Jegyzőkönyv Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2013. április 10-én megtartott, 5. soros, nyilvános üléséről. Jelen vannak: Szentistványi István, a bizottság elnöke Juhász Gyula, a bizottság alelnöke Dr. Gyimesi László, a bizottság képviselő tagja Dr. Kenyeres Lajos, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes Pál, a bizottság képviselő tagja Dr. Rákos Tibor, a bizottság nem képviselő tagja Makovi Mária, a bizottság nem képviselő tagja Szénási Róbert, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Hegedűs Ágnes, Fejlesztési Iroda Sz. Fehér Éva, Fejlesztési Iroda Dénes Ágnes, Fejlesztési Iroda Horváthné Mézes Ágnes, Fejlesztési Iroda Gorzó Laura, Fejlesztési Iroda Rácz Róbert, Városüzemeltetési Iroda Dr. Ácsné dr. Gunda Judit, Igazgatási és Építési Iroda Papp Gábor, Közgazdasági Iroda Roboz István, Humán Közszolgáltatási Iroda Dr. Gombos Izabella, Humán Közszolgáltatási Iroda Kiss Magdolna, Humán Közszolgáltatási Iroda Licsicsányi Ilona, Szegedi Városkép Kft. Frankné Vőneki Edit, Szegedi Városkép Kft. Virág Mária, Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. Dr. Tóth István Tibor, Szegedi Közlekedési Társaság Szentistványi István: Köszöntöm a megjelent bizottsági tagokat, szakirodai munkatársakat és a cégek képviselőit. Jelenleg hat bizottsági tag van jelen, senki sem szólt, hogy akadályoztatva lenne. Makovi Mária jelezte, hogy egy kicsit később, de mindenképpen jönni fog. Az eredetileg kiküldött napirendi javaslathoz képest egy módosítást javasolok az egyik iroda kérésére. A tizenkettes sorszám alatti Antiszegregációs terv felülvizsgálatát tárgyalnánk az első pontként, a többi maradna változatlanul. Van egy SZÉSZ-es napirendi pontunk is, és menet közben felmerült, hogy a március 31-ei határidős, időközben elkészült tájékoztatót a SZÉSZ karbantartásáról is felvehetnénk a napirendre. Én mégis azt javasolnám, hogy ezt a következő ülésünkre halasszuk, amely egyébként is zöldterületes szempontból viszonylag homogénebb pontokból fog összeállni. Tehát a 01/23105-3/2013. számú főépítészi beszámolóról beszélek, és a partnerségről – ami benne van a SZÉSZ-pontunk egyikeként az anyagban - való általános diskurzust is akkor ejtenénk meg, illetve a biológiai aktivitás értékszámításról is jó lenne beszélni. Ezek elméleti és szélesebb spektrumon fontos kérdések. Sz. Fehér Éva: A partnerségi viszonyról már volt egy beszámoló.
1
Szentistványi István: Volt egy beszámoló, de az még kevésbé konkrétan fogalmazódott meg. Most a SZÉSZ-es anyag egyik pontja, II/4-es. Én úgy veszem, hogy ez egy általános megfogalmazás. Sz. Fehér Éva: Nem, az az építési szabályzat felülvizsgálatára vonatkozik. Hetekkel ezelőtt pedig volt az általános tájékoztatás. Szentistványi István: Januárban kértünk egyszer, és az az anyag már volt előttünk. Tehát amit a főépítész asszony mond, az a kettes sorszámú közgyűlési anyag, nálunk a hármas napirendi pont lesz, a SZÉSZ-es. Azon belül vannak a konkrét ügyek. Számomra úgy tűnt, hogy az általános dolog. Ezzel együtt az eredeti javaslatom az volt, hogy azt a bizonyos általános tájékoztatót a következő alkalommal tárgyaljuk. Tehát akkor ezzel a változással tenném szavazásra a napirendet, hogy az antiszegregációs ponttal kezdjünk. A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-30/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat A bizottság a soros, nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozta meg: NYILVÁNOS ÜLÉS 1. 13. Az antiszegregációs terv felülvizsgálata Előterjesztő: alpolgármester 2. 1. Közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII.23.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: címzetes főjegyző 3. 2. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása és településfejlesztési döntések Előterjesztő: polgármester 4. 3. Az Önkormányzat 2012. évi zárszámadása Előterjesztő: polgármester 5. 3.1. Az Önkormányzat 2012. évi egyszerűsített beszámolója Előterjesztő: polgármester 6. 4. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester 7. 4.1. Együttműködési megállapodás videokamerás térfigyelő rendszer működtetésére Előterjesztő: polgármester 8. 5. Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Előterjesztő: polgármester 9. 6. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester
2
10. 8. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi Közbeszerzési Terve Előterjesztő: polgármester 11. 10. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2012. évi beszámolója Előterjesztő: alpolgármester és cégvezetők 12. 11. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. évi üzleti terve Előterjesztő: alpolgármester és cégvezetők 13. 15. Alapító okirat módosítása Előterjesztő: alpolgármester 14. 18. Közterület elnevezése Előterjesztő: Igazgatási és Építési Iroda vezetője 15. Közterület-használati díj mérséklésére irányuló kérelem Előterjesztő: Igazgatási és Építési Iroda vezetője 16. Tájékozatás a Partfürdő fürdőmedencéinél fennálló üzemeltetési problémára, fejlesztési lehetőségre Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője Tájékozató az újszegedi Partfürdővel kapcsolatos tervekről és a fejlesztési lehetőségekről Előterjesztő: Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. 17. Tájékozató Szeged város köztéri illemhelyeiről Előterjesztők: Városüzemeltetési Iroda vezetője, Fejlesztési Iroda vezetője és a Szegedi Városkép Kft. ZÁRT ÜLÉS 18. 20. Szeged Megyei Jogú Város kitüntetéseinek odaítélése (Díszpolgári cím, Pro Urbe díjak, Szegedért Emlékérem, Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért kitüntetés) Előterjesztő: polgármester 19. 25. Közterület-használattal kapcsolatos fellebbezés elbírálása Előterjesztő: címzetes főjegyző A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 1. napirendi pont 13. Az antiszegregációs terv felülvizsgálata Szentistványi István: Nem kell különösebben magyarázni, hogy városképi értelme is van a napirendre tűzésnek, bizottsági hatáskörünkbe is tartozik a szegregátumok, telepek helyzete, állapota, sorsa. Az apropója az, hogy elkészült ez a felülvizsgálati anyag. Egy héttel ezelőtt az Egészségügyi és Szociális Bizottságon egy viszonylag részletes vita volt erről az anyagról illetve a felülvizsgálat helyzetéről, a mostani állapotról.
3
Dr. Gombos Izabella: Két héttel ezelőtt volt egy informális egyeztetés, amelyen a bizottsági tagokon kívül részt vett több érintett. Elsődlegesen Nagy Mihályt említeném, aki a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Raffael György, aki romaügyi mediátorként foglalkozik a témával. Több kérdést körbejárt a bizottság. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke egyeztetni fognak, mely során ütemtervet határoznak meg arra, hogy minden fontosabb téma egyedileg megvizsgálható legyen, hiszen nagyon komplex ez az antiszegregációs terv. Több társ szakirodát és sok civilt is érint. Célszerű lenne a konkrét problémákat úgy tárgyalni, hogy mindig az adott érintetteket hívjuk meg. Az volt a kérdés, hogy első körben a Búza utcai, Árpa utcai szegregátum helyzete legyen megvizsgálva, mivel az eredeti antiszegregációs tervben is úgy szerepelt, hogy ez a szegregátum nem kerül felszámolásra. A terv az itt lakók helyzetét szeretné javítani. Ezzel kapcsolatosan lenne az első egyeztetés. A másik kérés az volt, hogy a Fejlesztési Iroda jelezze az Egészségügyi és Szociális Bizottságnak, amikor egy újabb komplex telep-felszámolási program pályázata kerül kiírásra. A harmadik döntés pedig az volt, hogy a közgyűlési előterjesztésben levő tételek egészüljenek ki azokkal, amelyek nem vagy részben valósultak meg, és az esetlegesen felmerülő és megoldásra váró új problémákkal. Szentistványi István: Ez a beszámoló azokat a dolgokat foglalja össze, amelyek az elmúlt néhány évben megtörténtek. 2009-ben indult, és elvileg 2029-ig tart. Rövid, közép és hosszú távra vonatkozik. Amikor a revízióról beszélünk, akkor már a közép és hosszú táv között vagyunk. A terv végén van egy elég precíz táblázatos összefoglalás, hogy a város milyen kötelezettségeket vállal, milyen feladatokat tart fontosnak elvégezni ebben a három időintervallumban. Az sajnálatos módon hiányzik, amivel a városnak nem volt módja foglalkozni. Ezért ott jelentős csúszásban vagy késésben vagyunk a tervben megfogalmazottakhoz képest. Ezek között több olyan pont van, amely akár az érintett közösségnek, akár a szélesebb többségi lakóközösségnek is érdekében állna, hogy itt is előrelépés történjen. Azért vetődött föl, hogy kiegészítésként ezeket az információkat mindenképpen tartalmaznia kellene. Az segít minket abban a munkában, hogy a következő években tudjunk vele foglalkozni. Egy példát szeretnék kiemelni, amit a szakiroda munkatársa is említett az imént, hogy a dorozsmai szegregátum kérdése került az első helyre az egyeztetési folyamat során. Az anyag még a húszéves intervallumban – ami a Cserepes sorra vonatkozik - sem tartalmazza a telep felszámolását, viszont az benne van, hogy felújításra szorul. Ez már az 1—3 éves időszakra is ígéri az anyag. Érdemi lépés ebben a kérdésben azóta nem történt. Viszont ha azt látjuk, hogy erre a városnak nincs önereje, akkor kell különös hangsúllyal ezeket a pályázatokat figyelni. Az alapján, ami az Egészségügyi és Szociális Bizottság előtt történt, én két lehetőséget látok. Az egyik az, hogy az Egészségügyi és Szociális Bizottság ezt az előterjesztést azzal a kiegészítéssel javasolja a közgyűlés elé tárgyalásra, hogy ezt a három pontot később csatolja az előterjesztő. A másik verzió, mivel jelen állapotában az előterjesztés ezeket a lényegi részeket nem tartalmazza, hogy a közgyűlés így nem tárgyalja, hanem egy későbbi időpontban, amikor már az Egészségügyi és Szociális Bizottság által bekért pontokkal kiegészül. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozata három ponton javasolja kiegészíteni az előterjesztést. Azt tudjuk csinálni, hogy ezekkel a pontokkal javasoljuk mi is tárgyalásra, vagy az eredeti verziójában nem javasoljuk tárgyalásra. Juhász Gyula: Mi is támogassuk az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozatát? Szentistványi István: Igen. Szerintem ez a minimum, hogy azzal a kiegészítéssel javasoljuk közgyűlési megtárgyalásra, amit a mai ülésén az Egészségügyi és Szociális Bizottság
4
elfogadott. Összefoglalnám a három pontot. Az első, hogy a bizottság az előterjesztés megtárgyalását javasolja a Közgyűlésnek azzal, hogy a Közgyűlés a Polgármester útján utasítsa a Fejlesztési Iroda vezetőjét, figyelje az antiszegregációs programhoz illeszkedő pályázatokat, és a kiírást követően haladéktalanul értesítse arról a Bizottságot, különös tekintettel a „Komplex telep-program” pályázatra. A kettes: A bizottság a Polgármester útján utasítja a Humán Közszolgáltatási Iroda és a Városüzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy az antiszegregációs tervben szereplő rövid, közép- és hosszú távú célokat tartalmazó táblázat alapján készülő kiértékelés kerüljön kiegészítésre a célok megvalósulására vonatozó adatokkal, illetve szükség esetén a korrekcióra vonatkozó javaslatokkal. Például az adott beavatkozás megtörténte, formája, eredményessége, forrása és annak felhasználása. Továbbá kerüljön kimutatásra, hogy antiszegregációs programban mekkora pénzösszeget mire használtak fel. A hármas pont pedig: A bizottság javasolja, hogy a bizottság elnöke és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az antiszegregációs programban megfogalmazott, és egyéb ide kapcsolódó problémakörök tárgyalására dolgozzon ki ütemtervet (elsőként a kiskundorozsmai szegregátumot illetően). Ha emellett döntünk, hogy a közgyűlés elé tárgyalásra javasoljuk, akkor mi is ezzel a bizottsági határozattal kiegészítve javasolnánk. Ha ezzel egyetért a bizottság. Dr. Kenyeres Lajos: Előbb az eredetit tegyed szavazásra vagy a módosítót. Szentistványi István: A módosító az ez, amit most mondtam. Ez volt a szándékom. Tehát a módosítással bocsátom szavazásra. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. A bizottság 4 igen, 1 tartózkodó és 1 nem szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 26392-31/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta az alpolgármester által előterjesztett, Az antiszegregációs terv felülvizsgálata tárgyú, 01/25346/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja az Egészségügyi és Szociális Bizottság 22000-34/2013. (IV. 10.) Eü. Szoc. Biz. számú határozatának: „A Bizottság az előterjesztés megtárgyalását javasolja a Közgyűlésnek azzal, hogy a Közgyűlés a Polgármester útján utasítsa a Fejlesztési Iroda vezetőjét, figyelje az antiszegregációs programhoz illeszkedő pályázatokat, és a kiírást követően haladéktalanul értesítse arról a Bizottságot, különös tekintettel a „Komplex telep-program” pályázatra. Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője Határidő: folyamatosan” és 22000-33/2013. (IV. 10.) Eü. Szoc. Biz. számú határozatának: „I. A Bizottság a Polgármester útján utasítja a Humán Közszolgáltatási Iroda és a Városüzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy az Antiszegregációs Tervben szereplő rövid, közép- és hosszú távú célokat tartalmazó táblázat alapján készülő kiértékelés kerüljön
5
kiegészítésre a célok megvalósulására vonatozó adatokkal, illetve szükség esetén a korrekcióra vonatkozó javaslatokkal. Például az adott beavatkozás megtörténte, formája, eredményessége, forrása és annak felhasználása. Továbbá kerüljön kimutatásra, hogy antiszegregációs programban mekkora pénzösszeget mire használtak fel. Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője, Városüzemeltetési Iroda vezetője Határidő: 2013. júniusi bizottsági ülés II. A Bizottság javasolja, hogy a Bizottság elnöke és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az antiszegregációs programban megfogalmazott, és egyéb ide kapcsolódó problémakörök tárgyalására dolgozzon ki ütemtervet (elsőként a Kiskundorozsmai szegregátumot illetően).” figyelembe vételével. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 2. napirendi pont 1. Közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII.23.) Kgy. rendelet módosítása Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Két módosítást tartalmaz a rendelettervezet. Az egyik tulajdonképpen jogszabályváltozásnak az átvezetését jelenti. A második módosítás ennél többet jelent, gyakorlatilag azt tenné lehetővé az engedélyező hatóság számára, hogy bizonyos esetekben környezetvédelmi, városképi, kereskedelmi szempontok figyelembevételével lehessen a hatóságnak mérlegelési jogköre akkor, amikor a döntést meghozza. Röviden ennyi. Szentistványi István: Az anyagban egy konkrét példa van nevesítve, ami alapul szolgált, a nem üzlet előtti zöldség-gyümölcs árusítás. Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Igen, elég sok ilyen kérelem érkezett, és sok esetben az üzletek előtti területekre kértek közterület-használatot. A kereskedők valamint érdekképviseleti szervezetek részéről is érkezett kifogás a nem üzlet előtti zöldség-gyümölcs árusításra, de gyakorlatilag a rendelet szövege alapján nem volt elutasítási lehetőség. Gyakorlatilag a mérlegelési jogkör alapján, ha ilyen jellegű közterület-használat merül fel, abban az esetben kereskedelmi érvvel is el lehetne utasítani a kérelmet. Nyilván, egyedi esetekben körüljárva a kérdést. Ez volt az egyik indok. Szentistványi István: Igen, négy indok van nevesítve az anyagban: közlekedésbiztonsági, önkormányzati-városképi, környezetvédelmi és ez a bizonyos kereskedelmi érdek. Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: A cél az lenne, hogy olyan helyekre szóljon, ahol valóban indokolt az ilyen árusításnak az engedélyezése. Sok esetben csak egy pad van, vagy sátor van, nem éppen kifogástalanok a körülmények. Juhász Gyula: A városban sok helyt volt ilyen. Gondolkodtam is, ha rájön a szükség, hova megy?
6
Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Tulajdonképpen ez egy mérlegelési lehetőség. Ha a körülményekből látszik, hogy adott helyen nem célszerű engedélyezni, akkor erre sor kerülhessen. Nyilván, egy ilyen határozatot alaposan meg kell indokolni. Szentistványi István: Az illetékes iroda a kereskedelmi érdeket hogyan indokolná? Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Ha például az üzlet közvetlen közelében levő közterületen kívánna árusítani, holott az üzletnek is az a tevékenységi köre. Szentistványi István: Ezek az árusok gyakran a lakosság tetszésével találkoznak vagy a kínálat vagy az olcsóbb ár miatt. Ezt a fajta szolgáltatást azért használják, mint ahogy az ellenkezőjére is van példa. Dr. Kenyeres Lajos: Olyan nincs, hogy lakosság. Egyik részénél a tetszéssel, másiknál a tiltakozással találkozol. Az összes tarjáni árus miatt folyamatosan jöttek a panaszok. Ezek az árusító helyek csak konfliktusforrások. Semmi értelme, hogy ezeket engedélyezzük. Sokkal nagyobb miattuk a fölháborodás, mint az örvendezés. Árban olyan nagyon nem mennek a bolti alá. Ha egy kicsit is belegondolunk, a kereskedőnek millió feltételnek kell eleget tennie, ezeknek meg semminek, és senki nem is ellenőrizte őket. Szentistványi István: Ha nincs több hozzászólás, közgyűlés elé tárgyalásra javasolom. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. A bizottság 5 igen és 1 tartózkodó szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 26392-32/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a címzetes főjegyző által előterjesztett, A Közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII.23.) Kgy. rendelet módosítása tárgyú, 01/7036/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 3. napirendi pont 2. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása és településfejlesztési döntések Sz. Fehér Éva: Nagyon röviden mondom. Az I. tétel alatt két konkrét szabályozási tervnek a módosításáról van szó. Mindkettő végigfutott eljárás, az 1. pontban a tápéi öreg temetőnek a környezete rendeződne egy nagyon hosszú egyeztetési folyamat végén. Gondolom, mindenki megnyugvására szolgál a végeredmény. A 2. a Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telepnél beépítési százalék építménymagasság-emelésről van szó. Ez nem keverendő össze azzal a módosítással, ami most van eljárás alatt, ahol majd területet bővítenek. Itt területen belül vagyunk. Azért szaladtunk ezzel előre, hogy legalább ez haladjon, mert a másik verzióban kerestük a területet a bioaktivitás-érték pótlása miatt.
7
A II. szám alatt településfejlesztési döntések vannak: az 1—4. pontig környezeti vizsgálat szükségességéről. A határozati javaslat úgy szól, hogy ne kelljen külön, hiszen az érintettek egytől egyig úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják szükségesnek, csak az állami főépítész jelezte, hogy ahol intenzitásnövekedés van, ott indokoltnak tartja. A 4. pontban van a SZÉSZ és a Településszerkezeti terv komplex felülvizsgálatával kapcsolatos partnerségi szabályok meghatározása. Az 5. pedig egy új szabályozásnak az indítása Petőfi telepen. Ahhoz, hogy elkezdhessük, már az új eljárás szerint partnerségi döntés kell, illetve fejlesztési szándékról kell dönteni, ami olyan, mint régen a településfejlesztési döntés. Szentistványi István: A településfejlesztési döntésekre vonatkozóan kérdeznék. Itt az érintettek köre vagy a hatóságok véleménye nem kér környezeti vizsgálatot, viszont az állami főépítész igen. Ezt hogy tudjuk feloldani? Az állami főépítész kérése mögötti rációt látjuk? Sz. Fehér Éva: Alapvetően ezt jelezte felénk, ott, ahol intenzitásnövekedést lát, ő ezt fogja nyilatkozni. Előfordult már, hogy előterjesztésben úgy készült a határozati javaslat, hogy igen, szükséges lenne ilyen, például a Budapesti út melletti 80 hektáros területre, vagy akár a komplex felülvizsgálatra is készül ilyen. Meg is kell indokolni, hogy miért szükséges, vagy miért nem. Inkább a tervezett funkciót a környezetbe próbálja integrálni. Nem látunk olyan eltérő területhasználatot, ami miatt érdemes volna határidőben vagy pénzben rákölteni, és időt veszíteni. Nyilván dönthet úgy a közgyűlés, hogy ezt kéri, de ez többlet költség és többlet idő. Jelezném, hogy ez a tavalyi évben indult, tehát a régi eljárás szerint fut az anyag. Tehát ha nem akarjuk az új eljárás szerint is végig csinálni, akkor még az idén jóvá kell hagyni. Szentistványi István: A másik kérdésem a partnerségi pontra vonatkozna. Itt most az a gyakorlat, hogy minden egyes konkrét ügyben meghatározzák a partnerséget? Vagy pedig lesz egy általános? Horváthné Mézes Ágnes: Nem lesz általános, éppen azért nem, mert minden egyes tervünk egy bizonyos területre készül, minden egyes területnek saját partner ügyköre lehet. Ezért kell minden területnél külön partnerségi szabályokat meghatározni. Jelen esetben, a négyes pontban ez most a SZÉSZ komplex felülvizsgálatnak a partneri köre. Sz. Fehér Éva: Ezt már a legelején jeleztük, amikor az első ilyen partneri döntést behoztuk, hogy utána néztünk, hogy más városok hogy csinálták ezt. Volt, ahol rendeletet alkottak erről. Mi ezt nem tartjuk jónak, mert minden eset más. Úgy gondoljuk, hogy minden alkalommal újra kellene dönteni erről, hogy jobban az igényekhez lehessen igazítani. Szentistványi István: Egyfelől. Másfelől viszont vannak olyan pontok, például az érintettek köre, ez egy állandó adottság. A kör változhat, de az például, hogy az érintett lakosság vagy a civil szervezetek kicsoda vagy micsoda, az értesítés módjára és egyebekre akár egy rendeletben is lehetne kitérni, és sokkal konkrétabban szabályozni. Azok a régi dilemmák ebben az eljárásban is benne maradtak, amelyek voltak a potenciális szervezetekkel kapcsolatban. Mert aki kicsúszik a tájékozódási 21 napból, az a továbbiakban nem számít érintettnek a folyamat szempontjából. Sz. Fehér Éva: A hulladéklerakó kapcsán azt tudom mondani, hogy úgy tűnik, hogy jól működik a dolog, mert most még az egyeztetés stádiumában van a dolog, és jönnek be az észrevételek az érintettektől – magánembertől is, szervezettől is.
8
Szentistványi István: Erre a partnerségre később még érdemes lesz visszatérni. Maga a jelenség megér akár egy belső egyeztetést az iroda munkatársaival és utána akár bizottságokon is, vagy egyéb fórumokon konkrétan beszéljünk. Ha nincs más hozzászólás vagy kérdés az egyes pontokhoz, akkor szavazásra bocsátjuk a programot, méghozzá úgy, hogy a közgyűlésnek tárgyalásra javasoljuk. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-33/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Szeged Megyei Jogú Város Építési szabályzatának és Településszerkezeti tervének módosítása és településfejlesztési döntések tárgyú, 01/6637-3/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 4. napirendi pont 3. Az Önkormányzat 2012. évi zárszámadása Szentistványi István: Illő volt, hogy ezeket felvegyük a napirendre, de szakbizottság lévén ezekről nem szoktunk olyan heves vitát folytatni, mint egy a téma szempontjából szakbizottság. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e bármi észrevétele, javaslata? Ha nincs, akkor a közgyűlés elé tárgyalásra javasoljuk. Ha egyetértetek ezzel, kérem, kézfeltartással jelezzük. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-34/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Az Önkormányzat 2012. évi zárszámadása tárgyú, 27661/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 5. napirendi pont 3.1. Az Önkormányzat 2012. évi egyszerűsített beszámolója Szentistványi István: Hasonló pont az egyszerűsített beszámoló. Itt ugyanezt vetném fel, van-e konkrét észrevétel? Ha nincs, akkor közgyűlés elé tárgyalásra javasoljuk. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot:
9
26392-35/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Az Önkormányzat 2012. évi egyszerűsített beszámolója tárgyú, 25981/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 6. napirendi pont 4. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Szentistványi István: Ingatlanok a következő csomag. Az irodák képviselői közül van valaki, aki ebben illetékes? Ami fölvetődött, az a 4. és az 5. lehet érdekes. A kondícióváltozásra szerettem volna rákérdezni, itt a kötbérelengedés hogyan alakul. Dr. Börcsök Judit: Azt tudnám javasolni, hogy a bizottság folytassa a sorrendet, és hívunk kollégát. Dr. Gyimesi László: Nekem az lenne a javaslatom, hogy Málovics úrral egyeztess, mert ő a Pénzügyi Bizottságban benne van, ők tárgyaltak erről, és a bizottság állást is foglalt. Szentistványi István: Képben vagyok. Nem azért vezetem ezt a bizottságot, hogy én képben legyek, hanem a bizottság is képben legyen. Juhász Gyula: Az ötös pontban is az van, hogy az Árkád inkább kifizeti a városnak a szerződésben levő közterület-kialakításnak a költségeit, mert nem tudott megegyezni egyik lakás tulajdonosával sem. Szentistványi István: Igen, csak hogy ez arányban van-e az eredeti vállalással? Dr. Gyimesi László: Ez olyan kérdés, amire mit tud mondani egy irodavezető? Juhász Gyula: Nyilván ennél a 80 millió forintnál többet ér a lakás. Ezzel most nem tudunk nagyon mit csinálni. Szentistványi István: A kötbérekhez való viszonyunk általában önkormányzati döntés, hogy ezzel kapcsolatban hogy foglalunk állást. Ezek néha vitatható döntések. Egyébként azért vagyunk, hogy ezeket a dolgokat kifejtsük. A többieknek van valami észrevétele ezzel kapcsolatban? Ha nincs, akkor szavazzunk erről. Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztés megtárgyalásra a közgyűlés elé kerüljön, kérem, kézfeltartással jelezze! A bizottság 5 igen és 1 tartózkodó szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
10
26392-36/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú, 10033/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 7. napirendi pont 4.1. Együttműködési megállapodás videokamerás térfigyelő rendszer működtetésére Szentistványi István: A bővülést melyik rész jelenti az eredetihez képest? Ha esetleg valaki van, aki ezt ismeri? Mert itt föl vannak tüntetve az eddig működők is. Kosik Dénes Pál: A dorozsmai mindenképpen. Rácz Róbert: Már mind be van kötve a rendőrségre. Most legutóbb lett bekötve a Dugonics téri 9 darab és a dorozsmai. Együttműködési megállapodást kell kötni, hogy jogszabályi keretek közé foglaljuk a működést. Szentistványi István: Jó, erről szavazunk, a közgyűlés elé tárgyalásra javasoljuk. Aki ezzel egyetért, kérem, nyilatkozzon! A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-37/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Együttműködési megállapodás videokamerás térfigyelő rendszer működtetésére tárgyú, 9405/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 8. napirendi pont 5. Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Szentistványi István: Az anyag majdnem változatlan formában bent volt, esetleg valaki illetékes tud-e valamilyen változtatásról? Amennyire én láttam, ez nagyjából ugyanaz az anyag, ami már előttünk volt két hónappal ezelőtt. A végén tartalmazza ezt a 2014—2020. időszakra tervezett kiemelt projekteket. Tizennégy van nevesítve, de aztán ez a közgyűlésen valami miatt fennakadt, és most újra előkerül. Emlékeznek-e a képviselők, hogy ez mért bukott meg? Egy rövid, kis vita során elhangzott valami fenntartás. Nem emlékszik senki?
11
Mindenesetre most visszatér ebben a formában, javasoljuk tárgyalásra. Aki egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-38/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tárgyú, 2383/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 9. napirendi pont 6. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Szentistványi István: Egyetlen apró kérdés jutott eszembe, hogy ez a hiánypótlás, ami a Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja című pályázatnál felmerült, az mire vonatkozik? Juhász Gyula: Beadsz egy pályázatot, és ilyenkor a közreműködő szervezet általában a pályázati kiírással kapcsolatban csatolt mellékletekhez tesz föl még kérdéseket, és azt hiánypótlás keretében tudják beadni. Szentistványi István: Ezt tudom, hogy ezt jelenti, de hogy itt konkrétan mi van? Juhász Gyula: Egészen konkrétan le van írva, hogy milyen pontokon miket írtak bele a hiánypótlásba. Szentistványi István: Ha más nincs, javasolom a közgyűlés elé tárgyalásra. Kérem, szavazzunk! A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 26392-39/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú, 02-13874/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda.
12
10. napirendi pont 8. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi közbeszerzési terve Szentistványi István: Azt esetleg a főépítészi irodától kérdezem, hogy tudunk már valami konkrétumot a Széchenyi téri kiviteli tervvel kapcsolatban? Ugye, itt 2013. második negyedévre van jelölve. A múltkor, amikor a bizottsági ülés végén belenéztem az anyagokba, és erről beszéltünk egy pár szót a főépítész asszonnyal, akkor fölvetődött, hogy utána kéne annak nézni, hogy a korábban szokásban lévő szerzői jogi kérdések azokra a tervekre, amelyek 2001. illetve 2005. környékén készültek, fennállnak-e? Sz. Fehér Éva: A Városüzemeltetési Iroda felé megkereséssel leszünk, amikor a közbeszerzéssel kapcsolatos információkat kell beszerezni. Még nem indult el a munka. Szentistványi István: De most nem tudjuk ezt a dolgot? Hogy ez fennáll-e a jelen tervek esetében? Sz. Fehér Éva: Majd amikor indul, akkor fogjuk megnyilatkoztatni a Városüzemeltetési Irodát, hogy kell-e a szerzői jogokat figyelembe venni. Szentistványi István: Jó, de ezt most is meg tudjuk tenni. Meg akartam én ezt már a múltkor nézni, csak összesűrűsödtek a dolgok. Milyen eljárással menne ez? Nyílt közbeszerzési eljárással? Legalább is ez van ide írva. Sz. Fehér Éva: Igen, de ebbe még nem mélyedtünk el, jogász kollégák szoktak ebben közreműködni. Szentistványi István: Én egy kicsit bajban vagyok, mert az irodának volt egy jogász kollégája, aki ezeket gondozta, de már másutt van. Sz. Fehér Éva: A Városüzemeltetési Irodával kell ezzel kapcsolatosan egyeztetni írásban. Szentistványi István: Jó, akkor ezt majd még megnézem, hogy lássuk folyamat közben. Kérdezem, hogy közgyűlés elé javasoljuk-e tárgyalásra ezt az anyagot?Aki egyetért, kérem, jelezze! A bizottság 5 igen és 1 tartózkodó szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 26392-40/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a polgármester által előterjesztett, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi Közbeszerzési Terve, 22962/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda.
13
11. napirendi pont 10. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2012. évi beszámolója Szentistványi István: A mostani közgyűlés egyik sarkalatos pontja a cégekkel kapcsolatos anyagok tárgyalása lesz. Szerintem nem szerencsés az a rendszer, ami az utóbbi időben kialakult, hogy a törvény által biztosított, lehető legutolsó lehetőséggel, tanácsnoki sürgősséggel jönnek be anyagok. Ezt egyáltalán nem tartom jónak. Juhász Gyula: Mire gondolsz? Szentistványi István: Például a prémiumos előterjesztésre gondolok, amelyet szisztematikusan így nyújtanak be, de Gyimesi tanácsnok úr is úgy adta be a céges anyagokkal kapcsolatban az ő alternatív olvasatát. Nyilván az lenne a kívánatos, ha ezeket időben, komplexitásukban látnánk egyben. Persze, ennek érthető az oka, csak ezt a dolgot nem tartom jó eljárásnak. A szavazásnál mindenki úgy dönt, ahogy akar, de legalább az anyag korrekt megismerését, az azzal kapcsolatos vitát a bizottságoknak tegyük lehetővé. Egy olyan anyagot, mint például a prémiumfeltételek, amely most került föl a hálózatra, vannak bizottságok, amelyek egyáltalán nem tudják tárgyalni. Jelen esetben a Pénzügyi Bizottság sem tudta tárgyalni, mert ők hétfőn ültek. Juhász Gyula: Akkor összeülnek még egyszer. Dr. Igaz Ágnes: A Pénzügyi Bizottság pénteken nyolckor összeül. Licsicsányi Ilona: Egyet szeretnék mondani: A cégeknek február 15-ig az összes anyagot be kellett adni, mind a beszámolót, mind a prémiumértékelést, és mindent beadtunk az irodáknak. Ahhoz képest most hányadika van? Szentistványi István: Én ezt nem a cégeknek címeztem, hanem a jelenséget nehezményezem. Azt, hogy 1-2 nappal a közgyűlés előtt kerülnek elénk fontos anyagok. Mélységében az összes anyagot áttanulmányozni ennyi idő alatt annak sem könnyű, aki csak ezzel foglalkozik. Ezt az eljárást azért is említem itt direkt, hogy a fontos pontok nem tudnak megpörögni a bizottságok előtt. Licsicsányi Ilona: Még annyit hozzáfűznék, hogy régen úgy volt, hogy előbb a terveket kellett beadni március 15-re, és a beszámolókat kellett beadni törvényesen április 15-ig. Ehhez képest idén már februárban be kellett mindent adni. Ez a cégeknek nem annyira jó, mert mi sok mindent februárban még nem tudunk lezárni. Szentistványi István: Az előterjesztő pedig azért Kalmár tanácsnok úr, mert az iroda nem terjesztette elő. És így jött az, hogy ha másképp nem jön be, akkor a tanácsnok előterjeszti a közgyűlésnek Dr. Gyimesi László: A jegyzőkönyv kedvéért, Kalmár képviselő úr állítja helyre a törvényességet és a törvényes működést, mert az összes cégvezető munkaszerződése, megbízási szerződése tartalmazza azokat a feltételeket, ami szerint foglalkoztatva vannak, és abban feltételként és kitételként szerepel az, hogy az ő bérük áll egy alapbérből, és áll egy prémiumból, ami nyilván egy célkitűzés alapján valósítható meg. Ergo, a tulajdonos azt
14
köteles kitűzni. Itt most ezzel az indítvánnyal ez történik meg. Ha ez nem történt volna meg, akkor törvénysértő állapotba csúszik az önkormányzat. Szentistványi István: Tavaly meg az volt az egyik téma, hogy a prémiumfeltételek meghatározása csak az év végén került elő. Ha a cégvezető asszony azt mondja, hogy ezeket az anyagokat elvileg február 15-ig megkérték, és időben beadták, akkor ez előkerülhetett volna normál előterjesztés formájában is. Az a legtöbb cégre igaz, hogy február 15-ig beadta? Licsicsányi Ilona: Mindenkinek elő volt írva. Szentistványi István: Ha ezzel kapcsolatban nincs hozzászólás, akkor rátérnénk első körben a beszámolókra majd a tervekre. Előbb a jelen lévő cégvezetőknek adnánk meg a lehetőséget a hozzászóláshoz. Dr. Tóth István Tibor: Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a szakmai része az egyértelmű, konkrét számokkal igazolva a tevékenységet. Alpolgármester úr előszava pedig egy rosszindulatú, szakmai és tárgyi hibáktól hemzsegő leirat, amit egyszerűen nem tartok említésre érdemesnek. Szentistványi István: Ezek szerint ennek készült egy másik olvasata, amit alpolgármester úr jegyez? Mi a műfaja az ő anyagának? Dr. Gyimesi László: Sürgősségi értelmezés. Juhász Gyula: Maradjunk a konkrét beszámolóban levő tárgyi adatoknál! Mindenki leírta, hogy hogy gazdálkodott, aki akarta, elolvasta, megnézte, eldöntötte, hogy jó, nem jó. Benne vannak a számok. Dr. Gyimesi László: Van egy Solymos meg egy Gyimesi féle előterjesztési szöveg. Majd a közgyűlés választ. Szentistványi István: Az előterjesztésben olvastam, hogy az utasszám csökkent. Dr. Tóth István Tibor: Húsz éve csökken. Sajnos azóta állandó trend van, és 2012-ben valósult meg először, hogy a tarifaemelés nem tudta kompenzálni az utasszám fogyatkozását. Tehát tavaly volt először kevesebb a városi szintű bevétel, mint az előző évben. Juhász Gyula: Én annyival korrigálnám, hogy volt egy 2009-es háromnegyedévi beszámoló, amikor már volt visszaesés. Év végére kiegyenesedett valamennyire, de akkor már voltak riasztó jelei ennek. Most már nem érdemes a csillagos égbe emelgetni az árat. Szentistványi István: Egy konkrét kérdés, ami inkább laikus vagy felhasználói pozícióból következik. Biztos-e, hogy az a megoldás a jó, amit akár a mostani menetrend-korrekció is eredményez? Reggel, csúcsidőben sok esetben nem érdemes használni, mert több kocsira sem fér föl az ember. Így pedig minek adjon ki az ember több tízezer forintot a bérletekre egy család, ha két-három trolit kénytelen elengedni, mert tele van, és végül elkésik. Akkor inkább elindul gyalog.
15
Juhász Gyula: Indulj ki onnan, hogy február 22-én elfogadtuk a költségvetést. 400 millióval kevesebb van betervezve közösségi közlekedésre, mint tavaly. Szentistványi István: Ezzel együtt, amit Juhász képviselő úr mond, a kérdésem lényege az volt, hogy nem-e néha azt a kritikus pontot eltrafáljuk, amikor ez már ezt a folyamatot sokkal gyorsabban fogja akcelerálni. Dr. Tóth István Tibor: Szegednek egy óriási problémája van. Az, hogy van két kötött pályás rendszere meg egy flexibilis. A kötött pályás rendszerben nehezebb változtatásokat elérni, mint a flexibilisben. Ebből adódóan a kötött pályásnak a módosításai korlátozottak, az utazási igények – érdekes módon, most először – a kötött pályáson meghaladták a buszos igényeket. Hosszú évek óta először fordult át a mérleg. Ez viszont olyan problémát hoz, hogy a városi szintű költségeket nem lehet lefinanszírozni. A helyi közlekedésnek városi szinten több mint 7 milliárd költsége van. Ezzel szemben a lakosság 2,6 milliárdot fizet be, az állam 2-2,2 milliárdot tesz a költségekhez, az összes többi az önkormányzatot illetve az SZKT-t terheli. A működéshez az SZKT is hozzátesz. – egyrészt azzal, hogy a parkoló-üzemeltetést végzi, másrészt pedig a saját aktivált teljesítmény illetve a saját gazdálkodási pluszok, amiket el tudunk érni, azon kívül, hogy a működésünket segítik. Ennek volt nagyon szép példája 2011ben az SZKT 1 milliárd 72 millió forintot tett be a tömegközlekedés működtetésébe, míg a város csak 1 milliárd 36 milliót. De ezt nem lehet fenntartani. Itt az a probléma, hogy tényleg régóta látszik egy tendencia, régóta kellett volna foglalkozni azzal, hogy az egész városi közlekedést koncepcionálisan átszervezze a felelőse. Ráadásul, csak egy figyelmeztető jelzés, hogy a minisztérium, illetve az idén életbe lépett személyszállítási törvény egyértelműen kimondja, hogy csak Budapesten kötelező tevékenysége az önkormányzatnak a közösségi közlekedés. Minden más városban csak választható. Magyarul: csak annyit rendeljen meg az önkormányzat, amennyit le tud finanszírozni. Innentől kezdve az önkormányzat a saját levében tud rotyogni, ahogy akar. A kormánytól, az államtól nem nagyon várhat támogatást. Juhász Gyula: Azért tegyük hozzá, hogy ez az elvárás Brüsszelből érkezett. 2004. óta folyamatosan követelik a brüsszeli gazdasági szakemberek, hogy a magyar állam kevesebbet fordítson a közösségi közlekedés támogatására. Ez egy elvárás volt. Dr. Tóth István Tibor: A 1370/2007-es EK rendelet már erősen utal erre, és azt emelték be a törvénybe. Továbbra is fönnáll, hogy Szeged város kibocsát 9 millió tömegközlekedési kilométert, és nem tudja lefinanszírozni, mert összességében a bevételek azok csak 2,6 meg 2, 2 legyen az optimális esetben 4,8 milliárd forint. A 7 és 4,8 milliárd közötti rés akkora, hogy azt nem lehet kezelni. Juhász Gyula: Ehhez képest amit lehet csinálni az az, amit a VFB meglépett, hogy az alacsony utassűrűségű járatokat ritkította. (Dr. Gyimesi László távozott.) Szentistványi István: Pont erről beszélünk. A példám is azt célozta, hogy ezt nagyon precízen, szakszerűen megpróbálják belőni, de az a lépés, amit az előbb említettem, ha bizonyos vonalakon csúcsidőben tömött járművek mennek, akkor ott ritkítani csúcsidőben nem biztos, hogy érdemes, mert ennek kontraproduktív hatása lehet, hogy sok ember radikálisan át fogja alakítani a közlekedési szokásait. Nyilván, ez nem lehet a célunk.
16
Dr. Tóth István Tibor: Az a baj, hogy csúcsidőben nincs annyi mozgó jármű, amennyivel ki lehetne elégíteni az igényeket. Utána pedig nincs hol tárolni őket. (Dr. Kenyeres Lajos távozott, így ideiglenesen határozatképtelenné vált az ülés, a hiányzó tag megérkezéséig szünetet rendelt el a bizottság elnöke.) (Dr. Rákos Tibor megérkezett, így a bizottság ismét határozatképes.) Dr. Rákos Tibor: A végrehajtási rendeletünk úgy szól, hogy 1/12 részben előfinanszírozás van utólagos elszámolással. Ez a szabály. Ezzel szemben egy pénzügyi, irodavezetői utasításra a következő folyik ténylegesen, hogy a képviselői alapok, részönkormányzatok és egyéb támogatás tekintetében most az államháztartási törvény 52. szakasza lehetővé teszi, hogy utólagos elszámolással tényleges beszámolóval utófinanszírozás van. Ez folyik most, ami azt jelenti, hogy utólagos elszámolás van, és tényleges számlákat fogad be a város. Miért van probléma ebből? Mert így nálunk nincs pénzmaradvány, ennek ellenére a végrehajtási rendeletben úgy van szabályozva, hogy a képviselők pénzmaradványát, ha rendelkeztek róla, áthozhatták a következő évre. Most az elfogadott 30 milliós keretből 9 milliós áthúzódó összeg volt, ami azt jelenti, hogy mivel ezt 2013-ban fizettük ki, függetlenül attól, hogy 2012. évi rendelkezés, ez a részönkormányzati alapot csökkenti. Azaz a mostani 30 millió forintból marad 21 millió, hiszen 9 millió forint ilyen rendelkezett összeg van, ami a karácsonyi támogatástól kezdve mindenféle rendelkezéseket tartalmaz. Ez egy feloldandó probléma. Azt elfogadom, hogy aki nem rendelkezett róla, annak nincs jogcíme, tehát nem tudta tartalommal kitölteni. Így értem a polgármester úr azon logikáját, hogy egy év volt rendelkezésre, ki lehetett tűzni a célokat. A másik problémánk, hogy – pontosan azért, mert a költséghatékonysági dolgokat elég komolyan vesszük, és a két év alatt 200 millió forinttal lett kevesebb a cég támogatása – mi elég komoly költséghatékonysági működési rendben vagyunk, aminek az a lényege, hogy számos olyan feladatot, ami közvetített szolgáltatás volt, támogatottba kellene átvinni. A végrehajtási rendelet lehetőséget teremt, hogy ezeket negyedévente átbeszéljük, de szeretném fölkérni a hivatalt, mint a tulajdonost, hogy ebben működjenek közre, hogy rugalmasabban menjenek át, mert ezzel tudunk pénzt spórolni a városnak egyrészt, másrészt pedig a saját kapacitásainkat is egyre jobban igyekszünk kihasználni. (Makovi Mária megérkezett.) Ha szigorúan a szabályokat nézzük, a végrehajtási rendeletet mi határozzuk meg, akkor azt illene betartani. Nyilván, a város részéről is ez egy megtakarítási logika mentén folyik, hogy igyekszik csak annyi pénzt kiengedni, amennyit nagyon kell, de gondoljuk végig. A részönkormányzati alap az 30 millió, a képviselői pedig 120. Tehát 150 millió forintot kell nekünk keresztbe finanszírozni, vagy legalább is megelőlegeznünk. Ami korábban 1/12 résszel jött hozzánk, és egyfajta likviditást biztosított számunkra. Most ez hiányzik a rendszerből. Licsicsányi Ilona: Állandó probléma, hogy azt kapjuk kritikának, hogy alultervezettek vagyunk. Igazából ez azért terv, mert ha 13%-os árbevételi csökkenést tervezek, az azért van, mert nem a lottó ötösre számítok, hanem olyan megalapozott számokkal számolok egy tervben, ami valós. Azt meghatározni az év elején, hogy hány kiállítóm, hány borászom fog eljönni, és hányan vállalják be a gazdasági helyzet miatt azt, hogy itt kiállítanak, vagy hány reklámtáblát fognak tőlem megrendelni, ezt csak valós számokkal tudom megalapozni. Tehát egy év közben beugró eseménnyel, amiről előre senki nem tud a városban, nem tervezhetek.
17
Mi ugyanúgy dolgozunk továbbra is a közért, mint eddig, és az, hogy mi elköltségeljük a bevételeinket, egy nagyon szubjektív megfogalmazás. A bevételeinket mi egyszerűen ráköltjük a rendezvényeinkre. Igen, direkt költjük rá, mert a város turisztikai vonzerejében nagyon sokat számít, hogy színvonalas rendezvények legyenek. Ez az ország második legnagyobb borfesztiválja, igenis szeretnénk igényesen megrendezni, mind mobil WC-kel, mind bármi mással. Azt is látni kell, hogy azért a városban a reklámfelület szempontjából is rengeteget dolgozunk, hogy egységes városarculat legyen. Mi a piaci szereplőkből élünk, a várostól támogatást nem kérünk, és nem is kapunk. 2010 óta semmi változás nincs ebben az ügyben. Az eredményen tudnék növelni úgy, hogy nem hozok annyi fellépőt, nem rendelek annyi mobil WC-t, de jó az a városnak, hogy utána társasági adóban viszont befizetem? Szerintem az inkább a város céljait szolgálja, hogy színvonalas rendezvényeket tartunk. Még egy valami, ami a határozati javaslatban feltűnt, s nagyon érdekesnek tartom, hogy beszámolóról van szó, és a közgyűlés felszólítja a társaság igazgatóját, hogy a hirdetési, reklám, kommunikáció és vagyonvédelmi költségek 2013-ban a közgyűlési határozattal összhangban legfeljebb a 10 évi szintre csökkentve teljesüljenek. Ez egy beszámolóra vonatkoztatva érthetetlen. Két dologban nem kevesebb a költségünk; a kommunikációs, ami tulajdonképpen postaköltség és a vagyonvédelem, ami egy katasztrófavédelmi törvényi terv készítéséből áll, és abból, hogy lesz még egy rendezvényünk, a bortér, ahol pedig őriztetnem kell. Nem az irodánkat őriztetjük, hanem a rendezvényeinket, ahol 20000 ember fordul meg egy nap alatt. Szentistványi István: Van-e esetleg még hozzászóló? A beszámolók kapcsán különböző narratívák vannak. Most itt nem fogjuk letenni a voksot, hogy melyikben mennyi a túlzó. Az objektív, egyértelmű dolgok megragadása lenne a feladata egy szakbizottságnak. Így marad, hogy a bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. Kérem, aki igennel szavaz erre, azt jelezze! A bizottság 5 igen és 1 tartózkodó szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 26392-41/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta az alpolgármester és a gazdasági társaságok által előterjesztett, A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2012. évi beszámolója tárgyú, 23433/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 12. napirendi pont 11. A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. évi üzleti terve Licsicsányi Ilona: Szegedi Városkép Kft. részéről csak annyi, hogy az alpolgármester úr pont a szubjektivitásból adódóan, hogy alultervezünk, nem javasolja elfogadásra a Szegedi Városkép Kft. üzleti tervét. Hosszú évre visszamenőleges táblázatainkat ha megnézik, mindig ugyan ilyen arányban volt a tervezettség és a megvalósítás.
18
(Makovi Mária kiment.) Szentistványi István: Ha nincs több hozzászólás, kérem, hogy az üzleti terv közgyűlés elé javasolásáról döntsünk! Ki ért egyet a javaslattal, kérem, jelezze! A bizottság 4 igen és 1 tartózkodó szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 26392-42/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta az alpolgármester és a gazdasági társaságok által előterjesztett, A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. évi üzleti terve tárgyú, 23433-3/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. (Szénási Róbert távozott.) (Makovi Mária visszatért.) 13. napirendi pont 15. Alapító okirat módosítása Roboz István: Az Agorának 75 parkoló áll a rendelkezésére. Amikor a létesítmény elkészült, nem volt világos, hogy az Európai Uniós pályázat keretében a parkoló üzemeltetése egyáltalán lehetséges-e üzleti alapokon. Ez azóta kiderült. Azt jelenti, hogy nem lehet több a bevétele a parkolóból, mint amennyibe az Agora üzemeltetése kerül. Ez volt a módosítás kezdeményezésének az egyik oka. A másik; a Magyar Államkincstár rendszere nem tudja kezelni a jogszabály által kötelezően előírt szakfeladat hat számjegyéhez egy kód hozzáadását. Ezért a bejkódolt hét számjegyű szakfeladatokat vissza kell venni hatra. És bekerülne az általános forgalmi adó alanyisága, mert ténylegesen adóalany az intézmény. Ez eddig nem szerepelt az alapító okiratban. Szentistványi István: Ha nincs kérdés, hozzászólás, akkor szavazzunk, hogy ezt közgyűlés elé megtárgyalásra javasoljuk. Kérem, kézfelemeléssel jelezzük, ki ért ezzel egyet! A bizottság 5 egyhangú igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 26392-43/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta az alpolgármester által előterjesztett, Alapító okirat módosítása tárgyú, 28174/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja.
19
A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 14. napirendi pont 18. Közterület elnevezése Kosik Dénes Pál: Dorozsmán van egy konkrét területünk egy helyrajzi számon, aminek nincsen neve, viszont van rajta egy játszótér, és a Kiskundorozsmai Városrész Önkormányzata igen bölcsen úgy döntött, hogy ezt a területet nevezzük el Dianovszky Jánosról. Ő 1770—1805. között Dorozsma plébánosa volt, s ő indította el a templom építését. Hosszadalmas folyamat után készült el a templom, s ezzel kívánunk a plébános úrnak emléket állítani. A tér Dianovszky tér lenne, ha a közgyűlés elfogadja. Szentistványi István: Ha nincs kérdés, hozzászólás, akkor szavazzunk, hogy ezt közgyűlés elé elfogadásra javasoljuk, mert ez annyira egyértelmű dolog. Aki ezzel egyetért, kérem kézfelemeléssel jelezze! A bizottság 5 egyhangú igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 26392-44/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta az Igazgatási és Építési Iroda vezetője által előterjesztett, Közterület elnevezése tárgyú, 01/20520/2013. iktatószámú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 15. napirendi pont Közterület-használati díj mérséklésére irányuló kérelem Juhász Gyula: Ugyanúgy, mint korábban, ott áll az üzlethelyiség kiadhatatlanul. Hirdeti, de nem tudja továbbadni a bérleti jogot, nincs bevétele. A határozati javaslatban az A) arra tesz javaslatot, hogy mérsékeljék a közterület-használati díjat 200 Ft/m2/hó+Áfa. A B) változat az, hogy engedjük el, a C) pedig az, hogy ne mérsékeljük, hanem 600 Ft legyen négyzetméterenként. Az A változat az, amiből az önkormányzatnak reálisan lehet bevétele. A C változatról jelezte a tulajdonos, hogy azt nem tudja vállalni. Elbontani nem lehet, mert szervesen hozzáépült a többi épülethez. Szentistványi István: Mekkora időtartamra szól ez a mérséklés? Juhász Gyula: Egy év. Nem indított el lavinát. Dr. Ácsné dr. Gunda Judit: Nem indított, és így legalább valamennyi bevétele származik az önkormányzatnak belőle. Nem kerül a város sem olyan helyzetbe, hogy ha nem kér mérséklést, akkor is ott van az épület, ha elbontja, akkor kárt okoz esetleg a többieknek.
20
Juhász Gyula: Én az A) változatot javasolnám a bizottságnak. Szentistványi István: Járjunk el úgy, mint tavaly! Felteszem először az A) változatot, majd a többit akkor, ha ez nem kap többséget. Kérem, hogy kézfeltartással jelezzük, ki ért egyet ezzel! A bizottság 5 egyhangú igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 26392-45/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat A bizottság megtárgyalta az Igazgatási és Építési Iroda 01/4852-1/2013. számú, a Heni-Sz. BT. közterület használati díj mérséklése tárgyú előterjesztését és a következő határozatot hozza: A Bizottság a Heni-Sz. BT. Szeged, Budai N.A. u. 17528/1 hrsz. által benyújtott a Szeged, Budai N.A. u. 17528/1 hrsz.-ú közterületen létesített ideiglenes felépítmény ügyében megállapított közterület-használati díj mérséklése vagy díjmentessége iránti kérelmében előadott indokokkal egyetért és a vonatkozó 57/1999.(XII. 23.) Kgy. rendelet 8 § (2) bekezdésében meghatározott jogköre alapján javasolja az engedélyező hatóságnak, hogy a közterület-használati díjat 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszakra - a kérelemben foglaltaknak megfelelően- 200 Ft/m2 /hó +Áfa összegben állapítsa meg. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Városüzemeltetési Irodát, a Jegyzői Irodát, az Igazgatási és Építési Iroda tápéi kirendeltségét jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 16. napirendi pont Tájékozatás a Partfürdő fürdőmedencéinél fennálló üzemeltetési problémára, fejlesztési lehetőségre Tájékozató az újszegedi Partfürdővel kapcsolatos tervekről és a fejlesztési lehetőségekről Szentistványi István: Most jön az a pont, amit már halasztottunk egyszer. Nagyon nem kellene a részletekbe belemenni, de a jelenlegi állapotnak megfelelően két vonalon lehetne megközelíteni. Az a bizonyos víziközműves tanulmány, amit állítólag március 14.-ig kellett elkészíteni, az a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságon már meg is fordult. Arról esetleg be is tudna Juhász bizottsági elnök úr számolni. Bár lehet, hogy az IH is tud. Virág Mária: A Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. hozzánk nem juttatta el az anyagot. Szentistványi István: Legutóbbi beszélgetésemkor az igazgató úr azt mondta, hogy a bizottság döntését ismeri a cég, de az a víziközműves anyag, amely alapján ez készülhetett, az a céghez még nem jutott el.
21
Virág Mária: Gyakorlatilag igen. A VKB határozatát megkapta az Ifjúsági Ház, az rendben is volt. Viszont itt lesznek még kérdéseink. A Városüzemeltetési Irodától sem kaptunk semmit, tehát hogy mi lesz a végleges anyag, azt még nem tudjuk. Juhász Gyula: Igazából itt a szakirodának a tájékoztatása volt az, amiről dönteni tudtunk. A Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. kint volt a területen, és megvizsgálta a partfürdőnek a szennyvízelvezetési hálózatát, rendszerét. Volt, amit fel tudott térképezni, volt, amit nem. Ugye, a korábban létesült csatornahálózatról nincs föllelhető közműtérkép. Megpróbálták beköltségelni a várható fejlesztési költségeket. Ez részben a meglévő hálózatnak a rekonstrukciója a partfürdőn belül, és a föltárhatatlan csatornarészek helyett pedig új csatorna létesítése. Ennek az össz beruházási költsége olyan 20 millió forint a partfürdőn belüli rész. A teljes költségvetésnek ez az a része, amihez a vízügyi építési alapot nem tudjuk igénybe venni, mert ez nem ugyanaz, mintha közterületen kellene felújítani. Virág Mária: Ez nem a külső rész? Juhász Gyula: Ez a belső is 20 millió meg a külső is. Összesen 40 millió. Most térek rá arra, hogy mi van a külső részen. Ahhoz, hogy a városi csatornahálózathoz csatlakozni tudjunk, a közterületen is meg kell csinálni egy átemelő művet, vagy annak a bővítése szükséges, az oda vezető csatornaszakaszt meg kell építeni. Ennek a bekerülési költsége szintén olyan 20 millió forint. És itt még bejátszik egy olyan költségelem, hogy a partfürdő területén levő közműhálózatot terveztetni kell, és annak is van költsége, most nem is tudom, pontosan mennyi. A bizottság arra kérte föl a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-t, hogy a tervek elkészítéséhez a szükséges forrást biztosítsa. Virág Mária: Igazgató úr azt jelezte, én az ő álláspontját képviselem, hogy a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. nem tudja a forrást erre biztosítani, ezzel nem is tervezett. Juhász Gyula: Bizottsági ülésen az merült még fel kérdésként, hogy a partfürdő területén levő üdülők tulajdonosai esetleg nem járulnának hozzá a felújításhoz? Virág Mária: Az elmúlt években kialakult állapot szerint bizonytalanságot éreznek, és nem látják azt, hogy a partfürdő a fejlődés irányába menne. A kialakult technikai problémáknak betudhatóan az ingatlanjaik ezért jelentős értékcsökkenésen vannak túl. Igyekszünk velük kommunikálni, egyeztetni, és tájékoztatjuk őket. A területhasználati szerződésben valami kompenzációt biztosítunk számukra, de nem egyszerű. Sz. Fehér Éva: A területre sajátos előírás vonatkozik az Építési szabályzatban. Területrendezés céljából vannak olyan terület-meghatározások, amiket majd hosszú távon be kéne tartani. Tehát például olyan, hogy néhány építményre elővásárlás van bejegyezve. A Szabályozási tervben van olyan is, ahol bontást javasol. Juhász Gyula: Tehát a bontásra szánt épületek felé ne nagyon fejlesszünk. Sz. Fehér Éva: A Tisza Gyöngye után volt olyan épület, amit elbontottak, így részlegesen feltárult a szegedi panoráma. Jó lenne ezt a tendenciát folytatni. Virág Mária: Amit a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. átvett, azok a töltés mentén levő épületek, hasznosítandó vendégházak. A többi az vagy magán tulajdonban van, vagy gazdasági társaság tulajdonában. Az Ifjúsági Háznak az lenne a célja, hogy a saját területe
22
illetve a saját vendégházai, a saját egyéb rendezvényeihez szükséges közműhálózatot kiépítse. Egyébként is arról folytak az egyeztetések, hogy a magán üdülő tulajdonosok illetve a gazdasági társasági tulajdonosok, amennyiben most nem kívánnak rácsatlakozni, és nem kívánnak hozzájárulást fizetni, azok később, külön díjazás ellenében csatlakozhatnak a rendszerre. Egyébként is óriási probléma, hogy vad ágak vannak a csatornarendszerben. Nagyon, nagyon rendezetlen. Ezt jó másfél éve próbálja az Ifjúsági Ház jogilag is rendezni. Sajnos vannak olyan tulajdonosok, akiket évek óta nem tudunk utolérni. Szentistványi István: Ha jól értettem, a tavalyi formájában az idén már nem működhet. Virág Mária: Köztes megoldáson gondolkodunk. Azért a tervezés egy hosszabb engedélyezési procedúra. Az ATIKÖFE-vel most azon tárgyalunk, hogy ha maga a belső csatornarendszer egyelőre alkalmas arra, hogy a szennyvizet összegyűjtse, és gyakorlatilag a szennyvizet a legvégén kifolyóaknából szippantásos eljárással távolítanánk el. Anyagilag még mindig sokkal olcsóbb, mint a tavalyi, ami öt millió forint feletti összeg. Mindenképpen olyan valamit kell kitalálni, ami nem terheli meg ennyire. Ha az ATIKÖFE is elfogadja ezt a megoldást, ezzel jogszabályt nem sértünk, környezetet nem szennyezünk, akkor ez marad. Szentistványi István: Ez az egyik, a szennyvízelvezetés. A másik, ami szintén szóba került, az üdülőtulajdonosok bérleti díjai, a harmadik pedig a korábbi tanulmányterv alapján a partfürdő sorsa, a strand funkciónak az esetleges működtetése, fejlesztése. Ott van esetleg valami változás? Virág Mária: Nincs változás. Szentistványi István: Tehát ott tartunk most, hogy elkészült annak idején az a bizonyos tanulmány. Virág Mária: Gyakorlatilag a medencék jelen állapotukban jogszerűen nem üzemeltethetők tovább. Ezeket kevés pénzből helyre állítani, ahogy korábban történt, nem lehet. Vízforgatóval működtethető lenne. Az Ifjúsági Ház tanulmánytervet készített, amely olyan szempontok szerint készült, hogy amennyiben lesz pályázati kiírás, akkor erre is alkalmas legyen. Szentistványi István: A bizottság tagjai két anyagot is kaptak ezzel kapcsolatban. Az egyiket az illetékes iroda készítette, a másikat kimondottan az IH-tól kaptuk. Ez a két anyag szolgálta a kiinduló pontot a bizottság tagjainak. Ez van megfejelve azzal, amit a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságon a szennyvízzel kapcsolatosan tárgyaltak. Én azt szeretném kérni, hogy ha a VFB-hez érkezik anyag, akkor arról a VKB is kapjon tájékoztatást. Akkor mi is terítékre tűzzük, hogy a folyamatot tudjuk követni. Akkor a határozatban arra teszek javaslatot, hogy a tájékoztatást tudomásul vesszük, és elfogadjuk, másrészt pedig kérjük, hogy a folyamatról a későbbiekben ez a bizottság is kapjon tájékoztatást. Ha nincs más hozzáfűzni való, akkor szavazásra bocsátom. A bizottság 5 egyhangú igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
26392-46/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat
23
A Bizottság megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetője 01/12412-1/2013. számú „Tájékoztatás a Partfürdő fürdőmedencéinél fennálló üzemeltetési problémára, fejlesztési lehetőségre” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: 1. A bizottság tudomásul veszi a Partfürdő fürdőmedencéinél fennálló üzemeltetési problémára, fejlesztési lehetőségre vonatkozó aktuális tájékoztatást. 2. A polgármester útján kéri az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. vezetőjét, hogy a Partfürdővel kapcsolatos további folyamatról kapjon tájékoztatást. Erről a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Városüzemeltetési Iroda, a Jegyzői Iroda, Közgazdasági Iroda, valamint a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kap.
17. napirendi pont Tájékozató Szeged város köztéri illemhelyeiről Szentistványi István: Két szakirodáról két tájékoztatót kaptunk, és van még a Szegedi Városkép Kft. anyaga. A Városüzemeltetési Iroda képviselőjét kérdezném, hogy a múltkorihoz képest mi újat tud mondani? Rácz Róbert: A bizottság azt kérte a Városüzemeltetési Irodától, hogy működésre vonatkozóan adjunk tájékoztatást. A második oldalon látszik inkább, hogy Szeged belvárosában mik a lehetőségek. Az egyik az, hogy üzleti alapon úgy lehet ezeket működtetni, ha valamilyen szolgáltatással kapcsoljuk össze, mert önmagában nem rentábilis egy nyilvános WC üzemeltetése. Ez kiderül az előző oldalon a Károlyi utcai WC taglalásából. Másik pedig a személyzet nélkül működő automata WC-k. A mellékletben csatoltam néhány fotót ezekről. Ezeknek az ára 18-20 millió forint, de ehhez még hozzá kell számolni a folyamatos üzemeltetési költséget. Ennek a költsége is annyi, mintha építenénk egy új WC-t. Tehát nem olcsóbbak ezek, csak talán gyorsabban elhelyezhetők, egységes szerkezetűek. Makovi Mária: A Károlyi utcánál van egy társasház, amelytől származik a fűtés. Már régen le kellett volna válni a két társasháznak is, mert valóban nagyon drágán működik. Rácz Róbert: Ha leválna, s elektromos árammal fűtenék, az is drága lenne. Időrelével lehetne esetleg működtetni, hogy mely időszakokban fűtsön, s akár 50%-kal is csökkenteni a fűtés költségét. Ezt a Sport és Fürdő Kft. vállalja is. Makovi Mária: Legalább akkor már egy lenne, ami működne. Licsicsányi Ilona: A bizottság felkért minket, hogy tájékoztassuk a városi rendezvények során használt illemhelyekről. Beküldtük a kimutatást, és durván olyan 3 millió forintra tehető az, amit a Szegedi Városkép Kft. mobil illemhelyekre költ éves szinten. Ha egy Szeged napját nézünk, olyan 10-15 ezer ember megfordul ezekben. Ebben nincs benne az üzemeltetés költsége, ez csak a bérlés. Összességében ez egy elég tetemes költség. A Széchenyi tér, a Klauzál tér és a Dóm tér kiemelt terület, ahol ezt a kérdést más módon nem igazán tudjuk megoldani. Érdekes volt számomra, hogy a Dugonics téren – ha már ilyen nagy rekonstrukció történt, és rendezvény területnek szerették volna ezt a területet, 24
nem értem, hogy mért nem lehetett már tervezni egy ilyen jellegű dologgal. Engem keresett fel vállalkozó, hogy régebben mobil illemhelyek üzemeltek a városban, s ő is üzemeltette őket. Vannak vállalkozók, akikkel mégis tárgyalni kéne, hogy nem lehetne-e valami olyan konstrukciót a városban kialakítani mégis, hogy lehetne ezeket valahogy kiszervezve működtetni. Nem biztos, hogy ezeknek olyan épített környezet kell. Mai napig meglevő épületekről beszélünk, amelyek más funkciót vettek át. Nem nagyon tudok más, ilyen méretű várost, ahol ennyire nincs nyilvános illemhely. Makovi Mária: A büféként működő egykori illemhelynél a csatorna ki van építve. Nem is értem, hogy mért engedték átminősíteni. A Bartók téren ott van az autós iskola. A rendszer alul megvan, csak le van dugózva. Szentistványi István: Köszönjük a két beszámolót, meghallgatjuk a harmadikat is, a Fejlesztési Irodáét. Sz. Fehér Éva: Alapvetően már évtizedek óta az az elgondolás, hogy a közterületek legyenek mentesítve mindenféle építménytől, és ez szigorúan vonatkozik a belváros műemléki környezetére. Évekkel korábban is az volt a javaslatunk, hogy lehetőség szerint ezeket a funkciókat meglévő épületeken belül kellene elhelyezni. Volt egyszer egy ilyen próbálkozás az IKV felé, hogy tudnak-e földszinten olyan önkormányzati területet biztosítani, ahol ilyen nyilvános illemhelyeket lehetne kialakítani. A hosszú távú elképzelések között szerepel köztéri illemhelyek létesítése a térrehabilitációk között. Az Aradi vértanúk terére van egy tanulmány illetve elvi engedély, ott térszín alatt szerepel illemhely elhelyezés, illetve a kis Dugonics térre épülő parkolóház mélygarázs tanulmánytervében is szerepel illemhely elhelyezése. Közterületen illemhelyet én talán a nagykörúttól kifelé tudnék elképzelni, de nem ott jelentkezik az igény rá. Makovi Mária: Nekem semmi gondom, ha a belvároson kívülre kerülnek a közvécék, akkor a rendezvényeket is tegyük oda. Sz. Fehér Éva: Nem azt mondtam, hogy a rendezvényekhez kapcsolódó WC-ket nem lehet elhelyezni, azt le is írtuk, hogy azokhoz minél több színvonalas és állandóan tisztított illemhely kellene. Én az épített jellegű illemhelyekről beszéltem. Juhász Gyula: Van esetleg olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan, ami ilyen célra alkalmas lenne? Sz. Fehér Éva: Az IKV-nál van nyilvántartva. Kosik Dénes Pál: Tud-e arról bárki, bármilyen fölvilágosítást adni, hogy más városokban hogy oldják meg ezt a kérdést, milyen szempontok alapján? Az nonszensz, hogy ide várjuk a turistákat, és nem gondoskodunk megfelelő nyilvános illemhelyekről, nem csak a városi rendezvények alkalmával. Makovi Mária: Ráadásul ott vannak a csütörtök, péntek, szombati diszkók. A turizmus az egy dolog. WC-re nem tud elmenni, be kell menni áruházba, venni kell egy kávét, költségbe verni magát azért, hogy az egész család el tudjon menni WC-re. A csütörtök, péntek, szombat, vasárnap az a hányásnak és vizelésnek a programja a belvárosban.
25
Szentistványi István: A január végi témafelvetés után most már a beszámolókkal együtt jobb képünk van a helyzetről, persze, a megoldástól még mindig nagyon messze vagyunk, de legalább információt gyűjtöttünk be. Én azt javaslom, hogy a három tájékoztatót fogadjuk el. A bizottság 5 egyhangú igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 26392-47/2013. (IV. 10.) VKB sz. határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta a Fejlesztési Iroda vezetője 01/30467/2013. számú „Tájékoztatás - Köztéri illemhelyek felújításának, illetve építésének pályázati lehetőségeiről” valamint a Városüzemeltetési Iroda 1752-1/2013. iktatószámú előterjesztését a Szeged város köztéri illemhelyei lehetséges működtetési módjáról tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: A bizottság a Fejlesztési Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, illetve a Szegedi Városkép Kft. által készített, Szeged város köztéri illemhelyeivel kapcsolatos tájékoztatásokat elfogadja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, Fejlesztési Iroda, Városi Főépítész, a Szegedi Városkép Kft. és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Szentistványi István: Én megköszönöm a jelenlévőknek a türelmét és a munkáját. A nyilvános ülésünk napirendi pontjaink végéhez értünk, ezt ezennel berekesztem, s áttérünk a zárt ülésre.
K. m. f. Szentistványi István, a bizottság elnöke
Juhász Gyula, a bizottság alelnöke
Hegedűs Ágnes, a bizottság ügyviteli titkára
26
