- 358 -
Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza 3. példányt Községi Könyvtár, Jármi Rendelet: Határozat:
--106-109/2013. (VI.26.)
Tárgysorozat
Nyilvános ülés:
1. tsp.:
Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadása Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester, előterjesztés mellékelve
2. tsp.:
Egyebek Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester
Jármi, 2013. június 26.
Győrfiné Papp Judit polgármester
Jegyzőkönyv Készült: Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. június 26.-án megtartott nyilvános üléséről. Az ülés helye: Jármi Község Önkormányzata képviselő-testületének hivatali helyisége. /Jármi, Kölcsey u. 14. szám /. Jelen vannak: Győrfiné Papp Judit polgármester Koós Csaba Levente alpolgármester Maklári Zsolt képviselő Varga Lajos képviselő Összesen: 4 fő Tanácskozási joggal jelen van: Mindák Katalin jegyző
- 359 -
Meghívottak:--Lakosság részéről: --- fő A polgármester köszönti a megjelenteket, az ülést megnyitja. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes, mert a 7 fő képviselőtestületi tagból 4 fő jelen van. Győrfiné Papp Judit polgármester javasolja a képviselő-testületből Koós Csaba Levente alpolgármester és Varga Lajos képviselőt jegyzőkönyv hitelesítőnek. A képviselő-testület a jegyzőkönyv hitelesítőket 4 igen szavazattal elfogadta. Ezt követően Győrfiné Papp Judit polgármester ismerteti a meghívó napirendi tervezetét. A képviselő-testület a következő napirendeket 4 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. Napirend 1. tsp.:
Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadása Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester, előterjesztés mellékelve
2. tsp.:
Egyebek Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester
1. tsp.:
Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadása Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester, előterjesztés mellékelve
Győrfiné Papp Judit polgármester: Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programjáról szóló előterjesztést képviselő társaim megkapták. Megkérem Jegyző Asszonyt, a napirendi pont rövid ismertetésére. Mindák Katalin jegyző: A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A települési önkormányzatok társulása akkor részesülhet az előbbiek szerinti támogatásokban, ha a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A fenti rendelkezést 2013. július 1-jét követően kell alkalmazni. A pályázati előírásokat még nem ismerjük. A programot Pénzes Tiborné készítette. A program elkészítésében a köztisztviselő munkáját mentorok segítették, képzéseken kellett részt venni. Kérem a képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a Helyi Esélyegyenlőségi Programot elfogadni szíveskedjenek. Varga Lajos képviselő: Az elkészített program komoly munkát igényelt. Jármi életét, eddigi munkáját, jövőbeli teendőit foglalja össze. Kétévente kell a képviselő testületnek felülvizsgálni a programot. Az előterjesztést elfogadásra javaslom.
- 360 -
Győrfiné Papp Judit polgármester szavazásra teszi, Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadását A képviselő-testület 4 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 106/2013. (VI.26.) határozata a helyi esélyegyenlőségi program elfogadásáról A Képviselő-testület Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (1) bekezdés értelmében elkészült Jármi község 2013-2018. évekre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programja. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzés készült a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meghatározásra kerültek a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedések. Jármi község Helyi Esélyegyenlőségi Programját a képviselő-testület megtárgyalta és elfogadja.
Melléklet Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 106/2013.(VI.26.) határozatához
Jármi Község Önkormányzat Képviselőtestületének 106/2013.(VI.26.) határozatának 1.sz. melléklete
„Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges.” (Kölcsey Ferenc)
JÁRMI KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA
2013-2018 Jármi, 2013. június 26.
362
Tartalomjegyzék Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) .............................................................................................. 3 Bevezetés .................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ............................................................................................................... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja ..................................................................... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása .............................................................................................. 11 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .................................... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység................................. 30 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége............................................................................... 41 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................ 45 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .......................................................... 49 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ......................................................................................... 52 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ...................................................... 53 Megvalósítás ............................................................................................................................. 53 A megvalósítás előkészítése ............................................................................................ 53 A megvalósítás folyamata ............................................................................................... 53 Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................... 53 Nyilvánosság ................................................................................................................... 53 Érvényesülés, módosítás ................................................................................................. 54 Összegző táblázat – A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........... 56
363
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Jármi Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Jármi település megközelíthető közúton: a 41-es útról letérve a 49-es útra Mátészalka irányába; de megközelíthető Debrecen felől a 471-esen Mátészalkáig, onnan keleti irányban a 49-esen. A Nyírségnek az ÉK-i részén helyezkedik el, Mátészalkától ÉNY-ra. Magasságkülönbség Mátészalka és Jármi között 15 m. Bizonyítják a Jármi DK-i részén lévő, kelet felé húzódó, kettős egymástól 2-3 km távolságú homokdombsor, amely Mátészalkától elválasztja. Jármi létezett már az 1300-as években is. A XIV. század elején Járomtelke néven említik. Jármi nevét a szláv járom szóból eredeztetik. A XIV. század első negyedében először említett falu két útkereszteződésében alakult ki. A középkorban többször változtak birtokosai. A XIX. század közepén már mint jellegzetes kisnemesi falu szerepelt Szatmár megyében. Területe:2186 kh.300 nöl. Lakónépesség száma 2012. december 31-én :1222 fő. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012
1282 1267 1282 1257 1232 1222
Változás 99% 101% 98% 98% 99%
364 Lakónépesség 1290 1280 1270 1260 1250 1240 1230 1220 1210 1200 1190 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Állandó népesség száma 2012. január 01-én: 1.301 fő 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
nők 667
férfiak 634
93 32 344 45 90
97 28 406 54 49
% összesen 1301 44 190 60 750 99 139
nők 51%
férfiak 49%
49% 53% 46% 45% 65%
51% 47% 54% 55% 35%
Állandó népesség - nők
65 év feletti; 15%
0-14 éves; 15% 15-17 éves; 5%
60-64 éves; 7%
18-59 éves; 58%
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 nincs adat nincs adat 2008 138 203 2009 137 211 2010 136 196 2011 139 190 2012 145 182
Öregedési index (%) 68,0% 64,9% 69,4% 73,2% 79,7%
365 Öregedési index (%) 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2001
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás
elvándorlás
egyenleg
35 41 27 20 54
41 21 40 37 50
-6 20 -13 -17 4
2008 2009 2010 2011 2012
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 25 20 15 10 5 0 -5
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-10 -15 -20
A belföldi vándorlási mutató szerint a település vonzereje többnyire negatív előjelet mutat, tehát az elvándorlás a jellemző. Ez azért aggasztó, mert a falu minden szempontból élhető település, kivéve a helyben található munkahelyek számát. Amennyiben a lakosság, főleg a fiatalok számára a munkához való hozzáférés megoldódna, a helyben maradás sem jelentene számukra gondot. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás
2008 2009 2010 2011 2012
élve születések száma
halálozások száma
7 19 8 12 10
6 20 10 10 14
természetes szaporodás (fő) 1 -1 -2 2 -4
366
természetes szaporodás (fő) 3 2 1 0 -1
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-2 -3 -4 -5
A természetes szaporodás szintén 2008. és 2011. kivételével negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy a születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a gyermekek és fiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Településünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, - a közigazgatási reform eredményeként- 2013. január 1-jétől a Mátészalkai járáshoz tartózó 26 település egyike. Két felsőfokú végzetséggel rendelkező köztisztviselő átadásával segítettünk kialakítani a járás törzslétszámát. Önkormányzatunk értékeire, hagyományaira építkezve, gyökereiből táplálkozva igyekszik évről évre megújulni. Ezzel a látásmóddal akarunk maradandó értékeket teremteni, amelyek az utánunk jövő generációk számára is mérföldkövek lesznek majd. A sok változás között egy valami változatlan nálunk évről – évre: elkötelezettségünk és eltökéltségünk abban, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan tovább szolgáljuk lakosainkat. Településünk nevezetessége műemlék református temploma, amely 1775 körül épült, valamint a kisnemesi kúria, amely a Kulin család tulajdona volt és a megsemmisülés előtt sikerült áttelepíteni a Nyíregyháza melletti Sóstói Múzeumfaluba, ott látogatható.
367
Emlékművek látványosságok településünkön: 2001-ben az I. és II. világháború hősi halottainak emlékére készült el a „Turul – madár” emlékmű, amely a református templom bejáratánál található. Az emlékművet Bíró Lajos Mátészalkán élő szobrászművész készítette.
Az I. és II. világháború jármi hősi halottainak névsorát, valamint az elhurcoltak és családjuk névsorát olvashatjuk azon az emlékművön, amely a temetőkertben található.
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Jármi Hősei Emlékére 2008-ban emlékmű került felállításra a Széchenyi utcán lévő közparkban.
A Kossuth utca 41. szám alatt található a Szent István díszkút a millenniumi évfordulóhoz kötődve készült el 2000. augusztus 20-ra.(készítette: Bíró Lajos szobrászművész) Önkormányzatunk jelképei: Önkormányzatunk zászlója, címere. A kilencvenes évektől kezdve a többi településhez hasonlóan folyamatosan fejlődött településünk.
368
Településünknek van 8-évfolyamos iskolája – amely 2013. január 1-jétől állami fenntartásban működik. Óvodája 1910–ben alakult, 1979 –ben épült fel az óvoda jelenlegi épülete. Az óvodát intézményfenntartó társulásban tartja fenn az önkormányzat. A 2012/2013-as nevelési évben két csoporttal működik. 1985. szeptemberében épült meg az egészséges ivóvizet biztosító vezetékes ivóvíz-hálózat. 1989-ben épült fel a ravatalozó a temetőkertben, 1997-ben készült hozzá előtető, 1990-ben megépül a temetőhöz vezető út, amelyet 1993-ban leaszfaltoznak. 2010. évben megvalósult a köztemető felújítása, elkészült a kerítés és a kapu, jelentős földmunkákat végeztek, parkosítottak, valamint ekkor került elhelyezésre a ravatalozónál a Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester által készített lélekharang. 1992. december 20-án átadásra került az általános iskola tornaterme. Az iskola központi épületének teljes felújítása három ütemben, 2009, 2011 és 2012. évben valósult meg. Jelenleg az épület komplex akadálymentesítése vár megvalósításra, amelyet az épület tulajdonos önkormányzatai csak pályázati forrás igénybe vételével tudnak megvalósítani. 1995. júliusában döntött az önkormányzat a település közvilágításának korszerűsítéséről, amely 1999re el is készült. 1992-ben kezdődött el a gázvezeték építése, amelyet 1993.október 7-én nyomás alá helyeznek.1991. június 30-án kezdődik a telefonhálózat kiépítése. 1991-re az község minden utcája le lett kövezve, amelyek később aszfalt burkolatot is kaptak. 1991-ben készül el az orvosi rendelő, amelyben helyet kap a gyógyszertár és védőnői szolgálat. 2011. évben megvalósul az épület teljes felújítása és komplex akadálymentesítése. 1993-ban elkezdődik a belterületen a kerékpárút hálózat építése a Kossuth és a Széchenyi utcák mentén. Kihelyezésre kerül 5 db buszváró. 2012. évben 2,60 m széles kerékpárút épül Jármi és Mátészalka között a 49-es számú főútvonal mentén. 1991-ben pályázati támogatással épül a Művelődési Központ, amely máig helyet ad a közösségi programoknak, két alsós évfolyamnak, a könyvtárnak, „Net-kuckónak” és a civil szervezetek összejöveteleinek. 1997-ben elkészül az Önkormányzati Hivatal – a régi Tsz-iroda épületéből-, az alsó szinten kialakításra kerül a szolgáltató ház és az uszoda. Elkészül a sportcentrum. 2008.január 1-jétől létrejött Papos községgel a körjegyzőség. 2009-től akadálymentes épületbe költözött a Körjegyzőség és az Önkormányzat. Az irodaházat bérbe vette a Jármi Református Egyházközség és az épületben fogyatékosok nappali intézményét működtet. A 2006-2010-2013- között lévő években tovább fejlődött a település, ugyanakkor megőrizte pénzügyi stabilitását. Minden pályázati lehetőséget megragadtunk, ami a takarékos működést – az intézményeink működtetését, településünk fejlődését, a dolgozóink tudásszintjének emelését segítette. Támogatást nyertünk: Körjegyzőség szervezetfejlesztésére, korszerűsítettük az általános iskolánk épületét, az orvosi rendelőnket, a temetőt, nyertünk támogatást gépek, munkaeszközök beszerzésére, forgalomcsillapításra szolgáló berendezésekre, taneszközök beszerzésére, bútorzatra, gyermekek táboroztatására. Csatlakoztunk az ivóvíz minőség javító programhoz. Elnyertük a 2000 LE alatti települések szennyvíz kezelésére kiírt pályázatot, amelynek bruttó értéke: 400.836.250 Ft. A támogatásból 2011-2012. évben megépült településünk teljes belterületén a szennyvízcsatorna hálózat. A Jármi-Mátészalkát összekötő kerékpárút megépítése projekt bruttó értéke 91.302. 566.- Ft volt. 2006-2013-között befejezett beruházásainknak köszönhetően 660 millió forinttal gyarapítottuk önkormányzati vagyonunkat.
369
Intézményeink: • Önkormányzati Hivatal • Általános Iskola • Óvoda • Művelődési Központ • Könyvtár • Konditerem • Orvosi Rendelő • Gyógyszertár • Net kuckó Civil szervezeteink: • • • • • •
Akácvirág Nyugdíjas Klub Nőegylet 1945.sz. Reményik Sándor Cserkészcsapat Jármi-Papos-Őr Földtulajdonosok Vadászó és Természetbarát Egyesülete Felső-Tiszavidéki Búvár és Mentő Közhasznú Egyesület Gazdakör
Célkitűzéseink: • • • • • • • • •
Első, és legfontosabb feladat számunkra, a meglévő intézményeink megfelelő színvonalon történő működtetése. Munkahelyteremtés az itt élők számára. A rászorultak, idősek, egyedül élők segítése, támogatása. Hagyományaink ápolása. Környezetünk védelme. Az elnyert pályázataink megvalósítása. Csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése. Az óvoda épületének felújítása. Középületeink komplex akadálymentesítése.
Évente visszatérő rendezvényeink: • • • • • • • •
Nemzeti ünnepeink Idősek napja Karácsonyi koncert Falunap-Jármi fogathajtó verseny Gyermeknap Évente egy alkalommal falugyűlés Sportnap Cserkésznap (évente két alkalommal)
370
A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó
célja
Jármi Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szervével, a tankerülettel. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
371
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR BEMUTATÁSA 1.1
A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása •
• • • • • • • • • •
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ( továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
Fontosabb fogalmak: • •
•
•
•
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Települési esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyben elemzi a településeken élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esély egyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.
•
• •
•
372
hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Esélyegyenlőség érvényesítése: a iskolai végzettség megszerzésével tudjanak jobb életfeltételeket biztosítani. Cél, hogy javuljon ezen rétegek élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította – továbbiakban: hh-s Halmozottan hátrányos helyzetű e csoporton belül, az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; továbbiakban: hhh-s Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
1.2 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLCSOPORTOKAT ÉRINTŐ HELYI SZABÁLYOZÁS RÖVID BEMUTATÁSA A község a jogszabályokban meghatározott helyi rendeleteiben a településen élők helyzetét segíti, támogatja. A gyermekek élethelyzetét javító rendelet a gyermekvédelmi feladatok helyi ellátásáról szóló /2011. (önkormányzati rendelet, valamint Jármi Község Képviselőtestületének 9/2011.(V.11.) egyes szociális ellátásokról szóló rendelete a helyi szabályait határozza meg.
Ezen túlmenően számos olyan döntést hozott, amelyek segítik a hátrányos helyzetű csoportok ellátását. Ezen intézkedései a helyi rendeleteiben szabályozza az önkormányzat. A törvényi előírásokon túl a rendelet célja hogy községünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.
373
2.STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A településünk hosszú távú jövőképe az értékek és hagyományok megőrzése mellett a fenntartható fejlődés az értékőrzés és a megújulás, a középtávú stratégiai céljai: • Fenntartható fejlesztés a funkciók harmóniájában, • A település, mint az élhető, értékőrző hagyományőrző környezet, • Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása. Az ágazati stratégiákat átszövő, a helyi lakosság érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az egyenlő hozzáférés, az egyenlő bánásmód biztosítása lényeges eleme. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Jelen esélyegyenlőségi tervezés segíti a területfejlesztési koncepció és a gazdasági program fő célkitűzéseinek megvalósítását, amely elsősorban a foglalkoztatási helyzetre, a gazdasági és oktatási terület célkitűzéseinek megvalósításához járul hozzá. A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül. Megélhetés, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése Szociális gondoskodás – a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása) Közbiztonság, bűnmegelőzés Ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplő által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak. Helyi szinten a program segíti a község stratégiailag fontos célkitűzéseinek megvalósítását, hogy vonzó település legyen az itt született és élő fiatalok számára, biztosítson olyan feltételeket, hogy szívesen maradjanak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Magyar Államkincstár, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva esedékes felülvizsgálat során pótolni kell.
374
3. A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS
ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 500-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. „A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is a legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. A mélyszegénység egy összetett jelenség, okai többek között a társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli eltérésekben mutatkoznak meg. A szegénység kialakulása a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére vezethető vissza. A mélyszegénység hatása az érintettek lakhatási, táplálkozási, egészségügyi állapotában jelentkezik elsősorban.
A településünkön a roma lakosság aránya vélhetően 10 % , közülük a mélyszegénységben élők aránya kb. 30 %. Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Ők azok, akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s nincs számukra visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott definíciója.
Általában azokat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol „a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.” forrás: TÁMOP – pályázati kiírás. Ezen meghatározást alapul véve Jármi nem tartozik a mélyszegénység által sújtott települések közzé.
A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociális rászorultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási viszonyok és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lakosság jövedelmi viszonyairól nincs megfelelő adatunk. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség
375
strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. A közfoglalkoztatottakat a helyi munkaügyi központtal kötött hatósági szerződés szerint foglalkoztatja az önkormányzat. A közfoglalkoztatásban résztvevők munkájukat Jármi község közigazgatási területén belül végzik, a település közterületeinek a tisztántartása az elsődleges feladatuk. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011 2012
fő 462 473 482 421 482
fő 491 405 496 488 479
fő 953 878 978 909 961
nő fő 57 60 59 21 19
férfi
% 12,3% 12,7% 12,2% 5,0% 3,9%
fő 75 93 95 31 30
% 15,3% 23,0% 19,2% 6,4% 6,3%
összesen fő 132 153 154 52 49
% 13,9% 17,4% 15,7% 5,7% 5,1%
Álláskeresők aránya 25,0%
20,0%
15,0%
10,0%
5,0%
0,0% 2008
2009
2010
2011
2012
Adatsor1
2013
Adatsor2
2014
2015
2016
2017
Adatsor3
Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Jármiban a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közfoglalkoztatás). Az önkormányzat részt vesz a Kormány által meghirdetett Startmunka közfoglalkoztatási programban, ennek keretében négy területen indíthatott különböző projekteket. Pl. mezőgazdasági termelés, mezőgazdasági utak karbantartása, csapadékvíz-elvezető árkok tisztítása, burkolása, valamint a téli és egyéb értékteremtő munkákban.
376
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
2011
2012
fő
115
150
147
169
171
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő
10 8,7% 19 16,5% 22 19,1% 16 13,9% 18 15,7% 11 9,6% 9 7,8% 6 5,2% 4 3,5% 0
8 5,3% 20 13,3% 22 14,7% 29 19,3% 25 16,7% 14 9,3% 10 6,7% 17 11,3% 5 3,3% 0
4 2,7% 20 13,6% 17 11,6% 26 17,7% 31 21,1% 12 8,2% 13 8,8% 16 10,9% 6 4,1% 2
4 2,4% 24 14,2% 22 13,0% 23 13,6% 31 18,3% 18 10,7% 10 5,9% 24 14,2% 12 7,1% 1
5 2,9% 34 19,9% 20 11,7% 13 7,6% 32 18,7% 19 11,1% 11 6,4% 24 14,0% 12 7,0% 1
%
0,0%
0,0%
1,4%
0,6%
0,6%
Álláskeresők száma (fő) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Az 51-55 éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek száma 2012. évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál legnehezebben munkát.
377
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % 2008 2009 2010 2011 2012
nő 57 60 59 21 19
férfi 75 93 95 31 30
összesen 132 153 154 52 49
nő férfi 26 33 40 63 34 42 13 13 16 12
összesen 59 103 76 26 28
Nő 45,6% 66,7% 57,6% 61,9% 84,2%
férfi 44,0% 67,7% 44,2% 41,9% 40,0%
összesen 44,7% 67,3% 49,4% 50,0% 57,1%
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011
2012
Adatsor1
2013
Adatsor2
2014
2015
2016
2017
Adatsor3
A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. Pályakezdő álláskeresők száma 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012 Adats or1
2013 Adatsor2
2014
2015
2016
2017
378
Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert 2011. évben az idősebb korosztályból sokan élnek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma 8 8 általánosnál összesen év általánosnál magasabb 8 általános alacsonyabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 132 4 3,0% 54 40,9% 74 56,1% 2009 153 7 4,6% 68 44,4% 78 51,0% 2010 154 9 5,8% 63 40,9% 82 53,2% 2011 52 3 5,8% 14 26,9% 35 67,3% 2012 49 2 4,1% 13 26,5% 34 69,4% Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
Adatsor1
2013
Adatsor2
2014
2015
2016
2017
Adatsor3
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, igény van rá, felmérés is készült, de további intézkedés nem történt). 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők év résztvevők összesen
2009 2010 2011 2012
fő
fő
%
fő
%
fő
%
33 35 34 36
33 35 34 36
100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
0 0 0 0
0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
0 0 0 0
0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
379 Felnőttoktatásban résztvevők száma (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2009
2010
2011
2012 Adatsor1
2013 Adatsor2
2014
2015
2016
2017
Adatsor3
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.tv. (a továbbiakban: szociális törvény). A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. Az ellátások formái A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt, temetési segélyt, közgyógyellátást, köztemetést, állapít meg a szociális törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére a törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Minden települési önkormányzatnak kötelező szolgáltatása a szociális étkeztetés. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen • koruk, • egészségi állapotuk, • fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, • szenvedélybetegségük, • hajléktalanságuk, vagy • hátrányos munkaerő-piaci helyzetük miatt.
380
Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő, illetve az igénylés időpontjában hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyt. Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt, aki mozgásában korlátozott, illetve tartós, krónikus vagy akut megbetegedése, testi, érzékszervi, értelmi fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy egészen – nem tud gondoskodni. Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül. Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni a fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő, önmaga ellátására részben képes személyeket. Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. Hátrányos munkaerő piaci helyzetűnek kell tekinteni azokat az aktív korú nem foglalkoztatott személyeket, akik a települési önkormányzat vagy az illetékes munkaügyi szerv által folyósított ellátásban részesülnek, illetve a járadékban nem részesülő regisztrált álláskeresőket; feltéve, hogy családjukban nincs más olyan személy, aki kereső tevékenységből származó rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Jármi Község Képviselő-testülete alkalmanként - legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig terjedő összegű - átmeneti segélyt állapíthat meg azon szociálisan rászorult személy részére, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá válik, különösen - tartós táppénzes állomány esetén, - gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzésére, - a családban történt haláleset, baleset esetén, - átmenetileg ellátatlanná válás esetén. Az átmeneti segély elbírálása szempontjából szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200%-át. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pld.: rendkívüli haláleset, elemi csapás, a családban bekövetkezett betegség/ a szociális rászorultság vizsgálata nélkül, az összes körülményekhez igazodó mértékű átmeneti segély nyújtható. A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok nyújthatnak a rászorultak részére. A temetési segély esetében a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza. Temetési segélyben részesülők száma 2012.-ben : 14 fő, köztemetésben senki nem részesült. 2013. január 1. napjától részben a Járási Hivatalhoz kerültek a közgyógyellátási ügyek. A természetbeni juttatások közül jelentősen lecsökkent a közgyógyellátást kérők száma, mivel jegyzői hatáskörben csak méltányossági alapon kerül megállapításra közgyógyellátás. Méltányosságból jogosult közgyógyellátásra az, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-a és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, a lakásában egyedül élő esetében a 200 %-át.
381
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti Év segélyben részesülők fő lakónépesség száma 2008 922 10 2009 941 10 2010 932 15 2011 914 8 2012 896 1
segélyben részesülők % 1,1% 1,1% 1,6% 0,9% 0,1%
Segélyezettek száma (fő) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Adatsor1
2014
2015
2016
2017
Adatsor2
A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen szociális ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek, ami a közfoglalkoztatásban való részvétel előfeltétele. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma év 2008 2009 2010 2011 2012
álláskeresési járadékra jogosultak
fő
fő
%
115 150 148 169 175
23 16 25 23 14
20,0% 10,7% 16,9% 13,6% 8,0%
382
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást Azoknak a száma, rendszeres helyettesítő akik szociális Azoknak a száma, akiktől támogatás 30 nap segélyben helyi önkormányzati (álláskeresési munkaviszonyt részesülők Év rendelet alapján támogatás) nem tudtak igazolni megvonták a és az FHT 15-64 Munkanéltámogatást jogosultságtól Fő évesek fő küliek elesett %-ában %-ában 2008 45 4,9 0 0 0 0 2009 17 1,8 45 30 0 0 2010 2 0,2 49 33 0 0 2011 6 0,7 48 28 0 0 2012 2 0,2 29 17 0 0 Ellátottak száma (fő) 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
Adatsor1
Adatsor2
2013 Adatsor3
2014 Adatsor4
2015
2016
2017
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány
Év
Bérlakás
összes lakásállomány (db)
szociális lakásállomány (db)
állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
482
0
0
0
0
0
0
0
2009
487
0
0
0
1
0
0
0
2010
489
0
0
0
1
0
0
0
2011
491
0
0
0
1
0
0
0
2012
490
0
0
0
1
0
0
0
A település infrastruktúrája : A vezetékes ivóvízhálózatot tekintve kicsit kevesebb, mint 100%-os vagyis lényegében a lakóházak nagy többségében megvalósult a bekötés. A szennyvízhálózat kiépítése 2011-ben megtörtént. A lakosság 95 %-a közvetlen a hálózat kiépítés után rácsatlakozott a szennyvíz-hálózatra. Azóta is folyamatosak a rácsatlakozások, amit nagyban befolyásol, hogy a talajterhelési díj mértéke 2012. február 01-től a tízszeresére emelkedett.. A lakások 90 %-ban van vezetékes gáz , azonban annak magas ára miatt egyre többen visszatérnek a szilárd tüzelőanyaggal való fűtésre . A lakások több mint az egyharmadában ( 175 db) már megoldott az internet kapcsolat is. A település valamennyi belterületi útja szilárd burkolatú és a külterületen a településen körbe zúzott köves út biztosítja a termőföldek jobb megközelíthetőséget. A szociálisan rászorultak lakhatásának biztosítására Jármi Község Önkormányzata tulajdonában 1 db. szociális bérlakás van a Kossuth L. u. 72. szám alatt. Jármi Község Képviselőtestülete a lakásépítők és lakásvásárló támogatásról szóló helyi rendelete alapján támogatásban részesíti a Jármi községben lakóhellyel rendelkező, községünkben lakóházat építőket, vagy helyben lakóházat vásárlókat, ösztönözve a helyben maradást. A községből a környező települések helyközi járatú autóbusz igénybevételével érhetők el. Vasút a településünkön nincs. Autóbusszal vagy autóval való közlekedés esetén a legközelebb eső város Mátészalka 5 km-re van. Jármitól Nyíregyháza 50 km-re, Fehérgyarmat 25 km-re, Nagyecsed 25 km-re távolságra van. Ebből következik, hogy mind a megyeszékhely, mind a környező városok könnyen és gyorsan megközelíthetők. A településünktől 2 km távolságra található az M3 autópálya őri csomópontja, ami mind a település megközelíthetőségét, mind a településről más települések elérhetőségét nagymértékben javította. Hátránya az autópálya és a csomópont közelségének a településünkön átmenő közúti forgalom, ezen belül is a tehergépjármű forgalom jelentős megnövekedése.
384
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
160
0
2009
142
0
2010
127
0
2011
155
0
2012
127
0
Támogatásban részesülők (fő) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012 Adatsor1
2013
2014
2015
2016
2017
Adatsor2
A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy többgyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. A településen nem alakult ki nehezen megközelíthető, elhanyagolt szegregált lakókörnyezet, ugyanakkor a Dózsa György utcában magas a romák száma. A községben a romák aránya a lakosság 6%-a.
385
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz
való hozzáférés
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. pontja az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
b) a fogorvosi alapellátásról,
c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,
d) a védőnői ellátásról,
e) az iskola-egészségügyi ellátásról.
E fejezetben vizsgáljuk a település lakosságának egészségügyi helyzetét, az ellátáshoz való hozzáférést. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek Csak felnőttek részére szervezett részére tervezett év háziorvosi szolgáltatások háziorvosi szolgálatok száma száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
1
0
0
2009 2010 2011 2012
1 1 1 1
0 0 0 0
0 0 0 0
Jármi, Papos község egészségügyi ellátását összevontan egy körzetként látja el a háziorvos és a védőnő. A védőnő teljes munkaidőben látja el a két településen ( Jármi és Papos ) a védőnői feladatokat . Hetente háromszor tart tanácsadást (fogadó óra, csecsemő tanácsadás, terhes tanácsadást) 09.0011.00-ig, ezeken az alkalmakon az orvos is rendelkezésre áll, ha szükséges oltások beadásához, státuszvizsgálatok végzéséhez.
386
A gondozottak részére a személyes találkozásokon kívül lehetősége van interneten keresztül online kérdések feltételére a község honlapján üzemeltetett Weborvos honlapon keresztül. Prevenciós programban jelenleg részt veszünk. Két éve indult egy a Széchenyi Terv keretében megvalósuló TÁMOP-6.1.2/LHH-09/1-2010-0007. azonosító számú „Mit tegyünk, hogy jól legyünk”, avagy a mátészalkai kistérség komplex egészségfejlesztő prevenciós programja. A projekt célja a kistérségben élők életminőségének javítása, új szolgáltatások hozzáférésének biztosítása, az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek és készségek megszerzésének támogatása, az egészség, mint értékszemlélet kialakítása, a szabadidő hasznos eltöltése, változatos, színes programok keretében. Népegészségügyi szűrésekhez a lakosok viszonylag könnyen hozzáférhetnek egyrészt a város közelsége miatt, másrészt a rendszeresen szervezett szűrőprogramok miatt! Mammográfiás szűrés, nőgyógyászati rákszűrés Mátészalkán történik. A településen helyben történik tüdőszűrés, évente egy alkalommal a településre érkező szűrőbuszban. Kora gyermekkori kötelező szűréseken is minden gyermek részt vesz. A szűréseken tapasztalt esetleges eltérések esetén a gyermeket szakorvoshoz irányítják. Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz a szomszéd településen Paposon is hozzáférhetnek a lakosok a Jármiban, a Jármi Református Egyházközség által működtetett BARTIMEUS védőotthonban, ahol fejlesztő pedagógus, gyógytornász áll a lakosság rendelkezésére. A védőnői Tanácsadó és az orvosi rendelő 2011-ben lett felújítva és informatikai, valamint orvosi eszközökkel felszerelve az ÉAOP-4.1.2/A-09-2010-0008 projekt keretében, amelynek során az épület komplex fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése is megtörtént. Ez hozzájárul az esélyegyenlőség elveinek érvényesüléséhez, a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek egészségügyi alapellátásához való akadálymentes hozzáféréséhez. Hátrányos megkülönböztetésre, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére még nem volt példa a településen! A szolgáltatásokhoz minden lakos egyformán hozzá tud férni, óvodában, iskolában minden gyermek egyenlő bánásmódban részesül, sőt a rászoruló személy, család a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzése érdekében közgyógyellátásban részesül illetve az önkormányzat a költségvetéséből elkülönít egy adott összeget az esetleges egyszeri segélyezéshez, gyógyszertámogatáshoz. Betegjogi és gyermekjogi képviselő szintén elérhető a településen a hirdetőtáblákra kihelyezett plakáton megadott címen és telefonszámon. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
72
2009 2010 2011 2012
62 73 53 56
2013. január 1. napjától a Járási Hivatalhoz kerültek a közgyógyellátási ügyek. A természetbeni juttatások közül jelentősen lecsökkent a közgyógyellátást kérők száma, mivel jegyzői hatáskörben csak méltányossági alapon kerül megállapításra közgyógyellátás. Méltányosságból jogosult közgyógyellátásra az, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-a és a családjában az egy főre
387
jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi át, a lakásában egyedül élő esetében a 200 %-át.
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
4
2009 2010 2011 2012
2 7 6 8
Az ápolási díjra való jogosultságot 2013. január 1. napjától a Járási Hivatal állapítja meg. Jegyzői hatáskörben méltányosságból, a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján kerül megállapításra ápolási díjra való jogosultság. Ápolási díjban részesülők száma (fő) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Jármi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pont és az 53 § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselőtestület hivatala látja el. A képviselőtestület tagjainak száma 7 fő. A Képviselőtestület éves munkaterv szerint ülésezik. A képviselőtestület az ülés napirendjére tekintettel nyilvános-, zárt-, rendkívüli-, és ünnepi ülés tart. Évente egy alkalommal nyilvános ülés keretében közmeghallgatást tart. A nyilvános ülésre a napirend érintettjei, a civil szervezetek meghívást kapnak. A település lakossága a hirdetőtáblákra kifüggesztett meghívóból illetve az önkormányzat honlapjáról értesül az ülés időpontjáról, napirendjéről. A civil szervezetek összejöveteleinek a Művelődési Központ ad otthont, ahol rendezvényeiket is megszervezhetik.
Civil szervezeteink: • • • • • •
Akácvirág Nyugdíjas Klub Nőegylet 1945.sz. Reményik Sándor Cserkészcsapat Jármi-Papos-Őr Földtulajdonosok Vadászó és Természetbarát Egyesülete Felső-Tiszavidéki Búvár és Mentő Közhasznú Egyesület Gazdakör
Azok, akiknek otthonában nincs internet hozzáférés a Művelődési Központban lévő Net kuckóban vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. A helyi lakosok az önkormányzat lapjából, a Jármi Hírmondóból, valamint a község honlapjáról tájékozódhatnak a település életét érintő kérdésekről, hírekről. A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség. A helyi közösségi szolidaritásnak szép példái vannak a településen. Adományozásból összegyűlt pénzből valósítják meg terveiket a köznevelési intézmények alapítványai és nehéz helyzetbe került családok megsegítésére is összefog a lakosság. A Föld napja alkalmával, a település tisztasága érdekében meghirdetett szemétgyűjtési akcióban kicsik és nagyok egyaránt részt vesznek. A Szülői Munkaközösség tagjai is kiveszik részüket az óvodai-iskolai adománygyűjtési akciókban, önkéntes munkákban. Természetesen a felsorolás nem teljes körű, példák sorát lehetne említeni. A település életében fontos szerepet töltenek be a közösségi színterek, a sport, a művelődés helyi lehetőségei. A helyi közösségi együttélés fő jellemzője a társadalmi szolidaritás, ami megnyilvánul a településen élő idősek és gyermekek irányába. A településen a kulturális ágazat is hozzájárul a község békés, kiegyensúlyozott közösségi életéhez. Könyvtárhasználat A könyvtári ellátás biztosítása kötelező önkormányzati feladat, melyet az önkormányzat a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 64. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárral kötött megállapodásban foglalt megyei könyvtári szolgáltatások igénybevételével biztosít. Beiratkozott olvasók száma: 223 fő - ebből 14 éven aluli: 93 fő Könyvtárlátogatás, könyvtárhasználat: 2.970 alkalom - ebből 14 éven aluli: 2.064 alkalom Kölcsönzött dokumentumok száma: 6.660 db - ebből 14 éven aluliak által kölcsönzött: 4.785 db Helyben használt dokumentumok száma: 700 db ebből 14 éven aluli: 500 db Könyvkölcsönzés : hétfő –péntek 14-19 óra között folyik, szerdán 8-13 óra között is.
2012. december 31-én a könyvtár saját állománya 12.245 db dokumentumból áll, melyből felnőtt szépirodalmi dokumentum: 3.866 db felnőtt és gyermek szakirodalmi dokumentum: 5.617 db gyermekirodalmi dokumentum: 2.762 db 2011. szeptember elsejétől a kistérségi mozgókönyvtári feladatellátáshoz csatlakozott a fenntartó önkormányzat, ezáltal a könyvtár letéti könyvtár lett, tehát saját állománya nem gyarapodott. A letéti állomány: 153 db dokumentum. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal
kapcsolatos
esélyegyenlőségi
A községben roma nemzetiségi önkormányzat nincs. A településen kb. 6 % a roma lakosság száma, így nem volt igény roma nemzetiségű önkormányzat kialakítására. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A község nem a mélyszegénység által sújtott települések közé tartozik, azonban ez nem jelenti azt, hogy a településen nem szorulnak az állampolgárok támogatásra. A foglalkoztatási szint kedvező, a községben az átlagosnál alacsonyabb az álláskeresők száma, azonban a gyermeküket egyedül nevelő álláskereső szülők támogatása, segítése szükséges. •
•
A településen élők egészségi állapotának megőrzése és a megelőzés egyik fontos formája a szűréseken való részvétel. Az önkormányzatnak és a helyi civil szervezeteknek hasznos szerepet vállalniuk az 50 év felettiek körében a szűrővizsgálatok népszerűsítésében, a helyi szűréseken elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak részvételét növelni kell. Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre. Magas az álláskeresők között az alacsony iskolai végzettségűek aránya, lehetőség szerint érdemes lenne helyben az alapiskolai végzettség megszerzésének feltételeit biztosítani.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A romák között magas a munkanélküliség - Iskolai végzettségük, szakképzettségük javítása, - Közfoglalkoztatásba történő bevonásuk - Munkaügyi Központba történő irányítás, regisztrálásra történő rábeszélés a további ellátások lehetősége érdekében A romák között magas a betegségek aránya - Szűrővizsgálatok szervezése - Felvilágosító előadások szervezése - Egészséges életmódra nevelés A mélyszegénységben élők és a romák házai - Szociális ellátások természetbeni alacsony komfortfokozatúak, a közüzemi megállapítása szolgáltatásokat a szolgáltató – a számla nem - A rendezett lakókörnyezet fizetése miatt- megszűntette megkövetelése - Pályázati lehetőségek felkutatása - Gyermekek környezettudatos nevelése
4. A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG 4.1. Jármi község lakosainak száma 2012. január 1-jén 1301 fő. 0-18 éves korú a lakosság 20,5 %-a, 267 fő. 0-2 éves korú 3-5 éves korú 6-14 éves korú 15-18 éves korú
44 fő, 30 fő, 116 fő, 77 fő,
ami a lakosság ami a lakosság ami a lakosság ami a lakosság
3,4 %-a, 2,3 %-a, 8,9 %-a, 5,9 %-a.
A gyermekeket testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése a Gyermekjóléti Szolgálat feladata . A Gyermekjóléti Szolgálat figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, a gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségleteit, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. A problémák feltárása és minél teljesebb körű megszüntetése érdekében a Gyermekjóléti Szolgálat jelzőrendszert működtet, melynek tagjai a köznevelési intézmények vezetői, az osztályfőnökök, a háziorvos, a védőnő, a gyámhatóság, a civil szervezetek képviselői, egyházak képviselői, stb. 2012. évben 34 gyermeket alapellátás keretein belül gondozott a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója, melynek okai a szülői elhanyagolás, életvezetési-megélhetési problémák, magatartászavar, igazolatlan iskolai mulasztás, családi konfliktus, szenvedélybetegség volt. 7 gyermeket, védelembe vétel keretein belül gondozott. 2 gyermek esetében került megszüntetésre a védelembe vétel. A Gyermekjóléti Szolgálat közreműködik élelmiszer- és ruhaadományok szétosztásában, szabadidős programok szervezésében, nyári gyermekétkeztetés lebonyolításában.
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
0
0
22
2009
7
0
29
2010
7
2
30
2011
5
0
29
2012
5
2
34
391
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
Adatsor1
2013
Adatsor2
2014
2015
2016
2017
Adatsor3
A gyermekek védelmét: - pénzbeli és természetbeni ellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások, - gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések, - az ellátások, intézkedések megtételének ellenőrzése, adatok kezelése szolgálja. A fenti táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt öt évben emelkedett a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres Ebből gyermekvéKiegészítő Rendkívüli tartósan Ebből tartósan delmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg fogyatékos év kedvezménykedvezményben kedvezményben fogyatékos gyermekek ben részesítettek részesítettek gyermekek száma részesítettek száma száma száma száma 2008
131
1
0
0
2
2009
145
1
0
0
2
2010
161
1
0
0
2
2011
141
1
0
0
2
2012
126
1
0
0
2
392 Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008
2009
2010
2011
2012 Adatsor1
2013 Adatsor2
2014
2015
2016
2017
Adatsor3
Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, hogyan emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Mint látható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma folyamatosan nő, illetve a 2011. évben bekövetkező csökkenésnek nem annyira a jövedelmi és vagyoni helyzet javulása, hanem a gyermekek számának csökkenése az oka. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak vagy köznevelési, felsőoktatási intézményben tanuló nagykorúak támogatása. Ennek formái: - gyermekétkeztetés normatív kedvezménye, - évente két alkalommal Erzsébet utalványban természetbeni támogatás, - külön jogszabály szerint egyéb kedvezmény. Gyermek jogán járó támogatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvrésztvevők támogatásban étkeztetésben év résztvevők étkezésre ellátásban száma részesülők részesülők száma jogosultak részesülők iskola 1-8. száma száma óvoda száma 1-13. száma évfolyam évfolyam 2008 17 91 3 95 0 0 2009 19 93 2 97 9 0 2010 27 69 1 84 11 10 2011 31 69 2 79 15 12 2012 30 75 2 81 20 15
393
A fenti táblázatban feltüntetett támogatások előfeltétele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság. A nyári étkeztetésben részt vevők alacsony száma abból adódik, hogy a településünk gazdasági és társadalmi szempontból nem elmaradott és a munkanélküliségi mutatók sem haladják meg az országos átlagot, így támogatást csak kis gyermeklétszám nyári étkeztetésére kaphatunk. Jármi községben nem élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, így anyanyelvüknek és kulturális helyzetüknek megfelelő pedagógiai programra sincs szükség. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településünkön nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet, így nem él szegregált, telepszerű lakókörnyezetben gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Jármiban 2007. április. 1-től működik Családsegítő Szolgálat, 2009. január 15-naptól a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat törvény által meghatározott feladatait a családgondozó egy személyben, közalkalmazotti jogviszonyban, főállásban látja el. A családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a társulás keretében fenntartott mátészalkai Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka intézmény keretei között biztosítja. A szolgálat Jármi telephelye kizárólagosan használt helyiséggel rendelkezik, amelyhez az önkormányzati hivatallal közös váró helyiség biztosított. Az adminisztrációt szolgáló technikai felszereltség: telefon, fax, fénymásoló a rendelkezése áll, számítógép, internet hozzáférés biztosított. A 2012-es év során a Családsegítő Szolgálat éves forgalma 1186 eset volt. A tárgyévben megfordult kliensek száma 615 fő, közülük 31 új kliensnek számít. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata olyan észlelő- és jelzőrendszer működtetése, amely lehetővé teszi a gyermeket általában veszélyeztető okok feltárását. Cél, hogy minél több problémát felderítsen községünkben, igénybe véve a lakosság, civil szervezetek, egyesületek segítségét is. Figyelemmel kísérik a településen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, a gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségleteit, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. A gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzéseket a családgondozó fogadja, s a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést megteszi, fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában. 2012-ben jelzőrendszeri megbeszélés 6 alkalommal volt tartva. A megbeszélések aktív résztvevői: az Igazgatási / Gyámügyi ügyintéző, a Szociális ügyintéző, a Háziorvos, a Védőnő, a Református Lelkész, az Általános Iskola Igazgatója, az Osztályfőnökök, a helyi Körzeti megbízott, valamint Jármi és Papos községek vezető Óvónői, és a két település Családgondozói. Az együttműködés a jelzőrendszer tagjaival eredményes, az óvoda vezetőjével, iskola igazgatójával, az osztályfőnökökkel, és a védőnővel is napi kapcsolatban áll a családgondozó. Több alkalommal szerveznek közös családlátogatásokat a konfliktusok, problémák megoldása érdekében. 2012 - es évben 34 gyermek alapellátás keretein belüli gondozása történt. Melynek okai a szülői elhanyagolás, életvezetési-megélhetési problémák, magatartászavar, igazolatlan iskolai mulasztás, családi konfliktus szenvedélybetegség volt. Alapellátásból az elmúlt évben két gyermek került ki, segítséggel rendeződött a család problémája. 7 gyermeket, védelembe vétel keretein belül gondozott a családgondozó 2 gyermek esetében került megszüntetésre a védelembe vétel. Információnyújtás:192 esetben, tanácsadás: 119 esetben illetve hivatalos ügyekben való közreműködés: 66 esetben történt. Segítőbeszélgetés: 101 esetben illetve családlátogatásra 116 esetben került sor.
394
A Johannita Szeretetszolgálat 2012. őszén nagy mennyiségű ruhaadományban részesítette községünk lakóit. A Gyermekétkeztetési Alapítvány jóvoltából élelmiszer adomány osztására az elmúlt évben 1 alkalommal nyílt lehetőség, 2012. novemberében összesen 425 segélycsomag került kiosztásra. Nyári gyermekétkeztetés keretében 30 kiskorú gyermek 45 napon keresztül meleg ebédben részesült. A „Minden Gyerek Lakjon Jól!” Alapítvány által meghirdetett 2012-es pályázatban Jármi község első alkalommal részt vehetett. Vetőmagvakat, valamint napos csibét és tápot kapott 70 rászoruló család. 2012. évben 130 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, amely átlagosan 70 családot érintett. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek szülei többnyire alacsony jövedelemmel rendelkeznek, illetve csak egyik szülőnek van jövedelme. A községben magas a munkanélküliség és a családok alacsony jövedelmük miatt sokszor anyagi segítségre is szorulnak. 2012. június 2-án Jármi és Papos települések közös gyermeknapi rendezvényt szerveztek A szabadidős programokon a gondozott gyermekek nagy százalékban vesznek részt. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás által működtetett Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmények Családsegítő Szolgálata 2012. augusztus 6- 17-ig A TÁMOP-6.1.2/LHH-09/1-2010-0007 pályázat keretében Egészségtábort szervezett Jármi községben, 30 általános iskolás gyermek részvételével. Napi háromszori étkezéssel a részvétel ingyenes volt. A programokat igyekeztünk tartalmassá, színessé, érdekessé és fejlesztővé tenni. 4 alkalommal segítő szakember érkezett a táborba: környezetvédelemmel, néptánccal, drámapedagógiával ismerkedtek a gyermekek, valamint kézműves foglalkozásokon is részt vettek. Szerveztünk kerékpártúrát, múzeumlátogatást a szomszédos község nevezetességeit tekintettük meg. Az iskola támogatásával lehetőség nyílt rá, hogy a résztvevő gyermekeket elvihettük a Nyírbátori Élményfürdőbe. A községben élő kliensek többnyire szívesen fogadják el a segítő szándékot, problémáikkal személyesen több ízben megkeresik a családgondozót. A gondozott családok bizalommal kérnek segítséget. Már születésünk pillanatától esélyegyenlőtlenség állhat fenn, hiszen nem mindegy, hogy milyen családba, milyen környezetbe születünk. Az esélyegyenlőségre ebben a helyzetben is törekedni kell, tehát a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, van-e választási lehetősége. Az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén. A Gyvt. szerint hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be. A gyermekvédelmi rendszerben meghatározhatjuk a veszélyeztetettségi okokat, figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet. A veszélyeztetettségi tényezők, akár halmozottan is jelentkezhetnek. A veszélyeztetettség okai között elsődlegesen megállapítható, a rossz szociális helyzet. A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség a gyermekek több mint a felét foglalja magába. A másik nagy veszélyforrás a családok szétesése. Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb okaként említett válás a gyermek számára nagy veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek, amely a gyermek fejlődése szempontjából, szakember beavatkozását igényli. A következő probléma meghatározása, a szülő részéről a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya. Az elhanyagolás is, a bántalmazás egyik formája (egészségügyi-, oktatási elhanyagolás, a gyermek magára hagyása, elhagyása).
395
A gyermek viselkedésében megfigyelhető jelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. A betegség, mint veszélyeztetettségi tényező, amely lehet súlyos, vagy középsúlyos, mindenképp veszélyforrás bármely családtag esetén. A családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, az egészségtelen életmód, tartósan rossz lakhatási körülmények a gyermek testi fejlődését és egészségét is veszélyeztetik. A gyermek számára problémát okozhat a hosszan tartó, vagy súlyos betegséggel való szembesülés, a megszokott normától való eltérés, a megváltozott élethelyzetben való folyamatos „tartózkodás”. 4.3.3. számú táblázat – Bölcsődék és bölcsödébe beíratott gyermekek száma A településen bölcsőde nem található, azonban Kistérségi Társulásban Mátészalkán működik. Jelenleg Jármiból három gyermek jár oda. 4.3.4. számú táblázat – Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma A településen családi napközi nem működik. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma
db 1
Hány településről járnak be a gyermekek
2
Óvodai férőhelyek száma
50
Óvodai csoportok száma
2 07:00 – 17:00
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
---Fő
Hiányzó létszám
4
0
4 0 2 fő 4órás, 1 fő 8órás 2 fő közfoglalkoztatott
0 0 0 0
A településen egy napközi otthonos óvoda működik, két óvodai csoporttal. Az óvodai férőhelyek száma 50 fő . Az óvodába beíratott gyermekek száma 47 fő Hátrányos helyzetű gyermekek száma: 30 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek száma: 11 fő Veszélyeztetett gyermekek száma: 7 fő
396
Az óvoda infrastrukturális feltételeiről az önkormányzat lehetőségeihez mérten gondoskodik. Az óvoda férőhely kihasználtsága kedvező. Kevés a más településre járó óvodások száma, mindössze 5 %, őket szüleik Mátészalkára viszik óvodába. Az átlag csoportlétszám: 23 fő.
Az óvodában a nevelő feladatot ellátó pedagógusok létszáma megfelelő, csoportonként 2 fő óvodapedagógust foglalkoztat az intézmény. Az intézmény nyitva tartása 7.00-17 00 óra, napi 10 órában látja el a kisgyermekeket, a szülők igényeinek megfelelően. A szülői igények miatt az önkormányzat nyári óvodát is működtet, ahol a dolgozó szülők gyermekei számára nyújt óvodai ellátást. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, az óvónők napi szinten tájékozódnak és tájékoztatnak, és a közvetlen viszony kialakítása érdekében minden családot meglátogatnak. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladat-ellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
25
2
50
1
25
0
2009
29
2
50
1
29
0
2010
42
2
50
1
42
0
2011
48
2
50
1
48
0
2012
42
2
50
1
42
0
397
Iskola
Főbb célunk ezekkel a programokkal az egyenlő esélyek biztosítása az iskola a hh-s tanulói számára. Iskolán kívüli segítő programban szinte minden hátrányos helyzetű diák részt vesz.
Intézményi kapcsolatok Az iskola a Családsegítővel, a Gyermekjóléti szolgálattal és a községben dolgozó doktornővel, védőnővel szoros együttműködésben látja el feladatát. A diákjait arra neveli, hogy a civil szervezeteken keresztül felelősen vegyenek részt a helyi közéletben. Az iskola a helyi civil szervezetekkel, mint például az Ifjúság Klub, a Nőegyletek, a Nyugdíjas Klubok, stb. szorosan együttműködik, hiszen Ők a helyi közösségi élet megalapozói. Ők teszik sikeresebbé, színvonalasabbá rendezvényeinket. Az iskola mindent megtesz, akár iskolai, akár önkormányzati szinten, hogy a gyerekek helyzetén fejlesszünk, javítsunk. Azonban a településen HHH-s tanulókat részben tartják nyilván. Valamennyi gyermekvédelmi kedvezményben részesülő diák szüleit meg kell kérni, hogy nyilatkozzon iskolai végzettségéről. Iskola 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
fő
2010/2011
30
43
73
28 38,4%
2011/2012
27
38
65
20 30,8%
2012/2013
30
32
62
20 32,3%
tanév
napközis tanulók száma
%
Az általános iskolai korosztályból az 1-8. osztályos diákok Jármi- Papos-Őr központi iskolában tanulnak. Közlekedésüket iskolabusszal oldja meg az önkormányzat. Jármi –Papos – Őr Általános Iskola normál tanterv szerint neveli/oktatja a tanulókat, fogadja az SNI-s diákokat is. Integrált oktatás folyik iskolánkban. Fejlesztő pedagógusaink a főbb tantárgyakból külön foglalkoznak az SNI-s tanulókkal.
398
Tárgyi feltételeink maximálisak, minden tantermünkben interaktív táblák segítségével tanulhatnak tanulóink. Szociális összetétel: Az iskolába járó tanulók száma az októberi statisztika alapján 144 fő, ebből más településről bejáró tanuló – Paposról, Mátészalkáról és Nyírcsaholyból- 82 fő. 101 fő hátrányos helyzetű, 59 fő halmozottan hátrányos helyzetű diák. Az iskolában lévő SNI-s tanulók száma 10 fő, ebből jármi 4 fő. Az iskola kiemelt figyelmet fordít az eredményes fejlesztésre, ami a lemorzsolódás, a kompetenciamérés eredményeinek elemzése és a továbbképzés területén követhető nyomon. Lemorzsolódó diák kevés van az iskolában. Évfolyamismétlők aránya is csekély volt, mindössze 0,4%, ami jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Az évfolyamismétlés nem feltétlenül a szociális hátránnyal küzdő tanulókra jellemző. Kompetenciamérés: A kompetenciamérés eredményeit az iskola folyamatosan elemzi. A mutatók az országos átlagot rendre meghaladó eredmények. A vizsgált első tanévhez képest javuló eredményeket ért el az iskola. 2009
2010
Országos kompe Tenciamérés eredménye
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
6. évfolyam 8. évfolyam
598 481
513 502
1625 1600
6. évfolyam 8. évfolyam
496 570
489 484
1602 1756
2011
Orszá -gos átlag
Iskola átlaga
HH tanulók átlaga
2012 HH Orszá Országo Iskola tanulók gos s átlag átlaga átlaga átlag
Szövegértés 1483 1352 1583 1684 Matematika 1498 1432 1622 1637
1465 1577
1678 1639
1472 1567
1486 1601
1396 1553
1489 1612
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
tanév 1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
db
2010/2011
4
4
8
0
0
0
1
2011/2012
4
4
8
0
0
0
1
2012/2013
4
4
8
0
0
0
1
Továbbtanulás A 2011/2012. tanévben valamennyi tanuló továbbtanult, speciális szakiskolában 3 fő SNI-s tanuló tanult tovább. A diákok továbbtanulási mutatói alapján 60-65 % választja az érettségit adó képzésben való részvételt. A szociális hátránnyal rendelkező diákok arányaiban jóval többen választják a szakiskolai képzést, mint az érettségit adó képzési formát.
Tanórán kívüli programok
399
Az iskola kínál szabadidős, illetve a tanórai kereteken kívül megvalósuló tevékenységet a diákoknak. Az úgynevezett három napos nyári táborunk, mely szinte minden évben megvalósul, jelentős számban mozgatja meg a tanulókat. Minden év végén egy napos kirándulást szervezünk, melyen minden gyerek részt vesz. A tehetséggondozás legfontosabb színterei a szakkörök. Az iskola fontos feladata, hogy olyan foglalkozásokat kínáljon a diákoknak, amelyek érdeklődési körüknek megfelel, hozzájárul a tanulás iránti belső motiváció fejlesztéséhez és a speciális kompetenciák fejlesztését is lehetővé teszi. Az iskola tanévenként mintegy 10 különféle szakkörbe várja az érdeklődőket. (Matematika, informatika, angol, énekkar, sportkörök, stb.) Az Alapfokú Művészeti Iskola keretén belül lehetőség van a tanulóknak a néptánc, moderntánc illetve a rajz művészi elsajátítására is. Ezeken kívül részt veszünk ez év májusától egy TÁMOP-os pályázatban a mátészalkai kistérségen belül és így lehetőség van gyerekeinknek lovas program keretében heti egy alkalommal lovagolni. A napközis foglalkozások szerepe jelentős az 1-4 évfolyamosok felkészülésében. Alsó tagozatban egy napközis csoport működik, összesen 29 fővel. Felsőben egy tanulószobai csoport 15 fővel. Főbb célunk a tanórán kívüli foglalkozásokkal, a programokkal az egyenlő esélyek biztosítása az iskola hh-s tanulói számára. Iskolán kívüli segítő programban szinte minden hátrányos helyzetű diák részt vesz. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a tanév nappali rendszerű oktatásban fő 23 24
2010/2011 2011/2012
% 95 100
8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya 101 100 99 98 97 96 95 94 93 92 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény határozza meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók körét. A 4.§ 12. pont alapján: kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
400
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Egészségtelen a gyermekek étkezési szokása, - Gyermekétkeztetés kevés zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak. megreformálása ( egészséges alapanyagok , korszerű főzési technológia - Egészséges étrend megszeretethetése a gyermekekkel - Egészséges életmódra nevelés a köznevelési intézményekben Gyermekek mozgásszegény életmódja - Hasznos szabadidő eltöltése - Aktív szülő, iskola, környezet együttes odafigyelése, jelzőrendszer működése. - Sporttevékenység szervezése HH-s és HHH-s gyermekeket gyakran érheti - Konfliktuskezelési tréning hátrányos megkülönböztetés ( a gyermekek szervezése az iskolában különböző anyagi helyzete, öltözködésbeli - A roma kultúra megismertetése a különbségek, beszéd- és viselkedésbeli nem roma gyermekekkel is. különbségek miatt - Közös közösségi élmények szervezése - Drámapedagógiai módszerek a feszültségek kezelésére a köznevelési intézményekben, a káros pszichés hatások csökkentésére A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók ellátása érdekében a legfontosabb a gyermekek/tanulók pontos számának meghatározása. A településen szükséges a halmozottan hátrányos helyzetűek pontos számának meghatározása annak érdekében, hogy a gyermekek/tanulók a fejlesztésükhöz szükséges valamennyi segítséget eredményességük érdekében megkaphassák. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek szüleinek megfelelő tájékoztatása az iskolai végzettségről szóló nyilatkozatok beszerzése érdekében, a hhh-s gyermekek/tanulók pontos beazonosítása, a felzárkóztatás érdekében az egyéni fejlesztés biztosítása. A rászoruló óvodás korú gyermekek részére az óvodáztatási támogatás biztosítása. Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismeretek beépítése a köznevelési intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától a középiskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. Az alapfokú oktatás során a kiemelt figyelmet igénylő tanulók eredményeinek értékelése pl. a kompetenciamérésen, összevetve az iskolai átlaggal, negatív eltérés esetén egyéni fejlesztés az eredményesség érdekében, a tanórán kívüli programokon a hh-s tanulók részvételi arányának növelése szükséges a szociális felzárkóztatás érdekében. A pedagógusok részére elsősorban a tantestület egészére kiterjedő képzések biztosítása a módszertani megújulás területén.
401
Az iskolában a tanórán kívüli foglalkozások számának növelése fontos, elsősorban szakkörök és a napközis foglalkozás biztosítása. Kiemelten fontos az óvodás- és iskoláskorú gyerekek esetében az egészséges gyermekétkeztetés biztosítása a helyi nyersanyagok felhasználásával.
5. A NŐK HELYZETE ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGE A nemek szerinti összetételt Jármi vonatkozásában a társadalom egészében tudtuk vizsgálni. A községben a nők aránya magasabb, mint a férfiaké. Gyermekkorban és a 14 év alatti lakosság esetében a nemek összetételére a megyei adatok alapján a férfiak magasabb aránya a jellemző, ez az eltérés itt is érzékelhető. Jelentős eltérés a következő életszakaszokban nem mutatkozik, azonban a megyei és országos adatokkal összhangban a férfiak aránya a népességben csökken. A 65 év felettieknél a nők aránya 46%-kal magasabb. A nők részéről a társadalom egészében várható magasabb átlagéletkor miatt azonban az idősebb korosztályokban arányuk felülreprezentált. Az arányok közelítenek az országos és a megyei átlagokhoz. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
év
Munkavállalási korúak száma férfiak 491 405 496 488 476
2008 2009 2010 2011 2012
Foglalkoztatottak
nők 462 473 482 421 409
férfiak 345 232 312 391 386
Munkanélküliek
nők 328 343 348 356 342
férfiak 75 93 95 31 43
Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 600 500 400 300 200 100 0 1
2
3
4 Adatsor1
5
6 Adatsor2
7 Adatsor1
8
9
10
nők 57 60 59 21 36
402 Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 600 500 400 300 200 100 0 1
2
3
4
5
Adatsor1
6
7
Adatsor2
8
9
10
Adatsor1
Munkavállalási korúak száma (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008
2009
2010
2011
2012 Adatsor1
2013
2014
2015
2016
2017
Adatsor2
Foglalkoztatottak (fő) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008
2009
2010
2011
2012 Adatsor1
2013
2014
2015
2016
2017
Adatsor2
A községben a nők foglalkoztatásával kapcsolatban az önkormányzat által működtetett intézmények vonatkozásában vannak mutatóink. A Jármi Önkormányzati Hivatalban csak nőket foglalkoztatnak. Ugyanígy az egészségügyben és a köznevelési intézményekben a női munkavállalók száma magas, arányuk 100%. Az óvodában dolgozó 7 munkavállaló közül mind nő. Az általános iskolában a dolgozók 10%-a férfi. A közfoglalkoztatásban résztvevők között magas a férfiak aránya.
403
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítik a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények. Jármiban bölcsőde nem működik, azonban társulásban biztosított az intézményi ellátáshoz való hozzájutás. Az igénybevétel nem túl magas, a mátészalkai bölcsődei intézménybe 2012. évben 2 jármi gyermeket irattak be szülei. A többi korosztálynak a községben működik olyan intézményhálózat, amely a gyermekek nappali ellátását biztosítja. A településen van óvodai ellátás, az általános iskolában napközi és tanulószoba. Magán napközi, családi napközi településünkön nincs. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A településen biztosított a család és nővédelmi gondozás: családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós, szoptatós anya gondozása. A család- és nővédelmi gondozás célja, hogy a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeit elősegítése a fogamzás előtti gondozás és a genetikai tanácsadás, valamint a termékenységi ciklus alatti gondozás alapján (a várandós anya gondozása, a magzat születés előtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása). A községben dolgozó védőnő segíti ezt a fajta a gondozást. A településen az előző években senki sem szült a 18. életévének betöltése előtt. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008 2009 2010 2011 2012
1 1 1 1 1
43 55 49 50 43
43 55 49 50 43
Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nőkkel kapcsolatos erőszakos cselekedetről nem tud az önkormányzat a vizsgált évek egyikében sem. Családon belüli erőszakról nincs tudomásunk. Nagyon nehéz feltárni az ilyen jellegű problémákat,
404
akár család, akár párkapcsolat esetében. Épp a nők azok, akik a lehető legtovább próbálnak úgy tenni, mintha mi sem történne, ezzel nehezítve a probléma megoldását. Az önkormányzat támogat női érdekeket, jogot védő, áldozatokat segítő szolgáltatást. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A község önállóan ilyen szolgáltatást nem nyújt, szükség esetén azonban a krízishelyzetben lévőt a családgondozó, az önkormányzati hivatal, a védőnő, a háziorvos segíti a szolgáltatás (pl.: anyaotthon, családok átmeneti otthona, hajléktalan szállás) elérésében. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi civil szervezetekhez (Nőegylet, Nyugdíjas Klub) kapcsolódóan vesznek részt a nők a helyi közéletben, a település közösségi programjainak szervezésében, a sportéletben. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten érintő társadalmi problémák felszámolására indított kezdeményezések a településen nincsenek, mivel nem érzékelhetők a nőket érő hátrányos megkülönböztetés, így annak felszámolására sem jött létre kezdeményezés. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A GYES-rő/GYED-ről visszatérő nők, valamint a - Olyan munkaszervezési intézkedések gyermeküket egyedül nevelő nők nehezebben (pl. rugalmas munkaidő, tudnak elhelyezkedni részmunkaidő, csúsztatható munkakezdés) népszerűsítése a munkáltatóknál, - Családbarát munkahely pályázat meghirdetése,
Magas a mellrák és a méhnyakrák miatti megbetegedések, halálozások száma
-
Elszigetelődnek,magányosak a GYESen lévő kismamák , lelki és fizikai segítségre szorulnak – kimerültek, elbizonytalanodnak a gyermeknevelésben
Felvilágosító előadások szervezése, Szűrővizsgálatok szervezése, azokon a nők részvételének növelése, Női civil szerveződések támogatásával
-kapcsolatfelvétel a helyi védőnővel -kismamák igényeinek felmérése -rendszeres összejövetelek szervezése ( babmama klub , babaruha börze ) -közösségi önsegítő csoportok létrehozása
405
6. IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, – nők hosszabb élettartama Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a demencia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, és különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott demencia. Kiemelt figyelmet érdemel a 65 év felettiek csoportja, amelyben a magyarországi helyzethez hasonlóan az adott korosztályban a nők aránya 64 %. Közöttük magas az egyedül élők aránya is, ami az önkormányzat számára további odafigyelést jelent, mivel igényük várhatóan megnő a közösségi szolgáltatásokra. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő ellátásban részesülő összes nyugdíjas férfiak száma nők száma 2008 187 242 429 2009 184 234 418 2010 180 218 398 2011 175 219 394 2012 138 198 336
Nyugdjasok száma (fő) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
406
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A községben élő nyugdíjasok további foglalkoztatásáról nincsenek adataink. A településen élő idős emberek helyben, a ház körüli mezőgazdasági termelésből önmaguk és szűkebb családjuk számára zöldséget termesztenek, kisállatokat tenyésztenek, így biztosítva az aktív időskort. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A közszolgáltatások info-kommunikációs akadálymentesítése csak részben megoldott. Az önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a települést érintő friss hírek, információk is elérhetők. Az idősek informatikai jártasságáról nem készült felmérés, így nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy az idősebb korosztály mennyire képes kihasználni ezeket a lehetőségeket. Házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére biztosított. Házi segítségnyújtást ellátási szerződés keretében a rászorulók részére a Jármi Református Egyházközség nyújt. Házi segítségnyújtásban 108 fő részesül, ezen ellátási formában is az idősek az egyik kiemelt célcsoport, a fogyatékkal élők mellett. Szociális étkeztetést 35 fő rászoruló polgárnak nyújt az önkormányzat. Az időseknek, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programokat is szervez a község. Kiemelt terület az egészségügy, e területen helyben biztosított szűrővizsgálatokkal segíti az idős emberek egészségmegőrzését a betegségek korai felismerését. Az aktív időskor biztosítása érdekében az önkormányzat évente támogatja az Akácvirág Nyugdíjas Klubot. A nyugdíjas klub 1998-ban azzal a céllal alakult, hogy a község nyugdíjas társadalmát összefogja, tagjait segítve, életkörülményeiket, kulturális, szociális és egészségügyi helyzetüket javítsa, a helyi önkormányzattal együttműködve vegyen részt a falu szépítésében, társadalmi életében és rendezvényein. Megalakulásakor 20 főt számlált, ma pedig 33 fő tagsággal rendelkezik. Az egyesület tagjai aktívak, rendszeresen fellépnek –főleg a kultúrcsoport tagjai- a helyi-, megyei rendezvényeken, szívesen vesznek részt kirándulásokon. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma nappali ellátásban részesülő 64 év feletti lakosság száma időskorúak száma év fő fő % 2008 138 0 0% 2009 137 0 0% 2010 136 27 20% 2011 139 32 23% 2012 141 35 25% 64 évnél idősebbek (fő) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012 Ada ts or1
2013 Ada ts or2
2014
2015
2016
2017
407 64 évnél idősebbek 160
30%
140
25%
120 20%
100
15%
80 60
10%
40 5%
20 0
0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Adats or1
2014
2015
2016
2017
Ada ts or1
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012
0 0 0 1 1 időskorúak járadékában részesülők (fő)
1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Saját jogú nyugellátás hiányában az időskorúak közül csak kevesen szorulnak rá erre a szociális ellátásra. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonról.
408
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A várható élettartam növekedésével az idősek - Tájékoztatás szűrővizsgálatokról, egészségügyi ellátására nagyobb hangsúlyt egészségügyi ellátásokról, kezelési módokról, kell fordítani - Idősek egészségügyi ellátásokhoz való jutásának elősegítése (pl. szállítás) - Ápoló családtagok képzése (pl. házi betegápolás,) Csekély az idősek informatikai ismerete, nem áll rendelkezésükre az informatikai infrastruktúra
-
Az idősek kora és egészségi állapota miatt csökkenhet az önellátási képesség
-
Az idősek gyakran egyedülállóvá válnak (megözvegyelnek), elmagányosodnak, társadalmi kapcsolataik beszűkülnek, izolólodnak
-
Oktatás szervezése (számítógép kezelés, internet használat) Nyilvános internet hozzáférési hely működtetése Infokommunikációs eszközök akadálymentesítése (látáscsökkenés, finommotorikai mozgások korlátozottsága miatt) Segítségnyújtás szervezése, koordinálása az önálló életvitelhez (pl.: házi segítségnyújtás, önkéntesek, egyházak) Tanácsadás, segítségnyújtás az életvitel megváltoztatásához Életminőség javítása (mozgás képesség fenntartása, szellemi frissesség megőrzése Nyugdíjas klubok működésének támogatása Időskorúak számára közösségi események, rendezvények szervezése
A rizikócsoportokba tartozó idősek helyzetének feltárása, szükség esetén a további segítségadás megszervezése. Közfoglalkoztatás szervezése során az idős személyek házi segítségadására is kell törekedni. Az élethosszig tartó tanulás feltételeit a nyugdíjasok számára is biztosító helyi programok tervezése (pl. számítógép használat) Nyugdíjas klub működtetését az önkormányzat továbbra is támogatja, hozzájárul ezáltal az aktív időskor feltételeinek biztosításához.
409
7. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A településen élő fogyatékos személyek iskolai végzettségéről nem rendelkezünk információval, azonban feltételezhetően messze elmarad a társadalom egészének iskolai végzettségi mutatóitól. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek év személyek ellátásaiban szociális ellátásaiban részesülők részesülők száma száma 2008 88 21 2009 88 19 2010 81 17 2011 76 13 2012 71 7 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 21 2009 25 2010 25 2011 16 2012 16 nappali ellátásban részesülők (fő) 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
Ada ts or1
2013
Ada ts or2
2014
2015
2016
2017
Adats or3
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek közül az aktív korúak rehabilitációs ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülnek. A szociális szolgáltatások is jelentős mértékben érintik a fogyatékos személyeket. Az étkeztetésben részesülők 10 %-a fogyatékos személy. Házi segítségnyújtásban részesülők között a fogyatékosok aránya 10%. A családsegítés is magasabb arányban érinti a fogyatékos személyek családját, mint általában.
410
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látásvagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, infokommunikációs akadálymentesítés, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Az akadálymentesítés követelménye beépítésre került a nem kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatokba is, hogy a különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői szembesüljenek azzal, hogy az ő ügyfélkörükben is vannak, lehetnek fogyatékos emberek. A fentieken túl pedig minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen – jelentős idő, energia és pénz ráfordításával – utólag akadály- mentesíteni. A községben az akadálymentesítés részben megoldott.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Csak részben megoldott a középületek és a o Pályázati lehetőségek felkutatása a közszolgáltatások akadálymentesítése, komplex akadálymentesítés érdekébe, kommunikációs problémák (jeltolmács) o Rehabilitációs szakember bevonása a tervezésbe, o Középületek és közszolgáltatások komplex akadálymentesítése A fogyatékos személyek elszigetelődnek, társas o A fogyatékosokkal, érdekképviseleti kapcsolataik beszűkülnek szerveikkel való kapcsolatfelvétel, igényfelmérés, o Rendezvényszervezés
A szociális alap- és szakszolgáltatások a fogyatékkal élők számára nem elérhetők.
o A fogyatékosokkal, érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartás o igényfelmérés o nyilvántartás készítés o tájékoztató füzetek kibocsátása
A fogyatékos szolgáltatások, szakrendelők megközelítése érdekében.)
411
Biztosítani, hogy az személyek foglalkoztatási lehetőségének nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében. A helyi foglalkoztatók ösztönzése a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. Első lépésként az önkormányzat és az általa fenntartott intézményekben kell biztosítani a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. A középületek teljes körű akadálymentesítése, az utak korszerűsítése során az akadálymentesítési szabályok figyelembe vétele. A fogyatékos személyek közlekedési feltételeinek javítása érdekében együttműködés a Szabolcs Volánnal. (Az egészségügyi Önkormányzatnál, hogy a különböző fogyatékossággal küzdő emberek ügyeiket el tudják intézni.
412
8. HELYI PARTNERSÉG, LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDÉSEK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS FOR-PROFIT SZEREPLŐK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA A helyi önkormányzatnak, a kulturális és oktatási intézményeknek, a községben működő kis- és mezőgazdasági vállalkozóknak, az egyházak képviselőinek, a falu lakosságának, kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak közös érdeke és felelőssége, hogy Jármi a jövőben is még inkább élhető településsé váljon. Ennek érdekében szívesen és sokat tesznek. A település nagyságához képest szép számmal működnek civil szerveződések, melyek a közös célok, kulturális, szórakozási, sport, környezetvédelmi és fejlesztési célok megvalósításához mozgósíthatóak és szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok megvalósítása érdekében. Legyen az advent, falunap, nemzeti ünnep, sportesemény, társadalmi munka, jótékonysági rendezvény, véradás, gyermek-, illetve idősek napja közbiztonság, stb. A rendezvények sikeres megszervezéséért a civil szervezetek vezetői, tagjai sokat tesznek, mindehhez azonban kell egy megfelelő irányító, mozgósító személy, testület akiknek hívó szavára az emberek szívesen mozdulnak. A polgármester, a képviselők, a civilszervezetek és a lakosság kapcsolata sikeres. Természetesen a jót is lehet még jobbá tenni. Ez nem feltétlenül akarat, inkább szabadidő kérdése. A falun élő emberek sokat dolgoznak. Munkahelyre ingázóknak a munkaidő mellett sok idejét elveszi az utazás, munka után a kertek, porták, otthonok rendben tartása is sok energiát igényel. A helyi civilszervezetek kapcsolata a környező települések hasonló szervezeteivel jónak mondható, gyakran szerveznek közös rendezvényeket. A településen nemzetiségi kisebbségi csoportok nem élnek, ezért nemzetiségi önkormányzat sincs, továbbá más nemzetiségi önszerveződések sem alakultak ki.
413
9. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Jármi Község Önkormányzat Képviselő-testülete, az Önkormányzati Hivatal dolgozói, az állami és önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, a település lakossága véleményezheti, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. Helyi Esélyegyenlőségi Program a Jármi Önkormányzat Hivatalában és a helyi könyvtárban elérhető, a település honlapján olvasható és véleményezhető. Jármi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a fentebb felsorolt intézmények, civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése: Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatok megvalósításáról gondoskodjanak. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására kötelezettséget vállal. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy a HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósulás folyamata: A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében azt a törvényben előírt időintervallumok betartásával áttekinti. Monitoring és visszacsatolás: A véleményformálás lehetőségét biztosítja a Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala, a helyi esélyegyenlőségi programban érintettek, a felsorolt önkormányzati, hivatali és civil szervezetek véleményformálása. Nyilvánosság: A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, az önkormányzati hivatal épülete, az önkormányzat hirdetőtáblája áll rendelkezésre. Az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein a tolerancia, a befogadás és a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
414
Kötelezettség és felelősség: Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatok megvalósulásáért, a program végrehajtásáért a polgármester felel. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteket bővítő képzésen, egyéb programokon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a felelős személynek. - Az önkormányzati intézmények vezetői gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Érvényesülés, módosítás: Ha a kétévente előírt felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, úgy annak módosítása szükséges, illetve annak érdekében, hogy az maradéktalanul megvalósulhasson, javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre. Elfogadás módja és dátuma Jármi Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. Ezt követően Jármi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 106/2013. (VI.26.) határozatával elfogadta. Mellékletek: Jármi, 2013. június 26.
Győrfiné Papp Judit polgármester
A Jármi Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Jármi, 2013. …………………….. …………………………………………….
……………………………………………
………………………………………………
…………………………………………….
……………………………………………..
……………………………………………
………………………………………………
…………………………………………….
………………………………………………
……………………………………………
………………………………………………
…………………………………………….
……………………………………………..
……………………………………………
………………………………………………
…………………………………………….
………………………………………………
……………………………………………
- 416 -
Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A
B
A helyzetelemzés következtetéseiben Az intézkedés Intézkedés feltárt címe, sorszáma esélyegyenlőségi megnevezése probléma megnevezése 1 A roma Munkahelyek társadalomban hiánya, alacsony kialakuló magas iskolai végzettség. munkanélküliség Hajlandóság hiánya, minimalizálása. diszkrimináció.
2
Egészségesebb roma társadalom
A romák között magasabb a betegség aránya. (TBC, magas vérnyomás, fertőző betegségek)
3
Élhetőbb környezet és lakhatási körülmények megteremtése.
Alacsony komfortfokozatú lakások, alapvető közüzemű szolgáltatások hiánya.
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
Rövid: beiskolázás motiváció munkaügyi központtal történő egyeztetés. Közép: közmunkaprogramban való részvétel. Hosszú távú: munkahelyteremtés.
D
E
A célkitűzés összhangja Az intézkedés egyéb tartalma stratégiai dokumentumokkal
Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal, a romák beiskolázása (képzési hozzájárulás Piacképes szakma elsajátítása, ezáltal megélhetésük biztosított l) Rövid: Nemzeti Társadalmi Helyben Szűrővizsgálatok és Felzárkózási szűrővizsgálatok felvilágosító előadások Stratégia. szervezése, megszervezése. felvilágosító Nemzeti Középtávú: részvétel előadás Népegészségügyi megszervezése, a szervezése.(Roma Program részvételi hajlandóság előadóval) növelése. Lakókörnyezet higiéniájának Hosszú távú: a betegségek számának növelése, segítségnyújtás a csökkentése. megelőzéshez, egészséges életmódra nevelés.
Rövid: szolgáltatások visszaállítása. Közép: Önkormányzat által nyújtott támogatás igénybevétele. Hosszú: a környezet rendben tartásának megőrzése.
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Jármi Község Gazdasági Programja
Pályázati források és segítő szervezetek felkutatása, tájékoztató Nemzeti Társadalmi fórumok Felzárkózási szervezése., Stratégia a gyermekek környezettudatos nevelése,. Zöldnapok szervezése.
F
G
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Családsegítő, Önkormányzat munkaügyiközpont
Képzés megszervezése, és beindítása.
Háziorvos, védőnő, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat.
Rövid: a programok megszervezése, kapcsolatfelvétel határideje. Közép: szűrővizsgálatok lebonyolítása. Hosszú távú: a résztvevők egészségügyi állapotának nyomon követése.
Önkormányzat, önkéntesek, civil szervezetek.
Pályázat benyújtásának határideje, teljesítés, megvalósítás határideje.
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés eredményességét szükséges erőforrások mérő indikátor (humán, (ok) pénzügyi, technikai) Képzésben Humán erőforrások, Résztvevők anyagi, tárgyi száma, eszközök. munkavállalók száma
A résztvevők számának emelése, követése. A szűrővizsgálatok eredményének vizsgálata. csökkenő betegségszám.
Anyagi, humán és infrastrukturális.
Nő a komfortosabb lakások száma, jobb, szebb lakókörnyezet .
Pályázati forrás, anyagi támogatások, személyi feltételek .
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Folyamatos igényfelmérés --> tanfolyamok szervezése.
Rendszeres szűrővizsgálatok. ,egészséges életmódra nevelés folyamatossá tétele
Folyamatosan önkéntes segítők biztosítása rendezvények évenkénti megtartása.
- 417 -
II. A gyermekek esélyegyenlősége A
C
D
E
A helyzetelemzés Az intézkedés következtetéseiben címe, feltárt esélyegyenlőségi megnevezése probléma megnevezése
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
1
Egészségeseb b gyermekétkez tetés!
Nem megfelelő alapanyag, felhasználása étrend, kevés zöldség és gyümölcs
A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény
Alapanyagok beszerzésének vizsgálata, megfelelő főzéstechnikák alkalmazása, egészségnapok tartása.
2
Tömegsport szervezése
Mozgáshiány, „számítógép invázió” elterjedése, magatartás viselkedésbeli gondok, társas kapcsolat hiánya.
Rövid: szakember bevonásával megfelelő étrend összeállítása. Közép: az étrend gyakorlati bevezetése. Hosszú: egészséges étrend megszerettetés ea gyermekekkel. Rövid: A szabadidő hasznos eltöltése. Közép: a fizikai, szellemi, viselkedésbeli aktivitás. Hosszú: mozgás szeretetének kialakítása, sport.
Európai Sport Charta
Pedagógusokk al való egyeztetés, filmvetítés, fokozatosság elve, sporttevékenys ég szervezése.
Intézkedés sorszáma
B
F
G
H
I
J
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor (ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Önkormány Folyamatos. Pályázatok, zat, lehetőségek figyelése. köznevelési intézménye k, szülők, család, háziorvos, védőnő.
Szemléletmód megváltoztatása. Kérdőívek összeállítása, gyerekek interjúvoltatása., alapanyagok és étrend minőségi ellenőrzése
Anyagi források, szakemberek Jogszabályi háttér, bevonása, termékpiacok beállít
Pedagóguso Folyamatos, tanévben heti k, szülők, 2 alkalommal. gyermekjól éti szolgálat, civil szervezetek .
hajlandóság, részvevők száma.
Humán, infrastrukturális.
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Szabadidő hasznos eltöltése, fizikai erőn javítása, felmérések, megfigyelések
- 418 -
3
HH ÉS HHH –gyermekek diszkrimináci ójának csökkentése
A család szociális helyzete, a szülők iskolázatlansága, munkanélkülisége csökkenti a gyermek esélyeit az élet minden területén
Rövid: Konfliktus kezelés tanítása, roma kultúra megismertetés e. Közép: programok kidolgozása a hátrányok leküzdése érdekében Hosszú: hátrányos helyzet újratermelődés ének csökkentése.
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia
Cselekvési terv kidolgozása, konfliktus kezelési tréning szervezése gyermekeknek szülőknek , drámapedagóg iai módszerek alkalmazása, közösségi összetartozás fejlesztése.
Önkormány folyamatos zat pedagóguso k, szülők, gyermekjól éti szolgálat, civil szervezetek .
Konfliktus esetek száma ,továbbtanulók száma
Humán, anyagi és infrastrukturális. erőforrások
Oktatás színvonalána emelése ,
- 419 -
III. A nők esélyegyenlősége A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
1
Nők munkaerőpiaci esélyeinek növelése
GYES/GYED-ről visszatérő gyermekét egyedül nevelő nők nehezebben tudnak elhelyezkedni
2
Nők egészségi állapotának javítása, betegségek megelőzése.
Egészségügyi szűrővizsgálatokon alacsony részvétel,magas a mellrák és méhnyakrák miatti megbetegedések és halálozások száma
Intézkedé s sorszáma
C
D
A célkitűzés összhangja Az intézkedéssel egyéb elérni kívánt stratégiai cél dokumentumokka l Rövid: család- Nemzeti barát Népegészségügyi munkahely Program Jármi Község Közép: visszailleszked Gazdasági és a munka Programja világába Hosszú:helyi közösség munkáltató szemléletváltá sa, tolerancia, empátia megerősítése. Betegségek, Nemzeti elváltozások Népegészségügyi időbeni Program felismerése,eg észségesebb női közösségek, egészségtudat osabb családok, település és társadalom
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G
Az intézkedés megvalósításának határideje
Rövid: rugalmas munkaidő Közép településszinte n családbarát munkahely pályázat meghirdetése: Hosszú: munkahely megőrzése, munkahely teremtés
Önkormány folyamatos zatok, Munkaügyi központ családsegít ő, bölcsőde
Szűrővizsgálat ok,felvilágosít ó előadás szervezése. Női civil szerveződések támogatása
Önkormány folyamatos zat, háziorvos ,védőnő
H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor (ok)
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Anyagi erőforrás, humán erőforrás, infrastruktúra.
Halálesetek, megbetegedések számának csökkenése
Anyagi erőforrás, humán erőforrás, infrastruktúra
Évenkénti szűrővizsgálatok , folyamatos felvilágosítás
- 420 -
3.
Kismamaköz - elszigetelődnek, össég magányosak a megszervezés kismamák e
Rövid: nők Otthon Segítünk igényeinek Alapítvány felmérése Közép: - átmenetileg több rendezvény lelki és fizikai szervezése, segítségre szorulnak közösség építés - kimerültek, elbizonytalanodnak a Hosszú: gyermeknevelésben rendszeres rendezvények - újonnan és beköltözöttek a kapcsolattartás
településen - nincsenek közelben rokonok, barátok, ismerősök
kapcsolatfelvét el a helyi védőnővel - a kismamák igényeinek felmérése - rendszeres összejövetelek szervezése (baba-mama klub, babaruha börze), - közösségi önsegítő csoportok létrehozása
Önkormány Folyamatos zat, védőnő, civil szervezetek
- Résztvevők, érdeklődők száma - az összejövetelek hagyománnyá válása
Humán, anyagi
Programok hagyománnyá téte - folyamatos kapcsolattartás és tájékoztatás (pl. ér körlevél) - egyéni motiváció
- 421 -
IV. Fogyatékkal élők esélyegyenlősége A
Intézkedé s sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C Az intézkedéssel elérni kívánt cél
1
Komplex Részben megoldott a akadálymen középületek tesítés akadálymentesítése. Kommunikációs problémák (jeltolmács)
Rövid: hiányosság feltárása. Közép: tervek, pályázati források felkutatása. Hosszú: komplex akadálymentes ítés megvalósítása
2
Közösségi programok szervezése fogyatékos személyekne k
Rövid: fogyatékosok igényeinek a felmérése Közép : rendezvény szervezése Hosszú .: rendszeres rendezvények és kapcsolattartás
A fogyatékos személyek elszigetelődnek, társasa kapcsolataik beszűkülnek
D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G
Az intézkedés megvalósításának határideje
H
I
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor (ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
rehabilitációs szakember bevonása, pályázati tervek előkészítése, engedélyezteté se, komplex akadálymentes ítés megvalósítása
Önkormány Folyamatos zat, közintézmé nyek vezetői,
Akadálymentesített középületek száma .
Anyagi források.
Akadálymentesíte fenntartása
Kapcsolatfelvé tel a fogyatékosokk al, igényeik feltárása, a fogyatékosok részére rendezvények szervezése érdekképvisele ti szervezeteik ,aktivistáik bevonásával .
Önkormány Évi három rendezvény zat ,Civil szervezetek , támogató szolgálatok,
részvevők száma programok számának növelése programok hagyománnyá tétele
Anyagi, humán
programok hagyom tétele
- 422 -
3
A szociális alap- és szakszolgáltat ások hozzáférhetős ége és elérhetősége a fogyatékkal élő számára
A település nem rendelkezik a fogyatékkal élők nyilvántartásával a szociális szolgáltatások terén, valamint az érintettek sincsenek tisztában a rájuk vonatkozó jogszabályokkal.
Nyilvántartásb Fogyatékosok a vétel Országos Egyesülete kezdeményezé se. Tájékoztatás (füzetek formájában). Pontos adatok arról, milyen szociális alapellátásban részesülnek a fogyatékkal élők. A szociális ellátás alapszolgáltatá sai valamennyi rászoruló, fogyatékkal élő ember számára elérhetőek.
Együttműködé s kialakítása a fogyatékosokk al foglalkozó támogató szervezetekkel (Barthimeus védőotthon) Szolgáltatási hálózatok kialakulásának ösztönzése. Nyilvántartás elkészítése, igényfelmérés, tájékoztató füzetek kibocsátása.
Polgármest er
Folyamatosan
Van pontos kimutatás a Fogyatékkal élőkről. A szociális alap és szakszolgáltatások hozzáférhetőek és elérhetőek a fogyatékkal élők számára
pályázati forrás
A szociális ellátás alapszolgáltatásai valamennyi rászor fogyatékkal élő em számára elérhetőek Esélyegyenlős ég biztosításával kapcsolatos intézkedések
- 423 -
IV. Az idősek esélyegyenlősége A
Intézkedé s sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
1
Az idősek egészségüg yi ellátásának javítása
Az idősek egészségügyi ellátásának hiányosságai
2
Az informatika világa az idősek körében
Hiányos informatikai ismeretek, informatikai infrastruktúra.
3
Önellátó képesség erősítése
Egészségügyi állapotuk , koruk miatt megnehezül a mindennapi életvitelük
C
D
E
A célkitűzés összhangja egyéb Az intézkedés tartalma stratégiai dokumentumokka l Rövid: Tájékoztatás szűrővizsgálat igényfelmérés Nemzeti okról, Népegészségügyi Közép: egészségügyi szűrővizsgálat Program ellátásokról, ok szervezése, ápoló lebonyolítása családtagokna helyben k tanácsadás, Hosszú: szállítás egészségi biztosítása. állapotuk Előadások javítása, (felkészülés az szinten tartása. öregkorra) Rövid: Idősügyi Nemzeti Igényfelmérés, informatikai oktatás Stratégia szervezése, pályázatok, internet Közép: ,számítástechn ismeretek ikai elsajátítása infrastruktúra Hosszú: önálló elérésének informatikai biztosítása eszköz használata. Az intézkedéssel elérni kívánt cél
Rövid: felmérni az igényeket, szükségleteket ., Közép : ellátandó feladatok elvégzése Hosszú: idősek életminőségén ek javítása.
Idősügyi Nemzeti Stratégia
Felmérni a rászorulók igényeit, elvárásait, mindennapi életükben való segítségnyújtá s, életminőség folyamatosa javítása, terápiák helyben való megszervezése
F
G
H
I
J
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor (ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Háziorvos , Folyamatosan, félévente Családsegít egy alkalom. ő szolgálat/ Idősek és családtagjai k.
Családtagjainak gondozási, ápolási ismeretek felmérése, részvevők száma (előadások, szűrővizsgálatok gyakorisága
Anyagi, humán, hely
Szűrővizsgálatok rendszeressé tétele
Önkormány Folyamatos zat, művelődési intézménye k, civil szervezetek
Tudásszint felmérése, résztvevők száma
Humán, anyagi erőforrás, infrastrukturális
Az egyéni motivác
Az intézkedés felelőse
Gondozók, , civil szervezetek , önkormány zat
Az intézkedés megvalósításának határideje
Folyamatos
Életminőség javítása, idősek aktivitásának növekedése
Anyagi, humán erőforrás
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Segítő szervezet kial
- 424 -
4
„Nem csak a 20 éveseké a Világ!”
Elmagányosodás, Egészségügyi problémák, beszűkült társadalmi kapcsolatok
Rövid: igények felmérése, közösségi lépések szervezésének megtétele Közép: Egészségügyi programok Idősügyi Nemzeti szervezése. Stratégia Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás megszervezése . Hosszú: társadalomba való visszaintegrálá s
Nyugdíjas klubok, közösségi események szervezése, szűrővizsgálat ok szervezése
Idősgondoz ással foglalkozók , önkormány Folyamatos zat, Egészségüg yi ellátórendsz er
Megalakult klubok száma, résztvevők száma
Humán, anyagi erőforrás, tárgyi eszközök
Hagyomány- teremté
- 425 -
2. tsp.:
Egyebek Előadó: Győrfiné Papp Judit polgármester
2.1 Diákmunka Mindák Katalin jegyző: A Munkaügyi Központ pályázatot hirdetett diákok foglalkoztatására. Az önkormányzat pályázati igényét benyújtotta 20 főre, azonban a Munkaügyi Központ 3 fő alkalmazását teszi lehetővé. Összesen 40 diák jelentkezett a nyári munkára. A Munkaügyi Központnak a mai nap folyamán vissza kell jelezni, hogy ki legyen a 3 fő, akit alkalmazunk. Javaslatom lenne, hogy a képviselő testület tagjai előtt nyilvánosan sorsoljuk ki a jelentkezők közül a 3 főt. Győrfiné Papp Judit polgármester: A diákok munkabére a minimálbér lesz, ami 98.000 Ft. Ez jóval több, mint a közfoglalkoztatottak bére, ezért a bér miatti konfliktusok elkerülése végett más munkát fogunk a számukra biztosítani. A sorsolás eredményeként diákmunkában Telegdi Klaudia, Keresztesi Vivien és Tóth Zoltán kerül alkalmazásra. Horváth László települési képviselő megérkezik. A jelenlévő képviselők száma 5 fő. 2.2 Irodahelyiség bérlete Mindák Katalin jegyző: Szőke Katalin Tünde a Global Concept Kft. ügyvezetője irodahelyiséget szeretne bérelni az önkormányzat épületében. Székhelyként szeretné a vállalkozásához bejegyeztetni. Győrfiné Papp Judit polgármester: Irodahelyiség havi bérleti díja 5.000 Ft+áfa. Győrfiné Papp Judit polgármester szavazásra teszi, a Global Concept Kft. (Cg.15-09075581, Adószáma: 12441394-2-15.) részére a művelődési ház egy helyiségének bérbeadását. A képviselő-testület 5 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 107/2013. (VI.26.) h a t á r o z a t a irodahelyiség bérbeadása a Global Concept Kft. részére A Képviselő-testület: Bérbe adja a Jármi Község Önkormányzata tulajdonát képező, Jármi, Kölcsey F. u. 14. szám alatti ingatlanon található többfunkciós
- 426 -
épületének egy helyiségét – nem kizárólagos használatra- a Global Concept Kft.-nek (Cg.15-09-075581, Adószáma: 12441394-2-15.). A bérleti díj havi összege 5.000 Ft, mely összeg a közüzemi költségeket is tartalmazza. Felhatalmazza Győrfiné Papp Judit polgármestert a bérleti szerződés aláírására.
2.3 Kiss Pál földvásárlása Mindák Katalin jegyző: Az önkormányzat korábban döntött földterület eladásáról, melynek a vevője Kiss Pál Jármi Széchenyi u. 79. szám alatti lakos. A földterület adás-vételének a lebonyolítása még nem ért véget. A vevő kérné, hogy ne az ő nevére, hanem a fia nevére kerüljön a földterület. Ehhez kérném a képviselő-testület jóváhagyását. Győrfiné Papp Judit polgármester szavazásra teszi, az ingatlanrész vevőjéül Kiss Attila Jármi, Széchenyi u. 79. szám alatti lakos kijelölését a már megfizetett 50.000 Ft + ÁFA vételárért. A képviselő-testület 5 igen szavazattal, ellenszavat, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 108/2013. (VI.26.) h a t á r o z a t a ingatlanrész értékesítéséről A Képviselő-testület: 1. A jármi 079/2. helyrajzi számú ingatlan belterületbe vonását követően, a ingatlanból a jármi 293. helyrajzi számú ingatlannal határos 412 m2 nagyságú terület vevőjéül Kiss Attila ( született: Fehérgyarmat, 1978. 06. 30. anyja neve: Kállai Erzsébet) Jármi, Széchenyi u. 79. szám alatti lakost jelöli ki. A vételár összege 50.000 Ft + ÁFA. 2. Felhatalmazza a polgármestert a belterületbe csatolási és a telekalakítási eljárással kapcsolatos intézkedések megtételére, valamint az adásvételi szerződés megkötésére.
- 427 -
2.4 Sportnap Győrfiné Papp Judit polgármester: A sportnap megrendezésre került, sajnos az időjárás nem volt kedvező a fiatalok számára. 2.5 Turóczi per Győrfiné Papp Judit polgármester: A Turóczi perben továbbra sincs előrelépés. Várjuk a bíróság döntését. Horváth László képviselő: A Turócziék követelési összege nagyon sok, ki kell a területet sajátítani, mivel a vízelvezetésre nincs más megoldás. Mindák Katalin jegyző: Az árok külön helyrajzi számon szerepel, nem része az ingatlannak.
Sarka Attila települési képviselő megérkezik. A jelenlévő képviselők száma 6 fő.
2.6 Cserkészcsapat támogatása Koós Csaba Levente alpolgármester: Kérném a képviselő-testület támogatását a gyerekek táboroztatási költségének a biztosításához, 3.000 Ft/gyerek arányban. A gyermekek a vásárosnaményi Károlyi tanyán fognak táborozni. Győrfiné Papp Judit polgármester szavazásra teszi, a Cserkészcsapat nyári táborozásának támogatását 3.000 Ft/gyermek összeggel. A képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavat, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 109/2013. (VI.26.) h a t á r o z a t a cserkészek táborozásának támogatása A Képviselő-testület:
Az 1945. számú Reményik Sándor Cserkészcsapat nyári táborozását 3.000 Ft/gyermek összeggel, összesen 78.000 Ft-tal támogatja.
- 428 -
2.7 Pedagógus nap Maklári Zsolt képviselő: Összevont pedagógus nap megrendezését terveztük a tanév végén. A nyári munkák miatt átkerült a pedagógus nap a tanévkezdést megelőző hétre. Egynapos tokaji kirándulást szerveznénk az őri iskola, a jármi iskola pedagógusai, valamint a jármi óvoda és a paposi óvoda óvónői számára. Illés Béla polgármester úr már jelezte támogatási szándékát, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is anyagi támogatást fog nyújtani. Kérnénk a Jármi képviselő-testület támogatását a kiránduláshoz. Győrfiné Papp Judit polgármester: Július hónapban nem lesznek testületi ülések. Mindák Katalin jegyző: Ki kell írni az óvodavezetői pályázatot, melyről a társulási tanácsnak kell döntést hoznia, a képviselő-testületek véleményének a figyelembe vételével. Augusztus hónap elején össze kell hívni a testületet, akkor lehet döntést hozni. 2.8 Hodászi út rendbetétele Sarka Attila képviselő: A hodászi út melletti terület az önkormányzat tulajdonában van? Győrfiné Papp Judit polgármester: Lakossági bejelentés érkezett, hogy a hodászi út melletti területen nagyon sok a gallyalni való fa. Megkezdtük a terület rendbetételét. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A polgármester megköszönte a képviselők megjelenését, az ülést bezárta.
k. m. f.
Győrfiné Papp Judit polgármester
Mindák Katalin jegyző
Koós Csaba Levente jegyzőkönyv hitelesítő
Varga Lajos jegyzőkönyv hitelesítő
