Jegyzőkönyv
A 2015. május 28. napján a Közép–Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, VIII. Rákóczi út 41.) tanácstermében a Közép–Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács ülésén elhangzottakról. Jelen vannak: A mellékelt jelenléti ív szerinti tagi képviselők, állandó meghívottak. Szilágyi Attila mint a titkársági feladatokat ellátó vízügyi igazgatóság igazgatója, tájékoztatta megjelenteket, hogy Hadházy Sándor elnök úr - akadályoztatása miatt - megbízta a mai ülés levezetésével. Az ülés megnyitását követően ismertette a napirendi pontokat, melyek tekintetében javaslat, észrevétel nem merült fel. Rögzítésre került, hogy az ülésen elhangzottakról hangfelvétel készül és az emlékeztető annak alapján kerül összeállításra. Szilágyi Attila: Első napirendi pontként megkérem dr. Bognár Patrícia KDV-TVT Titkárt, hogy tartson egy rövid tájékoztatót a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával kapcsolatos kérdésekről. Dr. Bognár Patrícia előadja, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság még 2015. március közepén jelezte, hogy a vízgazdálkodási tanácsokról szóló 1382/2013. (VI.27.) Korm. határozat I. fejezetének 6. j) pontja módosulni fog, a regionális idegenforgalmi bizottságok helyett a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (továbbiakban: TDM szervezet) képviseltetik majd magukat a Tanácsokban. A mai napig azonban még nem történt meg a hivatkozott jogszabály módosítása, ezért jelen ülésen a TDM Szervezetek vonatkozásában nem lenne célszerű módosítani az SzMSz-t. Erre a kormányhatározat módosítását követően kell sort keríteni. Tagok rövid egyeztetést követően megállapodtak abban, hogy a KDV-TVT működési területén található TDM Szervezeteket írásban megkeresi, vázolva a tagsági lehetőséget, akik egymás között egyezzenek meg a delegált tag személyéről. Az SzMSz jövőben módosítása kapcsán Takácsné Tóth Ágnes tájékoztatja jelenlévőket, hogy a Tervezési Bizottságok üléseztek május hónapban és szükségessé vált az SzMSz 21. pontjának aktualizálása létszám és tagok tekintetében. Javasolja, hogy a Bizottságok tagi listái szerepeljenek az SzMSz-ben. Ennek nincs akadálya, mivel a Bizottságok már szavaztak a tagi listákról.
Közép-Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság tagjai 1. elnöke: Kormanik Gábor, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság delegáltja, 2. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 3. Nemzeti Környezetügyi Intézet Főigazgatósága, 1
Elnök Közigazgatás
4. Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, 5. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 6. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, 7. Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, 8. Pest Megyei Önkormányzati Hivatal, 9. Budapest Főváros Önkormányzata, 10. Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, 11. Szentendre és térsége TDM Nonprofit Kft., 12. WWF Magyarország, 13. Fővárosi Csatornázási Művek, 14. Fővárosi Vízművek Zrt., 15. DMRV Zrt., 16. Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, 17. Budapesti Corvinus Egyetem, 18. Magyar Hidrológiai Társaság
Civil szervezetek A vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók Szakmai-tudományos szervezetek
Állandó meghívottak: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Pest Megyei Agrárkamara, Szent István Egyetem, OVF Ipoly Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság tagjai: 1. Papanek László, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság delegáltja, 2. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 3. Nemzeti Környezetügyi Intézet Főigazgatósága, 4. Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, 5. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 6. Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, 7. Nógrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, 2
Elnök Közigazgatás
8. Nógrád Megye Önkormányzata, 9. Balassagyarmat Város Önkormányzata, 10. Ipolyvidéki Tájvédelmi Egyesület, 11. Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., 12. Ipoly Unió, 13. ÉRV Zrt., 14. Dunamenti Regionális Vízművek Zrt. 15. 16. Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, 17. Budapesti Corvinus Egyetem, 18. Magyar Hidrológiai Társaság
Civil szervezetek
A vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók Szakmai-tudományos szervezetek
Állandó meghívottak: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Nógrád Megyei Agrárkamara, OVF Zagyva Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság tagjai: 1. elnöke: Kimmel Kornél, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság delegáltja, 2. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 3. Nemzeti Környezetügyi Intézet Főigazgatósága, 4. Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, 5. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 6. Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, 7. Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, 8. Pest Megyei Önkormányzati Hivatal,, 9. Hatvan Város Önkormányzata, 10. Salgótarjáni helyi TDM Közhasznú Egyesület, 11. Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., 12. WWF Magyarország 13. ÉRV Zrt., 14. Heves Megyei Vízmű Zrt., 15. Dél-Pest Megyei Viziközmű Szolgáltató 3
Elnök
Közigazgatás
Civil szervezetek
A vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók
Zrt., 16. Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, 17. Budapesti Corvinus Egyetem, 18. Magyar Hidrológiai Társaság
Szakmai-tudományos szervezetek
Állandó meghívottak: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, OVF A javaslatot tagok egyhangúlag támogatják. (1/2015. sz. határozat) A második napirendi pontban Takácsné Tóth Ágnes röviden beszámol a Duna Részvízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság üléséről. A Duna Részvízgyűjtő-gazdálkodási Tanács a Területi Vízgazdálkodási Tanácshoz hasonlóan 2014-ben alakult újra. A Tanáccsal kapcsolatos összes információ megtalálható a www.eduvizig.hu weboldalon. Legutóbbi ülésükön a fő napirendi pont a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések vitaanyagai voltak. A KDV TVT-t én képviseltem ezen az ülésen. Az ülésen elfogadták, hogy a kavicsbányák kérdése, azok nyitása, talajvízre, vízbázisra gyakorolt hatása bekerüljön a Duna Részvízgyűjtő Jelentős Vízgazdálkodási Kérdései anyagba. Hadházy elnök úr az előző ülésünkön felhívta a figyelmet a termálvíz-visszasajtolás jogszabályi hátterének problémakörére, ezért ezt a kérdést felvetettem a Duna Részvízgyűjtő tanácsülésen is. A tagok támogatták a kezdeményezést és iránymutatást adtak a VGT2 kapcsán jogszabályi módosításokra való javaslattételre is. A VGT2 tervezője készíti el ezeket a javaslatokat, melyek szerepelni fognak a tervben. Ha a VGT2 elfogadásra kerül, akkor tovább indulnak a megfelelő szervek felé. Június 30. a határideje a kéziratos terv jogszabályi módosításainak kidolgozásához, de tekintve, hogy ez a munkarész is társadalmi véleményezés elé fog kerülni, szeptember 15-ig meg lehet fogalmazni további javaslatokat is. Akár a TVT is kidolgozhat ilyen javaslatokat, melyek nem jogalkotások, csak iránymutatások. A Tanács az alábbi jogszabály módosítási javaslatát fogalmazta meg és szavazta meg egyhangúlag: A jelenleg hatályos „a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról” szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésének alapján „A kizárólag energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba lehet visszatáplálni. A visszatáplálással engedélyezett vízhasznosítást a hasznosításból kikerülő termálvíznek a visszatáplálástól eltérő ártalommentes elvezetésével, elhelyezésével is folytatni lehet.” Ez ellentmondásban áll „a felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. §-ában foglaltakkal, mivel nem veszi figyelembe az igénybe vett felszín alatti víztest állapotát és az arra vonatkozó célkitűzéseket, miszerint: „(1) Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek. 4
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében: a) azok állapota ne romoljon; b) a tevékenység következtében kialakult jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megforduljon; d) a gyenge állapotú és a külön jogszabály szerinti kritériumok alapján veszélyeztetett helyzetűnek jellemzett víztestek állapota fokozatosan javuljon; e) azok a területek, ahol felszín alatti víz, illetve a földtani közeg károsodott, nyilvántartásba és ellenőrzés alá kerüljenek, és állapotuk a szennyezés-csökkentési intézkedések, illetve kármentesítés révén javuljon.” Fentiek alapján „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról” szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés jelenleg hatályos tartalmának módosítását javasoljuk a következők szerint: „Az energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba kell visszatáplálni, amennyiben a vízadóréteg vízföldtani paraméterei erre alkalmassá teszik. A visszatáplálással működő vízhasznosítást csak a visszatáplálás fenntartásával lehet folytatni. Visszatáplálás nélküli energetikai célú vízhasználat csak abban az esetben engedélyezhető, amennyiben szakértői vizsgálat eredménye igazolja a vízadó réteg visszatáplálásra való alkalmatlanságát, valamint hogy a visszatáplálás nélküli vízhasználat nem befolyásolja károsan az igénybe vett felszín alatti víztest állapotát, illetve gyenge állapot esetében a jó állapotba kerülését és a hasznosításból kikerülő víz nem okozza a befogadó vízminőségének romlását.” Szilágyi Attila az előadással kapcsolatban elmondta, hogy a Vízügyi Igazgatóság a jogalkotásba csak a szakmai véleménykérés során kapcsolódik be. Az Igazgatóság álláspontja, hogy a termálvízkészletet az adott vízadóban vissza kell sajtolni. Ennek a vízkészletnek a megóvása a nemzeti vagyon megóvása szempontjából is fontos. Kérte, hogy ezzel kapcsolatos észrevételeiket írásban tegyék meg a tagok. Kimmel Kornél röviden beszámol Tisza Részvízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság üléséről. Az ülés fő napirendi pontja a Tisza Részvízgyűjtő Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések Vitaanyaggal kapcsolatos észrevételek megvitatása, illetve ennek alapján az anyaggal kapcsolatos javaslatok megfogalmazása és beépítése volt. A vitaanyag véleményezésébe a területi vízgazdálkodási tanácsok bevonásra kerültek, ők intézték a területükön érintett szervezetek véleményének a beszerzését. Az ülésen minden területi vízgazdálkodási tanács képviselője beszámolt a legfontosabb beérkezett észrevételekről és javaslatokról. A Közép-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács részéről legfontosabb problémaként a termálvizek problémaköre került kiemelésre. A KDV-TEVITA a véleményében megadta az ezzel kapcsolatos jogszabály módosító javaslatát. Az észrevételek megvitatását követően került sor a részvízgyűjtő szintű általános vízgazdálkodási problémák megfogalmazására. Az ülésen összesen 17 probléma került elfogadásra. A Tanács úgy határozott, hogy az Országos Vízgazdálkodási Tanács ülésén
5
Lovas Attila úr, a KÖTIVIZIG igazgatója fogja képviselni a Tisza Részvízgyűjtő Tanács állásfoglalását. A harmadik napirendi pontban röviden beszámoltak a Tervezési Bizottságok elnökei. Az ülések jegyzőkönyvei csatolásra kerülnek. A Közép-Duna-völgyi Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság elnöke, Kormanik Gábor által adott beszámolóhoz kapcsolódóan Dr. Tóth Balázs felhívta a figyelmet – a korábban írásban is benyújtott állásfoglalásuknak megfelelően -, hogy a gázlók problémája kizárólag a hajózást akadályozza, a jó ökológiai állapot elérését nem hátráltatja, így a VKI szempontjából nem releváns. A hajózás ugyanakkor hatással van az ökológiai állapotra, ami a Duna esetében jelentős kérdés. A hajózás a Duna élővilágát közvetlenül (hullámzás, víz áramlás) és közvetetten (hajóút építése, karbantartása) is érinti. Takácsné Tóth Ágnes ismerteti a negyedik napirendi pontban foglaltakat. Jelenleg folyamatban van a tervezési bizottságok javaslatainak beépítése a vitaanyagokba. A tervezési bizottságok üléseiről szóló emlékeztetők, illetve a vitaanyagok korrektúrázott változatai a Tanács tagjai részére megküldésre kerülnek. A tervezési bizottsági ülés óta egy vélemény érkezett be hozzám, a Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályáról. Sok pontosítást megfogalmaztak, főként a kármentesítések és a hulladékgazdálkodás kapcsán. Ezeket javítani fogjuk az anyagokban. Ezen kívül felhívták a figyelmet arra is, hogy a Duna gázlói ökológiai szempontból rendkívül értékes élő- és szaporodó helyei több védett és fokozottan védett fajnak (pl. bucó fajok), ezért a probléma csak a természetvédelmi érdekek figyelembevételével rendezhető. Ez szintén beépítésre fog kerülni az anyagban. A többi felsorolt problémát a tervezési bizottságok ülésein a bizottság tagjai már megvitatták. A javított vitaanyagok felkerülnek majd a vizeink.hu weboldalra, azzal a címszóval, hogy ezek a KDV TVT által elfogadott verziók. Ennek érdekében kérem, hogy szavazzunk a vitaanyagok javításának elfogadásáról. Schindler-Kormos Eleonóra a negyedik napirendi ponthoz kapcsolódóan elmondta, hogy a Maconkai víztározónak az egyik oldala elsőrendű árvízvédelmi vonal. Valószínűleg több olyan víztározó is van, ami hasonló helyzetben van, vagy valamelyik oldala a zárógátas víztározó elsőrendű árvízvédelmi vonalként szerepel és azt érdemes lenne a tervezőknek megmondani, hogy vizsgálják meg, hogy az OTrT-ben szerepelnek-e ezek a vonalak. A Maconkai víztározó esetében biztos, hogy nem szerepel az OTrT-ben, ugyanakkor az OTrT előírásai vonatkoznak erre. Takácsné Tóth Ágnes elmondta, hogy a tervezőknek az Igazgatóság szolgáltat adatot, így tisztában lesznek vele. A Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések korrektúrázott vitaanyagait a tagok egyhangú igennel elfogadják. (2/2015. sz. határozat) Takácsné Tóth Ágnes ismerteti az ötödik napirendi pontban foglaltakat. Tájékoztatom a tisztelt Tanácstagokat, hogy júniusban felkerülnek a vizeink.hu, illetve Igazgatóságunk weboldalára is a VGT2 ceruzás tervei. A véleményezés két ütemben fog zajlani. Az első ütem szeptember 15-ig tart, a második pedig novemberig.
6
A második ütemben már az addig beérkezett véleményeket is belefoglalják a tervekbe. Azzal a javaslattal élnék, hogy a KDV TVT már az első ütemben tegye meg a javaslatait annak érdekében, hogy biztosan úgy épüljenek be a vélemények a kész anyagokba, ahogy azt a tanácstagok is gondolták. Ezen kívül szeptember elején össze is lehetne hívni egy ülést, ahol ezeket a kérdéseket megvitatjuk. Amint felkerülnek az anyagok az internetre, értesíteni fogjuk a tanácstagokat. A kérésem az lenne a tanácstagokhoz, hogy mondjuk augusztus közepéig-végéig küldjék meg véleményeiket, hogy a tanácsülésen már célirányosan tudjunk a problémákkal foglalkozni. Ezen felül, ha szükséges, akkor november végén is össze lehet hívni egy tanácsülést, a véleményezés második ütemének a végén. A tanácstagok egyhangúlag elfogadták a javaslatot. (3/2015. sz. határozat) Hatodik napirendi pontban került megtárgyalásra a Tanács 2015. évi munkatervének elfogadása. Schindler-Kormos Eleonóra javasolta, hogy a szeptember havi ülés napirendjei közé kerüljön felvételre a Homokhátság témaköre. A tagok egyhangú igennel elfogadták a 2015. évi munkatervben foglaltakat. (4/2015. sz. határozat) Szilágyi Attila megköszönte mindenkinek a részvételt és az aktív közreműködést. k.m.f
……………………………….. Szilágyi Attila igazgató a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság képviseletében Hadházy Sándor elnök megbízásából
………………………………….. Mészáros László műszaki igazgatóhelyettes, főmérnök Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság képviseletében jegyzőkönyv-hitelesítő
7
