J. ff) í Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 í

%

E P E S Z T i És K i A D J A

J^iSS J C F T S E p

#

* • ff

*

y

/

$ f ^ j

f

ff

f

/

f

N

f

/

/

/

w

L"

f

.A'

» / A

•—-mm

V

>

A ? / öT X o? / J •

f

¿

V

£/

/

/

HERMAN

ff) í Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 í

OTTÓNÉ.

Varrógépgyár Részvénytársaság

Első magyar

Tisztviselő-telep, Szapáry- és Villám-utcza között. Évi gyártási képesség 25,000 darab varrógép.

ADRIA

>

<

\ P A R

f >

N/

VARRÓGÉPEK.

^

Magyarország

^

egyetlen

g

^ varrógép- és kerókpárgyára

Évi gyártási képesség 5000 darab kerékpár.

ADRIA

r

Budapesten.

KERÉKPÁROK.

saját bútorgyártással és vasöntődével. 1894. évi elsőrangú kitüntetések:

I Elismerő o k m á n y : Villamos munkagép kiállításról Budapesten, I-sö o s z t á l y ú á l l a m i érem : Országos tanszerkiállitásról Debreczenben. ) A r a n y é r e m : Lengyel nemzeti kiállításról Lembergben.

Kapható minden elsőrangú varrógép- és kerékpár-kereskedésben. Oly

helyekről, —

ahol

még —

nem

találhatók,

megrendelések

közvetlenül

Árjegyzék kívánatra bérmentve ingyen.

—

a —

gyárhoz —

—

intézentíők.

— -Tftj

—

„PANNÓNIA" S Z Á L L O D A

Budapest,

Kerepesi-ut

7. sz.

A nemzeti színház mellett.

Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. LTj rendszerű pénztári j e g y e i n k chequealakban 4";„-ot kamatoznak (adómentesen); a betéti könyvecskék uj nemeként jelentkeznek ; sok irányban előnyöket biztosítanak az eddigi betéti könyvecskék és a régi rendszerű pénztári jegyek felelt. Azon intézetek és czégek száma, melyek kijelentették, hogy ezen pénztári-jegyek tőkeszelvényeit saját ismerős feleiktől fizetésképen elfogadják, már most is 600-ra rug. Az erre vonatkozó jegyzék főpénztárunknál és fiókjainknál kapható, a legújabb jegyzék február 28-án jelenik meg. Elfogadunk egyébként betéteket 4°/ 0 -ra. betéti könyvecskék melleit, régi rendszerű pénziári jegyek ellen és folyó számlára (cheque-számlára) is. Váltóüzletünk elfogad megbízásokat értékpapírok vásárlására és eladására és felvilágosításokkal szolgál minden e bankügyletek körébe tartozó kérdésben. Tőkeelhe'yezésre ajánljuk a

Magyar takarékpénztárak központi jelzáll logbankja 4 i°j0-os adómentes zálogleveleit és községi kötvényeit napi árfolyam mellett.

Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank r. t V., Nádor-utcza 4. szám.

F I Ó K O K : VI., Podmaniczky-utcza 2. VI., Teréz-körut 2.

A Budapest-Terézvárosi Takarékpénztár Részv.-Társ. Váltó-üzlete LL

X_ l l ' l - I _ I.

ll-l

Bud

"l!ir'5

Saját

•i' _ i.

1895.

YI. Évfolyam. HEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési feltételek: E g é s z évre . Félévre Negyedévre

frt 10.— ....

>

5.

...

»

2.50

8/269. szám.

A HÉT

POLITIKAI ÉS IRODALMI SZEMLE. SZERKESZTI K I S S

Egyes szám á r a 20 k r .

JÓZSEF.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST,

. , . .

VII. ker., E r z s é b e t - k ö r u t 6. sz.

Hirdetések f e l v é t e l e u g y a n o t t . '• Kéziratok

nem adatnak

vissza.

Budapest, Február hó 24. <§jnF^A képviselők nem szerettek az ő diurnumaikról palam et publice beszélni. Szinte azt mondom: titkolták, hogy nekik is jár valami fizetség az ország pénzéből. Kedves, nair és — igazán — megható dolog volt ez. A gyermek is tudta, hogy jószivü elnökök »kihúzzák« az A sallárium. ülésezést; ügyelnek, hogy még az üres hónapokban is február 21. legyen legalább egy ülés, mert szegényebb képviselőknek jól esik, ha juliusban is megkapják a 162 forint 75 krajezárt. Furcsállom egy kicsit, ami szerdán az ország házá(Engemet ez a 75 krajezár érdeklett legjobban; mert az ban történt. apám ezt az egyenest Körmöczrül került, szűzen csillogó Endrey Gyula azt indítványozta, hogy a képviselők • ajánlják föl egy napi illetményüket az Ínségeseknek. Ezt aprópénzt mindig nekem adta.) A jó követek bizony érezaz inditványt a ház, negyedfél. óráig tartó politikai vita ték, hogy az a régi egy arany diurnum nem a mai világból való. Rengeteg pénz lehetett a pozsonyi diéta után, egyhangúlag elfogadta. idejében, mikor egy húszasért hatfogásos, pulykapecsenyés : . . Hogy mi ebben a furcsa ? Az, követem alássan, hogy az. ilyen apró, minden ebédet adtak a Zöldfában, egy iteze finom Palugyayval; képviselőre nézve egynehány forint privát áldozattal járó dejnost, — most bizony kevés az. És a hetvenes évek jótékony ügyeket az. európai parlamentekben nem szokják elején mégis hogy lehurrogatták a bölcs Luksics Bódog országos képviselőt, aki diurnum helyett magas fixumot nyilt ülésen elintézni. proponált! Az ellenzéki Tisza Kálmán odakiáltotta neki: De sőt nálunk sem intézték ilyen módon vagy huszonöt esztendeig. Ha valami nagy csapás szakadt az »Nem vagyunk mi beamterek!« Luksics Bódogot talán országra és a képviselők inditva érezték magukat obulus- a miatt marasztalták ki a házból a következő válaszsal járulni a közgyüjtéshez: zárt ülést kértek és félig táson. A praktikus férfiúból különben idővel budapesti mint magánemberek mondtak le egy-egy 5 forint 25 kraj- zálogházi igazgató lett, később pedig texasi lovastábornok, czárjukról. Minekutána Lisznyay levonta a diurnumokat mert működése terét, némi sikkasztások miatt, kénytelen és elküldött 2231 forintot a szóban forgó felebaráti czélra. volt Amerikába áthelyezni. Mindez ugy ment, mint -a karikacsapás. Legföljebb az az Múlván az évek, csökkent a képviselő urak falusias egynehány milliomos mágnás-képviselő nem egyezett bele szemérmetessége is. Megszavaztak maguknak egy csinos a levonásba, aki titkárjával szokta fölvétetni a diurnu- fix salláriumot, ha jól tudom: 3000 + 800 forintot. Sőt mokat. Jobban mondva: a titkár nem kapott utasítást, akadt egy inditvány, mely szerint a képviselők illetméhogy a. levonásba beleegyezzék. Ez urak helyett aztán nyeit ne lehessen lefoglalni. Ezt az inditványt nagylelkűen jó Lisznyay, pudeálván magát, a saját erszényéből fizette elvetették. Fölösleges is lett volna. Ha hitelező vagyok: meg a diurnumot, csakhogy ne legyen csonka a hagyo- minden harmadik hónap végén eszem nélkül rohanok felmányos 2231 forint. oldani a foglalást, mert különben mandátumát veszti a Ezek a szép dolgok, ezek a disznóságok mind képviselőm s akkor — kutya teringette! — kinek a szabadkőmüves-módon folytak le; a balkéz nem tudta, salláriumát foglaltatom le a negyedik hónap elején? mit cselekszik a jobbkéz, sőt nem igen lett publikussá Ezeket az igazságokat ma már minden fölösleges az sem, mikor a jobbkéztől' megszavazott 5 forint 25 falusi-kisleánykodás nélkül tárgyaljuk. És kétség nélkül krajezárt a gyémántgyűrüs balkéz visszakapdebózta. e józan realizmus következménye, hogy Messieurs SansÉs ez volt rendén. Uram isten, lehetetlen is az ilyen Géne nyilt ülésben áldozzák a 7 vagy 8 forintokat a haza privát, forintos jótékonyságot nyilt országos ülésen tár- oltárára, érdekes vitát indítván de omni re scibili et quigyalni. Ez voltaképpen * folyosói ügy; és csak azért kell busdam aliis, és végül megjegyezvén, hogy a vagyonos bevinni a terembe, zárt ajtók mögé, hogy a távollévők képviselők áldozhatnak ám többet is. helyett is gyakörlódjék éz" a könnyű kis irgalmasság. Ezt a szentencziát a számból vette ki Bárki ur Régen, azaz hogy még nem régen is, volt aztán (mint Alexander Bernát M. Prudhommeot pompásan foregy más ok, mely ezt a diurnum-áldozást eltakarta a dítja.) Én is Bárki vagyok és nem szégyellem, mert ezen nagy nyilvánosság elől. a réven jussom van együgyü bölcsességeket mondani. 1

Krónika.

148' Bizony szép volna, ha azok a képviselő urak, akiknek lakásuk Budapesten úgyis van és azok a képviselő urak, akiknek Budapesten lakásuk egyáltalán nincsen, országos lakbéröket, 800 forintot vagy mennyit, mind a haza oltárának szarvaira raknák. Mert például miért ád lakbért a mi szegény Hunnia anyánk ama fővárosi prókátorfiainak, akik vagy a saját házukban laknak vagy kétezerforintos appartement-t és irodahelyiséget bérlenek ? És akiket milliom szál köt Budapesthez, akiknek itt kell élniök és halniok, ha nem akarnak éhen halni, hogy ne mondjam: irodájok évi negyvenezer forint jövedelméről abdikálni? És miért ad lakbért Pannónia ama törvényhozó gyermekeinek, akiknek az ország szivében semmi néven nevezendő hajlékjük nincsen ? Tessék elővenni az Országgyűlési képviselők név- és lakjegyzékét. Ez a »lakjegyzék« vagy száz nagyságos úrra nézve canis a non canendo: azért »lakjegyzék«, mert nem jegyez föl lakást. Plátói fogadó-czimeket olvasunk 25°/0 honfi neve után.- S ezek többnyire hímnemű Mme Benoitonok, akik soha [sincsenek otthon, azaz Budapesten. Hova fizetik hát az országos lakbért? Ez a pénz, az én Bárki-eszem szerint, csakis arra volna való, hogy a vidéken lakó képviselő törvényhozó működésének szinhelyén úri emberhez illő állandó szállást tarthasson. Az a summa minden más esetben fölösleges zsebpénz a képviselő urnák, — hogy mérsékelt kifejezéssel éljek. Nem valami gyönyörű dolog az, mikor az ország pénzéből javadalmazott emberek közül épp csak a képviselők nem fizetnek rá a lakbérökre. Az ilyesminek csak két félszigeten: az apennini és a balkáni félszigeten tudom mását. A két példa közül az olaszt hallottam, a bolgárt láttam. A róma-nápolyi esti gyorsvonat konduktorainak egynehány év előtt feltűnt, hogy minden indulás előtt egynehány szabadjegyes ur telepedik le a hálókocsiban és Capuáig utazik, azaz hogy alszik. Capuában aztán mind hirtelen átszáll a szemközt jövő nápoly-római vonat hálókocsijába és hortyog az örök városig. Ott aztán, nyájas reggelre virradván, megmosdik az ezüst lavaboban, használja a vasút korrekt fehér törülközőit és besétál a városba. A konduktorok megfigyelték e szorgalmas utazókat, az adminisztráczió vizsgálatot indított és kiderült, hogy az éjnek e bolygó lovagjai képviselő urak, akik lakbér dolgában takarékoskodnak, az állandó parlamenti szabadjegyet ellenben nem kímélik a kopástól. Szófiában nagyra becsültem egy kurta kocsmát, ahol klasszikus görög bort mértek; minden este elfáradtam oda egy fél liter végett. Egy rossz nap zárt ajtót találtam. Ugyan, becsukták a kocsmát ily korán ? Zörgettem. A kapu alól ijedten szaladt ki a csapláros. »Csitt, uram! Vagy nem tudod, hogy holnap nyilik meg a szobranje? Harmincz képviselőm alszik az ivóban. Mindenik fél frankot fizet. Légy emberséges, ne háborgasd őket.« Tudnivaló, hogy a báránybőr-bekecses bolgár képviselőknek huszonöt frank diurnumuk van. Bocsánatot kérek e példákért. Nincsen bennök semmi czélzás. Hiszen ennyire, hálistennek, mégsem vagyunk.

Csak azt akarom mondani, hogy mikor közpénzről van szó, a törvényhozótól kivánom meg a — hogy is mondjam csak — idealizmust legerősebben. Fogalmaim még a smuczig poétával is megegyeznek valahogyan. De a képviselő kezében legyen az ő honoráriuma igen tiszta, igen homálytalan valami. A legislatorság úgyis jövedelmes állapot; akarata ellenére ázsiót ad az embernek a mai világban. A parlamentbe jutott ügyvéd irodája tüstént föllendül, az ujságiró hallatlan fizetésemelést tapasztal, ezerféle részvénytársaságok pedig csak arra valók, hogy kötéllel fogják beléjök a képviselő-igazgatótanácsosokat. Maholnap vagy a parlament létszámát kell szaporítani, vagy nem gründolódhatik több részvénytársaság; mert az igazgató-tanácsosok iránt napról-napra erősebben mutatkozó kereslet felülhaladja az immár igen gyér kinálatot és a kárpáti juhturó- és viczinális vasut-társaságtól az Adria gőzhajó-társaságig megszűnik minden adminisztráczió. Nagyságos uraim, egy okvetetlenül leendő képviselőtársuk kijelentette, hogy ő éhen hal Magyarországon, ha nincs évi százezer lira jövedelme. Az önök általános mortalitása, azt hiszem, e summa ötödrészénél kezdődik. Ezen felül van még aztán a sallárium, ez a kis kellemes fölösleg. Ennek a számára kérünk — hogy is fejezzem ki magamat — egy kis . . . . idealizmust. Tóth Béla.

Ez minden:... Azóta hogy ... Azóta szóval, Az utczán néha látom önt. Ön is, meg én is visszanézünk, Köszöntöm és ön is köszönt. Pirul az arczom, arcza sápad, De aztán visszatér a szinem ... Ön virulóbb, én halaványabb — Ez minden. Mohón lesem a szót, ha önről Beszélnek néha itt és ott, Az egyik látta önt a jégen, A másik önnel mulatott. És ami szépet hall magáról, Gyönyörrel szívja fel a szivem Álmodva Loreley-hajáról — Ez minden.

...

Azóta hogy... Azóta szóval, Emlékeimnek száma nőtt, Egy báli névsorban nevére Akadtam néhány hét előtt. Hogy ünnepelték önt a bálon, Veri, dobogja egyre szivem... Nevét az újságból kivágom — Ez minden.

Makai Emil.

123' pedig hemzsegett az újságíróktól s egyéb nagyrabecsült mesterségek mivelőitől. Hát nem vicomte ő ? "Aztán nagyon bántotta az is, hogy felesége toilettjei kínos feltűnést keltettek drágaságukkal. Ugyanannál a szabónál dolgoztatott, mint az arisztokrata hölgyek legelőkelőbbjei s még sem volt oly elegáns, mint azok. Honnan van az? Ha őt ezek az apróságok bosszantották, feleségét meg éppen bántották. A szép asszony sirt elkeseredésében, amiért annyira mellőzik s. azt akarta, hogy férje hivja ki párbajra mindazokat, akik nem keresik őt fel páholyában. Ebből egy kis szóváltás is kerekedett, melynek eredménye a férj részéről az a csöndes sóhaj volt: ennyi szeretetreméltóság mellett mért nem született Antonine valamivel előkelőbb körben? Az egyetlen előkelő ur, aki bejáratos volt hozzájuk, Saint-Hipothése marquis volt. Ez az előkelő ur a legtiszteletteljesebben udvarolt a vicomtessenek és előzékenyen, bocsánatkérés közben biztatta a vicomteot, hogy minden a legjobb rendén van s nemsokára teljesül a család legfőbb óhaja, hogy a nemes vicomte visszaadja magának szabadságát. Saint-Hypothése marquis különben csak amolyan szimbolikus alak, ki megjeleníti azokat a titkos gondolatokat, melyeket a vicomte rösteít magának bevallani. — Bocsánat, bocsánat, szólt a marquis, a legnagyobb csodálattal szemlélem kitartó szerelmét. S bámulom a vicomtesset is, hogy annyira szereti önt, holott a színésznők nem tartják annyira szükségesnek az égő szerelmet, mikor egy gazdag vicomtehoz mennek. A családnak igaza van ugyan, midőn zokon veszi az ön demokrata szerelmét, mert nem egészen ok nélkül azt tartják, hogy a szerelem véletlen dolga s egy vicomte Hobban teszi, ha véletlenül egy baronesssbe szeret, mint jha véletlenül egy színésznőbe szeret. Hogy a véletlenségben válogasson, ez kötelessége volna a család iránt. Hogy mesalliancera lépett, azt persze a maga szempontjából jól tette, mert ha a vicomte kiábrándul polgári feleségéből, akkor sokkal simábban foly a válóper, mintha egyenlőrangú házasságra lépett volna. *

A vicomte a legélénkebben tiltakozott ezek ellen a profán arisztokrata szentencziák ellen. Az asszony is csupa odaadás és demokrata szerelem volt egészen a válópör megindításáig. Akkor ő is erősítgette az engesztelhetetlen gyűlöletet. *

Életének legszebb napja pedig az volt, midőn férje fehér márványpalotájából átköltözött az ő vörös márványpalotájába. Ott azután a zongorán ábrándozva kisérte ábrándos énekét: Akit i m á d o k , egy tüzér, Csak e g y t ü z é r , akit i m á d o k . . .

Flaneur.

Nem érted ég... — Lermontoff —

Nem érted ég szivemben indulat, Szépséged fénye engem nem melenget, Csak multam gyászát szeretem tebenned S korán elhervadt ifjúságomat. Nézlek... Szememben alvó szenvedély S pilláidat te, ah, nem sütheted le. Halk válasz kél titkos kérdőjelekre... De lelkem ékkor nem veled beszél. Üdvöm' nem a te gúnyod tépi szét, Arczodon lelkem más vonásokat lát... Hangodból lesi egy tört eskü hangját, Szemedből két szem rég kihunyt tüzét. Telekes Béla.

Krónika. III Magyar-francziául — és franczia-magyarán. — A Pesti Napló tárczája. —

A minden húsok utján elpusztult, voltaképen a boeuf á la módéban boldogult „Delejtű" óta, mellyel Mr Dénis de la Passemanterie ajándékozta meg a magyart — timeo Dionysos et dona ferentes —: ez emlékezetes idő óta még annyi franczia nem irt magyarul, sem annyi magyar francziául, mint amennyi ez idő szerint hordozza meg diadalmas aczéltollát a P. N. porondján. Az oláhok kiirtására szerződött Heredia, Francisque Sarcey, Catulle Mendés, Armand Sylvestre, Alphonse Daudet, Anatole Francé, Camille Flammarion, (mily Olympus!) s még egy sereg, csak félig birták agyonverni a rumuny irredentát — s a Pázmdndy Dénes ur fényes nyomdokain megindult Jules Pequard (vagy Pecard?) urnák nem sikerült teljesen: kivezetni a pogány magyart az ő pusztai nyelvéből az egyedül idvezitő francziaság kebelébe. Eddig gebrüdergrimmül irtunk magyarul, most meg marmontelül Írjunk magyarul. Alig szabadultunk meg valamelyest a némettől, már a francziának áldozzunk magyar voltunkból. Mint ahogy békételenkedek, ha a schulmeister ur ül a nyakamba: azonképen nem tűröm, hogy vállamat veregesse a franczia, vagy érdekes és vitézi voltunk felett akkora magasztalásban törjön ki, melynél csak tudatlansága nagyobb — tudatlansága in rebus hungaricis. Ezek az urak afféle kiskorú, tán gügyögő nemzetbabának, vagy festői vadczigánynak, betyárnak tekintik a magyart, (hisz minden francziába egy darab Tissot szorult) és vagy bábus mesét mondanak neki, vagy tanítgatják az istenadtát. Példáimmal nem is járok messze a valótul, ha.igy mutatom be őket:

124' „A mi földünk." Irta: Camille F l a m m a r i o n .

Van egy tudomány, drága magyar olvasóm, melynek a neve astronomia. Származik az önöknél járatos latin nyelvnek aster szavából, amely csillagot jelent. Tárgyazza pedig azt a viszonyt, melyben a mi földünk áll az égnek többi testeihez. Ilyenek a Nap, a Hold, a Mars, a Venus, melyeknek nyilván hiröket hallották önök is, mert hiszen az önök saját dicsó'ségére ragyognak le azok. Igazában tekintve, a mi Földünk is égitest. Ne mosolyogjanak kérem. Nem nekünk az, de igenis az a Mars lakóinak, föltéve, hogy ott is vannak emberek, akik az ő magasaikból épp ugy tekintenek föl mi hozzánk, mint ahogy mi nézünk fel őhozzájok, mert hiszen ők szintén a maguk lábával tapodják a maguk marsi földjét. Nem tudom, nem gúnyos mosolygásra, vagy legalább kételkedő fejcsóválásra késztetem-é önöket, amidőn tudomásukra iparkodom hozni azt, hogy voltaképen nincs napkölte, sem napnyugta. A Nap, ha önöknek is ugy tetszik, bájos magyar hölgyeim s lovagias magyar uraim — a nap áll s mi vagyunk azok, akik körülte forgunk — már mint velünk a föld. Furcsa, nemde? Még különösebbnek fog előttük feltűnni, midőn e földünk kettős forgására terelem rá becses figyelműket, mellyel engedjék meg, hogy még néhány perczig visszaéljek ... *

3 most következik az évszakok magyarázata, amelylyel befejeződik az első csillagászati levél. „Molière." Irta: F r a n c i s q u e Sarcey.

Egy nevet irok le, amelyet tán nem helyesen fognak önök kiejteni, olvasván; de amelyet az önök füle meg kell hogy szokjon s melynek hangoztatásába a,nyelvűknek bele kell törődnie. Mi is sokat bajlódtunk, amíg megtanultuk, hogy az önök nagy Peotefip Poeiefinek, az önök Listzp Liztsnek és Gillpratzerpk Grillpatzernek olvasandó. Molièrenek polgári neve Poquelin volt s jól fogják önök tenni, ha össze nem tévesztik Coquelin úrral, aki annak nagy magyarázója s épp e pillanatban válóban van a Théâtre Françaistôl, az ő dicsőségeinek színhelyétől, mely végből lakását — amely, mint önök tudják, eddig a. rue St. Hérem XII a. volt — áttette a place Mercadetre 124 b. alá. Hiszen jól ismerik e csinos kerek teret az ő kaczér kis szökőkutjával, melyet az idejekorán elhalt Duquesnel (vagy Dumesnil? — már nem emlékszem) géniusának köszönhetünk. De hiszen önök velünk sirtak akkor, hogy ezt az ifjú művészt, alig hogy a római dijjal megkoszorúztuk, sirba eresztettük. S most visszatérhetünk Molièrehez. Ha azt mondanám, hogy Molière a latin Plautus és Terentius és a görög Arisztofanész erős vigjátékirói tehetségét, a gúny vas vesszejét s a mélyre ható élet- és ember-ismeretnek arany-erét örökölte, még mindig nem fejeztem volna ki magamat világosan, mivel ama két rómait s azt az egy

görögöt kellene önökkel tüzetesen megismertetnem, amire .e pillanatban nem vállalkozhatom. De elég lesz tán komolyságomra s eddigi kritikai működésemre hivatkoznom, elég rámutatnom arra a tiszteletre, mellyel a P. N. közönségének, valamint a hősi magyar nemzetnek tartozom : midőn röviden arról biztositom önöket, hogy Molière kitűnő szinműiró volt. Sokan, főképen németek, a jellemzés erejében különbnek vallják Shakespeart (ez egy angol drámairó volt, de az én Ízlésemnek barbár és darabos) — ám az ilyes nyilatkozatok könnyű szerrel vezethetők vissza arra a régi irigységre, mellyel rajnántuli szomszédaink mérges tajtékjukkal kevernek be mindent, ami franczia. Molèire tehát... *

Következik a nagy Molière bemutatása, ismertetése és méltatása. „A p a r i s i e n n e

kiállitása."

Irta: Jules Pecard.

— A »Pesti Naplód eredeti magyar tárczája. —

Délután van. Egy amolyan aprésmidi, amelynek világossága az a bizonyos gris de pastel. A tél ólmos voüteja borul a város fölé. Csipős februári köd. Az ember hátán apró frissonok szaladnak végig. De a tavasz nem soká játszhatik már velünk cache-cachet. Jöjjön is mielébb a parisienne örömére. Amint ugy átfrétilliroz a place d' Opérán s megoldja zibeline-pélérinejének ouatos selyem-szalagjait — belé tudnék harapni, croquirozhatnám azt az aranyosan csucsoritott frimousseját, azt a bájos kis orrt, melynek flaireje oly finom s czimpája folyton frémiroz. Hosszú soiréekon átvirrasztott vállai álmosan ásítanak bele a délutánba. De nem soká. Csakhamar a blouseját odaengedi a szél jeujének, melytől az álmos vállnak hamar megnyilnak réveteg-rêveur szemei s belemosolyognak a sejtelmesen megérzett ujhodásba. A fogatok piaffirozó lassúsággal mint himbálódzó párnák lengenek végig a boulevardon. A Madeleine előtt hosszú tigekre montírozott virágokat árul a bouquetière s a marchande de fleurs — orchideákat, melyeken a Bourget souffreteuse grácziáju, délicates femmesjai erdőket és palotákat fedeznek föl. Vendőme-oszlopáról a bombirozott homlokú Napoléon komoran tekint alá. A ködös vistában nyílnak a kocsik ajtai s. finom lakczipők mint óvatos cziczalábak lépnek elő a csipke meg a prém közül s omlós kelméjü ruhájok álmatag froufroujával a coeur de rose lelke részegitőn csapong enivrant parfümjével bele az én szerelmes szivemnek kellős közepébe. Ah ! . . . a boa meleg... ön lefejti... felém néz dilatirozott prunellejeinek fekete bársonyával s mellette az a boitaillant vén férje... oh madame !... Conforme pour l'extrait : Porzó.

14Í Hermán Ottóné. A szép asszonyt, kinek arczképét ezúttal bemutatjuk, sürün láthatják á belváros utczáin és a kerepesi uton. Ráismerhetnek az úrról, aki karján vezeti, ez urat pedig napbarnitotta, sasorrú, jellemzetes arczárói és vállára omló deres hajáról. Azt a sasorrot és azt a deres hajzatot ismeri Magyarországon minden gyerek. Hermán Ottó az, az ádáz-politikus, a szelid bogarász, a nagy természettudós s magyar tudósok között az első, a legnagyobb stilművész. Talán ő tőle tanult irni Hermán Ottóné is. Minden erre vall. A kifejezések világossága, a nyelv csengő magyarsága a Hermán Ottóé. A stilus elegancziája azonban s mondandói érdekessége az teljesen Hermán Ottónéé. Nem akarjuk fölfedezni. Olvasóink emlékeznek még az ő nagy elbeszélésére, mely A Hétben jelent m e g : Knopfmachertt. Ez nem egy czéhbeli iró feleségének a dilettanskodása, ez maga is czéhbeli munka. Nem emiitik őt a divatos Írónők között, talán azért, mivel egyike a leghivatottabbaknak. Nem női Schöngeist, kinek irói tehetsége felfogásának jóra, szépre oktatásában gyökeredzik, de aki tud szellemesen, eredetien gondolkodni, tudatosan kifejteni, amit gondol, tud mesélni s meséi alakjait virtuozitással, plasztikusan megrajzolni. Egy nagy iró iró-feleségéről — föltéve, hogy csak a férj babérjai avatják a nőt iróvá — sokat lehet irni ugy, hogy az ember a férjről ir. Sem Hermán Ottóné, sem mi nem szorulunk erre az udvarias expediensre. Még csak szépségéről sem kell •megemlékeznünk. De ne vegye zokon Hermán Ottóné e sorok Írójának a malicziáját: valamikor tollával rákopintott a kezére, amiért himnuszt zengett a női divatról általában és az akkori uszályos divatról különösen. Ebből az alkalomból kárörömmel konstatáljuk, hogy Hermán Ottónét mindig elegánsán, a legújabb divat szerint öltözve láthatja kiki a kerepesi uton és a belváros utczáin az ura karján.

Fúzió. A parlamentárizmus a legjobb kormányforma, mert jobb nincs. Voltaképpen már rég túlélte magát, s működése közben a rendeltetését csak a szülőhazájában teljesítette. Másutt csak amig meg nem volt, addig volt jó; álomnak, utópiának, agitácziós fegyvernek. Amióta Japán is belépett az emberi kultura közösségébe, három világrészben figyelhetjük meg a parlament működését, S mind a háromban oktalanul működik. Talán alapjában hibás. Küzdelemre van alapitva, pártok és eszmék küzdelmére; a küzdelem fogalma pedig külömbséget zár magába: irányok és eszmék külömbségét. Ám a társadalom jelenségei bármilyen sokfélék, s az emberek nézőpontja bármilyen külömbözőek, képtelenség, hogy éppen a politikában ne legyen pont, amely felől nem támadhat őszinte véleménykülömbség. Sőt éppen a politikában. Elvégre a művészetben minden nézettel szemben joga van az ellenkező nézetnek, mert a művész tétszése szerint válogatja meg az anyagát, s amit belőle kiformál, annak az élő emberekre, a társadalom anyagi viszonyaira semmiféle közvetetten következése nincsen. A politika matériája határozott, meghatározott száma az embereknek, meghatározott foka az ország termőképességének s meghatározott mennyisége a javainak. Ezek az adott' viszonyok szigorúan megszabják valamely ország mozgása útját és irányát, s e felől az ut felől a véleménykülömbség vagy nem őszinte, vagy nem észszerű. S a parlamentarizmus, amely minden felől külömbségét kivánja a véleményeknek, hamar oda fajul, hogy a parlamentek pártalakulásai nem észszerüek, s a vitái nem őszinték.

Teszem a mi országunk. Szerencsétlenségünk, hogy kevés országnak vannak oly szigorúan megszabva az utjai, mint a mienknek, de szerencsénk a szerencsétlenségben, hogy épp ezért nem élünk homályban, s teljesen tisztán látjuk, mit tehetünk, mit nem, mit lehet tennünk és mit nem szabad. Például több mint bizonyos, hogy mi nem üzhetünk koloniális politikát. Az is bizonyos, hogy például a pánszlávizmus mintájára nem üzhetünk panmagyar politikát, abból az egyszerű okból, mert a szegény csángókat kivéve, semerre nincsenek magyar vérű rokonaink. Sőt a magunk országában is kis számban vagyunk, körülkeritve ellenséges nemzetiségektől, amelyek mind kifelé gravitálnak, egy-egy az ő fajtájukbeli nemzeti állam felé. Ez az oka annak, hogy magunkban meg nem állhatunk, csak államszövetségben. Abban is élünk rnár negyedfélszáz esztendeje. A mi nagy szabadságharczunk, mikor a függetlenségünkért küzdött, még ezekben a mámoros álmaiban sem mert bennünket elszigelten elképzelni, hanem nem szólva az emigráczió kísérleteiről, amelyekben a Szent István koronáját rendelkezésére adta a muszka czárnak, a franczia császárnak, Kossuth Lajos az Ausztriával való szövetség helyett a dunai konfederácziót ajánlotta. Ez a konfederáczió képtelenség volt akkor is, ma még inkább. Kossuth Lajos a szabadság s a függetlenség varázserejére számított — nos hát, nincs varázserejük. íme, amely akkor rab volt, Bulgária ma szabad és független ország, de azért máris ott fetreng a muszka czár lábainál. íme, Szerbia azóta királyság és megemészti önnönmagát. íme, Románia önálló és Erdélyt kivánja tőlünk. A csernagorcz is Szerbiára vágyik és Boszniára, s a nagy Horvátország álma nem foszlott szét a dalmát partokon. Ugyanaz a nemzeti eszme, amely bennünket éltet, élteti az ő törekvéseiket s a mi nemzetiségeink törekvését is. Nekünk is igazunk van, de ők azt állítják, hogy nekik is. Ha pedig mind a két félnek igaza van, akkor aki birja, marja. Ezen az alapon pedig nem lehet konfederálódni. Marad az Ausztriával való szövetség. Okos szövetség, ha okosság az, hogy az erősebb enged. Ausztriával, mint állammal szemben bizonyára mi vagyunk az erősebb fél, s ha a szövetség kedveért engedményeket kell tennünk, nem kell többet engednünk, mint amennyi a magunk érdeke. A nemzetiségi viszonyai hasonlóak, csak még rosszabbak a mieinknél. Hogy ezek a viszonyok kivül a tekintélyünket, belül az erőnkét meg ne bontsák, egységes és erős hadseregre van szükségünk. Ez az egységes és erős hadsereg életkérdése nemcsak a két államnak, hanem a dinasztiának is. Akár fáj nekünk, akár belenyugszunk, akár igazságos, akár nem, de bizonyos, hogy a hadsereg a mai szervezetében s a mai vezénylő nyelv alatt erős és egységes, s a maga elfogult egyoldalúságában lekötve tart minden partikuláris törekvést. Amely pillanatban a mi lehető legjogosabb, sőt állítólag a kiegyezés természetéből folyó nemzeti követelményeink gyökeret vernek benne, fölburjánzanak benne a két állam nemzetiségeinek talán jogtalan, de természetes törekvései is. Egy erős hadsereg kedveért állottunk szövetségbe Ausztriával, s ha ez a hadsereg gyenge és nemzetiségekre szakadt, akkor nincs értelme a szövetségünknek. *

Kecskeméthy Aurél azt tartotta, hogy Magyarország számára a fölvilágosodott zsarnokság volna a legjobb kormányforma. Nos hát, ami a zsarnokságot, illeti, a mi európai helyzetünk ilyen zsarnok, amely ellen a parlament hiába küzdene. A politikánk közjogi kerete szigorúan meg van szabva s e felől véleménykülömbség nem exisztáíhat. S ha mégis a mi parlamentünkben exisztál s a pártok éppen közjogi külömbségekkel határolják el 2

126' magukat egymástól, a pártalakulásai nem lehetnek észszerüek s a vitái nem lehetnek őszinték. Nem mondom, amit egy pár politikai ifjú heurékás önérzettel hangoztat: hogy a mai világ magasabb fejlődési fokon a gazdaság kérdéseit uralván, barbárság a közjogot tenni a pártalakulások alapjává. Nem, teszem az angol parlament pártjai más alapon keletkeztek s mégis a home rule közjogi kérdése a liberális és a konzervatív párt részei között uj affinitási folyamatokat teremtett. De ez a kérdés megoldatlan kérdés: home-rule-lal, s homerule nélkül is Angolország egyaránt fennállhat, efelől tehát jogos a véleménykülömbség, s az unionisták éppúgy kormányra kerülhetnek, mint a home rulerek. A franczia parlamentben is meg van a közjogi külömbség á republikánusok s a monarkisták között. De akár republika, akár monarkia: Francziaország mindakétféleképpen fennállhat, s a monarkisták, ha az idejök elérkezett, nem haboznak majd kezökbe fogni az álladalom gyeplőit. Mindezek a pártok és töredékek a jelennek dolgoznak s kormányra akarnak jutni. Mert parlamenti nonsens az olyan párt, amely egy távol és meg sem valósitható jövő kedvéért merev tagadással vesz részt a mai nap munkájában, s megijed attól a lehetőségtől, hogy a parlamentben többsége talál lenni. Ez nem karrikatura; ez meg is történt már Magyarországon a mai függetlenségi párt szülőjével, a határozati párttal, amely megijedve a maga rettenetes felelősségétől, meg attól, hogy a kiegyezést meghiúsíthatja, a döntő pillanatban maga gyűjtött maga ellen szavazatokat. Bocsánat, tévedtem, ez mégis karrikatűra, s ilyen karrikatűra, ilyen parlamenti nonsens a mai függetlenségi párt. Érzi is ezt, ezért bomlik és szervezkedik minden esztendőben újra. Ma estére is összeszervezkedik megint. Ami ennek a pártnak mint ellenzéknek megadja a létjogosultságát, a közjogi kérdés nincs napirenden s amit követel, maga sem valósithatná meg, ha kormányra jutna. Egyebekben pedig a közéletben s a kormányon levő többség munkásságában egyelőre még olyan irány uralkodik, amely teljesen megfelel a függetlenségi párt hagyományainak. Ellenzék, amely az elveinél fogva mindig a kormány mellett köteles szavazni: nagyon furcsa ellenzék. Apponyi Albert gróf, a nemzeti párt vezére, tegnap messze utasította magától a fúzió gondolatát. A pártját az uralkodó párttól köztudomás szerint, nem választja el egyéb, mint a katona akadémia s a csendőrök kardbojtjának a kérdése. Nos hát, ezek a kérdések vagy lényegtelen csekélységek, amiknek tartalmuk nincsen: akkor komoly államférfiú nem haboz letenni róluk, ha ezen az áron a meddő tagadásból a kormányzás teremtő munkájába juthat. Vagy van valamelyes tartalmuk és jelentőségük, akkör igazuk van azoknak . a köröknek, amelyek visszautasítják őket; mert ha talán meg is felelnek a kigyezés betűinek, nem felelnek meg a kiegyezés szellemének, amely minden inkább, mint radikális, és ahol magyarázatra szorul, épp a hadsereg kérdésében ez a magyarázat inkább megszorító, mint kiterjesztő, S akkor a nemzeti pártnak nincs joga magát 67-és pártnak nevezni. A kiegyezés a maga szerződéses formájában kizárja azt, hogy rajta tágítani lehessen. Lehet uj kiegyezést kivánni, de akkor ez sem 67-es alap, s ezt be kell vallani őszintén. S ezen az uj alapon is a nemzeti pártnak le kell mondania arról, hogy kormányra juthasson, még ha többsége volna is. A két ellenzék tehát kormányképtelen, mert lehetetlent kiván. Ez megadja az uralkodó párt közjogi irányát: az uralkodó párt azt kivánja, ami lehetséges. A magyar kormányok utja szigorúan meg van szabva; jöhet kormányunk, amely kevesebbet akar elérni akár a mostaninál is, de nem olyan, amely többet. S ez adja meg a

kulcsát annak, hogy nálunk immár harmincz esztendeje megváltozott eszmékkel és nevekkel voltaképpen mindig ugyanaz a párt uralkodik, s a pártok nem váltják föl egymást, hanem fuzionálnak. A parlamentárizmus természete megköveteli, hogy a pártok s az államférfiak fölváltsák egymást. De a mi parlamentünké ezt lehetetlenné teszi, mert az ellenzékeink, amennyiben elvi alapon állanak, lehetetlenséget kivánnak, s igy ha ellenzéki ember miniszterségre, ellenzéki párt kormányra akar jutni, éppen az alapelveiről kellene letennie. S mikor Bánffy báró Apponyi grófot fúzióra szólította föl, nem tehetett egyebet, mint hogy azoknak a dolgoknak az elejtésére kérte fel őt, amelyeket akkor is el kellene ejtenie, ha a pártja a jövő választásokból óriási többséggel kerülne ki. Nagyon becsülöm az Apponyi gróf jellembeli nagyságát, s át vagyok hatva az ő következetessége magasztos voltától. De szánni nem tudom az ő komikus tragédiáját. Először is nem látom, hogy ő egyebekben teszem a liberalizmus kérdésében, épp olyan meg nem alkuvó s épp oly kétségbeesetten konzekvens lett volna, mint most a közjogi kérdésben. S nem látom az államférfiúi nagyságot az olyan dolgokhoz való következetes ragaszkodásbán, amelyek nem voltak elejétől fogva a programmjában, amelyeket csak útközben szedett fel, félek, hogy taktikai okokból, csak hogy valami elvi alapot adjon azoknak a személyes ellentéteknek, amelyek egyedül választották őt el a többségtől, mikor az élelmes kormányok az ő véres verejtékkel kieszelt programmpontjait elcsenegették tőle. Állami tekintélyünkre a hadsereg nemzeti jellegével egyforma fontosságú a külügyi képviselet, amelynek terén a kiegyezési törvény csakugyan nincs végrehajtva, pedig minden baj és rázkódtatás nélkül végrehajtható; erre a pontra mért csak a konzuláris bíróságok vitájánál gondolt a nemzeti párt? S a párt is, a vezére is egyenesen nevetségessé vált, mikor az ő közjogi radikalizmusa bevallott alapjáról, be nem vallottan a társadalmi reakczióval kezdett kaczérkodni. Apponyi gróf a legjobban tudhatná, hogy ez Magyarországon lehetetlenség; Apponyi gróf ur a mi történelmünkből a legjobban tudhatná, hogy még ebben a században is, még a közelmúltban is, a társadalmi reakczió elválaszthatatlanul együtt járt a közjogival; s akik bukásukban végkielégítésképpen azt a kegyet kérték, hogy Simor János legyen Magyarország herczegprimása, a közjogban aulikusoknak neveztetnek, avagy 47-es konzervatívoknak. A parlamentarizmusban alapjában is sok a hazugság; & legnagyobb az, hogy az a négyszáz ember, akit a véletlen a parlamentbe juttat, a nemzet lelkét és közvéleményét jelenti. S ha a személyeiben nem a nemzetet, a pártalakulásaiban pedig nem a nemzet mai állapotát képviseli, akkor a hazugságok hazugsága. A társadalom legfontosabb kérdései, amelyek felől nincs két ember, aki egyet vallana, a mi parlamentünk pártjai között nem alkotnak külömbséget. A felől oszlanak meg, ami felől csak egy velemény van, mert csak egy lehetséges. A történelem s a geográfiái helyzetünk talán mindenkorra megszabta azokat a kereteket, amelyeken belül a parlamenti életünk mozoghat s mi mindig ezeken a kereteken kivül ugrálunk. Maguk a pártok is ezért olyan betegek. Még a parlament mai jogtalan összalkotásában is,' amely vagy tizenhét millió ember közül csak vagy nyolszáznegyvenezret ruházott föl szavazati joggal, a passzivitás idején ís, amely a nemzetiségi pártokat kizárja: a pártok belsejében folytonos villongás van a liberális és a konzervatív, az agrár s a bourgeois, a centralista s az autonomista között. Az uralkodó pártból a konzervatív elemek már ki is váltak, a függetlenségiből a liberálisok egy része kivált, a másik része ma este küzd meg az ultramontán többséggel. A nemzeti párt sem merte az egy-

127 házpolitikát pártkérdéssé tenni. Ha a közjogi külömbség nem volna, ezek az elemek kristályosodhatnának, akár általános, akár gazdasági, politikai alapon liberális és konzervatív pártokká, amelyek minden fúzió, minden elvtagadás és minden hazugság nélkül váltakozhatnának és győzhetnék le egymást. A függetlenségi eszme, amelynek mint utópiának a föntartása számára egy külön pártot tartunk főn, közjogi megkötöttségünkben is ott szunnyadna minden párt programmja alján, aminthogy kitörülhetetlenül benne szunnyad minden népben, s ha a viszonyok lehetségessé teszik, mint az indus fakir, halálos dermedtségből is friss erőben támad föl újra. Emiatt a jövője miatt nem kell folyton az itélet trombitájába fújni, s erre forditva minden erőnket, hagyni, hogy a vére megaludjon, s a körme belenőjjön a húsába. Mindaddig oktalanság minden fúzió, amint azt egy eléggé nemzeti érzésű, külömben deákpárti poéta is kifejtette: Ha farkas a medvét lebirja, Miként Albertus Magnus irja, Vagyis ha két érez egybeolvad, Hogy áll elő más oktalan vad.

Tar Lőrincz.

A telegrafistánék. Irta: MATILDE

SERAO.

(Folytatás.)

Maria Vitaié kettőt tüsszentett. — Egészségedre, szólt igen halkan a Clemenza Achard hangja. — Köszönöm, mondta a leány és erősen fújta az orrát; hát te is itt vagy ? Még nem is láttalak. Nem a másik turnusba tartozol? — Cseréltem Serafina Casaleval, aki jobb szeret holnap reggel szolgálni, mert ma karácsony van. . — Hát föláldoztad magadat? — Nem áldozat az. Szelid, sovány, csúnyácska, gyöngéd, félénk teremtés volt. Nem igen tudott dolgozni és mindig hallgatott, még akkor is, ha a legrosszabb vonalakhoz osztották be. Angyali türelmével sohasem panaszkodott, sohasem ejtett ki egy hangos szót és ügyekezett mindig lehetőleg félrevonulni az emberek szeme elől. Barátnőjének mindig apró szívességeket tett: szolgált szabás- és himzés-mintákkal, kölcsön adott regényeket és kótákat; bárkivel, bármikor szívesen cserélt hivatalos órát, dolgozott mások helyett, sőt lemondott a szabad napról is, mely minden második hónapban jutott neki. Kölcsön adta ernyőjét és maga a záporban ázva ment haza. Kölcsön adta nagy kendőjét és didergett. Mindezt fitogatás nélkül, oly jámbor némasággal, oly mesterkéletlen szeretettel vitte véghez, hogy társai végre már nem is voltak iránta hálásak. Tudták, hogy kész bárminő áldozatra, csak azt kell neki mondani: — Kedves Achard, kérlek, tedd meg nekem ezt a szívességet... A *jó leány rögtön igent mondott. Néha nyersen is bántak vele, az igen jó nevelésű teremtéssel. Például Serafina Casale csak azt mondta neki: — Achard, kérlek, gyere be helyettem holnap este. Karácsony van, nagy ebéd lesz nálunk, aztán pedig színházba megyünk. Te bizonyosan nem mégy sehova és az ünneppel nem törődsz sokat. Cserélj hát velem. A jámbor teremtés nem merte megvallani, hogy biz ő nagyon is törődik a karácsonynyal, s hogy már egy hónap óta tervezgeti, hogy ezen az estén a San Cario színházba fog menni. Teljesítette a kívánságot,

melyet ily meglehetős gyöngédtelenül kértek tőle.. Mikor a főnöknő megtudta a dolgot, azt mondta: — Szegény Achard! Maguk igazán visszaélnek vele. Clemenza Achard tehát itt ült, Mária Vitaié mellett,. akinek az orra vörös volt, a szeme pedig könyezett a meghűléstől. Máriában nagy rosszkedv lappangott, mert majd szétvetette fejét a nátha és mert karácsony napján hivatalban kellett lennie. — Képzeld csak, kedves Achard, alig értem rá meghallgatni a három karácsonyi misét, az anyámmal a húgommal meg a kis öcsémmel, keresztanyámhoz, a gazdag péknéhez kellett mennem. Kávét adott nekünk, de én azt hittem, hogy mérget iszom; a náthától már semminek sem éreztem az izét, meg az a gondolat, hogy félháromkor hivatalba kell jönnöm! Magam ebédeltem félkettőkor; egy kis macaronit, egy kis hust ettem, meg egy harapás kalácsot — a keresztanyám adta. Az egész család három órakor ebédelt, aztán elment az Angot délutáni előadására. Boldogok, akik mulatnak! Kilencz órakor már otthon lesznek és lefeküsznek, pedig egész nap nem tettek egyebet, mint hogy mulattak. — Mikor az apád idejön érted kilencz órakor, miért nem mégy vele szinházba? — Jut eszembe! Olyan álmos leszek én már akkor, hogy örülök, ha alhatom. Kedves Clemenza, én mindig szerettem a munkát, mert egy kis pénzt hoz a konyhára. Az apám asztmát kapott a munkától, az anyám pedig nem egészséges az utolsó gyermeke óta. De ez az élet mégis nehéz. Mikor mindenki ünnepel, mi hivatalban vagyunk. Az Isten is megpihent a hetedik napon, csak nekünk nincs nyugtunk. Ha megbetegszünk és nem mehetünk hivatalba, a mulasztott napokat lehúzzák fizetésünkből, amit még a cselédekkel sem tesznek. Mi nem tudjuk többé: mi a húsvét, karácsony, farsang. És mindez havi nyoczvannégy líráért! Aztán mennyi munka, milyen rabszolgaság ! — Miért nem lettél tanitónő? kérdezte sóhajtva Clemenza Achard. — Mert nagyon kemény fejem volt, válaszolt búsan Maria Vitaié. Mindig helyesírási hibákat követtem el és nem értettem a számvetést. — Akkor hát csak légy türelmes, lelkem. Különben is karácsony napja nem éppen olyan nap, mint a többi? Mindenkinek meg van a maga baja. — Ugy-e, neked is, szegény jó lélek ? A mostohaanyád rosszul bánik veled? — Dehogy, dehogy, sietett tiltakozni a leány, de hangja remegett; az én mostoha-anyám jó. — Nemde, van egy katonabátyád? — Van, Paviában. — Hazajött áz ünnepekre? — Nem kapott szabadságot. — Hát neki is szomorú karácsonya lehet, szegénynek. Ugy-e, miatta vagy ilyen szomorú ? Clemenza Achard tagadólag rázta a fejét, de arczán könyek peregtek, csöndesen, zokogás nélkül. Maria Vitaié e könyek láttára egyszerre hangosan zokogni kezdett. Sajnálta barátnőjét, szomorkodott a maga baján, meg bántotta a nátha is. — Mi baja, Vitáié? Miért sir? kérdezte a főnöknő. — Semmi, semmi, siránkozott a leány, köhögve és az orrát fújva. — De maga sir! Miért sir? — Azért sirok, mert náthás vagyok, mondta Maria gyermekes panaszkodás hangján. — Be boldog vagy, hogy nincs más okod a sirásra! dörmögte Giulietta Scarano. — Nagy gyerek vagy, Vitaié, szólt közbe Annina Pescara. Szagolj egy kis ammoniakot és meggyógyulsz. 2

128' - Többet használ egy csésze forró téa, súgta Peppina Sanna. — Ne hallgass rájok, buzgólkodott Ida Torelli, takaródzál be az éjszaka jól, izzadj meg és holnap kutyabajod se lesz. — Én meg azt mondom, ne tégy semmit, nevetett Caterina Borrelli. Egyszerre nagy mozgalom támadt a hivatalban. A nápolyi professzor az ország minden közigazgatási, góczpontjához körrendeletet intézett, mely szerint a Forgatag czimü lap 358-ik számának A monarkhia feliratú, Vájjon meddig kell még szavakkal kezdődő' és vértengerré válik szavakkal végződő, a közrendet fenyegető czikkelye miatt lefoglalandó. A gázlángokat azonnal fölcsavarták és a billentyűk kopogni kezdtek. Csakhamar husz város értesült a rendeletről és az irószögek érczes zörejjel zakatolva ismételték a fontos telegramm számát, a lap czimét, számát, a czikkely föliratát, elejét, végét. Aztán ismét félhomályba borult a terem és a kezelőnők folytatták ábrándozásaikat, fecsegéseiket. — Kisasszonyok, szólt a főnöknő, ne aludjanak, mert mindjárt itt lesz az igazgató. A leányok még jobban elcsendesedtek; de egyszerre megszólalt a Cristina Juliano hangja. — Nagysád, kérem, ha az igazgató jön, mondja neki, hogy ereszszen el félórával előbb. — Minek? — Karácsony van: bálba megyek. — Bálba? kérdezte a főnöknő, végigpillantva a leány szegényes szürke gyapjuruháján és rosz czipőjén. — Nálunk lesz táncz, válaszolt a kezelőnő büszkén. Szobaurak laknak nálunk, azokkal fogunk mulatni. — Majd szólok az igazgatónak. Most következett Caterina Borrelli. — Nagysád kérem, én is/szeretnék félórával előbb elmenni. — Maguknál is bál van? — Nem, mi színházba megyünk. — Milyen darabot néznek meg? — A Messalinát. A főnöknő összeránczolta a szemöldökét. — Majd szólok, mondta szárazon. — Annina Pescara számára is kérném ezt a kis kegyességet, mert én nélküle sehova sem megyek. — Maga nagyon sokat követel ma, Borrelli. A többi lányok nagyrészt szintén odajárultak a főnökhöz kikunyorálni ezt a nyomorult felórácskát: Az egyik szintén bálba kéredzkedett, a másik szinházba. És mindnyájan az ajtó felé tekintgettek, hogy mikor jön már az igazgató. Az igazgató szigorú piemonti ember volt, ki a telegrafistánékat ugy vezényelte, mint egy csapat katonát, s kinek hideg haragja, északi keménysége megfélemlítette még a legmerészebbeket is. — Megládd, az igazgató nem jön és itt csücsülhetünk kilenczig, szólt Caterina Borrelli, Annina Pescarához. — Honnan tudod, hogy nem jön? — Vigan ünnepel a másik főnöknővel. — Ugyan ne gonoszkodjál! — Mi gonoszkodás van ebben? Hiszen jegyben járnak, hát még nem is tudtad ? Annina Pescara rögtön közlötte a hirt Ida Borrellivel és a pletyka csakhamar szétterjedt az egész teremben. A leányok arról vitatkoztak, hogy megmaradhat-e hivatalában a másod-főnöknő, ha férjhez megy. A kezelőnőknek a szabályzat szerint nem volt szabad férjhez menni. De vájjon ez a rendelkezés kiterjed-e a két főnöknőre? Némelyek azt mondták, hogy kiterjed, némelyek azt, hogy nem. (Befejezése következik.)

INNEN-ONNAN. ' Albrecht főhcrczeg + Más a nemzet, s más a hadsereg, a nemzeti hadseregek idején is. A hadsereg mehanizmus, amely megszabott mennyiségekkel számol, a nemzet élő lény, amelyre imponderábiliák is hatnak. Ezért a hadseregek tudnak felejteni, a nemzetek soha. Az a hatalmas ur, a katonai erényeiről híres lotharingiai nemzetség katonai erényekben megőszült előkelő tagja, akit ágyuk dörgése, dobok pergése közepett három hadsereg most kisér az ősei sírboltjába, erre a tételre a legerősebb bizonyiték. Az istenben boldogult Albrecht főherczeg nemcsak a mi közös hadseregünknek volt az egyetlen marsallja, de. marsallja volt a német s az orosz császári hadseregeknek is. A németnek, amellyel egykor szemben állott, s az orosznak, amely ellen ő volt a legbuzgóbb támogatója a hármas szövetségnek. A katonának nincsenek előítéletei, nincsenek szimpátiái, s ha ma a k a r d j á r a . ütött, mikor a leggyőzött sereg parlamentairjeit fogadja, holnap mindent jóvá tesz, ha magára ölti az idegen sereg ezredesi egyenruháját, s hatszáz személyre való ezüst teritéket küld az idegen országbeli ezrede kaszinójának. Az istenben boldogult főherczeg katona volt, katona mindenekfelett, az ő császári és királyi öcscsének leghívebb és legengedelmesebb alattvalója. Ezernyolczszáznyolczvanötben ellentmondás nélkül öltötte magára a magyar lovastábornokok karmazsinveres ruháját, ellentmondás nélkül hallgatta, a boldogult királyfi mint nevezi Magyarországot imádott hazánknak, s maga is mosolyogva társalgott magyar nyelven a magyar urakkal. S furcsa, a magyar nemzet ezt észre sem vette, a magyar nemzet őbenne még mindig a diktátort látta, aki a kardjára ütve mennydörgött rá egy küldöttségre: Das ist meine Verfassung. Beszélik, hogy az edzett katona szivén nagy sebet ejtett ez a hidegség, bizalmas körben sokszor ismételgette: Nem értettek meg engem' nyolczvanötben a magyarok. Pedig megértették, s most, hogy a halála a közvélemény minden árnyalata Ítéletét kikényszeritette, világosan kitűnik, hogy senki őt minálunk nem kicsinyelte, s ha a hadi tetteit talán kritikusabb szemmel nézzük is, mint az udvari .történetírás, a hadsereg körül szerzett érdemei, s az ő egyéni kiválósága iránt nem vagyunk vakok. De az istenben boldogult főherczeg, amint ő fia volt az asperni győzőnek, a hadsereget nem is képzelhette másnak, mint a császári osztrák sereg utódjának és örökösének. Tudta azt az egyszerű igazságot, hogy egy kétmilliós sereg többet ér két egymilliósnál, s az egynyelvű a soknyelvűnél. Az ő szempontjából semmisem természetesebb, minthogy amellett küzdött, ami többet ér, s az ellen, ami kevesebbet, éppúgy, mint ahogy például a füstetlen puskapor mellett küzdenek a füstkeltő ellen. Ezért volt ő czentralista s a legkonzervativebb ellensége a mi nemzeti törekvéseinknek. A hadsereget illetőleg, ha nem is mindenben, de sokban igaza volt, ámde ő az ő konzervatív ellenszenvét átvitte olyan terekre is, amelyek nem tartoznak a hadsereghez. A katonás egyszerű igazsághoz képpest a történelem igazságai komplikáltak s az ő törekvései s a mieink közt az volt a különbség, ami a theoria s a praxis közt. A boldogult nagy úrról sokszor mondogatták, hogy ő Professor im Marschallsrock. Mi magyarok pedig eminenter praktikus nép hírében állunk, akik nem szeretjük a theoriákat. Az élettelen hagyomány került itt ellentétbe az élő élettel; az életnek mindig igaza van és soha sem értheti meg' a halált. A holt hadvezérnek épp az a tragédiája, hogy olyan ellenséggel szállott szembe, akit legyőzni lehetetlenség. S ami szánalom és elismerés a tragikus hőst megilleti, a magyar nemzet azzal h a j t j a meg a lobogóját a gyászmenet előtt, amelyben három hadsereg kiséri nyugalomra a hadsereg utolsó marsallját. *

*

*

t j »Magyarul tanulom.« Albrecht főherczeg halála ból az újságok többek közt a következő anekdotát is ták a főherczeg életéből. Albrecht főherczeg egyszer egy mélyedve lelte Ferencz Ferdinánd főherczeget, a leendő

alkalmáelmondkönyvbe magyar

129' k i r á l y t ^ — M i t . csinálsz ? — kérdé Albrecht főherczeg. — Magyarul tanú lom, válaszolt magyarul a magyarok leendő királya, fölpillantva a Ballagi-féle német-magyar nyelvtanból. Albrecht főherczegnek szöget ütött a fülébe ez a magyar felelet. A magyar alanyi és tárgyi ragozás közt lévő különbség kezdett derengeni nyelvérzékében. Magyarul tanú lom ? Nem, ez aligha helyes. Magyarul tanú lók — igy lesz az jól. Az öreg főherczeg menten közölte még kissé bizonytalan véleményét a fiatallal. Azután meg* ppellálták a kérdést a fiatal főherczeg magyar nyelvtanitójához. Hogy is van csak helyesen: magyarul tanú lom, vagy magyarul tanú lok ? No persze, hogy : magyarul tanulok! — Nicht w a h r : — „loh." — Selbstverständlich „lok." — Nun, also siehst e s ! . . . Eddig van az anekdota érdemi része. Formális befejezésül az újságok még közlik, hogy a magyar nyelvi kérdésben diadalmas öreg főherczeg végül. e szavakkal fordult a fiatalhoz, a magyarok leendő királyához.: tanuld szorgalmasan ezt a szép nyelvet, mert. ez immár igen fontos — A u s z t r i á b a n . . . Ez volna tehát »die Moral aus der Geschichte.« És mégsem ez. Azaz, hogy Ausztriában ez lehet, de Magyarországban más. Magyarországban a kedélyes és csinos kis anekdota morálja több és komolyabb. Az, hogy mielőbb el kell érkezni annak az időnek, amikor az ilyen anekdotára bátran kimondhatjuk, hogy nem igaz, mesebeszéd, lehetetlenség! Amikor szemébe nevethetünk mindenkinek, aki az ilyen anekdotát elhiszi, m o n d v á n : ó, naiv lélek, miként képzelheti, hogy egy magyar királyi herczeg és pláne az, aki egyszer magyar király lesz, akiért a magyar kész lesz életét és vérét áldozni, még csak most, meglett férfi korában tanuljon magyarul ? N e m ; a királyi berezegek már kora gyermekségükben kifogástalanul tudják a monarkia egységesebb és erősebb felének nyelvét is. Képtelenség a leendő magyar királyról feltenni, hogy az embernyi ember korában igy beszélhessen: magyarul tanú lom: * *

*

¡£x Fekete = fehér, a fekete eddigelé a világon mindenütt, mint a fehér merő ellentéte szerepelt — és viszont. Innen az a régi mondás, hogy ami fekete, az nem lehet fehér és, ami fehér, az nem lehet fekete. Ezt a megdönthetlennek látszó sarki igazságot megdöntötték a legutóbbi események. Magasra csapott a korteskedés lángja Bonyhádon. Perczel belügyminiszter ellen nagy erőfeszítéseket tett a néppárt, melynek Kaas Ivor báró volt a jelöltje. A választás napjának reggelén a Perczel-párti kortes-tanyán felkapott egy kaputos uri ember valami asztal félére s onnan harsány lelkesítő dikeziót tartott. A dikeziónak az volt a summája, hogy ez a józan eszű kerület nem lehet a fekete néppárté: »mert fekete néppárt az atyámfiai — mondá — amelyen alig látunk mást, mint fekete csuhás papot.« Még el sem hangzott a zajos helyeslés, mikor a szószékül szolgáló asztalon már felmagasodott egy másik szónok. Egy szónok a népből, telivér magyar falusi paraszt. »Megkövetem a tekintetes urat — igy kezdé — de bizony, nem jól beszélt. Nem feketenép párt az a néppárt, hanem fehérnép párt. Mert nem láttam én azon a néppárton mást — legalább a mi falunkban — mint csupa fehérnépet. Még az én anyjukom is ott van a fehérnéppárttal, de már én, mivelhogy nem fehérnép, hanem ember vagyok, hát csak ide szavazok az emberpárthoz.« A zajos tetszés erre a dikezióra is felhangzott, nyilvánvalóvá tévén, hogy ennek a szónoknak is igaza van. Azóta Tolna megyében a fekete néppárt és a fehérnép párt elnevezést egyaránt használják, de mindegyik alatt ugyanazt a néppártot értik. Ugyanazt a néppártot, mely azért weppárt, mert olyan nagy urak. csinálták, akiknek a . néphez legkevesebb közük sincs. * *

*

Q Anyapárt. Mért hívják 'a függetlenségi és negyvennyolezas pártot anyapártnak ? ; — Mert minduntalan kinos vajúdások lepik meg, hogy aztán egy-egy ' uj pártkisdedet hozzon . a világra.

Igy, az anyapárt s z ü l t e ' a z Eötvös-pártot s még előbb az Ugronpártot. Ez az utóbbi később megint visszament az anyja kebelébe ; de amint ma már a tapasztalat mutatja, az ilyen természetellenes visszatérés nem vezet jóra. A szegény anya e visszatérés óta folytonosan kinlódik s mindinkább arra a meggyőződésre jut, hogy legjobb lenne az ugroni magzattól még egyszer és végleg megszabadulni. Valószinü is, hogy az anyai vágy mielőbb teljesül s az anyapártnak egy gyermekével megint több lesz. Az anyapárt és gyermekei között különben olyan viszony szokott uralkodni, mint Lear király és leányai között. És nem lehetetlen, hogy az Ugron-párt ujabb megszületése után a megfogyott, legyötört és elvénhedő anya az Eötvös-pártban fogja fölfedezni és megtalálni a maga Cordéliáját. Ezzel elég mostohán és kegyetlenül bánt, mig az Ugron-pártot mindig kényeztette és beczézte. Most már nyilik a szeme s nemsokára teljesen látni fog. De már akkor késő lesz. *

*

*

Példaadás. Néhány százezer embert döntött Ínségbe Magyarországon a februári makacs, kemény tél. „ A néhány százezer Ínséges javára az országgyűlés alsó házának tagjai egy napi jövedelmüket szavazták meg könyöradományul. Ez összesen sem több 3 , 5 0 0 frtnál, — tehát csak csepp a tengerbe. Maga a tett mégis nemes és mint példaadás rendkívül becses és hasznos is. Csak tessék követni a példát mindenekelőtt - az országgyűlés felső háza tagjainak is. Ha ezek is lemondanak egy napi jövedelmükről az Ínségesek javára, — az már összesen legalább is fél millió forintot fog jelenteni. No, ezzel már komolyan lehetne segíteni valamit a nyomorúságon. De gyújtson a példa tovább. Mondjon le az összes bankok s egyéb pénzes-vállalatok minderi felesleges, lógós díszembere csak egyetlenegy prezenczmárkjáról az Ínségesek javára — s - az Ínséget oszlató összeg nőni fog, mint a lavina. Erre már meg nem állhatnák azok a dúsgazdag emberek, akik miniszteri, vagy egyéb eféle nyugdijakat merő feleslegképen élveznek, hogy feleslegük egy részét szintén oda ne adják az Ínségeseknek. Aztán, ha még a börzeánerek is elszánnák magukat a r r a , hogy egy napi nyereségük az Ínségeseké legyen — egyszerre egyetlenegy Ínséges sem lenne Magyarországon. S ez az adakozási módszer egyetlenegy adakozót sem tenné érezhetően szegényebbé. A példa megvan s oly könnyű volna követni. A bökkenő csak az, hogy a gazdagok nem szeretik a szegényeket. A szegényt csak a másik szegény szereti; csak az segitene rajta, aki nem tud. * *

*

5 Kungi-Tao-Tai és Geh-Hi-Koa. A főkinézer, a mennyei birodalom korlátlan hatalmi parancsolója igen nagy ur. /Fia a napnak, bátyja a holdnak, druszája a fehér elefántnak és mostohaunokaöcscse a fergetegnek. Látnivaló tehát, hogy igen jó családból származik. Mind e tömeges kiválóságok daczára az illetlen japánok csúfosan elverték a mennyei birodalom urának hadseregét és erőszakkal elfoglalták Kungi-Tao-Tai és Geh-HiKoa tábornokoktól Port-Arthur várát. Szavahihető kinézerek tanúsága szerint e kellemetlen aktus alkalmával Kungi-Tao-Tai és Geh-Hi-Koa tábornokok önmagukkal szemben túlságosan kiméletesen viselkedtek és minden lehetőt elkövettek, hogy becses énjüket a mennyei birodalom számára megmenthessék. A nap fia nem méltányolta ezt a nemes törekvést és éktelen haragra gerjedt. A két generálist az erőd elvesztéseért halálra itélte és azonfelül, mert gyáván viselkedtek, még félesztendei fogságot mért rájuk. Ha tehát Kungi-Tao-Tai. és Geh-Hi-Koa hősi védelem árán veszitették volna el Port-Arthurt, ugy haladéktalanul lenyakazták volna őket, mivel azonban gyávák is voltak, büntetésből még egy fél esztendeig élniök kell. Nyilvánvaló mindebből, hogy a fehér elefánt druszája roppant nagy bölcs. Kungi-Tao-Tai és Geh-Hi-Koa pedig roppant nagy szamarak. Ha okos emberek lettek volna, ugy, mikor látták, hogy a goromba japánok erőszakkal elveszik tőlük Port-Arthurt,.

130' betörtek volna egy ékszeresboltba, elloptak volna egy csomó ezüstkanalat, elsikkasztották volna a hadipénztár háromnegyedét és végül vitézi kardjukkal lekaszabolták volna egy féltuczat békés polgárnak a fülét. A betörésért, lopásért és a sikkasztásért bizonyosan rájuk sózott volna a mennyei birodalom legfelső birája vagy hatvan esztendei fogságot és a polgári fülekért is kaptak volna negyvennyolcz órát. Elvégre hatvanesztendei időhaladék is valami. A morál pedig ebből az egész históriából az, hogy még Kinában is vannak kinézerek.

vedelmektől, s levéve szemünkről a földiesség hályogát, a tiszta ajthérbe hágy tekintenünk, ahol mocsoktalan mellékiz nélkül élvezzük az eszményi Szépséget. Boldog, aki idáig emelkedett, százszor boldog, aki emez eszményi magaslatban szédülést nem érez. Ilyen boldognak Ítéllek téged, ó Mavriosz, istenek kegyeltje, akinek vendéglátó házánál egybegyűltünk, hogy rózsát hintsünk ama küszöbre, amelyen által a nyolczadik évtizedbe lépsz. S amiket itt kifejtettünk, mondsza, nagy férfiú, igaznak vallod-e ?

Mavriosz. napjában, az botlani...

IRODALOM. Szümpozion. Plátói dialogosz a szerelemről. Sziláliiosz (ki neveztetik Szókratésznek.) Mért oly hallgatag e lakoma, amelyen öröm ünnepére gyültünk össze ? Röpke szavakat egymásba fűzvén, mint a darvak ék-alaku csoportját, a hangját mért hogy senki meg nem ereszti ? Avagy féltek egymástól, s kik a közügyet szolgáljátok csengő beszédekkel, pirultok azok előtt, kik sztiloszszal róják a betűt viasztáblákra ? Iéneüsz (ki neveztetik Piátónnak.) Nem, ó mester, kit az Iézosz nevében annyiszor nevezék Therszitésznek, hogy most bátran adhatom meg néked a Szókratész nevét — csak az elmélkedés t reteszelte be szánkat. íme, Mavriosz, a mi vendéglátó gazdánk, számlálatlan olümpiászokat élt át, s betölté a hetvenedik esztendőt. S ez a nagy kor nem a vigasság kora, hanem az elmélkedésé. Gülász, (a szküták Hírmondója.) Nem szól szád igazat, ó dicső Plátón. Való igaz, mint amaz amfora olaja, a gyuladékony érzések idő folytával ugy csökkennek az ember kebelében. De mint a meleglehellő serpenyőben tél idején, az agguló kebelben ugy fognak tüzet uj vágyak s uj érzések, s ha a Héliosz tűzkévéivel nem is vetekszenek, de a dermedt szivet mégis csak megengesztelik,

Kalománosz (a spártai.) Édes a szavad, ó Gülász, miként a méz, melyet a Hümettosz virágairól gyűjtenek a méhek. Mindig is amondó valék: ó ifjú, mértékletességben és szerénységben gyakorold a lelkedet. Mit ér a hév, amely egyet lobban, s elalszik, mint a dárda, amely egy ivet irván le, bágyadtan hull a földre ? A szerelemben sincs ez külömben. Glaükópisz Athéné. A szőke barbárok népe erre shokingot mondana. Arpász (ki neveztetik a panorámáról.) Ne szólj, én hitvesem. Komoly férfiak gyülekezének itt egybe, kiknek szava viharában a gyenge nő hangja elvész, mint pajzsok kattogásában a szövőszék zörgése. Sziláliiosz. Elnézve téged, ó Mavriosz, az öregkor nem is tetszik oly szomorúnak. íme, Türtaiosz a föld méhében nyugszik, s a vándor követ kőre halmoz a sirhantja fölé. A mi nagy Homéroszunk is megtért az alvilágba, s élte napja alkonyulóra hajolván, elveszté szeme fényét s füle hallását. Két nemzedéket túlélve, te délczeg derékkal kerültél im át a harmadikba —'..van-e ennél szebb sors? Kalománosz. Valóban, mindahányan itt összegyültünk, távol állunk a bohó ifjúságtól, amely hűtetlen s elegyitetlen issza a bort, s Afrodltének áldozván, feledi a többi isteneket. Nékünk a helóta pszüktérből méri a Dionüzosz dicséretét, s a szenvedelem eszünket nem véve, érdek nélkül nézzük az Afrodité bájai sokaságát. S az a Szép, ami érdek nélkül tetszik, mint ahogy számos aionok elmultával a barbárok egy filozofósza mondani fogja. Iéneüsz (ki neveztetik Piátónnak.) Igazat mondasz, ó Kalománosz, igazabbat, mint amaz olümpiászok alatt, amelyekben te vivéd a varos ügyeit. Valóban, az aggkor megtisztít a szen-

Igaznak, szent igaznak. bölcs hétszer botlik ifjú hétszázszor. Nagyon szeretnék hétszázszor * *

*

Szerencset!. Egy irótársunk szerencsés ötlete végre valahára ki fogja vezetni a nyelvéhez és nyelvének törvényeihez hű magyarságot közel tiz esztendős zavarodottságából. Mint ismeretes, Szarvas Gábor • egy szép napon ránk bizonyított i, hogy a szók, amelyekkel közönségesen élünk, helytelenül képzett, törvénytelen származású szók, s akkor ijedtünkben mindnyájan igy kezdtünk beszélni: »A professzor konstatálta, hogy a téma indéczens, a kompoziczió primitív, a Mache naiv, a stilus nem originális, amire a discipulus elpudeálta magát« stb. Egy másik szép nap aztán tulajdon tanítványaink pirítottak ránk, hogy ez a magyarság kifogástalan ugyan, de nem éppen túlontúl magyaros. Azóta ebben a tekintetben általános a határozatlanság, a fejetlenség és a zűrzavar. Mit csináljunk, ha valamely fogalmat csak rosszul képzett vagy idegen szóval tudunk kifejezni ?! Nyeljünk egyet az illető szó kimondása helyett, avagy beszéljünk másról ?! Mit mondjunk e helyett: jellem, eszmény, táviró, sürgöny, fény, előny, elv, kedély, szivar stb.?! Cagli ostrot »kalandor«-nak mondjuk-e, avagy aventuriernek, adventurer-nek ?! Ugy látszik, szerencsefinek kell mondanunk. Végre is, rajtunk áll, hogy segítsünk magunkon. Hála Hadúrnak, van egy sereg jó magyar s z a v u n k ; csináljunk belőlük többet. A fő az, hogy az uj szókat helyesen képezzük. Ha senki se érti, mit akarunk mondani, az nem baj. Ha mást mondunk velők, mint amit akarunk, hagyján. Lelkiismeretünk tiszta marad. Minket megkapott ez a szép ötlet, lelkesedésünkben megkezdtük a következő kis elbeszélést, melyről, reméljük, irodalmunk története nem fog megfelejtkezni:

A bilincsfi és a rendji. Lázsiás János ügyhordó volt, de pénztári! szeretett volna lenni. Egyszer, elhaladván Zöldréti ékitőszerforgató boltja előtt, felébredt benne a vágyakozás, a gurulvajáróboltőrző vasat felfeszíteni s a következő éjjel gondolata testté vált. Bejutva az ékitőszerforgatóhelyre, zsebét megrakta aranypoharakkal és gyémántforgókkal, aztán hozzáfogott a pénztár megkisértéséhez. De rajtakapták s bekísérték a büntetőügygondviselőség fogóházába. Az ügyszázados megszerkesztette panaszkodó iratát s a büntető papírpocsékolás megkezdődött. A bilincsfi azonban nem nyugodott bele, hogy immáron zártkamrában kell töltenie jövő éveit s szökni, akart. Hanem a rendfi éberségére nem számított. Ez a derék kötelességfi ugyanis, kinek szájába a bilincsfi szivóállatféle-mosdózó-segitő szerszámot akart dugni, ráfogta szuróvassal ellátott lövésrevaló eszközét, czélzott s a társaságfelforgatásfi holtan rogyott össze. A rendfiség hírközlő irószobája letagadja ugyan e törtenetet, de egy szemfüles lapfi, ki a m. kir.. fölfedezők egyikétől értesült a dologról, mégis megirta az e s e t e t . . . * *

*

Boycott a halál után. A Kisfaludy-társaság nevezetes évi gyűlésén Beöthy Zsolt titkár beszámolt mindazokról, miket a buzgó társaság az évi közgyűlésen kivül még mivelt, s kitűnt, hogy az élőknek nem adta meg azt, mi az élőké, de a holtaknak juttatott bőven a kegyeletből, melyet szokott módon raktáron tart. így jelenléte fényével emelte a kegyeletes emlékünnepeket melyekre ez év folyamán a társaságot meghívták. Jelen volt

131' a

Katona-,

százhúsz

a Jósika-

forintos

kívül már nak

tudomása

van

egy

róla,

szerint

versei u t á n

társaságnak, vár arra az

korának

a

élete

melynek

kötelezve

csak

nem sok

népszerűnek meg

azon

vizet

haladni.

volna. nem

A

holtjainak

zavart. lenni

Bélától.

adózik

Magában

Tóth

fővárosi

hiába tár-

pedig

le-

fényét hogy

kegyelettel, Kálmánnak

hasznos

foglalja a mult

és r e g é n y i r o d a l m á t ,

figyelemmel

Ez

életé-

merészkedett.

nyújtani benne azoknak,

bármely

is

a jeles

szobrát

Szegény

tatót

fejlődését

volt,

Számlálatlan máig

emelte az ünnep

műforditási

natra

poétája

sem tudják megbocsátani, hogy

és e r e d e t i n e k

Róna

akarván

Baján hiteles

p o é t á j a is.

megtartására

szélő, r e g é n y , irodalom

3-án

s z e r i n t t a g j a is v o l t a

A m a g y a r s z é p i r o d a l o m 1894-ben czimmel jelent

körén

neki H o r n y i k elébbrevaló. Ebből kitűnik,

pedig még haló poraiban ben

legnépszerűbb

évkönyvei

és a K i s f a l u d y - t á r s a s á g

Kisfaludy-társaság

kiknek

junius

legjelesebb

egy

Magyarország-

szobrát, aki

temetőben porladozva,

emlékbeszédre,

jelenlétével, mert

De

év

egyén

külön utain mert

kerepesi

saság alapszabályszerűen leplezték

a mult nevü

pedig ítélve,

de a m a g a

óta a

utóbbin

l e p l e z t e k le a l e g s z ű k e b b

hogy

a poéta a Kisfaludy-társaság esztendők

mely

professzor kegyeletére.

Tóth Kálmán

vallomása

fennmaradt

Hornyik-ünnepélyen,

emléktáblát

ismeretlen

leleplezték tanuk

a

akik

füzet

év

elbe-

kritikai

tájékoz-

a modern

magyar

kisérik. A z érdekes füzetet kívá-

könyvkereskedés

ingyen

küldi meg

az

érdeklődőknek. U j h a j ó g y á r i r é s z v é n y t á r s a s á g . A m a g y a r á l t a l á n o s hitelbank és a m a g y a r leszámítoló és p é n z v á l t ó b a n k , mint alapítók kezdeményezése folytán, a z u t ó b b i n a k Dorottya-utczai helyiségében, Pallavicini Ede őrgróf elnöklése alatt f e b r u á r " hó 20-án t a r t o t t közgyűlésen, »Schoenichen-Hartmann-féle m a g y a r hajó-, gép- és k a z á n g y á r « - c z é g a l a t t 4 . 0 0 0 , 0 0 0 k o r o n a teljesen befizetett alaptőkével, egy u j r é s z v é n y t á r s a s á g a l a k u l t meg. A m a g y a r leszámítoló és p é n z v á l t ó b a n k s a j á t beszerzési á r á n az u j t á r s a s á g t u l a j d o n á b a b o c s á j t o t t a a z ú j p e s t i hajókikötő mentén fekvő s a modern teknika igényei szerint berendezett Schoenichen-féle hajó-, gép- és k a z á n g y á r á t . E szerint az u j r é s z v é n y t á r s a s á g működését egy évek óta ü z e m b e n álló v i r á g z ó üzlet folytat á s á v a l kezdi meg. M e g v á l a s z t a t t a k a z u j t á r s a s á g i g a z g a t ó s á g á b a : Basch G y u l a dr, Berzeviczy Albert, Boross Béni, Deutsch Gyula, F a c k Károly lovag, F r e u d e n b e r g Rafael, Reitz Emil, Schuler Imre, Ullmann Adolf, Veit Béla, W a l k ó L a j o s és Wilczek Ede g r ó f ; a felügyelőb i z o t t s á g t a g j a i v á pedig Auer Mór, B a r n a Miklós, Kónyi Manó, Neum a n n Ödön és N y á r y J e n ő b á r ó . Az u j i g a z g a t ó s á g a n a p f o l y a m á n t a r t o t t s z e r v e z ő ülésén elnökévé Berzeviczy Albertet v á l a s z t o t t a meg. A g y á r üzletvezető i g a z g a t ó j á v á S z ü t s Béla mérnököt, irodafőnökké pedig Fejér G y u l á t , mindkettőt czégjegyzési j o g o s u l t s á g g a l , nevezte ki. H a z a i b a n k r é s z v é n y t á r s a s á g . A hazai bank igazgatósága mai ülésében előterjesztetett a z 1894. év deczember 31-ével összeállított ideiglenes mérleg, mely 249,482 frt 88 k r n y i tiszta nyereséget m u t a t ki. Tekintve, h o g y a bank, h a b á r m e g a l a k u l á s a ápril végén történt, tényleges működését csak 1894. julius 1-én k e z d t e meg, a k i m u t a t ó i t eredmény a befizetett alaptőke 8°/o-anak s h a a tényleges működési i d ő t a r t a m vétetik alapul, l0°/o-ának felel meg pro r a t a temporis. A szindikátusi h a s z o n b a n csak a z 1894. év végéig tényleg befolyt összegek lettek elszámolva. A nyereség- és v e s z t e s é g s z á m l a a d a t a i a k ö v e t k e z ő k : Bevételek: K a m a t j ö v e d e l e m 207,821-20 frt, j u t a lékok 73,745 7 0 frt, nyereség értékpapírokon 2 1 , 9 2 3 8 3 forir.t, nyereség idegen értékeken 2049 25 frt, váltóüzleti nyereség (a tőkebefektetés u t á n i 5 % k a m a t és a regie levonásával) 15,729 66 frt, nyereség t á r s a s v á l l a l a t o k o n 9 5 0 4 7 3 frt. — Kiadások: I g a z g a t ó s á g , tisztviselők és s z o l g á k fizetése 27,002*45 frt, költségek 20,289 0 4 frt, a d ó t a r t a l é k 34,000 frt, nyereségegyenleg 249,482 88 frt. U g y a n a z ülésben az i g a z g a t ó s á g m e g a d t a dr. Pláner Miksa hivatalfőnöknek a c z é g j e g y z é s i jogosultságot. A M a g y a r V i l l a m o s s á g i R é s z v é n y t á r s u l a t i g a z g a t ó s á g a ma t a r t o t t ülésében megállapította 1893—93-iki első üzletévi mérleget. A tiszta nyereség 314,727*14 forintra r u g . Az i g a z g a t ó s á g a m á r c z i u s 10-ére egybehívott k ö z g y ű l é s n e k a z t az előterjesztést f o g j a tenni, h o g y a t a r t a l é k a l a p n a k a l a p s z a b á l y s z e r ü j a v a d a l m a z á s a és a z u g y a n c s a k a z a l a p s z a b á l y o k b a n m e g h a t á r o z o t t i g a z g a t ó s á g i j u t a l é k o k n a k a tiszta nyereségből való l e v o n á s a u t á n f e n m a r a d ó 277,589 34 forintnyi ö s z szegből a részvény-szelvények d a r a b o n k i n t 7'86 forinttal v á l t a s s a n a k be, t o v á b b á 3 5 , 0 0 0 ' forint a d ó t a r t a l é k g y a n á n t v i s s z a t a r t a s s é k , a 6 7 8 9 34 forint m a r a d é k pedig u j s z á m l á r a vitessék át. Az E l s ő M a g y a r G a z d a s á g i Gépgyár-Részvénytársulatnak 1894 évi szeptember 30-án n a p j á n lezárt mérlege a következő a d a tokat m u t a t j a . Vagyon. I n g a t l a n o k : a telek értéke 9 6 , 1 7 2 4 8 forint, a z épület értéke, mint t a v a l y , 163,115'82 forint, u j építkezések a s z á m a d á s évében 20,874'22 forint, a z Ingatlan berendezés értéke

101,316 forint, a z öntőmühelyé 5065*09 forint, ö s s z e s e n : 386,543-61 forint. I n g ó s á g o k s a mekanlkai műhely s z e r s z á m a i és berendezése 47,292-68 forint, a z ö n t ő m ü h e l y é 7150 42 forint, modellek 20,500-33 forint, kocsik 1411*32 forint, t ű z o l t ó - s z e r s z á m o k 8 2 7 7 5 forint, nyomt a t v á n y o k és klisék 100 forint, ö s s z e s e n 77,282 50 forint. A n y a g o k 156,958-75 forint, f é l g y á r t m á n y o k 114,652 16 forint, á r u k 193,844*94 forint, b i z o m á n y i á r u k 3 4 9 6 7 5 forint, p é n z t á r 11,926 02 forint, t a r t o zók 1.514,008-92 forint, utánvételek 2871 27 forint. K ü l ö n b ö z ő aktivák : b i z t o s i t á s 9427*46 forint, k a u c z i ó 2 0 0 0 forint, váltóletét 8 1 7 0 ' 3 2 forint. Ö s s z e s v a g y o n : 2 . 8 4 1 , 1 8 2 7 0 forint. — Teher : Részvénytőke 1.000,000 forint, t a r t a l é k a l a p 74,558-85 forint, t a r t o z á s o k 733,365 4 5 forint, e l f o g a d v á n y o k 207,341 59 forint, á t m e n ő k a m a t o k 7 7 , 2 1 6 1 5 , amortizácziók 130,231, a l a p s z a b á l y s z e r ü d o t á c z i ó 1893--1894-re 14,093-73, összesen 144,324*73 forint. T a r t a l é k o k : Á t h o z a t : 91,628*91, leszámítva ebből az 1 8 8 8 — 1 8 9 3 . évi d u b i ó z u s o k a t 28,740 33 és az 1893—94-re szóló 2 0 , 0 0 0 forint tartalékot, m a r a d 82,888 58 forint. Jutalék-tartalék 10,767*20, illetéktartalék 6837 84, összesen 100,493*62 forint. K ü l ö n b ö z ő p a s s z i v á k : kauczió 2000 forint, váltóbiztositék 8 1 7 0 32, baleseti p é n z t á r 542 95 forint. Ö s s z e s e n : 10,713 27 forint. E r e d m é n y s z á m l a . N y e r e s é g á t h o z a t a z 1 8 9 2 — 9 3 - i k i üzletévről 2417*73 forint, az 1893—94-iki iizleiév tiszta nyeresége 130,75131 forint. Összes teher 2.481,182 70 forint. A Schlick-féle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság i g a z g a t ó s á g a tegnapi ülésén e l h a t á r o z t a , h o g y a legközelebb megtart a n d ó közgyűlésen a lefolyt 1894-¡ki üzletévre r é s z v é n y e n k i n t 14 frt, a z a z 7°/o osztalék kifizetését f o g j a i n d í t v á n y o z n i , t o v á b b á , h o g y a t á r s u l a t i r é s z v é n y t ő k e 2000 u j részvény k i b o c s á t á s a által 4 0 0 , 0 0 0 forinttal, v a g y i s 2 millió forintra emeltessék, mely részvényekre a z elővételi j o g 240 forint á r f o l y a m mellett a régi részvényeseknek biztosíttatik. » T h e Mutual« n e w y o r k i é l e t b i z t o s í t ó t á r s a s á g . Egy Newy o r k b ó l érkezett k á b e l s ü r g ö n y következőképen jelzi a »Mutual« 1894. évi üzleti mérlegének a d a t a i t : Biztosítéki a l a p 1895. j a n u á r 1-én 1060 millió frank ; szaporodás a mult évvel s z e m b e n 93 millió frank. Teljesen tehermentes külön n y e r e m é n y tartalék 116 millió frank; szaporodás a mult évvel s z e m b e n 23 millió frank. Ö s s z e s bevétel 1894ben 248 millió frank; szaporodás a mult évvel s z e m b e n 31 millió frank. Az e g y e s ü l t b u d a p e s t i f ő v á r o s i t a k a r é k p é n z á r csütörtökön t a r t o t t a évi rendes közgyűlését Aebli Adolf elnöklete alatt. A p é n z t á r i összes f o r g a l o m 1894-ben 3 9 8 . 1 2 9 , 2 5 4 frt 31 krt ölelt föl. Az 1893-ról á t h o z o t t 4 2 , 2 5 9 frt 68 krral a mult évi tiszta nyereség 116,837 frt 36 krt tett ki, összesen tehát 759,133 frt 0 4 kr áll a k ö z g y ű l é s rendelkezésére. A jutalékok, j ó t é k o n y c z é l r a s z á n t összegek levonása, s a t a r t a lékalap d o t á l á s a u t á n f e n m a r a d ó összegből osztalékul 580,000 frtot, r é s z v é n y s z e l v é n y e n k é n t 5 8 f r t j á v a l fizetnek ki, s a z i g y f e n m a r a d ó 41,112 frt 56 krt u j s z á m l á r a viszik át. Az i g a z g a t ó s á g i n d í t v á n y o z t a e z u t á n , h o g y az alaptőkét 3.000,000 frtról 3.600,000 frtra emeljék 2000 d r b 3 0 0 frtos névértékű u j részvény k i b o c s á t á s a által. A közgyűlés a z i g a z g a t ó s á g n a k ezt a z i n d í t v á n y á t elfogadta, a jelentést t u d o m á s u l vette s a s z ü k s é g e s a l a p s z a b á l y m ó d o s i t á s o k a t eszközölve a felmentvényt minden i r á n y b a n m e g a d t a és a z i g a z g a t ó s á g n a k s t i s z t i k a r n a k köszönetet s z a v a z o t t . A k ö z g y ű l é s e z u t á n a felügyelő b i z o t t s á g b a h á r o m évre b e v á l a s z t o t t a : Fabinny G y u l á t , Adám Károlyt, dr. Gombár T i v a d a r t , Mandl Ignáczot és Kollár L a j o s t (uj). A p é n z t á r i j e g y e k é s c h e k k f o r g a l o m . T a k a r é k b e t é t i üzlettel foglalkozó pénzintézeteink a n á l u n k régen m e g h o n o s í t o t t betéti k ö n y vecskén kivül pénztári j e g y e k a l a p j á n is f o g a d n a k el betéteket, mely p é n z t á r i j e g y e k t u l a j d o n k é p e n i rendeltetése a z volt, h o g y ezek egyszersmind kézről-kézre v á n d o r o l v a , fizetési helyettesitőként is szolgáljanak. Megnehezitetté a z o n b a n ezen szereplésüket az a k ö r ü l m é n y , h o g y a pénztári jegyek nem képviselik a z o n kerek összeget, a melyről szólanak, h a n e m n a p r ó l - n a p r a a z általuk képviselt betét u t á n j á r ó k a m a t ö s s z e g g e l s z a p o r o d ó értéket rejtenek m a g u k b a n . Ez által ezen pénztári jegyeknek kézről-kézre való t o v á b b a d á s a m a g a u t á n v o n j a a z t is, h o g y minden u j a b b á t r u h á z á s n á l a p é n z t á r i j e g y e n f ü g g ő k a m a t o k k i s z á m í t á s a és elszámolása válik s z ü k s é g e s s é , mi a vele j á r ó f á r a d s á g t ó l eltekintve, még a z o n kényelmetlenséggel j á r , h o g y a z átr u h á z o t t p é n z t á r i j e g y nem kerek összeget képvisel. E z e n nehézségeken segit a m a g y a r ipar és kereskedelmi b a n k által kibocsátott u j r e n d s z e r ü p é n z t á r i j e g y , mely első s o r b a n a z által k ü l ö n b ö z i k a z eddig s z o k á s b a n volt p é n z t á r i jegyektől, h o g y a t u l a j d o n o s a tőkét a kamatoktól elkülönítve k a p h a t j a , m i u t á n a k a m a t o k egy külön k a m a t s z e l v é n y a l a p j á n fizettetnek ki. A tőkeszelvények a k a m a t s z e l v é n y től elkülönítve közvetlen fizetésekre h a s z n á l h a t ó k sok s z á z r a menő intézetnél és kereskedő cégnél, melyeknek jegyzékét a m a g y a r ipar és kereskedelmi b a n k időről-időre k ö z z é teszi. Az ilyen tőkeszelvénynyel eszközlendő fizetés teljesítésnél semmiféle k a m a t e l s z á m o l á s s a l egyik félnek sincs dolga. M i u t á n ezen tőkeszelvényeknek fizetéseknél való elfogadása a z illető elfogadó c z é g r e n é z v e sokféle előnynyel j á r , remélhető, h o g y a kör, melyben ezen p é n z t á r i jegyekkel fizetések teljesíthetők lesznek, m i n d i n k á b b szélesbedni fog, mi által p é n z f o r g a l m u n k igen becses fizetési helyettesitőt n y e r e n d . Az ily p é n z t á r i jegyek a l a p j á n elhelyezett betétek ép u g y mint m á s t a k a r é k b e t é t 4 s z á z a lékkal k a m a t o z n a k és a t ő k e k a m a t - a d ó t a b a n k m a g a viseli.

132 ö s s z e s gazdasági gépek

G Ő Z C S É P L Ő K. Szigorúan a magyar gazdasági viszonyokhoz alkalmazott saját gyártmányok. Az ö s s z e s gazdasági gépeket tartalmazó árjegyzékkel, szakbavágó felvilágosítással é s tanácscsal, árak é s feltételek

Elbe. Újra meg kell Önt dicsérnünk. Fájdalom, nem értünk rá a nyesegetésre, különben meg is jelenhetett volna. A jövő hétig már idejét multa. Toledo. Ohio. Portóval együtt 13 frt, számitsa á t dollárokra. Üdvözlet! Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: KISS JÓZSEF. Főmunkatárs : KÓBOR TAMÁS.

közlésével szivesen és díjmentesen szolgál az

ELSŐ MAGYAR

Gazdasági Gépgyár

Részvénytárs.

Gyártelep : B u d a p e s t , Kiilsö v á c z i - u t 7.

Henneberg-selyem csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér és szineseket 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint sima, csikós, koczkázott, mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 mintázatban) stb. postabér é s vámmentesen a h á z h o z szállítva é s mintákat postafordultával k ü l d : H e n n e b e r g G . (cs. k. udvari szállító) s e l y e m g y á r a Z ü r i c h o e n . Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek, t

KÉPTALÁNYOK. I.

Hideg lábak ellen ismételve dicsérni hallottuk a Pain-Expeller elnevezés alatt általánosan ismert Tinct Caps. cornp. val való bedörzsöléseket; már az első bedörzsölés után kellemes melegség áll be. Meghűlések ellen, melyeket nevezetesen oly időben mikor járványok pusztítanak, nem szabad elhanyagolni, ezek ellen, biztos és gyors hatásuaknak bizonyultak a Pain-Expellerrel való bedörzsölések. Épen igy fájdalomcsillapító hatásúak csúznál és köszvénynél. A Pain-Expeller, melyről itten szólunk, a »Horgony« védjegygyei el van látva, a miért is ezen bedörzsölés bevásárlása alkalmával a »Horgony« védjegyre ügyelendő és másféle üveg visszautasítandó. Ára igen olcsó, 40 kr, 70 kr, vagy 1 frt 20 kr. üvegenként. A Tinct. Caps. comp. mindig mint Horgony-Pain-Expeller kérendő és skatulyák »Horgony« nélkül, mint nem valódiak visszautasitandók. ®s P ' a n ' n ó k a t vásároljunk ott, ahol minden tekintetben megnyugtató garancziát kapunk. Mint ilyen bevásárlási forrást leginkább ajánlhatjuk Keresztély Sándor (KLINGER) minta-zongoratermeit Budapesten, Váczi-körut 21. sz. (Ipar-udvar.)

7 ( 411 ( T C i V í í I f A t A 7. számban közölt képrejtvény megfejtése :

Tiszteljétek a közkatonákat. Helyesen fejtették meg : Bárány Etel, Altman Bertalan, Füidmár Minka, Spltz Jenny, Ungar Ilona és Blanka, Weinberger Hedvig, Komáromy Gizike, Reviczky Éva, Illgnerné Szigethy Margit, Reményi Emma, Hoch Janka, Gutmann Blanka és Irma

H E T I POSTA. Ilona. Hiszen Nagysádnak még rosszabb a nőkről való véleménye, mint az enyém. A férfiakat illetőleg megegyezünk. Én sem tudom elképzelni, hogy egy férfi tisztán baráti szándékkal közeledjék egy asszonyhoz. De viszont igenis el, hogy egy asszony okossága és ereje meg tudja vonni ennek a közeledésnek a határait, anélkül, hogy azt a férfit, akivel egyébként rokonszenvez s akinek a társaságát szereti, elidegenítse magától. S az ilyen férfi, anélkül, hogy remélne, tovább is megmarad társaságnak, visszhangnak, anyagi s ahogy nagysád mondja, érzéki érdek nélkül is mindannak, ami a barátság gyűjtőfogalmában foglaltatik Tehát nem fenntartott, hanem félbemaradt szerelem. Azt pedig ne vegye rossz néven, hogy a férfiak nem törik magukat rút asszonyok után, ha mégoly elmések is. A nőiességnek nem az elmésség a fővonása, hanem a bájosság s a kedvesseg, éppúgy, mint a férfiasságé nem a báj, hanem az erő s az elmésség. S a férfinak éppúgy nem veszem rossz néven, ha nem keresi az elmés, de rút asszony barátságát, mint ahogy természetes, ha egy asszony nem rokonszenvez egy szép, de buta és pipogya férfiúval. Ez a világ rendje, amiben meg kell nyugodni. S Nagysád ezt a megnyugvást ugyannyi bájjal és szeretetreméltósággal fogja megcselekedni, amennyivel a polémiáját megírta. Szeged. i. Okos és szép levelét köszönjük. Minden ugy van jól, ahogy van. Losoncz-Apátfalva. Járassa kegyed azt a napilapot, mely az Ön ízlésének felel meg legjobban, nem a miénknek. Minden napilapnak meg van a maga egy-két star-ja, akikért a lapot járatni érdemes. A többi közömbös. Üdvözlet! Satyr. Konczedáljuk, hogy A Hé/ben mindenki álnév alatt ir, de az mind valaki.

GRÓF KEGLEVICH ISTVÁN-FÉLE COGNAC MINDENÜTT

KAPHATÓ.

Szloboda György

UPÍ- é s n ő i c z i p é s z . Budapest, bolthelyiség Baross-utcza 20. sz. CSJüTicli?: " © i o l a - u í c z a 4 2 . s z á m . Alapíttatott 1882-ben.

K o r c s o l y á z ó czipők Urak reszere a legjobb anyagból és a legújabb divat szerint csak 6 frt. Hölgyek részére h e g y m á s z ó fűzött czipő legjobb minőségű 6 frt.

Nagy választék gyermek-czipőkben. Jó munkáért

kezeskedem.

Vidéki megrendelések gyorsan eszközölletnek.

Budapest, 1895. Nyomatott az » A t h e n a e u m « irodalmi és nyomdai r. társulat betűivel.

ÓVA INTEOTK A ŐSEGÜNKKEL VALÓ VISSZAÉLÉSEK ELÖL

IV. K I S

HIP UJCZA

9

SZ.

aVadasz k u r i szálloda mellett

W TELEFON NI 1014.

KÉSZÍT FÉRFIRUHÁKAT MÉRTÉK SZERINT-

. KÖZEGEINK KÖZJEGYZŐI MEGHATALMAZÁSSAL BÍRNAK , .

!!• « • ! • — • H —

I

1 • I IM I I

Legczélszerübb, legtartósabb, legolcsóbb az

IT

Bekötési táblák

T^P L O , M O K >tantermek, folyosok, jardak, kocsiutak, hidak, vágóhidak, istállók, magtárak, műhelyek, kapualjak, udvarok, terraszok, játszóhelyek, stb., a s z f a l t t a l b u r k o l á s á t , nemkülönben

n e d v e s l a k á s o k g y ö k e r e s szárazzátételét jótállás mellett legolcsóbban elvállalja

a magyar aszfalt részvény-társaság. Árjegyzék, k ö l t s é g v e t é s i n g y e n !

HÉT

A

aszfalt-burkolat.

X-ík k ö t e t é h e z

kap-

hatók 1 forint 30 kr. előleges

beküldése

mellett A HÉT kiadóhivatalában VII. ker., E r z s é b e t - k ö r ú t 6. sz.

Dr. Lengiel Fr.-féle

nyirfabalzsam kir. szab. Svédhonra.

Már m a g á b a n véve azon növényi nedv, amely a nyírfából kifolyik, ha a n n a k törzsét megf u r j u k , emberemlékezet óta mint a l e g k i t ű nőbb szépitöszer volt ismeretes, ha a z o n b a n ezen nedv a feltaláló u t a s í t á s a i szerint, balz s a m m á alakittatik át, csak a k k o r nyer úgyszólván csodálatos h a t á s t . H a e s t e m e g k e n j ü k v e l e az a r c z o t v a g y m á s b ő r r é s z e k e t , akkor másnap csaknem észrevehetetlen p i k k e l y e k v á l n a k le a b ő r r ő l , a m e l y ezáltal f e h é r r é és g y ö n g é d d é v á l i k . Ezen balzsam kisimítja az arczon a ránczokat és himlőhelyeket, ifjú arczszint, a bőrnek fehérséget, gyöngédséget és üdeséget kölcsönöz; a legrövidebb idő alatt eltavolitja a szcplőt, májfoltot, anyajegyeket, orrverességet, b ő r a t k á t s a bőr minden m á s egyéb t i s z t a t a l a n s á g a i t . Ára egy korsónak h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l e g y ü t t 1 forint 50 k r a j c z á r

Dr. Lengiel orvosi benzoe-szappana

a l e g a l k a l m a s a b b bőrápoló szappan, mely a bőrt gyengéddé és finommá teszi s h i v a t v a van a nyirbalzsam h a t á s á t előmozdítani. Á r a 60 k r . K a p h a t ó minden j o b b g y ó g y s z e r t á r b a n .

T. előfizetőinket kérjük,

hogy

lakásvál-

toztatásnál

tudassák

velünk

azt is,

hogy

Egyesült magyarhoni üveggyárak részv. társ.

Hirdetmény. A f. évi február 17-én tartott rendkívüli közgyűlés határozata folytán, a társulati alaptőke 5000 drb. 400 korona névértékű részvény kibocsátása által, 2.000000 koronával felemeltetik. Ezen u j részvényekre a részvényeseknek az elővételi jog biztosíttatik oly módon, hogy minden 4 régi részvény után a részvényes egy darab uj részvényt kap névértékben. Az elővételi jog gyakorolható f. év február 19-tól f. év márczius 5-ig bezárólag. A befizetések 3 részletben történnek a társulat főpénztáránál Budapest, VI. Nagymező-u. 8. és pedig: az elővételi jog gyakorlása alkalmával 1-ső részletként 100 frt és 2 frt 52 kr illeték és költségek czimén legkésőbb f. év márczius 5-ig. Második részletként 50 frt f. évi április 5-ig, és utolsó részletként 50 frt f. év május 5-ig, valamint az 1895. január 1-től folyó 5°/o-os szelvény-kamat, miután az uj-részvények az 1895. évi üzleti eredményben részesülnek.

Az igazgatóság.

eddig h o v a küldetett A HÉT.

Me g h ivó a Budapesti Bankegyesület Részvénytársaságnak 1895. évi február 28-án délelőtt 11 órakor saját helyiségeiben (Budapesten, V., Erzsébettér 19. szám, I. emelet) tartandó

Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógysz.

ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE.

Budapest, Király-utcza 12. sz.

Tárgyrend :

Nem a reklámnak, hanem a sok ezer ember általi személyes továbbajánlásnak, — a kik a

RIchteMúle

TM.

capsici comp. -/

(Horgony- Pain - Expellert) az utolsó 25 évben jó sikerrel használták, — köszenheti ezen igazán biztos hatású háziszer nagy elterjesztését és általános kedveltségét. Ki a Tinct. capsici comp.-t (Horgony-Pain-Expellert) köszvénynél, czúznál (tagszaggatásnál), keresztcsontfájásnál, fej- és fogfájásnál, csipfájdalomnál, fájdalomcsillapító bedörzsölésként alkalmazta, abból egy üveget mindig készletben fog tartani, hogy azt meghűléseknél is, mint levezető, elhárító szernek alkalmazhassa. Ezen rég jónak bizonyult háziszernek ára igen olcsó, tudniillik 40 kr., 70 kr. és 1 frt. 20 kr. üvegenként. — Kapható a p ^ ; gyógyszertárakban; B u d a p e s t e n Török József gyógyszerésznél. — Csak a „Horgony" védjegygyei ellátott üvegek elfogadandók.

1. Az igazgatóság jelentése. 2 A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Az 1894. évi mérleg megállapítása és a nyereség felosztása. 4. A visszalépett, valamint a mostani igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak a lefolyt üzletév tekintetében a felmentvény megadása. 5. Határozathozatal az üresedésbe jött egy igazgatósági állás betöltése iránt. J e g y z e t : Azon részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni kívánnak, tartoznak részvényeiket az alapszabályok 21. és 22. §.* értelmében, a hozzájuk tartozó szelvényekkel együtt, illetve ideiglenes részvényjegyeiket legkésőbben 8 nappal a közgyűlés előtt a hivatalos órákban a társulat pénztáránál (Erzsébet-tér 19. szám, I. emelet) letéteményezni. * A közgyűlésen mindegyik jelenlevő részvényest minden általa — a 20. §. követelményéhez képest — letett 10 részvény után egy-egy szavazat illeti meg. A szavazati jogot meghatalmazott utján is lehet gyakorolni. Meghatalmazottak, a törvényes képviselők kivételével, csak a szavazatképes részvényesek sorából választhatok. 22. §. A közgyűlés határozatképes, ha legalább 3000 részvény van képviselve, a társaságnak az alapszabályilag meghatározott időtartan előtt leendő felosztása, úgyszintén a részvénytőkének leszállítása vagy tiz millió forinton felüli emelése, más társasággal való egyesülés, az igazgatóság és a felügyelő-bizottság, vagy ezek tagjainak időelőtti előmozdítása fölötti érvényes határozathozatalra azonban szükséges, hogy a részvénytőke 3 U része képviselve legyen, s hogy a határozat "U rész többséggel hozassék. Ha valamely közgyűlésen a határozatképesség ezen feltételei hiányoznak, 14 nap alatt ujabb közgyűlés hívandó egybe, melyben azonban csakis az első, meg nem tarthatott közgyűlés napirendjének tárgyai

jjc-S

Magyar

A

j

Villamossági

Részvény társulat

t. cz. részvényesei 1895. évi márczius hó 10-én, d. e. 10 órakor, Budapesten, V. Külső váczi-ut 76. sz központi telepigazgatósági épületében megtartandó

I~ső rendes közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. Napirend:

«

I1*

ilTÍITIII

^ S r a f e

Hol keressük

*

1. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági évi jelentések beterjesztése. A mérleg megállapítása. Határozathozatal a tiszta nyereség mikénti felosztása iránt és a felmentvénynek az igazgatóság valamint a felügyelő bizottság részére való megadása. 2. Előterjesztés a részvénytőke felemelése iránt és ennek alapján határozat-hozatal az alapszabályok 7. §-ának megváltoztatása tárgyában. 3. Négy felügyelő bizottsági tagnak 3 évre való megválasztása a kereskedelemügyi törvény í94. §-a értelmében.

Az igazgatóság.

•

>

a

$

Az alapszabályok értelmében husz részvénynek birtoka egy szavazatra jogosit. Azon részvényesek, kik szavazati jogukat gyakorolni óhajtják, tartoznak részvényeiket legalább nyolez naypal a közgyűlés előtt elismervény ellenében letéteményezni. Ezen letéteményezés a társulat pénztáránál vagy a leszámítoló és pénzváltóbank részvénytársulatnál történhetik. A szavazati jog személyesen, vagy meghatalmazott által gyakorolható Meghatalmazás csakis részvényeseknek adható ; testületek, intézetek és kereskedelmi czégek, va'amint nők és kiskorúak a közgyűlésen jogi képviselőik által vehetnek részt, ha az utóbbiak ezenkívül nem is volnának részvényesek.

arcport?

•à

Kérjük a

Miiller J. L -

Magyar villamossági részvénytársulat.

féle

Blaha-Serail-Pouder-t.

f f r Háztartáshoz

Blaba Lnjaa (Splönyl báróné) möróaznónk kedrelt arczporát; mely ngy nappal, mint (jjel használra, minden arezpor között a legjobb; bíráló szakemberek állal megrlzagálra, regylleg liazlának óa teljesen ártalmatlannak találtatott. kiint pipereazer nélkülózlictlen, az arrzbórnek a legszebb fehér szint, üdeséget, szépséget és pírt kölcsönzi. E g y d o b o z 60 k r . , n a g y o b b I f r t .

Crème * * *

4

í-ső rendű porosz darab-, koezka- vagy diószén ólmozott zsákokban, költségmentesen a házhoz szállítva lerakással á 83 kr. nyílt fuvarban költségmentesen a házhoz szállítva lerakással á 78 kr.

Pompadour,

Buda bármely kerületébe szállítva 1 krral drágább. Légszeszgyári coaks a budapesti légszeszgyár eredeti árai mellett.

ez a z o n s z e r , m e l y l y e l a h i r e s P o m p a d o u r a s s z o n y c s o d á s s z é p s é g é t m e g ő r i z h e t t e a n é l k ü l , h o g y az e g é s z s é g é r e á r t a l m a s l e t t v o l n a . A »Crème P o m p a d o u r « az a r c z és k é z b e dörzsölésére használtatik reggel és este, a z u t á n »serailpouderrel« lesz behintve. ® 9 E g y t é g e l y 1 f r t 60 k r . Kapható a gyárosnál:

3 £ i ü l e r

Gutmann Testvérek kőszénbányáik

L .

Fiókmegrendelési i r o d á k .

Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza 2. sz. alatt. 0 9 » Utánzásoktól

óva tik.

-00

ügynöksége

IV. k e r ü l e t , F e r e n c z i e k b a z á r á b a n , VI. „ T c r é z - k ü r u t C. s z á m , VI. „ szénraktár a nyugoti pályaudvaron, Podmaniczky-ntc/a, VIII. „ J ó z s e f - k ö r ű t 44. száin.

Telefon

Nagy raktár rendkívül jó minőségű

fog-, haj-, r u h a k e f é k b e n é s f é s ű k b e n .

eladó

K ö z p o n t i i r o d a : V . , ker., Mdrleg-utcza 3. s z á m .

illatszer- és pipereszappan gyári raktára

3

vámmázs. 50 kgkint.

* *

GMEHLING HERMÁN Első m a g y a r

préselt és faragott

börnemiiek gyára.

VII., Damjanich-utcza 18. A b ö r p l a s z t i k a és p r é s e l t bőri p a r körébe vágó összes czikk úgymint zsöllyék, ebédlőszékek panneauk, vaggon- és kocsifelsze relések, czimerck, monogrammok kályhaellenzők, továbbá mindennemű kellékek nyergesek és kárpitosok számára raktáron és megrendelésre.

Ï M H

t

összeköttetés

637.

szám.

mmmámi

életbiztositó-társaság Londonban. M a g p a r o r s z á g i fiól?:

d u s z t r i a i fiól?:

Budapest, Ferencz József-tér 5 6., B é c s , Gisellastrasse 1. szám alatt, a társaság

a társaság

házában.

házában.

Frk 1 2 5 , 3 0 5 . 1 5 1 — A társaság vagyona 1 8 9 2 deczember 31-én 22,840.056 — Évi bevétel biztositások és kamatból 1 8 9 2 decz. 31-én Kifizetések biztosítási és járadéki szerződések s vissza271,905.620 — vásárlások stb. után a társaság fennállása óla ( 1 8 4 8 ) A legutóbbi tizennyolez havi üzleti idő alatt a társaságnál 125,732.050.— értékig nyújtattak be ajánlatok, mi által a társaság 1.853,916,605 — fennállása óta benyújtott ajánlatok összértéke értékre megy. — Prospektusokkal és díjtáblázatokkal, melyek alapján a társaság kötvényeket kiállít, továbbá ajánlatokkal, díjmentesen szolgálnak az osztr.magyar monarchia minden nagyobb városában az ügynök urak és a m a g y a r -

osztrák fiókok.

Nagyválasztéku készlet ó-német és egyéb stilü

ebédlőszékek és zsöllyékben. — — — T e l e f o n s z á m

2123.

A H É T előfizetési ára:

— — — 1

1

i n

r>_i.

K <W

" M o r f t r ^ r l Axrt-É» 9

fW

Irr