Javaslatok a magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszer korszerűsítésére és a szükségszerű állatvédelmi reformok bevezetésére

1.sz.melléklet

Javaslatok a magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszer korszerűsítésére és a szükségszerű állatvédelmi reformok bevezetésére

2010.12.20. Budapest

Összeállította: Mészáros Gabriella alapító Kutya-segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány, mint a Kinológiai Állatvédelmi Tettre kész Csoport tagja

1

Bevezetés Javaslataink három jelentős pillérre épülnek. Bevezetés 1.) Tényleírás – az alaphelyzet megfogalmazása 2.) Analízis – a problémák elemzése 3.) Reformok – megoldási javaslatok Befejezés A javaslataink célja: - Korszerűsíteni a magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszert (pénzügyi, szakmai és erkölcsi rálátásban). Oka:

A jelenlegi állapot tovább így nem fenntartható. 2

A magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszer: - elavult - az elmúlt évtizedek alatt megjegecesedett (lemaradt, nem haladt a kornak megfelelően) - nem tudja kiszolgálni a modern társadalmi igényeket - negatív spirálban mozog - önmagát generálja - nem segíti elő a kóbor és gazdátlan állatok populációjának a csökkentését - állatvédelmi feladatokat nem vagy alig, pusztán önszorgalomból lát el - helyenként - jelentős mennyiségű kóbor és gazdátlan eb felesleges halálához vezet évente A magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszer korszerűsítése elősegítené elsősorban: - a kóbor és gazdátlan ebek számának csökkentését → az elpusztított ebek számának csökkentését - a kapcsolódó civil szféra szerepvállalásának a tisztázását - a terület állami és civil szereplőinek intézményes együttműködését - a felelős állattartást (kutyatartást) - a társadalom mentális edzettségét, erkölcsi fejlődését A kutyáról: Nem csak hazánkban találkozunk az urbanizáció hatására túlszaporodott ebek okozta problémával. Szerte a világon ismeretes, hogy a háborúk utáni városiasodás következtében, ahogy az emberek élettere nőtt, úgy a kutyáké csökkent. Egy adott kutya-populáció emberi beavatkozás nélkül nem szaporodik túl. Günter Bloch neves német farkaskutató és kutya szakértő végzett egy kutatást, miszerint egy több hektáros tökéletesen lekerített rezervátumon belül két farkasfalka fajfenntartási-, utódgondozási- és élet szokásait figyelte meg több éven keresztül. A kanadai Rocky Mountains területén lévő Banff Nemzeti Park (www.banfnationalpark.com) 6.600 km2 nagy. Ez elegendő életteret biztosít két farkasfalka természetes életéhez. Günter Bloch és munkatársai, három éven keresztül intenzíven figyelték a falkák életét. A Bowtal falkában kezdetben 4, később 5 állat élt együtt, a Fairholme falkában kezdetben 9, később 13, majd ismét csak 9 állat élt együtt. Az állatok mindenkori pozícióját egy GPS navigációs rendszerrel, valamint 8 db, állatra rögzített rádióadó segítségével tudták nyomon követni. A viselkedéseket (a sötét napszakokban is) videó- és fényképfelvételeken rögzítették.

3

A többi közt arra a megállapításra jutott, hogy a természetes szelekció következtében a populáció létszáma nem változik. Ebből az következik, hogy mi emberek vagyunk felelősek értük. Mi szelídítettük meg őket, mi domesztikáltuk őket, mi változtattunk életterükön és életszokásaikon és mi vagyunk felelősek a túlszaporodásukért is. Ma inkább a kutyák szaporításáról beszélhetünk, nem a szakmai tenyésztésükről (genetika, takarmányozás, környezet). A probléma ott is keresendő, hogy ma azok az egyedek is szaporodnak ill. szaporítják őket, akik egyébként erre valójában alkalmatlanok volnának. A kutya egy oktalan, domesztikált állat, érezni, szenvedni és örülni képes élőlény, mi emberek pedig felelősséggel tartozunk legjobb barátainkért! Kitekintés Európába: A vasfüggönytől nyugatra és keletre a tőkés és a szocialista világrend okozta különbözőségekből eredően különbözőképpen alakult az európai nemzetek jog-, államigazgatási- és közigazgatási rendje. Hazánkban a rendszerváltást követően francia mintára átvett közigazgatási rendet vezettek be. Csakúgy, mint hazánkban, Franciaországban is a helyi önkormányzatok feladata a helyi gyepmestert kijelölni, mely ott is állami feladat és kapcsolódik a területhez a civil szféra. Ezzel ellentétben, Németországban például minden település és város saját államilag finanszírozott állatotthonnal rendelkezik. Náluk nincs gyepmester, a terület egyszereplős, hiszen az állami és civil feladatok egy kézben összpontosulnak. A hatósági ebrendészeti feladatokat is az állatotthonok látják el. Kétségtelen, hogy jelentéktelen Németországban a közterületen lévő kóbor, gazdátlan ebek létszáma, tehát feladatuk lényegesen kevesebb, mint a miénk. Ebből következik, hogy az egy ebre jutó ellátás lényegesen magasabb Németországban, mint a Kelet-Európai országokban. Norvégiában pedig egyáltalán nincs kóbor állat, nincs sem hatósági gyepmesteri telep, sem civil állatotthon. Romániában sok szempontból rosszabb a helyzet mint hazánkban, viszont ők már jogszabályozást alkottak a T.N.R. programról, segítve ezzel a kóbor állatok túlszaporulatának redukálását. A T.N.R. program (Trap, Neuter and Return) lényege, hogy megfogják a kóbor állatot, ivartalanítják, majd visszahelyezik a közterületre. Nálunk is hatalmas problémát jelent, a kóbor állatok túlszaporulata, a mellett a probléma mellet, hogy az állattulajdonosoknál is megszületnek a nem kívánt szaporulatok. Egyelőre alig észrevehető, hogy az erdőkben, mezőkön élő a társadalom perifériájára szorult hajléktalan emberek mellé szegődött antiszocializált szuka kutyák nem kívánt vemhessége megtörténik. Ez a létszám becslések szerint nálunk nem olyan magas, mint Romániában. Ennek oka az lehet, hogy a hajléktalanok rendszeresen magukhoz veszik ezeket a kölyköket és behozzák a városba, ahol a közterületen – főként 4

aluljárókban – kb. 1000.- Forintért értékesítik őket kartondobozokból, zacskókból. Ezek a kölyök kutyák oltatlanok, féreghajtó és külső parazitamentesítő kezelést még nem kaptak. A járókelő állampolgárok többnyire szánalomból magukhoz veszik ezeket a kis apróságokat. Tehát e folyamat végén megállapítható, hogy ez a típusú szaporulat eljut az emberekhez és nem marad az erdőkben, mezőkön. Viszont még így is jelentős mennyiségű az antiszocializált, perifériára szorult szuka kutyák létszáma. A rendszer: A rendszerek kialakításában a lényeg az lenne, hogy a kóbor és gazdátlan állat ne legyen hátrányban, sokkal inkább szem előtt legyen a többivel szemben. A zoonózis és a balesetveszély elkerülése érdekében mindnyájunk érdeke, kutyabarátnak és nem kutyabarátnak egyaránt, hogy ne legyenek kóbor, gazdátlan állatok a közterületeken. Továbbá azt is meg kell érteni, hogy az állatok korszerűtlen tartása és tömeges elpusztítása a modern társadalom mentális megbetegedéséhez vezethet, különös tekintettel a felnövekvő fiatal generációra. Úgy gondoljuk, hogy a hatósági ebrendészetre szükség van Magyarországon. A közigazgatási rendünk – egyelőre nem teszi lehetővé, hogy eltöröljük a gyepmester fogalmát. Viszont az európai szokások és a civil társadalmi akarat is kizárja, azt a magatartást, ahol a kóbor és gazdátlan állatok az áldozatai, profitorientált alvállalkozók pedig a nyertesei lehetnek az államilag finanszírozott gyepmesteri rendszernek. Itt meg kell jegyeznem, hogy a főváros és a vidék tekintetében eltérően nyújt megoldást az állam a kóbor állatok közterületről való befogására. A főváros önkormányzati rendszerben játszott kivételezett helyzetét a kormányzó koalíció mindenképpen ellensúlyozni akarta. A dilemmát a törvényalkotó úgy vélte megoldani, hogy kétszintűvé tette a fővárosi települési önkormányzatot, ahol mind a főváros, mind pedig a főváros kerületei számára biztosítja az autonómia és a demokrácia legelemibb követelményeit. Tehát a fővárosban nem a kerületi jegyzők jelölik ki kerületenként a gyepmestert, hanem Budapest teljes közigazgatási határán belül, a Fővárosi Közterületfelügyelet végzi el a gyepmesteri teendőket. (Budapest Főváros Közgyűlésének 31/1991. (1992.I.2.) számú önkormányzati rendelete a gyepmesteri telepek ellátására.) Ez okból kifolyólag tanulmányomat erre tekintettel készítem el.

5

A rendszerek kialakításában számtalan megoldási lehetőség van, de ezek közül érdemes kiválasztani, amelyik a kóbor és gazdátlan állatok korszerű ellátását, a preventív állatvédelmi feladatok megvalósulását biztosítja és financiális szempontból is reálisan kivitelezhető. Hívhatnánk a modern gyepmesteri telepet akár Rescue Station-nak vagy Rehoming Centernek, de a lényeg az lenne, ha az állatokról szólna és ha az állami költségvetésből az erre elkülönített pénz észszerűen és célszerűen lenne felhasználva. Érdemes újragondolni, hogy a területet jelenleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztés-ügyi rendeletek szabályozzák, ahelyett, hogy a területet szerepéből- és műfajából is eredően a Környezetvédelmi szabályozások irányítanák. Ez év márciusában került megrendezésre a II. Állatvédelmi Kerek-asztal, ahol 40 állatvédő civil szervezet az ország minden pontjáról egyetértésre jutott abban, hogy elég a sintérbizniszből és a visszaélésekből: - „Önkormányzatok adóforintokból származó százmilliói - ebek tízezreinek a holocaustja!” - „Tiltakozunk! Adóforintjainkat ne a kóbor állatok tömeges mészárlására fordítsák az önkormányzatok!” - „Követeljük a gyepmesteri telepek működésének nyilvánosságát, ellenőrizhetőségét, a gyepmesteri telepek szerepének tisztázását!” - „Követeljük, hogy állatvédelmi törvényt a gyepmesteri telepeken is betartsák!”

A programtervet elsősorban gyakorlati aspektusból fogalmaztuk meg, mely gondolatokkal kívánunk hozzájárulni az együttgondolkodáshoz.

6

I./1.) Hiányzik a terület állami felelőse - Tényleírás – az alaphelyzet megfogalmazása: A felelősségre vonás nem tud megvalósulni felelős személy nélkül. Egyelőre nincs pontosan meghatározva az a személy, aki a gyepmesteri telepek működési rendjéért, üzemeltetéséért felelős lenne. A jogszabályi háttér rendkívül hézagos és pontatlan. Az önkormányzat feladata, azon belül a jegyző – aki az elsőszámú állatvédelmi hatóság - feladata alkalmazni a gyepmestert (41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 5.sz. függelék 3.4. pontja), de arra már nem kötelezi semmi az önkormányzatot, hogy ellenőrizze a hatásköréből profitorientált magán vállalkozónak kiadott közfeladatot ellátó, költségvetési pénzből gazdálkodó tevékenységet. Tehát, ma Magyarországon, úgy lehet valaki gyepmester, hogy nincs is gyepmesteri telepe továbbá a szükséges felszerelés és a tevékenység további feltételei részleges vagy teljes hiányában végezheti ezt a feladatot. Továbbá, az sincs rögzítve, hogy illetményéből mekkora összeget kell a tevékenységre fordítania és mekkora összeg a honoráriuma. Mindezekből következhet: a gyepmester anyagilag abban érdekelt, hogy magánfelhasználásra fordítsa a bevételét, nem pedig a kóbor, gazdátlan kutyát ellátására, a későbbiekben pedig azok értékesítésére vagy humánus leölésére. De térjünk csak vissza az elsőszámú állatvédelmi hatóság kijelölésére: A 7/2010. (IX.24.) VM utasítás az MgSzH szervezeti és működési szabályzata 4.1.1. pontja felsorolás szintjén említi az állatvédelmi hatósági feladatok ellátását, de nem részletezi azt. Továbbá ennek ismeretében nehezen érthető, hogy a 274/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló rendelet 10.§-a nem jelöli ki egyértelműen állatvédelmi hatóságként az MgSzH-t. Ugyanezen rendelet 15.§ (3.) bekezdése ugyan taglalja, az állami állatvédelmi feladatok ellátását, de az államilag finanszírozott gyepmesteri telepek tekintetében már nem rendelkezik. A fent említett VM utasítás és kormányrendelet mellett a 334/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 1.§ 4. bekezdés szintén az állatvédelmi hatóság kijelöléséről dönt, mely az MgSzH Központját és a jegyzőt egyaránt kijelöli állatvédelmi hatóságként. (1.§. 4. bekezdés): 1. § (1) Állatvédelmi hatóságként a Kormány a jegyzőt jelöli ki. (2) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 24/C. §-ában és 24/D. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a jegyzőt, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját és területi szervét jelöli ki. (3) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 29. § (4) bekezdésében és 31. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét jelöli ki. – 182/2009. (IX.10.) Korm.rendelet 511. § 1. bek. Hatályos 2009. okt. 1.től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.→ Hatályon kívül helyezte ugyanezen rendelet 688. § (2) Hatálytalan 2010. jan. 2.tól (4) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját és területi szervét, valamint a jegyzőt jelöli ki.

7

I./2.) Hiányzik a terület állami felelőse - Analízis – a probléma elemzése: A rendelet hivatkozik az Állatvédelmi törvény 45/A §-ában foglaltakra, viszont ugyanezen Állatvédelmi törvény hatálya nem terjed ki minden állatra, így a gyepmesteri telepeken lévő befogott, gazdátlan állatokra sem. Az 1998. évi XXVIII. az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény 2.§ (1.) bekezdés i) pontja, pusztán „a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat)” tér ki, de a gyepmesteri telepeken tartott állatokra nem. A gazdátlan állat és a kóbor állat fogalma nem ugyan az. Hiszen minden gazdátlan állat kóborol vagy kutyatelepen van, de nem minden kóbor állat gazdátlan. Ha például egy kutya kóborol, attól még lehet neki gazdája, csak éppen elkóborolt vagy elveszett otthonról, de attól még keresik, visszavárják. Viszont, ha az Állatvédelmi törvény hatálya kiterjedne a gyepmesteri telepek jelenlegi állapotára, akkor az ország szinte valamennyi gyepmestere és vele együtt a jegyzők rögtön mennének a börtönbe, mert az állapotok egyes helyeken siralomházra emlékeztető valóságos holocaust a kutyák számára, tehát az ország szinte valamennyi gyepmesteri telepe szemben állna a törvénnyel, természetesen tisztelet a kivételnek. Tehát, a jogszabályok értelmében két állatvédelmi hatóságunk is van különböző paragrafusok tekintetében, de egyiknek sem feladata az államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri telepek működtetését, üzemeltetését, gazdálkodását ellenőrizni. A gyepmesteri telepek állat-egészségügyi felügyeletét a 41/1997. FM rendelet szerint a hatósági állatorvos látja el. Ez nem elegendő. Szükség van még a telepek nyilvántartását, nyitva tartását, állattartását, közbeszerzéseit, szükséges feltételeit, hiteles szakmai beszámolóját, gazdálkodását stb. ellenőrző felügyelő személy is, aki a telepek működtetéséért és üzemeltetéséért lenne felelős. Ez azért lenne nagyon fontos, ha költségvetésből az erre a feladatra elkülönített összeg észszerűen kerülne felhasználása, akkor finanszírozni lehetne az állatvédelmi szempontok alapján kialakított hatósági gyepmesteri rendszert. A hatósági gyepmesteri telepek átlátható nyilvántartása hiányában a kutyáját kereső, kutyát örökbe fogadni szándékozó állampolgárnak esélye sincs kutyára találni, s ezzel együtt a kutyának az életre való esélye is nullázódik. Mindezekből következik, hogy a hézagos és pontatlan jogszabályi háttér következtében nehezen lehet megállapítani a felelősséget. A felelősségre vonás nem tud megvalósulni felelős személy nélkül. Amíg nincs anyja a gyereknek addig árva marad a gyerek. Az állami állatvédelmi feladatok és azok végrehajtásáért felelős személyek pontos meghatározása nélkül nehezen lehet tisztán látni ezen a területen. Jelenleg óriási gondot okoz, hogy a helyi önkormányzatok kevés kivételtől eltekintve többnyire nem hogy az együttműködést, hanem az adatközlést sem adják meg az állatvédelmi civil szervezetek

8

részére. A helyileg illetékes jegyzőnek és a helyileg illetékes gyepmesternek nem érdeke kevés kivételtől eltekintve, hogy ennek a közszolgáltatásnak a minősége javuljon. „A kóbor állat nem jelent több gondot a városnak.” és részükről itt többnyire le is zárult a folyamat. Minket, állatvédelmi civil szervezeteket viszont a gazdátlan állatok sorsa is érdekel. I./3.) Hiányzik a terület állami felelőse – Reformok – megoldási javaslatok: - Ki kellene egészíteni a 1990. évi LXV. a helyi önkormányzatokról szóló tv. 92.§-át és a 92.A-D.§.-át egyértelműen a gyepmesteri tevékenység gazdálkodásának, hatékonyságának, szakmai és pénzügyi beszámolójának ellenőrzésével. - Egyértelműen rögzíteni kellene a 7/2010. (IX.24.) VM utasítás az MgSzH szervezeti és működési szabályzat 4.1.1. pontjában az államilag finanszírozott gyepmesteri telepek teljes körű ellenőrzését, az MgszH feladataként. - 334/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 1.§ 4. bekezdés egyértelműen és részletesen kellene rögzíteni, hogy mely feladatok tartoznak a jegyző és mely feladatok az MgSzH hatáskörébe. - Törekedni kellene arra, hogy az Állatvédelmi törvény hatálya kiterjedjen a gyepmesteri telepekre is. Irányelvek megfogalmazása. - 274/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló rendelet 10.§-ában egyértelműen ki kellene jelölni elsőszámú állatvédelmi hatóságként az MgSzH-t. - 41/1997. FM rendelet III. fejezet az állat-egészségügyi intézmények és egységek közé be kellene építeni a gyepmesteri telepet is, mint á.-eü.i intézményt.

9

II./1.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az FM rendelet tekintetében – Tényleírás: Az államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri tevékenység ill. telepek tekintetében kevés a rendelkező hatályos jogszabály. Szeretnék pár meghatározó rendelkezést kiemelni, amely mindenképp a sarokkövei a témának. Az egyik a 41/1997. FM rendelet, a másik pedig a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Törvény. Jelenleg a 41/1997. (V.28.) FM az Állat-egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló rendelete a hatályos irányadó az önkormányzatok számára. Ezen rendelet 5. számú függeléke 3.as pontja elavult, korszerűtlen. „1-2. A gyepmesteri telep 3. 3.1. A gyepmesteri telepet el kell látni: a) az állathullák megőrzésére, lebőrözésére és boncolására szolgáló, szilárd anyagból épített, jól fertőtleníthető helyiséggel (hullakamrával), b) a bőr és a szaruképletek szárítására és tárolására alkalmas helyiséggel, c) megfigyelésre alkalmas kisállat férőhelyekkel, d) az állathullák begyűjtésére alkalmas járművel, s ezek működtetéséhez szükséges helyiséggel, e) a városban rendelkezésre álló közművekkel, f) a telepen dolgozók részére fekete-fehér rendszerű öltözővel (zuhanyzóval, WC-vel), g) nagynyomású fertőtlenítőgéppel. 3.2. Az állatifehérje-üzem hullabegyűjtő körzetében, a kijelölt gyepmesteri telep kapuján belül megfelelő nagyságú területet kell fenntartani az üzem számára, a hullák gyűjtésére alkalmas tartályok és az egyéb felszerelési tárgyak elhelyezéséhez. 3.3. A gyepmesteri telepen gondoskodni kell arról, hogy a) a hullák és a befogott állatok szállítására megfelelő, külön szállítóeszközök, b) mérleg, c) az állatok leöléséhez, a hullák lebőrözéséhez és boncolásához szükséges eszközök, d) fertőtlenítőszerek, továbbá e) sérülés esetén szükséges elsősegélynyújtáshoz gyógyszerek és kötözőanyagok mindenkor rendelkezésre álljanak. 3.4. Az állati eredetű hulladékok, valamint az állathullák megőrzésére, lebőrözésére és boncolására használt helyiségekben és istállókban a padozatot, valamint a padozattól számított két méter magasságig a falakat könnyen mosható és fertőtleníthető, vízálló anyaggal kell burkolni.

10

3.5. A gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja] által fenntartott hullabegyűjtő helyekre - az állomás előírása szerint - a gyepmesteri telepre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3.6. Az állathulláknak a gyepmesteri telepre szállításával, őrzésével és ártalmatlanná tételével járó feladatok elvégzésére minden városban gyepmestert kell alkalmazni. A gyepmestert a polgármesteri hivatal alkalmazza. 3.7. Gyepmesterként az a személy alkalmazható, aki az állatok leölésében, a hullák lebőrözésében és szétdarabolásában kellő jártassággal rendelkezik. Alkalmazása előtt a dolgozót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, és részére a feladatait tartalmazó munkaköri leírást át kell adni. 3.8. A gyepmester feladatai a következők: a) a polgármesteri hivatal felhívására minden, pl. a közúton talált állathullának késedelem nélkül történő kiszállítása a gyepmesteri telepre, a hulladéktemetőbe, a hulladékemésztő veremhez, és ott - a hatósági állatorvos intézkedéséig - annak megőrzése, majd ártalmatlanná tétele, b) az állathullák lebőrözése - ha azt nem tiltják az egyes bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegségek leküzdésének szabályai -, továbbá a boncolásban való segédkezés, c) az elrendelt állatleölések végrehajtása, d) a hullaszállító járművek, tartályok, és ártalmatlanná tételre használt eszközök, felszerelési tárgyak tisztántartása és fertőtlenítése, e) mindazoknak az állategészségüggyel kapcsolatos köztisztasági tennivalóknak az elvégzése, amelyeket a települési önkormányzat előír, f) a város utcáinak, tereinek, külső határának havonkénti bejárása, kóbor állatok és ebek befogása, amelyet kíméletesen kell végrehajtani, g) ebzárlat idején - a körzeti állatorvos által megállapított időközökben - a zárlat alatt álló terület bejárása, és a tilalom ellenére szabadon talált ebek befogása, h) a befogott állatoknak a gyepmesteri telepre szállítása, gondozása és a hatósági állatorvos utasítása szerinti megőrzése, - a polgármesteri hivatal határozatában megállapított tartási és ápolási költségek megtérítése után - a tulajdonosnak való kiadása, vagy a leölés utáni ártalmatlanná tétele, i) a gyepmesteri telepen megfigyelésre elhelyezett állatok gondozása és azokról nyilvántartás vezetése, j) a gyepmesteri telepre szállított állathullákról, a hatósági rendelkezésre leölt állatokról átvételi elismervény kiállítása és nyilvántartás vezetése. 3.9. A gyepmesteri telepen csak a telephez tartozó igásállatokat és a házőrzésre szükséges ebet szabad tartani. Az igásállatokat csak a telep területén erre a célra kijelölt istállóban szabad elhelyezni, és azokat más állattól távol kell tartani, idegen istállóba, vagy más állatok tartására szolgáló helyre tilos bekötni. Etetésükre és itatásukra külön eszközöket kell használni. A munkára alkalmatlanná vált igásállatokat vágóhídra kell irányítani. 3.10. A gyepmesteri telep állat-egészségügyi felügyeletét a hatósági állatorvos látja el.”

Először hadd emeljük ki az állítmányokat a 3.8.-as pontból, mely a gyepmester feladatait sorolja fel: - kiszállítás - ártalmatlanná tétel - az állathullák lebőrözése - állatleölések végrehajtása - boncolásban való segédkezés - tisztántartás és fertőtlenítés - tennivalók elvégzése - a város havonkénti bejárása, kóbor állatok és ebek befogása - a befogott állatok szállítása, gondozása, megőrzése, kiadása vagy leölés utáni ártalmatlanná tétele 11

- nyilvántartás vezetése - elismervény kiállítása II./2.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az FM rendelet tekintetében – Analízis: Kutyamentőként nehéz kommentárt fűzni a rendeletalkotó gondolkodásmódjához. Az azonban bizonyos, hogy a rendeletet sürgősen újra kell gondolni. Számos példa van arra, hogy a fővárosi és a vidéki gyepmesteri telepek a gyakorlatban már kibővültek más feladatokkal. Például a fővárosi gyepmesteri telepen már egyedi azonosítót (mikrochipet) is kapnak a telepet elhagyó kutyák, melyet regisztrálnak is a telepen. Ezt csak dicsérni tudjuk. A rendelet szemlélet- és gondolkodásmódja mára már jelentősen elavult. A kutyák társállatokká váltak és már nem pusztán házőrzésre használják őket, az udvaron láncra kötve, ridegtartásban. Hozzáteszem, sosem értettem, hogy egy kutya mégis hogyan tudná őrizni a házat ha láncra van kötve?! Ha van kutyaólja, akkor esetleg azt tudja őrizni, de a tulajdonosa házát nem. Az állatokat állat-egészségügyi vizsgálatban és ellátásban kellene részesíteni a gyepmesteri telepeken - tisztelet, a kivételnek - legalább törekedve arra, hogy a bekerüléskor meglévő egészségügyi állapotát megőrizze, de lehetőség szerint a gyógyítása érdekében lépéseket tenni. Ha ez a helyszínen nem megoldható, akkor állatvédelmi civil szervezet segítségét, együttműködését kellene kérni az állat életének a megmentése érdekében ill. a további egészségromlását megelőzendően. Jó példa erre, a fővárosi gyepmesteri telepen a befogott, de kórházi ellátást, vagy gyors életmentő sebészeti beavatkozást igénylő sérült, balesetes állatok életének a megmentése érdekében az onnan mentő civil szervezetek részére rögtön elektronikus levélben ad tájékoztatást ill. hívja fel a figyelmünket a bajban lévő állatra a telep vezetője. Az esetek többségében csatolva van a gyepmesteri telep által készített röntgen felvétel digitális változata is, segítve és gyorsítva ezzel az életmentési folyamatot. Az esetek 99%-ban mindig sikerül megoldást találni! Örvendetes ez az állami és civil együttműködés.

12

Ha volna műtő a gyepmesteri telepeken, ahol egy alkalmazott állatorvos el tudná végezni az ivartalanítási műtéteket, akkor a szuka kutyák ivartalanítva hagyhatnák el a gyepmesteri telepeket. A fővárosi gyepmesteri telepen például rendelkezésre áll a műtő, műtőlámpa, sterilgép, altatógép, ultrahang, röntgen és 4 állatorvos is van a telepen, mégsem tudnak megvalósulni az ivartalanítási műtétek, néhány kivételtől eltekintve. A fővárosi gyepmesteri telepen kb. 1000 szuka kutya fordul meg évente. Ha ezek a szuka kutyák mind ivartalanítva kerülnének ki a telepről, akkor nem hatványozódna a létszámuk évről évre. Egy szuka kutya félévente ivarzik és kb. 3-8 kölyköt tud világra hozni. Nem kell hozzá sokat számolni, hogy rájöjjünk kb. hatszorozódhat az állomány ivartalanítás nélkül. Az állattartáshoz szükséges felszerelések, eszközök, védőruházat stb. raktározása és mindenkori rendelkezésre állása elengedhetetlen követelmény egy európai állattartó helyen. Az állatokat mozgatni kell tartásuk során. Máskülönben az állat emésztése, ürítési szokásai negatív irányban megváltozhatnak. Mely élettani hatások befolyásolják az állat mentális és idegi kondícióját. A gyepmesteri telepeken helyhiány vagy túlzott agresszió esetén túlaltathatják a kutyákat. A kutyák a gyepmesteri telepeken érzik – hiszen sokkal kifinomultabb érzékekkel vannak megáldva, mint mi emberek – hogy életük veszélyben van. Ha egy élőlény úgy érzi, hogy élete nincs biztonságban, akkor fél. Ha fél, akkor a viselkedése, magatartása torzul. Ha torzul a viselkedése, akkor személyiségéről is egy torz képet mutathat, mely alapján nehezen vagy egyáltalán nem lehet értékesíteni a telepről. Ők a pszichésen sérült, un. traumatizált kutyák. A Kutya-segélyszolgálat Alapítvány az ilyen egyedeket menti elsősorban a fővárosi gyepmesteri telepről. A gyepmesteri telepre került kutyának már maga a befogás és a szállítás is traumát jelenthet. Ha a kutyatartó telepen – legyen az állami vagy civil, ez most mindegy – az állomány létszáma meghaladja a 25-30 ebet, akkor ott a kutya már frusztrálva érzi magát, hiszen csak 25-30 fajtársát tudja egymástól megkülönböztetni egy adott szimatlátó- és hallótávolságban. Ez pontosan úgy működik, mint az ember gyerek az óvodában vagy az iskolában szintén nem képes 25-30 gyereknél több gyerektársának megjegyezni a nevét. Az államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri telepeken elsősorban nem egy komfortos állatotthon berendezésére kell törekedni (hiszen lássuk be ez egyelőre még távoli cél), hanem első lépésben az állatok optimális életszükségleteinek a biztosítására. Lépésről lépésre. Egyúttal azonban érdemes látni, hogy hova vezetnek a folyamatok. Véleményünk szerint a terület állami és civil szereplőinek intézményes összefogásával, együttműködésével nagyon is szép eredményeket lehetne elérni. Ehhez azonban elengedhetetlen a tisztánlátás és a szerepek, feladatok tisztázása. Ezt majd a következő témában fogom taglalni. 13

A kutyák mozgatása (sétáltatás, futtatás) alkalmával a gyepmesteri telepen lévő kutyák karakterét jobban meg tudná ismerni az állatgondozó, aki ezáltal hitelesebb karakter leírást, jellemrajzot tudna adni a kutyáról a kutya iránt érdeklődő állampolgárnak. „Megfelelő kutyát, a megfelelő helyre!” – Ha a kutya „passzol” az új gazdájához és az új környezetébe, akkor jelentősen alacsonyabb a visszaadás veszélye, vagy esetleg annak, hogy kidobja az állampolgár a kutyáját. (Ember kutya - idegtípus) Ha a gyepmesteri tevékenységet végző jogi személy non profit volna és munkabérének összege rögzítve lenne, akkor jelentősen nehezebb lenne a feladatra szánt közpénzt kijátszani a kutyák orra elől. Ha a gyepmesteri tevékenységet végző non profit vállalkozás szakmai és pénzügyi beszámolója minden gyepmesteri telepen megfelelően ellenőrizve volna, akkor sokkal nehezebb volna magánérdekeket képviselni, a közérdek helyett. Ha a gyepmesteri telepeken volna arra mód, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében nem pusztán értékesítené a telep a kutyát, hanem örökbe adná vagy legalább volna mérlegelési jogköre, akkor talán elkerülhetők volnának azok az esetek, amikor a hajléktalan szállóra kitöltött lakcímkártyával hajléktalan ember vásárol magának kutyát 2500.- forintért, majd pár nap koldulás után vagy sorsára hagyja az állatot a városban vagy haszonszerzés céljából fedezteti a keverék szuka kutyát, hogy később a kölyköket eladja. Tehát itt azt kell megérteni, hogy amíg nem húzzuk ki a probléma méregfogát, addig a rendszer önmagát generálja és sosem lesz vége a kóbor kutya áradatnak! Márpedig a kutya, csak akkor tudja elérni a hozzá méltó értéket, ha nem lesz belőle ilyen irreálisan sok ebben az országban. II./3.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az FM rendelet tekintetében – Reformok: A 41/1997. (V.28.) FM az Állat-egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló rendeletének a 3-as pontját az alábbiak szerint kellene változtatni, kiegészíteni: 3.1.-es pontot az alábbiakkal ki kell egészíteni A gyepmesteri telepeket el kell látni: - állat-egészségügyi vizsgálóval 14

- állat-egészségügyi vizsgálatot elvégző állatorvossal - állat-egészségügyi berendezésekkel - állat-egészségügyi műtővel - takarmányraktárral - takarító és mosó helyiséggel - az állattartáshoz szükséges felszerelésekkel, eszközökkel - az állattartáshoz szükséges felszerelések tárolójával - az állatok mozgatásához szükséges kifutóval ill. sétáltatóval - kisállat fürdetővel

3.1. c) megfigyelésre alkalmas kisállat férőhelyekkel, mely férőhelyek kialakításakor törekedni kell az állat komfortérzetének megtartására. A férőhelyeket a talajon kell kialakítani. A férőhely az állat testméretének megfelelően úgy legyen kialakítva, hogy az állat fel tudjon állni, le tudjon ülni, meg tudjon fordulni, le tudjon feküdni, úgy, hogy a lábait teljes mértékben ki tudja nyújtani. A férőhelyek padozata nem lehet olyan kialakítású, amelyeken kifér a kutya valamely testrésze vagy végtagja. A férőhelynek minimum 4 négyzetméteresek – de lehetőség szerint 6-10 négyzetméteresek – legyenek.

3.7.-es pontot az alábbiakkal ki kell egészíteni: Gyepmesterként az a személy alkalmazható, akinek OKJ-s bizonyítványa van arról, hogy a szakirányú továbbképzést elvégezte. Továbbá gyepmesterként csak az a jogi személy alkalmazható, aki non profit alapon végzi a tevékenységet, szerződésben rögzített honorárium ellenében. Gyepmesterként az a személy alkalmazható, aki egészségügyi és ideggyógyászati alkalmassági vizsgával rendelkezik.

3.8.-as pontot az alábbiakkal ki kell egészíteni: 15

A gyepmester feladatai a következők: - biztosítani legalább naponta 1 alkalommal az állomány állatorvos által történő szemlézését, szükség esetén vizsgálását és minimum a bekerüléskor meglévő egészségügyi állapot megőrzésére ill. a gyógyítására intézkedéseket tenni - lakossági bejelentés alapján a közterületen kísérő nélküli kóbor, gazdátlan állat befogása - biztosítani a telepen lévő állatok szakszerű ellátását és gondozását - együttműködni az állatvédelmi civil szervezetekkel - elősegíteni, hogy a befogott állat mihamarabb visszatérhessen eredeti tulajdonosához. Az állat tulajdonosának a felkutatására lépéseket tenni - elősegíteni a gazdára váró állatok elhelyezését - egyedi, regisztrált azonosítóval ellátni az értékesített állatot - honlapot üzemeltetni - fényképes nyilvántartást vezetni, mely adatokat napi frissítésben honlapján közzétenni - az alkalmazott állatorvossal az ivartalanítási műtéteket a megfigyelési idő lejáratát követően, a 15. napon elvégeztetni - a műtött egyedeket kezelő helyiségben elkülöníteni - honlapján közzétenni éves tényszerű szakmai és pénzügyi beszámolóját tevékenységéről 3.9.es pontot teljes egészében törölni kellene. – hacsak nem jár még valamelyik honi gyepmesterünk lóháton vagy lovas szekéren állatot befogni?!

16

III./1.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az Önkormányzati Törvény tekintetében – Tényleírás: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladatés hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Törvény. Az 1991. évi XX. Tv. 40.§-a kimondja, hogy az önkormányzatoknak kötelezően el kell látni a gyepmesteri teendőket. → → Ezt a paragrafust hatályon kívül helyezte a 2000. évi XXXV. Tv. 64.§ (3) pontja, 2000. VIII.16-tól. → Ezt a törvényt hatályon kívül helyzete a 2008. évi XLVI. Tv. 86.§ (c) pontja, 2008.IX.1-től. → Ezt a törvényt hatályon kívül helyezte ugyanezen törvény 87.§ (2) bekezdése, hatálytalan 2008.IX.3.tól. 1991. évi XX. Tv. 40.§-a: 40. § A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik: a) a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról; c) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről nyilvántartás és összeírás alapján;

Ez a törvény bizonyos részleteiben elavult, kiegészítésre szorul.

17

III./2.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az Önkormányzati Törvény tekintetében – Analízis: A kiirtás szó használat negatív értelmű. Ennél talán érdemesebb volna egy humánusabb kifejezést használni pl. „ártalmatlanná tétel”, hiszen szóhasználatunk, kifejezőeszközeink benyomást adnak tevékenységünkre is. A hatósági rendezett ebnyilvántartás feltétlenül szükséges volna a populáció létszámára vonatkozó adatok pontos megismeréséhez és az állat tulajdonosok felelősségvállalása tekintetében.

III./3.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása az Önkormányzati Törvény tekintetében – Reformok: Az 1991. évi XX. Tv. 40.§ (b) bekezdésben a kiirtás szót át kellene írni ártalmatlanná tételre. Az 1991. évi XX. Tv. 40.§-át ismét hatályba helyezni, vagy ha hatályban van akkor be kéne tartani! Az 1991. évi XX. Tv. 40.§ b) és c) bekezdését az alábbiak szerint kellene kiegészíteni: A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik: b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, gondozásával, állat-egészségügyi ellátásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével – ez vonatkozik a leadott ebekre is - továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról; c) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről nyilvántartás és összeírás alapján. Az ebnyilvántartás rendezetten és naprakészen kell vezetni.

18

IV./1.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása a Főváros tekintetében – Tényleírás: A főváros tekintetében így alakult a gyepmesteri helyzet a rendszerváltást követően: 1992. januárjában született egy Fővárosi Közgyűlési rendelet 31/1991. (1992. I.2.) a fővárosi gyepmesteri feladatok ellátásáról. A rendelet a fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. Tv. 10 §. (4) bekezdés d) pontja felhatalmazása alapján rendelkezik. A rendelet kimondja, hogy a Budapest Főváros Önkormányzat intézményeként működő Fővárosi Közterület-felügyelet látja el Budapest területén a gyepmesteri feladatokat. Ezt a rendeletet megtámadta az akkori köztársasági megbízott, de az Alkotmány Bíróság nem semmisítette meg a rendeletet. (32/1993. (V.26.) AB határozat). A jelenleg hatályos Fővárosi Közgyűlési rendelet a 74/1999. (XII.30.), a Fővárosi Közterület-felügyelet állat-egészségügyi feladatait tartalmazza: „ 6. § (1) A Felügyelet állat-egészségügyi feladatai különösen: a) A főváros belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátása. Ez a rendelkezés nem alkalmazható az ebfuttatás céljára kijelölt területen szabadon engedett, valamint a megkülönböztető jelzéssel ellátott vakvezető ebekre és a rendvédelmi szervek szolgálati célra használt ebeire. b) Az állat-egészségügyi hatóság rendelkezésére az embert mart és veszettség szempontjából aggályos eb és macska 14, illetőleg az embert mart és veszettségre vagy veszettség fertőzöttségre gyanús eb és macska 90 napig tartó megfigyelése. (2) A Felügyelet állat-egészségügyi szolgáltatásai: a) Az elkobzott és a továbbtartani nem szándékozott ebnek a Fővárosi Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepen történő díjmentes átvétele. b) Bejelentésre a továbbtartani nem szándékozott ebnek a tulajdonos lakásáról történő díjmentes elszállítása, illetve - térítési díj ellenében - a helyszínen elaltatása és az állathulla elszállításáról, ártalmatlanná tételéről való gondoskodás. (3) A Felügyelet a befogott ebeket 14 napig tartja. Ezen az időn belül a befogott ebet a tulajdonosa a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. (4) A befogott és ki nem váltott, a leadott, a beszállított és az elkobzott ebekkel a Felügyelet

19

szabadon rendelkezik, azokat értékesítheti. Az elkobzott eb a volt tulajdonos részére nem adható vissza. Az értékesítés során elő kell segíteni az állatvédő szervezeteknek az eb tulajdonoshoz való elhelyezésére irányuló kezdeményezéseit. (5) A Felügyelet állat-egészségügyi feladatait az állatok kíméletével köteles ellátni. (6) A Fővárosi Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telep működésének részletes szabályait, a térítési díjakat és a közzététel módját a Felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzatában kell megállapítani. A térítési díjakat évente felül kell vizsgálni, a változásokat a tárgyévet megelőző év december 31-ig közzé kell tenni.”

Ez a rendelet bizonyos részleteiben elavult, kiegészítésre szorul.

IV./2.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása a Főváros tekintetében – Analízis: A felelős állattartásra való nevelés ott kezdődik egy országban, hogy a jogszabályi háttér nem méltatlanul nyilvánul meg egy kutyáról: „továbbtartani nem szándékozott eb”. Miért csodálkozunk azon, hogy a magyar emberek többsége háztartási kisgépként gondolkodik a kutyájáról, ha a rendelkező jogi megfogalmazás is megerősíti téves megállapításra jutásában?! Ez a hozzáállás oda vezethet, mintha egy háztartási kisgépet vásárolnánk. Vegye meg olcsón, vigye haza, aztán ha nem működik vagy ha nem akarja tovább tartani, akkor hozza vissza! Hát, kérem szépen! A kutya egy élő, érző lény! Nem egy goffry sütő! A fővárosi gyepmesteri telepre évente bekerülő kutyák csaknem fele leadott kutya. A leadott kutyákat sokkal jobban megterheli pszichésen a gyepmesteri telep, mint a befogottakat, hiszen előző nap még a kanapén aludhattak, másnap pedig a hideg betonon találhatják magukat a teltház miatt altatásra váró kutyák között. A leadott kutyák bizonyos életkor felett nagyon nehezen találnak új gazdira. Az állampolgárokban nem volna szabad azt az érzetet kelteni, hogy a fővárosi gyepmesteri telep, egy jól működő kutyakölcsönző, ahol minden happy, mert a halál nem happy! Talán az is elegendő volna, ha az állampolgárnak a tudomására hoznánk, hogy ha leadja a kutyáját a kedves gazdi, akkor lehet, hogy el kell altatni helyhiány miatt, akkor lehet, hogy tudna még várni egy kicsit vagy mégis csak eltudja helyezni a kutyáját, számára is megnyugtató módon. Meg kellene próbálni hozzátenni a szükséges állatvédelmi szakmai segítséget. A Fővárosi Közterület20

felügyelet újszerű kommunikációja bevezetése óta a leadott kutyák száma jelentősen nőtt. A leadásokat elkerülni hivatott lépéseket volna célszerű tenni, nem pedig az ellenkezőjét! A fővárosi gyepmesteri telep újszerű elfogult, dilettáns kommunikációja előtt egyelőre érthetetlenül állnak az onnan mentő állatvédelmi civil szervezetek többsége. A térítési díjak tekintetében a 2500.- forint szemtelenül alacsony ár, egy napokig vagy hetekig, akár hónapokig gondozott, oltott, chipezett kutyáért. A radikális emelés talán túl sok „áldozattal” járna, de arra kellene törekedni, hogy negyedévről negyedévre vagy fél évről fél évre fokozatosan emelni kellene a kutyák eladási árát. IV./3.) Hiányzik az állatvédelmi feladatokat ellátó, az állami költségvetést észszerűen felhasználó hatósági gyepmesteri rendszer korszerű szabályozása a Főváros tekintetében – Reformok: 74/1999. (XII.30.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 6.§.: 1)a.) pontját az alábbiak szerint ki kellene egészíteni: - A főváros belterületén a kóbor ebek befogásával továbbá a kóbor és leadott ebek, őrzésével, gondozásával, állategészségügyi ellátásával, ivartalanításával, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátása 2)a.) pontját az alábbiak szerint ki kellene egészíteni: - A Felügyelet állat-egészségügyi szolgáltatásai: a) Az elkobzott és/vagy az állattartás körülményeinek a megváltozása következtében a tovább tartani nem tudott ebnek a Fővárosi Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepen történő díjmentes átvétele, abban az esetben ha nincs teltház a telepen, elkerülve így az újra meg újra fellépő helyhiány miatt a kutyák túlaltatását. b) Bejelentésre az állattartás körülményeinek a megváltozása következtében a tovább tartani nem tudott ebnek a tulajdonos lakásáról történő díjmentes elszállítása, abban az esetben, ha nincs teltház a telepen, elkerülve így az újra meg újra fellépő helyhiány miatt a kutyák túlaltatását illetve - térítési díj ellenében - a helyszínen elaltatása, abban az esetben, ha kutya gyógyíthatatlan beteg és az állathulla elszállításáról, ártalmatlanná tételéről való gondoskodás. A tovább tartani nem szándékozott kifejezést rögtön törölni kellene és ekképpen megváltoztatni: Az állattartás körülményeinek a megváltozása következtében a tovább tartani nem tudott eb. 21

3.) pontját az alábbiak szerint ki kellene egészíteni: A megfigyelési időt követően, a 15. napon a telepen lévő ivaros szuka kutyákat ivartalanítja. 4.) pontját az alábbiak szerint ki kellene egészíteni: A Felügyelet köteles a gyepmesteri telepről mentő állatvédelmi civil szervezetek munkáját elősegíteni, azzal, hogy honlapján egyenlő mértékben a szervezeteket feltünteti, annak érdekében, hogy minél több állatot új tulajdonosnál tudjanak elhelyezni. 6.) pontját az alábbiak szerint kellene kiegészíteni: A térítési díjakat félévente felül kell vizsgálni és az adott félévet megelőző napon közzé kell tenni.

22

V./1.) Hiányzik a költségvetés észszerű és célszerű felhasználása - Tényleírás: A rendszer költségvetése - felhasználása tekintetében - elsősorban nem a kóbor, gazdátlan állatok közterületről való befogásáról, megnyugtató elhelyezéséről, megőrzéséről, ellátásáról, gondozásáról és értékesítéséről szól. A közpénz felhasználása ésszerűtlen, célszerűtlen, korszerűtlen és elsősorban nem a gazdátlan és kóbor állatok érdekeit szolgálja a magyar államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri rendszerben. Elavult szervezeti és működési szabályzatok (SZMSZ-ek) szabályozzák a munkakörök ellátást. Tény, hogy indultak már önszorgalomból gyepmesteri kezdeményezések helyenként az állatvédelmi szemlélet jegyében. Ez nagyon dicséretes, viszont nem elegendő, mert ez pusztán felületi kezelés, továbbá a jogszabályi háttér nem ad erre felhatalmazást. Hiszen ismerjük a 41/1997. FM rendeletet, mely azt a benyomást keltheti, hogy a gyepmester, mint lóháton járó kontár sebész bőréért befogja és megnyúzza a kóbor, gazdátlan állatot. Balkán. Számtalan etikai és törvényes aggodalmak jelentkeztek számtalan hatósági gyepmesteri telepen. A közpénz haszontalanul és pazarlóan kerül felhasználásra. Tisztességtelenül és szemérmetlenül szalad ki a közpénz a rendszerből, ahelyett, hogy eljutna a céljába, esetünkben a kóbor és gazdátlan állatokhoz. Néhány példa, azon Önkormányzatok tájékoztatása alapján, akik civil kérésre hajlandók voltak éves adatokat közölni: 1. Baja: befogott állatok száma: 454 kutya, állami finanszírozás: 7.000.000.- Ft (Németországba ment 299) 2. Kecskemét: befogott állatok száma: 1157 kutya, állami finanszírozás: költséget nem közöl 3. Békés: befogott állatok száma: 165 kutya, állami finanszírozás: 5.790.000.- Ft, állattetemekre további 8.000.000.- Ft (28 altatás) (!) 4. Békéscsaba: befogott állatok száma: 751 kutya, állami finanszírozás: 5.150.000.- Ft, tetemekre további 5.400.000.- Ft (634 gazdához került) 5. Csorvás: befogott állatok száma: 9 kutya, állami finanszírozás: 1.200.000.- Ft, tetemekre további 4.000.000.- Ft (!) 23

6. Kaszaper: befogott állatok száma: 2 kutya, állami finanszírozás: 120.000.- Ft 7. Kőrösladány: befogott állatok száma: 5 kutya, állami finanszírozás: 1.460.000.- Ft (!) 8. Kőröstarcsa: befogott állatok száma: adatot nem közöl, állami finanszírozás: 1.200.000.- Ft 9. Sátoraljaújhely: befogott állatok száma: 270 kutya, állami finanszírozás: 5.892.000.- Ft, tetemekre további 1.600.000.- Ft (155 altatás) 10. Szeged: befogott állatok száma: 133 kutya, állami finanszírozás: 7.500.000.- Ft 11. Szentes: befogott állatok száma: 183 kutya, állami finanszírozás: költséget nem közöl (5 kivételével mindent elpusztították) 12. Adony: befogott állatok száma: 32 kutya, állami finanszírozás: 1.000.000.- Ft 13. Dunaújváros: befogott állatok száma: 70, leadott állatok: 94 kutya, állami finanszírozás: 2.430.000.- Ft 14. Sopron: befogott állatok száma: 320 kutya, állami finanszírozás: 4.000.000.- Ft 15. Eger: befogott állatok száma: 311 kutya, állami finanszírozás: 5.320.000.- Ft 16. Jászberény: befogott állatok száma: 500 kutya, állami finanszírozás: 7.815.000.- Ft (állatmentők 200 kutya) 17. Kisújszállás: befogott állatok száma: adatot nem közöl, állami finanszírozás: 4.670.000.- Ft, tetemekre 11.464.000.- Ft 18. Komárom: befogott állatok száma: 80 kutya, állami finanszírozás: 2.406.000.- Ft 19. Salgótarján: befogott állatok száma: adatot nem közöl, állami finanszírozás: 3.750.000.- Ft 20. Budaörs: befogott állatok száma: 660 kutya, állami finanszírozás: 3.000.000.- Ft 21. Dunakeszi: befogott állatok száma: adatot nem közöl, állami finanszírozás: 3.000.000.- Ft 22. Nagykőrös: befogott állatok száma: adatot nem közöl, állami finanszírozás: 2.700.000.- Ft 23. Fehérgyarmat: befogott állatok száma: 62 kutya, állami finanszírozás: 5.000.000.- Ft + 1.300.000.- Ft (50 altatás) (!) 24. Nyírbátor: adatot nem közöl, kb. 140 altatott állat, állami finanszírozás: 3.200.000.- Ft, tetemekre további 500.000.- Ft 25. Nyíregyháza: adatot nem közöl, kb. 300 altatott állat, állami finanszírozás: 49.000.000.- Ft, tetemekre további 4.400.000.- Ft (!) Summ: 25 vidéki település: kb.: 150 millió, 2000 eb elpusztítása államilag finanszírozva!

24

A fővárosi gyepmesteri telep tekintetében eltérő információkat kaptunk. A Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatója 2010. nyarán adott tájékoztatása alapján 170.000.000.- Ft állami finanszírozást, míg a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telep vezetője 2010. áprilisában egy állatvédelmi konferencián tartott előadása alapján 300.000.000.- Ft állami finanszírozást kapott a fővárosi gyepmesteri telep. Befogott állatok száma: 1589 Leadott állatok száma: 1617 Eladott állatok száma: 1907 Mentett állatok száma: 677 Altatott állatok száma: 595

25

V./2.) Hiányzik a költségvetés észszerű és célszerű felhasználása – Analízis: A helyzet válságos! Sürgősen változtatni kell rajta! A többi közt azért nagyon fájó ez a tény, mert a rendszer korszerűsítéséhez nem feltétlen szükséges magasabb állami finanszírozás, hanem pusztán a meglévő keret észszerű felhasználására volna szükség, továbbá civil megoldási lehetőségekkel kellene kiegészíteni Ezt a legfontosabb megérteni! Ha volna rá apparátus, akkor szükség volna a közbeszerzési pályázatok és a közpénzt felhasználó rendelkezések, SZMSZ-ek (Szervezeti és Működési Szabályzatok) teljes átvizsgálására és újragondolására a hatósági gyepmesteri rendszerben. Bár nincs konkrét felelőse a hatósági gyepmesteri rendszernek a hézagos, pontatlan elavult törvényi szabályozás végett, így előfordulhat, hogy nem kerülnek megállapításra a felelősök, viszont a szabályozást haladéktalanul újra kell gondolni. Észre kell venni, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy szórjuk ki a pénzt az ablakon, miközben ártatlan gazdátlan állatok az életükkel fizetnek érte. A kétszintű önkormányzati rendszer végett eltérő a gazdálkodás típusa a fővárosban és a vidéken. A vidéki gyepmesteri telepek tekintetében: A helyileg illetékes jegyző alkalmazza a helyileg illetékes gyepmestert. A közfeladatot a gyepmester többségében profitorientált Kft. vagy Bt. formájában látja el, melyről számlát ad az önkormányzatnak. Az összeg felhasználásáról saját maga dönt. Ennek következtében saját maga döntheti el, hogy az összeget mekkora mennyiségben használja fel feladatai elvégzésére és mekkora összegben saját nyeresége gyarapítására. Tapasztaltuk: 1.) A gazdátlan állatok élelmezésekor nem a megfelelő takarmányt vásárolta meg, hanem nyers kacsafejjel etetett.

26

2.) Az állat megsemmisítését nem az előírt T-61-gyel végezte intravénásan, hanem egy olcsó arzénszármazékkal, amit közvetlenül az állat tüdejébe juttatott. Ezáltal az állat haláltusája, agóniája, akár 20-25 percig is eltarthat. Még életben volt amikor a kutyát a tetem-emésztőverembe dobta. Ez a magatartás szemben áll minden emberi jóérzéssel és a rendelkező jogszabályi háttérrel. Ez az egyik legnagyobb bűn, ami elképzelhető. A fővárosi gyepmesteri telep tekintetében: A fővárosban a Fővárosi Közterület-felügyelet látja el a gyepmesteri teendőket. A Fővárosi Közterület-felügyelet számtalan teljesen felesleges kiadásait meg kellene szüntetni ahhoz, hogy a költségvetésük észszerűen és célszerűen legyen felhasználva. Íme néhány példa: 1.) takarmányozás, Hill’s, Newcomphart Hungária Kft: Szükségszerűtlen prémium minőségű, méreg drága, külföldi Hill’s szárazeledellel etetni a kutyákat a gyepmesteri telepeken. Évi 15 tonna Hill’s szárazeledel kerül beszerzésre a fővárosi gyepmesteri telepen. Itt a többi közt meglehetne takarítani például azt az összeget is, ami a telepre bekerült szuka kutyák ivartalanítását fedezné. Ez kb. 1000 szuka kutyát jelent évente. Egy szuka kutya ivartalanítási költsége magán állatorvos által nyújtott állategészségügyi szolgáltatás alapján átlagosan 16.000.- Ft. Tehát az 1000 szuka ivartalanítása így kb. 16.000.000.- Ft-ba kerülne. Vagy például az itt megtakarított összegből korszerűsíteni lehetne a belső állatház világítását is. A belső állatház egyes kenneljeiben annyira sötét van, hogy a benne lévő sötét színű kutyát csak akkor lehet látni, ha a fényképezőgép vakuja megvilágítja. Hozzáteszem: Az elmúlt egy év mentései során több – a fővárosi gyepmesteri telepről – mentett kutyáink esetében tapasztaltuk, hogy a kutyák bekerülésükkor még közepesen tápláltak voltak, viszont kikerülésükkor már kórosan alultápláltak voltak a fővárosi gyepmesteri telepen. Pierre nevű keverék kutyának bélsárrekedése volt, ki volt száradva és kis híján elpusztult a telepen. Megjegyzem érdekes, hogy nem tűnt fel senkinek, hogy a kutya napok óta nem üríti a bélsarat.

27

2.) biztonsági szolgálat, In-Kal Security Kft: Szükségszerűtlen évi 16.000.000.- Ft-ot kifizetni egy biztonsági Kft-nek. A gyepmesteri telepen nem a koronaékszereket kell őrizni. Ebből az összegből legalább 4 fő biztonsági őrt főállásban lehetne foglalkoztatni, akik hajlandók lennének közvetlen kontaktusba lépni az állampolgár által nyitvatartási időn (10:00-14:00) túl a telepre behozott kóbor kutyával. Ezáltal meg lehetne oldani az éjszakai ügyeletet és biztosítani lehetne az adófizető állampolgár részére, hogy éjjel-nappal behozhatja az általa közterületen talált kóbor kutyát a gyepmesteri telepre. 3.) szükségszerűtlen munkakörök és hiányos munkaköri leírások: Szükségszerűtlen foglalkoztatni főállásban kommunikációs referenst a fővárosi gyepmesteri telepen. Van a Fővárosi Közterület-felügyeletnek éppen elég kommunikációs referense, akik el tudnák végezni ezt a munkakört. A fővárosi gyepmesteri telepen foglalkoztatott 4 állatorvos munkakörében nincs rögzítve a kutyák ivartalanításának elvégzése. Tehát így nem is tud megvalósulni. Érdemesebb volna használni a telepen található jól felszerelt műtőt és a foglalkoztatott állatorvosok munkaidejét annak érdekében, hogy a telep ivartalanítva tudja értékesíteni a telepről kikerülő kutyákat. Érdemesebb és célszerűbb volna az állatgondozókat továbbképzésekben (8/2008. (01.23.) FM rendelet a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei: 11. Állatgondozó) akár tanulmányi kirándulásokban is részesíteni és motivációs okokból magasabb munkabérért foglalkoztatni őket, mert ők foglalkoznak az állatokkal és ők foglalkoznak a telepre látogató állampolgárokkal is. Őket sokkal jobban meg kellene becsülni. Megfelelő védőruházattal és felszerelésekkel kellene őket ellátni a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Az adófizető állampolgárok az ő személyük és munkavégzésük alapján alkothatnak véleményt a telep közszolgáltatásairól. Fontost hangsúlyt fektetni erre is.

28

V./3.) Hiányzik a költségvetés ésszerű és célszerű felhasználása – Reformok: Kritikus gyorsasággal kellene a területet átfogóan szabályozni! A legfontosabb az lenne, ha a gyepmesteri feladatokra elkülönített összegnek a felhasználást külön jogszabály rögzítené a tekintetben, hogy az összeget kizárólag a gyepmesteri tevékenység célszerinti ellátására és a szükséges állatvédelmi reformok megvalósítására lehet kiadni. A szervezeti és működési szabályzatokba, az önkormányzatok ezen területről rendelkező rendeleteibe rögzíteni és hangsúlyozni kellene az állatvédelmi szempontok fontosságát.

Első lépésben meg kellene állapítani egy prioritási sorrendet a helyzet reális megítélése ismeretében. A vidéki gyepmesteri telepek tekintetében: Véleményünk szerint ezen prioritási sorrend a következő: 1.) Az állat ellátása: - befogása - szállítása - megfigyelése - állat-egészségügyi ellátása - tartása - gondozása - ivartalanítása - elhelyezése vagy humánus altatása

29

2.) A fix kiadások: - munkabérek - munkabérek közterhei - takarmány - közüzemi díjak - telefon és internet díj - szállítási ktg.-ek - hulladék elhelyezés ill. megsemmisítés - kommunikáció 3.) Változó kiadások: - egyéb anyag beszerzés - biztosítások - oktatási programok, továbbképzések

Egyéb. A fővárosi gyepmesteri telep tekintetében: El kell tudni dönteni, hogy minek van nagyobb prioritása és helyi értékén kell kezelni a dolgokat. A prémium tápnak vagy a preventív állatvédelmi feladatok ellátásának (pl. ivartalanítás), a szükségszerűtlen munkaköröknek vagy egy képzett állatgondozóknak, egy falinaptárnak vagy egy több száz kutyát mentő programnak. Véleményünk szerint ezen prioritási sorrend a következő: - ivartalanítás - munkakörök és munkaköri leírások tisztázása, pontos rögzítése - állatgondozó továbbképzése 30

- megfelelő takarmány kiválasztása - kutyamentő program . . . . . . . . - falinaptár stb. A Fővárosi Közterület-felügyelet Állat-egészségügyi (Ebrendészeti) telepének SZMSZ-ét ki kell egészíteni állatvédelmi és preventív állatvédelmi feladatok ellátásával. Az első számú preventív állatvédelmi feladat az ivartalanítás elvégzése. Törekedni kellene arra, hogy egyértelműen rögzítve legyen a gyepmesteri telepen lévő állatok elhelyezése, értékesítése a céljuk vagy irányelvük, nem az állatok megsemmisítése, ártalmatlanná tétele. Munkaköri leírásukban egyértelműen rögzíteni kellene az állatvédelmi feladatokat vagy legalább a törekvést rá. Az állatorvosok munkakörébe egyértelműen rögzíteni kellene az ivartalanítás elvégzését. 1999. évi LXIII. Tv. A közterület-felügyeletről 1§. (4) bekezdést az alábbiakkal kellene kiegészíteni. A felügyelet feladata: h) közreműködni - az állatvédelmi társadalmi civil szervezetekkel – az állatvédelmi feladatok ellátásában

A költségvetés felhasználása tekintetében törekedni kell arra, hogy a legmagasabb prioritást élvező fázis kiadásai legyenek legelőször biztosítva. Kompromisszumok és megalkuvások sorozatát kell ahhoz megkötni, amíg a helyzet pozitív irányba mozdul el ezen a területen. A hiányosságokat civil összefogással is lehetne pótolni.

31

VI./1.-VI./2.) Hiányzik a tisztázott állami és civil szerepvállalás – Tényleírás és Analízis: Sajnos még az alapvető fogalmak beazonosítása, definiálása is hatalmas problémát jelent egyeseknek ezen a területen. Rögzíteni kellene, hogy mely fogalmak mit jelentenek. Vagy egyszerűen csak meg kéne érteni és nem mellébeszélni. Ezáltal a kommunikáció egységesebbé válhatna és könnyebben tudnánk informálni a lakosságot, mind állami, mind civil oldalról. Kutyatelep: kutyatelepnek hívunk minden olyan kutyatelepet, ahol kutyák vannak, független attól, hogy állami gyepmesteri telepről vagy civil állatotthonról beszélünk. – szinoníma: ebtelep Gyepmesteri telep: államilag finanszírozott hatósági gyepmesteri telep – szinoníma: sintér telep Sintér: kutyapecér, gyepmester, gúnyosan kontár orvos, sebész A német Schinder bajor-osztrák schinter alakjának átvétele; a német szó a schinden (‘megnyúz’) igéből ered, a sintér ugyanis többnyire bőréért megnyúzta a befogott és megölt kutyát. Állatotthon: civil állatvédelmi szervezet által - önként vállalt feladataként – civil adományokból fenntartott olyan intézmény, ahol állatokat tartanak – szinoníma: menhely (menedékhely) Kutyaotthon: civil állatvédelmi szervezet által – önként vállalt feladataként – civil adományokból fenntartott olyan intézmény, ahol kutyákat tartanak. Kutyamentés: az a közvetlen tevékenység ami a gazdátlan kutya életének megmentésére irányul. Például amikor egy állatvédelmi szervezet képviselője egy gyepmesteri telepről kihozza a kutyát, melynek köszönhetően a kutyát nem kell elaltatni helyhiány miatt.

32

Gyepmester: az a hatósági személy, akinek joga van a közterületről a kísérő nélküli kóbor vagy gazdátlan állatok befogását elvégezni. Hatósági eljárás keretein belül az elkobzott ebeket, állatokat is neki van joga elszállítani. Állatvédő: civil állatvédelmi szervezet képviselője, munkatársa, önkéntese Kóbor állat: van tulajdonosa, csak éppen elveszett otthonából, kísérő nélkül van a közterületen Gazdátlan állat: nincs tulajdonosa A kutya értékesítése: a kutya pénzért való eladása A kutya örökbeadása: az örökbeadás az egy összetett folyamat, mely során a kutya habitusának és jellemrajzának ismeretében egy annak megfelelő gazdihoz ill. családba helyezzük el a kutyát. Továbbá az állattartási környezetet előzőleg és/vagy utólag ellenőrizzük. A lakosság jelentős része, azt hiszi, hogy a gyepmesteri telep menhely. Pedig a gyepmesteri telep nem menhely! Sokan nem is értik, hogy a terület kétszereplős: → az államilag finanszírozott hatósági gyepmesterek → a civil állatvédelmi szervezetek Szükséges volna információs kampányokat indítani, hogy pótolni tudjuk az ismerethiányt. Sajnálatos módon szomorú tény, hogy amíg az államilag finanszírozott országos állatvédelmi főfelügyelő arról beszél egy nyilvános állatvédelmi konferencián, hogy „az Illatos út több kutyát adott örökbe, mint az összes állatvédő szervezet együttvéve”, addig nem vagy csak alig beszélhetünk a szerepek tisztázásáról ill. a terület tisztánlátásáról. Elmondása két alapvető ponton hibázik. Az egyik, hogy az Illatos úti fővárosi gyepmesteri telepet nem érdemes párhuzamba állítani a civil 33

állatvédő szervezetekkel, a másik pedig az, hogy az Illatos úti fővárosi gyepmesteri telep nem a kutyák örökbe adását, hanem a kutyák értékesítését végzi. Óriási a különbség. Előadását folytatva beszámolt arról is az egybegyűltek előtt, hogy ő „road-show”-zik a jegyzőknél, hogy a bejegyzés nélküli állatotthonok működési engedélyt kapjanak. Előadását követően szomorúan vettem tudomásul, hogy az államilag finanszírozott országos állatvédelmi főfelügyelő nem teljesen érti azt, amivel foglalkozik. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a lakosság nagy része információ hiányában nem tudja mi tévő legyen - hiszen nem gondoskodik arról senki, sem az önkormányzat, sem a civil szervezetek, hogy információs kampányokat indítsanak – az alábbi esetekben: → Mi a teendő, ha elveszett a kutyám? → Mi a teendő, ha kóbor kutyát látok? Az emberek jelentős része azt gondolja, hogy a kóbor kutyák befogását, a civil állatvédelmi szervezetek (is) végzik. Azt hiszik, hogy nálunk is úgy megy, mint az Animal Planeten. Jönnek az állatvédőrők gumibottal a Hammer terepjárón. Nem is gondolnak bele, hogy nálunk teljesen más a jogrend, mint a tengerentúlon és nekünk civil állatvédő szervezeteknek nincs jogkörünk, hatáskörünk intézkedni. Nem kobozhatunk el helytelenül tartott állatokat, nem végezhetünk kutyabefogást, nem foganatosíthatunk meg intézkedéseket. Ezek állami állatvédelmi feladatok. Az állam ezt finanszírozza. A kutyájukat elvesztő állampolgárok jelentős része (aki egyáltalán keresi négylábú kedvencét) végig hívogatja telefonon a civil szervezeteket, ahelyett, hogy rögtön érdeklődne a helyileg illetékes gyepmesternél. Kétségtelen, hogy nehezen lehet megtudni, hogy ki a helyileg illetékes gyepmester és hol van a gyepmesteri telep. (1992. évi LXIII. Tv. A közérdekű adatok nyilvánosságáról: 2 (4.) bekezdés, 19.§ (1.) bekezdés, 20.§ (1-3.) bekezdés) Az elmúlt évek tapasztalatai szerint évről évre többen vannak azok az állampolgárok, akik szeretnék megtalálni elcsatangolt kedvencüket. Igényük van arra, hogy megtudják mi ilyenkor az eljárás. Évről évre nő az állampolgárok szociális érzékenysége a kóbor kutya láttán és megnyugtató segítséget szeretne intézni az állatnak.

34

Abban az esetben, ha az állampolgár kóbor kutyát lát, akkor nem feltétlenül a helyileg illetékes gyepmesteri telepet hívja, mert úgy gondolja, hogy bárhova csak oda ne! – mert ismert okokból egyáltalán nincs bizalma a helyileg illetékes gyepmester állatvédelmi elkötelezettségében. Ebből az okból kifolyólag a civil állatvédelmi szervezet arra a szereptévesztésre kényszerül, hogy a közterületen talált kóbor vagy gazdátlan kutyáról ő neki kell gondoskodnia, különben bekerülne a kutya a siralomházba. A kutya két hetes karantén idejét a civil állatvédelmi szervezet értelemszerűen nem tudja igazolni, hiszen nincs jogköre hatósági megfigyelést végezni. Ebből eredően a kutya tulajdonjoga sem lesz tisztázott két hét elteltével, mert ehhez sincs joga a civil állatvédelmi szervezetnek. Tehát a kutya tulajdonosa elméletileg igényt tarthat a kutyára még akkor is, ha azt már a szervezet örökbe adta. A tulajdonjog a gazdit védi! Elmesélünk egy tanulságos példát, szemléltetve ezzel a szereptévesztésből adódó problémát: Egy Pest Megyei kicsi állatvédő csoport talált egy általuk keveréknek vélt fekete kis kutyát. Magukhoz vették, elvitték állatorvoshoz, aki megállapította, hogy a kutya vemhes. Az állatvédelmi szervezet arra a téves megállapításra jutott – ami hozzáteszem rendkívül gyakori eset - hogy biztos kidobták, mert vemhes lett, szegény kicsi fekete keverék kutya. Ivartalaníttatták. A kutya gazdája kb. 3 nap múlva a csodával határos módon bukkant rá a sok száz szervezet közül erre az apró állatvédelmi szervezetre, akik a kutyáját befogadták. Kiderült, hogy a kutya egy méreg drága, nagyon ritka fajtatiszta kutya és több millió forintos fedeztetésen van túl és várták az almot. Sajnálatos módon egy percre nem figyeltek oda és elszaladt a kutyájuk. De a szervezet addigra már ivartalaníttatta, így a kölyköknek hírmondója sem maradt és annak a kutyának így már többé nem is lehettek kölykei. A tulajdonos nem látott a pipától dühében, az állatvédelmi szervezet pedig nagyon sajnálta, de ők csak jót akartak. Ez így is van, ők csak jót akartak, ezt nem kétli senki, de nem volt joguk ahhoz amit csináltak. A gazdi beperelte őket és 3 millió forintot fizettetett ki velük. A szervezet tönkre is ment. Csak a hatósági gyepmester foghat be kóbor állatot és ő is csak a 14 megfigyelési nap letelte után ivartalaníthatja értékesítheti, ölheti le vagy rendelkezhet a kutya felett, előbb nem, hiszen, addig a tulajdonos tulajdonjoga életben van. Roppant tanulságos történet. Nem szabad abba hibába esnünk, hogy: „De, hát eddig sem érdekelt senkit, ezután sem fog!” Ahogy mi civilek, neveljük az állattartókat a felelős állattartásra, úgy egyre jobban neveljük a tudatos, jogaikkal tisztában lévő állattulajdonosokat is. Tehát észre kell venni, hogy a zavarosban halászás, a mellébeszélés, az információhiány, a durva szerep- és műfajtévesztések 35

egyre magasabban tornyosuló problémákhoz vezethetnek, mely már önmagában káros, de ha még a következményeit és a szövődményeit is figyelembe vesszük, akkor bizony nehezen beláthatók a káros hatásai. Természetesen van kivétel! A civil állatvédelmi szervezet elláthatja a hatósági gyepmesteri feladatokat, abban az esetben ha a jegyző őt alkalmazza erre a feladatra. Tehát, lehet az állatvédő is gyepmester! Van erre már pár példa az országban. Sőt, lehet a gyepmester is állatvédő. Erre is van már példa. A gyakorlat igazolta, mindkettő működőképes. A civil szervezet és a hatósági gyepmester közti különbség: Gyepmesteri telep · hatósági · államilag finanszírozott · kötelező közfeladatot lát el · nincs ivartalanítás · minimális ellátás · minimális orvosi ellátás · van finanszírozott autó · elaltatják a kutyákat helyhiány esetén · motiváció: a törvény betartása · fizetett alkalmazottak · nem gyűjthet adományokat · nincs fejlesztési terv · nincs örökbefogadási szerződés · nincs elő- vagy utó kontroll · nincs oktatás

Állatvédő szervezet · nem hatósági, civil · nem államilag finanszírozott · önként vállalt feladatot lát el (saját alapszabályában rögzített célokért küzd) · van ivartalanítás · maximális ellátás · maximális orvosi ellátás · nincs finanszírozott autó · nem altatják el a kutyákat helyhiány esetén · motiváció: az állat védelme és szeretete · nem fizetett önkéntesek · adományokból finanszírozott · van fejlesztési terv · van örökbeadási szerződés · van elő- vagy utó kontroll · van oktatás

36

Lehetőséget lehetne teremteni arra, hogy a terület állami és civil szereplői együttműködjenek. Ez csak abban az esetben tud megvalósulni, ha a céljaik és a módszereik azonosak, közösek. Egyelőre erről még nem tudunk beszélni. Jelenleg számtalan esetben arra kényszerülünk, mi civil szervezetek, hogy tojástáncot járjunk a gyepmesterrel, nehogy a tyúkszemére lépjünk, mert akkor, „Jaj, mi lesz?!” kitilt minket a gyepmesteri telepről vagy akadályozza a munkát. Velünk legutóbb idén nyáron fordult elő, amikor a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatói utasításban megtiltotta a civil szervezeteknek a kutyák fényképezését. Tiltakoztunk. Tiltakozásunkat követően az igazgató megengedte, hogy ismét fotózhassunk. 2010. június 7. hétfő Közös közlemény - nyilvánosság, publikációk Kategória: Illatos úti Kutyamentő Program — gabo @ 23:56 Mi, azon állatvédő szervezetek és állatbarát magánszemélyek, akik évente több száz kutyát hozunk ki a fővárosi gyepmesteri telepről, közismert nevén, az Illatos útról, a nyilvánossághoz fordulunk, mivel a kutyák mentésében akadályoznak bennünket azzal, hogy a Fővárosi Közterület Felügyelet 12/2010. igazgatói utasításának 21.pontja megtiltotta a kutyák fényképezését. Ez az igazgatói utasítás ellentétben áll: - az 1986. II. Tv. 4.§. 1. bekezdésével - az állatvédelmi törvénnyel 1995. Tv. 3. §. - az Alkotmány 61. §. 1. bekezdésével - és saját működési szabályzatukkal Ez az igazgatói utasítás ellehetetlenítheti a mentési munkát, mert mindenkinek alapvetően és nélkülözhetetlenül fontos, hogy a mentendő kutyákról fotót készíthessen. Továbbá a kutyák hazakerülési és gazdához juttatási esélyeit is jelentősen csökkentheti. A kutyák mentésében tudatosan gátol a Fővárosi Közterület Felügyelet, így közvetve a kutyák halálát okozhatják. Elősegítheti kutyák százainak az altatását. Tudatosan állatkínzásra való törekvésnek is minősíthető az, ha valaki közreműködik abban, hogy egy kutya elpusztuljon. Tiltakozunk! 1.) Kutya-segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány 2.) Lelenc Kutyamentő Egyesület 3.) „Állat és Ember” Állatvédő Egyesület 4.) Tordaszoo Állatmentő Farm Kiemelten Közhasznú Alapítvány 5.) Mancs-Rancs Állatmentő Alapítvány 6.) Kóborka Biatorbágy és Vidéke Állatvédő Egyesület 7.) Állat és Természetvédők Budaörsi Egyesülete 8.) Magyar Bullterrier Baráti Társaság Fajtamentő Egyesület 9.) Zöld Zebra Állat- és Természetvédők Egyesülete 10.) Befogad-lak Állat- és Természetvédők Közhasznú Alapítvány 11.) Noé Állatotthon Alapítvány 12.) Varga Györgyi, Fox- és egyéb kotorékterrier Fajtamentés 13.) Csömöri Állatvédő Civil Szervezet

37

14.) Retriever Rescue Fajtamentő Egyesület 15.) Szentendrei Árvácska Állatvédő Egyesület 16.) Futrinka Egyesület Tacskó Fajtamentés 17.) Dogómentés 18.) Mudi Fajtamentő Egyesület 19.) Spitz Fajtamentő Szolgálat 20.) Standard Kutyás Súlyhúzó Egyesület 21.) Amstaff Rescue Hungary 22.) Orosz Fekete Terrier Fajtamentés 23.) Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány 24.) Ebremény Kutyavédő Egyesület 25.) Fekete István Állatvédő Egyesület, Szombathely 26.) Pilis-Budai Kutyamentők Társasága Egyesület 27.) PET Állat- és Környezetvédelmi (PET-Á.K.) Egyesület 28.) HEROSZ Ózdi Szervezete 29.) Futrinka Egyesület Magyar Vizsla Fajtamentés 30.) BEAGLE-ért Közhasznú Egyesület 31.) Alapítvány az idős és sérült Állatokért 32.) Békéscsaba Városi Állatvédők KHE 33.) Futrinka Egyesület 34.) Dobermann Fajtamentés 35.) Moszkvai Őrkutya Fajtamentők 36.) Örkényi Kuckó Állatvédő Alapítvány 37.) Magyar Állatvédők Országos Szervezete 38.) Pets Care Állatvédelmi Segélyegyesület 39.) Állatbarátok Köre Közhasznú Egyesület 40.) Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítvány 41.) Segíts, hogy élhessünk Állatvédő Alapítvány 42.) Zakuszka-tanya Alapítvány A r Rászoruló Lovakért 43.) Rex Kutyaotthon Alapítvány 44.) „Őrszem” Állatvédő Baráti Társaság 45.) Vahur Állatvédő Egyesület 46.) Siófoki Állatvédő Alapítvány 47.) Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány 48.) Összefogás a szánhúzókért Alapítvány 49.) Zöld Menedék Állatmentő Alapítvány 50.) Cocker Spániel Fajtamentő Egyesület 51.) Kunkarcagi Állatvédő és Állatbarát Egyesület

38

52.) Pápai Humán Állatvédő Egyesület Továbbá - eddig - 1218 magányszemély: http://www.illatosut.hu/hirek.php …és még a tiltakozók folyamatosan csatlakoznak, ezért az adatok folyamatosan feldolgozás ill. feltöltés alatt állnak. TV2 Aktív: http://tv2.hu/aktiv/video/kitiltottak-az-allatvedoket-a-teleprol Népszabadság: http://nol.hu/budapest/allatkinzo_kozterulet-felugyelet__ Metropol: http://www.metropol.hu/itthon/budapest/cikk/581271 Bors: http://www.borsonline.hu/news.php?hid=30533 Videa: http://videa.hu/videok/allatok/tiltakozz-velunk-fotozas-illatos-ut-8AX2vb3vFA4hjka3 Harmonet: http://www.harmonet.hu/csalad_otthon/55033-kutyagyilkos-e-szabo-mihaly-botrany-az-illatos-uti-kutyak-korul!.html Fogyasztók: http://www.fogyasztok.hu/cikk/20100604/tilos-kutyakat-fenykepezni-az-illatos-uton

Számtalan kísérletet tettünk és teszünk ma is, hogy elősegítsük az együttműködést, de sajnos egyelőre nem sok sikerrel jártunk. Az alábbiakban idézett további néhány példa ezt szemléletesen mutatja: - Melléklet a) - Melléklet b) - Melléklet c) - Melléklet d)

39

Melléklet a) 2010.május.31: 2010. május 31. hétfő Mai Illatos úti fotóink - A Fővárosi Közterület Felügyelet létrehozott egy honlapot: www.ebtelep.hu Kategória: Illatos úti Kutyamentő Program — gabo @ 23:20 A Fővárosi Közterület Felügyelet létrehozott egy honlapot: www.ebtelep.hu Örvendetesnek tartjuk, hogy a Fővárosi Közterület Felügyelet honlapot hozott létre a közterületről általuk befogott kóbor kutyák megjelenítése végett. A célok nyilván nemesek, a magatartás teljesen európai. Bár minden gyepmesteri telepnek lenne saját önkormányzata által működtetett honlapja ebben az országban. Kételkedünk, hogy önszorgalomból ezt sokan követnék. A domain választással alapvetően nem értünk egyet, mert az ebtelep nem teljesen fedi a valóságot, hiszen ez egy gyepmesteri telep! Ebtelepnek hívunk minden olyan kutyatelepet, ahol kutyák vannak független attól, hogy civil kutyaotthonról vagy állami gyepmesteri telepről vagy magán telepről beszélünk. Az ebtelep egy összefoglaló név. A lakosság nagy részének fogalma sincs, hogy mi a különbség állami gyepmesteri telep és civil állatotthon között. (Ezt a durva ismerethiányt egyesek szándékosan tovább mélyítik - de ez most mindegy.) A Felügyelet ezzel a kommunikációjával ezt sajnos csak tovább fokozhatja. Ami nagyon sajnálatos. Túl ezen, talán célszerűbb volna: - ha átláthatóbban lenne szerkesztve a honlap, a kutyák gyors és pontos beazonosítása végett - ha emelkedő számsorrendbe raknák a kennelszámokat - ha egy kutya fotóját nem kettő vagy több kennelszám mellé rendelnék - ha a főoldalon megjelent összlétszám egyezne “a telepen található összes kutya” létszámával - ha a kutyákhoz önálló linkek társulnának - ha a kutyák fotóit lehetne másolni - ha a közérdekű információkat nem raknák jogvédelem alá ill. nem kötnék feltételhez a használatukat - ha tárgyi tévedéseket nem írnának le - ha az onnan mentő civil szervezeteket legalább említés szintjén bemutatnák - ha nem egyoldalú, szubjektív közlés történne, kizárólag egy - a legfiatalabb szervezetre - fókuszálva Ezekkel a gondolatokkal szeretnénk hozzájárulni az együttgondolkodáshoz.

40

Melléklet b.) 2010.június 20.:

41

2010. június 20. vasárnap Fővárosi Közterület-felügyelet felhívása Kategória: Illatos úti Kutyamentő Program — gabo @ 23:03 Felhívásuk tartalmát illetően új információ nem került a birtokunkba, hiszen rendszeresen, folyamatosan járunk be a telepre kutyát menteni és tájékozódni az állapotokról. Természetesen alapítványunk - ahogy az elmúlt években eddig is - anyagi lehetőségeihez és felelősségtudatához mérten rendszeresen, folyamatosan menti a kutyákat a fővárosi gyepmesteri telepről. Továbbá hozzáteszem, ha valaki nincs akadályoztatva, akkor az hatékonyabb tud lenni. A többi közt ez okból is haladéktalanul szükségesnek látom, hogy a felügyelet újragondolja a gyepmesteri teleppel kapcsolatos kommunikációját. Abban az esetben, ha egy fővárosi kutyatulajdonos úgy van tájékoztatva, hogy a telepen minden nagyon szép és minden nagyon jó, (pl. kutyát futtattunk, műtünk, ellátunk, falinaptározunk, iskolába járunk, babázunk a kölyök kutyával a kifutóban, gyűjtünk az árvízkárosultaknak stb.) akkor bátorítva érezheti magát, arra, hogy ott adja le a kutyáját. Sőt, tovább megyek. Előfordulhat az az eset is, hogy vidékről hozzák fel a kutyát és egy fővárosi lakcímmel rendelkező családtag/ismerős adja le a kutyát. Ha ezt nem tudja a kutyatulajdonos megoldani, akkor azt mondhatja, hogy előző nap találta, így kénytelen a telep átvenni a kutyát - ráadásul 14 napos karantén idő letöltésére van így ítélve a kutya és még csak információkhoz sem jutunk a kutya előéletéről. Most is van a telepen olyan kutya, aki vidékről érkezett, Budapest közigazgatási határán kívülről, akire megtalálója azt mondta, hogy a fővárosban találta. Itt egy nagyon fontos dolgot kell megérteni: adott kommunikációnak szerteágazó közvetett és közvetlen hatásai, következményei vannak. Amit ez eredményez, azért a későbbiekben is vállalni kellene a felelősséget. A “mázolt rózsaszín Barbie World” kommunikációnak az lehet a következménye, hogy a leadott kutyák száma megemelkedik. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy teltház lesz a telepen és altatni kényszerülnek. A kés éle nagyon keskeny, hogy azon megtaláljuk az aranyközép utat. Hiszen ha meg túl sötét fellegek vannak kommunikálva a telepről, akkor meg olyan esztelen önjelölt akciókba kezdhet az állampolgár, mint például amilyet Tappancs kutyával tettek a múlt hónapban. Kiviszik a kutyát a telepről, majd valahol kikötik vagy szélnek eresztik, csakhogy ne altassák el a telepen. Ez sehogy se jó - úgy tűnik. De ez nem így van. A valós, objektív, tényszerű kommunikáció a legcélravezetőbb, véleményem szerint, hiszen a tényszerű tájékoztatás önmagáért beszél. Igényeket mindig könnyebb

42

kiszolgálni, mint támasztani. Ezért aztán könnyen eshetünk abba a csapdába, hogy megrágjuk a falatot és úgy adjuk a másik szájába, abban reménykedve, hogy így könnyebben lemegy a torkán. Ez alkalmanként lehet, hogy működik, de hosszú távon nem követhető magatartás, mert a következmények vállalhatatlan terheket róhatnak a kommunikáló vállára. Érdemes szintén figyelmet szentelni annak a jelentéktelennek tűnő részletnek, hogy a telep alkalmazottja ill. a hozzá közel álló szervezet egyéb megnyilvánulásai is jelentősen befolyásolhatják a telep megítélését, mely szintén következményekkel járhat. Javaslom tehát a valóság jegyében a felügyelet kommunikációjának az újragondolását a telep tekintetében - hiszen ez elsősorban a telepen lévő kutyák érdekéről és életben maradásáról kellene szólnia. Talán célravezetőbb volna: - hogy tájékoztatva legyen a lakosság arról, hogy ez a telep egy 94 férőhelyes gyepmesteri telep és a 95. kutyát helyhiány esetén túlaltatni kényszerülnek - abban az esetben, ha a létszám hétről hétre duzzad, akkor érdemes ezt folyamatosan kommunikálni és ha nincs saját kezdeményezésben megoldási lehetőség, akkor segítséget kellene kérni, nem az utolsó percben “kifakadni” - a telepről közvetlen eladásra esélytelen vagy nehezen eladható kutyák megkülönböztetését és annak okát (betegség, félelem, depresszió, agresszió stb.) - kommunikálni hogy melyik kutya lett elaltatva és miért (pl. helyhiány, emberre veszélyes, gyógyíthatatlan beteg stb.) - vagy legalább, hogy hány. - kommunikálni, hogy ami ezen a telepen van az a felelőtlen kutyatulajdonosok felelőtlen döntéseinek az eredménye is - kommunikálni, hogy a telep korlátozott lehetőségeihez képest mi mindent követ el a helyzet javításáért - általánosságban törekedni arra, hogy mondjuk ki, hogy mi a baj és azt is hogy miért. Amíg a problémák alapvetően nincsenek beazonosítva és a definiálva, addig hogyan is kereshetnénk rá a megoldó képletet? Nekem sincs mindenható receptem egyelőre és én sem tudok minden kutyát megmenteni, de azt be kellene látni, hogy ebben a nehéz-válságos helyzetben a végletekig le kellene egyszerűsíteni a kommunikációt, mert nincs sok idő arra, hogy az üzenet megfelelően átmenjen. Nem mindenkit érint meg, ha kutyákat altatnak helyhiány miatt, csak legalább tudjon róla a lakosság. Nem meghatni kell a lakosságot, hanem tájékoztatni. Azzal, hogy a homokba dugjuk a fejünket és nem akarunk

43

tudomást venni a problémákról, attól még azok ott vannak és megoldásra várnak. Ezekkel a gondolatokkal kívánok hozzájárulni az együttgondolkodáshoz.

44

Melléklet c.) 2010. július 6. kedd Szomorúan vettük tudomásul, hogy a Fővárosi Közterület-felügyelet nem közli híreinket, csak “cenzúrázott” formában Kategória: Illatos úti Kutyamentő Program — gabo @ 16:16 Szomorúan vettük tudomásul, hogy a Fővárosi Közterület-felügyelet nem közli híreinket, csak “cenzúrázott” formában. A mi hírünk így szól: Ma 4 éves a Kutya-segélyszolgálat Alapítvány Illatos úti Kutyamentő Programja, melynek köszönhetően eddig 727 (hétszázhuszonhét) kutyát mentettünk meg az Illatos útról! A Program lényege: A Kutya-segélyszolgálat Alapítvány azok segítségét kéri, akik pénzadományukkal lehetővé teszik a kutyák számára az Illatos úti Állategészségügyi Telepről való szabadulást. Az alapítványunk, a gondozásába veszi a gazdátlan kutyákat a Fővárosi Állategészségügyi Telepről (közismert nevén: Illatos útról), mely gondozás során a mentvényeinket állategészségügyi ellátásban részesítjük, tréningezzük, kondicionáljuk és megfelelő, új szerető családot keresünk nekik. Elsősorban a kevésbé esélyes, problémás kutyákra koncentráljuk a figyelmünket, azokra a kutyákra, akik a segítségünk nélkül az altatott állatok között lehetnének. Mészáros Gabriella, a Kutya-segélyszolgálat Alapítvány alapítója szerint, az Illatos úti Kutyamentő Program működőképes és szükség van rá, ezért továbbra is folytatjuk a mentést! Bővebb információ: www.kutyasegelyszolgalat.hu Mészáros Gabriella alapító Az övék meg így: Idézet: Négy év - hétszázhét kutya élete 4 éves a Kutya-segélyszolgálat Alapítvány Illatos úti Kutyamentő Programja A Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepéről elhozott gazdátlan kutyák első útja az állatorvoshoz vezet, vizsgálat után, ha szükséges, gyógykezelik őket. A nem megfelelő tartásból, hozzá nem értésből adódó viselkedési problémákat tréninggel, kondicionálással és nem utolsó sorban szeretettel igyekeznek megoldani. A segélyszolgálat jól szervezett önkéntes hálózattal is rendelkezik: ők segítenek a szállításban, az elveszett kutyák gazdáinak megtalálásában: ki miben tud. Amíg nincs megfelelő otthonuk, ideiglenes örökbefogadók vigyáznak rájuk, egészen addig, amíg megfelelő szerető családot találnak számukra, külföldön vagy Magyarországon. A kevésbé esélyes, problémás kutyákra különös figyelmet fordítanak, többségük e segítség nélkül az altatott állatok számát szaporítanák. Az Illatos úti Kutyamentő Programra továbbra is szükség van. Munkájukra továbbra is számítanak az Illatos úton.

45

Melléklet d.)

46

Tapasztalható, hogy a fővárosi gyepmesteri teleppel rendkívül nehéz megtalálni a közös nevezőt az onnan mentő civil szervezetek számára – kivétel ez alól a Fővárosi Közterület-felügyelet közeli Vigyél Haza Alapítvány. Természetesen ezt korlátként tudomásul vesszük, de nem kívánjuk átlépni. Tovább nem elviselhető a jelenleg hatályos hézagos, elavult jogszabályi háttér, ami jogosítványt ad a profitorientált gyepmestereknek és „jogfosztottá” teszi az állatokat. Ezen szeretnénk változtatni, mi civilek és hiszünk benne, hogy civil összefogással előbb vagy utóbb sikerülni fog! Nekünk állatvédelmi civil szervezeteknek mindenkori civil feladatunk, hogy a civil akaratot közvetítsük a jog-és törvényalkotók felé. A civil akaratot két nagy csoportba lehet osztani: 1.) A civil lakosság akarata 2.) A civil szervezetek akarata A civil lakosság nem feltétlenül fogja támogatni az ebadót vagy a kötelező mikrochipezést vagy az állatvédelmi szabályzások szankcióit, amit viszont egy civil szervezet szorgalmazna. Van egy nagyon fontos pont, ami mind a civil lakosság, mind a civil szervezetek közös akarata: → Az államilag ellenőrizhetősége.

finanszírozott

hatósági

gyepmesteri

rendszer

szakmai

modernizációja,

átláthatósága,

Ez az alapköve az állatvédelmi reformok megvalósításának és ezt követően lehet a további szükségszerű állatvédelmi intézkedésekről beszélni a távolabbi jövő építése tekintetében. Gondolunk itt például az állatok származási lapját („kutyaszemélyit”) előirányzó intézkedésekre vagy a kötelező ivartalanításra, mikrochipezésre, állatrendőrség bevezetésére, a felelős állattartást előirányzó szankció- és motiváció rendszer kialakítására, az illegális kutyaszaporítók felszámolásra, a kötelező kutya-gazdi tanfolyamok bevezetésére – állat és ember békés együttélése érdekében stb. Mindnyájunk érdeke, hogy teljes körűen a lakosság tudomására jusson, hogy a kóbor állat közterületről való befogása állami feladat, nem civil feladat. „Előbb jön a gyepmester bácsi és utána az állatvédő néni.” – ezt a message-et kellene kézbesíteni. Ehhez kritikus mértékű információs kampányokra és kiadványokra volna szükség, ami egyelőre nem áll rendelkezésre. 47

Viszont sajnos ki kell mondani még egy felismert igazságot. Sajnálatos módon nem minden civil szervezet törekszik az állatvédelmi reformok megvalósítására. Egyeseknek érdeke, hogy ne legyen tisztánlátás a területen, hiszen a zavarosban remekül tud halászni, fel tud állni a pódiumra, ahol az „Én vagyok a legnagyobb állatvédő!” hős szerepében tud tetszelegni. Mindezek hatására rengeteg pénztárcát „ki tud nyitni”, de a problémát csak felületén tudja kezelni. Rövid távú, hanyag és rendkívül könnyelmű szemléletmódnak tartjuk. Egyelőre nem tudunk minden állatot megmenteni. Matematikailag is képtelenség, mert egyelőre irreálisan magas a kóbor és gazdátlan állatok létszáma Magyarországon. Arra kellene törekednie állami gyepmesternek és civil állatvédőnek egyaránt, hogy a problémát gyökereiben ragadjuk meg és korszerűsítsünk.

48

VI./3) Hiányzik a tisztázott állami és civil szerepvállalás – Reformok: Szükséges volna az Állatvédelmi Tanácsadó Testület segítségének igénybevétele. Hasznos volna, ha a terület állami és a civil szereplői között megbeszélésre ill. megvitatásra kerülne a többi közt az alábbi téma: az állami és civil szféra intézményes együttműködése a gyepmesteri feladatok ellátása tekintetében, ahol a feladatokat és azok ellátásáért felelős szereplőket pontosan be tudnánk azonosítani. Továbbá ennek jegyében a szükséges információs és kommunikációs kampányok alapelveit megfogalmazni és megvalósítani – mind az állami, mind a civil részről – elősegítve ezzel a tudatos és felelős állattartás népszerűsítését hazánkban. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtásának elősegítésére Állatvédelmi Tanácsadó Testületet (a továbbiakban ÁTT) hozott létre 10/1999. (I. 27.) FVM rendeletnek megfelelően. A testület 21 tagú, benne helyet kapnak a környezetvédelmi, az egészségügyi, a gazdasági és az oktatási minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az állatorvostudományi, az agrártudományi és az orvostudományi egyetemek, a Magyar Állatorvosi Kamara, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a laboratóriumi állattenyésztők szervezete, valamint a Gyógyszergyártók Szövetsége delegáltjai mellett a bejegyzett országos állatvédő szervezetek által e tisztségre jelölt három személy is. Az ÁTT feladata az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok elősegítése, valamint az állatvédelem szerepének és jelentőségének terjesztése. Az állatvédő szervezeteket illető három tisztség közös megállapodás alapján úgy oszlik meg, hogy 1-1 főt delegál a HEROSZ, a Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) és Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ).

Szükséges volna az alábbi törvényt az önkormányzatoknak betartania ill. betartatnia: 1992. évi LXIII. Tv. A közérdekű adatok nyilvánosságáról: 2 (4.) bekezdés, 19.§ (1.) bekezdés, 20.§ (1-3.) bekezdés

49

Befejezés: Követhető magatartás. Hova vezetnek ezek a gondolatok és események? Mielőtt bármin változtat az ember, érdemes meglátni, hogy honnan erednek és hova vezetnek az adott folyamatok. Mennyire követhető a magatartás, ami szerint eljárunk. Vethet-e fel etikai vagy törvényes aggodalmakat stb. Javaslatunk szerint ki kell tűzni a célt, a közös célt, ami állami gyepmester, civil kutyamentő és a civil lakosság célja egyaránt: → A kóbor és gazdátlan állatok populációjának redukálása állatvédelmi aspektusból kialakított humánus módszerekkel. Úgy gondoljuk, hogy egy egészen más világban kel fel az, aki nem tud azonosulni ezzel a mondattal. Nem tudok lemondani az állatvédelmi reformok megvalósításáért érzett elkötelezettségemről. Derűlátó vagyok, mert szerintem a magyarok egy alapvetően kutyaszerető nemzet. Ideje felemelni régen térde rogyott céljainkat és ugatni, mert még van miért! – ebben megingathatatlanul bizonyos vagyok!

Mészáros Gabriella alapító Kutya-segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány Felhasznált irodalom: Az állatvédelem jogi rendje – Zoltán Ödön (2000.) A helyi hatalom és az önkormányzati választások Magyarországon 1990-2002. – MTA Politikai Tudományok Intézete 2006. Közigazgatási Almanach – Dr. Dudás Ferenc és Dr. Hazafi Zoltán 1996. Magyar Önkormányzatok Adattára – CEBA kiadó 1995. Közigazgatási Hatósági Eljárásjog – szerk.: Patyi András 2009. Fővárosi Közlöny Magyar Közlöny Günter Bloch: Verhaltensbeobachtungen an Wölfen zur Bewertung der im HunkeerzieHungsbereich gebräuchlichen Begriffe "Alphawolf", "Rudelführer" und "Dominanz". Animal Learn Verlag, 2003 E.Zimen: Der Wolf - Verhalten, Ökologie und Mythos. Goldman Verlag, 1993

50