JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ – CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT – 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetértékelést a Megyei Közgyűlés 2012 novemberében elfogadta. Az erről szóló dokumentumok elérhetők a megye honlapján. A megye sajátos konfliktusainak legtöbbje a lehetőségek és a trendek között feszülő ellentétre vezethető vissza. A megye kedvező fekvése, többirányú kapcsolata a budapesti nagyváros-térséggel, kitűnő mezőgazdasági adottságai és hagyománya, a nemzetközi tőke, korszerű ipari termelőtevékenységek markáns jelenléte és kiemelkedő turisztikai vonzereje ellenére az elvándorlás, a szegénység térbeli terjedése és elmélyülése, a kisvárosok leépülése jellemzi a társadalmi folyamatokat. Az elmúlt két évtized demográfiai, népmozgalmi folyamatai és növekvő társadalmi feszültségei különösen a Tiszántúlon drámai mértékűek. E nagytehetetlenségű folyamatok a középtávon beláthatóan rendelkezésre álló eszközökkel legfeljebb csillapíthatók, a trendek megfordítására nincs esély. Ennek megfelelően a megye keleti térségeire vonatkozóan differenciált területi és települési, valamint társadalmi, vidékfejlesztési stratégiák kidolgozására lesz szükség. A 2007-2013 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban igen jelentős fejlesztések történtek és még folynak a közlekedés és a vízgazdálkodás területén, melyek a megye alapinfrastruktúrájában kedvező változásokat hoznak létre. Az új árapasztó tározó és a még folyamatban lévő árvízvédelmi fejlesztések az árvízi veszélyeztetettséget csökkentik, de ezeknek a beruházásoknak kicsi az ágazaton kívüli továbbgördülő hatása. A mezőgazdasági termelés biztonsága, a védekezési-havária kiadások csökkentése okszerűbb vízkormányzást igényel, melynek azonban a bel- és öntővíz-csatornahálózat megújítása, hiányainak pótlása, a vízvisszatartás rendszerszerű fejlesztése elengedhetetlen feltétele. Kedvező és komplex hatású folyamat a jelentősebb településeket elkerülő utak, útszakaszok kiépülése. A települési környezetterhelés csökkenésével, a biztonság növekedésével komolyan javultak az élhetőségi kritériumok az érintett településeken. E szakaszos beruházások a tranzitforgalom gyorsabb lefolyását is segítik, de a megye gazdaságának dinamizálódásához, a városok regionális kapcsolódásait is fejleszteni kell. A közlekedési fejlesztések szerkezetalakító hatásával összhangban szükséges a jelenlegi túlzott gazdasági terület-kínálat megyei szinten összehangolt felülvizsgálata és az infrastrukturális elmaradások csökkentése. Az Alföld egészének jövőjét hosszú távon nagymértékben meg fogja határozni, hogy a terület- és vidékfejlesztés mit akar kezdeni a Tiszával, Európa egyik leghosszabb, legjelentősebb ökológiai folyosójával. Továbbra is a vízügy és a természetvédelem sok esetben egymásnak és a települési-térségi érdekeknek feszülő ágazati érdekei fognak dominálni, vagy elindulnak azok a változások, melyek a mainál kisebb népesség és a folyó együttélését új, fenntartható, életképes irányba mozdítják el. A Tisza újrapozícionálása érdekében alulról és felülről kezdeményezetten számos szervezet jött létre, közülük néhány már jelentős eredményekkel bír. Szolnoknak, mint a hazai Tisza szakasz súlypontjában fekvő nagyvárosnak, e vonatkozásban kiemelkedő szerepe lehet. Hasonlóan nyitott kérdés, mit kezd az ország a 19. századtól megörökölt, mára azonban eredeti nagykiterjedésű gazdasági és térszervező funkciójában meggyengült, többé-kevésbé kiegyenlített egykori mezőváros-hálózattal. Szembe kell nézni azzal, hogy e hálózat koncentrációja elindult, e folyamatban egyes városok kiemelkednek, mások egyre inkább elvesztik korábbi virulenciájukat. E folyamat lassítható, de úgy tűnik, aligha állítható meg. A kitörés egyik lehetséges iránya az Alföld e két kihívásának integrált kezelése, a közös válaszok megtalálása. A vázolt célrendszer alapja a pozitív trendeken, várakozásokon alapuló jövőkép, mely az átfogó célokban megjelölteket 2030 időszakára jelzi előre.
Előzetes tervezői változat – Munkaanyag
1
JÖVŐKÉP – ÁTFOGÓ CÉLOK ERŐTELJES KAPCSOLÓDÁS A MAKROGAZDASÁG FEJLESZTÉSI TENGELYEIRE Az átfogó cél és a specifikus célok fókuszában 2030-as időszak áll, amikor már a Bécs-Budapest-Belgrád fejlődési folyosó kiszélesedő, intenzív gazdasági és területszervező hatása túlnyúlik a Tiszán, elsősorban a Közép Tisza-vidéken. Szolnok térsége lesz, ahol Európa két nagyhatású rendszere egy intenzív transzeurópai városhálózati - gazdasági – logisztikai tengely és az Alföldön áthúzódó európai léptékű ökológiai folyosó kapcsolódik össze. Az Alföld középső térségében egyre szorosabban fonódik össze a középalföldi agglomeráció - Szolnok és Kecskemét - két központi városa közötti sokszálú kapcsolat, ilyen módon tud igazán kiteljesedni Szolnok „Tisza fővárosa” szerepe. E zónában helyezkednek el a különféle vezető, intenzív gazdasági ágazatok, ide koncentrálódik a népesség és mindazok az intézmények, szolgáltatások melyek a biztonságos és hatékony működéshez nélkülözhetetlenek. Szolnok nagytérségi szerepeit erősíti mind az M4 út mentén kialakult Debrecenig húzódó erőteljes logisztikai folyosó, mind pedig a IV. számú Drezda – Prága – Brno – Pozsony – Győr - Budapest – Szolnok - Arad – Szófia – Isztambul helsinki vasúti korridor. KIEGYENSÚLYOZOTT KULTÚRTÁJAK HÁLÓZATA A megye egyes térségeinek – Jászság, Nagykunság – több évszázados múlttal rendelkező, és sok elemében újraéledt markáns identitása jelentős előny az országot még helyenként jellemző gyenge együttműködési hajlandóság ellenében. Ez a hagyomány a kiinduló pontja azoknak a térségi városközi, gazdasági szervezetek közötti együttműködéseknek, melyek a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban megalapozzák a hosszabbtávú fejlesztési stratégiát. A megyét sajátos adottságai ugyanakkor arra predesztinálták, hogy e kapcsolatépítése ne csak befelé, a hagyományos keretek között, hanem kifelé is felépüljön. A külső kapcsolatok erősítése az arányos népességmegtartás egyik fontos eszközévé válik, különösen a megyehatárok térségében, ahol a többes vonzások úgy érvényesülnek, hogy a helyi lakosság hátrányai enyhülnek. Nagy szerepe van ebben a tájgazdálkodási klasztereken alapuló, az adottságokra koncentráló terület és vidékfejlesztésnek, és természetesen annak, hogy a megye stratégiai jelentőségű adottságai (vizek, alternatív energiák, Európában egyedülálló tiszai táj és különleges biotermékek, …) előtérbe kerültek a hazai és nemzetközi piacokon. A különféle demográfiai prognózisok alapján 2010-hez képest a megye lélekszáma 2040-ig 60-70.000 fővel csökkenni fog. A fogyás alig néhány százalékponttal több a falvakban, mint a városokban. Az agrárium és kisvárosok hálózatának megújításamegerősítése azért is fontos, hogy a különleges adottságok kellően érzékenyen kerüljenek hasznosításra, és ezek megújítása tartósan egyensúlyos feltételek mellett biztosított nagyobb távlatokban is biztosított legyen. KIBŐVÜLT, SOKRÉTŰ MUNKAERŐPIAC Egyre jobban beérik a megyei és megyeközi szinten összehangolt regionális gazdaságfejlesztési stratégia, mely magas fokon hasznosítja a megye nagytérségi pozícióját, nyitottságát, policentrikus városhálózatát-térszerkezetét, ipari és mezőgazdasági hagyományait és a korábban kevéssé értékelt, nehezen és csak magas-szintű ágazatközi együttműködéssel kiaknázódó adottságait – mint a Tisza, ökológiai rendszerek, vízkincs különféle alrendszerei. A városi iparokat komoly erőfeszítések árán sikerül megtartani és arányos fejlesztésekkel szervesen beépíteni a térségek, kisvárosok gazdaságába, ami részben Európa újraiparosítási programjának is köszönhető. A térségen belül – a szociális munkában jártas civilek bevonásával megvalósuló/t közösségi irányítású helyi fejlesztések révén – kialakulnak a térségi szintű szegénységgel, kirekesztéssel összefüggő problémák kezelésére alkalmas köztes intézmények, melyek kellő hatékonysággal képesek elősegíteni a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek integrációját. A stratégia megvalósulása eredményeként új, a mainál sokkal stabilabb, az adottságokra erőteljesen koncentráló egyensúlyos állapotok épülnek föl. Az átfogó cél eléréséhez hét stratégiai cél mentén építhető fel a hosszabb távú területfejlesztési folyamat. A megyében ki fog alakulni és hálózatba szerveződik a nagyfokú munkamegosztáson alapuló közigazgatás, mely képes lesz működtetni az egyre összetettebb követelményeknek megfelelő településüzemeltetési rendszereket, a tájhasználat komplex céljainak megfelelően gazdálkodó integrált szervezeteket. Ez az alrendszer nagy jelentőségű a különféle metszetekben formálódó önfenntartó térségek jó gyakorlatában.
Előzetes tervezői változat – Munkaanyag
2
Előzetes tervezői változat – Munkaanyag
3
1. STRATÉGIAI CÉL
Szolnok nagyváros-térség Budapesthez viszonyított- és Tisza-térségi pozíciójának megerősítése
RÖVID LEÍRÁS
Szolnok funkcionális város-térsége (Törökszentmiklós, Martfű, valamint a kistérség városai, települései és a megyehatár menti szomszéd települések) regionális pozíciója alapján a Tisza súlyponti fekvésű pólusa, miközben magát a várost Budapest nagyvárosi régiójának fontos csapágyvárosaként kezeli az OTK-OTF városhálózati tervlapja. A tervezet szerinti jövőkép fő vonalaiban megfelel a városnak, azonban ettől a szereptől még messze van a város, többek között a kielégítő kapcsolatok hiánya miatt. A szolnoki pólus mai térségi és gazdasági helyzetének fenntartásához, megerősítéséhez és dinamizálásához feltétlenül szükséges a budapesti régióhoz, illetve az M5 folyósóra szerveződő dinamikusan fejlődő tengelyhez való gyorforgalmi úttal való csatlakozás. Ennek eszközeként kiemelten szükség van az M4-es út Szolnok – Budapest közötti szakaszának középtávú megvalósítására. A koncepció részletesebb kifejtése során a Kecskeméttel közös pólus fejlesztés és az M5 felé való közvetlen kapcsolatépítés részletes elemzéseket igényel, ami összefügg a Szolnok és Kecskemét közötti hármas megyehatártérség városhálózatának összekapcsolódó jövőképével is. Szolnok, Magyarország – Budapesten kivüli – „kisközpontja” ahol igen erősen centrálisan futnak össze a közlekedési hálózatok, ami a tiszai átkelési lehetőségre vezethető vissza. Erre az adottságra a főhálózatokon kívül fontos, másodlagos és alsóbb rendű kapcsolatok is ráépülnek. A szolnoki pólus városai és Törökszentmiklós közötti funkcionális munkamegosztás tovább fejlesztendő, ez lehet urbanizációs szerepek összehangolására és a térség városainak környezetminőségi fejlesztésére irányuló komplex program alapja is. Szolnok ipari gazdasági szerepeinek erősítése során a térségi integráció mellett az egyes szakterületeken kialakuló nagyobb térségi együttműködésekbe való beépülésre kell törekedni. Kiemelt jelentőségű ennek oktatási, felsőoktatási vetülete, ahol az átszerveződő intézményrendszeren belüli munkamegosztást és az abban való szerepek kiosztását kell meghatározni. A felsőfokú oktatási intézménynek a város egyensúlyos társadalmi szerkezetének megőrzése szempontjából kitüntetett jelentősége van.
PRIORITÁSOK
Nagytérségi elérhetőség Térségi szinten összehangolt városgazdálkodás – településüzemeltetés Nap és geotermikus energiahasznosítása; Szolnok és Kecskemét felsőfokú oktatási-képzési kínálatának összehangolása Szolnok iparszerkezetének fejlesztése Szolnok szűkebb térségének korszerű logisztikai központtá fejlesztése
KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK
2. Jászsági ipari agglomeráció innovációs potenciáljának és népességmegtartó képességének stabilizálása 3. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: hozzáadott érték, termelékenység, foglalkoztatás és a tájfenntartó kapacitás növelése, tájspecifikus brandek felépítése 6. A megye közép- és felső fokú oktatási-képzési struktúrájának tovább-fejlesztése gazdasági, társadalmi szerkezetével és sajátos országon belüli szerepeivel összhangban
Előzetes tervezői változat – Munkaanyag
4
2. STRATÉGIAI CÉL
A Jászság urbanizációs szintjének, vállalkozói aktivitásának és innovációs potenciáljának és vállalkozói aktivitásának növelése
RÖVID LEÍRÁS
A Jászság a megye legdinamikusabb ipari térsége, itt termelődik meg a megyei GDP túlnyomó része, és foglakoztatás szempontjából is kiemelt jelentőségű. Az itt koncentrálódott multinacionális vállalkozások munkaerő-piaci vonzáskörzete Budapestig, Gödöllőig elér. A térség kiemelkedő gazdasági szerepe ellenére jelentős az elvándorlás, nő a hátrányos helyzetű népesség aránya, ami az urbanizáltság, a szolgáltatási kínálat markáns elmaradottságára vezethető vissza. Ez a helyzet nagymértékben akadályozza a gazdaság több lábra állását, továbbfejlődését és ezáltal a tágabb térség felemelkedéséhez szükséges továbbgyűrűző hatások kialakulását. Hiányoznak azok a vonzerők, ami az itt dolgozó népességet tartósan idekötné. Ehhez járul a releváns képzések hiánya, a magasan képzett, vezető pozíciójú munkavállalókat a Közép-Magyarországi régióból verbuválják a cégek. A térség fejlődését, a szolgáltatók koncentrálódását az elérhetőségi gondok is akadályozzák. Az infrastrukturális hiányosságok, a fizetőképes kereslet gyengesége és a térség szociális problémákkal összefüggő negatív imázsa egymás hatásait felerősítő konfliktusok. A Jászságban ugyanakkor szándék mutatkozik a korábbiaknál erőteljesebb együttműködésre annak érdekében, hogy az itt lévő korszerű, versenyképes ágazatokhoz kapcsolódóan elinduljon egy innovatív, tudásalapú ipari térség alapjainak lerakása. A fejlesztés célja, hogy a meglévő látens energiákat felszabadítva Magyarország egyik jelentős innovációs térségévé fejlődjön 2030-ra.
PRIORITÁSOK
Jászsági info-kom-elektro-innovációs klaszter létrehozása Elérhetőségi feltételek javítása Oktatás, szakképzés, IKT rendszerek térségbe integrált fejlesztése Motiváló, egészséges, klímatudatos várostérség Befogadó várostérség Térségi szinten összehangolt városgazdálkodás, városüzemeltetés, tájrendezés, területgazdálkodás, közszolgáltatás
KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK
6. A megye közép- és felsőfokú oktatási-képzési struktúrájának továbbfejlesztése gazdasági, társadalmi szerkezetével és sajátos szerepeivel összhangban 7. A Közép-Tisza mentén és a Körös mentén élő-, a szegénység és a kirekesztettség által fokozottan sújtott népesség társadalmi – gazdasági integrálódását támogató intézményi feltételek fejlesztése
Előzetes tervezői változat – Munkaanyag
5
3. STRATÉGIAI CÉL
Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a tájfenntartó kapacitás növelése, tájspecifikus márkák felépítése
RÖVID LEÍRÁS
A megye adottságai az agrárium és a kapcsolódó feldolgozóipari tevékenységek számára kiemelkedően kedvezőek. Az ágazathoz hagyományai okán is fokozottan kötődik, ennek ellenére részesedése az ország mezőgazdaságban megtermelt GDP-jéből igen alacsony arányú, népességeltartó és jövedelemtermelő képessége – a nagyobbrészt homogén szántóföldi művelésből következően is, rendkívül gyenge. A mezőgazdaságból hiányzik a befektetői tőke, csekély a hozzáadott érték, kevés a versenyképes termék. A jelentős, és a klímaváltozással összefüggően tovább fokozódó kockázati kitettség (árvíz, belvíz, aszály) a mezőgazdaság amúgy is alacsony termelékenységét egyre inkább veszélyezteti. A rendszerváltás különösen az állattenyésztést vetette vissza drámai mértékben, noha az ágazat, beleértve a halgazdálkodást is, különösen a Tisza szabályozása előtt, a térség nagy részének elsődleges jövedelemforrása volt. Az ágazat talpra állását az együttműködés hiánya nagymértékben késlelteti. Az összességében kedvezőtlen mutatók mögött mindazonáltal jelentős agrár- és feldolgozóipari kapacitás, vállalkozó-kedv rejtőzik, melyekre lehet építeni. Unikális ágazata a megyének a rizstermelés, és a növekvő volumenű juhtenyésztés, mely ma jórészt élőállatként hagyja el az országot. Komoly stratégiai lehetőségek vannak a halgazdaságban. Az élelmiszeripar és a vetőmagtermelés relatíve kedvezőbb helyzete a multinacionális tőke jelenlétének is köszönhető. Építve a megye adottságaira és azokra a globális várakozásokra, miszerint az élelmiszer világpiaci ára belátható időn belül jelentősen növekedni fog, valamint az Európai Unió eltökéltségére a klímaváltozásra való felkészülés vonatkozásában, továbbá a kormányzati elhatározásokra, melyek a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart stratégiai ágazatként kezeli, kedvezők a feltételek arra, hogy a megye mezőgazdaságában trendforduló következzen be a ciklus végére. A jelenleginél sokkal jelentősebb szerepe lesz a megyében élők jövedelemtermelésében, foglalkoztatásában. Az energiaárak növekedése és a fenntarthatóság követelménye ugyanakkor az ágazatot is érinti, így a megújuló erőforrások hasznosítása jövedelemtermelés és költségmegtakarítás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.
PRIORITÁSOK
Versenyképes agrárvertikum Integrált vízgazdálkodás A természeti erőforrások megújuló hasznosítására épülő jövőgazdaság Jelentős élőmunka-igényű tájhasználat Versenyképes tájspecifikus állattenyésztés Mezőgazdasági és kapcsolódó feldolgozóipari termékek piacra jutása
KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK
1, Szolnok nagyváros-térség Budapest körüli ipari-logisztikai gyűrűn belüli és Tisza-térségi pozíciójának összehangolt megerősítése 4. A megtorpant Tiszántúli mezővárosok hálózatának innovatív újrahangolása a 21. századi demográfiai, gazdasági, ökológiai kihívások tükrében 6. A megye közép- és felsőfokú oktatási-képzési struktúrájának tovább-fejlesztése gazdasági, társadalmi szerkezetével és sajátos országon belüli szerepeivel összhangban
Előzetes tervezői változat – Munkaanyag
6
4. STRATÉGIAI CÉL
A megtorpant Tiszántúli mezővárosok és vonzáskörzetük hálózatának innovatív újraépítése a 21. századi demográfiai, gazdasági, ökológiai kihívások tükrében
RÖVID LEÍRÁS
A több évszázados folyamat során kialakult mezőváros-hálózat jelentős térszervező erejű települései a tájhasználattal szerves egységben fejlődtek, ugyanakkor mára sok mezőváros nagymértékű visszaesést szenvedett el. A városok és vonzáskörzetük jelentős népességfogyása markánsan jelzi, hogy az elmúlt 15 – 20 év progresszív modernizációs ciklusának eredményeként a térség településeinek népességeltartó képessége csökkent. A modern mezőgazdasági technológiák, a nagyteljesítményű gépek, a megváltozott termelési szerkezet (mind az iparban, mind az agráriumban) sokkal kevesebb embert igényelnek. A mezővárosok társadalma ennek megfelelően eróziónak indult. Az előrejelzések folyamatos és jelentős népességfogyást prognosztizálnak. E négy megyére kiterjedő komplex krízissel érintett városhálózat legnagyobb kiterjedéssel Jász-Nagykun-Szolnok megyét érinti. A megyén belül kettő szervesebb térségre bontható a mezővárosok együttese. A Fegyvernek – Mezőberény vonaltól keletre Karcag körül alakult ki egy nagyobb városcsoport, a másik térség origójának Mezőtúr tekinthető. A vonatkozó prioritás szerint a Tiszántúli mezőváros-térség szomszédos megyékkel összehangolt közösségi irányítású helyi fejlesztési programjának középpontjában a térség stratégiai ágazatainak szinergikus fejlesztése áll.
PRIORITÁSOK
Fenntartható agrárgazdasági szerkezet alakítása támogatási források integrációja Oktatási-képzési kínálat, humánerőforrás fejlesztés (Karcag és Mezőtúr) Elérhetőség javítása Komplex pusztai tájgazdálkodás Nap és geotermális energiahasznosítás Integrált vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztés Szilikát klaszter A térségi turisztikai zászlóshajók vonzerőfejlesztése Örökséggazdálkodás; mezőváros-reneszánsz térségi program Kistérségi szinten összehangolt városgazdálkodás, tájrendezés- és fenntartás, településrendezés, területgazdálkodás
KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK
3. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a tájfenntartó kapacitás növelése, tájspecifikus márkák felépítése 5. Tisza menti „öko-sztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált tájgazdálkodási térségekre épülő innovatív tájgazdálkodási klaszter létrehozása 6. Az emberi erőforrás fejlesztése a felső- és középfokú oktatás-képzési struktúrájának optimalizálásával, egészségfejlesztéssel és a foglalkoztatás bővítésével 7. A Közép-Tisza- és a Körös mentén élő-, elszegényedett, hátrányos helyzetű népesség társadalmi – gazdasági integrálódása és a támogató intézményi feltételek fejlesztése
Előzetes tervezői változat – Munkaanyag
7
5. STRATÉGIAI CÉL
Tisza menti „öko-sztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált tájgazdálkodási térségekre épülő innovatív tájgazdálkodási klaszter létrehozása
RÖVID LEÍRÁS
A Tisza mente az ország egyik jelentős társadalmi, gazdasági, környezeti válságok halmozódásával sújtott térsége, általános periféria helyzetét csak a két nagyváros, Szeged és Szolnok kiterjedt vonzáskörzete töri meg. Az elmúlt évek vízügyi és egyéb ágazati beruházásai, az árvízi védekezések, a belvízmentesítések sok százmilliárd forintot emésztettek fel úgy, hogy eközben a térségben élők társadalmi, gazdasági helyzete nem javult. Tiszabő több éve Magyarország legszegényebb települése, de sok más megyei településnek sem sokkal jobb a helyzete. A Tisza menti megyék alkotta Tisza Vízgyűjtő Programrégió Területfejlesztési Tanács 2009-2010 folyamán kidolgozott egy koncepciót, mely nagymértékben építve a térségben már meglévő innovatív kezdeményezésekre és kutatásokra egy integrált program kidolgozására tett javaslatot, mely a vízügyi, a társadalmi és az ökológiai kihívásokat összehangoltan tudja kezelni. A koncepció az integrált vízgazdálkodáson alapuló komplex tájgazdálkodás helyi kísérleteit és a város-vidék viszonyrendszert egy átfogó természetiinfrastrukturális-gazdasági-társadalmi rendszerbe ágyazza. Fő elemei: az ún. öko-sztráda, amely a folyómedret, a hullámteret, a védműveket és a mentett oldali ún. újholocén medret (meanderövet) foglalja magában, mely a mentett oldali komplex ártéri tájgazdálkodási kezdeményezések elsődleges célterülete, természetes víztározási lehetőség és az érzékeny természeti területek mozaikos zónája. Mint ilyen térszerkezeti és sajátos gazdálkodási egység, amelyben az adottság-gazdálkodás újraépíthető. A városhálózat, mely biztosítja a Tisza-térség kárpát-medencei városhálózati beágyazódását, koncentrált piacokat és egyúttal urbánus szolgáltatásokat (magyarországi nagyvárosi agglomerációk), továbbá magában foglalja azokat a Tisza menti kisváros-párokat, melyek, hídfő-pozíciójukat és az összefogás erejét kihasználva a helyi fejlesztések motorjaivá válhatnak. A koncepció ilyen módon a klasszikus vidékfejlesztési és a területfejlesztési eszközöket kombináltan, szinergiában használhatja. A stratégiai cél az egész magyarországi Tiszaszakaszra kidolgozott, a 7 éves cikluson messze túlnyúló hatályú koncepció megvalósításának első üteme.
PRIORITÁSOK
A Tisza menti tájgazdálkodási klaszterek Tisza menti tájgazdálkodás kutatási-fejlesztési, innovációs és oktatási bázisának létrehozása Tájgazdálkodási térségek részletes stratégiai programjai Az öko-sztrádával összefüggő, hiányzó kapcsolati elemek kiépítése Tisza menti város és községpárok A makrotérségi turisztikai desztinációk stratégáinak összehangolása Tiszazug és Csongrád/Szentes várospár turisztikai programja
KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK
A stratégiai célhoz szorosan kapcsolódik Szolnok város folyamatban lévő „Tisza fővárosa” programja, melynek a következő EU ciklusban megvalósítandó, konkrét beavatkozásai az 1. Szolnok nagyváros-térség Budapesthez viszonyított- és Tisza-térségi pozíciójának megerősítése. Szorosan kapcsolódik továbbá 6. Az emberi erőforrás fejlesztése a felső- és középfokú oktatás-képzési struktúrájának optimalizálásával, egészségfejlesztéssel és a foglalkoztatás bővítésével és a 7. A Közép-Tisza- és a Körös mentén élő-, elszegényedett, hátrányos helyzetű népesség társadalmi – gazdasági integrálódása és a támogató intézményi feltételek fejlesztése stratégiai célhoz. E két térség súlyos társadalmi konfliktusai indokolják, hogy mindkét stratégia cél támogatását élvezzék, értelemszerűen összehangolt, rendszerbe szervezett programok keretében.
Előzetes tervezői változat – Munkaanyag
8
6. STRATÉGIAI CÉL
Az emberi erőforrás fejlesztése a felső- és középfokú oktatás-képzési struktúrájának optimalizálásával, egészségfejlesztéssel és a foglalkoztatás bővítésével
RÖVID LEÍRÁS
A munkaerőpiacon jelentkező álláskeresők nagy száma (a területi munkaerő keresletkínálat eltolódása mellett) részben annak is a következménye, hogy az állást keresők szakképzettsége gyakran nem találkozik a felkínált állások szakképzettség igényével. Az iskolarendszerű szakképzés nem elég nyitott, nem váltott elég gyorsan, s ez a képzésben a kereslet-kínálat egyensúlyának a megbillenéséhez vezetett. A megye jelentős elektronikai, híradástechnikai, gépipari és egyéb termelő vállalatai részéről megnőtt a magasan képzett, gyakorlatban is konvertálható szaktudással rendelkező közép- és felsőfokú szaktudással rendelkező fiatalok iránti igény. Lényeges kibontakozási irány a szofisztikált vízgazdálkodás, a különféle komplexebb tudást igénylő tájgazdálkodási rendszerek, a környezettudatos gazdálkodás és kialakítandók az ezeket szolgáló integrált új szemléletű képzések. A megye településein élő és felnövekvő generációk helyben tartásának kiemelten fontos záloga a munkaerőpiacon jól eladható képzettség megszerzésének lehetősége. Ennek érdekében a megye kiemelkedően fontosnak tartja, hogy támogassa és összehangolja a képzésben mutatkozó hiányosságok és anomáliák felszámolását mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság igényeinek megfelelően.
PRIORITÁSOK
A vezető iparágak profiljához illeszkedő középszintű műszaki szakoktatás megerősítése Felsőfokú műszaki képzés meghonosítása a megyében A nagyhagyományú mezőgazdasági szakképzés jelentős korszerűsítése Kollégiumi férőhelyek biztosítása Egészségben eltöltött életévek számának növelése Foglalkoztatás bővítése
KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK
A stratégiai célhoz szorosan kapcsolódik Jász-Nagykun-Szolnok megye közép és hosszú távú célrendszerének egésze.
Előzetes tervezői változat – Munkaanyag
9
7. STRATÉGIAI CÉL
A Közép-Tisza- és a Körös mentén élő-, elszegényedett, hátrányos helyzetű népesség társadalmi – gazdasági integrálódása és a támogató intézményi feltételek fejlesztése
RÖVID LEÍRÁS
A Közép-Tisza vidéken és a szorosan kapcsolódó területi zárványokba és társadalmi szegregátumokba szorult népesség fizikai elkülönülése elzártságot, kirekesztettséget jelent: az itt élők nem, vagy csak részlegesen, esetlegesen „tagjai” a környező társadalomnak és a gazdasági életnek. A területi folyamatok eredményeként kialakult fizikai elkülönülés egyre visszafordíthatatlanabbul zárja el az itt élőket a társadalmi felzárkózás lehetőségétől, illetve a társadalom egyre kevésbé tudja a társadalmi munkamegosztás részesévé tenni a „távolabbi” térségekben élő tagjait. A demográfiai folyamatok (csökkenő születésszám, elöregedés) gazdasági és szociális következményei (munkaképes korú népesség arányának csökkenése, időskori ellátások növekvő súlya) megkövetelik, hogy a munkaerőpiacról (és ezen keresztül mindenfajta társadalmi együttműködésből) kiszorult társadalmi csoportok számára megnyissuk a visszatérés, az integrálódás lehetőségét. A még nem szegregált, de elöregedéssel fokozottan érintett falvak a magára maradt idős, nyugdíjas népesség lassú kihalásával elnéptelenednek, esetenként a társadalmi lét peremén élő, halmozottan hátrányos helyzetű népesség beköltözése is várható, ami a problémák halmozódásához vezet. Az érintett önkormányzatok anyagi és emberi erőforrásai nem elegendőek az egyre szélesedő probléma és konfliktushalmaz kezelésére. Központi források megszerzésével és az érintettek széleskörű bevonásának biztosításával megyei szinten indokolt a kialakult helyzet kezelésének koordinálása. A kialakult szociális válsághelyzet megfelelő intézményrendszer hiányában bőséges források esetén sem lenne kezelhető, éppen ezért összetett és a különféle hátrányok tekintetében differenciált kezelést biztosító, hosszútávú programokra van szükség.
PRIORITÁSOK
Helyi, „testre szabott” programok és „kezelési tervek” kidolgozásának előkészítése és támogatása; A megvalósításhoz szükséges anyagi források felhasználásának (CLLD) programja; A területi szegregátumok kiterjedésének fékezése, megállítása; Érték- és mintaadó környezeti kultúra terjesztése a legelmaradottabb térségekben; Az óvodai és iskolai nevelés terén a sajátos igényeknek megfelelő pedagógiai programok támogatása; A helyi gazdaságfejlesztéssel összehangolt strukturált munkaerő kínálat kialakítása;
KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK
3. Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a tájfenntartó kapacitás növelése, tájspecifikus márkák felépítése 4. A megtorpant Tiszántúli mezővárosok hálózatának innovatív újraépítése 21. századi demográfiai, gazdasági, ökológiai kihívások tükrében 5. Tisza menti „öko-sztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált tájgazdálkodási térségekre épülő innovatív tájgazdálkodási klaszter létrehozása 6. Az emberi erőforrás fejlesztése a felső- és középfokú oktatás-képzési struktúrájának optimalizálásával, egészségfejlesztéssel és a foglalkoztatás bővítésével
Előzetes tervezői változat – Munkaanyag
10