Szám:12/12-6/2010 JEGYZŐKÖNYV Készült: A Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010. július 26-án a Megyeháza Képviselő irodájában 9 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Jelen vannak: Ifj. Kozák János elnök, Holdosiné Bánhegyi Ildikó elnökhelyettes, Kozák János, Markos Róbertné, Kalló Zoltán, Babai János Távolmaradását bejelentette: Orsós János, Dömötör Miklós, Orbán István Jelen volt továbbá: Farkas Boglárka, gazdasági iroda Jegyzőkönyvvezető: Jakab Istvánné Ifj. Kozák János köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a 9 fős testületből 6 fő jelen van, a testület határozatképes. Kérte, hogy a napirendet a kiküldött meghívó alapján fogadják el. Ezt követően a Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi
20/2010. (VII.26.) MCKÖ határozatot A Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010. július 26-i ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1. Döntés az árvízkárosultak támogatásáról 2. MCKÖ 2010 évi költségvetésének módosítása 3. Vegyes ügyek Határidő: Felelős:
azonnal Ifj. Kozák János elnök
1. Döntés az árvízkárosultak támogatásáról
Ifj. Kozák János elmondta, hogy a legutóbbi testületi ülésen döntést hoztak arról, hogy árvízkárosult települést szeretnének támogatni. Erre a célra, 50 ezer forintot elkülönítettek a költségvetésükből és felhívást intéztek a többi kisebbségi önkormányzat részére is. A felhívásra a Sümegi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 5 ezer forintot küldött a számlára.
2 Kérték a hivatalt, hogy keressenek olyan szervezetet, amely számára a pénzt átutalhatják. Kérte Farkas Boglárkát, hogy tájékoztassa a testületet arról, hogy mit találtak. Farkas Boglárka azt válaszolta, hogy két szervezetet találtak az interneten, az egyik a Magyar Vöröskereszt, a másik a Nemzeti Adományvonal. Ifj. Kozák János megkérdezte, hogy a pénzügyi bizottság mit javasolt. Markos Róbertné elmondta, hogy az előterjesztést megtárgyalta a bizottság és a Vöröskeresztet javasolta. Ifj. Kozák János megkérdezte, hogy a Nemzeti Segélyvonalat nem-e a Vöröskereszt működteti. Farkas Boglárka azt válaszolta, hogy nem, az egy önálló alapítvány. Babai János szerint úgy a Vöröskereszt, mint a Nemzeti Segélyvonal alapítványhoz sok pénz érkezik és talán nem is az a település kapja, amelyik a legjobban rászorul. Elmondta, hogy Berhidán úgy oldották meg a támogatást, hogy kerestek egy település, és annak közvetlenül utalták át a pénzt, köszönő levelet is kaptak érte. Holdosiné Bánhegyi Ildikó is egyetértett az elhangozottakkal és hozzátette, hogy érdemes lenne valamilyen kisebb lélekszámú települést keresni, ahol nagy szükség van a segítségre. Ifj. Kozák Jánosnak tetszett az ötlet, de kérte, hogy konkrét javaslatot is mondjon a testület. Mivel ez nem történt meg, 5 perc szünetet rendelt el, hogy az interneten utána nézzenek. Szünet Ifj. Kozák János arról tájékoztatta a testületet, hogy találtak egy Boldva nevű települést, ahol a lakosság lélekszáma 2500 és ennek 25 %-a cigány származású. Kérte a testületet, hogy fogadja el a javaslatot és szavazzon róla. Ezt követően a Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi
21 /2010. (VII. 26.) MCKÖ határozat A Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010. évben az árvízkárosultak részére elkülönített 50 ezer Forinttal, illetve az alszámlára beérkezett 5 ezer Forinttal Boldva községet támogatja. A Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat felkéri elnökét, hogy az összeg átutalásáról intézkedjen. Határidő: 2010. szeptember 1. Felelős: Ifj. Kozák János
3
2. MCKÖ 2010 évi költségvetésének módosítása
Ifj. Kozák János elmondta, hogy azért is jó döntés volt a település támogatása, mert mint önkormányzat, államháztartáson belüli, így egyszerűbb lesz az utalás. A költségvetés módosítása most arról szól, hogy az elkülönített 50 ezer forint fedezetét a megfelelő előirányzaton biztosítják. Kérte az előterjesztés határozati javaslatának elfogadását. Ezt követően a Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi
22 /2010. (VII. 26.) MCKÖ határozat A Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010. évi költségvetésének egyes előirányzatai az alábbiak szerint módosulnak: adatok ezer Ft-ban Módosított Módosított Eredeti előirányzat előirányzat Változás előirányzat (2010. (2010. 06. 08.) 07. 26.)
11.4. Hozam és kamatbevételek 11. Intézményi működési bevételek 15.21. Támogatásértékű működési bevétel egyéb
szervektől Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések 18.33. Működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány 18. Pénzforgalom nélküli bevételek Bevételek mindösszesen 1.3. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 1.4. Támogatásértékű működési kiadások 1.5. Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 1. Működési kiadások összesen Kiadások mindösszesen 15.
Határidő: Felelős:
0 0 884
5 5 984
0 0 0
5 5 984
884
984
0
984
0
1.034
0
1.034
0 884 884 0 0
1.034 2.023 1.733 200 90
0 0 -50 +50
1.034 2.023 1.683 250 90
884 884
2.023 2.023
0 0
2.023 2.023
azonnal Ifj. Kozák János elnök
Vegyes ügyek Ifj. Kozák János elmondta, hogy lezárultak a regisztrációk, elindultak a kisebbségi választások. A megyében 44 cigány kisebbségi önkormányzat választására kerülhet sor, ami egyrészt nyolccal több, mint eddig, de 5 vagy 6 kisebbségi kezdeményezés elutasításra került.
4 Az elutasítás indoka sok esetben kis dolgok miatt volt. Maga a folyamat számos kérdést felvetett, kérte a képviselőket, hogy mondják el a tapasztalataikat. Babai János szerint jobb volt a régi választási törvény, csak kisebb korrekciók kellettek volna, mert a jelenlegi számos anomáliát szült. A leggyakoribb az volt, hogy adminisztrációs hibák miatt nem alakult meg a kisebbségi önkormányzat. Az újonnan bevezetett regisztrációnak jó és rossz oldala is van. Javasolta, hogy a megyei cigány önkormányzat tegyen javaslatot a törvény módosítására. Holdosiné Bánhegyi Ildikó elmondta, hogy az volt a baj, hogy sok jegyző túlságosan szigorúan vette a törvényt és apró adminisztrációs hiba miatt is elutasítottak regisztrálókat. Negatív tapasztalat volt az is, hogy a regisztrációs listák lezárás előtt a polgármesterek kezében kerültek, akik közül volt, aki megzsarolta jelentkezőket, hogy ha nem vonja vissza a jelentkezését, akkor nem kap segélyt, nem vehet részt közmunkán. Olyan is volt, hogy a névjegyzékben szereplőt néhány napon belül „lecigányozta” a polgármester. Azt nem is érti, hogy hogyan kerülhetett a véglegesítés előtt a lista a polgármester kezébe, mert ez „hivatalos kiszivárogtatás.” Arra is volt példa, hogy a jegyzőben kételyek merültek fel az aláírást illetően, de nem kérdezett, hanem emiatt elutasította a jegyzéket. Valóban voltak hibák a jegyzékekben, de azokat ki lehetett volna javítani. Úgy tűnt, hogy sokan keresték az okokat, hogy mi miatt lehetne elutasítani. Kozák János arról tájékoztatta a testületet, hogy a regisztrációs névjegyzék célja az volt, hogy a választópolgároknak lehetőséget adjanak arra, hogy valamelyik kisebbségi önkormányzat létrejöttét támogassa. Volt olyan polgármester, aki azt mondta az egyik regisztrálónak, hogy döntse el, hogy melyik közösségbe tartozik. Ez ellentmond a választási törvénynek, a szabad választás jogát megkérdőjelezi. Hat vagy hét ilyen önkormányzatról van szó, ami nem jöhetett létre. A törvénymódosítási javaslatokat meg lehet tenni, de ezek a példák akkor is bűncselekmények és pont azok követték el, akiknek a törvényesség felett kellene őrködniük. Dilemmájuk, hogy kezdeményezzenek-e bűntető eljárást, azok ellen akik szándékosan akadályozták az önkormányzat megalakulását. Sajtótájékoztatót lehetne összehívni és azon elmondani azokat a visszásságokat, hogy a jegyző elutasítja a névjegyzéket, a bíróság pedig helyben hagyja a döntést. Szerinte a másodfoknak a főjegyzőnek kellene lenni, az korrektebb lenne. Lehetetlen állapot, hogy a különböző településeken ugyanazt a törvény a jegyzők másként értelmezhetik. Olyan is volt, hogy beadták ugyan a határidőre a jegyzéket, de mégis azt mondták, hogy késve érkezett. Látni kell, hogy a kisebbségi önkormányzatok megalakulása nagyon fontos amiatt, hogy az érdekképviselet megfelelően működjön. Kaló Zoltán szerint 1989 óta lehet kisebbségi önkormányzatokat alakítani. Azok meg is alakultak, de be kell látni, hogy ebben a formában nem működnek, megbuktak. Már ott nem működik a dolog, hogy ha valamit ki kell tölteni, az nem megy. Nem is demokratikus tanulatlan cigányemberek kezébe nyomtatványokat adni, amiben a kérdést sem érti. Szerinte ezt az eljárást meg fogják kifogásolni az Unióban. Markos Róbertné hozzátette, hogy volt olyan is, hogy pontosan és jól kitöltött papírokat adtak be, mégis elutasították. Bementek az illetők és igazolták, hogy ők írták alá, ők töltötték ki, még sem fogadták el, meg is szűnt az önkormányzat. Kozák János elmondta, hogy 13 kisebbség él Magyarországon, azt, hogy büszke-e a származására vagy sem azt embere válogatja. Olyan is van, aki nem cigány, mégis támogatja
5 a cigány kisebbségi önkormányzatot. Aztán vannak vegyes házasságok, az is egy másik kérdés. Vagyis miért ne támogathatná ő is a német kisebbségi önkormányzatot, attól még nem kell odatartozónak vallania magát. Látni kell a törvény célját is. Valóban voltak papíron olyan kérdések is, amit nem is értettek. Van a kisebbségi önkormányzatoknak létjogosultsága, főként, hogy egyik ország sem vállalta fel, hogy ők lennének a cigány anyaország. Ifj. Kozák János nem vitatta, hogy voltak hibák a papírok kitöltésében, de a jegyző észrevétele után mindent kijavítottak, pontosítottak, mégis elutasították őket. Nem érti, hogy mi volt ezzel a cél. Kozák János közbevetette, hogy az volt a cél, hogy ha sokukat elutasítják, akkor nem kell cigány kisebbségi önkormányzatot alakítani. Úgy gondolták, hogy a cigányok tudatlanok, nem fognak reklamálni. Ilyen dolgokat a többi kisebbségről nem gondolnak, velük nem is tettek ilyeneket. Kaló Zoltán elmondta, hogy ő reklamált volna, kérte is a pontos adatokat Kozák úréktól, de nem kapott. A polgármestereket pedig bizonyítékok nélkül nem lehet vádolni. Addig lehetett volna ezekben a problémákban lépni, amíg aktuálisak voltak. Kaló Zoltán elment. Ifj. Kozák János szerint sokkal korrektebb lett volna az eljárás, ha másodfokon a főjegyzőhöz kerültek volna a reklamációk. A főjegyző feltehetően másként értelmezte volna törvényt. Azzal folytatta, hogy a megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénze jelenleg 5600 ezer forint. Kérte a képviselőtársait, hogy ennek felhasználására tegyenek javaslatot, akár úgy, hogy a következő ülésre behozzák, akár úgy, hogy Jurics Imréné részére írásban elküldik. Hangsúlyozta, hogy ha nem döntenek róla, ez a pénz az új választások miatt elvész.
Több napirend nem lévén Ifj. Kozák János az ülést 11 órakor bezárta.
K.m.f.
Ifj. Kozák János elnök
Holdosiné Bánhegyi Ildikó elnökhelyettes, jegyzőkönyv-hitelesítő
