Űj módszerek a hagyományos kapcsolóberendezések üzemfelügyeletére és karbantartására DR. EISLER P É T E R , GÁTMEZEI JÓZSEF B H G Híradástechnikai Vállalat
DR.
ÖSSZEFOGLALÁS A cikk ismerteti a hagyományos kapcsolóberendezések hatékony üzemfelügyeletét biztosító rendszerben használt mérési elvet, amely az áramkörök hatékonysági arányának mérésén alapul. Ismerteti a gyakorlati alkalmazás során nyert fontosabb tapasztalatokat. Be mutatásra kerül az üzemfelügyeleti rendszer felépítése, továbbá annak főbb szolgáltatásai.
1. Bevezetés A t á r o l t programvezérelt kapcsolóberendezések üzem viteli ( 0 Sz M ) szolgáltatásai minden eddiginél h a t é konyabb lelhetőségeket biztosítanak az üzemeltetést végző felhasználóknak. A korszerű elektronikus kap csolóberendezések illeszkednek a ma még zömében tradicionális elektromechanikus kapcsolóberendezé seket t a r t a l m a z ó hírközlő hálózatokhoz. í g y még hosszú ideig számolni kell a tradicionális és a leg korszerűbb technológiát felhasználó berendezések koegzisztenciájával. Ez azzal jár, hogy egy adott vegyes hálózat összes üzemeltetési és k a r b a n t a r t á s i ráfordításaiban a tradicionális rendszerek karban tartásigénye dominál, sőt az új kapcsolóberendezések kihangsúlyozzák azok üzemviteli és k a r b a n t a r t á s i lehetőségeinek e l m a r a d o t t s á g á t . E z t t e k i n t h e t j ü k mindazon törekvések mozgatóerejének, melyek a hagyományos kapcsolóberendezésekhez korszerű üzemfelügyeleti és k a r b a n t a r t ó r e n d s z e r e k alkalma zását igénylik. A mikroszámítógépek térhódítása le h e t ő v é tette a különféle generációhoz t a r t o z ó kap csolóberendezések gazdaságos, nagy hatékonysággal m ű k ö d ő üzemfelügyeletét. A legsürgetőbb igény az alábbi fontosabb területe ken jelentkezik: a) Az egyéni á r a m k ö r ö k mindennapos rutinvizs gálatainak elhagyása. b) A díjrögzítés és számlázás korszerűsítése. c) A CCITT E.500 ajánlásának megfelelő folyama tos forgalommérés lehetőségének biztosítása. d) A hagyományos kapcsolóberendezések bizonyos generációinál m e g h a t á r o z o t t network management funkciók bevezetése. A B H G H í r a d á s t e c h n i k a i Vállalat által kifejlesz tett berendezésnél különös hangsúlyt helyeztünk a fentiekben vázolt alapvető célkitűzések realizálására, azok alkalmazhatóságára a legkülönfélébb g y á r t m á n y ú és generációjú távbeszélő kapcsolóberendezések hez. (Beérkezett: 1984. V . 17. ( # ) A cikk megjelent az ISS '84 (1984. V . 6 - 1 1 . Firenze) Proceedingben. H íradástechnika
XXXV.
évfolyam 1984. 12. szám
EISLER
PÉTER
Diplomáját 1968-ban sze rezte a Budapesti Műsza ki Egyetem Villamosmér nöki Karán. Ugyaneb ben az évben került a BHG Híradástechnikai Vállalathoz, ahol fejlesz
tő mérnökként, majd fő konstruktőrként tevékeny kedett. Jelenleg a vállalat műszaki igazgatóhelyette se. Tématerülete a kap csolástechnika. Egyetemi doktori címét 1981-ben szerezte.
2. Mérési módszer hibás áramkörök behatárolására A berendezés fejlesztésekor a legfontosabb mérési elv kidolgozása volt, melynek segítségével a hibás á r a m körök behatárolása a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legnagyobb konfidenciaszinten m e g t ö r t é n h e t . A k o r á b b a n leggyakrabban használt módszernél az á r a m k ö r ö k helyes működésére jellemző p a r a m é ternek az átlagos t a r t á s i d ő t t e k i n t e t t é k . Az á r a m körök tartásidejét számos egyéb tényező is befolyá solja, így a hibás á r a m k ö r ö k csak huzamosabb ideig fennálló e x t r é m t a r t á s i d ő k esetén jelezhetők k i . Javulhat a helyzet, ha tényleges lefoglalásnak csak egy adott időküszöböt meghaladó állapotot tekin t ü n k . A zömében h a g y o m á n y o s kapcsolóberendezé seket, e g y e n á r a m ú jelzésrendszereket t a r t a l m a z ó h á lózatoknál a kapcsolás felépítéséhez szükséges idő összemérhető a tényleges beszédidővel, s ezen t ú l menően forgalomtól függően jelentős szórásokat is mutathat. A kapcsolás felépítésekor, különösen t ú l terhelések (high load) esetén számos kapcsolás idő zítéssel bont, amelyek tartásideje — a mérési elvből a d ó d ó a n — szintén értékelhető tartásidejű hívásnak számít. A jelen előadás t á r g y á t képező berendezésben használt mérési módszer szempontjából egy adott kapcsolóberendezés összetevőit á l t a l á b a n h á r o m ka tegóriába sorolhatjuk: a) vonalcsatlakozók, vonali á r a m k ö r ö k , b) kapcsológépek, kapcsolófokozatok és azok ve zérlői, c) közös vezérlőegységek (markerek, regiszterek). Az alkalmazott mérési elvet ennek a csoportosí t á s n a k megfelelően tárgyaljuk. 2.1. Vonalcsatlakozók
felügyelete
Egy adott vonalcsatlakozón megfigyelhető főbb jel lemzőket az 1. á b r a mutatja. Az alkalmazott mérési elv lényege az, hogy a vonalcsatlakozókon a lefoglalások s z á m á n t ú l m e -
559
lefoglalás
jelentkezés
hívásfel építés _jd ei e
GÁTMEZEI
bontás
beszélgetési
1963-ban került a BHG Híradástechnikai Válla lathoz. Diplomáját 1975ben szerezte a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. 1976 óta a BHG Fejlesztési Intézet AR Elektronikus Fejlesz tési Osztályának vezetője. Tématerülete az AR fő központi rendszerekhez tartozó elektronikus kiegé szítő berendezések és a tárolt programvezérelt üzemfelügyeleti rendsze rek fejlesztése.
idö
t a r t á s idö
^_
H 974-1 1. ábra. Vonalcsatlakozón mérhető paraméterek nőén a vizsgált á r a m k ö r ö k vonaljelzéseiből a h í v o t t jelentkezik jel kiértékelésével leszámláljuk a beszél getésben végződő hívások s z á m á t . A k e t t ő h á n y a dosából k é p z e t t hatékonysági a r á n y t „lefoglalás beszélgetés" m á t r i x megfelelő eleméhez — megha t á r o z o t t lefoglalási s z á m u t á n — hasonlítjuk. Eltérés esetén az á r a m k ö r t hibásnak minősítjük. Tekintettel arra, hogy a h a t é k o n y s á g i a r á n y megfelelő értéke ö n m a g á b a n nem jelzi az á r a m k ö r h i b á t l a n m ű k ö d é sét, bevezetésre került a tiszta beszélgetési idő m é rése is. A vonalcsatlakozók megfelelő működésére a t o v á b b i jellemző p a r a m é t e r n e k a tiszt abeszélgetési idő és a teljes t a r t á s i d ő h á n y a d o s á t tekintjük. A 2. á b r a vázlatosan mutatja a mérési elv megvalósulását. A C l jelű számláló minden lefoglalást számol. A vonaljelzéseket t o v á b b í t ó jelzővezetékre csatla kozó A / D átalakító a vonali jelzéseket a T M idő mérő bemenetére illeszti. A T M időmérő a vonalon futó jelzéseket méri és a kimenetére csatolt CO k o m p a r á t o r a m é r t jeleket összehasonlítja a T X jelzés minimum és jelzés maximum t á r o l ó b a n levő, a hí vott jelentkezik jelentésű vonaljelzésre jellemző érté kekkel. A megfelelő jelzés vétele esetén a CO kom p a r á t o r kimeneti jele bebillenti a T R tárolót. Az á r a m k ö r b o n t á s a k o r a lefoglalást jelző vezetéken a jel megszűnik, ami törli a T R tárolót. A T R tároló kimenetére csatlakozó C2 számláló
JÓZSEF
a beszédállapotok s z á m á t számolja. Ugyancsak a T R tároló kimenete lesz a beszédforgalom mérésére szolgáló belső mérőpont. A C l és C2 számlálók é r t é kei az adatfeldolgozó rendszerbe kerülnek, ahol a szükséges kiértékelések megtörténnek. A fenti elren dezés legtöbb elemét software segítségével realizál tuk. 2.2. Közös egységek
felügyelete
A z alkalmazott mérési elvnek megfelelően a Í J és c) jelű kategóriákba sorolt egységeknél a tényleges lefoglalások mellett a hibákra utaló jelzéseket is számláljuk. A gazdaságosság és a hibabehatárolás mélységének optimuma alapján hibajelzésként értel mezhetők egy adott működési sorrendtől való álla poteltérések, illetve a hibára utaló tényleges jelzé sek. A bemutatott rendszer nagy előnye, hogy az egyes mérőpontokon külön mérőprogramok futtatha tók, amely alkalmassá teszi a rendszert arra, hogy különféle h a g y o m á n y o s kapcsolórendszereknél az üzemfelügyelet rugalmasan k i a l a k í t h a t ó legyen. A hibajelzések és a tényleges lefoglalások számából képezett „sikertelenségi a r á n y " képezi alapját ezen á r a m k ö r i egységek hibája kiértékelésének. A h i bajelzés kiadása a Wald-féle sequential analysis alap ján történik. Az 1. t á b l á z a t mutatja a hibás egységek behatárolására szolgáló formátumot. 1. táblázat. Alarmlista hibás áramkörök behatárolására
vonal otíal 2
központ oldal
1
trunk
ALARM
S.: 10 ALARM/' SZEKRÉNY M-H DLM DLM DLM DLM DLM
A/D
~~r~ TM Tx
TR
SORSZÁM
MEGNEVEZÉS
867 908 955 991
RSM-H 11 RSM-Y 02 KS-H 019 KS-D 055 SS20TKHDL RSM-0Y 4
672.
1000
SÍN
01
L I S T A KOD 05 05 05 05 03 05
LEFOGLALÁS 1686 2137 337 365 6 992
CO
HIDA 51 47 7 7 5 17
IH974-5I C2 5
Cl ' 6
H974-2 2. ábra. A mérési módszert megvalósító elrendezés 1. beszédágak, 2. jelzőág, 3. lefoglaló vezeték, 4. fiktív pont a beszédforgalom mérésere, 5. a beszélgetésben végződő hívások száma, 6* lefoglalások száma
560
A 4 4 4 12 8
1MST
84 01 02 15 17
BHG SYSTEM THS .
2.3. Az alkalmazott mérési módszer értékelése a gyakorlati tapasztalatok alapján A g yakorlati tapasztalatok teljes körűen bizonyítot t á k az alkalmazott mérési elvek helyességét, olyan vonalcsatlakozók esetén, amelyek dekadikus jelzés rendszerrel dolgoztak, s így a hívás felépítéséhez szükséges idő az á r a m k ö r tartásidejében viszonylag Híradástechnika
XXXV.
évfolyam 1984. 12. szám
jelentős részt jelent. A mérési módszerek összehason lítása érdekében kísérletképpen egy Ericsson t í pusú A R M 201/4 t r a n z i t k ö z p o n t b a n egy 48 vonal ból álló irányon 5 órás ciklusokban végeztünk méré seket : a) átlagos t a r t á s i d ő mérés alapján t ö r t é n ő kiérté keléssel, b) hatékonysági arány mérése alapján t ö r t é n ő k i értékeléssel, c) hatékonysági arány és beszédidő/icfoglalási idő a r á n y mérése alapján. Az átlagos t a r t á s i d ő k eltérésem alapuló mérési módszer alkalmazása esetén az adott vizsgálati idő szakban hibajelzés nem t ö r t é n t . A mérést megismé telve az egyedi vonalcsatlakozók h a t é k o n y s á g i a r á n y á n a k eltérését értékelve 2 olyan vonalcsatlakozót t a l á l t u n k , amelyen b e h a t á r o l h a t ó jelzéstechnikai h i bák voltak. Amikor a mérést ismét elvégeztük, de a hatékonysági a r á n y mellett a beszédtartásidő-tartás idő a r á n y t is értékeltük, t o v á b b i 4 á r a m k ö r ö n szám tévesztést is k i lehetett mutatni. A méréseket e z u t á n MFC jelzésrendszerű vonal csatlakozókon végeztük el. A mérési eredmények azt m u t a t t á k , hogy ez esetben az átlagos t a r t á s i d ő k kiértékelésével is b e h a t á r o l h a t ó k voltak hibás á r a m körök. Összefoglalva levonhattuk azt a k ö v e t k e z t e tést, hogy egyenáramú jelzésrendszerek esetén, ahol a jelzésátvitel lassú, s amellett jeltorzulásokra is lehet számítani, h a t é k o n y mérési eljárásnak csak a 2.1. pontban ismertetett módszer bizonyult. Jelzés technikai problémák esetén az adott á r a m k ö r ö k ha tékonysági arán}^a szignifikánsan lecsökken, míg számtévesztések esetén a h i b á k rövid idő alatt csak a beszédtartásidők lényeges lecsökkenésének felisme résével vehetők észre. T o v á b b i tapasztalati t é n y , hogy a kijelzett h i b á k n a k átlagosan 85%-a bizonyult igaznak. Ez azonban annak t u d h a t ó be, hogy az alkalmazott 5 órás mérési ciklus alatt nem minden esetben volt meg a szükséges statisztikai mennyiség. A közös egységek felügyeleténél nagy jelentőséggel bír a berendezés azon szolgáltatása, hogy a sikertelenségi a r á n y r a vonatkozó küszöbértékek egyénen k é n t m e g a d h a t ó k . A tapasztalatok alapján az egyes á r a m k ö r ö k működési paramétereinek szóródásából a d ó d ó a n nem célszerű bizonyos közös egységcsopor toknak (pl. regiszterek) egyetlen k ü s z ö b é r t é k e t meg adni. A helyes mérési elvnek az bizonyult, amikor az egyes közös egységek sikertelenségi a r á n y á n a k vál tozását mindig az egyedi á r a m k ö r h ö z rendelhető küszöbértékhez viszonyítottuk.
3. Az üzemfelügyeleti terminálok felépítése A terminálok önállóan vagy h á l ó z a t b a n m ű k ö d t e t hetők, 3 szintű multiprocesszoros vezérléssel rendel keznek. Egy alrendszer t e r m i n á l b a max. 32 000 vizs gálópont k ö t h e t ő be. A vizsgálópontok software ú t o n mérőcsoportokba rendelhetők, a csoportok száma max. 160. A mérővezetékek nagy impedanciákon csatlakoznak a távbeszélőközpont áramköreire. A terminál rendelkezik adatrögzítő és megjelenítő periHíradástechnika
XXXV.
évfolyam 1984. 12. szám
A ™" t - j i i IXTÍNI OPERATOR S 1
INPUT NTERFACE | SCANNER CONTROL I , PROCÉSSOR PRÍKÍiSKR" i>J
Az
3. ábra.
üzemfelügyeleti
IS
term'mál íeieptese
Az üzemfelügyeleti
terminál
felépítése
fériákkal. P l . m á t r i x n y o m t a t ó , display, floppy disc, alarm l á m p a t a b l ó . A mérési adatok megjelenítése, magasszintű M M L nyelven t ö r t é n i k . A mérési programokon kívül ö n tesztelő hibadiagnosztikát végez, automatikusan k á r t y a s z i n t ű hibakijelzéssel. A terminál blokk diag ramja a 3. á b r á n l á t h a t ó . A scanner processzor fel adata a telefonközpontból az interface bemenetére érkező jelek vizsgálata és az állapotváltozások t o v á b bítása a vezérlő processzornak. A k ü l d ö t t informá ció m a g á b a n foglalja a bemeneti pont sorozatszámát és a változás i r á n y á t . Egyidejűleg a scanner proceszszor ellenőrzi a bemeneti interface-eket ú g y , hogy jelzéseket k ü l d az interface-ek vizsgálópontjainak és ellenőrzi a helyes m ű k ö d é s ü k e t . A vezérlő processzor feladata, hogy kövesse a m é r t á r a m k ö r ö k működését a scanner processzor által k ü l d ö t t információ a l a p j á n és működtesse az á r a m k ö r ö k h ö z rendelt statisztikai számlálókat, mérje egy állapot f e n n m a r a d á s á n a k idejét és érzékelje a különböző alarm jelzéseket. Minden bemeneti pont hoz (áramkörhöz) tartozik egy a d a t m e z ő , ahol az á r a m k ö r statisztikai számlálóján, a k a r a k t e r i s z t i k á kon, az, á r a m k ö r t í p u s á n és működési á l l a p o t á n kívül a f u t t a t a n d ó programok sorát is regisztrálják. A peri féria vezérlő processzor — amely a t e r m i n á l közpon t i k o m p u t e r e k é n t fogható fel — feladata az opera tív processzorhoz irányuló adatok fogalmát le bonyolító rendszerbusz ellenőrzése. Feladata m é g a vezérlő processzor egységből érkező adatok tárolása flexibilis mágnes disceken, a különböző üzenetek összeállítása, vétele és t o v á b b í t á s a . A z operátor processzor feladata az operátor u t a s í t á s a i n a k végre h a j t á s a . Ezek az operátori utasítások a rendszer működésével lehetnek kapcsolatban. Az operátor processzor által adott utasítások rész ben az egységen belül, részben^ az egységen kívül k e r ü l n e k végrehajtásra. Az utasítások eredményei az o p e r á t o r terminálon és s o r n y o m t a t ó n jelennek meg. 4. A szolgáltatásokat megvalósító főbb software modulok 4.1. TMM forgalommérő
modul
Ez a modul a távbeszélőközpont forgalmi adatainak gyűjtését szolgálja, a h á l ó z a t folyamatos felügyelete
561
és a hosszútávú tervezés megkönnyítése céljából. A m é r ő p o n t o k o n megjelenő jelzések kiértékelése scanning eljárással t ö r t é n i k . Alapelv az á r a m k ö r ö k és a közös egységek egyedi mérése. Az egyedi mérőpon tok software módszerekkel mérőcsoportokká rendez h e t ő k , és a feldolgozott adatok mérőcsoportokra v o n a t k o z t a t h a t ó a n k i s z á m í t h a t ó k . A rendszer a 12 msec-nél nagyobb jeleket ismeri fel, a forgalmi s z á m í t á s o k a t 1 sec-onként végzi. Lehetőség van: — — — — — — —
felügyelt
központ
a lebonyolított forgalom (A), a lefoglalásszám (N), az effektív hívásszám (M), a tiszta beszédforgalom (B), a forgalomkoncentráció ( K ) , a hatékonysági a r á n y (S), az átlagos beszédtartásidő (TB)
mérésére és megjelenítésére órás b o n t á s b a n , órás, vagy negyedórás eltolással. A modul alkalmas a — forgalmasóra, — lebonyolított forgalom maximuma ( A ) , illet ve minimuma ( A ) , — beszédforgalom maximuma ( B ) , illetve m i nimuma (B ) , — mindezek tényleges időpontja m a x
m i n
m a x
i n
idejének, illetve értékének automatikus m e g h a t á r o zására. A vizsgált időszak v o n a t k o z á s á b a n összesítve megjeleníthetők az alábbi é r t é k e k :
BHG SrSTEH TMS
83 09 19 17 20
14:00
flCERL]
'
F/AEZT
TTCHIN1
TfltMIHl 5.73 3.87 3.96
84.37 75.27 76.25
A MAX B MAX SA SB
14:00
EERLT: CF.RLT: CERL2: EERLT:
ATLAGF0RW,LK1 JELENTÉS 15.09 11.81 56.42 44.53
2.29 1.84 1.37
Az időtorlódás értékének m e g h a t á r o z á s á t a mérésbe bevont á r a m k ö r ö k , illetve közös egységekből alko t o t t mérőcsoportokon a kezelő utasítására tetszőle ges 1 órára, vagy a nap teljes 24 órájára el lehet végezni.
64)
SM : FFEERL/AKT: FBEERL/AKJ:
IHS74-6I
az összes lefoglalások száma (SN), összes effektív hívások száma (SM), összes lebonyolított forgalom (SA), összes beszédforgalom (SB), fajlagos lebonyolított forgalom (FF), fajlagos beszédforgalom (FB).
A forgalmi reportot a 2. t á b l á z a t mutatja. A for galommérés folyamatosan t ö r t é n i k , így lehetőség van a CCITT által ajánlott A mérés lebonyolítására mérőcsoportonként. A mérések tetszőleges kezdési időponttól tetszőle ges befejezési időpontig végezhetők manuális, vagy előre programozott indítással és befejezéssel. 3 0
4.2. SSM
lefoglalásszám
ellenőrző modul
A modul alapvető feladata a közös egységek és meg h a t á r o z o t t á r a m k ö r ö k lefoglalásainak ellenőrzése. A kezelő utasításaitól függően a vizsgált i d ő t a r t a m végén lehetőség van az
562
azonosítóinak
4.3. TCM időtorlódás ellenőrző modul
SC7J 27.77 32.27 24.93 37.35 34.59 34.42 39.1B 35.38
4.4. TRM — — — — — —
áramkörök
(AKTUÁLIS 34 FER'LIW BEJEW0)
07:00 08:00 09:00 10:00
07:00 -
illetve
<MERFS MARJAINAK SZAMA: 01)
CSOI'ÜRT PljRDALMI JELENTÉS ACERLJ
— állandóan foglalt, .— sosem foglalt közös egységek, megjelenítésére.
2. táblázat. Forgalmi report (TMM) 07:00 -
4. ábra. Központosított üzemfelügyeleti és k a r b a n t a r t ó hálózat
díjszámláló
modul
A díjszámláló modul az előfizetői k ö z p o n t o k b a n az elektromechanikus számlálójelfogók kiváltásával a díj rögzítési feladatokat látja el. A rendszer alkalmazásakor a megbízhatóság növe lése é r d e k é b e n : — a processzor hardware modulok adattárolói, amelyekben a m é r t adatok á t m e n e t i tárolásra kerülnek, d u p l i k á l t a k . A duplikált memória ellenőrzéséről külön felügyelő programrendszer gondoskodik; — az interface-ek k i v á l a s z t á s á t és meghajtását végző multiplexerek d u p l i k á l t a k ; — centralizált adatgyűjtés esetén a fölérendelt k ö z p o n t t a l duplikált modemmel van kapcso latban. A modul a tarifa impulzusokat érzékeli, a megadott h a t á r é r t é k e k alapján kiértékeli, leszámlálja és á t m e netileg tárolja. A számlálókból adatblokkokat szer vez és ezeket ó r á n k é n t i , vagy n a p o n k é n t i file-okba Híradástechnika
XXXV.
évfolyam 1984. 12. szám
szervezve h á t t é r t á r o l ó n tárolja, vagy centralizált rendszer esetén a számlázást is ellátó k ö z p o n t i egy ségbe küldi. 4.5. CITOM
pénzbedobó készülékek
felügyelő
modulja
A 2.1. pontban bemutatott mérési eljárás különösen nagy szerepet kap egy adott k a r b a n t a r t ó i körzethez t a r t o z ó pénzbedobós készülékek működésének folya matos, egyedi ellenőrzésében. Ezen funkciónál alap vetően fontos, hogy a meghibásodott készüléket a legrövidebb időn belül fel lehessen fedni. A berende zés a távbeszélőközpont pénzbedobó áramköreinek lefoglaló és számláló ágaira csatlakozik. A berende zés lehetővé teszi az érmeürítés szükségességének kijelzését is. 4.6. NMM
network management modul
A modul feladata az üzemfelügyeleti és forgalom mérő modulok mérési adatai és az 5. pontban bemu t a t o t t centralizált rendszer analízise és adatfeldolgo zási tevékenysége során nyert információk alapján túlterhelés esetén b e a v a t k o z á s kezdeményezése, az optimális forgalomlebonyolítás biztosítása érdeké ben. Amennyiben a berendezés olyan h a g y o m á n y o s kapcsolóberendezés üzemfelügyeletét látja el, amely nél lehetőség van beavatkozások végrehajtására, ú g y a következő feladatok l á t h a t ó k el: — előfizetői forgalom korlátozása, túlterhelés ese t é n bemondóra t ö r t é n ő irányítás, — a közös egységek időzítéseinek m e g v á l t o z t a t á s a a terhelés függvényében, — a vezérlőberendezések ismételt kapcsolásfel építési kísérleteinek korlátozása, illetve meg akadályozása, - az a l t e r n a t í v irányítás lehetőségének korláto zása, illetve stratégiájának m e g v á l t o z t a t á s a .
Híradástechnika
XXXV.
évfolyam 1984. 12. szám
Megjegyezzük, hogy a 4.4. pontban ismertetett d í j számlálási és számlálási szolgáltatás, t o v á b b á a 4.5. pontban bemutatott pénzbedobó készülék felügyeleti szolgáltatás önálló alrendszerként is megvalósítható h a g y o m á n y o s kapcsolóberendezéseknél.
5. Centralizált üzeinfelügyeleti és karbantartó-rendszer megvalósításának lehetősége Az üzemfelügyeleti és k a r b a n t a r t ó r e n d s z e r fejleszté sének alapvető célkitűzése volt, hogy a h a g y o m á n y o s kapcsolóberendezésekhez kihelyezett m é r ő t e r m i n á lok önállóan is m ű k ö d n i képes intelligens rendszert alkossanak, ugyanakkor arra is alkalmasak legyenek, hogy egy k ö z p o n t i rendszerhez csatlakozva a centra lizált programozott k a r b a n t a r t á s i rendszer elveinek megfelelő feladatokat is ellássák. A centralizált üzem felügyeleti és k a r b a n t a r t ó r e n d s z e r e k a gazdaságos, élőmunka és a n y a g t a k a r é k o s k a r b a n t a r t á s i módsze rek bevezetésének nélkülözhetetlen eszközei. A 4. á b r á n l á t h a t ó a L O T R I M O S (LOcal and Tfiansit exchange /ntegrated Measuring Observation System) rendszer felépítése. Az intelligens alrendszer terminálok előfizetői, vagy tranzit kapcsolóberendezések mellett helyez kednek el, s a d a t á t v i t e l i vonalon kapcsolatban állnak a regionális L O T R I M O S k ö z p o n t t a l . Az intelligens alrendszer terminálok saját I / O eszközeiken keresztül rendszeresen adatokat szolgáltatnak a napi karban t a r t á s céljaira is. A L O T R I M O S k ö z p o n t egyrészt egy k ö z p o n t i számítógépből, másrészt a következő, a régióra kiterjedő h a t á s k ö r ű felügyelő és karban t a r t ó hivatalokból á l l : — — — —
Operation and Maintenance Centre (OMC), Traffic Administration Centre (TAC), Service Assesment Centre (SAC), Transmission Maintenance Centre (TMC).
563