,j. szombati főszolgabirói hlvatalh~z ~1~e~1 be. '. v,.a községi előljárósághoz valo kiseresnek

98 nagyszombati őrshöz, vagy a föszolgabirói hivatalhoz, esetleg a járásbirósághoz utasitja. Ha a járőrök ily idegen területen egy tettest, pl. egy betörőt elf?gn~k, ~zt ne~ a táblázatos kimutatás szert nt 11Ietekes VIZSgálóbiróhoz vagy járásbiróhoz, hanem mindenkor eze~ területen illetékes rendőrható­ ságnak adják át; teh.~t ~udap~st;n. a kerületi kapitányságnak, torvenyhatosaJ~1 ~s re~­ dezett tanács u városokban avarOSI kapltányságnak községekben a főszolgabirói hivatalnak. 'De nem csak az ezen területen valamely büntetten tetten ért egyéneket kell ezen rendőrhatóságoknak átadni, hanem a nyomon üldözött egyé~eket is. .~I: a galántai járőr egy az őrskörleteben betorest elkövetett egyént nyomon üldöz s az i1I~­ tőt a nagyszombati járás területén, ~~. ,?Zllincsen fogja el, ez esetben ezen be~o:?t ,se nem a galántai vagy nagyszombatI Jarasbírósághoz, se~ pedig a pozsonyi törvényszék vizsgálóbirójához, . hanem a., n.agy,j. szombati főszolgabirói hlvatalh~z ~1~e~1 be. '. v , .A községi előljárósághoz valo kIseresnek fC) Ccsak erdei, vagy mezőrendőri ügyben el.követett kihágások esetében van hely~. M!vel a táblázatos kimutatás csak ezen klhágasokat utalja a községi előljáróság hatáskörébe 20 illetve 40 koronáig elkövetett kártételek es~tében; pl. a galántai járőr egy betörő üldözésekor a szilincsi erdőn áthaladva egy czigány t 10 K. erejéig terjedő falopá.son, vagy . az ottani szántóföldeken egy cZIgány t 30 korona kárösszegü káposzta lopáson tetten

t/I

99 ér!,. ez .esetben köteles az illető czigány t a sz!llllCSI községi előljáróságnak átadni. , 90. §. A törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsu városokban tartó~kodó bünt;ttes elfogásának halasztása akkor járna v~szelylyel, ha pl. Nagy Péter kosuthi lakos kl a galántai őrskörletben betöréseket köve~ tett volna el, Nagyszombatba menekült volna s onnan esetleg tovább szökésére ~ol~~ ~ilátás,s mivel a galántai járőr az IIlet?t Ismerne, a nagyszombati rendőrség pedIg nem~, e.,z , esetb:~, a . galántai őrspa­ ranc~nok ]arorenek or]aratJ lapjába előir­ hatna, hogy a Nagy Péter kosuthi illető­ ségü, szök~sben I;v? betörőnek Nagyszombatban valo elfogasat foganatositsa. Az idegen őrs és járásbeli csendőrnek átlépése ily idegen területre kivételesen még ~kkor is történhetnék meg, ha pl. maga az Id:gen rendőrhatóság keresné meg e czél?ol .az ,idegen őrsöt. PI. a galántai őrs e~tesltene a nagyszombati rendőrkapitányi hivatalt, hogy egy galántai kereskedést feltörtek s a tettes a lopott tárgyakkal együtt Nagyszombatba menekült; ezen értesitésre a nagyszombati rendőrkapitány értesitené a galántai őrsö,t, hogy egy ,ottani zálogházban ' a lopott targyakhoz hasonlóak feltaláltattak s a zálogház tulajdonos bemondása alapján egy nagyszombati munkakerülő őri­ zet alá vétetett, miért is megkeresi a galántai őrsöt, hogy ez irányban a nyomozás megejthetése végett egy járőrt küldjön oda. 7'

.:1

100

<1/ dv ,

il{

.' (j

•

A galántai járőr ez esetben Nagyszombatba utazna s a zálogházban' levő gyanus tárgyakat átvételi elismervény mellett s a károsnak való felmutathatás végett ideiglenesen átvenné s az őrizetbe vett tettessel annak felismerése végett s a tanukkal való szembesités czéljából, mindez a IáJ1!.ru:9..JlQW , i1~etv~ kisé,rné s a üncselekmény kideritésen Ily modon fáradozna. Ez esetekben ugyanis sokkal nagyobb sikerre van kilátás, ha a nyomozást ily módon a galántai járőr ejtené meg, mintha azt a nagyszombati rendőrség végezné, mely a tettes esetleges tagadása esetén a káros s a tanuk meghallgatása nélkül, a szükséges bizonyitékokat nem tudná beszerezni. H~ a járor nyomozás közben pl. arról értesülne, hogy egy körletében betörést elkövetett tettes idegen területre pl. Nagyszombatba menekült, a járőrnek nem szükséges az őrsre bevonulnia, hogy a tettes elfogása végett Nagyszombatba való utbainditását az őrparancsnok őrjárati lapjáb:l irja elő, hanem mindjárt a tett szinhelyérol egyenesen Nagyszombatba utazhatik; de mihelyt ezen járor Nagyszombatba érkezik, ha nem kell attól tartani, hogya tettes ezalatt tovább szökik, bemegy a rendőrkapitányi hivatalhoz, ott bemutatkozik s értesiti a rendőr~ kapitányt, hogy' milyen czéiból jelent ott meg s támogatásául kér egy rendőrt. Ha a galántai járor például fenti czéiból Czifferre menne, ugy az ottani orsparancsnoknál tartozik jelentkezni s jelenteni jövetele czélját. Ha ' azonban attól kellene tartani, hogy

,

,j

101

'I

1';

i

mindezen jelentkezések ideje alatt a tettes tovább szökik, vagy a lopott tárgyakon tulad, ugy előbb a tettest keresi fel s fogja el s csak azután megy el a rendőrkapitányi hivatalhoz, vagy őrsparancsnoksághoz. Ha 'a galántai járőr pl. azt hallotta volna, hogy a nyomon üldözött tettes pl. Szilincsre szökött, de oda utánna menve, őt ott fel nem találná, ugy ezen idegen területen való megjelenés miatt nem kellene bemennie a nagyszombati főszolgabirói hivatalhoz és őrs­ parancsnokhoz, hogy müködésérol beszámoljon, hanem egyenesen bevonul orsére s onnan itásbelileg értes iti a fentieket, a területükön való megjelenéséről és a meddo

f

t !

I

eredményről.

r

Sem a nagyszombati rendőrkapitány, sem a czifferi őrs nem gördithet akadályt a galántai őrs járorének müködése elé, sot segitségül neki egy rendőrt, illetve csendort adni köteles. Ha azonban pl. a nagyszombati rendőrkapitány a galántai jároT eljárását szabályellenesnek Vilálná, mert pl. az üldözött tettes lakásán rendori közeg nélkül tartott házkutatást, vagy pl. a galántai járőr egy olyan cselekmény nyomozásának megejtésére jelent volna meg, mely a nagyszombati rendőrséget illette volna meg s igy a galántai járőr kiküldetését saját hatóságára nézve sérelmesnek találta volna, mindezekért panaszt emelhet az illetékes szakaszparancsnokságnál. mely büntetendő

~

,'1

98. §.

Hogy

:l J i

cselekmények

j l

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .~. .~ . F~ ~~ ~~_ __ _ ·

103

102

, 'r,

,~~

"-

üldöztetnek a magánfél inditványára az a szolgálati utasítás függelékéből és a büntetőtörvénykönyvből tudható meg. Ilyen cselekmények pl. ha a cseléd munkaadóját lopja meg. Ily esetekben a nyomozás csak akkor iI:ditható meg, ha a sértett fél azon naptól számított 3 hónapon belül, míkor a büntetendő cselekményről, s arról, hogy azt ki követte el, tudomást nyert, - panaszt emel a hatóság, biróság vagy csendőrségnél s nyilatkozatot állit ki, melyben a tettes megbüntetését kéri. PI. Nagy Jánost mult év augusztus hó lO-én szolgája meglopta, de Nagy János csak mult év szeptember 20-án tudta meg, hogy meglopták s csak október l-én tudta meg azt, hogy szolgája volt a tolvaj, igy tehát ha Nagy János mult év október l-től számitott 3 hónapon belül, vagyis mult év deczemben 31-ig panaszt emelt szolgája ellen, ugya nyomozás meginditandó, - ellenesetben nem. Kérdés, mit tegyen a csendőr ha egy ily büntetendő cselekményről értesül, de a sértett fél ismeretlen, s a távolléte miatt azonnal nem értesithető? PI. egy csavargó urasági inas megmotozásakor annak batyujában olyan fehérnemüt és ékszert találna, melyekben ugyanazon kezdőbetükből álló monogramm volna mint a milyen kezdő­ betüjü az illető inas munkakönyvébe bejegyzett legutolsó munkaadó neve. Ilyenkor a csendőr ezen tárgyakat őrizetbe veszi s a csavargó tettest a területen illetékes rendőrhatóságnak átadja. Ha pedig egy szolgát rajta érne, midőn gazdája verméből

10,:}

~

~ .,

l

•

gabOl:át akarna lopni, a lopást megakadályozná. Előbbi esetben, ha a szolga a gazda verméből már lopott volna, a lopott tárgyakat fel kell kutatni, a lopott tárgyakat őrizetbe venni s az esetleges orgazdát feljelenteni (orgazdaság hivatalból üldözendő) egyuttal intézkedni kell, hogya felnyitott verem bezárassék, nehogy a nyitott veremből más is lophasson. Tehát fenti intézkedéseknek megtételére van jogositva a járőr a sértett fél inditványára üldözendő büncselekményeknél, még mielőtt a káros nyilatkozna, vajjon kivánja-e a tettes megbüntetését vagy sem. Ha egy büncselekménynél pl. egy uradalom ban történt lopásnál még nem tudható vajjon az hivatalból vagy a sértett fél inditványára üldözendő-e, mert nem tudni, hogy a cselédség vagy pedig idegen személy követte el a lopást, mindenekelőtt azt kell kipuhatolni, hogy ki volt a tettes, hogy igy tisztába jöjjünk, vajjon a sértett fél inditványára, vagy hivatalból üldözendő-e a cselekmény? Tehát ez esetben pl. csak azt kellene kutatni, nem-e valamelyik szolga volt a tettes, mert ha nem szolga volt, sem pedig rokon ugy nyilvánvaló, hogy a lopás hivatalból üldözendő. Ha azonban szolga volt, ugy erről a sértett fél értesitendő s mindaddig mig az nem nyilatkozik, hogy a tettes megbüntetését kivánja, ugy addig a tettes ki sem kérdezhető, el sem fogható, fel sem jelenthető. Ha pedig a sértett a tettes megbüntetését nem kiván ná,

-- -- - - -_._

--- --.--_ ._-

~

l .., ~ :~

~

fl

t~

t;

--

Epo

"_"'/,

_ _ _ ••. ." ....... ~ ............. ~_" .....;..,;~m:;:'"'"~~...,;;.,.;.~<;.~....'.::;:.~::~~~•.;.::;:.wi..

, ~\'"':.: ...";:;:r'..'~, . ,.-;.::~....:~~..:.:.!',,.'

~ ':""epeFi.y'*ii'§-:jj' . 5ffi- sp&e::::: ...q.,=-:.:~~' .:. ~~:"" ;'

' : • • .. , •.

104

105

ugy a továbhi nyomozás beszüntetendő, azaz ugy tekintendő a cselekmény, mintha I az meg sem történt volna.

102. §.

10'~ "

'/

AJ Ha valamely büntetendő cselekmény a táblázatos kimutatás szerint a törvényszék vagyesküdtbiróság hatáskörébe tartozik, mint pl. a rablás, gyilkosság, emberölés stb. ugy ezen cselekményről szerkesztett feljelentés a kir. ügyészséghez czimzendő és küldendő. Ha pedig ezen cselekmény tettese elfogatott volna, ez esetben a tényvázlat az illetékes törvényszék vizsgálóbirójához, vagy ha közelebb volna a kir. járásbirósághoz, vagy ha főszolgabirói hivatal még ennél is közelebb volna ugy ehhez czimzendő, illetve küldendő be a teHessel együtt; pl. Szilincsen rablás történt, a tettes ismeretlen; ez esetben a nagyszombati őrs a pozsonyi kir. ügyészséghez tesz az esetről jelentést; ha pedig a rabló elfogatQtt volna, ugy azt a nagyszombati őrs a nagyszombati kir. járásbiróságnak ; a ligetfalui őrs a pozsonyi kir. törvényszék vizsgáló birójának ; a szempczi őrs a szempczi főszolgabirói hivatalnak adná át. Ha ezen esetekben birói, szakértői szemle megtartása, vagy a haldokló tettes jegyzőkönyvi kihallgatása volna szükséges, ugy ha a törvényszék vizsgálóbirója volna közelebb ezen ténykedések megejtése végett ehhez, ha pedig ' a járásbiróság vagy föszolgabirói hivatal volna közelebb, ugy ezekhez teendő. jelentés.

i l

BJ Ha valamely büntetendő cselekmény a táblázatos kimutatás szerint a járásbiróság hatáskörébe tartozik, mint pl. lopás vétsége vagy szerencsejáték által elkövetett kihágás, ez esetben a cselekményről jelentés teendő az illető elkövetési helyen illetékes kir. járásbiróságnak ; ha pedig ezen cselekmény miatt valaki elfogatott volna ez esetben a tényvázlatíal a legközelebbi kir. járásbiróságnak adandó át. Ha a kir. járásbirósághoz tartozó valamely kihágásnál a tettes, vagy részes kipuhatolható nem volt, ugya járásbiróságnak ez esetről jelentést tenni nem kell, csakis a főszolgabirói hivatal nak, a melyhez tudvalevő dolog, minden büntetendő cselekmény akár kiderittetett, akár nem, szintén bejelentendő. Pl. Deáki községben a járőr kiderit egy lopás vétséget, a cselekményt a galántai kir. járásbirósághoz jelenti be, mert ide illetékes, ha azonban lopás vétségéért a tettest el kellett volna fognia Deákin, ugy azt a vágsellyei kir. járásbirósághoz adná át, mert ez a legközelebbi nem pedig a galántai. Ha pedig a járőr tudomásul veszi, hogy X. korcsmában az előző napon 5-en ferbliztek, de azt nem sikerült megállapítani, hogy kik voltak ezek, ugy ez esetről nem kell a járásbirósághoz jelentést tenni, hanem csak a főszolgabirói hivatalhoz. ej Ha valamely büntetendő cselekmény a táblázatos kimutatás szerint a, ,közigazgatási hatósághoz tartozik ugy elfogás vagy feljelentés esetén a tényvázlat illetve feljelentés az illetékes főszolgabirói hivatalhoz

.

=ti

"'r r ...IT ...~-, . - ..~ - n ' t"tFO'> ' rT- ·ötC .' ' )it . r

!

.

106

107

juttatandó, városban ren dőrkapitányi hivatalnak _~i~~!!~J-k..i!!g~!lQQ.. PI. Szilincsen Kis Péter közrend elleni kihágásárt a nagyszombati főszolgabirói hivatalhoz feIjelentendő ; ha pedig Nagyszombatban követte volna el s a járőr ezt észlelné,ugy erről a nagyszombati rendőrkapitányi hivatal értesitendő.

10~ §. Ha a járőr nyomozó szolgálatba indul, legelőbb is azon tereptárgyhoz induljon, hol a büncselekmény el lett követve; pl. ha lopás történik Taksonyban s ennek nyomozása végett a galántai járőr kiküldetik, ugy elsősorban a járőr Oalántáról Taksonyba megy.

~

l

zsebkendője

értjük, melyekből a tettes kilétére lehet következtetni, ilyenek a lábnyomok, melyek sárban, hóban a tett szinhelye körül találtattak, s ha a büncselekmény elkövetése , óta még ott nem járt senki, feltehető hogy I azók a tettes lábnyc,mai. Ilyenek továbbá a kéznyomok azon tárgyakon, melyeke! a tetI tes a büncselekmény elkövetése előtt, alatt, j ,' vagy után megfogott s azokon hátrahagyott. PI. egy gyilkos véres kezének és ujjainak if nyomai egy deszkán, falon, vagy ablal<üvep gen láthatók, ezekből a da.ktyloskopia ~~ ján a tettes kilétét szintén megleFief a'trapr.--- "!'""'~ tani. lJyenek továbbá a keréknyomok a büncselekmény színhelyén. Nem szabad azonban megengedni, hogy valaki ezen nyomoI'

:r

"

kat letörölje, lemossa, megmásitsa, eltapossa, mert ezekről megsemmisitésük előtt méreteket, fénykép, vagy gipsz felvételeket kell eszközölni, hogy a gyanusitott tettes feltalálása esetén láb és kezének sajátságai val azt összehasonlitva, az azonosság felismerhetővé tétessék. A tett szinhelyén talált állapot alatt értjük a hulla, a feltört szekrény vagy ajtó, a szobában széthány t tárgyak, a vértócsák s a feltörő eszközök nyomainak fekvését és helyzetét, bünjelek mindazon tárgyak, melyekkel a büncselekmény elkövettetett, pl. a gyilkosságnal a kés vagy forgópisztoly; betörésnél a furó vagy feszitő vas; továbbá azon tárgyak, melyek a

tett szinhelyén a tettes által hagyattak vissza, pl. a tettes v(\gy részes kalapja,

A büncselekmény nyomai alatt a tettes által hátrahagyott azon nyomoka t .

fi

;..;::-

~ ~'~'~~-;;~:~''';'"~~~'

stb. . fontosabb esetekben, mint gyilkosság, rablógyilkosság, emberölésnél a vizsgálóbirónak, orvosnak és a szakér!őknek' is meg kell tekinteniök a talált állapotot, hogy a büncselekmény elkövetési módjáról azok is tiszta képet szerezzenek, miért is ezek megérkeztéig a talált állapoton mit sem szabad változtatn i. 110. §. A tett szinhelyén talált állapot nem volna változatlanul meghagyható, ha pl. a helyiség, hol az eset történt füzvésznek volna kitéve, mert pl. a tető is már lángban áll. Ha a káros és sértett sulyosan meglévén sebesitve azonnal elviendő volna pl. a kór-

.~

J: :H

III r

Il

l{

' :

, i l

' j /

i

)

_---", r

>fí·. ~~ -:",-:>;_:..,_..,.~,~,:.~':'~~~~:::~~;'ii:iY ~~"'''K~:E'''''' -'--'~'':ji;;;P-;: ;. i -;;'; ;jb~'· · ·-

G

'f

l · -;; I~"t~~.,~~:;'iz: ·

~_:\

... ~~....:..

109 108

házba, vagy ha pl. az áldozatvasuti sineken feküdne, hol vonatok gyakran közlekednek, ha a büncselekmény országuton követtetett el, hol nagy forgalom miatt különösen a keréknyomok változásnak volnának kitéve. Ha a helyszine szabadban lévén a nyomokat eső vagy hó elmoshatná; ha a hulla pl. folyó vizben feküdne; ez esetben a nyomok, ha lehetséges lefényképezendők, az ~yegen talált kéznyom az üveggel együtt ~árt dobozba helyezendő és . elviendő a járőr által ; JábnyomQk lemérendők, lerajzolandók, ha pedig elég kemény talajon volnának, róluk gipsz lenyomat készítendő; keréknyomok szintén lemérendők; fé.nykép költségről a számla a felvétel indokolásálJak bejelentése mellett szárnyhoz fclterjesz~!lg91 ilyformán, pl. a hulla fekvésében a __lJ!iJQságrl1egérkezéséig sem lett volna változatlanul megőrizhefő s igy azt egy helybeli fényképészszel taJá.lL _helyzetéb~111e kelktLfényképezni, a miről a költségszámla felterjesztefik. Ha fényképezni, vagy gipsz öntvényt készíteni nem lehetne, ez esetben elég a rajz, méret s feljegyzések, melyeknek olyanoknak kell lenni, hogy azokból a birák vagy esküdtek láthassák, hogy pl. hogy üldözte a gyilkos áldozatát, hol ütötte le, hogy mászott be a betörő, vagy a rablógyilkos, hol volt elrejtőzve s hol támadt, vagy hol tört fel egyes helyiségeket, a betörő szerszámok milyen méretü nyomokat hagytak hátra. A mit rajzban kifejezni nem lehet, azt irás beli feljegyzésekkel kell pótolni j ezen feljegyzéseknél a csendőr

~

mindazt, a mit észlel, mutassa meg a jelen volt tanuknak is, hogy azok is láthassák s azok is igazo Ihassák, ha tanukihallgatásukra kerül a sor, hogy ugy történt a dolog,' amint azokat a csendőr feljegyezte. PI. ha , a tett szinhelyének átvizsgálásakor a csendőr észreveszi, hogy pl. a kályha egyik szöglete le van törve s az véres is, ugy ezeket megmutatja a tanuknak is, kik ott jelen vannak s kikre a csendőr feljelentésében hivatkozni tartozik, hogy azok is lássák azt s figyelmezteti őket, hogy jól jegyezzék meg ezen körülményt, hogyha majd kérdezik őket emlékezzenek rá.

111. §. Puhatolódzás alatt azt kell érteni, hogy a járór midőn még nem tudja, hogy a tettest mely irányban keresse, bizalmi embereinél, besugóináf, előljáróság! tagoknáf, " éjjeli őröknéf, rendőröknél kérdezősködjék a felől, nem tudják-e, hogy a kérdéses bÜlIcselekménynek ki is lehet az okozója, tettese. Nyomozás alatt pedig a járőr , összes teendőit értjük a tett szin helyére . , történt megérkezésétől a tettes feljelentéséig, illetve bekiséréséig, tehát a büncselekmény mikénti elkövetése és mérve a tettes és részesek kilétének megállapitása végett tett intézkedéseit és cselekedeteit. Oyanusitott az, kiről nyomós bizonyitékok alapján feltehető, hogy a büntetendő cselekményt elkövette. Tanu lehet szem és fültanu, a szerint a mint látta a büncselekmény elkövetését, vagy hallotta

""

,

~

.~.,.~ :

. ~~',-'.. ~·' ~'t""
.'" - .....1e;;;.t# $;4,rfj5-

r:ri t..cpm:L~' ~ -'," ',." ~" ': :':" "

110

azt. Sértett a kin a büncselekmény el lett követve. A bünvádi eljárásra nézve fontos ténykörülmény pl. ha valaki hallja, hogy a gyilkos megelőzőleg fenyegetődzött, hogy áldozatát megöli. Orgazdaságnál ha valaki hallja, hogy a tolvaj elárulja, hogyavéteire kínált tárgyat lopta. Rablásnál hallotta a mint a sértett segélyért kiáltott. Közvetlen észleleten alapuló tudomása van annak, ki nem mástól hallja, hogy miként történt az eset, hanem maga látta vagy hallotta, pl. az ütéseket testi sértésnél, vagy a sértő nyilatkozatot a rágalmazás és becsületsértésnél. Kevésbbé fontos büneseteknél, mint pL jogtalan elsajátitás, rágalmazás, becsületsértésnél a tanukat a járőr lakásukon felkeresheti, s ott kérdezheti ki őket; fontosabb s bonyolultabb esetekben, mint rablás, gyilkosság, gyujtogatás, lopás vagy bünhalmazatnál a tanuk a községi előljáróság által a község házára hivatandók. A terheltet is mindig a község házán kell ldkérdezni, csak akkor otthon, ha beteg volna az illető. Ha a kikérdezés a községben, tehát a belterületen történik ugy a községházánál (birónál) kell kikérdezni, ha községen kivül, pl. egy majorban akkor egy megbizható egyén házánál pl. béresgazda vagy ispán nál kell a kikérdezést eszközöl ni. Ha a terhelt kérdeztetik ki, mindig két tanu legyen jelen s ezek neve mindig tárgyalandó, hogy N. vagy M. tanu ezt vagy azt ki előtt mondta, hogy esetleges tagadása esetén a terhelttel szemben ezek

III

bizonyithassák, hogy igy vagy ugy mondta el az esetet. Ezen tanuk továbbá azt is bizonyítják, hogyakikérdezéskor a járőr nem bántalmazott, miért is nem szabad megengedni, hogya terheIt kikérdezésekor ezek a községházáról eltávozzanak, ha mégis kimenniök kellene, ugya kihallgatás megszakitandó. A terheIt és tanut a járőr a községelőljáróság utján kishiróval hivat ja a községházára, ha nem jő az illető ugy a községi biró elővezettetés terhe mellett irásban idézi meg őket s ha· ekkor se jönllek, ugy a csendőr a község házára elővezeti őket. Ha a terheIt pénzbüntetéssel büntejl:!l1dő vétséggel, pl. rágalmazás vagy becsüleJsértéssel terheltetik, melyek csak a sértett inditványára üldözendők, ugy ha a kisbiró hivására a községházára jönni nem akarnának, ugy erre nem kényszeritendők s kihal!gatásuk mellőzendő s abiróságnak teendő jelentésben ezen körülmény felemlitendő.

112. §. Terhelt az, ki a biincselekmény elkövetésévei vádoltatik; ha töbh ilyen terhelt van, mig a járőrvezető az egyik terheltet kikérdezi, addig a másod csendőr a többit egy e czélra megjelölt helyen, pl. egy mellékszobában őrzi; ezen eljárásnak czélja az, hogy az egyik terhelt ne hallhassa, hogy mit mond a másik s igya valóság, vagy az ellentmondások könnyebben kiderüljenek. A terheltet nem a bünösség beismerésének kicsikarása végett kell kikérdezni, mert

-... . ._ ~"":: -. ;:~~~~-_._------~-----,-~-----------_....._ - - - - - - -

r

~·· F'?it""c

~i$'"'"

- N'''-

~tji'tj'ii- - '~" ' -

iC ~ '

' jM ' " j

..:.,;... ."

tzr-,u--'

/ -

112

ha a terhelt a bünösségét a csendőr előtt be is ismerné, a biróság előtt még mindig letagad hat ja s igy ha akkor bizonyitékok nincsenek a biróság őt fel fogja menteni. A kikérdezés a csendőr részéről csak arra való a terhelttel szemben, hogy ha netalán a vád alaptalan volna, ugy hogy a csendőr ne töltse hiába az időt, ezen gyaIlusitott egyén elleni puhatolódzással, hanem más irányban puhatoljon, a mig nem késő; pl. Kis Pál azzal van gyanusitva, hogy Nagy János tehenét ellopta, ha Kis Pál beigazolja tanukkal, hogy ő a lopás idejében egy távoleső községben volt, vagy hogy pl. lábtöréssel kórházban feküdt, akkor ártatlansága kétséget kizárólag be van igazolva s más irányban kell puhatolni s más terheltet kell keresni. Ezen kikérdezésnek másrészt az aczélja, hogy netaláni beismerés esetén a büncselekmény mikénti elkövetési módjáról meggyőződjék a csendőr. A terhelt kikérde~é­ sét hiba volna ugy kezdeni, hogy pl. »On lopta-e el a tehenet?« mert 100 közül 99 esetben »nem«-el fog felelni a terhelt, már azért is, mert ekkor meg van győződve arról, hogy az ő bünösségéről a csendőr még nincs tökéletesen meggyőződve. A kikérdezés nél a büncselekmény elkövetésének egyik részletébe kell átcsapni s annak elkövetési módja felől kell kérdezős­ ködni, mely esetben a terhelt azon hiszemben, hogy a csendőr az előzményeket már ismeri, nem csür csavar, de a való igazat fogja előadni, pl. a terhelt mindjárt igy kér-

113 dezendő: »Mikor a tehenet N. község felé vezeite, találkozott-e Tóth Jánossal?« ha a terhelt igennel vagy nemmel felelt, ugy már következtetni lehet, hogy jóvá hagyja a csendőr azon föltevését, hogy ő a bünös; mig ártatlansága, vagy konok Jagadása esetén felelete igy hangzanék : »En a tehenet nem vittem el, kérdéses időben itt vagy ott voltam, mit igazolni tudok, Tóth Jánost nem ismerem«. Az uj bünvádi perrendtartás nem kötelezi a terheltet a beismerésre, miért is :lZt kierőszakolni nem szabad. Igúettel akkor erő­ szakolná ki a csendőr, ha pl. azt mondaná neki: " ha a cselekményt beismered, jó ebédet fogsz kapni«. Biztatás volna, ha mOI1daná: »csak mond meg, af: a 7-- 8 nap, a mire bezárnak nem sok «. Am itás volna, ha pl. mondaná neki: » ha beism ered a gyilkosságot szabadon bocsájtalak « ez azért ámitás, mert valótlan dolgot tartalmaz. -Fenyegetés ·volna, ha azt mondaná: » Ha nem mondon meg, arczul ütlek« . Erőszak alatt bántalmazást, kényszer alatt éheztetést, szomjaztatást, vagy kinzást értünk. Ha a csendőr a terheltet éjjel-nappal egy folytában kérdezné ki, ez esetben a terhelt esze kifáradván elkábuina s még ártatlansága esetén is ellentmondásokba keveredne. Ha a csendőr vallomás kicsikarása végett bántalmaz, hivatalos hatalommal való visszaélés büntette miatt, hadtörvényszékileg lesz elitélve. Mig ha csupán terhelt rakonczátlan magaviselete miatt bántalmaz, büntetése fegyelmi uton történik. Ha a terhelt felelni

8 Ioto\

iiir - - -

....

· w~

_

_

m" r.:~~

114

i~

!.

f•

l

t

115

egyáltalában nem akarna, arra kell figyelmeztetni, hogya nem felelés ártatlansága mellett nem szól, hanem ha érzi, hogy ártatlan, sorolja fel azon bizonyitékokat, a mikkel az beigazolha!ó. Ha egyik ~erhelt a másiktól, vagy a tanuktól eltérőleg nyilatkozik, őket szembeállitani és állitásukat szembe mondatni tilos. !-la azonban a terheltet a bűncselekmény elköve!ésekor egyik vagy másik tanu látta volna s azt mondaná, hogya terhelt kinézésére emlékszik s ha látná, felismerné, igy felismerés végett terhelttel szembesithető. A terhelt elleni bizonyitékokat még akkor is meg kell szerezni, ha az bünösségét beismern é, hogy netáni tagadása eset én a biróságnál legyen ellene bizonyíték. Ha a terhelt összefüggéstelen beszédeiből, magatartásából s a tanuk állitásaiból az tünnék ki, hogy a terhelt elmeháborodott, az illetékes hatóságnak a legrövidebb uton erről jelentést kell tenni, hogyaterheltnek orvosi meg(igyelése végett kórházba vagy elmegyógyintézetbe való szállítása iránt hatósági intézkedés tétessék. Mig a hatóság intézkedik, csak a bünjeleket kell biztositani s a büncseleklPény esetleges foly tátás át vagy ismétlését kell megakadályozni, a közveszélyes őrültet a községi előljáróság által, vagy hozzátartozói révén öriztetni. 113.

§.

Sértette t és tanut egy másik jelenlétében kikérdezni nem szabad, mert ezáltal a még ki nem hallgatott tanu is az előzőhöz

hasonlóan fog nyilatkozni, s esetleg oly dolgokat is elhallgat, mit ha egyedül lett volna kihaligatva, előadott volna. Mint tanut nem szabad kikérdezni a papot arra, amit neki a gyónáskor meggyóntak, mivel az egyházi törvények megtiltják a papnak, hogy ezt elárulja. Ezért szenvedett halált Nepomuki szent János prágai püspök is. mert Ottokár cseh királynak nem akarta elmondani, hogya királyné neki mit gyónt. Igy tehát, ha egy gyilkossággal terhelt egyén meggyónt, a pap ki nem kérdezhető, vaiton az illető bünösségét beismerte-e. Ep igy a védő ügyvéd sem kérdezhető ki arra nézve, mit neki védencze előadott; pl. ha valaki emberölést követett el s védő ügyvédet fogad, vagy pénze nem lévén melléje védő ügyvéd hivatalból kirendeltetik, a tettes beismerheti ügyvédje előtt bünösségét, hogy az ügyvéd a tényállást megismerve a védelmet a bünösség vagy ártatlansághoz mérten fejtse ki; de a csendőr nincs jogositva kikérdezni az ügyvédet arra nézve, vajjon védencze beismerte-e előtte bünösségét, mert ha a kikérdezés szahad volna, ugya védencz, vagy a gyónó sohsem mondana igazat. Postás, távirász, rendőr mint közszolgálatban levő egyének a foglalkozásuknál fogva megtudott szolgálati dolgokat, mint tanuk el nem árulhat ják mindaddig, mig főnökük őket a titoktartás alól fel nem menti. PI. a csendőr megtudja, hogy N. betörő egy ajánlott levelet adott fel a postára, a csendőr nem kérdezheti ki a postamestert,

T

~

..

'\,0,

S' r

~ ..-p. ...

JIb~

"#

- '

-r4 l

.

-f.

116

'z ~-.f .:l,' ~~i 41c-

L,~

,- .

,

'"_

""';.'

.t\. .hogy a~ levéi ki~ek' lett

..

ot

"y-t' "

'
.'.j ....

.

,",

"

,]J l '

'~ r'

,,

,

'\ ~

~

I., ~ 1:.0,1

czimezve, ' de 'ha ily adatra szüksége van a posta ~'és távirda Igazgatóságtól az aaatok siolgál~ti · uton kérend6k. mely azután utasithatja a posta- ~, " meStert azok kozlésére. ~ , f.entiekre nézve azonban nem kell azt ~ érteni, hogy 6k mint tanuk egyáltalában ki nem kérdezhet6k, mert ha ezek egy bün-

cselekmény szemtanui voltak, ugy mint ta-

,~

nuk kikérdezhet6k. ~ (, Kikérdezhet6k továbbá, de nem ' ,kötele- ~ sek 'tanuskodnf a rokonok. felmenő .ágb~1i ~ rokonok a szül6k és azok rokonai, lemenő ~ ágbeli rokonok pedig a gyermekek s azok }'~ rokonai. Pl. ha Kis Péter lopást ~övet el s . • a lopott tárgyakat rokonához viszi, a rokon nem köteles tanuskodni amellett, hogy ro- t'-kona ntit hozott hozzájuk s égyáltalában ~ , volt-e náluk stb. Ogyvéd, pl. ha egy fé~ feleségét meg. öli s kiderill, hogy e~ek ~gyszer már válni akartak s a válópert N. ügyvéd inclitotta "- m~, ekkor az ügyvéd ki , nem kérdezhe,tő, hogy ~ miért ak~rt~k válni. " ' ' Közjegyző, pI· hagyatéki tárgyalásnál két testvér közül,az egyik meg lett röviditve, . miáltal a m~gröviditett bosszut forral .ellene , '1 S megöli. A közjegyző nem köteles előadni, ',' .' hogy a ' hagyatéki tárgyalás alkalmával az _ egyik fél miáltal lett megröviditve. Orvos, pl. egy férj feleségét megöli, ru.ert .állitása szerint felesége leány korában gyermek~t ~zült. A házi orvos és szülésznő nem kötelesek nyilatkozni arra nézve, vaj-

t

t

jon az illető nőt I~ánykotában, mint -gyermegágyas nőt kezelték-é. . Gyógyszerész, pl. ' egy pö azzal ~an vádolva, hogy méhmagzatát elhajtetta,l a gyógyszerész nem köteles tanuskodni, hogy mely orvos rendele'tére és mily tartaJmu gyógyszerek lettek az illető nőneJ( kisilOIgáltatva. Sebész, egy nemi betegségben- operált, egy férfit, ki nejét is megfertőzte s kj emiatt emb~rölés kisérletét kpvette "el ellene. A sebész nem köteles tanusko.önj arra nézve, vajj~n nemi bajjal GY9g:yitotta-e 'az ill ető férfit. " . . ' Midőn ézen egyéne~et a csendőr tanukul ki akarja ' kérdezni" .figyelmeztetendők, hogy nem kötelesektanuskodn{ s ha k1je. lentik, hogy nem akarnak tanuskodni, tény'! leg nem is hallgatandók ki. A tanuk és .sérteUek ~em erQszak, sell1 fenyegetéssel .•nem k,ényszerithet6k a val; lomás tételre. TaJlukat csak akkor l~h et szembesiteni, ka pl. egyik azt 'mondja, ha 14toá, hát megismerné ~ajjon N. jelen yolt·e. mint tanu, midőn X. V:.t, megütötte ; 'v agy ha látná, megismerné' vajjon gyanusitottat lá(ta-e, ' midőn a gyujtogatás szinhely éről. futott. 'l 117. §. ~ (Lás~ az' Ambrozy-féle ,tanulmányt.) Rövid,. magyarázata az alábbi: . ' Ugyészség alatt a törvényszékeknél ," ü_o ködő vádhatóságot értjü", enrtek tagjai, az ügyész és ,alü~és~ek. , !

el, - hanem ' c~upán f~lielentette, feljelentése után 3 nappal nevezett ismét lopát>ért lesz feljelentv~, mely , alkalommal bünismétlés . gyanuja: fo\:ogván" ,fenn, mielőtt az illetí5 'a biróság ,által ki I!!tt ... volna hallgatva, a vizsgálóbiró ,által előzete,s letartóztatása elrendeltetik s erréSL az őrs ~ felhlvásban érte- sitteti~: Vizsg41atl fQgság r endeltetik _el .azon terhelt elleri, kit birói kihallgat.sa , után is büntett va . vétsé antfa ' n 0 . matékosan ter el S~ a ' sZQ s vesz ye, a~ ~' összebeszélés, yagy bun)elek ' megsemmisi- ~ tése, elre)té~enek ~ a bumsmétlesnek g~- ~", ~a terh~ var' a kl ' kÚ.f!oiO[A vizsg~ rad fog Igo a vizsgálóbiró, vád ta-

l'

nács, vagy áz itél~.rbiró'ság rendeli el

az előzetesen letartóztatott vagy a. szabad- lábon hagyott terhelt !!lleq ;. pl.. KIS Péter lopás bünt~ttét kqvette el, az éSrs ,által fel}elentetett s, .a 'vizsg4Ióbi r6 ,által törtéqt , ki" hallga1tatásalg szabadlábon ,volt, nevezetétkCa , mire rövid l<,i ,h"allgatván szabadon )"t~ . _ in~gyta,idővel : a vizsgálópiró tudQmás.ul vette.. hogy "neyezett "ya tanukat · -:. , '- hami~,' .~aIl9 más , tételre birni igyeke~ett, miér~ is .vizsgálati fogsá~ba hely,ezését el- ' ~ ~en~elte . ~ odavaló be~iséré_se vérett az ' ,.. őrsot feihIvta. - -' . '~ ) ". ElfQgat~si parancs bocsájtatik ki , a~on - , ' fogság , ' .;gyé_n etlen, - a ki ellen , van . elrendelve, .ha az ' illetéS, mert -szapa~- . . ~. . ;\~on ' 'állott. ~nnek nfegkezdésére megidé.- · "I ' :;{ . jetvén, ,meg nel11 . lel~n*. Pl. KIS ~~ter "1 ,'pénz~árn'ok ~.ikkaszt~sal van ' vádol~a~ de

"'r. -~ .~

j \'\.

l'

" 't~

VI,,~sgáIÓbiró

~ ~

viz~gálati

,~

~t":ve~;.u,.~~_el~e:::. fO~yam~~b.: ,~~:~ ..I~ árás .....,

....... 9,. ,-_....

...

• • _....

_,..,

-l

_. ~

;:c........

~

•.•.

",. ; . o,'"

,

-

~'

\"

\

r

' h~éről megszökött, ellene a ' vádtanács, kIvételesen--a 'VIzsgál 66'iro,- vagy a, letart6ztatási hely igazgat6ja (fegyházigazgató) nyomoz61evelef hocsajt ki, mely a Rendőri Közlönyben tétetik közzé. Pl. Kis péter betöréses 'lopást, követ el, de a cselekmény elkövetése után ismeretlen helyre megszökött, ugy ' hogyacsendőrőrs csak feIjelenthette, ez esetben a vád tanács a Rendőri \ Közlönyben személyleirásának s a v~dbeli , cselekmény rnegjelölésének közlése mellett elfogását · elrendeli, azaz az illetőt körözi. 2. ~etartóztatási , h~ly, pl. a fogház, államfogház, börtön és fegyház. PI. Kis Pétér fegyencz a Iip6tvári~ fegyházb61 megszökik, miért is a fegyházigazgat6ság -által a Rend-' őri Közlönyben megjelenő és elfogását elrendelő körözvény bocsáttatik ki. Joget:ös itélet az, mely ellen fellebezés +nem történt vagy mely (jár megfeJlebeztetett, de a I~gfel$őbb biró~á~f által me~erQ.

~~

'

122

,

, helys~gb~n ,tartókodjariák, vagy megtilthat- ' ják nekik; hogy pL oly hely~égbe, hol ~ tanuk vagy ' szakértlSk tartózl
t

me-"

f-

-=- _ -. ., s

j

•

~ ~- l

,'~, '.:~ ~ . ,

'

,-;

• r"

. ".

,

123

...'

.

VI.' 'E~en p,o nt · értelmében ' akkor lehet valakit elfogni, hl\ ai iIIető~ b.üritettel, ~vagy pedig olyan vét;;éggel gyanusittatik nyomatékosé\n, mely szabadságyes~téssel büntettetik, azonkivül' ~~on ~0rQrmények ~s fen.: forognak, ' a ,melyek a- i) pontokban ,van< .1 nak meghafározv~: ' . aj, ezen pontba~'" felsorqlt bÜll,csele'kményelé, rrielye~hez . még ' a·. :felségsértés 'i,s :. tartozik,' általában azok,,:' melyek 5 ,éven " felüli szabadság ' -Nesztéss,el .büntettetvén, a terhelt elfogását 'i- azért'~ teszik szükségessé, 1 mivel nyomós' a ~yanu, hogy .akire jly §uIyos bün1etés' vár; az'szabadlábon hagyatva " vagy ínegszöklk, vagy legalább mindent elfog követni, hogy az ellene folyamatb tett vizsgálat ' eredményét meghiusitsa. Ez~n \ pont éa:te!mében~örtéQrí.e az elfogás, ha pl. a járlSr M. községbe ~rve. megtudná, hogy Qtt " gyi!kesság törtép,t ; ·a járőr' a tettest · bárki is legyen,. az, már CSal( azért ,is, mert ' az aj p'orí~b~n felsorolt cselekmények egyikével terheltetik, ~fogja. , ,_ _ hj .Megszökil( az, "t.ci.P rendés ~tartózkq­ dási' h~lyét ~inden . bejelentés Rélküf elhagYla. ~ eset eg álnéy, vagy' álöltözetben vagy másként. átalakulva,' más helyen mint iHetlSségi: helyén ' ~ujkáJ ;' megszökési 'elő­ k~ziileteket peqig az t~sz, ki vagyonát ~, eladja, \l~I~velet vált, el nem. aqott holmiját · psszecs0!l1~golja. 'Amerikába- hajójegyet szerez , stb. Elrejtőzik a~, . ki pl. pinczéb~, padlásril,' ve.rembe, :szénakazalba, álba, erdőbe vagy nádaspa rej!őzik, hogy keresés esetén .f~1 ne... _.találják .. . . ....Ezen pont

s

~

II történik az elfogás, ha J(is János elkövetésével terheltetvén, tettes a tarfoU házkutatás ,alkalmával a pinczé· ' . egy hordó alá bujva találtatik; vagy óth Gergely községi pénztáros sikkasz· tással terheltetvén, az oderbergi vqnalon .rongyszedlS zsidónak öltözve a határon 41szökni szándékozik. ~~~~ ej A bünJelt ~ elreJteni ' akarja í z, 'a ki pl. véres ruháit elássa, vagy szalma közé HJ "tzlV' eldugja, a véres kést . ("h -dobja: a bünJelt megsemmislteni akarja az, a ki a járőr m ~gpillantásakor a .Iopott ruhanemüt az églS kemenczébe akarja be· dobni. A bünJelt magától eldobni igyekszik az, a ki miellStt megmotoztatott volna, pl a nála levlS hamis i pénzt észrevétlen a földre csusztatja; vagy egy összegöngyölt papirossal szemét közé dobja, vagy a folyóba dob ~gy álkulcsot, hogy-az nála feltalálható ne legyen. A büncselek·

,s zik azon tettes, ki anllak pénzt igér, vagy hogy megöli, vagy felgyujtja

~egfenyegeti,

ha ellene mer vallani. Ezen pont értelmében lenne: elfogandó, pl. aki okirathamisitással vádoltatvá'n, tettestársát levélben megfenyegeti, hogy " ha nem azt fogja a biróság előtt mondani, hogy a váltó ra irt név valódi, ' hapem azt, hogy hamis, ugy a nála hi~lalásban levö disznait mind lebu Dkózza. A ,. tette~társ által a járőrnek felm u- ' tatott ....ezen levél alapján, tettes elfogandó. . d) .A megkisérlett büntetendő cselekményt végrehajtani akarja az, a ki pl. valakire ráfogta a fegyverét, hogy lelőjje, de az illető takásába ' bemenekült, s a kttes nevez!!ttnek kertjében lesbe állt azzal 'hogy . ha ' haragosa ,kijön, lelövi. Más büntetendő 'cselekményelkövetésével

fenyegetődzik

mény nyomait megsemmisiteni akarJa' az, a ki a tett szinh~lyén levö lábnyomokat szétgereblyéli, de$.zkával leütögeti, vagy szerteszét tapossa, véres kéznyomait az ab- o lakról lemossa, véres ruháit kimossa stb. MegváltoztatJ~ a ,nyomokat az, ki , lábnyomait egy felhuzoU nagyobb csizmával n~gyobbra tapossa, vagy egyszersmind más irányban tapossa ki, mint a mely irányba vezetne~; ha nála levli fejsze nyelére egy nagyobb, vagy kisebb fejsz~ fejet illeszt; egy a. golyó által okozott nyilásf megné!· gyobbit stb. Tettestársát, orgazdát stb.

hamis vallomás tételre tiir!!i igyek-

e

az, akinek pl. haragosa lelövés e nem sikerült, S ' azzal ~fenyegetöd­ zik, hogy fT4Ijd iskolából hazajövő gyermekének ~ezét eltöri. Ezetl pon! . . ért~lmében volna elfogandó pl. azon -egyén, a ki vagyon rongálással van terhelve S. azonkivül még ugyanazon károsnak vagyonát tovább akarja rongál ni, vagy a károst meg is akarja ölni vagy. felakarja gyujtani, mely cselek,. mény különösen a szolgálatból elbocsájtott cselédek által szokott elkövettefni; az elfogás foganatosítandó, ' ha a tettes oly konokul ragaszkodik ~zándékához, ' hogy sem intéssel, sem hozzátartozóival való felügyelésévei nem lehet öt szándékától eltéríteni. e) Csavargó az, ki rendes lakássaJ és foglalkozással nem bir, hanem foglalkozás r:

, J,~

nélkül munkakeresés ürü~Die" alatt rközség- " :'. ről községre 'kóborol; ,de rnu"káisehol sem,i, .vállal,. miért is feltehető róla, hogy lopás• .. ~:' , ból vagy 'koldálásb61 él ; , ilyeri'ek 'az ugy- '~;.! nevezett v,ndorI6k, ,. v4ndor . czigányok, k6::' _•... ,;bor: k.éjnők stb. A. _rqndes foglé!lkozás <, "hiányár61 a cseléd vagy mJ,mkakönyv.ből lehet meggyőződni, ha abba már néhány . hónap óta teljesitett szolgálat nincs igazolva. Ezen >pont alapján történnék az elfogá~ ha ' pl. ~gy csavarg6 a községb'en lopás _vétsé- , ~. ' , , . gét követné ej. f) Rovott eUiéletü egy~n .~ az, a ~i már több izben büntetve 'volt, l av~gy bt!" egy izben, de sulyos tc~elekmény~tt pl. gyilkosságért vagy betörésé.-t. PI. ha valaki 3 év elé5it' sertés lopásé~ 2 év előtt·' uton­ állásért, mult évben pectig ratilás kiserle- ' téért volt büntetve. Szokásos büntettes az, ki m4r több izben büntetendé5 ~selek­ inényt 'követeJt... el ,s ezért ')tahár csak egy~' szer is 'összbüntetéssel büntetve volt, de büntetése kiállása után -nem tért a jó titra,' lJanem ' továbbra is csak aZ'o~ b(incseleko:. . ményeket ' követte el, a - melyeket megszokptt vplt.. Ilyenek tehát a vásári tolvajok, a zsebmetsző~, -3 16tolvajok, a 'Yérengző vereked~k; a, baromfi tolvajqk, vagy oly egyének, _a ~ik. által~ban csakis ki~ár6lag büncselek! , .ménynyet fDglalkoznak, a' milyenek a hara-. miák, szegénylegénye~, futóbetyárok, rablók, . utonáll6,k stb" A csen~U5Iiség 'előtf ezek · annyiban ismeretesek, amennyiben a jegy'zék 'könyvecskébe bejegyezve ezek neveit egyik c~endőr ' a másikrii hagyja,

Re~óirtilügye~{ ,a.Iil't i-, -a ion -- ~gyén ,. áll, ki*- büntetendő ,cselekmények elköve- . t~s~..rá~izolJyitimi, nem ' sikerül,t ugyan, ··de , nyom6s a gyi;lm~, . hogy azokal rends~~re- seR üzi s' igy vagy' il rend9.r.b~t6sá hely~zi őt felügyelet - alt vagy a csend, őrség ... saj~t~ezde_mény~zéséből ügyel ,rá, 'mint gyaDus egyénre, ' De az ut6bbiak, . kiknek -rendőri felügy~letére hat6sági, végzés nem adatott ki, I bünt~tt vagy . vétség1 , ~setén, ha egyébbként elfogásuk nem szqk: séges, még ,nem ,foghat6k ' e!: l A rendőri ' )it 't' IH felügyelet alá hefy'ezett egyének· a csendőr jegy~ékkönyvecsk.éjébe vari nak előjegyezve ; , ide tartoznak a feltételesell szabadságolt fegyenczek .Is, pl._ a határ~zéJi rendőrkapi ­ 't ányság .el&tt ,X. egyén azzal válik gyanussá, hogy leánykereskedés~el ;. foglaIkázik, még Jlgyan etldig , rábizonyitani ' nem , sjkerüU, de rendőri felügyele* aI4.helyezi. s erről az , őrsöt értesiti ; ilyennek -minden Lépését -a .+jár.őr. megfigyelni tartozik, besug6i által m.~g­ figyelteti s ~ h~ i1yenrtT egy .leánynak, kül . földre való1szállitása 'v.égett történt megvásárt.ása kiderülI!e, (ugy azonnal ' elfogandó. gJ Kilétét és személyazono~s~át igazolni "nem 'tudja az, kin'él sem ' ok- . ,má.ny.ok nincse~ekí mint pl. utlevél, tlrczképes~ igazolvánYJ cselédkönyv, munkakönyv, iga- , , zolványi jegy ~tb.~ am~lyből- személyazonos­ sága vagy kiJ,e te -megállapitható lenne; sem a legközelebbi községben nincs . s~nki, ki mint :szavahihető ember:, őt iS,merné, ' 'bogy kicsoda. Személya~onoss~gát iIl~tve kUétének Iga~ohisát megtagadja az, ... , _. '~

ki a cseqdőr felszóJitásár~ n.::yét, állását es I~k~elyét me~ nem . moqdja, hanem legfe,ljebb hamis nevet vagy állást mQnd be, . vagy futásnak ~red. . Aszemélyazonossá.iot hacsak"az 'illető hiteles okmányoklcal ~" . nem rendelke.zik, mIndig a községházáO ' . " k~1l megáUagiq.nl, pl:, X. községben a ' jár()r lopás vétségével gyanusit 'egy egyént, ki felsz6litásra nevét, állását és I~khelyét megmondani nem ~karja ; az iIIet~ elfo-t :. gand6. 4) A csendőrt hivlltalos eljárása közben bántalmazza. az, ki a csendőrt, midőn az szolgálatiJag fellép, megüti,c#'meg- _ , rugja vagy megseb~esiti. PI. .Kis Péj er lopás ~ vétségével lévéngyahusUva, midőn a jár()r nála házkutatást tart" 'a járőrvezetőt meUbe löki. . Veszélyes fenyegetés p~dig a~, rpidőn valaki olyan- támad6 m'ozqulatot tesi .a csendőr eJJen, a melyböJ azt - lehet következtetni, nogy a csendőr testi m<;>gsért,ése, vagy bántalma,zása azonnal _be- fog Icövet. 1. 4- kez~i. PI. Kis Péter IOl?ás "'Vétsé~~V , ,' a'.:. . , I nusJtott egyén. személymotozásaez~_ ben tartott botot ütésre emeli a j rőr eJten; ezen egyén akár történt ellene fegyer használat, akár :. nem, elfo~and6 és beki.sérendő. .'-~. \ . . i) Kijzbotfányt okozó 'cselekméQY .'!z · erőszakos nemi közqsülésl' _megfertőz s, Szemérem eJ IeIII er6szari, term sze e eni ' .,. .f~alanSág ntlvános h'efyekfn; faJf~lanságot 1 arti!lmaz epes a6rázolaf"'nyilvános árulása vagy I(iállitása. ; nyilvános hel~en- valQ VIzelés, a sz~méremtest )(Ivéterével es -mutQ ~~~_ _ I • 2A . r,

· IC,

..

~ ..~.

,.

í

131~ ~ 3. A Járőrn~k a kihágás tettese ell en szegiU, ha ' valaki kihágáson tetten

éretvén, eközben a csendőr szurónyát megfogja; szerencsejáték üzésnél a járőti a ját~kszobába beeresztenj nem akarja,. a kártYa, mint bünlel őrizetbe vételét tettleKi sen.. Fagakadályozza'i ensve~ettetése", al"al­ máva a kijelölt utirányon menni nem a,kar s leül, lefekszik vagy, megáll. Ezen pon~t értelmében bántalm~za a csendört az, ki azt megüti, megdobja s megszurja valamely kihágáson való tettenérése _ alkalmá,val. PI. az ~gyik ferbli játékos a kártya elkobzásakor )a. járőrt arczulüti.. 4. ' A Járőr felszólJtására magát igazolni nem tudja, pl. egy orvvadászaton tettenért egyén" kin'él sem va~ászjegy, sem semmiféle igazoló okmánY' nincsen s " a járőr sem ismervén őt, a közelben sincs • oly' hitelt érdemlő tanJ,l, ki nevét, ' állását · ~ vagy lakh. elyét megmondhatná. Jg~zolását ,\ megtagadja az, a ki pl ~ ilyenkor nevét, ' \~ állását vagy lak~elyét be nem mondja, vagy l~ ~ut · . VIII. 1. Tiltott mesterséget üzők az . engedélynélküli· lóherélők, kuruzslók, álom~~" fejtők, jóslók, szellemidézők, kártyavetők, pl+q~ járőr egy kártyavetö czigányasszony tet- ' en ért, midön pénzért ~ jósol egy tudatlan araszt asszonynak. TilJott mesterség továbbá a h~ánykereskedés is, ezek e~követöi ugyanis olyan egyének, kik hazánkból külföldi háremek, vagy bordélyházak részére leányokat vásárolnak. Kuruzsló az, ki hatósági jogositvány nélKül orvosi, fogorvosi, sebés~i

vigy gyógyszeré~zi t~endő~et végez. -Álo'tn- ·

a

fejtő, ki ' jövendőt

i

az álmodott álomból' pénzért megmondja: Josló a czigányas:z-' - o szony, ,ki a tenyérböl vagy .kártyából pénz- . ~ ért kiolvassa mások sorsát, vagy hogy -ki meddig fog élni sz. ell~m. idéző (SPir.itistél)" . ki elhalt egyéneket opén;ért b,emutat. Tiltott ' j4~ék azon szerencseiáték, a hol é\ hyeré~ vagy ve~ztés ,~ puszta v~letlenté?1 függ, i1y~~ ó....~ nek a kiS luln, a nem e~lgedélyezett to! ~ h- -\'- ~ zatőr lóversenyeken, s az ugynevezetf/~t1g: ~~nyvese~ lóvers~ny«:k,en, ~ik hatósá~i enge{, ' ,dely n,élktil ,a versény~ovaKra fogadásokat fogadnak el s .nyerés esetén osztalékot fizefnek. Koczk,ajáték, me!y két ' 6 oldafiu' , számozott koczkából ' állo A 'rulette ' át ' . hol feh~r és vörös gol~?k pörge yu segitsé.: ~ gével egy dobban elgunlatnak s l11ely számon "1... a' golyó megáll, az a nyerő szamo Kártyá~ szerencsejáték a ferbli, n,takaó, huszo~égt foglalkozás alatt kenyérkereset értendéS, ' o - 2. Csoportosa(1, fegyveresen csay'aro~n{l1C a vándorczigányok, ha náluk fegy~e!ek yán~ hak; utonállók, haramiák: szegényregények; futQbetyároko fegyver' 'a nagyobb kés vagy lőfegyver, a lopásra alkal mas eszköz' yésq; , reszelő, feszitő vas, kötélhágcsó stb. ',PI. ' ~ járőr portyázás kor egy czigány 'karáyánit,!1 . találkozik, kik'nek !l1egmotözásá!lál ' forgó~ pisttolyokat talál. . , ', . .. ,~ 't< .' 3. Házaln! csak ' hatósági engedély mellett szabad . .A; pázaló k~nyy a közs~gi előljárq: . ságnál : látléVllozandó, "ha , tehát pl. egy há- . zaló ' házal~&i engedély nélkül ·lag'y az 'ep!, gedélyezett iqőQ tq~ házal, elfogandó. . ." 9·

1 j

a

11'. 1

132 j' 4. Ezen eset akkor fordulhat e16, ha pI: '. ~, , ' egr egyén éjjel egy magtár közelében '- ~Ö ft;SZitó vassal, egy zsákkal .s forgópisztoly.... . ~ ~ Z~ Iy~l meghuzódva találtatik. i q' ~'l 5, KOldUSO, k, csavargók, kóborczigányok l s gyanus egyének megmoto~akor gyak\' ~ ran találtatpak oly tárgyak, melyeket az iIlet6 törvényes uton nem szerezhetet~' :pL ~. egy czigánynál egy a!anyórá~ gyémánt ~ ' gyprüt, v~gy uj lakkczip6t talál ~ c~end6r. ~ f!~ s feltehet6 róluk, hogy azt lopta, vagy mint S ~~. orgazda OlcSÓ, pénzen jutott hozzá. Ilyen t, tárgy törvényszerO birhatása iránt alapos . kétség forog fenn, . ha . pl. egy egész fiatal , emb.;r mellén ef)' hadi érmet látnal<, itt aJaposart feltehetlS, hogy annak használatára ... ..l. joJtositva nincs az ,i1Iet6. .' lx. aj , Idegen- iIIet6ségü koldlJsok ~ok, ~fie &~let6ség.ü helyükön, hanem más , ö ' g en oH:lulnak. Koldus az, ki nyilvá: os ~~lY.en, mint utczán, tereken, vendégllSben, kávéházban alamizsnát kéreget. Könyör~ adom~nyokat gyüjtö ~gyének azo~ kik ~'? szerencsétl~nek . vagy tuzkár.o~ultak J~Vár~ a, ,~ v~gy pl. Jótékony czélra, Iskola épltésre ~. adományokat gyüjtenek. Ezen ·gyüjtésl:tez, . , \ ~ ha csak egy városra szól az, városi, ha eg '.. megyére alispáni, ha egész orSZágra, ugy " beJügymin~szteri engedély szQkséges~ JEzen • belü ~iSZ~' P~~ ~ ~

:1

- -i

{. "!.:t

i'l

r: . . ."WIJecsEtiével f~Wt6k~~=kV:;~t ;~~áj:~ mee-erösiti. A gyüjtökönyvbe ~&

. i- ,gyüjlö

személyli~irása is be van vezetve. A kipek ilyen engedélye nincs, vagy a gyüjtési határid6t. át.hágja, az ellSvezétendlS. '

t33

•bJ MunkakerUlö csavargó k, a szolgá- ~ I lat nélkül álló napsz;lmosok, cselédek és ' munkások, .kik JTlunkakönyvvel va~ . ~mél­ !cOl járnak községrlSl-községre, munkát nem vállalnak s nem tudják -kimutatni, hogy mlblSl tartják fenp magqk~t ' , 'ej Bohó~zok a~o~ a kik qevets~ges ' öltözet és kinézéssel, 1r~f~' magatart4sllkJ@1 és élcze~kkel pénzért ml-J1attatják ,a k, özpn-~ . séget killönösefl ' czirkusz;o,kban. Mutatyjnyosok a mülovasok (czirkusz), kQtélt4n~\ czosok, majmosok. pa~oram~ és állatseregle~ tulajdonosok j ut~zJlL z~n~sze" a ~iJ~- , tornások, oláh dudásolc, cs~h )11uzsi!c\lsok j korcsmai zenészek a' muzsikus czigányok, orfeumi daltársulatok. Mindezek c~~" , engedélylyeJ játszhatQflk, mit a közigazgatási hatóság ad nekik, de ha ezek az ~n~e­ dély mellett is rendetlenül viselkc.dqek, pI· ~ nlStagok kéjelegqek, a férfi t~Dk rés~e· .geskedve botrápyt okoznak vagy vereksz~ 'nek~ szóval ha ' csak kihágást követnek: is el, ellSvezetend6k j pl. ha' egy kintornás ~gy / hatósági hirdetményt ~ fa!ról leszflkjt. '---" dJ 'l]tJevél a killföldl ~tazásra szóló ,enge~ély, ' mely~1 . az alispán i hivatal, törCP(, ~_flt felruházott yá!os0lc:b~ .AOnft , ~..., avagy a b~lugynuf1lster állit. ki. ,..Be qldi utazásra nem ~~1t ,pt1evél, de egyéb igazoló okmány sem. ~ze­ mély igazolá~ czéljából azonbari ajánlatos,alc az igaZoló jegyek. munka·, .(:selé~könyv, községi bizonyitvány. arczképes igazolvány. Ezen igazolvápyok azonban ne ' legyeneJ< am!~~, •~ITI.ert h~ Jllj!uk '-If\, személvleir4s .a J _'D ' ~~ . _

>

"

.kinézéssel nem _~~yező vagy -vakarás, i javifás ' észlelfietd rajtuk" ttgy tulajdonosuWeldvezetendd. Hatóság félrevezetése vé~ett - áln~vet használnak az ugyneve- d l zett ' szélhámosok Vagy h~arlovagok, J/ a kik' vendégidkben -a vendégkönyvbe, vagy ~ bejelentd ivre hamis nevet ir.nak; avagy ·a 'rellddri közegnek más nevet mo~danak,,,\ minf a hogy lJivják' dket. . Zsarolás ezél~áb6L-4Inevet használ az, a ki pl. pol- ~ ~~iuhája daczára ~agát pénzügydrnek , _adja ki, s ~ pinczértl5l, ki !leki önkészitetfe ~zivarkákat hpz feljelentéssel vaM Jenyegetés . mellett 20i koronát csal ki. Más 'hamis ; kqrülmény~ket_ ad - elö az, a ki pl egy ~kereskeddnek elmondja, hogy d X. vidéki .földbirtokos fia, s ilyen czimen attól nagyobb menn'yiségü árukat hitelbe yesz...át.- Vagy a ki m,agát; mint Strasnoff Zágrábban, minis,teri ,;, kikqldöttnek - adja ki, s a hiszékeny rektpl pénzt csal ki. Álruhában Jár az, a ki mint férfr olSl, Tuhában, vagy "nd férfi ruhában, ,ur paraszt, r.uhában, paraszt uri ruhápan jár, vendéghaja~ álbajuszt, áIsz*állt hord vagy a meglevőt más 'szinüre .festi be; miután' ezeknek czélja a hatóság vagy közönség félr~vezetése, kilétük s 'átala)
~

y:

,

• - \.

.~ .. '

... .......-.

-~ .. ,,--

~'lo

--., ~i

'''J'

..

it ,;

J

nál egye~::;: Vi~el~:e':~;"~:~ e::ed~: ~' íz

Közhivatalnok a ' postás, pénzügyőr, ' rel1ddr sfb. Ezen pont értelmében volna eldvezetendd az, a ki pl. mint borbélysegéd \ • . .hadnagyi ruhában járna. lj F'entieknek ü~letszerüleg lakást 'a dnak a lebujok, csárdák, Icorcsmák , tulaj. donosai, kik jó pérzért szállást adnak nekik, iSket a )Jat6ságnak be nem jelentik, .k~resé-4 sü kkor1eil-ejti k, vagy ' megszöktetik, ' pl. midéih a járiSr ' ilyen egyének , kutatása végett ' a korcsma egyik ajtaján bemegy, addig a korcsmáros 3 másik ajtón ezeket megSZÖk- ~\" teU.; az ilyen korcsmáros eldvezetendő. gj Vannak szülők, kik szegénysorsukon ugy akarnak segiteni, hogy 12 éven aluli ~ gyerrpekeiket koldulni küldik, hogy az össze- ft gyOU pénzből éljenek. PI. a czigány, a ki a purdéját' a ~ocsi után 'szalaszt ja, hogy kérjen. Koldulásra tanit a,z, a Iéi megmutatja, ,hogyan kell a süket-n aVéJgy' a -'béna szerepét játszani. C gásra buzdit az, a ki pl. egy szem jövd köszörüst rábes~él, hogy tartson vele és csavarogjanak együtt: Koldulás er~dmé-"' nyébe részt vesz, pl. az ,a szülő vagy szomszéd, a ki a gyermekek által összekol-. dult 'pénz vagy élelmiszerben osztozkOdik'i -.. hj Ezen eset akkor fordul elő,' ha valaki a szolgálatteljesités közben tetves, rongyosnak eln_evezi, Istenét káromolja s ~ . mind_ezekkef a csettddr másodszori felsz6li-, ~~ tás ára sem hagy fel.- Szolgálaton kivül tö r~ tént sért~getésko'r, pl. ~orcsmai összesz6lal- ~ ~ kozásnál a tettes nem vezethet<S elő.

csendőrt

t'.M

137

136

120. §. Hogy mikor kapatik valaki tetten, az a szolgálati utasitás 117. §. V. pont jából tünik ki. Annak tehát, kit a csendőr pl. pénzhamisitáson tetten ért, a báz.át_~1tuta!!:J~
3. Átkutatható annak a háza, vagy lakása, ki a járőrt házkutatás végett behivta, pl. egy özve~~ asszonyna_~__ cselédje lélekszakadva Je enti, hogy a paaTáson ~.12!: vaTt__I~r-lTI~g!Fffur~~~!tifaICR]~ye~.~z:. szony a torvalf:e.lJpKnl ___~~!!l ._!!I{!rL~ . H!IQI!.

I l

-f~~!-~á!?t-~~~CVág~ut~l-:-\~-~ls~~k~--ideig távol volt házi ur . észrevlli.1 hogy sok mindene hián~k s ezen tárgyak ellopá's ávaiházmesTéret gyanusitja s előszólítja a járőrt, ki ekkor jogosult a házmester lakását, mely fölött a házi ur rendelkezik fenti czélból átkutatni. 4. Hogy ki áll rendőri felügyelet alatt s ki a szokásos bü n tettes, azt a 117. g-nál mon:: dotfuk. ' -~._---Elővezeftetése annak van elrendel ve, a ki pl. lopással terheItetvén a vizsgálóbirónak idéiésére meg nem jelent. Elfogása volna eIren del ve, pl. egy szökésben levő terheitnek. A járőr tehát ezek feltalálása végett azon helyiségeket, a hol gondolja, hogy fentiek rejtőznek, átkutathatja. Korcsma alatt azon nyilvános helyiséget kell érteni, a hol szeszes italt lehet kapni é~ elfogyasztani, ennek helyisége az ivó, a kimérő helyiség, a vendégszobák stb. Csárda alatt vagy községeken kivül, vagy utszélén, vagy egy pusztán rendszerint egyedül álló korcsma -értetik. Kéjház a bordélyház, a hol kéjnők pénzért bárk ivel közösülnek. Nyilvános hely az, hova bárki is bemehet. Közönségnek nyitva álló hely azon magánhelyiség is, melybe pl. tiltott szerencsejáték üzése végett b e)

\ \

1 lF \

/ "'~.

fc,-ri'~7

,

~ö~sem --a veszendőbe ment megsel!lmisitésétől vagyelrejtésétől

vagy orgazaak, oune3rtolOk n3zau az utonállók, zseometszl5k, cSirltefo2' 5eH~narSelrejtőznek a h~ Ezekbe nem csak a bünteti vétség, hanem még, a kihágás lettesének, , egy csavargónak, vagy koldusnak fel,fed~és s l5rizetbe vétele végett is bemehet a járt: , azt átkut~thatja. Ezen helyiségektl51 külÖn': bö~~k a rn.a~ánház, amelybe pl. ha egy éjjeli csendhábon á's on tetten ért egyén bemenekül, ~ 'mennyiben. még- elfogva neJll volna, " őrizetbe vétele végett a járl5r be nem mehet, legfeljebb a lakás tulajdonosának engeJfélye mellett. lIy~nek továbbá a kaszinók, olvasó- és társas-körök, ' melyek a 6elügyministei- által j~váhagyott alapszabályokkal -birnak s, melyekbe csakis a tagQ.!sJ9.&U ~ be\11enni. Ezekb,e a ján5r1éihágás esetében, ha megtudná pl. .hogy ott ferbliznek, be nem mehet j büntett vagy ""vétség esetei- ' ben pedig c~akis él' , fennebb emlitett es'e, tekben, yagyis, akkor, midl5n bá'l:{11ely ma-

me

s

~ánházba is"'j~gos~ v~ln~

, 121.~. Ha a házzai rendelkező kivánná, ~hogy a. " cselédjei s házmestere lakása átkutathassék, hogy nincs-e ,náluk azon holmi: mi a laká- sáfól hiányzik, de a késedelem nem jár yesz~lylyel, azaz sem él, gyaQ~sitottak p;eg-

nem lehet, ugy' noha a járőr J h~tn<: :lí ai, ,i ntézkedés nélkül i~ tarthatna nem teljesiti azt, hanem az - ille ság, járásbiróság, vagy ~őszol kedését kéri ki a házkl,1tatás PI. egy földesur azzal gyan _ hogy több ruhanemüjét ellopta, azOnban a kertész déli növények bevásárlás a vég ett mintegy" 10 napi időtartamra Oll}szo~szágba , utazot! S, lakása zárva van 'j miután itt a késedelem ' nem jár . veszélylyel, a jáoof nyómban nem ;tart itt ház kutatást, hanem ~ , ható~,ágnak jelenti , be az esetet s an nak jntézkedését J<éri ki a házkutatásra l ' , A járőr tehát csak akkor' tarthat 'tást, ha a ké~eaelem , ,veszélylyel mig a hatóság intézkedik' a b ~zabadságvesztéssel

bÜlltetendő

nem pedig csupán kihágással terhelt megszökhetnék, vagy a keresett táf~y,;;f;,u;C ~etik, vagy megsemmisittetik, toztathatik, Ha tehát a a' b'ünteftest vagy 'vétkest, büntett- vét$ég'ből származó lálása sejtpetl5 \lalah'ól s a szé/ylyel jár, ~ rnillden~or nnn+n",>n ,,~ m fontolandó, a járőr hatósági kül is" azaz önállóan tarthat~[,"ázKű .Igya' késedelem veszélylyel 'tanuk állitanák, hogy látták P~ter a •lopás elkövetése ,i dalmi kastéJyból b~tyuval a ,kertek alj~ban meglapul va , . . ~,

140

beosont. s ez ügyben való megjelenésekor

ajárőr észlelné, hogy gyanusitott a lovait

befogva; szekerév~! együtt, mely kü,lönféle. holmival van megrakva, vásárra indul. Itt ugyanis att61 kellene tart~~~a !J!S a;{oJritezlCe1fiICalflZicuta'tás ·mettar:!!§. fr3nf••a(farga-l~p:O!t tgfgyakQíi. i témeli ) ,@ jij"ily esetben a járőr a' -11:4. §. alapján két községi közeget vegyen maga meUé, s azok jelenlétében ~utassa át az lIIetl) helyiségeil Ha a ~ .késedelem nem járna veszélylyel. azaz pl. e~"y- a járőr által nyomon OJdözött egyén, egy a város belterOJetén állo, de magános házba menekOlne be, melynek csak egyetlen kijá'rata volna, az ajt6n és ablJllcon pedig vasrácsok volnának, vagy az illető hely, pl. egy templom volna, a melynek csak e2yetlen ki és bej~rata van. ugy a jár,őr ezen helyiségeknek azonnali átkutatásához nem foghatna, hanem csupán azért, hogy az OIdözött egyén meg ne szökjék a kijárathoz felállana s egyuttal a városi 'rend6rkapitányi hivatalt az iIIet6 ház. illelve templom átkutathatása végett s e czélb61 szükséges intézkedések megtétele czéljáb61 ~rtesitené) pl. egy rendőr által: vagy ha a . jár6r két tagból állana. ugy a járőr egyik tagja által. Addig is, mig a rend6rhat6ság~ intézkednék. ha valaki ezen házb61 vagy templomb61 egy olyan terjedelm ü batyuval jönne ki. miflt a milyet az Q,ldözött egyén az emlitett helyiségbe magával ' vitt, ugy ~ kijáratnál őrt áll6 jár6r ezen körü1ményre a netán közelley6 tanuk figye.lmét felhivja

s

s ezen egyént tatja , mindagdig, helyiség átkuta Ugyan'is ezen ." ésetben'~i~T·egy .\id jár6mek, akár az oná1l6 .".jházkutatáshoz, szükséges akár a helyben van a intézkedés végett. Ha azonban lern veszély ly el járna, az~z a reftdoth ság főnöke~ i vagy tagjai távol volnáijaK az időt halasztani nem ,lehetne, bir6i járás székhelyén .s nem községi el61Jár6sági tag, városban rend6ri köz~g hivand6 elő, s a h 'azok jelenJétében !artand6 meg. ' 123. §. Az elfogott, elfogand6 vagy elővezetend6 egyént a járőr két tanu ' jelenlétében megmotozni tartozik. A személymotozás abban áll, hogy a jár6r az iIIet6nek ruháit levetköz~etés, ,a zsebek kiforgatása, a bélés meg'vizsgálása, II czipő vagy csizma IAh .. ~~ <, ,, ' és kirázása utján meO'O'v/hőciilc azokban bünjel, lopott segitésére, ellenszegOJésr~{$talkalt mint paprika, pisztoly stb. A mélymotozásnál v,agy a tnrv~nvl esküdtek ell)tt az ilIetlS lt:Il:iZUllUl személyt vagy megtesz,

.-fi

'

~.·l'~v !X,~>(...-('""ti "k
", . vL. tJ a. .( -.'. e~1 . ( :A.<;>"_" J -"V ·0

/

~

11i.t::-\!"[,; ",,:.~~ ,0 142$'·)V.'-,/, I J . / .I{ , .· .ll 1;' ,;? . 1!/í. ~.t..-~""'~.t/t-.'(?L-' v" /.r" ",._..~. ... ~!;!~ " ~ <""i'1·..-.-f- f "' ~ -t~"""..t,......,..,;..·,'~

•+ .'I~..~;' C~1

p

; t, \ .r.

~

f'\! 1 "~

L'\;~ :

...... "' (

I

• ;I . " . , é i" , I' l~i··' )'~,.~(, irvf". -t::U::' -Ó''-Vvf!!''''4'::1.A.,v < ~--', ~Z:: '~

pedig nelJ1,' teszi meg, foga'n~tositandó. Nem . kell a keresett személy vagy tárgy előadá~ ::" ~. 't. sát követelni, ha az, a kin vagy akinél l"":> ~ . \L;.v kutatunk szokásos büntettes, vagy ha a . késedelem veszélylyel jár, azaz minden halli :S, 'f. logatás, a bünjelek elrejtésének, megsem~. .. <:;, ~ ~ misitésének vagy a keresett személy meg~ I " ~ ~ szökésének veszélyével jár, vagy ha oly ~ L ;<, ''\'( helyet kell átkutatni, a hova engedély nél. n ~\, ,>l k~1 is bárki bem~het, mint , k~~csma, kávé- ,, ~'~ . V ~Y '2 haz, templom, csarda, vendeglo stb. a hol _."'~ a jelenlevő idegenek a keresett személy "~ :; ~ . ti vagy tárgyról tudomást szerezvén, annak ,A) i; \~ ~elrejtésében vagy megsemmisitésében a tú, ~ ~ lajdonosnak közremüködhetnének. A ház:-.~ i ,.
i

Darab szám

1~~~k~1 Különö~ ismertető Kor. Ifill.

I

20 1 I

5

I-

,: re; ~

~

~: . o,':"',

Jele

I I I 150 I Ireszelő I

széle le van reszelve

téli barna, k~ bal ujján sárga Tolt, nyakán fek. prém .

" ~.

ócska . ya.stárgya.k reszelesere valo

~.

"c

Kelt.

N. N. érdekeIt fél.

Tanuk: N. N. biró. N. N. esküdt.

N. N.

csendőr

jv.

-'\

H a járőr oly tárgyakat vesz őrizetbe, melyek csomagolhatók, mint pl. pénz, értéktárgyak, iratok, ezeket tagye boritékba és a saját, a községi közegek és az érdekelt fél pecsétjével zárja le és vigye magával, s ily lepecsételt állapotban szolgáItassa be a biróságnak. Ha pedig a tárgy nagyságánál fogva nem volna elvihető, pl. egy vasláda, ugyabirósághoz való beszolgáltatás végett . , átvételi elismervény mellett hagyja a köz-

r.j,

-r .

..

Tárgy

kabát

r'

~~--~'" '

I

~ni~kel . penz

Iii

J'

tll"l.-··~..

Jegyzék az N. N. lakosnál tartott házkutatás alkalmával őrizetbe vett tárgyakról.

li . ,

•

.' , ,' .. ... .t 'i"- ,,,f; .

j

Saját kezdeményezésből házkutatást akár éjjel, akár nappal lehet eszközölni, felhivás folytán azonban csak délelőtt 6 órától este 9 óráig. Bármily tárgyakat is vesz a járőr őrizet alá a járőr azt foglalja: »Jegyzék«-be. A jegyzék a következőleg néz ki:

f

. 1·

c '{:;il ú·i!;;, ):,,~,

( .• (...L.
! ', ' '\

r 'Í',:>" 'j

.,,)'V :::

'jii{/"

ff wt .' .;;'.c·~·4·.r" ...\-, (I.

A

rél~~í~ ;

fd/' '

___

/ ,..fFV Itt.-,d

.. ,.-:,.';

~ ~.

.I

",~:' "

f>t7 P-~/'<

~:.· L :. l

''"-

·..Vh..-1.••·~~,,~

"

,.. (~

'\

.. ,-.

~ ~

\';.;.

..

" .;..

~

144

,.,

12
-.... 145

~

,.,;

125~

amivel

b

A.

'-

nást talá;t. A motozisn~I::iniután • ~atár. .... o., ban eszközöltetett az, tanu ' nem volt Jelen . . ::. Az őrizetbe veendO' tárgyak jelei lehetne~ a szám és betü jelzések, monogramrqok , féhérnemüben. ruha, óra, és ~kszereken 'i"o iktatószámok az iratokon, paplr~énzen : ~ sorszám ruhákon a foltok, a szm, a hiányosság: bélés és gallér minlSsége stb. ".

sig! el61jár6ságnál. Őrizeibe veli bünjelpénzl , .' \ . nem postautalvhyon,
. . r. •

.)

büncselekmény

.. )

, l

határozata j61;i""mü vev6n~1 a a birós.tgnak a csend6r e tárgyat fel ',< Ölrea;;zre a vev6 megtudta volna, származik, a kbtkv. 132. §·a 48 óra alatt a birós.ignak beje10 .~

'.

o, . .wo

~.

t.

I

... t ••

,

(~.\

, ':

l1 j

l I

"/

k

,_ ' '

. 135.V " ,f",, 2 , , Nyomtatvány~ ala.tt u)ságqt ' ,~agy röpiratot értünk; képes ,ábrát olal az' ezeken levő kép. A terjesztés/ árulás, szétosztás. vagy ~zét~ , küldés utján · ~örténhetik. Nyivá!1oS helyen • kiállitva lehetnek ezek pl. 'egy tőzsde kíra- ' , , kat~ban, vagy a falakra ' felragasztva, NetTI . cSlJp'á n ' magány inditványra " ü1dö~endő büncsel~kmény, mely e~e.1
,.

'- -

~_ -~

'':''''

..

'

,

, zendő ' büncs~l~kmén'y' a r~galmazás v~gy becsületsértés. Ha tehát pl. a jarőr portyá~ . záskor "egy népcsoportot I~tna, lT!ely egy röpiratot olvas s melyet egy ember min, den kinek . osztogat, abból elkér őis egy ilyet s h;l "látja, hogy , abban a szerző a munkásnépef a földbirtokos osztály fegyver.es • megtámadására ,izgatná; ~zt őrspa­ _ rancsnokának, ez ' pedig a legközelebbi ü'g yészségnek küldi be. V~gy pl. egy ujsá': got lát ,egy dohányJőzsde kirakatáb'an, me, ly~n~ 1907. május ]. ~felirattal egy ,.kép van, , am~lyen . a halál ~zsidpfejeket ~í:lsiálle s egy ily~n lapot megvéve ' a vezérczikkben felhivást lát a keresztyén · munkásoktIoz ,azzal, hogy május l-én az Ö. nélgy nap\lkgn üzzék ki ~ községükben levő zsidókat, a - jélrőr az ' ilyen lapot is őrsparancsnoka utján' a leg' közelebbi ügyészséghez küldi' be, ki azután ezek lefoglalása iránt intézke9ik; ennek megtör.téntéig; mig a ' lap az ügyészséghez beérkezik az őrsparancsnok távirati vagy ' telefoll jelentést tesz a legközelebbi ügyész, ségh~: pl. a vágszeredi, hira~ó mai szá'" mában osztály elleni izgatást tart~lmazó czikk . Vim, egy példányát :a 'mai postával beszol~ gáltatom. Sajtórendőrj 'kiqágást ~épez azon ujság ",agy röpirat 1S. s az ügyészséghez beküldendl5, melyen ,a nyomdatulajdonos (leve és lakása kitüntetve ninc~en, vagy melyen a nyomdatulajdon{)s álnevet használ; ez' lTIár magában v~ve azért bünteJel1dő, mert a nyomdatulajdonos nem tudása , , • esetében nem leh~t tudni/ hogya czikknek ki az írója s igy kU ~~ll felelős~gre vonni. ' / 10·

151. §, , A mon~rchia ·t másik állam-a: Ausztria. ,,\' En-nek , tartományai: .aukovina, OaJjf:zia. ...J SUeda. és Mo~!s!(§1g2. Ál~ és • fClsó-AlLszWf. &j~ierpr.sdi& Kárinthii,l$r! i!!J ~ .Iiml és. Vorá'lbe~ d8iz, ll'radiskL Istrja " .' , és TriesZt i\ járlSr eze~be is ájléph~t ha ~~ egy bfintettest nyomon. uldoz, pl. egy betör6t, a ki tlSlfink oda menekült. Az fildözlS jár6r az ottani tÖrvényekhez köteles alkalma. zkodni~ ~ehát el6vezetéskor. szuronyát le- ~ "~ ., veszi, elfogáskor fegyverét csak sulyba ' ném pedig kész helyzetbe veheti. Ha pedig fifJ:Iö~és ~zb,en pl. egy kihágást észlelne, a~a .nem avatkozhatna bele. Ha ezen határ ~ ' á éP·ésk.or 'oly községbe érkezne a hol járás . 'j k pitány~ág ' (Bezirks Hauptmannschafr) van, u enn'él, ilyenek nem létében pedig . a k~~~~g eu.sIj~róságnál azonkivül a csendlSrlSrsön bemutatkoznt tartoznék, ezekkel azut(n meg " kelf áiJapo'dnia, hogy az fildö- ~ zést továb,b ki eSzközölje. Az elfogott egyén . ' Magyarországba vissza nem kisérhetlS, hanem az elfogás terfiletére illetékes osztrák hatÓs~nak adandó át, szóbeli jelentés s " " utólagos jrásbeli tényvázlattaJ. Ha osztr.ák cse!Tdórjárór 'jön át hozzánk, ugy ha hely~ , " b~ '- f~szolgabrrói, ~vagy rendórkaPitánYi hivatiltJ van,~ ennek azonnal szóbelileg, ha \ pedig- .hélyben nincs ' ilyen, ugy irásban ._ jefe~t~n'dó; az -osztrák járlSr ~egjelenése s ' ~ eIJ.~sárralC' eredménye, val"tTllnt a szakasz't pai'ancsnol<ságnak is irásbelijelentés teendlS. \, a 'magyar hradisti 'Osztrák járdr folyó hó ~ 13-án Nemsova községbe -érkezett, hol egy

1J.'??

M

i

r

'J.

P'"

nyomonüldözött ker.ékpártolvajt elfogott, ki a trencséni járásbirós.ágnak á~datott. 15~: c§. . Határszéli lSrs mindaz, m~ly hazánk" ha" tárain van felállitva s melynek körletével már egy másik állam pl, Austria, Szerbia v~gy Románia határos. Miután Austria Magyarországgal monarchiát képez, szarOs értelemben csak a Románia .. és Szerbiával határos lSrsökre vonatkoznak e §. rendelkezései. Ezen .őrsökön 'figyelni kell, hogy .utJevél nélkül külföldi állampolgár ' ~ . av,a.gy román hozzánk át ne jöjjpn, sem pedig a közbiztonságra veszélyes egyén, mint ·kémJ eröditményeinket és hadállás.ainkat le ne rajzolja ~ le ne irja idegen államok részére, sem pedig csavargó avagy tolvaj ide át ne jöjjön, Csempész az, ki egyedárusági czikkeket' dohán~t, sót., lőJ!Q.IJ. szeszt hozzánk wusitás végett küiffildrlSl ,D enöz. Vámszabály áthágói azok, kik kplföldrlSl vám -alá ;eslS tárgyakat Q9,rtl , hust ruhakelmét-t' hozz! vám lefizetése nélkül titokban áthoznak; mindezek feltartóztatandók s II náluk ta.lált . csempész és dugáruval együtt a le2köze-"-~ lebbi pénzügyi vagy vámhatóságnak dók. Ha azonban az íIIető utlevél nélkfil, vagy igazolvány nélkül mint csavarg6 jött át hozzánk, csempészáru azonban náJa nincsen, ugy csak az ' illetékes határrenQőr­ kapitányi hivatalhoz kisérendő i. ha azonban az illető pl. tolvaj Nolna; ugya legközelebb járásbirósághoz ; .ha pedig a járásbiróság székhelyén törvényszé_k is volna, ..ugy a 1,

I

\ .

..'

~

törvényszék vagy esküdtbiróság. hatáskörébe tartozó 15ünclielekménynyel terhelt külföldi pl. egy Romániából hozzánl< át szökött rabló- ' gyilkos a törvényszék vizsgálóbirójához kísérendő be. A határszéli őrs kötelessége 24 óránJcint 'á vám és pénzügyi- hivataloktól az utlevél és":. igazolvány nélkül átjött, csempészeket ~tven~i s a.. határrendőrkapi-, tányi' hiv~talhoz kisérni. ..je , . '" 156. §. " ,~.. Tényleges szolgál~tbll~ áll az, a ki sQI:

~adj 'J<ötelezettség~nek t~sz eleget, ilv~gy

fegyvergyakorlaton'van. Ha ezek' büntetendő cselekményt követnek el, az eljárást s· a nyomozást ellenük saját -csapatparancsnókságuk '.-a hadbiróság által eszközölteti. A csen~őr csak akkor teljesithet ellenük nyo:. mozó cselekményeket, ha erre az illetők parancsnokságától felhivá,!t kapoJt, vagy ha. eze)1 katonák a büntetendő cseleJ<ményf olyan helyen követték yolna' el, a hol elől: járó parancsnol<ságuk század, zászlóalj vagy ezredparancsnokságtik "nem állomásozik, p\.. egy 12. gyalogezredbeli katona szabadságon. , Jételcor. Czjfferen Jppásf kÖvetne ~~ .miútán Czifferen a 12. gyal~gezred parancsnoksága nem állo!1lásozik, s olyan esetekben, midőn annak intézKedéseit · bevárni. nem lehet, mert pf. addig a tettes a 'bünjeleket elrejthetné vagy megsemmisithetné a csendőrnek' kéll ' a nyomozó cselekményeket épugy' megejteni, mint ha polgári ember követte voln,a el, a lopást Ha azonban az illető előljáró parancsnoksága helYben állomá~o1.-il< · vagy ~

ha . késedelem nem jár veszélylyel, mert pl. fenti katona midőn a csendőr az -esf!tet tudom~sul yes'zi cs~pattestéhez már b~vo­ nOlt, ' u~y él-Z őrs az által,a észlelt vagy tudo-, , , más~t v~tt büncselekményt az illetékes ezredpaniftcsno"~ágnak közvet~ ' ha pedIg a késed~lem nem · lar vesFlyel szolgálati uton," iárá~, ~zakasz !1tján "lelenti b~ Trencsé két parasztember azZal ~állit e az rsr e, hogy ~lőző ' n~p az 'egyik korc~mában :JS:is. rGf er ,7-2. gyalogezredpéli szakasl.vezeto - őket anhyirl'" megvert~, hogy " egyik társul< félholtan ' még· most is otthon fekszik; ez esétbeI} az ' őrs" távbeszélőn b~~ jelénti az esetet az ottani ezredparancsnokságnak, de ,~az.~ügybeií' ne!" nyo,moz , ' legfeljeQb akkor, ha az ezredparancsnok- ' ságtól erre felh jvá!t kapott volna . . , + 157.· §, . . A katonai egy'ének . elfogás a a csendőrség részéről él- k(lvetkező esetekben eszköl.lendő: l. Ha a ' katonai egyént büntetten, . vagy ' sulyQs vétsége n tetten"" éri pLlopáson, gyujtogiltáson, ember~tésen. 2. Ha nem is ~ri telten, de nyomós gyanu terheli őket fenti .c~elekményekben, pl. tanuk ' állitják, hogy látták amint az 'egyik kátona egy boltb~ betört s onnan bizonyos dolgokat eltopott. 3. Ha garázda magaviselet által botrányt okoz, pl. részeg állapotban az, utczan kivont .karddal hadonázik. 4. Ha a csendőr felszó~litására hatáskörébe eső utasitásainak nem engedelmes,kedik, pl. ko~csmai verekedéskor ~ távo~ásra f~lszólitt~tván n.em meg)' el vagy

152

a csend6r istenét .szidj~/ avagy megüti őt; nem hatáskörébe cső utasitás volna s a feF szólított nem is volna ' köteles engedel~ meskedni, h!l pl. egy csendőr egy katoná't ' szereféSjénél találván, távozásra ,szólítana ~ fel, de az ncm távoznék. 5. ~OIön parancs lett kiadva az elfogásra, ha' pl. az éSrs táviratot kap a pozsonyi 72.1 gyalogezred~' beli parancsnoksagtól, hogy N. N. gyalo- " gost, aki Czifferre . megs~okött, . fogja el , ' 6. Ha a garázdálkodó egyének elf<)gása '. végett ,hozzájuk indokol~ felszólítás intéztetik, pl. az egyik korcsmál;>ól egy csapatbeli 6rmester kijéSve, felszólitja az ', arra haJadó járéSrt, hogy a korcsmában verekedő N. katonát fogják el. EzenfelOl a csendéSrség a szökésben vagy ö.nkényfi eltá-· vozásban levéS katonákat is köteles elfogni, ha erre őket oly katonai egyén sz61itotta fel, ki magasabb rendfokozatu mint a

felszólltott csendőr s magasabb rangu ;az elfogandó katonai _.egyén nél is.

Azonban egy ' őrvezetéS nem szólíthat fel egy csendőrt egy szakaszv,ezetéS, elfogásár~' ezen felszólítás csak feljelentésnek vagy flgyelmeztetésnek ~ekinth~tő s' elfogásra csak akkor ' szolgáltatna okot, ha annak szükségéről .a csendőr meggyőződne.

-r

'

158. §. , A pl.' Oalg6czon elfogott katona ha közöshadseregbeli a nagyszombati, ha honvéd ugy a nyitrai állom4sparancsnoksághoz kisérendő be. A bekisérő járőr szóval adja át a foglyot a ka"tonai parancsnokságnak $

,':" - •

I

,

l

156

igazolvány tekintendő meg jlyen .: gyanu esetén s meggyö~ődé~ szerzendő, vajjon a népfölkelési ellenéSrzési szemlén jelentkezett-e az illető. Ha ptldig besorozott ujoncz volnól az illető" de ' még be nem vonult v~lnal ai~Jij,JaYf (Wid!llllngsch5in) tekin~ tendő m. egen IlIetőségu volna ~ községi előljáróságtól megkérQezendő, hogy ott tartózkodását bejelente~te-e. Mindezeknek ugyanis a fenti 'k~tonai igazolványokon levő láttalTlozlsokban bevezetve kelJ lenniö~: . Oly községekben, hol körjegyzőség van, a láttamozási záradékot ezek eszközlik. - Ha ily_ egyének utaznak, fen1i igazolványok utazási okmánynak nem tekinthetők; s ha menetlevelük, behivój~gyük vagy nyilt rendeletük nincsen, ugy fenti okmánY0k őket a kedvezményes katonai ulazásra nem jo: gositják fel.

.

II 162. §. 'A behiv~si parancsqak vé\ló nem engedelmeskédésben gyanus azon népfölkelő, a ki a népfölkelőknek falragaszokon hirdf!tétt behivásj parancs daczára 48 órán tul is otthon marad. Ezek akkor nem yolnának a legközelebbi katonai parancsnokságnalc: közvetlenül átadható~, ha pl. háboru idején az odavezető ut -ellenséggel volna megszálJva, ez ese'tben a közigazgatási hatóságnak a~an­ dók át s ez majd mihelyt lehetséges a leg, közelebbi katonai parancsnoksághoz kisér• teti őket. ' . aj Szökésben vagy önkényü eltávozásb4ln gyanus aZf akit pl. a tábori csengőt a~ #

~~~~~t~l~lf~,~~~~;~,~,~",~~!í:t ~" '~I{:~(;~ ~!lenség~~,I{jtt.:J~WUtqi.ttleg~ö~sJe~pi,,: ~~őqrs;''''''

'1/~W,; J!SJgi~~mltott~;~pL,;,~rpjntegy.\. l(ét~;:Jql
T,.f::;.,,~,~o:l~l·1 · ;'orakór ~~g'yJ41~1~ 1~\j{K~~e~e
.:-. """;:,i4,é;~0Iásra szohtásak()ro:~ tavozasl )r,vagy ,t ~gyébr:;.';; ,i';<8#;'ehgedélye; ~avágy':r,;i~f oló olúriáhiaf;' ninQs \ ' i'; .s katonai ruháb~n~" ~!~J~éltik, kfv$ye'(tazoQJ:': . "" .'.esetet, ha az iIIetőA'p tíAt '; e,Il~,ns~g~s, t,~ rület~', ~\:" , kikémlelésére lett volh. . Íl. .'..., .~,ldvé '.\;~.:;..}~ $:';,::',,',l:tjjr,~:;: ..•.f'; J,~ a\.k ·' >J,~'..~ik - -r" ~ . - .."'t_. ::,,,._~, -:'1<" :"'<-', ". " bj Ha pl. egy kat~~a' ;);~ehet~eye,I~~ ijp(j~~ !,.;", p'estre szólna, ' oe ' az 'tllletö pL\,Zsolna ; fel~': );;.' Útaznék. !~:.~;;" . '. .'~t,. ~5:!'~l\~{VX?i:;>;, iif?f ej Ha az orsz4g h'téil~át~ 'PI!)R·órTl4:n!~·i;ha~~(,;:::.;~ , .,,' " · 'I"i· ·~·" ''' ·· ',i\\.v·~tá ;:;:.; · rá n 'Iga~o Ivá ny n él ~u I ~~t1 epl. ', ,:"·,.of'··" ;t.k".i:j/· ~ ;!;l'~i~ .. ~Z.",~ "'~~?' -', . ("- ~ ,-,, , ,:;~" :'~':.-'>/"'/ " -' t:\ : . •. y ~g áltar áttoretvén, ttéhá~y' katon~~Jársa~tol';"'y,~:~:;;t~~t: elszakad, azonban 'aLcsata .bef~je·~t~,*';u t~,f1;),;<;:,:'~,:;!~ .:01 ] , "nem vonul be csapa\,estéhez, ha.rfellf': a·~koz::1;';':>;".;. : .' ekben bUJ'dosik• '1 , . '. ...~,'·~:!-~;:i"~· ."".'.)\'. .·.,;:,;;-~;,;~{"·~'.'_i . ..i,.,.• .•..'1..·'";'\·,,I'.',. ~:~;:~;'1·:,:~\',~::,',.", .'•.... : . .. '~'\>.-':i'! >i~) .' lJ Egy katonai ánomáShéjyttsl~~;JáJOI;Rl~ O'5';:'~ lO'. :'j "öldalfegyver 'rélkÜl, katonasapkában:;JpgHen:~';);lr(: ·.·.;i , ': :::"l;F;'~i,,,,1 ka't ona na d rá g b an, d e mezl't' láb t'a·I·ál,~·t·';·'"·"·'/''' l4 IlIIii;'~~/o ' ,. " ~'1, '~::' ~'-~~ ' -';',..::, ~-:·)' ) ·i ·~J ""-:·-\' 7,'; > .· Y~\~, l1;~t ',:.t1:PI. egy erd~.b:n, bolyongva. a~ tll~!"~','!rr~, !~~~~\;:« ';~!". ,"', { ·l,f'f.~l" · gj Egy kozoshadseregbeh " ka!Ona ' 5~ n.~PI2~\:':d:" · I:';' "-,":-,:,",>. . , . ' •• ' :' -,;:> . ,','-' ,, '""'!f';.i~;\> szabadsagra 1elentkezett az . orson i~1;td~~,,n~g.;!5~'~':l( , ,,"',: ',-:y- ".".:. ' .. • '~'Í' ~;; :'.;''''>~ ~ \.:.".~~ . .'f.'•.;;it.·.~.;.·.'.a . 6-Ik napon IS a faluQan 'találtat.lk•.,~.S.~'.·~~~,\l.lr:'i,.,,;~..•~.i\ '.""'.'>' ,;).;\:j,!;jf;,. II-a. fairagaszokon kifüggészi~'ílf~,;:~s .>:'.,. '~ :i:, '::tlr,!.\iFpzhirré tét~tik, hogy, a p,ehivá~i';f;'p~r;a~,~s;~,>; . j o, :i';~~UJ'em kézbesl~h~tése ml~tt KI~J~,é~~B ésJ; N!lg~.'t:::.ú,: ~f1.?:~ .,~ S0n:!0I1~1 I~koso~, felsz~J!,tt~m~~,. ;~Q~ '~~;':" '4 • ~.é!I?a!t~~tukhoz !e,g~~sQpb 'l 0,kt6.ber~,b9<~7:Jg j::; " :J onulJanak be ; ,: ~~ac,1~t~~,át az , :;~,IJI~t
;'·.~.\'.~'5eg'

·~.'.'· ;.~ ~-;i: .'."'

-

"

•

,

. -1-:\ ' -.':

. -1

1J

..

, _' ,.-

.,y

}"" +

_'<'. "' . , "

-:"1

_,.' :' ,_'

;'j ,

4.", 'o.

.

~~é:f~:~\:\~;f?;ti~l~~~~;f~~á~l?!~~~~j~\;~j~;,::,."<;,F

.

158 ~

diószegi czukorgyárban október IO-érli mun~4han találtattak, elfogandók .f ' .R··",,·b. Kis Péter \folyó ,évben besorozott JJjoncz : illetőségi , helyéről . bejelentés 'nélkül . eltávozva, még november hén is egy ipegen 'községben munkában. találta~ik. ' . ,.' II-c. ' Ugyaneze~ egyén nem :tudja iga· zolni, hogy a bevonulás alól ',felmentetett. v~gy hogy behivásipa~ancsot n«tm kapott. ll-d.. , Háboru .·· esetén és a ~épfQlkelés behivása utan egy 35 éves embert: az ország ' határon Alsó-Ausztriába utazni tal~a csendő.r li pl. az illető tudja ' iZt," hogy; az ' alsóausztriai népfÖ,lkeJők behivást,:ne,m ~apta~. 16'3. §. '; ,,', ,

-kere~ked~!"?I_ u~a~9. en .

..

. prra, , . .l'.t · 'Ileert .tehát.!iL

gedét

159

. évre bel- vagy külföldön .utazhassék; azon, pan .azdlető ,illetőségi helyére csak ·két év mulva tért vissza: ezen egyén szintén sorozáselő! . meeszököttnek ' tekiQtetil!; és 'a fő- . szolgabirói, városokban pedig ' a rendőrka­ pitányi hivatalhoz , elővezetend~

.PÓTLÉK. ~.

§.

'Nyilvános hely alatt az utczát, korcs mát, káévházat' stb. ' értjük.; a magán ház nem nyilvános -hely. A csend őrnek ugy kell . örtözködnie, a mint azt az öltözeti és felszerelési szabályzat előírja. Az állomásparancsnoknak az öltözködésre nézve kiadott . rendelkezése. a csendőrre is vonatkozik. Szolgálatban álló cse.n dör . alatt itt szolgá. latbakive2:ényelt csendőrtkell érteni. Hogy mi .' a , székesfőváros ' és törvényhatósági joggal felruházott · .város, .aZfaz l.§·nál ismert~ttük. B~lterületalatt a belváros értendő. A mi a vámon belül van, az belváros, a mi a vámon kivül van, az külvárosnak . tekintetik. .Ezen ' §. alapján. a szé-. kesfővár.os és törvényhatósági város, belter{jletén a szurony nlindenkor leyeendő, másutfpt . községekben~" vagy azon~ivül, a ; rend.e~ett tanács u városokban, . szóval a mi nem ', ' afentr ' városok , belterületéhe~ tartozik, a . $zurony . a~Gn .nappali - elővezetéseknél yeeDdő J~a ' fegyverről, lTIelyek l!j;!m a

t ót

szolgálati ütasitás 117. , §·a alapjan eszkö, zöltetnek pl. cseléd szökevény nappali elő­ vezetésekor ; éjjel azonban ez is feltüzött szuronynyal ~isérendő. Ha azonban ez utóbbi helyeken ' pl. egy csavargól kell elő­ vezetni, ugy ez, a székesflSváros és törvényhatósági joggal felruházott , városok beltefÜletét, kivéve, még nappal is feltüzött szurony nyal kisérendő, mert ennek előveze­ tése a szolgálati utasitás 111. §-a alapján történik. Szolgálat közben tehát a fent emlitett székesfőváros és törvényhatósági joggal felruházott város belterületén áthaladni szán'dékozó csendőr a vám hoz' érve ' szuronyát a puskáról leveszi, li a tulsó ' vámnál, a városból kiérve, szuronyát ismét feJtüzi. A szolgálatba induló csendőr ilz őrjárati lapon kivül jegyzékkönyvecskéjét, zsebórAját, pecsétnyomóját, ait esetl~g teljesitendő irásbeli felhivásokat, nyilatkozat és néhány szolgálat! jegy és távirati ürlapot; végül a rendkivüli eseményeknek felsőbb helyre való bejelentéséhez szükséges zártlevel~zli ' lapot magával vinni köteles. Katonjis a csendlir magatartása, ha minden mozdulatában a ~yakorlaü szabályzat követelményeit tartja szem ellitt; kivéve, a menet ütemet, melynél 1 percz alatt nem 115 lépést,- hanem legfeljebb 50~60 lépést tesz, hogy alkalma legyen mindent ,megfigyelni azon terepen, melyet átportyáz, nehogy a , gyors 'menetben törvényellenes "cselekményeket vagy ,mulasztásokat észrevétlenül hagyj9n.

S. §. Szolgálati müködésb'en van a csendőr, ha szolgálat teljesités végett ki van vezényelve, avagy ha szolgálatilag fellép: egyéb alkalmakkor szolgálaton kivül van. Hivatalos' helyiségek alatt a, köz- és magánhivatalnokokirodahelyiségeit értjük. Ilyen pl. a jegyzlii iroda. A m~gaJ'Í)akások, magánhelyiségeknek tekintetnek. ferdén lesz megitélve a csendőr, ha nem olyannak lesz megismerve, mint a milyen; pl. ha fecsegőn ek isin2rik meg, holott az iIletli tényleg nem az. A csend6r akkor lehet gu ny és tréfa tárgya, ha magaviselete miatt a 'nép őt kineveti. ' A cst:ndőr testének akkor volna termé. szeteIlenes tartása, ha, pl. széken ' ülve, hanyat dül ne, lábait szétterpesztené, állva fejét lehorgasztaná, hasát kidülesztené stb. Nyegle tartás alatt a henczegő, kihivó magatartást értjük. Szolgálati tényked~st végez a csendőr, ha nyomoz, házkutatást tart, kikérdez stb . . Kutyát azért nem vihet a csend6r magával, mert lehet, hogy valahol gyanus jelenségeket véve észre figyel6 állást kell elfoglalnia, 'mely alkalommal a kutya ugatásával könnyen elárulná. : 10. §. Ros~ hirben álló férfiak a kicsapongó természetüek, továbbá a rovott multuak. Rosz hirben álló nőszemélyek a kéjnők: Bizalmas az érintkezés akkor, ha az egymással érintkező felek oly hangon beszél11

162

nek és társalognak ', ~gymásséil, mint , a hogyan a legbels6bb viszonyban, avagy baráts~gban levők szoktak egymással társalogni. Ilyen személyeket ' azért nem sZ!lbad a 'laktanyába beveze~ni, mert ezek a csendőr jó hirnevét rontják s ha pl. a , laktanyában egy kéjnő jelenne , meg, a csendőrök ott vele fajtalankodnának, s ,ezáltal a eseQdőrlaktanya tisztes voltát bemqcskolnák,'

Ú. §. ,

.(-

\

I

~ :~'~;' -

" ..

>,

J.

Erkölcstelen életmód al3ft azt értjük; ha pL a csendőr valamely nővel vadházasságban él, vagy egy nővel tiltott , szerelmi viszonyt folytat, A szeszes i~al tulélyezete az, ha a . csendőr többet iszik, miht a menynyi~ elbir, s ' 'ezáltal részeg lesz. Pénzben kártyázni nemcsak hazárd, de nem hazárd játékkal sem szabad, mert a játék szenve- . délyé válván' a cse,ndőr nem számol többé azzal, hogy illeték~ivel kijöjjön, hanem pénzét könyelmüen koczkára téve ad6ssá, gokba verődik. Tivornyázás alatt a korcsmai duhaj mulatozást értjük; pl. ha a csendőr zeneszó mellett mulatva .zéles jpkedvébenaz iv6poharakat törd eli, vagy a korcsmáb61 -énekelve,. kurjongatva megy haza. Adósságcsinálás nem egyéb, mint pénz- , kölcsönzés, vagy , hitelbe vásárlás. Ennek , egyik válfaja a pis~kos adósság, vagyis az" m;défn a csendőr -pénzt a!áren'deltektől vagy , olyan személyektől kölcSönöz, vagy olyanoknak marad adós, kik társadalmilag alatta állanak, pl. ~zolgaszem~lyzetnek, pinczérnek stb,; ezen adósságcsinálás sulyosabban is

164 daj földbirtokos, legközelebb vadászjegyét hoh felejtvén vadászni találtatik, s fel k~!1 jelenteni, már pedig az ilyen ember felje- ' lelltése hálátlanság, arczátlanság, de egyuttal kötelesség is; már pedig e három fogalorh együU meg nem férhet. A szolgálati kötelesség teljesitése igérettlSl tétetik függlSVé, ha pl. a ~sendlSé egy orvvadásznak az. mondaná, hogy ha megigéri, hogy másnap hoz egy nyulat ajándékba az l5rsre, akkor fel nem jeleoti de ellenkezl5 esetbeh igen. 19. §. Szolgálati titkok: a kapott sz~lgálati meghagyás, a portyázás 'iránya, á nyomozás eredménye annak folyamata alatt, az ugy..' qevezeU k. t. (katonai titkos) és :tbizalmas« jelzésü ügyiratok stb. Ezeket a csendlSr még a testületblSl val 6 kilépése után se árulja el, mert erre esküje kötelezi. A ~. szolgálati titok elárulása csak ' akkor van megengedve, ha a csendl5r ell5ljár6 parancsnoksága által a titoktartás al61 fel leU mentve. E §. ellen vétene tehát.. azon csendl5r, aki egy magán egyént arr61 értesitene, hogy mikor fog közleked ni az udvari vonat. 22. §. l • Szolgálatlételre van kirendelve a , csendlSr, ha az lSrsparancsnok 6t szolgálat ellSirásával 'szolgálatba kivezényli. . _ Mint sürglSs eset, vagy mert a késedelem ves~élylyel j4r, az tenné indokoltá a szol-

?

165

gálaton kivül áll6 és pl. sétál6 csendl5r szolgálati fellépését, ha pl. N. N. M.:'et az utczán földre teperné, s késsel leszurni akarná. Ekkor ugyanis a csendlSr köteles a támad6 ellen fellépni, mert fellépése, nohao, csak .oldalfegyverrel is van ellátva, eredményre nY4jt kilátásl Ellenben a fegyverbecsületetveszélyeztetné az a fellépés, a mid6n pl. a csendl5r $!gy korcsmai vérengzl5 verekedést egyedül oldalfegveresen akarna megszüntetni. Ekkor ugyanis megeshetnék vele, hogy lefegyvereznék, a mi katonára a legnagyobb szégyen. Ily esetber1" tehát mindig segélyrl5l kell ellSbb go kodni, nehogy egy bajb61 több legyen. Ha a késedelem veszélylyel' jár, s segélyre sehonnan sincs kilátás, pl. az országu ton haladva a közelben segélykjáltásokat haH és látja, hogy fegyveres rabl6k egy embert fosztanak ki, ekkor fel , kell lépnie, még a fellépése életébe is kerül. Ha a csendl5r szolgálaton kivül van, de szolgálatilag kell fellépnie, akkor rántson kardot, s a :tiörvény nevében« szavakkal sz6lítsa 'a törvénysértl5ket a cselekmény abbanhagyására, mig a csendl5r ezt teszi, ' addig nem tekinthetlS fellépl5nek, s engedelmeskedni nem tozik neki senki sem. 30. §. Királyi ügyészség alaU a nél müködlS vádhat6ságot bir6, a törvényszékeknél bü lalkozó biró. Kiküldött biró a

\.1"

:'J.t(A~[,.y,. AMf " ''1t4Z ,(?~r~,T ,

,

., ~4~# A-W,

birái 1 7;ÜI.: az, a ki pl., birói szeOlIe megtartása . v~gett· a helyszinére kirendeltetik: Járásbirql!ág a j~rá~okban mÜk'ödő~' biróság, m~ly a -hatáskörébe utalt vétség . és kihágási ügyekben itélkezik. Főszolga­ biró a járás i közigazgatás feje. fegyintézetek azon I~tartóztatási helye~, hol a fegy-. házra itéItek büntetésüket töltik. lJyena vá~i, lipótvári., illavai stb. Kerületi börtönök a törvényszéki foghelyiségek. '. ' A fegyenez, ha jól viselkedik; mielőtt fel~ tételes szabadságra ~oesáttatnék) a közvetitő intézetbe kerül, é\honnan, ba viselete Qtt is kifogástalan volt, feltételes szabadságra bqesáttatik. " A' határszéleken Szerbia, Románia határán 'a külföldr(51 behozott áru,czikkek megvámoltatása végett határ vám hivatalok áJlittatnak fel. .. , Fertőző betegségeknek külföldrp1 az or, szágpé4 való behurezol~atását megakadályozandó,"a külföldről bejövő- egyéneket ~fer; tőtlenitení, vagy vesztegintézetbe hely~zni . ' szokták, hoqnan, ha a fer.tőző ,betegség. bizonyc;>s ideig ki ne~ .' üt rajtuk, tovább utazni engedik. E §. értelmében lenne szolgálattételre felhiva egy járőr, ha pl. egy postahivataInak . .sürg9s en nagyobb 'mennyiségü ' pénzt kel..lepé elszá!litania, s e czélból postafedeze~re volna szüksége. ,Ha nem sürgős az es.et, akkor a esendő.r támogatása a ~özigazga­ tás i ' hatós4g utján ·kérendő l! segélyt igényl(5 hivatal részéről, hacsak az illető hivatal a t.

I

•

,

. ' közvetlen felhivásadásra a szervezeti utasitás 6. §-a értelmében -nem jogosult.

I

32. §. ' E §. értelmében a csendőr elj;i rás i1 ji következő: Pl. N. parasztgazdához a vég re- . ': 'hajtó végrehajtás 'végett be akar menni, de ) .~... l az egy hosszu késsel a kezében utját állja, ., -' I S beengegni nem akarja, s a késsel hado- _ názva senki sem tud közelébe jutni.' Ha a csendőr figyelmeztetésére é! -kést le nem ':.., teszi, s a végrehajtó 'ut jából félre nem áll, a csendőr a szervezeti utasítás ll. §. 3: pontja értelmében 'szuronydöfést intézhet a ; , . karjába Termé'szetesen; ha lefogható volna - ..~ az i1Jetl:í, ugy a~ csendőr a községi. közegek- , t • . keJ lefoghatja, megbilinGseli, s esetleg kény~zen;szközQkkel elszállitj~. '

'"

33. §.

Jövedéki törvényeink betartása felett a

pénzügyőrség őrködik. E törvények a szesz, ezu'kor, dohány stb. termelésére, előállitására

és fo'rgalomba hozatalára vonatkoznak. A . pénzügyőrség 'közegei' tehát arra ügyelnek, hogy ezen eljárás ,körül visszaélés ne történj~k, azaz ezen eZJkkeket engedé/y né/kül senki se · terme/h'esse, s az engedélyezett . - mennyiségné/ . még a termelők se termelhesSenek és forga/omba ne hozhassa nak többet ané/kül, hogy megadóztatás végett azt bejelen·tenék. _ , Ha a: pénzügyőrség ellenszegüléstő/ tart, támogatás4,1 a csenQőrséget veheti igénybe,

t:

f !~

168

mely alkalommal ez neki ugyanazon segéd-"I.kezet nyujtja, mint pl. a végrehajtó nak. PI. a pénzügyőrség megtudja, hogy egy· szövetkezeti boltban, hol a szeszes italokat csak zárt üvegekben szabad eladni, a szeszes italt ugy mérik és fogyaszt ják, mint a korcsmában. Ennek leleplezése végett a boltba be akar menni, de onnan kidobják. Ekkor a pénzügyőr a csendőrség támogatásával megy be, azaz a csendőr a bemenetel akadályait eltávol it ja, s ügyel arra,. hogyapénzügyőrt ne bántalmazzák, s az feladatát é)kadálytalanul végezhesse. Ha a pénzügyőr polgári ruhában volna, ugy előbb magát a csendőrnek igazolni volna köteles, nehogy a csendőr mást támogasson, mint kit a támogatás és a jövedéki ügyekben való eljárás megillet. 39. §. Közhivatalban álló személy az, ki a közigazgatási, vagy igazságszolgáltatási teendők végzésére hivatott, pl. főszolgabiró, községi jegyző, postamester, postatiszt, rendőrkapi­ tány, városi pénztárnok, ellenőr, körorvos, állami állatorvos, járásbiró stb. Közszolgálatban álló egyén a távirda, távbeszélő, posta és vasuti hivatalnok, rendőr, pénzügyőr, vámos, gátőr, csősz, szóval mind-· azon egyének, kik a közönség érdekeinek szolgálatára hivatalból kirendeltetnek. Ma- .. gállvállalatnál alkalmazott egyének azo!<, kik magánosok szolgálatában valamely gyárvállalat, bánya, hutatelepen szolgálatot teljesitenek. fentiek helyettesítése a közbiztonság ér-

169

l I

dekében szükséges, mert nélkülök a közbiztonság fölötti őrködés hivataluk, vagy hatáskörük körzetében megszünvén a gonosztevők által ezen alkalom kihasználtatnék, s üzelmeiket akadálytalanul folytathatnák, pl. egy rendőrkapitány elfogatván helyettesítése nélkül a város közbiztonsága fölötti őrködés megszünnek. Közérdek folytán szükséges helyettesitésük, mert a nélkül a közönség érdekei nem szolgáltatnának, pl. egy postahivataln9k elfogásakor ~ levél, csomag és értékforgalom, egy vasuti hivatalnok elfogásával pedig a személy és teherforgalom fennakadna. Vasut alatt gőzerővel hajtott szárazföldi szállitó eszközt értünk, gőzhajó alatt gőzerővel hajtott vizi szállítóeszközt, bánya alatt oly földalatti munkahelyet értünk, hol a föld termékei, arany, ezüst stb. ásatnak. Huta, kohó oly telep, hol a föld egyes alkatrészeiből, ásványaiból bizonyos anyagot, termékeket, pl. üveget, vasat, rezet kemenczékben kioJvasztanak. Hengermü oly gyár, hol két ellenkező irányban forgó henger közzé izzó vasat tesznek, mely azt különböző alakra nyujtja és hengerli. Gőzgép azon gép, melynél egy gőzerővel hajtott kerék különféle gépeket, cséplőgépet, szeszgyárt stb. vagy gőzekét hoz mozgásba. Oyárüzem alatt a gyár, ugymint czukor, ppsztó, czérna stb. gyár müködéséi értjük. Allami egészségügyi szolgálatban áll a megyei főorvos, járás, körorvos, községi egészségügyi szolgálatban áll a városi és községi orvos, közerdészet személyzete az állami, városi, községi erdők

170 kezelői,

magánerdészet s1;emélyzete az uradalmi erdészek. Ezeknek közvetfen előljárói azok, kik náluknál a' legközelebbi magasabb, állásban vannaK, pl. egy gyári gépész felett az üzemvezető áll. Helyettesítés iránt tehát ez elő­ leg értesitendő, s ' mig a felvált'ás megtörténik az iIIetlS őri~endő; ha pedig a késedelem veszélylyel jár, pl. addig is, mig az illető ellSljárója az· értesitést megkapná, a bünjelek megsemmisitésétlSl kellene tartani, ugy az ' őrizetb~vétellel egyidejüleg: kell a ' helyettesités iránt al főnököt értesíteni. I-Ia azonbán az jJ1etlS alkalrnaztatásából helyettes nélkül, s a közérdek és biztonság ", "cI veszélyeztetése nélkül el nem vezethető, pl. . egy pálya,. vagy v~tóőr, mert \ kü:önben a ~; váltó nem igazitása nélkül vasuti szeren- , csétlenségtől lehetne tartani, ugy addig kell várni elvezetésével, mig helyettese meg nem '<' érkezik. t- ' ' . . 1- .

1

40. §. Ha azon egyén, kit a járőrnek el kellene fognia, vagy . ellSvezetnie ' beteg és pedig oly mérvben, hogy még kpcsin sem szállitJlató, pl. egy tolvaj, kit a káros ugy meglőtt, hogy otthon élet-halállal vi~ódi~, ' vagy elO' felhi· vás folytán ellSvezetendlS .cseléd otthon tQdlSgyulladásban fekszik, ezek sem el nem. fogandók, sem ' elő nem -vezetendők, m~rt elJenesetben életükkel fizetnének. ,EIlSvezetést, vagy' elfogás! akadályozó kö:' rQlmények volnának, pl. ha azon község_ o Qen, hol az illető tartózJmdik, ragályos be- .

. ,

J.

{~

--; ~"'T;:-' T'''"

172 '

valaki elfogandó, ha pl. a 19. gyalogezred parancsnoksága felhívná az , őrsöt egy katonai szökevény elfogás a iránt. . Közigazgatási hatóság felhivása folytán , volna élővezetendő, pl. N. szökött cseléd, ki munkaadójának való át~dás végett ~ községelőljárósághoz volna kisérendő. Ren dőri hatóság megkeresése folytán elfogandó volna, pl. N. szökés ben levő és csalással vádolt órás. Fenti esetekben az 'őrsparancsnok az irásbeli felhivás, vagy megkeresés külzetére a következőket irná: pl. Benti felhivás foga-, . natositásával N. N. csendőr jv. és N. N. pr. csendőr bizatnak meg. Az elfogott egyén a járőr által előbb nem az őrsparanésnoksághoz, hanem közvetlen a felftivó hatósághoz kisérendő, s ott vagy a hatóságnak, .azaz: a főszolgabiró, rendőr­ kapitány, vizsgálóbiró, vagy ezred parancsnokság, községelőljáróságnak, vagy ~zen hatóságoknak az átvételre jogositott tagja, vagy köiegének, pl. vizsgálóbiró helyett a fenyítő hivatal vezetőjének: egy irnoknak, fogházfelügyelőnek, szolgabiró helyett járási írnoknak, rendőrkapitány helyett a rendőr­ biztosnak, fogalmazQnak, ezredparancsnok helyett az ügyeleti tis~tnek stb. adand6 át. Mindezek elismerik a fogoly átvételét. a felhivás, vagy megkeresés külzetén, pl. Nagy Péter zsolnai lakost egy lőfegyverrel átvettem. 'Trencsén, 1908. január h6 20-án. N. fogház:) felügyelő. ,Ez alkalommal az átvevőnek bejelentendő az is, hogy a fogoly mikor lett elfogva' és

pedig azért" hogy pl. ha a fogoly már hosszu"'; idő 6ta van a já('őr őrizete alatt, a fogházfelügyelő a vizsgál6bir6t kérje fel a fogoly- ", nak azonnali kihallgatása véget f, miután , a : fogoly c~ak bizonyos ~deig maradhat " őri~~'~i't\fá;,. ", \~e z tb en kI haII ga tá s nélkul . ,.",. ' '' """'" 1. ... ~ . •.. i)S'i;\;:I,.,!,."j~0i"St>.'\ Ha az átadás helye nem fekszlk 'a;esa)~t; ;:~;:(,;/.! vagy szomszédos őrskörletben, s ' /aZ';;\~o dai).~~yi';·.·,' · · 1 vezető V3sut, vagy haj6állomás sem ;érl,1etO.r:ii;if{'.'.J el a saját, vagy szomszédos őrsköflétben; 'J,;;tX>:'J,' , ''''rl''h'''' '' '' '~' · " I M· á ra k·IS éren d o" a f ogolyt PI. V IttenCztolaV ~\S;;qit:>;:l ez esetben tehát csak a szomszédos~ ~'P\ ::,,; ; ..vai őrsig kisérendlS ~ fogoly. Ha azoriba:n F~~~;"'3"'f1 asaját, vagy szomszédo,s ő~skörletben ~;~l,~~J,f;~,':" odavezető vasut, vagy gőzha)6állomás eléJ;i~~:;,'>::' hető, pl. a deáki őrs a szomszédos torri9Czi' őrskörletbe~ el a _ ~ágsellyei álloniás't;Pfii.i'.' · akkor ugyanazon járőr kiséri a Toglyot, p) az illetékes pozsonyi vizsgálóbir6hoz: 4i) fogoly nem akármelyik szomszédos őr sig , ldsérendéS, hanem azon szomszédos őrsre, ". mely. utba esik az átadás helye fel é. A,z . átad6 járőr átvételi elismervényt vesz a átvevő szomszédos őrstől, ez pedig a fo9:C<'\ golylyal együtt átveszi a felhivást is, s ' éfrel{~~(:: a továbbkísérő já rőr nevét rájegyzi, s .a:{;'; fogoly átaqása után' a felhivást a ráyezet~!r~!?! ( átvételi elismervénynyel vissz~küldi ai<m,':,:;'[' legelső őrsnek, mely a fogoly elfogáSátJ~; ;;' eszközöltette: tehát pl. fenti esetben a vit;,;;;>:,:' r,·, ,~!y.,.., ,,' t enczl. ő{"snek. " ';i:,;;'''· '.':

4i §.

. é;%;r;~~lJ~{t1~~;r#[j;,:~}~;f;f;;\'.:

A csendőrség saját kezdeményezeséből ;,: ' fog el valakit, ha az-elfogásra'feJtijVá's t 'i1em ',,;

";'!J~ji:~il{i"

·'

174

kapott, de azt a szolgálati utasitás 27. és 117. §-a értelmében eszközli, pl. ha lopás büntettén tetten ér valakit, s emiatt fogja el. Az ilyen fogoly rendszerint az őrsparancs­ noksághoz, innen pedig az illetékes hatósághoz kisértetik. Ha valaki el lesz fogva oly cselekmény miatt, mely a függelék szerint a törvényszék, vagyesküdtbiróság hatáskörébe tartozik, ugy az illető a törvényszék vizsgálóbirójának, vagy ha közelebb van, a legközele.~..QLj~rá~birg§ág!1ak adandó át. PI. -egy ra6ITsért Ligetfalun elfogott egyén a pozsonyi törvényszék vizsgálóbirójának ad.and.ó-á.t, mig ha ugyanaz Modorfalun, " Nagyszombat mellett fogatik el, ugya nagy\.,szombati járásbirósághoz kisére'l9,eLhe. Ha J valaki oly cselekmény miatt fogatik el, mely a függelék szerint a járásbiróság hatáskörébe tartozik, pl. lopás vétségeért, ,ugy a legközelebbi járásbirósághoz kisérendő be. PI. ha valaki lopás vétsége miatt Deákin elfogatik, ugya vágsellyei járásbiróságnak." . adandó át, mivel ez. közelebbi, mint az illetékes galántai. Ha valaki a függelék szerint a közigazgatási hatóság illetékessége alá. tartozó kihágás miatt fogatik el, ugy nem a legközelebbi, de az illető területen illetékes főszolgabirói, városban rendőrkapitányi hivatalhoz kisérendő. PI. ha valaki csavargás miatt a cseklészi őrskörIetben elfogatik, még ha közelebb is volna a szempczi főszolgabirói hivatal, még sem oda, de az illetékes pozsonyi főszolgabirói hivatalhoz volna kisérendő.

175

Ha azonban a járőr valakit erdei vagy kihágás miatt fog el, s e kihágás az okozott kárösszegre való tekintettel (pl. mezőrendőri kihágásnál 40 koronáig), a községelőljáróság hatáskörébe tartozik, ugy az illetőt a községelőljáróság elé kiséri. Ha a járőr valakit elfog, de az illetékes hatóság széhelyr. közelebb van, mint az őrsállomás, ugy nem megy az őrs re a fogolylyal, de a foglyot az illetékes hatóságnak szóval átadja, s a hatóság az esetről jegyzőkönyvet vesz fel. A járőr bevonuláskor az őrsparancsnok­ nak a fogoly átvételét, igazoló átvételi elismervényt átadja, s az a csendőr előadása alapján az irattár részére rövid tényleirást készit azon záradékkal, hogy a fogoly szóbelileg tQ?;Yetlen. .lett átadva a járőr által PI. a )igetf,!lu.i őrs járőre Récsén egy egyént I~~s .y',~.!!>_ég~ milltt el{og, ..~kkQr .nem kell neKi az őrsre Ligetfalur!LmenniJhal}~m a fog!jotITíéj(utközl5eií Pozsonyban, il járás-biroságnak szóbelileg átadja. mezőrendőri

•