Levélcím: 6701 Szeged, Pf. 913.;
Telefon: 70/315-9793; 70/558-6704; www.eletharmonia.hu
E-mail:
[email protected];
Javaslatok (óvodai-iskolai-közösségi-családi) kert kialakításhoz 2011. Terep-előkészítés: • Kijelöljük a területet, amin kertet szeretnénk kialakítani. • Ha nagyon lejt a terület, akkor lépcsős, teraszos terep létrehozása javasolt. Gyepnél az enyhe lejtő, rézsűs megoldás megengedett (sőt izgalmas), csak óvatosabban kell öntözni, főleg a vetés után. • Ha eddig nem történt meg mindenképp kell talajlazítás, ami egybeköthető a komposzt kijuttatásával. Célja: levegőztetés, szerkezetjavítás, tápanyag-utánpótlás, talajélet-serkentés.
Tervezés: Az alábbi területegységekben gondolkodhatunk. Milyen kultúrákat különböztethetünk meg? • gyepnövények (egynyáriak, évelők) • zöldségnövények (egynyári, kétnyári, évelő) • gyógynövények (egynyári, kétnyári, évelő) • fűszernövények (egynyári, kétnyári, évelő) • gyümölcsnövények (évelők, cserje, fa) • dísznövények (egynyári, kétnyári, évelő, cserje, fa) • vadnövények (egynyári, kétnyári, évelő, cserje, fa) • vízinövények (évelő) Ezek a kategóriák keveredhetnek, mert egyszerre egy faj több dologban is „tehetséges” lehet. Javaslom, hogy mindenféle kategóriát hozzunk létre a területen, és minél többféle növényt alkalmazzunk, bármilyen pici az udvar ezt meg lehet oldani! A sokszínűség rengeteg értékkel és előnnyel, erőforrással jár!
1
Kerttervezési főegységek: • gyep, virágos gyep • évelőágy • egy- és kétnyári ágy • fa, facsoport • cserjecsoport, cserjesor (sövény) • tó, tópart, csobogó, medence, vízfolyás • pihenő hely • közösségi hely • szabadtéri játékok • utak, ösvények • szintkülönbségek esetén alkalmazható, rézsűs, lépcsős, vagy sziklakerti kialakítások • vadon hagyott rész (mindig hagyjunk egy kicsi szigetet, prezentálni a műveletlen természeti formákat, és háborítatlan menedékhelyként az állatoknak.) • egyéb részek: palántanevelő, szaporító, komposztáló, stb. Itt kell megemlíteni, hogy kisgyermekeknek létre kell hozni búvóhelyeket is (un. „bunkereket”☺), főleg sűrű erős cserjékből, alacsonyan elágazó, vagy földig erő fákból, vagy vesszőkorában vezetett, font cserjékből. (lásd ajánlott irodalom)
A kertépítés, a kertművelés művészet. A kertművészet akkor mutatkozik meg, ha a kert harmóniájában egyszerre benne van a természet világa, és benne van az emberi szellem is, mégis a kettő egyensúlyban tud maradni. Nem lehet megmondani hol a határ, annyira természetes, és mégis annyira emberi. Talán úgy is mondhatjuk, ahol az ember, az állat és a növény is ugyanolyan jól érzi magát. Talán ez az éden? Életteli ökológiailag, feloldó, megélhető lelkileg, szellemileg. Olyan legyen, mint egy mini botanikus kert, mint egy mini bioszféra, mint egy japánkert. Nem zsúfolt, mégis a természet reprezentációja a kertünkben.
Növényválasztás, tervezés: Néhány szempont, amire oda kell figyelni: • Fényigény • Fagyérzékenység • Talajigény (bár az a tapasztalatom, hogy ebben a legrugalmasabbak a növények, ha minden más megfelelő. Kivéve a savanyú talajt igénylők, azok hajthatatlanok) • Ügyeljünk, hogy alapvetően hasonló igényű növények kerüljenek egymás mellé.
2
• Érzékenység a kártevőkre, kórokozókra. Ez miatt javaslom, hogy minél ellenállóbbakat válasszunk, és inkább az alapfajok, régi fajták felé menjünk a választásban. • Használjuk a növénypárosítási szempontokat. • A virágzókat, nagy díszértékűeket elsősorban épületek, út és pihenő felületekhez kell ültetni, hogy a szemet gyönyörködtessék. • Kissé keverhetőek a növényfunkciók, pl. sok egyéb kultúrnövénynek díszítő értéke is van, ezért összeköthető a szép a hasznossal. • Vegyük figyelembe a méreteket is, egyrészt a helyigény, másrészt az elrendezés miatt: harmonikus, perspektivikus ültetési rend. • Mérgező növények ne legyenek. (Ebben olykor a szakkönyvek túlzásba esnek, és sok fontos növényt kivesznek: itt szerintem abból kell kiindulni, hogy a gyerekek nem esznek meg össze-vissza minden kerti növényt, mérget, mint a felnőttek, sokkal jobbak az életösztöneik. Másrészt azt ne nevezzük mérgező növénynek, amiből nagyon sokat kell megenni, hogy betegek legyünk. Alapvetően az óvodapedagógus mindig figyel a gyerekekre, ezért elég nagy a baj, ha a gyerek jól tud lakni valamivel úgy, hogy az óvodapedagógus nem látja. Az iskolás gyerekeknél nem valószínű, hogy szándékosan „legeli” az udvar növényeit, mert beteg akar lenni. Harmadikként, ha nincs ilyen növény a közelben, akkor nem is tudjuk megtanítani, hogy mi a jó, és mi tilos. Nézzünk alaposan utána melyik növény olyan, ami már kis mennyiségben is mérgező, és melyik az, amelyik csak nagy mennyiségben okoz enyhe mérgezést, mondjuk hasmenést. Persze legyen ebben egy nagyon nagy utánajárás és átgondolás. • A tüskés, tövises növényekre ugyanez vonatkozik. A veszélyesen tüskés növényeket a kevésbé frekventált területre tegyük, tehát semmiképp se utak, nyílt felületek mellé, mert itt tényleg balesetveszélyesek. • Nagyon fontos, hogy sok olyan növény legyen, amely sok állatfajt vonz, élőhelyet vagy táplálékot biztosít számukra.
A tervezés történhet még az élőhely (biotóp), vagy éghajlati öv szerinti hasonlóság (vízivízparti, erdei, félsivatagi, mediterrán, magas hegyvidéki-havasi, stb.) alapján. Egy élőhelyhez tartozóak együtt ültetésével egy konkrét biotópia prezentálása is lehetséges, de ez egy botanikai szintű feladat. A régi kertek elve is jó, ahol a növényi funkciók keverednek, mert minden növény szép, több növény tápláléknövény is egyben, de gyógy és fűszernövényként is használható. A tervezés és párosítás történhet még harmonizálóan szín alapján, és forma alapján is. A jó tervezés, ahol a fenti fontos szempontok mind érvényesülnek.
Tervezés, növényválasztás, beszerzés: Hogy kerül a növény a kertbe? Vásároltan, vagy saját neveléssel. Hogyan szaporíthatjuk: vetés (generatív) vagy vegetatív úton szaporítottan: tőosztással, bújtatással, zöld vagy fás dugványozással.
3
Tehát, ha már megálmodtuk, hogy mit-hová szeretnénk, akkor ezt leginkább az fogja meghatározni, hogy mit tudunk beszerezni, mit tudunk ebből sikerrel nevelni!
Honnan szerezhetünk be növényt? • Kertészeti szakboltokban • Kertészetben, faiskolában • Helyi piacon • Ismerőstől, vagy magánszemélytől • Természetből (mag, felszedett növény, vegetatív szaporítóanyag). Természetvédelmi területről, vagy védett növényt tilos!!! • Interneten keresztül kapcsolatokon keresztül. • Esetleg közterületről szaporítóanyag gyűjtése (óvatosan ☺) Növényválasztás, vetés, ültetés A növényfajokról, fajtákról, igényeikről, gondozásukról, szaporításukról információ honnan szerezhető be? • Internet • A növényhez adott leírás • Szakkönyvek • Ismerősök • Civil szervezetektől • Kertészetekben az eladótól, ha szakember Gondozás az ökologikus kertészetre vonatkozó alapelvek, irodalom alapján: Néhány alapelv: Növényvédelem: Mivel óvoda-iskola kertről van szó, ezért permetezni szintetikus mérgekkel egyébként sem lehet, és a környezeti nevelés egyébként is elsődleges szerepű, ezért ökologikus elveken kell kertészkednünk. Ez több dologra fog minket tanítani: A természet tiszteletére, és alázatra, egyensúlyérzékenységre, és leginkább tanulásra, kreativitásra, alkalmazkodásra motiválni! A legjobb növényvédelem: • megelőzés • a jó közérzetű, erős immunrendszerű növény • a gazda szeretete
4
• az ökológiai egyensúly • kertészeti tudás, tapasztalat • jó faj-fajtaválasztás • kreatív biokertészeti módszerek, anyagok Öntözés: • A legjobb az esővíz (gyűjtés) • Az első legyen a víz megtartása: talajtakarás, jó szerkezetű talaj (mulcs, talajlazítás, komposzt), ami jó a gyomosodás ellen is. • Optimális mesterséges öntözés • Jó faj-fajtaválasztás Tápanyag-utánpótlás: • Felszíni komposztálás, azaz mulcsozás • Érett komposzt (humusz) talajra szórva, maximum a felszínen bekeverve, vagy az ültető földbe keverve • Lombtrágya (csakis természetes oldatok) Takarítás: • Ne takarítsuk állandóan a kertet, hagyjunk terepet a természetes folyamatoknak. • Sűrű fűnyírással a levágott füvet nem kell fűgyűjtővel összegyűjteni, a fűben maradva elszárad, lebontják a talajlakó, lebontó élőlények, a tápanyagkörforgás megmarad. • Kisebb mennyiségben a gyepen az őszi falevelek ott maradhatnak lebomláshoz, nagyobb mennyiségben cserjék alatt is ott maradhat, menedéket és áttelelő-helyet adva az élőlényeknek. • Minden szerves anyag, ami keletkezik a kertben (és a belső terekben) természetesen a komposztálóba megy. Ne égessük el, ne dobjuk a kukába a zöldjavakat! • Telepítéskor jól határozzuk meg a tér lehetőségekhez a növényfajt, ne telepítsünk állandóan nyírandó sövényeket, visszanyomorítandó fákat! Egyrészt, mert nem méltó, nem természetes, és ne is okozzunk magunknak felesleges munkát. •
Étkezési mag csíráztatása: Bár az épületen belül, teremben, szobában végezzük, mégis a kertészkedéshez is kapcsolható tevékenység a különböző magok csíráztatása étkezési célból. Ehhez sokféle edényt lehet vásárolni. Egyre több helyen beszerezhető, számtalan fajta növény csiráztatásához árulnak magot, és maga a csíráztatás is egy nagyon egyszerű tevékenység. Ezért amennyiben megoldható minden csoporttal, osztállyal külön végezzük! Készülhet így saját fogyasztásra, kiegészítve a tízórait, ebédet, vagy kóstolónak hazavihető a családnak.
5
A közös munka eredménye: A kert által adott termények, és egyéb kincsek közös „szürete”, közös használata, közös feldolgozásra: • termés: zöldség, gyümölcs friss fogyasztásra, feldolgozásra, házi feldolgozásra, tartósításra • élő és szárítandó gyógy- és fűszernövényrészek, termések • termésekből, zöld- és megszárított részekből alkotásokhoz, játékhoz alapanyag • növényi részekből komposzt-alapanyag • szaporítóanyag a továbbszaporításra, másokkal cserélésre, ajándékozásra. • hagyjunk az állatoknak is valamennyit a termésből ☺
A kerthez kapcsolódó pedagógia: • Mindent a gyerekekkel együtt érdemes végezni, bevonni őket, elmagyarázni nekik. Ez rengeteg kompetenciaterületet, készséget fejleszt: természetszeretet, pozitív alázat, öntevékenység- közös tevékenység szeretete, ökológiai tanulás, kertészeti ismeretek, ritmusérzék, autonómia, személyiség, önértékelés, számtalan részképesség-készség, munkamorál, közösségi készségek, egészséges táplálkozás, szabadidős tevékenység, stb. • A bevonásnak a legigazibb formája, ha minden gyermeknek van egy saját feladata, vagy területe, vagy növénye, persze a terület nagyságától függően. Ezt meg lehet csoportokba is szervezni, de senki se maradjon feladat, tapasztalás, és felelősség nélkül. • Kitáblázás fontos óvodában, és az iskolában is: képekkel, szöveggel is, a gyerekeknek is, pedagógusoknak is, szülőknek is, vendégeknek is, magunknak is. • Az intézményi kertnek óriási hatása van a gyerekek, családok és a pedagógusok egészségtudatosságára, a környezeti tudatosság mellett (főképp, hogy a kettő egy)! Mi az, amit megtanulnak, és elsajátítanak gondolkodásmódjukban, és készségek szintjén? o A friss növényi táplálékot és terméket önmagunknak állíthatjuk elő, ami így állandóan rendelkezésre állhat. o Ennek biokertészeti módját is elsajátítják. A méregmentes és szeretetteljes módon előállított kerti termény a testnek-léleknek-szellemnek a legtisztább, és leggazdagabb. Egyben ilyen módon előállítva tartalmazza a legtöbb értékes összetevőt is. o A legtöbb élelmiszer, gyógyhatású készítmény, háztartási anyag természetes úton házilag, minimális feldolgozással (így a legtöbb megmaradt értékes anyaggal), minimális költséggel előállítható. Magunk foglalkozva vele jobban is megismerhetőek.
6
o A rendkívül egészséges frissen-nyersen fogyasztott gyümölcsfogyasztás szokássá, szimpatikussá, népszerűvé tétele.
zöldség-
o A sokféle zöldség-gyümölcs, fűszernövény termeszthetőségének és fogyasztásának megismerésével, és megszokásával a tudatos, változatos, egészséges táplálkozás, kreativitást és élményt jelentő gasztronómia lehetőségeit ismerik meg. o A gyógynövények megismerésével azok szerepét is megtanulják a betegségmegelőzésben, gyógyításban. A háztartásban használható növények megismerésével, pedig megtanulják azok használatát a természetes szépségápolásban, tisztálkodásban, tisztításban, illatosításban, díszítésben, stb. o Mindezek az allergiát, asztmát, bőrbetegségeket, immunrendszer-gyengülést, sőt rákos megbetegedést okozó vegyszerrel túlterhelt életmódunkban, háztartásokban, világunkban rendkívül fontos szemléletet, tudást jelentenek, amely a jövőt, az életet jelenti magunknak, és környezetünknek. • A gyerekeket ne csak a munkába vonjuk be, hanem a kertben található szépség, folyamatok, egység csodálatába is, személyes elragadottságunkon és szimpátiánkon keresztül. Ezen az alapmintán keresztül tanulják meg értékelni, meglátni, és időt szánva megélni a természetet. • Rítusok, ünnepek, szakralitás, és ritmus legyen a kerttel kapcsolatos tevékenységekben: áldás, köszönet, ünnepek, áhítat, a föld az élet szent értékként tisztelete, spirituális – mágikus világképbe helyezés, és időbeosztás, „mindent pontosan maga idejében” elv, a természet által diktált munkaigényekhez alkalmazkodás, határidők betartása. • Az intézmény udvarán minimális legyen a lebetonozott felület!!! Járófelületek takarására természetes, megújuló, vízáteresztő, sugárzás elnyelő anyagokat használjunk (Faanyagú járófelület, bontott tégla, apró forgács, kéreg, kavics, kő. Utóbbi kettő csak kis mennyiségben, inkább csak díszítésre, mert nem megújuló nyersanyag, és nagymértékű bányászata tájrombolással jár.) • Alapelvek: természetesség, kreativitás, egyszerűsítés, művelés, szenvedély, élmény, áhítat, egészség, harmónia.
A tervezéshez, növénybeszerzéshez, megvalósításhoz, gondozáshoz ingyenes tanácsot adunk. Intézményeknek növényadományozási akcióinkkal olykor növényeket is tudunk biztosítani.
Készítette: Kotogán Róbert
7
Továbbá: Ajánlom még a honlapunkon az „Összehangolás” anyagot, abban sok szempont benne van, bár főként közterületekre vonatkoztatva, de az intézményudvarokra is sok szempontot leírtam ott: http://www.eletharmonia.hu/?q=node/84 Valamint a komposztálásról és faültetésről: http://www.eletharmonia.hu/?q=node/85
Irodalomajánló a gyerekközpontú óvodai-iskolai-családi kerttervezéshez: •
Christiane Widmayr, Anneliese Kompatscher: Gyerek és kert. Mezőgazda Kiadó 2004
•
Helga Briemle: Kertek az egész családnak. Elektra Kiadóház, 2003.
8
Irodalomajánló a biokertészkedéshez: •
Mezei Ottóné: Biodinamikus kertgazdálkodás
•
Alwin Seifert: Kertészkedés "mérgek" nélkül
•
Rasztik Viktória: Az ökokertek növényvédelme
•
Paszternák Ferenc: Biozöldségek termesztése - Biogazda kiskönyvtár
•
Baji Béla: Önfenntartó biogazdálkodás - Permakultúra
•
Solti Gábor: Talajjavítás és tápanyag-utánpótlás az ökogazdálkodásban
•
Biogazda kiskönyvtár könyvei
•
Magyar Biokultúra Szövetség oldalán http://www.biokultura.org/kiadvanyok/kiadvanyok.html#up
lévő
könyvek:
Irodalomajánló a gyógy- és fűszernövényekhez, Herbáriumok: •
Jekka McVicar: Új füveskönyv, 2005. Euromedia Groups k.s. ; M-érték Kiadó Kft.
•
Szabó Norbert – Dr. Várkonyi Gábor: Bach-virágterápia a mindennapokban, 2006, Virágesszencia Bt.
•
Penelope Ody: Gyógynövények a holisztikus gyógyításban. Saxum Kiadó Bt. 2006
•
Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt, 1999
•
Bernáth Jenő (szerk.): Vadontermő és termesztett gyógynövények, Mezőgazda Kiadó, 1997
•
H. Mészáros Erzsébet: Termeszthető gyógynövények, Anno Kiadó
