J E L E N T É S. A Végrehajtás Operatív Program évi megvalósításáról. (Határnap: december 31.)

JELENTÉS

A Végrehajtás Operatív Program 2012. évi megvalósításáról (Határnap: 2012. december 31.)

Jóváhagyta a VOP Monitoring Bizottság 2013. június 13-án Benyújtva az Európai Bizottság számára 2013. június 30-ig

1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A prioritások és intézkedések bemutatása és megvalósításában elért eredmények A Végrehajtás Operatív Program (VOP) a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) operatív programjai végrehajtásának, így a központosított intézményrendszer működésének, a támogatások felhasználásához szükséges eszközök, illetve a támogatások kommunikációjának és értékelésének finanszírozását biztosítja a 20072013-as költségvetési időszakban az Európai Unió Kohéziós Alapjából. Az OP-k végrehajtásához rendelkezésre álló technikai segítségnyújtási (TA) források egyharmadának (370,74 M EUR, 280 HUF/EUR árfolyamon1 átszámítva 103,81 Mrd Ft) felhasználása a VOP-on, míg kétharmadának felhasználása az operatív programok TA prioritásain keresztül történik. Az OP-k TA forrásainak célja elsősorban a közreműködő szervezetek, az OP-specifikus tevékenységek támogatása, míg a VOP átfogó célja a teljes NSRK hatékony és eredményes megvalósítása, a 2007-2013-as időszakban felhasználható források teljes és időben történő abszorpciójának elősegítése. Az átfogó cél elérése két prioritás mentén történik: 1. Prioritás: A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése; 2. Prioritás: a támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer. A VOP a támogatási rendszer alakításához biztosítja a szükséges humán és fizikai infrastruktúrát, ezzel is támogatva az operatív programok végrehajtásának egyszerűsítését, a hatékonyság növelését szolgáló intézkedések megtételét, amelynek hazai jogi keretét a 4/2011 (I. 28.) kormányrendelet2 adja, biztosítva a végrehajtási szabályainak átláthatóságát, egyszerűsítését. A pénzügyi előrehaladás a VOP esetében továbbra is időarányosnak tekinthető, a VOP által támogatott tevékenységek megvalósítása, a támogatott intézmények működése minden területen folyamatos volt 2012-ben is. A VOP 7 éves keretének 87,91%-a — 325,92 M EUR, azaz 91,26 Mrd Ft – került lekötésre 2012. december 31-ig, ez az arány 2011-ben 61,74% volt. A projektek folyamatos megvalósításának köszönhetően 2012. december 31-ig a keret 58,02%-ának megfelelő – 215,12 M EUR-t, azaz 60,23 Mrd Ft – támogatás kifizetésére került sor, mely arány 2011-ben 40,77% volt. Az Európai Bizottság felé történő elszámolás, az uniós forrás lehívása is folyamatosan történt. Tekintettel arra, hogy az 1. prioritás esetében többletforrás, míg a 2. prioritásnál többlet igény jelentkezett, továbbá a VOP félidei értékelés is felvetette az OP-n belüli esetleges forrásátcsoportosítás szükségességét, ezért 2011. december 9-én az Európai Bizottság felé benyújtásra került a VOP módosításának kérelme, melyet az Európai Bizottság 2012. április 27-én jóváhagyott. A technikai segítségnyújtás források koordináltabb kezelése érdekében 2012. június 16án a Végrehajtás Operatív Program közös irányítás alá került az OP TA forrásokkal az NFÜ Gazdasági Elnökhelyettesség alatt. A szervezeti változás nem érintette a VOP menedzsmentjét, a támogatások folyamatos felhasználását, ugyanis a támogatói oldal munkatársai nem változtak. A VOP 2012-es végrehajtásában a végrehajtást akadályozó jelentős probléma nem merült fel. 2010. évben kiemelt hangsúlyt kapott illetve megerősítésre került a közbeszerzések ellenőrzése, ennek gyakorlati alkalmazása 2011-ben valósult meg, ami 2012-ben az EMIR közbeszerzés modul használatával egészült ki. A szabályosságot a

1

A tagállami központi iránymutatás alapján a jelentésben a 280 HUF/EUR árfolyamon számoltunk

2

4/2011 (I. 28.) kormányrendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről

2

projektgazdák is szem előtt tartották, így helyszíni ellenőrzés során nem tártunk fel szabálytalanságot. A VOP monitoring rendszere 2012-ben is jól működött tekintve az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) központilag koordinált fejlesztéseit, a VOP projektgazdáknál alkalmazott online megoldások továbbfejlesztését, a VOP támogatói és kedvezményezetti oldal közötti folyamatos kapcsolattartás révén, valamint hetente készülő VOP monitoring beszámolók révén. A támogatói oldal szerepelői közötti megtartott rendszeres egyeztetési fórumok célja az aktuális kérdések és problémák, a közeljövő kiemelt feladatainak közös áttekintése volt. A VOP Monitoring Bizottság 2012ben 3 alkalommal ülésezett, az üléseken a tagok az ülések témáját tekintve javaslatokkal álltak elő, melyeket az ülések szervezésekor figyelembe vettünk. A VOP irányítási és ellenőrzési rendszer esetében - a korábbi évek jó gyakorlatát folytatva - nem kellett változtatni, az Ellenőrzési Hatóság 2011-es „1” minősítését a VOP IH és a pénzügyi egység is megtartotta. A VOP IH az Igazoló Hatóságnak megküldendő havi hitelesítési jelentéseket megelőzően tényfeltáró vizsgálatok keretében vizsgálta a kifizetéseket, mely vizsgálatok során jelentős problémát nem azonosított. Az Ellenőrzési Hatóság 2012-ben is elvégezte a VOP rendszerellenőrzését, illetve a projektek mintavételes ellenőrzését, melyekről az Európai Bizottságnak az éves ellenőrzési jelentésben számolt be. A VOP-ból finanszírozott projektek tekintetében az alábbiakat érdemes kiemelni: az ellenőrzés jelentősége továbbra is megmaradt, a VOP 1. prioritásában új projekt indult az NSRK dokumentumok digitalizálására. A projektek végrehajtása 2012-ben is folyamatos volt.

Prioritási tengely 1. 2. Összesen:

A prioritás kerete (M EUR)

A prioritás kerete (Mrd Ft)

201,35 169,40 370,74

56,38 47,43 103,81

Százalékos megoszlás

54,31% 45,69% 100,00%

Forrás: VOP programdokumentum, árfolyam: 280 HUF/EUR

Megnevezés Regisztrált/ benyújtott projektek (száma, igénye) Támogatásban részesült projektek (száma, összege) Leszerződött projektek (száma, összege) Kifizetésben részesült projektek (száma, összege)

Lezárt projektek (száma, összege)

Összesen száma

M EUR Mrd Ft száma

M EUR Mrd Ft száma

M EUR Mrd Ft száma

M EUR Mrd Ft száma

M EUR Mrd Ft

Forrás: EMIR, árfolyam: 280 HUF/EUR A táblázat adatai közkiadás alapon kerültek megadásra

3

78 db 325,92 91,26 78 db 325,92 91,26 78 db 325,92 91,26 77 db 215,12 60,23 0 db 0,00 0,00

Tartalomjegyzék

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................... 2 1. MEGHATÁROZÁS ...................................................................................... 7 1.1. Alapinformációk a Végrehajtás Operatív Programról ............................... 7 1.2. A Végrehajtás Operatív Programirányítási rendszerének bemutatása ..... 8 1.2.1. A VOP Támogatói oldal ...................................................................... 8 1.2.2. VOP végrehajtás szabályozása, eljárásrend.........................................11 1.2.3. VOP monitoring rendszer ..................................................................12 1.2.4. VOP programozás ............................................................................13 1.3. Társadalmi-gazdasági trendek - külső környezet ................................... 13 1.4. Társadalmi-gazdasági trendek - belső folyamatok ................................. 14 1.4.1. Gazdasági növekedés.......................................................................15 1.4.2. Munkaerőpiac .................................................................................16 1.4.3. Árak-bérek .....................................................................................17 1.4.4. Regionális elemzés ..........................................................................17 1.5. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eredményei, céljai ............................. 20

2. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE .............................. 22 2.1. Eredmény és az előrehaladás elemzése ................................................. 22 2.1.1. Információ az operatív program tényleges előrehaladásáról ..................22 2.1.2. Pénzügyi tájékoztatás ......................................................................23 2.1.3. Tájékoztatás az alapok felhasználásának lebontásáról ..........................25 2.1.4. Támogatás célcsoportok szerint.........................................................25 2.1.5. Visszafizetett vagy újrafelhasznált támogatás .....................................26 2.1.6. Minőségi elemzés ............................................................................26 2.2. Tájékoztatás a közösségi jognak való megfelelésről .............................. 33 2.2.1. Állami támogatások – NSRK..............................................................33 2.3. Jelentősebb felmerült problémák és a megoldásukra hozott intézkedések ..................................................................................................................... 33 2.3.1. Megfelelőségi vizsgálat .....................................................................33 2.3.2. Az európai uniós támogatások ellenőrzése 2012-ben ...........................34 2.4. Az operatív program végrehajtásával összefüggésben bekövetkezett változások (adott esetben) ........................................................................... 39 2.4.1. Összefoglaló a 2012. évre vonatkozóan az NFÜ-t érintő legfontosabb jogszabályi változásokról ...........................................................................39 2.4.2. OP módosítás elfogadása ..................................................................40 2.5. Lényeges módosítás az 1083/2006/EK rendelet 57. cikke alapján (amennyiben alkalmazandó) ........................................................................ 41 2.6. Más eszközök kiegészítő jellege ............................................................ 41 2.7. Monitoring intézkedések ........................................................................ 41 2.7.1. Az Egységes Monitoring és Információs rendszer .................................41 2.7.2. Monitoring Bizottságok, a programok éves vizsgálata ...........................42 2.7.3. Értékelések.....................................................................................44 2.8. Nemzeti teljesítési tartalék (amennyiben alkalmazandó, és csak a 2012. évre benyújtott éves végrehajtási jelentés esetén) ...................................... 47

4

3. VÉGREHAJTÁS PRIORITÁS SZERINT ............................................................ 48 3.1. A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztés (1. prioritás) .................................. 48 3.1.1. A célok elérése és az előrehaladás elemzése .......................................48 3.1.2. Jelentősebb felmerült problémák és a megoldásukra hozott intézkedések ..............................................................................................................65 3.1.3. Mintaprojekt bemutatása ..................................................................65 3.2. A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer (2. prioritás) ...................................................................................................... 66 3.2.1. A célok elérése és az előrehaladás elemzése .......................................68 3.2.2. Jelentősebb felmerült problémák és a megoldásukra hozott intézkedések ..............................................................................................................74 3.2.3. Mintaprojekt bemutatása ..................................................................74

4. ESZA PROGRAMOK: ÖSSZHANG ÉS KONCENTRÁCIÓ ....................................... 76 5. ERFA/KA PROGRAMOK: NAGYPROJEKTEK .................................................. 77 6. TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS .................................................................. 77 7. TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ............................................ 77 7.1. Intézkedések az operatív programokra vonatkozó információnyújtás és az operatív programok nyilvánosságra hozatala érdekében ......................... 77 7.1.1. Átfogó kommunikációs stratégia ........................................................77 7.1.2. Arculati kézikönyv ...........................................................................77 7.1.3. Kommunikációs kampány .................................................................78 7.1.4. Média együttműködések ...................................................................91 7.1.5. Sajtókapcsolatok .............................................................................92 7.1.6. Nyertes projektek listájának publikálása .............................................93 7.1.7. Társadalmi egyeztetések ..................................................................93 7.2. V OP specifikus tájékoztatási tevékenységek ........................................ 94 7.2.1. Arculati előírások a VOP projektgazdák részére ...................................94 7.2.2. Nyertesek listája .............................................................................94 7.3. Indikátorok ............................................................................................ 94

MELLÉKLETEK ........................................................................................... 95

5

Táblázatjegyzék

1. táblázat – Alapadatok az operatív programról ........................................................ 7 3. táblázat – Alapvető információk az operatív program megvalósításáról ..................... 8 4. táblázat – A VOP végrehajtásának szereplői .........................................................10 5. táblázat – Az Európai Unió (EU-27) fontosabb gazdasági mutatói ............................14 6. táblázat – A magyar gazdaság fontosabb mutatói .................................................15 1. ábra - A GDP volumenváltozása előző év azonos negyedévéhez képest (%) .............15 2. ábra – A népesség gazdasági aktivitása ...............................................................16 3. ábra – Új Széchenyi Terv kitörési pontjai .............................................................20 7. táblázat – Az OP szintű indikátor teljesülése .........................................................22 8. táblázat – Pénzügyi tájékoztatás .........................................................................23 9. táblázat – N+3-as célok teljesülése 2012-ben ......................................................24 4. ábra – N+3-as célok évenkénti alakulása .............................................................24 10. táblázat – A kedvezményezetteknek kifizetett közösségi hozzájárulás kategóriák szerinti kumulatív bontása ...............................................................................25 11. Táblázat – Tájékoztatás konstrukciószintű pénzügyi előrehaladásról ......................27 12. Táblázat – Tevékenységarányok megoszlása ......................................................28 13. Táblázat – A prioritási tengelyek kerete, és a teljes VOP kerethez viszonyított aránya az átcsoportosítás előtt és után ........................................................................41 14. táblázat – Az 1. prioritás szintű indikátorok teljesülése ........................................48 15. táblázat – Az 1. prioritás előrehaladása - regisztráció és döntés ............................51 16. táblázat– Az 1. prioritás előrehaladása - szerződés és kifizetés .............................51 5. ábra – A VOP támogatói és kedvezményezetti oldala .............................................52 6. ábra – Az NFÜ szervezeti ábrája (2012. június 16-a előtt)......................................54 7. ábra– Az NFÜ szervezeti ábrája (2012. június 16-a után).......................................55 17. táblázat - A 2. prioritás szintű indikátorok teljesülése ..........................................68 18. táblázat– A 2. prioritás előrehaladása - regisztráció és döntés ..............................71 19. táblázat– A 2. prioritás előrehaladása - szerződés és kifizetés...............................71

6

1. Meghatározás 1. táblázat – Alapadatok az operatív programról

OPERATÍV PROGRAM

Érintett célkitűzések Konvergencia Az érintett, támogatásra jogosult terület Magyar Köztársaság Programozási időszak 2007-2013 Program száma (CCI-szám) 2007 HU 161 PO 010 Program elnevezése Végrehajtás Operatív Program (VOP) Tárgyév 2012 Az éves jelentés monitoring bizottság általi jóváhagyásának időpontja 2013. június 13.

ÉVES VÉGREHAJTÁSI JELENTÉS

1.1. Alapinformációk a Végrehajtás Operatív Programról A strukturális és kohéziós alapok forrásainak felhasználása a nemzeti költségvetésből finanszírozott programokhoz képest jelentős többletkötelezettségekkel jár, kiemelten tervezés, monitoring, jelentéstétel és értékelés, tájékoztatás és nyilvánosság, illetve ellenőrzés területeken. Ezen többletkötelezettségek feltételeinek finanszírozását szolgálják az ún. technikai segítségnyújtási (angolul technical assistance rövidítése: TA) források. Magyarországon a 2007-2013-as programozási időszakban ezek a többletkötelezettségek jelentősen megnövekedtek - szoros összefüggésben az EU-források volumenével, amely összességében közel tízszeresre emelkedett az előző programozási időszakhoz képest. A közösségi szabályoknak megfelelően az operatív programok (OP-k) végrehajtásához szükséges technikai segítségnyújtási források a teljes magyarországi 2007-13-as keret (8 209 Mrd Ft) közel 4%-át teszik ki, amely meghaladja a 317 Mrd Ft-ot. A 2007-13-as időszakban a TA források egy része önálló operatív program, a VOP keretében központosításra került, a fennmaradó források az operatív programok technikai segítségnyújtási prioritásainak részét képezik. A VOP és az OP-k technikai segítségnyújtási keretei közötti elhatárolás az alábbiak szerint történik: A VOP prioritásai a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK), illetve az összes operatív program végrehajtásához kötődő, stratégiai, rendszerszintű tevékenységeket hivatottak támogatni (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a horizontális szervezetek feladatai). Az operatív programok (OP) technikai segítségnyújtási prioritásai az egyes programok technikai-operatív lebonyolítását, elsősorban az OP projektjeinek végrehajtásához kötődő tevékenységeket támogatják (elsősorban a közreműködő szervezetek tevékenységei). A VOP egyrészt szolgálja a strukturális és kohéziós alapok forrásai felhasználásához szükséges humán kapacitás (és kapcsolódó infrastrukturális feltételek) megteremtését és fejlesztését, másrészt az operatív programok megvalósításához szükséges eszközrendszer és támogató tevékenységek kialakítását és működtetését. Utóbbiak 7

részeként, a végrehajtás hatékonyságának és eredményességének mérésével, elemzésével és értékelésével elősegíti az NSRK-ban meghatározott stratégiai célok teljesülését, kiemelten a munkahelyteremtésre, gazdasági növekedésre és versenyképességre irányuló törekvéseket. A VOP végrehajtási rendszere illetve forrásai biztosítják, hogy a források felhasználása a partnerség, programozás, értékelés, (pénzügyi) menedzsment, monitoring és ellenőrzés alapelvei és szabályai szerint történjen, a tagállam és a Bizottság között megosztott felelősség alapján, összhangban az 1083/2006/EK Rendelet rendelkezéseivel. Mindezeken túl, a VOP hozzájárul a kohéziós politika Közösségi Stratégiai Irányelveiben meghatározott prioritásainak megvalósításához is. Ebben kiemelt szerepet játszik a megfelelő szabályozói környezet, a fejlesztéspolitika végrehajtását hatékonyan végző intézményrendszer, a korszerű eszközrendszer és a hatások és eredmények folyamatos nyomon követése, értékelése, a tervezési folyamatba történő becsatornázása. A VOP végrehajtása két prioritás mentén történik: 1. Prioritás: A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése 2. Prioritás: eszközrendszer

a

támogatások

minőségi

felhasználásához

szükséges

Az Európai Bizottság operatív program módosításáról szóló 2012.április 27-i döntésének megfelelően a VOP 1. és 2. prioritások közötti forrásátcsoportosítást követően forráseloszlás a 2. táblázat adatai szerint alakul.

2. táblázat – Alapvető információk az operatív program megvalósításáról Főbb információk az OP-ról Prioritás címe

Alap

Keret (M EUR)

Keret (Mrd Ft)

1. A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése

KA

201,35

56,38

2. A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer

KA

169,40

47,43

370,74

103,81

VOP összesen

KSZ Nincs klasszikus KSZ. A VOP támogatói oldalt az NFÜ VOP IH és a Pénzügyi Lebonyolítási Fejezeti Főosztály képviseli

KSZ által kezelt keret az OP keret %-ban

54,31%

45,69%

100,00%

Forrás: VOP programdokumentum, árfolyam: 280 HUF/EUR

1.2. A Végrehajtás Operatív Programirányítási rendszerének bemutatása A VOP irányítási rendszer működtetésének és folyamatos fejlesztésének elsődleges célja a szabályosság, hatékonyság és eredményesség feltételeinek további fejlesztése, fenntartása a VOP végrehajtása során is. 1.2.1. A VOP Támogatói oldal A VOP irányító hatósági feladatait az NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága (továbbiakban: KOR IH) látta el 2012. június 16-ig, majd az NFÜ Koordinációs Hatóságból kiválva, külön szervezeti egységgé alakulva az NFÜ VOP Irányító Hatóság 8

(továbbiakban: VOP IH) látja el 2012. június 16-a óta. (2012. június 16-án lépett életbe az NFÜ új Szervezeti és Működési Szabályzata.) A VOP IH az NFÜ szervezetén belül a Gazdasági Elnökhelyettesség alá került, a VOP IH vezetője a gazdasági elnökhelyettes lett, ezáltal a TA források egységesen kezelhetőek, minthogy az OP TA forrásokért is a Gazdasági Elnökhelyettesség felel. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban az irányító hatósági feladatok ellátása kapcsán a VOP IH elnevezést használjuk. A VOP esetében nem került kijelölésre Közreműködő Szervezet, a megvalósítással kapcsolatos feladatokat a VOP IH és az NFÜ egyéb, a funkcionális munkamegosztás szerint felelős szervezeti egységei látják el. A VOP IH mellett így kiemelt támogatói feladatokat látott el a funkcionális munkamegosztás értelmében az NFÜ Fejezeti Főosztálya (továbbiakban: FF) 2012. június 16-ig, és az FF-ből külön főosztállyá alakulva az NFÜ Pénzügyi Lebonyolítási Főosztálya (továbbiakban: PLF) 2012. június 16-a után. Továbbá támogatói feladatokat látott el a közbeszerzések ellenőrzésében a 4/2011 (I.28.) kormányrendelet értelmében az NFÜ Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (továbbiakban: KFF), amely valamennyi közbeszerzési eljárás közbeszerzési – jogi ellenőrzését végzi. 2012-ben a szervezeti átalakítás előtt a KOR IH keretein belül 2009. szeptember 7-től működő Végrehajtás Operatív Program Osztályon 1 osztályvezetővel és 6 munkatárssal, a szervezeti átalakítás után a VOP IH 1 IH vezetővel, 1 főosztályvezető-helyettessel, 2 osztályvezetővel és 3 munkatárssal összesen 6 emberévi munkaerővel látta el a VOP Irányító Hatóság feladatait. Az FF 1 osztályvezető és 7 munkatárssal látta el a VOP-hoz kapcsolódó feladatokat a szervezeti átalakítás előtt, majd azt követően a PLF 1 főosztályvezető-helyettessel, 1 osztályvezetővel és 6 munkatárssal végezte el ezeket a feladatokat. 2012 decemberében kinevezésre került a PLF főosztályvezetője is. Így összesen 8 emberévi munkaerő ráfordítással látta el a VOP megvalósításával kapcsolatos feladatait. 2012-ben a VOP végrehajtásában a Nemzeti intézményrendszer következő szereplői érintettek:

9

Fejlesztési

Ügynökség

és

az

3. táblázat – A VOP végrehajtásának szereplői

Szerepkör Irányító Hatóság

Közreműködő szervezeti feladatok

Igazoló Hatóság

Ellenőrzési Hatóság Egyéb ellenőrző szervek

Szervezet, szervezeti egység NFÜ Koordinációs Irányító Hatóság (KOR IH) / VOP Osztály (2012. június 16-ig) NFÜ Végrehajtás Operatív Program Irányító Hatóság (VOP IH) (2012. június 16-tól) NFÜ Fejezeti Főosztály (FF) – finanszírozás (2012. június 16ig) NFÜ Pénzügyi Lebonyolítási Főosztály (PLF) – finanszírozás (2012. június 16-tól) NFÜ VOP IH – szakmai monitoring NFÜ Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) – közbeszerzés ellenőrzés NFÜ Jogi Főosztály (JF) – szabálytalansági eljárások lefolytatása NFÜ Belső Ellenőrzési Főosztály (BEF) – ellenőrzés koordináció Magyar Államkincstár (Kincstár) – helyszíni ellenőrzések Magyar Államkincstár (korábban Nemzetgazdasági Minisztérium, azt megelőzően Pénzügyminisztérium) / Nemzeti Programengedélyező Iroda Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság - EUTAF (korábban Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - KEHI) Európai Bizottság Európai Számvevőszék Belső Ellenőrzés Állami Számvevőszék

A 2012-ben az NFÜ-n belüli szervezeti és működési felépítésből fakadóan a VOP támogatói oldalt az alábbi sajátosságok jellemzik: NFÜ Elnöke a támogató, szerződéskötő: mivel az IH szerepet (támogató) az NFÜ egyik főosztálya, a VOP IH látja el, egyúttal a projektgazdák (támogatott) nagyobbik részét az NFÜ más főosztályai alkotják, a támogatások megítélése az NFÜ Elnök aláírásával, a VOP IH vezető és a Gazdasági Elnökhelyettes (PLF felelős) ellenjegyzésével történik Közreműködő szervezeti feladatok ellátását a PLF, a VOP IH, KFF, a JF és a Kincstár közösen végzi:

– a PLF az OP és a projektekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok mellett fő tevékenységként a támogatások kifizetését, a folyamatba épített első szintű ellenőrzést végzi

– a

VOP IH a szakmai monitoring tevékenységet végzi, felelős a szabálytalanságok kivizsgálásáért, illetve a bevont szervezeti egységek tevékenységét az első szintű ellenőrzés keretében nyomonköveti. Ez utóbbi keretében történik a PLF által végzett kifizetések mintavételes ellenőrzése (ld. 2.3.2.2 fejezet), a KINCSTÁR által végzett helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyveinek, illetve a KFF közbeszerzés ellenőrzési jelentéseinek a tanulmányozása, következtetések levonása, ezek alapján a végrehajtási rendszer javítása

– a KFF a közbeszerzések folyamatba épített ellenőrzésében vesz részt, 2010 végétől, a hatályba lépett szabályozással összhangban. közbeszerzéseinek ellenőrzését külső szakértő végzi.)

(A

– a

KFF

JF a VOP projektek kapcsán felmerült szabálytalansági gyanúk kivizsgálásában, a szabálytalansági eljárások lefolytatásában vesz részt, a döntést minden esetben az IH vezető hozza meg

– a Kincstár a VOP IH megbízásából a projektek helyszíni ellenőrzését végzi 10

A VOP irányítási és ellenőrzési rendszerének működtetéséért a VOP IH a felelős, ennek érdekében egyrészt ellenőrzi, hogy a PLF, a KFF és a Kincstár által végzett feladatok tekintetében teljesülnek-e a jogszabályi feltételek, illetve folyamatosan fejleszti az eljárásrendet, működési mechanizmust, beépítve az ellenőrző szervek megállapításait, valamint a megvalósítás tapasztalatait. 1.2.2. VOP végrehajtás szabályozása, eljárásrend A VOP és az operatív programok keretében rendelkezésre álló technikai segítségnyújtás források felhasználása egységes eljárásrend szerint történik. A Technikai Segítségnyújtás Eljárásrend (a továbbiakban: TA Eljárásrend) célja, hogy elősegítse a források szabályszerű, hatékony, gazdaságos és felelősségteljes, ugyanakkor a megadott kereteken belüli rugalmas felhasználását. Az TA Eljárásrend a VOP és az operatív programok technikai segítségnyújtás prioritása forrásainak terhére megvalósuló projektek tervezésére, kiválasztására, megvalósítására, nyomonkövetésére, folyamatba épített ellenőrzésére és zárására vonatkozó szabályokat tartalmazza. A TA Eljárásrend ebben a tárgykörben a támogató és a projektgazda jogait és kötelezettségeit határozza meg. A TA Eljárásrend összhangban áll a támogatási jogviszonyt szabályozó egyéb jogforrások kógens szabályaival, illetve az Interaktív Működési Kézikönyv (IMK) és az Egységes Működési Kézikönyv (EMK) releváns szabályaival. A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm.rendelet módosítása, valamint a 26/2012.(X.24.) NFM utasítással kiadott módosított Egységes Működési Kézikönyv, továbbá az NFÜ Szervezeti és Működési Szabályzatának 2012. júniusi módosítása szükségessé tette a 2007-13-as időszak Technikai Segítségnyújtás eljárásrendjének felülvizsgálatát és átdolgozását. Az eljárásrend felülvizsgálata a jogszabályi módosításokat követően 2012. második felében kezdődött el, majd a felülvizsgált TA eljárásrend 2013 elején a 6/2013. (III.13.) NFÜ elnöki utasítással került kihirdetésre. A módosított TA Eljárásrend a korábbiakhoz hasonlóan külön fejezetekben részletezi a Végrehajtás Operatív Program (VOP) eljárásrendjét, illetve az operatív programok technikai segítségnyújtás (OP TA) prioritásaira vonatkozó eljárásrendet. A VOP és OP TA projektek végrehajtását alapvetően a fenti két jogszabály szabályozza. A jogszabályokban foglaltakon túlmenően a mindenkori TA Eljárásrend részletesen tartalmazza a szervezeti egységek közötti feladatmegosztást (a VOP kapcsán különös tekintettel a VOP IH és a PLF munkatársainak feladatmegosztását), továbbá az eljárásrendi lépésekhez kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalakat. A felülvizsgált TA Eljárásrendben az alábbi szervezeti és eljárásrendi lépések kerültek módosításra: Az NFÜ Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 17/2012. (VI.15.) NFM utasítás alapján a VOP Irányító Hatóság a KOR IH-ból kiválva önálló főosztályként látja el a VOP program- és projektszintű feladatait. A VOP IH új vezetője az NFÜ gazdasági elnökhelyettese. A VOP és OP TA projektek tekintetében a közreműködő szervezeti feladatokat a PLF (korábban FF) munkatársai végzik. Az SZMSZ módosítása alapján a PLF-hez kerültek az OP TA projektek elszámolásainak kezelésével kapcsolatos feladatok is. A Kötelezettségvállalás és gazdálkodás rendjéről szóló 1/2013. (I.17.) NFÜ Elnöki utasítás alapján módosultak a VOP és OP TA projektek támogatói okiratának, szerződésének ellenjegyzési szabályai, melyek szintén átvezetésre kerültek a TA Eljárásrendben és annak mellékleteiben. 11

A Korm.rendelet, valamint ezzel összefüggésben az EMK a TA projektek végrehajtása szempontjából a szállítói finanszírozású ÚSZT belső (NFÜ a projektgazda) projektek vonatkozásában változott. A módosítás lényege, hogy ezen projektek esetében a kifizetési igénylés nincs összekötve időszakos beszámolóval. Az EMK-ban a pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó lépések, határidők több helyen módosultak, ezért a TA Eljárásrendben a PLF az ellenőrzési nyomvonalakat aktualizálta, és a korábbiaknál részletesebben kidolgozta. A TA Eljárásrend felülvizsgálata a VOP IH koordinálásával az NFÜ szervezeti egységeinek bevonásával történt. Az egyes fejezetek felülvizsgálatát a VOP IH és PLF munkatársain kívül az érintett szakmai főosztályok, valamint az irányító hatóságok TA projekt- és pénzügyi menedzserei végezték. A szabályozói környezet legfontosabb változásairól a VOP projektgazdák tájékoztatás formájában kaptak részletes információt. 1.2.3. VOP monitoring rendszer A VOP monitoring rendszer az adatokat tekintve a korábbi Egységes Monitoring és Információs Rendszerre (EMIR) működése 2012-ben is megfelelő alapként szolgált az adatok 2012-es fejlesztéseit a Hiba! A hivatkozási forrás nem tartalmazza.

évekhez hasonlóan az támaszkodott, melynek kinyeréséhez. Az EMIR található.2.7.1 fejezet

A VOP végrehajtásának nyomonkövetéséhez a legfőbb eszközei 2012-ben is az alábbiak voltak. 1.2.3.1. VOP Monitoring Bizottság A korábbi gyakorlatot folytatva a VOP Monitoring Bizottság 2012-ben is 3 alkalommal ülésezett – részletesebben ld. 2.7.2.1 fejezetben. 1.2.3.2. NFÜ vezetői értekezletek 2012-ben is heti rendszerességgel működött az NFÜ elnöke által vezetett értekezlet, amely lehetőséget biztosított arra, hogy valamennyi, vagy több OP-t érintő témát az NFÜ vezetői köre megvitasson. Tekintettel arra, hogy a VOP az operatív programok megvalósítását szolgálja, az OP-k megvalósításával kapcsolatos rendszerszintű egyeztetések javítják a VOP megvalósításának eredményességét. (Pl. a pályázati kiírások megjelentetéséhez az IT rendszernek is rendelkezésre kell állnia, illetve megfelelő tájékoztatásra és nyilvánosságra van szükség, az eszközök finanszírozásának forrását pedig a VOP adja). Másrészt ugyanez az NFÜ vezetői értekezlet alkalmas a VOP végrehajtásához kapcsolódó kulcskérdések, aktuális teendők megvitatásáéhoz is. A heti vezetői értekezletekről emlékeztető készül belső felhasználásra, amely a feladatokat, határidőket, felelősöket is rögzíti. 1.2.3.3. Menedzsment megbeszélések VOP IH és PLF, illetve igény szerint a Magyar Államkincstár között A VOP támogatói oldalt képviselő két szervezeti egység középszintű vezetői között havonta több alkalommal kerül sor az aktuális ügyek egyeztetésre, a gyors és hatékony megoldásuk érdekében, mely egyeztetésekről emlékeztető készül. A megbeszélések tárgyát elsősorban a projektgazdákkal kapcsolatos általános ügyek (pl.: projekt előrehaladási jelentések benyújtási időszaka), a VOP-ot érintő külső ellenőrzésekre való felkészülés, a VOP IH által végzett tényfeltáró látogatások megállapításai, a VOP monitoringja során feltárt kérdések, illetve az egyedi projektek végrehajtása során felmerülő kérdések képezik.

12

Szintén rendszeres jellegű a konzultáció a helyszíni ellenőrzést végző Magyar Államkincstár és a VOP IH, PLF között. 2012 során az egyeztetések fő tárgya közbeszerzések ellenőrzéseinek tapasztalatai, és a helyszíni ellenőrzések eljárásrendi kérdései, mint pl. a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv sablon felülvizsgálata volt. 1.2.3.4. Projektgazdák tájékoztatása A VOP IH 2012 során is kiemelt figyelmet fordított a projektgazdákkal való folyamatos kapcsolattartásra. Az általános jellegű, valamennyi projektgazdát érintő kérdések bemutatása, megvitatása érdekében projektgazda értekezlet került megrendezésre 2012. január 18-án az alábbi témaköröket érintve: Projekt előrehaladási jelentés/időszakos beszámoló elkészítésével, kitöltésével kapcsolatos útmutatás Projekt végrehajtási ülések tapasztalatai a 2012-es VOP helyszíni ellenőrzések ütemezése, eddigi ellenőrzés tapasztalatok az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) 2011-es VOP ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatok, illetve a 2012-es ellenőrzés ütemezése tájékoztatás a VOP OP-módosításról 2014-20-as időszak közösségi jogszabálytervezetei A jogszabályi, vagy egyéb eljárási változások esetén, illetve új, a projektek megvalósítását segítő elemek bevezetésekor a projektgazdák részletes írásbeli és szóbeli tájékoztatást kaptak. 1.2.3.5. Heti monitoring jelentések Értékelemzés módszerével készült felülvizsgálat során kialakításra került egy belső használatú OP szintű nyomonkövetési jelentésforma még 2011-ben. Ennek használatával, valamint az EMIR rendszer adattárából elérhető információk segítségével heti rendszerességű monitoring jelentések készülnek az OP előrehaladásáról. Ebben elsősorban aggregált, vagyis OP, illetve prioritás szintű pénzügyi heti adatok szerepelnek, mindemellett a jelentés az aktuálisan kiemelendő projekt szintű információkat is tartalmazza előrehaladási jelentések, szabálytalanságok tekintetében. 1.2.3.6. Belső képzések Az NFÜ képzésének rendszere az NFÜ Humánerőforrás Főosztálytól átkerültek a 2012. június 16-i SZMSZ módosítás során a KOR IH-hoz (bővebben lásd 3.1.1.3 alfejezet). Havonta több alkalommal, közel heti rendszerességgel tudnak szakmai belső képzésen részt venni az NFÜ és az intézményrendszer más szervezeteiben dolgozó kollégák is. 1.2.4. VOP programozás 1.2.4.1. VOP 2011-13-as Akcióterv végrehajtása A Végrehajtás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve 2012-ben nem módosult. A 2011-2013-as Akciótervében a VOP teljes fennmaradó kerete megnyitásra került, amely teljes lekötését 2013-ra végére fogja teljesíteni az IH.

1.3. Társadalmi-gazdasági trendek - külső környezet A 2010. évi adatok a növekedés megindulását mutatták. A kedvező folyamatok 2011 első félévében tovább folytatódtak, ugyanakkor az év második felében és 2012-ben is lassult a világgazdaság bővülésének üteme. Az IMF becslése alapján 2012 egészében a világgazdaság teljesítménye 3,3%-kal bővült. Az Európai Unió (EU27) 2012-ben recesszióba került, bruttó hazai terméke csökkent az előző évihez képest, a háztartások visszafogták kiadásaikat és a bruttó állóeszköz 13

felhalmozás is visszaesett. Ez visszavetette a tagországok importját, ami jelentősen mérsékelte a magyar export iránti keresletet.

4. táblázat – Az Európai Unió (EU-27) fontosabb gazdasági mutatói EU27

2006 2007 2008 2009 GDP fő komponensei (%-os változás, év/év) 3,3 3,2 0,3 -4,3 GDP 2,2 2,1 0,8 -0,5 Végső fogyasztási kiadás Bruttó állóeszköz 6,3 6,3 -1,2 -12,0 felhalmozás 9,8 5,6 1,6 -11,7 Export 9,6 5,9 1,1 -11,6 Import Munkaerő-piac Foglalkoztatási ráta (1564,4 65,3 65,8 64,5 64) Foglalkoztatási ráta (2069,0 69,9 70,3 69,0 64) 8,3 7,2 7,1 9 Munkanélküliségi ráta

2010

2011

2012

2,1 1,0

1,5 0,0

-0,3 -0,4

0,2

1,4

-2,7

10,7 9,7

6,4 4,1

2,3 -0,4

64,1

64,3

68,6

68,6

9,7

9,7

10,5

Forrás: Eurostat

1.4. Társadalmi-gazdasági trendek - belső folyamatok A KSH részletes tájékoztatója szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2012 IV. negyedévében 2,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A 2012-es év egészében az ország gazdasági teljesítménye 1,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez a visszaesés egyrészt az aszályos időjárásból következő rossz mezőgazdasági termelésnek, másrészt a külpiacok gyengülésének, ebből adódóan pedig a gyengébb exportteljesítménynek tudható be. Ezenkívül, a kiadások visszafogása következtében a gyenge belső kereslet rövid távú hatása is érvényesült. A bruttó keresetek színvonala 4,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, mialatt a nettó keresetek 2,0%-kal emelkedtek a nemzetgazdaság egészét tekintve. A foglalkoztatottak száma 64 ezer fővel bővült egy év alatt, 2012 folyamán (a 15-64 éves korosztályban), miközben a munkanélküliségi ráta változatlanul 11%-on áll. A fogyasztói árak 5,7%-kal emelkedtek 2012-ben.

14

5. táblázat – A magyar gazdaság fontosabb mutatói Magyarország GDP Bruttó állóeszköz felhalmozás Export Import

2006 2007 2008 2009 2010 GDP fő komponensei (%-os változás, év/év) 3,9 0,1 0,9 -6,8 1,3

Foglalkoztatási ráta (1564) Foglalkoztatási ráta (2064) Munkanélküliségi ráta (15-64) Munkanélküliségi ráta (20-64) Aktivitási arány (15-64)

-2,7

18 15,8 14,4 12,0 Munkaerő-piac

2012

1,7

-1,7

2,9

-11

-9,7

-5,4

-3,8

4,2 4,3

-12,7 -17,1

16,9 15,1

10,9 6,9

2,0 0,1

57,3

57,3

56,7

55,4

55,4

55,8

57,2

62,6

62,6

61,9

60,5

60,4

60,7

62,1

7,5

7,4

7,9

10,1

11,2

11

11

-

7,2

7,7

9,9

11,1

10,9

10,8

62

61,9

61,5

61,6

62,4

62,7

64,3

-

67,5

67

67,1

67,9

68,1

69,6

Általános gazdasági mutatók 3,9 8 6,1

4,2

4,9

3,9 +(3,54)

5,7

Aktivitási arány (20-64) Infláció Államháztartás egyenlege (GDP %-ában) Államadósság (GDP %ában)

3,8

2011

-9,4

-5,1

-3,7

-4,6

-4,2

65,9

67

72,9

79,7

81,3

80,4

a

( ) az első háromnegyed év átlaga (KSH) Forrás: KSH, EUROSTAT, NGM

1.4.1. Gazdasági növekedés 2012-ben Magyarország gazdasági teljesítménye, 1,7%-kal volt alacsonyabb az előző évinél. 2012-ben a bruttó hazai termék értéke folyó áron 28 276 milliárd Ft, egy főre vetítve 2 millió 844 ezer Ft volt. 1. ábra - A GDP volumenváltozása előző év azonos negyedévéhez képest (%)

Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok (előző év azonos időszaka=100,0) Forrás: KSH

15

2012-ben a mezőgazdaság teljesítménye 21,3%-kal, az ipari termelés volumene pedig 1,2%-kal csökkent, így a GDP-hez való hozzájárulásuk is negatív lett (-0,8 ill. 0,3 százalékpont). Az exportorientált feldolgozóiparban is csökkenés volt tapasztalható (1,6%) így nem tudta más szektorok visszaesését ellensúlyozni. Ez annak tudható be, hogy az Európai Unió országainak gazdasági visszaesése gyenge külső keresletet teremtett a magyar exportcikkek iránt. Az ipari teljesítmény visszaesésének ellenére a termékkivitel volumene 0,9%-kal bővült, a behozatalé nem változott, az áruforgalmi aktívum 6,8 milliárd euróra mérséklődött. Az építőipar hozzáadott értéke a 2011-es évhez viszonyítva továbbra is jelentős mérséklődést mutatott (-6,4%). Mind az épületek, mind az egyéb építmények építése csökkent az év folyamán. A lakásépítési statisztikák alapján 2012-ben 17%-kal kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban, és 15%-kal kevesebb építési engedélyt adtak ki. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,5%-kal csökkent 2011-hez képest. 2012-ben az előző évhez viszonyítva csupán az információ-kommunikáció területen ill. a közigazgatás, védelem ágazatokban ment végbe növekedés (3,5% ill. 0,2%). A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása az egy évvel korábbi értékhez képest 2,0%-kal csökkent, míg a háztartások fogyasztási kiadása 1,4%-kal csökkent a 2011. évi szinthez képest. Összességében a végső fogyasztás 1,7%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2012-ben 3,8%-kal csökkent az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva. Így a belföldi felhasználás 3,7%-kal maradt el az előző évitől. Az export 2,0%-kal, az import 0,1%-kal emelkedett, így a nettó export hozzájárulása a GDP-hez 1,7 százalékpont volt. 1.4.2. Munkaerőpiac A gazdasági válság alapvetően meghatározta az elmúlt évek munkaerő-piaci folyamatait, ugyanakkor az elmúlt években már lassú javulás volt tapasztalható. 2012. év átlagában a 15–64 évesek 64,3%-a, azaz 4 millió 318 ezer fő jelent meg gazdaságilag aktívként (azaz foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként) a munkaerőpiacon, 71 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt. 2. ábra – A népesség gazdasági aktivitása

A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitásának alakulása 2007-2012 65

40

63

36

61

32

59

28

57

24

55

20

53

16

51

12

49

8

47

4

45

0 2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: KSH

16

2012

Foglalkoztatási ráta (baloldali skála) Aktivitási ráta (baloldali skála) Munkanélküliségi ráta (jobboldali skála)

A férfiakat jellemző 70,5%-os aktivitási arány 1,7 százalékponttal, a nők 59,5%-os értéke pedig 2,7 százalékponttal volt magasabb a 2011. évben mértnél. A gazdasági aktivitás növekedése elsősorban a foglalkoztatottak létszámbővülésének volt köszönhető, a munkanélküliség mindkét nem esetében 11% körül stagnált. 2012-ben a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 843 ezer fő volt, 64 ezer fővel magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél. Ezzel Magyarország az uniós átlagot meghaladó mértékben tudta növelni a foglalkoztatás szintjét. A 2012 évi 57,2%-os foglalkoztatási ráta nemek szerinti megoszlása alapján a 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2 millió 61 ezer fő volt, 62,5%-os foglalkoztatási rátaértékkel; a nőket 1 millió 782 ezer fős, 53,1%-os foglalkoztatottság jellemezte. A foglalkoztatás szerkezetét vizsgálva a versenyszférában 2012-ben valamelyest (1,8%-kal) csökkent a foglalkoztatottak száma, míg a tavalyi 4,9%-os csökkenést követően újból bővült a költségvetési szférában alkalmazottak száma 2,3 százalékkal. 2012-ben a munkanélküliségi ráta szintje nem változott az előző évihez képest: a gazdaságilag aktív népesség átlagosan 11 százaléka volt álláskereső az év folyamán. Ez még mindig mintegy 3 százalékponttal magasabb a gazdasági válságot megelőző, 2008ban mért értéknél. A munkanélküliek 17,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, a munkanélküliségi ráta erre a korcsoportra 28,1%-ot tett ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája ennél jóval alacsonyabb szinten (10%) mozgott 2012-ben. A munkanélküliek 46,7%-a egy éve vagy annál régebben munkanélküliség átlagos időtartama 17 hónap körül volt.

keresett

állást.

A

1.4.3. Árak-bérek Az infláció 2012-es éves alakulásában döntőszerepet játszott a januári áfa emelés, illetve az élelmiszerárak növekedése. Az előbbi következik a kormány stratégiájából, amely szerint a költségvetés egyensúlyát a jövedelmet terhelő adók helyett a fogyasztást terhelő adókkal biztosítják. Az utóbbi a globálisan és Magyarországon egyaránt gyenge mezőgazdasági termés következménye. Az év utolsó hónapjaiban azonban rendre a várt szint alatt maradt az árak növekedése, a visszaeső lakossági fogyasztás által indukált dezinflációs folyamatok miatt. 2012-ben az infláció átlagosan 5,7% volt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 222 990 forint volt 2012-ben, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 233 729, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 024 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek a 2012. év egészét tekintve 4,6%-kal haladták meg az előző évi azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2%-kal nőttek, míg a költségvetési szférában 1,7%-kal csökkentek egy év alatt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 144 040 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 316, a szellemi foglalkozásúaké 190 454) forint volt, átlagosan 2,0%-kal magasabb az előző évinél. 1.4.4. Regionális elemzés A következőkben néhány NUTS 2 szinten értelmezett, releváns mutató alakulását foglaljuk össze a legfrissebb rendelkezésre álló időpontra vonatkozóan. A közölt adatok a Központi Statisztikai Hivatal STADAT adatbázisából és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszeren elérhető KSH adatokból származnak. Az egy főre jutó GDP NUTS 2 szintű regionális adatsora a 2010-ig terjedő időszakra érhető el. A megelőző évre jellemző visszaesés után a 2010-es esztendő már valamennyi régióban a GDP növekedését hozta magával. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a bővülés azokban a - feldolgozóipar konjunkturális változásainak leginkább kitett - dunántúli régiókban3 volt a legnagyobb, 3

Közép- és Nyugat-Dunántúlon

17

amelyekben a válság kibontakozásakor épp a legmarkánsabb visszaesés következett be. 2011-ben országos szinten szerény GDP-növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. A növekedés motorja az év első felében a feldolgozóipar, majd a nyári hónapoktól kezdve egyre inkább a mezőgazdaság teljesítményének növekedése volt. Ez alapján azt feltételezzük, hogy a 2011-es évet szerény, ám területileg kiegyenlítettebb GDP-növekedés jellemezhette. A munkanélküliségi ráta 20-64 éves korosztályra vetített értéke a tavalyi évben országos szinten minimális csökkenést mutatott. Eközben a régiók viszonylatában sajátos folyamatok zajlottak le, melyek eredményeként a konvergenciarégiók többségében csökkent az álláskeresők aktív népességhez viszonyított aránya (a legmarkánsabban Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön, az előbbi régióban 1, az utóbbiban 0,9 százalékponttal). Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon (tehát két hagyományosan alacsony munkanélküliségi rátával rendelkező régióban) ugyanakkor a vizsgált időszak alatt fokozódott a munkanélküliség. A nemek közötti egyenlőtlenségek kapcsán lényeges eredmény, hogy 2012-re országos szinten a nők munkanélküliségi rátája alacsonyabb lett a férfiakénál, mindenekelőtt annak köszönhetően, hogy három régióban (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország) a női munkanélküliségi ráta értéke a férfiakra vonatkozó mutató emelkedése ellenére mérséklődni tudott. Mindkét nem munkanélküliségi arányszáma egyedül Dél-Dunántúlon csökkent, míg az alföldi régiókban egyedül a férfi munkakeresők aránya csökkent. Az aktivitási ráta (20-64 év közötti korosztály) értéke 2007 és 2012 között a foglalkoztatottság szempontjából eleve kedvező helyzetben lévő Nyugat-Dunántúl régió kivételével valamennyi térségben nőni tudott. A legmarkánsabb, országos átlagot meghaladó bővülés a központi régióban, valamint a legalacsonyabb bázisértékről induló Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon következett be, ami az aktivitás regionális egyenlőtlenségeinek mérséklődésével járt együtt. Az utolsó vizsgált évben elsősorban a KMR-ben, Nyugat-Dunántúlon és a két alföldi régióban következett be jelentősebb növekedés. A két nem aktivitási rátájában mért egyenlőtlenségeket vizsgálva valamennyi régióra igaznak látszik, hogy a 2007 óta eltelt öt évben a nők – hagyományosan alacsonyabb - aktivitási aránya a férfiakét jelentősen meghaladó mértékben növekedett. A foglalkoztatási ráta (20-64 éves korosztály) mutatója 2012-ben már valamennyi térségben növekedésnek indult, így mára országos szinten megközelítette a válság kitörése előtti utolsó évre jellemző értékét. Különösen figyelemre méltó, hogy a két alföldi régióban a 2009 óta tartó lassú növekedés eredményeként 2012-ben a foglalkoztatottak aránya már meg is haladta a 2007re jellemző értéket, és a 2011-es átmeneti visszaesés után ugyanez igaz a DélDunántúl régióra is. Ezzel együtt e térségek foglalkoztatottsági mutatója még mindig jelentősen elmarad a Közép- és Nyugat-Dunántúlra jellemző értékeknél. Az utóbbi egy év legintenzívebb bővülése Észak-Alföldre és a központi régióra volt jellemző, az átlagtól jelentősen elmaradó értékeket mért azonban a KSH a KözépDunántúl régióban és a foglalkoztatási szempontból legkevésbé kedvező helyzetben lévő Észak-Magyarországon. A nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából lényeges, hogy a nők foglalkoztatottsági rátájának 2007 és 2012 közötti alakulása minden régióban kedvezőbb volt a férfiakénál. A beruházások teljesítményértékére vonatkozóan 2011-ig állnak rendelkezésre területi bontású adatok. A beruházások fajlagos értéke a 2009-es csökkenés után országos szinten 2010-től már szerény növekedést mutatott. A vizsgált időszak egészét tekintve a legintenzívebb bővülés Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföld régióban következett be. A beruházások értéke 2010 és 2011 között a Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, valamint a két alföldi régióban nőtt a legnagyobb mértékben. Két régióban alakultak kedvezőtlenül a beruházási teljesítmények: Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon az időszak egészét és az utolsó esztendőt tekintve is visszaesés volt megfigyelhető. 18

A külföldi tulajdonú vállalkozások tőkéjének egy lakosra vetített értéke a 2007 és 2010 közötti időszakban vizsgálható. A két időpont között valamennyi régióban növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal; a bővülés az alföldi régiókban és a nyugat-dunántúli térségben volt a legintenzívebb. Ennek ellenére a külföldi tőke területi eloszlása továbbra is egyenetlen az országon belül: KözépMagyarországon az egy főre jutó értéke megközelíti az országos átlag két és félszeresét, Nyugat- és Közép-Dunántúlon az átlag körül alakul. A konvergenciarégiók többségében ugyanakkor legfeljebb az átlag egynegyed részét éri el. A kutatás-fejlesztés területén dolgozó kutatók számának megoszlása térbeli szempontból továbbra is igen aránytalan; Közép-Magyarországon több, mint nyolcszor annyian tevékenykednek a szektorban, mint a sorrendben második helyezett Dél-Alföldön. A kutatás-fejlesztés humán kapacitása 2009 és 2010 között volumenében Közép-Magyarországon, arányait tekintve Dél- és NyugatDunántúlon, valamint Észak-Magyarországon növekedett a legintenzívebben. A K+F ráfordítások terén Magyarországon a regionális egyenlőtlenségek nem követik egyértelműen a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy az alföldi régiókban realizálódó K+F ráfordítások értéke meghaladja a konvergenciarégiók átlagát, valamint a fejlettebb pozíciójú dunántúli régiókban megjelenő K+F költések értékét is. A K+F költéseket tekintve 2007 és 2010 között a legdinamikusabb fejlődést Észak-Alföld és ÉszakMagyarország mutatta fel; ezzel a K+F ráfordítások abszolút összegét tekintve a konvergenciarégiók között az észak-alföldi régió megőrizte vezető helyét. Átlagon felüli bővülést regisztrált a KSH Dél- és Közép-Dunántúlon, valamint a központi régióban is. 2009-ről 2010-re Nyugat- és Dél-Dunántúlon növekedett legnagyobb mértékben a K+F ráfordítások összege. A nappali tagozatos felsőoktatásban részt vevő hallgatók lakóhely szerinti számára vonatkozóan 2011-ig áll rendelkezésre adatsor. A hallgatók létszáma a kétezres évek első felére jellemző folyamatos növekedés után 2007-ben érte el csúcspontját, majd a 2007-től 2010-ig terjedő időszak alatt folyamatos, lassú csökkenésbe kezdett (vélhetően jelentős részben a válsággal összefüggésben). 2011-ben ugyanakkor már újra szerény növekedést regisztrált a KSH, mely az alföldi és a fejlettebb dunántúli régiók hallgatói körében tapasztalt növekménynek köszönhető. A vizsgált időszak egészét tekintve a legnagyobb hallgatói létszámcsökkenés Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl régiót érintette. Ennek okai minden valószínűség szerint jelentős részben demográfiai okokra vezethetők vissza, az aktív korú népesség száma ugyanis épp ezekben a régiókban csökkent a legnagyobb mértékben. A közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya az alapinfrastruktúra kiépítettségének lényeges indikátora, mely Magyarországon, regionális szinten összefüggést mutat a társadalmi-gazdasági fejlettségi mutatókkal. Ennek megfelelően a legkedvezőbb értékeket a központi régióban, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon regisztrálták. A kevésbé fejlett konvergenciarégiók csoportjában azonban egyéb szempontok jóval inkább meghatározónak látszanak: a közüzemi vízvezeték-hálózat kiépítettségéhez hasonlóan a csatornázottság is az alföldi régiókban van a legkevésbé előrehaladott állapotban. 2007 és 2011 között ugyanakkor a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya - az utóbbi évek szennyvízprojektjeinek hatására – legjelentősebb mértékben éppen az Alföldön növekedett: Észak-Alföldön négy év alatt 10%-os, Dél-Alföldön 9%-os növekedés következett be, kétszeresen meghaladva az országos szintű növekedési rátát. Szintén az országos átlagot meghaladó növekményt regisztráltak Észak-Magyarországon és NyugatDunántúlon is (a konvergenciarégiók legkedvezőbb csatornázottsági mutatóival az utóbbi régió rendelkezik).

19

1.5. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eredményei, céljai A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (továbbiakban: NSRK) forrásait kezelő irányító hatóságok szervezetileg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban: NFÜ) részei a horizontális feladatokat ellátó szervezeti egységekkel együtt. Az NSRK forrásait 20072010 között Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) néven kommunikálta Magyarország a pályázók felé, míg 2011 óta Új Széchenyi Tervnek nevezi. A névváltás a források új irányba állítása miatt volt szükségszerű 2011-ben, ami 2012-re a kommunikációs kampányok révén teljesen beépült a köztudatba, amit a „Az OP-k eredményeinek elfogadottsága a felnőtt korú lakosság körében (%)” 64 %, valamint „Az OP-k eredményeinek ismertsége a felnőtt korú lakosság körében (%) 69 %” indikátorok értékei mutatnak. Az indikátorról a 3.2.1.1fejezet, a kommunikációs tevékenység elemeiről a 7. fejezet ad bővebb információt. A fejlesztéspolitika jelenlegi átfogó célkitűzése, hogy Magyarország a régió erős országa legyen. Ennek megvalósulását szolgáló célok a tartós gazdasági növekedés elérése, a pénzügyi stabilitás, a KKV-k megerősítése, és ehhez kiszámítható gazdasági környezet teremtése, a versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés, valamint a bürokrácia és a korrupció letörése. A célok megvalósításához az alábbi kitörési pontok köré csoportosulnak a források Új Széchenyi Terv néven. 3. ábra – Új Széchenyi Terv kitörési pontjai

* Az otthonteremtési Program nem uniós forrásból finanszírozott.

Az NFÜ a 2012-es évben kiemelkedő eredményeket tudott elérni. A programozási időszak végéhez közeledve jelentős célokat tűzött maga elé, és 2012.ben a terveket meghaladóan, összesen 906 milliárd forint értékben jelentek meg ÚSZT pályázati és kiemelt felhívások. A megítélt támogatások összege NSRK szinten elérte az 1641 milliárd forintot, amely mintegy 82 milliárd forinttal túlteljesítette a tervezett célkitűzést.

20

A folyamatos egyszerűsítéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően 2012-ben az NSRK kifizetések értéke elérte a 1043 milliárd forintot. Az intézményrendszer a kifizetések további gyorsításán dolgozik együttműködve a pályázatok nyerteseivel, hogy a sokszor csúszásba került projekteket időben sikerüljön megvalósítani. A pályázókkal való kapcsolattartásban nagy szerepe van a KSZ-eken túl a Széchenyi Programirodának is, amelyet VOP forrásból működik lásd 3.2.1.3 fejezet. A fenti eredmények eléréséhez szükség volt a pályázati rendszer jelentős átalakítására és folyamatos fejlesztésére. A pályázók és kedvezményezettek adminisztratív terhei számottevően csökkentek a támogatások bírálati határidejének, valamint a papír alapú ügyintézés mértékének csökkentésével. Egyszerűbb beszámolók, rövidebb pályázati adatlapok jellemzik az új rendszert. Csupán az adminisztratív terhek csökkentésével nagyságrendileg 3,3 milliárd forintot sikerült megspórolnia az intézményrendszernek. További egyszerűsítés volt az elektronikus értesítések bevezetése, amellyel a kedvezményezettek a pályázataikkal kapcsolatos döntésekről azonnal információhoz juthattak. 2012-ben több százezer értesítés került kiküldésre, amelyeknek több mint a fele 24 órán belül elért a projektgazdákhoz. Ez nagyságrendekkel gyorsabb a korábbi, hagyományos papír alapú kézbesítés 5-7 napjához képest és jelentős költségcsökkentő tényező is. Újítás volt az is, hogy a szállítók közvetlenül – nem csak a kedvezményezetteken keresztül - igényelhetnek előleget az NFÜ-től. Ennek köszönhetően a 2012 második felében lezajlott közbeszerzések alapján mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben kerülhet sor szállítói előleg kifizetésre 2013-ban. A 2007-2013-as uniós keret teljes lehívásához a korábbi intézkedésre építve szükség van az intézményrendszer és a pályázók még szorosabb összefogására annak érdekében, hogy a megítélt pénzekből megvalósulhassanak a pályázók elképzelései és Magyarország le tudja hívni az uniós forrásait. Az NFÜ ezért a kitűzött célok eléréséhez és tovább szeretné gyorsítani a források kihelyezését és 2013-ban is számtalan újítás bevezetését tervezi. Az NFÜ 2013-ra vonatkozó tervei szerint az uniós keret teljes lekötésével számol az intézményrendszer. A pályázatok nyerteseivel együttműködve az NFÜ a kifizetések további gyorsításán dolgozik, hogy a sokszor csúszásba került projekteket időben sikerüljön megvalósítani. Ez azért is különösen fontos, mert ma Magyarországon a települések 98%-át érinti valamilyen uniós fejlesztés.

A 2012-es NFÜ-s lépések, eredmények változások egyrészt hatottak a VOP végrehajtására, másrészt a VOP is szolgálja a változásokat az alábbiak szerint: a VOP forrásainak terhére finanszírozott Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) biztosítja, hogy az intézményrendszer változásait, a pályázati rendszer egyszerűsítését, gyorsítását szolgáló fejlesztéseket lekövető informatikai háttér biztosítva legyen (2.7.1 fejezet) a programok végrehajtásához szükséges (ösztönzőkkel együtt) a forrás biztosítása

HR

kapacitás

finanszírozására

a programok végrehajtásához szükséges HR kapacitás szakmai felkészültségének biztosítása a KOR IH által szervezett képzéseken keresztül a pályázókkal való kapcsolattartás és a pályázók segítése érdekében a Széchenyi Programiroda működéséhez szükséges forrás biztosítása a dokumentumok rendelkezésre állásának gyorsítása érdekében az NSRK dokumentumok digitalizálása (majd következő lépésben az EMIR-be való betöltése) a MAG Zrt projektje által.

21

2. Az operatív program végrehajtásának áttekintése 2.1. Eredmény és az előrehaladás elemzése A Végrehajtás Operatív Program átfogó célja, hogy előmozdítsa az OP-k hatékony, eredményes, szabályszerű megvalósítását, elősegítse a 2007-2013-as időszak forrásainak teljes abszorpcióját. Mivel a VOP forrásai alapvetően a központosított intézményrendszer feladatellátásának feltételeit finanszírozzák, a VOP célok tekintetében való előrehaladása az intézményrendszer működésének eredményeivel mérhető. 2.1.1. Információ az operatív program tényleges előrehaladásáról A VOP programindikátora „Az operatív programok forrásainak abszorpciója” (%), azaz a szabályosan és eredményesen megvalósított és lezárt OP projektekre felhasznált források aránya az 2007-13-as időszak teljes felhasználható keretéhez viszonyítva. 6. táblázat – Az OP szintű indikátor teljesülése Indikátorok Eredmény Az operatív (1) programok forrásainak Cél (2) abszorpciója (%)* Kiindulás (3)

2007

2008

2009

2010

0

0

1

1

0

0

0

0

-

-

2011

2012

2013

2014

2015

2016 Összesen

6,9

15,8

-

-

-

-

15,8

4

-

-

-

-

-

100

100

-

-

-

-

-

-

-

-

(1) Az eredményértékeket kumuláltan kell megadni. Az előző évek eredményei korrigálhatók, amennyiben pontosabb adat áll rendelkezésre. (2) A célértéket évenként vagy a programozási időszak egészére lehet megadni. Részletes magyarázat ld. lentebb (3) A bázisértéket csak az első évben szükséges megadni, kivéve, ha dinamikus bázisértékek használata van meghatározva. Forrás: EMIR

A 2007-ben jóváhagyott VOP programozási dokumentumban az indikátor 100%-os célértékének céldátuma 2015 volt. A VOP módosítását követően a céldátum 2016. Ennek oka, hogy 2010-ben, a 2000-06-os programozási időszak programjainak zárásakor vált egyértelművé, hogy egy programon belüli támogatások kifizetése az elszámolhatósági határidőn, jelen esetben 2015-ön túlnyúlnak. Várhatóan valamennyi OP esetében lesznek olyan projektek, ahol a kedvezményezettnél a költségek a 2015. év végén merülnek fel, így azok elszámolására, és/vagy a támogatási rész kifizetésére 2016-ban kerül sor. Az indikátor célértéke az elfogadott programozási dokumentumban az időszak egészére lett meghatározva. Ugyanakkor 2010-ig az éves végrehajtási jelentésekben kötelező volt évenkénti célértékeket is megadni. Ezek az értékek a táblázatban továbbra is szerepelnek, de összhangban a bizottsági elvárással 2011-től kezdődően nem kerültek feltüntetésre. A 2016-os célértéktől a 2012-es eredmény még elmarad, amelyet az alábbiak indokolnak: Az indikátor csak a lezárt projektek kifizetéseit tartalmazza, ami kevesebb, mint 1/3-a a teljes kifizetésnek, így gondoskodni kell a projektek adminisztratív lezárásáról. Az önkormányzati előteremtése miatt.

projektek

végrehajtása

elhúzódott

az

önerő

nehéz

Ezt orvosolandó megkezdődött az önerő „előfinanszírozása” hazai forrásból, az úgynevezett „Önerő Alap”-ból. Ennek hatása 2013-ban lesz érzékelhető.

22

A projektek lezárásában még az is közrejátszik, hogy a nagy beruházású projektek (vagy egyes szakaszainak) végrehajtása 2014-2015-ben fejeződik be, akkor lehet a projektet lezárni. A kisebb (például TÁMOP-os) projektek lezárása folyamatosan történik. 2.1.2. Pénzügyi tájékoztatás A VOP 7 éves keretének 87,91%-a — 325,92 M EUR, azaz 91,26 Mrd Ft került lekötésre 2012. december 31-ig, amely összességében időarányos forrásfelhasználásnak tekinthető. A VOP által támogatott tevékenységek megvalósítása minden területen folyamatos. 7. táblázat – Pénzügyi tájékoztatás Az operatív Az uniós A A kapcsolódó, program hozzájárulás kedvezményeze állami teljes kiszámításána ttek által hozzájárulás finanszírozása k alapja kifizetett, 1 ( ) (uniós és (állami vagy igazolt, M EUR nemzeti) összes elszámolható költség) összes kiadás M EUR 1 M EUR ( ) M EUR

1. prioritási tengely

Végrehajtási arány (%) M EUR

a

b

c

d

e=d/a ha állami kiadás

201,35

állami

100,82

100,82

50,07%

101,80

60,09%

202,62

54,65%

Alap megnevezése

KA

2. prioritási tengely

169,40

állami

Alap megnevezése

101,80 KA

Végösszeg

370,74

202,62

1 ( ) Halmozott számadatok. Az operatív Az uniós A A kapcsolódó, program hozzájárulás kedvezményeze állami teljes kiszámításána ttek által hozzájárulás finanszírozása k alapja kifizetett, 1 ( ) (uniós és (állami vagy igazolt, Mrd Ft nemzeti) összes elszámolható költség) összes kiadás Mrd Ft 1 Mrd Ft ( ) Mrd Ft

1. prioritási tengely

a

b

c

d

e=d/a ha állami kiadás

56,38

állami

28,23

28,23

50,07%

28,50

60,09%

56,73

54,65%

Alap megnevezése 2. prioritási tengely

KA 47,43

állami

Alap megnevezése Végösszeg

Végrehajtási arány (%) Mrd Ft

28,50 KA

103,81

56,73

1 ( ) Halmozott számadatok. Forrás: EMIR, árfolyam: 280 HUF/EUR

Közkiadás alapon számítva kifizetésre került a keret 58,02%-a, 215,12 M EUR, azaz 60,23 Mrd Ft, mely tartalmazza a kedvezményezetteknek nyújtott számlaalapú kifizetéseket és az elszámolt előlegeket is. A kedvezményezettek által kifizetett, igazolt, elszámolható összes kiadás és a kapcsolódó állami hozzájárulás a 2012 végéig a 23

Bizottsághoz benyújtott költségnyilatkozatok alapján került meghatározásra, melyek aránya kimagasló, a keret 54,65%-a. A kifizetett közkiadás aránya a leszerződött közkiadáshoz viszonyítva 66%, amely a több évre jóváhagyott projektek kifizetési ütemét figyelembe véve arányosnak tekinthető, és egyezik a 2011-ben beállt ütemmel. A lehívás a Bizottságtól szintén folyamatos, az n+3, n+2 célok teljesítése biztosított. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a Bizottságtól kapott előleg és az időközi igénylések összege 2012-ben meghaladta az OP finanszírozási tervében rögzített 2013. évi célértéket is. Összességében a Bizottság által jóváhagyott és átutalt összeg 2012. december 31-ig 216,34 M EUR, mely az adott árfolyamokat figyelembe véve 60,77 Mrd Ft. 8. táblázat – N+3-as célok teljesülése 2012-ben Elszámolás az Európai Bizottsággal 2012.12.31-ig Bizottsági előleg és TOP-UP

Benyújtott időközi kifizetési kérelem

Cél teljesítése (összesen/cél)

Cél

Összesen 2012

M EUR 44,12

N+3-as cél teljesítése

2013

M EUR 172,22

216,34

78,14

193,07

2012

2013 %

276,86%

112,06%

Forrás: EMIR

4. ábra – N+3-as célok évenkénti alakulása

Forrás: EMIR

A fenti ábrában a 2017-es célérték jelenti a teljes VOP közösségi forrást, ugyanis a közösségi szabályok értelmében 2017. március 31-ig kell legkésőbb benyújtani a záródokumentumokat a Bizottságnak, ami a záró elszámolást is tartalmazza.

24

2.1.3. Tájékoztatás az alapok felhasználásának lebontásáról A következő táblázat a 1828/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott dimenziókódoknak megfelelően, kumuláltan mutatja be a VOP forrásainak terhére hozott támogatói döntéseket (IH kötelezettségvállalásokat). A dimenziókódok bevezetésével és alkalmazásával lehetőség nyílik a kiemelt (jelentősebb forrással bíró) fejlesztési területek, illetve a fejlesztési irányok bemutatására, a tagállamok közötti összehasonlítások elvégzésére is.

9. táblázat – A kedvezményezetteknek kifizetett közösségi hozzájárulás kategóriák szerinti kumulatív bontása

Bizottsági hivatkozási szám: 2007 HU 161 PO 010 Program neve: Végrehajtás Operatív Program Az érintett operatív programra vonatkozó legutóbbi bizottsági határozat dátuma: 27/04/2012 Az 1–5. dimenzió kódjainak kombinációja

Kód 1. Kód dimenzió 2. dimenzió Prioritá Finanszírozá Kód si si 3. dimenzió téma forma Terület 85 01 – Vissza 00 - Nem nem térítendő alkalmazha tó 86 01 – Vissza 00 - Nem nem térítendő alkalmazha tó Összesen

Kód 4. dimenzió Gazdasági tevékenys ég 00 - Nem alkalmazhat ó 00 - Nem alkalmazhat ó

Kód 5. dimenzió Elhelyezked és HU

HU

Összeg (a kedvezményezett eknek megítélt közkiadás közösségi (EU) része) M EUR 206,05

Összeg (a kedvezményezett eknek megítélt közkiadás közösségi (EU) része) Mrd Ft 57,69

70,98

19,87

277,03

77,57

A dimenziókódok definíciója a 1828/2006/EK rendelet II. melléklete alapján a következő: 85: Technikai segítségnyújtás – Előkészítés, végrehajtás, monitoring és ellenőrzés (VOP 1. prioritás és VOP 2.1 konstrukció); 86: Technikai segítségnyújtás: - Értékelés és tanulmányok; információ és kommunikáció (VOP 2.2, 2.3 és 2.4 konstrukciók). Az operatív program módosítása érintette a dimenziók közötti megoszlást, a programdokumentumban a 86. prioritási témára allokált összeg 4,1M EUR-val lett megemelve. A 2012 végéig megítélt közkiadás tényleges értéke a módosított kerethez viszonyítva a 85. prioritási téma esetében 87,79%, a 86. prioritási téma esetében pedig 88,27%, azaz a módosítást követően is kiegyenlített ütemben halad a felhasználás.

2.1.4. Támogatás célcsoportok szerint A technikai segítségnyújtási források céljával összhangban a VOP támogatások elsődleges célcsoportja, vagyis a kedvezményezettek hazai költségvetési szervek, vagy azok által létrehozott szervezetek. A projektgazdák lehetséges körét a VOP programozási dokumentum tartalmazza az alábbiak szerint: 1. prioritás intézmények: a prioritás jellegéből fakadóan az indikatív tevékenységek mellett konkrét szervezetek, szervezeti egységek is szerepelnek

– NFÜ, NGM főosztályai, EUTAF, KINCSTÁR – illetve lehetővé teszi a projektgazdai kör további bővítését azáltal, hogy tartalmazza, hogy „amennyiben a programok megvalósítása gondoskodni kell további horizontális feladatok teljesítéséről” 25

igényli,

2. prioritás eszközrendszer: ez esetben csak az indikatív tevékenységek szerepelnek, konkrét szervezetek, szervezeti egységek nem kerültek az operatív programban nevesítésre. Az operatív program tehát keret jelleggel határozza meg közvetlenül vagy közvetve (tevékenységen keresztül) a lehetséges projektgazdák körét. A VOP projektgazdák 2012-ben: 1. prioritás intézmények

– „belső projektgazdák”: NFÜ irányító hatóságok és egyéb főosztályok – „külső projektgazdák”: Magyar Államkincstár, Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztálya, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Támogatásokat Vizsgáló Iroda (NFM TVI), Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.), Nemzeti Adó- és Vámhivatal Európai Csalásellenes Hivatal (NAV OLAF) Koordinációs Iroda, Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF), Külügyminisztérium (KÜM), Miniszterelnökség (ME) 2. prioritás eszközrendszer

– „belső projektgazdák”: Informatikai és Tájékoztatási Főosztály, KOR IH (Értékelési Divízió), Kommunikációs Főosztály.

– „külső projektgazdák”: Széchenyi Programiroda Nkft. (SZPI) 2.1.5. Visszafizetett vagy újrafelhasznált támogatás A VOP 2012. évi végrehajtása során nem került sor az 1083/2006/EK rendelet 98. cikke (2) bekezdése szerinti pénzügyi korrekcióra, és így a 98. cikk szerinti visszafizetésre. 2.1.6. Minőségi elemzés 2.1.6.1. A fizikai és pénzügyi előrehaladás elemzése Az alábbi táblázatok szemléltetik a VOP konstrukciószintű előrehaladását a VOP programdokumentumban rögzített keretek arányában.

26

10. Táblázat – Tájékoztatás konstrukciószintű pénzügyi előrehaladásról

OP Prioritás/Konstrukció

Keret

M EUR VOP-1.1.1. Intézmények kapacitásának biztosítása

Támogatásban részesült projektek megítélt közkiadás M EUR

Keret %-ban

Leszerződött projektek megítélt közkiadás M EUR

Keret %-ban

Kifizetésben részesült projektek közkiadás összege M EUR

Keret %-ban

169,50

169,50

106,66

1,04

1,04

0,09

201,35 170,54

84,70% 170,54

84,70% 106,76

71,87

71,87

55,14

6,56

6,56

2,91

VOP-2.1.3. Tájékoztatás és nyilvánosság

41,86

41,86

24,22

VOP-2.1.4. Szakértői hálózat

35,09

35,09

26,10

2. Prioritás összesen (Eszközrendszer)

169,40 155,38

91,72% 155,38

91,72% 108,37

63,97%

VOP összesen

370,74 325,92

87,91% 325,92

87,91% 215,12

58,02%

VOP-1.1.2. Képzési, humán erőforrás menedzsment programok 1. Prioritás (Intézmények) VOP-2.1.1. IT rendszer fejlesztése VOP-2.1.2. Értékelések és tanulmányok

53,02%

Forrás: EMIR, árfolyam: 280 HUF/EUR

OP Prioritás/Konstrukció

Keret

Mrd Ft VOP-1.1.1. Intézmények kapacitásának biztosítása VOP-1.1.2. Képzési, humán erőforrás menedzsment programok 1. Prioritás (Intézmények)

56,38

VOP-2.1.1. IT rendszer fejlesztése VOP-2.1.2. Értékelések és tanulmányok VOP-2.1.3. Tájékoztatás és nyilvánosság VOP-2.1.4. Szakértői hálózat 2. Prioritás összesen (Eszközrendszer) VOP összesen

Támogatásban részesült projektek megítélt közkiadás Mrd Ft

Keret %-ban

Leszerződött projektek megítélt közkiadás Mrd Ft

Keret %-ban

Kifizetésben részesült projektek közkiadás összege Mrd Ft

47,46

47,46

29,87

0,29

0,29

0,03

47,75

84,70%

47,75

84,70%

29,89

20,12

20,12

15,44

1,84

1,84

0,81

11,72

11,72

6,78

9,83

9,83

7,31

Keret %-ban

53,02%

47,43

43,51

91,72%

43,51

91,72%

30,34

63,97%

103,81

91,26

87,91%

91,26

87,91%

60,23

58,02%

Forrás: EMIR, árfolyam: 280 HUF/EUR

27

Az OP keretét mindkét prioritásban 2013 végéig teljes mértékben lekötjük IH döntéssel, ezt jelzi, hogy már 2012 végére is a teljes keret 87,91%-a (a 2011. évi értéknél 20,7%ponttal magasabb) megítélt és leszerződött közkiadás. Az időarányos kifizetési arányhoz képest (58,02%) a prioritások OP módosítást követő prioritáskeretekhez viszonyított kifizetéseinek előrehaladása az alábbiak szerint alakul: az 1. prioritás esetében a 7 éves keret 53,02%-a került kifizetésre, a 2. prioritás esetében a 7 éves keret 63,97%-a került kifizetésre. A két prioritás felhasználása közötti különbségek a jóváhagyott projektek sajátosságaiból adódnak: míg az 1. prioritásban a jellemzően több évre jóváhagyott projektek az OP átlagnál magasabb megítélt támogatást indukálnak, addig a 2. prioritásban a rövidebb távra megítélt támogatások miatt a kerethez képest alacsonyabb a források lekötése.

11. Táblázat – Tevékenységarányok megoszlása VOP tervezett arány

Prioritás NFÜ által végzett tevékenységek 1. prioritás

30-35%

30,18%

5-7%

6,98%

1-2%

0,32%

Külső tanácsadás

15-19%

14,84%

Informatikai infrastruktúra

17-21%

22,05%

Partnerség, értékelés

26-28%

25,62%

Egyéb központi tevékenységei

intézmények

Képzés

2. prioritás

2012. év

kommunikáció,

Forrás: EMIR

Az OP-ban egyes prioritásokkal összefüggésben meghatározásra került az egyes prioritásokon belüli tevékenységekhez kapcsolódó források aránya. Az OP módosítás során a forrásátcsoportosítással összefüggésben ezek az arányok is módosultak: az egyéb központi intézmények tevékenységei és a külső tanácsadás aránya az eredeti tervhez képest csökkent, míg az informatikai infrastruktúra aránya nőtt. 2012ben a megítélt közkiadás alapján a tényadatok megfelelnek módosított tevékenységarányoknak.

2.1.6.2. A horizontális célok teljesülésének elemzése A 2007-13-as programozási időszak megvalósításának egyik fontos célkitűzése a horizontális elveken belül az esélyegyenlőségnek és fenntartható fejlődésnek a programozás és a végrehajtás minden szintjén történő integrált érvényesítése. A 2012-es évben a horizontális tématerületeken olyan támogatási rendszer működtetését tűzte ki célul az NFÜ, amely a pályázati kiírások céljaihoz jobban igazodik és a horizontális szempontok érvényesítését differenciált módon teszi lehetővé. A feladat egy átláthatóbb rendszer kialakítása, amely egyszerre elkötelezett a horizontális témák mellett, és mentesíti a túlzott adminisztrációtól a projektgazdákat és a közreműködő szervezeteket. Ebben az időszakban felülvizsgálatra kerültek horizontális indikátorok, valamint a szabályozói háttér is, továbbá sor került a horizontális útmutatók aktualizálására, és megjelent egy esélyegyenlőségi kiadvány, amely szakértői támogatás igénybevételével készült el.

28

Esélyegyenlőségi kiadvány megjelentetése 2012 elején a KOR IH Horizontális Koordinációs Osztály kezdeményezte a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét elősegítő kézikönyv magyar nyelvű kiadását. Az Európai Bizottság kiadványát aktualizáltan, jogszabályi frissítésekkel és hazai információkkal kiegészítve tette közzé. A fordítás szakmai lektorálásában elismert hazai jogvédő civil szervezetek vettek részt társadalmi munkában, ami segítette az NFÜ partnerségi szövetségét – és a kiadvány megjelenésének társadalmi megalapozottságát. Az eszköztárat a hazai intézményrendszerben dolgozó kollégák és a témában érintett civil szervezetek számára elektronikus tananyag formájában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzé lett téve. Horizontális munkacsoport 2012-ben is rendszeres munkacsoport keretében került sor az Irányító Hatóságok horizontális felelőseivel az aktuális feladatok elvégzésére. A csoport véleményezte az EMK horizontális szabályozás módosítási tervezetét, javaslatot nyújtott be az EMIR adatkezelési problémáinak megoldására, és több műhelymunkán vett részt, amelyet a külső horizontális tanácsadók vezettek. Horizontális Albizottságok TÁMOP/TIOP MB Horizontális Albizottság Tagjai: Független Ökológiai Központ, TIOP MB környezet- és természetvédő szervezetek delegáltja. Tagjai: különböző minisztériumok, az NFÜ, az ESZA Nonprofit Kft (KSZ) illetve civil szervezetek képviselői. A titkári feladatokat a HEP IH munkatársa látja el. Az albizottság elfogadta munkatervét és részt vett az útmutatók egyszerűsítésében. A vállalt feladatok végrehajtása áthúzódott 2012-re illetve 2013-ra. Legfontosabb feladatának a horizontális szempontokhoz kapcsolódó képzések megvalósításának ösztönzését, valamint a jó gyakorlatok felkutatását, értékelését valamint elterjesztését tartja. TÁMOP/TIOP Roma Támogatások és Társadalmi Innovációs Albizottság Tagjai: különböző minisztériumok, NFÜ, az ESZA Nonprofit Kft (KSZ) illetve civil szervezetek képviselői. A titkári feladatokat a HEP IH munkatársa látja el. Az albizottság elfogadta munkatervét és több alkalommal beszámolókat hallgatott meg a roma kisebbséget érintő nemzetközi konferenciáról, EU Bizottsági látogatásról. Legfontosabb feladatai közé tartozik az etnikai adatkezeléssel kapcsolatos eredmények figyelemmel kísérése illetve szükség esetén véleményezése. Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Horizontális Albizottság 2012 áprilisában sor került a GOP Horizontális Albizottság ülésére, aminek keretében a résztvevő intézményi és civil szereplők megvitatták az aktuális horizontális kérdéseket. Az Irányító Hatóság bemutatta az esélyegyenlőségi területekhez közvetlenül kapcsolódó, 2012 nyarán meghirdetett pályázati kiírásait. Roma integráció- marginalizált közösségek lakáskörülményeinek javítását célzó beavatkozások Az ERFA-források felhasználását szabályozó rendelet módosításával 2010-től lehetővé vált a lakhatási célú műveletek korábbiaknál szélesebb körű támogatása. Ennek elérésében Magyarországnak kezdeményező szerepe volt. Az új típusú beavatkozások feltétele, hogy marginalizált közösségeket célozzanak, integrált beavatkozások keretében és deszegregációs céllal valósuljanak meg. A rendelet maga, illetve a hozzákapcsolódó COCOF 10/0024/01 útmutató határozza meg a lehetséges lakhatási beavatkozásokat és azok feltételrendszerét. A 24/2012. (VII.27.) számú NFÜ elnöki utasítás a Nemzeti szabályozás az elszámolható költségekről (2007-2013 programozási időszak) a következőképpen fogalmaz: „A marginalizált közösségek definícióját, valamint a lakhatási beruházásokra vonatkozó részletszabályokat az IH a pályázati felhívásban – a társadalmi felzárkózásért felelős minisztériummal, valamint az egyéb érintett szaktárcákkal egyeztetve – határozza meg.” 29

Lakhatási integrációt modellező szociális célú településrehabilitációs kísérleti projektek megvalósítása három régióban A Regionális Operatív Program (ROP) keretében megjelent regisztrációs felhívás célja, hogy a marginalizált közösségeket érintően, azon belül is a térben elkülönült szegregátumok esetében kísérleti programok segítségével modellezze a rendeletmódosítás által lehetővé tett új típusú, deszegregációs céllal megvalósuló, lakáspótláshoz kapcsolódó lakáscélú beavatkozásokat. Jelenleg értékelési fázisban vannak a benyújtott projektek. Komplex telepprogram (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében kiírt támogatás célja a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése. A komplex telep-program a hátrányoknak felszámolása, enyhítése érdekében szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási elemeket tartalmaz, továbbá elősegíti a telepszerű környezetben élők lakhatási körülményeinek javítását. A konstrukció a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiával összhangban került kialakításra, annak cselekvési tervében szerepel. A projektek megvalósítása 2012-13-ban megkezdődött. Lakhatási beruházások támogatása A komplex telepprogramhoz (TÁMOP) szorosan kapcsolódik a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében hamarosan megjelenő pályázati felhívás, amely biztosítja a lakhatási beruházási elemét a szegregátumokra irányuló beavatkozásnak. A támogatás célja a deszegregációs folyamatok elindítása, megerősítése, új szociális bérlakások kialakításával és a lakhatási mobilizáció támogatásával. Jelenleg a pályázati felhívás előkészítése zajlik. Horizontális témák keretében történő tanácsadói feladatok elvégzése A 2011 decembertől-2012 októberig tartó időszakban külső szakértők bevonásával az alábbi tevékenységek valósultak meg: -

-

horizontális témákban a szakmai háttér-támogatás biztosítása, a horizontális szempontok érvényesítésének, a minőségbiztosítás elemeinek feltárása és kidolgozása, a legjobb gyakorlatok bemutatása, az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági útmutatók aktualizálása, jogszabályi hivatkozások frissítése, a horizontális területek pontosítása, példákkal való illusztrálása, az intézményrendszerben horizontális területtel foglalkozó munkatársak számára szakmai felkészítők tartása.

A horizontális elvek érvényesülése a VOP esetében A VOP végrehajtása során két síkon történik a horizontális elvek (esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság, területi kohézió) érvényesítése: 1) 2)

hasonlóan a többi OP-hoz: a VOP végrehajtása, menedzsmentje során, illetve a VOP-on belüli egyes projekteknél a VOP-ból finanszírozott olyan tevékeny révén, amelyek közvetlenül hatnak arra, hogy a fejlesztési OP-k végrehajtásában jobban teljesüljenek a horizontális célok.

A VOP végrehajtása, menedzsmentje során A VOP 2012. évi irányítása során a korábbi évekhez hasonlóan a VOP IH a VOP Monitoring Bizottság (MB) üléseit olyan helyszínen szervezte, amely kiemelt 30

jelentőségű horizontális szempontból. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma és a MOHA Ház adott helyszínt a 2012. évi VOP MB-knek – ld. 2.7.2.1 VOP Monitoring Bizottság című alfejezetben. A VOP IH kiválasztásukkor egyúttal arra akadálymentesített intézményekben kerüljön sor.

is

törekedett,

hogy

az

ülésekre

A VOP MB 2012-ben megújult tagságában a női-férfi arány az alábbiak szerint alakult: teljes tagság (szavazati + tanácskozási joggal rendelkezők): 12 nő – 11 férfi szavazati joggal rendelkezők: 8 nő – 9 férfi A VOP támogatói oldali szereplők, vagyis a VOP IH és a PLF közötti, valamint a támogatói oldal és a projektgazdák közötti kapcsolattartásnál is kiemelt fontosságú az elektronikus kommunikáció. A VOP projekteken belül i) Esélyegyenlőség érvényesülése A VOP fő kedvezményezettje, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2012-ben két épületben működött, mindkettő esetében megoldott az akadálymentes közlekedés. A VOP esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági útmutatóval is összhangban az NFÜ érvényesíti az esélyegyenlőségi elveket, a jogszabályi előírásokkal összhangban kialakított, az NFÜ 2010. július 1-jétől 2012. november 30-áig terjedő időszakra szóló esélyegyenlőségi terve a honlapon is elérhető4. Az esélyegyenlőségi terv főként az alábbiakat tartalmazza: a Humánerőforrás Főosztályon kijelölt esélyegyenlőségi referens van, aki az esélyegyenlőségi terv megvalósítását nyomonköveti; évente írásos értékelést készít az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség helyzetéről; konkrét célként szerepel például:

–

a pályakezdő roma fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása: a pályázók számára tekintettel, két fő roma foglalkoztatottunk volt 2012-ben.

–

a képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása – a 2012-es és 2014-es szakmai képzésekhez az igényfelmérőt valamennyi munkatárs megkapta, a kitöltést azonos elvek alapján kellett elvégezni – a képzési feladat 2012. június 16-ával az NFÜ SZMSZ-ének változásával átkerült a Humánpolitikai Főosztályról a Koordinációs Irányító Hatósághoz, önálló szervezeti egység kialakításával.

–

a családbarát munkahely feltételeinek megteremtése – ennek részeként 2011-ben elnöki utasítás vezette be a törzsidőt (8.30-16 óra között) és mondta ki a rugalmas munkakezdést és –végzést, amely továbbra is hatályban van.

Az esélyegyenlőség a foglalkoztatás egészére vonatkozó alapelv. A munkaerő toborzás, kiválasztás kapcsán az esélyegyenlőségi feltételek betartása alapkövetelmény. Az NFÜ új munkaerő kiválasztásánál figyelembe veszi a nők és a romák esélyegyenlőségének támogatását. Továbbá az azonos/hasonló munkakörben dolgozók egyenlő bérezése elv is érvényesül.

4

http://www.nfu.hu/download/30136/Es%C3%A9lyegyenl%C5%91s%C3%A9gi%20Terv%202010.pdf

31

Az NFÜ létszámának mintegy 40%-a, 242 fő kisgyermekes szülő, ebből 64 fő kismama, akik gyermekeik gondozása miatt távol vannak munkahelyüktől. Részmunkaidősként 2012-ben 29 kisgyermekes szülő dolgozott az NFÜ-ben. Az NFÜ valamennyi szervezeti egysége rendezvényeik helyszínének megválasztásakor követelmény, hogy a helyszín akadálymentesített legyen. Továbbá az NFÜ honlapja akadálymentesített verzióban is elérhető. ii) Környezeti fenntarthatóság Az elfogadott VOP programdokumentumban az NFÜ kilátásba helyezte az EMAS (EcoManagement and Audit Scheme; Hitelesített környezetvédelmi és vezetési rendszer) minősítésének megszerzését. Az EMAS (EC1836/93; 761/2001/EK) az Európai Unió önkéntes kötelezettségvállaláson alapuló környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere (hasonló az ISO 14001-hez), amelyet az Európain Bizottság a kezdetben a vállalkozások környezeti teljesítményének javítására kezdeményezett. Mára azonban számos tanácsadó és közszolgálati szervezet is regisztrált az EMAS nyilvántartásban. Az 2011-ben indította el az EMAS tanúsítvány beszerzéséhez szükséges szakértő beszerzését. A szerződés 2012-ben megkötésre került. A szerződött partnerrel biztosította a maradéktalan környezetvédelmi jogszabályi megfelelőséget és előkészítette az EMAS bevezetését, a minősítés megszerzését és fenntartását 2012 év végéig. Az EMAS rendszer működéséhez és hatályba helyezéséhez szükséges dokumentumok elkészítése befejeződik 2013 első negyedévében, valamint az EMAS minősítés megszerzése, a Környezetvédelmi nyilatkozat átadása 2013 második negyedévében megvalósul. Az NFÜ mint szervezet működése során törekszik a környezeti fenntarthatósági szempontok betartására az alábbiak révén: a Wesselényi utcai épületben víztisztító berendezést helyeztek el mindkét épületben megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés feltétele; a szárazelemek, PET palackok, műanyag hulladék, kupakok, papír hulladék elhelyezésére külön tárolók kerültek kihelyezésre környezettudatos energiahasználat jegyében a Wesselényi utcai épület meleg víz ellátása 120 m2 napkollektorral valósul meg már a 2010-es esztendőben sor került a nyomtató-állomány konszolidációjára, ennek keretében az erőforrás-hatékonyság jegyében számos gép került leselejtezésre; a papírhasználat visszaszorítására szerződéskötés és külföldi kiküldetés tekintetében bevezetésre került az ún. workflow rendszer a környezettudatos közlekedési feltételek megteremtésével az NFÜ székháza tömegközlekedéssel jól megközelíthető és fedett kerékpártárolóval rendelkezik. Az NFÜ valamennyi szervezeti egysége a munkája során a papírhasználat csökkentése érdekében az e-mail-ben történő levelezést, az Egységes Monitoring és Információs Rendszer dokumentumtárának használatát előnyben részesíti. A jelentős számú kiadvány, nyomtatvány elkészítése kapcsán a VOP esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági útmutató alapján az NFÜ törekszik az újrahasznosított papír használatára. Megtörtént az NSRK dokumentumok digitalizálásának előkészítése is, amely VOP forrás terhére valósul meg és melynek megvalósítása 2012 elején el is kezdődött. Ennek keretében digitalizálásra kerülnek a pályázatok, projektek dokumentumai. Az EMIR folyamatos fejlesztésével pedig lépésről lépésre megvalósul a folyamatok teljes elektronizálása.

32

iii) Területi kohézió Tekintettel a VOP jellegére, a területi kohézióhoz olyan módon járul hozzá, hogy VOP forrásból valósul meg a projektek megvalósítását segítő helyi tanácsadói hálózat, a Széchenyi Programiroda működtetése, valamint a klaszteresedést elősegítő MAG Klaszterfejlesztési Iroda működtetése.

2.2. Tájékoztatás a közösségi jognak való megfelelésről A Végrehajtás OP nem ágazati OP, így külön rá vonatkozó közösségi jog nincs. Ezért a fejezetben a valamennyi OP-ra vonatkozóan szerepel az állami támogatások „state aid” közösségi előírásoknak való 2012. évi megfelelés. 2.2.1. Állami támogatások – NSRK Az uniós jog szerint a versenyt befolyásoló, állami támogatásnak („state aid”) minősülő támogatási intézkedések hatályba léptetéséhez minden esetben szükséges a tagállami állami támogatásokat ellenőrző szervezet előzetes pozitív állásfoglalása. Magyarországon a tagállami állami támogatásokat ellenőrző szervezet a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, amely 2010-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezetén belül működik. Az operatív programok tervezése és megvalósítása során az állami támogatásokkal kapcsolatban felmerülő feladatok, kérdések tisztázására és megoldására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22) Korm. rendelet alapján a TVI és az érintett intézmények együttműködésében kerül sor. Már az operatív programok tervezésekor meg kellett határozni, hogy mely intézkedés keretében kerül sor az uniós értelemben vett (Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti) állami támogatás nyújtására, de a Támogatásokat Vizsgáló Iroda a pályázati felhívások szintjén is ellenőrzi az uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelést.

2.3. Jelentősebb felmerült intézkedések

problémák

és

a

megoldásukra

hozott

A VOP 2012-es végrehajtásában a végrehajtást akadályozó jelentős probléma nem merült fel. 2010. évben kiemelt hangsúlyt kapott illetve megerősítésre került a közbeszerzések ellenőrzése, ennek gyakorlati alkalmazása 2011-ben valósult meg, ami 2012-ben az EMIR közbeszerzés modul használatával egészült ki. Az ellenőrzés gyakorlati tapasztalatairól adunk a lentiekben egy rövid összegzést. A külső ellenőrző szervek felé történő egységes és gördülékeny koordinációt továbbra is az NFÜ Belső Ellenőrzési Főosztálya biztosítja valamennyi operatív program esetében. A 2012-ben ismét felülvizsgálatra került a TA Eljárásrendben. (ld. bővebben 1.2.2. alfejezet). A VOP OP módosítási kérelmét (prioritások közötti átcsoportosítás) 2012. április 27-én fogadta el a Bizottság. (lásd: 2.4.2 alfejezet) 2.3.1. Megfelelőségi vizsgálat A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 4/2011. (I.28.) Kormányrendelet 113. § (1) pontjában foglaltak szerint (az Irányító Hatóságok, és érintett szervezeti egységek, Közreműködő Szervezetek, az Ellenőrzési Hatóság, valamint az Igazoló Hatóság részanyagai alapján) 2012. október 15-ig elkészítette az Ellenőrzési Hatóság részére az irányítási és ellenőrzési rendszerek változásáról szóló beszámolót – az előző beszámoló (2011. szeptember 30.) óta eltelt időszak vonatkozásában. A beszámoló a 1083/2006/EK

33

rendelet 62. cikknek bekezdése szerinti, 2012. december 31-ig benyújtandó éves ellenőrzési jelentés mellékleteként a Bizottságnak megküldésre került. 2.3.2. Az európai uniós támogatások ellenőrzése 2012-ben 2.3.2.1. Az ellenőrzési rendszer valamennyi OP-t érintő elemei A közösségi és hazai jogszabályok által előírt ellenőrzések 2012-ben is az elvárásoknak megfelelően végrehajtásra kerültek, az éves ellenőrzési jelentések és éves vélemények határidőben megküldésre kerültek az Európai Bizottság részére. A 2012. évben tovább folytatódott a 2007-2013-as periódusra vonatkozó, a strukturális alapokból származó támogatások felhasználását segítő módszertani útmutatások előkészítése és kiadásra került Európai Uniós ellenőrzésekre való felkészüléshez való útmutató. Az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport EU Támogatások Témacsoportja a 2012. év során nem ülésezett, az anyagokat és dokumentumokat a Témacsoport tagjai elektronikus úton véleményezték. A Témacsoport véleményezte a Jelentés a Kormány részére az európai uniós támogatások ellenőrzésének 2011. évi helyzetéről szóló dokumentumot, a Terv- Beszámoló Útmutatót, az Útmutató az Európai Uniós ellenőrzésekre való felkészüléshez című dokumentumot, a Magyarországi államháztartási belső kontroll standardokat, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv mintákat és annak mellékleteit, valamint az Ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartása útmutatót. A Központi Harmonizációs Egység továbbra is részt vesz az operatív programok monitoring bizottságainak tevékenységében. A Tanács 2006. július 11-i, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelete 65. cikkének e) és f) pontja alapján a monitoring bizottság tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről, valamint a Bizottság által tett esetleges észrevételekről és javasolhatja az operatív program bármely olyan felülvizsgálatát vagy vizsgálatát, amely elősegíthetné a program irányításának javítását, a pénzügyi ellenőrzést is beleértve. A Központi Harmonizációs Egység részt vett az Európai Bizottság által végrehajtott auditokkal kapcsolatos tagállami álláspont kialakítása érdekében létrehozott audit munkacsoportok munkájában, valamint az ellenőrzések koordinációja érdekében 2 alkalommal megbeszélést szervezett az EUTAF, az NFÜ és az Igazoló Hatóság részvételével. A jövőben hasonló események évente 2-3 alkalommal is megrendezésre fognak kerülni az ellenőrzések jobb koordinációja érdekében. A Központi Harmonizációs Egység tevékenységének eredményeként a belső ellenőrök, költségvetési szervek vezetői és a gazdasági vezetők kétévente kötelező továbbképzésének keretében 2012-től lehetőség van „Uniós támogatások ellenőrzése” modult választani. Tekintettel arra, hogy a költségvetési szervek vezetői, gazdasági vezetői és belső ellenőrei számára ez a modul lehetőséget biztosít arra, hogy bővítsék az uniós támogatások intézményrendszerével és ellenőrzésével kapcsolatos ismereteiket, ez a tevékenység nagyban hozzájárulhat kedvezményezetti oldalon a projektek sikereses és szabályos végrehajtásához a közszférában. Ez elsősorban nem a VOP, hanem különösen az ÁROP, EKOP és egyéb költségvetési projekteket támogató OP-kat érinti. 2.3.2.2. A VOP irányítási és elsőszintű ellenőrzési rendszere Az ellenőrzések rendszere, a megfelelő felkészülés és reakció továbbra is kiemelten fontos a VOP végrehajtás szabályszerűségének biztosításához. Az ellenőrzések

34

rávilágíthatnak nemcsak projekt, hanem program szintű hiányosságokra, hibákra, amelyek kezelésével az egész végrehajtási rendszer javítható. Havi hitelesítési jelentések Az Igazoló Hatóság fő feladata az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítése és azoknak a Bizottsághoz történő benyújtása. Ennek alátámasztásául küldi meg az Irányító Hatóság az Igazoló Hatóság részére a 20072013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásnak rendjéről szóló 4/2011 (I. 28.) Kormány rendelet 31. fejezetének 78.§-a alapján elkészített Hitelesítési jelentését, amely formátumát tekintve 2012. novembere óta megújult. Az Irányító Hatóság a Hitelesítési jelentésben többek között az alábbiakról számol be: a hitelesítési jelentést kiállító szervezet szervezeti formájának vagy szervezeti felépítésének változásáról eljárásrendi változásokról a lefedett időszakban (hónapban) megkötött kiemelt és nagyprojekt(ek)re vonatkozó támogatási szerződésekről, 2012. novemberétől csak a nagyprojekte(ke)t illetően a lefedett időszakban (hónapban) lezárt belső ellenőrzések a lefedett időszakban (hónapban) külső ellenőrző szerv által lezárt vizsgálatokról a lefedett időszakban (hónapban) lezárt helyszíni ellenőrzésekről szabálytalansági eljárásokról, pontosabban a lefedett időszakban (hónapban) elindított, intézkedés nélkül megszüntetett és a szabálytalanság tényének megállapításával lezárt szabálytalansági eljárásokról A VOP IH részéről az elmúlt évben a hitelesítési jelentések a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendben megküldésre kerültek. Az Igazoló Hatóság a jelentéseket rendben találta. Az Irányító Hatóság által végzett, elrendelt ellenőrzés A VOP IH az első szintű ellenőrzési rendszer részeként egyrészt közvetlenül ellenőrzi a Pénzügyi és Lebonyolítási Főosztály kifizetési folyamatát, másrészt megbízásából a Magyar Államkincstár ellenőrzi a projektek tényleges megvalósítását helyszíni ellenőrzések keretében. Tényfeltáró vizsgálatok a Pénzügyi és Lebonyolítási Főosztály által teljesített kifizetések kapcsán: a VOP IH a hitelesítést megelőző tényfeltáró vizsgálatokat végez a KSZ feladatokat ellátó Pénzügyi és Lebonyolítási Főosztály tevékenységének ellenőrzésére. A tényfeltáró vizsgálatok 2009 szeptemberétől minden hitelesítési jelentés kiadását megelőzően megtörténtek. Az ellenőrzött számlák mintavétellel kerülnek kiválasztásra. A mintavétel során fontos szempont, hogy a minta a vizsgált időszakból kerüljön ki, valamint tartalmazzon nagyobb forrásigényű projekthez kapcsolódó beszerzést, bérkifizetést, valamint részszámlát is. A 2011-ben a szempontlista a kifizetési határidők ellenőrzésével bővült. Ez alapján 2012-ben jól lekövethető, hogy a kifizetési határidők az utóbbi időben javultak a VOP projektek esetében. A vizsgálatok eredményét a VOP IH a PLF- számára Intézkedési javaslatokkal együtt jelzi, esetleg hiánypótlásra szólítja fel. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a hiányosságok elsősorban adminisztratív jellegűek és pótlásra kerülnek, az IH ezt nyomon követi (Pl: EMIR rögzítési hibák). Helyszíni ellenőrzések a projektek vonatkozásában: A projektek helyszíni ellenőrzéseit továbbra is az NFÜ és a Magyar Államkincstár között létrejött együttműködési megállapodás alapján a Kincstár végzi az IH által meghatározott éves ellenőrzési terv alapján. 35

A 4/2011 (I.28.) kormányrendelet 78. § (6) bekezdésének megfelelően a VOP IH elkészítette a VOP projektek kockázatelemzési és mintavételi módszertanát a 2012-es évre. Az ellenőrzési tervben a projektek ellenőrzésére a jogszabályban meghatározott szempontok és kritériumok alapján kerül sor. Ez azt jelenti, hogy VOP esetében a kockázati módszertan alapjául a jogszabály szolgál, ami alapján a helyszíni ellenőrzés gyakorlatilag teljes körű. 2012. év során 30, azaz a futó projektek 91 %-át ellenőrizve lett. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az ellenőrzött projektek 30 %-ánál volt szükség hiánypótlásra. A feltárt hiányosságok azonban rövid időn belül pótolhatóak (Pl: alátámasztó dokumentumok tisztázása, elszámolhatósági, adminisztrációs problémák). Helyszíni ellenőrzés eredményezett.

2012-ben

tárt

fel

olyan

hibát,

ami

szabálytalanságot

Szabálytalanságok A hatályos jogszabályok értelmében a VOP IH szabálytalanság felelősének bejelentése alapján az NFÜ Jogi Főosztálya vizsgálja ki a felmerült szabálytalansági gyanúkat. Az IH vezető döntését követően felülvizsgálat kérhető. A VOP végrehajtása során eddig 41 szabálytalansági gyanúbejelentést követően indult szabálytalansági eljárás. Szabálytalansági döntések száma: 36 Ebből szabálytalanság: 24 Szabálytalansággal érintett EU-s rész (280 HUF/EUR): 332 687 EUR, azaz 93 152 400 HUF VOP 7 éves keret EU-s része keretösszeg (280 HUF/EUR): 315 132 937 EUR, azaz 88 237 222 416 HUF Százalékos arány: 0,1 % Az eddig lefolytatott és folyamatban lévő eljárások alapján megállapítható, hogy a szabálytalanságok egy része a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok megsértéséből adódik. Ezt kiküszöbölendő a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet, valamint a 4/2011 (I.28) kormányrendelet alapján felállításra került az NFÜ Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (továbbiakban: KFF), mely szigorú ellenőrzést és felügyeletet gyakorol az uniós támogatásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárása felett. A rendszer 2010. év végén történő felállítása és a 2011. évi működése, már egyértelműen érezteti a hatását. Lényegesen kevesebb szabálytalansági eljárás indult a közbeszerzési törvény megsértéséből. Az Igazoló Hatóság által végzett ellenőrzések A Hitelesítési jelentések ellenőrzésén túl az Igazoló Hatóság az NFÜ VOP IH és PLF-nél végzett tényfeltáró vizsgálat és tényfeltáró látogatás útján bizonyosodik meg arról, hogy megfelelő módon működik-e a folyamatba épített ellenőrzés. Mindez annak érdekében, történik, hogy az Európai Bizottságnak megküldendő költségnyilatkozatokba csak az elszámolható tételek kerüljenek: a tényfeltáró vizsgálatok során az Igazoló Hatóság meggyőződik arról, hogy a projektgazda (kedvezményezett) által benyújtott elszámolások ellenőrzése kellő megalapozottságot nyújt-e a költségek elszámolhatóságának megállapításához, illetve hogy a kedvezményezetti elszámolások feldolgozása során érvényesülnek-e azok az ellenőrzések, amelyek biztosítják az EMIR-be bekerülő adatok pontosságát és megbízhatóságát. Az elszámolás ellenőrzésének és a támogatás kifizetésének folyamatát az IGH mintavételes módszerrel kiválasztott számlákon keresztül vizsgálja; 2012-ben erre 4 alkalommal került sor (január, május, szeptember, december).

36

a tényfeltáró látogatás célja, hogy az Igazoló Hatóság az Európai Bizottság felé megalapozottan tanúsítsa a költségnyilatkozatban szerepelő kiadásokat hitelesítő Irányító Hatóság irányítási és ellenőrzési rendszereinek hatékony működését, továbbá a jogszabályi előírásokkal, valamint a közösségi politikákkal való összhangját. Ennek érdekében az irányítási és ellenőrzési rendszerre vonatkozó kérdőív mentén, személyes megbeszélés alkalamával vizsgálja az IGH a rendszerben bekövetkezett változásokat; 2012-ben erre 1 alkalommal került sor. 2012-ben nem volt olyan megállapítása az Igazoló Hatóságnak, ami akadályozta volna a költségnyilatkozat megküldését a Bizottságnak. 2.3.2.3. Az Európai Támogatásokat ellenőrzések

Auditáló

Főigazgatóság

által

végzett

Általános összefoglaló A VOP vonatkozásában is az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) éves ellenőrzési terve alapján végzi a 1083/2006/EK rendelet 62. cikkében meghatározott ellenőrzési feladatokat, ennek keretén belül kerül sor minden naptári évben: a VOP-ra vonatkozó rendszerellenőrzés lefolytatására, a mintavétel alapján kiválasztott projektek ellenőrzésére. Az EUTAF az ellenőrzések megállapításai, illetve korábbi ellenőrzések intézkedésének végrehajtása, valamint a VOP irányítási és ellenőrzési rendszerében (rendszerleírás) bekövetkezett változások alapján 2012-ben is elkészítette a VOP-ra vonatkozó éves ellenőrzési jelentést. EUTAF Éves ellenőrzési jelentése Az EUTAF 2010. július 1 - 2011. december 31. közötti időszakról szóló évi ellenőrzési jelentését a 1083/2006/EK rendelet 62. cikkének értelmében elkészítette és benyújtotta az Európai Bizottság részére. A 2012 decemberében a Bizottság részére megküldött a jelentésben az EUTAF vizsgált időszakban megvalósult rendszerellenőrzések és mintavételes ellenőrzések megállapításait és az intézkedések nyomon követéséről számolt be. a. Rendszerellenőrzés főbb megállapításai A 2012. évi rendszerellenőrzés tárgya a VOP átfogó végrehajtási rendszerének ellenőrzése volt. Mindez különös tekintettel egyrészt a megfelelő vezetői ellenőrzésekre és megfelelő ellenőrzési nyomvonalra, másrészt az Igazoló Hatóság tevékenységére és nyilvántartásaira, harmadrészt a 2011. évi rendszervizsgálati javaslatok megvalósulására. Az EUTAF 10 db tesztprojekten keresztül vizsgálta a VOP rendszer működését, továbbá 8 db közbeszerzési eljáráson keresztül vizsgálta a közbeszerzések ellenőrzését és ezáltal az NFÜ Közbeszerzés Felügyeleti Főosztályának tevékenységét. A rendszerellenőrzés megállapította, hogy a VOP végrehajtásának feladatrendszere összességében megfelelően szabályozott, a VOP IH és a PLF közötti feladatok funkcionális elkülönítése a függetlenséget biztosítja. A VOP irányítási és ellenőrzési rendszere alapvetően megfelelően működik, a 2012. évi rendszerellenőrzés súlyos, rendszerszintű, közösségi finanszírozást befolyásoló működési kockázatot nem tárt fel. A VOP IH és a PLF minősítése 1-es kategóriába tartozik, azaz „Jól működik, csak kisebb javítások szükségesek”. A teljes rendszer minősítése a VOP IH-n és PLF-en túl a KFF, az IGH tevékenységét és az EMIR működését is tartalmazza. Tekintettel az EMIR bizonyos pénzügyi feladatokat érintő fejlesztéseinek késedelmére a VOP teljes

37

rendszerszintű minősítése a Működik, de néhány javításra szükség van (2) kategóriába tartozik. b. Mintavételes ellenőrzések főbb megállapításai A 2012-es évben mintavétel alapján 6 projekt 2011. évi költségnyilatkozatban került valamennyi számlájának ellenőrzésére került sor. A kiválasztott projektek tekintetében az EUTAF vizsgálta a számlákkal kapcsolatban a beszerzési, közbeszerzési eljárásokat, a teljesítések alátámasztó dokumentációit, valamint a projekt dokumentációját (pl. adatlap módosítások, projekt előrehaladási jelentések, stb.). A projektellenőrzések tapasztalatai visszaigazolták, hogy a VOP rendszerének működése alapvetően megfelelő. A mintavételes ellenőrzések alapján az EUTAF megállapította, hogy a projekt adatlapban vállalt tartalmi célkitűzések megvalósítása a projektek végrehajtása során alapvetően a vonatkozó jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelően teljesült. Az Ellenőrzési Hatóság megállapítást tett egyes esetekben: a teljesítést alátámasztó dokumentumok hiányára, az elszámolt számlák záradékolásának hiányosságára, a projekt módosítás okainak nehéz nyomonkövetésére, illetve szabálytalanságot jelentett be nem teljeskörű teljesítés elszámolása miatt. A hiányzó dokumentumok az ellenőrzési jelentések véglegezése előtt, illetve a vállalt intézkedésekről szóló beszámolás során pótlásra kerültek, a bejelentett szabálytalanságok lezárásra kerültek. Az éves ellenőrzési jelentéssel kapcsolatban a VOP Monitoring Bizottsága 2012. április 4-én átfogó tájékoztatást kapott. c.

Rendszerleírás frissítése

A közösségi, illetve hazai jogszabálynak megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség minden év szeptemberében elkészíti az irányítási és ellenőrzési rendszerek változásairól szóló beszámolót, majd megküldi az Ellenőrzési Hatóság részére, mely azt megküldi az Európai Bizottság részére az éves ellenőrzési jelentés részeként. A VOP IH az NFÜ egyéb szervezeti egységeivel együttműködve összeállította a 2012-ben lezajlott, a VOP végrehajtását közvetlenül vagy közvetve érintő változásokat, melyek főbb elemei az alábbiak: szervezeti változás: a VOP IH és a pénzügyi egység önálló főosztállyá alakulása, illetve a VOP IH vezető személyének változása (ld. 1.2.1. alfejezet): jogszabályi változások (ld. 2.4.1. alfejezet) az információs rendszer további fejlesztései: pl. a követeléskezelés, a kedvezményezettekkel az elektronikus kommunikáció kiterjesztése (ld. 2.7.1. alfejezet). 2.3.2.4. Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzések 2012. évben az Állami Számvevőszék nem végzett ellenőrzést a VOP átfogó működésével kapcsolatban. 2.3.2.5. Az Európai Bizottság által végzett ellenőrzések 2012. évben a Bizottság nem végzett ellenőrzést a VOP tekintetében. 2.3.2.6. Az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések A 2012. évben az Európai Számvevőszék nem végzett ellenőrzést a VOP tekintetében.

38

2.4. Az operatív program végrehajtásával összefüggésben bekövetkezett változások (adott esetben) 2.4.1. Összefoglaló a 2012. évre vonatkozóan az NFÜ-t érintő legfontosabb jogszabályi változásokról A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2012-ben több alkalommal módosult. 1) A 2012. évben az R. első módosítását a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 25/2012. (II. 29.) Korm. rendelet vezette be, amely 2012. március 1-jén lépett hatályba. Az R. módosítását a jogszabályi környezet változása, valamint gyakorlati tapasztalatok tették indokolttá, a következők szerint: egyszerűsítés történt az akcióterv szerkezete és – a szakmai tartalomért felelős miniszter bevonásával – a prioritásokon belüli forrásátcsoportosítások tekintetében, csökkent a határidő a támogatási konstrukciók tervezésével kapcsolatos feladatok felelősei tekintetében, határidő csökkentés a támogatási konstrukciók (kiemelt projektek, egyfordulós pályázatok) elindítása és a beérkezett pályázatok kezelése tekintetében, elektronikus kezelés elősegítése a projektek végrehajtását segítő intézményi működéssel kapcsolatos feladatok tekintetében, projektfelügyeleti rendszer alapjainak létrehozása az adminisztratív, kifizetési, illetve menedzsment problémákkal küzdő, illetve késedelemben lévő, nemzetgazdasági, illetve abszorpciós szempontból kiemelt jelentőségű projektek támogatásához, egyszerűsítés és határidő csökkentés a közbeszerzési szabályok tekintetében, egyszerűsítések, pontosítások a jogorvoslati eljárások tekintetében, többlet támogatás biztosítása a pályázók számára az általános forgalmi adó mértékének 2012. január 1-jén hatályba lépett emelkedésére tekintettel, beépítésre kerültek a többletkötelezettség-vállalásra vonatkozó szabályok. 2) Az R. következő módosítása a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 141/2012. (VII. 2.) Korm. rendelet július 3-i hatálybalépésével történt meg. A módosítás értelmében több, korábban a Kormány hatáskörébe tartozó feladat (pl. döntés az operatív programok tartalmáról, az akciótervekről és azok módosításáról, a kiemelt projektek nevesítéséről, az egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról) a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (továbbiakban: NFK) hatáskörébe került át. 3) Ezt követően a második jelentős módosítás a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 176/2012. (VII. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.2) került kihirdetésre, amely 2012. július 29-én lépett hatályba. A Módr2. a következő módosításokat vezette be:

39

A nagyobb mértékű forráskiáramlás elősegítése érdekében a szállító oldalán az előfinanszírozási terhek csökkentése és a projektmegvalósítás felgyorsítása érdekében a szállítói előleg mértékének megemelésére és a szállítói előleg általánossá tételére került sor. Az Európai Bizottsággal történő gyorsabb elszámolás érdekében a korábbi szabályozás, amely a kifizetési kérelmek benyújtásának feltételéül szabta, hogy annak minimális mértéke a támogatás 10%-át el kell érnie, oldásra került és ezen érték alatt is benyújthatóak kérelmek. Módr2. rendelkezései hatályon kívül helyezték a Döntés-előkészítő Bizottság alkalmazásának szabályait és a projektjavaslatról történő döntést – amennyiben annak javasolt támogatási összege nem haladja meg az egymilliárd forintot – az NFÜ-höz, tehát az Irányító Hatóság vezetőjéhez delegálta. A módosításra azért volt szükség, mert a tapasztalatok arra mutattak rá, hogy a Döntés-előkészítő Bizottság összehívásának, az ülések lebonyolításának adminisztrációs feladatai, továbbá a tagokat delegáló minisztériumok kapacitásproblémái miatt jelentősen meghosszabbodott a döntéshozatali idő. A módosítás nem érintette a szakmai értékelés menetét, így az egyfordulós projekt-kiválasztási eljárás keretében az IH vezető döntését továbbra is - a pályázati felhívásban rögzített, Monitoring Bizottság által jóváhagyott kiválasztási kritériumok alapján - egy vagy több szakmai értékelő által végzett szakmai értékelés előz meg. A kormányrendelet alapján az NFÜ módosította az Egységes Működési Kézikönyv kiadásáról szóló 26/2012. (X. 24.) NFM utasítást annak érdekében, hogy a pályázatról való döntéshozatalkor továbbra is érvényesülhessenek olyan szakmai, szakterületi szempontok, amelyek korábban az adott terület szakértőinek a Döntés-előkészítő Bizottságokban való jelenléte biztosított. A rendelkezés így kimondja: ha a pályázat komplexitása, illetve mérete ezt indokolja, a pályázatok értékelése után az IH vezető a döntés megalapozása érdekében további információt kérhet az általa felhatalmazott szakértőtől vagy szakértőktől, akiknek az átláthatóság érdekében titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. Gyakorlati tapasztalatok alapján a Módr2. visszaállította a közreműködő szervezet és az NFÜ egymásra épülő közbeszerzési ellenőrzési rendszerét, tekintettel arra, hogy a párhuzamosság ellentétes véleményeket eredményezett a rendszerben, ami audit szempontból kockázatos. A Módr2. az összeférhetetlenségi szabályokat enyhítette a szaktárcák pályázat-, és döntés-előkészítésben való részvételének megkönnyítése érdekében, azáltal, hogy a korábbi teljes tiltás helyett, funkcionális összeférhetetlenséget állapított meg. A Módr2. hatálybalépést követően - a VÁTI közreműködő szervezet tulajdonosi körében bekövetkező változások következtében az Államreform Operatív Program, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, valamint a Regionális Operatív Programok egyes prioritási vagy intézkedései tekintetében - a korábban a VÁTI által ellátott közreműködő szervezeti feladatokat a MAG Zrt. vette át. 2.4.2. OP módosítás elfogadása Végrehajtás Operatív Program a Bizottság 2012. április 27-én meghozott C(2012) 2763 final számú határozatával módosult. A határozat értelmében a VOP 1. prioritásáról 15,12 Mrd Ft, azaz 53,99 M EUR került átcsoportosításra a 2. prioritásra. A döntés a VOP programdokumentumban meghatározott indikátorok módosítását (magyarázat, célérték) is jelentette, továbbá új indikátor is bevezetésre került: „Elektronikusan aláírt dokumentumok száma” „Az uniós támogatások eredményeinek ismertsége a felnőtt korú lakosság körében” 40

A VOP programdokumentumban szereplő pénzügyi táblája az alábbiak szerint módosult: 12. Táblázat – A prioritási tengelyek kerete, és a teljes VOP kerethez viszonyított aránya az átcsoportosítás előtt és után

OP

Prioritás

Forrásátcsoportosítás előtti keret

Forrásátcsoportosítás utáni keret

(EUR)

(EUR)

Arány a teljes VOP kereten belül (%) előtte

utána

VOP

1

255 339 698

201 345 020

68,9

54,3

VOP

2

115 404 934

169 399 612

31,1

45,7

VOP

Összesen

370 744 632

370 744 632

Folyó áron, EUR

OP

Prioritás

Forrásátcsoportosítás előtti keret

Forrásátcsoportosítás utáni keret

(Ft)

(Ft)

Arány a teljes VOP kereten belül (%) előtte

utána

VOP

1

71 495 115 440

56 376 605 600

68,9

54,3

VOP

2

32 313 381 520

47 431 891 360

31,1

45,7

VOP

Összesen

103 808 496 960

103 808 496 960

280 HUF/EUR árfolyamon, HUF Adatforrás: VOP programdokumentum, VOP IH prognózis

2.5. Lényeges módosítás az 1083/2006/EK rendelet 57. cikke alapján (amennyiben alkalmazandó) A Végrehajtás Operatív Program 2012. évi megvalósítása során nem történt a 1083/2006/EK rendelet 57. cikke szerinti lényeges módosítás.

2.6. Más eszközök kiegészítő jellege Tekintettel arra, hogy ezen pont alapvetően a kohéziós és az agrár források összehangolt felhasználására vonatkozik, a Végrehajtás Operatív Program vonatkozásában nem releváns.

2.7. Monitoring intézkedések A VOP végrehajtását segítő monitoring rendszert, elemeit 2012-ben a VOP IH tovább alakította, fejlesztette. 2.7.1. Az Egységes Monitoring és Információs rendszer Az európai uniós források felhasználásának informatikai támogatását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) biztosítja. Intézményi oldalon a rendszer elősegíti a forráskezelési folyamatok hatékony menedzsmentjét és monitoring tevékenységét, pályázói oldalon különböző elektronikus szolgáltatások teszik hatékonyabbá a támogatások felhasználásával kapcsolatos teendők elvégzését. Az intézményrendszeren belül alkalmazott informatikai rendszer leképezi a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárásrendi folyamatokat, paraméterezést követően elérhetővé 41

teszi a munkamenet sablonokat.

során

használatos,

az

eljárásrendhez

kapcsolódó

egységes

2012-ben a rendszer fejlesztésének irányai a következők voltak: adminisztratív terhek csökkentése, folyamatok gyorsítása-elektronizálása, adatkapcsolatok kiépítésetovábbfejlesztése, tájékoztatás informatikai támogatása. E törekvések tekintetében a következő fejlesztési projektek emelendők ki: ÚSZT eljárásrendi fejlesztések: Az új pályázati eljárásrendek által bevezetett egyszerűsítési és gyorsítási intézkedések IT támogatásának kialakítása megtörtént a helyszíni ellenőrzés, kifogáskezelés, közbeszerzés, TA projektek kezelése területeken. Követeléskezelés: a követelések kezelésének újabb menedzsment funkcionalitása került kialakításra, melynek segítségével hatékonyan kezelhetők az elállás és túlfizetés alapú követelések, valamint a kompenzálások. Honlap fejlesztése: A szabálytalanságok publikálására vonatkozó tagországi kötelezettségünkből fakadó feladatok támogatására egy automatikus web publikáló felületet alakítottunk ki az NFÜ honlapján, ahol a megfelelő ellenőrzések és jóváhagyások után az EMIR rendszer automatikusan publikálja a vonatkozó szabálytalanság adatait. E-aláírás: A finanszírozás modulban az átutalási megbízás hitelesítési folyamat elektronizálása elektronikus aláírás bevezetésével. Az év során ennek továbbfejlesztése történt meg, mely tartalmazta a csoportos kezelés és a fájlcsatolás lehetőségét is aláíráskor, illetve az aláírandók szűrt lekérdezését, valamint lehetővé tettük tesztelési és oktatási célra ingyenes teszttanúsítványok alkalmazását. Adatkapcsolat projekt: A Takarnet ingatlan nyilvántartás adatbázissal kialakításra került egy adatimportáló funkció, amely az ingatlan nyilvántartás adatait beemeli a rendszerbe és a biztosítékok értékelésénél elérhetővé teszi. A funkció éles adatbázison tesztelésre került, s a kapcsolódó szolgáltatási szerződések megkötése után használatba vehető lesz. Az EMIR és az Országos Cégnyilvántartó és céginformációs Rendszer (OCCR) rendszer között kialakított adatkapcsolat továbbfejlesztésével a cégnyilvántartásból érkező adatok segítségével hatékonyabbá vált a csődfigyelés. EU Önerő Alap fejlesztése: A 285/2012.Korm. rend. előírásai alapján EU Önerő Alap igényléséhez szükséges webes felület kialakítása, az EMIR rendszerben a szerződéskezelés és a finanszírozás folyamat kezelésére szolgáló felületek, funkciók bevezetése megtörtént. EMK: Az EU pályáztatás eljárásrendi előírásainak az intézményrendszeren belüli közzétételére szolgáló webes alkalmazás továbbfejlesztése során új kommunikációs eszközök (hírlevél, cikkek továbbküldése) bevezetése, a könnyebb kezelhetőség érdekében felhasználóbarát felületek kialakítása valósult meg. A fentiek közül az adatkapcsolati projekt, illetve az Önerő Alap fejlesztése a VOP végrehajtását, a projektek jellegénél fogva nem érintette. 2.7.2. Monitoring Bizottságok, a programok éves vizsgálata 2.7.2.1. VOP Monitoring Bizottság A VOP projektek társadalmi egyeztetésének legerősebb fóruma a VOP Monitoring Bizottság, amely 2012 folyamán három alkalommal tartott ülést. A VOP MB üléseinek helyszínéül a VOP IH 2012 során is igyekezett olyan helyszínt találni, ahol a társadalmi felelősségvállalás, az esélyegyenlőség fontos szerepet tölt be a befogadó intézmény fenntartása során, így 2012-ben az alábbi intézmények adtak helyszínt a VOP Monitoring Bizottságának:

42

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – „Küldetéseként” az olyan alkotó- és előadóművészek, s egyben tanárok képzését tekinti elsődlegesnek, akik az egyetemes és a nemzeti kultúra, ezen belül elsősorban a zeneművészet értékeinek birtokában széleskörű, korszerű zenei képzettségük, magas fokú mesterségbeli tudásuk alapján alkalmasak a hazai és a nemzetközi zenei életben az előadóművészi, az alkotói és a zenetudományi tevékenységre, az iskolai zenei nevelésre és az egyházzene művelésére. Uniós projektjük keretében a Zeneakadémia épületeinek rekonstrukciójára, illetve egy új épület kialakítására, valamint a gyakorlóiskolai (konzervatóriumi) képzést, művésztanárképzést szolgáló eszközök fejlesztésére, hangszerbeszerzésre, valamint pedagógiai művészeti programfejlesztésre kerül sor. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma – Az Elektrotechnikai Múzeum kiállításain a magyarországi villamosenergia-ipar történetét mutatja be kiemelkedő, világviszonylatban is jelentős gyártmányok tükrében. Tárlataikon keresztül megismerhető Magyarország úttörő szerepe vasútvillamosítás, a világítástechnika, a transzformátorgyártás terén.

a

Az uniós források számos fontos céljuk megvalósításában voltak segítségükre, mint a „Múzeumok képzési szerepének erősítése” pályázat, amely során múzeumi órák, tematikus és speciális múzeumi foglalkozások (pl. gyengén látók számára), valamint családi napok megtartását vált lehetővé. Továbbá a múzeum épületének homlokzati felújítása, udvarának rekonstrukciója, valamint akadálymentesítése is uniós társfinanszírozású projektből valósult meg. MOHA Ház – A MOHA Ház egy vállalkozói inkubátor ház, amely induló vagy kezdeti életszakaszban lévő kis- és középvállalkozásoknak nyújt dinamikus, a vállalkozó igényeihez szabott segítséget, erőforrást a megerősödéshez. Az inkubátor ház létrehozása volt az uniós finanszírozású pályázat alapvető célja. A Monitoring Bizottság ülésein állandó napirendi pont a VOP előrehaladásáról szóló beszámoló, ezen túlmenően a tárgyalt főbb témák a következők voltak 2012-ben: 2012. április 4. – Az ülésen a következő témákról hangzottak el beszámolók: Kommunikációs félidei értékelés (eredménykommunikációs fókusszal) bemutatása Értékelési terv megvalósítása: az új értékelési keretrendszer bemutatása Az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) beszámolója a VOP 2011-es éves ellenőrzési jelentésről Tájékoztató a 2014-20-as kohéziós politikai jogszabálycsomag tárgyalásáról – a magyar álláspont bemutatása. 2012. június 21. – Az ülésen egyhangúlag elfogadásra került a VOP 2011. évi végrehajtási jelentése, valamint a 4/2011-es (I. 28.) módosítása miatt a VOP MB Ügyrendje is módosult. A módosított ügyrendbe a VOP MB tagok előzetesen megtett javaslatait beépítésre kerültek. A VOP MB a következő további témákról kapott tájékoztatást: Az NFÜ Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály projektjének bemutatása, valamint tájékoztató az NFÜ közbeszerzési akciótervének végrehajtásáról Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) az NSRK dokumentumok digitalizálásával és archiválásával kapcsolatos projektje. Az ülés elején napirendi ponton kívül az NFÜ új SZMSZ-éből adódó szervezeti változások bemutatásra kerültek az MB tagoknak. 2012. december 4. - A VOP MB a következő témákról kapott tájékoztatást az állandó napirendi pontok túlmenően: A Külügyminisztérium Duna Stratégiáról szóló projektjének bemutatása Az intézményrendszer képzése. 43

Az ülés elején napirendi ponton kívül az NFÜ új SZMSZ-éből adódó szervezeti változások zökkenőmentes gyakorlati megvalósításáról az MB tagok rövid összegzést kaptak. Az MB tagok aktív javaslattételekkel, mind az ülések során, mind időközi véleményezések esetén értékesen hozzájárulnak az OP végrehajtásához. 2.7.2.2. VOP 2012. évi éves vizsgálata Az Európai Bizottság 2012. november 29-én tartotta a Végrehajtás Operatív Program Éves Áttekintő Ülését a VOP 2012. évi végrehajtásával kapcsolatban Budapesten a Szabó Ervin Könyvtárban. Az ülésen elhangzott a VOP IH beszámolója, mely során bemutatásra kerültek az alábbiak: A 4/2011-es kormányrendelet és az Egységes Működési Kézikönyv változásairól az NFÜ-t érintő szervezeti változásokról NFÜ ösztönző rendszeréről NFÜ képzési rendszeréről a VOP OP és prioritás szintű előrehaladásáról az n+3/n+2-es célok teljesüléséről a VOP forrásfelhasználásának prognózisáról a VOP akciótervének megvalósulásáról VOP indikátorairól, valamint a 2011. évről szóló VOP éves végrehajtási jelentés elfogadásakor kért két indikátor célértékének teljesülése érdekében tett intézkedésekről

– –

Az OP-k forrásainak abszorpciója (lezárt projektek kifizetett támogatása) (%) Az OP-k eredményeinek elfogadottsága a felnőtt korú lakosság körében (%)

VOP Irányítási és ellenőrzési feladatairól, szabályosságról a Bizottság kérésére a VOP Monitoring Bizottság működéséről projekt szinten az EMIR-ről, Klaszterfejlesztési Irodáról

az

Széchenyi

Programirodáról

és

a

MAG

TA források felhasználása a 2014-20-as előkészületeiről. A Bizottság észrevételeinek megküldésekor az alábbiakat emelte ki: az OP a jellegéből fakadóan jól halad a 2012-es OP módosítás hatására a két prioritás kiegyensúlyozottan halad a Bizottság a korábbi visszajelzéseivel összhangban szintén aggodalmát fejezte ki a humánerőforrás megtartásával kapcsolatosan a Bizottság üdvözölte intézkedéseket

továbbá

a

kifizetések

gyorsítása

érdekében

tett

továbbá a Bizottság megjegyezte, hogy a kommunikációs tevékenység kielégítőnek tűnik, de javasolja, hogy „Az OP-k eredményeinek elfogadottsága a felnőtt korú lakosság körében (%)” indikátor kapcsán néhány új innovatív eszközt is vezessen be az NFÜ. Az ülésen elhangzottakról a VOP Monitoring Bizottsága tájékoztatást kapott 2012. december 4-én. 2.7.3. Értékelések Értékelési tevékenység A 2012-es év során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egy Magyarországon eddig egyedülálló értékelési portfoliót hozott létre, melynek forrását a VOP biztosítja. A 2011ben kialakított értékelési keretrendszer szerződéseinek megkötésére 2012 februárjában került sor. A közbeszerzés nyertes értékelői konzorciumai számára 2012. február 23-án a 44

Koordinációs Irányító Hatóságának Értékelési Divíziója (továbbiakban: KOR IH ÉD) tájékoztató jellegű nyitó megbeszélést tartott, amelyen elsősorban az új eljárásrendet és a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat mutatta be. A megkötött szerződésekkel összhangban 30 értékelés indult el, közülük számos el is készült még a 2012. évben, de nagyobb részük 2013 első negyedévében zárul. A folyamat hatékonyságának javítása érdekében 2012. június 12-én az Értékelési Divízió útmutató workshopot tartott az értékelési keretszerződés értékelői konzorciumainak képviselői számára az értékelési jelentés, a projektterv, a prezentáció teljesítésének formai és tartalmi követelményeiről. Az útmutató az ÉD kapacitásfejlesztési projektjének keretében megbízott nemzetközi szakértő, Jim Fitzpatrick által készített útmutatón és prezentációkon alapult. Az értékelési tevékenységet kiegészítette a 2011-ben indult, a keretrendszertől független értékelések és szakértői beszerzések zárása. Mindezen értékelések elsődleges célja a 2014–2020-as uniós költségvetési időszak fejlesztéspolitikai programjainak tervezéséhez való hozzájárulás. Adatbeszerzés Miután 2011-ben adatszakértő segítségével a KOR IH ÉD feltérképezte a 2011–2013-as értékelési terv sikeres kivitelezéséhez szükséges adatigényt, 2012 folyamán megtörténtek az adatbeszerzések. Ezek nélkülözhetetlenek voltak a statisztikaiökonometriai módszertant alkalmazó ex post értékelések és hatásvizsgálatok számára. Az adatbázis-beszerzések tartalmaztak közlekedési elérhetőségi adatokat; vállalati EMIRadatok NAV-adatokhoz kapcsolását; területi, eset szintű és egyéni szintű egészségügyi és az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos adatokat, a Magyar Államkincstár önkormányzati rendszerre vonatkozó adatait, továbbá a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásokhoz kapcsolt személysoros adatbázisát. Rendezvények Az értékelések hasznosulása kiemelt szempont a KOR IH ÉD számára. Ezért egyrészt az értékelési jelentések elkészülését követően vagy az értékelések egy meghatározott mérföldkövének elérésekor a különböző érintettek (tervezők, végrehajtók, az adott szakterület elismert külső szakemberei, vagy a területhez kapcsolódó civilek) bevonásával műhelyviták kerültek megrendezésre. A végrehajtás és a tervezés számára történő visszacsatolás érdekében minden értékelés záró workshoppal fejeződik be. 2012. március 28-án a KOR IH ÉD Fejlesztéspolitikai Akadémiát szervezett Humán fejlesztési értékelések témakörben. A Fejlesztéspolitikai Akadémia a fejlesztéspolitika alakításában részt vevő szakértők számára nyújt lehetőséget tapasztalatcserére, tájékozódásra azzal a céllal, hogy elősegítse a 2013-ig tartó programozási időszak sikeres végrehajtását és a 2014-2020-as időszakra való felkészülést. E Fejlesztéspolitikai Akadémia a KOR IH ÉD által megrendelt három értékelés, a Roma integrációs fejlesztések, a TÁMOP 3. prioritás közoktatási fejlesztései és a foglalkoztatás növelését támogató fejlesztések értékelésének tapasztalatait, valamint az érintett szaktárcák és irányító hatóságok vonatkozó következtetéseit és terveit mutatta be az aktuális tudományos eredményekkel egyetemben, 80 fő részvételével. A KOR IH ÉD másik jelentős rendezvénye 2012. június 7–8-án az Európai Bizottsággal együttműködésben megtartott 3. Nemzetközi értékelési konferencia volt, Felkészülés az EU 2014-2020-as programozási időszakára címmel. Az eseményen a kohéziós politika 2014-2020-as időszakára való felkészülés kapcsán 20 előadó tolmácsolásában került sor az Európai Bizottság és a tagállamok tervezési folyamatainak és feladatainak bemutatására, különös hangsúllyal az értékelésekre mint a felkészülés és a jelen időszaki végrehajtás finomhangolásának fontos eszközére. A konferencia célja az volt, hogy a tagállami felkészülés és az Európai Bizottság ex ante értékelésekkel és Stratégiai Környezeti Vizsgálatokkal kapcsolatban megfogalmazott elvárásainak bemutatása mellett a résztvevők nemzetközi és hazai értékelési példákon keresztül vitassák meg, milyen módon nyújthatnak hasznos szakmai támogatást a tényalapú értékelések a stratégiai döntéshozatal, a szakpolitikai tervezés és a végrehajtás területein. A 130 fős konferenciára 11 külföldi tagországból 45-en érkeztek résztvevők. Az Európai Bizottság értékelői hálózatának tagjai mellett a magyar államigazgatás, a tudományos élet és az értékelői szakma is képviseltette magát. 45

A hagyományokat követve a nemzetközi értékelési konferencia alkalmával megjelent a 2012-es Értékelési évkönyv, amely az NFÜ megbízásából, független külső értékelők által készített magyarországi értékelések legfontosabb tanulságait és ajánlásait foglalja magában a közlekedési fejlesztések, a közoktatási fejlesztések, a környezeti derogációs kötelezettségeknek való megfelelés, a roma integrációs fejlesztések és a kommunikáció területein. 2012. október 3-án az Európai Bizottság kérésére a TÁMOP és TIOP monitoring bizottsági tagok tájékoztatása érdekében a társadalmi vonatkozású fejlesztések elkészült vagy folyamatban lévő értékeléseit a KOR IH ÉD workshop keretében mutatta be többek között minisztériumi, európai bizottsági delegáltakból álló monitoring bizottsági tagoknak és a kiemelt projektek kedvezményezettjeinek, a HEP IH részvételével. A résztvevők a foglalkoztatási, a társadalmi esélyegyenlőségi, a közoktatási és felsőoktatási, valamint az egészségügyi területekhez kapcsolódó értékelések eredményeit, értékelői ajánlásait ismerhették meg az értékelők előadásában, valamint tájékoztatást kaptak a HEP IH vonatkozó tervezési elképzeléseiről, az értékelések hasznosításáról. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatósága tájékoztatást adott az ESZA 2014–2020-as programidőszakának szabályozásáról. A workshopot a Bizottság rendkívül informatívnak, a fejlesztési programok tervezési folyamata szempontjából hasznosnak és folytatandónak tartotta. E rendezvényeken túl számos, értékelésekhez kapcsolódó workshop megrendezésre, amelyek együttesen több száz szakemberhez juttatták értékelésekkel kapcsolatos legfontosabb információkat, eredményeket.

került el az

Közvetlen tervezéstámogatás Az értékelések hasznosulásának másik fontos csatornája az értékelési eredmények és ajánlások közvetlen becsatornázása a 2014–2020-as tervezés folyamatába. Ennek érdekében az Értékelési Divízió tematikus területekre bontva írásban megküldte az adott tématerület tervezéséért felelős minisztériumoknak a kapcsolódó értékelési eredményeket, ajánlásokat. E gyakorlatot mindaddig folytatja, amíg a tervezés le nem zárul. A tervezés segítésének Bizottság által kötelezően is előírt formája a készülő operatív programok ex ante értékelése. Tekintettel arra, hogy az OP-k első változatát az azt szabályozó kormányrendelet 2013. január végére ütemezte, az ex ante értékelés közbeszerzésének előkészítése is meg kellett, hogy történjen 2012 második felében. Értékelési portfolió A 2012 februárjában megkötött értékelési keretszerződések keretében 30 értékelés és 8 tanulmány, illetve elemzés került megrendelésre. A 30 értékelésből 5 átfogó jellegű, az intézményrendszerrel, a területi kohézió és a területi koordináció kérdésköreivel, illetve a teljes NSRK környezeti hatásaival foglalkozik, a fennmaradó 25 szűkebb szakmaterületeket, vagy az operatív programok egyes prioritásait értékeli, továbbá egy indikátorértékelést is magában foglal. A főbb tématerületek: KKV-fejlesztés, K+F, ivóvíz- és szennyvízberuházások, kerékpáros közlekedés, tömegközlekedés, oktatás és kultúra, egészségügy, foglalkoztatás, akadálymentesítés és társadalmi befogadás, turizmus, leszakadó térségek támogatása, városhálózat végrehajtás-értékelés (szabályozás, abszorpció is). A 2012-es évben technikai segítségnyújtásra, így a VOP-ra vonatkozó értékelés nem volt. 46

A tanulmányok/elemzések jellemzően 1-1 szakterületet céloznak. Ide tartoznak a környezeti és közlekedési beruházások ex-post költség-haszon elemzéseit vizsgáló tanulmányok, a KKV-fejlesztések, az egészségügyi fejlesztések és a leszakadó térségeknek juttatott támogatások értékeléséhez kapcsolódó hatásvizsgálatok, a fenntartható városfejlesztés értékelése, a közúti elérhetőségi adatbázis kísérőtanulmánya, valamint a bölcsőse- és óvodafejlesztések célzásvizsgálata. A 2011-es szerződések áthúzódó teljesülései között további két átfogó értékelés található a közlekedés és a foglalkoztatási hatások területén, egy értékelés az EU-s környezeti kötelezettségeink teljesítésével foglalkozik, míg egy tanulmány a területi kohézió értékelésének megalapozását szolgálta.

2.8. Nemzeti teljesítési tartalék (amennyiben alkalmazandó, és csak a 2012. évre benyújtott éves végrehajtási jelentés esetén) Tekintettel arra, hogy Magyarország nem tervezett nemzeti teljesítési tartalékot, jelen pont nem releváns

47

3. Végrehajtás prioritás szerint 3.1. A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztés (1. prioritás) Az 1. prioritás biztosítja a támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények feladatainak ellátását, valamint az intézményrendszer egészének felkészülését segítő képzési, humánerőforrás fejlesztési programok kidolgozását és végrehajtását. Az 1. prioritáson belül két konstrukció került meghatározásra: 1.1 konstrukció - A támogatások felhasználásáért felelős központi intézmények kapacitásának biztosítása A támogatások sikeres felhasználásához alapvető fontossággal bír a magas színvonalon működő intézményrendszer, mely biztosítja a támogatások teljes abszorpciójához szükséges adminisztratív kapacitást. Ehhez kapcsolódva a konstrukció célja a központi intézmények (NFÜ szervezeti egységei, igazoló hatóság, egyéb horizontális feladatokat ellátó szervezetek) hatékony feladatellátása. Továbbá a fejlesztési célokhoz kapcsolódó nemzetközi programok, projektek koordinált megvalósításához, valamint a nemzeti klaszterek fejlesztéséhez szükséges szakmai útmutatáshoz kapcsolódó kapacitás biztosítása. 1.2 konstrukció - Az intézményrendszer egészének folyamatos fejlesztését segítő képzési, szervezetfejlesztési intézkedések kidolgozása és végrehajtása - a hatékony és korszerű intézményrendszer –, mely a meglévő rendszerre és gyakorlatra épülve, de annál hatékonyabb és egységesebb működési mechanizmusokkal végzi tevékenységét – megteremtésének fontos tényezője a megfelelő humán erőforrás rendelkezésre állása. A konstrukció célja ezzel összhangban a támogatások kezelésében képzett, motivált humán erőforrás biztosítása. 3.1.1. A célok elérése és az előrehaladás elemzése 3.1.1.1. Információ a prioritás fizikai és pénzügyi előrehaladásáról 13. táblázat – Az 1. prioritás szintű indikátorok teljesülése Indikátorok Az operatív programok végrehajtásához szükséges HR kapacitás (%)

Eredmény (1)

Cél

(2)

Kiindulás (3)

2007

2008

2009

2010

57

76

112

60

70

98

60

-

-

2011

2012

2013

2014

2015

Összesen

115

-

-

-

-

-

115

100

-

-

-

-

-

100

-

-

-

-

-

-

-

Az operatív Eredmény n.a. 68 100 97 71,8 78 programok végrehajtásában Cél 100 100 98 98 100 100 100 100 100 100 részt vevő szervezetek Kiindulás feladatellátása 0 (%) (évente) (1) Az eredményértékeket kumuláltan kell megadni. Az előző évek eredményei korrigálhatók, amennyiben pontosabb adat áll rendelkezésre. (2) A célértéket évenként vagy a programozási időszak egészére lehet megadni. (3) A bázisértéket csak az első évben szükséges megadni, kivéve, ha dinamikus bázisértékek használata van meghatározva.

48

Forrás: EMIR

Az operatív programok TELJESÜLT (2010)

végrehajtásához

szükséges

HR

kapacitás

(%):

Az indikátor értékének megállapításánál az NFÜ által megadott emberév kereteket és a ténylegesen betöltött állásokat emberévre vetítve vettük figyelembe. Az indikátor tartalmazta az egyes irányító hatóságok és horizontális feladatokat ellátó főosztályok, pl. az operatív programok kommunikációjáért felelős Kommunikációs Főosztály (front-office területek) és az őket kiszolgáló egységek pl. Informatikai és Tájékoztatási, Kommunikációs, Humán Erőforrás Főosztály (back-office területek) év végi kapacitását. Az indikátor teljesítésének céldátuma 2010 volt (teljesült is), így 2012-re már nem szerepel sem cél-, sem eredmény érték. Mindemellett elmondhatjuk, hogy az NFÜ az OPk végrehajtásához szükséges kapacitást folyamatosan biztosítja. Az operatív programok végrehajtásában részt vevő szervezetek feladatellátása (%) (évente): 78% Az indikátor meghatározásakor az NFÜ 2012. éves munkatervének teljesítése alapján intézményi átlag számításával kaptuk meg az indikátor értékét. Az éves munkaterv értékelési elemei a következő tevékenységek és a hozzájuk rendelt megfelelő front-office egységenként (IH-k) és NFÜ szinten is meghatározott indikátorok voltak: 2012. évi pályázati ütemterv; Kiemelt és nagyprojektek útvonalterve; NSRK kötelezettségvállalás és kifizetés ütemterve. Ezen indikátor célértéke az elfogadott VOP programdokumentumban évenkénti bontásban szerepel. A 2012. évi eredmény elmaradása az éves céltól elsősorban azzal magyarázható, hogy a pályázati ütemterv részben teljesült, ugyanis a pályázati kiírások egy részét nem sikerült a tervezett időpontokban meghirdetni, ami magával vonta a kötelezettségvállalások (döntések) elmaradását, így azon ütemterv sem teljesül egészében. Az elmaradás oka főként az önkormányzati projekteknél az önerő előteremtése miatt, valamint a kiemelt projektek elhúzódása miatt volt. A gyorsítás érdekében többek között létrehozásra került a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, melynek feladata a jelenleg futó OP-k stratégiai szintű nyomon követése, a rájuk vonatkozó legfontosabb döntések meghozatala, továbbá a 2014-2020 programozási időszak előkészítésének irányítása. Az NFK felállítása gyorsította a kiemelt projekteket, illetve a jogszabályi változásokat érintő kormányzati szintű döntéshozatalt. Az NFÜ-t érintő belső szervezeti változások is a folyamatok gyorsítását célozták. Továbbá létrehozásra került az Önerő Alap, amely a 2.1.1. pontban is említésre került. 3.1.1.2. Pénzügyi konstrukciók előrehaladás

finanszírozása

és

végrehajtása

terén

elért

Nem releváns. 3.1.1.3. Minőségi elemzés I.

Fizikai és pénzügyi elemzés

Az 1. prioritás célja az EU kohéziós politikájának lebonyolításában résztvevő magyar intézményrendszer magas színvonalú működése, a támogatások teljes körű felhasználása érdekében. A prioritás biztosítja a támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények feladatainak ellátását, valamint az intézményrendszer egészének felkészülését segítő képzési, humánerőforrás fejlesztési programok kidolgozását és végrehajtását.

49

Az 1. prioritásban támogatásban részesült, leszerződött projektek aránya a prioritás keretéhez viszonyítva közkiadás alapon 84,70%, a kifizetett közkiadás mértéke 53,02%. Az alábbi táblázatok a prioritás keretében igényelt, megítélt, leszerződött és kifizetett közkiadást mutatják évenkénti bontásban. A VOP projektek kiválasztásának sajátosságaiból eredően (jogszabályban egyértelműen meghatározott tevékenységeket ellátó központi vagy horizontális intézmények lehetnek kedvezményezettek, valamint az intézményrendszer működtetése során a költségek nagy része jól tervezhetően merül fel pl.: intézményrendszer kapacitásának biztosítása, épületek fenntartásának költségei) az Akciótervben meghatározott projektek közül támogatásra alkalmas projektek jelennek meg igényként, így a beérkező projektekből mind támogatható.

50

14. táblázat – Az 1. prioritás előrehaladása - regisztráció és döntés

2007 2008 2009 2010 2011 2012 Előrehaladás 2012-ben

Kumulált értékek 2007.01.01-től az adott év végéig 1. prioritás Támogatásban részesült kerete Regisztrált projektek projektek (2007-2013) M EUR száma M EUR száma M EUR 20 16,32 20 16,32 41 35,07 41 35,07 48 66,43 48 66,43 50 100,34 50 100,34 55 144,54 55 144,54 201,35 57 170,54 57 170,54 2 1. prioritás kerete (2007-2013) Mrd Ft

2007 2008 2009 2010 2011 2012 Előrehaladás 2012-ben

56,38

26,00

Regisztrált projektek száma 20 41 48 50 55 57

Mrd Ft

2

2

26,00

Támogatásban részesült projektek

4,57 9,82 18,60 28,10 40,47 47,75

száma 20 41 48 50 55 57

7,28

2

Mrd Ft 4,57 9,82 18,60 28,10 40,47 47,75 7,28

Forrás: EMIR, árfolyam: 280 HUF/EUR

15. táblázat– Az 1. prioritás előrehaladása - szerződés és kifizetés

2007 2008 2009 2010 2011 2012 Előrehaladás 2012-ben

Kumulált értékek 2007.01.01-től az adott év végéig 1. prioritás Kifizetésben részesült kerete Leszerződött projektek projektek (2007-2013) M EUR száma M EUR száma M EUR 20 16,32 19 7,62 41 35,07 36 20,31 48 66,43 46 37,33 50 100,34 49 59,88 55 144,54 53 82,57 201,35 57 170,54 56 106,76 2 1. prioritás kerete (2007-2013) M EUR

2007 2008 2009 2010 2011 2012 Előrehaladás 2012-ben

56,38

26,00

3

24,19

Leszerződött projektek

Kifizetésben részesült projektek

száma 20 41 48 50 55 57

Mrd Ft 16,32 35,07 66,43 100,34 144,54 170,54

száma 19 36 46 49 53 56

2

26,00

3

Mrd Ft 2,13 5,69 10,45 16,77 23,12 29,89 6,77

Forrás: EMIR, árfolyam: 280 HUF/EUR

A módosított prioritás kerethez viszonyítva a prioritás előrehaladása időarányos, a kitűzött programcélok megvalósítása továbbra is biztosított és forrásvesztés lehetősége nem áll fenn.

51

1.1. konstrukció: Intézmények kapacitásának biztosítása Az 1.1 konstrukció finanszírozza az intézményrendszer működését NSRK arányosan (operatív programok/feladatok fordított emberév arányban), a konstrukción belül a következőképpen csoportosíthatók a támogatott projektek: NFÜ kapacitás, azaz az NFÜ személyi állományának finanszírozása NFÜ IH-k és a végrehajtásban résztvevő, horizontális feladatokat ellátó főosztályok feladatellátásának finanszírozása (pl. Belső Ellenőrzési Főosztály, Jogi Főosztály, Fejezeti Főosztály) A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Államkincstár NSRK-val kapcsolatos feladatokat ellátó egységei humán kapacitás fejlesztésének és feladatellátásának biztosítása (pl.: Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartási Belső Kontrollok Főosztálya, Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) Horizontális koordinációt ellátó szervezet támogatása (NFÜ Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Programiroda, NAV OLAF Iroda) egyéb, a programok végrehajtásához szükséges szervezet feladatellátásának finanszírozása (NSRK dokumentumok digitalizálása, Klaszterfejlesztési Iroda, Duna Stratégia). A prioritás pénzügyi előrehaladásának túlnyomó részét az 1.1 konstrukció keretén belül jóváhagyott projektek teszik ki, ezek az intézményrendszer működésének feltételeit biztosították. 5. ábra – A VOP támogatói és kedvezményezetti oldala

VOP támogatói oldal: VOP IH, PLF, KFF, JF

ii, VOP kedvezményezettek szervezeten kívül:

i, VOP kedvezményezettek szervezeten belül:

NSRK-val kapcsolatos feladatokat ellátó szervezetek:

NFÜ szervezeti egységek

Kincstár, NGM, EUTAF, Igazoló Hatóság, Mag Zrt., KÜM, NFK, OLAF

i, VOP kedvezményezettek szervezeten belül – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség i1) Az NFÜ kapacitásának biztosítása Az NFÜ kapacitást finanszírozó projektjének elsődleges célja, az EU kohéziós politikájának lebonyolításában résztvevő magyar intézményrendszer magas színvonalú működése biztosítva, hogy a fejlesztéspolitika eredményes végrehajtása érdekében az NSRK forrásainak felhasználása szabályszerű és eredményes legyen. Ehhez kapcsolódva, az intézményrendszer operatív programokhoz kapcsolódó hatékony feladatellátás feltételeinek megteremtése és a támogatások kezelésében képzett,

52

motivált humán erőforrás fenntartható módon való biztosítása valamint informatikai és egyéb infrastruktúra költséghatékony biztosítása. Közvetlen cél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség operatív programokhoz kapcsolódó hatékony feladatellátás feltételeinek megteremtése, a támogatásközvetítési tevékenység ellátása, az ehhez szükséges informatikai alkalmazások biztosítása és a támogatások kezelésében képzett, motivált humán erőforrás fenntartható módon való biztosítása. A projekt megvalósítása során a következő tevékenységek valósultak meg 2012-ben: Emberi erőforrás biztosítása: a munkaerő kapacitás tervezése, igénylése és jóváhagyása az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe véve; Emberi erőforrás finanszírozása: egységes juttatási csomag a munkatársak számára az NFÜ belső szabályzata szerint, bérszámfejtés, utalás; A munkaerő megtartása: a fluktuáció visszaszorítása érdekében beillesztési tervek elkészítése, és teljesítményértékelő rendszer működtetése; A munkaerő fejlesztése: képzések szervezése az NFÜ éves továbbképzési terve alapján, amelynek alapja a munkatársak előző évi teljesítményértékelői adatlapja, illetve célirányos igényfelmérés. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti ábrája az alábbiakban látható, mind a 2012. június 16-a előtti, mind utáni időszakra. A szervezeti ábrák szemléltetik a júniusi SZMSZ módosítás főbb elemeit, melynek a célja a racionalizálás és a jobb strukturáltság volt. Ennek következtében: A Fejlesztési és Informatikai elnökhelyettes irányítja és összehangolja az OP irányító hatóságok, valamint irányítja a Központi Monitoring Főosztály és az Informatikai és Tájékoztatási Főosztály munkáját. A Jogi elnökhelyettes irányítja a Jogi Főosztály, a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály és a Humánerőforrás Főosztály munkáját. A Nemzetközi elnökhelyettes irányítja a Koordinációs Irányító Hatóság, a Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatóság és a Program és Projekt Előkészítő Főosztály munkáját. A Gazdasági elnökhelyettes irányítja a VOP IH, a Pénzügyi Lebonyolítási Főosztály, a KSZ Kontrolling Főosztály és az Intézményi Gazdálkodási Főosztály munkáját.

– –

A VOP IH kivált a KOR IH-ból.

–

A KSZ Kontrolling Főosztály látja el az SLA megállapodás alapján a KSZ-ek finanszírozási rendszerének működtetéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési feladatokat.

A Pénzügyi Lebonyolítási Főosztály többek közt a VOP-hoz és OP TA-hoz kötődő közreműködő feladatokat látja el.

53

6. ábra – Az NFÜ szervezeti ábrája (2012. június 16-a előtt)

54

7. ábra – Az NFÜ szervezeti ábrája (2012. június 16-a után)

A nagy fluktuáció még mindig probléma volt, és ennek következtében a szakmai tudás megtartása. A kohéziós politika forrásainak felhasználásához speciális ismeretekre és tapasztalatokra van szükség. Ezek az ismeretek formális oktatás részeként nem szerezhetőek meg, releváns képzések csak az intézményrendszeren belül zajlanak. Az úgynevezett elszívó erőt a piac, a szaktárcák, az EU és az egyéb nemzetközi intézmények képezik. 2011-ben a létszámmozgás aránya 44,4%, 2012-ben 33,6% volt. A fluktuáció csökkenés jó tendenciát mutat, de még mindig magas. Az NFÜ kapacitásának megtartásához (2012-ben 627 fő) szervesen hozzátartozik az ösztönző rendszer működtetése. Az ösztönző rendszer anyagi és egyéb jellegű ösztönzőket tartalmaznak, melynek forrását a VOP projekt biztosítja. Anyagi ösztönzők: 50%-os eltérítések kiterjesztése kiemelt teljesítmények címadományozásokkal történő ellentételezése béren kívüli juttatások körének kiterjesztése (bérlet, ruházati költségtérítés, SZÉP Kártya, banki költségekhez való hozzájárulás, minden munkatárs részére mobiltelefon és korlátlan, ingyenes belföldi hívás biztosítása, munkahelyi étkeztetés támogatása) megemelt lakáskölcsönökhöz megemelt forrás biztosítása Egyéb ösztönzők: fejlesztések, képzések rendszerének újragondolása, a fejlesztés, mint motivációs eszköz kohéziót elősegítő csapatépítő-programok 55

prevenciós egészségügyi vizsgálatok rugalmas munkaidő, foglalkoztatása

kisgyermekes

szülők

részmunkaidőben

történő

NFÜ-s rendezvények, szabadidős programok (sportnap, NFÜ Sportegyesült, NFÜ-s est, családi programok) i2) Irányító Hatóságok A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül az irányító Hatóságokat a támogatások felhasználásáért felelős központi intézmények kapacitásának biztosítása konstrukcióból támogatjuk. Az NFÜ irányító hatóságok feladatellátását finanszírozó projektek célja egy olyan működési feltételrendszer kialakítása, melynek támogatásával az irányító hatóság által felügyelt operatív programok lebonyolításának eredményessége növelhető, és a feladatellátás hatékonysága biztosítható. A projektek keretében cél: speciális, jellemzően adott időszakra, adott feladat végrehajtására külső szakértők igénybevétele, a rendelkezésre álló humán erőforrás tanulmányutakon történő részvétellel;

fejlesztése

képzések

szervezésével,

az operatív programok prioritásában foglalt célkitűzések megvalósulásának szélesebb közönség előtti bemutatását, folyamat közbeni értékelését rendezvények, konferenciák lebonyolításával. A projektek keretében az irányító hatóság szakmai tevékenységével kapcsolatban jellemzően az alábbi feladatok ellátására, finanszírozására kerül sor: OP specifikus jogi, pénzügyi, műszaki tanácsadás, szakmai segítségnyújtás az operatív programok, projektek megvalósításával kapcsolatos szakmai elemzések és ellenőrzések terén; projekt kiválasztáshoz, döntés-előkészítéshez közreműködők; humánerőforrás-fejlesztés, azaz az irányító hatóság szempontjából speciális képzés, tanulmányút, konferencián való részvétel; rendezvényszervezés (konferencia, workshop, catering, szállás); valamint a fentiekhez kapcsolódó egyéb beszerzések (fordítás, tolmácsolás, szakirodalom beszerzése). Az irányító hatóságok 2012. évi tevékenységét, ezáltal a VOP projektjeik keretében támogatott tevékenységeit meghatározta az előző évben kialakított új kormányzati (stratégiai, szakpolitikai) célrendszernek, és jogszabályi környezetnek megfelelő működés biztosítása. Az operatív programok folyamatos végrehajtását biztosító feladatokhoz kapcsolódó tanácsadás 2012-ben már nem a pályázati kiírásokhoz, hanem a szakmai elemzések, ellenőrzések területére irányult: i), Közbeszerzés Felügyeleti Főosztály (KFF) A közbeszerzések ellenőrzésének megerősítésére nem csak a szabályokon keresztül, hanem az NFÜ-n belüli különálló közbeszerzés ellenőrzési egység kialakításával is sor került (az egység elődje az Európai Közbeszerzéseket Koordináló Egység volt). Az uniós támogatásban részesülő projektek tekintetében az új mechanizmus 2010. december 8-i bevezetése óta a KFF jelentős eredményeket ért el a minőség és szabályosság-ellenőrzés, valamint a szerződésmódosítások ellenőrzése terén. A minőség-ellenőrzési rendszer működésének meghatározó paraméterei az előzetes kontroll, a kötelező érvény és az audit tapasztalatok folyamatos jellegű beépítése. A 2010. december 8. és 2011. december 31. közötti időszakban valamennyi operatív program projektjein belüli közbeszerzés ellenőrzést tekintve, minőség-ellenőrzés keretében 2385 jelentés/tanúsítvány készült, a vizsgált eljárások kb. 60% közösségi 56

értékhatárt elérő nyílt eljárás volt. A szabályossági ellenőrzés legfontosabb ismérvei az eljárás folyamatában való részvétel, a reparálhatóság. Ugyanezen időszakban a KFF 662 db szabályossági jelentést állított ki, azaz ennyi eljárásban vett részt folyamatba épített ellenőrzés keretében. A fenti, minőségellenőrzésre vonatkozó szám és ezen szám közti különbség abból adódik, hogy szabályossági jelentés csak a már jóváhagyott, megindított és egyben eredményhirdetésig eljutott eljárások esetében került kiállításra. Fenti időszakban összesen 393 db szerződésmódosítás került megvizsgálásra, ellenőrzésre. Fentieket egészítik ki a lefolytatott utóellenőrzések, melyekre az NFÜ és a közreműködő szervezetek VOP, illetve OP TA keretből finanszírozott közbeszerzési eljárások esetén kerül sor. A közbeszerzések száma már 2011-ben is nagyon magas volt, ezért szüksége volt a KFFnek külső kapacitás bevonására. A nyílt közbeszerzési eljárást megnyerő konzorcium 2012-ben hatékonyan végezte a közbeszerzések egy részének ellenőrzését a KFF minőségi kontrollja és irányítása mellett. A rendszerszintű fejlesztések tekintetében kiemelendő a Közbeszerzés Felügyeleti Főosztály létszámbővítése, az egységes monitoring informatikai rendszer közbeszerzési moduljának kifejlesztése, valamint az egységes jogalkalmazást elősegítő központi iránymutatások, útmutatók kidolgozása. Az EMIR rendszer közbeszerzési modulja kötelező jelleggel 2012. március 1-től alkalmazandó, mely több szempontból elősegíti az ellenőrzés folyamatát – VOP és OP TA tekintetében a modul zökkenőmentesen 2013 óta van használatban: egységes ellenőrző listákat generál az ellenőrzést végző számára, minden dokumentum egy helyen, visszakereshető módon kerül tárolásra, határidő figyelésében, betartásában nyújt segítséget, a rendszerben szereplő adatok statisztikai célú lekérdezhetőségének megteremtése, az egységes gyakorlatot elősegítő útmutatók, határozatok, jelentések tárolására és megtekintésére alkalmas tárhely kialakítás (precedenstár). ii, VOP kedvezményezettek az NFÜ szervezetén kívül ii1) Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF, 2007-10 között a Kormányzati Ellenőrzési Hatóságon belül működő igazgatóságok) látja el az ellenőrzési hatósági feladatokat a 2007-2013. közötti programozási ciklus vonatkozásában. Ennek keretében mintavételes projekt-, illetve rendszerellenőrzéseket végez, felelős az éves jelentések és vélemény elkészítéséért, továbbá a zárónyilatkozatok kiadásáért. A projekt keretében lehetőség nyílik az EUTAF kapacitásainak kiegészítésére meglévő állomány szakmai tudását képzéseken (pl.: közbeszerzés) keresztül történő fejlesztésére, speciális szaktudás igénybevételére, ellenőrzési tevékenységeinek támogatására. Általános cél hogy a Főigazgatóság működésének színvonala emelkedjen, ezáltal hozzájárul az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről történő bizonyosság nyújtásához. Az EUTAF 2011-es felállását követően 2012-ben is nagy kihívást jelentett a szervezet számára, hogy a meglévő kapacitásaival jó minőségben elvégezze a ellenőrzési stratégiájában szereplő ellenőrzéseket. A munkatársak magas leterheltsége mellett mind a 15 NSRK OP vonatkozásában elvégezte a mintavételes projektellenőrzéseket, illetve lefolytatta irányító hatóságonkénti (7) a rendszerellenőrzéseket (a VOP-ot érintő ellenőrzésekről ld. 0. alfejezet) Az EUTAF-nál működő belső minőségbiztosítási rendszer hivatott biztosítani pl. hogy az egyes OP-k közötti jelentések között meglegyen az összhang. A minőségbiztosítás ugyan a jelentés-tervezetek elkészítésének folyamatát hosszabbítja, ugyanakkor a jelentések minőségét, áttekinthetőségét javítja. A 2010-ben tervezett kapacitás 2012-ben nem bizonyult elegendőnek, így újabb munkatársakkal bővült az EUTAF. 57

A 2012-es éves ellenőrzési jelentéseket és véleményeket az EUTAF határidőben megküldte a Bizottság számra, amely a Gazdaságfejlesztés OP-ról szóló jelentést leszámítva (a hibaarány számításával nem értett egyet a Bizottság), azokat 2012. I. felében elfogadta. A 2012-es évben is sor került a különböző tagállamok Ellenőrzési Hatóságainak szakmai találkozójára, melyen az EUTAF is részt vett, az ott elhangzottakról a hazai irányító hatóságokat egy külön fórum során tájékoztatta. ii2) Igazoló Hatóság - Magyar Államkincstár (jogelőd: Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda) Az államháztartásért felelős miniszter kijelölése alapján a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról és a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda jogutódjának kijelöléséről szóló 271/2010 (XII.8.) Korm. rendelet 5. § (1) értelmében a korábban az igazoló hatósági feladatokat ellátó Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda feladatait 2011. január 1-jétől a Magyar Államkincstár látja el. Az igazoló hatóság vezetője a Magyar Államkincstár elnöke. A Kincstár a 14/2011. (V.6.) NGM utasítás értelmében alaptevékenysége keretében teljes jogutódként ellátja a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda feladatait. A Kincstár szervezetén belül az igazoló hatósági feladatokat az EU Támogatások Pénzügyi és Szabálytalanság-nyilvántartási Főosztály és az EU Támogatások Szabályosság Felülvizsgálati Főosztály látja el. A Kincstárba átkerülést követően az igazoló hatósági feladatokat ellátó főosztályok tekintetében a belső ellenőrzési és a számviteli tevékenységet a Magyar Államkincstár vonatkozó szakterületei látják el. Az igazoló hatóság felelőssége az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítése és benyújtása az Európai Bizottsághoz. Az igazoló hatóság kifizetési, stratégiai és igazolási folyamatai együttesen biztosítják az egyes operatív programok támogatásainak megfelelően nyilvántartott és ellenőrzött formában történő kezelését és igazolását. A VOP projektjének keretén belül 2012-ben szabálytalanságkezelés felülvizsgálati, szabályosság felülvizsgálati, pénzügyi szakértői, és projektmenedzsment tevékenységek valósultak meg. Ezen túl az Igazoló Hatóság munkatársai folyamatosan részt vesznek különböző szakmai képzéseken, valamint bizottsági tárgyalásokon, szakmai fórumokon, munkamegbeszéléseken, partnertalálkozókon bel-, illetve külföldön. Az Igazoló Hatóság 2012-ben is valamennyi OP/Alap vonatkozásában több alkalommal készített költségnyilatkozatot, melyeket az átutalási igényekkel együtt benyújtott az Európai Bizottságnak. A költségnyilatkozatokat megelőzően a közreműködő szervezeteknél tényfeltáró vizsgálatot, valamint tényfeltáró látogatást folyatatott le a hitelesítési folyamat részeként (a VOP esetében lefolytatott vizsgálatokkal kapcsolatban ld. 2.3.2.2. alfejezet). ii3) Nemzetgazdasági Minisztérium, Államháztartási Belső Kontrollok Főosztály (jogelőd: PM Költségvetési és Pénzügypolitikai Főosztály) A projekt keretében a főosztály munkatársai folyamatosan részt vesznek a jogszabály módosítások előkészítésében, előterjesztések, éves ellenőrzési jelentések véleményezésében, a monitoring bizottságok és az audit munkacsoportok munkájában. 2012-ben a főosztály munkatársai elkészítették a 2011-es évre vonatkozóan a „Jelentés a Kormány részére az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, Az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások ellenőrzésének 2011. évi helyzetéről” című dokumentumot, valamint az „Útmutató az Európai Uniós ellenőrzésekre való felkészülésre 2007-2013 programozási időszak által lefolytatott ellenőrzésekre” című dokumentumot, mely a www.kormány.hu portálon került közzétételre. A főosztály képzéseket szervezett továbbá az Államháztartásért Felelős Miniszter hatáskörébe tartozó szervezetek képviselői részére (Ellenőrzési Hatóság, Igazoló Hatóság). A „Közbeszerzések ellenőrzésének aktuális kérdései” elnevezésű képzés 2012. I. negyedévében került megrendezésre az Ellenőrzési Hatóság számára. 2012-ben két 58

alkalommal került megrendezésre az Ellenőrzési Hatóság munkatársai, az Igazoló Hatóság, valamint a NAV KH OLAF Koordinációs Iroda képviselői számára az „Uniós Támogatások ellenőrzésének aktuális témakörei” című képzés. A 2012-ben 2 alkalommal került sor az ellenőrzés koordináció fejlesztése érdekében létrehozott, NFÜ-EUTAF-Kincstár-NGM részvételével megszervezett rendezvény lebonyolítására, mely a 2011-es rendezvényhez hasonlóan ismételten sikerrel járult hozzá az ellenőrzések koordinációjához. 2012. IV. negyedévében az ÁBKF tevékenységének eredményeként lebonyolításra került „Az Uniós Támogatások ellenőrzései" elnevezésű szakmai rendezvény a Magyar Államkincstár, az EUTAF, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Belső Ellenőrök Magyarországi Fóruma, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal képviselői valamint a minisztériumok, a budapesti önkormányzatok és a nagyobb városok belső ellenőreinek részvételével. A rendezvény célja az uniós támogatások ellenőrzése során összegyűjtött gyakorlati ismeretek összegzése és tapasztalatok átadása a költségvetési szerveknél dolgozó belső ellenőrök számára munkavégzésük hatékonyabbá tételének érdekében. ii4) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Támogatásokat Vizsgáló Iroda

(jogelőd:

Az Iroda a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, Államtitkárság részeként, önálló főosztályként működik.

a

PM,

majd

NGM)

Vagyonpolitikáért

Felelős

Az NFM TVI feladata valamennyi Operatív Program, illetve azok prioritásaiban szereplő intézkedés verseny (állami támogatási) szempontú ellenőrzése, véleményezése. Az uniós állami támogatási joganyag és joggyakorlat folyamatos változásairól a TVI tájékoztatja a támogatást nyújtókat: az EU állami támogatási szabályairól különböző ismeretterjesztő, tájékoztató anyagokat, szakmai periodikát készít, honlapot működtet, továbbá képzések és egyeztetések keretében segíti a támogatást nyújtókat az uniós állami támogatási szabályok értelmezésében és alkalmazásában. A TVI fontos szereplő az intézményrendszerben, hiszen az uniós támogatási szabályoknak való megfelelés biztosítja a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források állami támogatási szempontból történő jogszerű felhasználását, lehívását, minimálisra csökkentve egy-egy támogatási program vagy egyedi támogatás felfüggesztésének, illetve a visszafizettetési eljárások kezdeményezésének lehetőségét. A projekt keretén belül folyik a TVI munkatársainak foglalkoztatása és folyamatos továbbképzése, illetve a támogatást nyújtók széleskörű és átfogó állami támogatási szempontú, rendszeres képzése, valamint tematikus, írásos kiadványok készítése és terjesztése. ii5) Magyar Államkincstár (ellenőrzések, számvitel) A Magyar Államkincstárban (Kincstár) működő Követeléseket és Közösségi Támogatásokat Kezelő Főosztály az operatív programok megvalósításának 2007-es kezdete óta lát el bizonyos ellenőrzési tevékenységeket, illetve végzi a támogatások könyvelését. Ezen tevékenységek elvégzéséhez szükséges humán kapacitást és eszközöket a VOPból biztosítjuk a Kincstár „A Magyar Államkincstár programterve a 281/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben meghatározott kincstári ellenőrzési rendszer működtetésére és a számviteli nyilvántartás vezetésre” című projektje keretében. A 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelettel, illetve a 2011.02.09-től hatályos 4/2011. (I.28.) Korm. rendelettel összhangban a kincstári ellenőrzési tevékenységnek célja a közreműködő szervezeti tevékenység hatékonyabb felügyeletének biztosítása, a folyamatba épített ellenőrzések erősítése és ezáltal az ellenőrzési rendszer hatékonyságának növelése. A rendeletben meghatározott ellenőrzéseket a közreműködő szervezetektől független szakemberek végzik a lebonyolítás folyamatában és a tapasztalatokat az NFÜ szintjén összegzik. 59

A Kincstár utólagosan ellenőrzi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt kedvezményezett benyújtott pályázatának és elszámolásainak közreműködő szervezet által történő feldolgozását, különösen az alábbi feltételek teljesülését: a közreműködő szervezet a vonatkozó jogszabályokban, a működési kézikönyvben és módszertani útmutatókban meghatározott ellenőrzési tevékenységet elvégezte; a megfelelő szintű jóváhagyások megtörténtek és azok dokumentáltak. A Kincstár utólagosan, mintavételezés alapján ellenőrzi a tranzakciók közreműködő szervezet által az EMIR-ben történő rögzítésének szabályosságát és teljes körűségét. A Kincstár a közreműködő szervezetek által készített kifizetési előrejelzéseket az EMIRben szereplő adatok és az NFÜ által rendelkezésre bocsátott útmutató alapján ellenőrzi. A feladatok ellátása során a Kincstár munkatársai részt vesznek a helyszíni ellenőrzési tevékenységben is az irányító hatóságok által kijelölt projektek vonatkozásában, elsősorban a VOP IH megbízásából. Az ellenőrzési és számviteli feladatokat összesen több mint 50 fő végezte 2012-ben is. A Kincstár az ellenőrzéseket éves munkaterv alapján végzi, mely az igények változásával módosulhatnak. 2012-ben a VOP IH megbízásából szinte valamennyi VOP IH helyszíni ellenőrzése megtörtént, csak kisebb hiányosságokat tártak ezek fel, szabálytalansági eljárást egy esetben sem kellett kezdeményezni. A Kincstár munkatársainak az intézményrendszeri képzéseken is részt vesznek, így fejlesztésük ugyanolyan folyamatos mint a többi szereplőjé. Tekintettel arra, hogy a jogszabályok a Kincstár NSRK végrehajtásával összefüggő feladatainak csak főbb pontjait határozzák meg, két megállapodás van érvényben az NFÜ és a Kincstár között. Mind az ellenőrzésekre, mint a számviteli tevékenységekre vonatkozó megállapodás 2012-ben frissítésre került, a feladatokat a szereplők aszok szerint látják el. ii6) Az EU Duna Régió Stratégia koordinációs feladatainak segítése Az EU Duna Régió Stratégia (DRS) megvalósításához Magyarország adja három prioritás terület koordinátorát, valamint Magyarország végzi a stratégia céljainak eléréséhez szükséges szakmai és operatív feladatokat. Magyarország az elfogadott DRS Akcióterv 11 fejezete közül felelős a 2. Fenntartható energia használatának ösztönzése, 4. Vizek minőségének helyreállítása és megőrzése, valamint az 5. Környezeti kockázatok kezelése prioritás területekért (angolul priority area coordination PAC). Ezeken a prioritásterületeken az országnak kiemelt lehetősége van arra, hogy a Duna régió nemzetközi stratégiáját összehangolja a hazai stratégiai elképzelésekkel, így az NSRK és az OP-k célkitűzéseit minél hatékonyabban megvalósítsa, kihasználva az egyes szakmai területek és a nemzetközi együttműködés szinergiájából származó előnyöket. A Koordinációk felelősségi körébe tartozik az OP-khoz illeszkedő, a prioritás terület célját szolgáló projektek összegyűjtése, nyomon követése, érdekelt felek beazonosítása, a finanszírozási források feltérképezésével, megjelölésével. A nemzetközi találkozók biztosítják a nemzetközi koordinációt és a know-how átadást a projektek nemzetközi összhangjáért, a potenciális kedvezményezettek és megvalósítók biztosítják a projektek minél magasabb számát és megfelelőségét, valamint az NFÜ Irányító Hatóságokkal való kapcsolattartás révén a Duna régióban megvalósuló projektek tapasztalatai becsatornázódnak NSRK megvalósításába, a következő programozási időszak tervezésébe A projekt eredményeképpen nemzeti fejlesztési szempontból kiemelt jelentőségű projektek jönnek létre az Operatív Programok prioritásai mentén, a nemzetközi fejlesztésekhez szervesen kapcsolódó projektek kerülnek megvalósításra, javul Magyarország NSRK OP-k forrásainak abszorpciója. A projekt tevékenységei az EU Duna Régió Stratégia 3 prioritási területéhez köthetők, a tevékenységek kezdete 2011.05.20. volt. A projekt megvalósításáért felelős szakmai stáb

60

részéről továbbra is folyamatos az együttműködés a prioritásterület partnerországaival, mely során a következő tevékenységeket látták el: PAC 2 - Energetika: A projekt keretében végzett munka eredményeként az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága az energia cselekvési területet az egyik legjobban haladó, modellértékűen működő területként tarja számon az energetika prioritásterületet. Mindez annak köszönhető, hogy a terület, különösen gázpiaci kérdésekkel kapcsolatban olyan egyedülálló kezdeményezéseket valósított meg, amelyek hatással lehetnek az energia infrastruktúra prioritások jövőjét illetően. Az energia terület első kézzelfogható, jelentős eredményeként készült el a Duna Régió Gázpiaci Modell tanulmány, melynek hatására a régió országai közös, gázpiacról szóló nyilatkozatot fogadtak el. PAC 4 – Vízminőség és a PAC 5 - Környezeti károk prioritásterület 2012-ben a már címkézett projektek áttekintésével és újabbak meghatározásával, a roadmap-ek véglegesítésével, a kiemelt cél (Target) elfogadásával és a célok és akciók egymáshoz történő rendelésével foglalkozott. A prioritási területeken belüli munka összehangolása megtörtént együttműködésben a DMRS nemzeti kapcsolattartókkal, valamint az Európai Bizottsággal. A célkitűzések megvalósítása érdekében megvalósult a projektek felkutatása és generálása, mellyel megvalósul a forráskihelyezés elősegítése. A PAC-ok részéről folyamatos a kapcsolattartás és egyeztetés a DMRS partnerekkel, az Európai Bizottsággal és a projekteket indító szervezetekkel, az irányító hatóságokkal. A megvalósult nemzetközi találkozók biztosítják a nemzetközi koordinációt és a know-how átadását. ii7) MAG Zrt. – Klaszterfejlesztési Iroda A MAG Zrt. Klaszterfejlesztési Iroda célja a vállalkozásfejlesztés. Kiemelt kapcsolódása a ROP-os és GOP-os pályázatokhoz van, hiszen a hazai kkv-k bázisára épülő export-orientált, innovatív és magas hozzáadott értékű tevékenységekre koncentráló vállalati együttműködések, klaszterek támogatását végzi, tekintve, hogy, elengedhetetlen, az elképzelések, folyamatok koordinációja, összefogása. A Klaszterfejlesztési Iroda, mint dedikált koordinátor szervezet fenntartásának legfontosabb indoka, hogy a klaszterfejlesztési feladatokkal központilag és regionálisan is foglalkozó számos szervezet tevékenységét, elképzelését összefogja, elkerülve ezzel a szétaprózott, alacsonyabb hatékonyságú megvalósítást. Ezért az iroda működése, egyaránt szolgálja a központi gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósítását, a támogatások hatékonyabb felhasználását és a regionális célkitűzések elérését. A MAG Klaszterfejlesztési Iroda VOP projektje ezeknek a céloknak a megvalósítását szolgálja. A Klaszterfejlesztési iroda elért eredményei a 2012-es év folyamán: bilaterális egyeztetések lefolytatása 40 hazai klaszterrel hazai, illetve nemzetközi rendezvényen előadás keretében bemutatni a magyar klaszterfejlesztési gyakorlatot, az elért eredményeket 15 alkalommal nemzetközi „Matchmaking” konferenciákra való kijutás biztosítása 9 hazai klaszter esetében Akkreditált Innovációs Klaszter cím megszerzése (az Új Széchényi Tervvel összhangban) az ÚSZT indulása óta 19 klaszter esetében klaszterfejlesztési honlapot (hazai klaszterkereső térképpel) üzemeltetése, naprakész információkkal a pályázati kiírásokról, aktuális rendezvényekről, hírekről, eseményekről Klasztermenedzser Klubot elindítása – 2012. szeptember -, amely minden esetben régiós helyszíneken kerül megrendezésre; állandó meghívott résztvevők az Akkreditált Innovációs Klaszterek menedzserei, valamint eseti jelleggel az adott régió induló- és fejlődő klaszterei; ezen a fórumon lehetőség van a klasztermenedzserek egymás közötti tapasztalatcseréjére és a kormányzati szereplőkkel való találkozásra is (NFÜ, NGM, NFM stb.). 61

ii8) NSRK dokumentumok digitalizálása Az NSRK dokumentumok digitalizálása 1083/2006/EK rendeletének 90. cikkében foglalt előírásoknak való megfelelést szeretné biztosítani, azaz hogy az irányító hatóságoknak gondoskodni kell arról, hogy az operatív programok költségeire és ellenőrzéseire vonatkozó valamennyi alátámasztó dokumentum az OP-k lezárását követő három évig a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére álljon. Az NSRK dokumentumok digitalizálását az NFÜ által előírt feltételeknek és biztonsági követelményeknek megfelelően a MAG Zrt. végzi. A projekt eredményeként az érintett dokumentumok megőrzése és rendelkezésre állása biztosítható lesz, illetve az intézményrendszerben dolgozó munkatársak feladatellátása hatékonyabbá válik, és egyúttal megvalósul a tényleges környezettudatos menedzsment működtetése: tetszőleges helyről elérhető az irattár digitalizált része (webes eléréssel az EMIR Dokumentumtár modulja segítségével) az NFÜ által meghatározott metaadatok alapján, széleskörű keresési feltételek megadásával megtalálható egy dokumentum a papír alapú dokumentumok egységesen tárolhatóak a digitalizálást követően; elektronikus másolatok egyszerűen, gyorsan és olcsón készíthetők az NSRK projekt iratokról, mint adatvagyonról készített biztonsági másolatok (digitalizált állomány) teljes védelmet garantálnak szabályozható hozzáférés összetett jogosultsági rendszeren keresztül biztonságos, a törvényi előírásoknak megfelelő tárolás és visszakereshetőség.

ii9) Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság mellett működő Fejlesztési Iroda kapacitásának biztosítása A Kormány 140/2012 (VII.2) rendeletével létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot (NFK). A Kormánybizottság működésének célja az uniós fejlesztési források felhasználásának gyorsítása. A Miniszterelnökségen belül létrejött Fejlesztési Iroda (a továbbiakban: FI) fő feladata az NFK tevékenységének szakmai támogatása. A Fejlesztési Irodát irányító helyettes államtitkár segíti a Miniszterelnökséget vezető államtitkár munkáját a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság titkársági feladatainak ellátása tekintetében, amely keretében ellátja a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat. A FI, mint az operatív programok végrehajtásának új központi intézményi szereplője a döntés-előkészítő, koordinációs tevékenységeit munkatársai, illetve szakértők igénybevételével valósítja meg, és így közvetve hozzájárul a források eredményes felhasználásához. Az NFK állást foglal a Kormány számára a fejlesztési és tervezési feladatokról, különösen a 2014–2020 pénzügyi időszakhoz kapcsolódó feladatokról, a fejlesztési célú költségvetési források felhasználásához szükséges kormányzati intézkedésekről, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításáról és működtetéséről, valamint az e témakörben indokolt szabályozásról. A projekt hosszú távú közvetett célja az operatív programok végrehajtásának elősegítése, a támogatások kedvezményezettekhez való eljutása folyamatának felgyorsítása, a kifizetések mértékének növelése az európai uniós források minél teljeskörűbb abszorpciója érdekében. 1.2. konstrukció: Képzési, humán erőforrás menedzsment programok 2012. elejére a programvégrehajtás jelenlegi fázisában és a működési környezet egyéb sajátosságait figyelembe véve (kiemelten összetett, gyorsan változó szabályozói háttér, magas fluktuáció), új típusú - kötelező jellegű, intenzív képzést is nyújtó - képzési rendszer bevezetése vált szükségessé. Ennek okán az NFÜ Elnöke 2012. április elején azt 62

a döntést hozta, hogy az NFÜ és az intézményrendszer képzésével kapcsolatos feladatot a továbbiakban a KOR IH látja el. A képzési feladatok ellátására alakult a KOR IH Szakmai Képzési Osztály 2012. évi kiemelt feladata az EU kohéziós politikájának lebonyolításában résztvevő magyar intézményrendszer magas színvonalú működését ellátó képzett, motivált humán erőforrás fenntartható módon való biztosítása annak érdekében, hogy az NSRK forrásainak felhasználása szabályszerű, eredményes és hatékony legyen. Az új képzési rendszer kialakítása figyelembevételével történt:

és

működtetése

a

következő

alapelvek

Az intézményrendszer stratégiai és operatív céljaiból következő képzések kialakítása. Kompetencia alapú képzési rendszer létrehozása (2013-as év feladata). A vezetők feladata, hogy rendszeresen értékeljék a munkatársak fejlődési, képzési céljainak teljesülését, és a képzésen megszerzett új tudások használatára adjanak lehetőséget a gyakorlatban is. A teljes intézményrendszer szereplőinek kölcsönös megismerését és együttműködésük fejlesztését is segítő képzési rendszer kialakítása. A képzési rendszerrel szemben a következő elvárások fogalmazódtak meg Egyértelműen hasson a szervezeti teljesítmény növelése irányába. Segítse az intézményrendszer végrehajtási folyamatainak optimalizálását. Definiált képzési, fejlesztési területek és célok kerüljenek kialakításra. Ezek szervezeti egység szintű meghatározásának az érintett szervezeti egységek bevonásával kell történnie. Legyen egyértelmű, átlátható és motiváló a munkatársak számára, mind a megszerezhető tudás, mind a tudás megszerzésének módja, mind a tudás számonkérése tekintetében. A képzések szervezése legyen hatékony. Feltétele a rendszerszerű és tervezett működés, melynek alapja egy erre kijelölt szervezeti egység (Szakmai Képzési Osztály) létrejötte és az éves szakmai képzési terv. A képzések eredményessége mérhető és annak vizsgálata folyamatosan mért legyen (a kötelező alapképzés már ezen az elven jött létre, vizsgakötelezettséggel). A szakmai képzések átvételét követően a KOR IH a következő feladatokat hajtotta végre: Kialakításra került az NFÜ szakmai képzési rendszerének új koncepciója. A koncepció lényege a kötelező jellegű, standard, vizsgával járó képzési modulok bevezetése az egységes szintű ismeretanyag gyors megteremtése érdekében. Tesztképzés formájában lebonyolításra került a „Bevezetés a Strukturális Alapok rendszerébe” című 3 napos modul, mely tapasztalatainak felhasználásával 2013tól megkezdődhetnek az oktatások az egész intézményrendszer számára. A 2012. év második felére vonatkozó képzési terv alapján havonta több szakmai képzés került megrendezésre. A 2012. év folyamán lebonyolított szakmai képzések 2012-ben az NFÜ és a Közreműködő Szervezetek munkatársai számára az alábbi témakörökben kerültek lebonyolításra szakmai képzések: Orientációs képzés Közbeszerzés Állami támogatások aktuális kérdései Jogszabályváltozások Nemzetközi közbeszerzési workshop Bevezetés a Strukturális Alapok rendszerébe Aktuális ellenőrzési kérdések I.-II. Értékelemzési Workshop I.-II. 2012. évi stratégiai jelentés EU 2020 63

Európai Bizottsággal való koordináció 2013 utáni kohéziós politika Tájékoztatás és nyilvánosság Strukturális alapok értékelési rendszere Hatásvizsgálati képzés Szabálytalanságkezelés Az Európai Unió intézményrendszere és döntéshozatali módok A lebonyolított képzéseken összesen 436 fő vett részt. Összegzés a képzési rendszerről Az újonnan kialakított képzési rendszer legfőbb feladata 2012-ben a képzési stratégia módosítása, továbbá a szakmai képzések rendszeres, aktív és intenzív működtetése volt. A 2013-as év kiemelt feladata az abszorpciós célértékek teljesítése a szabályosság megtartása mellett. Következésképpen a KOR IH kiemelt figyelmet fordít a folyamatba épített ellenőrzést támogató képzésekre (ennek első lépéseként már elkészült egy igényfelmérés a KSz-ek irányába, melynek alapján kidolgozásra kerül a hitelesítési rendszer működésével foglalkozó képzési modul). 2012 decemberében fejlesztő munkacsoport került létrehozásra a stratégiai terv megalapozás érdekében. A munkacsoportban együttműködnek az NFÜ számos szervezeti egységének különböző beosztású kollégái, közreműködő szervezetek HR és képzési vezetői, valamint vezetői informatikai tanácsadói cég szervezetfejlesztéssel foglalkozó munkatársai. Ennek eredményeképpen a funkcióelemzés 2013 januárjában készült el, mely a képzési stratégia alapját szolgáltatja. II.

A horizontális célok teljesülésének elemzése

Tekintettel az VOP stratégiai, horizontális jellegére, a horizontális elvek OP lebonyolítása során történő érvényesítése nagy jelentőségű, mivel ezek közvetetten gyakorolnak hatást mind az intézményrendszeren belüli, mind kívüli szereplőkre egyaránt: érvényesítésük pozitívan befolyásolhatja ezen elveknek az egyes operatív programok, illetve az intézményrendszer egészének szintjén történő megvalósítását is. A horizontális célok megvalósulásáról 2.1.6.2 alfejezet számol be. A prioritás keretein belül elsősorban az intézményrendszer finanszírozása történik, ezért az adott horizontális szempontokat az intézményrendszer működése során alkalmazzuk. A projektgazda szervezeti egységeknek – mind NFÜ, mind külső kedvezményezettek esetében – figyelembe kell venniük a projekt adatlapban feltüntetett esélyegyenlőségi és horizontális szempontokat. Ezzel összhangban a TA Eljárásrendben a technikai segítségnyújtás projektekre alkalmazható esélyegyenlőségi és fenntarthatósági kritériumok találhatóak. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség a foglalkoztatás egészére vonatkozó alapelv. A munkaerő toborzás, kiválasztás kapcsán az esélyegyenlőségi feltételeket betartása alapkövetelmény. Továbbá az azonos/hasonló munkakörben dolgozók egyenlő bérezése elv is érvényesül. Az NFÜ lehetőséget biztosít a gyermekét nevelő szülők részmunkaidős foglalkoztatásra is, illetve a rugalmas munkakezdés is a családbarát munkahely eleme. Az NFÜ Wesselényi utcai székhelye akadálymentes épület, csakúgy, mint a Kéthly Anna téri irodaépülete is, valamint az NFÜ honlapja akadálymentesített verzióban is elérhető. Környezeti fenntarthatóság 64

Az NFÜ minden szervezeti egysége törekszik szempontok betartására a munkavégzés során:

a

környezeti

fenntarthatósági

a papírhasználat csökkentése e-mail-ben történő levelezés, EMIR használata révén valósul meg. a Wesselényi utcai épületben víztisztító berendezést helyeztek el, mindkét épületben megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés feltétele; a szárazelemek, PET palackok, műanyag hulladék, kupakok, papír hulladék elhelyezésére külön tárolók kerültek kihelyezésre, környezettudatos energiahasználat jegyében a Wesselényi utcai épület meleg víz ellátása 120 m2 napkollektorral valósul meg, a papírhasználat visszaszorítására szerződéskötés és külföldi kiküldetés tekintetében bevezetésre került az ún. workflow rendszer. a környezettudatos közlekedési feltételek megteremtésével az NFÜ székháza tömegközlekedéssel jól megközelíthető és fedett kerékpártárolóval rendelkezik. Az EMAS tanúsítvány megszerzésének megvalósulását 2.1.6.2 alfejezet mutatja be. A korábbiakban bemutatottak szerint az NSRK dokumentumok digitalizálás a megkezdődött, amely VOP forrás terhére valósul meg. Ezzel is összhangban az EMIR folyamatos fejlesztésével pedig lépésről lépésre megvalósul a folyamatok teljes elektronizálása. Területi kohézió Tekintettel a VOP jellegére, a VOP 1. prioritás projektek közvetve járulnak hozzá a területi kohézióhoz, kiemelve a MAG Klaszterfejlesztési Iroda működtetését, amely a 3.1.1.3 fejezetben került bemutatásra. III.

Le nem zárt műveletek jegyzéke

A Végrehajtás Operatív Programon belül 2012 végére nem volt a közösségi értelemben vett le nem zárt művelet/projekt. 3.1.2. Jelentősebb felmerült intézkedések

problémák

és

a

megoldásukra

hozott

Jelentősebb probléma nem merült fel a prioritás végrehajtása során. A 2012. június 16tól hatályba lépett NFÜ szervezeti átalakítás a VOP támogatói oldalát és a kedvezményezetti kör egy részét érintette, de mivel a személyi állomány változatlan maradt az átalakítás során, ezért zökkenőmentesen történt meg, a végrehajtást nem érintette hátrányosan. Sőt a tapasztalatok alapján a racionalizáltabb szervezeti felépítés pozitív hatással volt az információáramlásra, döntéshozatalra. A projekt ellenőrzés során egy projektnél állapítottunk meg szabálytalanságot, de az a projekten belüli egyetlen szerződéshez kapcsolódott, azaz rendszerszintű probléma nem volt. 3.1.3. Mintaprojekt bemutatása Az NFÜ Központi Monitoring Főosztályának feladatellátása Az NFÜ Központi Monitoring Főosztály (továbbiakban: KMF) fő feladata, hogy a stratégiai célok alapján kialakítsa az eljárásrendek audit trail folyamatait és azok informatikai támogatásához szükséges szakmai követelményeket. Részt vesz az intézményrendszer működését támogató EMIR továbbfejlesztési projektek szakmai előkészítésében, valamint felhasználja a működéséhez rendelkezésre álló szoftverállományt és adatbázisokat.

65

Módszertani segítséget nyújt az akciótervek, kiemelt projektek, komplex fejlesztések előkészítéséhez és felülvizsgálatához. Kialakítja az európai uniós alapok felhasználásával és a pályázati rendszer működésével kapcsolatos képzések tartalmi elemeit, szükség esetén közreműködik a képzések technikai, szervezési feladatában. Az NFÜ kontrolling-elemző tevékenységének részeként folyamatosan elemzi, jelentésekben összegzi az alapok felhasználását, minőségbiztosítási feladatokat lát el, amelyek alapján azonosítja a problémákat, beavatkozási pontokat, továbbfejlesztési lehetőségeket. Fejleszti az indikátorrendszer módszertanát és részt vesz a működtetésében, minőségbiztosításában. Módszertani segítséget nyújt az értékelési munkához. Szakmailag rendszeresen felülvizsgálja a fejlesztéspolitikára vonatkozó jogszabályokat, a működési kézikönyvet, az intézmény-finanszírozás módszerét, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására. Nyomonköveti a közreműködő szervezetek jóváhagyott munkatervének szakmai előrehaladását, végzi a teljesítményalapú intézményfinanszírozást megalapozó teljesítménymérést. A több irányító hatóságot érintő, hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli az NFÜ-t az uniós és hazai ellenőrzési hatóságok, valamint az igazoló hatóság előtt. Maga a projekt segíti a KMF feladatainak ellátását, vagyis a 2007-2013 közötti kohéziós politika keretében Magyarországon megvalósuló projektek végrehajtásának koordinálást, így hozzájárul az operatív programok hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósulásához, a források minél magasabb abszorpcióját eredményezve. A támogatások felhasználásához szükséges intézményi keretek megerősítése feltétele és ösztönzője az átfogó fejlesztési célok elérésének. Ennek jegyében biztosítani kell a munkatársak folyamatos szakmai fejlődését, ismereteik és készségeik bővítését. A naprakész ismeretek nyújtó képzéseken és színvonalas szakmai konferenciákon való részvétel hozzájárul az eredményes és minőségi munkához. A szakmailag megalapozott döntések és dokumentumok megalkotásához a belső kapacitáson túl külső szakértői segítség igénybevétele is megoldott a projektből. Ez biztosítja az elmélyült szakterületi tudás beépülését. Tekintettel arra, hogy a projekt a KMF hatékony és eredményes feladatellátását biztosítja, így a projekt hozzájárul az NFÜ szervezeti céljaihoz. A megvalósítás során a KMF számos kapcsolódó rendezvényt bonyolít, melynek catering igényét biztosítani szükséges, illetve kiegészítő segédanyagok (pl. szakkönyvek) beszerzési igénye is felmerülhet. VOP szempontjából kiemelendő, hogy a KMF által szervezett 2012. október 5-6 között tartott Nemzetközi Végrehajtási Konferencia egyik szekcióülésének témája a technikai segítségnyújtás volt. Itt lehetőség nyílt arra, hogy más tagállamok tapasztalatait is megismerjék az NFÜ-ben TA-val foglalkozó kollégák, továbbá konkrét kérdések megvitatására is sor került. Az elhangzott prezentációk az alábbi helyen http://www.pir.hu/implconf2012/index.php?page=presentations.

3.2. A támogatások minőségi eszközrendszer (2. prioritás)

felhasználásához

elérhetők:

szükséges

A 2. prioritás az intézményrendszer szereplői által ellátandó, főként az alapok felhasználásának jogszabályi követelményeiből adódó feladatok hatékony ellátásához kíván hozzájárulni, ennek érdekében fő céljai egyrészt a támogatások lebonyolításához szükséges hatékony monitoring és értékelő rendszerek rendelkezésre állásának biztosítása, másrészt a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos valamennyi követelmény teljesítése, továbbá a tanácsadói szolgáltatások helyi elérhetőségének biztosítása a (lehetséges) kedvezményezettek számára. 66

Az 2. prioritáson belül négy konstrukció került meghatározásra: 2.1 konstrukció Az EU előírásainak megfelelő, egyben az intézményrendszerben dolgozók munkáját aktívan támogató IT rendszer fejlesztése. Az EU támogatások felhasználásának egyik fontos alapfeltétele a jól működő monitoring rendszer kialakítása. A konstrukció célja egységes és hatékony menedzsment és monitoring információs rendszer biztosítása. 2.2 konstrukció - Fejlesztési programok értékelése, a folyamatos értékelés rendszerének működtetése. A konstrukcióban megvalósított értékelési tevékenységek célja, hogy segítse, hogy a strukturális eszközök támogatásai helyesen, a kitűzött célokat elérve valósuljanak meg a jövőben, tehát a konstrukció célja a fejlesztési célok megvalósulásának és az erőforrások hatékony és eredményes felhasználásának vizsgálata, valamint javaslatok megfogalmazás a jelen és a következő programozási időszakra is. 2.3 konstrukció - A (lehetséges) kedvezményezettek számára folyamatos és átfogó információs tevékenység nyújtása, tájékoztatási tevékenységek folytatása. Az irányító hatóságok feladata tájékoztatást nyújtani az elérhető támogatásokról és az elért eredményekről, mind a lehetséges kedvezményezettek, mind a szélesebb közvélemény számára. Fontos az Európai Unió finanszírozói szerepének bemutatása, valamint annak biztosítása, hogy az alapok által nyújtott támogatás rendszere érthető és értékelhető legyen. Az EU támogatás közvéleményben való célzott tudatosítása alapvető fontossággal bír az elérhető támogatások teljes abszorpciójához szükséges, minőségi projektek születése szempontjából is. 2.4 konstrukció - A (lehetséges) kedvezményezetteket támogató, helyi elérhetőségű tanácsadói hálózat működtetése a minőségi projektek előkészítése és megvalósítása érdekében. A tájékoztatási tevékenység – bár alapvető fontosságú a lehetséges kedvezményezettek figyelmének felkeltése szempontjából – nem jár automatikusan együtt azzal, hogy a projektgazdák képesek lesznek a rendelkezésre álló források felhasználására az elvárásoknak megfelelő projekt-javaslatokat kidolgozni és megvalósítani. Így ezen konstrukció célja minőségi, a támogatásokat felhasználni képes projektek generálása és támogatása.

67

3.2.1. A célok elérése és az előrehaladás elemzése 3.2.1.1. Információ a prioritás fizikai és pénzügyi előrehaladásáról 16. táblázat – A 2. prioritás szintű indikátorok teljesülése Indikátorok

2007 2008 2009 2010

Monitoringhoz és Eredmény (1) értékeléshez szükséges adatok Cél (2) infrastruktúrájának Kiindulás kiépültsége és (3) fenntartása5 (% az NSRK kerethez viszonyítva) Eredmény Elektronikusan aláírt dokumentumok száma (db)

(1)

Cél

2011

2012

2015

Összesen

100

100

-

-

-

-

-

-

-

100

40

100

-

-

-

-

-

-

-

100

40

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

34 000

213 424

-

-

-

213 424

-

-

-

1 500 000

1 500 000

(2)

Kiindulás

2013 2014

-

-

-

-

34 000

-

-

-

-

-

Értékelt támogatási Eredmény összegek aránya (% Cél (2) az NSRK kerethez Kiindulás viszonyítva) (3)

0*

0*

1,8*

9*

38

45

-

-

-

45

0*

5*

7*

10*

-

-

-

-

90

90

0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Az uniós Eredmény támogatások Cél (2) eredményeinek elfogadottsága a Kiindulás (3) magyar felnőtt korú lakosságkörében (%) (nem kumulálható)

n.a.

46

50

50

51

64

-

-

-

64

40

45

50

60

-

-

-

60

60

0

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Az uniós Eredmény támogatásokból Cél (2) megvalósult Kiindulás projektek (3) ismertsége a magyar felnőtt korú lakosságkörében (%) (nem kumulálható)

-

-

-

-

64

69

-

-

-

69

-

-

-

-

-

-

-

70

70

-

40

-

-

-

-

-

-

-

(3)

-

(1) Az eredményértékeket kumuláltan kell megadni. Az előző évek eredményei korrigálhatók, amennyiben pontosabb adat áll rendelkezésre. (2) A célértéket évenként vagy a programozási időszak egészére lehet megadni. (3) A bázisértéket csak az első évben szükséges megadni, kivéve, ha dinamikus bázisértékek használata van meghatározva. *A jelölt értékek az OP módosítás előtti indikátor definíció és számítási módszertan szerinti eredmények. Forrás: EMIR

Monitoringhoz és értékeléshez szükséges adatok kiépültsége és fenntartása (%): TELJESÜLT (2008)

infrastruktúrájának

Alapvetően az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) működésének eredményességi mutatója. Az EMIR olyan átfogó informatikai rendszer, amelynek segítségével lehetséges az adatok elektronikus cseréje az Európai Bizottság és Magyarország között továbbá, egységes, hatékony és használható menedzsment és monitoring eszköz az intézményrendszerben dolgozók számára. Az indikátor célérték elérésének dátuma 2008 volt, ezért nem jelenik meg azt követően, tehát 2009-10-1112-re adat. Mindamellett megjegyezzük, hogy bár folyamatosan fejlesztjük a rendszert, az 2007 vége óta megbízhatóan alkalmas az uniós források lehívására az Európai Bizottságtól.

5 Eljárásrendben, működési kézikönyvben és szerződésekben meghatározott adatok felviteléhez szükséges infrastruktúra rendelkezésre állása.

68

Elektronikusan aláírt dokumentumok száma (db): 213 424 db Az EMIR rendszerben elektronikusan aláírt és tárolt, NSRK végrehajtással kapcsolatos dokumentumok száma, 2015-ig várhatóan 1,5 millió dokumentum lesz. Az indikátor az OP keretébe történő felvétele 2011-ben formálisan OP jóváhagyást követően történt, mérése 2012-től történik. Az elektronizálás fejlesztés 2012 végéig részben megvalósult, de a bevezetése nem történt meg, mivel az egyes fejlesztési igények szakmai egyeztetése még nem zárult le. Az elektronizálás fejlesztés 2013. évi várható bevezetése nagymértékben növelni fogja az aláírt dokumentumok számát, így várhatóan el fogjuk érni a célértéket. Értékelt támogatási összegek aránya (%): 45% Az „értékelt támogatási összegek aránya” indikátor a mélyreható, stratégiai értékeléssel érintett konstrukciók/prioritások/programok keretében megítélt támogatási összeg és a teljes NSRK keret hányadosa. A mutató számítási módszertana szerint a jelentéstételi időszakban elkészített értékelések tekintetében a KOR IH Értékelési Divízió figyelembe veszi, hogy ezek mely támogatási konstrukciókat érintették. Ezt követően az EMIR-ből kinyerik a konstrukciókra vonatkozó szerződött összeget, majd ezt kifejezik a teljes NSRK-keret százalékában. 2012 folyamán növekedéséhez:

az

alábbi

értékelések

járultak

hozzá

az

indikátor

értékének

TÁMOP felsőoktatási, közoktatási és kulturális konstrukciók; Roma integrációt szolgáló fejlesztések, Közlekedési infrastruktúra-fejlesztések, Környezeti derogációk teljesülésének értékelése, Akadálymentesítést támogató konstrukciók, ÁROP szervezetfejlesztés, Kerékpáros közlekedés fejlesztése, EKOP abszorpció szempontú programértékelés. Az indikátor 2012. évi értékének csak kis mértékű növekedése azzal magyarázható, hogy a 2012–2013-as értékelési keretrendszer stratégiai értékeléseinek túlnyomó többsége 2013 első hónapjaiban zárul le, így az indikátor értékében ezek komolyabb emelkedést a 2013-ra eredményeznek majd. Továbbá 2013 őszén kiírásra kerül egy új ex-post értékelési keretrendszer, amelynek eredményeképp 2014 második felében várható az indikátorérték újabb jelentős emelkedése várható. Az uniós támogatásokból megvalósult projektek elfogadottsága a magyar felnőtt korú lakosságkörében (%): 64% Közvélemény-kutatás segítségével lekérdezhető százalékos adat. Azoknak a 18 év feletti lakosoknak az aránya, akik szerint az Európai Unió által nyújtott támogatások hozzájárulnak az ország felzárkóztatásához. A 2012-re vonatkozó mért adat jelentős emelkedést mutat az előző évhez képest, köszönhetően nem csak a fejlesztési projektek megvalósulásának, de a 2012-es évi intenzív és széleskörű kommunikációnak, kampányoknak. A 2012-es időszak elején az NFÜ image és ösztönző kampányt folytatott, dominánsan szakmai kommunikációt, mely a forráslehívás felgyorsulását célozta, másrészt a már megnyert projektek tényleges megvalósulását, majd az időszak közepétől cél volt az elfogadottság növelése, a magas ismertség emóciókkal történő megtöltése. Az év folyamán a pályázói kedv ösztönzéséről a súlypont áthelyezésre került eredménykommunikációra. Egyre fontosabbá vált az ismertségen túl az elfogadottság növelése is. A téli kampány az eredmények bemutatására főkuszált (ld. 7.1.3. Kommunikációs kampány). 2012-ben a kommunikáció eszközök köre is bővült: 69

a lakossági és kedvezményezetti célcsoport szétválasztásra került növekedett az online megjelenések száma és social media használata szakmai napok, workshopok szerep jelentősebb lett Az NFÜ Kommunikációs Főosztálya folytatta a korábbi jó gyakorlatokat is pl.: lokális kommunikáció, tematikus TV-műsorok, fesztiválokon történő megjelenés. Az indikátor a 2015 végére tervezett célértéket is meghaladja, de figyelembe kell venni, hogy a felmérésék eredményét több tényező befolyásolja, mint például a mérés és a megelőző kampány között eltelt idő, a társadalmi, gazdasági helyzet. A célérték elérését, illetve megtartását az alábbiak szerint tervei az NFÜ: 2013-ban a kommunikációs tevékenységek fókuszában az eredménykommunikáció, illetve a 2014-2020-as időszakra történő felkészülés áll majd. A nyár folyamán egy nagyszabású, ATL és BTL eszköztárat is felhasználó kampányra kerül sor. Az eddig elért eredmények bemutatásával, széleskörű workshop-sorozattal ösztönözné az NFÜ a szakmai és lakossági célcsoportot arra, hogy minél többen vegyenek részt a következő időszak fejlesztéspolitikai dokumentumainak társadalmi egyeztetésében. A kampány során nagy hangsúly kerül arra, hogy az eredmények közérthető és emberközeli módon kerüljenek bemutatásra, ezt támogatja a korábbi nagy sikerrel megrendezett Uniós Fejlesztések nyílt napja című kezdeményezés következő rendezvénye is. A 2013-ban is több fesztiválon is jelen lesz az NFÜ, amelyekkel a lakosság magas százalékát érik el. Mindezen kommunikációs aktivitások lehetővé teszik az ÚSZT eddig is már magas ismertségének szinten tartását, növelését, illetve az új, érzelmekre ható megközelítés pedig nagyban elősegíti az elfogadottság növelését. Az uniós támogatások eredményeinek ismertsége a magyar felnőtt korú lakosság körében (%): 69% Közvélemény-kutatás segítségével lekérdezhető százalékos adat. Az EU által finanszírozott fejlesztések általános céljainak ismertsége a 18 éven felüli lakosság körében. Az indikátor az OP keretébe történő felvétele 2011-ben formálisan OP jóváhagyást követően történt, de mérése már 2011-től történik. A 2015-ös célértéket ez esetben is majdnem elértük, ennek magyarázata, illetve a célérték további elérése érdekében tervezett lépések megegyeznek az előző indikátornál leírtakkal.

3.2.1.2. Pénzügyi konstrukciók előrehaladás

finanszírozása

és

végrehajtása

terén

elért

Nem releváns. 3.2.1.3. Minőségi elemzés I.

Fizikai és pénzügyi elemzés

A 2. prioritás biztosítja egyrészt az intézményrendszer szereplői számára a feladataik ellátásához szükséges hatékony monitoring és értékelő rendszerek rendelkezésre állását, másrészt a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos valamennyi követelmény teljesítését, továbbá a tanácsadói szolgáltatások helyi elérhetőségét a (lehetséges) kedvezményezettek számára. A 2. prioritásban támogatásban részesült, leszerződött projektek aránya a prioritás keretéhez viszonyítva 91,72%, a kifizetés mértéke 63,97%. Az alábbi táblázatok a prioritás keretében igényelt, megítélt, leszerződött és kifizetett támogatást mutatják évenkénti bontásban. A VOP projektek kiválasztásának sajátosságaiból eredően az Akciótervben nevesített projektek közül támogatásra

70

alkalmas, egyeztetett projektek jelennek meg igényként, így a beérkező projektekből mind támogatható. 17. táblázat – A 2. prioritás előrehaladása - regisztráció és döntés Kumulált értékek 2007.01.01-től az adott év végéig 2. prioritás Támogatásban részesült kerete Regisztrált projektek projektek (2007-2013)

M EUR 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Előrehaladás 2012-ben

169,40

2. prioritás kerete (2007-2013)

Mrd Ft 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Előrehaladás 2012-ben

47,43

száma 7 11 20 20 21 21

M EUR 24,29 45,50 75,93 88,22 104,64 155,38

száma 7 11 20 20 21 21

M EUR 24,29 45,50 75,93 88,22 104,64 155,38

0

50,74

0

50,74

Regisztrált projektek

száma 7 11 20 20 21 21

Mrd Ft

0

Támogatásban részesült projektek

6,80 12,74 21,26 24,70 29,30 43,51

száma 7 11 20 20 21 21

14,21

0

Mrd Ft 6,80 12,74 21,26 24,70 29,30 43,51 14,21

Forrás: EMIR, árfolyam: 280 HUF/EUR

18. táblázat – A 2. prioritás előrehaladása - szerződés és kifizetés Kumulált értékek 2007.01.01-től az adott év végéig 2. prioritás Kifizetésben részesült kerete Leszerződött projektek projektek (2007-2013)

M EUR 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Előrehaladás 2012-ben

169,40

2. prioritás kerete (2007-2013)

M EUR 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Előrehaladás 2012-ben

47,43

száma 7 11 20 20 21 21

M EUR 24,29 45,50 75,93 88,22 104,64 155,38

száma 4 10 16 20 21 21

0

50,74

0

M EUR 8,29 27,36 44,88 67,31 81,98 108,37 26,39

Leszerződött projektek

Kifizetésben részesült projektek

száma 7 11 20 20 21 21

6,80 12,74 21,26 24,70 29,30 43,51

száma 4 10 16 20 21 21

14,21

0

Mrd Ft

0

Forrás: EMIR, árfolyam: 280 HIF/EUR

71

Mrd Ft 2,32 7,66 12,57 18,85 22,95 30,34 7,39

A módosított, megemelt kerethez viszonyítva a prioritás előrehaladása megfelelő, a forrásfelhasználás ütemét tartva elegendő forrás áll rendelkezésre az OP-k végrehajtásához szükséges eszközrendszer biztosításához. A módosított prioritás kerethez viszonyítva a prioritás előrehaladása időarányos, a kitűzött programcélok megvalósítása továbbra is biztosított és forrásvesztés lehetősége nem áll fenn. 2.1 konstrukció: IT rendszer fejlesztése A 2.1 konstrukció biztosítja az operatív programok megvalósításához kapcsolódó EMIR rendszer összehangolt működését, többek között az alkalmazások fejlesztését és bevezetését és az informatikai biztonságot. Az EMIR 2007-2013 programozási időszakot kiszolgáló alrendszere működik és megbízható pénzügyi és statisztikai információkat tartalmaz a 2007-2013 programok megvalósítására vonatkozóan. A rendszer megfelelően képes kezelni az operatív programok megvalósításával kapcsolatos feladatokat. A követeléskezelésre és a kapcsolódó szerződés-zárás funkciókra vonatkozó fejlesztések lezárultak, így Fejlesztési szempontból a rendszer a tervezett funkcionalitáshoz viszonyítva teljesnek mondható, azonban a bevezetett támogató funkciók továbbfejlesztése szükséges lehet a hatékonyság növelése érdekében. Az EMIR kapcsán 2011-ben 324 fejlesztés került bevezetésre (például: e-aláírás, közbeszerzés és követeléskezelés modulok, pályázati eügyintézés átalakítása), amelyeket a 2.7.1 fejezet részletesen bemutat. 2.2 konstrukció: Értékelések és tanulmányok A 2.2 konstrukció keretén belül finanszírozott tevékenységek célja a fejlesztéspolitika párhuzamosan zajló tervezésének és megvalósításának támogatása a folyamatos értékelési tevékenység révén. Az értékelési rendszer feladata az OP-k stratégia végrehajtásában megfigyelhető előrehaladás láthatóvá tétele, a végrehajtásért, illetve tervezésért (mind a jelen, mind a következő időszakot illetően) felelős döntéshozók számára időszerű és megbízható információk biztosítása és a végrehajtás finomhangolásának elősegítése. Az operatív programok értékelésének rendszerszintű összehangolása – a három éves értékelési terven keresztül - biztosítja ezen felül az értékelő kapacitások hatékony felhasználását, a programkidolgozás és végrehajtás közötti jó minőségű információáramlást. Az értékelések tekintetében a 2012es fő cél az, hogy a következő programozási időszak tervezéséhez bőségesen információval lássák el a döntéshozókat a 2007-2013-as időszak eddigi tapasztalatairól, az OP-k eredményéről, az intézményrendszer hatékonyságáról. Az NFÜ értékelési tevékenységéről a 2.7.3 alfejezetben számolunk be. 2.3. konstrukció: Tájékoztatás és nyilvánosság Az NFÜ az operatív programok megvalósításához kapcsolódó kommunikációs tevékenységeinek finanszírozását a 2.3. konstrukció keretén belül jóváhagyott projekteken keresztül biztosítja. A konstrukcióban két futó projekt van, egyrészt az NFÜ KF tájékoztatás és nyilvánosság projektje, amelyből az NSRK átfogó kommunikációjával kapcsolatos tevékenységek valósulnak meg, valamint az NFÜ ITF projektje, amelynek fő feladata az NFÜ és az ÚSZT honlapjainak működtetése, tartalmi elemekkel való feltöltése. Az NFÜ honlapja a Regio Star versenyen kiemelkedő eredményt ért el. A hazai és közösségi jogszabályi követelmények figyelembevételével az NFÜ felel az operatív programok tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó feladatainak ellátásáért az Európai Bizottság által jóváhagyott Kommunikációs Stratégia alapján, különös tekintettel a következőkre: A potenciális kedvezményezettek, gazdasági és szociális partnerek tájékoztatása a támogatások nyújtotta lehetőségekről. Ezen belül kiemelt 72

szerepet kap a potenciális pályázók hatékony mozgósítása, a jól megalapozott projektgeneráló tevékenység és a pályázati lehetőségek megismertetése. A közvélemény tájékoztatása arról a szerepről, amelyet az Európai Unió betölt a fejlesztések finanszírozásában. Ennek során a kommunikáció az uniós társfinanszírozással megvalósuló tevékenységek eredményeinek bemutatására koncentrál. i1) Az NFÜ Kommunikációs Főosztály projektje Az NFÜ OP specifikus kommunikációs tevékenységéről való beszámoló az adott operatív programok 2012. évi éves jelentésében szerepel, a 2012-ben végzett NSRK szintű kommunikációs tevékenység pedig jelen jelentés 7. fejezetében kerül bemutatásra. A tájékoztatás és nyilvánosság projekt szinten való megvalósulásáról a 3.2.3-es „Mintaprojekt bemutatása” című alfejezet szól. i2) Az NFÜ Informatikai Főosztály honlapok üzemeltetésével kapcsolatos projektje A honlap az NSRK fejlesztési programok megvalósításához szükséges elektronikus pályáztatási és pályázó-tájékoztatási feladatokat, a közvélemény tájékoztatását, a pályázati kiírások megjelentetését biztosítja. A honlapról elérhetőek azon belső informatikai alkalmazások (Pályázati E- Ügyintézés felület), amelyek többek között az egyszerű pályázati adminisztrációt és adminisztratív terhek csökkentését támogatják. Az online kommunikáció két honlapon keresztül történik: www.nfu.hu (az NFÜ honlapja) és www.ujszechenyiterv.gov.hu (az Új Széchenyi Terv kommunikációját támogató honlap). A két honlap azért jött létre, hogy az NFÜ és a Széchenyi Terv kommunikációját különválaszthassák, valamint hogy a különböző célcsoportok információs igényét ki tudja szolgálni az online felület. Az NFÜ honlapján testre szabható lekérdezések, adatelérések, tartalmak érhetőek el. A fontos irányelv volt a honlap fejlesztése kapcsán a transzparencia, azaz hogy a különböző információk, tartalmak áttekinthetően legyenek elérhetőek a felhasználók számára. A honlap akadálymentesített verzióban is elérhető. A felhasználói körön belül az NFÜ három fő célcsoportot céloz meg online felületével: a pályázó kedvezményezettek (információk aktuális pályázatokról, korábbi pályázatokról, pályázatokkal kapcsolatos dokumentumokról, hírekről, közleményekről, ügyfélszolgálat) a sajtó és a média (információk a források felhasználásával, a felhasználás eredményeivel kapcsolatban) a közvélemény (források felhasználása, eredmények bemutatása). Az Új Széchenyi Terv honlapja a kommunikációjával kapcsolatos aktualitásokat (pl. Élményfal) tartalmazza, ezen a felületen keresztül valósulnak meg a lakosság mozgósítására irányuló kezdeményezések, mint a rajzverseny, fotópályázat stb. 2.4 konstrukció: Helyi szintű tanácsadói hálózat A 2.4 konstrukció célja a minőségi, a támogatásokat felhasználni képes projektek biztosítása tanácsadói hálózatok segítségével. A hálózat elősegíti a kistérségekben és a régiókban elsősorban az támogatási lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást, a projektjavaslatok gyűjtését, a projektek megvalósításának elősegítését, az intézményrendszer működésére vonatkozó tapasztalatok összesítését, valamint segítségnyújtást a kistérségi stratégia tervezés és projektfejlesztés területén. A Széchenyi Programiroda NKft-t (továbbiakban: SZPI) támogató VOP projekt célja az Új Széchenyi Terv operatív programjai megismerésének és a fejlesztési források megfelelő felhasználásának elősegítése, az ehhez szükséges információk érintettekhez történő gyors eljuttatása, az új tanácsadói hálózat kiépítése 2011 végére lezárult, a munka sikeresen megkezdődött. 73

A projekt 2011. április 29. – 2012. december 31-ig terjedő időszakára megállapított maximális elszámolható összköltsége 10,64 MEUR, azaz 2,98 Mrd HUF. 2012. évre a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. országosan 161 fő fejlesztési tanácsadó foglalkoztatását tervezte. 2012. december 31-én az aktív tanácsadói létszám 154 fő volt, így a létszám a tervezetthez képest 95,6%-os. A tanácsadás folyamata végig kíséri a teljes projektciklust a projektötlet megfogalmazásától, a projektek megvalósításán keresztül, annak lezárásáig. A tanácsadási tevékenység célja a sikeresen benyújtott pályázatok arányának növelése és a hatékony, a szabályoknak megfelelő megvalósítás biztosítása. A tanácsadók tájékoztatási tevékenységének célcsoportjai a hatáskörükben lévő potenciális pályázók teljes köre (önkormányzatok, önkormányzat által fenntartott intézmények, civil szervezetek, vállalkozások stb.). A tájékoztatás célja az érintettek teljes körű informálása, és ezáltal a pályázók számának növelése. A tanácsadók tájékoztatási tevékenysége elsősorban személyes kapcsolattartásra és egy proaktív, a potenciális pályázókat megszólító magatartásra épül. A tanácsadók nagymértékben és széles körűen támogatják a potenciális pályázókat azáltal, hogy a kidolgozás alatt lévő, kiírásra kerülő, vagy már kiírt pályázatokról, továbbá a pályázati rendszer lehetőségeiről részletes szakmai tájékoztatást nyújtanak: egyeztetik az ügyfél fejlesztési elképzeléseit, megnézik, hogy a tervezett projektötlethez hozzárendelhető megfelelő pályázati forrást. 2012-től egyre nagyobb hangsúlyt kapott a már projekttel rendelkező kedvezményezettek támogatása, melynek során szabályos, ám nehézségekkel küzdő projektek megvalósításának kiemelt segítését végzi az SZPI. Ennek érdekében erősítik a kedvezményezett és a Közreműködő Szervezet közötti kapcsolattartást, áttekintik a rendelkezésre álló, a projektmegvalósításhoz kapcsolódó dokumentumokat, részt vesznek az elszámoláshoz, lezáráshoz és monitoringhoz szükséges dokumentumok összeállításában, kiemelten támogatják a projektek megvalósítását és lezárását. A szabályszerűséget több hazai és uniós szervezet folyamatosan ellenőrzi. A Programirodák segítik a kedvezményezetteket abban, hogy felkészüljenek a várható vagy akár szúrópróbaszerű ellenőrzésekre. Közreműködő Szervezetek felkérésére a nehézségekkel küzdő projektgazdáknak felhívjuk a figyelmét a jogszabályi és szerződéses kötelezettségeik betartására, ezzel is segítve az intézményrendszert. A Programirodák ellenőrzési jogosultsággal nem bírnak, tevékenységükkel elsősorban a kedvezményezetteket segítik. 3.2.2. Jelentősebb felmerült intézkedések

problémák

és

a

megoldásukra

hozott

Jelentősebb probléma nem merült fel a prioritás végrehajtása során. Egy szabálytalanság történt, viszont az projekt specifikus volt, azaz rendszerszintű megállapítás nem történt. Az EMIR fejlesztésére az OP-ban meghatározotthoz képest több forrásra lesz szükség az időszak végéig, ezt az IH a Bizottság felé történő OP-módosítási kérelem (OP-k közötti átcsoportosítás) benyújtásával kívánja megoldani. 3.2.3. Mintaprojekt bemutatása Az EU előírásainak megfelelő, egyben az intézményrendszerben dolgozók munkáját aktívan támogató IT rendszer fejlesztése A Végrehajtás Operatív Program 2.1 konstrukció és a projekt célja „Az EU előírásainak megfelelő, egyben az intézményrendszerben dolgozók munkáját támogató IT rendszer fejlesztése” teljesítve a 1083/2006/EK Rendeletében megfogalmazott kötelezettségeket is. A 2007-2013 időszakra vonatkozó EU jogszabályok előírásai alapján, valamint a hazai szabályozásnak megfelelően az NSRK lebonyolítását és nyomon követését informatikai úton, az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) e célból továbbfejlesztett és üzemeltett alrendszerével valósítja meg Magyarország. A rendszer gyűjti és rendszerezi a program és projekt előkészítési, végrehajtási adatokat és mutatókat 74

(indikátorokat), támogatja a menedzsment tevékenységet, támogatást nyújt a kifizetési feladatok és elszámolások lebonyolításához, és tájékoztatást nyújt az aktuális helyzetről. A fejlesztések legfontosabb céljai a következők: a 2007-2013-as időszakban az e-funkciók támogatása, az elektronikus pályáztatás és az ügyfelekkel történő folyamatos elektronikus kapcsolattartás lehetőségének biztosítása, a jelenleg rendelkezésre álló rendszer és alkalmazásainak bázisán az EMIR rendszer adatain alapuló, a kedvezményezettekkel elektronikus úton történő információcsere megteremtése és biztosítása a közösségi támogatásokból finanszírozott pályázatok teljes feldolgozási és végrehajtási folyamatának biztosítása a program szintű tervezés, elemzés, értékelés támogatása további adatkapcsolatok egyéb, elsősorban közigazgatási rendszerekkel – összhangban az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban foglaltakkal (az adatbázisok közötti interoperabilitás megteremtése) – az adatminőség javítása és az eljárások egyszerűsítése céljából az adatbiztonság, illetve -védelem technikai és szakmai feltételeinek biztosítása. A projekt feladata a jelenlegi támogatásközvetítési rendszer működésének biztosítása és ezen keresztül az intézményrendszer hatékony és átlátható munkavégzésének támogatása. Ennek keretében a projekt gondoskodik az ÚSZT pályázatok informatikai támogatásának kialakításáról és a követelményeknek megfelelő biztosításáról. A projekten belüli fejlesztési tevékenységek az NSRK alrendszer funkcionalitásának továbbfejlesztésére irányulnak, illetve az ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat tartalmazzák. Az infrastruktúra üzemeltetési tevékenységek célja az IT rendszer működéséhez szükséges informatikai környezet folyamatos biztosítása. A tanácsadási tevékenységek magukban foglalják az EMIR minőségbiztosítását, illetve az e-learning tananyagok készítését. Az EMIR 2007-2013 programozási időszakot kiszolgáló alrendszere működik és megbízható pénzügyi és statisztikai információkat gyűjt a 2007-2013 programok megvalósítására vonatkozóan, kezeli az operatív programok megvalósításával kapcsolatos feladatokat. A projektnek pozitív hatásai vannak mind az intézményrendszeri, mind a kedvezményezetti oldal számára. Az adatok egy rendszerben való kezelésének fontos eleme, hogy a közösségi szabályokban lefektetett, az Európai Bizottság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeknek alátámasztva és hosszú távon eleget tud tenni Magyarország. A rendszer folyamatosan támogatja a Kohéziós Alap és strukturális alapok által finanszírozott projektek megvalósulását, a projekt benyújtástól a projekt zárásig, ezáltal a rendszerben integráltan vannak a sokrétű információk, amelyek hatásaként az abszorpcióra, eredményességre, hatékonyságra vonatkozó elemzések széles körben és rövid határidőre elkészülhetnek. A pályázati rendszer elektronizálásának eredményeképpen a pályázati dokumentumok, a kifizetési igénylések, a projekt végrehajtási jelentések és ezek mellékletei elektronikusan beadhatók és befogadhatók. Ezáltal, csökken az adminisztrációs akadály, teher mindkét oldalon, az intézményrendszer hatékonysága nő, hiszen az ügyintézési feladatokat gyorsabban el tudja látni. Mindezeknek pozitív hatása, hogy a pályázói megítélés, elégedettség nő az „uniós pályáztatás rendszerével” kapcsolatban. Az elektronizálás a pályáztatási rendszer átláthatóságát és így a pályázói, társadalmi bizalom szintjét növeli, hogy minden pályázó a saját pályázatának kezelését nyomon tudja követni az EMIR Pályázati e-ügyintézés nevű internetes felületén. A projekt céljainak megvalósításához hozzájáruló tényezők:

75

az informatikai tevékenységek centralizált kezelése, koordinációja, és a szoros együttműködés az intézményrendszer egészében - ideértve a fejlesztőt és a minőségbiztosítót is - lehetővé teszi az egységes, hatékony működést a rendszer korszerű IT eszközöket alkalmaz, épít be folyamatába, ezáltal képes alkalmazkodni az elvárásokhoz

a

projektkezelés

a rendszer egyidejűleg tölti be a menedzsment és monitoring funkciót, integrált IT rendszer keretében. „NSRK (2007-13 operatív programok) tájékoztatás és nyilvánosság” című projekt bemutatása A Végrehajtás Operatív Program 2.3-as konstrukciójának célja a (lehetséges) kedvezményezettek számára folyamatos és átfogó információs tevékenység nyújtása, valamint az eredmények széleskörű megismertetése érdekében tájékoztatási tevékenységek folytatása teljesítve a 1083/2006/EK Rendeletében megfogalmazott kötelezettségeket is. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kommunikációs Főosztálya (továbbiakban: KF) feladatkörében ellátja és koordinálja az NFÜ kommunikációs tevékenységét, különös tekintettel az operatív programok végrehajtása érdekében az irányító hatóságoknak a 2007-13-as NSRK támogatásainak felhasználásával kapcsolatos tájékoztatási tevékenységére, melyet az „NSRK (2007-13 operatív programok) tájékoztatás és nyilvánosság” projekt forrásai által valósít meg. A projekt közvetlen céljai: az európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési programok, valamint a hazai fejlesztési terv minél szélesebb körben való megismertetése, társadalmi egyeztetése, elfogadtatása támogatási lehetőségek, pályázati elfogadtatása célcsoport specifikusan

kiírások

megismertetése,

egyeztetése,

az EU kohéziós politikájának és támogatási alapjainak népszerűsítése a 2007-13-as NSRK és az uniós támogatási rendszer céljának és folyamatának bemutatása a fejlesztési területek, és azok eredményeinek bemutatása. A projekt sikerességét az alábbi tényezők igazolják: a VOP kommunikációs indikátorainak értékei (3.2.1.1 alfejezet) 10 sikeres Kommunikációs kampány lebonyolítása, többek között lakossági, edukációs és eredménykommunikációs kampányok (a kommunikációs kampányokkal kapcsolatos aktualitásokat a http://ujszechenyiterv.gov.hu/ honlap tartalmazza) rendezvényeken való részvételekkel, közel fél millió embert ért el személyesen 2012 közepéig a KF mindeközben népszerűsítve a kohéziós politika célkitűzéseit. A projekt céljainak megvalósításához hozzájárul az Európai Bizottság által is jóváhagyott Kommunikációs Stratégia követése, valamint az operatív programok kommunikációs tevékenységeinek centralizált kezelése a KF által.

4. ESZA programok: Összhang és koncentráció Tekintettel arra, hogy a Végrehajtás Operatív Program megvalósításánál nem kell törekedni az ESZA forrásokkal való összhangra, a fejezet nem releváns.

76

5. ERFA/KA programok: nagyprojektek Tekintettel arra, hogy a Végrehajtás Operatív Program keretén belül nem valósul közösségi értelemben vett nagyprojekt, a fejezet nem releváns.

6. Technikai segítségnyújtás Tekintettel arra, hogy a Végrehajtás Operatív Program technikai segítségnyújtás program, így a jelentés egésze tartalmazza a technikai segítségnyújtás források felhasználását.

7. Tájékoztatás és nyilvánosságra hozatal 7.1. Intézkedések az operatív programokra vonatkozó információnyújtás és az operatív programok nyilvánosságra hozatala érdekében 7.1.1. Átfogó kommunikációs stratégia 2011 év eleje óta a KSZ-ek kommunikációja felett az NFÜ Kommunikációs Főosztálya (továbbiakban: KF) szoros irányítást gyakorol és folyamatos monitoring feladatot lát el, míg az NFÜ-t felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal egy szoros, stratégiai partnerségi viszony alakult ki. Az egységesített kommunikációs aktivitás kiszűri a korábban tapasztalt duplikációt és támogatja a kiírásra kerülő pályázatokhoz kellő mennyiségű és támogatható minőségű pályázat beérkezését, ez által csökkentve az elutasításból eredően, esetlegesen csalódott pályázók körét. Két szinten valósul meg a strukturális alapokkal kapcsolatos kommunikáció: az általános szintű kommunikációt az NFÜ KF végzi, ez magában foglalja a fejlesztési területek ernyőkommunikációját, az Alapok (ERFA, ESZA, KA) fejlesztésekben játszott szerepének megismertetését és a lakosság felé irányuló általános tájékoztatást az EU kohéziós politikájáról. A specifikus, OP szintű szakmai kommunikációt az Irányító Hatóság (IH) döntése értelmében a közreműködő szervezet (KSZ) végzi el. Ennek megfelelően az IH szakmai segítségével a Kommunikációs Főosztály szigorú szakmai felügyeletet gyakorol a KSZ kommunikációs tevékenysége felett, melynek keretében a KSZ tájékoztatást nyújt az operatív programokról és a programok biztosította támogatási lehetőségekről. Az egységesített éves kommunikációs akciótervek kidolgozása a közreműködő szervek bevonásával történik, amelynek célja a korábban tapasztalt duplikációk kiszűrése a rendszerből és az ágazati, illetve regionális közreműködő szervezetek kommunikációjának összehangolása. Az egyesített kommunikációs akcióterv létrejötte lehetővé teszi, hogy a különböző szervezetek kommunikációja támogassa egymást és az egységes arculatnak köszönhetően erősítse az uniós és hazai forrásból megvalósuló fejlesztések imázsát. Ugyancsak az egységesítésnek köszönhető, hogy lehetővé vált a kommunikációs terület együttműködő partnereinek központosított közbeszerzés útján történő kiválasztása, amely egyszerre teszi költséghatékonyabbá és gördülékenyebbé a fejlesztéspolitikai kommunikációt. 7.1.2. Arculati kézikönyv Az Arculati Kézikönyv célja az Új Széchenyi Terv programjainak megvalósítása során a Nemzeti Fejlesztési ügynökség, a Közreműködő Szervezetek, valamint a kedvezményezettek által kötelezően alkalmazandó arculati elemek körének meghatározása. A kézikönyvben foglaltakat a „Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei” című útmutató rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A Kézikönyv további célja az intézményrendszer tevékenységéhez kapcsolódó európai uniós forrást közvetítő szervezetek egységes arculatának támogatása. Az új Arculati Kézikönyv (AK) 2011 végén elnyerte végső formáját, amely megfelel az Európai Bizottság 1828/2006. sz. rendelet 9. cikkében foglalt előírásoknak. Az NFÜ, a 77

Közreműködő Szervezetek és a kedvezményezettek saját pályázatukkal, programjukkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek teljesítéséhez az ebben a kézikönyvekben leírtak szerint kötelesek eljárni.

7.1.3. Kommunikációs kampány Az intézményi célkitűzéseket támogató kommunikációs aktivitás 2012-es céljai két síkon valósultak meg. Egyrészt a mozgósító, dominánsan szakmai kommunikáció azt a célt szolgálta, hogy a forráslehívás felgyorsuljon, másrészt a már megnyert projektek ténylegesen megvalósuljanak. A kommunikáció másik ága az eredmények bemutatását célzó tevékenység, az involváltság megteremtése, amelyet a Bizottság is elvárásként fogalmazott meg az intézményrendszerrel szemben. A megfogalmazott célok teljesülése érdekében a 2011. év végi kampány januári folytatásán túl a 2012-es évben 3 db nagyszabású kampány zajlott, amelyet kiegészített több szakmai és lakossági rendezvény, kampányoktól független kommunikációs tevékenység is. A. KAMPÁNYOK 1. Januári kampány Időtartam: 2011. december 1. - 2012. január 31. A kampány szlogenje: „Minden eszközzel a fejlődésért” A kampány üzenete kettős volt: Az Új Széchenyi Terv addigi másfél éve alatt is jelentős eredményeket ért el Magyarország. Felgyorsultak a szerződéskötések, a kifizetések, így egyre több forrás jutott a magyar gazdaságba, amelynek pozitív hatásait mindenki érezhette/érezheti a mindennapjai során. De a pályázati lehetőségek ezzel nem merültek ki, továbbra is szükséges volt arra ösztönözni a korábbi pályázókat és azokat, akik addig még sosem pályáztak, hogy továbbra is éljenek az uniós források adta lehetőségekkel. Használt eszközök (országos közterület, sajtó és on-line kampány): - Magyar Nemzet, Heti Válasz, www.hetivalasz.hu - közterület: - 900 db óriásplakát - 370 db citylight - 1 db épületháló - 21 db járműreklám (Budapesten buszokon és villamosokon)

78

2. Tavaszi kampány Általános üzenet: A siker elérhető távolságban van, együtt menni fog! Specifikus üzenetek, kommunikációs célok: -

-

Lakosság számára: megvalósult projektek bemutatásával érzékeltetni, hogy az uniós projektek nagymértékben hozzájárulnak az érintett közösség életminőségének javulásához, magasabb szinten tartásához Szakmai közönség számára: A források lehívásában résztvevő szereplők számára a korábbi időszakban bevezetett gyorsítások bemutatása, továbbá motiválásuk a projektek sikeres megvalósítása érdekében, hogy lehetővé váljon a rendelkezésre álló keretösszeg teljes lehívása.

Célcsoport meghatározása: 18 év feletti lakosság és külön célcsoportként a szakmai közönség. Kampányszakaszok, időszakok I. Felvezető „teaser” kampány: II. Főkampány: I.

2012. április 12.-31. 2012. május 1. – június 30.

Teaser kampány

Kampánycélok, kampánystratégia A teaser kampány egy olyan rövid, figyelemfelkeltésre szolgáló, nem a teljes üzenetet kommunikáló reklámkampány, amely a tényleges kampányt vezeti fel. A Teaser kampány szlogenje: „Előtérben a fejlődés”

79

A „teaser" kampány célja az volt, hogy a konkrét projektek bemutatása előtt a fejlődés gondolatát helyezze a középpontba, összekötve azt az Új Széchenyi Tervvel és a három fejlesztési alapnak megfelelő képi megjelenítéssel (ERFA, ESZA, KA). Ebben a kampányszakaszban a cél elsősorban a célközönség érzelmeire, emócióira történő ráhatás volt, ezzel elérve azt, hogy az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos asszociációk, az ÚSZT ismertsége és megítélése pozitívan változzon. Az országos elérésű kampány gerince a közterületi eszközök (900 db óriásplakát, 500 db citylight, 50 db hirdetési oszlopok) voltak. Az ezt kiegészítő eszközök, a rádióhirdetések és a sajtóhirdetések közel egyenlő összeggel szerepeltek a kampányban. A rádiócsatornák kiválasztásakor kiemelt figyelem irányult arra, hogy a területi különbségek ellenére mindenki találkozhasson a hirdetésekkel, így a regionális rádióadók is kiemelt szerepet kaptak. Sajtó esetében országos napilapok esett a választás a 18 évnél idősebb magyar lakosság tájékoztatása érdekében, mely kiegészült az üzleti döntéshozók számára releváns üzleti/gazdasági hetilapokkal (összesen 11 megjelenés) Ez a 30 mp-es rádiószpot április 16. és április 27. között általában 15 alkalommal volt hallható a következő elsősorban helyi rádióadókban: Juventus Rádió, Music FM, Helikon Rádió, Friss Rádió Szombathely, Fehérvár Rádió, Gong Rádió, Amadeus Rádió, Retro Rádió, Oxygén Rádió, Méz Rádió, Rádió Focus, Forrás Rádió, Rádió88, Rádió Aktív Pécs, Rádió M, Rádió Antritt, Lánchíd Rádió. A felsoroltakon túl a megadott időszakban 33 alkalommal került adásba a Class FM-en is. II. Főkampány Kampánycélok, kampánystratégia A felvezető kampányszakaszban a pozitív asszociációk, érzelmek kialakítása volt a cél. Ezt követően a lakosság számára az eddig elért eredmények, a szakmai közönség számára pedig a pályázati rendszer megújítása érdekében tett lépések ismertetése volt a feladat. A lakossági kampány üzenete: minden állampolgár figyelmét felhívni arra, hogy az Új Széchenyi Terv keretében az uniós források segítségével mindenki közvetlen környezetében fejlesztések tucatjai valósultak, valósulnak meg, amelyek pozitív hatással vannak az egész ország mindennapjaira. Azonban ahhoz, hogy az uniós tagság nyújtotta előnyöket maximálisan kihasználhassa Magyarország, szükség van a kedvezményezettek, a projektgazdák maximális együttműködésére is. A szakmai kampány célja tehát az volt, hogy az ő figyelmüket felhívjuk arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mennyi mindent tett annak érdekében, hogy a pályázati rendszer egyszerűsödjön, gyorsuljon a kifizetés és ezáltal minél több fejlesztési pénzhez juthasson Magyarország. Előzetes felmérések alapján a meghatározott célközönség számára fontos a lokalitás, a helyi hírek, így ez a szempont a kampány tervezésekor is mérlegelésre került.

80

A kampány során bemutatott 42 fejlesztés Magyarország M mind a 7 régiójából régiójá 6-6 projekt került kiválasztásra, amelyek felölelik az összes fejlesztési területet. A 42 különböző projekt TVTV és rádiószpotokban, nyomtatott és online hirdetésekben illetve il PR cikkekben, továbbá közterületi hirdetéseken szerepeltek. A minél nagyobb elérés biztosítása érdekében a kampány gerincét a közterületi eszközök (1000 db óriásplakát, 500 db citylight, 50 db hirdetési oszlopok) jelentették, melynek óriási image építő tő hatása van. Ezt egészítették ki a rádiószpotok (22 db rádióadóban több mint 3000 alkalommal), amelyek esetében regionális adók is szerepeltek. ltek. A TV kampány (4 csatornán összesen több mint 700 alkalommal futott a 2 szpot) a közterülethez hasonlóan szintén én erős image építő hatással rendelkezik, ráadásul mivel a reklámok társadalmi célú szpotok voltak, így a reklámblokkon belül elkülönítve futottak, ezzel is 81

növelve a reklámszpot hatékonyságát. A sajtóban a direkt hirdetések mellett PR cikkek is megjelentek megjelentek (5 médiumban összesen 86 megjelenés), amelyek edukatív jelleggel, mélyebb tartalmú üzenetek átvitelére is alkalmasak. Itt kerültek részletesen bemutatásra az egyes projektek, illetve a szakmai közönség számára fontos, a pályázati rendszert érintő változtatások változtatások is. A PR cikkekkel, kiegészítő jelleggel a megyei és az online site-ok site felületein is lehetett találkozni. Ilyen megjelenés volt pl. a következő médiumokban: Magyar Nemzet, megyei napilapok online felületei, Magyar Hírlap, Napi Gazdaság, Haszon Magazin, Magazin, Mérnök Újság, Piac és Profit, Világgazdaság, Inforádió, vg.hu, fn.hu, napi,hu, haszon.hu, piacesprofit.hu, portfolio.hu, penzcentrum.hu A kampányok mellett egyéb kommunikációs tevékenységet is folytatott az NFÜ, amelyek a kampányokra épültek, illetve azokat egészítették ki. A legfontosabb változás, hogy 2011. első félévében megújultak a www.ujszechenyiterv.gov.hu és a www.nfu.hu honlapok. Az ÚSZT weboldal nem csak új, ú az ÚSZT gondolatiságához jobban illeszkedő, dinamikusabb, lendületesebb designt kapott, hanem az uszt.gov.hu site egy olyan, kizárólag a lakosságnak szóló honlappá alakult, amely elsősorban nem a szakmai célközönségnek, hanem a laikus érdeklődőknek szóló ó információkat, érdekességeket tartalmaz.

Ezt erősítve elindult az Új Széchenyi Terv facebook és a youtube oldalakon történő jelenlétét is Együtt fejlődünk címmel. A közösségi oldalakon történő megjelenés nagyon jó kiegészítő eleme a kampányoknak, kampányoknak, lehetőséget ad arra, hogy az érdeklődőkkel egy folyamatos interakció alakulhasson ki. Ezeken az oldalakon lehetőség van arra, hogy a korábban megszokotthoz képest sokkal közérthetőbb, „bulvárosabb” tartalmak is megjelenjenek, amely nagyban hozzájárulhat hozzájárulhat a lakossági kommunikáció sikerességéhez. A lakossági kommunikáció részeként 2012 nyarán, az új honlap népszerűsítése érdekében fotópályázat indult az ÚSZT honlapon, illetve a játékot népszerűsítő bannereket helyeztünk el a megyei napilapok online felületein felületein és a metropol.hu honlapon. A játék nagyon sikeres volt, közel 1000 képet töltöttek fel a játékosok. A feltöltők között a játék végén értékes nyeremények kerültek kisorsolásra. A második félévben a tavaszi kampányt követően nyáron egy szokatlan, kültéri installációkra lációkra épülő kampányt folytatott az NFÜ, NFÜ, decemberben pedig elkezdődött a teljes ATL eszköztárat felvonultató téli kampány. A kampányokat különböző, a lakosságnak szóló, igen sikeres nyereményjátékok, fesztiválokon történő részvétel egészítette egészíte ki. 3. Nyári kampány (Óriási Számok) Időtartam: 2012. augusztus 17. 17 - október 3. 82

Célcsoport meghatározása: 18 év feletti lakosság és külön célcsoportként a szakmai közönség. Specifikus üzenetek, kommunikációs célok: A nyári kommunikáció célja az volt, hogy a lakosság számára megkülönböztető és releváns módon, szokatlan eszközökkel lehessen demonstrálni, hogy az ÚSZT keretében nagyon sok, az ő mindennapi életüket is befolyásoló, sikeres fejlesztés valósult már meg. Cél volt, hogy a lakosság elismerje az ÚSZT eredményeit, büszke legyen azokra és támogassa a jövőbeli céljait. A stratégiában meghatározott „érzem, hogy sikerül” alapgondolatát a célközönség számára úgy lehet fontossá tenni, ha olyan dolgokkal kapcsoljuk össze, amelyek részét képezik a mindennapi életnek. Az Óriási Számok jelentése: Megmutatni azt, hogy az uniós fejlesztéseknek köszönhetően: – 2.591 kilométer út épült és újult meg (kerékpár-, autó-, vasút) – 2.508 oktatási intézmény újult meg – 1.269 egészségügyi intézmény újult meg – 570.000 fő vett részt képzési programokban – 683 milliárd Ft a generált beruházások nagysága – 19.666 tonnával csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása 2011-ben – 6.894.721 látogatás történt olyan turisztikai attrakcióknál, amelyek uniós támogatásban részesültek Kreatív megvalósítás: 7 statikus szám térinstalláció készült kortárs művészek bevonásával, olyan egyedi reklámhordozók, amelyek a lakossági célközönség számára releváns számokhoz kapcsolódnak és közterületi funkciójuk is van. Az Óriási Számok felavatásához mini PR események, rendezvények társultak a helyi sajtóérdeklődés felkeltésére. A résztvevők számára a 7 helyszínre összesen 40.000 példányban szórólapok készültek, amelyben a kampány hátteréről, a számok jelentéséről kapott tájékoztatást a lakosság. Időpont

Helyszín/téma

Installáció/PR esemény

Aug 17. Veszprém – oktatás Hintabagoly/gyermekszínház előadása Aug 24. Szeged – egészség Bordásfal/helyi egészségügyi szűrések Aug 30. Pécs – turizmus Pécsi muzsikusok/pantomin előadás Aug 31. Debrecen – közlekedés Utak/bicajos akció Till Attilával Szept 7. Miskolc – képzés Billentyűzet/kvízjáték nyereménnyel Szept 11. Győr – vállalkozásfejlesztés Városi Periszkóp/lakossági kvízjáték Október 3. Budapest–környezetvédelem Emberi lenyomatok/öko-design divatbemutató, helyszíni kvízjáték

83

Kiemelt PR és online megjelenések, valamint regionális események a számok kihelyezésekor: PR – –

Sajtótájékoztatók, háttérbeszélgetések, interjúk, közlemények, e-hírlevél a számokhoz kapcsolódó pályázatok (pl., gyógyító Magyarország rajzpályázat kórházban ápolt beteg gyermekeknek)

–

Látványos, térképes, mozaikszerű microsite az ÚSZT honlapon a számokhoz kapcsolódó infotainment tartalmakkal Facebook játék és aktivitás a számokkal kapcsolatosan („fotózd le magad az installációval és nyerj”)

Online

–

84

Az Óriási Számok PR aktivitása által generált eredmények: • Összesen 87 újságíró vett részt az eseményeken (MTI, Magyar Rádió helyi tudósítói, helyi TV-k, rádiók, napilapok) • 26 újságíró készített interjút a megszólalókkal, politikai szereplőkkel, művészekkel • 213 megjelenés, ebből 33 broadcast, 28 print, 152 online • rendezvények darabszáma és a résztvevők száma a rendezvények, események pontban kerül bemutatásra Gyógyító Magyarország rajzpályázat a nyári kampány részeként: Időtartam: 2012. augusztus 17. - december 14. Az ÚSZT honlap rajzpályázatának célja az volt, hogy felhívja a figyelmet, mennyi fejlesztés történik közvetlen környezetünkben, illetve motiváció a gyakoribb honlap- és facebook látogatásra, aktivitásra. A pályázóktól (6-14 éves korosztály) olyan rajzok elkészítését vártuk, melyek a gyerekek szemszögéből mutatják be azt, hogy ők hogy látják a kórházakat, rendelőintézeteket és a gyógyítást. A beérkezett közel 2000 pályaművet az ÚSZT honlapon egy galériába került feltöltésre, ahol szavazni lehetett a rajzokra. Az első 3 legtöbb közönségszavazatot elért alkotó értékes ÚSZT nyereményeket kapott, illetve a szakmai zsűri szavazatai alapján az első 3 helyezett ünnepélyes keretek között vehette át a díjakat. Az ünnepélyes díjátadó helyszíne a budapesti Szent János Kórház gyermekosztálya volt, ahol sajtótájékoztató és karácsonyi műsor keretében kapták meg a helyezettek a díjakat. A szakmai zsűri tagjai Csepreghy Nándor NFM, helyettes-államtitkár, Halász Judit színművésznő és Bakos Maxim, a MOME alapítója, kortárs művész volt.

85

4. Téli kampány A korábbi kampányoktól eltérően a téli kampány már teljes egészében az emóciókra, az érzelmekre helyezte a hangsúlyt. A kampány célja az volt, hogy a lakosság ráébredjen arra, hogy az ÚSZT, az uniós források nem elvont fogalmak, hanem olyan fejlesztéseket, olyan eredményeket jelentenek, amelyek mindenki életére hatással vannak. A két részből álló és a teljes ATL eszköztárak felhasználó kampány során olyan hétköznapi, szerethető történetek kerülnek bemutatásra, amelyekből egyértelműen látszik, hogy az ÚSZT mindannyiunk életében nap mint nap jelen van.

A kampány célja: a közvélemény-kutatások adatai alapján az Új Széchenyi Terv ismertsége nagyon magas (országos szinten is magasabb mint 70%), viszont az elfogadottsága még nem éri el ezt a szintet. A kampány célja tehát ennek az értéknek a növelése volt az emóciók segítségével. Kampány szakaszai és időzítése: I.

szakasz (2012. december): A közterületi- és újsághirdetések célja a következő kampányszakasz előkészítése, az abban bemutatásra kerülő történetek, érzelmek „felvillantása”, felvezetése volt.

A kampány üzenete: „Még ha nem is tud róla, az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult több ezer fejlesztés az Ön mindennapjait is jobbá teszi.” Használt eszközök: - közterületi hirdetések: 650 óriásplakát, 300 citylight, 150 ragasztott oszlop - újsághirdetések (Heti Válasz, GEO Magazin, Magyar Hírlap)

II.

szakasz (2013. január – március eleje): A kampány 2. (fő szakaszában) 2 projekthelyszínen, a különböző, a fejlesztések által érintett emberek szemszögéből mutatjuk be, hogy az uniós fejlesztések mindenki életére pozitív hatással vannak.

86

A

kampány II. szakaszát a 2013-as éves jelentésben fogjuk bemutatni. „Élmény-játék” című régiós nyereményjáték a téli kampány részeként: Időtartam: 2012. december 11- 20. Sorsolás: 2013. január 3. A játék során cél volt, hogy a facebook oldal követőinek szórakoztató, könnyen befogadható tartalom készüljön és a sikeres projektekről olyan érdekes információkat tudhassanak meg, amely megfelel a facebook kommunikáció stílusának és mind a facebook oldal, mind az ÚSZT honlapon forgalom, látogatószám növekedést eredményez. Az élmény-játék 7 régiós, uniós projekthez kapcsolódó kérdést tartalmazott, amelyre a facebook oldalról lehetett jelentkezni és a kérdésekre a helyes válaszokat az ÚSZT honlap „Büszkeségeink” menüpontjában lehetett megtalálni. A játék december elején indult, a kommunikációt teljesítményalapú bannerkampánnyal egészítette ki, azaz on-line felületeken, népszerű portálokon, site-okon kihelyezett reklámbannerek vitték át a látogatókat a facebook oldalra, ahol „like”-olni kellett az „Együttfejlődünk” oldalt ahhoz, hogy a játékhoz eljusson az érdeklődő.

87

Eredmény: A facebook oldal rajongóinak inak száma a december eleji 2300 tagról rövid időn belül, 2013. januárra 11 300 tagra növekedett. B. KAMPÁNYOKTÓL L FÜGGETLEN KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 1. NFÜ havi e-hírlevél: Az NFÜ a lakossági kommunikációban fontosnak tartotta olyan hírek, háttérinformációk havonta történő közlését, megjelentetését, amely közérthető és érdekes, pozitív hangvételű témákat dolgoz fel fel a célközönség részére. Így havi rendszerességgel elindult a kb. 23 000 fő számára megküldésre kerülő havi hírlevél. A sajtó részére (kb. 500 fő) a hírlevél külön megküldésre kerül.

2. Szakmai kommunikáció A lakossági kommunikáció mellett természetesen természetesen továbbra is fontos a szakmai kommunikáció is. Tekintettel arra, hogy a 2012-es 2012 es évben már nem annyira a pályázói kedv növelése, hanem inkább a pályázatok sikeres befejezésének ösztönzése a cél, így ez kihatott a szakmai kommunikáció jellegére is. 2012. 2012. I. félévének végén egy szakmai roadshow került megszervezése. 2012. június-júliusában júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakmai roadshowt szervezett 6 vidéki nagyvárosban, illetve Budapesten (Miskolc-Lillafüred (Miskolc Lillafüred 2012.06.05., Szeged 2012.06.12., Kaposvár 2012.06.14., 2012.06.14., Székesfehérvár 2012.06.19., Győr 2012.06.21., Debrecen 2012.06.26.). 88

A szakmai közönség elérésére a következő eszközöket használtuk: -

Szűrt, olyan kedvezményezetti, régiós adatbázisokra küldtünk e-meghívókat a workshopokra, amely projektek előrehaladásával probléma merült fel, a kifizetésekkel csúszás, lemaradás volt kimutatható.

-

Szakmának szóló hirdetéseket jelentettünk meg az országos szaksajtóban, amellyel felhívtuk a vállalkozók, projektgazdák figyelmét a workshopra,mint olyan fórumra,ahol választ kaphatnak kérdéseikre, problémáikra

-

Olyan közreműködő szervezeteket, szakértőket vontunk be a rendezvények előadói körébe, akik a helyszínen tudtak válaszolni a felmerült problémákra, kérdésekre (KÜM, ESZA, MAG, MAPI, KSZ projektmenedzserek)

-

az élénk sajtóérdeklődésre való tekintettel a workshopok keretében sajtótájékoztatókat, helyszíni interjú lehetőségeket biztosítottunk a helyi-és országos média részére

A vidéki helyszínek után került megrendezésre a záró konferencia Budapesten 2012.07.19-én. Az eseménysorozat célja az volt, hogy a projektgazdák megismerhették az NFÜ gyorsító intézkedéseit és saját projektjeik kapcsán átfogó képet kaptak a lehetőségekről, amelyek a projektek végrehajtását segítették. A résztvevők lehetőséget kaptak arra is, hogy az előadó szakértőktől személyesen is kérdezhessenek. A visszajelzések alapján a rendezvények hasznosak voltak a résztvevők számára. (a roadshow további részletei a rendezvények pont alatt olvashatók) Szakmai hirdetés:

e-dm:

89

C. RENDEZVÉNYEK A Civil Licit aukció 2012. november 6-án ötödik alkalommal került megrendezésre, amely egy olyan rendhagyó aukció volt, ahol nem műtárgyak kerültek kalapács alá, hanem piaci szolgáltatásokat kínáltak megvételre civil szervezetek, vállalkozók. A licitre bocsátott szolgáltatások között szerepeltek tréningek, kommunikációs képzések, tanácsadások, amelyek óriási szerepet játszottak a vállalaton belül és kívül a tolerancia, az együttműködés és esélyegyenlőség megteremtésében. Az NFÜ, felkarolva a civil szervezetek és a vállalkozások egymásra találásának teret adó rendezvényt, a korábbi évekhez hasonlóan a szervezési, ill. helyszín biztosítási feladatokban történő részvétellel járult hozzá a Civil Licit sikeres lebonyolításához. Az NFÜ, a liciten résztvevő civil szervezetek kiválasztására készült pályázat kiírójaként lehetőségek kívánt biztosítani arra, hogy a magyarországi vállalatok az Új Széchenyi Terv, illetve a korábbi uniós fejlesztési programok (összes NSRK OP) forrásaiból támogatott projekteket megvalósító civil szervezetek jó gyakorlatait, tapasztalatait átvehessék, továbbvihessék. 2. Szakmai rendezvények 2012. június-júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezett 6 vidéki nagyvárosban, illetve Budapesten.

szakmai

roadshow-t

A rendezvényeken résztvevők száma következőképpen alakult: •

Regionális workshop (Miskolc-Lillafüred) 2012. június 5.-200 fő

•

Regionális workshop (Szeged) 2012. június 12. – 250 fő

•

Regionális workshop (Kaposvár) 2012. június 14. – 200 fő

•

Regionális workshop (Székesfehérvár) 2012.június 19. – 120 fő

•

Regionális workshop (Győr) 2012. június 21. – 200 fő

•

Regionális workshop (Debrecen) 2012. június 26. – 200 fő

•

Regionális workshop sorozat záró konferencia: Budapest 2012.07.19. – 550 fő

90

D. KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KUTATÁS Bevont Partner: Kutatópont Kft A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Ügynöks számára kiemelten fontos annak ismerete, hogy a magyar társadalom mit tud, mit vár, hogyan gondolkodik a fejlesztési programokról, konkrét projektekről. Ennek keretében utómérés készült, melynek célja, hogy a 2011 májusában, 2012 januárjában ban és márciusában, március valamint 2013 tavaszán készült kutatások értelmezésével és összehasonlításával átfogó képet kapjon a magyar társadalom véleményéről és annak két éven belüli változásairól, így segítve az aktuális és a jövőt érintő kommunikációs tevékenységet. tevékenységet A Partner cég a tizennyolc éves és idősebb magyar népesség fejlesztésekkel kapcsolatos ismeretét; a fejlesztésekkel kapcsolatos elvárásait (Új Széchenyi Terv; EU-val val kapcsolatos attitűdök). A felmérések telefonos (2013-ban (2013 CAPI technikával) megkérdezésen alapuló kérdőíves kutatás keretében (2011. május: 1500 fő, 2012. 2012 január és március: 1000 - 1000 fő, 2013 tavaszán 2000 fő), ), amelyek reprezentatív régiónként nem m és korcsoport, országosan pedig településtípus és iskolai végzettség szerint valósultak meg. meg Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben járul hozzá az EU egy-egy egy fejlesztési cél megvalósításához Magyarországon, Magyarországon a válaszadók által felállított llított sorrend 2011 májusa óta jelentősen nem változott, de az említések arányában mutatkoztak koztak szembetűnő különbségek. 2011-ben a válaszadók 47 százaléka az EU által leginkább preferált területnek a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság feltételeinek biztosítását tartotta, artotta, idén januárban a megkérdezettek mindössze 29 százaléka, majd márciusban ismét 45 százaléka, százaléka 2013 tavaszán 42,1%. gondolkodott ugyanígy, ugyanígy A korábbi vizsgálatok alkalmával a gazdasági növekedést 40 százalék, a foglalkoztatást 34 százalék, a területi kohéziót és a társadalmi esélyegyenlőség elősegítését 36-37 36 százalék jelölte. 2012 januárjára ra mind a négy felsorolt szféra tekintetében csökkent azon válaszadók aránya, akik szerint a fejlesztési célok megvalósítását az Unióból érkező források lényegesen yegesen segítik, de a 2012 márciusi és a 2013 tavaszi kutatásunkban ismét a 2011-es arányok köszöntek vissza (42-35 (42 százalék). A megkérdezettek mind a négy kutatás alkalmával beszámoltak arról, hogy találkoztak közvetlen környezetükben ben is EU-s támogatás segítségével megvalósuló fejlesztésekkel. 2011-ben 76%, 2012 januárjában 64%, márciusában 65%, 2013 tavaszán pedig 69%

91

Az uniós támogatások eredményeinek elfogadottsága a magyar felnőtt korú lakosság körében 2012 márciusában 52%, ami 2013 tavaszán 64%-ra emelkedett. A válaszadók az Európai Uniótól érkező támogatásokat igen fontosnak látják Magyarország uniós integrációjában, hiszen többségük (64 százalékuk) szerint azok segítik az ország felzárkózását a fejlettebb országokhoz. A lakosságon belül az optimista véleményt leginkább a nők, a legfiatalabb és a legidősebb korosztály, és különösen az Észak-Magyarországon élők gondolják így. 7.1.4. Média együttműködések A korábbi évek tapasztalatai és a „jó minta” elvén a televíziós média együttműködési tevékenység 2012-ben is folytatódott – az előző évhez hasonlóan a minél szélesebb nézői réteg bevonása érdekében. A Hír Tv esetében népszerű, de emellett a szakmai közönséget is megszólító magazinműsorokban jelentünk meg 2012. első félévében. A műsorok tartalma a következő volt: - sikeres projektekről készült filmeket követően riportfilm a projektgazdával vagy a projektgazda részvételével az adott projekt témájához kapcsolódó magazinműsorokban - intézményrendszeri szeplők bevonásával magazinműsorok az ÚSZT-ról, a pályázati lehetőségekről, az elért eredményekről, a pályázati rendszerről Többek között az alábbi magazinműsorokban voltak megjelenések (összesen 19 adás): •

Iskolapélda oktatási magazin

•

Gyógyhír egészségügyi magazin

•

Zöldövezet környezetvédelmi magazin

•

Keresztmetszet riportműsor

•

Ingatlanpiac riportműsor

•

Soroló

•

Rájátszás

7.1.5. Sajtókapcsolatok 2012-ben az NFÜ nagy hangsúlyt fektetett az Új Széchenyi Terv eredménykommunikációjára és a kedvezményezettek edukálására is. Az intézmény Sajtóosztálya közel 370 sajtóeseményt szervezett: mintegy 300 sajtómegkeresést kezelt, 8 sajtótájékoztatót, illetve háttérbeszélgetést szervezett, és összesen 60 közleményt adott ki. A Kommunikációs Főosztály folytatta az általa kezelt témákkal kapcsolatban beérkező – növekvő számú - sajtómegkeresések megválaszolását, interjúk koordinálását. Eredménykommunikáció: Az Új Széchenyi Terv előrehaladásának bemutatása • -

Sajtótájékoztatók

2012. 05. 08. – sajtótájékoztató Témája: Az átalakított EU-s pályázati rendszer működésének áttekintése, az eddigi eredmények, az NFÜ előtt álló kihívások

-

2012. 07. 19. – sajtótájékoztató Az NFÜ országos roadshow-jának sajtónyilvános budapesti zárórendezvénye Témája: a kedvezményezettek aktivizálása, segítségnyújtás a számlák benyújtásához •

Háttérbeszélgetések 92

a

projektek

gyorsítása,

-

2012. 05. 31. Téma: általános helyzetkép az uniós források felhasználásáról

-

2012. 09. 20. Téma: gyorsítási folyamatok, felpörgetése érdekében

-

adminisztrációs

könnyítések

a

kifizetések

2012. 12. 04. Téma: EU által elfogadott „híd-projekt” bevezetése, jelentősége, valamint közlekedési célú fejlesztések előrehaladása

Az NFÜ Sajtóosztálya a szaksajtóval szoros együttműködést épített ki és a proaktív (utó) kommunikáció mellett, a hatékonyabb preaktív (megelőző) kommunikációt helyeztük az előtérbe. •

Sajtóközlemények

Az NFÜ Sajtóosztályának közleményei kapcsolódtak a 2012-es országos edukációs roadshow-hoz, az egyes Operatív Programok előrehaladásához, új konstrukciók megjelenéséhez és az intézményrendszer egész éves gyorsítási munkájához. A Közreműködő Szervezetek intenzív sajtókommunikációjának felügyelete és koordinálása folytatódott 2012-ben is, melynek célja a generált (nem fizetett) eredménykommunikáció támogatása a regionális és tematikus sajtóorgánumokban. Az NFÜ honlapján intenzív kommunikációt folytattunk az év során a potenciális pályázók és az újságírók tájékoztatására az új kiírásokkal kapcsolatban. Tavasszal átalakult a www.nfu.hu oldal. Az újítás elsősorban a megjelenés tekintetében volt megfigyelhető, ugyanakkor a felhasználók tájékozódását megkönnyítendő, a tartalmak elhelyezésében is történtek változások. Az Új Széchenyi Tervet érintő lakossági témák az ujszechenyiterv.gov.hu honlapon érhetők el.

7.1.6. Nyertes projektek listájának publikálása Az Európai Bizottság 1828/2006. sz. rendelet 7. cikkében foglalt előírásoknak megfelelően az alábbi internes címen: http://www.nfu.hu/content/58 elérhető mind az I. NFT, az ÚMFT, illetve az Új Széchenyi Terv támogatott projektjeinek listája (a projekt és a kedvezményezett neve, a támogatás összege, a szerződés és a projektvégrehajtás adatai), valamint aktuális statisztikák, összefoglalók és jelentések. A naponta frissülő adatok a könnyebb kereshetőség érdekében operatív programok, régiók, támogatási konstrukciók, pályázatok, nyertes pályázók szerinti bontásban állnak a nyilvánosság rendelkezésére. Az eredmények bemutatására létrehozott NFÜ aloldalon továbbá megtalálhatóak a legjobb gyakorlatok, úgynevezett best practice projektek bemutatása, interjúkkal, projektleírásokkal, filmtárral és képtárral. 2010 februárjától már az összes fejlesztést tartalmazó „TÉRKÉPTÉR” nevű informatikai alkalmazás is, a http://www.nfu.hu/terkepter cím alatt. Ezzel a fejlesztéssel egy nyilvános adatbázis nyílt meg az Európai Unió által támogatott fejlesztési projektekről. 7.1.7. Társadalmi egyeztetések A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számára fontos prioritás az átláthatóság biztosítása, illetve az, hogy a fejlesztési forrásokról rendszeresen zajló társadalmi egyeztetések mindenki számára követhetőek és minél hatékonyabbak legyenek. Ennek érdekében internetes formában gyűjtjük össze és tesszük közzé partnereink véleményét. A honlapon található Partnerségi Fórum használatával a beérkezett vélemények azonnal elérhetővé válnak a honlap felületén keresztül, ráadásul lehetőség nyílik arra is, hogy a 93

partner szervezetek megismerjék egymás véleményét is. A fórum használatához csak egy regisztráció szükséges, 2012 végén a regisztráltak száma közel 6900 fő volt. A társadalmi egyeztetésekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a 24/2011. (V.6.) NFM utasításban a társadalmi egyeztetések folyamata, a határidők, az ezzel kapcsolatos feladatok részletesen szabályozásra kerültek, ezzel is növelve a társadalmi egyeztetések átláthatóságát. 2012 folyamán 126 pályázati kiírást bocsátottunk társadalmi egyeztetésre. A VOP programdokumentumai, a Monitoring Bizottsággal kapcsolatos előadás anyagok, háttéranyagok, ügyrend közzététele a honlapon a nyilvánosság követelményének megfelelően megtörténik. A 4/2011 (I. 28.)-es kormányrendeletben módosultakról a VOP Monitoring Bizottság tagjai tájékoztatva lettek, továbbá a VOP Monitoring Bizottság működését érintő módosítások a VOP MB Ügyrendjében is átvezetésre kerültek, amely a VOP MB egyhangúan elfogadott. A VOP OP módosításának MB általi jóváhagyása még 2011-ben megtörtént. A Bizottság 2012. április 27-i jóváhagyó levele a VOP MB tagok számára is kiküldésre került. A VOP Monitoring Bizottság üléseken elhangzott prezentációk, az ülések jegyzőkönyvei, a 2011. évről szóló Éves Végrehajtási Jelentés, a VOP módosított programdokumentuma az NFÜ honlapján közzétételre került, így nemcsak az MB tagok, de a teljes lakosság számára elérhetővé váltak.

7.2. V OP specifikus tájékoztatási tevékenységek A VOP kommunikációval kapcsolatos tevékenységét speciális jellege megkülönbözteti a többi OP kommunikációs aktivitásától, hiszen az OP-n belül nem fejlesztésekre, hanem az intézményrendszer működtetésének és az ehhez szükséges eszközrendszer biztosítására kerül sor. 7.2.1. Arculati előírások a VOP projektgazdák részére A VOP projektgazdákra vonatkozóan az Új Széchenyi Terv Arculati Kézikönyv követelményei határozzák meg a kommunikációs elvárásokat, valamint az „ÚSZT kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” útmutató segít annak érdekében, hogy az uniós támogatás ténye a projektgazdák és a projektek érintettjei számára is hangsúlyosan megjelenjen a projekt kommunikációs produktumain (tanulmányokon, konferenciákon, workshopokon, képzéseken, stb.). A tájékoztatással kapcsolatos információk az NFÜ honlapján elérhetőek: http://www.nfu.hu/doc/25. 7.2.2. Nyertesek listája Valamennyi OP-hoz hasonlóan a VOP esetében is jogszabályi kötelezettség a nyertesek listájának az NFÜ honlapján való megjelenítése. http://www.nfu.hu/content/10814

7.3. Indikátorok A 3.2.1.1 alfejezetben ismertettük a VOP indikátorok előrehaladását (Többek között: „Az uniós támogatásokból megvalósult projektek ismertsége a magyar felnőtt korú lakosságkörében (%) (nem kumulálható) és Az uniós támogatások eredményeinek elfogadottsága a magyar felnőtt korú lakosságkörében (%) (nem kumulálható)”.)

94

MELLÉKLETEK Rövidítések jegyzéke ÁBPE Áht. ÁROP AVOP CCI szám DAOP DARFÜ DDOP DDRFÜ ÉAOP ÉARFÜ EB EK EKOP EMIR EMK ÉMRFÜ EMVA EU GOP IH KA Kbt. KDOP KDRFÜ KEHI KEOP KKV KMOP KÖZOP KSH KSz KTK MÁK MB NFÜ NSRK NYDOP NYDRFÜ OP PEJ RMA ROP SA SLA TA TÁMOP TIOP TSZ TVI VÁTI VM

Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzés Államháztartásról szóló törvény Államreform Operatív Program Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program Közös azonosítási kód Dél-alföldi Operatív Program Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Dél-dunántúli Operatív Program Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Észak-alföldi Operatív Program Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Európai Bizottság Európai Közösség Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Egységes Monitoring Információs Rendszer Egységes Működési Kézikönyv Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Unió Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság Kohéziós Alap Közbeszerzésekről szóló törvény Közép-dunántúli Operatív Program Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Környezet és Energia Operatív Program Kis- és középvállalkozás Közép-magyarországi Operatív Program Közlekedés Operatív Program Központi Statisztikai Hivatal Közreműködő szervezet Közösségi Támogatási Keret Magyar Államkincstár Monitoring Bizottság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Nyugat-dunántúli Operatív Program Nyugat-dunántúli regionális Fejlesztési Ügynökség Operatív Program Projekt Előrehaladási Jelentés Regionális Monitoring Albizottság Regionális Operatív Program Strukturális alapok Service Level Agreement Technikai Segítségnyújtás Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Támogatási Szerződés Támogatásokat Vizsgáló Iroda VÁTI Nonprofit Kft. Vidékfejlesztési Minisztérium

95

I. sz. melléklet: a 1828/2006/ EK rendelet II. sz. melléklete az alapokból6 származó támogatások osztályozása a 2007–2013-as időszakra A. rész: Dimenziók szerinti kódok 1. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ PRIORITÁSI TÉMÁK DIMENZIÓJA ALAPJÁN Kód 01 02 03

04 05 06

07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

6

Prioritási téma Kutatás és technológiafejlesztés (KTF), innováció és vállalkozás KTF-tevékenységek kutatóközpontokban KTF-infrastruktúra (beleértve a fizikai telephelyet, a berendezéseket és a kutatóközpontokat összekötő nagysebességű számítógépes hálózatokat) és egy bizonyos technológia szakmai központjai Technológiai átvitel és együttműködés fejlesztése kisvállalkozások (KKV-k) között, ezek és egyéb vállalkozások és egyetemek között, mindenfajta felsőfokú oktatási intézmény, regionális hatóságok, kutatóközpontok és tudományos és technológiai bázisok (tudományos és technikai parkok, technológiai bázisok, stb.) között A KTF támogatása, különösen a KKV-knál (beleértve a kutatóközpontokban a KTFszolgáltatásokhoz való hozzáférést) Fejlett kisegítő szolgáltatások cégeknek és cégcsoportoknak A KKV-k támogatása a környezetbarát termékek és gyártási eljárások terén (hatékony környezetvédelmi igazgatási rendszerek bevezetése, szennyezésmegelőző technológiák alkalmazása és használata, tisztítási technológiák termelésbe való beillesztése) A kutatáshoz és innovációhoz közvetlenül kapcsolódó cégekbe való beruházás (innovatív technológiák, új cégek létesítése egyetemek, meglévő KTF-központok és cégek által, stb.) Egyéb beruházások cégekbe Egyéb intézkedések a kutatás és fejlesztés és a KKV-kban a vállalkozás ösztönzésére Információs társadalom Telefonos infrastruktúrák (beleértve a szélessávú hálózatokat) Információs és kommunikációs technológiák (hozzáférés, biztonság, interoperabilitás, kockázatmegelőzés, kutatás, innováció, elektronikus tartalom, stb.) Információs és kommunikációs technológiák (TEN-ICT) Szolgáltatások és alkalmazások a polgárok számára (elektronikus egészségügy, elektronikus kormányzás, elektronikus tanulás, elektronikus társadalmi integráció, stb.) Szolgáltatások és alkalmazások a KKV-k számára (elektronikus kereskedelem, oktatás és képzés, hálózatkezelés, stb.) Egyéb intézkedések a KKV-k számára az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáféréshez és azok hatékony használatához Közlekedés Vasút Vasút (TEN-T) Mozgó vasúti tárgyi eszközök Mozgó vasúti tárgyi eszközök (TEN-T) Autópályák Autópályák (TEN-T) Országutak Regionális/helyi utak Kerékpárutak Városi közlekedés Többféle eszközzel való közlekedés Többféle eszközzel való közlekedés (TEN-T) Intelligens szállítási rendszerek Repülőterek Kikötők Belvízi utak (regionális és helyi) Belvízi utak (TEN-T) Energia Villamosenergia Villamosenergia (TEN-E) Földgáz

Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap és Európai Szociális Alap.

96

36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

62 63 64

65 66 67 68

69

70

71

72 73

Földgáz (TEN-E) Kőolajtermékek Kőolajtermékek (TEN-E) Megújuló energia: szél Megújuló energia: napenergia Megújuló energia: biomassza Megújuló energia: hidroelektronikai, geotermikus és egyéb Energiahatékonyság, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, energiagazdálkodás Környezetvédelem és kockázat-megelőzés Háztartási és ipari hulladékok kezelése Víz kezelése és elosztása (ivóvíz) Vízkezelés (szennyvíz) Levegőminőség Integrált megelőzés és szennyezés-ellenőrzés Az éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá való alkalmazkodás Ipari területek és szennyezett talaj rehabilitációja A biodiverzitás és a természetvédelem elősegítése (beleértve a Natura 2000-et) A tiszta városi közlekedés elősegítése Kockázat-megelőzés (beleértve a természeti és technológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló tervek és rendelkezések megtervezését és végrehajtását) Egyéb rendelkezések a környezet megóvására és a kockázatok megelőzésére Turizmus A természeti értékek előmozdítása A természeti örökség védelme és fejlesztése Egyéb segítségnyújtás a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére Kultúra A kulturális örökség védelme és megőrzése A kulturális infrastruktúra fejlesztése Egyéb segítségnyújtás a kulturális szolgáltatások fejlesztésére Városi és vidéki rehabilitáció Integrált projektek a városi és vidéki rehabilitációhoz A munkavállalók és cégek, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése Az egész életen át tartó tanulási rendszerek és stratégiák fejlesztése cégeknél, képzések a szolgáltatások az alkalmazottak számára a változásra való alkalmazkodóképesség fokozására, a vállalkozás és az innováció előmozdítása A munkaszervezés innovatív és termelékenyebb módjainak megtervezése és terjesztése Különleges alkalmazási, képzési és támogatási szolgáltatások fejlesztése az ágazatok és cégek újraszervezésével kapcsolatban, valamint a munkahelyekre és készségekre vonatkozóan a gazdasági változások és a jövőbeni elvárások előrejelzésére szolgáló rendszerek kifejlesztése A foglalkoztatottság javítása és fenntarthatósága Modernizáció és a munkaerő-piaci intézmények erősítése Aktív és megelőző intézkedések végrehajtása a munkaerőpiacon Az időskori aktivitást és a munkaképesség meghosszabbítását ösztönző intézkedések Az önálló vállalkozásokhoz és üzletekhez nyújtott segítség A nők munkához jutását és fenntartható foglalkoztatottságát és fejlődését javító intézkedések a munkaerőpiac nemi alapon való megosztottságának csökkentése érdekében, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetését szolgáló intézkedések, például a gyermeknevelési támogatáshoz és a családi pótlékhoz való hozzáférés előmozdítása A migránsok foglalkoztatottságának növelésére és ezáltal társadalmi beilleszkedésük erősítésére irányuló különleges intézkedések A hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedésének javítása A hátrányos helyzetűek integrációjához és újra munkába állásukhoz vezető utak; a diszkrimináció elleni küzdelem a munkaerőpiacra jutáskor és az ottani előmenetelkor, valamint a munkahelyi sokszínűség elfogadásának előmozdítása A humán erőforrás fejlesztése Az oktatási és képzési rendszerek reformjának megtervezése, bevezetése és végrehajtása a foglalkoztatottság fejlesztése céljából, a kezdeti és folyamatos oktatás és képzés munkaerő-piaci jelentőségének javítása, a képző személyzet ismereteinek naprakésszé tétele tekintettel az innovációra és a tudásalapú gazdaságra Az élet során az oktatásban és képzésben való részvétel növelésére irányuló

97

74

75 76 77 78 79 80

81

82 83 84 85 86

intézkedések, beleértve az iskola korai befejezésének, a személyek nemi alapon való megosztottságának csökkentését, valamint a kezdeti szakmai és felsőfokú oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésnek és ezek minőségének javítását A humán erőforrás fejlesztése a kutatás és az újítás innováció terén posztgraduális tanulmányok és a kutatók képzése, valamint egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások közötti hálózatok révén Szociális infrastruktúrába való beruházás Oktatási infrastruktúra Egészségügyi infrastruktúra Gyermekgondozási infrastruktúra Lakás-infrastruktúra Egyéb szociális infrastruktúra Mobilizáció a foglalkoztatottság és az integráció reformja érdekében Partnerségek, megállapodások és kezdeményezések előmozdítása az érintettek hálózata által Az intézményi kapacitás növelése nemzeti, regionális és helyi szinten Mechanizmusok a megfelelő politika- és programtervezés javítására, nyomon követés és értékelés nemzeti, regionális és helyi szinten, kapacitásépítés a szakpolitikák és programok végrehajtásában A legtávolabbi régiók fejlődését gátló külön költségek csökkentése A megközelítési nehézségeknek és a területi széttagozódásnak köszönhető bármilyen külön költség megtérítése Különleges intézkedések a piac méretéből adódó tényezők miatti külön költségek megtérítésére Támogatás az éghajlati viszonyokból és a domborzati nehézségekből adódó külön költségek megtérítésére Technológiai segítségnyújtás Előkészítés, végrehajtás, monitoring és ellenőrzés Értékelés és tanulmányok; információ és kommunikáció

2. TÁBLÁZAT: KÓDOK A FINANSZÍROZÁS FORMÁJÁNAK DIMENZIÓJA ALAPJÁN Kód 01 02 03 04

Finanszírozási forma Vissza nem fizethető támogatás Támogatás (hitel, kamattámogatás, garanciák) Tőkeberuházás (részesedés, tőkeberuházási alap) Egyéb finanszírozási formák

3. TÁBLÁZAT: KÓDOK A TERÜLETI DIMENZIÓ ALAPJÁN Kód 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 00

Terület típusa Városi Hegyvidéki Sziget Ritkán vagy nagyon ritkán lakott területek Vidéki területek (a hegyvidéki, szigeti vagy ritkán és nagyon ritkán lakott területeken kívül) Az EU korábbi külső határai (2004. április 30-a után) Igen távol eső terület Határokon átívelő együttműködési terület Országok közötti együttműködési terület Régiók közötti együttműködési terület Nem alkalmazható

4. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK DIMENZIÓJA ALAPJÁN Kód 01 02

Gazdasági tevékenység7 Mezőgazdaság, vadászat és erdészet Halászat

7

A gazdasági tevékenységek Európai Közösségben érvényes egységes statisztikai osztályozása alapján (NACE 1. átdolgozott változat); az 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendeletet módosító 2001. december 19-i 29/2002/EK rendelet.

98

03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 00

Élelmiszerek és italok előállítása Textíliák és textilipari termékek előállítása Szállítóeszközök előállítása Nem meghatározott gyártási tevékenység Energiatermelő anyagok bányászása és fejtése Villamosenergia-, gáz-, gőz- és forróvízellátás Víz gyűjtése, tisztítása és elosztása Posta és távközlés Szállítás Építőipar Nagy- és kiskereskedelem Szállodaipar és vendéglátóipar Pénzügyi közvetítés Ingatlan, bérlés és üzleti tevékenység Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi tevékenységek Szociális munka, közösség, szociális és személyi szolgáltatások A környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek Egyéb, meg nem határozott szolgáltatások Nem alkalmazható

5. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ ELHELYEZKEDÉS DIMENZIÓJA ALAPJÁN:

8

Kód

Elhelyezkedés8 A régió vagy terület kódja, ahol a műveletet végrehajtják (NUTS-szint9 vagy adott esetben egyéb, pl. határokon átnyúló, transznacionális, régiók közötti)

HU

Magyarország

HU10

Közép-Magyarország

HU101

−

Budapest

HU102

−

Pest megye

HU2

Dunántúl

HU21

Közép-Dunántúl

HU211

−

Fejér

HU212

−

Komárom-Esztergom

HU213

−

Veszprém

HU22

Nyugat-Dunántúl

HU221

−

Győr-Moson-Sopron

HU222

−

Vas

HU223

−

Zala

HU23

Dél-Dunántúl

HU231

−

Baranya

HU232

−

Somogy

HU233

−

Tolna

HU3

Alföld és Észak

III. melléklet A. részének 4. mezője.

9

Az e dimenzióra vonatkozó kódok a Statisztikai Célú Területi Egységek Közösségi Nómenklatúrájában (NUTS) szerepelnek, amely a 2005. október 26-i 1888/2005/EK rendelettel módosított, 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelet mellékletében található.

99

HU31

Észak-Magyarország

HU311

−

Borsod-Abaúj-Zemplén

HU312

−

Heves

HU313

−

Nógrád

HU32

Észak-Alföld

HU321

−

Hajdú-Bihar

HU322

−

Jász-Nagykun-Szolnok

HU323

−

Szabolcs-Szatmár-Bereg

HU33

Dél-Alföld

HU331

−

Bács-Kiskun

HU332

−

Békés

HU333

−

Csongrád

II. sz. melléklet: a 1828/2006/ EK rendelet XXIII. melléklete Az Európai Szociális Alap műveleteiben résztvevők adatai RÉSZTVEVŐK SZÁMA ÉVENTE (be- és kilépők, előző évről átjövő emberek száma) A RÉSZTVEVŐK MEGOSZLÁSA NEMEK SZERINT A RÉSZTVEVŐK MEGOSZLÁSA A MUNKAERŐPIACON ELFOGLALT HELYÜK SZERINT – foglalkoztatott (foglalkoztatottak – köztük az önálló vállalkozók – összes száma) – önálló vállalkozó – munkanélküliek (munkanélküliek – köztük a hosszú távon munkanélküliek – összes száma) – hosszú távon munkanélküliek – inaktív személyek (az inaktív személyek összes száma, ezek között az oktatásban, képzésen résztvevők, nyugdíjasok, üzleti tevékenységüket befejezett emberek, a tartósan rokkantak, a háztartásbeliek stb.) – oktatásban, képzésben résztvevő inaktívak A RÉSZTVEVŐK MEGOSZLÁSA KORCSOPORTOK SZERINT – fiatal (15-24 éves) – idősebb dolgozó (55-64 éves) A RÉSZVEVŐK MEGOSZLÁSA SZABÁLYOKNAK MEGFELELŐEN

ÉRZÉKENY

– kisebbségek – migránsok – fogyatékkal élők 100

CSOPORTOK

SZERINT,

A

NEMZETI

– egyéb hátrányos helyzetűek A RÉSZTVEVŐK MEGOSZLÁSA VÉGZETTSÉG SZERINT – Általános vagy egyéb alapfokú oktatás (ISCED 1. és 2. szint) – Középfokú oktatás felső évfolyamai (ISCED 3. szint) – Középfokú oktatást követő, nem felsőfokú képzés (ISCED 4. szint) – Felsőoktatás (ISCED 5. és 6. szint)

101