J ELENT ÉS A V ÉG R EHAJ T ÁS I S ZAK AS Z ZÁR ÁS ÁHO Z

Projekt azonosító száma: Jelentés sorszáma:

J ELENT ÉS

Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához

A

V ÉG R E HAJ T ÁS I S ZAK AS Z Z ÁR ÁS ÁHO Z

KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEK A PROJEKT EL ŐREHALADÁSI JELENTÉSHEZ

Projekt azonosító száma: EMIR azonosító szám: A jelentés készítésének dátuma: Jelentés sorszáma:

A/077 2.1.12005100013/1.0 2008. február 9.

A projekt megvalósításának kezdete és vége a végrehajtási szakaszban Gantt diagram alapján

2005.07.01

2007.12.31.

A PROJEKT ADATAI Fejlesztési Partnerség (FP) neve FP vezető szervezetének címe

„…akiket kezd elveszíteni az élet” Belvárosi Tanoda Alapítvány

Kapcsolattartó neve Címe Telefonszáma Fax száma Email címe

Győrik Edit 1093 Budapest Lónyai u. 58. 06 1 215 7256 06 1 215 7256 [email protected]



Valamennyi projekt köteles a Támogatási Szerződés alapján a projekt lezárásakor Zárójelentést benyújtani. A végrehajtási szakasz lezárásához ezúttal nem készült külön Zárójelentés formátum, hanem a megszokott Projekt Előrehaladási Jelentést (PEJ) szükséges a Fejlesztési Partnerségeknek kitölteniük annyi különbséggel, hogy a PEJ hez a „Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához” című dokumentumot is csatolni kell. Kérjük, hogy VALAMENNYI KÉRDÉSRE válaszoljon! Amennyiben a kérdés nem értelmezhető az adott projekt vonatkozásában, kérjük ezt kihúzással, vagy a „nem releváns” felirat szerepeltetésével jelezze. Kérjük rövid, tömör, de jól érthető válaszokat adjon. A jelentés kitöltésébe – a partnerség jegyében – a fejlesztési partnerség valamennyi tagját, illetve lehetőség és igény szerint a célcsoport tagjait is vonja be! Ha segítségre van szüksége, keresse meg az OFA ENPI felelős munkatársát. Kérjük, mielőtt megkezdi a válaszadást, a kitöltés megkönnyítése érdekében olvassa el VÉGIG a kérdőívet! A projekt zárásával kapcsolatos kérdéseket a következő fejezetek szerint tagoltuk: 1. A projekt szakmai tartalma és szakmai megvalósítása Célcsoportok Szakmai tevékenységek Kísérleti módszerek, eszközök A megvalósult fejlesztés bemutatása – eredmények és kudarcok A projekt szakmai eredményei, termékei 2. A projekt megvalósulása az EQUALalapelvek és a horizontális szempontok érvényesítése szempontjából Innováció – tervek és megvalósítás Tematikus megközelítés Partnerség Részvétel Nemzetközi együttműködés Tapasztalatátadás a projekt szintjén – szakmai együttműködés, disszemináció (pl. TIF) Nők és férfiak esélyegyenlősége Környezeti fenntarthatóság 3. A projekt technikai végrehajtása A projektmenedzsment munkája Együttműködés a gyakorlatban partnerségen belül és azon kívül

2



Kommunikáció 4. A projekt pénzügyi végrehajtása Tervezés és megvalósítás Belső tényezők Külső tényezők 5. Számszerűsíthető eredmények

3



ÖSSZEGZÉS Kérjük, foglalja össze a projekt szakmai tartalmát, röviden ismertesse a kialakított és sikeresen bevezetett és tesztelt újszerű módszereket, eszközöket, innovatív szakmai fejlesztéseket és ismertesse a projekt eredményeit. Térjen ki arra, hogy a projekt megvalósítására kialakított fejlesztési partnerséget, az együttműködést a jövőben fent kívánjáke tartani és a projekt eredményeként kialakított új módszereket hogyan tervezik a továbbiakban hasznosítani illetve továbbfejleszteni! (max. 3 oldal) A projekt célja a szenvedélybetegek és a középfokú oktatásból lemorzsolódott fiatalok gondozásiképzési rendszerének különböző szolgáltatási szintjein dolgozó 5 szervezet intézményi és módszertani összefogásán alapuló szakmai ellátási hálózati modell tevékenység kialakítása volt, melynek révén a személy egyedi igényeihez alkalmazkodó, hosszú távú, ellátási módszerekben és információkban gazdag támogatási formát valósítunk meg. A Fejlesztési Partnerségbe szerveződő 5 szervezet Belvárosi Tanoda Alapítvány, Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért, Leo Amici 2002 Addiktológiai Alapítvány, Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány valamint a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola – e projekt keretein belül azért dolgozott együtt, hogy a szenvedélybetegségekkel küszködők számára egy olyan ellátási láncot biztosítson Magyarországon, mely sokszínű tevékenységével „lefedi” a segítséget kérők sokrétű gondjait, és hathatós válaszokat ad a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos, s ahhoz társuló változatos emberi problémákra. A projektben együtt dolgozó segítő intézmények szolgáltatásai nagyon sokfélék voltak: egyéni és csoportos szociális és egészségügyi ellátási formákat, bentlakásos terápiás programot, oktatási és képzési tevékenységeket foglalt magába. Alapkoncepciónk az volt, hogy a különböző intézmények, sokrétű szolgáltatási formáit nem hagyjuk önmagukban működni, hanem összekapcsoljuk, és a kapcsolódási pontok megvalósítása révén az ellátás egy új, minőségileg hatékonyabb szintjét hozzuk létre, mely új szinten jóval több segítségre szorulót érünk el együtt, és a minket elérőket jobban meg tudjuk tartani, valamint problémáikra adekvátabb segítségnyújtást tudunk adni annál, mintha ez az öt szervezet egymás mellett, összehangolt munka nélkül dolgozna. A együttműködési és kapcsolódási pontok megtalálásában és működtetésében nagy szerepe volt a többnyire havonta összeülő szervezetek közötti csoportos esetmegbeszélőknek, ahol az egymáshoz küldött és közösen ellátott, gondozott kliensekről folyamatosan kicseréltük tapasztalatainkat, gondolatainkat, véleményünket. Kikísérletezett ellátási hálózatunk a kialakult együttműködést fennt kívánja tartani. Terveink és szándékaink szerint a szervezetek közötti közös esetmegbeszélő team üléseket, valamint a kliensek egymáshoz irányítását a projekt lezárása után is tovább működtetjük. A hálózaton belül az egyes szervezetek között kialakult egyegy különkülön sajátos együttműködési gyakorlat, melyben tartalom és intenzitásbeli különbözőségek vannak, az egyes szervezetek ill. ellátási módok profiljának megfelelően: 4


·

·

·

·


A BTAGMegálló Oktatási Programot, a két szervezet közötti átjárhatóságot, a megállós segítők jelenlétét a BTAG stábjain és BTAG felvételi beszélgetésein, a közös diákdiák programokat (foci, tanulmányi kirándulások, rendezvények (Megálló Est, Lipótnap)) a jövőben is fent kivánjuk tartani. A Kék Ponttal kialakult intenzív munkakapcsolatot, az intézmények közötti átjárhatóságot, az együttműködést újabb projektekben, a Kék Pont kutatásainak támogatását fent kívánjuk tartani. A Leo Amici Alapítvánnyal folytatnánk a rendszeres szakmai konzultációt, tovább működtetjük a várakozó programot, klienskliens programokat, közös rendezvényeket, valamint várjuk az oda be, onnan kikerülő függőket a Megálló programjain. A BTAG munkája lehetőséget ad egyrészt arra, hogy a szenvedélybeteg fiatalok terápiájuk mellett párhuzamosan, illetve annak lezárultával gimnáziumi képzésben vegyenek részt, érettségit szerezve nagyobb eséllyel kerüljenek vissza a munkaerőpiacra, másrészt azok a középiskolából kimaradt kallódó, deviáns fiatalok, akik kábítószer problémával küzdenek a hálózat segítségével megtalálják a megfelelő terápiás lehetőséget.

Intézményeink együttesen multidiszciplináris stábot és ellátási rendszert tudnak megvalósítani. Az emberi értékek terén az emberi méltóságot tiszteletben tartó segítés etikája volt és marad a vezető szempont. A szervezetek közösen osztott szakmai koncepciót és etikát követnek. A szervezetek közötti hatótényezők közt ugyanakkor kiemelt fontossága volt az egymásnak nyújtott, visszajelzéseknek. A szakmai visszajelzések adásának, a közösen átélt tapasztalatok megfogalmazásának, s a közös, szervezetek közti nyelvhasználat kialakításának fő fóruma a biztonságos érzelmi légkörben folyó szakmai csoportmunka. E csoportmunka gyakori tárgykörei közé tartozott a drogfogyasztók jellegzetes önsajnáló, manipulativ, másokat hibáztató, projektáló és tagadó magatartása. A további gyakori tárgykörök közé tartozott a kontrolláló magatartás feladásának kérdése, az önbecsülés, a bűntudat, az érzelmek és indulatok, a szabályok és szerepek, az alázat, az erkölcsi leltárkészítés, a megbocsátás, a jóvátétel, az áldozatvállalás, az új magatartások kipróbálása és a nemet mondás témája. Összességében elmondhatjuk, hogy a drogozás szürreális és a drogozás közti szünetek szubreális világából érkező páciensek számára a lehetőségünkre álló keretek közti munka során a projektben együtt dolgozó szervezetek közös munkája révén egyfajta „többlet valóságot” és „újra felnövést” biztosítva segítettük a célcsoportjaink visszatérését a mindennapi élet konszenzuális realitásába. Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy összefogásban, hálózatban sikerült felkeltenünk a páciensekben azt a reményt, hogy vannak bennük tartalékok, rendelkeznek erővel ahhoz, hogy soksok kis lépést megtéve végül nagy dolgokra, a talpra álláshoz elengedhetetlen belső, lelki fordulat megtételére is képessé váljanak. Innovatív szakmai fejlesztéseinket, kikísérletezett és bevezetett eljárásainkat kutatásokkal is alátámasztva az alábbi záróösszegző tanulmányokban foglaltuk össze, melyek e beszámoló mellékleteit képezik:

5


· · · · · · ·


Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok személyközpontú oktatása, érettségire felkészítése Szenvedélybeteg fiatalok speciális oktatási programja Nappali közösségi terápiás program tapasztalatai, eredményei Félutas Lakás Program A szakmai ellátási hálózat modell révén megvalósuló szervezetközi terápiás program működésének, eredményeinek bemutatása A komplex nappali terápiás és közösségi szolgáltatásrendszer értékelési modelljének bemutatása Fókuszcsoportos vizsgálat az EQUAL A/077es program partnerintézményeinél

Azt látjuk, hogy a mai világban mindennapos gyakorlat az összehasonlítgatás és nem csupán pl. csak a mosóporreklámokban. Ez a széles körben elterjedt eljárás meglehetősen romboló jellegű. Politikai és társadalomfilozófiák egész sora épül az irigységre, a kapzsiságra és a rosszhiszeműségre. Úgy véljük, hogy a céllal, pontos és erős szervezeti küldetéstudattal rendelkező szervezetek szinte egyedi kivételt jelentenek abban a vonatkozásban, hogy a közös munka iránt viselt felelősségre összpontosítanak a helyett a látásmód helyett, amely szerint a drogügyben a „kormánynak (vagy valaki másnak) tennie kéne már valamit”. A mi programunk pont és ugyanakkor éppen a miatt a spirituális paradoxon miatt, mely szerint „valaki csak azt őrizheti meg, amit továbbad”, nem a széthúzást, hanem kifejezetten a társadalmi összetartozást erősítő filozófia alapján dolgozott és dolgozhatna is tovább a civil területen célcsoportunkért. Most a drogfüggők, a marginalizálódott fiatalok voltak a program célemberei. A lezajlott közös munkaprogramunk akár életfilozófiaként is tekinthető, mintsem csupán a függőségek kezelésére szolgáló eljárásnak. Befogadó természetűek a közös munkamódszereink, a közös programjaink, mert a teljes program és az abban részt vett egyes szervezetek mások elfogadására tanítanak, függetlenül attól, hogy kezelési filozófiáinkban, gyakorlatukban miben hiszünk, hogyan dolgozunk. És mint ilyen, túllép a vallási, politikai vagy terápiás módszerek megosztottságán, és ahelyett, hogy az elutasítást erősítenénk és ezzel további károkat okozhatnánk társadalmunkban, az elfogadás és a gyógyítás erejévé váltunk, válhatunk ezentúl is. Hasonló, közös programokban célszerű gondolkodnunk. Nem találkoznak Magyarországon a szervezetek egymással. Mi találkozzunk! Találkozni szándékozunk a pályázat teljes befejezését követően is, hogy megoszthassuk tapasztalatainkat, reményeinket egymással, hogy ne szigetelődjünk el egymástól.

6



1. A PROJEKT SZAKMAI TARTALMA ÉS SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA ·

1.1. ·

Célcsoportok

1.1.1. Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot a projekt elsődleges és másodlagos célcsoportjaira, valamint szakmai megvalósítóira vonatkozó adatokkal. Kérjük, nőférfi bontásban adja meg a tervezett (a Támogatási szerződés 1./b melléklet „A” táblában rögzített) és a kimeneti (a projekt végén, a szakmai tevékenységek lezárását követően elért) létszámadatokat. Célcsoport megnevezése

Tervezett (T) és kimeneti (K) létszám Nő (fő) Férfi (fő) Összesen

A támogatási szerződésben T K T K rögzített megnevezés Elsődleges (munkaerőpiaci) célcsoportok felsorolása 1. 2. 3. 1.

1. 2.

T

Szenvedélybetegek 305 206 697 711 Gyógyult szenvedélybetegek 50 96 150 213 Az iskolarendszerből 100 94 80 103 lemorzsolódott fiatalok Másodlagos célcsoportok felsorolása (amennyiben releváns) Családtagokszenvedélybetegek 240 205 135 97 hozzátartozói Megvalósítók (szakértők) Szociális munkás 1 1 1 1

K

1002 200

917 309

180

197

375

302

2

2

1

4

1

4

1

1

1

1

4.

Szociális asszisztens Addiktológus, pszichiáter szakorvos Csoportvezető

1

1

1

1

5.

Kutató

1

1

2

3

3

4

6

Munkaterapeuta

1

1

1

1

7

Félutas program felelős

2

2

2

2

8

Segítő

2

4

5

9

7

13

9

Szakmai vezető

3

3

3

3

10

Tanár

6

7

3

5

9

12

11

Művészetterapeuta

1

2

1

4

2

6

12

Ügyeletes

1

2

5

2

6

13

Nyelvtanár

1

1

1

1

14

Segítő tanár

1

2

1

2

15

Reszocializációs munkatárs Oktatási program vezető, egyéni fejlesztő Kommunikációs és PR felelős

1

1

2

2

3

3

1

1

1

1

2

1

1

1

1

18. Asszisztens 19. Szaktanácsadó

1

1

1

1

1

1

1

1

20. Programszervező 21. Pedagógiai szaktanácsadó

1

1

1

1

1

1

1

1

3.

16 17

7



22. Program szakmai dokumentátor 23. Oktató

1

1

1

1

1

3

2

1

3

4

24. Szakképző tanár

1

1

1

1

2

2

·

Elsődleges célcsoport

1.1.2. Kérjük, amennyiben eltérés tapasztalható a tervezett és kimeneti létszám közt, akkor indokolja, mi volt az eltérések oka a projekt elsődleges célcsoportjai esetében! (max. ½ oldal a további kérdéseknél) Az elérhető szenvedélybetegek esetében projectünk tervezésekor becsléssel tudtuk csak meghatározni az elérendő célcsoport számát. Nehezen tervezhető a szenvedélybetegek elérési száma különösen 3 évre előre. A projectben résztvevő szervezetek közül, valójában csak a Tanoda tud viszonylag pontosan tervezni, hiszen ott a létszám a program jellege miatt limitált. Így is több diákot sikerült bevonni a tervezettnél. A terápiás helyeken, főleg a Megálló Csoport esetében gyakorlatilag tervezhetetlen a létszám, hiszen ez nyitott, önkéntes alapon igénybe vehető szolgáltatás, ráadásul az önkéntesség alapvető meghatározója ennek a tipusú szolgáltatásnak, számtalan tényező befolyásolja, hogy hányan veszik igénybe a szolgáltatást. Az érdeklődés nagy, azonban sokan csak megfordulnak ezeken a helyeken, gyakorta külső tényezők hatására, inkább kényszerből jelennek meg, majd, amikor a munka komolyra fordulna eltűnnek. 1.1.3. Amennyiben az eltérést lemorzsolódás okozta, kérjük, hogy ismertesse mit tettek a lemorzsolódás megakadályozása, mérséklése érdekében? Kérjük, ismertesse a lemorzsolódás okait, külső és belső tényezőit. Kérjük, a célcsoporthoz tartozó személyek életében bekövetkezett pozitív változásokat is jelenítsék meg. (pl. elhelyezkedés nyílt munkaerőpiacon) Kérjük, ismertesse továbbá, hogy a lemorzsolódott létszámot miképp pótolták. A kérdés nem releváns, az eltéréseket nem lemorzsolódás okozta. 1.1.4. Amennyiben a célcsoport összetétele változott, mi volt a változás oka? Kérjük, válaszában térjen ki az egyes célcsoportok létszámának átrendeződésére és a nemek közti megoszlásban mért eltérésekre is. A célcsoport összetétele a probléma szempontjából nem, a nemek megoszlásának arányában változott. Az Equal programban ellátott klienseink nagyrészt a 16 – 30 éves korosztályból kerültek ki. Ez az az átlagos életkor a hazai és nemzetközi kutatások szerint is, amikor a fiatal felnőttek leginkább kipróbálják és használják alakalmilag vagy rendszeresen az illegális szereket. E kutatások azonban arra is rámutatnak, hogy ebben az életkorban a férfiak jóval nagyobb arányban élnek vissza illegális drogokkal, mint nő kortársaik. A Equalkliensforgalmi mutatóiban látható eltérés az ellátott nők és férfiak számának viszonylatában ezt a tendenciát híven tükrözik.

8



1.1.5. Befolyásoltae az elsődleges célcsoport létszámának, összetételének változása illetve az egyes célcsoportok létszámának átrendeződése a projekt szakmai tevékenységeinek végrehajtását? Amennyiben igen, hogyan? A kérdés nem releváns, nem beolyásolta. ·

Másodlagos célcsoport

1.1.6. Kérjük, amennyiben eltérés tapasztalható a tervezett és kimeneti létszám közt, akkor indokolja, mi volt az eltérések oka a projekt másodlagos célcsoportjai esetében! A családtagok, hozzátartozók elérési létszámát szintén becsléssel tudtuk csak meghatározni. A velük való munkát is elsősorban csoportban terveztük, ennek megfelelően rendszeresen megszerveztük és megtartottuk a tervezett csoportokat. Már a projekt elején láttuk, hogy a szülőkkel, hozzátartozókkal való munkában sokkal inkább van igény az egyéni beszélgetésekre, gyakran telefonon kértek információt segítséget. 1.1.7. Befolyásoltae a másodlagos célcsoport létszámának változása a projekt szakmai tevékenységeinek végrehajtását? Amennyiben igen, hogyan? Nem befolyásolta. ·

Szakmai megvalósítók

1.1.8. Kérj ük, amennyiben eltérés tapasztalható a tervezett és kimeneti létszám közt, akkor indokolj a, mi volt az eltérések oka a proj ekt szakmai megvalósítói esetében! Szociális asszisztens: A Kék Pont szervezetnél a végrehajtási szakasz teljes időszakára 1 főállású szociális asszisztens munkatársat tervezetünk. A főállású szociális asszisztens 2005. július 1én el is kezdett dolgozni az „Equal” programban. 2007. február 1től azonban szükségessé vált még 1 fő félállású munkatárs beállítása is a szociális asszisztensi munkakörbe. A beállítás indoka az volt, hogy az előre tervezetthez képest jóval nagyobb kliens számmal dolgoztunk, jóval több embert láttunk el, így megnövekedtek a kliensek ellátásához kapcsolódó adminisztrációs tevékenységek. Másrészt jelentősen megnövekedtek a Kék Pont munkatársai által vállalt kutatási adminisztrációs feladatok – elsősorban a felvett fókuszcsoportos és egyéni interjúk hanganyagának begépelését és szövegének megszerkesztését értjük ez alatt. A további eltérés a személyek cserélődésével magyarázható, a 40 órás állást a projekt ideje alatt 3 fő töltötte be. Segítő: az eltérések nem a statuszok bővítését hanem a személyek cserélődését jelentik Művészetterapeuta: a művészetterapeuták számát 1 fővel növelte a Megálló Csoport, 1 ügyeletesi feladatkört helyettesítve evvel, mert az ügyeleti teendők a projekt előrehaladtával csökkentek, miközben a művészetterápiás feladatok növekedtek a csoportok bővülésével, a többi esetben a státuszon belüli személycseréket követik az adatok Ügyeletes: az adatok a statuszonkon belüli személycseréket jelzik

9



Segítő tanár, oktatási programvezető, oktatók¨esetében az adatok a statuszon belüli személycseréket jelzik

1.1.9. Befolyásoltae a mindez a proj ekt szakmai tevékenységeinek végrehaj tását? Amennyiben igen, hogyan? A szociális asszisztens beállítása a Kék Pont esetében pozitív módon hatott a projekt szakmai tevékenységének végrehajtására. Egyrészt sikerült rendben és időben megvalósítani a kliensellátással kapcsolatos sokrétű adminisztrációs feladatokat, így az adminisztráció nem ment a kliensellátás színvonalának rovására. Másrészt időben elkészültek és rendelkezésre álltak a kutatói tevékenység alapját képező interjú szövegek, így a kutatási tevékenységet: szöveg és tartalomelemzést, ágencia vizsgálatot időben sikerült elvégezni és az eredmények bemutatását tartalmazó kutatói tanulmányt elkészíteni. A Megálló Alapítványnál a személycserék természetesen befolyásolták, megnehezítették a végrehajtást. Ezek a változások nehéz adminisztrációs terhelést jelentettek, bizonytalanság volt érezhető a stábban, a tervezett programot olyanoknak kellett végrehajtani, akik a tervezési folyamatban nem vettek részt, minden új munkatársat be kellett tanítanunk, ami sok energiát vitt el. Pozitívum, hogy ezek a nehézségek a „szolgáltatásainkat”, a célcsoportot kevésbé terhelték, mint amire számítottunk. Rutinunk lett a nehéz helyzetek megoldásában, a komoly konfliktusok kezelésében.

·

1.2. ·

Szakmai tevékenységek

1.2.1. Kérjük, ismertesse a projekt megvalósításának előrehaladását; a Gantt diagrammban tervezett mérföldköveit mikor és milyen minőségben érte el (a táblázatba igény szerint sorok beszúrhatók). Ismertesse, hogy az egyes mérföldkövek milyen mértékben valósultak meg. Gantttáblázat szerinti tevékenységek / mérföldkövek megnevezése 1. Ügyelet a célcsoport fogadására

Dátum tervezett megvalósult folyamatos

Megvalósult állapot

folyamatos

2. Nyitott rehabilitációs és közösségi ház működtetése

folyamatos

folyamatos

3. Egyéni gondozás

folyamatos

folymatos

10

4 szervezet végzett ügyeleti tevékenységet folyamatosan a projekt ideje alatt, melyben megtörtént a jelentkezők adatainak rögzítése, állapotuk helyzetük felmérése. A Megálló Csoport folyamatosan nyitvatartotta közösségi terét, melyben különféle önsegítő csoportok, programok kaptak helyet. 4 szervezet végezte folyamatosan a kliensek, tanulók egyéni esetkezelését.



4. Csoportterápiás gondozás

folyamatos

folyamatos

5. Művészetterápiás foglalkozások

folyamatos

folyamatos

6. Munkaterápia

folyamatos

folyamatos

7. Hozzátartozók csoportja

folyamatos

folyamatos

8. Egyéni hozzátartozói konzultáció és terápia 9. Családi prevenciós tréning, gyűlések

Negyedévente 1 alkalom Félévente 1 alkalom

folyamatos Félévente 1 alkalom

10. Szenvedélybetegek speciális középfokú oktatási programja 11. Személyközpontú középfokú oktatási program

folyamatos

folyamatos

2005 szeptember 2006 július 2006 szeptember 2007 július 2007 szeptember december 2005 szeptember 2006 július 2006 szeptember 2007 július 2007 szeptember december 2006 április májusjúnius, 2007 áorilis, május, június 2006 február, május, augusztus, október, 2007 január, április, október 2006 január, március, június, július, augusztus,

2005 szeptember 2006 július 2006 szeptember 2007 július 2007 szeptember december 2005 szeptember 2006 július 2006 szeptember 2007 július 2007 szeptember december 2006 június 2007 december

12. Kísérleti szakképzés

13. Intenzív idegennyelvi tréningek

14. Pályaorientációs előadások

15. Tanulmányi kirándulások

3 szervezet végzett heti (23 alkalom/csoport) rendszerességgel különféle csoportterápiás gondozási tevékenységeket. 2 szervezet heti (23 alkalom/csoport) rendszerességgel a következő művészetterápiás foglalkozásokat végezte: színház, zene terápiák, alkotó kör, foto, film foglalkozások A benntlakásos intézetben a terápia része volt a projekt teljes ideje alatt 2 szervezet valósította meg havi rendszereséggel Személyes konzultációk és telefonos tanácsadás történt. A bentlakásos intézet szervezésében a terápiában lévő kliensek hozzátartozói vettek részt ezeken a gyűléseken. 58 érintett kapcsolódott be az oktatási programba. A középiskolából kimaradt diákok személyre szabott tanulási program alapján vettek részt a középfokú képzésben, egy részük sikeres érettségi vizsgát tett.

A diákok érettségi utáni szakképzésben vettek részt, egy részük megszerezte a közművelődési szakember szakképesítést.

Az intenzív angol tréningek stabil csoportoknak nyújtottak fejlődési és gyakorlási lehetőséget.

2006 november

Pályaorientációs tréningem mind a tréner, mind a tréner munkáját segítő pszichológus intenzíven együttműködött a stábbal, klienseinknek igazán hasznos tudással szolgáltak.

2006 január, március, június, július, augusztus,

A csoportos tanulmányi kirándulások az oktatási programban maradást segítették elő, a sokszor unalmas, száraz

11


16. Egyéni felzárkóztatás

Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához november, november, december december 2007 2007 februusár, februusár, március, március, május, június, május, június, július, július, augusztus augusztus Folyamatos folyamatos

17. Rehabilitált szenvedélybetegek munkaerőpiacon való megjelenését elősegítő képzés

Folyamatos

folyamatos

18. Félutas lakás program

2006 januártól folyamatos

folyamatos

19. Gyógyult szenvedélybetegek foglalkoztatása segítőként 20. Józanság megtartó csoportok

Folyamatos

folyamatos

folyamatos

folyamatos

21. Segítők önsegítő műhelye

folyamatos

folyamatos

22. Szupervíziós stáb

folyamatos

folyamatos

23. Szakmai ellátási hálózat modell létrehozása, működtetése 24. Szervezetközi terápiás program működtetése

folyamatos

folyamatos

folyamatos

folyamatos

25. Kísérleti tevékenységek tanulságainak összegzése tanulmányokban

2006 január 2007 december

2008 január

12

tananyagot igen színes programmá változtatták.

A rászoruló diákok egyéni felzárkóztatás segítségével behozták lemaradásukat, fejlődtek tanulási képességeik, ami megkönnyítette az érettségi vizsga letételét. Személyre szabott egyéni képzés valósult meg, melynek révén a résztvevők bejelentett, állandó munkát találtak, vagy önfoglalkoztatóvá váltak, átképzést, tanfolyamot vagy iskolai tanulmányokat kezdtek meg, valamint a munkalehetőségekről a jövőben használható információkat kaptak. 2 félutas lakás (Pécs, Budapest) működésének kikísérletezése és megvalósítása történt meg. Összesen 22 fő (a fluktuációt is beleszámolva) foglalkoztatása valósult meg a projektben. 2 szervezet működtetett olyan önsegítő csoportot, ahol józanodó szenvedélybetegek oszthatták meg egymással problémáikat. A gyógyult szenvedélybeteg segítők probléma megbeszélő fóruma különböző formákban működött a projekt alatt. Elsősorban a gyógyult szenvedélybeteg segítők támogatását szolgálta. Közös esetmegbeszélő csoport alakult és működött folyamatosan, a hálózat működési módja kialakult. A szervezetek folyamatosan küldték egymáshoz klienseiket, a Várakozó a nappali és bentlakásos programok speciális együttműködése volt. A alábbi 6 db. Tanulmány készült el: 1.Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok személyközpontú oktatása, érettségire felkészítése; 2. Félutas lakás program; 3. Szenvedélybeteg fiatalok speciális oktatási programja; 4. Nappali közösségi terápiás


Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához program tapasztalatai, eredményei; 5. A szakmai ellátási hálózat modell révén megvalósuló szervezetközi terápiás program működésének, eredményeinek bemutatása; 6.A komplex nappali terápiás és közösségi szolgáltatásrendszer értékelési kodelljének bemutatása;

26. Terepgyakornokok fogadása

folyamatos

folyamatos

A projekt összes helyszínén fogadtunk terepgyakornokokat a pedagógus, pszichológus, szociális munkás , pszichopedagógus és addiktológiai képzésekből. 27. Megálló estek Negyedévente Negyedévente „nyitott” napok, melyek klienseink 1 alkalom szüleinek, hozzátartozóinak, valamint szakmai szervezetek érdeklődő képviselőinek mutatta be programunk eredményeit. 28. Színház és zeneterápiás Havi 1 Havi 1 Országszerte léptek fel csoportok fellépései alkalom alkalom bemutatókkal csoportjaink. A fellépések részét képezte rendszerint program bemutató beszélgetés. 29. Szakmai látogatók fogadása folyamatos folyamatos Hazai és külföldi szakemberek ismerkedtek meg projektünk módszereivel. 30. Közösségi rendezvények 2 havonta 1 2 havonta 1 Ünnepségeket, sportrendezvényeket alkalom alkalom szerveztünk és bonyolítottunk le, melyek erősítették a célcsoport közösség tudatát. 31. Elektronikus hírlevél Havi 1 Projektünk indulásáról, jelentősebb terjesztése eseményeiről tájékoztattuk a célcsoport tagjait, a célcsoporttal foglalkozó szakembereket és/vagy a döntéshozókat. 32. Értékelés folyamatos folyamatos Fókuszcsoportos vizsgálat az Equal A077es program partnerintézményeinél Kliens elégedettségi vizsgálatok 2 partnerintézmény kliensei körében. 33. Tematikus hálózati munka menedzselése

2006 decembertól folyamatos 2007 február június

2006 decembertól folyamatos 2007 augusztus 2008 február 2008 február április 2008 ápr. 28.

34. Kutatás (TH)

35. Feldolgozás, termék írás 36. TH konferencia

·

2007 július 2008 január 2008 március

Szakmai tartalom megvalósulása 13

Ellátjuk a Fiatalok tematatikus Hálózat titkári teendőit. 2008 február végére elkészült a hazai és nemzetközi vizsgálatot is tartalmazó kutatási anyag. Jelenleg a termék írása történik. A kérdés nem releváns.



1.2.2. Kérj ük, ismertesse, hogy a megvalósított tevékenységekkel elértee a proj ekt a megfogalmazott célj ait. Kérj ük az egyes megfogalmazott célokra egyesével térj en ki! A széleskörű tevékenységrendszer fő célkitűzései az alábbiak voltak: 1. Folyamatos ügyelet működtetése a célcsoport fogadására – a projekt indulásakor célként jelöltük meg, hogy a projekt időszaka alatt folyamatosan fogadjuk a szolgáltatásokba bekapcsolódni kívánó új jelentkezőket, klienseket. Az ügyeletet a résztvevő szervezetek folyamatosan, megszakítás nélkül biztosították, evvel a projektbe, szolgáltatásrendszerbe való csatlakozás lehetősége a projekt ideje alatt bármikor megtörténhetett, s ez nagyon fontos eleme gondozási rendszerünknek, hiszen célcsoportunk esetében kiemelkedően fontos a várakozás nélküli azonnali ellátásba vétel. 2. Nyitott rehabilitációs és közösségi ház működtetése megálló 3. Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok személyközpontú oktatása, érettségire való felkészítése A projekt indulásakor célként jelöltük meg halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok személyközpontú oktatását, érettségire felkészítését, ezáltal segítve őket a társadalmi reintegrációban. Ez a projekt során a bevont fiatalok számára személyre szabott tanulási programmal, és pszichoszociális gondozással kiegészülve megvalósult. A fiatalok alapkompetenciái, problémamegoldó képessége fejlődött, használható tudása bővült, és az érettségivel lehelyezkedési, illetve további tanulási esélye növekedett.

4. Szenvedélybeteg fiatalok speciális oktatási programjának működtetése megálló 5. Félutas lakásprogram működtetése – két félutas lakás –Pécs és Budapest – működését kísérleteztük ki és vezettük be a projekt ideje alatt, mely tevékenység tapasztalatait záró tanulmányban összegeztük. 6. Szervezetközi terápiás program kimunkálása A szervezetek alaptevékenységeiből egységes rendszert alkottunk, melynek révén ebből a gondozási rendszerből nagyobb eséllyel lehet gyógyultan kilépni, ez pedig az emberi tényezőkön túl a társadalomnak pénzben is jól kifejezhető nyeresége. A projekt időszaka alatt 48 fő integrálódott a szervezetközi terápiás programba. Ők azok, akiket a szervezetek egymás szolgáltatásaiba irányítottak, illetve közösen láttak el. Szervezetek közötti időbeli párhuzamos kliensellátás 9 esetben, szervezetek közötti kliens „átirányításra” 52 esetben került sor. Az eredményekről, tapasztalatokról összefoglaló tanulmány készült. 7. Szakmai ellátási hálózat modell kiépítése a szenvedélybeteg ellátás területén A partnerségben összefogott szervezetek együttműködésével és tevékenységrendszerével a célcsoport ellátását a korai kezelésbe vételtől a fejlesztésen képzésen át a munkába állásig és utógondozásig tartó teljeskörű reintegrációs folyamatként tudjuk végezni. A hálózati munka működtetésének kulcs fóruma az együttműködő szervezetekben dolgozó munkatársak rendszeres közös 14



esetmegbeszélő ülései, melyeket havi – kéthavi rendszerességgel váltott helyszíneken tartottunk. Itt az egymás szolgáltatásaiba irányított illetve közösen ellátott kliensek problémáit, gondjait beszéltük meg. A közös esetmegbeszélő team 19 alkalommal ült össze, azon összesen 20 munkatárs vett részt. 8. A proj ekt folyamatos bemutatása kiterj esztése, tapasztalataink átadása A végzett tevékenységeink minél nagyobb nyilvánosság elé tárását céloztuk megvalósítani. Elsősorban egy attitűd változást szándékoztunk elérni a szenvedélybetegségek kezelésének felfogásában ill. a szenvedélybetegek társadalmi megítélésében. Ezt csakis az egyének gondolkodásmódjának megváltoztatásával lehet elérni, ezért célozta tapasztalatátadási programunk a minél több személyes találkozó és különféle társadalmi szereplők közötti kommunikáció megvalósítását. Ennek érdekében a projekt teljes lebonyolítási ideje alatt munkánkat a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt végeztük, egyfajta nyitott, élő beszámolót kínáltunk tapasztalatátadási tevékenységeinkkel. Munkánkba minden érdeklődő személyes találkozások révén tekinthetett be. E tevékenység lebonyolításában is együtt vett részt célcsoportunk és a programban dolgozó munkatársak. A projekt kiterjesztésének célcsoportjai az alábbiak voltak: · Veszélyeztetett fiatalok · hozzátartozók, · a területen dolgozó szakemberek; · a leendő szakemberek (egyetemi és főiskolai hallgatók és tanáraik); · szakmai szervezetek; · az irányításban dolgozó szakemberek;

· · · · ·

·

Az alábbi tevékenységekkel valósítottuk meg céljainkat: Folyamatosan fogadtuk projektünk helyszínein és eseményein a látogatókat, érdeklődőket, terepgyakornokokat, szakdolgozókat, Színház és zeneterápiás csoportjaink tréningeket és fellépéseket tartottak intézményeknél, szervezeteknél, szakmai rendezvényeken országszerte; Szakmai rendezvényeken mutattuk be tevékenységeinket, Projekt és módszerbemutatókat tartottunk hazai és külföldi szakembereknek a projekt helyszínein; Gyakorlati terepként vettünk részt a pedagógus és pszichológusképzésben, a hallgatók rendszeresen vettek részt az egyes szervezeteknél a programbemutató beszélgetéseken; Szemléletformáló drogprevenciós beszélgetéseket tartottunk országszerte, melynek lebonyolításába bevontuk célcsoportunkat.

1.2.3. Kérj ük, ismertesse, hogy mely eredetileg tervezett szakmai tevékenységek megvalósítása maradt el és miért. Ismertesse, hogy az egyes tevékenységek elmaradásának milyen hatása volt a proj ekt eredményeire. A kérdés nem releváns.

15



1.2.3. Kérj ük, ismertesse, hogy a foglalkoztatási tevékenységek maradéktalanul megvalósultake a proj ekt keretében? Amennyiben nem, fej tse ki, milyen problémákkal szembesült és mit tett a nehézségek leküzdésére? Projektünkben gyógyult szenvedélybetegeket foglalkoztattunk segítőként és segítőoktatóként. A teljes futamidő alatt összesen 22 fő érintett ilyen irányú foglalkoztatására került sor, a projekt lezárultával 12 fő dolgozik tovább. Ez megfelel a tervezett létszámnak.

1.2.5. Kérj ük, ismertesse, hogy mely eredetileg nem tervezett szakmai tevékenységekkel egészítette ki a proj ektet a megvalósítás során és miért. Ismertesse, hogy az egyes tevékenységek megvalósítása miképp j árult hozzá a célok eléréséhez és hogyan j avította a proj ekt eredményességét. „Várakozó” programelem Az A077es projekt meghatározó célkitűzése a hálózati ellátás fejlesztése keretében 2006 augusztusától indítottukel ezt a programelemet, a budapesti nappali ellátás és a komlói bentlakásos intézet hatékonyabb együttműködésének érdekében. A „Várakozó”t a célcsoport hatékonyabb programban tartásának céljából indítottuk el, és azt a tevékenységet neveztük el így, melynek keretei között azokkal a szenvedélybetegekkel foglalkozunk, akik a Leo Amici Alapítvány bentlakásos rehabilitációs intézetébe jelentkeztek kezelésre, de helyhiány vagy egyéb okok miatt nem tudták megkezdeni ott a terápiájukat. A várakozás idejére Megálló Csoport Alapítványnál fogadtuk ezeket a klienseket, ahol részletes felvilágosítást kaptak a komlói intézetben folyó terápiáról továbbá segítettük őket az intézet által megadott feladatok teljesítésében, és lehetőségeink szerint igyekeztünk őket bevonni a Megálló szolgáltatásaiba, mindennapi életébe, fenntartva evvel motivációjukat a kezelés irányában. A várakozóhoz csatlakozó kliensekről a havi esetmegbeszéléseken konzultálunk és határoztuk meg közösen további ellátásuk kereteit és feladatait. Állatanimált terápia A Megálló Csoport a célcsoport számára nyújtott tevékenységek körébe beemelte az állatanimált terápiát. Azt tapasztaltuk, hogy célcsoportunk körében gyakori az alacsony klienskészenlét állapot ami arra utal, hogy gyakran a drogfüggők nem igazán képesek, vagy nem igazán motiváltak arra, hogy részt vegyenek egy segítő kapcsolat nyújtotta terápiás munkában. Az ilyen munkához szükséges kontroll, motiváltság, együttműködés, a változásra irányuló elköteleződés híján a drogfüggők számára a pszichoszociális segítségnyújtás sztenderd, elsősorban nondirektív hagyományokat követő alapjai nem mindig megfelelőek; a témával foglalkozó szakemberek véleménye nagyrészt megegyezik abban, hogy nem lehetséges a kliensre (a segítségkérőre) bízni a terápiás munka alakítását. A kontroll zavarai a drogos probléma lényegéhez tartoznak, ezért a terápiás teret és folyamatot struktúráló kapacitást nem lehet elvárni szenvedélybetegektől. Arra számítottunk –és várakozásunknak megfelelően ez be is igazolódott hogy ezzel a program elemmel növelhetjük klienseink általános motiváltságát. A projekt eredményességéhez 16



jelentősen hozzájárult a lovasterápia, azok a kliensek, akik részt vettek benne megmaradtak egyéb programjainkban is úgy mint az oktatásban, nappali rehabilitációban. Network team létrehozása: A projekt utolsó évének megkezdésekor partnerségünk értékelte, hol is tartunk fő célunk megvalósításában, elérésében, mi a dolgunk az utolsó évben és hogyan, milyen eszközökkel, intézkedésekkel tudjuk fenntartani projektünk eredményeit annak lezárulta után. A hálózati tevékenység szakmai alapjai, formái és módjai kialakultak, működnek, egyre több kliens közös ellátását tudjuk megvalósítani. A projekt lebonyolításának e fázisában legfontosabb kérdésünk az volt, hogyan tudjuk fenntartani 2007 után ezt a hálózati munkát és a benne résztvevő szervezeteket. A projekt lebonyolítása a menedzsment, a projektvezetés szempontjából is nagyon sok új kihívást hozott számunkra, a sok nehézségben sokat is tanultunk. Világossá vált, hogy a projekt lebonyolítása és hosszú távú fenntartása nem csak szakmai szempontból igényel új együttműködési formákat és módokat, de a létrehozott hálózati tevékenység csak, egy erre a célra szervezett, képződött és specializálódott menedzsment team irányításával képes funkcionálni és fennmaradni. Ez a team, mely a projektműködtetés során ki is alakult az A/077es projektben, olyan szakemberekből áll, akik ezekre a feladatokra specializálódtak, s így képesek ellátni a szakmai innovációs, marketing és forrásteremtő feladatokat. Ezt a teamet gyakorlatilag az Equal projekt működtetése fejlesztette ki partnerségünkben, mivel ebben a projektben jóval több lebonyolítási, menedzselési, dokumentációs, PR kommunikációs, pénzügyi feladat állt elő, mint bármely eddigi pl. Phare projektben. Fontos megjegyezni, hogy a mi partnerségünk kizárólag civil szervezetekből áll, melyek működése számtalan specifikumot hordoz. Meghatározó tényező pl., hogy a civil szervezetek fenntartása Magyarországon kizárólag projektek működtetésére alapozható, ugyanakkor egy civil szervezet önállóan nem képes fenntartani egy olyan menedzsment teamet, melyet pl. jelen projekt lebonyolítása megkövetel. Ezért tanulságos és továbbfejlesztendő számunkra projektünkben a hálózati gondolat nem csak szűk szakmai értelemben, hanem a szervezeti összefogás tekintetében is. Azt a struktúrát szeretnénk fenntartani, fejleszteni és erősíteni, mely jelen Equal projektünkben kialakult, hogy a résztvevő szervezetek gyakorlatilag egy közös menedzsmentet működtet. Ezt a munkacsoportot neveztük el Network teamnek, mely team különféle szakértelmű feladatfelelősökkel dolgozik és hosszú távon is ellátja az alábbi feladatokat: ·

·

·

az alapvető stratégiai cél a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek szakmai és pénzügyi forrásainak, tudásának, tevékenységeinek és kapacitásainak összeadása és ezáltal megsokszorozása; a szakmai munkát végző civil szervezetek tudatos, egymásra épülő szakmai fejlesztése, közös menedzselése, érdekképviselete, kommunikációja a kooperáció szervezése, s mindehhez a források szervezése; nemcsak a saját munkánk fejlődik, de fejlesztő gondolatokat tudunk megfogalmazni a hasonló feladatokat ellátó szervezetek számára is, akik ily módon

17


·

·


csatlakozni tudnak e hálózathoz; így biztosítható a folytonos megújulás, fejlődés, adott esetben az új és újabb projektötletek; a team folyamatos forráskutatás végez, projektterveket és szakmai innovációkat dolgoz ki, hazai és nemzetközi pályázati projekteket készít el, nyújt be, s bonyolít le; a projektekhez új partnereket, partnerségeket szervez, s ezáltal bővíti, megújítja a szakmai hálózatot, fejleszti a szervezetek tevékenységrendszerét.

Ezzel az összefogással nemcsak a létrehozott hálózati tevékenység tartható fenn, de a következő hosszú távú eredmények érhetők el: ·

· · ·

·

olyan több lábon álló struktúra és működési mód alakul ki, mely alkalmas arra, hogy biztosítsa a professzionális szakmai munka és marketingforrásszervezés projekt bonyolítás egységét és kölcsönös fenntarthatóságát; a résztvevő szervezetek együttműködése megerősödik és struktúrába szerveződik; szakmai és forrásteremtő egységet tudunk hosszú távra létrehozni és működtetni, melyben világossá válnak a szerepek; további partnereket tudunk motiválni a csatlakozásra ez egy olyan közös erő, amely együtt jobban tudja érdekeit képviselni, s összefogva egységes menedzselési formákat tud kialakítani; tapasztalataink szerint együtt innovatívabb működést tudunk megvalósítani és szélesebb körű forrásokat tudunk elérni.

1.2.6. Kérj ük, röviden foglalj a össze, hogy milyen módszerekkel követték nyomon a proj ekt szakmai előrehaladását, milyen mérések, mutatók, illetve milyen dokumentumok, j elentések alapj án hozták meg a proj ekttel kapcsolatos döntéseiket? A projekt lebonyolításban is alkalmaztuk a személyközpontúság elveit és gyakorlatát. Minden résztvevő gondolata, problémája fontos, nyilvánosságot kapott és megfontolás tárgyát képezte, ehhez igyekeztünk megteremteni a megfelelő fórumokat. A projekt minden elemében teamek/stábok dolgoztak. Projekt szinten, szervezeti szinten és tevékenységi elemek szintjén is létrehoztunk olyan szakmai és döntéshozó teameket/stábokat/munkacsoportokat, melyek az adott terület működtetéséért feleltek. A tevékenységrendszerhez igazodóan voltak folyamatosan működő, és egy egy adott tevékenység lebonyolítására szerveződött teamek. E csoportok megbeszéléseikről feljegyzéseket/jegyzőkönyveket készítettek (melyeket folyamatosan mellékeltük a PEJekhez). A döntéshozásban a projekt minden szintjén a konszenzusra törekvés volt alapvető stratégiánk.

1.2.7. A proj ekt megvalósítása során hogyan végezte el a proj ekt szakmai előrehaladásának értékelését? Az értékelés az egyik partnerszervezet – Kék Pont – feladata volt, amely e célra kutató csoportot alkalmazott, akik meghatározták és kidolgozták azokat a módszereket, mellyel mérni tudják a csoportos drámapedagógiai elemeket tartalmazó 18



színháztréning valamint az egyéb csoportos foglalkozások készségfejlesztő hatását, párhuzamosan a nemzetközi partnerek kutatási irányaival. Kezdetben a kvantitatív módszerekkel (a célcsoport kérdőíves vizsgálata) történő kutatás tűnt alkalmasnak a mérési célok (a résztvevők életminőségének és mentális helyzetének változásai) elérésére. Szóba került a Kék Pont által már használt EuropAsi valamint a Rosenberg féle selfesteem teszt kutatási céllal történő felhasználása. Az egyes partnerszervezeteknél tett kutatói látogatások, valamint a nemzetközi kutatói konferenciákon való részvétel tapasztalatai révén a kutatók, összhangban az Equal programban dolgozó szakmai stábbal, arra a következtetésre jutottak, hogy az eredményességét célszerűbb kvalitatív módszerekkel felmérni, és célszerű elsősorban a projektben alkalmazott színháztréningre és drámapedagógiai elemekre fókuszálni. A módszertan meghatározása (fókuszcsoportos interjúk narratív elemzése) és az interjú vázlatok kidolgozása után 2 fókuszcsoportos interjú felvételére került sor a Leo Amici Rehabilitációs Házban, szintén 2 fókuszcsoportos interjú felvételére került sor a Megállóban, 1 fókuszcsoportos interjú felvételére került sor a Tanodában, és 5 egyéni interjú készült a Kék Pont józanságmegtartó csoportjába járókkal. A rögzített fókuszcsoportos interjúk begépelt szövegei és a kutatói összefoglalók az egyes PEJ ekben megjelentek, amelyek így visszajelzésként szolgálhattak a célcsoportokkal dolgozók számára. 2007. júliusában elkészült egy 10 oldalas angol nyelvű összefoglaló a méréskutatás részeredményeiről. Ez elsősorban a nemzetközi partnerek számára készült, de a projektben dolgozó kollégák is visszajelzéseket kaptak munkájukról. A mérés, kutatás eredményeiről a projekt lezártával összefoglaló tanulmány készült.

1.2.8. Kérj ük, foglalj a össze röviden a legj elentősebb szakmai kihívásokat, nehézségeket és az azokra adott válaszokat. A drogfüggőség kezelésével kapcsolatos kihívások: · Növekszik a kokainhasználat, s ezzel együtt a kokainfüggők száma. ·

Új típusú kevert dependenciák (főként kokain, illetve pszichoaktívgyógyszer komponenssel) megjelenése várható.

·

Növekszik a kettős diagnózissal (elsősorban borderline személyiségzavar, továbbá komorbid alkoholfüggőség és narkománia) rendelkező krónikus függők száma.

·

Nő az ún. viselkedési függőségek, mindenekelőtt a kóros játékszenvedély előfordulási gyakorisága.

·

Emelkedik a rehabilitációs intézményben kezelésüket kérő „elterelés”ben részt vevő betegek száma.

·

Emelkedik a nők aránya a szerfüggők körében. Egyre több prostitúciót abbahagyni akaró drogfüggő nő kér rehabilitációs kezelést.

·

A függősség kezdetének életkora, s a függők átlagéletkora csökken; növekszik a serdülő és fiatal felnőtt függők aránya.

·

A nemzetközi migráció fokozódása következtében várhatóan más kultúrájú bevándorlók is jelentkeznek majd drogrehabilitációs kezelésre.

19



·

A roma/cigány szerfüggő betegek arányának növekedése várható.

·

Várhatóan több lesz a hajléktalan a szerfüggők közt.

·

A fogyasztóvédelem, a betegjogok és a minőségirányítás szempontjai növekvő hangsúlyt kapnak.

·

Nő a megújító rehabilitációs kezelést kérő „megcsúszók” száma.

E trendek és prognosztizálható feladatok a pszichoszociális esetkezelés (előgondozás, állapotfelmérés, terápiás és gondozási terv, pártfogás, monitorozás, individualizált terápia, a reintegrációban résztvevő társintézmények tevékenységének koordinálása, a módszerek flexibilitása, utókezelés) intenzifikálását, innovatív eljárások (új módszerek, pl. a relapszus prevenció korszerű metodikájának meghonosítása) bevezetését, továbbá saját részletes kezelési irányelvgyűjtemény, az alkalmazott eljárások listáját magában foglaló protokoll, illetve manual elkészítését teszi nélkülözhetetlenné. Mindamellett szükséges a szakfelügyeleti szervek (ÁNTSZ, OAI) által javasolt ártalomcsökkentő/kockázatcsökkentő elvek és gyakorlat követése, a diagnosztikai eszközök korszerű szinten tartása, a munkahelyi mentálhigiéné feltételei keretében a szakmai szupervízió fejlesztése, a rendszeres stábtréning, a munkatársak vezetői, asszertív és empátiás képességeink, szakmai ismereteinek karbantartása. A stratégiai tervezésben további – főként az utógondozás/utókezelés szempontjából hangsúlyos célok: Hozzájárulás a segítés társadalmasításához (pl. segítségkérés, sorstárs segítés, önkéntes munka, önsegítés). E téren a „segítés kultúrájának” kialakítása és fenntartása, a „függőkért” attitűd helyett a józan „függőkkel együtt” viszonyulásmód erősítése érdekében gazdag kapcsolatot ápolunk a civil szektorral, főként a terület önsegítő csoportjaival (AA, NA, AlAnon) és önkéntes szerveződéseivel (alumni csoport). A helyi társadalommal való aktív a társadalmi kohéziót növelő, nyilvánosságfejlesztő kapcsolat fenntartása; dialógus az állami (jogszabályalkotók) és a piaci szektor szereplőivel (rendezvények, találkozók szervezése); konzultatív segítség nyújtása a közösségi addiktológiai ellátásban résztvevő szakemberek (koordinátor, gondozók) számára. Destigmatizáló, reintegráló családokat segítő és iskolai pszichoedukációs (színház és zeneterápiás elemeket tartalmazó) programok tervezése és megvalósítása. A hasonló profilú partnerszervezetekkel való együttműködés, lobbitevékenység, érdekegyeztető tevékenység, a kutatás, adatgyűjtés összehangolása, a szellemi tőke megosztása. Kliensközpontú, folyamatos javításra törekvő, a csoportmunka elvét követő minőségirányítási rendszer kialakítása. Szükség van az intézmény „láthatóságának ” növelésére, a „marketing” az „arculat” markánsabbá tételére, mindenekelőtt a probléma társadalmi súlya, s a függősséggel kapcsolatos nyilvánosság, illetve közbeszédbeli zűrzavarok elhárítása miatt. Az ellátási hálózat megteremtésével kapcsolatos kihívások: A projekt időszaka alatt talán a legnagyobb kihívás az 5 szervezet szakmai munkájának összehangolása volt. Egyrészt az egyik szervezet (Leo Amici) térben 20



meglehetősen messze van a többi szervezettől, másrészt a szenvedélybeteg ellátás különböző szintjein dolgozó szervezetekről van szó. Ez a tény előnynek és fontos „motornak” bizonyult a projekt megvalósításának időbeli derekától, de az induláskor nagy kihívásnak is bizonyult – miképp lehet ezeket a különböző tevékenységeket összekapcsolni a gyakorlatban, a mindennapi szakmai munkában. Az akár napi szintű emailen történő kapcsolattartás, valamint a rendszeres közös esetmegbeszélő team ülések és a rendszeres FP találkozók révén ezek a szakmai kapcsolatok kialakultak és élni kezdtek. A kapcsolatok egyenrangúsága abban is megmutatkozott, hogy a közös esetmegbeszélő team üléseket nem a projektet vezető intézmény „otthonában”, hanem az együttműködő szervezetek székhelyein, telephelyein felváltva tartottuk meg.

A pr ojekt végigvitelének kihívásai: Projektünk összetettsége nagy kihívást jelentett. Mint az a GANNT – diagramból is látszik a rengeteg tevékenység folyamatossága és párhuzamossága olyan több dimenziós összefüggések átlátásának képességét igényelte, melyre a projekt végrehajtó személyzet tagjai nem voltak egységesen képesek. A viszonylag hosszú futamidő (30 hónap) és a projekt elején meghatározott indikátorok több esetben új értelmezést kellett, hogy nyerjenek. Voltak olyan tevékenység elemek (pl. A Megálló Csoport Alapítvány esetében a „Klub”, valamint a Józanság Megtartó Csoport a projekt során teljesen átalakult, hisz reagálni kellett a célcsoport átalakuló igényeire. Az oktatási programban különös nehézséget okozott a stáb fluktuációja, melyet a BTAG partner szervezet rugalmas segítségnyújtása nélkül nem is tudtunk volna megszervezni.)

·

1.3. ·

Kísérleti módszerek, eszközök

1.3.1. Melyek voltak a kísérleti proj ekt szakmai végrehaj tásának módszerei, eszközei? (max. 1 oldal, a további kérdéseknél is) A szenvedélybetegség elsősorban életforma, így tervezett gondozási programunk egy új életforma kipróbálásának konkrét lehetőségét célozta nyújtani, egységes hálózat keretében. · Legfontosabb elvünk és szemléletmódunk a személyközpontú megközelítés: minden gondozott számára egyéni, személyes igényeit maximálisan figyelembe vevő fejlesztő programot kidolgozni, bizalmon, együttműködésen, közös munkán alapuló emberi kapcsolatokat alakítani, s ezek fejlődésén keresztül kínálni új életesélyeket, életvezetési stratégiákat. · A programot működtető segítő személyzet tagjai között gyógyult szenvedélybetegeket foglalkoztattunk, az ő jelenlétük a program sikerének egyik záloga volt: hitelességük megtartó erővel bír a szenvedélybeteg fiatalok között. · A programban egyszerre voltak jelen aktív szerhasználók, gyógyult szenvedélybetegek, és más deviancia problémákkal küszködő fiatalok. A szeparált és problémaorientált ellátás helyett velük közösen az egyén igényeihez és habitusához igazodó gondozási programot alakítottunk ki.

21



A program alapelvei között meghatározó volt az önsegítés: az a felfogás, mely szerint mindenki felelős saját sorsáért, önmagáért, környezetéért, s a szűkebb közösségért melyben él. Mindenki elsősorban önmaga épülésén dolgozik. A segítő személyzet ehhez nyújtott biztonságos helyszínt, kereteket és olyan légkört, melyben ez biztonsággal, a krízisek vállalásával együtt megtehető. · Fontos eleme a programnak a munkatársakkal való törődés is: tudjuk, hogy e munkában elsősorban a segítő személyzet gondolkodásmódja és magatartása a meghatározó. A segítők legfontosabb munkaeszköze saját személyiségük és elsődleges feladatuk ennek folyamatos fejlesztése. A szenvedélybetegekkel folytatott munkában kevéssé hatékony a módszerközpontúság. A probléma kezelése inkább egyfajta gondolkodásmódot, s személyiségünk teljes beleadását kívánja meg. Arra törekedtünk, hogy a segítők és intézmények tekintetében szemléletmódot formáljunk, a kliensek tekintetében pedig az egyénnel kialakított mély kapcsolatban új hatásokat érjünk el, melyek egy pozitívabb viselkedésmintát tükröznek és kínálnak. A segítés, gondozás értelmezésünkben olyan légkör megteremtése, mely biztonságos hátteret ad a személy változásaihoz. Tevékenység és gondozási rendszerünk ezért minden olyan tevékenységtípust és módszert befogadott, alkalmazott, mely hatással tud lenni a célcsoport fejlődésére. ·

1.3.2. A kísérleti proj ekt ténylegesen alkalmazott szakmai módszerei, eszközei mennyiben tértek el a pályázatban foglaltaktól? Melyek a legfontosabb különbségek? Nem tértünk el a pályázati tervtől. 1.3.3. A kísérleti proj ekt végrehajtásának tapasztalatai alapj án mit tart a választott kísérleti módszerek legfontosabb eredményének? A szeparált, problémaspecifikus ellátás helyett a személy igényeihez és habitusához igazodó gondozási program alakult ki. A szeparálódás helyett a nyitottan, együttműködést keresve és építve dolgozunk. A célcsoport minden irányú ellátását és ennek az ügynek a képviseletét tartjuk meghatározónak. A drogkarrier minden fázisában szakszerű ellátást kínálunk. A hálózat komplexitása révén az érintettek szélesebb körét érjük el és tartjuk kezelésben, miközben egységes szemléletű támogatást és visszajelzésrendszert biztosítunk. Mindez csökkenti a visszaesés lehetőségét és az alulképzettséget. A program működtetésébe, a döntésekbe és a végrehajtás minden szintjébe bevonjuk az érintetteket, hogy résztvevők legyenek, s ne a támogatást „elszenvedő” alanyok. 1.3.4. A kísérleti proj ekt végrehaj tásának tapasztalatai alapj án mit tart választott kísérleti módszere kudarcának? A kérdés nem releváns.

22



1.3.5. A proj ektben részt vett szakemberek számára melyek voltak a kísérleti proj ekt módszereivel, eszközeivel kapcsolatos legfontosabb tanulságok („lessons learnt”)? · különböző szemléletű szervezetek is hasznos, hatékony együttműködést valósíthatnak meg; · a személy igényeihez igazodni azt is jelenti, hogy a szakembereknek is folyamatosan változni, tanulni szükséges; · módszereinket megújítani szükséges folyamatosan, mert célcsoportunk jellemzői és igényei nagyon gyorsan változnak; · az elszigeteltség, belterjesség megszüntetése fejleszti a hatékonyságot · a személyközi kapcsolatok meghatározók a szervezetközi együttműködésben is. 1.3.6. Ha új abb kísérleti foglalkoztatási proj ekt megvalósítását vállalná, milyen változtatásokat tartana szükségesnek kísérleti módszereit, eszközeit illetően? A Kék Pont részéről beépítésre kerülne egy további programelem: álláskeresési készségek fejlesztését célzó csoportfoglalkozások. Azért tartanánk szükségesnek, mert a munkát kereső, leendő munkavállaló kliensek csoportos formában, szerepjátékokban gyakorolhatnák az álláskeresés során felmerülő nehéz helyzetek megoldását. ·

1.4. ·

A megvalósult fej lesztés bemutatása – eredmények és kudarcok

1.4.1. Kérj ük, foglalj a össze, milyen új szakmai fej lesztés valósult meg a proj ekt keretében! · Valóban élő, együttműködő szakmai kapcsolat alakult ki a projektben dolgozó civil szervezetek között. Megvalósult egy olyan színtű együttműködés szenvedélybetegekkel foglalkozó intézmények között, amely egyelőre példanélküli Magyarországon. Természetesen ez az együttműködés nem önmagáért való, a segítséget kérő kliensek látják ennek hasznát, akik az állapotuknak megfelelő, adekvát segítséget kapják azzal, hogy a szakmai összekapcsolódás révén kialakult ellátási lánc valamelyik elemének segítő szolgáltatásairól megbízható információkat kapnak, és e szolgáltatásokat igénybe tudják venni. · Személyközpontú oktatási módszert hoztunk létre és működtetünk lemorzsolódott, középiskolákból kimaradt fiataloknak és speciálisan terápiában lévő szenvedélybetegeknek. · Hatékonyan alkalmazzuk a művészetterápiákat szenvedélybetegek gyógyításában. · Félutas lakás programot kísérleteztünk ki és működtetünk. · Komplex nappali és közösségi terápiás program eredményességének és hatékonyságának egy lehetséges mérési módszertanát dolgoztuk ki. A Megálló Csoport segítő stábját kiképeztük abból a célból, hogy ezt a mérő eszközt megfelelő képpen tudják alkalmazni saját intézményükben. A mérési módszertant a Kék Pont kidolgozta, (saját kliensei körében tesztelte is) és a Megálló munkatársainak tréning formájában megtanította. A tréningen résztvevők közül sikeres vizsgát tett 7 fő Megállóban dolgozó munkatárs. A módszertani összefoglalót és a tréning tapasztalatait összegző tanulmányban mutatjuk be.

23



1.4.2. Kérj ük, röviden ismertesse, hogy a projekt tényleges megvalósítása hogyan illeszkedett az előzetes helyzetelemzéshez! Kérj ük, mutassa be az eltérések okait is! „A drogszakmában óriási a hiány együttműködésben; ez a kliensek érdekeit sérti: a munka nem elég hatékony, sokan vesznek el, az intézmények egyenként kevesebb klienshez tudnak elérni, mint együtt. A szakmai összefogás hiánya azért kritikus, mert az egyes intézmények a felépülés folyamatának csak egyegy elemét tudják megragadni, s így a visszaesés esélye nagyobb. Nincs rendszertanilag megszervezett klienskövetés. Kevés a motivációs és reintegrációs terepek száma. Olyan intézmény szinte nincs is ahová a szenvedélybeteg egyszerűen csak betérhet, konkrét kérés, vagy kérdés nélkül, egyszerűen lenni, létezni, társakkal, támogató közösségben. Ez fokozza magányosságukat, s megkérdőjelezi a gyógyulás, s visszailleszkedés értelmét.” – állapítottuk meg előzetes helyzetelemzésünkben. E problémákra az előző pontban bemutatott fejlesztési eredményeink választ adtak. Létrehoztunk egy olyan minta programot, mely az intézményi és módszertani összefogás révén a szenvedélybetegség teljes folyamatában, színterein, valamint a hozzá szervesen kapcsolódó egyéb problémák tekintetében egy hosszú távú és személyközpontú szociális támogatási formát valósít meg. Meggyőződésünk, hogy ez a program mindannyiunk hatékonyságát növeli, de különösen a célcsoport ellátásában jelent nagyobb eredményeket, legfőképpen azt, hogy az összefogással gondozásban tarthatók a teljes visszailleszkedés eléréséig.

1.4.3. Kérj ük, ismertesse, hogy a proj ekt mennyiben illeszkedett más helyi kezdeményezésekhez és fej lesztésekhez! Milyen szinergikus hatást értek el ezek a fejlesztések? Csatlakoztunk az „Együtt Józsefvárosért” HEFOP által finanszírozott kezdeményezéshez, melynek célja a Józsefvárosban dolgozó segítő szakemberek és szervezetek összefogása volt. Partnerségünkből 3 szervezetet is érintett ez az 1 éves program, melynek kereteiben szélesedett együttműködési rendszerünk, ismertségünk. 1.4.4. A kísérleti proj ekt végrehaj tásának tapasztalatai alapj án mit tart a megvalósult tevékenységek kudarcának? A kérdés nem releváns.

1.4.5. Kérj ük, ismertesse, hogy a j övőben fent kívánj áke tartani a proj ekt eredményeként kialakított új módszereket, illetve tovább kívánj áke használni, fej leszteni azokat. Minden fejlesztési eredményünk meg és fenntartására törekszünk. A szervezetközi hálózati modell számtalan előnnyel jár mind a célcsoport, mind a szervezetek számára. Terveink szerint a szervezetek közötti közös esetmegbeszélő team üléseket a projekt lezárása után is szeretnénk tovább működtetni, hiszen a projektben együtt működő intézmények továbbra is segítséget fognak adni a drogos problémákkal 24



küszködő, hátrányos helyzetű, a hagyományos iskolai rendszerből lemorzsolódó kliensek számára. A szakmai együttműködést továbbra is fenn kívánjuk tartani, továbbra is szeretnénk együtt ellátni klienseket, továbbra is szeretnénk egymás segítő intézményeihez klienseket irányítani. Az kialakított ellátási hálózat révén a kliensek igényeit, szükségleteit szélesebb skálán tudjuk kielégíteni, valamint szervezeten belül is szakmai fejlődés, képződés valósulhat meg A folyamatos – szervezetenkénti ügyeleti rendszer továbbra is biztosítja a könnyű hozzáférhetőséget és azonnali átirányíthatóságot a programokhoz, szolgáltatásokhoz. A Megálló nyitott ház programjába a „beesők” kapcsolódása a közösséghez egyszerű, ezt támogatja az egyéni esetkezelés és az arra épülő segítői oktatói team. A Megálló Csoport a projekt ideje alatt új szolgáltatásokat tudott beindítani, melyek illeszthetők a projekt elemeihez (nappali ellátás, megelőző felvilágosító elterelés). A projekt ideje alatt vezettük be, mint új módszer az ASI (Addikció Súlyossági Interjú) alkalmazását a Kék Pont segítségével, ami klienseink állapot felmérésében, és állapot változásának szakszerű és objektivizált nyomon követésében nyújt fontos segítséget. A BTAG tovább működteti a személyközpontú oktatási programot és szakképzést, a Leo Amici Alapítvány biztosítja a bentlakásos rehabilitációt. A Kék Pont továbbra is ambuláns segítségnyújtást biztosít az intézményt felkereső, drogos problémákkal küszködőknek és hozzátartozóinak. Multidiszciplinális team keretében pszichoszociális, jogi és pszichiátriai ellátást nyújt alacsonyküszöbű vagy absztinencia orientált programokban. A kezelés és ambuláns rehabilitáció során továbbra is nagy hangsúlyt fektet a talpra álló – félben lévő kliensek foglalkoztatási helyzetének javítására. Biztosítja az „elterelés” lehetőségét kábítószer függőséget gyógyító vagy kábítószerhasználatot kezelő más ellátás keretében. A hálózat és az egyes szolgáltatások fejlesztése nagyban finanszírozás függő is. A fejlesztést jelenleg elsősorban újabb pályázati projektekben való részvétellel tudjuk elképzelni, számítunk a TÁMOP, TIOK, KMOP kiírásokra.

25


·

1.5. ·


A proj ekt szakmai termékei

1.5.1. Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot a projekt termékeire vonatkozó adatokkal. Kérjük, mutassa be a tervezett (a Támogatási szerződés 1. /b melléklet „D” táblában rögzített) és a kimeneti (a projekt végén, a szakmai tevékenységek lezárását követően megvalósult) termékeket. Kérjük, rögzítse a termékre vonatkozó számszerűsített mutatókat is!

Termékcsoportok

1. A termék terjesztésével kapcsolatos új disszeminációs stratégia (egyének, munkaadók, munkavállalók, egyéb szervezetek számára) 2. A célcsoport/szervezetek bevonásának (empowerment) új módszertana (személyek/szervezetek szintjén)

3. Nők és férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő új intézkedések, javaslatok 4. Új tanácsadási és információs és támogató szolgáltatások

Az EQUALproj ekt A termék jelen megvalósított állapotában más termékeinek megnevezése szervezet számára hasznosítható / adaptálhatóe (igen, nem) 1. Művészetterápiás csoportok beszélgetéssel 1. nem egybekötött fellépései 2. nem 2. Szakmai látogatók fogadása 1. Művészetterápiás foglalkozások 1. nem 2. Relapszus prevenciós józanság megtartó csoport 2. nem 3. nem foglalkozás 3. Nyitott rehabilitációs és 4. igen közösségi ház 4. Félutas lakás program A kérdés nem releváns A kérdés nem releváns Multidiszciplináris (szociális és egészségügyi) ellátás keretében a igen kezelésbe vont célcsoport egyéni esetkezelése, esetmenedzselés

Az EQUALproj ekt megvalósított termékeinek bemutatása (számszerűsített mutatókkal együtt)

1. 23 alkalommal összesen 2024 fő vett részt művészetterápiás fellépéseinken. 2. 324 alkalommal összesen 529 szakembernek tartottunk programbemutatót. 1. 9 alkalommal összesen 191 nem saját kliensnek tartottunk művészetterápiás foglalkozást. 2. A projekt időszaka alatt 30 fő vett részt a heti rendszerességgel megtartott csoportfoglalkozásokon. A megjelenések száma összesen 451. 3. 3200 fő vette igénybe a szolgáltatást. 4. A két félutas lakásban (Pécs, Budapest) összesen 22 fő lakott.

A kérdés nem releváns A proj ekt időszaka alatt 610 fő (103 nő, 507 férfi) 16 év fölötti drogos problémákkal küszködő klienst vettünk ambuláns egészségügyi kezelésbe és pszichoszociális ellátásba a Gát utcai drogambulancián.



Az EQUALproj ekt A termék jelen megvalósított állapotában más Termékcsoportok termékeinek megnevezése szervezet számára hasznosítható / adaptálhatóe (igen, nem) 5. Új képzési/oktatási segédanyagok, A kérdés nem releváns A kérdés nem eszközök releváns 6. Új képzési/oktatási módszertanok, 1. Szenvedélybetegek képzési tervek, tantervek terápiába ágyazódó érettségire való felkészítése 2. Ambulánsan rehabilitált talpraállt szenvedélybeteg fiatalok 1. igen munkaerőpiacon 2. nem való megjelenését elősegítő személyre szabott képzés

7. Új szakképesítések, új szakmák 8. Új minőségbiztosítási módszerek:

Gyógyult szenvedélybetegek foglalkoztatása segítőként A kérdés nem releváns

követelményrendszerek, akkreditálás, auditálás 9. Új adatbázisok (foglalkoztatás,

A kérdés nem releváns

Az EQUALproj ekt megvalósított termékeinek bemutatása (számszerűsített mutatókkal együtt)

A kérdés nem releváns 1. A projekt ideje alatt összesen 58 fő vett részt ebben a programelemben. 2. A projekt időszaka alatt a személyre szabott egyéni képzésekben 60 fő vett részt összesen 194 alkalommal. De! Összességében azonban a proj ekt időszaka alatt proj ektbe vont Kék Pontos kliensek közül 106 főnek változott pozitív irányban a foglalkoztatási helyzete. A 106 főből 60 fő állandó bejelentett munkát talált vagy önfoglalkoztatóvá vált; 22 fő átképzésekbe, tanfolyamokba integrálódott, míg 24 fő iskolai tanulmányokba kezdett vagy folytatta egykoron félbe szakadt tanulmányait. Ennek oka, hogy nem minden foglalkozatási problémával küszködő kliensünk igényelte a személyre szabott képzésekben való részvételt (így ők képzési jelentkezési lapot sem töltöttek ki), a kliensek egy részénél elegendő volt az egyéni esetkezelésen belüli folyamatos konzultáció ahhoz, hogy foglalkoztatási helyzetükben pozitív változás álljon be.

12 fő érintettet foglalkoztattunk

nem A kérdés nem releváns A kérdés nem

27



Termékcsoportok

képzés, oktatatás)

10. Új információtechnológiai és multimédiás alkalmazások 11. Új hálózatok építése és működtetése ( pl. foglalkoztatás, képzés, oktatatás)

Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához Az EQUALproj ekt A termék jelen megvalósított állapotában más Az EQUALproj ekt megvalósított termékeinek bemutatása termékeinek megnevezése szervezet számára hasznosítható / (számszerűsített mutatókkal együtt) adaptálhatóe (igen, nem) releváns A kérdés nem releváns A kérdés nem releváns A kérdés nem releváns A kérdés nem releváns Szervezetközi ellátási A Várakozó programelemben 6 fő vett részt és az esetmegbeszélő hálózat modell team 19 alkalommal ült össze, azon összesen 20 munkatárs vett igen részt az együttműködő szervezetektől. A hálózat működésének eredméyeit zárótanulmányban összegeztük.

12. Új tanulmányok, szakmapolitikai


és kutatási eredmények 13. Újonnan létrehozott munkahelyek


A kérdés nem releváns A kérdés nem releváns

A kérdés nem releváns A kérdés nem releváns

14. Megőrzött munkahelyek

Gyógyult (időtartammal) szenvedélybetegek foglalkoztatása segítőként 15. Munkaerőpiaci intézményrendszer A kérdés nem releváns fejlesztését kezdeményező új intézkedések, javaslatok 16. Vállalkozások támogatására A kérdés nem releváns készült eszközök, módszertanok

17. Új, a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását elősegítő intézkedések 18. Egyéb új termékek


Műszetterápiás foglalkozások

nem

A projekt lezárása után 12 fő érintett maradt határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatásban.






A kérdés nem releváns 426 fő érintett kapcsolódott be a foglalkozásokba.

nem

28


·

1.6. ·


A szakmai eredmények hasznosítása

1.6.1. A kísérleti proj ekt lezárását követően hogyan lesznek hasznosíthatók a kísérleti proj ekt eredményei, hatásai? Mit tesz a proj ekt eredményeinek további hasznosítása, illetve fenntarthatósága érdekében? A projekt lezárásával megtörténik az elért eredmények kimutatása. A projektben sokféle segítő tevékenység zajlott az együttműködő szervezeteknél, de az egyes szervezeteken belül is. Ezen eredményeket közzé kívánjuk tenni azokon a szakmai, tudományos konferenciákon, ahová hívnak majd minket, mint a szervezetek képviselőit. Eredményeinket megjelentetjük a 2007. évi szakmai és közhasznúsági beszámolókban, amely nagyon sok segítő szakmában dolgozó szakemberhez, érdeklődőhöz, önkormányzatoknál, minisztériumokban dolgozó döntéshozókhoz, szakmapolitikusokhoz jut el. Az elért eredményeket a média megkeresések esetén szintén ismertetni kívánjuk. Természetesen a projekt lezárása után tovább folytatjuk a szervezetenkénti segítő tevékenységeket. A megfelelő források megtalálásával és felhasználásával továbbra is fogadni kívánjuk a drogos problémákkal küszködőket, és az oktatásból lemorzsolódókat. Folyamatos pályázat figyelő munkát végzünk és projekteket készítünk. Partnerségünk a Fiatalok Tematikus Hálózat tagjaként olyan termék kimunkálásában vesz részt, melyben projektünk eredményei is helyet kapnak, s melynek egyik célja e komplex segítő tevékenységrendszer bevezetése a szakmapolitikába fenntarthatósága érdekében. 1.6.2. A proj ekt eredményeként várhatóake további Amennyiben igen, mikor és milyen formában?

szakmai

fejlesztések?

Fejlesztéseink nagyban finanszírozás függőek. Partnerségünk a hálózati munkát tovább folytatva közösen is keresi azokat a pályázati kiírásokat, melyek révén szakmai fejlesztéseket tudnánk megvalósítani. 2008 februáráprilis között – Tematikus Hálózati partnereinkkel közösen elkészítjük a Komplex Ifjúságsegítő Intézmény módszertanát, fenntarthatósági javaslatát, mely kiadvány projektünk eredményeit és tapasztalatait is tartalmazza. Tervezzük egy ilyen intézmény módszertani központjának létrehozását, melynek révén tevékenységünk széles körű kiterjesztésére lenne mód. 1.6.3. A proj ekt eredményeként kifej lesztett és tesztelt módszerek és eszközök közül melyeket szándékoznak a továbbiakban alkalmazni, továbbfej leszteni és hogyan? Folyamatosan alkalmazzuk a jövőben is a következő kipróbált módszereket, eszközöket: · Szervezetközi ellátásihálózat: közös esetmegbeszélések, várakozó program, kliens közvetítés;

29/66


· · ·


Személyközpontú oktatási programot és szakképzés középiskolákból kimaradt fiatalok számára, Szenvedélybetegek terápiába ágyazott speciális érettségire való felkészítése, Félutas lakás program

Tervezett fejlesztések: A Kék Pont részéről a segítő beavatkozások eredményesség és hatékonyság mérésére alkalmas Addikció Súlyossági Interjút (ASI) továbbra is alkalmazni kívánjuk. (Az Equal program keretében a módszert nem teszteltük.) Az EuropASI Kék Pont által kidolgozott magyar nyelvű változata tovább bővíthető, kiegészülhet a játékszenvedélyre vagy a kriminalitásra vonatkozó további kérdéscsoportokkal, így még átfogóbb képet kaphatunk a kezelésbe jelentkező problémáiról. Az ASI ezen részeinek angol nyelvű változata az EMCDDA honlapján megtalálható (http://eib.emcdda.europa.eu/), későbbi terveink között szerepel ezen részek lefordítása magyar nyelvre, és validálás utáni általános használata. A Megálló Csoport Alapítvány intézménye 2005 során megszerezte az ISO 9001 tanúsítást (akkreditáció). A felkészítő tréninget a Consact Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda munkatársai vezették. A tanúsítás megszerzésének időpontja 2005 07. 07. Folyamatban van a minőségirányítási kézikönyv kidolgozása, az intézmény minőségügyi rendszerének módszeres létrehozását követő minőségirányítás fenntartása, fejlesztése és a minőségügyi rendszer alkalmazása a napi tevékenységben. Megkezdtük a „benchmarking” teljesítményértékelési gyakorlat bevezetését, a szakterület vezető, legjobb reputációval rendelkező intézményeivel történő összehasonlítás alapján. Az elkövetkező öt év során a folyamatosan működtetni kívánjuk minőségirányítási rendszerünket, különös tekintettel a végrehajthatóság /feasibility/ és a fenntarthatóság /sustainability/ szempontjaira, valamint az eredmények objektív módon történő mérésére. Az eredményesség indikátorai közül a szociális reintegráció vizsgálata a munka és tanulmányok folytatása, munkábaállás, a lakhatási körülmények rendezése, a családdal való kapcsolat javulása, a partnerkapcsolati viszonyok rendezése, a sorstárs csoport életében való részvétel, a kriminalitás alakulása kap kiemelt jelentőséget. 2. A PROJEKT MEGVALÓSULÁSA AZ EQUALALAPELVEK ÉS A HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE SZEMPONTJÁBÓL ·

2.1. ·

Innováció – tervek és megvalósítás

2.1.1. Az eredeti pályázatban megj elölt innovációs elemek közül melyek valósultak meg? (max. ½ oldal, a további kérdéseknél is) A tervezett innovációs elemek maradéktalanul megvalósultak: kezelési hálózat kialakítása, középiskolákból kimaradt fiatalok személyközpontú oktatása, szenvedélybetegek terápiába ágyazott érettségire való felkészítése, nappali rehabilitáció, félutas lakás program, művészetterápiák alkalmazása hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztathatóságának javításában, alacsony küszöbű intézmény értékelési modellje.

30/66



2.1.2. Kérj ük, ismertesse, hogy az eredetileg tervezett és megvalósult innovatív elemek közül melyek hoztak eredményt. Röviden ismertesse ezeket az eredményeket. · kezelési hálózat kialakítása – a szenvedélybeteg ellátás különböző szintjén és területén dolgozó 4 szervezet tevékenységét összehangoltuk, így több klienst tudunk a kezelésben tartani, kisebb a visszaesés aránya · középiskolákból kimaradt fiatalok személyközpontú oktatása – az egy színtéren végzett segítőoktató munka révén a programban résztvevő fiatalok életvezetése stabilizálódik, sikeres érettségi vizsgát tesznek · szenvedélybetegek terápiába ágyazott érettségire való felkészítése – a felépüléssel egyidőben megkezdődik a tanulási folyamat, melyet a partnerintézménynél lehet befejezni · nappali rehabilitáció – olyan szerhasználók is igénybe vehetik, akik nem juthatnak bentlakásos intézetbe, növekszik a gyógyult szenvedélybetegek száma · félutas lakás program – a reintegráció új fajtája alakult ki, a visszailleszkedés fokozatosabb · művészetterápiák alkalmazása hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztathatóságának javításában – a készség, és személyiségfejlesztés repertoárja bővült · alacsony küszöbű intézmény értékelési modellje – mérhetővé válik az eredményesség és hatékonyság 2.1.3. Kérj ük, ismertesse, hogy az eredetileg tervezett és megvalósult innovatív elemek közül melyek bizonyultak eredménytelennek. Röviden ismertesse ennek okait. A kérdés nem releváns. 2.1.4. Melyek a proj ekt keretében megvalósult innovációnak más szervezetek által is használható /adaptálható elemei? · Személyközpontú oktatási program; · Nappali rehabilitáció · Szenvedélybetegek terápiába ágyazott érettségire való felkészítése · Félutas lakás program · Alacsony küszöbű intézmény értékelési modellje 2.1.5. Felszínre kerülteke eredetileg nem tervezett, nem szándékolt új szerű megoldások, lehetőségek, amelyek tanulságul szolgálnak későbbi proj ektek megvalósításához Önöknek éppúgy, mint más proj ektmegvalósítónak? Ha igen, melyek ezek? Projektünk fő célja a résztvevő szervezetek közötti szakmai ellátási hálózat kialakítása és hosszú távú működtetése, fenntartása. A projekt utolsó évének megkezdésekor partnerségünk értékelte, hol is tartunk fő célunk megvalósításában, elérésében, mi a dolgunk az utolsó évben és hogyan, milyen eszközökkel, intézkedésekkel tudjuk fenntartani projektünk eredményeit annak lezárulta után. A projekt lebonyolítása a menedzsment, a projekt vezetés szempontjából is nagyon sok új kihívást hozott számunkra, a sok nehézségben sokat is tanultunk. Többek között világossá vált, hogy a projekt lebonyolítása és hosszú távú fenntartása nem csak szakmai

31/66



szempontból igényel új együttműködési formákat és módokat, de a létrehozott hálózati tevékenység is igényel egy erre a célra szervezett, képződött és specializálódott menedzsment teamet. Ez a team a projektműködtetés során ki is alakult az A/077es projektben, mivel ebben a projektben jóval több lebonyolítási, menedzselési, dokumentációs, PRkommunikációs, pénzügyi feladat állt elő, mint bármely eddigi pl. Phare projektben és olyan szakemberekből áll, akik ezekre a feladatokra specializálódtak. Fontos megjegyezni, hogy a mi partnerségünk kizárólag civil szervezetekből állt, melyek működése számtalan specifikumot hordoz. Például fontos kiemelni, hogy a civil szervezetek fenntartása Magyarországon – még mindig kizárólag projektek működtetésére alapozható, ugyanakkor a Phare projektek nem érték el azt a komplex célkitűzésüket, hogy minden civil szervezetben fejlődjön ki erős, szakértő menedzsment. Erre a magyar civil szervezeteknek egyszerűen nincs elegendő forrásuk. Ezért tanulságos és továbbfejlesztendő számunkra projektünkben a hálózati gondolat nem csak szűk szakmai értelemben, hanem a szervezeti összefogás tekintetében is. Azt a struktúrát szeretnénk fenntartani, fejleszteni és erősíteni, mely jelen projektünkben kialakult, hogy a résztvevő szervezetek gyakorlatilag egy közös menedzsmentet működtetnek. Ezt hatékony, fenntartható és gazdaságos struktúrának látjuk. Az A/077es Fejlesztési Partnerségben a projekt alatt kialakult, a hálózati munkát irányító teamet megtartjuk és fejlszteni szándékozzuk, mely team különféle szakértelmű feladatfelelősökkel dolgozik és hosszú távon is ellátja az alábbi feladatokat: ·

· ·

az alapvető stratégiai cél a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek szakmai és pénzügyi forrásainak, tudásának, tevékenységeinek és kapacitásainak összeadása és ezáltal megsokszorozása; a team folyamatos forráskutatás végez, projektterveket és szakmai innovációkat dolgoz ki, hazai és nemzetközi pályázati projektek készít el, nyújt be, s bonyolít le; a projektekhez új partnereket, partnerségeket szervez, s ezáltal bővíti, megújítja a szakmai hálózatot, fejleszti a szervezetek tevékenységrendszerét.

Ezzel az összefogással nemcsak a létrehozott hálózati tevékenység tartható fenn, de a következő hosszú távú eredmények érhetők el: ·

· · ·

·

olyan több lábon álló struktúra és működési mód alakul ki, mely alkalmas arra, hogy biztosítsa a professzionális szakmai munka és marketingforrásszervezésprojekt bonyolítás egységét és kölcsönös fenntarthatóságát; a résztvevő szervezetek együttműködése megerősödik és struktúrába szerveződik; szakmai és forrásteremtő egységet tudunk hosszú távra létrehozni és működtetni, melyben világossá válnak a szerepek; további partnereket tudunk motiválni a csatlakozásra ez egy olyan közös erő, amely együtt jobban tudja érdekeit képviselni, s összefogva egységes menedzselési formákat tud kialakítani; tapasztalataink szerint együtt innovatívabb működést tudunk megvalósítani és szélesebb körű forrásokat tudunk elérni.

2.1.6. A proj ekt keretében megvalósult innovációs megközelítések, hatottake, ha igen, hogyan a szakpolitikai környezetre? (munkaerőpiac, foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézményrendszer működésére)

32/66



Reményeink szerint a Tematikus Hálózati munkában létrehozandó termék váltja majd ki ezt a hatást. A projekt önmagában nem indukált ilyen változásokat.

·

2.2. ·

Tematikus megközelítés

2.2.1. Mennyiben segítette a projekt megtervezését és megvalósítását a tématerület (A, E, H, I) szerinti besorolás? A kérdés nem releváns.

2.2.2. Tapasztaltae, hogy a témák szerinti besorolás bármiben is korlátozza a projekt szakmai végrehajtását? Ha igen, miben korlátozta? Nem, semmilyen tekintetben.

·

2.3. ·

Partnerség

2.3.1. A fej lesztési partnerség tagj ai között mennyire volt megfelelő, sikeres, hatékony az együttműködés? A partnerség miképp j árult hozzá a proj ekt célj ainak eléréséhez? Az 5 szervezet az „Equal” projekt keretein belül azért dolgozott együtt, hogy a szenvedélybetegségekkel küszködők számára egy olyan ellátási láncot biztosítson Magyarországon, mely sokszínű tevékenységével „lefedte” a segítséget kérők sokrétű gondjait, és hathatós válaszokat adott a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos és ahhoz társuló változatos emberi problémákra. A együttműködési és kapcsolódási pontok megtalálásában és működtetésében nagy szerepe volt a többnyire havonta összeülő szervezetek közi csoportos esetmegbeszélőknek, melyek jegyzőkönyveit az aktuális PEJ be mindig becsatoltuk. Az együttműködés az eredményességet mérő kutatási tevékenység tekintetében is sikeresnek bizonyult. Minden szervezet nyitottnak mutatkozott abból a szempontból, hogy a kutatókat fogadja, és számukra azokat a klienseket úgymond „szolgáltassa”, aki részt vettek a kutatás szempontjából fontos segítő szolgáltatásokban. Többször előfordult az is, hogy a szervezetek maguk motiválták, ösztönözték a klienseket a kutatási programban való részvételre.

2.3.2. Mennyiben felelt meg a proj ekt megvalósítására alakított fej lesztési partnerség összetétele a proj ekt célj ainak? Együttműködésünk alapja a partnerszervezetek mindegyikének elkötelezettsége szakmai munkájában, valamint hasonló szakmai gondolkodásmódunk. Mindannyian régóta dolgozunk a szenvedélybetegek gondozásának különféle területein, s gyakorlati tapasztalataink ösztönöznek a folyamatos fejlődésre, a terület fejlesztésére, ill. saját tevékenységeink megújítására is. Mindannyiunkra jellemző az is, hogy törekszünk a

33/66



szakmai összefogásra. Ugyanakkor úgy értékeljük szemléletmódunk és együttműködésünk a teljes szakma számára minta adó lehet. Pályázati programunk legtöbb tevékenységi eleme mélyebbfelszínesebb formában létezett, az e projektet megelőző munka, együttműködés és tapasztalataink hozták létre e közös program igényét, melynek újdonságai: · A projektben együtt dolgozó segítő intézmények szolgáltatásai nagyon sokfélék voltak: egyéni és csoportos szociális és egészségügyi ellátási formákat, bentlakásos terápiás programot, oktatási és képzési tevékenységeket foglalt magába. Alapkoncepciónk az volt, hogy a különböző intézmények, sokrétű szolgáltatási formáit nem hagyjuk önmagukban működni, hanem összekapcsoljuk, és a kapcsolódási pontok megvalósítása révén az ellátás egy új, minőségileg hatékonyabb szintjét hozzuk létre, mely új szinten jóval több segítségre szorulót érünk el együtt, és a minket elérőket jobban meg tudjuk tartani, valamint problémáikra adekvátabb segítségnyújtást tudunk adni annál, mintha ez az öt szervezet csak úgy egymás mellett, összehangolt munka nélkül dolgozna. Az együttműködés révén így a célcsoport tagjai közül jóval többen integrálódtak a projektbe, hiszen a klienseket befogadó felület jóval nagyobb lett, másrészt kevesebb lett a kihulló, eltűnő kliens, hiszen a klienseket megtartó felület is nagyon jelentékeny módon nőtt. · Olyan minta programot kívántunk működtetni az intézményi és módszertani összefogás révén, mely a szenvedélybetegség teljes folyamatában, színterein, valamint a hozzá szervesen kapcsolódó egyéb problémák tekintetében egy hosszú távú és személyközpontú szociális támogatási formát valósít meg. Meggyőződésünk, hogy ez a program mindannyiunk hatékonyságát növeli, de különösen a célcsoport ellátásában jelent nagyobb eredményeket, legfőképpen azt, hogy az összefogással gondozásban tarthatók a teljes visszailleszkedés eléréséig. · Az esetleges, s megfelelő finanszírozás hiányában nagy erőfeszítést igénylő szórványos együttműködésünket tesszük tudatossá, szervezetté, s célunk az is, hogy ezzel az összefogással mintát kínáljunk a szakmának, s motiváljuk a szélesebb körû együttműködést. A résztvevő partnerek azért megfelelők e cél elérésére, mert a szenvedélybetegek gondozásának rendszerében különböző szolgáltatási szinten tevékenykednek. Közösen olyan ellátási rendszert tudtunk létrehozni, mely a drogos karrier bármely lépcsőfokán igénybe vehető, csökken a kezelésből való kiesés lehetősége, elérhető a hosszú távú józanság és teljes körű reintegráció. ·

Különösen szerencsés a hármas „ágazati összemosódás”, az oktatási (BTAG), egészségügyi (KP, Leo) és szociális (MCSA, KP) alaptevékenységű szervezetek együttműködése nagyon fontos a célcsoport érdekében.

2.3.3. Milyen tényezők hatottak pozitívan az együttműködésre? Az együttműködésre leginkább pozitívan hatott a szervezetek közötti mellérendelő, partneri viszony. A kapcsolatok egyenrangúsága abban is megmutatkozott, hogy a közös esetmegbeszélő team üléseket nem a projektet vezető intézmény „otthonában”, hanem a team üléseket az együttműködő szervezetek székhelyein,

34/66



telephelyein felváltva tartottuk meg. A szervezetek közötti együttműködés során a klienseket érintő ügyekben mindig közös megállapodások és döntések születtek. Paradox módon az IHMÁKKEHI ellenőrzések, monitoringok is pozitívan hatottak. Ezen alkalmakkor a partnerek képviselői, noha nem tervezetten (s legfőképpen nem jegyzőkönyvezetten) sok időt töltöttek együtt, s itt zajlott le nagyon sok, a partnerek közötti beszélgetés. A másik ilyen pozitív hatást a nemzetközi munkában való közös részvétel jelentette, ahol szerencsés esetben klienseink is tölthettek együtt időt, ismerkedhettek egymással és a partnerszervezetek tevékenységével, módszereivel. 2.3.4. A partnerség elvét miképp érvényesítették a proj ekt végrehaj tása során? A partnerség nagyon szoros együttműködésben dolgozott. A projektvezetők, a nemzetközi koordinátor, az adminisztrációt végző munkatársak és a pénzügyi munkatársak emailen és telefonon tartották a kapcsolatot gyakorta napi szinten. A szakmai munka sikerességének érdekében személyes találkozók is sűrűn történtek, mindig meghatározott célból, pl: programegyeztetés, kutatási tevékenység egyeztetése, tematikus hálózati kérdések, esetmegbeszélések a kliensekről, közösségi rendezvények szervezéselebonyolítása, művészetterápiás közös munka szervezése, beszámolók készítése, a program folyamatos szakmai működtetésének szervezési és tartalmi kérdései, finanszírozási nehézségek átgondolása, taktikaistratégiai tervezés, PR és kommunikációs kérdések. Tevékenységeink fő célja egy szervezetközi hálózati rendszer megteremtése volt a célcsoport hatékonyabb ellátása érdekében. A partnerség alapelvének érvényesítése ezért programunkban meghatározó. A partnerszervezetek nem csak, sőt nem elsősorban közösen végzett alkalmankénti tevékenységekben keresték az együttműködést, hanem saját tevékenységrendszerüket próbálták úgy alakítani a projekt végrehajtás során, hogy azok egymást kiegészítve valósítsanak meg egy hatékonyabb szenvedélybeteg gondozást, szociális ellátást. Mindez a partnerszervezetek részéről szoros együttműködést igényelt úgy a munkatársak, mint a célcsoport tekintetében. Kitűzött célunk eleve feltételezte a partnerségben alkalmazott kölcsönösen egyenrangú szakmai és projektirányítási munkát, vagyis a felelős részvételt. Az FP találkozókon túl is folyamatos kapcsolatot tartottunk egymással, s a projekt történéseit minden szervezet naprakészen követte nyomon, a projekttel kapcsolatos döntéseinket közösen hozzuk. A szervezetenkénti projektvezetők mögött minden partnernél erős szakmai stábok dolgoztak, az információ áramoltatás a projekt vezetők feladata volt, a döntések minden esetben e stábokon történt egyeztetések alapján történtek. 2.3.5. Milyen tényezők hatottak negatívan az együttműködésre? Az ellátási lánc kialakításának és működtetésének egyik legfontosabb fórumai a közös esetmegbeszélő team ülések voltak. Az első néhány alkalommal problémát jelentett az, hogy nem volt egy ténylegesen kialakult csoport, mert az üléseken többnyire más és más munkatársak vettek részt a különböző szervezetektől. Így nehezen indult el a csoport spontán szerves fejlődése. Ezt a problémát úgy próbáltuk feloldani, hogy minden egyes ülésről részletes emlékeztetőket készítettünk, amely hozzáférhető lett minden projektben dolgozó munkatárs számára. Másrészt a Kék Pontból az esetmegbeszélőkre 35/66



delegált segítő munkatársak, minden esetmegbeszélőn jelen voltak a kezdetektől fogva, így az előző csoportok megállapodásait, közös döntéseit képviselni tudták az aktuális csoportüléseken újonnan megjelent munkatársaknak.

2.3.6. Mi volt az együttműködés legfontosabb hozzáadott értéke? A projektben dolgozók szempontjából ténylegesen megvalósult az együttműködés során partnerség és kölcsönösség, közös felelősségvállalás. A projektben ellátott kliensek szempontjából az összekapcsolt szakmai programok kiszámíthatóságot és biztonságot jelentett. Kiszámíthatóságot abból a szempontból, hogy bármelyi szervezetnél is jelentkeztek a kliensek az ellátásba segítségkérés céljából nagyon széleskörű és pontos felvilágosítást kaptak lehetőségeikről, a számukra szükséges segítségnyújtás igénybevételének módjairól. Biztonságot jelentett abból a szempontból, hogy a projekt nagy felületen képes őket megtartani, nagyfokú állapotromlás vagy nagyfokú állapotjavulás esetén sem maradnak magukra, hanem a projekt keretein belül veheti igénybe a számukra adekváttá vált más jellegű szolgáltatásokat. 2.3.7. A proj ektzárást követően tervezneke további együttműködést a Partnerség tagj ai? A partnerség a továbbiakban is együttműködik, mint szakmaiellátási hálózat. Működtetni szándékozunk a szervezetek közötti közös esetmegbeszélő team üléseket, hiszen a projektben együtt működő intézmények továbbra is segítséget fognak adni a drogos problémákkal küszködő, hátrányos helyzetű, a hagyományos iskolai rendszerből lemorzsolódó kliensek számára. A szakmai együttműködést továbbra is fenn kívánjuk tartani, továbbra is szeretnénk együtt ellátni klienseket, továbbra is szeretnénk egymás segítő intézményeihez klienseket irányítani. Szándékunkban áll, amennyiben megfelelő kiírást találunk, a jövőben is közös projekteket lebonyolítani.

· 2.4. · Nemzetközi együttműködés 2.4.1. Kérj ük, ismertesse, hogy a nemzetközi együttműködés milyen területeken, milyen tevékenységekben valósult meg. Nemzetközi partnerségünk alapja az volt, hogy minden résztvevő DP tevékenységében alkalmazta a művészetterápiákat célcsoportja fejlesztésében. Célunk az e területen alkalmazott és használt módszerek cseréje, az egymástól való tanulás és a művészetterápiák alkalmazhatóságának összefoglalása volt. E cél érdekében az alábbi tevékenységeket valósítottuk meg: · módszercsere programok 4 alkalommal, mind a 4 partner – Magyarország, Anglia, Hollandia, Szicília – helyszínén a célcsoport részvételével · film készítése a művészetterápiás munkáról és a partnerség tevékenységéről · módszertani kiadvány összeállítása · kutatás a művészetterápiák hatékonyságáról

36/66



2.4.2. Kérj ük, ismertesse, hogy a nemzetközi együttműködés keretében mely tervezett tevékenységek nem valósultak meg és miért. A holland partner a nyitókonferencia alkalmával valósította meg a módszercsere programot is. Az angol partner ezt a programelemet nem vállalta , a zárókonferencia szervezését és lebonyolítását végezte. Mindkét partner az elmaradt módszercsere programot költségvetési problémákkal indokolta.

2.4.3. Milyen szerepet vállalt a Fej lesztési Partnerség a nemzetközi munkában? A magyar partnerség 2 filmet készített el, melyek dokumentálják a végzett tevékenységet és betekintést adnak a terápiás munka rejtelmeibe. Megszerveztünk és lebonyolítottunk egy nagyon sikeres módszercsere hetet Budapesten. A palermói helyszínű módszercsere program alkalmával színház és zeneterápiás műhelyünk 2 fellépést tartott, egyet a nagyközönségnek egy ifjúsági házban, egyet pedig egy börtönben rendezett művészetterápiás konferencián. Kutatóink részt vettek az összehangolt kutatási munkában, nemzetközi szinten is hasonló célcsoportot kutattak, hasonló módszerekkel. A kutatási eredményeiket egymással megosztották. Anyagokat biztosítottunk a olasz partner által szerkesztet módszertani kiadványhoz. Partnerségünk a nemzetközi munkában az egyetlen olyan DP volt, amely minden rendezvényen a célcsoporttal együtt vett részt. 2.4.4. Kérj ük, ismertesse, hogy hogyan épül a nemzetközi tevékenység a hazai tevékenységekre és fordítva? A művészetterápia jelentős szerepet kapott hazai tevékenység struktúránkban. A nemzetközi programokra való készülés beépült az itthoni folyamatos munkába. A Magyarországon lebonyolított módszercsere hét a legsikeresebb rendezvénye volt az együttműködésnek, melyben célcsoportunk is aktív szerepet vállalt. Színház és zeneterápiás csoportunk minden nemzetközi rendezvényen fellépett és műhelyt is tartott. A filmforgatás folyamatosan követte az eseményeket, minden rendezvényen és a hazai munkában is. A két dokumentumfilm a hazai és a nemzetközi munkát is dokumentálja. A projekt egyes elemeit célzó kutatás beindításának esetében a nemzetközi együttműködésnek nagy szerepe volt. Kutatóink részt vettek a nemzetközi kutatói találkozásokon. E megbeszéléseknek a következő eredménye lett: · a kutatásba vontak körének meghatározása · a kutatás módszertanának meghatározása · a kutatási eredmények ismertetésének formái A hazai és a nemzetközi kutatás célcsoportja és módszerei megegyeztek. 2.4.5. Kérj ük, ismertesse, hogy mennyiben j elentett valódi hozzáadott értéket a nemzetközi együttműködés?

37/66



Megismerkedhettünk a művészetterápia területén más módszerekkel, fejleszteni tudtuk ezek alapján saját tevékenységünket és a külföldi partnerek is hasznos tapasztalatokra tettek szert a mi munkánk tanulmányozása kapcsán. Fontos nyereség, hogy célcsoportunk nemzetközi közegben is kipróbálhatta munkáját, megmutathatta eredményeit, tapasztalatokat gyűjtött. Az utazások hallatlan nagy terápiás értékkel bírtak, jelentősen segítették a célcsoport megtartását és fejlődését. 2.4.6. Az európai uniós partnerek tapasztalatai és proj ektj ei miképp befolyásolták a hazai proj ekt megvalósítását? Művészetterápiás munkatársaink tudása fejlódött, hasznosítani tudták a partnerekkel együtt szerzett tapasztalatokat saját munkájukban, fejlódésükben. 2.4.7. Miképp befolyásolta a nemzetközi együttműködést a tématerület szerinti besorolás? A kérdés nem releváns.

2.4.8. Hogyan hasznosították/kívánj ák hasznosítani a nemzetközi együttműködés eredményeit hazai szinten az eredmények terj esztésében? A két elkészült film egy nagyon fontos tevékenységet rögzít és tesz érthetővé, láthatóvá. Ezek forgalmazását, minél szélesebb körű bemutatását tervezzük. 2.4.9. Volte szakpolitikai vagy gyakorlati tapasztalatátadás a tagállamok között? Ha igen, kérem, ismertesse. Gyakorlati tapasztalatátadást valósítottunk meg módszercsere programok által a művészetterápiák hátrányos helyzetű fiatalok fejlesztésében való alkalmazásának területén. 2.4.10. Kérj ük, ismertesse, hogy a proj ekt megvalósítására kialakított nemzetközi partnerséget, együttműködést a j övőben fent kívánj áke tartani és a proj ekt eredményeként kialakított új módszereket tovább kívánj áke használni, fej leszteni. A partnerséget nem szándékozunk fenntartani.

·

2.5. ·

Esélyegyenlőség

2.5.1. Készítette a partnerség esélyegyenlőségi stratégiát vagy esélyegyenlőségi célokat megfogalmazó egyéb dokumentumot?

hasonló

Igen, a partnerségnek van Esélyegyenlőségi feladatterve. 2.5.2. Az esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos intézkedések kialakításakor a Gender Mainstreaming Útmutatóban foglaltakat hasznosnak találtae? 38/66



Amennyiben nem, kérjük, indokolj a. Amennyiben igen, kérj ük, térj en ki arra, mely elemeit tartotta a leghasznosabbnak. A fogalom magyarázatot és a pályázókra vonatkozó részt.

2.5.3. Kérj ük, mutassa be, miképp érvényesítette az esélyegyenlőség elvét a proj ekt megvalósítása során? Az esélyegyenlőség biztosításának garanciája projektünkben a személyközpontúság megvalósítása. Az ellátásba való bekerülésre, a segítő folyamatba való bekapcsolódásba nőknek és férfiaknak egyaránt ugyanolyan eséllyel van lehetőségük. Minden résztvevő számára személyes fejlesztési terv készül, ami kizárólag az ő szükségleteit, problémáit, hátterét, élethelyzetét veszi figyelembe. Bár programunkat jóval többen keresik férfiak, mint nők, ez nem azért van, mert az ellátás nemek szerint szelektál, hanem azért, mert a férfiak között több az illegális drogokkal élők száma, mint a nők között. Programunk esélyt, egyéni és csoportos gondozási formát biztosított más kirekesztett csoportoknak is (homoszexuálisok, HIVfertőzöttek). 2.5.4. A kedvezményezettek bevonása során hogyan biztosították, hogy nők és férfiak azonos esélyekkel kapcsolódhassanak be a proj ektbe? Projektünk a személyiség kiegyensúlyozott és tartós fejlődését, a kirekesztett egyének teljes körű reintegrációját, ezáltal az előítéletek csökkentését, valamint a társadalmi kohézió erősítését kívánta segíteni. Az általunk megfogalmazott esélyegyenlőség több, mint a diszkriminációtól való mentesség: projektünk keretei között azon feltételek megteremtésén fáradoztunk, melyek segítségével mindenki, anyagi és születési helyzetétől függetlenül hozzájuthat a projekt által kínált lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz. Célcsoportunkra jellemző, hogy bár társadalmi hátterét tekintve változatos, a probléma KÖZÖS: marginalizálódott helyzet, zavaros életvitel, kilátástalanság, tanácstalanság. Az önsegítő filozófia és technikák úgy támogatják az esélyegyenlőség megvalósítását, hogy e problémákat helyezik előtérbe, s így gyorsan alakul ki és válik dominánssá a közösségi identitás: egyenrangúságot teremt bármely háttérből érkező résztvevők között. Az esélyegyenlőség biztosításának garanciája a személyközpontúság megvalósítása is. Minden résztvevő számára személyes fejlesztési terv készül, ami kizárólag az ő szükségleteit, problémáit, hátterét, élethelyzetét veszi figyelembe. A szolgáltatásokat igazítja a személy igényeihez, nem a személyt próbálja a szolgáltatásrendszerbe illeszteni. Az egyéni és csoportos támogatások harmóniájára törekszünk, így senki nem válik elszigeteltté, ami szintén az esélyegyenlőség fontos eleme. Egyszerre valósul meg az integrációs szemlélet és az egyénhez igazodás elve. Azt a felfogást szeretnénk modellálni, mely szerint mindenki felelős saját sorsáért, önmagáért, környezetéért, s a szűkebb közösségért melyben él. 2.5.5. Milyen számban voltak nők/férfiak döntési pozícióban a proj ekt végrehajtása során? 2 nő/4 férfi

39/66



2.5.6. Megvalósulte a fizikai környezet hozzáférhetőségének biztosítása? (pl. az információs és kommunikációs technológia és hozzáférés fej lesztésével, különös tekintettel a hátrányos helyzetű emberekre, az elszigetelt településeken élőkre) A projekt kezdetétől működtettük a naprakész projekt honlapot, ami az internet révén egyenlő eséllyel biztosította az információhoz való hozzáférést.

2.5.7. Biztosítottáke a kommunikációs akadálymentesítést, hozzáférhetőséget a célcsoportok eltérő igényei mentén? (pl. Braille írás, j eltolmács, könnyen érthető tananyagok elkészítésével) A kérdés nem releváns. ·

2.6. ·

Fenntartható fej lődés

2.6.1. Kérj ük, mutassa be, mely, a proj ekt során végzett tevékenységek j árultak hozzá a környezeti fenntarthatóság gyakorlati érvényesítéséhez. Projektünk középpontjában olyan humán erőforrás fejlesztés állt, mely szélsőséges életvezetésű, önpusztító magatartásformák felé sodródott emberek teljes körű reintegrációját célozta. Az egészséges, környezettudatos életvitel felfogásunkban a testilelkiszellemi egészség együttese. Projektünk alapvető szakmai tartalma a szenvedélybetegek és deviáns fiatalok önpusztító életmódjának megváltoztatása az egészséges életvitel irányába. A környezettudatos magatartás első lépése saját magunk és közvetlen környezetünk egészséges életvitelének és gondolkodásmódjának kialakítása. A következő lépcső annak a felelősségteljes gondolkodásmódnak az elérése, mely tiszteletben tartja, óvja, ápolja lelki, és fizikai környezetünket. Ez egy hosszú személyiség, és gondolkodásmód formáló munka, melyet minden egyes kliensünknél más módon, más időtartamban érünk el, egyéni és csoportos fejlesztés útján. Programjaink helyszíneit klienseinkkel közösen tartottuk rendben és karban; törekedtünk arra, hogy tiszta, rendezett környezetben végezzük munkánkat. A Kék Pont Alapítvány évek óta jól működő projektje a steril tű, és fecskendőcsere biztosítása az intravénás droghasználók részére, mint a droghasználat ártalmait csökkentő tevékenység. e szolgáltatás azon túl, hogy csökkenti a HIV, hepatitisz fertőzés kockázatát, nagyban hozzájárul a környezet védelméhez is azáltal, hogy a használt tűket és fecskendőket a projektben dolgozók összegyűjtik és együttműködve az ÁNTSZ illetékes szerveivel megsemmisítik. Ennek következményeképpen csökken a köztereken felhalmozódó veszélyes hulladékok mennyisége. A BTAGben az alternatív kerettanterv keretében külön tantárgyat hoztunk létre a környezettudatos nevelés, az ökológiai szemléletmód, a tudatos fogyasztói magatartás, fogyasztóvédelem, egészséges életmód hangsúlyos oktatása érdekében 2.6.2. A proj ekt belső működése és a szakmai tevékenységek gyakorlati megvalósítása során szempont volte a környezetvédelem? A Kék Pont Alapítvány – ugyan nem az Equal projekt keretében – de működtetett illetve működtet egy steril tű és fecskendőcsere alacsony küszöbű szolgáltatást a VIII.

40/66



kerület Kálvária téren. A szolgáltatás célcsoportja a környéken élő vagy napi rendszerességgel ott megforduló intravénás speed és heroinhasználók. A szolgáltatás munkatársai napi rendszerességgel szedik össze a környék utcáin, terein szétdobált használt tűket és fecskendőket. Az így összeszedett szennyezett eszközök biztonságos módon megsemmisítésre kerülnek. 2007ben kb. 2200 használt, szennyezett fecskendőt szedtek össze a Kék Pont munkatársai e szolgáltatás keretében. A szakmai tevékenységek részeként a bevont fiatalok számára rendszeres kirándulásokat szerveztünk. Ezek során kiemelt szempont volt a környezetvédelem. A kirándulások szervezésekor igyekeztünk olyan helyszíneket is választani, amelyek kapcsolatban állnak a környezetvédelemmel. Az események során külön hangsúlyt fektettünk a fiatalok környezettudatos nevelésére. 2.6.3. A proj ekt megvalósulása eredményeképp várhatóak további fej lesztések? Amennyiben igen, milyenek és mikor? Ezeket előre láthatóan milyen forrásból kívánj ák finanszírozni? A Kék Pont Alapítvány Gát utcai drogambulanciáját térben és szolgáltatásaiban is bővíteni kívánjuk. Terveink szerint a drogambulancia kibővülne egy szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító helyiség csoporttal valamint talpraállt szenvedélybetegek átmeneti elhelyezését biztosító „félutas ház” helyiség csoportokkal. E terveinket a „Norvég Alap” programra beadott pályázatunk kedvező elbírálása estén szeretnénk megvalósítani. A szenvedélybetegek speciális oktatási programját összevonnánk fogvatartottak és börtönből szabadult fiatalok oktatásával, amenyiben pálááyzati források lehetővé teszik. Terveink között szerepel egy Bettopanó szolgálat kialakítása Budapest 8. kerületében együttműködve a VIII. kerületi önkormányzat és RÉV 8 Rt. Magdolna projektjével. A tematikus hálózati munka keretében létrehozott partnerséget megtartani és bővíteni szándékozunk Hátrányos helyzetű fiatalokért hálózat létrehozásával. Termékünk a Komplex Ifjúságsegítő Modell és módszertani központ megvalósítását hosszútávú célnak tűztük ki. 2.6.4. A proj ekt mennyiben illeszkedett az információs társadalom követelményeihez? Milyen információs, kommunikációs technológiákat alkalmaztak? Ez milyen előnyökkel j árt? A projekt valamennyi szakaszában alkalamztuk az információs társadalom követelményeinek megfelelő eszközöket. A partnerségen belül a kapcsolattartás leggyakoribb formája az email váltás volt; ugyancsak elektronikus formában működtettük a projekt fontosabb eseményeiről tájékoztató alkalmankénti hírlevelünket a szélesebb értelemben vett szakmai körök és a döntéshozók felé. Az email jelentős szerepet kapott a célcsoport tájékoztatásában is, amennyiben az azonos ill. hasonló célcsoporttal foglalkozó szervezeteket ebben a formában informáltuk a célcsoportnak nyújtott szolgáltatások bővüléséről. A projekt elékészítő szakaszában a főpartner Belvárosi Tanoda Alapítvány honlapján tettük elérhetővé a projekt főbb történéseit és dokumentumait később, mikor ez már kevésnek bizonyult, létrehoztuk az A/077 projekt önálló websiteját, ami a projekt futamideje alatt elérhető volt a projekt angol nyelvű címe alapján bejegyzett: lostbylife.ini.hu domain alatt. Jelenleg a BTA és a partnerszervezetek honlapjairól 41/66



közelíthető meg. Jelentős rész vállaltunk transznacionális partnerségünk közös honlapjának létrehozásában annak érdekében, hogy minél szélesebb körben ismertté tegyük munkánk azon részét, mellyel közreműködtünk a projekt nemzetközi tevékenységében: a különféle művészeti ágak gyakorlásának alkalmazását a szenvedélybetegek rehabilitációs folyamatában, s ezzel együtt a munkábaállásra való felkészítésben.

·

2.7. ·

Tapasztalatátadás a proj ekt szintj én disszemináció (pl. TIF)

– szakmai

együttműködés,

2.7.1. Melyek a proj ekt termékeivel kapcsolatos tapasztalatátadási tevékenység során elért eredmények? Ezek az eredmények megfelelneke előzetes várakozásainak, terveinek? A pályázat beadásakor „Gondolkozz másként” címmel készítettük el tapasztalatátadási feladattervünket, melyben azt tűztük ki célul, hogy a teljes projekt lebonyolítás ideje alatt munkánkat a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt végezzük, egyfajta nyitott, élő beszámolót kínálunk tapasztalatátadási tevékenységeinkkel. Munkánkba minden érdeklődő személyes találkozások révén tekinthetett be. E tevékenység lebonyolításában is együtt vettek részt célcsoportunk és a programban dolgozó munkatársak. Elsősorban egy attitűd változást céloztunk elérni a szenvedélybetegségek kezelésének felfogásában ill. a szenvedélybetegek társadalmi megítélésében. Ezt csakis az egyének gondolkodásmódjának megváltoztatásával lehet elérni, ezért célozza tapasztalatátadási programunk a minél több személyes találkozó és különféle társadalmi szereplők közötti kommunikáció megvalósítását. Az alábbi tevékenységeket végeztük, melyeket eseménynaplóban tettünk nyilvánossá a projekt weblapján, s jelen beszámolónkhoz is mellékelünk, s melyben láthatók a tevékenységek által elért érintettek száma is: A projekt módszereinek tanítása leendő szakembereknek terepgyakornokok, szakdolgozók fogadása részvétel a pedagógus és pszichológusképzésben Projekt bemutatók · hazai és külföldi szakmai látogatók fogadása a projekt helyszínein; · részvétel szakmai fórumokon, rendezvényeken Projektünk módszereinek megismertetése a célcsoport bevonásával a lehető legszélesebb szakmai nyilvánosság számára · színház és zeneterápiás csoportok fellépései országszerte és külföldön, · szemléletformáló drogprevenciós beszélgetések · Megálló Estek A disszemináció jellemzője, hogy kevéssé mérhető annak eredményessége, az, hogy milyen hatásokat vált ki annak célcsoportjában a projekt bemutatása, hiszen a disszeminációnak nem része a célcsoportra gyakorolt hatás előzetes elemzése, majd követése. Terveinket sikerült megvalósítani, gyakorlatilag heti rendszereséggel beszéltünk tevékenységünkről, módszereinkről a fenti formákban a célzott közönségnek. · ·

42/66



E bemutatók, találkozók, tréningek iránt igény mutatkozott ez fontos eredmény, s azt mutatja nem volt közömbös programunk, módszereink a szakemberek, leendő szakemberek, s az érintettek körében. Úgy véljük programunk széles körben vált ismertté a szakmában. A tudatos módszerterjesztés, a nyitottság, a látogatók folyamatos fogadása révén a program része a segítő szándékú emberek, szakemberek képzésének, motiválni képes az érdeklődőket, a segítőket. Reményeink szerint a program formálta a közvélemény gondolkodásmódját, csökkenti az előítéleteket a devianciák és a kábítószer kérdésben. 2.7.2. Amennyiben úgy értékeli, hogy a proj ekt termékeivel kapcsolatos tapasztalatátadási tevékenység nem volt elég sikeres, mi a sikertelenség oka? Sikeresnek értékeljük e tevékenységünket. 2.7.3. Megfelelő formában és közérthető módon tudtae megj eleníteni a partnerség a proj ekt termékeit a szakmai közvélemény előtt? Ha nem, miért? Projektünket közérthető formában terjesztettük az általunk választott metodika alapján. Hasznosabbnak véltük a kisebb csoportokban történő, s ily módon elmélyülésre, valódi megértésre módot adó beszélgetéseket, melyeket mindig egy informális terjedés terjesztés követ. Ennek erősítését szolgálták szóróanyagaink. Gyakorta fordult elő, hogy egy találkozó résztvevőinek ajánlatára szerveződött meg a következő beszélgetés, mert a résztvevők ajánlották ezt a lehetőséget saját szakmai ismeretségi köreikben. Ezt hatékony módszernek véljük. 2.7.4. Megfelelő formában és közérthető módon tudtae megj eleníteni a partnerség a proj ekt termékeit a helyi és szélesebb nyilvánosság előtt? Ha nem, miért? A szélesebb nyilvánosság elérését elsősorban naprakész és információkban gazdag weblapjaink által biztosítottuk. Ezeken az oldalakon bárki betekintést nyerhetett a projekt mindennapi történéseibe, dokumentumaiba, eseményibe, elolvashatta beszámolóinkat. A gazdag kép, és filmanyag pedig életközelivé tette a tájékozódást és tájékoztatást. 2.7.5. Sikerülte a tervezett számban bevonni a proj ektszintű tapasztalatátadási célcsoportot (pl. a Tematikus és Innovációs Fórumok keretében)? Az érintett fiatalok, a területen dolgozó szakemberek, valamint a leendő szakemberek és szakmai szervezetek körében nagyon intenzív tevékenység zajlott nagyszámú résztvevővel (lsd. Eseménynapló mellékelve).

·

2.8. ·

Részvétel

2.8.1. Milyen eszközökkel biztosították a részvétel elvét a célcsoportra vonatkozóan a proj ekt végrehaj tása során? Szakmai munkánk alapelvei, módszerei a közösségi szenvedélybeteg ellátás szellemében dolgozunk, alkalmazzuk az önsegítés, valamint az AA és NA mozgalmak eszmerendszerét, metódusait, a személyközpontú gondolkodásmód határozza meg munkánkat – eleve a célcsoport részvételén alapuló eljárások, melyek lépnyege, hogy a 43/66



bajban lévő, esetünkben a szenvedélybeteg ember a maga sorsáról dönt, önmaga dolgozik felépülésén a professzionális segítők ehhez megfelelő kereteket, hátteret biztosítanak. A célcsoport tehát esetünkben nem csak saját gyógyulásának vezetője, hanem részese az ellátási formák kimunkálásának is, vagyis e projekt bonyolításának. A csoport terápiás üléseken és az egyéni gondozás révén a gondozott szenvedélybetegek véleménye, ötletei, megfogalmazott szükségleteik a projekt tevékenységrendszerének alapvető formálói. A partnerségben résztvevő egyes szervezetek esetében a célcsoport kiválasztott tagjai a szakmai stábok résztvevői is. Részvételük tehát a projekt lebonyolításban a hétköznapok szintjén és közvetlenül valósult meg.

2.8.2. Milyen módon vonták be a célcsoportot a proj ekt tervezésébe/előkészítésébe és végrehaj tásába? A projekt tervét kidolgozó 5 szervezet a fenti pontban leirt gondolkodásmód szerint dolgozik hosszú ideje. A projekt tevékenység tervezése, majd előkészítése és lebonyolítása a célcsoport szükségletei, elvárásai mentén alakult. Az egyéni gondozás és csoportos terápiás formák hasznos információ források arra vonatkozóan (is) mely tevékenységek hasznosak, vagy adott esetben már elavultak. Valójában maga a gondozási rendszer módszere az, amely biztosítja a célcsoport folyamatos és aktív részvételét. 2.8.3. A célcsoport tagj ai részt vetteke a nemzetközi együttműködés munkáj ában (tervezés/végrehajtás)? Ha igen, miképp? A nemzetközi konzorciumban az egyetlen olyan partnerség vagyunk, akik minden tervezett tevékenységben a célcsoporttal együtt vett részt. Ezt nem volt könnyű elérnünk. Már a tervezés időszakában értetlenség és ellenállás övezte azt a szándékunkat nemzetközi partnereink részéről, hogy a módszercsere programokon, és a konferencián is a célcsoporttal közösen szándékoztunk részt venni. Mégis elértük és megvalósítottuk ezen elgondolásunkat. A módszercsere programokon a művészetterápiás munkában részvevő klienseink tréningeket és előadásokat tartottak partnereinknél, a nyitó konferencián szintén fellépett színház és zeneterápiás csoportunk. A budapesti módszercsere program – mely a nemzetközi tevékenység legsikeresebb, leghasznosabb eseménye volt – alkalmával célcsoportunk részt vett a szervezésben, lebonyolításban és a szakmai munkában is. Beszámolóinkban minden alkalommal felhasználtuk klienseink személyes beszámolóit is, melyeket a projekt weblapján is közzé tettünk. 2.8.4. Miként vonták be a proj ekt megvalósítóit, a szakembereket a proj ektvégrehaj tásba, a szakmai fej lesztésbe; döntéshozatalba; az értékelésbe, az eredmények terj esztésébe? A partnerszervezetek nem csak, sőt nem elsősorban közösen végzett alkalmankénti tevékenységekben keresték az együttműködést, hanem saját tevékenységrendszerüket próbálták úgy alakítani a projekt végrehajtás során, hogy azok egymást kiegészítve valósítsanak meg hatékonyabb szenvedélybeteg gondozást, szociális ellátást. Mindez a partnerszervezetek részéről szoros együttműködést igényelt úgy a munkatársak, mint a célcsoport tekintetében. Kitűzött célunk eleve feltételezte a partnerségben alkalmazott kölcsönösen egyenrangú szakmai és projektirányítási munkát, vagyis a felelős részvételt. Az FP találkozókon túl is folyamatos kapcsolatot tartottunk egymással, s a projekt 44/66



történéseit minden szervezet naprakészen követte nyomon, a projekttel kapcsolatos döntéseinket közösen hozzuk. A szervezetenkénti projektvezetők mögött minden partnernél erős szakmai stábok dolgoztak, az információ áramoltatás a projekt vezetők feladata volt a döntések minden esetben e stábokon történt egyeztetések alapján történtek. A program végrehajtásában alapelvnek tekintettük azt a megközelítést, hogy minden résztvevő szervezet és személy valamennyi feladatban saját képességei szerint kiveszi részét. A projekt lebonyolításban is alkalmaztuk a személyközpontúság elveit és gyakorlatát, minden résztvevő gondolata, problémája fontos, nyilvánosságot kapott és megfontolás tárgyát képeztei; ehhez a pertnerek szervezetenként megteremtték a megfelelő fórumokat. Napi kapcsolatot tartottunk emailen és telefonon. Közösen követett esetkezelést valósítottunk meg. A projekt vezetését egy menedzsment team látta el, melyben szerepet kaptak a szervezetek programfelelősei is, s ez a team hozza a döntéseket a lebonyolítás során az FP találkozókon. A projekt felelősök közvetlen kapcsolatban dolgoztak saját szervezetük munkatársaival és a bevont célcsoporttal, feladatuk volt a szervezet érdekeinek, ötleteinek, problémáinak képviselete az FPn belül. Arányos feladat és felelősségmegosztást dolgoztunk ki. A dokumentáció vezetésében és az értékelés folyamatában minden partner részt vett. A projekt minden elemében teamek/stábok dolgoztak.

3. A PROJEKT TECHNIKAI VÉGREHAJTÁSA ·

3.1. ·

A proj ektmenedzsment munkáj a

3.1.1. A proj ekt menedzsmentj ének működése/együttműködése, kapacitása mennyire volt a proj ekt célj ainak megfelelő, sikeres és hatékony? (max. ½ oldal, a további kérdéseknél is) A projekt lebonyolítása a menedzsment szempontjából is nagyon sok új kihívást hozott, a sok nehézségben sokat is tanultunk. Bár egy tapasztalt, összeszokott és a partnerek által ismert projekt menedzsment csapat kezdte el a munkát, ebben a projektben jóval több lebonyolítási, logisztikai, dokumentációs, PRkommunikációs, ügyintézési és pénzügyi feladat állt elő, mint bármely eddigi pl. Phare projektben. Az eredetileg tervezett kapacitás kevésnek bizonyult, némely feladatot át kellett szervezni a belső humánerőforrás struktúránkban. Az eredeti csapat néhány kiegészüléssel végigvitte a projektet, melyet úgy szakmailag, mint pénzügyileg (a teljes támogatást felhasználtuk) a terveknek megfelelően lebonyolítottunk, ezt nagy eredménynek tartjuk! A menedzsment team a projekt lezárását követően is tovább dolgozik együtt, mert mindenki a maga területén e projekt alatt „továbbképződött” és egy kamatoztatható tudással lett gazdagabb. 3.1.2. Milyen belső és külső tényezők hatottak pozitívan, illetve negatívan a menedzsment működésére? Pozitív hatások: belső: a partnerség együttműködési készsége, motiváltsága a projekt megvalósításban, bizalom a menedzsment irányában, hatékony kommunikáció,

45/66



felelősség megoszlás; külső: egy idő után a partneri viszony a hatóságokkal, közreműködőkkel; Negatív hatások: belső a projektérdekek és a szervezetek saját érdekeinek ütközése adott esetben, a túlterheltség miatt szervezési problémák, szervezeti alaptevékenységek és projekt tevékenységek közötti ütközések; külső: a projekt kezdetén információ hiány, folytonos változások az instrukciókban és elvárásokban, kapkodás, következetlenség. 3.1.3. Milyen előre nem látható problémákkal szembesült a proj ektvezetés? Hogyan kezelték ezeket a problémákat? Nem számítottunk arra, hogy az eredetileg megadott lebonyolítási kondíciók (előleg, majd 3 havi beszámoláson alapuló folyamatos finanszírozás) olyan nagy mértékben felborul, mint ahogyan az történt. Első nemzetközi koordinátorunk pl. 2 hónapnyi munka után azonnal távozott, kizárólag ebből az okból. A szervezetek nem tudták, hogy ekkora mértékű megelőlegezésre lesz szükség. A menedzsment nem számított rá, hogy ennyi energiát kell fektetni a kapcsolattartásba, az információkhoz való hozzájutásba. A dokumentáció mértéke is nagyobb lett a várthoz képest. Többlet munkával és belső feladat átcsoportosítással kezeltük elsősorban a helyzetet, hiszen nem volt forrásunk, de ez nem jó megoldás. 3.1.4. Hogyan használta a menedzsment az FPszintű döntéseiben az önértékelés megállapításait? A projekt lebonyolítása során a menedzsment rendszeresen hívott össze FP találkozót, átlagosan 2 havonta tartottunk olyan megbeszélést, ahol a partnerek képviselői jelen voltak. Ez egy folyamatos önértékelést tett lehetővé és a döntéseket is mindig ezeken a találkozókon hoztuk.

·

3.2

·

Együttműködés a gyakorlatban partnerségen belül és azon kívül

3.2.1 A proj ekt megvalósítása során mennyire volt megfelelő, sikeres és hatékony az együttműködés a program végrehaj tásában közreműködő partnerekkel? Milyen tényezők hatottak pozitívan, melyek negatívan? A partnerségben régóta a területen dolgozó, egymást jól ismerő, tapasztalt, civil szervezetek fogtak össze, ami jó alapot adott a zökkenőmentes közös munkához. Az együttműködésre leginkább pozitívan hatott a szervezetek közötti mellérendelő, partneri viszony, valamint az alapvető szakmai motiváltság és a hasonló gondolkodásmód. Ezek garantálták a partnerségen belüli elkötelezett munkát és felelősségteljes gondolkodást. Az együttműködés legfontosabb eredménye, hogy a partnerség a projekt lezárását követően is folytatni kívánja a kialakult hálózati tevékenységet.

3.2.2. Milyen előre nem látható problémákkal szembesült a partnerség? Hogyan kezelték ezeket a problémákat?

46/66



A projektet a kezdetektől végig kísérte egy nagyon komoly belső feszültség, aminek oka az állandó bizonytalanság volt. Az IH és az OFA részéről gyakorlatilag semmi nem abban az időben történt, amikor kellett volna, majd egy évet dolgoztunk végig támogatási szerződés nélkül, a projekt monitoring pedig gyakorlatilag a zárás előtt egy hónappal tette meg a projekt lebonyolítását elősegíteni hivatott javaslatait. Érzelmileg az EQUAL projekt pont az ellenkezőjét hozta, mint amit vártunk tőle. Amikor megtudtuk, hogy nyertünk úgy éreztük, hogy az elkövetkezendő 3 évben nyugodt, biztonságos, jól tervezhető működést, szervezeti stabilitást fogunk megélni, tapasztalni. Ehhez képest az örökös bizonytalanságot, a tervezhetetlenséget kellett megélnünk.

3.2.3. Hogyan értékelné a proj ekt együttműködését a támogatóval (Irányító Hatóság)? Az első időszakban nehéz volt az együttműködés, nem érzékeltük a partneri kapcsolatot. A munkatársak nehezen voltak elérhetők, és nem tudtak pontos információt adni. Egy ponton – ha jól emlékszünk a vezető váltáskor ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Együttműködő, segítőkész kapcsolatban lehetett dolgozni nagy örömünkre. Mostanra pedig közös munka íze lett ennek az együttműködésnek. 3.2.4. Hogyan értékelné a proj ekt együttműködését a Magyar Államkincstárral? Korrekt, támogató, szakértő hozzáállást tapasztaltunk. 3.2.5. Hogyan értékelné a proj ekt együttműködését az OFA EQUAL Nemzeti Programirodával? Az első időszakra a káosz, információ hiány volt jellemző a segítőkészség mellett. A projekt második felére ez szintén változott, az együttműködés harmonikussá vált.

3.2.6. Vane konstruktív j avaslata a támogatónak a j övőbeni támogatási programok végrehaj tási rendszerét illetően? Ha igen, mi az? A hatóságok és közreműködők is tartsák be a szerződésekben vállalt határidőket. Harmonizáció lenne szükséges az IHOFAMÁK szabályzatokban, eljárásrendben is, mert ezek különbözőségeit, eltérőségeit a projektek sínylik meg. Számtalanszor kaptunk a három közreműködőtől másmás irányadást egyegy kérdésben. Időben szülessenek meg és ne változzanak rendszeresen a projekt futamidő alatt az útmutatók, a különféle elvárások. Bonyolult, nagy, nehéz projektről van szó, mely a hatóságok számára is nagy feladat, ennek nehézségeit megértjük, ugyanakkor megfontolandó, hogy a pályázókkal/partnerségekkel, vagyis egyegy projekttel való kapcsolattartás a közreműködő szerv (OFA) oldaláról esetleg a projekthez rendelt 1 kapcsolattartó személy rendszerben valósuljon meg, aki ily módon a projekttel alaposan megismerkedik, ismeri, átlátja működését, nehézségeit. A mi oldalunkról sok nehézséget és félreértést okozott az a rendszer, melyben nem a projektünknek volt kapcsolattartója, hanem a projekten belül az egyes területek esetében másmás személyhez kellett fordulnunk. Nem tudjuk ezért volte, de több esetben előfordult , hogy pl. egyegy dokumentumot többször kellett beküldenünk, s nekünk kellett emlékezni, hogy azt mikor és kinek küldtük el előzőleg.

47/66


·

3.3.

·


Kommunikáció

3.3.1. A tervek szerint haj tottae végre a partnerség kommunikációs feladatait? A projekt teljes futamideje alatt fejlesztési partnerségünk tagjai rendszeresen tájékoztatták a közvéleményt a projekt céljairól, tartalmáról, folyamatáról és az elért eredményekről, mely tájékoztatás folyamán jeleztük, hogy a projekt az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával jött létre. Fejlesztési partnerségünk valamennyi tagja valamennyi projekttel kapcsolatos dokumentumon és tájékoztató eszközön használta az EQUAL program aktuális érvényes arculati elemeit EQUAL logó , EQUAL szlogen , Európai Unió zászlója, Európa Terv logó ; ugyancsak megjelenítettük ezeket az elemeket a programirodákban, valamint az egyes programok helyszínein, valamint a programhoz kapcsolódó elektronikus adathordozókon; ugyancsak feltűntettük a projekt címét és nemzeti azonosító számát: „…akiket kezd elveszíteni az élet …” A/077 .

3.3.2. Miképp táj ékoztatta a bevont célcsoportot arról, hogy a proj ekt ESZA támogatással valósult meg? Azokon a drogprevenciós találkozókon, beszélgetéseken, kulturális és sportrendezvényeken, melyeken munkatársaink és a programban résztvevő kliensek megjelentek, ill. amelyekre a szervezetek saját székhelyén sor kerül, szórólapot terjesztettünk, melyet kizárólag e program kapcsán készítettünk el, s a program lebonyolítása alatt többször is, a célcsoport idő közben észlelt igényeihez és a változó arculati elvárásokhoz folyamatosan igazodva aktualizálunk; ez tartalmazta a projekt bemutatását, valamint azt az információt, hogy a terápiás lehetőségek bővítésére és az ellátási hálózati munka működtetésére az ESZA támogatásnak köszönhetően kerülhetett sor. A fejlesztési partnerség tagjainál a projekt végrehajtása során a programba bevont célcsoport számára is jól látható helyen elhelyeztük az Európai Unió és a magyar állam támogatását jelző plakátokat, melyeket az OFA EQUAL Nemzeti Programiroda bocsátott a rendelkezésünkre, valamint az azonos információt hordozó, magunk által készített matricákat.

3.3.3. Miképp táj ékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy a proj ekt ESZA támogatással valósult meg? Fejlesztési partnerségünk tagjai saját honlapjaikon feltüntették a kötelező arculati elemeket, valamint elhelyeztek egy linket, először a főpartner honlapjára, majd a későbbiekben a kifejlesztett programhonlapra mutatott. A projekthonlap elkészültéig a főpartner Belvárosi Tanoda Alapítvány honlapján, külön menüpontban, a későbbiekben a A/077 sz. projekt honlapján tettük közzé valamennyi résztvevő szervezet információit a támogatott projekttel kapcsolatban, itt gyűjtöttük és tettük közzé a program során elkészült szakmai dokumentumokat, valamint a programmal kapcsolatos eseményeket, fotókat, rövid filmrészleteket, hanganyagokat, beszámolókat. A projekthonlap

48/66



http://www.kraszlan.com/bta/ , mely a „lostbylife” domain név alatt került a program idejére bejegyzésre, s program eredményeinek fenntartását szolgáló években a főpartner Belvárosi Tanoda Alapítvány, ill. az egyes partnerek honlapjáról továbbra is elérhető marad, szintén alkalmazza az EQUAL program arculati elemeit, a linkek között pedig megjeleníti az OFA EQUAL Nemzeti Programiroda és a magyar EQUAL program hivatalos honlapját. A kétnyelvű projekthonlap folyamatos frissítése mellett ugyancsak kétnyelvű (angol, magyar) elektronikus hírlevélben – melyet elküldtünk közel 200 hazai és 150 külföldi címet tartalmazó levelező listánkra – is többször felhívtuk a szakmai döntéshozói körök, társszervezetek valamint a szélesebb értelemben vett érdeklődők figyelmét a program fontosabb eseményeire, aktuális történéseire, a folyamatos szakmai munkára. Közreműködtünk transznacionális együttműködésünk közös weblapjának http://www.skillsthroughthearts.com/ létrehozásában: nemzetközi partnereink részére összeállítunk olyan anyagokat, melyek alkalmasak arra, hogy a magyar fejlesztési partnerség tagjainak munkáját méltó módon bemutassák; ezeket az anyagokat a transznacionális partnerség vezetését elvállaló angol partner rendelkezésére bocsátottuk, s azok elhelyezésre kerültek a megfelelő helyeken. A támogatott projekthez kapcsolódó tájékoztató rendezvényeken (pl. látogatók fogadása, Megálló Csoport és a Leo Amici 2002 Alapítványok színház ill. zeneterápiás prezentációi, helyi ünnepségek, program és intézménybemutatók, szemináriumok, műhelyek stb.) a teremben jól látható helyen elhelyeztük az Európai Unió hivatalos zászlóját, és feltüntettük az EQUAL program arculati elemeit plakát, molinó vagy egyéb formában. A támogatott projektről a médiának (sajtó, rádió, televízió) nyújtott információkban a fejlesztési partnerségünk tagjai felhívták a média figyelmét arra, hogy az adott projekt az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával valósul meg. A projektvégrehajtás során a fejlesztési partnerségünk kétnyelvű – angol, magyar prospektust és szórólapot készített, mely röviden bemutatta a támogatott projektet, a fejlesztési partnerséget és a nemzetközi együttműködés keretében végzett közös tevékenységeket.

3.3.4. Kérj ük, sorolj a fel mindazokat a módszereket, eszközöket, alkalmakat, amelyek a proj ekt eredményeinek bemutatását, ismertetését, elterj esztését szolgálták! Térj en ki külön azokra a tevékenységekre, melyek az előzetes, vagy utólagos táj ékoztatást célozták, illetve a folyamatos tevékenységekre. proj ekt website (előzetes, folyamatos, utólagos) proj ektszórólap (előzetes) proj ektbemutató prezentáció – folyamatos ill. utólagos médiamegj elenések a program végrehajtása során alkalmanként: 2006. első félévében a Belvárosi Tanoda Alapítvány ill. a Megálló Csoport Alapítvány, a Leo Amici 2002 Alapítvány és a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia bemutatta az EQUAL projekt keretében végzett munkáját az RTL Klub 49/66



Fókusz c. műsorában, az MTV1 12+ c. adásában és a HÍR TV Gyógyhír c. műsorában; ugyanebben az időszakban a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért HIV + csoportja beszélt a prevencióval kapcsolatos munkáról a Danubius Rádióban és a Rádió Caféban; a FIKSZ Rádió a Megálló Csoport Alapítvány szenvedélybetegekért terápiásaival rendezett beszélgetést. 2006. második félévében a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért mutatta be a programban végzett munkáját a Petőfi Rádió „Drogéria” c. műsorában, a Duna Televízió ugyanebben az időszakban mutatta be a „Kint és bent” c. filmjét a Leo Amici 2002 Alapítvány munkájáról. 2007ben a Nők Lapja és a Magyar Katolikus Rádió készített riportot a Leo Amici 2002 Alapítvánnyal, valamint a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia mutathatta be munkáját a Duna TV „Eurométer” c. műsorában.

3.3.5. Mennyiben szolgálta az EQUAL Kommunikációs stratégia és az arculati kézikönyv a proj ekt kommunikációs feladatainak ellátását? A kommunikációs stratégia segítette a kommunikációs feladatok ellátását, ugyanakkor azonban az arculati kézikönyv által előírt, kötelezően használandó vizuális elemek a program lebonyolítása során olyan sokszor változtak, hogy szinte követhetetlenné vált, a program melyik szakaszában mely arculati elemek használata aktuális. Megítélésünk szerint egy programhoz egy garnitúra vizuális elem lenne kívánatos a program elejétől a végéig, mivel ennek konzekvens alkalmazása biztosítaná, hogy a nagyközönség az egyszer bevezetett látványelemről azonnal a programra, annak támogatóira, lebonyolítóira stb. asszociáljon. Az állandó változtatás számunkra megnehezítette ezen asszociációs bázis kiépítését – gyakorlatilag minden arculatváltás alkalmával újra kellett magyarázni, hogy még mindig ugyanazt a programot hajtjuk végre. 3.3.6. Kérj ük, j elenítse meg az alábbi táblázatban a proj ekt végrehaj tási szakaszában szervezett fontosabb rendezvényeket, eseményeket! Az alábbi táblázatban nem csupán azokat a rendezvényeket és eseményeket soroltuk fel, amiket partnerségünk valamely tagja szervezett, hanem azokat is, amiket más szervezetek, intézmények rendeztek ugyan de részvételünk lehetőséget adott projektünk eredményeinek kommunikálására, illetve további együttműködések kialakítására.

Esemény megnevezése

Célja

Időpontja

Eredménye, megjegyzések

művészetterápiás események Megálló Est

a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért művészetterápiás csoportjainak

50/66

2007. dec. 19. 2006.02.03. 2005.09.23.

elért emberek szám átlagosan 80 fő alkalmanként


Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához bemutatkozása a nyilvánosság előtt, közvetett program és intézménybemutatás

évadzáró színházterápiás bemutató

Equal művészetterápiás módszercsere program

A Leo Amici 2002 Alapítvány művészetterápiás csoportjának bemutatkozása – s egyben egy adott időszak összegzése

a művészetek alkalmazhatósága a munkába álláshoz szükséges készségek fejlesztésben; a különféle módszerek, eljárások összevetése; kölcsönös tanulás, elsősorban tapasztalati úton

2007. dec. 11. 2006.07.01.

elért emberek száma átlagosan 50 fő alkalmanként

*az olasz partner bemutatója(Catania, I) 12. 10 – 13.* 2007. április 26 május 6.** 2006. 01. 0812.***

**a Színház Megálló bemutatkozása az olasz partnereknél (Palermo, I) *** klasszikus módszercsere program a holland, az angol és a magyar partnerségek részvételével (Budapest, H)

Művészetterápiás tréningek

gyakorlati tapasztalatcsere a színházterápiás módszerek, eljárások tekintetében

2007.12.29.

a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért terápiásainak közreműködéséval, a pistoiai C.E.I.S. drog terápiás intézet munkatársainak vezetésével

Zenés bemutató

a zeneterápiás munka során szerzett képességek és készségek kipróbálása a helyi iskola tanáraival és diákjaival végzett közös munka során

2007. 08. 20.

Komló / Augusztus 20i ünnepség, közel 3000 fő közönség előtt

Színházterápiás műhely bemutató és beszélgetés

a színházterápiás eszközök a szenvedélybetegek körében történő hatékony alkalmazásának bemutatása, illetve annak megvitatása szakemberek és laikusok társaságában, esetenként színház

51/66

2007. 06. 26 2007. 06. 12. 2007. 06. 01. 2007. 05. 07. 2006.11.09.

Budapesti Európai Ifjúsági Központban, a Drog és média – a kábítószerprobléma kezelésének kommunikációs vetületei c. konferencia

2006.11.04. 2006. 10. 18. 2006. 03. 23.

a Napraforgó Családsegítő Szolgálatnál


Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához tréninggel egybekötve

2005.10.2627.

(ezt a tevékenységet a partnerség két tagja, a Leo Amici 2002 Alapítvány és a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért végezte

a Szívkamra Színházban

a XII: Európai Szociális Munka Szimpóziumon

MADRISZ konferencián

a Gandhi Alapítványi Gimnáziumban

A pécsi Esztergár Lajos Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat által szervezett konferencián

a debreceni drogambulancia 15 éves fennállását ünneplő konferencián

a Millenárison, a Knappenhof (A),Tannenhof (D), CIES Pistoia (I), szakembereinek közreműködésével

Fotókiállítás Megnyitó

Beszélgetés+zeneműhely

a fotózás, mint terápiás eljárás eredményeinek bemutatása

a zeneterápia hatékony alkalmazásának bemutatása szenvedélybeteg kliensek körében

2006. 12. 12.

mintegy 100 fő részvételével

2006.08.03.

a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért vendégei voltak: University of Michigan; Nijmegen Egyetem diákszervezete;

2006. 05.02. 2005.10.27.

EURO TC; ELTE PPK a Megálló Csoport Alapítvány

annak bizonyítása, hogy a színházterápia

52/66

2006.04.3005.01

a fesztiválon való megjelenés

Projekt azonosító száma: Jelentés sorszáma: Szenvedélybetegekért színházterápiás csoportjának részvétele az V. Nemzetközi Színházi Fesztiválon

„MONDJ NEMET A DROGRA” drogprevenciós kiállítás

Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához során született alkotás művészeti értéket is hordoz

megerősítette a csoport tagjainak e munkába vetett hitét

XXII. ker. Rendőrkapitányság meghívására több napos prevenciós tevékenység végzése

a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért alkotókörében munkálkodó kliensek művei felhasználásával

2005.10.0430.

Program és/vagy intézménybemutatók, szakmai találkozók, konferenciák, egyéb szakmai rendezvények, tapasztalatcserék 2007.12.10 – 2007.12.11 2007.12.03 – 2007.12.04. 2007.11.06. 2007.09.21. 2007.09.18.* 2007.06.29. 2007. 05. 18. 2007. 05. 17. Intézménybemutatás, szakmai program ismertetése, a Kék Pont „EQUAL” projektben megvalósított tevékenységének bemutatása

A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia programjának bemutatása

2007. 04. 13. 2007. 03. 29. 2007.03. 20. 2007. 02. 09 2007. 02. 09. 2007.01.10. 2006. 12. 12.

Az esetek többségében a szakmai program bemutatása relatíve kis létszámú csoport, elsősorban valamelyik segítő szakmára, ill a szociális szféra valameny egyéb ágában végzendő munkára képző főiskola/egyetem hallgatóinak csoportja előtt történt; azért soroljuk mégis a kiemelt események közé, mert a projekt futamideje alatt rendkívül sok alkalom került lebonyolításra, így a közvetlenül, s főképpen a közvetetten elért személyek létszáma mégis magas.

2006.11.2728. 2006.11.2025.

* Duna TV – Eurométer című műsor

2006.11.1415 2006.10.26. 2006.10.25.

** helyi Kábítószer Egyeztető Fórum

2006.09.11. 2006.09.05.

53/66

*** Sziget Fesztivál


Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához 2006. 08. 29. 2006. 08. 25. 2006. 08. 24. 2006. 08. 23. 2006. 08. 21. 2006.07.12. 2006.07.04. 2006.06.20.** 2006. 05.19. 2006. 04. 25. 2006. 04. 14. 2006.04.06. 2006. 03. 30. 2006. 03. 23 2006.03.08. 2006.02.28. 2006.02.15 2006.02.03. 2006. 01. 1617. 2006. 01. 0910. 2005.12.23. 2005.12.15. 2005.12.02. 2005.12.01. 2005.11.23. 2005.11.17. 2005.11.16. 2005.11.10. 2005.11.08. 2005.11.02. 2005.10.20. 2005.10.14. 2005.09.28. 2005.08.14.*** 2005.08.10.***

Addiktológiai képzés hallgatóival irányított beszélgetés

Pécsi Tudományegyetem Általános

54/66

2007. 10. 16.


Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához Orvostudományi Kara és a Leo Amici 2002 Alapítvány együttműködésének elmélyítése

EQUAL TC zárókonferencia

a transznacionális együttműködés eredményeinek áttekintése, a résztvevő partnerségek tapasztalatainak összevetése

Boszniai szakemberek (szociális terület) látogatása

tájékoztatás a hazai szociális szféra, ezen belül a szenvedélybetegségek kezelése területének helyzetéről, az aktuálisan zajló EQUAL projektről, az esetleges együttműködés lehetőségeinek megvitatása

„Paradigmaváltás a szuicidiológiában” c. konferencián részvétel

képzés a Kábítószer Egyeztető Fórum felkérésére „Harmónia” Szenvedélybetegek Otthona Országos Módszertani Központ dolgozóinak, ellátottjainak látogatása Komlón

A Leo Amici 2002 Alapítvány programjának bemutatása

kortárs segítők képzése

együttműködési lehetőségek megvitatása, ismerkedés egymás munkájával

2007. okt 0204.

2007. 10. 01. 2007. 10. 07.

a Leo Amici 2002 Alapítvány és a Belvárosi Tanoda Alapítvány munkatársainak részvételével

2007. 09. 14.

PTE Pszichiátriai Klinika szervezésében

2007. 09. 14.

a képzés helyi megelőző és segítő munka megerősítését tette lehetővé

2007. 07. 25.

RÉV Ambulancia munkatársainak látogatása

együttműködési lehetőségek megvitatása, ismerkedés egymás munkájával

2007. 06. 08.

A Leo Amici 2002 Alapítvány bemutatkozása

helyi közösségépítés

2007. 03. 29.

a programra a komlói teleházban került sor

Kriminálexpo

tájákoztatás a drogmegelőzésről és a kezelési lehetőségekről

2006.11.2830.

Rendőrség, Határőrség, Kimmta Magadért Alapítvány Tiszta Jövőért Alapítvány, Kék Pont

55/66


Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához egyéb szervezetek közreműködésével

Ifjúsági találkozón részvétel

a Leo Amici 2002 Alapítvány programjának bemutatása

Angol szociális munkások látogatása Komlón San Diegoi Egyetem Szociális Munka Tanszék két tanárának látogatása / beszélgetés Szekszárdi IGYFK ált. szociális munkás hallgatókkal irányított beszélgetés

2006.11.28.

Bátai Plébánia köré gyűlt fiatalokkal találkoztak a Leo Amici 2002 Alapítvány gondozottai

2006.11.01. együttműködésben a a Leo Amici 2002 Alapítvány programjának bemutatása

2006.06.29.

PTE és a IGYFK szociális munka tanszékeivel

2006. 04. 25.

a talkozók résztvevői voltak: az EQUAL projekt keretében kialakuló kezelési hálózat tapasztalatainak átadása

2006.03.08.

VIII. ker. Családsegítő Pince Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, valamint a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért

EQUAL transznacionális együttműködés nyitó konferencia

a transznacionális együttműködés lehetőségeinek áttekintése, a résztvevő partnerségek feladatainak összehangolása a szakmai munka és a kommunikáció terén

2006. 03. 30 – 04.01.

közös tájékoztaási stratégia, közös projekt weblap ötletének megfogalmazása; a Színház Megálló fellépése

programbemutató belga vendégeknek

Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért programjának bemutatása

2006. 03. 23

főiskolai hallgatók Belgiumból

'Civil Society and Drugs in Europe' konferencia

a civil szervezetek a drogproblémák kezelésében betöltött szerepének megvitatása

2006. 01.2627.

projektünket az európai drogszakemberek között a Belvárosi Tanoda Alapítvány munkatársai képviselték

Pécsi pszichiáter rezidensekkel beszélgetés

együttműködési lehetőségek

2005.11.29.

Tapasztalatcsere

56/66

2006.04.11. 2006.04.07


Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához megvitatása

Phoenix House Konferencia


2005.11.1315.

Pécsi drogügyi koordinátor és delegáltjai látogatása Komlón


2005.11.11.

az európai Phoenix House Intézetek részvételével

az alábbi intézmények hallgatóinak:

Intézmény és projekt bemutató

Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért programjának bemutatása

2005.10.24. 2005.10.19. 2005.10.14.

László Gyula Gimnázium; ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar; ELTE Bárczy G. Gyógypedagógiai Főisk. Szociális Munkás Tanszék

2007.05.29. 2007.04.10. 2007.03.06. 2007.02.07.

EGYÜTT a Józsefvárosért

helyi erők – állami, magán és civil szervezetek összefogása a nyolcadik kerület élhetőbbé tételéért

2007.01.10. 2006.12.06 2006.11.08. 2006.10.04. 2006. 09. 26.

ezen a találkozó sorozaton a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért a projekt végrehajtása során végzett tevékenységeket mutatta be a résztvevő szervezeteknek

2006.09.06. 2006.07.24. 2006.05. 2931.

2007. 08. 1819. 2007. 05. 252627. Országos /nemzetközi NA találkozón részvétel

Országos/regionális AA találkozó

kapcsolattartás az NA hazai és határokon túli csoportjaival

kapcsolattartás az AA hazai és határokon túli csoportjaival

57/66

2006.07.2531.*

ezeken a találkozókon elsősorban a Leo Amici 2002 Alapítvány képviselte projektünket

2006. 04. 27 – 2006. 05. 02.**

*Porto

2005. 08. 27 – 28.

**Krakkó

2007. 07. 1415.

ezeken a találkozókon elsősorban ugyancsak a Leo Amici 2002 Alapítvány képviselte

2007. 04. 13 15. 2007. 02. 1718.


Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához 2006. 10. 21.

projektünket

2006. 10. 14 – 15. 2006. 02. 25. 2006. 02. 1819. 2006. 01. 28. 2005. 07. 16 – 17.

Prevenció 2007. 11.30. 2007. 08.08. 2007.06.07 2007.06.05. 2007.05.31. 2007.05. 23. 2007.05. 22., 25. 2007. 05. 17. 2007.04.05. 2007.04.04.

Prevenció

a droghasználat (esetnenként a HIV fertőzés) megelőzését célzó munka, a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért segítőinek és terápiás klienseinek megvalósításában

2007.03. 21. 26. 2007.03.01. 2007.02.22. 2007.02.19.és 26. 2006. 12. 20. 2006.12.08. 2006.11.30. 2006.11.09. 2006.10.25. 2006.10.04. 2006.09.07. 2006. 08. 18 – 20. 2006.08.9.16.* 2006.05.11. 2006. 04. 27. 2006. 04. 26. 2006. 04. 25. 2006. 04. 21

58/66

a megelőzési munka lényege általában középiskolás tanulók beszélgetése talpraállt szenvedélybetegekkel, melynek során

*Sziget Fesztiválon HIVprevenció


Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához 2006.04.20. 2006.04.19. 2006.04.11. 2006.04.06. 2005.12.14. 2005.12.12. 2005.11.25. 2005.11.22. 2005.11.08. 2005.10.27. 2005.08.26 2005.08.20. 2005.07.02.

Sportrendezvények

Foci drogok nélkül

A.A. Foci Gála NA Futball Kupa Remény Hétvége focikupa III. Rehab Kupa focibajnokság „Bill és barátai” megosztás csoport és közös futball "NE SZÚRJ KI magaddal!” 1XSEM Drog labdarúgó Vándor kupa

a focigálákon és bajnoskságokon való részvétel célja többrétű: erősiti a csapatban való működés képességét és valahová való tartozás tudatát;

mivel felkészülésre van szükség, biztosítja a rendszeres mozgást, ami az új, egészséges életmód egyik alapfeltétele;

Remény Kupa foci Futballkupa rehabilitációs intézeteknek

** Berlin

2006. 09. 07 – 14. **

*** Thessaloniki

2005.09.1118. *** 2007.05.19. 2007. 04. 07. 2006. 10. 08. 2006.09.3010.01. 2006. 08. 25. 2006. 08. 05. 2005.09.24. 2006.06.26. 2005.09.03.

lehetőséget ad a más szervezetekkel való személyes kapcsolat alakításra

„Egy nap a józanságért” foci kupa

2005. 09. 03.

2005.07.2930.

59/66

*Sevilla

2007. 09. 14 – 09. 23.*

a Leo Amici 2002 Alapítvány és a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért terápiásokból és segítőkből álló csapatai az alábbi szervezetekkel találkoztak a program futamideje alatt lebonyolított sportrendezvények során:

A.A., N.A., Rehabilitációs Intézet Ráckeresztúr, Rehabilitációs Intézet Zsibrik, Rehabilitációs Intézet Noszlop, Emberbarát


Jelentés a végrehajtási szakasz zárásához Alapítvány, Nagyszénási Rehabilitációs Otthon, Mérföldkő Egyesület, Kersztény Ifjúságot Mentő Misszió, Országos Rendőr főkapitányság Megelőzési Főosztály, Bűnmegelőzési és Esélyegyenlőségi Osztály; Rendőrtiszti Főiskola, Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola, Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola, Dugonics András Gimnázium, ICSSZEM, Aszódi Fiúnevelő Intézet, BRFK Bűnmegelőzési Osztály, Pest MRFK Bűnmegelőzési Osztály Megálló Csoport Alapítvány, Leo Amici Deszki Rehabilitációs Otthon, KIMMTA , INDIT Közalapítvány

4. A PROJEKT PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSA

·

4.1. ·

Tervezés és megvalósítás

4.1.2. Mennyiben volt megalapozott a proj ekt pénzügyi terve? (max. ½ oldal, a további kérdéseknél is) Lényegében megalapozott volt. Azok a tételek, amelyek végül nem valósultak meg, inkább a késedelmes átutalásoknak tudhatók be. A projekt során a kifizetések csúszása miatt csak rövid időszakokra volt pozitív az egyenleg. Ez alól kivétel a Leo Amici Alapítvány kutatásra tervezett egyik tétele, mivel végül ennek felhasználása nélkül tudták elvégezni a projekt kutatási munkát 4.1.3. A pénzügyi tervnek mely elemeit nem haj tották végre? Néhány beszerzést nem tudtunk megvalósítani, ill. a fent említett kutatói szolgáltatást. 60/66



4.1.4. Mi okozott nehézséget a pénzügyi végrehaj tás során? Milyen tényezők nehezítették az elszámolást? A legnagyobb problémát a már említett késedelmes kifizetések okozták. Emiatt több partner is a csődközeli állapotba került a projekt során (a szerződésben vállalt 60 napot csak a korrekció alá nem vont tételek átutalásánál tudta tartani az IH, azt is csak néhányszor. Korrekciós tételekkel együtt pedig, egyetlen esetben sem sikerült tartani ezt a határidőt. A leghosszabb több mint öt hónapig tartott.) Az elszámolásokat leginkább az nehezítette, hogy beszámolóról beszámolóra szigorodtak az elvárások. Amit az egyik PEJben még elfogadtak, a következőben már nem, így a vártnál sokkal több tétel került korrekcióra. Ez különösen akkor vált kritikussá, amikor a bérkifizetések (projektünkben ez jelentette a legnagyobb összeget) – az EMIR önálló kitöltése miatt – már csak egy, legfeljebb kettő sorban jelentek meg a számlaösszesítőben, így korrekció esetén gyakorlatilag a teljes beszámolt összeget fölfüggesztették. Tovább súlyosbította a problémát, hogy éppen ebben az időszakban nagyon megnyúlt a korrekciók földolgozása (PEJ6 és PEJ7 esetén is a korrekció beadása után csaknem 2 hónappal érkezett meg a pénz), amely további a projekt végéig gyűrűző finanszírozási gondokat okozott néhány FPnél.

4.1.5. Reális volte a proj ekt számára a negyedéves elszámolási időszak? Ha nem, milyen elszámolási időszakot tartanának megfelelőnek? Igen, ha a hatóságok a szerződésben vállalt 60 napos határidőt betartották volna. Segítség lett volna az elszámolásban, ha a nagy egyösszegű (milliós tételek) kifizetések esetén külön elszámolást lehetett volna benyújtani. Még jobb lett volna, ha lett volna arra lehetőség, hogy az iratok ellenőrzése után közvetlenül a szolgáltató kapná meg a kifizetést, nem a partnernek kéne megelőlegezni és adott esetben háromhét hónapot várni a kifizetésre.

4.1.6. Gondot j elentette a proj ekt számára az elszámolhatóság szabályainak értelmezése? Ha igen, milyet? Az értelmezés nem, inkább az, hogy idővel egyre szigorúbbá váltak, ill. esetnként az egyes hatóságoktól különböző instrukciókat kaptunk.

4.1.7. A proj ekt megvalósítása közben szükséges volte a költségvetési terv módosítása? Ha, igen milyen okból? Igen, bizonyos tételek nem olyan megnevezéssel szerepeltek a költségvetésben, ill. nem azon a költségsoron, ahogy elfogadható lett volna. Voltak költségek, amiket a projekt során a körülmények változásához igazítandó át kellett csoportosítanunk

4.1.8. Gondot j elentette a pályázati kiírásban szereplő korlátok (menedzsment költségek, rezsi, beruházás, nemzetközi tevékenységek költségei) betartása a tervezés és a végrehaj tás során?

61/66



A tervezéskor igen. A menedzsment költségeknél nem volt teljesen egyértelmű mit kell annak tekinteni és mit nem. A nemzetközi költségek esetén pedig, a tervezéskor még azt sem tudhattuk mennyi és milyen távolságban lévő TC partnereink lesznek

4.1.9. Kérteke, és ha igen, kaptake elegendő segítséget szervezetektől az elszámolások minőségének j avításához? Igen.

4.2. ·

·

a

közreműködő

Belső tényezők

4.2.1. Mennyiben voltak felkészültek a partnerség tagj ai az európai uniós elszámolási szabályok alkalmazására, betartására? Az európai uniós elszámolási szabályok betartásával kevesebb problémánk volt, mint a hazaiakkal. Néhány esetben nehézséget jelentett. Pl. külföldi utazásokon való részvételnél – számlakérés, illetve gépkocsival történő belföldi utazásoknál nagyon bonyolultnak találtuk az elszámolási rendszert, így nem is vettük igénybe (Kék Pont) ezt a lehetőséget, holott volt ezen költségekre is beállítva fedezet, de lehívni nem tudtuk az elszámolás bonyolultsága miatt.

·

4.3. ·

Külső tényezők

4.3.1. Milyen külső tényezők jelentettek segítséget a pénzügyi végrehajtás során? Civil Hitel lehetősége. 4.3.2. Milyen külső tényezők nehezítették az elszámolást? A bankok a NyugatEurópai országoktól eltérően nem adnak hitelt civil szervezeteknek, hiába van aláírt pályázati szerződésük.

·

4.4. ·

Pénzügyi fenntarthatóság

4.4.1. A proj ekt eredményeként milyen olyan struktúrák / együttműködések j öttek létre, amelyek további hasonló proj ektek pénzügyi megvalósítását szolgálhatj ák? A kérdés nem releváns. 4.4.2. A proj ekt eredményeként várható további szakmai fej lesztéseket előreláthatóan milyen forrásból tervezik finanszírozni? Még mindig nem látszik más lehetőség, mint pályázni, projekteket lebonyolítani. Számítunk a TÁMOP, TIOK, KMOP kiírásokra, és minden olyan lehetőséget figyelemmel

62/66



kísérünk, és próbálkozunk – hazai és Európa Uniós projektek, pályázatok – melyekben területünkkel részt vehetünk. Reménykedünk a Tematikus Hálózati munka eredményeként létrejövő termékünk szakmapolitikai elterjesztésébern. Lobbi – adománygyűjtés, bár ennek Magyarországon nincs tradíciója, s a jelenlegi körülmények között a civil szervezeteknek nincs kapacitása.

63/66


·

4.5. ·


Beszerzések Közbeszerzések

4.5.1. Kérjük, az alábbi táblázatban mutassa be a közbeszerzéssel kapcsolatos, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését (a táblázatba igény szerint sorok beszúrhatók). A táblázatban az összes közbeszerzési eljárást szerepeltesse, amit a projekt megvalósításával kapcsolatban lefolytatott.

Beszerzett termék vagy szolgáltatás pontos megnevezése

A beszállító megnevezése

A kérdés nem releváns.


Szerződés aláírásának

A szerződés összege

dátuma

(Millió Ft)

A kérdés releváns

nem


A szerződés telj esítésének időpontj a


nem

Melyik PEJ(ek) ben került elszámolásra


nem

A közbeszerzési eljárás esetén az eljárást elindító Partner neve


A közbeszerzési elj árás

Faj táj a

Tárgya



Eszközbeszerz és esetén a vagyonbiztosít ás kötvényszáma


4.5.2. A lefolytatott beszerzések a tervezett ütemben haladtake? Amennyiben eltérés jelentkezett a tervezettekhez képest, befolyásoltae a végrehajtás menetét? A kérdés nem releváns

64/66



5. SZÁMSZERŰSÍTHETŐ EREDMÉNYEK Kérjük, csak a projektjére vonatkozó táblázatot töltse ki! (Az alábbi táblázatot a támogatási szerződésben meghatározott indikátorokkal összhangban töltse ki; a táblázatba igény szerint sorok beszúrhatók.)

Indikátor típusa

Kimenet

Eredmény

Indikátor típusa Kimenet

Eredmény


Eredmény

Támogatási Szerződés 8. mellékletében rögzített célérték

Indikátor megnevezése „A” téma Kialakított újszerű módszerek, eszközök és szolgáltatások száma (db) Nemzetközi partnertalálkozók száma (db) Nemzetközi partnertalálkozók időtartama (nap) Sikeresen bevezetett és tesztelt módszerek száma (db)

Indikátor megnevezése „E” téma

Tárgyidőszak kezdetéig elért érték

Tárgyidőszak végéig elért érték

7

7

7

8

31

44

4

4


Tárgyidősza k kezdetéig elért érték



Tárgyidősza k végéig elért érték

A munkáltatói diszkrimináció leküzdésére kialakított újszerű módszerek, eszközök és szolgáltatások száma (db) Egyéb területen kialakított újszerű módszerek, eszközök és szolgáltatások száma (db) Nemzetközi partnertalálkozók száma (db) Nemzetközi partnertalálkozók időtartama (nap) Sikeresen bevezetett és tesztelt módszerek száma (db)

Indikátor megnevezése „H” téma A hagyományos nemi szerepek oldására kialakított újszerű módszerek, eszközök és szolgáltatások száma (db) Egyéb területen kialakított újszerű módszerek, eszközök és szolgáltatások száma (db) Nemzetközi partnertalálkozók száma (db) Nemzetközi partnertalálkozók időtartama (nap) Sikeresen bevezetett és tesztelt módszerek száma (db)

65/66




Eredmény



Indikátor megnevezése „I” téma



Kialakított újszerű módszerek, eszközök és szolgáltatások száma (db) Képzésben részt vett, menedékkérőkkel foglalkozó szakemberek száma (fő) Nemzetközi partnertalálkozók száma (db) Nemzetközi partnertalálkozók időtartama (nap) Sikeresen bevezetett és tesztelt módszerek száma (db) A képzést sikeresen befejező, menedékkérőkkel foglalkozó szakemberek száma (fő)

5.1.

Kérjük, amennyiben releváns, indokolja a Támogatási Szerződésben rögzített célértéktől való eltérést (max. ½ oldal) A kérdés nem releváns

6. ESZA TÁMOGATÁS HOZZÁADOTT ÉRTÉKE Mennyiben jelentett valódi hozzáadott értéket a felhasznált ESZA támogatás? A projekttevékenységek nem valósulhattak volna meg a támogatás nélkül A támogatás segítségével szélesebb körben tudták megvalósítani a proj ektet, mint anélkül tették volna A támogatás segítségével j obb minőségű, hatásosabb szolgáltatást tudtak nyúj tani, mint anélkül tették volna Egyéb, azaz: ………

Hely, dátum

Budapest, 2008. március 30.

A Fejlesztési Partnerség Vezető tagja aláírásra jogosult képviselőjének neve A Fejlesztési Partnerség Vezető tagja aláírásra jogosult képviselőjének aláírása Fejlesztési partnerség Vezetőjének bélyegzője

66/66

Győrik Edit

J ELENT ÉS A V ÉG R EHAJ T ÁS I S ZAK AS Z ZÁR ÁS ÁHO Z

Recommend Documents