f t

IX. Évfolyam.

Budapest 1899. október hő 14,

3. (837.)

szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

/ft

1

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (KözteleK), Ű l l ő l - ú t 85. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

szágos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Az adóreform. Irta: gróf Zselénszki Róbert, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke. Az alkotmány helyreállítása óta mindig lunk tehát az egyéni megadóztatást kreálni. azt hirdették a kormányok szócsövei, hogy Ennélfogva nem csak az képezi föladatunkat, a földbirtokos, adóját emelni n e m akarják, föl hogy az egyénnek bármely forrásból eredő jön e m emelik és ezt a föl n e m világosított vedelmét egy helyen egyesítsük s vonjuk adó nagyközönség elhitte. Hát egy uradalom, mely alá, h a n e m ennél messzebbmenő föladatunk az ötvenes évek elején 10.504 forint adót szol- abból áll, hogy az egyén tiszta jövedelmét a gáltatott be, fizetett a hatvanas években átlag tényleges viszonyoknak megfelelőleg igyekez19,360 forintot, a hetvenes években 25,361 zünk kipuhatolni." forintot, a nyolezvanas években 28,775 forintot, Tehát a Wekerle Sándor-féle . reforma kilenczvenes években pedig 31,268 forintot. munkálatnak leglényegesebb feladata merő ellenA hatvanas évek végefelé óta, mint emiitettem, tétben áll azokkal az alapelvekkel, melyeket mindig az volt a jelszó, hogy a földbirtok adó- Leroy-Beaulieu felállít. És kivállképp ezen n e m ját n e m emelik fél. Igaz, nem emelték föl, de zetgazdásznak azon tétele, hogy az egyéni folyton u j pótlékokkal terhelték. Tehát első megadóztatás természetszerűleg az önkényurat a n á c s o m az, hogy semmi adóreformba bele lomhoz, a tiranniához vezet, figyelembe veendő ne menjünk, ha az egyenes adókkal egyszer- főképp nálunk, hol az egész adminisztráczió egy smind nem tárgyaltatnak a pötadók kérdése korteseszközzé fajult. valamint a bélyeg é s az illetékek törvényének .Minden progressz adó erősen kédvez a reformja. hatalmon lévők b a r á t a nak . . . és n y o m j a a politikai bátorítás, „Az adó tárgyilagos,nem pedig személyes többieket; fataliter ped legyen, vagyis vonatkoznia kell az adó objek- jutalom vagy büntetés eszközévé válik . . . A t u m á r a , nem pedig az objektum birtokosára. progresszív adó m a g á b a n rejti a végtelen önAz egész m o d e r n czivilizácziónak czélja, pénz- kénynek a csiráját, mely végeredményben a ügyi szempontból tekintve, főképp Francziaor- mérsékletet egészen megfojtja . . . A progresszív szágban az,hogy az egyéni megadóztatás helyébe adó . . . utolsó eredménye az lenne, hogy léptesse a tárgyi megadóztatást, hogy adóval a némzetet két t á b o r r a o s z t a n á : az egyik tábor sújtsa a jövedelem forrásait, nem pedig a for- az adót megszavazná, élvezné, de n e m fizetné, rások b i r t o k o s a i t . . . Az egyéni megadóztatás & másik t á b o r az meg n e m szavazná, nem természetszerűleg az önkényuralomhoz, a tiran- ^élvezné, de fizetné . . . Egy nemzetnek jöveniáhoa vezet." delmei nagyobbrészt kis jövedelmekből állván, így nyilatkozik a franczia nemzetgazdász, ha a progresszió mérsékelt, akkor a jövedelem Leroy : Beaulieu, az állami és internaczionális alig nagyobb, mint lenne aránylagos megadózszocziálizmus ellenségeinek egyik legjelesebbike. tatásnál. . . ha ellenben a progresszió erős, a Mit mond Wekerle Sándor volt minisz- jövedelemnek olyan nagy h á n y a d á t veszi el terelnök és pénzügyminiszter ur az egyenes azoktól a polgároktól, kiknek több jövedelmük adók r e f o r m j a tárgyában benyújtott emlékira- van, miszerint reá kényszeríti a hareziasabb tában, mely munka alapjául szolgál a tervezett természetüeket arra, hogy letagadják jövedelreformnak. A 31-ik oldalon a következőket i r j a : müket, a béketűrőbbeket pedig arra, hogy „Az egyéni jövedelmeknek teljes összegükben kevésbé takarékosak vagy szorgalmasak levaló adó alá vonása képezi adóreformmunká- gyenek." latunknak leglényegesebb föladatát. A mi czéígy nyilatkozik Leroy-Beaulieu és ilyen és

Magyar

Mezőgazdák

Szövetkezeténél, Mai számtanit 3 4

Budapest, oldal.

hasonló szavak h a t á s a alatt bukott meg nemrég Francziaországban, a progresszív adót magában foglaló adóreform-javaslat és a javaslattal együtt az azt benyújtó radikális kormány. Ezzel szemben a tervezett adóreformban megtaláljuk a fokozatos adót m a j d mindenütt, a hol az alkalmazható, jelesen a harmadik .osztályú keresetadónál és a jövedelemadónál. Ha veszélyesnek találja teóriában LeroyBeaulieu a fokozatos adót, h a megbukott Francziaországban, hol a föld- és házadójövedelem az összes állami bevételeknek mérsékelt százalékát képezi, hát mennyire nem vagyunk mi még érettek arra, hogy nálunk ez adókivetési módszer behozassék, mi kiknél még mindig vezérszerepet játszanak a föld- és házadó, melyek le nem tagadható jövedelmeken alapszanak, szemben a letagadható és sokszor le is tagadott legtöbb egyéb kereseti források adójával. Ezekből tehát azt következtetem, hogy az egész magyar gazdaközönségnek szembe kell szállni a fokozatos adó eszméjével, mert a fokozatos adó nálunk m a j d n e m kizárólagosan a le n e m tagadható föld ős házak utáni jövedelmeket fogja sújtani, mert a fokozatos adó nálunk a még gyenge lábon álló jövedelembevallási becsületességet még apasztani fogja, mert a fokozatos adó egy hathatós korteseszközzé alakitható át, ez pedig politikai viszonyaink közepette, fölötte aggályos egy eredmény lenne. Ha Leroy-Beaulieu Francziaországnak, mely tőkegazdag, továbbá kifejlődött ipar- és kereskedelemmel bir és hol a föld- és házadó sokkal alárendeltebb szerepet játszanak, mint minálunk (Francziaországban 1881-ben a földadó az összes állami bevételeknek 5 és háromnegyed százalékát, holott minálunk, pótlékok nélkül, 14 és négyötöd százalékát, pótlékkal valószínűleg 23 százalékát tette], azt a taná-

V., Alkotmány-u.

31.

c

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HO 14.

1536 csot adja, hogy maradjon a hozadéki adóknál és ne vigye be adórendszerébe a progresszivitást, mit mondana ahhoz, ha hallaná, hogy mi, kik tőkeszegények vagyunk, kezdetleges iparral és kereskedelemmel bírunk és hol a föld- és házadó vezérszerepet játszanak bevételeink között^ a hozadéki adók rendszeréből át akarunk térni a személyes adók rendszerére, ezt kiegészítve a fokozatosság behozatalával. De még ez sem czélja az adóreform tervezőjének. Mert ha ez lenne terve, daczára tőkeszegénységünknek, kezdetleges, iparunk és kereskedelmünknek, a föld- és házadók praedomináns voltának, ügyes és lelkiismeretes vezetés mellett megengedem, hogy haszonnal mehetnénk talán át a hozadéki adók rendszeréből a személyes adók rendszerére, mint tette azt 189Ö-ben Poroszország, hol az állaim a földadóról, az épületadóról, az iparadóról és a bányaadóról lemondott és ezen hozadéki adók megszüntetése következtében kimaradt bevételeket a jövedelemadóval busásan kárpótolta. Az emlékirat szerzőjének tervezete szerint azonban a hozadéki adók, jelesen a föld- és házadók nemcsak megmaradnának jelenlegi nagyságukban, de még tetőztetnének egy személyes jövedelemadóval. Mint láttuk, vannak kik a hozadéki adókat találják egyedül igazságosaknak, vannak kik a személyes adók mellett kardoskodnék, de 10—25 százalékos1 hozadéki adók, tetőzve egy személyes jövedelemadóval, ez oly rendszer, mely alig hiszem, hogy képes lesz védőre szert tenni, mely alatt azonban, ha a parlament által megszavaztatik, sok esetben vérig fog nyúzatni a szegény magyar földbirtokos. Smith Ádám, angol nemzetgazdásznak, szinte klasszikussá vált, négy szabálya szerint: először minden egyénnek oly összeggel kell járulnia az állam költségeihez, mely aránybán áll azon jövedelemhez,, melyet az állam védnöksége mellett élvez; másodszor minden polgár által fizetett adó fix tételt kell hogy képezzen, tehát nem szabad, hogy az állam vagy adókivető Önkényétől függjön ; harmadszor minden adó oly időben és oly módon hajtandó be, mely az adófizetőre nézve legalkalmasabb; negyedszer minden adónem ugy szedendő be, hogy/ a behajtási költségek a lehető legkisebbek legyenek és a fizetett adóösszeg a lehető leggyorsabban jusson az adózó kezeiből a kincstár pénztárába. Ezeket szem elől el nem tévesztve, adóreform alatt értek olyan javaslatot, mely : 1. az adóterhet a reformálf adótörvénynél igazságosabban osztja

T Á R C Z A. Lexikon a zsebben. Manapság a: tudomány olyan nagy tenger, hogy az ember ugy áll meg előtte, mint egy gyámoltalán baba. Azt mind meginni nem lehet. Abból nekem csak cseppek kellenek, hogy megélhessek, hanem még azokat a cseppeket is bajos kiválasztani. Mert hogyan találom meg azokat ? Ez a nagy művészet. A bölcsesség titka tulajdonképpen abban áll, hogy az ember tanulni tudjon. Ismerek embereket, akik szörnyű sokat tanultak s csak éppen azt nem tudják, amire szükségük volna. Mert a tudományok homokzsákjában; minden .egyén számára csak egynéhány aranykavics találtatik. A ki azokat homokostól akarja bevenni, az megterheli a gyomrát. Szerencsére emián kevés ember kap nálunk katharust ; kevés homokot vesz be a természetünk. Válaszsza ki más az arany kavicsokat. Ez a népszerű mottó, amelyet kiváltképpen szívesen irnak' alá a gazdák, már tudniillik, akik nem papiroson gazdálkodnak. S keletkeznek a lexikonok, amiként keletkeztek például a huskivonatok a gyengébb szervezetüek számára. A lexikon kivonatolja az emberiség számára

83- SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

el ; 2. a fizetett adónemek számát kevesbíti, vetkezik, hogy helyettesítendő egy más adónem vagyis egy jövedelmi forrást lehetőleg csak által, hogy megint csak másodszor adóztatja egyszer adóztat meg; 3. az adóbehajtás költ- meg a földeket, házakat, keresetet és a többit, ségeit. csökkenti; 4. egy olyan adórendszert hanem hogy a lehetőség korlátain bölül eltöralkot, mely a nemzetgazdasági fejlődést minél lendő. Épp igy kellene törölni, a lehetőség korlátain belül a Il ik osztályú keresetadót, mely kevésbé gátolja. A benyújtott adóreformtervezet megfelel-e semmi egyéb, mint egy harmadszori megadózannak a követelményemnek, hogy az adóteher tatása a föld és épületek utáni jövedelmeknek. a múltnál igazságosabban legyen elosztva. Addig pedig, mig az I. osztályú keresetadókat Nem, mert a névleges 25 és fél százalékos meghagyjuk, ne beszéljünk adózatlan létminiföldadót, mely az emlékirat szerint is tényle- mumról, mert ez a keresetadó éppen azokat ges 15 százalékos adónak felel meg, továbbá sújtja, kik talán kivétel nélkül létminimumon a házadót jelenlegi magasságukban föntartani alóli jövedelmeket húznak. kivánja az adóreform tervezője (a 25 és fél A benyújtott adóreformtervezet megfelel-e százalékos földadó 25 százalékra redukáltat- annak a követelményemnek, hogy a reform nék ugyan, ez a fél sziázalék apasztás azon- után az adóbehajtási költségek csökkenjenek? ban csekélységénél fogva alig érdemli meg, Némámért mig az általános jövedelmi pótadó hogy figyelembe vétessék), a IÍI-ik osztályú egy egyszerű szorozás utján kiszámítható, addig keresetadó kulcsát azonban tetemesen redu- a személyes jövedelemadó nyilvántartása, kikálja. Semmi kifogásom az utóbbi apasztás rovása, ellenőrzése egy óriási apparátust fog ellen, mert 10 százalékos adót a legtöbb em- igénybe venni, mely nem fog állani arányban ber koniskálásnak vesz, minek következtében az ország jelenlegi adófizetési képességével. jövedelmét be nem vallja. De ha az adóreVégtére kérdezem, hogy nem gátolja-e form nevét megérdemlő munkát akarunk végre- az egészséges nemzetgazdasági fejlődést egy hajtani, akkor legelőször is legyünk igazságo- olyan adótörvény, mely a földet először sak, ha pedig fiskális szempontok nem enge- egy 25 százalékos fix hozadéki adóval, mádik meg nekünk, hogy pártatlanok legyünk, sodszor egy legmagasabb tételében 5 százaakkor ne kereszteljük el meg nem felelő mun- lékos, ^becslés utján kivetendő, személyes jövekánkat reformnak, ne üljünk rá egy paripá,r§, <. délemadóval, harmadszor egy Il-iJj osztályú melyet meglovagolni nem tudunk, hanem elé- keresetadóval és a pótlékoknak ismert halmagedjünk meg azzal, hogy növeli ártó uton tol- zával sújtja. dozzunk, foltozzunk, javítsunk addig, mig az Igaz, hogy; most is sújtja = vállatokat ez ország vagyoni állapota, adófizetési képessége oly színvonalra 1 emelkedett, hogy pénzügyi az egymást tetőző adónem,-dé legalább mind szempontok nem képesek gátat vetni egy igazi előre kiszámíthatók, holott az általános jövedelmi pótadó helyébe állítandó személyes jövereform-munka elé. delemadó nagysága, az adókivető-bizottság önA benyújtott adóreform-tervezet megfe- kényétől fog függni és hogy csekély nem lesz ipl-e annak a követelménynek, hogy a fizetett szemben velünk, földbirtokosokkal, háztulajdoadónemek számát kevesbítse, vagyis egy jöve- | nosokkal, azt már előre jelzi nekünk a memodelmi forrást csak egyszer adóztasson meg. randum szerzője, midőn a 36-ik oldalon igy ir: Nem, mert érvényben maradnak a jelenlegi „senkinek jövedelmi adója nem lehet kevesébb, adónemek mind, kivéve az általános jövedelmi mint a tulajdonában levő föld és ház után pótadót, melynek helyébe lép azonban a szé- fizetett adójának 20 százaléka." mélyes jövedelemadó. Az általános jövedelmi De hogy mit várhatunk az adóreformtól • pőtadó nem volt egyéb, mintegy emelése min- mi gazdák, annak illusztrálására most fogok den adónak olyan időben, midőn a pénzügyi áttérni. kormány más módot nem talált, vagy más eszA már sokszor idézett emlékirat 41-ik oldaközhöz nem mer nyúlni, hogy pénzre tegyen lán olvasom, „azt tapasztaljuk a földadónál, szert. Tehát az általános jövedelmi pótadó ke- hogy a kataszteri jövedelem sokkal kisebb a letkezési módja is megmutatja, hogy ez egy tényleges jövedelemnél; ugy, hogy ha a gazdaideiglenes pénzbeszerzési eszköze volt a meg- sági mellékhaszonvételeket is figyelembe veszszorult állam kormányzatának, egy másodszori szük, a megejtett kísérleti számitások szerint, megadóztatása minden jövedelmi forrásnak, a föídtehermentesitési pótlékokkal együtt 25'5 mely meg nem felel egy egészséges adórend- százalékot tevő adó a jövedelemnek legfeljebb szer követelményeinek. De ebből nem az kö- 15 százalékát teszi. Ennélfogva magánál a irt tudományanyagból azt, ami az egyéneknek szükséges. Hanem még ennek a lexikonnak is könyvtár kell, mert az ember ezt sem hordhatja a fejében. Csinálnak tehát egy olyan rövid kivonatot, amely már a zsebben is elfér. Ez az életelixir a zsebnaptár. Egyszersmind ez a végső határa az egyének számára megszabott ismeretek összepréselhetőségének. Ilyen présmunka a „Köztélek" Zsebnaptár is, mely most hatodik évfolyamát éli. Szakszerű tartalma alig kétszáz lapot tölt meg. Hanem erre a kétszáz lapra is több elfér, mint amennyit egy emberi agy befogadni képes. De hiszen éppen az a czélja, hogy megkímélje a fejét annak az ezerféle szabálynak, törvénynek és számadatnak a nyilvántartásától, amelyeket a gyakorlati élet minduntalan számon kér a mezőgazdától. Ezt a humánus feladatot nem olyképpen igyékszik megoldani, mint a lexikonok, amelyek fogalmakat magyaráznak; ez a mezőgazdasági élet axiómaszámba menő tapasztalatait sorakoztatja a statisztikus rövidségével s azzal a körültekintéssel, amely a gazdálkodó tanácsért utalt helyzetét minden viszonyok között figyelemmel tartja.

mindegyik oldja meg egyformán jól. Megmondom miért. Azért, mert a naptár tanácsszolgáltatói része tulajdonképpen nem egyéb, mint az előre való megválaszolása azoknak a kérdéseknek, amelyeket e mindennapi élet feladni szokott. Ezeket a kérdőjeleket tehát előre össze kell gyűjteni. S mondhatom, a logikus gondolkodás nem mindig elegendő a kérdőjelek kifürkészésére. Mi, akik évek óta foglalkozunk a gyakorlatban felmerülő kérdések nyilvántartásával, gyakran kénytelenek vagyunk találékonyságunk lobogóját egy-egy oldalkérdés előtt meghajtani. Mert arra rá nem jöttünk volna, hogy az a kérdés a mindennapi élet gondjai között helyet követel. S ahogy évek alatt ilyen véletlen oldaltámadások megedzik az ember tájékozottságát, lassanként egy különös tudományra tesz szert: megtudja, hogy mit nem tudnak, amire szűkség van. Ez a tudománya a naptár szerkesztésének a lapszerkesztés iskolájában sajátítható el. A Köztelek Zsebnaptár pedig ilyen iskola terméke. Szinte ugy tetszik nekem, mintha a BKözteleié" szülte volna meg őt s a tapasztalt anya kezeinek gondosságát fedezném fel a vérbeli sarjon.

Eddig a pontig minden zsebnaptár előtt az a' czél" lebeg, hogy "bizonyos körbén kézi tanácsadó legyen. A feladatot azonban nem

Csakugyan ugy van az. A „Köztelek" vaskos évfolyamai esztehdőről-esztendőre megtermékenyülnek s ősz táján egy kis zsebbe-

83. SZÁM. 9 IK ÉVFOLYAM. földbirtoknál és a gazdasági mellékhaszonvételeknél 100 millió forint olyan jövedelemhez jutunk, a mely eddig megadóztatva még nincs." A 21-ik oldalon pedig igy szól az emlékirat szerzője: „a III. osztályú keresetadónál a leglényegesebb b a j . . . a százalékos adótétel magasságában rejlik. Az az adótétel, mely a kereset 10 százalék veszi el adó fejében . . . oly nevezetes részét abszorbeálja az üzleti és kereseti nyeremények, hogy a gyakorlatban alig vihető keresztül." Egészen igaz, de ha áll ez utóbbi tétel, hát talán megelégedhetnék a reform szerzője a földnek névleges 25-5, vagyis 25 százalékos és tényleges 15 százalékos megadóztatásával és nem méltányos, ilyen nagy adókulcs mellett, reá fogni, hogy marad a földnek még meg nem adóztatott 100 milliónyi jövedelme, mely jövedelmet az általános jövedelmi pótadóval megadóztatni nem tud, de a személyes jövedelem-adóval megadóztatni remél, akar. De kutassunk csak tovább. Az 1893-iki pénzügyminiszteri költségvetés kípviselőházi tárgyalása alkalmából fölállott a volt miniszterelnök és pénzügyminiszter urnák egyik hive, Meltzl Oszkár ur és az adóreformról szólva a következőket mondta: „Nem gondolok-én valamely ideális adórendszerre, melyet . . . megvalósítani talán sohasem lehet. Hisz . . . minden adóreformnak... a már meglévő alapból kell kiindulnia. Ezt az alapot minálunk a két par exczellencz hozadékadóban, vagyis a föld és házadóban találom. E két adó képezi adórendszerünknek úgyszólván hátgerinczét, mégpedig nemcsak azért, mivel összegük szerint két legnevezetesebb adónk, hanem sajátságos benső természetüknél fogva is. Mert e két adó az adórendszer legállandóbb, legkevésbé mozgékony részét képezi, se felemelésük, se leszállításuk egykönnyen nem eszközölhető. E merevségük főképpen annak tulajdonítandó, hogy az adóteher, mely itt tisztán a tárgyhoz van kötve, a jelen tulajdonosokra nézve az évek során át már részben vagy egészben amortizálva lett, az adóleszállitás csak növesztené mesterségesen az illető adótárgy forgalmi tőke értékét, ez pedig nem lenne egyéb, mint ajándék, még pedig indokolatlan és ki nem érdemelt ajándék a jelen tulajdonosok javára . . . Tisztában kell tehát lennünk az iránt, hogy nálunk minden adóreformnak — ha valóban alapos reformot kívánunk — a föld- és házadó szabályozásából kell kiindulnia és a legelső felvaló bébének szoktak életet adni. Már hatszor ! Nagy család vagyunk s az okos apróságok mind szebben kifejlődve jönnek a világra. A szülők évi tapasztalata tulajdonává vándorol az uj vendégnek is, ezeket aztán annál inkább elkapkodják a szélrózsa minden irányában, így terjednek lassacskán a mi nagy homokzsákunkból kibányászott aranyszemecskék is. Az idei kiadvány hasonmása elődjeinek, eltekintve a pótlásoktól és javításoktól, melyek talán sohasem fognak benne véget érni. Anyagát az állattenyésztés, takarmányozás, tejgazdaság, növénytermelés, szőlőmivelés és borászat, gyümölcstermelés, mezőgazdasági technika és a gazdasági üzem köréből veszi, ismerteti emellett a mezőgazdasági intézményeket, törvényeket és szabályrendeleteket. Különösén a takarmányozás sokféle szabályával és fogásaival foglalkozik nagy figyelemmel. S csakugyan ugy tapasztaltuk, hogy kint az életben* ezek az Achilles-pontok. A czélszerü takarmányozás ma a vegyész tudományát feltételezi s a jó gazda nem fumigálhatja többé a górcsövek és e gőrebek közreműködését; Nem is fumigálja. Napról-napra kérik a különféle reczepteket. Ajánlanám ezeknek az érdeklődőknek a „Takarmányozás" fejezetét, mert ennek nyomán kevés fejtörés mellett maguk Írhatnák meg a reczeptet. Ajánlanám azután a törvények, szabályrende-

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HQ 14. adat, mely itt megoldandó az, hogy mindenekelőtt e két adó egymással szemben a kellő arányba hozandó . . . Minthogy házadórik, tudvalevőleg felette magas s minthogy jelentékenyebb leszállítása a mondottaknál fogva ki van zárva, ennélfogva követelésem értelme pure et símple az, hogy a mai földadónk felemeltessék . . . Azt találjuk, hogy 1891-ben összesen termeltetett 414.792,000 forint értékű termény, az aratás értéke kitett 1.039.657,000 forintot, a bortermelés 15.246,000 forintot, a föld bruttó jövedelme tehát kitett összesen 1.469.695,000 forintot. E jövedelemnek 30 százalékát véve tiszta jövedelemnek, marad 440,894.000 forint tiszta jövedelem, holott a katasztrális hozadék csak 151,789.000.-írt. Meg vagyok győződve, hogy az általam kiszámított tiszta hozadékot teljes megnyugvással elfogadhatjuk s épp oly aggálytalanul lehetne reá a 10% adókulcsot alkalmazni. Ez esetben a földadó nem 31, hanem 44 millió forintot hozna be." Később a memorandum szerzője a tollat ismét kezébe véve, a Neue Freie Presseben kimutatni igyekszik, hogy a magyar szántóföld átlagos jövedelme 12 frt 50 kr., minek következtében a magyar földbirtok értéke 4 milliárd és az arra betáblázott 800,000.000 adósság nem mondható soknak. Hát ezekből, az idézett kiszámítások tarthatatlanságát nem is vitatva, mit következtethetünk mi agráriusok. Hogy az úgynevezett adóreformnak főczélja az, hogy a 25 százalékos földadót lehetőleg teljességében behajtsa és miután direkte nem meri a katasztert felemelni, mert ezt észrevennék a földbirtokosok és ez ellen talán ellenszegülnének, hát az elasztikus személyes jövedelemadóhoz folyamodik és ennek segélyével akar kisajtolni a jövedelemből, adó fejéden annyit, á mennyit ereje megbír, mi igen sok lesz, sokkal több lesz, bármit mondjanak a volt és jelenlegi pénzügyminiszter urak, mint a jelenlegi összeg, szemben főképp a gyengékkel, a nem kedveltekkel. Már láttuk, hogy senkinek jövedelem adója nem lehet, kevesebb a tervezet szerint, mint a tulajdonában levő föld és ház után fizetett adónak 30°/o_>a. Az emlékirat 32-ik oldalán pedig ezeket olvasom: „támpontot (tudniillik a jövedelem-adó kirovásánál) fog nyújtani maga a földadó alapját képező katasztrális tiszta jövedelem is, de ez korántsem képezheti magát a kivetési alapot. Itt azt kell keresnünk, lelek, kedvezmények stb. gyűjteményét is. Sok müveit gazda nincs ezekkel teljesen tisztában s éppen ezért a mezőgazdasági adminisztrácziónak sok előnyével és támogató intézkedéseivel nem is élnek eléggé. Itt csak néhány sort olvas ezekről, csak éppen azt a szilárd pontot kapja meg, amelyen megfeszítheti a tűdnivágyát. Hanem innen aztán utat találhat érdeklődése a további kutatásra is. Mert a lexikonnak sem az a feladata, hogy végképpen kielégítse e tudnivágyat, ha fel is ébreszti azt. Kiváltképpen ennél a hatásánál fogva hiszem a Zsebnaptárról, hogy az hasznos feladatot teljesít olyan>minőségben is, mint a tudományos kultura terjesztésére kiküldött kis misszionárius. A „Köztelek" Zsebnaptár tehát kétféle mandátummal kél útra. Egyik feladata az, hogy gyorsan megfeleljen olyan kérdésekre, amelyekre a szaktudományok vaskos örökségéből csak lassú uton lehet kipörölni a választ. A másik feladata tanúságot adni arról, hogy ő csak egy szerény nefelejts a tudományok nagy és pompás virágcsokrából. S igy, akik gomblyukjaikba tűzik ezt a kis nefelejtset, ne feledkezzenek meg arról a bokrétáról, mely rendesen elhagyatott szobák négy fala között ragyogtatja színeit s árasztja hasznos illatát. B. B.

1537 hogy azon időszak alatt, melyre a kivetés történik, mennyi lehet az illetőnek földbirtokából eredő tényleges tiszta jövedelme. A földbirtoknak bérlet utján való hasznosításánál tehát a bérösszeget és a mellékjárandóságokat egyéb házilag kezelt gazdaságoknál pedig nemcsak a földbirtokból, hanem a gazdasági mellékhaszonvételékből eredő jövedelmeket és előnyöket is számításba kell venni." Jegyezzük jól rheg a haszonélvezetek szót, mely fogalommal egy leleményes pénzügyi hivatalnok erősen megkínozhatja a jelenleg amúgy is majd agyonsanyargatott gazdát ; továbbá ne felejtsük";el, ezen kijelentés bírálásánál, hogy Magyarországban még igen sok birtok, főleg pedig bérbirtok létezik, hol olyan gazdálkodás folyik, hogy a birtokos tőkéjét is emészti, nemcsak jövedelmét költi, a föld, illetőleg birtok egyre veszítvén értékéből. Ilyen esetben nemcsak az illető rossz gazda, mig tudja nyúzni földjét, fog elfogyasztott tőkéje után jövedelemadót fizetni, de szomszédjai is, kik rendesen gazdálkodnak, trágyáznak, pénzelőállitás kédveért kaszálót föl nem törnek, indokolatlanul erdőt nem irtanak, kénytelenek lesznek nagyobb jövedelemadót fizetni, az adókivető bizottság hivatkozván arra, hogy a szomszédbani ugyanoly minőségű föld, a bevallott jövedelmeknél nagyobb összegért lévén bérbe adva, el nem hihetőnek fogják nyilvánítani azt, hogy a jobb gazdáknak ne legyen legalább is annyi jövedelmük. Hogy milyen nagy adóteher nehezedik a magyar földbirtokra, arról könnyen meggyőződhetik mindenki, csak vegye kezébe a tollat. Például, hogy csak olyan birtokokat czitáljak, melyeinek számadatait ismerem, 8—20 évi jövedelem átlagokat véve alapul, egy békéscsongrádmegyei birtok, pótlékokkal együtt fizet 16 százalék adót, egy aradmegyei 20 százalékot, egy szatmár szabolcsmegyei 30 százalékot, egy ugoesamegyei 38 százalékot és egytemesmegyei 42 százalékot. Megjegyzendő azonban, hogy a kőt első birtokban sok a befektetett tőke és annyiban fekszik kedvezően, mert nem fizet többet, mint 7 százalék községi adót, mi igen ritkán fordul nálunk elő. Ezekből azt látom, hogy Magyarország legjobb földje, intenzív kezelés és kiválóan kedvező viszonyok mellett, pótlékokkal együtt, fizet 16—20 százalék adót és hogy mentől roszszabb vagy kiéltebb a föld, mentől nagyobb a potadók terhe, annál inkább emelkedik adószázalékja. Természetesen, mert a mezőgazdasági termények árának sülyedésével, először is a legrosszabb talajok válnak konkurrensképtelenekké, utoljára pedig a legjobb földek. De ebből nem azt következtetem, hogy uj kataszter, vagy katasztrális reambuláezió készíttessék, nemcsak azért, mert roppant sokba kerül, de azért sem, mert hosszabb időre szóló igazságos katasztert készíteni egyáltalán nem lehet, hanem azt, hogy ilyen magas teherrel lévén s'ujtva a föld, reform esetén le kell szállítani a földadót és föl kell ezt a hozadékadót fizetőket menteni minden másodszori, sőt harmadszori megadóztatástól, vagy ha ez fiskális szempontok következtében lehetetlen, akkor a reformmal várni.kell, mig ez lehetségessé válik. Vegyünk egy más példát. Egy temesmegyei német községben egy egész telkes, vagyis négy •tagban fekvő 32 kat. hold földdel, házzal és valami igen csekély értékű legelő kompetencziával biró parasztgazda fizet pótlékkal együtt átlag 2 4 ^ f r t 38 kr adót, ugyanott egy féltelkes gazda őzet 89 frt 81 krt, egy negyedtelkes gazda pedig 57 frt 70 krt. Megjegyzendő, hogy megyei pó ! adó eddig még ott nincsen kivetve, azonkívül az is figyelembe veendő, hogy párbért vagy egyházi adót (iskolaadón kivül) nem fizetnek az illetők, mert az egyházi költségeknek egész terhét az uradalom viseli. Daczára azonban e kedvező körülményeknek, 8 holdnak a birtokosa, mely 8 hold ma bérbe adatnék, együtt a lakóházzal és legelő kompeten-

1538 cziával, trágyázási kötelezettséggel, 80—100 írtnál nagyobb összegért aligha volna kiadható, fizet pótlékokkal együtt átlag 57 frt 70 kr adót, tehát 100 frt bért véve alapul, 57 százalékot. Ha pedig trágyázási kötelezettség nélkül adatnék bérbe a nevezett birtok, akkor legkedvezőbb esetben 160—200 frtot lehetne azért elérni, de ekkép kiadva, a föld egyre romlanék, birtokosa nemcsak annak jövedelmét, hanem tőkéjét is költené és ez esetben is az adó kitenne pótlékkal együtt 28 százalékot. Tehát akár nagy- és közép-, akár parasztbiríokon teszszük meg a próbát, mindig arra az eredményre jutunk, hogy felette magas a föld adója, olyan magas, hogy nem ritka esetben nem más, mint az állam részérőli negyedelése, harmadolása, sőt némelykor majdnem felezése a jövedelemnek. És mindezekhez még hozzájárulnak oly természetbeni terhei a földbirtokosoknak, melyeket másnemű adót fizetők nem ösmernek, mint előfogatozási, beszállásolási és viczinális utak föntartási kötelezettségei, mely utóbbiak egészen uj keletűek és folyton növekvő teherrel nehezednek a földbirtokosok vállaira. Hogy állunk ellenben a IH-ik osztályú keresetadó alá eső jövedelmekkel ? Csak egy pár példát fogok idézni. A budapesti 43 vegyeskereskedőnek bevallott évi jövedelme 1890 és 1892-ben volt 808 forint, a vidéki 10.584 vegyeskereskedőnek pedig 385 forint. A budapesti 32 gabonakereskedőnek, pjevallott átlag évi jövedelme volt 3955 forint, a vidéki 2038 gabonakereskedőnek pedig 554 forint. A budapesti 53 bank- és váltóüzletnek bevallott átlag évi jövedelme volt 825 forint, a vidéki 3287 ügyvédnek pedig 440 forint. Végre a budapesti 13 közjegyzőnek bevallott átlag évi jövedelme volt 2523 forint, a 205 vidéki közjegyzőnek pedig 1132 forint. Ezekből következik, hogy egy budapesti vegyeskereskedőnek az átlagadója, pótlékokkal együtt, a fővárosi pótlékot 25 százalékba véve föl, távolról sem annyi, mint a már idézett telkes gazdáé, egy vidéki vegyeskereskedőnek, nem egy szatócsnak, az átlagadója, a községi póladót 50 százalékba véve föl, annyi mint egy negyedtelkesé, a vidéki szatócsnak átlagadója annyit se téve ki, mint egy nyolczadtelek birtokosáé, egy vidéki gabonakereskedőé valamivel több mint egy féltelkesé, »gy vidéki bank- és váltóüzletnek nem annyi, mint egy egész telkesé, egy vidéki ügyvédnek valamivel több mint egy negyedtelkesé, egy vidéki közjegyzőnek pedig körülbelül annyi, mint egy telkesgazdáé. A czitált példák között csak a fővárosi 32 gabonakereskedőnek, a budapesti 53 bank- és váltóüzletnek és a fővárosi 13 közjegyzőnek átlagadója ment többre egy temesmegyei egész telkesgazdájának adóján. Igaz, hogy az idézett parasztbirtokosok adója nem felel meg a magyarországi átlagnak, csak annak a község középszámának, melyből a példa szereztetett, mert egy országos átlag kiszámítására adataim nincsenek, a IH-ik osztályú keresetadó alá eső adófizetők pedig az országos, illetőlegj fővárosi átlag alapján lettek kimutatva, de ugy hiszem, bátran állíthatom, hogy Magyarország vagyonosabb részein, hol jó föld van, körülbelül mindenütt olyan a viszony. mint Temesmegyében, azzal az eltéréssel, hogy tetejében sokszor még egy jelentékeny egyházi adót vagy párbért fizet az illető birtokos, szegényebb részein pedig a paraszt nem egyéb, mint a falusi szatócsnak vagy uzsorásainak rabszolgája, annak a szatócsnak, ki mint láttuk, átlag annyi adót fizet, mint a legkevesebb földdel biró parasztgazda, egy nyolczadtelkes, vagy annak az uzsorásnak, ki sokszor semmi adót sem fizet, ha pedig még nem ezeknek rabszolgája, rohamos léptekkel halad azon az uton, hogy azzá legyen. Mindezekből azt következtetem, hogy egészen jogosulatlan ugy Wekerle Sándor ur, valamint Meltzl Oszkár ur és az egész liberális tábornak azon jelszava, hogy a föld nem fizet

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HO 14. elég adót. Elismerem, hogy méltányos, miszerint a fundált jövedelem jobban megadóztassák a nem fundált jövedelemnél, de nem abban az arányban, mint ez jelenleg nálunk fönnáll. Sem nem, jogos, sem nem indokolt a földbirtokot, főképp a jelenlegi válságos időben, ugy feltüntetni akarni, mintha nem járulna hozzá kellő összeggel az állami költségek fedezéséhez. De jogos és indokolt a panasz a fölött, hogy még nagyon gyenge lábon áll nálunk a jövedelembevallási és adófizetési kötelesség érzete és ez érzetnek fejlesztésével, valamint olyan adótörvényeknek alkotásával, melyek az adófizetési kötelezettségérzetet növelik, kellene, hogy foglalkozzanak azok, a kik pénzügyeink rendezése körül hivatást éreznek magukban, nem pedig azzal, hogy miképpen rakjanak uj terheket annak a földbirtokosnak vállaira, ki a jelenlegi terhek viselését is alig képes birni, alattuk összeroskad. Mielőtt áttérnék arra a kérdésre, hogy tulajdonképp szükséges-e adórendszerünket reformálni és ba igen, mily irányban és mily terjedelemben, egészen röviden akarok mégemlékezni az angol adórendszer történelméről, melyből láthatjuk, hogy egy konzervatív nemzet mennyire megfontolja, míg adórendszerében egy ismeretlen faktort beállít. Az egyesült királyságban 1798-ig, mint jelenleg minálunk, csak hozadéki adók és indirekt adók léteztek. Abban az évben szavazott meg a parlament először, de csakis a háború tartamára és költségének fedezésére, egy jövedelemadót, melyet tehát 1802-ben, a amiensi békekötés után ismét abrogált és mely csak a háborúnak újbóli kitörésekor, 1805 ben léptetett újra érvényre és kivettetett 1816-ig, vagy is a háború költségeinek lebonyolításáig. Csak 1842-ben lett a jelenleg is behajtott income tax újra törvényesítve, de akkor is csak 3 évre, 1845 ben megint 3 évre, 1848-ban ismét 3 évre, 1851- és 52-ben 1—1 évre, 1853-ban pedig 7 évre, az akkori kincstárnok, Gladstone, a budget beterjesztése alkalmából megígérte, hogy azon lesz, hogy a hét év leteltével az income taxot megszünteti, mire azonban nem mutatta magát képesnek és mint irja Buxton Sidney, Gladstone álma az volt ugyan, hogy megszüntesse a jövedelemadót, pénzügyi politikája azonban azt eredményezte, hogy állandóvá tette e terhet: Ha a praktikus angolok ilyen óvatosak voltak a személyes jövedelemadó behozatala körül, nem tudom eléggé ajánlani, hogy mi is, kik vagyoni szempontból legalább háromnegyed századdal állunk az angolok mögött, fölötte óvatosak legyünk, mikor és mily alakbar törvényesítsük ez adórendszert. Még érdemesnek tartom fölemlíteni, hogy Nagy-Brittániában és Irlandban a jövedelmiadó mellett, mely kitesz földbirtokos, háztulajdonos, tőkepénzes, gyáros, kereskedő, vállalkozó, ügyvéd, orvos, hivatalnok stb.-nél 3*33 százalékot, bérlőnél pedig Angliában 1-66 százalékot, Skócziában és Irlandban 1 "25 százalékot, a földbirtokost az 1692-ben a törvényesített földadó is még terheli, mely azonban 1798-ban, mikor először ideiglenesen behozták a jövedelemadót, egy állandó és nem növelhető, de megváltható tehernek nyilváníttatott, tavaly pedig a konzervatív párt inicziativájára ki lett mondva, hogy 5 százaléknál többet nem tehet ki a föld- és földjövedelemadó összesen, minek következtében a földadóból egy tetemes összeg megszűnt esedékessé lenni. 160.000,000 aranyforintot jövedelmező jövedelemadón és a lényegesen megapasztott földadón kivül, nincsen az Egyesült-Királyságban más egyenesádó, mint az épületadó, mely 15.000,000 aranyforintot hoz a kincstárnak. A többi 860.000,000 aranyforintra menő bevétel indirekt adók, bélyeg, illeték, vámok, liczencziák, részvények és posta- és távírda jövedelméből ered. Érdemes még megjegyezni, hogy mindenki, kinek összes évi jövedelme az 1500 aranyforintot meg nem haladja, mindenféle adó alól

83- SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. fel van mentve, az pedig, kinek évi jövedelme a 4000 aranyforintot meg nem haladja, jogosítva van abból 1500 aranyforintot levonni s csak a többlet után adóztatható meg. Ezt azért hozom föl, mert a bírálat alatt álló adóreformban is említés tétetik ugyan adózatlan létminimumról, de az tulajdonképp nem terjedvén ki más adónemre, mint az újonnan behozandó személyes jövedelemadóra, inkább csak platonikus vigasz gyanánt fog szolgálni annak, kinek kevés a jövedeltíie, de valódi hasznára bizony nem igen lesz. Egyébiránt valamit érő adózatlan létminimumot csak vagyonos országokban lehet megállapítani, tehát nálunk, ha be is hozatik, valami nagy hatása nem lesz. Ezek után, áttérek annak a kérdésnek megfontolására, hogy érettek vagyunk-e égy gyökeres adóreformra, ha pedig nem, mit keüene novelláris uton tennünk, hogy valóban igazságtalan és szövevényes adórendszerünkön némileg javítsunk. Eltekintve attól, hogy nem tartom reformnak, ha egy személyes jövedelemadó csak azon okból hozatik be, hogy megszüntettessék az általános jövedelmi pótadó, a IH-ik osztályú keresetadó bevallásánál telt tapasztalatok után kizártnak találom, hogy józan észszel átmehessünk jelenleg a személyes jövedelemadó szisztémájára, ugy a mint ez a reformtervezetben kontemplálva van. Nem azért pedig, mert fizikailag keresztül nem vihető, hanem azon okból, mert ilyen eljárás esetében csak növettetnének, még pedig nagy mérvben, az eddigi igazságtalanságok, vagyis jövedelemadóval sújtatnának teljes mértékben az úgyis túlterhelt fundált jövedelmek, mint a föld és házak utáni bevételek, valamint a fixfizetést huzó polgárok jövedelmei, melyek le nem tagadhatók és könnyen ellenőrizhetők, az előbbiekhez viszonyítva pedig igen kis mértékben azon jövedelmi források, melyek jelenleg a III. osztályú keresetadó alá esnek és melyek, mint látjuk, már most is, a föntemlitett jövedelmi forrásokhoz aránylag igen csekély-adót fizetnek. Azt ajánlanám tehát földbirtokos társaimnak, hogy csak ugy egyezzenek bele a személyes jövedelemadó behozatalába, ha ezzel együtt, mint történt Poroszországban, az összes hozadéki adókat, mint állami bevételi forrásokat, hatályon kivül helyezik, illetőleg azoknak egy csekély hányadát állami felügyelet alatt a községek, helyhatóságok rendelkezésére bocsátják. Ez esetben is, mig a bevallás becsületessége általánossá nem válik, jobban adóztatnának ugyan az ingatlan vagyon utáni jövedelmek, mint a többi jövedelmek, de meg volna szüntetve vagy enyhítve az az igazságtalanság, hogy egy jövedelmező forrás kétszer-háromszor is megadóztassák, továbbá komoly, a reform nevét megérdemlő munkával állanánk szemben. Ez esetben is azonban figyelembe veendőnek vélném a román adóztatási szisztémának azon intézkedését, mely szerint a földbirtok 5 százalék adót fizet, ha majorságilag kezeltetik, 6 százalékot, tehát magasabbat, ha bérbe van adva, 12 százalékot pedig, vagyis kétszeresét az utóbbinak, ha tulajdonosa az évnek nagyobb részét külföldön tölti, mert ugy a majorsági gazdálkodást, valamint azt, hogy a földbirtokos birtokain vagy az országban töltse idejének és költse jövedelmének java részét, mindenképp elősegítendőnek vélem. Miután azonban alig hiszem, hogy a jelenlegi mérvadó faktorok hajlandók lennének adószisztémánknak egy ilyen gyökeres átalakításába belemenni, ne beszéljünk reformról és valljuk be nagyzás nélkül, hogy csak a lehetőség korlátain belül akarunk azon javítani. Igen sürgős, hogy e kérdéssel foglalkozzunk, mert Lukács László, a jelenlegi pénzügyminiszter ur is, '1897. évi január 15 éti és legutóbb 1899. évi október 9-én előadott expozéjában említette, hogy arra ugyan nincsen kilátás, hogy a földadó leszállíttassák, de mégis javulni fog a földbirtokosok helyzete, mért

8 3 . S Z Á M . 9 IK

ÉVFOLYAM.

tervbe van vév?, hogy- elejtik a súlyos jövedelmi pótadót s helyébe' egy más, személyi adót fognak behozni. Hogy a földbirtokos helyzete n e m fog javulni, de rosszabbodni fog, ugy hiszem, eléggé bebizonyítottam, kár a r r a több időt pazarolni. Tehát befejezésül csak röviden említeni akarom, hogy pusztán novelláris javitás esetéb e n mik lennének véleményem szerint a legfontosabb teendők, ha egyáltalán időszerűnek találjuk azt, hogy egy személyes jövedelemadót behozzunk. Mi tulajdonképp indokolt czélja egy személyes j ö v e d e l e m a d ó n a k ? Az, hogy olyanok is fizessenek adót, kik adófizetés alól jelenleg kikibujnak. Kik n e m fizetnek a d ó t ? Azok, kiknek pénzük egy takarékpénztárban, egy adósnál vagy adómentes papírokban van elhelyezve. Hát hozzunk be egy jövedelemadót, melynek kivetésénél mindennemű, bármi forrásból eredő jövedelmek számba volnának veendők, de csak azon bevételek esnének ez adó alá, melyek sem földadó, sem házadó, sem bányaadó, sem járadékadó, sem nyilvános s z á m a d á s r a kötelezett vállalat- és egyletadó, sem keresetadó alá n e m esték. Igaz, hogy egy ilyen adó törvényesítése esetében ú j r a adóztatnának meg azon jövedelmek, melyek nyilvános s z á m a d á s r a kötelezett intézetekben lévén elhelyezve, tőkeadót már fizettek, de a tőkeadót tulajdonképpen: jelenleg n e m a tőkét biró egyén fizeti, de a tőkét használó személyre van átruházva, tehát egészen igazságos a z , előbbit is megadóztatni, azonkívül sok tőke van kölcsönadva, mely egyáltalán semmi adót n e m fizet, végtére pedig propoziczióm nem egy adóreform, h a n e m csak egy átmeneti intézkedés jellegével bir és ennek az adónak a jövedelme csak arra volna fordítandó, hogy az általános jövedelmi pótadónak százalékát apaszsza, addig mig el n e m érte az általános jövedelmi pótadó hozamát, mely esetben magától megszűnt létezni ez utóbbi súlyos teher. De még egy m o m e n t u m r a kell figyelemmel lenniik. Nevelni kell közönségünket arra, hogy vallja be becsületesen jövedelmét, mert mig ez el nem értetik, addig mindig igazságtalan lesz a teherviselés, főképp az ingatlan és ingó birtokok tulajdonosai között, még pedig annál igazságtalanabb, mentől rosszabbul vallatnak be a j öved elmeké Itt fölemiithetem, mint érdekes t ü n e m é n y t azt, hogy Angliában alig múlik el hőt, hogy a kincstár kanczellárja ne nyugtázzon az újságok révén úgynevezett „Consciencemoney* vagyis lelkiismereti pénzt, ugy kis, mint nagyobb összegekben, melyeket névtelenül olyanoktól kap, kik az adókivetés alkalmából a valónál kevesebb jövedelmet vallottak be, ezt lelkiismeretükkel megegyeztetni nem tudják és utólagosan beküldik névtelenül az eltagadott adóösszegeket. De hogy megkívánhassuk azt, hogy a bevallás becsületes legyen, ne terheljük meg tul a jövedelmeket. Az előbb proponált jövedelemadó kulcsa t e h á t n e m kellene, hogy nagyobb legyen 4 — 5 százaléknál és épp ugy okvetlen szükségesnek találnám, hogy a III. osztályú keresetadó kulcsa szállíttassák le 10 százalékról 5 százalékra, később talán 4 százalékra, meg lévén győződve, hogy ily eljárás mellett, kellő ellenőrzést feltételezve, az állam bevételei nemhogy n e m csökkennének, de még emelkednének is. Czikkem elején utalt a m arra, hogy szükségesnek tartom, hogy nemcsak az egyenes adótörvényeken történjék javitás, hanem, hogy a pótadók, valamint a bélyeg és az illetékről szóló törvények is revideáltassanak. Hogy csak egy példát czitáljak egy igen igazságtalan és e mellett fölötte terhes pótadó az útadó. Továbbá tekintetbe véve a földnek adósságokkal nagymérvű és rohamosan növekedő megterhelését, igen czélszerü ,lenne az örökösödési illetékekről szóló törvényt is revízió alá venni. Végtére addig, mig a fedezetlen határidőüzlet nem lesz kiirtva, a lehető.legsulyosábban adózandó meg

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER

HQ

14.

a tőzsde, és az igy nyert összeg szinte az általános jövedelmi pótadó csökkentésére lenne fordítandó. Ezek lennének szerintem a legsürgősebb teendők. Ez ugyan n e m reform, de az adószisztémánknak bolygatása nélkül egy igazságos módja annak, hogy az általános jövedelmi pótadó fokozatosan apasztassék, végtére pedig egészen beszüntettessék, továbbá kisebb lévén az adókulcs, lassan becsületesebb jövedelem bevallásra szoknának az adófizetők, végtére pedig egy jövedelemadó fizetéséhez is hozzászoknánk, mely jövedelemadót később, ha jónak .találnánk, nagyobb nehézség és rázkódtatás nélkül általánosítani lehetne. Az adók reformjával szoros összefüggésben áll az adókezelés r e f o r m j a is, mert a legjobb adótörvények is meddők maradnak, ha az adókezelés olyan hiányos m a r a d , mint a minő az jelenleg nálunk, de czikkem czélja és keretje nem engedi meg, hogy e fontos kérdésre is kiterjeszkedjem, t e h á t azzal végzem, hogy a pénzügyi egyensúly helyreállíttatott a szeszadó felemelése és a regálék megváltása segélyével. Ez utóbbi áldozatot a magyar birtokosság hozta kizárólag, tehát ő fizette nagyrészt az egyensúly helyreállításának a költségeit, mert e czél elérése érdekében utolsó, biztos és fokozatosan emelkedő jövedelméről mondott le, sok esetben igen gyarló kárpótlás fejében. Ilyen nagy áldozat után eltekintve attól, hogy az ország terheinek tetemes részét a földbirtok viseli, méltán követelheti, hogy szavát meghallgassák, midőn az adórendszer bolygatása van napirenden.

SZŐLŐSZET,

KERTÉSZET.

Rovatvezető: Angyal Dezső.

A szénkénegnek, mint füloxerairtó anyagnak szerepe a modern szőló'mivelésben. A filloxera irtására ajánlott számos anyagok és eljárások hosszú lánczolatából leginkább kivállött a szénkéneg, melyet báró Thénard 1872 ben ajánlott először, mint olyant, a mely a számos kísérlet alapján hatásosnak s czélszerünek bizonyult s melynek a mai napig sikerült a filloxera ellen való védekezésben oly tért hódítania, hogy Francziaórszágbán a filloxeralepett szőlőterületek nagyrésze ezzel tartatik f e n n ; Svájczban, Németországban, sőt hazánk némely vidékén is ezzel vetnek gátat a filloxera gyors terjedésének. Nem lesz tehát érdektelen, ha ezen fontos irtószernek tulajdonságaival, összetételével s előállítási módjával röviden megismertetjük az olvasót. A szénkéneg — tiszta állapotban — viztiszta, színtelen s a fény h u z a m o s a b b b behatása folytán megsárguló, erősen fénytörő, illé-'. kony, kellemetlen (a rothadt retekre emlékeztető) szagú folyadék, mely a ként, foszfort, továbbá a faggyút, viaszt és zsiradékokat feloldja s mely m á r 46 5 Co-on f o r r ; vizre cseppentve, avval n e m elegyedik, h a n e m alámerül (fajsúlya 1"298).. Annyira gyúlékony, hogy még p á r á j a is meggyulad a csupán parázszsal izzó s meszsziről feléje közelitett gyújtószáltól. Éppen ezen tulajdonságánál fogva, de másrészt azért is, mert p á r á j a zárt térben a levegővel elegyedve egy igen veszedelmes, r o b b a n n ő gázkeveréket képez, n e m hangoztathatjuK eléggé, hogy mekkora óvatosságot kiván a vele való bánás. Maga a szénkéneg meggyújtva kékes szinü lánggal ég el szénsavvá és (a kénesgyufa meggyújtásakor hasonlólag képződő fojtós szagú) kénessavgázzá. Mint m á r nevéből is következtethetjük: a szénkén?g — kémiai alkatára nézve — oly vegyület, mély szénből és kénből á l l ; ugyanezen elemi alkatrészek közvetlen kémiai

1539 egyesülése u t j á n is keletkezik, amennyiben gyárilag is akként állíttatik elő; hogy az . előzőleg megolvasztott ként az e ezélra alkalmas' kemenczében, illetőleg r e t o r t á b a n — a levegőnek kizárása m e l l e t t — izzó szénre csurgatják, amidőn is — e két anyag izzó állapotban érintkezvén egymással — szénkénegpárák keletkeznek. E párákat aztán elvezetik s alkalm a s hűtőkészülék segítségével folyadékká süritik. Az igy nyert nyers szénkéneget aztán megtisztítják és pedig először egyszerűen átpárologtatják, amidőn az a fölös kéntől szabadul m e g ; m a j d pedig mészviz segélyével a benne abszorbeált szénsavgáztól és kénsavtól, végre olajban való oldás és átpárologtatás u t j á n a kőnhydrogéntől és egyéb fertőzményektől tisztítják meg. Az ily módon megtisztított szénkéneg természetesen sokkalta drágább, mint a gyérítésnél használatos nyers szénkéneg; éppen ezért a mi esetünkben nem is bir gyakorlati fontossággal; a szénkénegezés ezéljaira szolgáló nyers szénkéneget legfeljebb csak egyszer párologtatják át ; h a l a s a emennek is csak olyan, m i n t a tisztábbiké. Megismerkedvén röviden a szénkéneg alkatával, tulajdonságaival és előállításának m ó d j á v a l : lássuk m á r most azokat a tényezőket, melyek ez anyagnak, mint filloxera-irtö szernek a többi anyagok fölött feltétlen elsőbbséget biztosítanak. A filloxerairtószerek kipróbálása körül megejtett számtalan kísérlet során arra a megállapodásra jutőttak, hogy a leghatásosabb szer az völna, mely a talaj levegőjét tenné a M o x e r á r a nézve elviselhetetlenné. Hogy csak néhány ily szert említsünk meg, álljon pl. a cziánhidrogén, kénhidrogén, petróleum, aether, chloroform stb. A cziánhidrogén, valamint a kénhidrogén gázalakú, vizben oldható t e s t e k ; mindkeltő mérges, ; sőt az első olyannyira, hogy csak néhány köbezentiméternyit is belehelve belőle, még az embert is föltétlenül mégöli. Mint minden gáznemű test vizes oldata, éppen ugy e kettőé is> n e m állandó, amennyiben a hőmérséklet ingadozásával annak gázt a r t a l m a is megváltozik, amennyiben a meleg emelkedtével az oldat gáztartalma csökken; ezenfelül az oldatbán levő gáz kémiai alkata is a legtöbb esetben meg szokott változni. Mennyivel inkább változhatik meg az a talajban, ahol annyiféle oly anyaggal találkozik, mely képes e gázokat m e g k ö t n i ; velük esetleg kémiailag is egyesülni s terjeszkedésüket a t a l a j b a n meggátolni, filloxéraölőképességüket megszüntetni. A petróleum a fillöxerát a vele való érintkezéskor szintén megöli; de p á r á j a , mely közönséges hőmérsékleten: különben sem olyan bőséges, már alig észrevehető h a t á s ú . Benzin, aether, chloroform, naftalin stb. bár vehemensebben párolgó, testek, de viszont aránytalanul drágábbak, mint pl. a nyers szénkéneg, mely kémiai tekintetben is á l l a n d ó ; kezelése a .szükséges óvintézkedések, vagy jobban mondva a kellő vigyázat b e t a r t á s a mellett a környezetre sem veszélyes; rendkívül párolgó, s a m e l l e t t m a m á r könnyű szerrel olcsó pénzén beszerezhető. Hogy ez utóbbi állításunkra nézve is csak néhány számadattal számoljunk be, álljanak a következők; A szénkéneget a 70 es évek végén s a 80-as évek kezdetén a kormány még külföldrőlhozatta szőlősgazdáink részére. Az első, mintegy 67 métermázsányi szénkénegszállitmányt 1878-ban az állam Berlinből szerezte he, a midőn annak m é t e r m á z s á j a ; körülbelül 34 frtra r ú g o t t ; alig 3 évre rá az állam a szénkéneget m á r a s a j á t (zalathnai) gyárában állíttatta e l ő s m é t e r m á z s á j á t 22 .frtjával szállította az állami szénkénegraktárakból; 1889. év őszétől fogva pedig a szénkéneg métermázsája m á r 15 frtjával kapható az említett forrásból, amennyiben az állam a szénkéneg könnyű be-

1540 szereztetését akarván elősegíteni, a szénkéneg métermázsáját — mely a raktárakba szállítva magának a kincstárnak is 21 írtjába került — leszállította 15 frtra s ezáltal a termelőnek minden egyes mázsa szénkéneg beszerzésénél mintegy 6 frtnyi megtakarítást nyújt. A zalatnai gyárban az 1890-ik esztendődőben 1383 métermázsa szénkéneget állítottak elő; miután azonban e mennyiség a mindinkább fokozódó igényeket nem tudta kielégíteni ugyanazon esztendőben még 1127 mázsa szállíttatott külföldről. Ehhez járult még az ezen esztendőben felállított turócz-zsolnai gyár 205 métermázsányi terméke. 1892-ben a szénkénegraktárak száma 20-ra emelkedett s bár a zsolnai gyár időközben leégett, a zalatnai gyár produkcziója viszont annyira fokozódott, hogy ma már körülbelül 4000 métermázsára tehető annak évi produktuma. A mellett pedig, hogy most már az évenkint szükséges szénkénegkészlet rendelkezésre áll, már elég könnyen hozzáférhető is, amennyiben az ország különböző vidékén ma 27 oly, részben állami, részben bizományi szénkénegraktár van, a honnan a szénkéneg könnyű szerrel beszerezhető. így nevezetesen: Állami szénkénegraktár van : 1. Érdiószegen, kezelője az érdiószegi vinczellériskola igazgatója. 2. Ménesen, kezelője a ménesi vinczellériskola igazgatója. 3. Tarczalon, kezelője a tarczali vinczellériskola igazgatója. Bizományi szénkénegraktár van: 1. Budán (III. ker.), kezelője a föld- és 2. Budafokon, kezelője a községi elöljáróság. 3. Dicső-Szt.-Mártonban, kezelője KisKüküllő vmegye gazdabizottsága. 4. Egerben, kezelője a városi tanács. 5. Esztergomban, kezelője a városi tanács, 6. Gödöllőn, kezelője a gödöllői borászati szövetkezet. 7. Keszthelyen, kezelője a keszthelyvidéki gazdakör. 8. Kaposvárott, kezelője a Somogyvármegyei gazdasági egyesület. 9. Medgyesen, kezelője a városi tanács. 10. MoóronJ kezelője a község elöljárósága. 11. Pápán, kezelője a városi tanács. 12. Pécsett, kezelője a városi tanács. 13. Szegszárdon, kezelője Tolna vármegye filloxera-bizottsága. 14. Sopronban, kezelője a Sopronvármegyei gazdasági egyesület. 15. Siklóson, kezelője a község elöljárósága. 16. Simontornyán, kezelője a gödöllői borászati egyesület. 17. Sümegen, kezelője a sümegvidéki gazdakör. 18. Székesfehérvárolt, kezelője a városi tanács. 19. Tatán, kezelője^a Komáromvármegyei gazdasági egyesület. 20. Tapolczán, kezelője a filloxera ellen védekező balatonmelléki egyesület. 21. Váczott, kezelője a városi tanács. 22. Veszprémben, kezelője a Veszprémvármegyei gazdasági egyesület. 23. Villányban, kezelője a község elöljárósága. 24. Vörösmarton, kezelője a község elöljárósága. Mielőtt a szénkéneg alkalmazásának ismertetésére kiterjeszkednénk, vessünk még egy futó pillantást azon kísérletekre, melyeknek czélja volt kipuhatolni, hogy miként terjeszkednek széjjel a szénkénegpárák a talajban, s ennek alapján, hogy volna a szénkéneg a filloxera gyérítése körül legczélszerübben alkalmazandó. Mint már fentebb megjegyeztük, a szénkénegnek filloxeraellénes szerül való alkalma-

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HO

14.

83-

SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

zását legelőször báró Thénard ajánlotla. Mi- kiirtási mód pl. a pozsonyvidéki szőlőkben helyt aztán az érdekelt szőlősgazdák és szak- van használatban. emberek figyelme fel volt keltve ezen, állítóHa a szőlőknek a szénkéneges gyéritési lag legbiztosabb védekezési rendszerre, meg- eljárással való évi fentartása költségeit kisérindultak azok a kísérletek, melyek végered- jük figyelemmel, ugy daczára annak, hogy néményben igazolták, hogy a szénkéneg tényleg melyek ezen eljárást költséges és magát ki a legjobb irtószer, melyet a filloxera kipusz- nem fizető, sőt határozottan kárral járó dologtítására valaha ajánlottak. A kísérletek — mint nak tartják, mégis oda kell nyilatkoznunk, megjegyeztük — elsősorban azt a kérdést hogy a szénkénegezés, feltéve hogy az kedigyekeztek megvilágítani, hogy miként terjed- vező talajviszonyok mellett, kellő időben, gonnek széjjel a szénkéneg-párák a talajban s dosan és okszerűen alkalmaztatik, nemhogy mily messzire terjed azok hatásképessége. csak kifizeti magát, de ellenkezőleg : a szőlő Evvel s ehhez hasonló kísérletekkel foglalkoz- a szénkénegezés mellett is még mindig natak 1873 ban Monestié, továbbá dr. Crola lyoni gyobb hasznot hajt, mint a mezőgazdasági nöegyetemi tanár, majd 1876-ban a lyoni vasúttár- vénytermelés akármelyik ágazata. Legjobban saság által kiküldött bizottság élén működő illusztrálja ez állítás valódiságát^egy, a gyakorMarion marsaillesi egyetemi tanár. Kísérletei- latból merített példa. ket akként ejtették meg, hogy helyenkint, egyBudapest környékén a Duna jobb partmástól különböző távolságokra és különböző ján egy, a filloxerától inficziált szőlőhegyen mélységre, különböző mennyiségű szénkéneget hektáronként s évenkint a gyérítés a követfecskendeztek a talajba s alkalmas módon kező kiadásokkal járt. kimutatták, hogy a befecskendezés helyétől és 1. 240 kg. szénkéneg szállítási költséggel idejétől számítva mily távolságra és mennyi együtt 39 frt 50 kr. idő múlva mutatható még ki teljes biztonsággal 2. Két .Hungária" fecskendő (melynek a felszivatott talajlevegőben a szénkénegpárák 10 évi használhatóságát véve fel, a 60 frtnyi jelenléte és mennyisége. beszerzési ár Vio részét számítjuk hozzá az E kísérletekből általánosságban véve ki- évenkinti költségekhez 6 frt. derült, hogy a szőnkénegnek a talajban való 3. 14 (csupán az évenkinti gyérítésre elterjedése függ első sorban a hőmérséklettől; számított) napszámbér 1 írtjával 14 frt. azután a talaj minőségétől. Nem alkalmas a 4. A szénkénegezett terület három évenszénkénegezésre a kötött, agyagos vagy márgás kinti szükséges trágyázási költségének 1 évi valamint a murvás kövecses talaj sem, abban hányada 20 fuvar trágyát (4 írtjával) 80 frt; nehezen párolog a szénkéneg, emennek rései 200 kgr. szuperfoszfát csontlisztet 24 frt; 200 között pedig nagyon is könnyen. Nyáron a kgr. kaliumkloridot 36 frt; végülfmunkadijképszénkénegpárák bár aránylag rövidebb idő alatt pen 40 frt vagyis 3 évenkint és hektáronként jobban, tehát távolabbra terjeszkednek szét, összesen 180 frtnyi trágyázási költségnek de viszont rövidebb ideig is maradnak a talaj- részét, 60 frtot vévén alapul, a szénkénegezés ban, amennyiben azok a külső légkörbe páro- folytán előállott költségek évenkint s hektáronlognak el, a mit a porosusabb talaj természe- ként összesen 119 frt 50 krt. tesznek ki, a tesen még jobban elősegít, mint az agyagos, mely összeg-katasztrális holdra számítva kerek kötött avagy nedves talaj. számban legfeljebb 70 frtot tesz, a melynél így p. o. márczius hónapban egy 20 gr-os többe a gyérítés nem kerülhet, de a mely öszadag befecskendezése után 8-ad napra s a szegnél kevesebből akárhány esztendőben is kibefecskendezés helyétől számítva 1 m.-nél na- kerül a gyérítés költsége. gyobb távolságnyira is kimutatták a szénkéneEz összeget — feltéve, hogy mint már get ; holott augusztus havában 1 m.-nél kisebb fennebb említettük — az illető szőlővidék távolságnyira is csak 4 napon belül találták klimatikus és talajviszonyai kedvezőek: bízvást azt fel. Körülbelül ugyanez az arány áll fenn reááldozhatja a gazda szőlejére, mert meghozza a talajkülönféleségekkel szemben megejtett kí- az a maga kamatait. sérleteknél is, amidőn a végeredmény az volt, Ezeket előrebocsátva áttérhetünk már hogy a szénkénegezésre legalkalmasabb a laza most a szénkéneggel való gyéritési eljárás kiszerkezetű humuszos, vagy homokos, diluvialis vitelének leírására: agyagtalaj. Ez adatokat egybevetve s a szénItt mindenekelőtt ismernünk kell azokat kéneg befolyását magára a szőlőtőkére nézve a készülékeket, melyekkel a szénkénegnek a is tekintetbe véve: mint legkedvezőbb esetet talajba való befecskendezése történik. Előre is felvehetjük, hogy a filoxerának szénkéneggel megjegyezhetjük, hogy valamint minden gépvaló gyérítése akkor a legsikeresebb s finan- szerkezeten használat és gyakorlat folyamán a cziális szempontból is a legelőnyösebb, ha azt czélszerüség szempontjából lényeges módosítáőszszel szüret után, avagy Tcora tavaszszal száraz sokat szoktak eszközölni, éppen ugy e szőnidőben akként végezzük, hogy egy-egy négy- kénegfecskendők is a gyéritési eljárás alkalszögméternyi területre (amennyi rendesen 1 — 1 mazása óta sok változáson, tökéletesítésen tőkének felel meg) 24 grammnyi szénkéneg mentek keresztül. Nem lehet czélunk, hogy jusson; amidőn tehát egy katasztrális holdra e munka kimért keretén belül apróra leír(1600 • - ö l ) 140 kg. szénkéneg szükséges s juk a különféle rendszerű fecskendők szerviszont 1 métermázsányi szénkéneg — kevés kezeteit, előnyeit, hátrányait s éppen azért hijján — egy magyar holdra elegendő. csak a napjainkban használatos s legczélIlyen adagolás mellett egyrészt filloxera- szerübbeknek bizonyult fecskendőket fogjuk röölő képességét is jól érvényesiti a szénkéneg; viden ismertetni. A szénkénegfecskendők külalakra nőve többé-kevésbé egyformák. Áll pemásrészt a tőkének fejlődése sincsen általa dig az ilyen fecskendő egy bővebb hengeralaku veszélyeztetve. Ez eljárással a filloxerának azonban csak rőztömlőből, mely alul egy hosszú vékonyabb mintegy 90—95%-a pusztul ki; tehát csak erős aczélozott hegyű s tövénői egy, a talajba gyérül annak mennyisége. A filoxerának — befurás elősegítésére szolgáló erős hágcsóval szénkéneg segélyével — alapos kiirtása magá- ellátott, vége táján pedig egy kis nyílással nak a szőlőnek kiirtását is maga után bíró vascsőben folytatódik, mig fönt kétoldaltvonja. Ez esetben ugyanis ki kell a tőkét álló s szilárdan odaerősített fogantyú közé vágni s a csonkot petróleummal bősége- egy szabályozható dugatyu van a tömlőbe alsen megöntözni ; ez aztán a gyökereken le- kalmazva. Az egész készüléknek természetesen szivárogván, annak életképességét is megöli, erős s szilárd alkotásunak kell lennie, mert de a filloxerát is kipusztítja, a mely munkáját különben könnyen felmondhatja azt a nehéz a tőke mellé alkalmazott 150 grammos szén- szolgálatot, melyet vele végeznünk kell. kéneg még jobban elősegiii. Ha aztán az irMagának a fecskendőnek kezelése akként tás sikerült, akkor a következő néhány évben történik, hogy azt fogantyúinál két kézre csak takarmánynövények termelésére használ- fogva függélyes irányban oda illesztjük, a hol ható fel e terület s csak 10 esztendő lejártá- a lyukat megakarjuk fúrni s ezután, ugyancsak val telepíthető ismét be szőlővel. Ily gyökeres függélyes irányban betoljuk a talajba — elő'

8 3 . SZÁM. 9 IK ÉVFOLYAM. segítvén ezt a vascsőre alkalmazott hágcsónak a jobb lábbal való leszorítása által, de kikerülvén annak erőszakos ledöfését, a minek következtében a cső rövid használat után elgörbülhet, sőt ki is törhet. Ha a hágcsó már a talajt éri, akkor jobbkézzel égy pillanatra lenyomjuk a tömlő felső részébe alkalmazott dugatyut, a mi által ugyanis a megfelelő adag szénkéneg a talajba mélyesztett vascső végén lévő nyíláson át kilöveltetik, minek megtörténtével a fecskendőt kiemeljük, a lyukat egy tompavégü doronggal nyomban betömetjük s a miiveletet a másik helyen ismételjük. Az egyes adagok nagysága attól függ, hogy a dugatyut mily mélyre toljuk bele a tömlőbe. Az egyes fecskendők rendszerint 10 grammos maximális adagolásra vannalf szerkesztve,; ezen alul azonban a dugatyu rudjára ráhúzott s a dugatyunak a tömlőbe való teljes benyomulását akadályozó rézgyűrűk segélyével szabályozhatjuk az egyes adagokat, a mennyiben 1, 2, 3, vagy 4 gyürü segélyével 9, 8, 7, avagy fi grammos adagot, sőt — ha szükséges — több gyűrűvel ennél kisebb adagot is alkalmazhatunk. Hogy melyiket kell ez adagok közül használnunk, továbbá hogy hány ily adagot és a tőkétől mily távolságra kell azt egy-egy tőkénél a talajba fecskendeznünk, az függ a tőkének egymástól való sor-és tőtávolságaitól; fő elv — mint már emiitettük — az, hogy egy-egy négyszögméternyi területre 24 gramm szénkéneg használtassák fel. Ha tehát p. o. ,& tőkék egymástól 1 m, tő- és 1 m. sortávolságra vannak elhelyezve, akkor egy-egy tőke körül képzelt négyzetalaknak — a tőkétől 25—30 cmnyire eső sarkaiba — lövelünk egyegy 6 grammos adagot. A mi az ez idő szerint használatos szénkénegfecskendőket illeti, ilyenek a Muschinekféle „Hungária" és a Vermorel-féle „Excelsior" fecskendő, melyek közül az első 30 frtjával s az utóbbi 25 frtjával kapható akár az emiitett szénkénegraktárakból, akár a feltalálóktól illetőleg azok bizományosától. Hátra van még, hogy néhány szóval említést tegyünk az u. n. gyéritő munkavezetők A földmivelésugyi m. kir. miniszter az 1891-ik évben ugyanis az egyes állami szénkénegraktáraknál gyéritő munkavezetőket alkalmazott oly czélból, hogy azok a gazdaközönség rendelkezésére állván, mérsékelt napidíj mellett a szőlőmunkásokat a szénkéneggel való bánásmódra oktassák s egyáltalán a gyérítést magánosok szőlőbirtokain okszerűen elvégezzék. Ily munkavezetők vannak az érdiószegi, ménesi és tarczali' vinczellériskolákhoz beosztva, ahol egyszersmind állami szénkénegraktárak is állíttattak fel. Ugyancsak innen szerezhetők be (ingyen) a földmivelésügyi m. kir. minisztérium által kiadott s a fiiloxerás szőlőknek a szénkéneggel való gyéritő kezelés kivitelére vonatkozó pontosabb utasítások is. B.

ÜZEMTAN. A pénzes és részes munkásokról, i. A „Köztelek' f. évi 72—73. számában ezen czim alatt megjelent közleményre vonatkozólag én is szolgálatot vélek tenni a gazdaközönségnek, ha erre vonatkozó szerény tapasztalatomnak és nézetemnek adok kifejezést. A mai munkásviszonyok mellett bizony a gazdának egyik legnehezebb feladata a munkás és annak minemüségének megválasztása. Ezen nehéz föladat megoldásában, ugy vidékek, mint egyének szerint valamint a vidékek szerinti munkásviszonyokhoz képest a vélemények nagyon "Bitérők.

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HQ

14.

így pl: Bédy ur egy számadást állított e, mely szerint kimutatja a szerződtetett pénzes munkás és a napszámos közti külömbséget, mely külömbség vajmi csekély. Megjegyzi azonban, hogy egyéb fontosabb munka hiányában oly dolgot is végeztet velők, mely munka elmaradna, ha nem számítaná azt, hogy azok fizetendők igy is, ugy is. Közleménye végén még megjegyzi Bédy ur azt is, hogy legjobbnak, illetve legalkalmasabbnak a részes munkást tartja. Ezekre nézve szerény véleményem a következő: A mi vidékünk sem dicsekedhetik kedvező munkásviszonyokkal. Éppen ebből kifolyólag én is kénytelen voltam szerződtetett pénzes munkásokkal dolgoztatni. Csakhogy én munkásaimat 1. csak négy hónapra szerződtettem; 2. fizetési illetményökre nézve a következőleg szerződtünk. Egy férfi a 4 havi idényre kap : Készpénzt 60 frt — kr. 2 hl. rozsot á 4'20 frt 8 „ 40 „ 1 „ búzát á 5 50 „ 5 „ 50 „ 1 „ tengeri á 3;00 „ 3 „ — „ 1 „ 50 ., 30 üt. paszuly á — 05 24 kgr hus á —30 7 „ 20 „ 36 lit. pálinka á —28 9' 10 „ 40 „ 10 kgr só á —14 1 „ 40 „ 97 frt 40 kr. Számítva most már tehát a négy hónapra 12 napot (ebbe beleszámmittatik a vasárnap is, miután szerződés szerint, vasárnap is délig dolgoznak, egész napszám fejében) esik egy felnőtt férfira naponként egynehány tized krajczár hijján 80 kr. A nők és gyermekek ennek felét élvezik. Ebből látható, hogy Bédy ur munkásai aránytalanul magosan voltak fizetve. Arányba állítva most már ezen fizetési illetményt az itt szokásos napszámmal, mely egyre-másra a nég hónapon keresztül 75 krra tehető, a következő eredményre jutunk. junius hóban k 70 kr. 21 frt — kr. julius „ á 80 „ 24 „ 80 „ augusztus szeptemb. Összesen: 91 frt 60 kr. A szerződéses napszámos 122 napra kap 97 frt 40 kr. A közönséges napszámos 122 napra kap 91 frt 60 kr. A különbözet tehát egy ember után 5 frt 80 kr. Ámde ez az összeg nem oly nagy, hogy a gazda szívesen meg ne adná, ha ennek fejében terményeinek le- és betakarítása biztosítva van. Legtöbbek nézete .szerint a részes munkás a leggazdaságosabb és legjobb munkás. Állítsuk azonban most már arányba ezen fenti számítás adatai szerint a szerződtetett pénzes és részes munkások fizetési illetményét, illetve keresményét. Pl: Egy 10 lóerejő cséplőgéphez szükséges 28 férfi és 8 fiő. Ezeket a pénzes munkásokból előállítva, egy napra eső munkájok kerül 24 frt 80 krba. Ha a gép jó, a termés pedig elég jó, átlag egy napra, számitható 200 mm. ugy búzából, mint rozsból. (Csak e két gabonanemre szorítkozom, miután vidékünkön főleg ez termeltetik.) Számítva ezt részescséplőknél, búzából jut 3'5% = 7 m m , rozsból 4 % 8 mm. Napi árfolyam mellett tehát buzacséplésnél kerestem 8 frt 50 krjával 59 frt 60 .krt, rozscséplésnel 6 20 frtjával 49 frt 60 krt, mely két összeg középarányosa 54 Irt 30 kr. Feltéve most már azt, hogy ezen részes munkások többet csépelnek (számítsuk 250 mm.-ra), számitanunk kell ; zt is, hogy ugyanezért többet is kapnak. Tapasztalatból tudom, hogy szerződtetett pénzes munkások is, ha kellő szigor és felügyelet alatt állanak, annyit dolgoznak és ugy, mint a részes munkások, Eltekintve

1541 azonban ettől, állítsuk a két munkásnem napikeresményét arányba. Egyforma munkaeredmény mellett a részeseké kitesz 54 frt 30 kr, a pénzes munkásé kitesz 24 frt 80 kr. Különbözet: 29 frt 50 kr. Á különbözei tehát 29 fot 50 kr, mely összeg nagyobbodik, ha a munkaeredmény többletét (50 mm.-át) is számítjuk, melyből a rész 175 kg. buza vagy 200 kg. rozs 12'5 frt értékben. Ezen 50 q-nyi többlet tehát a gazdának 12 frt 50 krjában van. Mindezeket összevetve a következő eredményre jutunk. Részescséplők munkájok után kapnak : feltéve az egyforma munkaeredményt: 200 mm. után átlag 54 frt 30 krt. Szérződtetett pénzes munkás 200 mm. után átlag 24 frt 80 kr (számítva 28 férfi 8 nő). Különbözet : 29 frt 50 kr. Az első esetben esik egy métermázsára 27 krajczár, a másik esetben csak 12'4 krajczár. Hasonló eredményeket lehet az aratásnál is elérni s minthogy az aratás és cséplés együttvéve 90 munkanapot vett igénybe, a még fenmaradó 32 munkanap úgyszólván ingyenben maradt, pedig ezeken a napokon is csak dolgoztak valamit. Mindezekből látható, hogy a legdrágább munkás a részes, de hátránya még az is, hogy a mai munkásember gondolkozásmódja mellett a gazda ezekkel sokkal több zaklatásnak van kitéve, mint a szerződtetett pénzes munkásokkal. Ezen adatok és számitások legfőképpen az aratási és cséplési munkálatokra irányulnak. Egyéb munkákra nézve pedig, mint répa, tengeri stb. kapálás, ha azon a vidéken a munkásviszonyok kedvezőtlenek volnának, igyekezzék a gazda mikor cselédeket, u. m. bérest, kocsist fogad, nem legényeket, egyedül álló embereket, hanem minél nagyobb családdal biró munkást fogadni, igy egyrészről önmagát biztosítja, hogy napszámosokban hiányt nem szenved, másrészt lehetővé teszi cselédjeinek a mellékeresetet, miáltal ezek megélhetésén is lényegesen könnyebbítve lesz. így nálunk az egész év alatt, a gazdaság körül fekvő községbeliekre szükség nem volt, csupán amennyiben a tengeri és burgonya részben volt nekik kiadva. Mindenekfelett legjobb volna a gazdára nézve, ha ezen főbb munkákat is nap-nap mellett fogadott napszámosokkal végeztethetné, de ez a mai munkásviszonyok mellett legtöbb helyütt lehetetlen. Ezeknek hiányában tehát, a leggazdaságosabb és legjobb munkásnak a szer• zödtetett pénzes munkást tartom. M. E. Kívánatos lett volna, hogy az aratási munkák költségmérlege is bemutattassék. II. Bédy Károly urnák, a ,Köztelek' folyó évi 72—73. számában a pénzes és részes munkásokról szóló czikkére vonatkozó tapasztalatomat én is közölni óhajtom. Én azonban csak a cséplőkről akarok szólni. Hogy miért éppen csak a cséplőkről emlékezem meg, annak egyik oka az, hogy különösen ez képezte a tanulmányom tárgyát, de másodsorban azt vélem, hogy ha a gazdasági munkálatok legfontosabbjai egyikének — t. i. jelen esetben a cséplésnek — kétféle munkásait szembeállítom, módom lesz kimutatni, hogy vájjon ezen munkánál melyik csoportra mondhatjuk azt, hogy: jobban „kifizeti magát* ; mert nem tévesztendő szem elől azon körülmény, hogy az egyik munkánál ez, a másiknál meg más tényező hat üdvösebben. A szóban forgó birtok nagysága 4000 magyar hold, amelyen a gabonaféléken, tehát buza, rozs, árpa és zabon kivül termelt magbükköny és borsó elcséplésére, a cséplőgazdá-

1542

KÖZTELEK,

1899. OKTÓBER HO

14.

Bosnyákországi segéJypénztárak.

val együtt 45 cséplő lön szerződtetve, akik közül 35 e,gész, mig 20 pediglen félrészes. A szerződés értelmében mindenféle gabonából Bosnyákország és a Herczegovina ujjáte100" q titán 4 q-t kapnak, kivéve a magbük- remtésének korszakában a legáldásosabb és legkönyt és borsót, amelyet ingyen tartoznak el- érdekesebb intézmények között foglal helyet a csépelni. A gazdaságban t e r m e t t : járási segélyalap, amelynek föladata, hogy kiBuza 5660 q, ebből esik fejenkint 4 q elégítse a kisgazda hitelszükségletét. Ugy az 68 kg. á 8-6Ö'frt = . . . . 4Ö"25-írt intézmény keletkezése és szervezése, mint sikere teljes mértékben megérdemli a figyelRozs 1200 q, ebből esik fejenkint met mindazokban az országokban, ahol a 1 q 02 kg. á 6 40 frt = . . . 6 52 , mezőgazdasági hitel kérdése fontos szerepet Árpa 1890 q, ebből esik fejenkint játszik. 1 q 61 kg. á 5-8.0' frt M ' , / . • . 9,33 Zab 4250 q, ebből esik fejenkint • A hitelügy a megszállás előtt parlagon 3 q 63" kg. a 5 20 frt! ^ . y v , 18/87- , , hevert Bosnyákországban és a HerczegovináÖsszesen . . . 74 97 frt* b a n ; abban az időben pénzintézet, takarékA cséplési munkálat július hó 22-én kez- pénztár, biztositó intézet ismeretlen volt arradődött és tartott szeptember 25-ig bezárólag, felé. Az északi és déli vidéken lakó kereskedő amely időköz 66 napot tesz. E 66 napból csekély mértékben igénybe vette Horvátország v a s á r n a p és ünnepnapokra, valamint rossz és Dalmáczia pénzintézeteit, de különben a időfe 12 napot számitok le és igy m a r a d pénzváltó ós az uzsorás tartotta kezében a 66 —12=^54 m u n k a n a p . A 74 frt 97 kr kere- hitelüzletet. A készpénz gyűjtésének a kultura setet elosztva az 54 munkanappal^ esik egy alacsony fokán álló népeknél elterjedett szon a p r a 1 frt 38 kr. k á s a különösen megnehezíti a hiteligények kielégítését, mert aki csak teheti, aranyat szerez Hasonlítsuk csak össze most ezen kere- és elrejti, a helyeit, hogy gyümölcsözőleg elsetet a napszámosokéval. helyezné. Akadályul szolgált a hitelüzlet kiUgyancsak ezen birtokon egy másik esz- fejlődésének Bosnyákországban és a Herczegotendőben 4 5 emberszámba. m e n ő napszámos vinában az is, hogy a muzulmán a Korán által volt; a kik szintúgy megoszlottak az egész és tiltottnak látja az üzérkedést a pénzzel, az fél n a p s z á m tekintetében, mint a részesek, ortodox pedig n e m merte elárulni, hogy pénze t. í. 35 egész és 20 fél. van, mert attól tartott, hogy a basa legott Ezen napszámosok a cséplés ideje alatt elszedi. tekintet nélkül arra, hogy milyen h ó n a p b a n A kisember ilyen körülmények között, dolgoznak, egy kikötött összeget, azaz 1 frt | 20 krt kaptak egy napra. A cséplés, a vasár-, természetesen nagyon sanyarú helyzetbe jutott, ünnep- és esős napok leszámításával 62 napig mihelvest kifogyott az aprópénze és kölcsönre i szorult. Az pedig gyakran előfordult; hiszen tartott és igy 62 szer 1 frt 20 == 74 frt 40 krt a kereseti források korlátoltsága mellett a kerestek fejenként. rossz termés, vagy az állatok betegsége ' Ha ezen számadatokat összehasonlítjuk, ! nyomorba döntött egész vidékeket. Tudjuk, azt tapasztaljuk, hogy a részesek 74 frt 97 hogy a szükség micsoda szerepet játszott krnyi keresetével szemben, a napszámosok azokban a bomyák-herczegovinai zavarokban, csak 74 frt 40 Jcrt kereslek és az igy mutatamelyek megelőzték az okkupácziót és menekozó külombség 57 krt eredményez fejenként, külőkkel népesítették be a határőrvidéket. A a mi viszont a negyvenöt embernél 45 X 57, kisgazda ilyenkor az uzsoráshoz fordult és azaz 25 frt 65 krt tesz ki. boldog volt, ha ez kisegítette bajából. Ezzel a kimutatással azonban n e m nyerAz uzsorás azután tőle telhetőleg kitük még hü tükrét az összehasonlításnak, mert tekintetbe kell vehnünk azt is, hogy a gazda- zsákmányolta a reá nézve kedvező helyzetet. s á g b a n termett magbükkönyt és borsót a A "török kormány megállapította ugyan a törvényes kamatlábat 12 s z á / a l é k k a l ; tudvalevőrészesek ingyen csépelték el, a mely munka 2 1 /a napot veit i g é n y b e ; ha m á r most a leg Törökországban nem hiányoznak a jó törazonban a közigazgatási napokat 1 frt "20 krjával veszszük számításba, vények, hiányzik a 2-Va napi munka 3 frtot eredményez fejen- szervezet, amely v é g r e h a j t a n á azokat. A törként — mint kiadást. Ebből levonva a mutat- vényes kamatlábnak is annyival inkább ez lön a sorsa, miután legtöbbször a hatósági közekozó 57. kr. differencziát., m a r a d 2 frt 43 kr. mint különbözet, a mi negyvenöt embernél gek zsarolása kergette a kisembert az uzso1Ó9 frt 35 krt eredményez. Tehát összegezve rás karmai közé. 12%-os pénz a megszállás előtt ismeaz elmondottakat, konstatálhatjuk, hogy a napszámosok m u n k á j a 109 frt 35 krral került retlen jelenség volt. Senki nem törődött a törvényes k a m a t l á b b a l ; a kereskedő 18%-os többe, mint a részeseké. Ezen különbözet korántsem mondható hitellel dolgozott egészen nyíltan, a vagyonos na.gynak, de n e m szabad figyelmen kivül hagy- földbirtokos örült, ha 24%-kal kölcsönhöz nunk azt sem, hogy mig a napszámosok 62 j u t o t t ; mig a kisember rendesen 1 0 0 — 1 5 0 % napig,, addig a ré-zesek c s a k 5 4 napig dolgoztak elviselhetetlen terhe alatt görnyedezett. És a és az igy mutatkozó 8 nap, mint eredmény mellett m é g hálával tartozott az uzsorásnak, mert ez mindig kíméletesen j á r t el vele szemszintén a részesek j a v á r a írandó. ben, amennyiben követelésének biztosítására A jelen esetben tehát a részesek m u n k á j a lehetőleg ritkán vett igénybe hatósági beavatsokkal j o b b a n kifizette m a g á t ; nemcsak azért, kozást, amiről úgyis tudta, hogy drága és renmert olcsóbb volt, h a n e m mert napfelkeltétől desen haszontalan m u l a t s á g ; azonfelül ugy késő estig dolgozva időt takarítottak meg, de tudta beadni méregdrága kölcsönét, mintha az végül' jól elvégzett m u n k á j o k által megdönteini égből alászálló mentőangyal hozna segítséget igyekeztek a m a hangoztatott vádat, hogy : „a a végső szükség utolsó pillanatában. részes munka' tökéletlen." Különben a bosnyák uzsorás-üzlet is a Mihók Sándor. Nyugot-Európában szintén ismeretes formák Ezen számítás hibája, hogy két külön- között mozgott. R e n d e s e n a kereskedő foglalkozott a hitelnyújtással. Ez a hitel azulán böző évre vonatkozik, a terméseredmények és a terményárak pedig a részes cséplés költségét többféle alakban jelentkezett. A kisgazda ösznagyon módosíthatják, minélfogva czikkiró szes szükségletét a kareskedőnél szerezte be amelyről sohasem következtetései feltétlenül el nem fogadhatók. folyó számlára, tefter-re, Mindkét évről külön-külön kellene kimutatni, tudta, hógy mi van r a j t a , mert nem állott az hogy a pénzes és részes cséplés mennyibe irás-olvasás magaslatán ; a kereskedő persze busás kamatot számított bele a bejegyzett került tényleg, illetve került volna. á r a k b a ; ami pénz hiányzott a háztartásból, (>•..••> , ; .. Rovatvezető. a p a r a s z t a kereskedőtől vette k ö l c s ö n ; ami * A' gabonafélékért olyan árakat jegyeztem, vetőmag, vagy az élelemhez gabona kellett, amilyenekért ők azt előttem a kereskedőnek eladták. azt is a kereskedőtől kapta, hogy azután ter-

83- S Z A M . 9 - I K

ÉVFOLYAM.

mészetben fizesse vissza 5 0 — 1 0 0 % ráadással, a gabonakölcsönzésből valóságos határidőüzlet fejlődött ki, amikor nem természetben, h a n e m az őszi legmagasabb á r b a n kellett a parasztn a k megtérítenie a kölcsönvett gabonát. A leszámolásra őszkor került a sor, amikor a paraszt, vagy kisgazda a gabonából és m a r h á ból pénzt kapott. A hitelező kereskedő, amenynyire tehette, ilyenkor mint vásárló szerepelt és összevett mindent adósaitól, amiből persze megint annyi hasznot vert ki, amennyit birt. A követel és tartozik rovatok összehasonlításából azután legtöbbször az tűnt ki, hogy a paraszt képtelen eleget tenni kötelezettségének és továbbra is adósa m a r a d a kereskedőnek, aki egyebek között azt is mindig' szem előtt tartotta, hogy m e g ne szabadulhasson többé,[akire egyszer rátette a kezét. Hogy a tőke ilyenkor micsoda mesés metamorfózisokon ment keresztül, hogy a terménynyel fizető paraszt az ár megszabásánál mennyire megrövidült, hogy a fuvarozás ingyenbe ment stb. arról nem is beszélünk, csak azt konstatáljuk, hogy a hitelnek ez a rendszere az anyagi teljes elzüllés ú t j á r a vezetett. Ezekből látható, hogy égetően szükséges volt a parasztság kiszabadítása az uzsorások megtörhetetlennek látszó hatalmából. A bosnyákherczegovinai országos kormány egész mértékb e n fölismervén az anyagi viszonyok r e n d e zettségének az értékét, a kisgazda hiteligényeire is kiterjesztette figyelmét. A kérdést a hagyományos szokások tisztelétben tartása és alapul vétele mellett az önsegély és az állami segély elmés kombinálásával oldotta meg. A mezőgazdasági hitel rendezésének alapjával az intéző tényezők tisztában lévén, alkalomra vártak, amikor a czélszerünek látszó eszme megvalósítását megkíséreljék. Mert aki a bizalmatlan és elméleti okoskodásra semmit semhederitő keleten nyugoteurópai szokás szerint pusztán szépen kiczirkalmazott rendeletekkel akar üdvös eredményt elérni, az ugyan keserves csalódásnak teszi ki magát. Ez az alkalom csakhamar jelentkezett. 1886-ban a Montenegróval határos gackói j á r á s b a n (Herczegovina) éhínség ütött ki. A kormány kénytelen volt valamiképpen segíteni az ínséges lakosságon, amire több mód kínálkozott. Például kamat nélküli kincstári" kölcsön, de ez demoralizálólag hat a kultura, alacsony . fpkán álló emberekre, mert azt a hiedelmet gyökerezteti meg bennük, mintha csak ki kell nyujtanok a kezüket és a kormány már sietne eléjük a pénzes zsákkal. A közmunkával lerovandó közvetlen állami élelmezés sem látszott czélszerünek, mert a lakosságban elégületlenséget, ingerült hangulatot keltett, a mikor a m u n k a lerovására került a sor, amit azonfelül hanyagul, többnyire hasznavehetetlénül gackói járás robotolt le. Amint tehát . a 1886 b a n az országos segélyért folyamodott, a kormány azt az ajánlatot tette, hogy a korább a n kölcsön adott 5000 frthoz öt éven át évenként 1000 írtjával u j a b b 5000 frtot csatol és ezt a 10,000 frtot, mint segély- és hitelpénztárt állandóan a gackói j á r á s b a n hagyja, arra az esetre, ha a lakosság öt éven át ugyancsak évi 1000 írttal, összesen tehát szintén 5000 frttal járul az alaphoz. Az a j á n l a t t a l egyidejűleg beérkezett a szervezeti szabályzat világos, egyszerű tervezete. A községi elöljárók gyűlésre hivták a gackóiakat, a kiknek annyira mégtetszett az okos, gyakorlati eszme, hogy nyomban megajánlották az 5000 forintot, sőt n e m vártak öt esztendeig a befizetéssel, h a n e m már az első évben beszállították az 5000 frtra becsült 1000 oka árpát, mire a kincstár is leküldötte a megígért u j a b b 5000 frtot. Igy jött létre 15,000 frt alaptőkével a gackói j á r á s b a n , az 1886. évi éhínség nyoma alatt, az első járási segélyalap. Az intézmény gyorsan népszerűvé vált. A lakosság között hire terjedt a g y a k o r i segélyalap áldásdus működésének és egymásután keletkeztek a különböző járásokban a segély-

83

SZflM. 9 ÍK ÉVFOLYAM.

alapok, mindenütt a lakosság és a kincstár aránylagos hozzájárulásával, ami szemmel láthatóvá teszi a kormány gondoskodását és egyszersmind nevelő hatást gyakorol, mert a kis emberek tudják, hogy részben önmaguknak köszönik anyagi helyzetüknek a megjavítását. Ma már alig van járás Bosnyákországban ős a Herczegovinában, ahonnan hiányoznék a segélyalap ; a fönenbb jelzett módon a járási segélyalapok részére összeadott összeg 1898-ban 1.250,000 frtra rúgott. Az országos kormány látva az intézménynek ezt az örvendetes föllendülését, további jelentékeny lépést tett annak érdekében; kieszközölte ugyanis, hogy a Bosnyák-herczegovinai Országos Bank mindig ugyanannyi hitelt nyújtson a járási segélyalapok részére, amennyire saját vagyonuk rug ; ennek folytán például 1898-ban éppen két és fél millió forint állott a bosnyák-herczegovinai járási segélyalapoknak, azaz a parasztgazdáknak rendelkezésükre. Micsoda csodálatos változás ahhoz a husz évvel ezelőtti állapothoz "épest, amikor a parasztgazda nyomorúságos "lhagyatottságában a vérszopó uzsorások áldozatául . volt odadobva! Akkor 100—150 százalékos adóssággal vergődött egész életén át, ma 4—6% mellett kap készpénzt, mihelyst valóban rászorul és ha megérdemli a segítséget. A lakosság méltányolja is a mélyreható változást és zlatan-szanduTc-nnk (arany pénztárnak) nevezi a járási segélyalapot, amelyet annyira megért és megbecsül, hogy az adós átalában pontosan fizet és csak a legritkább esetben kell végrehajtással kényszeríteni kötelezettségének teljesítésére. Tudja, hogy a megbízhatatlan fizető hitelvesztett lesz ős immáron nem szívesen nélkülözi ennek az uj intézménynek a segítségét.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.

IRODALOM.

486. kérdés. Eladtam 1000 mm. kukoriczát május—júniusi szállításra, a kereskedő nem szállította el, s én lemorzsoltattam a kukoriczát junius 20—29-ig. A kereskedő a kukoriczát elszállította augusztus 15-én, tehát a lemorzsolás után 6 hét múlva; ős ekkor a tömegből hiányzott 6;50 kgr. Kérdem a nem rendes időben elvitt gabonát tartozom - e a kikötés szerint a vasútra szállítani? Számitható-e fekbér? A hiány felróbató-e az apadásra? J. A. 437, kérdés. Bérgazdaságom után a jövedelemadó f. évben lett meghatározva, ami után én negyven—ötven darabból álló tehenészetet rendeztem be. Miután az adó kivetéskor még nem volt tehenészetem, kérdem, hogy uj adóágat képez-e a tehenészet a gazdaságban, megadóztathatnak-e külön ezen gazdasági ágtól ős íia igen, milyen arányban ? K. 8. 438. kérdés. Hogyan lehet a takarmánytököt a legjobban télire eltenni?

Tejgazdasági Zsebnaptár 1900-ra. I. évfolyam. Szerkeszti és kiadja : Jeszenszky Pál, az OMGE. titkárja. Bolti ára 2 frt, az ÖMGE. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott küldéssel 1 frt 65 kr. A tejgazdaságok jelentősége a mezőgazdasági üzem keretében mind nagyobb mértékben növekedik. Ez az üzletág azonban olyminucziózus kezelést, számításokat ós mindenesetre körültekintést és specziális ismereteket igényel, a melyeknek elmulasztása vagy hiánya nagy részben okozhatja a tejgazdaságok jövedelmének apadását. Ezen specziális ismereteknek hasznos gyűjteményét képezi a szóban forgó uj Tejgazdasági Zsebnaptár, a mely egyúttal a tejgazdaságok vezetése és kezelése alkalmával felmerülő feljegyzések számára alkalmas rovatokkal és táblázatokkal is bir. A Tejgazdasági Zsebnaptár nemcsak mint uj vállalat, hanem általában véve mint ezen a téren úttörő hasznos kezdeményezés is figyelmet és pártolást érdemel, mert nagyban megkönnyíti a tejgazdaságok jövedelmező vezetését és kezelését. A Tejgazdasági Zsebnaptár specziális qzélokkal bir, ennekjkövetkeztében természetes, hogy minden ezen üzletágra vonatkozó különös tudnivalót felölel. így kiterjeszkedik a tenyésztésnél szükséges adatokra, különös súlyt helyez a helyes takarmányozás terén figyelembe veendő körülményekre, az állategészségügyi törvények és rendeletek ismertetésére ős a modern higiénia követelményeire, de legnagyobb részét a tudnivalóknak a tejkezelés, a tejértékesítés, a tejnek vajjá és sajttá való feldolgozására vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteknek gyűjteménye foglalja el. Mindez ismertetések rövid és tömör alakban, a gyakorlati életben nyert számadatokkal kiegészítve vannak egybeállítva. A tudnivalóknak ezt a részét a gyakorlati élet számára a tejgazdaságok üzletében

Késedelmes vevő. (Félelet a 436. kérdésre.) A bírói gyakorlat ugy magyarázza a kereskedelmi törvény 351. §-át, hogy az eladó a vevő késedelme esetén az árut maga is megőrizheti s akkor jogosítva van fekbért követelni. Ez tehát a jelen esetben is jár az eladónak. Tartozik a vevő ezenfelül minden az ő késedelméből eredő kárt s így a jelen esetben a 650 kgrammot tevő beszáradás értékét is megtéríteni, ha ugyan bebizonyítható, hogy az apadás ezen okból és a késedelem ideje alatt származott. Mindezeknek föltétele, hogy az eladó a vevőt a késedelem beálltakor a szállításra felszóllitotta legyen. Az árunak a vasútra szállítását, ha az egyébként kiköttetett, az eladó pusztán az átvételben beállott késedelem alapján meg nem tagadhatja. Tehenészet adója. (Felelet a 437. sz. kérdésre.) A tehenészet, mint a mezőgazdaság egyik ága, külön adóztatás alá nem esik és ha az adókivető-bizottság megkísérelné, hogy ezután külön kereseti adót vessen ki, bátran lehet ellene felebbezni egész a közigazgatási bíróságig, ezen az utolsó fórumon okvetlenül mellőzik az adókivetést, mert erre már több izben hozattak elvi jelentőségű határozatok. Takarmánytök téli elvermelése. (Felelet a 438. számú kérdésre.) A tököt csak szárítás és besavanyitás által lehet télire eltenni, de miután a szárítás körülményes és költséges, csak a besavanyitás szokásos. Utóbbi legczélszerübben czementvermekben, de ezek hiányában agyagtalajon ásott földi vermekben ugy történik, hogy a tököt kellően fölapritva rétegenkint rakjuk a verembe s az egyes rétegeket jól letiportatjuk. Végre még beföldeljük a vermet s később arról gondoskodunk, hogy

SzoJcolay Kornél. (Vége következik.)

1543

KÖZTELEK, 1899 OKTÖBER HO 14. naponkint előforduló bejegyzéseknek való ezélszerü és alkalmas rovatos jegyzék-napló egészíti ki és a könyvet a tejgazdasággal biroknak hasznos és nélkülözhetetlen segédkönyvévé teszi. A Tejgazdasági Zsebnaptár a tejgazdasággal foglalkozó gyakorlati gazdatársainknak és a tejgazdasági szövetkezeteknek, akiknek munkája megkönnyítésére íratott, kétségkívül hasznos szolgálatot fog tenni, miért is azt ugy belső értékes tartalmánál, mint csinos külső kiállításánál fogva a tejgazdasággal foglalkozóknak melegen ajánlhatjuk. Á munka a szerzőnél és „ Köztelek" kiadóhivatalánál is megrendelhető. —n.—

Felelet.

a takarmány ülepedése folytán a földön keletkező repedések betömessenek. Polyvát, szalma vagy tengeriszár-szecskát sem a tök közé, sem a beföldelés előtt a berakott takarmányra hinteni nem czélszerü, mert ezek az anyagok sok levegőt tartalmaznak s emiatt penészedést okoznak. Ellenben czélszerünek találták azt, ha az egyes rétegeket tiprás közben S alakú répavágókésekkel döngetjük, mert az akkor keletkező apró részecskék a nagyobb hézagokat töltik ki s'kevesebb levegőt hagynak a takarmányban. A besavanyított tök többnyire bűzös kásás anyaggá változik át, különösen ha sok éretlen tök van közte, mert utóbbiak nagyón vizdusak. Etetni főleg sertések, hizóállatok ős fejőstehenekkel lehet, de utóbbiakkal csak akkor, ha a besavanyitás jól sikerült. Gselkó.

YEGYESEKL Mai számunk t a r t a l m a : Oldal. Az adóreform. Irta : Zzelénszki Róbert. 1535 Bosnyákországi segélypénztárak. Szokolay Kornél. 1542 Tárcza. Lexikon a zsebben. B. B. ..'. .. ... 1536 Szőlőszet, Kertészet. A szénkénegnek, mintfilloxerairtó anyagnak szerepe a modern szőlőmivelésben. B.... 1539 Üzemtan. A pénzes és részes munkásokról. Mihók Sándor. 1541 Irodalom. Tejgazdasági Zsebnaptár, —n.— 1543 Levélszekrény. 1543 Vagyeset. j 1543 Kereskedelem, tőzsde. 1545—1546 Szerkesztői üzenetek. ... _ 1546

Az adóreform. A „Köztelek" mai s z á m á b a n ily czim alatt h o z z u k gróf Zselénski Róbertnek, az OMGE. alelnökén e k t a n u l m á n y á t , melyet kiválóan aktuálissá tesz az a k ö r ü l m é n y , hogy a pénzügyminiszter éppen a n a p o k b a n nyilatkozott a k o r m á n y adóreformtervét illetőleg. A Zselénski gróf t a n u l m á n y a akkor Íratott, mikor a k o r m á n y adóreformtervezetei felül m é g n e m voltunk tájékozva, mindazonáltal a Zselénski fejtegetései több r é s z b e n találkoznak a Lukácsféle javaslattal s emelett több oly eredeti eszmét is felszínre vet, amelyek különös figyelmet érdemelnek a kérdés m e g o l d á s á n a k k ü s z ö b é n . Azért a tanulm á n y r a e helyen is felhívjuk olvasóink érdeklődését.

Az OMGE. egyesületi tanácsa f. h ó 12-én tartotta a nyári s z ü n e t u t á n első ülését gróf Desewffy Aurél elnöklete alatt a Köztelken. Az egyesület belügyeire vonatkozó ügyek elintézése u t á n a t a n á c s foglalkozott a mezőgazdasági muzeum újjáépítésének ügyével és elhatározta, hogy a földmivelésügyi miniszter figyelm é t fölhívja a m u z e u m épületének olyatén m ó d o n való berendezésére, hogy a b b a n időleges gazdasági és kertészeti kiállítások tarthatók legyenek, annyival inkább, mert B u d a p e s t e n ily czélokra megfelelő helyiségek egyáltalában rendelkezésre n e m állanak. Igazgató beterjesztette jelentését a szegedi kiállításról, összefoglalva azokat a tanulságokat, amelyek kiállításból levonhatók voltak és jelezve azokat az irányelveket amelyek a jövő-

1544 b e n r e n d e z e n d ő ily kiállításoknál mérvadókul lesznek tekintendők. A f r a n c z i a gazdasági egyesület meghívta az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület a -et a jövő évben P a r i s b a n t a r t a n d ó gazdasági ülésekre, miből folyólag az ezen üléseken való résztvételre és egyesületünk képviseletére felfognak k é r e t n i : Zselénski Róbert gróf, Széchenyi I m r e gróf, Károlyi S á n d o r gróf, Miklós Ödön, Libits Adolf s részt fog v e n n i az ü l é s e k e n Dessewffy Aurél gróf az OMGE. elnöke is. Örvendetes t u d o m á s u l vette a tanács a földmivelésügyi miniszter a z o n leiratát, amelyben az őrlési forgalom m e g s z ü n t e téséről értesít. Tekintve a z o n b a n , hogy a szabadraktárak i n t é z m é n y e a j ö v ő b e n is érintetlenül m a r a d s hogy ez u t o n az őrlési forgalom eltörlése által m e g s z ü n tetni r e m é l t . visszásságok t o v á b b r a is fentarthatók lesznek, valamint é r v é n y b e n m a r a d a vámhitelezés, a t a n á c s utasítja a közgazdasági szakosztályt, hogy ezen ügygyei ujolag b e h a t ó a n foglalkozzék a b b a n az i r á n y b a n , hogy a kereskedelmi szerződések megújítása alkalmával a korm á n y a szabadraktárak intenczióját mezőgazdasági v o n a t k o z á s a i b a n megszüntethesse. Aradi agráriusok. Érdekes ülése volt mult héten az aradi gazdasági egyesület igazgatóválasztmányának. A gyűlésnek figyelmet érdemlő része volt különösen az a beszéd, a melyet Vásárhelyi László, a gazdasági egyesület igaz• gató-alelnöke mondott az agrár-érdekek ellen . legutóbb közelebbről és távolabbról elhangzott vádak ellen. Engedélyt kér — kezdte Vásárhelyi beszédjét — az igazgatóválasztmánytól, hogy azon törekvés ellen, a mely az agrár ér. dekek képviseletét és védelmét a közelben „hamis jelszó alatt" a legméltánytalanabbul minden más kereseti ág parazitájaként akarja fel" tüntetni, a mely a nélkül, hogy rámutatna egyes tényekre, melyek jogtalan alapból kiindulva, más jogos érdekek rovására akarnának érvényesülni, csak átalánosságban vádol, gyanúsítja az intencziót és már az agrár érdekek hangoztatását is közveszélyes agitácziónak minősiti, a mely a barázdához való vonzalomból - a mások iránti gyűlöletre következtet, mely felhasznál minden alkalmat arra, hogy mindazt, a mi a földbirtok fogalmával van összeköttetésben, diszkreditáljon, mely a béke hangoztatása mellett folyton éleszti az ellentéteket; a mely a kormány támogatásának feltételét is az agrár érdekek elnémulásával akarja feltüntetni. E helyütt felszólal és a leghatározottabban tiltakozik ellene. Hivatkozik e tekintetben az agrárérdekek ellenlábasaképen feltüntetett ipar és kereskedelem hivatott tényezőire: hogy az agrár érdekek előmozdításával elért eredményekből nem vették-e ki mindenkor ők is, az őket megillető hasznot, ha vájjon van-e közöttük olyan ellentét, mely torzsalkodást követelne? De egyáltalában -— ha csak ezen jóakaró békéltetők nem csinálnak — van-e közöttünk torzsalkodás ? Hogy a túlkapások és visszaélések elleni agitáczió ilyet nem képezhet, a mit legjobban tanusit az aradi ipar és kereskedelmi kamara magatartása, mely az előfordult esetekben legtöbbszőr kezdeményezőleg lépett ily irányban föl. Ilv körülmények közt, midőn nap-nap után találkozunk itt helyben, hasonló törekvésekkel, konkrét indítványt ezúttal ugyan nem kíván tenni, de kötelességének tartotta ezen rendszeresen űzött támadásokra a választmány figyelmét felhívni. Vásárhelyi felszólalása annál inkább figyelmet érdemel, mert tapasztalat szerint a vidéki sajtó egynémely organuma is rendszeres sportot üz

83. 8ZAM. 9-ÍK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1 8 9 9 OKTŐBER H ö 14 abból, hogy bizonyos érdekolt SÍ égek javára diszkreditálja az úgynevezett agrár törekvéseket' s ezeket az oldaltámadásokat első sorban a vidéki gazdasági egyesületek: hivatása a nyilvánosság előtt közönséges értékükre redukálni. Gazdák Biztosító Szövetkezete. A „ Köztelel" 82. számában közöltük, hogy a „Gazdák Szövetkezetének" alaptőkéje javára eddig 570 alapítványt, 334 üzletrészt, összesen 576,680 korona értékben jegyeztek. Azóta f. hó 13-ig beérkezett aláírási iveken az alábbiak jegyeztek alapítványokat, illetve üzletrészeket, még pedig: Pálffy Béla gróf 2 alapítványt 2000 kor. értékben, Pongrácz Frigyes gróf 2 alapítványt 2000 kor. értékben, Galgóezy Antal 5 üzletrészt 100 kor. értékben, Skodra János 1 üzletrészt 20 kor. értékben, Molnár Vilmos 1 üzletrészt 20 kor. értékben, Herzfeld Oszkár 10 üzletrészt 200 kor. értékben, Szent-Iványi László 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Szoták István 1 üzletrészt 20 kor. értékben, Lónyay Gábor gróf 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Görgey Pál 1 üzletrészt 20 kor. értékben, Beviczky Imre 1 üzletrészt 20 kor. értékben, Szájbély Gyula 2 alapítványt 2000 kor. értékben, álgyesti Tüköry Antal 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Benner Gusztáv 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Hertelendy Ferencz 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Csertan Károly 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Haczky Kálmán 20 üzletrészt 400 kor. értékben, Szily Dezső 5 alapítványt 5000 kor. értékben, Kemény Andor 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Oltay Guidó 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Szűcs Zsigmond 1 alapítványt 100Ó kor. értékben, Hertelendy József 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Barcza László 1 alapítványt 1000 kor., 5 üzletrészt 100 kor. értékben, Gyömrey János 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Bezerédy László 1 alapítványt 1000 korona értékben, Bogyay Máté 1 alapítványt 1000 korona értékben, Kőnigmajer János 1 alapítványt 1000 korona értékben, Vajda János 5 üzletrész 100 kor. értékben, Ányos Kálmán 5 üzletrészt 100 kor. értékben, Sklublits 5 üzle'részt 100 korone értékben, Nagy Kászló 10 üzletrészt 200 kor. értékben, Csertán Karoly 1 alapilvámt 1000 kor. értékbon, Taranyi Ferencz 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Bezerédj Lajos 1 alapítványt 1000' kor. értékben, Vida József 5 üzletrészt 100 kor. értékben, Batthyány József gróf 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Malatinszky Ferencz

szerint az újonnan keletkező szeszfőzdék kontingensének megállapításánál és a pótkontingens kiosztásánál az egyesületnek ingerencziát nem biztosithat, mivel a földmivelésügyi miniszter van hivatva ily szakértők kijelölésére, az igazgató-választmány elhatározta, hogy a földmivelésügyi minisztert felkéri, hogy ezen szakértőket az egyesület tagjai közül jelölje ki. A pénzügyminiszter értesiti az egyletet, hogy a rendelkezésére álló alkoholmenynyiségnek pótkontingensül való kiosztásánál akként kiván eljárni, hogy azt a törzskontingens arányában osztja ki a szeszfőzdék közt és pedig első sorban a 2 hit meg nem haladó átlagos alkoholtermeléssel biró szeszfőzdék közt. A miniszter ígéri, hogy megfontolás tárgyává fogja tenni azokat a javaslatokat is, melyek arra az eljárásra vonatkoznak, mely követendő lenne akkor, ha a rendelkezésére álló alkoholmennyiség az igényelt pótkontingens teljes fedezésére elégtelennek mutatkozik és erre nézve kéri az egyesületet javaslatait. A választmány elhatározta, hogy ugy a régi, mint az uj szeszfőzde-tulajdonosok bevonásával akcziót indit e kérdésben és széleskörű vita tárgyává teszi s erre nézve kérdőiveket bocsát ki a szeszgyárosok kőzött,.

1 alapítványt 1000 kor. értékben, dr. Már Károly 1 üzletrészt 20 korona értékben, öszszesen 601 alapítványt 601,000 és 422 üzletrészt 8440 kor. ért ékben, 22 üzletrészt 440 kor. értékben. Az eddig beérkezett aláírási iveken 601 alapítványt, 422 üzletrészt, összesen 609,440 korona értékben jegyeztetett. Ezenkívül a vármegyék és városok minisztériumi jóváhagyás végett, következő alapítványi jegyzéseiket terjesztették föl: Zala vármegye 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Csanád vármegye 3 alapítványt 3000 kor értékben, Pozsony vármegye 2 alapítványt 2000 kor. értékben. Temesvár szab. kir. város 2 alapítványt 2000 kor. értékben, Baja város törvényhatósága 1 alapítványt 1000 kor. értékben. A „Köztelek" utolsó számában egyeseknek nevei tévesen közöltettek, amelyek azonban hozzánk érkezett megkeresés folytán ezek helyreigazítása eszközöltetett, u. m. Butkay Wiczmándy Zsigmond Ödönre. Sulyovszky Ádám Istvánra, Ambrózy Károly Nándorra. A. Magyar Mezőgazdasági Szesztermélők Országos Egyesületetének igazgató választmánya ma délelőtt gróf ZselénsM Bóbert elnöklete alatt a Köztelken ülést tartott. Az ülésen Bubinek Gyula titkár jelentést tett a nyár folyamán rendezett szeszfőző-tanfolyamról, melyen 49 hallgató vett részt. A választmány köszönetet szavazott a földmivelésügyi miniszternek, amiért a szeszfőző-tanfolyam rendezésében az egyesületet anyagilag s erkölcsileg támogatta. A pénzügyminiszternek azon leiratára, mely

permetező

Szuperfoszfát chilisalétrom kénsavas-káli kénsavas-ámmon és egyéb műtrágyaféléket, továbbá

s

I rézgálicz

98-99% jegeczekben és ő r ö l v e valamint egyéb

anyagokat

legjutányosabban ajánl a

„HUNGÁRIA műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság Budapesten, Vár/J korúi 21. f 1898. évi forgatom: 26,239 m FeSfciwjuk a t . e s . gajEslakozíiiBség figgyeBraiéi

Éra,/ loziökra falküldött és felviligosi-

HELLERMVS TÁRSA,

81 SZÁM. 9-ÍK ÉVFOLVAM. A játékterv. Mint minden, a szerencse is változott az időkkel. Abbahagyta a világtalanságot és beállt mathematikusnak. Az ötödik osztálysorsjátéknak most megjelent játékterve, a mely hirdetéseink közt látható, a szerencsét ily mathematikusképp mutatja be. Nagy számoszlopokban a százezer osztálysorsjegynek ötvenezer nyereményéről számol be. Hatalmas összegekről, amelyek - jómódot és vagyont visznek a közönségbe. Még a milliói is lehozta a lehetetlen ábrándok kozul az elérhető valószínűség világába.

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti

gabonatőzsde.

(Bvümann és Vlahl budapesti ternsénybizományí ctSg jelentése.)

Napi jelentés 1899. október 13 Az e heti jelentése a newyorki „Cineinathi Price Current"-nek következőket jetzi: Az őszi vetések kikelése a szárazság következtében akadályozva van. A tengeri behordása folyamatban van, az eredmény gyengébb mint a milyet vártak. A buzahozatalok sem ütik meg a ldvánt mértéket. Nálunk buza ma jól volt {kínálva, a vételkedv gen mérsékelt, az irányzat lanyha, a forgalom 10.000 métermázsára szorítkozik, mely mennyiség 5—10 krig olcsóbb árakon kelt el. Eladatott: Uj-buza: Tiszavidéki: 100 mm. 80 kg frt 8-50 3 hóra

kÖZTELKK,

189&

OKTÓBER HÖ

Déli 12 órakor következőképp áll: Kötete',t. Buza októberre . . 0' áprilisra 1900. Rozs okt. áprilsra Tengeri májusra 1930. 0. Zab okt áprilisra Káp.-repcze aug. . —-

14

6-55—56 6-98—7-— 5-15—16 4.90-92 5-34-36

SzesziMet. 8seSÍ. (Gvídfínger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten az üzletmenet változatlan élénk volt és a szeszárak azonnali szállításra valamivel olcsóbban, későbbi szállításra a multheti zárlatjegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban azonnali szállításra 56-——56'13 frton. Elesztőszesz gyér készletek folytán 56.25 frton adózva és 21.25—21.63 frton szabadraktárra szállítva. ~~ Az adózott és denaturált szesz ára 25 forinttal olcsóbban jegyeztetik. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyerse héten élénken volt kinálva és több tétel fix áron 17.33 frtig kelt el november—májusi szállításra. A hmiingem nyersszesz ára Budapesten 18,25— 18-75 forint. Bécsi jegyzés 19 80-20.— frt kontingens nyes-Ein. Prágai jegfzés 55"——55 25 frt adózott és 18-75 19-— frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 975—10 — frt kiviteli szeszért 90% hektoliterje. A kivitel e héten több nagyobb tétel finomított szeszt vásárolt, mely Dél-Törökország felé lett szállítva. Vidéki szeszgyárak közül: Arad, Temesvár, Győr változatlanul, a többiek 13—25 ' krral olcsóbban jegyeznek. ; Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés maiiéit értendők. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vörös lóhere E pillanatban szállítható áruk hiányában vagyunk, a mi magyarázatát abban leli, hogy bánáti eredetű . lóhere gazdát változtatott s a spekulánsok kezeibe jutott, azokéba,' kik ttjváhbi áremelkedésre számítva, az összevásárolt készletekkel tartózkodóan viselkedik. Erdélyből pedig, az ottani elkésett cséplés miatt alig jött valami a piaczra. A belföldi forgalom irányzata bár csöndes, azonban továbbra is szilárd. A külföldi piaczokon európai eredetű minden minőségű vörös lóheréért élénk volt a kereslet. Magyar gyöngébb minőségű áruért 130 márkát, finomabbért 140 márkát fizettek métermázsánkint loco" Hamburg. A beérkezett tudósítások azt jelentik, hogy a termés Európoszerte a folytonos esőzések hatása alatt rendkívüli módon szenvedtek, Olyannyira, hogy a termés Csehországban egészen, Galicziában legnagyobbrészt a csapadék miatt elpusztult. E jelentésekből az is kitűnik, hogy Oroszországban is tisztábban látható a helyzet és pedig a várakozásoktól igen elmaradt ott a termés és a nagyobb szállítmányok iránt táplált remények igen aláhanyatlottak. Luczerna. Provenceit szép minőségben, aránylag kedvező árak mellett kínáltak, olasz áruból is ajánlottak néhány szebb tételt. Ha nagyobb kötések nem is jöttek létre, a piacz hangulata mindazonáltal nem volt lanyha. Tetszetős minőségű magyar áruból néhány tétel került eladásra. Jegyzéseink nyersáruért 100 kilónként Bpesten : Vörös lóhere, . . . . . 66—70 frt. Luczerna 50—54 , Baltaczim 11-5—12 5 „

100 Rozs kevés forgalom mellett változatlan, helyben 6.40— 6.60-ig adatik eí Budapest távolságában 5—10 krral olcsóbban. "Árpa teljesen el van hanyagolva, a forgalom csak gyengébb minőségű és takarmányárüra szorítkozik, melyek 5.80—6.10 érnek el minőség szerint. Tengeri a kevé^ kinálat következtében szilárd, helyben 5.45—5.50 'fizetik. Zab változatta, helyben 5.20—5.50, Budapest távolságában 5.15-ig fizetik. Határidők a lanyha készáruüzlet és a k lanyhasága következtében lanyhák.

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a .Köztelek" részére. Budapest, 1899. okt. 12-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: A és B dara —.— frt. Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 7'/« liszt:frt 14.30 13.70 13.— 12.30 12.— 11.70 11 — 9.50 7.70

4.40

4.40

Lnjza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek' részére. Budapest, 1899. okt. 12. Netto-árak 100 kgként, Budap esten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül.

Ár frt: 14— 13.40 12.80 12.— 11.80 11.50 10.90 9.40 7.70 Takarmányliszt Korpa Ár: frt

6—

4.40

4.50

A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó azövetkezaténdk Jelentése. 1899. okt. hó 11-ről. A felhozatalok csökkentek, minek következtében a forgalom is veszített élénkségéből. Csupán, vad iránt mutatkozott vételkedv. Őzbaknak jó a kereslete, nyulak és fáczánok könnyen elhelyezhetők, Teavaj irányzata szilárd, a készletek nem fedezik a szükségletet. Príma tojás szilárd, változatlan árak mellett. Gyümölcsfélékből csupán I. rendű minőségű alma és körte iránt mutatkozott fokozott vételkedv, mig szőlő a nagymenynyiségü hozatalok következtében elhanyagolt. A húsárak változatlanok: marhahús bpesti I. hátulja 50 - 56 kr., eleje 44—48 kr.,, juhhus vidéki hátulja 44—48 kr., eleje 40—44 kr., borjúhús egészben 50—56 kr. eleje 52 kr., hátulja 60 kr., szopósmalacz 0-75—1-00 forint darabja. Szarvashus 0"25—0 35 forint, őz 0-50—0-70 frt egészben. Nyúl.nagy 1-00—1-20 frt, fáczán 1-10—1-60 frt, fogoly 0-50—0-60 frt. Gyümölcs: rétesbe való 8-00—14-0 forint. TörökBálint 8-00—16-00 forint, ponyik . 8"00-! 8'00 forint, parmen .14-00—24-00 forint. Körte császár 12"00—20-;00 forint, sárga vajkörte I. 12-00-35-00 frt, közönséges kevert 8-00—10-00 frtig. Szőlő fehér mézes 16-00—20-00 frtig, saszlá 20-Ö0—30-00 frtig, passatutti 24-00—45.00 frtig. Beküldésre ajunlhatunk: vadat, burgonyát, teavajat és I." tojást. (A székesfővárosi vésáregaraok-igazgaíősáf jelentése. Budapest, 1899. október 12-ről. Has. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 53 -66. II. oszt. 48-54, III. oszt. 47—48, eleje I. oszt. 47—50, 51. oszt. 45 -47, III. oszt. 42—45, borjúhús hátulja í, oszt. 60—70, II, oszt. 50-60, eleje I. oszt. 50—60, II. oszt. 35—45, birkahús hátulja I. oszt. 42—46, II. oszt. 38-42, eleje I. oszt. 36-40, II. oezt. 34—38, bárány eleje l db 0. 0—, hátulja : '—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 47^-48 0, vidéki 36—44, szalonna nélkül elsőrendű 44—52, vidéki 36—44, sertéshús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar 0 7--70 idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 48 - 6 0 , füstölt belf. csonttal 0-48-0-75, osont nélkül 0'55 - 0 85, sonka füstölt külf. osont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 45-0—46'0, füstölt 50"—52", gertésssirhordSval 51 0—52 0, hordó nélkül 49-0—49-0, kolbász nyers 1 kg. — — f ü s t ö l t 72—80, szalámi belföldi 125 -165, külföldi , malacz szórós áíö 1 db l120 tisztított 0-90—1.— BsromS. a) £16. Tyúk 1 pftr frt 1-10-120, csirke 0 5 5 - 0 70, kappan hizoít 0" 0 —, sovány 1-20, 1.31, ruoza hízott 2-30—2 50, sovány 1-00—1-60, mu (ázott 5-——6-—. sovány 2-——2 20, pulyka hizott 0 — —0-—. sövény 2 2-40 b) Tisztított Tyúk 1 öb frt 0^60-0-70, 1 kg. —, csirke 1 db 0 60—0-75, 1 kg. — _ _ kappan hizott í db 0-—Ö'—, 1 kg. —• •—, rfecze hizott 1 db 0 80-1-10, 1 kg. 50—70, félkövér 1 db o0—, lud hizott 1 db 1-80—2-60, 1 kg. 52—0-58, félfcöv. 1 db 00-—, 1 kg. , pulyka hizotf 1 áfa o0-—, 1 kg. .félkövér 1 db 1-50-1-70, 1 kg, 50—50, ludmáj 1 db 50—0 80, 1 kg. 1.20—1-50, ladzsir 1 kg. 0 8—1-—, idei liba 1 db . Hri. Slö. Harcsa 1 kg. frt 0-60—0-80, csuka 0-— -0-—, ponty (dunai) 070—0 80, süllő —•—-—, késségé 0'—0-0, máma 40 —60-—, czompó 0-50—0-70. angolna 00 —, apró kevert 0-18—0-20, lazaca , pisztráng 0 0-—. Tej és tejtermékek. Tej 1 Ut. írt 0-08—0-08, lefölözött 0-06—0-06, tejszinO0'—, tejföl 0-25—0-28, tshénvaj (tea) 1 kg. 0-90—105,1. rendű 0-70—0-85, II. r. U-60—60-~, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0-6—0-12, juhíuró 38-41, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0-32—48, emmenihaii sajt 1-10—1-20, groji sajt 0-50—0-60. Hsat és kenyérneBia. Fehér kenyér 1 kg. ír! 13*0-13-0, barna kenyér 100—11-0, rozskenyér ll'O —11-0. Búzaliszt 00 ss. 1 q , 0 —••—, 1. —' 2 _ • _ 8 —••—, 4 —•—, 5 — . H§V9Íyei»6k. Lencse magyar 1 q írt 7—9, stokeraai 2 0 - 24, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatott roagyar 13—15, külföldi 13—17, bab fehér apró 6—7 nagy 6.0—7-5, szines 7-0-8-0. Tolás. Friss 4. o. (1440 db.) 1 láda frt 88-0—39.— a. oszt. (1440 db.) 35-0—36 5, meszes — — , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 3-30—3-40, törött tojás 00-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0-00 1 b 3.0—4.0, Petrezselyem 100kötés 0—0'0, 1 q 3. 5 00,

ím

83 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1899 OKTÓBER H ö 14.

zeller 100 drb 0-80—1.—, karalábé 80—1.0, vöröshagyma 100 köt. 00.—, 1 q 2.20—3.50, foghagyma 100 köt. — .—.—, 1 q 1.1.—16.—, vörösrépa 100 drb O.SO-^0-70, fehérrépa „ fejeskáposzta 3 - — 4.—, kelkáposzta 100 db Ó.8—1.0, 'vöröskáposzta 4. -6.—, fejessaláta 0.90— 1.20, kötött saláta 0'•—, burgonya, rózsa 1 q 1.60— 2.—, sárga 2.20—2.30, külföldi —. , fekete retek 100 drb 0.60—1.10, uborka nagy salátának 100 drb 1.6—4.—, savanyítani való 100 db 0.7—1.2, savanyitott 1.2—1.70, zöld papr. 20—0-6, tök főző 10—14, zöldbab 8.0—9.—, zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. — — . — , fejtett 1 lit. —, tengeri 100 cső 0.8—1.0, karfiol 100 drb 8.—20.— paradicsom 1 kg. ,4. 6.—, spárga 0. 0.—, torma 1 q 12—16. Gyümölcs. Faj alma 1 q frt 8—12, köz. alma 7—8, vajkörte 20—35, közönséges körte 8—16, szilva'magvaváló 10.—13.—, vörös—,—.—, meggy faj — , közönséges , ringló , baraczk kajszin , .őszi ———. dinnye görög nagy 10 drb —•—0-—, kicsi , sárga faj 1' q. —.0 .0, közönséges . szőlő 1 kg. 12.0-14.0, csemege 14 — 18, dió (faj papirhéju) 18—30, közönséges 14.0—18.—, mogyoró 28—32, gesztenye magyar 8—9, olasz 14—16, narancs messioai 100 db 0, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— O'OO, czitrom 1-40—1'60, füge hordós 1 q 18—20, koszorús 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75, egres 1 lit. 00 ' ^ , eper 1 kg. 00 — kr. Főszerek italok. Paprika én I. rendű 1 q. frt 40—60, n. rendű 20—30, csöves , (szárított) . köménymag • , borsókmaga . mák 1 q. &t 2í—30, méz csurgatott 0-30— 0-40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szín 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0*50, házi pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz galaczkfer" BMapesti takarmány-vásár. (IX. kerület Mesterotcsa, 1899. okt. 13 A székesfővárosi vásárigazgatóság jelei; tése a .Köztelek' részére). Felhozatott a szokott tözeégskből 142 szekér réti széna, 50 szekér muhar40 zsupszalma, 6 szekér alomszalma. 0 szekér takarmámyszalma, — szekér tengeriszár, 7 szekér egyéí takarmány (lóhere, luczeriia, zabosbükköny, köles stb.s 700 zsák szecska. A forgalom közép. Árak q-ként r következők: réti széna 210—300, muhar uj 220—290, seupszalma 140—170, alomszalma 130—150, egyéb takarmány , lóhere r—, takarmányszalma —0—0—, tengeriszár , luczerna , sarjú , szalmagzecska 180—200, széna , uj — — — , zabosbükköny 250—250. összes l oeiitzám 252, iuly 277000 kg.

Allatyásárok. Budapesti szuróiiiarhavásár. Október hó 12-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése. Felhajtatott: 352 drb belföldi, 27 drb galicziai, drb tiroli, . 86 db növendék élő borjú, 44 db élő bárány ; 40 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, 42 drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb öjött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött. Borjuvásár élénk lefolyású volt. Árak a következők : Élő borjuk : belföldi —•—•— frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 32—48 írtig, kivételesen frtig súlyra, növendék borjú 20—27 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi 54—60 frtig, tiroli — forint. galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 0-0—0-— frtig, bécsi ölött borjú 5 4 - 6 0 frt, kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 8—10-50 frtig, kivét. — frtig, élő kecske —•—•— frtig páronkint. Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1899. évi "október hó 12-én. (4 budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: 383 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 61 db, közép 29 db, alárendelt IS db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 101 db, tenyészbika 3 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 4 db, bonyhádi 67 db, hizlalni való ökör — db, üsző 0 db. Jármos ökörben jelentéktelen; forgalom volt. — Fejős tehenek ára változatlan. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos ökör 350—370, középmin. jármos ökör pár., alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos bivaly é. s. mm., frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., bekötni való ökör — frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 80-120, bonyhádi tehén 130—180 kiv. — frtig, tinó frtig páronkint.

db elsőrendű hizott ökör, db középminőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, — - db középminöségü tehén, db alárendelt minőségű tehén. A kisebb felhajtásból kifolyólag a vásár irányzata szilárd volt s az árak átlag 1 frttal sőt 2 frttal is emelkedtek 100 kgronkint. Első" rendű hizott ökrök árjegyzésében az emelkedés nem nyert látható kifejezést, mert ma gyengébb volt a mintség. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 3235-50. kivételesen 36-— , hizott magyar ökör középminőségű 29' 32—, alárendelt minőségű magyar ökör 2528-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 20—32-—, kivételesen tarka tehén —••—, magyar tehén középmin., 20 32'—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— 32, szerbiai ökör jobb minőségű 24'-—30 50, kiv. —, szerbiai ökör középminöségü 20' -23'—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• -•—, szerbiai bika 24—33 —, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 17.—22-50, kiv. —•— frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. okt. 12-én. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). A vásár forgalma élénk. Felhajtatott összesen 651 db. Eladatott 361 dbJobb minőségű lovakból hátas 18 db, eladatott 1 db. 200--*— frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 db, eladatott — db frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 25 db, eladatott 1 db 165 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 60 db, eladatott 28 db 105— 140 frtért, ponny 4 db, eladatott 0 db frtért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 150 db, eladatott 70 db 60—85 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 300 db, eladatott 220 db 22—50, frtért ; alárendelt minőségű lovakból 84 db, eladatott 41 db 7—20 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 85 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 7 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db. Kőbányai sertésvásár. 1899.^ október 13. (Első magyar sertéshizlatő-részvénytársaság telefon-jelentése a .Köztelek" részére.) A vásár lassú volt. Heti átlagárák: Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 41-5—42'0, 280—300 kg. nehéz 43'—43Va kr, öreg 300 kg. tuli —-0 •— kr, vidéki sertés könnyű kr. Szerb 41-0—43-0 kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 5 " 4 0 — f r t , árpa 6'35 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: Okt. 6. maradt 38626 drb Felhajtás: Belföldről 860 drb, Szerbiából 1577 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 2437 db. F ő ö s s z e g 41063 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 1006 drb, belföldre Budapest környékéré 1026 drb, Bécsbe 458 drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 1007 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott 2, vaggonból kirakatott hulla 12, borsókásnak találtatott 9, összesen 23 db. összes elhajtás 3520 darab. Maradt állomány 37543 drb. A részvény-szállásokban 9547 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószáMsokban maradt 2662 drb. Felhajtás : Szerbiából 1577 db, Romániából —— drb, összesen 4239 drb. Elhajtás: 1389 drb, maradt állomány 2850 drb és pedig 2850 drb szerb és — db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 370 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Sovány sert ésiizlet. (A magyar élelmiszer-szállitó részvénytársaság , heti jelentése. 1899. október 13-án.) A sovány sertésüzlet irányzata a lefolyt héten is lanyha volt. Csekély forgalom melleit a következő árakat jegyezhettük: Sertésvészen átment sertések á r a i : 100—120 kg. (páronk.) súlyban 37—40 krig. 120—160 , „ „ 35—38 , 160—200 „ „ 34—36 „ Sertésvészen keresztül nem ment sertések 100—120 kg. 30-33 , Pusztán átvéve 4°/0 levonással.

Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.)

Budapesti vágómarhavásár. 1899. évi október 12-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek' 'részére.) Felhajtatott: 3254-db nagy vágómarha, nevezetesen: 521 db magyar és tarka ökör, 343 db magyar és tarka tehén, 1956 db szerbiai ökör, — db szerb ökör, — db boszniai ökör, 119 db . szerbiai tehén, 141 db bika és 174 db bivaly. Minőség szerint: 595 darab elsőrendű hizott 2226 db középminöségü és 433 db alárendelt min. bika

Okt. 16.

Budapesti I-1II. ker. kir. jbiróság

Okt. 19. Okt. 20.

Magyar-óvári kir. jbiróság Budapesti kir. tvszék

Okt. 24.

a tkvi ha- Deutsch tóság Imréné a tkvi ha- Epstein tóság Lajos a tkvi b a- Nagy tóság Ferenczné a tkvi hatóság a tkvi hatóság

Okt. 25. Okt. 26.

57401 40324

Fekete József .'• Spitzer Fülöpné

a tkvi ha- Sztarik : tóság Márton

Okt. 27. Okt. 30. Okt. 30. Okt. 31.

Tasnádi kir. jbiróság Debreczeni kir. tvszék

Okt. 31. Nov. 2.

Nov. 30. Nov. 30.

a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság

Eördögh Emilia Madarász Sándor Madarász Sándor

a tkvi ha- Ruzicska tóság Ferenczné

Margittal kir. jbiróság Pécsi kir. tvszék

Nov. 30. T.-kanizsai kir. jbiróság Rimaszombati

a tkvi hatóság a tkvi hatóság

Radin 2506 István gr. Zichy .2150 Ferraris Lajos

Szerkesztői üzenetek. M. Fr. urnák, Szigetvár. A meztelen csigáról szóló közleményét köszönettel kézhez vettük és azt idejében közölni is fogjuk. Közlése eddig időszerütlehsége miatt maradt el.

©srsss. stagy.

etsyesátteí íalnjűsaa.

Az egyeEttleti tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelés: Fomtsr Géza be 0 . M. G. K. Sgsagatója, — Felelős szerkesztő: Szilsssy Zoltán ax 0. M. G.R szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Bnfiaj Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.

Isőrangu

hazai

gyártmányi

.J^XELSÖMAGYAR $vázDASÁGI GÉPGYÁR RSSZVENY-TARSULAT B U D A P E S T .

Üe$ysre?sz4| isgeagycM t» cgy»fö! ©&®diaeági g é p g y á r a , Kirfy a j u d á J k o i i í h o i Kökségsi

gazdasági g é p e s t g y á r f t .

1547

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HQ 14.

83. SZÁM. 9 IK ÉVFOLYAM.

I Víntschgaui hasas tehenek | fejelés! képesség

Egyetemes és mélyítő ekék

3 © O 0

l i t e r , I

melyet több oldali bizonylatokkal igazolhatok, kaphatók

(""jaczélgerendelylyel, pánczélaczél kormánylappal egy darabbői, önvezetékkel, állítható szarvakkal.

iPICK

Többvasú e k é k .

OSWALDnii,

VIIL Külső Kerepesi-út 1. sz.

!UJ! | Finom-, szántó- é s esuklós-boISSO-iki r ó n á k , r é t b o r o n á k , h á r o m t a g ú szerkezet.J és e g y t a g ú h e n g e r e k . ES

n t c z a i l o k ö m o t i v o k , gőzcséplőgépek hajtására a főtierczesri vasmiivelihől. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások

BUDAPEST, Y. ker., Váczi-körut 6 0 . sz. Vetőgépek, trieurök, rosták, kukoricza-morzsoló/c, szecskavágók, répavágók, daráló- és őrlőmalmok, takarmányfüllesstők stb. nagy választékban.

Erzherzoggiscfae C s m e r a l ® EBi^ection in T e s c f o e n in S c & S e s i e n , czimen. Vmm

HHKDETtSEE

felvétetnek a Kiadóhivatalba?] BUDAPEST, fwzt.*.* ntB.íHr «=*m

Most jelent meg R

u

b

i

n

e

k

G

y

u

l

é

a

s S z i l n s s y

Z o l t á n

az 0 . M. G. E. titkárjai szerkesztésében

Köztelek Zsebnaptár 1900-ra. A „Köztelek Zsebnaptár" ezen liatodili: é v f o l y a m a régi köntösében, javított, és tetemesen bővitett tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetövé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0 . M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt 9BF

i forint

6 5krajczár.

H^ll

Megrendelhető

a „KÖZTELEK" kiadóhivatalában, Budapest, I <sj£ ! lé&n,

IX., Ü l l ő i - u t 2 5 . ( K ö z t e l e k ) . ______________________

^ :

c

KÖZTELEK,

í 548

1899. O K T Ó B E R H Ó . 14.

G A N Z és T Á R S A S É

r.-társ.

Budapesten.

Petróleummal benzinnel

és

hajtott

gazdaság

(BÁNKI

is

CSONKA

adómentes motorok czéljaira

szab. rendszene).

Mechwart-féle gó'zekék é s petroleumekék. Hengerszékek, köjáratok és teljes malomberendezések. árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.

T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási erőátviteli berendezések. > -

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK,

. házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. B O W E ü i - B A R F F - f é l e szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxydált szivattyúk rózsda ellen védve.

Árjegyzékek

8 3 . SZÁM. 9-IK

Szeszgyárosok figyelmébe! Elismert kitűnő minőségű t e l j e s e n megbizliaté és g a r a n t á l t tiszta

a n y a - é l e s z t ő i kilónként 1 frttal bármely posta, vasút- v. h a j ó á l l o m á s r a bérmentve

Krausz s z e s z - é s élesztő-gyára BUDAPEST. Krausz, szeszgyár tele

legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

, W. GARVENS, Wien

I., Walfischgasse 14. sz.

ÉVFOLYAM.

D í j j a l kitüntetett

,W e s t f a i i a ' - S e p a r a t o r

? Schwarzénbergstrasse 6.

ingyen és b é r m e n t v e .

Albert Áschjr. Berlin, C. an der Stadtbahn 42.

A N T O M

T O M S

WIEN

. . t e j g a z d a s á g i é s uradalmi vajra.

IÉÉÉÉÉÉIÉÉÉÉÉÉÉII Láncz-szivattyuk viz, trágyáié,

Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve.

ICwizda

J.

Ferencz

OS. és kir. oszt.-magy^ román^kir.^és bolgár fejedelmi k e r . gyógyszerész, Korneulburg Bécs m e l l e t t .

Melasse, kátrány és más folyadék részére.

83. S Z Á M . 9-IK É V F O L Y A M .

K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . O K T Ó B E R HÓ 14. 15

Magyar mezőgazdák Szövetkezete.' M e g t i i v ó a

„Magyar

Mezőgazdák

Szövetkezetének"

f. é v i o k t ó b e r h ó 3 1 - é n d . e . 1 0 ó r a k o r , B u d a p e s t e n , a z A l k ö t m á n y - u t c z a

81. s z á m ú h á z földszintjén

tartandó

l Ö l T TTU. r e n d e s é v i k ö z g y ű l é s é r e . T Á R G Y S O R O Z A T : 1. Az i g a z g a t ó s á g j e l e n t é s e a z 1 8 9 8 — 1 8 9 9 - i k ü z l e t é r r ő l a z á r ó m é r l e g b e m u t a t á s á v a l é s a . n y e r e s é g h o y á f o r d i t á s a i r á n t i határozathozatal. 2. A f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g j e l e n t é s e . 3. Határozathozatal az igazgatóság és felügyelő-bizottság felmentése tárgyában. 4. Az a l a p s z a b á l y o k m e g v á l t o z t a t á s a . 5. Igazgatósági tagok v á l a s z t á s a . 6. A felügyelő-bizottság n é g y t a g j á n a k m e g v á l a s z t á s a és illetményeinek megállapítása. 7. Esetleges i n d í t v á n y o k . B u d a p e s t e n , 1899. évi október 5-én.

Ap igazgatóság.

Az a l a p s z a b á l y o k 13. § ' á n a k k i v o n a t a . Minden tag,. a közgyűlésen; meg nem jelenése esetén; képvigeltetését meghatalmazás, utján a szövetkezet'más!Vt,agjára ruházhatja; a meghatalmazás minden ' egyes meghatalmazó által külön kiállított igazolvány alapján történik; melynek alakját az igaigatóság esetjől-esétre határozza' meg. Gazdasággal foglalkozó tagok a közgyűlésen való képviseltetéssél Írásbéli meghatalmazással:1 .jóSzá'gigazgatójuíaí/ éSetleg: íiiás gazdatisztjüket is megbízhatják. * J°gi 'személyek és erkölcsi" testületek törvényes képviselőik által gyakorolják közgyűlési jogáikát. Minden üzletrész egy szavazatra jogosit, de egy tag sem gyakorolhat saját üzletrészei alapján 20 szavazatnál —. meghatalmazás alapján pedig saját üzletrészei hozzászámitásával 40 szavazatnál többet. Mérleg-számla. V A G Y O N

frt

Pénzkészlet: Pénztár-száanlán '_ Utánvétel-számlán Értékpapirkészlet: Értékpapír számlán . .... .1.' Tisztviselők nyugdijalapja sorsjegyszáml. Váltókészlet: Váltótárcza-számlán — Árukészlet: Fogyasztási áru-számlán ... ... ... Mezőgazdasági gépek számláján Magvak számláján ... ... . Gabona- és erötakarmány-számlán ... Adósok: Személy-száraiákon ... Ing-óságok: Felszerelési számlán ... Függő tételek: ... ... . Letéti ; zámlán ... ... ^Szövetkeze li tagok számláján Összesen... . II

kr.

, frt:

kr.

2648 ,01 5632 52

37

8280 53 2

5100 2614 •77,

,

7711 77

- 28765 37 41034 26 53247 — 1536Ö 97 125945 54

15427 36 200 —

kse&Í/;

15627 36 1048956 75

T E H E R

| j 1

frt

kr.

frt

Alaptőke : Szövetkezeti törzsrészj.-számlán. __., ... 205500 Tartalékalap-számlán ... ... " ,70000 Hitelezők:

11/18 ...... 11/37 Személy-számlákon . . . . . . . II/45 55 Tisztviselők nyugdijalapja számlán ... 11/32 Váltó adósok számláján ... ... ... ... Függő tételek: 3 11/14 Átmeneti számlán ... ... 122 letéteményesek számláján II/6 I. Rész .-szelvénykamat-számlán II. Részj .-szelvénykamat-számlán 11/15 III. Rész .-szelvénykamat-számlán 1 142 IV. Részj .-szelvénykamat-számlán ... ... 11/29 V. Rész .-szelvénykamat-számlán 11/26 VI. Részv.-szelvénykamat-számlán... 4 Egyenleg: 124 Rendelke zésre álló nyereség ... —V Összesen...

...

kr.

275500 —

449,182 42 8061 65, .253117 41

710361 4.8;

16938 97 15427 36 : 47 191 341 36 .573' 49 •' 83i . 3114

37457 76

, i 25637 51 , 1048956 75

m

V e s z t e s é g - és iiyereség-számla. V E S Z T E 8 É C

11/41 11/19 II/20j 11/42

Személyzeti kiadások: Személyzeti fizetések számláján ... ... Folyó kiadások: Adó-számlán ... ... ... ... ... Általános költség számlán Posta-, távirda- es bélyegköltség ... Nagybecskereki fiókraktár költség-szár!)}. Leírások: Leírandó követelések számláján ™ ' " számlán... ... ... „_ Egyenleg: Rendelkezésre álló nyereség ... Összesen...

N Y E R E S É ( Rendelkezésre álló nyereség-számlán 1897 ii —98. évről ... ... ... . Rendes j ö v e d e l e m : Fogyasztási áru számlán II Gabona- és erötakarmány-számlán ... Magvak számláján ... ... . Mezőgazdasági gépek számláján Biztosítási dijak számlán. . ... ... Rendkívüli j ö v e d e l e m : Kamat-számlán ...

' 83139 7617

Igazgatósági jelentés: 1. A tagok létszáma: 674 tag ,2055 üzletrészszel. 2. Az üzleti év folyamán kilépett: 8 tag 11 üzletrészszel,1• kilépését bejelentetté 2 tag 3 üzietrészszeí. 3. a) Befizetett üzletrész 2053, 6).felmondott üzletrész 3, e). kifizetőt üzletrész 11. Évi forgalom: frt 20.996548.78 kr. Kelt Budapest, 1899.' évi június hp 30-án. Balló Dezső ' A köáyvékkel egybehangzó/ főkönyvelő. AZ IGAZGATÓSÁG: Gróf Andrássy Aladár elnök, Gróf Széchenyi Imre alelnök, Barcza Károly alelnök, Ferczel Ferencz vezérigazgató, Dr. Birő Lajos, Bujanovich Sándor, Hajós József, Halász Zsigmond, Hegedűs József, Kovács S. Endre, Finkovits József, Reusz Henrik, Rubihek Gyula, Gróf Széchenyi Bartalan, Tolnay Lajos. Á FELÜGYELŐ-BIZOTTSÁG: Zachár Gyula elnök, Koppély Géza, Pirkner János, Renner Gusztáv.

1550

KÖZTELEK,

1 8 9 9 . O K T Ó B E R HO 1 4 .

lazái

S Z Á M . 21-ik É V F O L Y A M .

83.

Csakis a

Hazai ipa pártoljuk.

FUCHSÉSSCHLICHTER. Budapesf,V!Jász-utcza 7.

^ & a d © 8 f legrtsj átsüt rendszerű

A retési idényre ajánlom S a c k

melyek K I S B É R E N és L É V Á N mu!t év őszén tartott nemzetI közi versenyek alkalmából e l s ő

d í j j a l

lettek kitüntetve-

(IY-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sík vagy dombos talajon minden mag-félét tetszcsszerinti mennyiségben t ö k é l e t e s egyenl e t e s e n lehet elvetni, anél kül, hogy a vetőszekrényí beigazítani, merítő vagy fogaskorekeket cserélni kellene. Sack Rudolf valajjggi mennyi sorbavetőgépei fegjjr" lette könnyen járnak, na" gyon szilárdan vannak készítve, igen tartósak és kívánatra elíLcrmánynyal is kaphatók. Mindennemű Sack eke, borona, szórvavetöyép és talajmivelési eszaz itt köz dus választékban van raktáromon eredeti minőségben látható törvényes védfegygyel Í K D l c s a k nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen most [)VL|jelent meg és kívánatra legszívesebben szolgálok azzal ingyen és bér- ESsa mentve. -

p h o p p e h

s A M U ,

S a c Jk EJ u d ® 1 f m a g y a r o r s tágí kizárólagos képviselője, B U D A P E S T ,

•

¥., V á c z i - k ö r a t

52. sz.

Lapunk bekötési táblája i

f p t

k r é r t

(portómfcQtesea)

kaDható kiadóhivatalunkban

Hirdetmény. (Vasúti és hajózási forgalom Pozsony-Passamát.) A vasúti és hajózási forgalomban 1898. évi auf. hó 1-től érvényes 2. díjszabási fűzétben az «a csomóponti táblában» foglalt- csomóponti díjtételek érvényessége a délnémetosztrák-magyar vasúti kötelék 1898. évi január hó 1-töl érvényes IU. rész 2. füzetébe felvett, illetőleg ezen füzet által határolt területen fekvő állomásokra rendelt küldeményekre is kiterjesztetik. Az igazgatóság.

1 Hátasló I 16—17 m a r k o s ,

| megvételre l | m kerestetik.! R W

Czim a kiadőhivalulltaii. u

w

m

T

r

a

T

m

o

n

m

H D

a j Á K L O K :

G É P O J L A J A T ,

u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repezeolajat, stb. Szalonnát Fertőtlenítő szereket,

Kocsikenöcsöt, Petroleumot, Zsákokat,

takaró- és szekérponyvákat, rányfestékeket, fedéllakot,

SÜŐTRá® YMY

kátminden czélra és minden egyéb gazdasági czikket

W Vetőmagot a legjutányosabb

" Mindenkor a legmagasabb napi á

áron és garantált jó minőségben. készpénzfizetés mellett vásárolnak lóherét, luezernát é s e g y é b magvakat és kérek mintázott s z i v e s ajánlatokat.

KRAMEfi LIPÓT,

BUDAPESTEN,

V. ker., Akadémia-iiícza lO. sz. Sür®Snycziiss a „ C E S i E S " Sssdapest. Telefon.. Árjegyzékkel és részletes Külön ajánlatokká! kívánatra szolgrálok.

^

83. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1899. OKTÓBER HÓ

1 4 . 17

Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be az

-Separator Részvény-Társaság ezelőtt

Pfanhauser A.

Budapest, VII., Erzsébet-körut 45.

Elsőrendű

vető-, nyeles- és fürtös-makkot, Weiss Ferencz Sziszek,

ezelőtt Goeppinger & Co. W e i s s e n f e l s , Oberkrain.

Horvátország.

Szabadalmazott 97073/28681 C V. szám.

Magyar kir. államvasutak

Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak védnöksége alatt álló fiumei nyilvános raktár részvénytársaság Eiuméban foglalkozik a Fiúméba vasúton érkező és onnan hajóval továbbítandó, valsmint a Fiúméba hajóval érkező és onnan vasúton elszállítandó és a helyi áruk átvitelével, megőrzésével, gondozásával, csomagolásával, átadásával s egyéb kezelésével, nem különben az átvett áruk tűzkár elleni kiztositásával. A részvénytársaság gabona elevátorában a külföldre rendelt vagy importált gabonanemüek mindennemű kezelését (n. m. eleválást, keverést, egalizálást, rostálást, trieürzést és osztályozást) elvállalja, úgyszintén végezteti a gabonának zsákokban vagy ömlesztett állapotban való (alla rinfusa) hajóba rakását is. A részvénytársaság a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. Mínisterium által jóváhagyott üzletszabályzátát és díjtételét kívánatra díjtalanul rendelkezésre bocsátja. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

A hordóban levő folyadék nem vészit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély. Kapható

Á r j e g y z é k e t i n g y e n és 7217

bérmentve.

RENDSZERES

IfflLOIVI-herendezásek és egyes M iA L O M G É P E K ,

termény-tísztitú-művek, gabonaraktárak (silos) részére.

fejj

i

p

ö

l

1 GRAEPELHUGÓ gép- és rostalemezgyár, malomépitészet

Marshall, Sons & Co. Lmtd • r " r : "..f

angolországi gépgyár vezérügynöke

Ir BUDAPESTEN, V. ker.,

7626

Külső Váczi-ut 46. szám.

KÖZTELEK,

1552

1899. OKTÓBER

SANGERHAUSENI Magyarországi

BUDAPEST^

KÜLSŐ

8 3 . SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.

H O 14.

GÉPGYÁR

gyáptelepe

VÁCZI-UT

1443. SZÁM.

E l s ő é s egyedüli magyar special gépgyár. Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya

(kVÁRTHÁNITOK : az összes m e z ő g a z d a s á g i i p a r á g a k számára szükséges gépek. Nevezetesen: C z u k o r g y á r a k , S ö r g y á r a k , M a l á t a g y á r a k és S z e s z g y á r a k teljes berendezése és átalakítása. Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és czukorgyárak

H O F F M El S T E R - G O Z MOTOR

a legjobb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és'minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és S z e s z g y á r a k berendezése hosszabb lejáratú törlesz- minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, 1/2 lőerőtől kezdve 8173 egész 30 lóerőig gyártjuk. téses kölcsön mellett. • Minden szakbavágó felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készséggel s Kiváló szakember vezetése alatt állott nagyméretű tenyészállat szállítónál több éven át alkalmazva lévén, abban a ln-lyzelben vagyok, hogy,

tény ész-és h a s z o n állatokat

, valamennyi Tirol ban honos szarvasmarha fajtákat, külöÚber-lnnthalit és Lechthalit, Etschthalit és Wippthalit, Zillerthalit és PusterthalOuxit ugy szintén Pinzgau-Möllthalit legeredetibb minőségben kívánatra önállóan szállíthatok vagy a bevásárlást julalék ellenében eszközölhetem. L .Ennélfogva ajánlkozom a t. cz. birtoktulajdonosok, uradalmi intézőségekés-gazdasági, egyesületeknek, hivatkozással a legjobb referencziákra.

FRANZ EBERHARTER FA%^ÁSL{?SYÉSZ' Z e l l i m Z i l l e r t l i a t , Tirol.

8646

V o r o s t a r k a tiiió é s

ÜSZŐ

legolc§ébb űrért

vállalkoznak

WEILLER é s EISNER

Kis-Czelli

kereskedők.

B E § § E M E R - F E N T É K

Az

Első magyar setéshizlaló részv.-társ. (alapíttatott

18G9.J

Budapest—Kőbányán,

(VÉDJEGY r ÜLLŐ) a legjobb, évekig t a r t ó KÖ3SÖAVEOO ASSA® vas- és hullámbádogtetők, szerkezetek, harántrudak, rácsok, gépek stb. részére. BSlat f a m á z o l a t i s ü i üitő k o n z e r v á l ó s z e r . Tartósabb, szaporább és a különféle behatásoknak sokkal jobban ellenáll, mint minium é8 olajfestmény. — Alkalmazása egyszerű és olcsó. G a z d a s á g i üzemekben, u r a d a l m a k b a n , t e j g a z d a s á g o k b a n , s z e s z g y á r a k b a n stb. é v e k ó t a k i t ű n ő e n b e v á l t . Szakkörökből való számos elismerő-nyilatkozattal, mintával színkártyával szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok 1

LTJTZ E D E és TÁRSA, Pozsony, Gyár-nt 20.1

a j á n l j a a t . g a z d a k ö z ö n s é g é s s e r t é s h i z l a l ó k n a k a H i z l a l d a állom á s m i n d k é t oldalán f e k v ő , m i n t e g y 35000 d a r a b s e r t é s b e f o g a d á s á r a a l k a l m a s és czélszerüen b e r e n d e z e t t

szállástelepeit, hu

m e l y e k c s a t o r n á z v a , k i t ű n ő vizzel b i r ó á r t é z i k ú t t a l , vízvezetékkel, s z ü k s é g e s e l e s é g r a k t á r a k k a l , 2 g ő z m a l o m m a l é s szállóval v a n n a k ellátva. F o g l a l k o z i k : szállások b é r b e a d á s á v a l , szemes é s d a r á l t eleség beszerzésével, b i z o m á n y i b e v á s á r l á s é s eladással, f o l y ó s z á m l á r a fizetéseket t e l j e s i t . — A s e r t é s e k k é n y e l m e s e l h e l y o z é s e mellett, ü g y f e l e i n e k i g e n m é r s é k e l t á r a k o n , a l e g m e s s z e b b m e n ő előnyöket n y ú j t j a é s a l e g s z o l i d a b b kiszolgálásról g o n d o s k o d v a v a n . ( U t á n n y o m a t n e m dijaztatik.) 8430

1.1

Van szerencsénk ajánlani szavatolt

A legmagasabb dijakkal kitüntetett

^layton & Shuttleworth által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak:

tlsztasAg^n

Thomasfoszfátlisztet

Locomobil és gőzcséplőgép-készletek

s'zffl

ovábbá járgány-esőpISgépek, lóhereeséplSk, tisztító-rosták, konkolyozők, kaszáló- és aratúgépek. szénagyüjt-Sk, boronák.

szavatolt 15—20°/o citrátban oldható foszforsavtartalommol ét 85—100% perfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere : és ,luc?.erna, szőlő, komló és kerti vetemónyekre, kiváltképen a rétekre; l e g j o b b , l e g h a t á s o s a b b és legolcsóbb r o s z f o r s a * t r á g y a tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az ö s s z e s . s z u p e r f o s z f á t o k & t . — Ávczitrátban oldható foszforsav-tartalomért s z a v a t o s s á g o t vállalunk; netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A csehországi Tlsomasinűvek prágai foszfátliszt eladási i r o d á j á n a k r e z é r k é p r i s e l ő s é g e a magyar korona orsz. terültjén f

KALMAR VILMOS, «. ZtSffí«. Martellln a legfinomabb dohánynemesltő trágya kiz. eladása. Kainlt.

2V

^

locomobil- és csépí#gép-gyára.

8 3 . SZÁM. 9-IK

KÖZTELEK,

ÉVFOLYAM.

1899. OKTÓBER HÓ

: ipar»8«k és gazdaságok r é s z é r e a j á n l j a a I

Drezdai Motorgyár r.-t.

14.

1553

Knuth Károly

mérnök és gyáros.

(e. Morifcz Hille Drezda-Altstadt.) legújabb szabadalm. szerkezetű gáz-, petróleumés benzinmotorait és mozgronyait nagyszerű Minden kiállításon és versenyen első érmekkel és dijakkal kitüntetve. Több mint 4000 motor üzemben 20.000 lóerSvel. Vezérképviselet: Gellért I g n á c z Budapest

GYÁR fiS I B O D A : VII.

db öreg félvér kancza db 4 éves „ „ db 2 éves „ herélt db 2 éves „ kancza db 1 éves 2|4 percheron mén db 1 éves félvér herélt 8616 db 1 éves félvér kancza db félvér választott kanezacsikó

Ajánlja dus raktárát

K á l m á n c s a , (Somogym.) vasút állomás

" l ™ PJeper e r C d e t L DIANA fegyverekből Rationell (kakaT nélküli) fegyverekből,

) 4 í

Krupp Frigyes-féle aCZÉlCSOTfl

(HT eredeti g y á r i á r a k o n . ^ Ezen fegyverek a Jelenkor legmegbízhatóbb és t, val, úgyszintén árjegyzékkel készséggel szolgálok.

urad. ispán

G y u l a

. nán.

Seifert József, Pozsony, Hala

1 drb 2 A p e r c h e r o n v á l a s z t o t t k a n c z a c s i k ó , m é j n e s b e l i l ó f. é v i o k t ó b e r 1 5 - é n d. e. 9 ó r a k o r m e g t a r t a n d ó ö n k é n t e s á r v e r é s e n eladatni fog.

| 8cliilliaii

BUDAPEST, fisrár-ntcM 8—8.

Elvállal: Központi-, víz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closottek, szivattyúk, vizerőmiivi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékhói nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számárai Tervek, költségvetések, Jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek. 'Legjobb miaíségü kőagyas-osSrek raktáron.

M é l t ó s á g o s gróf S z é c h é n y i I s t v á n u r k á l m á n c s a i | uradalmában, lótenyésztés felhagyása miatt

11 1 3 5 1 3 5 4

fcer.,

üarány.

Kész paHdszíölíén'p•e^et, <<-• <•• . úgyszintén osztr.-ma 1

flOTUttlII,

~"SK9

>B rendszer szerint, yadász- és oí

liítve" SiilT

1 oszfrák-ma Sredeíi-Slep-íöHén^e]^ ALAPÍTTATOTT 1802. ÉYBEN.

ALAPÍTTATOTT 1802. ÉYBEN.

Bánhegyi C.

J.

„Az a r a n y k a l a p á c s h o z " I V . , R o s t é l y - u t c z a 13.

Lószerszám vereték és kellékek. Kész

i s t r á n g o k , angol gyeplők, n y e r g e k , l o v a g l ó szerek. N y e r e g szappan, angol bőrlakok, szerszámmáz, Kwizda-fluid.

Halászati

czikkek.

Szabadalmazott

patkány

és

egérfogók.

Szerszám n a g y k e r e s k e d é s m i n d e n i p a r á g részére. Árjegyzék ingyen és bérmentve. ==

H M f Vadászati, utazási és s p o r t k ü l ö n l e g e s s é g e k . H Q izég kitüntettetett t r. földmiyelés, ipar- és edeimi ministerium által 3853. Sz. alatt Budapest, 1888. íTédelmi ministerium által. 5219, sz. a. Budapest, 1882.okt.15., ^hadttgymini k. d - 7. - Sz. a. Bécs, - • 1881. '-81. deozember 17., acs. _m által 8064/672, V. sz. a., Bécs 1882. márczius j kereskedelemügyi ministeriumtd Budapest, 1897. április 2-án.

145401. szám. C IV. Magy. kir.^llkmvasutak. Hirdetmény. (Uj személy és podgyászdijszabás életbeléptetése a Brassó-Háromszéki h/é. vasúton) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától riyert értnsités szérint, az előbb emiitett vasúton a f. é. november hó 1-én. lép életbe. Ezen díjszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás élártislfö irodájában (Budapest Csengeri utcza 33 sz.) 20 fillérért kapható. . ' Budapest 1899. szeptember 27. •"' Az igazgatóság.

MAHSCHALL L ' kocsi-,

hajtó-,

lovagló-

gözfürésze

és

és

istállószergyár,

fahajlitó

telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja : landauer broom, félfedeles, nyitott és

hintóit,

igen a

könnyű

és

legkülönfélébb

vadászkocsijait

elegáns

kivitelben

alakokban.

5 elsőrangú éremmel kitüntetve.

Tiszti és p o l g á r i lovag-ló e s z k ö z ö k ! Géphajtószijak.

Lószerszámok,

uri

fogatok

és

gazdasági

Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, KÉPES ÁRJEG YZÉK ING YEN ÉS BÉRMENTVE.

lovak

Városliget.

részére.

és

KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HO 14.

1554

Pályázat. Stummer Sándor báró hitbizományi uradalmában NagyBodokon (Nyitramegye) f. évi november 1-én, eshetőleg deozember 1-én betöltendő egy

erdészsegédtiszti állás. Az erre pályázóktól valamely erdészeti iskola bevégzése, államvizsga, az önállá erdőkezelésből, több évi gyakorlat, a magyar, német és szláv nyelvek birása, s a katonai szolgálat bevégzése kívántatik.

Fizetés: évi 500 forint, lakás, fűtés, világítás, lövésdij s az alkalmazhatóságnak megfelelő évi jutalom. A folyamodványok és bizonyitványmásolatok, melyek vissza nem adatnak S t u m m e r S á n d o r b á r ó jőszágígazgatóságának tfagyBodok, u. p . X y i t r a - F e l s ő - L u d á i i y c z i m z e n d ő k .

Utánnyomat nem dijaztatik.

8660

83. SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.

F a i r b a n k s m é H e g e k * A e i s t f t t a l m a i o t t Falrfeanks-mérlegek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérőkarral bírnak s a h i d r a t e t t t e r h e t MinfteK p e n t e n e g y e n l ő e n mérlegelik. l a r M u á t , p s n t o n á e é s fcCnnyfl Btezelésfifcnél fogra ngy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert l e g t t i i S n g f t b m é r l e g e l t . Gazdasági-, szakér-, mapha«, n á k éa raktári laépiegeínlket ezélszerfl él a ezélnak megfelelő szerkezetüknél fogra klilSnifsen a gazdák, gazdaságok é8 uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tized e s mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való faladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesének. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.

m

FAIRBANKS MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-faág, BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: KUlaS Váozi-ut 156.

134023/99. szám Hoz.

®m

M a g y a r k i r . államvasutak.

A magy. kir. államvasutak téli menetrendje. A magy. kir. államvasutak vonalain és az általuk kezelt magánvasutakon f. évi október 1-én a téli menetrend lép életbe, mely a jelenleg érvényes nyári inenetrenddel szemben a következő lényegesebb eltéréseket és változásokat tartalmazza. A budapest—brucki vonalon. A Bécsből Bruckon át d. u. 1 óra 45 pkoí Budapest k. p. u.-ra érkező gyorsvonat Tata-Tó város állomáson utasok leszálr láaa céljából feltételesen megállittatik. Budaörs megállóhelyen az összes vonatok megállása megszüntettetik. A budapest—esztergomi és buda—császárfürdő-kitérő—ó-budai vonalakon, a vasár- és ünnepnapokon Pilis-Csabáról Bpest ny. p. u.-ra ős Ó-Budáról Buda—császárfürdő-kitérőre közlekedő esti helyivonat forgalmon kivül helyez-; tetik. Pilis-Csaba tábor megállóhelyen pedig á vonatok megállása november 28-tól kezdve megszüntettetik. A tokod—annavölgy—sárisápi vonalona Tokodról Anűavölgy—Sárisápra közlekedő délutáni vegyesvónat az Esztergomból Almás-Füzitőre d. u. 4 óra 40 pkor induló vonathoz csatlakozást-nyer, A kis-cell—boba—csáktornyai, ukk—tapolcai, tűrje—balaton-szt-györgyi és kisfaliid—szt.-iván—zala-szt.-iváni vonalakon a nyári menetrend tartamára: Kís-Cell ős Zala-Egerszeg között mindkét irányban bevezetett s Kis-Cellen a1 gyorsvonathoz Bpest felé, .illetve -felől csatlakozó személyvonat bezárólag f. é. október 31-ig marad forgalomban. v B vonatok megszüntetése napjától kezdve az ukk-tapolcai és türjs— balaton-szt.-györgyi vonalakon Wvönatok ismét a múlt evi téli menetrendnek megfelelően fognák közlekedni. A budapest—marcbegi' vonalon." A nyári menetrend tartamára május j •,. illetve junius 1-től Budapest 'és Érsekújvár, Bpest és Párkány-Nána, Bpest és Nagy-Maros, Bpest és Palota-Újpest, valamint Pozsony és Marchegg között; forgalomba helyezeit naponkénti, ..illetve . vasár-, és ünnepnapi helyi vonalak . ismét megszüntettetnek. Megjegyeztetik azonban, hogy a, jelenleg. Párkány-Nánáról • Budapestre este 6 órakor induló helyi személyvonat Nagy-Maros és Budapest között a téli menetrend tartama alatt is forgalomban fog maradni; a Budapestről jelenleg este 6 óra .30. i kor.-Nagy^Marosra.-. iijduló-.szo»ély-vonat-pedig- a--nagy-maros—párkány-nánai vonalrészre is kiterjessthetők. Forgalomban marad továbbá a.jelenleg Bpestről éjjel 10 óra 45 pkor Vácra és ontván reggel. Bpestre közlekedő .helyi személyvonat is, azon módosítással azonban, hegy az jitófcbi vonat Vácról már reggel 5 óra 20 pkor fog indulni. — A Bpest ny. p. u.-rci d. u- 1 óra 45 pkor Bécsbe induló gyvonat Vácon ismét 1 percnyi rendes tartózkodást nyert és ezen vonat ugy Vácon, valamint Nagy-Maroson és P4fkány^Nánán leszálláá céljából is igénybe vehető. A Bpest és Galantha között mindkét irányban személyszállítással közlekedő : éjjeli gjorstehervonat Paloiá-Ujpesten a fel- és leszállásra használható. A budápe'st—Ííatvan—ruttkai vonalon, a "Bpest k . p . ur-ra jelenleg csak Gödöllőről közlekedj délutáni helvi személyvonat ismét Hatvanból .kiindulólacr fog közt^kedni, ellenbeu a jelenleg Budapest k' p. u.-ról d. e. Gödöllőre, induló' i helyi személyvonat fbrg«lmom tivul helyeztetik. A Hánlvánbói reggel 6 óra '52 pf oi' iuduló helyi személyvonat okt. 31-;g bezárólag hagyatik forgalom'an, ellenben e . yűnathoz csatlakozólag Pá?z hó és Hitvan között közlekedő táhervonatnál a személysö'állítás már okt. hó 1-étől t: megszüntettetik. .. • . Az assád-balas-a-gyarinat-losonci vonalon a Balassa-Gyarmatról Aszódra reggel é. vegyesvonat Aszódon a Kassa felöl é." személyvoattal Bpest-felé, az % Aszódról d. u. Losoncra induló vegyesvonat pedig Balassa-Gyarmaton az .; Ipolyság felől érkező személyvonattal hozatott csatlakozásba, A zólyam-brézé-erdőköz-liszóici- vonalon a jelenleg BreznóbányárólZólyam-Brézóra-d. u.. közlekedő .tehervonatnál .a személyszállítás a breznyó-. í bánya-erdöközi vönalrészre is kiterjesztetik, ellenben a jelenleg vasár- és ünt nepnapokon este Zólyom-Brezóról Breznóbányára, közlekedő vegyesvonat-for-, galmon kívül he'yeztetik. A miskolc —füieki vonalon Feled és Balogfalva között megszüntettetik a ; személyszállítás a délután, illetve este közlekedő téhervonatnál. A budapest—kolozsvár—predeáli és budapest—arad—tövisí vonalakon. A. jelenleg Bpest és Predeá.Lkpzöit...Aradm át közlekedő gyorsvonat Bpest. és

gzolnok között a, kolozsvári gyvonattal egyesülve fogközlekedni, Arad és Prep á i között pedig forgalmon kivül helyeztetik. Az Aradról'Mária-Radnára na.ponta, Mária-Radnáról; Aradra pedig vasár- és ünnepnapokon közlekedő esti jjelyi személyszállító vonatok okt. 16-ig bezárólag maradnak forgalomban; ennek folylán á Tövisről esté . Aradra érkező szvonatnál Mária-Radna és Arad között a szomszédos forgalmú és menettérti jegyek használatára fennálló korlátozás is csak okt. 16-tól kezdődőleg helyeztetik érvényen kivül. A Brassóról Ágostonfalvára jelenleg csak minden'pénteken közlekedő személyszállító tehervonat naponta fog személyszállítással közlekedni. — A Brassó és Predeál között csütörtökön- vasár- és ünnepnapokon, valamint.a görögkeleti egyház ünnepnapjain közlekedő szvonat megszüntettetik. A vésztő—kötegyán—hollódi vonalon a Vésztőről, illetve Hollódról jelím'ef d. u induló gyorsvonat- Vésztőn közvetlen - csatlakozást nyer a Nagy-. Várad és Gyoma félül, illetve felé közlekedő vonathoz. A piski—petrozsényi vonalon a Petrozsényról Piskire d. u. érkező vegyesvónat Piskin; csatlakozást, nyer a Budapestről Gyulafehérvárra közlekedő gyorsvonathoz Bajesd, Merisor és Bplibarlangon az utasok fel- és leszállásra nem az eddigi feltételes megállóhelyeken, hanem az újonnan létesített, illetve szemé yszáliitásra berendezett hasonnevű kitérőkön történik. - A nagy-szeben—olthid kitérő—vöröstoionyi vonalon a -vasár- és ünnepnapokon közlekedő vonatok forgalmon kivül helyeztetnek. A brassó-zornesti vonalon mindkét irányban, közlekedő 1—1 vvonat ismét megszűnt ettetik.' A budapest—orsovai vonalon. A Ceglédről Bpest ny. p. u.-ra jeleuleg d. e. 8 éra 25 pkor érkező . helyi szvpnat Kecskemétről kiindulólag fog-közlekedni, a honnét: reggel 6 óra 10 pkor 'indul és Bpest ny. p. u.-ra d. e. 8 éra 45 pkor érkezik. Ugy ezen vonat, valamint a' Bpest ny.-p. u.-ról Ceglédre jelenleg' d. u! 3 ó.. 5 .pkor, a téli menetrend szerint azonban már d. u. 2 óra 45 pkor induló i elyi vonat menetének gyorsitása folytán a .megállóhelyeken nem "fög'iáégállani. A cegléd-szolnoki voiialon "Szolnokról reg. 5 ó. 29 pkor kiindulólagegy, uj helyi szvomt he'yeztetik forgalomba, mely Cegléden csatlakozást nyer B.pest is~Kecskemet fele.' . . . A tomesvár—buziási vonalon Temesvár-Józsefvárosról d. e. 8 óra 30 pkor Buziásra indulé vvonat 2»/s órával későbben, a Buziásról Temesvár-Józsefvárosra este 6 ó. 30 pkor induló vonat pedig.mintegy 2 órával korábban fog közlekedni. A ki-s-kSrös—kalocsai -vonalon mindkét irányban közlekedő reggeli l m l személyvonat ismét" megszüntettetik. 'A hegyes—feketehegy—palánkai vonalon Palánkáról d, e. Hegyes-Fcketohegyre induló vvonat Gaj'do.brán: csatlakozást nyer Zombor ős Újvidék felé, illetve felől. . ' A Budapest—fiumei vonalon Boest k. p. u.-ról F : uméba este érkező gy.vonat Tónin állotnáson rendesen, meláliittatik. Bpeát k. p. Ü. és Budafek között, a'bajózás szünetelése alatt mindkét irányban ismét.égy-egy uj vvonat fog közlekedni. A vasár- és ünnepnapokon Fiuméből Delnicére és vissza köz'ekedő . he'yi vonat megs üiltettetik. Az uj-dombovári—b. brodi és szabadka—dályai vonalakon megszüntettetik a Szabadka—Dálya és Bosna Bi-od között mindkét irányban közlekedő gyvonai és a Zomborból reg. Szabadkára induló szvonat, továbbá a jglenleg B.-Brodból hajhalban Uj-Dombovárra .induló szvonat csak Bróból-kiindulólag fog közlekedni. A jelenlenlegi menetrendből az uj menétrendbe való átmenetre nézve az •Titazó közönség a következőkre figyelmeztetik: A bpest—arad—tövis predeáli vonalon a Bpest k. p. u.-ról szeptember 30-án d. u. 2 ó. 15 pkor ind. gy vonat, már csak Tövisig fog közlekedni. Az u j menetrendre vonatkozó részletes adatok ugy a menetrend hirdetményből. mint a szomélypénztárak, menetjegyirodák és egyéb elárusító helyeken 30 fillérért kapható ménetrendkönyvecskékből vehetők ki. Budapest, 1899. szeptember hó. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

A z igazgatóság,

8 3 . SZAM. 9-ik

ÉVFOLYAM

KÖZTELEK.

1899. OKTÓBER

HO 14.

1555

Hol

Megj elent

szaporodtak el

a

Tejgazdasági Zsebnaptár

az egerek? Wasmuth-féle SaccharlnStrycIininzab

azs 1900-ik évre E L§ Ő

É V F O L Y A M .

ezerszeresen

Szerkeszti és kiadja: JESZ.BN8ZKY.

P Á L

rendű

ajánlva

tekintélyek

elöljáróságok,

tanárok'

é s első-

áltál.

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárja. jíra: örsx.

ö . JVt. G[. E . t a g o k n a k , EgYesü'ete,

Egyesülete

tagjainak

5 kgr. Mk, 7,50, 2 5 kgr. Mk. 3 5 , - ,

a Gíasdatisztek

valamint

a

ajánlott

Egérpuskák

Jejíermelők küldéssel

100 kgr, Mk, 1 2 0 - - .

védve)

3 márka

1 f r t 65 k r .

( 5 drl> 1 postacsomag).

Bolti ára 2, forint.

A. Wasmntb & C®. Hamburg

Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen.

a Saccliarin-StrycIiniit-zal> f e l t a l á l ó j a és l e g r é g i b b gyára. 8670 Főraktár Ausztria-Magyarország részére

Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Ülló'i-ut 25-

TÖRÖK

JÓZSUBF

gyógyszertára,

B u d a p e s , K i r á l y - u t e z a 13.

Hirdetmény. Ezennel közhirré tétetik, hogy miután a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium ellenőrző közegei a Magy. Kir. Szabadalmazott Osztály sorsjáték (V. sorsjáték I. osztályára szóló sorsjegyeket felülvizsgálták, azok a főelárusitóknak elárusitás végett kiadattak. — A Magyar Királyi Fénsügyminiszterium által jóváhagyott sorsolási terv itt következik:

A Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték Sorsolási Terve ÍOO.OOO sorsjegy SO.OOO nyeremény.

Ötödik sorsjáték. Második osztály. Első osztály. Betét 30 korona. B e t é t 12 k o r o n a . Húzás: 1899. nov. 16. és 17. Húzás : 1899. decz. 13. és 1 1 nyeremény á ' nyeremény á 60000 20000 1 10000 5000 >00 6000 3000 M0 5000 2000 500 4000 1000 {00 9000 100 5000 40 116000 nyerem, kor. 240000 4000 nyerem, kor.

nyeremény

á

10000 5000 2000 1000 500 170 nyeremény korona

90000 30000 20000 15000 30000 25000 16000 10000 35000 683000 934000

70000 80000 25000 30000 10000 20000 5000 15000 9000 30000 10000 25000 8000 16000 10000 10000 18000 35000 312000 4900 » 130637000 477000 5000 nyerem, kor.

Hatodik osztály. B e t é t 21 k o r o n a . Húzás; 1900. márczius 14-től április .1

Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben Korona

1.000,000 (Egy Millió) jutalom korona nyeremény h

Ötödik osztály. B e t é t 32 k o r o n a . Húzás : 1900. február 21. és 22.

Negyedik osztály. Betét 4 0 korona. Húzás: 1900. január 31. és február 1 1 1 1 1 3 5 8 10 70 3900 4000

Harmadik osztály. B e t é t 32 k o r o n a . Húzás : 1900. jan. 9., 10. és 1

1 1 1 1 3 5 10 70 3900 4000

nyeremény

á

10000 5000 2000 1000 500 200 nyeremény korona

100000 30000 20000 15000 30000 25000 16000 10000 35000 780000 1061000

2 3 20 50 l 400 720 1000 27800 30000

nyeremény és jutalom

600000 400000 200000 100000 60000 40000 30000 20000 10000 5000 2000 1000 500 200 korona

600000 400000 200000 100000 60000 40000 60000 60000 200000 250000 80000Ö 720000 500000 5560000 9550000

Az I. osztály húzása 1899. évi november 16. és 17-én lesz. A húzások a Magyar királyi állami ellenőrző hatóság és királyi közjegyző jelenlétében, nyilvánosan történnek a Vigadó termeiben. — Sorsjegyek a Magyar Királyi Szabadalmazott Osztálysorsjáték valamennyi elárusítóinál kaphatók. " ' ' ""99. évi október hó 15-én. .

MAGY. KIR. SZABADALMAZOTT OSZTÁLYSORSJÁTÉK IGAZGATÓSÁGA. Lónycvy.

KÖZTELEK, 1899.

1556

OKTÓBER HO

14.

M.

SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM

PAUCESCE B u d a p e s t , ¥111., József-körűt 25, II. P A U K S C H

részvénytársaság

r,6kteiepe

Törzsgyárunk LANDSBERG a W. gépgyár, vasöntöde, gözkazán-gyár és rézműves-műhely

'

5 3 é v e s fennállása óta

rendezett

m i n t l e g k i v á l ó b b különlegességét

be a

legújabb rendszer szerint

legjobban jövedel-

Körülbeíül 1700 telepet állítottunk fel 5 0 óv óta. S z á l l í t j u k t o v á b b á a s z ü k s é g e s b e r e n d e z é s e k e t szeszünomitók, keményítőgyárak, t e j g a r f a s á g a k , malátagyárak és sörfőzdék s z á m á r a .

W . P A U C K S C H , B U D A P E S T , VIII,, J Ö Z S E F - K Ö R U T 25. czimre t é r j ü k .

p

~

k y

(Gyártelep:

!L6ke-

K6BÍKY1.)

A kőbányai Kiraly-Sörföző,

Strelitz

í s ^ ^ E T tanár G ó l i á t - M a l á t a s ö r e

legkellemesebT üdiíö ital. B o t ó t : nagyUfá™áé°f 1 0 f t t a 6 0 Z k r . , kis ládáért 1 f r t 20 kr., palaczkért e^kr.^rnely^ azoknak bér-

9mmmmrm b u z

a,

duppaui z a I>; továbbá elsőrendű

magyar tenyészbikák. Megvételre kerestetik 50 q

tavaszi bükköny

betakarításához szállít .ága megFelvüá'gositások készséggel. Semminemű előleges költség.

Pollik Sámuel és Grüner

,. s Értekezhetni 1-3-igf y e Lukács Emil, Kerepesi-ut 68

KÖTÉL,

Szeged.

ZSÁK és PONYVA

mintázott árajánlat alapján;

[ 1 I E S 0 M I . é s B A L Ü Z S «"•'Raktár következő czikkekben: G é p o l a j , R e p c z e - és O l í v a o l a j ,

Tovotte>keiiőcS; Yaseliii, F a g g y ú ,

KfBcsiksnS@s

£

Els©r>@gidll 9

Kátrángyártmányok,

| ^etroIeiiiM, Császárolaj, T a k a r ő p o n y v a , Z s á k , P e r m e t e z ő ,

Műszaki

J L ó p o l t r o c ^ o l c

Gépszljak, Balataszij. csikkek malmok- és s z e s z g y á r a k

részére.

Ö n m ű k ö d ő kenőszelenczék stb.

asasssaM Árjegyzékkel és külön ajánlatokkal'kívánatra szolgálunk, m

83V SZAM. 9 - í k

KÖZTELEK,

ÉVFOLYAM-

1899, OKTÓBER HO

557

14.

KIS HIRDETÉSEK '

0(WU

oly levéTe^r^^ŐSTxU, melyekkel ^gUurero

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, írnok ember (keSsztény) uradalmi SegMLbLt™zámoídMaÜ£agyM foglalandó. Bizonyítványok má-

Fizetéses gazdasági gyakornok. galdasigfwokofnoWállás Jött üresedésbe, mely 420 forint készpénz és 12 úr méter tüzifámegtérités ellen nyujtatik. A segédtiszti állásra való kiszolgátet'le.fáíta éutá^hegyezhető kilátásba.

Javadalmaz"ásaldiaoo ^r^készrozS^'ö mérő árpa, ia'm» tűzifa, 1 drb tehén-, l^dAkocza-,4^drb lylmodványok^^sferen^nel Alkalmazást nyer földmlves-iskolát végzett és gyakorlatilag képzett, nőtlen ember évelek küldendők. Thuránszky Tivadar, Baranya-község, posta Ungvár. f e l s ő gazdasági

Számvevő 6

Nőtlen pályázók, kik magafák,'kSdféTegysz^^

1

e

y

ság rész ére fkinek egyuttal a külső gazdálkodás szigorú elPályázhatnak keresztény, nős vagy nőtlen egyének, kik gazda-

folyamodványaikat : „Fürstlich Pellérdl alatt " " g a r g a s s e

63

'

betöltendő. Megkívántatik valamely gazdasági tanintézet sikeres végzése és néhány évi gyakorlat. Folyamodványod az 5 0 0 hold birtok kezeléséhez egy kisebb igényű gazda kerestetik, ki ^a

™oédmaniczkydu.P)6!'

'8666

Gépész-Kovács

Kagyobb g a z d a s á g részere Budapest (Buda) mel-

álla'pot megjelölésével, Berger testvérek urakhoz Budapest, V., Arpád-utcza 12 czimre Al ujllépi uradalomban egy sajtosi állás látvégzett nöttón fiatal embe-

qu£iakáíSója™erint®70^0GÖ frt értékben. Az állás lehetőleg landó. Pályázatokhoz okmányok osak másolatban melléklendők. Ajánlatok kul 1 József Báj, u. p. Tokaj. 8701

h/ziMsteraék

végzett,^23 éves nőtljm^flatal

B u d a p e s t e n

vásárol

növendék ökör é s üsző borjakat lepételre ajánlanak ILII É S S P I T Z E R Es-Mi umimi

tiszttartó E n d r e f a l v a , -Szécsény. Egy német ely egész pontossággal s nsággal, ugy szárazon t zen páratlanul teljesíti

mindenfele gazdasági

•eszélybeti.. •

Spiegel

tvá

Ármin

szarvasmarha-kereskedő —B a p o s v á r o t t , — Istállói: Dombovárott. [Vállalkozik

rércse plymut izidei abesburg -7 kgr. súlya

Baranya és ToliavMéM

magol. Minták

beküldése

a l k a i m á v a l amenynyiség

é s ár

szives

közlése kéretik.

Mj a n i s fraBczia lnczenát 85 mért magyar „ 60» szöszös bükkönyt 18 & ő0zi bükköngfe ir:2 frtért öszi borsótok frtért : 100 kilonkint.

Czím^M^^ható^^^m alaü cfület" ielige "alatt a kiadóban. Kertész. 8655 Mü- és konyhakertész, kiválóan Segédtisztnek ajánlkozik a földmivesiskolát jeles sikerrel végzett, 19 éves, 3 8 éves, 1. vagy 15-ére, ki az irodai ev.-ref.^ vallású,^ 21/4 évi gyagazdaságban, szőiő-, gyümölcstejgazdaságot jő eredménynyel termelésben kellő jártassággal' dalomban^nint gazdA,^na^t^"o^s Földmives és^ tejgazdaságig szakiskolát^ gazdaságban mfnt 'segédtiszt 1-ére S^®* 8 ^?"^®]™^*" Ozím a ^adóhivatalban. 8649

tés'ü] beszél' magyar-németül, volt 12 évig önálló^ kereskeen

ba

Í

a koíaf kon yhake'rtéí;etben, spárga-^és g^ombatermelesben, kí-tés/etbín, ^a cs4rep%"irág-

üszők

beállítási és jármos ökrök, ugy tehenek eladására.

Gépész-Kovács, ki a patkolótanfolyamon jeles ság^gépek, .|'zter»k.. ét8 k u t t a k .uradSmbaenletebbgéve van alkalmazásban, helyét változtatni kfalóMvÍtal1ban.1"ére' °Zl™677

3 0 0 drft eladó, párja 20 frt. Czim a kiadóhivatalban. 8658 ^ A legtisztább ^ ^ ^

idő^a^van"alkaTm^va^fő'bf zonyitványnyal bir, állást^ke-

'l'öbb t ö r z s óriás emdeui i<<> eladó.Czim Mailáth Erzsi, Ki3-K.eresk|ny%

LóhereWoBf

Seheraber C. e s Fiái

Soma

t e n y é s z i r á n y változtatás végett egy remek p éldány u

díszfák igen olcsón eladatnak: A gyümölcsfák fajok szerint darabonkint 25—40 kr. . Fenyő-

4 1 éves

idalgi intézi Valkány.

százados S raktári . Árjegyzék Ingyen

mag- és terményügynök, külföldi cégek képviselője és bevásárlója Budapest, VII., Kerepesi-ut : í 0 . Fölötte olcsó gyümölcs- fenyő- és díszfák. A veszprémi püspökség sümegi

Eladó

Bővebbet:

tanintézetet végzett fiatal em-

VEGYESEK.

Budapest, Andrássy-ut 15. Ajánlják általánosan Ismert,

1-ére^'czim4!' kfadóbivatalban! 8069 Urad. Kertész, nős, magyarul és németül beszélj oki: gyümölcs-^és szőlő-

ÁLLATOK,

Számadó

— vöröstarka —

tinók,

^ap.8iasbéi\rad' kertéSZ'B86686

Alólirott

ségVSmre kmdeidők Baranya^

jellegű 1-2,

0zl bármikori K e zbelépésre. e l ő t i s z t , mgg®

tett,nagyobb gazdaságban mint segédtiszt aklalmazva^volt,

csász, és kir. udvari szállító magkereskedés©

Szabó Károly

k

y b S «W8veze°éíé G a z drea ajánlLzfk. s á g b a 8699 ajánlkozik földmiveslskolátrvég-

lauthner Ödön

3 drb 2 éves bika, 10 „ 2 „ üsző, 10 „ I „ üsző. legmagasabb árakon Bővebb értékesítéssel ""• szolgál '8601.

O k l e v e l e s erdőör,

IVős így 80 évei,rt^kat. német és sősóg'ében °és k s5oda^Selés' hizlalást

Eladó

Méltóságos Gróf Chorinsky Igóné urnö endrefalvi tisztavérli inthali tenyészetéből

h^OTÜÓ^ fo g-

középkorú, ^szakképzett, volt

gazdálkodó tisztek. Ajánlatok csénybe intéTendSk. —^Ugyan-

uradalomban betöltendö egy

szarvasmarha kereskedők Z aNagykanizsa l a - S z t . - Bmellett. alázs, TenyészKanoK, Skék^^aranyéremme^Wtü [intek, 70 frt darabja. Czim

dulní p|thő-SzrnnyéZremu.f°p. Bőőd (Abaujm.) Bidló Ignácz urad. erdő- és jószágfelügyeW^

ÁLLÁST KERESOL

FőKertész,

Gazdatiszt, ki a felsőbb gazdasági iskolát gazdasági gyakoilattal bir, egy nagyobb bérgazdaságbá 1000. év jan. l-re felvétetik. Előnybe

Récsey é s Deutsch

Földmivesiskolát

kerestetik, ki a gépész- és újévkor elfoglalható. Bizonyit-

jukker-fogat,

sáki segédi min6ségbenSalkalmazást, nyer.^ Slzeiés M)0 frt, Qr™Pál^°J?«efjószágigazga-

le^ele^pot MldenéU.

Könnyű Gazdatiszt, szakképzett, szorgalmas, eréa gazdaság .minden ágában való és mindenféle Itijta jártas. Ajánlatok Auspltz Pál, Jármos ökröket, Qyör-Szt.-János, u. p. Gönyő, telivér El Kabra-mén után két küldendő. 8657 valamint szép 1—3 éves világos pej, sebes-járó, jól Gazdatiszt, v ö r ö s t a r k a no v e . . - é k behajtott, 151 cmétermagas lovak e l a d ó k . ökörborjakat 8444 elv!geztJ b érazóta r i|aSaS bármely mennyiségben és szerződéses szállítás mel- G o n c ó h á t i gazda^^an^e^afálozá^f^l^án 1 ^ lett eladásra ajánlanak s á g u. p. Ács. K S l hÍsbouW amm5sJég^en

Bérdeadás következtében a fajtenyésztés és tejgazdaság szintén felosz1«. n, melegen felajánlom bárfa,marhatenyésztésbeS tökélet.i .í n jártas,^ felesége Eedig és fait

bei|^a

levélbélyeSet

llizlalási t

A Kistereimet

m

külföld részére .vásárolnak .

866B

jubar,. tölgy, vadgesztenye,

R a d w a n e r és Rónai magkereske'dök I BUDAPEST,

I

V., Nádor-utcza 8 . 1

KÖZTELEK, 1 8 9 9 . OKTÓBER H ö

CJZEEÉEET,

Szab, kéttengelyű „ B o n i " eksíaliga. !! Iiegujabh szerkezet!!• Tartós, szilárd, nern kopik, nem dől, domboldalon nem farol, az ekét egyenletesen vezeti, kenése folytonos és i gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. Pillanat alatt állitható! Megrendelhető: M y i r b á t o r b a n : M a n d e l E d u á r d és t á r s a i n á l .

és

6ÖZ-UTIM0ZD0NY0KAT

J P Teiefon^-fto.

és legolcsóbb

árak

mellett

szállít

F M L E B S Oo.

B u d a p e s t e n : A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeiénél ——

és villamos

—

KAINIT

íroűá, raktár, ja vitd műhely. vasúton

— (Alkotmány utcza 31. szám.)

Bacher és Meliehar czégnél (VI. Nagymező-utcza 68.)

BUDAPEST KELENFÖLD'

Közlekedés

§3. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Az 1899. évi szegedi mezőgazdasági kiállításon „ u j és figyelemre méltó" jelzővel kitüntetve;

6 Í Z - U T I H EH S E R E K E T a legtökéletesebb szerkezettel

14

vasúton.

nagyban és kicsinyben.

A budapesti marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs.: szarvasmarha, borjú, juh, kecske, bárány és sertések

M T " bizományi eladásával

"Tűi

foglalkozik. A bizományába küldött állatokat — kisérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-vevény ellenében megfelelő e l ő l e g e t nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények czimzendők: Vásárpénztár, Budapest, Ferenczváros. 8643 . tevéi-, sürgöny, telefonezim : „VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST."

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákbán szállitva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

b e r e n d e z é s e k e t t e l j e s e n , ugy egyes m a l o m g é p e k e t ,

valamint

gépöntvényeket g a z d a s á g i g é p m ű h e l y e k r é s z é r e gyárt és szállít:

Wörner J. és Társa

malom épitő grépgryára és vasöntödéje

B u d a p e s t e n , K ü l s ő v á c z i - u t 5 4 - 5 6 . sz.

K Ü I I N E E . gazdasági gépgyára MOHOKBAN.

A j á n l j a a bekövetkezendő őszi é v a d r a : Sack rendszerű aczélekéit, egyes-, kettős- és hármas ekéit, L,aacke-féle szántóföld és rétboronáit, hengereit,

eredeti „ H u n g á r i a D r i l l " , hegyes vidékre „KBosoni D r i l l " , kisgazdáknak „Jubileumi D r i l l " sorvetőgépeit. 20000 drb. használatban. Mindennemű rostáit, szelelőit, konkolyozőit. U j ! Burgonya osztályozó gépek! U j ! „ D i a d a l " gabonatisztó és osztályozó rosta. U j ! „I£ayser"-féle centrifugális gabona osztályozó. 1898. szolnoki rostaversenyen I. dij, nagy arany érem. L e g j o b b : „ B a p i d " darálóit, szecska és répavágóit, morzsoló és takarmány füllesztőit és borsajtóit. Különlegesség! Takarmánykamra berendezések. F ő r a k t á r :

fe*' ^ iCEJ Él^ * 4 *

*

H .$ ' V

V., V á c z l - k ö r u t 1$ U I > A X * I <: S T , .Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek),

!

3 *

:

—^ jsrf^^p^-

Ő7n.

H