JÁTÉKVILÁG ÓVODAI PROGRAM

JÁTÉKVILÁG ÓVODAI PROGRAM

2013

A Fővárosi Önkormányzat Óvodája 1068 Budapest, Városligeti fasor 30.

Játékvilág Óvodai Program

A Fővárosi Önkormányzat Óvodája dolgozói 2013-ban

A Fővárosi Önkormányzat Óvodája nevelőközössége 2013-ban

Fővárosi Önkormányzat Óvodája


A programunk módosításában közreműködtek: • Csicsák Antalné • Gálik Csilla • Hegedűs Józsefné • Jankovichné Csambalik Margit • Kocsisné Pávlicz Ágota • Máté Ildikó • Nagy Judit • Pákozdi Katalin • Pallaga Anna • Ráczné Gujgiczer Lívia • Szalontai Judit • Dr. Szécsi Árpádné • Tarjánné Takács Katalin • Vargháné Tóth Erzsébet A program módosítása az óvodavezető irányításával történt.



TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám

I.

Bevezető ...................................................................................................................... 1

I. 1. I. 2. I. 3. I. 4.

Előszó ............................................................................................................................. 2 A Fővárosi Önkormányzat Óvodája adatai .................................................................... 4 Az óvoda történeti bemutatása .................................................................................... 5 Óvodánk ma .................................................................................................................. 9

II.

Játékvilág Óvodai Program...............................................................................11

II. 1. II. 2. II. 3. II.3.1. II. 3.2.

Hitvallása ..................................................................................................................... 12 Céljai, feladatai és alapelvei ...................................................................................... 13 Feltételrendszere ......................................................................................................... 16 Személyi feltételek ....................................................................................................... 16 Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 18

III.

A nevelési folyamat feladatai ................................................................. 21

III. 1. III. 1. 1. III. 1. 2. III. 1. 3. III. 2. III. 3.

Az egészséges életmód alakítása ................................................................................ 22 Az egészséges életmódra nevelés ................................................................................. 22 Az egészséges táplálkozás ............................................................................................ 24 A mozgás ...................................................................................................................... 26 Érzelmi nevelés és szocializáció ................................................................................. 29 Anyanyelvi és értelmi nevelés .................................................................................... 32

III. 3. 1.

Anyanyelvi kultúra, kommunikáció ............................................................................. 32

III. 3. 2.

Értelmi nevelés ............................................................................................................. 34

III. 3. 3.

Prevenciós és korrekciós hangsúlyok ........................................................................... 36

IV.

Tevékenységek a fejlesztés szolgálatában ............................................. 37

IV. 1.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................ 38

IV. 2. IV. 3.

A játék.......................................................................................................................... 39 A külső világ tevékeny megismerése ......................................................................... 43

IV. 3. 1. A környezet felfedezése és megismerése...................................................................... 44 IV. 3. 2. Matematikai tapasztalatok ............................................................................................ 47 IV. 4. IV. 4. 1. IV. 4. 2. IV. 4. 3. IV. 4. 4.

Komplex esztétikai hatások a művészetekben ......................................................... 48 Hagyományápolás és népi kultúra átadása ................................................................... 49 Mese, vers ..................................................................................................................... 50 Ének-zene, énekes játék, tánc ....................................................................................... 52 Rajzolás, mintázás, kézimunka .................................................................................... 55

IV. 5.

Munka jellegű tevékenységek .................................................................................... 57

A Fővárosi Önkormányzat Óvodája


Oldalszám

V.

Az óvodai élet megszervezése ................................................................. 59

V. 1. V. 2.

Az intézet feladatellátási mutatói .............................................................................. 60 Az óvodai élet szervezeti keretei ................................................................................ 60

VI.

A gyermekek fejlődése ............................................................................ 63

VI. 1. VI. 2.

A gyermekek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása .............................. 64 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................. 65

VII.

Az óvoda kapcsolatrendszere ................................................................. 67

VII. 1. VII. 2. VII. 3. VII. 4. VII. 4. 1. VII. 4. 2. VII. 4. 3. VII. 4. 4. VII. 4. 5.

Az óvoda belső kapcsolatai ........................................................................................ 68 Család és óvoda ........................................................................................................... 70 Gyermekvédelem ........................................................................................................ 72 Az óvoda külső kapcsolatai ........................................................................................ 73 Óvoda – bölcsőde kapcsolata ....................................................................................... 73 Óvoda – iskola kapcsolata ............................................................................................ 73 Kapcsolat a szakszolgálattal ......................................................................................... 74 Pedagógiai koordinációs kapcsolatok ........................................................................... 74 Kapcsolat társadalmi és civil szervezetekkel, közművelődési intézményekkel ........... 75

VIII.

Mellékletek ............................................................................................... 77

IX.

A Játékvilág Óvodai Program érvényességi nyilatkozata, legitimációs záradék................................................................................ 91

X.

Irodalmi ajánló ........................................................................................ 93



I. Bevezető

I. BEVEZETŐ I. 1.

ELŐSZÓ I. 2.

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÓVODÁJA ADATAI

I. 3.

AZ ÓVODA TÖRTÉNETI BEMUTATÁSA

I. 4.

ÓVODÁNK MA


1


I. 1.

I. 1. Előszó

ELŐSZÓ A Fővárosi Önkormányzat Óvodája helyi nevelési programja a magyar óvodapedagógia több mint 180 éves múltjának hagyományain alapszik. Az évtizedek folyamán kikristályosodott nevelési elvek és módszerek magukban foglalják a reformpedagógiák eredményeit, és figyelembe veszik a mindenkori tudományos kutatások következtetéseit. Ugyanakkor érezzük gyorsan változó világunk hatásait, kihívásait, melyek tovább formálhatják elképzeléseinket, nevelésről alkotott felfogásunkat. Köszönetet mondunk az elődeinknek és a kortárs pedagógusoknak, gondolkodóknak, akik szellemiségükkel hatottak nevelőmunkánkra, és az elkövetkezendő évtizedekben további támogatást adnak.

A Fővárosi Önkormányzat Óvodája Nevelőtestülete

2



I. 2. A Fővárosi Önkormányzat Óvodája adatai

A Fővárosi Önkormányzat Óvodája helyi nevelési programja módosításának indoklása I.

Törvényi változás: 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. évi módosításai; 2. 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 3. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és köznevelési intézmények névhasználatáról 4. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának a (137/1996.[VIII.28.] Korm. rendelet) változása a 363/2012 (XII.17) Kormányrendelet alapján

A módosított helyi óvodai programot a fenntartónak benyújtja: Szalontai Judit óvodavezető


3


I. 2. A Fővárosi Önkormányzat Óvodája adatai

I. 2. A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÓVODÁJA ADATAI A költségvetési szerv neve: Fővárosi Önkormányzat Óvodája a) székhelye:

Budapest VI., Városligeti fasor 30. Tel.: 351-9905 (óvodatitkár) 351-9688 (óvodavezető)

b) típusa:

óvoda

Az intézmény alap szakfeladata: óvodai nevelés

Az intézmény további szakfeladata: sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése pedagógiai szakmai szolgáltatás Az óvoda alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V., Városház u. 9-11.

Az óvoda fenntartója, felügyeleti és irányító szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V. Városház u. 9-11.

Közgyűlési határozat száma: 1658/2009 (X. 12.) Főv. Kgy. Budapest Főváros Közgyűlése a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Budapest Székesfőváros Tanácsa által 1911. évben a Pedagógiai szeminárium Gyakorló Óvodája elnevezéssel létesített (alapított), jelenlegi nevén Fővárosi Önkormányzat Óvodája (Budapest, VI., Városligeti fasor 30.) számára az 1230/XII.2./1992. (IX. 24.) Főv. Kgy. határozattal kiadott, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a 1993. évi LXXIX. tv. 37. § (5) bekezdésében, a 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXCV. tv. 8. § (4) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltaknak megfelelően 2012. augusztus 30-i hatállyal adja ki.

A Fővárosi Önkormányzat Óvodája vezetője, a módosított program benyújtója: Szalontai Judit

4



I. 4. Az óvoda történeti bemutatása

I. 3. AZ ÓVODA TÖRTÉNETI BEMUTATÁSA A századelőn a pedagógus szakma sürgető igényének hatására Bárczy István főpolgármester megalapította a Mária Terézia téri (ma Horváth Mihály tér) Fővárosi Pedagógiai Szemináriumot, mely az országban és Európában is az első olyan pedagógiai intézményként jött létre, melynek feladata a gyakorló pedagógusok rendszeres, szervezett, állandó továbbképzésének szolgálata lett. Szervezetileg is újat hozott, Gyakorló Óvodával (Mintaóvoda) és Gyakorló Iskolával együtt létesítették. Az intézményegyüttes, a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium 1912. február 1-én, a Kisdedóvó Intézet 1911. december 15-én kezdte meg működését. Az első óvótovábbképző tanfolyamot 1913. február 1-vel indították. Az intézmények munkáját segítette az épületben működő Pedagógiai Laboratórium, Lélektani Laboratórium, Biológiai Laboratórium, Pedagógiai Múzeum és Pedagógiai Könyvtár. 1945 után az FPSZ neve és funkciója több ízben is megváltozott: 1945 – 1951 Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet 1951 – 1957 Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet (BUPTI) 1957 – 1963 Fővárosi Pedagógiai Szeminárium (FÖPI) 1963 – 1971 Fővárosi Tanács Szakfelügyeleti és Továbbképzési Intézete 1971 – 2007 Fővárosi Pedagógiai Intézet (FPI) 2007 – 2008 Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (FPPTI) 2008 – 2012 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A vele együtt működő intézmények akkori elnevezése: Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény. 2012 – Fővárosi Önkormányzat Óvodája A Gyakorló Óvoda továbbképző munkája 2004 szeptemberéig szorosan összefüggött az FPI továbbképzési terveivel, elképzeléseivel, a fővárosi óvodapedagógusok igényének kiszolgálásával. 2004 szeptemberétől fenntartónk szakmai szolgáltató feladattal bízta meg az intézményt. Az óvoda kezdettől fogva kettős funkciót látott el: az általános feladatok körében: a kor legmagasabb elméleti színvonalán álló, kiemelkedő gyakorlatot dolgozott ki az óvodai csoportokban. A működő csoportok száma az idők folyamán egytől hatig terjedően váltakozott, jelenleg öt csoportban folyik a pedagógiai munka. a gyakorlói feladatok körében: az óvodában dolgozó gyakorló óvónők (mintaóvónők) részt vettek a fővárosi óvók továbbképzésében, az óvodai nevelés megújításában. Továbbképzési munkájuk tartalma időről időre változott, az adott korszak igényei szerint. A mai napig is megőrzött olyan elemeket, melyeknek értékközvetítő szerepe van.


5



Az úgynevezett gyakorlói munka tartalmi bővülése 1913-tól napjainkig fő vonalakban:

Óvodavezetők 1. Stelly Gizella

− mintafoglalkozások vezetése, mesedélutánok tartása

1911 –1932

− tanfolyamokon felolvasás, előadások tartása

(21 év)

− szakirodalmi tevékenységek, cikkek, kiadványok, vezérkönyvek írása − szerkesztőségi munka (a Kisdednevelés szerkesztősége az óvodában volt)

2. Papp Mária 1932 – 1947 (15 év) 3. Szabó Erzsébet 1947 – 1950 (3 év) 4. Villányi Ferencné 1950 –1965 (15 év) 5. Lázi Imréné 1965 – 1985 (20 év)

6. Dr. Verebélyi Imréné 1985 – 2002 (17 év)

6

− más fórumokon is a jó eljárások, módszerek terjesztése − kiállítások szervezése, óvónői és gyermekalkotások bemutatása − berendezéseivel példaadás, a célszerűség, az esztétikum jegyében − a reformpedagógiák (pl. Montessori Mária az óvodát személyesen meglátogatta) egyes módszereinek magyar viszonyokra adaptálása − kapcsolattartás különböző intézményekkel (Állami Óvóképzővel) − szakmai kapcsolat kialakítása a megyékkel, a pedagógia eredményeinek bemutatása, elméleti továbbképzés − külföldi látogatóknak programszervezés, tapasztalatcsere

új

− 1960-as évektől írók látogatása a gyermekcsoportokban, hogy ihletet szerezzenek e korosztályt érdeklő művek megírásához (Ács Kató, Gazdag Erzsi, Petrolay Margit, Bálint Ágnes, Osváth Ernő) − az 1971-es Óvodai Nevelési Program előkészítő munkálataiban, a gyakorlat kimunkálásában − oktatófilmek, diafilmek készítése (irodalom, testnevelés, környezetismeret, család stb.) − 1972-ben a VI. Nemzetközi Óvodapedagógiai Szeminárium részére bemutatók tartása − az 1989. évi Óvodai Nevelési Program szellemiségének terjesztése tanfolyamokon, kerületi, vidéki szakmai munkaközösségekben − segítségnyújtás az „egyéni arculat” kialakításához, szakmai tanácsadás, előadások vállalása a fővárosban és vidéken − az óvoda nyitottságának újraértelmezése, a szülői ház szerepének erősítése, újfajta kapcsolatrendszer kidolgozása − BTF, dán pedagógusképzés, brit pedagógus-továbbképzés és távoktatás számára videokazettás szakmai felvételek készítése (esztétikai nevelés, matematikai nevelés) − HIETE-vel együtt Óvodai Preventív Gyógytorna Program kidolgozása, videofelvétel készítése − FPI tanfolyamainkhoz szemléltető kazetták készítése, pl. környezeti nevelés, erdei óvoda, falusi óvoda, Játék és tánc az óvodában, kenyérsütés A Fővárosi Önkormányzat Óvodája



− erdei óvoda, falusi óvoda kezdeményezése, létesítése − Kék Cinke Környezetvédelmi és Természetvédelmi Óvodai Nevelőközpont alapítása − szakmai folyóiratokban az óvodai nevelés megújulásának segítése, Óvodai Nevelés, Óvodai Élet, Pedagógiai Szemle, Fejlesztő pedagógia, környezetvédelmi újságok, TV-, rádióinterjúkon keresztül munkánkról híradás − kiadványok, módszertani füzetek készítése, kiadatása, terjesztése − tanfolyami programok kidolgozása a kiművelt gyakorlat alapján, pl. egészséges életmód, táplálkozás, környezeti és matematikai nevelés, mindennapi hagyományok, játék és tánc (népi kultúra gyökerei), egyéni bánásmód, gyógytorna, vizuális nevelés, aromaterápia


7



− tanfolyamok, szemináriumok vezetése, rendezvények szervezése − "gyermekkonyha" létesítése, gyermeki tevékenységen keresztül a gyermek, a szülők, a tanfolyami résztvevők táplálkozási kultúrájának, szemléletének formálása (berendezések, technológiák, receptek) − budapesti hatáskörű vezető mentori feladatok ellátása: − környezeti nevelés (ökológiai szemlélet); − egészséges életmód, táplálkozás (testi-lelki egészség); − játék; − vizuális nevelés területén. − a szakmát segítő egyesületek munkájában való részvétel vezetőségi tagként, tagként – Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete, Kisgyermeknevelés Világszervezete Magyar Tagozata (OMEP), Kiss Áron Magyar Játék Társaság, Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya, különböző környezetvédő egyesületek, NEVI, Pápai-Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület − részvétel pályázatok bírálatában, szakdolgozatok véleményezésében, Óvodatörvény előkészítésében, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának összes változatának véleményezésében − az óvoda feltételeinek javítása érdekében pályázatok írásában való rendszeres részvétel − az óvoda berendezéseinek, felszereléseinek, eszközeinek folyamatos gyarapítása, az ízléses óvodai környezettel példaadás (természetes anyagok, környezeti sarok, kisállattartás, madárház, gyermekkönyvtár), a termekbe a mozgást segítő építmények (galériák, mászóegyüttesek) bevitele, a gyermeki tevékenységekhez igazodó mobil környezet kialakítása, a növekvő gyermekhez igazított bútorvariációk biztosítása, audiovizuális felszerelések korszerűsítése − budapesti, Budapest környéki és távolabbi kirándulóhelyek, terepszemleprogramok, állatkerti programok ajánlása, terjesztése, bemutatása − a kerületi óvodák múltjának, az elődök eredményeinek megismerésére való ösztönzés, segítségnyújtás, „saját vonatkozásaink” kutatásaihoz óvodatörténeti múzeumunk és könyvtárunk kialakításával, bemutatásával példaadás

7. Borbás Ferencné megbízott vezető 2002 – 2004 (3 év)

8

− szakmai kapcsolatok bővítése (Pedagógiai Szolgáltató Központok, Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, Beszédjavító Intézet, Beszédvizsgáló Intézet) − a pedagógiai dokumentumrendszer kidolgozása




− innovációs team működtetése − az óvoda önálló gyakorlói munkájának bővítése (nyílt szakmai napok, konferenciák, szakmai tapasztalatcserék) − a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megvalósítása a Beszédjavító Intézettel − önálló tanfolyami akkreditáció előkészítése − a nevelés feltételrendszerének optimális működtetése − a pedagógiai gyakorlat színvonalának emelése 8. Szalontai Judit 2004 –

− a szakmai szolgáltató feladat ellátásának megszervezése − az évenkénti szakmai programkínálat összeállítása a nevelőtestülettel együtt − továbbképzési programok szakmai koordinálása − folyamatos kapcsolattartás szakmai szervezetekkel (Kiss Áron Magyar Játék Társaság, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület stb.) − a Budapesti Óvodapedagógiai Napok hagyományának elindítása − tanfolyami akkreditációk benyújtása − a nevelőtestület szakmai kompetenciáinak növelése az önképzés és a külső-belső továbbképzés támogatásával − a Budapesten működő Zöld óvodák fórumának elindítása − óvodatörténeti múzeumunk anyagának népszerűsítése illetve felhasználása továbbképzési programokon, egy-egy nevelési terület összehasonlító elemzésének elvégzése − az óvodai külső-belső környezet feltételeinek folyamatos biztosítása, esztétikájának megőrzése, mintát szolgáltatva a továbbképzésekre járó óvodapedagógusoknak

Az óvoda mindenkori vezetése és nevelőtestülete a kezdetben kialakított kettős szerepet töretlenül vitte tovább. Minden történelmi időszakban vállalta, hogy széles szakmai körrel tartson kapcsolatot, hogy olyan gyakorlatot valósítson meg és terjesszen, mely az adott kor legkorszerűbb elméleti alapjain nyugszik, s példaként szolgálhat a továbbképzésben résztvevők számára.


9


I. 4. Óvodánk ma

I. 4. ÓVODÁNK MA Nagy múltú óvodánk 1911-től működött a VIII. Horváth Mihály téri épületben, jelenlegi helyén 1999 óta neveljük az óvodásainkat. Felvételi körzetünk nincsen, a főváros egész területéről fogadjuk öt csoportunkba a gyermekeket. Intézményünk feladatrendszere meghatározza mindennapi tennivalóinkat. Általános nevelési feladatainkban hangsúlyos szerepet kap a gyermeki jogok érvényesítése, a családokkal való együttműködés, az óvoda nyitottabbá tétele. Óvodánk nevelői attitűdjében a játék fontosságára nagy súlyt helyeztünk. Az évek során arra törekedtünk, és ezt tesszük ma is, hogy az óvoda megmaradjon óvodának; gyermekeink számára boldog, örömteli óvodai életet biztosítunk, hogy jól fejlesztett képességek és jó szokások birtokában bátran és kíváncsisággal telve kezdjék meg iskolás éveiket. Színes, gazdag hagyományrendszert alakítottunk ki, mely gyermekeink számára felszabadult együttes örömélményt, tapasztaltszerzést és cselekvő részvételt jelent. Feladatunknak tartjuk nemzeti kultúránk közvetítését az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Óvodánk kezdeményezte és terjesztette el a főváros óvodáiban a Föld Napja és Madarak, fák napja rendezvényeket, a terepjárásokat, a nyári Erdei Óvodai mozgalmat és az egészséges táplálkozási kultúra gyakorlati megvalósításának módszereit. Gyermekeink nevelésében a sokoldalú képességfejlesztés mellett nagy gondot fordítunk a másság, a tolerancia, a saját ügyükben való kompetencia, döntőképesség, megegyezési készség (humánum, személyiségtisztelet) tapasztaltatására. Mindezzel együtt az egyéni bánásmód, a differenciált nevelés segítségével fejlesztjük az alkotóképességet és a kreativitást. Nevelőmunkánkban hangsúlyos az anyanyelvi nevelés, a kommunikáció fejlesztése. Külön feladatunk a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének segítése, valamint az iskolaéretlen 6-7 évesek fejlesztése. Szakmai szolgáltató feladatunk nagyon összetett. Lényeges eleme, hogy az elmélet és a gyakorlat mindig egymást kiegészítve és megerősítve szerepel továbbképzési programjainkon. Minden nevelési év elején összeállítjuk éves szakmai kínálatunkat, melyhez figyelembe vesszük az előző év kéréseit, javaslatait. Figyelünk arra, hogy olyan témák is szerepeljenek, amelyekről szakmai beszélgetések során derül ki, hogy fontos rájuk irányítani a figyelmet. A konferenciákra külső előadókat is meghívunk, így tájékoztatást tudunk adni pedagógiai, módszertani vizsgálatokról, kutatásokról, betekintést tudunk nyújtani alternatív pedagógiai programokba. Folyamatosan dolgozunk tanfolyami tematikák összeállításán, hogy ha lehetőségünk van rá, tudjuk akkreditáltatni. Az ún. „pedagógiai gyakorlat” kínálatunk elsősorban módszertani, pedagógiai bemutatókat jelent. Rövid elméleti előadás után a csoportokban zajló gyakorlatot nézhetik meg a résztvevők, azt követően a bemutatót tartó óvodapedagógusokkal együtt szakmai megbeszélésre kerül sor.

10



I. 4. Óvodánk ma

Továbbképzési munkánkban nagy a szakmai felelősségünk. Éppen ezért korszerű szakmai, gazdag módszertani ismeretekkel kell rendelkeznie minden kollégának. Eredményes munkánknak ez az alapfeltétele. Intézményünk szakfeladatai közé tartozik sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Ennek értelmében beszédfogyatékos gyermekeket integrálunk, melyhez elfogadó, a személyiségfejlődést segítő környezetet teremtünk. Beszédfejlesztésüket és mozgásfejlesztésüket a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI gyógypedagógusai végzik.


11


II. Játékvilág Óvodai Program

II. JÁTÉKVILÁG ÓVODAI PROGRAM II. 1. HITVALLÁSA II. 2. A PROGRAM CÉLJAI, FELADATAI ÉS ALAPELVEI II. 3. A PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE II. 3. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK II. 3. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK

12

Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény


II. 1. Hitvallása

„Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, De érteni akar, Hogy közel legyen a szívdobogásunk.” (Birtalan Ferenc: Míg megnövök)

II. 1. HITVALLÁSA A Játékvilág óvodai program nevelési hitvallását a fenti idézet költői módon fejezi ki. Küldetésünk a gyermekek személyiségének fejlesztése, testi-lelki-szociális szükségleteinek kielégítése. Ennek alapfeltétele: − a gyermekek minél több irányú megismerése, megértése és feltétel nélküli szeretete; − az egyénileg különböző belső érési folyamatok figyelembevétele és a külső fejlesztő hatások tervszerű és céltudatos összehangolása. Programunk a gyermekek és felnőttek együttes, egymásra ható kapcsolatát tükrözi, melyben a felnőttek érvényesítik a gyermekek mindenek felett való érdekeit; a gyermekek a felnőttekkel közösen tevékenykedve haladnak a világ megismerése felé. A felnőttek részéről ez tudatosan felépített és körültekintően kialakított folyamat, mely ismereteik állandó bővítését, a világ történéseinek nyomon követését feltételezi. Ez a gyermekek számára játékvilágot jelent, melyben a játék megkapja a fontosságának megfelelő, méltó helyet: − a tevékenységformákat úgy állítjuk a gyermekek fejlesztésének szolgálatába, hogy azokat játékosan éljék meg; − játéktevékenység közben fedezzék fel környezetüket; − szabad, spontán módon játsszák ki magukból örömüket, bánatukat, vágyaikat; − játékos, felszabadult, örömteli érzésekkel adják át magukat az esztétikai hatásoknak; − a munka jellegű feladatok játékosan komoly elvégzésén és gyakorlásán keresztül jussanak el az iskolai feladatok „játszi könnyedségű” teljesítéséig. Programunk figyelemreméltó eleme a család és óvoda új szemléletű nevelőtársi-partneri kapcsolata, melyben a családi nevelés jogait és elsődlegességét a pedagógusok tiszteletben tartják, a szülők pedig bíznak az óvónők szakértelmében.


13


II. 2. A program céljai, feladatai és alapelvei

II. 2. CÉLJAI, FELADATAI ÉS ALAPELVEI A Fővárosi Önkormányzat Óvodája – történeti hagyományainak megfelelően – kettős funkcióban látja el szakmai munkáját: Az alapfunkció céljait és feladatait az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg, melyet a Kormány 363/2012 (XII. 17.) rendelete tartalmaz. Ennek figyelembevételével nevelőmunkánk hangsúlyos elemei a következők: −

a 3–7 éves gyermekek személyisége fejlődjön, testi-lelki és szociális képességeik bontakozzanak ki, szocializációjuk alakuljon;

−

boldog, szabad, élmény- és tevékenységgazdag óvodás életet biztosítsunk számukra, mely az óvodát „óvodának” őrzi meg;

−

a játéktevékenység méltó, központi helyen álljon;

−

minden gyermek egyéni képességeinek és egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével fejlődjön, fejlesztődjön;

−

legyenek képesek esztétikai értékek befogadására és létrehozására;

−

pozitívan viszonyuljanak a természeti, társadalmi és emberi környezethez;

−

fejlődjön esztétikai fogékonyságuk;

−

szerezzenek minél több tapasztalatot az együttélés alapvető normáiról;

−

éljék meg a mindennapok hagyományait;

−

erősödjön bennük a nemzeti identitás, a másság elfogadása, az egymás iránti tolerancia és empátia;

−

a gyermek érdekében épüljön ki és működjön a család és az óvoda partneri, nevelőtársi kapcsolata;

−

az óvodában eltöltött idő minden pillanata tevékenyen, örömmel szolgálja a gyermekek képességeinek kiművelését, egyéni érdeklődésük kielégítését.


14



A továbbképzési funkció céljait és feladatait az intézményünk alapító okirata határozza meg pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében, melyet az óvodapedagógusok és más óvodai szakemberek részére szakmai programok szervezésével valósítunk meg. Ennek érdekében a nevelőtestület: − a pedagógiai szakirodalom és gyakorlat ismeretében igényesen és magas színvonalon valósítja meg az óvodai munkát irányító dokumentumok előírásait, ajánlásait, valamint helyi nevelési programját; − olyan korszerű óvodai életet mutat be, amely fokozza a továbbképzésben résztvevő óvodapedagógusok kezdeményezőképességét, az új iránti vonzódását, a hatékonyabb pedagógiai tevékenység megvalósításának igényét; − gyakorlati bemutatókat tart; − a hagyományos módszertani eljárások mellett terjeszti a pedagógiai kutatás által kidolgozott és a szakirodalomban ajánlott új módszereket, valamint a saját erőből kidolgozott, kipróbált korszerű, eredményes módszereket; − a gyakorlatvezető óvodapedagógusok előadásokat tartanak, konzultációt vezetnek, vitákat rendeznek módszertani és általános pedagógiai témákról; − kutató és innovációs munkát végeznek a körülöttünk lévő világ változásának az óvodai nevelőmunkára tett hatásairól; − a Fővárosi Önkormányzat Óvodája modellt nyújt az óvodai nevelőmunka megszervezéséhez, a foglalkozási helyiségek berendezéséhez, felszereléséhez és azok alkalmazásához; − környezetvédő nevelőmunkánk szellemiségében mintát nyújt a természetközeli, környezetkímélő, környezetbarát magatartás formálásához. A környezeti nevelési szemléletet tanfolyamokon is terjeszti; Intézményünk szakfeladatai közé tartozik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása, mely beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésében valósul meg. Az integráció célja, hogy differenciált nevelési eljárásokkal és logopédiai módszerek hatékony érvényesítésével juttassa el a sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekeket a szocializáció, a kommunikáció életkoruknak megfelelő szintjére. Az integrációs nevelésben részt vevő gyerekeket szakvélemény alapján vesszük fel (létszámkeret: csoportonként 1-2 fő). A szakmai munkát a Fővárosi Beszédjavító Intézettel szoros szakmai kooperációban végezzük, gyógypedagógusai beszéd- és mozgásfejlesztő foglalkozásokat tartanak az érintett gyermekek számára. A Fővárosi Önkormányzat Óvodája 1911-től jelentős írott és tárgyi anyag halmozódott fel a magyar óvodatörténet, óvodánk és a továbbképzés történetéből. Ezt a gyűjteményt évek óta rendszerezi, folyamatosan kiállítja egy állandó óvodatörténeti múzeumi helyiségben, ezzel is segítve az érdeklődő óvodapedagógusok kutatómunkáját.


15



A Fővárosi Önkormányzat Óvodája szakmai feladatait a Játékvilág Óvodai Programban lefektetett elvek alapján látja el. Általános pedagógiai feladatok: − a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése − az inkluzív szemlélet − a gyermekközpontúság érvényesítése − a nevelésközpontúság megvalósítása − a gyermeki jogok tiszteletben tartása − etnikai, vallási, szociokulturális hátterű, viselkedésbeli különbözőségek elfogadása és figyelembe vétele − a differenciált, a gyermek személyiségéhez igazodó pedagógiai eljárások − a nemzeti kultúra közvetítése a gyermekek felé − nyitott, egyenrangú partnerkapcsolat tartása a családdal − a gyermekek cselekvő részvétele a környezet alakításában − az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma − a gyermekek testi- lelki- szociális szükségleteinek kielégítése − sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos) gyermekek fejlődésének megsegítése Továbbképzési feladatok: − korszerű, naprakész szakmai ismeret nyújtása − folyamatos megújulás érdekében a képzés és az önképzés magas színvonalának biztosítása − értékközvetítő szerep felvállalása a továbbképző munkában − hatékonyság, eredményesség, innováció Kiegészítő feladatok: − az integrált nevelés hatására a boldog óvodáskor és egyéni fejlődés optimális biztosítása − az empatikus, egymást elfogadó készségek kialakítása, támogatása, erősítése Alapelveink a következő folyamatokban valósulnak meg: − a nevelési folyamatban − a fejlesztő tevékenységekben − az óvodai élet megszervezésében és működésében − a külső-belső kapcsolatok alakításában − továbbképzési munkánkban Szeretnénk egyforma esélyt biztosítani a fejlődésre, fejlesztésre, ezért a gyermekek egészséges fejlődését segítő szolgáltatásaink (logopédus, gyógytornász, konduktor, pszichológus) minden gyermek számára egyformán elérhető. Nevelési időben nem szervezünk óvodán kívüli, vagy külső személy által végzett szolgáltatást. Ellenállunk minden olyan kérésnek, mely nem a gyermekek érdekeit szolgálja. Azt valljuk, hogy „mindenek felett játszódjék a gyermek”, és mindenki egyformán részesüljön a pedagógiai programunkban rögzített lehetőségekből. Fenti pedagógiai érveinket már az óvodába lépés előtt elmondjuk a szülőknek. Játékvilág Óvodai Programunk sajátosságai a konkrét munka folyamatában, a hagyományostól részben eltérő módszertani megoldásokban, eljárásokban, a kivitelezés újszerűségében, a helyi különleges megoldásokban, a nevelés eredményeiben jelennek meg.

15



II. 3. Feltételrendszere

„Az ember számára az a legfontosabb, hogy tudja, érezze, szükség van rá.” (Jan Carlson) II. 3. FELTÉTELRENDSZERE II. 3. 1. Személyi feltételek A nevelőtestületünk olyan közösség, mely a ránk bízott óvodás gyermekek egészséges személyiségfejlesztéséért és a továbbképzésekre járó hallgatók szakmai fejlődéséért felelősen munkálkodik. Hagyományainkhoz híven nevelőtestületünk tagjaival szemben támasztott elvárásaink a következők: − szakmai tudását széles körben bizonyítsa; − legyen igénye a rendszeres, folyamatos önképzésre, továbbképzésre; − legyen képes innovációra az óvodapedagógiában; − jellemezze az együttműködő nevelési stílus, a pedagógiai humanizmus, optimizmus, a gyermek tisztelete, megbecsülése, a közös értékek vállalása, közvetítése; − értsen a szervezéshez, elemzéshez, rendelkezzen jó kommunikációs képességgel; − tudjon folyamatokban gondolkodni; − legyen nyitott a tudományokra, művészetekre; − tudjon csapatban dolgozni; − tudjon közös célokért tenni; − legyen jártas a felnőttoktatás módszereiben, működjön együtt a továbbképzés résztvevőivel, ismereteit tudja hatékonyan bemutatni, átadni; − személyiségét az elfogadás, az empátia, a tolerancia és a türelem jellemezze; − szemléletét az inkluzív pedagógia jellemezze. Levélrészlet: “Arra a kérdésre, hogy mi az a megtartó erő, amely csaknem fél évszázadig egyazon munkahelyhez köti az embert, elsőként a nevelőtestületi közösséget említem. Jól tudjuk, hogy az élet nem csak ünnepnapok sorozata; sokkal több benne a szürke hétköznap – fáradsággal, boldogsággal, vitatkozásokkal és nem egyszer félreértésekkel, félremagyarázásokkal megküzdve. Ezek azonban múló jelenségek, feledhetők, ha kristálytisztán áll előttünk a nevelői hivatottság, a közös cél, a ránk bízott 3–6 éves korú gyermekek testi-lelki nevelése, fejlesztése.” (Székely Mária, 44 évet dolgozott a Fővárosi Gyakorló Óvodában, mint bemutató mintaóvónő) A pedagógiai munkát segítők Dajkák Velük szemben elvárás, hogy dajkai szakképesítéssel rendelkezzenek. Munkaidejük legnagyobb részét a csoportban töltik. Közvetlen segítői az óvodapedagógusoknak, velük együttműködve végzik csoportbeli munkájukat. Fontos, hogy szeressék a gyerekeket, pozitív mintát mutassanak számukra, ennek az alábbiakban kell megnyilvánulni a: − kultúrált megjelenés − hiteles kommunikáció − udvarias a magatartás Személyiségüket a türelem, a kivárás, az empátia, a tolerancia és a megértés jellemezze. Fővárosi Önkormányzat Óvodája

16



Pszichológus Szakmai kompetenciája révén, az óvodapedagógusokkal együttműködve segíti a fejlődésben lemaradt, valamint különféle viselkedési és magatartási problémákkal küzdő gyermekek fejlesztését. A nevelési nehézségek megoldásában tanácsokat ad a hozzá forduló szülőknek. Esetmegbeszélések formájában javaslatot tesz egy-egy nehezebben nevelhető gyermek csoporton belüli fejlesztésére, társas kapcsolatainak alakítására, elfogadására. Munkáját csoportos megfigyelések alkalmával, illetve egy-egy gyermekkel történő egyéni foglalkozás során végzi. Türelmes, megértő, empatikus és toleráns magatartásával mintát ad minden gyermekkel foglalkozó felnőtt számára. Logopédus, konduktor Munkájukat a beszédhibás és a beszédfogyatékos gyermekek körében látják el. Fejlesztő munkájukat az óvodapedagógusokkal szorosan együttműködve, a gyermekek lehetőségekhez képesti maximális fejlődése érdekében végzik. Kölcsönösen tájékoztatják egymást egy-egy gyermek aktuális állapotáról, javaslatokat tesznek a továbblépés lehetőségeire. Szükség esetén szakmai véleményt készítenek. Tájékoztatót, fogadóórát tartanak a szülőknek. Nyílt nap alkalmával lehetőséget biztosítanak foglalkozásaik megtekintésére. Rendszeres időközönként részt vesznek az integrációs team munkájában. Gyógytornász Gyógytestnevelés foglalkozásait prevenciós jelleggel tartja. A nevelési év elején felméri a gyermekek testi állapotát. Ennek figyelembevételével foglalkozik a gyerekekkel, javaslatot tesz minden szülőnek gyermeke otthoni tornájára, egy-egy tartásjavító gyakorlat elvégzésére. Szülői értekezleten ad tájékoztatást a prevenció lényegéről, szükség szerint fogadóórát tart, illetve nyílt óra keretében lehetőséget biztosít gyakorlati munkájának megtekintésére.

Az óvodában dolgozó egyéb alkalmazottak mind hozzájárulnak intézményünk zökkenőmentes és eredményes működéséhez. Mindenki a maga munkaterületén, munkaköri leírásában meghatározottak szerint látja el a munkáját. Közvetett módon ők is hatnak a gyermekekre, számukra is elvárás a mintaként követhető kultúrált magatartás. Ez magában foglalja a megjelenést, a kommunikációt, az emberi kapcsolatokat egyaránt. Fontos részükről is a segítőkészség, az elfogadás, a türelem és a megértés megnyilvánulása.

17




II. 3. 2. Tárgyi feltételek Játékvilág Óvodai Programunk megvalósításához szükséges tárgyi és eszközbeli feltételek maximálisan biztosítottak óvodánkban. Az épület adottságai: − 2152 m2 hasznos alapterületen három szinten helyezkednek el a csoportszobák, a tornaszoba, a sószoba, az előadóterem, irodák, múzeum, könyvtár és egyéb kiszolgáló helyiségek. − Fás, tágas udvar és füves, virágos előkert veszi körül az épületet. − A belső és külső terek lehetővé teszik, hogy a gyermekek számára sokféle elfoglaltságot, tevékenykedést és mozgáslehetőséget biztosítsunk. Belső terek: − Tárgyi környezetünk kialakításánál értékátadást, látás- és ízlésformálást végzünk. − Olyan családias, derűs, biztonságos, esztétikus, nyugodt óvodai környezetet kívánunk teremteni, amelyben öröm élni. − Arra törekszünk, hogy a kiválasztott tárgyak feleljenek meg funkciójuknak, lehetőség szerint természetes alapanyagból készüljenek, ne okozhassanak balesetet. − A tárgyak, bútorok illeszkedjenek a környezethez, léptékükben, méreteikben alkalmazkodjanak a gyermekek testméreteihez, szemmagasságához. A csoportszoba berendezésénél figyelembe vesszük: − az épület építészeti adottságait, stílusát, a helyiségek funkcióját − a szobák méreteit, elrendezését (ajtó-, ablak fülkék, mélyedések) − azt, hogy a gyermekek tevékenységeiket a természetes fényhez közel végezhessék − a különféle tevékenységek végzésére szolgáló helyek elválasztását, a játszóhelyeket, a mozgásra, az elkülönülésre, a pihenésre alkalmas lehetőségeket − a természetsarkok, a csoportkönyvtárak, gyermekkonyhák berendezését − azt, hogy a játékeszközök között legyenek olyan anyagok, eszközök, melyek sokféle módon felhasználva a gyermeki fantáziát, a kreativitást fejleszthetik

Egyik csoportszobánk Fővárosi Önkormányzat Óvodája

18



A csoportszobák egyéni arculatát az együtt dolgozó óvodapedagógusok a közös megállapodások figyelembevételével alakítják ki. Az épület egyéb belső helyiségeinek kialakításánál figyelembe vesszük az egyes helyiségek funkcióját, óvodánk különféle programjait, rendezvényeit, így szépen, praktikusan berendezett a tornaszoba, a sószoba, a logopédia szoba, a könyvtár, a múzeumunk, a felnőttek konyhája.

Óvodatörténeti múzeumunk Berendezési tárgyaink és eszközeink, maga az óvodánk berendezése mintául szolgál a gyermekek, a szülők, az itt dolgozók, valamint a továbbképzéseinken résztvevők számára. Ezt figyelembe véve a különféle helyiségeinket esztétikai igényességgel rendezzük be. Közös tereink dekorálása nevelőtestületi konszenzus alapján történik, mely csak elveket határoz meg, tág teret biztosít az egyéni elképzelések megvalósítására. Közös értékeink védelme, óvása mindannyiunk feladata, ezért amit lehet, megjavítunk, megjavíttatunk, újrahasznosítunk. Ez a szemlélet egyezik nevelési elveinkkel is, de a gazdaságosságot is támogatja.

Kedvencünk a teknős

19




Külső terek: Játszóudvarunkat úgy alakítottuk ki, hogy lehetőség adódjon a különféle udvari tevékenységek végzéséhez. Árnyékos és napos helyek egyaránt vannak, valamint fedett területek is rendelkezésre állnak. Udvarunk változatos talaja módot ad rollerozásra, biciklizésre, labdázásra, homokozásra, futkározásra. A különféle beépített játékszerek segítik a mozgásfejlesztést, ugyanakkor a nyugodt elfoglaltság, a csöndes játék feltételei is biztosítva vannak. Az előkertünk a környezeti nevelést segíti. A gyermekek itt kertészkedhetnek, figyelemmel kísérhetik a természet változásait, a növények fejlődését és a madarak életét. Itt helyeztük el a komposztálót, amely a szerves hulladék újrahasznosítását mutatja be az óvodásainknak. Fontosnak tartjuk a gyermekek ezirányú közvetlen tapasztalatszerzését. Fűszernövények, sziklakerti növények, évelők, egynyári növények, fák, bokrok és füves területek teszik változatossá az „élményösvényünk” útvonalát. A különféle itt játszható szenzitív környezeti játékok is a gyermekek ismereteinek bővítését segítik.

Az óvoda játszóudvara…

előkertje


20


III. A nevelési folyamat feladatai

III. A NEVELÉSI FOLYAMAT FELADATAI III. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA III. 1. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS III. 1. 2. AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS III. 1. 3. A MOZGÁS

III. 2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ III. 3. ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS III. 3. 1. ANYANYELVI KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ III. 3. 2. ÉRTELMI NEVELÉS III. 3. 3. PREVENCIÓS ÉS KORREKCIÓS HANGSÚLYOK

21



III. 1. Az egészséges életmód alakítása

„Az egészség az embernek az a belső állapotja, mellyel tagjaiban jól lévén, az ő cselekedeteit jól viszi végben.” (Apáczai Csere János)

III. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) dekrétumában az egészségnevelés fogalma: teljes testi, lelki, szellemi, társas, szociális „jóléti állapot”. A „jóléti állapot” ebben az összefüggésben a teljes egészségi potenciál és az egészségre való esély elérését jelenti. Az egészségnevelés pedagógiánk alapját jelenti, mely a nevelési folyamatok minden mozzanatában jelen van, ezért pedagógiai szemléletünkben az egészségnevelés nem áll meg a gyermek testi, biológiai egészségénél. Sajátos egységben szemléli a gyermeket lelkiségében, szellemiségében, társas kapcsolati rendszerében. III. 1. 1. Az egészséges életmódra nevelés Az egészség örök emberi érték, az életminőség fontos dimenziója. Az egészséget az ember teremti meg és éli át a mindennapok különböző szintjein. Az egészséges életmódra nevelés magában foglalja: − a gyermekek gondozását, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítését − a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítését − a gyermek segítését testi képességei fejlődésében − a gyermek egészségének védelmét, erősítését, óvását, megőrzését − az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását − a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítását − a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítását − megfelelő, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködő szakemberek bevonását −

speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását

Ezen értékek képviseletét és hangsúlyosan fontosnak tartjuk.

kimunkálását

egészséges

életmódra

nevelésünkben

Valljuk: „Az egészség aktív alkalmazkodó tevékenység, olyan érték, amiért napról napra tenni kell valamit.” (Székely Lajos) Az egészséges életmódra nevelés legfontosabb feltételei: − −

A „modell” jelenléte, vagyis az egészséges életmód szokásait, az egészségvédő szokásokat a gyermekek a felnőttek által nyújtott modell után, mintakövetéses módon sajátítják el. Az egyéni bánásmód érvényesítése, mert a személyiség fejlődése minden gyermeknél egyéni adottságok, képességek, egyéni érési ütem és a külső ráhatások következtében jön létre. Ezért a gyermekek érési ütemét nem sürgethetjük, hisz a sürgetés neurotizál, megzavarja a természetes fejlődést. Fontosnak tartjuk a Fővárosi Önkormányzat Óvodája

22


III. 1. Az egészséges életmód alakítása

gyermekekkel kapcsolatba kerülő felnőttek részéről a gyermekhez mért pedagógiai eljárások alkalmazását, melyben hangsúlyos szerepet kap a kivárás és a türelem. Az egészséges életmódra nevelésünk célja: A gyermekek tudásának, képességeinek fejlesztése, amely alkalmassá teszi őket az alapkészségek és képességek megszerzésére, egészségvédő kompetenciára. Kompetencia alatt az egészséghez, az élethez való boldoguláshoz szükséges ismereteket, készségeket, képességeket értjük. Az egészséges életmódra nevelésünk feladatai: − − − − − − − − − −

egészséges környezet kialakítása helyes életritmus biztosítása egészségügyi szokások, készségek, képességek alakítása az egészség mint érték hangsúlyozása a felnőttek modellnyújtó viselkedése, tevékenységei a gyerekek körül élő felnőttek mentálhigiénéjének segítése a család és az óvoda egészségnevelési szokásainak összehangolása a szülők figyelmének felhívása a tudatosabb táplálkozás és a mozgás fontosságára az egészségügyi és egyéb szakszolgálattal való együttműködés, betegségek megelőzése a gyermekek képességének kialakítása, hogy választási helyzet elé állítva őket, az egészséges módot válasszák minden egészséggel kapcsolatos esetben.

Már a kicsik is reszelnek

23



III. 1. 3. A mozgás

„A környezetünkkel való kapcsolatunkban az egyik legalapvetőbb tényező az ÉTEL, mivel környezetünk az ételek formájában hatol be szervezetünkbe legközvetlenebbül.” (Szent-Györgyi Albert)

III. 1. 2. Az egészséges táplálkozás A mennyiségileg és minőségileg helyes, egészséges táplálkozás az egészséges élet alapja. A gyermek táplálkozási szokásait a családjában sajátítja el. Ezek a szokások sokfélék, ezért feladatunk, hogy a helyes táplálkozási szokásokat megerősítsük, és továbbiakat alakítsunk ki. Óvodánkban az évszakok ritmusához alkalmazkodva ismertetjük meg a gyermekekkel az egészséges táplálkozást, melynek alapját: − zöldségek, gyümölcsök − gabonafélék, olajos magvak, hüvelyesek − könnyen emészthető, nem túl zsíros fehérjék − megfelelő mennyiségben folyadékfélék alkotják. Ezért az óvoda központi étrendjét rendszeresen kiegészítjük: − az évszakok lédús gyümölcseivel − a gyermekek által készített italokkal (frissen préselt rostos gyümölcslé, zöldséglé, gyógyteák), ételekkel (gyümölcssaláta, zöldség, zöld saláta) − lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek megismerkedjenek különböző, számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával (olajos magvak fogyasztása, gabonafélék csíráztatása, csíra fogyasztása, aszalt gyümölcsök készítése, fogyasztása) A felkínált táplálékok biológiailag értékes alkotóelemeket, rostot, vitamint, makro- és mikroelemeket tartalmaznak. Az óvodánkat ellátó gyermekélelmezési szolgáltatóval megfelelő és együttműködő a kapcsolatunk, részben biztosítani tudják a korszerű alapanyagokat. A kiegészítést és pótlást a szülők segítségével, csoportonként különböző módon oldjuk meg. Így jutnak a gyermekek naponta friss gyümölcshöz és zöldségfélékhez. Változatos felhasználásukkal mód nyílik arra, hogy a gyermekeket a hét kijelölt napján, egyszerű konyhatechnikai eljárásokkal ismertessük meg, hogy egyéni érdeklődés szerint „gyakorolhassanak”, tapasztalatokat szerezhessenek, ízérzékük fejlődjön mindennapi életük színterén a csoportszobában található gyermekméretű konyhában. Az eszközfeltételeket minden csoport számára külön biztosítjuk, folyamatosan bővítjük. Étkezési kultúránkat színesítjük a népi hagyományokon alapuló főzési, sütési eljárásokkal (aszalás, kenyérsütés, puliszkafőzés, tartósítás, kukoricapattogtatás, mézes ételek készítése stb). Óvodánk lehetőséget biztosít a különböző táplálékallergiás gyermekek étkeztetésére. Tanítjuk: Ne múljon el nap nyers gyümölcs és zöldség fogyasztása nélkül!


24



Az egészséges táplálkozási szokások kialakításánál különösen figyelünk: − a táplálkozások időritmusára (3 óránként kötött időpontokban étkezünk) − kellő mennyiségű víz fogyasztása (egyénileg változó) − az alapos rágásra, melyre biztosítjuk a megfelelő időt − a gyümölcsevésre két étkezés között − az egyéni szükségletekre, érzékenységekre (ritmus, mennyiség, válogatás) − az étkezések nyugodt, derűs légkörére − az esztétikus étkezési felszerelések biztosítására, melyeket a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően használhatnak − az étkezés örömét fokozó, esztétikus terítésre, környezetre, testi ápoltságra, kulturált beszédszokások alakítására Óvodánk helyi nevelési programjának egyik sajátossága a családokkal való szorosabb kapcsolat, az egészséges táplálkozás terén is megnyilvánul. Óvodásaink szokásait kialakító, egészséges táplálkozásra való nevelésen keresztül szeretnénk hatni a családokra, ezzel is hozzájárulva szemléletformálásukhoz. Időnként a szülőkkel közösen készítünk különféle ételeket, recepteket ajánlunk és cserélünk. A Szülők klubja keretében előadásokat tartunk, olyan szakkönyvekre, kiadványokra hívjuk fel a figyelmet, melyek hozzájárulnak a korszerű, egészségesebb táplálkozás igényének kialakulásához.

A „mindennapi” gyümölcsevés

25




„A mozgáskultúra, a mozgásos anyanyelv ismerete a beszéd és gondolkodás alapját adja.” (Vekerdy Tamás)

III. 1. 3. A mozgás A mozgás jelentősége: A mozgás alapvető életjelenség és alapvető szükséglet. Az egész életre, a világra jellemző dolog. Átszövi az ember teljes életét, környezetét. Mozgás nélkül nincs élet. A mozgás intenzíven befolyásolja az egészséges test, az egészséges lélek és a fejlett értelem alakulását. Ezért a mozgás fejlettségéből következtetünk a gyermek fejlettségére, intellektusára. A gyermek mozgása és játéka alapvető feltétele és jelzője fejlődésének. A mozgás a gyermek egyik legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A gyermek a legtöbb mozgástapasztalatát életének kezdeti szakaszában szerzi meg, majd folyamatosan, az óvodába kerülve szervezett keretek között jut maradandó mozgásélményekhez, ami segíti őt az egészséges testkultúra kibontakozásában. A kisgyermek biológiai fejlődésének abban a szakaszában kerül óvodába, amikor: − a mozgásaktivitása a legnagyobb, − mozgásvágya a legerősebb, − mozgásos cselekvése a legintenzívebben fejleszthető. Komoly gondot okozhat, ha a gyermek: − életmódja mozgásszegény, − beszűkült mozgástérben él (kis lakás, tévézés), − nem jut elegendő mozgástapasztalathoz. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a mozgáshiányt az óvodában időben észrevegyük és megfelelő intenzitású mozgásingerekkel kompenzáljuk: − a testtartás, − az állóképesség, − az erő, − a mozgásvégrehajtás terén jelentkező hiányosságokat. Az integrációs nevelésben részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlettsége eltér az átlagtól, az éretlenség általános tünetei nyilvánulnak meg a nagyés finommozgások területén, ezért munkánkat konduktor segíti.


26



A mozgásfejlesztés ezen a területen is magába foglalja: − a nagymozgások fejlesztését (járások, futások, ugrások, csúszás, kúszás, mászás) − az egyensúly-gyakorlatokat − a szem-kéz koordináció fejlesztését − a szem-láb koordináció fejlesztését − a finommotorika fejlesztését − a beszédmozgás fejlesztését. Továbbá különböző ismeretek megszerzésére is szüksége van a gyermekeknek: − a testrészek megismerésében − a testséma alakításában − a lateralitás alakításában, gyakorlásában − a test elülső és hátulsó részeinek megismerésében − a test függőleges zónáinak megismerésében − az adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlásában − a tér és a térbeli viszonyok észlelésének fejlesztésében − a sorrendiség, a szerialitás gyakorlásában Mód nyílik az egyes testrészek fejlesztésére, a térbeli viszonyok – irányok, helyzetek, idő – gyakorlására, keresztcsatornák fejlesztésére is. Céljaink a mozgásnevelés területén: − a gyermekek mozgásszükségletüket minél teljesebben élhessék ki; − a gyermekek tevékeny, pozitív érzelmi töltésű mozgásos lehetőségek közepette éljenek; − minden óvodás találjon saját fejlettségének megfelelő mozgásos alkalmat.; − örömmel és szabadon mozogjanak a felkínált lehetőségek sokaságában.; − megszerzett mozgásos tapasztalataikat megváltozott körülmények között is könnyedén tudják alkalmazni. − a mozgásnevelés teljessége – a gyermekek széleskörű tevékenységével átszőve – az egyes nevelési területek integrációjában valósuljon meg. Feladataink a mozgásnevelés területén: − Változatos lehetőségeket biztosítunk a mozgásos tapasztalatszerzésre. − Megfelelő szokás- és szabályrendszerrel olyan mozgásra ösztönző pozitív légkört alakítunk ki, melyben a gyermekek bátran, biztonsággal mozoghatnak. − Az egész nap folyamán szabad vagy szervezett formában megteremtjük gyermekeink számára a mozgásos alkalmakat, mind az épületen belül, mind a szabad levegőn. − A szülők figyelmét felhívjuk arra, hogy: A gyermek számára a mozgás alapszükséglet!

27




A mozgásfejlesztés szervezési formái: − − − − −

a mindennapi testnevelés a testnevelés foglalkozás szabad mozgási lehetőségek preventív gyógytorna SNI gyermekek konduktív fejlesztése

A mindennapi testnevelés során főleg a testnevelési játékok segítségével szereznek gyermekeink mozgástapasztalatot, a teremben vagy a szabadban. Testnevelési foglalkozásainkon változatos eszközökkel, célirányosan fejlesztjük gyermekeink szervezetét és testi képességeit. A testnevelési foglalkozás óvodánkban „kötelező” foglalkozást jelent a gyermekek számára. Ez fejleszti a gyermekek természetes mozgását, lehetőséget ad mozgástapasztalatok bővítésére, fejleszti cselekvő és feladatmegoldó képességüket, testi képességeiket, ügyességüket, testi erőiket, gyorsaságukat, állóképességüket. Segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, fejleszti az alkalmazkodás képességét. A foglalkozások megszervezésénél a tevékenykedésre, az önálló és örömteli mozgásra fordítjuk figyelmünket. Kitüntetett szerepet kap a beszéd észlelése és értése, a látás és hallás utáni tevékenység együttes jelenléte. A gyerekek egyforma instrukciók alapján dolgoznak, de a kivitelezésben egyéni eltérések mutatkoznak a fejlettségi szintek alapján. Ezek figyelemmel követése lesz az alapja egyéni fejlesztő munkánknak. Szabad mozgáslehetőségek: − játékos mozgások teremben, tornaszobában és a szabad levegőn − különböző mozgásfejlesztő eszközökkel történő mozgások (fízió labda, trambulin, csúszda stb) − séták, kirándulások (évszakonként Normafa, Isaszeg stb); − erdei óvoda, falusi óvoda (lég- és vízfürdő) − gyermek táncház Munkánkat gyógytornász segíti, aki a nevelési év elején korcsoportonként állapotfelmérést végez, ennek során részletesen vizsgálja a tartási rendellenességeket, tengelyeltéréseket, izomfeszüléseket, a hasizom és a hasi légzés működését. Szükség szerint együttműködik a szülőkkel és az ortopéd szakorvossal. A gyógytornász heti rendszerességgel preventív foglalkozásokat tart, melynek lényege a gyermekek izmai, ízületei, keringési és légzőrendszerük helyes használatára történő tanítása, továbbá segít kibontani és megőrizni a természet adta funkciókat (ülés, állás, járás, lazítás). Szeretnénk, ha minden kisgyermeknek a mozgáskultúrája, a testi anyanyelve is lenne, hogy örömét lelje a mozgásban, teste „érzékelésében”.


28


III. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció

„Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” (Weöres Sándor)

III. 2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Az óvodáskor a gyermekkor érzelemvezérelt időszaka, ezért az érzelmi nevelés és a szocializáció lényegi feladat a lelki egészség érdekében végzett nevelési folyamatban. Programunkban az érzelmi és értelmi nevelés egyensúlyára törekszünk, fontosnak tartjuk a kapcsolatteremtő képességek fejlesztését, valamint az érzelmi biztonságot, otthonosságot, a derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört. A gyermeki jellem alakulására a szokások nagy hatással vannak, ezért fontos, hogy ezen a téren is jó szokásrendszert alakítsunk ki, a mintakövetésben pozitív modellt nyújtsunk, biztonságot, szeretetet sugárzó óvodai közeget teremtsünk. A szocializáció során alakulnak ki azok a tulajdonságok, amelyek segítik a közösségbe való bekapcsolódást, és azt, hogy a közösségnek minél boldogabb és megbecsültebb tagjává váljék a gyermek. Ilyen légkörben a gyermek megszerzi azt a tudást, azokat a készségeket, amelyek birtokában a társadalom eredményes tagjává válhat. Az érzelmi nevelés és a szocializáció céljai: − a gyermekek szerezzenek minél több tapasztalatot az együttélésről (felnőtt-felnőtt, óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek, férfi-nő, fiú-lány, idősebb-fiatalabb, házigazda-vendég viszonylatában és a család, óvoda, más családok, közlekedés, színház, múzeum, állatkert, mozi, természet színterein). Kapcsolataikat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; − próbáljanak meg a megtapasztalt együttélési szabályoknak, illemnek megfelelően viselkedni; − ismerjék a szűkebb és a tágabb környezetüket, ami a szülőföldhöz való kötődés alapja; − más kultúrákból érkezett gyermekek népi kultúrájának, szokásainak megismerésére és elfogadására törekedjenek a multikulturális nevelés jegyében; − tudjanak együtt érezni, átérezni a másik gyermek bánatát, örömét, örülni mások sikereinek; − próbálják megvalósítani vágyaikat, akaratukat a viselkedési szabályok lehetőségein belül; − találjanak örömöt a tevékenységeikben, legyen lehetőségük az önkifejezésre; − széles érzelmi skálán fejezzék ki érzelmeiket, a szeretet kifejezésének képessége domináljon; − tapasztalják meg és elemi szinten gyakorolják a harag tettlegességtől mentes kinyilvánítását; − legyen lehetőségük magányukat, gátlásosságukat oldani játék és különféle tevékenységek segítségével, félelmeiket, bánatukat próbálják meg különböző módon kivetíteni; − elemi szinten tudják kontrollálni viselkedésüket;

29




− hallgassák meg mások véleményét is; − próbáljanak megérteni másokat, elfogadni a különbözőségeket, a másságot; − tapasztalják meg és minél ügyesebben gyakorolják a kommunikáció különféle formáit; − alakuljon ki barátságos, szeretetteljes, szoros kapcsolat társaikkal és a felnőttekkel; − érdeklődjenek mások iránt, tapasztalják meg és alapozódjon meg viselkedésükben a gondoskodás, figyelmesség, önzetlenség, együttműködés és segítőkészség; Az érzelmi nevelés és a szocializáció feladatai: − biztosítsunk pozitív érzelmekkel telített, kiegyensúlyozott, nyugodt, türelmes, biztonságot, szeretetet sugárzó óvodai légkört; − minél több lehetőséget szervezünk az érzelmi tapasztalatszerzésre. Ezért tegyük minél gyakoribbá a kedvező tapasztalatokat; − a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése; − segítsük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, kompetens, autonóm személyiségük alakulását; − segítsük, hogy reális önismeretük, önmagukkal és másokkal szemben való igényességük alakuljon ki; − tudjanak különbséget tenni, ismerjék a jót és a rosszat, segítsük a következmények felismerését; − fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink ne legyenek automatikusan teljesítők, legyen pozitív érdek- és önérvényesítésük; − legyünk következetesek, érzelmileg azonosuljunk a gyermekekkel. Legyünk toleránsak, őszinték, elfogadók; − a tevékenységek során építsünk a gyermekek belső motivációira és öntevékenységére; − mutassunk példát a stresszhelyzetek kultúrált feloldására. Segítsük át a gyermekeket ezeken a helyzeteken; − stresszoldó magatartásunkat hassa át a megértés és a humor; − segítsük a különféle problémákkal küzdő gyermekeket abban, hogy szorongásaikat, félelmeiket játékban és más tevékenységekben kiélhessék. Segítsünk a peremhelyzetre sodródó gyermekeknek, hogy önmagukat el tudják fogadni, illetve mások is elfogadják őket; − adjunk olyan feladatokat a gyermekeknek, melyekben felelősségérzetük megerősödhet, fokozzuk magabiztosságukat, önbecsülésüket; − átgondolt szokásrendszerben, a felesleges korlátozásokat, fegyelmezéseket elkerülve fejlesszük a gyermekek akarati tulajdonságait (önállóság, szabálytudat), alakítsuk morális érzéküket, együttérző magatartásukat, becsületességüket, tisztelettudó-illemtudó magatartásukat, empátiájukat; − fontosnak tartjuk az akarat fejlesztését: a kitartás, állhatatosság képességét, a siker és kudarc elviselését, az akadályok leküzdésének megpróbálását; − közös programokat szervezünk a családokkal, ezzel erősítjük a gyermekek pozitív érzéseit családjuk tagjai iránt;


30



− külön feladatot jelent számunkra az átlagtól eltérő gyermek szocializálása, azaz: − a beszédfogyatékos, − a nehezen szocializálható, − halmozottan hátrányos helyzetű, − alacsonyabb fejlettségi szinten álló, − a kiemelkedő képességűek, − a fejlődésben gátolt, lassabban fejlődő, − a problematikus, nehezen kezelhető, mentálisan sérült gyermekek esetében a személyiségfejlesztés. Az ilyen esetekben tüzetesebb megfigyeléseket végzünk a gyermek óvodán kívüli életével kapcsolatban. A családdal közösen– ha szükséges, a nevelőmunkánkat segítő szakemberekkel is (logopédus, pszichológus, konduktor) – kidolgozzuk azokat a speciális nevelési módszereket, amelyek a legcélravezetőbbek. Mindent megteszünk azért, hogy a szocializációs nehézségekkel küzdő gyermekeinket otthon és az óvodában is közel azonos nevelő hatások érjék. Nevelésünk során fontosnak tartjuk a közösségfejlesztés és az egyéni fejlesztés egyensúlyát. Gyermekeink személyiségfejlődése szempontjából az integráció kiemelkedő jelentőségű, hiszen az egészséges és a megkésett beszédfejlődésű gyermekek közötti kölcsönhatás, a pozitív minta, az értékek, viselkedési és beszédminták átadása, átvétele segíti az integrált és ép gyermekek fejlődését. Feladatunk a gyermekek mindennapi társas helyzeteiben, játékában és a tevékenységekben megvalósuló tanulás során adódó fejlesztési lehetőségek kiaknázása: − felnőttekkel és társakkal való kapcsolatfelvétel és együttműködési készség fejlesztése − együtt érző (empatikus), őszinte elfogadás fejlesztése − érzelemkifejezés segítése − empátia fejlesztése − segítő-, támogatókészség fejlesztése

„Fecskefalvi lányok” Fontosnak tartjuk a támogató, szeretetteljes légkör megteremtését, reális énkép alakítását, pozitív énkép formálását a sajátos nevelési igényű gyermekek számára.

31



III. 3. Anyanyelvi és értelmi nevelés

„A mi nyelvünk határtalan és szabad, korlátlan terület, ahol alkotni, játszani és táncolni lehet. Mindenki a képére formálhatja. Gyönyörű tornája, játéklabdája a .... gyermekeknek és a zseniknek.” (Kosztolányi Dezső)

III. 3. ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS

III. 3. 1. Anyanyelvi kultúra, kommunikáció Az anyanyelvi nevelés, a nyelvi kultúra fejlesztése a kultúra átadásának alapfeltétele. Az anyanyelvi nevelés az egész óvodai életet átszövi, feltétel, cél, feladat, eszköz és módszer. A társadalmi kommunikáció nem képzelhető el személyes kapcsolatok, közvetlen nyelvi kommunikáció nélkül. A beszélő magatartás kifejlődése a szocializáció alapja, ezért elsősorban a kommunikáló képességet, a beszélő magatartást kell fejleszteni. A beszélőkedv kialakulásának feltétele a nyugodt, derűs, nyitott, toleráns, élménygazdag, személyiség- és tevékenység-centrikus, játékos óvodai környezet. A beszélő magatartás, a kommunikációkészség alapvető meghatározói: − a genetikus adottságok, − a szociokulturális háttér, − a család kommunikációs szintje, − az anya-gyermek kapcsolata, − és mindenekfelett az anya mintája. A gyermek utánzás útján tanulja a beszédet, ezért nagyon fontos az őt körülvevő felnőttek mintája. Az anyanyelvi nevelés feltétele a tapintat és a türelem, az egyéni érési ütem figyelembevétele, a kivárás. Fontosnak tartjuk az őszinteséget, a valós érzelmekkel teli kommunikációt, mivel a közlési zűrzavar rontja a megértő képességet, az empátiát. Anyanyelvi nevelésünk céljai: − fejlődjön ki a gyermek beszélőkedve; − szívesen, gátlások nélkül, folyamatosan, életkori sajátosságaiknak megfelelő alaki, nyelvi helyességgel, tartalmi változatossággal, bő szókinccsel beszéljenek; − váljanak minél felszabadultabbá, játékosabbá, közlékenyebbekké; − tudjanak alkalmazkodni különböző beszédhelyzetekhez, tudják megválasztani a megfelelő kifejezési formákat, a teljes ember vegyen részt a közlésben; Anyanyelvi nevelésünk feladatai: − teremtsünk nyugodt, derűs, nyitott, toleráns, élményekben gazdag, személyiség- és tevékenység-centrikus, játékos óvodai környezetet, mely megindítja a gyermek beszélőkedvét; − tudatosan, tervszerűen és differenciáltan, minden helyzetet kihasználva, játékosan fejlesszük a gyermekek kommunikációs képességeit;


32



− az anyanyelv elsajátításához szép beszédünkkel, helyes kiejtésünkkel, hangsúlyozásunkkal, szemléletes-képszerű kifejezésmódunkkal nyújtsunk modellt a gyermeknek; − tapintattal és türelemmel reagáljunk a gyermek helytelen nyelvi kifejezéseire, nem figyelmeztetjük őket, mert ez beszédgátlást idéz elő; beszédhelyzetben helyesen ismételjük meg a problémás kifejezést; − törekszünk arra, hogy az óvodában dolgozó felnőttek kommunikációja minden helyzetben őszinte, valós érzelmekkel teli legyen, ezzel is segítve a gyermekek megértését és az empátia kialakulását; − pontosan fejezzük ki magunkat, ezzel is segítve a megértést; − természetes élethelyzetekben és nyelvi játékokkal egyaránt fejlesszük a gyermekek kifejezőkészségét, mely elősegíti a közlés tartalmának felfogását, megértését. Sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekeink anyanyelvi fejlesztése kiemelt jelentőségű. Az óvodapedagógus a nap folyamán, nevelőmunkája minden helyzetében keresi azokat a lehetőségeket, melyekben segíteni tudja az integrált óvodásaink nyelvi és kommunikációs fejlődését.

Játék a képzelet szárnyán…

„Na, milyen ügyes vagyok?”

33




„Kreatívnak tartjuk az újszerű, bátor, eredeti és szabad gondolkodást.” (Arthur J. Cropley) III. 3. 2. Értelmi nevelés Az értelmi nevelés terén feladatunk a megismerési tevékenységek, a megismerőképességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) 3–7 éves életkornak megfelelő fejlesztése, a tapasztalatok bővítése, új ismeretek felfedezése, felfedeztetése, problémaérzékenység fokozása. Az óvodáskorú gyermekek pszichikus és gondolkodásfejlődése a külvilággal való szüntelen kölcsönhatásban alakul, ez a tárgyakkal való manipulációtól a gondolati tevékenység felé haladó folyamatban valósul meg.

Az óvodás gyermekre jellemző: − a gyakorlati problémamegoldó gondolkodás, melyben a reális cselekvés és a gondolkodási műveletek váltják egymást − a fantázia szabad áramlása, a kötetlenül áradó asszociáció, a könnyedén fellépő analógia − az, hogy a logikai műveletek a cselekvésben szerzett tapasztalatokból származnak Gondolkodását a közvetlen megismerés, észlelés, emlékezet logikája uralja, mely az erős emocionalitás hatása alatt áll. Értelmi nevelésünk céljai: − tevékenység, élményszerzés közben fejlődjenek értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás); − természetes kíváncsiságukat, megismerési vágyukat többféle helyzetben, szituációban élhessék ki, ismerjék meg a felfedezés, próbálkozás, kísérletezés örömét; − változatos tevékenységek közül választva, egyéni érdeklődésüknek megfelelően szerezzenek tapasztalatokat; − fejlődjön önállóságuk, figyelmük, kitartásuk, pontos feladatvégzésük, feladattudatuk; − alapozódjon meg gondolkodásuk önállósága; − döntéseikben tanuljanak meg konkrét tapasztalatokat felhasználni, és elemi szinten következtetni; − legyenek vállalkozó kedvűek, nyitottak, toleránsak, tudni vágyók, optimisták; − legyenek készek az új élmények befogadására; − legyen önértékelésük, pozitív „énképük”; − szerezzenek tapasztalatokat konfliktushelyzeteik kezeléséről; − véleményüket próbálják meg kifejezni; − tevékenység és élményszerzés közben tegyenek szert tapasztalatokra, és elemi szinten sajátítsák el az információkeresés célszerű formáit.

Értelmi nevelésünk feladatai: Fővárosi Önkormányzat Óvodája

34



− szervezzünk, biztosítsunk olyan élményszerzési lehetőségeket a gyermekek számára, melyek által fejlődnek értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás); − megerősítő, támogató magatartásunkkal, érdekes szituációk megteremtésével tartsuk ébren kíváncsiságukat, megismerési vágyukat; − teremtsünk olyan lehetőségeket, melyekben önállóan tevékenykedhetnek; − segítsük elő a gyermekek kreativitásának kibontakozását; − viselkedésünkkel, beállítódásunkkal, példánkkal nyújtsunk modellt a nyitott, toleráns, kreatív megközelítési módokra; − ismerjük el a problémák eredeti megoldását; − használjuk fel nevelőmunkánkban a családból hozott kulturális értékeket és hagyományokat.

Malomjáték

Már alig érem el

35




III. 3. 3. Prevenciós és korrekciós hangsúlyok: Óvodánkban a logopédus évente felméri a gyermekek beszédfejlettségét, kiszűri a beszédhibás gyermekeket. Tudatosan és tervszerűen, szakszerűen, speciális gyakorlatok igénybevételével korrigálja a beszédhibákat és fejleszti a gyermekek beszédét. A családokkal felveszi a kapcsolatot: tájékoztatja a szülőket gyermekük beszédállapotáról, bevonja őket a beszédfejlesztés otthon is gyakorolható feladataiba. Óvodánkban a Fővárosi Beszédvizsgáló Intézet szakvéleménye és ajánlása alapján sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése folyik. E korrekciós nevelőmunka speciális szakmai és tárgyi feltételeit a Fővárosi Önkormányzat Óvodája, valamint a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI munkatársai közösen teremtik meg. A két intézmény közötti mindenkori megállapodás alapján, a szükséges fejlesztő munkát a logopédusok és a konduktor látják el. Az óvodapedagógusok és a szakszolgálat szakemberei egymás munkáját segítve, együttműködve tesznek meg mindent a beszédfogyatékos gyermekek a lehetőségekhez képest történő legteljesebb fejlesztése érdekében. Az óvodapedagógusok kiemelt feladata, hogy segítsék a csoportjukban lévő integrált gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait, valamint a logopédus fejlesztő munkáját a csoport mindennapi életében. Az integrált gyermekek egyéni fejlődési lapját az óvodapedagógusok a logopédus javaslatai alapján tervezik és vezetik. A beszédfogyatékos gyermekekkel foglalkozók rendszeres időközönként megbeszélést tartanak, kölcsönösen tájékoztatják egymást az adott gyermek fejlődéséről. Ezekre a beszélgetésekre esetenként meghívjuk a szülőket is, és ha szükséges, akkor az óvodapszichológust is.

Logopédiai foglalkoztató


36


IV. Tevékenységek a fejlesztés szolgálatában

IV. TEVÉKENYSÉGEK A FEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN IV. 1. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS IV. 2. A JÁTÉK IV. 3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE IV. 3. 1. A KÖRNYEZET FELFEDEZÉSE ÉS MEGISMERÉSE IV. 3. 2. MATEMATIKAI TAPASZTALATOK

IV. 4. KOMPLEX ESZTÉTIKAI HATÁSOK A MŰVÉSZETEKBEN IV. 4. 1. HAGYOMÁNYÁPOLÁS ÉS NÉPI KULTÚRA ÁTADÁSA IV. 4. 2. MESE, VERS IV. 4. 3. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, TÁNC IV. 4. 4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

IV. 5. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

37



IV.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

„A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény! (József Attila) IV. 1. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A tanulás az élet minden területét átszövi. Az ember a világot tanulás útján érti meg, veszi birtokába. Éntudata a világ jelenségeinek viszonylatrendszerében alakul; megtanul “élni” praktikus és szellemi síkon egyaránt. Tanulás útján alakul világképe. Jelentős hatást gyakorol a gyermek világképének formálódására a felnőtt értékközvetítő, kultúra- és hagyományátadó modellje. Ezért alapvetően meghatározó a gyermek szociokulturális háttere, élménykörnyezete, a fontos személy jelenléte. A kisgyermek tanulása „spontánul, elsősorban még mozgásos, utánzásos játékban realizálódó, érzéki, értelmi, kreatív, szociális és gyakorlati tanulás” (Vekerdy Tamás). A gyermek jellemző módon emocionálisan, igen kis lépésekben tanul. A pszichikus képességek egyenetlen fejlődése miatt azonos korcsoportban egy-két éves eltérés is lehet a fejlettség szintjében. A tanulást elsősorban kisebb csoportokban vagy egyénileg, személyes törődéssel, egyénre szabott differenciált módszereket alkalmazva szervezzük meg. A kisgyermek gondolkodására a konkrét képi felfogásmód a jellemző, ezért kerüljük el a túl korai tudatosítást, a verbális absztrakciót. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás lehetséges formái az óvodában: − utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) − spontán játékos tapasztalatszerzés − cselekvéses tanulás − gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés − óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés − gyakorlati problémamegoldás Arra törekszünk, hogy olyan tanulási helyzeteket teremtsünk, melyeket örömmel élnek meg a gyermekek. Hiszünk abban, hogy ezzel megalapozhatjuk az egész életen át tartó tanulás igényét.


38


IV. 3. A külső világ tevékeny megismerése

„Mindenek felett játszódjék a gyermek" (Bolyai János) IV. 2. A JÁTÉK A játék jelentősége: A játék az óvodáskorú gyermek pszichikus szükséglete, alaptevékenysége. Olyan tevékenységi forma, mely a lehető legteljesebb mértékben járul hozzá a sokoldalú, harmonikus, testileg és lelkileg egyaránt egészséges személyiség kialakulásához. A játék a gyermek alapvető joga, melyet az óvodai élet megszervezésekor a legmesszebbmenőkig figyelembe veszünk. Fontosságára a szülők figyelmét is felhívjuk. − A gyermeket bizonyos belső érési-fejlődési folyamatokból adódó, az átélt események és élmények hatására kialakuló, valamint a szabályok betartásának igényéből fakadó feszültségek késztetik önként vállalt játékra. − Ezek megoldása, feloldása jelenti a gyermek számára azt a kellemes érzést, mely a játék örömforrás jellegének egyik eleme. − a gyermek játék közben boldog, mert önfeledten, zavartalanul újraélheti kellemes élményeit, a számára zavaróakat, nyomasztóakat pedig megszelídítheti; − képzeletének szabad szárnyalása lehetőséget ad az egész világ birtokbavételére. Ez egyedül, magányosan is nagy kaland, társakkal, barátokkal még nagyobb. A gyermek számára a játék komoly dolog!

Kukucs! A játszó gyermek, illetve gyermekcsoport mindig tudatában van annak, hogy játszik. Életkora előrehaladtával ez egyre jobban megnyilvánul: − a játék előre eltervezésében − a játékkörnyezet kialakításában − az eszközök elkészítésében, előkészítésében − a társak kiválasztásában − az önálló problémamegoldásban − a valóság elemeinek és a képzelet sajátos összefonódásában

39




Az óvodáskorú gyermek játékára jellemző, hogy: − jelen van a gyermek életének valamennyi tevékenységében, de sokoldalúságának megfelelően mindig más és más aspektusa jut meghatározó szerephez; − szerepe nemcsak a kijelölt játékidőben érvényesül, hanem az óvodai élet középpontjában áll, hozzá kötődik minden egyéb gyermeki megnyilvánulás; − a gyermekeknek szabad elhatározásából származó önmegvalósítása: vágyainak, elképzeléseinek, érzelmeinek önkifejezése. Ezért a játék nem tűr semmi kényszert; − az egyéb gyermeki életmegnyilvánulásokkal, tevékenységekkel kölcsönhatásban fejlődik; − nem választható el a gyermek környezetétől. A játéktevékenység nevelési eszköz, mely alkalmas: − a gyermekek személyiségének alakítására, képességeinek fejlesztésére − a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, bizonyos mozgásformák gyakorlására − az értelmi képességek fejlesztésére − a finommotorikus mozgás fejlesztésére − a beszédkészség alakítására − az ismeretek bővítésére A játék a szocializáció iskolája, a társas viselkedés gyakorlásának legjobb eszköze. A játékélet feltételei: A felszabadult, derűs légkör az óvodákban folyó munka elengedhetetlen feltétele. A csoportokban érezhető derűs, meghitt légkört meghatározza: − az óvoda általános légköre − a csoportban dolgozó felnőttek személyisége, gyermekszeretete, szaktudása, együttműködése − a csoportban folyó tartalmas nevelőmunka színvonala Az óvónők megértő, segítő gondoskodása, védő szeretete, kiegyensúlyozott magatartása biztonságot ad a gyermekeknek. Érzik, hogy jelenlétük fontos a felnőttek és társaik számára. Érzik, hogy szívesen tartózkodnak együtt, kérésükre játszótárssá válnak. Az óvónőktől számtalan példát láthatnak az adódó konfliktusok kezelésére, a problémás helyzetekben való eligazodásra, ezek megelőzésére. Minden óvónőnek ismernie kell a játékpedagógia legújabb eredményeit, állandóan készenlétben kell tartania és bővítenie módszertani eszköztárát. Ennek érdekében nagyon hasznos dolog látogatásokat tenni másik csoportokban. Mindezeken túl az óvodai csoportok kellemes, kreativitásra és elmélyült játékra ösztönző légköre nagymértékben múlik a csoport okos szokás- és szabályrendszerén, a viselkedési szabályok következetes, mindenki számára kötelező betartásán és a pozitív megerősítés elvének tudatos, ésszerű alkalmazásán. A gyermek számára a játék életforma, ezért fontos, hogy erre a tevékenységre lehetőségeinkhez képest a leghosszabb időt biztosítsuk. Ez az egybefüggő játékra alkalmas időt jelenti, mely akár a terem átrendezésével vagy komoly építmények elkészítésével is jár. A játékra fordítható időt a csoport napirendjében jelöljük, a szabad játék túlsúlyának kell itt érvényesülnie.


40



Az óvónő által szervezett foglalkozások, a kezdeményezések, a tapasztalatszerzésre irányuló tevékenységek játékos jellege, a játékkal teli szituációk megfelelően biztosítják a játékos tevékenységeket játékidőn túl is. A hely, a jó játszóhely, a tevékenység, a játékélet fontos eleme az óvodában, vagy bárhol, ahol a gyermek tartózkodik. Ez a feltétele annak, hogy a gyermek a felnőtt biztonságot nyújtó jelenlétét érezve nyugodtan játszhasson. Az állandó játszóhelyeket a gyermekcsoport éppen aktuális életkora, a csoport tagjainak érdeklődési köre határozza meg. A mai változó világban más és más ingerek érik gyermekeinket. Egyre újabb és újabb témák jelenhetnek meg játékaikban is, amelyekre figyelnünk kell a hely biztosításának szempontjából is. Az ideiglenes játszóhelyek lehetővé teszik a gyermekek számára az éppen aktuális elképzelések megvalósítását. A csoportszobák tudatos berendezése lehetővé teszi, hogy a gyermekek mindig megtalálják az életkoruknak, érdeklődési körüknek, fejlettségüknek, a különféle játékfajtáknak és kedvenc elfoglaltságuknak megfelelő helyet és eszközöket. A gyermekek játéklehetőségei kibővültek azáltal, hogy többszintű tereket alakítottunk ki a termekben és az udvaron egyaránt. A játéktémák bővülése mellett ez nagyban hozzájárul a gyermekek téri tájékozódásának fejlődéséhez is (emelt szintű dobogók, galéria, emeletes szobai vár, az udvaron vár, terasz stb.). A mozgásos játékok nagyobb helyigényűek. Ha a gyermekek játékidőben ezt kezdeményezik, kérésükre a hely kialakításával és nagymozgásos eszközökkel segítünk. A kezdeményezések, az óvónők segítségét, aktív jelenlétét igénylő elfoglaltságok helye a csoportszoba olyan nyugodt része, ahol az óvodapedagógus bármikor megtalálható, onnan elhívható. Óvodásaink játékéletében fontos szerepet szánunk az udvari játéknak. A csoportjaink által közösen használt udvarunk feltételeit úgy alakítjuk, hogy lehetőség legyen nyugalmas és mozgalmas játékra, a különféle játékfajták játszására, a különböző életkorú gyermekek együttes játékára. Az udvaron is a szabad játék az elsődleges. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek játékában kedveltté váljanak az úgynevezett tradicionális játékok, melyekben szívesen vagyunk játszótársaik. A játékszerek és játékeszközök biztosítják, hogy a gyermekek eljátszhassák élményeiket, a utánozhassák a felnőtteket. A csoportszobák berendezésénél figyelembe vesszük ezek ésszerűen csoportosított elrendezését, hozzáférhetőségét. Így biztosítható a csoportok rendjének fenntartása, ami a gyermekek és felnőttek közös munkája. Nagy hatással van ez egyebek mellett az esztétikai érzék fejlesztésére is. Vannak játékszereink, melyek készen vásárolhatók és vannak olyanok, melyeket a gyermekekkel közösen készítünk. Ezekhez vagy magunk szedünk össze természetes alapanyagokat kirándulásokon, az erdei óvodában, vagy különféle újrahasznosítható anyagokat gyűjtünk a szülők segítségével. Ezekből egyszerű játékokat készítünk a gyerekekkel, példát mutatva arra, hogy játékszereket nem csak vásárolni lehet. Fontosnak tartjuk, hogy minél több játékeszköz legyen csoportszobáinkban, ugyanakkor „hiányozzanak” is dolgok, mert azok pótlása, elkészítése tartalmas szórakozás, valamint lehetőség a kreativitás fejlesztésére. Úgy gondoljuk, hogy a körülöttünk lévő világ gyors változásainak hatására szűkebbek és uniformizáltabbak a gyerekek játékát befolyásoló tapasztalatok, élmények. Ezért nagyobb gondot kell fordítanunk az óvodapedagógus által tudatosan tervezett élményszerzés lehetőségeire. Állandóan keressük és bővítjük azokat az alkalmakat, melyeket szűkebb és tágabb környezetünk felkínál ehhez. A játék a felnőtt számára is komoly dolog!

41




Az óvodapedagógus feladatai a következők: − tudatos jelenlét − a gyermekeket játékukban megfigyelni, minél alaposabban megismerni, fejlődésüket nyomon követni − a társas kapcsolatok alakulását követni, a gyermekek szocializációját segíteni − a gyermek játszótársává válni, ha azt igényli − a gyermek számára mintaként szolgálni − a játékélet feltételeit megteremteni (légkör, hely, idő, eszköz, élmény) − az óvodai életet a játék központba helyezésével szervezni − a játék fontosságát közvetíteni a szülők felé − a szabad játék prioritását biztosítani − átadni kreatív megoldási módokat − a tradicionális játékokat „életben tartani” − szakirodalmi tájékozottság Vannak feladataink arra vonatkozóan is, hogy a játékban rejlő nevelési lehetőségek valóban elősegítsék a gyermekek személyiségfejlődését. Ezek a testület számára azonosak, de megvalósulásuk módja, módszerei változatosak, az óvónők egymástól eltérő személyiségének, érdeklődési körének megfelelően. Ettől sokszínű óvodánk nevelőmunkája, csoportjaink játékélete.

Babázunk…

szerelünk…

főzünk….

húzzuk egymást


42



„Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, már inkább megjegyzi. De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz, az biztosan bevésődik az emlékezetébe.” (Kodály Zoltán)

IV. 3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Az óvodáskorú gyermekek szűkebb és tágabb természeti, emberi és tárgyi környezetükről érdeklődésük és tevékenységeik során szereznek különféle tapasztalatokat. A körülöttük lévő világ felfedezése közben megismerik a szülőföld, a hazai táj szépségeit, az emberek által alkotott értékeket, találkoznak a családi, helyi és néphagyományokkal, szokásokkal. Eközben kialakul az a pozitív érzelmi viszony, mely a nemzeti identitás alapja lesz és elvezet a természet védelméhez, valamint az emberi alkotások megőrzéséhez. A külső világ tevékeny megismerése közben a gyermekek felfedezik, megismerik a környezetet, matematikai tapasztalatok birtokába jutnak, melyek hozzájárulnak az életkornak megfelelő biztos tájékozódáshoz, eligazodáshoz a környezetben. A gyermekek környezetükkel való közvetlen kapcsolata a körülöttük lévő felnőttek közvetítésével jön létre. A családi hatáson túl az óvodapedagógus a gyermek számára a minta, de egyben partner is. Együttműködik, kezdeményez, sokféle lehetőséget biztosít, tevékenységeket kínál. A külső világ megismerése során kialakulnak a gyermekekben azok a szokások, viselkedési formák, erkölcsi alapértékek, melyek segítik őket a világban történő eligazodásban.

Zöld óvodaként fontosnak tartjuk a Zöld Óvoda kritériumrendszerének folyamatos érvényesítését, mely a fenntarthatóságra nevelés egyik biztosítéka.

43



IV. 3. 1. A környezet felfedezése és megismerése

„...majd ha érezzük és tudjuk, hogy a Természet barátunk, nem pedig leküzdendő ellenség... akkor mondhatjuk ki, hogy a legjobb úton vagyunk a természethez.” (Sullivan) IV. 3. 1. A környezet felfedezése és megismerése Az óvodai nevelés alapozó jellegénél fogva meghatározó szerepet játszik a megfelelő környezetkultúra és gondolkodás kialakításában is. A környezettudatos életformára magával az élettel lehet nevelni. A gyermek természetbaráttá nevelése születéskor veszi kezdetét és egész életen át tart. Óvodai nevelésünkben a gyermek és a természet kapcsolatát helyezzük a tevékenység középpontjába. Fontosnak tartjuk, hogy találkozzon a természettel, hogy közvetlenül tapasztalja meg a természet életközösségeit. A megismerésből fakadó érzelmi kapcsolatot jó alapnak tartjuk a későbbi „cselekvési készség” fejlesztésére. Fontos, hogy a környezeti nevelés „itt és most” jellegű legyen, a helyi sajátosságokra épüljön. Környezeti nevelésünkben figyelembe vesszük, hogy: − már jóval az iskoláskor előtt kezdődik és élethosszig tart; − óvodában és óvodán kívül intézményes és nem intézményes formában egyaránt fontos; − ökológiai szemléletet alapozunk. A világban minden mindennel összefügg, tehát holisztikus, rendszerszemléletű gondolkodásra nevelünk; − nem fér bele egy nevelési területbe sem, mert komplex és összetett, tudomány- és tantárgyközi; − lokális és globális; − aktuális és „jövőorientált”; − az élet védelme és tisztelete, „rám is szükség van” érzés elmélyítése fontos. Környezeti nevelésünk feladatai: − a környezet- és természetbarát szemléletet támogató óvodai környezet kialakítása − együttműködésre nevelés, mert összefogással óvhatjuk, védhetjük a környezetet, a természetet − a természet megszerettetése − a felfedezés élményének, a cselekvő tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása (tervezetten, spontán) − a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása − az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával − a gyermek közvetlen környezetében lévő állatok, növények megismertetése, megszerettetése, személyes példa, a modell jelenléte a nap minden percében − olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az ember által épített, létrehozott, környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a környezettudatos életvitel kialakulásához − a környezet- és természetbarát életmód iránti érdeklődés felkeltése


44



− közös és egyéni kirándulásokon a természeti „kincsek” – termések, levelek, magok, tollak, kérgek, tojások, elhagyott fészkek, kagylók, csigaházak, kőzetdarabok, kavicsok – gyűjtése, elhelyezése a csoportokban található természetsarokban − növények (szobai, csíráztatott, fűszerkerti, virágládás) és állatok (teknősbéka, díszmadarak) gondozása − az óvoda kertjének több funkcióra alkalmas, célszerű kihasználása, élményösvény kialakítása − kirándulások, erdei óvoda, falusi óvoda szervezése Környezeti nevelésünk feladatait a fenntarthatóságra nevelés szellemiségében, az élménypedagógia módszereit alkalmazva tesszük. Kirándulások A környezeti nevelés igazi terepe a természet. A közelebbi és távolabbi kirándulásaink során kitárul a világ, változatos természeti viszonyokkal találkozhatnak az óvodásaink. Kirándulásainkat évszakonként szervezzük. Fontosnak tartjuk az állandó helyszínt, mert a természet változásait, körforgását így lehet csak igazán figyelemmel kísérni. Évente egy alkalommal, nyár elején, a nagyobb gyermekeinkkel egész napra megyünk kirándulni. Nagy figyelmet fordítunk az előkészületekre, ezekbe a gyermekeket és szüleiket is bevonjuk, hiszen már maga a készülődés, tervezgetés is izgalommal, örömmel jár. A kirándulások tervezésénél sok mindent figyelembe kell venni, sok mindenre kell gondolni. Ezek a következők: − a kirándulás célja − a helyszín alapos ismerete − az oda és visszaút időtartama, módja − a kirándulás napjának kiválasztása − a kísérő felnőttek száma − a szükséges eszközök biztosítása − a családok bevonása az előkészületekbe A különböző kirándulások során a gyermekek közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a természeti környezetről, a sokféle tevékenységi lehetőségeket nyújtó szenzitív játékokkal pedig olyan pozitív érzelmi viszony alakulhat ki, mely elvezet a természet szeretetéhez és védelméhez. Minden alkalommal lehetőséget és időt biztosítunk a szabad játékra, valamint különféle, az óvodapedagógus által kezdeményezett sportjellegű népi játékokra, tradicionális játékokra egyaránt. A kirándulás történéseit az előkészületektől kezdve, a programon megvalósultakon keresztül, az emlékek, élmények feldolgozásáig a minden csoportban készített, ún. „kirándulófüzet” őrzi, melyet az óvodapedagógusok a gyerekekkel együtt írnak és rajzolnak meg. Ez a füzet a szülők számára is tájékoztatást ad, és betekintést nyújt egy-egy óvodai kirándulás eseményeibe. Erdei óvoda Az erdei óvoda helyszínén a gyerekek aktivitásuk, érdeklődésük, tevékenységeik, megfigyeléseik során szereznek tapasztalatokat a közvetlen természeti és épített környezet formai, mennyiségi, térbeli viszonyairól. A helyszín felfedezése során, a megélt élmények folyamán erősödik, mélyül pozitív érzelmi viszonyuk a természethez, az ember alkotta tárgyi környezethez. Játékosan, tevékenységek közben tanulják meg a szűkebb és tágabb természeti és épített környezetük védelmét, az értékek megőrzését. A tudatosan megtervezett erdei óvodai élet tükrözi az óvodában már megszerzett ismereteket,

45




ugyanakkor az átélt élmények, újonnan szerzett tapasztalatok elővetítik a következő nevelési évben a környezettudatos szemlélet és életvitel alakításának lehetőségeit. Az erdei óvodában megélt napok tapasztalatait, tevékenységeit megosztjuk az óvoda valamennyi csoportjával. Továbbképzési programunk szerves részeként szakmai nap keretében lehetőséget biztosítunk az érdeklődő pedagógusoknak az erdei óvodai élet egy napjának végigkísérésére. Az előkészítő beszélgetések szorosabbra fűzik a családokkal való kapcsolatunkat is. Az eléjük tárt programok, tevékenységek, majd a gyerekek által „hazahozott” kincsek, megélt élmények alakítják, mélyítik környezet- és természetbarát szemléletüket, hatással vannak mindennapi életükre. Az erdei óvoda minden évben a szülők igénye szerint kerül megszervezésre. Az ott eltöltött napok költségét részben a fenntartó, részben az alapítványunk, részben a szülők támogatása biztosítja. Falusi óvoda Amint neve is mutatja, egy óvodai csoport és a szülők falusi környezetben eltöltött közös három napját jelenti. Lehetővé teszi a résztvevő családoknak a falusi életmóddal való ismerkedést, a falusi környezetben való tájékozódást: − a helyi lakosokkal történő találkozást − a falumúzeum meglátogatását − a kirándulást, sétákat − a közös sütés-főzést − a helyi szokások, hagyományok megismerését A készülődés, a tervezés, a helyszín kiválasztása és a program összeállítása a szülőkkel közösen történik. Az óvodapedagógusok számára a családokkal való együttlét segíti a gyerekek másféle megismerését, és ezzel a még tudatosabb fejlesztő munkát. Az épített környezetet, az ember által alakított világot az óvodánk közvetlen környezetével való ismerkedéssel kezdjük, majd ezt az ismerkedést fokozatosan és folyamatosan bővítjük a kirándulások alkalmával, valamint az erdei és falusi óvodában. Hiszünk abban, hogy feladataink megvalósítása során a gyerekeken keresztül tudunk hatni a családok környezettudatos szemléletének alakítására is, ezért erre nagy hangsúlyt fektetünk.

Normafa ősszel Fővárosi Önkormányzat Óvodája

46


IV. 3. 2. Matematikai tapasztalatok

„A matematika egyik forrása az ember játékos természete.” (Péter Rózsa) IV. 3. 2. Matematikai tapasztalatok Az óvodai nevelés teljes folyamatában természetes élethelyzetekben, tevékenységekben, játékokban keressük meg a matematikai tartalmakat, mivel a tanulás fő forrásának a gyermek saját cselekvő tapasztalatát tekintjük. A matematikai tapasztaltatás céljai: − a gyermekek változatos tevékenységekben, különféle élethelyzetekben ismerjék fel a körülöttük lévő dolgok matematikai vonatkozásait: mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térviszonyait; − kedveljék meg a matematikai problémákat, az ilyen jellegű játékos feladatokat, helyzeteket; − alakuljon ítélőképességük, fejlődjön tér-sík szemléletük és mennyiségfogalmuk. A matematikai tapasztaltatás feladatai:

− a gyermekek képességeit fejlesztjük − az érzékelés, megfigyelés során, − mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, élmények felidézése által, − az azonosítás, a megkülönböztetés, az összefüggések felismerése, továbbá állítások, kérdések, utasítások megértése terén;

− a gyermek fejlődési szakaszainak ismeretében, az egyéni különbségek (fejlődési tempó, egyéni képességek, egyéni érdeklődés, integrált gyerekek stb.) figyelembevételével differenciáltan élünk a természetes élethelyzetek adta nevelési lehetőségekkel;

− komplexen és integrációs nevelési folyamatokban gondolkozva számolunk más nevelési területek transzferhatásával;

− a gyermekek cselekvő aktivitására, vágyaira, szükségletére alapozva érjük el, hogy a gyermekekben kialakuljon a belső motiváltság, a felfedezés, a matematikai gondolkodás öröme;

− a nevelési folyamatokat úgy szervezzük, hogy a matematikai nevelés életközeli, természetközeli, élményközpontú, tevékenységközpontú, játékközpontú legyen;

− nevelési eljárásainkat úgy alkalmazzuk, hogy elősegítse a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését;

− indirekt módszerekkel megismertetjük gyermekeinket az informatika jelrendszerével, gondolkodáselemeivel.

47



IV. 4. Komplex esztétikai hatások a művészetekben

„Esztétikai megközelítés szerint az utánzás, felidézés, mimézis a művészet forrása.” (Lukács György)

IV. 4. KOMPLEX ESZTÉTIKAI HATÁSOK A MŰVÉSZETEKBEN Az esztétikum az élet minden mozzanatában jelen van, az emberi életmód egészében jelenik meg. Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a „magatartás érzelmi vezéreltsége”, ezért az esztétikai nevelésünket élményekre építjük, a változatos tevékenységek és a játékok közben valósítjuk meg, segítségül hívva a drámapedagógia módszereit. A nevelés folyamatában olyan élménypedagógiát érvényesítünk, amely alkalmassá teszi a gyermekeket az esztétikum befogadására, létrehozására, megóvására. Az esztétikai nevelés feladatait a műveltségi tartalmak más-más területeit felölelően, az óvodai tevékenységi formákat változatosan szervezve, koncentráltan, komplexen valósítjuk meg. Az élmény-tapasztalat-tevékenység-játék az óvodáskorú gyermek ismeretszerzésének, így az esztétikai ismeretszerzésnek is alapja. Döntő az állandó önkifejezés biztosítása, mert a cselekvés közben, felfedezve történő tanulás egyben esztétikai öröm is. Az esztétikai nevelés feltételei: − nagymértékben meghatározó a szülői ház kulturális színvonala, mintája és motivációja; − függ az óvodai környezet példájától, a gyermeket nevelő felnőttek kultúráltságától, az élményszerző, igényes átadás minőségétől, a közvetíteni kívánt értékek tisztaságától; − ismerni kell a hagyományokat, a népi kultúrát, mert ezek egyszerűsége, eleven színvilága, érzelmi és képzeletgazdagsága, szinkretikus látásmódja miatt az óvodás gyermek világához igen közel áll. Óvodai esztétikai nevelésünk céljai: − a gyermek esztétikai fogékonyságának megalapozása, fejlesztése − esztétikai érzelmeinek kibontakoztatása, bővítése − alkotóként és befogadóként egyaránt történő alapvető tapasztalatszerzés − az átélt élmények megjelenítése a megismert anyagok, technikák különböző módon történő felhasználásával és variációk létrehozásával, egyénileg és kreatívan Esztétikai nevelésünk feladatai: − a gyermek esztétikai fogékonyságának, érzelmeinek, hajlamainak, képességeinek gondozása − esztétikai nyitottságra, érzékenységre és igényességre nevelése − elégedett alkotóvá és érdeklődő, véleménnyel bíró befogadóvá fejlesztése A speciális (migráns, etnikai stb.) értékeket hordozó családokat bevonjuk óvodánk kultúraátadási folyamatába.


48


IV. 4.1. Hagyományápolás és népi kultúra átadása

„A néphagyományt nem szabad valami egységes, azonos halmazállapotú anyagnak képzelnünk. Mélyreható különbségek vannak életkori, társadalmi és vagyoni állapot, vallás, civilizáltság, vidék és nem szerint.” (Kodály Zoltán) IV. 4. 1. Hagyományápolás és népi kultúra átadása A hagyomány és a népi kultúra egyszerűsége, praktikuma, eleven színvilága, érzelem- és képzeletgazdagsága, látásmódja, ökológiai szemlélete az óvodáskorú kisgyermek lelkivilágához, világszemléletéhez igen közel áll. A folklór a kultúra alaprétege, ezért az esztétikai nevelés integrációs alapelve a népi kultúra és a hagyomány átadása. Egyetemes kultúránk hagyományainak és a népi kultúra elemeinek átadása óvodánkban a gyermekek és felnőttek közös tevékenységében valósul meg. Hagyományátadó munkánk az egyes nevelési területeken változatos módon, eltérő hangsúllyal jelenik meg. A népi kultúra és a hagyomány átadásának céljai az óvodai nevelésben: − az ember műveltségének megalapozása, szellemi örökségünk átadása − a nemzeti érzés első „építőköveinek” lerakása; az „én” megerősítése mellett, a „mi a közös bennünk?” – megéreztetése, megtapasztaltatása a hagyományos kultúra területére tartozó tevékenységek és játékok közben − más kultúrák tiszteletére való nevelés, saját hagyományaink megismerése után a néhány gyermekhez tartozó más kultúrák szokásainak megismerése játék és játékos tevékenység közben Valljuk, hogy a hagyományt nem tanítani, hanem élni kell! A gyermekek életkori sajátosságai, egyéni fejlettségük, az óvónők néprajzi műveltsége, a családokban őrzött hagyományok adnak tartalmat mindennapjainknak. A hagyomány és népi kultúra átadásának sokrétű tartalmát vázlatosan táblázatunk tartalmazza. (1 sz. melléklet)

Készül a mézes

49



IV. 4.2. Mese, vers

„Mondhatjuk, hogy a gyermekek 10–12 éves korukig mindannyian költők, még ha tán nem is írnak egy sort sem...” (Weöres Sándor) IV. 4. 2. Mese, vers Az óvodai nevelés kiemelt területe az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Leghatásosabb eszközünk e területen az irodalmi nevelés: mese, vers, bábjáték és dramatizálás. Az irodalmi nevelés az irodalmi élményszerzés, élményátadás „művészete”. Feltételeinek megteremtésében a következőket tartjuk a legfontosabbnak: − a gyermekek érésének és tanulásának együtteséből adódó fejlettségi szint figyelembevétele − önkéntelen figyelmükre való hatás − érdeklődési körük életkorukra jellemző színterei − előzetes élményeik, ismereteik, tapasztalataik − gondolkodásuk és beszédfejlettségük pillanatnyi szintje − tanulásuk modellkövető jellege − az óvoda nyugodt, kiegyensúlyozott és szeretetet sugárzó légköre − az óvodapedagógusok kultúráltsága, irodalmi tájékozottsága és szakmai, módszertani tapasztalatai − az óvodai nevelés valamennyi területének komplex együtthatása A vers, a mese, a bábjáték, a dramatizálás és az irodalmi nevelés egyéb tevékenységi köreivel tudatosan, tervszerűen színesítjük a gyermekek egész óvodai életét. Céljaink: − olyan embereket neveljünk, akik képesek befogadni és létrehozni a valóság esztétikai értékeit (művészeti – irodalmi eszményeket hordoznak, olvasnak, színházba, könyvtárba, múzeumba járnak; − az irodalmi nevelés hatására fejlődjön a gyermekek anyanyelvi szintje, kommunikációs képessége, önkifejezése. − alapozódjon meg a gyermekek esztétikai-erkölcsi-irodalmi értékrendje; − a gyermekek élvezzék, értékeljék, szeressék a magyar népköltészet, klasszikus költőink, modern kortárs versíróink értékes, a gyermekekhez közelálló műveit. Örömmel mondogassák a nekik kedves, hallott mondókákat, verseket, és az önkéntelen figyelmükre támaszkodva emeljék be, véssék be emlékezetükbe; − az átélt mondóka, népi játék, versélmények hatására próbálkozzanak nyelvi improvizációval is; − a drámajáték, a bábjáték segítse a gyermekek információ-felfogását, az információ felhasználását, az információ teremtését, a szimbolikus-áttételes kommunikációs elemeket, jelek, szimbólumok megértését, a szép, érthető beszéd kialakulását; − a gyermekek szeressék, értékeljék a bábjátékot, mely lehetőséget nyújt félelmeik, szorongásaik, érzelmeik, tapasztalataik kivetítésére. Fejlődjön fantáziájuk, kreativitásuk. Elemi szinten ismerjenek és ezáltal tudjanak egyszerű


50


IV. 4.2. Mese, vers

bábjátékműfajhoz tartozó megoldásokat. Tudják a tartalomnak megfelelően kifejezni magukat; − a drámapedagógiai módszerek igénybevételével fejlődjenek a másikra figyelő, önépítő, gyors helyzetfelismerő, gondolkodó-cselekvő készségei, személyiségjegyeik; − ismerjék meg a könyvtár hasznosságát (mire való, hogyan használjuk); − tegyük rendszeressé a családoknak szánt irodalmi ajánlatainkat. Tájékozódunk a családok mesélési szokásairól. Feladataink: − Nyugodt, szeretetteljes, nyitott, toleráns, bizalommal teli óvodai közegben, megfelelő környezet és eszközök biztosításával, a gyermek spontán kíváncsiságára, önállóságára, aktivitására támaszkodva, egyéni sajátosságaira alapozva, értékes műveltségi anyagot közvetítve valósítjuk meg a gyermekek irodalmi nevelését. − Ne múljon el nap mesehallgatás nélkül! − A hét bármely napján, a nap bármely szakaszában bármilyen tevékenységhez, spontán, direkt és indirekt helyzethez, játékhoz kapcsoljuk a versek, mesék szuggesztív bemutatását. − Az ismétlések énerősítő hatása miatt gondoskodunk a gyermekek kedvenc meséinek kellő számú ismétléséről. Céljaink a sajátos nevelési igényű, integrált gyermekek esetében: − a mondókák és erős zeneiségű versek hallgatása, mondogatása közben fejlődjön beszédritmikájuk, helyes beszédtempójuk, váljék mind szabályozottabbá artikulációs bázisuk; − a népi mondókák és versek, mesék nyelve hasson pozitívan szókincsükre; − verbális és nonverbális kommunikációjuk a mesék, versek feldolgozásához kötődő tevékenységek során egyre árnyaltabbá, összetettebbé, kifejezőbbé váljon; − a mese szeretetének segítségével alakuljon beszédértésük, beszédkésztetésük, beszédbátorságuk, szókincsük, kifejezőkészségük. Feladataink a sajátos nevelési igényű, integrált gyermekek esetében: − Koncentráltan figyelünk ezeknek a gyerekeknek az egyéni fejlesztésére a hallás-, hangerősség-, hangminőség-észlelést és az artikulációs bázist fejlesztő gyakorlatok, továbbá a drámapedagógiai módszerekkel végzett vers- és mesefeldolgozásaink során. − Nagy súlyt fektetünk ritmusérzékük fejlesztésére a mondókák, versek elsajátítása közben, különös figyelmet fordítunk a beszéd és a mozgás ritmusának, tempójának összekapcsolására. − A drámapedagógiai módszerekkel való mesefeldolgozásokkal segíthetjük, hogy a játékos helyzet gátlásoldó, tapasztalatszerző hatására beszédértésük, beszédbátorságuk, szókincsük, kifejezőkészségük fejlődjön. A mese-vers fejezet tartalmi, formai és tevékenységbeli lényegét műfaji besorolás szerint táblázatban foglaljuk össze. (2. sz. melléklet)

51



IV. 4. 3. Ének, zene, énekes játék, tánc

„Ide bizony a zene elemi tüneményeinek a gyermekkorban kezdődő, fokozatos beidegzése sok éven át való gyakorlása kell... Kezdeni már az óvodában kell, mert ott a gyermek játszva megtanulja azt, amire az elemiben már késő." (Kodály Zoltán)

IV. 4. 3. Ének-zene, énekes játék, tánc Magyarország óvodai zenei nevelése a Kodály–Forrai módszer hagyományain és zeneelméleti, módszertani szemléletén nyugszik. Kodály intencióit követve, miszerint „minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia”, a módszer a népi kultúra értékeit használja fel a gyermekek zenei fejlesztésére. Célja a gyermekek zenei anyanyelvének megalapozása. A Kodály–Forrai módszer zenei nevelésünk alapja és nélkülözhetetlen segítője. Figyelemmel kísérve a gyermekek korcsoportjainak, illetőleg egyéni fejlettségének jellemzőit, zenei nevelésünkben a következő zenei képességeket kívánjuk tudatos és tervszerű nevelőmunkával fejleszteni: − metrumérzék − ritmusérzék (ritmus, szünetek helye, ütemhangsúly: 2-es, 3-as, 4-es lüktetés, tempó, motívumhangsúly, sorhangsúly, osztinátó) − dinamikai érzék − hangmagasság-, dallam-, hangszínérzék − belső hallás − intonációs készség, hangképzés − tonalitásérzék − zenei memória − improvizációs készség a zenében és a zenéhez kapcsolódó mozgásban − érzelmek, hangulatok értelmezése és kifejezése a zenében Mindezt a Kodály Zoltán zenei nevelési irányelveiben rögzített zenei anyag ajánlása szerint tesszük, melynek alapján népi mondókákat, gyerekdalokat, énekes játékokat; valamint művészi értékű komponált zenét és műzenei gyermekdalokat használunk munkánk során. Óvodánkban született meg zenei nevelésünk innovációs eredményeként a Kodály–Forrai módszer tapasztalataiból kiinduló „Játék és tánc az óvodában” módszer, mely a Forraimódszer tapasztalatait továbbgondolva néhány területre koncentráltabb figyelmet fordít. Ilyen területek: − a ritmusérzék fejlesztése, a ritmus, szöveg és dallam kapcsolatának érzékeltetése testmozgásokkal, tánccal; − a zenei tevékenységet segítő mozgáskultúra és a mozgásanyanyelv megalapozása. A „Játék és tánc az óvodában” módszer tükrözi óvodánk szemléletét, a környezeti nevelés előtérbe helyezését, illetve a hagyományos és a népi kultúra értékeinek hangsúlyozottságát. A mozgásanyanyelv elsajátításában „a magyar néptáncok igen gazdag és változatos típusaitól az ugrós tánc látszik legalkalmasabbnak arra, hogy már a kicsiny gyermekek is élvezhessék, szeressék. Lüktetése, zenéje, egyszerű ritmusképletei könnyen elsajátíthatók


52



alapfokon. Motívumainak, lépéseinek elemeit, előkészítő mozdulatait alkalmazzuk táncanyagunkban.” (Foltin Jolán) Zenei nevelésünk céljai: − a gyermekek szívesen, örömmel vegyenek részt a zenei tevékenységekben; − érezzék meg az éneklés, muzsikálás örömét; − a sok közös mondókázás, éneklés, magyar népi játékok játszása közben zenei képességeik fejlődjenek, esztétikai érzelmeket éljenek át; − ismerkedjenek meg a zenei tevékenységet segítő mozgáskultúrákkal; − próbálkozzanak hangszeres zenéléssel, legyenek ezzel a tevékenységgel kapcsolatban meghatározó élményeik; − fejlettségüknek megfelelően ritmusokat, dallamokat;

bátran

improvizáljanak

mozgást,

mondókákat,

− legyen a táncban is a beszédhez hasonló „alapszókincsük”, tudjanak néhány motívumot, és azokból tetszésük, pillanatnyi alkotókedvük szerint építkezzenek; − a családok ismerjék meg az óvoda zenei életét, és vegyenek is részt benne. Zenei nevelésünk feladatai: − óvodánkban minden nap szóljon az ének, a zene; − a zenei nevelés komplexen kapcsolódjon más nevelési területekhez; − a zenei feladatok megvalósításában a játékosság elve érvényesüljön; − a mozgásanyanyelv megalapozása érdekében mutassunk be néhány figurát a nagyon egyszerű, a gyermekek fejlettségének megfelelő, természetes mozgásából fakadó táncelemekből; − adjunk módot arra, hogy a táncelemeket szabad tánc formájában kipróbálhassák, tetszés szerinti összeállításban gyakorolhassák; − teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyermekek különféle zenei és zajkeltő eszközökkel, zeneszerszámokkal maguk is zenélhessenek, énekelhessenek; − támogassuk a gyermekek dallam-, ritmus-, mozgás-improvizációit (a drámapedagógia módszereivel); − tájékozódjunk a családok zenei kultúrájáról, ízléséről, tájékozottságáról. Keressük meg azokat a szülőket, testvéreket, akiket az óvodai zenei nevelésbe aktívan (előadóként) be tudunk vonni. Tanuljuk meg a családokban használatos, esztétikai értéket képviselő dalokat, iktassuk be zenei nevelésünkbe; − egy-egy ilyen dal, játék, mondóka bemutatásánál kérjük a szülők, gyermekek segítségét is; − nevelőtársi beszélgetéskor tájékoztassuk a szülőket az óvoda zenei nevelésének céljairól, feladatairól, módszereiről; − a családokkal, szülőkkel szervezzünk közösen zenei rendezvényeket.

53




A sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekek fejlesztése A két agyi félteke egymást kiegészítő szerepének köszönhetően a jobb agyféltekére ható fejlesztés, a bal agyféltekében található beszédközpont és mozgásközpont működésre és funkcióikra is hatással van. A zenei eszközökkel való nevelés a bal agyféltekei tevékenységeket pozitívan befolyásolja, vagyis a beszédfejlettségében valamilyen fokon megkésett fejlődést, vagy fogyatékot mutató gyermekeket a zenei nevelés körébe tartozó tevékenységekkel (ének-zene, énekes játék, tánc) hatékonyan fejleszthetjük. Céljaink a sajátos nevelési igényű, integrált gyermekek esetében: − a hangfelismerési- és beszédhanghallási képességeik fejlődjenek, különösen a hangok felismerésének és megkülönböztetésének változó hangkörnyezetben történő önálló észlelése; − a zenei nevelés során tanult mondókák, énekes játékok és az ezekhez kötődő játékos mozgásformák hatására fejlődjön beszédritmikájuk, helyes beszédtempójuk; − a mondókák mondogatása és az éneklés közben váljék mind szabályozottabbá artikulációs bázisuk; − a népi mondókák és dalok nyelve hasson szókincsükre pozitívan; − verbális és nonverbális kommunikációjuk a zenei tevékenységek során váljék egyre árnyaltabbá, összetettebbé, kifejezőbbé Feladataink a sajátos nevelési igényű, integrált gyermekek esetében: − a zenei nevelés során koncentráltan figyeljünk ezeknek a gyerekeknek az egyéni fejlesztésére a hallás-, hangerősség-, hangminőség észlelést és az artikulációs bázist fejlesztő gyakorlatok, valamint a zenéhez kötött mozgás-improvizáció során; − nagy súlyt fektessünk ritmusérzékük fejlesztésére a mondókák, énekes játékok elsajátítása közben, különös figyelmet fordítva a beszéd és a mozgás ritmusának, tempójának összekapcsolására.

Körjáték az udvaron


54


IV. 4. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka

„Az új képalkotási, képközvetítési formák; a vizualitás új internacionális nyelve természetszerűen állítják próbatételek elé a korábban használt pedagógiai elveket, módszereket.” (Merényi György) IV. 4. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka A vizuális tevékenység az óvodás gyermek impulzív, játékos, érzelmekkel, indulatokkal átfűtött, kreatív, önként és örömmel vállalt tevékenysége. Nem minta után, hanem emlékezetből, „fejből dolgozik”, azt ábrázolja, amit a dologról tud. A kisgyermek számára az ábrázoló tevékenység, a képi kifejezés ugyanolyan fontos és precíz kifejezési mód, mint a hangzó beszéd. Vizuális nevelésünk célja: − ismerjék meg az anyagokat és eszközöket, sajátítsák el készségszinten ezek alkalmazását. Érezzék meg az anyagból eredő formai lehetőségeket, megoldásokat. Ismerjenek, használjanak, szeressenek minél több természetes anyagot; − tapasztalják meg, csodálják meg a természet formagazdagságát. Alakuljon forma-, karakterérzékük a természetes és mesterséges tárgyak válogatása, rendszerezése, a velük való játék és tevékenység közben. Tapasztalják meg a forma és funkció összefüggését; − csodálják meg a természet színgazdagságát, a fény és a szín kapcsolatát. Szerezzenek elemi ismereteket, tapasztalatokat a szín természetéről (világosság, melegség), különböző árnyalatairól. Érezzék meg a színek hangulatfestő természetét; − tapasztalják meg a téri összefüggéseket, viszonyokat. Elemi síkon ismerjék meg az építészeti, plasztikai, képi teret. Alapozódjon meg önálló téralakító képességük; − alapozódjon meg egyéni látásmódjuk, önálló esztétikai ítélőképességük. Fejlettségüknek megfelelően legyenek nyitottak a kultúra értékeinek befogadására. Tanuljanak meg kultúráltan reagálni a művészeti alkotásokra, a környezet jelenségeire, más gyermekek alkotásaira; − elemi szinten tudjanak vizuális kommunikációt folytatni, alkalmazni; − találják meg maguk számára azt a vizuális tevékenységi formát, amt szívesen, örömmel csinálnak, amiben jól tudják kifejezni érzéseiket, élményeiket, vágyaikat. Vizuális nevelésünk feladatai: − Megteremtjük azokat a feltételeket, amelyekben a gyermekek szabadon, önként és spontán, jó légkörben, örömmel tevékenykedhetnek. − Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy minél több meghatározó élményt szerezhessenek a gyermekeink ezen a téren. − Megfelelő helyet és időt, jó minőségű – lehetőleg természetes – alapanyagot, eszközt biztosítunk a vizuális tevékenységhez. − Mintát adunk a gyermekeknek, hogy hogyan kell egy-egy anyaggal, eszközzel dolgozni. − Ugyanakkor lehetőséget is adunk az anyagokkal és eszközökkel való kísérletezésre, kreatív, innovatív megoldásokra, variációk teremtésére.

55



IV. 4. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka

− Sokféle technikát kínálunk fel, hogy a gyermekek bátran választhassanak a nekik örömet okozó, képességeiknek megfelelő tevékenységi formákból, abból a célból, hogy a kívánt képességeket minden gyereknél egyénileg fejleszthessük. − Lehetőséget teremtünk a külső és belső természet elmélyült megfigyelésére, gyűjtésekre, rendezgetésekre, természetes és mesterséges tárgyak válogatására, a velük való játékra. Ezzel segítjük a tapasztalt összefüggések egyéni felfedezését és mindennapi életben való alkalmazását. − Módot adunk a fénnyel, árnyékkal való játékra, tapasztalatszerzésre. − Fejlesztjük a gyermekek színérzékét, támogatjuk az egyéni színválasztást, színhasználatot. − Olyan programokat, játékokat, tevékenységeket szervezünk, melyek elemi szinten tapasztalatokat szerezhetnek az építészeti, plasztikai, képi terekről. Ezek a tapasztalatok jelenjenek meg munkáikban is. Újra és újra lehetőséget adunk önálló téralakításra, belső és külső térben egyaránt. A gyermekek környezetalakító tevékenységeiben megteremtjük a lehetőséget a tárgyformálásra, az alkotásra, a játszóhely kialakítására, a függőleges síkban történő nagy felületű (murális) festésre, a kertépítésre. − A „látóvá” nevelésünk egyik eszköze a múzeumlátogatás, továbbá az audiovizuális lehetőségek felhasználása.

A rajzolás, mintázás, kézi munka tevékenységi területeit táblázatunkban minőségileg elhatárolható fejlődési szakaszokra osztjuk, ez alapozza meg tervezőmunkánkat.(3. sz. melléklet)

Rajzolunk…


56


IV. 5. Munka jellegű tevékenységek

„Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember válják belőle.” (Varga Domokos)

IV. 5.

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A szociális tanulás, a szocializáció és személyiségfejlesztés egyik hatékony formája a munka, mely az óvodáskorban munka jellegű tevékenységekben is kifejeződik. A gyermek ezt a tevékenységet a felnőtt mintát alapul vevő, mintakövető, utánzó, örömet okozó tevékenységként, játékként éli meg egész óvodában töltött idejében. Programunk fontos elemének tekintjük a gyermekek munka jellegű játékos tevékenységeit, mert számukra ez öröm, önként vállalt, aktív és szívesen végzett tevékenység: − önmaga kipróbálására, környezetének cselekvő megismerésére, az érzelmileg közelálló személyekkel való együttmunkálkodásra ösztönzi; − e tevékenységek közben megéli, hogy környezetére hatással van, ezzel énerősítő módon járul hozzá autonóm személyiségének kialakulásához; − a szívesen és játékosan végzett sokféle munka jellegű tevékenység hatására és a pszichoszociális érés eredményeként pozitív érzelmekkel fordul az iskolai „komoly” munka felé. Céljaink: − a gyermek a saját szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos tevékenységeket (tisztálkodás, étkezés, öltözködés, játékelrakás, átrendezések stb.) egyéni fejlettségének, képességeihez mérten önállóan végezze; − legyen igénye a pontos, esztétikus munkavégzésre; − ismerje meg személyes tárgyait, ruháit óvja, rakja rendbe; − segítsen a kisebbeknek, a rászorulóknak; − vállaljon feladatot másokért, kisebb csoportért, nagyobb közösségért; − legyen örömforrás számára a munka jellegű tevékenység!

Dolgozunk a kertben

57



IV. 5. Munka jellegű tevékenységek

Feladataink: − örömteli aktív munka jellegű tevékenységekre serkentő légkört alakítunk ki; − tudatos szervezéssel úgy alakítjuk a gyermekek napirendjét, hogy kellő hely, idő és eszköz álljon rendelkezésükre; − a felnőttek, a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembevételével, türelmes irányítással szervezzék és értékeljék a gyermekek erőfeszítéseit. A munkajellegű tevékenységek során megvalósuló kreatív gyermeki megoldásokat elismerjük, és megvalósításukat segítjük.

Na, most mi következik?

De ügyes vagy!


58


V. Az óvodai élet megszervezése

V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE V. 1. AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁSI MUTATÓI V. 2. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZETI KERETEI

59




V. 1. AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁSI MUTATÓI Óvodánkban öt csoport működik. A csoportok szervezési elve:

homogén (kis-, középső és nagycsoport) vegyes életkorú (osztatlan vagy részben osztott)

A nevelési év folyó év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Óvodánk ötnapos munkarend szerint üzemel. Az egyes munkakörök feladatait munkaköri leírásokban rögzítjük, és szükség szerint módosítjuk. Az óvoda nyitva tartása: − A nyitva tartási idő napi 10,5 óra, amely módosulhat a szülői igények szerint. − A nyitva tartási idő kezdetét és befejezését az évenkénti valós szülői igények felmérése alapján állapítjuk meg. − A teljes nyitva tartási idő alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. V. 2. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZETI KERETEI Napirend Óvodás gyermekeink zavartalan egészséges fejlődése érdekében az óvodánkban töltött idejüket több szempont figyelembevételével szervezzük meg. Elegendő időt biztosítunk: − a játékra − tisztálkodási teendőkre, öltözködésre − a táplálkozásra − a szabad levegőn való tartózkodásra − a mozgásos tevékenységekre − az aktív és passzív pihenésre

Tervezzük a pályát


60



Figyelembe vesszük a gyermekek érdekének határáig a családok szükségleteit, igényeit. A napirendet úgy szervezzük, hogy a gyermekek − sokat játszhassanak; − sürgetés nélkül minden tevékenységüket befejezhessék, illetve feladataikat pontosan elvégezhessék; − minél több időt tölthessenek különböző időjárási viszonyok között a szabad levegőn; − nyugodt körülmények között étkezhessenek; − egyéni szükségleteiknek megfelelően pihenhessenek; − gondozási teendőik differenciáltan valósuljanak meg. A napirend konkrét időbeosztása a csoportnaplókban szerepel. Az óvodai nevelés délelőtti és délutáni programjai egy-egy blokkban fogalmazódnak meg. Ez lehetőséget ad a párhuzamosan végezhető tevékenységre és az egyhuzamban biztosított hosszabb játékidőre. Külön megjelöljük a szabad játék időarányát, melyre több időt biztosítunk, mint az óvodapedagógus által kezdeményezett játékra.

Készül a homokvár

Hetirend A hetirendbe azokat a tevékenységeket rögzítjük, melyek időhöz kötöttek és rendszeresen visszatérő jellegűek. A tevékenységek közbeni tanulást, a tapasztalatszerzést kötött és kötetlen szervezési formákban egyaránt alkalmazzuk, melyekben érvényesül az óvodapedagógus szakmai önállósága, módszertani szabadsága. Kiemelt szerepet kapnak a párhuzamosan végzett tevékenységek, melyek az egy időben, egymás mellett játszó, tevékenykedő gyermekek tanulását, tapasztalatszerzését jelentik. Az óvodapedagógus fejlesztő és fejlődést segítő munkájában épít a gyermekek egyéni érdeklődésére, egyéni tapasztalataira, képességeire.

61




A szervezésnél figyelembe vesszük: − az egyes nevelési területek feladatait − a gyermekek egyéni élményeit, ismereteit − a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait − a gyógytornász, logopédus, konduktor kötött óráit − az óvodán kívüli foglalkozások helyszíneit − a tornaszoba, sószoba időbeosztását − az időjárást − a továbbképzés feladatait Az adott csoport hetirendje a csoportnaplóban szerepel. Ebben jelöljük a konkrét időpontokhoz kötött tevékenységeket, programokat.

A mosdóban…

Tízóraizás


62


VI. A gyermekek fejlődése

VI. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSE VI. 1. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE, DOKUMENTÁLÁSA VI. 2. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

63




„A természet azt akarja, hogy a gyermekek gyermekek legyenek, mielőtt emberré lennének. Ha a rendet meg akarjuk fordítani, koraérett gyümölcsöt termelünk, mely soha be nem érik és meg nem ízesedik. Lesznek fiatal tudósaink s vén gyermekeink.” (J-J. Rousseau)

VI.1. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE, DOKUMENTÁLÁSA A sikeres óvodai nevelőmunkánk megteremtésének fontos feltétele a gyermekek minél több irányú, alapos ismerete. A gyermekek óvodáskor előtti és óvodán kívüli életének történéseiről, eseményeiről a család és az óvoda között fennálló kapcsolat segítségével tájékozódhatunk. Ez a nevelési eljárások alkalmazását, egyeztetését is jelenti az óvoda és a gyermeket nevelő felnőttek között. A testi fejlettség adott állapotát minden óvodapedagógus „jó szemmel”, gyakorlati tapasztalatai birtokában képes felmérni. Az esetleg rejtett elváltozásokra, rendellenességekre az óvodaorvos és a védőnő, a gyógytornász, a logopédus hívja fel a figyelmet. Ezek alapján teszi meg a további lépéseket az óvodapedagógus. A modern óvodapedagógia – a tudományos eredmények figyelembevételével – lehetőséget teremtett a gyermekek mélyebb megismerésére, így olyan eljárásokat, megfigyelési módszereket építünk nevelőmunkánkba, melyek a gyermekek mindennapi életének zavarása nélkül adnak alkalmat értelmi és szociális képességeik, egyéni fejlődési ütemük megismerésére. Ebben gyógypedagógus, pszichológus is segíti a nevelőtestület munkáját. A nevelőmunka tervezése, elemzése, értékelése, az egészségesen fejlődő gyermekekről szerzett ismereteknek, előrehaladásuk mértékének megfigyelése, írásos dokumentálása minden óvodapedagógus kötelessége. Az együtt dolgozó kollégák a csoportjukba járó gyermekek fejlődését, fejlődésének vonulatát folyamatosan figyelemmel kísérik. Ennek dokumentálási módja nevelőtestületi konszenzus szerint történik. A gyermekek fejlődésének nyomon követése megfigyelésükön alapszik, mely elsősorban a játékukon, de természetesen egész óvodai életükön keresztül valósul meg. Az óvodapedagógusok megfigyeléseiket részben a csoportnaplóba, részben pedig a gyermekek egyéni fejlődési lapjára rögzítik. A gyermekek aktuális fejlettségi állapotáról, fejlődési üteméről, az esetleges problémákról korrekt módon tájékoztatjuk a szülőket. Az átlagtól valamilyen irányban eltérő fejlődést mutató gyermekek esetében célzott odafigyelésre van szükség. Ezen esetekben a szülőkkel egyetértésben, a szakemberek útmutatásait figyelembe véve, mindenkor az adott gyermek fejlődéséhez igazítjuk nevelési eljárásainkat. Programunkban elsőrendű feladatunknak tekintjük az egész gyermeki személyiség fejlesztését. Ez legteljesebben alapvető tevékenysége, a játék és lételeme, a mozgás keretében valósul meg.


64



E két területen nyílik megfelelő lehetőség olyan problémák feltárására is, melyek később tanulási nehézséget okozhatnak. Ezek megelőzésére óvodai életünket úgy szervezzük, hogy egyéni rásegítéssel, különféle formában változatos módon biztosítsuk a gyermekek cselekvő aktivitását.

VI. 2. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Útmutatóul és feladatul szolgál számunkra az Óvodai nevelés országos alapprogramjából ide vonatkozó „Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére” fejezet tartalma. Programunk sajátosságait és a várható fejlettségi mutatókat az egyes fejezetekben megfogalmazott célok és feladatok foglalják magukba. Nevelőmunkánk folyamatában az óvodai fejleszthetőség határáig eljuttatjuk a gyermekeket az általunk preferált speciális ismeretek, képességek, készségek és szokások birtokába, melyek a sikeres iskolai élet és teljesítmény további alapjául szolgálhatnak. Célunk, hogy az óvodánkból kikerülő gyermekeket a következők jellemezzék: − jó egészségügyi szokásokkal rendelkezzenek; − mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését szándékosan tudják irányítani; − bátran, biztonsággal, nyitott érdeklődéssel mozogjanak környezetükben; − a megtapasztalt együttélési szokásoknak, szabályoknak megfelelően tudjanak viselkedni, együtt érezni, konfliktusokat megoldani, tudják érzelmeiket kulturált módon kifejezni; − véleményüket, ítéleteiket, elképzeléseiket többféle módon tudják mások felé közölni; − képesek legyenek mások véleményét, másságát elfogadni, tolerálni; − legyenek kreatív elképzeléseik, és érvényesítsék is azokat; − ismerjék értékeiket, bízzanak magukban és a felnőttekben; − pozitívan viszonyuljanak a természeti, társadalmi és emberi környezetükhöz; − belsőleg motiváltak, esztétikailag fogékonyak legyenek; − jellemezze őket a felfedezés és gondolkodás öröme; − kommunikáljanak érthetően, folyamatosan, − cselekvően vegyenek részt a különféle tevékenységekben; − képesek legyenek esztétikai értékeket befogadni és létrehozni

Szeretnénk, ha az óvodáskor után minden gyermek a számára megfelelő iskolatípusban kezdhetné meg tanulmányait, olyanban, mely megfelel egyéni adottságainak, ahol képességeit a legteljesebb mértékben kibontakoztatja, fejlesztheti. Ebben vagyunk a szülők partnerei, segítői, a szakemberek együttműködői.

65




Apával fűrészelünk

Nehéz a zsákbanfutás

A fiúk is ügyesen szőnek


66


VII. Az óvoda kapcsolatrendszere

VII. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE VII. 1. AZ ÓVODA BELSŐ KAPCSOLATAI VII. 2. CSALÁD ÉS ÓVODA VII. 3. GYERMEKVÉDELEM VII. 4. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI VII. 4. 1. ÓVODA-BÖLCSŐDE KAPCSOLAT VII. 4. 2. ÓVODA-ISKOLA KAPCSOLAT VII. 4. 3. KAPCSOLAT A SZAKSZOLGÁLATTAL VII. 4. 4. PEDAGÓGIAI KOORDINÁCIÓS KAPCSOLATOK VII. 4. 5. KAPCSOLAT TÁRSADALMI ÉS CIVIL SZERVEZETEKKEL, KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL

67



VII. 1. Az óvoda belső kapcsolatai

„Az egyén kötelességei mindig a közösség jogaiból származnak.” (Chamfort) VII. 1. AZ ÓVODA BELSŐ KAPCSOLATAI Az óvodánkon belüli belső kapcsolatoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert a közösségben a gyermekek elemi szinten megtapasztalják a különféle viszonyokat, kapcsolatrendszereket. Ebben elsősorban az óvónőnek van meghatározó szerepe, mert személyiségével közvetlenebbül hat a gyermekcsoportra, illetve serkentője a gyermekek egyéni fejlődésének, miközben maga is a közösség tagja. Általa lesz a gyermek a csoportnak nem névtelen, hanem egyéni színekkel, tulajdonságokkal rendelkező tagja. Ennek érdekében törekszünk arra is, hogy óvodánk összes dolgozója azonos pedagógiai nézeteket valljon, hogy a gyermekek iránt támasztott elvárások, a velük való bánásmód azonos elvek szerint valósuljon meg. Hiszünk abban, hogy ha nevelőtestületünk és az óvoda valamennyi dolgozója egységes szemléletű pedagógiai munkát végez, akkor a felnőttek egyéni, sajátos személyiségén keresztül a közösségi érzések széles skáláját tapasztalhatják meg gyermekeink. Nevelőközösségünkben hagyományozódott egy olyan sajátos kapcsolattartás a nevelőtársak között, amely épít az egyéni színekre, ezzel is otthonossá téve az óvoda légkörét. A hagyományos elemek mellett sajátos, új formákat működtetünk, melyek jellemzője: − a folyamatosság és a kölcsönösség; − a kapcsolatok hatásmechanizmusainak beépülése a nevelési folyamatokba, melyek segítik a gyermekek kapcsolatépítő képességeinek alakulását. A kapcsolattartási formákat a nevelési feladatoknak és céloknak alárendelve kezdeményezzük, tervezzük és szervezzük. Kapcsolattartási formák gyermekcsoportok között, gyermekcsoportokon belül: − − − − −

−

közös kirándulások – változatos természetes környezetek felkeresése színház-, bábszínház-látogatások, életkornak megfelelő műsorok megtekintése a Fővárosi Állat- és Növénykert látogatása a vizuális nevelés fontos területeként múzeumlátogatások (Iparművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum) közös ünnepélyek, megemlékezések (a nagyobb csoportok meghívják a kisebbeket, közös műsor) − óvodások hangversenye − egymás csoportjainak meghívása zene délelőttökre, közös táncolásra − a zene világnapjának megünneplése − gyermeknap az udvaron − madarak, fák hetének megünneplése − víz napja, Föld napja – játékos feladatok az udvaron − madárkarácsony − a beszoktatási időszakban az idősebb gyermekek segítenek az új óvodásoknak Nagycsoportosok búcsúztatása: − −

a középső csoportos gyermekek ajándékot készítenek a nagyoknak, és verssel, dallal búcsúznak nagycsoportosok hagyományos szalagkötése Fővárosi Önkormányzat Óvodája

68


− −

VII. 1. Az óvoda belső kapcsolatai

a búcsúzó gyermekek szülei búcsú-uzsonnát szerveznek az iskolába készülő gyermekek, szüleik és az óvodapedagógusok közös kiránduláson vesznek részt

Csoporthagyományok: − születésnapok megünneplése − kistestvér születésekor csoportajándék készítése, levél küldése − ünnepélyek alkalmával teremdíszítés, babák ünnepi ruhába öltöztetése − anyák napján az édesanyák és a nagymamák megvendégelése − kedvenc játék behozatala − könyvcserék, játékcserék egymás között − rajzkiállítások rendezése, szülő-gyermek munkák kiállítása − betegségből érkezők fogadása; beteg gyermeknek levél küldése − a csoport „örömeire” a dolgozók, más csoportok nevelőinek meghívása (meghívókészítés, saját tervezésű levélpapír és boríték) Óvodai hagyományok: Óvodánk belső kapcsolattartási formái közül nagyon sok már hagyományként működik, de nyitottak vagyunk újabb kezdeményezésekre is. Elvünk, hogy az intézményünkben dolgozó minden olyan felnőtt, aki kapcsolatba kerül a gyermekekkel, egységes nevelési szemléletünket közvetítse. − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

nagyszülők napja mackónap „Én babom, én hagymám” program farsang március 15. víz világnapja „Könyvesfa” állítása a költészet napja alkalmából Föld napja anyák napja madarak, fák hete gyermeknap az óvoda születésnapja szüret a zene világnapja állatok világnapja adventi készülődés óvónők bábelőadása Mikulás madárkarácsony gyermekkarácsony

Az óvodai szintű események megszervezésében felelősi megbizatásokon keresztül minden kollégánk részt vesz.

69



VII. 2. Család és óvoda

„A családközpontú óvoda nem véletlenül jön létre. Kemény elhatározás, őszinte törekvés, értelmes irányítás és ügyes végrehajtás eredménye.” (Dr. Páli Judit) VII. 2. CSALÁD ÉS ÓVODA Család és óvoda kapcsolata: Óvodás gyermekeink a főváros egész területéről járnak hozzánk. Jellemző a többgyermekes családmodell. Generációk nevelkedtek a Fővárosi Gyakorló Óvodában. A szülők együttműködők, a nevelésben partnereink, illetve meg tudjuk őket nyerni közös ügyünknek. Az elmúlt évtizedek történelmi-társadalmi változásai során alapvetően megváltoztak a társadalmi viszonyok, ennek hatására az intézmények és a családok kapcsolatai is módosultak. A demokratikus társadalmak alulról építkeznek, a családtól a polgári önszerveződések felé, melyek először a családokkal kapcsolatot teremtő intézmények (bölcsőde, óvoda) közösségei köré szerveződnek. E kapcsolatban óvodapedagógiai szemléletünk egyik sarkalatos, meghatározó pontjának tartjuk, hogy az óvoda és a család hatékony, bizalommal teli, egymást megbecsülő, tisztelő, megértő és támogató partneri kapcsolatot építsen ki és tartson fenn. A kölcsönös kapcsolat vonatkozásában az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint is: − a gyermekek nevelésének döntő és meghatározó helye a család; − az óvodai nevelés ennek kiegészítője óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő alapfunkcióival. A gyermekek érdekében végzett nevelőmunkát az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolatában a kölcsönös bizalomra alapozzuk. Hitelesség nélkül nincs bizalom, tehát a szavak és tettek összhangja elsőrendű követelmény mindkét oldal számára. Mind a család, mind az óvoda részéről lényegesnek tartjuk, hogy a közös nevelőmunkát az őszinteség, a nyíltság, a segítőkészség, a kultúráltság hassa át. Ebben a viszonyban az óvoda a kezdeményező, példamutató, közeledő fél. A partneri viszony feltételei, feladatai: − − −

jogi alapja a közoktatási törvényben, Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában, illetve a Helyi Nevelési Program és a Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított; fontosnak tartjuk a partneri viszonyt kifejező kapcsolatrendszer és az ennek megfelelő stílus megalapozását, a már működő egészséges kezdeményezéseink megerősítését; az eredményes együttműködés feltételének tartjuk, hogy az óvoda céljait a szülők megismerhessék (helyi program, házirend, alapítvány, csoporttervek, SZMSZ).


70


VII. 2. Család és óvoda

Együttműködésünkben fontos még: − − − − − − − − − −

a nyitottság az óvodai élet egészére a gyermekek családi hátterének ismerete (élet- és szokásrend, értékrend, sajátosságok, nevelési eljárások), mely alapja a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásainak (intervenció) az empátia és tolerancia a gyermekek családja iránt a család tudatos befolyásolása – adott helyzetekben – a gyermek érdekét szem előtt tartva a családok felelősségteljes segítése – szükség esetén olyan óvodai légkör kialakítása, mely pozitívan hat gyermekre, felnőttre egyaránt annak elérése, hogy az óvodai nevelés alapértékei a szülő számára is értékek legyenek a szülők rendszeres és korrekt tájékoztatása családok véleményének rendszeres meghallgatása és igényelése, a párbeszéd lehetőségének folyamatos biztosítása a családok jelentkező igényeinek pontosítása és teljesítésük mindaddig, amíg a gyermekek érdeke nem sérül.

Kiegészítő funkcióként vállaljuk fel az óvoda köré szerveződött közösségek összefogását, segítését. Az óvoda és a családok közötti kiegyensúlyozott partneri együttműködés formái a 4. sz. mellékletben találhatók.

Az óvoda szülinapján…

71



VII. 3. Gyermekvédelem

„Ahhoz, hogy valakiből önálló személyiség váljon, két dolog szükséges: érzelmi biztonság és elfogadó környezet.”

(Dr. Buda Béla) VII. 3. GYERMEKVÉDELEM Az óvoda gyermekvédelmi feladatai: Mottónk érvényesítését gyermekvédelmi munkánkban különösen fontosnak tartjuk, mivel a gyermekvédelmi feladatok körében valamilyen okból krízisben illetve hátrányos helyzetben lévő gyermekeket és családokat segítjük, részesítjük fokozott figyelemben. Gyermekvédelmi feladatainknál a prevenció a kiindulópont. Ehhez szükséges a kiegyensúlyozott, együttműködő nevelőtársi kapcsolat a szülőkkel. Szükséges esetben a gyermek érdekeit szem előtt tartva, a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett megkeressük a korrekció lehetőségeit a szülők és segítő szakemberek bevonásával. Az intézményünkbe járó óvodások érdekeinek védelme és képviselete óvodai életünk meghatározó elve. Az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosítása, a differenciált, egyénre szabott bánásmód – szükség szerinti fejlesztés – nyújtanak garanciát gyermekeink védelméhez. Ennek megvalósítása minden óvodánkban dolgozó felnőtt feladata, kinek-kinek a saját munkaköréhez kapcsolható módon. Az ehhez szükséges minden dolgozóra vonatkozó egységes értékrend és szemlélet kialakítására illetve folyamatos érvényesítésére sokféle lehetőséget keresünk és veszünk igénybe (tájékoztatás, beszélgetés, team-munka, értekezletek stb.). Feladatunk és kötelességünk, hogy közreműködjünk: − a gyermekvédelmi feladatok ellátásában − a veszélyeztető körülmények megelőzésében − a veszélyeztető körülmények feltárásában, amelyeket a jogszabályok szerint dokumentálunk, illetve informáljuk a megfelelő szakembereket − abban, hogy a gyermekvédelmi törvény segítő mechanizmusai szerint járjunk el − a veszélyeztető körülmények megszüntetésében − abban, hogy probléma esetén a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai segítsenek Az óvodavezető egyszemélyi felelőse az óvodában folyó gyermekvédelmi munka koordinálásának. A családokat tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelős személyéről és a vele való kapcsolattartási lehetőségekről. Nagy súlyt fektetünk a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságára, az ez irányú továbbképzésekre, az óvodánk és a gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködésre, a kommunikáció és az információáramlás javítására.


72


VII. 4. Az óvodai külső kapcsolatai

VII. 4. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI Kapcsolataink lehetőségeit a hivatalos kapcsolatrendszer, valamint hagyományaink és óvodánk székhelye határolja be.

VII. 4. 1. Óvoda-bölcsőde kapcsolat Feladatunk, hogy környezetünkben a hozzánk közel eső bölcsődékkel ápoljuk a már kialakult jó kapcsolatot. Fontosnak tartjuk, hogy megismerjük a majdan hozzánk járó bölcsődés gyermekeket, mielőtt óvodába kerülnek, ezért meglátogatjuk őket az óvodába kerülésük előtt. Évi rendszerességgel meghívjuk a bölcsődékből hozzánk került gyermekeink gondozónőit, akik volt gondozottjaikkal óvodai környezetben, különféle tevékenységek végzése közben találkozhatnak. VII. 4. 2. Óvoda-iskola kapcsolat Speciális helyzetünknél fogva több iskolával tartjuk a kapcsolatot. A két intézménytípus közötti közvetlen, folyamatos szakmai kapcsolattartás érdekében kölcsönösen ismerkedünk egymás nevelési programjával. Óvodánkban féltőn őrizzük a gyermekkor jogait, ezért nevelőtestületünk az iskolák felé tudatosan közvetíti azt a szemléletet, hogy gyermekeinket óvodai életünk három-négy év alatt alapvető szükségleteik kielégítésén keresztül, sokféle tevékenység biztosításával, a játék elsődlegességét szem előtt tartva juttatjuk a gyermekeket olyan készségek birtokába, mely alkalmassá teszi őket az iskolai élet megkezdésére. Ennek érdekében kiemelt fontosságot tulajdonítunk a − játéknak − személyiség- és készségfejlesztésnek − az ismeretek tágításának, rendszerezésének, a sokrétű tevékenykedésnek − a testi fejlesztésnek − a szociális, érzelmi érettségnek Ily módon az iskolakezdés idejére beérnek a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók. A kapcsolattartás érdekében fontosnak tartjuk a következőket: − leendő iskolásainkkal iskolalátogatási programon vegyünk részt; − az elsős tanítók ellátogassanak óvodánkba; − évente meglátogassuk iskolájukban a volt óvodásainkat. Az együttműködés bevált, hagyományos formáit tovább gazdagítjuk újabb szempontok előtérbe kerülése esetén.

73




VII. 4. 3. Kapcsolat a szakszolgálattal A szakszolgálattal kiépített együttműködő, speciális kapcsolatrendszerünket az a törekvésünk mozgatja, hogy közösen próbáljuk megszüntetni vagy csökkenteni a részképesség-zavarral küzdő gyermekeink problémáját még az iskolába lépés előtt, az óvodai évek alatt. A gyermek vizsgálata után a diagnózisról valamint a fejlesztése érdekében szükséges további teendőkről team-munka keretében ki-ki a maga szakterületén tesz meg mindent a szakszolgálat szakembereivel együttműködve. Egymás korrekt tájékoztatása, a tapasztalatok folyamatos megbeszélése az együttműködésünk alapja. A rendszeres team megbeszélésekre esetenként meghívjuk az érintett gyermek szüleit is. Nevelőmunkánkat segítő szakemberek: − logopédus − konduktor − gyógytornász − pszichológus − orvos, védőnő Szakszolgálati kapcsolataink közül kiemelt jelentőségű a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI, valamint a VI. kerületi Nevelési Tanácsadó szakembereivel való együttműködésünk. VII. 4. 4. Pedagógiai koordinációs kapcsolatok Eredményes pedagógiai munkánk, valamint a szakmai szolgáltatás ellátása érdekében szorosan együttműködünk − a Fővárosi Önkormányzat Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályával − a fővárosi kerületek óvodáival − a pedagógiai társintézményekkel − − − − − −

a VI. kerületi bölcsődékkel a gyermekek lakhelye szerinti nevelési tanácsadókkal a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI-vel a KOKOSZ óvodai munkacsoportjával környezetvédő egyesületekkel az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatával

− Zöld óvodákkal


74



VII. 4. 5. Kapcsolat társadalmi és civil szervezetekkel, közművelődési intézményekkel Hagyományainknak megfelelően fenntartjuk és tovább ápoljuk kapcsolatainkat a társadalmi és civil szervezetekkel, közművelődési intézményekkel. Kapcsolatainkat a nevelési céljainkkal összefüggő területeken építjük ki: − a Magyar Pedagógiai Társasággal − a Magyar Óvodapedagógiai Egyesülettel − a Kiss Áron Magyar Játék Társasággal − a fővárosi gyermekszínházakkal, bábszínházzal, táncszínházzal − a Zöld Óvoda Hálózat Egyesülettel − az óvoda „Egészséges Gyermekek Egészséges Környezetben” alapítványának kuratóriumával −

az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatával

−

Gondolkodj Egészségesen Programmal

− −

a Fővárosi Állat- és Növénykerttel alkalmanként múzeumokkal, könyvtárakkal

A kapcsolattartás módjai változatosak, a feladatok határozzák meg formájukat, tartalmukat, időigényüket.

75




76


VIII. Mellékletek

VIII. MELLÉKLETEK

77



1. sz. melléklet

A hagyomány és a népi kultúra műveltetési és tapasztalatszerzési lehetőségei Táplálkozás

A N Y A G I V I L Á G

S Z E L L E M I V I L Á G

Tetőtől talpig

Gyűjtögetett táplálék levelek, virágok, fűszernövények, gyümölcsök gyűjtése

Öltözködés kendőszabás, ruhadarabok varrása, lábbelik készítés babáknak

Tárolás, tartósítás szárítás, lekvár főzés, savanyítás, tejfeldolgozás

Testápolás hajfonatok kislányoknak, babáiknak

Főzés-sütés az óvodában az udvaron a szabadban, nyílt tűzön tábor, kirándulás alkalmával

Gyöngyözés

Italok gyümölcslevek, szörpök készítése

Növényi ékszerek

Ősi világ magyarázat nyelvi síkon jelenik meg, nyelvi formák formájában Időjárás-ismeret időjósló lapok, megfigyelések

Szokások, ünnepek

Kiegészítő darabok zacskók készítése erszények

Közösség tere hajléképítés: kirándulásokon, nyári táborban, udvaron

Gyalogos szárazföldi, faláb

Mindentudó kéz víz alatti növényekből, nádból, gyékényből

Járművek csúszó járművek - szánkó Kerekes járművek - korong kerék

Kosárkötés

Energiafelhasználás vízkerék

Népdal népdalok gyermekjátékdalok dalos mesék

Mese állatos tréfás tündér

Gyapjúfeldolgozás

Monda honfoglalásról Mátyás királyról

Közlekedés

Gyékényszövés egyszerű fazekasság

Népköltészet mondókák, névcsúfolók, köszöntő versek

Népi gyógyítás teák varázsmondókák

Textíliák készítése növényi rostokból, gyapjúból csomózás, hurkolás, fonás, szalagszövés szövés: növényi szálakkal, rongyból, fonalból Gyapjúfeldolgozás nemezelés

Néptánc ugróstánc alapelemei

Játékok mondókák, ölbeli játékok

Kismesterségek Mindentudó kéz víz alatti növényekből, nádból, gyékényből Játékok

vonulások kántálós járás hidas-, párválasztó játék Népi sport játékok munkaeszközök, babák, babakonyha, hangszer, zajkeltő eszköz, zúgattyú, levélsíp, papírforgó, pörgettyű, ugráló kötél, labda, vesszőcsörgő, citera, csutka, muzsika, hinta, gólyalábak, hótalp bodzasíp, fűzfakürt


78


2. sz. melléklet

Mese, vers Műfajilag

Népi mondókák

− − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Magyar népmesék

79

− −

Tartalmilag cirókák - marókák hintáztatók altatók esőüdvözlők lovagoltatók naphívogatók állathívogatók állatűzők hangutánzók szerepátadó fogyó-gyarapodó kiszámolók természeti jelenségekhez kötődő állatvilágról szóló mindennapi életről szóló fiktív halandzsa szövegű kiolvasók, nyelvgyakorló, nyelvgyötrő csoportos játékok dramatikus jelleggel állatmesék novellisztikus-realisztikus mesék erkölcsi fogalmak kialakítását szolgálják klasszikus tündérmesék csali-tréfás mesék

− − − − − − − − − −

Formailag játékos szóalkotások, hangutánzó szavak hangulatfestő szavak melléknevek hangsúlya muzikális felépítésű szavak és mondatok erőteljesebb költői képek 2-4 soros ritmus, rím, szózengés zenei hatású csengő-bongó alliteráló kifejezések, zenei ritmusú sorok tartalmasabbak, fonetikailag bonyolultabbak

− lánc, halmozó, − egyszerű szerkezetű, rövid, érthető, világos meseszövés − egyenes vonalú cselekmény − ritmikus ismétlődések, fordulatok − cselekményesebb, terjedelmesebb, bonyolultabb nyelvezetű, szerkezetű, hosszabb terjedelmű − többfázisú, szerkezetű gyermekek által ismert vagy megismerhető eseményeket rövid, szemléletes formában ábrázolják − tartalmasabbak, fonetikailag − bonyolultabbak


− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Tevékenységben felnőttek játéka ölbeli gyermekekkel ritmus, rím, szózengés ritmikus mozgással kísérése mondóka játékkal összekötve népi mondókák mondogatása, játszása nyelvi játékok ritmus játékkal összekötve népdal, felelgetős mondóka dramatizálása mondókák meghallgatása az óvónő előadásában mondókák hangoztatása mozgással összekötve alliteráló kifejezések mondogatása zenei ritmusú sorok ismétlése gyerekkel való játék érzelmeket felkavaró játék népdal dramatizálása meghallgatása, átélése az óvónő előadásában meghallgatása, átélése az óvónő előadásában rövidebb mesék előadása gyermekek által - próbálkozások mese dramatizálása mese bábozása, összekötése ábrázolással, zenével meghallgatása, átélése az óvónő előadásában a mese egy részletének dramatizálása a mese egy részletének bábozása


Műfajilag

Más népek meséi

Műmesék, meseregények

2. sz. melléklet

Tartalmilag

Formailag

Tevékenységben

− állatmesék − novellisztikus-realisztikus mesék − erkölcsi fogalmak kialakítását szolgálják − klasszikus tündérmesék − csali-tréfás mesék

− lánc, − halmozó, − egyszerű szerkezetű, rövid, érthető, világos meseszövés − egyenes vonalú cselekmény − ritmikus ismétlődések, fordulatok − cselekményesebb, terjedelmesebb, bonyolultabb nyelvezetű, szerkezetű, hosszabb terjedelmű − többfázisú, szerkezetű, gyermekek által ismert vagy megismerhető eseményeket rövid, szemléletes formában ábrázolják − tartalmasabbak, fonetikailag bonyolultabbak

− meghallgatása, átélése az óvónő előadásában − meghallgatása, átélése (óvónő előadásában) − rövidebb mesék előadása gyermekek által - próbálkozások − mese dramatizálása − mese bábozása, összekötése ábrázolással, zenével − meghallgatása, átélése az óvónő előadásában − a mese egy részletének dramatizálása − a mese egy részletének bábozása

− állatmesék − novellisztikus-realisztikusklasszikus mesék tágabb környezetük jelenségeiről, szereplőiről

− lánc, − halmozó, − egyszerű szerkezetű, rövid, érthető, világos meseszövés − egyenes vonalú cselekmény − ritmikus ismétlődések, fordulatok − többfázisú, szerkezetű, gyermekek által ismert vagy megismerhető eseményeket rövid, szemléletes formában ábrázolják − tartalmasabbak, fonetikailag bonyolultabbak

− meghallgatása, átélése az óvónő előadásában − cselekményesebb, terjedelmesebb, bonyolultabb nyelvezetű, szerkezetű, hosszabb terjedelmű − meghallgatása, átélése az óvónő előadásában − a mese egy részletének dramatizálása − a mese egy részletének bábozása


80


2. sz. melléklet

Műfajilag

Tartalmilag

Formailag

Tevékenységben

− állatmesék − novellisztikus-realisztikus mesék főleg kisgyermekekről

− lánc, − halmozó, − egyszerű szerkezetű, rövid, érthető, világos meseszövés − egyenes vonalú cselekmény − ritmikus ismétlődések, fordulatok − cselekményesebb, terjedelmesebb, bonyolultabb nyelvezetű, szerkezetű, hosszabb terjedelmű − többfázisú, szerkezetű, gyermekek által ismert vagy megismerhető eseményeket rövid, szemléletes formában ábrázolják − tartalmasabbak, fonetikailag bonyolultabbak

− meghallgatása, átélése az óvónő előadásában − meghallgatása, átélése az óvónő előadásában − a mese egy részletének dramatizálása az óvónő előadásában − a mese egy részletének bábozása − próbálkozzanak egyre önállóbban ők maguk is

− − − −

− lánc, − halmozó, − egyszerű szerkezetű, rövid, érthető, világos meseszövés − egyenes vonalú cselekmény − cselekményesebb, terjedelmesebb, bonyolultabb nyelvezetű, szerkezetű, hosszabb terjedelmű − többfázisú, szerkezetű, gyermekek által ismert vagy megismerhető eseményeket rövid, szemléletes formában ábrázolják tartalmasabban, fonetikailag bonyolultabban

− meghallgatása, átélése az óvónő előadásában − meghallgatása, átélése az óvónő előadásában − a mese egy részletének dramatizálása az óvónő előadásában − a mese egy részletének bábozása

Kitalált történetek

Művészi értékű történetek

81

állatmesék novellisztikus-realisztikus főleg kisgyermekekről történetek a gyermekek egyre táguló világáról, tágabb környezetük jelenségeiről, szereplőiről



2. sz. melléklet

Műfajilag

Versek

Tartalmilag − − − − − − − − − −

Formailag

közvetlen környezetről állatvilágról természeti jelenségekről mindennapi élethez kötődő, a gyermekek egyre táguló világának jelenségeiről természeti jelenségekhez kötődő állatvilágról szóló mindennapi életről szóló fiktív halandzsa szövegű kiolvasók, nyelvgyakorló, nyelvgyötrő csoportos játékok dramatikus jelleggel vidám, groteszk, humoros versek

− − − − − −

2-4 soros ritmus, rím, szózengés 8-1 soros zenei hatású alliteráló csengő-bongó ritmus, rímek élénksége, változatossága − játékosság − humor − ritmikus, zenei hatású, költői képekkel teli, érzelmekkel teli hangulatot kifejező

Tevékenységben − − − − − − − − − − − − − − − −


meghallgatása az óvónő előadásában ritmus, rím, szózengés élménye ritmus, rím, szózengés mondogatása vers játékkal összekötve versek, verses mesék meghallgatása az óvónő előadásában versek többszöri mondogatása alliteráló kifejezések mondogatása zenei ritmusú sorok ismétlése szavakkal való játék kreatív játékkal összekötve verses, szöveges játékok versalkotási próbálkozások hallgatás, mondogatás ritmusjátékkal összekötve kreatív játékkal összekötve verses, szöveges játékok versek bábbal

82


3.sz. melléklet

Gyermekek vizuális funkcióinak fejlődése, a fejlesztés lehetőségei (rajzolás, festés, vizuális játékok) "A" SZAKASZ

"B" SZAKASZ

"FIRKA" KORSZAK

1. Szándéktalan firka: tiszta izommozgásból 2. Szándékolt firka: a gyermek munkájának ötletszerű nevet ad 3. Utánzó firka: még elsősorban izommozgás, de már csuklóból. Jelentkezik az a tendencia, hogy a mozgást az ujjakra koncentrálja A firka korszak állomásai: 1. Differenciálatlan firkák - kusza vonalak 2. Longitudinális, kontrollált firkák - lengő firkák 3. Megnevezett firkák: a nyomhagyás örömét az ábrázolás öröme gazdagítja Motívum szakasz −−−−−−−−−−−−→ Alapfirkák kialakításának és begyakorlásának, a "személyi stílus" megjelenésének szakasza

83

ISKOLAI REALIZMUS ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Vizuális realizmus ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ ←−−−−−−−−−−→ A "tündéri realizmus kora" Feltétele, hogy a percepció elkülönüljön és megelőzze a tárggyal kapcsolatos 1. A rajz elszakad a testmozgástól 2. A gyermek elkezdi saját sémáinak, ismereteket (absztrakt ismereteket) önálló környezetének kialakítását 3. Ábrázolási szimbólumok korszaka, geometrikus elemekből épít valóságra emlékeztető formákat. 4. Térábrázolás még nem jelentkezik 5. A szín a rajzoló érzelmeit, s nem a valóság színviszonyait tükrözi. Meghatározó, hogy milyen színkészletű festék van a kezében PRESEMATIKUS KORSZAK

−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→

"C" SZAKASZ

Kompozíciós Képalkotó szakasz szakasz ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ ←−−−−−−−−−−→ Valóságról szerzett ismeretek formaiAlapfirkából színbeni kifejezése létrehozott diagrammokból alkotja a bonyolultabb formáit



3.sz. melléklet

Forma szakasz ←−−−−−−−−−−→ −−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Emberábrázolás Az alapfirkák kombinálása. Kezdetben megjelenése kettőt, majd hármat, majd többet kapcsol össze. A mandala megjelenése


84


3.sz. melléklet

"A" SZAKASZ "B" SZAKASZ "C" SZAKASZ Képzet kapcsolat kiépülése. Véletlen Intellektuális realizmus szakasza Érzelmi fejlesztés dominanciája Séma szakasz realizmus. Egyre inkább szándékos. ←−−−−−−−−−−→ ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ |−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−| Mozgás irányított analógiák. Nem a Formai szótár 1. A gyermek "racionális perspektíva" pontos, a szép kivitelezés, hanem a témák − a sémafejlesztés szerint rendezi a testformákat. rajzi lejátszása a célja. részek fejlesztését 2. "Többszempontúság" jelenik meg a rajzaikon - kiterített, térképrajz jelenti 3. "Transzparencia", röntgenképszerű rajzolás. Emocionálisan felnagyított részletek. Nem a látványt igyekszik rajzolni, hanem amit a dologról tud. Szalagszerű felsorakoztatás Intellektuális fejlesztés dominanciája Minta szakasz |−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Utánzás Megfigyelések. Azonosságok, különbözőségek. Téri helyzetek. Kommunikációs játékok. Formaérzékelés, Gesztusok lefékeződése felismerés fejlesztése. Vizuális élmény megjelenítése Ábrázoló szándék nélküli vizuális tevékenység vonalakkal, folttal, színnel, plasztikai elemekkel. Mozgásélmény elsődleges Plasztikai, rajzi, festői kifejező eszközök elemi tudatosítása. Egyéni, belső élmények autonóm Mozgásutánzás kivetítései változatos technikákkal. Egyéni élmények Nem szabad a mozdulatot félbeszakítani akkor sem, ha a reprodukció a hibás! feldolgozása. Képolvasás, tárgyelemzés elemi szinten. Nem gyorsíthatjuk a fejlődést ebben a Kreatív, innovatív vizuális gondolatok kipróbálása. Vizuális játékok. A kompozíciós készség fejlesztése. korban, hagyjuk az érést. Optikai játékok A megnevezést ne erőltessük. mert később is a felnőtt segítségét várja. Szenzo-motoros fejlesztés dominanciája ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−| Tudatos mozgásfejlesztés, az érzékelő apparátus fejlesztése. Anyagok, eszközök, technikák megismertetése. Texturális és fakturális tapasztalatok. Érzékelő játékok. Szabad, korlátozatlan próbálkozások. "Csak szép" képek, alkotások. Színélmények. Erős indulati, érzelmi befolyásoltság

85



3.sz. melléklet

Gyermekek vizuális funkcióinak fejlődése, a fejlesztés lehetőségei (plasztikai alakítás) "A" SZAKASZ "B" SZAKASZ A/1, 5 E Ember figurák megjelenésének korszaka Ábrázolás előtti korszak ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ ←−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Spontán megjelenő ember figura Gyurmafigurák Fej-láb, “oszlop ember”, tagolatlan fej, törzs Nyom ←−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Agyagvésetek Lapítás, gömbölyítés Gyurmaujjnyomok “Lepény”-ember Jelalkotás ←−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Még nem ábrázoló céllal “Golyó”-ember A tevékenység öröme ←−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Cselekvés öröme, játék, játékosság “Mozaik ember” ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ A gyermek aktívabb, mint rajzban, Magas dombormű, teljes ember figura tevékenységét beszéd kíséri. Testrészek összeismertetése Törzs tagolódása, végtagok tagolódása Arc tagolódása Mozgás ábrázolás kezdetei Díszítés (ruha, haj stb.) Környezet, kísérő tárgyak Plasztikai csoportkompozíció

"C" SZAKASZ

Értelem irányít Mozgás irányít Látás irányít −−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−− ←−−−−−−−−−−→ ←−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Erős indulati, érzelmi befolyásoltság −−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Szenzo-motoros fejlesztés dominanciája Intellektuális fejlesztés dominanciája Érzelmi fejlesztés dominanciája ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−| |−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ |−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−− Szakmai fogások ismertetése, Folyamatos lehetőség plasztikai munkára, “munkálásra”, gyakorlása, megfigyelések. Plasztikai megnevezés kötelezettsége nélkül a cselekvés öröme kifejezésmódok, téri problémák elemi megjelenítése. Kompozíciós készségfejlesztés. Az anyagszerűség alapszabályának sokoldalú megtapasztalása


86


3.sz. melléklet

A megmunkálási folyamat fejlődése: 1. Szétszakítják a kupac agyagot, megdolgozás nélkül hagyják. Egymásra rakják. A mozgó megismerő rendezés tendenciája. 2. Agyag forgatása, gömbformák létrehozása. Erős törekvés a ritmikus mozgásokra. 3. Tartalom megjelenése: véletlen forma hozza elő. Ismétlésre ösztönöz. Motorikus emlékezéscselekvés öröme.

87



IX.

4. sz. melléklet

A gyermekek építő –konstruáló tevékenységének fejlődése, a fejlesztés lehetőségei "A" SZAKASZ Az érzékszervi-mozgásos játékból nő ki. “Valamit” építés szakasz ←−−−−−−−−−−−−−−−−− Szabad fantázia és a valamit ábrázolás ötvözete “Mire való” szakasz ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Próba-szerencse tanulás Statikai kipróbálás

Mozgás irányít |−−−−−−−−−−−→

Látás irányít |−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→

"B" SZAKASZ

"C" SZAKASZ

“Tudatos megfigyelés, tervezés” szakasza ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ A valóság tudatosabb megfigyelése Racionalitás és célszerűség Koordinált mozgás Fejlettebb térlátás Elemi statikai ismeretek Kreatív megközelítés Értelem irányít |−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→

Erős indulati, érzelmi befolyásoltság |−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→ Szenzo-motoros fejlesztés dominanciája ←−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−|

Intellektuális fejlesztés dominanciája |−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→


Érzelmi fejlesztés dominanciája |−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−−→

88


IX.

4. sz. melléklet

Az óvoda és a család kapcsolattartásának tartalma és formái Megnevezése

89

Célja

Formája

Az ismerkedés időszaka

A gyermekek és családjuk ismerkedése az óvodai A szeptemberi óvodai élet megkezdése előtt, valamint a élettel nevelési év elején néhány napon keresztül szülők és gyermekek együtt ismerkednek a csoportjukkal.

„Szülők klubja”

Gyermekneveléssel foglalkozó témák megbeszélése

Az éves programot a szülőket aktuálisan érintő, érdeklő témák alapján állítjuk össze. 2-3 havonként szervezzük óvodai szinten a közös programot.

Napi találkozás

A folyamatos kapcsolattartás fenntartása

Rövid, tájékoztató jellegű beszélgetés

Fogadóóra

Csak az adott gyermek családjával történő Mindkét óvodapedagógus jelenlétével, az erre a célra beszélgetés gyermekük fejlődéséről, óvodai életéről berendezett helyiségben

Kirándulás

Az egy csoportba járó gyermekek és családjuk Hétvégi egy-egy csoportot érintő program a természetbe, közös programja, mely ismerkedési, csapatépítési esetleg valaki meghívására hétvégi telekre, évente 1-2 lehetőség a családok, illetve az óvodapedagógusok alkalommal és a családok között

Szülői/nevelőtársi értekezlet

Az egy adott csoportra vonatkozó pedagógiai és szervezési tájékoztatás

A Szülői Közösség választmányának találkozója

Az egyes csoportok szülői közössége képviselőinek Évente 2-3 alkalommal a munkatervben rögzítettek szerint tájékoztatása óvodai szintű eseményekről



Megnevezése Kézműves nyílt napok

IX.

4. sz. melléklet

Célja

Formája

A családok bevonása a mindennapi óvodai életbe az Csoportonkénti szervezés adventi és a tavaszi ünnepkörhöz kötve

Egy-egy szülő részvétele a Az óvodai nevelőmunka színesebbé, változatosabbá Csoportszintű, esetenként az egész óvodát érintő szervezés tétele egy-egy szülő közreműködésével napi óvodai életben (barkácsolás, zenélés, táncolás stb.) Hangverseny a zene világnapján

A jeles nap megünneplése, szülők, gyermekek és az Zenész szülők, hangszeren tanuló volt óvodásaink előadása óvoda dolgozóinak közös zenehallgatása

Családlátogatás

A gyermek megfigyelése családi környezetben

Falusi óvoda

Az egy csoportba tartozó családok és az Egy csoportot érintő, háromnapos vidéki együttlét óvodapedagógusok ismerkedése, barátságok kialakulásának elősegítése

Erdei óvoda találkozó

Az erdei óvodában résztvevő felnőttek és Közös szervezés gyermekek közös élménybeszámolója a szülőknek

Az óvoda születésnapja

Jelenlegi és volt óvodásaink, családjuk és az óvoda Óvodai szintű szervezés dolgozóinak felszabadult együttléte

Szüret

Hagyományok felelevenítése, az együttlét örömének Óvodai szintű szervezés átélése

Farsang

Hagyományőrzés, a felszabadult együttlét örömének Csoport- és óvodai szintű szervezés átélése


A szülők meghívására történő látogatás

90


IX.

Megnevezése

4. sz. melléklet

Célja a

hosszabb

Formája

Levélváltás

Kapcsolaterősítés gyermekekkel

ideig

hiányzó Szükség szerinti módon

Kiállítások szervezése az óvodában

Gyermekek és szüleik otthoni együttműködésének támogatása

Volt óvodásaink találkozója

Élménybeszámoló az iskolai élet megkezdéséről

Nagyszülők napja

Nagyszülők ismerkedése és részvétele az óvodai Csoportszintű szervezés életben

„Csütörtöki játszódélután”

Gyermekek és szüleik együtt játszása elsősorban az A hét egy délutánján, csütörtökön az érkező szülők együtt udvaron, de igény esetén a teremben is. játszhatnak a gyerekekkel

együttlétének, A különböző témában készült alkotások óvodai szintű kiállítása

Apák napja

91


Volt óvodásaink, a szüleik és az óvodapedagógusok együttléte



92


IX.

IX. Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

93





94


IX.


ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT, LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Játékvilág Óvodai Program módosított változatának érvényességi ideje: 2013. március 1-től visszavonásig A Fővárosi Önkormányzat Óvodája nevelőtestületének határozata alapján érvényes: 2013. március 1. napjától A Játékvilág Óvodai Program módosított változata felülvizsgálatának időpontja: 2018. május 31. A Helyi Nevelési Program módosításának indoka lehet: − − − −

feladatbővítés vagy feladatelvonás a Fővárosi Önkormányzat Óvodája szervezeti átalakítása ha a gyakorlat megkívánja és a nevelőtestület 50 + 1 %-a az egyes programrészeket módosítani kívánja törvényi módosítások

A Szülői Közösség egyetértését nyilvánította:

Dátum: Budapest, 03. 01.

Név: Szokolay Klára

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsága nevében jóváhagyta:

Dátum: 2013. 03. 01.

Név: Pölöskei Gáborné főosztályvezető

Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: − Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztályának vezetője − a Fővárosi Önkormányzat Óvodája − a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI A Játékvilág Óvodai Program nyilvánosságra hozatalának módjai: − az intézmény honlapján − az intézmény könyvtárában

95





96


X. Irodalmi ajánló

X.

97

IRODALMI AJÁNLÓ




X. IRODALMI AJÁNLÓ (témánként rendszerezve) Általános pedagógia, pszichológia Szerző

A mű címe

Kiadás helye, éve

Antal Judit

Mentálhigiéné az óvodában

Győr 2008

Auer Éva

Alapismeretek SNI gyermekek, tanulók integrált neveléséhez

Bp. 2004

Bábosik István

A nevelés folyamata és módszerei

Bp. 1991

Bagdy Emőke

A család: Harcmező és békesziget

Bp. 2007

Balázsné Szűcs Judit

Az Ember aki óvodás

Bp. 2003


Szabadon, játékosan, örömmel

Bp. 1998


Találjuk ki újra a nevelést

Bp. 2008

Biddulph, Steve

Hogyan neveljünk boldog gyermekeket?

Bp. 2002

Chrappán Magdolna – W. Mikó Magdolna

A tevékenységközpontú óvodai program pedagógiai és pszichológiai háttere

Bp. 2003

Coleman, Daniel

Érzelmi intelligencia

Bp. 1997

Csíkszentmihályi Mihály

A fejlődés útjai

Bp. 2007

Csíkszentmihályi Mihály

Flow – Az áramlat

Bp. 1996

Dorothy Einon dr

Kreatív gyerek

Pécs, 2002

Franz, Silvia dr

Hiperaktív gyerekek

Bp. 1998

Fromm, Erich

A szeretet művészete

Bp. 2001

Ginott, Hiam

Szülők és gyermekek

Bp. 1999

Gordon, Thomas

P. E. T.

Bp. 1990

Hegyi Ildikó dr

Siker és kudarc a pedagógus munkájában

Bp. 1996

Hegyi Ildikó dr

Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban

Bp. 1998

Horányi Annabella – Kósáné Ormai Vera

Gyerekeinkért

Győr 2008

Horányi Annabella – Kósáné Ormai Vera

Mi pedagógusok

Győr 2006

Király Ildikó

Az emlékezet fejlődése kisgyermekkorban

Bp. 2002

Körmöci Katalin

A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában

Miskolc 2001

Mérei Ferenc-

Gyermeklélektan

Bp. 1985

Miller, Alice

Kezdetben volt a nevelés

Bp. 2002

Monks, Franz J.

A nagyon tehetséges gyermek

Bp. 1998

Piaget, Jean

Hat tanulmány

Bp. 1990

Porkolábné dr. Balogh Katalin

Komplex Prevenciós Óvodai Program

Bp. 2000

V. Binet Ágnes

(Kudarc nélkül az iskolában) Fővárosi Önkormányzat Óvodája

98



Schatz, Tanja dr

Te másképp gondolod?

Bp. 2000

Varga Irén

Önismereti játékok gyűjteménye

Debrecen 2008

Vekerdy Tamás

Az óvoda és az első évek a pszichológus szemével

Bp. 1989

Vekerdy Tamás

Kicsikről nagyoknak 1. A kisgyermekkor

Bp. 1996

Vekerdy Tamás

Óvoda az ezredfordulón

Bp. 1998

Woolfson, Richard dr

Gyerekünk testbeszéde

Bp. 1999

Szerző

A mű címe

Kiadás helye, éve

Balogh Tibor Hegyi Gabriella dr Kövesdi Natália Oláh A.-Vadnai Zs.Kállai E. Pintér Judit – dr. Verebélyi Imréné Székely Lajos dr

Lélek és játék Természetes gyógymódok Nagyi és Nati Reformkonyha

Bp. 2001 Bp. 1999 Bp. 2000 Bp. 2001

Játsszunk tornát / Preventív gyógytorna

Bp. 1997

Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata Egészségnevelő dajka Egészségpedagógia Gyermek-Egészségügyi Nevelőprogram Magiszter Mozgásfejlesztés szabadon

Bp. 2003 Bp. 2003 Bp. 2005 Bp. 2008 Bp. 2008 Bp. 1999

Mozgásfejlesztés az óvodában

Bp. 2005

Egészséges életmód alapjai 1-3.

Bp. 2006

Egészségnevelés

Székely Lajos dr Székely Lajos dr Székely Lajos dr Székely Lajos dr Tótszöllősyné dr. Varga Tünde Tótszöllősyné dr. Varga Tünde Váradi Tibor

Anyanyelvi kultúra, kommunikáció Szerző

A mű címe

Kiadás helye, éve

Debreczeni Tibor Erdélyi Andrea Gósy Mária dr

Szín - kör - játék. Kreatív játékok A gesztusnyelv kommunikációelméleti alapjai Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak Óvónői beszédviselkedés Tiszta beszéd Mit tegyünk a beszédzavarral küzdő gyermekek megsegítéséért Testbeszéd A szenzomotoros integrációs terápiáról Kétszemélyes költészet A hazugság forradalma Nevelés kézzel, bábbal

Bp. 1984

Gósy Mária dr Montágh Imre Murárik Ferencné Pease, Allen Sófalvi Sándor Szávai Géza Szávai Géza Szentirmai László

99


Bp. 1994 Bp. 1990 Bp. 2001 Bp. 2003 Bp. 1992 Bp. 1998 Bp. Bp. 2005



Játék Szerző

A mű címe

Kiadás helye, éve

B. Méhes Vera Bartha Árpád Elkonyin Frainberg, Selma H. Kovács György Bakosi Éva Millar, Suzanne

Az óvónő és az óvodai játék A játék A gyermeki játék pszichológiája Varázsos évek Játék az óvodában

Bp. 1982 Bp. 1994 Bp. 1990 Debrecen 2001

Játékpszichológia

Bp. 1990

A környezet felfedezése és megismerése Szerző

A mű címe

Kiadás helye, éve

Benkő Gyöngyi

Környezeti nevelés, oktatás, képzés Magyarországon Környezeti nevelés az erdőben

Bp. 1993

Bihariné dr. Krekó Ilona Cornell, Joseph Dezsériné Bíró Mária Fabóné Nagy Andrea Kanczler Gyuláné dr

Kézenfogva gyerekekkel a természetben Óvodások az állatkertben Zöldnapok a környezeti nevelésben Környezeti nevelés a művészetek eszközeivel az erdőben Kanczler Gyuláné dr Speciáis ökológiai ismeretek Lohri, F. és Schwyter A Találkozzunk az erdőben! Maklári Jenőné Életmódunkkal a környezetünkért Müller Róbert Nagyvárosi természetbúvár Németh Imre Zöld kalandra fel! Nyiratiné Németh Zöld jeles napok – módszertani kézikönyv Ibolya Schmidt Egon Madarak Budapesten Schmidt Egon Madárvédelem a ház körül Vargáné Biharvári Zöldovi Gabriella Vásárhelyi Tamás drNemzeti környezeti nevelési stratégia alapvetés Victor András dr


Bp. 2002 Bp. 1998 Bp. 1999 Szarvas 2002 Bp. 2002 Bp. 1991 Bp. 2002 Bp. 2000 Bp. 2002 Bp. 2005 Bp. 2003 Bp. 2001 Szolnok 1997 Bp. 1998

100



Matematikai tapasztalatszerzés Szerző

A mű címe

Kiadás helye, éve

C. Neményi Eszter Páli Judit

Matematikai nevelés az óvodában Játék, tanulás, játékos tanulás

Perlai Rezsőné Perlai Rezsőné Varga Tamás

A matematikai nevelés módszertana Matematikai játékok óvodáskorban Óvodáskorúak matematikája

Villányi Györgyné Zsámboki Károlyné Zsámboki KárolynéHné Szigligeti Adél

Játék a matematika? Bence világot tanul – Óvodások matematikája Matematika kézzel, fejjel, szívvel

Bp. 1991 Óvodai Nevelés 1990/6 Bp. 1997 Bp. 1999 Élet és Tudomány 1979/46 Bp. 1993 Sopron, 2001 Bp. 1996

Hagyományápolás - népi kultúra átadása Szerző

A mű címe

Kiadás helye, éve

Baranyai Sándorné Beszprémy Katalin Bodza Klára – Paksa Katalin Bucherna Nándorné Dömötör Tekla Farkas Zoltán

Velünk élő néphagyományok Népi játszóház Magyar népi énekiskola I-II-III

Bp. 1992 Bp. 2002 Bp. 2002

Néphagyományőrzés az óvodában A magyar nép hiedelemvilága Néptánc alaptechnikák módszertana

Bp. 2005 Bp. 1981 Bp. 2001

Jung Károly Kerényi György Kériné Borda Edit Kodály Zoltán Kósa Csaba Lázár Katalin

Az emberi élet fordulói Magyar énekes népszokások Hagyományok és népi játékok az óvodában Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers Esztendő, te vígságszerző Gyertek, gyertek játszani! I. II.III.IV.

Lázár Katalin

Népi játékok

Újvidék 1978 Bp. 1982 Szekszárd, 2008 Bp. 1993 Békéscsaba, 1988 Bp. 2002, 2004, 2006, 2008 Bp. 1997

Ludánszkiné Szabó Éva Óvodai zenei hagyományápolás – népszokások Oláh Andor dr Ortutay Gyula Penavin Olga Róheim Géza Tarján Gábor dr Tarján Gábor dr Tátrai Zsuzsanna Karácsony M. Erika

101

„Az idő a gazda mindenütt” Magyar néprajz Népi kalendárium Magyar néphit és népszokások Fölnevelő hagyomány Mindennapi hagyományok Jeles napok, ünnepi szokások Fővárosi Önkormányzat Óvodája

Hajdúböszörmény, 1995 Bp. 1986 Bp. 1979 Bp. 1988 Bp. 1990 Bp. 1984 Bp. 1998



Mese, vers Szerző

A mű címe

Kiadás helye, éve

Bettelheim, Bruno Fónagy Irén Gabnai Katalin Komáromi Gabriella Mezei Éva Nagy Olga Papp Lászlóné

A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek A költészet kezdetei Drámajátékok Bevezetés a drámapedagógiába Gyermekirodalom A dráma születése Táltos és pegazus A mese az maga a valóság álruhában

Bp.1985

Tóth Ágnes

Vers az óvodában Egyéni versismétlés, verstanulás módszerei

Bp. 2005 Óvónők Kt C. 2. 13. Bp. 2007 Óvónők Kt C. 2. 15.

A mű címe

Kiadás helye, éve

Alternatív zenepedagógiák Magyar Népzene Tára I. Motivumfűzés Kalandozások a hangok birodalmában Kör-kör ki játszik Játék és tánc az óvodában

Bp. 1994 Bp. 1953 Bp. 2007

Ének-zene az óvodában Zenei nevelés az óvodában A zene felemeli kezeimet A játék természetes örömével A zenei fejlesztő játékokról Belső zenéd dallama – zeneterápia és pszichodráma Tücsökringató A zene kialakulása

Bp. 2005

Bp. 2008 Bp. 1999

Ének, zene, tánc Szerző

Antal-Lundström Ilona Dancs Lajos Foltin Jolán – Tarján Katalin Forrai Katalin Horánszki Jánosné Kokas Klára Komáromi Lajosné Kovács Barbara Moreno, Joseph, J. Sándor Ildikó Szabolcsi Bence

Bp. 1992 Bp. 1994

Bp. 1992 Bp. 2005 Bp. 2002

Bp. 2005

Rajzolás, mintázás, kézimunka Szerző

A mű címe A művészet születése A vizuális-esztétikai kultúra alapjai I-II. Látás és ábrázolás Múzeumpedagógia Vizuális nevelés az óvodában


Kiadás helye, éve Bp. 1996 Bp. 1991 Bp. 1993 Hajdúböszörmény 1994

102



Vizuális-esztétikai nevelés lehetőségei Balázsné Szűcs Judit Balázsné Szűcs Judit Balázsné Szűcs Judit Feuer Mária Feuer Mária Geréb Zsuzsa Heffner Anna Kárpáti Andrea Kárpáti Andrea Kárpáti Andrea Kárpáti Andrea – Kosza Mária Kondocs Mihályné Kozma Katalin Merényi György Moholy-Nagy László Tatarkiewicz, W. Várnagy Ildikó

103

A gyermekközpontú vizuális nevelés Játék és fejlesztés a művészetek tükrében Rajzelemzés belemagyarázás nélkül A firka lélektana A gyermekrajzok fejlődéslélektana A gyermekrajzok esztétikuma A látás világa A vizuális megismerés módszerei Látni tanulunk Leonardo-program Vizuális nevelés világszerte A vizuális nevelés Az óvodai ábrázolás Vizuális kultúra - vizuális nevelés A festéktől a fényig Az esztétika alapfogalmai Vizuális játékok


Bp. 2005 Bp. 2004 Bp. 2008 Bp. 2002 Bp. 2001 Bp. 2003 Bp. 1991 Bp. 1991 Bp. 1992

Bp. 1998 Bukarest 1979 Bp. 2001 Bp. 1979

JÁTÉKVILÁG ÓVODAI PROGRAM

Recommend Documents