JÁSZJÁKÓHALMA KÖZSÉG ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA KÉSZÜLT: JÁSZJÁKÓHALMA FŐ ÚT 27. 2009. MÁJUS 17.
Jászjákóhalma Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület 5121 JÁSZJÁKÓHALMA Fő út 27
ALAPSZABÁLY A Jászjákóhalma Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetve a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (PTK) szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire, valamint az Önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló 2008. évi XXXIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az Egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el: I. Általános rendelkezések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az Egyesület neve: Jászjákóhalma Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület Az Egyesület székhelye: 5121 Jászjákóhalma Fő út 27. Az Egyesület levelezési címe: 5121 Jászjákóhalma Fő út 27. Alapításának éve: 1905 Működési területe: Jászjákóhalma község közigazgatási területe Az Egyesület közhasznú szervezet Az egyesület pecsétje: Kör alakú –körbe Jászjákóhalma Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület felirattal, Középen:stilizált búzakalász benne égő fáklya körülötte fogaskerék. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, demokratikus önkormányzattal rendelkező, önálló jogi személyként működő szervezet, mely saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. A Tűzoltó Egyesület a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő szervezet. A Tűzoltó Egyesület tevékenységét és működését, valamint a hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tűzoltósággal megállapodás keretében való együttműködését a tűzoltó egyesületekről szóló törvény állapítja meg. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Jászberény Város Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltósága, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság látja el.
II. Az Egyesület céljai Az Egyesület helyi lakosok kezdeményezésével alakult, célja a településen élők élet- és vagyonbiztonságának növelése. Célok: 1. A jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi feladatok helyi megvalósításának társadalmi elősegítése és ennek ellátására önként jelentkezők szervezése, egyesítése. 2. Társadalmi eszközökkel segíteni a tűz, a természeti és ipari katasztrófák, valamint balesetek elleni védekezést. 3. Tűzvédelmet érintő rendelkezések társadalmi ellenőrzése, végrehajtásának elemzése és felülvizsgálata. 4. A tűzvédelemmel kapcsolatos célkitűzések, feladatok széles körű tudatosítása, azok érdekében történő mozgósítás. 5. Szervezett keretek között tagjai tűzvédelmi szakismereteinek rendszeres bővítése, a helyi tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenység biztosítása. 6. A tűzvédelmi felvilágosítással összefüggő tevékenység koordinálása. 7. Az egyesületi tagok sport- és kulturális igényeinek kielégítése. 8. Kapcsolattartás hazai és más országok hasonló jellegű szervezeteivel, valamint a külföldi tapasztalatok hazai hasznosításának megvalósítása érdekében a tűzvédelemmel kapcsolatban álló egyéb szervezetekkel, intézményekkel. 9. Az Egyesület részt vesz Jászjákóhalma község épített és természetes környezetének védelmében. 10. Céljai elérése érdekében együttműködik hasonló célokat kitűző civil és egyéb szervezetekkel. Feladatok: A Tűzoltó Egyesület szaktevékenysége (tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési tevékenység) során a tűzmegelőzés körében tájékoztatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet. A Tűzoltó Egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység körében - az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltósághoz, - a hivatásos vagy önkéntes tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére, - az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel, - a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltás-vezető intézkedésének megfelelően működik közre.
A Tűzoltó Egyesület segítséget, illetve veszélyhelyzetben védelmet nyújt tűzkár, ipari és természeti katasztrófa, és baleset alkalmával. Életveszélyes helyzetekben műszaki segítséget nyújt emberek és állatok, valamint vagyontárgyak mentése érdekében. Az Egyesület feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a tűzvédelmi feladatok minél hatékonyabb ellátását, valamint igyekszik ezeket széles körben tudatosítani, segítséget nyújtani a végrehajtásában, a működést gátló tényezők feltárásában és azok elhárításában. Az Egyesület feladatának tekinti a tűzvédelmi felvilágosítást, tájékoztatást, és az ezzel kapcsolatos társadalmi tevékenységek koordinálását. Az Egyesület segítséget nyújt a szakmai képzést, továbbképzést elősegítő tanfolyamok, tűzvédelmi ismeretek bővítését szolgáló konferenciák, egyéb rendezvények szervezéséhez, lebonyolításához, tagjai szakmai ismereteinek bővítéséhez. Az Egyesület feladatának tekinti a hazai és külföldi tűzoltó szervezetekkel, szövetségekkel való kapcsolattartást, a kapcsolatokból szerzett tapasztalatok közreadását. Az Egyesület feladata a tűz elleni védekezés hagyományainak ápolása, történelmi emlékek gyűjtése, megőrzése. Tagjaival részt vesz különböző szintű tűzoltó sportversenyeken, közreműködik azok szervezésében és lebonyolításában. Az Egyesület gondoskodik a rendelkezésére bocsátott tűzvédelmi felszerelések őrzéséről, karbantartásáról, javíttatásáról és rendeltetésszerű használatáról. Az Egyesület Alapszabályában megfogalmazott feladatait céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve látja el. Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve gazdasági – vállalkozási tevékenységet is folytathat, de annak eredményét nem oszthatja fel, azokat jelen Alapszabályban megfogalmazott célokra köteles fordítani. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 26. § c. pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
környezetvédelem közrend és közlekedésbiztonság védelme önkéntes tűzoltás mentés, katasztrófa-elhárítás, közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások, 7. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység Az Egyesület, az 1997. évi CLVI. Törvényben foglaltak alapján közhasznú tevékenységet folytat, tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. A szolgáltatásokra jogosult bármely természetes és jogi személyiség. A helyi sajtó útján szereznek tudomást a szolgáltatásokról és az ott leírtak alapján tudnak információhoz jutni.
III. Az Egyesület tagsága A tagsági viszony feltételei: 1. Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy vagy jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik/amely elfogadja az Egyesület Alapszabályát, és vállalja a Tűzoltó Egyesületi tagsággal járó kötelezettségeket. 2. Az Egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek. 3. A rendes tagok felvétele kérelem alapján történik. A kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni az Egyesület Vezetőségénél. A felvételt kérő akkor válik az Egyesület tagjává, ha a Közgyűlés a tagok sorába felvette, a tűzoltó esküt letette és a Vezetőség őt a tagnyilvántartásba bevezette. Az eskü szövege: „Én…………………………ezennel fogadom/esküszöm, hogy a Jászjákóhalma Község Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek rendes és pontos tagja leszek. Kézadásommal kötelezem magam a testület szolgálati szabályzatainak, az Egyesület Alapszabályában foglaltaknak, és határozatai megtartására.” 4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a személy/szervezet, aki/amely anyagi támogatásával, avagy más módon járul hozzá a célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához, és tevékenységével az Egyesület tűzvédelmi és egyéb tevékenységét támogatni kívánja, de nem akar az Egyesület rendes tagja lenni. A pártoló tag az Egyesület közgyűlésein tanácskozási és vélemény-nyilvánítási joggal vehet részt. 5. Az Egyesület tiszteletbeli tagjainak azon személyek nevezhetők ki, akik kiemelkedően sokat tettek a helyi tűzoltóság ügyéért, jelentős szerepet vállaltak a tűzvédelmi tevékenység fejlesztésében. A Vezetőség, illetve bármely tag javaslatára tiszteletbeli elnökké és parancsnokká nevezheti ki, kérheti fel a Közgyűlés az olyan elnököket és parancsnokokat, akik arra érdemesek és aktív idejüket befejezték. A tiszteletbeli tagság nem zár ki aktív személyeket. A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényein, közgyűlésein tanácskozási és vélemény-nyilvánítási joggal rendelkeznek. Az Egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjairól külön nyilvántartást vezet. 6. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az a magyar állampolgár lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatály alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 7. Szaktevékenységet az Egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas erre és erre önként vállalt kötelezettséget. 8. A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt a tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig őrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidő nélkül visszavonható.
Az Egyesület tagjának joga van: - részt venni az Egyesület tevékenységében és minden rendezvényén, közgyűlésein, előadásokon, tűzoltó sportversenyeken, javaslatot, indítványt tehet az Egyesület működésével kapcsolatban - az Alapszabály rendelkezései szerint kezdeményezni a Közgyűlés összehívását - bármikor igényelni az Egyesület működéséről, illetve gazdálkodásáról szóló tájékoztató megadását a Vezetőség és a vezető tisztségviselők részéről. - a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítését az Egyesülettől igényelni. A rendes tagok az Egyesület közgyűlésein tanácskozási, vélemény-nyilvánítási és szavazati joggal rendelkeznek. A tag választhat és bármely tisztségre választható. Viselheti az Egyesület részére rendszeresített egyenruhát. Minden tagnak joga van az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadni. : - az egyesület tagja részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein. A tag kötelezettségei: Minden tag köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek. A rendes tagok kötelesek a tűzvédelemmel és a tűzmegelőzéssel kapcsolatos jogszabályokban foglaltaknak, valamint az Egyesület határozatainak előírásait betartani. A tagok kötelesek a kapott megbízatásokat maradéktalanul ellátni. A tagok kötelesek a Közgyűlés által meghatározott mértékű tagsági díjat határidőben megfizetni. A tagsági díjak befizetéséről az Egyesület külön nyilvántartást vezet. Az Egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben foglalt eltérésekkel irányadó. IV. A tagság megszűnése Tagsági viszony megszűnése: - Kilépéssel: Az Egyesület minden tagjának joga van a kilépésre. A kilépés tényét a vezetőséggel írásban kell közölni. A kilépett tag a befizetett tagdíjat nem követelheti vissza. - Kizárással: A tagkizárást az ok megjelölésével bármely tag kezdeményezheti. kizárási oknak minősül különösen, ha a tag az Egyesület célját veszélyezteti, azzal ellentétes, vagy összeférhetetlen magatartást folytat, vagy nem fizet tagdíjat. Amennyiben a tag a meghatározott időre nem fizeti be a Közgyűlés által megállapított tagdíjat, a Vezetőségnek írásban fel kell szólítania, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül tegyen eleget fizetési kötelezettségeinek. A felszólítást oly módon kell a tag részére kézbesíttetni, hogy a felszólítás átvételének dátuma, az átvevő személye igazolható, megállapítható legyen. Ha a tag a felszólítás ellenére az abban meghatározott határidő elteltével sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, és nem igazolja, hogy annak elmaradása neki fel nem
róható okból következett be, a vezetőség ismételten írásban felszólítja, hogy a másodszori felszólítás átvételét követő 8 napon belül fizesse be a tagdíjat. Ha a tag e felszólítás ellenére sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, és magát alapos okkal kimenteni nem tudja, a vezetőség a közgyűlés elé terjesztheti a tagságból való kizárási javaslatát. A tagsági díj meg nem fizetése esetén a tag kizárására csak akkor kerülhet sor, ha a tagot megelőzően írásban a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel, megfelelő határidő tűzésével felhívják a tagdíjhátralék megfizetésére, és ennek nem tett eleget. -
Természetes személy tag halála esetén Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező tag szervezeteinek megszűnése esetén A tiszteletbeli tag címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljaival, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. - Megszűnik a tagsági jogviszony az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével. Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni a közgyűlésnek.
V. Az Egyesület szervei, tisztségviselői, összeférhetetlenségi szabályok Az Egyesület szervei: 1. 2. 3. 4.
Közgyűlés Vezetőség Felügyelő bizottság Ifjúsági csoport
1. Közgyűlés: Az Egyesület legfelsőbb szerve, mely a tagok összességét jelenti. A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, ülései nyilvánosak. Az Elnök a Vezetőség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, illetve köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban kéri, illetve ha azt a bíróság elrendeli. A közgyűlésre a tagokon kívül vendégeket az Elnök vagy – kérésre – a Parancsnok hívhat. a. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: -
Az Alapszabály megállapítása és módosítása A tagfelvétel, és a tagkizárás kérdésében való döntés A tisztségviselők megválasztása, Az Egyesület éves beszámolójának elfogadása Az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása Az Egyesület feloszlásának kimondása Az éves tagdíj mértékének meghatározása
-
Az éves közhasznúsági jelentés elfogadása Amennyiben az Egyesületen belül Ifjúsági Csoport működik, meghatározza tevékenységét, feladatait, megválasztja a csoport vezetőjét.
b. A Közgyűlés összehívása: A Közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A megismételt közgyűlés összehívására a rendes közgyűlés összehívására irányuló szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a megismételt közgyűlés összehívására az eredeti napirendi pontok kérdésekben az eredeti napon és helyszínen kerül sor, az eredeti meghívóban a tagot figyelmeztetni kell arra, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Amennyiben a megismételt közgyűlést nem az eredeti közgyűlés napjára hívják össze, a tagokat erről külön írásbeli meghívóban kell értesíteni az általános szabályok szerint, melynek tartalmaznia kell a megismételt közgyűlés tényét, helyét, idejét és az arra történt figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. c. A Közgyűlés határozatképessége: A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti le, kivéve, ha az Elnök személyét érintő ügyről van szó. Ha az Elnök személyét érintő ügyről van szó, akkor a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz a levezető elnök személye felől. A Közgyűlés a személyi döntéseit és határozatait nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást addig kell ismételni, amíg döntés nem születik. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Ennek módja a postai küldemény formájában történő közlés. Az igazolhatóság itt arra utal, hogy a levélből egy másolatot el kell tenni. A Közgyűlés döntéseit a Határozatok könyvébe kell nyilvántartani, oly módon, hogy abból a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható.
A Közgyűlés által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit és hirdetéseit a nyilvánosság számára elérhető módon (helyi újság, az Egyesület saját honlapja) nyilvánosságra hozza A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyhez felhasználhatók elektronikus hang, illetve képrögzítő eszközök is. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: -
A közgyűlés helyét és időpontját A határozatképesség, vagy határozatképtelenség megállapítását A megtárgyalt napirendi pontokat A hozzászólások lényegét, kifejezett kérés esetén a teljes hozzászólást Az esetlegesen írásban benyújtott hozzászólásokat és beszámolókat Szavazás esetén a szavazati arányokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (igen, nem, tartózkodás) Részletesen a meghozott határozatok tartalmát és hatályát A jegyzőkönyvet az Egyesület Elnöke, vagy a levezető elnök és a Közgyűlés által esetenként választott két hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
A Közgyűlés üléseiről felvett jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a résztvevők és távol maradottak névsorát tartalmazó, aláírt jelenléti ívet, a dátum feltüntetésével. 2. Vezetőség a. A Vezetőség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, mely két közgyűlés között intézi az Egyesület ügyeit. b. A Vezetőség létszáma hat fő c. A Vezetőség tagjai: az Elnök, az Elnök helyettes a Parancsnok, a , Gazdasági vezető, titkár, ifjúsági vezető d. A Vezetőséget a Közgyűlés nyílt szavazással választja. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekintendő, akit a jelenlévő tagok legalább kétharmadának szavazatát megkapta. A Vezetőség megbízása öt évre szól. e. -
A Vezetőség feladatai: Két közgyűlés között az Egyesület tevékenységének szervezése. Éves munkaterv és költségvetés elfogadása. Gazdálkodás az Egyesület vagyonával, az elfogadott költségvetés szerint. Az Egyesület tagjainak feladatainak meghatározása. Gondoskodás az Egyesület hivatalos iratainak megőrzéséről. Éves szakmai és pénzügyi beszámolók Közgyűlés elé terjesztése. Tagnyilvántartás vezetése. Döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A közhasznúsági jelentés elkészítése, Közgyűlés elé terjesztése.
f. A vezetőségi tagság megszűnik:
a. Lemondással b. A tag halálával
Az időközben választott új vezetőségi tag megbízatása a már hivatalban lévő vezetőségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. g. A vezetőségi tagok összeférhetetlensége: A Vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b. pont], élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. h. A Vezetőség működése: - A Vezetőség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az ülések nyilvánosak. - A vezetőségi ülést az Elnök Elnökhelyettes vagy Parancsnok hívja össze valamennyi vezetőségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a vezetőségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. - A Vezetőség üléseit az Elnök Elnökhelyettes vagy a Parancsnok vezeti le. i. A Vezetőség határozathozatala: - A Vezetőség határozatképes, ha ülésén legalább négy vezetőségi tag jelen van. - A szavazás nyílt szavazással történik, egyszerű szótöbbséggel. - A vezetőségi ülésekről és az ott hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az Elnök vagy Elnök helyettes és a Parancsnok aláírásával hitelesíti. - A jegyzőkönyvet a vezetőségi ülés megtartásától számított 8 napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvbe az Egyesület tagjai bármikor betekinthetnek. A vezetőségi ülés döntéseit a határozatok könyvébe kell nyilvántartani, oly módon, hogy abból a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható. A Vezetőség által meghozott határozatokat, valamint a Vezetőség beszámolóit és hirdetéseit a nyilvánosság számára elérhető módon nyilvánosságra hozza. j.
A Vezetőség elnöke köteles a Vezetőség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 15 napon belül, írásban az érintettnek megküldeni.
3. Felügyelő bizottság
a. A Közgyűlés háromtagú (elnök és két tag) Felügyelő Bizottságot választ, amelynek mandátuma azonos időtartamú a Vezetőségével. b. A Felügyelő Bizottsági tagok összeférhetetlensége: Nem lehet a Felügyelő Bizottság Elnöke vagy tagja az a személy, aki - a Vezetőség Elnöke, vagy tagja - az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, - az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, - illetve az előző pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. Nem választható az egyesület tisztségviselőjévé az a személy, aki olyan- a választást megelőző két éven belül megszűnt-közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt- az adott szervezet megszűnését megelőző két éven belül legalább egy évig-amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozást nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
c. A Felügyelő Bizottság működésért a Közgyűlésnek felel. Működési rendjét saját maga állapítja meg. d. A Felügyelő Bizottság működése: -
-
A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülések nyilvánosak. A Felügyelő Bizottsági ülést a Felügyelő Bizottság Elnöke hívja össze, valamennyi vezetőségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a Felügyelő Bizottsági tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság Elnöke vezeti le.
e. A Felügyelő Bizottság határozathozatala: -
-
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésén mind a három tag jelen van. A szavazás nyílt szavazással történik, egyszerű szótöbbséggel. A Felügyelő Bizottsági ülésekről és az ott hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság Elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottsági ülés megtartásától számított nyolc napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvekbe az Egyesület tagjai bármikor betekinthetnek.
f. A Felügyelő Bizottság jogai: -
A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt az Egyesület közgyűlésén és a Vezetőség ülésein.
-
A vezetőségi tagoktól jelentést kérhet. Az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet. Az Egyesület közgyűlésének soron kívüli összehívásának kezdeményezése. Az intézkedésre jogosult vezetőszervet, a közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
g. A Felügyelő Bizottság feladatai: -
-
Az Egyesület Alapszabályának megfelelő működésének ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
4. Ifjúsági csoport Ifjúsági csoport akkor szervezhető, ha az Egyesület tagjai között legalább 5, 18 év alatti életkorú fiatal van. Az Ifjúsági csoport tagjai az Egyesület rendes tajgai sorába tartoznak, az Egyesület szerveiben azonban képviseleti jog gyakorlásával járó tisztséget csak nagykorúságuk elérése után tölthetnek be. Az ifjúsági csoport tevékenységét, feladatait a Közgyűlés határozza meg. Az ifjúsági csoport vezetője az Egyesületnek a Közgyűlés által ezzel a feladattal megbízott tagja, aki a Közgyűlés felé a csoport tevékenységéről beszámolási kötelezettséggel rendelkezik. Az ifjúsági csoport rendszeresen részt vesz a tűzoltó sportversenyeken. Az Egyesület tisztségviselői: Az Elnök Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletére önállóan jogosult vezetője. Az Elnök feladatai: Önálló jogkörben képviseli az Egyesületet, gyakorolja az ezzel járó jogokat, az Egyesület ügyeiben aláírási joga van.
-
-
-
Összehívja és vezeti a közgyűléseket, a közgyűlésen beszámol a tagságnak az Egyesület előző évi tevékenységéről, a Vezetőség tevékenységéről. A közgyűlésről felvett jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti. A Vezetőség munkájának folyamatos irányítása. Gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról. Az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, kezeli az Egyesület irattárát. Gondoskodik a tagnyilvántartás vezetéséről. Biztosítja a határozatok nyilvántartását a Határozatok könyvébe, oly módon hogy abból a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. Az Egyesület irataiba való betekintést nála lehet kezdeményezni. Előre egyeztetett időpontban erre bárkinek lehetősége van, és saját költségén másolatot is kérhet. A másolat készítésénél biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét. Utalványozza az Egyesület költségvetésében foglaltak szerinti beszerzéseket a Közgyűlés döntése alapján. Akadályoztatása esetén az Elnök helyettes vagy a Parancsnok jár el.
Elnök helyettes: Az elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörben helyettesíti az elnököt Az elnök 3 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges. Közvetlenül irányítja az egyesület környezetvédelmi tevékenységét,és a környezetvédelmi csoportvezetőket. Parancsnok -
az Egyesület tényleges tűzoltási és tűzmegelőzési tevékenységének irányítója. elrendeli a támadás és védelem módját a szerek mikénti működését, vezényli a tagokat gyakorlat alkalmával, meghatározza az aktív tagok szolgálati kötelezettségét, beosztja a tűzoltókat, ellenőrzi az előírások betartását, - felügyeli a község tűzvédelmét, ellenőrzi a szakmai eszközök rendeltetésszerű használatát, tárolását, - részt vesz a Közgyűlés elé terjesztett anyagok elkészítésében. Titkár - az elnökkel együttesen vagy annak megbízásából képviseli az egyesületet-szakmai ügyek kivételével a fenntartó a felügyeleti és más szervek előtt. - Intézi az egyesület ügyeit, levelezését, gondoskodik az egyesülethez érkező iratok levelek elintézéséről,azokat a vezetőséggel ismerteti. - vezeti az egyesületi ülések, vezetőségi ülések jegyzőkönyveit. -kezeli az egyesület irattárát és bélyegzőjét,felülvizsgálja a pénztári bizonylatokat. Gazdasági vezető Felel az Egyesület gazdálkodásáért, számviteli rendjéért és adózásaiért. Ennek érdekében - elkészíti, illetve elkészítteti az Egyesület költségvetés tervezetét, a gazdasági tevékenységről az éves beszámolót,
- elkészíti illetve elkészítteti a szükséges vagyonleltárt, az Egyesület könyvelését és végzi a pénzügyi adminisztrációt, - elvégzi illetve elvégezteti az Egyesület bejelentkezését különböző hatóságoknál, szervezeteknél (APEH, pénzintézet stb.), eleget tesz határidőben a különböző adatszolgáltatási és bevallási kötelezettségeknek, - elkülönítetten nyilvántartja az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, ill. vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait, -
szedi a tagdíjakat és a bérleti díjakat, vezeti a pénztárkönyvet és rendszerezi a bizonylatokat, amelyeket átad a könyvelésnek, kifizeti a munkabéreket, kifizeti és bizonylatolja a költségtérítéseket, vásárlásokat és költségelszámolásokat.
Ifjúsági vezető: Szervezi a gyermek-ifjúsági tagok,csoportok tevékenységét, azok munkáját összehangolja. Biztosítja az alkalmas fiatalok felkészítését a teljes jogú tagságra. Segíti a fiatal tagok beilleszkedését. Kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel, valamint ifjúságvédelmi szervezetekkel Szakmai munkáját az illetékes elnök helyettessel, parancsnokkal egyeztetett módon végzi.
Felügyelő bizottság : Felügyelő bizottság elnöke Felügyelö bizottság tagjai két fő Az egyesület alapszabályának megfelelő működésének ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete Évenként tételesen ellenőrzi az egyesület pénztári és a pénzügyi okmányait Vizsgálja az éves költségvetés felhasználását, és a következő évi költségelőirányzatot, tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek
VI. Az Egyesület működése és gazdálkodása 1. Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. 2. Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb támogatásokból gazdálkodik. 3. A tagdíj összegét, befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg. A tagok tagdíjbefizetéseiről a Vezetőség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 4. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. 5. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja. 6. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen. 7. Az Egyesület váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 8. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 9. Ingatlan vagyonszerzéséről, elidegenítéséről és bármilyen hitel felvételéről kizárólag a Közgyűlés dönthet. 10. Az Egyesület pénzforgalmát önálló bankszámlán keresztül intézi. A bankszámla feletti aláírási joga az Elnöknek és vele együtt a gazdaság vezetőnek vagy a titkárnak van. 11. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. 12. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. Törvény 18-20.§-ai az irányadók. 13. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig a nyilvánosság számára elérhető módon (helyi újság, honlap) közzétenni. 14. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat. 15. Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 16. Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintési lehetőséget az Egyesület Elnöke biztosítja az érdeklődők részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet. VII. Az Egyesület képviselete Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, kivétellel az alábbiakban: Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és a gazdaság vezető vagy a titkár együttesen jogosult rendelkezni.
VIII. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik, ha - a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését kimondja. - Az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését átlapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. IX. Záró rendelkezések Az Egyesület tagja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tűzoltók Szövetségének. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók. Az Egyesület alapszabályának módosítását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságnak az Elnök a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.
Kelt: Jászjákóhalma 2oo9. május 17.
………………………… Elnök Előttünk, mint tanuk előtt:
……………………………………. név
…………………………… név
…………………………………… cím
……………………………. cím
Készült 3 eredeti példányban
