jegyzı JEGYZİ ÁTNÉZETT TERVEZET! VÁLTOZTATÁSOK: vastag és dılt betővel kiemelve! Vastag betővel kiemelve! (aljegyzı) ( )

JEGYZİ ÁTNÉZETT TERVEZET! VÁLTOZTATÁSOK:

vastag és dılt betővel kiemelve! (jegyzı) Vastag betővel kiemelve! (aljegyzı) (2009.02.05.)

PILIS VÁROS TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA Záradék: 1./ A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot - a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követıen - Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2007. július 12-i nyilvános és rendkívüli ülésén megvitatta és 165/2007. (VII.12.) sz. önkormányzati határozatával elfogadta. 2./ A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program elsı felülvizsgálatát Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2009. február havi nyilvános és rendes képviselı-testületi ülésén megvitatta, és a ……/2009. (……) számú önkormányzati határozatával elfogadta. Pilis, 2009. ……………hó …. hó napján. Szabó Márton polgármester

dr. Csiki Gábor jegyzı

Pilis 2009.

1

Tartalom 1. Bevezetı …………………………………………………………………… oldal 2. Helyzetelemzés 2.1. A településen élık számára elérhetı közszolgáltatások vizsgálata. 2.2. A településen élı 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. 2.3. A településen élı óvodás és iskolás korosztályban a sajátos nevelési igényővé minısített gyerekek aránya és ellátási feltételkeik. 2.4.A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. 2.5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. 2.6. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a település intézményeiben. 2.7. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata. 3. Célmeghatározás, stratégiai célok. 4. Akcióterv. 5. Megvalósulást segítı egyéb programok. 6. Kockázatelemzés. 7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás. 8. Kötelezettségek és felelısségi körök. 9. Érvényesülés és módosítás. 10. Elfogadás módja és dátuma.

2

1. Bevezetı Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló, többször módosított 2003. évi CXXV. törvény kiemelt területe, a Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvénnyel összhangban, a közoktatás területén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítása. Ezen törvények szellemében készült el Pilis Város Települési Közoktatási Esélyegyenlıségei Terve, amely elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok közoktatási helyzetét, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat, és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv alapvetı célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célul kell kitőzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élı hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében. A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségei Terv végrehajtása segíti az egyenlı hozzáférést a minıségi oktatáshoz és csökkenti a társadalmi különbségeket, erısíti a társadalmi kohéziót. 2. Helyzetelemzés Pilis város rövid bemutatása Pilis Budapesttıl 45 kilométerre, Pest megye középsı részén, a Gödöllı–Ceglédbercelidombság és a Duna–Tisza közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el. A település közúton a 4-es számú fıúton, vasúton a Budapest–Szolnok fıvonalon közelíthetı meg. A város és környéke régészeti lelıhelyekben gazdag: az ásatások során bronz és vaskori leleteket, II. századbeli Szarmata halomsírt tártak fel, valamint avar- és honfoglaláskori temetıre is bukkantak. A települést elıször egy 1326-ban kelt oklevél említi, neve szláv eredető; kopasz, növényzet nélküli helyet jelent. A falut 1453-ban V. László király Szilassy Györgynek és Pozsonyi Farkas Jánosnak adományozta. A török idıkben mindvégig lakott hely volt, de a XVII. századi harcok során a település elpusztult és hosszú idıre elnéptelenedett. A birtokot a XVIII. század elején örökség útján Beleznay János szerezte meg, aki 1722 körül a Felvidékrıl és Nógrádból szlovákokat telepített ide. A népesség száma a következı évtizedekben ugrásszerően megnıtt. A gazdasági fejlıdés eredményeként a település 1805-ben mezıvárosi rangra emelkedett. 1823-ban a csizmadiák, nyolc évvel késıbb a szőcsök alapíthattak céhet. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után Pilisen – közel egy évszázadon keresztül – a paraszti középbirtok vált meghatározóvá. A XIX. századtól a községben jelentıs szerepe volt a szılımővelésnek és a borkészítésnek. A XX. század közepéig a lakosság elsısorban a mezıgazdaságból élt, az 1950-es évektıl kezdve egyre többen helyezkedtek el az iparban. A gazdasági és társadalmi környezet bemutatása Pilis népessége 2008. január 1-jén 11 573 fı volt, az 1870-es népszámlálás idején regisztrált 3500 fıvel szemben. A lakosság száma – az 1980-as évek kivételével – az elmúlt 130 év során folyamatosan emelkedett. Az 1970-es években a születések száma

3

172 fıvel haladta meg a halálozásokét és ehhez még 231 fıs vándorlási nyereség is járult. Az 1980-as években a népesség fogyott; a születések száma 323 fıvel elmaradt a halálozásokétól, a beköltözık száma pedig 157 fıvel volt kevesebb, mint az elköltözıké. Az 1990-es években folytatódott a természetes fogyás, azonban a több mint 2000 fıs vándorlási nyereség miatt a település népessége növekedett. A bevándorlás során elsısorban Budapestrıl költöztek Pilisre, de az agglomerációval ellentétben a betelepülık elsısorban a rossz szociális helyzetben lévı, Budapesten a lakásukat fenntartani nem tudó családok költöztek, elsısorban a várost övezı pincékbe és tanyákba (külterületek, volt zártkertek). A népesség számának alakulása* (forrás: KSH)

2005

2004

2003

2002

2001

1990

1980

1970

1960

1949

1941

1930

1920

1910

1900

1890

1880

12000 11000 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1870

Lélekszám*

A lakónépesség változása

*1960-ig jelenlevı, 1970-tıl lakónépesség. Pilis népességnagysága alapján 28. a megye városai között, népsőrősége 238 fı/km2, 75 fıvel kevesebb, mint a megye többi városában átlagosan. A korcsoportonkénti megoszlása alapján: 0-18 éves korosztály alacsony számot jelez, a 18-60 év közötti korosztály létszáma viszont magas, a 60 év feletti lakosok száma is fokozatos emelkedést mutat. Megállapítható, hogy a város lakossága öregszik. A gyermekkorú lakosság egyre szőkülı alapot képez a korfán, ami a jövedelemteremtı és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti elıre. A Pilis városában bejelentett lakhellyel rendelkezı 2000. év és 2008. év között született gyermekek létszámát az alábbi táblázat mutatja: Év

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

Születések száma

128

125

120

132

101

136

115

95

4

Az adatok az ingadozások ellenére stabilak, 120 körüli átlagos létszámot mutatnak. 2004. év végén Pilisen 756 vállalkozást tartottak nyilván, melybıl 243 társas és 513 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedett, ezt követte az építıipar és az ipar nemzetgazdasági ág.

A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása fıbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2004. december 31. (Forrás KSH) Ágazati kód

Regisztrált vállalkozások

Gazdasági ág

száma

Összesen

aránya (%)

756

100

37

4,9

Ezen belül A,B

mezıgazdaság, vad-, erdıgazdálkodás, halászat

C-E

ipar

69

9,1

F

építıipar

99

13,1

G

kereskedelem, javítás

192

25,4

H

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

37

4,9

I

szállítás, raktározás, posta, távközlés

36

4,8

196

25,9

K

ingatlanügyletek, szolgáltatás

gazdasági

A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele eltér a megye városainak átlagától. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján, Pilisen a foglalkoztatottak száma megközelítette a 3700 fıt, népességen belüli arányuk 35%-ot tett ki, 5,2 százalékponttal kevesebbet, mint a megye többi városában átlagosan. Az inaktív keresık, az eltartottak és a munkanélküliek részesedése egyaránt nagyobb a városi átlagnál. A legnagyobb eltérés az inaktívak körében figyelhetı meg; 32%-os részarányuk 2,6 százalékponttal haladta meg a megye városaira jellemzı értéket. Rögzíthetı, hogy a településen élı, viszonylag idıskorú lakosság egyre inkább elszegényedik, a külterületekre beköltözık jelentıs része is a hátrányos társadalmi helyzető társadalmi csoportok számát növeli. A regisztrált munkanélküliek száma a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 4. számú Regionális Kirendeltsége által szolgáltatott adatok alapján, 2006. évben: 269 fı, 2007. évben 273 fı, 2008. évben 316 fı, melybıl látható, hogy az adatállomány folyamatos emelkedést mutat. A nem regisztrált munkanélküliekrıl az önkormányzat adatokkal nem rendelkezik, - de a tapasztalatok alapján az említett személyek/csoportok leginkább alkalmi munkavégzésbıl tartják fenn magukat. 5

A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint. 2001. február 1. (Forrás KSH)

A helyben lakó foglalkoztatottak döntı hányada, 65%-a a szolgáltatási jellegő ágazatokban, háromtizede az ipar, építıipar területén tevékenykedik. A Pilisen élık több mint héttizede nem a lakóhelyén dolgozik. A más településre eljáró foglalkoztatottak döntı hányada, 77%-a budapesti munkahellyel rendelkezik. 2004 év végén Pilisen a kereskedelem, javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágakban összesen 229 vállalkozást tartottak nyilván, ezek tették ki az összes vállalkozás háromtizedét. 167 kiskereskedelmi üzlet – köztük 35 élelmiszer jellegő üzlet és áruház –, valamint 46 vendéglátóhely biztosította a lakosság ellátását. A város kereskedelmi szálláshelyei 63 férıhellyel rendelkeztek, melyek 2004-ben 425 vendéget fogadtak. A város lakásállománya 2005. január 1-jén megközelítette a 4 ezret, amelyek szinte kizárólag földszintes, egylakásos épületek voltak. 100 lakásra 285 lakos jutott, 12 fıvel több, mint Pest megye városaiban átlagosan. A 2001. februári népszámlálás adatai alapján a lakásállomány több mint fele három vagy több szobás volt, átlagos alapterületük 82 m2. A lakások 99%-a természetes személyek tulajdonában van, mintegy háromnegyede 1980 elıtt épült. A lakásállomány fıbb adatai (Forrás KSH) Megnevezés Lakásállomány

1970. január 1.

1980. január 1.

1990. január 1.

2001. február 1.

2005. január 1.

2648

3012

3244

3807

3952

1 szobás

38,9

21,4

13,9

11

-

2 szobás

51,2

46,5

40,8

37,2

-

3 szobás

9,8

32,1

45,3

51,8

-

Ezen belül %-ban

Lakásállomány az elızı idıpont %-ban 100 lakásra lakos

-

113, 7

107, 7

117, 4

103, 8

jutó 345

317

6

279

281

285

A 2001. évi népszámlálás idıpontjában a lakásállomány felszereltsége általában kedvezıtlenebb volt, mint a megye városaiban általában. A lakások több mint kétharmada – 2669 lakás – összkomfortos, illetve komfortos, 6,1%-a félkomfortos volt. A komfort nélküli és a szükséglakások együttes aránya 24%. Az összkomfortos lakások aránya lényegesen, 13 százalékponttal kisebb, viszont a komfort nélküli lakásoké 5,8, a szükséglakásoké pedig 3,9 százalékponttal nagyobb a megye városaira átlagosan jellemzınél. Pilisen 2004. december 31-én a lakásoknak kizárólag a fele volt hálózati vízvezetékkel ellátva, - 2008. december 31-ig ez az arány 70 %-ra emelkedett. A lakásoknak a közcsatornához 2004. december 31-én mintegy kétötöde, 2008. december 31-ig 95%-a csatlakozott. A lakások háromnegyede rendelkezik hálózati gázzal, részesedésük 10 százalékponttal elmaradt a városok átlagától. Pilis egészségügyi alapellátását 2004. év végén 5 háziorvos és 2 házi gyermekorvos biztosította, munkájukat 5 körzeti ápolónı és 3 védını segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra a 2004. év végén 1612 (a megye városaiban átlagosan 1828) lakos jutott. A településen a szociális ellátásban részesülık száma folyamatosan növekszik. 2005-höz képest 2006-ban a különbözı ellátásokat tekintve a növekedés 30-50%-os. Jellemzı adat, hogy a 2006-ban megszőnt rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 491 család részesült. A városban élénk a kulturális élet, sokan látogatják a hangversenyeket (tavaszi hangverseny, Nyári-Nyáry muzsika). Minden évben megrendezik az országos veteránautós, motoros találkozót és autóversenyt. A lovassport kedvelıi országos díjugrató és fogathajtó versenyen mérhetik össze tudásukat. Az egyesületek és a civil szervezetek számos családi és hagyományırzı rendezvénnyel várják a helyieket és az idelátogatókat. A civil szervezetek erısségét mutatja, hogy a településen mőködı szervezetek önálló honlappal rendelkeznek (http://www.civilpilis.koznet.hu/cp/index.php) a város honlapja mellett (http://www.pilis.hu/). A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikeressége érdekében oktatási intézményekkel együttmőködı partnerek a településen a szülık, cigány és szlovák kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek, középfokú oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálat, pedagógiai szakmai és szakszolgálatok. A kapcsolat mélysége változó. Míg például a szülıkkel rendszeres, havi kapcsolatban állnak az intézmények a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikeressége érdekében, addig a kisebbségi önkormányzatokkal nincs, vagy csak esetleges a kapcsolat. A szakmai és szakszolgálatok, valamint a gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolat esetekhez köthetı, nincs tervszerő, preventív célú kapcsolattartás. A település könyvtára 34 ezer könyvtári egységgel áll az olvasók rendelkezésére. 2.1. A településen élık számára elérhetı, az oktatási esélyegyenlıséget támogató közszolgáltatások vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településen biztosítottak-e, illetve elérhetık-e az esélyegyenlıség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások és a megfelelı szakember ellátottság.

7

A családsegítı és gyermekjóléti szolgálat kistérségi szinten, monori központtal, pilisi tagintézménnyel látja el Pilis város területén feladatait. A helyi intézményekkel havi rendszerességgel zajlottak és zajlanak jelenleg is megbeszélések, esetmegbeszélések. Bölcsıde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet a településen nem található, bár igény jelentkezik irántuk. Hasonlóképpen családok átmeneti otthona sem mőködik a településen. A gyógypedagógiai szolgáltatás szintén kistérségi szinten, a monori nevelési tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételével történik. A tanulási képességeket vizsgáló szakértıi bizottság Cegléden található, amellyel a közvetlen kapcsolatot a nevelési tanácsadó tartja. Az óvodában az elmúlt tanévben korai fejlesztés és gondozás a településen nem történt. A nem integrálható SNI-s gyermekek egy része otthon nevelıdött, más részük a településen kívül keresett ellátást (pl. látásukban akadályozottak döntıen Budapesten, a hallásukban akadályozottak Vácon vettek igénybe szolgáltatásokat). 2.2. A településen élı 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településen biztosítottak-e a megfelelı feltételek a halmozottan hátrányos helyzető (hhh) gyerekek teljes körő óvodáztatásához; a településen lakó valamennyi 3-18 éves közoktatási ellátásáról gondoskodik-e a település akár saját fenntartású intézményében, akár társulásban, akár más szervezettel kötött megállapodás keretében; a településen élı halmozottan hátrányos helyzető gyerekek megfelelı számban igénybe veszik-e az óvodát; a településrıl való eljárás/ bejárás nem jelent-e esélyegyenlıségi kockázatot.. Pilisen, az Óvodai Intézmény három feladat ellátási helyen mőködik: Rákóczi úti óvoda (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 42. ), 7 óvodai csoporttal. Kávai úti óvoda (telephely: 2721 Pilis, Kávai u. 19.), 5 óvodai csoporttal. Attila úti óvoda (telephely: 2721 Pilis, Attila u. 8.), 2 óvodai csoporttal. A településen három képzési helyen, 350 férıhelyen folyik óvodai nevelés. A 2007/2008as tanévben a 420 beíratott gyermekkel 28 óvodapedagógus és 14 dajka foglalkozott. A pilisi Óvodai Intézmény Rákóczi úti óvodájában az óvodások létszáma 210 fı volt, a Kávai úti óvodában 150 fı, az Attila úti óvodában 60 fı, melybıl a hátrányos helyzető (HH), valamint halmozottan hátrányos helyzető gyermekek (HHH) aránya a következı szerkezeti megosztást mutatta: HH:

HHH:

Rákóczi úti óvoda (székhely ):

33 fı

2 fı

Kávai úti óvoda (telephely):

64 fı

16 fı

Attila úti óvoda (telephely):

14 fı

5 fı

A 2007/2008-as tanévben az Óvodai Intézménybıl 131 gyermek iratkozott át az általános iskolába és a tanköteles korúakból 40 fı maradt további egy év fejlesztésre az Óvodai Intézményben.

8

A település iskolai közoktatási intézményrendszere - a 2008. évben alapvetı változáson ment keresztül. A Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolában a 2007/2008-as tanévben 26 fı halmozottan hátrányos helyzető általános iskolás gyermek, míg az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Iskolában 34 fı halmozottan hátrányos helyzető gyermek tanult. A Képviselı-testület által 2007. március hónapban meghozott 69/2007. (III.29.) sz. önkormányzati határozatában, valamint a 2007. június hónapban meghozott 152/2007. (VI.28.) sz. önkormányzati határozatában döntött az általa fenntartott és mőködtetett szakiskolai tagozatnak, mint feladatnak 2008. július 1. napjával történı átadásáról - oly módon, hogy Pest Megye Közgyőlésével 2007. július 09. napján megkötött közoktatási feladatátadási megállapodás alapján a 2008/2009-es oktatási évben még tanuló gyermekek továbbtanulására – az általuk megkezdetett szaktól függıen – vagy a ceglédi székhelyő Bem József Mőszaki Szakközép-és Szakiskola, vagy a Károlyi Mihály Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképezı Iskola vagy a monori székhelyő Szterényi József Szakközépiskola és Szakiskola intézmény keretein belül kerül sor. A Képviselı-testület által 2007. március hónapban meghozott 67/2007. (III.29.) sz. önkormányzati határozatában, valamint a 2007. június hónapban meghozott 156/2007. (VI.28.) sz. önkormányzati határozatában döntött az általa fenntartott és mőködtetett alapfokú zenemővészeti intézményegységnek, mint feladatnak 2008. július 1. napjával történı átadásáról, oly módon, hogy a települési önkormányzat vállalta és vállalja az intézményegység fizikai elhelyezéséhez szükséges épület állagának fenntartása, javítása, illetve az épület karbantartása, valamint üzemeltetésével összefüggésben felhasznált energia díjának viselését. Pilis Város Önkormányzata, mint fenntartó 2008. július 1-jei hatállyal megalapította és létrehozta a Gubányi Károly Általános Iskolát, - amely általános jogutódja a jogutódlással megszüntetett Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30.) valamint a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola (székhely: 2721 Pilis, Széchenyi u. 28.) iskolai oktatási intézményeknek. Az iskolai oktatási intézmény székhelye: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30. Az iskolai oktatási intézmény telephelyei:

2721 Pilis, Szabadság tér 1. 2721 Pilis, Dózsa Gy. u. 33. 2721 Pilis, Széchenyi u. 28. 2721 Pilis, Széchenyi u. 26. Jelenleg a Gubányi Károly Általános Iskola az alapfokú ellátást biztosítja a településen élı tanköteles korú gyermekek részére.

9

Az általános iskolai képzési helyen a 2007/2008-as tanévben 995 diák vett részt a nappali oktatásban 76 fıállású pedagógus irányításával. Az osztálytermek száma 41 db. Az általános iskolai osztályok átlagos létszáma a 2007/2008-as tanévben 24,6 és 25,8 fı volt. 2.3. A településen élı óvodás és iskolás korosztályban a sajátos nevelési igényővé minısített gyerekek aránya és ellátási feltételeik. Célja: annak megállapítása, hogy a településen szükséges-e célzott beavatkozás indítása az országos átlagot meghaladó sajátos nevelési igényővé minısítés következményeinek kezelésére, és preventív intézkedésekkel a korai fejlesztés biztosítására. Az óvodai nevelı tevékenységet segítı kötelezı eszközök, felszerelések az óvodákban csaknem teljes körően rendelkezésre állnak, beleértve a sajátos nevelési igényő gyermekek csoportközi fejlesztı foglalkozásai helyszíneinek (fejlesztıszobák) felszereléseit is. Az óvodások 50%-át ellátó Rákóczi úti óvodában a 2008. évben megvalósult fejlesztés révén, a mőködéshez szükséges helyiségek kialakítása a törvényi elıírásoknak megfelelıen történt meg. Az Óvodai Intézmény az integrált nevelés megvalósítása érdekében Helyi Nevelési Programját 2007. év ıszén átdolgozta. Az Alapító Okirat egyidejő módosításával, annak módosítása megfelelıen, a többi gyermekkel együtt nevelhetı sajátos nevelési igényő gyermekek integrálási lehetıségét megteremtették (2008/2009-es tanévben jelenleg 3 fı). A Képviselı-testület által 2007. január hónapban meghozott 32/2007. (I.25.) sz. önkormányzati határozatában, valamint a 2007. június hónapban meghozott 154/2007. (VI.28.) sz. önkormányzati határozatában döntött a gyógypedagógiai tagozat 2008. július 1. napjával történı megszüntetésérıl - oly módon, hogy a tagozaton a 2008/2009-es oktatási tanévtıl a tanulók oktatását a Pest Megye Közgyőlés döntése értelmében, 2007. július 09. napján megkötött közoktatási feladatátadási megállapodás alapján, a gyömrıi Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztıs Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon intézmény veszi át. 2.4. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településen szükséges-e célzott beavatkozás indítása az országos átlagot meghaladó sajátos nevelési igényővé minısítés következményeinek kezelésére, és preventív intézkedésekkel a korai fejlesztés biztosítására. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetésének gyakorlata problémákat vett fel, melyek a következık: ezen gyermekekkel kapcsolatban nyilvántartást kezelnek az oktatási intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal. Az oktatási és a szociális ágazatban a hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek fogalma eltérı. Az oktatási-nevelési intézményeknek, valamint a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézményének 10

folyamatosan el kell érnie azt, hogy a szülık a nyilatkozatot megtegyék, mert a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek azonosítása, pontos, naprakész nyilvántartása az esélyegyenlıség megteremtésének alapfeltétele. Pilisen az Óvodai Intézmény három feladat ellátási helyen mőködik. A hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek adatai a következık, - a 2008. október 1-ei oktatási statisztika alapján:

Rákóczi úti óvoda (székhely ): Kávai úti óvoda (telephely): Attila úti óvoda (telephely):

HH: 21 fı 61 fı 15 fı

HHH: 3 fı 13 fı 4 fı

Az óvodai ellátásban részesülı 402 gyermek közül 20 halmozottan hátrányos helyzető (5 %). A Gubányi Károly Általános Iskola székhelye: telephelyei:

2721 Pilis, Kossuth L. u. 30. 2721 Pilis, Szabadság tér 1. 2721 Pilis, Dózsa Gy. u. 33. 2721 Pilis, Széchenyi u. 28. 2721 Pilis, Széchenyi u. 26.

A Kossuth Lajos u. 30. szám alatt az 5.-8. évfolyam, a Szabadság tér 1. szám alatt az 1.-4. évfolyam, míg a Széchenyi. u. 28. szám alatt az 1.-8. évfolyam mőködik. A Széchenyi u. 26. szám alatt tornaterem, míg a Dózsa György u. 33. szám alatt a Pest Megyei Önkormányzat által szervezett és fenntartott alapfokú zenemővészeti oktatás kihelyezett, pilisi telephelye mőködik. A 2008. október 1-ei oktatási statisztika alapján, az általános iskolai ellátásban részesülı 985 tanuló közül 84 halmozottan hátrányos helyzető (8,5%). HH: HHH: Székhely: Kossuth Lajos út 30. : 72 fı 30 fı Szabadság téri telephely: 61 fı 30 fı Széchenyi utcai telephely: 51 fı 24 fı A halmozottan hátrányos helyzető tanulók egyenletesen oszlanak el mind a képzési helyek, mind az általános tantervő osztályok szintjén. Az SNI-s tanulók aránya az iskolában (2% körül) nem éri el az országos átlag harmadát sem. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók esetén felmerült, hogy a település úgynevezett volt zártkerti részen élık esetén sok tanuló halmozottan hátrányos helyzete látens marad és ezzel a jelenlegi helyzet nem ismert mértékben torzul a szülıi nyilatkozatok hiánya miatt.

11

Szegregáció Települési szegregáció: A helyi társadalom mintegy 15%-át alkotja a cigány kisebbség. A népességen belüli arányuk a 90-es évek folyamán növekedett. A 2001-es népszámláláskor azonban a tényleges számnál kevesebben vallották magukat cigány kisebbséghez tartozónak. A cigány kisebbség a település teljes közigazgatási területén lakik, nagyobb arányban a külterületi részeken, illetve részlegesen szegregálódva (József utca, Sándor utca) két meghatározott utcában. A településen a lakókörnyezet vegyes képet mutat, a rendben tartott, jól felszerelt lakások mellett jellemzıek a rendezetlen, rossz lakáskörülmények. Intézményi szegregáció: A rendelkezésre álló adatok alapján az intézmények nem folytatnak szegregáló gyakorlatot. Az Óvodai Intézmény esetében jellemzı, hogy a Kávai úti óvodához közelebb lakó nagyobb létszámú cigány lakosság (Sándor utca, József utca) a Kávai úti óvodába viszi a gyermekét és nem hajlandók a központi - de lakásuktól távolabb esı- és nagyobb hellyel rendelkezı Rákóczi úti óvodába íratni gyermeküket. Ez látható a Kávai úti óvodában megmutatkozó, a másik két óvodához viszonyítva nagyobb létszámú hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek számából, - azonban ezen aránybeli eltérés nem direkt szegregáció következménye. Az eltolódást a lakóhelyi környezet elhelyezkedése váltja ki. Az iskola párhuzamos osztályaiban nincsen szegregációs tendencia, nem tapasztalhatók aránytalanságok, a lakóhely miatti eltolódás is kiegyenlítıdni látszik. Az iskolában a halmozottan hátrányos helyzető tanulók osztályok közötti szétosztása egyenletes. Beóvodáztatás adatai: Az Óvodai Intézmény 3 (tag)óvodájában jelenleg rendelkezésre álló 350 férıhely a város óvodáskorú gyermekeinek teljes körő ellátását nem teszi lehetıvé. Az éves születésszám átlagosan 125 fı, az óvodában 4 évfolyamú gyermeket látnak el. Az Önkormányzat már hosszú évek óta törekszik arra, hogy az Óvodai Intézmény a nevelési feladatok ellátása mellett, - úgynevezett szociális funkciót is betöltsön. Ennek érdekében az Óvodai Intézmény a 3 éves korosztály minél teljesebb létszámú felvételét tőzte ki célul. Az Óvodai Intézmény OKÉV engedély alapján, a férıhelyek 120% -os feltöltöttsége mellett, évente 420 gyermeket lát el. A 120%-os feltöltöttség teszi lehetıvé, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek 1-2 kivételtıl eltekintve, teljes körően részesüljenek az óvodai ellátásában. Számukra az étkezés térítésmentesen, és folyamatosan biztosított. Pilis Város Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja alapján, az Óvodai Intézmény a 2007/2008-as tanévben felmérte azon gyermekek létszámát, akik az óvodai ellátásból kimaradtak. Kiemelt figyelmet fordítottak a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai ellátásba történı bevonására, - ezért ezen gyermekek családjait az óvónık otthonukban személyesen keresték meg.

12

2.5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a település intézményeiben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés (pl. tanórán kívüli programok) biztosításában, esélyegyenlıségük elımozdításában; illetve, hogy amennyiben több alapfokú intézmény van a településen, az intézmények között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai eredményességében van-e jelentıs eltérés. Az iskolában a tanulói létszám annyiban változott, hogy az Önkormányzat a szakiskolai, az alapfokú mővészetoktatási, valamint a két, kis létszámú és nem integrálható SNI-s tanulókkal kapcsolatos feladatok ellátását, - 2008. július 01. napjával átadta Pest Megye Önkormányzatának. Az iskolában a lemorzsolódás az elmúlt években stabilizálódott, az elmúlt tanévben 37 tanuló nem teljesítette sikeresen az adott tanév követelményeit. A lemorzsolódás aránya kb. 3%. A lemorzsolódásban azonban az intézmények között jelentıs eltérés mutatkozik. Az egyik intézményben 5-7-szerese a lemorzsolódás aránya a másik intézménybeli értéknek. A továbbtanulási adatok a 2007/2008-as tanévben a 8. osztályt végzett gyermekek esetében: 23 fı gyermek közül egy gyermeknek a tankötelezettsége megszőnt, 3 gyermek gimnáziumban, a többi szakközépiskolában, illetve szakiskolában tanult tovább. A hátrányos helyzető tanulók közül 2 fı szakközépiskolában, 3 fı szakiskolában folytatta tanulmányait. Alapfokú mővészeti oktatásban a 2007/2008-as oktatási tanévben, valamint a 2008/2009 oktatási tanévben 100 tanuló vett részt, de egyetlen halmozottan hátrányos helyzető tanuló sem részesült alapfokú mővészeti oktatásban. A napközi ellátásban részesülı 184 tanuló közül 23 halmozottan hátrányos helyzető tanuló (12,5%), - ami kedvezıbb, mint a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya az összes tanulóhoz mérve. A szakköri foglalkozásokon 699 tanuló vett részt az elmúlt tanévben, közülük 27 halmozottan hátrányos helyzető tanuló (3,8%), - ami elmarad az összlétszámhoz viszonyított aránytól. A könyvtárat látogató 436 diák közül 72 halmozottan hátrányos helyzető (16,5%), - ami szintén kedvezıbb az összlétszámhoz viszonyított aránynál. A településen a 2007/2008-as tanévben két iskolai nyári tábor került megszervezésre: 1 kerékpáros tábor és 1 kézmőves és drámatábor. Az iskolán kívüli egyéb segítı programokat nem vették igénybe a településen az elmúlt tanévben (pl. Útravaló program, Arany János Tehetséggondozó Program, tanoda). Az elmúlt években az évi országos kompetencia méréseken a település intézményei az országos átlag körül teljesítettek, - az osztályok egymástól mért teljesítménykülönbsége között kiugró eltérés nincs. Az iskola valamennyi telephelyén évtizedek óta alkalmazzák a tanulást-tanítást elısegítı módszereket. Az iskola ezek elterjesztését és fenntartását, a következı tartalmakban valósítja meg: - Differenciált oktatás a tanórákon.

13

- Differenciált oktatás a tanórán kívül (korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás). - Kompetencia alapú oktatás: csatlakozás a TIOK programhoz, tantervek felülvizsgálata a kulcskompetenciák fejlesztésének tekintetében. - Nem szakrendszerő oktatás bevezetése az 5.-6. évfolyamokon. - A pedagógusok részt vettek a hátrányos helyzető gyerekek integrációját elısegítı tanfolyamon, tapasztalataikat nevelési értekezleteken osztották meg a munkatársakkal. - A részképesség-zavar felismerése, fejlesztése témakörben fejlesztıpedagógusok nevelési értekezleteken elıadást tartottak. Az iskolában az elızı tanévben 33 fı diák részesült egyéni fejlesztésben. A jelenlegi oktatási tanévben 66 tanuló kap egyéni fejlesztést. Egyéni fejlesztésben részesülnek a területi, megyei versenyre készülı, illetve a pótvizsgára készülı diákok is. 2.6. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a település intézményeiben. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményekben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvetı feltételei (módszertani képzettség, infrastruktúra, intézményi együttmőködés, partnerség); illetve, hogy amennyiben több alapfokú intézmény és óvoda van a településen, az egyes intézmények között az oktatás feltételeiben van-e jelentıs különbség. Pilis Város Önkormányzata, mint fenntartó 2008. július 1-jei hatállyal megalapította és létrehozta a Gubányi Károly Általános Iskolát, - amely általános jogutódja a jogutódlással megszüntetett Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30.) valamint a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola (székhely: 2721 Pilis, Széchenyi u. 28.) iskolai oktatási intézményeknek. Az így létrehozott új közoktatási intézmény szakos ellátottsága megfelelı. Az oktató-nevelı munkát segítı szakemberek közül az iskolában fıállású munkatársként áll rendelkezésre 1 gyógypedagógus, egy fejlesztı és 2 gyógytestnevelı tanár, félállásban logopédus, Óvodában fıállásban 1 fejlesztı pedagógus (2 fı félállásban) és 1 logopédus, míg a többi szakembert a nevelési tanácsadó munkatársaként vehetik igénybe az intézmények. A pedagógusok az elmúlt három tanévben rendkívül szerteágazó területeket érintı továbbképzéseken vettek részt (lásd táblázat) Továbbképzés megnevezése Fejlesztıpedagógia Matematika tanulás zavarai Számítógép-kezelıi Katasztrófa-elhárítás Internet-szolgáltatás Pedagógia Tanítóképzı

14

Résztvevık száma 1 1 7 1 1 1 2

Gyermek- és ifjúságvédelem Angol nyelvtanár Szolfézs Médiaismeret Kézmőves technikák Kompetencia alapú oktatás elterjesztése Iskolai drogkoordinátor Logopédiai eljárások Drámajáték vezetı alapképzés Olasz szak

2 4 1 1 2 7 1 1 1 2

Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. december hónapban megtartott ülésén meghozott 356/2008. (XII.18.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy a Gubányi Károly Általános Iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló 1 fı pedagógusnak a gyógypedagógiai-logopédiai, iskolai rendszerő továbbképzésének elsı évi, teljes költségeit (tandíj, 1. vizsgák díja) a 2009. és 2010. pénzügyi évben (2009/2010. oktatási tanév), - az Intézmény 2009. évi és 2010. évi költségvetésben, - az állami költségvetés részeként, az ún. pedagógus továbbképzésre biztosított elıirányzatán felül, az Önkormányzat saját költségvetése terhére vállalja. A 2010. pénzügyi év II. félévétıl kezdıdıen a gyógypedagógiai-logopédiai iskolai rendszerő továbbképzés költségeit, az iskola intézményi költségvetésen belül, - az ún. pedagógus továbbképzésre biztosított elıirányzatán belül kell megtervezni. A tanulást-tanítást segítı eszközrendszer alkalmazása területén jelentıs elırelépést jelentett a Térségi Iskola és Óvodafejlesztı Központok létrehozását támogató HEFOP 3.1.2-es programban való részvétel konzorciumi partnerként. Az eddig az intézmények gyakorlatába bevezetett területek, az alábbiak: • az önálló tanulási képességet kialakító programok, • a tanulók önálló – életkornak megfelelı – kreatív tevékenységére épülı foglalkozások, • tanulási motivációt erısítı és fenntartó tevékenységek, • kommunikációs képességeket fejlesztı programok, • közösségfejlesztı, közösségépítı programok, • egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés, • kooperativitás, • értékelı esetmegbeszélések, • mentálhigiénés programok, • problémamegoldó fórumok, • hospitálásra épülı együttmőködés, • szöveges értékelés – árnyalt értékelés.

15

A fenntartó az EU által részben finanszírozott Regionális Operatív Program keretein belül támogatott pályázaton nettó 192.930.813 Ft-ot nyert az Óvodai Intézmény Rákóczi úti épülete külsı-belsı felújításra, korszerősítésére és bıvítésére. A székhely óvoda felújítása, korszerősítése és bıvítése 2008. évben megtörtént, a felújított intézmény mőszaki átadás-átvételére 2008. december 17-én sor került. A felújítás keretében jelentısen megújult az intézmény. A sajátos nevelés gyakorlatához a minimálisan szükséges tárgyi feltételek, fejlesztı szobák, valamint orvosi szoba, tornaterem került kialakításra. Fenteken túlmenıen a székhely intézmény berendezései is megújultak, megtörtént az épület akadálymentesítése, a vakok és csökkent látók részére a tájékozódást is lehetıvé tevı, információs táblák felszerelése. Az Óvodai Intézmény a 2007/2008-as tanév során még nem látott el sajátos nevelési igényő gyermekeket. A fenntartó határozata alapján, az integrált nevelés eredményes megvalósítása érdekében, - 2 fı részmunkaidıs fejlesztı pedagógus alkalmazására nyílt lehetıség, így a nevelımunkát segítı speciális végzettségő szakemberek száma az intézményben 3 fıre növekedett. Az Óvodai Intézmény a nevelımunka tartalmi megújulását célzó kompetencia elvő óvodai programcsomag bevezetési lehetıségét pályázat útján kívánja elnyerni. A pályázat elıkészítése jelenleg folyamatban van, kedvezı elbírálás esetén a programcsomag bevezetése a kijelölt csoportokban a 2009/2010-es tanévben kezdıdhet meg. A szakmai munkavégzés vonatkozásában, a nevelési programban meghatározott egyéni fejlesztési módszerek elsajátítását, elsısorban a nevelımunkát közvetlenül segítı, speciális végzettségő szakembereik számára kívánják lehetıvé tenni, tanfolyami végzés keretében pl.: Sindelar-fejlesztési módszer. A speciális végzettségő szakemberek tényleges beiskolázására 2009. év február hónapjában kerül sor. 2.7.A település intézményei számára biztosított források vizsgálata. Célja: annak megállapítása, - hogy az egyes intézmények egyenlı arányban részesültek-e támogatásban, illetve, hogy differenciált forráselosztás esetén mennyire szolgálta a differenciálás az esélyegyenlıség elımozdítását a településen; - hogy a kiegészítı normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörtént-e az igénybevett kiegészítı állami forrásból. Integrációs- és képesség kibontakoztató felkészítés támogatás, nemzetiségi/roma kisebbségi oktatás normatíva igénylésére nem került sor. A gyógypedagógiai oktatásnevelés számára biztosított kiegészítı normatívát a település igényelte. Az intézmények mőködését és feladatainak ellátását az önkormányzat feladatfinanszírozással végzi. A feladatfinanszírozás olyan rugalmas, a mindenkori feladatokhoz igazodó finanszírozási rendszer, amely a törvényi elıírások betartása mellett a finanszírozón keresztül oldja meg a nevelési-oktatási rendszer folyamatszabályozását.

16

A szabályozás a fenntartói hierarchia szinten történik. A fenntartó biztosítja és tiszteletben tartja az intézményi autonómiát: az intézmények belsı életének megszervezéséhez, szakmai munkájához, mőködéshez az önrendelkezési jogot. A feladatfinanszírozás a mőködés perem feltételeit rögzíti. A rendszer demokratikus, mert mind a fenntartó, mind az intézmények a szabályozási paramétereket pontosan és elıre rögzítetten ismerik. A fenntartó a paraméterek számára ellenırizhetı módon minden intézményt, a feladatához mérten, azonos mértékben lát el erıforrásokkal. A fenntartó az ún. feladatfinanszírozás keretein belül biztosítja az intézményei - és ezen belül az intézményekben lévı ellátottak számára - az esélyegyenlıséget. A feladatok sokrétőek, a feladat finanszírozási rendszer szervesen illeszkedik az állami normatív támogatás rendszeréhez, és konkréttá teszi a törvényekben egyértelmően nem szabályozott feltételeket. Helyzetelemzés megállapításai: Esélyegyenlıségi terület

Feltárt probléma

Szükséges beavatkozás

2.1. Elérhetı közszolgáltatások

0-3 éves korú (HHH) gyerekek felügyelete

Bölcsöde, családi napközi, biztosítása.

2.2. Alapfokú ellátás

közoktatási 3-6 éves gyerekek egy (HHH) gyerekek korai (3 része kimarad az ellátásból

éves) óvodáztatása

Integrált oktatás feltételei nem teljes körőek

Integrált oktatás megvalósítása

Magántanulók száma magas

Szülıi kérés felülvizsgálata

2.5. Oktatás eredményessége

Tanulást/tanítást segítı eszközrendszer hiányos nem teljes körő

Eszközrendszer minden évfolyamon rendelkezésre álljon

2.6. Oktatás/nevelés feltételei

Integrált oktatáshoz kapcsolódó normatívák elérése nem teljes körő

IPR bevezetése

Eszköz, infrastruktúra hiányos

Eszköz, infrastruktúra fejlesztés

2.3. SNI gyerekek

2.4. A tanulói összetétel (HHH)

2.7. Biztosított források

17

3. Célmeghatározás, stratégiai célok 3.1.) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. november hónapban, a Gubányi Károly Általános Iskola 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30. szám alatti intézményi épületének átalakítására, korszerősítésére és bıvítésére vonatkozólag az ÁRTÉR Építész Mőterem Kft. (székhely: 5000 Szolnok, dr. Elek út 11.) által elkészített megvalósíthatósági tanulmányterv mőszaki tartalmát (beruházási célt) elfogadta és az intézményi épület átalakítására, korszerősítésére és bıvítésére vonatkozólag a tervezési munkák továbbfolytatásával elviekben egyetértett. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testülete úgy döntött, hogy a KözépMagyarországi Régióban a jelenleg mőködı közoktatási intézmények bıvítésére, átalakítására, és új közoktatási intézmények létesítésére vonatkozó új KMOP pályázat kiírásával egyidejőleg, - felhatalmazza a település polgármesterét, hogy a megvalósíthatósági tanulmánytervben rögzített mőszaki tartalom mellett, az alábbiak szerint: 1./ az eredeti ajánlatban rögzített idıtartam érvényességi idején belül az eredeti ajánlat szerint, 2./ amennyiben az eredeti ajánlat érvényességi ideje lejár, úgy új árajánlat bekérésével (figyelemmel a tervezési munkákra érvényes szerzıi jogok-rendszerére) az építési engedélyezési tervdokumentáció, valamint a pályázat benyújtásához szükséges pályázati költségvetés kidolgozására, elkészíttetésére, összeállítására vonatkozó tervezési szerzıdést Pilis Város Önkormányzata nevében az ÁRTÉR Építész Mőterem Kft-vel kösse meg. 3.2) A Polgármesteri Hivatal 2008. évben a bölcsıdei ellátás iránti lakossági igényt felmérte. Az Önkormányzat 2008. november hónapban döntött arról, hogy a Pilis város ingatlan-nyilvántartásban 6/22 hrsz. alatt felvett, természetben Gerje patak és környéke területen, természetben a Pilis, Jókai Mór utcából nyíló pilisi, 63 helyrajzi számú utca által megközelíthetı, az Erdei Ferenc utcára nyíló pilisi piac és vásártér mögötti területen tervezett, óvodai csoportszobákból és hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségekbıl, valamint bölcsıdei csoportszobákból és hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségekbıl álló komplex óvodai és bölcsıdei intézmény megvalósítására vonatkozólag a NÁNA Építész Stúdió Betéti Társaság (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 47.) által elkészített megvalósíthatósági tanulmányterv mőszaki tartalmát (beruházási célt) elfogadja és a komplex óvodai és bölcsıdei intézmény épületének megvalósítására vonatkozólag, a tervezési munkák továbbfolytatásával elviekben egyetért. A Képviselı-testület ugyanezen döntésében, egyúttal úgy foglalt állást, hogy a komplex óvodai és bölcsıdei intézmény megvalósítására irányuló építési engedélyezési tervdokumentáció elkészíttetésére vonatkozó végleges döntését, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által, a közoktatási

18

intézmények beruházása tárgyú, késıbbiekben kiírásra kerülı pályázat tartalmi szempontrendszere és feltételrendszere figyelembevételével hozza meg. 3.3.) A fenntartó és az iskola célja, hogy az iskola tartósan képes legyen a különbözı háttérrel és különbözı területeken eltérı fejlettséggel rendelkezı gyerekek fogadására és együtt nevelésére, az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosítása, esélyteremtés, támogató lépések, szolgáltatások megvalósításán keresztül a településen élı hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében. 4) Érvényesüljön a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. 5) Az Önkormányzat – középhosszú távon - célul tőzi ki, hogy a hátrányos helyzető gyermekek oktatása körülmény-és feltételrendszerének javítása mellett elıtérbe helyezi az ún. tehetséggondozás feltétel-rendszerének fejlesztését, a humánerıforrás oldal, a pénzügyi finanszírozási oldal valamint a tárgyi feltételrendszer egyidejő biztosításával. 6) A gyermekek, tanulók esélyegyenlıségével kapcsolatosan, az alábbi szabályok, segítı intézkedések megtétele szükséges: a) a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét biztosító együttnevelés megvalósítása, az integrált neveléstárgyi és személyi feltételeinek megteremtése, a szegregált nevelés minden formájának megszüntetése, b) az ingyenes tankönyvellátás a rászoruló gyermekeknek, c) a hátrányos helyzető gyermekek kötelezı óvodai felvétele, d) a beiskolázási szabályok folyamatos és rendszeres megtartatása, e) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele valamennyi rászorult részére, f) az egyéb szolgáltatások szervezése esetében – a szülık anyagi helyzetébıl fakadóan – ne érhesse hátrány a gyermeket, tanulót, g) együttmőködések erısítése ágazatközi és intézményi szinten. 7) Pilis Város Önkormányzata 2009. évtıl kezdıdıen, minden év nyári idıszakára vonatkozóan gondoskodik a település közigazgatási területén élı 6-14 éves korú gyermekek napközbeni ellátásáról (nyári gyermekfelügyelet).

19

4. Akcióterv 1. modul Az intézkedések, tevékenységek rögzítése: Helyzetelemzés megállapításá ra (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogal mazása

Intézkedé s leírása

Az intézkedés felelıse

A gyermekek között feltételezhet ıen sok latens halmozottan hátrányos helyzető, különösen a Pilisre betelepülı,

A településen lakók szociális helyzeté nek felmérése. Minden halmozottan

Latens halmozottan hátrányos helyzető tanulók feltérkép ezése, meggyı zés a szülıi

Kistérségi 2010. Családsegí március 1. tı és Gyermekjóléti Szolgálat, pilisi tagintézménye gyermekjó léti részleg

1

Az intézkedés megvalósítás ának határideje

Kiinduló érték (a kiinduló állapotot jellemzı adat, aminek javítására az intézkedés irányul)

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor középtávon (3 év)

Polgármesteri Hivatalban nyilvántartott (HHH): iskolás: 113 fı, óvodás 24 fı.

A (HHH) Módszertani feltárását leírás. célzó körny. tanulmányok

Az intézkedés eredménye s-ségét mérı indikátor hosszútávo n (6 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erıforrás

Az intézkedés státusza1

Emberi erıforrás

1. (elıkészítés alatt)

Kódok használata javasolt: 1. elıkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselıtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelısök és határidık kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további elıre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve

20

döntıen a volt zártkerti településrészen lakók között. A rejtve maradó halmozottan hátrányos helyzető tanulók nem kerülnek be az ellátórendszerbe, emiatt romlik az oktatási esélyük és társadalmi integráció lehetısége.

hátrányilatko nyos zat helyzető tételre. gyermek ellátásban részesülj ön

szakmai vezetıje

21

2. modul Az intézkedések, tevékenységek rögzítése: Helyzetelemzés megállapításá ra (problémára) hivatkozás








Az intézkedés eredménye s-ségét mérı indikátor hosszútávo n (6 év)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erıforrás


A halmozottan hátrányos gyermekek helyzete javításának egyik leghatékonyabb módja, ha elısegítjük a szülık társadalmi integrációját, ezen

Közszol gáltatások elérhetı ségének javítása. A bölcsıdei és/vagy családi napközi és/vagy házi gyermek

A 0-3 éves korú halmozottan hátrányos helyzető gyermekek felügyeletének biztosítá sa.

Kistérségi Családsegí tı és Gyermekjóléti Szolgálat, pilisi tagintézménye gyermekjó léti részleg szakmai vezetıje

Nyilvántartás Az nem igényfelmé- még pontos. rést a Polgármeste ri Hivatal 2008. évben végrehajtotta.

(A 321/2008. (XI.26.) sz. önkormányzati határozatban foglaltak szerint.)

Pályázaton való részvétel, az ellátás engedélyezé si dokumentumai

Az óvodai ellátásban részesülı halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya

Anyagi erıforrások (pályázati pénz és önerı)

2.(Képvi selıtestületi döntés született)

2


22

belül is a munkaerıpiacra való visszatérést. Ehhez szükség lehet képzési programokon való részvételre, alkalmi munkavállalás lehetıvé tételére, stb. Viszont jelenleg 0-3 éves gyermekek ellátása nem biztosított a szülık elfoglaltsága idıtartamára .

felügyelet biztosított legyen.

23

3. modul: Az intézkedések, tevékenységek rögzítése: Helyzetelemzés megállapításá ra (problémára) hivatkozás


Intézkedés leírása

Az óvodai ellátásból kimarad a 36 éves korosztály egy része. Ez egyrészt rontja a szülık munkaerıpiaci esélyeit,

A korai óvodáztatással a halmozottan hátrányos helyzető gyermek ek oktatási hátrá-

A halmozottan Óvodai hátrányos Intézmény helyzető vezetıje. gyermekek minél korábbi életszakaszban vegyék igénybe az óvodai ellátást. Azon családok azonosítása, amelyekben van

3


Az intézkedés megvalósí tásának határideje


2-3% Az igényfel mérést a Polgármesteri Hivatal 2008. évben végrehajtotta. 2015. év.

Az intézkedés eredményes -ségét mérı indikátor rövidtávon (1 év)


Az intézkedés eredményességét mérı indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés megvalósítá sához szükséges erıforrás


Az elkészült intézkedési terv. (A terv elkészítése folyamatban van.)



Anyagi erıforrások (pályázati pénz és önerı)

3. (a feladat végrehaj tása folyamat ban)


24

másrészt a nyai gyermekek csökken csak -jenek. késıbb, kisebb hatékonyság gal vehetik igénybe az úgynevezett hátránykom penzációs szolgáltatás okat.

olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben, majd intézkedési terv készítése az óvodai ellátás megszervezése érdekében. (1 év) A három vagy több évet óvodában töltık halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya 10%-kal növekszik. (3év ) A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai ellátása teljes körő (6 év).

25





Integrált oktatás feltételei nem biztosítottak teljes körően, amely a hátrányos helyzető tanulók oktatási esélyegyen-

IPR bevezeté se a település oktatási intézmé nyeiben

Tanulók, köztük a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai eredményességének javítása. IPR stratégia kidolgozása a település

2015. Intézmény év vezetık, Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, pilisi tagintézménye gyermekjóléti

4

Az intézkedés megvaló sításának határideje




Integrált oktatás feltételei nem teljes körőek.

Az elkészült Oktatási stratégia éves munkatervek


Az intézkedés megvalósítás ához szükséges erıforrás


Oktatási éves munkatervek

Emberi erıforrások.

3. (a feladat végrehaj tása folyamat ban)


26

lıségét rontja.

intézményei részleg ben (1 év). szakmai Az IPR vezetıje felmenı rendszerben bevezetésre kerül (3 év). IPR teljes körően mőködik. (6év).

27

5. modul Az intézkedések, tevékenységek rögzítése: Helyzetelemzés megállapításá ra (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmazá sa



Szülıi kérésére a magántanulók száma magas. A magántanulók között nincs olyan tehetség, aki emiatt kérte volna a

Tanulók, köztük a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai eredményességének javítása. Tanulók, köztük a

A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselıi kérelmek felülvizsgálata az illetékes

Kistér- 2015. év ségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, pilisi tagintéz

5






12 fı

Jegyzıköny vek.

Magántanulók száma

A (HHH) Emberi magántanul erıforók száma rások.


28

Az intézkedés megvaló sításához szükség es erıforrás


3.

magántanulói státuszt (pl. több évfolyamot egyszerre végez, sok fellépése van). A nem kiugróan tehetséges gyermekek esetén fennáll a veszélye annak, hogy az oktatási esélyeik romlanak a magántanulói státusszal.

halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai eredményességének javítása. A magántanulói státusz okainak mélyebb feltárása, magántanuló k minél nagyobb részének az iskolai közösségbe visszaterelése .

iskola képviselıje és külsı szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetıségek azonosítása a családdal (gondviselıvel) közösen. A magántanulóvá nyilvánítás gyakorlatának áttekintése, az iskoláztatást biztosító lehetıségek feltárása (1 év). A magántanulók száma csökkenjen (3

ménye gyermekjóléti részleg szakma i vezetıje

29

év). A halmozottan hátrányos helyzető tanulók körében a magántanulói helyzet szőnjön meg (6 év).

30


Cél konkrét szöveges megfogalmazása



A tanulásttanítást segítı eszközrendszer alkalmazása nem teljes körő. A tanulásttanítást segítı eszközrend-

Tanulók, köztük a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai eredményességé -nek javítása. A tanulást-tanítást segítı eszközrendszer alkalmazása minden oktatási-

A tanulásttanítást segítı eszközrendszer kiterjesztése mind a módszereket, mind az évfolyamokat, mind az oktatási-nevelési intézményeket illetıen. Az

Intézmény 2015. év vezetık Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, pilisi tagintézménye gyermek-

6

Az intézkedés megvalósítá sának határideje



A tanulást- Éves tanítást munkasegítı terv eszközren d-szer alkalmazá sa nem teljes körő.

Az intézkedés eredményes -ségét mérı indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményes -ségét mérı indikátor hosszútávo n (6 év)

Éves Éves beszámo- beszámolók, lók továbbkép zési tervek.


31

Az intézkedés megvalósít ásához szükséges erıforrás


Emberi és anyagi erıforrások.

1. (elıkészítés alatt)

szer kiterjesztése javítja a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási esélyeit.

nevelési intézményben és minden évfolyamon megtörténjen.

elterjesztésre vonatkozó elképzelések kialakítása.(A rövid távú cél megvalósításához kapcsolódó feladat végrehajtásra került). Növekedjen a tanulást-tanítást segítı eszközrendszert használó pedagógusok száma (3 év). Minden oktatásinevelési intézményben teljes körően használják a tanulást-tanítást segítı eszközrendszert (6 év).

jóléti részleg szakmai vezetıje

32

7. modul: Az intézkedések, tevékenységek rögzítése: Helyzetelemzés megállapítá sára (problémára) hivatkozás




Az intézmények, tagintézmé nyek közötti lemorzsoló dási arány jelentısen eltér..

Tanulók, köztük a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai eredményesség ének javítása. A tanulók iskolai sikeressége javuljon..

A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszerek alkalmazása. Szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának

Intézmény 2015. vezetık év Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, pilisi tagintézménye gyermekjóléti részleg szakmai vezetıje

7

Az intézkedés megvaló sításának határideje



Az intézkedés eredményes ségét mérı indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedé s eredmény ességét mérı indikátor hosszútáv on (6 év)

Az intézkedés megvalósí tásához szükséges erıforrás

Az intézke -dés státusz a7

3% a székhelyen, 5—7 szerese a telephelyen .

Fejlesztési tervek.

Segítı Lemorprogramok zsolódási ban arány. résztvevı tanulók száma, a lemorzsol ódási arány, tanulmányi eredmény.

Emberi és anyagi erıforrás ok.

1. (elıké szítés alatt)


33

támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. Az iskolán kívüli segítı programokban való részvétel támogatása. Egyéni felkészítési tervek kidolgozása a szakés szakmai szolgáltatók bevonásával. (A rövid távú cél megvalósításához kapcsolódó feladat folyamatosan végrehajtásra kerül. Segítı programokba való bevonás biztosítása. A lemorzsolódás arányának csökkentése 20%kal (3 év). A lemorzsolódási arány 1-2%-ra csökken minden oktatási intézményben. (6 év.)

34


Cél konkrét szöveges megfogalmazá sa



Integrált oktatáshoz kapcsolódó normatívák nagyobb része nem érhetı el a település számára. Az IPR bevezetésével a gyógypeda-

Az oktatás feltételinek javítása. Integrált oktatáshoz kapcsolódó normatívák lehívásra kerüljenek (pl. integrációsés képesség kibontakoz-

Az IPR bevezetése során az oktatási intézmények teljesítik a normatíva lehívás szabályait. A normatívák igénylésének adminisztratív feltételei teljesülnek (1

Települési 2011. év Közoktatási Esélyegyenlı ségi Program irányítója.

8

Az intézkedés megvalósí tásának határideje




nulla

A A központi normatíva jogszabály igénylések oknak való megfelelés

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor hosszútáv on (6 év)



--

Emberi források.

1. (elıkés zítés alatt)


35

gógiai normatíva mellett lehívható egyéb normatívák által biztosított többletforrás a halmozottan hátrányos helyzető tanulóknak nyújtott szolgáltatás ok fejlesztésére fordítható.

tató felkészítés támogatása, nemzetiségi/ roma kisebbségi oktatás normatívája).

év). A normatívák igénylésének szakmai feltételei teljesülnek, a normatívák lehívásra kerülnek (3 év)

36


Cél konkrét szöveges megfogalmaz ása



A központi jogszabály (ok)ban meghatározott kötelezı taneszköz és infrastruktúra nem áll rendelkezésre teljes mértékben.

Az oktatás feltételinek javítása. A központi jogszabály (ok)ban meghatároz ott kötelezı taneszköz és infrastruktúra teljes

Az oktatás eszköz és infrastrukturális feltételeinek javítása. Intézkedési terv a cél elérésére. A fejlesztéshez szükséges forrás megpályázása, a beruházás elindítása. (A folyamat

Települési 2015. év Közoktatási Esélyegyenlıségi Program irányítója.

9




Az intézkedés eredményességét mérı indikátor középtávo n (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor hosszútáv on (6 év)


Kötelezı tanesz-köz és infrastruktúra nem áll rendelkezésre teljes.

Intézkedési terv megléte, pályázat elkészülte.

Leltári naplók, eszköz és felszerelés jegyzékek.

Önkormányzati vagyonnyilvántartás.

Emberi 2-3. és anyagi (Kt. források. Határozat, vh. Folyamatban)


37


mértékben rendelkezés re álljon (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet).

elindításra került, a beruházás elıkészítése folyamatban van.) A központi jogszabály(ok)ban meghatározott eszközök rendelkezésre állnak (3 év). A központi jogszabály(ok) szerinti infrastrukturális feltételek rendelkezésre állnak (6 év).

38







Nincs rendszeres, preventív jellegő kapcsolat, és együttmőködés az oktatási intézmények környezetében mőködı társadalmi

A társadalmi környezettel történı együttmőködés javítása. A tanulók iskolai sikeressége javuljon, a társadalom elfogadottabbá váljon.

Tervszerően mőködı, preventív kapcsolat kiépítése az oktatási intézmények környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel, a halmozottan hátrá-

Települé si Közoktatási Esélyegyenlısé gi Program irányítója.

2015. év

Nincs Együttmő rendszeres, ködési preventív terv. jellegő kapcsolat, és együttmőködés.

10



Az intézkedés eredményes -ségét mérı indikátor hosszútávo n (6 év)

Az intézkedés megvalósítá sához szükséges erıforrás

Az intézke -dés státusza10

Közösen kezelt esetek száma, tanulmányi eredmény.

Lakossági vélemény pozitív irányba változik..

Emberi és anyagi források.

2-3. (Kt. Határozat, vh. Folya matban)


39

és szakmai szereplıkkel a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének érdekében.

nyos helyzető tanulók iskolai sikeressége érdekében. Az intézmények, a társadalmi és szakmai környezet hatékonyan kezeli az eseteket, ezzel javul a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikeressége (3 év). A társadalmi befogadás erısödik (6 év).

40

5. Megvalósulást segítı egyéb programok. A Gubányi Károly Általános Iskola jogelıdje, a TIOP pályázaton nyertes volt, a fejlesztés bevezetésre került, jelenleg a fejlesztés fenntartása folytatódik. CÉL

FELADAT

Minden települési érintett dokumentumban érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitőzései

A közoktatási intézmények mőködését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata. Az értékelés, visszacsatolás megtervezése

A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlı bánásmód és esélyegyenlıség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, tisztségviselık, intézményvezetık az érintett területen

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése

MÓDSZER/ESZKÖZ

FELELİS

GYAKORISÁG

Dokumentumelemzés

Esélyegyenlıségi felelıs (külsı szakértı bevonásával)

A program elfogadása után és utána a dokumentumok módosításakor

Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása

Esélyegyenlıségi felelıs

Évente

Szakemberek meghívása

Esélyegyenlıségi felelıs

Évente

6. Kockázatelemzés A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetıen nehézséget jelentı és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezık számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitőzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényezı, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínősége (valószínőség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentısebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényezı esetében, ahol a súlyosság és valószínőség pontszámának szorzata eléri a 3-mat). Cél konkrét szöveges megfogal mazása


Közszol-

A

0-3

Az intézkedés eredménye s megvalósu lásának kockázata 3

A kockázat következményé nek súlyossága (1-3)

A kockázat bekövetkezés ének valószínőség e (1-3)

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja

3

3

(A

41

321/2008.

gáltatások elérhetısé gének javítása. A bölcsıdei és/vagy családi napközi és/vagy házi gyermekfelügyelet biztosított legyen.

éves korú halmozottan hátrá-nyos helyzető gyermekek felügyeletének biztosítása (intézmény építésével.)

(XI.26.) sz. önkormányzati határozatban foglaltak szerint. Amennyiben pályzat kerül kiírásra, az önkormányzat pályázni fog. .

7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás A települési esélyegyenlıségi program nyomon követése alapvetıen kétféle módon történik. Értékeléssel, amely támogató módon vizsgálja az eddig elért eredményeket és javaslatot tesz a hatékony továbblépéshez szükséges beavatkozásokat illetıen, illetve monitoringgal (ellenırzéssel), amely a vállalt célok megvalósulását vizsgálja. Az értékelés két szinten jelenik meg, egyrészt fenntartói, másrészt intézményi szinten. Az intézményi szinten megkülönböztethetünk intézményi önértékelést, illetve a fenntartó által végzett vagy végeztetett külsı értékelést. Az intézményi önértékelés végrehajtásának módjáról, gyakoriságáról az intézményi esélyegyenlıségi tervek rendelkeznek. A külsı értékelés évente, két monitoring vizsgálat közti idıszak felénél kerül végrehajtásra. Módszere fókuszcsoportos interjú, melynek keretében az intézményi esélyegyenlıségi akcióterv idıarányos megvalósulását értékelik az intézmény szakemberei, a megvalósításban érintett külsı szakemberek és a fenntartó képviselıje. A monitoring során dokumentumelemzéssel az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzését, az intézményi esélyegyenlıségi tervek idıarányos megvalósulását vizsgálja a fenntartó által delegált személy minden tanév végén. Cél:

Az eredményesség megállapítása. Minden érintett megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését.

Feladat:

Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása. Az éves eredmények közzététele.

42

Módszer/eszköz:

Az adatok feldolgozása. Intézményi fórumok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi körlevelek.

Felelıs:

Intézményvezetık és települési esélyegyenlıségi felelıs. Intézményvezetık és települési esélyegyenlıségi felelıs, önkormányzati kommunikációs szakember.

Gyakoriság:

Évente a beszámolók részeként adott szempontsor alapján. Évente egyszer, de jelentıs események esetén többször is lehet.

8. Kötelezettségek és felelısségi körök A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program végrehajtásáért felelıs vezetı személy a települési Önkormányzat Polgármesteri Hivatala jegyzıje, akinek elsısorban a következıkért kell felelısséget vállalnia: • Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de fıként az oktatási intézmények, szülık, az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program. • Az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselıi, a településen mőködı oktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a Programban foglalt Akcióterveket, Intézkedéseket. • Biztosítania kell, hogy az Önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetıi minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi Esélyegyenlıségi Terv elkészítéséhez és az intézményi pedagógiai, illetve mőködési dokumentumokkal való összehangoláshoz. • Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. • A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program végrehajtásáért felelıs személy feladata a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. • A település vezetése, az Önkormányzat tisztségviselıi és a településen mőködı közoktatási intézmények vezetıi felelısek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó központi jogi elıírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. Felelısségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programban foglalt célokat, célrendszert és közremőködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlıség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a Program irányítónak. Minden, az Önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerzıdéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezıként kövesse azt.

43

Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat - elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külsı szakértı bevonásával, - megállapítja a felelısségeket, - intézkedési tervet készít. A Közoktatási esélyegyenlıségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra. 9. Érvényesülés, módosítás A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programhoz kapcsolódóan a nyilvánosság biztosítása két szinten jelenik meg. Egyrészt a program kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása során, másrészt a Program megvalósítása során. A fenntartó a Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot a településen mőködı közoktatási intézmények közremőködésével tervezi meg. A program kidolgozása során, az elfogadását megelızıen biztosítja a konzultáció és véleményformálás lehetıségét a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnerek (helyi kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek és szülık képviselıinek). A fenntartó a program felülvizsgálata, módosítása során az érintett szakmai és társadalmi partnereknek lehetıséget biztosít a módosítási javaslatok megtételére. A program eredményes megvalósulását döntıen befolyásolja, hogy az érintettek (tanulók, szülık, pedagógusok, pedagógiai munkát segítık, a fenntartó, stb.) elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e a program végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden elérhetı eszközt és helyi médiát bevonni a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A fenntartó, illetve az érintett oktatási-nevelési intézmények a Program megvalósítása során a nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatja a program megvalósításában elért eredményekrıl a település döntéshozóit, tisztségviselıit, a más intézmények, a szülık, az együttmőködı szakmai és társadalmi partnerek képviselıit az intézmény, valamint az Önkormányzat munkaszervezete honlapján és kiadványaiban. Az intézmények az intézményi esélyegyenlıségi tervben részletesen meghatározzák a nyilvánosság biztosításara tett lépéseiket és azok módját. A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program rendes felülvizsgálatára 2013. december 3-ig kerül sor. A Program rendkívüli felülvizsgálatát bármely érintett szakmai és társadalmi partner kezdeményezheti a felülvizsgálat okának részletes indoklásával. A felülvizsgálat megindításáról a település jegyzıje dönt.

44

10. Elfogadás módja és dátuma I. Záradék: A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programot - a szakmai és társadalmi egyeztetések biztosítását követıen - Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2007. július 12-i nyilvános és rendkívüli ülésén megvitatta és 165/2007. (VII.12.) sz. önkormányzati határozatával elfogadta. Pilis, 2007. július hó 13. napján.

Szabó Márton polgármester


II. Záradék: A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program elsı felülvizsgálatát Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2009. február havi nyilvános és rendes képviselı-testületi ülésén megvitatta, és a ……/2009. (……) számú önkormányzati határozatával elfogadta. Pilis, 2009. ………… hó …. hó napján.

Szabó Márton polgármester


45

jegyzı JEGYZİ ÁTNÉZETT TERVEZET! VÁLTOZTATÁSOK: vastag és dılt betővel kiemelve! Vastag betővel kiemelve! (aljegyzı) ( )

Recommend Documents