Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének március 1-i üléséről

3-1-4/2001.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2001. március 1-i üléséről

Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Deák Péter, dr. Füredi Péter, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, Kablár János, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Márton András, Meixner András, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Gábor, Petrovits Béla, Regényi Béla, Sashalmi György, Sík László Lajos, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Tóbiás János, dr. Toller László, Traj Ferenc, Tóth Mihályné, Weller János, dr. Ujvári Jenő. képviselők. Távollévő képviselők: De Blasio Antonio, Labodáné Lakatos Szilvia, Mischinger István, Papp Béla, Simonovics Ferenc Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző,dr. Pozsárkó István aljegyző, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Frank Gábor a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Ruppert Ferenc ÁNTSZ képviseletében, dr. Varga István kabinetvezető, dr. Modrovits Sándor, dr. Sohár Endre, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, Gyenes Zsuzsanna, Decsi János főosztályvezető helyettes, dr. Nász László, Kelemen György, Bagoly Attila, Balázsné Donát Aranka osztályvezető, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Nyaka Szabolcs a Dunántúli Napló képviselője, Szijártó Ildikó a Pécs TV Kft. képviselője.

2 Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, a Városi TV nézőit, és az érdeklődőket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 32 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.10 órakor megnyitja. Megkérdezi, az írásos meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül van-e egyéb napirendi javaslat? Fratanolo János: napirendre kéri a „2001. évi közcélú foglalkoztatás biztosítása” című előterjesztést, miután április 1-vel szeretnék indítani a programot. Gonda Tibor: napirendre kéri a „Pécsi Nemzeti Színház műhelyházának bérleti díj ügye” és a „Pécs M. J. Város Önkormányzata Közgyűlésének 50/2001. (02.08.) sz. határozatának módosítása” című előterjesztéseket. Balázsné Donát Aranka: Jeszták Lajos főosztályvezető nevében kéri levenni a napirendről a "Pécs, Lánc u. 20. bérbeadása” című előterjesztést, mivel további egyeztetés szükséges e témakörben. Soó László: napirendre kéri a „Pécs, Szabolcsfalu szennyvízcsatorna készfizető kezességvállalási nyilatkozat” című előterjesztést. Dr. Toller László: kéri napirendre venni az „Együttműködési keretmegállapodás a Baranya Megyei Önkormányzattal” című előterjesztést. Több napirendi javaslat nem lévén, szavazást kér a „Pécs, Szabolcsfalu szennyvízcsatorna készfizető kezességvállalási nyilatkozat” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „2001. évi közcélú foglalkoztatás biztosítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pécsi Nemzeti Színház műhelyházának bérleti díj ügye” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pécs M. J. Város Önkormányzata Közgyűlése 50/2001. (02.08.) sz. határozatának módosítása” című előterjesztés napirendre vételéről.

3

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „Együttműködési keret-megállapodás a Baranya Megyei Önkormányzattal” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. A testület döntését kéri a meghívóban szereplő napirendi sorról, a kiegészítésekre figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal az ülés teljes napirendjét elfogadta. N a p i r e n d: Napirend előtti felszólalások: a.) Márton András: Egy miniszteri látogatás margójára b.) Dr. Füredi Péter: a mediterrán Pécsért c.) Staub Ernő: köszönet az óvodai étkeztetésben tett gyors intézkedésért d.) Dr. Ujvári Jenő: a Március 15-i rendezvényekről 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 2.)

Pécs, Szigeti városrész szabályozási terve

3.)

Pécs, Budai-Déli városrész szabályozási terve

4.)

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló 1994. évi 8. sz. Ör. módosítása

5.)

Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának megbízása

6.)

A Pécs Megyervárosi Sportcentrum és Közalapítvány alapító okiratának módosítása

7.)

Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző további működtetése

8.)

A 2001. évi közgyűlési munkaterv elfogadása

Szabadidő

Központ

4 9.)

Beszámoló a 2000. évi ellenőrzési tevékenységről

10.) Érdekeltségnövelő pályázat benyújtásához önrész biztosítása 11.) EU CIVITAS pályázat 12.) Dr. Ürmösi János fogszakorvos megbízási szerződésének módosítása 13.) Pécs, Mecsekszabolcsi településrészi önkormányzat helyiség ügye 14.) Felsővámház u. 61. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás 15.) Pécs, Felsőmalom u. 14. sz. ingatlanrész értékesítése 16.) Pécs, Szabolcsfalu szennyvízcsatorna készfizető kezességvállalási nyilatkozat 17.) 2001. évi közcélú foglalkoztatás biztosítása 18.) Pécsi Nemzeti Színház műhelyházának bérleti díj ügye 19.) Pécs M. J. Város Önkormányzata Közgyűlése 50/2001. (02.08.) sz. határozatának módosítása 20.) Együttműködési Önkormányzattal

keret-megállapodás

a

Baranya

Megyei

zárt ülésre javasolt előterjesztések: 1.)

Pécs város Sajtódíja adományozása

2.)

Pécsi Galéria Vizuális Művészeti Műhely igazgatójának megbízása

3.)

Pápai János és felesége pécsi lakosok részletfizetési kedvezmény iránti kérelme

4.)

Pados Judit pécsi lakos részletfizetési kedvezmény iránti kérelme

5.)

Sánta Gáborné és férje pécsi lakosok részletfizetési kedvezmény iránti kérelme

A közgyűlési vita anyaga 1-6. kazettán. Napirend előtti felszólalások: a.) Márton András: a Széchenyi terv pályázatán a Nádor Szálloda felújítását végző beruházó csoport jelentős összeget nyert egy konferencia központ felépítésére. Ez alkalomból Pécsre látogatott Matolcsy György miniszter úr, hogy személyesen jelentse be a jó hírt. Szeged, Sopron és

5 Debrecen város vezetői is képviselték, vagy képviseltették városukat, ahol a helyi önkormányzatok pályáztak és nyertek hasonló projektekkel. Pécs város nevében dr. Mikes Éva államtitkár asszony, országgyűlési képviselő örömmel szólt arról, hogy végre megindulhat a patinás szálló felújítása és az ötszáz személyes konferencia központ létrehozása. Talán nem túlságosan naiv a feltételezés, hogy lehetett némi szerepe a pénz elnyerésében. Az örvendetes esemény házigazdája, Körömi Attila képviselő úr, Kerényi János alpolgármester úrnak is szót adott, aki szintén helyet foglalt a notabilitások körében. A protokoll szabályainak megfelelően a házigazda városháza nevében utolsóként emelkedett szólásra. Arra számított, hogy ennek a szerepnek megfelelően örömét és köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik megpályázták, elnyerték és segítették ezt a projektet, akiknek talán sikerülni fog a város anyagi támogatása nélkül is helyreállítani Pécs szimbolikus jelentőségű épületét. Remélte, hogy a Nádorhoz fűződő gazdag emlékeiből fognak majd valamit hallani, hiszen ebben a körben emlékezetes, hogy egy Közgyűlésen mintegy negyven percig ontotta magából a szálloda történetét, a hallgatóság legnagyobb örömére és okulására. De nem. A rövid köszönő szavak után azonnal rátért egy – a vendégek számára - teljesen ismeretlen témára, a FEMA ügyére. Gondolja, hogy Sopron, vagy Debrecen képviselője, a miniszter úrról nem is szólva, milyen feszült érdeklődéssel követte nagy ívű elképzeléseit egy újabb konferencia központ létrehozásáról, amelyet nem a vállalkozói tőke, hanem a pécsi adófizetők fognak majd finanszírozni. Nem is azért említi ezt az esetet, mert a Közgyűlés ebben a kérdésben még semmilyen határozatot nem hozott, hanem azért, mert a protokoll szabályai szerint olyan témáról, amely ismeretlen a vendégek előtt nem ildomos beszélni. Megindító volt viszont az a vallomás – amely egyébként szintén nem tartozhatott az ott egybegyűltekre – , hogy végre sikerült saját magát meggyőznie alpolgármester úrnak arról, hogy a Nádor maradjon meg szállodának és ne legyen biztosító székház. A vallomást ugyan többes szám harmadik személyre transzporálta; „sikerült meggyőzni azokat…” de ez csak a hatás kedvéért történhetett, mert a jegyzőkönyv tanulsága szerint azt az előterjesztést, hogy a Nádor esetében a város kösse ki, hogy meg kell őrizni szálloda funkcióját, Kerényi alpolgármester úr akkor még nem szavazta meg. dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését dr. Ujvári Jenő alpolgármesternek. Dr. Toller László: a történetet jól idézte képviselő úr, a tényeket azonban pontosítani kívánja. Telefonon hívta meg a város vezetőit Matolcsy miniszter úr, amit nagyon csúnya eljárásnak tart, mert egy elfogott újságírói meghívó, sajtótájékoztatói meghívó alapján kérdezte meg tőle, van-e mód arra, hogy tisztelettel köszöntse Pécsett? Semmiféle meghívás nem érkezett a város részére erre a FIDESZ-es sajtótájékoztatóra, ugyanis így lett meghirdetve. Elvárta volna, hogy a város polgármesterét meghívja erre az örömteli

6 akcióra, hiszen nagyon sokat tettek azért, hogy a Nádor valójában ne biztosító székház legyen. Úgy gondolja, a jegyzőkönyveket majd olvassa Kerényi János alpolgármester úr arról, hogy ki akarta, hogy biztosító székház legyen a Nádorból. Ezt a vitát már lefolytatták egyébként a Közgyűlésben, nem is egyszer. A másik, nagy hiba, ha miniszter úr nem tudott arról, hogy van egy FEMA vásárlási szándék, hiszen pályáztak egy múlti funkcionális központ létrehozására. Az előzetes elbíráláson részt vett Kerényi János alpolgármester úr is és vitte azt a tervet, amelyet a Városházán mindenki ismer a FEMÁ-val kapcsolatosan. Nem volt egész tárgyszerű megnyilvánulása a képviselő úrnak. A Közgyűlés döntött arról, hogy a FEMÁ-t meg kell venniük, hogy szerezzék meg, ha lehet, erre van egy érvényes közgyűlési döntés is. Ennek jegyében folynak a tárgyalások a MECSEK FÜSZÉRT-tel és a FELLBACH Rt. tulajdonosaival. Nem tudja, ezen tények ismeretében állításait fenntartja-e képviselő úr. Nagyon durva dolognak tartja és kulturálatlan miniszteri magatartásnak, hogy a város polgármesterénél nem jelentkezik be egy miniszter, ha Pécsre látogat, de ezt az elmúlt 2,5 év alatt megszokták. Kerényi János: kéri Márton András képviselő urat, ha idéz, pontosan tegye. Igaz, hogy a város meghívót nem kapott még a házigazdától sem, az is igaz, hogy részt vett a sajtótájékoztatón, és hogy a városok képviseletében utolsónak szólt hozzá. Nem hiszi azonban, hogy beszélt olyan témáról, amely nem volt odaillő. Képviselő úr egy mondatból kiragadott egy részt, amely úgy hangzott, hogy „Köszönjük a támogatást a minisztériumtól. Örülünk, hogy a Széchenyi tervben nyert a Nádor. Az önkormányzat ezután is a sajátos eszközeivel segíteni fogja azt az elképzelést, hogy a magán beruházó minél előbb megvalósíthassa a beruházását és a Nádor minél előbb kinyithassa kapuit.” Megemlítette továbbá a miniszter úrnak, hivatkozva a miniszter úr felvezető beszédére, mely arról szólt, hogy milyen fontos az idegenforgalom, a vásár, a kongresszusi központ, és ehhez csatlakozva úgy mondta, hogy „Csatlakozva miniszter úr felvezető mondataihoz, reményemet fejezem ki, hogy az elkövetkezendő időben a város által beadott pályázatok is kedvező elbírálásban részesülnek. Itt két pályázatra gondolok; a FEMÁRA és a világörökségi pályázatra.” Úgy gondolja, a város képviselőjének, amikor találkozik egy döntéshozó személlyel, aki miniszteri tisztséget tölt be, képviselni kell a város érdekét, és felhívni figyelmét azokra az elképzelésekre, amiben számít a város a támogatásra. Ha már nem odaillő dologról beszélnek, megjegyzi, elhangzott előtte, hogy milyen nehéz Pécsett a belvárosban parkolni, idetalálni, és felhívta a beruházó figyelmét, ha kongresszusi központot épít, akkor parkolót is építsen. Ez talán nem volt odaillő dolog, de ezt nem reagálta le, mivel a város egyik vezetőjeként nem kellett megtennie. Elmondta, örülnek annak, hogy 1999-ben sikerült megakadályozni azt, hogy a Nádor más funkciót kapjon. Elmondta azt is, nagyon örül annak, hogy most már mindenki támogatja a Nádorral kapcsolatos elképzelését, az is, aki eddig nem tette. Kérte, hogy a városi projektek ezután támogatásban részesüljenek, ne csak magánvállalkozók részesüljenek közpénzekből.

7 Dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármester úrnak. Dr. Toller László: hozzáfűzi, barátságosan végződött a dolog, mert felhívta Kósa Lajos képviselőtársát, polgármestertársát Debrecenben és tájékoztatta, hogy a csordahajtáshoz más léptékű utak kellenek, mint az Ókeresztény Sírkamrához vezető utak. Tehát a parkolási különbségek között történelmi okok is vannak. Staub Ernő: elámult polgármester úr ezen utolsó mondatán, amely hallatlan sovinizmust mutat, és olyan sértő megjegyzést Debrecen városára, amelyről úgy gondolja, hallgatni kellene még akkor is, ha polgármester úr a telefonban ilyeneket mondott. Márton András képviselőtársa hozzászólása középpontja semmiképpen sem a dicsekvés volt, hogy Pécs városába került 500 M Ft, hanem Kerényi alpolgármester úrnak a rendezvényen történt szereplését kritizálta. Véleménye szerint a Nádor Szállóról szóló sajtótájékoztatón igen szokatlan egy másik üggyel, a FEMA ügyével előhozakodni. A város vezetői szüntelenül támadják azt az érzésüket, hogy a kormányzati támogatásból kevés jut Pécsre. Az baj, ha kevés jut, ennél csak az a nagyobb baj, ha kap a város kormányzati támogatást, mert arra mindig politikai féltékenységgel reagálnak. Úgy érzi, ez történt most is, és ez a magatartás, amely a Nádor kapcsán FEMÁ-zik, azt jelzi, hogy a város vezetőinek egy része politikai lövészárkokban érzi jól magát. Felhívja Kerényi alpolgármester úr figyelmét – úgy is, mint pécsi tükéét -, hogy a Nádor ügye biztosan fontosabb a pécsiek számára, mint a FEMA, ami nem azt jelenti, hogy a FEMÁ-nál nem lehet adott esetben vásárközpont. Dr. Toller László: megjegyzi, hogy csak a történelmi és település-földrajzi különbségekre hívta fel Kósa Lajos debreceni polgármester figyelmét ezzel a megjegyzéssel, amely tényszerű, semmiféle sértés nincs benne. Nagy Csaba: emlékezteti a Közgyűlést és Kerényi János alpolgármester urat arra, hogy 1999. májusában tárgyalták a Nádor Szálló ügyét. Azon az ülésen elhangzott egy napirend előtti felszólalás, - és talán ez zavarta meg Kerényi alpolgármester úr, illetve a város vezetőinek a memóriáját – amely arról szólt, hogy a város vezetői önmagukat reklámozták a Hócipőben 375 eFt közpénzért. Ilyen tekintetben érdekes a párhuzam, mert ha ez nincs, talán emlékeztek volna arra a közgyűlési határozati javaslatra, amelyet nem voltak hajlandók megszavazni. Helyette beterjesztettek egy teljesen más tartalmú határozati javaslat sort arra való hivatkozással, hogy az a benyújtottnak a módosítása, és nem szavaztak az eredetiről. A határozati javaslattal – ha elfogadta volna a város – egyértelműen arról döntöttek volna, hogy a Nádor szállodaként funkcionálhasson tovább. Sajnálja, hogy ez akkor nem került megszavazásra. Idéz egy 1998. évi választási szórólapból: „A Széchenyi tér patináját a Nádor újraindításával visszaállítjuk.” A szórólapon szereplő szlogen: „Nem vitás

8 Trombitás” Dr. Trombitás Zoltán, a FIDESZ polgármester jelöltjének programjában ez volt az egyik meghatározó pont. A tulajdonába került egy gyűjteményes étlap a Nádor éttermének utolsó évéből, melyet felolvas, hogy 1988. március 1-én az 1-es menü. szárnyas aprólékleves, gombás sertés szelet, tiroli túros rétes. A 2-es menü: bakonyi betyárleves, székelygulyás, tiroli túros rétes. Mindezt a pécsi polgároknak Tóth Sándor étterem igazgató úr, Matus Ferenc üzletvezető úr és Lengyel László konyhafőnök úr ajánlotta akkori áron 65,- Ft-ért. Dr. Toller László: megjegyzi. akkor még nem nagyon engedték be képviselő urat – koránál fogva – a Nádor Kávéházba, de azért szép történet. Dr. Füredi Péter: a Magyar Demokrata Fórum örömmel fogad minden pozitív támogatást, amely Pécs városának jut. Nagyon fontos a városközponti helyén lévő Nádor Szálló felújítása, nagy szerepe lehet abban, hogy Pécs újból regionális központ legyen. Emlékezete szerint ezt támasztották alá Kovács László pártelnök szavai is, amikor néhány nappal ezelőtt említette, hogy Kaposvár milyen katasztrofális helyzetben van. Számára csupán az a lényeges, hogy mennyi és milyen mértékű támogatás jut Pécsre, függetlenül attól, hogy ki intézi és hogyan. Pécs városa nem rendelkezik ipari háttérrel, de komoly kulturális, egyetemi élet zajlik itt. Ezért a konferencia központ kihasználtsága biztosított, hogy van-e szükség többre, az a jövőben dől el. A pozitív hit a jövőben, a gazdasági élet fellendülésében, hozzájárulhat, hogy ezen területek is kihasználttá váljanak. Dr. Toller László: Füredi Péter azon az ülésen megjegyezte, természetesen nem értenek egyet azzal, hogy szolgálati lakások legyenek a Nádorban, de akár az is lehetne. Dr. Tóbiás János: úgy gondolja, kialakult egy olyan hibás álláspont, ha valamilyen támogatást kap a város, mindenki megpróbálja saját dicsőségének tartani. De nem ez a lényeg. Igaz, hogy Matolcsy miniszter úr hozta a pénzt. Örüljenek neki, hadd mondja el a FIDESZ, honnan jött ez a pénz. Ha polgármester úr lobbyzik 500 M Ft-ot a városnak, azt is örömmel veszi. Pécs város lakói számára az a lényeges, hogy újra lesz Nádor Szálloda, és természetesen tudniuk kell, ki segített ennek létrejöttében. Bókay Endre: sajnálja, hogy így kezdték a mai ülést, hogy negatív szájízzel kell elkönyvelniük. A Nádor támogatásáról volt szó. Tudják, hogy annak idején nagyon sok vita zajlott erről a témakörről. Eljutottak a Hócipőhöz, lövészárkokhoz, Kovács Lászlóhoz az MSZP országos elnökéhez. Nem tudja, ez mire jó. Zavarosnak érzi az egészet. Mindenki elmondja a saját sérelmeit. Nem kaptak választ az ellenzék részéről arra, hogy rendkívül udvariatlan dolog történt, ugyanis a Nádor kapcsán – a miniszter részvételével – tartott sajtótájékoztatóra, polgármester urat, a város vezetőjét nem hívták meg. Véleménye szerint illett volna meghívni és látogatást tenni nála, teljesen függetlenül attól, hogy milyen pártállású a vezetés. Az 500 fős konferencia terem kapcsán megemlíti, hogy a városban van már 500 fős konferencia terem. Tehát a Nádorban kialakítandó konferencia terem

9 nem jelent olyan lényeges változást a város életében, hiszen lényegesen nagyobb és színvonalasabbra lenne szükség. Ilyenre adhat lehetőséget a FEMA épületének átalakítása. Tehát a FEMA több, mert hatalmas konferencia központ lehet a repülőtérhez közel. Egy olyan központot alakíthatnának ki, amely – nem fogyasztási célokat – fejlesztési célokat is szolgálhatna. Nagy Csaba felszólalására reagálva elmondja, a városvezetők nem magukat reklámozták, ez nagyon durva csúsztatás. Itt a várost reklámozták, és ha emlékszik a megjelent képekre, a püspök úr éppen úgy helyet kapott annak ellenére, hogy nem a szocialista városvezetés tagja. Nincsenek lövészárkok. Lövészárkokban nem érzik jól magukat. Támogatásokat kapott a város, mert bizonyos kezdeményezéseket tett. Itt megemlítheti a szociális bérlakás építési programot éppen úgy, mint a Nádor átalakítását. Kerényi alpolgármester urat és dr. Toller László polgármester urat éppen olyan elismerés illeti e kérdésben, hiszen ők terjesztették a Közgyűlés elé, ők tartották napirenden, és vállalták azt a politikai össztüzet, melynek eredményeként ma megkezdődik az építkezés és a Nádor eredeti állapotba történő visszaállítása. Körömi Attila: polgármester úr helytelenül állította, vagy lehet, hogy rosszul látta azt a faxot. A sajtótájékoztatót nem a FIDESZ hívta össze, ezt a pécsi sajtó mindegyike tényszerűen igazolni tudja, hanem a Gazdasági Minisztérium Sajtó Osztálya Budapestről küldte ki a faxot a pécsi sajtó részére. Tehát ez nem volt valós állítás. Továbbá semmiféle protokoll szabály megsértése nem történt, a sajtótájékoztatóra nyilván azok kapnak meghívót, akik a pályázatot benyújtják. A négy pályázóból a pécsi nem önkormányzati pályázat volt, hanem egy magán befektetőé a Nádort érintően, amely Pécs város egyik szimbóluma. Tehát nem csupán egy konferencia terem kialakításáról van Ismétli, semmiféle protokoll szabály megsértés nem történt. Senki nem szó. írhatja elő semmilyen miniszternek, polgármesternek, hogy az érintetteken kívül kiket kell meghívni. Miután tudomása szerint polgármester úr bejelentkezett a miniszter úrnál, ő ennek a kérésnek eleget tett. Így a város tudta magát képviseltetni a gazdasági miniszter úr által tartott sajtó rendezvényen, ahol valóban Márton András szavainak megfelelően sajnos Kerényi alpolgármester úr az ilyen szinten elvárható protokoll szabályait súlyosan megsértve olyan üggyel hozakodott elő, amiről miniszter úr nem tudhatott, olyan részletességgel, ahogyan alpolgármester úr igényét bejelentette a FEMA támogatására. Amennyiben ez megtörtént, kérik polgármester úrtól, hogy a következőkre adjon írásban választ a FIDESZ frakciónak: mely közgyűlési határozatban döntött arról a Közgyűlés, hogy megvásárolja a FEMA épületét és a FEMA Rt. teljes, vagy többségi tulajdonát? Ilyenre nem emlékeznek. Továbbá milyen alapon nyújtotta be a város a pályázatot a Gazdasági Minisztérium részére a FEMA rendbetételére több mint 600 M Ft-os közpénzen, mert a testület ezt a pályázatot nem látta. Tudomása szerint a német tulajdonosnak nem áll szándékában a FEMÁ-t kiengedni a kezéből, ő ott fejleszteni kíván, csak nem konferencia központot létrehozni. A tulajdonának és az eddigi profilnak megfelelő fejlesztést szeretne végrehajtani.

10 Tehát mely határozatokkal döntött a testület a FEMA programról, honnan van erre több mint 600 M Ft közpénz, és hogyan tudtak benyújtani olyan pályázatot, amelyet az egyik tulajdonos nem támogat? Véleménye szerint Tóbiás képviselő úrnak igaza van, örülni kell, ha közpénzekhez jut a város, azonban azt is tudni kell, hogy a Nádor ügyében több mint 10 évig folytak levelezések, nem történt semmi. A FIDESZ frakció örül annak, hogy az ÁPV Rt. sikeresen privatizálta és a Széchenyi terv kapcsán a Nádor Szálló meg tud újulni. Megjegyzi, a napirend előtti felszólalás nem a Nádor Szállóról szólt, hanem egy protokoll szabály felrúgásáról. Dr. Deák Péter: véleménye szerint nem történt más, mint napirend előtt meglehetősen korrekt és összefogott tájékoztatást kaptak egy sajtótájékoztatóról, amely egy rendkívül örvendetes esemény kapcsán történt a városban. Majd erre érkeztek elég éles hangú minősítések, részint polgármester úr részéről, aki orcátlanságnak minősítette a telefonon történő meghívást. Majd Bókay Endre részéről, hogy rendkívül udvariatlan dolog. Nagyon örül annak, hogy a városvezető koalíciónak ilyen nagymértékben fejlődött az etikai érzéke, és a jó modort ennyire elsajátította. Megjegyzi, alig több mint egy évvel ezelőtt a Magyar Kultúra Napján a Nemzeti Színházban a városvezető koalíció részéről történt meg az az udvariatlanság, hogy a Pécsi Egyházmegye püspökét - akit mindannyian tisztelnek, nagyra becsülnek – a két felvonás közötti szünetben hivatták meg egy alkalmazott segítségével az estet követő fogadásra, hogy ne maradjon a város szégyenben a miniszteri biztos előtt. Örül, hogy ennyire fejlődtek egy év alatt, reméli, hogy az előttük álló egy év is hasonló eredményekkel fog gazdagodni. Dr. Toller László: megjegyzi, nem volt tárgyszerű képviselő úr hozzászólásának második része, ugyanis nem tudták, hogy püspök úr megérkezik. Arról volt szó végig, hogy nem vesz részt a rendezvényen, ennyit a tényekről. Meixner András: még azokat az ügyeket is sikerül elrontaniuk, amelyek konszenzusos alapon támogatandók. Gondolta, hogy a Nádorral kapcsolatban lesz valamilyen hozzászólás, de ennek ellenére nem készült hozzászólásra. Most mégis úgy érzi, szólnia kell. Tájékoztatásul elmondja, 6 évvel ezelőtt interpellált Páva Zsoltnak – tudva, hogy nem ő a felelőse, csak fel kívánta hívni a figyelmet – és azt mondta, a Nádor Pécs város romlásának a jelképe. Kérte mindenkinek a támogatását. El is fogadta akkor még ellenzéki képviselőként a polgármester úr válaszát, mert azt ígérte, mindent megtesz. Örömmel veszi, hogy a Nádor ügye rendeződött és végre központi támogatást kap a város, és nem csupán a helyi források igénybevételére Nagyon fontosnak tartja, hogy a városban legyenek olyan ügyek, szorítkozik. amelyekben mindenki egyetért pártállástól függetlenül. Fontos az is, hogy a város egyes ügyeit kössék össze másokkal, amelyek további fejlesztéseket tesznek lehetővé. Véleménye, Márton András napirend előtti felszólalása nem jó irányba vitte a fejlődést, mert megpróbálta felosztani jókra és rosszakra valamilyen politikai alapon az e témában megszólalókat. Véleménye szerint a Nádor minden

11 pécsi polgárnak szívügye, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonosa és ki tett érte. b.) Dr. Füredi Péter: mindenki örömére szolgál, hogy Pécs belvárosának bizonyos területe a Világörökség részévé vált. Jó lenne, ha ez a tendencia a továbbiakban több területen is kibontakozna. A város domboldali részén korábban szőlő, gyümölcsös, barackos volt. A történelmi jelleghez hozzátartozik a növényi kultúra ápolása is. Pécs más éghajlattal rendelkező város, mint a többi magyar nagyváros. A múlt században is fontos volt a baracktermelés. A XV. században Janus Pannonius itt sétált és Dunántúli Mandulafáról című versében írt a mandulafáról, amelyet most jóval ritkábban lehet találni. Éppen ezért gondolt arra, talán jó lenne egy olyan kezdeményezés - képviselők, pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, magánszemélyek, cégek bevonásával – ha a Mecsekoldalra, esetleg a város más részeire is fát ültetnének egy szakmai program előkészítésével. A „Környezetünkért Közalapítvány” valószínűleg hajlandó lenne erre, és akár képviselői keretből, néhány fával meg tudnák valósítani. Természetesen tudja, hogy minden képviselőnek megvan a saját igénylistája a területén, de amennyiben ezt pozitív kezdeményezésnek tartják, és csatlakoznak a programhoz, nagyon szívesen fogadja. Így talán Pécs történelmi hagyományának ápolása nemcsak a műemlékek területén, hanem a növényi kultúrában is megvalósítható lenne. Dr. Gáspár Gabriella: támogatja Füredi képviselő úr javaslatát, mindenki ültessen fát ahova tud, csak nézze meg, hogy megmarad-e. Ennek kapcsán elmondja, a mandulavirágzási napok alkalmából a Pécsi Tudomány Egyetemen március 5-8-ig tudományos napok kerülnek megrendezésre, melyre meghívja az összes jelenlévőt és az érdeklődő polgárokat. Hozzáfűzi, a részvétel 7.500,- Ft-ba kerül, de mindenképpen érdemes részt venni és az előadásból leszűrhető tapasztalatokat talán a városvezetésben is hasznosítani. Kerényi János: Füredi képviselő úr javaslata természetesen támogatandó, de felhívja a figyelmet arra, hogy a február 15-i Közgyűlésen történt ez ügyben egy felajánlás a Polláck Mihály Műszaki Szakközépiskola részéről. Ezért javasolja, csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz mindazok, akik komolyan veszik a faültetést. Az előző napirend előtti felszólaláshoz kapcsolódóan még egy mondatot el kíván mondani most, mert az SZMSZ szerint napirend előtti felszólaláshoz csak egyszer lehet hozzászólni. Ez a mondat így szól: Ki ne derüljön már az, hogy ő akadályozta a Nádort. Ezen utolsó mondatáért megróhatja a polgármester úr, mert nem ehhez a napirend előtti felszólaláshoz tartozik. c.) Staub Ernő: az előző Közgyűlésen FIDESZ-es képviselőtársa, De Blasio Antonio szóvá tette, hogy több szülő is megkereste elsősorban a Budai Nagy Antal utcai óvodából, mivel az ebédek minősége romlott az óta, mióta vállalkozói kézbe adták, és főzőkonyha helyett melegítő konyha működik. Akkor ígéretet kaptak arra, hogy az önkormányzat szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez és felhívja a vállalkozó figyelmét a minőség javítására.

12 Azóta az intézkedések megtörténtek, ez a sajtóban is nyilvánosságot kapott. A Közoktatási Bizottság előtt pedig megjelentek az érdekelt felek; a vállalkozó és a szülők, akik elmondták, hogy javulás történt az étkeztetés minőségében. Reményüket fejezték ki, hogy ez a javulás tartós lesz. Köszönik, hogy a FIDESZ frakció felvetésére ilyen gyors és eredményt hozó reagálás történt. Dr. Toller László: úgy gondolta, azt is elmondják, kinek köszönik, ugyanis azonnal intézkedett. Benkovicsné dr. Benkő Klára: hozzáfűzi, reméli, polgármester úrnak ő is köszönetet mondhat a közeljövőben, ha ugyanilyen intézkedés történik az Idősek Napközi Otthona étkeztetésével kapcsolatosan is. Ezen intézményeknél kifogásolták, hogy túl sózták az ételt, illetve a repetáknál is változást kérnek. Dr. Toller László: jelzi, az intézkedéseket megteszi. Bejelenti, a következő napirend előtti felszólalás a Március 15-i rendezvényekkel kapcsolatos. Megjegyzi, nem tartózkodik Pécsett, ezért nem vesz részt a rendezvényeken. d.) Dr. Ujvári Jenő: a város készül az 1948-as szabadságharc és forradalom emlékének felidézésére a következő programokkal: március 14én 14.00 órakor a Dominikánus Házban ünneplik a Magyar Sajtó Napját, ahol átadják a város Sajtódiját. Ugyanezen a napon este 19.00 órakor a PTE Szigeti úti aulájában kerül sor a Tavaszi Fesztivál nyitó koncertjére a MATÁV Zenekar előadásában Ligeti András vezetésével. A köszöntőt dr. Toller László polgármester úr mondja. Március 15-én a 48-as téren 17.00 órakor koszorúzással kezdődik az ünnepség az Egyetemi Színpad műsorával és egy egyetemi hallgató ünnepi beszédével. Fáklyás felvonulással folytatódik a Kossuth téren 18.00 órakor, 19.00 órakor pedig Erkel Ferenc: Hunyadi László című operája kerül bemutatásra a Pécsi Nemzeti Színházban. Kéri képviselőtársait, a rendezvényeken minél nagyobb számban vegyenek részt, illetve a jegyigényüket írásban jelezzék. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Kerényi János: tisztségviselői beszámoló keretében tájékoztatást ad arról, hogy a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöksége felismerte azt a tényt, hogy tagjaik és a hasonló tevékenységet végzők munkájukkal jelentős mértékben járulhatnak hozzá Magyarország környezetvédelmi állapotának javításához. E munka elismeréséül, valamint mások előtt követésre méltó példakénti megjelenítéséhez 2000. évben

13 megalapította a Környezet Védelméért Díjat. A díjat évenként adják ki, melynek célja, hogy a kiemelkedő környezetvédelmi ipari és szolgáltatási tevékenységnek olyan erkölcsi támogatást biztosítson, amely az ilyen tevékenységet végző vállalkozásoknak és kimagasló életmunkásságot felmutató személyeknek az ismertségét, és elismertségét növelje, és erősítse. A díj odaítélésére a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei, a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek Környezetgazdálkodási Tanszékeinek vezetői és független szakértők döntenek a környezetvédelmi felügyelőségek, az önkormányzatok, szakmai szervezetek, a tudományos élet, a civil szervezetek és a szakcégek ajánlásai alapján. A BIOKOM Kft-t az a megtiszteltetés érte, hogy a környezetvédelmi szakma által most először kiadott díjat, amely a 2000. évi környezetvédelmi tevékenységei erkölcsi elismeréséről szól, elnyerte. A BIOKOM Kft. több mint 100 ajánlást kapott önkormányzatoktól, környezetvédelmi felügyelőségektől, tudományos intézetektől és civil szervezetektől. A díj átadására 2001. február 17-én került sor, ahol jelen volt dr. Thuri Kovács Béla környezetvédelmi miniszter és dr. Illés Zoltán az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. Gratulálnak a BIOKOM dolgozóinak, menedzsmentjének a kitüntetéshez. Dr. Toller László: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy Nagy Tibor tűzoltó alezredes úr kinevezése megtörtént, az ezzel kapcsolatos állománygyűlést kedden reggel 8 órakor megtartották, melyen a Katasztrófavédelmi Igazgatóság is képviseltette magát. Tájékoztatja továbbá a Közgyűlést arról, hogy a Rendőrség és a Közgyűlés által kötött megállapodás ünnepélyes aláírására a mai napon 12.00 órakor kerül sor a 49-es teremben. Tájékoztatja képviselőtársait arról, hogy az építési engedélyezéssel egyidejűleg a koros fatelepítésre a Jókai téren az eredeti terveknek megfelelően 13.00 órakor kerül sor, melyre minden képviselőt meghív. Megjegyzi, a régészettel kapcsolatosan felmerült problémákat sikerült tisztázni. Tájékoztat arról, hogy a Nádor Szállónál elsőként megjelenő kőműveseket ünnepélyesen kívánják fogadni holnap, pénteken 11.00 órakor, melyre szintén minden érdeklődőt tisztelettel vár. Lahtiban jártak Papp Béla alpolgármester úrral, az írásos beszámoló kiosztásra került. Hiányzik belőle egy információ, úgy tűnik, a testvérvárosi együttműködés támogatására egy közös EU pályázaton együtt vesznek részt. Jelzi, érdemes nagyobb figyelmet fordítani erre a testvérvárosi kapcsolatra. Több beszámoló nem lévén, szavazást kér a tisztségviselői beszámolók elfogadásáról Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28. igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a tisztségviselői beszámolókat elfogadta.

14 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 58/2001. (03.01.) sz. határozata tisztségviselői beszámolók elfogadásáról A Közgyűlés dr. Toller László polgármester és Kerényi János alpolgármester szóban előterjesztett tisztséviselői beszámolóit tudomásul veszi és elfogadja. Kapják: dr. Toller alpolgármester

László

polgármester,

Kerényi

János

1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Soó László: a Költségvetési Bizottság elnökeként felhívja képviselőtársai figyelmét jegyzőasszony beszámolójára, mely az 593/2000. (11.30.) közgyűlési határozat – mely szerint felül kell vizsgálni intézményi körben is a normál hálózati vezetékes és mobiltelefonok költségkorlátozásának lehetőségeit – végrehajtásáról szóló jelentést tartalmazza. Jegyzőasszony felkérte az intézményeket, számoljanak be erről a témáról, van-e szabályozás az intézményben, milyen költséggazdálkodást folytatnak. Néhány intézmény megengedi magának, hogy nem teljesíti a felkérést. Érdekes, hogy éppen az Egyesített Egészségügyi Intézmények, vagy a Tűzoltóság nem számol be erről. Úgy gondolja, mindannyiukban felmerül, hogy pénzügyi, gazdálkodási problémák ezen intézményeknél Megállapítható a tájékoztató anyagból az is, hogy azonos típusú tapasztalhatók. intézmények között milyen óriási eltérés mutatkozik; talán 5-10-szeres, és a telefonköltségek tekintetében egy-egy intézménynél több százezer forint a havi telefonköltség. A Költségvetési Bizottság elnökeként a bizottsági ülések mindegyikén azt tapasztalja, hogy 100-200 e Ft-os életveszély elhárító és rendkívül fontos ügyekben segítséget kérnek az intézmények a várostól. Meggondolandó, hogy ezeken a területeken nem egy esetben a szabályozás hiányzik, illetve a szabályozás semmiféle korlátozást nem tartalmaz. Ugyanakkor az egyéb területeken pedig működési zavarok vannak. Teljes mértékben támogatja jegyzőasszony körlevelében felvázolt intézkedéseit, hiszen néhány komoly vállalkozásnak is becsületére válna, amilyen telefon forgalmat bonyolít egy-egy oktatási intézmény. Reméli, az intézkedések tapasztalatai más területen, akár a hivatal épületében is korszerűsítéssel és egyéb szabályozással hasznosíthatók lesznek. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

15 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 59/2001. (03.01.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 1./

A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város jegyzőjének az 593/2000. (11.30.) sz. kgy. határozat 8-as pontjára adott jelentését az előterjesztés 1. sz. mellékletében foglaltak alapján tudomásul veszi. A Közgazdasági Főosztály lejárt határidejű határozatok végrehajtására készített jelentését az előterjesztés 2. sz. melléklete szerinti tartalommal a képviselőtestület elfogadja.

2./

A Közgyűlés a Közoktatási Bizottság 12/2001. (01.29.) sz., a JogiIgazgatási és Ügyrendi Bizottság 16, 17, 19/2001. (01.30.) sz. – átruházott hatáskörben hozott – döntéseit tudomásul veszi. Kapják:

2.)

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Meixner András, Kablár János bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta, Pásztor Ágnes főosztályvezetők

Pécs, Szigeti városrész szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: a Közgyűlés néhány héttel ezelőtt fogadta el a belváros szabályozási tervét. A mai Közgyűlésre ismét két jelentős terület szabályozási terve került előterjesztésre. A Szigeti városrész nyugati oldalról közvetlenül a történelmi belvároshoz csatlakozik, funkciójában is igen sokrétű terület, hiszen a török kori építményektől a szocialista városépítészet által létrehozott nagyvárosi lakóövezet megtalálható. Mindenképpen szükséges az értékek védelme, és a további fejlődés biztosítása érdekében a szabályozási terv. Ez a terület azért is jelentős, mert a lakóövezeten kívül jelentős intézményi hálózat is található; a Megyei Kórház, az Idegklinika, Hullámfürdő, az Uránia Mozi. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság több alkalommal tárgyalta a szabályozási tervet. Számos lakossági észrevétel érkezett az egyeztetések során, amelyik szakmai szempontból elfogadható volt, beépítették a tervbe. Egyéb esetekben a bizottság konszenzusra jutott, és módosításokkal, illetve elutasítással alakult ki a végleges szabályozási terv. Ennek megfelelően a

16 Területi Főépítészeti Iroda is elfogadásra javasolja a szabályozási tervet. Kéri a képviselőtestületet a rendeletet fogadja el. Hozzáfűzi, természetesen az elrendelt változtatási tilalom a hatálybalépést követően érvényét veszti. Nagy Csaba: a terület nagymértékben érinti a választókörzetét. Örül annak, hogy a Közgyűlés elé került a szabályozási terv jóváhagyása. Először volt alkalma arra, hogy területi képviselőként egy ilyen eljárásban részt vegyen, és amelyből számára tanulságok vonhatók le, amelyeket szükségesnek tart a közvéleménnyel is megosztani. Megköszöni, hogy lehetősége volt gyakorlatilag minden bizottsági ülésen részt venni, véleményt nyilvánítani, illetve a területen lakók véleményét eljuttatni. Az általa képviselt területen két ügy szorosan összefüggött a rendezési terv szabályozási részével. Úgy véli, sikerült minden fél számára elfogadható kompromisszumokat kötni, és mind a lakossági, mind az intézményi érdekek figyelembevételre kerültek. Az egyik a Nagy Jenő u. 12. sz. alatt lévő építési telek ügye, illetve az Attila u. 1-3. Utóbbi az 1. sz. Gyakorló Általános Iskolát érinti. Sajnálja, hogy az egyetem nem tudott forrást elkülöníteni a szóban forgó telek piaci áron való megvásárlására. A jelenlegi szabályozási terv ugyanis e területeken lehetővé teszi az építkezést, azonban ha az egyetem bővítési szándéka fennáll, akkor ezt a rendezési terv elfogadása után már sokkal drágábban teheti meg. Egyúttal örömét fejezi ki, mivel a magántulajdonosok viszont élhetnek tulajdonjogukkal és megkezdhetik a tervezett építkezéseket, felújításokat. A Nagy Jenő u. 12. sz. telek esetében a tömbbelsőbe az előző tulajdonos igen magas, zavaró építményt tervezett. Reméli, a kompromisszumos megoldás – az építménymagasság korlátozása - a szomszédos telektulajdonosok számára elfogadható, és az új tulajdonosnak is érdeke fűződik ahhoz, hogy a befektetetett pénzéért a telken építkezhessen. A rendezési terv javasol továbbá egy útátkötést megoldani a Hungária u. – Alkotmány u. között, illetve egy magánút vonatkozásában az Alkotmány u. – Kóczián Sándor u. közötti részre is hasonló az elképzelés. Ezáltal a tömbbelsők jobban feltárhatók lesznek. Kritikai elemként említi, hogy az itt lakóktól számos észrevétel érkezett a rendezési terv első változatához, melyeket a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság megfontolt, és igyekezett szakmai döntést hozni. A visszacsatolás azonban e tekintetben hiányzik. Az első elképzeléssel szemben véleményüket megfogalmazók több esetben kifogásolták, hogy nem értesülnek, mi történt beadványukkal, milyen intézkedések születtek. Mondhatják azt is, hogy ez a képviselő dolga és kötelessége is lehet, azonban ezt nem tartja helyes eljárásnak. A közeljövőben a Hivatalnak erre nagyobb energiát kell fordítania és változtatnia. Mindezt javító szándékkal A területen továbbá olyan korlátozások lépnek életbe, amelyek lehetővé mondja. teszik az útfejlesztéseket, az említett két tömbbelsőn túlmenően. Kemény kritikával illeti az illetékes főosztályt, mivel még tavaly decemberben kérte megvizsgálni, hogy a rendeletben megfogalmazott utcafásítások, cserjeültetések, ill. a kertészeti tervek, továbbá az első elképzelésben

17 felvázolt forgalomcsillapítási terv mennyibe kerül. Véleménye szerint akkor lenne teljes a mai döntés, ha ismernék az említett tervezések költségeit. A mai napig ezekre a munkákra nem kapott költségbecslést, ily módon szinte lehetetlenné vált a közgyűlés által elfogadott költségvetési rendelethez kapcsolódóan az a kérése, hogy pl. a zöldfelületre vonatkozó kertészeti tervek készüljenek el. Reméli, ezek nem olyan nagy összegek, hogy a város ez évben ne tudná beépíteni költségvetésébe, főként azért, mert az egyéni képviselőknek lehetőségük van 1 M Ft értékben, választókerületükben különböző beruházásokat végrehajtani. Amennyiben ez a terv idén, vagy a következő évben elkészülne, akkor még mód nyílhatna a végrehajtásra. Kéri mind a képviselőktől, mind a főosztálytól, hogy a kertészeti tervek még idén kerüljenek megrendelésre annak érdekében, hogy a munkák elindulhassanak. Úgy gondolja, a belváros melletti területnek is jogos igénye, hogy a területre jellemző minimális zöldfelület nőjön. A szabályozási terv számos ingatlant érint oly módon, hogy az egyedileg védetté, műemlékké felterjesztendő ingatlanok száma 15, a helyi védettség alá vonandók száma pedig 76. A Hivatal részéről e tekintetben is nagyobb kommunikációs készséget lát szükségesnek az ott lakókkal, mivel nem ismeretes számukra, hogy a különböző korlátozások milyen kihatással vannak ingatlanaikra. A szabályozási tervet összességében jónak tartja és elfogadásra javasolja. Hódosi Vera: Nagy Csaba képviselőtársa vázolta, milyen sokrétű problémával szembesült a bizottság a hosszú egyeztető munka során. Kompromisszumos megoldásokat próbáltak találni, sokszor nemcsak két, hanem több fél (pl. az egyetem, a város és az illetékes tulajdonosok) között is. Elismeri, ez nem volt egyszerű feladat, de úgy gondolja, a lehetőségekhez képest jó megoldás született. Egyetért az észrevételt tévők részére a visszajelzés szükségességével. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság ülésén bizonyos esetekben felkérték a Városfejlesztési Főosztályt, válaszoljon a felvetésekre és tájékoztassa az adott észrevételt tevőt a meghozott döntésekről. Ennek elmaradását abban látja, hogy a főosztályhoz számos észrevétel érkezett. Reméli, csak időbeli csúszásról van szó, és a válaszadás megtörténik. Dr. Toller László: több észrevétel nem lévén szavazást kér a szabályozási tervről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 36 igen, egybehangzó szavazattal megalkotta 8/2001. (03. 08.) sz. rendeletét a Szigeti városrész szabályozási tervének jóváhagyásáról, és helyi építési szabályzatának megállapításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. számú melléklete.

18 3.)

Pécs, Budai-Dél városrész szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: a szabályozási terv a történelmi belvároshoz keletről kapcsolódó területre vonatkozik. Ez a városrész még néhány évtizeddel ezelőtt Pécs külvárosának számított. Ma már, a Búza tér vonatkozásában szinte városközpontnak tekinthető. A szabályozási tervben a Búza tértől a Zsolnay-gyárig terjedő területről van szó. E területen jelentős ipari övezet található. Nevezetesen a Zsolnay-gyár, melynek racionalizálási igénye, továbbá a Búza tér déli részének – ún. 10-es tömb – értékesítése, a terület beépítési igénye sürgette többek között a szabályozási terv mielőbbi elkészítését. Megjegyzi, a terv számos dolgot átvesz a korábbi szabályozásból, és számol a Zsolnay V. út 2 x 2 sávosra + leállósávra történő kiszélesítésével. Szükséges a 10-es tömb beépítése, illetve a Zsolnay V. út – Keleti érintő út csomópontjának kialakítása. E területen jelentős a közlekedés, és ezáltal a környezetszennyezés. Megemlíti, éppen ezen okból a Zsolnay Vilmos úton lakásfunkció nem alakítható ki. A szükséges egyeztetések a szabályozási tervvel kapcsolatban megtörténtek. A lakosság, valamint az érintett intézmények, cégek részéről kevesebb észrevétel érkezett, ebből következik, hogy a szabályozási tervvel elégedettek, azt a Területi Főépítészi Iroda is elfogadásra javasolja. Kéri képviselőtársait, fogadják el a rendeletet. Felhívja a figyelmet, hogy két rendelet megalkotásáról van szó. Jelzi, a rendelet hatályba lépésével e területen is feloldják a változtatási tilalmat. Staub Ernő: a terület egyik illetékes önkormányzati képviselőjeként örömmel vette a szabályozási terv elkészültét. Fontosnak tartja azonban, hogy a tervet mielőbbi megvalósulás is kövesse, különös tekintettel a Zsolnay V. út – Keleti érintő út csomópontjára, továbbá a Városkapura. Véleménye, hogy a lakófunkció megtiltása a Zsolnay V. út mellett részben már a kialakult gyakorlatot is követi, folyamatos átalakulásról van szó. Nem tudja, pontosan értelmezi-e következőket: a településrendezési javaslaton belül a közterület-szabályozásnál szó van a + 1 leállósávról és a megfelelő járdákról. A Zsolnay V. út szélessége valójában nem megfelelő. A Balokány-liget és a Zsolnay-gyár rovására 5 m szélességben az előterjesztésben szereplő rajz egyértelműen közterület-kisajátítást jelöl. Kérdése az előterjesztőhöz, hogy ez a korábban tervezett szélesítések folytatásaként következik-e be. Úgy gondolja, hogy a Zsolnay V. út déli oldalán, vagy legalábbis a PENNY MARKET parkolójától kezdődően erre a leállósávra szükség lesz. Feltételezi, hogy így van, azonban nem minden tekintetben világos számára a satírozott ábráknak ez a része. Megismétli, az útszélesítés a Balokány-ligetnél, és a Zsolnay-gyárnál értendő, de a szövegben az szerepel, hogy a szélesítések folytatásaként. Kérdése, hogy ez a Zsolnay V. út déli oldalának a Balokány-ligettől nyugatra eső részére is vonatkozik-e? Dr. Toller László: a Zsolnay Vilmos úttól délre van egy nyitott terület. Ez talán a legfrekventáltabb, legizgalmasabb része a következő, majd ehhez

19 kapcsolódó szabályozási tervnek együttesen. Megjegyzi, szükség van a tulajdonviszonyok megváltoztatására is. Az egyetem vezetői megkeresték az önkormányzatot a PEAC pályáért cserébe az egyetem számára hasznos ingatlanok felajánlása tekintetében. Itt tehát ingatlancseréről lenne szó. A pálya kétségkívül a legnagyobb értékű ingatlan a szóban forgó területen. Gömöry János: a kérdésre válaszolva elmondja, a terven jelölt szabályozási vonal az egész déli oldalon – még a Zsolnay-gyár megfelelő szakaszán is – érvényes, és útbővítést javasol, kivéve a Basamalom úton, a Balokányi strandtól keletre fekvő védendő épület vonalát. A déli oldalon a Zsolnay út bővítése javasolt. Dr. Toller László: pontosítás végett kérdése a főépítészhez: a Balokányfürdő védett épülete miatti szélesítés maradna-e el, illetve marad a jelenlegi út? Gömöry János: nem erről van szó, hanem a Balokányfürdő mellett, a Basamalom úton a Zsolnay-gyár emeletes, ipartörténeti műemlék jellegű épületéről. A terven különben mindenütt, itt is nyomon követhető szabályozási vonallal jelölt szélesítés. Dr. Toller László: több kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az Általános Rendezési Terv módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag megalkotta 9/2001. (03. 08.) sz. rendeletét az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. Ör. módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletét képezi. Dr. Toller László: a szabályozási tervről kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül megalkotta 10/2001. (03. 08.) sz. rendeletét Pécs, Budai város Dél szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának megállapításáról. Jelen rendelet a jegyzőkönyv 3. számú melléklete.

4.)

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló 1994. évi 8. sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

20 Bókay Endre: a bérlakások bérbeadásáról szóló 1994. évi rendelet 7 éve nem változott. A mai viszonyoknak megfelelően átalakítása szükségessé vált. Megváltoztak a költségek, a lakás- és ingatlanárak, továbbá az igénylők száma is lényegesen növekedett. A rendelettervezetet előzőleg 7 civil szervezetnek küldték meg véleményezésre. E véleményeket az előterjesztéshez csatolták annak érdekében, hogy a rendeletek minél nyíltabbak legyenek. Néhány kiemelt §-ra kívánja felhívni a testület figyelmét, egyben jelzi, hogy a rendeleten belül több döntési alternatíva szerepel. Az egyik leglényegesebb a 6. §-ban említett alternatíva, melyen belül két variáns szerepel. Arról van szó, hogy milyen jövedelmi határok mentén jogosultak az igénylők szociális bérlakás juttatására. Az anyagi helyzet változása miatt a határt megemelték. Az a.) pontban a nyugdíjminimum 2,5-szeresének figyelembevételét javasolják az egyedül élő, szociális bérlakást igénylő bérlők esetében. Amennyiben a családban két személy rendelkezik jövedelemmel, akkor a nyugdíjminimum kétszeresét javasolják figyelembe venni. Emlékeztet arra, hogy jelenleg a nyugdíjminimum 18.300,- Ft. Ez azt jelenti, hogy a 36.600,Ft alatti jövedelemmel rendelkezők már jogosultak szociális bérlakás igénylésére. Az a.) variáns szerint a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság az alacsonyabb szorzókat javasolta, ezért kéri, a közgyűlés is ezt a variációt támogassa. A 7. és 8. §-ban történt változások is lényegesek. A második esetben a szociális bérlakások bérbeadása 3 évre történt. Ez idő eltelte után csak akkor kerülhetett megújításra a lakásbérleti szerződés, ha újra adottak voltak azon feltételek, amelyek alapján az igénylő először a lakásba beköltözhetett. Annak érdekében, hogy a polgárok jobban magukénak érezzék, nagyobb összegek ráfordításával lakhatóbbá tegyék azokat, a bizottság javasolja a közgyűlésnek 5 évre emelje fel a szociális bérlakások használati jogát. Ez azt jelenti, hogy az igényléseket meg lehet újítani, amennyiben az eredeti feltételek – amelyek alapján az illető elnyerte a lakásokat – most is változatlanok. A 9. § igen népszerű, a lakosság közül sokak által használt lehetőséget bővít ki. Az önkormányzatnak ugyanis olyan műszakilag felújítható lakásokat kell felajánlani, amelyeket ha külső vállalkozóval újíttatnak fel, akkor az gazdaságtalan, költségesebb, mert különböző egyéb kiadások (pl. áfa) is számításba veendők. A leromlott állapotú lakások családi összefogással, saját munkával történő helyreállítása jóval olcsóbb, ezért itt ennek a lehetőségnek a kiterjesztésére törekednek. A 10. §-ban megfogalmazott javaslat új. Arról van szó, hogy bizonyos betelepült multiintézmények számára lehetőség van bizonyos bérleti jog megváltására. Ez azt jelenti, hogy 5 év, illetve ennél hosszabb ideig tartó bérlőkiválaszatási jogot nyerhetnek azok, akik az említett lakások összegének 70 %-át - de ettől eltérően is szabályozhatja a közgyűlés – egyösszegben lefizetnek. Ez esetben 5 évnél hosszabb ideig is használhatják ezeket a lakásokat úgy, hogy a tulajdonjogot nem kapják meg,

21 hanem csak a bérlőkijelölési jogot. Az ingatlanok továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradnak. A 11. §-ban a szükséglakások igényjogosultsága a korábbi 2 évről 3 évre módosul. Megjegyzi, a szükséglakás egy jogi kategória, amikor az igénylő lakásproblémáját átmeneti időre oldják meg. Nem feltétlenül leromlott állapotú lakásokat kell ez alatt érteni. A lehetőség kibővítésével e kategórián belül sorolhatók komfortos lakások is. Ez alatt értendő, hogy nem távfűtéses, de más, jó minőségű fűtéssel (pl. gáz) rendelkező lakások is érintettek rendelkezésére bocsáthatók. A garzonházi bérbevételnél az eddigi szabályok szerint, ha valakinek 5 évre kiutaltak egy garzonlakást, azt követően ki kellett költöznie, mert ezzel ösztönözték az ott lakókat takarékoskodásra, hogy az elkövetkező időben saját erőből megoldja lakásgondjait. A gyakorlati tapasztalatok alapján a bizottság úgy vélte, hogy 2 évvel meghosszabbítható a garzonlakásban eltöltött idő, vagyis az új szabályozással 7 évig élhetnek a garzonházban. A rendelettervezet 13. §-ában a bizottság két alternatívát ajánl a közgyűlés számára. Az egyik, amikor a határozatlan jogviszonnyal rendelkező bérlők visszaadják a lakásukat, a piaci érték 50 %-ára jogosultak. Az önkormányzat visszavásárolja ezen az értéken a lakásokat. A b.) alternatívában differenciált, többvariációs kategóriarendszer került felállításra. Itt a visszavásárlás értéke nem éri el az 50 %-ot, illetve csak abban az esetben kapható meg a magasabb felár, ha valaki már régóta – a ’70-es, ’80-as évektől – birtokolja a lakást. A többieknél, akik a ’90-es években kapták meg, a lakás komfortfokozatának, állapotának függvényében dolgozták ki a kategóriarendszert. Az 50 % visszafizetésének elfogadása esetén – ezt a javaslatot a bizottság tagjainak többsége is támogatta –feltehetően, az eddigi gyakorlat is ezt bizonyítja, nagyobb a mobilitás, tehát többen adják vissza a lakást, hiszen jelentős jövedelemhez jutnak. Máshova költözve meg tudják oldani lakásgondjukat. A differenciált összeg elfogadása esetén ez a mobilitás valószínűleg lelassul, azonban az önkormányzat büdzséjében több pénz marad, mert kevesebb összegbe kerül ezen lakások kiváltása. Az Alkotmánybíróság kritizálta, elfogadta az önkormányzati rendeletet, de megszüntette a kaució intézményét. Ez azt jelentette, hogy önkormányzati lakásba történő beköltözéskor egy biztonsági összeget le kellett tenni, amely összegből kiköltözéskor a lakás felújításra, ill. helyreállításra került. Ennek most rendeleten kívül, külön kell helyet biztosítani. A jogcímnélküli bérlők – amely alatt értendő, hogy valaki bent maradt a lakásban, holott arra már nem jogosult – számára az eddigi ötszörös használati díj helyett háromszorost rónak ki. Az ötszörös díj ugyanis nem váltotta ki a hozzá fűződő reményeket. A háromszoros viszont véleményük szerint megfizehető, és arra ösztönzi a bérlőt, hogy rendezze életkörülményeit, és jogilag tegye helyére a lakás használatát. Hoffbauer József: a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság tagjaként megköszöni a Szociális Lakásgazdálkodási Csoport által végzett előkészítő

22 munkát, mellyel a bizottság munkáját nagyban segítette. Olyan háttéranyagokkal szolgált, amelyek ezt az anyagot jobbá teszik. A rendelettervezet 13. §-ához kiegészítésként hozzáteszi, javasolja az önkormányzatnak, hogy mindenképpen az a.) variációt fogadja el, mivel ennél olcsóbban ma nem lehet lakáshoz jutni. A lakásmobilitás érdekében ezt egy ideig az önkormányzatnak még fel kell vállalnia. Dr. Toller László: ugyancsak köszönetet mond az úgynevezett „lakáshivatal” munkájáért, hiszen ez ma az egyik legnehezebb területe mind az önkormányzati munkának, mind a Polgármesteri Hivatal munkájának. A 3100 körüli lakásigénylővel a folyamatos kapcsolattartás rendkívül nagy feladat. E mellett még a bizottság munkáját is ilyen színvonalasan segíteni, a lakásprogramot, az ahhoz kapcsolódó beruházásokat, koncepciókat előkészíteni, ill. elkészíteni valóban csak a legmagasabb szakmai hozzáállással és tudással lehet. Dr. Varga Pál Józsefnén keresztül megköszöni az egész csoport munkáját. Sashalmi György: Hoffbauer József hozzászólására reagál. A 14. §-ban két variáció szerepel. Úgy gondolja, a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság tagjaként hozzájárult ahhoz, hogy a b.) variáció megszülessen. Az a.) variációt a maga részéről elfogadhatatlannak tartja. Ennek oka elsősorban, hogy korábban Pécs polgárai meglehetősen kedvezményesen juthattak olyan bérleményekhez, amelyekben határozatlan idejű bérleti szerződés alapján laktak, illetőleg amelyek később tulajdonukba kerültek. Véleménye, hogy mindenképpen azokat kellene hasonló kedvezményben részesíteni, akik régebb óta laknak ilyen lakásokban. Akik 1990. után, határozatlan idejű bérleti szerződéskötés útján jutottak bérleményhez, ez már nem Hivatkozás igen érthető. történt arra, hogy a bérlemény ily módon könnyebben visszakerül az önkormányzat használatába. Úgy gondolja, egyébként is adott a lehetőség, hiszen nem feltétlenül szükséges határozatlan idejű bérleti szerződést kötni. A’90-es években, sőt 1996. után köttetett „friss” bérleti szerződések kapcsán már feltételezhető, hogy ezek mögött bizonyos haszonszerzési elképzelések is megfogalmazódtak annak ismeretében, hogy határozatlan idejű bérleti szerződéstől való visszalépés esetén a forgalmi érték 50 %-ára igényt lehet tartani. Ezt pedig a testületnek nem célszerű Emlékeztet arra, hogy az elmúlt időszakban a Sportbizottság részéről bevált támogatni. a határozatlan idejű bérleti szerződésekre vonatkozó igény, és ezt a közgyűlés jóváhagyta. A b.) variációt még mindig rendkívül kedvezőnek tartja, ezért kéri annak támogatását. Bókay Endre: a vitában elhangzottakra reagálva először a jegyzőkönyv számára pontosítani kívánja, hogy Sashalmi György véletlenül 14. §-t említett, pedig a 13 §-ról van szó. Az 50 %-os visszafizetés említése kapcsán jelzi, hogy a 90-es években csak rendkívüli esetben, elvétve, közgyűlés által jóváhagyottan kötöttek határozatlan idejű bérleti szerződéseket. Minden ilyen szerződés tehát a korábbi években köttetett. Emlékeztet továbbá arra, hogy a polgárok igen jelentős része – több mint 20 ezren – jutottak rendkívül olcsón lakáshoz. Akik nem jutottak, azoknak a lakása van most az

23 önkormányzat tulajdonában. A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkezők száma 3000 főnél valamivel többre tehető. Ebben az esetben jogosnak érzik számukra az 50 %-os visszafizetést, hiszen az érintettek sok esetben falura, vagy gyermekeikhez, stb. költöznek, és adják le a lakást. Ezzel a család plusz bevételhez jut, melynek segítségével a maga számára jobb körülményeket teremt. Fontosnak tartja a lakásmobilitás biztosítását. Lakásvisszavétel esetében – 35, ill. 20 %-os visszafizetésről van szó – lehetséges, hogy az érintettek ennyi pénzért nem hajlandók visszaadni a bérleményt. Gyakran előfordulnak rejtetten albérletbe történő kiadások, stb. és a lakás nem kerül vissza a rendszerbe. Az elmondottak alapján, Sashalmi képviselőtársával ellentétben – véleményét tiszteletben tartva – arra kéri a közgyűlést, hogy mind 6. § mind pedig a 13. § esetében az a.) variációt fogadják el. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, elsőként az alternatívákról kér szavazást. Félreérthető a 14. és a 13. § értelmezése. Volt, aki az önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó számsorból dolgozott, volt olyan, aki a rendelet egységes javaslatából. Ezért a § számok közötti eltérés nem a tudáshiányból, hanem a két különböző anyag eltérő számsorából adódik. Megkérdezi, hogy a rendeletmódosítást kezdeményező 6. §-on belül ki támogatja az a.) variációt, mely a feltételekkel kapcsolatos bérminimumot tartalmazza. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a rendelettervezet 6 §-ának a.) változatát támogatta. Dr. Toller László: szavazást kér a 13. § a.) variációjában foglaltakról, amely a korábbi gyakorlat fenntartását jelentené. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen, 4 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a 13. § a.) variációját támogatta, tehát a forgalmi érték 50 %-ának a visszatérítését, amennyiben valaki végleg lemond az önkormányzati bérlakásáról. Dr. Toller László: a nyilvánosság számára tájékoztatásul közli, a lakbérek módosítására most nem került sor. A részszavazások eredményeként megkérdezi, elfogadja-e a közgyűlés a Lakások bérletéről és lakbérről szóló önkormányzati rendelet módosítását? Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett megalkotta 11/2001. (03. 08.) sz. rendeletét az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és lakbéréről szóló, módosított 1994. évi 8. sz. Ör. módosításáról. A rendelet jelen jegyzőkönyv 4. sz. mellékletét képezi.

24 Dr. Toller László: szavazást kér az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 26 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett a határozatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 60/2001. (03.01.) sz. határozata önkormányzati bérlakások bérbeadásakor megállapítandó biztonsági letét megállapításáról A közgyűlés az önkormányzati lakások bérbeadásakor megállapítandó biztonsági letét tárgyában az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés felhatalmazza a Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportját - mint bérbe adót - hogy a bérleti szerződés megkötésekor biztonsági letétet (óvadékot) állapítson meg a következők szerint: A bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a bérlő köteles a bérbeadónak biztonsági letétet /óvadékot / fizetni. A biztonsági letét a lakásbérlet megszűnése után a lakás és lakásberendezések tiszta és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot megvalósításá nak, illetve hátralékos közüzemi díjak fedezetéül szolgál. A nyugdíjasházi bérlő nem köteles biztonsági letétet fizetni. A biztonsági letét összege a lakás forgalmi értékének 3%-a. A biztonsági letét megfizetésére a bérlő kérelmére szociális helyzete alapján kedvezmény adható, melyet a bérbeadó bírál el. A biztonsági letét megfizetésére kedvezmény - a nem szociális bérlakásra pályázókat kivéve - azoknak a kérelmezőknek adható:akik három vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak, - illetve gyermeküket /gyermekeiket / egyedül nevelik, és az illetékes Területi Szociális Központ javaslata alapján erre rászorulnak. A kérelmező részére a biztonsági letét megfizetésére a bérbeadó – 50%-os kedvezményt adhat, – vagy a teljes összeg 12 havi részletekben történő megfizetését engedélyezheti. A fenti két kedvezmény együttesen is adható. Amennyiben ezen kedvezmények ellenére a bérlő fizetési vagy részletfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztonsági letétet egy összegben kell megfizetni. Határidő: Felelős:

folyamatos dr.Varga-Pál Józsefné csoportvezető

25

Kapják:

5.)

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr.Sohár Endre főosztályvezető, dr.Varga-Pál Józsefné csoportvezető

A Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának megbízása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Dr. Kunszt Márta: a javaslat véleményezésekor a Kulturális Bizottság nem volt könnyű helyzetben, mivel Pécs város két neves szakembere jelentkezett a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói pályázatára. Balikó Tamás, az intézmény jelenlegi vezetője jelképes pályázatot nyújtott be, amelyben vázolta, hogy az eddig megkezdett úton kívánja tovább vinni a színházat, és a nagyközönség felé nyitott, ún. népszínházat szeretne a továbbiakban is megvalósítani Pécsett. Ugyanakkor Vincze János – akinek kísérletező kedve mindenki előtt ismert és nagyra becsült – természetesen egy másik jellegű színházat szeretne, melyet pályázatában részletesen is kifejtett. A színház jelenlegi tevékenységével kapcsolatban is értékítéletet alkotott. E két pályázat nyomán nem igazán a személyekről kellett döntetni, hanem véleményt alkotni arról, hogy a Pécsi Nemzeti Színháznak milyen jellegű tevékenységet kell folytatnia. A maga részéről is így vetette fel a Kulturális Bizottság előtt a témát. A bizottság álláspontja szerint Vincze János kísérletező színháza, színházi koncepciója számos értéket vonultat fel, de nem biztos, hogy a „nagyszínház” tevékenységi körén belül olyan sikereket tudna elérni, mint egy kamara jelleggel működő Harmadik Színház keretében. Ezért egybehangzóan Balikó Tamás, jelenlegi igazgató koncepciója mellett voksolt, és a közgyűlésnek is javasolja pályázatának elfogadását. Dr. Ujvári Jenő: Balikó Tamás igazgatói kinevezése mellett szól az is, hogy 8 éve vezeti a Pécsi Nemzeti Színházat. Ez az időszak a magyar kulturális intézményhálózat nehéz átalakulási idejére esett. Az elmúlt 10 évben kellett a hagyományos intézményeket a piac igényei szerint megváltoztatni, átalakítani, miközben a művészeti életben színjátszásban, drámairodalomban, stb. - tartalmi átalakulások is történtek. Úgy gondolja, hogy Balikó Tamás működése, ami a népszínház megfogalmazásban jelent összefoglaló programot, nemcsak a közönség igényének kiszolgálását jelentette, hanem olyan új törekvések, áramlatok felkarolását is, ami miatt a Pécsi Nemzeti színház összességében a magyar színjátszás egyik fontos helye. Ezt bizonyítja az is, hogy a Színházi Fesztivál ebben az évben már Pécsett kerül megrendezésre. Az ő működése idején nyílt lehetőség áttekinteni a pécsi színjátszás száz évét is. Most kerül sor a Pécsi Balett 40 éves működésének áttekintésére. Az elmondottak jelzik, hogy a pécsi színház ma jó irányba halad, ezért támogatja az igazgató kinevezését és kéri képviselőtársait, hasonló módon cselekedjenek.

26 Dr. Toller László: számára nem úgy értelmezendő a „népszínház” fogalma, mint ahogy esetenként elhangzik, hanem városi, sokakat érdeklő színházról van szó. Példaként említi a „Pillantás a hídról” c. darabot és a „Noszferatu” c. balettot, ami nem ezt sugallja, ugyanakkor az előadások mindig telt ház előtt játszódnak, tehát a város polgárainak az igényessége is benne van. Ezt mutatja, hogy míg 1999-ben 124 ezer nézője volt a színháznak, addig 2000ben ez a szám 160 ezerhez közelít. Ma gyakorlatilag minden városlakóra jut egy színházi este, ami egy ekkora városban példaértékű, és minőséget is jelent. Dr. Gáspár Gabriella: úgy gondolja, egyetlen frakció sem engedheti meg magának, hogy ilyen fontos kérdésben ne nyilvánítsa ki véleményét. Az sem alpolgármester úréval, sem pedig dr. Kunszt Márta bizottsági elnök asszonyéval nem ellenkező. Nem biztos azonban abban, hogy ez a színház népszínház, legalábbis nélkülözi a kísérleti és egyéb, úgymond komolyabb színházak értékeit, hiszen a kamara-darabok felvonultatnak ilyen értékeket. Ugyanakkor, ha egy színház népszerű színház, attól még nem biztos, hogy népszínház. Mindenképpen Balikó Tamás érdemei közé tartozik, hogy egy ilyen, többtagozatú színházat üzemeltetni tud, ami nyilván nem könnyű vezetői feladat. A Kulturális Bizottság elnöke által elmondottakhoz még annyit kíván hozzátenni, hogy igazán nem Balikó Tamás pályázatát fogadták el, hanem majdhogynem a személyét. Mivel összesen két pályázó volt, és ebből ő rendelkezik nagyszínházban vezetői gyakorlattal, nem is nagyon volt más lehetősége a bizottságnak. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a 3 oldal terjedelmű pályázata nem volt kimerítő. Kicsit több energiaráfordítást igényelt volna az, hogy valóban jó pályázat készüljön. Hangsúlyozza és ismétli, a bizottságnak nem volt más választása, miközben Balikó Tamás személyét teljes mértékben elfogadják és megbíznak benne. Vincze János koncepciója, mögötte egy kísérleti színházzal, ámbár szimpatikusnak tűnhet, ugyanakkor egy ekkora színház vezetését nem lehet rábízni egy amúgy nagyon tehetséges emberre, akinek nincs nagy színházi vezetői gyakorlata. A bizottság tehát ilyen értelemben volt nehéz helyzetben, ugyanis nem igazán volt választási lehetőségük. Balikó Tamás kinevezését a Fidesz frakció is támogatja. Dr. Tóbiás János: Balikó Tamás igazgató jelölését támogatják, kérik kinevezését. Dr. Toller László: felhívja a képviselők figyelmét, hogy március 6-ára terveznek egy látogatást Budapestre, a Merlin Színházba, a Mesterdetektív c. darabra, melyre a képviselők közül sokan nem jelentkeztek. Kifejezetten azért esett a választás erre a színházra, - Jordán Tamás sokféle színháza közül, ahol szerepel -, mert Márton András képviselő úrral annak idején együtt alapították a Merlin Színházat és akkor azon a véleményen voltak, hogy Pécset és Budapestet ne csak intézményesen, hanem személyében is kössék össze. Márton András: bejelenti, hogy elfogultság okán a szavazásban nem kíván részt venni.

27

Galbáts András: a Független Kisgazda Szellemiségű frakció számára Balikó Tamás személye mindig szimpatikus volt. Hozzászólásának egyetlen oka, hogy dr. Tóbiás János ismét többes számot használt, ezért szükségesnek látták azon véleményüket elmondani, hogy a „másmilyen” kisgazdák is szeretnék Balikó Tamást a színház élére. Dr. Tóbiás János: már többször szemére vetették a többes szám használatát, de nagyon nehéz számára azt mondani, hogy „támogatom”. Szerencsésebbnek tartja egy csoportra hivatkozni, mint hogy bárki nevében, bármilyen ügyben önmaga nyilatkozzon. Ezen a továbbiakban nem kíván vitatkozni. Dr. Toller László: több észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 egybehangzó igen szavazattal Balikó Tamásnak a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói megbízásával egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 61/2001. (03.01.) sz. határozata a Nemzeti Színház igazgatójának megbízásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Kulturális Bizottság előterjesztése alapján, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói feladatainak ellátásával Balikó Tamás 1051 Budapest, Hercegprímás u. 19. szám alatti lakost bízza meg, 2001. szeptember 16-tól 2006. február 15-ig, jelenlegi alapilletményének (177.800.-Ft) változatlanul hagyása mellett. A közgyűlés a magasabb vezetői pótlék mértékét a mindenkori pótlékalap 300 %-ban határozza meg. Határidő: Felelős:

2001. március 5. Dr. Toller László polgármester Pásztor Ágnes főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Pásztor Ágnes főosztályvezető

Dr. Toller László: igazgató úrnak megbízásához gratulál, és további eredményes munkát kíván, valamint azt, hogy a színház látogatottsága és művészi teljesítménye továbbra is töretlenül fejlődjön, melyhez az önkormányzat éves támogatását biztosítani fogja. Büszke arra, hogy az

28 elmúlt két és fél évben nem volt sem finanszírozási, sem művészeti vita a Pécsi Nemzeti Színház körül. Ez a jövőt illetően jó jel.

6.)

A Pécs Megyervárosi Sportcentrum és Szabadidő Központ Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Bödő László: az alapítvány nevére kíván módosító indítványt tenni, mivel abban a központ kifejezés kétféleképpen szerepel. A „centrum” és „központ” szó tulajdonképpen ugyanazt jelenti, csak más nyelven. Javaslata, hogy az alapítvány neve: „Pécs Megyervárosi Sport- és Szabadidő Központ Közalapítvány” legyen. Dr. Toller László: amennyiben az alapító okirat módosítását a testület megszavazza, akkor azon kéri átvezetni a névre vonatkozó módosító javaslatot is. Meixner András: az ügyben érintett önkormányzati választókerület képviselőjeként nem kívánja az alapítvány munkáját méltatni, mivel az magáért beszél. Dr. Bödő László bizottsági elnök úr javaslatával kapcsolatosan kérdés, hogy ez a módosítás mivel jár, ugyanis az alapítványt jelenlegi nevén ismerik. A névátalakítás nagyon sok pénzbe kerül, mert pl. a bélyegzőt, a telefonkönyvet és sok egyebet is módosítani kell. Megfontolandó, hogy egy egyébként jogosnak tűnő nyelvtani javítás mennyibe kerül, és éppen ezért érdemes-e ezt elvégezni? Amennyiben a költség magas, akkor kéri elnök urat, álljon el javaslatától, amennyiben véghezvihető, akkor azzal egyetért. Dr. Bödő László: nem tudja, mi olyan nagy költség. Szükség lenne ugyanis másik bélyegzőre, továbbá a banknál bejelenteni a névváltoztatást. Véleménye szerint ezen kívül egyéb költség nincs, mivel nem feltételezi, hogy az aránylag kis szervezet nagyobb mennyiségű előre nyomtatott levélpapírral rendelkezne. Amennyiben mégis így van, akkor azt használhatják, amíg el nem fogy. Javaslatát ezért továbbra is fenntartja. Staub Ernő: véleménye, ha valamit egyszer elrontottak, akkor nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy az örökre így maradjon. A módosítás tekintetében valóban eltérő nézőpontok érvényesültek. Meixner András képviselő gyakorlati kérdést vetett fel. A maga részéről lehetőséget lát a névváltoztatásra, ezért támogatja a Sportbizottság elnökének javaslatát. Dr. Toller László: több észrevétel, javaslat nem lévén elsőként a módosító indítványról kér szavazást, mely szerint a közalapítvány neve: Pécs Megyervárosi Sport- és Szabadidő Központ Közalapítvány elnevezésre változzon. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a névmódosítást támogatta.

29 Dr. Toller László: ezután megkérdezi a testület tagjait, hogy a módosított névvel együtt módosítják-e a közalapítvány alapító okiratát? Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az alapító okirat módosítását elfogadta. A közgyűlés a fenti szavazati arányokkal a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 62/2001. (03.01.) sz. határozata Pécs Megyervárosi Sportcentrum és Szabadidőközpont Közalapítvány alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés a Pécs Megyervárosi Sportcentrum és Szabadidő Központ Közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1./

Az alapító okirat I. pontja az alapítvány neve, az alábbiak szerint változik: Pécs Megyervárosi Sport- és Szabadidőközpont Közalapítvány

2./

Az alapító okirat II. pontja kiegészül az alábbi szöveggel: „Levelezési címe 7616 Pécs, Pf. 39.”

3./

Az alapító okirat III. pontja kiegészül egy új 7. ponttal: „Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása”.

4./

Az alapító okirat IV. pont második bekezdése helyébe az alábbi szöveg kerül: „Az alapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi, vagy országos sajtó útján nyilvánosságra kell hozni”

5./

Az alapító okirat VII/1. pontja módosul a kuratórium tagjai: a.) Dr. Mezey Béla Pécs, Basamalom u. 15. A Közgyűlés a kuratórium tagjának jelöli: e.) Mayer Ferenc Pécs, Illyés Gy. u. 28. szám alatti lakost.

6./

Az alapító okirat VIII/6. pontja kiegészül az alábbi bekezdéssel: „Az alapítvány folyamatos működésének biztosítása a kuratórium által választott ügyvezető feladata”.

7./

Az alapító okirat VIII/7. pontja: „A felügyelő bizottság tagjainak száma 3 fő”.

30 8./

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirat aláírására, és felkéri, hogy a megyei bíróságnak küldje meg. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:

7.)

dr. Toller László polgármester, dr. Bödő László, Kablár János bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető

A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző további működtetése Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: a napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt jelzi, hogy a Közoktatási Bizottság által kiosztásra került egy módosító indítvány, amely teljesen különbözik az eredetitől. Kéri, a vita erről folyjék, mivel azt már egy korábbi közgyűlésen - amikor a napirendről levételre került – megvitatták. Olyan témát hoznak vissza gyakorlatilag, amely a munka megindítását, nem pedig befejezését jelenti. Erről szól a kiosztott új határozati javaslat. Az intézmény képviselői jelen vannak a teremben és kérték, hogy szólhassanak. Megjegyzi, úgy látja, ezt a vitát most nem érdemes lefolytatni, hiszen – mint már említette - a módosított határozati javaslat a munkamegkezdéséről szólna, erről pedig sok vita az intézményben dolgozókkal Mindezt azért még kívánta nem elmondani, lehet. mert a mai Dunántúli Naplóban ettől eltérő újságcikk jelent meg. Bizottsági ülésen már megfogalmazódtak az alapos és alaptalan gyanúk. Két dolognak utánanéztek, ezért ezekről nem szükséges vitát folytatni. De Blasio Antonio képviselő a cégnek bizonyos egyházhoz való kapcsolódását jelezte. Ez nem így van, hiszen van egy hasonló nevű és valójában ahhoz az új egyházhoz kapcsolódó cég, de ez nem az a „Perfekt” nevű cég. Kéri, ne vigyék el a közgyűlés munkáját a bizottsági munka irányába. Köszönti az intézményi dolgozók képviselőit, de most nem javasolja, hogy ebben a vitában szót kapjanak. Ígéretet tesz arra, hogy minden munkamozzanatban a hatályos jogszabályoknak és az érdekképviseletekkel kapcsolatos szabályozásnak eleget tesznek. A másik javaslat pedig az, hogy a módosított és kiosztott határozati javaslatról szóljon a vita. A módosult a határozati javaslatnak megfelelően az előterjesztésnek a címe, hiszen nem egy intézmény sorsáról van szó, hanem a két korábbi szándékról, mely szerint a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola is bekerülne ebbe a körbe.

31 Meixner András: egy évvel ezelőtt kapta a közgyűléstől a közoktatási ágazat feladatul, hogy két szakközépiskola esetében tekintse át annak lehetőségét, hogyan lehetne közhasznú szervezet útján működtetni a továbbiakban. A két intézmény egyike a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, a másik a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző volt. Az iskolák saját helyzetüket kellett, hogy átértékeljék, felmérjék az első időszakban. Erre vonatkozóan októberre készítettek egy anyagot, melyből egyértelműen kiderült, egyik intézmény sincs olyan kondícióban, hogy saját lábra állhatna, és a város különösebb tőkeinjekció nélkül közhasznú társaságként vagy közalapítványként működtethetné tovább a saját intézményét. Éppen ezért el kellett volna dönteni, keresnek-e működtető társat vagy sem, illetőleg maradnak-e a régi rendszerben. Menet közben jelentkezett a Perfekt Rt., illetve annak egy közhasznú társasága, amely jelenleg is intézményt működtet. Kérték, hogy átvilágíthassák a Kereskedelmi Szakközépiskolát, és ezt követően adnak írásos véleményt. Az anyag decemberre készült el. Időközben egy újabb érdeklődő jelentkezett, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központja. Az érdeklődésükre azt a választ adták, hogy nyújtsanak be írásos anyagot az elképzeléseikről. Ez januárra készült el. Szándékosan nem beszél konkrét pályázatról, hiszen az nem került kiírásra. Elmondható, a két anyag nagyjából hasonló paraméterekkel rendelkezett. A Perfekt az átvilágítás következtében kb. 30 M Ft-os működési hiányt mutatott ki egész évre vonatkozóan az iskolánál. Nyilvánvaló, hogy ez az előző évi adatokból tevődött össze. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, valamint a Közoktatási Bizottság együttes ülésén felvetődött annak a kérdése, hogy írjanak-e ki pályázatot vagy sem, megfelelőnek tartják-e a két jelentkezőt vagy vessék el a kérdést. Konszenzus volt abban, hogy nem érdemes pályázatot kiírni. Ennek egyetlen magyarázata, hogy pályázatkiírása esetén – amelynek az átfutása kb. három hónap – az intézmény új formában történő indítása ez év szeptemberében kizárt, csak a következő év szeptemberében valósítható meg. Tudvalévő, hogy ebben az időszakban a választások miatt a képviselők egészen mással lesznek elfoglalva, tehát nem lenne szerencsés a halasztás, hiszen sokkal jobb kondíciókat nem lehetne elérni. Ezzel mind a két bizottság tagjai közül többen egyetértettek. Mindezek miatt került a testület elé az előterjesztés az elmúlt közgyűlésen, amelynek tárgyalását azért kellett elhalasztani, mert közben a tantestületet felkérték arra, hogy mondjon konkrét véleményt az eddigi ismeretei tükrében arról, hogyan gondolja az egészet. Eredetileg a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakmunkásképzőt illetően olyan információkat kaptak, hogy az iskola saját maga gondolkodik az átalakításról. Később kiderült, ez csak a szűk iskolavezetés gondolkodását jellemezte, de nem volt ismert a tantestület előtt, így bizonyos zavar támadt a Városháza és az iskolavezetés között. Ma rendelkezésre áll a tantestület értékelése, amely nagyjából azt mutatja, hogy két táborra szakad az intézmény, az egyik fele – egy kicsivel nagyobb része, mint a másik – támogatja az átalakítást, és a másik fele, ami alig kisebb a másiknál – elveti, és azt mondja, a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekelt. Miről kell akkor ma beszélniük? A jelenlegi intézményi struktúra olyan, hogy kb. 10-20 M Ft-ra tehető az az összeg,

32 amivel pluszban finanszírozza a város az iskolát. A Perfekt 30 M Ft-os igénye tehát kicsit túlzónak tűnik. Ebben az iskolában azonban sokkal nagyobb lehetőségek vannak. Az országban számos helyen működik már magániskola, alapítványi iskola ilyen területen, és ezek kondíciói sokkal jobbak, tanszállót, tanboltot működtetnek, tanéttermeket, amelyek a várost ellátják, - példaként említi Egert – és az oktatási rendszeren belül is bizonyos kedvezményeket tudnak nyújtani az intézménytársaknak, illetve magának a városnak. Ha ilyen fejlesztésekben gondolkodnak, amely nyilvánvalóan a képzés színvonalát jelentősen emeli, akkor ehhez nagyobb mennyiségű pénzt kell beruházni. Ezt a pénzt a város a saját önkormányzati forrásaiból nyilván nem tudja biztosítani. A színvonalemelés miatti fejlesztések kívánatosak, illetve az intézmény jobb helyzetbe hozása érdekében, külső forrásokból kell hogy érkezzenek. Úgy gondolja, mind a Perfekt Rt., mind pedig a MIOK alkalmas arra, hogy a továbbiakban társ legyen az intézmény működtetésében, illetve – azt is lehetne mondani – arra, hogy átvegye az intézmény működtetését, és az iskolát fejlessze tovább azokkal az elgondolásokkal, amelyekkel az előbbiekben foglalkozott. Felvetődik az intézmény átalakítása során az, hogy a jelenlegi önkormányzati iskolát meg kell szüntetni, és az ott dolgozóknak nyilatkoznia kell, hogy az új működtető szervezetnél kívánnak-e dolgozni. Még akkor is meg kell ezt tenni, ha olyan szerződést kötnek, – és úgy gondolja, csak ilyent kívánnak kötni – miszerint az új működtető cégnek minden egyes dolgozót át kell vennie, és vállalnia továbbfoglalkoztatásukat. Természetesen ez alapvető érdeke a cégnek is, hiszen nem tudna működni nélkülük. Ettől függetlenül jogilag lehetőség van arra, hogy a dolgozók kérjék a végkielégítést, mondván, nem fogadják el a kialakult helyzetet. Ebben a tekintetben 80-100 M Ft közé tehető az az összeg, ami – ha minden dolgozó kéri a végkielégítést – kifizetendő lenne. Nyilvánvalóan a városnak nincsen ennyi „kiszórható” pénze, még akkor sem, ha ezzel a dolgozók bizonyos köre nagyon jól járna. Ezért csak olyan megoldásban lehetnek érdekeltek, amely a végkielégítést kizárja. Ez viszont azt feltételezi, hogy konszenzusra kell jutni az iskola vezetésével, dolgozóival, és saját magukkal is a további működtetésre vonatkozóan. A mai napon a tárgyalások végeredménye csak egy olyan állásfoglalást eredményezhet, amely a konkrét ügyek ismeretének kialakítását feltételezi. Azért javasolja az MSZP frakció, illetve a koalíció a módosító javaslatot, – amely nem a bizottságé, mert az nem tárgyalta – hogy dolgozza ki a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály az iskola, illetve a két érintett cég bevonásával mindazokat a dokumentumokat, amelyek az iskola további működésére vonatkoznak. Erről mondjanak a dolgozók konkrét véleményt, és nyilatkozzanak arról is a következő közgyűlésig, – megjegyzi, az április 12. határidő azért szerepel a határozati javaslatban, mert akkora tudják ezt a munkát produkálni – hogy milyen módon fogadják el azokat a kialakított dokumentumokat, amelyek az iskola működtetésére jellemzőek lesznek, akár egyik, akár a másik cég vonatkozásában. Véleménye szerint az április 12-i közgyűlésen olyan helyzetbe kerül az önkormányzat, hogy konkrétan tudni fogja, melyik cég, milyen paramétereket fogad el, vagy másik esetben az ismert paramétereket a város nem fogadja el, mert azt mondják, ilyen alapon nem akarják átszervezni az intézményt, és marad a – a határozati javaslatban nem szereplő – c.) változat, tehát úgy, ahogy az

33 összes többi középiskola működik ma. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, valamint a Közoktatási Bizottság a témát többször tárgyalta, együttes ülésen is, és abban konszenzus volt a közgyűlés minden oldalát képviselők között, hogy nagyobb a ráció egy működtető társ vagy egy új fenntartó bevonásában. Abban már volt eltérő vélemény, hogy ki, melyik céget tartotta volna jobbnak, de itt is igen kicsi volt a különbség. Úgy gondolja, ezek a nüanszok adott esetben felnagyíthatók, felnagyulnak, és értelmezhetővé válnak sokkal konkrétabban, ha a tényleges szerződési pontok egymás mellett szerepelnek. Kéri a közgyűlést, hogy a kiosztott, „egyváltozatos” határozati javaslatról folytassák a vitát, melynek javasolja az elfogadását. A közgyűlés április 12-i ülésén eldönthetik, pontosan mit akarnak, megéri-e az átalakítás vagy sem. Polgármester úr említette a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolát. Erre az iskolára pályázatot írtak ki, hiszen ott nem volt ilyen egyértelmű jelentkező. Azonban a két vélemény között annyi különbség van, hogy a Radnóti nem indítható el ez év szeptembertől, mert nem tudják átalakítani, továbbá ezen iskola tantestülete – az igazgatónő jelzése szerint – 80 %-ban támogatja az átalakítás ötletét és javaslatát, tehát itt majdnem konszenzusos a rendszer. Függetlenül attól, a választási év általában nem alkalmas arra, hogy nagyobb horderejű döntéseket hozzanak az önkormányzatok, de mégis úgy gondolja, a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola tekintetében talán konszenzusra lehet jutni, ezért is látták értelmét a pályázat kiírásának. Jelen esetben egyelőre – pont a nagy megosztottság miatt a tantestületben – nem tartaná szerencsésnek a pályázat kiírását, vagy esetlegesen a következő ciklus – elején – annak feladatául gondolja ezt, addig azonban másként kellene az intézményt működtetni. Véleménye szerint ezt tudják április 12-én eldönteni. Szeretné, hogy nagyon rövid időn belül konkrét döntésre kerüljön sor a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző ügyében, hiszen az iskolának sem jó a bizonytalanság. Nem jó, mert kevesen jelentkeznek az oktatási intézménybe a bizonytalan helyzet miatt, a tantestületen belül is vita van, melyet szintén nem kellene fokozni. Úgy gondolja, gyors döntésre van szükség, ami április 12-ig még értelmes határidőben lezárható. Dr. Toller László: véleménye szerint akkor érdemes változtatni, és annyit, amennyi célszerű, praktikus, ha az az önkormányzat költségvetését kíméli, és valódi reformokat hoz. Az elmúlt 2-2.5 évben az összes intézkedésük e körbe tartozik, de jelen téma kapcsán vannak még kételyei. Belső vitáik is vannak a kérdés megítélését illetően. Amíg több a kételye, mint a meggyőződése az ügyben, addig kéri a türelmet, hogy az egyeztetéseket folytassák le. Kétségkívül kényszerítő tény, hogy 2 %-os létszámcsökkentést kell ez évben végrehajtani az intézményi szférában. Ez a legkönnyebben úgy valósítható meg, hogy arra érett intézményeket kivezetnek az önkormányzati szférából, és ezzel eleget tesznek a törvényi kötelezettségnek. Ha ezt szakmai sérelem nélkül tudják megoldani, akkor rendben van, viszont ha a szakma sérül, azt kevésbé lehet elfogadni, de ha nem tudják pontosan, mi a

34 kimenetele ennek az egésznek, akkor is kétségek maradnak fenn. Ezek a dilemmák még fennállnak, ezért kérik a türelmet, hogy alaposabban vizsgálják meg a kérdést, és akár több cég ajánlatát is vizsgálva, nézzék meg, hogy a jelen elképzelése-e a racionális megoldás. Az intézményi ellenállással kapcsolatosan elmondja, nem egészen úgy van, ahogy állítják, mert ha jól emlékszik, a tavalyi évben, a tavasz végén az intézmény vezetése beadott egy hosszú tanulmányt alapítványi iskola szervezéséről. Ezt az anyagot továbbadta a Közoktatási Bizottságnak. Úgy gondolja a bizottság minden tagja megismerhette Herold Gyula tanulmányát, ami egy átalakulást jelentett volna. Ugyanaz a cél elérhető egy alapítványi iskolában is, mint egy vállalkozói típusúban. Az viszont nem egészen úgy van, hogy ezt a tantestület nem tudta. Voltak az iskolában látogatáson és ott bővebb körben beszéltek – ahol jelen volt a szakszervezet is – arról, hogy felmerült az alapítványi iskola gondolata, elkészült az ezzel kapcsolatos tanulmány. Úgy gondolták azonban, az intézmény kezdeményezése nélkül nem foglalkoznak az üggyel. Úgy véli, ebben a témában az érzések, az emlékezések, az iratok néha mintha ellentmondanának egymásnak, de nem ez a lényeg, hanem a végeredmény. A dilemmája ott van, és ez a nagy kérdés, hogy az intézmény szakmai színvonala emelhető-e, - mert erre szükség van, bármilyen jó intézménynek is ítélik – a piaci részvételét növelni kell. Meixner András bizottsági elnök úr nagyon jó példákat hozott fel más városokat illetően, egy szakképzés hogyan lehet piackomform úgy, hogy maga is részese a piacnak. Ebben nagy valószínűséggel előre kell mozdulni. Azt, hogy mindezt milyen szervezeti keretek között lehet megoldani, majd eldönti a tulajdonos közgyűlés. Szeretne ebben konszenzust létrehozni, hiszen döntésük hosszú távra szól, és egy 125 éves intézmény sorsának alapvető megváltoztatásáról szól. Ha azt nézi, ez lehet egy 21. századi változás, ez is jó, de van olyan, ami visszanyúl a gyökerekhez, az induláshoz, az indulási koncepcióhoz, és ez sem baj, hiszen gazdasági típusú döntés volt. Kéri, hogy a vitát ne a szóbeli előterjesztésről folytassák le, hanem a módosított határozati javaslatról, amely mindössze arról szól, hogy kezdjék el a munkát újra, illetve majdnem felejtsék el a régit, és kezdjék újra, vagy nem. Galbáts András: örül annak, hogy a módosító javaslattal nem tesznek azonnali választási kötelezettséget a felajánlott két alternatíva között, hanem további egyeztetést, tárgyalást irányoznak elő. Ez így pozitív előrelépés, annak ellenére, hogy valóban sokan nem tudják, milyen hosszú előzetes tárgyalások, viták előzték meg – együttes ülések keretében a Kulturális Bizottsággal, a Közoktatási Bizottsággal, és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottsággal - az előterjesztést. Frakciója részéről elsődlegesen a gazdasági, és bizonyos fokig az elvi résszel kíván foglalkozni, melyet nagyon fontosnak tart. Amikor a városvezető koalíció centralizálásról, racionális intézkedésekről beszélt, annak kemény gazdasági vonzatairól, frakciója úgy érezte, hiányzik az intézkedés-sorozatból az az elem, amellyel lehetőséget kell adni az

35 intézményeknek arra, hogy sorsukat jobbra tudják fordítani, és védhessék álláspontjukat. Örömmel veszi, hogy ezt az intézkedés-sorozatot - és nem csak erről van szó, mert van egy-két olyan intézkedés, ami ebbe az irányba hat -most már, úgy látszik komolyan vette a városvezető koalíció. Pozitívnak ítélik, hogy a város terheit csökkenteni akarják, egy intézményt nem megszüntetni, hanem úgy átalakítani, hogy valóban a saját sorsukat irányítsák. Van azonban egy gond, amiről beszélni kell, mely csak most, az utolsó időszakban jutott személye, illetve frakciója tudomására, melyet megoszt a közgyűléssel. Két alternatívát vetnek fel, két intézményt, amely szeretné az iskolát privatizálni, de van egy harmadik variációi is, - amire ugyan utalt a polgármester úr – hogy valamilyen alapítványi iskolává alakítani, ha ezt az iskola akarja. Itt nem „stimmel” ez a kérdés, mert van ilyen akarat, konkrétan, ez többségi akarat. Ezt megvizsgálta a helyi szakszervezet, kikérte a közalkalmazottak véleményét, és ennek eredménye, hogy a többség ilyen irányba szeretne elmenni. Véleménye szerint minden variáció mellett elsődlegesen azt kellene támogatni, hogy az iskolában dolgozó közalkalmazottak sorsuk irányítását saját kezükbe vehessék. Meg kell nézni annak lehetőségét, hogy megoldható-e ez a kérdés, vagy sem. Tudja, vannak nehézségek, ha valaki alapítványt kíván létrehozni, az anyagi vonzattal jár, 200 M Ft tőke szükséges hozzá, vagy banki háttér. Mindezek olyan dolgok, amelyek ezt a kérdést nehézzé teszik. Azt azonban, - amit polgármester úr mondott - hogy nincs ilyen elképzelés, akarat az iskolában, cáfolják az általa hallottak. Javasolja az előterjesztőnek a módosító indítványba azon kiegészítést, hogy ezt a harmadik variációt is vizsgálják meg, beszéljék meg az iskola dolgozóival, közalkalmazottaival. Mindez frakciója számára megnyugtató volna, mert ez esetben ez az elképzelés is megjelenne az előterjesztésben. Ha bármely okból nem tudja a kiegészítést befogadni az előterjesztő, akkor feltétlenül kéri a polgármester urat és a közgyűlést, - ha egy iskolában a többségi akaratot nem hajlandók külön bizottsági szinten megvizsgálni – tegyék lehetővé, hogy ezt a többségi akaratot Győri Sándorné - aki a helyi PDSZ képviselője, és egyben az iskola többségi akaratának képviselője is egy felszólalás keretében elmondhassa véleményüket. Ha az előterjesztő befogadja, hogy az iskolát valamilyen alapítványi iskolává alakítják, az ott lévő kollektíva elképzeléseinek figyelembevételével, akkor nincs szükség a felszólalásra, de ha, nem, ismételten kéri az előterjesztőt, tegye lehetővé Győri Sándorné hozzászólását. Dr. Toller László: jelzi, Galbáts András ügyrendi indítványát nem támogatja. Meixner András bizottsági elnök úr majd nyilatkozni fog a módosító indítvánnyal kapcsolatosan. Galbáts András: az SZMSZ szerint, ha polgármester úr nem támogatja az indítványát, és a bizottsági elnök úr nem fogadja be a módosító javaslatot, szavazni kellene róla. Dr. Toller László: a határozati javaslatról majd a vita végén szavaznak.

36 Staub Ernő: ügyrendben kér szót. Galbáts András képviselő úr nem arról akar most szavaztatni, hogy a módosító indítványát elfogadják-e, hanem ügyrendi javaslatáról, miszerint a jelenlévő PDSZ-es képviselő – a közalkalmazotti tanács tagja – az iskola nevelő testülete nevében elmondhassa véleményét. Dr. Toller László: erről majd szavazni fognak. Elmondja, felvezetőjében tájékoztatta a testületet, hogy nem támogatja a hozzászólásukat, mert e tárgyban nincs vita azzal kapcsolatosan, ami most az iskolát érintiSzavazást kér arról, hogy az iskola képviselő hozzászóljanak-e a vitához. Megállapítja, hogy a közgyűlés 17 igen, 5 nem szavazattal, 13 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy nem adja meg a szót az iskola képviselőinek. Dr. Toller László: jelzi, bár a szót az iskola képviselői most nem kapják meg, de természetesen minden munkafolyamatban részt vesznek. Staub Ernő: a dolog előkészítése a tökéletestől árnyalatokkal bár, de elmarad. Keményebben fogalmazva azt lehet mondani, zűrzavar van. Ennek jele az, hogy két- három héttel ezelőtt is szerepelt a közgyűlési meghívóban a téma, de bizottsági elnök úr lekérte napirendről. Most ismét a testület elé került, de ehhez képest újabb és újabb határozati javaslatokat kapnak. Egyszer egy alternatívákat tartalmazó módosítást, majd egy újabbat. Először azt kellett tisztázni, hogy miről is fognak ma tárgyalni. A legutóbbi módosított határozati javaslattal kapcsolatban az a véleménye, hogy nem irigyli a megfogalmazót, hiszen olyan szöveget kellett megalkotnia, aminek azt kell sugallnia, hogy valamiről határozatot hoznak. Azonban lényegében nem ez történik, mert a határozati javaslat arról szól, hogy „kezdődjenek meg a konkrét tárgyalások a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvánnyal és a Perfekt Oktatási Szolgáltató KhT-val.” Nem tudja, az eddig tárgyalások milyenek voltak, de meggyőződése, hogy konkrétak. Meggyőződése, hogy konkrét testi, fizikai valójukban voltak jelen a Perfekt és a MIOK részéről az együttes bizottsági ülésen. Tulajdonképpen nem tud mit kezdeni a határozati javaslatban foglaltakkal, azzal, hogy „kezdődjenek meg a konkrét tárgyalások.” Az egész ügymenet azt jelzi, hogy az átalakítás, a fenntartó megváltoztatásának módja nagy kínokkal jár. Valóban, amikor a folyamat elindult, a bizottság ellenzéki tagjai is úgy látták, hogy a Kereskedelmi Szakközépiskola és a Radnóti Miklós Szakközépiskola esetében ezt a kérdést érdemes megvizsgálni. Az ANK-val kapcsolatosan – amelyik a harmadikként szerepelt az elképzelések között – voltak fenntartásaik, ennek átalakítása le is került a napirendről. Ezt követően a Radnóti Szakközépiskola és a Kereskedelmi Szakközépiskola útja ebben a témában elvált. Nem látja indokát azonban annak, hogy az egyik esetben lehet pályázni a működtetést illetően, míg a másikban nem.

37 Nagy kérdés, - és ilyen kételyeket a polgármester úr is megfogalmazott megér-e ennyit, és a költségvetést lényegesen érinti-e ez az ügy, amellyel ilyen hosszú ideje kínlódnak, és most csak egy további halasztást nyer. Megér-e ennyit abban az esetben, ha azt olvassák az előterjesztésből is, hogy a nevelőtestület megosztott a kérdésben, 50-50 % arányban. Nem állíthatják, hogy a nevelőtestület támogatását bírja ez az átalakítás. Tartva magát ahhoz a levezető elnöki kéréshez, hogy most a módosított határozati javaslatról beszéljenek, az egészben azt látja, és nem ér meg annyit, hogy olyan döntést hozzon az önkormányzat, amellyel sok ember nyugalmát felkavarja, ugyanakkor túl sokat nem nyer vele. Persze a későbbi lehetőségekről bőven szó esett. Arra mindenképpen utalna, hogy információik szerint további ajánlat is érkezett, amiről nem tárgyaltak a bizottságok. Meixner bizottsági elnök úr, ha már kiosztotta a nevelőtestületnek, kollégáknak írt levelet, elmondja, az abban foglaltakat kissé presszionálónak érzi, helyenként majdnem katonás fogalmazásúnak. Idéz a levélből: „Három alternatíva van önök előtt, Perfekt, MIOK, Iskolaszolgálat. Ezek között kell választaniuk, más lehetőség nincs.” Mindez azt sugallja, mintha a közgyűlési többség által létrehozott Iskolaszolgálat a lehető legrosszabb választás lenne. Azért is gondolja ezt, mert nem abc sorrendben vannak feltüntetve. Egyértelműen arra presszionálja a levél a kollégákat, hogy a privatizáció mellett foglaljanak állást. A határozati javaslatot nem támogatják, mert semmit mondónak érzik azt, hogy konkrét tárgyalásokat kell folytatni, hiszen eddig is voltak tárgyalások. Véleménye szerint fel kellene vetni azt a lehetőséget, - túl Galbáts András képviselő úr javaslatán – hogy a jól működő, prosperáló iskolára, ahova nagy a túljelentkezés, ahol nincsenek beiskolázási gondok, ahova 10-20 M Ft-ot ad az önkormányzat, az átalakításáról egyáltalán tovább tárgyaljanak-e. Az előző szavazással kapcsolatosan elmondja, az eddigiekben szokásjog volt az érintettek véleményét kikérni hasonló átalakítási ügyekben. Ez az első eset, - példátlan eset – hogy nem kapták meg az érintettek a szót. Az igaz, hogy most nem a döntésről van szó, de fontos lenne, hogy az igazi döntés előtt szembesüljenek a véleményekkel. Amikor a téma újra a testület elé kerül, és akkor kapják meg az érintettek a szót, akkor sok esetben a dolog el van döntve. Ezért éppen most lett volna itt az ide, hogy a döntés előtt szembesüljenek a nevelő testületi véleménnyel. Igen fájlalja, hogy – egyetlen szavazattal bár – nem kapták meg a szólási lehetőséget. Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését dr. Ujvári Jenő alpolgármesternek. Körömi Attila: valóban egy új határozati javaslat került kiosztásra, azonban nem érzi a benne foglaltakat olyan jelentős eltérésnek az eredeti A. – B-s változathoz képest, mintha új ügyről kellene kezdeni vitázni a testületnek. Véleménye szerint az eredetileg postán küldött A – B-s változat és a most kiosztott ugyanaz. Az eredeti határozati javaslat lényege: az A. változat szerint a közgyűlés a Közoktatási Bizottság előterjesztése alapján egyetért azzal, hogy a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari

38 Szakközépiskola és Szakmunkásképző fenntartói jogának átadására kezdődjenek meg a tárgyalások a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvánnyal. Tartalmazza továbbá, hogy le kell ülni a dolgozókkal tárgyalni, vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy a végkielégítés minél kevesebb legyen, indítsa el a főosztály a szerződések előkészítését, stb. Az A. változat lényege: kezdődjenek meg a tárgyalások a MIOK-kal. A B. változat ugyanerről szól szó szerint, csak a Perfekt Akadémia Oktatási Szolgáltató KhT. kerül be ebbe a pontba. Ehhez képest a ma kiosztott anyagban – amelyet a polgármester úr úgy ítélt meg, hogy gyökeresen más – az eredeti javaslat A. – B. pontjának összevonása történt, mert így szól: az önkormányzat közgyűlése a Közoktatási Bizottság előterjesztése alapján egyetért azzal, hogy a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző fenntartói jogának átadására kezdődjenek meg a konkrét tárgyalások. Nem azt mondja, hogy A. változat szerint a MIOK-kal, B. változat szerint a Perfekttel, hanem mindkettővel. Véleménye szerint ez nem egy új határozati javaslat, hanem az eredetinek egységbe foglalt szerkesztése. Annyi különbség van köztük, ma a közgyűlés nem arról döntene, hogy melyikkel induljanak meg a tárgyalások, hanem arról, mind a kettővel párhuzamosan. Azzal, hogy a közgyűlés nem adta meg a szólási lehetőséget a Közalkalmazotti Tanács vagy a PDSZ képviselőjének, nem történt tragédia. Az itteni érvek alapján a testület ezt revideálhatja, és a vita végén szembesülhetnek azokkal az érvekkel, melyek alapján megadható a szó. A fő kérdés nem az, hogy MIOK vagy Perfekt, hanem privatizáció vagy sem. E tekintetben semmilyen különbség nincs a most kiosztott javaslat és az eredeti között. Véleménye szerint a vita végén indokolt lenne megadni a szót az iskola képviselőinek. Az iskola szakmaiságával, múltjával, jelenével Staub Ernő és Regényi Béla képviselő társa foglalkozott a frakciójából, és Nagy Csaba frakcióvezető úr. Ez nem demonstrálása annak, hogy a Fidesz frakció egy adott ügyet kiválaszt, ami a sajtóban is nagy nyilvánosságot kap. Nyilván tudható, hogy számukra minden nehézség ellenére a közoktatás egy nagyon fontos terület, ezért így is kezelték a frakció ülésén is. Az előterjesztés két-három részével kíván foglalkozni, egy-két dologgal, csupán technikai jellegű kérdésekkel, melyek nem függenek azzal össze, hogy az eredeti változatot vagy a most kiosztott anyagot tárgyalják. Az előterjesztésben szerepel, hogy a két szervezet megküldte a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztálynak azokat a nyilvános dokumentumokat és a szervezetről tudható iratokat, amelyekből némiképpen el lehet igazodni, kik is szeretnék privatizálni az intézményt. Leírták, hogy a MIOK milyen anyagokat küldött meg, továbbá azt is, hogy a Perfekt Rt. megküldte a társasági szerződést, a cégbírósági bejegyzést, pénzügyi beszámolót a 2000. évről, kiegészítő információkat a Perfekt Akadémia KhT-ról. Mindezen anyagokat dr. Jung Máriánál a Városháza III. emelet 97. szám alatt meg lehet tekinteni. Ez nem sikerült, mert Jung Mária nem találta meg ezeket az iratokat. Most viszont idehozták, de nem tudják átnézni a vita alatt. Mindez nem lényegi dolog, de fontos tudni.

39

Visszatérne arra, - amit Staub Ernő is említett – nem volt nyílt pályázat, ezt nagyon fontosnak tartják rögzíteni. Elnök úr érvelését értik, csak nem tudják elfogadni. Ha az önkormányzat vagy a hivatal megbízott egy céget, hogy világítsa át a szakközépiskolát, egy ilyen szándék általában nem azt sejteti, hogy az átvilágítás után fogják eldönteni, valóban privatizálnak vagy sem. Ez általában már egy nagyon komoly szándékot jelent. Tavaly év végén még lett volna idő a nyílt pályázat lefolytatására, de megvártak egy olyan időpontot, amikor már valóban nincs idő erre, és ekkor azt mondják, nincs idő pályázatot lefolytatni. Tavaly év végén a Közoktatási Bizottság főként helyi kormányzópárti tagjai valószínű tudták, van egy ilyen szándék, tehát lett volna idő a pályázat lefolytatására. Sajnos, most el tudja fogadni, hogy a szeptember 1-jei induláshoz képest persze erre nincs idő. Staub képviselő úr is utalt rá, tudomásuk szerint érkezett még ajánlat, ami nem került a bizottság elé. Álláspontja szerint azért nagyon fontos döntés előtt áll a testület, mert most először akar privatizálni oktatási intézményt. Nem átszervez, nem megszüntet, ami sokszor sokkal fájdalmasabb, hanem privatizál. Ennek az eljárásnak a során, és az Oktatási Minisztériumtól is begyűjtött információk alapján elmondható, amennyiben bármelyik oldalról elhangzó érveket nem mérlegelik, - ha mérlegelik, annak örülnek – akkor sem tartják feleslegesnek elmondani azokat, pontosan azért, hogy számon kérhetőek legyenek rajtuk 2002. után azok a kijelentések, amelyeket most tesznek. Úgy gondolja, jelen ügy az, amelyben döntő mértékben fel lehet vázolni, hogy miben különbözik a jelenlévő két oldal gondolkodásmódja az önkormányzatiságról. Amikor egy túljelentkezéses, a piacon leginkább keresett szakmákat oktató - ahol az oktatók egy része félig-meddig a piacon is jelen van a tudásával – intézményt, komoly értéket a város privatizálni akar, ez azt jelenti, háttérbe kívánja szorítani azokat a kötelező feladatokat, amelyek alapvetően az intézmény fenntartását szabják az önkormányzatra kötelezően az önkormányzati törvényben. Ennek kicsit hátat fordít, és inkább nyit a piac felé, és önkormányzati, a helyi gazdaság direkt befolyásolására való törekvés irányába költi el a pénzeket. Pusztán a konkrét példa érdekében mondja el a következőt, nincs más szándéka ezzel. A FEMA magáncégre elkötött több száz millió forint nem feladatuk, viszont ezt a szakközépiskolát működtetni feladatuk. Törvényes, ha a testület úgy dönt, hogy az iskolát eladja, a FEMA-ba pedig beszáll. A filozófiát mutatja meg, ha megszavazzák, és az is így marad a költségvetésben, akkor elsősorban a kötelező feladatokat szeretnék eltolni maguktól. Az ő véleményük szerint viszont a kötelező feladatokat kell mérlegelni, és főként az ilyen kihasznált iskolák esetében. Az elmúlt időszakban sokat hallottak és még sokat fognak hallani az európai uniós csatlakozásról. A Városi TV-ben jelenleg is folyik egy nagy kampány, hogy érkezik Magyarország európai uniós követe, akinek lehet feltenni kérdéseket. Ezek fontos dolgok. Ezek a hírek és információk ma a magyar átlagpolgárnak – saját magának is – egyelőre viszonylag nehezen megfogható dolgok, hogy mi is fog történni, milyen pénzek jönnek, kinek lesz jó, kinek lesz nehezebb a helyzete, és általában miért lesz jobb az ország helyzete. Azt kéri a hivataltól, minden ilyen előterjesztésnél mérlegeljék az

40 uniós csatlakozásból fakadó előnyöket és hátrányokat. A parlament elé kerül egy olyan törvényjavaslat, amely éppen azért, hogy az uniós pályázati alapokhoz megnyissa az önkormányzati oktatási intézmények lehetőségeit is, valószínűleg úgy fog módosulni a közoktatást érintő jogszabály, miszerint elsősorban a felnőttképzés és az esélyegyenlőséget megteremtő képzésnél beemelhetik az önkormányzati iskolát is majd a képzésükbe. Erre vonatkozóan komoly szándék van. Ezekre a működési formákra lehet majd európai pénzeket pályázni. Teljesen törvényesen ezeket az összegeket úgy is fel lehet használni, hogy ne csak annak a szeletnek legyen jó majd egy közoktatási intézményben, aki felnőttképzést, esélyegyenlőséget megteremtő képzést használ, hanem az iskola egészének. Ha például elfogadják a Perfekt Rt. pályázatát, az nagyon komoly európai uniós pénzekhez tud majd hozzájutni. Tehát – a városvezető koalíció fejével gondolkodva - itt nem hogy a 30 M Ft-ot kellene elengedni, hanem pénzt kellene kérni, ha már így akarnak, vagy így fognak a másik oldalon dönteni. Elmondja továbbá, hogy uniós csatornák nyílnak meg ez esetben egy magáncég számára. Kérdés, miért ne tartsák az iskolát önkormányzati tulajdonban, miért ne nyíljanak meg számukra két-három év múlva ezek a pénzcsatornák saját iskoláik számára. Például az autóiparban érdekelt szakmunkásképzőben vagy szakközépiskolában öreg autókon gyakorolnak a gyerekek a rosszabb helyzetben lévő iskolákban. Ha meg tudnak pályázni pénzeket, mert beemelik a felnőttképzést, akkor nyilván korszerűbb eszközökkel tanulhatnak, megfelelő technológiával, rendes munkavédelmi felszerelésekkel. Kéri, ezt mindenképpen vegyék figyelembe. Úgy gondolja, most nem szabad szakközépiskolát privatizálni. Lehet, hogy ezt a kérdést 1990-ben fel lehetett volna vetni, - bár akkor sem támogatta volna - mert nem tudták mi lesz az Európa Unióval, de ha valamikor nem szabad, akkor ez most van. El fog dőlni két-három év múlva, hogy ez a program vihető-e, ha igen, akkor az önkormányzati fenntartású iskolák jobb anyagi helyzetbe kerülhetnek, ha pedig továbbra is nehézségeik támadnak, akkor el lehet dönteni, adott tantestület vagy egy nyílt privatizációs eljárás során ezeket megtegyék-e. Sajnálja, hogy a megyét nem kereste meg a város, mert ha csupán forráshiányról van szó, akkor elsősorban a megyéhez kellett volna fordulni. Lehet, azt mondani, a megye sem kérné az iskolát, mert forráshiányos, de a lépés akkor is az, hogy megkeresik, és lehet, hogy a Megyei Közgyűlésben az általa, de egyébként ismert érvek alapján azt mondják, átvennék az iskolát a forráshiánnyal együtt, mert arra terveznek, hogy jó iskolát tudjanak működtetni. Kéri, mérlegeljék azt is, mindazok, amiket elmondott, azzal együtt igazak, hogy a közoktatás helyzete még mindig nehéz, ugyan történtek előrelépések. Ismerik, miért kell egy önkormányzatnak megszabadulni a nehezen működő oktatási szféra egyik nagy iskolájától. Ezek az érvek eltörpülnek a mellett, amely érveket az elmúlt 14 percben elmondott. Éppen ezért kéri, adják meg a lehetőséget a tantestületnek a véleményformálásra, gondolják át, és maradjon az iskola most mindenképpen önkormányzati, és így működjön tovább.

41 Szirmai Csaba: bejelenti, formabontó módon Körömi képviselő társához képest a tényekkel kíván foglalkozni. Ha végiggondolják, olyan hozzászólás volt, ami tényként tüntetett fel olyan feltételezéseket, - amihez egyébként gratulál – ha valaki nem figyelt oda, valóban hitte, tényekről van szó. Szerinte azonban csak feltételezések voltak. De ne legyen hektikus az egész ügy, szeretne három dologhoz hozzászólni. Az egyik, nincs itt zűrzavar Staub Ernő úr, mert a szervező munka fázisainál előfordul az újrakezdés, és most az van. Felmerültek olyan egyéb indokok, amelyek azt kérdőjelezték meg, hogy szabad-e most A. vagy B. típusú döntést hozni. Ismételten nem ért egyet Körömi úrral, mert ha informatikát tanult volna, akkor tudná, hogy az A. vagy B. és az A. és B. informatikailag egészen más fogalom. A módosítás, hogy A. vagy B. között döntenek, az ami az előző, a módosítás A. és B-vel kezdődjenek meg a tárgyalások, ez logikailag teljesen két fogalom, tehát két különböző döntési típusról van szó. Galbáts képviselő úrnak annyit szeretne mondani, – bár nincs itt – tisztázni kellene, hogy önszerveződés, az önnemzés, az önoperáció a szervezésben nem működik. Azért van tulajdonos, hogy az a saját felelősségével eldöntse, mit akar a tulajdonával. Ehhez természetesen demokratikusan megkérdezi az ott dolgozókat, olyan mértékig, amennyiben a saját tulajdonosi döntéseit ez nem befolyásolja. Az iskola sem más, mint egy gazdasági szervezet, érdekei vannak, és lehet, hogy lesznek, akiknek az érdekei sérülnek. Éppen ezért újratárgyalják az egész témát. Azért terjesztették be a módosító javaslatot, hogy újra kinyissanak mindenféle lehetőséget, azt is, amit Körömi Attila elmondott, hogy nézzék meg, nem kellene az iskolát privatizálni, mert olyan szempontok merültek fel, hogy ma dönteni nem szabad. A frakció és a koalíció azért szavazott az ellen, hogy az iskola képviselői szót kapjanak, mert ennek nincs értelme, mert egy következő tárgyaláson majdnem elölről kezdődik minden, és ott elmondhatják a véleményüket. Véleménye szerint most arról kellene vitatkozni, - amit polgármester úr kért – hogy az újratárgyalást elkezdjék vagy sem. Dr. Deák Péter: a megdöbbenés hangján kell szólnia, és nyilatkoznia, mert ami ebben a városban történik, ami magáról különböző fórumokon azt merészeli állítani, hogy egyetemi város, kulturális központ, és 2000 éves tradícióval rendelkezik, az elmúlt években oktatási vonalon olyan dolgokat tapasztalhattak, ami eddig példa nélkül álló, különösen egy ilyen városban. Ez a mostani meggyőződése, hogy csak egy újabb fejezete, állomása annak az eljárási módnak, lelki viszonyulásnak, amit az elmúlt egy-két évben a közoktatással kapcsolatosan tapasztalhattak. Egész idáig a „vágjuk le” vagy „ne vágjuk le” kérdése volt, most pedig az „adjuk el” vagy „ne adjuk el” kérdésével találkozhatnak. Meggyőződése, ennek az iskolának önkormányzati tulajdonban, önkormányzati kezelésben kell maradnia mindenestül. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy esetleg a működésén nem lehetne javítani, valamit nem lehetne jobbá tenni. Ami most itt folyik, az számára és annak a pártnak a számára, amelynek a képviselőjeként a közgyűlésben ül, elfogadhatatlan. Kísértetiesen emlékezteti arra az energiaszektor privatizációra, ami 1994-

42 1998. között az országban lezajlott. Mire nézvést adta el az akkori országvezető, most városvezető koalíció a magyar energiaszektort? Arra hivatkoztak, hogy nincsen pénz az energiaszektor megújítására, és a privatizáció révén a külföldi tőke bejön, és majd milyen jó lesz. Megkérdezi, mutassanak egyetlen villanyoszlopot, amit külföldi befektető állított. Ellenben tudnak nagyon sok olyant mutatni, hogy mi történt az elmúlt néhány évben az energiaárakkal. Az oktatási intézmény eladás kísértetiesen hasonlít erre. Nem tud egyetérteni Meixner András azon kijelentésével, hogy az önkormányzatnak erre nincs 80-100 M Ft kiszórható pénze. Nem egyeztettek Körömi Attila képviselő úrral, de ugyanazokat a dolgokat jegyezte fel magának, amit elmondott. A törvények kijelölik az önkormányzatok kötelező feladatait, ezzel szemben az önkormányzat egyes vezetői úgy viselkednek, mintha saját gazdasági társaságukban éreznék magukat, és különböző gazdasági vállalkozásokba kezdenek közpénzekből, gazdasági kalandorpolitikát folytatnak. Ugyanakkor a közoktatás szent kötelessége lenne egy olyan városnak, amelynek ilyen kulturális hagyományai vannak. Ami itt történik, az ékes példája annak az egyébként már az ókor óta ismert, és a 20., illetve 21. században tovább élő hatalmi mechanizmusnak, ami a hatalom megszerzéséről, megtartásáról szól, az erre vonatkozó teoratikus munkákat ismerik, melynek szerzőjét nem kívánja itt megemlíteni. Elképesztő dolgok folytak ebben az oktatási intézményben. Először is azt mondják a városvezető koalíció részéről, hogy ügyelnek a demokráciára. Véleménye szerint ez egyenértékű azzal a kábítással, amit a vágóhídón a disznók kapnak bökés előtt. Hogy lehet demokráciáról beszélni akkor, amikor az iskola megjelent képviselőinek nem adták meg a szólásjogot? Javasolja az iskola itt megjelent – sajnos hiába – képviselőinek, kérjék ki, hogy név szerint ki szavazott a szó megadása, illetve megtagadása mellett. Kéri a belátást arra nézve, hogy ezt az előterjesztést ilyen formában vessék el, és sokkal inkább azt kellene – tekintettel a kötelező feladatokra, a város hagyományaira, és tekintettel az oktató társaság véleményére – tenni, hogy vizsgálják meg, hogyan maradhatna ez az intézmény önkormányzati iskola, hogyan őrizhetnék meg az oktatók közalkalmazotti státuszukat. Jelenleg arról szól a vita, hogy végrehajtottak egy olyan szavazási eljárást, amiben még mindig többségben vannak azok, akik azt mondják, hogy ne adják el az iskolát, és maradjon önkormányzati. Kéri, egyrészt vegyék figyelembe azokat a konkrétumokat, amelyek a vita során elhangzottak, és amelyet Körömi Attila képviselőtársa józanul és nagyon is jövőbe mutatóan kifejtett. Jelen pillanatban egy ilyen hagyományokkal, ilyen profillal rendelkező iskolát privatizálni bűn. Javasolja és kéri, hogy ezt a kérdést vegyék le a napirendről, és helyette fontolják meg azt, hogy esetleg a működés hatékonyabbá tételével, a gazdálkodás javításával, pl. a fizetős képzési formák bevonásával, hogy tehetnék kifizetődőbbé. Mindenféle gazdasági indok jelen esetben elfogadhatatlan, hiszen az elmúlt évben ennek az iskolának a fenntartására az önkormányzatnak mindössze 22 M Ft-ot kellett költenie, ezzel szemben az egyik pályázó első évben 30 M Ft-ot kér, következő évben 15 M Ft-ot,

43 tehát kezelhetetlen és komolytalan az ajánlat, álláspontja szerint tárgyalásra alkalmatlan. Megismétli, javasolja a jelenlegi napirendi pontnak a levételét, és annak megvizsgálását, hogyan lehetne az intézményben az önkormányzati kereteket elősegíteni. Regényi Béla: tanult és felkészült képviselőtársai meglehetősen kimerítették már a témát. A szakképzés vonatkozásában visszatekintene nagyon röviden a múltba, és azt a jelenlegi helyzettel kívánja összehasonlítani. 1990. és 1994. között a Közoktatási Bizottságnak szakképzési szakértője volt. Akkor elindult egy munka, amelynek az volt a célja, hogy a szakképzés területén, a szakképző intézményekben szüntessék meg a szakmacsoportokon belül a párhuzamosságokat. Ez a munka hosszú éveken keresztül folyt, és úgy látja, megnyugtató módon az 1990-es évek végére minden meg is történt. A jelenleg tárgyalt iskola is érintve volt, hiszen a régi szakmunkásképzővel összevonták. Megjegyzi, nem tudja mi az oka, de fenyegetésszerűnek tűnt, mert abban az esetben ha a Közgyűlés nem fogadja el az ajánlatát, akkor indít egy kereskedelmi szakközépiskolát, amely – konkrétan nem mondta ki – elcsábíthatja a kollegákat, vagy ellehetetleníti az intézményt. A Perfekt Rt. ajánlata egyértelműen arról szól, hogy az iskolában – kiemelten – pénzügyi, számviteli irányba szeretné elvinni az iskolát. Ezáltal egy konkurens iskola jön létre a Radnóti Közgazdasági Szakközépiskolával szemben. Olyan párhuzamosság alakul így ki, mely ellen eddig küzdöttek és kb. 8 évre volt szükség a megszüntetéséhez. Most újra itt vannak. Felmerül a kérdés a Kereskedelmi Szakközépiskolának, - ami KhT-ban fog tovább dolgozni - vagy esetleg a Radnóti Szakközépiskolának lesz-e jó? Úgy gondolja, egyik intézménynek sem. Véleménye, ha a Radnóti Szakközépiskolát pályáztatni lehetett, akkor a Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző esetében is megtehették volna ugyanezt. Személy szerint is úgy látja, hogy a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző olyan kurrens szakmákkal és kínálat-rendszerrel rendelkezik, hogy újra át kell gondolni, az intézmény – ha nem is a saját lábán – megfelelő módon és támogatással működhet. Megfontolandó Körömi Attila képviselő – az EU csatlakozással kapcsolatos – felszólalása. Dr. Tóbiás János: sajnálja, hogy az iskola képviseletében jelenlévők nem kapták meg a hozzászólási lehetőséget, hiszen a lényeget legjobban ők világíthatták volna meg. Kéri, adjanak lehetőséget a felszólalásukhoz. A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző 1200 tanulójáról és 133 dolgozójáról van szó, ezért nem lehet könnyedén kezelni az ügyet. Megérti, hogy Önkormányzat nem szeretné tovább finanszírozni a veszteséglistát, - amit megért - de el kell mondani, hogy 1998-ban 3,2%-os veszteségük volt, 1999-ben 12,7%-os, 2000-ben pedig az önkormányzati támogatás 22 M Ft-ot tett ki, mely az összköltségvetésük 7,3%-át jelenti. Amennyiben a pedagógusok és a gyerekek további sorsát nézik, akkor meg kell gondolni, hogy érdemes-e a változtatásokat létrehozni, hiszen a költségvetésben ez egy minimális tételt jelent.

44 Tudomása szerint nem történt pályáztatás, de mégis két pályázó jelentkezett. Felmerül a kérdés, milyen úton jutottak hozzá az ismeretanyaghoz, hogy pályázni tudtak? Feltételezi, hogy minden a leghivatalosabb és korrekt módon történt. A Perfekt Rt. komoly vállalkozásnak mondható, amelynek anyagi lehetőségei is nagyok. Az Rt-n belül létrehoztak egy kisebb vállalatot 3 M Ft-os alaptőkével. Furcsának tartaná, ha egy ilyen nagy objektum helyzetét ebben a formában oldanák meg. Kérdése, amennyiben az iskola gazdálkodásában gondok merültek fel, akkor miért nem javítottak rajta és miért nem próbálták kiküszöbölni a hibákat. Miért nem engedélyezték, hogy bővítse a vállalkozási tevékenységét. Ha a Perfekt Rt. végre tudja hajtani, hogy 3 M Ft-os alaptőkével indul el, akkor a veszteség nem érinti mélyen. Az Rt. úgy gondolkodik, hogy a kereskedelmi, vagy vállalkozási tevékenységet bővíteni fogja, amivel lehetővé teszik azt, hogy az általuk megállapított 30 M Ft-os mínusz helyrehoztató. Az intézményben dolgozók nevében elmondja, kérésük az, hogy az eredeti viszony maradjon meg. A közalkalmazotti jogviszonyukat feltétlenül meg szeretnék tartani és nem tartják megfelelőnek a két cég javaslatát és pályázatát. Nagy Csaba: ügyrendi javaslata, a PDSZ városi vezetőjének – Nagy Erzsébetnek – biztosítsanak 10 perc felszólalási időt, mert véleménye szerint a vita jelenlegi szakaszában fontos a véleményük megismerése. Kéri, a testület tagjai szavazzanak javaslatáról. Dr. Ujvári Jenő: kéri, szavazzanak arról, hogy a PDSZ képviselője felszólalhat-e? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a PDSZ képviselőjének hozzászólásával egyetértett Nagy Csaba: több féle megközelítés elhangzott már a témával kapcsolatban, melyhez saját véleményét is szeretné hozzáfűzni. A képviselők elé sokféle előterjesztés kerül. A jelenlegi, szakmainak mondható, melyben olyan képviselőknek kell dönteni, akik esetleg nem jártasak az oktatás területén, annak ellenére, hogy ismert számukra milyen viszonyok jellemzik az intézményeket. Az előterjesztés 4. oldalán szavazási lista látható, az anyag végén a szavazási lap is megtalálható. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a nevelőtestületnek, a közalkalmazottaknak a vélemény a kérdéssel kapcsolatban nagyon megosztott. Az első kérdés az volt, hogy „közalkalmazotti jogviszonyomat szeretném megtartani, ezért nem támogatom az intézmény átszervezését”. Erre 55 db szavazat érkezett. A 2. kérdés „támogatom, hogy az intézmény fenntartója a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány legyen”, mely 18 szavazatot kapott. A 3. kérdés a következőképp hangzott, „támogatom, hogy az intézmény fenntartója 2001. július 1-től a Perfekt Akadémia Közhasznú Társaság legyen”, erre 43 szavazatotazadtak Felmerül a kérdés, a megkérdezettek. hogy miért nem egyformán tette fel a kérdést a szavazólap összeállítója, mert véleménye szerint a kérdés is befolyásolhatja az embereket. A 4. kérdés „tartózkodom a szavazástól” volt, melyre 5 db

45 szavazat érkezett. A szavazati arányok szerint 61 fő választott a két „jelentkező” közül, míg 55 fő nem támogatja az új rendszert. Ha hozzáveszik az 5 tartózkodást, akkor ez 61-60-as arányt jelent, ami szintén tükrözi a testület megosztottságát. Kérdése, hogy veheti a Közgyűlés a bátorságot, hogy ilyen megosztottság után döntést hoznak a kérdésben? Úgy gondolja, ha a testület nem, mint egy képmutató álláspontként dönt az igazgatók esetében arról, hogy kinevezi-e őket igazgatónak, vagy sem és ott figyelembe veszik a testületi véleményeket, akkor jelen esetben miért nem teszik ezt, hiszen nagy horderejű dologról van szó. Az elhangzott indokok nem adnak erre választ. További felvetése, hogy piaci érdeklődés van az intézmény fenntartása után. Gyakorlatilag ez privatizációnak nevezhető, hiszen fenntartói jogokat ad át a város és jelentős vagyonnal. Felmerül a kérdés, miért nem a nevelők érdekét szolgálja a privatizáció? Eljött az életükben egy olyan pillanat, amikor piaci értéken tudnák beszámítani a saját munkájukat. Nyilvánvaló, hogy erre a konstrukciót ki kell dolgozni. A kialakult piaci helyzeten – amit a nevelők hoztak létre – amikor is átadásra kerülne az intézmény idegeneknek, tőkés csoportoknak, nem talál kivetni valót. A kérdés az, hogy miért olyan embereknek adják át, akiknek jelenleg nincs közük az iskolához. A nevelők véleménye szerint csak a hátrányait tapasztalják meg a döntésnek, hiszen most még nem lehet tudni, mi történik az intézmény átvételét követően. Az igaz, hogy garanciát vállal a rendelkező arra, hogy amennyiben az intézményből, illetve a munkakörből eltávolít valakit, akkor közalkalmazotti törvény szerinti végkielégítést fizet. Kéri, gondolják át – ha mindenképpen a privatizálásra kerül sor – miképp lehet a nevelőtestületet bevonni abba, hogy az intézmény hasznát - a munkájuk eredményeként – maguknak tekinthessék. Információ szerint egy felsőoktatási intézmény is jelentkezett – a két ismert mellett – az üzemeltetésre. Amennyiben ez valóban így van, akkor mindenképpen meg kell fontolni a pályázat kiírását, mert véleménye szerint egy felsőoktatási intézmény üzemeltetésének nagyobb a garanciája. Konkrét választ kér arra, jelentkezett-e egy felsőoktatási intézmény is a működtetésre. Akkor szoktak az intézményi körből kiemelni az ilyen jellegű üzemeltetéseket, ha nagyon kevés hallgató és egyfajta elit-képzést kíván elindítani a fenntartó. Még egyszer hangsúlyozni szeretné, a testület véleménye nagyon megosztott e kérdésben. Személy szerint nem veszi a bátorságot, hogy ilyen helyzetben kimondja, az intézmény fenntartóját meg kell változtatni. Képviselőtársait is megfontolásra kéri. Bókay Endre: úgy gondolja, ellenzéki képviselőtársai félreértették az MSZP frakcióját. Staub képviselő által említett zűrzavar véleménye szerint, nem frakciójában, hanem az ellenzék oldalán található. Ez látszik abból, hogy nem erre az előterjesztésre készültek a módosítások, de ennek ellenére elmondják véleményüket. Ha az érintettek véleményét figyelembe veszik és körültekintőek, akkor az azt jelenti, hogy megfontoltak a döntéshozatalban. Körömi képviselőtársa felolvasta a határozati javaslatot, de nem hangsúlyozta ki az utolsó mondatokat, szerint ha az átalakításból az Önkormányzatra többlet terhek járulnak, azt nem vehetik figyelembe. Azt a gazdasági megfontolást, hogy az Önkormányzatról levegyék a terhet az iskolák működtetése kapcsán, a határozat tartalmazza. Arról is szó van az

46 anyagban, hogy a két érintett fél kezdje meg tárgyalásokat. Staub képviselő úr ismeri, a Nevelési Központ esetében is született egy olyan döntés, hogy KhT-ként próbálják működtetni az intézményt. A Nevelési Központtól nagyon részletes – pedagógus, tanulószám, költségvetésben, történelmi fejlődését áttekintve – kimutatást kaptak, amely meggyőzi a Közoktatási Bizottságot arról, hogy az átalakítást nem szabad elvégezni. A bizottságon belül egyhangú volt a döntés és a Közgyűlés is támogatta. Ebben az esetben szintén ez a helyzet áll fenn. Jelenleg is olyan anyagot kérnek az intézménytől, amely tartalmazza a szükséges számadatokat, a tanárok helyzetét az átalakítást követően, elfogadható-e a pedagógusoknak a változtatás, és azt, hogy a szakmai jövőjét biztosítani lehet-e az iskolának. Van még a gazdasági helyzet, amit tisztázni kell. Amikor ez az alternatíva a Közgyűlés elé kerül, akkor lehet csak dönteni. Nem egyik, vagy másik fél mellett kívánnak dönteni, hanem a privatizálás lehetőségét szeretnék vizsgálni, hiszen az elmaradt az elmúlt egy évben. A két külső cég jelentkezése felgyorsította az eseményeket. Azért tartózkodott attól, hogy a PDSZ véleményt nyilvánítson, mert ma még nincs rá szükség, hiszen döntésre sem kerül sor. Úgy lehetne mondani, hogy a ma nap egy bizottsági döntést előkészítő munka. A PDSZ véleményére természetesen szükség van, hiszen a határozati javaslat is azért került módosításra, mert a pedagógusokat épp úgy megszeretnék nyerni, mint a külső, vállalkozásfejlesztő tőkét is. Alternatívákat keresnek, melyben a külső cég finanszírozása, a tanárok által történő működtetés, esetleg két cég összefogása, a tanárok és külső cég között együttműködése is szerepelhet. Felvetődött az a kérdés, miért nem olyan intézményt választottak, amely veszteséges. Azt biztos nem gondolja senki komolyan, hogy a külső tőke olyan befektetést eszközöl, amivel biztos veszteséges lesz. Ez önkormányzati feladat marad továbbra, hiszen a város kötelessége biztosítani az alapoktatást, a szociális segélyeket, stb. Az Önkormányzatnak az a célja – mivel forráshiánnyal küszködik és a működési költségek minden esetben meghaladják a biztosított állami fedezetet – hogy bevonjanak külső segítséget. Ezt csak olyan területekre lehet érteni, ahol várhatóan – jobb szervezéssel – az érintettek hasznot remélhetnek. Kéri a testület tagjait és az érintetteket is, a vitát ne úgy folytassák le, hogy már egy eleve eldöntött kérdésről van szó. Fogadják el, hogy számításba veszik a véleményeket és olyan döntést kívánnak hozni, amely nincs megelőlegezve, hanem a tényektől, szándékoktól függően, mindenki megelégedettségére történik. Galbáts András: az előterjesztés szerint a Közoktatási Bizottság az előterjesztő, az illetékes tisztségviselő pedig dr. Ujvári Jenő alpolgármester. Amikor az előterjesztőt kérte – gyakorlatilag Meixner Andrást – és megemlítette az illetékes tisztségviselőt is, hogy fogadják be előterjesztésükbe azt a kérelmét az iskolának, mely szerint saját kezükbe kívánják venni a sorsukat, akkor a polgármester úr saját nevében nyilatkozott, hogy nem támogatja. Ez nem volt helyénvaló, mert nem polgármester úr volt az előterjesztő. Úgy érzi, Nagy Erzsébet felszólalása előtt, feltétlenül nyilatkoznia kellene az előterjesztőnek, hogy a javaslatát befogadja-e, vagy sem. Úgy gondolja, ennek ismeretében a PDSZ képviselőjének véleménye is nagy mértékben változna. Kéri az előterjesztőt, nyilatkozzon ebben a kérdésben.

47

Meixner András: lehetséges, hogy több ismétlődést el lehetett volna kerülni a hozzászólások során, ha előbb kapott volna szót, vagy ha figyeltek volna képviselőtársai arra, amit a napirendi pont vitája elején mondott. Galbáts képviselő úr javaslata tulajdonképpen megvitatásra került a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén abban a tekintetben, hogy önálló lábra tud-e állni az intézmény. Az már biztos, hogy a talpon maradás nem lehetséges tőkebevonás nélkül. Ahhoz, hogy megkapja az intézmény a működési engedélyt, 1 évre előre le kell tenni a költségvetést. Külön pontban be lehet építeni a határozati javaslatban, hogy vizsgálja meg a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, vagy a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály ezt a lehetőséget is. Belátja, hogy 1 évvel ezelőtt hibázott, mert most látja, nem fog így működni a dolog. Dr. Ujvári Jenő: Galbáts képviselő úr indítványát az előterjesztő elfogadta, így azzal kiegészül a határozati javaslat. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: az a módosító indítvány, melyre polgármester úr azt mondta, hogy ez legyen a mai nap témája kapcsán a tárgyalási alap, a következő: „úgy döntöttünk, hogy a szakközépiskola fenntartói jogának átadására kezdődjenek meg a konkrét tárgyalások a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvánnyal és a Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Társasággal”. Számára ez a mondat azt jelenti, hogy a képviselőtestület már döntött arról, hogy az iskola működtetését ezzel a két jelentkezővel kívánja elvégeztetni. Módosítása a következő lenne: „a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző fenntartói jogának esetleges átadására kezdődjenek meg a tárgyalások a két fenti céggel és az iskola kollektívájával.” Dr. Ujvári Jenő: kérdése, Meixner képviselő úrhoz, hogy elfogadja képviselőasszony javaslatát? Meixner András: válasza, bólintással igenlő. Dr. Ujvári Jenő: jelzi, így Galbáts úr és Benkovicsné dr. Benkő Kónya Klára inítványaival kiegészül a módosított határozati javaslat. Megköszöni a délelőtti munkát és 13.00-14-00 óráig ebédszünetet rendel el. EBÉDSZÜNET Dr. Ujvári Jenő alpolgármester visszaadja az ülés vezetését Dr. Toller László polgármesternek. Dr. Toller László: jelzi, Nagy Erzsébet, Kerényi János, Meixner András hozzászólásai után indítványozni fogja a vita lezárását. Nagy Erzsébet: mindenekelőtt megköszöni a városvezető koalíciónak, azon belül az MSZP frakciónak, hogy befogadták Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára képviselőasszony módosító indítványát. Ezzel lehetőség nyílik arra,

48 hogy az ügyet érdemben tárgyalják és megvizsgálják azokat a lehetőségeket, mellyel eddig nem számoltak. A PDSZ javaslata, nézzék meg az Önkormányzat Ellenőrzési Osztálya által összeállított anyagot, melyben az iskola részletes vizsgálatát dokumentálták, melyből pontosan kiderül, hogy milyen vezetői hiányosságok voltak az intézményben. Arra is választ lehet kapni, hogy melyek azok – eddig még feltáratlan – a források, amelyek alapján rentábilisabban működhetne az iskola. Az intézményben nagyon sok tanár – és nem pedagógus is – azt jelezte, hogy azért szavaztak valamelyik gazdálkodó szervezetre, mert a változást várják az intézményen belül, de jelenleg ez kilátástalan. A PDSZ véleménye szerint ez nem tekinthető annak, hiszen az Önkormányzatnak meg van az eszköze és lehetősége arra, hogy az intézményen belül úgy változtassa a helyzetet, mely mindenkinek a javát és érdekeit szolgálja. Javasolja, a képviselők olvassák el Meixner András levelét, melyet az intézményben dolgozókhoz intézett. Kéri ezt okulásképpen, hogy még egyszer ne fordulhasson elő, ami itt megtörtént, miszerint a hatalom részéről egy ilyen stílusú és tartalmú levél jut el az intézményekhez. Az ügyben érdekeltek így joggal mondhatják, hogy politikai színezete volt a kérdésnek. A levél is tartalmazza, hogy az adott bizottsági összetétel döntött a Perfekt KhT. vagy a MIOK mellett. Nem tartja jónak, ha politikai alapon dőlnek el az ügyek és ez az eset jó példa arra, hogy az ügyben még vissza lehet lépni és újra átgondolni a lehetőségeket. Elhangzott az a javaslat is, hogy a pedagógusokat kellene felkérni egy olyan szervezet alakítására, mely nem önkormányzati fenntartású intézményt hozna létre. Aki ezt a javaslatot tette, véleménye szerint nem ismeri a közoktatási törvény előírásait, és az ahhoz kapcsolódó rendeleteket. Abban szerepelnek a nem önkormányzati fenntartású intézmény létrehozásának feltételei. Úgy gondolja, nem kell külön bizonygatni, a pedagógusok – ha jól képzettek is – anyagi helyzete nem engedi, hogy az egy éves működési költséget előre biztosítsák, illetőleg a taneszközöket még ebben az évben garantálják. Ha nem önkormányzati intézmény jön létre, akkor ezeket a feltételeket már most biztosítani kell. Javasolja, olyan alternatívában gondolkodjon a testület, mely megfelel a törvényi feltételeknek. A PDSZ kételkedik abban – akármelyik szervezet mellett döntenek – hogy a rendelkezésre álló idő elegendő az átalakítás jogszerű lebonyolításához. A szakszervezet figyelemmel kíséri a folyamatot, és erre már felhívták az Oktatási Minisztérium figyelmét. Amennyiben jogszerűtlen lépések történnek akár a dolgozókat, akár az intézményt érintően, a szakszervezet fellép a jogsértések elkerülése érdekében. Kéri, ezt ne vegyék fenyegetésnek, hanem segítségnek, hiszen az Önkormányzat munkáját is segítik azzal, ha jogszerű mederben próbálják tartani az eseményeket. Dr. Toller László: közbeszól, kéri, maradjanak a tárgynál. Nagy Erzsébet: folytatja hozzászólását, a módosító indítványban az szerepel, hogy az Önkormányzat megvizsgálja egy esetleges átalakítás lehetőségét. Személy szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy törvényességi problémák merülhetnek fel, illetve olyan jogszabályoknak kell eleget tenni, ami több időt igényel. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az intézményben dolgozók nem kötelesek előre – még a szervezet ismerete nélkül – nyilatkozni arról, hogy tovább kívánnak-e dolgozni, vagy sem. Nem

49 tudnak a döntés előtt kalkulálni, hiszen nem tudják mennyi végkielégítést kell fizetni. A feladatellátási kötelezettség, - akár az Önkormányzat fenntartása alatt marad az intézmény, akár nem – továbbra is önkormányzati ügy, így a kötelezettség alól nem szabadul meg. Reméli, hogy konkrétumokat tartalmazó tervezettel fognak találkozni a jövőben. Még egyszer megköszöni, hogy a módosító javaslatot elfogadta a frakció. Dr. Toller László: felhívja a figyelmet arra, hogy egyetlen törvényességi észrevétel sem állt meg az elmúlt 2,5 évben, amit a Közgyűlés döntései ellen, vagy annak okán terjesztettek elő. Kerényi János: Nagy Erzsébet kijelentését pontosítja annyiban, hogy középiskola fenntartása nem kötelező önkormányzati feladat, a nézőket nem kell megtéveszteni. A hozzászólása vége arról szólt, hogy a szakszervezet képviselője örömmel vette a módosító indítvány befogadását. A felszólalás elején pedig arról beszélt, hogy a módosító indítvány miért nem jó, hiszen a pedagógusok nem tudnak eleget tenni a feladatnak. Létezik egy önkormányzati gondolat, mely arra vonatkozik, hogy egy iskola működését miképp lehetne még jobbá tenni, ha erre megfelelő ajánlatok érkeznek. Ez az alapgondolat, ebből kell tovább menni. Elhangzott olyan vélemény is, hogy pályázatot kellett volna kiírni a működtetésre. Szóltak arról is, amennyiben kiírásra kerül a pályázat, akkor 1 évvel eltolódik az idő. A jobbítási szándék egy évvel később érvényesülhet. A javaslat ezért az volt, módosítsák az előterjesztést úgy, hogy legyen meghívásos a pályázat. Aki jelentkezik azt fogadják be, és erre készült egy előterjesztés, melyet tovább bővítettek. Ez az anyag nem arról szól, hogy csak a két vállalkozó adhatja be pályázatát, így nem tiltja meg mások jelentkezését. A most elhangzottak szerint úgy véli, hogy aki érdeklődik ez ügyben, a pályázatát be kell fogadni és meg kell méretni. A Civil frakció azért nem támogatta az előterjesztést, mert választási kényszer volt A.) és B.) változat között. Az A.) változat esetében pénzt kell fizetni, míg a B.) elfogadásával nem. Ha gazdasági szempontból tekintik meg a dolgot, akkor egyértelmű az A.) változat. Egyéb szempontok mérlegelésekor a B.) pont is megfelelő lehet. Azért javaslatokra készült az a módosító indítvány, mely szerint aki jobbító szándékkal tud megjelenni, adja be pályázatát. A bizottsági értékeléseket követően, már egy rendezett anyag kerülhetne a Közgyűlés elé, amikor meg lehetne hozni a döntést. Ezt frakciója is támogatni tudja. Deák Péter képviselőtársa azt nyilatkozta, hogy ami ebben az oktatási intézményben folyt, katasztrofális. Úgy gondolja, azt akarta mondani, hogy ami ezzel kapcsolatban folyt. Személy szerint az intézményt meg kívánja védeni. Azt is megemlítette képviselő úr, hogy bűn privatizálni. Ez egy más vélemény. Úgy gondolja, privatizálni akkor kell, ha érdemes és a hozadéka pozitív. Nagyon sok példa van arra, hogy oktatási intézmények más struktúrában dolgoznak és eredményesebb lett munkájuk. Regényi Béla képviselő is azt az álláspontot erősítette, hogy pályáztatni kellett volna az intézmény átalakítását. A helyzet megismerését követően jutottak arra az álláspontra, legyen ez egy kibővített pályázat. Amennyiben az érdekeket szolgáló pályázatot nyújt be valaki, akkor a szükséges bírálatokat követően a Közgyűlés elé kell terjeszteni.

50 Nagy Csaba képviselőtársa hozzászólására elmondja, az igaz, hogy könnyű kérdőíveket összeállítani és a kérdéseket utána könnyű magyarázni, de a válaszokból kitűnik, hogy 50-50% a támogatottság. Nem hiszi, hogy a Közgyűlés feladata a pedagógusok hozzáállásának minősítése. Ez egy véleménye és ezt úgy is kell kezelni. Ahhoz ragaszkodni szeretnének – nem csak ebben az ügyben – hogy ne politikai, hanem szakmai döntésre kerüljön sor. Meixner András: megköszöni azokat a hozzászólásokat, melyek érdemben elő akarták segíteni az ügy megoldását és egy iskola működési feltételeinek javítását. Véleménye szerint ma olyan vitára került sor, amelyet inkább cirkusznak lehet nevezni, mintsem konkrét, érdemi vitának. Sajnálattal veszi, hogy az ellenzék részéről nagyon kevesen vannak jelen az ülésteremben. Felolvassa a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság és a Közoktatási Bizottság együttes ülésén hozott állásfoglalást, melynek alapján készült az előterjesztés. „Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottsága, valamint Közoktatási Bizottsága 22/2001.(01.29.) számú állásfoglalása, a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző KhT-vá történő átalakításáról. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, valamint a Közoktatási Bizottság megtárgyalta a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály fenti tárgyú előterjesztését. 1.) A bizottságok a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző KhT-vá történő átalakításával kapcsolatosan benyújtott pályázatok közül a kedvezőbb ajánlatot tévő Alapítvány, illetve társaság vonatkozásában nem tudtak döntést hozni, mivel a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 3 igen szavazattal a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány mellett voksolt, és 2 fő támogatta a Perfekt Akadémia KhT-t, ugyanakkor a Közoktatási Bizottság tagjai közül 3 fő a Perfekt Akadémia KhT-t jelölte győztesnek, míg 2 fő a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány mellett tette le szavazatát. A bizottságok felkérik a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a Közgyűlési előterjesztésben mindkét ajánlattévő szerepeljen rangsor felállítása nélkül. 2.) A bizottságok javasolják továbbá, hogy a Közgyűlési előterjesztés mellékletét képezze a Közoktatási Megállapodás, melynek tartalmával egyetért. A bizottságok kiemelten megerősítik, hogy az Önkormányzat 2001. július 1-től kezdődően határozatlan időre adja át a közoktatási intézmény felett gyakorolt teljes fenntartói jogát. A fenntartói jog átadásával párhuzamosan az Önkormányzat nem kíván működtetési támogatást nyújtani az intézményt átvevő cégnek. A Közoktatási Megállapodás 9.) pontjában megfogalmazott elvet, amely az intézmény dolgozóinak további foglalkoztatására vonatkozik, szintén fontosnak tartják. A bizottságok felkérik a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy az állásfoglalásnak megfelelően a közgyűlési előterjesztést készítse el.” Úgy gondolja, nincs mit hozzátenni. Mindkét bizottság támogatta az átalakítást függetlenül attól, hogy melyik oldalon ültek. Kéri az ellenzéket, olvassák el az összes jegyzőkönyvet, mindenkinek a hozzászólását, valamint erre kéri a pedagógusokat is. Az ellenzék alapvetően mást mondott itt – a TV nyilvánossága előtt – mint, amit a bizottságok zárt ülésén. Ehhez képest készült el az előterjesztés, de ma egészen másról folyt a vita. Ez egy politikailag – és nem csak politikailag – áthatott dolog volt. Amikor már

51 valakinek a családjáig jutnak el a pletykák és hátsó szándékoktól vezérelt mozgások, akkor nem csoda, ha néha elveszíti a fejét. Sajnos ehhez némileg személyének is köze van, mert az Új Dunántúli Napolóban megjelent egy mondat, melyet talán nem gondolt át. Idéz a MIOK által küldött levélből. Tiltakoznak az ellen, amit mondott. „A bizottság elnöke hozzátette, ez a verzió ráhúzható a MIOK-ra is, hiszen a pécsi szervezetben több MSZP tag is tevékenykedik.” Az utolsó pont pedig a következőképp hangzik. „Az Új Dunántúli Naplóban megjelent cikkről és Meixner András nyilatkozatáról telefonon tájékoztattam az ügyben eljáró Kiss István főigazgatót, aki felhatalmazott az alábbi nyilatkozat közzétételére: A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány nevében tisztán szakmai elkötelezettségből tettük meg ajánlatunkat, az iskola működtetésére. Nem gondoltunk arra, hogy ezáltal olyan politikai csatározás hírébe keveredünk, amely mindig idegen volt stílusunktól, és amelyre most sem adunk alapot. Sárdobálásban a jövőben sem kívánunk részt venni, ezért a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző működtetésére tett ajánlatunkat visszavonjuk. Politikamentes szakmai tárgyalás elől azonban nem zárkózunk el.” Elnézést kér mindazoktól, akiket megsértett mondatával, melyet most a nyilvánosság felhasználásával kíván visszavonni. Azt viszont kéri, hogy politikamentesen, csak szakmai alapon vigyék végig az ügyet. Úgy gondolja, a mai vita arra adott okot, indokot és arra mutatott rá, hogy ez szinte lehetetlen. A felvetésekre nem kíván válaszolni, mert amennyiben elfogadásra kerül a határozati javaslat, akkor az módot ad a kérdések tisztázására. Mindenkinek az az érdeke, hogy az intézmény minél jobb körülmények közé kerüljön, de ha ez nem biztosítható, akkor az érdek azt diktálja, hogy ne hajtsák végre az átalakítást. Dr. Toller László: a Közgyűlés 2000. április 27-én hozott határozatából idéz. Teszi ezt mindazoknak válaszolva, akik a változtatás ellen szólnak. A változás már eldöntött dolog volt, csak a mikéntje nem. A Közgyűlés döntő többséggel elhatározta, hogy egyetért azzal, hogy a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző 2000. július 1-től Közhasznú szervezetként folytassa tevékenységét. Aki a változás ellen szól, vagy esetleg azt mondja, sosem volt róla szó, akkor az a képviselő nem ismeri ezt a közgyűlési döntést. A legfajsúlyosabb érvek mindig a mellett szóltak, hogy ne változzon semmi. Az intézmény saját kérése és Közgyűlés bölcsessége egyöntetű volt e területen. Előre tudta, hogy a vita ide fog vezetni, és véleménye szerint felesleges dolgokról folyt. Indítványozza a vita lezárását. Kéri szavazzanak a vita lezárására vonatkozó ügyrendi javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett egyetért a vita lezárásával Dr. Toller László: mivel az előterjesztő befogadta Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára javaslatát, így arról nem szükséges a szavazás. Jelzi továbbá a vita lezárását követően frakcionkénti hozzászólásra van lehetőség.

52 Staub Ernő: úgy gondolja egy ilyen hosszú vitát követően, szelektív lehet az emlékezet, ezért az összefoglalás is nehezebb. Személy szerint továbbra is azt hangsúlyozza, hogy zűrzavar van és árnyalatokkal rosszabb az előkészítés. Ugyanezt Szirmai képviselőtársa újrakezdésnek nevezte. Problémája, hogy ugyanazt indítják el és kerül megfogalmazásra, ami eddig is folyt. A hozzászólásában kiemelte, hogy az induláskor frakciója támogatta az átalakulási kísérleteket, de azt is hangsúlyozták, hogy a Radnóti Szakközépiskola és a Kereskedelmi Szakközépiskola útja már elvált egymástól. A pályáztatás az egyik esetben megtörtént, a másikban nem Meixner András - az Új Dunántúli Naplóban megjelent cikkre – reagálására elmondja, úgy gondolja egy ilyen jellegű újságcikk a demokrácia terméke. Az állítólagos pletykák semmilyen módon nem fűződnek nevekhez, de amennyiben a pályáztatás elmarad, akkor lábra kapnak a pletykák. Frakció szinten a közgyűlés előtt tárgyaltak a kérdésről, így természetes, hogy frakcióvélemény is megjelenik, ami módosíthatja álláspontjukat. Hangsúlyozza, önkormányzati feladatról kell beszélni, ami nem azt jelenti, hogy települési önkormányzati feladat. Amennyiben Pécs város eddig ellátott egy önkormányzati feladatot, akkor a járható út az lenne, ha a kapcsolatot felvennék a Baranya Megyei Önkormányzattal és részükre adnák át a feladatot, nem pedig a privatizálás. A határozati javaslatban írtak elfogadása jobb, mint egy mai döntés a továbbműködtetés módjáról, de majdnem „nesze semmi, fogd meg jól” és újraindítása a dolognak, ezért szavazáskor frakciója tartózkodni fog. Sashalmi György: frakciója nevében hozzáfűzi az eddig elhangzottakhoz, hogy semmiképpen sem tartják feleslegesnek a vitát. Eddig a pillanatig műhelymunkák folytak, melyre nem volt oly mértékű rátekintésük, amely világossá tette volna a jövőt, mint a most lefolyt vitát követően. Azzal, hogy az Önkormányzat esetlegesen privatizál egy intézményt, azt a felelősséget, ami a felnövekvő nemzedék nevelésével, tanításával kapcsolatos, nem tudja áthárítani. Mindez meggondolandó, mert mi történik abban az esetben, ha a döntés eredményeként született tevékenység kapcsán arra a megállapításra kell jutni, hogy nem elképzelés szerint alakult. Ebben az esetben felmerül a kérdés, mibe fog az Önkormányzatnak kerülni, ha vissza kell állítani az eredeti helyzetet? Meixner András: a korábbi felszólalásában már elmondta a lényeget, azt nem mondta, hogy az ellenzéktől származnak az említett pletykák. Az iskolaátalakításhoz annyit kíván hozzáfűzni, hogy ne tegyenek úgy, - mint a MIÉP képviselői – mintha itt dübörögne a hajdan volt szocializmus. Ez már egy polgári társadalom, ahol teljesen elfogadott a magániskola, az alapítványi iskola intézménye. Ne tegyen senki úgy, mintha a városban nem működnének magániskolák. Az a kívánatos, hogy ezek létrejöjjenek, és minél nagyobb legyen a választása lehetőség. Ezt, ha az Önkormányzat saját hatáskörében tudja segíteni, akkor meg kell tenni. Ebben csak akkor lehet előrelépni, ha a jelenleginél egy sokkal jobb helyzetet tudnak létrehozni a pedagógusoknak, a tanulóknak és az intézménynek is. Amennyiben ezt nem sikerül megtenni, akkor értelmetlennek tartja az egész folyamatot. Csak olyan döntést szabad hozni közösen az iskolával együtt, amely a jelenleginél sokkal jobb helyzetet teremt.

53

Dr. Toller László: idéz az Alkotmányból, mellyel nem értett egyet: „a gyermek nevelése és oktatása a szülő feladata, az állam biztosítja az oktatás feltételeit”. Amennyiben az Önkormányzat eleget tesz az oktatás biztosításának, akkor eleget tesznek alkotmányos kötelességüknek. Petrovits Béla: bejelenti, a Civil frakció a ma kiosztott – módosított – határozati javaslatot támogatja. Galbáts András: úgy érzi, gyorsítani lehetett volna, ha polgármester úr megadja azt a lehetőséget, hogy az előterjesztő nyilatkozzon a módosító indítvány befogadásáról, melyet Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára is megfogalmazott. Frakciója számára is elfogadható az előterjesztés, mert véleménye szerint az az irányzat, hogy az iskolával tárgyaljanak, megvalósult. Dr. Toller László: kéri a testület tagjait, hogy Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára képviselőasszony által indítványozott, és az előterjesztő által befogadott módosítással együtt, szavazzanak a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés – Tóth Mihályné szavazatával együtt, melyet nem rögzített a gép – 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 6 tartozkódás mellett a határozatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 63/2001. (03.01.) sz. határozata a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző további működtetéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Közoktatási Bizottság előterjesztése alapján egyetért azzal, hogy a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző fenntartói jogának átadására kezdődjenek meg a konkrét tárgyalások a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvánnyal és a Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Társasággal, valamint az iskola kollektívájával. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a fenntartói jog átadására vonatkozó szerződések tervezeteit terjessze jóváhagyás céljából a Közgyűlés Kéri, a szerződéseket úgy készítsék elő, hogy az átalakításnak az elé. Önkormányzatra vonatkozóan többlet költségvetési kihatása ne legyen. Határidő: 2001. április 12. Felelős: Pásztor Ágnes főosztályvezető

54 Kapják:

8.)

dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András, Gonda Tibor bizottsági elnök, Pásztor Ágnes főosztályvezető

A 2001. évi közgyűlési munkaterv elfogadása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Nürnberger Géza: jelzi, hogy a 2001. évi munkatervben nem szerepel a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása. Kéri, mielőbb kerüljön napirendre. Dr. Toller László: a következő Közgyűlés napirendjén szerepelni fog, befogadja az indítványt, ezzel kiegészül a munkaterv. Weller János: a június 14-i Közgyűlés napirendjén két társaság beszámolója is szerepel. Mindkét esetben a Közgyűlés egyedüli tulajdonos, tehát egyúttal a társaság Közgyűlése is. Ezt a döntést a törvény szerint május 31-ig meg kell hozni, ezért javasolja eggyel előbbi ülésre vegyék napirendre a beszámoltatásokat. Dr. Toller László: befogadja képviselő úr által tett módosítást. Gonda Tibor: az előterjesztésben a munkaügyi jellegű feladatoknál és a közmunka programnál minden esetben Kerényi János alpolgármester urat tüntették fel felelősként. Tudomása szerint ezt a területet továbbra is Ujvári alpolgármester úr felügyeli, hiszen a szociális ágazat részől van szó. Javasolja, az ilyen előterjesztéseknél javítsák ki a felelősök nevét. Dr. Toller László: egyetért a javaslattal. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 64/2001. (03.01.) sz. határozata a 2001. évi közgyűlési munkaterv elfogadásáról A Közgyűlés a 2001. évi munkatervi javaslatot az előterjesztés melléklete szerint elfogadja azzal, hogy a Közgyűlés nyári szünetet július, augusztus hónapban tart.

55 Tudomásul veszi a napirendi javaslatoknak a tervezetthez képest évközi változását, melyet a költségvetés, illetve a pályázatok időpontja, a döntés sürgőssége indokolhat. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:

9.)

tisztségviselők, Kablár főosztályok vezetői

János

bizottsági

elnök,

Beszámoló a 2000. évi ellenőrzési tevékenységről Előterjesztő: Nagy Csaba bizottsági elnök

Dr. Gáspár Gabriella: bizottsági elnök úr nevében hozzáfűzi, az anyag nemcsak a 2000. évi beszámolót, hanem a 2001. évi ütemtervet is tartalmazza, amelyben újdonság a külső szervek részére adott támogatások ellenőrzése és a településrészi önkormányzatok működésének és gazdaságosságának vizsgálata. Dr. Toller László: a külső szervek ellenőrzését már régóta szorgalmazza. Megfelelő határozottságot kér a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére. Kukai András: technikai okokból lemaradt a 2001. évi ütemtervhez tett javaslata. Kéri az átfogó pénzügyi gazdasági vizsgálatok listáját 10. pontként a Temetkezési Vállalat ellenőrzésével kiegészíteni. Dr. Toller László: kéri, az előterjesztő nevében valaki nyilatkozzon a javaslat elfogadásáról. Dr. Gáspár Gabriella: a Pénzügyi Bizottság nevében a javaslatot befogadja. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 65/2001. (03.01.) sz. határozata Az intézmények pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének 2000. évi teljesítéséről és a 2001. évi ütemezéséről

56 A Közgyűlés a Pénzügyi Bizottság előterjesztésében megtárgyalta az intézmények 2000. évi ellenőrzésről készült beszámolót és a 2001. évre szóló pénzügyi-gazdasági ellenőrzési ütemtervet. Az 2000. évi ellenőrzésről szóló beszámolót elfogadja. A 2001. évre vonatkozó pénzügyi-gazdasági ellenőrzési ütemtervet az előterjesztés 3. sz. melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: Határidő: Kapják:

dr. Nász László végrehajtásáért 2001. december 31.

főosztályvezető-helyettes

a

tisztségviselők, Nagy Csaba, Meixner András, dr. Bödő László, dr. Kunszt Márta, Fratanolo János bizottsági elnökök, Pásztor Ágnes, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők, dr. Nász László főosztályvezető-helyettes

10.) Érdekeltségnövelő pályázat benyújtásához önrész biztosítása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Kunszt Márta: a kulturális intézmények a dologi kiadások terén igen szűk keretekkel rendelkeznek, ezeket a lehetőségeket kívánják megnövelni pályázatok készítésével. Miután ehhez önrész szükséges, a bizottság kéri a Közgyűlést, hogy a kulturális szféra különböző pályázataira – külön kezelve a könyvtárat és a többi intézményt – biztosítsa a költségvetés bizonyos százalékáig a fedezetet. Soó László: tájékoztatásul elmondja, a Költségvetési Bizottság tegnapi ülésén tárgyalta a jelen előterjesztést. A jó szándék mellett felvetődött a kérdés, hogy a költségvetésben szereplő pályázati alapot milyen formában, milyen arányban és időütemezéssel célszerű felhasználni. A bizottság kéri jegyzőasszonyon keresztül a főosztályokat, hogy a hónap végéig jelezzék, milyen mennyiségű és pénzügyi igényű pályázatokat terveznek ez évben, melynek fedezetéül az 50 M Ft-os keretet kívánják igénybe venni. Az előterjesztésben írtaknál önmérsékletet kér a Költségvetési Bizottság. Egyértelműen támogatandónak ítélik a 1,5 M Ft-os könyvtárfejlesztést, ugyanakkor a technikai-műszaki fejlesztésre a 8,8 M Ft-tal szemben 5 M Ftot javasolnak a Közgyűlésnek jóváhagyásra. Kéri bizottsági elnök asszonyt, nyilatkozzon arról, elfogadja-e a módosítást. Amennyiben nem, külön szavazást kér elrendelni. Dr. Kunszt Márta: úgy gondolja, méltányolható a bizottsági elnök úr által elmondott indok. Mivel a többi bizottság igényét még nem mérték fel, befogadja a javaslatot.

57 Dr. Toller László: több kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról a befogadott módosítás figyelembevételével. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 66/2001. (03.01.) sz. határozata érdekeltségnövelő pályázat benyújtásához önrész biztosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Kulturális és a Költségvetési Bizottság állásfoglalásai alapján engedélyezi, hogy a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő központi támogatás megszerzéséhez pályázatot nyújtson be a Nemezeti Kulturális Örökség Minisztériumához legkésőbb 2001. március 20-ig. A Közgyűlés a 2001. évi költségvetés Pályázati Alapja terhére a könyvtári állomány gyarapításához 1.500 e Ft-ot, a közművelődési intézmények technikai-műszaki fejlesztéséhez 5.000 e Ft-ot, mindösszesen 6.500 e Ft. pályázati önrészt biztosít. A Közgyűlés felhatalmazza dr.Toller László polgármestert a pályázati dokumentáció aláírására. Határidő: 2001. március 20. Felelős: Dr. Toller László polgármester Pásztor Ágnes főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta, Soó László bizottsági elnök, Pásztor Ágnes, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

11.) EU CIVITAS pályázat Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Kerényi János: lehetőség van arra, hogy az EU tagállam partnerségével együtt az önkormányzat pályázatot nyújtson be környezetkímélő autóbuszok beszerzéséhez, közlekedési rendszerek fejlesztéséhez. Az eredeti előterjesztéshez képest egy módosított határozati javaslat készült, melynek lényege, hogy a pályázathoz felajánlott önrész a határozati javaslatban felsorolt elvégzett munka értéke lenne. Ha az EU ilyen módon befogadja a pályázatot, a környezetkímélő autóbuszok vásárlásához nem szükséges költségvetési forrás igénybevétele. Bíznak abban, hogy a pályázat sikeres

58 lesz, és akkor a város 5 olyan autóbuszhoz jut, amely a belvárosban, a gépkocsik elől elzárt területen bonyolítja a forgalmat. Hangsúlyozza, a pályázatnak nincs költségvetési vonzata. Dr. Gáspár Gabriella: eredetileg 7 db minibusz szerepelt; 1 db minibusz önrészének finanszírozása a 2001. évi pályázati alap terhére, 6 db pedig 2002. évi kötelezettségvállalással. Az alpolgármester úr által ismertetett módosítással 5 db-ra csökkent a minibuszok száma, 2 valahol eltűnt. Ez nyílván út formájában fog megmutatkozni, olyan beruházásokhoz, ahova amúgy is kellene utat építeni. Tudja, hogy ez takarékossági megfontolás, de a tény, hogy 2 minibusszal kevesebb lesz. Ezen kívül nem látja, mikor kerülhet sor a közlekedési rend átalakítására, ami ennek szerves függvénye? Kerényi János: jelzi, képviselőasszony az eredeti előterjesztés szöveges indoklását nézte. A módosított határozati javaslat már más összeget tartalmaz, melynek 35 %-a nem 7, hanem kevesebb buszra ad fedezetet. Amennyi önrészt útépítésre le tudnak adni, amit úgyis megépítenek, ennek a 35 %-át kapják vissza buszok formájában, mely ebben az esetben 5 db. Szintén tartalmazza az előterjesztés, hogy mikortól indulhatnak a buszok. A pályázatok 36-48 hónap megvalósítási időt vehetnek igénybe. Vagyis, ha ez év március 11-én beadják a pályázatokat, 3-4 éven belül vélhetőleg eredményt érnek el, addig az építkezések is megvalósulnak. Dr. Gáspár Gabriella: nagyon fontos információ volt, amit alpolgármester úr elmondott, 3-4 év nagyon hosszú idő. A választókerületében többen kérdezték már ezzel kapcsolatban. Eddig a hivataltól érdeklődésére azt a választ kapta, hogy a pályázatot ez évben benyújtják, és akár év végén megindulhatnak az első buszok. Ezúton üzeni a választópolgároknak, hogy három év múlva kerül het erre sor. Dr. Toller László: ahhoz képest, hogy eddig senkinek a gondolatai között sem szerepelt, nem rossz az arány. Kukai András: a tömegközlekedési koncepció része, hogy a Széchenyi térről a belváros peremterületi részéig, a Búza tér és a Kórház tér felé járják körbe a belvárost. A megvalósítás legalább 2 évet vesz igénybe, amíg a 10es tömb előtti rész útkorszerűsítése megtörténik, és amikor a Somogyi Béla és a Bacsó Béla úton végig lehet vinni a közlekedést. Tehát amikor a belvárosból kitiltják a tömegközlekedési eszközöket, akkor tudják beállítani a minibuszokat. Nagy Csaba: meglepődve hallotta polgármester úr megjegyzését, miszerint eddig gondolat szintjén sem foglalkozott ezzel a témával senki. Másként emlékszik, hiszen 1990-1994. között a Kommunális Bizottság tagja volt, és már akkor felmerültek ezek a gondolatok. Sőt azt megelőzően a városfal mellett húzódó északi elkerülő út téma volt a Közgyűlés előtt, és abban az időszakban igen sok pénzt költött a város a kisajátítások folytatására. Akkor merült fel a gondolat koncepcionális szinten, hogy a Széchenyi téren átvonuló busz áradatot csökkentsék le. Arról volt szó, ha az Ágoston téri elkerülő út megvalósul, akkor nyílik erre mód, és a projektben résztvevő

59 tervezők ötlete volt, hogy a történelmi belvárosban a feltárást így kell megoldani. Tehát ez nagyon régi program, melynek újabb fejezete következik. Dr. Toller László: köztudomású, hogy Frenklin és Lomonoszov egymástól függetlenül találta fel a villámhárítót. Semmiféle gondot nem lát. Szirmai Csaba: Verne Gyula is utaztatott a Holdra, csak a két rakéta között nagy a különbség. Körömi Attila: véleménye szerint nem jó, ha egy testület az előző testületek munkáját gúny tárgyává teszi úgy, hogy az akkori bizottsági elnökök nem lehetnek jelen. Neki nem fáj, hogy Faragó képviselő úr, aki az SZDSZ bizottsági elnöke volt, szívügyének tekintette ezt a programot. Akkor nem nyíltak még meg ilyen pályázati lehetőségek. Ezzel csak arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy gondoljanak mindig arra, azok a képviselők, akik néhány ciklus múlva nem lesznek képviselők, nem feltétlenül örülnek, ha gúny tárgyává teszik nevüket az adott előterjesztéssel kapcsolatban úgy, hogy nincsenek jelen, és nem is igaz, amit mondanak. Kéri, sokkal nagyobb beleérzéssel tárgyaljanak olyan ügyeket, amelyek előkészítésében előző bizottságok elnökei nagyon sokat tettek, viszonylag kevés mozgástérrel, de a koncepciót megfogalmazták, és a mellett kiálltak. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 67/2001. (03.01.) sz. határozata EU CIVITAS pályázat benyújtásáról

1./

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Önkormányzat EU CIVITAS pályázaton Graz városával együtt részt vegyen. Utasítja a Városfejlesztési Főosztályt a pályázat elkészítésére és 2001. március 14-ig történő benyújtására. A pályázat teljes értéke 675 M Ft A pályázati önrész finanszírozása: a pályázat önrésze 65 %, 438,75 M Ft, melynek fedezete az 5/2001. (02.21.) sz. Ör-rel elfogadott 2001. évi költségvetés 6. sz. melléklet I/2. Útépítés, közlekedésfejlesztés 5. sor „Belváros 10-es tömb és Somogyi B. –

60 Bacsó B. u. közterület-fejlesztési munkák” cím alatt szereplő előírányzat. Határidő: Felelős:

2001. március 14. Jeszták lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják: dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

12.) Dr. Ürmösi módosítása

János

fogszakorvos

megbízási

szerződésének

Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem hangzott el. Szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 68/2001. (03.01.) sz. határozata Dr. Ürmösi János fogszakorvos megbízási szerződésének módosításáról A Közgyűlés elfogadja az előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: 1. Hozzájárul ahhoz, hogy Dr. Ürmösi János a 30. sz. fogorvosi körzet orvosa a jövőben Ürmösi és Társa Szájsebészeti Betéti Társaság keretében lássa el területi ellátási kötelezettségét. 2. Utasítja a Népjóléti elkészítésére.

Főosztályt

az

ellátási

szerződés

Határidő: azonnal Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető 3. Felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert az ellátási szerződés aláírására.

61 Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

13.) Pécs, Mecsekszabolcsi településrészi önkormányzat helyiség ügye Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 69/2001. (03.01.) sz. határozata A Pécs-Mecsekszabolcsi Településrészi Önkormányzat helyiségügyéről A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Pécs-Mecsekszabolcsi Településrészi Önkormányzat részére a Pécs, Komlói u 195. sz. alatti 219 m2 alapterületű ingatlan bérleti szerződése 2005. december 31-ig meghosszabbításra kerüljön havi bérleti díj fizetés mellőzésével, a közüzemi költségek megfizetésének vállalásával. A Közgyűlés felkéri a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot, a bérleti szerződés megkötésére. Határidő: Felelős:

2001.március 15, illetve 2005. december 31. dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kablár János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

14.) Felsővámház u. 61. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

62

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 70/2001. (03.01.) sz. határozata a Pécs, Felsővámház u. 61. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondásról A Közgyűlés a Pécs, Felsővámház u. 61. sz. alatti 40.287 hrsz-ú osztatlan közös tulajdonú ingatlanban Kovács Józsefné tulajdonát képező 38/96-od rész elővásárlási jogáról lemond. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a tulajdonosi nyilatkozat aláírására. Határidő: Felelős:

2001. március 15. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

15.) Pécs, Felsőmalom u. 14. sz. ingatlanrész értékesítése Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 71/2001. (03.01.) sz. határozata Pécs, Felsőmalom u. 14. sz. ingatlanrész értékesítéséről A Közgyűlés megtárgyalta.

a

Városfejlesztési

Főosztály

Egyetért azzal, hogy a Felsőmalom u. 14. sz. alatti 17317/A/2. hrsz-ú 134 m2, és a

előterjesztését

63 17317/A/3. hrsz-ú 154 m2 iroda értékesítésre kerüljön 10.112.200.-Ft + 1.990.800.-Ft ÁFA = 12.103.000.- Ft-os vételáron a Continuum-Ingatlan Ingatlanberuházási és Tanácsadó Kft. részére. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az adás-vételi szerződés aláírására. Határidő: 2001. április 15. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető Pécs, Szabolcsfalu szennyvízcsatorna készfizető kezességvállalási nyilatkozat Kapják:

16.)

Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem hangzott el. Szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/2001. (03.01.) sz. határozata Pécs, Szabolcsfalu szennyvízcsatorna kezességvállalási nyilatkozatáról

készfizető

A Közgyűlés megtárgyalta a Városfejlesztési Főosztály Pécs, Szabolcsfalu szennyvízcsatorna 0-I. ütem készfizető kezességvállalásával kapcsolatos előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: A Pécs-Szabolcsfalu 0-1 ütem szennyvízcsatorna beruházáshoz a Városi Víz és Csatornamű Társulatnak 19.000.000.-Ft hitelt kell felvennie a lakossági érdekeltségi hozzájárulás részeként. A hitelt a Raiffeisen Bank Rt. biztosítja. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a hitel visszafizetésének biztosítékául készfizető kezességet vállal a vizgazdálkodásról szóló törvény és végrehajtása tárgyában kiadott 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet értelmében. Határidő: Felelős:

2001. március 10. Jeszták Lajos főosztályvezető

64 dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

17.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

2001. évi közcélú foglalkoztatás biztosítása Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök

Fratanolo János: az elmúlt évi tapasztalatok alapján egyik leghatékonyabb foglalkoztatási forma a közcélú foglalkoztatás volt, amelyet igen jól oldott meg a Munka Pécs-Baranyáért KhT. Ezért az albizottság már a tavalyi évben úgy döntött, hogy ezt a tevékenységet kizárólag velük végezteti. Tájékoztatásul elmondja, 23.375 eFt-ot kívánnak költeni e célra. Kéri a Közgyűlést, hatalmazza fel a polgármester urat a támogatási szerződés Nagyon fontos tétel, és a támogatási szerződés 6. pontjában aláírására. megfogalmazták – a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság kérésére – hogy szeptember 28-án a Foglalkoztatási Albizottság és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság meg fogja vizsgálni a KhT tevékenységét. Amennyiben a KhT az átlagos 100 fő foglalkoztatást nem tudja ellátni, és lesz pénzmaradvány, a Közgyűlés ezzel a ponttal felhatalmazza a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságot és a Foglalkoztatási Albizottságot, hogy vizsgálja meg, nem lenne-e célszerű az 5 M Ft-ot elvonni a KhT-tól és másik foglalkoztatási célra felhasználni. Bízik abban, erre nem kerül sor. A támogatási szerződés ezen pontja biztosíték arra, hogy a KhT a 100 főt valóban foglalkoztatni tudja. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 73/2001. (03.01.) sz. határozata 2001. év közcélú foglalkoztatás biztosításáról, támogatási szerződés megkötéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint "Munka Pécs-Baranyáért" Tranzit Foglalkoztatási Kht. – közcélú

65 foglalkoztatást végző civil szervezet - között létrejött támogatási szerződést az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a Működési célú pénzeszköz átadás, Közmunkaprogram címen elkülönített 50 M forint keret terhére, az önkormányzat által nyújtott 23 375 e forint összegnek, a támogatási szerződésben foglaltak szerinti átutalásáról gondoskodjon. Felelős: Határidő:

Dr. Tolnai Márta főosztályvezető a szerződésben foglaltak szerint

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

18.) Pécsi Nemzeti Színház műhelyházának bérleti díj ügye Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 74/2001. (03.01.) sz. határozata a Pécsi Nemzeti Színház műhelyházára megkötendő bérleti szerződés jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1. A közgyűlés az előterjesztéshez csatolt melléklet szerinti tartalommal a Pécsi Nemzeti Színház által megkötendő bérleti szerződést jóváhagyja. A közgyűlés engedélyezi, hogy az intézmény a szerződésben kikötött két éves bérleti díjat a szerződésben írt feltételekkel utalhassa át a bérbeadónak. A

66 közgyűlés felhatalmazza az intézmény igazgatóját a bérleti szerződés aláírására. 2. A közgyűlés engedélyezi, hogy az intézmény a 2001. évi költségvetésében intézményfinanszírozásként jóváhagyott 10 M Ft-ot a szerződésben írt előleg kifizetésére fordíthassa. A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy 2001. március 4-ig az előleg átutalásáról gondoskodjon. Határidő: 2001. március 4. Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Pásztor Ágnes főosztályvezető Balikó Tamás igazgató 3. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a Pécs, Perczel u. 14. sz. alatti -korábban műhelyházként hasznosított- ingatlant az intézmény törzsvagyonából vonja ki és nyilvános liciteljárás lefolytatásával értékesítse. Határidő: 2001. október 31. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető 4. A közgyűlés a pécsi 19.097/3 hrsz.-ú Pécs, Somogyi Béla utcai -volt Bútorgyár- ingatlant, az intézményi törzsvagyonból kivonja. Határidő: 2001. március 31. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, dr. Tolnai Márta bizottsági elnök, Jeszták Lajos, Pásztor Ágnes főosztályvezető, a Művelődési Közoktatási és Sport Főosztály útján Balikó Tamás igazató

19.) Pécs M. J. Város Önkormányzata Közgyűlése 50/2001. (02.08.) sz. határozatának módosítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Gonda Tibor: tájékoztatásul elmondja, a közgyűlési határozat módosítása azért vált szükségessé, mert úgy tűnt, a kitűzött határidőre, augusztus végére nem tudják komplexen elkészíteni a Jókai teret. A tárgyalásos közbeszerzésnek hosszabb lenne az időtartama, és miután a követ kiválasztották, akkor tudnák megkezdeni a kivitelezést. Ha az egész munkafolyamatot kőbeszerzéssel és kivitelezéssel együtt megpályáztatják, remény van arra, hogy augusztus 20-ig elkészül. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ebben a formában látja megvalósíthatónak augusztus végéig a beruházást.

67 Nagy Csaba: mindenképpen támogatja az előterjesztést, hiszen volt egy hasonló javaslatuk, miszerint ilyen eljárás keretében kellene megoldani a beruházást, mert a tárgyalásos eljárás tényleg hosszabb időt vesz igénybe. Talán előnyösebb helyzetben lesz a város, ha részajánlatot is lehet tenni a kőszállításra, mert így akár még versenyeztetni is lehet az elég szűk vállalkozói réteget. Dr. Toller László: ilyenkor mindig felmerül, hogy kevés alkalmas cég van egy ilyen munka elvégzésére, ezért kicsit speciálisabb szabályokat kell alkalmazniuk. Több kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 75/2001. (03.01.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 50/2001./02.08./ sz. határozatának módosításáról

Közgyűlése

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 50/2001./02.08./ sz. határozatának utolsó mondatát – melyben előírta, hogy a Pécs, Jókai tér rekonstrukcióhoz szükséges burkolókő beszerzéséhez tárgyalásos eljárást kell kiírni – az alábbiak szerint megváltoztatja: A Pécs, Jókai tér rekonstrukcióhoz szükséges burkolókő beszerzésére a kivitelező kiválasztására kiírandó nyílt közbeszerzési eljárás keretében kerüljön sor, oly módon, hogy a burkolókő beszerzését a nyertes ajánlattevő kötelezettségévé teszi. A határozat többi része változatlan marad. Határidő: 2001. március 02. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

68 20.) Együttműködési Önkormányzattal

keret-megállapodás

a

Baranya

Megyei

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kiegészítésként elmondja, az előterjesztés nem döntéseket, hanem javaslatokat tartalmaz a keret-megállapodással kapcsolatban. Vagyis a határozati javaslatban foglaltak értelmében együttműködniük kellene a Megyei Önkormányzattal. A Német Nemzetiségi Központtal kapcsolatos támogatás azzal a szándékkal jönne létre, - amelyet korábban elfogadott a Közgyűlés - hogy lehetőleg adják át a Német Kisebbségi Önkormányzatnak a központot. Ennek azonban az a feltétele, hogy olyan országos beiskolázási kollégium jöjjön létre, amely alapján országos jelentőségű lesz az intézmény. Ezért támogatnák, hogy egy későbbi megtakarítás reményében most befektetnének 33 M Ft-ot, melynek fedezetére a Czinderi úti ingatlan eladásából származó bevételt javasolja megjelölni. A Pécsbányatelepi Kórházzal kapcsolatosan van egy új fejlemény. Egyelőre úgy tűnik, nem is jogszerűen került át az ingatlan a Megyei Önkormányzathoz. A dokumentumait keresik, valamikor 1994-ben a két önkormányzati alakulás között egyszer csak átkerült az ingatlan. Majd megnézik,azzal, Egyetért milyen hogy okból. a Pécsbányatelepi Kórházról egyáltalán nem kell most tárgyalniuk, tehát a megvásárlásáról ne döntsenek most. Fratanolo János: kérdése, az SZMSZ szerint ilyen ügyekben megjelölhető-e felelősként önkormányzati képviselő? Dr. Toller László: a Közgyűlés bármire adhat felhatalmazást képviselő úrnak. Megjegyzi azonban, célszerűbbnek tartaná, ha felelősként őt jelölnék, közreműködőként pedig Fratanolo képviselő urat, miután tulajdoni mozgásról van szó. Soó László: az egyértelműség miatt a következőképpen indítványozza a határozati javaslat módosítását: „Az első mondat marad, az alábbi döntést hozza: és az a.) b.) pontokkal jelölt rész kimaradna. A c.) pont lenne 1-es pont, egy új 2-es pontot javasol a korábban kihúzottak helyett, részben összhangban a polgármester úr által elmondottakkal. A 2-es pont a következő lenne: A Közgyűlés egyetért a Baranya Megyei Önkormányzat intézmény-működési célú támogatásával 33 M Ft összegben, melynek átadási határideje azonos az 1-es pontban meghatározott vételár kifizetésének határidejével, forrása a költségvetés általános tartaléka, mely az ingatlan értékesítés többlet bevételéből visszapótlandó. Határidő: az 1-es pont szerint, Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető. A következő a 3-as, ahol Fratanolo János bizottsági elnök úr helyett polgármester úr lenne a felelős. Tehát a szociális pont változatlanul. A befejező pont lenne a 4-es, amely így szólna: A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az együttműködési keret-megállapodást jelen határozatban megjelölt módosításokkal aláírja.” Dr. Toller László: a határozati javaslat módosítását befogadja.

69 Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 76/2001. (03.01.) sz. határozata a Baranya Megyei megállapodásról

Önkormányzattal

Együttműködési

keret

A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város polgármestere előterjesztését megtárgyalva az alábbi döntést hozza: 1.) Egyetért azzal, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat a Közgyűlés 450/2000. /09.15./ számú közgyűlési határozata alapján alapított vételi jogával 2001. március 10. napjáig élhessen. Tudomásul veszi, hogy a vevő a bruttó 132.500.000.-Ft-os vételárat 2001. szeptember 1. napjáig, de legkésőbb a Czinderi úti bevásárlóközpontra kapott építési engedély jogerőre emelkedésének napja után fizeti meg. Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: 2001. március 10. Felelős: dr. Toller László polgármester 2.) A Közgyűlés egyetért a Baranya Megyei Önkormányzat intézmény-működési célú támogatásával 33 M Ft összegben, melynek átadási határideje azonos az 1-es pontban meghatározott vételár kifizetésének határidejével, forrása a költségvetés általános tartaléka, mely az ingatlan értékesítés többlet bevételéből visszapótlandó. Határidő: az 1-es pont szerint Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető 3.) A Közgyűlés a Pécsbányatelepi Kórházra adott vételi ajánlattal jelenleg nem kíván élni, azt további megfontolások tárgyává teszi. Felkéri az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság elnökét, vizsgálja meg az ingatlannak a szociális ágazatban történő felhasználási lehetőségét. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős: dr. Toller László polgármester Fratanolo János bizottsági elnök

70

4) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az együttműködési keret-megállapodást jelen határozatban megjelölt módosításokkal aláírja. Határidő: 2001. március 10. Felelős:

dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Soó László, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető

Dr. Toller László: bejelenti, a Közgyűlés a nyilvános ülést befejezte, megköszöni a részvételt és az ülést 15,25 órakor bezárja azzal, hogy a testület rövid szünet után zárt ülésen folytatja munkáját.

k.m.f.

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző