Játéksziget Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzata

Játéksziget Óvoda *: 1214 Budapest, Jupiter u. 24./a. (/fax: 06-1/278-21-36

OM. Azonosító: 034747 Szervezeti és Működési Szabályzata

Játéksziget Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

Készítette: Elfogadta: Véleményezte:

Gugcsóné Nagy Judit óvodavezető az intézmény nevelőtestülete a Szülői Közösség

1



Tartalom Bevezető 1. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó – szabályozások 1.1. Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma

6.o.

1.2. Az intézmény neve, székhelye

6.o.

1.3. Ellátandó alaptevékenység alapító okirat szerint

6.o.

1.4. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság, a gazdálkodással összefüggő jogosítvány

8. o.

1.5. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltétel- és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai tartalma

9.o.

1.6. Az intézményvezető kinevezési rendje

10.o.

1.7. Az iratkezelés szervezeti rendje

10.o.

1.8. Az intézmény megszüntetése

10.o.

2. Nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 2.1. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és hatáskörei, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

11.o.

2.2. A működés, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

19.o.

2.3. A vezetők közötti feladatmegosztás rendje

24.o.

2.4. A vezető vagy vezető helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje

44.o.

2.5. A vezetők és a szülői szervezet, valamint az óvodapedagógusok és szülők közötti kapcsolattartás rendje, formája

44.o.

2.6. A szülői szervezetnek biztosított jogok, és azok gyakorlásának rendje, formái

45.o.

2



2.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai

46.o.

2.8. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálatot, az egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatót, a szak és szakmai szolgáltató szervezeteket is

46.o.

2.9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje 2.10. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

47.o. 48.o.

2.11. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

49.o.

2.12. A fakultatív hit, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

49.o.

2.13. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

49.o.

2.14. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje, a hiányzás következményeinek meghatározása

50.o.

2.15. A térítési díj, tandíj, egyéb fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok, ezek mértékének megállapítása a fenntartói rendelet alapján, valamint a befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

50.o.

2.16. A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai: a szociális és normatív támogatás kritériumai, a segély, egyéb juttatás lehetőségei, felosztásának elvei, a kérelmezés és elbírálás rendje

51.o.

2.17. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, formái

52.o.

2.18. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje, beleértve a gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendjét, a gyermekbaleset megelőzés feladatait, a baleset esetén teendő intézkedések rendjét, valamint a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendjét, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők rendje

53.o.

2.19. Kiemelt munkavégzéssel járó kereset kiegészítés, teljesítménypótlék feltételei, a megállapítás szabályai

58.o.

2.20. Egyéb jogszabály által szabályozandó, de más szabályozásban nem szabályozható kérdések

59.o.

Záró rendelkezések

62.o.

3



Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: · · · ·

· · · · · ·

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet óvoda-egészségügyi ellátásról 1197. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a gyermekek szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2012. november 10.-i határozatával fogadta el. · A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára,– ide értve a közhasznú foglalkoztatásban részt vevőket –, továbbá az intézménybe járó gyermekekre, s azok szüleire, hozzátartozóira nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:

· ·

Az óvoda területére. Az óvoda által szervezett – a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra.

4



Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok: · Alapító okirat · Szervezeti és Működési Szabályzat · Pedagógiai Program · Házirend · Gyakornoki Szabályzat · Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat · Továbbképzési program, beiskolázási terv · Közalkalmazotti Szabályzat · Tűzvédelmi Szabályzat · Munkavédelmi Szabályzat · Leltározási és Selejtezési Szabályzat · Kötelezettségvállalási ellenjegyzés, teljesítés igazolása szabályzat · Anyag- és eszközgazdálkodás szabályzat · A beszerzések lebonyolításának szabályzata · Belső kontrollrendszer szabályozása · Együttműködési megállapodás · Telefon használati Szabályzat · A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata Bevezető Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendeletet módosító 32/2008. (XI. 24.) OKM - rendelet több fontos újdonságot, illetve részletszabályt vezetett be, felül kell vizsgálni a szervezeti és működési szabályzatot. A szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője vizsgálta felül, egészítette ki, a nevelőtestület, az egyéb dolgozók és a szülők közössége egyetértési jogukat gyakorolták. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló törvények: 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1996. évi XXVIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992.évi az törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 1996. évi LXII: törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról 1999. évi LXVIII. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról 2003. évi LXI. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról 2011. évi: Köznevelési törvény 2007: CLII. Törvény: Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 2012. évi: Munka Törvénykönyve 5



A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek: 138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 211/2007. (VIII. 7.) Kormányrendelet a gyakornoki szabályzat kiadásáról 8/2000.(V. 24.) OM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról 277/1997.(XII. 22.) Korm. Rend. A pedagógus továbbképzés, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 32/2008. (XI. 24.) OKM - rendelet Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzatának határozata az intézmény Alapító Okiratáról, Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata feladat-ellátási, intézményhálózat - működtetési és fejlesztési terve (önkormányzati intézkedési terv) Az Intézmény Minőségirányítási Programja A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé, módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteket képező egyéb szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottja számára nézve kötelező érvényű.

6



1. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó –szabályozások Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma 1.1. Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma Alapító neve, címe: Községi Elöljáróság, Csepel, Templom tér Létrehozásáról rendelkező határozat: Budapest XXI. ker. Tanács V. B. határozata, 1962. Az alapítói jogok gyakorlója: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest, Szent Imre tér 10. A fenntartó neve, címe: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest, Szent Imre tér 10. Irányító felügyeleti szerv neve, címe: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, 1211 Budapest, Szent Imre tér 10. 1.2. Az intézmény neve, székhelye Az intézmény megnevezése: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Játéksziget Óvoda Székhelye: 1214 Budapest, Jupiter u. 24/a. 1.3. Ellátandó alaptevékenység alapító okirat szerint Jogszabályban meghatározott közfeladata: Közoktatási feladatellátást végző közszolgáltató költségvetési szerv. Alaptevékenysége: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Feladata: a 3-7 éves korú gyermekek iskolába járáshoz szükséges fejlettségi szintig tartó sokoldalú fejlesztése; személyiségük kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságaik, eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével. Feladatait a közoktatási törvény, és végrehajtási utasításai, a vonatkozó jogszabályok, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a költségvetési szerv helyi Nevelési Programja alapján látja el. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, a felvételi körzetében található, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Alaptevékenységének szakágazati besorolása: Vállalkozási tevékenységei arányának felsőhatára a szerv kiadásaiban: 10% Működési köre: Az önkormányzat mindenkori óvodai felvételi körzetjegyzéke szerint. Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: Közszolgáltató szerv fajtája:

közszolgáltató közintézmény 7



Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Önállóan működő költségvetési szerv, szakmai célú költségvetési kerettel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Az önállóan gazdálkodó Oktatási Szolgáltató Intézmény látja el szellemi és fizikai támogató tevékenységét, különösen pénzügyi-gazdasági feladatait. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Közalkalmazottakat határozott, illetve határozatlan idejű kinevezéssel, vagy határozott időre szóló kinevezéssel foglalkoztathat. A közalkalmazottként foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozik; kivéve az óraadó pedagógusokat, vagy az egyéb feladatra vállalkozóként alkalmazottakat, akikre a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozik. Jogi személyiségű szervezeti egysége adatai: Nincs jogi személyiségű szervezeti egysége. Az intézmény típusa: óvoda Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: -. Az intézmény neve: Játéksziget Óvoda Tagóvodái: 1214 Bp., Jupiter u. 24/A. 1213 Bp., Körösi Sándor u. 11. 1213 Bp., Szúnyog u. 2-4. Telephelye: -1213. Bp. Szúnyog u. 6.

Játéksziget Óvoda Jupiter óvodája Játéksziget Óvoda Zsongás óvodája Játéksziget Óvoda Szúnyog óvodája

Feladatellátást szolgáló vagyon: Szakmai feladatai ellátáshoz rendelkezik a vagyonleltára szerint nyilvántartott ingó vagyonnal, és a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, Bp. XXI. Jupiter u. 24/a alatti 200517 hrsz.-on és a Bp. XXI. Bordás u. 11. sz. alatti 202788/11. hrsz.-on nyilvántartott, 1/1 tulajdoni arányú, és a költségvetési szerv használatába adott ingatlan vagyonnal. Felvehető maximális gyermeklétszám: Jupiter Óvoda: 92 fő Zsongás Óvoda: 100 fő Szúnyog Óvoda: 100 fő A költségvetési szerv OM azonosítója: 034747 Az óvoda a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. Az intézmény vezetője a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az óvoda hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Hosszú bélyegző: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, Játéksziget Óvoda, 1214 Budapest, Jupiter u. 24/a. OM: 034747 Körbélyegző: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, Játéksziget Óvoda, 1214 Budapest, Jupiter u. 24/a. OM: 034747 8


Hosszú bélyegző lenyomata


Körbélyegző lenyomata

A bélyegzők használatára jogosultak: óvodavezető, általános helyettes, tagóvoda-vezető, óvodatitkár(ok). A bélyegzők a lemezszekrényben kerülnek elhelyezésre, elvesztés esetén jogszabály szerint kell intézkedni. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok A költségvetési szerv számlaszáma: 11784009-16916241-00000000 A számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Nyrt. A számlavezető pénzintézet címe (székhely): 1051 Budapest, Nádor u. 16. A költségvetési szerv adószáma: 16916241-2-43 Az intézmény logója:

A Jupiter óvoda logója:

A Zsongás óvoda logója:

A Szúnyog óvoda logója:

9



1.4. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság, a gazdálkodással összefüggő jogosítvány A fenntartó köteles gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A fenntartási és működési költségeket a fenntartó költségvetésben irányozza elő az adott évre. Feladatellátást szolgáló vagyon: Szakmai feladatai ellátáshoz rendelkezik a vagyonleltára szerint nyilvántartott ingó vagyonnal, és a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, 1214 Bp., Jupiter u. 24/a. sz. alatti 209568 és a 1213 Bp., Körösi Sándor u. 11. sz. alatti 202788/11. hrsz.-on, 1213 Bp. Szúnyog u. 2-4. alatti 204944 hrsz-on nyilvántartott, 1/1 tulajdoni arányú, és az intézmény használatába adott ingatlan vagyonnal. Az óvodavezető az óvoda vagyonának kezelését, leltározását a Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság (továbbiakban GSZI) közösen végzi. Gazdálkodási szempontból az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodásával a Gazdasági Szolgáltató Igazgatósághoz, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez kapcsolódik, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. Gazdálkodási szerv száma: 521019

Kifizetőhely száma: 000010

Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodását az önállóan működő és gazdálkodó Budapest, XXI. kerület Csepel Önkormányzata Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság látja el. A GSZI, mint önállóan gazdálkodó intézmény az ÁFA alanya, az óvoda, mint részben önálló intézmény nem ÁFA alany. Az intézmény részben önállóan gazdálkodó szervezet, nincs gazdálkodási szerve, ezért az GSZI együttműködési megállapodás alapján látja el a gazdasági és műszaki feladatokat Az együttműködési megállapodás időpontja: 2000. nov. 29. A vagyon feletti rendelkezés joga: Gazdálkodási szempontból önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodásával a Gazdasági Szolgáltató Igazgatóság, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez kapcsolódik. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. A vagyon feletti rendelkezés jogát a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete mindenkori vagyonrendeletében leírtak szerint gyakorolja. A rendelkezésre álló vagyontárgyakat nevelő-oktató munkájához szabadon használhatja. Alaptevékenységét nem akadályozva az épület helyiségeit egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja. A rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el és nem használhatja fel biztosítékként. Ellátott szakfeladatok megnevezése

Száma

Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés, ellátás Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

5629121 5629171 8510001 8510111 8904411 8904421 10



Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6820024 Alaptevékenységének szakágazati besorolása: Óvodai nevelés - 851020 Alapvető szakfeladata: Óvodai nevelés, ellátás - 851011 1.5. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltételek és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárások. Az GSZI költségvetése tartalmazza a részben önálló intézmények költségvetési adatait. Így az óvodák esetében az elemi költségvetés magában foglalja a kiadások terén a személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások, felújítások, egyéb felhalmozások, a bevételek terén az AT bevétel, az AT összefüggő egyéb bevétel, az intézmény egyéb sajátos bevétel, az ÁFA, a továbbszámlázott bevétel, önkormányzati támogatás összegeit. A kiadások fedezetét a saját bevételek mellett a kerületi költségvetési rendeletben elfogadott költségvetési támogatás biztosítja. A költségvetés tervezése az önkormányzat által közölt előirányzattal és feltételekkel történik. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások és feltételek: · A személyi juttatások és járulékainak tervezése a költségvetésben engedélyezett létszámnak és illetményekkel lehetséges. · A dologi kiadások tervezése az önkormányzati koncepció alapján megadott előirányzatok összegének kiadási sorokra való részletezésére az intézményvezetők tesznek javaslatot az GSZI által megadott határidőre · A bevételi előirányzatok az IÁ (Intézményfelügyeleti Ágazat) - val egyeztetve az GSZI végzi az intézmények költségvetési évre vonatkozó szerződéseinek figyelembevételével történik. · Felújítási előirányzatokról az GSZI műszak igény felmérése alapján az Önkormányzat Képviselő testülete dönt. 1.6. Vezető kinevezési, megbízási, választási rendje: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete bízza meg határozott időre. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, szülői szervezetének a véleményét. A megbízás 5 évre, illetve nevelési évre szólhat. Az intézmény vezetőjének jogosítványait, amelyek körében az intézmény képviselőjeként eljárhat: kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés és utalványozás szabályzata és az együttműködési megállapodás tartalmazza. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012, (VIII.28) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője 11



alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: · · · ·

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és az óvodavezető helyettesek) férhetnek hozzá.

1.7. Az iratkezelés szervezeti rendje Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. (SZMSZ 1. sz. melléklet)

1.8. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító/fenntartó jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító/fenntartó határozattal dönt.

2. Nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 2.1. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és hatáskörei, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

12



Szervezeti felépítés

Óvodavezető

Általános helyettes

1 Óvodatitkár 2 gazd.ügyint.

8 óvónő

Munkaközösség vezető(k)

4 dajka, 1 ped.assz. 1 kertész

Intézményi fejlesztési csoportvezető

Közalkalmazotti Tanács

Tagóvoda vezető

Tagóvoda vezető

8 óvónő

8 óvónő



Munkaközösség tagjai

Folyamatos vonal: alá - fölérendeltségi vonal Szaggatott vonal: együttműködési kapcsolat

13



Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetve a képviselők - a jogszabályban meghatározottak szerint. /tv. 39 § (1) – (2)/ Az intézmény vezetője az 1993. évi LXXIX törvény 54. §. (1) és (2) bekezdése értelmében az intézmény egyszemélyi felelőse, képviselője, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembe vételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeleti határozzák meg. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, helyettes és megbízottak közreműködésével végzi. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Ø az intézményi szabályzatok elkészítéséért, Ø az intézmény pedagógiai programjának és más belső szabályzatának jóváhagyásáért, Ø az intézmény képviseletéért, Ø a nevelőtestület vezetéséért, Ø a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, Ø az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és a hatékony működtetéséért, az intézmény besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatokat nyomon követő (monitoring) rendszer működtetéséért, Ø az intézményi számviteli rendért, Ø a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért, Ø a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért, Ø a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, Ø az alkalmazotti érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, Ø a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, Ø a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményben, Ø a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, Ø a munka-, és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért, Ø a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért, Ø a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért Ø a pedagógusi középtávú továbbképzési program elkészítéséért, Ø a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért Ø a munkáltatói jogok gyakorlásáért, Ø a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért, a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért, Ø a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért, 14



Ø az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításáért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért, Ø az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért, Ø az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért, Ø az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, Ø a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésére álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt kötelezettség megtartásával gyakorolja. Közalkalmazottakat határozott, illetve határozatlan idejű kinevezéssel, vagy határozott időre szóló kinevezéssel foglalkoztathat. A közalkalmazottként foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozik; kivéve az óraadó pedagógusokat, vagy az egyéb feladatra vállalkozóként alkalmazottakat, akikre a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozik. A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban és a munkaköri leírásban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titkoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: · amit a jogszabály annak minősít, · a gyermekek adatai, fejlődésük, családi körülményeik, és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat, · a dolgozók adatai, családi körülményei, munkahelyi előmenetele · továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít. 15



Ezen adatok csak az 1993. évi LXXIX. Tv. 2. sz. mellékletében meghatározott módon és szerveknek továbbíthatók. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. A munkavállaló(k) általános magatartási követelményeit a Munka törvénykönyve 2012. évi I. törvény 4. pontja tartalmazza. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozói az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: (A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.) - az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra, az intézményvezető vagy engedélye alapján megbízott személy jogosult. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: · a nevelőtestület vezetése, a pedagógiai, szakmai munka irányítása, ellenőrzése, értékelése, · a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, · a nevelőmunka irányítása, értékelése és ellenőrzése a középvezetőkön keresztül, az intézmény tevékenységének koordinálása, · szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, · a szülők közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés, a középvezetők bevonásával, · a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése, · a gyermekvédelmi munka, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, · a hatáskörébe tartozó munkáltatói és fegyelmi jogkör gyakorlása a törvényekben rögzített jogok, a demokrácia elvének és követelményeinek megfelelően, · a humánpolitikai feladatok ellátásával a dolgozók számára a munkaügyi, személyi, szociális, munka-egészségügyi feltételek meglétének biztosítása, · a tanügy-igazgatási feladatok ellátása az adatszolgáltatási fegyelem betartásával, · közvetett és közvetlen kapcsolat tartása a családokkal, nevelési - szociális segítség nyújtása, · kapcsolattartás a felettes szervekkel, a Közalkalmazotti Tanács informálása, koordináló tevékenység a Polgármesteri Hivatallal, a gazdálkodást segítő intézménnyel (GSZI), Nevelési Tanácsadóval, szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel, a Humán Szolgáltatások Igazgatóságával a Közalkalmazotti Szabályzatban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása, · felelős az óvoda gazdálkodási rendjéért, a munkavégzéshez szükséges technikai feltételek lehetséges biztosításáért, ésszerű felhasználásáért, a munkavédelmitűzvédelmi feladatok ellátásáért, betartásáért, · az elemi költségvetés és beszámoló készítése, · a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási, képviseleti jogkör gyakorlása, 16



·

a gazdálkodási és iratkezelési feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint az intézmény informatikai rendszerének biztonságáért felelős rendszergazda munkájának közvetlen irányítása, · gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a külön szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás, · ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez. Az intézményvezető kizárólagos jog és hatásköre a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör. Az óvodavezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében: · az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket, · a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket, · a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat, · a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait, · óvodai beszámolókar, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait, · az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat, · az előirányzat-módosításokat, · mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik, · a helyi és országgyűlési képviselők megkeresésével összefüggő iratokat, · a rendszeres statisztikai jelentéseket, · mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn. Az óvodavezető-helyettes kiadmányozza: · a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, amennyiben azok kiadmányozását az óvodavezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást, · a feladatkörébe tartozó ügyekben megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást. A rendszergazda kiadmányozza: · elektronikus irat esetén vezetői rendelkezés alapján. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: vezető helyettes, tagóvoda vezető, munkaközösség-vezető, óvodatitkárok. Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményben közalkalmazotti tanács működik, tagjait a közösség választja meg, részükre a törvény által meghatározott órakedvezmény jár.

17



Az általános helyettes a bázisóvodában dolgozik. Óraszám kedvezménnyel, pótlékkal látja el munkaköri feladatait. A tagóvoda-vezető a tagóvodában dolgozik. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján az óvodavezető bízza meg őket, határozott időre. A mindenkori hatályos rendelet szerint óraszám kedvezménnyel, pótlékkal látja el munkaköri feladatait, amelyet a melléklet tartalmaz. Kedvezményes óraszámát az intézményben tölti el, vezetői feladatainak elvégzésével. Általános helyettes és tagóvoda vezető az lehet, akinek felsőfokú szakképesítése, határozatlan idejű kinevezése, valamint legalább ötéves eredményes szakmai gyakorlata van. A munkáltatói és fegyelmi jogkört az óvodavezető gyakorolja. Képviseleti és aláírási joga a vezető távollétében az általános helyettesnek van. Súlyos mulasztás esetén a fenti munkakörből, a vezető azonnal felmentheti, a megbízatás alól az általános vezető helyettest és a tagóvoda vezetőt. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület feladatai, jogai: · Tagjaiból meghatározott időre bizottságot hozhat létre a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. · Nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményezői és javaslattevői jogkörrel rendelkezik. · Minden tagja javaslatot tehet az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdésben. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, akkor a döntésről az óvodavezető 30 napon belül köteles választ adni. A nevelőtestület tagjai kérhetik a választ írásban. · Döntési jogkörébe tartozik az PP, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadása, az éves munkaterv és az intézmény munkáját átfogó elemzések és értékelések elkészítése, elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása, a gyermekek iskolára való alkalmasságának megállapítása a vezetővel együtt, az intézmény alapdokumentumainak megtagadása esetén a bírósághoz történő kereset benyújtása. Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti a közoktatási intézmény vezetője az alkalmazotti értekezlet elé. A nevelőtestület átruházhatja a szakmai munkaközösségre következő jogköreit Döntési jogkörét: · · ·

A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése A nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása

· Jogszabályban meghatározott más ügyek

Véleménynyilvánítási jogkörét · Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. · Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. 18


· · ·


Az általános vezető helyettes, tagóvoda vezető helyettes megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt. Az intézmény beruházási és fejlesztési tervének megállapításában. Más, a fentiekben nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.

Javaslattételi jogkörét · A működéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából járt el. Jogkörét nem ruházhatja át a pedagógiai- a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadása esetében. Az óvoda munkatervében meghatározott időben és programmal nevelőtestületi értekezletet kell tartani. A tanévnyitó értekezleten történik a döntés a nevelés, tanítás feladatairól, a pedagógiai programról, a tanév rendjéről, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, a bemutató foglalkozások rendjéről, a nevelés nélküli munkanapok időpontjairól. A nevelőtestület üléseit az óvodavezető, ill. megbízottja vezeti. A tervezett értekezlet a testület tagjainak javaslatával, évente legalább négy alkalommal tervezhető. Alkalmai Nevelési évnyitó Október/november és február/március Nevelési évzáró

Résztvevők köre óvodapedagógusok óvodapedagógusok minden dolgozó

Munkatervben meghatározott témák szerint a fenti értekezleteken a pedagógusok kötelezően vesznek részt, meghívottak lehetnek esetenként a technikai dolgozók. Az értekezletek időpontjait úgy jelöljük ki, hogy az óvoda működése minél zökkenő-mentesebb legyen. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívható, ha a nevelőtestület 51 %, vagy az óvodában működő valamely választott testület, valamint az óvodavezető szükségesnek látja. Az értekezleteken döntések esetén jegyzőkönyv, egyéb esetekben emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Óvodapedagógusok feladata és jogköre · A gyermekek nevelését minden csoportban 2 óvodapedagógus végzi, akik büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyek. · Munkaköri kötelességüket a köznevelési törvényben valamint a közalkalmazotti törvény határozza meg. Feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. · Pedagógiai munkájuk végzésére irányadó, meghatározó az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült intézményi helyi pedagógiai program, a minőségirányítási program, illetve az alapdokumentumok mentén az óvoda éves munkatervében megfogalmazott célok, feladatok. 19



· A pedagógus a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet értelmében vesz részt továbbképzésen. · A csoportnapló (a csoport adatai, heti és napirendje, a csoporttal kapcsolatos szervezési feladatok, az egész gyermekközösséget érintő események), a felvételi, mulasztási napló naprakész vezetése, illetve az egyes gyermekről a fejlődési naplóba történő bejegyzések valamennyi pedagógus munkaköri kötelessége. · Az informatikai eszközöket a pedagógus igénybe veheti munkájához. · Védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be a pedagógus a foglalkozásokra az általa készített és használt pedagógiai eszközöket. Pedagógiai tevékenységekkel kapcsolatos kötelező adminisztrációs munkák minden óvónő számára: · A csoportnapló vezetése a csoport adatairól, heti- és napirendjéről, csoporttal kapcsolatos szervezési feladatokról, az egész gyermekközösséget érintő rendkívüli eseményekről. Heti, negyedéves, féléves nevelési, tanulási tervek, illetve tevékenységi tervek készítése. · A gyermekek egyéni megfigyeléseinek rögzítése a fejlődési naplóba történik. · Felvételi és mulasztási napló naprakész vezetése, melyben csak kék színű tollal lehet az adatokat vezetni, minden adatot szükséges kitölteni. A lakcímváltozásokat a bejelentés napjával dátumozni szükséges, javítani csak áthúzással és aláírással lehetséges. A gyermek fejlődési naplójának vezetése, amely az alábbiakat tartalmazza: · családlátogatások feljegyzései, · egyéni fejlődést megfigyelő lap, · fontos tudnivalók a gyermekről, · egyéni képességet és a személyiségfejlesztést célzó feladatok szülőkkel való megbeszélések témája, megállapodások, segítségnyújtás módja, · szűrővizsgálatok eredménye, · a veszélyeztetett gyermekekről nyilvántartó lap, · a gyermekek rajzából egy-egy, a fejlődés ütemét mutató rajz, dátummal ellátva. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére. Az óvodapedagógus az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. A gyermekek értékelése az iskolakezdés szempontjából A gyermekek folyamatos megfigyelését, segítését az óvónők végzik, melynek eredményét személyes beszélgetésen ismerhetik meg a szülők. Az iskolaérettség elérését ezek eredménye alapján az óvodavezető és a nevelőtestület határozatban állapítja meg, illetve kéri a szakszolgálat segítségét. Minden év decemberében a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereihez, januárjában a Tanulási Képességet vizsgáló Bizottsághoz irányítjuk a rászoruló gyermekeket

20



Az óvodatitkár és a gazdasági ügyintéző(k) megfelelő képesítéssel rendelkező személy(ek) lehet(nek). Beszámolási kötelezettsége és felelőssége kiterjed munkaköri leírása szerinti feladatokra, az óvodavezető közvetlen munkatársai. Gyermekvédelmi megbízott feladatot csak óvodapedagógus láthat el. Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről, a gyermekvédelmi felelős személyéről a szülőket tájékoztatja. A gyermekvédelmi felelősök feladatai kiegészülnek, ezt a munkaköri leírás tartalmazza. A tűzvédelmi-, valamint munkavédelmi megbízott feladatokat az óvoda bármely dolgozója elláthatja. Ez óraszám kedvezmény nélküli, pótlék ellenében végzett tevékenység. A feladatokat munkaköri leírás tartalmazza. A gyermekvédelmi-, a tűzvédelmi-, munkavédelmi megbízottak mindkét telephelyen különkülön tevékenykednek. Mindkét intézményen belül további munkamegosztás működhet, ezt az éves munkatervben kell meghatározni (programok szervezése, leltározás, dekorációfelelős stb.). A vezetésben és a különféle megbízatásban résztvevőkkel kapcsolatos elvárások: Munkaköri megbízatásukban meghatározott feladataikat önállóan oldják meg, felelősségvállalás jellemezze munkájukat. A döntések előkészítésében, azok végrehajtásában példamutatóak legyenek, korrekt, etikus közösségformáló magatartást tanúsítsanak. A közös döntésekkel szembeni viselkedéstől és tevékenységtől tartózkodjanak. A közös döntések valamennyi dolgozó számára betartandóak. Reszort feladatok végzésének elvei Az egyenletes terhelés érvényesítése érdekében történik a feladatmegosztás, mely önkéntes feladatvállaláson alapul. A feladat végzéséért órakedvezmény, pótlék nem jár, értékelése a jutalmazásnál történik. Reszort feladatok: Leltárfelelős Raktárfelelős Szertárfelelős Könyvtárfelelős

Elláthatják óvodapedagógus, technikai dolgozó technikai dolgozó óvodapedagógus óvodapedagógus

Célfeladat munkaidőn túl önként végezhető tevékenység, illetve kötelezhető, ez esetben megállapodás szerinti díjazás illeti meg a dolgozót, vagy annak megfelelő szabadidő. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, a helyettes, a munkaközösség-vezető javaslata meghallgatása után. Szakmai munkaközösség · Az óvodában legalább öt pedagógus kezdeményezése esetén szakmai munkaközösség(ek) hozható(k) létre. · A munkaközösség(ek) határozott időre munkaközösség vezetőt választ(anak), dönt(enek) működési rendjéről, éves programjáról, a továbbképzés programjáról, pályázatokon való részvételükről. 21



· Szakmai munkaközösség(ek) hozható(k) létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. · A munkaközösség(ek) szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad(nak) a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. · A szakmai munkaközösség(ek) tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. · A szakmai munkaközösség(ek) éves terv szerint részt vesz(nek) az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. · Javaslatot tesz(nek) kiegészítő programokra, taneszközökre, módszerekre. · A szakmai munkaközösség feladata közé tartozik még, a házi bemutatók szervezése, a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel, kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése, a munkaközösségi tagok önképzése. · Tevékenységi területén minden olyan szakmai kérdést véleményez(nek), amelyben a nevelőtestületnek véleményezési joga van. · A munkaközösség(ek) vezetője(i) munkatervvel és beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének, munkaterve része az óvodai munkatervnek. · A munkaközösség vezető(k) kijelölése a munkaközösségi tagok szavazatai alapján történik, az adott nevelési év feladatainak megfelelően. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség(ek) vezetése pótlékkal járó feladat. Feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. · A munkaközösség-vezető kiválasztásának elvei: felsőfokú végzettség, legalább 5 éves eredményes szakmai gyakorlat, a munkaközösség által választott témában szakmai felkészültsége, gyakorlati munkája alapján legjobban megfelelő óvodapedagógus, aki szakmai hozzáértéssel, átlátó-, szervezőképességgel, vitavezetéssel és meggyőzőképességgel, fejlett önkritikai és segítő szándékú ellenőrző, értékelő és feladatmeghatározó képességgel rendelkezik. 2.2. A működés, a vezetők, az alkalmazottak és a gyermekek intézményben való benntartózkodásának rendje Általános szabályok A nevelési év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatja meg. E munkanapokon, a szülő kérésére, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről, a gyermekkel óvodapedagógus foglalkozik. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva. A zárás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermeket az erre kijelölt másik óvodába kell elhelyezni. Az óvoda a nyári időszakban 5 hétig, a téli szünet (a két ünnep között), illetve az országosan elrendelt munkaszüneti napokon, pihenő- és ünnepnapokon zárva tart. Az óvoda a nyári zárva tartásáról legkésőbb, február 15-ig, téli zárva tartásáról legkésőbb november 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell, ennek módját a házirend szabályozza. 22



A közegészségügyi okokból történő karbantartási munkálatokat lehetőség szerint a nyári hónapokban kell elvégeztetni. Kivételes esetekben az év közben történő munkák elvégeztetésénél maradéktalanul eleget kell tenni a munkavédelmi- és balesetvédelmi előírásoknak. Az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét. A nevelési év rendjében kell meghatározni a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a nemzeti-, az óvodai ünnepek, megemlékezések időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. A munkaterv tartalmazza továbbá az óvoda egészére vonatkozó nevelési/tanítási, fejlesztési célkitűzéseket. Az óvodai munka tervezéséért az óvodavezető a felelős. A munkaterv elkészítésében közreműködnek az óvodapedagógusok, a munkaközösség tagjai. A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülői szervezet véleményét. Elfogadás utáni végrehajtása az óvoda dolgozói számára kötelező. A munkaterv alapján készülnek a csoporttervek, amelyben rögzítésre kerül a csoportba tartozó gyermekek fejlesztését szolgáló pedagógiai és szervezést igénylő feladatok, módszerek, eszközök az egyedi/egyéni körülmények figyelembe vételével. Az elért eredmények tervezési ciklusonként értékelésre kerülnek. Munkaidő-beosztás Az intézményben óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel 6 - 18 óráig. Az óvodapedagógusok és dajkák heti váltásban dolgoznak. Minden dolgozónak kötelessége olyan időben az intézménybe beérni, hogy a munkaidő kezdetére napi teendőit megfelelően előkészítse, készen álljon a munka megkezdésére, továbbá kötelező órájának letelte után az aznap használt eszközeit megfelelően elhelyezze (szertári rend). A dolgozók munkarendje változhat szorgalmi időben, nyári szabadságolás ideje alatt, befolyásolja azt a személyi állomány összetétele, hiányzások, egyéni kérések figyelembe vétele. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a három épület egyikében vezetőnek kell tartózkodnia. 186/2006. (VIII. 31.) kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a közoktatási intézményekre vonatkozó munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi rendet. A nevelési-oktatási intézményben vezetett munkaidő-nyilvántartás tartalmazza: a tanítással lekötött és a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve: a nevelési-oktatási intézményben, illetve-a nevelési-oktatási intézményen kívüli ellátandó, ellátható feladatokat. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező-órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti törzs idejének teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn felül végzett tanításért, a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért óradíj állapítható meg. 23



A munkaidő – nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési-oktatási intézményben, illetve a nevelési-oktatási intézményen kívüli ellátandó, illetve ellátható feladatokat. A munkaidő – nyilvántartás vonatkozásában a tanítással le nem kötött munkaidő meghatározásakor tanításnak minősül az óvodai foglalkozás teljes időtartama. Feladatok Intézményi szabályozó dokumentumok készítésében való részvétel Tanügy igazgatási feladatok ellátása, dokumentációk vezetése Felkészülés a nevelő-, oktatómunkára

A teljesítés helyszíne óvoda külső x

x

x

x

x

HOP-ban rögzített egyéb nevelési feladatok

x

Egészséges életmódra nevelés

x

Gyermekvédelmi feladatok

Balesetvédelmi feladatok ellátása Az óvoda, iskola, bölcsőde kapcsolattartása. Az óvoda és a család kapcsolattartása. Ünnepélyek, hagyományok

x

x

x

x

x

x

x

Nevelőtestületi fórumok működtetése Az óvoda hatékony működését segítő feladatok Minőségfejlesztés, gyermekek teljesítményének mérése, értékelése Intézményi szabályozó dokumentumok készítésében való részvétel Tanügy igazgatási feladatok ellátása, dokumentációk vezetése Felkészülés a nevelő-, oktatómunkára

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

Helyi megvalósítás, munkaforma

A teljesítés helyszíne óvoda

Módosítások, legitimálás, (HOP, MIP, SZMSZ, Házirend, Kollektív Szerződés) Mulasztási, beiratkozási, étkezési naplók és nyilvántartások a)- HOP-ban rögzített tervezés a csoportnaplóban b)- Felkészülés a foglalkozásokra (anyaggyűjtés, vásárlás, eszközkészítés)* c)- Foglalkozások előkészítése, (csoport, tornaszoba, külső helyszín) Könyvtári foglalkozás, úszás, korcsolya, mozi, színház, kézműves foglalkozás, egyéb kulturális rendezvény Séták, kirándulások, erdei óvoda, óvodai és városi sportrendezvények Kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelőssel, gyermekvédelmet segítő társintézményekkel és kapcsolattartóival Tűz és balesetvédelmi oktatás Konzultációk, óralátogatások, közös rendezvények, családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra, közös rendezvények HOP, SZMSZ, éves munkaterv szerint Nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi foglalkozások, rendezvényszervezés, továbbképzése, K.tanácsi feladatok Pályázatok, alapítvány, menedzselés Anamnézis, mérések elvégzése, összesítése, egyéni fejlesztési dokumentumok Módosítások, legitimálás, (HOP, MIP, SZMSZ, Házirend, Kollektív Szerződés) Mulasztási, beiratkozási, étkezési naplók és nyilvántartások a)- HOP-ban rögzített tervezés a csoportnaplóban b)- Felkészülés a foglalkozásokra (anyaggyűjtés, vásárlás, eszközkészítés)* c)- Foglalkozások előkészítése, (csoport, tornaszoba, külső helyszín)

külső

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x x

x

x

x

x x x x x

x

x x x x

x

x

x

x

x

24



HOP-ban rögzített egyéb nevelési feladatok

x

Egészséges életmódra nevelés

x

Gyermekvédelmi feladatok

Az óvoda, iskola, bölcsőde kapcsolattartása. Az óvoda és a család kapcsolattartása. Ünnepélyek, hagyományok Nevelőtestületi fórumok működtetése Az óvoda hatékony működését segítő feladatok Minőségfejlesztés, gyermekek teljesítményének mérése, értékelése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Könyvtári foglalkozás, úszás, korcsolya, mozi, színház, kézműves foglalkozás, egyéb kulturális rendezvény Séták, kirándulások, erdei óvoda, óvodai és városi sportrendezvények Kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelőssel, gyermekvédelmet segítő társintézményekkel és kapcsolattartóival Konzultációk, óralátogatások, közös rendezvények, családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra, közös rendezvények HOP, SZMSZ, éves munkaterv szerint Nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi foglalkozások, rendezvényszervezés, továbbképzése, K.T. feladatok Pályázatok, alapítvány, menedzselés Anamnézis, mérések összesítése, egyéni dokumentumok

elvégzése, fejlesztési

x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x x x x x

x

x

A munkaidő – nyilvántartás vezetésének részletes szabályai A dolgozók munkaidejét a törvényben meghatározottak szerint az óvodavezető és az általános- és a tagóvoda vezető helyettes számolja ki, illetve állapítja meg. Az munkaidő kiszámításánál figyelembe veszik a munkaidő csökkentő tényezőit, úgy, mint a munkaidőkedvezménnyel kapcsolatos adatokat. Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának dokumentálását a mindenkori jelenléti ív napi aláírása biztosítja. A tanítással lekötött munkaidő bejegyzésének alapja: a pedagógusok csoport beosztása, csoportnaplóba vezetett tervező munka, a kötelező órába beszámítható tevékenységek terve, az elrendelt többlet órák, a helyettesítési napló. A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető látja el, ennek érdekében kijelöli a nyilvántartás kezeléséért, ellenőrzéséért felelős személyt. Meghatározza az adat- és információáramlás rendjét a nyilvántartás vezetésének szükségességéről és módjáról, valamint az információ-szolgáltatási kötelezettségről, nevelőtestületi értekezleten. Egyéb formában tájékoztatja az óvodapedagógusokat, kijelöli a nyilvántartás tartási helyét, mely szerint a nyilvántartásokat a kijelölt helyen kell tartani. A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető utasítása szerint a tagóvoda vezető, illetve az általános helyettes látja el. Ennek keretében módosítja, kiegészíti a munkaköri leírást, kijelöli a nyilvántartás vezetéséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt, a mindenkori tagóvoda vezetői feladatokat ellátó személy (Munkaterv alapján) - a nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információ szolgáltatási kötelezettségről nevelőtestületi megbeszélésen, értekezleten, vagy körlevél formájában tájékoztatja a pedagógust - kijelöli a nyilvántartás tartási helyét. (vezetői iroda, óvodatitkári iroda) A nyilvántartás kezelő(k) feladatai: A nyilvántartás kezelője az általános vezető helyettes, tagóvoda-vezető. A nyilvántartás kezelő feladata: biztosítja a dolgozóknak a megfelelő nyomtatványt, ellenőrzi a 25



nyilvántartásokat, a havi összesítőket, az ellenőrzés tényét aláírásával igazolja. A nyilvántartás kétséges adatainak helyességét és a munkaidő-nyilvántartást kijavíttatja. Az óvodapedagógus feladata, hogy a nyilvántartás vezetéssel kapcsolatos előírásokat megismerje és betartsa a nyilvántartást, a kijelölt helyen tartsa, és azt naponta ott töltse ki. Az adatlapra naponta beírja a tanítással lekötött munkaidőt. A nyilvántartás kezelő kérésére együttműködik, a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában. Munkaidő kedvezményre jogosult: · általános helyettes, tagóvoda vezető: heti 8 óra · közalkalmazotti tanács elnöke: havi munkaidejének a 15 %- a közalkalmazotti tanács tagja: havi munkaidejének 10 %- a A munkaidő-nyilvántartás dokumentumait az óvoda egyéb dokumentumainak tárolási szabályai szerint kell kezelni. Határidő: minden hónap vége. A munkaidő beosztás változását, illetve helyettesítés elrendelését az óvodavezető utasításba adhatja. Munkaidőben csak engedéllyel lehet az intézményt elhagyni, erről nyilvántartást kell vezetni, melynek helye a titkári iroda. Az óvoda csoporttal történő elhagyásának rendje: a séta, kirándulás helyszínét előre fel kell mérni, 11 gyermekhez 2 felnőttet (legalább 1 óvónőt és 1 dajkát) kell biztosítani, valamint az óvodavezetővel/helyettessel ismertetni kell a gyermeklétszámot és pontos helyszínt. Az azonos telephelyen történő helyettesítés: Néhány napi hiányzás esetén elsősorban saját csoportjában dolgozó óvodapedagógus, ill. a gyermekeket legjobban ismerő kolléga helyettesít. Hosszan tartó helyettesítés esetén arányos terhelést kell figyelembe venni, a váltótárs egészségi állapotát, családi hátterét, önkéntességét, valamint a törvényes előírásokat. Az óvodából való távolmaradás közlésének rendje: legkésőbb 1 órával a munkakezdés előtt. A technikai dolgozók távolban levő dolgozó munkakörének részarányos feladatait látják el, saját munkaköri feladataikon túl. Helyettesítés esetén, az év elején kialakított érvényes munkaidő beosztást az óvodavezető átmenetileg módosíthatja. A két intézmény közötti helyettesítés esetén a helyettesítést vállaló, ha a heti, napi, kötelező munkaidejét tölti le, külön díjazás nem illeti meg. Szabadságolási terv: elkészítése az év elején február végéig történik az általános helyettes és a tagóvoda vezető által, figyelembe véve az óvoda érdekeit, a dolgozók kéréseit. A szabadságolási tervet az óvodavezető hagyja jóvá. A szabadság kiadás lehetőleg szorgalmi időn kívül vehető ki, kivételes esetekben – gyermekek után járó szabadság, öt napot nem meghaladó egyszeri igény, gyógyüdülés orvosi javaslatra, tanulmányi szabadság, rendkívüli esemény - a vezető engedélyezheti. Az egyes csoportokban dolgozó pedagógusok lehetőleg váltva veszik ki a szabadságukat. Éves szinten a dolgozók szabadságát az általános helyettes és a tagóvoda vezető tartja nyilván a szabadságolási tervben. Amennyiben tanulmányi szerződést nem kötött az óvoda vezetője a dolgozóval, a tanulásra szánt szabadság kiadására kerülő napok mértékét a közalkalmazotti tanács egyetértésével az óvoda vezetője határozza meg. Méltányossági alapon a tanulmányi szabadság egy bizonyos hányadát biztosíthatjuk. Egész napos továbbképzéseken való részvétel esetén belső munkaszervezéssel, szabadság kihatás nélkül biztosítjuk. 26



Az egész testületet érintő továbbképzésekre nevelés nélküli munkanapot szervezünk. Ezeken a továbbképzéseken minden pedagógusnak részt kell vennie, amennyiben nem vesz részt, az éves szabadsága terhére történik. Az óvodák kertészei a nyári zárás és a szabadság ideje alatt is gondoskodnak az óvodai udvar ellátásáról. Ettől eltérő eseteket az óvodavezető engedélyezhet. Napirend/hetirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A gyermekek napi és heti rendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. Csoportösszevonás akkor lehetséges, ha a gyermeklétszám a 30 főt nem haladja meg, ill. létszámcsökkenés esetén. Létszámtól függetlenül nem vonható össze az a gyermekcsoport, ahol zárlattal járó fertőző megbetegedés van. Az óvodavezető, amennyiben szükséges, dönthet csoportok összevonásáról átmenetileg és huzamosabb időre szólóan is. A nyitva tartás rendje Az óvoda 5 napos munkarenddel üzemel. Nyitva tartás 6 - 18 óráig. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az ügyelet reggel 6-7-ig, ill. délután 17-18 óráig van. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dadus és óvodapedagógus nyitja, és délután a munkarend szerinti dadus és óvodapedagógus zárja. A házirendben foglaltak alapján a gyermekek biztonsága érdekében a kaput mindhárom épületben (9 és 15 óra között) zárva tartjuk. Az intézményből a gyermeket: ha ebédet nem igényel 11, 30 óráig, ha ebédet igényel 12,30 óráig lehet, délután 14,30-15 órától – legkésőbb 18 óráig kell elvinni. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése Óvodavezető Általános helyettes Tagóvoda vezető Munkaközösség-vezető Minőségfejlesztő csoport vezetője

Az intézményben való tartózkodásának rendje Általában 8– 16, mindenkori munkarendje szerint mindenkori munkarendje szerint mindenkori munkarendje szerint mindenkori munkarendje szerint

27



2.3. Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök; vezetők közötti feladatmegosztás rendje Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Feladat

Vezet ő

Tagóvoda vezető

Munkak özösség vezető

Munkafegyelem Határidők betartása Közös döntések, vezetői intézkedések végrehajtása Megbízatások, reszort feladatok végzése Tűz- és munkavédelmi előírások betartása Szülőkkel való kapcsolattartás

x x

Általáno s helyettes x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Ételek kiosztása Munkaidő nyilvántartás Felvételi- és mulasztási napló(k) ellenőrzése Csoportnapló(k) ellenőrzése Fejlődési napló(k), fejlesztési terv(ek) ellenőrzése

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

Gyermek védelmi felelős

x x

x (gyerm.véd. esetekben)

x (gyerm.véd. esetekben)

Munkaköri leírás-minták (SZMSZ 2. sz. melléklet)

2.4. A vezető vagy vezető-helyettes akadályoztatásakor a helyettesítés rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az általános helyettes látja el, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a 2 heti időtartam. Amennyiben a vezető nem tartózkodik az intézményben, az általános helyettes köteles teljes felelősséggel ellátni a vezetői teendőket. Mindkét vezető távollétében a mindenkori minőségfejlesztő csoport vezetője, a munkaközösség vezető, ő utána a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező felsőfokú képesítésű óvodapedagógus a felelős. 28



A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: · A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg. · A helyettes csak olyan ügyben járhat el, mely gyors intézkedést igényel, halaszthatatlan, s amelynek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott. · A helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 2.5. A vezetők és a szülői szervezet, valamint az óvodapedagógusok és szülők közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézmény vezetőjének, helyettesének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, írásbeli tájékoztatók. Az óvodapedagógusok, és szülők között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: a gyermek óvodai beilleszkedése során, nyitott programokon, játszódélutánokon, családlátogatásokon, szülői értekezleteken, fogadó órákon, a faliújságon keresztül közölt információk által, a szülők képviselőjének részvételével nevelési értekezleteken, a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, az óvodai közös ünnepélyek, rendezvények, kirándulások szervezése során. A szülők számára szülői értekezlet összehívható az óvodapedagógusok javaslatára, a szülők kérésére, az óvodavezető javaslatára. Témája a mindenkori csoportot, a gyermekeket érintő nevelési, tanulási, szervezési, együttműködési feladatok megoldása. Módszereiben, megoldási módjaiban az óvodapedagógusok és a szülők döntenek. Az értekezlet időpontja, helyi szervezése a csoport gyermekinek zavarása nélkül történhet. Az értekezletről jegyzőkönyvet/emlékeztetőt kell készíteni. A gyermekekről véleményt, tájékoztatást csak az óvodapedagógusok adhatnak, hivatali titokként kötelesek kezelni a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos ismereteiket. Minden óvodapedagógus köteles módot-, lehetőséget teremteni a szülők számára a gyermekek folyamatos fejlődéséről, közösségi magatartásáról való betekintésbe. 2.6. A szülői szervezet jogai, és azok gyakorlásának rendje, formái Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Közösség Szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet értekezleteinek megtartása a megbeszélt témában, időben történik. A szülői szervezet kezdeményezheti óvodaszék létrehozását, továbbá dönthetnek arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az óvodaszékben. Dönthet a rendelkezésükre álló pénzeszközök felhasználásáról, a munkadélutánok szervezéséről. Javaslattevő joguk van az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben. 29



Véleményezési joga van a helyi óvodai nevelési-, az intézményi minőségirányítási programmal, éves munkatervvel kapcsolatban, a család-óvoda kapcsolattartásának, a szülők tájékoztatási formáinak, valamint a szülői értekezletek témáinak meghatározásában, az óvodában folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában, valamint minden olyan kérdésben, amely a gyermekek óvodai életrendjét érinti. Egyetértési joga van a nevelési programmal kapcsolatosan a tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozás terén, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Házirend elfogadásakor, módosításakor. A Házirend tartalmazza az intézmény belső rendjének, életének részletes szabályozását. A házirendben foglaltak betartása kötelező a gyerekekre, szülőkre, hozzátartozókra és az óvoda minden dolgozójára nézve egyaránt. A házirendet az intézmény vezetője készíti el, és a törvény szerint a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó hagyja jóvá. Az óvoda dokumentumainak (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program megtekintését biztosítjuk: · Az óvoda honlapján www.jateksziget-ovoda.hu www.erdeiovodak.eoldal.hu · az intézmény irodájában az óvodavezető, általános vezető, ill. tagóvoda vezető az intézményben tartózkodási ideje alatt (ennek hiányában lásd. vezető helyettesítési rendje). 2.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Óvodai ünnepeink Ősz: Szüret, Gyümölcskarnevál, Őszi zsibongó, Bátor Szúnyog próba Tél: Mikulás, Karácsony, Farsang, Télkergető, Adventi készülődés Tavasz: Zöldág-járás, Március 15., Egészség és mozgás hete, Húsvét, Jupiter- és Zsongásnap, Szúnyog-nap, Anyák Napja, Családi egészségnap, Tavaszi zsongás, Gyermeknap, Szúnyog gála, Évzáró - Nagycsoportosok búcsúzója, Apák napja Nyitott ünnepek: Szüret, Gyümölcskarnevál, Őszi zsibongó, Farsang, Egészség és mozgás hete, Jupiter- és Zsongás nap, Szúnyog-nap, Anyák napja, Évzáró Nagycsoportosok búcsúzója, Apák napja Nyílt nap: Zöldág-járás, Közös programok: Kirándulások, környezetet szépítő munkák stb. A gyermekek születésnapja ünneplésének szabályozása a házirendben található. A nevelőtestület hagyományokkal kapcsolatos feladatai: · · · · ·

nevelési évnyitó/évzáró értekezlet, szakmai napok, házi bemutatók szervezése, továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása, dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról, a pályakezdő, ill. újonnan belépő dolgozók segítése, (ld. Gyakornoki Szabályzat), 30



· közös ünnepélyek szervezése: Karácsony, Pedagógusnap, kirándulások, Nőnap, · nyugdíjas kollégáinkkal való rendszeres kapcsolattartás.

szakmai-

tanulmányi

Intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken valamennyi dolgozónak kötelező az alkalomhoz illő öltözékben megjelenni. 2.8. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja, beleértve a Szociális Szolgálatot, az egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatót, a szak és szakmai szolgáltató szervezeteket is Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti az intézményi Pedagógiai Program, a Házirend, SZMSZ jóváhagyása és módosítása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyigazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. A fenntartóval, a pedagógiai szaktanácsadóval, egyéb szervezetekkel való együttműködés az óvodavezető feladata. A Humán Szolgáltatások Igazgatóságával való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása, prevenció érdekében: a Szociális Szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, így Pedagógiai Szakszolgálattal, Anyaotthonnal, Szociális Szolgálattal, Gyámhatósággal. Az intézmény segítséget kér a Szociális Szolgálattól, ha pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni a veszélyeztető okokat. Formái, lehetséges módjai: a Szociális Szolgálat értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a Szociális Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget; előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. A kapcsolattartó fogadó órájának biztosítása. Az egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartás – az óvoda orvosával, védőnőjével, gyermekfogászattal. A feladatellátásra szóló megállapodást az Önkormányzat jogosult megkötni. Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját az intézményben jelentkező jogos igények szerint szerződésben kell rendezni. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, támogatással 31



megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről; az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, és azokat megtartsa. Az óvoda vezetője, óvodapedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az óvoda környezetéhez legközelebb eső általános iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás az óvoda sajátosságaiból, lehetőségeiből és igényeiből adódik. A kapcsolatfelvétel az óvodavezető feladata, a kapcsolattartást az arra kijelölt pedagógus végzi. Az együttműködés célja, módja, eszköze kölcsönösség alapján az óvodai munkatervben kerül rögzítésre. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal és a kerületi Pedagógiai Szakszolgálattal. A Kapcsolat tartalma: A gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és az óvónők jelzése alapján szükség szerint. A logopédus(ok) rendszeres kapcsolatot tart(anak) az óvodapedagógusokkal a logopédiai ellátás eredményessége érdekében. Az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását a fenntartó által megállapított óraszámban a logopédusok biztosítják. 2.9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje Az ellenőrzés célja: A vizsgálatok eredményeiből következtetéseket vonjunk le, a hatékony működést segítsük elő, a tények okait keressük, lehetővé tegyük a hiányok pótlását, a hibák javítását, valós eredményeket tárjunk fel, erősítsük meg azokat, az alkalmazott módszerek elterjesztése. Az ellenőrzés területei: pedagógiai munka, munkafolyamatba épített ügyrend, az óvoda gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzések. A belső ellenőrzés feladata · A pedagógiai önállóság tiszteletben tartása, fejlesztése. · A pedagógusok - mint egyéniségek - elért eredményekben való megítélése, valamint ösztönzése arra, hogy saját módszereiket, önállóságukat megtartva, továbbfejlesztve növeljék eredményességüket. · Az előírásoknak megfelelően végzett iktatás, irattárazás, költségvetési felhasználás nyilvántartás naprakész állapotának folyamat ellenőrzése. · Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő – oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. · Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését. · Fogja át a pedagógiai munka egészét. · Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését. · Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását. · Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra. 32



·

A szülői közösség, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását. · Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. · Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről. · Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. · Hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A belső ellenőrzés fajtái: Tervszerű: Előre megbeszélt, ütemezett időpontokban, megadott szempontok alapján. Spontán: Alkalomszerű, a problémák feltárása, megoldása érdekében, valamint a napi felkészülés mérése érdekében. A belső ellenőrzés tárgya, időpontja: Az ellenőrzés tárgyát, időpontját a mindenkori éves munkaterv tartalmazza, az ellenőrzési ütemtervvel együtt. Munkatervi elfogadás után ezt nyilvánosságra kell hozni. A belső ellenőrzés kiterjed: A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára. A belső ellenőrzést végezheti óvodavezető, általános helyettes, tagóvoda-vezető, munkaközösség vezető, gyermekvédelmi felelős, munkavédelmi és tűzvédelmi felelős. Feladataikat írásban rögzített munkamegosztás alapján végzik, konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során · A pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkafegyelme. · A nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. · A terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. · Az óvónő – gyermek, dajka – gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása. · A nevelőmunka színvonala, eredményessége. · A tanulási folyamatok, a foglalkozások szervezése. · Előzetes felkészülés, tervezés. · Felépítés és szervezés. · Az alkalmazott módszerek. · A gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása. · Az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése. · A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége. · A gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése. A belső ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést végzők tapasztalataikat elemzik, értékelik, írásban rögzítik, (feljegyzés), valamint a nevelőtestülettel az összegzést ismertetik. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje Az intézményben függetlenített belső ellenőr nincs, így a feladatot a GSZI belső ellenőre látja el. Az intézményben a belső ellenőrzés a hatályos 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról megfelelően történik.

33



A belső ellenőrzés célja: · biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre, · feltárja a gazdálkodási követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást, · megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet, · vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét. Az óvoda kialakította gazdálkodásának folyamatára és sajátosságaira tekintettel azokat az eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a feladatok ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodást biztosítja. A belső ellenőrzés magába foglalja az: · előzetes · folyamatba épített, · és utólagos ellenőrzést. A belső ellenőrzés alapdokumentumai: · gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, · az intézmény és a GSZI együttműködési megállapodása, · belső kontroll rendszer működtetésének szabályzata. Belső ellenőrzésre jogosultak: · óvodavezető · óvodavezető-helyettes, tagintézmény vezető(k). 2.10. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Intézményi alapdokumentumok: Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Csoportnapló, SZMSZ, Házirend, a gyermek személyi anyaga, éves munkaterv/beszámoló. A tájékoztatás, megismerés rendje Az óvoda Házirendjét a beiratkozott gyermekek szüleinek át adjuk. A nevelési, házirendről, éves munkatervről a szülőket tájékoztatjuk. A tájékoztatás rendje: A csoportos óvónők: - szóban, - szülői értekezleten, - fogadóórán. Az óvodavezető: - fogadóórán.

34



A hozzáférhető elhelyezés a közzététel biztosítása, helye: Az óvoda Pedagógiai Programja, SZMSZ-e az irodában, a Házirendje az előtérben 1 példányban, valamint az irattárban kerül elhelyezésre mindkét épületben. Az óvodák – tevékenységükhöz kapcsolódóan – a 229/2012.(VIII. 28.) Korm. rendelet 23.§ (2) pontja alapján meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) kötelesek a jövőben közzétenni, az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, a dajkák számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai nevelési év rendjét, az óvodai csoportok számát, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. Közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Ha a nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat a helyben szokásos módon is közzéteszi. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felül kell vizsgálni. 2.11. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely a gyermek érkezésekor a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dolgozó a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. A külön engedélyt az óvodavezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedéllyel lehet az intézményben tartózkodni. 2.12. A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Az óvodában lehetőség van ingyenes fakultatív hit és vallásoktatásra, ha legalább 8 egy felekezethez tartozó szülő ezt írásban kéri. Az óvoda csak a helyiséget biztosítja, a programok szervezése, lebonyolítása a hitoktató feladata és felelőssége. 2.13. Az intézményben folytatható reklám, és egyéb tevékenység szabályai A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. 35



Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében a nevelőtestület, a szülői közösség bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől érkező az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái: újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, szóbeli tájékoztatás stb. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszervezők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett jellemzően ünnepek előtti könyv,- játékvásár. Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 2.14. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje, a hiányzás következményeinek meghatározása A gyermek távolmaradását a szülő bejelentheti személyesen, vagy telefonon. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A nevelési év alatt a gyermek hosszabb idejű hiányzását indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az igazolt távolmaradás történhet családi okok, utazások miatt. A több napos mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, - ha a szülő előzetesen írásban bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem hozza el az óvodába, - ha a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott óvodalátogatási kötelezettségének eleget tenni, és erről igazolást hoz, - ha a gyermek betegsége miatt hiányzott, és ezt a tényt a szülő az óvónőnek orvosi igazolással igazolja, amit a gyógyult gyermek közösségbe vitelének első napján átad. Egy nevelési évben az 5. életévét betöltött gyermek 7 napnál többet igazolatlanul nem hiányozhat, ellenkező esetben e tényről az óvoda a jegyzőt értesíti. Ha a gyermek az 5. életévét még nem töltötte be, csak orvosi igazolással, ill. előre megírt szülői igazolással hiányozhat. A szülő köteles bejelenteni gyermekének hosszabb távolmaradási okát, ha nem jelenti be, igazolatlanul van távol a gyermek, 7 nap után írásban felszólítást kell küldeni. Kétszeri eredménytelen felszólítás esetében gyermek nevét törölni kell a névsorból, óvodaköteles gyermek esetében a rendszeres óvodába járatás érdekében jegyzői intézkedést kell kérni. 2.15. A térítési díj, tandíj, egyéb fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok, ezek mértékének megállapítása a fenntartói rendelet alapján, valamint a befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A befizetés minden hónapban az előre kiírt napon van, amelyről a szülők a faliújságon előre értesülnek. A tárgy hót követő hónapra történik a befizetés. 36



Hiányzás esetén az étkezés lerendelhető mindennap 9 óráig telefonon, vagy személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, s a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Étkezési térítési díj készpénzes visszafizetésére csak abban az esetben van lehetőség, ha a gyermek az óvodából kimarad. A felnőtt étkezéssel kapcsolatos szabályok A munkahelyi étkeztetés minden dolgozó számára biztosított fizetési fegyelem betartása mellett. A dolgozót, ha óvodai étkezésben részt vesz, a mindenkori önkormányzati határozatban meghatározott természetbeni hozzájárulás illeti meg. Amennyiben az étkezésben nem vesz részt, részére étkezési utalvány jár. Ezen dolgozók részére az ÁNTSZ által előírt higiénés szabályok betartása kötelező! · Étkezés céljából az intézményt elhagyni nem lehet. · Az étkezést igénybe nem vevő dolgozók részére mindennemű közétkeztetésből származó étel fogyasztása szigorúan tilos! Az étkezési szabályok megszegése fegyelmi eljárást vonhat maga után. Ételhulladékot az arra szerződéssel rendelkező személy a mindenkori hulladékra vonatkozó szabályok betartásával, zárható és rendszeresen fertőtlenített edényben szállíthat ki. 2.16. A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai: a szociális- és normatív támogatás kritériumai, a segély, egyéb juttatás lehetőségei, felosztásának elvei, a kérelmezés és elbírálás rendje A szülő kérvényezheti a térítési-díj összegének csökkentését a nevelési év során bármikor, a jogszabályok által előírt esetekben (alanyi- és szociális indokok alapján), valamint a megfelelő dokumentumok beadásával. A döntést az intézményvezető hozza meg, és erről a szülőt írásos formában értesíti. Elutasítás esetén a szülő fellebbezéssel élhet a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, mint fenntartó felé. A térítési díjak mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően kerülnek megállapításra. Támogatott annak a gyermeknek az étkeztetése, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Alanyi jogon 50%-os étkezési kedvezményben részesül az a gyermek, aki tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, vagy aki három vagy több gyermeket nevelő családban él. Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek érdekében gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a testület gyermekvédelmi munkáját. Az alacsony jövedelemmel rendelkező gyermekek szüleinek lehetősége van a gyermekvédelmi támogatás igénylésére. Az óvodáztatási támogatásra akkor válik jogosulttá a szülő, ha gyermekét három vagy négy éves korában beíratja az óvodába, valamint, ha gyermek beíratást követően rendszeresen jár óvodába, a nyitvatartási napokon legalább 6 órát az óvodában tartózkodik valamint, abban az esetben, ha a szülők nyilatkoznak az iskolai végzettségükről (8 általános, vagy annál kevesebb). Ezt a nyilatkozatot az Önkormányzat 37



Gyámügyi Irodáján lehet megtenni, és ennek alapján részesülhet támogatásban a család. Az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, a kifizetés esedékességét megelőzően – a jegyző által meghatározott időpontban – tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott. Feltéve, hogy a január–június, illetve a július–december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a július– augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az óvodavezető értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. A csoport óvónői felmérik a családok szociális helyzetét, és javaslatot tesznek anyagi támogatásra étkezési térítési díj hozzájárulás, rendszeres- vagy eseti segély folyósítására. Nevelési problémával küzdő gyermekek szüleinek az óvónők, illetve az óvodapszichológus segítséget nyújtanak, tapintatosan, négyszemközti beszélgetéssel. Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetésének megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködik a Szociális Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Szociális Szolgálattól. Az óvónő, illetve a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott, az óvoda vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek - más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében. Az óvoda vezetője: felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek biztosításáért, ill. a nevelési év első szülői értekezletén a szülők tájékoztatásáért a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. A gyermekvédelmi felelős a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát, valamint az óvoda munkáját segítő külső szakemberek nevét, elérhetőségét. 2.17. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás az óvodai gyermekorvos és ·a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. 38



Az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. A körzeti védőnő hetente látogatja az intézményt. Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében: · biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit, · gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről, és · szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőző gyerekek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak az óvodában). Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az intézményt értesíteni kell. Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük (faliújságon). Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. A szülők jogait, kötelezettségeit a fenti időpontra vonatkozóan a házirend tartalmazza. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is: · kirándulás, séta · színház, múzeum, kiállítás látogatás, · sport programok, · iskolalátogatás stb. Az óvodavezető feladata: · ·

Tájékozódik az árakról, férőhelyek számáról, a buszok műszaki állapotáról. Szerződést köt a gyermekszállító céggel.

A pedagógusok feladata: · ·

·

Szülők nyilatkoztatása, melynek során aláírással igazolják, hogy engedélyezik gyermekük óvodából való távozását kirándulás céljából nevelési időben. A csoportba járó gyermekek szüleinek tájékoztatása üzenő táblán keresztül legalább egy héttel korábban a tervezett kirándulás: ü időpontjáról, ü helyszínéről, ü céljáról, ü az indulás és a várható érkezés időpontjáról, ü az esetleges költségekről, ü a gyermekek számára szükséges felszerelésekről. A gyermekek testi épségének megóvása, az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről gondoskodni kell. 39



·

Az ehhez szükséges ismeretek átadása, és elsajátíttatása: kirándulás előtt a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően, a legfontosabb tudnivalók ismertetése. · Az ismertetés tényének dokumentálása a csoportnaplóban. · Dátummal ellátott utas lista készítése, melyen szerepel: ü minden gyermek neve. lakcíme, TAJ száma, ü a gyermekeket kísérő felnőttek neve, lakcíme, Taj száma. A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani (minimum 2 fő). A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvodavezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte. Óvó védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az óvodában való benntartózkodás során Az óvodapedagógus általános feladatai: · a tervezett program írásbeli engedélyeztetése az intézményvezetővel, · szülők előzetes tájékoztatása a programról (időpont, időtartam, úti cél, költség, írásbeli hozzájárulás beszerzése), · a helyszín előzetes bejárása, és megismerése, · létszám ellenőrzés, · külön buszos programnál utas lista készítése, · a balesetvédelmi oktatás és a program rövid, írásbeli rögzítése a naplóban, · tisztasági felszerelés biztosítása (WC papír, papír zsebkendő, nedves törlőkendő, kézfertőtlenítő gél) · egészségügyi felszerelés biztosítása (fertőtlenítő, ragtapasz, mullpólya), · telefon legyen a felnőtteknél SÉTÁK, KIRÁNDULÁSOK SORÁN TILOS ÉS ELVÁRT MAGATARTÁS 1. Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

Séta – óvoda környékén a sort óvónő vezeti és zárja mindig az úttest felőli oldalról, a nagyobbak kisebb párt válasszanak, szükség szerint segítsék, a járdán előre figyelve kell közlekedni, futni tilos, tilos a kerítéshez nyúlni, azon benyúlni, állatot simogatni tilos, úttesten áthaladás előtt körül kell nézni, szemetet tilos eldobni, a mellette haladóval csendesen beszélgethet, ha a cipőfűző kibomlott, a hozzá közelebb lévő felnőttnek jelezze, ne rongáljuk a természetet.

2. Ø Ø Ø Ø

Séta – Duna parton a sort az óvónő vezeti és zárja, a kijelölt, kijárt úton, ösvényen kell haladni, az óvónő által kijelölt határig lehet elmenni játék során, mozgásos játék közben figyeljenek saját és társaik testi épségére, 40



Ø Ø Ø Ø

a vízparthoz 1 méternél közelebb tilos menni, szemetet tilos eldobni ne rongáljuk a természetet lejtős területen tilos szaladni

3. Ø Ø Ø

Tömegközlekedés igénybe vétele során járdaszegélytől 1 méterre várakozunk, minden esetben először egy felnőtt száll le/fel a járműre, fel-, leszálláskor a pár kezét el kell engedni, mert könnyen magukkal ránthatják társukat, ha magasnak találják a lépcsőt, a kísérő felnőttől kérhetnek segítséget, ha lehetőség van rá, ülve kell utazni, ha nincs erre lehetőség, 2 kézzel kapaszkodva, csendesen beszélgessenek a mellettük lévő gyermekkel, ajtó közelében gyermek nem helyezkedhet el, járművön tilos enni/inni, mert a szájban lévő étel/ital félrecsúszhat, ami balesetveszélyes, a járműre vigyázni kell, nem szabad kárt okozni és szemetet eldobni,

Ø Ø Ø Ø Ø Ø

4. Külön busz igénybe vétele során Ø az a gyermek, aki hajlamos hányásra előre üljön, Ø az óvónőnél mindig legyen zacskó (hányás, szemetelés esetére), tisztasági és egészségügyi felszerelés Ø 1 ülésen 1 gyermek tartózkodhat, Ø fel-, leszálláskor a pár kezét el kell engedni, mert könnyen magukkal ránthatják társukat, Ø ha magasnak találják a lépcsőt, a kísérő felnőttől kérhetnek segítséget, Ø minden gyermeknek be kell kapcsolni a biztonsági övet, utazás közben tilos azt kikapcsolni, mert egy esetleges fékezés balesetet okozhat, Ø csak ülve szabad utazni, az ülésen hátradőlve, mert állva könnyen elveszíthetik egyensúlyukat és eleshetnek, Ø ha valamit szeretnének kérni (pl. papírzsebkendőt), akkor felállás nélkül jelezzék azt a felnőttnek, Ø járművön tilos enni/inni, mert a szájban lévő étel/ital félrecsúszhat, ami balesetveszélyes, Ø a buszra vigyázni kell, nem szabad kárt okozni és szemetet eldobni, Ø csendesen beszélgessenek a mellettük lévő gyermekkel 5. Ø Ø Ø Ø

Könyvtár látogatás során csendesen lehet beszélgetni, tilos szaladgálni, szemetet tilos eldobni, WC-re egy óvónővel max. 10 gyerek mehet 41



6. Múzeum látogatás során Ø csendesen lehet beszélgetni, Ø tilos a kiállított tárgyakhoz nyúlni, (kiv. az interaktív kiállítások, ott felnőtt felügyelete szükséges), Ø tilos szaladgálni, Ø szemetet tilos eldobni, Ø az óvónővel kell haladni, Ø csak a kijelölt helyen lehet enni/inni, Ø WC-re egy óvónővel max. 10 gyerek mehet 7. Ø Ø Ø Ø Ø

Állatkert látogatás során az óvónővel kell haladni, csak a kijelölt helyen lehet enni/inni, a kerítésen benyúlni, felállni, átmászni tilos, állatok etetése csak zoo-csemegével, felügyelet mellett történhet, WC-re egy óvónővel max. 10 gyerek mehet

8. Ø Ø Ø Ø Ø

Planetárium, Bábszínház látogatás során a csoporttal, óvónői vezetéssel együtt kell haladni, tilos szaladgálni, az előadást ülve kell nézni, tilos enni/inni, WC-re egy óvónővel max. 10 gyerek mehet

2.18. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje, beleértve a gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendjét, a gyermekbaleset megelőzés feladatait, a baleset esetén teendő intézkedések rendjét, valamint a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendjét, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők rendje A reggeli gyülekezés és a délutáni hazaviteli időszak kivételével (9-15h) az ajtót zárva kell tartani. 1.

Az intézményben a gyermekvédelmi feladatot ellátó személy neve és fogadóórájának az időpontja a szülők faliújságján található.

2. A gyermek óvodába érkezésének és távozásának rendje: · A gyermeket a szülő (a szülő által megbízott személy) adja át az óvónőnek a csoportszoba ajtajában. Gyermek az óvodába egyedül nem érkezhet, s az óvodából nem távozhat. · Ha az óvónő a szülőnek vagy hozzátartozónak átadta a gyermeket a gyermek magatartásáért, viselkedéséért, testi épségéért a szülő vagy hozzátartozó a felelős. Az óvodában akkor is elvárjuk a gyermektől az óvodában kialakított szokás-szabályrendszert, viselkedési és magatartásnormák betartását, ha a gyermek már a szülő vagy hozzátartozó felügyelete alatt van. 42



· A gyermeket csak a szülőnek vagy előzetesen megbeszélt és a szülő által írásban megbízott; a gyermek számára ismert; 18. életévét betöltött személynek adjuk ki. · Az óvodás gyermeket esetenként a 14. életévét betöltött, a szülő által írásban megbízott nagyobb testvérnek is kiadjuk. · A szülők a szűkebb, tágabb családi, rokoni, szomszédi környezetükből jelöljenek meg több (2-3 fő személyt) és azok elérhetőségét, akik hazavihetik a gyermeket az óvodából, ha ők akadályoztatva, vagy nem cselekvőképes állapotban vannak. · 18 óra után az óvodában maradó gyermek szüleit, ill. az általa írásban megjelölt személyek valamelyikét (ásd. fent) az óvónő megpróbálja telefonon értesíteni. Amennyiben ez a megoldás nem működik (csak egyszeri alkalommal, csakis a gyermek el nem vitele esetén), az óvónő fél hét után értesíti a csepeli Anyaotthont (Erdősor u. 56), ahová elviszi a gyermeket. A címet kiírva a szülők megtalálhatják gyermeküket. · Az elhelyezés másnapján írásban értesíteni kell a Szociális Szolgálatot a történtekről, valamint, ha a szülő elmegy a gyermekéért az Anyaotthonba, akkor vele is közölni kell, hogy minél hamarabb keresse fel a Szociális Szolgálatot. · Ismételt esetben (ha nem először fordul elő) a szülővel közölni kell, hogy következő lépés a gyermekvédelmi intézkedések megtétele. A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. · Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg, megfázott, kiütéses, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyerek átvételének megtagadása.

·

· A gyermekeknek csak láz esetén, ill. szakorvosi vélemény által előírt gyógyszert adhatnak be az óvónők (pl.: különböző allergiák). Kérjük, hogy az esetlegesen előforduló efféle eseteket mindenkor egyeztessék a csoportos óvónővel. · A nevelési év során előforduló betegség esetén orvosi igazolás bemutatása az ÁNTSZ által előírt szabály. Ennek hiányában a gyermeket az óvónők nem vehetik át. · Lázas, betegségre gyanús gyermek szüleit az óvónők telefonon értesítik, akik haladéktalanul kötelesek gyermekük orvosi vizsgálatáról gondoskodni. · Amennyiben a gyermek családjában fertőző megbetegedés fordul elő, a szülőnek azonnal értesíteni kell az óvodát, hogy az előírásoknak megfelelően a szükséges intézkedéseket megtehessük (fertőtlenítés, orvos, védőnő értesítése, stb.). A gyermek fejtetvessége esetén a szülő köteles gyermekét hazavinni, és fertőtleníteni. Sorozatos tetvesség esetén a gyermek csak az ÁNTSZ által kiadott igazolással jöhet óvodába. Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével, az egészségügyi és egyéb jogszabályok figyelembevételével és betartásával lehet. Ittas, kábítószer hatása alatt álló szülőnek, illetve hozzátartozónak a gyermek nem adható ki.

43



Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő-, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő-, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható viselkedési szokásokat a testület közösen alakítja ki, és azt a gyermekvédelmi anyagban rögzíti. A védő- óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni a foglalkozások, udvarra kimenetel, kirándulás előtt, az ismertetés tényét legalább negyedévenként rögzíteni kell. A védő-, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket kell kitenni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni. Az intézmény dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be. Az óvoda dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodában történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodavezető ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – az óvodavezető által kijelölt szekrénybe kell zárni. A gyermekbalesetek megelőzését célzó szabályokat a Házirend tartalmazza. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata: ellenőrizni, hogy: · az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével kemény forrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, tartály felszerelése ne történhessen; az intézmény területén gyermekre veszélyes eszközzel, szerszámmal csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig dolgozzanak, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett; · a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosított legyen az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; · a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. A pedagógusok feladata: · haladéktalanul jelezni az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; · mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyelni az elektromos berendezések használatára, kezelésére, a különböző berendezéseket úgy tárolni, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; · javaslatot tenni az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. 44



Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata: · a munkaterületükön fokozott óvatossággal eljárni, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahely és eszközök elzárása minden esetben. A gyermekbalesetek esetén az intézményvezető feladata: · Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja · Intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgy hót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének, egy példány megőrzéséről gondoskodik. · Ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. · Súlyos balesetekkel kapcsolatosan azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. A pedagógusok feladata: · Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése · Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, · Súlyos balesetekkel kapcsolatban a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. · Közreműködik az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. · Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. · A gyermekbalesetek megelőzése érdekében minden óvónő a saját csoportjában konkrét szabályokat állít fel, amelyekre rendszeresen felhívja a gyermekek figyelmét, ezt a csoportnaplóban dokumentálják. Óvodáinkban, egy nevelési évben (a beilleszkedési-, az éves nevelési-, ill. a nyári tervben) a csoportnaplóban dokumentálva a foglalkozások keretében történik, különös tekintettel az udvari szabályok betartása. · Viharos szél és mínusz 10 C0 alatti hőmérséklet esetén, az udvaron, vagy a szabadban tartózkodni tilos, ezektől a kivételektől eltekintve a szabad levegőn lévő mozgás gyakoriságát ki kell használni. Figyelembe kell venni a helyileg elrendelt UV sugárzás elleni védelmet és az esetleges szmog- és hőségriadót is. · A rendszeres testmozgás formái közé nagycsoportos, iskolába menő gyermekek számára beépítettük az ingyenes (az önkormányzat által támogatott) úszás lehetőségét. · Baleset esetén a balesetet észlelő dolgozó értesíti az óvoda vezetőjét, távollétében az óvodavezető helyettesét, a szülőt és azonnal orvosi ellátásra viszi, vagy viteti a sérült gyermeket. A balesetek kivizsgálásával kapcsolatos feladatok: · A balesetről szóló jegyzőkönyv három példányban készül. 45



· A tanuló- és gyermekbaleseteket az a rendelet számú mellékletében előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. · Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. · A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. · Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) okozta. Valamely érzékszerv (érzékelő épesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. A gyermek átadása után történő esetleges balesetért a felelősség a szülőt terheli. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. A dolgozói balesetvédelmi oktatás megtörténtét, dokumentálását az általános helyettes, illetve az óvoda munkavédelmi felelőse ellenőrzi. Beteg, megfázott, kiütéses, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyerek átvételének megtagadása. A csoportszobába a szülők csak engedéllyel léphetnek be: nyílt nap, beillesztés, ünnepélyek, szülői értekezlet alkalmával. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvoda épületének, berendezésének védelme és megőrzése és a gyermekek ez irányú nevelése az óvoda valamennyi dolgozójának, a gyermekek szüleinek kötelessége. Az óvoda tulajdonát képező tárgyakért, eszközökért anyagilag az óvoda dolgozói és az óvodavezető a felelős. A társadalmi tulajdonban bekövetkezett károk esetén az óvodavezető a kár jellegének és nagyságának arányában a hatályos jogszabályok értelmében köteles eljárni. Amennyiben bármely dolgozó az óvoda területén, vagy közvetlen környékén feltűnő, esetleg idegen tárgyat, csomagot talál, telefonon történő fenyegetést észlel, vagy szokatlan, rendkívüli eseményt tapasztal (tűz, árvíz, földrengés, bombariadó), azt haladéktalanul köteles az intézmény vezetőjének, ill. a vezető-helyettesének jelezni, akik kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket a megfelelő hivatalos szervek felé. A vezető, vagy helyettese szükség esetén azonnal értesíti a rendőrséget, azt követően a fenntartót.

46



Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről a tűzriadó terv szerint (az intézmény bejáratánál a faliújságon, ill. a tagóvodában az emeleti aulában található). Az intézmény kiürítésekor a gyermekek mentése a csoportban dolgozó pedagógusok és dajkák feladata. Mentéskor a gyermekeket időjárásnak megfelelően felöltöztetve, kerülve a pánikhelyzetet, az óvoda mindkét kijáratát használva a legközelebbi intézménybe kell átmenni (bölcsőde, iskola). Létszámellenőrzés és a szülők értesítése céljából szükséges kivinni a felvételi- és mulasztási naplókat. Az épület elhagyása után a bejárati ajtókat be kell zárni és a kulcsot az óvoda vezetőjének, vagy a megbízott személynek kell átadni. A rendőrség megérkezése után, biztosítani kell az épületbe és minden helyiségbe való bejutást. Az épület alaprajza a főbejárati ajtónál a falon található. A továbbiakban a rendőrség útmutatásai szerint kell eljárni. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 2.19. Kiemelt munkavégzéssel járó kereset kiegészítés, teljesítménypótlék feltételei, a megállapítás szabályai A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. Kiválasztás módja: · Az óvodavezető a nevelőtestület véleményét figyelembe véve készíti el a minőségi munkáért járó kereset kiegészítésre, teljesítménypótlékra szóló javaslatait és a Közalkalmazotti Tanács véleményének kikérése után dönt. · A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. · A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. · A kereset kiegészítés folyósítása meghatározott időtartamra és feladatra is szólhat. · A minőségi pótlék egy személynek egymást követően többször is adható, de mindig szükséges annak írásos dokumentálása. A kereset kiegészítés nem lehet kevesebb a törvényben meghatározott minimumnál. Az összeg felső határát nem rögzítjük, az mindenkor az adott keretösszeg és a javaslatok száma között oszlik meg, egyenlőtlen arányban. 47



Nevelői tevékenységben, magatartásban meghatározó · A gyermek alapvető jogainak és szükségleteinek figyelembe vétele, figyelmes, szeretetteljes bánásmód, segítő odafordulás, tolerancia érvényesül. · Nyílt, korrekt és tapintatos minden megnyilvánulása, jó együttműködést tud kiépíteni a szülővel a gyermek nevelése érdekében. · A közalkalmazott kapcsolatát a munkatársaival a jó együttműködés jellemzi, különösen a váltótársával és a csoport dajkájával. A csoportszokás– és szabályrendszerét közösen alakítják ki, valamint az egyes gyermekekkel való személyes bánásmódot egyeztetik. · A mindennapi nevelőmunkájára felkészül, felelősséggel, önállóan végezi a munkaköri leírásban foglaltakat (tervezés, pedagógiai feljegyzések, egyéni fejlesztési lapok naprakész vezetése). · Képezi magát, fogékony az új iránt, alkalmazza gyakorlatban a megszerzett ismereteit. Szakmai innováció - menedzselés: · Az óvoda helyi nevelési programjának kialakításában aktívan részt vesz. · Pályázatok írásában legyen aktív, kezdeményező. · Szakmai rendezvényeken való részvétel (továbbképzések, kerületi megmozdulások stb./. Az adott évben kiemelkedő, eredményes a pedagógiai tevékenysége, amely kihat az óvoda egészének jó hírére. 2.20. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések A pedagógus szakvizsgán és továbbképzésen való részvétel elvei: Minden pedagógusnak joga és kötelessége a továbbképzésen való részvétel. A képzési helyzetképet az intézmény nyilvántartása tartalmazz Azokat a szakvizsgákat támogatja a testület, melyek a munkakör betöltéséhez szükségesek, a helyi nevelési program megvalósítását segítik elő (drámapedagógus, fejlesztő pedagógus stb.). Előnyben részesülnek a legrégebbi diplomával rendelkező pedagógusok. A szakvizsgára való jelentkezést a pedagógus kérvényezheti, de a vezető el is rendelheti. Az óvodapedagógusnak írásban kell kérnie felvételét a beiskolázási tervbe, csak ebben az esetben illetik meg a jogszabályban előírt kedvezmények. Pedagógus szakvizsga letételét követő 7 évig a pedagógusnak nem kötelező a továbbképzésen való részvétel. Továbbképzésen azok a pedagógusok vehetnek részt, akik a rendelet hatályba lépése előtt legalább 7 éve szerezték meg a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségüket, szakképzettségüket. A továbbképzési rendszer költségtérítéses formában működik. Az intézmény működőképességének és finanszírozási lehetőségeinek figyelembevételével kerül sor az éves továbbképzéseken való részvétel biztosítására. Azokon való részvételeket támogatjuk, amelyek időpontjai nem esnek egybe az óvodai foglalkozások idejével, valamint elsősorban az óvoda nevelési programjának megvalósítását segítik. Továbbképzésen 7 évenként legalább 1 alkalommal kell részt venni, minimum 120 órában. A továbbképzési kötelezettségét saját hibájából elmulasztó pedagógus munkaviszonya megszüntethető. Az 505?. életévét betöltő pedagógusnak már nem kötelező a továbbképzésben való részvétel. 48



A pedagógus feladata az intézményi kötelezettségek és lehetőségek megismerése, tájékozódás a továbbképzési lehetőségekről, felvételi kérelem benyújtása a beiskolázási tervbe, jelentkezés felsőoktatási intézménybe, tanulmányi követelmények teljesítése, kedvezmények, juttatások igénybevétele. A továbbképzésen résztvevő pedagógus helyettesítési rendje: a helyettesítést elsősorban csoporton belül kell megoldani, lehetőség szerint egyenletes terhelésre törekedve. A gyermeklétszám csökkenése esetén csoport összevonásra kerülhet sor. A szakvizsga, illetve a továbbképzés költsége maximum 80 %- ban téríthető a pedagógusok számára. Az iskolarendszerű képzésben résztvevő pedagógusnak munkaidő kedvezmény állapítható meg. Ez kedvezmény azonban csak szabadidő biztosítását jelenti. Az eredményes vizsgát tévő, illetve szakdolgozatot író pedagógus pénzmaradvány esetén jutalmazható, figyelembe véve, hogy tanulmányai alatt milyen kedvezményekben részesült (órakedvezmény, munkaidő kedvezmény, utazási költségtérítés, jegyzetek, étkezés térítése). A több féléves képzésben résztvevő pedagógus számára minden évben lehetőség szerint biztosítani kell a tandíj 80 % - át. Ha a pedagógus önhibájából nem fejezi be a megkezdett képzést, köteles a számára juttatott költségeket visszatéríteni. Minden dolgozó, aki továbbképzési szándékkal bír, köteles a továbbképzésre való jelentkezés előtt a munkáltatót/intézményvezetőt arról tájékoztatni. Vagyonvédelem: Az óvoda vagyonáért, az eszközök épségéért, takarékos használatáért mindenki felelősséggel tartozik. · ·

· ·

Betörés esetén, a betörés észlelője, azonnal biztosítja a helyszínt és értesíti a rendőrséget. A vezető, ált hely. és a tagóvoda-vezető a rendőrségi intézkedés után leltárt készít, és a hiányt jegyzőkönyvbe veszi még aznap, amit az óvoda vezetője a feljelentéshez mellékel. Az intézményt védő, óvó alábbi előírások betartása minden dolgozóra nézve kötelező. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka, kertész a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. Az ebédpénz biztonságos elhelyezéséért a pénz beszedője felel (óvodatitkárok), elszállítása központilag történik. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

Nem dohányzók védelme: A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása szabályozza az intézményen belüli dohányzást.

49



A 36.§ értelmében nem lehet dohányzó helyet kijelölni abban az intézményben, ahol 6 évesnél fiatalabb gyermekeket nevelnek. A 2.§ (2) bekezdése kimondja, hogy óvodában nem jelölhető ki dohányzó hely. Az óvoda egész területén dohányozni tilos. A 40.§ értelmében a tilalmak és a korlátozások megszegése pénzbírságot von maga után. Az intézményben a hatóságokon kívüli intézkedésre, ellenőrzésre jogosult: a mindenkori vezetői jogkörrel felruházott személyek (óvodavezető, tagóvoda vezető, általános helyettes). Az előzők akadályoztatása, hiányzása esetén a Közalkalmazotti Tanács vezetője és megbízottja.

Az intézmény lobogózása, címer elhelyezése A 132/2000.(VII. 14.) Kormányrendelet alapján a közintézményekben állandóan kinn kell tartani a nemzeti színű lobogót. A 308/2004. (XI.13.) Kormányrendelet alapján a középületekre az azon kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót is ki kell tűzni. Az európai zászlót a középületen úgy kell kitűzni, hogy szemből nézve a nemzeti zászlóhoz képest balkéz felől legyen. A zászlók és a hozzá tartozó zászlórudak méretei: 100x200 cm a zászló mérete, a zászlórúd hossza a szélesség másfélszerese. A nemzeti lobogó és az európai zászló nagysága azonos. A zászlókat, a tekintélyének megőrzése érdekében rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell. Az időjárás igénybe vétele miatt elhasználódása esetén, de legalább évente cserélni kell. A címer mindkét óvodában a bejárati ajtó bal oldalán helyezkedik el. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. Törvény 1. § meghatározza, vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a 3. § értelmében az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan, vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett. Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a 3. §-ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban vagyonnyilatkozat) Vagyonnyilatkozatot tesz: az intézményvezető, általános helyettes, tagintézmény vezető A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: · Beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően. · Beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül. · Beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően kétévenként. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességét az 5. § előírása szerint köteles tenni. A vagyonnyilatkozatot közszolgálatban álló személy esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, a személyi anyagtól elkülönítve és elzárva őrzi. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A kötelezettség teljesítését a 8. § határozza meg. 50



A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének a 9. §-ban foglalt jogkövetkezményei vannak. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse (10. § (1) bekezdés). Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell számítani (10. § (2.) bekezdés). A kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni (10. § (3.) bekezdés). Vagyonnyilatkozat formai követelményeiről a 11., 12., 13. § rendelkezik. A vagyongyarapodás vizsgálata a 14., 15., 16. § előírása szerint hatósági eljárás keretében történik. Az őrzésért felelős a 14. § (1) bekezdés szerinti meghallgatást követően- a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével- az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően. E törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett első alkalommal 2008. június 30-ig tesz vagyonnyilatkozatot. A törvény melléklete a vagyonnyilatkozat.

51



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Szülői Munkaközösség és a Fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatálybalépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő-testületi ülés napja. 3. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata. 4. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni - az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint - azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják a helyiségeit 5. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. 6. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti a fenntartó, a nevelőtestület, az óvoda vezetője, a Szülői Közösség vezetősége. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, óvodavezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. A szabályzatok, mint óvodavezetői utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. Szervezeti és Működési Szabályzat a következő kötelező mellékletekkel rendelkezik: 1. A folyamatba épített költségek utólagos ellenőrzésének szabályzata 2. A szabálytalanságok kezelésének szabályzata 3. Adat- és iratkezelés szabályzata Az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belsőszabályzatok 1. Közalkalmazotti szabályzat 2. Munkavédelmi szabályzat 3. Tűzvédelmi szabályzat 4. Pénzkezelési szabályzat 5. Bizonylati elv és bizonylati fegyelem szabályzata 6. Leltározás, leltárkészítés szabályzata 7. Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata 8. Gyakornoki szabályzat 9. Vagyonnyilatkozat tételi szabályzat 10. Esélyegyenlőségi intézkedési terv 11. Kockázat értékelés A fenti – módosításokkal egybeszerkesztett és mellékleteket is tartalmazó – Szervezeti és Működési Szabályzatot: – a Játéksziget Óvoda nevelőtestülete 2013. július 1. határozatképes nevelőtestületi értekezletén 100%-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az óvodavezető és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják. – a Játéksziget Óvoda Szülői Közössége 2013. július 1.-én véleményezte. Budapest, 2013. július 1. Gugcsóné Nagy Judit óvodavezető 52

Játéksziget Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents