Jedd- Livezeni 2o14. o5.o2.
Református parókia és a templom torony
A falu bemutatása Jedd (román nevén Livezeni) az egykori Marosszék egyik faluja Erdélyben, a mai Maros megyében. A megye székhelytől 3 km – re. A beépített területek kb. 330 - 358 m tengerszínt fölötti magasságban vannak. Közigazgatásilag még három falu tartozik a községhez, melynek központja Jedd és ide tartozik Agárd, Kebele és Kebeleszentivány.
Jedd neve első fellelhető írásokban Yedd néven jelenik meg előszőr 1505 ben. Jedd egy ősi szabad székely község volt, amely talán nevét egy íly nevű székely hőstől kapta. Az 1567 – es adóösszeírásban Jedd 10 kapuval jelenik meg, ami kb 40 családot jelentett abban az időben. 1612-ben már református anyaegyháza létezik és a tanítói fizetést is említenek.
Az 1700- as évek elején pusztított a pestis,és az ezt megelőző Basta féle portyázások során nagyon sok marosszéki falu elnéptelenedett. És az elnéptelenedett falvakat jövevény zsellér és jobbágycsaládok beköltözésével pótolták. Olyannyira, hogy némely faluban ezek aránya meghaladta a székelyek 50 százalékát. Ez történt Jedden és Agárdon is.
‘’Jeddre ne,, Az évek során a székelyek sorra elveszítették ősi jogaikat. 1791 –es években újra fellángolt a harc az ősi jogok visszaszerzéséért. Gr. Teleki Mihály jeddi földesúr, országgyűlési képviselő az összeírandó székelységet Jeddre hívta össze. Az összeíró bíztosok ide kiszálltak, de a székelység ezzel nem akart egyetérteni, ebből meg akkora zenebona lett, hogy a főkirálybíró a bíztosaival alig menekülhetett be Marosvásárhelyre, sőt annyira féltek, hogy a város polgárai közt fegyvert osztottak ki a város kapuihoz meg őrséget állítottak. Ekkor származott az a mondás’’Jeddre ne,,.
Egyház és iskola A falu lakossága többnyire református vallású, és temploma van. A katolikus közösség is számottevő és takaros kis templomuk van. Emellett más vallás is fellelhető.
Református templom távolról
Katolikus kápolna
Iskola A tanítás kezdetekben a református egyház védőszárnyai alatt működik. Kezdetben csak a vallásosság majd más tantárgyak is beiktatódtak az oktatásba. Kezdetben a tanítói lakban folyt az oktatás, majd ezt kipótolják egy tanteremmel. Különálló iskolaépületet csak 1900 ban sikerűl építeni.
Első különálló iskola épülete, amely 1896 ban kezdett épülni.
Új iskolaépület 1969-es évre úgy megnőtt a gyereklétszám, hogy a kultúrotthon épületét is osztályteremmé kellett alakítani. Ez az állapot megoldódott amikor is 1973- ban átadják a közadóból ,többnyire közmunkából felépített 8 tantermes iskolát. Ez az évek során bővült, most korszerű tantermekkel ellátott iskolát láthatunk.
Modernül felszerelt iskolája
Kúlturális élet Valamikor virágzó kúlturális élet volt falunkban. Sajnos az elmúlt rendszer sokat lefaragott ebből. Az utóbbi években probáljuk közösségünkben fellendíteni a kulturális életet. Évek óta működő tánccsoportunk van és évről évre sikerül az utánpótlást is megoldani.
Tánccsoport ,szüreti bálon
Gyöngykoszorú találkozón Marosvsérhelyen
Zenészekkel hívogatják a szüreti bálba a falu népét
Hagyományos szüretibálokat is szervezünk, évente
A felvonulás mellett tánccal hívogatjuk a bálba a falubelieket.
Március 15.- ke
Ifjúságunk
Falunkban két éve megalakult a Színjátszó kör, amely évente többször is színvonalas műsort mutat be. Nem kis örömünkre citeraegyüttes is alakult, melynek érdekessége, hogy önerőből fogadtak tanárt és készülnek, tanulnak szorgalmasan.Másik különlegességük, hogy a citerák is itt készülnek a faluban.
Sportélet Falunkban virágzik a sportélet is. Megye szinten is jól megállja a helyét falunk foci csapata. Az új sportcsarnokban télen is jól fel tudnak készülni a bajnokságokra. A gyerekeknek alkalmuk van szintén a sportcsarnokban gyeplabdát játszani, meg más teremsportokat űzni.
Népszokások Jedden Vörösmarty Mihály szavait követve: “ A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőben.” Napjaink gyors globalizációs jelenségei indokolttá teszik a hagyományos értékekre való fokozott ráfigyelést. Ha népszokásaink, népi hagyományaink feledésbe merülnek, utódaink lesznek lelkiekben szegényebbek, az ő életük lesz sivárabb.
Építkezés
A népi építkezés nyomai még fellelhetők a falunkban. Kezdetekben faszerkezetű, vályoggal bevert házakat építettek, majd áttértek az égetet
l
l
EZ A MI FALUNK JEDD
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET
l
l
MAKI BÖJTE ÉVA ILONA
