JÁSZBERÉNY VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás

JÁSZBERÉNY VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2011 – 2015

Készítette:

Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás e-mail: [email protected], honlap: www.zoldovezet.webs.com tel:70-306-1423 - 2011 -

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ________________________________________________________________________________ 2 Bevezetés ______________________________________________________________________________________ 5 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése ________________________________________ 6 2. A település bemutatása _____________________________________________________________________ 11 2.1 A település elhelyezkedése ________________________________________________________________ 11 2.2 A település története _____________________________________________________________________ 12 2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése ________________________________________________ 13 2.3.1 Jászság _______________________________________________________________________________ 14 2.3.2 Hatvani-sík ___________________________________________________________________________ 15 2.3.3 Gyöngyösi-sík _________________________________________________________________________ 16

2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása _________________ 17 2.4.1 Népességi adatok bemutatása _________________________________________________________ 17 2.4.2 Gazdasági adottságok bemutatása _____________________________________________________ 18 2.4.3 Látnivalók, turisztikai adottságok ______________________________________________________ 22

3. Környezeti állapotfelmérés __________________________________________________________________ 26 3.1. Környezeti elemek állapota ____________________________________________________________________ 26 3.1.1. Levegő _______________________________________________________________________________ 26 3.1.2. Víz ___________________________________________________________________________________ 36 3.1.3. Talaj _________________________________________________________________________________ 42 3.1.4. A természet állapota _________________________________________________________________ 46

3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA _________________________________________________ 57 3.2.1. Települési környezet, infrastruktúra __________________________________________________ 57 3.2.2. Épített környezet állapota ____________________________________________________________ 80

3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY ___________________________________________________________________ 84 3.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK ___________________________________________________________ 88 3.4.1. Hulladékgazdálkodás __________________________________________________________________ 88 3.4.2. Zajterhelés __________________________________________________________________________ 95 3.4.3. Oktatás, nevelés, képzés ____________________________________________________________ 100 3.4.4 Környezetbiztonság ___________________________________________________________________ 104

4. Helyzetértékelés __________________________________________________________________________ 105 5. Jászberény település SWOT analízise ______________________________________________________ 108 6. Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája ___________________ 110 7. Tematikus akcióprogramok _________________________________________________________________ 112


3

7.1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG _____________________________________________________________ 112 7.1.1 Településfejlesztés, -rendezés ______________________________________________________ 112 7.1.2 Zöldterület-gazdálkodás _____________________________________________________________ 116 7.1.3 Épített környezet ___________________________________________________________________ 117 7.1.4 Károsodott területek helyreállítása ___________________________________________________ 117

7.2 KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG____________________________________________________________________ 121 7.2.1 Levegőtisztaság-védelem _____________________________________________________________ 121 7.2.2 Biológiai allaergének __________________________________________________________________ 121 7.2.3 Zaj- és rezgés _______________________________________________________________________ 122 7.2.4 Vízminőség ___________________________________________________________________________ 122 7.2.5 Klíma és egészség ____________________________________________________________________ 122

7.3 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA ____________________________________________ 126 7.3.1 A vizek jó ökológiai állapotának elérése _______________________________________________ 126 7.3.2 Csatornázás, szennyvíz kezelés _______________________________________________________ 128 7.3.3 Ivóvízellátás _________________________________________________________________________ 130 7.3.4 Bel- és külterületi vízrendezés _______________________________________________________ 131

7.4 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERŐSÍTÉSE ____________________________ 137 7.4.1 Környezeti nevelés, oktatás __________________________________________________________ 137 7.4.2 Környezettudatos szemléletformálás __________________________________________________ 138 7.4.3 Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása_________________________________________ 138 7.4.4 Információs szabadság _______________________________________________________________ 138

7.5 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM _________________________________________________________________ 141 7.5.1 A természeti táj és értékek védelme _________________________________________________ 141

7.6 FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT ________________________________________________ 143 7.6.1 Talajok védelme és fenntartható használata __________________________________________ 143

7.7 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ________________________________________________________________________ 146 7.7.1 Közlekedés ___________________________________________________________________________ 146 7.7.2 Természeti katasztrófák elleni védekezés ____________________________________________ 149 7.7.3 Energiagazdálkodás ___________________________________________________________________ 149

7.8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS_____________________________________________________________________ 152 7.8.1 Megelőzés ____________________________________________________________________________ 152 7.8.2 Hasznosítás __________________________________________________________________________ 152 7.8.3 Ártalmatlanítás ______________________________________________________________________ 152

8. A megvalósítás eszközei ___________________________________________________________________ 155 8.1 PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE ___________________________________________ 155 8.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS _______________________________________________________________________ 156


4

8.3 TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS _______________________________________________________________ 157 8.4 INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE __________________________________________________________ 158 8.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE __________________________________________________________ 158 8.6 SZAKMAI PARTNEREK _______________________________________________________________________ 163 Irodalomjegyzék ______________________________________________________________________________ 164 Mellékletek ___________________________________________________________________________________ 165


5

Bevezetés

A

természeti erőforrásokat nem fenntartható módon használja az emberiség, amivel párhuzamosan a környezetrombolás is jelentősen megnőtt. A kialakult helyzetet a kiváltó okok szintjén kell

elsősorban orvosolni, és nem csupán a következmények szintjén. Ehhez jelentős szemléletváltozásra lenne

szükség.

Mindezek

figyelembe

vételével

kell

meghatározni

jövőbeni

környezetvédelmi

feladatainkat, melynek keretét Jászberény városra vonatkozóan jelen települési környezetvédelmi program (a továbbiakban: Program) határozza meg a 2011-2015 közötti időintervallumra vonatkozóan.

A Program céljáról, tartalmáról, megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) rendelkezik. A közelmúltban jelentős gazdasági változások mentek végbe a világban, hazánkban, melynek következtében a környezetvédelmi célok és prioritások is módosultak. A Program tervezési elvei a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (a továbbiakban: NKP III) összehangoltan lettek meghatározva, így nagyobb szerepet kap a tervezés során a település fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, a szükséges intézkedések meghatározása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végrehajtás során az együttműködésre, a szubszidiaritás1 és a decentralizáció elvére. Ezen elveket hivatott előmozdítani a környezetvédelmi törvény 2008. évi módosítása, mely változtatások a különböző tervezési szintek (országos, területi, települési) közötti kapcsolat megerősítésére, összehangolására irányul. A törvénymódosítás a programkészítés tartalmi elemeit is módosította, illetve kiegészítette. Ennek megfelelően a Program is az elkészült országos programmal összehangolva, a regionális és megyei tervezési szintek bevonásával készült el, figyelembe véve a tartalmi követelmények változását.

A tematikus akcióprogramok kidolgozása a különböző ágazati és szakpolitikai programok, tervek figyelembe vételével készültek.

A Program véglegesítése a szakhatósági észrevételek figyelembe vételével történt meg. A végleges anyagba beépítésre kerültek a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7152-5/2010. szakvéleményének javaslatai is.

1

Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsőbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani


6

1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése

A

települési környezetpolitikának feladata, hogy meghatározza a környezeti célokat és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A környezetpolitikának a sokoldalú tervezési rendszerben

elsősorban horizontális szakpolitikai szerepet kell betöltenie, ami biztosítja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a társadalmi-gazdasági tevékenységek során. A Program készítése során az ágazati stratégiákból, a szakterületi programokból adódó, környezetvédelmet érintő főbb törekvések is figyelembe vételre kerültek.

A települési környezetpolitika főbb kapcsolódási pontjai:

A települési környezetpolitika - kialakításban, működtetésben egyaránt - kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez. A Program célkitűzései a NKP III.-mal, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Környezetvédelmi Programjával (továbbiakban: Megyei Környezetvédelmi Program), valamint a Régió Stratégiai Tervével összhangban került meghatározásra. A települési környezetvédelmi program a települési környezetügy átfogó középtávú programja, mely más ágazati és szakterületi terveket és programokat is magába integrál. (pl.: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Energiapolitikai Koncepció, Nemzeti Erdőprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, Országos Kármentesítési Program, Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Program). Helyi Hulladékgazdálkodási Terv.

A célok és feladatok megfogalmazása a következő alapelvek alapján történtek:

Helyi erőforrások fenntartható hasznosításának elve. A környezetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (elővigyázatosság, megelőzés, szennyező fizet, tájékoztatás, nyilvánosság). Szubszidiaritás, decentralizáció előmozdítása.

Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a megelőzés elvére a jövőben. A Program túlmutat a hagyományos megközelítésekkel, az okozati, csővégi környezetpolitikával szemben az okokra, a "hajtóerőkre" is


7

koncentrál, ugyanis csak így van lehetőség megelőző környezetvédelemre. A Program célrendszerének meghatározása során fő szempont a hajtóerők, okozatok, tendenciák és a komplexitás vizsgálata volt.

A környezetvédelmi programok elkészítésénél alapvető szemléletváltozásra van szükség mind a tervezők, mind az önkormányzatok részéről. A tervezésnél az állapotfelmérést és értékelést követően, a célok és programok megfogalmazásánál, hangsúlyosan a Környezeti- Energetikai Operatív Programjához (KEOP) való kapcsolódási pontokat is meg kell találni. A helyi települési stratégiai célkitűzéseket, a régiós stratégiai célkitűzésekhez kell igazítani.

Megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi Program feladata az öt éves időtartamra szóló - felméréseken alapuló

-

stratégiai

célkitűzések,

az

ehhez

kapcsolódó

intézkedések,

cselekvési

programok

meghatározása. Nem feladata azonban a kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása (pl: zöldfelületrendezési, kerékpárút fejlesztési, energiahatékonysági, stb.).

A 2008. évben módosított környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően a Települési Környezetvédelmi Programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell:

a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

A törvény alapján a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja továbbá: a települési környezet


8

minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen,

a területhasználattal, a földtani képződmények védelmével, a talaj, illetve termőföld védelmével, a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, a rekultivációval és rehabilitációval, a természet- és tájvédelemmel, az épített környezet védelmével, az ár- és belvízgazdálkodással, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Ahhoz, hogy az önkormányzat át tudja tekinteni a település területén jelentkező környezetvédelmi problémákat, kötelezettségük szerint priorálni és kezelni tudja azokat, megfelelő környezetvédelmi helyzetértékeléssel és szakmai stratégiai elképzelésekkel kell rendelkeznie. Ezek biztosításának egyik korszerű eszköze a Települési Környezetvédelmi Program.

A Program célja, a környezeti jellemzők meghatározása, a meglévő környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat készítése a prioritások megjelölésével a további feladatok meghatározására. Célja továbbá a környezetkárosító tevékenységek megelőzése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, a település lakossága, a környezet és a településen működő gazdasági szervezetek közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása.

A NKP III.-mal és a Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitűzések a következők: a település légszennyezésének csökkentése, a település csatornázottságának fejlesztése, a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése,


9

a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztető szint alá történő csökkentése, a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák támogatása az agráriumban, a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élőhelyeket esetlegesen érintő tervek környezet-szempontú összehangolása. az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlődésből adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása.

A Környezetvédelmi Program a következőképpen épül fel: A 2. fejezetben kívánjuk bemutatni a települést, általános jellegű tájékoztatásként szolgál. A terület környezeti jellemzőit bemutató részt a 3. fejezet részletezi. Bemutatja a település környezetében elfoglalt helyét, rávilágít azokra a tényezőkre, folyamatokra és emberi tevékenységekre, amelyek a környezet helyzetét alakítják. A 4. fejezet tartalmazza a helyzetértékelést, az 5. pedig a SWOT analízist, mely két fejezet előkészíti a tervezési feladatok stratégiaalkotását, a tervezési döntések megalapozását. A 6. fejezet magában foglalja az átfogó célokat, a 7. fejezet pedig a tematikus akcióprogramokat. A 8. fejezet a megvalósítás eszközeivel foglalkozik, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat, és javaslatokat ad a finanszírozás lehetséges forrásaira.

A Program elkészítésének első fázisát a település környezetének állapotfelmérése képezte. A felmérésre azért volt szükség, hogy reális képet alkothassunk a jelenlegi környezeti állapotokról, az azt befolyásoló tényezőkről. A megszerzett információk, és azok elemzése alapját képezik az átgondolt programalkotásnak. A célkitűzések megvalósítása érdekében meghatározott időközönként (évente) Beszámolót kell kidolgozni.

A tervben foglaltak megvalósulásának fontos részét kell, hogy képezze, a helyi viszonylatban történő tájékoztatás. Egyik kiemelt célkitűzés, a lakosság környezettudatos magatartásának alakítása, kedvező irányba történő befolyásolása. Környezetünk védelme mindannyiunk érdeke, hiszen természeti és épített környezetünk degradálódása, saját életminőségünk romlásához vezet. A természeti tényezők túlzott leterhelésének, és kizsákmányolásának következményei a mai nemzedék számára kézzelfogható: elszennyezett felszíni vizek, nem megfelelően kezelt hulladék-hegyek, vagy - akár globális szinten - a klímaváltozás hatásai. Ezek a problémák egy-két generációt megelőzően, az emberiség több ezer éves történelmébe visszatekintve nem jelentkeztek ilyen aktuális módon, mint manapság. Elmondhatjuk


10

sajnos, hogy a mai emberiség legnagyobb problémáját – az éhezés, betegségek, térségi konfliktusok mellett –a környezeti elemekben bekövetkezett kedvezőtlen irányú változások adják. De mit tehetünk mi ennek megváltoztatására? A legfontosabb az, hogy helyi települési szinten próbáljuk meg a konfliktusokat megfelelően kezelni. Települési környezetünkben is számos olyan tényezőt lehet befolyásolni, amelyek kedvező irányba hatnak a környezeti elemek állapotára. A környezeti elemek megőrzése a jövő nemzedékek számára mindannyiunk alapvető kötelessége.

A Program – a NKP III. tervezési intervallumát is figyelembe véve- középtávú (5 év) program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének - a források rendelkezésre állásának függvényében - hosszú, vagy nagytávú feladat meghatározásai. A programkészítés során figyelembe vettük az országos és megyei szintű kapcsolódási pontokat, amiket a települési Környezetvédelmi Program kidolgozásakor, és végrehajtásakor is figyelembe kell venni.


11

2. A település bemutatása 2.1 A település elhelyezkedése A város a Duna-Tisza közének északi részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászságban, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre. A megyeszékhely, Szolnok kb. 45 km-re található. Szomszédos települések: Pusztamonostor, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek, Farmos, Nagykáta, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy. Vasúton a 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti villamosított vonalon közelíthető meg. Közúton Budapestről a 31-es főúton, illetve a Hatvant Szolnokkal összekötő 32-es főúton érhető el. Több más alsóbbrendű útvonalon is el lehet érni a városba: Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Farmos felől. A közúti távolsági és helyi tömegközlekedés nagy részét a Jászkun Volán Zrt. végzi, de a Mátra Volán, a Kunság Volán, az Agria Volán, a Hatvani Volán, a Tisza Volán és a Volánbusz is közlekedtet járatokat a városba. Autóbusszal közvetlenül elérhető (többek között) pl. Budapest, Miskolc, Eger, Kecskemét, Szeged. A település elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be.

1. térkép: település elhelyezkedése (forrás: TeiR)


12

2.2 A település története

A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította, majd a jászok letelepítése után újjáalakult. Római katolikus egyháza 1332-ben már állt. A város nevét 1357-ben említette először írás, Beren alakban, ami valószínűleg honfoglalás kori törzsi vagy kabar név. Zsigmond király 1407 évi kiváltságlevelében Belénszállásnak, az 1412 éviben pedig Jász-Bewolenszállásának írják a várost. A város belterületén telepedtek le s építették fel kolostorukat a szentferencrendi szerzetesek, akik nagy érdemeket szereztek a pogány jászok megtérítése körül. A török uralom idején vált Jászberény a Jász-Kun-Hármas Kerület közigazgatási központjává, 1565-67 között a törökök palánkvárat építettek a városban, ami a szultán magánkincstári birtokai közé tartozott.

Valamikor az 1620-as években leégett a palánkvár, de a török már nem építette újjá és katonai parancsnokságát is feladta. A török időkben elpusztult a Négyszállás nevű jász falu is, aminek területe ma Jászberényhez tartozik. Régészeti feltárása során feltárták az egykori középkori templom alapjait, körülötte több mint 400 sírt, lakóházakat és gazdasági épületeket. A XVII. század kilencvenes éveiben a város hosszantartó török uralom alól szabadult fel. 1694-ben a ferencrendi szerzetesek visszatelepültek Jászberénybe és 1698-ban régi templomukat, 1730-ban pedig kolostorukat is újra felépítették. 1699-ben a német lovagrendnek történt eladás előtt összeírták a Jászkun kerületeket, ez az összeírás jellemző fényt vet a török hódoltsági korszak okozta szörnyű pusztulásra. Ebben az időszakban a Jászság összlakossága nem haladta meg a 6000 lelket, ezek közül is 2256-an Jászberényben éltek. Miután 1702-ben zálogba kapta a jász területeket, a Német Lovagrend is itt hozta létre központját. Jászberény igazi virágkora a földek visszaváltása, azaz a redemptio után köszöntött be. Innen irányították a kerületek közigazgatását s itt tartották meg a nyilvános közgyűléseket, törvényszékeket és választásokat. Itt emelkedett a három kerület székháza. A város kórháza még a XVIII. században alakult.

A Dósa Pál nádori alkapitány által Jászapátiban alapított kisgimnáziumot 1780-ban az alapító Jászberénybe helyezte át; ezen a hálás talajon aztán az intézmény szépen felvirágzott. Jászberény ekkor élénk és virágzó mezőváros, de fejlődését megakasztotta, hogy a város ellenzése miatt a


13

tervezett Pest-debreceni vasúti fővonalat Jászberény elkerülésével Szolnokon át építették meg. A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II.és III. hadteste, és innen indították a dicsőséges tavaszi hadjáratot.

1876-ban létrejött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Ebbe az új alakulatba olvadt bele a Jászság is s ezzel Jászberény jelentőségének oroszlánrészét elvesztette. A jászberényiek és a jászok hosszú ideig harcoltak azért, hogy Jászberény legyen az új vármegye székhelye, ám 1884-ben Jászberény törvényszékét is elvesztette. 1881-től több mint egy félszázadon át gróf Apponyi Albert képviselte a híres jász várost a parlamentben. A nagy államférfi neve egészen összeforrt Jászberénnyel, melynek törekvéseit mindig hűen képviselte.

A katolikus Jászságra a XVIII. században épült barokk templomok, határbeli feszületek, kőszobrok, kálváriák jellemzőek, noha a népi építkezésekre, a tárgyi kultúrára a barokk nem volt számottevő hatással. Jászberény, a megye műemlékekben leggazdagabb városa. Gazdag történelmi eseményekben, műemlékekben, köztéri szobrokban és népművészeti alkotásokban. A régmúlt emlékeibe az 1874-ben alapított Jász Múzeum ad betekintést, amely egyike az ország legrégebbi múzeumainak. Itt őrzik a város szimbólumát, egyik becses nemzeti ereklyénket, Lehel kürtjét.

2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése

Magyarországot természetföldrajzi adottságai alapján, nagytájakra, azon belül középtájakra, a középtájakat kistájcsoportokra, majd a kistájcsoportokat kistájakra osztották fel. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete 1990-ben elkészítette eme felosztás szerint Magyarország kistájainak kataszterét, mely tartalmazza a kistájak domborzati, földtani, éghajlati, vízrajzi adottságait, növényzetének, talajainak ismertetését, sajátos táji adottságait és tájtipológiai összegzését. Jászberény település három kistáj találkozási területén helyezkedik el, változatos élővilággal rendelkezik.


14

2.3.1 JÁSZSÁG

A kistájhoz Jászberény teljes belterülete, külterületének DK-i része tartozik.

Domborzati adatok A kistáj 85 és 105 m közötti tszf-i magasságú, enyhén D felé lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. Az átlagos relatív relief 1,5 m/ km2, a K-i és Ny-i peremen ennél kissé nagyobb, de mindenütt 4 m/km2 alatti. A kistáj középső része az alacsony, ártéri szintű síkság orográfiai domborzattípusába sorolható, a vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel volt borítva. Jelenleg is erősen belvízveszélyes. A K-i és Ny-i peremeken ármentes síksági részek is találhatók. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek feltöltő tevékenysége szabta meg. A felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, s a hozzájuk csatlakozó árterek uralják. Az ÉNy-i részen futóhomokformák is találhatók.

Földtani adottságok A Jászság az Alföldnek a pannontól napjainkig a legerősebben és legtartósabban süllyedő fiókmedencéje. Az É-ról érkező folyók (Zagyva, Tarna) a területre már finomabb üledékeket, túlnyomóan agyagot telepítenek. A 100-350 m posztpannóniai rétegsor zöme agyag, s ez magyarázza, hogy a nagykiterjedésű É-i hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vizenyős felszín volt. A pleisztocén végén a Ny-i felszíneket 1-4 m-es infúziós lösztakaró fedte be. A középső részeket 1-5 m vastagságú holocén folyóvízi öntésiszap, agyag és átmosott lösziszap fedi. ÉNy-on Jászberény és a Tápió völgye között a futóhomok is megjelenik. Hasznosítható anyagokból úgyszólván csak az agyag áll rendelkezésre, ÉNy-on a parti dűnékből homok is hasznosítható. Potenciális max. szeizmicitása 70 MS.

Éghajlat A mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz övezet határán elterülő kistáj. Évente kevéssel több, mint 2000 óra napsütést élvez. Ebből a nyári évnegyedben 800-820 óra, télen valamivel kevesebb, mint 190 óra napsütés valószínű. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10, 2-10, 3 0C, ill. 17,2 0C.A napi középhőmérséklet április 10 és október 19-20-ig fölötte is marad (192-194 nap). A kistáj közepén április 10 és okt. 20-22 (194-195 nap), É-on pedig ápr. 13-14 és okt. 20-22 között nem kell fagyokra számítani. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34, 4-34, 6 oC, a minimumoké –17,0 0C. A csapadék évi mennyisége 520-550 mm között változik. A vegetációs időszak csapadéka 320 mm körül


15

van. A 24 órás csapadékmaximum 92 mm (Portelek). A téli időszak hótakarós napjainak száma kb. 35, az átlagos maximális hóvastagság 18 cm. Az ariditási index 1,28-1,35.Uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos sebesség 2,5-3,0 m/s. A kevés és szeszélyes eloszlású csapadék határozza meg a termesztést.

Vízrajz A kistáj uralkodó vízfolyása a Zagyva, melynek ezen a szakaszon két mellékvize van: balról a Tarna, jobbról a Tápió. Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület.

2.3.2 HATVANI-SÍK

A kistájhoz tartozik Jászberény külterületének Ny-i, DNy-i része.

Domborzati adatok A kistáj 99 és 209 m közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. Az átlagos relatív relief 5 m/km2. A kistáj középső és DK-i része a hullámos síkság, ill. az alacsonyabb fekvésű, enyhén tagolt síkság, É-i része a közepes magasságú tagok síkság orográfiai domborzattípusba sorolható. A felszín enyhén dél felé lejt. A Zagyva és a Galga hordalékkúpjain három, orográfiailag és felszínalaktanilag különböző rész különíthető el. A középső részen feltöltött síkságon csak az 1-2 m mély elhagyott holtmedrek jelentenek változatosságot. A Ny-i és K-i részen (főként az utóbbin) futóhomokformák is találhatók.

Földtani adottságok A több száz méter vastag (agyagos, homokos) pannóniai rétegekre mintegy 20-23 km szélességben a Zagyva-Galga hordalékkúpja települt. A würm végén az Alsó-zagyva –völgy süllyedése következtében megerősödő bevágódás során az eredeti legyező alakú hordalékkúp K-i és Ny-i szegélye szárazon maradt. A keleti szárny homokját a későglaciálisban és esetleg a mogyoró fázisban a szél formálta tovább, helyenként vékony löszös homoktakaró is fedi. A középső részt, amely a szabályozásokig mocsaras terület volt, fiatal öntésképződmények borítják. Potenciális max. szeizmicitása 80 MS.

Éghajlat Mérsékelten meleg-száraz, Ny-on inkább mérsékelten meleg-mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az É-i részeken kevéssel 1950 óra fölött alakul az évi napfénytartam. A nyári időszak napsütéses óráinak száma 780-800, a téli 185-190. Az évi középhőmérséklet 10, 0 0C alatt marad. A vegetációs időszaki


16

átlag 16, 8 és 17, 2 0C között alakul (É-on a hűvösebb). Ápr. 12 és 14 között a napi középhőmérséklet 10 0

C fölé emelkedik, majd 183-188 nap múlva okt. 16-17-én süllyed ismét 10 0C alá. A fagymentes időszak

É-on ápr. 20. körül kezdődik és okt. 13 körül ér véget (178 nap), középen ápr. 13-tól okt. 18-21-ig (kb. 188 nap) tart. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34, 4 0C, Ny-on 33, 5-34,0 0C, az abszolút minimumok átlaga pedig –17,0 és –17,3 0C közötti. A csapadék évi összege 340-380 mm. Az évi mennyiségből 330 mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok száma kb. 34, az átlagos maximális hóvastagság 18-20 cm. Az ariditási index 1,21-1,30, Ny-on 1,17. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, második helyen a DK-i irány áll. Az átlagos szélsebesség 2,3-3,0 m/s között van. A közepes hőés a kis vízigényű növényi kultúráknak megfelelő az éghajlat.

Vízrajz Fő vízfolyása a Zagyva. Száraz, gyenge lefolyású, vízhiányos terület.

2.3.3 GYÖNGYÖSI-SÍK

A kistájhoz tartozik Jászberény külterületének É-i része.

Domborzati adatok A kistáj 94 és 198 m közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. A felszín orográfiailag kétarcú. Ny-i része, a Tarna és a Gyöngyös síkja alacsonyabb, csaknem teljesen sík (átlagos relatív relief 2m/km2), felszínét folyóvízi formák (holtmedrek, lefűzött morotvák) fedik. Ez a Zagyva és a Tarna magasabb hordalékkúpja közé ékelt vizenyősebb terület, típusát tekintve tagolt, ill. hullámos síkság. A K-i rész közepétől 5-10 m-es peremmel emelkedik ki a Tarna pleisztocén hordalékkúpjának megmaradt K-i szárnya (Hevesi-homokhát). Átlagosan 5 m/km2-es relatív reliefű, hullámos síkság, felszínét a szél formálta.

Földtani adottságok A feküt adó több száz m vastag felsőpannóniai üledékek D felé (a posztpannóniai süllyedés mértéke erősödésének megfelelően) vastagodnak. Ezekre jelentős vastagságú, kaviccsal, durva homokkal jellemezhető pleisztocén hordalékkúpanyag épült. A tartós süllyedés következtében a felszínen, ill. a felszín közelében csak felsőpleisztocén és holocén üledékek vannak. A felsőpleisztocénban még egységes Gyöngyös-Tarna hordalékkúp a holocén kezdetén élesen kettévált, a K-magasabb szárnyon löszös homokkal, homokos lösszel fedett futóhomok a jellemző, a Ny-i alacsonyabb rész infúziós lösszel


17

és holocén folyóvízi feltöltésekkel borított. A kavicsösszletek igen jó vízbázist jelentenek. Potenciális max. szeizmicitása 7-80 MS.

Éghajlat Mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető kistáj. A napsütéses órák száma éves viszonylatban 1950 és 2000 között van, a nyári évnegyedben 780-790 óra, a téliben kb. 190 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10, 0 0C, de a D-i részeken ennél magasabb 10, 2 0C. A vegetációs időszak középhőmérséklete 16, 8-17, 0 0C. A napi középhőmérséklet kb. 188 napig meghaladja a 10 0C-ot, a tavaszi átlépés ápr. 12 körül, az őszi okt. 17-18-án várható. Az ápr. 13-14 és okt. 20-22 közötti időszak (189-192 nap) fagyoktól mentes. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34, 0-34, 2 0C. Az évi abszolút minimumok átlaga –17,0 0C, É-on –16,5 0C körül alakul. Az évi csapadék átlagosan 550-600 mm körül van. A vegetációs időszakban 330-340 mm eső esik. A téli időszakban átlagosan kb. 35 napig borítja hó a földeket, az átlagos maximális hóvastagság 16-18 cm. Az ariditási index 1, 21-1, 26. A Mátra szélárnyékoló hatása miatt főleg a nyugatias és keleties szelek dominálnak, s az átlagos szélsebesség 2, 5 m/s körül van. Főként a kisebb vízigényű szántóföldi és kertészeti kultúrák számára jó az éghajlat öntözés nélkül.

Vízrajz A legfontosabb vízfolyása a Tarna. Jászágó területén átfolyik a Tarna egyik mellék vízfolyása az Ágóipatak. Maga a terület száraz, gyenge lefolyású és vízhiányos.

2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása

2.4.1 NÉPESSÉGI ADATOK BEMUTATÁSA A település lakónépességének változását a 2/1. táblázat szemlélteti: 2/1. táblázat: település lakónépességének változása (forrás: KSH) Település neve 1900. év 1920. év 1960. év 1985. év Jászberény 25 227 31 971 30 332 30 983

2001. év 28 207

2009. év 27 566

Sajnos a település lakónépessége csökkenő tendenciát mutat. Jól tükrözi a demográfia görbe alakulását az, hogy az évleszületések száma 2008-ban 259 fő volt, szemben a 416 fős halálozási mutatóval. Kissé enyhíti a helyzetet a vándorlási különbözet, mely +20 fő volt.


18

1. diagram: lakónépesség alakulása

fő

lakónépesség alakulása 33000 32000 31000 30000 29000 28000 27000 26000 25000 1920

1960

1985

2001

2009

év

2.4.2 GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA

Jászberény mai helyzetét több, egymásra is ellentétesen ható körülmény alakította ki. Társadalmi és környezeti állapotát meghatározta az ország többi hasonló térségét is jellemző fejlődési pálya, a lassan csökkenő népességszám, öregedő társadalom, kihasználatlan természeti és építészeti értékek, állapotában és funkciójában nem túl vonzó városközpont, környezetével gyenge, szervezetlen kapcsolatrendszer – hogy csak a legfontosabb kritikai észrevételeket soroljuk. Ez az állapot megfelel a három megye határ találkozásához közel, úgynevezett belső periférián elhelyezkedő középváros mai fejlettségi szintjének.

Ugyanakkor a Jászság fővárosa lakosainak egy főre jutó jövedelme a második legmagasabb a megyében, az egész Jászságban igen magas az ipari foglalkoztatottság, sem a városok, sem a kistérség nem képes kielégíteni a helyi ipar igényeit, ezért jellemzően magas a térségen kívülről bejárók aránya. A közép-, és nagyvállalatok számát, illetve az összes vállalkozásokhoz viszonyított arányát tekintve Jászberény a régió legmagasabb értékeivel rendelkezik, messze meghaladja az országos átlagot is.

Jászberény gazdaságában az 1990-es évek derekán elkezdődött szerkezetátalakulási folyamat az új évezred elején tovább folytatódott, s napjainkra a végéhez közelít. A folyamat eredményeként a társas vállalkozások szektoronkénti megoszlása a fejlett gazdaságok ismérveit tükrözi. Az egész jászsági térségre, de elsősorban a négy városra, Jászberényre, Jászfényszarura, Jászapátira és


19

Jászárokszállásra jellemző, hogy mára a betanított munkás, szakmunkás, technikus, vagy műszaki felsőfokú végzettségűek tekintetében a vállalatok folyamatos munkaerőhiánnyal küzdenek. A városfejlesztés fő stratégiai iránya tehát csak az lehet, hogy minden lehetséges eszközzel megpróbálja versenyképessé tenni a várost, beleértve a társadalom, és a környezet minden szféráját, támogatja a gazdaság további erősödését, növeli annak sokszínűségét.

A

városfejlesztési

stratégia

gerincét

elsősorban

az

innovatív

gazdaság

támogatása,

újabb

nagyvállalatok letelepedésének elősegítése, beszállítói vállalkozások létesítéséhez eszközök, terület, inkubálás, kedvezmények biztosítása, a szükséges munkaerő képzésének szakmai megalapozása, a város épített környezetének vonzó városi környezetté alakítása, a lakosság napi életét befolyásoló intézmények szolgáltatási minőségének javítása alkotja.

A stratégia egyik sarkalatos pontja a kulturális intézmények és az egészséges életmódot szolgáló rekreációs területek, létesítmények fejlesztése. Ezzel összefügg az egyébként nagyobb részt a gazdaság szférájába tartozó turizmus adottságainak magasabb szintű kihasználása, szem előtt tartva annak a lakosság életminőségében jelentkező fontos szerepét.

Jászberénynek versenyképes várossá kell fejlődnie, stabil, több lábon álló innovatív jellegű gazdasággal, rendezett városszerkezettel, gondozott, funkciógazdag városközponttal, nyugalmat kínáló Zagyva-parttal

és

városi

parkokkal,

a

helyi

és

térségi

lakosságot

egyaránt

szolgáló

sportlétesítményekkel, tovább fejlődő és megújuló kulturális élettel, jól működő intézményi és műszaki infrastruktúrával.

Jászberény stabil költségvetési és stabil gazdasági hátterű város, mégsem vált egyértelműen kiemelt vándorlási célterületté a fiatal képzett, dinamikus népesség számára. Versenyképes dinamikus város ismérveivel ellentétben népessége öregedő. A lakosság, mint munkaerő forrás már alig, illetve nem képes biztosítani a helyi vállalkozások munkaerő igényét, ezért a város gazdasága egyre jobban külső munkaerő bevonására van utalva. A felkínált munkalehetőségek az alacsonyan képzett munkaerőt célozzák kiemelkedő arányban, miközben a képzett (műszaki) értelmiségi réteg számára a város nem kínál megfelelő életminőséget. A felkínált álláshelyek egy része betöltetlen marad, illetve nem helyi lakos tölti be azokat.

Az oktatás az egészségügy, rekreációs, sport és kereskedelmi stb. kínálat és intézményeik szolgáltatásainak színvonala befolyásolja a helyi népesség, mint lakosság életminőségét és a helyi


20

népesség, mint munkaerő kínálati szerkezetét és minőségét. A város dinamikájának alapja gazdaságának dinamikája, mivel (a jelenlegi helyzetben még) az önkormányzatok bevételeinek egy jelentős hányada ezek hatékony működésétől függ, illetve a kiemelt nagyvállalatok, multinacionális cégek erejüknek és kapcsolatrendszereiknek, beszállítói hálózatuknak köszönhetően meghatározó szereplők a város életében.

Jászberény gazdasága az Electrolux-Lehel Hűtőgépgyár és beszállítói hálózatának, valamint az elmúlt 10-15 éven kinövő közép- és nagyvállalkozásoknak köszönhetően stabil. Mégis a gazdaság mintha függetlenül létezne a várostól. A város az elmúlt 15 évben nem felelt a gazdaság szereplőinek kimondott vagy kimondatlan igényeire. Emiatt elmaradtak beruházások, a képzési struktúra egy-két intézményi kivétellel elmaradni látszik a helyi igényektől, a helyben megforduló üzleti és turisztikai célú látogatásokra nem fejlődött ki színvonalas fogadókészség. Fontos tehát, hogy a város a lakosságán kívül a jelen lévő vállalkozásoknak, a potenciális befektetőknek és különféle céllal a városba látogatóknak is megfelelő környezetet jelentsen. A dinamikus város kész újabb befektetők fogadására, különösen akkor, ha ezek magas hozzáadott értéket termelő, magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató vállalkozások. Ennek alapfeltétele, hogy az újabb befektetők fogadására a városban iparterületek álljanak rendelkezésre, továbbá olyan üzleti szolgáltatások, amelyek feladata a vállalkozások helyi gazdaságba történő integrálódásának megkönnyítése és versenyképességük növelése. Mindemellett szükség van a cégek innovatív tevékenysége kiteljesítését biztosító háttér infrastruktúrára. Jelenleg ezek a versenyképességet elősegítő elemek hiányoznak Jászberényben.

Jászberény gazdasági szektorai közül a mezőgazdaság részesedése elenyésző. A növénytermesztésen belül a szántók aránya a legnagyobb (11 800 ha), melyet fele-fele arányban művelnek társas (5 db), valamint egyéni (400 db/fő) vállalkozók és őstermelők. A szántóföldi termelés során elsősorban búzát (3400 ha), napraforgót (2500 ha), kukoricát (1200 ha) és repcét (7-800 ha) termesztenek. Ez utóbbi termőterülete

a

napraforgó

termőterületének

rovására

évek

óta

növekedni

látszik.

A

gyümölcstermesztés terén a fóliás, csepegtetős rendszerrel termelt görögdinnye emelhető ki, mint a legtermelékenyebb gyümölcs, amit kb. 200 hektáron termelnek. A város egyébiránt kiterjedtebb gyümölcsössel nem rendelkezik, csupán az Újerdő területén terem kb. 30-40 ha-on szőlő. A Neszűr zártkerti hagyományos gyümölcs és szőlőkultúrája teljesen elhalt. Erdőművelés három erdőbirtokosság keretében (Tőtevényi, Porteleki, és Zagyvamenti), de több ezer hektáron folyik. A területen egy vadásztársaság van, a Lehel Vadásztársaság, amely vadásztatás mellett vadgazdálkodást is folyat (fácánnevelés). A területen elsősorban apróvadvadászatra van lehetőség. Vadászház a Farmosi út közelében Újerdőben van.


21

A mezőgazdaság másik ága az állattartás az utóbbi 15 évben erőteljesen visszaszorult. Extenzív juhtartás a város határában lévő 1000-1500 ha-nyi legelőn jellemző, míg intenzív állattartás keretében szarvasmarhát tenyésztenek a Kossuth Zrt. és az Agro Lehel Kft. tehenészeteiben. Ehhez kapcsolódóan tejfeldolgozással a városban jelenleg nem foglalkoznak, a tejet a Jásztej Zrt. (Jászapáti) vásárolja fel. Az állattenyésztésen belül leginkább a baromfiállomány dominál. A Jászberényi Kossuth Zrt. (Jászberény, Jásztelki út, 0307 hrsz) 4 600 férőhelyes sertéstelepén közel 4 000 sertést tartanak, a nagy létszámú állattartásra egységes környezethasználati engedéllyel rendelkeznek. A Broiler Kft. (Jászberény, Damjanich út 10., Necső tanya 0310/1) telepén 1 000 sertést tartanak, az állattartásra szennyezőanyag elhelyezési engedély folyamatban van. Az agrotermékek feldolgozása nem jellemző a városban: ott csupán egy malom, egy terménykeverő üzem (Darázs Keverő Kft.), egy vágóhíd és egy húsfeldolgozó (Konkoly Vágóhíd) található, amely kiemelt színvonalon az EU standardnak megfelelően működik. Az országszerte is egyre több helyen elterjedő biotermelés Jászberény agrártevékenységében nem számottevő, biotermelés csupán tönkölybúza, napraforgó és biobor termelésben folyik.

2/2. táblázat: gazdasági szervezetek száma (forrás: KSH) Leírás Regisztrált betéti társaságok száma Regisztrált egyéni vállalkozások száma Regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozások száma

2009. év/db 407 2 710 977

Regisztrált gazdasági szervezetek száma

4 080

Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma

3 176

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma

671

Regisztrált költségvetési szerv és intézménye

20

Regisztrált mellékfoglalkozású egyéni vállalkozások száma Regisztrált nonprofit szervezetek száma

1 108 174

Regisztrált részvénytársaságok száma

9

Regisztrált szövetkezetek száma

15


22

2.4.3 LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI ADOTTSÁGOK A Jászság fővárosa, a 28 ezres lélekszámú Jászberény kellemes hangulatú, műemlékekben gazdag alföldi kisváros. Az 1874-ben - az országban elsők között - alapított Jász Múzeum őrzi a jászok múltjának írásos és tárgyi dokumentumait, valamint az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Jászok szimbólumát a legendás Lehel-kürtöt. A város másik múzeuma az 1995-ben megnyitott Hamza Múzeum, amelynek állandó kiállítása Hamza Dezsö Ákos híres magyar filmrendező és festőművész képzőművészeti alkotásait, valamint felesége, Lehel Mária divattervező rajzait tárja a közönség elé. Jászberény élénk kulturális élete és magas színvonalú művészeti programjai, sportrendezvényei minden évben látogatók ezreit vonzzák a jászok földjére. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. Kellemes vizű strandok, termálfürdők, hangulatos vendéglők, kávéházak, tájjellegű ételek, kényelmes szállodák és panziók várják a jászok fővárosába látogató vendégeket. Kellemes időtöltést kínálnak a városi séták és a városkörnyéki kirándulások is. Üde színfoltjai Jászberény környékének a természetvédelmi területek (a Hajtamocsár, a Zagyvamenti és a Borsóhalmi Természetvédelmi Terület), amelyek ízelítőt adnak a vidék természetadta szépségeiből.

Természeti értékek: A Zagyva folyó és árterülete A 117 hektáros Hajta-mocsár Természetvédelmi Terület. Zagyvamenti Természetvédelmi Terület. Borsóhalmi Természetvédelmi Terület.

Látnivalók, nevezetességek: Ferences templom és rendház Tanítóképző Főiskola (SZIE-ABK): 1930-ban épült, neoklasszicista stílusban. Az Öntőmunkás szobra 1954.: Buza Barna alkotása. Az 1848-as hősök emlékoszlopa: 1870-ben emelték. Eredeti helyéről, a főtér közepéről 1938ban elhelyezték, mai helyére 1971-ben került. Petőfi Sándor mellszobra: 1948-ban készült, Szilágyi Nagy István alkotása. Jászkun Kerületek Székháza: 1735-1741 között épült, barokk stílusban, Anton Erhard Martinelli tervei alapján. Klasszicista homlokzatát 1827-ben kapta, Rábl Károly terve alapján. Városháza: Pollack Mihály terveinek felhasználásával Bedekovich Lőrinc végső tervei szerint épült klasszicista stílusban, 1839-ben. 1912-13-ban és 1931-ben új szárnyakkal bővítették.


23

A jászberényi ferences templom és kolostor: 1472-ben épült, gótikus stílusban. A török hódoltság idején a törökök palánkvárrá alakították át. A XVIII. század folyamán barokk stílusban átépítették, de a templom külseje a mai napig őrzi gótikus stílusjegyeit. Ernyős Mária-szobor: 1728-ban készült, barokk stílusban. A Mária-szobor 1864-ben került az eredeti, a Szentháromság-szobor helyére. Porciunkula-kápolna: 1948-ban épült. Oltárképét Kontuly Béla festette. Mária-szobor: 1795-ben készült, barokk stílusban. Lourdes-i barlang. Kálvária: 1776-ban készült, barokk stílusban. Időjósló szentek hármas szobra. 1745-ben a város előljárósága állíttatta a jászberényi szőlőskertek szélén. Európában egyedülállóan a szoborcsoportban Szent Orbán, Szent Donát és Szent Medárd alakja együtt jelenik meg. Török-magyar barátság emlékműve: 1909-ben készítette Körmendi Frim Jenő. Eördögh-ház: 1848-ban épült, klasszicista stílusban. Nádor-oszlop: 1798-ban készült, József nádornak, a jászkunok örökös főkapitányának az emlékére. Juhász-kereszt: 1815-ben állíttatták a berényi juhászok, népies barokk stílusban. Római katolikus (Nagyboldogasszony-) főtemplom: Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján épült a XVIII. század végén, barokk stílusban. A toronysisak tetején egy, a világon szinte egyedülálló ritkaság látható: a magyar Szent Korona tartja a keresztet. Az egyhajós, félköríves szentélyű épület belsejében a főoltár tabernákulumát Pollack Mihály tervezte 1805-ben. A főoltár képét Szoldatits Ferenc festette 1883-ban. Római katolikus főplébániaház: 1761-ben épült, barokk stílusban. Emeletessé alakították 1894ben. Szentháromság-oszlop: 1831-ben készült, késő barokk stílusban. Pálinkás-kereszt: 1759-ben készült, barokk stílusban. Jelenlegi helyére 1960-ban helyezték át. Felújították 2005-ben. Római katolikus (Rozália-)kápolna: 1839-1840-ben épült, klasszicista stílusban, Rábl Károly tervei alapján. Kőhíd 1805-1806-ban építették Rábl Károly mester tervei szerint a Zagyva fontos átkelési szakaszán, mely ma Jászberény központjában van. Jász huszár emlékmű: az I. világháború áldozatainak emlékére 1926-ban készült, Vass Viktor és Pongrácz D. Szigfrid alkotásaként. Déryné Művelődési Központ: Az egykori Lehel Szálló 1895-ben épült, eklektikus stílusban. Korsós lány kútja: 1995-ben készült, Zilahi Zoltán alkotása.


24

Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok: (Szent Vendel, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei. Bundás-kút, melyet 1908-ban fúrtak. A felépítményét a juhász szobrával: Jankovich Gyula szobrászművész készítette 1912-ben. Jász emlékmű 2005-ben készült, Györfi Sándor alkotása. Jász Múzeum: 1842-ben épült, istállónak. Az ország egyik legrégebbi múzeuma 1874-ben alakult, 1931 óta van a jelenlegi helyén. Itt őrzik a Lehel kürtjét. A Jászkürt Fogadó: 1731-ben építtette a város. 2004-2005-ben felújították. Kőképek: 1699-ben készültek, és a város egykori határát jelölték. Kovács György városi előljáró, később főbíró állíttatta őket a járványoktól való megmenekülés emlékére. Lakóház (Kígyó u.): A XIX. század közepén épült. Hamza Múzeum: Hamza Dezső Ákos filmrendező képzőművészeti alkotásait és Lehel Mária divattervező rajzait mutatja be. Református templom: 1783-ban épült, késő barokk stílusban. Tornya 1863-ban épült. Zirzen Janka szülőháza: A XIX. század elején épült. Róma katolikus (szentkúti) templom: 1836-1842 között épült, klasszicizáló barokk stílusban. Barokkos tornya 1904-ben épült. Szentkúti kápolna: az 1747-ben felfakadt forrás fölé épült (a víz felszínén állítólag Szűz Mária képe jelent meg) 1892-ben. Szentkúti kálvária: 1750-ben készült, barokk stílusban. 1925-ben felújították. II. világháborús emlékmű: 1992-ben készült. Györfi Sándor alkotása. "Nő bozótban" című bronzszobor: Segesdy György alkotása 1964-ben a velencei biennálén szerepelt. Déryné mellszobra: 1961-ben készítette Vasas Károly. Cserőhalmi kálvária: 1760-ban készült, barokk stílusban. Meggyespelei római katolikus iskolakápolna. Hajtai római katolikus kápolna. Négyszállási római katolikus kápolna. Peresi római katolikus kápolna. Homoki római katolikus kápolna. Szelei úti római katolikus iskolakápolna. A Jászberényi Állat- és Növénykert 1979-ben a gyereknapon nyitotta meg kapuit, akkor még kultúrpark néven. A 4,5 hektáros területen az állatkert és az arborétum élesen elkülönült egymástól. Az állattartó helyeket vasrácsok, beton és vonalzóval rajzolt, mértani elrendezés jellemezte. A


25

megnyitást követő években az állatkert nagy népszerűségnek örvendett, de komoly beruházásokra, fejlesztésre sokáig nem került sor, ez idő alatt a kert elöregedett, évről-évre csökkent a látogatók száma. A kilencvenes évek második felében az állatkert felszámolásának gondolata is felmerült. Fordulatot jelentett az új tulajdonos Jászberény Város Önkormányzatának döntése, mely szerint az állatkertet a város megtartja, és lehetőségeihez képest megpróbálja megújítani. A fordulópontot az állatkert 20 éves évfordulója jelentette. Addigra elkészült egy új kifutórendszer a tigriseknek és oroszlánoknak. Érdekes elképzelés szerint közös kifutóba kerültek a medvék a farkasokkal és sok más újdonság is elkészült. Jelenleg az állatkert az állatok természetszerű bemutatásán túl az oktatást tekinti fő feladatának. Jászberényi Állat- és Növénykert hagyományosan 2010 nyarán már 6. alkalommal rendezte meg a Zoo-Tábort. A tábor 11 hetében több mint 300 gyerek ismerkedhet meg az állatkert életével. A 2010. évben a résztvevők között ismét ott voltak a Németországból érkező vechtai és a Lengyelországból érkező sucha bezkidzkai gyerekek. A gyerekek nem csak állatkerti programokon vettek részt, hanem meglátogattak egy közeli méhészetet, elutaztak a Tisza-tóhoz, megismerkedtek a régió hulladékgazdálkodásával. Az állatkertben a takarításon és az állatok etetésén túl, megismerték az állatorvos munkáját, íjászkodtak, halászati előadást hallgattak, találkoztak a tűzoltókkal és elkészítették azokat a képeket melyek az intézmény kerítését díszítik. A tábor a Norvég Alapprogram támogatásával valósult meg. A jövő évi rendezvény annyiban lesz más, hogy ún. környezetvédelmi akciókkal is kiszélesítik a programot. Környezetvédelem témában 2 előadást szerveznek a Jászsági Természetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesülettel közösen a Víz világnapja alkalmából, „Víz, mint életünk alkotó eleme” címmel, továbbá „Az ember természetformáló szerepéről”. Az eseményeket egy tavaszi Zagyvamenti Kerekes Fesztivállal színesítik, melyet a Jászberényi Triatlon Egyesülettel közösen hoznak létre. A program fő eleme a Zoo-Tábor, amiben az „Alapítvány a Jászberényi Állat- és Növénykertért” nevű non-profit szervezet lesz segítségre. A tábort 9 hétre tervezik, amikor is hetente 30, összesen 270 gyerek (7-14 évesek) vesz részt közvetlenül a programokon, melyek dióhéjban a következők: fenntarthatósági- és madárvédelmi-, valamint a tiszafüredi Tiszavirág-tanösvény megtekintése, madárgyűrűzés, íjászat, vakvezető kutya-, tűzoltó- és halas bemutató, kézművesség, tematikus és terepi foglalkozások, állatbemutatók, hulladéklerakó megtekintése. A programokat, és azok nyilvánosságát hirdetések, cikkek, kiadványok és a honlap fejlesztések teszik teljessé, továbbá a népszerű látványetetések és a környezetvédelemben jártas zoo-pedagógusok tapasztalata. A cél, hogy a táborozó fiatalokat közelebb hozzák egymáshoz, aktív szerepet vállaljanak a tábori programokban, és a környezettudatos szellemiséget bevegyék mindennapi életükbe.


26

3. Környezeti állapotfelmérés 3.1. Környezeti elemek állapota

3.1.1. LEVEGŐ A környezeti levegő szennyezettségét az ipari-, szolgáltatói tevékenységekből, lakossági fűtésből, valamint a közlekedésből származó légszennyező anyagok együttesen határozzák meg. A szennyező ipari tevékenységek, forgalmas közlekedési útvonalak közelében a szennyező anyagok koncentrációja lényegesen magasabb, mint a szennyező forrásoktól távol. Az ország levegőminőségét a vonatkozó kormányrendelet alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) méri és értékeli. Az OLM automata mérőhálózatból és manuális (RIV) mérőhálózatból áll. Az automata mérőhálózat 32 településen 59 mérőállomást foglal magába. A mérőhálózatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

(KvVM)

irányítása

mellett

a

Környezetvédelmi,

Természetvédelmi

és

Vízügyi

Felügyelőségek (felügyelőségek) üzemeltetik. A levegőminőség minősítésére alkalmas mérőhálózat

működik a településen. A levegőminőség állapotának jellemzésére a mérőhely adatai, valamint a bejelentés köteles légszennyező forrást üzemeltető telephelyek önbevalláson alapuló kibocsátási értékei szolgálnak alapul. A településhez legközelebb automata mérőhely Szolnokon található. Jászberényben (Lehel vezér tér 18.) manuális mérőhely üzemel. A 2009. év NO2 mérési eredményeit az alábbi grafikonon szemléltetjük. 2. diagram: NO2 mérési eredmények (2009. év, g/m3, forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)


27

3.1. táblázat: A légszennyezettség éves és 24 órás egészségügyi határértékei: Légszennyező anyag típusok

Éves határérték

24 órás határérték

3

g/ m

g/ m3

3000

5000

Ülepedő por (PM10)

40

50

Kén-dioxid

50

125

Nitrogén-dioxid

40

85

COx

Nitrogén-dioxid vonatkozásában napi (24 órás) határérték túllépés nem volt a 2008. és 2009. évben. A 2009. év tavaszi (március-április) időszakokban több alkalommal is meghaladta a napi 24 órás érték a 70 g/ m3-ot, azonban a 85 g/ m3 határértéket egy alkalommal sem haladta meg.

3. diagram: NO2 mérési eredmények (2008. év, g/m3, forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)

Ahhoz, hogy teljes képünk legyen a levegő állapotára vonatkozóan, a méréseket ki kell terjeszteni az ülepedő por (PM10) és a kén-dioxid mérésekre is. A mért magasabb légszennyezettségi értékek a kedvezőtlen meteorológiai körülmények kialakulása során-, elsősorban a belvároson áthaladó nagy mértékű gépjármű forgalom következménye.


28

Forgalmi eredetű levegőszennyezés mérésére a városban mindeddig nem került sor. A legnagyobb forgalmat a 31. és 32. számú fő közlekedési utak bonyolítják. A burkolatlan utak mentén az üzemanyagokból származó levegőszennyezés alacsonyabb, azonban a porszennyezés jelentős. A város központjában lévő autóbusz pályaudvar jelentős lokális légszennyezőanyag terhelést jelent a környező lakosság és mellette működő óvoda számára.

A város levegőjét terhelő kibocsátások döntő többsége 10-20 méter magas, ipari termelőüzemi kürtőkön keresztül történik. Szezonálisan jelentkezik a lakossági fűtési eredetű kibocsátás, amely a gázfűtésre való áttéréssel jelentősen mérséklődött. A jelentős kibocsátók Jászberény levegőjét elsősorban fűtési eredetű (CO, NOx) és illékony szerves oldószerekkel terhelik. Utóbbi szennyezők vonatkozásában az Ruukki Tisza Zrt. és az ELECTROLUX Lehel Hűtőgépgyár együtt bocsátják ki az összes mennyiség jelentős részét, a fennmaradó autószervizekből, műanyag-feldolgozó és -gyártó üzemekből, hőcserélőgyárból származik.

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. és 2. számú mellékletének figyelembe vételével Jászberény település, a légszennyezettségi zónába sorolás alapján, a 10. zónacsoportba tartozik

3/2. táblázat: a 10. zónacsoport szennyező anyagok szerinti jellemző besorolása: Légszennyező anyag megnevezése Kén-dioxid

Csoport

Zóna típus ismertetése

F

Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Azon terület, ahol a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.. Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

Nitrogén-dioxid

F

Szén-monoxid

F

PM10

E

Benzol

F

A 3/3. táblázatban Jászberény település 6 évre vonatkozó szennyezőanyag emissziós adatait közöljük. A kibocsátási adatok a bejelentett pontforrások adatait tartalmazzák.

3/3. táblázat: összes szennyezőanyag kibocsátás Jászberény településen, szennyezőanyag-típusonkénti bontásban (mértékegység: év/kg, forrás: KvVM) Szennyezőanyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 103 - Bután 104 - Pentán 105 - Hexán 12 - Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS)

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

34 <0,5

34 <0,5

9 021 115

5 714 336

3 416 2 274

1 342 2 314

120 2 405

19 681 7 444

50 118

21 393 153

21 415 32

2 104 88

1 933 2

3 429 1

7 619 2

57 943 396

1

1

1

97

97

103

309

609

142 - Ciklohexán

37

124

124

129

121

<0,5

<0,5

535

143 - Metil-ciklohexán

76

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

76

20 3 119 6 411 2 009

16 2 815 5 491 1 175

24 2 023 3 700 824

12 610 2 326 619

3 381 1 877 536

11 429 3 396 709

<0,5 361 5 774 1 063

86 9 738 28 975 6 935

17 397 <0,5 595 925

234 570 332 1 215 428

305 7 228 904 305

198 18 168 577 280

49 26 155 469 345

20 23 142 646 369

12 <0,5 3 477 166

835 1 041 1 028 4 883 2 818

<0,5 13 222

210 8 454

148 15 918

330 26 012

49 22 168

55 38 005

1 29 871

793 153 650

292

266

498

2 141

255

174

452

4 078

117 1

202 40

325 52

247 26

209 2

271 2

1 400 6

2 771 129

<0,5 1

<0,5 1

<0,5 11

<0,5 77

<0,5 24

<0,5 27

599 1

599 142

69 929 6

58 985 10

12 593 14

54 25 18

15 15 13

14 <0,5 13

15 <0,5 5

237 2 547 79 31

150 - Benzol 151 - Toluol 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként 160 - Sztirol 162 - Propil-benzol 163 - 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok 165 - Izo-propil-benzol / kumol; metil-etil-benzol / 2 - Szén-monoxid 201 - Triklór-etilén ( TRI ) 205 - Diklór-metán ( DCM ) / metilén-klorid / 207 - Vinilklorid 226 - Diklór-etilén-(1,2) / 1,2-diklór-etilén / 237 - TETRAKLÓR-METÁN ( TCM ) / szén-tetraklorid / 239 - Tetraklór-etilén ( PER ) / perklór-etilén / 24 - Foszforsav 252 - Klór-benzol 257 - Diklór-benzol-(1,2) / 1,2-diklór-benzol /

2

4

5

8

5

5

2

258 - Diklór-benzol-(1,4) / 1,4-diklór-benzol /

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

261 - METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT

<0,5

2

2

303

11

4

22

344

266 - Butil-alkohol ( szekunder-butanol ) / butanol-2 /

<0,5

<0,5

763

645

92

38

19

1 557

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja Szennyezőanyag 27 - Hidrogén-cianid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 300 - Metil-alkohol / metanol / 301 - Etil-alkohol / etanol / 302 - Propil-alkolok 304 - Butil-alkoholok 307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / 310 - Formaldehid 312 - Aceton 313 - Metil-etil-keton / 2-butanon / 314 - Ecetsav 315 - Ciklohexanon 316 - Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutilmetil-keton / 317 - Diaceton-alkohol 318 - Hangyasav 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát 331 - Butil-glikol-acetát 340 - Merkaptánok / Tioalkoholok / 35 - Nikkel és nem rákkeltő vegyületei Ni-ként 351 - Fenol 360 - Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butilglikol / 369 - Hexanolok 459 - Etanol-amin 469 - Tetrahidrofurán 49 - Réz és vegyületei Cu-ként 500 - Benzin mint C, ásványolajból 503 - Petróleum 530 - Ásványolaj gőzök

30 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5 10 471 16 12 <0,5 1 043

<0,5 9 191 12 3 <0,5 283

<0,5 48 713 4 303 39 <0,5 177

<0,5 66 003 4 896 39 <0,5 86

<0,5 31 939 2 504 4 <0,5 84

<0,5 21 964 258 5 <0,5 58

<0,5 16 460 167 65 <0,5 2

<0,5 204 741 12 156 167 <0,5 1 733

173

184

188

1 079

1 701

2 327

1 497

7 149

147 3 399 139 <0,5

61 3 225 16 <0,5

18 3 230 13 <0,5

402 <0,5 564 54 <0,5

468 <0,5 486 72 <0,5

373 <0,5 378 18 <0,5

567 <0,5 250 5 <0,5

2 036 9 2 532 317 <0,5

4

9

14

15

10

8

8

68

3 <0,5 4

162 <0,5 4

101 <0,5 4

24 <0,5 3

5 <0,5 4

3 4 3

4 <0,5 1

302 4 23

288 480 1 574

416 865 7 565

666 676 5 181

499 345 2 060

416 93 1 514

538 49 2 258

202 35 2 964

3 025 2 543 23 116

280 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5

351 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5

271 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5

735 9 <0,5 <0,5 <0,5

935 40 <0,5 <0,5 <0,5

742 16 <0,5 <0,5 <0,5

434 1 <0,5 <0,5 <0,5

3 748 66 <0,5 <0,5 <0,5

6 9 <0,5 <0,5 15 926 5 31

1 216 2 <0,5 <0,5 17 547 <0,5 24

1 223 31 <0,5 <0,5 7 6 465 <0,5 15

2 625 33 <0,5 <0,5 <0,5 9 129 <0,5 7

5 244 16 <0,5 2 <0,5 1 412 <0,5 7

6 726 12 <0,5 <0,5 <0,5 419 <0,5 7

3 998 1 <0,5 6 <0,5 102 <0,5 10

21 038 104 <0,5 8 39 19 000 5 101

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja Szennyezőanyag 584 - Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HFként) 591 - Lakk csiszolatpor 598 - Paraffin-szénhidrogének C9-től 6 - Ammónia 67 - Cink és vegyületei Zn-ként 7 - Szilárd anyag 703 - 4,4-Difenil-metán-di-izocianát 715 - Nátrium-hidroxid 729 - Butil-diglikol / dietilén-glikol-monobutiter / 735 - Ciklopentán 736 - Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1metoxi-2-propanol / 75 - Króm (VI) vegyértékv vegyületei 77 - Mangán és vegyületei Mn-ként 79 - Nátrium-nitrit 82 - Nikkel és vegyületei Ni-ként 84 - Ón és vegyületei Sn-ként 94 - Nátrium-nitrát 973 - Összes szénhidrogén -kivéve CH4- C-ban kifejezve 980 - Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) 999 - SZÉN-DIOXID

31 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

54 2 <0,5 481 113

1 2 1 18 168

2 1 2 18 41

<0,5 <0,5 1 18 <0,5

<0,5 <0,5 1 18 <0,5

1 <0,5 1 12 <0,5

5 <0,5 <0,5 6 <0,5

63 5 6 571 322

31 976 <0,5 <0,5 90

3 957 <0,5 <0,5 339

5 909 <0,5 <0,5 339

5 774 <0,5 <0,5 452

4 635 <0,5 191 687

5 735 <0,5 <0,5 909

5 235 <0,5 1 667

63 221 <0,5 192 3 483

<0,5

<0,5

394

1 154

7 460

7 685

6 059

22 752

7 <0,5 <0,5

247 <0,5 <0,5

178 <0,5 <0,5

318 1 <0,5

399 3 <0,5

169 1 <0,5

37 <0,5 <0,5

1 355 5 <0,5

8 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

1 <0,5

1 <0,5

1 <0,5

11 <0,5

<0,5 242 <0,5

<0,5 238 <0,5

<0,5 119 <0,5

<0,5 1 4 324

<0,5 <0,5 4 328

<0,5 <0,5 2 892

<0,5 <0,5 2 541

<0,5 600 14 085

<0,5

15

11

20

19

<0,5

<0,5

65

13796910

13821348 13 891 703

41637144 41 769 865

48715822 48 859 654

23819793 23 919 033

23266413 23 371 527

12309318 12 401 354

177366748

Összesen: 13 874 359

178 087 495

A 2002-2008. éves időszakot nézve a településen összesen 178 087 tonna szennyezőanyag került a levegőbe az ipari, gazdálkodói tevékenység következtében. Ennek a mennyiségnek a 99,6%-a a széndioxid kibocsátásból származott. A gazdasági válság a városban is éreztette hatását, jelentősen csökkent az ipari tevékenység, ennek hatása jól nyomon követhető a szennyezőanyag kibocsátás csökkenésén is. Míg a 2004-2005. években drasztikusan megnőtt a kibocsátás, addig a 2008. évre már a 2002. évi szint alá süllyedt. Ez a tendencia várhatóan folytatódott a 2010. évben is, és valószínű, hogy az elkövetkező években sem kell jelentős kibocsátás növekedéssel számolni. A kialakult helyzet a település gazdasági életét ugyan hátrányosan érinti, azonban a környezeti levegő minőségére előnyös hatással van. 4. diagram: szennyezőanyag kibocsátás (forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)

Szennyezőanyag kibocsátás alakulása 60 000 000 50 000 000

(kg)

40 000 000 30 000 000 20 000 000 10 000 000 0 2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

Jászberényben ebben az időszakban 77 db bejelentett, légszennyezőanyag kibocsátó telephely létezett.

A kibocsátó szervezetek adatait a 3/4. táblázatban szerepeltetjük.


33

3/4. táblázat: A szennyezőanyag kibocsátó létesítmények adatai 2002-2009. év, (forrás: KvVM adatbázisa) Név

Tevékenység

Cím

32-Es Autós-Sarok Kft Ag Union Vállalkozási Kft AG-ING Kft Agro-Lehel Mezögazdasági Kft

Autószalon és Szervíz festőműhely gépjavító, gépkarbantartó üzem Vetőmag üzem

5100 Jászberény Réhely út 36. 5100 Jászberény Jákóhalmi út 13. 5100 Jászberény Sportpálya út 1. 5100 Jászberény Felsőmuszály u. 9.

Amond Kft. Antenna Hungária Zrt. Aquia 60 Kft Átlo Kft Bartusné És Társa Bt. Berény Kom Kft

alkatrész gyártó üzem Rádióállomás Gyorstisztító szalon PUR habosító műhely Fémmegmunkáló műhely kazánház

5100 Jászberény Rigó u 6 5100 Jászberény 5100 Jászberény Nagykátai u. 2/a. 5100 Jászberény Repce u. 1. 5100 Jászberény Monostori út 24. 5100 Jászberény Szövetkezet út 8.

Berény-Med Kft. Colas Építő Zrt. Concordia Közraktár Zrt. Corona Baromfi Kft. Dalkia Energia Zrt. Dalkia Energia Zrt. Dancsa Kft. Darázs Keverö Kft

Kórház Aszfaltkeverő telep Jászberényi raktártelep Baromfi Termelő,Feldolgozó, Tanítóképző Főiskola Kollégiuma Tanítóképző Főiskola (kazánház) szőrmekészítő üzem Keverő üzem

5100 Jászberény Szelei út 2. 5100 Jászberény Szelei út 5100 Jászberény Szelei út 69. 5100 Jászberény Jásztelki út 77. 5100 Jászberény Rákóczi út 55. 5100 Jászberény Rákóczi út 53. 5100 Jászberény Ipartelep út 11. 5100 Jászberény Szelei út 69.

Darázs Kft. Dometic Zrt. Electrolux Lehel Kft Elvé Cipö Kft Fedor Kft Ferro-Press Kft. Gábor-Pack Csomagolóanyag Kft Gardatej Rt. Gea Egi Zrt. Globe-Expert Kft Hering Autoház Kft Hungarobest-Juh Kft Ilpea-Profext Kft Jász-Autóház Kft. Jász-Plasztik Kft Jászberény Város Önkormányzata Jászberény Város Önkormányzata

Autójavító szervíz Hűtőgépgyár Központi üzem Cipőgyártó üzem Autószalon és szerviz prés, lakatos üzem Csomagoló anyag gyártó üzem Gardatej Tejtermékgyártó Rt Hőcserélő gyár fémmegmunkáló telephely Autószalon és szervíz juhtelep Extrudáló üzem Autószalon és szerviz Műanyagfeldolgozó

5100 Jászberény Jászteleki út 1. 5100 Jászberény Fémnyomó u. 1. 5100 Jászberény Fémnyomó u. 1. 5100 Jászberény Szent Imre herceg u. 8. 5100 Jászberény Nagykátai út 29. 5100 Jászberény Laktanya út 4. 5100 Jászberény Zagyvapart 031/3. hrsz. 5100 Jászberény Külterület 0326/3 hrsz. 5100 Jászberény Fémnyomó u. 2. 5100 Jászberény Váltó u. 5/a 5100 Jászberény Nagykátai út 19. 5100 Jászberény Négyszállás 5100 Jászberény Ipartelep u.3-7 5100 Jászberény Jásztelki út 73/A. 5100 Jászberény Necső tanya 5.

Polgármesteri Hivatal I. székház

5100 Jászberény Lehel Vezér tér 18.

II. sz. Székház

5100 Jászberény Lehel Vezér tér 31.

Jászberényi Acélöntöde Kft

Acélöntöde

5100 Jászberény Sportpálya út 1.

Jászberényi Kossuth Zrt. Jászberényi Vizgazdálkodási Kft Jászberényi Vizgazdálkodási Kft Klapka György Szakközép És Szakiskola Konkoly Kft Kukta Kft. Liska J.Erosaramu Szakk.Jaszbe Magyar Közút Kht. Medauto Kft.

mezőgazdasági üzem Városi vízmű Termálfürdő

5100 Jászberény Jásztelki u. 5100 Jászberény Alsómuszály u. 26. 5100 Jászberény Hatvani u. 5.

középiskola húsvágó és feldolgozó Kukta Kft. Hotel Touring Szakközépiskola és Kollégium L1. sz. üzemmérnökség Autófényező műhely

5100 Jászberény Hatvani u. 2. 5100 Jászberény Zagyvapart tanya 68. 5100 Jászberény Serház u. 3. 5100 Jászberény Rákóczi út 13-15. 5100 Jászberény Rigó u. 3. 5100 Jászberény Benepuszta u. 19.

Nagyboldogasszony Kéttannyelvü Ozon-Hütötechnika Kft

Általános Iskola, Hűtőtechnikai műhely

5100 Jászberény Lehel vezér tér 5. 5100 Jászberény Attila u. 12.

Palmi-Top Kft. Plasztik-Print Kft

Baromfivágó üzem Szitázó műhely

5100 Jászberény Jásztelki út 77. 5100 Jászberény Bedekovich u. 3.

Radics Ede Fényező Raporter Kft

Fényező műhely Szerszámgyártó üzem

5100 Jászberény Szilvás dűlő 5. 5100 Jászberény Bercsényi u. 18.


34

Név Romai Katolikus Egyházi Szeret Ruukki Tisza Zrt Ruukki Tisza Zrt Scintilla Mérnöki Iroda Kft

Tevékenység Szeretetszolgálat Otthona fémmegmunkáló üzem fémmegmunkáló üzem Kézi forrasztó

Cím

Signal-Print Nyomdaipari Kft Structura Hungária Kft. Szatmári Malom Kft Szatmári Malom Kft Szekuritás IpariKft Tabula-96 Kft

nyomda üzem Fémmegmunkáló Üzem Gabonatároló és Malom Szatmári Malom Kft. Malom üzem ruházatot gyártó üzem Tabula 96 Kft. Központi telep

5100 Jászberény Október 23-a u. 8-10. 5100 Jászberény Monostori út 24 5100 Jászberény Szelei út 69. 5100 Jászberény Fürdő u. 5-7. 5100 Jászberény Bercsényi út 5. 5100 Jászberény Jákohalmi út 13.

TBG Hungária-Beton Kft. Terjéki Autóház Kft Tesco-Globál Áruházak Zrt. Topsystem Kft

jászberényi betonkeverő üzem Autószalon és Szervíz Tesco Áruház bútorgyártó műhely

5100 Jászberény Nagykátai út 1. 5100 Jászberény Nagykátai út 25. 5100 Jászberény Nagykátati u. 8324/4 5100 Jászberény Szelei u. 26.

Trend Kft Trend Kft Truka Kft. Turbo Autojavito Kft UDVARI EC UDVARI EC

Műanyaggyártó üzem Műanyagfeldolgozó gyártó üzem autószalon és szervíz Szervíz lakatos műhely acélszerkezetgyártó műhely

5100 Jászberény Alsómuszály u. 26. 5100 Jászberény Horváth Péter u. 14. 5100 Jászberény Nagykátai út 4/a. 5100 Jászberény Jászteleki út 4. 5100 Jászberény Jászkapitány u. 33. 5100 Jászberény Gerle u. 20

Városi Kincstár

bölcsöde Általános Iskola Bercsényi Tagintézménye

5100 Jászberény Szent István krt. 18.

5100 Jászberény Jákohalmi út 11/a 5100 Jászberény Bajcsy út 1.

Városi Kincstár

Tűzoltóság általános iskola Déryné Művelődési Központ, Jászberény

Városi Kincstár

könyvtár

5100 Jászberény Bercsényi u. 1.

Városi Kincstár Városi Kincstár Városi Kincstár

5100 Jászberény Ferencesek tere 1. 5100 Jászberény Sportpálya u. 1. 5100 Jászberény Monostori u. 5. 5100 Jászberény Ipartelep út 9.

5100 Jászberény Bercsényi u. 9.

5100 Jászberény Lehel vezér tér 32-33.

A szennyezőanyag termelők részletes kibocsátási adatait a kibocsátott mennyiségekkel, és légszennyező-anyag típusokkal az 1. számú mellékletben közöljük.

A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. Az egyedi és lakossági fűtések energiahordozó felhasználásából keletkező emissziók a szén-, olaj- és gáztüzelésből származó átlagos légszennyezőanyag kibocsátások összehasonlításával jellemezhetők.

Kén-dioxid kibocsátás A szilárd tüzelőanyagok, szénfajták éghető kéntartalma 0,7-6,0% között változik, így a primer energiahordozók közül a legkedvezőtlenebbek az emissziós paraméterei. A tüzelő- és fűtőolajok maximális kéntartalma 0,5.-2,0% között mozog, míg a földgáz és propán-bután gáz összes kéntartalma legfeljebb 100 mg/m3 lehet. A tüzelőolaj fűtés kén-dioxid emissziója mérsékeltnek, míg a gáztüzelésé elenyészőnek tekinthető. (Az égés során 1 kg kénből 2 kg kén-dioxid keletkezik.)


35

Szén-monoxid kibocsátás A szén-monoxid képződése a tüzelési módtól és a hőtermelő berendezés kialakításától függ. A szénmonoxid égéstermékben való jelenléte általában az égés tökéletlenségére utal. Az alacsony műszaki színvonalú berendezések esetén számolhatunk jelentősebb mértékű kibocsátással, mely javarészt a széntüzelésnél fordul elő. A gáz- és olajtüzelésű berendezések esetén az égéstermék szén-monoxid tartalma hígítatlan száraz égéstermékre vonatkoztatva nem lehet több 0,1tf%-nál, mely koncentráció megfelelő beállítás esetén nem lép fel. A fajlagos emisszió érték mindkét energiahordozónál max. 1,5 x 10-3 kg/h.

Nitrogén-oxidok kibocsátása Az égéstermékben jelenlévő nitrogén származékok (NOx, NO, NO2, stb.) jelentős része magas hőmérsékleten (1500 C felett) az égési levegő nitrogénjéből és oxigénből keletkeznek. A gáz- és olajtüzelés fajlagos emisszió értéke max. 3 x 10-4 kg/h. A széntüzelés fajlagos nitrogén-oxid légszennyezőanyag keletkezése ennél kevesebb.

Szilárdanyag kibocsátás Az égéstermék káros szilárd szennyezőanyaga a korom és a pernye. Legkedvezőbb kibocsátást gáztüzelés esetén tapasztalhatunk. A fajlagos emisszió értéke max. 1,5 x 10 -6 kg/h. A tüzelőolajok hamutartalma maximum 0,1%. Ennek a mennyiségnek csupán egy része emittálódik. A fűtőfelületen a por teljes mennyiségének 1/3-.2/3 része lerakódik, mely rontja a tüzelés hatásfokát. Széntüzelés esetén az égéstermékben lévő káros szennyezőanyag mennyisége függ a hőtermelő berendezés kialakításától és az energiahordozó hamutartalmától. Általánosságban elmondható, hogy a szilárdanyag emisszió mértéke a rostély típustól és légtechnikától függően (0,05.-0,2) x Ghamu (keletkező hamu mennyisége) összefüggéssel jellemezhető.

A fajlagos értékek alapján szorgalmazni kell a gázellátó rendszerre való további rácsatlakozást, illetve a Pb-gázzal való átmeneti környezetkímélő fűtések kialakítását, melyek alkalmasak a későbbiekben a földgázra való átállásra.

A település elhelyezkedéséből, domborzati fekvéséből és a környező talajok tulajdonságaiból adódóan a talajszemcsékhez tapadó káros anyagok, mikroorganizmusok, növényvédő szerek szél általi szállítása okozhat levegőtisztasági problémákat. Ehhez jön még a környező földterületeken növő növények allergén virágporainak hatása. Ezek ellen hatásos védelmet a mezővédő erdősávok, zöldfolyosók biztosítják. Mivel jelentős a mezőgazdasági tevékenység a településen, ezért fontos szempont a


36

bűzhatás elleni védelem - valamint a felszín alatti vizek védelme - érdekében a belterületi állatállomány létszámát szabályozni szükséges.

3.1.2. VÍZ Víz nélkül nincs élet. A környezetvédelem egyik legfontosabb feladata tehát a víz védelme. A vizek mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást biztosítanunk szükséges, és az esetleges károsodásokat meg kell előzni. A lakosság tájékoztatása nem mindig megfelelő, ösztönözni kell a vízbázisok védelmére, a takarékos vízhasználatokra, a szennyvízgyűjtés,elvezetés,- tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására.

Felszíni vizek Az utóbbi időszakban a felszíni vizek minősége jelentősen romlott. Ennek okai a túlzott igénybevétel, valamint a magas szennyezőanyag-kibocsátás. A probléma mérséklése helyi és globális szinteken egyaránt égetően fontos.

Az Európai Unió vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek a célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A víztestek állapotértékelésének eredményét, a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) foglalja össze. Hatályba lépett a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól (a továbbiakban: VM rendelet). A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestekre meghatározott környezeti célkitűzések (jó állapot, illetve jó potenciál) megadott határidőre történő eléréséhez és megőrzéséhez biztosítani kell a VM rendeletben rögzített vízszennyezettségi határértékek biztosítását.

3/5. táblázat: Érintett tervezési alegység, víztest vízgyűjtő Jászberény területén belterület tekintetében

külterület tekintetében

Érintett KÖVIZIG terület

KÖTI-KÖVIZIG

KÖTI-KÖVIZIG, É-KÖVIZIG

Vízgyűjtő-gazdálkodási

2-10 Zagyva

2-10 Zagyva

tervezési alegység (kód, név) Felszíni

víztest,

gyűjtő (kód, név)

ill.

víztest

2-11 Tarna AEQ140 Zagyva alsó

AEP 259 Ágói-patak

AEQ139 Zagyva felső

AEP557 Hajta-patak AEP 860 Öreg-Hajta AEQ040 Tarna alsó


37 AEQ 140 Zagyva alsó AEQ139 Zagyva felső

Felszín alatti víztest (kód, név)

kt.2.1 Bükki termálkarszt

kt.2.1 Bükki termálkarszt

pt.2.2 Észak-Alföld

pt.2.2 Észak-Alföld

sp.2.9.2 Jászság, Nagykunság

sp.2.9.2 Jászság, Nagykunság

p.2.9.2 Jászság, Nagykunság

sp.2.10.2

Duna-Tisza-köze

Közép-Tisza völgy p.2.9.2 Jászság, Nagykunság p.2.10.2 Duna-Tisza-köze KözépTisza völgy

A Zagyva folyón a tiszai torkolat és a Tarna betorkolási pontja közötti szakasz ( 0,0-59,180 fkm) Zagyva alsó néven került kijelölésre mint vízfolyás víztest. Ez a mederszakasz Jászberény belterületét nem érinti, azonban vízgyűjtő területének egy része igen. A Zagyva folyó 59,180-122,862 fkm közötti szakasza Zagyva felső néven került kijelölésre. Ennek a víztestnek a medre érinti Jászberény belterületét.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítéséhez Magyarország területét - amely teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik - 42 tervezési alegységre osztották fel. Jászberény városa a Zagyva

tervezési alegységhez tartozik.

A Zagyva Magyarország legmagasabbra emelkedő hegyvidékének, a Mátra vízgyűjtőjének főbefogadója. A Zagyva folyó teljes hossza 122,86 km. A Zagyva-Tarna vízrendszer teljes vízgyűjtője 5561,2 km2, ebből a Tarna folyó vízgyűjtője 1945,5 km2 (amely 2-11 számú önálló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység), a fennmaradó 3615,7 km2-es Zagyva vízgyűjtő alkotja a 2-10 Zagyva vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési

alegységet.

A

Zagyva

Jászfelsőszentgyörgy

feletti

szakasza

a

Közép-Duna-völgyi

2

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz (2536,7 km , vízgyűjtőterület 70,2 %-a), alsó szakasza a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz (1079 km2, vízgyűjtőterület 29,8 %-a) tartozik. A vízgyűjtő két alapvetően különböző jellegű területegységre osztható. A Cserhát és a Mátra hegységek, és a hozzájuk csatlakozó dombvidékek az Északi-középhegységhez, míg a Cserhátalja és a Tápió vidék az Alföldhöz tartozik. E kettősségből fakadóan a vízgyűjtő igen változatos földtani felépítésű tájakat foglal magába.


38

A Zagyva teljes egészében hazai vízfolyás, vízgyűjtőjének alig egy ezredrésze fekszik külföldön. Jelentős a felszín közeli vízátbocsátó kőzet is, ezért nem sok vizet szállít a Tiszába. Az árhullám levonulása gyors, mert a hegyvidéki szakaszon nagy a vízfolyások esése, viszont közepes és kisvizek mennyisége jelentéktelen. Vízjárása heves. Az igen kis vízgyűjtő területű patakok főleg a forrásokban szegény vidékeken gyakran kiszáradnak. Az árvizes időt leszámítva a vízfolyások vízszállítása csekély.

2. térkép: felszíni vízfolyások (forrás: TeiR)

Az országos törzshálózati mintavételi helyhez tartozó mérési pont a településen nem található. A legközelebbi mérési pont a Zagyva, város feletti szakaszán Szentlőrinckátán, a város alatt pedig Jásztelken található. A vízminőség mérési eredményeket a 2. mellékletben közöljük. A felszíni víztest ökológiai állapota nem éri el a jó minőséget, a folyóvíz erősen módosított.

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet célja a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges


39

feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése. 1994. január 1-től a felszíni vizek minősítése a MSZ 12749 szabvány szerint történik hazánkban. A szabvány vízfolyásonként az országos törzshálózat keretében írja elő a mintavételek helyét, és annak gyakoriságát, és meghatározza felszíni víz minősítésének szempontjait.

3/6. táblázat: Zagyva (Jásztelek) vízminőségi adatok alakulása (forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Paraméter

1986

1998

1999

2000

2001

2009

Oldott oxigén (mg/l)

6,38

9,45

8,05

8,98

9,35

10,2

KOI (mg/l)

42,8

20

23

24

20

15

Összes foszfor (µg/l)

1228

874

678

735

834

250

Ortofoszfát (µg/l)

837

746

466

407

568

670

Ammónium (mg/l)

1,68

0,13

0,23

0,27

0,56

0,06

Nitrát (mg/l)

3,41

1,99

2,47

3,18

2,89

3,06

3/7. táblázat: határértékek a vízminőségi osztályokban (forrás: MSZ 12749) Határértékek a vízminőségi osztályokban mértékegység

kiváló

jó

tűrhető

szennyezett

erősen szennyezett

Oldott oxigén

mg/l

7

6

4

3

<3

Ammónium

mg/l

0,2

0,5

1

2

>2

Nitrát

mg/l

1

5

10

25

>25

Kémiai oxigénigény (KOIk)

mg/l

12

22

40

60

>60

Ortofoszfát Összes foszfor

µg/l µg/l

50 100

100 200

200 400

500 1000

>500 >1000

Jellemzők

A Zagyva vízminősége Jászteleknél a 2009. évi adatok alapján: oldott oxigén

kiváló

ammónium

kiváló

nitrát

jó

kémiai oxigénigény

jó

ortofoszfát

erősen szennyezett

összes foszfor

tűrhető

A Jászberényi Városi Zagyva holtág hossza 7,9 km, átlagos szélessége 6 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1 m. A holtág a Zagyva szabályozása során alakult ki, feltöltését a Zagyva folyóból gravitációsan lehet biztosítani. Vízkészlete a nyári időszakban az 1 m3/s vízhozamot sem éri el. A városi


40

szakaszon megépített három duzzasztóval vízszintje szabályozható. A vízminőség összességében kedvezőtlen. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 25.2/8004-KAR/2010 számú határozatában a Zagyva folyót érintő részleges öntözési tilalmat rendelt el. A részleges öntözési tilalom a Zagyva folyó Jász-Nagykun Szolnok megyei, a Tarna folyó torkolatáig terjedő részre vonatkozik. A határozat megtiltja az adott Zagyva folyószakasz vizének permetlé készítésére való felhasználását. A tilalom alá vont folyószakaszból tilos a burgonya (mind vetőgumó, mind áruburgonya) a paradicsom (mind vetőmag, mind áruparadicsom, mind palánta) előállítása, és a Ralostina solanacearum kórokozóra fogékony egyéb gazdanövények növényállományainak öntözése, valamint tilos az előzőekben felsorol növényeknek a folyóból nyert vízzel történő permetezése. A korlátozó intézkedések feloldására akkor kerülhet sor, ha a meghatározott gyakorisággal végzett laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kórokozó már nem mutatható ki az öntözővízből.

Zagyva alsó A mintavételi helyek a következők: • a jásztelki közúti hídnál • az újszászi közúti hídnál Összességében a víztest ökológiai állapota – a közepesen magas sótartalma és magas foszfortartalma miatt – a vizsgált kémiai paraméterek alapján kifogásolható. A makroszkopikus vízi gerinctelen fauna vizsgálati eredményei alapján a Zagyva makrogerinctelen faunája a vizsgált mintavételi helyeken faj- és egyedszám tekintetében gazdag volt. A jásztelki mintában több, gyors vízáramlást kedvelő faj került elő, de számos magas szervesanyag-terhelést indikáló fajt is találtak. Újszásznál nagyobb egyedszámban kerültek elő magas szervesanyag-terhelést indikáló fajok. A Zagyva alsó víztestbe csatlakozó szennyező vízfolyások közül ki kell emelni a Városi-Zagyvát, ami Jászberény település tisztított szennyvizét és a város belterületéről összegyűjtött csapadékvizet szállítja. A víztest közvetlen befogadója a 2008. évben átadatott alattyáni települési és a jászladányi Galván & Elox ipari szennyvíztisztító kibocsátott tisztított szennyvizének. A Rekettyés csatornán keresztül történik a használtvíz-bevezetés a jászboldogházi strandfürdőről és az ALURAD ipari szennyvíztisztítóból. Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas települések belterületéről összegyűjtött csapadékvíz közvetlenül, a külterületről összegyűjtött csapadékvíz – általában társulati kezelésben lévő – csatornákon keresztül jut a Zagyva folyóba.

Városi-Zagyva


41

Jászberény Város Önkormányzata (KÖTIVIFE-H-2046-6/2004. ikt. számon, Zagyva/1392 vízikönyvi számon kiadott, 6005-14/2007. ikt. számon módosított) vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik a Városi-Zagyva kotrására. A vízimunka céljai között szerepel a feliszapolódott réteg eltávolítása, a meder állékonysági és esztétikai célú rendezése, valamint a belterületi csapadékvizek befogadásának biztosítása.

Zagyva felső Jelentős ipari szennyvízkibocsátó a jászberényi LEHEL Electrolux Kft. Az ipari szennyvíztisztítót a hatóság felszíni vízszennyezési bírság fizetésére kötelezte 2006-ban. Közvetlenül a Zagyva felső víztestbe vezeti tisztított szennyvizét a jászfényszarui települési szennyvíztisztító, a telep 2005. évben felszíni vízszennyezési bírság megfizetésére volt kötelezett a kémiai oxigénigény és ammóniaammónium nitrogén tartalom kibocsátási határérték túllépése miatt.

Felszín alatti vizek A talajvizek minőségét a földtani közeg adottságai, a hidrometeorológiai viszonyok alakulása, és az emberi beavatkozások határozzák meg. A felszíni földtani képződmények ó- és újholocén-felső pleisztocén korú folyóvízi (túlnyomó részben kőzetlisztes) kifejlődésű üledékek. Jászberény területén, a város délnyugati területén jelentős kiterjedésű, mintegy 40 km2 nagyságú vízbázis található. Az „érzékeny terület” besorolású vízkészletek hidrogeológiai védettsége megoldott. A szennyvizek elszikkasztása és/vagy felszíni vízelvezető rendszerekbe vezetése környezeti veszélyforrás, amit a magas talajvízállás és fokozott belvízveszély tovább erősít. A talajvíz mélységére jelentős befolyással bír a Zagyva vízállása. Belvíz által a város néhány, a mélyfekvésű területen elhelyezkedő utcája (településen elszórva találhatóak) veszélyeztetett. A térség nagy mennyiségű és jó minőségű termálvízkinccsel rendelkezik. Jászberény közigazgatási területén a 700 és 760 m közötti felső pannon vízadókat megcsapoló 800,5 m-es (K562) és 804,0 m-es (B-415) termál kutak 44-45 0C-os hévizet hoznak a felszínre. Az ugyancsak felső-pannon korú, de mélyebben (973-100 m között) települő vízadókat beszűrőző 1022,0 m-es kút (K-676) 56,6 0C-os hévizet termel, maximális vízhozama 740 l/perc. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadó szennyezőanyag terhelését növeli. Jászberény település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkedik el.

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet, és a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő


42

közzétételéről szóló 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet szerint a település területe nitrát érzékeny terület.

3. térkép: Nitrát-érzékenység (forrás: TeiR)

3.1.3. TALAJ A talaj állapotának ismerete és az állapotváltozás nyomon követése kiemelten fontos feladat. E célból hozták létre a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszert, valamint ennek egy speciális alegységét, a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert (TIM). A TIM országos mérőhálózata 1236 mérési pontot foglal magába, melyeket kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki, a jellemző talajsajátosságokat követve. Az 1236 pontból 865 található mezőgazdasági területen.


43

Jászberény természeti értékekben gazdag, jelentős tájképi és tájhasználati értékeket felmutató település.

4. térkép: talajtípusok elhelyezkedése (forrás: TeiR)

A település talajai igen változatosak, előforduló talaj típusok: Mészlepedékes csernozjom talajok, mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom, réti talajok, réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyec, szolonyeces réti, és humuszos homok talajok (D-DNy).

Az alábbiakban bemutatjuk a település jellegzetesebb talajtípusait:


44

Csernozjom talajok E főtípusban azokat a talajokat egyesítjük, amelyekre a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvező, morzsalékos szerkezet kialakulása, a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemző. E talaj jellemzők az ősi füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképződés eredményei (a zárt fűtakarón belül egyes fák vagy kisebb facsoportok előfordulhatnak).

Mészlepedékes -csernozjom Nemcsak hazánk, hanem az egész Duna-völgy jellegzetes talajképződménye. Elnevezésüket a szelvényükben általában 30-70 cm között jelentkező mészlepedékről kapták, mely a szerkezeti elemeket, vagyis a talajmorzsákat vékony, penészhez hasonló hártya alakjában vonja be. A lepedékes réteg - különösen szárazon - világos színű, szürkés árnyalatú, és igen könnyen esik szét szerkezeti elemeire. A mészlepedék e talajtípus sajátos dinamikájának következménye, melyben váltakozva következnek a kilúgzás, vagyis a szénsavas mész kioldásának és a lepedékképződés, vagyis a szénsavas mésznek a talajoldatokból való kicsapódásának időszakai. A kilúgzás az ősztől tavaszig tartó átnedvesedéssel esik egybe, a lepedékképződés pedig a nyári kiszáradás és a talajoldatok betöményedésének következménye. Vízgazdálkodása igen jó, mert minden szintjének kiváló a vízáteresztése és víztároló képessége. Kivételt csak a leromlott szerkezetű, elporosodott szántott réteg és a tömődött barázdafenék képez. Ezek megszüntetése különösen fontos. E talajok tápanyaggazdálkodása szintén jó, a kedvező nitrogénellátottság, foszfátfeltáródás és káliumszolgáltató képesség hatására.

Réti csernozjom talajok Kialakulásukra és tulajdonságaikra jellemző, hogy a csernozjom jellegű humusz-felhalmozódást gyenge vízhatás kíséri. A vízhatás lehet a talajvíz közelségének vagy a mélyedésekben összefutó belvíznek az eredménye. Ritka, de egyes helyeken tapasztalható eset, hogy a talajszelvények vízbősége s az ennek következményeként fellépő levegőtlensége a talaj agyagtartalmának függvénye. Bennük a vasmozgás nyomai is észlelhetők, rozsdás foltok, vasszeplők, erek alakjában. A humuszos szintek színe sötétebb, barnásfekete, fekete. Szerkezetük inkább szemcsés, sokszögű. Az egyes szintek egymás közötti átmenete élesebb és rövidebb. A csernozjom B-szintnek az A-szinthez viszonyított vastagsága a réti csernozjomokban kisebb. Kora tavasszal túlnedvesedésre hajlamos. Tápanyag-szolgáltató képessége a kedvező nitrogén-, foszfor- és káliumellátás miatt jó.

Réti talajok


45

A réti talajok főtípusába azokat a talajokat soroljuk, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott nagy szerepet. Ez lehet az időszakos felületi vízborításnak, vagy a közeli talajvíznek a következménye. A vízhatásra beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyag-képződést és az ásványi részek redukcióját váltja ki. A réti talajok tulajdonságait a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával jellemezhetjük. A réti talajokon a termés különösen nedves években kicsi, száraz években viszont jó.

Öntés réti talajok E típusban mind a réti folyamat, mind a talajok öntésjellegének nyomai fellelhetők. A réti talajokra jellemző

humuszképződés,

valamint

az

öntésterületek

hordalékanyagának

rétegzettsége

és

kialakulatlansága egymás mellett jelenik meg. A szelvények humuszos szintje jól kivehető, általában 3040 cm vastag és 2-3% szerves anyagot tartalmaz; tehát elmarad a többi réti talajtípusétól. Területük az ártér magasabban fekvő részeire terjed ki, amely az állandó vagy az időszakos vízborítástól mentesülve lehetőséget ad a folyamatos talajképződésre. A megtelepedő állandó növénytakaró alatt elsősorban a humuszosodás indul meg, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyek a réti talajok képződését határozzák meg. Vízgazdálkodásuk általában kedvező, és ha a talajvíz nincs túl közel a felszínhez, a tavaszi túl nedves időszak sem tart soká. A nyári időszakot a talajvíz a növények számára hasznosan befolyásolja. Tápanyag-ellátottságuk kedvező.

A humuszos homok talajok nagy víznyelő és vízvezető képességű, közepes vízraktározó, igen alacsony talajértékszámmal jellemezhető, gyenge minőségű talajok. Szikes talajok közül foltszerűen, kis területen a réti szolonyec és a sztyeppesedő réti szolonyec talajok találhatók meg. Ezek a talajok rendkívül kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkeznek, igen gyenge minőségűek.


46

3.1.4. A TERMÉSZET ÁLLAPOTA

A különböző életközösségek, geológiai, vízrajzi, tájképi értékek megóvásának leghatékonyabb eszközei a természetvédelmi területek. A védettségi kategóriák egyrészt az élővilág táj- és természetvédelem szempontjából legértékesebb területeit jelölik, amelyek a területi érzékenységi kategóriarendszerben a legérzékenyebbek. A védettség jogszabályokban, illetve védetté nyilvánítási határozatban rögzített tilalmakat, korlátozásokat jelent az adott területen, amely jelentősen befolyásolja e területek távlati terület felhasználását, hasznosítását. Jászberény környéke – miként az egész Alföld –, ma már alig rendelkezik természetes körülményeket őrző területekkel. Ezek zömmel olyan maradványok, amelyek mezőgazdasági kultúrnövényzet számára gazdaságtalanul alkalmatlanok, illetőleg állattartási vagy árvízvédelmi okok miatt maradhattak meg. Szerencsére egyben ezek éppen azok is, amelyek kialakulástörténeti és mai állapotukat tekintve zoológiailag és botanikailag, sőt, tájképi megjelenésükben is egyaránt a legértékesebbek. E reliktumok egyike az 1987 márciusában természetvédelmi területté nyilvánított Hajta és Zagyvamenti Természetvédelmi terület. 5. térkép: védett területek és ökológiai hálózat elhelyezkedése


47

A 18. században már írásos adataink vannak, melyek a Zagyva partját kísérő erdőket méltatják, illetve tudósítanak arról, hogy Jászfelsőszentgyörgy a környék legszegényebb községe. Amilyen szegények lehettek anyagi javakban, olyan gazdagok viszont természeti kincsekben. A Jászfelsőszentgyörgyöt és Jászberényt összekötő úttal szinte párhuzamosan halad természetes medrében a Zagyva folyó. Letérve a műútról észak felé haladva a földúton hamarosan elérjük a védett Zagyva szakaszt. A magas partok miatt itt nem volt szükség gátak építésére, így a természetes élőhelyet kevésbé kellett háborgatni. Ezért a fűz-nyár és a tölgy-kőris-szil ligeterdők, ártéri rétek és a magas partok pusztarétein mind a növények, mind a hozzájuk kötődő állatok békességben élnek. Ez utóbbin tenyészik a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), a csillagpázsit (Cynodon dactylon) és a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), míg a parti területek részein mocsári gólyahír (Caltha palustris) és szamárkenyér (Echinops sphaerocephalus) él. Érdemes pár szót a honos farkasalmára (Aristolochia) áldoznunk, ugyanis míg maga a növény mérgező – bár őrölt levelét éppen nehezen gyógyuló sebek gyógyítására használják mind az ember-, mind az állatgyógyászatban – a rajta lakmározó farkasalma lepke (Zerinthya polyxena) hernyóinak ez meg se kottyan. A védett farkasalma lepkén kívül itt él még a ritka ezüstfoltos csuklyásbagoly lepke (Cucullia argentea) is. Egy ilyen háborítatlan terület szinte mindenféle állatfajnak biztos menedéket ad, így gyakoriak a füzikék (Phylloscopus), akik a lombozatban ügyesen tornázva a legkisebb rovarokat is észreveszik, zöldes színük viszont jól rejti őket a ragadozók elől. Másutt erdei pintyek (Fringilla coelebs) költenek csésze alakú fészkeiket vastag ágakra építve. Korhadó málladozó kérge alá fakuszok (Certhia familiaris) építik otthonaikat, a kérgen csuszkák (Sittidae) és fakopáncsok (Picidae) keresik élelmüket. A cserjeszint jellemző fajai a rigófélék (Turdidae), a poszátafélék (Sylviidae) és a gébicsek (Laniidaee). A keskeny folyócska néhol ligetes helyeken halad át, néhol azonban olyan sűrű, dzsungeles, mint akármelyik dél-amerikai folyó, lassú vizében fenékjáró küllők (Gobio gobio) és domolykók (Squalius cephalus) élnek.

Natura 2000 hálózat Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhely-védelmi

(92/43/EEC)

irányelv.

A

két

jogszabály

rendelkezései

szerint

kijelölt

természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhely típusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A Natura 2000 hálózat kialakítása az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt. Az irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel történt meg. A


48

Natura 2000 hálózat által érintett területek (különleges madárvédelmi területek és különleges természetmegőrzési területek) helyrajzi számainak átdolgozott listáját a 14/2010. (V.11.) KvVM r. tartalmazza.

Különleges

madárvédelmi

terület

a

Jászság.

Jászberény

várost

érintő

kiemelt

jelentőségű

természetmegőrzési terület a Borsóhalmi legelő, a Jászsági Zagyva ártér, valamint a Hajta mente. A települést érintő 14/2010. (V.11.) KvVM r. szerinti Natura 2000 területek helyrajzi-számos listáját a

3. melléklet tartalmazza.

Zagyvamenti Természetvédelmi Terület A Mátrából leérkező Zagyva Jászberénytől egykor sokkal délebbre, a Hajtán keresztül Farmos felé folydogált, és Tiszaalpár tájékán torkollott az Alföld fő folyójába. Mintegy tíz-tizenkétezer évvel ezelőtt (az úgynevezett óholocéni boreális mogyorófázis idején) a Jászberény – Jászjákóhalma – Alattyán térségi süllyedések hatására változtatta meg ősi irányát, és tekervényes új medreket mélyítve magának, a Tarna vizével egyesülve új mocsárvilágot alakított ki a Jászság közepén. Az emberi munka (folyószabályozás - begátalás, lecsapolás) következtében mára ez a vízivilág is eltűnt, helyén szántók találhatók. A Zagyva ma északról kerüli meg Jászberényt, és Szolnoknál ömlik a Tiszába. A folyónak ez a fiatalabb (óholocéni), Jászfelsőszentgyörgytől Kerekudvaron át Jászberényig tartó szakasza olyan változó szélességű ártéri rész, amely a tereplejtés következtében többé-kevésbé eredeti állapotában maradhatott meg; az áradások vízereje itt egy lapos, mély völgyet alakított ki a környező, laza szerkezetű homokos talajszintben. Így ma is többnyire szabályozatlanul és szeszélyesen kanyarogva természetes gátjai között, néhol alámosott és vízbe dőlt öreg fák alatt folyik az egyébként sekély, alig 1-2 méter mély alluviális medrében. Ahol a hullámtér a vízszélig is elkeskenyedik, ott a környező térszín pereme és az árterület közötti több méteres szintkülönbség élesen elválva szinte szakadékszerűen

mered

a

folyó

fölé,

máshol

viszont

jelentősen

kiszélesedve,

elhagyott

mederszakaszok nyomai fedezhetők fel. Az ártér Jászfelsőszentgyörgy – Jászberény közötti folyásirány szerinti jobb oldala 111 hektáron természetvédelmi

terület;

a

követendő

útvonalat

Jászfelsőszentgyörgyig zöld-sáv turistajelzés mutatja.

e

helytől

piros-,

majd

Kerekudvartól


49

Ez az ősi állapotokat őrző Zagyva-völgy a folyó síksági részének tájképileg talán legszebb szakasza, a környező kultúrtájhoz viszonyítva pedig változatos növény- és állattársulások élnek itt együtt. A rendszeres kiöntések miatt üde, mezofil turjánrétek, igazi, alsószakasz-jellegű ecsetpázsitos réttársulások fogadnak bennünket, kivénhedt fűzfákkal, égbenyúló jegenyékkel, fészekrejtő hatalmas feketenyárfa-matuzsálemekkel, kőris- szil- és égerfákkal megtűzdelt madárdalos ligetekkel. A partszegélyen telepített nyárfások, spontán szaporodó akácok és juharok találhatók, ezért az ősibb, ártéri keményfa-ligetekre már csak nyomaiban akadhatunk. A folyónak mindkét oldalát kísérő galérialigetet kecskerágó, kökény, bodza, galagonya és gyepűrózsa tarkítja, bozótszéleit vérehulló fecskefűvel (Chelidonium majus) , farkasalmával és egyes galajfélékkel vegyült nagy csalán szegélyezi, iszalag, szeder, komló és süntök szövik be. A Zagyvamenti Természetvédelmi Területnek az évente olykor többször megeső kiáradások miatt sajátos növényzete van. A kosborfélék hiányoznak, védett növényfaj is kevés található, és ritkaság a borsóhalmai rétre oly jellemző réti margaréta (Leucanthemum vulgare) is. Az egyes évszakok más-más aspektusaiban különböző pillangós és ajakos-virágzatú, valamint keresztes- és fészkes-virágzatú növényfajok (pl. vadmurok) dominálnak, és igen jellemzők a sárgavirágú boglárka-félék. Itt-ott foltszerűen sok a réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), később az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), majd az őszi kikerics (Colchicum autumnale). Az áradásokból visszamaradó vizes mélyedésekben illetve medermaradványokban gólyahír (Caltha palustris), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), réti füzény (Lythrum salicaria) díszeleg. Több helyen tömeges a fekete nadálytő fehér virágzatú (mocsári) alfaja, viszont igazi ritkaság a védett nyári tőzike (Leucojum aestivum). Magas partoldalainak némely részén az adventív (behurcolt) parlagi ligetszépével vegyült gyalogbodzások láthatók, máshol a fehér szamárkenyér és különböző ökörfarkkóró fajok tűnnek szemünkbe, közöttük néhol a védett nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale) szálaival. Itt-ott a szürkekáka egy-egy tőcsomója, a szarvaskocsord (Peucedanum ervaria), az orvosi ziliz (Althaea officinalis) meg a parlagi madármályva (Lavatera thuringiaca) és a gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare) hívja fel magára a figyelmet. Másutt pusztai csenkeszes, nádtippanos, fenyérfüves bogáncsosok meg aszatosok, pipacsos csillagpázsit és csomós ebír társulások virítanak. Bókoló, liláskék virágairól ismerhető fel a védett réti iszalag (Clematis integrifolia). Jászfelsőszentgyörgy felé felfedezhetjük a kövér aggófű (Senecio doria) termetes szálait, a település alatti szántók szélén pedig a védett réti őszirózsa (Aster sedifolius) dacol a kultúrhatásokkal szemben. Más növény viszont éppen „kultúrkövető”. Ilyen a szegfűfélék családjába tartozó, hamvasan bíborpiros virágú mérgező konkoly, amely egykor a pipaccsal és a búzavirággal együtt közönséges „gabonagyom” volt, ma védett növény.


50

E tájképileg is megragadó változatos környezet számos gerinces állatfajnak nyújt otthont. Nyári időszakban kedves hely ez az őzeknek és a vadnyulaknak, a nappalra elbúvó sünnek és a hosszú orrú erdei cickánynak. A kétéltűek alföldi fajai itt általában ritkábbak, mint például a Hajtában, ám külön érdekessége és értéke a területnek a homoktalajokra jellemző barna ásó-béka (Pelobates fuscus) gyakorisága. Óvatos sétánk során a fűvel egybeolvadó zöldesszürke fürge gyíkot gyakran láthatjuk napfürdőzni, viszont a partszegélyen haladva az egyre ritkuló mocsári teknős (Emys orbicularis) jelenlétét leginkább már csupán egy csobbanás árulja el. Néha találkozhatunk vízszéli homokpadkán sütkérező vízi siklóval (Natrix natrix), megfigyelhetjük a „méla lesben” ülő kecskebékákat, a víz fölött akrobatikus légi-mutatványokat produkáló, folyóvizekhez kötődő szitakötő-féléket. A Zagyvamenti Természetvédelmi Terület madárvilága az élőhely fás vegetációjából következően színes és összetett, tágabb környezetéhez viszonyítva pedig fajgazdag. A lombkoronában és cserjeszinten fészkelő madárfajok száma mintegy 30, köztük az elbűvölő énekű fülemülével. Olykor egy-egy berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) vagy nádi poszáta (Acrocephalus paludicola) is megszólal. Rendszeres fészkelője a folyó galérialigetének a feltűnő, aranysárga tollazatú sárgarigó (Oriolus oriolus). Jászberény határában csak itt gyakoribbak a függőcinege (Remiz pendulinus) és más odúlakó fajok; seregély, harkály, zöld küllő, melyek közül fémesen csillogó azúrkék tollazatával a fokozottan védett szalakóta (Coracias garrulus) a legjelentősebb. A trópusi színekben pompázó, szintén fokozottan védett gyurgyalag (Merops apaster) az egykori uradalmi épületek mögötti dombhajlatban költenek. Leggazdagabb természetszerűleg a gerinctelen állatvilág. Gyakori az éti csiga, és bogárfélékben is bővelkedik. Ritkább állatai közül említést érdemel az öreg, korhadó fűzfákban is kifejlődő diófacincér (Megopis scabricornis) és orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis). A szántószéli partoldalba függőleges járatot váj az itt ritka szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis). Az ájtatos manónak is nevezett, és a magasabb növényeken zsákmányára órákig mozdulatlan lesben várakozó imádkozó sáska elég gyakori, viszont a kúpos fejével bizarr látványt nyújtó sisakos sáska (Acrida hungarica) már sokkal kevésbé. Néha találkozhatunk a zöldes-arany csillogású, fatörzsön futkározó aranyos bábrablóval, a talajon táplálék után kutató rezes- és aranypettyes futrinkával, olykor egy-egy pompás virágbogárral. A változatos növénytársuláshoz kapcsolódóan a Jászberény környékén előforduló lepkefajoknak közel a fele ezeken a réteken él. A melegebb tavaszi napsugarak hatására előbújik az áttelelt citromlepke, kis rókalepke, nappali pávaszem. Olykor még gyászlepke vagy nagy rókalepke is látókörünkbe kerülhet. Április végén jelenik meg a jellegzetes, mifelénk kifejezetten ritka farkasalmalepke (Zerinthya polyxena). Nem sokkal később a fecskefarkú- és kardfarkú lepke lomhán vitorlázva repülő példányait, majd az élénkpiros színük miatt távolról is feltűnő kis- és nagy tűz-lepkék kergetőzését csodálhatjuk


51

meg. A nyár beköszöntével megszaporodnak az egyes kék színű boglárkalepkék, a különböző fehér-, szemes- és tarkalepke fajok. Ekkor láthatjuk az ostorfához kötődő csőrös-lepkéket, a bogáncsfélék virágait szívesen látogató zöldes gyöngy-házlepkéket stb., szeptemberben a szárnyain piros csíkokat viselő atalanta lepkéket és a narancssárga színükkel feltűnő sáfránylepkéket látva pedig már érezni lehet, hogy közel az ősz. A Zagyvamenti Természetvédelmi Terület ártéri rétjeire és ligeteire nagyszerű kilátás nyílik a térszín magasabb peremének bármelyik pontjáról, akár a tavaszi illatos virágözön, akár a napfényben fürdő meleg nyár, akár az ősz tarka színorgiája idején járjuk végig, – és télen is kellemes „egészségügyi” séta kínálkozik errefelé, amikor hó és zúzmara lep be mindent.

A Hajtai (ős-zagyvai) természetvédelmi terület élővilágáról A Jászberénytől kb. 6 km-re elterülő és ma Hajta néven ismert Jászfelsőszentgyörgyhöz és Jászberényhez, délebbre pedig már Pest megyéhez tartozó és Farmosig követhető egykori ős-zagyvai árterület az utolsó olyan természeti színfoltja Jászberény határának, amely leromlott állapotában is visszatükrözi a hajdani vízivilág emlékeit. A Hajta, mint a Tápió-Galga-Zagyva hordalékkúp-síkság tájrésze (egészen pontosan az ősi Zagyva folyásiránya és ártere; 1998-tól a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részegysége) felszíni talajaiban részint lösz, nagyobb részében homok, illetőleg ezek különböző mértékű és arányú keveréke, lépcsőzetes lejtésű hullámos-buckás felszínnel. De előfordul itt a hajdani ártér „nyomvonalán” löszagyag és réti csernozjom, a közelmúltig mocsarasvízállásos mélyebb részein pedig tőzeg is. A szűkebb értelemben vett ős-zagyvai ártér néhol öböl-, máshol morotva- és tószerű mélyedéseiben itt-ott különböző vastagságú kotutőzegen ma is jellegzetes mocsári növényzet uralkodik, benne szép számú mocsári páfrány állományokkal díszített zsombéksásos társulásokkal, a víztelenítés (lecsapolás) következtében sajnos elpusztulás-veszélyes állapotban. Foltszerű elő-fordulásban a kiszáradó láp- és mocsárrétek bonyolult összetételű különböző kékperjés- és úgynevezett magaskórós növény-együttesei is megtalálhatóak, elsősorban homoki mocsárrétek társulás-formációiban. Közöttük szinte mindenütt él a mocsári kosbor (összességében több ezerre tehető példányszámmal), és szaporodó tendenciát mutat a szikesedést jelző fátyolos nőszirom. A vízi növényzet az állandósult vízhiány következtében részint elpusztult (rence, vízitök, kolokán, sulyom- és hínárfélék), részint a levezető csatornába (=Almási-ér) szorult vissza (virágkáka, mételykóró, vízi harmatkása, hídőr, gyékény- stb.), részint pedig – főleg a víz nélkül maradt vékonyabb tőzegtalajos nádas részek – átalakulóban vannak. Ezt jelzi a borzas füzike, a sédkender, a mocsári aszat, az aranyvessző- és egyebek elszaporodása, mély benyomulása a nádasba,


52

de bizonyos értelemben erre utal a pimpófélék és egyes imolafajok megjelenése a zsombékos-nádasok szárazulatra került állományai között. A vízállásos-mocsaras tósorozat-szerű mélyedések lecsapolása következtében felerősödött az ezeket környező rétek szikesedése (szoloncsák szikesek). Ezeken a helyeken mindenütt megtalálható a sziki lepkeszeg, a bársonykerep, a szürkekáka és a kamilla, vakszikes foltjain a közönséges szikipozdor (Podospermum canum) meg a bárányparéj, a sziki árpa és a sziki útifű, stb., valamint a jellegzetesen szoloncsák-sziki pannon-endemikus növényünk, a pozsgás zsázsa (Praematricum Crisicum). Ősz felé különösen a régi morotvák jócskán feltöltődött nyomvonalán – sokszor lila szőnyegként, tömegekben láthatjuk az ugyancsak Kárpát-medencei endemikus virágunkat, a sziki őszirózsát (Aster tripolium subsp. Pannonicum) Hogy a Hajta esetében már mennyire a Duna-Tisza közének flórajárásában (is) vagyunk, elég néhány méterre elhagynunk a mocsári és mocsárréti társulásokat. Ezt mutatják a rozsnokos- és homoki csenkeszfű-gyepek, délebbre pedig (főleg a „-Káták” térségében) az itt-ott fehér nyárfákkal megtűzdelt tipikus homokpusztaréti csüdfüves csenkeszgyepek: magyar csenkesz, hólyagos- és homoki csüdfű, homoki keserűfű, homoki árvalányhaj és egyebek folt-szerű, néhol viszont csak szálankénti előfordulásai. Számos szárazságtűrő növényfaj mélyen felhatol Jászberény déli (Tőtevény-ÚjerdőPortelek), egykoron csak „marhajárásnak” nevezett laza, soványhomokú határrészébe is, amelyek közül említést érdemel a homoki cickafark, a homoki- és szikár habszegfű (Silene otites), az ékes vasvirág (Xeranthemum annum) stb. A Hajta rétjeiről (beleértve a vízi-vizenyős-nádas részektől a száraz homokig az egész területet,) eddig közel 600 növényfaj került feljegyzésre. Közöttük a fentebb említetteken kívül – főleg a Pestmegyei oldalon – még számos védett vagy helyi viszonylatban ritka, illetőleg területjellemző növény terem. Pl. tavaszi hérics (Adonis vernalis), szártalan csüdfű (Astragalus excapus), nagy pacsirtafű (Polygala major), kornis tárnics (Gentiana pmeumonanthe), csomós harangvirág (Clampanula gromerata), buglyos szegfű (Dianthus superbus), homoki fátyolvirág (Gypsophila paniculata), szárnyasmagvú budavirág (Spergularia maritima), sziki sóballa (Suaeda maritima), szibériai nőszirom (Iris sibrica) és egyebek. Nyilvánvaló,

és

az

eddig

elmondottakból

egyértelműen

következik,

hogy

a

Hajta

Jászfelsőszentgyörgytől Farmosig terjedő, összességében több mint 2000 hektáros természetvédelmi területének az állatvilága éppoly összetett, mint a növényzete. Ez főként a rovarvilággal kapcsolatban mondható el. Jellemzőek a lazább talajokhoz kötődő védett hangyalesők és homokfutrinkák, és nem ritkák a nagyobb számban jobbára nyílt sztyeppréteken előforduló védett imádkozó- és sisakos sáskák


53

sem. A vizes élőhelyek drasztikus lecsökkenése következtében – hasonlóan minden vízhez kötődő állatfajhoz – jelentősen megritkultak a szitakötők. Ugyanakkor ennyire negatív jellegű változások más rovarrendek, pl. a lepkék esetében még nem tapasztalhatók. Nappal általában a szárazabb rétek jellemző lepkéivel (egyes széna- és szemeslepke, boglárka- és csüngőlepke fajokkal, fehérlepkékkel) találkozhatunk leginkább. A védett nappali pávaszem, kardos- és fecskefarkú lepkék viszont kifejezetten ritkák. Az igen érdekes és bonyolult összetételű éjjeli lepkék csoportjából – mint speciális életmódú ritkaság – megemlítendő a Nyík-rét – Erek-köze határán található, orvosi kocsordos társuláshoz kötődő fokozottan védett nagy szikibagoly lepke (Gortyna borelii). A Hajta lecsapolását követő elvíztelenedés leglátványosabb drasztikummal a gerinces állatvilágra hatott. Jászberény piacait még néhány évtizeddel ezelőtt is az itt munkálkodó halász-dinasztiák látták el élőhallal, – mára a halfauna a szó szoros értelmében kipusztult. Csak az Almási-ér Farmos tájéki állandó vizeiben tengődik a védett lápi póc (Umbra krameri) és réti csík (Misgurnus fossilis). A vízhiány megtizedelte a békákat, követték őket a tarajos és pettyes gőték. Rendkívül megfogyatkoztak a mocsári teknősök és a vízisiklók. Megszűnvén a táplálékforrás, a vízimadarak is elvándorlásra kényszerültek. Alig fészkelnek már szárcsák meg bölömbikák, eltűntek a récefélék meg a sirályok, a cankók stb. Gólyák és gémek is csak alkalmi vendégként vannak itt „szöcskézni”. Őszi vonuláskor meg-megjelenik ugyan egy-egy fekete gólya (Ciconia nigra) vagy kormos szerkő (Chlidonias niger), de ez már kuriózumnak számít. A ragadozó madarak sem gyakoriak, habár egerészölyv, vörös vércse, olykor még barna- vagy kékes rétihéja (Circus cyaneus) is megfigyelhető a légtérben. A madárvilágot tekintve a Hajtának ma talán legnagyobb természeti kincse a gyurgyalag (Merops apiaster), amely egy felhagyott homok-bánya oldalfalában partifecskékkel „társbérletben” létesített fészektelepet (mintegy húsz pár költ itt). A víz eltűnésével azonban nemcsak a halak és békák, hanem a vízi életmódhoz csodálatosan alkalmazkodott szervezetű szép ragadozó emlős, a vidra is eltűnt. A Hajta esetében egyértelműen értelmetlen emberi beavatkozás miatt odaveszett a vízicsigák és kagylók tömege is. Még a nád sem a régi – és ezek a változások az eredeti élővilági társulások szempontjából ma már szinte visszafordíthatatlanok, pedig ez volt a Jászság legősibb, utolsó olyan vizenyős területe, amely hírmondóiban úgy-ahogy napjainkig megőrizhette az egykori vízivilág színes élőhelyi jellegzetességeit, a természet csodálatos alkotóképességének sajátosan egyedi tájképét és hangulatát.


54

Borsóhalmi-legelő A jászárokszállási műút, az Ágói-patak és a Tarna által közrefogott területen található hajdani ártéri rét, melynek különösen gazdag mocsárréti vegetációja van.

Kunhalmok (ex lege védettségűek) Legfontosabb típusaik az ún. tell-ek (neolit ill. bronzkori halmok), a kurgánok (réz-, korabronzhonfoglalás, stb., kori sírdombok), az őrhalmok, illetve a határhalmok (határmegjelölés céljából). Dudás-halom- A város déli határában, a Dudás-dűlőben, ép formájú, elgyomosodott halom. Hegyes-halom- A város déli határában, a Dudás-dűlő és a Meggyes határrész között fekvő, ép formájú, elgyomosodott halom. Négy-halom- A város és egyben a Jászság északi határán található halom, melyet a homokbányászat elhordott. Pap-halom- A város dél-keleti határrészén a 32. sz. úttól 300 m-re található halom, erősen bolygatott. Sas-halom- A város dél-nyugati határrészén Alsómuszáj-dűlőben emelkedő ép formájú halom. Szent-Imre halom- A város déli határrészén a jászboldogházi út mellett markáns kiemelkedés, amely a Jászság egyik legimpozánsabb halma. Az egykori Zagyva melletti tipikus tell-telep, a Jászság egyik legértékesebb botanikai területe, bolygatatlan felszínét tipikus löszfal vegetáció borítja. Kimagasló természetvédelmi, botanikai értéke miatt kiemelt védelmet érdemel. Szent Pál-halom- A várostól délre 3 km-re, a 32.sz. út déli oldalán található zömében elhordott halom, amely területén értékes régészeti leleteket tártak fel. Töviskes-halom- A várost Jászárokszállással összekötő út nyugati oldalán található halom, amit javarészt elhordtak.

A védettség indoka és célja: A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet értékes mocsári vegetációja és madárvilága megőrzése. Számos védett növényfaj / mocsári kosbor, budai imola, tőzegpáfrány, nyúlánk sárma, érdes csüdfű /, illetve védett állatfaj / vöröshasú unka, barna rétihéja, cigányréce, / él a területen. A Zagyva menti Természetvédelmi Területen a fűz-nyár ligetek, tölgy-szil-kőris ligeterdők és ártéri rétek, valamint a gazdag madárvilág megőrzése.


55

Jászság A madártani jelentőséggel bíró terület nagysága: 16387 hektár. A terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül: Különleges Madárvédelmi Terület - Special Protection Area (SPA)

Egyéb védettség: Fontos madárélőhely (Important Bird Area - IBA) Dél-Heves - Jászság IBA; 57200 ha

Általános leírás: A Hajta és a Galga völgyében található füves puszták, vizes területek, erdőfoltok a Jászságban.

Madártani jellemzés: Pusztai madárfajok szempontjából tartozik jelentős élőhelyeink közé, kiemelkedik parlagisas- és kerecsensólyom-állománya. Főként megfelelő vízborítottság esetén nagy számú vonuló és táplálkozó vízimadár fordul meg a területen. Földhasználat: Erdőgazdálkodás, mezőgazdaság (gyepgazdálkodás, szántóművelés), vadászat és vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, nem hasznosított.

Veszélyeztető tényezők: Erdősítés, madarak zavarása, mezőgazdasági művelés csökkenése, mezőgazdaság intenzitásának növelése, növényzet égetése, vízgazdálkodási problémák.

A kijelölés alapjául szolgáló fajok és állományuk: Parlagi sas (Aquila heliaca) 5 pár Kerecsensólyom (Falco cherrug) 5 pár

Fészkelőállomány: fekete gólya (0-2 pár), fehér gólya (18-28 pár), cigányréce (1-4 pár), barna kánya (01 pár), barna rétihéja (10-15 pár), hamvas rétihéja (2-4 pár), kék vércse (25-40 pár), gólyatöcs (4-53 pár), gulipán (5-45 pár), ugartyúk (2-5 pár), küszvágó csér (0-5 pár), réti fülesbagoly (2-3 pár), szalakóta (10 pár), tövisszúró gébics (150-200 pár), kis őrgébics (70-90 pár).


6. térkép: Natura 2000 területek (forrás: TeiR)

Holtágak: Necsői Holt Zagyva Jászberényi Városi Holt Zagyva

56


57

3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA

3.2.1. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, INFRASTRUKTÚRA

3.2.1.1. A települési környezet tisztasága A település környezetvédelmi megítélésében jelentős szerepe van a köztisztaságnak. Nemcsak a kívülálló, hanem a településen élő ember számára is a legszembetűnőbb a közterületek tisztasága, a zöldterületek gondozottsága, a közutak állapota. A város környezetének rendezettsége, tisztasága növeli az ott élők komfortérzetét, esztétikusabb életteret biztosít. Települési környezetünk tisztaságát legjobban mi magunk tudjuk befolyásolni.

A települési köztisztasággal, a zöldterület és parkfenntartással összefüggő feladatok végrehajtásával, Jászberény Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 10/2003. (III.28.) számú rendelete foglalkozik.

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek és parkok fenntartásáról Jászberény város Önkormányzata gondoskodik, részben az általa megbízott szolgáltató útján, részben az érintett ingatlantulajdonosok, használók kötelezésével.

Az ingatlantulajdonosok közterület tisztán tartásával, zöldterület ápolásával kapcsolatos feladatai: az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az ingatlan határától az úttestig terjedő teljes terület – kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területek – gondozása, tisztán tartása, kaszálása, hulladék és gyommentesítése (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre), hó eltakarítás és síkosság mentesítés, a hulladék gyűjtőedényzet környezetének tisztántartása. az ingatlan melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartása, gaztalanítása, a feliszapolódás megszüntetése az eredeti mélység megtartásával, tömbházas telken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartása, kaszálása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, beépítetlen telekingatlan tisztán tartása és gyom mentesítése, kaszálása, a járdán felburjánzó gyom kiirtása, valamint a járda és az úttest közlekedésre alkalmassá tétele, a benyúló ágak és bokrok megfelelő nyesésével.


58

A tulajdonos(ok) kötelmi körébe nem tartozó közutak, közparkok, zöldterületek, sétányok, játszóterek, valamint az ezeken keresztül vezető gyalogjáró tisztántartása, kaszálása, síkosság mentesítése a keletkező közterületi hulladék összegyűjtése és elszállítása a szolgáltató feladata.

A szolgáltató feladatának az önkormányzattal kötött megállapodás szerint tesz eleget.

Ennek keretében a szolgáltató végzi: a közutak, terek útburkolatai (parkolók) és az ezeket szegélyező járdák, nyilvános lépcsők, a közterületen lévő a teljes egészében közterülettel határolt árkok és ezek műtárgyai tisztán tartását és az ott keletkezett közterületi hulladék összegyűjtését és elszállítását. az utcai hulladékgyűjtő tartályok igény szerinti kiürítését, tisztán tartását és karbantartását, a hó eltakarítási és síkosság mentesítési munkákat a biztonságos közlekedési feltételek megvalósítása érdekében, a

zöldterületi,

park

fenntartási

munkákat,

a

parki

berendezések

állagmegóvását,

karbantartását.

Két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség (kaszálás, síkosság mentesítés, stb.) a tulajdonosok feladata.

Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, székházak, intézmények és szolgáltató egységek előtti, melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztántartani, kaszálni, kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területeket.

Az ingatlan előtti, melletti járdát a tulajdonos köteles folyamatosan tisztán tartani mind a téli, mind a nyári időszakban. A vendéglátó egységek reggel 7 óráig kötelesek a közterületről a hulladékot eltakarítani.

Közterületen állatot tartani és legeltetni tilos! Közterületen az ebet pórázon kell vezetni!

A tulajdonosok a közterületi sávok takarításakor keletkezett közterületi hulladékot, kerti hulladékot saját háztartási hulladékgyűjtő tartályukban kötelesek elhelyezni.


59

A rendszeresített kuka befogadó képességét meghaladó hulladék mennyiség regionális hulladék lerakóhelyre történő elszállításáról, elszállíttatásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a járművet üzembentartó, a belterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyek, a járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a szolgáltató, vasutat keresztező járda esetében a vasút üzembentartója, a külterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyiségek és megállóhelyek tekintetében a közforgalmi jármű üzembentartója, autóbusz megállóhelyek tekintetében az autóbusz öböl tekintetében a közút kezelője, a felépítmény tekintetében a jármű üzembentartója köteles a rendszeres tisztán tartásról, síkosság mentesítésről, hó, közterületi hulladék eltakarításáról, portalanításáról gondoskodni.

A közterületen munkát végző köteles a jármű, munkagép karbantartását úgy végezni, hogy az környezetszennyezést ne okozzon. Ha a közúti jármű, munkagép üzemelése és parkolása során a közterület szennyeződik vagy más módon károsodik, az üzembentartó haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, az eredeti állapotot helyreállítani, a balesetveszélyt intézkedésével megelőzni, vagy megszüntetni.

A közterületen folytatott, szennyeződést okozó tevékenység esetén a tevékenységet folytató köteles a legnagyobb körültekintéssel eljárni, a tevékenység befejeztével a közterületet rendeltetésének megfelelő eredeti állapotába helyreállítani.

Tilos gépjárművek, munkagépek mosása közterületen! Ivóvizet szolgáltató kutakat, közkifolyókat csak rendeltetésszerűen szabad használni! Az úttestet, járdát és egyéb közterületet rongálni, beszennyezni tilos!

Közterületen ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója haladéktalanul köteles gondoskodni, ezen szennyeződés az utcai hulladékgyűjtő tartályba gyűjtőtasakban elhelyezhető. Kutyával parkban, játszótéren tartózkodni még pórázon tartva is tilos!


60

A közterületen megrendezett vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület és vonzáskörzetének tisztántartásáról és a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Hólerakás közterületen csak olyan formában lehetséges, hogy az a közlekedést és a közszolgáltatási felszerelési tárgyak használatát ne zavarja (pl. vízelzáró csap, csapadéknyelő rács, gáz és közmű akna fedlap, egyéb közlétesítmény, lámpaoszlop, hirdetőoszlop, stb.).

Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak, stb.) klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatási

maximális

mértéke

40

g/m2-nél

több

ne

legyen.

Ezen

anyagok

tárolása

környezetszennyezést kizáró módon történhet.

A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, megrongálása tilos! Közterületen lévő növények, fák, díszcserjék kivágása, csonkítása csak engedéllyel végezhető, rongálásuk tilos!

A

parkosított

és

füves

területeket

rendeltetés

ellenesen

használni

tilos!

A

közterületi

gyűjtőedényzetből, illetve a közterületre kihelyezett szemétgyűjtő edényzetből hulladékot kiönteni, szétszórni tilos!

3.2.1.2. Csapadékvíz elvezetés, belvízvédelem A város vonalas műszaki infrastrukturális ellátottságát illetően a legkomolyabb problémát a csapadékvíz- és belvízelvezető csatornák minőségi és mennyiségi hiányosságai jelentik. A csapadékvíz elvezető hálózat elválasztó rendszerű, nagyobb részt nyílt árkos, kisebb részt zárt csatornák alkotják. A lehullott csapadék egy része elszikkad, az elvezetett csapadékvizek befogadója a Zagyva (1-0-0, 20-0, és a 3-0-0 jelű övcsatorna). A rendszer részét képezi a 3 főgyűjtő: I. főgyűjtő (Harcos utcától a Nagytemplomig patkó alakban), a II. főgyűjtő (Balaton utcától az Árok utcáig), a III. főgyűjtő (Sármány utcától a Jákóhalmi útig), valamint több apró zártcsatorna.

A meglévő csapadékvíz elvezető rendszer az eddig ellátatlan területeken bővítésre szorul, és a teljes területen átépítendő, mert funkciójának ellátására már nem alkalmas. A hálózat folyamatos karbantartást igényel, melyről a Berénykom Kft. (5100 Jászberény, Jákóhalmi út 13.) gondoskodik.


61

A település területén mintegy 71,5 km hosszban van kiépített gravitációs, elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezető hálózat, melynek 77%-a burkolt csatorna. A tervek szerint a teljes hálózat hossza 172.053 m, amelyből jelenleg - a Jászvíz Kft. számításai szerint - 71.519 m meglévő, így a megépítendő hossz 100.534 m. Portelken jelenleg nincs megoldva a meglévő csatornák befogadóba történő vezetése. A problémák feltárására és orvoslására a városi Önkormányzat a KEVITERV AKVA Kft.-vel 2002-ben készíttette el „Jászberény város csapadékvíz-elvezető hálózat tanulmányát”. A terv szerint több mint 113 km csatorna épülhet ki a városban, mellyel a teljes hálózat hossza 172 km-re növekszik. A tervezett gyűjtőhálózat záportározókat, zárt, burkolt és földmedrű csatornákat egyaránt tartalmaz,

és

foglalkozik

a

főgyűjtő

csatornák

(pl.

Városi-Zagyva)

rehabilitációjával

és

kapacitásbővítésével. Eddig a főgyűjtők ( 1-0-0, 2-0-0, 3-0-0) rehabilitációja kezdődött el, a teljes hálózat kiépítésének anyagi háttere nem biztosított. Az önkormányzat külső, pályázati forrásból tervezi a további hálózatfejlesztés megvalósítását.

A belvizeket a Zagyva-Tarna vízrendszer térségét érintő vízfolyások gyűjtik össze a felszíni belvízelvezető hálózat és csatornák révén, majd a végső befogadóként a Tiszába vezetik le. A város területe kis mértékben belvízveszélyes, extrém vízgazdálkodási körülmények között, többnyire a csapadékosabb, árvizes időszakhoz köthető kialakulásuk. A város közigazgatási területe öt belvízöblözetre oszlik, melyek összterülete mintegy 1000 ha. A belvízöblözetek részben gravitációs, részben szivattyús levezetésűek és részben kiépítettek. A vízilétesítmények működőképessége általában romlott.

A Zagyva a várostól nyugatra éri el a külterület határát, majd a szabályozás eredményeként azt megkerülve északon halad tovább és észak-keletre, Jászjákóhalma alatt egyesül a Tarnával, majd keletre hagyja el Jászberény közigazgatási területét. Az átvágások eredményeként létrejött VárosiZagyva ketté szeli a várost. A település külterületének észak-keleti részén az Ágói-patak halad keresztül és ömlik a Tarnába. A külterület észak-keleti, a Tarna majd a Zagyva bal partján elterülő rész a Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna közi árvízvédelmi öblözet területén helyezkedik el. A GyöngyösTarna-Ágó közi öblözet területéhez tartozik a külterület Ágói-pataktól északra eső része. A Zagyva, a Tarna, valamint az Ágói-patak által határolt terület egy jelentős része alkotja a Borsóhalmi öblözetet. A város belterületének szinte egésze, és a településtől kelet, délkelet-re eső rész a Jánoshidai öblözethez tartozik.


62

A város területe kis mértékben belvízveszélyes. A település területének jelentős részén (É-i, K-i) közepes és gyenge víznyelésű, rossz vízgazdálkodású talajok a jellemzők, míg DNy-on igen nagy víznyelésű és vezető-képességű, igen gyenge víztartó homoktalajok találhatók.

A település külterületén a következő belvíz öblözetek találhatóak:

Északon: Gyilkos-öblözet A csatornák részben gravitációs, részben szivattyús levezetésűek, a szivattyútelep az Ágói-patak torkolatában van. A vízi létesítmények kiépítettsége megfelelő. Befogadók: Gyilkos I. főcsatorna, Ágói-patak, Nyugati-Gyilkos-csatorna és mellékágai, Keleti-Gyilkoscsatorna és mellékága, Borsóhalmi csatorna

Keleten: Jászberény és a Zagyva közti öblözet, valamint a Necsői öblözet A csatornák gravitációs levezetésűek, részben kiépítettek. Befogadók: Városi Zagyva, Necsői Holtág,

Délkelet: Csonkás-éri belvízöblözet Részben gravitációs, részben szivattyús levezetésű. A csatornák kiépítettsége megfelelő, a terület belvíz érzékenysége az átlagosnál nagyobb. Befogadó: Csonkás-ér

Délen: Rekettyés-ér öblözete Befogadó: Rekettyés I. csatorna és mellékága a Rekettyés I-1 csatorna, Rekettyés II és a Rekettyés III csatorna.

3.2.1.3. Ivóvízellátás Az ivóvízellátás - mint közszolgáltatás - környezetvédelmi szempontból általában nem vizsgálandó tényező, de egy település életében, és az ott élők életminőségében meghatározó fontosságú elem. Egyrészt infrastrukturális fejlettségi mutató, hogy a lakásokba hogyan jut el a vezetett ivóvíz. Másrészt környezet-egészségügyi szempontból lényeges, hogy a lakosság milyen minőségű vizet fogyaszt, ezért, mint kritikus faktort, az egészséges ivóvízzel való ellátást is meg kell vizsgálni. A vízbázis védelembe-helyezésével és a megfelelő víztisztítási technológia üzemeltetésével sem garantált ugyanis teljes mértékben az, hogy a lakossághoz kifogástalan víz jut el, hiszen a vízelosztás és a vízvezetés során is szennyeződhet az ivóvíz. Ennek az ún. másodlagos vízszennyezésnek a megelőzése, felderítése, a bekövetkezett minőségromlás emberi egészséget veszélyeztető hatásának kivédése üzemeltetési és környezet-egészségügyi feladat.


63

3/8. táblázat: Közüzemi ivóvízellátás (Forrás: KSH adatbázis)

Év 2009

Közüzemi Lakásállomány vízvezeték összesen (db) hálózat (km) 11 771 139

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (db) 11 331

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 96

Közkifolyók száma (db)

Háztartásoknak szolgáltatott víz 1000m3

53

812

Az összes szolgáltatott víz mennyisége 2002-ben 1 283 (1000 m3), míg 2009-ben 1 072 (1000 m3) volt. A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről már előírja a vízellátó vállalatoknak a nyersvíz részletesebb, a mikroszennyezőket is magában foglaló elemzését. A közüzemi vízművek termelőkút adatait a vízügyi igazgatóságoknak küldik meg. 3/9. táblázat: település vízminőségi adatai (forrás: Jászvíz Kft. 2010. év) I.

II.

III.

Iv.

Vizsgált anyagok

határérték

0,9 8 <0,02 <0,02

1,09 9 <0,02 0,08

0,6 7 <0,02 <0,02

0,9 7 <0,02 <0,02

<0,02 0 490

0 0 500

<0,02 0 495

<0,02 0 500

KOl *(mg/l) Klorid (mg/l) Vas (mg/l) Nitrit (mg/l) Ammónium (mg/l) Escherichia coli Vezetőképesség (uS/cm)

5 250 0,2 0,5 0,5 0 2 500

* KOI= Kémiai Oxigénigény A vízmű a város DNY-i részén, 1964-től kezdődően fokozatosan, a vízigényeknek megfelelően több üzemben épült meg. A II. számú vízmű területen található vízmű az Alsómuszály 26. szám alatt található. A városi ivóvíztisztítót 1979-ben helyezték üzembe, max. kapacitása 9 200 m3/nap, mértékadó kapacitása 12 800 m3/nap, kihasználtsága 56%-os. A termelt víz mennyisége átlag 5180 m3/nap, csúcs 7000 m3/nap. A termelt víz vas- és mangántalanítás, gáztalanítás majd klórgázzal való fertőtlenítés után kerül a vízhálózatba. A városban 840 m3 térfogatú víztorony és 1600 m3 térfogatú térszíni tároló található.

A vízmű saját, helyi vízbázisra épül, térségi vízátadás egyik irányban sem történik. Az ivóvíz szolgáltatást a Jászberényi Vízgazdálkodási Kft. (Jászberény, Margit sziget 1.) végzi szerződéses alapon. A település ivóvízellátását 29 db vízmű kút biztosítja, melyek közül 2009-ben 16 db üzemelt. Néhány kút esetében a szabványban előírt értéknél magasabb a metán-, az ammónia-, és az arzéntartalom, viszont a II. vízmű esetében a kevert víz már megfelelő. A vízmű a meglévő és növekvő vízigények kiszolgálásához – továbbá a kutak természetes elhasználódása miatt –, a közeljövőben új kutak fúrását tervezi. A kutakban lévő búvárszivattyúk a vízműre, ill. kettő (Margit sziget, I. vízműnél) közvetlenül a magastárolóra dolgoznak. A városi ivóvíztisztítót 1979-ben helyezték üzembe,


64

kihasználtsága télen 50-55%, nyári csúcsban 80%. A teljes hálózat körvezetékes kialakítású. Annak ellenére, hogy a nyitott gáztalanítást (levegőztetést) az előforduló biológiai szennyezés megelőzése céljából a közelmúltban zárttá alakították, a kitermelt víz minősége az Európai Uniós követelményeket csak részben elégíti ki. Kémiai és bakteriológiai szempontból megfelelő, ám a vonatkozó Korm. rendelet miatt kifogás alá esik. A probléma forrása – a gáztalanító iszaplerakódásában és a szűrőtartályokban lévő – mikroszkópikus élőlények nagy száma. A megfelelő vízminőséget produkáló és a helyi viszonyok között alkalmazható technológia (ózonos, aktívszenes) alkalmazására kísérletek folytak. A kísérletek eredményei azt mutatták, hogy nem nyújt a technológia 100%-os megoldást, ráadásul a vízdíjakat is jelentősen emelné. A megvalósuláshoz szükséges anyagi hátteret a város pályázatai forrásból kívánja előteremteni.

Pórtelek településen – melynek vízművét szintén a Jászvíz kft. üzemelteti – a kutakból kitermelt víz vas- és mangántartalma határérték körüli, az ammóniumtartalom azonban meghaladja az előírt értéket. A vízhálózatrendszer állapota közepes, az elöregedett vezetékek miatt gyakoriak a csőtörések. A csőhálózat anyagát tekintve 1 % acél, 37 % azbeszt és 62 % műanyag. A helyi szolgáltató folyamatosan végez rekonstrukciós munkálatokat. A hálózati veszteség 30%-os, ami leginkább a korrodálódó acél bekötővezetékeknek és a törékeny AC csöveknek köszönhető. Az acélcsövek mellett ugyancsak elavultak a sérülékeny és szennyező azbeszt szakaszok, melyek kiváltását a beruházás magas költségigénye miatt, csak ütemezett módon, de lehetőleg minél előbb el kell végezni. A város belterületén az ivóvízhálózat szinte teljes körűen kiépült.

Jászberényben a vezetékes vízhálózatba bekötött lakások aránya a KSH 2006-os Jász-NagykunSzolnok megye statisztikai adatai alapján 96,2 %-os. A szolgáltatótól kapott tájékoztatás alapján 2007-ben az ellátott területen csak mindössze 48 lakás nem kötött rá a hálózatra. Vezetékhiány az Ipartelepen a Váltó utca egy szakaszán, és az Ipartelep névtelen 2 db dűlőjében nincs. (Nem lakott, csak mezőgazdasági használat.) Az ivóvízhálózatba nem kötött lakások közkifolyóról ellátottak, így a lakosság 100%-a számára a vezetékes ivóvíz biztosított.

3.2.1.4. Szennyvízkezelés

A 2002. évben még csak 56% körül mozgott a rákötések aránya, ez 81%-ra emelkedett a 2009. évre. A szennyvizeket a város külterületén (Jászberény, Jászteleki út, hrsz:0293/2) 1980-ban épült, 1993-94-


65

ben bővített, névlegesen 9000 m3/nap, ténylegesen 3800-12000 m3/nap kapacitású, biológiai szennyvíztisztító telepre vezetik, ahonnan kezelés után befogadóként a Városi Zagyva csatornába (222 km szelvény) engedik. Hiányzik a tápanyag eltávolítási fokozat ( harmadik tisztítási fokozat, vagy kémiai tisztítás ( N-P vegyületek)). A szennyvíztisztító telep üzemeltetője a Jászvíz Jászberényi Vízgazdálkodási Kft.

A telep kapacitása nincs kihasználva, jelenleg 5015 m 3/nap az átlagos terhelés. Normál, száraz idei bejövő szennyvíz 3800 m3/nap mennyiség, mely intenzív csapadékos idő esetén 12000 m 3/nap mennyiségre felszalad. Tehát látható, hogy a hálózat hibája miatt (nem teljesen elválasztó a rendszer az infiltráció miatt) néha túlterhelődik a telep, de ha az eredeti, elválasztó rendszerben gondolkodunk, akkor viszont jelentős tartalékai vannak a telepnek. Mindenképp a hálózat rendbe hozásával (csatorna hálózat vízzáróvá tételével és a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével ) kellene az eredeti elválasztó rendszerű funkciót helyrehozni.

A városi végátemelőből NA 400 nyomócsövön érkezik a szennyvíz a telepre. A durva szennyeződések eltávolítását 2 db AP 600-as gépi tisztítású finom rács végzi. A szűrt szennyvíz az iker vb homokfogó műtárgyba kerül, a kiülepedett homokot kihordó csiga emeli a homok és rácsszemét konténerbe. Az ülepített szennyvíz útja ezután az osztóműtárgyba vezet. A szippantott szennyvíz fogadását és előkezelését egy műtárgyban végzik. A fogadóaknából kézi tisztítású rácson keresztül jut a szippantott szennyvíz az előkezelő térbe, napi mennyisége mintegy 40 m 3. Az előkezelés során minden 1 m3 szippantott szennyvízhez 1 kg mészhidrátot adnak, majd levegőztető szivattyúk segítségével a szennyvizet előlevegőztetik.

A mechanikailag tisztított szennyvíz és az előkezelt szippantott szennyvíz az osztóműből gravitációsan jut a 2 db 2800 m3/db térfogatú levegőztető medencébe. A levegőztetést 880 db tárcsás mélylevegőztető, a megfelelő elkeveredést a 4 db propellerkeverő segíti elő. Az oxigénbevitelt oldott oxigén mérés alapján vezérlik. A szükséges levegőmennyiséget 3 db ARZENNER GM 50 L típusú légbefúvó biztosítja. A levegőzető medencéből az eleveniszap gravitációsan jut az ülepítőbe. A mozgó kotróhídon lévő szivattyúk a kiülepedett iszap egy részét a levegőztető medencébe visszajuttatják. A medencéből a fölösiszap gravitációsan jut az iszapszivattyú gépházba, majd szivattyú segítségével az iszapsűrítőbe. A tisztított szennyvíz fertőtlenítését a labirintmedencében végzik klórozással, de normál üzemmenet estén fertőtlenítés nélkül jut a tisztított szennyvíz a befogadó Zagyvába (2+244 km szelvény).


66

Az iszapkezelés egy pálcás iszapsűrítővel és két iszappréssel történik, majd ezután az iszapszikkasztó ágyon való tárolással fejeződik be. Az új komposztáló a szennyvíziszap további feldolgozását és kihelyezhetőségét

(hasznosítás)

szolgálja.

A

telep

és

a

készült

komposzt

vizsgálatai

és

engedélyeztetése jelenleg van folyamatban. A hulladékkezelési engedélynek megfelelő mennyiségű komposzt befogadója a felhagyott és rekultivációra kerülő volt városi hulladéklerakó telep lesz. A komposzt termékké minősítés után a keletkező, előírásoknak megfelelő komposzt termék befogadója pedig bármely előírásoknak megfelelő szántó földterület lehet. A szennyvíztisztító műben az iszapsűrítés során a fölösiszap szárazanyag tartalma 2,5-3%-ra nő. A sűrített és flokkuláló szerekkel kezelt iszapból a préselés után kb. 12-15% szárazanyag tartalmú, jól mozgatható anyag lesz. 3/10. táblázat: közüzemi adatok -keletkezett szennyvizek (Forrás: KSH adatbázis)

Év 2009

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (db) 11 331

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 9 207

Bekapcsolás aránya (%)

Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3)

Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)

81

1 013

705

A csatornahálózat kiépítettsége megfelelő, a rácsatlakozások aránya is kedvező képet mutat. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 139 km volt 2009-ben. A 2002. évben a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 942 (1000 m3) volt, ez a mennyiség majdnem a duplájára (1 836 e m3) nőtt a 2008. évre.

2000000 1800000 1600000 1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0

mennyiség

19

94 19 . é 95 v 19 . év 96 1 9 .é v 97 1 9 .é v 98 1 9 .é v 99 2 0 .é v 00 2 0 .é v 01 2 0 .é v 02 2 0 .é v 08 2 0 .é v 09 .é v

m3

5. diagram: az elvezetett szennyvizek mennyiségének alakulása (forrás: KSH)

A szennyvíztelepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségével kapcsolatban időszakosan egyes komponensek tekintetében határérték túllépések jelentkeznek. Ez elsősorban a N-P vegyületekre


67

jellemző, de néha a KOI érték is túllépi az előírt koncentrációt. Hatósági kötelezés van folyamatban a Jászvíz

Kft-vel

szemben,

mely

„Szennyezés

csökkentési

ütemterv”

formájában

előírja

a

szennyvíztisztító telep átalakítását, illetve két nyomóvezeték kialakítását, valamint ehhez csatlakozva Jászjákóhalma település teljes csatornázását, illetve a keletkező szennyvizének a Jászberényi szennyvíztelepre való bevezetését.

A fennálló probléma megoldása a tisztítótelep korszerűsítésével és a nyomóvezeték kiépítésével valósítható meg. Jelenleg nagy problémát okoz a kibocsátott szennyvíz minősége és az, hogy a végátemelő és a szennyvíztisztító telep közötti nyomóvezeték nem képes elszállítani az intenzív csapadékos idő esetén keletkező csapadékkal és talajvízzel keveredett szennyvízmennyiséget. Ilyenkor kiönt a város mélyebben fekvő pontjain a föltorlódott vízmennyiség. A KEOP pályázati anyag szerint a Jászberényt érintő rész költsége: 700millió forintra tehető. A tervezett fejlesztések részletesebb bemutatását a Program 7.3.2. fejezete tartalmazza.

3/11. táblázat: szennyvíz minőségi paraméterek – mg/liter (forrás: Jászvíz Kft.) Paraméterek

Beérkező TFH

Beérkező szennyvíz

Tisztított szennyvíz

BOI5

80-400

2000-8000

8,08

KOI

342-1704

2800-3800

41,51

SZOE

9,3-32,7

37,4-50,4

0,20

NH4-N

18,1-95,7

286-305

7,05

Összes N

20,8-105,3

371-410

14,68

Összes P

8,2-23,7

50-80

5,10

Szulfid

< 0,1- 1,67

0,8-1,8

0,03

Összes lebegő anyag

74- 1864

716- 1268

7,80

3.2.1.5.Energiaellátás Gázellátás


68

3/12. táblázat: a település gázellátásának adatai (2009. év, forrás: KSH) Háztartásoknak Háztartási értékesített Település neve Lakások száma (db) gázfogyasztók száma gázmennyiség (db) (ezer m3) Jászberény 11 771 10 062 12 372

Értékesített gáz összesen (ezer m3) 30 724

A település földgázellátása jónak és biztonságosnak, alkalmazása környezetvédelmi szempontból kedvezőnek minősíthető. A háztartási gázfogyasztásnak közel két és félszerese lett összesen felhasználva. Az összes gázhálózat hossza 185 km volt 2009-ben. A lakossági gázfogyasztás kis mértékben nőtt a 2002. évi szinthez képest (12285 ezer m3-ről 12372 ezer m3-re). A táblázatból megállapítható, hogy a gázellátás, a bekapcsolt lakások aránya megfelelő, így a fűtésből származó levegőszennyezés - a hagyományos fűtési megoldásokkal szemben - kisebb mértékű a településen.

Jászberényben a gázközmű 1984-ben épült ki, a gázszolgáltató a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. (4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 184.). A település délnyugati határában, a Hűtőgépgyár mellett lévő gázátadó állomásra a belterület nyugati határával párhuzamosan észak felől érkezik a nagynyomású földgázvezeték.

Az

innen

induló

nagyközépnyomású

(p=6,0

bar)

vezetékek

a

közbeiktatott

nyomásszabályzók segítségével látják el a középnyomáson (p=3,0 bar), és a városközpontban, valamint attól észak és északkeletre eső kisebb területen kisnyomáson (p=0,03 bar) üzemelő városi gázelosztó hálózatot. Középnyomású nyomásszabályzókból 2 db (Sportpálya utca, Vaspálya utca), kisnyomású,

körzeti nyomásszabályzókból 5 db működik az ellátási területen.

Az engedélyes a hálózat-fenntartási munkákat folyamatosan végzi. A nagyközépnyomású hálózat szabad kapacitása a jelenlegi és a szolgáltató által ismert fejlesztési elképzeléseket el tudja látni, a város biztonságos ellátásának biztosítására a szükséges hálózati/műtárgyi fejlesztéseket végrehajtja és a felmerülő egyéb ipari, közületi, lakossági fejlesztési igényeket ellátja. A közelmúltban végzett fejlesztések:

a

nyomásingadozások

miatt

kiépített

5.

körzeti

nyomásszabályzó,

2007-ben

középnyomású vezeték kiépítése a Jász-Plasztik Kft. telephelyére, 2008-ban középnyomású vezeték kiépítése az Ruukki-Tisza Zrt. (korábban Aprítógépgyár Rt.) öntöde részére. A településen az ingatlanok többsége (83 %) be van kapcsolva a belterületen 100 %-ban megépült gázhálózatba. Portelek gázellátása 2001-ben megoldódott. 2006 végén a háztartási vezetékesgáz-fogyasztók száma 9726, ebből a fűtési fogyasztó 9629. E fűtési fogyasztói számba beletartoznak az egykori távfűtési fogyasztók is, akik fokozatosan tértek át a gázfűtésre és immár kb. 8 éve nincs távfűtéses ingatlan a településen.


69

Elektromos energia A település elektromos ellátottságát jellemző adatok a 3/13. táblázatban találhatók

3/13. táblázat: elektromos energia-ellátottság (2009. év, forrás: KSH) Szolgáltatott összes villamos Háztartási áramfogyasztók Háztartások részére szolgáltatott Település neve energia mennyisége száma (db) villamos energia (1000 Kwh ) (1000 Kwh) Jászberény 167 750 14 921 34 199 Az összes villamos energia fogyasztók száma 16 037 volt 2009-ben. A táblázatból is kitűnik, hogy nem a háztartások a legjelentősebb villamos energia fogyasztók, a háztartási éves fogyasztás közel ötszöröse lett felhasználva a településen, ami elsősorban az ipari (gazdasági) szektornak tulajdonítható be. A háztartásoknak szolgáltatott villamos energia mennyisége a közelmúltban folyamatosan nőtt a településen. A 2002. évben a háztartásoknak szolgáltatott villamos energia 32319 MWh volt, míg a 2009. évben 34 199 MWh. Elektromos energia szolgáltatója az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 13.). Az energiaellátást a 120/20 KV-os transzformátorállomás biztosítja. A középfeszültségű elosztás légvezetéken 20 KV-on történik. A hálózat kiépítettsége közép- és kisfeszültségű oldalon egyaránt teljes.

Jászberény

Város

Önkormányzata

közvetlenül

felelős

az

önkormányzati

intézmények

energiaellátásáért, a közvilágításért, a lakosság széles körét érintő energetikai fejlesztések koordinálásáért

és

szervezésért,

valamint

a

településfejlesztés

energetikai

vonatkozásainak

felügyeletéért. 1999-ben készült el az Európai Unió Phare Programja keretében „Jászberény város Energiastratégiája”, mely rögzíti a városi energiagazdálkodás állapotát, felméri, hogy a város belátható fejlődésének milyen energetikai következményei várhatóak, valamint javaslatokat fogalmaz meg a követendő energiapolitikára vonatkozóan.

Az elektromos hálózatok kiépítettsége mind közép-, mind kisfeszültségű oldalon teljesnek mondható. A Hatvan-Szolnok közötti 120 kV-os távvezeték 120/20 kV-os villamos alállomása a város északi határában található. Erről az alállomásról indulnak ki a várost behálózó 20 kV-os vezetékek. A

középfeszültségű hálózat kizárólag 20 kV-os, fele-fele arányban légvezetéken és földkábelen vezetett. A kisfeszültségű hálózat a 80 %-ban légkábeles, 20 %-ban földkábeles kialakítású. A légvezetékek, kábelek vezetésének rendje a helyi Szabályozási Tervben rögzített. A városon belüli kiépítettség 100 %-os, tehát a villamos energiahálózatra a rákapcsolódás az egész belterületen adott. A város


70

közvilágítása ugyancsak teljes körűen megoldott, az elmúlt évek fejlesztései révén korszerűsítették a lámpatesteket, és a hálózat bővítésére is sor került. A középfeszültségű háttérfejlesztéseket az energiaigény alapján az ÉMÁSZ határozza meg. A rendszer kapacitása a meglévő és a közeljövőben tervezett beruházásokból adódó lakossági és ipari igényeket kielégíti. A 2008-2015 időszakban tervezett 120 kV-os új szabadvezetéki hálózatfejlesztések megvalósulásával (Detk - Jászárokszállás 3x250 mm 2, 26 km és Jászárokszállás - Jászberény 3x250 mm2, 12,5 km) Jászberény elektromos energiaellátása hosszabb távon is biztosítottá és kielégíthetővé válik. Az ehhez a fejlesztéshez szükséges helyi alállomási átalakítások, 2003-ban már megtörténtek.

3.2.1.6.Zöldterület-gazdálkodás A környezeti tényezők közül ez az a – talán legfontosabb - elem, melynek fejlesztése illetve a fenntartás magas színvonala jótékony, javító hatással van a többire. Mind a turisztikai fejlesztések, mind a kikapcsolódásra alkalmas, frissebb levegőjű lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, a bel- és külterület fásítását. A település területén és környezetében fellelhető zöldfelületek, jelentős befolyást tudnak gyakorolni a helyi klimatikus viszonyok alakulására.

3/14. táblázat a települések zöldterületei (2009. év, forrás:KSH) Település

település területe (ha)

Összes zöld terület (ha)

Közpark területe (ha)

Játszóterek területe (ha)

Jászberény

22 135

82,7

48,5

3

A település zöldfelületi ellátottsága és azok állapota jónak mondható. A 34/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelet szerinti védett zöldfelületi értékeket a 4. melléklet tartalmazza. A városi közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek és parkok fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik.

A zöldterületek állapota általában jó, a belterületi zöldfelületek karbantartottak, fejlesztésükettervezésüket és fenntartásukat erre specializálódott cégek végzik, kezelésüket többségében a Berénykom Kft. látja el. Az egyházi kezelésű temetők fenntartása egyházi feladat, itt a zöldfelületek állapota temetőnként változó.

A köztéri játszóterek is fontos részét képzik a zöldfelületi rendszernek, melyek a település esetében is gyakran részei parkoknak, tereknek. A város játszótereinek jogszabályi követelményeknek megfelelő átalakítása 2007. év végéig 11 játszótér esetében megtörtént.


71

Városi zöldfelületek vonatkozásában jelentős fejlesztési elképzelés a Városi-Zagyva területének bekapcsolása a város közpark-hálózatába és a Szent Imre temetőtől északra a Magyar u. mentén található terület parkosítása.

Fejleszthető tartalék zöldterület a város északi határában fekvő, korábban agyagbányaként hasznosított Békás tó, a Kárpát út-Messzelátó út által határolt területen fekvő „játszótér”, a Horváth Péter út mentén található kaszáló és a Fehértói temető szomszédságában található kaszáló.

A települési környezet szépítésében, fejlesztésében végzett tevékenység keretében megemlíthető továbbá a „Virágos Magyarországért” mozgalomban való részvétel. Meghatározott területek vonatkozásában a lakosságnak is kötelezően részt kell vállalniuk a közterületek tisztántartásában. A városvezetők a település tisztántartásával kapcsolatos elvárásokat jogszabályba foglalták.

3/15. táblázat: a helyi parkok ismertetése Park neve Lehel vezér tér Szentháromság tér (Promenád) Szabadság tér Mozi park Szentkúti tér Margit sziget Ferencesek tere Széchenyi tér Testvérvárosok Parkja Kapitánykert

Helyszíne 32. sz. főút mellett Szent Imre herceg út mellett Fürdő utca Mária utca – Attila utca Hatvani út Hatvani út Pesti út Messzelátó-Sírkert-Kárpát utcák által határolt terület Riszner sétány – Mártírok útja találkozásánál, a Szabadtéri Színpad mellett

Játszóterek száma összesen 17 db a településen.

Állapota Helyi védelem alatt áll Helyi védelem alatt áll

Helyi védelem alatt áll Helyi védelem alatt áll


72

3.2.1.7. Közlekedés

A Jászság és azon belül Jászberény közlekedésföldrajzi helyzete, illetve földrajzi fekvése nem szükségszerűen esik azonos megítélés alá. Míg az előbbi a közlekedési alágazatok (jelen esetben útvasút) fejlesztései által állandó változáson megy keresztül, addig az utóbbi megváltoztathatatlan, állandó adottságnak tekintendő. Ebből következően Jászberény közlekedésföldrajzi helyzetének megítélése az elérhetőségi viszonyainak vizsgálata alapján történhet. Az elérhetőségben bekövetkező változások nyomon követése adhat választ arra, hogy a közlekedési fejlesztések hatására miként módosul egy adott település, adott pillanatban meglévő közlekedésföldrajzi helyzete. Nyilvánvaló, hogy Jászberény közlekedésföldrajzi helyzetében bekövetkező változásokat a gyorsforgalmi út és vasútfejlesztések idézik elő. A helyi léptékű, kisebb közlekedési beavatkozások nem eredményezik a Jászság, Jászberény közlekedésföldrajzi helyzetének módosulását. A földrajzi fekvés megítélésében lényeges szempont, hogy milyen területi léptékben, illetve nagytérségi összehasonlításban történik az elemzés. Ugyanis míg például egy kistérségi központ földrajzi fekvése saját kistérségében, vagy akár megyéjében is kedvezőnek mondható, és ezáltal központi szerepkörének egyértelmű magyarázatát adja, addig ugyanezen kistérségi központ regionális, országos, vagy kelet-közép európai viszonylatban már periférikus területnek számíthat.

Jászberény földrajzi fekvése, saját kistérségén belüli központi elhelyezkedése által kedvezőnek ítélhető, ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok megyei és az Észak-alföldi Régión belüli fekvése periférikus. Országos kitekintésben viszont ismét csak kedvezőnek minősíthető a földrajzi fekvése, a főváros viszonylagos közelsége okán. Jászberény országosan kedvezőnek mondható földrajzi fekvése egyúttal közép-kelet kelet-európai kitekintésben vizsgált földrajzi fekvését is kedvezővé teszi. Miközben általánosságban kedvezőnek minősíthető Jászberény földrajzi fekvése, addig a város közlekedésföldrajzi helyzetéről ez nem mondható el, hiszen Jászberényt és térségét elkerülik a nemzetközi és regionális kapcsolatrendszerben meghatározó fő közlekedési folyosók. Földrajzi fekvése országos összehasonlításban – Budapest gravitációs vonzásában –centrális, míg az adminisztratív, közigazgatási határok tekintetében, azaz régiós, illetve megyei vonatkozásban periférikus, ezáltal e relációkban a belső kohézió – a szomszédos Szolnoki kistérség kivételével – gyenge.

Ezen túlmenően Jászberény egyedi, speciális földrajzi fekvéséből adódóan a város valós társadalmigazdasági kapcsolatai mégis szerteágazóak, köszönhetően a három régió (Észak-Alföld, ÉszakMagyarország, Közép-Magyarország) találkozási térségében való elhelyezkedésének. Az M3 autópálya


73

révén jelenleg sokkal kedvezőbb elérhetőség mutatkozik az Észak-Magyarországi és KözépMagyarországi régiók, mint saját régiójának településeivel.

A város közlekedésföldrajzi helyzetét az országos közút- és vasúthálózatban elfoglalt helye és ellátottsága befolyásolja. Jászberény a Jászságon áthaladó kelet-nyugati (31 sz. főút) és észak-déli (32 sz. főút, vasúti fővonal) közlekedési tengelyek metszéspontjában helyezkedik el. E közlekedési tengelyek feladata elsősorban a Jászberényi kistérséget északról (M3, 80-as vasútvonal1), illetve délről (4 sz. főút, 120/100-as vasútvonal) elkerülő fő áramlási irányok összekötése, kiszolgálása. A város közlekedésföldrajzi helyzetét – gyorsforgalmi út érintettség hiányában - a 31 és 32 sz. főutak határozzák meg, illetve viszonylagos közelsége (26 km) miatt az M3 autópálya, mely e tekintetben a legmeghatározóbb közúthálózati elem, de a két transz-európai vasútvonal e körbe sorolandó.

Jászberénynek közlekedésföldrajzi sajátossága, hogy tőle északra és délre két páneurópai közlekedési folyosó (ún. Helsinki közlekedési folyosók) halad el. Délre a IV. sz. folyosó 2 vasúti ága (120-as vasútvonal), mely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, északra az V. sz. folyosó 3, mely az Adriát köti össze Ukrajnával.

Jászberény központi szerepkörét jól érzékelteti, hogy a város jelentős közúthálózati csomópont. A már említett főutak mellett több alsóbbrendű út is csatlakozik a városhoz, melyek a kistérségi kapcsolatok fontos közlekedési hordozói.

Jászberényt érintő, állami kezelésű közutak: - 31 sz. főút – A Budapest – Nagykáta – Jászberény – Jászapáti – Heves - Füzesabony(M3) kapcsolatot adja. Budapest 0 km-től (Lánchíd budai hídfő) számítva, a városközpont 78 km-re helyezkedik el. - 32 sz. főút – A Hatvan(M3) – Jászberény - Szolnok kapcsolatot adja. Hatvan 27 km, Szolnok 45 km távolságra fekszik Jászberénytől. A Budapest – Hatvan – Jászberény távolság 87 km.

3/16. táblázat: a települést érintő utak járműforgalmi adatai (2002 és 2008. év, forrás: Magyar Közút Állami Közútkezelő Kht.) Hely

Út száma, szelvény

Kihasználás

Összes forgalom

Személygépkocsi

Összes forgalom

Személygépkocsi

Összes forgalom

(km)

2008 (%)

(2002. év j/nap)

(2002. év j/nap)

(2008. év j/nap)

(2008. év j/nap)

változása (+-)*

Gyöngyösi út-

32.sz.

48

9 200

5 524

8 288

5 252

-

Lehel vezér út

26+200

Dózsa Gy. út

32. sz. 27+169

72

13 183

8 716

12 303

8 266

-

Vásártér út-

32.sz. 27+800

40

6 503

3 935

6 981

4 497

+

Külterület nyugat

31.sz. 69+003

29

3 437

2 334

4 314

2 998

+

Külterület kelet

31.sz. 83+000

35

4 460

3 104

5 926

4 153

+

Külterület

3109.sz.

9

1 091

714

1 459

1 002

+

délnyugat

10+000

Szelei út-József

3117. sz.

14

1 954

1 170

1 907

1 062

-

A. u.

12+000

Külterület dél

3117. sz. 18+100

21

4 203

2 593

3 764

2 477

-

Gyöngyösi út

3203.sz. 30+000

20

1 962

1 236

2 887

1 854

+

Rákóczi út

31332

21

-

-

4 189

3 011

n.a.

Portelek

31329

0,9

-

-

96

53

n.a.

Jászteleki út

1+111 *Csökkenés:-, Növekedés:+

A két főút Jászberény belvárosában mintegy 500 m hosszúságban közös szakaszt képez (Dózsa Gy. út), amelyen a 2005. évi keresztmetszeti forgalomszámlálás adatai szerint 13.204 E/nap volt a forgalom. Ez a hasonló 2000. évi adatokhoz képest mérsékelt emelkedést mutat. A főutak városon belüli szakaszain is 8000-10.000 E/nap a forgalom nagysága, míg a főutak városi külterületi szakaszain 50006000 E/nap a mért forgalom. A tehergépkocsik száma ezen kül- és belterületi szakaszokon belül 5001500 jármű/nap között mozog. A 2005 év végén átadott jászberényi elkerülő út I. üteme (délen a 3132 sz. főút között kiépülve) által megváltozott forgalmi viszonyokat, adatokat a 2006. évi forgalomszámlálási adatok alapján lehet értékelni. 54 E/nap – egységjármű száma naponta. Egységjármű szám olyan képzett szám, mely a napi mért járműszámot a járműtípustól függően különböző szorzókkal növeli.

Az I. ütemben megvalósult elkerülő út folytatásaként II. ütemben épült ki a 32 és 31 sz. főutakat összekötő, 2,7 km hosszú keleti szakasz, mely révén a 31 sz. főút tranzitforgalma már teljes egészében elkerülheti a belvárost. Mindemellett a 32 sz. főúton zajló, észak-déli irányú tranzitforgalom továbbra is kénytelen a belvároson keresztül haladni, melyre megoldást az elkerülő út III. ütemének megvalósítása adna. A megvalósítás várhatóan 2013 utáni időszakra tehető. A 2008. évben elkészült a Hűtőgépgyári bekötőút, ívkorrekció.

- 3109 jelű út – A Jászberény – Jászfelsőszentgyörgy – Szentlőrinckáta(3108 j. út) kapcsolatot adja, helyi, kistérségi jelentőségű, forgalma 664 E/nap.


76

- 3203 jelű út – A Jászberény – Jászárokszállás – Gyöngyös kapcsolatot adja. Fontos, térségi jelentőségű összekötő út, ezt szakaszosan változó, 3000-4000 E/napi forgalma is jelzi. Ezen belül a tehergépkocsi arány 5-10% között mozog.

- 3117 jelű út – A Jászberény – Farmos(311 sz. főút/Cegléd) kapcsolatot adja, ezen keresztül egyben a szomszédos Közép-magyarországi régióval, valamint Jászberény külterületi lakott helyével, Portelekkel a 31122 j. bekötő úton. Forgalma 2665 E/nap, ami jelzi, hogy fontos kapcsolati elem Jászberény és térsége szempontjából. A 10%-ot meghaladó tehergépkocsi (367 j/nap) arány is utal erre.

- 3125 jelű út – A 3117 jelű útból Jászberény külterületén ágazik ki és teremt kapcsolatot a 3121 j. úttal, és általa Jánoshidával és Jászboldogházával, valamint Pest megyében Tápiógyörgyével. Helyi jelentőségű út.

- 31122 és 31329 jelű út – A 3117 jelű útból Jászberény külterületén ágazik ki és teremt kapcsolatot Portelek külterületi lakott hellyel és annak vasúti megálló helyével. A településrész közigazgatásilag Jászberényhez tartozik, bár attól 12 km távolságra fekszik.

- 31332 jelű út – Jászberény belterületén a vasútállomáshoz vezető Rákóczi-Thököly út által kirajzolt nyomvonal képezi e szakaszt.

A lakosság mindennapos helyváltoztatási igényét a közlekedési rendszerek szolgálják ki. A kedvező elérési, utazási feltételek megteremtése pedig azt a szabadság- és kényelmi fokot nyújtja, amely a modern társadalom legalapvetőbb ismérve, s ennél fogva nélkülözhetetlen a társadalmi-gazdasági kapcsolatok realizálásában. A közlekedés ezernyi szállal kötődik a társadalom, a gazdaság, a kereskedelem számos funkciójához, kielégítve a kommunikációs kapcsolatok fizikai formáját úgy, hogy az elérési viszonyokon, a szállítási lehetőségeken keresztül egyúttal befolyásolja azok fejlődését.

Az elérhetőség szorosan kapcsolódik mind a közlekedési infrastruktúrához, mind a területi fejlettség színvonalához. A szoros kapcsolat több tényező egymásra hatásából adódik. A közlekedési infrastruktúra állapota közvetlen és közvetett úton fejti ki multiplikátor hatását a gazdasági fejlődésre. Ugyanakkor területek, települések elérhetősége jellemzi, és nagyrészt meghatározza a társadalmi-gazdasági helyzetet, a fejlődés irányait, lehetőségeit és korlátjait. A közút- és vasúthálózat – vonalas infrastruktúra lévén – a térben összeköt vagy hiányában elválaszt területeket.


77

Ezért használható egy kistérség/település közlekedésföldrajzi helyzetéből adódó potenciális előny vagy hátrány leképezésére az elérhetőség. Ez ad a közlekedésnek területi vetületet, hiszen a terület közlekedésfüggő

elérhetősége alapvetően

kistérség/település

lakosságának

meghatározza,

életminőségét,

erősíti avagy korlátozza

vállalkozóinak

versenyképességét

egy adott és

jövőbeni

lehetőségeit. A piacgazdaság térnyerésével az infrastruktúrával ellátott területek felértékelődtek. A tőke bizonyíthatóan azokat a területeket preferálja, ahol a közlekedési infrastruktúra és humán erőforrás rendelkezésre áll. Részben erre is visszavezethető az ország régiói, megyéi, kistérségei között fennálló gazdasági különbség, melyet az infrastrukturális elmaradottságuk is magyaráz. A gazdaságilag legfejlettebb centrumok és a legjobb elérhetőségű területek európai viszonylatban szinte tökéletesen fedik egymást. Azon területek, melyek közlekedéshálózata jól illeszkedik az európai közlekedési folyosók rendszerébe – kedvező elérhetőségük révén – dinamikus fejlődési pályára álltak.

A gazdaságilag legfejlettebb centrumokhoz jó elérhetőséggel kapcsolódó szomszédos térségekben, mint amilyen Jászberény és térsége, prognosztizálható a fejlődési centrum által gerjesztett multiplikátor

hatás,

ami

meghatározó

a

beruházási

jellegű

tőkebefektetések

területi

elhelyezkedésében.

A konkrét gazdasági hatások kétféle formában jelenhetnek meg. A már meglevő cégek és vállalkozások esetében egy újonnan létrejövő közlekedési infrastruktúra-fejlesztés az elérhetőség javulásának köszönhetően jelentős pozitív hatásokkal jár. Ennek következtében ugyanis a vállalkozás rövidebb idő alatt lesz elérhető, s egy kedvezőtlenebb elérési helyzetben levő vállalkozással szemben helyzeti előny lép fel, amennyiben az ügyfelek nagyobb arányban választják, mint versenytársát. A vállalat elérhetőségének javulása másik irányban is megfigyelhető: a piacra jutási lehetőségei és más vállalatokkal történő kooperációs esélyei is megnövekednek, ami végső soron – az előzőhöz hasonlóan – szintén a profit növekedésében nyilvánulhat meg.

A

közlekedésfejlesztések

jelentős

hatással

vannak

a

letelepedni

szándékozó

vállalkozások

telephelyválasztásában is. A jó közlekedési kapcsolatok mára a telephelyek kiválasztásánál alapvető szempontot jelenetnek. A vállalkozások előszeretettel telepednek le például gyorsforgalmi utak mentén, ahonnan a legrövidebb idő alatt elérhetőek a legtávolabbi piacok is, s a nyersanyag-utánpótlás, illetve a beszállítói hálózat megfelelő működtetése is legkönnyebben megoldható. Kitűntetett helyeket alkotnak a csomópontok, illetve az attól néhány kilométeres körzeten belül elhelyezkedő térségek, mivel az onnan könnyen elérhető területek nagysága megsokszorozódik. E közlekedési-gazdasági szinergiák megjelenése Jászberényben is tetten érhető, amit tovább erősít a közelmúltban átadott


78

hatvani elkerülő út is, mely az M3 autópályához egy új csomóponttal csatlakozik, jelentősen javítva Jászberény elérhetőségét.

Általában a kistérségi központ elérhetőségének minősége fontos a kistérség településeinek, hiszen a központi szerepkörrel járó intézményi és szolgáltatási ellátások zöme ott vehető igénybe. Az országos vizsgálatok során a kistérségi központ elérhetősége akkor tekinthető kedvezőnek, ha a kistérség minél több települése 30 percen belül eléri központját. A Jászberényi kistérség keleti határa mentén lévő három település (Jászivány, Jászkisér, Jászladány) kivételével valamennyien elérik 30 perc alatt Jászberényt, így a kistérség települései - figyelemmel nagy földrajzi kiterjedtségére is - kedvező elérési helyzetben van a központjához. Más szóval Jászberény kedvező elérhetősége biztosítja kistérségi központi szerepkörének minél jobb kiteljesedését. Ezen túlmenően nyugati irányban Jászberény 30 perces elérési zónája mélyen benyúlik a Nagykátai kistérségbe is. Jászberény régióján belül megyeszékhelyét, Szolnokot 50, régióközpontját, Debrecent 126 perc alatt éri el, miközben Budapestet (0 km-kő) 78, a szomszédos régióközpontot, Miskolcot 97, Kecskemétet pedig 90 perc alatt éri el. Jászberény 60 perces elérhetőségi zónájának területi kiterjedése egyenletesnek mondható, ami jól jelzi a 31 és 32 sz. főutak hatását, illetve a gyorsforgalmi utak hiányát. Ezen időhatár fölötti zónákban, de különösen a 90-120 perc közöttiben már határozottan érvényesül az autópályák elérhetőség-javító hatása, amit Miskolc(M3/M30), Székesfehérvár (M7), Tatabánya(M1), Kiskunlacháza(M5) 2 órán belüli elérhetősége jelez.

A település vasútállomása a város délkeleti részén található, a városközponttal való összeköttetése kedvező, közvetlen átszállási lehetőség van helyközi és távolsági autóbuszokra.

A városon belüli parkolás elsősorban a belvárosban körülményes. A rendelkezésre álló közel 3000 parkolóhely mintegy harmada található a centrumban. Ezek szinte 100%-ban önkormányzati tulajdonban, kezelésben vannak. A különböző társaságok, szervezetek tulajdonában lévő, fennmaradó parkolóhelyek is jellemzően közterületi funkcióval rendelkeznek, azaz korlátlanul használhatók. A városban jelenleg nem kell fizetni a parkolásért, bár ilyen jellegű kezdeményezés korábban történt, de a kedvezőtlen tapasztalatok miatt lekerült a napirendről. A településszerkezeti terv a város különböző részein jelentős számú közparkoló kialakítására tesz javaslatot. Összesen kb. 820 parkolóhely kialakítását tervezik, ám ezek önkormányzati kezdeményezésű fejlesztését és növelését az ilyen célra elkülönített keret jelentősen korlátozza. A Városfejlesztési Bizottság felügyeletével 2007-ben 27 férőhelyes ideiglenes parkolót alakítottak ki a Zirzen u. – Zoltán u. – Dózsa Gy. utca által határolt területen, és ingyenes parkolási lehetőség került kialakításra a Szent Erzsébet kórháznál.


79

Jászberényben – alföldi település révén – helyi adottság az intenzív kerékpáros közlekedés, melynek kiszolgálására különböző módokon kialakított (járdán jelzőcsíkkal lehatárolt illetve megosztott használatú /gyalogos-kerékpáros/ kerékpársáv), jelenleg belterületen összesen 20,286 km hosszúságú kerékpárút áll rendelkezésre. Elsősorban az ún. hivatásforgalomhoz kapcsolódó kerékpáros közlekedés jellemző, azaz főként a munkába járásban, a napi teendők ellátásában használatos a kerékpár. A kerékpárutak kiépítettsége azonban nem elégséges és a kerékpárosok számára kedvezőtlenek a közlekedési feltételek (kiépített utak minősége, a kijelölt kerékpársávok hiánya, kerékpárosok gépjárművezetők általi veszélyeztetettsége /több helyen a szűk útkeresztmetszet miatt, például a hidaknál,

nem

lehet

biztonságosan

megelőzni,

kikerülni

a

kerékpárosokat/).

A

jelentősebb

foglalkoztatók a város határában találhatók, az ő kerékpáros elérhetőségük kiemelten fontos. Ezen túlmenő további forgalmas szakaszok mentén szükséges további kerékpárutak kiépítése (A szerkezeti terv az új forgalmi- és gyűjtőutak mellett önálló kerékpárút vagy sáv kialakítását javasolja). A különböző intézmények, szolgáltatók jellemzően a belvárosban helyezkednek el, melyek kerékpáros megközelítése, a kerékpárok tárolása szintén nem megoldott. A jelentős igény megfelelő kielégítése és a fokozott balesetveszély csökkentése érdekében a hálózat jelentős bővítésre szorul. A városon belüli járdahálózat 278 km hosszú, ebből 232 km kiépített 46 km kiépítetlen. A kiépített járdák állapota az eltérő kiépítési időpontok, az alkalmazott technológiák, a több helyen a funkciónak nem

megfelelő

használat

miatt,

valamint

a

közműépítések

során

történt

beavatkozásoknak

köszönhetően nem azonos. Az önkormányzat kizárólagosan csak saját költségvetésből nem képes finanszírozni a felújításokat és új szakaszok építését. Ennek megvalósítására pályázati forrásokat keresnek. Az újonnan épített járdák akadálymentesek, és a városközpontban a meglévő járdahálózat akadálymentesítése már megoldott, de összességében ezen a téren még jelentős lemaradás tapasztalható. A Városfejlesztési Bizottság tervezi a járdaépítés és felújítás 3-5 éves koncepciójának kidolgozását, mely lehetővé tenné, egy átgondolt és tervezhető, a város egészét átfogó járdaépítési program kidolgozását és megvalósítását. Jászberény város meglévő és tervezett kerékpárútjait az 5.

melléklet mutatja be. Kül- és belterületi úthálózat hossza: 135,356 km. Kerékpár utak hossza: 20,286 km.


80

3.2.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA A városképet a természeti elemek mellett alapvetően az épített környezet határozza meg. Fontos feladatunk a különböző korokból ránk maradt építészeti alkotások megőrzése. Ezek a települések arculatának jellegzetes meghatározói, megfelelő védelmük közös érdekünk. Ez vonatkozik egy-egy épületre, jellegzetes utcasorokra, de a településkép egészére is. Ez alapján az épített környezet még fennmaradt egyedi értékeit helyi védettség alá kell helyezni, annak érdekében, hogy a település múltjának még meglévő, értékes elemei fennmaradjanak.

Az épített és a zöldfelületi értékek helyi védelmét Jászberény Város Önkormányzata Képviselőtestületének 34/2003. (VI.30.) számú rendelete szabályozza.

A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az érték, amelyet a mindenkor hatályos rendezési terv, illetve Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének egyedi döntése településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, régészeti, természeti vagy botanikai értéke miatt védettnek, avagy védendőnek minősít. Helyi területi védelmet kell biztosítani a város azon összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet

történelmi

folyamatosságát

képviseli,

valamint

olyan

városrészre,

utcára,

útszakaszra, térre, ahol jelentős számban találhatók a város avagy azon városrész arculatát meghatározó épületek, építmények.

Védetté nyilvánításról vagy annak törléséről a Képviselő-testület a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság javaslatára dönt. A védett történeti utcahálózatokat, a védett területeket, a településképvédelmi területeket, a tájképvédelmi területeket a szabályozási terv határolja le. Azok módosítása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

Védetté nyilvánításra, illetve annak törlésére bárki javaslatot tehet a Városi Főépítésznél, aki azt véleményével kiegészíti, majd kikéri az érintett helyi társadalmi szervezetek, valamint az érintett tulajdonos(ok) (ha nem azonos(ak) a javaslattevővel) véleményét, majd ezen véleményekkel felszerelve azt a Bizottság elé terjeszti. A védett objektumok általános előírásai: A helyileg védett építészeti értékeket rendeltetésüknek megfelelően, a védettséghez méltóan kell használni.


81

A helyi védelem körébe tartozó épületeken, épületrészeken, építményeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, amely azoknak megjelenésére bármilyen hatással van, csak építési engedély birtokában lehet végezni. A védett területhez tartozó közterületen utcabútort, építményt, hirdető berendezést, (tér)burkolatot az utcakép jellegzetességének megtartásával elhelyezni csak a városi főépítész előzetes, írásbeli véleményezése mellett, építési engedély alapján lehetséges. Védett épületeken, homlokzatokon reklámhordozót elhelyezni, csak az épület adottságaihoz igazodóan, és az önkormányzati tervtanács egyetértésével szabad.

Védett épületekre, építményekre vonatkozó előírások: A védett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni. A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható. Törekedni kell a homlokzati nyílásrend és a nyílások, nyílászárók osztásának megtartására. Ezek változtatása csak igen indokolt esetben, a főépítésszel való egyeztetés mellett, megfelelő tervezői alátámasztással lehetséges. A meglévő homlokzati tagozatok megtartandók vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukba visszaállítandók. A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni. A védett épületeket - indokolt esetben - úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie. A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek megtartásával. Védett épület, építmény csak a védettség törlése után vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható le. A bontás előtt az épület, építmény tulajdonosának kötelessége az épület, építmény bontási- és fotódokumentációjának elkészíttetése.

Védett épületrészekre vonatkozó előírások: Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat. Az eredeti építőanyagok az eredetihez hasonló megjelenést adó


82

korszerű anyagokkal felválthatóak, de az anyagszerűség megtartása alapkövetelmény. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni. Egyéb védett épületrészek az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése esetén a védett épületrészt károsodás nélkül kell megtartani. Védett épületrész csak a védettség törlése után, vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható el az engedélyköteles munkák eljárása szerint. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése. Amennyiben a védett épületrész a bontást követően nem kerül visszaépítésre és a bontás során egyes elemei megmenthetőek, méretei megengedik és arra a tulajdonos nem tart igényt, úgy azt a Jász Múzeumba be kell szállítani megőrzés céljából.

Védett népi/képzőművészeti alkotásokra, emléktáblákra vonatkozó szabályozás: Védett népi- és képzőművészeti alkotások és emléktáblák az eredeti állapotnak megfelelő formában és anyaggal az eredeti felállítási helyükön tartandók fenn.

Védett történeti utcahálózat előírásai A védett történeti utcahálózatot a szabályozási tervlap jelöli A védett történeti utcahálózatokra vonatkozó előírásokat a helyi építési szabályzat tartalmazza.

Védett területek előírásai: A védett településszerkezeti területek (tömbök) a város történetileg kialakult, jellegzetes jász beépítési formáját még őrző, általában utcák által határolt, önálló tömbjei, melyek határait a szabályozási terv rögzíti. A védett területek alatt három jász beépítési forma értendő: -

jász-halmaz (L-JH)

-

jász-fésűs 1 (L-JF1)

-

jász-fésűs 2 (L-JF2)

A 3/17. táblázat, és az azt követő ismertető - a teljesség igénye nélkül az épített értékek bemutatását tartalmazza.


83

3/17. táblázat: Épített környezeti értékek (forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) Megnevezés 48-as oszlop Fehértói temető Általános iskola Izraelita temető Újtemető északi része Bank Bank Börtön Eördögh-ház Ernyős Mária szobor Ferences rendház Ferences templom Ferencesek tere Gyógyszertár I. világháborús Jászhuszár emlék Időjósló szentek Istálló Jászkunk Kerületi Székház (Bíróság) Jászkürt fogadó Juhászkereszt Kálvária Kálvária Kálvária Kálvária Kőkép Kőkép Kőkép (Pietá) Lakóház Lakóház Mária szobor Nádoroszlop Nepomuki Sz. János szobor Nepomuki Sz. János szobor Polgármesteri Hivatal Református templom Római katolikus plébániaház Római katolikus templom Római katolikus templom Rozália kápolna Szent István Egyetem/Tanítóképző Szent Vendel szobor Szentháromság oszlop Szociális Otthon Városháza

Cím Jászberény Jászberény Jászberény, Lehel vezér tér 5. Jászberény Jászberény Jászberény, Szabadság tér 1. Jászberény, Lehel vezér tér 33. Jászberény, Lehel vezér tér 15. Jászberény, Kossuth L. u. 35. Jászberény, Báthori u. Jászberény, Ferencesek tere 1 Jászberény, Ferencesek tere Jászberény Jászberény, Dózsa Gy u. 14. Jászberény Jászberény Jászberény, Táncsics M. u. 5. Jászberény, Lehel vezér tér 15. Jászberény, Déryné u. 6. Jászberény, Lehel vezért tér 1. Jászberény, Ferencesek tere Jászberény (Cserőhalom) Jászberény, (Pálinkás kereszt) Jászberény (Szentkúti) Jászberény, Kőkép u. 23. Jászberény, Szobor u. 21. Jászberény, Szent I. herceg u. 78-80. Jászberény, Kígyó u. 12. Jászberény, Kun u. 2. Jászberény, ferencesek tere Jászberény, Nádor u. 1. Jászberény (Külsőzúgó) Jászberény, Puskin sétány Jászberény, Lehel vezér tér 31. Jászberény, Thöküly u. 15. Jászberény, Szentháromság tér 3. Jászberény, Szentháromság tér 4. Jászberény, Szent kút tér Jászberény, Szentháromság tér 3. Jászberény Jászberény, külterület Jászberény, Szentháromság tér Jászberény, Hatvani út 35. Jászberény, Lehel vezér tér 18.

Eredeti Jellege Plasztika Védett terület Középület Védett terület Védett terület Középület Középület Építmény Lakóépület Szobor Lakóépület Szakrális építmény Védett-terület Középület Plasztika Plasztika Középület Középület Középület Plasztika Plasztika Plasztika Plasztika Plasztika Plasztika Plasztika Plasztika Népi lakóház Népi lakóház Plasztika Szobor Plasztika Plasztika Középület Szakrális Szakrális Szakrális Szakrális Szakrális Középület Plasztika Plasztika Középület Középület

A 34/2003. (VI.30.) számú önkormányzati rendelet szerint védett objektumok (épületek, épületrészek, építmények, köztéri szobrok, képzőművészeti alkotások, emléktáblák) jegyzékét, valamint részletes bemutatásukat a 6. melléklet tartalmazza.


84

3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY Az élőlény –így az ember is- és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. Lényegében megállapítható az a tény, hogy minden környezeti elem szennyezettsége hatással van az emberi szervezet egészségére.

3/18. táblázat: az egyes allergén növények virágzási ideje Virágzás - Pollenszórás Magyar név

Latin név

Allergenitás

már febr. c

ápr.

máj. júni.

júli.

aug.

bálványfa Ailantus * |||||| bodza Sambucus ** ||| |||||| || bükk Fagus * | ||||| ciprusfélék Cupressaceae ** |||||| |||||| |||||| |||| csalánfélék Urticaceae ** |||||| |||||| |||||| Dió Juglans * | |||| éger Almus *** |||||| |||||| |||||| || eperfa Morus * | |||||| || ernyősök Umbelliferae * |||||| |||||| |||||| |||||| fenyőfélék Pinaceae * |||||| |||||| |||||| |||||| |||||| ||| fészkesek Compositae *** |||||| |||||| ||||| |||||| füvek Poaceae **** ||| |||||| |||||| |||||| ||||| fűz Salix *** |||| |||||| |||||| ||||| gyertyán Carpinus ** ||||| ||||| hárs Tilia ** ||||| juhar Acer ** |||||| |||||| kender Cannabis * | |||||| |||||| kőris Fraximus *** ||| |||||| ||| libatopfélék Chenopodiacea *** |||||| |||||| |||||| lórom, sóska Rumex *** |||||| |||||| |||||| || mogyoró Corylus *** |||||| |||||| ||| nyár Populus ** |||||| |||||| nyír Betula *** || |||||| |||||| olajfafélék Oleaceae ** |||| ostorfa Celtis * || ||| parlagfű Ambrosia **** |||| |||||| pillangósok Fabaceae ** |||||| |||||| |||||| || platán Platanus *** |||||| |||||| ||||| sások Cyperaceae * |||| |||| gesztenye Castanea * |||||| |||| szil Ulmus * |||||| | tiszafa Taxus ** ||||| |||||| |||||| |||||| |||| tölgy Quercus *** |||| |||||| útifű Plantago *** ||| |||||| |||||| |||||| üröm Artemisia **** |||||| vadgesztenye Aesculus ** |||||| **** - nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tőle; *** - gyakori allergén; ** allergén, keveseket betegít meg * - panaszokat nem okoz illetve allergenitásáról nincsenek adatok

szep okt. t

||||||

|||||

|| |||||

||| ||||||

|

||||||

|||

||| ||||||

|||

nem gyakori


85

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékozatója)

Az elmúlt tíz év alatt az asztmás és allergiás megbetegedések száma folyamatosan növekszik. A regisztrált szénanáthás betegek száma 10-szer magasabb, mint tíz évvel ezelőtt. Az újonnan regisztrált asztmás betegek megbetegedésének 64%-a valamilyen allergiás eredetű okra vezethető vissza.

A külső és belsőtéri biológiai légszennyezők, elsősorban a rendkívül allergén parlagfű pollen, országszerte magas koncentrációját is fontos kockázati tényezőnek kell tekinteni. A JNSZ Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Jászberényi Kistérség Népegészségügyi Intézete (5100 Jászberény, Lehel vezér tér 9.) nyilvántartást vezet a kistérségben az asztmás és allergiás megbetegedések alakulásáról, melynek tendenciáját, alakulását a 3/19. táblázat szemlélteti. 3/19. táblázat: asztmás és allergiás megbetegedések alakulása (forrás: ÁNTSZ) Statisztikai szempont Tárgyév

Nem allergiás asthma (fő)

Allergiás asthma (fő)

Rhinitis allergica (fő)

1999.

703

685

315

2000.

734

693

604

2001.

793

741

853

2002.

840

799

1102

2003.

916

852

1304

2004.

999

927

1525


86

Statisztikai szempont Tárgyév

Nem allergiás asthma (fő)

Allergiás asthma (fő)

Rhinitis allergica (fő)

2005.

1102

1000

1735

2006.

1316

1355

2004

2007.

1441

1481

2112

2008.

1591

1546

2226

2009.

1656

1592

2310

A statisztikai összesítő alapján látható, hogy évről-évre drasztikus mértékben nő az allergiában szenvedő lakosok száma. 6. diagram: Statisztikai összesítő 1999 – 2009. (forrás: ÁNTSZ)

Fő

2500 2000 1500 1000 500 0 1999

2001

Allergiás asthma

2003

2005

Nem allergiás asthma

2007

2009 Év

Rhinitis allergica

Jászberényben a parlagfű elleni védekezés folyamatos. A 2009. és 2010. évben sikeresen pályázott az önkormányzat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által létrehozott Parlagfű-mentesítési Alap tagjai részére kiírt pályázatra. A 2009. évben a nyertes pályázat eredményeként 2 db fűnyíró gép, és 2 db fűkasza került beszerzésre, mely a szakmai feladatot ellátó Berénykom Kft. részére lett használatra átadva.

A 2010. évi pályázati dokumentáció a következő feladatokat fogalmazta meg: lakosság tájékoztatása a helyi médián keresztül (újságcikk, honlap, rádió) „Ki mit tud” kérdéssor közzététele a Jászkürt újságban A kérdéssort helyesen kitöltők díjazása, az ún. „egészségnap” keretén belül


87

Parlagfű mentesítés CO-mérő készülék beszerzése

Az akció sorozat a díjazással, és a CO-mérő készülék lakosság körében történő használatával szeptember hónapban zárul. A pályázat megvalósításában közreműködő szervezet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Jászberényi Kistérségi Intézete.

A parlagfű elleni védekezés a mindennapokban is folyamatos, melyben nagy szerepet vállalnak a lakók, a Közterület-felügyelet munkatársai, valamint a Berénykom Kft.

Jászberény Város Önkormányzata a 13/2009. (III.26.) önkormányzati rendelettel szabályozza a közterületi dohányzást. A településen a jelentős tranzit forgalom okozta légszennyezőanyag kibocsátás is környezet egészségügyi problémák forrása.


88

3.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK

3.4.1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 3.4.1.1. Keletkező nem veszélyes hulladék típusok és mennyiségei

Települési szilárd hulladék A város területén a Berénykom Kft. végzi a települési szilárd hulladék gyűjtését. A település 2001. július 1-én csatlakozott a Jászsági és Dél-hevesi regionális hulladéklerakókoz (Jásztelek), amely ISPA támogatással, a hatályos műszaki előírásokban megfogalmazott követelményeknek megfelelően épült meg. A térség összefogásából a Jászapáti és Jászalsószentgyörgyöt összekötő út mellett, Jásztelek, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér közös határán, pontosabban meghatározva: Jásztelek 090/2. hrsz-ú területén épült meg a Jászsági és Dél-Hevesi Regionális Hulladéklerakó. A hulladéklerakó területe 39,2 hektáron helyezkedik el. Ebből a hulladéklerakó tér 7,4 hektár nagyságú műszaki védelemmel ellátott, osztótöltésekkel egymástól elválasztott, 4 db kazettát tartalmazó részt foglal magában.

A regionális lerakót üzemeltető adatai: Név: REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Kft. Cím: 5141 Jásztelek, hrsz: 090/2. Engedélyszám: 138-36/2010.

3/20. táblázat: a hulladéklerakót üzemeltető szervezet adatai Telephely

Lerakó

Gyűjtési

Lerakott

Lerakott

Engedélyezett

Potenciális

típusa

körzet

hulladék

hulladék

kapacitás

szabad

mennyisége Jásztelek külterület 090/2. hrsz.

Nem veszélyes, szilárd hulladék lerakó (B3)

Jászság, Dél-Heves (33 települése)

Települési szilárd

265 010 m3 50 (2009. dec felett 31.)

kapacitás t/nap

1 234 990 m3 (2010. jan. 1én)

Egyéb külterületi lakott helyeken a keletkező kommunális hulladék elszállítása rendeletben szabályozott. Portelken a külterületeken keletkező hulladékok begyűjtéséhez konténerek kihelyezése szükséges, ennek hiányában tovább növekszik a környező erdőkben spontán kialakuló, potenciális


89

környezeti veszélyforrást jelentő, ellenőrizhetetlen lerakatok száma. Neszűr területén a kihelyezett konténerek száma az ürítés gyakorisága elégtelen. A hulladékkezelés elégtelenségét jelzi, hogy a regionális hulladéklerakó megnyitása óta jelentősen megnőtt az illegális lerakók száma és a lerakott hulladék mennyisége.

Jászberény város felhagyott kommunális hulladéklerakójának (hrsz.: 0270/4) rekultivációja ezidáig nem valósult meg. Az önkormányzati tulajdonú, 19 ha-os területen engedéllyel, de műszaki védelem és szigetelés nélkül létesült lerakó 2001. július 1-én került lezárásra. A becsült lerakott mennyiség 410 000 m3. A hulladékkal borított területen a hulladék átlagos vastagsága 3,8-3,9 m. Itt kizárólag szilárd kommunális hulladék és építési törmelék került deponálásra. A rekultivációs terv elkészült. A helyszínen továbbá konténeres kommunális hulladéktömörítő és konténermosó is működik.

A rekultiváció megvalósítása a REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás feladataként jelenik meg tekintettel arra, hogy a rekultivációra vonatkozó pályázati dokumentáció összeállítása és támogatásban részesülő pályázat esetén a projekt megvalósítása Jászapáti város gesztorságában történik. A 2003-ban készült terveket aktualizálni kellett. A kétfordulós pályázathoz kapcsolódóan elkészült a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) a térségi 32 településének –benne Jászberény - rekultivációjára. A II. forduló (megvalósítási szakasz) tervezett költsége 3,180 milliárd Ft, mely 100%-ban EU-s támogatásból valósul meg. A jászberényi lerakó rekultivációjának tervezett ideje 2013-2014. év időtartam között lesz.

Rekultivált, továbbá egy korábbi hulladékkezelési tevékenység során kialakított és felhagyott összesen 11,5 ha-os volt hulladéklerakó (38914 hrsz), amely ma legelőként van nyilvántartva. Települési folyékony hulladék, kommunális szennyvíziszap A keletkezett települési folyékony hulladék mennyisége tartalmazza a lakossági szennyvízgyűjtőkből és a közületi egyéb tárolókból szippantással elszállított mennyiségeket, de nem tartalmazza a vállalkozók által átadott szennyvíz mennyiségeket. Az iszapkezelés egy pálcás iszapsűrítővel és két iszappréssel történik, majd ezután az iszapszikkasztó ágyon való tárolással fejeződik be. Az új komposztáló a szennyvíziszap további feldolgozását és kihelyezhetőségét (hasznosítás ) szolgálja. A telep

és a

készült komposzt

vizsgálatai és

engedélyeztetése jelenleg van folyamatban. A szennyvíztisztító műben az iszapsűrítés során a


90

fölösiszap szárazanyag tartalma 2,5-3%-ra nő. A sűrített és flokkuláló szerekkel kezelt iszapból a préselés után kb. 12-15% szárazanyag tartalmú, jól mozgatható anyag lesz.

Jászberény Város Önkormányzata jogerős hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik a Jászvíz Kft. telephelyén képződött szennyvíziszap komposzt meghatározott mennyiségben történő deponálására. A településen keletkezett nem veszélyes hulladékok mennyiségének alakulását a 3/21. táblázat mutatja be összefoglalóan. 3/21. táblázat: keletkezett nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (2009. év, forrás: RegioKom Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás) Hulladék típus 2006. év kg 2007. év kg 2008. év kg 2009. év kg Települési szilárd 11 293 560 10 455 245 11 341 220 11 213 434 Lomtalanítási hulladék 1 145 770 798 180 667 310 747 640 Építési-bontási inert 2 152 090 3 001 140 2 537 800 680 500 hulladék Zöld hulladék 31 040 2 820 47 480 76 200 Települési folyékony 4 299 4 629 4 979 5 211 hulladék Kommunális 2 640 2 841 622 2 284 szennyvíziszap Termelői nem 1 382 160 1 376 020 1 334 920 921 540 veszélyes hulladékok

Összesen:

16 011 559

15 640 875

15 934 331

13 646 809

3.4.1.2. Keletkező veszélyes és nem veszélyes termelői hulladékok A háztartási hulladékok veszélyes összetevői a képződő teljes hulladék mennyiség kb. 0,7-1,2 %-át teszik ki.

A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság kiemelten támogatja a veszélyes hulladékok lakosságtól történő kampányszerű gyűjtését. A veszélyes hulladékgyűjtési akció keretében – erre engedéllyel rendelkező szakcég bevonásával – a hulladékok lakosság részéről történő térítésmentes átadásra nyílik lehetőség. Az önkormányzat az akciót megelőzően, a helyi média több csatornáján keresztül részletesen tájékoztatja a lakosságot a begyűjtő pontok helyszínéről, az átadás időpontjáról, a legfontosabb ismeretekről. A lakosok részvételi szándéka évről-évre növekedést mutat.

A települési köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet szabályozza az állati hulladék kezelését: a Jászberény, Repce u. 18. alatt található gyepmesteri telep a Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Zrt. tulajdonában és kezelésében van, és jelenleg a Berénykom Kft üzemelteti. A


91

telep korszerűsítést igényel, jelen állapotában nem felel meg a 71/2003. (VI.27.) FVM rendeletben előírtaknak. Az üzemeltető közterületen felel a hulladék elszállításáért és kezeléséért, a magánszemélyek által beszállított állati hulladék kezelését térítés ellenében végzi. A vágóhídi és állattartó telepek hulladékainak ártalmatlanítását az ATEV Zrt oldja meg.

A teljesség érdekében foglalkozni kell nem csak a lakossági körben, hanem az ipari és szolgáltató tevékenységet végző vállalkozásoknál keletkező hulladékokkal is.

3/22. táblázat: keletkezett termelői veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyisége 2004-2008 (forrás: Környezetvédelmi Minisztérium adatbázisa) Év 2004 2005 2006 2007 2008 Végösszeg

Veszélyes (kg) 5 270 208 899 545 668 196 914 034 918 808 8 670 791

Nem veszélyes (kg) 13 386 752 13 367 374 16 872 334 36 794 659 32 341 680 112 762 799

Összesen (kg) 18 656 960 14 266 919 17 540 530 37 708 693 33 260 488 121 433 590

A 2004-2008. év között 121 433 tonna mennyiségű hulladék keletkezett összesen a termelőknél. A 20 legnagyobb hulladéktermelő szervezet adatait, a keletkező hulladék mennyiségekkel az alábbi táblázat tartalmazza. Jászberény a városban megtelepedett vállalkozások termelőtevékenysége révén a térség legnagyobb

veszélyes hulladék termelője. A legtöbb hulladék az Electrolux Lehel Kft. (ásványi eredetű és kémiai átalakítás hulladékai) és a Jász-Plasztik Kft. (akkumulátor) termelése során keletkezik. A településen veszélyeshulladék-lerakó, -tároló, gyűjtőudvar vagy égető nem működik. A veszélyes hulladékok jelenleg elszállításra kerülnek (kb. 64 %-át hasznosítással, míg 35%-át égetéssel ártalmatlanítják). 3/23. táblázat: a keletkező hulladékmennyiségek adatai az egyes termelőknél (2008. év, forrás: KvVM) Rangsor

7

Adatszolgáltató ügyfél Ferro-Press Kft. - prés, lakatos üzem Electrolux Lehel Kft - Központi üzem Jászberényi Vizgazdálkodási Kft /Jászviz Kft/ - Települési szennyvíztisztító telep Ruukki Tisza Zrt - Gépalkatrészgyártó, fémmegmunkáló üzem Dél-Magyarországi Méh ZRt. - Hulladékfelvásárló telep Berény Kom Jászberényi Kommunális Szolgáltato Kft - kommunális szilárd hulladék lerakó és hulladék tömörítő MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - MOL Nyrt KTD IMA KF Jászberény-Nyugat4 kutatófúrás

8

Jászberényi Acélöntöde Kft /Jönt Kft/ - Jászberényi Acélöntöde Kft /Jönt Kft/

1 359 135

9 10 11

Jász-Plasztik Kft - Műanyagfeldolgozó és akkumulátor töltő Üzem Globe-Expert Kft - Építési-bontási hulladék hasznosító, fémmegmunkáló telephely Palmi-Top Kft. - Baromfivágó üzem

1 326 008 1 062 994 943 699

1 2 3 4 5 6

Hulladékmennyiség (kg) 4 916 894 4 840 354 4 292 108 3 293 193 2 724 608 1 599 832 1 397 660


92

Rangsor 12

Adatszolgáltató ügyfél Boserép Kft. - Építőipari telephely

Hulladékmennyiség (kg) 670 880

13 14 15 16 17 18

Berényép Építő, Szolgáltató És Kereskedelmi Kft - Raktározás Geogép Épitöipari Kft - gép- és építési anyag tároló Jászberényi Vizgazdálkodási Kft /Jászviz Kft/ - Városi vízmű Konstruktőr Bt - I. számú telephely Ilpea-Profext Kft - Extrudáló üzem Gea Egi Zrt. - Hőcserélő gyár

576 020 496 550 416 277 403 960 342 490 306 803

19 20

Amond Kft. - szinterezett alkatrész gyártó üzem Tesco-Globál Áruházak Zrt. - TESCO Hiparmarket - Jászberény

290 763 220 242

A 100 legnagyobb hulladéktermelő adatait a 7. melléklet tartalmazza. A termelőknél keletkező hulladék típusokat, a hozzá tartozó mennyiségekkel a 2008. évre vonatkozóan a 8. melléklet tartalmazza.

3.4.1.3. Kiemelt hulladékáramba tartozó hulladékok típusai és adatai

Csomagolási hulladék A 94/2002. (V.5) Korm. rendelet a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályozással foglalkozik. Csomagolás alatt érthető a termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, értékesítése érdekében felhasznált csomagolóanyag. Csomagolási anyagféleségek: műanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok. Jászberényben jelenleg 37 helyen működik szelektív

hulladékgyűjtő sziget; ezeken papír, műanyag, üveg és fémhulladék szelektív gyűjtése folyik. A meglévő gyűjtőkonténerek felújítására vonatkozóan a 2008. évben a Városfejlesztési Bizottság javaslatára döntés született, mely szerint megkezdődött a meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek cseréje, a jelenlegi műanyag edényzetek helyett fémből készült edényzetre.

Megvalósulhat egy hulladékgyűjtő udvar létesítése is a 0337/4hrsz.-ú területen, melyre vonatkozóan pályázat beadása van folyamatban. A hulladék újrahasznosítási célkitűzések megvalósítása érdekében célirányos programok folynak. Részben a szelektív hulladékgyűjtés hatékony megvalósításának céljával indult a „Környezetvédelmi és Hulladékkezelési Non-profit Foglalkoztatási Program a Jászságban”, melyben lebonyolításában önkormányzatok, civil szervezet és a térségi szerepű REGIOKOM társulás is részt vesz. A szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosításával, feldolgozásával több helyi vállalkozás is foglalkozik.

3/24. táblázat: A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége (forrás: REGIO-KOM Kft.)


Hulladék típus Fém Papír Műanyag Üveg

Összesen:

93

2006. év kg 3 933 44 448 34 412 57 357

2007. év kg 4 917 41 992 35 745 66 311

2008. év kg 4 118 46 727 41 234 58 612

2009. év kg 4 882 49 118 43 948 47 248

140 050

148 965

150 691

145 196

7. diagram: évente keletkezett, szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége

Csomagolási hulladékok 152 000 150 000 148 000 146 000 144 000 142 000 140 000 138 000 136 000 134 000 2006. év kg

2007. év kg

2008. év kg

2009. év kg

Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú, A hulladéklerakásról szóló 1999/31/EK irányelv alapján 2006, 2009 és 2016 évekre kell a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiailag lebontható részét ütemezetten csökkenteni, 25, 50, illetve 65% arányban. A térség mezőgazdasági jellegéből eredően a város területén jelentős mennyiségű szerves hulladék keletkezik. Zöldhulladék komposztáló épült a Jászsági és Dél-hevesi regionális lerakóban (Jásztelek), ahová a város komposztálásra alkalmas hulladékát beszállítja, ez a mennyiség 76 200 kg volt 2009-ben. A kertes övezetekben a lakosság részére néhány komposztáló ládát osztottak ki, ezen kívül nincs lehetőség a szelektív begyűjtésre, kezelésre. Állati eredetű hulladékok

A gyepmesteri telepet a Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Zrt. tartja fenn, telephelye Jászberény, Repce u. 18. (fenntartó). A közterületen fellelt állati hullák gyepmesteri telepre való szállításával, őrzésével és ártalmatlanná tételével járó feladatokat a gyepmester végzi.


94

A magánháztartásban elhullott állatok tetemeinek a gyepmesteri telepre történő beszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, az átvett hulladék megsemmisítési díját a fenntartónak köteles megtéríteni. A gyepmesteri telepre gazdálkodó szervezet elhullott állatot nem szállíthat be. A gyepmesteri telepről az állati hulladékot az e tevékenység végzésére feljogosított szervezet szállíthatja el.


95

3.4.2. ZAJTERHELÉS

A zajvédelem helyi szabályozásával Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2003. (V.5.) sz. rendelete (egységes szerkezetben a 36/2009. IX.16. Ör-el) foglalkozik.

Zajtól védendő terület besorolását Jászberény Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendelete (JÉSZ) alapján kell meghatározni. Új üzemi létesítményt üzembe helyezni, illetve meglévőt üzemeltetni csak úgy lehet, ha az attól származó zajterhelés nem haladja meg a megengedett zajterhelési határértékeket.

Zajvédelmi határérték A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján a település lakóterülete kisvárosias, kertvárosias beépítésű. A határértékek: Lakó- és intézményterület laza beépítésnél: nappal 50 dB; éjszaka 40 dB. Stratégiai zajtérkép nem készült a településre.

3/25. táblázat: üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (forrás: 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet)

Üdülőterület, egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, falusias), oktatási intézmények, temetők, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias) vegyes terület Gazdasági terület

Megengedett egyenértékű „A”

Megengedett egyenértékű „A”

hangnyomás-szint dB

hangnyomás-szint dB

Nappal (6.00-22.00)

Éjszaka (22.00-6.00)

45

35

50

40

55

45

60

50

A település ipara fejlett. Összefüggő iparterület a Hatvan-Újszász-Szolnok vasút túloldalán a Nagykátai, illetve az arról nyíló utak mentén találhatók. Összefüggő iparterület helyezkedik el a vasútállomás környékén, illetve a városból kivezető utak mentén is több helyen lehet ipari létesítményt találni. Az ipari létesítmények közelében általában találhatunk védendő épületeket, helyiségeket.


96

Az ipari zaj többnyire nem okoz problémát, de határértéket meghaladó zajkibocsátó az Electrolux logisztikai központja. Közlekedési eredetű zaj és rezgésterhelés a legforgalmasabb utak és a vasút mentén keletkezhet. A terhelés mértéke évszakonként és napszakonként is jelentősen változik. Napi vonatkozásban legnagyobb a terhelés a reggeli és a délutáni időszakban.

A közutak közül ki kell emelni a 31-es és a 32-es sz. főközlekedési utakat, melyek keresztül haladnak a városon. Az I. és II. ütemben végrehajtott elkerülő út építés javított a forgalmi helyzeten, azonban még így is zsúfoltak az utak. Több nagyvállalkozás (pl: Electrolux) is jelentős beszállítói körrel rendelkezik a városon belül. Jelentős forgalomterhelést okoz ezen cégek alapanyag beszállítása és késztermék kiszállítása.

A lakóterületeket a vasúti zajterhelés kevésbé érinti. A vasútvonalon jelentős mértékű áruszállítás bonyolódik, elsősorban az Electrolux tevékenységéhez kapcsolódóan (7000-8000 vasúti vagon/év) a Jászberény – Szolnok relációban. Ennek oka, hogy Szolnok vasútállomása alkalmas a Nyugat-Európába irányuló célvonatok összeállítására. A város nyugati oldalán lévő iparterületek mentén haladó vasútvonalról több, rövidebb-hosszabb iparvágány is kiágazik kiszolgálva a legjelentősebb cégek áruszállítását. A vasútvonal személyszállításban betöltött szerepe kisebb. Menetidőben a buszos közlekedéshez viszonyítva csak kisebb távolságban versenyképes (Hatvan, Szolnok), mert az átszállások

miatt

a

nagyobb

távolságokban

már

magasabb

megtett

idővel

kell

számolni.

Személyszállításban betöltött periférikus szerepét csak kissé rontja, a vasútállomás városközponttól való távolsága (2 km), mivel az állomás közvetlen helyi és helyközi autóbusz kapcsolattal rendelkezik.

A korábban elvégzett forgalmi utak menti zajmérések (Összefoglaló jelentés Jászberény közlekedési eredetű zajterheléséről 2005. év, Széll Gábor akusztikai mérnök, továbbiakban: Összefoglaló jelentés) helyszínét és a mérési adatokat a 3/26. táblázat tartalmazza.

3/26. táblázat: zajmérési eredmények (forrás: Összefoglaló jelentés) mérési pont Mérés helyszíne Mérés időszaka távolsága magassága nappal

Dózsa Gy. út 21. Szövetkezet út 5. Szelei út 33. Jákóhalmi út 8/b. Nádor u. 2. Kinizsi út 14. Lehel vez. tér 13. Rákóczi út 52.

11,0 10,0 14,5 11,0 6,5 14,0 13,0 10,0

4,5 5,0 5,5 5,5 5,5 5,5 5,5 5,0

2005.06.12-13. 2005. 06. 13-14. 2005. 06. 14-15. 2005. 06. 15-16. 2005. 06. 16-17. 2005. 06. 21-22. 2005. 06. 17-21. 2005. 06. 22-23.

70,5 70,2 63,6 71,2 65,6 63,2 66,9 63,5

LAeq (dB) éjjel

66,3 59,5 58,4 65,1 59,0 56,2 62,2 55,7


97

Az azonos távolságra számított hangnyomásszint alapján nappal a leghangosabb út a Jákóhalmi, éjjel a Dózsa György. A legcsendesebb éjjel és nappal egyaránt a Nádor utca volt.

A város domináns ágazata a szolgáltatás, ezen belül pedig leginkább a kereskedelem és javítás. A szolgáltatások mellett azonban az ipar jelenléte is számottevő. Itt elsősorban a feldolgozóipar (gép-, járműipar) és az építőipar jelentős. A város gazdaságára legkevésbé a mezőgazdaság jellemző.

Jászberény gazdaságában a szekunder szektor szerepe meghatározó. Ebben a gazdasági ágban a külföldi tőke jelenléte nem elhanyagolható az ipar fejlettsége és fejlődése szempontjából.

A szolgáltatás, mint gazdasági szektor Jászberényben is a városközpontban koncentrálódik. Ez kiskereskedelmi és lakossági szolgáltató egységeket jelent, valamint az üzleti infrastruktúra részét képező bankszférát. A kiskereskedelmi és lakossági szolgáltató funkciók kiterjedése várható a rendezési terv alapján az alközpontként meghatározott Ady Endre, Bercsényi, Dózsa György és Rákóczi utcákban, az autóbusz-állomás környezetében, továbbá a városból kivezető főutak, elsősorban a Kossuth Lajos utca és annak folytatásában a Nagykátai út mentén. A kereskedelmi egységek errefelé már sokkal inkább a nagyobb helyigényű építőipari telephelyek és autókereskedések.

3/27.

táblázat:

imissziós

zajhatárértékek

lakó-

és

középületek

helyiségeiben

megengedett

egyenértékű „A” hangnyomás-szintek (forrás: 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet) Helyiség megnevezése Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben Étkezőkonyha, étkezőhelység lakóépületben Kórtermek és betegszobák Lakószobák lakóépületekben

Megengedett „A” hangnyomás-szint dB

Nappal

Éjjel

40

-

45

-

35 40

30 30

Az alábbi táblázatban szereplő utak, utcák a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerint a másodrendű főút és a gyűjtőút kategóriába tartoznak. A 2005. évben elkészített mérésekből látható egyetlen olyan, a közlekedés szempontjából nagyobb jelentősséggel bíró utca sincs a városban, amelyik teljesítené a rendelet határértékeit. A mérések óta elkészült az elkerülő út II. üteme, így célszerű lenne ellenőrző mérések elvégzése az eltelt időszakban bekövetkezett változások nyomon kísérésére.


98

3/28. táblázat: mérési eredmények összehasonlítása a határértékekkel (forrás: Összefoglaló jelentés) Mérés helyszíne Dózsa Gy. út 21. Szövetkezet út 5. Szelei út 33. Jákóhalmi u.8/b. Nádor u. 2. Kinizsi út 14. Lehel vez. tér 13. Rákóczi út 52.

LAeq (dB) Nappal Éjjel 70,5

66,3

70,2 63,6

59,5 58,4

71,2 65,6 63,2

65,1 59,0 56,2

66,9 63,5

62,2 55,7

Határérték Nappal Éjjel

Nappal

Túllépés Éjjel

Minősítés Nappal Éjjel

65

55

5,5

11,3

Nem megfelelő

65

55

5,2

4,3

Nem megfelelő

60 65

50 55

3,6 6,2

8,4 10,1

Nem megfelelő Nem megfelelő

60 60 65

50 50 55

5,6 3,2 1,9

9,0 6,2 7,2

Nem megfelelő Nem megfelelő Nem megfelelő

60

50

3,5

5,7

Nem megfelelő

3/29. táblázat: a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (dB) forrás: 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet) 1* 2* 3* Nappal 06-22 h

Nappal 06-22 h

Nappal 06-22 h

Éjjel 22-06 h

Éjjel 22-06 h

Éjjel 22-06 h

Lakóterület (kisvárosias)

50

40

55

45

60

50

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

Oktatási intézmények területe, temetők, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias)

1*Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra 2* Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, 3* Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától,

3.4.3. OKTATÁS, NEVELÉS, KÉPZÉS Magyarországon a környezeti tudatosság – sajnos – még nagyon alacsony szinten áll. A környezet védelmének

szempontjából

hosszú

távon

a

belső

motiváltságon

alapuló

környezettudatos

magatartásformák alapján létrejött cselekvések a legelőnyösebbek, mert olyan területeken is hatnak, amelyek nincsenek közgazdaságilag, vagy jogilag szabályozva, szemben azokkal, amelyeket a bírsághatásra történő kényszerből vagy gazdasági érdekből végzetek el. A belső motiváltságon alapuló környezettudatos viselkedés hosszú évek több irányból érkező tudatformálásnak a hatására alakul ki. A környezeti tudat kialakításában életkortól függően más és más eszközök lehetnek a segítségünkre. Ilyen eszközök a: -

családi nevelés

-

intézményes oktatás (gyermek- és fiatalkor)

-

média

-

önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök

-

társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek 

Családi nevelés:

Jövőnk szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a felnövekvő generációk természethez, környezethez való viszonyát sokkal magasabb szintre emeljük A természet tiszteletére való nevelést a kisgyermek születésétől kell kezdeni. Értelme kibontakozásával párhuzamosan az alapvető normák beépítését (nem szemetelünk, nem tépjük le a virágokat, rendben tartjuk környezetünket stb.) el kell végezni. Jó esetben ez a családban így történik.



Intézményes oktatás:

A KSH adatbázis szerint Jászberényben, 2008-ban 44 óvodai csoport volt, 997 volt az óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt). A nappali tagozatos felsőfokú alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben a 2008 évben 713 fő volt.

Jászberényben négy általános iskola működik, ebből kettő önkormányzati fenntartású (Belvárosi Általános Iskola, Gr. Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), egy egyházi (Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola), egy pedig a SZIE JFK Gyakorló


101

Általános Iskola. Jászberény esetében a négy középfokú képzési intézmény közül három a helyi önkormányzat finanszírozásában működik, egy pedig közhasznú társaságok által fenntartott. A városban több évtizedes hagyományokkal rendelkező felsőfokú képzési intézmény található, amely jelenleg a Gödöllői Szent István Egyetem Karaként működik. 1917. október 11-én nyitották meg Jászberényben az állami tanítóképző intézetet, a ma is álló Kossuth úti épületben. 1959-ben megindult az érettségire épülő 3 éves időtartamú felsőfokú tanítóképzés. 1975-ben főiskolai rangúvá lett a képzés, az intézmény neve Jászberényi Tanítóképző Főiskola lett. 2000. január 1-jétõl az intézmény a Gödöllői Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karaként működik.

Jászberényben jelenleg három Ökoiskola (Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, SZIE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Klapka György Szakközépés Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Eltérő Tantervű Tagozat) működik, melyek közül a Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2009-ben újíttatta meg az ökoiskola címét, melyet ismételten elnyert.

Jászberényben került megrendezésre 2009 tavaszán az Országos Erdei Iskolák Hálózatának Konferenciája, mely sikeres volt, nagy számban jelentek meg a környezeti nevelésben tevékenykedő szakemberek, kollégák.

A városban 2007 óta működik a Zöld Diákparlament, melynek munkája folyamatos, a városban szerveződött, és országos méretű hálózattá alakulhat. 2007. június 8-án Jászberény 3 Ökoiskolája és cserkészei kezdeményezték a Zöld Diákparlament megalakítását és működését. Legfontosabb eredménye többek között, hogy közös cselekvésre hív szűkebb és tágabb környezetünkben mindenkit a fenntarthatóságért.

Jászberényben kilenc Zöld Óvoda címmel rendelkező intézmény működik, melyek a következők: Hétszínvirág, Fürkész, Gézengúz, Kékcsillag, Kuckó, Sün Sámuel, Szivárvány, Zengő, Hold

Felnőttkorban már nagyon nehéz a környezethez való viszonyt megváltoztatni, ezért meghatározó – a családon kívül – az iskola és az óvoda szemléletformáló szerepe. Sőt, az oktatási intézményekben megismert szemléletet a gyerekek hazaviszik, ez jó esetben némi változást eredményez szüleik gondolkodásmódjában is. Ha nem, az óvodai nevelés hivatott ezt a hiányosságot pótolni. Az óvodák pedagógiai programjának fontos eleme kell, hogy legyen a környezeti nevelés.


102

Az általános iskola alsó tagozatában a környezetismeret és az osztályfőnöki órák keretében van lehetőség a környezet- és természetvédelem kérdéseivel foglalkozni. Az osztálykirándulások, a természetben - pl. erdőben, vízparton - megtartott órák az ott szerzett élmények segítségével hozzájárulhatnak a szemlélet elmélyítéséhez. Felső tagozatban a földrajz, a biológia, a kémia , a fizika és az osztályfőnöki órák az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan keretet adnak a környezetvédelem kérdéseinek már elmélyültebb, de a gyerekek életkorának megfelelő szintű tárgyalására. A szaktárgyi órákon kívül érdemes ökológiai szakkört szervezni. Terepen végzett megfigyelések, téli madáretetés, savas eső programba való bekapcsolódás, önálló kiselőadások tartása, stb. színes program lehet az érdeklődő tanulók számára. Ha módjában áll az iskolának, - esetleg önkormányzati segítséggel érdemes

iskolakertet

kialakítani,

melyben

különböző

növényi

társulások

bemutatására,

tanulmányozására van lehetőség. A tápanyag utánpótlás biztosítására ki lehet egy kisebb komposztálót is alakítani, ahova a gyerekek akár otthonról is hozhatják a szerves konyhai hulladékot. (Ezzel a szelektív hulladékgyűjtés is részben megalapozható.)

Régóta jól működő tevékenység az iskolák által szervezett papírgyűjtés. Ez kiegészülhet a fém hulladékok gyűjtésével is. Érdemes az elhasznált elemek gyűjtését is megszervezni, tárolásuk helyigénye kicsi, de az elszállítást, megsemmisítést biztosítani kell. Az országban több olyan cég is található, amelyek ezzel a tevékenységgel foglalkoznak. A tanulók motiválásában szerepe lehet a leadott darabszámokhoz kapcsolódó tanári, igazgatói dicséreteknek is.

 Az

Média

allergiás,

asztmás

megbetegedések

számának

rohamos

emelkedése

kapcsán

a

figyelem

középpontjába kerültek az allergizáló polleneket termelő növények, főleg legagresszívebben ható képviselőjük, a parlagfű. Egy szál virágzó parlagfű több milliárd virágpor szemcsét képes a levegőbe juttatni, melyből légköbméterenként ötven pollen szemcse már elegendő allergiás reakció kiváltására. Bár a parlagfű kiirtása az ország területéről csak kormányzati szinten és több éves következetes munkával valósítható meg, nagyon fontosak a térségi, települési szinten szervezett akciók is. Ebben nagy segítségre lehet a média, volt is rá példa a közelmúltban, de a helyi média is szervezhet az iskolák bevonásával parlagfű gyűjtési akciót.

Kiemelkedő Jászberény életében az, hogy a lakosok folyamatosan értesülhetnek az önkormányzat által megvalósítandó fejlesztésekről, beruházásokról, melyek hatással vannak a környezet védelmére. A helyi újságban, a honlapon figyelemfelhívó riportok, közlemények, cikkek jelennek meg. Közzétételre


103

kerülnek az olyan pályázati lehetőségek is, amelyeken való részvétellel a lakosok is hozzájárulhatnak a helyi környezet védelméhez (pl: NEP pályázatok).



Önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök:

Mivel a település vonatkozásában a környezeti adatok, a fejlesztési elképzelések és az orvoslás hatósági eszközei az önkormányzatnál, illetve a polgármesteri hivatalban futnak össze/jelennek meg, így a polgárbarát települési önkormányzatnak nem csak lehetőségei, de feladatai is vannak ezen a téren. Ilyen eszközök a nyilvánosság biztosításán túl, az éves környezeti állapot jelentések közzététele és indokolt esetekben a lakossági fórumok meghirdetése a tájékoztatás oldaláról. Ezen túlmenően számos kezdeményezést lehet támogatni a különböző alapjaikból pl. táborok, környezeti nevelő programok,

rendezvények, a kultúrált szabadidő eltöltését – s így a környezeti nevelést is – szolgáló parkok; erdei óvoda és iskola programok szervezése az intézmények számára; zöldterület illetve játszótér fejlesztések/korszerűsítések, amelyek közvetetten szolgálják a környezeti nevelés ügyét. Kiadványok megjelentetésének támogatásával hozzájárulhat a szélesebb rétegek természeti környezetünkről való ismeretterjesztéséhez.

Lehetőség az önkormányzatok számára az Európai Autómentes Naphoz történő csatlakozás, mely rendezvény nem csak a kerékpáros közlekedés népszerűsítésére, de a környezettudatosságra nevelésre is jó alkalom. Jászberény már 6. éve csatlakozott az Európai mobilitási Hét és Autómentes Nap programokhoz, kiemelkedő pozíciót foglal el a település a résztvevők között a programok és a szervezés magas színvonala miatt.



A társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek:

Évente egy-két alkalommal pl. szemétgyűjtési akció rendezhető, amikor a települések külterületéről is megkísérlik eltávolítani az illegálisan lerakott szemetet. Ezekbe az akciókba érdemes bevonni az iskolásokat. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében támogatott „Környezettudatos nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája” című kiírás 2. komponense a Környezetvédelmi akciók megvalósításáról szól, mely kiírásra „Környezetvédelmi akciók Zoo-Táborral” címmel, pályázatot nyújtott be a Jászberényi Állat- és Növénykert, mint Pályázó, és a Jászsági Természetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesület, mint Együttműködő Partner vesz részt a projektben. A pályázat legfontosabb elemei: fotópályázat (Jászság rejtett természeti szépségei), környezetvédelmi előadások szervezése (A víz mint életünk alkotó eleme, Szennyvíz jelene és jövője), reprezentációs és szakmai anyagok, honlap készítése , ZOO tábor lebonyolítása). A társadalmi szervezetek bevonásával a város intézményei hulladékgyűjtési akcióval járulnak hozzá a település környezetvédelméhez.


104

3.4.4 KÖRNYEZETBIZTONSÁG Az emberiség fejlődésének egyik legnagyobb kihívása a globális és a helyi szintű biztonság megteremtése, ennek keretében a fenntartható fejlődés környezetbiztonsági garanciáinak szavatolása. A legmagasabb nemzetközi szintű fórumokon is kiemelt fontossággal kezelik a környezetbiztonság ügyét, amelynek időszerűségét az élet egyre gyakrabban igazolja a különböző súlyos, ipari eredetű környezeti katasztrófák bekövetkezésével.

Az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkező nyári „felhőszakadások” alkalmával nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetését kell biztosítani, havária helyzet elkerülése érdekében a befogadók vizsgálata szükséges, valamint a hiányzó árokrendszer kiépítése és a meglévő elvezető árkok folyamatos karbantartása és felülvizsgálata. A rendkívüli események minden esetben a lakosságot valamint a természetes

és

épített

környezetet

is veszélyeztetik,

így a

problémával

való

foglalkozás

elengedhetetlen.

A település árvízi kockázat szerinti besorolása a 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet alapján erősen veszélyeztetett. Belvízi kockázat szerinti besorolása: mérsékelten belvíz-veszélyeztetett.

Az utóbbi évek környezetbiztonságot érintő, környezetszennyezést okozó eseteit, a 9. mellékletben ismertetjük. Több esetben a felszámolás már megtörtént.


105

4. Helyzetértékelés A környezet állapotát befolyásoló fő hajtóerők a társadalmi, szabályozási és gazdasági tevékenységek.

A hajtóerőkből származó környezetterhelés legfőképpen: a természeti erőforrások felhasználása a tér- és területhasználat a környezeti kibocsátás, környezeti elemek terhelése

A hajtóerők hatásai általában komplexen jelentkeznek, a környezetre gyakorolt hatásaik nehezen elkülöníthetőek. A környezet állapotát befolyásoló társadalmi folyamatok mint hajtóerők nehezen mérhetőek.

A környezeti értékekhez való viszonyulás, az azokkal való bánásmód társadalmi hajtóerői: a berögzült szokások, tradíciók nevelés és oktatás során megszerzett ismeretek életmód, fogyasztási szokások a korunkra erős befolyást gyakorló médiakultúra

4/1. táblázat: helyzetértékelés Társadalmi hajtóerők Kultúra Nevelés, oktatás Környezeti informáltság

Környezeti értékrend

Fogyasztás

Szabályozás, igazgatás Helyi rendeletek, tervek alkotása EU fejlesztési források Gazdasági hajtóerők Ipar Mezőgazdaság

Helyzetértékelés A hagyományos önellátó kultúrát a fogyasztási javaktól való függőség kultúrája váltotta fel. A település, mint a Jászság központja jelentős szerepet játszik a térség környezeti kultúrájának alakításában, befolyásolásában. A környezeti nevelés intézményrendszere kiépült (9 zöldóvoda, 3 öko iskolai képzés). Az önkormányzat fontos szerepet vállal a lakosság folyamatos tájékoztatásában (pl.: helyi újság, rádió, honlap). A lakossági részvétel az évek során folyamatosan nőtt (pl: lakossági veszélyes hulladék begyűjtés, Autómentes Nap). A lakosság környezeti információkhoz való hozzájutása, ezáltal a környezeti demokrácia rendszere megfelelően működik a városban. Jelenleg a környezeti értékrendek szélmalomharca folyik, a mesterségesen generált fogyasztói szokásokkal szemben. Az erősebb érvényesül elve alapján pedig egyenlőre a fogyasztói szokások dominálnak, míg a környezeti szempontok háttérbe szorulnak. Ennek oka elsősorban a reklámhadjáratok tudatos fogyasztásra való ösztönzése, az emberek értékrendjének befolyásolása. Megoldást csak a hasonló intenzitású tudatformáló médiakampányokkal lehetne elérni. Gáz Jászberényben a fogyasztott gázmennyiség fokozatosan nőtt az elmúlt években, ezzel párhuzamosan pedig csökkent, a hagyományos tüzelőanyagok felhasznált mennyisége. Az összes gázhálózat hossza 185 km volt 2009-ben. A lakossági gázfogyasztás kis mértékben nőtt a 2002. évi szinthez képest (12285 ezer m3-ről 12372 ezer m3-re). A gázellátásba a bekapcsolt lakások aránya megfelelő, így a fűtésből származó levegőszennyezés - a hagyományos fűtési megoldásokkal szemben - kisebb mértékű a településen. Áram A lakossági villamos energia fogyasztó berendezések száma gyarapodott (készenléti üzemmódú szórakoztató elektronikai cikkek, légkondicionáló berendezések. ). Az összes villamos energia fogyasztók száma 16 037 volt 2009-ben. Nem a háztartások a legjelentősebb villamos energia fogyasztók, a háztartási éves fogyasztás közel ötszöröse lett felhasználva a településen, ami elsősorban az ipari (gazdasági) szektornak tulajdonítható be. A háztartásoknak szolgáltatott villamos energia mennyisége a közelmúltban folyamatosan nőtt a településen. A 2002. évben a háztartásoknak szolgáltatott villamos energia 32319 MWh, míg a 2009. évben 34 199 MWh volt. Víz A lakossági vízigény folyamatosan nő a településen. A vízellátásba bekötött lakások aránya 2009-ben 96,2% volt. Az összes szolgáltatott víz mennyisége azonban csökkent, a 2002. évben 1 283 (1000 m3), míg 2009-ben 1 072 (1000 m3) volt. Az EU konform szabályozások kialakítása a környezeti terhelések csökkentését hozták magukkal. Az önkormányzati rendeletek nagy hatással vannak a környezet alakítására pl.: hulladékgazdálkodási tervezés, rendezési tervek, helyi építési szabályzatok, közszolgáltatás szabályozása, közösségi közlekedés, forgalomszervezés, köztisztaság, belterületi vízrendezés, stb. A fejlesztési források folyamatos segítséget jelentenek a helyi környezetvédelmi célok, és fejlesztések eléréséhez. Az elmúlt évek gazdasági prioritása a versenyképesség javítása volt, ami a legtöbb esetben negatívan hat a környezeti értékek védelmére, megőrzésére. Az ipari tevékenység jelentős a településen, ami a környezet elemeinek a terhelését okozza. A mezőgazdaság gépesítettsége alacsony szintű, ami kisebb energiafelhasználást von maga után. Negatív tendencia viszont, a műtrágya és növényvédő szer felhasználása. Ugyancsak negatív tendencia, hogy a termelés meghatározó tényezője nem a helyi adottságokra való


Élelmiszeripar Energia Szállítmányozás

Turizmus Településszerkezet, infrastruktúra Csatornázottság, szennyvíz

Hulladékkezelés

Beépítettség növekedése

Zaj és rezgésvédelem

Közlekedés

107

építés, hanem a piaci árak és támogatások. Az állattenyésztés volumene csökkent ami kisebb környezetterheléssel jár. Az élelmiszeripar jelentősen visszaesett a multinacionális cégek térnyerése következtében. Települési szinten kiemelt figyelmet kap az intézmények energiahatékonyságának növelése (pl: cselekvési terv KEOP pályázatok) A kereskedelmi aktivitás növekedésével szoros párhuzamban, a közúti szállítás intenzitása is nő. A kibocsátások mértéke megnőtt (pl: levegő, zaj), ezáltal egészség és környezetkárosító hatásuk fokozódott. Jászberény településen az ipari cégek beszállítói okoznak jelentős terhelést. A település turisztikai adottságaiban nagyobb lehetőségek rejlenek még, amit ki lehetne használni. (pl.:Jászsági különleges madárvédelmi terület, Hajta mente, Borsóhalmi legelő, Jászsági Zagyva ártér) Az urbanizáció hatására a beépített területek aránya megnőtt. A kis területeken koncentrálódó lakosság okozta környezetterhelés mértéke megnőtt. A terhelést ellensúlyozó környezeti beruházások, infrastruktúrafejlesztések - EU-s támogatások hatására folyamatosan előre haladnak. A csatornahálózat megfelelően kiépült a településen. A rákötések aránya meghaladja a 81%-ot. A szennyvíztelepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségével kapcsolatban időszakosan egyes komponensek tekintetében határérték túllépések jelentkeznek. Ez elsősorban a NP vegyületekre jellemző, de néha a KOI érték is túllépi az előírt koncentrációt. A szükséges fejlesztések egyelőre elmaradtak. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 139 km volt 2009-ben. A 2002. évben a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 942 (1000 m3) volt, ez a mennyiség majdnem a duplájára (1 836 e m3) nőtt a 2008. évre. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer megfelelően kiépített. Az új típusú fém konténerekből álló gyűjtőszigetek bevezetése folyamatban van. Környezetet szennyező helyi lerakót bezárták, a rekultiváció folyamatban van. A keletkező települési szilárd hulladék környezetkímélő módon szigetelt lerakóba kerül (Jásztelek Regionális Hulladéklerakó – REGIO-KOM Kft.). A 2004-2008. év között 121 433 tonna mennyiségű hulladék keletkezett összesen a termelőknél. A szabad talajfelszín beépítettségének, tartós fedettségének növekedése fokozza a terület érzékenységét a klimatikus hatásokkal szemben, mivel a talajok anyag és energiaforgalomban betöltött szerepét korlátozzák (pl.: csökken a CO2 megkötő képesség, vízraktározó képesség). A városban jelentős az ipari tevékenység, a cégek viszont különböző beruházásokat tettek az elmúlt években a zajkibocsátás csökkentésére (pl: Electrolux Kft.). Az elkerülő utak megépülésével (I. és II. ütem) csökkent, illetve (III. ütem) csökkenni fog a közlekedés okozta zajterhelés. A kerékpárút hálózat fejlesztésére a település nagy hangsúlyt helyez, a jövőben is várható bővítés. A belterületi forgalomcsökkentés egyik fontos eszköze a jövőben az elkerülő út III. szakaszának a megvalósítása.

5. Jászberény település SWOT analízise  

  



     



  

 

BELSŐ TÉNYEZŐK - ERŐSSÉGEK Megfelelő szinten kiépített a víz-, a gáz-, és elektromos hálózat. A lakossági szilárd hulladék a jásztelki környezetkímélő, műszakilag megfelelő szigetelt lerakóba jut. A település természetes állóvízzel és vízfolyással (Zagyva) rendelkezik. A településen található légszennyezettséget mérő manuális mérőállomás (NO2). Jelentősek a helyi védettségű természetvédelmi, és turisztikai értékek, a natura 2000 területek (pl: Jászsági különleges madárvédelmi terület, Hajta mente, Borsóhalmi legelő, Jászsági Zagyva ártér). Kiemelkedően gazdag természeti, környezeti értékek (Zagyvamenti természetvédelmi terület). A város térsége jelentős termálvíz készlettel rendelkezik A település a térség leggazdagabb települése az építészeti, kulturális értékekben. Fejlődő, folyamatosan bővülő kerékpárhálózat Működik a szelektív hulladékgyűjtés rendszere. Minden évben megszervezésre kerül a lakossági veszélyes hulladék-gyűjtési akció A település talajai igen változatosak, magas a jó minőségű mészlepedékes csernozjom talajok aránya. Jelentős a településen a zöldterületek aránya, a zöldterületek gondozottak, ápoltak. A zöldterületek használatának helyi szabályozása megfelelően kialakított. Zöld Diákparlament, három ökoiskola és kilenc zöld óvoda működik a településen. A parlagfű irtása megfelelően szervezett módon és formában történik. A lakossági zöld hulladékok komposztálása megoldott a jásztelki lerakón működő komposztáló létesítményben. Jelentős számú hulladékgyűjtő sziget üzemel a csomagolási hulladékok visszagyűjtésére. A települési önkormányzat jelentős szellemi tőkével rendelkezik a környezetvédelmi



 







      



 





BELSŐ TÉNYEZŐK - GYENGESÉGEK Jelentős az ipari tevékenység okozta légszennyező-anyag kibocsátás és hulladék képződés. A lakónépesség létszáma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A téli és kora tavaszi időszakokban több esetben előfordult határértéket meghaladó mértékű légszennyezettség a NO2 vonatkozásában. A jelentősebb forgalmat lebonyolító utak mentén a zajterhelés határértéket meghaladó szintű. Az ipari cégek beszállítói jelentős forgalomterhelést, ezáltal jelentős zaj és légszennyezést okoznak a település belterületén. Jelentős kockázattal járó kibocsátások üzemelnek a településen (pl: ipari létesítmények, szennyvíztisztító). A Zagyva folyó vízminősége összességében kedvezőtlennek mondható. Jelentős az ipari tevékenység során képződő veszélyes hulladékok mennyisége. A burkolt utak állapota, minősége több esetben nem kielégítő. A település területe a rétegvíz készlet sérülékenysége miatt ’2’ érzékeny terület. Szolgáltatott ivóvízben magas a mikorszennyzők aránya. A csapadékvíz-elvezető hálózat felújításra, bővítésre szorul. A szennyvíztisztító telep kapacitása, technológiája bővítésre, korszerűsítésre szorul. A kibocsátott tisztított szennyvizek befogadója a Zagyva folyó, a kibocsátás időszakosan határérték túllépéssel jár. Évről-évre nő az allergiás jellegű megbetegedések száma a lakosság körében. Az utóbbi időszakban csökkent a szelektíven begyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége. A megújuló természeti erőforrásokban rejlő lehetőségek nagyrészt kihasználatlanok. A külterületen történő hulladékszállítás, mint




  



     

 

     

109

BELSŐ TÉNYEZŐK - ERŐSSÉGEK érdekek sikeres érvényesítésében (pályázat írók, környezetvédelmi referens, bizottság).  Erős a civil kezdeményezés és részvétel (Élővíz Természetvédelmi Egyesület, Jászsági Természetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesület). KÜLSŐ TÉNYEZŐK- LEHETŐSÉGEK Ökológiai adottságoknak legjobban megfelelő talajhasználat bővítése. A település jelentős természeti értékekkel bír (turizmus, környezetnevelési programok). A közösségi és a kerékpáros közlekedés jogi és gazdasági eszközökkel való ösztönzésében számos lehetőség rejlik. Intenzív talajhasználat felváltása hagyományos, tájba illő gazdálkodási módokkal, extenzív talajhasználat megvalósításával, a környezetileg érzékeny és gyenge termőképességű területeken. Korszerű, környezetet kevésbé károsító energiahordozók racionális felhasználása. Csatorna rácsatlakozások számának növelése. Megújuló energiaforrások hasznosítása. Zöldfelület-fejlesztés, - rendezés. Erdősültség növelése, főleg őshonos fajokkal. A közlekedés eredetű környezetterhelés az elkerülő út III. ütemének megvalósulásával jelentősen csökkenthető. A kerékpárút hálózat jelentősen bővíthető. A légszennyezettséget mérő állomás mérési körét ki lehet terjeszteni több elemre (kéndioxid, szén-monoxid, stb.) Hulladékgyűjtő udvar létesítése a 0337/4 hrsz-ú területen. Külterületi hulladékszállítás rendszerének kidolgozása. A Városi-Zagyva rehabilitációja. A belvízelvezetés fejlesztése. Szennyvíztelep fejlesztése. A szilárd burkolatú utak folyamatos karbantartása, felújítása.

BELSŐ TÉNYEZŐK - GYENGESÉGEK közszolgáltatás nem biztosított. A város hulladékudvarral nem rendelkezik.

KÜLSŐ TÉNYEZŐK - VESZÉLYEK

Az utak romló állapota és a rendszeres karbantartás hiánya  A hulladékgazdálkodás továbbfejlesztésének hiánya esetén az illegális hulladéklerakók száma tovább nő. A belvízelvezetés fejlesztésének és a csapadékcsatorna-hálózat bővítésének elmaradása esetén belvízveszély és szélsőséges időjárási körülmények esetén nagymértékű elöntések várhatók.  A forráshiány miatt a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulhatnak. 


110

6. Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája A Program hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon Jászberényben a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek a biztosításához. A helyzetelemzés alapján, a jövőképhez és a hosszú távú célkitűzésekhez kapcsolódóan a Program átfogó céljai:

a települési élet és környezetminőség javítása természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése, a környezetbiztonság javítása

Az átfogó célokhoz rendelten kell meghatározni a cselekvési irányokat, intézkedéseket és a végrehajtás eszközeit. Az átfogó célok elérését a tematikus akcióprogramokban meghatározott fő célkitűzések, célok, intézkedések és cselekvési programok szolgálják. A szükséges intézkedésekhez azonban nem minden esetben kapcsolódik cselekvési program. Ez függ a település jövőképétől, forráslehetőségeitől, stb. A Program kétéves felülvizsgálata során azonban újabb cselekvési programok kapcsolódhatnak be a tervezésbe. A program végrehajtásának operatív szintjén a környezetvédelmi szempontok horizontális érvényesítése szükséges.

A környezetvédelmi infrastruktúrák teljes kiépítése, a szennyező anyagok környezetbe való jutásának megakadályozása akár a keletkezésük megszüntetésével (cső eleji technológiák) a vízbázisok, a természeti területek, zöldfelületek hathatósabb védelme, a természetvédelem megerősítése, illetve további kiterjesztése, az egészségesebb társadalom felé tett elsőrangú lépés lehet. Az új közlekedési kapcsolatok kiépítése, illetve a meglévők fejlesztése, a közösségi közlekedés színvonalának és elérhetőségének nagymérvű javítása, az alternatív közlekedési módok lehetőségeinek megteremtése fontos lépés a lakosság életminőség-javulásához.

A környezetügyi stratégiai tervezés csak akkor lehet hatékony, amennyiben minden más stratégiaalkotási folyamat is integrálja a környezetvédelmi szempontokat. A célkitűzések megvalósításának tudományos, gazdasági, kulturális és szociális elemei egyaránt vannak, illetve rövid-, közép- és hosszú távú célokat egyaránt tartalmaz. A célállapotok kijelölése és tisztázása önmagában nem jelent értéksorrendet, ezért prioritásokat szükséges kialakítani.


Prioritások:

Települési környezetminőség Környezet és egészség Vizeink védelme és fenntartható használata A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Természet és tájvédelem Fenntartható terület és földhasználat Éghajlatváltozás Hulladékgazdálkodás

111


112

7. Tematikus akcióprogramok 7.1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG A

település

környezetállapotának

jellemzői,

az

infrastruktúra,

a

szolgáltatások

színvonala

életminőségünket alapvetően meghatározó tényezők. Az élhető települési környezet, elsősorban a környezeti

ártalmaktól

mentes,

esztétikus,

megfelelő

rekreációs

lehetőségekkel

rendelkező,

biztonságos lakóhelyet jelent. A környezeti infrastruktúra része az egészséges ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a rendszeres hulladékgyűjtés, kezelés. Fontos szempont, hogy a településfejlesztések,

rendezések

a

fenntarthatóság

szempontjainak

a

figyelembevételével

történjenek, beleértve az energiatakarékos építést, a környezetkímélő közlekedés elterjesztését, a zöldterület-gazdálkodási szempontok érvényesítését. A települések harmonikus fejlesztése, a fenntarthatósági szempontok érvényesülésének terület- és településfejlesztési eszközökkel való elősegítése az EU politikájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap.

Fő célkitűzések az élhető település jegyében: A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése. Az épített környezet és a zöldterületi rendszer védelme. A település harmonikusabb tájba illesztése. A közlekedési igények mérséklése, illetve környezetkímélőbb formáinak az elterjesztése. A környezeti infrastruktúra kiépítése.

7.1.1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, -RENDEZÉS

Az

egészséges

környezethez

való

jog

érvényesítésének

egyik

eszköze

az

önkormányzati

településfejlesztési és -rendezési tevékenység. A településrendezéssel kapcsolatos döntések hosszútávra meghatározzák, - kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolják- a település környezetét. Napjainkban problémát jelent, hogy a településfejlesztési tevékenységek elnagyoltak, a fejlesztési koncepciók nem jelölnek ki határozott irányokat, a fejlesztések nincsenek stratégiai döntésekkel alátámasztva. Ennek következménye, hogy a területrendezési tevékenység nem a település hosszú távú érdekeit szolgálja, inkább az adott állapot rögzítésére szolgál, vagy befektetői érdekeket elégít ki. Erősíteni szükséges ezért a településrendezési és fejlesztési terv kapcsolatát. A koncepcióknak a

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja gazdasági,

társadalmi

és

környezeti

tényezőket

113 egyenlő

súllyal

kell

kezelni,

törekedve

a

fenntarthatóságra. A fejlesztési és rendezési döntések során mérlegelni kell a környezet állapotára való hatások mértékét.

Jászberény település célja emberközpontú, egészséges város kialakítása, az életminőség javítása.

Jászberényben a „Főtér” fejlesztésének előkészületei hosszú évekre nyúlnak vissza. Az előkészületek már 2004-ben megkezdődtek, melynek eredményeként a Képviselő-testület 2005. március 30-i ülésén hozott döntése alapján pályázat benyújtására került sor a Pályázat Előkészítő Alapra (PEA II.) A pályázat forráshiány miatt elutasításra került. Ezt követően a Képviselő-testület 2006. augusztus 26-i döntése alapján pályázat benyújtására került sor az ún. „Norvég Alap”-ra. Sajnos ezen pályázatunk sem nyert, az elutasítás oka szintén forráshiány. Az ÉAOP-5.1.1/D kódszámú pályázati kiírásra 2008. június 16-án benyújtott pályázatunkat végre siker koronázta, és azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának vezetője 769.823.402,- Ft elszámolható költség mellett 576.194.290,- Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte. A projekt a Kőhídrekonstrukcióval (2010. június 22.) gyakorlatilag megkezdődött Jászberényben a funkcióbővítő integrált településközpont fejlesztés című pályázat műszaki tartalmának megvalósítása. A fejlesztési tervek egyaránt tartalmaznak gazdasági, közösségi, közszféra és városi funkciók fejlesztésére vonatkozó elemeket, valamint ezek kiegészítéseként egy több, egymásra épülő tevékenységet tartalmazó ún. soft (kulturális) elemet. A pályázati projektcsomag összességében 10 fő tevékenységet tartalmaz, amelyek közül három egy épületben koncentrálódik és három funkciót érint. A nevezett épület a Déryné Művelődési Központ (volt Lehel Szálló épülete), ahol a cél az épület komplex külső felújítása (homlokzat festése, nyílászárók festése) a tetőszerkezettel (faszerkezet cseréje, javítása) együtt. Az épület multifunkcionális, ezért szükségessé vált a pályázatban funkciónként elkülöníteni a tervezett fejlesztéseket.

A fejlesztés megvalósításában az Önkormányzat mellett partnerként vesz részt: • Jász Múzeumért Kulturális Alapítvány, • Hamza Alapítvány, • Déryné Művelődési Központ, • Jászgép-2001. Mezőgazdasági Gépkereskedelmi és Szolgáltató Kft. • Hunori Ipari és Kereskedelmi Kft.


114

A projektcsomag fő tevékenységei:

1. Déryné Művelődési Központ épülete gazdasági funkció földszinti részének külső megújítása: A beavatkozás az épület külső rekonstrukcióját jelenti. A felújítás kizárólag az épület homlokzatát és tetőszerkezetét érinti. A gazdasági funkciójú épületszárny az épület földszintjén található. Az épületen vakolás, színezés és a lábazat megújítása (homlokzaton felületképzés, színezés) történik. A tetőzet teljes megújítása védi az alsó szint falfelületét is, tehát a projekt részének tekintendő és a ráeső költséghányad is idetartozik (társasház).

2. Déryné Művelődési Központ kulturális funkciójú épületrészének homlokzati megújítása: A beavatkozás az épület külső rekonstrukcióját jelenti. A felújítás kizárólag az épület homlokzatát és tetőszerkezetét érinti.

3. Déryné Művelődési Központ épületében a Lehel vezér Gimnázium oktatási funkciójára használt épületszárny külső megújítása: A beavatkozás az épület külső rekonstrukcióját jelenti. A felújítás kizárólag az épület homlokzatát és tetőszerkezetét érinti. A közszféra funkciójú épületszárny az épület Holló András utca felé eső homlokzatának emeleti részét foglalja el. Az utca hangulatát meghatározó emeleti homlokzatot teljes hosszában az intézmény jelenti. A tetőzet teljes megújítása közvetlen védelmet jelent az épületrész számára.

4. Lehel vezér Gimnázium épületének homlokzati megújítása: A beruházás a homlokzat és lábazat teljes felújítását célozza meg. Az épületen egyéb beavatkozást nem tervez a város. A homlokzat a meglévő építészeti elemeket meg kívánja tartani; az épület külső megjelenési formájában változás nem történik. A munkák megkezdésekor először a lábazat felújítási munkáit kell elvégezni, ennek festése kivételével. A klinkertégla felületek felújításra kerülnek. A felújítást restaurátor végezi. Az ablakok javítása részben már korábban megtörtént, ezt ismételten felül kell vizsgáltatni és az eredeti formákat betartva a díszítő elemek is visszaépítésre kerülnek. Ez maga után vonja a nyílászárók külső fafelületeinek újrafestését.

5. Szentháromság tér parkfelújítás: A mai használathoz képest funkcionális szempontból változást hoz a Gimnáziummal párhuzamosan egy kisebb tér kialakítása, melyben helyet kap 3 zászlótartó rúd, mészkővel burkolt talapzaton. A Csák-ház előtti járda kiszélesítésével annak funkciója megváltozik: alárendelt útból hangsúlyos sétánnyá minősül


115

át. Ezt a funkciót erősíti a padok, ülőfalak sora, melyeket mészkőszegéllyel határolt növénykazetták tesznek változatossá. A jelenlegi, funkcióját be nem töltő játszótér helyett, megközelítően azonos helyen egy koncentráltan kialakított gyermekjátszó kerül létrehozásra. Ide néhány korszerű, elsősorban kisebb korosztály számára alkalmas játszószer kerül elhelyezésre az előírt szabványoknak megfelelő esésvédő burkolatokon. A játszótér védettségét és rongálás elleni védelmét is középmagas kerítés biztosítja. Megközelítése a Csák-ház előtti sétányról és a központi tengelyről is kétszárnyú kapukon lehetséges. A park többi területének funkciója alapvetően nem változik meg, csak magasabb szinten nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amiket egy városi tértől, parktól elvárhatunk. A lovas szobor körül nagyobb burkolt tér alakul ki. A díszkút formájához körkörös burkolatminta igazodik, mely a két egymást keresztező sétány középpontjában tartózkodásra és keresztülhaladásra is alkalmas teret hoz létre.

6. Fürdő utcai park és közterület: A tervek szerint a gimnázium melletti kisebb és a mozi előtti nagyobb zöldfelület teljesen megújul. A növénycsere mellett kialakításra kerül egy új sétaút, amelyen a Zagyva-part felé egy teresedés található. A zöldfelületeket automata öntözőrendszer hálózza be. A zöldfelületi arány a Mozi épülete felé csökken (intenzív használat a Fahíd miatt), itt egy medence kerül kialakításra. A Zagyvapart mellvédhez kapcsolódóan kerékpártárolók kerülnek elhelyezésre. Megújulnak az utcabútorok, és a hulladéktárolók. A zöldfelületek parkként lesznek kialakítva, a Kőhíd mellett egy nyilvános WC épül. Az útfelülethez kapcsolódóan (amely nem a projekt része) 22 parkolóhely kerül kialakításra: a park felőli oldalon 9 db párhuzamos parkolóállás járda kapcsolattal, a gimnázium mögötti utcafronton, az új burkolatok kiépítését követően további 13 db merőleges parkoló kerül megépítésre.

7. Városi Zagyva sétány: A beavatkozás a Városi-Zagyva part belvárosi szakaszán parti sétányok építését foglalja magába, közvilágítással, utcabútorokkal mindkét oldalon. A hidaknál és a közbenső helyeken lejáratok biztosítják a megközelíthetőséget. A sétány burkolt felülete úgy lesz kialakítva, hogy ezen keresztül a karbantartási munkálatok kisgépekkel elvégezhetők, tehát funkciója többes, egyben karbantartó útvonal is. A sétány járda szélessége a jobb parti I és II. szakaszon 2,4 méter a bal parti szakaszon 2,1méter. A Zagyva-parton sétány és a sétányhoz kapcsolódóan új térvilágítás létesül a Nádor utca és a Szövetkezet utca közötti szakaszon. Az érintett területen akadálymentesítés érvényesül, oly módon, hogy minden egyes sétányszakasz akadálymentesen is megközelíthető.


116

8. Kőhíd rekonstrukciója, kétirányúsítása: A beavatkozás eredményeként a híd két forgalmi irányúvá válik, a gyalogos forgalom számára a mellvédfal külső oldalán konzolos gyalogjáró készül. A kétoldali mellvédfal állapota indokolja annak elbontását és az újjáépítését. Megtörténik a biztonsági állványzat kiépítése, a burkolat bontása, átkötő gerendák egyesével történő kiépítése mellvéd bontása és újjáépítése, pályaszigetelés, védőaszfalt elkészítése, közművek áthelyezése.

9. Nyilvános WC építése: A nyilvános WC szabványnak megfelelő méretben és az akadálymentesítés szabályainak megfelelő módon kerül kialakításra. Cél, hogy az építmény jellegben illeszkedjék a helyi védettség alatt álló építészeti környezetbe. A felépítmény megvalósításához míves kovácsmunka kerül igénybevételre. A munkálatok magukban foglalják az alépítmény teljes kialakítását és a közművek (szennyvízcsatlakozás) főgyűjtőkbe

való

vezetését.

A

tervezett

nyilvános

WC

minden

szempontból

megfelel

az

akadálymentesítés szabályainak. A mozgáskorlátozottak számára külön helyiség kerül kialakításra.

10. Jász identitást, kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése és információ terítése különös tekintettel a fiatalabb generációkra.

7.1.2 ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS A település dinamikus kölcsönhatásban van a természeti környezettel. A kapcsolat egyik legfontosabb eleme egy jól működő, biológiailag aktív zöldfelületi rendszer 2. A település zöldfelületi rendszerének funkciója -területe, szerkezete és minősége függvényében - sokrétű. Kedvezően befolyásolja a helyi klímát, védelmet biztosít egyes kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben, összekapcsolja a település különböző rendeltetésű területeit, alkalmas rekreációra, a település esztétikai megjelenését alapvetően meghatározza. A meglévő éghajlati viszonyok között a művi és természeti környezet arányánál, a zöldterületek aránya célszerűen 55-60 % körül kellene, hogy mozogjon. Az egységes zöldfelületi rendszer hiányos, a zöldfolyosók egyre keskenyebbek, sok helyen mozaikossá váltak. Nő a művi területek aránya, a véderdők aránya pedig csökken. A közelmúltban módosított építési törvény a biológiai aktivitásérték szinten tartását írja elő. Az egy lakosra jutó parkterület aránya 20-30 m2/fő között lenne kedvező. A közvetlen lakókörnyezetben az utcák fásítása bír nagyobb zöldfelületi jelentőséggel. A zöldterületek fenntartás komoly anyagi terhet ró az önkormányzatra, azok

2

A zöldterület állandóan növényzettel fedett, közhasználatú, vagy részben közhasználatú terület, míg a zöldfelület ennél szélesebb kategóriát foglal magába, melybe beletartozik a település összes zölddel borított területe (pl: lakótelkek zölddel borított része)


117

fejlesztése, bővítése, pedig külső forrásokat igényelne. A zöldfelületi rendszer fontos tényezője a talaj, ez a beépítések során elveszti funkcióját, ezért fontos az olyan építési tevékenységek ösztönzése, amelyek a talaj minél több funkciójának a megőrzését szolgálják.

7.1.3 ÉPÍTETT KÖRNYEZET

A településen nagy számban, változatos formában és sokféle rendeltetéssel fordulnak elő az épített környezet elemei. Területi elhelyezkedésükkel, a zöldfelületekkel kialakult kapcsolatukkal a település arculatának a meghatározói, fontos feladat ezért állapot megőrzésük. A védett épületek fenntartása turisztikai szempontból is kiemelkedő szerepet kap. Az épített környezet fenntartását, felújítását és fejlesztését részletes műszaki adatok alapján lehet csak megtervezni. A felújítási, kivitelezési tevékenységek során előtérbe kell helyezni a fenntartható (környezetbarát, energiatakarékos) építési módokat, technológiákat.

Az építményeket a környezetükbe illeszkedően kell elhelyezni és megvalósítani. A rálátás és a kilátás védelméről,

a

kedvezőtlen

környezeti

adottságok

megszüntetéséről,

illetőleg

átalakításáról

gondoskodni kell. Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek

meg

a

településrendezés,

a

városépítészet,

a

környezet-,

a

természet-

és

a

műemlékvédelem, továbbá a rendeltetés, az egészség-, a tűz- és a honvédelem, a köz- és más biztonság követelményeinek, valamint a geológiai, meteorológiai, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak.

7.1.4 KÁROSODOTT TERÜLETEK HELYREÁLLÍTÁSA

Természetvédelmi szempontból kiemelt feladat a leromlott termőhelyek, élőhelyek helyreállítása, eredeti állapotuk visszaállítása. Kiemelt jelentősége van a vizes élőhelyek helyreállításának. A jövőben a rehabilitációs és a rekonstrukciós feladatok esetében, figyelmet kell fordítani az éghajlatváltozás élőhelyekre gyakorolt hatására is.

Cél

Szükséges intézkedések

Cselekvési program

Településfejlesztés, -rendezés Környezeti szempontokat érvényesítő fenntartható településfejlesztés

Cselekvési program Összhang teremtése a településfejlesztési elképzelések és a településrendezési eszközök között. Barnamezős tervezése.

területek

1. A Településrendezési aktuális felülvizsgálata

Határidő Terv Folyamatosan

felhasználásának

Élhető környezet, esztétikus városképfejlesztés Monitoring mutató: A beépített területek évenkénti változása.

2. ÉAOP-5.1.1/D-2008 számú „Funkcióbővítő integrált településközpont fejlesztés” című projekt megvalósítása

2012.

3. Kulturális centrumterület kiépítése a Déryné – Fürdő utca területére tervezett ingatlanok által övezett terület rekonstrukciójával

2015.

2015. 4. A Városi Autóbusz-pályaudvar korszerűsítése

Felelős Jászberény Város Főépítésze, Építésigazgatási Iroda Önkormányzat

Jászberény Város Főépítésze, Önkormányzat Jászberény Város Főépítésze, Önkormányzat

Cselekvési program

Határidő

Felelős

1. A meglévő zöldfelületek megőrzése, növelése, parkosítás, minőségi javítás

Folyamatos

Önkormányzat, Berénykom Kft.

Zöldterület-gazdálkodás Összefüggő zöldfelületi kialakítása.

egységes rendszer

Zöldfelületi értékek felmérése, állapotuk folyamatos nyomon követése A

zöldfelület-gazdálkodási

feladatok


A meglévő zöldterületek megújítása, fenntartása. A zöldfelületek esztétikai értékének a javítása.

119

megtervezése (pl: zöldsávok, folyosók létesítése, fenntartása, fasorok állapotának felmérése, felújítása, telepítése, véderdők).

2. Zöldfelületi létrehozása.

kataszter

3. Fásítási program kidolgozása Meglévő zöldfelületek funkciójának növelése (pl: játszótér kialakítása).

2013.

2013.

4. Egységesen fásított utcaképek kialakítása

Folyamatos

5. A város esztétikusabbá tétele a lakosság bevonásával – „Virágos Jászberény” program elindítása

2012

Önkormányzat, Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság

6. Közterek felújítása esetén gyephézagos vagy térkő borítás előnyben részesítése

Folyamatos

Önkormányzat

7. A sózásra megfelelő kiválasztása

Folyamatos

Berénykom Kft.

Cselekvési program

Határidő

Felelős, költség

1. Városi-Zagyva kotrási munkálatainak elvégzése és a környezet minőségének javítása 2. A Zagyva-sétány kiépítése 3. Az illegális hulladéklerakással érintett területek mentesítése 4. A folyamatban lévő

ÉAOP-20075.1.2/D szerint

Önkormányzat

ÉAOP-5.1.1/D2008 szerint Folyamatos Folyamatos

Önkormányzat Közterületfelügyelet, Berénykom Kft., Polgármesteri

A helyi lakosság bevonása a zöldfelületek védelme, fenntartása céljából. Talaj funkcióját kialakítása.

megőrző

burkolatok

Monitoring mutatók: - a zöldfelületek minősége

Károsodott területek helyreállítása Vizes élőhelyek rekonstrukciója, erdőterületek természetessége Jászberény területén zajló kármentesítés folytatása

A vizes élőhelyek helyreállítási munkáinak az elvégzése. Az önkormányzati kezelésben álló erdőterületek karbantartása, megújítása Az ivóvízbázis folyamatos védelme

Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, civil szervezetek Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, VFB Önkormányzat, Berénykom Kft.

alkalmazott anyagok

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja Monitoring mutatók: Helyreállításban részt nagysága.

120

vett

területek

száma,

kármentesítési tevékenységek folytatása, befejezése

hivatal Érintett kötelezettek

Épített környezet Az épített védelme.

környezet

Műszaki adatgyűjtés az épített környezet állapotáról.

Környezetbarát anyagok, technológiák alkalmazása.

Önkormányzati beruházásoknál a környezetbarát, energiatakarékos tervek előtérbe helyezése. Az épített, kulturális értékek bemutatása, népszerűsítése Monitoring mutatók: - a védett épületek minősége

1. A kivitelező kiválasztásakor a környezetbarát anyagok és kivitelezési mechanizmus érvényre juttatása 2. Energiatakarékosságot célzó beruházások megvalósításának ösztönzése, erre irányuló pályázati források kihasználása 3. Az épületek – kiemelt figyelemmel a helyi védelem alatt álló épületekre – állagának ellenőrzése 4. A helyi védelem alatt álló épületek táblával történő ellátása, tájékoztató táblák kihelyezése

Folyamatos

Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal

Folyamatos

Önkormányzat

Folyamatos

Jászberény Város Főépítésze, Építésigazgatási Iroda

Folyamatos

Jászberény Város Főépítésze, Építésigazgatási Iroda

7.2 KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Az egyének és a társadalom értékrendjében kiemelt szerephez jut az egészségmegőrzés. A halandósági kockázati tényezők között kiemelt fontosságúak a környezeti ártalmak. Főbb célkitűzések: A lakosság egészségét károsító folyamatok visszaszorítása, megakadályozása. Egészséges környezet kialakítása révén a környezeti eredetű betegségteher mérséklése. A

környezet-egészségügy

felkészítése,

a

globális

éghajlatváltozás

okozta

problémák

kezelésére.

7.2.1 LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Jászberény adottságai révén - nincs kiépített ipari park - az ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátás elfogadható mértékű.

A helyhez kötött új légszennyező forrás létesítése során a tervező, a tervező hiányában a beruházó, illetőleg az építtető, a technológia megváltoztatása esetén az üzemeltető köteles kibocsátási határérték

megállapítását

kérni

a

levegőtisztaság-védelmi

hatóságtól

az

érvényben

lévő

rendelkezéseknek megfelelően. A beruházó a terület-felhasználási, az építési (létesítési) és használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyezési eljárás során igazolni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel a vonatkozó előírásokban foglalt levegőtisztaságvédelmi előírásoknak. Az igazolásnál a levegőbe kerülő valamennyi légszennyező anyagot figyelembe kell venni. Törekedni kell a belterületen létesített légszennyező vállalkozások, illetve folytatott légszennyező tevékenységek, mint például az autófényezők, nagyobb méretű asztalosipari vállalkozások, illetve minden egyéb anyagokat felhasználó, vagy jelentős porképződést okozó tevékenységek kereskedelmi, gazdasági területre történő kitelepítésére.

7.2.2 BIOLÓGIAI ALLAERGÉNEK A legtöbb tünetet kiváltó allergén növény a parlagfű. A globális éghajlatváltozás hatására egyre több allergén

növény

megjelenésére

lehet

számítani.

A

jogszabályi

előírások,

az

ellenőrzések,

szankcionálások hatására csökkent a parlagfűvel fertőzött területek aránya. Fontos, hogy a Zagyva töltésfejlesztése szakaszos legyen, mivel a gáton nagy állományban tenyészik a réti iszalag (Clematis integrifolia) és a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale) melyek nemcsak a védett területeken, hanem főleg itt találhatóak meg. Fontos, hogy a gyepesítés helyi aratásból, helyi magszedésből történjen, legalább részlegesen.


122

7.2.3 ZAJ- ÉS REZGÉS Szerencsésnek mondható a település elhelyezkedése zajvédelmi szempontból. Az ipari, és szolgáltató tevékenység nem okoz jelentős zajártalmat. A közlekedésfejlesztési javaslatokat meg kell valósítani, egy élhetőbb környezetminőség megvalósításához. Az építmények tervezése, megvalósítása és működése során gondoskodni kell arról, hogy a vonatkozó előírásokban meghatározott határtértékeket meghaladó mértékű zaj ne keletkezzen. A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. A kivitelező felmentést kérhet a zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól.

7.2.4 VÍZMINŐSÉG

A Program egyik fő feladata az ivóvízben található egészségre ártalmas anyagok csökkentését szolgáló intézkedések meghatározása. A közműves ellátottság megoldott, további feladatot elsősorban a minőségi problémák

kiküszöbölése jelent.

A területen

keletkező

szennyvíz elvezetése csak

csatornázottan, vagy a csatorna kiépítéséig zárt szennyvíztárolóból szippantással történhet. A zárt szennyvízgyűjtőkben összegyűlő szennyvizek csak engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító-leürítő telepre szállíthatók. A használt víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minőségét és élővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, természetes tisztulását ne veszélyeztesse. A területen működő technológiák következtében szennyeződő csapadékvíz megfelelő tisztítás után vezethető be a csapadékvíz befogadóba. Csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz elvezető árokba szennyvizet, vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még tisztítottan sem szabad bevezetni. A felszíni vízelvezető árkok mentén a jelenlegi partéltől számított 3-3 méteres sáv nem építhető be, azt a vízfolyás rendezésére, fenntartására kell biztosítani. A rétegvízkészlet utánpótlása és a természetes vízháztartás fennmaradása érdekében a csapadékvíz elvezető árkoknál kerülni kell a zárt burkolatok alkalmazását.

7.2.5 KLÍMA ÉS EGÉSZSÉG Az éghajlatváltozás hatására kialakuló hőhullámok gyakorisága és intenzitása nagy terhet ró a lakosság egészségi állapotára. A legnagyobb kockázatnak kitett csoportok a krónikus betegségben szenvedők, és a 65 év felettiek. A hőhatás mellet az UV sugárzás megnövekedése is következménye az éghajlatváltozásnak. A hőhullámok alatt jelentősen megnövekedhet a légszennyezettség, elsősorban a légköri ózonkoncentráció.

Cél


Cselekvési program

Levegőtisztaság-védelem Imissziós -elsősorban közlekedésből származó légszennyezettség csökkentése. A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése

A belsőtéri levegőminőséget intézkedések végrehajtása.

javító

Fő közlekedési utak mentén az imissziós légszennyezettség mértékének megismerése. A helyi levegőtisztaság-védelem érdekében megfelelő kommunikáció A helyi levegő-védelem szabályozása

területének

Monitoring mutatók: Krónikus légzőszervi problémákkal küszködő gyermekek száma. Mérési eredmények alakulása.

Cselekvési program

Határidő

Felelős, Ft

1. A Jászberényt elkerülő út III. üteme megvalósításának ösztönzése, lehetőség szerint közreműködés

2015.

Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, civil szervezetek

2. Tájékozódó mérések elvégzése, az eredmények értékelése, lehetőség szerint forgalomtechnikai eszközök alkalmazása a káros hatások elkerülésére

Folyamatos

Önkormányzat

3. A lakosság tájékoztatása a hatályos jogszabályi rendelkezésekről, valamint a légszennyezés hatásairól

Folyamatos

Polgármesteri Hivatal

4. Kiemelten kell kezelni a zöldfelületek helyreállítását, nagyságának növelését a beruházások során

Folyamatos



Zaj- és rezgésvédelem Közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése Az egyéb zajos tevékenységek figyelemmel kísérése, korlátozása

A település útjainak tehermentesítése a környezeti terhelés csökkentése érdekében. Teherforgalmi korlátozások bevezetése. Passzív akusztikai védelem fejlesztése A jegyzői hatáskörbe tartozó zajos tevékenységek kezelése Monitoring mutatók: Zajés rezgés terhelés szintjének ellenőrizhető módon történő csökkentése. Útvonalak mennyiségi és minőségi változása.

Biológiai allergének

124 Cselekvési terv 1. A Jászberényt elkerülő út III. üteme megvalósításának szorgalmazása 2. Az Európai Mobilitási Hét és az Autómentes Nap akcióhoz való csatlakozás

Cselekvési program

Határidő 2015.

Felelős Magyar Állam, Önkormányzat

Folyamatos

Önkormányzat, Déryné Művelődési Központ

Határidő

Felelős, költség

A településen a parlagfű pollenkoncentráció 30 pollenszem/m3 érték alatt maradjon. Parlagfű elleni védekezés.

A parlagfű borította területek feltárása, a védekezés elmulasztásához kapcsoló hatósági intézkedések foganatosítása. Monitoring mutatók: Pollenkoncentráció alakulása a levegőben.

1. Az allergén növények jelenlétének feltérképezése, nyilvántartás készítése a belterületi megjelenések nyomonkövethetősége érdekében 2. A parlagfű irtására vonatkozó jogszabályi előírások betartatása, a felderítési arány növelése 3. Lakossági tájékoztatás a jogszabályi előírásokról és allergiáról 4. Kerülni kell az allergén fajok telepítését

Minden év áprilisától folyamatos

Közterületfelügyelet

Folyamatos

Polgármesteri Hivatal, Földhivatal

Folyamatos

Polgármesteri Hivatal, JNSZM Korm.Népeü-i Szakig-i Szerve

Folyamatos

Önkormányzat, PH Berénykom Kft.


125

Vízminőség

Cselekvési program Az egészséges ivóvíz biztosítása

Az ivóvíz-szennyezők miatt fellépő egészségi kockázatok csökkentése.

A városban fürdőszolgáltatások nyomonkövetése

működő

1. medencés minőségének

Monitoring mutatók: Az ivóvíz és fürdővíz minőségi paramétereinek alakulása.

Klíma és egészség A kedvezőtlen klimatikus hatások kivédésében a megelőzés szerepének a növelése.

Egyes fogékonyságot fokozó helyeken (pl: utasvárók) környékén klímavédelmi intézkedések megtétele. Az időjárási viszonyok előzetes ismeretében figyelemfelhívás, a Népeü-i Szakig-i Szerv riadóláncában való közreműködés Monitoring mutatók: A hőhullámokkal kapcsolatos megbetegedések számának alakulása.

A strandfürdők üzemeltetésének felügyelete során az egészségre veszélyes tényezők kiszűrése 2. A strandfürdők üzemeltetésének felügyelete során az egészségre veszélyes tényezők kiszűrése

Határidő

Felelős, költség

Folyamatos

Jászvíz Kft.

Folyamatos

Jászvíz Kft. LEHEL Sportés Szabadidőközp ont Közhasznú Nonprofit Kft. Felelős, költség

Cselekvési program

Határidő

1. Fásítás a legnagyobb kitettséggel rendelkező helyszíneken – árnyékadó növények telepítése

Folyamatos

2. Tájékoztatás nyújtása a lakosság részére – hőségriadó alatt szükséges tennivalók közreadása az országos tisztifőorvos iránymutatása alapján

Aktualitás esetén


Polgármester, JNSZM Kormányhiv. Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Jb-i Kistérség Népeü-i Intézet

7.3 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA A

víz

korlátozottan

rendelkezésre

álló,

megújuló,

sérülékeny

természeti

erőforrásunk.

A

legelterjedtebb vízminőségi problémákat a szerves anyagok, a foszfor és a nitrátok magasabb mértékű jelenléte okozza. A felszíni vízrendszeren belül elsősorban az állóvizek, a kisvízfolyások a legérzékenyebbek a szennyezésekkel szemben.

A vizek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tevékenységek keretét az EU Víz Keretirányelv (VKI) tartalmazza.

A legfőbb célkitűzések:

A Víz Keretirányelvvel összhangban a település vizeinek jó ökológiai állapotának elérése. A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme. Ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek szennyezőanyag terhelésének csökkentése. Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése.

7.3.1 A VIZEK JÓ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ELÉRÉSE

A VKI megfelelő keretet ad a vizek jó ökológiai állapotának megőrzését szolgáló intézkedésekre. A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT) szoros kapcsolatban áll a terület-, és településfejlesztési tervel, hiszen a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérése érdekében, olyan helyi intézkedéseket kell megvalósítani, melyek szorosan kapcsolódnak a településhez. A VGT-ben megfogalmazott problémákat helyi és nagyobb egységeket felölelő térségben lehet megoldani. A VGT 2009. év végén került közzétételre, mely tartalmazza az emberi tevékenység által a vizek állapotára gyakorolt terheléseket, a monitoring eredmények térképi bemutatását, a védelmi programokat, az ellenőrző és helyreállítási intézkedéseket. Környezetvédelmi és ökológiai célok A területen keletkező szennyvizek összegyűjtésének és megfelelő kezelésének biztosítása; A szükséges szennyvíztisztítási hatásfok biztosítása; A talaj, talajvíz, illetve felszíni befogadók szennyezettségének csökkentése;


127

Jó felszín alatti vízminőségi állapot elérése vagy fenntartása összhangban a VKI céljaival; Élőhelyek védelme, fenntartása, megvédése a környezetszennyezéstől.

A Városi-Zagyva kotrási munkái két ütemben valósulnak meg: I. ütem: 3+422 és 7+857 szelvények között (29 445 m3) II. ütem: 0+000 és 3+422 szelvények között (12 127 m3) A beruházás során felújításra kerül 3 db zsilip. Az átépített zsilipeknél alsó átfolyást is biztosítanak, így gyorsítva meg a helyi vízsebességet, és javítva a hordalék-, iszapszállító képességet.

Jászberény vonatkozásában a kisvízi mederszabályozással összefüggő problémák és azok megoldási lehetőségei a következők: - Mederkapacitás csökkenést a meder elnövényesedése okozza, amely a meder tisztításával, valamint a partvédelem kialakításával megszüntethető. Városi-Zagyva bukó és beeresztőműtárgy környezetének, keresztező létesítmények (vasúti és közúti hidak) átfolyási szelvényeinek és a műtárgyak környezetének rendezése. - Jéglevonulását zavaró jelenségek a mederakadályok eltávolításával, átalakításával, valamint a parti sávok szabadon tartásával megszüntethetőek. - Vízmennyiségi hiányok (aszályos időszakokban) a felső folyószakaszon lévő tározási lehetőségek fejlesztésével, kapacitásbővítéssel megszüntethetőek. A vízbázisok fejlesztésével, vízvédelemmel, vízminőség javító intézkedések bevezetésével (Városi-Zagyva medre) ez a probléma megoldható. - A külső területekről érkező vizek (városi csapadékvíz) bevezetése által okozott problémák a megfelelő kapcsolat kialakításával megszüntethetőek. A bevezetett szennyezett vizek tisztítására, a szennyező források feltárására, valamint a tisztítás hatékonyságára kell megoldást keresni. A nagy forgalmú közutak veszélyeztető hatásainak kivédésére szolgáló védelmi létesítmények kialakítása szükséges. - A lehetőségekhez mérten a vízfolyások használatainak és városképi megjelenítésének megteremtése és kialakítása szükséges.

Jászberény vonatkozásában a nagyvízi mederszabályozással összefüggő problémák és azok megoldási lehetőségei a következők: - Hullámtéri keresztező létesítmények lefolyást akadályozó hatásai (keresztezı létesítmények, épület, lekerítés)

megszüntethetőek

a

lefolyást

akadályozó

létesítmények

megszüntetésével,

illetve


128

átalakításával, rendezésével, karbantartásával. A nagyvizek által veszélyeztetett létesítmények védelmét felül kell vizsgálni, és javaslatot kell kidolgozni. - Vízmennyiségi többletek (nagyvizek szintjének növekedése) által okozott problémák az árvízi tározás kialakításával – Borsóhalmi árvízi tározó rekonstrukciójával – megoldható. A vész és szükség tározás lehetőségének és védelmi biztonságának további fejlesztése, valamint üzemrendi szabályozása, a természetvédelem és a vízkárelhárítási igények összehangolása válik szükségessé. - A nem megfelelő hullámtéri használatok okozta problémák a vízgyűjtő-gazdálkodás (folyó és hullámtér gazdálkodás) megteremtésével, rendezési és/vagy hasznosítási terv, illetve szabályzat készítésével megszüntethetőek.

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezés elleni védelméről szóló EU irányelv végrehajtása folyamatban van, szabályozási- és intézményrendszere kiépült. A program alapját a nitrát-érzékeny területek kijelölése, és az ezen a területekre vonatkozó gazdálkodási normák meghatározásai adják. A nitrát-érzékeny

területek

kijelölése

a

mezőgazdasági

parcellaazonosító

rendszerre

(MePAR)

alapozódik. A részletes jogszabályi előírások elsősorban az állattartó telepek trágyatároló létesítményeinek a megfelelő kialakítását, műszaki követelményeit, valamint a tápanyagok kimosódását megakadályozó trágyakijuttatás szabályait határozzák meg. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, és az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet értelmében Jászberény település nitrátérzékeny területen helyezkedik el.

7.3.2 CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZ KEZELÉS

Felszín alatti vizeink készletének mennyiségi és minőségi védelme stratégiai szintű feladat, hiszen a lakosság ivóvízfogyasztása döntően e forrásból történik. A készletek megőrzését az Ivóvízbázisvédelmi Program szolgálja. A sérülékeny területen elhelyezkedő vízbázisok védelmét a VKI védett területekre vonatkozó előírásainak megfelelően kell kezelni.

A szennyvíztisztító telep korszerűsítése és a nyomóvezeték kiépítések sürgős feladatokat jelentenek. Jelenleg nagy problémát okoz a kibocsátott szennyvíz minősége és az, hogy a végátemelő és a szennyvíztisztító telep közötti nyomóvezeték nem képes elszállítani az intenzív csapadékos idő esetén keletkező csapadékkal és talajvízzel keveredett szennyvízmennyiséget. Ilyenkor kiönt a város mélyebben fekvő pontjain a föltorlódott vízmennyiség. A Jászberény-Jászjákóhalma Szennyvízközmű Önkormányzati Társulás által benyújtott KEOP pályázat Jászberényre vonatkozó műszaki tartalma:


129

Jászberény városi szennyvíztisztító telep fejlesztése: 1. 2 db oxidációs medence átalakítása - Anaerob, anoxikus I, levegőztetett, anoxikus II. terek kialakításához elválasztó falak beépítése - Keverők beépítése az anaerob és anoxikus I. terekbe, 2x2 db - Belső recirkulációs szivattyú beépítése az anoxikus II. térbe, 2x1 db - Flygt Sanitaire levegőztetők beépítése a levegőztető terekbe, összesen 2x750 db - Műtárgyon belüli csővezetékek - Kezelőhidak, feljárók 2. Levegőellátó rendszer bővítése - Új fúvó telepítése, 1 db 3. Dorr utóülepítő építése f20 m, 2 db 4. Recirkulációs szivattyúház gépészeti szerelésének átalakítása 5. Vegyszeres foszforeltávolítás kiépítése - Vas-szulfát tároló tartály, 20 m3, kármentővel - Vas-szulfát adagoló szivattyú, 2+1 db 6. Iszapvíztelenítő gépház gépészeti rekonstrukciója - Szalagszűrők cseréje: 2 db új szalagszűrőre - Polielektrolit előkészítő és adagoló egység - Iszapfeladó szivattyúk - Víztelenített iszap szállítószalagok 7. Tisztított szennyvíz átvezetés az élő Zagyvába - Tisztított szennyvíz átemelő - Tisztított szennyvíz nyomóvezeték, f500 KM PVC, kb. 2400 m hosszban 8. Telepen belüli technológiai csővezetékek: - Biológiailag kezelt víz a Dorr ülepítőkre, kb. 80 m - Tisztított szennyvíz utóülepítőkről, kb. 65 m - Recirkulációs iszap szívócsövek Dorr ülepítőből, kb. 85 m - Recirkulációs iszap nyomócsövek, kb. 74 m - Telepi csurgalékvíz csatornarendszer bővítése, kb. 50 m - Vas-szulfát csővezetékek, kb. 170 m - Jákóhalmi szennyvíz nyomócső telepen belüli szakasza, 360 m 9. Rács- és homokfogó épület felújítása - Homlokzat felújítása hőszigetelő panelek felszerelésével - Nyílászárók, egyéb korrodált acélszerkezetek (korlátok) cseréje - Külső, beton feljárólépcső cseréje korrózióálló acél szerkezetre 10. Komposztáló technológia bővítése - Takarófólia, 6 db - Levegőztető egység, 6 db - Műszerezés, vezérlőegység, 6 garnitúra - Rakodógép, 1 db 11. Szippantott szennyvíz fogadó és előkezelő technológiai felújítása - Levegőztető berendezés cseréje - Feladószivattyú cseréje

Városi végátemelő és szennyvíztisztító telep közötti nyomócső rekonstrukciója:

Elvezetendő szennyvízmennyiség, max: 10.000 m3/d Óracsúcs tényező: 1/14 Óracsúcs szennyvízmennyiség: 714 m3/h = 198 l/s A tervezett új nyomóvezeték és a meglévő nyomóvezeték együttes, ill. egymást helyettesítő üzemeltetése lehetséges.


130

7.3.3 IVÓVÍZELLÁTÁS

A település ivóvízellátó kútjaira a vízbázis-védelmi program keretén belül elvégezték a védőidom számítást. A meghatározott hidrogeológiai „B” védőterület nagysága 4 490 000 m2. A védőterületet kijelölő határozat (Zagyva/1323; KÖTI-H-00039-004/2003) a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet és az azt módosító Korm. rendeletek általános előírásain kívül a következő előírásokat tette: A műtrágya és gyomirtó szerek csak korlátozottan használhatók. Szántó és gyepterületen a maximálisan felhasználható N műtrágya mennyisége 150 kg/ha. Nem megengedett az As tartalmú, DNBP, DNOC, endoszulfán, forat, Hg tartalmú szerek és protoát használata. Dóziskorlátozással használhatók az atrazint is tartalmazó, kombinált gyomirtók (Primextra 500 FW, Clap SC, Laddok FW, Igran Combi Dual Combi560 EC, Patoran Plus 50 WP, Satecid AT 60 WP, Mavelix FW). Éves dózis 0,71,0 kg atrazin (aktív hatóanyag)/ha/év. Tilos a védőterületen növényvédőszerrel szennyezett anyagok, gépek és berendezések tisztítására, mosására szolgáló helyiségek építése; növényvédőszereket tartalmazó

vizek

kiöntözése

és

ártalmatlanítása;

növényvédő-szerek

felhasználására

szolgáló

berendezések tárolása és javítása; hígtrágya és trágyalé leürítése. A védőidom-védőterület rendszer fenntartója (Jászberény Város Önkormányzata) köteles kezdeményezni a nem megfelelően kialakított trágyadeponálások, szennyvízszikkasztások felszámolását, elfolyásmentes tárolók építését. Köteles továbbá az engedély nélküli fúrt kutak és szennyvízgyűjtők felülvizsgálatát és engedélyezését kezdeményezni, illetve végrehajtani.

A város ivóvízellátásának problémája az ivóvíz biológiai tisztaságának biztosítása. Jászberény közigazgatásához tartozik Portelek, ahol a 2006. évben hálózaton mért ammónia-, valamint a határérték feletti vas- és metántartalom miatt szükséges a víztisztítás korszerűsítése.

A településen az elmúlt 15-20 évben több nagyobb mélységű, hidrogeológiailag védett vízadó réteget beszűrőző kutat is üzembe helyeztek, így a sekély mélységű sérülékeny kutakból kitermelt vízmennyiség lecsökkent. Ennek eredményeként a védőidom kiterjedése megváltozott, tetősíkja mélyebbre került, így a vízbázis sérülékenysége lényegében megszűnt.


131

7.3.4 BEL- ÉS KÜLTERÜLETI VÍZRENDEZÉS A bel- és külterületi vízrendezés a települési vízgazdálkodás fontos része. Magában foglalja a felesleges csapadék és belvizeket összegyűjtő és elvezető zárt, vagy nyílt belvízcsatorna kiépítését, a nyílt csatornák, árkok, tavak, folyómedrek gondozását.

Jászberény Város belterületi vízrendezési projektje (ÉAOP 2007-5.1.2/D) Több éves előkészítés után pályázati források felhasználásával 2010. július 21-én megkezdődött Jászberény egyik legjelentősebb csapadékvíz-elvezetési beruházása, a

Városi Zagyva teljes

szakaszának rekonstrukciója. A beruházás műszakilag jól elkülöníthető két szakaszból áll.

I. szakasz: zárt csapadékvíz-elvezető csatorna kiépítése, illetve átépítése.

II. szakasz: a Városi Zagyva (1-0-0 főgyűjtő) teljes hosszára, 7857 m-re kiterjedő mederkotrás, valamint a meglévő zsilipek átépítése.

Az I. szakaszban a Vaspálya utcában meglévő nyílt árok kerül átépítésre 80 cm átmérőjű zárt csatornává, mely átvezetésre kerül a vasútvonal és az iparvágány alatt, és csatlakozik a Nagykátai úton meglévő zárt csapadékvíz-elvezető csatornába. Átépítésre kerül a 3-0-0 jelű főgyűjtő csatorna 1664 – 2257 m szelvények közötti szakasza a jelenleginél nagyobb, 100 cm átmérőjű csatornává, mely érinti a Nyíl utca teljes szakaszát, a Szelei út alatt átvezetésre kerül és folytatódik az 1664 m szelvényig, gyakorlatilag a Szent Imre herceg út mögött a Nyár utca „magasságában” ér véget. A csatornák átépítésével együtt sor kerül a víznyelők sűrítésére is.

A beruházás megvalósulásával biztonságossá válik a Nagykátai út és környékén, valamint az Ipartelep út és környékén keletkező csapadékvíz biztonságos elvezetése, valamint megvalósulhat az Ipartelep út környékén meglévő földes utak felszámolása. A II. szakaszban A Városi Zagyva teljes szakaszának mederkotrására, a zsilipek átépítésére kerül sor. A kivitelezést a folyószakasz vízszintjének lehető legminimálisabbra történő csökkentésével szükséges kezdeni. A vízszint csökkentés részeként meg kell oldani a vízszint szabályozó művek megnyitását, hogy a víz alsó átfolyással távozhasson az addig duzzasztott szakaszokról. A vízszintcsökkentést szakaszolva kell elvégezni a kotrási munkálatokhoz igazítva, úgy hogy a felső szakasz beeresztő műtárgy felől 7+800 szelvény-6+360 Hatvani úti zsilip kerüljön elsőnek leeresztésre. Ezen szakaszon a leeresztést és a zsilipek lezárását követően jelentős vízmennyiség érkezése nem várható, csak a meglévő csapadékvíz csatorna bevezetésein érkezhet


132

vízutánpótlás. A folyószakasz ezen részén az ingatlan határok kitűzést követően fel kell szólítani az ingatlantulajdonosokat hogy az idegen területre épített építményeiket távolítsák el. A következő szakasz a 6+360 Hatvani úti zsilip és a Huszár utcai híd 5+313 szelvény között lesz kialakítva úgy hogy a Hatvani úti zsilip átépítését követően kerüljön sor a kotrási munkálatokra, és a zsilip segítségével a felső szakaszról érkező víz a zsilipnél megállítható és vissza duzzasztható. A kotrási munkálatok ezen szakaszon a mederben a partfalon belülről végezhetők. A kotrási munkák időszakára ezen szakaszokon található üzleteket és élelmiszer eladó helyek nyitvatartási rendjét felül kell vizsgálni és a munkák időszakára közegészségügyi szempontokat figyelembe véve át kell alakítani. A következő szakasz a Huszár úti híd 5+313 és a 4+524 szelvényben lévő zsilip műtárgy közötti szakasz Ezen szakaszon a meder jól megközelíthető jelentős védendő növényzet nem található a kotrási anyag könnyen elszállítható. A negyedik szakasz a 4+524 szelvényben lévő zsilip műtárgy valamint a 3+332 szelvényben átépítésre kerülő zsilip műtárgy ( Pelyhespart utca- Régi vágóhíd utca) közötti szakasz. Ezen szakasz az előző szakaszhoz hasonlóan széles ingatlanhatárok között húzódik a kotrási munkálatok a meder megfelelő megközelítése miatt kis környezet terhelés mellett elvégezhetők. A kotrási anyag elszállítása jól szervezhető, gyűjtő utakon megoldható. Az ötödik külterületi szakasz a 3+332 szelvényben átépítésre kerülő zsilip és a 0+000 szelvényben lévő beeresztő műtárgy közötti szakasz. Ezen szakaszon a 3+332-2+870 közötti szakaszról a kotrási anyagot el kell szállítani a többi szakaszon a meglévő depóniák rendezését követően a helyszínen el kell teríteni. A depóniákon rézsűket kell kialakítani a gépek le és felhajtásának biztosítására. A folyó szakasz ezen részén a meder mindkét oldalán jelentős zöld növényzet (fa, cserje) található. A fa kivágást a kitűzéssel egy időben, a kotrási technológia által megkövetelt mértékig el kell végezni. A külterületi szakasz a belterületi szakasztól jól elválasztható ezen szakaszon környezet terhelés, bűzhatás nem várható, a meder környezetében lakóingatlan nincs. A kotrásból kikerült iszapot azonnal szállító eszközre kell rakni és a folyamatos elszállításról gondoskodni kell. A kotrási anyag elszállítása során minden szakaszon meghatározzuk a legrövidebb szállítási útvonalat, oly módon hogy a szállító járművek a lehető legrövidebb idő alatt elhagyják a város belterületi szakaszát, és eljussanak a depónia helyre. A szállítás zárt platós szállítójárműveken történhet melyből a kotrási anyag nem folyik illetve szóródik a szállítás során. A szállítás alakalmával a kotrási anyag szállításkor keletkező bűzterjedést a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni. A kotrási munkálatok folyamán a beruházás keretében három vízszintszabályozó műtárgy (zsilip) kerül átépítésre. Az első, a 3+332-es szelvényben (Régi vágóhíd utca) lévő műtárgy felújítása nem lehetséges új műtárgy kiépítése vált szükségessé. Az új műtárgy a jelenlegi műtárgy alatti folyószakaszon az 3+324-es szelvényben kerül kiépítésre. A duzzasztó és vízszint szabályozó műtárgy 6,0 m szélességben, a széleken két fix 200 x 1600 mm-es, és középen egy mozgatható 2000 x1500 mm-es zsiliptáblával szerelve kerül kialakításra. A zsilipszerkezet monolit vb műtárgyba kerül


133

beágyazásra A második, a 4+524-es szelvényben (Pelyhespart utca) lévő műtárgy felújítása szintén nem lehetséges új műtárgy kiépítése vált szükségessé. Az új műtárgy a jelenlegi műtárgy alatti folyószakaszon az 4+511-es szelvényben kerül kiépítésre. A duzzasztó és vízszint szabályozó műtárgy 6,0 m szélességben, a széleken két fix 200 x 1600 mm-es és középen egy mozgatható 2000 x 1500 mm-es zsiliptáblával szerelve kerül kialakításra. A harmadik műtárgy a Hatvani utcai hídon lévő zsilipműtárgy melynek felújítását el kell végezni. A meglévő tartószerkezetre 4 db fix zsilip tábla kerül elhelyezésre, melyből a két legszélső 1600 x 1200 mm a mellette lévő kettő 1200 x 1000 mm-es, valamint a középső mozgatható zsiliptábla 2000 x 1100 mm-es kialakítású.

A beruházás teljes tervezett költsége: bruttó 616.531.965,-Ft, melyből a kivitelezés bruttó költsége: 567.567.823,-Ft. A beruházás 392.135.191, Ft összegű támogatás és jelentős, 224.396.774,-Ft önkormányzati saját erő felhasználásával valósul meg. A Kivitelező: DUCO Konzorcium. A beruházás fizikai befejezésének határideje: 2011. október 30. Jászberény Város csapadékvíz-elvezető csatornahálózatának fejlesztése 2011-ben tovább folytatódik a 2-0-0 főgyűjtő teljes, valamint a 3-0-0 főgyűjtő felújítandó rész-szakaszának rekonstrukciójával. Tervezett beruházás bruttó költsége: 438.278.562,-Ft Igényelt támogatás: 300.000.000,-Ft Saját forrás: 138.278.562,-Ft

A három

főgyűjtő csapadékvíz-elvezető csatorna felújítása után reális lehetőség nyílik a város belterületi csapadékvíz-elvezető csatornahálózatának átfogó rekonstrukciójára.

A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakvéleményében a következőkre hívja fel a figyelmet:

A település csapadékvíz elvezető rendszerének fejlesztése során a befogadótól indítva, öblözetenként kell a vízelvezető kapacitást fejleszteni annak elkerülésére, hogy egy kijelölt felsőbb szakasz (úthálózat bővítéshez kapcsolódva) kapacitásjavítása után az alsóbb szakasz jelenleg sem megfelelő szelvényét további többletterhelés érje. Az új építések során vizsgálni kell a terület szikkasztó képességét, és amennyiben megfelelő, a vízkészlet gazdálkodási szempontok szerint a telken belüli csapadék elhelyezést kell biztosítani. A rendszer átalakítása során az elvezető jobb kihasználtságához záportározók, ill. a közműterületek szűkössége esetén új, az út alá is telepíthető létesítmények elhelyezhetőségét is vizsgálni kell. A csapadékvíz

egyedi

elvezetései

tovább

csökkentik

a

közműterületet,

ezért

ezek

kiküszöbölésére az új terület beépítéseknél az Önkormányzatnak szükség szerint a hálózat


134

bővítésével kell biztosítania a települési csapadékvíz elvezetést. A csapadékvíz elvezetésnek igazodnia kell a belterületi és külterületi csapadékvíz elvezető rendszerhez. A települési csapadékvíz csatorna hálózat csak részben rendelkezik vízjogi fennmaradási engedéllyel, ezért annak elkerülésére, hogy a már meglévő rendszer üzemeltetését az új tulajdonos veszélyeztesse, az Önkormányzati területek értékesítését megelőzően minden esetben vizsgálni szükséges, hogy van-e a területen csapadékvíz elvezető létesítmény, egyéb közmű. Amennyiben az üzemeltetés nem rendezett a szükséges engedélyt be kell szerezni, ill. a jogszabályok szerinti szolgalmi jogot bejegyeztetni. A szennyvízelvezető rendszerbe történő fölös vizek bekerülését minimálisra kell csökkenteni, amelyhez az infiltráció csökkentésére üzemszerű karbantartási feladatként elvégzendő a létesítmény szükség szerinti utólagos vízzáróság javítása, aknafedlapok szintbe helyezése mellett, jelentősebb csökkentést eredményezhet az illegális csapadékvíz és talajvíz bekötések felszámolása. A szennyvíziszapokból

előállított komposzt elhelyezésére a volt hulladéklerakó telep

rekultivációja csak időleges megoldást nyújt, más hasznosítási lehetőséget is keresni kell a jövőben. A település árvízvédelmi töltéssel nem védett, magasparti területein az Önkormányzat végez árvízvédelmi feladatokat, amelynél a meglévő töltések kezelői, üzemeltetői feladatait engedélyezettségét felül kell vizsgálni, szükség szerint rendezni. A vízellátást biztosító közmű kutakhoz tartozó hidrogeológiai védőidom felülvizsgálatát elvégezték, amely alapján az új védőidomnak nincs felszíni metszete, így a kiemelten érzékeny felszíni besorolás megszűnt, azonban a monitoring rendszer üzemeltetése továbbra is szükséges, melynek felülvizsgálatát a Felügyelőség javasolja elvégezni.

Minden vízimunka (mederkotrás, műtárgy átépítés, stb.) engedélyköteles tevékenység. A vízimunkák végzése során a vízjogi engedélyekben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani!

Bel- és külterületi vízrendezés Az árvíz kockázatának, a belvízi elöntések mértékének csökkentése.

. Belterületi csapadékvíz-elvezető rekonstrukciója. Befogadó kitisztítása.

mellékágainak

hálózat

takarítása,

Monitoring mutatók: Beruházások megvalósulása. Befogadók állapota

Cselekvési terv

Határidő

Felelős

1. ÉAOP-2007-5.1.2/D kódszámú Jászberény város belterületi vízrendezési projekt megvalósítása

Támogatási szerződés szerint

Önkormányzat

2. Belterületi belés csapadékvíz-védelmi fejlesztések megvalósítása az ÉAOP-2009-5.1.2./D2 kódszámú projekt keretében

Támogatási szerződés szerint

Önkormányzat

3. A nyílt csapadékelvezető árkok tisztítása, karbantartása

Folyamatos

Lakosság, Berénykom Kft.

4. A zárt csapadékelvezetők karbantartása, tisztítása

Folyamatos

JVV Zrt.

Cselekvési program A városi ivóvíz-hálózat műszaki felmérése, tisztítása, az egyes műtárgyak és hálózat javítása

Határidő Folyamatos

Felelős, költség Jászvíz Kft.

2. Időszakos vezetéki rekonstrukciók betervezése, megvalósítása

Folyamatos

Jászvíz Kft.

Ivóvízellátás Az ivóvízellátás folyamatos biztosítása,megfelelő minőségi és mennyiségi szolgáltatás

A hálózat működésének folyamatos nyomon követése

Monitoring mutatók: - ivóvíz-hálózati problémák jelentkezésének gyakorisága

1.


136

Csatornázás, szennyvízkezelés A csatornahálózat üzemeltetése

A csatornahálózat működésének nyomon követése

Cselekvési program 1. Szennyvízcsatornára rákötési arány növelése

való


A szennyvízkezelés által a környezetterhelés csökkentése

A beruházási lehetőségek, alternatívák felmérése, koncepció kialakítása

2. Szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, fejlesztése

Pályázattól függően

Jászvíz Kft., Önkormányzat

Cselekvési program

Határidő

Felelős, költség

1. Felhagyott hulladéklerakó rekultiválása, a lerakó területén monitoring tevékenység végzése

Pályázat szerint

Önkormányzat

Folyamatos

Jászvíz Kft.

Pályázat szerint

Jászvíz Kft., önkormányzat

fejlesztési fejlesztési

Vizek jó ökológiai állapotának elérése A VKI-ben és a VGT-ben megfogalmazott célkitűzések elérése

Kapcsolódás a helyi szintű szabályzásban, tervkészítésekben a VGT-hez A jelenlegi követelményeknél szigorúbb a felszíni és felszín alatti vizek minőségét megőrző és javító intézkedések, programok. Monitoring mutatók: Célkitűzések megvalósulása.

2. Szennyvízcsatornára rákötési arány növelése

való

3. Szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, fejlesztése

Felelős, költség Jászvíz Kft.

7.4 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERŐSÍTÉSE A társadalmi értékrend alapvetően befolyásolja az ember és a természet viszonyát. A társadalmi környezettudatosság

szintjét

olyan

szintre

szükséges

emelni,

ami

biztosítja

a

természeti

erőforrásokkal történő átgondolt, fenntartható gazdálkodást, a környezeti elemek terhelésének tudatos csökkentését. A környezettudatos viselkedés sok esetben az egyének kényelmi szempontjainak a háttérbe szorításával, esetleg többletkiadásokkal jár, de meg kell ismertetni, és értetni az emberekkel,

a

hosszútávon

jelentkező

előnyöket.

A

környezettudatos

viselkedési

formák

elterjesztését segítik elő a példaértékű kezdeményezések támogatása, bemutatása, a kárt okozó tevékenységek elítélése, szankcionálása.

Főbb célkitűzések:

A környezeti nevelés, szemléletformálás erősítése az oktatás minden szintjén. A környezeti információkat biztosító rendszerek kialakítása, fejlesztése, a megszerzett információk hatékony terjesztése. A társadalom aktivitásának ösztönzése a környezeti programokban való részvételre, aktív szerepvállalásra.

7.4.1 KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS

A környezeti nevelés, oktatás elősegíti a különböző korosztályok környezettudatos szemléletének kialakulását, úgy, hogy az elsajátított ismeretek a gyakorlati életben meghozott döntések során is érvényt szerezzenek. A környezeti nevelés hatással van a megfelelő értékrend kialakítására, ösztönöz a fenntartható fogyasztási minták elsajátítására. A közoktatási törvény előírásai alapján minden iskola számára kötelezővé vált a helyi környezeti nevelési, és egészségnevelési program létrehozása.

A környezeti nevelés elsődleges célterülete a közoktatás. Létrejöttek a környezettudatosság erősítését szolgáló nemzeti minősítési keretrendszerek (Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Iskola). Az Ökoiskolai képzésben a környezeti szempontok hangsúlyozottabban jelennek meg.


138

7.4.2 KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETFORMÁLÁS

A környezeti szemléletformálás célja a társadalom környezeti értékrendjének pozitív irányú befolyásolása, ezáltal egy élhetőbb élettér kialakítása, fenntartása. A közművelődési intézmények, civil szervezetek, a környezeti szemlélet kialakításában nagy szerepet játszanak, több eszközzel is képesek befolyásolni a közgondolkodást. A helyi média közlésanyagában is fontos integrálnia a környezetvédelmi ügyeket.

7.4.3 FENNTARTHATÓ FOGYASZTÓI SZEMLÉLET KIALAKÍTÁSA

A jelenlegi fogyasztás színvonala, mértéke nem fenntartható mértékű. A termelés bővülése, a népesség növekedése, a természeti erőforrások egyre nagyobb mértékű kihasználásához, kiapadásához vezet. A fogyasztói szokások megváltoztatása területén változtatásra van szükség. A fogyasztásra nagyobb a nyitottság, mint a fogyasztásról való lemondásra. A fogyasztás területén megjelentek - a fenntarthatóság követelményeit kielégítő -ökogazdálkodás termékei, de ezek még nem terjedtek el, elsősorban azok magas árai miatt. A jövőben olyan termelési módszereket és fogyasztói szokásokat kell propagálni, melyek a fenntarthatóság követelményeit kielégítik, elkerülve a környezeti értékek degradálódását, kimerülését. A média által sugallt életmódok, szöges ellentétben állnak napjainkban a környezeti értékrenddel. Ha a médiában megjelennek is környezetvédelmi elemek, azok is inkább csak a csővégi eljárásokat erősítik (pl: szelektív hulladékgyűjtés). Az önkormányzat által fenntartott, támogatott médiának nagy szerepe lenne abban, hogy a lakosságot a környezettudatosabb életforma választására, az átgondoltabb fogyasztásra ösztönözze.

7.4.4 INFORMÁCIÓS SZABADSÁG

Bár az utóbbi években bővült az információhoz való hozzáférés lehetősége, azonban még mindig vannak feladatok ezen a területen is. Az önkormányzat feladata a lakosság tájékoztatása a helyi környezet állapotáról. Évente beszámolót kell készíteni a környezetvédelmi programban foglaltak időarányos végrehajtásáról.

Cél


Cselekvési program

Környezeti nevelés, oktatás Az oktatási intézmények működtetése során a környezeti értékrend képviseletének az elterjesztése. Környezeti programokhoz történő csatlakozás (Ökoiskola, Zöld Óvoda, Erdei Iskola)

Cselekvési program Helyi szabályozások felülvizsgálata, környezeti szempontok beemelése. Az oktatási intézményekben a környezeti nevelési tevékenység fejlesztése, ösztönzése, és anyagi támogatása. Monitoring mutatók: A minősített zöld intézmények számának alakulása. Az Erdei Iskola, Zöld Óvoda, Ökoiskola programban résztvevő intézmények száma.

Környezettudatos szemléletformálás 3. A közművelődési és civil szervezetek szerepének növelése a szemléletformálásban.

4. A média aktív szerepvállalása a környezeti szemléletformálásban.

A közművelődési intézmények környezettudatos működésének megtervezése és kialakítása (pl: energiatakarékos megoldások, szelektív hulladékgyűjtés, stb.) Civil környezetvédelmi szerveződések támogatása. Környezettudatosság erőteljes megjelenítése a helyi médiában. Monitoring mutatók: - civil környezetvédelmi rendezvények - környezettudatosság fejlődése a lakosság körében

Határidő

Felelős, költség

A környezeti nevelés beépítése a pedagógiai munkába

Folyamatos

Intézmények

2. A környezetvédelem, természetvédelem témájú rendezvények és intézményi indíttatású programok támogatása

Folyamatos

Önkormányzat

3. A helyi környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek működésének támogatása Cselekvési program

Folyamatos

Önkormányzat

Határidő

Felelős, költség

1.

1. A településen jelentkező legfontosabb területek feldolgozása, a hiányosságok folyamatos ismertetése – szeletív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékokról általában, komposztálás, levegővédelem stb

Folyamatos

Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal Berénykom Kft.


140

Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása A fenntartható fogyasztás, mint fogalom ismertségének a növelése. A vásárlói tudatosság szintjének az emelése, a környezetet jobban kímélő termékek választására való ösztönzés.

A környezettudatosság és fenntarthatóság elveinek beépítése a helyi szabályozási folyamatokba. Helyi termékek, ökogazdálkodásból származó termékek piacának ösztönzése, figyelemfelkeltés. Helyi média anyagának alakítása, befolyásolása, a környezeti értékek megjelenítése céljából (helyi újság, rádió, TV).

Cselekvési program

Határidő

Felelős, költség

1. Helyi média kiadványok eljuttatása a lakossághoz (szóróanyagok, újságok)

Folyamatos

Polgármesteri Hivatal, Önkormányzat

2. A helyi termékeket kínáló rendezvények támogatása

Folyamatos

Önkormányzat

Cselekvési program

Határidő

Felelős, költség

1. A lakosság tájékoztatása a helyi környezet állapotáról (beszámoló a környezetvédelmi programban foglaltak időarányos végrehajtásáról) 2. Jegyzői hatáskörben történő eljárások lefolytatása, hatáskörön kívüli ügyek áttétele az illetékes hatósághoz

2011-től minden év


Monitoring mutatók: Lakosság életvitelében tapasztalható változások. Fogyasztói szokások alakulása.

Információs szabadság A környezeti és vízügyi információkhoz való hozzáférés elősegítése

Helyi tájékozató anyagok létrehozása, lakossághoz történő eljuttatása, a helyi környezet állapotáról.

A lakosság környezeti informáltságának javítása.

Ügyfélbarát ügyintézés (lakossági bejelentések fogadása, megoldása)

Monitoring mutatók: A lakosság környezeti informáltságának alakulása.

ügyekben

való

Folyamatos

Polgármesteri Hivatal, Jegyző

7.5 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM A társadalom folyamatosan növekvő terület-, energia- és erőforrásigénye következtében, a természeti környezet egyre nagyobb terhelésnek van kitéve. A legfőbb veszélyeztető tényező az élőhelyek csökkenése, felaprózódása, pusztulása, a nem megfelelő földhasználatból adódó túlhasznosítás, az éghajlatváltozás miatti özönfajok megjelenése.

Természetvédelmi örökségünk megőrzése érdekében, a természetvédelmi szempontokat nem csupán a védelem alatt álló területeken, hanem minden más területen és tevékenységben is érvényesíteni kell.

Főbb célkitűzések: A védett természeti területek állapotának megőrzése, javítása. A biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken kívül is.

7.5.1 A TERMÉSZETI TÁJ ÉS ÉRTÉKEK VÉDELME

A Natura 2000 területeken folytatott tevékenységek, előírásoknak megfelelő módon történő végzéséről gondoskodni szükséges. A természetvédelmi törvény hatályba lépése óta ex lege - azaz a törvény erejénél fogva - védett természeti területnek minősül valamennyi forrás, láp, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A természet védelme nem csupán a védett természeti területekre, hanem a nem védett területekre, a táj egészére ki kell, hogy terjedjen. Az érzékeny természeti területek (ÉTT) olyan extenzív művelés alatt álló területek, amelyek a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek megőrzését, a biológiai sokféleség fenntartását, a tájképi értékek védelmét szolgálják.

Természeti táj és értékek védelme Helyi jelentőségű védett területek számának, méretének növelése. A tájvédelmi értékek érvényesítése a településfejlesztés, rendezés során. A biodiverzitást megőrző gazdálkodási módszerek terjesztése.

Cselekvési program

Határidő

Felelős, költség

Folyamatos

Falugazdász

2. A meglévő tervek és programok aktualizálása védelem alá helyezési eljárásokat követően – indokolt esetben

Folyamatos

Polgármesteri Hivatal, Jászberény Város Főépítésze

szaktanácsadási

3. A helyi védelem alatt álló értékek táblával történő megjelölése

Folyamatos

Monitoring mutatók: Védett területek számának, területének alakulása. Támogatások igénybevételének alakulása.

4. A védett természeti értékek fenntartása, folyamatos értékmegőrzés

Folyamatos

Jászberény Város Főépítésze, Polgármesteri Hivatal Önkormányzat, Berénykom Kft.

Helyi védetté nyilvánítások lebonyolítása. Szaktanácsadással segíteni kell a gazdálkodókat, a Natura támogatásokhoz való hozzájutáshoz.

helyi 2000

A helyi településfejlesztési és -rendezési tervek felülvizsgálata, a tájértékek képviselete. Egyedi tájértékek felmérése. Az ETT-hez kapcsolódó feladatok ellátása.

1. Az érintett lakosság folyamatos tájékoztatása a rendelkezésre álló agrártámogatások megszerzése érdekében

7.6 FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT A gazdasági-társadalmi tevékenységek megvalósulása különböző mértékű földhasználattal jár együtt. A különböző területhasználati módok különböző környezeti elemeket vesznek igénybe, azokat eltérő módon hasznosítják, illetve terhelik meg. Az elmúlt években a területhasználat alakulását a művelés alól kivett területek arányának a növekedése jellemezte. A földhasználat során gondot okoz a hagyományos értékőrző gazdálkodási módszerek háttérbe szorulása, fokozatos eltűnése. Fő célkitűzések: A természeti erőforrások megőrzése, fenntarthatóságának biztosítása. A terület agro-ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat kialakítása.

7.6.1 TALAJOK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA A talaj egy feltételesen megújuló természeti erőforrás, melynek megóvása, termékenységének fenntartása mindenki érdeke. A település kedvezőtlen talajadottságú területekkel rendelkezik (szikesek, öntéstalajok). A talajok degradációjának folyamatát a gazdasági - és társadalmi tényezők nagymértékben előmozdították (területfoglalás, mezőgazdaság). Jászberény külterületén jelentős terület kerül belvíz alá a csapadékosabb időszakokban, ezáltal kedvezőtlen talajkémiai, és biológiai folyamatokat okozva. A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. Beruházás megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajként felhasználásáról. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerű üzemeltetését és fenntartását, illetőleg a vízerózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatok megőrzését biztosítani kell.

Az ökológiai gazdálkodást hátráltatja, hogy a termékek jelentős része - a magas termelői ár következtében - külföldön kerül értékesítésre. Problémát jelent a környezettudatos gazdálkodás hiánya, a sokszor szakszerűtlen agrotechnika. Az intenzív gazdálkodás mellett gondot okoz a területek művelésének elhagyása is, ami a biodiverzitás csökkenését, és környezet-egészségügyi problémákat is okoz (pl: parlagfű). A környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat fő támogatását az Új Magyarországért Vidékfejlesztési Program (UMVP) támogatja.


144

A termőföldek hasznosítására, a földvédelemre a földminősítésre és talajvédelemre vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt) állapítja meg. A törvény hatálya kiterjed a termőföldre valamint – ha e törvény másként nem rendelkezik – a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. A Tfvt. értelmében ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól.

Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybe vételével – lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet (átlagos minőségű termőföld, a település azonos művelési ágú termőföldjeinek egy hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga) más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljával lehet. Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

Külterületei termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelem megalapozottságát az önkormányzatnak – az érintett földrészletek helyrajzi számait és a terület-felhasználási célt tartalmazó – képviselőtestületi döntéssel, valamint a településszerkezeti terv kivonatával kell igazolnia. Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatóak belterületbe. Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi földrészletekkel, továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű

termőföldek

mellett

gyengébb

minőségű

termőföldek

is

szomszédosak

belterületi

földrészeltekkel.

El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet, ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra négy éven belül ténylegesen felhasználni tervez.

Talajok védelme és fenntartható használata A talajok termékenységének a védelme, a talajdegradációs folyamatok mérséklése. A termőföld mennyiségi és minőségi védelme.

A termőföld és talajvédelmi előírások betartásának ellenőrzése. A talajvédelmi ismeretek terjesztése szaktanácsadási, oktatási rendszer keretein belül. A beruházások betartása.

során

a

talajvédelmi

a

szabályok

Felelős, költség Magyar Állam

Cselekvési program

Határidő

1. Az agrárkörnyezetgazdálkodáshoz kapcsolódó szaktanácsadási rendszer fenntartása

Folyamatos

2. Lehetőség szerint az erdőterület, zöldfelület növelése

Folyamatos


3. Szennyvíziszap termékké nyilvánítása

Folyamatos.

Jászvíz Kft.

4. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása

Folyamatos

Jászvíz Kft.

Szennyvíziszapok szakszerű kezelése, hasznosítása. A természet és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése. Monitoring mutatók: Szennyezett talajok kiterjedése (TIM) Az agrár-környezetgazdálkodással területek kiterjedésének alakulása.

támogatott

7.7 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS Az emberi tevékenység következtében a légkörbe került és felhalmozódott üvegházhatású gázok hatása, a napjainkban tapasztalható éghajlatváltozásban már megjelent. A megváltozó hőmérsékleti és csapadékviszonyok,

egyes

szélsőséges

meteorológiai

jelenségek,

veszélyeztetik

a

lakosság

életminőségét, környezeti értékeinket. A már elkerülhetetlennek tűnő változásokra fel kell készülni, egyrészt a káros hatások mérséklésével, másrészt az alkalmazkodási képesség erősítésével. A nemzeti stratégiai célkitűzéseket, intézkedéseket, a kétévente elkészülő Nemzeti Éghajlatváltozási Program tartalmazza, amihez a helyi, települési Környezetvédelmi Program célkitűzéseit is igazítani kell.

A legfőbb célkitűzések a következők: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Energiahatékonyság, és energiatakarékosság növelése. Növényborítottság növelése az üvegházhatású gázok megkötésére. A kedvezőtlen hatások elleni védekezési rendszer hatékonyságának fejlesztése.

7.7.1 KÖZLEKEDÉS Egyre több a lakossági tulajdonú gépjármú, egyre több a megtett kilométer. A kereskedelmi tevékenység, a tranzit szállítások mértéke is megnőtt. Fontos feladat a környezetkímélő, energiahatékony

közlekedési

rendszerek

elterjesztése.

Jászberény

Város

Önkormányzata

2007

novemberében nyújtotta be az ÉAOP-3.1.3- 2007-0036 kódszámú, „Hivatásforgalmú kerékpárút – hálózat

kiépítése

Jászberényben”

című

pályázatát

az

ÉAOP-3.1.3-2007

számú,

„Regionális

hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása” tárgyú pályázati konstrukcióra. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, a támogatási szerződés 2008. szeptember 18-án került aláírásra. A támogatási szerződés aláírását követően Jászberény Város Önkormányzata az engedélyezési tervek alapján elkészítette a kiviteli terveket az alábbi műszaki tartalommal:

A projekt 3 szakaszra osztható: I. Kossuth út – Szövetkezet út – Dózsa György út – Vásártér u. – Jászteleki út Az első szakasz 3185 fm hosszban épült meg, melynek kezdő szelvénye a Vaspálya utca burkolatszéle (meglévő kerékpárút folytatásaként), végpontja pedig a 32. sz. főút Szent István körúti csatlakozása. A közös gyalog és kerékpárút, illetve az önálló kerékpárút a Kossuth út, Szövetkezet út páratlan oldalán, a Dózsa György út páros oldalán halad. A Jászteleki úton a közös gyalog és kerékpárút, illetve


147

az önálló kerékpárút a páratlan oldalon kerül kiépítésre. A kerékpárutak keresztmetszeti kialakításai az alábbiak: - elválasztott közös gyalog-és kerékpárút burkolatszélessége: 3,6 m - önálló kétirányú kerékpárút burkolatszélessége: 2,6 m - meglévő járdán kijelölt közös gyalog-és kerékpárút szélessége 2,7 m. A kerékpárút aszfalt burkolattal került kiépítésre. Ahol egyesített közös gyalog-és kerékpárút létesült, a gyalogjárda rész térkő, a kerékpárút aszfalt burkolatot kapott.

II. Jákóhalmi út – Gólya u. – Gyökér u. -Kinizsi u.- Október 23-a u. – Ártér u. – Bajnok u. – Kőrösi Csoma Sándor u. –Batthyány u. A Jákóhalmi úti kerékpárút a Sándor utcai útcsatlakozástól indul – csatlakozva a Dózsa György úti kerékpárúthoz - a 31. sz. főút bal oldalán a meglévő járda helyén, s a Gyökér utcai útcsatlakozásig húzódik, ahol kapcsolódik a Gyökér-Gólya utcai kerékpárúthoz. Az út teljes hossza 89,64 fm. A kerékpárút a telekhatártól 0,5 m-re épül, 3,6 m szélességgel, 2% keresztirányú lejtéssel. A GólyaGyökér utcai kerékpárút szakasz a Kinizsi utcai egyesített gyalog és kerékpárúttól indul. A Gólya utcai kerékpárút a lakóút mellett, attól 1 m-re, 12 cm-es kiemelt szegély beépítéssel épül, az út és a kerékpárút között 1 m széles elválasztó zöldsáv kerül kialakításra. A Sólyom utcai csatlakozás előtt a kerékpárút jobb oldalra kiszélesítésre kerül (3,6 m). A kerékpárút további szakasza egyesített gyalogés kerékpárútként folytatódik a Gyökér utca páros oldalán. A Gólya-Gyökér utcai kerékpárút-szakasz hossza 432,15 fm. A Kinizsi utcai tervezett kerékpárút a 31-es főközlekedési úthoz, annk 79+481 km szelvényében csatlakozik a főút bal oldalához. Egyenes szakasszal indul, párhuzamosan a Kinizsi utcai úttal, annak bal oldalán, keresztezve a Bartók Béla u., a Gólya u., a Halmay József u., Ady Endre utat. A Kinizsi utcai kerékpárút az Október 23-a u., az Ártér utcákon folytatódik, majd rátér a Bajnok utca jobb oldalára, a Munkás utcánál keresztezi a Bajnok utcát és áttér a Bajnok utca bal oldalára, ahol keresztezi a Kőrösi Csoma Sándor utcát és a Platán utca kereszteződésénél befejeződik. A KinizsiOktóber 23-a-Ártér-Bajnok utcai kerékpárút hossza 1473 fm. A Batthyány utcai kerékpárút a Gyöngyösi úti kerékpárút 0+390 km szelvényéhez csatlakozik jobb oldalról. A kerékpárút a Batthyány utca páratlan számozású oldalán halad, majd a Messzelátó utca előtt áttér a páros számozású oldalra. Az Áldomás utca előtt ismét áttér a páratlan számozású oldalra, majd keresztezi a Kőrösi Csoma Sándor utcát és a Kőrösi Csoma Sándor utca páratlan oldalán halad a Bajnok utcáig. A BatthyányKőrösi Csoma Sándor utcai kerékpárút hossza 1226,5 fm. A kerékpárút aszfalt burkolattal került kiépítésre. Ahol egyesített közös gyalog-és kerékpárút létesült, a gyalogjárda rész térkő, a kerékpárút aszfalt burkolatot kapott.


148

III. Rákóczi út – Sportpálya u. – Dohány u. A közös gyalog és kerékpárút a Rákóczi úton a Vaspálya utca – Thököly út közötti szakaszon, 1306 m hosszban; a Sportpálya utcában a Rákóczi út - RUUKKI kerékpártáróló közötti szakaszon, 346 m hosszban; valamint a Dohány utcában a Rákóczi út – Kossuth Lajos út közötti szakaszon, 426 m hosszban került kiépítésre. Mindhárom utcában egyesített gyalog – és kerékpárút létesült, mely szélessége 3,6 m. A tervezett létesítmény nyomvonalvezetése a meglévő gyalogjárdák nyomvonalait felhasználva, a meglévő kapubejárók magassági vonalvezetését figyelembe véve került kialakításra. A közös gyalog-és kerékpárút pályaszerkezete a kerékpárút részen aszfalt, míg a gyalogjárda részen térkő burkolat. A Sportpálya utcai nyomvonalon üzemen kívüli távhő közműcsatorna található, melyet el kellett bontani. A Rákóczi úton, a tervezett nyomvonalon üzemen kívüli telefonfülke, illetve rossz műszaki állapotban lévő kerékpártárolók voltak találhatóak, melyeket el kellett távolítani.

Fa kivágások és pótlás: A közös gyalog és kerékpárutak és önálló kerékpárutak nyomvonala jelentős növényállományt érintett. Az érintett növényzet az útpálya és a burkolt járda közötti, változó szélességű zöld sávban található. A növényzet vegyes korú és fajú, többségében gyümölcsfákból álló fasor, illetve kertszerű kialakítás díszcserjékkel és örökzöldekkel. A kivágott növényállomány pótlása megtörtént.

Kerékpártárolók: A projekt során 50 db, „A kerékpáros Magyarország Program B+R kerékpártárolókra vonatkozó paraméterkönyv” szerinti ajánlott ún. „P támasz” kerékpártároló kerül elhelyezésre az alábbi helyszíneken: Kinizsi utca, Október 23-a utca, Bajnok utca, Batthyány utca, Kossuth út, Apponyi tér, Szövetkezet út, Dózsa György út, Vásártér utca, Rákóczi út. A támaszok rozsdamentes acélból készülnek. A projekt elsődleges célja a kerékpárosok biztonságának fokozása, balesetmentes, biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, a kerékpáros közlekedés elősegítése és ösztönzése, ezzel együtt a belvárosi

gépjárműforgalom

csökkentése,

mely

eredményeként

a

parkolási

nehézségek

mérséklődhetnek, illetve a levegő minősége javulhat. A kivitelezés 2010. júliusában indult és 2010. decemberében átadásra került a kerékpárosok, gyalogosok részére.

A kerékpár utak további kiépítése, bővítése a pályázatok támogatásától függően folytatódnak.


149

7.7.2 TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS A természeti katasztrófák jellemzője, hogy általában váratlanul keletkeznek, pusztító hatásúak. a lakosság széles rétegét érinthetik, összetett jellegűek. A belvízrendezés a település közigazgatási területén kiemelt jelentőségű feladat kell, hogy legyen a jövőben. A település közigazgatási területe érinti a 2.37, 2.42, 2.43, 2.48 és 2.49 ártéri öblözeteket. A Zagyva jobb és bal parti fővédvonala számottevő hosszban magassági és keresztmetszeti hiányos. A város betelepült a Zagyva nyílt ártéri részére is, ahol eddig árvízvédelmi fővédvonal nem épült ki. Az árvízi biztonság növelhető a meglévő árvízvédelmi töltések előírás szerinti kiépítésével, a belterületi vasbeton támfal megépítésével, valamint a Zagyva nyílt ártéri részén töltésépítéssel a vasúti hídtól az állatkertig. Jászberény város árvízvédelmi érdeke a meglévő Jásztelki árvízi tározó rekonstrukciója és a Borsóhalmi szükségtározó kiépítése is. Megvalósuló pályázatok, beruházások, pályázati lehetőségek: - Közép-Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése projekt-tervezetben szereplő fejlesztések: o Borsóhalmi árvízi szükségtározó kiépítése. o Zagyva folyó árvízvédelmi töltések fejlesztése. - A Zagyva-Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztése – tanulmány.

7.7.3 ENERGIAGAZDÁLKODÁS

Az

energiaárak

emelkedése

és

a

fenntartható

energiahasználat

miatt

a

jövőben

indokolt

energiatakarékossági intézkedések végrehajtása, illetve alternatív energia felhasználása. Tekintettel arra, hogy Jászberény nagy mennyiségű és jó minőségű termálvízkinccsel rendelkezik, fontos ezen lehetőség részletes vizsgálata, az ebben rejlő lehetőség fenntartható módon történő kihasználása. Az önkormányzati intézmények és a háztartások fenntartható energiagazdálkodásának elősegítése és támogatása jövőben is nagy szerepet kaphat (uniós források igénybe vétele, NEP pályázatok, Panell program stb.)

Természeti katasztrófák elleni védekezés A károk megelőzése, csökkentése. A védekezésben együttműködő szervek kapcsolatának javítása.

Helyi környezeti károk kezelése. Monitoring mutatók: Vészhelyzet esetén, a hatékonyság színvonala.

Közlekedés A közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés, kibocsátás csökkentése. A távolsági közösségi közlekedés versenyképességének növelése.

Fenntartható közlekedésszervezés A közösségi közlekedési rendszer infrastruktúrájának, állapotának javítása, a szolgáltatási színvonal fejlesztése. A meglévő közlekedési környezetbarát átalakítása.

infrastruktúra

Monitoring mutatók: Kerékpárút hosszának alakulása. Közúti közlekedést igénybe vevő lakosság létszáma.

Energiagazdálkodás Az energiafelhasználásban a megújuló energia részarányát növelni kell.

Az intézmények energiahatékonyságának növelése (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés).

Energiahatékonysági Cselekvési Terv végrehajtása helyi szinten.

Megújuló Energiahordozó Program helyi kidolgozása (helyi megújuló erőforrások, biomassza, nap-, szél-, geoenergia felhasználása.)

Cselekvési program

Határidő

1. A veszélyhelyzetekre vonatkozó tervek felülvizsgálata

Folyamatos

Cselekvési program

Határidő

Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Katasztrófavédelem, Vízügyi Igazgatóság, Tűzoltóság Felelős, költség

Folyamatos

Önkormányzat

Folyamatos

Önkormányzat

Pályázat függvényében

Önkormányzat, és Kistérségi Társulás

Folyamatos

Önkormányzat JVV Zrt. Felelős, költség Önkormányzat

1. Kerékpár-hálózat fejlesztése, pályázati formák igénybevételével 2. Közösségi közlekedés infrastruktúrális fejlesztése, pályázati formák igénybevételével 3. A járdák és a meglévő utak korszerűsítése, a szilárd burkolatok karbantartása 4. Parkolók létesítése Cselekvési program 1. Az intézmények energetikai fejlesztési lehetőségeinek feltárása, energetikai felülvizsgálati dokumentáció elkészítése 2. Megújuló


Felelős, költség


Monitoring mutatók: Energiafelhasználás arányának, mértékének alakulása. Zöldenergiai beruházások száma.

151 energiaforrások használatának– hőerőmű létesítéselehetőségeinek felmérése

Folyamatos

Önkormányzat

7.8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodás feladata, hogy hozzájáruljon a természeti erőforrások felhasználásának a csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának a növeléséhez, a fenntartható gazdálkodáshoz. A települési hulladékgazdálkodás kereteit, a hat évre szóló, Helyi Hulladékgazdálkodási Terv tartalmazza. Stratégiai célkitűzés a keletkező hulladékmennyiség növekedésének a megakadályozása megelőző intézkedésekkel, valamint a képződő hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítása, a lerakásra kerülő hulladék minimalizálása. Főbb célkitűzések: Az évente képződő hulladék mennyisége ne növekedjen. A hasznosítás mértéke növekedjen a csomagolási és biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok körében.

7.8.1 MEGELŐZÉS Az egyik alapvető célkitűzés a cső-eleji megoldás, a képződő mennyiségek csökkentése, a kisebb anyagfelhasználás, a hatékonyabb használat kialakítása. Célkitűzés, hogy a háztartásokban a keletkező települési szilárd hulladék mennyisége, ne haladja meg a napi 1 kg/fő mennyiséget. Nagyobb hangsúlyt kell tenni a jövőben a házi és közősségi komposztálási lehetőségekre. Az önkormányzat feladata tájékoztató kiadványok készítése, vagy a helyi médián keresztül cikksorozat megjelentetése a komposztálás alapismereteiről, módjáról, előnyeiről.

7.8.2 HASZNOSÍTÁS A fenntartható fejlődés egyik feltétele, a keletkező hulladékok termelésbe, ezen keresztül pedig a fogyasztásba történő visszavezetése. A hasznosítás mértéke megnőtt a lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítésével. A szelektív hulladékgyűjtő edényzetek állapotát fel kell mérni, indokolt esetben új gyűjtőket szükséges kihelyezni. Hulladékgyűjtő udvar kialakítása – támogatás függvényében – indokolt.

7.8.3 ÁRTALMATLANÍTÁS A megelőzés, és hasznosítás után is megmaradó hulladékok, környezetkímélő ártalmatlanításáról gondoskodni szükséges. 2009. év júliusától nem üzemelhet, a korszerű műszaki követelményeket nem teljesítő lerakó. Az önkormányzat feladata –a szolgáltató bevonásával - a lakossági veszélyes és elektronikai hulladékgyűjtési akciók megszervezése, a lakosság zöldhulladék gyűjtésére alkalmas zsákkal való ellátása a levélhulladék gyűjtésére, valamint a lomtalanítási akció szervezése.

Cél


Cselekvési program

Megelőzés

Cselekvési program

A települési szilárd hulladék képződésének megelőzése.

A házi és technológiák lakossággal.

A házi és komposztálás elterjedése.

A fogyasztás mérséklését kampányok folytatása.

közösségi

helyi komposztálási megismertetése a

ösztönző

Határidő

Felelős, költség

1. Tájékoztató kiadvány készítése vagy helyi médián keresztül cikksorozat megjelentetése a komposztálás alapismereteiről, módjáról, előnyeiről

2011.

Polgármesteri Hivatal

Cselekvési program

Határidő

Felelős, költség

1. Hulladékgyűjtő udvar létesítése

Támogatás függvényében

Önkormányzat

2. Lakossági komposztálás támogatása, komposztálási projekt kidolgozása (lakóövezetekben ellenőrzött komposztálás megindítása)

2015.

3. Szelektív hulladékgyűjtő edényzetek állapotának felmérése, indokolt esetben új edényzetek kihelyezése

Folyamatosan

Monitoring mutatók: A házi komposztálásba bekapcsolódott háztartások számának alakulása.

Hasznosítás A szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása. A biológiailag lebomló hulladékok kezelőkapacitásának kialakítása.

A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékok (csomagolóanyag, akkumulátor, elem, elektronikai hulladék, gumiabroncs) lakossági begyűjtő rendszerének fejlesztése. A biohulladék elkülönített gyűjtésének megoldása. Monitoring mutatók: Begyűjtött hulladékok mennyiségének alakulása.

körének

és

Önkormányzat, Városüzemelteté si és Fejlesztési Bizottság, Polgármesteri Hivatal Berénykom Kft. Közterületfelügyelet, Önkormányzat


Ártalmatlanítás A lerakott hulladék mennyiségnek, valamint szervesanyag tartalmának csökkentése.

154 Cselekvési program

A papír és biohulladékok eltérítése a lerakástól. Az illegális hulladéklerakás ellenőrzése. A köztisztaság-védelem fejlesztése Monitoring mutatók: Illegális lerakók számának alakulása Köztisztaság minősége

1. Lakossági veszélyes és elektronikai hulladékgyűjtési akció megszervezése 2. A lakosság zöldhulladék gyűjtésére alkalmas zsákkal való ellátása a levélhulladék gyűjtésére

3. Lomtalanítási akció szervezése

Határidő . Minden évben

Folyamatos (helyi védelem alatt álló értékek),

Folyamatos (évente 2 alkalom)

Felelős, költség

Önkormányzat

Berénykom Kftt Önkormányzat

Berénykom Kft. Önkormányzat

8. A megvalósítás eszközei Az előző pontban meghatározott célok, feladatok megvalósítása érdekében ki kell építeni a szükséges eszközrendszereket.

A legfontosabb általános eszközrendszerek a következők: A Program sikerének egyik alapfeltétele a megfogalmazott célokra épülő, és az átfogó intézkedési feladatok megvalósulását ellenőrző évenkénti beszámoló elkészítése. A fenntartható fejlődés települési szinten történő megvalósításának egyik leghatékonyabb eszköze a lakosság szemléletformálása. A korszerű környezetgazdálkodás beépítése az önkormányzati intézmény tevékenységébe. (Engedélyeztetési eljárások, tervezés, stb.) Környezeti

állapotrögzítő,

megfigyelő

rendszerek

üzemeltetése,

adatbázisok

létrehozása

szükséges. Az üzemeletetett adatbázisok lehetőséget adnak arra, hogy a település környezetében beállt változásokat nyomon lehessen követni, a beavatkozásokat időben meg lehessen tenni. Saját és külső források megteremtése. A külső források megszerzéséhez pályázatokat kell készíteni. A legtöbb esetben a pályázatok saját részt követelnek meg, ezért az önkormányzat feladata, a rendelkezésre álló anyagi forrásokból a saját rész elkülönítése.

8.1 PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE A Program sikere attól függ, hogy a benne foglalt célok és átfogó intézkedések, miként kerülnek a gyakorlatba átültetésre, feldolgozásra, konkrét cselekvési stádiumba. Ennek egyik feltétele a Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, beszámoló készítése. Ki kell jelölni egy felelős személyt, aki a Környezetvédelmi Programban megfogalmazott szükséges intézkedések, cselekvési programok megvalósulását nyomon követi. Itt fontos szempont a prioritások felállítása, valamint a folytonosság biztosítása az egyes feladatok elvégzése során.

A felelős személynek évenkénti beszámolót kell készíteni a cselekvési programok megvalósulásáról. Az első beszámoló elkészítésének határideje, a Környezetvédelmi Program elfogadásától számított 1 éven belül. A későbbi Beszámolók összeállításánál a felelős személy feladata, a monitoring mutatók nyomon követése. A Környezetvédelmi Programot négyévente javasolt felülvizsgálni.


156

8.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS A Környezetvédelmi Program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom tagjaira, szervezeteire. A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvény, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Program vonatkozásában sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak.

A környezetvédelmi ismeretek, a környezettudatos magatartásforma kialakítása, az ökológiai szemlélet a társadalom minden tagja számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékenyen részt szükséges vállalnia.

A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert enélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei.

Szükség van az információhoz jutás lehetőségeinek javítására. A társadalom tudatossága csak olyan körülmények között növelhető, amelynél a valóságos helyzet ismertetése a normális állapot és ez nem lehet állandó mérlegelés tárgya. A közösségek és a lakosság öntevékeny környezetvédelmi kezdeményezései számára szükséges megteremteni a hátteret. Tudatosítani kell a helyi társadalomban, hogy a környezeti feltételek, értékek a megfelelő életminőség lényeges összetevői.

A Környezetvédelmi Program feladata olyan lehetőségek megteremtése, amelyek kihasználásával mód nyílik környezetbarát és egészséges életmódot folytatni. A társadalmi részvétel és a tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A megvalósítás érdekében a megfogalmazott és elfogadott Programot széles körben szükséges nyilvánosságra hozni. Elengedhetetlen a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatást helyi szinten is továbbfejleszteni. A környezeti nevelést már egészen kicsi korban szükséges elkezdeni. Ehhez nyújtanak segítséget a közös rendezvények, akcióprogramok, környezetvédelmi klubok,

szerveződések.

Hasznosnak

bizonyulnak

a

közös

ismeretterjesztő

kiadványok,


157

előadássorozatok. Fontos egy iskolán kívüli képzési rendszer kialakítása, melyben igény szerint felnőttek is részt vehetnének.

Szélesíteni kell a Programhoz kapcsolódó társadalmi szervezetek támogatását. Végső soron a legfontosabb feladat a közvélemény szemléletének abba az irányba való formálása, hogy a szebb és egészségesebb környezet már belső igénnyé váljon. Ha a saját területén minden ember tesz valamit környezetünkért, akkor az előbb vagy utóbb mindenképp pozitív eredményhez és pozitív környezeti gondolkodáshoz vezet.

8.3 TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS A korszerű környezetpolitika előrelátó, célorientált és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és az ágazatuk közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. A környezetvédelmi törvény ennek szellemében rendelkezik a települési önkormányzat környezetvédelmi programalkotásának kereteiről és rendjéről. A törvény előírja a környezetvédelmi program legalább kétévenkénti felülvizsgálatát, értékelését, és ennek megfelelően a szükségessé váló tervezési módosításokat. A folyamatosan alkalmazott stratégiai tervezési módszerek helyi szinten is jó lehetőséget biztosítanak a környezeti célok, prioritások és probléma-megoldási módozatok pontosabb mérlegelésére. A stratégiai tervezés alkalmas az állandóan változó külső környezet új kihívásaihoz történő alkalmazkodás elősegítésére, a környezetvédelem eszköztárát gazdagító új megoldások folyamatos elsajátítására. Ugyanekkor a számításba vehető alternatívák feltárása révén lehetőséget nyújt a különböző környezeti kockázatok csökkentésére, illetve megelőzésére, a szükséges pénzügyi források, költségvetési igények pontos megfogalmazására, az erőforrások pontos hasznosítására. Érvényesülnie kell a "szennyező fizet" elvnek. A szabályozás alapja a legtöbb esetben egy-egy helyi regionális szinten megjelenő környezeti probléma megoldása. A szabályozás hatékonyságának javítását csak akkor lehet elérni, ha a kiválasztott eszközök megfelelnek a megoldandó probléma jellegének. Hatékonysági szempontból elengedhetetlen, hogy a szabályozási rendszer bizonyos elemei tükrözzék a helyi és regionális környezeti problémák sajátosságait. Ennek érdekében folyamatosan át kell tekinteni a környezetvédelem ösztönző és finanszírozási rendszerének működését kistérségi szinten is. Helyi szinten szükséges a környezetvédelmi finanszírozási rendszer meghatározása, évente a meghatározott környezetvédelmi feladatokhoz igazított költségvetési keret meghatározása. A


158

környezetvédelmet önálló szakfeladatként kell elismerni és számára az éves költségvetésben önálló keretet kell biztosítani. Szükséges a környezetvédelmi önkormányzati rendeletek megfelelő alkalmazása is.

8.4 INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE A Program megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése,

a

közérdek

védelme,

az

önkormányzati

környezetvédelmi

feladatok

ellátása.

Elengedhetetlen bővíteni, és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szorosabb együttműködésre kell törekedni a társhatóságokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, vállalatokkal, a lakossággal és a civil szervezetekkel.

8.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE

Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.

Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány – Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program


159

Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország 2007. és 2013. között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 20072013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) „a környezet fenntartható használata” horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív program.

A KEOP 2007-2013 időszakot átfogó prioritásai a következők: Egészséges, tiszta települések Hulladékgazdálkodás Ivóvízellátás Szennyvízkezelés Vizeink jó kezelése Vízbázisvédelem Árvíz-védelem Hulladéklerakók rekultivációja Természeti értékeink jó kezelése Természeti értékek védelme Élőhely megőrzés Erdei iskola hálózat A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely Fenntartható életmód és fogyasztás Fenntartható fogyasztás E-környezetvédelem Projektelkészítés és finanszírozás

A Környezet és Energia Operatív Program végrehajtására 2007. és 2013. között mintegy 4,2 milliárd euró uniós forrás (a teljes összeg közel 19 %-a) áll rendelkezésre. A Környezetvédelmi Program végrehajtása szempontjából kisebb súllyal szóba jöhetnek még az Új Magyarország Fejlesztési Terv


160

közlekedési (kerékpárút hálózat fejlesztése), gazdaságfejlesztési (megújuló energia beruházások), és agrárfejlesztési (biomassza előállítás) komponensei is. Mindegyik operatív program esetében az uniós hozzájárulás saját forrással (önerővel) egészül ki.

Egyéb uniós finanszírozási programok Az Európai Unió Környezetvédelmi Politikája végrehajtásának eszköze 2007. és 2013. között a „LIFE +” Program. A program által támogatható célok az alábbiak: Természetvédelem és biodiverzitás megőrzése, Környezetvédelmi politika és irányítás, Információ és kommunikáció.

A hétéves időszakra a program teljes költségvetése 2,1 milliárd euró. Megújuló energiák hasznosításának támogatására hozták létre az „Intelligent Energy for Europe” programot, amely a korábbi „SAVE”, „ALTENER” és „STEER” kezdeményezések összeolvasztásával jött létre.

A program céljai: Energia hatékonyság és az energiaforrások ésszerű használatának elősegítése, Új és megújuló energiaforrások felhasználásának, illetve az energiaforrások diverzifikációjának támogatása, Az energia hatékonyság, illetve új és megújuló energiaforrások felhasználásának szélesítése a közlekedési

ágazatban.

2008-ban

a

program

finanszírozására

70,4

millió

euró

állt

rendelkezésre.

Környezetvédelmi innováció támogatására források állnak rendelkezésre az EU 7-es Kutatási Keretprogramjában.

A Keretprogram prioritásai: Klímaváltozás, környezetszennyezés és környezeti kockázatok, Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, Környezetvédelmi technológiák,

Egyéb források Számos környezetvédelmi és energetikai, illetve energia hatékonysági beruházás üzleti alapon is megtérül. Jelenleg előkészítés alatt áll egy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által


161

nyújtott hitelkeret, mely a hazai önkormányzatok energia hatékonysági beruházásait finanszírozza. A környezetvédelmi törvény külön fejezetben rögzíti a környezetvédelem gazdasági alapjait. A Nemzeti Környezetvédelmi Program által meghatározott gyakorlatot célszerű helyi szinten is folytatni, azaz a környezetvédelmi

program

esetében

az

éves

költségvetés

bizonyos

hányadát

közvetlen

környezetvédelmi célokra évente meg kell határozni. Az elérhető pályázati forrásokat ki kell egészíteni a saját forrásból megteremtett önrésszel.

A

települési

Környezetvédelmi

Programban

meghatározott

feladatok

ellátásához

szükséges

pénzeszközöket az alábbi módon lehetséges biztosítani:

A környezetvédelmi dologi kiadásokra (tanulmánytervek készíttetése, mérések, állapotfelmérések, környezeti és környezet-egészségügyi adatok nyilvántartása, informatikai háttér biztosítása stb.), mint szakfeladatra, évente külön költségvetési keretet kell meghatározni. A környezetvédelmi célú fejlesztésekre, nagy beruházásokra évente külön fejlesztési keretet szükséges biztosítani, mely a programból fakadóan prioritási sorrendben finanszírozza a legégetőbb környezetvédelmi beruházásokat. Önkormányzati Környezetvédelmi Alap fenntartása Negyedik pénzügyi forrásként megfontolandó környezetvédelmi alapítvány(ok) létrehozása, melyhez a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával járulhatnak hozzá. Fontos a hazai és nemzetközi környezetvédelmi célú pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése

(pl.:

EGT,

Norvég

Finanszírozási

mechanizmus)

A

pályázati

támogatások

igénybevehetősége érdekében a szükséges önrész biztosításával számolni kell.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapvető feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelően kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU társfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is.

Az akcióprogramok finanszírozásának főbb típusai a következők: Nemzetközi (EU) és hazai pályázati úton finanszírozott beruházások (EU Strukturális alapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések). Költségvetési beruházások. Állami célelőirányzatokból pályázati úton finanszírozott beruházások. Regionális és megyei pályázati úton finanszírozott beruházások. Gazdálkodó szervezetek által finanszírozott beruházások.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja Önkormányzatok által finanszírozott beruházások. Lakosság által finanszírozott beruházások.

162


163

8.6 Szakmai partnerek A fenntartható fejlődés és a környezetgazdálkodás alapvető feltétele a környezeti ügyek komplex kezelése. Ez az érdekeltek és az érintettek (államigazgatási- és egyéb szakmai szervek, önkormányzat, civil szervezetek, stb.) széles körű együttműködése révén valósítható meg. A legfontosabb intézmények, szervezetek, amelyek az önkormányzat környezetvédelmi munkájában partnerként megjelenhetnek: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel: 06-56-523-423 Fax: 06-56-343-768 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel: 06-56-501-900 Fax: 06-56-343-801 Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1014 Budapest Táncsics Mihály u. 1. Tel: 1/356-9722 Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. Tel:06-1-301-4000 Jász-Nagykun Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. Tel: 06-56-516-810 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. Tel: 06-56-505-200 Országos Tisztifőorvosi Hivatal 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Tel.: 06-476-1100 JNSZ Megyei Kormányhiv. Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Jászberényi Kistérség Népegészségügyi Intézet 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 9. II. em. Tel: 06-57-501-490 Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen, Sumen u. 2. tel: 06-52-529-920 Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költő u. 21. tel: 06-1-391-4610


164

Irodalomjegyzék 1/ Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer adatszolgáltatása (2009. év) 2./ ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékoztatója., Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete (2008. év). 3./ Helyi Hulladékgazdálkodási Terv (Design Kft. 2004. év) 4./ Complex CD jogtár, KJK-KERSZÖV. 5./ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatbázisa (2008-2009. év) 6./ Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása (2010. év). 7./ Magyarország kistájainak katasztere I-II., (MTA Földrajztudományi Kutató Intézet 1990.) 8./ III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014. év). 9./ Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatszolgáltatása (2008-2009. év) 10./ Parlagfű-mentesítési program, Összeállította: Dr. Farkas Ildikó, Magyar Donát, Erdei Eszter; „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete (2007. év). 11./ KSH Statisztikai Évkönyve (1990-2009. év). 12./ Vízügyi Adatbank, VITUKI Zrt. 13/ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Környezetvédelmi Program (2009-2014. év) 14 / Jászberény Integrált Városfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja (Terra Studio Kft. 2007. június.) 15 / Buschmann Ferenc - Jász Múzeum (2004. év) 16/ Jászsági Kistérség Települési Környezetvédelmi Programja (Hazai Térségfejlesztő Rt. 20032008.) 17/ Összefoglaló jelentés Jászberény közlekedési eredetű zajterheléséről (Széll Gábor akusztikai szakértő, 2005. szeptember) 18/ Jászberény Települési szilárd hulladéklerakó rekultivációs és vízjogi létesítési engedélyezési terve (Keviterv-Plusz Kft., Győrffy István, 2009.)


Mellékletek 1.

Ipari, és gazdasági létesítmények légszennyezőanyag kibocsátásának adatai.

2. Zagyva folyó vízminőség-mérési eredményei. 3. Natura 2000 területek helyrajzi számos listája 4. Zöldfelületi értékek 5. Kerékpárutak bemutatása 6. Védett objektumok jegyzéke 7. A 100 legnagyobb hulladék termelő adatai 8. A termelőknél keletkezett hulladék típusok a keletkező mennyiségekkel. 9. Az utóbbi években a környezetbiztonságot befolyásoló esetek ismertetése

165


166

Ipari és gazdasági létesítmények légszennyezőanyag kibocsátásának adatai Telephely 32-Es AutósSarok Kft

Szennyezőanyag 151 - Toluol

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

152 - Xilolok

<0,5

1

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

157 - Etil-benzol

<0,5

2

2

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

2

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

<0,5

5 356

5 356

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

10 712

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

11

<0,5

11

4

3

3

2

18

18

104

152

2 - Szén-monoxid 261 - METOXI PROPIL(2)-ACETÁT 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 316 - Metil-izobutilketon / 4-metil-2pentanon; izobutil-metilketon / 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID Ag Union Vállalkozási És Kereskedelmi Kft

2002

1. sz. melléklet

150 - Benzol 151 - Toluol 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 160 - Sztirol

8

7

7

4

87

86

1 098

1 297

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

24

24

247

295

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

1

162 - Propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

2

4


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

12

14

26

7

6

6

3

119

118

21

280

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3

3

165 - Izo-propil-benzol / kumol; metil-etil-benzol / 261 - METOXI PROPIL(2)-ACETÁT 301 - Etil-alkohol / etanol / 304 - Butil-alkoholok

3

3

3

1

<0,5

<0,5

<0,5

10

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

12

12

1

25

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

20

<0,5

20

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

34

36

12

11

11

6

23

23

34

120

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

4

<0,5

8

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

38

40

32

30

30

15

76

75

38

296

469 - Tetrahidrofurán

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

6

500 - Benzin mint C, ásványolajból 7 - Szilárd anyag

222

204

204

106

115

114

<0,5

965

2

2

2

1

6

6

13

32

307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol 312 - Aceton 313 - Metil-etil-keton / 2-butanon / 321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát


Telephely AG-ING Kft

Szennyezőanyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

Agro-Lehel Mezögazdasági Kereskedelmi És Szolgáltato Kft

7 - Szilárd anyag

Amond Kft.

150 - Benzol

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

19

6

9

39

<0,5

<0,5

<0,5

276

976

456

425

2 133

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 1 298 052

<0,5 650 375

<0,5 579 012

<0,5

<0,5

<0,5 362 745

2 890 184

3 120

19

21

2

18

28

54

3 262

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

2

3

2

2

1

11

152 - Xilolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

5

157 - Etil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

1

2

<0,5

1

1

2

1

1

<0,5

6

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

<0,5

5

5

4

4

4

10

32

6

10

14

18

13

13

5

79

2

4

5

8

5

5

2

31

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

<0,5

9

9

8

8

8

19

61

8

8

8

7

7

7

10

55

17

25

34

48

32

32

96

284

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

50

45

61

12

11

10

9

198

252 - Klór-benzol 257 - Diklór-benzol-(1,2) / 1,2-diklór-benzol / 258 - Diklór-benzol-(1,4) / 1,4-diklór-benzol 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 530 - Ásványolaj gőzök 7 - Szilárd anyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

126

137

327

38

34

30

28

720

<0,5

<0,5 240 660

<0,5

<0,5

31 060

28 015

<0,5 24 760

<0,5 22 825

<0,5

101 085

<0,5 103 498

551 903

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

7

3

16

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

117

202

323

242

202

261

1 387

2 734

273

416

666

499

416

538

200

3 008

14

22

35

26

22

28

10

157

104 - Pentán 150 - Benzol 239 - Tetraklór-etilén ( PER ) / perklór-etilén 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát

Átlo GyártoeszközTervezö És Kivitelezö Kft

2003

<0,5

165 - Izo-propil-benzol / kumol; metil-etil 2 - Szén-monoxid

Aquia 60 Kereskedelmi És Szolgáltato Kft

2002

151 - Toluol

162 - Propil-benzol

Antenna Hungária Zrt.

167

205 - Diklór-metán ( DCM ) / metilén-klorid / 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát

11

8

13

10

8

11

4

65

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


Telephely

Bartusné És Társa Bt.

Berény Kom Jászberényi Kommunális Szolgáltato Kft

Szennyezőanyag 703 - 4,4-Difenil-metándi-izocianát 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

Berény-Med Kft.

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

54

39

26

27

26

18

21

211

167

1 524

644

186

135

144

132

116

<0,5 #########

<0,5 368 959

<0,5 263 514

<0,5 278 656

<0,5 260 585

<0,5 219 225

<0,5 <0,5 296 051 #########

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

134

129

70

106

174

109

104

826

440

490

705

767

755

506

445

4 108

<0,5

<0,5 945 707

<0,5 1 201 807

<0,5 1 112 157

<0,5 1 016 163

<0,5 750 774

<0,5

<0,5 12 700

13 625

1 293 002 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

28

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

925

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

124

831

955

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

793 217 084

888

<0,5

95 142 981

360 065

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

106

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

106

69

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

69

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

42

82

55

53

50

35

81

398

Concordia Közraktár Zrt.

7 - Szilárd anyag

Corona Baromfi Kft. "F.A."

2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

Dancsa Kft.

2003

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid

999 - SZÉN-DIOXID

Dalkia Energia Zrt.

2002

<0,5 1 331 738

999 - SZÉN-DIOXID Colas Építő Zrt.

168

308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol

7 651 348 28

81

200

225

218

206

167

122

1 219

<0,5

<0,5 320 488

<0,5 380 765

<0,5 346 917

<0,5 300 797

<0,5 293 698

<0,5

368 725

<0,5 411 057

2 422 447

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

99

59

38

39

36

15

39

325

116

215

89

118

<0,5 835 300

<0,5 193 796

<0,5 160 025

3

3

3

114

48

115

815

<0,5 <0,5 168 526 175 014

<0,5 81 475

<0,5 194 357

<0,5 1 808 493

<0,5

<0,5

<0,5

9

<0,5


Telephely

Szennyezőanyag 310 - Formaldehid 314 - Ecetsav 318 - Hangyasav

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

3

3

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

9

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

4

3

4

3

1

23

18

18

18

17

11

5

105

77

77

67

102

99

98

71

591

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1 611

<0,5

1 384

1 308

1 195

981

808

7 287

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

21

21

10

<0,5

<0,5

<0,5

56

152 - Xilolok

5

23

23

11

<0,5

<0,5

<0,5

62

157 - Etil-benzol

1

6

6

2

<0,5

<0,5

<0,5

15

162 - Propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok 2 - Szén-monoxid

1 <0,5

5 1

5 1

2 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

13 2

2

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

26

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

26

75 - Króm (VI) vegyértékv vegyületei 7 - Szilárd anyag

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 151 - Toluol

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát

5

24

24

11

<0,5

<0,5

<0,5

64

<0,5 <0,5

2 3

2 <0,5

1 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

5 3

10 465

3 793

3 793

2 542

<0,5

<0,5

<0,5

20 593

6

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

152 - Xilolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

157 - Etil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol) 2 - Szén-monoxid

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

16

49

56

33

41

43

28

266

1

1

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3

9

5

5

8

20

21

16

84

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

14

15

6

<0,5

<0,5

<0,5

40

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

6

4

4

81

461

494

83

1 133

9

2

3

1

<0,5

<0,5

<0,5

15

459 - Etanol-amin

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6 - Ammónia

463

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

1

466

67 - Cink és vegyületei Zn-ként

<0,5

1

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID Dometic Zrt.

2003 3 4

7 - Szilárd anyag

Darázs Kft.

2002

18

6 - Ammónia

Darázs Keverö Takarmányelöállito És Kereskedelmi Kft

169

151 - Toluol

24 - Foszforsav 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 301 - Etil-alkohol / etanol / 307 - Izo-propil-alkohol 314 - Ecetsav 321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát 360 - Etilén-glikolmonobutil-éter 369 - Hexanolok


Telephely

Szennyezőanyag 7 - Szilárd anyag 729 - Butil-diglikol / dietilén-glikol 735 - Ciklopentán 736 - Propilén-glikolmonometil-éter 77 - Mangán és vegyületei Mn-ként 79 - Nátrium-nitrit 82 - Nikkel és vegyületei Ni-ként 999 - SZÉN-DIOXID

Electrolux Lehel Kft

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 103 - Bután 104 - Pentán 105 - Hexán 12 - Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) 150 - Benzol

170

2002

2003

2004

2005 <0,5

2006

2007

<0,5

<0,5

2008 <0,5

Összesen (kg)

25

<0,5

<0,5

25

<0,5

<0,5

<0,5

3

20

22

3

48

<0,5

<0,5

<0,5

145

395

423

354

1 317

<0,5

2

2

14

78

84

18

198

<0,5 8

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 8

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

22 291

64 950

<0,5 54 062

<0,5

<0,5

<0,5 60 714

202 017

34

29

8 996

5 703

3 400

1 306

119

19 587

<0,5

<0,5

<0,5

302

2 216

2 119

1 969

6 606

39 103

36 146

60 28

107 86

51 2

49 1

47 2

389 368

1

1

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3

19

16

24

12

3

<0,5

<0,5

74

151 - Toluol

350

354

143

31

86

91

<0,5

1 055

152 - Xilolok

269

361

63

24

39

68

8

832

32

37

19

11

13

19

<0,5

131

7

2

3

5

3

2

1

23

160 - Sztirol

388

570

7

4

5

4

<0,5

978

162 - Propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

3

<0,5

4


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

6

<0,5

8

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

<0,5

2

165 - Izo-propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

1

2 061

2 080

7 997

5 477

4 966

1 422

266

24 269

292

266

498

2 141

255

174

452

4 078

<0,5

<0,5

2

5

7

10

13

37

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

4

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

599

599

1

1

11

77

24

27

1

142

157 - Etil-benzol 16 - Sósav

2 - Szén-monoxid 201 - Triklór-etilén ( TRI ) 205 - Diklór-metán ( DCM ) / metilén-klorid / 207 - Vinilklorid 226 - Diklór-etilén-(1,2) / 1,2-diklór-etilén / 237 - TETRAKLÓRMETÁN ( TCM ) 239 - Tetraklór-etilén ( PER ) 24 - Foszforsav 261 - METOXI PROPIL(2)-ACETÁT 266 - Butil-alkohol ( szekunder-butanol ) 27 - Hidrogén-cianid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 300 - Metil-alkohol / metanol / 301 - Etil-alkohol / etanol / 304 - Butil-alkoholok

69

58

12

54

9

7

12

221

928

984

592

25

15

<0,5

<0,5

2 544

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

4

<0,5

<0,5

763

645

89

37

<0,5

1 534

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3 423

3 535

<0,5 43 002

38 741

4 740

3 624

3 181

100 246

16

12

4 303

4 896

2 504

258

165

12 154

<0,5

<0,5

36

37

2

3

65

143

225

62

16

2

2

<0,5

<0,5

307


Telephely

Szennyezőanyag 307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) 312 - Aceton 313 - Metil-etil-keton / 2-butanon / 315 - Ciklohexanon 316 - Metil-izobutilketon 321 - Etil-acetát

2003

2004

23

4

7

133

58

14

113

99

125

98

3

<0,5

1

1

1

2005

2006

8

2007

2008

Összesen (kg)

3

<0,5

<0,5

45

3

1

<0,5

<0,5

209

287

110

60

7

801

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

101

3

<0,5

<0,5

<0,5

6

3

3

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

70

46

149

3

<0,5

<0,5

359

323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát

104

121

20

33

90

129

36

533

56

82

1

5

16

17

<0,5

177

360 - Etilén-glikolmonobutil-éter 369 - Hexanolok

<0,5

<0,5

8

7

<0,5

<0,5

<0,5

15

<0,5

<0,5

28

32

16

12

1

89

469 - Tetrahidrofurán

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

<0,5

<0,5

2

15

17

7

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

39

591 - Lakk csiszolatpor 67 - Cink és vegyületei Zn-ként 7 - Szilárd anyag 735 - Ciklopentán 736 - Propilén-glikolmonometil-éter 79 - Nátrium-nitrit 94 - Nátrium-nitrát 980 - Összes szerves anyag C-ként 999 - SZÉN-DIOXID

5

2

5 933

8 660

1 022

196

102

15 920

11

16

7

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

34

2

2

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

113 38 <0,5

167 34 <0,5

40 590 394

<0,5 23 1 009

<0,5 29 7 065

<0,5 32 7 262

<0,5 102 5 705

320 848 21 435

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 1

<0,5 1

<0,5 1

<0,5 3

242

238

119

1

<0,5

<0,5

<0,5

600

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 971 331

3 023 692

<0,5 <0,5 32 003 28 837 099 638

5 395 201

4 460 161

3 717 388

80 408 510 535

142 - Ciklohexán 37

124

124

129

121

<0,5

<0,5

76

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

76

152 - Xilolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

304 - Butil-alkoholok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

308 - Butil-alkohol (primer-butanol) 312 - Aceton

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

269

36

36

38

35

<0,5

<0,5

414

<0,5

13

13

14

13

<0,5

<0,5

53

143 - Metil-ciklohexán

313 - Metil-etil-keton / 2-butanon / 316 - Metil-izobutilketon 321 - Etil-acetát

Fedor Vállalkozás Kereskedelmi És Szolgáltató Kft

2002

91

49 - Réz és vegyületei Cu-ként 500 - Benzin mint C, ásványolajból 530 - Ásványolaj gőzök

Elvé Cipö Fazekas Zoltán Cipögyárto És Kereskedelmi Kft

171

<0,5

3

3

4

3

<0,5

<0,5

13

168

34

34

35

33

<0,5

<0,5

304

326 - Izo-butil-acetát

<0,5

106

106

110

104

<0,5

<0,5

426

500 - Benzin mint C, ásványolajból 151 - Toluol

401

249

247

258

243

<0,5

<0,5

1 398

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

152 - Xilolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

157 - Etil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


Telephely

Szennyezőanyag 160 - Sztirol 162 - Propil-benzol

Gea Egi Zrt.

2004 <0,5

2005 <0,5

2006 <0,5

2007 <0,5

2008 <0,5

Összesen (kg) <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

304 - Butil-alkoholok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

307 - Izo-propil-alkohol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

331 - Butil-glikol-acetát

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 49 - Réz és vegyületei Cu-ként 67 - Cink és vegyületei Zn-ként 7 - Szilárd anyag

Gardatej Rt.

2003 <0,5

<0,5

360 - Etilén-glikolmonobutil-éter 500 - Benzin mint C, ásványolajból 7 - Szilárd anyag

Gábor-Pack CsomagolóanyagGyártó És Kereskedelmi Kft

<0,5


313 - Metil-etil-keton / 2-butanon / 316 - Metil-izobutilketon 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 321 - Etil-acetát

Ferro-Press Kft.

2002

172

77 - Mangán és vegyületei Mn-ként 7 - Szilárd anyag

<0,5

13

13

4

1

1

2

34


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

9

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

9


<0,5

<0,5

18

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

18

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

999 - SZÉN-DIOXID

<0,5

<0,5 59 178

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

59 178

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

4

10

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

16 - Sósav

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

12

8

20

163 - 1,2,4,-Trimetil-

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3

3

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 12 - Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) 152 - Xilolok


Telephely

Szennyezőanyag benzol (Pseudokumol) 2 - Szén-monoxid 261 - METOXI PROPIL(2)-ACETÁT 266 - Butil-alkohol ( szekunder-butanol ) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 304 - Butil-alkoholok

173

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

22

28

58

59

54

25

246

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

11

11

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

19

19

559

356

417

757

649

687

209

3 634

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

10

<0,5

103

113

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

10

<0,5

42

52

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

5

6

37

11

18

85

72

167

92

482

715 - Nátrium-hidroxid

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

191

<0,5

1

192

729 - Butil-diglikol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

63

<0,5

19

82

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

23

<0,5

19

42

<0,5

<0,5 357 456

1 615 665

3 486 275

1 589 914

<0,5 266 475

5

299 461

<0,5 313 258

2 928 504

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

33 <0,5 <0,5

<0,5 2 <0,5

<0,5 2 <0,5

<0,5 2 <0,5

<0,5 6 <0,5

<0,5 3 <0,5

11 5 1

44 20 1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 60

308 - Butil-alkohol (primer-butanol) 360 - Etilén-glikolmonobutil-éter 584 - Fluor gőz vagy gáznemű 7 - Szilárd anyag

736 - Propilén-glikolmonometil-éter 75 - Króm (VI) vegyértékv vegyületei 999 - SZÉN-DIOXID Globe-Expert Kft

7 - Szilárd anyag

Hering Autoház Kereskedelmi És Szolgáltato Kft

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 151 - Toluol 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 162 - Propil-benzol 163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok 165 - Izo-propil-benzol 2 - Szén-monoxid 261 - METOXI PROPIL(2)-ACETÁT 266 - Butil-alkohol ( szekunder-butanol ) 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 301 - Etil-alkohol / etanol / 304 - Butil-alkoholok 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) 312 - Aceton 316 - Metil-izobutilketon 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 321 - Etil-acetát 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát

1

16

17

19

6

1

<0,5

<0,5

4

4

5

1

<0,5

<0,5

14

<0,5 <0,5

<0,5 1

<0,5 1

<0,5 1

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 1

<0,5 4

<0,5

2

2

3

6

2

1

16

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3

1

<0,5

4

17

13

13

17

5

4

3

72

9

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

9

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

19

24

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

4

1

<0,5

1

<0,5

<0,5

<0,5

6

<0,5

25

25

29

46

19

9

153

1

<0,5

<0,5

<0,5

6

4

5

16


Telephely

Szennyezőanyag 331 - Butil-glikol-acetát

2002

2003 <0,5

2004

<0,5

<0,5

2005

2006

<0,5

2007

2008

2

1

1

Összesen (kg) 4

360 - Etilén-glikolmonobutil-éter 469 - Tetrahidrofurán

<0,5

1

<0,5

1

1

<0,5

<0,5

3

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

64

66

74

11

<0,5

<0,5

215

22

1 25 375

1

12

7

8

52

11 554

1 25 416

33 916

9 696

8 128

9 056

123 141

1

1

1

4

5

4

<0,5

16

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

10 9

232 27

302 28

193 31

46 31

6 31

3 30

792 187

1

40

52

26

2

2

2

125

999 - SZÉN-DIOXID Hungarobest-Juh Kft

7 - Szilárd anyag

Ilpea-Profext Kft

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 16 - Sósav 2 - Szén-monoxid 207 - Vinilklorid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag

75

170

172

186

186

186

187

1 162

<0,5

<0,5 340 133

<0,5 368 224

<0,5 368 224

<0,5 368 224

<0,5 370 502

<0,5 2 431 798 <0,5

276 358

<0,5 340 133

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 151 - Toluol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

4

6

152 - Xilolok

<0,5

2

2

2

1

3

5

15

157 - Etil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

2

162 - Propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

3

5

<0,5

1

1

1

1

1

1

6

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

2

9

26

10

9

58

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

3

4

9

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

14

11

12

41

<0,5

17

17

20

11

12

16

93

<0,5 <0,5

13 <0,5

13 <0,5

15 <0,5

8 <0,5

8 <0,5

10 <0,5

67 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

999 - SZÉN-DIOXID Jász-Autóház Kft.

174

261 - METOXI PROPIL(2)-ACETÁT 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 301 - Etil-alkohol / etanol / 304 - Butil-alkoholok 307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol 312 - Aceton 313 - Metil-etil-keton / 2-butanon / 316 - Metil-izobutilketon 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 321 - Etil-acetát 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát 331 - Butil-glikol-acetát 500 - Benzin mint C, ásványolajból


Telephely

Jász-Plasztik Kft

Szennyezőanyag 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 103 - Bután 104 - Pentán 12 - Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) 151 - Toluol 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 160 - Sztirol 162 - Propil-benzol 165 - Izo-propil-benzol 2 - Szén-monoxid

2003

2004

2007

2008

<0,5 <0,5

<0,5 1 075

<0,5 1 075

2005 <0,5 1 254

2006 <0,5 2 072

5 2 668

7 2 518

Összesen (kg) 12 10 662

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

34

58

195

436

838

<0,5

<0,5 115 21 352 21 352

1 996

1 882

3 380

7 572

57 534

<0,5

<0,5

<0,5

97

97

97

305

596

<0,5 <0,5 <0,5

59 <0,5 <0,5

59 <0,5 <0,5

98 <0,5 <0,5

152 <0,5 <0,5

160 <0,5 <0,5

173 <0,5 <0,5

701 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

355

355

13 858

13 809

<0,5 13 086

<0,5

182

72 181

702 22 974 164 949

22 829 1 518

<0,5 30 536 14 731 2 259

9 903 1 495

72 084 6 683

243 134

702 164

<0,5

9

9

9

14

10

18

69

321 - Etil-acetát

<0,5

5

5

5

9

6

12

42


<0,5

3

3

3

5

3

7

24

<0,5

7

7

106

166

241

173

700

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1 211

1 211

2 536

4 772

6 232

3 873

19 835

5

5

5

8

46

83

59

211

90

339

339

449

604

887

645

3 353

<0,5

<0,5

<0,5

4 324

4 328

2 541

14 085

1 065 429

1 374 049

1 030 022

11 424 935

12 050 718

2 892 12 077 532

4 433 442

43 456 127

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6

151

151

153

144

8

48

661

68

729 - Butil-diglikol 973 - Összes szénhidrogén 999 - SZÉN-DIOXID

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag

81

68

69

65

22

124

497

<0,5

<0,5 <0,5 87 504 88 320

<0,5

<0,5 170 906

<0,5

83 144

<0,5 30 772

634 423

86 273

<0,5 87 504


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7

26

26

26

25

31

31

172

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

87 <0,5

8 <0,5 36 405 511

8 <0,5

8 <0,5

36 120 67

34 433 63

83 <0,5 30 669 6

83 <0,5 30 767 3

285 <0,5

92 271 20

8 <0,5 27 700 414

288 365 1 084

39

105

107

78

82

81

1

493

999 - SZÉN-DIOXID

Jászberényi Acélöntöde Kft /Jönt Kft/

2002

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 307 - Izo-propil-alkohol 312 - Aceton

340 - Merkaptánok / Tioalkoholok / 360 - Etilén-glikolmonobutil-éter 7 - Szilárd anyag

Jászberény Város Önkormányzata

175

2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 584 - Fluor gőz vagy gáznemű 7 - Szilárd anyag

54

1

2

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

57

140

384

408

364

513

597

61

2 467


Telephely Jászberényi Kossuth Zrt.

Szennyezőanyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

Jászberényi Vizgazdálkodási Kft

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

Klapka György Szakközép És Szakiskola Konkoly Termelö, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft

2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 980 - Összes szerves anyag C-ként 999 - SZÉN-DIOXID

Kukta Kft.

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

Liska J.Erosaramu Szakk.Jaszbe


Magyar Közút Kht. JNSZ Megyei Területi


176

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

43

1 477

4 384

4 413

446

2 656

661

14 080

151

92

238

239

24

144

62

950

12 577

1 716 2 773 172

1 722 2 791 415

470 282 638

1 024 1 679 927

475 18 379

18 550

<0,5

566 930 641

8 476 172

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

32

17

14

29

51

28

<0,5

171

383

202

36

37

57

139

<0,5

854

<0,5

<0,5 84 906

<0,5 156 252

<0,5 261 009

<0,5 278 869

<0,5 181 302

<0,5

192 952

<0,5 134 069

1 289 359

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

14

34

5

6

12

1

<0,5

72

59

168

406

48

38

23

<0,5

742

<0,5

<0,5 <0,5 39 360 80 884

<0,5 65 910

<0,5 84 548

<0,5 25 351

<0,5

111 724

<0,5 204 302

612 079

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

25

10

9

4

<0,5

52

6 643

164

164

140

131

118

91

7 451

505

45

45

48

42

41

27

753

<0,5

4

36

10

9

4

12

75

<0,5

11 20 53 750 59 306

19 52 097

<0,5 50 763

<0,5 43 583

65

1 291 196

15 101 776

1 652 471

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

64

5

4

5

5

5

11

99

87

764

87

65

88

88

46

1 225

<0,5

<0,5 192 052

<0,5 <0,5 256 069 259 118

<0,5 259 118

<0,5 139 999

<0,5

302 772

<0,5 256 069

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

626

164

147

134

62

48

<0,5

1 181

1 665 197

68

224

202

186

84

71

<0,5

835

<0,5

<0,5 139 150

<0,5 124 155

<0,5 109 483

<0,5

<0,5

<0,5

50 962

<0,5 41 522

<0,5

465 272

<0,5

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

3

27

14

15

15

15

<0,5

89

<0,5


Telephely Igazgatósága

Szennyezőanyag 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

38

34

18

19

19

19

<0,5

147

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

41 841 43 375

20 843

43 375

<0,5

270 406

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

152 - Xilolok

<0,5

1

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3

<0,5

<0,5

3


<0,5

<0,5

<0,5

3

18

6

3

30

<0,5

<0,5

<0,5

3

18

3

3

27


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

1

1

3

15

3

3

26

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

3

31

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

34

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

18 140

<0,5 20 287

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

38 427

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

95

94

189

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

55

55

110

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 106 141

<0,5

<0,5

<0,5 107 120

213 261

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

2

1

1

1

<0,5

6


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

261 - METOXI PROPIL-

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

Nagyboldogasszony 1 - Kén-oxidok ( SO2 és Kéttannyelvü SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 49 - Réz és vegyületei Cu-ként 530 - Ásványolaj gőzök 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID Plasztik-Print Szolgáltato És Kereskedelmi Kft

2004

151 - Toluol

360 - Etilén-glikolmonobutil-éter 500 - Benzin mint C, ásványolajból 7 - Szilárd anyag

Palmi-Top Kft.

2003

<0,5 43 779

157 - Etil-benzol

OzonHütötechnika Kereskedelmi És Szolgáltato Kft

2002

<0,5 77 193

999 - SZÉN-DIOXID Medauto Kft.

177

142 - Ciklohexán 151 - Toluol 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 162 - Propil-benzol 163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok


Telephely

Radics Ede Fényező

Szennyezőanyag (2)-ACETÁT

Romai Katolikus Egzházi Szeret

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

317 - Diaceton-alkohol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

598 - Paraffinszénhidrogének C9-től 143 - Metil-ciklohexán

<0,5

1

2

1

1

1

<0,5

6

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

151 - Toluol

8

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

8

152 - Xilolok

25

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

25

157 - Etil-benzol

5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

307 - Izo-propil-alkohol

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

64

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

64

11

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

11

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

203

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

12

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

12

22

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

22

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

11

31

<0,5

10

<0,5

<0,5

<0,5

52

137

25

<0,5

74

<0,5

<0,5

<0,5

236

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

90 846 18 175

<0,5

<0,5 166 922

<0,5

<0,5

<0,5

275 943

500 - Benzin mint C, ásványolajból 2 - Szén-monoxid 503 - Petróleum 530 - Ásványolaj gőzök

203

7 - Szilárd anyag


Ruukki Tisza Zrt

2002

312 - Aceton 315 - Ciklohexanon


Raporter Szerszámtervezö, Gyárto, Forgalmazo És Fémmegmunkálo Kft

178

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 151 - Toluol 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 16 - Sósav 160 - Sztirol 162 - Propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 712

2 365

1 783

453

98

147

66

7 624

6 070 1 964

5 056 1 122

3 559 789

2 245 594

1 704 489

3 194 658

4 633 810

26 461 6 426

<0,5 9

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 14

<0,5 21

<0,5 18

<0,5 <0,5

<0,5 62

166

153

136

<0,5

1 013

<0,5

331

227


592

1 189

829

541

442

620

453

4 666

916

415

290

266

205

244

141

2 477


<0,5

210

148

330

49

54

<0,5

791

2 718

2 721

1 718

1 261

1 921

1 673

2 449

14 461

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

295

<0,5

<0,5

<0,5

295

1 214

1 477

1 797

737

609

359

318

6 511

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

2

2

<0,5

5

818

221

161

84

70

41

<0,5

1 395

2 - Szén-monoxid 201 - Triklór-etilén ( TRI ) 261 - METOXI PROPIL(2)-ACETÁT 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 300 - Metil-alkohol / metanol / 301 - Etil-alkohol / etanol / 304 - Butil-alkoholok


Telephely

Szennyezőanyag 307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) 312 - Aceton 313 - Metil-etil-keton / 2-butanon / 315 - Ciklohexanon 316 - Metil-izobutilketon 317 - Diaceton-alkohol 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 321 - Etil-acetát

2002 <0,5

2003 <0,5

2004 <0,5

2005 119

2006 178

2007 41

2008 <0,5

Összesen (kg) 338

11 <0,5

<0,5 68

<0,5 46

396 215

452 278

370 273

426 161

1 655 1 041

41

<0,5

<0,5

40

59

18

<0,5

158

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

156

98

20

<0,5

<0,5

<0,5

274

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

<0,5

4

9

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

9

198

719

538

115

<0,5

<0,5

<0,5

1 570

1 257

7 204

4 889

1 804

1 222

1 976

2 793

21 145

180

106

75

456

558

396

205

1 976


<0,5

<0,5

<0,5

8

37

14

<0,5

59

351 - Fenol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

500 - Benzin mint C, ásványolajból 530 - Ásványolaj gőzök

239

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

109

<0,5

348

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3 528

1 916

1 003

1 446

1 478

1 907

1 370

12 648

7

176 2 204 617

304 928 058

298 690 963

85 363 295

<0,5 171 940

1 115 10 898 919


7 - Szilárd anyag 736 - Propilén-glikolmonometil-éter 999 - SZÉN-DIOXID

3 568 046

245 2 972 000

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 150 - Benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

151 - Toluol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 18

152 - Xilolok

<0,5

4

4

4

3

3

<0,5

157 - Etil-benzol

<0,5

1

1

1

<0,5

<0,5

<0,5

3

162 - Propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

1

1

1

<0,5

5

5

11

11

11

6

5

<0,5

49

2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 304 - Butil-alkoholok 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) 312 - Aceton 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID Scintilla Mérnöki Iroda Kft

179

307 - Izo-propil-alkohol 313 - Metil-etil-keton / 2-butanon / 35 - Nikkel és nem rákkeltő vegyületei

61

34

34

34

20

17

<0,5

200

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 <0,5

6 <0,5

6 <0,5

6 <0,5

5 1

4 <0,5

<0,5 <0,5

27 1

<0,5

<0,5 <0,5 33 728 33 728

<0,5

<0,5

20 327

<0,5 17 127

<0,5

40 742

<0,5 33 728

<0,5

179 380

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


Telephely

Signal-Print Nyomdaipari És Kereskedelmi Kft Structura Hungária Kft.

Szennyezőanyag 49 - Réz és vegyületei Cu-ként 84 - Ón és vegyületei Snként 7 - Szilárd anyag

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 151 - Toluol 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 160 - Sztirol

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5

2 1 <0,5

2 1 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

162 - Propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

164 - Trimetil-benzolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2 - Szén-monoxid

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 302 - Propil-alkolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

321 - Etil-acetát

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

4

5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 1

<0,5 1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

174

1 202

1 376

132

194

88

108

95

62

583

1 262

10 622

700

518

527

542

577

619

14 105

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

3

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

8

69

42

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

111

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

34 910

<0,5 21 274

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

56 184

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

11

11

8

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

30

133

133

96

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

362

<0,5

<0,5 <0,5 52 824 38 133

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

143 781

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

304 - Butil-alkoholok 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) 312 - Aceton

331 - Butil-glikol-acetát 7 - Szilárd anyag 736 - Propilén-glikolmonometil-éter 999 - SZÉN-DIOXID Szatmári Malom Kft

180

7 - Szilárd anyag 7 - Szilárd anyag

Szekuritás Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft


Tabula-96 Számviteli És Szolgáltato Kft


TBG HungáriaBeton Kft.

52 824

7 - Szilárd anyag <0,5

<0,5


Telephely

Terjéki Autóház Kft

Szennyezőanyag

Trend Szerszám, Célgép, Müanyagipari És Kereskedelmi Kft

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

5

17

4

<0,5

26

152 - Xilolok

<0,5

<0,5

4

5

11

6

7

33

157 - Etil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

1

3

1

2

7

160 - Sztirol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

162 - Propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1


<0,5

<0,5

48

10

<0,5

1

3

62

<0,5

<0,5

1

1

<0,5

<0,5

1

3

2 - Szén-monoxid

<0,5

<0,5

1

1

<0,5

1

2

5

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 308 - Butil-alkohol

<0,5

<0,5

6

5

3

2

2

18

<0,5

<0,5

1

1

1

2

3

8

312 - Aceton

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 321 - Etil-acetát

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

4

8

<0,5

<0,5

14


<0,5

<0,5

1

1

<0,5

8

16

26

<0,5

<0,5

37

27

<0,5

1

2

67


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

2

2

10

5 125

6 445

5 668

61 093

<0,5

<0,5

2 2 23 023 20 832


<0,5

<0,5

<0,5

1

7

4

1

13

<0,5

<0,5

<0,5

7

33

20

18

78


<0,5

<0,5

<0,5

20

90

55

47

212

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1 146 006

<0,5 103 019

3

<0,5 67 084

2 247 267

563 376 20

999 - SZÉN-DIOXID Topsystem Ipari És Kereskedelmi Kft

2002

151 - Toluol

999 - SZÉN-DIOXID Tesco-Globál Áruházak Zrt.

181

<0,5

<0,5

104 - Pentán

11

5

3

1

<0,5

<0,5

<0,5

105 - Hexán

15

7

4

2

<0,5

<0,5

<0,5

28

151 - Toluol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

152 - Xilolok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


59

28

15

8

<0,5

<0,5

<0,5

110

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

3 <0,5

3 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

1 <0,5

1 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

2 2

2 2

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

1 1

1 1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

8

8

151 - Toluol 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok 300 - Metil-alkohol / metanol / 307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) 312 - Aceton 315 - Ciklohexanon


Telephely

Szennyezőanyag 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 321 - Etil-acetát 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát

Trend Szerszám, Célgép, Müanyagipari És Kereskedelmi Kft

157 - Etil-benzol 163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok

315 - Ciklohexanon 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 321 - Etil-acetát

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

2

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

26

26

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

2

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

<0,5 <0,5

<0,5 1

<0,5 2

<0,5 2

<0,5 1

<0,5 1

<0,5 <0,5

<0,5 7

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

3

8

13

12

10

8

<0,5

54

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1


21

44

70

61

52

41

<0,5

289

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

151 - Toluol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1

<0,5

1

152 - Xilolok

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

23 3

9 1

32 4

157 - Etil-benzol 160 - Sztirol

Turbo Autojavito És Kereskedelmi Kft

2002

152 - Xilolok

300 - Metil-alkohol / metanol / 307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol

Truka Kft.

182

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

162 - Propil-benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok 2 - Szén-monoxid

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

60

26

86

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 304 - Butil-alkoholok

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

14

6

20

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

1

6

312 - Aceton

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

<0,5

2

316 - Metil-izobutilketon 321 - Etil-acetát

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

30

12

42

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

360 - Etilén-glikolmonobutil-éter 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 7

<0,5 24

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5 17 13 463

5 983

19 446

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 143 - Metil-ciklohexán

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

151 - Toluol

2

12

12

8

8

4

<0,5

46

152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 162 - Propil-benzol

34 7

34 7

34 7

29 9

26 4

10 3

<0,5 <0,5

167 37

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

163 - 1,2,4,-Trimetilbenzol (Pseudokumol)

<0,5

5

5

2

1

<0,5

<0,5

13


Telephely

Szennyezőanyag 164 - Trimetil-benzolok 165 - Izo-propil-benzol 2 - Szén-monoxid 261 - METOXI PROPIL(2)-ACETÁT 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát

Városi Kincstár

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

2

3

3

2

1

<0,5

<0,5

11

<0,5

<0,5

<0,5

5

5

<0,5

<0,5

10

27 15

41 15

41 15

19 1

18 1

6 6

<0,5 <0,5

152 53

<0,5

<0,5

<0,5

2

2

<0,5

<0,5

4

112

112

112

79

59

20

<0,5

494

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

1

1

1

<0,5

3


<0,5

<0,5

<0,5

23

20

<0,5

<0,5

43

<0,5

<0,5 27 678

9

8

22

26 162

23 710

5 11 282

<0,5

18 345

<0,5 27 678

<0,5

134 855

6

9

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

15

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 2 - Szén-monoxid

2 <0,5

2 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

4 <0,5

<0,5

<0,5

22

22

22

22

22

110


<0,5

<0,5

4

4

4

4

4

20

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5


<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

14

84

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

98

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

170 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

242 <0,5

86 711

72 <0,5 974 506

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1 061 217

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

13

16

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

29

157

67

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

224

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

109 606

<0,5 48 202

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

157 808

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

7

91

4

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

95

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

70 352

<0,5 14 205

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

84 557

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

4

49

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

53

57

19

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

76

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

999 - SZÉN-DIOXID UDVARI EC

183

2 - Szén-monoxid

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag


Telephely

Szennyezőanyag 999 - SZÉN-DIOXID 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID

184

2002 33 458

2003 40 567

<0,5 5

2004

2005

2006

2007

2008

Összesen (kg)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

74 025

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

142

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

147

70

71

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

141

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

41 360

<0,5 130 108

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

171 468

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

5

1

6

6

5

5

5

33

40

33

32

32

255

<0,5 <0,5 121 788 101 839

<0,5 98 417

<0,5 97 834

<0,5

69

9

40

<0,5

<0,5 13 570

<0,5 120 939

45 668

600 055 Formázott: Felsorolás és számozás


185

Zagyva folyó vízminőség-mérési adatai

2. sz. melléklet

Zagyva (Jásztelek 2009. év) Anyagnév

Mérésszám

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

P90

120737 - Nitrit [milligramm/liter]

1

0,08

0,08

0,08

0

0,08

121822 - Pentaklór-fenol [mikrogramm/liter]

1

0,02

0,02

0,02

0

0,02

155898 - Nonilfenolok [milligramm/liter]

1

0

0

0

0

0

155908 - Oktilfenolok [milligramm/liter]

2

0

0

0

0

0

156075 - pH (labor mérés) 156754 - Ammónia-ammónium-nitrogén [milligramm/liter]

1

8,21

8,21

8,21

0

8,21

1

0,06

0,06

0,06

0

0,06

157472 - Higany (oldott) [mikrogramm/liter]

1

0,04

0,04

0,04

0

0,04

157665 - Klorofill-a [mikrogramm/liter]

1

10,4

10,4

10,4

0

10,4

158109 - Ortofoszfát [mikrogramm/liter]

1

670

670

670

0

670

158154 - Összes foszfor [mikrogramm/liter]

1

250

250

250

0

250

158420 - Oxigén (oldott) [milligramm/liter]

1

10,2

10,2

10,2

0

10,2

158439 - Hidrogén-karbonát [milligramm/liter]

1

399,55

399,55

399,55

0

399,55

158448 - Karbonát [milligramm/liter] 158484 - Összes szerves nitrogén (N-ben) [milligramm/liter] 158970 - Biokémiai oxigénigény (BOI5) [milligramm/liter]

1

27

27

27

0

27

1

0,38

0,38

0,38

0

0,38

1

2,1

2,1

2,1

0

2,1

159001 - Oxigénfogyasztás (KOId) eredeti [milligramm/liter]

1

15

15

15

0

15

159047 - Oxigénfogyasztás (KOIps) eredeti [milligramm/liter]

1

6,7

6,7

6,7

0

6,7

159294 - Levegő hőmérséklet [°C]

1

13

13

13

0

13

159322 - Vízhőmérséklet [°C]

1

11,3

11,3

11,3

0

11,3

159368 - Szag

1

0

0

0

0

0

159405 - Összes nitrogén [mikrogramm/liter]

1

3,53

3,53

3,53

0

3,53

159469 - Vezetőképesség [mikroSiemens/centiméter]

1

1056

1056

1056

0

1056

159487 - Oldott oxigén (oxigén telítettségi százalék) [százalék]

1

93

93

93

0

93

160551 - Nitrit-nitrogén (NO2-N) [milligramm/liter]

1

0,02

0,02

0,02

0

0,02

160560 - Nitrát-nitrogén (NO3-N) [milligramm/liter]

1

3,06

3,06

3,06

0

3


186

Zagyva (Szentlőrinckáta) Anyagnév

Mérésszám

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

P90

120700 - Szulfát [milligramm/liter]

4

150

206

187,5

22,51

205,4

120728 - Nitrát [milligramm/liter]

4

12

24,5

17,75

4,62

22,85

120737 - Nitrit [milligramm/liter]

4

0,14

0,38

0,24

0,09

0,34

120746 - Ammónium [milligramm/liter]

4

0,08

2,06

0,76

0,77

1,61

120975 - Fenol [mikrogramm/liter]

4

2

4

2,5

0,87

3,4

141385 - Nátrium [milligramm/liter]

4

51

74

62,5

8,14

70,7

146867 - Vas [milligramm/liter]

4

0,18

0,74

0,39

0,23

0,65

155164 - Kálium [milligramm/liter]

4

13

16

14,12

1,14

15,4

155173 - Magnézium [milligramm/liter]

4

45

63,5

56,88

7,08

62,6

155182 - Kalcium [milligramm/liter]

4

108

144

126,75

14,41

141,9

155201 - Klorid [milligramm/liter]

4

47

73

60,25

9,73

70,6

156057 - pH (helyszíni mérés)

4

7,9

8

7,95

0,05

8

156075 - pH (labor mérés)

4

8,15

8,25

8,2

0,05

8,25

156286 - Szerves szén (TOC) összesen, mint összes C, vagy COD/3 [milligramm/liter]

3

7,1

18

12,37

4,46

16,8

156754 - Ammónia-ammónium-nitrogén [milligramm/liter]

4

0,06

1,6

0,59

0,6

1,25

156772 - Anionaktív detergensek [mikrogramm/liter]

4

45

105

70

22,91

96

157665 - Klorofill-a [mikrogramm/liter]

4

1,2

20

12,8

7,14

19,1

157803 - Mangán (oldott) [milligramm/liter]

4

0,04

0,22

0,14

0,07

0,21

158071 - Oldott vas [milligramm/liter]

4

0,02

0,02

0,02

0

0,02

158109 - Ortofoszfát [mikrogramm/liter]

4

346

489

436

54,45

482,1

158154 - Összes foszfor [mikrogramm/liter]

4

430

640

552,5

84,08

634

158420 - Oxigén (oldott) [milligramm/liter]

4

7,5

11

8,88

1,29

10,25

158439 - Hidrogén-karbonát [milligramm/liter]

4

414,9

558,3

498,83

54,01

550,08

158448 - Karbonát [milligramm/liter]

4

0

0

0

0

0

158484 - Összes szerves nitrogén (N-ben) [milligramm/liter]

4

1,05

1,65

1,25

0,23

1,51

158970 - Biokémiai oxigénigény (BOI5) [milligramm/liter]

4

2,4

4,2

3,35

0,65

4,02

158998 - Nátrium-egyenérték [egyenérték (mg egyenértéktömeggel osztva)/l]

4

2,22

3,22

2,72

0,35

3,08

159001 - Oxigénfogyasztás (KOId) eredeti [milligramm/liter]

4

19

26

21,25

2,77

24,2


187

159047 - Oxigénfogyasztás (KOIps) eredeti [milligramm/liter]

4

4,1

8,3

5,8

1,54

7,46

159083 - Összes lebegő anyag [milligramm/liter]

4

13

63

32

20,51

55,5

159092 - Összes oldott anyag [milligramm/liter]

4

680

946

827,75

100,26

928,3

159184 - Metilorange-lúgosság (m-lúgosság) [mval/liter]

4

6,8

9,15

8,17

0,88

9,01

159193 - Fenolftalein-lúgosság (p-lúgosság) [mval/liter]

4

0

0

0

0

0

159294 - Levegő hőmérséklet [°C]

4

-6

17

8,75

9,01

16,4

159304 - Vízállás a mintavétel helyén [centiméter]

4

48

113

74

25,47

103,1

159313 - Vízhozam a mintavétel helyén [köbméter/másodperc]

4

1,81

4,87

3,02

1,2

4,4

159322 - Vízhőmérséklet [°C]

4

0,3

18,4

9,75

6,94

17,05

159340 - Szín (érzékelés szerint)

4

112

118

115,75

2,49

118

159368 - Szag

4

0

0

0

0

0

159405 - Összes nitrogén [mikrogramm/liter]

4

4,49

8,3

5,93

1,45

7,57

159432 - Átlátszóság (Íráspróba) [milliméter]

4

120

350

272,5

93,91

350

159469 - Vezetőképesség [mikroSiemens/centiméter]

4

905

1220

1101,25

127,89

1217

159478 - Összes beta-aktivitás [Bq/liter]

4

0,31

0,73

0,44

0,17

0,63

159487 - Oldott oxigén (oxigén telítettségi százalék) [százalék]

4

68,9

82,6

76,9

5,25

81,94

159496 - Szabad széndioxid (vízben) [milligramm/liter]

4

6,5

11

9,12

1,95

11

159506 - Összes keménység [CaOmg/l]

4

254,5

347,4

308,05

35,36

342,39

159515 - Karbonát vagy változó keménység [CaOmg/l]

4

190,4

256,2

228,9

24,78

252,42

159542 - Kation összeg (egyenérték) [egyenérték (mg egyenértéktömeggel osztva)/l]

4

11,65

15,51

14,08

1,57

15,49

159551 - Anion összeg (egyenérték) [egyenérték (mg egyenértéktömeggel osztva)/l]

4

11,25

15,23

13,78

1,59

15,18

4

0

0

0

0

0

4

20

100

55

29,58

88

3

0,04

1,47

0,95

0,65

1,45

4

0,04

0,11

0,07

0,03

0,1

4

2,71

5,54

4,01

1,05

5,16

4

2,84

7,18

4,68

1,6

6,47

159771 - Daphnia teszt 160010 - Kőolaj és termékei [mikrogramm/liter] 160029 - Összes algaszám [10^6 db (individuum)/l] 160551 - Nitrit-nitrogén (NO2-N) [milligramm/liter] 160560 - Nitrát-nitrogén (NO3-N) [milligramm/liter] 160643 - Ásványi nitrogén [milligramm/liter]

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja NATURA 2000 területek helyrajzi számos listája

188 3. sz. melléklet

Jászság (különleges madárvédelmi területek) 097/3 , 0101/1, 0101/2, 0103/1, 0103/3, 0103/4, 0103/5, 0104, 0105/2, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/8, 0105/9,0105/11, 0105/12, 0105/56, 0105/57, 0105/58, 0105/59, 0105/60, 0113, 0117/2, 0117/3, 0117/5, 0117/6, 0117/7,0117/8, 0117/9, 0117/10, 0117/11, 0117/12, 0117/13, 0117/16, 0117/17, 0117/18, 0117/19, 0117/20, 0117/21, 0117/22,0117/23, 0117/24, 0117/25, 0117/26, 0117/27, 0118, 0119/2, 0119/3, 0119/4, 0119/5, 0119/6, 0119/7, 0119/8, 0119/9,0119/11, 0119/12, 0120, 0121/2, 0121/3, 0121/5, 0121/6, 0121/8, 0121/9, 0121/10, 0121/11, 0121/12, 0121/13,0121/15, 0121/16, 0121/17, 0121/18, 0121/19, 0122, 0123/2, 0123/4, 0123/5, 0124, 0125/2, 0125/3, 0125/4, 0125/5,0125/6, 0125/9, 0125/10, 0125/12, 0125/13, 0125/14, 0125/15, 0125/16, 0125/17, 0125/18, 0125/19, 0125/20, 0125/21,0126, 0127/2, 0127/4, 0127/5, 0127/7, 0127/9, 0127/10, 0127/11, 0127/12, 0128/1, 0128/2, 0128/3, 0128/5, 0128/6,0128/7, 0128/8, 0128/9, 0128/10, 0128/11, 0128/13, 0128/14, 0128/15, 0128/16, 0128/17, 0128/20, 0128/21, 0128/22,0128/23, 0128/24, 0128/25, 0129, 0130/2, 0130/3, 0130/4, 0130/5, 0130/6, 0130/7, 0130/8, 0130/9, 0130/10, 0130/11,0130/12, 0130/13, 0130/14, 0130/15, 0130/17, 0130/18, 0130/20, 0130/21, 0130/22, 0130/23, 0130/24, 0130/25,0130/26, 0130/27, 0130/28, 0130/29, 0130/30, 0130/31, 0130/33, 0130/34, 0130/35, 0130/36, 0130/37, 0130/38,0130/39, 0130/40, 0131, 0132/3, 0132/5, 0132/8, 0132/9, 0132/11, 0132/12, 0132/15, 0132/16, 0132/17, 0132/18,0132/19, 0132/21, 0132/22, 0132/24, 0132/25, 0132/26, 0133, 0135/2, 0135/3, 0135/4, 0135/5, 0135/6, 0135/7, 0135/8,0135/9, 0135/10, 0135/11, 0135/12, 0135/13, 0135/14, 0135/15, 0135/16, 0135/17, 0135/18, 0135/19, 0135/20,0135/21, 0135/22, 0135/23, 0135/24, 0136, 0137/2, 0137/3, 0137/4, 0137/5, 0137/6, 0137/7, 0137/8, 0137/9, 0137/10,0138, 0139/2, 0139/3, 0139/4, 0139/5, 0139/7, 0139/8, 0140, 0141/1, 0141/2, 0142, 0143/2, 0143/3, 0143/4, 0143/5,0143/6, 0143/7, 0144, 0145/3, 0145/7, 0145/8, 0145/9, 0145/10, 0145/15, 0145/16, 0145/17, 0145/18, 0145/19,0145/20, 0145/21, 0145/22, 0145/23, 0145/24, 0145/25, 0146, 0147/2, 0147/3, 0147/4, 0147/5, 0147/6, 0147/8, 0147/9,0147/10, 0147/11, 0147/12, 0147/13, 0147/14, 0147/15, 0148, 0149, 0150/2, 0150/3, 0150/4, 0150/5, 0150/6, 0151,0152/2, 0152/3, 0152/4, 0152/5, 0152/6, 0152/7, 0152/8, 0152/9, 0152/10, 0152/11, 0152/13, 0152/15, 0152/23,0152/24, 0152/25, 0152/26, 0152/27, 0152/28, 0152/29, 0152/30, 0152/31, 0152/32, 0152/33, 0152/34, 0152/35, 0153,0154/3, 0154/4, 0154/6, 0154/7, 0154/8, 0154/9, 0155, 0156/2, 0156/3, 0156/4, 0156/5, 0156/7, 0156/8, 0156/9,0156/10, 0156/12, 0156/13, 0156/14, 0156/15, 0156/16, 0156/17, 0156/18, 0156/19, 0156/20, 0156/21, 0156/22,0156/23, 0158, 0159/2, 0159/3, 0159/4, 0159/5, 0159/6, 0159/7, 0159/9, 0159/10, 0159/11, 0159/12, 0160, 0161/1,0161/3, 0161/4, 0161/5, 0161/6, 0162, 0163, 0164, 0165, 0166/2, 0166/3, 0166/4, 0166/5, 0166/6, 0166/7, 0166/8,0166/9, 0166/10, 0166/11, 0166/12, 0166/14, 0166/15, 0166/16, 0167, 0168/2, 0168/4, 0168/5, 0168/6, 0168/7, 0168/8,0168/9, 0168/10, 0168/11, 0168/12, 0168/13, 0168/14, 0169, 0170/2, 0170/3, 0170/5, 0170/7, 0170/9, 0170/10,0170/11, 0170/12, 0170/13, 0170/14, 0170/15, 0170/16, 0170/17, 0171, 0195/1, 0195/2, 0195/3, 0195/4, 0195/6,0195/8, 0195/9, 0195/10, 0195/11, 0195/12, 0195/13, 0195/14, 0195/15, 0195/16, 0195/17, 0195/18, 0195/19, 0195/20,0195/21, 0195/22, 0195/23, 0195/24, 0195/25, 0195/26, 0195/27, 0195/28, 0195/29, 0195/30, 0195/31, 0195/32,0195/33, 0195/34, 0195/35, 0195/36, 0195/37, 0195/38, 0195/39, 0195/40, 0195/41, 0195/42, 0196, 0197/2, 0197/3,0197/4, 0197/5, 0197/6, 0197/7, 0198, 0199/2, 0199/3, 0199/4, 0199/5, 0199/6, 0200/1, 0200/2, 0200/3, 0201, 0202,0203/2, 0203/3, 0203/4, 0203/5, 0204/1, 0204/2, 0205/2, 0205/4, 0205/5, 0205/6, 0205/7, 0205/8, 0205/10, 0205/11,0205/12, 0206, 0207, 0208/1, 0208/2, 0208/3, 0209, 0210/1, 0210/2, 0211, 0212, 0213/2, 0213/3, 0213/4, 0213/5,0213/6, 0213/7, 0213/8, 0213/9, 0214, 0215/2, 0215/3, 0215/5, 0215/6, 0215/7, 0215/10, 0215/11, 0215/12, 0215/13,0215/14, 0215/15, 0215/16, 0215/17, 0215/18, 0215/19, 0216, 0217/1, 0217/2, 0218/1, 0218/2, 0219, 0220, 0221/2,0221/3, 0221/4, 0221/5, 0221/6, 0221/7, 0221/8, 0221/9, 0221/10, 0221/11, 0221/13, 0221/14, 0221/15, 0221/16,0221/18, 0221/19, 0221/20, 0221/21, 0221/22, 0221/23, 0221/24, 0222, 0223/2, 0223/3, 0223/4, 0223/5, 0223/6,0223/7, 0223/8, 0223/10, 0223/11, 0223/12, 0223/13, 0223/14, 0223/15, 0223/16, 0223/17, 0223/18, 0223/19, 0223/20,0223/22, 0223/23, 0223/24, 0224, 0225/2, 0225/5, 0225/6, 0225/7, 0225/9, 0225/10, 0225/11, 0225/12, 0225/13,0225/14, 0225/15, 0225/16, 0225/17, 0225/18, 0225/19, 0225/20, 0225/21, 0225/22, 0225/23, 0226, 0227/1, 0227/2,0227/3, 0227/4, 0227/6, 0227/7, 0228/1, 0228/2, 0228/3, 0229/1, 0230/2, 0230/3, 0230/4, 0230/5, 0230/7, 0230/8,0230/9, 0230/10, 0230/11, 0230/12, 0230/13, 0230/14, 0230/15, 0230/16, 0230/17, 0231/2, 0231/3, 0231/7, 0231/10,0231/11, 0231/12, 0231/14, 0231/15, 0231/16, 0231/17, 0231/19, 0231/21, 0231/22, 0231/23, 0231/24, 0231/25,0231/26, 0231/27, 0231/28, 0231/29, 0231/30, 0231/31, 0231/32, 0232, 0233/2, 0233/6, 0233/7, 0233/8, 0233/9,0233/10, 0233/13, 0233/14, 0233/15, 0233/16, 0233/17, 0233/18, 0233/19, 0233/20, 0233/21, 0233/22, 0233/23,0233/24, 0233/25, 0233/26, 0233/27, 0233/28, 0233/29, 0233/30, 0233/31, 0233/32, 0233/33, 0233/36, 0233/38,0233/39, 0233/40, 0233/41, 0233/42, 0233/43, 0233/44, 0233/46, 0233/48, 0233/49, 0233/50, 0233/51, 0233/52,0233/53, 0234, 0235/2, 0235/3, 0235/10, 0235/11, 0235/12, 0235/13, 0235/14, 0235/15, 0235/16, 0235/17, 0235/18,0235/19, 0235/20, 0235/21, 0235/22, 0235/23, 0235/24, 0235/25, 0235/26, 0235/27, 0235/28, 0235/29, 0235/30,0235/31, 0235/32, 0235/33, 0235/34, 0235/35, 0235/36, 0235/37, 0235/38, 0235/39, 0235/40, 0235/41, 0235/42,0235/43, 0236, 0237/2, 0237/3, 0237/4, 0238/2, 0238/3, 0238/4, 0238/5, 0238/6, 0238/7, 0238/10, 0238/11, 0238/12,0238/13, 0238/14, 0238/17, 0238/18, 0238/19, 0238/21, 0238/22, 0238/23, 0238/24, 0238/25, 0238/26, 0238/27,0238/28, 0238/29, 0238/30, 0238/31, 0238/32, 0238/33, 0239, 0240/2, 0240/3, 0240/5, 0240/6, 0240/7, 0240/8, 0240/9,0240/11, 0240/13, 0240/14, 0240/15, 0240/16, 0240/17, 0240/18, 0240/19, 0240/20, 0240/21, 0240/22, 0240/23, 0241,0242/2, 0242/4, 0242/5, 0242/6, 0242/7, 0242/8, 0242/9, 0242/10, 0242/11, 0242/12, 0242/13, 0242/14, 0242/15,0242/16, 0242/17, 0242/18, 0242/19, 0242/20, 0242/21, 0242/22, 0242/23, 0242/24, 0242/25, 0242/26, 0242/27,0242/28, 0242/29, 0242/30, 0242/31, 0242/32, 0242/33, 0242/34, 0242/35, 0242/36, 0242/37, 0242/38, 0242/39,0242/40, 0242/41, 0242/42, 0242/43, 0242/44, 0242/45, 0242/46, 0242/47, 0242/48, 0242/49, 0242/50,


189

0242/51,0242/52, 0243, 0246, 0247/2, 0247/3, 0247/4, 0247/5, 0247/6, 0247/7, 0247/9, 0247/10, 0248/2, 0248/3, 0248/4, 0249,0250, 0251, 0252/2, 0252/3, 0252/4, 0252/5, 0252/6, 0252/7, 0252/8, 0252/9, 0252/10, 0252/11, 0252/12, 0252/13,0252/14, 0252/15, 0252/16, 0252/17, 0252/18, 0252/19, 0252/20, 0252/21, 0252/22, 0252/24, 0252/26, 0252/27,0252/28, 0252/29, 0252/30, 0252/31, 0252/32, 0252/33, 0252/34, 0252/35, 0252/36, 0252/37, 0252/38, 0252/39,0252/41, 0252/42, 0252/43, 0252/44, 0252/45, 0252/46, 0253, 0254/2, 0254/3, 0254/6, 0254/8, 0254/9, 0254/10,0254/12, 0254/13, 0254/15, 0254/16, 0254/17, 0254/18, 0254/19, 0254/20, 0254/21, 0254/22, 0254/23, 0254/24,0254/25, 0254/26, 0254/27, 0254/28, 0254/29, 0254/31, 0254/32, 0254/33, 0277, 0278/1, 0278/3, 0278/4, 0278/5,0278/6, 0278/7, 0278/8, 0278/9, 0278/10, 0279, 0280, 0281/1, 0281/2, 0281/3, 0281/4, 0281/5, 0281/6, 0282/2, 0282/4,0282/5, 0282/6, 0282/7, 0282/8, 0282/9, 0282/10, 0283/1, 0283/2, 0284/2, 0284/3, 0284/4, 0284/5, 0284/6, 0284/7,0284/8, 0284/9, 0284/10, 0285/1, 0285/2, 0285/3, 0285/4, 0285/5, 0286/2, 0286/3, 0286/5, 0286/6, 0286/7, 0286/8, 0286/9, 0286/10, 0286/11, 0286/12, 0286/13, 0286/14, 0286/15

Hajta mente 0768/13a, 0768/13b, 0768/13d, 0769, 0770/2, 0770/3, 0770/5, 0770/6a, 0770/6b, 0770/6c, 0770/6d, 0770/6f, 0770/6g,0770/7a, 0770/7b, 0770/8, 0770/9a, 0770/9b, 0770/9c, 0770/10, 0771, 0772/2, 0772/3a, 0772/3b, 0772/4, 0772/5a,0772/5b, 0773, 0774, 0775/5a, 0775/5b, 0775/6, 0775/7, 0775/8a, 0775/8b, 0775/11, 0775/12a, 0775/12b, 0775/13,0775/14, 0775/16, 0775/17, 0775/18, 0775/19, 0775/20, 0775/21, 0775/22, 0775/23, 0775/24, 0775/25, 0775/26,0775/27, 0775/28, 0775/29, 0775/30, 0775/32, 0775/33, 0775/34, 0775/35, 0775/36, 0775/37a, 0775/37b, 0775/37c,0775/38, 0775/39a, 0775/39b, 0775/39c, 0775/40, 0775/41, 0775/42, 0775/43, 0775/44, 0775/45, 0775/48a, 0775/48b,0775/48c, 0775/48d, 0775/49a, 0775/49b, 0775/49c, 0775/50a, 0775/53, 0775/54, 0775/56, 0775/57, 0775/58, 0775/59,0780, 0781/14, 0796/14a, 0796/14b, 0796/14f, 0796/14g, 0796/14h, 0796/14j, 0797a, 0797b, 0797c, 0798/1a, 0798/1b,0798/1c, 0798/2a, 0798/2b, 0798/3, 0799, 0800/1, 0800/2, 0800/3, 0800/4a, 0800/4b, 0800/5, 0800/6, 0801, 0802,0803/1a, 0803/1b, 0803/2, 0803/4a, 0803/4b, 0803/7, 0804, 0806/10, 0807/1, 0807/2, 0807/3, 0807/4a, 0807/4b,0808/1a, 0808/1b, 0808/1c, 0808/3a, 0808/3b, 0808/4, 0810, 0811/2, 0811/3c, 0811/3d, 0812/6, 0812/8a, 0812/8b,0812/9, 0812/16a, 0812/16c, 0812/16d, 0812/16j

Borsóhalmi legelő 0139/2, 0139/7c, 0139/8a, 0140, 0141/1b, 0141/2b, 0142, 0143/3b, 0143/4b, 0143/6b, 0143/7b, 0144, 0145/7, 0145/22,0145/17b, 0145/18b, 0145/19b, 0146, 0147/3, 0147/4, 0147/5, 0147/6, 0147/8, 0147/9, 0147/12, 0147/13, 0147/14,0147/10a, 0148, 0149, 0150/2, 0150/3, 0150/4b, 0150/4c, 0150/6b, 0151, 0152/2, 0152/3, 0152/4, 0152/5, 0152/6,0152/7, 0152/8, 0152/9, 0152/10, 0152/11, 0152/23, 0152/24, 0152/29, 0152/30, 0152/31, 0152/32, 0152/33, 0152/34,0152/35, 0152/25c, 0152/27b, 0152/27d, 0152/28b, 0153, 0154/6, 0155, 0159/3, 0159/4b, 0159/4c, 0159/7b, 0160,0161/1, 0161/6b, 0163, 0164, 0165, 0166/2, 0166/3, 0166/4, 0166/5, 0166/6, 0166/7, 0166/8, 0166/9, 0166/10, 0166/11,0166/12, 0166/14, 0166/15, 0166/16, 0167, 0169, 0170/2, 0170/16b, 0170/16c, 0170/16d, 0171, 0172/2, 0172/19,0172/4a, 0172/6a, 0173, 0174/1, 0174/3, 0174/4, 0174/5, 0174/6, 0174/7, 0174/8, 0174/9, 0174/10, 0174/11, 0174/12,0174/13, 0174/14, 0174/15, 0174/16, 0174/17, 0174/18, 0174/19, 0174/20, 0174/21, 0174/22, 0174/23, 0194a, 0195/8,0200/2, 0201, 0202, 0203/2, 0203/3, 0203/5, 0204/1, 0207, 0208/1, 0208/2, 0210/1, 0210/2, 0211, 0212, 0214, 0215/2,0215/3, 0215/5, 0215/6, 0215/10, 0215/11, 0215/16, 0215/17, 0215/18, 0215/19, 0215/7b, 0216, 0217/1, 0217/2,0218/1, 0218/2, 0219, 0220, 0221/2, 0221/3, 0221/4, 0221/5, 0221/6, 0221/7, 0221/8, 0221/9, 0221/10, 0221/11,0221/13, 0221/14, 0221/15, 0221/16, 0221/18, 0221/19, 0221/20, 0221/21, 0221/22, 0221/23, 0221/24, 0222, 0223/2,0223/3, 0223/4, 0223/5, 0223/6, 0223/7, 0223/8, 0223/10, 0223/11, 0223/12, 0223/13, 0223/14, 0223/15, 0223/16,0223/17, 0223/18, 0223/19, 0223/20, 0223/22, 0223/23, 0223/24, 0225/2, 0225/5, 0225/6, 0225/7, 0225/12, 0225/13,0225/10a, 0225/11a, 0225/14b, 0225/15b, 0225/17b, 0225/18b, 0226, 0227/2, 0227/3, 0227/4, 0227/6, 0228/1, 0228/2,0229/1, 0231/12, 0231/25, 0231/26, 0231/27, 0231/28, 0231/29, 0231/30, 0231/31, 0231/32, 0231/10b, 0231/19a,0231/19b, 0232, 0233/6, 0233/7, 0233/8, 0233/13, 0233/14, 0233/15, 0233/16, 0233/17, 0233/18, 0233/31, 0233/32,0233/33, 0233/36, 0233/43, 0233/44, 0233/46, 0233/50, 0233/51, 0233/52, 0233/53, 0233/20a, 0233/20c, 0233/21a,0233/21c, 0233/22a, 0233/22c, 0233/23a, 0233/23c, 0233/24a, 0233/24c, 0233/25a, 0233/25c, 0233/26a, 0233/26c,0233/27a, 0233/27c, 0233/28a, 0233/28c, 0233/29a, 0233/29c, 0233/30a, 0233/30c, 0233/48b, 0233/9c, 0234, 0235/3,0235/10, 0235/11, 0235/12, 0235/13, 0235/14, 0235/15, 0235/20, 0235/22, 0235/24, 0235/25, 0235/26, 0235/27,0235/28, 0235/29, 0235/30, 0235/31, 0235/32, 0235/33, 0235/34, 0235/35, 0235/36, 0235/37, 0235/38, 0235/39,0235/40, 0235/41, 0235/42, 0235/43, 0254/16b Jászsági Zagyva ártér 011/1, 011/2, 011/3, 011/5, 011/6, 012, 013, 014, 015/1, 015/2, 016, 020/16, 020/17, 020/19, 021/1, 022, 023, 024/1,024/2, 025, 027/1, 027/2, 028/1, 028/2, 029, 030/1, 032, 035


190 4. sz.. melléklet

ZÖLDFELÜLETI ÉRTÉKEK

1.) Ferencesek tere az övező utcák fasoraival Helyrajzi szám: 6462 Területe: 1,2975 ha 2.) A Ferences-kolostor kertje Helyrajzi szám: 6460 Területe: 2,3919 ha 3.) Margit –sziget az azt övező Zagyva mederrel és a mellette lévő fasorokkal Helyrajzi szám: 6450/1; 6450/4; 6449; 6452 Területe: cca. 2,8 ha 4.) Szentháromság tér, Lehel vezér tér, Fürdő u., Holló András u. zöldfelületei, fasorai az érintett Városi Zagyvaszakasszal együtt Helyrajzi szám: 6379; 6380; 6378; 3910/1; 3910/2; 3902/2; 6376; 1888; 3902/1; 3928; 3924; 3931 Területe: cca. 3,34 ha 5.) A Városi Zagyva és az azt két oldalról kísérő zöldfelületi sáv a zúgótól a Jásztelki útig Helyrajzi szám: 6562; 6564; 3931; 3898; 4073/1; 3787; 3185/2; 3238; 3184; 3185/1; 3193/13; 3237/25; 3239/10; 3193/53; 3193/48 Területe: cca. 11,5 ha 6.) A Fehértói temető teljes területe Helyrajzi szám: 725/1; 725/2 Területe: cca. 5,7 ha 7.) Az Új temető északi része Helyrajzi szám: 1794 Területe: cca. 3,7 ha 8.) Az Izraelita temető teljes területe Helyrajzi szám: 3403 Területe: 5937 m2 9.) A Szentkúti templom kertje Helyrajzi szám: 4095; 4163/4 Területe: 5960 m2 10.)

11.)

A Református templom kertje Helyrajzi szám: 5285 Területe: cca. 3630 m2 A Tanítóképző Főiskola kertje és a hozzá tartozó Arborétum Helyrajzi szám: 6028/1; 6027 Területe: cca. 3,76 ha


191

12.)

Az Erzsébet Kórház és Szakorvosi Rendelő kertje Helyrajzi szám: 3690 Területe: 3 ha 7468 m2

13.)

Az Állat- és Növénykert teljes zöldfelülete Helyrajzi szám: 8789 Területe: 4 ha 6744 m2

14.)

A Nagyér utcai szociális otthon kertje Helyrajzi szám: 7709 Területe: 7345 m2

15.)

A Szelei út és Nyár u. találkozásánál lévő feszület körüli vadgesztenye facsoport Helyrajzi szám: 4256; 4375 Területe: cca. 0,63 ha

16.)

Japánakác (Sophora japonica) – 2 egyed Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Báthory u. Helyrajzi szám: 7265

17.)

Szomorú japánakác (Sophora japonica ’Pendula’) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Bercsényi u. Helyrajzi szám: 40/1

18.)

Szomorú japánakác (Sophora japonica ’Pendula’) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Sírkert utca 45. Helyrajzi szám: 1794

19.)

Szomorú kőris (Fraxinus excelsior ’Pendula’) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Sírkert utca 45. Helyrajzi szám: 1794

20.)

Magas kőris (Fraxinus excelsior) – 2 egyed Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Bajcsy-Zs. utca Helyrajzi szám: 5412

21.)

Körtefa (Pyrus communis) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Neszűr 1. dűlő

22.)

Mocsári ciprus (Taxodium distichum) – 4 egyed Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Vásártér utca Helyrajzi szám: 2410/3

23.)

Enyves éger (Alnus glutinosa) Helyrajzi szám: 0332/27

24.)

Jegenyenyár (Populus nigra Italica) – 6 egyed Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Vaspálya utca Helyrajzi szám: 7783/8

25.)

Feketenyár (Populus nigra)


Helyrajzi szám: 044/1 26.)

Feketefenyő (Pinus nigra) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Báthori utca 13. Helyrajzi szám: 7226/13

27.)

Gömbkőris (Fraxinus excelsior Globosa) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Gyöngyösi út Helyrajzi szám: 1884

28.)

Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) – 2 egyed Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Kertész utca Helyrajzi szám: 7709

29.)

Kislevelű hárs (Tilia cordata) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Déryné utca 6. Helyrajzi szám: 3915

30.)

Óriástobozú fenyő (Pinus sabiniana) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Kórház utca 28. Helyrajzi szám: 3727/2

31.)

Perzsa varázsfa (Parrotia persica) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Rákóczi út 55. Helyrajzi szám: 5910/2

32.)

Oregoni álciprus (Chamaecyparis lawsoniana) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Seregély utca Helyrajzi szám: 2835

33.)

Arizóniai ciprus (Cupressus arizonica) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Kórház utca Helyrajzi szám: 3725

34.)

Szelídgesztenye (Castanea sativa) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, László Károly utca 2. Helyrajzi szám: 8783

35.)

Tengeri mamutfenyő (Sequoia sempervirens) Helyrajzi szám: 6378

36.)

Kocsányos tölgy (Quercus robur L.) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Rákóczi út 13. Helyrajzi szám: 6289

37.)

Magas kőris (Fraxinus excelsior L.) Elhelyezkedés: 5100 Jászberény, Rákóczi út 13. Helyrajzi szám: 6289

192

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja Kerékpárutak bemutatása

193 5.sz. melléklet

Formázott: Nincs felsorolás vagy számozás Formázott: Felsorolás és számozás

9.


Védett objektumok jegyzéke

194

6. sz. melléklet

ORSZÁGOS VÉDELEMRE JAVASOLANDÓ ÉPÜLET Kun u. 2. (népi műemlékké nyilvánításra) Az ÁRT-ben korábban városképi jelentőségűként nyilvántartott épületek Ady Endre út 22. (romantikus, volt nagypolgári lakóház) Bercsényi u. 27. (romantikus, volt nagypolgári lakóház) Szent István Egyetem / Tanítóképző (klasszicizáló, eklektikus épület) Rákóczi út 84. (klasszicizáló eklektikus épület) Szentháromság tér 2. / ún. Csák-ház (5 darab) AZ ÁRT-BEN KORÁBBAN HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK: Ady Endre u. 8., 10., 21., 23. Báthory u. 13. Bercsényi u. 73. Dózsa György út 14. Fehértói út 26. Hentes u. 15. Hatvani út 1., 35., 43., 45. Kossuth Lajos u. 1., 10., 43. Költő u. 3. Lehel vezér tér 5., 19., 20., 31., 33. Pethes Sándor u. 5. Szabadság tér 1. Szőlő u. 1. Táncsics u. 2. Thököly út 15., 20., 22. (29 darab) AZ /ÁRT-BEN KORÁBBAN/ HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK, AMELYEKET – HA LEBONTÁSUK ELKERÜLHETETLEN - KÖTELEZŐ DOKUMENTÁLNI Bajnok u. 37., 39., 63. Fehértói út 5. Gyöngytyúk u. 7. Hableány u. 10., 39., 66., Hajnal u. 4. Honvéd u. 30. Kender u. 12. Király u. 18. Klapka u. 20. Költő u. 1. Lagzi u. 2., 20. Lehel vezér tér 23. Mozsár u. 3. Nádverő u. 18. Pipacs u. 6. Sikló u. 32. Szél u. 1., 7.


195

Szelei út 39., 42. Toborzó u. 6., 9., 17., 31. Villany u. 12. (33 darab) EMLÉKEK: Időjósló szentek 48-as oszlop I. világháborús / Jászhuszár emlék Fehértói temető védett temetőkertje

Börtön

A Jászkun Kerületi Székház (trsz.: 3952) udvarán, szabadon álló, U alaprajzú épülettömb, amelyet két egymáshoz épített, L alaprajzú, eltérő gerincmagasságú nyeregtetővel fedett, az oldalszárnyak végén lekontyolt, egyemeletes épületszárny alkot. Az ingatlant K felől magas kőfal határolja, amelyben két, befalazott, barokk, kosáríves kapu kőkerete látható. Terei a D-i szárny emeletének kivételével különböző típusú keresztboltozatokkal fedettek. Belseje a fedélszéktől és néhány magánzárkába vezető nyílászárótól eltekintve átalakított. Az eredetileg ÉD-i hossztengelyű emeletes épületet több szakaszban, jelentősen 1827-ben bővítették.

Eördögh-ház

Utcavonalon, szabadon álló, L alaprajzú, földszintes, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetővel fedett lakóház. Utcai homlokzatán pilaszterekkel tagolt középrizalit. Udvari oldalán tíz dór oszlopból álló tornác. Síkfödémes helyiségek, részben 19. századi nyílászárók és burkolatok. Eördögh Oszkár részére épült (Koczka építőmester).

Ernyős Mária-szobor

A Nap u. 1. sz. ház kerítése előtt lépcsős alépítményen álló, hasáb alakú talapzat, homloksíkján kartussal, hátoldalán vésett évszámmal. A talapzaton levő oszlopon (20. század) Immaculata-szobor, felette fémlemez védőtető. Balogh Gergely főbírósága idején a város a jákóhalmi úton Szentháromságoszlopot állíttatott. 1864-ben egy villámcsapást követően, a barokk Szentháromság-ábrázolást a Máriaszoborra cserélték, és az emlékművet jelenlegi helyére állították.

Ferences rendház

A ferences templom D-i falához kapcsolódó, négyszögű udvar köré épült, egyemeletes, részben tetőtér beépítéses, egytraktusos, oldalfolyosós, részben alápincézett, nyeregtetővel fedett épületegyüttes. A K-i szárny előtt melléképületekkel (20. század eleje) határolt gazdasági udvar. Különböző típusú boltozatokkal fedett terek. A D-i szárnyban refektórium, a Ny-i szárny emeletén kápolna, az É-i szárnyban gyóntatófolyosó, a kertben a Ferencesek terére néző Porciunkula-kápolna. Refektórium: falképek: 1946 (Márton Lajos); berendezés: falburkolat (18. század). Kápolna és berendezése: 1933. Gyóntatófolyosó: gótikus D-i kapu; falképek: 1949 (Kontuly Béla). Porciunkula-kápolna és berendezése: 1949. Feltehetőleg a középkori rendház helyén és köveinek felhasználásával kezdték építeni a K-i szárnyat 1723-ban (építész: Giovanni Battista Carlone). A D-i 1738-1741, a Ny-i 1748-1755 között épült, utolsóként az É-i készült el 1771-ben.

Ferences templom

A Városi Zagyva É-i partján, parkban álló kolostoregyüttes. Egyhajós, poligonális szentélyzáródású, keletelt, támpillérekkel megerősített templom, a hajó fölött nyereg-, az alacsonyabb és keskenyebb szentély fölött kontyolt nyeregtetővel. A szentély D-i oldalánál torony (18. század első fele) és sekrestye (1770), illetve a templom D-i oldalához csatlakozó rendház (trsz.: 3940). Az oromzatos Ny-i homlokzaton a kőkeretes, szobordíszes kapu fölött ferences címer és nagyméretű karzatablak. A

Formázott: Térköz Előtte: 0 pt, Utána: 0 pt, Sorköz: szimpla


196

szentély félkupolával és csehboltozattal, hajó csehboltozattal fedett. A hajó Ny-i végén karzat. Falképek: 1929 (Steffek Albin). Berendezés: jórészt 1770 körüli (Alter Antal, Hebenstreit József); oltárképek: 1929 (Hollós Endre); üvegablakok: 1929 (Palka József). A középkori ferences templomot a törökök a 16. században erődítménnyé alakították. A 18. században, a rend visszatelepülése után az épületet több szakaszban átépítették, a középkori boltozatokat elbontották. A 19. század második felében, az 1920-as években (több középkori részlet feltárása) és 1972-ben felújították.

Istálló

Utcavonalon álló, földszintes, U alaprajzú, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetős épület, a városháza (udvarán, melyet a régi városháza anyagából építettek. Terei cseh- és dongaboltozatosak. 1931 óta múzeum.

Jászkun Kerületi Székház (Bíróság)

Utcavonalon szabadon álló, a szomszédos házakhoz kerítésfallal, abban attikadíszes kapuzattal, csatlakozó, U alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület. Az utcai szárny K-i és Ny-i homlokzatán középrizalit, a K-i rizalit attikáján két oroszlánszobor között a Jászkun Kerület újrakészített címere (eredeti címer: az előtérben elhelyezve). A kapuk feletti attikákon másodlagosan elhelyezett, pánsípon játszó szatírszobrok. Földszinti terei cseh- és teknőboltozatosak, az emeleti terek síkfödémesek. A középrizalit mögött kapualj, abból induló díszlépcsővel. Az emeleten díszterem, öntöttvas oszlopos karzattal, falpilléres tagolással. Néhány 19. századi ajtó. Az 1741-ben épült barokk épületet (építész: Anton Erhard Martinelli) 1827-ben klasszicista stílusban átalakították és emelettel bővítették (építész: Rabl Károly).

Jászkürt fogadó

Saroktelken, utcavonalon álló, U alaprajzú, egytraktusos, tornácos (utólag befalazva), földszintes, részben alápincézett, nyeregtetős épület. A főhomlokzat középrizalitjának csonkakontyolt oromzatában Jászberény város indadísszel övezett címere, és egy feliratos kőtábla. Síkfödémes helyiségek, barokk és eklektikus nyílászárókkal. A fogadót a város építtette Muhoray Mátyás fő- és Sípos Pál másodbíró idejében. 1895 után itt működött a posta. A 19-20. század folyamán jelentősen átalakították.

Juhászkereszt

Az 1885. 6383/1., 7122. hrsz. telkek metszéspontjában, lépcsős alépítményen, volutás, feliratos talapzaton, sziklákon emelkedő kereszt korpusszal, a kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő alakja. Két oldalán különállóan, hasáb alakú talapzaton, Szűz Mária és Szent János evangélista szobra. A jászberényi juhászok állíttatták. 1879-ben a Jézus Társulat felújíttatta.

Kálvária (Ferencesek tere)

A ferences templom szentélyének É-i oldalán, a Szent Ferenc u. és Pethes Imre u. csatlakozásától ÉNy-ra, kovácsoltvas kerítéssel övezett, lépcsős alépítményen, kétoldalt szélesen kinyúló volutás, feliratos talapzaton álló szoborcsoport.

Kálvária (Cserőhalom)

A településtől K-re, a város határán kívül, a Nagykáta felé vezető 32. sz. közút ÉNy-i oldalán, a jászfelsőszentgyörgyi elágazásnál, két hrsz. találkozási pontján áll. Alul szélesen kiugró volutákkal díszített talapzat fölött álló kereszt, pléh korpusszal, a volutákon Szűz Mária és Szent János szobrával. Állíttatta Kállay András huszárkapitány. 1798-ban megújították, a keresztet és a korpuszt 1952-ben a Cserőhalom tetejéről helyezték ide.


197

Kálvária (Pálinkás kereszt)

Kovácsoltvas kerítésen belül, háromrészes alépítményen álló Kálvária-csoport. Az alépítmény fölső részén, fülkében Szent Rozália fekvő alakja (1905 ?). Felül hasáb alakú talapzatra helyezett kereszt korpusszal, a kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő-, kétoldalt Szűz Mária és Szent János evangélista külön talapzaton álló alakjával. Eredetileg a Fő térnek azon a részén állt, ahol a pálinkát mérték, innen kapta a nevét. Az 1752-ben állított kompozíciót 1905-ben felújították, a szobrokat 1943-ban Szent Rozália kivételével újrafaragták (Csák József).

Kálvária ( Szentkúti)

Kovácsoltvas kerítéssel övezett területen álló Kálvária-szoborcsoport. Lépcsős alépítményen, alul szélesen kiugró volutákkal díszített talapzat, fölötte sziklán emelkedő kereszt korpusszal, a kereszt lábánál Mária Magdolna térdelő alakja. A kereszt két oldalán, volutákon Szűz Mária és Szent János evangélista szobra. Állíttatta nemzetes és vitézlő Sípos Pál. 1795-ben leszármazottai felújíttatták, 1800-ban újrafestették. Korábban a régi Szentkúti temetőben állt. 1925-ben került mai helyére.

Kőkép (Kőkép u. 23.)

A Kossuth u. és a Kőkép u. sarkán lévő teresedésen álló, négyzet alaprajzú, sátortetővel fedett, vakolt homlokzatú, az egykori településhatárt jelző építményen, magas lábazattal, párkánnyal, a sarkokon falpillérrel. A falpillérek között eltérő méretű, szegmentíves záródású fülkék. A Kossuth utca felé néző fülkében festett kő Pietŕ-szobor. Állíttatta Kovács György főbíró, a város másik két kőképével együtt, a török uralomtól való megszabadulás emlékére.

Kőkép (Szobor u.21. előtt)

Közterületen álló, négyzet alaprajzú, lépcsős lábazatú, sátortetővel fedett építmény, négy oldalán egyegy nagyméretű, szegmentíves záródású fülkével. A É-i fülkében Piétŕ-, a D-i fülkében Szent Rozália festett kőszobra, a Ny-i fülkében kereszt. A város másik két kőképével együtt a török uralomtól való megszabadulás emlékére emelték a település egykori határán.

Kőkép (Pieta)

A Szent Imre herceg utca 78-80. között, közterületen, utcavonalon álló, négyzet alaprajzú, sátortetővel fedett, vakolt homlokzatú építmény, magas lábazattal, mind a négy oldalán egy-egy szegmentíves záródású fülkével. Az utca felé néző fülkében festett kő Piétŕ-szobor. A város másik két kőképével együtt a török uralomtól való megszabadulás emlékére emelték a település egykori határán.

Lakóház (Kígyó u. 12.)

Fésűs beépítésű, földszintes, nyeregtetős lakóház, vízvetős oromzattal az utcai homlokzat előtt nagykiülésű padkával. Népi műemlék.

Lakóház (Kun u. 2.)

A Gyöngyösi úttal párhuzamosan, saroktelken, fűrészfogas beépítésben álló, nádfedésű, nyeregtetős épület kis előkerttel. Az udvaron több gazdasági építmény. Népi műemlék.

Mária-szobor

A Porciunkula-kápolnával szemben áll. Lépcsős alépítmény fölött kereszt alaprajzú, volutás talapzat, felirattal. Rajta fejezet nélküli oszlopon, földgömbön álló Immaculata-szobor, fémlemez védőtetővel. 1935-ben felújították, valószínűleg ekkor alakították ki a jelenlegi alépítményt is. Az oszlop ma töredékes, felső fele és fejezete hiányzik, Mária feje későbbi kiegészítés.


198

Nádoroszlop

Közterületen, hasáb alakú talapzat fölött álló magas obeliszk. A jászkunok főkapitánya állíttatta József nádor 1797-es látogatásának emlékére a Zagyva egyik szigetén. 1876-ban felújították. 1934ben állították mai helyére, legutóbb 1997-ben újították fel.

Nepomuki Sz. János szobor

A város Ny-i szélén, Külsőzúgó településrészen, a Zagyva folyó közelében lévő halastó szigetén, alul ívesen kihasasodó talapzaton álló szobor. Nepomuki Szent János karingben, palásttal, birétummal, kezében kereszttel és pálmaággal látható.

Nepomuki Sz. János szobor

A Puskin sétány és a Szent Imre herceg u. sarkánál volutás, ívelt párkányú talapzaton Nepomuki Szent János álló alakja karingben, palásttal, birétummal, kezében kereszt és pálmaág. Állíttatta Pesti István.

Református templom

Kertben álló, egyhajós, egyenes záródású templom, É-i homlokzata középtengelyében toronnyal. Síkfödémes, bejárati oldalon karzattal. Telkének K-i végén, utcavonalon parókia, melléképülettel. Berendezés: karzat, 19. század (a karzaton festett padok, 18. század vége ?). Két kisebb, a 17., illetve a 18. században lerombolt templom helyén épült, a 19. század folyamán többször bővítették, tornya 1860-ban épült.

Római katolikus plébániaház

Utcavonalon, szabadon álló, egyemeletes, egyenlőtlen szárú U alaprajzú, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetővel fedett épület, utcai homlokzatán középrizalittal, a középtengelyében az emeleten kovácsoltvas korlátos erkéllyel. Kerítésfalában gyalog- és törtvonalú oromzattal kiemelt kocsibehajtó. Az É-i udvari szárnyhoz fémlemezfedésű, fűrészelt díszű fatornác kapcsolódik. Földszinti terei különböző típusú boltozatokkal fedettek, emelete síkfödémes. Kovácsoltvas korláttal ellátott lépcső. Részben 18-19. századi nyílászárók és burkolatok. 1894-ben bővítették, és emeletet építettek rá. A plébánia telkén: Rozália-kápolna

Római katolikus templom

Egyhajós, keresztházas, íves szentélyzáródású, kontyolt nyeregtetős templom. K-i homlokzata előtti tornya homorúan ívelt falakkal kapcsolódik a hajóhoz, a törtvonalú, volutában végződő oromfalak sarkain egy-egy angyallal. A homlokzatot kőből faragott nyíláskeretek és architektonikus részletek díszítik (Conti Lipót Antal). Az övpárkány fölött allegorikus alakokkal díszített vakívben címer. A torony két oldalán a földszint magasságában egy-egy fülkében Szent Péter, Szent Pál, Szent István és Szent László szobra. A szentély D-i oldalán sekrestye. Csehboltozatos belső, az apszis és a karzat fölött félkupola. Falképek: 1909 (Szirmai Antal, Juréna Antal). Berendezés: 18. század vége, 19. század (Pollack Mihály, Szoldatics Ferenc, Zirkler János). 15. század második felében épült templom helyén, több periódusban emelték: torony, 1761 (építész: Mayerhoffer János), hajó, 1774-1782 (építész: Jung József). 1887-ben felújították. A templomkertben: kőkereszt töredékei, 1700.

Római katolikus templom (Szentkúti tér)

Az ún. Szentkúti-templom egyhajós, íves szentélyzáródású templom. Kompozit fejezetes pilaszterekkel tagolt K-i homlokzatának középtengelyét timpanon koronázza, felette torony emelkedik. A timpanon fölötti attika két végén Szent Péter és Pál szobra. A szentély É-i oldalán sekrestye. A hajó csehboltozattal, a szentély félkupolával fedetett. Falképek: 20. század. Berendezés: 19. század közepe, főoltárkép, oltárképek a 20. század első feléből (Benke László, Gecse Árpád, Zeitlinger nővérek). 18. századi kápolna helyén, a kerítés anyagának felhasználásával épült (építész: Homályossy Ferenc, Haag Ádám). 1904-ben új tornyot építettek hozzá. 1868-ban a földrengést követően javították. A templomkertben: Szentháromság-oszlop feliratos posztamensen.


199

Rozália-kápolna

A plébánia (trsz.: 3947) telkén álló, egyenes szentélyzáródású, homlokzatával a kerítésfalba simuló kápolna, homlokzata előtt oszlopos, timpanonos portikusszal, a timpanonban Szent Rozália, fölötte a Hit, Remény és Szeretet allegorikus szobrával. A kápolna mellett két oldalt, a kerítésfalban egy-egy timpanonos szoborfülkét magában foglaló romantikus építmény, toronyszerű felépítménnyel, Nepomuki Szent János (1779) és a Merengő Krisztus (1773) másodlagosan elhelyezett szobrával. Falképek: 20. század. Berendezés: 18-19. század. A templom D-i oldalán álló barokk kápolna lebontását követően épült (építész: Haag Ádám).

Szent Vendel szobor

A város határában, az ún. Akasztófa hídnál, körülkerített területen, hasáb alakú, ívsoros párkánnyal tagolt, feliratos talapzaton álló szobor. A szent, hosszú köpenyben, kalapban, bottal, tarisznyával látható. Lábánál mindkét oldalon egy-egy juh. Állíttatta a Szent Vendelinus Társulat, 1866-ban. 1904ben és 1993-ban felújították.

Szentháromság oszlop

Két, egymásra helyezett, szélesen kinyúló párkányokkal kialakított, feliratos talapzaton álló kompozit oszlop, rajta Szentháromság-szobor. Az alsó talapzat párkányán négy szent szobra áll (1896). A kolerajárvány idején állíttatta Alavander Mihály. 1896-ban felújították, a Szentháromság-kompozíciót újrafaragták. 1926-ban kifestették, de ennek ma már nincs nyoma.

Városháza

Zártsorú beépítésben, utcavonalon álló, L alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős saroképület, főhomlokzatán hangsúlyos timpanonnal lezárt középrizalittal, udvari homlokzatán bővítményekkel (építész: Bedekovich Lőrinc). Az eredeti épületet a 19. század végén az udvar felé bővítették. Az É-i szárny 1914-ben épült. Középfolyosós alaprajz, a földszinten donga- és csehboltozattal, az emeleten poroszsüveg boltozattal és síkfödémmel. Klasszicista és eklektikus nyílászárók. Az épület udvarán álló egykori istállóban jelenleg a Jász Múzeum működik.


100 legnagyobb hulladéktermelő adatai Rangsor

Adatszolgáltató ügyfél

200

7.sz. melléklet Hulladékmennyiség (kg)

1

Ferro-Press Kft. - prés, lakatos üzem

4 916 894

2

Electrolux Lehel Kft - Központi üzem

4 840 354

3

Jászberényi Vizgazdálkodási Kft /Jászviz Kft/ - Települési szennyvíztisztító telep

4 292 108

4

Ruukki Tisza Zrt - Gépalkatrészgyártó, fémmegmunkáló üzem

3 293 193

5

Dél-Magyarországi Méh ZRt. - Hulladékfelvásárló telep

2 724 608

6

Berény Kom Jászberényi Kommunális Szolgáltato Kft - kommunális szilárd hulladék lerakó és hulladék tömörítő

1 599 832

7

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - MOL Nyrt KTD IMA KF Jászberény-Nyugat4 kutatófúrás

1 397 660

8

Jászberényi Acélöntöde Kft /Jönt Kft/ - Jászberényi Acélöntöde Kft /Jönt Kft/

1 359 135

9

Jász-Plasztik Kft - Műanyagfeldolgozó és akkumulátor töltő Üzem

1 326 008

10

Globe-Expert Kft - Építési-bontási hulladék hasznosító, fémmegmunkáló telephely

1 062 994

11

Palmi-Top Kft. - Baromfivágó üzem

943 699

12

Boserép Kft. - Építőipari telephely

670 880

13

Berényép Építő, Szolgáltató És Kereskedelmi Kft - Raktározás

576 020

14

Geogép Épitöipari Kft - gép- és építési anyag tároló

496 550

15

Jászberényi Vizgazdálkodási Kft /Jászviz Kft/ - Városi vízmű

416 277

16

Konstruktőr Bt - I. számú telephely

403 960

17

Ilpea-Profext Kft - Extrudáló üzem

342 490

18

Gea Egi Zrt. - Hőcserélő gyár

306 803

19

Amond Kft. - szinterezett alkatrész gyártó üzem

290 763

20

Tesco-Globál Áruházak Zrt. - TESCO Hiparmarket - Jászberény

220 242

21

Barakk Mérnöki És Kereskedelmi Iroda Kft. - Mérnöki építő iroda

195 135

22

Dometic Zrt. - Hűtőgépgyár

139 954

23

Signal-Print Nyomdaipari És Kereskedelmi Kft - nyomda üzem

128 047

24

Semikno Fémipari És Kereskedelmi Kft - Semikno Fémipari és Kereskedelmi Kft

123 640

25

Magyar Közút Kht. - L1. sz. üzemmérnökség

113 940


201

26

Gábor-Pack Csomagolóanyag-Gyártó És Kereskedelmi Kft - Csomagoló anyag gyártó üzem

27

Kozári Gumi Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. - Gumijavító és szerelő műhely

63 719

28

Bau-Plan '68 Kft. - építőipari telephely

57 890

29

AG-ING Kft - gépjavító, gépkarbantartó üzem

57 408

30

Betty'94 Cipöipari Kft - üzletház

45 640

31

H Generál Szolgáltató És Kereskedelmi Korlátolt Felelösségü Társaság Fémmegmunkáló üzem

45 430

32

Agro-Lehel Mezögazdasági Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - Központi telep

43 061

33

Nyilasi Ferenc - gumijavító és szerelő műhely

39 449

34

Hilite International Magyarország Kft. - gépjárműalkatrész gyártó üzem

34 690

35

Jász-Ablak Kft. - beton és műkőgyártó üzem, asztalos műhely

30 040

36

Agro-Lehel Mezögazdasági Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - Tehenészeti telep

28 436

37

Jászautó Autójavító Ipari És Szolgáltató Kft - Jászautó Kft. Autószerelő műhely

27 300

38

Mag Ics Print Kft. - Területi oktató iroda, vonalkód nyomtatás

26 308

39

Semikno Fémipari És Kereskedelmi Kft - Semikno Kft. telephely

25 849

40

Mukri És Társa Gépjavito És Kereskedelmi Kft - Karbantartó műhely

25 385

41

Jászberényi Kossuth Zrt. - Sertéstelep

21 917

42

Verzál Print Nyomdaipari Szolgáltato És Kereskedelmi Kft - digitális nyomda üzem

19 100

43

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - Jászberény-Északkelet-1 (Jb-ÉK-1) kutatófúrás

18 840

44

Partner-Szigeti Kft - MÉH-telep

17 342

45

Jászberényi Kossuth Zrt. - Jászberényi Kossuth Rt. Tehenészeti telep

16 640

46

Trend Szerszám, Célgép, Müanyagipari És Kereskedelmi Kft - Műanyaggyártó üzem

14 661

47

Gerőcs Kerámia Kft. - kerámia készítő műhely

14 410

48

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - Üzemanyagtöltő állomás

13 765

49

Trend Szerszám, Célgép, Müanyagipari És Kereskedelmi Kft - Műanyagfeldolgozó és termék gyártó üzem

13 487

50

Ruukki Tisza Zrt - HPS gépalkatrész gyártó, fémmegmunkáló üzem

12 640

51

Trend-Papír Simon Kft - raktárcsarnok

12 560

92 040


202

52

Ag Union Vállalkozási És Kereskedelmi Kft - festőműhely

12 542

53

Konkoly Termelö, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - húsvágó és feldolgozó

12 195

54

Jász-Plasztik Autócentrum Kft. - mercedes autószalon

11 828

55

Scintilla Mérnöki Iroda Kft - Villamos alkatrész gyártó üzem

11 654

56

Hering Autoház Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - Autószalon és szervíz

11 542

57

Pince Termelési És Kereskedelmi Kft - Italáru nagykereskedés

11 470

58

Szent Erzsébet Kórház Nonprofit Közhasznú Kft. - Szent Erzsébet Kórház

11 322

59

Shell Hungary Zrt. - Üzemanyag töltő

11 170

60

Broiler Élelmiszer Termelö Feldolgozo És Értékesitö Kft. - sertéstelep

10 810

61

Átlo Gyártoeszköz-Tervezö És Kivitelezö Kft - PUR habosító műhely

8 790

62

Jászberényi Kossuth Zrt. - mezőgazdasági üzem

8 650

63

Autoelektro Gépjárműipari És Elektronikai Egységeket Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság - Autó elektronikai alkatrész gyártás

8 496

64

Dobák És Társa Műszaki, Tervező És Kivitelező Kft - Gépalkatrészgyártó üzem

8 330

65

Jász-Autóház Kft. - Autószalon és szerviz

8 250

66

Szatmári Kft. - Gabonatároló és Malom

7 075

67

Berény Kom Jászberényi Kommunális Szolgáltato Kft - Gyepmesteri telep

6 673

68

Kovács János - forgácsoló műhely

6 330

69

Szatmári Kft. - Gépjárműkarbantartó telephely

5 930

70

Terjéki Autóház Kft - Autószalon és Szervíz

5 738

71

Fózer Autóház Kft - Autószalon és szervíz

4 923

72

Truka Kft. - autószalon és szervíz

4 890

73

Invitel Zrt. - telekommunikációs hálózati telephely

4 800

74

Flex-Coop Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - Fémmegmunkáló üzem

4 340

75

Tiroli-Ép Kft. - építőipari telephely

4 000

76

Szatmári Malom Kft - Gabonatároló és Malom

3 190

77

Udvardi Kft. - szállítmányozás

2 920

78

Jászberény Város Önkormányzata - Polgármesteri Hivatal I. székház

2 660

79

Fema 2000 Kft. - Autószerelő műhely

2 595


203

80

"Cadillac" Zrt. - bontandó épület

2 580

81

Szatmári Malom Kft - Szatmári Malom Kft. Malom üzem

2 520

82

Jászberény Város Önkormányzata Hivatásos Tüzoltosága - Tűzoltóság

2 455

83

Szatmári Kft. - Kiskereskedelem

2 309

84

Autó Sós Kft. - autószalon és műhely

2 000

85

Jász-Iron Kft - Tapéta nagykereskedelem

1 930

86

Berény Kom Jászberényi Kommunális Szolgáltato Kft - városi piac

1 810

87

Qualite '96 Kft. - autószalon és autójavítás

1 750

88

Rakpak Rakománykezelö És Szolgáltato Kft - karbantartó műhely

1 572

89

Járomi Sándor - Autószerelő telephely

1 544

90

Szappanos Béla - autószerelő műhely

1 515

91

Exim-Coop Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - üzemanyagtöltő állomás

1 500

92

Berény Kom Jászberényi Kommunális Szolgáltato Kft - Javító műhely

1 477

93

Raporter Szerszámtervezö, Gyárto, Forgalmazo És Fémmegmunkálo Kft Szerszámgyártó üzem

1 405

94

Juvenal Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - Autószalon és szervíz

1 335

95

Structura Hungária Kft. - Acélszerkezetgyártó és Fémmegmunkáló Üzem

1 335

96

Jutamol Bt. - autószerelő műhely, veszélyes hulladék gyűjtő

1 326

97

Darázs Kft. - Darázs 98 Járműkereskedelmi és Autójavító Kft - autószalon és szervíz

1 320

98

Csáki És Társa Kft. - autószalon

1 270

99

Csizmadia És Társa Termelö, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - Fémmegmunkáló és műanyag fröccsöntő műhely

1 166

100

Darázs Keverö Takarmányelöállito És Kereskedelmi Kft - Keverő üzem

1 069

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja Termelőknél keletkezett hulladék típusok a keletkező mennyiségekkel

204 8. sz. melléklet

Hulladékkód – megnevezés

Összesen (kg)

200140 – Fémek

5 751 792

190805 - Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

4 147 000

170405 - Vas és acél

3 391 016

150101 - Papír és karton csomagolási hulladékok

2 610 911

120102 - Vasfém részecskék és por

2 129 328

200301 - Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is

1 778 532

100908 - Fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 07-től

1 341 200

170107 - Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól

1 304 830

170101 – Beton

1 233 820

150103 - Fa csomagolási hulladékok

1 083 620

170504 - Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

897 080

020202 - Hulladékká vált állati szövetek

892 159

010504 - Édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és hulladékok

738 880

070213 - Hulladék műanyagok

714 343

120101 - Vasfém reszelék és esztergaforgács

668 264

010508 - Klorid-tartalmú fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a 01 05 05-től és a 01 05 06-tól

657 140

160214 - Használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól

532 985

150102 - Műanyag csomagolási hulladékok

489 736

170904 - Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

426 895

170402 - Alumínium

326 667

200101 - Papír és karton

212 091

200304 - Emésztőgödrökből származó iszap

176 000

170203 - Műanyag

164 981

190801 - Rácsszemét

145 000

170503 - Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek

139 720

110109 - Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák

124 160

160103 - Termékként tovább nem használható gumiabroncsok

118 718

150202 - Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

97 969

150110 - Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

76 323

130205 - Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

66 826

120109 - Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok

53 320

170302 - Bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től

51 460

020204 - Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok

46 260

120104 - Nemvas fém részecskék és por 180202 - Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

45 874

130502 - Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok

39 925

170102 – Téglák

34 660

020102 - Hulladékká vált állati szövetek 080115 - Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk tartalmú vizes iszapok

32 594

120105 - Gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács

24 050

40 659

32 170


205

130701 - Tüzelőolaj és dízelolaj

21 980

150104 - Fém csomagolási hulladékok

20 187

200135 - Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól

20 166

080111 - Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok

19 764

130111 - Szintetikus hidraulika olajok

18 885

010505 - Olajtartalmú fúróiszapok és hulladékok

18 840

130508 - Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek

18 680

160601 - Ólomakkumulátorok

16 750

150105 - Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok

16 140

020203 - Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

15 800

161001 - Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok

15 765

100210 - Hengerlési reve

14 990

170411 - Kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től

14 827

080113 - Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-iszapok 180103 - Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

12 322

170202 – Üveg

10 878 9 570

200136 - Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól

9 163

020201 - Mosásból és tisztításból származó iszapok

9 060

120103 - Nemvas fém reszelék és esztergaforgács

8 817

170401 - Vörösréz, bronz, sárgaréz

8 338

160107 - Olajszűrők

8 057

200139 - Műanyagok

7 897

161104 - Kohászati folyamatokban használt egyéb bélés- és tűzálló-anyagok, amelyek különböznek a 16 11 03-tól

6 670

150111 - Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat

6 562

200102 – Üveg

5 930

140602 - Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek

5 800

110113 - Veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladékok

5 420

110108 - Foszfátozásból származó iszapok

5 220

160117 - Vasfémek

5 120

200123 - Klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések

4 740

080409 - Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai

4 540

160119 - Műanyagok

4 410

190813 - Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

4 240

130110 - Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok

3 600

130899 - Közelebbről nem meghatározott hulladékok

3 545

200202 - Talaj és kövek

2 880

170604 - Szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól

2 640

200201 - Biológiailag lebomló hulladékok

2 580

080501 - Hulladék izocianátok

2 250

160120 – Üveg

2 190

160708 - Olajat tartalmazó hulladékok

2 180


206

140604 - Halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok 080117 - Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

2 135

200121 - Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok

1 709

170106 - Veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke

1 700

130507 - Olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz

1 645

140603 - Egyéb oldószerek és oldószer keverékek

1 569

130208 - Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok

1 482

1 920

200125 - Étolaj és zsír

1 133

200111 - Textíliák

1 090

080317 - Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner

918

200117 - Fényképészeti vegyszerek

818

120115 - Gépi megmunkálás során keletkező iszapok, amelyek különböznek a 12 01 14-től 160506 - Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is

730

120301 - Vizes mosófolyadékok 200127 - Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták

600 549

720

040222 - Feldolgozott textilszál hulladékok

510

160112 - Súrlódóbetétek, amelyek különböznek a 16 01 11-től

490

170403 – Ólom

471

170409 - Veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok

400

150203 - Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től

380

170404 – Cink

327

060104 - Foszforsav és foszforossav

320

120112 - Elhasznált viaszok és zsírok

310

080201 - Por alapú bevonatok hulladékai

250

170407 - Fémkeverékek

217

040108 - Krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kék hasíték, forgács, apríték, csiszolási por)

210

090105 - Halványító oldatok és halványító rögzítő fixír oldatok

180

160115 - Fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14-től

150

180101 - Éles, hegyes eszközök (kivéve 18 01 03) 200133 - Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók

150

200108 - Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok

140

141

090101 - Vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok

131

060101 - Kénsav és kénessav

130

040101 - Húslás és a meszezési bőrhasíték hulladéka

128

200199 - Közelebbről nem meghatározott egyéb frakciók

110

110302 - Egyéb hulladékok

60

200141 - Kéménysöprésből származó hulladékok

60

191305 - Szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 170204 - Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa

45 40

160603 - Higanyt tartalmazó elemek

30

160118 - Nem-vas fémek

13


8

160306 - Szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től

7

020501 - Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

6


5


207

Az utóbbi években a környezetbiztonságot befolyásoló esetek ismertetése

9.sz. melléklet

A szennyezett terület helyrajzi száma: Jászberény 1745/2. A

MOL

Nyrt.

(1117

Budapest,

Október

huszonharmadika

u.

18.)

jászberényi

közforgalmú

üzemanyagtöltő állomásán (5100 Jászberény, Nagykátai út) felszínről lejutó szénhidrogén és BTEX szennyezés mutatható ki. A szennyezett terület kiterjedése 67 m2, a szennyezett talaj térfogata 134 m3 (2003-as adat alapján). A terület megfigyelőrendszerének kiépítettsége és működése megfelelő. A talajban a szennyezı anyagok maximális koncentrációja a következő: szénhidrogének (TPH) 1658,3 mg/kg sza, toluol 0,72 mg/kg sza, etil-benzol 0,57 mg/kg sza, xilolok 4,7 mg/kg sza, egyéb alkilbenzolok 17,09 mg/kg sza. A talajvízben a szennyezı anyagok maximális koncentrációja a következő: szénhidrogének (TPH) 25,8 mg/l, benzol 2,43 mg/l, toluol 11,2 mg/l, etil-benzol 1,92 mg/l, xilolok 13,7 mg/l, egyéb alkilbenzolok 13,12 mg/l. A tényfeltárás 2003-2006 folyamán megtörtént. Jelenleg kármentesítési monitoringot végeznek. A szennyezett terület helyrajzi száma: Jászberény 3692. A Jászberényi Erzsébet Kórház telephelyén (5100 Jászberény, Szelei út 2.) a fűtőolaj tárolási tevékenység felszín alatti szénhidrogén szennyezést okozott. A szennyezett terület kiterjedése 3150 m2 (2006-os adat alapján), a szennyezett talaj térfogata a talajvízmozgással változik. A terület megfigyelőrendszere tervezés alatt áll. A talajban a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 4310 mg/kg sza. A talajvízben a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 5,08 mg/l. A tényfeltárás kezdete 2006-ban, befejezése 2007-ben volt. A kármentesítési monitoring elrendelése megtörtént. A szennyezett terület helyrajzi számai: Jászberény 5361/4; 5362. A SEMIKNO Kft. (5100 Jászberény, Ipartelep út 12.) telephelyén (5100 Jászberény, Pipacs u. 11.) a fémfelület-kezelő galvanizáló üzem technológiai szennyvíz-elvezető rendszerének meghibásodása talajszennyezést okozott, illetve a leszivárgó, lemosódó szennyező anyagok a talajvízbe is bekerültek. A jellemző szennyezőanyagok a különbözı nehézfémek (cink, nikkel, összes króm, ólom, kadmium, kobalt, réz), ezenkívül nem megfelelő a talaj kémhatása, valamint ón és cianid szennyezés is kimutatható. A szennyezett terület kiterjedése 900 m2, a szennyezett talajvíz térfogata 270 m3 (2001-es adat alapján). A talajban a szennyezı anyagok maximális koncentrációja a következı: cink 613 mg/kg sza, nikkel 525 mg/kg sza, összes króm 193 (2946) mg/kg sza, réz 129 (1877) mg/kg sza. A talajvízben a szennyező anyagok maximális koncentrációja a következő: cink 76,55 mg/l, nikkel 37,4 mg/l, összes króm <0,1 mg/l, ólom <0,05 mg/l, kadmium 0,114 mg/l, kobalt 0,07 mg/l, réz 1,53 mg/l. A tényfeltárás 2001-2003 folyamán megtörtént. A műszaki beavatkozás kezdete 2005, tervezett befejezése 2010. 2008-ban aktualizáló tényfeltárásra kötelezett.


208

A szennyezett terület helyrajzi száma: Jászberény 7767. A Jászkun VOLÁN Zrt. (5000 Szolnok, Nagysándor József u. 24.) jászberényi telephelyén (5100 Jászberény, Hatvani út 54.) az üzemanyagtöltő állomás területén felszínről lejutó olajszennyezés mutatható ki. A szennyezett terület kiterjedése 2130 m2, a szennyezett talaj térfogata 4260 m 3 (2003-as adat alapján). A terület megfigyelőrendszerének kiépítettsége és működése megfelelő. A talajban a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 65037 mg/kg sza. A talajvízben a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 9,615 mg/l. A tényfeltárás 2003-2004 folyamán megtörtént. A műszaki beavatkozás kezdete 2006., befejezése 2008. A szennyezett terület helyrajzi számai: Jászberény 7768/1; 7767. A Jászkun VOLÁN Zrt. (5000 Szolnok, Nagysándor József u. 24.) műszaki állomásán (5100 Jászberény, Hatvani út 54.) felszínről lejutó olajszennyezés mutatható ki. A szénhidrogéneken kívül szulfát, arzén és ón szennyezés is kimutatható. A szennyezett terület kiterjedése 240 m 2, a szennyezett talaj térfogata 359 m3 (2007-es adat alapján). A talajban a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 6030 mg/kg sza. A talajvízben a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 0,5 mg/l. A tényfeltárás 2007-ben megtörtént. A műszaki beavatkozás kezdete és befejezése 2008. A szennyezett terület helyrajzi számai: Jászberény 8051/2. A "PARTNER-SZIGETI" Hulladékfeldolgozó, Szolgáltató és Vegyeskereskedelmi Kft. hulladékátvevő telepén (5100 Jászberény, Ipartelep út 15.), az ólomakkumulátor tároló területen felszínről lejutott ólomszennyezés mutatható ki. A szennyezett terület kiterjedése 1700 m2, a szennyezett talaj térfogata 3800 m3 (2003-as adat alapján). A talajban az ólom maximális koncentrációja 28 900 mg/kg sza. A talajvízben az ólom maximális koncentrációja 4,77 μg/l („B” szennyezettségi határérték alatti). A tényfeltárás 2003-ban megtörtént. A műszaki beavatkozást 2008. április 30-ig kellett volna megkezdeni, de a kötelezett határidő módosítást kért. A szennyezett terület helyrajzi száma: Jászberény 8702/3. Az Electrolux LEHEL Kft. telephelyén (5100 Jászberény, Fémnyomó út 1.) a hűtőgépgyár területén felszíni és felszín alatti szennyezés történt. A jellemző szennyezőanyag a triklór-etilén, ezenkívül króm-(VI) szennyezés is kimutatható. A szennyezett terület kiterjedése 194 000 m2 (2003-as adat alapján). A terület megfigyelőrendszerének kiépítettsége és működése megfelelő. A talajvízben a triklór-etilén maximális koncentrációja 100 mg/l. A tényfeltárás kezdete 1993, befejezése 2008. A műszaki beavatkozás kezdete 1995.


209

A szennyezett terület helyrajzi száma: Jászberény 8821/15. Az EGI Energiagazdálkodási Zrt. (1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-20.) fémfelület-kezelő telepén (5100 Jászberény, Fémnyomó út 2.) a technológia kültéri cseppleválasztójából króm jutott a talajra, majd a csapadékkal a talajvízbe. A szennyezett terület kiterjedése 500 m 2, a szennyezett talaj térfogata 20 m3 (2003-as adat alapján). A terület megfigyelőrendszerének kiépítettsége és működése megfelelő. A talajban a króm-(VI) maximális koncentrációja 2 mg/kg sza, az összes króm maximális koncentrációja 75 mg/kg sza alatti, azaz nem éri el a "B" szennyezettségi határértéket. A talajvízben a króm-(VI) maximális koncentrációja 0,07 mg/l, az összes króm maximális koncentrációja 0,116 mg/l. A tényfeltárás 2004-2005 folyamán megtörtént. A műszaki beavatkozás kezdete 2006, befejezése 2010. A szennyezett terület helyrajzi száma: Jászberény 083/16. Az

AGRO-LEHEL

üzemanyagtöltő

Kft.

(5100

területén

Jászberény,

tartályokból

Felsőmuszály

származó

felszín

9.)

tehenészeti

alatti,

valamint

telepén

az

üzemi

felszínről

lejutó

2

olajszennyezés mutatható ki. A szennyezett terület kiterjedése 890 m , a szennyezett talaj térfogata 130 m3 (2004-es adat alapján). A talajban a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 6340 mg/kg sza. A talajvízben a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 15,5 mg/l. A tényfeltárás 2004-ben megtörtént. A műszaki beavatkozás kezdete 2008, tervezett befejezése 2011 (monitoring 2015-ig). A szennyezett terület helyrajzi számai a következők: Jászberény 0307, 0306/4, 0306/3, 0306/1 és 0305/1. A Jászberényi Kossuth Zrt. (5100 Jászberény, Ady Endre út 18.) sertéstelepén (5100 Jászberény, Jásztelki út, külterület 0307) a fűtőolaj-tárolás felszíni és felszín alatti szénhidrogén szennyezést okozott. A szennyezett terület kiterjedése 31 300 m2, a szennyezett talaj térfogata 7600 m 3 (2004es adat alapján). A talajban a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 821 mg/kg sza. A talajvízben a szénhidrogének (TPH) maximális koncentrációja 100 mg/l feletti és felúszó olaj is kimutatható. A tényfeltárás 2004-2006 folyamán megtörtént. A mőszaki beavatkozásra vonatkozó tervet 2008.09.30-ig kellett elkészíteni. A szennyezett terület helyrajzi számai a következık: Jászberény 0827/12, 0827/91, 0827/92. Jászberény külterületén található veszélyes hulladék lerakó területén (kötelezett: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) felszín alatti króm-(VI) szennyezés mutatható ki. A szennyezett terület kiterjedése 6000 m2 (1996-os adat alapján). A terület megfigyelőrendszerének kiépítettsége és működése megfelelő. A talajvízben a króm-(VI) maximális koncentrációja 0,5 mg/l. A tényfeltárás 1992-1996 folyamán megtörtént. A műszaki beavatkozás 1996-ban kezdődött meg. 9.

Formázott: Nincs felsorolás vagy számozás Formázott: Felsorolás és számozás

JÁSZBERÉNY VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás

Recommend Documents