Jegyzőkönyv Készült: 2012. szeptember 26-án, 9.00 órakor, Szolnokon, a Megyeháza Külső-Szolnok termében megtartott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Tervezési és Monitoring Bizottsága üléséről Jelen vannak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Dr. Juhász Enikő, a bizottság elnöke Piroska Miklós, a bizottság alelnöke Serfőző István, a bizottság alelnöke Molnár Imre, a bizottság tagja Szathmári Norbert, a bizottság tagja Balogh Béla, a bizottság tagja Tokajiné Demecs Katalin, a bizottság tagja Bóta Mizsei Ilona, a bizottság tagja Fazekas János, a bizottság tagja Kazinczi István, a bizottság tagja Horgosi Zsolt, a bizottság tagja Magos Vilmos, a bizottság tagja
továbbá: Dr. Csoór György, a Megyei Közgyűlés alelnöke Dr. Molnár Zoltán megyei aljegyző, irodavezető, Közgyűlési és Pénzügyi Iroda Lakatos István irodavezető, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Háfra Mátyás, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Szántó Katalin, Város-Teampannon Kft Koszorú Bálint, Város-Teampannon Kft Mészáros János megyei főépítész, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Páldi Tamás területfejlesztési referens, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Mészárosné Tóth Annamária nemzetközi és tervezési referens, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Dr. Denke Gergely jogi és gazdasági referens, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Földes Edit jegyzőkönyvvezető, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Bejelentéssel távol: 1. Pintér Anita, a bizottság tagja Dr. Juhász Enikő tisztelettel köszönti alelnök urat, a bizottság megjelent tagjait, a meghívott vendégeket és a hivatal munkatársait. Megállapítja, hogy a bizottság határozatképes. A meghívó szerinti napirendi pontok megtárgyalására kerül sor. Megkérdezi, hogy a napirendi pontokhoz van-e egyéb javaslat? Egyéb javaslat nincs. Dr. Juhász Enikő kéri, hogy aki a napirendi pontokkal egyetért, kézfelemeléssel jelezze.
Serfőző István és Szathmári Norbert még nem érkezett meg, szavazók száma: 10 fő.
A Tervezési és Monitoring Bizottság egyhangúlag, 10 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadja el: 1. Tájékoztató az Ivóvízminőség-javító Program megyei helyzetének értékeléséről Előadók: Háfra Mátyás, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Dr. Csoór György, a Megyei Közgyűlés alelnöke 2. Előterjesztés Jászárokszállás város településrendezési eszközeinek – az ipari park tervezett gyűjtőútjai és egy belterületi tervezett utca törlése érdekében történő – módosításáról Előadó: Dr. Csoór György, a Megyei Közgyűlés alelnöke 3. Előterjesztés Jászberény város településrendezési eszközeinek – egy földrészlet „korlátozott használatú mezőgazdasági” övezetből „gazdasági” építési övezetbe való átsorolása érdekében történő – módosításáról Előadó: Dr. Csoór György, a Megyei Közgyűlés alelnöke 4. Előterjesztés Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek 2012. évi második – öt belterületi területegységre kiterjedő – módosításáról Előadó: Dr. Csoór György, a Megyei Közgyűlés alelnöke 5. Előterjesztés Karcag város településrendezési eszközeinek – beépítési mód változtatása és építési övezet bővítése érdekében történő – módosításáról Előadó: Dr. Csoór György, a Megyei Közgyűlés alelnöke 6. Előterjesztés Abádszalók város településrendezési eszközeinek – hétvégi házas üdülőterületből különleges idegenforgalmi terület kijelölése érdekében történő – módosításáról Előadó: Dr. Csoór György, a Megyei Közgyűlés alelnöke 7. Előterjesztés a területfejlesztéshez kapcsolódó bizottságokba történő delegálásokról Előadó: Dr. Csoór György, a Megyei Közgyűlés alelnöke 8. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkarészének első változatára Előadó: Dr. Csoór György, a Megyei Közgyűlés alelnöke 9. Egyebek 1. napirendi pont: Tájékoztató az Ivóvízminőség-javító Program megyei helyzetének értékeléséről Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Háfra Mátyás kiegészítésként elmondja, hogy a közgyűlési tájékoztatót úgy készítették el, hogy 2012. évben az ivóvízminőség-javítás terén a vízügyi igazgatóság már nem végzett operatív tevékenységet. Ez a feladat ettől az évtől a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A tegnapi nap folyamán 6 olyan kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlöny honlapján, amely az ivóvízminőség-javító program végrehajtását mind rövid távon, mind középtávon meg fogja határozni.
2
A továbbiakban Háfra István PowerPoint előadás kivetítésével ismerteti a megjelent új kormányhatározatok tartalmát és az ivóvízminőség-javító program végrehajtásának jelenlegi helyzetét és az előzményeket. Közben Serfőző István és Szathmári Norbert megérkezett, szavazók száma: 12 fő.
Dr. Juhász Enikő megköszöni a szóbeli kiegészítést. Megkérdezi, hogy van-e kérdés, vélemény, észrevétel? Dr. Csoór György javasolja, hogy mivel új információk hangzottak el a napokban megjelent új jogszabályokról, készüljön erről a Megyei Közgyűlésre 1–1,5 oldalas kiegészítés. Ezzel a kiegészítéssel javasolja a bizottságnak a tájékoztató elfogadását. Balogh Béla elmondja, a program megvalósítására társulások jöttek létre és a program indítása is megkezdődik. Megkérdezi, hogy van-e valamilyen sorrend ezeknél a társulásoknál? Milyen kritériumok kellenek ahhoz, hogy ezek a programok egy-egy társulás keretében minél hamarabb elinduljanak? A vezetékrekonstrukció csak kis mértékben lehetséges. Meg fog változni, hogy a jövőben kik szolgáltathatnak ivóvizet. Megkérdezi, hogy a vezetékrekonsrukciókra lesz-e állami forrás, vagy ezt a vízdíjba kell beépíteni? Háfra Mátyás válasza: nincs akadálya a beruházások megvalósításának, időben megkezdődhetnek. A társulások a megalakuláskor rendelkeztek a szükséges önerővel. Más megyékben volt tapasztalható olyan hátráltató tényező, hogy a tervezés során az üzemeltetőket nem vonták be, rossz technológiát választottak és újra kellett tervezni. A viziközmű törvény megváltozott, az idevonatkozó végrehajtási rendeletek kialakítása most van folyamatban, januárban várható a megjelenésük. Véleménye szerint a rekonstrukció költségét a szolgáltatónak kell a vízdíjakba valamilyen formában beépítenie. Erre a létrehozott Energetikai Hivatal fog intézkedéseket tenni. Ez a kérdés nem egyszerű, elöregedett, 30 éves hálózatok vannak, és ezt a 30 éves hiányt kellene 5-6 év alatt helyrehozni. Az ivóvízdíjat nem lehet jelentősen emelni. Konkrétan nem tud erre a kérdésre válaszolni, de a rekonstrukció költségét nagy valószínűséggel a vízdíjakban kell érvényesíteni és az amortizációs költségeket elkülönítetten kezelni. Majd a végrehajtási rendeletekben erre vonatkozóan lesznek intézkedések. Lakatos István elmondja, hogy Magyarország az uniós csatlakozáskor vállalta a derogációs kötelmek teljesítését. Az ivóvíz kérdése a legvitathatóbb. A WHO iránymutatása alapján Magyarországon a települések ivóvízminősége megfelelt a szabványnak. A gondot az arzénbevitel okozza. Az uniós szabályozás arra irányul, hogy a tengeri halak fogyasztásával sok arzén kerül a szervezetbe. Az Alföldön a talajból az ivóvízen keresztül kerül az arzén a szervezetbe. A hálózatok elavultak, van olyan település, ahol 50% a hálózati veszteség. Az ivóvízminőség-javító program lassan, megkésve halad. Az I. ütemben még volt hálózatrekonstrukció. Majd a program koordinálását megkapták a regionális fejlesztési tanácsok. Először egy észak-alföldi összefogásban gondolkodtak, és azután alakultak meg a társulások. A harmadik körbe azok a települések tartoznak, akik az előkészítésre kaptak támogatást – ők akkor léptek be, amikor megjelent a kormányrendelet a program felgyorsítására, a saját erő kiváltására. Azok a települések, akik nem vállalják fel a derogációs követelmények teljesítését, nem pályázhatnak uniós forrásra. Az állam próbálta kérni a derogáció hosszabbítását, de csak egy évet kapott rá az ország. Az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régió kezdeményezte, hogy az összköltség 20%-ánál magasabb legyen a hálózatrekonstrukció, de ezt nem fogadták be. 3
A megyében a 78 településen 42 víziközmű üzemeltető van. Mindenhol más a díjszabás. A pályázó önkormányzatoknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy 20%-nál nem lesz több a hálózati veszteség a fenntarthatóság érdekében. A következő uniós fejlesztési ciklusban 10% alá kellene csökkenteni a hálózati veszteséget, ez megjelenik majd a most napirendre kerülő koncepcióban is. Ehhez a forrásokat még nem tudják hozzárendelni, és mivel a derogációs kritériumokat nem tudták teljesíteni, uniós forrásokra nem számíthatnak. Az üzemeltetői koncentráció 2013. január 1-jével lép életbe. Meg kell majd vizsgáltatni, hogy mely településen, mekkora mértékben valósulnak meg az ivóvízhálózati fejlesztések és meg kell becsültetni, hogy mekkora megyei szinten a hálózatrekonstrukciós igény, milyen mértékű díjnövekedésre lehet számítani. Véleménye szerint ebben a megyei önkormányzatnak szerepet kell vállalnia, hiszen a területfejlesztésbe beletartozik az infrastruktúra-fejlesztés és az egészséges ivóvízminőség biztosításának koordinációja is. Kazinczi István elmondja, hogy amikor a ’70-es években kiépítették az ivóvízhálózatot, magas volt a vízfogyasztás, hiszen 2-3 forintba került. Mostanra a vízfogyasztás negyedére esett vissza a drágulás miatt. Ma már nemcsak a kutak minősége rossz, hanem az azbesztcsövekben pangó víz miatt azok minősége sem megfelelő. Nem fogyasztanak kellő mennyiségű vizet. A lakosságot az érdekli, hogy amikor otthon megnyitja a csapot, onnan milyen minőségű víz folyik. Amikor azok a tárgyalások folytak, hogy az ivóvízminőség-javító program keretében mi valósuljon meg, akkor nem biztos, hogy megfelelően döntöttek. Amikor az ivóvíz minőségét javítják, ráteszik az amortizáció költségét, amely jelentős drágulást jelent a fogyasztónak. Véleménye szerint Magyarország a világ egyik ivóvízben leggazdagabb országa, és mégis sokat kell fizetni a vízért – ez olyan, mintha az arabok 1.000 forintot fizetnének egy liter benzinért. Hihetetlen számára, hogy az, ami a „mi kincsünk”, miért kell érte annyit fizetni? 5-6 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy kimennek a strandra és 200 forintot fizetnek egy liter ásványvízért. Véleménye szerint olyan mértékű drágulás lesz az amortizáció miatt az ivóvízminőség-javítás után, hogy ismételten vissza fog esni a vízfogyasztás. A nagykapacitású csöveket ki kellene váltani, kisebbeket letenni – a csőhálózat cseréjére azonban nem lesz pénz. A mindenkori kormányoknak ezt fel kellene mérnie és segítenie. További hozzászólás nincs. Dr. Juhász Enikő elmondja, hogy a lakosság számára az egészséges ivóvíz biztosítása rendkívül fontos. Reméli, hogy az érintett településeken az ivóvízminőség-javító program megvalósítása problémamentesen fog lezajlani. Ennek biztosítékai a Kormány vonatkozó határozatai, illetve az, hogy a Kormány kiemelten kezeli ezeknek a programoknak a végrehajtását. Szavazásra teszi fel a tájékoztatót, javasolva annak elfogadását. A Tervezési és Monitoring Bizottság egyhangúlag, 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 28/2012.(IX.26.) TMB számú határozat az Ivóvízminőség-javító Program megyei helyzetének értékeléséről: A bizottság támogatja a tájékoztató és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását.
4
2. napirendi pont: Előterjesztés Jászárokszállás város településrendezési eszközeinek – az ipari park tervezett gyűjtőútjai és egy belterületi tervezett utca törlése érdekében történő – módosításáról Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e kérdés, vélemény, észrevétel? Hozzászólás nincs. Dr. Juhász Enikő szavazásra teszi fel az előterjesztést. A Tervezési és Monitoring Bizottság egyhangúlag, 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 29/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Jászárokszállás város településrendezési eszközeinek – az ipari park tervezett gyűjtőútjai és egy belterületi tervezett utca törlése érdekében történő – módosításáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 3. napirendi pont: Előterjesztés Jászberény város településrendezési eszközeinek – egy földrészlet „korlátozott használatú mezőgazdasági” övezetből „gazdasági” építési övezetbe való átsorolása érdekében történő – módosításáról Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e kérdés, vélemény, észrevétel? Hozzászólás nincs. Dr. Juhász Enikő szavazásra teszi fel az előterjesztést. A Tervezési és Monitoring Bizottság egyhangúlag, 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 30/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Jászberény város településrendezési eszközeinek – egy földrészlet „korlátozott használatú mezőgazdasági” övezetből „gazdasági” építési övezetbe való átsorolása érdekében történő – módosításáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását.
5
4. napirendi pont: Előterjesztés Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek 2012. évi második – öt belterületi területegységre kiterjedő – módosításáról Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e kérdés, vélemény, észrevétel? Hozzászólás nincs. Dr. Juhász Enikő szavazásra teszi fel az előterjesztést. A Tervezési és Monitoring Bizottság egyhangúlag, 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 31/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek 2012. évi második – öt belterületi területegységre kiterjedő – módosításáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 5. napirendi pont: Előterjesztés Karcag város településrendezési eszközeinek – beépítési mód változtatása és építési övezet bővítése érdekében történő – módosításáról Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e kérdés, vélemény, észrevétel? Hozzászólás nincs. Dr. Juhász Enikő szavazásra teszi fel az előterjesztést. A Tervezési és Monitoring Bizottság egyhangúlag, 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 32/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Karcag város településrendezési eszközeinek – beépítési mód változtatása és építési övezet bővítése érdekében történő – módosításáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 6. napirendi pont: Előterjesztés Abádszalók város településrendezési eszközeinek – hétvégi házas üdülőterületből különleges idegenforgalmi terület kijelölése érdekében történő – módosításáról Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e szóbeli kiegészítés?
6
Szóbeli kiegészítés nincs. Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e kérdés, vélemény, észrevétel? Hozzászólás nincs. Dr. Juhász Enikő szavazásra teszi fel az előterjesztést. A Tervezési és Monitoring Bizottság egyhangúlag, 12 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: 33/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Abádszalók város településrendezési eszközeinek – hétvégi házas üdülőterületből különleges idegenforgalmi terület kijelölése érdekében történő – módosításáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 7. napirendi pont: Előterjesztés a területfejlesztéshez kapcsolódó bizottságokba történő delegálásokról Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e kérdés, vélemény, észrevétel? Hozzászólás nincs. Dr. Juhász Enikő szavazásra teszi fel az előterjesztést. A Tervezési és Monitoring Bizottság 9 igen és 3 tartózkodó szavazattal az alábbi határozatot hozza: 34/2012.(IX.26.) TMB számú határozat a területfejlesztéshez kapcsolódó bizottságokba történő delegálásokról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 8. napirendi pont: Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkarészének első változatára Dr. Juhász Enikő köszönti a tervező Város-Teampannon Kft képviseletben megjelent Szántó Katalint és Koszorú Bálintot. Megkérdezi, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Lakatos István a tervezők szóbeli kiegészítése előtt a következőkről tájékoztat: November végéig fog körvonalazódni a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrás összege. Kérdés, hogy a kohéziós alap csökkentése Magyarországot mennyire fogja érinteni. Az unió előzetes elgondolása szerint a GDP 2,5%-át kapná Magyarország – a mostani 3,54% helyett –, amely 20,5 milliárd eurot és 25%-kal kevesebb forráslehetőséget jelent. 7
Az előterjesztés tartalmazza, hogy a tárcákkal megindult az egyeztetés. A tegnapi napon is volt egy munkaértekezlet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal kezdeményezésére. Arra a kérdésre, hogy a mi a megyei koncepció és stratégia végleges jóváhagyási határideje, még nem kaptak választ. JászNagykun-Szolnok megye továbbra is úgy készül, hogy a megyei koncepciót a decemberi közgyűlésen közvitára bocsátja. Ennek feltétele, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztési Koncepció elfogadásra kerüljön. Ez maximum januárra tolódhat át. A koncepció két részből áll: helyzetfeltáró részből és a javaslattevő fázisból. Most a helyzetfeltáró rész első tervezői megfogalmazása kerül a közgyűlés elé. A dokumentum bizonyos fejezeteinek javítása, kiegészítése még most is folyamatosan történik. Fontosnak tartották ezt most a Megyei Közgyűlés elé terjeszteni – több megyéhez hasonlóan –, mert ez egyik alapdokumentuma a Megyei Önkormányzat új meghatározó feladatának. A Megyei Közgyűlés határozatával ezt a dokumentumot elküldik az érintett tárcáknak egyeztetésre. A regionális fejlesztési ügynökség is megkapja minőségbiztosítás céljából. Október végén, november elején lesz a tételes egyeztetése a tárcákkal. November 30-áig kell kimondania a Megyei Közgyűlésnek azt, hogy a helyzetfeltáró munka alkalmas a további tervező munka alapjául. A 3. számú mellékletben már megfogalmazták kiinduló elgondolásként a koncepció javaslattevő részét – ez még nem része a mostani határozati javaslatnak. A Megyei Önkormányzat tervezi, hogy ezt a dokumentumot – a tárcákkal történő egyeztetés előtt – minden településsel és a területfejlesztésben érintett szereplőkkel megvitatja, így a későbbi közvitában alaposabban megállja majd a helyét, és a közvitában már inkább a fejlesztési javaslatokra helyezhetik a hangsúlyt. Az Európai Unió és Magyarország is késésben van a tervezéssel, ezért várható, hogy amennyiben az országos dokumentumokat elfogadják, elvárás lesz, hogy a megyék is egy hónapon belül fogadják el a megyei területfejlesztési koncepciót. Ehhez azonban a 45 napos közvitát le kell folytatni. Az ivóvízminőség-javítás során szóba került, hogy a koncepción és a stratégián kívül bizonyos előzetes vizsgálatokat is el kell végeztetni, amelyek a megyei programot jobban megvalósíthatóvá teszik. A koncepció teljes tervezést jelent, a társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatokat értékeli, megfogalmazza a hosszú távú és középtávú célokat. A stratégiai program pedig a feltárt problémák uniós források bevonásával kezelhető részének megalapozására készül. A továbbiakban Szántó Katalin PowerPoint előadás kivetítésével, térképeken, diagramokon mutatja be a megyei területfejlesztési koncepció helyzetfeltárása munkaanyagának összefoglalását. Közben Tokajiné Demecs Katalin távozott, szavazók száma: 11 fő.
Dr. Juhász Enikő megkérdezi, hogy van-e kérdés, vélemény, észrevétel? Dr. Csoór György elmondja, hogy ez a dokumentum megérdemli a figyelemfelhívást. A megyei önkormányzatok szerepe az elmúlt egy évben jelentősen megváltozott és egy új irány jelent meg, a területfejlesztés. A legfontosabb ebben az anyagban – amellett, hogy kellő szakmaisággal rendelkezik –, hogy ez alapján juthat a megye uniós forrásokhoz. A megyének a megyék közötti versenyben az az érdeke, hogy a lehívható uniós forrásokból minél nagyobb arányban részesüljön. Először a forrást meg kell szerezni. Azért fontos ez a dokumentum, hogy a pénzosztáskor megfelelő megyei jövőképet lássanak benne. Véleménye szerint a 2030-ig szóló jövőkép megfogalmazásánál bátrabbak is lehetnek. Példaként említi: 2030-ra a megyét észak-déli és kelet-nyugati irányban gyorsforgalmi utak szelik át, megszűnt a nagykunsági falvak szegénysége, növekedett a munkavállalók száma, háromszorosára nőtt a megyébe érkező vendégek száma stb. Ezen az úton most kell elindulni, ezért tartja fontosnak ezt az anyagot. Szeretné látni, hogy más megyék hol tartanak a tervezésben. 8
A kivetített egyik térképhez megjegyzi, hogy nem látja Szolnok-Budapest direkt gyorsforgalmi kapcsolatot. Hiába épül Szolnok és Debrecen között bármilyen gyorsforgalmi út, ha Budapestet nem éri el. A megye alapvető érdeke, hogy gyorsan és biztonságosan elérhető legyen közúton is. Fazekas János a Kunszentmárton kistérség érdekében bízik abban, hogy a megyén belüli prioritások érvényesülni fognak és minden kistérség a maga erősségének megfelelő támogatásokat meg fogja kapni. A Tiszazug a megye déli határán van és kiesik a központból. Elszomorító az, hogy a kapcsolódási pontok évtizedek óta nem tudnak érvényesülni a hiányzó közúti kapcsolatok hiányában. Gyula irányából a gyorsforglami út Békéscsabáig épült meg, Kecskemétig hiányzik. Ez az út hiánya nagymértékben korlátozza a Kunszentmártoni kistérség lehetőségeit. Az ábrán is látható volt, hogy a kistérség kiváló termőterülettel rendelkezik, de az öntözés nincs megoldva és az idei aszály miatt is sok mezőgazdasági vállalkozó szinte a csőd szélére került. Örül annak, hogy az idegenforgalom szerepel az anyagban. Kiemeli Cserkeszőlőt, amely kiemelkedő helyet foglal el a megye vendéglátásában és termálturizmusában. Ezért is fontos lenne, ha megépülne a Kecskemét-Békéscsaba gyorsforgalmi út, így a Budapestről leutazó vendégek könnyebben megközelíthetnék Cserkeszőlőt. Lakatos István elmondja, korábban szólt arról, hogy különböző előkészítő vizsgálatokat kell elvégeztetni a jövőben. A megye térségi, várostérségi rendszerét jól mutatja az országos dokumentum. Egyértelmű a Jászsági kistérség és a Szolnoki kistérség fővároshoz való kapcsolódása, és beletartoznak az ország 22 gazdaságilag kiemelt kistérségébe. Vitatott, hogy a megye és a települési szint között mik lesznek a területfejlesztés szereplői: kistérségek, vagy járások, vagy városkörzetek – valószínűsíthető, hogy az utóbbiak. A városkörzetek egy-egy városnak a vonzáskörzetét adják. Például Szolnok városkörzetéhez hozzá kell számolni Törökszentmiklóst. A megyében a Szolnok-Törökszentmiklós-Martfű hasonló háromszöget alkot, mint a JászberényJászfényszaru-Jászárokszállás ipari háromszögnek. A tervezés előkészítése során a Jászsági kistérséget, a Szolnoki kistérséget és a Törökszentmiklósi kistérséget együtt kell kezelni. A megye észak-keleti felét, a Karcagi kistérséget és a Tiszafüredi kistérséget majd fel kell zárkóztatni. A Mezőtúri kistérség és a Kunszentmártoni kistérség elég sajátos helyzetben van, hiszen például a Kunszentmártoni kistérségben a településeknek nem Kunszentmárton jelenti a várost, hanem a megyén kívüli városokhoz kapcsolódnak, ez egy Alsó-Körös-völgyi együttműködést igényelne. Sokirányú együttműködési lehetőségek adódnak, vannak olyan megyében jelentkező problémák, amelyek megoldását egy más megyei fejlesztés tudja kezelni. Ezért is előírás, hogy a szomszéd megyékkel egyeztetni kell a megyei területfejlesztési koncepciót. A megyéknek a fele tudja szeptember 30-ai határidőre megküldeni a szaktárcák részére a koncepció helyzetfeltáró részét. Jász-Nagykun-Szolnok megyén kívül Győr-Moson-Sopron, Veszprém, HajdúBihar és Csongrád megye ezen a héten közgyűlésen tárgyalja meg a helyzetfeltárást, néhány megye bizottsági szinten fogadja el, és vannak olyan megyék, akik október közepéig haladékot kaptak. További hozzászólás nincs. Dr. Juhász Enikő megköszöni a Város-Teampannon Kft-nek a helyzetfeltáró munkáját. Sok hasznos információval gazdagodott a bizottság. Kívánja, hogy minél több forrást tudjanak megszerezni a koncepció végrehajtásához. Megérintette az, hogy az elvándorlás a kötődés hiányával is összefüggésbe hozható. Ezért is örül annak, hogy Törökszentmiklóson nemrégiben bemutatták a helyi tananyag tankönyvcsaládot, ami egyedülálló módon óvodáskortól középiskoláskorig dolgozza fel a település múltját, történelmét. Bízik abban, ez is elő fogja segíteni a kötődést és azt, hogy minél kevesebben vándoroljanak el a településükről. A bizottsági tagoknak javasolja, hogy tanulmányozzák a törökszentmiklósi példát és dolgozzák fel a saját településük történetét. Szavazásra teszi fel az előterjesztést. 9
Tervezés és Monitoring Bizottság 2012. szeptember 26-ai ülésén hozott határozatai ( határozat száma, címe )
28/2012.(IX.26.) TMB számú határozat az Ivóvízminőség-javító Program megyei helyzetének értékeléséről 29/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Jászárokszállás város településrendezési eszközeinek – az ipari park tervezett gyűjtőútjai és egy belterületi tervezett utca törlése érdekében történő – módosításáról 30/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Jászberény város településrendezési eszközeinek – egy földrészlet „korlátozott használatú mezőgazdasági” övezetből „gazdasági” építési övezetbe való átsorolása érdekében történő – módosításáról 31/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek 2012. évi második – öt belterületi területegységre kiterjedő – módosításáról 32/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Karcag város településrendezési eszközeinek – beépítési mód változtatása és építési övezet bővítése érdekében történő – módosításáról 33/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Abádszalók város településrendezési eszközeinek – hétvégi házas üdülőterületből különleges idegenforgalmi terület kijelölése érdekében történő – módosításáról 34/2012.(IX.26.) TMB számú határozat a területfejlesztéshez kapcsolódó bizottságokba történő delegálásokról 35/2012.(IX.26.) TMB számú határozat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkarészének első változatáról
11
Tervezési és Monitoring Bizottság 2012. szeptember 26-ai ülésén hozott határozatai ( határozat száma, címe, tartalma ) 28/2012.(IX.26.) TMB számú határozat az Ivóvízminőség-javító Program megyei helyzetének értékeléséről: A bizottság támogatja a tájékoztató és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 29/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Jászárokszállás város településrendezési eszközeinek – az ipari park tervezett gyűjtőútjai és egy belterületi tervezett utca törlése érdekében történő – módosításáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 30/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Jászberény város településrendezési eszközeinek – egy földrészlet „korlátozott használatú mezőgazdasági” övezetből „gazdasági” építési övezetbe való átsorolása érdekében történő – módosításáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 31/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek 2012. évi második – öt belterületi területegységre kiterjedő – módosításáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 32/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Karcag város településrendezési eszközeinek – beépítési mód változtatása és építési övezet bővítése érdekében történő – módosításáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 33/2012.(IX.26.) TMB számú határozat Abádszalók város településrendezési eszközeinek – hétvégi házas üdülőterületből különleges idegenforgalmi terület kijelölése érdekében történő – módosításáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 12
34/2012.(IX.26.) TMB számú határozat a területfejlesztéshez kapcsolódó bizottságokba történő delegálásokról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását. 35/2012.(IX.26.) TMB számú határozat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkarészének első változatáról: A bizottság támogatja az előterjesztés és a határozati javaslat Megyei Közgyűlés elé terjesztését és elfogadását.
13
