Javasolt új TÁMOP-indikátorok

Javasolt új TÁMOP-indikátorok Az ÚMFT humán programjai indikátorainak felülvizsgálata Értékelő jelentés

Budapest, 2010. február.

TÁMOP (7/A) – Specifikus cél: Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése Indikátor megnevezése: I. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája Indikátor típusa Indikátor tartalma Indikátor mértékegysége: Bontás: OP bázis ill. célérték

Bázis Cél Módosítás oka Indikátor forrása

Az LHH kistérségekben mért aktivitási ráta elmaradása az országos átlagtól Specifikus cél indikátor ’ az aktivitás területi különbségeinek csökkentése’ célhoz nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás magindikátor, nem magindikátor A KSH LHH kistérségek átlagos aktivitási rátáinak eltérése a munkaerőfelmérés által mért országos aktivitási rátától. %pont nincs Év

Érték

Módosított év

Módosított érték

2006 7,93 2015 6,70 Az eredeti OP 7 számú indikátor törlése után, egyszerűbben és átláthatóbban számolt indikátor, a célt jól méri.. ÁFSZ által kiszervezett adatgyűjtés, KMSR (Kisterületi Munkaügyi Statisztikai Rendszer), MultiRáció Kft adatai alapján, könnyen

elérhető és számítható adat, KSH kistérségekre számítjuk. Az ÁFSz KMSR adat becslésekkel előállított mutató, ami a regisztrált, MEF adatokat integrálja. A viszonyítási mutató a KSH MEF aktivitási ráta értéke, könnyen és rendszeresen előállítható érték Indikátor előállításának módja

Értelmezhetősége EU elvárások követhetősége Indikátor relevanciája Indikátor kapcsolódása II. Indikátor teljesülése Teljesülés éve Eredmény A teljesülés értékelése

ÁFSZ nyilvántartásaiból számítható, a KSH kistérségi adatok alapján, rendszeresen és könnyen előállítható mutató az ÁFSZ nyilvántartásból. Az indikátor számítása: LHH kisrégiókra számított átlagos aktivitási ráta értéknek az LFS-ben mért országos rátától való eltérése és annak csökkenését vizsgáljuk, az eltérés az indikátor értéke, %pontban Könnyen interpretálható, egyszerű mutató, a leghátrányosabb helyzetű régiók aktivitási rátájának az átlagos elmaradását mutatja az országostól. Nem EU monitoring indikátor. Hasonló indikátor sem szerepel az EU elvárások között Specifikus célindikátor. Az OP specifikus célja szempontjából releváns Specifikus cél indikátor, az OP átfogó cél teljesülését közvetve támogatja 2006 (bázis)

2007

2015 (javasolt cél) 7,93%pont 7,88 6,91 7%pont 6,7%pont A módosított indikátor számításai mellett a cél jól követhető, a tapasztalt idő még nagyon rövid.

III. Indikátor értékelése

2

2008

2012 (köztes cél

Az indikátor érzékenysége

Módszertani megjegyzések

Indikátorral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk)

Módosítás javasolt-e? Konklúzió

A mutató az LHH kistérségekre számított különbségek alakulását méri, a kistérségek kialakítása, átalakulása is a mutató eredményeiben jelenik meg. Fontos – különösen a válság alatt lett nagyon látható – a gazdasági helyzet hatása. Nem biztos, hogy a kezelendő mutató a javulást jelenti, lehet, hogy a jobb munkaerő-piaci helyzetű régiók romlása eredményezi a közeledést. Kiegészítő vagy kontextus indikátor javasolt. A következő (8/a.számú) TÁMOP indikátor erre megfelelő lehet. Az indikátor előnye, hogy átláthatóan mutatja a regionális munkaerőpiaci különbségek alakulását. Egyszerűen számított mutató, az ÁFSZ adataiból. Az előállított kistérségi adatok is a MEF értékek alapján készített becslések, ezért az arány a MEF országos rátához megfelelő. (módszertan ld. http://kisterseg.afsz.hu/index.php?static=kister&lang=hungarian) Követi az OP logikáját, az 1 és 2 indikátor is az aktivitási és kontextus indikátorként a foglalkoztatási ráta alakulását mutatja. A regionális különbségek vizsgálata megfelelően mutatná a kívánt célt, előállítása egyszerűbb, (SZMM) Az OP korábbi mutatójának előállítása költséges, s forrással az előállítás nincs fedezve, a mutató bonyolult az eredmény bizonytalan. Az indikátor már korábban is gondokat okozott. A regionális különbségek mérésére szükséges lenne valamilyen mutatószám, de a jelenlegit felül kellene vizsgálni, egyszerűbb, módszertanilag kevésbé bizonytalan és kevésbé költséges indikátort kellene alkalmazni. (ÁFSZ) Az új mutató kialakítása az adatgazda ÁFSZ-el egyeztetve történt. Új indikátor, a korábbi 7. indikátor helyén. Az indikátor a korábbi indikátor helyére kerül, annak hiányosságait megfelelően korrigálja, a célt megfelelően mérő, egyszerűbb és könnyebben előállítható indikátor

3

TÁMOP (8/A) – Specifikus cél: Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése Indikátor megnevezése: I. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája Indikátor típusa Indikátor tartalma Indikátor mértékegysége: Bontás: OP bázis ill. célérték

Bázis Cél Módosítás oka Indikátor forrása

Az LHH kistérségekben mért foglalkoztatási ráta elmaradása az országos átlagtól Specifikus cél indikátor ’ az aktivitás területi különbségeinek csökkentése’ célhoz nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás magindikátor, nem magindikátor A KSH LHH kistérségek átlagos foglalkoztatási rátáinak eltérése a munkaerő-felmérés által mért országos foglalkoztatási rátától. %pont nincs Év

Érték

Módosított év


2006 12,04 2015 11,6 Az eredeti OP 7 számú indikátor törlése után, egyszerűbben és átláthatóbban számolt kontextus indikátor, a célt jól méri.. ÁFSZ által kiszervezett adatgyűjtés, KMSR (Kisterületi Munkaügyi Statisztikai Rendszer), MultiRáció Kft adatai alapján, könnyen

elérhető és számítható adat, KSH kistérségekre számítjuk. Az ÁFSz KMSR adat becslésekkel előállított mutató, ami a regisztrált, MEF adatokat integrálja. A viszonyítási mutató a KSH MEF foglalkoztatási ráta értéke, könnyen és rendszeresen előállítható érték Indikátor előállításának módja

Értelmezhetősége EU elvárások követhetősége Indikátor relevanciája Indikátor kapcsolódása II. Indikátor teljesülése Teljesülés éve Eredmény A teljesülés értékelése

ÁFSZ nyilvántartásaiból számítható, a KSH kistérségi adatok alapján, rendszeresen és könnyen előállítható mutató az ÁFSZ nyilvántartásból. Az indikátor számítása: LHH kisrégiókra számított átlagos foglalkoztatási ráta értéknek az LFS-ben mért országos rátától való eltérése és annak csökkenését vizsgáljuk, az eltérés az indikátor értéke, %pontban Könnyen interpretálható, egyszerű mutató, a leghátrányosabb helyzetű régiók foglalkoztatási rátájának az átlagos elmaradását mutatja az országostól. Nem EU monitoring indikátor. Hasonló indikátor sem szerepel az EU elvárások között Specifikus célindikátor. Az OP specifikus célja szempontjából releváns Specifikus cél indikátor, az OP átfogó cél teljesülését közvetve támogatja 2006 (bázis)

2007

2015 (javasolt cél) 12,04%pont 12,62 12,14 12%pont 11,6%pont A módosított indikátor számításai mellett a cél jól követhető, a tapasztalt idő még nagyon rövid.

III. Indikátor értékelése

4

2008

2012 (köztes cél

Az indikátor érzékenysége




A mutató az LHH kistérségekre számított különbségek alakulását méri, a kistérségek kialakítása, átalakulása is a mutató eredményeiben jelenik meg. Fontos – különösen a válság alatt lett nagyon látható – a gazdasági helyzet hatása. Nem biztos, hogy az aktivitási mutató a javulást jelenti, lehet, hogy a jobb munkaerő-piaci helyzetű régiók romlása eredményezi a közeledést. Ezért az indikátor kiegészítő vagy kontextus indikátor az előző (7/a.számú) TÁMOP indikátorhoz, ami a pontosabb leírást segíti, erre megfelelő lehet. Az indikátor előnye, hogy átláthatóan mutatja a regionális munkaerőpiaci különbségek alakulását. Egyszerűen számított mutató, az ÁFSZ adataiból. Az előállított kistérségi adatok is a MEF értékek alapján készített becslések, ezért az arány a MEF országos rátához megfelelő. (módszertan ld. http://kisterseg.afsz.hu/index.php?static=kister&lang=hungarian) Követi az OP logikáját, az 1 és 2 indikátor is az aktivitási és kontextus indikátorként a foglalkoztatási ráta alakulását mutatja. A regionális különbségek vizsgálata megfelelően mutatná a kívánt célt, előállítása egyszerűbb, (SZMM) Az OP korábbi mutatójának előállítása költséges, s forrással az előállítás nincs fedezve, a mutató bonyolult az eredmény bizonytalan. Az indikátor már korábban is gondokat okozott. A regionális különbségek mérésére szükséges lenne valamilyen mutatószám, de a jelenlegit felül kellene vizsgálni, egyszerűbb, módszertanilag kevésbé bizonytalan és kevésbé költséges indikátort kellene alkalmazni. (ÁFSZ) Az új mutató kialakítása az adatgazda ÁFSZ-el egyeztetve történt. Új indikátor, a korábbi 7. indikátor helyén. Az indikátor a korábbi indikátor helyére kerül, annak hiányosságait megfelelően korrigálja, a célt megfelelően mérő, egyszerűbb és könnyebben előállítható indikátor

5

TÁMOP – (22a) OP szintű indikátor : Területi kohézió erősítése horizontális célhoz

Indikátor megnevezése: I. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája Indikátor típusa Indikátor tartalma

Az LHH kistérségekben mért egy állandó lakosra jutó SZJA jövedelmet képező jövedelem aránya az országos átlaghoz képest Specifikus célok: A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor magindikátor, nem magindikátor Az indikátor tartalma az LLH kistérségek mért egy állandó lakosra jutó SZJA jövedelmet képező jövedelem viszonyítása az országos átlaghoz. A kiszámított arányszám növekedése azt jelzi, hogy a területi kohézió az ÚMFT összes beavatkozásainak eredményeképpen az LLH térségekben a lakosság átlagos jövedelemi helyzetének javulásához járul hozzá, ezért az LLH átlag nő, a jövedelemkülönbség az országos átlaghoz képest csökken.

% Indikátor mértékegysége: regionális Bontás: Javasolt értékek: az LHH térségekben mért egy állandó lakosra jutó SZJA jövedelmet képező jövedelem aránya az országos átlaghoz képest 2006 (bázis) 2010 2015 (cél)? Teljesülés éve 60,5% 65% 70% Eredmény A célérték kockázata, hogy az ÚMFT beavatkozásain kívül számtalan A teljesülés értékelése egyéb tényező is hat rá. Makrogazdasági hatások, adópolitika, vállalati fluktuáció, működőtőke mobilitása, egyéb programok hatása a hátrányos helyzetű kistérségekben foglalkoztatottak munkajövedelmének alakulására.. III. Indikátor értékelése Indikátor érzékeny az egyéb hatásokra is. Az indikátor érzékenysége Módszertani megjegyzések

Az indikátor a KSH évente egyszer megjelenő területi statisztikai adatai segítségével előállítható. A területi statisztikai évkönyv elektronikus verziója megadja az adott évre, az adott kistérségben keletkezett SZJA alapot képező jövedelemtömeget, továbbá a kistérségben az adott év végén nyilvántartott állandó lakosok számát. (8.11. és 8.13. táblák). Az LLH kistérségek listáját jogszabály szabályozza. A kistérségi adatok segítségével kiszámítható az egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem éves összege. (A kistérségi SZJA adatok népességgel súlyozott átlaga.) Hasonló módszerrel kiszámítható az LHH kistérségek átlaga. Az LLH kistérségekre számított átlag osztva az országos átlaggal, szorozva 100-al, adja meg az indikátor %-os adatát. Az indikátor jelenleg 2008-ig minden évre előállítható. A KSH adatok megjelenésénél általában egy éves eltolódást kell figyelembe venni.

Indikátorral kapcsolatos

Nem volt hozzá interjúalany.

6

tapasztalatok (interjúk) Konklúzió

A területi felzárkózás nyomon követéséhez célszerű arányszámot megadni. A több éves trend alapján következtetni lehet a felzárkózás ütemére. Tekintettel arra, hogy az LLH kistérségek a fejlesztési politika kedvezményezettjei, vélelmezni lehet, hogy a felzárkózás üteme a korábbiakhoz képest gyorsul. A 2009. évi recesszió valószínűleg lassította folyamatot, de 2011-től újabb erősödés feltételezhető. Mindezek alapján a javasolt értékadatok az alábbiak: 2006 60,5%

2007 61,6%

2005. évi adat: 58,1%;

7

2008 63,3

2010 65%

2015 70%

TÁMOP – (22b) OP szintű indikátor : Területi kohézió erősítése horizontális célhoz


Indikátor mértékegysége: Bontás: Teljesülés éve Eredmény A teljesülés értékelése

III. Indikátor értékelése Az indikátor érzékenysége


Az LHH kistérségekben mért munkanélküliségi ráta aránya az országos átlaghoz képest Specifikus célok: A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor magindikátor, nem magindikátor Az indikátor az ÁFSZ adatai (Kisterületi Munkaügyi Statisztikai Rendszer) és a KSH Munkaerő-felmérésének adatai segítségével azt kívánja mérni, hogy hogyan változik az LHH kistérségekben a munkanélküliségi ráta az országos átlaghoz képest. arányszám regionális 2006 (bázis) 2010 2015 (cél)? 2,2 2,2 1,9 A korábbi adatok alapján arra lehetett következtetni, hogy az LHHtérségek leszakadása a foglalkoztatás terén tovább romlott. Míg a 22a indikátor jelzi, hogy azok esetében, akik dolgoznak, tehát bérjellegű, adóköteles jövedelemmel rendelkeznek egy lassú felzárkózás tapasztalható, a munkapiaci lehetőségek még továbbra sem kedvezőek. Tekintettel arra, hogy nagyon sok pályázat esetében az LHH kistérségek kiemelten kedvezményezettek, feltételezhető, hogy ez a foglalkoztatási helyzet javulását, a munkanélküliségi helyzet relatív romlásának megállítását is magával hozhatja. Tehát jelenleg az LHH kistérségek átlagos munkanélküliségi rátája 2,4-szerese az országos átlagnak. Ha ez az arányszám 2015-ig 2 alá szorítható, az már a jelenlegi trendek alapján számottevő javulásként lenne értelmezhető. Indikátor érzékeny az egyéb, makrogazdasági hatásokra (pl. működőtőke mozgása, konjunktúraciklusok stb.) is. Így például a 2009es adat nagy valószínűséggel az arányszám javulását fogja mutatni, azonban ez elsősorban annak lesz betudható, hogy a válság hatására az országos munkanélküliségi adat is jelentősen romlott, s nem annak, hogy az LHH térségekben jelentős javulás következett be. Az indikátor tehát minden szempontból érzékeny indikátor, ugyanakkor a területi kohézió és az OP célja szempontjából fontos indikátor. A KMSR rendszeresen 6 munkaügyi statisztikai adatot készít: munkanélküliek száma, foglalkoztatottak száma, inaktívak száma, munkanélküliségi ráta, aktivitási ráta, foglalkoztatottsági ráta. A számításokhoz mi az éves adatokat vettük figyelembe. A kistérségi adatok a munkanélküliek vonatkozásában a munkaügyi központok által regisztrált és a KSH munkaerő-felmérése által rögzített adatok segítségével készített korrigált szintetikus regressziós becslés módszerével kerülnek előállításra. Foglalkoztatottak számának becslése

8

= Gazdaságilag aktívak Direkt becslése –Munkanélküliek Korrigált regressziós szintetikus becslése. A megyei szintre vonatkozó becslések szolgálnak alapul a kisterületi szintre vonatkozó becslések számára. A számításhoz mi a KMSR rendszerében előállított kistérségi munkanélküliségi rátákat vettük alapul az LHH térségekre vonatkozó. Ugyancsak ebből az adatbázisból származó 15-64 éves népesség alapján súlyozva kiszámítottuk az LHH kistérségekre vonatkozó átlagos munkanélküliséget. Az így kialakított átlagot viszonyítottuk a KSH Munkaerő-felmérése alapján minden évre megadott országos átlaghoz. Iy= (∑LHHy(1-33)[MnLHHi*ANLHHi])/ANLHHy∑ /OAy Iy= adott évben az indikátor értéke MnLHHi= munkanélküliségi ráta az i-ik LLH-ban az y-ik évben ANLHHi= 15-64 éves népesség az i-ik LLH-ban az y-ik évben ANLHHy∑= a 15-64 éves népesség összlétszáma az LHH-kban az y-ik évben OAy= munkanélküliség, országos átlag LFS az y-ik évben Indikátorral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Konklúzió

Nem volt hozzá interjúalany. Az indikátor az LHH kistérségek munkaerőpiaci piaci helyzetét az országos átlaghoz viszonyító mutató. Az indikátor csökkenése jelzi a pozitív, kedvező irányú elmozdulást. Az elmúlt évek trendje alapján azt mondhatjuk, hogy a legkisebb pozitív irányú elmozdulás is fontos az érintett térségek szempontjából, és értékelhető eredménynek tekinthető. Az indikátor kapcsolódik az OP fő céljához is, illetve a vizsgált horizontális célhoz is. 2006 2,2

2007 2,4

2005. évi adat: 2,1

9

2008 2,4

2013 2,1

2015 1,9

TAMOP – 33a 2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Beavatkozási irány: A képzéshez való hozzáférés segítése

Indikátor megnevezése: I. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája

Indikátor típusa Indikátor tartalma

Indikátor mértékegysége: Bontás: OP bázis ill. célérték Bázis

Cél Módosítás oka Indikátor forrása Indikátor előállításának módja Értelmezhetősége EU elvárások követhetősége Indikátor relevanciája

TISZK keretében felnőttképzésben résztvevők száma Prioritás szintű indikátor. 2. prioritás: A munkaerő-piaci alkalmazkodást javítása. A képzéshez való hozzáférés segítése beavatkozási irányhoz való kapcsolat. nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás magindikátor, nem magindikátor A TISZK intézményeinek felnőttképzésében résztvevők létszáma. Minden résztvevő csak egyszer vehető figyelembe, még akkor is, ha több tanfolyamon, illetve az adott naptári évek közül több évben is részt vett a TISZK valamely intézményeinek tanfolyamán. fő Nincs Év 2009

Érték Most lesz először adatgyűjtés mivel a TISZK-ek 2009-el indultak. TISZK-ek maguk csak létszámadatot közölnek, az indikátorhoz szükséges adat a tagiskolák adatközléséből, illetve a TÁMOP 2.2.3.-07, illetve 2.2.3.-09 monitoring indikátora alapján (támogatott által közölt tény adatok) állítható elő. 2015 A 2009. évi adatok fényében a TISZK-ek tagiskoláinak előrejelzése alapján lehetne meghatározni a célértéket. Újonnan kialakítandó indikátor. Indikátor a korábbi TÁMOP-33 indikátor helyett van. OKM, NSZI. TISZK jogosultsági feltétele 1500 fő. Adatokat a TISZKek tagiskoláinak adataiból lehet összegyűjteni. Számított adat. Új felmérést igényel. A felmérés fontos lenne, mivel ebből lehetne következtetést levonni, hogy a TISZK-ek mennyiben tudnak hozzájárulni a prioritás, illetve a beavatkozási irány megvalósulásához. A felnőttképzésre megadott definíció, a duplázódás elkerülését biztosító meghatározás mellett az indikátor jól értelmezhető. Nem EU indikátor. A TISZK-ek most alakultak. Megalakításukban a felnőttképzés fontos szerepet játszik. Tekintettel arra, hogy a munkaerő-piaci alkalmazkodás szempontjából a felnőttképzés nagyon fontos terület, úgy gondoljuk, hogy a javasolt indikátor előállítása fontos.

10

Indikátor kapcsolódása II. Indikátor teljesülése Teljesülés éve Eredmény

A teljesülés értékelése III. Indikátor értékelése Az indikátor érzékenysége


Indikátorral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Módosítás javasolt-e? Konklúzió

A javasolt indikátor jól kapcsolható a TÁMOP 2. prioritáshoz, illetve azon belül a képzéshez való hozzáférés segítése beavatkozási irányhoz.

2009 Induláskori létszám

2010 2015 Ugyanaz mondható Érték csak az első el, mint a köztes adatok fényében, célértékre illetve a TISZK vonatkozóan. tagiskoláinak terveit figyelembe véve állítható elő. Tekintve, hogy új adatról van szó, külön felmérés indítása célszerű lenne. Indikátor az intézményi háttér, a TISZK-ek működési tapasztalatainak függvényében változhat. . Az indikátor érzékenységére vonatkozóan az első tapasztalatok a TISZK-ek 2009-re rendelkezésre álló adatai fényében szűrhetők le. A TISZK-ek maguk jelenleg elsősorban létszámadatokat közölnek. Az egyéb adatok a tagiskolák adatainak összegyűjtésével állíthatók elő. Tekintettel arra, hogy azt lehet tudni (NSZI), hogy melyik iskola, oktatási intézmény, melyik TISZK tagja, ezek az adatok TISZK-enként összesíthetők. A tagiskolák adatainak összesítésével előállítható, számított adat. Fontos követelmény a duplázódás elkerülése, ezért az indikátor tartalmi megkötéseit fontos szigorúan figyelembe venni. Adatgyűjtésnek egy másik forrása lehet a TÁMOP 2.2.3.-07, illetve 2.2.3.-09. pályázati konstrukciók azonos tartalmú monitoring indikátora. Ez utóbbi csak a támogatott TISZK-ekre vonatkozó adatot tartalmazná. Az OKM Statisztika tanévenként közli a szakképzésben résztvevők adatait, de ez az adat a szakképző intézményekben az OKJ szerinti szakmák szakképző évfolyamain tanulókat (a szakiskolákban, szakközépiskolában felsőfokú szakmákat tanulókat is) tartalmazza ISCED szakterületek szerinti besorolásban (nappali, felnőtt és gyógypedagógiai oktatás együtt). A felnőttképzésre vonatkozó összesített adatok ISCED kategóriánként, korcsoportonként szedhetők össze. Nincs interjúalany. Újonnan javasolt indikátor. Indikátor kialakítása fontos lenne, mert jól kapcsolódik a prioritáshoz és egyben tükrözné egy új intézményi struktúra szerepét a felnőttképzésben.

11

TAMOP – 33b 2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Beavatkozási irány: A képzéshez való hozzáférés segítése


Indikátor mértékegysége: Bontás: OP bázis ill. célérték Bázis

Cél Módosítás oka Indikátor forrása Indikátor előállításának módja

A támogatott TISZK-ek keretében a szakképzést sikeresen befejezők aránya Prioritás szintű indikátor. 2. prioritás: A munkaerő-piaci alkalmazkodást javítása. A képzéshez való hozzáférés segítése beavatkozási irány nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás magindikátor, nem magindikátor A TISZK szakképző iskoláinak utolsó szakképzési évfolyamát megkezdett tanulók hány %-a tett sikeres szakmai vizsgát a tanév befejezésének évében. Az indikátornál figyelembe kell venni a nappali képzésben és a felnőttoktatásban résztvevők számát is. Az év alatt tanév értendő. Tehát az első adatok 2009/2010-es tanévre állíthatók elő. % Nincs Év 2009

Érték Most lesz először adatgyűjtés mivel a TISZK-ek 2009-el indultak. TISZK-ek maguk csak létszámadatot közölnek, az indikátorhoz szükséges adat a tagiskolák adatközléséből, illetve a TÁMOP 2.2.3.-07, illetve 2.2.3.-09 monitoring indikátora alapján (támogatott által közölt tény adatok) állítható elő. 2015 A fenti támogatási konstrukcióban a minimális elvárás 90%, így ez lehetne a célérték is. Újonnan kialakítandó indikátor. OKM, NSZI. Adatokat a TISZK-ek tagiskoláinak adataiból lehet összegyűjteni. Számított adat. Új felmérést igényel. A felmérés fontos lenne, mivel ebből lehetne következtetést levonni, hogy a TISZK-ek mennyiben tudnak hozzájárulni a prioritás, illetve a beavatkozási irány megvalósulásához.

Értelmezhetősége EU elvárások követhetősége Indikátor relevanciája

Nem EU indikátor.

Indikátor kapcsolódása

A javasolt indikátor jól kapcsolható a TÁMOP 2. prioritáshoz, illetve azon belül a képzéshez való hozzáférés segítése beavatkozási irányhoz. Ennek egy eredményindikátora lehetne.

A TISZK-ek most alakultak. Tevékenységük eredményességét mutathatná a javasolt indikátor. Indikátor a korábbi TÁMOP 33-as indikátor helyett lett kialakítva együtt a 33a indikátorral.

II. Indikátor teljesülése

12

Teljesülés éve Eredmény

A teljesülés értékelése



2009 Induláskori arányszám

2010 2015 A TÁMOP Érték csak az első támogatások adatok fényében, monitoring állítható elő. indikátorai között Tekintve, hogy új adatról van szó, külön elvárt minimális érték 90%. Ez megfelelő felmérés indítása célérték lehetne. célszerű lenne. Még nincs tapasztalat. Jelenleg az OKM éves adatai állnak rendelkezésre a szakképzést befejező összes (a szakiskolákban, szakközépiskolában felsőfokú szakmákban végzettek száma ISCED szakterületek szerinti besorolásban, nappali, felnőtt és gyógypedagógiai oktatás együtt) eredményesen szakvizsgát tett tanulóra vonatkozóan. Az indikátor érzékenységére vonatkozóan az első tapasztalatok a TISZK-ek 2009-re rendelkezésre álló adatai fényében szűrhetők le. A TISZK-ek maguk jelenleg elsősorban létszámadatokat közölnek. Az egyéb adatok a tagiskolák adatainak összegyűjtésével állíthatók elő. Tekintettel arra, hogy azt lehet tudni (NSZI), hogy melyik iskola, oktatási intézmény, melyik TISZK tagja, ezek az adatok TISZK-enként összesíthetők. A tagiskolák adatainak összesítésével előállítható, számított adat. Fontos követelmény a duplázódás elkerülése, ezért az indikátor tartalmi megkötéseit fontos szigorúan figyelembe venni. Adatgyűjtésnek egy másik forrása lehet a TÁMOP 2.2.3.-07, illetve 2.2.3.-09. pályázati konstrukciók azonos tartalmú monitoring indikátora. Ez utóbbi csak a támogatott TISZK-ekre vonatkozó adatot tartalmazná. Az OKM Statisztika adatai alapján a szakmai vizsgát tett tanulók száma ISCED szakterületek szerint tanévenként legyűjthető. Az adatok a szakképző intézményekben az OKJ szerinti szakmákban eredményes szakmai vizsgát tett tanulók számát (a szakiskolákban, szakközépiskolában felsőfokú szakmákban végzettek számát is) tartalmazza ISCED szakterületek szerinti besorolásban (nappali, felnőtt és gyógypedagógiai oktatás együtt). Tehát az adatgyűjtés adott, csak a TISZK-ek szerinti szűrést kell biztosítani. Az arányszám megállapításához szükséges, hogy az oktatási intézmények megadják az adott intézményben az utolsó szakképzési évfolyamot megkezdett tanulók létszámát minden évben.

Indikátorral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Módosítás javasolt-e?

Nincs interjúalany.

Konklúzió

Indikátor kialakítása fontos lenne, mert jól kapcsolódik a prioritáshoz és egyben tükrözné egy új intézményi struktúra szerepét a felnőttképzésben. A szükséges adatokat az oktatási intézmények rendszeresen biztosítják, így megfelelő szűréssel az adat előállítható.

Újonnan javasolt indikátor.

13

TÁMOP – (43a és 43b) Prioritásszintű indikátor : 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében

Beavatkozási irány: A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban

Indikátor megnevezése: I. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája Indikátor típusa Indikátor tartalma Indikátor mértékegysége: Bontás: Teljesülés éve Eredmény A teljesülés értékelése


Módszertani megjegyzések Indikátorral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Konklúzió

A tudományos és műszaki területen PhD végzettséget adó képzésben résztvevők aránya a 24-29 éves korosztályban Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódás a 4. prioritás 1. beavatkozásához nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor magindikátor, nem magindikátor % nincs 2006 (bázis) 2010 2015 0,18% 0,2% 0,25% A Bolognai-folyamat, illetve az élesedő munkaerőpiaci verseny következtében az igény a PhD fokozat megszerzésére várhatóan növekedni fog. Az oktatási intézmények közötti verseny is arra kényszerít, hogy a kínálati oldalon is egyre több akkreditált PhD képzési lehetőség jelenjen meg. Ugyanakkor policy cél is, hogy a felsőoktatás minősége javuljon, a képzett, elhelyezkedni képes fiatalok aránya nőjön. Így az indikátor az OP specifikus céljaihoz, illetve a 4. prioritás 1. beavatkozásához is jól illeszkedik. Jelenleg az indikátor az EU-27 átlagának felét teszi ki. Az indikátor a beavatkozáson kívül egyéb hatásokra is reagál. Például a tanulási időszak meghosszabbodása következtében sokan 29 éven túl szerzik meg a PhD fokozatot. Ugyanakkor az egyetemekre nehezedő verseny, az egyetemeken a minősített oktatók és minősített képzések fontossága az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, általános megítélését, pályázati lehetőségeit illetően a PhD képzés jelentősége minden szempontból növekedni fog. Egy másik, az indikátor alakulására ható tényező, hogy a fő állású doktoranduszok fizetése más területekkel összevetve nagyon alacsony, s csak a fokozat megszerzését követően kerülnek jobb anyagi helyzetbe. (Lásd Kucsera, T. – Szabó, A.: „Doktori képzés Magyarországon: szervezetek, szereplők, hallgatók, Doktoranduszok országos Szövetsége, Alumni Kiadó, Budapest, 2009). Az indikátor rendszeresen gyűjtött Eurostat mutató. A megfelelő adat általában 1-2 éves késéssel jelenik meg. Nincs Az indikátor egyértelmű, rendszeresen előállított, nemzetközileg is használt adat. Tartalmában jól illeszkedik az OP céljaihoz, illetve a beavatkozási irányhoz. Alternatív indikátor lehetne ugyanerre az OKM Oktatásstatisztikai évkönyvében a PhD, illetve DLA fokozatot megszerzők száma, illetve

14

aránya az összes felsőoktatásban végzetthez képest. Ez az adat évenként – oktatási intézménytípusonként, illetve fenntartók szerint megbontva rendelkezésre áll, illetve kiszámítható. Részletes adatok, 7. tábla. Ez az adat ugyanakkor korosztályi bontást nem tartalmaz. (Táblázat: TÁMOP 43b). Az adat alakulása jelzi, hogy noha az összes végzett száma – demográfiai és egyéb okok miatt – csökkenő tendenciát mutat, ezen belül a PhD, illetve DLA fokozatot szerzők aránya emelkedik. 2006/2007: 1012 (az összes végzett 1,5%-a) 2007/2008: 1059 (az összes végzett 1,6%-a) 2008/2009: 1141 (az összes végzett 1,9%-a) Egy másik alternatív indikátor a PhD, illetve DLA képzésben részt vevők száma, illetve arányuk az összes felsőoktatásban hallgatók között. (OKM Oktatásstatisztika, évente (tanévenként) rendszeresen megjelenő adat. Részletes adatok, 8. tábla) 2006/2007: 7784 (az összes felsőoktatási hallgató 1,8%-a) 2007/2008: 7153 (az összes felsőoktatási hallgató 1,8%-a) 2008/2009: 6911 (az összes felsőoktatási hallgató 1,8%-a)

15

TÁMOP – (43c) Prioritásszintű indikátor : 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében

Beavatkozási irány: A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban

Indikátor megnevezése: I. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája

Indikátor típusa Indikátor tartalma Indikátor mértékegysége: Bontás: Teljesülés éve Eredmény A teljesülés értékelése III. Indikátor értékelése Az indikátor érzékenysége Módszertani megjegyzések Indikátorral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Konklúzió

Nők aránya a felsőoktatás hallgatói között Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódás a 4. prioritás 1. beavatkozásához. Az indikátor nemcsak a prioritáshoz, hanem a TÁMOP horizontális céljához (esélyegyenlőség javítása, különös tekintettel a nemek közti egyenlőségre) is szervesen kapcsolódik. nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor magindikátor, nem magindikátor Nők aránya az összes képzési szintet figyelembe véve a felsőoktatási hallgatók között. % Nemek szerint 2006 (bázis) 2007 2008 2010 2015 58% 57,5% 56,3% 58,2% 58,5% Jelenleg az indikátor csökken, ennek megállítása lenne a cél, hiszen a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása szempontjából nagyon fontos lenne, ha esélyeik nem romlanának. Az indikátor teljesülésére egyéb tényezők is hatnak. Pl. gyermekgondozási intézményekkel való ellátottság, ami lehetővé teszi a gyerek melletti tanulást. Indikátor forrása OKM Oktatásstatisztikai évkönyv, 8 tábla. Adatok alapján számított adat. Minden évre folyamatosan előállítható. Év alatt tanév értendő. Nincs Hasonló indikátor a Eurostat oktatási indikátorai között is található. Nemzetközi összevetésben a magyar adat még mindig elég magasnak számít, így a romlás megállítása is pozitív eredményként értékelendő. Alternatív indikátor lehet a nők aránya a PhD képzésben résztvevők között. Adat erre is rendszeresen rendelkezésre áll.

16

TÁMOP – (48a) Prioritásszintű indikátor : 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében

Beavatkozási irány: A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában

Indikátor megnevezése: I. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája Indikátor típusa Indikátor tartalma Indikátor mértékegysége: Bontás: Teljesülés éve Eredmény A teljesülés értékelése

III. Indikátor értékelése Az indikátor érzékenysége Módszertani megjegyzések Indikátorral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Konklúzió

A bruttó K+F kiadásokon (GERD) belül az üzleti szféra aránya Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódás a 4. prioritás 2. beavatkozásához nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor magindikátor, nem magindikátor A hazai éves bruttó K+F kiadásokon belül az üzleti szféra aránya. Rendszeresen mért mutató, nemzetközi összehasonlításra is alkalmas. A mutató jól illeszkedik a TÁMOP 4. prioritásának 2. beavatkozásához. % Nincs 2006 (bázis) 2007 2008 2010 2015 43,3% 43,9% 48,3% 50,2% 55% Tekintettel arra, hogy az állam egyre inkább korlátozott forrásokkal rendelkezik a K+F tevékenység finanszírozása tekintetében, rendkívül fontos, hogy az üzleti szféra minél nagyobb mértékben legyen hajlandó finanszírozni azt. A jelenlegi trendek alapján a teljesülésnek jó esélye van, a 2015. évi célérték a jelenlegi EU-27 átlagának felel meg. Az indikátor konjunkturális hatásokra érzékeny, ugyanakkor a pályázati lehetőségek támogatólag hatnak rá. Az indikátor jól kapcsolódik a 45. és 46. indikátorokhoz. Az indikátor nemzetközi statisztikákban használt, elismert adat. Rendszeresen gyűjthető, hozzáférési probléma nincsen. Nincs Az indikátor könnyen értelmezhető, nemzetközi összehasonlításra alkalmas adat. Jól kapcsolódik az OP 4 prioritásához, s azon belül a 2. beavatkozáshoz.

17

TÁMOP – (48b) Prioritásszintű indikátor : 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében

Beavatkozási irány: A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában


Indikátor mértékegysége: Bontás: Teljesülés éve Eredmény A teljesülés értékelése

III. Indikátor értékelése Az indikátor érzékenysége Módszertani megjegyzések Indikátorral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Konklúzió

Az EPA-hoz benyújtott szabadalmi kérelmek száma 1 millió lakosra vetítve Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódás a 4. prioritás 2. beavatkozásához nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor magindikátor, nem magindikátor Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmi kérelmek száma 1 millió lakosra vetítve. A számbavétel a benyújtás és regisztrálás évében, és a benyújtó székhelye, vagy állandó lakhelye szerint lebontva történik. A nemzetközi besorolási rendszer szerint kerül besorolásra. db Nincs 2006 (bázis) 2007 2008 2010 2015 13,7 na na 15 19,5 1995-2004 között az indikátor nagyjából folyamatosan emelkedett (kivétel 2001). Azóta ismét valamelyest mérséklődött. Az EU-27-hez viszonyított arány jelenleg 11,9%. A fenti javasolt célérték mellett a jelenlegi EU-27 szint 17%-át jelentené. A TÁMOP 48 indikátorral együtt ("A prioritás keretében támogatott projektek eredményeképpen benyújtott (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma.”) az indikátor jól mutatná a fejlesztési források felhasználásának kutatásra gyakorolt hatását. Az indikátor konjunkturális hatásokra is reagál, ugyanakkor a pályázati lehetőségek pozitívan hatnak rá. Az indikátor nemzetközi statisztikákban használt, elismert adat. Rendszeresen gyűjthető, hozzáférési probléma nincsen. Az adatok némi késéssel állnak rendelkezésre. Nincs Az indikátor könnyen értelmezhető, nemzetközi összehasonlításra alkalmas adat. Jól kapcsolódik az OP 4 prioritásához, s azon belül a 2. beavatkozáshoz.

18

TÁMOP (59a) 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben Indikátor megnevezése: I. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája Indikátor típusa Indikátor tartalma Indikátor mértékegysége: Bontás:

TÁMOP 59/a A prioritás keretében támogatott életmódprogramok által elért emberek száma output indikátor nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás magindikátor, nem magindikátor Az indított életmódprogramokkal elér emberek számát adja meg fő

Területi bontás és tevékenységenkénti (legalább a pályázatban megadott 8 féle tevékenység szerinti) bontás OP bázis ill. célérték Év Érték Módosított év Módosított érték 2007 0 nincs nincs Bázis 2008 Időközi teljesülés 2012 51 000 Célérték1 2015 150 000 Célérték2 A programok még csak a pályázati kiírásnál tartanak. Módosítás oka A pályázók számára előírt PEJ-ek Indikátor forrása Több pályázatból kell összerakni az adatokat, regionálisan és Indikátor előállításának tevékenységi bontásban megadva az indított és végrehajtott programok módja által elért emberek számát. Nehéz, mert nincsenek standardok, amelyekhez mérhetnénk ill. Értelmezhetősége amelyek alapján értékelhetnénk az indított programokkal elért emberek számát. Gyakorlatilag a források nagysága és az önkormányzatok hajlandósága határozza meg a programok számát, s így az általuk elért emberek számát is, s ezek közül önmagában egyik tényező sem alkalmas a programok tartalmi értékelésére és az OP szintű prioritás, az „Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben” érvényesülésének elősegítésére. EU elvárások Nem EU indikátor követhetősége Közepesen releváns mutató, hiszen az egészségmegőrzést az indított Indikátor relevanciája életmódprogramok révén elért emberek száma biztosan, de csak részlegesen befolyásolja. Programszintű indikátornak alkalmas, OPszintűnek kevésbé. Indikátor kapcsolódása

II. Indikátor teljesülése Teljesülés éve Eredmény

Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódó cél: Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben

2007 (bázis) 0

2008 0

19

2015 (cél) 150 000

A teljesülés értékelése


Módszertani megjegyzések Indikátorral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk)

Módosítás javasolt-e?

Konklúzió

A célérték megállapítása egyszerű számítással történt: a 875 tervezett program átlagosan mintegy 170 embert ér el. Teljesülését egyelőre nem lehet látni, mert még nem zárultak le a pályázatok, így a majdani programok hatósugarát sem lehet látni. Az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” pályázat 2009 okt. 30-án zárult. Az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” regionális programjaira 2010 elejéig lehet pályázni, a „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” kiemelt projekt pályázatainak benyújtására 2009. nov. 13-ig volt lehetőség. Az indikátor alakulása attól függ, hogy hány pályázatot adnak be, fogadnak el, hajtanak végre. Mindez még nyitott kérdés. Több konstrukcióból és különböző típusú és célcsoportot célzó pályázatokból áll össze az indikátor. (a pályázatok 8 típusú tevékenység közül választhatnak, akár többet is). Ezek teljesítése nem egyenletes, összevonhatóságuk problémás. Egyszerű, az életmódprogramok révén elért emberek számát mérő indikátor. Egyelőre bizonytalan, hogy a kiírt pályázatok mennyire találkoznak a pályázó helyi önkormányzatok elképzeléseivel, prioritásaival. A „GYIK”-okban sok nem realisztikus elképzelés merült fel, és az derült ki, hogy a pályázók nagyon sokszínűen képzelik el az egészségnevelési helyi programokat. (Ez inkább biztató.) Részben, az indikátor relevánsabbá tehető a prioritás szempontjából, ha programokkal elért emberek számát is mérjük és megadjuk. Mivel a pályázók a PEJ-ben ezt megteszik, nincs akadálya az indikátor ilyen irányú bővítésének. Egyszerű, problémátlan indikátor, a prioritás keretében indított életmódprogramok révén elért emberek számát rögzíti, s ez önmagában keveset mond a célként kitűzött egészségmegőrzés javulásáról. Projekt szintű indikátor, de az egészségtudatosságra nevelés olyan mértékben hiányozik a magyar közismereti tárgyakból, és a magyar lakosság népegészségügyi-demográfiai állapota különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben olyan rossz, hogy a helyi részvétellel, a helyi lakosságot legkönnyebben elérő helyi kezdeményezések keretében indított egészségnevelési programok önmagukban is hiányt-pótlóak. Az eredeti, csak a programok számát rögzítő indikátor továbbfejlesztését jelenti, ha a programok száma mellé további mutatóként a programokkal elért emberek számát is mérjük. Erre vonatkozóan a pályázóknak adatot kell szolgáltatniuk, vagyis az indikátor előállítható.*

* A program keretébe bevont személyekről legalább az alábbiak szerint szükséges adatot gyűjteni és a projekt előrehaladási jelentésekben aggregát formában az alábbi bontásban beszámolni: nem, életkor, iskolai végzettség, régió (beleértve hátrányos helyzetű kistérség), hátrányos helyzet, az egyes programelemeken reszt vett személyek száma, munkahelyi programok esetében az átlagos statisztikai állományi létszámba tartozó és az azon felül bevontak száma.

20

TÁMOP (61a) 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben Indikátor megnevezése:

I. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája Indikátor típusa Indikátor tartalma Indikátor mértékegysége: Bontás: OP bázis ill. célérték Emlőrák-szűrés Bázis Időközi teljesülés Cél OP bázis ill. célérték Méhnyakrák-szűrés Bázis Időközi teljesülés Cél Módosítás oka Indikátor forrása Indikátor előállításának módja Értelmezhetősége EU elvárások követhetősége Indikátor relevanciája


II. Indikátor teljesülése 1. Emlőrák-szűrés Teljesülés éve Eredmény Méhnyakrák-szűrés Teljesülés éve Eredmény A teljesülés értékelése

TÁMOP 61/a A prioritás keretében támogatott átfogó emlőrák, méhnyakrák, szűrési programokon megjelentek aránya az érintett korcsoport létszámához képest

nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás magindikátor, nem magindikátor A kampány milyen arányban növelte korcsoportonként a szűrővizsgálatokban résztvevők számát % Korcsoportonkénti, regionális Év Érték 2007 2009 2010

38 50 60

2007 2009 2010

10 50

Módosított év nincs -

Módosított érték nincs -

OTH Az indikátor előállítása a kiemelt projekt elnyerője, az OTH számára kötelezően elő van írva. Könnyen értelmezhető indikátor. Nem EU indikátor Mind a program, mind a cél és a prioritás („Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben) szempontjából fontos és releváns információt hordozó indikátor. Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódó cél: Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben

2007 (bázis) 37

2009 50

2012 (cél) 60%

2007 2009 20012 10 50 Az indikátor teljesülése még nem belátható, a program éppen csak hogy elindult.

21


Érzékeny indikátor: a szűréseken való részvételt számtalan tényező befolyásolja, ugyanakkor a résztvevők korosztályon belüli arányának növekedése az egészségtudatosság erősödését jelzi.


Az adat előállításának megbízhatóságáról, megfelelő módszertanáról a OTH gondoskodik, s erről az IH-val hosszú egyeztető tárgyalások zajlottak. Ennek anyaga rendelkezésre áll.

Indikátorral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Módosítás javasolt-e? Konklúzió

Az interjúk során mind az EÜM, mind az OTH képviselői részéről elhangzott, mint szakmai szempontból megfontolandó indikátor A kampány hatásának érvényesülése, az OP céljainak, prioritásainak elősegítése szempontjából fontos és az OTH számára előírt adatszolgáltatási kötelezettség miatt könnyen előállítható indikátor.

22

TÁMOP (62a)- 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben Indikátor megnevezése:

I. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája Indikátor típusa Indikátor tartalma Indikátor mértékegysége: Bontás: OP bázis ill. célérték 1. a program befejezésekor Bázis Időközi teljesülés Cél 1 Cél 2 OP bázis ill. célérték 2. a program befejezése után 1 évvel Bázis Időközi teljesülés Cél 1 Cél 2 OP bázis ill. célérték 3. a program befejezése után 2 évvel Bázis Időközi teljesülés Cél 1 Cél 2 Módosítás oka

Indikátor forrása

TÁMOP 62/a A támogatott szak- és átképzéseket elvégzők között a betöltött állások száma összesen, 1. a program befejezésekor, 2. a program befejezése után 1 évvel, 3. a program befejezése után 2 évvel nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás magindikátor, nem magindikátor 6. prioritáshoz tartozó egészségügyi képzési programokban résztvevők álláshelyei közül mennyi a megtartott és mennyi az új munkahelyek száma db Megtartott ill. új munkahelyek Év Érték 2007 2008 2012 2013

0 0 3000 5000

2007 2008 2013 2014

0 0 3000 5000

Módosított év


nincs 2013

nincs 5000

2007 2008 2014 75%=2250 2015 75%=3750 A „Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés támogatására” pályázatok 2009. őszén zárultak le, egyelőre még folyik az elbírálásuk, így a megvalósításuk is késik az eredeti elképzelésekhez képest A pályázók részére előírt kötelező PEJ-ek és PFJ-k

23

Indikátor előállításának módja

Az indikátor a programok eredményeképpen áll elő, a pályázók adatszolgáltatása alapján A képzésekben résztvevők számáról és továbbfoglalkoztatásáról a pályázók adatszolgáltatása, a PEJ-ek és PFJek alapján rendszeresen lesznek adatok (a program indulásától befejezéséig 6 havonta, majd utána 3 évig évente). Mivel a pályázók a vállalt fenntartási kötelezettség alapján legalább 1 évre, max. a képzési időnek megfelelő hosszúságú időtartamra vállalják a programokban résztvevők foglalkoztatását, erről pontos adatokkal rendelkezünk majd. A programokban résztvevők pályakövetése, vagyis annak feltárása, hogy állásban maradtak-e a program befejeződése után 12 hónapnál később, a pályázók Projekt Felülvizsgálati Jelentéséből derül ki.*

EU elvárások követhetősége Indikátor relevanciája

Nem EU indikátor


Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódó cél: Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben

II. Indikátor teljesülése Teljesülés éve Eredmény 1. A program befejezésekor Eredmény 2. A program befejezése után 1 évvel Eredmény 3. A program befejezése után 1 évvel A teljesülés értékelése



Releváns indikátor, a képzés javításával a szakképzett munkaerő alkalmazása az OP és a prioritás kiemelt célja.

2007 (bázis) 0

2008 0

2013 (cél) 5000 5000 3750

Az indikátor teljesülése még nem belátható, tekintve, hogy a „Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés támogatására” pályázatok 2009. őszén zárultak le

Az indikátor alakulása csak részben függ a képzési programok sikerességétől, részben pedig az egészségügyi munkaerőpiac alakulásától, illetve attól, hogy a már egészségügyben dolgozó résztvevők mennyire stabil státuszúak. Több konstrukcióból áll össze az indikátor, többféle egészségügyiszakmai képzést céloznak a programok. Ezek összemosódhatnak az indikátorban, amit részletes bontással lehet rendezni.

24



Az indikátor fontos, mert a képzésekben résztvevők pályáját, a hiányszakmás munkakörök betöltésének alakulását mutatja. Vannak aggodalmak a programok hatásossága miatt, elsősorban azért, mert alapvetően a bázisszakmákban, a legegyszerűbb tevékenységeket ellátók körében vannak hiányok, és azt az alap egészségügyi képzés bővítésével lehetne elérni. További aggodalom, hogy az egészségügyi ellátók szűkös anyagi forrásai miatt nem tudják megtartani a munkaerőt, dacára a képzési programoknak. Ez módosítja majd az indikátorok alakulását is. A módosított indikátor pontosabban mutatja a program hosszú távú eredményességét, és a szükséges adatok előállíthatók a pályázók PEJeiből valamint PFJ-eiből.

* „A pályázónak jelentési kötelezettsége merül fel a projekt megvalósítása során a szerződés hatályba lépésétől számított 6 havonta Projekt Előrehaladási Jelentés (PEJ), illetve a projekt befejezése után a hatodik hónapot követően a továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesítéséről, illetve a projekt befejezését követően 3 éven keresztül évente Projekt Fenntartási Jelentés (PFJ) formátumban.” A „Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés támogatására” Pályázati útmutató

25

Javasolt új TÁMOP-indikátorok

Recommend Documents