják azokat minden mennyiségben. Ez nagy munka, speciális szakértelmet igényel, de jó befektetés, mert sok pénzt hozhat a házhoz. Ennek a bizonyos „Bűnmegelőzési Parlament”-nek az a dolga, hogy figyelje az eredményeket, ugyanis ezt minden pályázatot hirdető számon fogja kérni. Legyenek élelmesek, mutassák fel azt, hogy Pécs itt tart. Nagyon komoly képződmények vannak Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérváron, Budapest bizonyos kerületeiben és egész Budapesten, de ilyen koherens anyagot egy esetben sem látott. Gratulál! Ne hagyják ki a büntető igazságszolgáltatás büntetés-végrehajtási intézményeit, nagyon nagy pénzt hoz ide a BV a fiatalkorú foglalkoztatóval, ami holland pénzből jön. Sok pénzt hoznak ide a pártfogók, ha sikerül megnyerni azokat a pályázatokat, amiket elindítottak. És akkor Pécs nemcsak a társadalmi bűnmegelőzésnek lesz a fellegvára, – válaszolva a másik kérdésre, hogy Európába hogyan lehet bekapcsolódni – a biztonságos városok mozgalma a legerősebb mozgalom, a kanadai indíttatású európai mozgalom, ahol egymástól tanulva a városok szuverenitásukat féltve őrizve az állam, a civil és szakmai együttműködés jegyében egymástól tanulva a legjobb gyakorlatot próbálják nem beültetni a város életébe, hanem alkalmazni a sajátos helyi körülmények közé. Ezért azt mondja, legyen fészke annak a közösségben végrehajtott büntetési szisztémának is, ahol pl. a falfirkákkal, ha büntetésként alkalmazzák majd a bírák, itt alakult meg Pécsett egyébként a „Bírák az alternatív büntetési szankcióért” titkos egyesület addig, amíg erről nyíltan nem lehetett beszélni. Itt vannak a bírák, akik kiszabják az ítéletet. Ebben az ítéletben a közösségben végrehajtott büntetés bűnmegelőzési megszégyenítő jellegű hatása nagyon jól ki tud fejeződni, pl. a graffitynál. Ha tiltott helyen történik, és ez még garázdasággal is párosul, továbbá más vandalizmussal, akkor a közösségben végrehajtott

40 helyreállító büntetés, hogy neki önként vállalt módon – a hatóság „zsarolásával” – mester felügyelete mellett helyre kell állítani a műemléki épületen a rendet. Ez bűnhődést jelent, szembesül tettének következményével, nyilvánosan kiengeszteli a közösséget, a sértettet kártalanítja, tehát bűnmegelőzési hatása ilyen módon is van. Erre kívánta felhívni a figyelmet. Jelzi, amennyiben a közgyűlés igényt tart rá, a pályázati témákat itt tudja hagyni. Kéri, hogy áprilisban hozzájuk is pályázzanak, mert van esélyük. Dr. Toller László: örömmel tájékoztatja Gönczöl Katalin miniszteri biztos asszonyt, nincs az anyagban, de a nevelő otthonban – ahol jelenleg 60 gyermek él – több mint 40 fő nagy életbiztosítással rendelkezik, és ezt a cégek fizetik. Ez annyit jelent, hogy kvázi örökbe fogadtak egy-egy gyermeket. Úgy gondolja, az életbe lépésnek a biztos lehetősége sokat számít. A graffity ellen is van a városnak egy jó mozgalma, a képeslap kiadás. A legjobb graffityket képeslappá kívánják formálni, és eladják őket. Dr. Hegedűs András: megerősíti azt, amit a miniszteri biztos asszony mondott, hogy ismerve a többi hasonló programot, nemcsak hogy tartalmában, de gondolkodásmódjában is olyan az anyag, ami újszerű. Meggyőződése, a koncepció alkalmas arra, hogy a közös cselekvés alapja legyen. Alkalmasnak tartja elfogadásra. Természetesen az elhangzott vita megerősítette benne azt a magyar közmondást, miszerint „Nincs olyan jól megrakott szénásszekér, amire újabb villa szénát rá ne lehetne rakni.” Úgy gondolja, ez valahol a stratégia jellegéből és tartalmából is adódik, hiszen ez tipikusan olyan ügy, hogy többféle prioritást lehet egymás mellett felállítani, ki-ki a maga szemléleti módjában más és mást tart fontosnak. Azt is szem előtt kell tartani a munka során, hogy nincs kész, végleges stratégia. Olyan szempontból nincsen, hogy az állandó figyelmet igényel, hiszen a prioritások nap mint nap változnak. Ezért is fontos annak a Tanácsnak a léte, amiről a beszélgetés folyik. Jó ötletnek tartja azt a felvetést, hogy a bizottságok majd a saját munkájukban ezt az anyagot gondolják tovább. Azért is támogatja ezt, mert ha megtörténik, akkor felerősödik az a gondolkodás, hogy elsősorban nem a rendőrség dolga a bűnmegelőzés. Ki fog derülni, számtalan olyan területet találnak, ami igazából nem kötődik a rendőri munkához és tele van bűnmegelőzési feladattal. Ez az a lényeg, ami igazából determinálja azt a helyzetet, hogy az önkormányzat lehet az, aki igazából ezt az egész folyamatot összefoghatja. Részkérdésekkel nem kíván foglalkozni, csupán egy-két hangsúlyt említ. Amikor erről az anyagról vitáznak, szeretné ennek fontosságát aláhúzni. Az össz bűnözést tekintve annak közel 70 %-a a városokban történik, ebből adódóan egyáltalán nem mellékes, hogy a nagy városokban tudnak-e olyan stratégiát létrehozni, ami ezt a helyzetet kezeli. Deklarálja, a Belügyminisztérium számára nagyon fontos az, hogy Pécsett és a többi megyei jogú városban mi történik, mert az alapvetően meghatározza azt, hogy ebben a kérdéskörben előre tudnak-e lépni vagy sem. Úgy is alá szeretné húzni ennek a kérdésnek a fontosságát, hogyha a közigazgatási

41 reformban gondolkodnak most, akkor a városokra, kistérségekre helyeződött a hangsúly. Megerősíti azt a belügyi törekvést, mely szerint a Belügyminisztérium szeretné, ha a kistérségek felvállalnák a közbiztonság, bűnmegelőzés kérdéskörét. Természetesen azért is tenni kell, hogy ennek költségvetési vetülete is legyen, ehhez a feladathoz pénz is járuljon. Újból megerősíti, természetesen a rendőrségnek van dolga ezen a területen, de egyre inkább az önkormányzati feladatsor kerül előtérbe, és természetesen olyan szinten is, hogy előbb – utóbb törvényi szinten is végig kell gondolni közösen, ezek a feladatok hogy nevesíthetők, hogyan helyezhetők el, és természetesen hogyan köthető hozzájuk forrás, céltámogatás. Arra is utal, hogy igazából ez oldaná meg a polgárőrség átfogó és egyértelmű támogatását is. Tehát távlati komplex kérdésről van szó. Felhívja a figyelmet arra, napokon belül az EU tagjai lesznek, és a határrendészeti helyzet is változik. Azoknak a településeknek, megyéknek, amelyek ilyen elhelyezkedésűek mint Pécs a stratégia egyik része kell hogy legyen a külföldi elkövetők, külföldi sértettek helyzetének folyamatos elemzése. Ha ennek a birtokában vannak, akkor tudnak figyelmet fordítani arra, hogy negatív tendencia észlelhető avagy sem, vagy milyen beavatkozás szükséges. Szintén hangsúlyos dolog, hogy a célok között a gazdasági bűncselekmények visszaszorítását célszerű lenne megjelölni. Már csak azért is, mert Baranya megyének, Pécsnek ebben a bűncselekményi kategóriában emelkedő tendenciái vannak, illetve az egész helyzete olyan, hogy nagyobb odafigyelést igényel. Ha bekerül a stratégiába vagy a cselekvési programba, akkor óhatatlanul hatékonyabb fellépésre kerül sor. Külön kiemeli azon kérdéskört, hogy az, amit a határ közelsége miatt az előbb negatívumként említett, annak pozitív oldala is van. Nagyon előnyös lenne, ha Pécs kihasználva ezt a közelséget a határon túli településekkel közösen bűnmegelőzési kistérségben gondolkodna. Az ilyen típusú összefogásokat nemzetközi pénzekkel támogatják, melyhez a Belügyminisztérium maximális segítséget nyújtana. Az Országos Bűnmegelőzési Központ munkatársai folyamatosan együtt kívánnak gondolkodni a kollégákkal. Úgy gondolja, a kézi könyv, az oktatási program elkészítése nemcsak Pécsre igaz, hanem a többi ugyanilyen nagyságú településre, ahol hasonlóan állnak rendelkezésre szellemi források, amelyeket célszerű összekapcsolni. Ezt szeretnék segíteni, és így felgyorsulhat a folyamat. Célszerűnek tartanák, ha Pécs a bűnmegelőzés és a szakmai képzés területén egy szakmai regionális központ szerepkört vállalna, az egyetem erre predesztinálja. A Belügyminisztérium ez ügyben elkezdte a szakmai körökkel a tárgyalásokat, egy együttműködési megállapodásban ezt meg tudják tenni. Úgy gondolja, ha több ilyen centrumot létrehoznak – Miskolcon, Szegeden, Győrben – felgyorsítják a többi terület fejlődését is. Ez az anyag mindenképpen előre visz, önmagában a vita is a fogalmak és a gondolkodás tisztázását eredményezi. Kollégái azt mondták, ez az anyag sikerre van ítélve, ezt kiegészítette azzal, hogy sikerre van ítélve, ha ugyanolyan szakmai hozzáállással és lendülettel a végrehajtás során is találkoznak.

42 Dakos József: egy példával támasztja alá, hogy mennyire komolyan kezelik ezt a témát; közel egy éve a „Határőrség szerepe a bűnmegelőzés tárgyában” címmel nemzetközi konferenciát tartottak, amelyen azt állapították meg, hogy a Határőrség működésének szinte teljes vertikumában tetten érhető a közbiztonságra és a bűnmegelőzési tevékenységre irányuló szerepe. Ma reggel tájékoztatta a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlését a május 1-től bevezetendő változásokról, amelyre az államtitkár úr és polgármester úr is utalt. Dr. Toller László: jelzi, hogy valamennyi dandártábornok úr írásos tájékoztatóját.

képviselő

megkapta

a

Dakos József: csupán azt kívánja hangsúlyozni, hogy semmilyen különösebb változással nem kell számolniuk az utazóknak a leendő Európai uniós külső határon. Egy másfajta minőségre lehet számítani, amit szeretnének észrevétlenül végrehajtani. Aki a kedvezményezetti körön belül van, a lehető legkevesebbet fog érzékelni a változásokból, aki pedig ezen kívül van, egy másfajta ellenőrzési technológiát tapasztal. Jelenleg az első kategóriát tudják teljesíteni, ez azt jelenti, hogy a Határőrség mind a külső, mind a belső határokon a helyén marad. Az elkövetkezőkben a külső határokra összpontosítanak olyan célzattal, hogy a belső határokon feltételezhetően 2006. végére, 2007. elejére az ellenőrzés teljes körűen lebontható legyen. A Határőrségnek a határokon keletkező biztonsági deficit kompenzálására úgy nevezett kiegyenlítő intézkedéseket kell bevezetni a külső határokon. A határvonalakról el kell mozdulni, és a határterületen kívüli bűnügyi és idegenrendészeti szervek illetékességi területén más társszervekkel együttesen kell az illegális migrációt, és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekményeket kezelni. Április 9-én tartottak együttműködési értekezletet 5 szervet érintően, miszerint a rendőr-főkapitányságok, a Bevándorlási, Állampolgársági Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség régióra kiterjedő területi szerveinek vezetőivel. A térség az illegális migrációk, és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények tekintetében nem érintett. Jelen körülmények között a Magyar Köztársaság 2243 km-es határszakaszából a horvát szakasz a legnyugodtabb. Ez nem azt jelenti, hogy nem változhat ez a helyzet az elkövetkező időben. Mind a Dráva, mind a Duna közötti száraz határszakasz aktivizálódásával számolnak, de ennek a jelei már láthatók jelen körülmények között is moldávok, grúzok, ukránok tekintetében. Tömeges migrációról, illetve a határon átható szervezett bűnözésről azonban nem lehet beszélni. Ami a határőrség képességét illeti, az eddigieknél határozottabban szeretnének részt venni a város, a megye, a régió közrendje, közbiztonsága, bűnmegelőzési tevékenysége érdekében. Cserép Attila: el kell mondani, hogy a beszámoló sok munkával készült el, amely valójában stratégiának illik be. Felhívja a figyelmet az anyag 21. oldalán lévő néhány gondolatra. Az Európai Chartában van egy idézet, mely szerint az európai állampolgároknak alanyi joguk van a biztonságos lakóhelyhez, melynek megteremtése mindannyiuk feladata, és nem rendőrségi, és még csak nem is állami monopólium. Ezen a területen elsősorban összefogásra van szükség, és arra, hogy mindenki tegye meg, amit a maga módján megtehet. Ezt a szemléletváltást közösségi

43 biztonságkezelésnek hívják. Ehhez kéri a Közgyűlés aktív támogatását, hogy a szemléletváltás innen induljon ki az apparátusig bezárólag, és a koncepció lényegét vigyék át a cselekvési programra. Nem véletlen, hogy a beszámolóban sok szereplőt, illetve a fedezetet sem említették, hiszen a cselekvési program lesz az, amiről a Közgyűlésnek kell döntenie, hogy egyvagy két éves időtávra készíti el, de ott már nevesíteni kell a felelős személyeket, a költségeket, a határidőket, és prioritást kell felállítani, hogy a koncepcióból 2004-2005-ben mit tud a testület vállalni. Az biztos, ha a testület nem vállalja, akkor nem lesz bűnmegelőzési és közbiztonsági centrum Pécs. Bókay Endre: jegyző asszony segítségét kéri, és javasolja, hogy adják át a jegyzőkönyv ezen részét a főosztályvezetőknek. Ennek alapján kerüljenek megvitatásra a cselekvési programok a bizottságokban, és a határidőt állapítsák meg októberig. Ha ezt nem teszik meg, akkor feledésbe merülnek ezen hozzászólások, és nem épülnek be a cselekvési programba. Dr. Füredi Péter: De Blasio Antonio képviselőtársának volt két javaslata, az egyik, hogy a Közbiztonsági bizottság tanácsként működjön, a másik pedig, hogy a bizottságok októberig tárgyalják meg a saját koncepciójukba hogyan tudják beépíteni az anyagot, és ez kerüljön be ebbe a koncepcióba, és ne a cselekvési tervbe. Tisztázni kellene, befogadásra kerültek-e ezen javaslatok, vagy arról szavaznak róluk, mint módosító indítványról. Célszerűnek tartaná továbbá a részönkormányzatok bevonását, illetve azt, hogy a miniszteri biztos asszony által elmondottakkal is egészítsék ki a koncepciót. Javasolja, most fogadják el a koncepciót azzal, hogy az elhangzott kiegészítésekkel – amelyeket a határozati javaslat 3. pontjában kellene szerepeltetni – visszakerül a Közgyűlés elé. Dr. Toller László: talán képviselőtársa nem figyelt, vagy éppen nem tartózkodott a teremben, amikor De Blasio Antonio képviselőtársuk elfogadta az általa tett javaslatokat, bár Gönczöl Katalinnak még sokkal több volt a résztvevők körét illetően a javaslata. A tanács nyitott, és résztvevői köre jóval szélesebb, mint gondolják. Természetesen a koncepciót – a cselekvési programmal együtt –visszahozzák a Közgyűlés elé. Dr. Schmidt József: a vita során derült ki, mennyi a tennivaló ezen a területen, és mennyi feladat vár rájuk, ha komolyan gondolják a végrehajtást. A szerkesztő bizottság nevében megköszöni a meghívottak dicsérő szavait, és az ötleteket, illetve a pályázati összegek esetleges megszerzéséhez ajánlott segítséget. A bizottság, vagy tanács kérdésével kapcsolatban elmondja, a hozzászólásokból az következik, elfogadásra került, hogy az ezt irányító szervezet tanácsként működjön. Amikor a feladatok gyakorlattá válnak, gondolkodhatnak egy bizottságon is, egyelőre azonban kezdjék el a tanács létrehozásával a munkát. Nem látja annak akadályát, hogy a cselekvési programot bizottsági előkészítés formájában bonyolítsák le, elfogadja ezt a javaslatot is. Egyik konkrét kérdés a polgárőrség támogatására irányult. Természetesen támogatják, jelenleg is érkezett egy kérelem a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és

44 Közbiztonsági Bizottsághoz, amely az ehhez szükséges kerettel is rendelkezik. Másik kérdés a közbiztonsági referatúra kérdése volt. Véleménye szerint ahhoz, hogy ezek a kérdések gyakorlattá váljanak, feltétlenül szükséges kezdetben legalább egy fő, aki apparátusi szinten is kezeli a dolgot, a bizottsági szint, a tanács kevés ehhez. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról az elhangzott változtatásokkal együtt. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a módosult határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 125/2004. (04.22.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciójának jóváhagyásáról 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Pécs Megyei Jogú Város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepcióját azzal a módosítással hagyja jóvá, hogy a koncepció 4.2.1. pontjában írt Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság helyett Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanácsot hoz létre. 2.) A Közgyűlés felkéri a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi- és Közbiztonsági Bizottságot, hogy a koncepció alapján cselekvési programot dolgozzon ki és terjessze azt a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

2004. október 30. dr. Schmidt József a bizottság elnöke

3. ) A Közgyűlés felkéri a bizottságokat és a részönkormányzatokat, hogy a jóváhagyott Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciót a Közgyűlés jegyzőkönyvében foglalt kiegészítésekkel és javaslatokkal együtt vitassák meg és tegyenek javaslatot a cselekvési program kidolgozásához. A cselekvési programhoz készített javaslatokat a jegyző részére küldjék meg. Határidő: Felelős:

2004. szeptember 30. bizottságok elnökei részönkormányzatok vezetői

4.) A Közgyűlés felkéri a jegyzőt, hogy a cselekvési programhoz érkezett javaslatokat összesítve terjessze a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elé.

45 Határidő: Felelős:

2004. október 15. dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, bizottsági elnökök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető

Dr. Toller László: 14.00 óráig ebédszünetet rendel el. Ebédszünet után K é r d é s e k: a/1.) Várbíró Péter: kérdését dr. Papp Judit címzetes főjegyzőhöz intézi. A február 12-i Közgyűlés elfogadta az évi munkatervét. Egyértelmű, hogy az élet sok változtatást hozhat, de úgy gondolja, a két hónappal ezelőtt elfogadott munkatervben meghatározott napirendi pontok még aktuálisak lehetnek, a decemberi talán nem határozható meg pontosan az év elején. A mai napra tervezett előterjesztések közül két közérdeklődésre számot tartó témát emelt ki; „A közterület felbontási engedélyek, eljárások szabályozása” és a „Közművelődési megállapodások felülvizsgálata, támogatási szerződések megkötése”. Jelzi, nemcsak ezen két napirendi pont hiányzik a mai ülés napirendjéről. Kérdése, hogyan lehet nagyobb felelősséggel végezni a betervezett munkát, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy a későbbiekben ilyen nem forduljon elő? Dr. Papp Judit: képviselő úr valóban nagyon fontos kérdést vetett fel, amely a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén is rendszeresen felmerül. Valóban két hónappal ezelőtt fogadta el a testület a munkatervet, mégpedig előzetesen bekért javaslatok alapján. Nagyon sok a külső előterjesztő is, a képviselő úr által jelzett két napirendi pont közül az egyik is ilyen. Sajnálattal tapasztalják, hogy a mai napra tervezett 22 napirendi pont helyett 50 szerepel. Ennek éppen az az oka, hogy olyan sűrű program alapján dolgozik a testület, amely nem alkalmas arra, hogy betartassa a munkatervi javaslatot. Ettől függetlenül talán megfelelő megoldás lenne, ha a lejárt határidejű határozatokról szóló előterjesztésben feltüntetnék az elmaradó napirendi pontokat, és az elmaradás okát, és esetleg egy későbbi időpontot megjelölhetnének, mikor tudja a testület tárgyalni. Talán célszerű és gyakorlatias lenne ez a megoldás, így a képviselők is tájékoztatást kaphatnának arról, hogy egy adott napirendi pont tárgyalása miért marad el, illetve miért kerül más időpontra, illetve mi az oka annak, hogyha nem sikerül a Közgyűlés elé terjeszteni. a/2.) Várbíró Péter: a Lakics laktanya falán két emléktábla van elhelyezve, melyek közül az egyiket az elmúlt héten koszorúzták. 1944. december 22. és 1945. január 20. között a Szovjetúnióba elhurcolt német nemzetiségi polgári lakosságot gyűjtötték itt az egyik tábla szerint, a másik szerint pedig 1944. júniusában – köztük 3000 pécsi – polgárt tereltek ide, akiket aztán július 6-án

46 az auschwitzi haláltáborba hurcoltak. Méltó módon állítanak emléket ezek a táblák a történelem szörnyűségeire, ám úgy érzi nem méltó az épület ennek a megjelenítésére. Kérdése, hogy az épületeknek mi lesz a sorsa, hasznosítása megtörténhet-e? Dr. Toller László: a laktanya sorsát bizonyára mindenki ismeri, de miután gyermekkorát a környéken töltötte, úgy gondolja, az átlagosnál jobban ismeri a területet. Annak idején elhanyagolt terület volt, a régi III. kerületi Tanács működött az épületben, majd később a Kerületi Hivatal. A laktanya hosszabb ideig a szakmunkásképző székhelye volt. Az önkormányzati rendszer keletkezésekor szűnt meg ez a funkció, az épületben új szakmunkásképzők létesültek, és a város mindig egyetemi tartalék területként számolt az ingatlannal, beleértve az Agóra jelenlegi telephelyét, és a Tüzér utcai mozgalmi házig teljes belső területét, ahol valaha virágzó kézi labda élet zajlott. A területet továbbra is alkalmasnak tartják arra, hogy az Agóra kiköltözése után egyetemi tartalék terület legyen, amelyet a város 1998-ban ajánlotta fel az egyetem fejlesztési céljaira, az orvostudományi kar számára. Az akkori elgondolások szerint az Orvostudományi Egyetem adminisztrációs részlege került volna ide. 2000-ben az egyetem akkori vezetése lemondta a területre vonatkozó igényt, mivel nem láttak fejlesztési forrást, 2003-ban pedig megállapodtak abban, hogy egyelőre tartalékolják a területet, mert úgy tűnik mégis lesz olyan fejlesztés, amelyhez igénylik a telket, bár végtelenségig nem lehet tartani. A közelmúltban kereste meg az Agóra vezetése azzal, hogy jobb lenne, ha máshol tudnák elhelyezni őket. Megoldódott a súlyemelő terem elhelyezése is, amely a régi színházterem volt. Ha ez a terület felszabadul, alkalmasnak látszik egy jó városrehabilitációs célú fejlesztésre. Most tárgyalnak az egyetemfejlesztési elképzelésekről. Oktatási célra kérte a területet a HIT Gyülekezet, és más szervezetek is megjelentek hasonló igénnyel. Egyelőre ezen kérésekre elutasítóan válaszoltak, de azt látják, hogy nem lehet otthagyni ezt a területet. A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság elnöke felvetette, hogy lakásépítésre is lehetne használni az épületet. Az biztos, hogy az emléktáblákhoz hozzá kell nyúlni, ezért olyan feltételekkel kívánják értékesíteni az ingatlant, hogy valamilyen esztétikus megoldással része legyen. A múltat nem hagyhatják feledésbe merülni, mert tanulságul szolgál minden új rendszer gyermeke számára. a/3.) Várbíró Péter: hozzáfűzi, az emléktáblák esztétikai megjelenése a végleges megoldás előtt ez évben mindenképpen hasznos lenne. A Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökéhez fordul ezúttal harmadszor a Nagy Imre út közlekedésével kapcsolatban. A legutóbbi alkalommal bizottsági elnök úr arra tett ígéretet, hogy ez évben a gyalogátkelő helynél és az autóbusz megállóknál elkészül a sárga villogó. Kérdése, valóban elindult-e ez a folyamat, megnyugtathatja-e az ott lakókat? Képviselői fogadó óráján azzal keresték meg, hogy akár polgári engedetlenséggel is kikövetelik a témában a mielőbbi döntést. Szeretné, ha az ígért forgalomszámlálás alapján a gyalogátkelő helyre felhívó villogó lámpa mielőbb elkészülne. Kéri, ne az idei évben, hanem mielőbb kerüljön oda a közlekedési lámpa. Kukai András: mint azt említette képviselőtársa, egy korábbi alaklommal azt válaszolta kérdésére, hogy mindenképpen ebben az évben elhelyezik a

47 területre a sárga villogó lámpát. A tervezése folyamatban van az energia táplálás módját illetően, tekintettel arra, hogy a közvilágítási hálózatra nem lehet rákötni. Megjegyzi, az lenne a legolcsóbb megoldás, de máshonnan kell táplálni, mert egész nap villogni kell a lámpáknak. Amikor a tervezés meghatározza az energiatáplálás módját, elkezdődik a kivitelezés. Nem szükséges a lakossági engedetlenség. b/1.) De Blasio Antonio: mindenki számára ismert probléma a felfagyások okozta kátyúk számának növekedése, amelyeket a tavaszi eső még jobban kimos, ezért javításra szorulnak. Példaként említi a Névtelen, és a Verseny utcát. Jó lenne tudni, a PVV Rt. mikor tervezi a javításokat, hiszen az országban már mindenhol megkezdték a kátyúzási munkákat. Pécsett még nem látott ilyet. Legutóbb a Balesetmegelőzési Bizottság ülésén ígéretet kaptak a PVV Rt. divízió vezetőjétől, hogy hamarosan elvégzik a kátyúzást. Kérdése, van-e erre vonatkozó ütemezési terv – amelyben feltüntetik, mikor, melyik utcákat fogják kátyúzni – és megkaphatják-e a képviselők, mivel a város lakói hozzájuk fordulnak ezekkel a problémákkal is. Továbbá a tervezett listából láthatják, hogy mely utcák nincsenek feltüntetve, ahol szükség lenne a kátyúzásra. Megkérdezi polgármester urat, tud-e arról, mikor indulnak meg ezek a munkálatok. Dr. Toller László: a képviselők megkaphatják a kátyúzási tervet, sőt a PVV Rt-nél rendelkezésre áll az 5 évre szóló teljes utca felújítási program is. Ennek egy része – amelyet a város finanszíroz – szerepel az önkormányzat költségvetésében is, a PVV Rt. saját forrásából finanszírozott része pedig az rt. üzleti tervében található, és egyben számon kérhető. A kátyúzás ütemezési tervét egy héten belül eljuttatják a képviselők részére. b/2.) De Blasio Antonio: számára megnyugtató volt az egy héten belüli kezdés, reméli, a következő Közgyűlésen már arról számolhatnak be, hogy elindult ez a feladat. A másik kérdése egy olyan problémával függ össze, amely már az Árkád üzletház építése kapcsán is felmerült a pécsi vállalkozók esélyeinek csökkenése kérdésében. Akkor felvetették, jó lenne elgondolkodni azon, hogy a jövőben milyen módon tudják biztosítani a magas színvonalú pécsi belvárosi butikok, üzletek – amelyek a világ minden nagy városában a sétáló utcák magas színvonalát biztosítják – megtartását. Mit tudnak tenni. azért, hogy ezen vállalkozóknak valamiféle segítséget nyújtsanak abban a versenyben, amely aránytalanul eltolódott az Árkád Üzletközpont felé, hiszen kisebb eséllyel versenyeznek esetleg a Király utcában, a Ferencesek Talán polgármester úr is olvasta az Új Dunántúli Naplóban megjelent utcájában. vezércikket, mely arról szólt, hogy a sétáló utcákban működő vállalkozók szövetségbe tömörülnek. Célszerűnek tartaná, ha valami történne ez ügyben, újból foglalkoznának és a témával. Nagyon fontos lenne, hogy a sétáló utcákban ne a kevésbé igényes, és nagyon olcsó – az olcsóságot nemcsak az árra, hanem a minőségre is érti – üzletek jelenjenek meg. Úgy gondolja, nem az a város érdeke, hogy a belvárosi sétáló utcák minőségét rontsák, hanem a város lehetőségeihez mérten segítsék, és próbálják meg jó helyzetbe hozni ezeket a vállalkozókat az egyenlő esélyek megteremtésével. Nem csupán a vállalkozói profit megtermelése a cél, hanem az, hogy megtartsák az általuk

48 is kívánatos minőségi üzleteket a sétáló utcákba, és a kevésbé odavalókat pedig távol tartsák. Ehhez szükség lenne egy olyan egyeztető csoportra, amely az érintett vállalkozókkal tárgyal. Megjegyzi, a FIDESZ frakció részéről szívesen vállalná az egyeztetésen való részvételt. Megkérdezi polgármester urat, egyetért-e egy ilyen csoport létrehozásával, illetve milyen módon kívánja a város segíteni ezeket a vállalkozókat? Dr. Toller László: a kérdésfelvetéssel tejes mértékben egyetért, de bebizonyosodott, hogy sem a Plaza, sem az Árkád nincs közvetlen hatással a belvárosi kereskedőkre, hiszen más a profil és a stílus, és más a színvonal. Jelenleg az új áruház vezet, de úgy gondolja, ebben semmiféle versenyhátrány nincs. A PVV Rt-nél működik az ingatlangazdálkodással foglalkozó csoport, amely minden évben találkozik a belvárosi kereskedők képviselőivel. Ennek eredményeként 2001-ben és 2002-ben is az előzetes képletnél is alacsonyabb bérleti díj növekedésben állapodtak meg a belváros kereskedőivel. A folyamat adott, és régóta gyakorlat az ez irányú egyeztetés. Ő is azt szeretné, ha a sétáló utca a Kórház tértől a Búza térig – ahol szép fejlesztés indul meg, és lezárja a sétáló utca hányatott történetét – a sétáló utca jelleg megmaradna. A vendéglátás aránya dinamikusan növekedik ezen a területen. Úgy gondolja, a minőséget képviseli jó néhány cég; aranyékszer, ruházat, könyv árusítás terén. Szépen alakul a Ferencesek utcája, elsősorban a magánvállalkozások következtében. Nagy örömmel vette a Ferencesek utcája kereskedői, illetve lakói részéről érkezett jelzést, miszerint egy Sétáló Utcai Szövetséget hoznak létre, és közvetlenül szeretnének kommunikálni a városvezetéssel és az érintett kommunális cégek vezetésével az utca még szebbé tételének ügyében. Az már látható, hogy a magánkereskedők, illetve a város cége a virágosításban és a zöld növények elhelyezésével egyre jobb külalakot biztosítanak mindkét sétáló utcának. A Király utcában nagy probléma a szemetelés kérdése. Az idegenforgalmi szezonban gondot okoz, hogy a rövid időn belül megtelt hulladékgyűjtők mellé dobják a szemetet. Úgy gondolja, a köztisztasággal foglalkozó cégnek akár óránkénti ürítéssel és tisztántartással meg kell oldani ezt a problémát. Tudomása van arról, hogy az egyik pécsi lap oknyomozó újságírója megkérdezte az összes nagy vendéglátót, elégedett-e a bérleti díjjal. Ekkor megkeresték őt, és kérdezték, mit válaszoljanak. Azt mondta nekik, az igazat mondják, ami a rendeletben, és a megkötött szerződésben szerepel. Ma már inkább az jellemző, hogy kisebb alapterületen működnek a belvárosi kereskedelmi és vendéglátó egységek, és minőségi a kínálatuk. Az is jellemző, hogy gyakran cserélnek gazdát a bérlemények, illetve van olyan is, amellyel nem tudnak mit kezdeni, mert a korábbi vállalkozó és egy korábbi tulajdonos cég – a volt Fodrászipari Vállalat – nem tud megegyezni. Úgy látja a belváros arculata folyamatosan, és előnyére változik, és a PVV Rt. sokat tesz azért is, hogy külalakja változzon. Közös felelősségük, hogy szép és hangulatos legyen a Király utca és a Ferencesek utcája részben a piaci viszonyok, másrészt az önkormányzat tevékenysége nyomán. c.) Nagy Csaba: kézhez kapta polgármester úr válaszát az elmúlt Közgyűlésen feltett kérdésére, melyből kiderült, hogy 207,6 M Ft folyt be parkolási díjakból; a parkoló jegyek, bérletek eladásából, az engedélyek bevételéből, a pótdíjakból, chip-kártya feltöltésekből és egyéb bevételekből.

49 Most vette észre, hogy a 207,6 M Ft nettó összeg, ezek szerint az ÁFÁ-t is hozzá kell adni, amely 2003-ban még 12 % volt, tehát ennyivel magasabb az összeg. A 207 M Ft-ból az Rt. részesedése 72,3 M Ft, amelyhez hozzá kell adni a behajtási engedélyekből származó bevételeket is. Ez azt jelenti, hogy a parkolási övezetben lakók különböző bérleteket vásárolhatnak azért, hogy a házuk előtt ne fizessenek emelt díjat. Ez az összeg 2003-ban mintegy 35,9 M Ft volt. Ha jól érti, a 72,3 és a 35,9 M Ft-ot össze kell adni, tehát ez az összeg a PVV Rt-nél bevételként jelentkezett, és ha ez is nettó összeg, akkor 108,2 M Ft.-ot tesz ki. Ugyanazt kérdezi ma is, amit márciusban, van-e arra lehetőség, hogy az építészeti tervben megfogalmazott építészeti megoldások – fák elültetése, padok, növények, illetve szemetes edények kihelyezése – megtörténhet-e ebből a bevételből. Valójában nem sok helyet érint. Néhányat kigyűjtött a tervből. Úgy gondolja, néhány százezer, vagy 1-2 millió forintból megoldható lenne ez a munka. Nem olyan nagy költség, de úgy érzi, egy valamit magára adó városnak a részletmegoldásokra is figyelnie kell. Emlékeztet arra, a parkolási rendszer bevezetésekor az egyéni képviselők ígéretet kaptak arra, hogy az ott lakók parkoló bérletéből befolyó összeg visszaforgatásra kerül ezen célokra. A rendszer bevezetése óta eltelt 2,5 év, és a saját választókerületében lévő Alajos utca burkolata olyan rossz állapotban van, hogy a parkoló helyeket sem lehet felfesteni. Kérdése, a 35,9 M Ftból van-e arra lehetőség, hogy ezeket az utakat fokozatosan az ott lakók által befizetett parkoló bérleti díjakból felújítsák? Véleménye szerint ez az összeg bőven elég arra, hogy 2-3 éven belül olyan elfogadható állapotba hozzák az utakat. Lehet-e azt kérni, hogy az egyéni képviselőket bevonják abba a döntésbe, hogy mire fordítsák ezt az összeget? Azt gondolja, valamit mégiscsak vissza kellene juttatni azokhoz, akik kénytelenek parkoló bérletet venni. Dr. Toller László: a kérdésre írásban kívánja megadni a választ, bár ha Kukai András képviselő úr felkészült a részletes beszámolóra, megadja neki a szót. Neki is lenne megjegyzése, de miután nem neki tette fel a kérdést képviselőtársa, tisztségviselői beszámoló keretében reagál rá. Megjegyzi továbbá, hogy Nagy Csaba a Pénzügyi Bizottság elnökeként tudja, hogy nem készült még el a cég mérlege. dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését dr. Kunszt Márta alpolgármesternek. Kukai András: az építészeti tervvel kapcsolatos előkészítés folyamatban van a PVV Rt-nél. Mos tekintik át, ebben az évben mely területekre, milyen építészeti terv végrehajtását kívánják fordítani. A folyamatos parkoló bevételből a parkolókra fordított összegek nem teljes egészében teszik ki azt az összeget, amely a parkoló bérletekből és különböző bevételekből befolynak, mivel nem cimkézett pénzek, viszont jelentős részt ugyanarra a területre fordítanak vissza. Jelzi, a Rét utca 350400 méteres szakaszának parkoló részét teljes egészében szilárd burkolattal látták el 2003-ban. Ennek bekerülési költsége majdnem lefedi a polgármester úr írásos válaszában parkoló kialakítás, beruházás címén feltüntetett 31,7 M Ft-ot. A Rendőrség Vargha Damján utcai épülete mögötti részén is két parkolót alakítottak ki. Ez a munka tavaly kezdődött, és befejezése

50 áthúzódott erre az évre. A vállalkozási divízió bevételét jelenti ez a rész, és az is, amit a Vásárcsarnok és egyéb bevételekből a PVV Rt. kap, és ezen összegeket a városüzemelésre fordítja. Tájékoztatásul elmondja, a tavalyi év során az üzleti tervben 692 M Ft-ot tervezett városüzemelésre a PVV Rt., ezzel szemben 1.213.000.591 Ft volt. Ahhoz, hogy jelentős új programot hajtson végre a PVV Rt. 400 M Ft-os hitelt vett fel. A két összeg között 121 M Ft eltérés van, amelyet nyilván valahonnan elő kellett teremteni. Megjegyzi, jó döntés volt, amikor a PVV Rt. szervezeti átalakításánál kikötötték, hogy a városüzemelés költségeit a vagyonkezelő divízió és a többi bevételt produkáló alszervezet biztosítsa. A PVV Rt. folyamatosan a belső úthálózat fejlesztésére a középtávú tervében rögzítettek alapján évről-évre többlet pénzbefektetéssel próbálja biztosítani, amely évente 5-10 %-kal több, de mindig van kiugróan nagyobb teljesítmény, amit érdemes megjegyezni. A városüzemelésre fordított összeg minden főösszegű mutató száma túlteljesült. A parkgondozás területén például 115 %-os volt a tervhez viszonyított teljesítés. Megemlíti, hogy a tényszám a már említett 692 M Ft-os tervszámot 175 %-kal teljesítette túl, tehát az 521.591.000 Ft-os útprogramra fordított összeg jelenti a túlteljesítést. d/1.) Molnárné Garai Edit: a fehérhegyi csomópont veszélyes útkereszteződés mind a gyalogosok, mind a járművezetők számára. Évek óta jelzi a lakosság és a civil szervezetek, hogy valamilyen megoldást kellene találni. A Közútkezelő Kht-val felvette a kapcsolatot, és tudomása van arról, hogy szándékukba áll ezt az állapotot feloldani egy forgalomirányító jelzőlámpa segítségével. A körforgalom kialakítását tartaná a legcélszerűbbnek, de lehetetlen és nagyon drága megoldást nem kíván, hiszen sokba kerülne a kisajátítás, de a jelenlegi állapotot meg kell változtatni. Kérdése, tett-e lépéseket a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnöke ez ügyben, és be van-e tervezve ez évre a forgalomirányító lámpa felszerelése. A lakosság érdekében nagyon fontos lenne, és úgy gondolja halaszthatatlan. Ha nem történik változás, a területen sokkal nagyobb visszhangja lesz, hiszen tarthatatlan a mindennapos, koncentrált figyelem a közlekedésben azon a területen, hiszen veszélyes a kereszteződésből történő kihajtás, és ráadásul közelben gyalogátkelő hely is van. Ezt nagyon sok esetben elmondta, különböző fórumokon, részönkormányzati üléseken. Kéri a bizottsági elnök úr segítségét abban, hogy még az idén oldják meg ezt a problémát. Amikor a Közútkezelő KhT igazgatójával, Árki úrral tárgyalt, azt a választ kapta, hogy még nincs költségvetésük, ezért nem tudja, milyen mértékben tudja támogatni a forgalomirányító lámpa kihelyezését, de ha a város is úgy áll hozzá, megoldják. Dr. Kunszt Márta alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. Kukai András: megjegyzi, a közúti közlekedésben való részvétel mindenki részéről és minden pillanatban nagy figyelmet és koncentrációt igényel, tehát e miatt nem biztos, hogy érdemes, vagy szükséges lenne valamit változtatni. De a szakma áttekintette annak szükségességét, hogy kell-e oda a gyalogos forgalom és az autós közlekedés biztonságát szolgáló változtatást végrehajtani. A szakemberek szerint a körforgalom kevésbé használható a területen, mert nagyobb a gyalogos forgalom, amelyet nem lehet olyan helyre

51 beszorítani, ahol nagy a gépkocsi forgalom, mert ezáltal nem biztonságos a gyalogosok közlekedése. A PVV Rt. elkészítette a gyalogos forgalom biztonságot szolgáló feladattervét, és több olyan kizáró okot hozott fel, amely a körforgalom létesítését kizárja. A felvetődött problémák miatt a szakma is úgy gondolta, hogy szükség van a forgalmi irányítás biztosítására. A feladatot a Közútkezelő KhT-nek és a városnak közösen kell megoldani, viszont a lámpa beépítésének feltétele, hogy a forgalomirányító központ bővítését ez évben elvégezzék. Ez fontos szempont, mert jelenleg korlátozott a fogadókészsége, hiszen az Árkád Bevásárlóközpont építése kapcsán több közlekedési lámpát kötöttek a központra. A Közútkezelő KhT-nál már készítik a tervet a 66-os út – Fehérhegyi út – Szabolcsi út viszonylatában. A kht. és a város jelenlegi költségvetésében nem szerepel a forgalomirányító lámpa beépítése. Mindenképpen lesz változás, a tervezés folyamatban van, és ha ez évben lesz lehetőség a költségvetésben, beépítik a közlekedési lámpát, ha nem, akkor a jövő évi költségvetésben kell elkülöníteni pénzt e célra. d/2.) Molnárné Garai Edit: a Párbeszéd Napjára kíván visszautalni, ahol polgármester úr részéről elhangzott egy kijelentés, mely szerint a Pécsszabolcsi utcák tökéletes, jó állapotban vannak. Azóta naponta elhalad rajtuk. Úgy gondolta, megkérdezi polgármester urat, sorolja fel a tökéletes állapotú utcákat. Megjegyzi, nem a csatornázásra váró utcákról beszél, bár legalább a legveszélyesebb kátyúkat ott is meg kellene javítani. Főként a faluban lévő utcákra gondol. Dr. Toller László: örül annak, hogy képviselő asszony végre eljutott PécsSzabolcsra és megnézett minden utcát: Ígéretet tesz arra – ha képviselő asszony elfogadja a kíséretét – együtt bejárják a területet.

4.)

Rendelettervezet Rigó István „Kosárlabdázó nő” című szobrának felállításáról Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kéri, arról ne nyissanak vitát, miért a szoboravatás után történik a döntés, hiszen ez mindannyiuk előtt ismert. A szólásra jelentkező Várbíró Péter képviselőtársának mondja, el tudja képzelni, hogy minden témához hozzá tud szólni, egyet azonban kér, röviden szóljon, hiszen 47 napirendi pontot kell tárgyalniuk, és másoknak is kell szólási lehetőséget biztosítani. Várbíró Péter: a rendelettervezetben szerepel, hogy a szobrot az Olimpiai park területén állították fel, megjegyzi, a közterületjegyzékben ilyen elnevezés nem szerepel. Részben a korábbi reagálásokra vonatkozóan is elmondja szeretné, ha a számítógépes rendszeren keresztül megkaphatná ezeket az írásos anyagokat. Minden bizottsági ülésen nem tud részt venni, mint ahogy Juhász képviselőtársa javasolta. A bizottsági ülésekre meghívót kap ugyan, de

52 írásos előterjesztést nem, ezért nem látta értelmét részt venni ezeken az üléseken. Képviselői munkája kezdetén elment az ülésekre, érdemben ugyan – az ismeretek hiányában – nem tudott hozzászólni. Ismétli, nem venné igénybe a közgyűlés türelmét, ha Lap Topon keresztül megkaphatná a bizottsági ülések írásos előterjesztéseit, mert úgy megbeszélhetné a bizottsági elnökökkel, tisztségviselőkkel a problémákat. Dr. Toller László: jelzi, nem rendre kívánta utasítani képviselőtársát. Arra akarta felhívni a figyelmet, ha mindenki élne hozzászólásával 2 percben a közel 50 napirendnél, akkor nagyon elhúzódna a közgyűlés. A frakción belül általában vezérszónokokat, vagy témafelelőseket szoktak megbízni a hozzászólással, ez természetesen a frakció belügye. Visszatérve a napirendi pontra elmondja, nagyon szép köztéri szoborról van szó. Az Olimpiai park nem a közterület, hanem a közterületen lévő funkció elnevezése, minden olimpikonnak emlékköve van a téren. Reméli, más szobrokkal is gazdagodhat majd ez a terület. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 12/2004. (04. 30.) sz. rendeletét Rigó István „Kosárlabdázó nő” című szobrának felállításáról. A változatlan tartalommal elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletében szerepel. Dr. Toller László: elmondja, súlyos etikai hibát követett el az egyik pécsi napilap a szoboravatás kapcsán, mélyen megsértve a szoboralapító alapítvány személyiségi jogait, az emlékművel kapcsolatos jogokat, személy szerint őt magát is. A napilap riportere úgy tudósított a szoborállításról, hogy annak avatóit meg sem említette. Ez az alapítvány kuratóriumának a lenézését jelenti, ez a kuratórium tagjainak egyöntetű véleménye. Úgy tudósítani képi tudósításban szoboravatásról, hogy levágják a koszorúzók felét, és meg sem említik az avatókat, – ez Páva Zsolt és személy szerint ő maga volt – vérlázító és szégyenletes. Szégyellje magát, aki így tudósított! Az előterjesztésről és a határozati javaslatról kéri a döntést. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 126/2004. (04.22.) sz. határozata Rigó István „Kosárlabdázónő” című szobrának felállításáról

53 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése utasítja a Közgazdasági Főosztály és a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét, hogy az önkormányzat tulajdonát képező „Kosárlabdázónő” című szobornak az önkormányzat vagyonleltárába történő felvételéről gondoskodjon. Határidő: 2004. május 10. Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Jeszták Lajos főosztályvezető 2. A Közgyűlés utasítja a Pécs Városi Sportlétesítmények Igazgatóságának igazgatóját, hogy a szobor és környezete gondozásáról és karbantartásáról gondoskodjon. 3. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy az intézmény igazgatóját a közgyűlés döntéséről értesítse. Határidő: 2004. április 26. Felelős: Póla József főosztályvezető Lábady Imre igazgató Kapják:

5.)

dr. Toller László polgármester, Meixner András, Hódosi Vera, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos, Póla József főosztályvezető, Művelődési, Közoktatási és Sportfőosztály útján Lábady Imre igazgató

Rendelettervezet megjelöléséről

a

Pécsi

Kőszénbányászat

emlékhelyeinek

Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Meixner András: Pécsbányatelepen az ezeréves gesztenyés mellett, Mecsek-Szabolcson a Hősök terén, Vasason a Bányászotthon és az Óvoda körüli területen állítanak fel a szénbányászat emlékeinek megjelölését jelző táblákat. Hasonló táblák felállítására a város más területein is sor kerülhet. A szénbányászat a város múltjához kapcsolható. Kéri, fogadják el az előterjesztést, a rendelettervezettel együtt. Tóth Mihályné: a Bányásztörténeti Alapítvány törekvése, miszerint a bányászat emlékhelyeit megjelöljék, találkozik a bányászkolóniák lakóinak szándékával. Örömmel fogadják, és eredményesen dolgoznak együtt az alapítvánnyal. Tavaly Pécs-Somogyban alakítottak ki bányász emlékhelyet, ebben az évben pedig Pécs-Vasason, példaértékű összefogással. A részönkormányzatok a legutóbbi ülésen egyhangúlag 500 E Ft-tal támogatták az alapítvány 2 M Ft-os beruházását. Képviselői keretéből a vasasi harangjáték megvalósításához járul hozzá. Megköszöni a Bányásztörténeti Alapítvány törekvését, magas szakmai tudását, a főosztály dolgozóinak munkáját, melyet a szobor állítása érdekében tettek.

54 Dr. Toller László: további észrevétel nem lévén, szavazást kér a az előterjesztésről és a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, és megalkotta 13/2004. (04. 30.) sz. rendeletét a Pécsi Kőszénbányászat emlékhelyeinek megjelöléséről. A változatlan tartalommal elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. mellékletében szerepel.

6.)

A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. tv. hatályba lépésével kapcsolatos feladatok Előterjesztő:

dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, egyhangúlag megalkotta 14/2004. (04. 30.) sz. rendeletét a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. tv. hatályba lépésével kapcsolatos feladatokról. A változatlan tartalommal elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 4. sz. mellékletében szerepel. Dr. Toller László: szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 127/2004. (04.22.) sz. határozata az átmeneti időre szóló közbeszerzési szabályzat kiadásáról 1.) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt, hogy az előterjesztés mellékletét képező tartalommal – az átmeneti időre -, közbeszerzési szabályzatot adjon ki. Határidő: Felelős:

2004. május 1. dr. Toller László polgármester dr. Papp Judit címzetes főjegyző

55 2.) A közgyűlés utasítja a polgármestert és a jegyzőt, hogy a központi jogszabályok megjelenését követően, az általános közbeszerzési szabályzatot készítse el és adja ki. Határidő: Felelős: Kapják:

7.)

valamennyi központi jogszabály megjelenését követő 30. nap dr. Toller László polgármester dr. Papp Judit címzetes főjegyző dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető

1997. évi 13. sz. Ör. kiegészítése az üzemképtelen járművek elszállításáról szóló szabályokkal és határozathozatal Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Kukai András: Pécsett a közterületeken sok üzemképtelen és roncs autó található. Ezért a többfordulós szakmai egyeztetést követően került a képviselőtestület elé egy korábbi önkormányzati rendelethez csatlakozó, részben önálló kiegészítés és módosítás. A rendelettervezet mellett a képviselőtestület figyelmébe ajánlja a határozati javaslatot is, mivel nem a rendeletben, hanem a határozatban szabályozták a végrehajtást. A rendelettervezetben elírás történt a 2. § 2/b. pontban foglaltaknál. Ezt a pontosítást kiosztásos anyagként megkapták képviselőtársai. Kéri, ennek figyelembevételével tárgyalják a rendeletet. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában, az elhangzott módosításra figyelemmel a rendelettervezetről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal egyhangúlag megalkotta a 15/2004. (04. 30.) sz. rendeletét az 1997. évi 13. sz. Ör kiegészítése az üzemképtelen járművek elszállításáról szóló szabályokról. A pontosított rendelet a jegyzőkönyv 5. sz. mellékletében szerepel. Dr. Toller László: a határozati javaslatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta a határozatot.

56 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 128/2004. (04.22.) sz. határozata üzemképtelen járművek elszállítására vonatkozó egyes rendelkezések (1997. évi 13. sz. Ör. 23. §-a) végrehajtásáról A Közgyűlés a közterületek használatáról szóló 1997. évi 13. sz. önkormányzati rendelet 24. § s.) pontjában megjelölt üzemképtelen jármű tároló helyre történő beszállításával, tárolásával és őrzésével a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt-t bízza meg. Utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a letétkezeléssel kapcsolatban szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kukai András bizottsági elnök, dr.Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető

8/a.) Nagy Tibor városi tűzoltóparancsnok parancsnoki beosztásából történő felmentése, illetőleg a parancsnoki beosztás pályázati kiírása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: szóbeli kiegészítésében elmondja, Nagy Tibor szolgálati viszonya alapján elérte a nyugdíjkorhatárt, és úgy döntött, nyugállományba vonul. Megköszöni ezredes úr azon munkáját, hogy a sok belső viszály és nehézségek ellenére, a tűzoltóság állománya fegyelmezetten, szervezetten, jól működik. A tűzkár-elhárítási tevékenység, a rendelkezésre állási kötelezettség kiválóan biztosított, a korábbi kormányok, és az önkormányzat által biztosított források segítségével kiváló fejlesztési tevékenységet fejtett ki a tűzoltó-parancsnokság. A fegyveres testületek szolgálati törvénye alapján fiatalon nyugállományba vonuló tűzoltóparancsnoknak kívánja, hogy Pécs és eredeti hazája, Kaposvár között ápolja a szoros baráti kapcsolatot, mint eddig is. További kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást Nagy Tibor tü. ph. munkaviszony megszüntetéséről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, egyhangúlag egyetértett Nagy Tibor tü. ph. munkaviszony megszüntetésével.

57 Dr. Toller László: szavazást kér arról, elfogadják-e, hogy egy szavazással válasszák meg a pályázatot elbíráló bizottság tagjait. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 egyhangú szavazattal egyetértett azzal, egy szavazással döntsenek a bíráló bizottság tagjairól. Szavazást kér a bíráló bizottság tagjairól. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, egyhangúlag dr. Schmidt Józsefet, Pfeiffer Márton tűzoltóezredest, Walter Terényi Máriát, Erdélyi Ferenc tűzoltó alezredest, Staub Ernő önkormányzati képviselőt és dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt a városi tűzoltóparancsnoki beosztásra kiírt pályázatok értékelésére a bizottság tagjává megválasztotta. A közgyűlés a fenti szavazati arányokkal a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 129/2004. (04.22.) sz. határozata Nagy Tibor tű. ezredes városi tűzoltóparancsnok parancsnoki beosztásából történő felmentéséről, valamint a parancsnoki beosztás pályázati kiírásáról 1.) A Közgyűlés Nagy Tibor tű. ezredes, városi tűzoltóparancsnokot – a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt – 2004. június 1. napjával beosztásából felmenti. Felkéri a polgármestert, hogy nevezett szolgálati viszonyának megszüntetésével kapcsolatos további intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

2.) A Közgyűlés az előterjesztés mellékletét képező pályázati kiírást jóváhagyja. Felkéri a címzetes főjegyzőt, hogy – együttműködve a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal – a pályázati kiírást a Belügyi Közlönyben és az Új Dunántúli Naplóban jelentesse meg. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Papp Judit címzetes főjegyző

3.) A Közgyűlés a városi tűzoltó-parancsnoki beosztásra kiírt pályázat értékelésére az alábbi bírálóbizottságot jelöli ki:

58 1. Dr. Schmidt József 2. Pfeiffer Márton tű.ezredes 3. Walter Terényi Mária 4. Erdélyi Ferenc tü.ales. 5. Staub Ernő 6. Dr. Papp Judit

(a munkáltatói jogkör gyakorlójának megbízottja, a bírálóbizottság elnöke) (a Bm-i Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója) (a munkáltató személyügyi szervezetének vezetője) (a Bm-i Katasztrófavédelmi Igazgatóság személyügyi megbízottja) (a munkáltatói jogkör gyakorlójának megbízottja) címzetes főjegyző

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a bírálóbizottság tagjainak felkérésére, illetőleg megbízására. A Közgyűlés felkéri a bírálóbizottság elnökét, hogy a pályázatok értékelését követően tegyen javaslatot Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokának kinevezésére. Határidő: Felelős: Határidő: Felelős:

a bírálóbizottsági tagok felkérésére, illetőleg megbízására: azonnal dr. Toller László polgármester a kinevezési javaslat Közgyűlés elé történő beterjesztésére: 2004. június 24. a bírálóbizottság elnöke

4.) A Közgyűlés 2004. június 1-től 2004. június 30-áig – határozott időre – Handbauer Péter tű. őrnagyot, tűzoltási és műszaki, mentési osztályvezetőt bízza meg a parancsnoki beosztás ellátásával. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

8/b.) Pécs-Újhegy megválasztása

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető

Településrészi

Önkormányzat

tagjának

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztésről, és a határozati javaslatról.

59

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 130/2004. (04.22.) sz. határozata Pécs - Újhegy megválasztásáról

Településrészi

Önkormányzat

tagjának

A Közgyűlés a polgármester javaslata alapján – figyelemmel a 12/2001.(03.30.) ÖR. 55.§ (11) bekezdésére – Jagarics Károlyt a Pécs-Újhegy Településrészi Önkormányzat tagjává választja. A Közgyűlés köszönetét fejezi ki a tagságról lemondott Varga Gyulának eddigi tevékenységéért. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető, Major István csoportvezető

8/c.) Munka Pécs-Baranyaáért Kht. ügyvezetőjének és FB tagjainak megválasztása Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester Dr. Toller László: a Munka Pécs-Baranyáért Kht. Felügyelő Bizottsági tagjainak mandátuma lejárt, ezért újakat kell választani. A cégvezetői megbízatás azért szükséges, mert nem volt vezető-helyettes, akire az ügyvezető akadályoztatása esetén rá lehetne bízni a cég ügyeinek intézését. Kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a kiosztott határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a kiosztott határozati javaslatot.

60

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 131/2004. (04.22.) sz. határozata a „Munka Pécs-Baranyáért” Kht. ügyvezetőjének, Felügyelő Bizottsága tagjainak, könyvvizsgálójának megválasztásáról, cégvezetőjének kijelöléséről és Társasági Szerződésének módosításáról 1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a „Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. taggyűlése Pirisi Péternét / 7632 Pécs Tildy Zoltán u.10 / c. / 2004. május 1-től 2006. április 30-ig, 2 éves időtartamra, 350 000 Ft / hó díjazással megválasztja a Kht. ügyvezetőjének. 2. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a „Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. taggyűlése Fratanolo Jánost és Pál Istvánt 2004. május 1-től 2007. április 30-ig, 3 éves időtartamra, 38 700 Ft / hó - változatlan - díjazással ( elnök esetén 51 600 Ft / hó ) megválasztja a Kht. Felügyelő Bizottsága tagjának. 3. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a „Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. taggyűlése Sinka Pétert 2004. május 1-től 2007. április 30-ig, 3 éves időtartamra, 62 500 Ft + ÁFA / hó - változatlan - díjazással megválasztja a Kht. könyvvizsgálójának. 4. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a „Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. taggyűlése Dr. Tóthné Dr. Kőhalmi Melinda jogászt ( 7623 Pécs, Madách I. u. 3 / c. ) - 2004. május 1től 2006. április 30-ig két éves időtartamra - a Társaság cégvezetőjének kijelöli. 5. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a „Munka PécsBaranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. taggyűlésén jelen határozat 1., 2., 3., 4. pontjában foglaltaknak megfelelően adja le szavazatát. 6. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a „Munka PécsBaranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. módosított egységes szerkezetbe foglalt Társasági Szerződését Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő: a „Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. következő taggyűlése Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

dr.Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, dr. Varga István főosztályvezető, Juhász István bizottsági elnök, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

61

9.)

Pécsi Vízmű Rt. könyvvizsgálójának megválasztása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Juhász István: bejelenti, tegnapi ülésén tárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság az előterjesztést, és 5 igen, egyhangú szavazattal a közgyűlés elé terjesztésre javasolta. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén kéri a testületet, szavazzon arról, egyetértenek-e azzal, hogy a Pécsi Vízmű Rt. Közgyűlése az Igazgatóság javaslata alapján a PROMT L & S Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft-t bízza meg a könyvvizsgálatért felelős személyként. Megállapítja, hogy a testület 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 132/2004. (04.22.) sz. határozata a Pécsi Vizmű Rt. könyvvizsgálójának megválasztásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a Pécsi Vizmű Rt. Közgyűlésén a következő tulajdonosi álláspontot képviselje: A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Vizmű Rt. Közgyűlése az Igazgatóság javaslata alapján a Felügyelő Bizottsága egyetértésével - egy évre, 800 000 Ft + ÁFA / negyedév díjazással a PROMT L & S Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaságot / a könyvvizsgálatért felelős személy: Dr. Fehér Mihály / válassza meg az Rt. 2004. évi könyvvizsgálati feladatainak ellátására. Határidő: a Pécsi Vizmű RT 2004. évi rendes közgyűlése Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

10.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A régió megyei jogú városai képviselőjének delegálása a DDRIT-be Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

62 Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén kéri a közgyűlést, szavazzon. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 133/2004. (04.22.) sz. határozata a régió megyei jogú városai képviselőjének delegálásáról a DDRIT-be A Közgyűlés a Dél-Dunántúli Regionális Ifjúsági Tanácsban a régió területén működő megyei jogú városok önkormányzatai képviselete ellátására dr. Tóth Bertalant, az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága elnökét jelöli. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy az érintett szervezetek értesítéséről gondoskodjék.

11.)

Határidő: Felelős:

2004. május 10. dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

Címzett támogatási pályázatok Előterjesztő: Meixner András tanácsnok

Meixner András: a város elkészített egy olyan felújítási programtervet, amelyet az előző ciklusban kezdett megalapozni azzal, hogy felmérte az összes intézményének állagát, és azt, hogy körülbelül mennyibe kerülne a felújításuk. Az összeg az akkori árakon több mint 4 Mrd Ft-ot jelentett, de természetesen azóta az árak változtak. Ha konkrét vizsgálatot végeznek megállapítható, a felújítást az eredeti tervhez képest jóval magasabb összegért tudják csak elvégezni. Így van ez a napirendben szereplő négy intézmény esetében is, melyeknek mindegyike a város nagyobb iskoláihoz tartozik. A négy intézményt címzett támogatásból újítanák fel, a Kormánytól kérnek segítséget, hogy az intézményenként változó, de körülbelül 900-900 M Ft-os beruházási összeget megkapják. Joggal kérdezhetik, hogy reális-e az összeg, kaphat-e a város erre a célra ennyi pénzt. Egy évvel ezelőtt,

63 amikor dr. Medgyessy Péter miniszterelnök úr fogadta az önkormányzat képviselőit, a bizottsági elnököknek elmondta, úgy tervezik a címzett támogatások rendszerét kialakítani, hogy megyénként kb. 3 Mrd Ft jusson. Ha ebből indulna ki, akkor Pécs városának ebből az összegből körülbelül a fele járhat. Amennyiben jó pályázatokat tudnak benyújtani, és más megyékben nem kerül felhasználásra az összeg, lehet, hogy további összegeket is sikerül megnyerniük. Természetesen ehhez az országgyűlési képviselőknek jó lobbi-munkát kell folytatni. Ez megtették már az előző időszakban is, hiszen több címzett támogatást is nyert már a város, pl. a Rácvárosi Iskolára, melynek a napokban kezdődött el a felújítása. Más forrásokat is be kell vonniuk annak érdekében, hogy akár idén elindítsák a felújítást, ha nem sikerül, akkor jövőre is címzett támogatási pályázatot lehet benyújtani a most elkészített programterv alapján. Az előírás szerint kétváltozatú tanulmánytervet kell készíteni. A két változat némely esetben megegyezik, némely esetben pedig jelentős különbséget mutat. Ez a jelentős különbség a Kodály Zoltán Gimnázium esetében látható, ahol az egyik változat egy uszoda nélküli állapotot takar, a másik pedig uszodával együttes helyzetet. Az uszodával együtt az 1,5 Mrd Ft-os kivitelezési költség azt jelentené, hogy csak ezt az egy intézményt tudnák megpályázni, hiszen az előbb említett kereteket tartani kellene. Ezért a szakbizottságok úgy döntöttek, hogy a Kodály Gimnázium esetében az a javaslat, hogy az uszoda nélküli változatot fogadják el, mint 1. sz. változatot. Az „A” változat úgy készülne el, hogy a fogadó rész – mely az uszodához kapcsolódik – megépülne azzal, hogy egy következő alkalommal ezt a fontos közösségi létesítményt létrehozzák. Egy elírásra hívja fel a figyelmet, az előterjesztésben a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola esetében az „A” és a „B” változatot felcserélték. A határozati javaslat már jó, hiszen a 910 M Ft-os kivitelezési költségnek 10 %át kell a városnak biztosítani önrészként, és ez olyan megközelítési lehetőséget biztosít az iskolában, hogy a mozgássérültek minden szintre feljutnak, hiszen egy lift építésével többet nyújt ez a változat. Kéri, az előterjesztésben cseréljék fel a két betűt. Reméli, a pályázatok eredményesek lesznek. Abban is bízik, ha valamely intézmény nem nyer pályázati pénzt, találnak még ebben az évben forráslehetőséget a felújításra, hiszen vannak olyan pályázati lehetőségek, melyek bevonásával jogosan tervezhető, hogy a későbbiekben fel tudják újítani az intézményeket. Soó László: bejelenti, a Költségvetési Bizottság 3 igen, egyhangú szavazattal támogatta azt az előterjesztést, mely, nem egészen azonos a közgyűlési előterjesztéssel. Egy elírásra hívja fel a figyelmet: a Kodály Zoltán Gimnáziumra vonatkozó határozat mindkét változata úgy szerepel, hogy annak a prioritását támogatja a közgyűlés. Természetesen mindkettőt nem tudja támogatni, így ezt a szöveget mindkét változatból ki kellene hagyni. A „polgármester úr felhatalmazása” elé azt a sort kellene írni, hogy a közgyűlés az „A” változat prioritását támogatja. Dr. Toller László: kérdése, mindenhol az „A” változatot támogatják?

64 Soó László: válasza, a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolánál az „A”, a Kodály Zoltán Gimnáziumnál az „A”, a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskolánál a „B”, és a Zipernowsky Műszaki Szakközépiskolánál az „A” változatot támogatta a Költségvetési Bizottság. Molnárné Garai Edit: az előterjesztésben úgy szerepel, hogy Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola felújítása, bővítése, de ebből a komplex intézményből kivettek két tagintézményt. Jelölni kellene, hogy a Komlói úti és a Szabadságharc utcai épületek felújításáról van szó. Kérdése, a másik két épületre vonatkozóan kíván-e a város pályázatot benyújtani? Dr. Toller László: a címzett támogatásokra benyújtott pályázat nem akadálya annak, hogy másik tárcánál is pályázzanak. Meixner András: a szakminisztériumoknál a pályázatokat véleményeztetni kell, nem mindegy, hogyan minősítik. Molnárné Garai Edit kérdésére elmondja, a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola felújítása kapcsán a Szabadságharc utcai épület nem szerepel, csak a Komlói úti épületre vonatkozik az anyag. A másik három hátrányos helyzetű épület a regionális operatív programban kerül megpályáztatásra. A tervek elkészültek, a pályázatot rövidesen benyújtják. A következő közgyűlés elé terjesztik a komplex anyagot, ahol más épületekkel együtt a nevezettek is szerepelni fognak. Dr. Toller László: más kérdés, észrevétel nem lévén jelzi, négy döntést kell hozniuk a napirendi ponton belül. Kérdése, egyetért-e a testület a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola felújításával és bővítésével az előterjesztésben írt „A” változat szerint, melynek önkormányzati önrész összege 91.144.500 Ft. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 egyhangú igen szavazattal az „A” változat prioritását fogadta el a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola felújításánál és bővítésénél. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 134/2004. (04.22) sz. határozata a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola rekonstrukciója és bővítése c. címzett támogatási igény bejelentés benyújtásáról és a támogatáshoz szükséges önkormányzati önerő biztosításáról A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a 2005. évi címzett támogatási igénybejelentéshez a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola rekonstrukciója és bővítése beruházási koncepcióját és megvalósíthatósági tanulmánytervét az alábbi két változatban nyújtsa be az Önkormányzat:

65 1./ A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola rekonstrukciója és bővítése című címzett támogatás „A” változat igénybejelentést az Önkormányzat nyújtsa be 911.445.000.-Ft. bruttó költséggel, 90% címzett támogatási igénnyel, 2004. április 25-i határidővel, 91.144.500,Ft. önerő vállalása mellett. A Közgyűlés elkötelezettséget vállal, hogy a város 2005. évi költségvetésében 11.144.500,- Ft., a 2006. évi költségvetésben 40.000.000.- Ft, a 2007. évi költségvetésében pedig szintén 40.000.000,- Ft önerő pénzügyi fedezetet biztosít. 2./ A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola rekonstrukciója és bővítése c. címzett támogatás „B” változat igénybejelentést az Önkormányzat nyújtsa be 902.945.000.-Ft. bruttó költséggel, 90% címzett támogatási igénnyel, 2004. április 25-i határidővel, 90.294.500,Ft.- önerő vállalása mellett. A Közgyűlés elkötelezettséget vállal, hogy a város 2005 évi költségvetésében 10.294.500,- Ft., a 2006. évi költségvetésben 40.000.000,- Ft, a 2007. évi költségvetésében pedig szintén 40.000.000,- Ft önerő pénzügyi fedezetet biztosít. A Közgyűlés az „A” változat prioritását jelöli meg. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a két változatú beruházási koncepciót és megvalósíthatósági tanulmánytervet tartalmazó címzett támogatási pályázatot nyújtsa be. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a pályázati iratok aláírására. Határidő: 2004. április 25. Felelős: dr. Toller László polgármester, Jeszták Lajos, Póla József és dr. Tolnai Márta főosztályvezetők Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Jeszták Lajos, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Dr. Toller László: kérdése, egyetért-e a közgyűlés a Kodály Zoltán Gimnázium felújításával, bővítésével a benyújtott címzett támogatással az „A” változat szerint, mely szerint 97.500 E Ft az önrész. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az „A” változat szerinti pályáztatást a Kodály Zoltán Gimnázium felújításánál, bővítésénél.

66 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 135/2004. (04.22) sz. határozata a Kodály Zoltán Gimnázium bővítésének címzett támogatásához szükséges önkormányzati önerő biztosításáról A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a 2005. évi címzett támogatási igénybejelentéshez a Kodály Zoltán Gimnázium bővítése, rekonstrukciója és a mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő beruházási koncepcióját és megvalósíthatósági tanulmánytervét az alábbi két változatban nyújtsa be az Önkormányzat: „A” változat A Közgyűlés megtárgyalta az előterjesztést és hozzájárul a címzett támogatás benyújtásához 97.500.000,- Ft önerő vállalása mellett. A Közgyűlés elkötelezettséget vállal, hogy a város 2005. 2006. és 2007. évi költségvetésében 32.500.000,-Ft önerő pénzügyi fedezetet biztosít. „B” változat A Közgyűlés megtárgyalta az előterjesztést és hozzájárul a címzett támogatás benyújtásához 184.900.000,- Ft önerő vállalása mellett. A Közgyűlés elkötelezettséget vállal, hogy a város 2005. és 2006. évi költségvetésben 61.633.000,- Ft, a 2007. évi költségvetésben pedig 61.634.000 Ft önerő pénzügyi fedezetet biztosít. A Közgyűlés az „A” változat prioritását jelöli meg. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a pályázati iratok aláírására. Határidő: 2004. április 25. Felelős: dr. Toller László polgármester, Jeszták Lajos, Póla József és dr. Tolnai Márta főosztályvezetők Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Jeszták Lajos, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Dr. Toller László: kérdése, egyetért-e a közgyűlés azzal, hogy a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola részére „D” kategóriájú tornaterem építésére önkormányzati tulajdonú területen címzett támogatást nyújtsanak be a „B” változat szerint, mely alapján az önkormányzati önrész 70.158 E Ft.

67 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az önerő vállalásával a „B” változatot támogatja a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola esetében. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 136/2004. (04.22) sz. határozata a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola részére „D” kategóriás tornaterem építéséről a 18913/5 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú területen A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Oktatási Minisztérium helyi önkormányzatok 2005. évi címzett támogatási igénybejelentéséhez kiírt pályázatra a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola tornatermének beruházási programját az alábbi két változatban nyújtsa be az Önkormányzat: A Közgyűlés a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola részére „D” kategóriás tornaterem „A” változatú (I. sz.) építési programjánál szükséges 567.160.000 Ft. beruházási előirányzathoz 10 % önerőt 56.716.000 Ft. összegben biztosít a pályázat benyújtásához 90 % pályázati támogatásra. A Közgyűlés a pályázathoz elkötelezettséget vállal a város 2005. évi költségvetésében 10.000.000 Ft., a 2006. évi költségvetésben 30.000.000 Ft, a 2007. évi költségvetésében pedig 16.716.000 Ft önerő pénzügyi fedezetének biztosítására. A Közgyűlés a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola részére „D” kategóriás tornaterem „B” változatú (II. sz.) építési programjánál szükséges 701.580.000 Ft. beruházási előirányzatához 10 % önerőt 70.158.000 Ft. összegben biztosít a pályázat benyújtásához 90 % pályázati támogatásra. A Közgyűlés a pályázathoz elkötelezettséget vállal a város 2005. évi költségvetésében 10.000.000 Ft., a 2006. évi költségvetésben 40.000.000 Ft., a 2007. évi költségvetésében pedig 20.158.000 Ft. önerő pénzügyi fedezetének biztosítására. A Közgyűlés a „B” változat (II. sz.) pályázati programját javasolja támogatásra. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a pályázati iratok aláírására. Határidő: 2004. április 25. Felelős: dr. Toller László polgármester, Jeszták Lajos, Póla József és dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

68 Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Jeszták Lajos, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Dr. Toller László: kéri a szavazást a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola „A” változat szerinti címzett támogatási pályázatának benyújtásáról, melynek önrésze 83 M Ft. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola „A” változat szerinti címzett támogatási pályázatát. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 137/2004. (04.22) sz. határozata a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola épületének bővítése, korszerűsítése, valamint mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő fejlesztése c. címzett támogatáshoz szükséges önkormányzati önerő biztosításáról A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a 2005. évi címzett támogatási igénybejelentéshez a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola bővítése, korszerűsítése, valamint a mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő beruházási koncepcióját és megvalósíthatósági tanulmánytervét az alábbi két változatban nyújtsa be az Önkormányzat: „A” változat A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola épületének bővítése, korszerűsítése, valamint mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő fejlesztése c. címzett támogatás „A” változat igénybejelentését az Önkormányzat nyújtsa be 834.000.000,- Ft bruttó költséggel, 90% címzett támogatási igénnyel, 2004. április 25.-i határidővel , 83.000.000,- önerő vállalása mellett. A Közgyűlés elkötelezettséget vállal, hogy a város 2005. évi költségvetésében 28.000.000,-Ft,a 2006. évi költségvetésben szintén 28.000.000.- Ft , a 2007. évi költségvetésében pedig 27.000.000,- Ft önerő pénzügyi fedezetet biztosít. „B” változat A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola épületének bővítése, korszerűsítése, valamint

69 mozgássérültek akadálymentes közlekedését segítő fejlesztése c. címzett támogatás „B” változat igénybejelentését az Önkormányzat nyújtsa be 1.113.000.000,- Ft bruttó költséggel, 90% címzett támogatási igénnyel, 2004. április 25.-i határidővel , 111.300.000,- önerő vállalása mellett. A Közgyűlés elkötelezettséget vállal, hogy a város 2005. 2006. és 2007. évi költségvetésében évente 37.100.000,- Ft önerő pénzügyi fedezetet biztosít. A Közgyűlés az „A” változat prioritását jelöli meg. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a két változatú beruházási koncepciót és megvalósíthatósági tanulmánytervet tartalmazó címzett támogatási pályázatot nyújtsa be. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a pályázati iratok aláírására.

12.)

Határidő: Felelős:

2004. április 25. dr. Toller László polgármester , Jeszták Lajos, Póla József és dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Jeszták Lajos, Póla József, dr. Tolnai Máreta főosztályvezető

Káptalan utcai Szabadtéri Színpad felújítása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök

Soó László: a Költségvetési Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Kérdezték, hogy a Káptalan utcai Szabadtéri Színpad korábbi vállalkozó bérlője fizetett-e kártérítést azért, hogy milyen állapotban hagyta a helyszínt. Elmondja, nincs róla tudomása, de meg fogja érdeklődni, és a választ eljuttatja az érdeklődőknek. Dr. Toller László: emlékezete szerint 2 M Ft fejében engedték el a vállalkozót a terepről, de ennek utána kellene nézni. Ha a vállalkozó nem teljesíti a megbízását, akkor az eredeti állapotot kellett volna visszaállítani, amely az értelmezések szerint annyit jelentett, hogy 20 M Ft-ért kellett volna korhadt deszkákat és színpadot elhelyeznie. A vállalkozói szerződés felbontását annak idején megtárgyalták közgyűlésen, dr. Ujvári Jenő, akkori alpolgármester úr előterjesztésében. Ha megnézik a korábbi határozatokat, egzakt válaszokat kapnak a kérdésre. Természetesen az új Szabadtéri Színpad felújítását nem befolyásolja az előző szerződés teljesítése, vagy nem teljesítése, mert azt felbontották.

70 De Blasio Antonio: örül az előterjesztésnek, mert így a Szabadtéri Színpadot használható állapotba lehet hozni. A program kétséges és problémás pontja, hogy – ha jól tudja – a Világörökséggel kapcsolatban van egy olyan pályázati lehetőség, mely milliárdos nagyságrendű fejlesztést célozna meg. Kérdése, mennyire befolyásolja ez a jelenleg elköltendő – nem 40 M Ft-ról beszél, mert sokkal nagyobb értéke lesz – összeg, hogy nagyobb pályázatot nyerhessenek. Nem megy-e veszendőbe az 50-60 M Ft-os nagyságrend, amit a felújításra költenek, avagy annak a programnak a keretében lehet majd a felújítási munkákat hasznosítani, vagy megőrizni, és arra építeni a további fejlesztéseket? Dr. Toller László: a Szabadtéri Színpad rekonstrukciójáról van szó. Új dolog valójában nem történik. Volt egy hosszabb szakmai vita építészek és színházi szakemberek körében. Voltak olyanok, akik egy teljesen új színpad építése mellett érveltek, mely alapvetően megváltoztatta volna a terület térszerkezeti struktúráját. Erről pillanatnyilag nincs szó. Hosszútávon az az elképzelés, hogy egy nyári színházi hangulatú Szabadtéri Színpadot létesítsenek itt. Aki ismeri Bachmann Zoltán terveit, tudja, hogy szép látványt fog nyújtani a színpad. A pályázatot nem érinti, hiszen a Pályázati Előkészítő Alap pályázatát a pályázat kimunkálására elnyerték a PEA1 keretében. 2 Mrd Ft-os a keret, 1 Mrd Ft a hozzáférési forrás, ami a Világörökség környékének rehabilitációjára irányul. Van még három futó program, melyet elnyert a város, mint pályázati lehetőséget. Az informatikai program megvalósítására 750 M Ft körüli összeg jön a közeljövőben, ebbe a körbe tartozik a Balokányfürdő és környékének, és a harkányi Gyógyfürdő Kórház rehabilitációja. Vannak még tartalékok, ilyen az Orpheusból lemaradt multifunkcionális vásár- és konferenciaközpont kialakítása. Soó László: a Szabadtéri Színpad tervezője ugyanaz a személy, aki a világörökségi projekt összeállításában is részt vett, így nyilván ismerettel rendelkezik arról, hogy sérül-e egyik, illetve másik, valamelyik rovására. Ennek ellenére megemlíti, különösebb mélyépítési munkákról nincs szó. A tervező szétszedhető nézőtér-elemeket tervezett. Erb József: támogatja a Szabadtéri Színpad felújítását, annál is inkább, mert dr. Mikes Éva, a terület önkormányzati képviselője már nagyon régóta szorgalmazta. Kérdése a PVV Rt. jelenlévő divízió igazgatójához, vajon miért nem a PVV Rt. készítette el, hiszen lehetősége volt rá, különös tekintettel az áfa-ra? Soó László: a PVV Rt. – mint a korábbi haszonkölcsön szerződésből ismert – különösebb beruházásokra itt nem vállalkozott. A fejlesztés a költségvetésben szerepel önkormányzati beruházásként. Nem árul el különösebb üzleti titkot azzal, hogy elmondja, ezen kívül is a PVV Rt-nek lesz alkalma arra, hogy a teljes kivitelezés során anyagi erőforrásait is igénybe vegye. Erb József: bejelenti, az előterjesztést elfogadja ugyanúgy, mint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén is, hiszen közös érdekük, hogy megvalósuljon a Szabadtéri Színpad.

71 Dr. Toller László: más észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 138/2004. (04.22.) sz. határozata a Káptalan utcai Szabadtéri Színpad felújításáról A Közgyűlés egyetért a Káptalan utcai Szabadtéri Színpad felújításával a Pécsi Építő és Tatarozó Rt kivitelezésében 39.416.000,- Ft vállalási áron, a Riesz Építésziroda műszaki ellenőrzésével 584.000,- Ft díj ellenében. A munka fedezetét 3/2004. (02.20.)sz. költségvetési rendelet 21. § .(3) bekezdésében szereplő 40.000.000,- Ft fejlesztési célú hitelfelvétel igénybevételével biztosítja. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a hitelszerződés előkészítésére. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a hitelszerződés aláírására.

13.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Soó László, Juhász István bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető

Általános tantervű gimnáziumi osztályok indítása Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Tóth Mihályné: a Közoktatási Törvény módosítása lehetővé teszi, hogy 2004/2005. tanév szeptemberétől a gimnáziumok és szakközépiskolák a 9. évfolyamon úgynevezett nyelvi előkészítő osztályt indítsanak, amennyiben ehhez a fenntartó önkormányzat hozzájárul. A Közgyűlés 2003. november 20-án úgy döntött, hogy 9 középiskolában – a jelzések alapján – engedélyezik ezen osztályok indítását. Azonban a valós beiskolázás néha nem egyezik az előzetes igényekkel. A Kodály Zoltán Gimnázium és az Apáczai Csere János Nevelési Központ Gimnáziuma részéről jelezték, hogy ebben az osztályban beiskolázási gondjaik vannak, míg más osztályokban

72 túljelentkezés tapasztalható, ezért kérik, hogy a nyelvi előkészítő osztály helyett általános tantervű gimnáziumi osztályt indíthassanak. Az osztályok indítása semmiféle külön költségvetést nem igényel. Kéri, hogy az igényeknek megfelelően indulhasson a két gimnáziumi osztály. Dr. Toller László: szomorúan veszi tudomásul, ahelyett, hogy a nyelvi képzést favorizálnák – Európába nyelvtudás nélkül nem lehet egyetemre menni, ott nem két pont lesz a nyelvi tudás, hanem elemi igény a külföldi munkáltatók ideérkezése esetén – , kicserélik a jót a rosszra. Nem jó szívvel, de a lehetőségek figyelembevételével támogatja az előterjesztést. Staub Ernő: nem gondolja, hogy a nevezett két intézmény igazgatóját bármiféle felelősség terheli. Nem volt elegendő jelentkező a nyelvi előkészítő osztályba, így más lehetőséget kell adni a tanulóknak. Korábbi, meglévő osztályok helyén indult volna a nyelvi osztály, így a korábbi osztályokat kapják vissza. Bókay Endre: úgy gondolja, Staub Ernő képviselőtársa félreértett valamit. Nem az érintett intézmények igazgatóit hibáztatják, hanem azt a társadalmi igényt, hogy nem elég felelősek az érintettek, hogy gyermekeiknek lehetővé tegyék az intenzív nyelvtanulást. A nyelvtudás nemcsak az egyetemre jutás lehetőségét tenné könnyebbé számukra, hanem a munkavállalást Európa bármely részén. Nem biztos, hogy visszás presszió lenne, ha rákényszerítenének szülőket, hogy ilyen osztályba írassák gyermeküket, hiszen nem felvételi követelmény az alap nyelvi tudás. Nulláról indulva tanulhatnák meg a nyelvet, a következő négy évben a gimnázium kétnyelvű oktatásával még jobban elsajátíthatnák a választott nyelvet, 18-19 éves korukra akár kész munkavállalókká válhatnának a fiatalok. Kérdése, – bár az utolsó pillanatban vannak – a két iskolában nem lehetne-e visszahozni a nyelvi előkészítő osztály indítását. Ne fogadják el az előterjesztést, és maradjon a régiben minden. Dr. Toller László: egyetért Bókay Endre képviselőtársával. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az általános gimnáziumi osztályba járókat fokozottabb nyelvtanulásra ösztönözzék azzal, ha ezt az előterjesztést nem fogadják el. Dr. Kunszt Márta: szeretné, ha a szakmai bizottság döntését tekintenék alapnak. Szabad iskolaválasztás van, a szülő döntheti el, hogy gyermekét milyen típusú osztályba szeretné íratni. Nem biztos, hogy mindenki vállalni tudja, hogy négy év helyett öt évig jár a gyermeke középiskolába. Az is elképzelhető, hogy valaki jól beszél franciául és németül, és nem akar még plusz egy évet arra szánni, hogy a gyermeke felkészítő osztályba járjon, vagy úgy gondolja, négy év alatt is meg tudja tanulni a gyermek – akár különórákkal – a nyelvet. Dr. Toller László: más észrevétel nem lévén kéri a szavazást az előterjesztés és az eredeti határozati javaslat elfogadásáról.

73 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 139/2004. (04.22.) sz. határozata általános tantervű gimnáziumi osztályok indításáról 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése engedélyezi, hogy a 2004/2005. tanév első napjától a Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola és az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Gimnázium és Szakközépiskola az 516/2003. (11.20.) sz. közgyűlési határozatban engedélyezett nyelvi előkészítő osztály helyett 1-1 általános tantervű gimnáziumi osztályt indítson. 2.) A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a 2004. évre igényelt nyelvi előkészítő osztályok kiegészítő állami normatív támogatás igénylését a határozat értelmében szeptembertől 70 fővel csökkentse. Eredményeként a 2004. évi költségvetésről szóló 3/2004. (02.20.) sz. rendelet soron következő módosításánál az alábbiakat vezesse át: Bevételkiesés miatt az ÖR 2. sz. melléklet II. 1. 2. sorában tervezett „Feladatmutatóhoz kötött normatív állami támogatás csökkentése 1.785 eFt-tal. Kiadás csökkentésként: Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ és a Kodály Zoltán Gimnázium intézmény finanszírozásait 892,5 – 892,5 eFt-tal (melyből 676 eFt személyi juttatás, és 216,5 eFt Tb járulékok).

14.)

Határidő: Felelős:

2004. április 30. dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné, Soó László bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Ezerszínű Baranya Turisztikai Információs és Szolgáltató Kht. alapítása Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester

74 Staub Ernő: ma reggel értesültek arról, hogy delegálhatnak a FEB-be tagot. A FIDESZ frakció Csízi Pétert delegálja a Kht. Felügyelő Bizottságába. Bókay Endre: a szocialista frakció Gonda Tibort delegálja a FEB tagságába. Dr. Toller László: úgy gondolja, az összeférhetetlenségi törvény nem teszi lehetővé Gonda Tibor jelölését. Bókay Endre: van más funkció is, melyet alpolgármester tölt be. Az összeférhetetlenségi törvény nem zárja ki a FEB tagságot. Dr. Toller László: valóban nem összeférhetetlen a FEB tagság, viszont az IT igen. A könyvvizsgáló díjazására javaslat nem érkezett, ezért a minimálbért – 53 E Ft-ot – javasolja meghatározni. Bókay Endre: a könyvvizsgálónál általában 30 E Ft/hó díjazást szoktak adni. Dr. Toller László: felhívja az előterjesztők figyelmét, hogy legközelebb ilyen ötletszerű előterjesztést ne hozzanak a Közgyűlés elé. Legyen benne minden, mely az előzetes egyeztetésekhez szükséges. Dr. Szirtes Gábort a Megyei Közgyűlés javasolta, a többi javaslat hevenyészett és előkészítetlen. Javasolja a határozati javaslat 8.) pontjának elhagyását. Ha a kht. üzletszerűen akar működni, és a hasznát befelé forgatni, akkor működési költséggel ne lássák el, legyen elég az induló vagyon az első félév működésére. Ha ez az összeg elfogy, és nem tud eredményt felmutatni a kht, akkor meg kell szüntetni. Várbíró Péter: az alapító okiratban az egyéb tevékenységek között szerepel a növény- és állatkert működtetése. Ettől függetlenül sok olyan tevékenység szerepel az alapító okiratban, amelyeket más szervezet megold. Kérdése miért szerepel itt a tevékenységi körök között az állat- és növénykert működtetése? Dr. Toller László: úgy gondolja, ha vesznek egy vidámparkot vagy állatkertet majd a Kht. részéről, akkor jó, ha szerepel az alapító okiratban ez a tevékenységi kör. Valószínűleg a cégbejegyzésről, cégnyilvántartásról szóló törvény hamarosan módosul. A szabályzás fő csapásának az iránya abszolút liberalizáció, azaz, hogy a lehető legkönnyebben lehessen vállalkozói bejegyzést tenni. Ennek két fontos eleme van, eltekint a törvényjavaslat az ügyvédi ellenjegyzéstől, továbbá attól, hogy a TEÁOR bármely tevékenységét is fel kelljen sorolni a tevékenységi körnél. Ha valaki vállalkozói igazolványt kap vagy társaságot alapíthat, a jövőben olyan tevékenységet folytat, amilyet akar, csak az adóhatóságnál jelentkezzen be és feleljen meg a hatósági feltételeknek. A tevékenységét pedig amúgy minden tevékenységi körben szabadon folytathatja. Ez teljesen megfelel az európai gyakorlatnak, olyan liberális mint az amerikai cégbejegyzés. Mélyen egyetért vele. Éppen ezért most teljesen mindegy, hogy mit írnak az anyagba, hiszen valószínűleg a jogalkotás felülírja ezt a tevékenységet.

75 Juhász István: amennyiben dr. Toller László polgármester javaslatát megfontolja és azzal egyetért a testület, akkor a 7.) pontot el kell hagyni, illetve a 7.) és 8.) pontot együtt kell kitörölni a határozati javaslatból, mivel az egyikben döntenek a támogatásról, a másik pont pedig megjelöli annak forrását. Meixner András: ügyrendi kérdése: egyetértve azzal, hogy nincs igazán előkészítve az előterjesztés, és mivel Gonda Tibor alpolgármester úr – aki az anyagot gondozta – nincs jelen, így nem tud választ adni bizonyos kérdésekre, ezért tisztább dolognak tartaná, ha elnapolnák a következő ülésre. Dr. Toller László: mindenben egyeztetett Gonda Tibor alpolgármesterrel. Számára megdöbbentő volt, hogy előjött ez az 5.5 M Ft-os igény a Kht. megalapításának szóba kerülésekor. A tulajdoni hányadok kialakításáról volt szó, és arról, hogy az önkormányzat azonos súllyal legyen benne a megyével a Kht-ban más társakkal együtt, akiket az előterjesztésben jeleztek. A belső egyeztetéseken szó sem volt arról, hogy 5.5 M Ft-tal, a megye pedig 18 M Ft-tal járuljon hozzá a társaság alapításához, működéséhez. Nem ismerik azokat, akik a társaságot majd vezetik, nem tudni, milyen irányba megy a társaság dolga. Az ötlet jó, támogatja, azonban javasolja, hogy a finanszírozásról később döntsenek. Nem kell megdöbbenni, egyeztetni kellett volna előtte. Pontosan a szándékaik ellen volt az előterjesztés. Soó László: ügyrendben kér szót. Meixner András képviselőtársának ügyrendi javaslata volt, amelyről szavazni kell. Dr. Toller László: igen, szavazni fog a testület. Az egyik javaslat az ügy elnapolására irányult, a másik javaslat az volt, ha nem kerül elnapolásra, akkor az 5.5 M Ft-ot nem biztosítja a város. Jelzi, az elnapolás után is ragaszkodni fog ahhoz, hogy az 5.5 M Ft-ot ne biztosítsák a megalakításra kerülő szervezet részére. Meixner András: jelzi, ügyrendi kérdést – és nem javaslatot – tett fel, ezért nem kell róla szavazni. Ha ezt a polgármester úr javaslatnak vette, akkor visszavonja. Dr. Toller László: bejelenti, határozathozatal következik. A társaság alapító okiratával kapcsolatos szabályozásra vonatkozó előírásokat a határozati javaslat 1-5.) pontja tartalmazza. A 6.) pont a törzstőkéről rendelkezik, melyhez 1.5 M Ft-tal járul hozzá az önkormányzat. A 7-8.) pont arról szól, hogy 5.5 M Ft-ot fordít az önkormányzat a Kht. működésére, ennek forrásául az Általános Tartalékot jelöli meg, amivel általában nem ért egyet, mert nem erre való. A további pontok pedig a felhatalmazásokat tartalmazzák. Ezen belül is két külön eldöntendő kérdés, hogy a Felügyelő Bizottság tagjait listán szavazza-e meg a testület, a többi az egyedi döntést igényel. Van egy módosító indítvány, mely a 7-8.) pontot érinti, ami szerint ezt a két pontot töröljék a határozati javaslatból. A legtávolabbi döntést az igényli, hogy töröljék-e a 7-8.) pontot – ami az 5.5 M Ft finanszírozásáról szól - a határozati javaslatból. Erről kéri a szavazást.

76 Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett egyetértett a határozati javaslat 7.) és 8.) pontjának elhagyásával. Dr. Toller László: szavazást kér arról, hogy a Felügyelő Bizottság tagjait egy szavazással válassza-e meg a közgyűlés? Megállapítja, hogy a testület 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett egyetértett az ügyrendi javaslattal. Dr. Toller László: a testület döntését kéri egyetért-e a közgyűlés azzal, hogy a négytagú Felügyelő Bizottság tagjának az alábbi személyeket válasszák meg. Megállapítja, hogy az előterjesztésből még egy név hiányzik. Ügyrendi javaslata, halassza el a közgyűlés ennek a napirendi pontnak a vitáját. Erről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot, és az előterjesztés tárgyalását elhalasztotta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 140/2004. (04.22.) sz. határozata „Ezerszínű Baranya Turisztikai Információs és Szolgáltató Kht alapításáról” című előterjesztés elnapolásáról A Közgyűlés megtárgyalta előterjesztését. A vitában elhangzottakra megtárgyalását elnapolja.

Gonda

Tibor

figyelemmel

alpolgármester a

előterjesztés

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, a szükséges egyeztetések elvégzése után az előterjesztést ismételten terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

az egyeztetések elvégzését követő közgyűlés dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr Varga István főosztályvezető

77 15.)

Ifjúsági Ház átszervezése, a Vidámpark és a Mecseki Kisvasút helyzetének rendezése Előterjesztő: dr. Kunszt Márta alpolgármester

Dr. Kunszt Márta: tisztázni kívánja, - mivel látta, elég nagy érdeklődést váltott ki a napirendi pont – hogy, amit meg kívánnak tenni, egy távlati koncepció első lépése. Szeretnének létrehozni Pécs városában egy a gyermek és ifjúsági korosztályt együttesen kezelő rendszert, ahol a kultúra és a szabadidő eltöltése, valamint a természetben való tartózkodásnak a különböző formái egy intézményben kerülnének összefogásra. Miután ez nagyon bonyolult dolog, ezért az előterjesztésben ezen koncepciónak az első lépcsőfoka fogalmazódott meg. Ezek a lépések a következők: az Ifjúsági Házhoz csatolnák a Szivárvány Gyermekházat, illetve a Vidámpark és a Mecseki Kisvasút intézményét. A Vidámpark és a Kisvasút évek óta funkció zavarokkal küzd, viszont a Mecsek legszebb helyén található. Ezt a területet gondos kezekbe szeretnék helyezni, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a városnak szűkös forrásai vannak. Eddig is azzal próbálkoztak, hogy vállalkozói tőke bevonásával üzemeltették ezen intézményt. Az előző vállalkozó nem tudta sikeres megoldani ezt a feladatot. Most új vállalkozó jelentkezett. Végül is ezen három összetevő szerepel az előterjesztésben. A Vidámpark nosztalgia jellegű, tehát szó nincs arról, hogy új berendezéseket kívánnak itt elhelyezni. A felsorolásból is kiderül, hogy a hagyományos és elsősorban a kisgyermek korosztály által használt játékokról van szó. A Vidámpark hatalmas zöld területén a továbbiakban nyári napközit és erdei iskolát szeretnének működtetni. Jelen előterjesztésben ez utóbbi azért nem szerepel, mert megvalósításához előbb a vidámparki épületek helyrehozásáról kell dönteni, amihez egyelőre nem áll rendelkezésre forrás. Jelenleg csak azt tudták a képviselők elé tárni, amit a vállalkozóval kötött előzetes megállapodás alapján lehet garantálni. Dr. Gáspár Gabriella: első lépésben – mivel az is az előterjesztés része – a Szivárvány Gyermekházról kérdez, mégpedig, hogy mi lesz az épülettel? Mi a terve az önkormányzatnak ezzel az épülettel? Milyen intézményt telepít oda? Vagy ugyanott marad a Szivárvány Gyermekház helyileg is? Dr. Toller László: közbeszól: úgy gondolja félreértés van. Dr. Gáspár Gabriella: a kérdése mögött az lappang, ami a város költségvetési rendelete mellett elfogadott határozati sorában egyszer már megfogalmazódott, ahonnan szerette volna azt kijelenteni. A Bóbita Bábszínházat egyesek szerették volna a Szivárvány Gyermekház épületébe telepíteni. Az előterjesztésből nem következik az, hogy a Szivárvány Gyermekház valamennyi közalkalmazottja helyileg is ott fog maradni és ott fog tevékenykedni. Akár az is következhetne, ami nincs az előterjesztésben, de nyilván nem ez az egyetlen dolog, ami nincs leírva benne, ezért kérdezi meg. Kéri, ne úgy szavazzanak meg valamit, hogy nem tudják igazán a mögöttes szándékokat, amik valamely okból nem kerültek az előterjesztésbe, talán azért, mert még nem gondolták végig. Szeretné, ha a polgármester úr

78 megnyugtatná a tekintetben, hogy a Szivárvány Gyermekházban minden úgy marad, mint eddig, bár megjegyzi ez iránt vannak kétségei. Az előterjesztés fontosabbnak tűnő része – bár nem hiszi, hogy a Szivárvány Gyermekház kérdése ne volna elegendő fontosságú – a Vidámpark és a Mecseki Kisvasút. A bizottsági együttes ülésen azért nem szavazták meg a jelenlévő ellenzéki képviselőtársaival az előterjesztést, mert az bizonyos pontokon mélyreható zavarosságot tükrözött. A közgyűlésen lévő anyag harmadik változat, amivel egy hónap alatt ebben az ügyben találkozott, ami nem baj, csak most sem érzik teljes mértékben megnyugtatónak a döntés előkészítést, ezért tartózkodnak a szavazásnál. Az Ifjúsági Ház átalakított alapító okirata szintén nem látható az előterjesztés mögött. Az az összeg, -500 E Ft - amely befolyik a Vidámparkot üzemeltető cégtől a Mecseki Kisvasút felújítására fordítódik. A felújítás 30-50 M Ft körüli összegbe kerülne, nyilván az 500 E Ft erre enyhén szólva nem lesz elegendő. Ráadásul ezt az összeget a Vidámparkot majdan bérlő vállalkozó három részletben fizeti ki. Az Ifjúsági Ház igazgatója hogyan tudja a Mecseki Kisvasutat korszerűsíteni nyárra, illetve a Gyermeknapra? Látható, a bérlő ugyanaz a személy, aki eddig bérelte a Vidámparkot. Itt is van egy olyan probléma, amelyre nem ad az előterjesztés választ. Dr. Toller László: az első kérdésre választ ad az előterjesztést, mert benne van, hogy a Szivárvány Gyermekház az Ifjúsági Ház intézményegységeként – telephelyeként – működne tovább, csak mint önálló intézmény szűnne meg. Dr. Gáspár Gabriella kételyeit szeretné eloszlatni. Elmondja, rég feladta azt a tervet, hogy ésszerű megoldás legyen a Bóbita Bábszínház elhelyezése tekintetében. Maradnak ott, ahol vannak, majd meglátják, hogy mi lesz. A Szivárvány Gyermekház funkcióit pedig inkább erősíteni kell. A térség, Uránváros egyetlen kulturális jellegű intézménye, közel van a Sportcsarnok. Sok lehetőség van tehát a Szivárvány Gyermekházban. A parkolási gondokat még nem sikerült megoldani, ez még további feladatot jelent. Véleménye szerint egy jól fejleszthető intézményről van szó, amely kitűnő állapotban van, így sok mindent meg lehet oldani azon a területen. Átmeneti intézkedésként tudja elfogadni csak a Vidámpark ilyetén való hasznosítását. A hosszú távú célok közismertek a park hasznosításával kapcsolatosan. Úgy gondolja, hogy az ingatlant a teljesen forgalomképtelen vagyon körébe kell majd sorolni, és onnan lehet majd a Vidámpark területének közfunkcióját meghatározni. Azt nem tudja megmondani, hogy mennyiből lehet felújítani a Mecseki Kisvasutat. Van olyan személy, aki ingyen is megcsinálná, mert ért hozzá. Vannak ilyen vasutasok, vasúti géplakatosok még Pécsett, akiknek a munkája szükséges ehhez. Amúgy a kis kocsik elég jó állapotban vannak, mint ahogy azt a legutóbb láthatták. Juhász István: az egyik kérdést polgármester úr már megválaszolta. A másik kérdésre válaszolva elmondja, akkor, amikor az szerepel az anyagban, az 500 E Ft bérleti díj fizetésére három részletben kerül sor, és ez

79 fordítható a Mecseki Kisvasút felújítására, nem jelenti azt, hogy meg kell várni, amíg ezt az összeget kifizetik. Az Ifjúsági Ház likviditása ezt lehetővé teszi, a számviteli rendszerben ez simán könyvelhető, tehát nem kell megvárni, amíg a pénz befolyik. Dr. Toller László: több mint logikus lenne most már egy kulturális intézmény működtetése Pécsett sok-sok telephellyel. Ehhez képest kicsit diffúz a rendszer. Mindum Károly: dr. Kunszt Márta alpolgármester asszony által elmondott kiegészítésekkel némiképp tisztább lett a kép. Megnyugtató számára, hogy a terület megmarad zöldterületnek. Annál is inkább, - az előterjesztésben nem szerepel – mert a közvetlen tőszomszédságában van egy védett természeti terület, erre is figyelemmel kell lenni a későbbi hasznosítás során. Módosító javaslatot tesz a határozati javaslat 4.) pontjához, mely a következő. „A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt a Városfejlesztési Főosztály vezetőjével, valamint a Pécsi Ifjúsági Ház bevonásával készítsen programot.” Indoklásként elmondja, a 4 ha-os terület hasznosítása úgy véli nem kizárólag kulturális szempontok alapján kell hogy eldőljön. Célszerűnek tartaná a Városfejlesztési Főosztályt is bevonni a program kialakításába. Várbíró Péter: indítványozza a határozati javaslat 5.) pontjának az elhagyását. Természetesen ezt indokolni is tudná, de éppen dr. Toller László polgármester indokolta azzal, hogy az adott városrészben feltétlenül szükség van a funkció erősítésére, és ez az önállósággal feltétlenül nagyobb lehetne. Dr. Toller László: erről a módosító indítványról szavazni fog a testület. Jelzi, nem támogatja az indítványt, mert az egész strukturális változás ellen hat. Molnárné Garai Edit: a bizottsági ülésen elhangzott a cég – amely az előterjesztésben szerepel - októberben jelentkezett. Az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága ülésén a korábbi tárgyaláson még az hangzott el, hogy nagyon nehéz befektetőt találni. Ehhez képest október óta kopogtat az önkormányzat ajtaján ez a cég. Miért késlekedtek idáig? Rövid az idő a nyitásig. De Blasio Antonio: ha már ilyen széles spektrumot tárgyalnak egyszerre, akkor többféle dologhoz kíván hozzászólni. Az egyik a Szivárvány Gyermekház funkciója, a másik a határozati javaslati sor 5.) pontjának elhagyásával kapcsolatos javaslat. Várbíró Péter képviselőtársa azért javasolta az 5.) pont elhagyását, mert abban a Szivárvány Gyermekház megszüntetéséről van szó. Kéri, nyugtassák meg az ellenzéket arról, hogy ez nem jelenti a Szivárvány Gyermekház funkciójának a megszüntetését. Hangsúlyozottan kéri, hogy a funkcióban ne történjen változás, hiszen mind a lakóterületnek, mind pedig a városnak szüksége van rá. Ezt a funkciót inkább erősíteni kellene. Mindum Károly képviselőtársa biztosan ismeri az ÖKO város és ehhez kapcsolódóan az ÖKO park létesítésének gondolatát, amibe bőven belefér, hogy ott vidámpark is működjön sok minden egyéb mellett. Azt is el tudja

80 képzelni, hogy környezetvédelmi kapcsolódású játékok legyenek a Vidámparkban, ún „zöld” játékok. Sok olyan dolgot el tud képzelni egy vidámparkban, ami az ÖKO és a környezetvédelmi gondolatba is bőven belefér, azt erősíti. Amikor majd mindez kialakul akkor vélhetően lesznek ötletek erre vonatkozóan. Véleménye szerint a Városfejlesztési Főosztályt akkor kell ebbe okvetlenül bevonni, ha ott olyan funkció váltást akarnak, amely más fajta városfejlesztési programot igényel. Ezt egyik frakció sem gondolja, tehát, hogy ott funkció váltás vagy akár terület-felhasználási jelleget kellene változtatni. A területre az eddigihez hasonló terület-felhasználás szükséges. Kéri képviselőtársait, ne innen a teremből beszéljenek a Vidámparkról, menjenek oda, nézzék meg. Nagyon szívesen részt vesz egy ilyen túrán. Javasolja, hogy szervezzék meg. Meg kell nézni, hogy mi van ott ma. Minden olyan fejlesztési elképzelés, akár csak egy vállalkozó bevonása vagy bármi egyéb az csak jobbíthat a helyzeten, mert a Vidámpark területén szeméthegyek vannak, lerobbant, szörnyűséges játékok, nem beszélve arról a repülőről, amelynek az ingyenes átadását sem tudták megoldani az ÁFA miatt. A lényeg az, hogy a Vidámpark jelenleg igen rossz állapotban van. Ehhez kapcsolják hozzá azt is, nem biztos, hogy a nevének Vidámparknak kell lenni, az sem biztos, hogy az ÖKO park elnevezés a jó. Lehet, hogy valami más nevet kell kapnia. Gondoljanak arra, vannak tájékozódási futók, akiknek nincs megoldva az átöltözési lehetőségük. Ez egy olyan sportág, hogy erdőben futnak, az ő igényüket, lehetőségüket is meg kellene itt teremteni. De vannak téli sportot kedvelők is. Ezen a területen az ő támogatásuk érdekében is lehet fejlesztéseket elvégezni, akár egy sí kölcsönző kialakításával. Most csak az ötleteket adja arra vonatkozóan, hogy a jelenleg vidámparki funkcióba és területbe sok olyan dolog is belefér, ami nem változtatja meg a terület-felhasználás jellegét, nem kerülnek oda építmények, mert azok vannak, csupán a meglévőknek kell funkciót adni, biztosítva azt az egészséges fejlődést, ami más funkciót is behoz oda. Csak a vidámpark funkcióval valószínűleg nem tud tovább élni ez a terület. Továbbra is javasolja, hogy nézzék meg a területet, mert akkor másképpen fogják látni az egészet. Dr. Toller László: felolvassa az előterjesztés címét: az Ifjúsági Ház átszervezése, a Vidámpark és a Mecseki Kisvasút vagyoni helyzetének rendezése. Mindez nem arról szól, hogy funkcionálisan mit kívánnak tenni, és az alapító okiratot hogyan akarják módosítani bármely intézmény vagy eszköz esetében, hanem tulajdoni és vagyoni célú rendezésről van szó. Ehhez kéri a hozzászólásokat, az összes többit egy későbbi napirendi pont keretében tudják megtárgyalni. Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését dr. Kunszt Márta alpolgármesternek. Dr. Tóth Bertalan: egyetért De Blasio Antonio képviselőtársával abban, hogy érdemes felsétálni a Vidámparkhoz. Ráadásul azért, mert két héten keresztül 30-40 közmunkás takarította a Vidámparkot az elmúlt időszakban. Ha bárki szemetet vagy olyat talál, ami elgondolkodtatásra készteti, akkor az mindenképpen szóljon. Elkezdődött a Vidámpark előkészítése a tavaszi nyitásra. Ami a legfontosabb, hogy nemcsak a tulajdonviszonyok

81 rendeződnek, hiszen városi tulajdonból intézményi tulajdonná válik a Vidámpark és annak a kezelése is. Nem ugyanaz a vállalkozó fogja üzemeltetni a Vidámparkot – rövid távú szerződés alapján, amihez közgyűlés hozzájárulás nem szükséges – mint korábban, hanem egy budapesti székhelyű, ilyen tevékenységet folytató cég. Azért kötnek rövid távú szerződést, mert nyilván az ő vállalásait ebben az időszakban kell teljesítenie. Ha teljesíti, akkor vele együttműködve a sok funkció kialakítására is sor kerülhet. Egyetért Mindum Károly képviselőtársával abban, hogy a Városfejlesztési Főosztály is vegyen részt a hasznosítási koncepció kidolgozásában. Ennek oka, a Vidámpark érzékeny vízbázison helyezkedik el. Önmagában a környezetvédelmi előírások esetleges május 1. után bekövetkező módosulásai miatt nem biztos, hogy a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály felkészült arra, hogy ezeket az előírásokat ismerje. Nyilván a Városfejlesztési Főosztály munkatársai ebben jobban jártasak. Semmi olyan dolog nincs ebben, ami más irányú, a közösségi hasznosítástól eltérő hasznosításra irányulna. Elfogadja a javaslatot, hogy a Városfejlesztési Főosztály is vegyen részt ebben a munkában. Fratanolo János: a Munka Pécs-Baranyáért Kht. közcélú munkásai tettek rendet a Vidámpark területén. Közel 100 m3 hulladékot gyűjtöttek össze, valóban sok volt ott a szemét. Ezen túlmenően levágták az aljnövényzetet, rendbe rakták a területet. Meixner András: kapcsolódik De Blasio Antonio képviselőtársához, igaza van, sok szemét volt a területen, és sajnos még környezetszennyező anyagok is. Ez utóbbi még az Állatkert régi működéséből származik. A BIOKOM Kft-vel felveszik a kapcsolatot, hogy ezt a szennyezést – ami nem nagymérvű – eltávolítsák. Intézkedni kell arról is, hogy milyen vagyontárgyak vannak, illetve a leselejtezett érték nélküli anyagokról, amelyek még a régi Mecseki Kultúrpark maradványai, de az új rendszerben már nem használja senki. Sok minden valóban ezután kerül tisztázásra, ezért is kellett bevonni az Ifjúsági Házat, hogy legyen gazdája a területnek, mert egy vállalkozó sokszor – ha felügyelet nélkül teszi a dolgát – azt nézi, miből van haszon és miből nem. A terület egyébként olyan nagy, hogy a vidámpark funkció mellett számos egyéb funkció is elfér rajta. Ezért aláhúzná azt, amit dr. Kunszt Márta alpolgármester asszony is elmondott, hogy mindenképpen célszerű lenne, ha ott erdei iskola és nyári napközi is kialakításra kerülne. Az épületek alkalmasak is rá, ha felújítják őket, akkor ennek a funkciónak megfelelnek. A Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály minden ötletet szívesen fogad, továbbá a Kulturális Bizottság is, amely figyelemmel kíséri ennek az új intézménynek a munkáját. A Kulturális Bizottság is fogadja majd a javaslatokat, ötleteket e témakörben. Egyetért a javaslattal, hogy a Városfejlesztési Főosztályt vonják be, hiszen a Vidámpark környezete olyan, amely adott esetben megfelelhet más funkcióknak is, amit szintén a hosszú távú program keretében kell vizsgálni.

82 Amennyiben a közgyűlés megszavazza az előterjesztést a Vidámpark május 1-jén nyit, mindenkit szeretettel várnak az Ifjúsági Ház és a Sodin Kft. alkalmazottai, dolgozói. A határozati javaslat 5.) pontjával – a Szivárvány Gyermekházzal – kapcsolatban elhangzottakra reagálva elmondja, nem kell úgy tenni, mintha olyan dolgokról kellene dönteni, amely nem szerepel az előterjesztésben. Ha ezt a logikát követik, akár helikopter leszállót is építhetnének a Szivárvány Gyermekház területén, de erről sem szavaznak, mint ahogy arról sem, hogy mást tesznek-e oda vagy nem. Azt viszont komolyan gondolja, ha egy gyermek- és ifjúsági intézménye van a városnak, az sokkal jobban fel tudja használni még azt a szűkös forrás lehetőséget is, amit rendelkezésére tudnak bocsátani. A pályázatokon nem egymás konkurenciájaként jelenik meg a két intézmény, hanem összefogottan, jóval nagyobb gyermek tömegre számíthatóan, eredményesebben pályázhat. Szakmaiságát tekintve is sokkal differenciáltabb lehet az intézmény. Számos olyan pozitív elem van az összevonás mellett, amely a gyermek korosztály számára további pozitívumokat jelenthet. Nem kívánják a Szivárvány Gyermekházat megszűntetni. Megjegyzi, a Bóbita Bábszínház odatelepítését soha nem támogatta teljes szívvel, ugyanígy a Bábszínház vezetése sem gondolja azt, hogy az egy jó megoldás lenne. Elég sokba kerülne az épület átalakítása ahhoz, hogy alkalmas legyen az ilyen típusú tevékenységre. Kéri a Bábszínházról most ne tárgyaljanak, egy másik napirendi pont keretében természetesen örömmel venné, ha a végleges helyét sikerülne megtalálni. Javasolja, hogy képviselőtársai gondolják át az elhangzottakat és ennek fényében szavazzák meg a határozati javaslat 5.) pontját is. De Blasio Antonio: igazolni látja állítását, hiszen az elhangzottak szerint is több hét nagyon kemény munkáját vette igénybe a Vidámparkban a szemét összegyűjtése. A jövőre nézve a Vidámparkba bekerülő funkciókat jobban kell ellenőrizni. Ha ebben az Ifjúsági Ház jobb gazda lesz, mint amilyen a város korábban volt, akkor ennek örül, és reméli a gyakorlat bizonyítani fogja ezt. Nem túl jó állapotúak az épületek és az ott lévő eszközök, a park. A természeti környezetet meg lehet javítani azzal, hogy összeszedik a szemetet, levágják az aljnövényzetet, ez egy dolog, de ahhoz még sok pénzt kell befektetni, hogy funkciójában jól működő legyen és ki is nézzen valahogy. Nagy örömmel veszi, ha képviselőtársai a szemét összeszedése ellenére is elmennek a Vidámparkba, mert érdemes megnézni a jelenlegi helyzetet. Már csak azért is, hogy lássák, jövőre hogyan változik meg, a mostanihoz képest mennyire lesz jobb azzal, hogy a vállalkozó javításokat végez és bekerülnek különböző funkciók a területre. Az, hogy vízbázis védelmi területről van szó, igen fontos kérdés, nyilvánvalóan hatósági – és nem városfejlesztési - ügy tárgyát képezi. A hatóság nem enged oda olyan funkciót, ami nem oda való vagy valamilyen módon sértheti a vízbázist. Nem a Városfejlesztési Főosztály feladata megvédeni a vízbázist, ez hatósági feladat, nem engedve oda olyan funkciót, ami ezt bántaná. Ha oda ÖKO park funkciót terveznek, az környezettudatos, amely nem sértené a vízbázist.

83 Dr. Kunszt Márta: sajnálja, hogy dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony nem tartózkodik a teremben, mert a kérdésére kíván válaszolni. Igaza van, a Szivárvány Gyermekházzal kapcsolatban bizonyos fajta funkció bővítésben gondolkodnak. A Szivárvány Gyermekház eddig - mint ahogy a nevében is szerepel -–a gyermekkorosztályt szolgálta ki. Miután egyre kevesebb a gyermek, másrészt az ifjúságnak vannak olyan rétegei, akiknek nagyon is kellenek az ilyen közösségi terek, ezért úgy gondolták, hogy a Szivárvány Gyermekháznak a 14 éves kor felettiek felé is kellene szolgáltatnia. Ha viszont ezeket a fiatalokat is kiszolgálja, akkor viszont érdemes azzal az intézménnyel együtt gondolkodnia, amely egyébként erre szolgál, az Ifjúsági Ház. Innen jött az összevonás ötlete. Színesebbé akarják tenni, bővíteni a Szivárvány Gyermekház funkcióit, hogy ne csak az óvodás- és általános iskolás korú gyerekeket foglalkoztassa, hanem az ifjúságot is. Egyúttal az is a gondolataik között van, hogy esetleg az Ifjúsági és Sportminisztérium forrásaira is pályázhatnak ebben a kondícióban. Ilyen értelemben igaz az a feltételezés, hogy nem az eredeti funkciót kívánják megtartani a Szivárvány Gyermekházban, hanem kicsit másabb profilt szeretnének számára biztosítani. Befogadja az elhangzott javaslatot az előterjesztésbe, hogy vizsgálja meg a két főosztály a további perspektívát. Bókay Endre: frakcióvezetőként rövid szünetet kér. Dr. Kunszt Márta: 10 perc szünetet rendel el. A szünetet követően jelzi, szavazni fog a testület. Elsőként azon módosító indítványról kéri a szavazást, - melyet mint előterjesztő nem fogadott be – amely a határozati javaslat 5.) pontjának elhagyására irányult. Megállapítja, hogy a közgyűlés 7 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Dr. Kunszt Márta: a testület döntését kéri az előterjesztésről és a határozati javaslatról figyelemmel az általa befogadott módosító indítványra. Megállapítja, hogy a testület 25 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta ez előterjesztést és a módosult határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 141/2004. (04.22.) sz. határozata az Ifjúsági Ház átszervezéséről, a Vidámpark és a Mecseki Kisvasút vagyoni helyzetének rendezéséről 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló Vidámpark megnevezésű 24074 hrsz-ú, összesen 4 ha 7544 m2 nagyságú

84 forgalomképes ingatlanát és az ingatlanhoz tartozó leltár szerint felvett ingó vagyont, valamint a szintén az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképes 24082 hrsz-on felvett 6774 m2 nagyságú Villamos pályatest (Mecseki Kisvasút) megnevezésű ingatlant és a hozzá tartozó leltár szerint felvett ingó vagyont az önkormányzat forgalomképes ingatlanai közül kivonja és a két ingatlant 2004. április 22-ei hatállyal korlátozottan forgalomképes ingatlanokká nyilvánítja. A közgyűlés a két ingatlan kezelésével a Pécsi Ifjúsági Házat bízza meg. A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály és a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét, hogy az ingatlanok vagyoni helyzetének megváltozását az önkormányzat vagyonnyilvántartásán vezessék át. A közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. (05.10) számú önkormányzati rendelet módosítása során gondoskodjon. Határidő: 2004. április 30. Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Jeszták Lajos főosztályvezető dr. Varga István főosztályvezető 2.) A közgyűlés a Pécsi Ifjúsági Ház alapító okiratának 9.a./, „Az intézmény szakfeladatai pontját” kiegészíti az alábbi szakfeladat sorral: - 92090-4

Vidámparkok üzemeltetése.

3.) A Közgyűlés a Pécsi Ifjúsági Ház alapító okiratának 11./ „ A feladat ellátását szolgáló vagyon” pontját kiegészíti a 24074 hrszon, és a 24082 hrsz-on nyilvántartott ingatlanokkal és ingó vagyonnal. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az intézmény módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának aláírására. Határidő: 2004. április 30. Felelős: dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető 4.) A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály, valamint a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét, hogy a Pécsi Ifjúsági Ház bevonásával készítsen hosszútávra szóló javaslatot a Vidámpark és a Mecseki Kisvasút 2005. január 1-től történő működtetésére.

85 Határidő: Felelős:

2004. szeptember 30. Póla József főosztályvezető Jeszták Lajos főosztályvezető Nagy Sándor intézményvezető

5.) A közgyűlés kifejezi azon szándékát, hogy 2004. december 31-ei hatállyal jogutódlással megszünteti a Pécsi Szivárvány Gyermekházat. A közgyűlés a megszüntetendő intézmény jogutódjául 2005. január 1-től a Pécsi Ifjúsági Házat tervezi kijelölni. A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közgyűlésnek az intézmény megszüntetésre és az intézmény átszervezésre vonatkozó végleges döntésének a meghozatalához szerezze be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma véleményét és annak tartalmát ismertesse a képviselőtestület ülésén. Határidő: 2004. október 7. Felelős: Póla József főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Tóth Bertalan, Juhász István, Meixner András, Soó László bizottsági elnök, Póla József , Jeszták Lajos főosztályvezető, a Művelődési, Közoktatási Sport Főosztály útján Nagy Sándor intézményvezető

Dr. Kunszt Márta alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.

16.)

Közoktatási intézmények átszervezése Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Tóth Mihályné: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 31/3004.(02.12.) sz. határozatában a 2004. évi költségvetési rendelet előirányzatainak megalapozottságát szolgáló intézkedések között előírja, hogy „Vizsgálandó a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodó óvodai kapacitás folyamatos biztosításának lehetősége a 2004. és az azt követő évek tekintetében.” Ennek az előírásnak a megvizsgálása után a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály, valamint az Oktatási Bizottság egyetértett azzal, hogy 2004. augusztus 1-i hatállyal az Illyés Gyula utcai Általános Iskola átszervezésében ott jogi személyiséggel nem rendelkező intézményegységként, tagóvodaként két csoportos, 50 férőhelyes óvoda alakuljon ki. Ezzel párhuzamosan az Anikó utcai Óvoda átszervezését is javasolják. A Viktória utcai tagóvodában 2004. július 31-i hatállyal 2 óvodai csoport megszüntetését javasolják, így 3 maradna. Indoklásként elmondja, az Illyés Gyula utcai Általános Iskola lakókörnyezetében a szülők

86 kezdeményezték, - írásban fordultak a polgármesterhez – hogy ellátatlan a terület, ugyanezt alátámasztotta az Iskola igazgatója, az ott működő szakszervezet, hogy hozzanak létre óvodai csoportot. Az Illyés Gyula utcai Általános Iskola lakókörzetében lakó gyermekek száma egyértelműen növekszik, 2003-ban 98 gyermek született a környéken. Az iskola földszintjén elkülönítetten két tanteremből óvodai csoportszobát alakítanának ki, és vele párhuzamosan öltözőket. Ezen átalakítási munkák költsége 15.700.000.- Ft. Amennyiben a régi óvodából a megszűnő óvodai csoportok játékait, berendezéseit átviszik ide, akkor 10.000.000.- Ft-ból megvalósítható a feladat. A 4 fő óvodapedagógus és a 4 fő technikai személyzet áthelyezéssel átkerülhet az új helyre. Az óvodai csoport kialakításának nagy előnye, hogy alkalmazkodik a lakossági igényhez, és megszűnik a területen az ellátatlanság egy bizonyos környezetben. Az Anikó utcai Óvoda Viktória utcai tagintézményének az 5 csoportjában 2003. évi októberi statisztika alapján – 129 férőhelyre 82 gyermek nyert elhelyezést, jelenleg 102 gyermek van az intézményben. Közülük 30 megy iskolába, vagyis a beiratkozott gyerekek 65 %-a az, aki ténylegesen megjelenik az intézményben. Rendkívül alacsony az étkező gyerekek száma is, csoportonként a teljes átlag 12 és 14 fő között mozog. Van olyan hónap, amikor adott csoportban az átlag 7.7 %, ez úgy alakul, hogy 9 napon át 9 gyerek, aztán 8, 7, 6 és két napon mindösszesen 5 gyerek étkezik. A Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály a törvényi előírásoknak megfelelően megkérte a szükséges véleményeket. Közbeveti, ma reggel az Oktatási Bizottságot megkeresték a szülők és petícióval – beadvánnyal – fordultak a bizottsághoz, melyben leírják, hogy az óvoda nem régen ünnepelte 30. éves évfordulóját. Több száz gyereket neveltek nagyon nagy szeretettel ebben az intézményben, megfelelően felkészítve őket az iskolai életre. Az óvodában szeretetteljes, családias a légkör, a gyerekek szeretnek ide járni. Nem egy esetben a szülők is ebbe az óvodába jártak, éppen ezért örömmel hozzák ide gyermekeiket is. Pécs más területéről is járnak ebbe az óvodába. Továbbá több szülőnek is van három éven aluli gyermeke, akik szeretnék majd ebbe az óvodába hozni a gyermeküket. A szülők – óvónők kapcsolata igen jó, a problémákat együtt beszélik meg. A szülők félnek attól, ha a gyerekek kiszakadnak a megszokott közösségből, elszakadnak az óvónőktől, akkor törés következik be az életükben. Mindezen indokok alapján szeretnék, ha nem kerülne áthelyezésre az említett két óvodai csoport, és engedélyeznék az óvodába a beiratkozást. Mint gyakorló pedagógus, szülő, nagyszülő azt tudja mondani a szülőknek, hogy a gyerek a legfontosabb ebben a témában. A gyerek a legrugalmasabb személyiség talán az emberiség különböző korosztálya között. Ha a kisgyerek érzi, hogy az új helyen ott vannak az általa megszokott bútorok, játékok és legfőképpen ott van az óvónő, az óvodástársai is, akkor biztos abban, hogy rugalmasan és jól alkalmazkodik az új feltételrendszerhez. Szinte előfeltétele mindez annak, hogy egy nagyon jó, színvonalas óvoda kezdjen el működni.

87 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata óvodai átszervezésére vonatkozó szakértői véleményben megfogalmazták, hogy egyetértenek az átszervezéssel, és Pécs városában biztosított az óvodai nevelés megfelelő szintű ellátása. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága a tervezett átszervezést Baranya megye közoktatás-fejlesztési tervével egyezőnek tartja. Az Illyés Gyula Általános Iskola alkalmazotti közössége, szakszervezeti szervezete támogatja az óvoda kialakítását az iskola épületében. Úgy látják, hogy ezzel a lakótelep nagy gondja és problémája oldódik meg. Naponta keresik a szülők az intézményt a beiratkozás felől érdeklődve. A Viktória utcai Óvoda alkalmazotti közössége természetesen nem ért egyet az átszervezéssel, és szeretnék, ott is lenne beíratás. A Pedagógusok Szakszervezete Óvodai Alapszervezete nem ért egyet az átszervezéssel. Azt javasolja, hogy a Viktória utcai Óvodában legyen beiratkozás. A PDSZ ebben a kérdésben írásban nem nyilatkozott, ezért ebből arra következtetnek, hogy nincs ellenvéleménye. Az Oktatási Bizottság és a Költségvetési Bizottság egyhangú „igen” szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el az átszervezés tényét. A határozati javaslat törvényszerűen és jogszerűen minden intézkedésre kiterjed, az alapító okiratok megváltoztatásától az álláshelyek megszervezéséig. Kéri a közgyűlést fogadja el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Meixner András: az óvoda megszüntetése nem kerül napirendre, két óvodai csoport megszüntetéséről van szó. Bár az eredeti előterjesztés, - ami az Oktatási Bizottság elé került - az óvoda megszüntetésének időpontjait is tartalmazta. Ezért talán komolyabban kell vele foglalkozni, mint egyéb óvodai csoportok megszüntetésével, hiszen minden évben többet is megszüntettek, volt ahol fejlesztés történt. Általában a gyerekszám csökkenésével együtt az óvodai csoportok száma is csökkent. Kertvárosban – hasonló módon a város más területeihez, talán a keleti városrész az egyetlen kivétel – az óvodás korú gyerekek száma folyamatosan csökken, így az óvodák száma is előbb-utóbb csökken. Most ezt a dolgot felerősítette egy kicsit az is, hogy a Nevelési Központ felújításánál az óvodák felújítása is sorra kerül. Úgy gondolja, azt mindenki elfogadja, hogy meszesvödrök között nem lehet óvodás korú gyerekeket elhelyezni, ezért valamilyen „puffer” épületre szükség van. Meg kellett nézni, melyek azok a városi területek, ahol a csökkentésre mód van, még ha ideiglenesen is vagy éppen véglegesen a Nevelési Központ felújítása miatti helybiztosítás érdekében. Tulajdonképpen két óvoda került szóba ez ügyben. A Viktória utcai Óvodára esett a választás. Ha ebben az óvodában két csoport megszüntetésre kerül, és ezek a gyerekek már iskolába mennek, és ha nincs ide „beóvodázás”, akkor az óvónők és a technikai dolgozók – akik eddig ezeket a gyerekeket ellátták – áthelyezhetők az újonnan megnyitott két csoportba. A maradék 3 csoportból 2 nagycsoportos lesz az ősszel, és a következő évben az itt lévő gyerekek iskolába mennek, tehát egy csoportnyi gyerek maradna az óvodában jövőre. Mint ismeretes a Nevelési Központ felújítása jövő évben – március, áprilisban - elkezdődik, a munkálatok ütemezhetők, az óvodákra – legalábbis az egyikre - úgy kerüljön sor, hogy a

88 felújítás a nyári időszakban történjen. Ebben az esetben a Viktória utcai Óvodába a gyerekcsoportok áthelyezhetők. Az az egy csoportnyi gyerek, aki a Viktória utcai Óvoda jelenlegi létszámából marad, vagy megoldható, hogy a helyükön legyenek továbbra is, illetve a szomszédos – kb. 200 méterrel távolabb lévő - Anikó utcai Óvodában is elhelyezhetők. Ez a legkisebb „fájdalommal” járó lépés. Amennyiben a Nevelési Központ felújítása megtörténik, akkor nyilván az épület funkciója újra megvizsgálandó. Adott esetben – ha több gyerek születik a környéken – akár vissza is lehet állítani. Ez azonban nem valószínű, hiszen most születtek azok a gyerekek, akik kéthárom év múlva óvodába kerülhetnek. Tehát nem indokolja semmi, hogy visszaállításra kerüljön ez az épület az óvodai rendszerbe. Az is lehet, hogy az oktatásban marad, mindenesetre a funkciójáról később kellene dönteni. Úgy gondolja – ugyan kényszerek hatására – az óvoda átszervezése megoldható. Azok a félelmek, amelyeket megfogalmaztak a szülők, abból fakadnak elsősorban, hogy az óvónők – akiket mindannyian sokra becsülnek – későbbi munkahelye kérdéses, hiszen az előterjesztésben erről semmilyen garancia nincs. Bár a szöveges részben van, és mint Tóth Mihályné biottsági elnök szóbeli kiegészítőjében említette, áthelyezésre kerülnek az óvónők az új helyre, ugyanakkor az előterjesztésben erre nincs utalás. Kérdése dr. Papp Judit címzetes főjegyzőhöz: lehet-e olyan módosítást tenni, adható-e munkáltatói utasítás a két intézmény vezetőjének, hogy a dolgozók áthelyezéssel kerüljenek az új helyre, vagy pedig erre vonatkozóan nem tud a közgyűlés utalást tenni? Amennyiben az előbbiek lehetségesek, akkor javasolja, hogy tegyék meg. Abban az esetben, ha az Anikó utcai Óvoda vezetője pl. felmond egy óvónőnek, akkor annak végkielégítés jár. A másik esetben pedig, ha az igazgatónő felveszi az óvónőt, akkor a végkielégítést is megkapta és a munkahelye is megmarad. Mindez a városnak plusz kiadást jelentene. Ha megkapja az óvónő a végkielégítést, nincs garancia arra, hogy az új munkahelyre -–amelyet most hoznak létre – átveszik. Várja a címzetes főjegyző asszony válaszát, és ha az "igenlő”, akkor az a javaslata, hogy a „dolgozók áthelyezéssel kerüljenek át az új helyükre."” Dr. Toller László: sajnos erre nincsen mód, hiszen a közgyűlés nem adhat munkáltatói utasítást a munkáltatói jogkör gyakorlására. Az önkormányzat és a polgármester töretlen gyakorlata az, hogy mindenkiről gondoskodott eddig mindenféle átszervezés tekintetében. A gyerekeket kézen fogva vitték át más iskolába, volt polgármesteri biztos a munkáltatói intézkedések segítésére, és van telefonlehetőség is a kérdések megbeszélésére, de személyes találkozásra is mód van. Kulturált megoldások vannak a nélkül is, hogy írásba foglalnák a megállapodásokat. Úgy gondolja, Meixner András, Tóth Mihályné és a polgármester személye - hármasban - elég garancia arra, hogy gondoskodnak mindenkiről, aki az ügyben érintett. Staub Ernő: a Viktória utcai szülők levele azzal zárul, hogy az Illyés Gyula utcai Óvoda szülői kéréssel indul. És ők is – a Viktória utcai szülők – kérnek. Tehát két szülői igénnyel találják szembe magukat. Az egyik egy új óvoda indításáról szól, - mely meghallgatásra talált – a másik egy működő óvoda további működtetéséről, mely úgy tűnik nem talál meghallgatásra. Nyilvánvaló, hogy minden kérést nem lehet teljesíteni. Ugyanakkor sok

89 indoka van annak, hogy a két téma együtt szerepel az előterjesztésben. Lássák be, jelenleg egy új óvoda létesítéséről és óvodai csoportok megszüntetéséről egy előterjesztésben tárgyal a testület. Ami az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda létrehozását illeti, valóban lakossági igény szülte, és úgy gondolja, több haszna lesz. Stabilizálhatja az iskolát, mely közlekedési zsákhelyzeténél fogva beiskolázási gondokkal küszködött. Nyilvánvaló, hogy így lesz teljes az alsó fokú struktúra a Rózsadombon. Az Oktatási Bizottság ülésén felmerültek azok a kérdések, nemrég még arról panaszkodtak, hogy két műszakban tanítanak, ehhez képest – erre megnyugtató választ kaptak – a Kertváros utcai Iskola is tagintézményként oda került, hogy mivel a nyolcadikos kimenő létszám nagyobb az induló létszámnál, ezért tulajdonképpen az óvoda elhelyezhető ott. Nyilván jó lenne egy külön óvoda, amelynek a költségei azonban jóval magasabbak lennének. Az előterjesztésben szerepel, hogy az óvodát viszonylag elkülönítve tudják kialakítani az iskolától. Ez nem a legtökéletesebb megoldás, de fontos, hogy ott létesítsenek óvodát, mert lakossági igény miatt jön létre. Jó levegőjű, jó infrastruktúrájú helyen lesz egyébként, és korábbi hiányt pótol. Az Oktatási Bizottságban az is szóba került, nem ártana, ha az új óvoda nyitva tartásában alkalmazkodna azon igényhez, hogy tulajdonképpen egy ún. „alvó” városrészben van, tehát elképzelhető, esetleg későbbi nyitva tartásra is igény lesz. Másik oldalon ott van a Viktória utcai Óvoda - ami az Anikó utcai Óvoda tagintézménye – két csoport megszüntetésével. Óvodai csoportokat – mint ahogy Meixner András képviselőtársa elmondta – tulajdonképpen a nevelési év előtt szüntetnek meg, másutt esetleg létrehoznak, ez eddig tekinthető lenne rugalmas alkalmazkodásnak a helyzethez, csak ez nem szokott együtt járni azzal, hogy a beíratást úgymond nem szervezik meg. Arról is vita volt a bizottsági ülésen, mert eredetileg a 2005. július 31-i megszűnést is kimondta volna a határozat, ezt nem tartották szerencsésnek. Többek között javasolta, ezt ne mondják ki, nem is történt meg. Ha a beíratás szervezése nem történik meg, akkor mégis csak a óvoda felmenő rendszerű megszüntetéséről van szó. A szülői levél is sérelmezi a beíratás elmaradását. A Pedagógusok Szakszervezetének Óvodai Alapszervezete az Oktatási Bizottság ülésén szintén a beíratást kérte. Tehát ezt a dolgot mindenképpen problematikusnak látják. Való igaz, sok óvoda van a közelben, így az Enyezd utcai Óvoda, az Anikó utcai Óvoda. Ugyanakkor felmerül, akik a Viktória utcai Óvodába íratnák a gyereküket, – és itt keszüi szülőkre is hivatkoznak, bár tudja Pécsnek nincs ellátási kötelezettsége a környező falvakkal szemben – most a Rózsadombra Keszüből nem fogják beíratni a gyereküket. A Viktória utca megközelíthetősége ilyen szempontból jobb Nehéz döntés előtt áll a közgyűlés, amelynek egyik része kifejezetten pozitív, hiszen létrehoz egy új óvodát lakossági igényre, másik része viszont – ha lassan is – elhalásra ítél egy másik óvodát. Ehhez kell a bölcsesség a testület részéről. Nem biztos, hogy szerencsés egyszerre és együtt, egy előterjesztésben dönteni erről.

90 Dr. Toller László: további hozzászólás hiányában jelzi, módosító indítvány nem hangzott el, csupán vélemények. Ezért az előterjesztést és a határozati javaslatot szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 142/2004. (04.22.) sz. határozata a közoktatási intézmények átszervezéséről 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2004. augusztus 1-jei hatállyal az Illyés Gyula Általános Iskolában (Pécs Málomhegyi ú. 1.) önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, két csoporttal működő, 50 férőhelyes óvodai intézményegységet alapít, és az új intézményegység működéséhez 2004. augusztus 1-jétől 4 óvodapedagógus, 2 dajka, 2 technikai álláshelyet biztosít. Határidő: 2004. augusztus 1. Felelős: Póla József főosztályvezető Magvasi Ágnes igazgató 2.) A Közgyűlés az Illyés Gyula Általános Iskolában az óvodai intézményegység kialakításához 10 000 e Ft-ot biztosít, mely fedezeteként a Pécs Megyei Jogú Város 2004. évi költségvetéséről szóló 3/2004. (02.20.) számú rendelete 11. számú melléklet céltartalékok 5. sorában szereplő „intézményi felújítások” előirányzatot jelöli meg. Határidő: 2004. augusztus 1. Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Jeszták Lajos főosztályvezető Póla József főosztályvezető 3.) A Közgyűlés 2004. augusztus 1-jei hatállyal módosítja az Illyés Gyula Általános Iskola alapító okiratát az alábbiak szerint: - az alapító okirat 1. pontjából az Illyés Gyula Általános Iskola megnevezést törli, és az intézmény megnevezését lllyés Gyula Általános Iskola és Óvoda elnevezésre módosítja - az alapító okirat 4. - az intézmény típusa - sorából törli az általános iskola megjelölést, és az intézmény típusát „többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási intézmény” megjelöléssel határozza meg, - az alapító okirat 5. pontjában az óvoda felvehető gyermeklétszámát 50 főben állapítja meg, továbbá

91 - az alapító okirat 6. pontjában az intézmény tevékenységeit kiegészíti az „óvodai nevelés iskolai életmódra felkészítés” szakfeladattal. A Közgyűlés az előterjesztéshez 1. számú mellékletként csatolt és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot jóváhagyja és felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az Illyés Gyula Általános Iskola módosított alapító okiratának aláírására. Határidő: 2004. augusztus 1. Felelős : dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető 4.) A Közgyűlés 2004. július 31-i hatállyal megszünteti az Anikó Utcai Óvoda Viktória Utcai tagintézményének 2 óvodai csoportját, és ezzel egyidejűleg megszüntet négy óvodapedagógusi, és négy nem pedagógus álláshelyet. A Közgyűlés utasítja az Anikó Utcai Óvoda vezetőjét, hogy az átszervezéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásai szerint tegye meg. Kötelezi az intézmény vezetőjét, hogy a létszámcsökkentéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségeket teljesítse, és arról számoljon be a Művelődési Közoktatási és Sport Főosztálynak. Határidő: 2004. július 31. Felelős : Póla József főosztályvezető Vargáné Musits Anna óvodavezető 5.) A Közgyűlés a 2004/2005. nevelési évre nem szervez óvodai beíratást, és óvodai felvételt az Anikó Utcai Óvoda Viktória Utcai tagintézményében. Határidő: Felelős :

2004. július 31. Póla József főosztályvezető Vargáné Musits Anna óvodavezető

6.) A Közgyűlés utasítja az Anikó utcai Óvoda vezetőjét, hogy a megszüntetett óvodai csoportok felszerelését, eszközeit a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 7. számú mellékletében foglalt előírások szerint adja át az Illyés Gyula Általános Iskola igazgatójának. Határidő: 2004. július 31. Felelős : Póla József főosztályvezető Vargáné Musits Anna óvodavezető Magvasi Ágnes igazgató

92 7.) A Közgyűlés 2004. július 31-i hatállyal módosítja az Anikó Utcai Óvoda alapító okirata 4. pontjában a férőhelyek számát, 322 férőhely helyett 272 férőhelyre. A Közgyűlés az előterjesztéshez 2. számú mellékletként csatolt és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot jóváhagyja és felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az Anikó Utcai Óvoda módosított alapító okiratának aláírására. Határidő: Felelős :

2004. július 31. Póla József főosztályvezető

8.) A Közgyűlés utasítja a Művelődési Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy az Iskolaszolgálat közreműködésével készítse el az Illyés Gyula Általános Iskola feladatnövekedéssel arányos bevételi és kiadási előirányzatai, valamint az Anikó Utcai Óvoda feladatcsökkenéssel arányos bevételi és kiadási előirányzatai módosítását. Az így keletkezett előirányzat változásokat terjessze a képviselőtestület elé. Határidő: Felelős :

2004. szeptember 30. Póla József főosztályvezető

9.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon az alapító okiratok módosításának törzskönyvi nyilvántartáson történő átvezettetéséről. Határidő: 2004. augusztus 1. Felelős : dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné, Soó László bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető, Művelődési Közoktatási Sportfőosztály útján Magvasi Ágnes igazgató, Vargáné Musits Anna óvodavezető

A karzatról két hölgy konfettit szór az ülésteremben ülőkre. Dr. Toller László: kéri Major Istvánt, kísérje ki a hölgyeket a karzatról, akik megfeledkeztek magukról. Megjegyzi, úgy tűnik, új divatok vannak a magyar politikában, a közéletben.

17.)

A Pécs TV Kft. törzstőkéjének felemelése, cégnevének változása és alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

93

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 143/2004. (04.22.) sz. határozata a Pécs TV Kft. törzstőkéjének felemeléséről, cégnevének változásáról, Alapító Okiratának módosításáról 1. ) A Közgyűlés, mint a Pécs TV Kft. egyszemélyes tulajdonosa, a Társaság jelenlegi 56 500 000 Ft-os törzstőkéjét 17 millió forinttal, azaz tizenhétmillió forinttal 73 500 000 forintra, azaz hetvenhárommillió-ötszázezer forintra felemeli. 2. ) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a 17 millió forint összegű törzsbetétet - a város 2004. évi költségvetése 17. számú mellékletében, a "Pécs Megyei Jogú Város felhalmozási és felújítási kiadásai " című táblázat, II. Felhalmozási célra átadott pénzeszközök megnevezésü rovat, 6. sorában megnevezett forrás terhére - a Pécs TV Kft.-nek utalja át. Határidő: Felelős:

2004. április 30. dr. Tolnai Márta főosztályvezető

3.) A Közgyűlés a 100 % - os önkormányzati tulajdonú Pécs Tv szolgáltató Kft cégnevét a következőkre változtatja Pécs TV Kommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság / Pécs TV Kft. Pécs TV Communications Ltd. Pécs TV Ltd. Pécs TV Kommunikations GmbH. PécsTV GmbH. / 4. ) A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a Pécs TV Kft. Alapító Okirata III. fejezetének 5. pontjában felsorolt összes tevékenységi kör törlésre kerüljön és helyette az alább felsorolt TEÁOR'03 szerinti tevékenységi körök kerüljenek be a tevékenységi jegyzékébe: 22.11 Könyvkiadás 22.12 Napilapkiadás 22.13 Időszaki kiadvány kiadása 22.14 Hangfelvétel-kiadás 22.15 Egyéb kiadás 22.23 Könyvkötés

94 22.24 Nyomdai előkészítő tevékenység 22.25 Kisegítő nyomdai tevékenység 22.31 Hangfelvétel sokszorosítás 22.32 Videofelvétel-sokszorosítás 22.33 Számítógépes adathordozó sokszorosítás 30.01 Irodagépgyártás 30.02 Számítógép, készülék gyártása 32.10 Elektronikai alkatrész gyártása 32.20 Ipari híradástechnikai termék gyártása 32.30 Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása 33.20 Mérőműszer gyártása 33.30 Ipari folyamatirányító rendszer gyártása 33.40 Optikai, fényképészeti eszköz gyártása 51.18 Máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelme 51.19 Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem 51.90 Egyéb nagykereskedelem 52.12 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem 52.47 Könyv-, újság-, papírárú-kiskereskedelem 52.50 Használtcikk-kiskereskedelem 52.61 Csomagküldő kiskereskedelem 52.63 Egyéb nem bolti kiskereskedelem 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás 55.51 Munkahelyi étkeztetés 70.11 Ingatlanberuházás, eladás 70.12 Ingatlanforgalmazás 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 70.31 Ingatlanügynöki tevékenység 70.32 Ingatlankezelés 71.10 Gépkocsikölcsönzés 71.33 Irodagép, számítógép kölcsönzés 71.34 Máshova nem sorolt egyéb gép kölcsönzése 72.10 Hardver-szaktanácsadás 72.21 Szoftver-kiadás 72.22 Egyéb szoftver-szaktanácsadás, ellátás 72.30 Adatfeldolgozás 72.40 Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás 72.50 Irodagép-, számítógép-javítás 72.60 Egyéb számítástechnikai tevékenység 73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés 74.12 Számviteli, adószakértői tevékenység, kivéve adószakértői tevékenység 74.13 Piac és közvélemény-kutatás 74.14 Üzletviteli tanácsadás 74.15 Vagyonkezelés 74.30 Műszaki vizsgálat, elemzés 74.40 Hirdetés 74.50 Munkaerő-közvetítés 74.70 Takarítás, tisztítás 74.86 Telefoninformáció 74.87 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás

95 80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás 92.11 Film-, videogyártás 92.12 Film, videoterjesztés 92.13 Mozgóképvetítés 92.20 Rádió-televízió műsorszolgáltatás, mint főtevékenység 92.31 Alkotó és előadóművészet 92.32 Művészeti kiegészítő tevékenység 92.34 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás 92.40 Hírügynökségi tevékenység 92.51 Könyvtári , levéltári tevékenység 92.61 Sportlétesítmény működtetése 92.62 Egyéb sporttevékenység 92.72 Máshová nem sorolt egyéb szabadidős tevékenység 93.05 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás A külön engedélyhez kötött tevékenységeket csak az engedély megszerzését követően végez a Társaság. Koncessziós tevékenységet a Társaság nem folytat. 5. ) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Társaság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító okiratát aláírja. Határidő: a közgyűlési döntést követő 30 nap Felelős: dr. Toller László polgármester 6. ) Közgyűlés utasítja a Tisztségviselő Kabinet vezetőjét, hogy a Közgyűlés ezen döntéséről írásban értesítse a Kft. Ügyvezető Igazgatóját és Felügyelő Bizottsága Elnökét Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető 7 ) A Közgyűlés felkéri a Pécs TV Kft. Ügyvezető Igazgatóját, hogy a Társaság törzstőkéjének felemeléséről, cégneve megváltozásának és Alapító Okirata módosításának cégbírósági bejelentéséről, valamint a szükséges egyéb intézkedések megtételéről gondoskodjon. Határidő: Felelős:

azonnal Keresnyei János ügyvezető igazgató

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

96 18.)

Középfokú oktatási intézmények alapító okiratainak módosítása Előterjesztő:

Tóth Mihályné bizottsági elnök

Dr. Toller László: miután kiegészítés, kérdés, észrevétel az írásos előterjesztéshez nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal az előterjesztést valamint a határozati javaslatot egyhangúlag támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 144/2004. (04.22.) sz. határozata Középfokú oktatási intézmények alapító okiratainak módosításáról 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2004. április 22-ei hatállyal törli a Kodály Zoltán Gimnázium alapító okirata 1.) pontjából a Kodály Zoltán Gimnázium nevet, és az intézmány új nevét Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola megnevezésre módosítja 2.) A közgyűlés 2004. április 22-ei hatállyal törli a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont alapító okirata 1.) pontjából a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont nevet és az intézmény új nevét Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Valeria Koch Kindergarten, Grundschule und Mittelschule megnevezésre módosítja. 3.1.) A közgyűlés a Mecsekaljai Oktatási és Sportközpont alapító okirata 1.) pontjából 2004. április 22-ei hatállyal törli a Mecsekaljai Oktatási és Sportközpont nevet és az intézmény új nevét Pécsi Testnevelési Sportiskola

Általános

Iskola

és

Középiskola,

megnevezésre módosítja. 3.2.) A közgyűlés az intézmény alapító okirata 4. " Az Intézmény típusa" pontjából törli az alábbi bekezdést „Többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási intézmény Általános iskola, emelt színtű testnevelés 1-8- évfolyamon

97 Gimnázium és szakközépiskola, emelt színtű testnevelés és számítástechnika oktatás Sportiskola „ A közgyűlés az intézmény alapító okirata 4. pontjában a törölt szövegrészt helyett a következő szövegrész fogadja el: „Többcélú intézmény, összetett iskola Általános iskola, emelt színtű testnevelés 1-8- évfolyamon, gimnázium ( nappali és felnőttoktatási forma) emelt színtű testnevelés és számítástechnika oktatás a nappali tagozaton, szakközépiskola ( nappali és felnőttoktatási forma), Sportiskola ( utánpótlás-nevelés és versenyeztetés) „ 3.3.) A közgyűlés az intézmény alapító okiratának 6. „ Az intézmény tevékenységei” pontját az alábbi szakfeladattal egészíti ki: 80223-3 Szakképesítés iskolarendszerű felnőttoktatás

megszerzésére

felkészítő

4.) A közgyűlés a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola alapító okirata 1.) pontjából 2004. április 22-ei hatállyal törli a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola nevet és az intézmény új nevét Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium megnevezésre módosítja. 5.) A közgyűlés az 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola alapító okirata 1.) pontjából 2004. április 22-ei hatállyal törli a 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola nevet és az intézmény új nevét Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola megnevezésre módosítja. 6.) A közgyűlés a Leőwey Klára Gimnázium alapító okirata 6.) „Az intézmény tevékenységei” pontjából 2004. április 22-ei hatállyal törli az alábbi szakfeladatot: - 80221-1 Nappali rendszerű szakképzés felkészítő iskolai oktatás 13., 14. évfolyamon.

megszerzésére

7.) A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt intézményi alapító okiratok aláírására.

98 8.) A közgyűlés utasítja Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon az alapító okiratok módosításának törzskönyvön történő átvezettetéséről. A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közgyűlés döntéséről az érintett intézmények vezetőit és az Iskolaszolgálatot értesítse. Határidő: 2004. május 15. Felelős: dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

19.)

dr. Toller László polgármester ,dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

Esélyek Háza – Pécs Baranya Koordinációs Iroda létrehozása Előterjesztő:

Megyei

Esélyegyenlőségi

Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Nyőgéri Lajos: jelzi, a határozati javaslat 2.) pontjában utalnak az előterjesztés 1. számú mellékletére, amely kiosztásos anyagként került be a közgyűlésre. Az intézmény kialakítása és üzemeltetése a megyével együtt történik. A megyének volt két – általuk ésszerűnek tartott – javaslata, ezért szeretné, ha a ma reggel kiosztott mellékletet fogadnák el. Az intézményben három álláshely jön létre, egy vezetővel. Vezetői pályázat kiírását javasolja, melynek elbírálása után döntenek majd a vezető személyéről. Ennek megtörténtéig javasolja, ideiglenes vezetőt bízzanak meg. Dr. Toller László: az előterjesztő figyelmét felhívja az előterjesztésben foglaltakra, melyben szerepel, hogy a szervezet egy intézményhez kerül integrálásra, ezért a vezető kinevezéséhez az önkormányzat részéről nem szükséges pályázat kiírása, azt az intézményvezetőnek kell megoldania. Kéri ezért képviselőtársát módosító indítványának megfontolására. Javasolja, az eredeti határozati javaslatról szavazzanak, amely több mint törvényes és több mint praktikus. Erb József: ebben az esetben a pótcselekvés tipikus példájával állnak szemben. Néhány nappal ezelőtt egy szocialista képviselőtől hallotta, hogy: „mi magyarok olyanok vagyunk, ha valamit nem sikerül megoldanunk, akkor létrehozunk egy hivatalt alibiként; de még a hivatal sem szokta megoldani a problémákat”. Úgy gondolja, az Esélyegyenlőségi Hivatal által kezdeményezett hálózat kiépítése tipikus esete ennek, amely lehetne abszolút negatív. Ugyanakkor forrásokat biztosít, amit integrálni tudnak. Véleménye szerint a lehető legjobbat sikerült kihozni egy olyan szituációból,

99 amely az önkormányzatokat pótcselekvésre készteti, kormányhivatal helyett, ami eredménytelenül működik.

egy

olyan

Dr. Toller László: kéri, az előterjesztésről és ne az esélyegyenlőség tartalmáról beszéljenek, hiszen arra sok fórum van. Nemrégen jó néhány konferencián kevés képviselőt látott, pedig érdemes lett volna meghallgatni a szakma, a tudomány képviselőinek álláspontját. Megismétli, az előterjesztésről, az intézmény létrehozásáról szóljanak. Várbíró Péter: Baranya megyei feladatok ellátásáról van szó, ezért hiányolták a város és a megye közötti együttműködési megállapodást, amit most kiosztásos anyagként megkaptak. Az előterjesztésben szerepel, hogy az iroda kialakításához a Baranya Megyei Önkormányzat is anyagi támogatást nyújt. A megállapodásban ugyanakkor nem található erre vonatkozó utalás. Felvetésére választ kér. Dr. Toller László: a költségeket – a határozati javaslat 3.) pontja szerint – fele-fele arányban osztják meg. Dr. Füredi Péter: magyarázatot kér, a tervezett iroda mivel ad többet, mint a meglévő intézményrendszerük, és a civil szervezetek által vállalt feladatok? Az előterjesztésben felsorolt célok igen nemesek, jók. Úgy gondolja, erre vonatkozóan vannak már szervezeteik, intézményeik, melyek ilyen problémákkal foglalkoznak. Az Esélyek Háza feladatai: jogvédelem hatékonyabbá tétele. Megemlíti, a parlament törvényt fogadott el a jogi segítségnyújtásról, ilyen szolgálatok létesülnek, mert ez a feladatuk. Anti-diszkriminációs Központ működik, az Etnikai Fórum koordinációjával. Úgy véli, párhuzamosan felépülő szervezetrendszer jönne létre. Nem igazán érthető, hogy mennyivel jelent többet ez az iroda az eddigieknél. Észrevételeire magyarázatot vár, mert csak azok ismeretében lehet támogatni egy ilyen előterjesztést. Dr. Toller László: megemlíti, nem titkolt a szándék, hogy az esélyegyenlőségre jutó európai források igénybevételének intézményesült rendszerét ki kell alakítani. E nélkül nem lehet pályázni, nincs regionális szervezete az Esélyegyenlőségi Minisztériumnak. Az egyes intézményeik integrálás nélkül alkalmatlanok európai pályázatokon való részvételre. Amennyiben a kvázi kormányfunkciót elhelyezik egy intézményben, ezzel képesek lesznek pályázni, és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos forrásokhoz jutni. Európában minden államban működik Esélyegyenlőséggel foglalkozó minisztérium. Feladatuk ellátása különböző minisztériumokhoz tartozik, melyekre példákat említ. Az északi országokban – Skandinávia – és Franciaországban regionális hivatal működik. Úgy gondolja, amennyiben forrást szeretnének teremteni, akkor annak az intézményrendszerét is ki kell alakítani. Európában általában azokat a pályázatokat támogatják, ahol a legtöbb szereplő van a pályázat mögött. Pécs városa csak egy szereplője minden pályázatnak; úgy lehet koordinálni, ha a megyét és intézményrendszerét is bevonják a feladat ellátásába. Ebben az esetben már 302 település együttes pályázataként kezelhető az anyag. A feladat integrációs központját el kell helyezni, a részmunkaterületeken

100 különböző intézményeik foglalkoznak a speciális helyzetekkel. A kisebbségi és nem kisebbségi hátrányos helyzet kezelésére utal azzal, hogy pl. Györgytelepen 50-50 % a roma és a magyar lakosság aránya. Egyértelmű, hogy az integrált kezelésnek más formát kell találni. Az esélyegyenlőséget – legtágabb értelemben – a családon belül, a családok között rendszerbe kellene foglalniuk. Tágabb értelemben bizottsági szinten lenne a helye, vagy egy olyan társadalmi tanácsban, amelyet a közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési feladatokra létrehoztak. Hozzáfűzi, talán oly sok társadalmi tanácsot nem érdemes működtetni. Hangsúlyozza, többletforrás megszerzésének lehetőségét tartalmazza a javaslat, és a munka indítását. Megemlíti, nem hangzott el az Anya- vagy a Családok Átmeneti Otthona, melyek szintén kapcsolhatók e területhez. A családon belüli erőszak elleni új jogszabály végrehajtását az önkormányzat és rendvédelmi szervek közötti együttműködésben kell megoldani. E feladatnak szintén vannak olyan részterületei, melyek a PR-hoz és a neveléshez is tartoznak. Nyőgéri Lajos: a kérdésekre polgármester úr részben válaszolt. Nem csak a forrás a nagyon lényeges, hanem a koordináció is. A másik kérdésre elmondja, azon intézmények és szervezetek, melyek e problémákkal foglalkoznak, az adott területeket emelik ki. Jelen esetben több problémáról beszélnek, melyeket koordinálni, egyeztetni kell. A Családsegítő Szolgálathoz rendelték a feladatot, mert a munkájuk nagyban megegyezik. Ahhoz kevés a létszám, hogy külön intézményként működjön, holott így talán célszerűbb lenne. A három fő azonban nem elég, és így a célszerűségét sem éri el. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 25 igen szavazattal, 1 ellenvélemény, 5 tartózkodás mellett támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 145/2004. (04.22.) sz. határozata az Esélyek Háza – Pécs Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda létrehozásáról 1.) A Közgyűlés a Baranya Megyei Önkormányzattal együtt kinyilvánítja, hogy a leszakadó rétegek és a kirekesztéssel fenyegetett csoportok esély egyenlőségét önként vállalt feladatként biztosítja Baranya megye lakosai számára. 2.) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy az Esélyegyenlőségi Kormányhivatallal kötendő stratégiai együttműködési megállapodást az előterjesztés 1.sz.

101 mellékletében szereplő tartalommal, valamint lehívásához szükséges szerződést aláírja. Határidő: Felelős:

a

támogatás

azonnal dr. Toller László polgármester

3.) A feladat költségvetési fedezetét az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal által biztosított támogatás képezi (kialakításra 1.500 eFt, működtetésre havi 1.500 eFt). A kialakítás többlet költsége, 1.662.900,-Ft 50-50 % arányban oszlik meg a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között (831.450,-Ft önkormányzatonként). Pécs Város Önkormányzatára jutó összeg forrását az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság költségvetésben meglévő kerete terhére biztosítja. 4.) A Közgyűlés az Esztergár L. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladatait az „Esélyek Háza” tevékenységével kibővíti és az intézmény alapító okiratát 2004. május 12. napjával az előterjesztés 2.sz. melléklete szerint módosítja. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

5.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a törzskönyvi nyilvántartás módosításáról gondoskodjon. Határidő: Felelős:

értelemszerű dr. Tolnai Márta főosztályvezető

6.) A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a feladat utólagos finanszírozású. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, valamint a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálatát, hogy az „Esélyek Háza” működési költségének megelőlegezéséről, a kiadások elszámolásáról és a támogatás leigényléséről gondoskodjon. A Közgyűlés az utólagos finanszírozás alapján leigényelt és elismert összeggel az Esztergár L. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat költségvetését megemeli, amely a költségvetés soron következő módosításakor kerüljön átvezetésre. Határidő: értelemszerű Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Mátyás Tibor igazgató 7.) A Közgyűlés az Esztergár L. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat engedélyezett közalkalmazotti létszámát 2004. május 12. napjától 3 fővel megemeli. 8.) A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy az Esztergár L. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladat bővítése miatt tegye meg a szükséges intézkedéseket.

102

20.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, a Népjóléti Főosztály útján Mátyás Tibor igazgató

Dél-nyugati elkerülő út Füzes dűlő szervizútjának megvalósítása Előterjesztő:

Soó László bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel, javaslat nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 146/2004. (04.22.) sz. határozata Pécs dél-nyugati elkerülő út Füzes-dűlői szervizútjának megvalósításáról A közgyűlés szükségesnek ítéli a Füzes dűlő kikötését a Pécs délnyugati elkerülő útig úgy, hogy az a II ütem építését segítendő szerviz útként működhessen. Egyetért a költségvetés 21 § (3) bekezdés 13. sorában szereplő 30 millió forint hitelfelvétellel történő biztosításával, melyből első lépésként a tervezés, majd a kivitelezés finanszírozható. Felhatalmazza a polgármestert a hitelfelvétel aláírására. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt a hitelfelvétel előkészítésére és lebonyolítására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kukai András, Soó László, Juhász István bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető

103

21.)

„Városok a társadalmi kirekesztés ellen” Előterjesztő:

Gonda Tibor alpolgármester

Dr. Toller László: tekintettel arra, hogy az előterjesztéshez kérdés, hozzászólás nem hangzott el, döntést kér. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 28 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 147/2004. (04.22.) sz. határozata a Városok a társadalmi kirekesztés ellen című Interreg pályázatról A Közgyűlés megtárgyalta Gonda Tibor alpolgármester fenti tárgyú előterjesztését és egyetért a pályázat elkészítésével és benyújtásával, illetve annak finanszírozásával. A Közgyűlés a pályázat önrészeként 50 millió Ft-ot biztosít a következő éves előzetes kötelezettségvállalások formájában: a 2005. évi költségvetésében elkülönítésre kerülő Pályázati Alap terhére 20 millió Ft-ot biztosít a 2006. évi költségvetésében elkülönítésre kerülő Pályázati Alap terhére 20 millió Ft-ot biztosít a 2007. évi költségvetésében elkülönítésre kerülő Pályázat Alap terhére 10 millió Ft-ot biztosít. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt és az Európai Fejlesztési Irodát a pályázat elkészítésére, valamint annak benyújtására. Határidő: Felelős:

2004. április 30. dr. Varga István főosztályvezető Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Hódosi Vera ,Juhász István, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos , dr. Tolnai Márta dr. Varga István főosztályvezető, Tisztségviselői Kabinet útján Merza Péter irodavezető

104 22.)

A PVSK hitelkérelme Előterjesztő:

Horváth Zoltán alpolgármester

Dr. Toller László: a kezességvállaláshoz kapcsolódó, egy korábbi ígéretüknek megfelelő határozati javaslatot tartalmaz az előterjesztés. Kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül az előterjesztést, valamint határozati javaslatot támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 148/2004. (04.22.) sz. határozata Pécsi Vasutas Sportkör hitelfelvételéhez készfizető kezesség vállalásáról A Közgyűlés egyetért, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Pécsi Vasutas Sportkör 10 M Ft hitelösszeg felvételére készfizető kezességet vállaljon azzal a feltétellel, amennyiben az egyesület a felvett összeget és kamatait nem fizeti vissza, a 2005. évi - a város által megítélt - sporttámogatási keretből kerüljön az összeg levonásra. A testület felkéri dr. Toller László polgármestert, valamint a Közgazdasági Főosztályt, hogy a megfelelő intézkedéseket tegye meg.

23.)

Határidő: Felelős:

2004. április 22. dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán alpolgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető, Pap Dezső csoportvezető

A Pécsi Távfűtő Kft. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló Előterjesztő:

dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: megjegyzi, az, hogy nem beszélnek sokat a beszámolóról, nem jelenti azt, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság nem

105 tárgyalta volna meg, továbbá azt sem, hogy a város lakosságának a távfűtéssel kapcsolatos igényeiről nem gondoskodnak. Kiemelendőnek tartja a korszerűsítéssel kapcsolatos tényeket, a távfűtés alapját szolgáltató erőmű helyzetét. Köszönetét fejezi ki a társaságnak, valamint a vezérigazgatónak, a távfűtés korszerűsítésében elért eredményekért, valamint a cég minden dolgozójának a múlt évben végzett munkáért. Ma Magyarországon ilyen teljesítmény a távfűtésben nincs, sőt a nagyvárosoknál: Miskolc, Budapest, a távfűtés korszerűsítése kissé lassúbb. Az erőművi háttérrel kapcsolatban elmondja, ebben az évben létrejön, a szindikátusi szerződésnek megfelelően. Az eddig történt korszerűsítés, gázüzemre történő átállás, és egy biomassza blokk beállítása, az utóbbi egyetlen az országban. A továbblépés, a fejlődés útját majd kialakítják a stratégiában, amit már elfogadtak, de pontosítani kell. Eredményt nagyon nehéz elérni akkor, amikor tudatosan alacsony szinten tartják az árakat. Az önkormányzat árpolitikája minden piacgazdaság ellen hat, de ezt a nyomást piaci feltételek között kívánják biztosítani. Juhász István: a cég a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság előtt számolt be. Munkájuk elismerésén kívül fontosnak tartja, hogy mindezt a múlt évi 2,5 %-os fogyasztói áremelés mellett hajtották végre. Erb József: szintén pozitív a véleménye a cég működéséről. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a kormányzó oldal fokozott felelősségére. Amennyiben nem történnek megfelelő intézkedések a cég menedzselése, pontosabban átalakítása kapcsán, akkor feltehetően a 2003-es év lesz az utolsó pozitív év a társaság gazdálkodásában. Dr. Toller László: egyéb észrevétel, hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett, ellenvélemény nélkül elfogadta az előterjesztést és határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 149/2004. (04.22.) sz. határozata a Pécsi Távfűtő Kft. 2003 évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Távfűtő Kft. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja.

106 Kapják:

24.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Az Önkormányzat és a Pécs TV Kft, valamint a BAR-ZAL Kft. között létrejött kommunikációs együttműködési programok Előterjesztő:

Meixner András bizottsági elnök

Meixner András: szóbeli kiegészítésében kiemeli, a Pécs TV neve megváltozott Pécs TV Kommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaságra, ezért kéri, a megállapodásban javítsák ki az elnevezését. A tévével eddig is volt kommunikációs megállapodásuk, melynek felülvizsgálata során azonban a város egy újsággal gazdagodott, illetőleg létrehozta az EUNet 2000 Kht-t. Az utóbbi a városi honlapot kezeli, így egy új médiafelület áll rendelkezésükre. Mindezek alapján indokolt volt, hogy mindhárom médiával létrejöjjön a megállapodás, hiszen bizonyos szabályozás szükséges. A Pécs TV Kft-vel kötött korábbi megállapodás jó alap volt a másik két médiával kötendőhöz. Tájékoztatásul elmondja, az eredeti anyagot átvették a helyi televíziók, valamint önkormányzatok, így e téren országos példával is szolgáltak. Úgy gondolják, a három egymással párhuzamosan működő városi média esetében ezt ugyancsak elmondhatják majd. Miután valamennyi egyeztetést: szakmait és pártok közöttit lefolytattak, további kiegészítés nem szükséges. Hozzáfűzi, az EUNet 2000 Kht-val kötendő szerződés várhatóan a következő közgyűlésre kerül be, mivel néhány technikai, jogi részletét kellett tisztázni. Véleménye szerint a másik két megállapodás megköthető, ezért kéri az előterjesztés támogatását. Juhász István: az együttműködési programok csak akkor jók, ha mindegyik médium a megfelelő módon és hatékonysággal tudja kifejteni tevékenységét. Ezért e napirendi pont kapcsán felveti és kéri dr. Toller László polgármester segítségét, hogy a Pécs TV műsorát sugárzó kábel-szolgáltató UPC a minőségi szolgáltatást minden tekintetben javítsa. Indokolásul elmondja, a szolgáltatásbeli problémák a város több lakónegyedében komoly gondokat okoznak. Az eddig nagyon jó minőségben fogható Pécs TV műsora több helyen szemcsés, mivel egy helyi, földi adó frekvenciasáv közelében helyezkedik el a kábel. Hozzáfűzi, a UPC által üzemeltetett kábel-hálózat nagyon elöregedett. Fontosnak tartja, hogy a saját tulajdonukban lévő médium megfelelő minőségben és hatékonyságban legyen fogható mindenütt. Jelenleg az elmondott elvárás nem áll fenn, most a minőség rosszabb, mint amilyen a csatornacsere előtt volt. Tóth Mihályné: az elmúlt három napban településrészi önkormányzati üléseket tartott Vasason, Somogyban és Hirden. Mindhárom helyen megfogalmazódott a kérdés, hogy mikor láthatják a helyi televízió adásait, hiszen 2002-ben – amikor az áttelepülés megtörtént – ígéretet kaptak a műsor vételének biztosítására. Az elmúlt időszakban sem történt változás. Hirden eddig fogható volt az adás, de most már ők sem látják. Kérdezi a

107 Pécs TV vezetőjét, mikor láthatják majd az említett városrészekben az adást? Keresnyei János: nagyon szeretne időpontot mondani – a hazai médiatörténetben először a helyi televízió átjátszó frekvenciát kapott a kérdéses területek ellátására –, de nem tud. Nem anyagi probléma áll e mögött, de az ORTT csak pályázat útján adja ki a frekvenciát, beleértve az átjátszót is. Az ORTT hosszabb ideig nem működött, az új szervezet nem foglalkozott a témával, 2003. december 20-án jutott tudomására, hogy kiírják a pályázatot, ami ez ideig még nem történt meg. A hírközlési hatóság, valamint az ORTT tevékenysége nem teszi lehetővé, hogy megtegyék. Elviekben jogi engedéllyel rendelkeznek, de a szabályok szerint a pályázat elbírálásáig nem használhatják. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténjen. Dr. Gáspár Gabriella: a kommunikációs együttműködési programcsomag előkészítésekor példaértékű politikai egyeztetésre került sor a városvezető koalíció és az ellenzék képviselői között. Úgy gondolja, az együttműködés olyan értelemben kiváló volt, hogy minden érdemi, politikai javaslat bekerült a megállapodásba. Ennek következtében természetesen megszavazzák. Megjegyzése, az EUNet Kht-t most nem tartalmazza az előterjesztés, ugyanakkor a Pécs TV-re, illetőleg a BAR-ZAL Kft-re vonatkozó részekben szerepel. Dr. Füredi Péter: a megállapodást nagyon jónak minősíti és támogatja, mivel minden politikai szerepvállalónak lehetőséget biztosít a nyilvános megjelenésre. Polgármester úr is említette, a munka nem teljesen zökkenőmentes a sajtóval. Hasonló a tapasztalatuk, a Pécsi Hírekben nem jelentek meg az általuk meghirdetett fogadóórák. Április 16-án adták le a jegyzéket, de az ellenzéki képviselők fogadóórájáról egyik értesítés sem jelent meg az említett sajtótermékben. Úgy véli, tévedés, vagy véletlen okozta ezt, bíznak abban, hogy a jövőben nem így lesz. Magyarázatot várnak arra hogyan történhetett ez meg. Dr. Toller László: elmondja, – a két sajtóreferens egyidejű távolléte miatt – kommunikációs hiba történt. Ígéri képviselő úrnak, legközelebb ilyen nem fordul elő. Gondoskodnak arról, hogy a beérkező értesítéseket időben továbbítsák a Pécsi Hírek-be. Úgy gondolja, semmiféle sajtóetikai vétség nem történt. Dr. Kunszt Márta: elmondja, egy alkalommal az ő fogadóórája is egy hetet késett, mivel elfelejtették leközölni. Dr. Toller László: több észrevétel előterjesztésről és határozati javaslatról.

nem

lévén szavazást

kér az

Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

108

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 150/2004. (04.22.) sz. határozata az önkormányzat és a Pécs TV Kft. valamint a BAR-ZAL Kft között létrejött kommunikációs együttműködési programokról A közgyűlés megtárgyalta a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Pécs TV Kommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság és a BAR-ZAL Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság 2004. május 1-jei hatállyal megállapodást köt kommunikációs együttműködési programokról közcélú információs tartalmak multimédia megjelenítésére. Egyidejűleg a Pécs TV Kommunikációs Korlátolt Felelősségű Társasággal 1998. március 8-án megkötött kommunikációs együttműködési programját 2004. április 30-ai hatállyal közös megegyezéssel megszünteti. A közgyűlés felkéri dr. megállapodások aláírására.

Toller

László

polgármestert

a

A közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy az EUNet 2000 Közhasznú Társasággal kötendő kommunikációs együttműködési megállapodás döntés előkészítését végezze el. Határidő: szerződések aláírására: 2004. május 1. döntés előkészítésére: 2004. június 24. Felelős: dr. Toller László polgármester Varga István főosztályvezető Póla József főosztályvezető Kapják:

25.)

dr. Toller László polgármester, dr.Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, dr.Varga István, Póla József főosztályvezető

Vízterhelési díj áthárítása Előterjesztő:

Juhász István bizottsági elnök

109 Juhász István: szóbeli kiegészítésében a környezetterhelési díj bevezetésének körülményeit ismerteti. Az országgyűlés 2003. november 10-i ülésén fogadta el a környezetterhelési díjról szóló törvényt, melynek értelmében a környezetterhelő anyagokat kibocsátó szolgáltatóknak 2004. január 1-jétől adójellegű befizetést kell teljesíteniük, melyet a terhelés arányában tovább háríthatnak a szolgáltatást igénybe vevőkre. A törvény a szennyvíz vonatkozásában érinti az önkormányzatot, melynek értelmében a megadott képlet szerint kiszámított éves díjat lépcsőzetesen kell bevezetni. 2004-ben a kiszámolt érték 30 %-át, majd a mértéket fokozatosan növelve 2008-ra a környezetterhelési díj eléri a 100 %-ot. A szolgáltató – jelen esetben a Vízmű – negyedévente előleget fizet be az adóhatóságnak. A bázisév tényleges kibocsátása alapján minden tárgyévet követő év március 31-én kerül sor egy elszámolásra, melynek eredményét a következő évben az elszámolt díjban érvényesítik. Fontos megemlíteni, hogy ez a díj nem épül be a csatornaszolgáltatás árába. A Vízmű Rt. által kiküldött víz- és csatornaszámlán külön soron kerül felvezetésre, és a társaságnál könyveléstechnikailag is teljesen elkülönített tételként szerepel, és semmilyen formában nem képezheti a Vízmű egyéb bevételi forrását. A Pécsi Vízmű Rt. kalkulációja szerint ez az összeg 2004. évre 5 Ft/m3 lenne abban az esetben, ha – a törvény értelmében – 2004. január 1-jétől bevezetésre került volna. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság által is elfogadott javaslat: május 1-jétől 8 Ft/m3-es díj bevezetése, amellyel kárpótolnák a január 1-jétől be nem vezetett 5 Ft/m3 díjat, illetve ugyanezen összeg maradna jövő évben is. A legközelebbi környezetterhelési díj emelésre 2006-ban kerülne sor. Fontosnak tartja elmondani, ez egy önkormányzati határozat formájában kerül bevezetésre. Nem tehetnek mást, mint elfogadják a díjáthárítást, mivel az országban is mindenhol ezt teszik. Vannak olyan helyek az országban, ahol a szennyvíz minőségének mérésével, illetve terhelésével arányosan vezetik be a díjat. Talán kissé szerencsésebbek a miatt, hogy Pécsett a víz szennyezésétől független a környezetterhelési díj összege, ami bizonyos fogyasztók vonatkozásában előnyösebb. A tervezettel a LAKTÁSZ és a fogyasztóvédelem képviselői is egyetértettek, illetőleg tudomásul vették. Kéri a közgyűlést, a díj áthárítását a határozati javaslat elfogadásával segítse elő. Erb József: úgy véli, szükséges tájékoztatni a lakosságot, a kormányzat múlt év novemberében hozott egy határozatot az adóemelésről. Ezen túlmenően azt is megtette, hogy a végrehajtásáért az önkormányzatokat tette felelőssé, és a vízműveket adó-, pénzbeszedő és továbbító szervezetként minősítetve kötelezte a környezetterhelési díj megfizetésére. A civil szervezetek tudomásul vették, mert törvényi előírás az alapja, amit végre kell hajtani. Ellenzéki oldalról ez ellen tiltakoznak, és nem fogadják el, mivel a családokra újabb terhet rónak. Dr. Toller László: ellenzéki oldalról ezt lehet tiltani, csupán egyetlen a gond: Orbán Viktor személyesen írta alá a csatlakozási szerződésben azt a megállapodást, hogy vállalják a környezetterhelési díj bevezetését. Juhász István: Erb József képviselőtársa figyelmébe ajánlja, ez az adó nem tűnik el a központi költségvetésben, mert egy elkülönített számlán marad, és

110 ilyen felhasználási lehetőséget biztosít. Az EU-s csatlakozás kapcsán az ország környezetvédelmi feladatainak ellátása és minőségi javulása rendkívül fontos. Az ebből befolyó díj a környezetvédelmi feladatok és beruházások létrehozását jelenti. Nagy Csaba: úgy gondolja, érdemes véleményüket kifejteni, mert a rendeletet a Szocialista Párt képviselői jegyzik. Ilyen értelemben a politikai felelősséget is nekik kell vállalni. Hangsúlyozza, nem tudja elfogadni a határozati javaslat 3.) pontjában foglaltakat, miszerint a vízterhelési díjat 2004. augusztus 1-jétől vezeti be az önkormányzat, 13 Ft/m3 értékben. Az előterjesztésben hivatkoztak a bevezetés előnyeire is, hogy ebben az esetben 2005. és 2006. január 1-jével nem lenne szükség emelésre, csak 2007. és 2008. években. Ugyanakkor hátrányként nem mutatták be, hogy akkor 2005-ben – a vonatkozó törvényi előírás szerint – csak 8 Ft/m3 lenne a díj, s nem 13 Ft/m3, amit csak 2006-tól kellene bevezetni. Ehhez nem adják a szavazataikat. Dr. Toller László: jelen volt a törvényjavaslat parlamenti vitáján. Egyetlen FIDESZ-es képviselő sem vitatta azt, hogy aláírásuk következménye ezen adónem bevezetése, legfeljebb az értelmezés tekintetében nem volt egyetértés. Nem érti ezért, mire való volt a megjegyzés. A maga részéről tényszerűen közölte, hogy az ellenzéki oldal ezt vállalta a csatlakozási szerződésben. Nagy Csaba: visszautasítja az elmondottakat, mert a szerződés nem tartalmazza, hogy Pécsett 2004. augusztus 1-jétől 13 Ft/m3 mértékben kell bevezetni ezt a vízterhelési díjat. Ezt a kormányzó koalíció eldöntötte a parlamentben, és ráterhelik a lakosságra az Európai Uniós csatlakozással. Dr. Toller László: nem érti a felszólalást, mert a cég igazgatósága állapítja meg a vízterhelési díjat, az önkormányzat csupán követési rendszert tud kialakítani. Megismétli, az előző kormány vállalta, a jelenlegiek pedig bevezetik. Juhász István: felhívja Nagy Csaba frakcióvezető-társa figyelmét, nem hibázott a szóbeli kiegészítésében. Senki nem beszélt 13 Ft/m3-ről 8 Ft/m3 szerepel az előterjesztésben, s ugyanennyit mondott szóbeli kiegészítésében is. Dr. Toller László: hozzáfűzi, a cég igazgatóságának javaslatától eltérő az előterjesztésben megfogalmazott javaslat. Nagy Csaba: a határozati javaslatból idézett. Más kérdés, hogy a testület által megválasztott menedzsment mit ír le. A 3. sz. javaslat szerint a vízterhelési díj augusztus 1-jétől 13 Ft/m3. Mivel ezt nem vállalták, ezért javasolják a 8 Ft/m3-es díj bevezetését. Dr. Toller László: hangsúlyozza, az igazgatóság egy javaslatot tett, mint minden áremelés esetében. Az önkormányzat mint árhatóság önmaga állapítja meg – a hatályos jogszabályok keretei között -, hogy mennyi a

111 vízterhelési díj. Képviselőtársa a 13 Ft/m3-re hivatkozik, de ilyen javaslat nincs, csak 8 Ft/m3-es. A képviselőtársuk által említett határozatot az igazgatóság hozta, az nem a közgyűlés határozati javaslata. A bizottsági elnök által elmondott javaslat a mérvadó. Várbíró Péter: kérdezi az előterjesztőt, hogy az Európai Unióban a víz díja hány százalékkal lesz drágább? Juhász István: megismétli, a díj nem épül be a csatornaszolgáltatás árába. Nem lesz több, lesz egy adójellegű rátét, ami nem százalékosan, hanem forintálisan meghatározott 8 Ft/m3-rel határoznak meg, amit környezetvédelmi célokra visszaforgatnak. Példaként említi, Budapesten a környezetterhelési díj teljes egészében a csatorna-beruházásokra fordítódik. Amennyiben lesznek környezetvédelmi beruházásaik, az összeget ugyanígy a város javára tudják visszaforgatni. Nincs összefüggésben az összeg a tényleges vízdíjjal. Nem szabad arra sem hivatkozni, hogy hány százalékkal emeli meg, mert teljesen külön soron szerepel. Úgy gondolja, számukra is nagyon fontos a környezetvédelmi feladatok ellátása. Dr. Toller László: a városé lesz a bevétel, és a környezetvédelmi beruházásokra fordítják. Ez a lényege a vonatkozó törvénynek. Hozzáfűzi, családonként általában 5 m3 fogyasztás számítható, ami 40 forintos havi kiadást jelent. Dr. Gáspár Gabriella: kedvezőnek tartja azt, ha a befolyt pénzt a környezetvédelemre fordítják. A probléma az, hogy azok a szegény rétegek, akik a vízdíjat eddig is soknak tartották, ezt nem veszik jó néven. Bizottsági ülésen a civil szervezetek jelenlévő néhány képviselője nem értett egyet az áthárítás módjára vonatkozó résszel. A Vízmű másként is átháríthatná a díjat. Véleménye szerint a nagy környezetterhelőknek kellene nagyobb arányban a terhet viselni. Természetesen ez a döntés nem lenne vállalkozásbarát. A tervezett lépés nem lakosságbarát, mivel igazából nem mérik a szennyező anyagok súlyát. Egyértelmű, nem feltétlenül a lakosság a legnagyobb szennyező. A szennyvíz mennyisége nem feltétlenül azonos azzal a mennyiséggel, amit a vízdíjjal elszámolnak, ugyanakkor a csatornába nem megy annyi szennyvíz, mint amennyi víz kifolyik a csapból. Külön kategória az, hogy ebben az esetben miként számítják a szennyvíz mennyiségét. Véleménye szerint ezt nem lehet kiszámítani, mert pl. ahol a kertet nem vezetékes vízzel locsolják, hanem fúrt kútról, újabb helyzetet teremt, mivel többletszennyezés történik. Másik esetben pedig előfordul, hogy az összegyűjtött fürdővízzel öntöznek, tehát a mérés ebben az esetben sem megoldott. Feltehetően ebből lesznek lakossági panaszok, ezért ebben a kérdésben körültekintően kellene eljárni. Juhász István: vizsgálódtak és megállapították, a legszennyezettebb szennyvíz a lakossági fogyasztóktól származik. Sokkal szennyezettebb, mint az ipari fogyasztóktól származó. Másik érve, lehetőség van a Vízműnél arra, ha valaki locsolásra használja a vizet, külön vízórát kérhet a Vízműtől, s akkor természetesen nem kell megfizetnie a csatornadíjat. Vannak olyan lehetőségei, módszerei, amelyek

112 nem nagyon ismertek, A lakosságnak ezt kell elmagyarázni. A tényeken nem változtat, a díjat a határozati javaslattal támogatniuk kell. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 25 igen szavazattal 11 ellenvélemény mellett, tartózkodás nélkül elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 151/2004. (04.22.) sz. határozata a vízterhelési díj áthárításáról A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a - a vízterhelési díjat - melynek mértéke 8Ft/m3 - a Pécsi Vízmű Rt 2004 május 1-től a szolgáltatást igénybe vevőkre áthárítsa

.

- egyetért azzal is, hogy a díj a számlában a szennyvízdíjtól elkülönítetten, egy külön soron jelenjen meg. Határidő: 2004.május 1. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:

26.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Kukai András, Juhász István bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

2004. évi közcélú foglalkoztatás biztosítása Előterjesztő:

Fratanolo János albizottsági elnök

Fratanolo János: 2000. óta minden évben visszatérő témáról van szó. A bizottsági vitánál felmerült, hogy sokan még nem értik a lényegét ennek a támogatásnak. A Munka Pécs-Baranyáért Kht. közérdekű munkát végez a városban, együttműködési megállapodás alapján. Állami normatíva csak a közcélú munkáért jár, a közérdekűért nem. A több száz ember foglalkoztatásához szükséges menedzsment működtetését finanszírozza a város. 2000. évben ez az összeg 24-25 M Ft volt. Az együttműködési megállapodás szerint az önkormányzat ezt a tevékenységet fokozatosan csökkenő mértékben támogatja. Kéri a közgyűlést, támogassa az előterjesztést. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztésről, valamint a határozati javaslatban foglaltakról.

113 Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 152/2004. (04.22.) sz. határozata 2004. évi közcélú foglalkoztatás biztosításáról A Közgyűlés megtárgyalta a Gazdasági Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság Foglalkoztatáspolitikai Albizottságának fenti tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza. 1.) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata valamint a „Munka Pécs-Baranyáért” Tranzit Foglalkoztatási Kht. támogatási szerződését az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

2.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a 3/2004. (02. 20.) sz. Költségvetési rendelet, egyéb céltartalékok, „Közmunkaprogram”, 30 millió forint keret terhére 12.000.000 forint támogatás átutalásáról gondoskodjon a támogatási szerződésben foglaltak szerint. Határidő: a szerződésnek megfelelően Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

27.)

Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, Fratanolo János albizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Könyvtári felzárkóztató pályázat állománygyarapítási támogatására Előterjesztő:

a

városi

könyvtárak

Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: miután az előterjesztéshez kiegészítés, kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztést, valamint a határozati javaslatban foglaltakat 28 igen, egyhangú szavazattal támogatta.

114

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 153/2004. (04.22) sz. határozata „Könyvtári felzárkóztató pályázat” állománygyarapítási támogatásáról

a

városi

könyvtárak

1./ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése pályázatot nyújt be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához a városi könyvtárak állománygyarapítási összegének támogatására. 2./ A közgyűlés a könyvtárak, állománygyarapítására benyújtandó felzárkóztató pályázathoz összesen 2.000.000 Ft önrészt biztosít a város 2004. évi költségvetéséről szóló 3/2004. (02.20.) sz. önkormányzati rendelet 11. sz. mellékletében a „Pályázati önrész” céltartalék terhére. 3./ A közgyűlés az önrészként megjelölt 2.000.000 Ft. összegből a Pécsi Városi Könyvtár részére 1.400.000 Ft-ot, az Apáczai Csere János Nevelési Központ Könyvtárának 600.000 Ft-ot biztosít. 4./ A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a pályázat aláírására és utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a pályázatot 2004. április 25-ig küldje meg a Magyar Államkincstár Baranya Megyei Területi Igazgatóságához. Határidő: Felelős:

2004. április 25. Póla József főosztályvezető

5./ A közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy a sikeres „Könyvtári felzárkóztató pályázat”-on elnyert könyvtári állománygyarapításra kapott összeget és a 3. pont szerint vállalt önrészt az érintett könyvtárak rendelkezésére bocsátja.

28.)

Határidő: Felelős:

a pályázati értesítést követő hó 30. dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

„Terres en Lumiére” kiállítás megvalósítása Előterjesztő:

Meixner András bizottsági elnök

115 Meixner András: felhívja a figyelmet erre a nagy jelentőségű kiállításra, amelyet Pécs városa a Vallon Régiótól ajándékba kapott, az önkormányzatnak csupán az installációs költségeket kellett biztosítania, 3 M Ft összegben. A kiállítás jelentőségét mutatja, hogy eddig több európai nagyvárosban, többek között Párizsban, Brüsszelben került megrendezésre. A múlt évben Brüsszelben rendezett pécsi kiállítás során kialakult jó kapcsolatnak köszönhető, hogy Pécs városa megkapta ezt az anyagot. Kéri képviselőtársait, valamint Pécs város lakosságát, hogy a szeptember 1-jén, a Város Ünnepén megnyíló kiállításra jöjjenek el, mert úgy gondolja, nagyon nagy élményben lesz részük. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 154/2004. (04.22.) sz. határozata a „Terres en Lumiére” kiállítás megvalósításáról A közgyűlés megtárgyalta a Kulturális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: A közgyűlés köszönettel elfogadja a Belgiumi Francia Közösség Nemzetközi Kapcsolatok Központi Hivatala által felajánlott „Terres en Lumiére” kiállítást, mely 2004. szeptember 1-jén, a „város ünnepén” kerül megnyitásra. A közgyűlés a kiállítás megvalósítására a Művészetek Háza intézményét kéri fel. Határidő: a kiállítás megnyitására: 2004. szeptember 1. Felelős: dr. Toller László polgármester Varga István ,Póla József főosztályvezető Kapják:

29.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Horváth Zoltán alpolgármester, Meixner András, dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Varga István, Póla József főosztályvezető

Uránia mozi pályázata Előterjesztő:

Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér.

116 Megállapítja, hogy a testület 27 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 155/2004. (04.22.) sz. határozata Uránia mozi „art mozik korszerűsítése” c. pályázaton való részvételéről A Közgyűlés megtárgyalta az előterjesztést és hozzájárul az Uránia mozi „art mozik korszerűsítése” c. pályázaton való részvételhez. A 10.000.000,- Ft önrészt a 3/2004. (02.20.) sz. rendelet 11. sz. mellékletben az egyéb céltartalékok között szereplő pályázati önrész terhére biztosítja. Felhatalmazza a polgármestert a pályázat beadásához szükséges iratok aláírására.

30.)

Határidő:

azonnal

Felelős:

dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Soó László, Meixner András bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető

Egyszeri vízszennyezési bírság megosztása Előterjesztő:

Hódosi Vera bizottsági elnök

Dr. Toller László: kissé félreérthetőnek tartja az előterjesztést. Kiegészítésként csupán annyit fűz hozzá, hogy javasolják a vízszennyezési bírságként befolyt összegnek a Vízműhöz tartozó, érintett kistelepülésekkel történő megosztását. Hódosi Vera: a félreértések elkerülése miatt emlékeztet arra, amikor tavaly nyáron a Szennyvíztelep által a Pécsi-vízbe szennyeződés került, amely a vízfolyáson végigmenve több falut érintett. A vonatkozó rendeletek szerint a vízszennyezési bírság 30 %-ával az az önkormányzat rendelkezhet, ahol a szennyezés történt, tehát Pécs városa. Mivel a vízszennyezés 13 települést érintett, a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság úgy gondolja, jogos a

117 bírság összegének ezen települések közötti megosztása. Az érintett községekkel folytatott hosszabb egyezkedés után történt meg a javaslat a megoldásra. Dr. Toller László: ezek szerint nem az önkormányzat fizet bírságot, hanem kap a bírság összegéből, ami az előterjesztés címéből nem derül ki. Több hozzászólás, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 156/2004. (04.22.) sz. határozata egyszeri vízszennyezési bírság megosztásáról A Közgyűlés - a Város - és Környezetfejlesztési Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével a rendkívüli vízszennyezési bírság felosztásában érdekelt 14 önkormányzat indítványát elfogadja, mely szerint a Pécsi Vízmű Rt által befizetett, a Pécs Városi Környezetvédelmi Alapon jóváírt vízszennyezési bírság - 4 057 404 Ft - kerüljön felosztásra a következők szerint: - Zók, Pécsbagota, Velény, Kórós, Kémes, Szaporca önkormányzatai részére 386.419 Ft, - Pécs, Pellérd, Magyartelek, Kisasszonyfa, Bogádmindszent, Páprád, Adorjás, Drávapiski, Tésenfa számára pedig 193.210 Ft. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy - az egyszeri alkalomra tekintettel - külön megállapodás megkötése nélkül, az érintett önkormányzatok nyilatkozatai alapján, az általuk megnevezett bankszámlára utalja át a fenti összegeket. Határidő: Felelős:

2004. május 30. dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

Horváth Zoltán alpolgármester, Hódosi Vera bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta és Jeszták Lajos főosztályvezetők, Nagy Gábor Zók polgármestere a Városfejlesztési Főosztály útján

118

31.)

Pályázat fogyatékos személyek ellátását segítő eszközökre Előterjesztő:

Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel, javaslat nem hangzott el, ezért szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 157/2004. (04.22.) sz. határozata Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézményének pályázatáról A Közgyűlés megtárgyalta az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság fenti tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 1./ Az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye részére a vizsgálati és fejlesztő eszközök beszerzése, kölcsönzése értelmi fogyatékosok részére P23/2C kódszámú pályázathoz szükséges 10 % önrészt 63.890.-Ft–ot biztosít. 2./ A Közgyűlés az önrész forrásául a 2004. évi költségvetésben a céltartalékok között szereplő pályázati önrészt jelöli meg. 3./ Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy az költségvetését a megjelölt összeggel emelje meg.

intézmény

4./ Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a döntést a költségvetés soron következő módosításakor vezesse át.

32.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető

A 68. sz. háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségére vonatkozó megbízási szerződés módosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

119

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 158/2004. (04.22.) sz. határozata a 68.sz. háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségére vonatkozó megbízási szerződés módosításáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1./

A Közgyűlés hozzájárul Dr. Horváth Bella egyéni vállalkozó megbízási szerződésének módosításához azzal, hogy a jövőben a 68.sz. háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítását a Dr. Horváth Bella Egészségügyi kft. ügyvezetőjeként lássa el. A megbízási szerződés egyéb rendelkezései változatlanul hatályosak.

2./

Utasítja a Népjóléti elkészítésére. Határidő: Felelős:

3./

33.)

Főosztály

a

szerződés

módosítás

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a módosított megbízási szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

A 16. sz. fogorvosi körzet területi ellátási kötelezettségére vonatkozó megbízási szerződés módosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában, kéri a szavazást.

120

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 egyhangú igen szavazattal az előterjesztés és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 159/2004. (04.22.) sz. határozata a 16.sz. fogorvosi körzet területi ellátási kötelezettségre vonatkozó megbízási szerződés módosításáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1./

A Közgyűlés hozzájárul az „Arc, Száj, Fog” Egészségügyi és Szolgáltató Kft. megbízási szerződésének módosításához azzal, hogy a jövőben a 16.sz. fogorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítását a Pécs, Jókai u.10.sz. alatti telephelyen lássa el. A megbízási szerződés egyéb rendelkezései változatlanul hatályosak.

2./

Utasítja a Népjóléti elkészítésére. Határidő: Felelős:

3./

34.)

Főosztályt

a

szerződés

módosítás

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a módosított megbízási szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Derűs Gyermekkor Alapítvány támogatási kérelme Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: hozzászólás, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

121

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 160/2004. (04.22.) sz. határozata a Derűs Gyermekkor Alapítvány támogatási kérelméről A Közgyűlés megtárgyalta az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: 1./ A Közgyűlés a Derűs Gyermekkor Alapítvány részére munkabér és járulékaira kifizetésére 255.000.-Ft összegű támogatást biztosít. A támogatás forrásául az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság költségvetésében szereplő keretet jelöli meg. 2./ A Derűs Gyermekkor Alapítvány támogatási szerződését elfogadja az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal. Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:

35.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Alapítványok támogatásának jóváhagyása az Oktatási Bizottság keretéből Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Dr. Toller László: hozzászólás hiányában kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 161/2004. (04.22.) sz. határozata Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért Alapítvány és a Nyelvtudással az Egységes Európáért Alapítvány támogatásának jóváhagyásáról

122

A város 2004. évi költségvetéséről szóló 3/2004. (02.20.) számú önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdésében írtak alapján, a kerettartalékok között nevesített bizottsági keret előirányzatok felhasználása az adott bizottság hatásköre, kivéve az Ötv. 10. § (1) bek. d./pont utolsó fordulatában meghatározott esetet. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Oktatási Bizottsága a közgyűlés által átruházott hatáskörében a 2004. évi pénzkerete terhére a Kulturált Közlekedéssel a Gyermekekért 200.000 Ft. Alapítványnak a Nyelvtudással az Egységes Európáért 200.000 Ft. Alapítványnak támogatást biztosított. A Közgyűlés az alapítványoknak adott támogatást jóváhagyja és egyben felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására. A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási szerződésekben foglaltak szerint gondoskodjon a támogatások összegeinek átutalásáról. Határidő: 2004. május 31. Felelős: dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető Kapják:

36.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

Baranya Ifjúságáért Kht. és Pécs város pályázata Előterjesztő: Dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök

Várbíró Péter: a jelenlegi és a következő két napirendi ponthoz el kell mondania, hogy az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságának ülésén kisebbségi véleményt fogalmazott meg annak érdekében, hogy az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságának pályázati keretét a pályázatok során osszák és használják fel., ne aprózzák el. Nemcsak a ma, hanem korábbi üléseken is szerepeltek különböző támogatások. A következő 3 napirendi pontnál 930 E Ft-tal csökken a bizottság Pályázati Alapra fordítható keretösszege. Ezért elviekben ennél és a következő két napirendnél is nemmel fog szavazni.

123 Dr. Toller László: úgy gondolja, ha a bankba betesz egy kisebb összeget és egy jóval magasabbat tud kivenni, akkor azt meg kell tennie. Dr. Tóth Bertalan: nemcsak ehhez a napirendhez kapcsolódik hozzászólása, hanem a továbbiakhoz is. Várbíró Péter képviselőtársa már az előző közgyűlésen is felvetette problémáit. Egy félreértést kíván eloszlatni. A testület előtt lévő támogatások bizottsági keretből történnek, a 30 M Ft-os Pályázati Alaphoz még nem nyúlt hozzá a bizottság, semmit nem költött belőle egyik civil szervezet sem, aki pályázott. Nem kell aggódni, hogy az Alap csökken, mert az 30 M Ft-tal teljes. A következő napirendi pontokban szereplő felhasználások a bizottság saját 10 M Ft-os keretéből kerülnek felhasználásra olyan célokra, amelyek sürgetőbbek és nem várhatják meg vele a pályázatok elbírálását. mint a pályázat elbírálását, illetve több bizottsággal megvalósuló programokra is nyújtanak támogatást. Ehhez járul hozzá az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága is, illetve olyan kiemelt ifjúsági programokra, mint például a Planetáriumban megvalósuló filmfesztivál, amely májusban kerül megvalósításra. A pályázat elbírálása ezen időpontot követően történik meg. Ezért látta szükségesnek az előterjesztést, és a bizottság 4 igen szavazattal elfogadta. Tévesen szerepel az előterjesztésekben, hogy Várbíró Péter képviselőtársuk tartózkodott, mert az ülésről eltávozott. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén kéri a testület szavazását. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 162/2004. (04.22.) sz. határozata a Baranya Ifjúságáért Kht. és Pécs város pályázatáról 1.) A Közgyűlés támogatja Pécs város részvételét "Az önkormányzatok ifjúsági munkája szakmai színvonalának emelése, a fiatalok intézményes részvételét, képviseletét biztosító állandó fórumok működtetése, valamint az önkormányzatoknak, ifjúsági közösségeknek nyújtott szolgáltatások, programok és támogatások körének bővítése" címmel kiírt pályázatban. 2.) A Közgyűlés a pályázat benyújtásához 360.000,- Ft önerőt biztosít a Pályázati Alap keretéből. A pályázatot a Baranya Ifjúságáért Kht. készíti el. 3.) Amennyiben a pályázott összeghez képest az országos pályázaton elnyert összeg kevesebb lesz, a nyert pályázat összegének arányában csökkenhet az önerő összege.

124 4.) A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a pályázat aláírására. 5.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt az önerős támogatás összegének elkülönítésére. A pályázati összeg számlára érkezésétől számított 15 napon belül a Közgazdasági Főosztály a Tisztségviselői Kabinetet tájékoztatni köteles. 6.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a pályázat megnyerése után, annak teljes összegének - önerő + nyert támogatás - átutalásáról szóló szerződés elkészítéséről gondoskodjék, Pécs M.J. Város és a Baranya Ifjúságáért Kht. között létrejött határozatlan idejű ellátási szerződésnek megfelelően. 7.) A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a szerződés aláírására. 8.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a szerződés szerinti összeg átutalására.

37.)

Határidő: Felelős:

2004. június 10. dr. Varga István főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tóth Bertalan , Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők, dr. Nász László főosztályvezető helyettes

Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány támogatása Előterjesztő: Dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 163/2004. (04.22.) sz. határozata Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány támogatásáról

125

1. Pécs M.J. V. Közgyűlése jóváhagyja az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságának bizottsági kerete terhére a DélDunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány részére kifizetendő, 70.000,- Ft támogatást pályadíj céljára. 2. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződés elkészítéséről gondoskodjék. 3. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására. 4 A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási összeg átutalásáról gondoskodjék. Határidő: Felelős: Kapják:

38.)

a szerződés elkészítésére 2004. május 10. a támogatási összeg átutalására 2004. május 31 dr. Varga István főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezető-helyettes

Vizuális Nevelésért Alapítvány támogatása Előterjesztő: Dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök

Dr. Toller László: hozzászólás hiányában előterjesztésről és a határozati javaslatról.

kéri,

szavazzanak

az

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 164/2004. (04.22.) sz. határozata a Vízuális Nevelésért Alapítvány támogatásáról 1. Pécs M.J. V. Közgyűlése jóváhagyja az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságának bizottsági kerete terhére a Vizuális Nevelésért Alapítvány részére kifizetendő 500.000,- Ft támogatást, programköltség, valamint tárgyi eszköz beszerzés céljára.

126 2. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződés elkészítéséről gondoskodjék. 3. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására. 4. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási összeg átutalásáról gondoskodjék. Határidő: Felelős: Kapják:

39.)

a szerződés elkészítésére 2004. május 10. a támogatási összeg átutalására 2004. május 31. dr. Varga István főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezető-helyettes

Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása Előterjesztő: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel előterjesztésről és a határozati jaslatról.

hiányában kéri a szavazást az

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 165/2004. (04.22.) sz. határozata alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról A Közgyűlés elfogadja a Közgazdasági Főosztály előterjesztését az alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról. A Közgyűlés a város költségvetéséről szóló 3/2004.(02.20.) sz. Ör.15. § (2) bekezdése alapján jóváhagyja az alábbi alapítványok támogatását:

127 2004. évi dr. Papp Judit címzetes főjegyző egyéni keretből: a Jövö Közigazgatásáért Alapítvány részére - „Szamel ösztöndíj” adományozásának támogatása

100 000.-Ft.

2004. évi dr. Kunszt Márta alpolgármester tisztségviselői ke retből: Kodály Alapítvány részére - Kodály Zoltán Gimnázium kórusa CD felvétel készítéséhez támogatás

50 000.-Ft

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a támogatási szerződések előkészítésére, és felhatalmazza a polgármestert azok aláírására.

40.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Nász László főosztályvezető helyettes, Walter Terényi Mária csoportvezető

Az Apolló mozira kötött adásvételi szerződés módosítása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 166/2004. (04.22.) sz. határozata az Apolló mozira kötött adásvételi szerződés módosításáról A Közgyűlés az Apolló Mozi Építőipari és Idegenforgalmi Kft-vel kötött adásvételi szerződést az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal módosítja. Felhatalmazza a polgármestert a szerződés-módosítás aláírására. Határidő: 2004. 05. 01. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető

128 Kapják:

41.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. számára vezetékjog alapítás Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 167/2004. (04.22.) sz. határozata Vezetékjog alapításáról a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. számára A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. számára az előterjesztéshez mellékelt megállapodás tervezet alapján a 19183 hrsz-ú ingatlanra nézve ellenérték fizetése nélkül - vezetékjog kerüljön alapításra. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.

42.)

Határidő: Felelős:

2004. május 1. Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

A Gomba utcai hajléktalan szálló tulajdonjogának rendezése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: észrevétel, kérdés hiányában kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot.

129 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 168/2004. (04.22.) sz. határozata a Gomba utcai hajléktalan szálló tulajdonjogának rendezéséről A Közgyűlés a pécsi, Gomba utcai 41.173/14. hrsz-ú épület ingatlan tulajdonjogát térítésmentesen átveszi a Magyar Államtól az előterjesztéshez mellékelt megállapodásban foglalt feltételekkel. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az ingatlan törzsvagyonba történő felvételéről gondoskodjon. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. /05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon. Felhatalmazza a polgármestert a tulajdonjog átadás-átvételéről szóló megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:

43.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Pécsi Nívó Autó Kft-vel kötendő bérleti szerződés Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 169/2004. (04.22.) sz. határozata a Pécsi Nívó Autó Kft-vel kötendő bérleti szerződésről 1./ A Közgyűlés úgy határoz, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló, Pécs, Megyeri úton található 3685/23 hrsz-ú 2233 m2 nagyságú közterületet a Pécsi Nívó Autó Kft. részére (Pécs Lőtér u.19.) határozatlan idejű bérleti szerződéssel, gépkocsi

130 forgalmazás céljára feltételekkel:

bérbe adja a következő

lényeges

A bérleti díj mértéke bruttó 200.000.-Ft/hó Bérbeadót bérlő szerződésszegése esetére (bér nem fizetés, eltérő célra használat, tiltott albérletbe adás) azonnali hatályú felmondás illeti meg. Bérbeadó várospolitikai, városrendezési vagy értékesítési okból 2 hónap felmondási idővel, míg indokolás nélkül 3 havi felmondási idővel mondhatja fel a szerződést. Bérlő a szerződést változatlan tartalommal – bérbeadó egyidejű értesítése mellett – az FH Mobil 2003. Kft-re (7632 Pécs, Gadó u. 17.) engedményezheti. 2./ A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a bérleti szerződés aláírására. Határidő: 2004. május 1. Felelős: aláírásért: dr. Toller László polgármester előkészítésért: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:

44.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Ingatlancserére irányuló megállapodás az EURO-HP-PLUSZ Kft. és az Önkormányzat között Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, észrevétel, kérdés hiányában, szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 170/2004. (04.22.) sz. határozata ingatlancserére irányuló megállapodásról az EURO-HP-Plusz Kft. és az Önkormányzat között A Közgyűlés az önkormányzat tulajdonában lévő 43420/2 hrsz-ú ingatlanból 4185 m2-es részt elcserél, az EURO-HP-Plusz Kft. tulajdonában lévő 43420/37 hrsz-ú 5093 m2 és a 42263/61 hrsz-ú 84 m2 nagyságú területeivel, értékkülönbözet megfizetése nélkül, azzal a szerződésben vállalt további feltételrendszerrel, mely szerint az EURO-HP-Plusz Kft. a csere folytán az

131 Önkormányzatnál keletkező 2.615.625.-Ft Általános Forgalmi Adó összegét megfizeti, továbbá a területen a közműveket – beleértve a csapadékcsatornát is - kiépíti úgy, hogy azok költségét teljes egészében magára vállalja, továbbá a vállalt útépítési kötelezettségének teljesítésére a tulajdonát képező 43420/5 hrszú ingatlan terhére 22.000.000.-Ft erejéig az Önkormányzat javára jelzálogjog bejegyzését engedélyezi. Közgyűlés felhatalmazza polgármestert az Önkormányzat és az EURO-HP-Pluszt Kft. közötti tulajdonközösség megszüntetése és csereszerződés aláírására, továbbá – amennyiben a későbbiek során a csapadékcsatorna építéséhez ez szükséges – az Önkormányzat javára magánszemélyekkel térítésmentesen létesítendő szolgalmijogi szerződés aláírására.

45.)

Határidő: Felelős:

2004. május 15. dr. Toller László polgármester Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztály vezető

A Pécs, Szigeti úti 623 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba vétele Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 171/2004. (04.22.) sz. határozata a Pécs, Szigeti úti 623 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba vételéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése úgy határoz, hogy a pécsi 623 hrsz-ú ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülését kezdeményezi. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonjogának az Önkormányzat részére történő megszerzése érdekében.

132 Az ingatlant az Önkormányzat a helyi sport támogatása önkormányzati feladat ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni, és stadion rekonstrukció céljára kívánja felhasználni. Az Önkormányzat saját költségén vállalja az ingatlan környezeti állapotának felmérését, szükség esetén kármentesítését és az ingatlan vonatkozásában lemond az állammal szemben támasztott bármely követeléséről. Az Önkormányzat vállalja, hogy az ingatlan tulajdonba adásától számított 5 éven át évente, a tárgyévet követő év első felétől kezdődően tájékoztatja a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot a hasznosítási cél megvalósításáról, illetve az ingatlannal kapcsolatos értékesítési szándékáról. Amennyiben az ingatlan az önkormányzati tulajdonba kerüléstől számított 5 éven belül értékesítésre kerül, az eladási árból befolyó összeg 50 %-át az Önkormányzat a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak átutalja.

46.)

Határidő: Felelős:

2004. május. 11. dr. Toller László főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

polgármester,

Jeszták

Lajos

A Pécsi Tudományegyetemmel megkötendő bérleti szerződés Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, észrevétel, kérdés nincs, határozathozatal következik. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 172/2004. (04.22.) sz. határozata a Pécsi Tudományegyetemmel megkötendő bérleti szerződésről 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Pécs, Rókus u. 2. szám alatti, 3431/6 hrsz-ú ingatlant kivonja az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni köréből és az ingatlant forgalomképes ingatlanná nyilvánítja.

133

2. A közgyűlés a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola alapító okiratának 7. „A feladat ellátását szolgáló vagyon” megnevezésű pontjából törli a 3431/6 hrsz-ú ingatlant. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az intézmény módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának aláírására. 3. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az ingatlan vagyoni helyzetének megváltozását az önkormányzat vagyonnyilvántartásán vezesse át. Határidő: 2004. április 30. Felelős: dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető 4. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselő Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változás átvezetéséről az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól rendelkező 29/2002. (05.10.) számú önkormányzati rendelet módosítása során gondoskodjon. 5. A Közgyűlés az előterjesztéshez 1. számú mellékletként csatolt bérleti szerződésben írt feltételekkel, 2004. szeptember 1-től 2015. december 31-ig tartó határozott időtartamra bérbe adja a Pécsi Tudományegyetemnek az egyetemi gyógyszerészképzés céljára az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező Pécs, Rókus u. 2. szám alatti ingatlanból a 2297 m2 nagyságú iskolaépületet. A közgyűlés felhatalmazza dr.Toller László polgármestert a bérleti szerződés aláírására. 6. A közgyűlés felkéri a Pécsi Tudományegyetem rektorát, hogy tájékoztassa dr. Toller László polgármestert az Európai Pályázati Előkészítő Alapra (PEA) benyújtott pályázatuk elbírálásáról. 7. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a képviselőtestület döntéséről az Egyetem rektorát és a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola igazgatóját értesítse. Határidő: a szerződés aláírására: 2004. április 30. a vagyonrendelet módosítására: 2004. december 16. Felelős: dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Varga István főosztályvezető Póla József főosztályvezető

134 Kapják:

47.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István, Póla József főosztályvezető

Baranya Megye Foglalkoztatási Paktumához való csatlakozás Előterjesztő: Fratanolo János albizottsági elnök

Dr. Toller László: az anyagot korábban kiküldték, de ma vették napirendre, és van egy új határozati javaslat, mely ma került kiosztásra. Fratanolo János: kéri, a ma reggel kiosztásra került határozati javaslatról tárgyaljanak, amit a tegnapi Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén felmerültek miatt módosítani kell. A határozati javaslat 1. pontja úgy hangzana, hogy „A Közgyűlés egyetért Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Baranya Megyei Önkormányzat, Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Baranya Megyei Munkaügyi Tanács, mint alapító tagok által megkötendő szándéknyilatkozatot a Baranya Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozásáról.” Itt befejeződne a mondat, és a folytatás változatlan maradna. Kéri a szándéknyilatkozat elfogadását. Az előterjesztésből látható, hogy épül fel a paktum, a megfelelő módosításokkal, illetve új elemek bekerülésével. Dr. Toller László: a foglalkoztatás területén minden egyes együttműködés nagyon értelmes, erre a célra 2007-től az Európai Unióból hatalmas források érkeznek Magyarországra. Erb József: tegnap a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén részletesen megvitatták az előterjesztést. Baranya megyében először Hidvégi Péter, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ volt igazgatója vezette be ezt az egyébként európai uniós találmányt. A szándéknyilatkozattal egyetért, a módosítással elfogadva megszavazza az előterjesztést. Ha a paktum létrejön, abba szükséges minél több gazdálkodó szervezet bevonása. Dr. Kunszt Márta: európai uniós fordításról van szó, a paktumnak a magyar nyelvben pejoratív értelme van. Nem gondolja, hogy abban kellene az Európai Uniót követni, hogy tükörfordításokat alkalmaznak. Lehetne azt mondani, hogy foglalkoztatási megállapodás, vagy szövetség. A paktumot angolban lehet használni, de a magyar nyelvben nem ajánlatos. Dr. Toller László: a paktum tudomása szerint szerződést jelent. Fratanolo János: a tárgyalások közepette felvetették, hogy a paktum kifejezés nem helyes. Az Európai Unióban ez egy levédett márkanév, melyet nem lehet behelyettesíteni. Más, a magyar nyelvben elfogadott kifejezéssel helyettesíteni azért nem helyes, mert akkor nem tudnák, hogy miről van szó.

135 Dr. Toller László: más észrevétel, kérdés nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot az előterjesztő által tett pontosításra figyelemmel. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 173/2004. (04.22.) sz. határozata Baranya Megye Foglalkoztatási Paktumához való csatlakozásról A Közgyűlés megtárgyalta a Gazdasági Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság Foglalkoztatáspolitikai Albizottságának fenti tárgyú előterjesztését. 1.) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Baranya Megyei Önkormányzat, Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Baranya Megyei Munkaügyi Tanács, mint alapító tagok által megkötendő szándéknyilatkozatot a Baranya Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozásáról. Felhatalmazza a polgármestert a szándéknyilatkozat, illetve 2004. szeptemberében Baranya Megye Foglalkoztatási Paktumának aláírására. Határidő: Felelős:

2004. május 1. dr. Sohár Endre főosztályvezető

2.) Baranya Megye Foglalkoztatási Paktumának tényleges működését szolgáló belső szabályzatok megalkotásáról, a Paktum működésének személyi, tárgyi feltételeinek biztosításáról – pályázati lehetőségek kihasználásával - az alapítók később Határidő: döntenek. 2004. szeptember 16. Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:

48.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, Fratanolo János albizottsági elnök, Sohár Endre főosztályvezető

Pécsbányatelepi kórház ingatlan szociális célú hasznosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: a Közgyűlés egyszer már megigényelte, és a minisztérium a városnak ítélte az ingatlant. A Megyei Közgyűlés megtámadta ezt a

136 döntést. Jelenleg felülvizsgálati kérelem van folyamatban, amit valószínűleg megnyerne a város. A Közgyűlés felhatalmazását kéri, álljanak el a további pertől, ha a megyei Közgyűlés közcélra fordítja az ingatlant és nem kívánja értékesíteni. Több hozzászólás nem lévén, kéri a Közgyűlést, az általa javasolt kiegészítéssel fogadja el a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és az általa kiegészített határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 174/2004. (04.22.) sz. határozata a pécsbányatelepi volt kórház-ingatlan szociális célú hasznosításáról A Közgyűlés megtárgyalta az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1./

Egyetért azzal, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat a volt pécsbányatelepi kórház-ingatlan idősek otthona hasznosítására központi címzett támogatásra pályázatot nyújtson be.

2./

Sikeres pályázat esetén, illetve ha a Baranya Megyei Önkormányzat a nélkül, hogy az ingatlant értékesítené, azt szociális közcélra hasznosítja, Pécs M J. Város Önkormányzata a benyújtott felülvizsgálati kérelmét visszavonja.

3./

Felkéri Dr. Toller László polgármestert, hogy a döntésről a Baranya Megyei Önkormányzat elnökét tájékoztassa. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

49.)

dr. Toller László polgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Pályázat benyújtása a SZAK' 2004-re Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel hiányában, kéri a szavazást az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

137 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 175/2004. (04.22.) sz. határozata pályázat benyújtásáról a Szak 2004-re 1.) Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az óvodák nevelési, az iskolák pedagógiai programjainak valamint az oktatási és nevelési intézmények minőségirányítási programjainak szakértővel történő megvizsgáltatásához szükséges fedezet elnyerése érdekében pályázatot nyújt be az Oktatási Minisztérium által kiírt Szak'2004 pályázatra. Az igényelt támogatás összege 10.000 e Ft, melyhez 2 500 e Ft önrészt a Közgyűlés a 2004. évi költségvetési rendelete 11. mellékletének 15. előirányzat csoport 13. sorában „pályázati önrész” terhére biztosít. Határidő: 2004. április 30. Felelős: Póla József főosztályvezető 2.) A Közgyűlés a közoktatási intézmények nevelési-, pedagógiai programjainak, valamint minőségirányítási programjainak a fenntartóhoz jóváhagyás céljából a benyújtási határidőt a Közgyűlés 20/2004. (01.29.) számú határozatában előírt 2004. május 1-jei határidő helyett 2004. június 1-re módosítja. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy az érintett intézmények vezetőit a módosításról értesítse. Határidő: azonnal Felelős: Póla József főosztályvezető Kapják:

50.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Soó László, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

A Pécsi Vízmű Rt. Alapító Okiratának módosítása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, észrevétel, kérdés nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

138 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 176/2004. (04.22.) sz. határozata a Pécsi Vízmű Rt. Alapító Okiratának módosításáról 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a Pécsi Vizmű Rt. Közgyűlésén a következő tulajdonosi álláspontot képviselje: 2. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Vízmű Rt. Közgyűlése a Részvénytársaság Alapító Okiratának az alábbiak szerinti módosítását jóváhagyja: Az Alapító Okirat 1. fejezete a következő 1.2.1 ponttal egészül ki: 1.2.1.

A Társaság telephelyei:

1. Pécsi Vízmű Rt. Pellérdi szennyvíztisztító telep: 7831 Pellérd, Pellérdi országút 10. 2. Sásdi Üzemegység: 7370 Sásd, Szent Imre út 12-14. Határidő: Felelős:

a Pécsi Vízmű Rt. 2004. április 28-ai ülése dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Dr. Toller László: több napirendi pont nem lévén, megköszöni a Városi Televízió nézőinek figyelmét, a nyilvános ülést 18,40 órakor bezárja azzal, hogy a Közgyűlés rövid szünet után zárt ülésen folytatja munkáját.

K.m.f.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2004. (04. 30.) számú rendelete a 2003. évi költségvetés végrehajtásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetését meghatározó 2002. évi LXII. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének - többször módosított - 3/2003 (02. 20.) számú önkormányzati rendeletével megállapított 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. §. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetésének bevételi-kiadási főösszegét 33.290.160 eFt módosított előirányzattal, a rendelet végrehajtását 34.125.128 eFt bevétellel, 32.668.694 eFt kiadással, továbbá 397.102 eFt felhasználható pénzmaradvánnyal jóváhagyja. 2. §. (1) A Közgyűlés az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézményeinek bevételeit és kiadásait a 9. és 14. sz. mellékletekben foglaltaknak megfelelően elfogadja és jóváhagyja. (2) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal bevételeit a 7. sz. mellékletben, kiadásait a 8. sz. mellékletben foglaltak szerint fogadja el. (3) A Közgyűlés az önkormányzat felhalmozási kiadásait a 17. sz. mellékletben szereplő címenkénti bontásban és főösszegben fogadja el. 3. §. A Közgyűlés megállapítja, hogy a költségvetési év lezárását követően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi normatív állami hozzájárulás elszámolása a tervezett és a tényleges mutatók alapján a 20. sz. mellékletben részletezett módon megtörtént. 4. §. A Közgyűlés megállapítja, hogy a költségvetési év lezárását követően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi normatív, kötött felhasználású

támogatásainak az elszámolása a tervezett és a tényleges mutatók alapján a 22. sz. mellékletben részletezett módon megtörtént. 5. §. Az önkormányzat 2003. december 31-i állapot szerinti vagyonát a 2. sz. melléklet szerint 112.612.842 eFt-ban állapítja meg. 6. §. A Közgyűlés a.) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények 2003. évi felülvizsgált, az intézmény által - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben szabályozottak szerint - felhasználható költségvetési pénzmaradványát a 19/a. sz. melléklet szerint állapítja meg. b.) A Polgármesteri Hivatal 2003. évi költségvetési pénzmaradványát a 19/a. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelő összegben hagyja jóvá. 7. §. Az önkormányzati intézmények pénzmaradványának felhasználására a Közgyűlés rendelkezései a következők: a.) Az intézményi pénzmaradványokból olyan tartós kötelezettség - beleértve a beruházási ráfordításokat is - nem vállalható, amely a későbbiekben az önkormányzat költségvetési támogatásának emelési igényével járhat. b.) Amennyiben a tárgyévben jutalmazásra fordítható összeggel (személyi juttatásokkal és azok járulékaival) csökkentett pénzmaradvány az elkötelezettségek teljes összegére nem nyújt fedezetet, az intézménynek a pénzmaradványból jutalmazásra fordítható összeg előirányzatát olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az elkötelezettségek fedezete biztosítva legyen. 8. §. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi egyszerűsített beszámolóját a 25/a.-25/d. sz. mellékletek szerinti tartalommal elfogadja és egyetért annak közzétételével. 9. §. A rendelet részét képezik az alábbiakban felsorolt, illetve a rendelethez csatolt mellékletek: 1. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának címrendje

2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet 8. sz. melléklet 9. sz. melléklet 10. sz. melléklet 11. sz. melléklet 12. sz. melléklet 13. sz. melléklet 14. sz. melléklet 15. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi könyvviteli mérlege Pécs Megyei Jogú Város összevont bevételei Pécs Megyei Jogú Város összevont kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal összevont bevételei (Polgármesteri Hivatal + GESZ) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal összevont kiadásai (Polgármesteri Hivatal + GESZ) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal bevételei Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata GESZ bevételei és kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal „Működési célú pénzeszköz átadás” kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal „Tartalékai és keretei” Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal szakfeladatonkénti kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal „Társadalom- és szociálpolitikai juttatások” kiadásai Pécs Megyei Jogú Város Intézményeinek bevételeikiadásai Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési hitelei, hiteltörlesztései és hitelállományának adatai

16. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata „Adósságrendezési kötelezettségei”

17. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi „Felhalmozási kiadások tervezetének végrehajtása” Kisebbségi önkormányzatok pénzügyi adatai Pécs Megyei Jogú Város 2003. évi pénzmaradványa Pécs Megyei Jogú Város 2003. évi pénzmaradvány korrekciója Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi normatív állami támogatás igénybevétele Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata központosított támogatások részletezése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kötött felhasználású állami támogatások elszámolása Pécs Megyei Jogú Város 2003. évi zárszámadásának összevont működési mérlege Pécs Megyei Jogú Város 2003. évi zárszámadásának összevont fejlesztési mérlege Egyszerűsített mérleg Egyszerűsített pénzforgalmi jelentés

18. sz. melléklet 19/a. sz. melléklet 19/b. sz. melléklet 20. sz. melléklet 21. sz. melléklet 22. sz. melléklet 23. sz. melléklet 24. sz. melléklet 25/a. sz. melléklet 25/b. sz. melléklet

25/c. sz. melléklet Egyszerűsített pénzmaradvány kimutatás 25/d. sz. melléklet Egyszerűsített eredmény-kimutatás 26. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közvetett támogatások 27. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Címenkénti létszámadatok 28. sz. melléklet Könyvvizsgálói záradék 10.§. A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Záradék: a Közgyűlés 2004. április 22-i ülésén elfogadta Kihirdetve: 2004. április 30.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

2. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2004. (04.30.) számú rendelete Rigó István „Kosárlabdázónő” című szobrának felállításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1991. évi XX. törvény 109. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következő rendeletet alkotja. 1. §. /1/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli Rigó István szobrászművész „Kosárlabdázónő” című szobrának felállítását. /2/ A közgyűlés a szobor felállításának helyszínéül a dr. Veress Endre utca 10., a „Lauber Dezső” Városi Sportcsarnok bejárata előtti Olimpiai Park területét jelöli ki. /3/ A közgyűlés elrendeli, hogy a szobor 5/4 nagyságban, öntött bronzból készüljön és a fű síkjában lévő 162X210 cm-es gránit talapzaton lévő kékeszöld fonolit süveg posztamensen álljon. 2. §. Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2004. április 22-ei ülésén. Kihirdetve: 2004. 04.30-án

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

3. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2004. (04.30.)számú rendelete a Pécsi Kőszénbányászat emlékhelyeinek megjelöléséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1991. évi XX. törvény 109. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következő rendeletet alkotja. 1. §. /1/ A közgyűlés elrendeli Pécsbánya-telepen az „ezer éves gesztenyés” mellett a bányászszobor közelében a 38116 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú közterületen két monolitikus andezit kőtömbön lévő gránit emléktábla és egy keményfa trapéz ácsolaton rögzített plexi borítású alumínium tájékoztató tábla elhelyezését. /2/ A közgyűlés elrendeli Mecsek-Szabolcson a Hősök terén a 36779 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú közterületen a szobrok közelében monolitikus andezit emlékkövön lévő gránit emléktábla és keményfa trapéz ácsolaton rögzített plexi borítású alumínium tájékoztató tábla elhelyezését. /3/ A közgyűlés elrendeli Vasason a bányászotthon és az óvoda körüli téren a 46630/3. helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú közterületen két monolitikus andezit kőtömbön lévő gránit emléktábla és egy keményfa trapéz ácsolaton lévő plexi borítású alumínium tájékoztató tábla elhelyezését valamint a Petőfi portré szobor és a Bányász Emlékmű helyének felcserélését. /4/ A közgyűlés elrendeli, hogy a pécsi kőszénbányászat emlékhelyeinek megjelölését a pécsi Bányásztörténeti Alapítvány végezze el. 2. §. Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2004. április 22-ei ülésén. Kihirdetve: 2004. 04.30-án

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

4. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

14/2004.(04.30.) számú rendelete a közbeszerzési szabályzatról és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó szabályokról szóló 32/2000.(06.28.) számú Önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről

1. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a közbeszerzési szabályzatról és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó szabályokról szóló 32/2000.(06.28.) számú Önkormányzati rendeletét hatályon kívül helyezi. 2. § E rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Záradék: Elfogadta a Közgyűlés: 2004. április 22-ei ülésen Kihírdetve: 2004. április 30.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzata (átmeneti) A szabályzat célja

I. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. (továbbiakban Kbt.) 6.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata mint ajánlatkérő (továbbiakban: ajánlatkérő) által a Kbt. végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályokkal összhangban meghatározni: a.) az ajánlatkérő által lefolytatandó közbeszerzési eljárások - előkészítésének - lefolytatásának - belső ellenőrzésének - felelősségi rendjét b.) a nevében eljáró, illetőleg az eljárásban bevont személyeket, illetőleg szervezeteket c.) a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét d.) az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. A közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, ellenőrzésének felelősségi rendje II. A közbeszerzési eljárások előkészítése 1.) A közbeszerzési eljárások (továbbiakban: eljárás) előkészítése, az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés, a dokumentáció elkészítése, és az eljárás megindítása előtt szükséges döntések meghozatalát segítő előterjesztések elkészítése a beszerzés tárgya szerint érintett szakmai főosztály feladatkörébe tartozik. 2.) A szakmai főosztály vezetője a tárgyév április 30-áig – az összesített közbeszerzési tervben foglaltak alapján – meghatározza a főosztály éves közbeszerzési feladatait és kijelöli az egyes eljárások témafelelőseit.

3.) A témafelelős az eljárás megindítása előtt meggyőződik arról, hogy fennállnak-e a megindítás feltételei. A véleményező bizottság állandó tagjainak bevonásával meghatározza a lefolytatandó eljárás fajtáját és elkészíti az ajánlati, illetve részvételi felhívást, valamint az eljárás megindításának jóváhagyásához szükséges előterjesztést. 4.) A témafelelős gondoskodik arról, hogy az ajánlati, illetve a részvételi felhívás megjelenésének időpontjáig az ajánlattételhez, illetve a részvételi jelentkezéshez szükséges dokumentáció elkészüljön. A közbeszerzési eljárások lefolytatása 5.) Az eljárások lefolytatása a beszerzés tárgya szerint érintett szakmai főosztály feladata. A főosztály vezetője, illetve az általa témafelelősként kijelölt személy felel azért, hogy az eljárás mindenben megfeleljen a Kbt. előírásainak. 6.) Az eljárás során a témafelelős munkáját legalább 5 tagú véleményező bizottság segíti. A véleményező bizottság 3 állandó tagját a közgyűlés választja határozatlan időre. A véleményező bizottság további – legalább 2 eseti tagját – az eljárást lefolytató főosztály vezetőjének javaslata alapján az adott eljárás időtartamára a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi- és Közbiztonsági Bizottság kéri fel. 7.) Ha az eljárást lefolytató főosztály vezetője úgy ítéli meg, hogy a beszerzés tárgyának bonyolultsága, vagy speciális volta különleges szakértelmet igényel, javaslatot tesz a véleményező bizottság munkáját segítő szakértő személyére. Az eljárásban közreműködő szakértőt a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi- és Közbiztonsági Bizottság kéri fel. Az eljárások belső ellenőrzése 8.) Az eljárások lefolytatásának törvényességét és szakszerűségét az Ellenőrzési Osztály az általa elkészített ütemezés szerint évente megvizsgálja. A lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban két évente tételes ellenőrzést végez. 9.) Az ellenőrzésekről készült jelentést a jegyzőnek és az érintett főosztályvezetőknek megküldi. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásban bevont személyek, szervezetek III.

1.) Az ajánlatkérő nevében a Kbt. Második részében szabályozott – a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárások során valamennyi döntés meghozatalára a közgyűlés jogosult. A döntés alapján készült dokumentumokat - beleértve az eljárás alapján létrejött szerződéseket is - a polgármester, akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott személy írja alá. 2.) Az ajánlatkérő nevében a Kbt. Harmadik részében szabályozott – a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárások során - a Kbt. 31. Címében foglalt egyszerűsített eljárást kivéve – valamennyi döntés meghozatalára a közgyűlés jogosult. 3.) A döntés alapján készült dokumentumokat - beleértve az eljárás alapján létrejött szerződéseket is - a polgármester, akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott személy írja alá. 4.) Az ajánlatkérő nevében a Kbt. Negyedik részében szabályozott – a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések, az egyszerű közbeszerzési eljárások és az egyszerűsített - eljárások során valamennyi döntés meghozatalára a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság jogosult. 5.) Az eljárás során az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi szakértelemmel rendelkező véleményező bizottságot felállítani. A bizottság akkor felel meg a Kbt. előírása szerinti követelményeknek, ha tagjai megfelelő jogi, közgazdasági, közbeszerzési, illetve a beszerzés tárgyával kapcsolatos szakmai ismeretekkel rendelkeznek. 6.) A véleményező bizottság szakvélemény készítésével segíti a döntés hozót az eljárás során szükséges, illetve az eljárást lezáró döntés meghozatalában. 7.) A közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén az ajánlatkérő 2005. január 1-jétől köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót igénybe venni. 8.) Az eljárás előkészítésébe, vagy más szakaszába bevont személy, illetve szervezet meg kell, hogy feleljen a Kbt. 10.§-ában foglalt összeférhetetlenségi előírásoknak. A közbeszerzési eljárások dokumentálási rendje

IV 1.) Az ajánlatkérő nevében a Közgazdasági Főosztály minden év április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készít az adott évre tervezett közbeszerzésekről. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési tervet legalább 5 évig meg kell őrizni.

2.) Előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény esetén a közbeszerzési tervet módosítani kell. A módosítást minden esetben meg kell indokolni. 3.) Az egyes eljárások lefolytatásával kapcsolatban felmerülő valamennyi adminisztrációs kötelezettség az eljárást lefolytató főosztályt, illetőleg a témafelelőst terheli. 4.) Az eljárás során valamennyi dokumentumot írásban kell elkészíteni, és az egyes eljárási cselekményeket a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően írásban kell rögzíteni. 5.) Az eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az eljárás lezárultától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított 5 évig az ajánlatkérő irattárában meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább 5 évig meg kell őrizni. 6.) Az ajánlatkérő nevében a Közgazdasági Főosztály a tárgyévi beszerzésekről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést készít, melyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig a közbeszerzések tanácsának megküld. Az eljárásba bevont személyek, az eljárás során döntést hozó személyek és testületek felelősségi köre V. 1.) Az éves közbeszerzési terv, valamint az éves statisztikai összegzés a Kbt.-ben foglalt határidőre történő elkészítéséért és továbbításáért a Közgazdasági Főosztály vezetője a felelős: 2.) Az eljárások szabályszerűségéért, illetve jogszerűségéért az eljárást lefolytató főosztály vezetője és a véleményező bizottság a felelős. 3.) Az eljárások adminisztrálásáért, illetve az eljárás során keletkezett iratok megőrzéséért az eljárást lefolytató főosztály vezetője és a témafelelős felel. 4.) Az eljárás során hozott döntésekért - beleértve az eljárást lezáró döntést is a döntésthozó szervezet – a közgyűlés, vagy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság felelős. 5.) A Kbt. rendelkezéseinek mellőzésével közgyűlés, illetve a polgármester felelős.

lefolytatott

eljárásokért

a

6.) Az eljárások alapján megkötött szerződések szabályszerű teljesítéséért, illetve módosításáért a teljesítést felügyelő főosztály vezetője a felelős. Ez az átmeneti szabályozás 2004. május 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a 2004. május 1-je után megkezdett közbeszerzések során kell alkalmazni.

A Kbt. végrehajtása tárgyában kiadandó valamennyi központi jogszabály megjelenését követő 30 napon belül a közbeszerzési eljárás belső rendjére vonatkozóan általános közbeszerzési szabályzat kerül kiadásra. P é c s, 2004. április 22.

Dr. Toller László s.k. polgármester

Dr. Papp Judit s.k. címzetes főjegyző

5. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2004. (04. 30.) számú rendelete a közterületek használatáról szóló 1997. évi 13. sz. önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közterületek használatáról szóló 1997. évi 13. számú rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiakban módosítja. 1.§ A rendelet 2.§ (2) bek. b.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „b.) a 23.§-ban foglaltak kivételével a parkerdőkre” 2.§ A rendelet 21/A. §-a 22.§-ra, a 22-24. §-ai 24-26. §-okra változnak. 3.§ A rendelet az alábbi új címmel és új 23.§-sal egészül ki: „Közterület-használati megállapodás nélkül tárolt üzemképtelen járművekre vonatkozó előírások 23.§ (1)

A közterületen közterület-használati megállapodás nélkül vagy a megállapodástól eltérő módon, vagy a parkerdőben tárolt üzemképtelen jármű tulajdonosát vagy üzembentartóját (a továbbiakban: tulajdonos) a rendőrhatóság, a közlekedési hatóság, az út kezelője és a közterületfelügyelet a jármű 8 napon belüli elszállítására felszólíthatja.

(2)

Az üzemképtelen járművet el kell szállíttatni, ha a tulajdonos a felszólításnak nem tesz eleget, vagy a tulajdonos kiléte nem állapítható meg.

(3)

Az elszállítás iránt az (1) bekezdésben felsorolt szervek intézkedhetnek.

(4)

A jármű elszállításakor az (1) bekezdésben megjelölt intézkedés kezdeményezőjének jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell – szükség esetén szakértő bevonásával – a jármű műszaki állapotának leírását, annak alvázszámát és motorszámát, a járműben látható tárgyak felsorolását és a járműről készített fényképet vagy videofelvételt.

(5)

Az elszállított járműnek a tárolását tároló helyen kell biztosítani. A tároló helyre történő szállítást követően az ismert tulajdonost értesíteni kell és egyben írásban fel kell szólítani arra, hogy a járművét a tároló helyről 15 napon belül szállítsa el, és a felmerült költséget fizesse meg. Ismeretlen tulajdonos esetén a felszólítást a helyi sajtóban kell közzé tenni.

(6)

A tároló helyen a járművek tárolásáról és őrzéséről a beszállítástól számított 90 napig kell gondoskodni. A szállítás és a tárolás költségei a tulajdonost terhelik. A tárolással megbízott csak a felmerült költségek megtérítését követően köteles a járművet a jelentkező tulajdonosnak átadni.

(7)

A ki nem váltott üzemképtelen járművet a tárolással megbízott az elszállítás napjától számított 90 nap elteltével értékesítheti. Az értékesítés során befolyt összegnek – a felmerült költségek kiegyenlítése (beszámítása) után – megmaradó részét az önkormányzat letétként kezeli és a mindenkori törvényes elévülési idő végéig megőrzi.

(8)

Az üzemképtelen járműben talált dolgok értékesítésére vagy megsemmisítésére a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló jogszabályokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.” 4.§

A rendelet új számozás szerinti 24.§ s.) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „s.)

üzemképtelen jármű: sa.) A hatósági engedéllyel és forgalmi jelzéssel vagy érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű, sb.) a baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű, sc.) műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült, stb.) jármű.

A rendelet 4.§ (1) bek. l.) pontjának alkalmazása esetében „üzemképtelen járműnek” kizárólag az sa.) pontban szereplő jármű minősül. 5.§ Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolásának tilalmáról és a lakókocsik megőrzéséről szóló 1991. évi 16. sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Dr. Toller László polgármester Megalkotta a Közgyűlés: 2004. április hó 22-i ülésén Kihirdetve: 2004. április hó 30-án

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző