JEGYZŐKÖNYV Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 2014. március 25-én tartott nyilvános üléséről. Helye:
Polgármesteri Hivatal III. tárgyaló
Jelen vannak: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Tímár Ella bizottsági tag Kutyej Pál bizottsági tag Miklós Attila bizottsági tag Strifler Attila bizottsági tag Uhljar Erik külső bizottsági tag Horváth László külső bizottsági tag Labos Tibor külső bizottsági tag Petróczy Zoltán külső bizottsági tag Takács Péter képviselő Réti László osztályvezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kapcsák András osztályvezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Dr. Kukely György projektvezető Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelő Kft. Dr. Árva László Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelő Kft. Kozma János vezérigazgató Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Tóthné Svecz Valéria ügyvezető Városfejlesztési Kft. Sztankó Ilona szennyvíz PIU vezető Wittmann László osztályvezető Tarné Stuber Éva osztályvezető Csiaki Tamás osztályvezető Soczóné Dömény Edit osztályvezető-helyettes Csernus István osztályvezető-helyettes Császár Judit osztályvezető-helyettes
Dr. Ferenczi Attila a bizottság elnöke üdvözölte a bizottsági ülésen megjelenteket, megállapította az ülés határozatképességét: jelen van 8 fő bizottsági tag. Javasolta a napirendi pontok megtárgyalását a következők szerint: - Javaslom a 14. számmal jelzett előterjesztés napirendről történő levételét azzal, hogy az előterjesztés a 2014. áprilisi bizottsági ülésre kerüljön beterjesztésre. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a javaslatot 8 igen egyhangú szavazattal támogatta. - Javaslom a bejelentések között a 274/2013. (XI. 13.) PGVB határozat módosítását. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a javaslatot 8 igen egyhangú szavazattal támogatta. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el a módosításokkal: 1
Napirendi pontok: 1. Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése – Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiájának, Békéscsaba Város Energiastratégiájának és Békéscsaba Város Gazdasági Programja dokumentumok jóváhagyása 2. A volt Patyolat Vállalat telephelyének kármentesítésével kapcsolatos tájékoztatás (szóbeli tájékoztatás) 3. CsabaPark projekt tájékoztató (szóbeli tájékoztatás) vonatkozó 2014. évi 4. A vállalkozásfejlesztési célelőirányzatra pályázati kiírás 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakások felújítása 6. „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekt PR kommunikációs vállalkozási szerződésének 2. sz. módosítása 7. A külterületi csatornák felajánlása üzemeltetésre és fenntartásra a vízügyi igazgatási szervnek 8. Járdafelújítási program 9. Szennyvízcsatorna-hálózat felújítása 2014. 10. A Szent István tér 7. szám alatti Városház műemléképület nyílászáró cseréjének és felújításának kivitelezésére vonatkozó beszerzési eljárás 11. A Békéscsaba, Mazán L. u. 18. szám alatt lévő ingatlan egy részének hasznosítása 12. Tájékoztató a Szent István tér és az Andrássy út burkolati fugáinak kitöltése érdekében tett intézkedésről, valamint az új főtér átadását követő lakossági panaszokról 13. Javaslat az intézményi, kommunális – beruházási jellegű céltartalék igénybevételére 15. A Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása 16. Javaslat az intézmények karbantartási feladatainak támogatására 17. Bejelentések A 274/2013. (XI. 13.) PGVB határozat módosítása 1. napirendi pont Tárgy: Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése – Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiájának, Békéscsaba Város Energiastratégiájának és Békéscsaba Város Gazdasági Programja dokumentumok jóváhagyása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: 2014-20-as időszakra az Európai Uniós tervezéshez kapcsolódóan a városnak is aktualizálnia, át kell dolgoznia a településfejlesztési stratégiát, be kell illesztenie az Uniós, országos, megyei programokba, úgy a gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem, vagy a foglalkoztatás tekintetében. Az elkövetkező ciklus mintegy 60 %át a gazdaságfejlesztésre, foglalkoztatás-bővítésekre kellene fordítani, illetve nemcsak Békéscsabáról van szó, hanem Békéscsaba és térsége vonzáskörzetének a gazdasági stratégiájáról. Olyan prioritásokat, stratégiákat kell kidolgozni, amely összhangban van előbb említett fejlesztésekkel. Azért van szükség ezekre a programokra leginkább, hiszen ezek lesznek azok a programok, amelyekre lehet majd pályázni. Az ebbe bekerülő gondolatok, koncepciók lesznek azok, amelyeket azután ki lehet majd dolgozni és tovább kell vinni. Erre a tervezési munkára a DAOP keretében nyert támogatást a város. Az egyik fő célja ennek, hogy Békéscsaba megyeszékhely jellegét kiemeljük, de fontos a megfelelő infrastrukturális környezet kialakítása, versenyképesség növelése, élhető város létrehozása, természeti értékek 2
megóvása, fenntartása mennyiségi és minőségi szempontból is. Nem élhetjük fel a jövőt, úgy kell a lehetőségeinket kihasználni, hogy a jövő ne károsodjon. Energiastratégián belül a megújuló energiára, az energiatakarékosságra és az energiatudatos viselkedésre kell hangsúlyt helyezni. A turizmus fejlesztése, mint kitörési pont – már vannak fesztiváljaink, az egészségturizmus, sportturizmus, az aktív turizmus az, amit előtérbe kell helyezni. Két fő termékünk van, a pálinka és a kolbász. Ilyen téren is van mit keresnünk. Nagyon fontos az egészségturizmusban, hogy itt két komoly kapacitással rendelkező kórház is van nagyon közel egymáshoz. Az élhető városnál meg lehet említeni, hogy Békéscsaba az egyik legkerékpáros-barátabb települések közé tartozik. Jó technológiával lehetne hasznosítani a geotermikus energiát, a fürdő tekintetében megvalósult egy nagyon komoly beruházás a Vagyonkezelő Zrt. lebonyolításában. Korábban a medencék vizét gázzal melegítették és egy közel negyed milliárdos beruházás keretében sikerült kútjainkat rendbe rakni és sikerült egy jóval optimálisabb, költséghatékonyabb energiafelhasználást megvalósítani. Kifejezetten tetszik, hogy Békéscsaba és térségét kezeljük, hiszen Békéscsaba, Gyula, Békés egy Közép-békési térséget alkot. Brüsszelből tekintve van egy limit, 100 ezer alatt nem nagyon értékelik a problémát. Van egy szint, ami fölött szignifikássá válik a dolog, Brüsszelből nézve 100 ezer fölött van a szignifikancia. Dr. Árva László professzor: A turizmusban ugyanezt láttam, hogy Békéscsaba önmagában egy nagyon szép desztináció, szép város. Ha csinálunk egy Körösök Völgye megadesztinációt, amiben benne van Gyula, Békés, Békéscsaba, együtt tudnának mindenfélét csinálni. Nemcsak a fesztiválturizmus, hanem a kulturális turizmus is szóba jöhet. Azt tudjuk, hogy jelenleg a legnagyobb termék a kolbász és a pálinka, de Munkácsy is van akkora termék, lehetne fejleszteni kommunikációval. Nagyon fontos lenne, hogy lehessen sportrehabilitációs központot csinálni. Országosan egyedülálló lenne. Nagyon érdekes, hogy nincs elég szálláshely. Ebben is lépni kellene, hiába vannak termékek, ha nem jönnek ide a turisták, mert nem tudnak megszállni. Miklós Attila bizottsági tag: Az egészségturizmus fejlesztésével egyet lehet érteni. Viszont ahhoz, hogy Békéscsabán turizmusról tudjunk beszélni, ahhoz figyelembe kell venni a környezetünk lehetőségeit. Tudjuk azt, hogy a Dél-alföldön a legtöbb vendégéjszaka Gyulán összpontosul, akkor Békéscsabán ahhoz, hogy turizmusról tudjunk beszélni, nekünk attrakciókat kell gyártanunk, amiben egy napokra szívjuk el a gyulai üdülőket. Ha van attrakció, akkor ide fog jönni a turista, ha ide jön, akkor adjunk olyan minőségi szolgáltatást, amiért azt mondja, hogy érdemes idejönni és elgondolkodik azon, hogy innen is érdemes átutazni Gyulára. Ha van attrakció és van jó minőségű szolgáltatás, akkor kell szálláshelyet fejleszteni. Ma 2-3 szálloda is épül Békéscsabán, de ahhoz, hogy ezekben olyan vendégéjszaka összpontosuljon, ami el is tartja ezeket a szállodákat, ahhoz ide attrakciókat kell hozni. Ilyen attrakció lehet Munkácsy, lehet bármi más. Dr. Árva László professzor: Mi is így gondoljuk, hogy gyűjteni kell az attrakciókat és a szolgáltatások színvonalát emelni kell. Miklós Attila bizottsági tag: A másik a térségi együttműködés és a határmenti együttműködés. Nyilván megkerülhetetlen. De ha már beleírjuk, hogy az önkormányzatokkal, gazdasági szervezetekkel, intézményekkel működjünk együtt, én külön kihangsúlyoznám a felsőoktatási 3
intézmények együttműködését. Békéscsabának az egyik legnagyobb rákfenéje az, hogy itt van egy főiskola, ami hol egyetemi kar, hogy főiskola, és nem érzi meg ez a város. Holott egy aradi, egy nagyváradi felsőoktatási intézmény hatást gyakorol az ott élő gazdasági vállalkozásokra, önkormányzatokra, mindenféle környezetre. Lehet, hogy e felé kell elindulni, egy közép-európai főiskolát létrehozni, közös karokat létrehozni, közös kutatásokat végezni. Lehet, hogy abból tudna a térség valamit profitálni. Persze nagyon fontosak a gazdasági kapcsolatok, de szerintem ez lehetne a legkönnyebben megvalósítható történet. Akár a professzorok, rektorok szívesen ülnének le egymással beszélni a saját felsőoktatási intézményükről, biztos lenne olyan kapcsolódási pont, amivel tudnának mit kezdeni. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 67/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága megismerte és jóváhagyja Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiáját, Békéscsaba Város Energiastratégiáját és Békéscsaba Város Gazdasági Programját a jelen határozat melléklete szerint. A határozatot a Bizottság az 54/2014. (II. 28.) közgy. határozat II. 1. pontjában adott felhatalmazás alapján hozta. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2014. március 25.
4
Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája
ELSŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI VAGYON- ÉS ADÓSSÁGKEZELŐ KFT 2014. február 4. Megvitatott és javított anyag
5
Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ................................................................................. 9 A) A VÁROS ÁLTALÁNOS TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ....................... 9 B) VONZERŐK, ATTRAKCIÓK .................................................................... 10 C) SZŰK KERESZTMETSZETEK A VÁROSI TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRÁBAN .............................................................................. 12 D) TERMÉKFEJLESZTÉSI ÉS MARKETING JAVASLATOK ................... 13 E) FEJLESZTÉSI FORRÁSOK – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEM HAGYOMÁNYOS FORRÁSOKRA ............................................................... 15 F) SWOT ELEMZÉS ....................................................................................... 16 1. Turisztikai helyzetértékelés ............................................................................... 17 1.1. A VILÁG TURIZMUSÁNAK FŐBB TRENDJEI NAPJAINKBAN, HATÁSAI MAGYARORSZÁG ÉS BÉKÉSCSABA TURIZMUSÁRA .......................... 17 1.2. A VÁROSLÁTOGATÓ TURIZMUS FŐBB TRENDJEI, TANULSÁGOK BÉKÉSCSABA ESETÉBEN ............................................................................ 18 1.3. MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK FŐBB MUTATÓI A VÁLSÁGBÓL VALÓ KILÁBALÁST KÖVETŐEN ........................................................................... 19 1.4. DÉL-ALFÖLD TURIZMUSA ................................................................... 27 1.5. BÉKÉS MEGYE TURIZMUSA................................................................ 31 1.6. KÖZÉP-BÉKÉS (AVAGY A KÖRÖSÖK VÖLGYE) TURIZMUSA ..... 31 1.7. BÉKÉSCSABAI KISTÉRSÉG TURIZMUSA .......................................... 37 1.8. BÉKÉSCSABA TURIZMUSA, KÜLDŐ PIACOK, FONTOSABB TURISZTIKAI TERMÉKEK, A VENDÉGÉRKEZÉSEK ÉS A VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA .................................................................................................. 40 2. „Best Practice”-ek ............................................................................................. 43 2.1. „BEST PRACTICE-EK MAGYARORSZÁGON..................................... 44 2.1.1. Helyi piacok Magyarországon ............................................................ 44 2.1.2. Gasztroutak, gasztrotúrák ................................................................... 45 2.1.3. A Szekszárdi Borvidék Egyesület....................................................... 45 2.1.4. Kulturális tematikus utak .................................................................... 46 2.1.5. Budapesti Kulturális Munkacsoport ................................................... 47 2.1.6. Budapesti Cultural Adventure koncepció ........................................... 48 2.1.7. Irány Pécs! kártya................................................................................ 48 2.1.8. Balaton-felvidéki Nemzeti Park ......................................................... 49 2.1.9. Balaton Best Card ............................................................................... 49 2.1.10. Badacsonyi Régiójáró busz ............................................................... 50 2.1.11. Gyógyvizek Völgye .......................................................................... 51 2.1.12. "Mesélő Tájak" tanösvény – Istvándy Pincészet Káptalantóti .......... 52 2.1.13. Zsidó vallási utak Észak-Magyarországon (csodarabbik nyomában) 52 2.2. KÜLFÖLDI „BEST PRACTICE-EK” ....................................................... 52 2.2.1. Gasztro-turizmus és helyi termékek Ausztriában ............................... 52 2.2.2. Eltérő turisztikai termékeket kínáló települések együttműködése Ausztriában .... 53 2.2.3. Interaktív, illetve Web alapú marketing a múzeumok esetében: Albertina, Schönbrunn és a Louvre példája ................................................................... 54
6
2.2.4. Márkaépítés: A Südtiroler Bauerbund parasztszövetség által létrehozott Rotterhahn védjegy hálózatról ...................................................................... 55 3. Békéscsaba turizmusának fejlesztési lehetőségei (4 A alapján) ........................ 55 3.1. ELÉRHETŐSÉG, KÖZLEKEDÉS (ACCESSIBILITY) ........................... 56 3.2. TERMÉKEK (ATTRACTIONS)............................................................... 57 3.2.1. Turisztikai látnivalók .......................................................................... 57 3.2.2. Kulturális turizmus és létesítmények Békéscsabán ............................ 58 3.2.3. Gasztroturizmus .................................................................................. 61 3.2.4. Egészségturizmus ............................................................................... 61 3.2.5. Öko- és aktív turisztikai termékek a térségben ................................... 62 3.2.6. Turisztikai infrastruktúra .................................................................... 63 3.2.7. Fenntartható turizmus ......................................................................... 64 3.2.8. Főbb turisztikai fejlesztések az elmúlt évek során, valamint a fejlesztés további irányai ........................................................................................................... 65 3.2.9. Fontosabb fejleszthető turisztikai termékek ....................................... 70 3.3. JAVASLAT ÚJ TURISZTIKAI TERMÉKEK KIALAKÍTÁSÁRA, TURIZMUSFEJLESZTÉSRE BÉKÉSCSABÁN............................................. 74 3.3.1 Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Klaszter a térség turizmusfejlesztése érdekében – tények és lehetőségek ............................................................... 74 3.3.2. Gasztroturizmus .................................................................................. 76 3.3.3. Kulturális turizmus ............................................................................. 76 3.3.4. Aktív turizmus .................................................................................... 82 3.3.5. Sportturizmus...................................................................................... 83 3.3.6. Egészségturizmus fejlesztés................................................................ 86 3.3.7. Konferenciaturizmus........................................................................... 87 3.3.8. Turisztikai együttműködés, termékfejlesztés és marketing ötletek helyi beruházók, cégek, magánszemélyek bevonásával .......................................................... 90 3.4. SZÁLLÁSHELYEK (ACCOMODATIONS) ............................................ 91 3.4.1. Folyamatban levő szálláshelyfejlesztések........................................... 93 3.5. HANGULAT, AZ ÁLTALÁNOS VÁROSKÉP, AZ EMBEREK HOZZÁÁLLÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉS (AMBIANCE) .............................................................. 93 3.6. A MÁRKAÉPÍTÉS ÉS A TURISZTIKAI MARKETING JELENTŐSÉGE A VENDÉGSZÁM NÖVELÉSÉBEN.................................................................. 94 3.6.1. Márkaépítés a turizmus területén ........................................................ 94 3.6.2. A jelenlegi és a lehetséges turisztikai célcsoportok Békéscabán ........ 97 3.6.3. Marketingkommunikációs eszközök .................................................. 98 3.6.4. Gondolatok a honlap-fejlesztés irányairól Békéscsabán................... 100 3.7. ÚJSZERŰ MARKETINGTÖREKVÉSEK ÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK BÉKÉSCSABA ESETÉBEN – POSZTMODERN MARKETING ÉS ÉLMÉNYTURIZMUS .................................................................................... 102 3.7.1. Mi a posztmodern marketing? .......................................................... 102 3.7.2. Az élményturizmus és a poszt-modern turista .................................. 104 3.7.3. Az új típusú marketing lehetőségei múzeumok esetében ................. 105 3.7.4. A poszt-modern marketing hasznosításai lehetősége Békéscsaba esetében ........ 106 4. Források a turisztikai rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez .................. 108 4.1. HELYI IDEGENFORGALMI ADÓBEVÉTELEI (IFA) ........................ 109 4.2. REKLÁMBEVÉTELEK AZ ONLINE APPLIKÁCIÓKBÓL................. 110 4.3. EU FORRÁSOK 2014-2020 .................................................................... 110 4.4. EGYÉB NYUGAT-EURÓPAI TÁMOGATÁSI FORRÁSOK .............. 111 7
4.5. MAGÁNBERUHÁZÓK FORRÁSAI ..................................................... 111 4.6. A TÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ NAGYVÁLLALATOK FORRÁSAINAK HASZNOSÍTÁSA........................................................................................... 112 4.7. KLASZTERTÁMOGATÁSI FORRÁSOK............................................. 112 4.8. EGYÉB ÖNKORMÁNYZATI TURIZMUSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ........ 112 5. Gyakorlati képzések és továbbképzések a turizmus területén, különös tekintettel Békéscsaba igényeire ........................................................................................... 112 MELLÉKLETEK ................................................................................................ 113 M1. CSABAI KOLBÁSZ SAJÁTOSSÁGAI ................................................ 113 M2. KÖZTÉRI ALKOTÁSOK ....................................................................... 113 M3. IFA BÉKÉSCSABÁN ............................................................................. 115
8
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A) A város általános turisztikai helyzetképe Békéscsaba Békés megye székhelye, a megye turisztikailag fontos települése. 2012-ben a DélAlföldön a 7., Békés megyét tekintve pedig (Gyula, és Orosháza után) a 3. legtöbb vendégéjszakát realizáló település. Békéscsaba fő küldő piacai Románia (1.211 vendégéj), Szlovákia (816 vendégéj), Olaszország (556 vendégéj), Németország (478 vendégéj) és Ausztria (355 vendégéj). A marketing munkában mindenképpen figyelembe kell venni a főbb küldő piacokat és ezeken a nyelveken (szlovák, szerb és román jelenleg) valamint angolul is szükséges lenne a kommunikációs anyagok elkészítése, beleértve a városban felállítandó, alapvető tájékozódást elősegítő térképek és tájékoztató táblák szövegét, ahol ez kivitelezhető. Békés megye etnikailag viszonylag sokszínű, a 2001-es népszámlálás szerint 67 968 itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 5,9% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak. Egyéb nemzetiségek között érdemleges számban csak a szerbek fordulnak még elő. Békéscsabán a szlovák kisebbség viszonylag jelentős, de ennél sokkal nagyobb a szlovák származású lakosság aránya. Békéscsabán négy (szlovák, román, lengyel és cigány) kisebbségi önkormányzat működik. Békésen mintegy 3 % cigány és 1-1 % német, illetve román anyanyelvűnek vallotta magát, míg a hazai románság központja Gyula. Jelentős számú ember halt meg a vészkorszak (holocaust) idején és a túlélők nagy számban vándoroltak ki 1944-45 után Izraelbe. Ennek ellenére a megyében egyedül csak Békéscsabán még működik zsidó hitközség. A megye etnikai sokszínűsége a turizmus terén még nincs kellően kihasználva, de később ez kamatoztatható lehet. A Békéscsabai kistérségbe érkező vendégek legnagyobb arányban a háromcsillagos szállodákban szállnak meg, ide érkezett a vendégek 52,7%-a, 9.030 fő és 14.512 vendégéjszakát töltöttek itt. Kedvelt még a wellness szálloda, ahová a vendégek 11,7%-a érkezett, összesen 1.998 fő és 2.966 vendégéjszakát töltöttek el. Közösségi szálláshelyeket 3.402 fő vett igénybe (19,9%), viszont az ide érkezők átlagos tartózkodási ideje kiemelkedően magas, 6,9 nap, így a vendégéjszakák 52,6%-a itt realizálódott (23.402 vendégéj). A Békéscsabai kistérségbe 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyekre összesen 17.277 vendég érkezett, akik 44.777 vendégéjszakát töltöttek itt. A belföldi vendégek száma 14.278 fő volt, akik 39.400 vendégéjszakát töltöttek a térségben. Külföldről 2.854 fő érkezett, akik 5.150 vendégéjszakát realizáltak. A belföldi vendégek elsősorban a háromcsillagos szállodákban (6.857 fő, 10.485 vendégéj), panziókban (2.393 fő, 3713 vendégéj) illetve közösségi szálláshelyeken (3.271 fő, 23143 vendégéj) szálltak meg, míg a külföldiek jellemzően a háromcsillagos szállodákat (2.173 fő, 4.027 vendégéj) vették igénybe. (ld.: KSH, 2012.) Sajnos a szállodai kapacitások nem elegendőek, különösen akkor, amikor nagyobb tömegeket megmozgató eseményekre (pl. Csabai Kolbászfesztivál, vagy sportrendezvények) kerül sor.
9
B) Vonzerők, attrakciók A város általános megjelenése jelentősen javult az utóbbi években, az épületek, kulturális létesítmények felújítása, a kerékpárutak fejlesztése, a sétáló utcák, terek, parkok, tanösvény kialakítása, megszépítése kellemes, élhető várossá teszik Békéscsabát. A város hangulatát meghatározza az üdítő zöld folyosóként végighúzódó Élővíz-csatorna, mely a pihenés, kikapcsolódás mellett 'élő kapcsolatot' biztosít a térség két másik meghatározó településével, Békés és Gyula városával is. Ez az egyedi vonzerő nemcsak a városkép, de turisztikai szempontból nagyon meghatározó. Békéscsaba fő turisztikai vonzerejét jelenleg •
a fesztiválturizmus,
•
a gasztroturizmus és
•
az aktív turizmus adja,
de további kitörési pont lehet a még kevésbé pozícionált •
kulturális turizmus,
•
a beruházásokkal rohamos fejlődésnek indult sportturizmus,
•
az egészségturizmus (a wellness és gyógyturizmus), valamint
•
a vallási és hagyomány turizmus.
A fesztiválturizmuson belül Békéscsaba egyik kiemelt turisztikai attrakciója a minden év októberében megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál. Az épülő CsabaPark állandó, egész évben működő turisztikai létesítménye lesz a városnak, hiszen a Csabai kolbász, mint helyi érték az egész év során a turisták kikapcsolódását szolgálja majd: megismerhető lesz a hagyományos disznóvágás és a kolbászkészítés folyamata, kóstolásra és vásárlásra is lehetőség nyílik, a múzeumban megtekinthetők lesznek a helyi gasztronómia tradíciói illetve a gyerekeknek tematikus játszóteret hoznak létre, az Óriások Konyháját. Felépül egy fesztiválcsarnok is, amely a jövőben otthont adhat többek közt a Csabai Kolbászfesztiválnak, illetve más gasztro-turisztikai rendezvényeknek is. A másik fontos gasztro-turisztikai rendezvény a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé ahol világhírű sörkülönlegességek kerülnek bemutatásra. A térség egyik fontos terméke a csülök, ami kapcsolódik ehhez a rendezvényhez. A gasztroturizmuson belül a hungarikum Csabai kolbász, és az eredetvédett Békési szilvapálinka a fontosabb húzótermékek, melyek további termékekkel bővülnek, úgy mint a méz, szilvalekvár vagy a csabagyöngye szőlőre épülő termékek köre. Az aktív turizmuson belül az Élővíz-csatorna és a Körösök adottságaira épülő vízi és kerékpáros turizmus, a lovaglás, túrázás valamint a sportrepülés, vadász és horgászturizmus méltó említésre. Az Élővíz-csatorna, amely Békéscsabát, Gyulát és Békést is érinti, nemcsak üdítő zöld folyosóként, hanem önálló turisztikai attrakcióként kanyarog a városban. Az Élővíz csatorna mentén mód van kerékpározni, futni, gyalogtúrázni és kishajókkal (kenu, kajak, vízi bicikli) sportolni, túrázni. A Körösök vidéke vadregényes tájai az izgalmas kalandtúrákra is kiváló helyszínt kínál. 10
A Békéscsabai repülőtérről repülőgépes városnézésre lehet indulni, de ejtőernyőzésre, sárkányrepülőzésre, tandemugrásra is lehetőség nyílik. A helyszínen különböző versenyeket (gyorsulási, ejtőernyős, vitorlázó repülők, körrepülő modellek) is tartanak. A lovas turizmust Békéscsabán 6 egyesület szervezi, díjlovaglásra, terápiás lovaglásra, terepés túralovaglásra is van lehetőség illetve nyári táborokat szerveznek. A kulturális turizmuson belül a Munkácsy hagyomány, valamint a csabai festők, modern iparművészek illetve az élénk kulturális élet, a színházi előadások, koncertek emelhetők ki. A város egyik legfontosabb kulturális turisztikai attrakciója Munkácsy Mihály világhírű festőművész öröksége, melyet a róla elnevezett múzeumban illetve az emlékházban tekinthetünk meg. 2014-ben Munkácsy évre kerül sor az országban, ez egyedülálló lehetőség lehet a kulturális turizmus ilyen irányú fejlesztésére, a figyelem felkeltésére. Figyelemreméltó és fejlesztendő elképzelés a 'Munkácsy negyed', mint új kulturális negyed termék fejlesztése, mely több kulturális szereplő összefogásával megvalósítható (pl. Munkácsy Múzeum, Csabagyöngye Kulturális Központ, Városi Könyvtár, Jókai Színház). A helyi szlovákság hagyományait a Szlovák Tájházban ismerhetjük meg. Mindkét esetben a jelenleginél aktívabb, az e-marketing eszközeit hasznosító marketing-kommunikációra lesz még szükség az ezen termékekben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében. Kedvelt kirándulóhely még Póstelek, ahol az egykori Wenkheim kastély romjai, a rendben tartott kastélypark a családoknak, baráti társaságoknak nyújt elsősorban kikapcsolódást. A Kastélypark rekonstrukciója 2014 nyarára fog elkészülni. A megújult főtéren 2013-ban egész nyáron kulturális és szórakoztató programokat (Csabai Nyár) tartottak, amelyek szintén sok látogatót vonzott, illetve gazdag programkínálatával a helyi kulturális élet felpezsdítő, valamint új turisztikai vonzerő lett a Csabagyöngye Kulturális Központ is. A konferenciaturizmus fejlesztésére is igen jó lehetőségek kínálkoznak a városban. A Csabagyöngye Kulturális Központ központi elhelyezkedése, kiváló technikai adottságai révén jó feltételekkel rendelkezik akár ezerfős konferenciák vagy nagyobb kiállítások fogadására is. Termei és terei variálhatóságának köszönhetően kiváló helyszínt biztosít a kisebb szakmai konferenciák vagy vállalti meetingek, tréningek tartására is. A konferenciák helyszínének a kiválasztásánál fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű szálláskínálat, valamint ezen konferencia központhoz közeli elhelyezkedése, ezért a jövőben fontos szerepe lehet a város központjában megvalósuló szállásfejlesztéseknek. A sportturizmus esetében ki kell emelni azokat a fejlesztéseket, amelyek nyomán Békéscsabában jelentősen növekedtek és még most is folyamatosan növekszenek a sportlétesítmények kapacitásai, jó alapot teremtve többek között a kézilabdának, röplabdának, focinak, tornának és sportrepülésnek. Mindenképpen érdemes kihasználni a társasági és nyereségadó kedvezményt, melyet igénybe vehető sportágak köre jelentősen bővült. A városban jelenleg is virágzó sportéletet, illetve a folyamatban lévő sportcsarnok és stadionépítési projekteket figyelembe véve a város sok szurkolót képes fogadni. A szállást is magába foglaló sportkomplexum valamint a közlekedési útvonalak fejlesztése a sportturizmus ugrásszerű növekedését eredményezheti a városban. Az egészségturizmus lehetőségei ígéretesek Békéscsabán, de még nincsenek kellően kihasználva, pedig a kiváló minőségű termálvíz és a 20. század elején épült gyönyörű Árpád Gyógy- és Strandfürdő remek lehetőségeket kínál mind a rövidebb tartózkodásra érkező 11
wellness mind pedig a hosszabb időre érkező, gyógyulni, regenerálódni érkező vendégek részére. Békéscsabán az egész évben üzemelő fürdő mellett 50 m-es, nyáron nyitott, télen fedett uszoda is található, így az ott szervezett különböző versenyek (úszó, vízilabda) a sportolókat és a szurkolókat is várják. Azonban ezek kihasználásához szükség lenne még további városi szálláslehetőségek fejlesztésére. A Dr. Réthy Pál kórház hosszabb távon kapcsolódhatna az egészségturisztikai tervekhez, ugyanis jól felszerelt létesítmény, amely jól képzett szakemberekkel rendelkezik. A kórházban jelenleg egy sportrehabilitációs központ létrehozását tervezik. E mellett érdemes lenne megfontolni a pillanatnyilag nem üzemelő Malom hasznosítását, szintén elsősorban gyógyturisztikai céllal. A Malom együttműködése a kórházzal már csak azért is kézenfekvő, mert a kórház és a Malom szomszédosak egymással. A vallási és örökségturizmus esetében a városban élő szlovákok világi és evangélikus hagyományaira, a pünkösdi vallás tradícióira, illetve a térségből a vészkorszak idején elhurcolt zsidó emberek leszármazottjainak érdeklődésére lehetne építeni. Jó lehetőség lenne még a hagyományturizmus esetében a térségben található kurgánok hasznosítása. A 2014-es Luther év az evangélikus hagyomány turizmus szempontjából kiemelkedően fontos, de lényeges a szlovák hagyományok folyamatos ápolása is. A zsidó örökség, illetve a zsidó vallási turizmus a térségből elszármazott zsidó emberek leszármazottjainak „back to the roots”, vissza a gyökerekhez turizmusa révén válhat közép-hosszabb távon fontossá. A jelentős létszámú pünkösdi közösségre épülő vallási turizmus ugyancsak közép-hosszabb távon sikeresen fejleszthető. A városban található Közép-Európa egyik legnagyobb evangélikus temploma, valamint több (már nem működő) zsinagóga és zsidó temetők. A városban található zsinagógák ma nincsenek még bemutatható és látogatható állapotban, de mindenképpen szükséges lenne azok rendbetétele és esetleg olyan funkciókra való hasznosítása, amelyet révén lehetőség nyílna izraeli és amerikai látogatók fogadása. C) Szűk keresztmetszetek a városi turisztikai infrastruktúrában A település turisztikai attrakcióinak kihasználását alapvetően két tényező gátolja. Egyrészt a város elérhetősége ma még nem igazán jó, ugyanis nincs autópálya a térségben, a vonatközlekedés ma még csak kelet-európai mércével tekinthető jó-megfelelőnek, másrészt az, hogy nincs elegendő színvonalas szálloda a városban. A közlekedési helyzet javulni fog a jövőben a vasúti pálya korszerűsítése révén, ami előreláthatóan 2015-2016 során kerül majd átadásra. A szálláshely kapacitások bővítésére is lenne lehetőség a város több pontján. Szálláshelybővítés vonatkozásában jó lehetőség lenne a jelenleg üresen álló Malom átépítése egy olyan egészségturisztikai központtá, amelyben szálláshelyek is kialakításra kerülnének, valamint szintén fontos lenne a jelenleg a csupán a városképet rontó Körös hotel lebontása, vagy akár átépítése, korszerűsítése. Ez utóbbi igen fontos lehet a konferenciaturizmus fejlesztése végett valamint a város általános képe érdekében is, mely ettől a csúnya, elhanyagolt épülettől eltekintve nagyon vonzó. Ugyancsak lehetőség lenne az Árpád Fürdő mellett egy kisebb hotel kialakítására a volt „Tüzeléstechnika Kft” épületéből, és összekötve azt egy fedett gyaloghíddal a Fürdővel.
12
Sokat javítana a szálláshelyek szűkösségén a Gyula, Békés és Békéscsaba, valamint Arad és Temesvár közötti együttműködés erősítése is, de ez az együttműködés nem tudja helyettesíteni a helyi termékfejlesztéseket, a brandépítést és mindenekelőtt a szálláshelyfejlesztéseket, már csak azért sem, mert ha a vendég Gyulán lakik, és onnan jár át naponta Békéscsabára, akkor természetesen idegenforgalmi adót is Gyulán fizet, és nem Békéscsabán. D) Termékfejlesztési és marketing javaslatok Annak érdekében, hogy Békéscsaba több látogatót vonzzon, erősíteni kell a marketingmunkát, mindenekelőtt a termékfejlesztés, valamint marketing-kommunikáció és az e-marketing terén. A marketinget ugyan sokan sok esetben csak a kommunikációsra és az értékesítési munkára szűkítik, de a turizmusra százszorosan igaz, hogy a marketing munka a marketingkutatással és a termékfejlesztéssel kezdődik, majd ezeket követik a marketing kommunikációs eszközök, illetve az értékesítés. Békéscsaba esetében a legfontosabb a város saját, megkülönböztető brandjének további kidolgozása és tudatos alkalmazása és mindemellett párhuzamosan a régió többi, turisztikailag meghatározó településeivel közösen a Körösök vidéke tájegységre és látnivalókra épülő Körösök Völgye Együttműködési Projekt és Körösök Völgye, mint önálló márkának a bevezetése és széles körű megismertetése. A Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Projekt esetében Békéscsaba, Gyula és Békés városok valamint több további kisebb település együttműködéséről beszélhetnénk, amelynek a lényege az, hogy mindezek a desztinációk együttműködve, mint egyetlen nagyobb, metadesztináció működnének és kínálnának komplementer termékeket. Véleményünk szerint a Körösök Völgye, mint megnevezés illetve márkanév szerencsésebb lenne, mint a szintén felmerült Közép-Békés térsége, mivel a Körösök Völgye egy határozott tájegységet jelöl, a Közép-Békés a helyieken kívül nem igazán mond semmit másnak. A Körösök Völgye Együttműködés, mint egy sajátos „meta-desztináció” ugyan ígéretes elképzelés, de kétségtelen, hogy korábban már voltak kudarcok e téren, ami teljesen természetes, ha több desztináció szeretne a turisztikai piacon érvényesülni. Azonban az egyeztetések során minden felet meg kell győzni, hogy hosszabb távon minden résztvevő település csak profitálhat az együttműködésből, hiszen a turisták sem csupán egy adott várost keresnek fel. A mai turista egy desztinációhoz, egy adott térséghez kapcsolódó élményekben gondolkozik, sőt utazásakor szeretne minél több különleges élményben részesülni. Szükséges tehát az un. kereszt promóció, melynek során egymást, egymás attrakcióit is ajánlják a települések, mind az előzetes mind a helyszíni promóció során, valamint a közös, a városhatáron átnyúló attrakciók pl. tematikus utak létrehozása és működtetése. Mindazonáltal az együttműködéssel lényegesen csökkenthetők települési szinten a marketingre és a fejlesztésekre fordított összegek is. Azon túlmenően, hogy Békéscsabát pozícionálni kell a Körös Völgye meta-desztinációba, igen fontos lenne a város saját termékeken alapuló márkázása is, ahol alapvetően a gasztroturizmusra (Csabai kolbász és sör), illetve a kulturális turizmusra (Munkácsy Mihály hagyomány) lehetne építeni. Ugyancsak érdemes lenne az aktív, a gasztro és a kulturális turizmushoz is jól kapcsolható wellness turizmusra építeni, hiszen Békéscsaba fürdője igen jó Ehhez minőségű termálvízzel és élményfürdővel várja a kikapcsolódni vágyókat. természetesen további fejlesztésekre van még szükség, mint például szálláshelyek 13
kialakítására a fürdő mellett, vagy a már említett és később részletesen tárgyalandó „Malom egészségturisztikai központ és szálloda” kialakítása. Az új, korszerű kulturális és sportlétesítmények megnyitása teret enged a sport és a konferenciaturizmus kiépítésének is. Lényeges a Körösök Völgyén belül a szolgáltatók, gazdák együttműködésén alapuló tematikus útvonalak további kidolgozása és erőteljesebb marketingje is, hiszen a mai utazó már nem termékekben, hanem élménytémákban gondolkozik (kolbászút, pálinkaút, helyi kézművesek útja, Munkácsy kulturális út, szlovák, ősi magyar, illetve zsidó emlékek útja stb.) Azonban ehhez nem elegendő a tematikus útvonalakon elhelyezkedő állomások címeinek katalógusokban valamint weboldalon történő felsorolása, hanem többnyelvű útjelző táblák, helyi információs térképek, táblák kihelyezése valamint a folyamatos marketingmunka elengedhetetlen. A kerékpár és vízi járművek, kajak és kenu kölcsönző és állomáshelyek, információs pontok további kialakítása is szükséges. Mindenképpen átgondolandó egy a régió főbb látványosságait érintő „Körösök Völgye” körbuszjárat indítása, amilyent Magyarországon már több régióban sikeresen működtetnek az önkormányzat(ok) valamint a szolgáltatók összefogásán alapuló helyi turisztikai egyesületek. 2013 során már jelentős előrelépések történtek Békéscsabán a marketing kommunikáció terén, ugyanis elkészült 2013 nyarára a Pocket Guide Békéscsaba belvárosát bemutató mobil alkalmazás, valamint 2013 decemberében két további új e-marketing fejlesztés lett meghirdetve, egy „Csabai Kolbász” valamint egy „körös-völgyi aktív turisztikai” mobil applikáció. Ezek nagyon korszerű turisztikai marketing kommunikációs eszközök, amelyek további hasonló fejlesztés mintájául szolgálhatnak a városban. Közismert, hogy korunkban a desztinációk már nem a modern kor tömegturizmusával hódítanak, hanem az internetet és a virtuális valóságot hasznosító úgynevezett „poszt-modern marketinggel”, amelynek a legelső példái a turizmus terén még több mint tíz éve egyes francia kastélyok, illetve az osztrák „Oldtimer” autópálya menti pihenőhelyek voltak, manapság pedig egyre több múzeum alakít ki interaktív bemutatótereket, ahol meg lehet ismerni az adott kor művészeit, illetve embereit. Ilyen jellegű virtuális valóságot létre lehetne hozni Békéscsabán is, elsősorban Munkácsy Mihály életére és festészetére felfűzve, amelyet kiegészítő termékként támogathatna a gasztroturizmus. Erre már csak azért is lenne lehetőség, mert Békéscsabán található a Széchenyi István Egyetem Gazdasági, Agrár és Egészségtudományi kara, akiknek a marketing és informatikai szakemberei támogathatnák az e-marketing termékek koncepciójának kialakítását és a tényleges megvalósítást is. Figyelembe véve a város új márka-imázsának kialakítását, igen fontos lenne a város turisztikai honlapjának fejlesztése is. Mindenképpen több nyelven (szlovák, román, szerb és angol, esetleg német) kellene azt elérhetővé tenni, valamint figyelni a honlapon belül valamint a honlapon kívüli, azaz a régió attrakcióit bemutató oldalak közötti átjárhatóságra, oldalakra mutató linkek, keresztlinkek alkalmazásával. A mindig aktuális és élményszerű, az olvasót vezető tartalom és a tájékozódást segítő infografika mellett a keresőbarát weboldal kialakítása ma már minden weboldalnál alapkövetelmény. Kulcsfontosságú egy adott desztináción belül a különböző szolgáltatók együttműködése. Békéscsabán, ha nem is alakították meg a TDM szervezetet, fontos dolog, hogy már 2009. május 20-án megalakult a Békéscsabai Turisztikai Egyesület (BTE), amely de facto TDM feladatokat is ellát anélkül, hogy a TDM szervezet merevségével rendelkezne. A BTE céljai azok voltak, hogy Békéscsabán és vonzáskörzetében szervezze a turisztikai vállalkozások 14
tevékenységét, lássa el az idegenforgalommal foglalkozó személyek és szervezetek érdekképviseletét, marketing feladatait, hangolja össze e gazdasági szereplők tevékenységét, fejlessze a térségben meglévő turisztikai termékek kínálatát, a mai utazók elvárásainak megfelelően. A BTE által megvalósítandó feladatok között szerepel Békéscsaba és vonzáskörzete vendégforgalmának fellendítése, a megyeszékhelyre érkező vendégek számának növelése, turisztikai termékfejlesztés, az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása, a belföldi vendégek arányának növelése. A BTE céljai megvalósítása érdekében szorosan együttműködik Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával. A BTE-nek szorosan együtt kell működnie a Magyar Turizmus ZRT Dél-Alföldi Regionális Marketing Irodájával, azzal a marketing szervezettel, amely a régió marketingmunkáját szervezi, és amely nagymértékben segíthet a régió városainak a célközönséghez való eljutásban. E) Fejlesztési források – különös tekintettel a nem hagyományos forrásokra A turisztikai rendszer elemeinek a kialakítása (termékfejlesztés) és működtetése nem olcsó, ezért hasznos lenne, ha az önkormányzat igyekezne minden olyan forrást megragadni és a helyi vállalkozókat segíteni abban, hogy a viszonylag olcsó forrásokat el tudják érni. A hagyományos fejlesztési források a következők: • EU-s források; • nem EU-s tagországok támogatási alapjai (ide értve az INTERREG támogatásokat is a határon átnyúló együttműködések esetében) • helyi IFA (idegenforgalmi adó) bevételek; Ezen túl azonban lehetőség lehet „nem hagyományos”, fejlesztési források igénybe vételére is, úgy, mint: • reklámbevételek a területi e-marketing eszközökből (virtuális túrák, virtuális múzeumok, mobil applikációk, weboldalak); • Békéscsabai Turizmusfejlesztési Alap (BTA) létrehozása, a befizető vállalatok adókedvezményeket kaphatnának a helyi adók egy részéből, • klaszterfejlesztési támogatások (amennyiben ismét lesznek ilyenek), illetve • önkormányzati épületek és/vagy telkek kedvezményes juttatása (van Békéscsabán néhány önkormányzati tulajdonú épület, pl. a „Tüzeléstechnikai kft” épülete, illetve az önkormányzat tulajdonában levő üzlethelyiségeket is lehetne kedvezményesen bérbe adni turisztikai vagy helyi terméket árusító vendéglátó ipari vagy kereskedelmi célokra). A fejlesztések terén jelentős létesítmény fejlesztés történt a 2007-2013-as tervezési időszak során. Most az elsőrendű feladat az, hogy jó marketingmunkával el kell adni ezeket az attrakciókat a látogatóknak, valamint amennyiben a következő fejlesztési időszak (2014-2020) forrásai ezt meg fogják engedni, akkor olyan létesítményfejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek jól illeszkednek az eddigi fejlesztésekhez. A létesítmények értékesítéséhez természetesen szükséges a városi honlap fejlesztése, a már elkezdődött e-marketing fejlesztések folytatása, a kulturális turizmus termékek erősítése. Az EU INTERREG forrásai felhasználhatók lennének komolyabb határon átnyúló fejlesztések finanszírozására, amelynek révén a látogatók megérkezhetnének valamely romániai repülőtérre (pl. Temesvárra), majd onnan lehetne őket áthozni Békéscsabára. Szintén pótlólagos forrásokat lehetne elérni amennyiben létrehoznának egy Békés-megyei turizmus klasztert, amely azon túl, hogy további forrásokat biztosíthatna, garantálná a látogatók jobb eloszlását a megye területén belül. 15
F) SWOT ELEMZÉS A SWOT elemzés egy jó szemléltető eszköz arra, hogy összefoglalóan áttekintsük egy turisztikai desztinácó erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és az azt fenyegető veszélyeket. Tudni kell a SWOT elemzésről, hogy az erősségek és a gyengeségek a múltra és a jelenre vonatkoznak, a lehetőségek és veszélyek perig a jövőre. Strengths (Erősségek) Weaknesses (Gyengeségek) 1. Sokféle, egymást kiegészítő termék van 1. Távolság Budapesttől és Nyugatjelen a városban, úgymint Európától (accessibility); Kevéssé ismert a desztináció mind • gasztro-turizmus (kolbász és a köré 2. hazailag, mind nemzetközileg épülő gasztronómia); Nincs elegendő szálláshely a városban, • kulturális turizmus (Munkácsy a fő 3. szálláshelyek nélkül pedig nincs igazi termék); • egészség turizmus (gyógy és wellness turizmus Az a kép él az emberekben, hogy egyaránt (de ez jelenleg csak főként 4. helyi jelentőségű vonzerő), ki kell Békéscsaba nagyon messze van mindentől, emelni, hogy a térség első nehéz oda eljutni Nincs jól bejáratott, híres gyógyfürdője Békéscsabán jött létre 5. egészségturizmus Békéscsabán még a 20. század elején Nem ismert a város kulturális • aktív turizmus (hiking, biking, 6. turisztikai jelentősége sportrepülés, vadvízi evezés, stb.); • sportturizmus (szurkolók és résztvevők); • konferenciaturizmus (új, nagy befogadóképességű létesítmények, nem szezonhoz kötött); 2. Gyula fő turisztikai termékét az egészségturizmust kiegészíthetik a békéscsabai termékek, mint a gasztro-, a kulturális és az aktív turizmus termékek; 3. Sokféle etnikum él a városban, erősek az evangélikus, a szlovák vallási és kulturális gyökerek, valamint jelen vannak épületek formájában a zsidó hagyományok is, amelyeket azonban eddig nem aknázták ki kellőképpen turisztikai céllal; 4. Barátságos a város, sok fával, zöld felülettel, tiszta épületekkel, terekkel, kedves emberekkel; 5. Viszonylag jó a megközelíthetőség Romániából és Szerbiából; Opportunities (Lehetőségek) Threats (Veszélyek) Nem múlik el a válság olyan gyorsan, 1. Szorosabb együttműködés a 1. Regionális Marketing Irodával és a Magyar mint ahogy reméljük, a turizmusérkezések Turizmus ZRT-vel annak érdekében, hogy a stagnálnak, vagy csak gyengén növekszenek; város erősebben legyen jelen a külföldi és a 2. Az együttműködés helyett a rivalizálás hazai turizmus térképen, erősödik Gyulával és a többi környékbeli 2. A Körösök Völgye Turisztikai desztinációval; Projekt, mint meta- 3. Együttműködési Nem sikerül bevezetni a Körösök 16
dszetináció kialakítása, sikeres brandépítés; 3. Békéscsaba önálló brand-elemeinek (gasztro turizmus és kulturális turizmus) kidolgozása és sikeres kommunikációja; 4. Az aktív turizmus termékek sikeres fejlesztése és kommunikálása; 5. A konferencia, a sport és egészségturizmus fejlesztése és kommunikálása; 6. A vasútvonal korszerűsítése nyomán 2015 után legalább egy órával lerövidülhet a Budapest-Békéscsaba útvonal; 7. A dél-alföldi autópálya elkészülését követően – 2020 után ugrásszerűen javulhat a térség elérhetősége; 8. A válság elmúltával meglendülhetnek a turizmusérkezések világszerte és hazánkon belül is; 9. A 2014-2020 tervezési időszak során a pályázati források hasznosításával fejleszteni lehet a városban a turisztikai termékeket és a turisztikai infrastruktúrát; 10. Az együttműködés erősítése lehetséges lesz Gyulával, a két város komplementer termékei révén mindkét desztinációban növekszik a turizmus; 11. A bővülő források és az e-marketing (a világhálón) lehetővé teheti, hogy sokan megismerjék a város fő turisztikai termékeit; 12. Korszerű marketing-kommunikációs eszközök alkalmazása annak érdekében, hogy a város jobban felkerüljön a hazai és a külföldi turizmus térképre, és a már itt levő látogatók könnyebben tájékozódjanak a városban;
Völgye brandet; 4. Nem sikerül bevezetni Békéscsaba márkáját sem, és az embereket nem fogja sem a csabai gasztro-turizmus, sem a kulturális turizmus nagyon érdekelni; 5. Az MTZRT és a Dél-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság (RMI) forráshiány miatt nem lesz képes hatékonyan támogatni a város marketingmunkáját; 6. Nem kerül sor a közúti közlekedés fejlesztésére a térségben, az eljutás Békéscsabára továbbra is lassú és veszélyes marad; 7. Nem kerül sor a turizmus növekedéséhez (pl. konferencia, sport, egészség) szükséges szállásfejlesztésekre. 8. Nem kerül sor a meggyőző marketing kommunikációra, és ezért a potenciális látogatók nem ismerik meg a várost, mint potenciális úti célt;
1. Turisztikai helyzetértékelés 1.1. A világ turizmusának főbb trendjei napjainkban, hatásai Magyarország és Békéscsaba turizmusára Az ENSZ turisztikai szervezete az UNWTO szerint 2013 első kilenc hónapjában a korábban vártnál erősebb volt a turizmus érkezések növekedése, ami azt jelzi, hogy a fellendülés világméretekben elindult a turizmus területén. Turizmus érkezések (millió fő) %-os változás az előző év ugyanezen időszakához képest 2000 2005 2010 2011 2012 2013 2013. 2013. 3. 1. QY 2. QY QY 17
677 807 949 995 1035 6,7 4,7 4,5 Világ összes 388 449 485 561 534 6,6 5,4 5,2 • Európa 46 60 63 65 66 4,1 3,2 3,7 Észak-EU 140 142 154 162 167 8,5 4,5 8,8 Nyugat EU 69 90 95 103 111 12,1 7,7 3,8 Közép-KeletEurópa 154 173 190 191 7,1 5,0 7,2 • Ázsia és 110 Csendes Óceán 128 133 151 156 163 2,9 1,6 4,4 • Amerika 92 90 100 102 107 4,2 2,2 5,3 Észak Amerika 26 35 50 50 53 4,5 3,9 7,4 • Afrika 14 19 17 19 19,8 5,0 -23,1 • Közel Kelet 10 Forrás: UNWTO, World Tourism Barometer, 2013. December, Vol. 11. A nemzetközi turista érkezések visszaesése a nemzetközi pénzügyi válság nyomán 2008. harmadik és negyedik negyedében kezdődött, majd 2009 során folytatódott. 2010-ben már robosztus növekedés indult el, ami kis mértékben csökkent 2011 és 2012 során. 2013 esetében úgy néz ki, hogy a turizmus érkezések növekedése összességében felül fogja múlni a 2012-es szintet. Az összesen 220 turisztikai érkezéseket jelentő ország és önálló turisztikai terület közül 2013 decemberéig 143 ország jelentett 2013 során több mint három negyedévre adatokat, és ebből 109 ország jelentett növekedést, amelyből 25 ország kétszámjegyű növekedést regisztrált, és csak 34 ország esetében volt visszaesés tapasztalható. A leggyorsabb növekedést 2013 során Közép- és Kelet-Európa jelentette. Mindez azért is fontos, mert Békéscsabán csak akkor lehet jelentősebb turizmus érkezéseket prognosztizálni a jövőben, ha a világ turizmusa, valamint Magyarország turizmusa is fejlődésnek indul. 1.2. A városlátogató turizmus főbb trendjei, tanulságok Békéscsaba esetében A városlátogató turizmus, mely alapvetően a légi közlekedéssel könnyen megközelíthető európai fővárosokat illetve nagyobb városokat érinti, komoly tényezővé nőtte ki magát az európai gazdaságban. A városlátogató turizmusra a gazdasági krízis is kevésbé drámaian hatott. Roland Berger 24 európai fővárost érintő felméréséből kiderül (2005-2010), hogy a turizmus ezen belül is azokban a városokban fejlődött gyorsabban, ahol az utóbbi években konkrét turizmus stratégiát dolgoztak ki és valósítottak meg. A fapados járatok megjelenésével Európában szinte mindenki számára elérhetővé vált az utazás. A tendencia a mai napig folytatódik. Egyre többen indulnak hétvégi városlátogató utakra a régebben megszokott több hetes tengerparti nyaralások, körutak mellett, második, harmadik utazásként. A közlekedés fejlődésével divat lett a fővárosok mellett a vidéki helyszínek felkeresése is. Az utazási piacon a verseny kiéleződésével, ennek köszönhetően a kedvező árakkal, az információ mennyiségének növekedésével, valamint az internet, a virtuális valóság rohamos térhódításával az utazási döntés ideje is lényegesen rövidebb lett, hiszen rengeteg kész információ áll azonnal az utazók rendelkezésére. A mai városlátogatók kevésbé terveznek előre, spontán módon, később döntenek, az sem ritka, ha pár nappal az utazás előtt foglalják le szállásukat. Éppen ezért nagyobb jelentősége van az internetes információk tartalmának, lényegesek a szájpropaganda modern megjelenési formái, a közösségi médián előforduló vélemények, élménybeszámolók, megosztások.
18
Az utazás, az utazó motivációja is jelentős változáson ment keresztül az utóbbi évtizedben. Egy város meglátogatása ma már nem a nevezetességek, vár, múzeumok, templomok és egyéb 'kötelező látnivalók' meglátogatásával jár, sokkal inkább az élmény került előtérbe. A posztmodern turista (melynek fogalma a későbbiekben részletes kifejtésre kerül) nem akar egyszerű turista lenni. Különleges akar lenni, egyedi élményekben, kalandokban akar részesülni. Éppen ezért a posztmodern turizmusban a termékfejlesztés és a kommunikáció is lényegesen megváltozik. Békéscsaba esetében ez azt jelenti, hogy mind inkább erősíteni kell a marketing kommunikáción belül a korszerű eszközök, elsősorban a mobil alkalmazások használatát, de nem szabad megfeledkezni a hagyományos eszközökön belül a köztéri irányjelző táblák és térképek alkalmazásáról sem, melyek az önállóan mozgó, mindig egyedi élményeket kereső 'poszt-modern' turistákat segítik. Ez utóbbiakat a tanösvények esetében már igen sikeresen alkalmazta a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, azonban ezek mintájára a tematikus útvonalakon valamint a kulcsfontosságú településeken és attrakciókon (pl. a központi látnivalóknál valamint az Élővíz-csatorna útvonalán is) átvezető komplex turistatájékoztatási rendszer kialakítása ajánlott. Ugyanakkor a drága nyomtatott anyagok egyre kevésbé fontosak, még akkor is így van ez, ha sok esetben pályázati pénzből, gyakorlatilag „ingyen” lehet ezeket a prospektusokat és szóróanyagokat megvalósítani. 1.3. Magyarország turizmusának főbb mutatói a válságból való kilábalást követően A KSH adatai szerint a turizmus-vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott értéke 2007-ben kezdett csökkenni hazánkban, és a mélypont 2010 volt, onnan kezdve emelkedni kezdett. 2013-ra már lassan elérni látszott a válság előtti (2006-os) szintet.
Forrás: KSH
19
A kereskedelmi szálláshelyek által jelentett vendégéjszakák számát és a vendégérkezéseket tekintve pontosabb képet kapunk a helyzetről. 2008-as válságot követően országosan mind a turizmusérkezések, mind a vendégéjszakák terén lassú növekedés, stagnálás, illetve 2009-ben enyhe visszaesés volt érzékelhető, ami a szállodák töltése érdekében alkalmazott (árcsökkentő) akciózáshoz, és ennek nyomán az egy szobára eső bevételi adatok (az úgynevezett REVPAR) csökkenéséhez vezettek 2008 után. A válság során a külföldi vendégéjszakák csökkenését a hazai vendégéjszakák növekedése kompenzálta részben, de ennek az ára a szálláshelyek állandó akciózásai voltak, amelyek a bevételek (és a szállodák jövedelmezőségét alapvetően meghatározó egy szobára eső bevételek, a REVPAR) csökkenését eredményezték.
20
Magyarország legfontosabb turizmus adatai 2000-2012 között
2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év
Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
Külföldiek által eltöltött Vendégéjszakák vendégéjszakák száma a száma a szállodákban kereskedelmi (éjszaka) szálláshelyeken (vendégéjszaka)
5940805 6072963 6175880 6315494 6616443 7064007 7182550 7474329 7651250 7150612 7473339 8021069 8385169
2992401 3070261 3013116 2948224 3269868 3446362 3309753 3451186 3516030 3227942 3462021 3821753 4163641
11480284 11625638 11680842 11698560 12638477 13598733 13700998 14128626 14173826 13103189 14097585 15371951 16624260
Forrás KSH
21
10513825 10894493 10360959 10040338 10508109 10778899 10045891 10170808 10009531 9220148 9613728 10410774 11392183
Forrás KSH 2013-ban a turizmus teljesítménye – összhangban a nemzetközi trendekkel – javulni látszott. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai, valamint a Magyar Turizmus ZRT. kutatásai szerint 2013 októberében a vendégforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken hazánkban jelentősebben növekedni kezdett. A KSH 2013. január-októberi adatai alapján kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma 5,9%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 4,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2,4 nap volt, ami az előző év októberéhez képest ugyan 1,2%-os csökkenést jelent, de a külföldi vendégek száma 2,6%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 1,8%-kal nőtt 2012 októberéhez viszonyítva. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,6 nap volt, ami 0,8%os csökkenést jelent 2012-höz képest. A belföldi vendégek száma 9,6%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 8,2%-kal nőtt a tavalyi év októberéhez képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,3 nap volt 2013 tízedik hónapjában, ami a külföldi látogatókhoz képest nagyobb, 1,2%-os csökkenést jelez. Mindez azt jelzi, hogy a korábbi trendek megfordultak, amikoris a külföldi látogatók számának lassabb növekedését, illetve csökkenését a hazai látogatók pótolták. A tartózkodási idő csökkenése azt mutatja, hogy a látogatók kevesebbet tudnak (vagy akarnak) költeni a turisztikai tevékenységre, de láthatóan nem akarnak lemondani arról. A 2013. január−októberi időszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma (7 665 949 fő) összességében 5,3%-kal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (20 069 652 éjszaka) pedig 4,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 nap volt, ami 0,9%-os csökkenést jelent 2012 első tíz hónapjához képest. A külföldi vendégek számában 5,5%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában pedig 4,9%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. 2013 első tíz hónapjában a külföldiek átlagosan 2,8 napot töltöttek hazánkban (-0,6%). A belföldi vendégek száma 5,1%-kal, a vendégéjszakák száma 3,8%-kal emelkedett a tavalyi év január−októberi időszakához képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,5 nap (-1,2%) volt 2013 első tíz hónapjában. A külföldi és belföldi vendégéjszakák számának alakulását a különböző szállástípusokban az 1. táblázatban foglaltuk össze. 2013 októberében a működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2400 volt, amelyekben 86269 szoba 222 265 férőhellyel várta a vendégeket. (2012 októberében a működő kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek száma 218 224 volt.) Ezen belül 952 szálloda 55 444 szobával, illetve 878 panzió 9613 szobával működött. A szállodai férőhelyek 30,4%-a, a szállodák kategóriáján belül a legtöbb férőhely (40,3 ezer), a négycsillagos házakban található. 22
A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2013. október 31.
Egységek
Szobák
Férőhelyek
2013/2012 (férőhelyek)
952
55 444
132 602
4,8%
5 csillagos
10
2 242
4 597
-50,9%
4 csillagos
173
17 423
40 301
-28,2%
3 csillagos
155
9 496
22 966
-51,3%
4 756
10 635
2,9%
Szálloda
Gyógyszálloda 31 Panzió
878
9 613
25 303
-4,4%
Üdülőház
231
3 981
12 484
-2,2%
Közösségi szálláshely
242
6 876
25 023
-10,1%
Kemping
97
10 355
26 853
9,1%
Összesen
2 400
86 269
222 265
1,9%
Forrás KSH és MTZRT. 2013. január−októberben a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága az MTZRT elemzései szerint 50,9% volt, a gyógyszállodákban magasabb, 63,8%-os kapacitáskihasználtságot mértek. Ebből az is következik, hogy Békéscsabának is el kellene mozdulni ebben az irányban. 2013 első tíz hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevételei 144,6 milliárd forintot (+9,3%) tettek ki. A külföldi vendégektől származó szállásdíj-bevétel (amely az összes szállásdíj-bevétel 64,2%-át adta) 9,5%-kal, a belföldiektől származó szállásdíj-bevétel 9,1%-kal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíjbevétel – az összes szállásdíj-bevétel 89,0%-a – a szállodákban keletkezett. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek bruttó 55,1 milliárd forint vendéglátásból és 55,2 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak 2013. január−októberben. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen közel 254,8 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva folyó áron 9,8%-os növekedésnek felel meg. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás első tíz hónapjára számított árindexe 3,2%-kal magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 0,5%-os árnövekedést mértek. A Széchenyi Pihenőkártyát éppen azért kezdeményezte a kormányzat, mert a válság miatt kieső turisztikai bevételek növelését igyekezett elérni a hazai vendégek mobilitásának növelésével. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján 2013. októberben 1677 23
kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát. A belföldi vendégek 2013. októberben 1102 millió forint értékben vásároltak szálláshelyi szolgáltatásokat ezen fizetőeszközökkel, ami a belföldi szállásdíjak (4935 millió forint) 22,3%-ával volt egyenértékű. 2013. január−októberben a Széchényi Pihenőkártya tulajdonosok 12 889 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a belföldi szállásdíjak (51 760 millió forint) 24,9%-ával volt egyenértékű. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2013. október 31-ig a három kártyakibocsátó vállalat 50 983 elfogadóhelyi szerződést kötött, a SZÉP Kártyával fizetett összeg 2013. január−október között összesen 58,0 milliárd forintot tett ki. 2013. január−októberben a vendégéjszakák 75,4%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan szintén kedvezően alakult: a vendégek száma (5,9 millió fő) 6,1%-kal, a vendégéjszakák száma (15 millió éjszaka) pedig 5,3%-kal nőtt 2012. január−októberhez képest. Az év első tíz hónapjában a külföldi vendégek száma (3,3 millió fő) a kereskedelmi szálláshelyek átlagától minimálisan elmaradva 5,1%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma (8,7 millió éjszaka) 4,7%-kal emelkedett. Ugyanezen időszakban a belföldi vendégek száma (2,6 millió fő) 7,4%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma (6,4 millió éjszaka) 6,0%-kal nőtt a szállodákban. A vendégek és a vendégéjszakák számának növekedése egyaránt meghaladta a kereskedelmi szálláshelyi átlagot. A szállodák átlagosan 15 231 forintos bruttó átlagárral működtek 2013 első tíz hónapjában. A legmagasabb bruttó átlagár az öt- (32 007 forint) és négycsillagos (15 240 forint), valamint a gyógyszállodákat (13 830 forint) jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (bruttó RevPAR) 7759 forint volt, a legmagasabb mutatót itt is az ötcsillagos (20 629 forint) és a négycsillagos (9312 forint), valamint a gyógy szállodákban (8820 forint) mérték. A 2012. évi adatok alapján legfontosabb tíz küldő országunk közül 2013. január−októberben Oroszország (+22,1%), az Egyesült Királyság (+14,8%), az USA (+13,5%) és Lengyelország (+11,8%) esetében nőtt jelentősen a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma 2012 azonos időszakához képest. Kisebb mértékben, de szintén pozitívan változott a cseh (+5,7%), a holland (+2,4%) és az olasz (+0,4%) vendégéjszakák száma is.
24
Forrás: KSH és MTZRT Kutatási Igazgatóság. A TOP 10 küldő országon kívüli országokból érkező forgalom kedvezően alakult: Fontos aláhúzni, hogy Izrael (+32,3%) esetében igen jelentős növekedést tapasztalhattunk, ami azt jelzi, hogy az onnan érkező vendégek érdekes célcsoport lehetnek Békéscsabán is. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 492 ezres növekedést tapasztaltak 2012 első tíz hónapjához viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+117,0 ezer), a brit (+75,7 ezer), az amerikai (+54,3 ezer), a lengyel (+53,8 ezer) és az izraeli (+50,3 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. Legfontosabb tíz küldő országunk közül 2013. január−októberben Oroszország (+23,5%), az Egyesült Királyság (+14,1%), az USA (+12,3%), Lengyelország (+11,1%) és Csehország (+8,1%) esetében nőtt jelentősen a szállodai vendégéjszakák száma is 2012. január−októberhez képest. A TOP 10 küldő országon kívüli országokból érkező forgalom szintén kedvezően alakult a szállodákban is: Izrael (+31,6%) esetében igen jelentős (20% feletti) növekedést tapasztalhattunk, de számottevően (10%-ot meghaladó mértékben) nőtt a vendégéjszakák száma Svájc (+11,0%) esetében is. Abszolút értékben 2013 első tíz hónapjában a szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 391 ezres növekedést tapasztaltak 2012 azonos időszakához viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+119,8 ezer), a brit (+67,8 ezer), az izraeli (+48,8 ezer), az amerikai (+47,6 ezer), a lengyel (+31,5 ezer) és a cseh (+30,5 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. Az MTZRT KSH adatokon alapuló elemzései szerint 2013 első tíz hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 5,5%-át (419 494 fő), vendégéjszakáinak 7,9%-át regisztrálták gyógy szállodában. Az összes szállodai vendég 7,0%-a választott gyógy szállodát, a szállodai 25
vendégéjszakáknak pedig 10,5%-át töltötték a gyógyszállókban. 2013. január−októberben a gyógy szállodákban a vendégek száma 0,1%-kal, a vendégéjszakák száma 2,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek száma 2,2%-kal csökkent, ugyanakkor az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 3,0%-kal növekedett. Ezzel egy időben a gyógyszállodákban a belföldi vendégek száma 2,2%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 0,8%-kal nőtt. A gyógy szállodák vendégeinek 52,9%-a, vendégéjszakáinak 41,5%-a származott a belföldi forgalomból. A vizsgált időszakban az átlagos tartózkodási idő a gyógy szállodákban, a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva, 3,8 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,7 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 3,0 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógy szállodákban. 2013 első tíz hónapjában a gyógy szállodák 12,3 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt realizáltak, ami 4,9%-os növekedésnek felel meg 2012 azonos időszakához képest. Ezen belül a külföldi szállásdíj-bevételek 3,0%-kal, a belföldi szállásdíj-bevételek 8,9%-kal emelkedtek. A szállásdíj-bevételek 34,0%-a származott a belföldiektől. A teljes vendégforgalmat tekintve 2013. január−októberben, abszolút értékben a külföldi vendégéjszakák száma •
Észak-Magyarország esetében gyorsan, 16,3 %-kal nőtt,
•
Dél-Dunántúl esetében is gyors, 9,2 %-os növekedést regisztráltak, •
Budapest–Közép-Dunavidék esetében kissé lassabb, de még mindig jelentős, 7 %-os növekedést figyelhettünk meg, míg a Balaton esetében mérsékeltebb, de még mindig jelentős 3,2 %-os emelkedésre került sor, Észak-Alföld esetében is kedvező, de jóval mérsékeltebb, 1,8 %-os dinamizmus volt jellemző,
•
Sajnálatos módon, Dél-Alföldön volt az egyik legalacsonyabb a vendégforgalom növekedése, mindössze 0,9 % az előző év azonos időszakához képest, és ez nem jó hír Békéscsaba számára.
A belföldi vendégéjszakák számának változása •
Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, 9,9 %-os emelkedést regisztráltak ebben a turisztikai régióban,
•
Dél-Dunántúlon ez csak kissé maradt el 9,1 %-os növekedéssel,
•
Észak-Alföldön kissé mérsékeltebb, 6,9 %-os bővülést láthattunk,
•
Budapest–Közép-Dunavidéken ennél mérsékeltebb, 4,8%-os emelkedés, míg
•
Dél-Alföldön csak 4,2%-os emelkedést mértek, de ez még mindig felülmúlta a vendégérkezések bővülését,
•
a Balatonon 3,4 % a Tisza-tónál pedig csupán 2,9 % volt a növekedés.
2013. január−októberben országos szinten a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 49,9%-ot, a vendégéjszakák számát tekintve 52,5%-ot tett ki. A beutazó turizmus 26
elsősorban a Budapest–Közép-Dunavidék régióban volt meghatározó, ahol a külföldiek adták a vendégéjszakák 82,2%-át, ebben a térségben a konferencia turizmus és a rövid városlátogatások domináltak. A külföldi vendégéjszakák aránya 30% feletti volt még a Nyugat-Dunántúlon (50,2%), a Balatonnál (39,0%), az Észak-Alföldön (32,3%) és a KözépDunántúlon (31,6%). A külföldi vendégéjszakák száma magas területi koncentrációt mutat. 2013 első tíz hónapjában a három legnépszerűbb régióban regisztrálták a külföldi vendégéjszakák 85,4%-át: a Budapest–Közép-Dunavidék régióban (59,0%), a Balatonnál (15,7%) és a Nyugat-Dunántúlon (10,6%). A belföldi vendégforgalom a beutazó vendégforgalomnál kevésbé koncentrált. 2013 első tíz hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák 27,2%-át regisztrálták a Balaton régióban, emellett a Budapest–Közép-Dunavidék (14,1%), az ÉszakMagyarország (13,5%), a Nyugat-Dunántúl (11,7%) és az Észak-Alföld (10,5%) régiók részesedése jelentős. A három legnépszerűbb régió együttes részesedése 54,8% volt. Békéscsaba esetében ezekből több fontos következtetés is adódik: • először is az, hogy mivel a gyógy és wellness valamint a 4 csillagos szállodák kapacitáskihasználtsága magasabb volt, mint a többi szálláshelytípusé, ezért érdemes lenne megfontolni, hogy lehetséges-e Békéscsabán az ilyen jellegű szálláshelybővítés illetve egészségturisztikai központ kialakítása (pl. a Malomban vagy az Árpád fürdő mellett). • ezen túl, mivel az Izraelből érkező látogatók száma gyorsabban nőtt, mint más küldő térségekből érkező látogatók, ezért érdemes lehet végiggondolni, hogy hogyan lehet az izraeli látogatókat megcélozni és eljuttatni őket Békéscsabára. 1.4. Dél-Alföld Turizmusa A Dél-Alföld alapvetően Bács-Kiskun megyét, Békés megyét és Csongrád megyét foglalja magába. Ahogy az ország egészében lassan megindult a turizmus fejlődése a válság lecsendesülése után, amit a legjobban az mutat, hogy elkezdődött a vendégérkezések és a vendégéjszakák emelkedése országszerte, úgy a Dél-Alföldön is hasonló fejlődést figyelhettünk meg 2013 első 10 hónapjában. A három Dél-Alföldi megye turizmusának fontosabb adatai 2000-2012 közt
Időszak
2000. év
BácsKiskun megye Békés megye
Külföldi Vendégek vendégek száma összesen száma a a kereskedelmi kereskedelmi szálláshelyeken szálláshelyeken (fő) (fő)
Külföldiek által eltöltött Vendégéjszakák vendégéjszakák száma a száma a kereskedelmi kereskedelmi szálláshelyeken szálláshelyeken (vendégéjszaka) (vendégéjszaka)
134582
46930
336251
133700
100523
20664
326768
66374
27
2005. év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év 2012. év
Csongrád megye BácsKiskun megye Békés megye Csongrád megye BácsKiskun megye Békés megye Csongrád megye BácsKiskun megye Békés megye Csongrád megye BácsKiskun megye Békés megye Csongrád megye BácsKiskun megye Békés megye Csongrád megye BácsKiskun megye Békés megye Csongrád megye BácsKiskun megye
153914
46879
285821
75176
142490
37075
343401
110534
123197
12007
356560
42476
190102
54005
401591
94362
148413
38176
336636
100768
138772
15726
411108
48162
186406
55679
379113
112821
148802
36360
356173
97904
147767
18404
425199
53090
185061
58813
382783
113192
143472
32250
337280
90330
140737
18431
412483
62204
158566
48081
310595
90829
141701
32230
339694
98955
128291
14572
425039
44475
160060
47538
305084
90794
161715
45747
403075
156704
142218
14320
437176
42162
182198
56886
370154
115480
150041
44466
369316
142418
28
Békés megye 151841 Csongrád 187615 megye
16421
470794
52375
60468
397699
123829
Forrás: KSH, tájékoztatási adatbázis1
2000-és 2010 közt a férőhelyek száma kis fluktuációkkal gyakorlatilag stagnált a három délalföldi megyében, sőt, Békés megyében határozott visszaesést tapasztalhattunk 2005 és 2010 között, 2011-re viszont jelentősen nőttek a szállodai kapacitások, de 2012-re ez már inkább stagnált, leszámítva Csongrád megyét, ahol továbbra is dinamikus kapacitásbővülés volt megfigyelhető. A szállodai férőhelyek növekedése szükséges, de nem elégséges feltételét jelentik a szállodákban megszálló vendégszámok növekedésének. Különösen igaz volt ez a 2008-ban elkezdődött válságot követően. A három megye közül Csongrád megyébe érkezett az elmúlt tízegynéhány év során a legtöbb vendég a kereskedelmi szálláshelyekre, ugyanakkor a vendégéjszakák számát tekintve nem egyértelmű Csongrád megye első helye, sőt, 2007 óta Békés megye vette át az első helyet, ami nyilván amiatt volt, hogy az egészségturizmus céljából érkező vendégek hosszabb ideig maradtak.
1
Vigyázni kell a KSH adatokkal, ugyanis előfordul, hogy a KSH honlapon két különböző helyen megadott, ugyanarra vonatkozó adatok eltérnek egymástól. Ez a statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás hibahatárából következik. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a tanulmány készítésének idején még nem állt rendelkezésre teljes adatbázis a 2013-s évre. Ez a statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás hibahatárából következik. Ahol megadtunk adatokat 2013-ra, azok általában nem KSH források, hanem az MTZRT, vagy Békéscsaba önkormányzat adatai.
29
A dél-alföldi régió turisztikai teljesítménye (vendégek, illetve vendégéjszakák), megyénként
Forrás: KSH A három megyében a szállodákban megszállt vendégek száma 2000 és 2010 közt inkább stagnált, de 2011-ben és 2012-ben dinamikusan növekedett, kivéve Bács-Kiskun megyét, ahol a szállodákban megszállt vendégek száma csökkent 2011 és 2012 közt. A három dél-alföldi megye közül Békés megyében volt a legalacsonyabb a külföldi vendégek száma, míg a legmagasabb Csongrád megyében. A külföldiek vendégéjszakáit tekintve szintén Békés megye az utolsó, míg Csongrád megye esetében csak ritka években (pl. 2007 vagy 2008) előzte meg ez a megye Bács-Kiskun megyét. Nyilván a külföldi vendégek rövidebb ideig tartózkodtak Csongrádban, mint Bács-Kiskun megyében.
30
2013-ban viszont a vendégérkezések növekedése nagyon mérsékelt, mindössze 0,9 % az előző év azonos időszakához képest, míg a vendégéjszakák száma ennél gyorsabban, 4,2 %-kal növekedett, felülmúlva a Balatoni és a Tisza-tavi bővülést. A tartózkodási idő láthatóan Csongrád megyében volt a legalacsonyabb. míg Békés megyében tartósan magas, ami nyilván annak köszönhető, hogy az egészségturizmus (elsősorban Gyulán) rendszerint hosszabb tartózkodást generál, mint pl. a fesztiválturizmus (pl. Szeged). 1.5. Békés megye turizmusa Az elmúlt tíz évben jelentősen javult a megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma; a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt – kisebb kilengésektől eltekintve – fokozatosan bővült. 2012-ben a megyébe látogatók közül mintegy 152 ezren vették igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeit, számuk a 2011. évinél 7,7%-kal volt több. A belföldi vendégek száma 2012-ben 5,1%-kal, az összes vendég 12%-át adó külföldi vendégeké 31%-kal bővült. A vendégek 481 ezer éjszakát töltöttek a megye kereskedelmi szálláshelyein, az egy évvel ezelőttinél 10%-kal többet. A növekedés a külföldi vendégéjszakák számának jelentős bővüléséből adódott. A vendégek kétharmada – az előző évekhez hasonlóan – ezúttal is a szállodai szolgáltatásokat vette igénybe, ahol az összes vendégéjszaka mintegy felét töltötték. A szállodák vendégforgalma jelentős mértékben növekedett, közülük is főként a négycsillagosoké, több mint kétszeresére. A külföldi vendégek héttizede négy európai országból, Romániából (40%), Szerbiából (17%), Németországból (9,8%) és Szlovákiából (5,7%) érkezett. Az átlagos tartózkodási idő az előző évivel közel egyezően 3,1 éjszaka volt. A külföldiek átlagosan 3,5, a belföldiek 3,1 éjszakára vették igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeit. Javult a szálláshelyek férőhely-kihasználtsága, ennek ellenére éves átlagban alig haladta meg a 18%-ot. Lényegesen kedvezőbb helyzetben a négycsillagos szállodák voltak 40%-os. kapacitás-kihasználtsággal. Ezt a megyét is sújtja a nehéz megközelíthetőség, a rossz közlekedési infrastruktúra, ugyanakkor a román határ közelsége és a gyulai hévíz jó lehetőségeket ad a megyének, amelyeket célzott fejlesztésekkel, regionális együttműködéssel és jó marketingmunkával ki lehet használni. A megyében a külföldi vendégek száma messze elmarad a hazai vendégekétől. A külföldi vendégek számánál a magyar vendégek száma mintegy évtől függően hét-tízszer magasabb volt az elmúlt három évben. A külföldi vendégek körében a román és a szlovák látogatók dominálnak. Ugyanakkor vendégéjszakát tekintve alig van különbség a külföldi és a hazai vendégek közt, ami nyilván abból fakad, hogy a messzebbről érkező külföldi vendégek tovább maradnak, mint a hazaiak a szálláshelyeken. 1.6. Közép-Békés (avagy a Körösök Völgye) turizmusa Békés megye középső része (az a terület, amely nagyjából magába foglalja a Körösök Völgye NatúrPark területét), vagyis Békéscsabát, Békés városát és Gyulát, illetve több kisebb települést (pl. Mezőberény, Vésztő, Bélmegyer, Doboz, Köröstarcsa, Tarhos, Körösladány). A Közép-Békés, vagy a Körösök Völgye egy meta-desztinációnak tekinthető, vagyis egy olyan nagyobb desztinációnak, amely magában foglal több kisebb desztinációt. Sajnos az adatok nem állnak rendelkezésre kifejezetten erre a meta-desztinációra, azokat a KSH adatbázisából kellett külön összeszedni.
31
E települések közt elsősorban Gyulán van jelentősebb turizmus, de Békéscsaba és Békés városa is rendelkezik turistaforgalommal. Gyulát sokan tekintik Békéscsaba versenytársának, de mivel Gyula és Békéscsaba között a távolság légvonalban csak alig 14 km, közúton pedig 16 km, és a becsült utazási idő csupán 20 perc, ezért Békéscsaba és Gyula esetében nem annyira versenytársakról, hanem komplementer attrakciókat kínáló településekről beszélhetünk, és ez így van a Közép-Békési térség többi települése esetében is. A két város közt mind térben, mind időben kisebb a távolság, mint Budapest két távolabb eső kerülete közt… Logikus lenne nem külön Békéscsaba, Gyula, vagy Békés turizmusáról beszélni, hanem a Közép-Békési térségről együttesen. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a „Közép-Békési térség” nem szerencsés név marketingszempontból, mert az emberek nem igazán tudják, hogy mi tartozik oda, azért úgy véljük, szerencsésebb lenne „Körösök Völgye” térségéről, illetve később turisztikai klaszterről beszélni, amennyiben sikerül kialakítani azt.
A Közép-Békési (Körösök-Völgye) térség turisztikai teljesítménye Békéscsaba, Békés és Gyula adatain keresztül
32
Forrás: KSH
Forrás: KSH
33
A Közép-Békési (Körösök-Völgye) térség turisztikai adatai Békéscsaba, Békés és Gyula adatain keresztül
Év
Békés 2000. Békéscsaba év Gyula Békés 2005. Békéscsaba év Gyula Békés 2007. Békéscsaba év Gyula Békés 2008. Békéscsaba év Gyula Békés 2009. Békéscsaba év Gyula Békés 2010. Békéscsaba év Gyula Békés 2011. Békéscsaba év Gyula Békés 2012. Békéscsaba év Gyula
Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeke n (fő)
Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeke n (fő)
Vendégéjszak ák száma a kereskedelmi szálláshelyeke n (vendégéjszak a)
Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)
3490 18929 49827
74 6039 6096
8895 29255 222032
294 10639 37275
21779 50355
3843 3689
33156 188728
7353 18318
20541 61824
3599 5132
42002 221977
7484 20096
19225 61873 446 17296 57120 939 15208 50022 171 14193 61744 132 15994 79256
3463 5749 8 3199 7743 22 3334 4939
36554 228292 520 36325 200475 1483 35697 214358 171 37484 238735 201 42722 296690
7853 20606 11 5983 27706 22 7907 17220
2540 5453 49 2854 8881
5070 15589 100 5150 27964
Forrás: KSH A megyén belül Gyula sokkal jobb helyzetben van turisztikai eredményeket illetően, mint Békéscsaba, ami egyértelműen a bejáratott gyulai egészségturizmusnak köszönhető. Békés városa pedig a legkevesebb vendéggel és vendégéjszakával rendelkezik. Az is fontos ok, hogy Gyulán jóval nagyobb számú kereskedelmi szálláshely található, mint Békéscsabán (bár 2013 során is került sor férőhelybővítésre, és jelenleg is folynak szállodaépítések Békéscsabán).
34
Forrás: KSH Összes kereskedelmi szálláshely és szállodai vendégek száma Gyulán és Békéscsabán Összes kereskedelmi szálláshelyek férőhelye Terület 2000. 2005. 2006. 2007. T-Star év év év év 2012 TA Békéscsaba Gyula
962 2620
1016 2625
1234 2474
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
2012. év
935 2469
813 2629
649 2571
1013 3278
1057 3017
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
2012. év
241 1303
244 1309
218 1254
221 669
219 1373
261 1386
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
2012. év
14082 52831
13199 52329
10787 43442
9160 24558
8558 40782
11040 59211
1033 2340
Szállodák szállásférőhelyeinek száma (db) Időszak Terület 2000. 2005. 2006. 2007. T-Star év év év év 2012 TA Békéscsaba Gyula
213 1782
253 1641
283 1320
Vendégek száma a szállodákban (fő) Időszak Terület 2000. 2005. 2006. T-Star év év év 2012 TA Békéscsaba Gyula
12086 44023
12191 43258
13642 43354
Forrás: KSH
35
Békéscsaba és Gyula turisztikai vendégforgalmának összehasonlítása a kereskedelmi vendégéjszakák alapján
Forrás: KSH Mivel az arányok Békéscsaba és Gyula közt nem igen változtak az elmúlt 13 év során sem a vendégek számát, sem a vendégéjszakákat tekintve, és a külföldi vendégek száma és vendégéjszakái is folyamatosan elmaradtak Békéscsabán a Gyulaitól, ezért valószínű, hogy annak két oka lehet, nevezetesen • nincs elegendő (minőségi és az attrakciókhoz közel fekvő) szálláshely Békéscsabán; • nincs a köztudatban olyan attrakció Békéscsabán. ami több vendéget vonzana. Mindenesetre ez egy kicsit a tyúk vagy tojás kérdése, hiszen amíg nincsenek attrakciók (és/vagy nem tudnak azokról), addig nem érdemes szálláshelyeket fejleszteni, viszont, ha nincsen elegendő szálláshely, ez gátolja az attrakciófejlesztést is. Ebben a helyzetben többirányú változásra van szükség Békéscsabán, a turizmus területén: • vagy együtt kell működni Gyulával és kiegészítő termékeket kell nyújtani az ott megszálló vendégeknek; • és/vagy fejleszteni kell az egészségturisztikai szolgáltatásokat Békéscsabán (pl. Malom projekt), • és ezen túl mindenképpen szükséges lenne a szálláshely kapacitások bővítésére is, hogy a turizmus egyéb fejleszthető ágazatai is bevételt hozzanak a városnak (kulturális turizmus, konferenciaturizmus, sportturizmus, örökség turizmus). A két város, Gyula és Békéscsaba kapcsolatát közös marketingmunkával lehetne erősíteni, pl. közös turizmus kártya kibocsátásával, amely adott árengedményt adna a békéscsabai turisztikai termékekből a gyulai vendégeknek, és viszont. Ez azért is hasznos lenne, mert a fürdővendégek rendszerint egy idő után megunják a vízben való lubickolást, és szeretnének olyan kiegészítő kulturális vagy gasztro-turisztikai esetleg sport vagy aktív turisztikai programot találni, amely más szórakozási formát biztosít és oldja az egészségturizmus 36
egyhangúságát, és amihez nem kell elmenni a világ végére (Gyula és Békéscsaba távolsága pedig elfogadhatóan kevés). A közös turisztikai kínálat kialakításához és működtetéséhez természetesen szükség lenne egy közös turisztikai szervezet (ez lehet közös TDM szervezet vagy turisztikai klaszter) kialakítására és működtetésére Békéscsabán és Gyulán, valamint megfelelő közlekedési lehetőségek (szervezett autóbuszjáratok, gépkocsi és motorkerékpár bérlés felkínálása mindkét településen—ami aztán később odáig fejleszthető, hogy az egyik településen bérelt kerékpárt, motorkerékpárt vagy gépkocsit a másik településen lehet visszaadni). Békéscsaba eddig inkább kiegészítő, komplementer turisztikai kínálat nyújtott a térség többi településéhez képest (pl. kulturális, gasztro-, illetve aktív turizmus). A jövőben is fontos ezekre a komplementaritásokra koncentrálni, oly módon, hogy a más céllal a térségbe érkező látogatók jöjjenek el Békéscsabára és vegyék igénybe a szállást valamint az itt nyújtott szolgáltatásokat is. Egyre inkább törekedni kell arra is, hogy a már jól ismert és tovább erősítendő 'kolbász' brand és gasztroturizmus mellett egy-egy új célcsoportot is megnyerjen magának a város és megmutassa azt az arcát, melyben egyedülálló. Kitörési pont lehet a kultúra-, a konferencia- és a sportturizmus. Ebből Békéscsaba számára az alábbi fontos feladatok következnek: • érdemes erősíteni az együttműködést a térség más desztinációival, elsősorban Gyulával annak érdekében, hogy az ott tartózkodó vendégeknek nyújtsanak kiegészítő programokat (ez a javasolt Körösök Völgye Turisztikai Együttműködés, TDM, vagy Klaszter), • megfelelő desztináció és városmárka-építést kell végezni annak érdekében, hogy határozottan kommunikálni lehessen a Körösök Völgye Turisztikai Meta-Desztináció fogalmát és Békéscsaba hagyományosan sikeres és új arcát, • emellett természetesen szükséges lehet saját egészségturisztikai fejlesztéseket végezni Békéscsabán (pl. Malom-projekt), mely önmagában is nagy vonzerő és a mai, egészségtudatos világban egyre nagyobb teret hódít. Ezek a fejlesztések a turizmus bármely más ágához (gasztro-, aktív-, sport-, kultúra-, konferenciaturizmus) is jól kapcsolható, kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak, • valamint mindenképpen szükséges növelni a szálláshely kapacitásokat is, mert a helyben lakó turista mindig sokkal hasznosabb költését tekintve, mint az, aki csak átjár más helyről. 1.7. Békéscsabai kistérség turizmusa A Békéscsabai Kistérség települései a következők: 9. Békéscsaba 10. Csabaszabadi 11. Kétsoprony 12. Szabadkígyós 37
13. Gerendás Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ezen túl még magába foglalja Doboz települését is. A 2004. január 1-jétől érvényes kistérségi besorolási rendszerben Békés megyében - a korábbi 6-tal szemben - 8 kistérséget határoltak le. Legtöbb települést a mezőkovácsházai (18), legkevesebbet a békéscsabai (5) kistérséghez soroltak. Az egyes kistérségek népességének száma jelentősen szóródik. A békéscsabai kistérségnek a legnagyobb a népessége (74 ezer fő), amelyet az orosházai (64 ezer fő) követ, legkisebb lélekszámú a sarkadi (26 ezer fő) kistérség. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként „a kistérség önkormányzatai együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását” jelölték meg. 2008. január 1jétől változás történt a kistérség település-összetételét illetően. Doboz ma már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élő lakosság 90 %-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erőteljesebb a város szerepe. Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás néven a Dél-Alföldi régióban egy dinamikusan fejlődő területen működik 2004 júliusától kezdve. A társulást alkotó 5 önkormányzat szerveződött önálló, saját perspektívát teremtő kistérséggé, mely Békéscsaba központtal és a szomszédságában lévő Telekgerendás, Csabaszabadi, Kétsoprony és Doboz települések szerveződésével állt össze. A települések polgármesterei döntéshozó szervként irányítják a kistérség mindennapjait. Elsődleges feladatainak a kibontakozási, fejlesztési programok, pályázatok, statisztikai kimutatások, megvalósíthatósági tanulmányok készítését, célprogramok kidolgozását tekintik. Tervezik az egyéb infrastrukturális beruházások, fejlesztések megvalósítását. Kiemelt feladatként kezelik a kistérségi települések területén az információval való ellátás, az infrastruktúra javítását, a szakmai segítségnyújtást. A szociális és területfejlesztési területen a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás a hat tagönkormányzattal állt partnerségi kapcsolatban. Békéscsaba, Kétsoprony, Telekgerendás, Csabaszabadi, Szabadkígyós, Újkígyós. Honlapjuk (http://www.csabaikisterseg.hu/). A békéscsabai kistérségen belül elsősorban Békéscsaba turizmusa jelentős, a többi kistelepülés esetében a turizmus nem jelentős, inkább csak támogatják Békéscsaba turizmusát. A turizmus szerepe önmagában nem jelentős a kistérségben, már csak azért sem, mert a Békéscsabai kistérség országos viszonylatban nem kiemelt turisztikai terület. A lehetőségek inkább más térségekkel való összekapcsolásban rejlenek, amennyiben sikerül megtalálni a meghatározó és hosszú távon is fejleszthető turisztikai termékeket. A kistérség legfontosabb turisztikai vonzerőit a Békéscsabai vonzerők, a gasztronómiai események (pl. Csabai kolbászfesztivál), valamint a kulturális intézmények által generált kulturális turizmus (pl. Munkácsy Mihály Múzeum, Jókai Színház valamint a Csabagyöngye Kulturális Központ rendezvényei) jelenti, de a Munkácsy témán még sokat kell dolgozni, hogy a benne rejlő 38
potenciált realizálni lehessen, távlatilag a fejlesztés alatt álló egészség-, sport- és konferenciaturizmus lehet még számottevő. Vendégek száma a Békéscsabai kistérségben összesen a kereskedelmi szálláshelyeken
Békéscsaba
2000. év
2005. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
2012. év
18929 0
21779 0
19225 0
17296 0
15208 0
14193 0
15994 0
0
0
0
0
0
0
0
665 0
488 0
322
1428
665
987
940
0
0
272 0
281 0
293 0
286 0
343 0
19594
22267
19819
19005
16166
15466
17277
Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós Összes Forrás: KSH
Vendégéjszakák száma a Békéscsabai kistérségben a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) 2000. 2005. 2008. 2009. év év év év 2010. év 2011. év 2012. év Békéscsaba
29255 0
33156 0
36554 0
36325 0
35697 0
37484 0
42722 0
0
0
0
0
0
0
0
1389 0
510 0
452
4815
2562
2322
1567
0
0
330 0
433 0
402 0
416 0
488 0
30644
33666
37336
41573
38661
40222
44777
Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós Összes Forrás: KSH.
A táblázatból látható, hogy a kistérségen belül elsősorban Békéscsaba, Szabadkígyós és Telekgerendás esetében volt számottevő turizmusérkezés, és a vendégéjszakák megoszlása
39
is hasonló volt, míg a külföldi vendégek – a KSH szerint – csak Békéscsabán szálltak meg.
Forrás: KSH
Forrás: KSH Míg a válság és egyéb tényezők miatt 2011-ben és 2010-ben csökkent a vendégek száma a kistérségben, addig 2012 során megfordult a trend és mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma növekedni kezdett. Hasonlóan nőtt 2012 során a külföldi vendégek vendégéjszakáinak a száma is, bár még mindig nem érte el a 2005-ös szintet. 1.8. Békéscsaba turizmusa, küldő piacok, fontosabb turisztikai termékek, a vendégérkezések és a vendégéjszakák számának alakulása Békéscsaba igen gazdag természeti és épített örökségekben egyaránt. A megyei jogú városok közül az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkező település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetően barátságos városnak tartják az ide látogatók. Turisztikai portálok éppen ezért előszeretettel aposztrofálják a várost, mint az „egyik legzöldebb magyar város” és a „legbarátságosabb magyar város”. Számos építészetileg jeles, többnyire eklektikus, szecessziós épülettel, templommal és a népi értékeket, hagyományokat bemutató gyűjteménnyel rendelkezik: Városháza, Fiume Szálló, Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Árpád Fürdő, Jókai Színház, Munkácsy 40
Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Szlovák Tájház, Gabonamúzeum, Jankay Galéria és a Meseház. A számos kiemelkedő szépségű épület között találunk több elhagyott és leromlott vagy elhanyagolt állapotban lévő épületet is, amelyek rontják a városképet és az összhatást. A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része az Élővíz-csatorna. Partját a Szoborsétány díszíti, a városhoz kötődő neves személyiségek mellszobraival. A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút (mint például az Angyalos kút) és szobor díszíti a város köztereit. A turizmus pozíciójában jelentős fordulatot hozott a 2012-es év. Míg 2001-2011 között csak szerény mértékben, 995-ről 1013-ra nőtt az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma és jelentősen, 19 791-ről 14 193-re csökkent a vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2012-ben a vendégek száma már megközelítette a 16 ezer főt. A korábbi, az ország egészében és a megye más városaiban tapasztalt növekvő trenddel ellentétes csökkenés tavaly Békéscsabán is megfordult (lásd a lenti táblázatot). A vendégéjszakák számának alakulása Békéscsabán, 2008-2013 2009. év
2010. év
2011. év
2012. év
2013 I-XI hónapok
Vendégek száma a 19225 kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
17296
15208
14193
15994
17453
36554 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db)
36325
35697
37484
42722
49690
2,1
2,3
2,6
2,7
2,8
Külföldi vendégek 3463 száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
3199
3334
2540
2854
3212
Belföldi vendégek 15762 száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
14097
11874
11653
13140
14241
Külföldi 7853 vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db)
5983
7907
5070
5150
7044
Belföldi 28701 vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db)
30342
27790
32414
37572
42646
1,9
2,4
2
1,8
2,2
2008. év
Vendégek tartózkodási (éjszaka)
Külföldi
átlagos 1,9 ideje
vendégek 2,3
41
átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Belföldi vendégek 1,8 átlagos tartózkodási ideje (éjszaka)
2,2
2,3
2,8
2,6
2,99
Forrás: KSH. és Békéscsaba város önkormányzata A KSH előzetes adatai szerint 2013 1-10 hónapjaiban a vendégek száma 21,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 29,9 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában. Az országos átlagot meghaladó bővülést a közel 10 milliárd forint értékű turisztikai célú beruházási programsorozat generálja. A város vezetői több fórumon is elmondták 2013 során, hogy a város hosszú távon számol a turisztikai ágazat bővülésével, Békéscsabán 2010 óta több mint 6 milliárd forint értékű, turisztikai célú beruházás fejeződött be. Jelenleg pedig további hét, összesen mintegy háromnégy milliárd forint értékű projekt áll kivitelezés alatt, ezeket várhatóan 2014-ben át is adják. Békéscsabán 2013 első tíz hónapjában 15 857 vendég 44 999 vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma a városban 21,9 százalékkal bővült, az országos átlag 5,3 százalékos növekedésével szemben. A vendégéjszakák száma 29,9 százalékkal emelkedett, az átlagos növekedés országosan 4,4 százalék volt. Az eddig átadott turisztikai beruházások közül magántőkéből a három csillagos, kilencven férőhelyes Brill wellness hotel épült a belvárosban, a külváros ligetes övezetében megújult a Fenyves Hotel, mely wellness szolgáltatásokkal bővítette kínálatát. A szálláshelybővítő beruházások összege pályázati pénzekkel együtt meghaladja a hétszáz millió forintot. Az idei évben elkészült a város új kulturális intézménye, a Csabagyöngye Kulturális Központ, mely közel két milliárd forintból épült újjá. Befejeződött a történelmi belváros és a Szent István tér felújítása szintén két milliárd forintból és befejeződött a Békéscsabát Nagyszalontával összekötő turisztikai kerékpárút építése 1,5 milliárdból. A kivitelezés alatt álló beruházási programokat tekintve két minőségi szálloda épül a városban, az ötven férőhelyes, négycsillagos Munkácsy Hotel a belvárosban, a 46 férőhelyes, három csillagos Arcanum Hotel a volt laktanya területén. A két szállodai beruházás összege 1 milliárd forint. Az önkormányzat építi az új CsabaPark gasztronómiai és fesztiválközpontot 1,3 milliárd forintból. A CsabaPark mellett kivitelezés alatt áll egy Hagyományőrző Fesztivál és Rendezvény iroda, mely több mint 80 millió Ft-ból 62 százalékos EU támogatással épül meg, valamint a Gasztronómiai Fesztiválok turisztikai attrakció projekt, melyet 342 millió forintból 70%-os támogatással magánbefektető valósít meg. Békéscsaba nyit az egészségügyi turizmus szolgáltatás területén is. Egy magáncég diagnosztikus terápiás és esztétikai Centrumot létesít közel kétszáz millió forintból 70 százalékos EU támogatással. Gasztroturizmus területén a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé emelhető még ki, amely a Kolbászfesztivál mellett a város másik nagyrendezvénye. Ugyanígy imázsformáló a Csabagyöngye szőlő is és az erre épülő marketingkommunikáció. 42
Fontos megjegyezni, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. Békéscsaba jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját elsősorban a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják, de nem szabad megfeledkezni a kulturális turizmus adottságairól sem, amit elsősorban Munkácsy Mihálynak a városhoz kötődő munkássága jelent, valamint a potenciális vallási turizmusról és a szintén még ki nem aknázott „vissza a gyökerekhez” típusú örökség turizmusról sem. Jelenleg a város három legértékesebb turisztikai terméke, amely jelenleg a desztináció imázsát is meghatározza, Magyarország legszínvonalasabb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Csabai Kolbászfesztivál, a Csabai Sör és Csülökfesztivál valamint a ma még nem kellően hasznosított kulturális turisztikai Munkácsy Mihály hagyomány. A Csabai kolbász esetében fontos kiemelni a versenyelőnyként jelentkező unikális jegyeket, a speciális füstölési technológiát, valamint azt, hogy ez a kolbász alapvetően otthon készül, szemben a gyulai kolbásszal, ami inkább nagyüzemi termék, valamint, hogy a csabai kolbász nem tartalmaz borsot, ami szintén előnyös sok ember számára. Az egészségturisztikai termékek még fejlesztésre szorulnak, bár az adottságok, amint azt már jeleztük, jók. Az új és folyamatban levő beruházásoknak köszönhetően ugyancsak fejleszthető a konferencia- és a sportturizmus. A turizmus fejlődését azonban jelentősen gátolja a rossz megközelíthetőség, a megfelelő turisztikai infrastruktúra fejletlensége: a színvonalas szálláshelyek és a komplex turisztikai termékek viszonylagos hiánya, amelyeket az utóbbi években igyekezett a város pótolni, ahol lehetett. A közlekedés Békéscsabára az ország más részeiből, illetve NyugatEurópából nem kellőképpen megoldott. Ezen talán segíthetne egy együttműködés kialakítása a szomszédos romániai Temesvárral, mivel az ottani repülőtér kapacitása megfelelő lehet nagy gépek fogadására és onnan lehetne autóbuszokkal szállítani a vendégeket Békés megyébe. Ezen túl erősítésre szorul Békéscsaba idegenforgalmi marketing kommunikációja és turisztikai imázsa is, amelyhez jó megoldás lehet a Körösök Völgye Turisztikai Együttműködés a maga komplex, komplementer termékeivel. A városba látogató külföldi vendégek közt a szomszéd országokból, vagyis Romániából, Szlovákiából és Szerbiából érkező látogatók vannak túlsúlyban. Érdekes, hogy a Romániából érkező látogatók száma dinamikusan növekszik, míg a Szlovákiából érkezők száma évről évre csökken (mivel a fesztiválokra és egyéb rendezvényekre érkezők nem mindig töltenek a városban több éjszakát, ezért a külföldi látogatók számát illetően csak becslésekre kell itt hagyatkoznunk). A szlovák vendégek számának csökkenése egy olyan folyamat, amit mindenképpen jobb marketingkommunikációs munkával meg lehet és meg is kell állítani. 2. „Best Practice”-ek Ha egy desztináció fejlődni akar, akkor a legjobb módszer a világban fellelhető „best practices” elemzésével kell kezdeni. A turizmusban ugyanis kevéssé lehet „versenytársakról” beszélni, ugyanis mindenkitől lehet valamit tanulni, és sok más desztinációval együtt is lehet működni – különösen akkor, ha azok a desztinációk nincsenek elérhetetlen távolságban. 43
A „best practices” elemzése során természetesen szerencsés olyan példákat tanulmányozni, amelyek valamilyen módon hasonlítanak adottságaikban ahhoz, ahol hasznosítani akarjuk azokat. Mely desztinációk hasonlatosak Békéscsabához? Elsősorban olyan desztinációkat kell vizsgálni, amelyeknél •
kiemelkedő jelentősége van a gasztroturizmusnak;
•
jelen van, de nem uralkodó az egészségturizmus (wellness és gyógyturizmus);
•
amelyek jelentős kulturális hagyományokkal rendelkeznek (múzeumok);
•
ahol nagy hagyománya van a sportnak;
• ahol sok olyan nemzetiség él, amelyek szomszédos országokban többségi nemzetet alkotnak. Az, hogy az illető desztináció milyen méretű (földrajzilag vagy lakosságszámát tekintve) már másodlagos jelentőségű csupán. Ebből az is látszik, hogy számos olyan desztináció van a világban, amelyek hasonlatosak Békéscsabához valamilyen szempontból. Természetesen minden egyes jó példa után jelezzük, hogy abból mit lehet hasznosítani Békéscsabának. 2.1. „Best practice-ek Magyarországon 2.1.1. Helyi piacok Magyarországon Az elmúlt évek során a helyi piacok Magyarországban egyre népszerűbbek lettek, és mivel az előző tervezési periódus során a hazai termelők folyamatosan szorultak ki a termelési vertikumból, ezért 2010 után az új kormány erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a hazai termelők ismét bekapcsolódhassanak abba. A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt évek során, sok helyen segített helyi piacokat létrehozni annak érdekében, hogy a kistermelők értékesíteni tudják minőségei termékeiket, és ezek a helyi piacok sok esetben turisztikai események is lettek. Panyola példája érdekes a helyi piacokat tekintve, mivel Szabolcsban, ahol más attrakció nem nagyon található, sikerült kialakítani egy olyan helyi termékeken alapuló rendszert, amelyben a gasztroturizmus és a helyi szilvapálinka együtt adja azt az attrakciót, ami miatt komoly turisztikai forgalom alakult ki a községben. De Budapesten is vannak helyi piacok, korábban a Kossuth tér átépítését megelőzően a VM árkádjai alatt kezdtek helyi piacot létesíteni, de ezt az építkezések miatt átmenetileg be kellett zárni. Békéscsaba számára hasznosítható, hogy a tervezett Csaba Park mellett, amely elsősorban a Csabai kolbászra, mint 'márkatermékre' épít pl. kiváló lehetőség lenne a helyi kézműves termékek, élelmiszerek, pálinkák, egyéb kézzel készített termékek bemutatása és vására is, akár rendszeres vagy állandó jelleggel pl. a Malom téren tervezett Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar vagy a Csabai rendezvényszervező Kft. által tervezett tájház jellegű fesztiválközpontban. Fontos azonban, hogy a különféle 44
érdekcsoportokhoz tartozó létesítmények ne egymás versenytársai, hanem együttműködő, egymást kiegészítő partnerei legyenek. A helyi termelői piac turisztikai attrakcióként való pozicionálására remek példa a Káptalantóti piac. Ezeknek a piacoknak a sikerét a kiváló helyi termékek mellett a barátságos hangulat is adja. Fontos eleme lehet pl. a kóstoló asztal --minimális mennyiségű termékből--, ahol kiváló lehetőség adódik a beszélgetésre, kapcsolatok építésére (az élmény alapú turizmusban leírtak szerint). A Békéscsabán kívül, máshol elhelyezkedő helyi piacok sem versenytársaknak, hanem inkább „best practice-eknek tekintendők, akikkel együtt lehet működni, és akiktől esetleg tanulni is lehet. 2.1.2. Gasztroutak, gasztrotúrák Manapság nagyon divatosak és keresettek a helyi gasztronómiai élmények, melynek egyik formája a tematikus gasztronómiai út, mely megvalósulhat vezetett formában (profi szakember, gourmet vagy somelier vagy helyi idegenvezető kíséretében), aki ismeri és elmagyarázza a helyi különlegességeket. Ezt rendszerint kóstolással is összekötik. A gasztronómiai tematikus utak (kolbászút, pálinkaút, tájjellegű ételek, éttermek útja) megjelenhetnek mobil applikációk vagy offline térképek, katalógusok formájában is, ilyenkor a látogató önállóan keresi fel a helyszíneket a megadott paraméterek alapján. A gasztroturizmusnak egy újabb trendi megjelenési formája a helyi ételek kipróbálása oly módon, hogy egy mini főzőtanfolyammal kötik össze az élményt. Ez kezdődik az alapanyagok közös bevásárlásával a helyi piacon kis kosárkával, majd valamelyik helyi étteremben, de nagyon sok esetben erre vállalkozó családoknál közös főzés majd kóstolással zárul. Ez utóbbira a legnagyobb igény a külföldi közönség felől mutatkozik, hiszen ez nem csak a gasztronómiáról, hanem a komplex magyar vidéki élményről szól, a vendégek ugyanis szeretnének kicsit belelátni a helyiek életébe, szokásaiba is. Ennek a programnak óriási jelentősége van a helyi lakosság turizmusba (s rejtett formában a városmárkázásba) történő bevonásában is. Teljes mértékben helyi erőforrásokon alapszik, hiszen az étel készítéséhez szükséges helyi alapanyagokat, s a vendéglátó gazda munkáját is magában foglalja a turisztikai termék. Számos ilyen program létezik ma Magyarországon fővárosi és vidéki viszonylatban egyaránt és egyre gyakrabban jelenik meg az utazási irodák kínálatában is (budapesti és vidéki gasztronómiai séták, túrák (Taste Hungary), Tokaj hegyaljai bortúra, piac és dűlő túra, zsidómagyar vacsora otthon, irodalmi kávéházak sétája, kézműves sörök sétája, édesség körút, bornap túra stb.) Békéscsaba számára hasznosítható lehet a Kolbászfesztivál témájához kapcsolódó gasztroutak kialakítása, amelynek során meg lehetne látogatni az építés alatt álló, kolbászhagyományokat bemutató létesítményeket, 'helyi műhelyeket' valamint azokat a helyszíneket, amelyek hasonlóképpen a helyi gasztronómiához kapcsolódnak. 2.1.3. A Szekszárdi Borvidék Egyesület Példaértékű helyi összefogás eredménye a Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület megalakulása, melynek céljai túlmutatnak a helyi márkatermékre épülő marketing összefogáson. Az Egyesület célja a szekszárdi történelmi borvidék kulturális örökségének 45
megóvása, kultúrájának megőrzése, továbbvitele, valamint a térség idegenforgalmának fellendítése, a Szekszárd környéki térség fejlesztése. Ezen belül különösen: • a Szekszárd környéki borvidéki borút létrehozása, a borvidék saját arculatának és egységes tájegységi képének kialakítása; • a borturizmus helyi fellendítése, a környék bekapcsolása a nemzeti és nemzetközi borutakba; • a borvidékhez tartozó települések együttműködésének szervezése, a térség infrastrukturális fejlesztése, környezetvédelme összehangolt programok alapján; • az Egyesület céljaihoz kapcsolódó fejlesztési programok finanszírozási lehetőségeinek felkutatása, az egyesületi tagok segítése a pályázati lehetőségek terén; • a minőségi bortermelés előmozdítása, e minőségi borok piacának kiszélesítése; • a bortermeléshez kapcsolódó művészeti, irodalmi, zenei, építészeti és egyéb kulturális értékek védelme, a turizmus területén való felhasználása. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében állandó kapcsolatot tart mindazokkal az állami, önkormányzati szervekkel, gazdálkodó és civil szervezetekkel, melyek elősegíthetik az Egyesület tevékenységét. A tagok között egyaránt találhatók magánszemélyek, családi borászatok, nagyüzemek, hegyközségek és utazási irodák és önkormányzatok. Alapítását az az egyre sürgetőbb igény vezette, hogy Magyarország egyik legrégibb borvidékeként számon tartott térség égető gazdasági-társadalmi problémáinak megoldását, a hagyományokra támaszkodva, azokat jó irányban továbbfejlesztve, a megváltozott gazdasági és kulturális igényekhez, követelményekhez alkalmazkodva segítse. Békéscsaba hasonló volumenű együttműködést fejleszthetne tovább a NatúrPark Egyesületből kiindulva a környék településeivel, intézményeivel, a helyi gazdákkal, vállalkozókkal. Küldetéseként pedig a térségben található egyedi helyi termékek (pl. Körösök, Munkácsy, kolbász, pálinka) közös marketingje mellett gazdaságösztönző, térségfejlesztő és forrásbővítő feladatokat valamint a kulturális és természeti értékeket őrző, a hosszú távú fenntartható fejlődést is szem előtt tartó fejlesztéseket valósíthatna meg. 2.1.4. Kulturális tematikus utak Az ezredforduló óta sorra jönnek létre a legkülönfélébb tematikus utak a világban. Ezek közül figyelemreméltó az Európai Tanács által is fő kulturális útvonalként elismert utak, ugyanis ezeknek közös marketing-együttműködése (közös weboldal, közös kiadványok, tematikus térképek, mobil applikációk, ajánlások, nemzetközi vásárokon, médiában való közös megjelenés) egy világviszonylatban ismeretlen településre is ráirányíthatja a figyelmet. A meglevő, határon átnyúló kulturális örökség felhasználásával határon átnyúló turisztikai kínálatot lehet teremteni. Magyarország is része pl. a Szent Márton kulturális útvonalnak, melynek egyik csomópontja Szombathely, ahol Márton született, a másik pedig Tours Franciaországban, ahol Márton püspökké választották és a sírja is ott található. A két várost összekötő fő útvonal Magyarországot, Szlovéniát, Olaszországot és Franciaországot érinti, de vannak leágazásai Horvátország, Szlovákia, Csehország, Hollandia és Németország felé is. Magyarország pl. tagja az Európai zsidó örökség túrának is, melyet az Európai Tanács szintén fő kulturális útvonalként ismert el. Jelen pillanatban a Dohány utcai és a Kazinczy utcai Zsinagóga van rajta, pedig Európa több országában egészen kicsi Zsinagógák is csatlakoztak. Az ehhez kapcsolódó applikáció külön mutatja be az eredeti formában megőrzött, valamint a 46
megújult modern Zsinagógákat is (www.jewishheritage.org). Célszerű lenne Békéscsabának is elindítani a kérelmét, hiszen igazán nagy szó, hogy működő Zsinagógája van, és ez hírnevet, vallási turistákat, illetve zarándokokat hozhat a városba. Békéscsaba számára hasznosítható lehet három kulturális tematikus út kialakítása, úgymint • a pósteleki kurgánokra épülő ősmagyar hagyomány-utak, • a szlovák hagyományokat bemutató szlovák hagyomány-utak, • végül pedig a térségben található zsidó hagyományokra épülő zsidó hagyomány utak, • ezen kívül még érdemes további tematikus útvonalhoz, mint vezértémához csatlakozni, létezik pl. kastélyok útja, régészeti örökség útja, és Békés megye 2.1.5. Budapesti Kulturális Munkacsoport A BTH Budapesti turisztikai Szolgáltató Kht. és a Művészetek palotája 2008-ban hozta létre a Budapesti Kulturális Munkacsoportot, azzal a céllal, hogy összefogja azokat a kulturális intézményeket, melyeknek meghatározó szerepük van a város turisztikai kínálatában, ugyanakkor az eddigieknél intenzívebb marketingmunkát szeretnének külföldön és belföldön egyaránt. Egy olyan szakmai együttműködés létrehozása volt a cél, mely egyúttal a turizmusban résztvevő kulturális intézmények intenzívebb részvételét és aktivitását eredményezi a várospromócióban. A mini marketingszervezetként működő munkacsoporthoz 14 kulturális intézmény csatlakozott, köztük olyan 'óriások', mint a Szépművészeti Múzeum, az Operaház, a Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Művészetek palotája, a Zeneakadémia, Ludwig Múzeum vagy a Táncszínház. A szervezet közös promócióval, közös weboldallal, online eseménynaptárral, közös kiadvánnyal, hírlevéllel, nyereményjátékokkal, vásárokon történő megjelenéssel, tematikus programokkal segítette az intézmények látogatottságának növelését, programjaik népszerűsítését. Közös kulturális kutatást végeztek több ízben a célcsoportok és a keresett termékek, élmények feltérképezésére, azonban az együttműködés egyik legnagyobb hozománya egy saját 'Cultural Budapest' brand kiépítése volt, mely az intézmények és a város imázsát is pozitívan alakította. A Kulturális Munkacsoporttal a BTH egy olyan együttes gondolkodást és cselekvést indított el, melyre ebben az időben nemigen volt még példa a turizmusban. Békéscsaba számára hasznosítható lehet a „Békéscsaba Cultural Brand” kialakítása, és ennek érdekében létre lehetne hozni egy olyan kulturális munkacsoportot, amelyben a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Munkácsy Mihály Múzeum mellett még további múzeumok és pl. a Jókai színház valamint egyéb kulturális életet meghatározó intézmények, programgazdák is részt vennének. A kulturális munkacsoport a közös megjelenés, marketingkommunikáció mellett kulturális kutatással, termékfejlesztéssel, innovatív, országos szinten is példaértékű programok kidolgozásával valamint oktatással is foglalkozhatna.
47
2.1.6. Budapesti Cultural Adventure koncepció 2008 év végén, épp a világgazdasági válság elindulásával egy időben Budapest turisztikai promóciós szervezete a BTH egy teljesen új Budapest megközelítés kidolgozását kezdte meg, melyet egyúttal hosszú távú koncepcióvá formált. Az ún. 'élményalapú marketing' lényege, hogy Budapestet újracsomagolva, pezsgő, fiatalos, szórakoztató nagyvárosként mutatta be, tele különleges kulturális élményekkel, egyedi és romantikus helyekkel, szórakozási lehetőségekkel. Ebben a megközelítésben a turisztikai promóció nem termékekre, hanem élménytémákra fókuszált: − Art and design − Party and fun − Relax and family − Love and Romance − Festivals and events A koncepcióhoz egy nagy nyári nemzetközi kommunikációs kampányt is rendeltek, melyhez több nagy partner csatlakozott (MALÉV, Magyar Szállodaszövetség, Magyar Turizmus Zrt.) A kampány kommunikációs elemei is elsősorban az élménytémákhoz passzoló közösségi médiumok valamint utcákon, tereken és egyéb nyilvános helyeken (pl. népszerű fitnesz klub) zajló gerillaakciók és a kampányhoz kapcsolódó óriásplakátok voltak. Külön kampány weboldalon szerepeltek az 'élménytermékek' valamint a kedvezményes repülőjegy és szállásfoglalási modulok, a kampányban résztvevő vállalkozások akciós ajánlatai. Békéscsaba számára elsősorban az élményalapú turisztikai termékek, élménytémák kialakítása lehet tanulságos és megfontolandó a jövőre nézve valamint a kampány céljából létrejött példaértékű összefogás, mely mozgósította az érdekelt szervezeteket. Ehhez a „poszt-modern” turizmus is nagymértékben felhasználható lehetne, nevezetesen lehetne készíteni olyan webes alkalmazást, amelyben a látogatók (legyenek azok fizikailag vagy csak virtuálisan jelen) végigjárhatják a békéscsabai kulturális illetve gasztro kulturális termékek helyszíneit (kezdve a Munkácsy Mihály múzeummal, majd folytatva a Csabagyöngye Kulturális Központtal, illetve egyéb helyszínekkel). 2.1.7. Irány Pécs! kártya Pécsett korábban már bevezettek különféle kedvezményeket adó kártyákat. Közöttük voltak sikeresek (TÜKE kártya – a város lakóinak, Pécs kártya – bevásárláshoz) és olyan is, ami időközben megszűnt (Dél-Dunántúl turisztikai kártya). Az elemzés során áttekintették a turisztikai kártyarendszerek céljait is, és ehhez rendelték hozzá azokat a célokat, melyek számukra fontosak egy turisztikai városkártyához és megfelelő információt nyújtanak a vendégek városban tartózkodásáról, pl. milyen attrakciókat kerestek fel. A kártya és annak kedvezményei csak TDMSz tag szálláshelyeknél hozzáférhetők, ezzel a szálláshelyek jelentős piaci előnyhöz jutnak a (még) nem tagokkal szemben. Az elfogadóhelye esetében a legnagyobb előnyt az jelenti, hogy a vendég egy csomagban megkapja, a kiadványban látja a kedvezményeket, így részese a komplex „vendégirányító” rendszernek.
48
A kártyát az egyéni vendégek ingyenes kapják meg a szálláshelyen, mert a kártya díját beépítették a szállásdíjba. (Jelenleg 18 pécsi szálláshely részese ennek a rendszernek a TDMSz tagok közül.) A kártyával 7 db ingyenes szolgáltatást lehet igénybe venni. Az egyéni turisták emellett további százalékos kedvezményeket is igénybe vehetnek (20-50%-ig). A kártya segítségével minden vendég fejenként 9000 Ft-ot takaríthat meg. A vendégek 2013 márciusától pedig már 40 elfogadóhelyen vehetik igénybe a különböző kedvezményeket. A vendégek kártyái csak a pécsi tartózkodási idő alatt érvényesek, tehát valamennyi kedvezmény ez idő alatt vehető igénybe. A kártyákat a szálláshelyek aktiválják a teljes tartózkodási időre egy online felületen. A kártya maga továbbá egy NFC (near field communication) típusú elektronikus kártya, a nagy forgalmú elfogadóhelyeknél leolvasó készülékek segítik a vendég és jogosultságának azonosítását, a többi helyszínen felmutatással működik. Ezek a kártyaleolvasók lehetővé teszik, hogy a TDM szervezet pontosan megismerhesse a vendégek fogyasztói szokásait a városban. Emellett a szálláshelyek a vendégek regisztrálásakor, vagyis a kártyák aktiválásakor, vendégadatokat is rögzítenek, ez további elemzéseket tesz lehetővé. A szálláshelyek kártyadíjat fizetnek a TDM szervezetnek a rendszerben rögzített vendégéjszakák után. Az elszámolás minden hónap végén megtörténik a két partner között. Ezekből a bevételekből a kártyarendszer üzemeltetője (a TDMSz) a belépőjegyek árát visszautalja a 100%-os elfogadóhelyeknek. A további, százalékos kedvezményeket nyújtó elfogadóhelyek nem kapnak visszatérítést a rendszerből. A pécsi elfogadóhelyek mellett számos baranyai attrakció is csatlakozott 2013-ban a rendszerhez. Az elfogadóhelyek számának bővítésével, valamint területének a városhatáron túli kiszélesítésével a jelenleg 2 napos pécsi tartózkodási idő növelése a cél. Békéscsaba számára hasznosítható lehetne ez az elképzelés akár Békéscsaba, akár a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter vonatkozásában. Amennyiben létrejönne egy Békéscsabán túl terjedő TDM szervezet vagy Körösök Völgye Turisztikai Klaszter, úgy még könnyebben meg lehetne ezt valósítani, de kezdetben a városi turisztikai egyesület is lehetne a gazdája, és később ki lehetne terjeszteni azt más településekre is. 2.1.8. Balaton-felvidéki Nemzeti Park A 13 látogatóhelyet kínáló Balaton-felvidéki leporelló nem csak bemutatja a látogatóhelyeket, hanem a turisták már két attrakció meglátogatása után kedvezménnyel vehetik igénybe a 3-ik látnivalót. Ehhez csupán a tájékoztató leporellón kell gyűjteni a pecséteket, melyeket már az első helyen kézhez kap a vendég. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park túrabérletet is kínál, mellyel a legkülönfélébb túráik látogathatók (holdfénytúra, geotúra, madárfigyelés, középkori templomok túrája, tanösvények túrája stb.) és három vezetett túra igénybevétele után a negyedik ingyenes. (www.bfnp.hu) Békéscsaba számára hasznosítható lehetne mind a városon belül (helyi szolgáltatóknál), mind a szélesebb Körösök Völgye Turisztikai Klaszter esetében (akkor nem csak helyi, hanem gyulai, szarvasi, illetve amennyiben ez a térség átnyúlik Romániába, akkor az ottani szolgáltatók is részt vehetnek benne) 2.1.9. Balaton Best Card A térségi TDM-szervezet négy alapító tagja a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület, a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület, a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület, valamint a 49
Tihany Legenda Nonprofit Kft. Területileg a Tihanytól Balatonalmádiig terjedő Balaton-partot foglalja magában a következő településekkel: Tihany, Balatonfüred, Csopak, Alsóörs, Felsőörs, Lovas, Balatonalmádi. Új buszjárat köti össze július 21-től a szezon végéig a Balaton észak-keleti partját, Balatonalmáditól Tihanyig. A BalatonBest-busz nem egy csupán közlekedési eszköz, hanem egyben program is: fedélzetén kiképzett idegenvezetők, hostessek ismertetik meg az utazókat az útvonal nevezetességeivel. A Balaton Best TDM-szervezet azért döntött a járat megindítása mellett, hogy összeköttetést teremtsen a térségi attrakciók között, és megkönnyítse a turistáknak ezek elérését. Ily módon a nyaralók – akárhol szállnak meg – kényelmesen bejárhatják a szomszédos vagy messzebb fekvő településeket, meglátogathatják a települések nevezetességeit. A járat összeköttetést teremt a nagy szállodák és a városnézést, kikapcsolódást szolgáló, egyéb helyszínek, szolgáltatások között. A buszmegállókat a legvonzóbb helyszíneken helyezték el. A Balaton-part leglátogatottabb strandjai (Kisfaludy, Eszterházy, Wesselényi és az alsóőrsi), a füredi aquapark mellett a kikapcsolódást szolgáló fűzfői Bob-szabadidőparkhoz is elviszik a vendégeket, és megállnak a Tagore-sétányon, a hajóállomások, kikötők, kempingek előtt is. A busz Tihany és Almádi központjában is megáll, és eljut a tihanyi Belső-tó partjára, a Levendulaházhoz is. A BBB elindítói arra számítanak, hogy a vendégek tovább maradnak egy-egy településen, ha onnan kényelmesen, ésszerű áron „ingázhatnak” a térség egyéb nevezetességei között. A turisták számára előnyös, hogy több programot érhetnek el az új járattal, és az is, hogy nem kell parkolóhelyet keresniük, vagy külön fizetni a parkolásért. A Borfesztiválok idején sem kell azon gondolkodni, hogy ki fogja visszafelé vezetni az autót, ki „áldozza fel magát” - mindenki élvezheti a legfinomabb balatoni borokat. A kóstolgatás utáni nem kell gyalog hazamenni, mert a buszos különjárat hazaviszi a vendégeket. A színházi járat alkalmazkodik az előadások kezdési idejéhez és végéhez. A járatra rövidebb szakaszra is vásárolható jegy, és „hop on hop off” jelleggel, egész napos jegy is váltható. A családok és a gyermekek kedvezménnyel utazhatnak. A megállóknál található szolgáltatók kedvezményeket adnak, vagy ingyen kóstolóval várják az érkező vendégeket. A kedvezményrendszer kiépítése folyamatban van; a cél a további szolgáltatók bekapcsolása, további kedvezmények biztosítása. A buszjáratot a Balaton Best megbízásából vállalkozó üzemelteti, saját üzleti vállalkozásként, bérelt autóbuszokkal. Kedvezmények: • Strandbelépő - 25-30 %, a 4. éjszaka után ingyen, • Balaton Best Busz Tihanytól Almádi-ig ingyen, • Esti Borjáratok a térség legjobb pincéihez ingyen, • 10-20 % további prémium kedvezmények a térség szolgáltatóinál. Békéscsaba számára hasznosítható lehet egy hasonló kártya, mivel az -- a közös marketingben rejlő egyéb előnyök mellett -- nagyobb fogyasztást generál a város, illetve a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter tagjainál működő szolgáltatók és kereskedők számára, 2.1.10. Badacsonyi Régiójáró busz Hasonló az előbbi példához a Badacsonyi Régiójáró busz. A több helyi szolgáltatót összefogó Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület indította be azt a buszjáratot, amely naponta hét alkalommal közlekedik a Badacsony Régióban (kistérségben pontosabban). Igénybevételével 50
a vendégek fáradtság nélkül, kényelmesen járhatják végig a régió nevezetességeit, borospincéit és vehetnek részt valamennyi rendezvényen. A buszon hostess fogadja és kalauzolja a vendégeket, ismerteti az állomásokhoz kapcsolódó programlehetőségeket. Napijegy vásárlásával a vendégek megcsodálhatják a Badacsony-hegy szépségeit, megízlelhetik a borvidék pincéinek remek borait, meghódíthatják a Szigligeti Várat, a Káptalantóti Kecskefarmon elleshetik a sajtkészítés fortélyait. Nemzeti Park Salföldi Majorjában magyar őshonos háziállatok és lovasbemutató várja a vendégeket, Ábrahámhegyen pedig felfedezhetik a helyi vendéglők specialitásai. Békéscsaba, illetve a Körösök Völgye számára is hasznosítható lehet egy ilyen buszjárat. A Körösök Völgye így könnyedén bejárható lenne bármely főbb településről kiindulva, sőt még a békési pálinkaúton is nyugodtan kóstolhatna mindenki a magasabb alkoholtartalmú italokból. A buszjárat finanszírozását részben az önkormányzatok, illetve az érintett szolgáltatók hozzájárulásai fedezhetik a buszt igénybevevő közönség mellett. 2.1.11. Gyógyvizek Völgye Az egy tematikára létrehozott térségi együttműködésre kiváló példa a Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület, mely Egerszalók kezdeményezésére 2009. november 24-én három település (Egerszalók, Demjén, Egerszólát) közreműködésével jött létre. Az Egyesület az önkormányzatokat, gazdasági és civil szereplőket, szálláshely-szolgáltatókat, magánszemélyeket, támogatókat kívánja összefogni. A három települést körbeölelő Gyógyvizek Völgye a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében elterülő vidék. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel páratlan kikapcsolódást jelent az idelátogató vendégek számára. Egerszalókon igazi nevezetességként említhető a föld mélyéből feltörő hévízforrás, amely jellegzetes párolgásával Európában páratlan természeti környezetet teremt. A hegyoldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges teraszos mészkő képződmény a világon egyedülálló. Ezen természeti csoda lábánál épült fel a Saliris Resort Gyógy- és Wellness Fürdő, mely a sokoldalú, magas színvonalú gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén egyedülálló a térségben. A Demjénben található Thermál Fürdő az ország legújabban feltárt gyógyvize. Egerszólát a hagyományos falusi turizmus helyszínét biztosítja az idelátogató vendégek számára (sajtkészítés, pálinkafőzde). Turisztikai látványosságként említhető a riolittufába vájt kaptárkövek és barlanglakások, melyek skanzenként látogathatók. A térség építészeti örökségekben is gazdag és mindemellett kiemelkedő jelentőségű a borászat. Borászaink finom borokkal és csodálatos riolttufa pincékben várják vendégeiket. A kis településeink természeti értékei és a faluközösség még éltethető hagyományai határozzák meg a közösségi együttléteket, programokat. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez az elképzelés a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter formájában, ahol Gyula adja a gyógyvizeket, Békéscsaba pedig a gasztro turisztikai és kulturális turisztikai értékeket, a Körösök Völgye többi települései pedig az aktív turisztikai termékeket. Ennek a részletei még részletesen kidolgozandóak. Ráadásul a „Körösök Völgye” mint brand ismertebb is, mint a „Gyógyvizek Völgye”, ami ugyan jól hangzik, de nem egyértelmű, hogy merre is van…
51
2.1.12. "Mesélő Tájak" tanösvény – Istvándy Pincészet Káptalantóti Az Istvándy pincétől induló Tanösvény 9 állomását egy a borászat saját mangalica termékeiből összeállított piknik kosár társaságában fedezhetik fel a kalandra nyitott utazók. Az igényesen kialakított állomások mesés ízelítőt adnak a táj változatosságából. Az állatsimogató pedig kicsiknek és nagyoknak egyaránt meglepő felfedezéseket tartogat. A tanösvény kialakítására a pincészet pályázaton nyert forrást. Békéscsaba számára hasznosítható ez a megoldás, hiszen ehhez hasonló programot a Körösök Völgye települései vagy bármely vendéglátója kezdeményezhet, hiszen kitűnő tanösvényekkel és még kiválóbb gasztronómiai termékekkel (kolbász, sajt, pálinka, méz) rendelkezik a környék, a túrához szükséges kis kosárkát pedig készíthetik a békési kosárfonók. (www.istvandy-pinceszet.hu) 2.1.13. Zsidó vallási utak Észak-Magyarországon (csodarabbik nyomában) A „Csodarabbik nyomában” elnevezésű vallási (zarándok) utak Észak-Magyarországon, azon a területen van szervezve, ahol korábban a vallásos, nagy kalapos, szakállas, hásszid zsidók laktak egészen a II. világháború során bekövetkezett vészkorszakig (shoa), amikor ez a közösség a deportálások és kivégzések miatt gyakorlatilag teljesen megszűnt hazánkban. A hásszidizmushoz számos „csodatétel fűződik”, amelyek sok esetben okos, értelmes rabbik jó tanácsait takarták, amelyek segítettek eligazodni a világ dolgaiban. Az út állomásai a következők: • Sátoraljaújhely, •
Sárospatak,
•
Olaszliszka
•
Mád,
•
Bodrogkeresztúr,
•
Tarcal,
•
Tokaj,
•
Nyáregyháza,
•
Nagykálló.
A zarándokúton elsősorban külföldi érdeklődők vesznek részt, szervezett formában, vagy egyénileg. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez az elképzelés, hiszen az izraeli turisták – akiknek a száma dinamikusan nőtt a magyarországi beutazó turizmuson belül – általában magas vásárlóerővel rendelkeznek, és ezek a bevételek jól jönnének a Körösök Völgyében is.
2.2. Külföldi „best practice-ek” 2.2.1. Gasztro-turizmus és helyi termékek Ausztriában Graz környéke nem igazán rendelkezik sokféle és egyedülálló turisztikai termékekkel, ezért azt hasznosítják, amijük van, ez pedig elsősorban a helyi termékek és helyi gasztronómia. A
52
helyi termékeket speciális (paraszt) boltokban árulják, és e boltok kialakításához az önkormányzatok segítséget nyújtanak a helyiségek kedvezményes áron történő biztosításával. Ausztriában a gazdák egyre nagyobb arányban képesek megélni abból, hogy közvetlenül árusítják a helyi termékeket versenyelőnyként azok frissességére alapozva. A kínálat egy része a termelői piacokon jelenik meg, más része pedig egyenesen a gazdaságban található. Az osztrák agrárminisztérium legfrissebb statisztikái szerint a kicsi, de szakosodott gazdaságok különösen sikeresek az ilyen típusú értékesítésben, és lassítják a nagyüzemi gazdaságok térnyerését. Jó példa erre Pöllau, ahol semmi különös turisztikai attrakció nem található (ausztriai mértékkel mérve legalábbis), de ahol mégis akartak csinálni saját turizmust, vonzani akarták a látogatókat. Ennek érdekében a saját helyi termékek értékesítését segítették elő, és ezen termékeket népszerűsítik otthon és külföldön egyaránt. A nálunk is ismert és egyre több helyen alkalmazott gasztronómiai utak révén a látogatók számos települést végiglátogathatnak. Vannak alma és körte utak, valamint olyan szállodák, amelyek (kiegészítve az egyéb termékeket, mint pl. wellness turizmus) a helyi termékekből készített helyi specialitásokat kínálnak a vendégeknek, garantáltan vegyszer-, valamint tartósítószer mentes termékeket előállítva. A speciális termékek előállítása is turisztikai látványosság, így például az ugyancsak Pöllauban található egy olyan növényi olaj előállító kis üzem, ahol meg lehet egy üvegfalon keresztül tekinteni a gyártási folyamatot is. Ebben az üzemben számtalan növényi magból préselnek hidegen növényi olajat, és ezeket meg lehet elég drágán vásárolni az olajütő melletti kis helyi boltban. Természetesen a látogatók saját maguk is hozhatnak különleges növényi magvakat préselésre, de azt akkor csak több napra tudják vállalni. Pöllau turizmus a helyi termék kezdeményezések nyomán jelentősen fellendült, és igaz, hogy elsősorban osztrák látogatók érkeznek, de előfordulnak külföldiek is. Természetesen az osztrák turisztikai marketingszervezet, az Österreich Werbung helyi, grazi szervezetével szorosan együttműködve végzik Pöllauban a marketing kommunikációs munkát. Békéscsaba számára hasznosítható lenne egy hasonló kezdeményezés, mivel helyi termékek itt is vannak. Mindenesetre javítani kellene a kommunikációt, valamint szerencsés lenne, ha az önkormányzat által kedvezményes bérleti díjjal biztosított „parasztboltok” tartósan biztosíthatnának helyi termékeket, megfizethető áron mind a helyi lakosoknak, mind az idelátogató turistáknak. 2.2.2. Eltérő turisztikai termékeket kínáló települések együttműködése Ausztriában Ausztriában többek közt Karintia egy jó példa az eltérő turisztikai attrakciókat kínáló települések együttműködésére. Klagenfurt és a Woerther See kisebb települései (mint pl. Velden, Villach, vagy Schiefling, illetve Maria Woerth) jó példát jelent erre ugyanis a Woerther See melletti kisebb települések elsősorban az aktív turizmus (trekking biciklis turizmus, úszás, naturizmus, stb.) míg Klagenfurt inkább a bevásárló és kulturális turizmus terén kínál attrakciókat.
53
Annak érdekében, hogy ezek a termékek elérhetők legyenek a térségbe látogató turistáknak, az osztrák idegenforgalmi hivatal, az Österreich Werbung marketing kommunikációval segít. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez az elképzelés akár a Körösök Völgye turisztikai klaszter, akár a Közép Békési Turisztikai Együttműködés keretei közt. 2.2.3. Interaktív, illetve Web alapú marketing a múzeumok esetében: Albertina, Schönbrunn és a Louvre példája 2009 ősze és 2010 februárja közt a bécsi Albertina múzeum mutatott be egy impresszionizmus kiállítást, amelynek során elmagyaráztak egy sor olyan tényt, amelyek nagyon érdekesek, és amelyek nélkül nem lehet megérteni a művészet fejlődését. Egy ilyen tény, hogy azért kezdtek el csak a 19. század második felétől az impresszionista festők a szabadban festeni, mert korábban nem voltak tubusos festékek, csak festék porok, amelyeket a szél könnyen elfújt. És hasonlóan, csak azért lehetett olyan élénk színeket használni a 19. század közepétől, mert korábban egészen egyszerűen nem gyártottak még olyan festékeket, amelyek csak a 19. század első évtizedeitől lettek elérhetők. Az Albertina kiállításban egy sor fizikai (fénytani) kísérletet mutattak be a festmények mellett, és ezek segítségével a résztvevők aktív részvételükkel meg tudták érteni az impresszionizmus lényegét… A múzeumok esetében gyakran használt poszt-modern eszköz az internet. Az e-marketing egy szép példája az osztrák Schönbrunn kastély bemutatása a világhálón keresztül. A kastély honlapja (http://www.schoenbrunn.at/en/services/media-center/360-view.html) révén interaktív túrát lehet tenni a kastélyban és sokkal részletesebben lehet szemlélni a részleteket, mint a helyszínen, különösen, ami a plafonon levő részleteket illeti. Ugyanilyen virtuális túrákat folytathatunk a párizsi Louvre múzeumban is. A múzeum hivatalos honlapjáról (http://www.louvre.fr/en) indulva el lehet jutni egy olyan oldalra, ahol animált figurák magyarázzák el az egyes műtárgyak történetét. Természetesen ezeket az információkat számtalan nyelv választása után lehet meghallgatni, majd el lehet jutni innen egy virtuális sétát tartalmazó oldalra, ahol a múzeum számos termét be lehet járni (http://musee.louvre.fr/visite-louvre/index.html?defaultView=rdc.s46.p01&lang=ENG). Éppen úgy lehet sétálni az egyes termekben és a termek közt, mint az utcákon a Googlemap alkalmazással, tehát itt nem passzívan nézi a látogató az információkat, hanem a kurzor segítségével lehet lapozgatni és az egér mozgatással el lehet jutni az épület eldugott részeihez is. Ezek a poszt-modern marketing eszközök szándékosan azokat az embereket veszik célba, akik aktívan érdeklődnek egy adott téma iránt, és akik számára az internet használata természetes, és akik aktívan meg akarják ismerni az illető múzeumban bemutatott történeteket és tárgyakat. Békéscsaba számára hasznosítható lehet a megoldás egyrészt a Munkácsy Mihály múzeum, másrészt általában a város központja tekintetében. Ezeket az alkalmazásokat egyrészt a város honlapján, másrészt a Munkácsy Mihály múzeum honlapján lehetne elérni, és ezáltal mindenki még otthonról, a karosszékből bejárhatná a város központi részét, illetve a Munkácsy Mihály Múzeum termeit.
54
2.2.4. Márkaépítés: A Südtiroler Bauerbund parasztszövetség által létrehozott Rotterhahn védjegy hálózatról Hozzávetőleg 20.000 parasztgazdaság tartozik a parasztszövetséghez és elmondható, hogy nagyon sokszínűek a benne lévő gazdaságméretek. Az egészen kis méretű gazdaságoktól a nagyobb méretűig is megtalálhatóak benne, ami közös mindegyikben, hogy megfelelnek az előírásoknak. Ugyanis a parasztudvaroknak 90 szigorú kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy csatlakozhassanak a hálózathoz és szükséges feltétel még a minőségi helyi termék árusítása lekvárok, jam-ek, sajtok, méz…stb.) A reklámköltségek nem jellemzőek, hiszen a helyi gazdák és termelők úgy gondolják, hogy a népszerűsítés leghitelesebb módja nem a reklámozás, hanem az elégedetten távozó vendég. Vagyis inkább a minőségre koncentrálnak, és úgy gondolják, hogy a leghitelesebb reklám a szájról szájra történő népszerűsítés, az úgynevezett „zu Mund Reklamierung”. A „piros kakas” védjegy mottója: „Közelebb hozzuk az embereket a Süd-tiroli életérzéshez!” Békéscsaba számára hasznosítható lehet egy hasonló márkaépítés, amelynek során a város a Körösök Völgye meta-brand keretei közt tudná meghatásozni magát. Ehhez természetesen még komoly empirikus kutatásokra van szükség, mert előfordulhat, hogy egy desztináció olyan márkát kíván létrehozni, amelyet a célcsoport nem fogad el. 3. Békéscsaba turizmusának fejlesztési lehetőségei (4 A alapján) Bár a marketingben a sémák alkalmazása (például a 4 vagy 7 P, vagy a SWOT-elemzés, és így tovább) rendszerint megköti az elemző kezét és mechanikus sémákat kényszerít az elemzőre, a turizmus szakirodalomban ennek ellenére az egyes desztinációkat gyakran elemzik a 4A séma szerint, ami azt jelenti, hogy következő tényezőket kell vizsgálni: 1. Accessibility, vagyis, hogy milyen a desztináció megközelíthetősége közúton, vasúton, repülőgéppel vagy hajón. 2. Attractions, vagyis a turisztikai termékek elemzése, amelyek miatt az emberek az adott desztinációt felkeresik. Ezek a termékek lehetnek rendezvények, épített környezet, valamint természeti környezet. 3. Accomodations, vagyis a szálláshely kapacitás (mennyiségi és minőségi elemzés), mivel annak érdekében, hogy a turisták többet költsenek egy adott desztinációban, minél hosszabb időt kell ott tölteniük. Nagyon ritka az olyan desztináció, ahova a turisták csak rövidebb, mint egy napra érkeznek (ilyen pl. Szentendre). 4. Ambience, vagyis a város hangulata, ide kell érteni a városlakók attitűdjeit, a szolgáltatók minőségét, valamint együttműködéseiket (mint pl. a Turizmus Desztinációs Marketing – TDM – szervezetek) A 4 A kategorizálás merevségeinek oldása érdekében még szükséges egy adott turisztikai desztináció esetében desztinációs marketing tevékenységet is vizsgálni valamint az ehhez szervesen kapcsolódó városmárkaépítés szempontjait figyelembe venni. A desztinációs marketing egyre fontosabb napjainkban, amikor az e-marketing révén sok esetben virtuális sétákat is lehet tenni egy városban, meg lehet nézni interneten egy adott kiállítás képeit, valamint a látogatók megoszthatják erre a célra kialakított felületeken a véleményüket egy adott desztinációra vonatkozóan.
55
A következőkben e séma alapján elemezzük Békéscsabának, mint egy turisztikai desztinációnak a jellemzőit, adottságait, majd teszünk javaslatokat a fejlesztésekre. 3.1. Elérhetőség, közlekedés (Accessibility) Békéscsabának a legnagyobb gondját Kelet-Magyarország (Budapest irányában) viszonylag rossz közlekedési infrastruktúrájában kell keresni, viszont Románia és Szerbia közel van, tehát mindenképpen nyitni kellene ebbe az irányban is. Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. A város Budapesttől mintegy 210 kilométerre, Szegedtől 95 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Gyula távolsága Békéscsabától légvonalban 14 km, közúton 16 km, mintegy 20 perc. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, egyszámjegyű főútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentőségét az épülő M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44es (Budapest – Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es főút. Itt keresztezi továbbá egymást a Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad – Temesvár – Thessaloniki 120-as számú vasúti fővonal és a Nagyvárad – Szeged vasútvonal. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek – Szeged – Hódmezővásárhely – Orosháza – Békéscsaba – Szarvas – Kecskemét háromszög alkotja. A békéscsabai repülőtér Békés megye egyetlen aszfaltozott hosszabb repülőtere, amely 14 kilométerre fekszik a magyar–román határtól, Békéscsaba és Gyula között a 44-es főút mellett. Az eredetileg katonai célra létrehozott repülőtér az ötvenes évek elején kiszolgálta a Maszovlet belföldi járatait, de 1969-ban a belföldi repülés leállt kereslethiány miatt. Az ezredforduló környékén komoly fejlesztéseket hajtottak végre a repülőtéren, így nyilvános, regionális jellegű kereskedelmi repülőtérré vált. Sajnos a város repülőtere nincs olyan módon hasznosítva, hogy rendszeresen fogadna kereskedelmi járatokat. És mivel jelenleg csak viszonylag kisebb, légcsavaros gépek fogadására és indítására alkalmas, ezért nem használják turisztikai céllal a repülőteret. Ugyanakkor a térség szomszédságában, Romániában (Temesvár, Arad) vannak egészen komoly teljesítményű repülőterek, amelyekkel együttműködést ki lehetne építeni és az ahhoz kapcsolódó fejlesztéseket az EU INTERREG programjaiból finanszírozni is lehetne. Budapest-Békéscsaba vasútvonal korszerűsítése el lett határozva és a munkálatok hamarosan elkezdődnek, ami azt is jelenti, hogy a turizmus fenntarthatósága erősödni fog, mert az autópályák – azon túl, hogy sok esetben egyáltalán nem mozdítják elő sem a turizmus, sem a külföldi működő tőke beruházások remélt fejlődését elkészültük után, viszont környezeti terhelést jelentenek a térségnek. A személygépjárművekkel történő turizmust e térségben részben kiválthatja a kerékpáros turizmus.
56
3.2. Termékek (Attractions) 3.2.1. Turisztikai látnivalók 3.2.1.1. Épített környezetés jellemző látnivalók Hagyományos építészet: podsztyenás házak, sikonyi lábasházak Polgári építészet: Városháza, Fiume Szálló, István-malom, Jókai Színház, Önkormányzati bérpalota, Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, Árpád Fürdő épülete, Evangélikus Gimnázium, Nemzeti Bank épülete, Petőfi utcai Általános Iskola épülete, Vasútállomás, Városi Bíróság, volt Beliczay Kúria, volt Sörház épülete, Wenckheim kastélyrom (Póstelek), Körösök Völgye Látogatóközpont épülete, Phaedra Rendezvényközpont, Kazinczy Általános Iskola épülete Új beruházások: Csabagyöngye Kulturális Központ, Főtér rekonstrukció, Ibsen Palota Templomok: Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Jézus Szíve Római Katolikus Templom, Páduai Szent Antal belvárosi római katolikus templom, Református templom, Görögkeleti-Ortodox-Román Templom, Erzsébethelyi Evangélikus Templom Gyűjtemények: Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, Szlovák Tájház, Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely, Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény, Meseház – Schéner-gyűjtemény, Babamúzeum 3.2.1.2. Természeti értékek Bányatavak Jamina déli részén, a Kereki kertek és a Kenderföldek határolta területen található a város legkiválóbb agyaglelőhelye. Nem véletlenül települt ide a nemzetközi hírűvé vált tégla- és cserépgyártás. A Such és Wagner 1891-ben létesített itt téglagyárat, a híres Bohn pedig 1908ban. A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 természetessé szelídült tó, melynek vízfelülete a dél-alföldi régió egyik legkiterjedtebb szabadvízi tórendszere, megközelíti a 100 ha-t. A tavak mélysége változó, átlagban 3 és 10 méter közötti, de a két nagy tó, a Fás-, és a Csaba-tó több helyen is meghaladja a 12 métert. A vízszint kiegyenlítése érdekében a tavak többségét átfolyórendszer köti össze. A tavakat szabálytalan partfalú, keskeny náddal, gyér növényzettel benőtt földsávok választják el. A három legnagyobb tó folyamatosan telepített, kezelt horgászvíz. Élővíz-csatorna Az Élővíz-csatornát közmunkával 1777-ben ásták ki a város lakói, egyrészt a mocsarak lecsapolása érdekében, másrészt a település építéséhez szükséges fának a bihari hegyekből való leúsztatása céljából. A csatorna a Fehér-Körös folyótól indul, s a Kettős-Körös folyóba torkollik, magas vízállás esetén szivattyúval történik a víz átemelése. Ma a város arculatát meghatározó, turisztikai szempontból is kiemelkedő és tovább fejleszthető attrakció. Pósteleki parkerdő
57
A parkerdő, a múltat idéző, páratlan szépségű és teljes nyugalmat árasztó környezeti adottságaival várja kedves látogatóit. Póstelek rangját a múlt század elején épült Weinckheim kastély és az uradalom adta, az itt élők lélekszáma legalábbis megközelítette az ezer főt. Leszűkült 14,6 ha -os parkmaradványa 1989 – től természetvédelmi terület. Különleges fafajai között megtalálhatjuk többek között a megye legnagyobb vasfáját, vörös levelű bükköt vagy a mocsári tölgyeket és a hatalmas kocsányos tölgy egyedeket. A régi sétány rekonstruálása mellett, a romos kastély környékének megtisztításával, tűzrakó helyek, padok kihelyezésével, továbbá az erdő bejáratánál egy hangulatos, erdei büfé létesítésével biztosítjuk a kirándulók, túrázók kényelmét. Lehetőség van 3 különböző túraútvonal, megtételére, továbbá a jövőbeni tervek között szerepel egy 1 km – es és egy 2 km – es futópálya kialakítása, mely lehetőséget fog teremteni, mindazoknak, akik testmozgásukat a természetben szeretnék megvalósítani. Széchenyi liget Az Élővíz-csatorna partján elterülő Kisliget folytatása a hatalmas fákkal borított Széchenyi liget. Bejáratát az a székelykapu jelzi, amelyet Békéscsaba testvérvárosától, Székelyudvarhelytől kapott ajándékba. A természetvédelmi területté nyilvánított parkban működik a Körösök Völgye Látogatóközpont. A Széchenyi liget 1850-től áll a polgárok szolgálatában. Egykor temető volt, majd "a város mulató erdőcskéje" sörházzal, sétakerttel, gőzfürdővel, kerti pavilonnal, kertészettel, üvegházzal. Bár az 1888-as árvíz elsöpörte, közszolgálati funkciója a mai napig fennmaradt. A Széchenyi liget a város legrégebbi és legnagyobb ligete. Körösök Völgye Látogatóközpont a Széchenyi ligetben A Körösök Völgye Látogatóközpont festői környezetben, a Széchenyi liget közepén fekszik, Békéscsaba belvárosából indulva kellemes, ötperces sétával megközelíthető. A 2007-ben a „Körösök Lágy Ölén” elnevezésű projekt keretében kívül-belül gyönyörűen felújított épület, melyet a csabaiak korábban „Sörkert” néven ismertek, az új külsőhöz új tartalmat is kapott: bázisa szeretne lenni különböző környezet- és természetvédelmi kezdeményezéseknek, kulturális megmozdulásoknak. Elhelyezkedése, felszereltsége, termeinek kialakítása lehetőséget teremtenek arra is, hogy konferenciák illetve nagyobb családi rendezvények kedvelt színhelyévé váljon.
3.2.2. Kulturális turizmus és létesítmények Békéscsabán Ezek az intézmények eredetileg a helyi lakosság kiszolgálására jöttek létre és még ma is elsősorban a helyieket szolgálják ki. A jövőben azonban az idelátogató turisták (többnyire a belföldi közönség) legalább részleges kiszolgálása is előtérbe kerülhet ezen intézmények esetén, ezek a létesítmények ugyanis rendkívül igényes és gazdag programkínálattal, valamint kiváló szakembergárdával rendelkeznek. 3.2.2.1. Munkácsi Mihály Múzeum Békéscsabán, az 1914-ben átadott hajdani Közművelődés Háza épületében található a Munkácsy Mihály Múzeum, amely 2013. január hónaptól megyei hatókörű városi múzeumként, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működik. A 58
Munkácsy Mihály Múzeum 2008-ban létrehozott állandó kiállításai Békéscsaba és a megye régészeti és természeti értékei, története és néprajza mellett a névadó festőművész életművének egy részét és személyes tárgyait mutatják be. Az intézményben rendezett időszaki kiállítások jelentős része is olyan kulturális érték közkinccsé tételére törekszik, amely Békés megyéhez és Békéscsabához köthető. Jelentős az intézmény „ami csabai” című kiállítás- és kiadványsorozata. A múzeumban folyó tudományos szakmai kutatások szintén a térség természeti, régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti értékeire koncentrálódnak. A jogszabályi változások következtében lehetőség nyílt a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány méltó, szakmailag megfelelő, költséghatékony elhelyezésére, a gyűjtemény gondozásával kapcsolatos feladatainak integrálására a Múzeumba. Így a Békéscsaba, Széchenyi utca 7. szám alatti épületrész felújított termeiben állandó kiállítás keretén belül ismerhetik meg a látogatók a művészek munkásságát. A múzeum tagintézményeként működik a csabai tanyát, a csókási szélmalmot és a mágori színt magában foglaló Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely (ismertebb nevén Gabonamúzeum). Az intézmény rendelkezik továbbá egy korszerű restaurátor- és raktárbázissal is. 3.2.2.2. Csabagyöngye Kulturális Központ A Csabagyöngye Kulturális Központ a megyeszékhely és a Dél-alföldi régió egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye. Központi intézményegysége – a jogelőd Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, közismerten a Csabai Ifiház, majd Békéscsabai Kulturális Központ - 1969-ben alakult. 1999-ben a Munkácsy Emlékház, 2001-ben a Turisztikai (2002-től Tourinform) Iroda vált az intézmény részévé. 2010. január 1-től, városi intézményi összevonásokat követően a központ működési körébe kerültek a településrészi közösségi házak - Arany János Művelődési Ház, Békési Úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház, 2011-től átmeneti időre a Jaminai Közösségi Ház -, ezáltal egységes szakmai bázissá kovácsolva a város meghatározó kultúraközvetítőit, egyidejűleg biztosítva a lokális feladatellátást. Az intézmény 2009 óta része az Agóra-Program Békéscsaba „A békéscsabai Agóra intézménytípusú multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása” TIOP-1.2.1-08/2-2009-0013 projektnek. A program célja egy korszerű, 6154 m² hasznos alapterületű, 4 emeletes multifunkcionális közművelődési intézmény létrehozása volt, amely közösségi, művelődési, képzési és élményfunkciókat biztosít a lakosság számára, az épület átadására 2013. január 22-én került sor. Az intézmény fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, amely közművelődési, közösségi, muzeális, ifjúsági- és turisztikai feladatellátásának és gazdálkodásának alapjait biztosítja, azok folyamatait felügyeli. Számos, az országos rendezvénynaptárokban is szerepeltetett, évről évre ismételten megrendezésre kerülő nagyrendezvény, rangos fesztivál avatott szervezője, emellett újszerű városi ünnepségek, jeles évfordulós események, közösségi alkalmak programszervezője, műsorszolgáltatója. A klasszikus közművelődési tevékenységekkel (rendezvények, közösségek) összhangban az intézmény külön belső egységét képező Patent Diákiroda működtetésével kiemelt figyelmet fektetnek az ifjúsági korosztály közösségi, művelődési igényeire. Házaik közel 100 közösség otthont adói, sokszínű alkotói, illetve általános kulturális-szabadidős tevékenységi kört felölelve. Az élethosszig tartó tanulás szellemiségében a kompetenciafejlesztés területeinek és alkalmainak széles spektrumát kínálják non-formális keretek között megvalósuló képzési
59
lehetőségeik, amelyek sora több felnőttképzési tevékenységgel bővült, majd 2010-ben akkreditált képző intézmény lett. Az Agóra-pályázat tartalmi követelményei között kiemelten szerepelnek a lényegében az összevonásokra, illetve a területi munkára épülő kétirányú művelődési folyamatok. Az egyik irány az Agóra-program épületen kívüli működése, szakmai tanácsadói támogatói szerepének biztosítása, a másik az ellátott terület lakosságának a központi intézménybe történő „behozatala”, akár egyéni érdeklődőként, akár közösségi formában. A Csabagyöngye Kulturális Központ tagja a Kulturális Központok Országos Szövetségének, amelynek vezetője 2013-tól Szente Béla igazgató, így az ott folyó munka kiváló rálátást ad a szakmai folyamatok változásaira, a progresszív irányok megismerésére, átvételére. Igazgatói Műhelye a mai szakmai innováció egyik legfontosabb fóruma. 3.2.2.3. Békéscsabai Jókai Színház Békéscsaba egyik legszebb – hajdan örökváltságból, a polgárok összefogásával épült épületében működik a Békéscsabai Jókai Színház, melynek 1954 óta van önálló társulata. A városban 1840 óta rendeznek színi előadásokat, az állandó kőszínházat 1879-ben avatták fel, és legutoljára 1994- ben alakították át. A színház nézőtere 420 fő befogadására alkalmas. 2012. január 1. óta Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásában működik. Egy vidéki megyeszékhely kulturális régiós központként betöltött szerepében elengedhetetlenül fontos, hogy a lakosság összefogására, összetartására, a tradicionális művelődési és művészeti színterek a XXI. század technikai igényeinek megfelelően, ugyanakkor a kulturális és építészeti tradíciókat megtartva álljanak rendelkezésre. Kiemelkedően fontos, hogy olyan szellemi alkotóhelyek kerüljenek létrehozásra és működtetésre, amelyek a fővárostól való távolság káros következményeit kompenzálja. A fővárosban élő és európai neves művészeket és alkotókat csak akkor lehet meghívni, meggyőzni arról, hogy szellemiségükkel, munkájukkal járuljanak hozzá a helyi művészeti alkotási folyamathoz, ha megfelelő körülményeket, alkotó- és tartózkodó teret tud biztosítani a hívó fél. Ezért egy olyan művésztelep, alkotótábor, vendégház kialakítása szükséges, amely könnyen és gazdaságosan fenntartható, szabad kapacitásával a város idegenforgalmi kiszolgálásához mindenkor hozzájárulhat, ugyanakkor bármikor rendelkezésre áll a zavartalan és európai szintű alkotási folyamatok kiszolgálására. Ilyen alkotóhely, művésztelep létrehozására kiváló alapot jelenthet a köztulajdonban álló, esetleg műemlékvédelmi védettséggel bíró használaton kívül épületek bármelyike. Külső, európai források beemelésével, egyrészt az épületvagyon megmentése, funkcióval való feltöltése, másrészt világhírű művészek városunkba csábítása, ezzel a kulturális, szellemi, irodalmi élet radikális felemelésére nyílik lehetőség. Egy megyeszékhely és kulturális, művészeti régióközpont közfeladatához elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy a székhelyről kiindulva ellássa, kiszolgálja a régióban élő lakosságot, kistelepüléseket, szomszédos városokat is. A kulturális esélyegyenlőség biztosítására időrőlidőre vagy be kell utaztatni a településekről a lakosságot a művészeti központba, színházba, vagy meg kell oldani, hogy a színházi előadások, egyéb művészeti programok kijussanak, eljussanak a lakosság széles rétegeihez, kisvárosokba, falvakba, esetenként a tanyaközpontokba is. 3.2.2.4. Békéscsabai Napsugár Bábszínház A Békéscsabai Napsugár Bábszínház nagy múltú bábos hagyományokat követ. A 2005-ben alakult hivatásos színház immár folyamatosan kiszolgálja a város gyermekközönségét bábelőadásaival, folytatva a Lenkefi Konrád által létrehozott bábegyüttes színvonalas munkáját.
60
A bábszínház olyan összművészeti ágazat, amely magába foglalja majdnem az összes társművészetet, a képzőművészetet, a zenét, a mozgást, a színházat. A gyermekekhez legközelebb álló műfaj. A drámapedagógia módszereivel ötvözve, egy olyan játékosan fejlesztő módszert nyújt, ami a gyermekek irodalmi, esztétikai, kommunikációs, zenei képességét fejleszti, oly módon, hogy a személyiségfejlődés jó irányba terelése sem marad el. Legfontosabb irányelve az érzelmi élet megalapozását szolgáló művészeti, kreatív nevelés. Az intézmény célkitűzése a nézők, és a szereplők közötti közelebbi kapcsolat megteremtése, a közönség az előadások után beszélgethet a színészekkel, megfoghatja a bábokat – ez egy fajta levezetése lehet az előadás által keltett feszültségnek, és rendkívüli élmény a gyermekeknek. Fontos feladatuknak tekintik a sérült és hátrányos helyzetű gyermekek színházi nevelését, és nagy gondot fordítanak arra, hogy valamennyi előadásuk hozzájuk is eljusson. A társulat valamennyi tagja mindent megtesz a gyermekek művészeti neveléséért, a színvonalas és szórakoztató színház megteremtéséért. Munkájuk elismeréseként 2012-ben a társulat Megyei Príma Díjat kapott. A 2012. január 1jétől Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működő társulatnak a városközpontban elhelyezkedő Ibsen Ház ad otthont. 3.2.3. Gasztroturizmus A város kiemelkedő gasztroturisztikai értékekkel bír, melyen belül a hungarikum Csabai kolbász, a Csabai sör és az eredetvédett Békési szilvapálinka a legismertebb termékek. Azonban a kézműves gasztronómia hagyománya ennél sokkal jelentősebb a térségben és még távolról sincs kihasználva. A turisztikai kínálat további termékekkel bővülhet, úgy mint a méz, szilvalekvár vagy a Csabagyöngye szőlőre épülő termékek. A gasztroturizmus szempontjából nagy jelentősége van a helyi piacoknak, melyeknek helyi feltételei és intézményei már nagyrészt adottak illetve fejlesztés alatt állnak. Ezek a következők: • a városi helyi piac, amely önkormányzati tulajdonban van, • a Rózsakert biopiac, a most épülő CsabaPark (rendezvényhelyszín és gasztronómiai központ), • a Csabagyöngye Turisztikai Központban a helyi Hungarikumokat bemutató terem, • a készülő Turisztikai Főpályaudvar vagy • a helyi termékek kínálatára és vendéglátásra szakosodott magánvállalkozásként létrehozott mintaprojekt a 'Csabai Ízek Háza'. A termékfejlesztés szempontjából lényeges, hogy a környékbeli gazdák, biogazdák, kistermelők nyitottak a turisztikai és marketing összefogásra, hiszen ezekre a termékekre nagyon jól lehet tematikus utakat szervezni, melyre igen nagy a kereslet. Erre már vannak példaértékű kezdeményezések, úgy, mint a Kolbászkatalógus vagy a kolbász témára épülő mobil applikáció, vagy a Békési Szilvapálinka Út. Békéscsabán a fesztiválturizmus meghatározó eleme a gasztronómia, hiszen a város kiemelt turisztikai attrakciója a minden év októberében megrendezésre kerülő 4 napos Csabai Kolbászfesztivál, de emellett is több jelentős gasztronómiai és kulturális fesztivállal büszkélkedhet a város. 3.2.4. Egészségturizmus Békéscsaba az egészségturizmus szempontjából még számos kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik, az egészségturizmus mindkét területén, vagyis mind a wellness turizmus, mind a 61
gyógyturizmus tekintetében. A városban ugyan található egy gyógyfürdő, az Árpád fürdő, amely nyáron egy 1200 m2-es élményfürdővel is kiegészül (ez tipikus wellness turizmus termék), de ez nem elegendő ahhoz, hogy további jelentős fejlesztések nélkül rentábilis maradjon, különösképpen, hogy a város környékén (pl. Gyulán) több híres gyógyfürdő működik. Ugyanakkor gond, hogy az Árpád fürdő közvetlen közelében nincs szálloda, pláne nem minőségi gyógyszálló. A fürdő vezetői szeretnék, ha a volt „Tüzeléstechnika kft” jelenleg üresen álló, egyébként városi tulajdonban lévő épületéből valamilyen módon hozzanak létre egy szállodát. Ezt a szállodát össze lehetne egy „sóhajok hídjával” kötni a fürdővel, ahogy azt Egerben is tették. Szintén jó kiindulópont lehet az egészségturizmus fejlesztéséhez a város kórházának szakmai felkészültsége különös tekintettel a mozgásszervi betegségek kezelésével kapcsolatban. A kórházhoz közeli malom épülete, amely jelenleg kihasználatlan, jó lehetőség egy szállodát is magában foglaló egészségturisztikai központ létesítéséhez. Később még mindkét elképzelést részletesebben tárgyaljuk. 3.2.5. Öko- és aktív turisztikai termékek a térségben Békéscsaba környéke gazdag érintetlen természeti szépségekben, vadregényes tájakban melyek turisztikai célú hasznosítása lehetőséget biztosít az ökoturizmus és az aktív turizmus példaértékű összekapcsolására. A páratlan természeti értékek és a Körősök vízgyűjtő területének védelme érdekében 2001-ben kilenc békésmegyei önkormányzat összefogásával megalakult a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, mely kiemelt közhasznú szervezetként célul tűzte ki a környezetvédelem mellett az ökoturizmus és aktív turizmus fejlesztését. Az egyesület tagjai a következők: Alapító tagok: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2. Békés Város Önkormányzata 3. Gyula Város Önkormányzata 4. Mezőberény Város Önkormányzata 5. Vésztő Város Önkormányzat 6. Bélmegyer Község Önkormányzata 7. Doboz Község Önkormányzata 8. Köröstarcsa Község Önkormányzata 9. Tarhos Község Önkormányzata 10. Békési Civil Szervezetek Egyesülete 11.Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. További tagok: 12. Körösladány Község Önkormányzat 13.„WHITE CLUB az Élővíz-csatornáért” Közhasznú Egyesület 14. Tourinform Békéscsaba 15. Tourinform Gyula 16. Henkel Magyarország Kft. 17. Városvédő és Városszépítő Egyesület 18. Dr. Molnár Zsolt 19. Körösök Völgye Turista Egyesület 20. Békési Kajak-Kenu Club 62
21. Barna Ádám 22. Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Békéscsaba Az egyesületnek a jövőben is kulcsszerepe van a Körösök Völgyében rejlő aktív turizmus hasznosításában, fejlesztésében, valamint hatékony kínálta lehetőségek marketingkommunikáció segítségével, a tágabb közönséggel történő megismertetésében. •
A lovas turizmus szerelmesei is megtalálhatják Békéscsabán a számításaikat, hiszen a város területén számtalan lovas tanya is várja vendégeit, több lovas túraútvonal kínálattal, szezonális lovastáborokkal valamint állandó lovaglási lehetőséggel, képzéssel, oktatással.
•
A környék a természetjárás, túrázás, s a ma oly divatos 'nordic walking' szerelmeseinek is kiváló feltételeket kínál, kiváló útvonalak a tanösvények, melyek példaértékűek a régióban. Azonban ezek a bárki által egyszerűen és olcsón, eszköz nélkül igénybe vehető lehetőségek még nincsenek kiaknázva, a marketingkommunikációban jóval nagyobb hangsúlyt kell majd, hogy kapjanak.
•
A horgász turizmusban rejlő lehetőségek szintén igen jelentősek, hiszen a város déli határában egy 160 hektáros területen 22 bánya tó terül el, nagyon szép érintetlen környezetben. A jaminai bányatavak napjainkban is kedvelt horgász helyek.
•
A Körösök Völgye kiváló adottságokkal rendelkezik a víziturizmushoz (kajak, kenu, rafting), azonban a turizmusnak ez az ága még infrastrukturális és marketing szempontból is fejlesztésre szorul.
•
Vadász turizmus szempontjából Békéscsaba térsége kedvező lehetőségeket nyújt, annak ellenére, hogy a vadállomány az utóbbi években gyengült, de a környező mezőkön a fácán, nyúl, vaddisznó, a nagyvadak közül pedig az őz állomány jelentős vonzerőt képvisel a vadászok számára.
3.2.6. Turisztikai infrastruktúra A turisztikai infrastruktúra, a turistákat kiszolgáló létesítmények jelen vannak a városban, de fejlesztésük, bővítésük elengedhetetlen a vendégforgalom növelése érdekében. Probléma pontok a turisztikai infrastruktúrában Békéscsabán: • kevés a szállodai férőhely Békéscsabán (ezt jól mutatja, hogy a kolbászfesztivál idején alig lehetett szállást kapni a városban); • nincs elég tájékoztató tábla és köztéri térkép a városban – főként nem idegen (angol, szlovák és román nyelven); • az egészségturisztikai infrastruktúra annak ellenére gyakorlatilag hiányzik a városból, hogy Békéscsabán sokkal hamarabb volt gyógyfürdő, mint Gyulán, és a termálvíz minősége és gyógyászati értéke is kiváló. A vendéglátóhelyek tulajdonképpen a turizmus kiegészítő termékei, amelyekre szükség van amiatt, hogy egy desztináció hangulatos legyen és képes legyen megtartani és visszacsábítani a látogatókat. 63
A városba látogató turistákat számos színvonalas vendéglátóhely várja, több mint egy tucat étterem, köztük a Fiume Szálló patinás étterme, a Fenyves Hotel és Étterem, a Szlovák Hotel szlovák specialitásokat is kínáló vendéglátóegysége valamint a közkedvelt Kisvendéglő a Hargitához, ahol erdélyi ételkülönlegességeket kóstolhatunk. A kínálatot színesíti pár éve a korábbi Pipacs Étteremből megújult Brill Bisztró, mely számtalan rangos gasztronómiai elismeréssel büszkélkedhet. A 120 férőhelyes belvárosi étterem jelenleg az egyik legjobb vidéki étterem az országban. A helyi termékeket bemutató Nádor étterem Csabai Ízek Háza pár hónapja nyílt meg Békéscsaba központjában, amely jelentősen hozzájárul a városmárka építéséhez, a kedvező imidzs kialakításához ('Békéscsaba a kiváló helyi termékek, ízek otthona'). Több mint 15 cukrászda és kávéház található a városban, mint a Café ne, és a Mese Cukrászda. Számos klub és zenés szórakozóhely színesíti a palettát, igényes szórakozási lehetőségeket kínálva. 3.2.7. Fenntartható turizmus A turisztikai infrastruktúra fejlesztésénél fontos szempont, hogy minden új beruházás és fejlesztés lehetőség szerint a fenntartható fejlődés jegyében valósuljon meg. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fogalmak ma már nagyon sokféle értelmezésben előfordulnak a turizmusban. Ilyen többek között az alternatív turizmus, mint a tömegturizmus ellentéte, a zöld turizmus, melynek középpontjában a természeti értékek védelme áll, a szelíd turizmus, mely a helyi lakosság és a turisták közötti megértés elősegítését ösztönzi vagy az ökoturizmus, melynek középpontjában a természeti és kulturális erőforrások, attrakciók védelme és megőrzése áll. Legtágabban az un. felelős azaz responsible turizmus foglalkozik a fenntartható fejlődéssel, mely leginkább megfelel a poszt-modern turizmus szemléletének is. A responsible (felelős) turizmus minimalizálja a negatív gazdasági, környezeti, társadalmi hatásokat. A fogadóközösségek jólétét növeli, a helyi közösség számára gazdasági előnyöket kínál. Fontos eleme, hogy a helyiek részvételét ösztönzi a döntéshozatalban. Mindemellett hozzájárul a természeti és kulturális örökség megőrzéséhez. Békéscsaba turizmusfejlesztési elképzeléseiben, amennyiben a helyi termékek, a gasztroturizmus vagy az öko- és aktív turisztikai termékeket tekintjük, részben már eddig is figyelmet kaptak a helyi turisztikai vállalkozók, gazdák, kolbász és pálinkakészítők. Azonban a fenntartható turizmus fogalma ennél lényegesen többet jelent. Békéscsabának hosszú távon arra kell törekednie, hogy ne csak a helyi turisztikai vállalkozókat, hanem a helyi lakosságot is bevonja a turizmusba. A turisták számára ugyanis élvezetesebb élményeket nyújt, ha a helyiekkel valódi kapcsolatokat alakíthatnak ki, és betekintést nyerhetnek a helyi kulturális, társadalmi és környezeti viszonyokba. Erre példaértékű kezdeményezés a NatúrPark Látogatóközpont valamint tevékenysége, de ennél sokkal közvetlenebb kapcsolat is kialakítható a vendégek és a lakosság között. Ehhez azonban mindenképpen szükség lenne a helyi képzésre, fejlesztésre, hogy a turizmus és vendégcentrikus gondolkodásmód elterjedhessen. A fenntartható turizmusnak biztosítania kell a mozgáskorlátozottak minél teljesebb részvételét a turizmusban. Sajnos ebben Magyarország európai szinten a sereghajtók közé tartozik, de lényeges, hogy az új fejlesztéseknél mindenképpen törekedni kell erre (szállodák, sportcentrumok, új attrakciók, éttermek, tanösvények, sétautak kialakításánál stb.). A fenntartható turizmus a turisták és vendéglátók közötti kölcsönös tiszteleten alapul, egyúttal 64
növeli a helyiek önbecsülését. Hangsúlyozza a turizmus minden érintettjének felelősségét a fenntarthatóság elérésében, minden turizmustípus esetén. A fenti célok megvalósításához elengedhetetlen a turizmusban érintettek (helyi lakosság, vállalkozók, attrakciók) képzése, oktatása, melyet lehetőség szerint már az alsófokú képzésben célszerű elkezdeni, akár különfoglalkozások, szakkörök, motivációs programok, játékos versenyek, vetélkedők szervezésével. Ezen programok segítségével nagyon sok új ötlet, értékes gondolat is előkerülhet, mely teret enged az innovációnak. Fontos, hogy a lakosság jelentős része támogassa a turizmust és segítőkészen álljon a turistákhoz, hiszen a vendégszeretet, s a profizmust megérzi a vendég, bárhol is jár a világban. Az Önkormányzatnak is törekedni kell arra, hogy pl. az új attrakciók kialakítása szolgálja a helyi lakossági érdekeket, a turizmust s a fenntartható fejlődést egyaránt. A vasúti fejlesztések, a vasúti közlekedés, a kerékpáros útvonalak fejlesztése nemcsak a természeti környezet védelmét, de a helyi lakosok igényeit is kielégíti. Az Élővíz-csatorna melletti kerékpárút további kiépítésénél, valamint tanösvények és futófolyósó készítésekor is ügyelni kell arra, hogy lehetőleg természetes útburkolatokat használjanak, s a világítótestek, táblák és egyéb hangulati elemek energiatakarékos és környezetbarát módon kerüljenek kialakításra. A kialakításba be lehet vonni a lakosságot is pl. ötletpályázat vagy társadalmi munka formájában is, melyre a megfelelő ösztönző rendszert ki kell dolgozni. Békéscsaba polgárai legyenek büszkék arra, hogy ebben a fejlesztésben ők is részt vehettek a tervezéstől a kivitelezésig, így használni, védeni, óvni is szívesebben fogják az értékeket. 3.2.8. Főbb turisztikai fejlesztések az elmúlt évek során, valamint a fejlesztés további irányai A gazdasági válság utáni kilábalás jeleként 2012-ben Békéscsaba vendégforgalma már jelentős növekedést mutatott. A korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása kezd megmutatkozni a megyeszékhelyen. A beindult pozitív folyamat várhatóan tovább folytatódik, hiszen 2014-ben számos attrakció- és szálláshely beruházás valósul meg Európai Uniós források segítségével a megyeszékhelyen. 3.2.8.1. Az elmúlt évek közösségi (hazai vagy EU-s) forrásból megvalósult turisztikai jellegű beruházásai Belváros rehabilitáció - Szent István tér (főtér) felújítása Békéscsaba főtere, a Szent István tér felújítása arra az alapvető koncepcióra épült, hogy a térnek olyan igazi városi főtérré kell válnia, ahol a meglévő hagyományos építészeti értékek feltárulhatnak, és egyben egy modern, a város lakosai számára reprezentatív központi közösségi tér alakuljon ki, amelyet eseménytérként is lehet használni. A rehabilitációval a belváros visszanyeri méltó központi szerepét, a század eleji gyönyörű épületek, terek XXI. századi városközponttá alakulnak. A Szent István tér újra a megye szíve lesz. A Szent István tér fejlesztésével 12 400 nm-en, főtér funkció kialakítása, parkosítás 5800nm-en, 188 db parkbútorzat kihelyezése valósul meg, így fesztiválok, nyári rendezvények, szabadtéri mozi, téli korcsolyapálya befogadására válik lehetőség. Agóra projekt: Csabagyöngye Kulturális Központ kialakítása Az Agóra projekt az EU forrásokból finanszírozott egyik fontos pályázat volt országszerte. A Munkácsy negyed szívében található kulturális központ a megyeszékhely és a dél-alföldi régió egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye a 65
2013. januári nyitás óta. Az új épületben számos közösségi helyiség, többfunkciós terem, kiállítótér, valamint kávézó és étterem is kialakításra került. Az intézmény hasznos alapterülete meghaladja a 6000 m2-t. Az épületegységben a városban egyedülálló tetőkert is található. Az intézmény két nagy rendezvényteremmel rendelkezik: az „Agóra” multifunkciós, 600 négyzetméteres rendezvényterem régióban egyedülálló, fedett, természetes fénnyel ellátott, sötétíthető rendezvénytér, és az Agóra teremmel összenyitható, vagy akusztikailag tökéletesen elhatárolható a 400 fős hangversenyterem, emelkedő és mozgatható, mobil összecsukható nézőtérrel. Az épület homlokzatán látható bronz szőlőlevél Stark Adolf szőlőnemesítő egykori házára emlékeztet, amely a mai Körös-parti Csabagyöngye Kulturális Központ épületének helyén állt. Az elnevezése méltó emlék és tisztelgés a világhírű szőlőnemesítő, életműve előtt. Kerékpárút hálózat fejlesztése a Körösök Völgyében Az elmúlt években Békéscsaba belterületén 27 km kerékpárút épült, ezek 40%-a az utóbbi 6 év fejlesztése. A 2010-es forgalomszámlálási adatok alapján Békéscsabán a kerékpárral közlekedők aránya 29 %, ami országos, de európai viszonylatban is kiemelkedő. Az utóbbi 34 évben közel 900 millió forint értékben valósultak meg kerékpárút beruházások. Békéscsaba az idén harmadszor nyerte el a „Kerékpárosbarát Település” címet. Békéscsabát kerékpárút köti össze a környező településekkel, Gyulával, Békéssel, de a Körösök mentén is festői környezetben lehet kerékpározni. A Körösök Völgyében Békéscsaba-Nagyszalonta közti kerékpárút építésére a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület vezetésével Békéscsaba, Doboz, Sarkad és a romániai Nagyszalonta a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázatának keretein belül közel 5 millió eurós beruházást valósít meg, melynek kivitelezési munkálatai 2012 tavaszán kezdődtek meg, a fizikai befejezése 2013 tavaszán megtörtént, jelenleg a forgalomba helyezési eljárás tart. A projekt tervezett befejezési határideje 2013. szeptember 30. A korábban, Phare CBC forrásból elkészült tervdokumentáció alapján, a határon átnyúló, 60 km hosszú kerékpárút fogja összekötni a békéscsabai Bánya tavakat a madarasi termálfürdővel. A HUROBIKE 30 című, nyertes pályázat keretében a kerékpárút hálózat I. üteme valósul meg a 27.790 m hosszú turisztikai célú kerékpárút kivitelezésével. A fejlesztésben kizárólag új kerékpárút építése történt, amely kiegészülve a már meglévő kerékpárút szakaszokkal biztosítja a közvetlen kerékpáros forgalmat Békéscsaba és Doboz, valamint Sarkad és Nagyszalonta között. A projekt célja a határ menti térség turisztikai infrastruktúra hálózatának fejlesztése mellett a gazdaság élénkítése a két ország régiójában. A fejlesztés eredményeképpen a térség turisztikai attrakcióinak megközelíthetősége nagymértékben javul és megteremteni a lakosság részére az alternatív környezetkímélő közlekedési eszköz használatának lehetőségét is a 4 határ menti település és vonzáskörzete között. A kerékpárút településenkénti, megépített hossza: - Békéscsaba közigazgatási területén: 4684 m - Doboz Nagyközség közigazgatási területén: 1744 m - Sarkad Város közigazgatási területén: 6169 m - Nagyszalonta közigazgatási területén: 15193 m. A projekt összköltsége Tagi szintű költségvetés Tagi szintű költségvetés € Ft Körösök Völgye NatúrPark Egyesület 316 264 € 9 1716 560 Ft 66
Nagyszalonta Önkormányzata 1 755 117 € 508 983 930 Ft Békéscsaba MJV Önkormányzata 1 413 575 € 409 936 750 Ft Doboz Nagyközség Önkormányzata 327 462 € 94 963 980 Ft Sarkad Város Önkormányzata 1 278 089 € 370 645 810 Ft Összesen: 5 090 507 € 1 476 247 30 Ft *290,- Ft/€ értéken számolva Ezen projekt szervesen kapcsolódik a NatúrPark Egyesület aktív turisztikai fejlesztési stratégiájába, amelyben az egyesület 136 km kerékpárút nyomvonal tervezését, kivitelezését, valamint hasznosítását koordinálja a Körösök Völgyében. A Békéscsaba-Nagyszalonta közti kerékpárút tervei mellett ebben az évben, szintén az ETE program támogatásával elkészült Köröstarcsa és a romániai Nagyzerind közti, 76 km kerékpárút engedélyes szintű terve, melynek kivitelezésére a 2014-2020-as Európai Uniós finanszírozási ciklusban pályázik a NatúrPark Egyesület. További, a NatúrPark Egyesület által koordinált aktív turisztikai termékek 2013-ban Az év ökoturisztikai tanösvénye II. helyezettje a békéscsabai Széchenyi ligetben található Lischka Lipót Tanösvény. A tanösvény kialakításánál, tematikájának összeállításánál Békéscsaba rekreációra leginkább alkalmas, első közparkjának a megismertetése a cél. A tanösvényen végigkövethető a Széchenyi liget és környékének története az 1800-as évek közepétől napjainkig. Végigjárva megismerhetjük az alföldi parkerdők növény és állatvilágát, a városi közparkok élőhely megóvó szerepét és megtanulhatóak a védett területen való viselkedés szabályai is. A 14 állomásos tanösvény kialakításánál fontos szempont volt, hogy a gyerekes családok kapjanak interaktív feladatokat, felfedezni valót és megtalálják a kikapcsolódás aktív formáját is. A tanösvény tábláin szerepelnek természetismereti és történeti kérdések, kutató feladatok, így erősítve az aktív megismerést. A feladatok egy része nagyítót kíván, természetbúvár kíváncsiságukat elégíti ki főleg a gyermekes családoknak. Így ezen részletek a csoportoknak, családoknak egyaránt biztosít gyakorlati, tapasztalati élményszerzést. A tanösvény főbb témái: - Széchenyi liget bemutatása, múltja, jelene - A tájképi park jellegzetes fái - Odvasodó fák, mint fészkelőhelyek, a liget madárvilága - Védett rovarok és csigák - Lágyszárú növények, erdőszegélyek bokrai A tanösvény gondozója, és fenntartója a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, amely szervezet a térség aktív- és ökoturisztikai fejlesztései mellett hangsúlyosan részt vesz a Körösök Völgye környezeti szemléletformálásában, számos egyedi környezeti nevelési programot valósít meg az országban. A tanösvény 2013. év elejei megújításakor, tematikájának összeállításakor fő cél volt a környezeti, természeti ismeretek átadása, bővítése minden korosztály számára, miközben élményszerű tapasztalatszerzések révén ismerhetik meg a látogatók közvetlen környezetüket. Ezen ismereteket a családok otthonaikban is tudják hasznosítani, így tudatosan védeni és óvni közvetlen természeti környezetüket. A tanösvény egész évben folyamatosan látogatható egyénileg. Igény esetén szakvezetés kérhető a Körösök Völgye Látogatóközpontban csoportok részére. A szakvezetéshez kérhető kiegészítő szolgáltatások: feladatfüzet biztosítása, közös kiértékeléssel; zöldfoglalkozások; madárgyűrűzés. A tanösvény hossza 780 m, 45-50 perc alatt végigjárható. 67
Wenckheim-Széchenyi kastély 15 ha-os történeti kertjének leglátogatottabb részeinek felújítása tanösvény kialakításával A Körösök Völgye NatúrPark Egyesület sikeresen pályázott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Vidéki örökség megőrzése című támogatásra. A projekt célja a pósteleki Wenckheim-Széchenyi kastély 15 ha-os történeti kertjének leglátogatottabb részeinek felújítása tanösvény kialakításával, a kiszáradt tómeder újrahasznosítása eredeti funkcióinak megfelelően. Tereprendezéssel (bozótirtás) indul a fejlesztés 2163 m2-en. Gyalog út és sétány (1000 m) kerül kialakításra, az útvonalon tanösvény információs táblákkal (6 db), pihenőhelyekkel (15 db pad), hulladékgyűjtőkkel (7 db), és kis névtáblákkal (20 db fajmeghatározó) kerül kialakításra. A 2150 m2-es kiszáradt tó meder helyreállítása is megvalósul a fejlesztés legnagyobb attrakciójaként. A tó helyreállítása jelentős hatással lesz a park mikroklímájára és számos élőhely kialakulására, amelyen csónakázni is lehet. Ezzel párhuzamosan növénytelepítés, parkosítás is megvalósul az alábbiak szerint: gyepesítés 2770 m2-en és összesen 1138 db lombhullató és örökzöld fa illetve cserje kerül kiültetésre. Minden beavatkozást megelőzött egy történeti kutatás a pályázó szervezet részéről. A Wenckheim-Széchenyi tanösvény és az egész fejlesztés bemutatása egy tájékoztató kiadvány (10000 db A4 méretű leporelló) elkészítésével valósul meg. A projekt 30 142 920,- Ft, 100 %-os EMVA támogatásból valósul meg 2014. május 31-ig. Az építési, kivitelezési munkálatok a közbeszerzési eljárást követően, szeptember második felében kezdődnek, majd a növénytelepítés következik. A tanösvény kialakítását követően 2014. áprilisában egy nyitó túrával vehetik birtokba az érdeklődők a felújított kastélyparkot, csónakázó tavat és tanösvényt. 3.2.8.2. Magánerőből (és EU-s támogatásokból) megvalósult fejlesztések •
Pósteleki Szabadidőközpont kialakítása (korcsolyapálya, tanösvények kialakítása, Mókus Csárda felújítása, tereprendezés, mini kalandpark, stb.)
•
Árpád Pálinkatanya (látványfőzde kialakítása podsztyenás épületben, pálinkakóstoló programok bevezetése)
•
Fenyves Wellness kialakítása (a háromcsillagos szálló wellness részleggel bővült, de ez előbbi két fejlesztés csak részben tekinthető magánberuházásnak, mert kapott EUs forrásokat is.)
Egy négycsillagos és egy háromcsillagos szállóval bővül rövidesen a megyeszékhely szálláshely kínálata, de figyelembe véve a lehetséges fejlesztéseket, a szállodai kapacitások még ez után sem lesznek elegendőek. Várhatóan új turisztikai attrakciók kerülnek átadásra, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a város nagyobb figyelmet kapjon valamint a vendégforgalmi adatok tovább javuljanak. A kulturális turizmus területén a Munkácsy emlékeket célszerű középpontba állítani. A Munkácsy-kultusz tudatos építése további feladatot s egyúttal felelősséget jelent a város turisztikai szakemberei számára.
68
A Csabagyöngye szőlő marketingjében kedvező változások történtek az elmúlt időszakban. A város a település határában szőlőültetvényt is telepített, ahol további turisztikai fejlesztéseket (Stark emlékház) is tervez. 3.2.8.3. Folyamatban lévő turisztikai beruházások az attrakció fejlesztés érdekében CsabaPark Projekt A CsabaPark a város határában fekvő 45 hektáros parkerdő területen létesülő, a Csabai kolbász tematikáit kiaknázó szórakoztató és rendezvényközpont lesz. A CsabaPark célja, hogy a Csabai kolbászkészítés hagyományait ápolja, fejlessze, megteremtse az ellenőrzötten prémium minőségű Csabai kézműves kolbász készítés bázisműhelyét és segítse a Csabai kolbászt termelőket abban, hogy a termelés volumene minél nagyobb mértékben növekedhessen. A CsabaPark projekt megvalósulásával egy olyan komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció együttes jön létre, mely bázisául szolgál az eddig is megrendezésre került nemzetközi gasztroturisztikai fesztiváloknak, otthona lehet új kulturális-gasztronómiaiturisztikai rendezvényeknek, állandó bemutatóhelye lehet a helyi élelmiszerkészítési hagyományoknak, szórakoztató és pihenő központja lehet a Dél-Alföldi régióban élőknek és az ide látogató turistáknak. A CsabaPark a kolbászhagyományok ápolásán túl nagy fesztiválok, koncertek és sport rendezvények rendezésére is alkalmas infrastruktúrával rendelkező rendezvényközpont lesz. A beruházás összértéke 1,35 milliárd forint, amelyből az Európai Unió és Magyarország Kormánya által biztosított támogatás mértéke 97%. A projekt a Dél-alföldi Operatív Program, Kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése című pályázati felhívásának a keretében valósul meg. Oliva-Med Egészségügyi Turisztikai Projekt Fontos egészségturisztikai beruházás volt Békéscsabán az Oliva-Med Bőrgyógyászati centrum kialakítása. Dr. Csenkéné Dr. Tóth Katalin aki 1997-ben végzett a Debreceni Orvostudományi egyetemen volt az OLIVA MED bőrgyógyászati centrumok megálmodója. A fokozódó igényekre való tekintettel Debrecen után 2008-ban Szegeden 2009-ben Békéscsabán és Gyulán is megnyitotta magán bőrgyógyászati praxisát. A bőrgyógyászati rendelőben egyaránt fontos szerepet kap a bőrgyógyászati betegségek kezelése és a fiatalos megjelenés megőrzését célzó esztétikai orvoskozmetológia. Az Oliva-Med innovatív kínálatával jelentős vonzerő lehet a város egészségturisztikai palettáján, de emellett még van lehetőség további egészségturisztikai fejlesztésekre is. Csabai Rendezvényszervező Kulturális Szolgáltató Kft. projekt A kolbász témaköréhez köthető másik beruházás - a Csaba Park szomszédságában - a Csabai Rendezvényszervező Kulturális Szolgáltató Kft. projektje. A Kolbászfesztivál szervezője a DAOP-2.1.1/K-11-2011-0067 számú pályázat keretében 50 millió Ft-ot nyert egy hagyományőrző fesztiváliroda kialakítására. A projekt fő célja Békéscsabán a földrajzi területvédelem alatt álló csabai kolbász turisztikai attrakcióként való bemutatása, a hungarikum népszerűsítése, a térség turisztikai attrakció-kínálatának bővítése. Ezt az egész régióban egyedülálló attrakcióként egy több mint 500 m2-es tájház jellegű fesztiválház/látogatóközpont létrehozásával érik el, mely az állattartástól kezdve egészen a kolbász készítéséig, látvány disznóölésekkel, hagyományőrző kolbászkészítő oktatással, kiállítással képes szezonon kívül 69
is, egész évben fenntartani az érdeklődést a kolbász és kolbászfesztivál iránt, erősítve a város vonzerejét, ismertségét, valamint emelve a városban töltött vendégéjszakák számát és az egy főre eső költést is. A látogatók számának folyamatos növelését az innovatív, újszerű megoldások használata (internetes foglalási rendszer) segíti elő. Rendezvénysátor és pavilonok A Csabai Rendezvényszervező Kft. másik nyertes pályázata Békéscsaba a Gasztronómiai Fesztiválok Fővárosa turisztikai attrakció DAOP-2.1.1/J-12-2012-0083 számú pályázat keretében 240 millió Ft-ot nyert, amelyből beszerzésre kerül egy 4 000 m2-es rendezvénysátor és 6 db 15 x 3,4 m-es, egységes kialakítású pavilon, amellyel a helyi vendéglátósok kitelepülési lehetőségét kívánja előtérbe helyezni. A megvalósuló beruházások természetesen nem csak az évente megrendezésre kerülő nagysikerű Csabai Kolbászfesztivál kiszolgálását tennék lehetővé. A városban már ma is hagyománya van további gasztronómiai rendezvényeknek, mint pl. a nyár elején megrendezésre kerülő Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé. A 2014 szeptemberére megvalósuló fejlesztés célja, hogy Békéscsabát, mintegy a gasztronómiai fesztiválok fővárosává emeljék, biztosítva, hogy az év minden szakában a városba csalogassák a turistákat. Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar A ZERGE Ifjúsági Túrasport Közhasznú Egyesület „Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar” elnevezésű projektje. Az Egyesület 181.165.698,- Ft uniós támogatást nyert a „Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A 190 millió forintos összköltségvetést meghaladó beruházás egy 118 m² alapterületű épület megépítésével, továbbá egy „C-50” típusú mozdony és két BAX sorozatú vasúti kocsi felújításával alakítja ki az új turisztikai attrakciót. A Malom téren megvalósuló projekt célja egy idegenforgalmi látványosság és egy turisztikai információs központ szimbiózisának létrehozása az említett korabeli kisvasúti mozdony és a két kisvasúti személyszállító kocsi, valamint a hozzájuk tartozó szociális és kiszolgáló helyiségeket tartalmazó alépítmény közterületi elhelyezésével. Egy egész évben működő vasúttörténelmi és kulturális attrakció létrehozása a cél, mely szellemi küldetése szerint egyben központi információs funkciókat is betöltve a város látnivalóira is ráirányítja a helyiek és turisták figyelmét, érdeklődését. A jármű és a kiszolgáló helyiségek különleges környezetet biztosítanak különféle helyi termékek kóstoltatásához, bemutatásához is. Együttműködési szándékuk szerint a helyi termékeket előállítók számára bemutatkozási lehetőségeket szeretnének teremteni, ahogyan Békéscsaba többi kulturális, gasztronómiai, történelmi, stb. attrakciójának is helyet kínálnak majd. A 2013-ban hungarikummá minősített csabai kolbászra alapozva több turisztikai fejlesztés is zajlik a városban. A Kolbászfesztivál brand-jének kihasználásával, mindezek hozzájárulhatnak „az egész évben kolbász” program megvalósulásához.
3.2.9. Fontosabb fejleszthető turisztikai termékek 3.2.9.1. Rendezvények Békéscsaba gasztronómiai és kulturális rendezvény kínálata turisztikai vonatkozásban rendkívül gazdag. Csabai Kolbászfesztivál A Csabai Kolbászfesztivál Magyarország és Közép-Kelet-Európa egyik legismertebb, 70
jelentős turisztikai vonzerővel bíró gasztrokulturális rendezvénye, ezáltal Békéscsaba legértékesebb turisztikai terméke, amely a város imázsát is meghatározza 1997 óta. A büszkeséget tovább fokozza, hogy 2013-ban a Csabai kolbász hungarikum lett. A Csabai Kolbászfesztivál jelentős hatást gyakorolt a város és a térség húsfeldolgozó iparára, az elmúlt tíz év alatt 30-40 kistermelő legalizálta a kereskedelmi célú kolbász gyártását, kihasználva ezt a konjunktúrát. Az évek folyamán a kolbászfesztivál dinamikusan fejlődött és évről évre növekedett a fesztiválon résztvevők száma is. Először 2009-ben majd 2012-ben elnyerte a Kiváló Gasztronómiai Fesztivál címet. A fesztivál programjai a Csabai kolbász készítését, a disznótoros hagyományokat, a város és vidéke szlovák és magyar közösségi ünnepeit, gasztronómiai hagyományait helyezi a középpontba. Egyedisége, komplexitása turisztikai szempontból is fontos szerepet kap. Igazi vonzerő, igazi nemzeti turisztikai termék, ami visszahat a városra, a térségre és az ország-képre is. A Csabai Kolbászfesztivál olyan értékeket közvetít és képvisel, amelyek hagyományőrző szerepe vitathatatlan. Különös értéke az a résztvevői aktivitás, ami eggyé kovácsolja a sok száz kolbászt szerető csapatot és az akkor ott tartózkodó sok ezer embert. A fő attrakciói a kolbászkészítő versenyek, az 550 csapatos gyúrástól a szárazkolbászok versenyéig, - Ifjúsági gyúrás, - Krajcsó Pál emlékverseny, - a disznótoros ételek, - töltött káposzta-főző verseny készítéséig és kóstolásáig. Naponta disznóvágás-bemutatókra is sor kerül, ahol a különböző tájak szokásait ismerhetik meg a résztvevők. A rendezvényhez Csabagyöngye Borsátor is kapcsolódik, amely lehetőséget biztosít a különböző régiók pincészeteinek a bemutatkozására. Szintén a fesztivál része az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Kiállítás, amely a délkeletmagyarországi régió legjelentősebb élelmiszeripari kiállítása. A kiállítói ajánlat felöleli az élelmiszeripar és húsipar félkész- és késztermékek teljes palettáját, élelmiszer-feldolgozási technológiákat, mezőgazdasági árukat és eszközöket, állattartási technológiákat. A fesztivál aktív szereplője a Csabai Kolbászklub, akik munkájukkal, odaadásukkal és sajátos civil eszközeikkel terjesztik, erősítik a Csabai kolbász és a csabai vendégszeretet jó hírét, így a fesztivál értékeit is. A vendégek nagy része évről évre visszajár a rendezvényre, ami páratlan hangulatával, barátságos légkörével, színvonalas programjaival évek óta töretlenül őrzi népszerűségét. A jó hangulatról népzenei, néptánc és szórakoztató zenei előadók gondoskodnak, akik megjelenítik a város és vidéke kulturális értékeit. Esténként neves hazai és külföldi fellépők várják a közönséget. A fesztivál Fő támogatója a Nemzetei Kulturális Alap és a Magyar Turizmus Zrt., mely tovább növeli a rendezvény rangját országos és nemzetközi szinten egyaránt. További jelentős tömegeket megmozgató rendezvények •
Országos Szólótánc Fesztivál (kétévente)
•
Csabai Farsang (február)
•
Békéscsabai Tavaszi Fesztivál (március)
•
Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny (április)
•
Békéscsaba – Arad – Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny (május)
71
•
100 x SZÉP Fesztivál (május)
•
Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé (június)
•
Városházi Esték (június-július)
•
Csabai Nyár (június-július-augusztus)
•
Nemzetközi Bábfesztivál (háromévente)
•
ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó (augusztus)
•
Országos Makett Kiállítás és Verseny (szeptember)
•
Garabonciás Napok (szeptember)
•
SCHERZO Amatőr Musical Színpadok Fesztiválja (kétévente)
•
„A” osztályos Országos Társastánc Bajnokság (november)
•
Mesterfokú Tornászbajnokság (november)
•
Mikulásfesztivál (december)
•
Szilveszteri Futógála (december)
Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé Már hagyományosnak lehet tekinteni a 2001. évtől megrendezett Csabai Sörfesztivál és Csülökparádét, melyen számos sörgyártó képviselteti magát és népszerűsíti a legújabb termékeiket, illetve a már ismert és megszeretett márkákat is. A békéscsabai Városi Sportcsarnok zöldövezetében elterülő rendezvény céljai között szerepel a kulturált sörfogyasztás megteremtése és népszerűsítése, Békéscsaba város idegenforgalmi kínálatának bővítése, a térség nevezetességeinek, látványosságainak minél szélesebb körben való megismertetése, a nemzetközi kapcsolatok erősítése, valamint a magyar gasztronómiai hagyományok ápolása. A háromnapos fesztivál több csemegével, különlegességgel is szolgál. Nem csak az országban, de talán még a világon sem volt olyan sörfesztivál, ahol mintegy 100 fajta csapolt sörrel ismerkedhetnek meg a látogatók, és a bátrabbak kóstolhatnak végig. A hazánkban ismert nagy sörgyárak mellett bemutatkoznak a Házi Kézműves Sörfőzdék is. A fesztivál rangját mutatja, hogy csaknem 50 féle cseh sör kóstolható a rendezvény ideje alatt, kicsit megismerkedve a cseh sörkultúrával. Magyarország leglátogatottabb Sörfesztiválján és egyetlen csülökparádéján a hagyományokhoz híven a sört 1 l-es korsókból fogyaszthatják a folyékony kenyér szerelmesei. A rendezvény keretein belül kerül megrendezésre a Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár, amelynek során megismerkedhetnek a rendezvényre kilátogatók e vidék jellegzetességeivel, mezőgazdasági termékeivel, sajátosságaival, kézműves értékeivel a környező településeken élő termelőktől egészen a nagy múltú gyártókig. A rendezvény fővédnöke a Magyar Turizmus Zrt., gasztronómiai fővédnöke a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség.
72
Városházi Esték A Városházi Esték 1998 óta biztosít igényes nyári színházi és zenei programsorozatot Békéscsaba lakóinak és a városba látogató vendégeknek, június-július hónapban. A rendezvények között színházi esték, könnyű- és komolyzenei koncertek és társasági események szerepelnek. A nyári esték hangulata, a kínálkozó művészeti élmény, a város több pontján zajló programok kellemes kikapcsolódást nyújtanak a mintegy 8-10.000 látogató számára. Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny A tavasszal megrendezésre kerülő Békéscsaba - Arad - Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni viadal ma már jóval több egy "egyszerű" megmérettetésnél. A sportrendezvényhez kulturális programok is kapcsolódnak. A békéscsabai Városháza elől induló és a Jókai Színház előtti térre befutó maraton mellett az egyre népszerűbb kerékpáros és görkorcsolya túra is megrendezésre kerül. Garabonciás Napok A város évek óta legkedveltebb és leglátogatottabb középiskolás diákrendezvénye szeptember végén a Csabai Garabonciás Alapítvány által szervezett Csabai Garabonciás Napok rendezvénysorozat. A diákok iskolájuk képviseletében különböző művészeti és sportversenyeken vehetnek részt, valamint minden iskola kiállít egy-egy diákpolgármesterjelöltet is. A jelöltek kampánystábjukkal hétfőtől csütörtökig a Csabagyöngye Kulturális Központot használva bázisul, koncerteket, vetélkedőket, felvonulásokat szervezve kampányolnak. Csütörtökön a kampány-záró felvonulást követően a jelöltek még egyszer összemérik tudásukat, s ezt követően az iskolák által delegált elektorok titkos szavazással választják meg a város diákpolgármesterét és helyetteseit. Pénteken a diákpolgármester és a két diák-alpolgármester hivatalosan találkoznak a város főállású vezetőivel, és megismerkednek a Polgármesteri Hivatalban folyó munkával, később pedig szándékuk és aktivitásuk alapján – az ifjúsági élet formálói, meghatározó szereplői lehetnek. Országos A osztályú Társastánc Bajnokság A Nyíri családnak köszönhetően e műfaj országos hírnevet hozott Békéscsabának, Békés megyének, hiszen a több évtizedes múltra visszatekintő Országos Társastánc Bajnokság a versenytáncosok egyik legrangosabb versenye. Hosszú évek munkája után jutnak el a társastáncosok az "A" kategóriás címhez, és bizony nagy tétje van annak, hogy ki kerülhet a dobogóra. Egy versenyen 30-40 pár indul standard és latin-amerikai táncok kategóriájában felnőtt, ifjúsági, junior I. junior II. életkori csoportban. E program nemcsak a versenyzőknek, a megyében társastáncot tanuló fiataloknak, hanem az érdeklődő közönségnek is igen színvonalas szórakozási lehetőséget nyújt, hiszen szemet gyönyörködtető a sok szép, flitteres, csillogó ruha és hozzá a szépen mozgó táncospár. Országos Szólótánc-fesztivál Az Országos Szólótánc-fesztivál a néptánc-mozgalom szólistáinak kétévente, januárban ismétlődő, az egész országra kiterjedő rangos eseménye, amely 1974-ben jött létre Vásárhelyi László koreográfus kezdeményezésére. Olyan országos fórum, ahol a "táncos anyanyelv" legjobb ismerői bemutathatják tudásukat, ahol megmérkőzhetnek egymással, a legjobbakat jutalmazó "Aranysarkantyús", illetve "Aranygyöngyös" táncos megtisztelő és szakmai rangot jelentő címért. Az Országos Szólótánc-fesztivál döntője - kétévente januárban kerül megrendezésre. Mind az elődöntőket, mind a döntőt a népművészet ezen ága iránt érdeklődő közönség nagy-nagy érdeklődéssel várja. A rangos megmérettetésnek és az ezt követő gálaműsornak a közönsége évek óta visszajáró, egyre többen érkeznek az ország különböző 73
pontjairól, hogy a táncfolklór egyedülálló szólista programját megtekintsék. Az utóbbi években már külföldi vendégek is voltak, ugyanis a magyar néptáncosok e megmérettetése Közép-Európában egyedülálló. Csabai Nyár programsorozat A felújított Szent István tér rövid idő alatt közkedvelt helyévé vált a békéscsabai lakók és a városba látogató turisták körében. Ehhez nagy mértékben járul hozzá a már országos szinten is egyre ismertebb Csabai Nyár elnevezésű programsorozat, amely az egész nyáron át tartó rendezvény folyamával az ország egyik leghosszabb időtartamú fesztiváljának tekinthető. A szervezők – elsősorban a Békéscsabai Jókai Színház és a Csabagyöngye Kulturális Központ – az utcai gitározástól a táncbemutatókon át a könnyűzenei koncertetekig változatos kínálatot kínálnak a nyár majd minden napján. A fesztivál csúcspontja az augusztus 20-ai államalapító Szent István ünnepe. A rendezvénysorozat záró állomása a szeptember elején megrendezésre kerülő „Hagyományok tere” programsorozat. Ennek során kulturális programok, valamint gasztronómiai rendezvényekre kerül sor. Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny A korábban Coca-Cola Nemzetközi Gyaloglóverseny néven megrendezett sportesemény hosszú évek óta az egyik legrangosabb magyar megmérettetése az atlétika ezen szakága képviselőinek: nemzeti válogatottak csapnak össze évről évre, áprilisban. A verseny ma már szabadidős jelleget is öltött: kiegészítették tömegsportrendezvényekkel is. A Csaba Centernél 1000 m-es körpályán kerül sor a 20 km-es Férfi és Női Gyalogló Országos Bajnokságára, a Fiatalkorúak Hosszútávú Gyalogló Országos Bajnokságára és az Utcai Futóversenyre.
3.3. Javaslat új turisztikai termékek kialakítására, turizmusfejlesztésre Békéscsabán 3.3.1 Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Klaszter a térség turizmusfejlesztése érdekében – tények és lehetőségek A klasztereket Porter amerikai közgazdász vezette be a vállalatgazdasági elméletbe és gyakorlatba, amikor leírta az egy adott területen működő, valamilyen módon egymáshoz kapcsolódó vállalatok rendszerét. Porter szerint a klasztereknek két típusa különböztethető meg, úgymint • a vertikális klaszterek, amikor a szereplők egymásra épülnek, és egymásnak biztosítanak szolgáltatásokat vagy termékeket, • illetve horizontális klaszterek, amikor egy adott iparágban működő vállalkozások dolgoznak egy területen. A turisztikai klaszterek tipikusan horizontális klaszterek, és akkor működnek eredményesen, ha egymást kiegészítő, komplementer szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy desztinációk együttműködéséről van szó. A korábban bemutatott turizmus kártyák az ilyen horizontális turizmus klaszterek értékesítési politikájának felelnek meg. Nagyon gyakran előfordul, hogy egy adott település nem rendelkezik önmagában olyan nagyon vonzó attrakcióval, amely nagyobb tömegű turistát vonzana, viszont onnan nem 74
messze található egy másik desztináció, amely rendelkezik ilyen jellegű attrakcióval, vagy attrakciókkal, de ugyanakkor ott valami más hiányzik. A legjobb termék is unalmassá válhat, ha nincs mellette semmi más. Jó példa lehet erre például Kréta esetében a 3S (sea, sun and sand) turizmus, ami a tengerpart kisebb településein van jelen, valamint a kulturális turizmus, amelyet elsősorban Heraklion térségében levő Knosszosz-i palota romjai jelentenek, valamint azt aktív turizmus megléte, amelyet például a Szamariai szurdok jelent. Ezek együttesen képezik a sziget komplex attrakcióit. Békéscsaba és Gyula esetében hasonló a helyzet, közösen kellene kommunikálni a külvilággal, vagy ha ez nem lehet, akkor mindenki hivatkozzon a másik település attrakcióira (keresztlinkek révén). Gyula esetében az egészségturizmus két ága, a gyógy és a wellness turizmus mellett ugyanis kevésbé van jelen a gasztronómiai turizmus és a kulturális turizmus, mint Békéscsabán, és ez a komplementaritás mindkettőt erősíthetné. Természetesen ehhez jó lenne félretenni a hagyományos rivalizálást a két város közt és valamilyen közös turisztikai szervezetet létrehozni. Gyula „Történelmi fürdővárosként” brendeli magát, ötletes tematikus útjai vannak, melyeket gps-el ellátott kerékpárral javasol bejárni. Márkatermékeik a kolbász, tej, méz, ősi, lovas, Körösök vidéke, melyeket tematikus utakként tálalnak és értékesítenek. Százéves (az ország második legősibb cukrászdája), mely igazi kuriózum és egy modern interkatív játékot, un. Szabadulós játékot is külön turisztikai termékként pozícionálják (Kalandpince). A tematikus utaknál viszont hosszú távon a címek felsorolása nem elegendő, ehhez szükséges még az útvonalakat, látnivalókat bemutató modern minitérképek készítése (on-line és offline), információs és útjelző táblák elhelyezése az útvonalakon, valamint hangsúlyosabb marketing, hogy egy keresett, egész évben látogatható komplex turisztikai attrakció váljon belőle. Ezeket egy regionális együttműködés keretében jóval gazdaságosabban és hatékonyabban lehet mindazonáltal megvalósítani, mint önállóan. A gyulai helyi TDM szervezet fontos kérdésként kezeli a turizmust, bizonyára nyitott lenne egy regionális együttműködésre. Ezeket a tájékoztató feliratokat szerencsés lenne a magyar mellett idegen nyelveken (angol mindenképpen, román és szerb igény szerint) elkészíteni. A Békésiek a Körösök fővárosaként, a Hidak városaként (21 hídjuk van) valamint a térség kerékpár-turisztikai központjaként pozícionálják magukat. A Békésiek 4 alkalommal nyerték el a Kerékpárosbarát település címet (nem csak kerékpárutak, de tárolók, átkelők, információs helyek, wifi is szolgálja a kerékpárosokat). Nagy büszkeségük a Dánfoki homokos szabadstrand és az ehhez kapcsolódó Dánfoki üdülőközpont. Helyi márkatermékeik a kosár és gyékényfonás (mely egy több mint 100 éves élő hagyomány), a méz valamint a Békési Szilvapálinka. A rendkívüli adottságokat, az unikális gasztronómiai hagyományokat és a megkülönböztető (gyógy- és egészség-, kulturális és aktív) turizmus irányvonalat figyelembe véve, a térség turizmusának alapvető kitörési pontja lehet az együttműködés erősítése Békéscsaba, Gyula, Békés vonatkozásában, annak érdekében, hogy az egymást kiegészítő termékek közös termékként jelenjenek meg. Kiemelkedő attrakciónak tekinthető a három nagyobb települést összekötő „Élővíz csatorna” is, mely zöld folyosóként különleges hangulatot kölcsönöz a városoknak. Kiváló lehetőséget biztosít az aktív turizmusra, hiszen a vízi sportok (kajak, kenu, csónakázás, horgászat) mellett az Élővíz csatorna mentén kerékpározhatunk és túrázhatunk is. Kis fejlesztéssel Magyarország 75
leghosszabb szabadtéri futófolyósóját lehetne létrehozni. Ehhez a terep kismértékű rendezése (talaj kiegyenlítése, esővíz lefolyásának kialakítása a kritikus helyeken) valamint bizonyos szakaszonként energiatakarékos közvilágítás szükséges. Az Élővíz csatorna és a tematikus látnivalók tematikus utakká történő összekapcsolására is lehetőséget ad, melyeknek egyik fő illetve kiinduló bázisa a Békéscsaba NatúrPark Látogatóközpont lehetne. A Körösök Völgye NatúrPark Egyesület jó kiindulópont lehetne egy ilyen turisztikai klaszter számára, és a „Körösök Völgye” jó brandnév is lehetne a térségnek. Ugyanakkor az együttműködésen belül Békéscsabának erősítenie kellene saját turisztikai imidzsét is, a gasztro és fesztiválturizmus mellett új, korábban nem létező, vagy nem eléggé kidolgozott termékek kialakításával (pl. Munkácsy témára felfűzött kulturális turizmus). Természetesen mindehhez nagyon lényeges lenne, hogy a térség kapcsolódjon a romániai Temesvárhoz, és az ottani repülőtér lehessen a kiindulópont a távolabbról érkező vendégek számára, akiket autóbusszal lehetne áthozni Békés megyébe. Mindenképpen célszerű egy régión belüli, pl. egy-egy tematikus útvonalon vagy fő látnivalókon közlekedő 'körbuszjárat' indítása is a balatonfelvidéki körbuszjárathoz illetve a badacsonyi borbuszjárathoz hasonlóan, mely főszezonban naponta több alkalommal járja körbe a régió fontosabb látnivalóit, illetve pincéit. Így a kisgyermekes családok, a pálinkakóstolók, vagy a kerékpározásra, túrázásra nem kapható vendégek is eljuthatnának az egyes helyszínekre. 3.3.2. Gasztroturizmus A fejlesztés fő irányának a „kolbász örökség”-re épülő vonzerők fejlesztése javasolt. A Kolbászfesztivál brand-jének kihasználásával egész éves turisztikai látnivalókat kell fejleszteni: szükség van egy látogatóközpontra, a városban a kolbászkészítés hagyományaira épülő tematikus útvonalra. Bővíteni kell – a fenntarthatóság elvének maximális figyelembevételével - a gasztronómia rendezvények körét, egész évben elérhető, garantált és megrendelhető programokkal kell a turistákat várni. A kolbászfesztivál infrastruktúráját új helyszín biztosításával kell megfelelően bővíteni. Erre egyébként konkrét tervek is vannak Békéscsabán, elnyert pályázati pénzekkel is rendelkeznek. 3.3.3. Kulturális turizmus 3.3.3.1. Munkácsy örökség életre keltése A gasztronómiai turizmus mellett nagyobb súlyt kellene fektetni a kulturális turizmusra, nevezetesen Munkácsy Mihály munkásságának és személyiségének bemutatására. Ez nem igényel nagyon sok ráfordítást, inkább csak informatikai fejlesztéseket, amelyek mindig sokkal olcsóbbak, mint valaminek a felépítése. A Munkácsy-kultusz tudatos építése mellett célszerű a festő békéscsabai emlékhelyeinek tematikus útvonalát kidolgozni, az egyes helyszíneken élményszerű bemutatókat kell kialakítani. Ebben a projektben szerencsés lenne, ha helyi vagy a régióbeli művészek tudnának szerepet vállalni, így további helyi erőforrás, helyi munkaerő kerülne a turizmus szolgálatába. Az Alföldön több nagyvárosban is nagy kultusza van a művésztelepeknek, melyeken folyamatos képzést, táborokat lehetne tartani. Fontos lenne olyan események szervezése a Munkácsy múzeumban, mely bevonja és aktivizálja a helyi közönséget. Jó példa a Szépművészeti Múzeum kezdeményezése, a Múzeum + melyhez már több budapesti múzeum csatlakozott. Havonta egy alkalommal meghosszabbított nyitvatartási időben nemcsak a hagyományos tárlatok látogathatók, hanem 76
kulturális programok, beszélgetések, élménybeszámolók, tematikus tárlatvezetések, gasztronómia, zene és interaktív foglalkozások teszik különlegessé az estét. Budapesten mindez már klubszerűen is működik, külön klubkártyával. Ezen kívül létezik még egy Múzeumi baráti kör tagság is, mely különféle kedvezményekre jogosít (bizonyos számú ingyenes belépés állandó és időszaki kiállításokra, a múzeum rendezvényein való kedvezményes vagy ingyenes részvétel, utazási klub tagság, rendszeres hírlevél stb.), így múzeumkedvelő magánemberként vagy vállalkozásként is megéri csatlakozni a kezdeményezéshez. Ugyancsak fővárosi múzeumok kezdeményezték a 'Pincétől a padlásig' programot, avagy 'Kalandtúra a múzeumban', mely során egy egyedi vezetés keretében az érdeklődők betekinthetnek a múzeum hátsó berkeibe, a műhelytitkokba, pl. a restaurátori műhely munkálataiba, sőt még ki is próbálhatják magukat mint restaurátorok. Ez a közönség bevonásán kívül más szempontból is jövedelmező lenne a Munkácsy Múzeumnak, hiszen lehet, hogy sokan nem is tudják, hogy a múzeum egyik kiegészítő szolgáltatása a restaurálás, vagy reprodukciók készítése. A Munkácsy Múzeumban indulhatna az országban egyedülálló festészeti képzés kurzusok formájában különféle korosztályok számára. Munkácsy legnagyobb tragédiája, hogy az impresszionizmus korában fejlesztette tökélyre a klasszikus festészetet, ezért külföldön jóformán ismeretlen maradt. Mindig saját útját járta. Mindemellett bravúrosan használta az impresszionizmus stílusjegyeit is, pl. a nagyon híres 'Poros út” festményében. Éppen ezért érdemes elemzésre, tanításra, hiszen festészettörténeti szempontból is kiemelkedőt alkotott. Kurzusok, táborok, de festészeti képzések is indíthatók Munkácsy nevével fémjelezve, a helyi művészek bevonásával, irányításával. 3.3.3.2. Munkácsy kulturális negyed Nagyon jó helyi elképzelés a több központi kulturális létesítményt is érintő 'Munkácsy negyed', a város kulturális negyedének kialakítása, amelyet kész termékké lehetne fejleszteni. Békéscsaba szerencsésnek mondható, hogy ilyen színvonalas kulturális helyszínek egymáshoz rendkívül közel, gyalogszerrel is kényelmesen bejárható útvonalon helyezkednek el. A Munkácsy Múzeum, a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Városi Könyvtár és a Jókai Színház önmagukban is kiemelkedő attrakciói a városnak, s az új márkanév alatt, együttesen azonban jóval hatékonyabb megjelenés érhető el. Számtalan külföldi 'kulturális negyed' példa igazolja, hogy összefogással, közös marketinggel nagyon jól lehet érvényesülni a piacon. Szerencsés a kulturális negyednek szánt 'Munkácsy negyed' elnevezés is, hiszen a tudatos marketingkommunikációval ismertté és keresetté válhat a város egyik rejtett turisztikai értéke. Az állandó attrakció mellett időszakonként lehet majd közös tematikára épülő programokat, fesztiválokat elindítani, melyek értékesítését a közös marketingkommunikáció megkönnyíti, az egyes intézményekre eső költségek pedig jelentősen csökkenthetők. 3.3.3.3. Kastélyfejlesztések tematikusan A kastélyok turisztikai hasznosítása bár elindult a térségben, egy adott tematikára felépített marketinggel (pl. Lökösháza-fényfestés, Gyulavári kastély-hagyomány, kultúra, fenntartható fejlődés, Szabadkígyós-kulturális rendezvények, előadások, koncertek helyszíne), hiszen a környék gazdag kastélyokban, s még vannak kiaknázatlan erőforrások. Pl. lehetséges attrakciói lehetnek a kastélyoknak még a Huszár hagyományok felélesztése a Békés Megyei Károlyi Huszár és Honvéd hagyományőrző Kulturális Egyesülettel együttműködve vagy a
77
nyomda és a könyvkötészet hagyományaira épülő tematika megelevenítése a Tevan családdal, vagy a Magyar Népmesék életre keltése Schréner Alapítvánnyal együttműködve. Létre lehet hozni a Wenckheim kastélyok útját, melyre komplett marketinget lehet építeni pl. ökoturisztikai látnivalókkal és az ezekhez vezető tanösvényekkel, kerékpárútvonalakkal lehetne összekapcsolni. Egy másik békéscsabai kastély a Beliczey kúria, amelyet szintén fel lehetne használni a tematikus kastélyprogramban. A klasszicista stílusú kúriát a szepsi Ursziny család emeltette az 1840-es évek végén. A régi nemesi család tagjai közül elsőként Ursziny Andort találjuk Békés vármegyében, 1845-ben a vármegye táblabírájává választották. A kúriát a családtól Beliczey Rudolf országgyűlési képviselő vásárolta meg, ekkor került sor a kúria átalakítására is. A második világháború után a családot kitelepítették a hortobágyi munkatáborba, a szebb napokat is látott kúriát államosították, sokáig a szomszédos malomépülethez kapcsolódó adminisztrációs iroda működött benne. Az épület állapota romlik, körben vizesedik, de belső átalakításai visszaállíthatók. Kertjének egy része ma beépített, parkja rendezetlen. Az épület méltó párja a szinte szemben álló Omaszta-kúriának, melyben jelenleg a Munkácsy Emlékházat működteti a város. Kivételes építészettörténeti látnivaló két ilyen egymáshoz közeli, hasonló stílusban épített kisnemesi otthon. A tényhez méltó eseménysorozat az Emlékházban évente megrendezett „Kisnemesi otthonok találkozója” című műhelykonferencia, mely 12 éve kiemelkedő eseménye a város március végi programjainak.
3.3.3.4. Örökség turizmus – ősi kurgánok, szlovák és zsidó hagyományok Békéscsabán Ősi hagyományok Békéscsaba környékén A kurgánok – régi magyar neve korhány – a sztyeppei népek, különösen az indoiráni népek temetkezési helyei. A kurgán a halomsír egyik fajtája, amikor egy fedett, de nem feltöltött gödörsír fölé emelnek halmot. A kurgán török-tatár eredetű orosz szó, melynek jelentése nagyjából sírhalom. A kurgán-hipotézis vagy kurgán-elmélet sok neves régész törekvésében hasonló, de részleteiben egymásnak teljesen ellentmondó elméletének összefoglaló neve. Ezek az eredeti, régészetileg jól megalapozott kurgán-művelődés területét térben és időben kiterjesztve a kurgánok terjedését akár az i. e. 5. évezredtől és a kelet-európai sztyeppe helyett akár Közép-Európából, a Balkánról vagy Anatóliából kiindulva megpróbálják az indoárja népek helyett az indoeurópai népek őstörténetével összekötni. Békés megyében, Békéscsabától nem messze is van néhány kurgán, mint például a pósteleki kurgán. Póstelek a Békéscsaba, Gyula és Doboz települések által jelölt háromszög súlypontjában található, nagyon közel mindhárom településhez. A kurgánok már ma is sok esetben turisztikai célpontok, ahol például ősmagyar hagyományokat lehet folytatni, lovagolni és nyilazni lehet, tehát ez az aktív és az örökség turizmus szerencsés kombinációja lehet. De mivel a kurgánok lehetséges, hogy sokkal régebbi civilizációk emlékei, ezért ki lehetne dolgozni egy olyan turisztikai terméket, hozzá kapcsolódóan egy tematikus utat. amely a 78
kurgánokat a Stonehengek-hez hasonlatosan mutatná be, sok internetes, interaktív applikációval. Egyre több rajongót vonzanak a lovasíjász táborok, bemutatók, versenyek is, melyben a csabaiak az Európa-bajnokságon kiemelkedő eredményeket értek el. (A Csapat Európabajnoki címet a Csabai Lovas Ijász Kör csapata) Már több helyen működnek az országban az un. táltos táborok, ahol intenzív, gyakorlati tanítás, az ősmagyarok hagyománya alapján végzett erőgyakorlatok, révülés technikák, népi gyógymódok, szakrális táncok, dobolás, éneklés, izzasztókunyhó, íjászat, túrák, az elemek tisztelete (éneklés a Napnak, a forrásnak) várják az ősi kalandra vágyó vendégeket, akik patakkal vagy folyóval körbevett erdei házban vagy sátorban, csodálatos természeti környezetben kapcsolódhatnak ki. A szintén nagy tábora van az un. Szellemi iskoláknak, ahol a személyiség belső fejlődése, az öntudatfejlesztő módszerek kerülnek középpontba (a mágia, mint a figyelem-összpontosítás magasiskolája, a négy fő elem megismerése, a gondolat fegyelmezés, tudatos légzés, evés, ivás, koncentrációs vizuális és akusztikus gyakorlatok, térmágia, öntudat áthelyezése), melyek hozzájárulnak az önbizalom növeléséhez, a minőségi, tudatos életvezetéshez, s ezáltal a testi és lelki egészség megőrzéséhez. A kuriózumnak számító kurgán helyszínek és a kapcsolódó ősi hagyományok felelevenítésével a Körösök Völgye s az érintett települések, így Békéscsaba és Póstelek is sokat nyerhet. A Körösök Völgye csodálatos természeti környezetével egyedülálló helyszíne lehetne az ősi hagyományok ápolásának, az ősi szokásokat és értékeket őrző valamint napjainkba ültető életmód és sporttáboroknak, versenyeknek. Lényeges, hogy ez a típusú turisztikai fejlesztés szem előtt tartja a természeti környezet eredeti állapotban történő megőrzését és megóvását, pozitívan fejleszti az egyént, szellemileg és testileg egyaránt, ugyanakkor turisztikai bevételt, gazdasági hasznot is eredményez és hosszú távon is a fenntartható fejlődést szolgálja. Szlovák és evangélikus hagyományok Békéscsabán Közismert, hogy Békéscsaba a magyarországi szlovákság központja. A 2001-es népszámlálás szerint 67 968 itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 5,9% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak. Egyéb nemzetiségek között érdemleges számban csak a szerbek fordulnak még elő. 1711-1740 közt szervezetten folyt a szlovákok betelepítése, gyakran a földesurak hozattak be szlovákokat az elhagyott birtokaikra. A földesurak állami engedéllyel telepítették le, telepítési szervezők segítségével a szlovák lakosokat. Ebben a szakaszban jött létre egy sor önálló szlovák település és nyelvsziget. A szlovákok a 18. századi délre vándorlás előképeként még a török-kor utolsó évtizedeiben megjelentek az Alföldön. A lassan újranépesedő Békés megye három birtokot foglalt magában: a kétegyházit, a gyulait és a békésszentandrásit. Békés megyében a szlovákokkal 1718-ig benépesülő első település a gyulai uradalomhoz tartozó Békéscsaba volt. A szlovákság lélekszáma a békés-csanádi régióban a 19. sz. végére jelentősen megnőtt. 1946-48 között lezajlott lakosságcsere során közel 25.000 fő áttelepült, aminek következtében a kulturális élet megtorpant. 1948 decemberében azonban megalakult a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, amelynek szervezetei 1949. januárjától jöttek létre 79
Békéscsabán, Mezőberényben. Az újabb lendületet a 90-es évek hozták, amikor is számos új szlovák közösség szervezet jött létre. A Békés megyében élő nemzetiségek közül napjainkban a szlovákok, illetve a szlováksághoz kötődők száma a legtekintélyesebb, a becslések szerint eléri akár a 40.000 főt is. Ez azt jelenti, hogy a hazai szlovákság közel 50 %-a Békés megyében él, az itt élők kulturális ellátása és aktivitása is kiemelkedő. Ezt a szlovák hagyományt aktívan ki kellene használni a „szlovák örökség turizmus” fejlesztésével, aminek egyik alapvető eleme lehetne a békéscsabai honlap szlovák nyelvű mutánsának elkészítése, valamint a városban szlovák nyelvű táblák kihelyezése. A szlovákiai látogatók száma sajnálatos módon jelentősen csökkent a városban az utóbbi idők során, és ezt a folyamatos mindenképpen meg kellene állítani és meg kellene fordítani. Mivel a betelepült szlovákok alapvetően evangélikusak voltak, ezért az evangélikus hagyományok is nagyon erősen jelen vannak a városban, pl. itt van Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Mivel 2017 Luther év lesz, amelyet 2014-től kezdve folyamatosan kapcsolódó rendezvények vezetnek be ezért már terveznek is evangélikus rendezvényeket a városban, amelyekre várnak látogatókat. Mivel Lutherstadt Wittenberg Békéscsaba testvérvárosa, ezért lehetne szervezni látogatókat Szlovákia mellett még Németországból is, időben elkezdett, célzott marketing kommunikációval. Zsidó hagyományok Békéscsabán és a megyében Hasonlóképpen nagyon sok zsidó vallású ember élt az elmúlt századok során Békés megyében, és ezért turisztikai szempontból is érdekes lehet ezen emberek számára „back to the roots” („vissza a gyökerekhez”) típusú programokat kínálni. A Békés megyei zsidóság története az 1700-as évek első felében kezdődött. Ekkoriban még csak egy szeszfőző zsidóról esett szó. Almásy Dániel békési főszolgabíró összeírása szerint 1768-ban még csak Váriban élt három zsidó. A Harruckern uradalom kezdettől fogva tiltotta a letelepedést, így a legtöbb helyen az 1800-as évek közepéig nem engedélyezték a zsidók beköltözését. Az 1700-as évek végétől kezdve Váriban, Ványán, és Szentandráson kialakultak az első zsidó közösségek, majd 1840-től kezdve megyeszerte felgyorsult a letelepedés. Míg 1836-ban csak 542, 1870-ben már 6255 izraelitát írtak össze a megye területén. A XIX. század közepétől az első világháborúig terjedő időszakban megalakultak a hitközségek, felépültek a megye legnagyobb és legszebb zsinagógái (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szeghalom, Békés, Szarvas, Battonya, Sarkad), és létrehozták a mikvéket, iskolákat, Chevra Khadisákat és a különböző egyesületeket. Ez az időszak a Békés megyei zsidóság fejlődésének, és a századfordulón már virágkorának időszaka. Az első világháború és az azutáni politikai és gazdasági események, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság, a román megszállás, a trianoni békét követő területelcsatolások, a gazdasági világválság, az antiszemitizmus térhódítása és a zsidótörvények bevezetése jelentős változásokat idéztek elő az ország és a megye zsidóságának életében is. Az első zsidótörvénnyel kezdődött meg az a folyamat, amely a zsidó férfiak munkaszolgálatra való behívásával, a hontalanoknak minősített családok Ukrajnába való kiszállításával és meggyilkolásával folytatódott, majd 1944 tavaszán a vidéki zsidóság gettóba zárásával, deportálásával és többségük meggyilkolásával fejeződött be. Békés megye zsidóságát 18 gettóból a békéscsabai és szolnoki gyűjtőtáboron keresztül hurcolták az auschwitzi 80
koncentrációs és a strasshofi munkatáborba. A holokausztnak mintegy 5000 Békés megyei zsidó is áldozatul esett. A mintegy kétezer túlélő egy része a háború után kivándorolt, elköltözött, csak kevesen maradtak Békés megyében. Ma már csak Békéscsabán van zsidó hitközség. 2003-2004-ben épült fel az új zsinagóga, a Széchenyi-liget és a Kórház utcai stadion mögött. Mivel sok Izraelben és Amerikában élő család ősei nyúlnak vissza erre a térségre – ide lehet még érteni Máramaros, valamint a Partium és a Vajdaság térségeit is – ezért ez egy sajátos új termék lehet egy új célpiaccal. Itt együtt lehetne működni az egész megyével, valamint a romániai turisztikai szervezetekkel, mivel Romániában (akárcsak Lengyelországban) kiemelt szerepe van a zsidó örökség propagálásának, és az izraeli turisták megszólításának (http://www.romaniatourism.com/jewish-heritage.html). E termék kialakítása sem kerülne sokba, de a hozadéka nagy lehetne, nem csak a turizmus, hanem a beruházások terén is. Mivel Magyarország egészét tekintve az izraeli látogatók száma az elmúlt évek során dinamikusan növekedett, ezt a lehetőséget Békéscsabán is ki lehetne használni. Sajnos az Izraelből érkező látogatók főként Budapestre érkeznek és nem igen mozdulnak ki a városból. Figyelembe vége Békéscsaba rossz megközelíthetőségét közúton és vonaton megoldás lehetne, ha az izraeli látogatók egy olyan romániai városba érkeznének, amely nincs messze Békéscsabától, és amelynek van egy nagyobb repülőtere (pl. Arad) és onnan mennének autóbusszal Békés megyébe. Egyébként források a zsidók békés megyei történetére vonatkozóan bőven állnak rendelkezésre, ugyanis 2007-ben elkészült az akkor 21 éves Balogh István tótkomlósi fiatalember monográfiája a békés megyei zsidók történetéről. Ezt a tanulmányt érdemes lenne lefordíttatni héberre és angolra, és legalább részeit feltenni az internetre. Békéscsabán van egy 1893-ban épített neológ templom a Luther utca 14 alatt (ma már nem működik), valamint egy ortodox templom (Kinizsi utca 10), valamint a Knézits utca 13 alatt működik a megye egyetlen működő hitközségének irodája és imaháza, valamint működik a városban egy neológ és a város határán kívül egy ortodox temető. Ezek az emlékek (kiegészítve a megyében található többi emlékkel, egy komoly zsidó hagyomány és kulturális turisztika útvonal részét képezhetik, mint ahogy arra van példa Nyugat-Európában. Az Európai Tanács fő kulturális tematikus útvonalként tartja számon az európai zsidó kulturális útvonalat, melyhez már számos település csatlakozott európaszerte. Ezeknek az együttműködéseknek a legnagyobb hozadéka az a nemzetközi marketing, mellyel azokat a turistákat szólítják meg akik kifejezetten a zsidó emlékhelyeket keresik fel (önálló weboldal, kiadvány, közös megjelenések, mobil applikációk) Pünkösdi egyház hagyományai A világban mintegy 500 millió ember követi a pünkösdi egyháza tanításait, elsősorban az Egyesült Államokban. Mivel Békéscsabán is számos pünkösdista hívő él, ezt a hagyományt is fel lehetne használni annak érdekében, hogy Békéscsaba színesítse kulturális turisztikai kínálatát.
81
3.3.4. Aktív turizmus Békéscsaba, akárcsak az egész Körösök Völgye, kiváló lehetőségeket nyújt az aktív turizmus számára. Ezen belül van néhány speciális termék, amelyek mint különlegesség, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Békéscsaba erősebben megjelenjen a turisztikai térképen. 3.3.4.1. Repülés Békéscsabán korábban sok sportrepülős eseményre került sor, aminek következtében a város bekerült a hírekbe. Sajnos az utóbbi évek során ilyen eseményekre nem igen került sor, pedig a városi repülőtér alkalmas lenne erre, már csak azért is, mert kereskedelmi, utasforgalmi célokra kevésbé alkalmas a repülőtér. A Békéscsabai Repülőtér jó lehetőség lehetne vitorlázó és motoros sportrepülés, valamint sárkányrepülés és ejtőernyőzés számára, és adott esetben ezek a szolgáltatások még a teljesen amatőr turistáknak is kínálható (pl. tandem ejtőernyőzés vagy tandem paragliding). 3.3.4.2. Kalandtúrák szervezése A térségen belül elhelyezkedő kastélyok (Weckheim kastélyok), a Körös-Maros Nemzeti Park vadregényes tájai, a Körösök által kínált vízi élmények és természeti környezet különleges lehetőséget biztosítanak a ma nagyon kedvelt kalandtúrákra is. Igazán izgalmas, egyedi túrákat lehetne bármely tematikára fejleszteni (pl. természet, gasztronómia). Nomád vízitúra, rafting, trekking, lovaglás távol a nagyvárosok zajától, ahol mindenért meg kell küzdeni. Csapatépítéshez is kiváló helyszín a Körösök vidéke, mely a természeti környezet változatossága, a jó levegő, a kiváló helyi gasztronómia valamennyi tényezője hozzájárul. Ehhez a térségben munkálkodó turisztikai szolgáltatók, helyi gazdák, utazásszervezők kreatív együttműködése szükséges, melyre a turisztikai klaszter nagyon jó ernyőszervezet lehet. 3.3.4.3. Kerékpáros turizmus Kerékpáros útvonalakban és infrastruktúrákban nagyon jól ellátott a térség, s az alföldi táj síksága a kisebb gyermekekkel érkező családosok vagy a kevésbé sportos belföldi közönség számára is élvezhetővé teszi ezt a fajta aktív kikapcsolódást. A kerékpáros útvonalakat össze lehet kötni a tematikus útvonalakkal (pl. Gasztronómiai utakkal, Csabai kolbászút, Békési Pálinkaúttal, helyi termelői piacokkal, kézművesek útjával stb.) és minél több helyen elérhetővé tenni a kerékpárok kölcsönzését és tárolását. A mobil applikációk mellett, mely ma már elengedhetetlen eszközei a desztinációmarketingen még mindig fontosak a pontos helyszíni jelölések, a jól karbantartott utak, tájékoztató táblák, térképek valamint főbb turisztikai központokban elérhető információk, off-line térképek is. Kerékpárpihenőhelyek, kerékpárbarát fogadók, bringabárok igazi sikertörténetek már a Balatonfelvédéken (Köveskál – Kerékbár, Kővágóörs – Bringabár, kerékpárbarát Pincészetek (pl. Káptalantóti - Istvándy Pincészet, Balatonszőlős – Papok borozója). 3.3.4.4. Evezés (kajakozás, kenuzás, rafting) Magyarországon a nemzetközi versenyeken bár élen járunk a vizes sportokban, szabadidős sportként vagy turisztikai motivációként mégsen annyira népszerűek, mint amilyenek az adottságainkat figyelembe véve lehetnének. Ez pedig még inkább igaz a Körösök Völgyére, mely a Körösök szabályozásával, a csodálatos természeti környezettel és környezettudatos gondolkodással, a környék turisztikai infrastruktúrájának (szállások, vendéglátóhelyek, turisztikai pihenőhelyek és információs központok, tanösvények) kiépítésével kiváló 82
lehetőségeket kínál a vízisportok szabadidős űzésére. Fontos lenne ezekhez a vízisportokhoz, kulturált bázisokat, mini információs csomópontként és eszközparkként is működő vízisporttelepet építeni, ahol a felszerelések kölcsönzése mellett vezetett szakképzett személyek segítségével vízi túrák igénybevételére is lenne lehetőség. Ezt a túralehetőséget a kerékpártúrákhoz hasonlóképpen lehetne tematikus utakhoz is kapcsolni. 3.3.5. Sportturizmus A sportturizmus egy-két ága már most is népszerű a városban és az infrastrukturális feltételek is adottak részben (pl. röplabda, kézilabda, foci, úszás, vívás, futás, sportrepülés, társastánc), de még több kiaknázatlan lehetősége van a városnak. Ezek fejlesztése hosszú távon több szempontból is előnyös. A lakosság elégedettségét, a város ismertségét növeli, s így közvetetten hozzájárul a város pozitív imidzséhez. A folyamatban lévő sportberuházások, városi sportcsarnok valamint szállással is rendelkező sportkomplexum a sportturizmus ugrásszerű fejlődését eredményezhetik a városban. Kulcsfontosságú lenne a társasági nyereségadó kedvezmény kihasználása a sportfejlesztések megvalósítása érdekében. A sportlétesítmények központi elhelyezkedése, s egymáshoz való közelsége külön versenyelőnynek számít a nemzetközi piacon. A különféle sportcsarnokok és rendezvényhelyszínek összefogásával (Egyetemi Sportcsarnok, Vívócsarnok, épülő CsabaPark stb.) valamint a közlekedési helyzet, a megközelíthetőség ( a 44-es út és a vasút) fejlesztésével minden adottság meglesz ahhoz, hogy Békéscsaba igazi sportnagyhatalommá váljék. A sportturizmus során, a hazai és nemzetközi többhetes edzőtáborok, s a versenyek nemcsak rengeteg sportolót, de kísérők sokaságát jelentik (edzők, család) jelentik a városnak, akik szállást és egyéb szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezen alkalmakkor a városnak meg kell ragadni a szabadidős turisztikai promócióban rejlő lehetőségeket is, s a városba érkező sportolókat valamint hozzátartozóikat, szurkolótáborukat megszólítani, információval látni el, hogy visszatérő vendégekké váljanak. Mivel Békéscsaba városa viszonylag kevés turisztikai attrakcióval rendelkezik, ezért bátran elmondható, hogy a turizmus élénkítésének egyik formája lehetne a városban a sportturizmus. A sportturizmus a különböző turisztikai ágakkal szoros, sőt elválaszthatatlan kapcsolatban áll. Így például egyes elemei a rendezvényturizmus, a konferenciaturizmus, a fesztiválturizmus, mely a „kulturális turizmus” szerves része. Az aktív turizmus pedig a sportturizmusba épül be. Az alábbiakban áttekintjük a sportturizmushoz köthető turisztikai termékek körét, s ezek békéscsabai vonatkozását. Nemzetközi sportrendezvények, világversenyek A rendezvényturizmuson belül a sportágazat is fontos szerepet vívott ki magának. Magyarország nagy tapasztalatokkal bír a különböző világversenyek megrendezésében. A szervezők munkájával a nemzetközi szövetségek, illetve a sportolók általában igen elégedettek, így évről évre otthont adhatunk valamilyen világversenynek. E programoknak leginkább a Budapest, Debrecen és Győr ad otthont. Mindemellett a Dél-alföldi régió is rendezett már komoly világversenyeket, gondoljunk csak a kajak-kenu világ- és Európa-bajnokságokra (Szeged), fogathajtó világbajnokságra (Kecskemét), 2004. évi Női Kézilabda Európa-bajnokságra (Békéscsaba). Ezek mindegyike igen komoly szakmai, erkölcsi és anyagi sikerrel járt, a turizmust felélénkítette. A világversenyek megrendezése mellett igen komoly hozadéka lehet az egyéb sportrendezvényeknek: kupadöntők, nemzetek közötti összecsapások, stb. Leginkább a 83
csapatsportágak iránt nagy az érdeklődés (vízilabda, kézilabda, stb.). Ezen programok leginkább csak egy-egy mérkőzésre koncentrálódnak. A nemzetközi megmérettetésekhez, világversenyekhez a legfontosabb a megfelelő infrastruktúra (stadion, sportcsarnok, egyéb sportlétesítmények valamint szálloda illetve szállást is magába foglaló sportkomplexum). Az infrastruktúrát illetően – bár az elmúlt évben komoly fejlesztések történtek – a város sajnos nem áll a legjobban. A nagy országos és nemzetközi viadalok, illetve a világversenyeket illetően óriási a konkurencia a városok között. Ennek ellenére – a tapasztalatok alapján – elmondható, hogy a válogatott csapatok szívesen jönnek Békéscsabára, mert a város nagy odafigyeléssel szervezi a programokat, s valamennyi alkalommal igen nagy volt a mérkőzések iránt a szurkolói érdeklődés. Az elmúlt években több sporttörténelmi jelentőségű, igen nagy szurkolói és médiaérdeklődést kiváltó program házigazdája lehetett Békéscsaba: 2004-ben: 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság, Magyarország–Ukrajna nemzetek közötti női kézilabda válogatott-mérkőzés; 2005-ben: Magyarország–Macedónia nemzetek közötti férfi kézilabda Eb-selejtező, Pannon GSM Karácsony Kupa négy nemzet kézilabda tornája (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia); 2006-ban: Magyarország–Románia nemzetek közötti férfi vízilabda-mérkőzések; 2007-ben: Magyarország–Olaszország nemzetek közötti női vízilabda-mérkőzés. 2009-ben: Magyarország–Görögország nemzetek közötti férfi kézilabda Eb-selejtező; 2010-ben: Magyarország–Svédország nemzetek közötti női kézilabda Eb-selejtező és Magyarország–Németország nemzetek közötti férfi vízilabda-mérkőzés. Az ilyen programok szervezése azért jó és fontos, mert: • remek szórakozást nyújt a csabai polgároknak; • lehetőséget biztosíthatunk arra, hogy sikeres sportolókkal, világsztárokkal (példaképekkel) találkozhassanak a fiatalok; • marketing szempontból jót tesz a városnak; • bevételre tehet szert a város, mely összeg újra sportcélokra fordíthatók; • sportdiplomácia javítása; • megfelelő reklám a helyszínnek (pl. Árpád fürdőnek) valamint a város egyéb programjainak, rendezvényeinek, turizmusának; • szurkolók érkezhetnek más városokból, sőt országokból; • indukálja a sportlétesítmény- és sporteszköz-fejlesztést; • több helyszín esetén összefogást, együttgondolkodást eredményez a megye városai és a megyei önkormányzat között; • tovább erősítheti a város testvérvárosi kapcsolatait, hiszen e rendezvényekre meghívhatja a város a testvérvárosi képviselőit, csapatatait, stb.; • az előmérkőzések során helyi utánpótlás csapatokat ismerhet meg a szurkolótábor; • megteremti (megtartja) annak esélyét, hogy Békéscsaba a későbbiek során további rangos sportrendezvények házigazdája lehessen; • közvetett módon bevétel a város számára (szállodák); • városmárka erősítő, imidzsnövelő hatása van • stb.
84
Sportkonferencia A konferenciaturizmuson belül mindenképpen helye van a sportkonferencia-turizmusnak. Bár Békéscsaba évről évre rendez valamilyen országos vagy régiós sportkonferenciát, sportfórumot, ezek leginkább csak egynaposak. Aktív turizmus: gyalogos, vízi, kerékpáros, lovas, horgász, vadász Az aktív turizmus a város egyik húzóágazata lehet, hiszen a feltételek adottak: az Élővízcsatorna jelenléte, a Körösök közelsége, parkok, erdők, horgásztavak a városban, valamint a város közvetlen közelében, s az egyre javuló kerékpárút-hálózat. Sportmúzeum A sportmúzeumok látogatása a „kulturális turizmus” részeivé váltak. Ma már mind több városban érzik úgy a sportban tevékenykedők, hogy lenne mit „megmutatniuk” az utókornak, ezért egyre több helyen alakítanak ki sportmúzeumot interaktív élményelemmekl, shoppal. Békéscsabán 2010 őszén jött létre a Sporttörténeti Gyűjtemény, egyelőre ideiglenes helyszínen, a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban. A sporttradícióink, a hagyományaink, a számtalan nagy sikert elérő sportolóink mind „kiáltottak” azért, hogy mielőbb megvalósuljon, s működjön is. „Kirakatcsapat” kialakítása, versenyeztetése, mint a marketingkommunikáció része Egy-egy kedvenc csapat mérkőzéséért akár több száz, akár több ezer kilométert is hajlandó utazni a szurkoló („sportturista”). Ez a szegmens bár igen szorosan kapcsolódik a sportrendezvény-turizmushoz, érdemes megkülönböztetni. Egy valóban eredményes, a média által is kiemelten szerepeltetett, népszerű csapat fenntartása és versenyeztetése komoly, s állandó turisztikai érdeklődéssel járhat. Külföldi csapatokat figyelembe véve: egy Manchester United, vagy egy Barcelona mérkőzés hihetetlen érdeklődést válthat ki. Ilyen lehetőségeink Magyarországon nincsenek, de azért akadnak olyan sportágak és egyesületek, amelyek rendszeresen az élmezőnyben szerepelnek a honi pontvadászatokban, s nemzetközi kupákban indulnak. Nos, ezek, a városhatárokon túlról is nagy számban vonzzák az embereket (pl.: labdarúgásban a Ferencváros és a Debrecen, kézilabdában az MKB-Veszprém és a Pick Szeged, vízilabdában a Honvéd, az Eger, a Vasas, kosárlabdában a Pécsi VSK, a Sopron stb.). Békéscsabán az elmúlt években nagy előrelépés történt, hiszen három egymást követő esztendőben is elindulhatott a nemzetközi kupában (EHF-kupa) a női kézilabdacsapat. Ám ahhoz, hogy ez tendenciává váljon, s hogy a nemzetközi színtéren is számottevő eredmény szülessen, az eddigieknél jóval nagyobb önkormányzati, s még nagyobb támogatói, szponzori szerepvállalásra lenne szükség. Edzőtáborok A sportolók felkészülésének bizonyos szakaszában kifejezetten fontos, hogy a megszokott közegükből kiszakadva, csak a sporttevékenységre koncentráljanak. Az edzőtáborok valójában erre szolgálnak. A különböző sportágak más és más infrastruktúra-igénnyel bírnak, de elmondható, hogy Békéscsabán több sportág edzőtáboroztatásra is van lehetőség. (Rendszeresen itt készül a kick-box válogatott, egy-egy korosztályos kézilabda válogatott keret, gyakori vendég egy-egy arab futball csapat is, stb.) Alapvetően jellemző, hogy a sportolók ilyenkor az alacsonyabb fokozatú szállásokkal is beérik. Éppen ezért kifejezetten ideális például az iskolacentrum, mint helyszín, hiszen kis sugarú körön belül megtalálható a kollégiumi szállás, az étkező, a sportcsarnok, de még a Kórház utcai sportlétesítmény is. 85
Sportfesztivál, -kiállítás, -vásár A különböző ágazatok rendszeresen szerveznek fesztiválokat, vásárokat, kiállításokat. Ebből a sportágazat sem maradhat ki. Annak ellenére sem, hogy egyelőre szinte csak Budapesten, a Hungexpo területén van rendszeres „sportkiállítás”. De ha idevesszük az ország különböző pontjain, rendszeresen megrendezett autó- és motorkiállításokat, s megnézzük a látogatói létszámokat, akkor elmondható: ez egy igen jól működő terület. Ez békéscsabai vonatkozásban is igaz. Ezek szervezői általában vállalkozók. A sportrendezvények támogatása az eddigiekben az alábbi forrásokból történt: – a sportra fordítható pénzeszközök sportrendezvény pályázati alapjából; – Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei a sportra fordítható sporteszközök kiemelt sportrendezvények soráról (Békéscsaba–Arad–Békéscsaba szupermaratoni futóverseny, EU-Goal Fesztivál, Streetball Fesztivál, nemzetek közötti mérkőzések); – egyéb nagy nemzetközi sportrendezvények (pl.: 2004. évi Női Kézilabda Európa-bajnokság, Tour de Hongrie nemzetközi kerékpárverseny, stb.) a költségvetés külön során, a Közgyűlés egyedi döntése alapján; – nem várt események alapja (szakbizottsági hatáskörben, a beérkezett kérelmek alapján); – sportrendezvények természetbeni önkormányzati támogatása: ingyenes (kiemelt sportrendezvények), illetve kedvezményes (egyéb sportrendezvények – kérelem alapján) közterület-használat biztosításával. A város irányításának a jövőben is minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia úgy a helyi sportélet mint a város pozitív megítélését nagy mértékben befolyásoló sportrendezvények támogatására, mely egyúttal belépő a város turizmusának ugrásszerű fejlődéséhez. A város számára ezért kiemelt feladat a sportturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása. A városmárka építés, a pozitív városimidzs kialakítása valamint a mozgás iránti érdeklődés felkeltése szempontjából az egyik leghatékonyabb lehetőség a minél több rangos, nagy tömegeket vonzó sportrendezvény békéscsabai megrendezése. Ennek érdekében a sportlétesítmények infrastruktúrájának fejlesztése, rangos nemzetközi sportrendezvények, konferenciák, egyéb sporttal kapcsolatos, „sportturisták” számára is vonzó programok szervezése, támogatása; a városmarketing-tevékenységen keresztül a sportágazattal kapcsolatos lehetőségeinek (edzőtáborozás, aktív turizmus) „kiajánlása”, valamint a sportdiplomácia további javítása. Egyes nemzetközi viadalok megrendezésének már komoly hagyományai vannak a városban. Az országos és a nemzetközi sportélet egy-egy programot már „beazonosít” Békéscsabával, s a helyi érdeklődés is egyre nagyobb. Ugyanakkor a legtöbb versenysportrendezvényhez köthető egy-egy szabadidősport-esemény is (utcai futóverseny, kerékpárverseny, fogyatékos sportolók bemutatója, stb.), a rendezők az utóbbi időszakban nem is hagyják ki ezt a lehetőséget. A város kulturális életének, a lakosok szórakozási és sportolási lehetőségeinek, valamint a „sportturizmus” bővítése érdekében törekedni kell arra, hogy Békéscsaba minél több egyedi, reprezentatív, jelentős média- és szurkolói érdeklődésre számot tartó, kiemelt sporteseménynek, nagy résztvevői létszámot vonzó szabadidősport-rendezvénynek legyen a házigazdája a jövőben. 3.3.6. Egészségturizmus fejlesztés Minden város esetében fontos az egészségturisztikai fejlesztés, már csak azért is, mert az egészségturizmus (legyen az gyógy vagy wellness turizmus) dinamikusan fejlődik hazánkban. 86
Külföldön sok helyen vagy drága a gyógykezelés (pl. fogászat Nyugat-Európában), vagy nem olyan színvonalú (pl. tőlünk keletre), és ezért sokan jönnek gyógykezelésre (gyógyturizmus) vagy csak megelőzésre és felfrissülésre (wellness). Békéscsaba esetében Románia és Szerbia tekinthető első körben küldő piacoknak, de amennyiben sikerül kialakítani együttműködést Temesvárral, és a repülőtérre megérkezhetnek a vendégek, ahonnan majd autóbusszal hozzák át őket Békéscsabára, akkor Nyugat-Európa is célpiac lehet. A Réthy Pál kórház és rendelőintézet tervezi a sportrehabilitációs fejlesztéseket, ami már azért is fontos lehetne, mert ilyen jellegű specializáció nincs a térségben. Ez jól kiegészíthetné a sportturisztikai fejlesztéseket a városban, valamint – feltéve, hogy megfelelő szálláshelyek állnak rendelkezésre – turisztikai célokat is szolgálhatna. 3.3.7. Konferenciaturizmus Békéscsabán a nagy befogadóképességű, jó színvonalú új létesítményeknek (Csabagyöngye Kulturális Központ, valamint további folyamatban levő beruházások, mint pl. a CsabaPark) és az egyre nagyobb szakmai tapasztalatnak köszönhetően lehetőség nyílik a konferenciaturizmus fejlesztésére. A turizmus a szolgáltatásbeli hasonlóságok miatt együtt kezeli az üzleti meetingeket, incentív utazásokat, kongresszusokat és kiállításokat a mára már elterjedt MICE Market kifejezéssel, amely mozaikszó a Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions szavak kezdőbetűit takarja. A konferenciák és kongresszusok területén Európa a világ vezető desztinációja. Évente mintegy négymillió fő vesz részt kb. négyezer ülésen, aminek 80%-a ötven főnél kisebb hazai konferencia. A vizsgált országokban 270, legalább 300 fő befogadására alkalmas konferencia központ van. A nemzetközi trendek szerint az ülések tartalmát illetően növekszik a tudományos és technikai témájú ülések iránti érdeklődés, és általában mindig vlamilyen szakmai kiállítás is kíséri ezeket. A hivatásturizmus az egész turisztikai ipar legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az ülések egyik része a szervezetek, egyesületek ülései, melyhez a nemzetközi kormányközi szervezetek, a nemzetközi nem kormányközi szervezetek és non-profit szövetségek, a nemzetközi vallási jellegű egyesületek és politikai szervezetek, a szövetségi és kormánytestületek, valamint az ilyen jellegű hazai testületek ülései tartoznak. A második csoport alatt a gazdálkodó cégek rendszeres vagy eseti értekezleteit és összejöveteleit értjük, azaz például a vállalati közgyűléseket, eladói szemináriumokat, termékbemutatókat, oktató- és tréningprogramokat, de például a részvényesek és az igazgatók éves közgyűlését is. Békéscsaba tekintetében a konferenciaturizmus fejlődésére elsősorban a hazai piacon számíthatunk, de a közlekedés és a szálláskapacitás fejlődésével nemzetközi konferenciák számára is vonzó helyszín lehet. Érdemes ezzel a piaccal foglalkozni, hiszen a szabadidős turizmussal és a fesztiválturizmussal ellentétben erre a piacra kevésbé jellemző a szezonalitás, ennek következtében egyenletes kapacitáskihasználtságot eredményezhet. Sport egészségügyi fejlesztés folyamatban A Dr. Réthy Pál kórház már eddig is beadott a GYEMSZI-nek egy fejlesztési tervet 2013 októberében. Jelenleg várják az elbírálást. A pályázat a következőket tartalmazza nagy vonalakban: Békés megye népességének megtartásában, a lakosságszám növelésében kiemelt szerepet tölt be a fiatalok helyben történő foglalkoztatásának a biztosítása, a megfelelő élettér biztosítása. Ebben a szabadidő hasznos eltöltése kiemelt fontosságú, melyhez a helyben elérhető szabadtéri sportpályáknak, sportolási lehetőségeknek, szervezett sportprogramoknak az ezzel 87
összefüggő prevenciós ellátásoknak illetve a sportsérülések ellátásának és a sportolás utáni rehabilitációnak kiemelt szerepe van. A sport, és főleg a versenysport azonban jelentős fizikai megterhelést jelent a szervezet számára, amely előbb – utóbb sérülések formájában gátolhatja a folyamatos fejlődést. Ezen sérülések komplex ellátása, a fiatalok minél korábban történő rehabilitációja és a sportpályákra visszavezető út lerövidítése fontos feladat. A Dr. Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet jelenleg rendelkezik a sportsérülések aktív ellátásának feltételeivel. Aktív fekvőbeteg szakellátás keretében biztosítottak a kórház traumatológiai és ortopédiai osztályán a sérülések mielőbbi ellátásának személyi és tárgyi feltételei. Jelenleg is lehetőség van akár a kórházban, akár más intézményben végzett aktív ellátást követő komplex rehabilitációs ellátás igénybevételére is. A részleg egy egészségügyi intézmény részeként működik majd, ahol az összes társszakma képviselve van, így további kiegészítő szakorvosi és képalkotó vizsgálatok (RTG, UH, CT, MRI, DEXA) lehetősége is biztosított Mivel a kórház a megye legnagyobb lélekszámú településén, közlekedései csomópontban helyezkedik el, ezért mindenképpen fontos, hogy itt lehessen megteremteni egy komplex rehabilitációs ellátás feltételeit. Békéscsaba város Önkormányzata által is megfogalmazott stratégiai célokkal összhangban egy olyan sport-rehabilitációs ellátás kialakítása a cél, amely egyrészt a megye illetve a térség sportolóinak, másrészt a határon átnyúló ellátások keretében a szomszédos országból érkező sportolóknak is biztosítani tudná a megfelelő szakmai színvonalú ellátást. A Kórház jelenleg a legmagasabb - III. - progresszivitási szintű mozgásszervi rehabilitációs ellátással rendelkezik. A meglévő 91 ágy kapacitás lehetővé tenné egy speciálisabb, a helyi, megyei illetve a térségi lakosság számára hiányként jelentkező ellátás biztosítását. A sport-rehabilitáció célja a sporttól való távollét minimalizálása, a gyógyulás gyorsítása. A tevékenység komplex ellátást igényel, ezért az építészeti fejlesztés mellett szükséges egy olyan szakmai team kialakítása is, akik segítségével biztosítottá válik a teljes körű, minden részterületet megfelelően koncentráló szakellátás biztosítása. A feladat kettős. Egyrészt biztosítani kell a központ tárgyi feltételei. Ehhez szükséges a hotelszárny korszerűsítésén és bővítésén kívül egyéb speciális ellátások lehetőségét realizálni. A központnak megfelelő kubatúrát a jelenleg is mozgásszervi rehabilitációnak otthont adó épület biztosítaná. A kórház területén elkülönítve elhelyezkedő kétszintes épület átalakításával, bővítésével minden szükséges funkció egy épületen belül helyezkedne el. Ehhez nélkülözhetetlen a jelenleg mind építészetileg mind épületgépészetileg teljesen elavult épülettömb felújítása, bővítése, valamint kiegészítése hidroterápiás ellátásra alkalmas komplexummal. A földszinten a jelenleg folyó DAOP-os beruházásnak köszönhetően az osztály betegei részére kialakításra kerül egy komplex fizioterápiás ellátásokat nyújtó részleg. A beruházás eredményeként realizált funkciók – tornaterem, fizioterápiás kezelők, masszázsszobák – továbbiakban is alkalmasak lennének a rehabilitációs ellátásra, de a funkciók átszervezésével, kisebb építészeti felújítással további, a rehabilitáció szempontjából nélkülözhetetlen funkció megteremtésére is lehetőség nyílna. Így helyet kapna egy lézeres kezelő helyiség, egy fagyszauna, továbbá egy széndioxid kezelő helyiség. A földszinten kerülne kialakításra egy
88
hidroterápiás komplexum, melynek része lenne egy 455 m2 alapterületű uszoda egy kisebb medence és egy iszapkezelő a hozzá tartozó kiegészítő helyiségekkel. Az első emeleten az uszoda felett helyezkedne el egy mobil falakkal kisebb helyiségekké alakítható 100 m2-alapterületű tornaterem a szükséges szertárakkal, kondicionáló teremmel. Az emelet kapna helyet a 2-3 ágyas fürdőszobás magas komfortfokozatú kórtermekből álló a sport rehabilitációs hotelrészleg. Az osztályon jelenleg is kitűnően képzett szakemberek állnak rendelkezésre, akik a sérüléseket követő műtétek utáni rehabilitációt a lehető legmagasabb szinten tudják segíteni. A központ megvalósítását követően a műtét utáni korai rehabilitációban, gyógyulás folyamatában és az élsportba/versenysportba való visszatérésben segíteni tudják betegeiket. Ha a GYEMSZI ebben a körben nem is támogatja, akkor is megvalósítható a terv, mert a kapacitások, a humán erőforrás megvan, csak infrastruktúrára lenne szükség, de ezt esetleg még a GYEMSZI közreműködése nélkül is megoldható, önkormányzati részvétellel. További fejlesztési lehetőségek—a Malom Projekt megvalósíthatósága, további gyógy-wellness szálloda kialakítása az Árpád Fürdő mellett A régi békéscsabai malom már évek óta üresen áll, de az épület struktúrája rendben van, és még évekkel ezelőtt javaslatot tettek arra, hogy abban alakítsanak ki egy komplex egészségturisztikai központot. A Malom fejlesztésének nagy előnye lenne, hogy a kórház közvetlen szomszédságában található. Mivel a Malom az Agrimill-Agrimpex kft. tulajdonában van, ezért nem lesz könnyű a fejlesztés megindítása, de mivel a szándék érezhető Békéscsabán arra, hogy egy ilyen projekt megvalósuljon, ezért érdemes lenne még tovább elemezni azt. A Malom Projektben az egészségturisztikai központ mellett létre kellene hozni szálláshelyeket, valamint esetleg egy bevásárlóközpontot is. E beruházást elsősorban a belföldi turizmus tudná rentábilissá tenni azt, de a környező országok (Románia, Szerbia és Szlovákia) szintén jelentős küldő piac lehetne. Az is lehetőség rövidtávon, hogy egészségturizmus fejlesztése érdekében gyógy-wellness szállodát építsenek az Árpád-fürdő mellé, amire a volt „Tüzeléstechnikai Kft” épülete jó lehetőséget adna, különösen azért, mert ez az épület amúgyis a város tulajdonában van. Mivel egy ilyen beruházás nagyon drága tud lenni, ezért szükséges lehet egy olyan elemzés végzése, amely segít feltárni, hogy mekkora kereslet várható e létesítmény iránt. Nagyon valószínű, hogy csak akkor lehet ez a beruházás gazdaságos, ha várható a látogatószám általános növekedése a városban, amihez fontos lenne az elérhetőség javítása (ez folyamatban van a vasút vonatkozásában), illetve ha új piacokat megcélozva növelni lehet a látogatók számát (pl. Romániából több vendég fogadása, vagy más küldő térségekből fogadni látogatókat oly módon, hogy Romániába érkeznek repülővel és onnan jönnek át közúton a térségbe).
89
3.3.8. Turisztikai együttműködés, termékfejlesztés és marketing ötletek helyi beruházók, cégek, magánszemélyek bevonásával 3.3.8.1. Tondach Magyarország A Tondach Magyarország 8,5 milliárd Ft-os beruházással a város egyik legnagyobb beruházása a valamikori jaminai Téglagyár területén. Ez ma Európa legmodernebb és legnagyobb tetőcserép és kerámiagyára. Szakmai bemutató, látványmanufaktúra és kerámiaműhely-foglalkoztató hozható létre a Herendi mintájára helyi keramikusok bevonásával. 3.3.8.2. Nyomdaipar beruházói Kner (Marzek), Mondi Hungaria, Javipa Békéscsaba igazi nyomdaipari birodalom, a nyomtatás, könyvkötészet tematikájára a legkülönfélébb turisztikai attrakciók hozhatók létre a városban működő nyomdaipari vállalkozások, a városi könyvtár és más magánvállalkozások együttműködésével. 3.3.8.3. Csomagolóanyag gyártás (Mondi Consumer Flexibles) A cég legnagyobb kelet-európai gyára. A környezetbarát csomagolásra, csomagolás trendekre lehet építeni. Nemzetközi vagy hazai design pályázatokat kiírni és kiállításokat, valamint interaktív műhelyet létrehozni. 3.3.8.4. Turisztikai nagykövet program A javasolt program lényege olyan békéscsabai vagy Csabához kötődő személyek megbízása, akik a blogerekhez hasonlóan folyamatosan írnak a városról, mindig egy adott témában az un. 'békéscsabai turisztikai nagyköveti blog'-ban. Különféle státuszú, korú személyeket lehetne felkérni, akik a különféle célcsoportoknak írnak sajátos nyelvezeten. A témák irányított témák, ahol mindig valami más-más aktuális élmény kerül előtérbe. Ezeket a megbízott nagyköveteket természetesen ki kell vinni az egyes programokra és helyszínekre és hagyni, hogy 'megéljék' saját élményeiket. (kerékpározás a Körösök Völgyében, környékbeli kolbász vagy pálinkamustra, piactúra, múzeumtúra, színházi élmény, de még lehet folytatni, bármit ki lehet találni, ami élményt jelent a helyieknek valamint a város vendégeinek). Ez a program önkéntes alapon működhetne, és cserében az írásért lehet ingyen jeggyel, vacsorameghívással, ajándékokkal vagy nagyköveti pólóval, oklevéllel kedveskedni, melyekhez a csabai szolgáltatók csatlakozhatnak felajánlásokkal. 3.3.8.5. Híres szállodai lakók Híres rendezők, írók, zenészek, színészek és más művészek körében már az 1900-as évektől divat volt elegáns szállodába lakni huzamosabb ideig és a szállodák ebből mind a mai napig hasznot húznak, használják promócióikban. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez a marketingmegoldás. Az új Munkácsy szállodának és egyúttal Békéscsabának is kiváló PR fogásként ígérkezik egy országosan is híres személy megnyerése (lehet békéscsabai kötődésű is), aki pár hónapig ott élne a szállodában és a közösségi médiákon tudósítana a mindennapjairól. A ma oly divatos valóság show-k mintájára akár kis videókkal is követhető a híresség egy-egy napja. Mivel tölti idejét, hol eszik, milyen szabadidős programokat vesz igénybe, stb. lehet egy ismert tehetségkutató versenyen befutott fiatal pl. Megasztáros vagy X faktoros sztár, vagy egy már befutott énekes, színész vagy író is. A turisztikai városmárka 90
építéskor mindig lényeges kérdés, hogy mennyire élhető város Békéscsaba, mik azok az attrakciók, amelyek a hosszabb tartózkodás alatt, illetve az ott lakók számára is élvezetes várossá teszik Békéscsabát, amelyekre hosszabb távon lehet a városmarketinget építeni. Rövidebb távú, de jó marketingfogás volt az is, amikor nemrégiben Rákóczi Feri és a Class FM Rádió egy napra beköltözött a Zwack Múzeumba, a hallgatók pedig jegyeket és Zwack ajándékcsomagot nyerhettek miközben az ismert rádiós folyamatosan tudósított a helyszín kínálta attrakciókról. 3.4. Szálláshelyek (Accomodations) Békéscsabán jelenleg kevés a szálláslehetőségek száma, magasabb kategóriájú szállás lehetőség (négycsillagos vagy annál magasabb minősítésű hotel) pedig teljesen hiányzik a szálláshelyek palettájáról. A megyeszékhelyen 9 db háromcsillagos szálloda vagy panzió található. Kollégiumok és ifjúsági szállások széles választékát találjuk a városban, hiszen 11 ehhez a kategóriához tartozó egység kínálatából lehet választani. Magánszálláshelyek tekintetében örvendetes tény, hogy az utóbbi időben egyre több ilyen szálláslehetőség is rendelkezésre áll. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a vendégforgalom növelése érdekében. Szükséges magas kategóriájú szálloda, háromcsillagos szálloda valamint ifjúsági szálláshely és – az igények felmérése után adott esetben - kemping fejlesztése. Az alábbi táblázat és ábra jól szemlélteti, a turisztikai attrakciók előbbiekben bemutatott további fejlesztése indokolja, hogy miért szükségesek a fenti szálláshelyfejlesztések: Kereskedelmi szállásférőhelyek Békéscsabán Békéscsaba
2001
2011
Gyógyszállodák száma
0
0
10
0
Kempingek száma
0
1
Közösségi szálláshelyek száma
-
2
Panziók száma
4
1
Szállodák száma
5
5
Üdülőházak száma
-
0
Wellness szállodák száma
-
0
Falusi száma
szálláshelyek
férőhelyeinek
Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek 119 férőhelyeinek száma összesen
115
Turistaszállások száma
3
0
Nyaralóházak száma
2
0
91
Ifjúsági szállók száma
0
0
Forrás: KSH, saját szerkesztés
Forrás: Békéscsaba önkormányzat
A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma Békéscsabán, 2013. novemberében Kiadható szobák száma
Kiadható férőhelyek
szálloda 9
166
386
panzió
21
53
Egységek száma
2
92
kemping 1
n.a
200
Forrás: Békéscsaba önkormányzat 3.4.1. Folyamatban levő szálláshelyfejlesztések 3.4.1.1. Munkácsy Hotel A Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program keretében, üzleti célú szálláshelyek fejlesztése pályázaton a Csabakonyha Kft. 500 millió forintot nyert a négycsillagos Munkácsy Hotel kialakítására. A Munkácsy Hotel**** egy nemzetközi szinten is versenyképes 4 csillagos szálloda lesz. A hotel az egykori "Sörház" épületében, a Kórház u. 4. sz. alatt kerül kialakításra, amely a Széchenyi Liget közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A műemlék épület átalakításával, bővítésével és egy új szárny felépítésével 24 szobaegységes, 50 férőhelyes szálláshely valósul meg. A műemlék épületszárny alagsorában konferenciatermek kerülnek kialakításra és a szabadalommal védett Munkácsy-brand bemutató helye is lesz. Az új rész pincéjében sport wellness szolgáltatás keretében felnőtt és gyermek medence, szaunák, fittness terem kap helyet. A hotelben étterem, fogorvosi és sportrehabilitációs szolgáltatások is elérhetőek lesznek. A területen működő Előre Tenisz Klub teniszpályái és az Előre Sport Klub futballpályái biztosítják majd a négy évszakos kihasználtságot és a versenyek, edzőtáborok szervezését. A NatúrPark Látogatóközpontja és a Csabagyöngye Kulturális Központ közelsége lehetőséget teremt konferenciák és egyéb rendezvények megtartására, lebonyolítására. A beruházás szerves részét képezi a már meglévő, kb. 6 km-re, erdő mellett található Munkácsy Vadász és Lovastanya felújítása is. 3.4.1.2. Háromcsillagos hotel kialakítása A TAPPE Szállítási és Feldolgozó Kft. 269 millió Ft támogatást nyert „Üzleti célú szálláshelyek fejlesztése” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi terv keretében. A projekt összköltsége 479 millió Ft, amelyből a jaminai laktanya komplexumot építik át háromcsillagos kereskedelmi szálláshellyé. A 3 csillagos Arcanum hotel 22 lakóegységgel, összesen 26 szobával 46 fő részére kínál szálláslehetőséget. A szálláshely wellness funkcióval, étteremmel és minőségi szolgáltatásokkal (kerékpárbérlés, online szobafoglalás, stb.) lesz kiegészítve, és lehetőséget biztosít majd különböző rendezvények lebonyolítására is. Nagy hangsúlyt fektetnek olyan programok szervezésére, amelyek aktív turisták számára nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget. Értékelés: a szálláshely szolgáltatások fejlesztése még nem elegendő, sajnos sok esetben nem lehet szállást találni olyan vendégeknek, akik akkor kívánnak jönni a városba, amikor valamilyen nagy tömegeket megmozgató rendezvényekre kerül sor (Kolbászfesztivál, illetve nagy tömegeket megmozgató sportrendezvények).
3.5. Hangulat, az általános városkép, az emberek hozzáállása, együttműködés (Ambiance) Békéscsabát általában az idelátogatók kedves és kellemes városnak tekintik, a ligetekkel tarkított tereinek és hangulatos sétányainak köszönhetőn barátságos város benyomását kelti. Építészeti emlékei (elsősorban 19. század végi, 20. század eleji eklektikus, illetve szecessziós épületek) mind vonzóak, de van a városban néhány nagyon leromlott állagú ház (pl. a Körös
93
Szálló, valamint az István Malom) is, ezek felújítása sürgős feladat lenne a városkép és a város „ambiance-ának” „hangulatának” javítása érdekében. A kiemelkedően szép épületek közt ki kell emelni a Városházát, a Fiume Szállót, az Evangélikus Nagytemplomot, az Árpád Fürdőt, a Jókai Színházat, a Munkácsy Mihály Múzeumot, a Munkácsy Mihály Emlékházat, a Szlovák Tájházat, a Gabonamúzeumot, valamint a Jankay Galériát. A város turisztikai „hangulatát” jelentősen lehet növelni olyan, nem túl drága megoldásokkal, amelyek az idelátogató (hazai és külföldi) turisták tájékoztatását szolgálják. Ezek közt ki kell emelni: • • • •
a többnyelvű tájékoztató feliratokat a szintén többnyelvű térképeket a nevezetességekről több nyelven élőszóban is tájékoztatást adó mobil-applikációkat a Tourinform iroda több nyelven beszélő és kedves alkalmazottjait.
A város akkor tudja hatékonyan kiszolgálni az idelátogató turistákat, ha a szolgáltatók közt hatékony együttműködés alakul ki. Ennek jó eszköze lehetne egy „Békéscsaba-kártya”, ami megfelelő kedvezményeket ad egyes szolgáltatóknál, illetve boltokban. A „Békéscsaba-kártyát a Tourinform irodában lehetne árulni. A város akkor tudna igazán élni adottságival, ha ki lehetne alakítani egy virágzó együttműködést Gyulával. Gyula alapvetően egészségturisztikai desztináció, és bár a gasztroturizmus esetében mind a két város ugyanazzal a termékkel (kolbász) van jelen, de a ezen túl Békéscsaba erős a pálinka terén is. De a gasztro-turizmus csupán egy termék, és Békéscsaba esetében a kulturális turizmus feltehetően fontosabb lehet, hiszen ez jobban ki tudja egészíteni a Gyula által kínált egészségturisztikai termékeket. A két város együttműködését illetően alapvetően meg kell változtatni a mentalitásokat, és ha ez sikerül, akkor mind a két település turizmusának előnyére fog ez válni. 3.6. A márkaépítés és a turisztikai marketing jelentősége a vendégszám növelésében 3.6.1. Márkaépítés a turizmus területén Egy település lehetőségei nagy mértékben függnek attól, hogy választott vezetői, vállalkozói, polgárai mit tesznek azért, hogy a befektetők, turisták, újabb lakosok a települést válasszák másokkal szemben, illetve megtartsák a már ott levőket. Általánosságban is szükségessé vált a városok vezetésében a marketingszemlélet megjelenése és érvényesülése. A turizmus keresletének sajátosságai, a kínálat összetettsége, a hely imázsának jelentősége az utazási döntésekben pedig különösen fontossá teszik a marketing alkalmazását. A turizmusmarketing annyiban közös a település, ill. helymarketinggel, hogy itt is a hely eladása történik, csak a hely további szolgáltatáselemekkel kibővítve, mint turisztikai termék jelenik meg. A turista motivációitól és a hely vonzerejétől függ, hogy az utazási döntéshozatalban mekkora a szerepe a helynek illetve az attrakciónak. A desztinációk között ugyanolyan verseny folyik a turistákért, mint az egyes szolgáltatók között, de mások a megfogalmazott üzenetek. Napjaink kommunikációs kihívásának azonban nem lehet egy-egy eszköz alkalmazásával megfelelni, a siker az integrált kommunikációban rejlik. 94
Azonban mára bebizonyosodott, hogy minden sikeres városmarketing alapja a város megfelelő brandingje, a városmárkázás. Brandingre ma már a városok esetében is nagy szükség van. Kiélesedett a városok közötti verseny: ma azt a várost keresik, amely látható és hallható, akiről jót és többet beszélnek. A városmárkázás, mely tudatos és következetes imázsépítést tesz lehetővé, óriási erővel növelheti a város vonzerejét a befektetők, a lakosság, a turisták felé, így jelentősen hozzájárul az utazási döntés meghozatalához, de az adóbevételek, a vállalkozási kedv és nem utolsósorban a helybéliek identitástudata és büszkesége is növekszik. Egy desztinációnak csak akkor van esélye arra, hogy észrevegyék, hogy választhassák, ha az emberek ismerik, versenytársaitól jól megkülönböztethető, jól beazonosítható, élményt, vonzerőt jelenít meg a kommunikációjában a pontosan megfogalmazott célcsoportok számára. A márka a desztináció nélkülözhetetlen tényezőjévé vált, azonban a márkázás egy hosszabb távra szóló stratégia kidolgozásának része. Ha a választott és kommunikált márka szimbólumává válik a helynek, ha a választás sikeres, akkor valóban betölti a márka funkcióit. A márka, ha jól működik stratégiai irányt ad a városnak, megkönnyíti a döntéshozatalokat, nő a város versenyképessége, mely a bevételekben is tükröződik. Lényege, hogy megtalálja azt az egyedi jellemzőt, ami csak a városra érvényes. Sokan félreértelmezik a márka fogalmát és helytelenül csak a turisztikai marketingben alkalmazzák. Azonban a márka nemcsak a turistáknak, hanem a helyi lakosoknak is szól, hogy legyen identitásuk, legyenek büszkék a városukra. Éppen ezért fontos, hogy a polgármester s a mindenkori városi vezetés álljon a városmárkázás folyamata mögé, és a stratégiának politikai cikluson átívelőnek kell lennie. Hosszú távon csak így érhető el siker. A városmárka építés, azaz a city branding célja, hogy az adott városról egy olyan egységes pozitív és egyedi kép (imidzs) alakuljon ki, melyet következetesen lehet a világ felé kommunikálni, növelve ezzel a város vonzerejét. Párizs- az elegancia és a fények városa, Róma – az örök város, New York – a felhőkarcolók és a csillogás birodalma, Berlin – a modern és a hagyomány találkozásának városa, Lisszabon – Európa legnaposabb városa. Békéscsaba esetében a Csabai kolbász termékmárkaként már régen jelen van, a turizmusban is sikeresen használják, Csabai kolbászfesztivál, azonban ez önmagában még nem elég. A márkához mindig kell egy nagyon hatékony üzenetet rendelni, s ezt tudatosan alkalmazni a desztinációmarketing minden területén. Egy jól megválasztott 'vezérmotívum' azaz márka esetén, fel lehet építeni a kommunikációban a többi jelentős turisztikai attrakciót is. Pl. tudjuk, hogy a csabai kolbászban nem használnak borsot. Lehet egy olyan szlogent választani, hogy 'Bors nélkül is elég fűszeres’ a vezető gasztronómiai, asztronautikai termék mögé bújtatni a helység sokszínű turisztikai attrakcióját (Munkácsy, Körösök Völgye NatúrPark, kastélyok). Hasonlóképpen igaz ez a Körösök Völgye NatúrPark Egyesületre is, ha vezető márkaként ezt szeretnénk kommunikálni. Azonban célszerű ezt inkább a térség márkájaként kommunikálni, hiszen lényeges, hogy a városnak legyen egy saját, csak rá jellemző megkülönböztető márkája (pl. a csabai kolbász). A városmárkázás azonban nem csupán egy új szlogen vagy logó, hanem egy hosszú távú koncepció, mely az összes területre kihat. Mindez egy többlépcsős folyamat eredménye, melyhez fél de leginkább egy évre van szüksége a városnak. A városmárkázás céljainak tisztázása után a második lépés a kutatás, amelyben felfedjük, hogy valójában milyen kép él a városról. Az adatok elemzése után körvonalazódhat a stratégia arra vonatkozólag, hogy mit 95
szeretne magáról ténylegesen üzenni a város. Csak ezt követően jöhetnek a formai elemek. „Egy városlogó nem elsősorban esztétikai kérdés, hanem egy stratégiai folyamat része, az üzenetünk szimbolikus jelentéshordozója. Enélkül gyorsan bekerülhet a süllyesztőbe” . A kutatás során vizsgálni kell a már meglevő forrásokat, melyeket ebben a tanulmányban is részletezünk (település stratégiája, fejlesztések, a város offline és online képe) majd fontos szerep helyeződik a primer kutatásokra (mélyinterjúk a polgármesterrel valamint a település kulcsembereivel, fókuszcsoportos kutatás). A város polgárait és a turistákat is célszerű megkérdezni egy kvantitatív kutatás keretében, amelyhez kiváló eszközt nyújt pl. a surveymonkey.com website mellyel könnyen állíthatunk össze és értékelhetünk kérdőíveket. Ilyenkor mindig a közös imázselemeket keressük, melyekre hosszú távon lehet építeni. A helyzet elemzésére használtuk a tanulmány elején a SWOT analízist, és a turisztika desztináció elemzésnél jól bevált 4 A sémát, de értékes módszer a városmárka hatszög is (Simon Anholt), melynek során 6 fő tényezőt vizsgálhatunk. Ezeknek nagy részét már a 4 Anál érintettük, azonban a városmárka kialakításához mindenképpen javasoljuk az alábbi helyzetelemző, rendszerező módszer használatát. • Presence- A város jelenléte (közgondolkodás, mennyire ismert a város, mennyire beszélnek róla) Az interneten a találatok között Békéscsaba megjelenése nagyrészt a Csabai Kolbász Fesztiválra korlátozódik. Ez nagyon jó kiindulópont, hiszen könnyen beazonosítható, azonban azon kell dolgozni, hogy a többi meglevő és készülő attrakció is felkerüljön a térképre. (Körösök Völgye, Munkácsy Múzeum és tematika...stb) • Place- Fontosabb városjellemzők (épületek, parkok, tisztaság, időjárás) Ebben nagyon jó helyet foglal el a város, hiszen az időjárás nagyon kedvező és megjelenése is egyre rendezettebb, megújult parkok és új létesítményekkel felszerelt a város. Ezeket részletesen a 4A-nál érintettük. • Prerequisits – Lakhatási előfeltételek (környező infrastruktúra, közszolgáltatások pl. kórház, iskolák) Ebben még van mit fejlődnie a városnak, de jó potenciál a jövőre nézve a kilátásban levő vasúti és közúti fejlesztések. Ezeket a 4A-nál érintettük. • People – Mennyire barátságosak az emberek? Az emberek részvétele, folyamatos tájékoztatása és bevonása a márkaépítés része kell hogy legyen, erre nagyon jó példák vannak (lásd. Pusztamérges). • Pulse – A városi élet lüktetése Ha egy hetet töltene, találna-e izgalmas programokat, valamint ha ott élne találna-e izgalmas programokat? Ebben az részben tulajdonképpen az attrakciókat, a vonzerőket kell áttekinteni (a már működő attrakciókat). • Potential – Potenciális lehetőségek (ha vállalkozni szeretne vagy munkát találni vagy az oktatásra milyen lehetőségeket kínál a város) Itt elsősorban a nagyobb cégek beruházásait és jelenlétükből fakadó előnyöket, jövőbeni lehetőségeket kell szemügyre venni. (Tondach, Kner nyomda...stb.), valamint a még ki nem aknázott attrakció (vonzerő) lehetőségeket, mint pl. a termálvíz, illetve a 96
kulturális turizmus, vagy az örökség turizmus (ezeket később elemezzük). Ezek vizsgálata után lehet célszerű felállítani a városmárka stratégiát. A stratégiai koncepciót városi szinten ki kell bontani az egyes tevékenységekre, melynek a turizmus csak egy részét képezi. A városmárka-stratégia irányt ad magának a településnek is. Milyen is a jó pozicionálás? Megkülönböztető, tehát nem másokat másol, releváns, olyan dolog, ami érdekli az embereket, igaz, meglevő adottságokra kell, hogy épüljön, konkrét, tehát egy dolgot kell kiválasztani, amit legjobbnak érzünk. Ezen kívül legyen ez motiváló, amely pozitív érzéseket kelt az emberekben, a turistákban és helybéliekben egyaránt és legyen mindemellett stratégiai, amely kihat a város teljes tevékenységére és hosszú távon irányt mutat. Ez azért lényeges, mert minden egyes, a várossal való találkozás márkaérintkezést jelent, minden formálja a város imázsát. Minden meglevő adottságot figyelembe véve, véleményük szerint a Csabai kolbász, s ehhez a megkülönböztető sikeres termékhez kapcsolódó gasztro-turizmus tűnik a legmegfelelőbb választásnak. Erre a termékre ugyanis nem csak a helyi termék, pálinka, étel, ital, kézműves termékek, de a kultúra is felépíthető, amely alatt nem csupán a kolbászfesztivált értjük, hanem lehet ez Munkácsy valamint a Jókai színház határozottabb megjelenése is a városkommunikációban. A helyi emberek barátsága, a kézműves termékek is rendkívül jól kombinálhatók az immáron fogalommá vált Csabai kolbásszal. A gasztronómia és a kultúra ötvözésére számos példa született, amelyeket a Best Practice-eknél korábban már említettünk. Ennek megfelelően kell kialakítani a kommunikációs rendszert és bevezetni a városmárkát, majd ezek után is folyamatos értékelést, visszacsatolást végezni. Jelen tanulmányban elsősorban a turizmusra stratégiájának kialakítására koncentráltunk, és csupán kiindulópontokat tudunk adni a városmárkázás folyamatához a hasonló tapasztalatok alapján. 3.6.2. A jelenlegi és a lehetséges turisztikai célcsoportok Békéscsabán A turisztikai statisztikák és a desztináció utáni eddigi érdeklődés alapján is megállapíthatjuk, hogy a város elsődleges turisztikai célcsoportjai jelenleg a belföldi turisták. E célközönség megszerzése és megtartása prioritást kell, hogy élvezzen a jövőben is, hiszen a belföldi turisták hosszú távon is biztos bevételi forrást jelentenek a városnak, ezen kívül a brandépítés gondolatmenetét követve, azok a városok válhatnak sikeressé, akik belföldön a saját lakosság körében is népszerűek. A belföldi turisták között az alábbi szegmenseket különböztetjük meg: − a helyi és a környékbeli lakosságot (ők állandó fogyasztói a városnak, a legbiztosabb bevétel a helyi és környékbeli lakosoktól származik, azonban szállodát vagy szállodai szolgáltatást nem vesznek igénybe, minden mást igen); − a más magyarországi városokból érkező hétvégi turistákat (ők az élménykeresők, akik nemcsak kulturális eseményekre, hétvégi kikapcsolódásra, hanem új tapasztalatok, egyedi élmények szerzése céljából érkeznek a város és környékére); − a fesztiválturistákat (egy adott céllal érkeznek, adott időben, ezek esetében teljesen szezonális a kereslet, azonban további keresletet gerjeszthet, ha jól érzi magát a vendég egy adott fesztiválon); − a hosszabb tartózkodású turistákat, gyerektáborok résztvevőit (NatúrPark, lovastábor, egyéb táborozókat); − hivatásturistákat (üzleti turistákat, ők a város hírnökei, jó élményeik, benyomásaik a városról potenciális vásárlókat, vendégeket jelent a városnak); A városmárka megerősítése szempontjából a helyi lakosság megnyerésének fontos szerepe van, hiszen ha ők jól érzik magukat a városukban és pozitívan nyilatkoznak róla, pozitív 97
híranyagok jelennek meg a városról a korszerű közösségi csatornákon, ez könnyen felkeltheti a hazai belföldi turisták figyelmét is. A külföldi turistákat nehezebb és drágább elérni, azonban, ha már népszerű a desztináció a lakosság és a belföldiek körében, könnyebb felépíteni a külföldi kommunikációt is. Egyelőre a külföldi célcsoportokat másodlagos, de hosszú távon nem kevésbé fontos célcsoportként tekintjük. A külföldi célcsoportokkal a kapcsolat párhuzamos kiépítése azért nagyon lényeges, mert Békéscsaba jó versenyelőnnyel indul, hiszen a már meglevő jó gazdasági és kulturális kapcsolatok, a kulturális örökség, valamint a város elhelyezkedése miatt jelentős a város és a térség iránt potenciálisan érdeklődő külföldiek száma. Ezen belül is az alábbi szegmensek jelentősek: − gyökereiket kereső külföldiek (korábban kivándorolt magyarok, éljenek azok az USAban, Nyugat-Európában vagy Izraelben); − szlovák, az ősi magyar, valamint a zsidó kultúra iránt érdeklődők (itt nem feltétlen szlovák vagy zsidó emberekre kell gondolni, hanem olyan városlátogató és kulturális turistákra, akiket ez a három hagyomány érdekel); − romániai turisták (akik lehetnek románok vagy Romániában élő magyarok, akik a határ közelsége, valamint a gazdasági kulturális kapcsolatok révén, és akiknek a motivációja: érdeklődés a kultúra iránt, szórakozás, élményszerzés, helyi termékek vásárlása); − városlátogató turisták (egyre élénkebb az érdeklődés az eddig még felfedezetlen desztinációk iránt, fő motiváció: az egzotikum az élmény keresése, jellemzője a rövid, pár napos tartózkodás); − aktív turisták (kerékpár, természetjáró, lovas, jellemzője a hosszabb tartózkodás); − kulturális turisták (állandó kulturális attrakciókat kereső turisták valamit a fesztivál turisták); − hivatásturisták (a város üzleti kapcsolatai révén érkezők, rövid tartózkodási idő, azonban Hírnökei lehetnek a városnak); A tartózkodási időt tekintve a tengeren túlról érkezők, valamint a hosszabb kikapcsolódásra érkező belföldi és külföldi közönsége (aktív turisták és a kulturális turisták) feltehetően hosszabb időt töltenek a térségben, mint a határ túloldaláról érkező román turisták, a hétvégi kikapcsolódásra érkező belföldi turisták, a városlátogató külföldi turisták vagy az üzleti utazók. 3.6.3. Marketingkommunikációs eszközök A különböző célcsoportokat különböző kommunikációs eszközökkel, megfelelő marketing mix-szel tudjuk megszólítani. Igen lényeges alapelv az integrált kommunikációban való gondolkodás, azaz a különféle marketing eszközök ne csak egymás kiegészítői, hanem egymást erősítő eszközök is legyenek. Így megfelelő tervezéssel, nemcsak hatékonyabb kommunikációt, de lényegesen alacsonyabb költségszintet érhetünk el. A turisztikai stratégiát követően a város, valamint a város által megbízott turisztikai marketingszervezet együttműködve a környék turisztikai szervezeteivel és szolgáltatóival (szállodákkal, éttermekkel, attrakciókkal, turizmusban részt vevő felekkel) kialakítja a fő irányvonalak mentén a vezető turisztikai termékeket. Ezek a turisztikai termékek már az új, korszerű, élményalapú stratégiát követik, és a marketing kommunikációs mix-et, a használni 98
kívánt kommunikációs eszközöket is ennek megfelelően alakítja ki tervben a rendelkezésre álló források ismeretében. A stratégiában a későbbiekben bemutatandó un. poszt-modern turisztikai termékek bevezetése elsősorban a korszerű, sok esetben virtuális eszközök használatát követeli meg, tehát nagyobb teret kell, hogy kapjanak pl. a virtuális eszközök, mobil applikációk, igényes, élményszerű weboldalak, közösségi média oldalak, blogok, videomegosztó és file-megosztó oldalak, s ezekkel az eszközökre felépített on-line turisztikai kampányok. Egy-egy új termék (ez lehet újrapozícionált termék is) bevezetését mindig fontos, hogy valamilyen kommunikációs kampány is kísérje, még abban az esetben is, ha csak csekély források állnak rendelkezésre. Azonban nem szabad megfeledkeznünk a hagyományos marketing eszköztáráról sem, melyek jelentősen átalakultak az utóbbi időben. Bár a nyomtatott kiadványok száma nemzetközi szinten is csökkenő tendenciát mutat, mégis a piac megköveteli bizonyos mennyiségű offline kiadványok készítését. A turizmusban más iparágaktól eltérően még mindig nagy szerepet töltenek be a kézzel fogható kiadványok, melyek jellemzője a minimális szöveg, élményszerű tartalom, erőteljes vizuális megjelenéssel. A kiadványok esetében mind a mai napig a térképek foglalják el a vezető helyet, de a modern térképek rengeteg grafikai és tartalmi változáson mentek keresztül. A modern térképek élménytérképek, inkább sematikusak, több attrakció jópofa grafikával vagy egy-egy jól megválasztott képpel van feltüntetve, a térkép tartalmilag és megjelenését tekintve is leegyszerűsített, könnyen látható útvonalakat és minél egyszerűbb, közérthető jelöléseket és csak a legszükségesebb információkat tartalmazzák (cím, nyitva tartás, egy mondat a látnivalóról, de néha még ez sem). Békéscsaba és a régió nyomtatott marketing termékeit áttekintve megállapítható, hogy nagyon igényes, jól tematizált, hasznos kiadványokkal jelentek meg a turisztikai piacon. Mindazonáltal a belső tartalom kissé könyvszerű, nem kellően tagolt, kevésbé vizuális. A mai kor kihívásainak a kép és a szöveg párosítása felel meg a legjobban, tehát az olvasót segíteni kell a tájékozódásban, rögtön lássa, amiről olvas, azaz jobban tagolt szövegre van szükség, és nem szabad elhanyagolni minden egyes látnivaló képpel vagy ábrával történő jelölését. A turizmusban a vásárokon való megjelenésnek még mindig nagy jelentősége van, ezek közül is a szakmai vásárokon való részvétel jelentős. A fogyasztók, a potenciális turisták elérésének színtere pedig ma már nem a városon kívüli óriási pavilonokban rendezett nagy turisztikai vásárok, hanem egyre inkább az utcai rendezvények, fesztiválok valamint a kézműves (szintén utcai) vásárok. Azonban a fogyasztók elérésében az internetnek van döntő szerepe, de az a szerep is jelentős átalakuláson ment keresztül. A mai poszt-modern turista utazásáról önállóan dönt, de döntéséhez figyelembe veszi mások javaslatait, élménybeszámolóit is. Nem megy el egy helyre anélkül, hogy ne nézte volna meg a hely vagy attrakció weboldalát, s az ezzel kapcsolatos kommenteket, szubjektív élményleírásokat, javaslatokat. Lényegesen megnőtt az véleményeket közlő utazási oldalak szerepe. Az információs platformok számának növekedésével, valamint a felgyorsult kommunikációnak s az információ áramlásának köszönhetően a ami turista egyre kevesebb időt szán a számára lényeges információk kiszűrésére. Hétvégi útjának tervezésekor könnyen meggondolhatja magát és ha nem igazodik ki egy desztináció weboldalán, könnyen meglehet, hogy egy jobban tálalt desztinációt választ egy hirtelen döntéssel. Éppen ezért rendkívül fontos az információk megfelelő rendszerezése, tálalása, legyen érdekes, interaktív és jól használható. Ma már lényeges az oldaltematikák összeállításánál, hogy ne a hagyományos struktúrák (termék, ár, kapcsolat) jelenjenek meg egy weboldalon, hanem sokkal inkább a 99
közvetíteni kívánt élmény üzenete, s az ezzel kapcsolatos ígéretek. Ehhez kapcsolódjon a hasznos és praktikus információ, a szállásfoglalási, jegyfoglalási rendszerek, az egyes látnivalók weboldalai. A poszt-modern turista ugyanis nem terméket, hanem 'élmény ígéretet' vásárol, s ha már kiválasztotta, ami érdekli, akkor adjuk meg a lehetőséget a szállásfoglalásra és útjának megtervezésére (attrakciók elérése, útvonaltervező programok, turisztikai webkosarak). Használjuk a modern webmarketingben, s a keresőmarketingben rejlő lehetőségeket, melyek nem csak a potenciális turisták megnyerésére, de a desztináció számára nagyon is lényeges visszacsatolásra, látogatóelemzésre is szolgál. Rendkívül lényeges a helyszíni kommunikáció, az on-line marketing és a mobil applikációk ugyanis jól irányítják a látogatót, de nem helyettesítik az attrakciók, tematikus útvonalak helyszíni jelölését, melyeket időjárást és vandalizmust is jól tűrő információs táblákkal, útvonaljelző térképekkel célszerű megoldani. Még mindig nagyon sikeres a médiumokban (on-line és off-line) való PR megjelenés, hiszen egy újságíró vagy bloger élménybeszámolója vagy egy televíziós riport mindig hitelesebb és jóval hatékonyabb, mint egy direkt reklám. Érdemesebb újságírókat, blogereket, forgatócsoportokat fogadni és a véleményformálók szemüvegén keresztül élményszerűen mutatni be a desztinációt, mint fizetni a drága reklámokért, reklámidőért. A külföldi városlátogató turisták körében mind a mai napig nagyon népszerűek a nagy neves útikönyvek (Lonely Planet, Eyewitness Travel Guide, Dumont, Michelin Guide, gyakran látni napjaink turistáit ezekkel a népszerű, színes, grafikákban és képekben bővelkedő, könnyen forgatható kiadványokkal a kezükben utazni. Lényeges a szerkesztők figyelmét felhívni egyegy új látnivalóra, hogy a legnagyobb országos attrakciók szerepeljenek ezekben az útikönyvekben. Ezeket a nemzetközileg is elismert útikönyveket általában kétévente frissíti a kiadó, s ma már szinte mindegyikhez on-line utazási oldal is tartozik. A belföldi lakosságot megmozgató PR akciók, események tárházának csak a kreativitás szab határt, hiszen ezek kommunikálása a közösségi médiumokon keresztül ma már lényegesen könnyebben megvalósítható. 3.6.4. Gondolatok a honlap-fejlesztés irányairól Békéscsabán Minden desztináció esetében a honlap elsődleges jelentőségű, különösen akkor, ha az illető desztináció nincs még erősen jelen a világ turizmus térképén. A honlap lehet az az eszköz, amely – a 4A, vagyis a megközelíthetőség, a termékek, a szálláshelyek és az általános hangulat fejlesztésével együtt – képes lehet elindítani egy desztinációt az ismertség útján. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy egy adott desztináció honlapja természetesen nem előzheti meg a 4A fejlesztését, de mindenesetre igen fontos szerepet kap. A keresőbarát weboldalt a keresőrendszerek (pl. Google) gond nélkül fel tudnak térképezni, le tudják gyűjteni a rajta lévő információkat és tárolni tudják azokat, nyomon tudják követni az oldalakon lévő hivatkozásokat (linkek, menüpontok) majd amikor egy felhasználó rajtuk keresztül keresgél az Interneten, akkor fennakadás nélkül meg tudják jeleníteni az összeállított találati listában. A weboldal kialakításakor fontos emlékezni, hogy a weboldalt főként információszerzésre használják a felhasználók, nem pedig nézegetésre. A turisztikai weboldalaknál azonban az információk mellett fontos az élmény közvetítése, hiszen a modern turista ma már nem egyegy terméket, szolgáltatást, hanem élményt illetve élményígéretet vásárol. Nagyon lényeges, 100
hogy a látogató rögtön lássa, mit üzenünk (élményüzenet) és hogyan is juthat az őt érdeklő információkhoz (szállás, nyitva tartási információk, árak, foglalás). Alapvető szempont, hogy az oldalak könnyen kezelhetőek, átláthatóak legyenek bárki számára. Az információkban való tájékozódást segítik a praktikus és ugyanakkor játékos infógrafikai alkalmazások, amelyeket érdemes elkészíteni. Célszerű a már bevált - keresőbarát weboldal - technikákat alkalmazni, vagyis elvetni a csillogó, villogó, izgő-mozgó és talán még hangot is adó megoldásokat, mert a felhasználók túlnyomó többségére az egyszerű megoldások hatásosabbak, mint a túlkomplikált kialakítás. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lenne fontos a videók vagy egyéb a desztinációt bemutató vizuális eszközök használata. Csak legyen mindez tudatos, gyorsan megtekinthető, jól tematizált és átlátható. Egy esztétikus és egyben keresőbarát weboldal olyan hasznos információkat, leírásokat tartalmaz, amelyek segítik a vásárlót a választásban, hasznos gyakorlati tanácsokat tud nyújtani. Éppen ezért lényeges a marketing szövegek profi megírása is, hiszen ez egy olyan kapcsolódó tevékenység, amely összefügg mind a keresőoptimalizálással, mind a keresőbarát weboldal kialakításával, mind pedig a már az oldalon járó látogatók potenciális vásárlóvá konvertálásával. A turisztikai weboldalaknál, akár csak más termékek esetében fontos látni a vevők, azaz a desztinációt már meghódított turisták véleményét, javaslatait, élménybeszámolóit. A tartalmi tényezők finomhangolása mellett a keresőmarketing feladata a weboldal partnerségi hálózatának fejlesztése is, azaz a linképítési feladatok. A békéscsabai Tourinform iroda honlapja jó kiindulópont lehet, mivel a látogatók amennyiben a térségben járnak, akkor keresőkbe Békéscsaba, vagy Békéscsaba turizmusa kifejezést írják be, és ez a Tourinform irodát adja ki. Ez a honlap elérhető jelenleg magyar, angol és német mellett. Mindenképpen szélesíteni kellene a nyelvi palettát, logikus lehetne szlovák, román és esetleg szerb nyelven is kínálni azt (mivel Békéscsaba a román és a szerb határ mellett fekszik, valamint számítani lehetne szlovákok érkezésére is, akiket érdekel a magyarországi szlovákság kulturális hagyománya). Ugyancsak megfontolandó lehet a német nyelv felkínálása a menüben, valamint esetleg a héber is, két ok miatt, egyrészt az izraeli turisták száma gyorsan növekszik hazánkban, másrészt Békés megyéből nagyon sok zsidó ember emigrált az USA-ba és Izraelbe, akik számára érdekes lehet felkeresni a nagyszülők gyökereit. A Tourinform honlapjáról logikusan el lehet jutni Munkácsy Mihályhoz, vagyis a Munkácsy Mihály múzeum honlapjára. Ezt is érdemes lenne több nyelven kínálni, valamint a korábban javasolt virtuális múzeumlátogatás is megvalósítandó lehetne. Természetesen nem lehet csupán arra számítani, hogy a látogatók beírják a keresőkbe Békéscsabát, hiszen azok, akik nem ismerik a várost, vagy nem volt szándékuk odamenni, nyilván nem ezzel kezdik. Ebben az esetben okosan ki kell találni, hogy milyen más honlapokon jelenjen meg Békéscsaba és a város turisztikai kínálata (keresztlinkek kialakítása). E tekintetben logikus lenne összekapcsolni Békéscsabát Gyula honlapjával, és a Gyulán egészségturisztikai céllal tartózkodó embereknek felajánlani a békéscsabai kulturális és gasztro turisztikai attrakciókat. Ez nem sérti Gyula érdekeit sem, hiszen a Gyulán tartózkodó turisták eleve Gyulán fizetik a turisztikai adót, és az, hogy egy kicsit jobban érzik magukat, nem feltétlen baj, sőt, segítheti, hogy visszatérő vendégekké váljanak. Ahhoz persze, hogy el lehessen jutni Gyuláról Békéscsabára, szükség van a két város közötti utazási lehetőségek javítására is. Itt lehetne különjáratokat szervezni, de lehetne támogatni a gépjármű és motorkerékpár kölcsönzési tevékenységeket is. 101
E mellett természetesen a város újrafogalmazott honlapja egy link révén elérhető lehet a DélAlföldi RMI által működtetett honlapon is, és természetesen Békéscsaba, illetve a város attrakciói részt vehetnek a turisztikai vásárokon, bemutatva sajátos termékeiket.
3.7. Újszerű marketingtörekvések és alkalmazási lehetőségek Békéscsaba esetében – posztmodern marketing és élményturizmus 3.7.1. Mi a posztmodern marketing? A marketingtudományon belül a kilencvenes években megjelent egy markáns irányzat, amely szerint a modern marketingtudomány, különösen a Kotler által kanonizált formájában tipikusan a modern kor terméke, amely a posztmodern társadalom és gazdaság beköszöntével, vagyis a 20. század utolsó harmadától elvesztette jelentőségét. A hagyományos marketing posztmodern oldalról ért bírálatán nem szabad meglepődnünk, ha figyelembe vesszük, hogy a posztmodern elutasítja a mindent megmagyarázni kívánó nagy elméleteket, a „metanarratívákat”: a Kotler által kanonizált marketing pedig tipikusan ilyen meta-narratíva, amely természetszerűen váltotta ki a poszt-modern indíttatású gondolkodók elutasítását. A modern marketing elmélet túl tökéletes és befejezett ahhoz, hogy egy poszt-modern gondolkodó kedvét lelje abban! Stephen Brown tekinthető a hagyományos (modern) marketinggel szembeni támadás egyik legharcosabb képviselőjének, aki egészen a személyeskedésig menő bírálattal illette Kotlert és a poszt-modern gondolkodás számára túlontúl zárt rendszerét. A hagyományos marketing posztmodern bírálói szerint a hagyományos megközelítés ott téved leginkább, amikor még mindig feltételezi, hogy lehetséges hagyományos ismérvek (kor, nem, lakóhely, jövedelem) szerinti piac szegmentáció és az így meghatározott szegmensek viszonylag tartósak az időben.
102
A hagyományos („modern”) és az új, („poszt-modern”) marketing közti eltérések a következők: Hagyományos („modern”) marketing
Új („poszt-modern”) marketing
Pozitivista
Nem-pozitivista
•
Kísérleti alapú
•
Etnográfiai alapú
•
Kvantitatív módszereket alkalmaz
•
Kvalitatív módszereket alkalmaz
•
Apriori elméleti jellegű
•
Az elmélet változik, nem apriori jellegű
Gazdasági és pszichológiai
Szociológiai és antropológiai
Mikro-gazdasági és menedzsment szemléletű
Makrogazdasági és fogyasztói szemléletű
•
A vásárlásra fókuszál
•
A fogyasztásra fókuszál
•
A megértés áll a középpontban
•
Az érzelmek állnak a középpontban
•
Amerikai központú
•
Multikulturális
Marketing kommunikációján belül ritkán Aktívan használja a virtuális valóságot, a használja a világhálót, inkább hagyományos világhálót és az e-marketinget módszereket alkalmaz (papíralapú üzenetek, kiállítások, vásárok, stb.) A szolgáltatásmarketingen belül már hosszabb ideje fontos felismerés, hogy a marketing mix hagyományos négy eleme (product, price, place, promotion) mellett egy sor olyan tényező is szerepet játszik, amelyek nem annyira termékhez tartoznak, hanem inkább a termék tálalásához. A hagyományos szolgáltatásmarketingben ezt további három P, a people (emberek),, a physical evidence (a „fizikai jelenlét”, amit leginkább a folyamatot körülvevő hangulattal lehet visszaadni) és végül, a process (folyamat) jelenti. Ez a 3 P tulajdonképpen éppen a poszt-modern jelleget ragadja meg napjaink szolgáltatásaiban, de tegyük hozzá, hogy még a fizikai termékek esetében is egyre fontosabbak ezek, ahogy a fizikai termékek egyre inkább szolgáltatásokhoz kapcsolódva kerülnek értékesítésre. Természetesen nem következett be egy olyan váltás a gyakorlati marketingen, amelynek nyomán a hagyományos (modern) marketinget az új (posztmodern) marketing teljesen kiszorította volna, de kétségtelen, hogy az új technikák (mint pl. az internet, és egyéb elektronikus eszközök) nyomán számos új marketingtörekvés terjedt el széles körben. Ezeket Békéscsaba esetében is szükséges lehet használni, elsősorban az e-marketing jöhet számításba, valamint az internet szélesebb körű használata. Ugyanakkor a hagyományos marketingnek is nagy tere lehet még Békéscsabán, hiszen az összes lehetőség még nincs e téren sem kihasználva.
103
3.7.2. Az élményturizmus és a poszt-modern turista Az utazás motivációjának a megváltozásával ma már nem a látnivalók, nevezetességek felfedezése, hanem az egyedi, életre szóló élmények szerzése kerül egyre inkább a turizmus fókuszba. Például gyakori, hogy a turista olyan élményekre vágyik, melyekben a helyiek is részesülnek, szeretné egy kicsit a helyiek szemével látni az adott várost, környéket. A látogatók motivációi, a különféle tevékenységek (szórakozás, munka, tanulás, üzlet, vásárlás) a poszt-modern turizmusban gyakran összemosódik. A posztmodern gondolkodásban és életérzésben nem annyira valaminek az igazsága, hanem a kuriózuma számít. Napjaink fogyasztója egyre inkább maga akarja – aktívan – kiválasztani és alakítani a számára felkínált történeteket, élményeket a passzív befogadás helyett. A közösségi médiákon nem csak megosztja az adott híreket, hanem elmondja véleményét a portál nyilvános felületén. A poszt-modern turista jól tájékozott, nem fogadja el a többiek véleményét, maga akarja összeállítani az utazási programját és aktívan részt kíván venni a programokban. Ahogy azt Shaw és Williams (2004) megfogalmazta, az indusztriális társadalom turistája „Bámul (gaze), a poszt-indusztriális társadalom turistája „részt-vesz” (participate). A poszt-indusztriális kor posztmodern turizmusát a következőkkel jellemezhetjük: •
Tömegturizmus elutasítása, egyéni utazások választása
•
A látogató aktív szereplő, amelyet a turizmus ipar kiszolgál, ha a turista elfogadja azt, de a poszt-modern turista csomagtúrákat nem igen vásárol.
•
A szabadidős tevékenységek összemosódnak a nem szabadidős (pl. munka vagy tanulás) tevékenységekkel
•
A látogatók egyéb motivációi (üzlet, tanulás, vásárlás) is fontosak
•
A látogatók fogyasztói szokásai eltérnek egymástól (heterogén kereslet), ezért szolgáltatásokban fontos lesz az egyénre szabott bánásmód
•
Kevés a visszatérő látogatás a megszokott helyeken, a turista mindig más illetve új helyeket keres
•
A turisták új élményeket keresnek, oda mennek, ahová mások nem (vagy csak egy szűk trend-képző csoport ízlését követik)
•
Azokat a turizmus szolgáltatásokat keresik, amelyek egyéniek és egyediek
•
A szolgáltatásokban elvárja a kézműves jelleget
•
A kínálatnak rugalmasnak és minél inkább személyre szabottnak kell lennie
•
A termékek erősen differenciáltak
•
A szolgáltatók együttműködése kevésbé lényeges, elsősorban horizontális, mint pl. a közös desztináció marketing lesz kulcsfontosságú
104
a
Az új életérzéseket, kalandokat kereső turisták korában a kommunikáció is érzelmi síkon fut, a termékek helyett élménytémákra koncentrál (aktív élmények, romantika, család, kikapcsolódás, szórakozás). Ha Békéscsabát nézzük és a Csabai kolbászra gondolunk, a turistát nem feltétlenül a kolbász, mint termék fogja érdekelni, hanem a TITOK, ami mögötte van. Hogy készül, mik az alapanyagok, kik készítik, hol, milyen körülmények között. Szeretné megismerni a gazdát személy szerint, hogyan éli mindennapjait, mert számára nem a kolbász a lényeg, hanem az a filozófia és a folyamat, ami mögötte van. Az élményturizmusnak egyik előfutáraként jelent meg a 90-es években Magyarországon is a bor és gasztroturizmus. Gondoljunk csak első hazai borút, a Villányi-Siklósi Borút sikerére. Ami igazán megragadta az embereket, nem maga a bor volt, hiszen ezt üzletben is megvásárolhatta bárki, hanem a bortermelőkkel való személyes találkozás élménye, a kóstolás ceremóniája, hogy közben a vendég jól érzi magát családja vagy barátai társaságában, s ez számára egy örök emlék marad. A posztmodern turista kulturális kalandra indul, legyen az gasztronómiai, öko- vagy kulturális turizmus, a szerzett élmény lesz a termék. Éppen ezért már a termékfejlesztésnél fontos ezeket a szempontokat figyelembe vennünk, s ennek megfelelően kialakítanunk a turisztikai kínálatunkat, mindenhol az élményre koncentrálva. Ennek elemei az interaktív programok, a különleges élmények, a titkok feltárása, játszva tanulás, vásárlás, melyben minden egyén megtalálja a saját motivációját, legyen szó akár a Munkácsy Múzeumról, a Körösök Völgye ökoturizmusáról, a Csabai kolbászról vagy Békési Pálinkáról. A turisztikai termék magja, alapvető lényegi eleme tehát az élmény, az attrakció, melynek megszerzése céljából a vendég meglátogatja az adott desztinációt. A szállás, étkezés, pihenés, lehetősége egy további, elemi haszon, mely lényegében biztosítja az élményszerzés lehetőségét. Ezek ugyanúgy a turisztikai termék részei, de az élményszerzéshez képest másodlagos szerepük van a posztmodern világszemléleti felfogás rendszerében. A posztmodern szemléletre azért is van szükség, mert a fogyasztók, nyaralók, a turisták egyre nagyobb mértékben az egyedi élményszerzés lehetősége alapján döntenek az utazásaikról és mivel a nemzetközi példák és esetek azt igazolják, hogy egyedi attrakciók szinte bárhol létrehozhatók, kifejleszthetők. 3.7.3. Az új típusú marketing lehetőségei múzeumok esetében A múzeumoknak hagyományosan megőrző és oktatási feladatai voltak, és a szórakoztatás a komoly múzeumok esetében csak sokadrangú szempont volt. A múzeumok látogatói hagyományosan iskolai csoportok és olyan érdeklődők voltak, akik már valamely jártassággal rendelkeznek a múzeumokban bemutatott témákban. A 20. század utolsó harmadától a múzeumok esetében is jelentős átalakulás figyelhető meg. Míg korábban a múzeumok finanszírozása teljes egészében független volt a látogatók számától, mivel azokat az állam vagy egy város önkormányzata tartotta el, a hetvenes évektől kezdve egyre nagyobb igény volt arra, hogy a múzeumok fenntartásához saját bevételeik is hozzájáruljanak. A saját bevételek megszerzésére több út is kínálkozott, amelyek közt fontos volt olyan időszaki kiállítások rendezése, amelyek jelentős számú laikus érdeklődőt vonzanak, akik hajlandók magasabb belépti díjakat fizetni a különleges élményért. Az időszaki kiállítások esetében már jelentősen módosult a hagyományos múzeumok prioritási rendje és a megóvás és az oktatás funkciói elé a szórakoztatás került, hiszen ez tette lehetővé nagyobb számú látogató vonzását. 105
A poszt-modern múzeumok saját bevételei azonban nem csak a belépőjegyekből származnak, hanem egyre több egyéb bevételi forrást is igyekeznek találni. Fontos a merchandising tevékenység, vagyis a múzeum saját shopjában történő ajándéktárgy, könyv, stb. árusítás, aminek egészen szélsőséges példája a Louvre alatt kialakított hatalmas bevásárló központ, ahol a boltok már csak egészen lazán kapcsolódnak tematikusan a Louvre művészeti tevékenységéhez. A Louvre alatt kialakított shopok bérleti díjai azonban akkor is hozzájárulnak a Louvre működéséhez, ha ott éppen napszemüveget vagy női ruhát árusítanak. Hagyományos és posztmodern múzeumok prioritásai fontosság szerint Hagyományos
Új típusú
Megőrzés
Jövedelemszerzés
Oktatás
Szórakoztatás
Szórakoztatás
Oktatás
Jövedelemszerzés
Megőrzés
A hagyományos – modern -- múzeumok filozófiája a meta-narratívák elfogadásán alapul, a múzeumok csak azt mutatták be, amit a tudomány kanonizált és amit a múzeum bemutat egyúttal a kánon részévé is válik. A hagyományos múzeumok esetében nincs helye a feltevéseknek, a kételyeknek, a bizonytalanságoknak, csak azt mutatja be, aminek valóságtartalmáról a múzeum kurátorai 100 %-osan meg vannak győződve. A hagyományos múzeum a modernizmus megtestesítője a meta narratívák elfogadásával és gyártásával. Az új típusú (poszt-modern) múzeum ezzel szemben szórakoztat, hipotéziseket is bemutat, kétséges (lehetséges) elképzeléseket is felvet. Másik sajátossága, hogy a személyes látogatás előtt interneten el lehet jutni az illető múzeumba és ezt követően úgy lehet már személyesen elmenni a múzeumba, hogy előtte a látogató már megismerkedett a lényegesebb tényekkel és a fontosabb kiállítási tárgyakkal. A poszt-modern múzeum egészen odáig elmehet, hogy olyan dolgot mutat be, ami a valóságban nem is létezik. Erre egy érdekes példa a már korábban bemutatott kastély, a Chateau de Breteuil Franciaországban. 3.7.4. A poszt-modern marketing hasznosításai lehetősége Békéscsaba esetében A poszt-modern marketing széleskörűen alkalmazhatók szinte minden esetben, amikor egy desztinációt vagy egy terméket akarunk bemutatni és ennek révén rávenni az embereket, hogy személyesen is meglátogassák azokat. 3.7.4.1. Korszerű marketing-kommunikációs elektronikus eszközök fejlesztése Békéscsabán (példák, amelyek már elkezdődtek) 3.7.4.1.1. Turisztikai mobil applikáció fejlesztése a Körösök Völgyében 2013. december 9-én a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület egy turisztikai mobil applikáció fejlesztést hirdette meg. A Körösök Völgye, mint földrajzilag egybefüggő desztináció turisztikai fejlesztéseit egymásra fűzve, a mai kor aktív turistáinak elvárásaihoz igazodva egy 106
innovatív, a turisztikai programcsomagokat túraútvonalakkal ötvözve bemutató és használható mobil alkalmazás kifejlesztését kezdeményezte. Alapvető cél volt a meghatározott területen fellelhető kerékpáros, vízi és gyalogtúra útvonalak mentén található attrakciók, látnivalók bemutatása, ismertetése az alkalmazás segítségével. A program „térkép alapú”, amely mutatja a felhasználó pillanatnyi tartózkodási helyét GPS koordináták alapján, és ezen térkép segítségével kalauzolja a kiválasztott túraútvonalon a felhasználót. A program a konkrét útvonalon található látnivalók mellett jelzi a megtett, ill. további úthosszat, a látnivalókról felugró ablakok segítségével információt közöl. A jelentősebb attrakciók esetében, a helyszínen elhelyezett QR kód segítségével részletes ismertetőt is kap az érdeklődő. Első lépésként javasolták, hogy Békés-Békéscsaba-Gyula városhármasra alapozva készüljön el a program, ami az elsődleges tapasztalatok alapján módosítható, illetve bővíthető tartalmilag, esetlegesen használat közben felmerült újabb funkciókkal. Ezt követően bővülhet a területi lefedettsége a túraútvonalak számának növelésével. 3.7.4.1.2. „Csabai Kolbász” mobil applikáció elkészítése Különösen kedveltek az okos telefonokra letölthető applikációk, melyek lényegre törő, tömör, de mégis információ gazdag ismereteket adnak a felhasználónak az adott témáról. A projekt keretében a Csabai kolbász kapcsán is elkészült egy mobil applikáció, mely feldolgozza a helyi kolbász történeti vonatkozásait, bemutatja elkészítési folyamatát, az alapanyagok minőségi kritériumait. A tervek szerint az alkalmazás segítségével bemutatható a Csabai kolbászkészítés hagyományaira épülő, jövő évben átadásra kerülő gasztronómiai élménypark, a CsabaPark is. Az érdeklődő turisták, vendégek ingyenesen tölthetik majd le az alkalmazást telefonjukra. A fejlesztés célja, hogy minél szélesebb réteghez jussanak el információk ezen korszerű eszköz segítségével is a hungarikummá nyilvánított Csabai kolbászról. 3.7.4.2. További poszt-modern termékek (még megvalósítandóak)
turisztikai
kommunikációs
3.7.4.2.1. Munkácsy Mihály (esetleg interaktív) bemutatása az interneten Budapesten 2010. november 23 és 2011. október 16. közt a budapesti Magyar Nemzeti Galéria nagysikerű kiállításban mutatta be Munkácsy Mihály legfontosabb munkáit, mint például a Krisztus trilógia. A Budapesten 2010. november 23-tól látható kiállítás különlegességét az adta, hogy a három óriási méretű festményt olyan, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, saját kezű kisebb változatok, valamint más olaj- és grafikai vázlatok kísérték, melyek addig még soha nem szerepeltek a nyilvánosság előtt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Munkácsy Mihály ismét visszakerüljön a művészeti köztudatba, ami egy jó lehetőség lehet Békéscsaba számára is. Ma már nem az a gond, hogy Munkácsy Mihály kiesett a köztudatból, mint ahogy az pár éve még igaz volt, hanem inkább az, hogy nagyon kevesen ismerik Békéscsabán kívül Békéscsaba és Munkácsy Mihály kapcsolatait – ami nem meglepő, hiszen az elmúlt években Budapest mellett elsősorban Debrecenben kerültek Munkácsy képei kiállításra. Mivel a közvélekedés Munkácsyt Budapesthez, Párizshoz és Debrecenhez köti, ezért nagyon fontos lenne olyan eszközöket kidolgozni, amelyek révén egyértelművé válna Munkácsy és Békéscsaba kapcsolata. A megoldás többrétű lehet:
107
• Először is el lehetne készíteni a „Virtuális Munkácsy Mihály túrát”, amelyben nem csak a Békéscsabán megtekinthető képeket mutathatnák be, hanem a többi, máshol található Munkácsy képet is. • Megfelelő marketing-kommunikáció révén meg kell ismertetni a közönséggel a projektet, ami azért is könnyű lehet, mert a poszt-modern marketing eszközök még újdonság számba mennek Magyarországon, tehát ezek az eszközök már önmagukban is érdekesek lehetnek ahhoz, hogy széles körben beszéljenek azokról. Különösen a virtuális múzeumi séták (vagy virtuális városi séták) tarthatnak számot érdeklődésre és ezáltal viszonylag könnyen és olcsón lehet marketing kommunikációt folytatni annak érdekében, hogy minél többen látogassanak el az illető honlapokra. • Az is fontos, hogy a honlapon lehessen jegyet venni a békéscsabai múzeumokba, illetve szervezzenek olyan különvonatokat és buszokat, amelyek Budapestről, Debrecenből, Szegedből illetve a környék településeiről visznek látogatókat a csabai múzeumokba, lehetőleg akkor, amikor más esemény nincs a városban. • A múzeumban pedig szükséges olyan érdekes kérdéseket taglalni, amelyek adott esetben talán deheroizálnak is, de mindenképpen érdekesek. Így például miért feketedtek meg Munkácsy Mihály képei, milyenek lennének a képek sötétedés nélkül (ezt lehet virtuálisan korrigálni), be lehetne rendezni Munkácsy Mihály festészeti műtermét, és így tovább. • A Munkácsy Mihály Múzeum további kiállításaira (Hagyományos gazdálkodás Békés megyében, Orlai Petrics Soma kiállítás, Régészeti kiállítás, Természettudományos kiállítás, Jankay Tibor kiállítása) hasonló módszerekkel kellene kidolgozni poszt-modern, interaktív és virtuális marketinget. Ezeket az eszközöket legalább részben a békéscsabai informatikai karok munkatársaival együttműködve lehetne megoldani, vagy legalábbis szerepet kaphatnának az eszközök kiválasztásában. 3.7.4.2.2. Virtuális békéscsabai városjárás, attrakciók ismertetése A GoogleEarth stílusában a Körös-völgyi aktív turizmus mobil applikációhoz hasonlatosan a városon belül megvalósítható lehetne egy virtuális séta, illetve városnézés, asztali, tablet és mobil applikációk formájában. Ennek révén egyrészt lehetséges lenne még otthonról bejárni a várost, illetve a helyszínen a mobil applikációk révén pedig a nevezetességek ismertetését lehetne elolvasni, illetve meghallgatni. Ehhez ki kellene dolgozni azokat a virtuális sétákat, amelyek különböző érdeklődésű emberek számára érdekesek lehetnek, és amelyek a helyszínen valódi élmények megtapasztalásával kapcsolódhatnak össze. 4. Források a turisztikai rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez A turisztikai rendszer pénzügyi forrásokat igénylő elemei közé számos dolog tartozik, úgymint az épített attrakciók (pl. történelmi nevezetességek, múzeumok, sportlétesítmények, vagy csak egyszerűen egy kellemes városi környezet) kialakítása és fenntartása, a szálláshely szolgáltatás elemeinek kialakítása, és működtetése, a kiegészítő termékek (pl. vendéglátóhelyek), valamint a turisztikai információs rendszer létrehozása és működtetése, és így tovább.
108
Ezek kialakítása is elég forrásigényes, de nyilvánvaló, hogy a folyamatos fenntartás és működtetés sok esetben még nagyobb forrásokat igényel, és általában az EU-s és egyéb pályázati támogatások fenntartásra nem, csak létrehozásra fordíthatók. Ez alól csak a Tourinform irodák fenntartásának támogatása jelentett kivételt, ugyanis az állam (az MTZRT) még a kilencvenes évek végén belátta, hogy nem egy Tourinform iroda kialakítása, hanem a fenntartása a drágább. Ennek nyomán egy olyan konstrukciót alakítottak ki, amelyben az irodáknak a működtetését ugyan a fenntartó szervezetek végezték, de ahol a fenntartó nem volt képes az előírt nyitvatartási időt megfinanszírozni, ott hozzájárult az MTZRT a dolgozók béréhez. Ez a rendszer a 2000-es év első évtizedében megváltozott, amikoris a Tourinform irodák minősítése bevezetésre került, és ekkortól csak a kiemelkedően jó minősítést szerzett irodák kaptak bizonyos kedvezményeket azokon a turisztikai kiállításokon, illetve vásárokon, ahol az MTZRT is részt vett. Elvben a TDM rendszer éppen a finanszírozás megoldását is szolgálta volna, mivel a résztvevőknek (legyenek azok magánszemélyek, gazdasági társaságok, egyesületek, illetve az önkormányzatok, hosszú távú elkötelezettséget kellett vállalniuk a tagdíj fizetésére. Ennek nyomán, ma Magyarországon több Tourinform iroda (mintegy 150 db) működik, mint TDM szervezet (kb. 90). Sajnos a 2008-as gazdasági válság elbátortalanította mind a szolgáltatókat, mind az önkormányzatokat attól, hogy elkötelezzék magukat egy TDM rendszer mellett. A turisztikai rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez a magánerőn kívül több forrás is felhasználható, úgymint az önkormányzat saját bevételei, ezen túl az EU-s támogatások, valamint a nem EU tag országok által biztosított támogatások, a magyar kormány költségvetéséből biztosított támogatások. E forrásokat át fogjuk tekinteni a következőkben, de sajnos a 2014-2020 EU tervezési időszakra még nem lehet sok konkrétumot tudni, ezért legfeljebb csak utalni lehet a lehetőségekre, számszerűsíteni semmi esetre sem lehetséges még.
A fejlesztésekhez több forrás is felhasználható, úgymint •
az önkormányzatok helyi idegenforgalmi adóbevételei (IFA);
•
az EU strukturális alapokból finanszírozott támogatások;
•
egyéb nyugat-európai alapok;
•
hazai kormányzati támogatási források;
•
magánberuházók által biztosított források.
4.1. Helyi idegenforgalmi adóbevételei (IFA) A turisztikai fejlesztési források közt a helyi idegenforgalmi adónak nagy jelentősége van, ugyanis ezek már ma is előre tervezhetőek, nem úgy, mint az EU források, illetve egyéb kormányzati támogatások, amelyeket nem lehet ma még előre prognosztizálni. Helyi IFA Békéscsabán
109
Helyi idegenforgalmi adó 2009 január 1. óta 200 forint/fő/éjszaka. Az állam minden önkormányzat esetében 1 forint helyi idegenforgalmi adóhoz 1,50 támogatást ad, ami komoly turisztikai fejlesztéseket, illetve marketingtevékenység finanszírozását teheti lehetővé. Figyelemre méltó, hogy az adókötelezettség csak azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén lévő kereskedelmi és fizetővendég szálláshelyeken több mint egy vendégéjszakát eltölt, tehát ha valaki egy barátjánál száll meg, akkor nem (szemben azokkal a Balaton-parti településekkel, amelyek botrányos módon igyekeztek beszedni a helyi iparűzési adót a barátoknál szívességi alapon megszálló emberektől). Helyi idegenforgalmi adók Békéscsabán, 2006-2013 11. hóig Év
IFA bevétel, ezer Ft
2006
522
2007
355
2008
304
2009
2850
2010
3376
2011
3385
2012
3980
2013. 01-11. hó
3978
Összesen 2006-2013. első 11 hónap
18750
Forrás: Békéscsaba, megyei jogú város önkormányzati hivatala Sajnos az idegenforgalmi bevételek olyan alacsonyak a városban, hogy abból komolyabb fejlesztéseket nem igen lehet végezni, a befolyó néhány millió forint legfeljebb kisebb kutatásokra, illetve marketing kommunikációra lehet elégséges. 4.2. Reklámbevételek az online applikációkból A világhálón működő vállalkozások nagy része reklámfelület értékesítésből tartja fenn magát és a rendszerét. Ez igaz a Google, a Yahoo, és más hasonló keresőmotorokra, a Facebookra, valamint sok más hasonlóan a felhasználóknak ingyenes alkalmazásra is. A Békéscsaba turizmusát bemutató applikációk kialakítására továbbra is rendelkezésre fognak állni pályázati források, de a működtetésre már folyamatosan beérkező forrásokat kell használni, amelyekre az online applikációkon, weboldalakon keresztül befolyó reklámbevételek jól hasznosíthatóak lennének. 4.3. EU források 2014-2020 A 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework, MFF) folytatott tárgyalások 2013. február 8-án lezárultak a tagállamok között. A költségvetési keret alapvető struktúrája nem fog megváltozni, mint ahogy az egyes kiadásokra szánt összegek is 110
maximum kozmetikai mértékben módosulhatnak. A Bizottság által javasolt 10332 milliárdos összeg azonban éles kritikákat kapott. Végül 2012 novemberében született meg a tárgyalások irányítását átvevő Van Rompuy elnök első javaslata 974 milliárd euróról, ami 2013 februárjára 960 milliárdra csökkent. Ezen főösszeg mellett volt végül reális lehetőség a megállapodásra. Ez kevesebb, mint a 2007–2013-as főösszeg (1003,5 milliárd euró). Magyarország 2014 és 2020 között 20,5 milliárd euróban részesül az Unió strukturális alapjaiból. Ennél többet csak négy ország – Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és Románia – kap, Csehország pedig ugyanannyit, mint hazánk. A GDP-hez vagy a népességhez viszonyítva Magyarország a negyedik a „nyertesek rangsorában”. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg széleskörű konzultációkat folytat vállalatokkal és szakmai szövetségekkel a források optimális felhasználásáról, hogy a jövő év elején megalapozott programokat nyújthasson be Brüsszelben. Kívánatos, hogy addig az üzleti szféra szereplői minél több javaslattal, hozzászólással éljenek, pl. a támogatási célok, a célcsoportok és jogosultak vagy a támogatási eszköztár tekintetében. Kérik a kamarák és szakmai szövetségek valamennyi tagját, hogy kapcsolódjanak be ebbe a munkába, hiszen ez mind a magyar gazdaság, mind a vállalatok érdekeit szolgála. Változás lesz az európai uniós források felhasználásában a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, január elsejétől átalakul a hazai intézményrendszer, a tervezésben a nemzeti célokat összhangba kell hozni az összeurópai stratégiákkal. A fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja Magyarország, a kis és középvállalkozások (kkv) helyzetbe hozása továbbra is cél marad, amit a kamara korábban szorgalmazott. A pályáztatással kapcsolatban a kormány több ízben aláhúzta, hogy tovább egyszerűsítenek, például az államnál nyilvántartott adatokat az új pályázati rendszerben nem kérik majd a pályázóktól, ezt a közreműködő szervezet szerzi majd be. Az állam által fenntartott intézményeknél a közcélú fejlesztés esetében nem írnak ki pályázatot, ezeknél normatív alapú támogatás várható. Mivel azonban az EU források konkrét felhasználását számszerűsítő akciótervek és Operatív Programoknak pontosan juttatandó összegek elfogadása még nem történt meg, ezért nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi jutna az EU-s pénzekből a turizmus fejlesztésére. 4.4. Egyéb nyugat-európai támogatási források Korábban számos olyan forrás állt rendelkezésre, amelyeket nem EU tag gazdag országok (Norvégia—Izlanddal és Lichtensteinnel együtt--, valamint Svájc) bocsátottak fejlesztési célokra a szegényebb EU tagországok rendelkezésére. Bár a 2014-2020-as tervezési periódusra még ezek sem egyértelműen meghatározottak, bár 2013-ban már megjelentek a következő tervezési ciklusra áthúzódó pályázatok. 4.5. Magánberuházók forrásai A turizmus és vendéglátás legnyilvánvalóbb fejlesztési és üzemeltetési források a magánberuházóktól származhatnak, de ezek mozgósítására az önkormányzat is rásegíthet, például helyi adók egy részének részleges vagy akár teljes, meghatározott időre szóló elengedésével. Kiszámolható, hogy az adóbevételek kiesését hosszabb távon mikor és milyen
111
fejlesztés esetében kompenzálja az önkormányzat számára más adók növekedése révén a megnövekedett turizmusérkezések és vendégéjszakák száma. 4.6. A térségben működő nagyvállalatok forrásainak hasznosítása A térségben működő nagyvállalatokat az önkormányzat bíztathatja, hogy szálljanak be egy létrehozandó Békéscsabai Turizmusfejlesztési Alap kialakításába és működtetésébe. Ez az alap fejlesztési és működési támogatást tudna nyújtani a turizmus és a vendéglátás számára ott, ahol a tartós jövedelmezőség nem látszik biztosítottnak, de ahol igény lenne turisztikai és vendéglátós létesítmények kialakítására és működtetésére. 4.7. Klasztertámogatási források A korábbiakban rendszeren voltak speciális kormányzati támogatások a klaszterek kialakítására és működtetésre, és amennyiben lesznek ilyenek (sajnos ma még ez nem ismert), akkor azokat fel lehetne használni a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter működtetésére. Ezek a támogatások rendszerint nem jelentenek nagy összeget, csak néhány millió vagy tízmillió forintnyi összegek, de mivel jelenleg az IFA bevételek sem nagyon jelentősek a városban, ezek is segíthetnek a feladatok megoldásában. 4.8. Egyéb önkormányzati turizmusfejlesztési lehetőségek Mivel Békéscsabán alapvetően a szálláshelyek jelentenek szűk keresztmetszetet, ezért igen fontos lenne azok fejlesztése, amelyhez az EU-s források mellett az önkormányzat is hozzájárulhat, például földterület vagy tulajdonában levő ingatlan (pl. a volt Tüzeléstechnikai Kft. vagy a volt Ruhaipari Szakközépiskola épülete, stb.) kedvezményes átengedése, vagy kedvezményes bérletbe adása vagy lízingelése. Ez nagy mértékben segíthetné a turisztikai és vendéglátó ipari szolgáltatók tevékenységét. 5. Gyakorlati képzések és továbbképzések a turizmus területén, különös tekintettel Békéscsaba igényeire Békéscsaba térségében – akárcsak másutt az országban – problémát jelent a turisztikai szolgáltatók ismereteinek hiányos volta. Ez különösen a lovasturizmus és a falusi turizmus esetében jelent problémákat. További gond, hogy a szolgáltatók jelentős részének nincsen elegendő anyagi forrás a ahhoz, hogy kifizessen drága tanfolyamokat, ahol nem is biztos, hogy azt tanulhatja, ami érdekli. Ugyan hazánkban számos helyen folyik magas színvonalú turizmus-vendéglátás OKJ-s, felsőoktatási szakképzés, BA, illetve MA, illetve poszt-graduális képzés, azonban ezek a képzések általában igencsak elméleti jellegűek, és nem kapcsolódnak egy adott desztináció sajátos problémáihoz, tehát azok a szakemberek, akik már a szakmában dolgoznak, sokra nem mennek azokkal. A legjobb megoldás az lehetne Békéscsaba, illetve a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter (vagy TDM) esetében, ha a térségben dolgozó szolgáltatók, illetve a klaszter vagy TDM szervezet munkatársai helyben, Békéscsabán vehetnének részt olyan gyakorlatorientált képzésekben, illetve továbbképzésekben, amelyek segítenek munkájuk eredményes elvégzését, figyelembe véve ennek az adott desztinációnak a sajátosságait. Békéscsabai Turisztikai Egyesület a Csabagyöngye kulturális központtal együttműködve megoldhatná ezt a problémát. Ennek az az előnye is lehetne, hogy pályázati forrásokhoz tudnának jutni, valamint a BTE tagjain keresztül pontosabban meg lehetne határozni a képzés tárgyát és anyagát is. Mivel a Csabagyöngye kulturális központ akkreditált felnőttképzési központ, és van Tourinform iroda is a házban, ezért biztosítottnak látszik, hogy megfelelő képzési anyagot dolgozzanak ki, a BTE pedig a társadalmi aktivitást nem tudnák a kezdeményezés mögé tenni. 112
Az anyagi erőforrásokat a korábban vázlatosan áttekintett EU-s, hazai költségvetési, valamint önkormányzati, illetve magán források biztosíthatják. MELLÉKLETEK M1. Csabai kolbász sajátosságai A Csabai kolbász eredete egészen addig nyúlik vissza, mikor már több száz éve a Balkánról Bécsbe haladó karavánok és kereskedők fontos pihenőhelye lett Békéscsaba és közvetlen környezete. A Csabai kolbász nevével a szakirodalomban az 1900-as évektől kezdve találkozhatunk. A Békés vármegye c. 1936-ban megjelent monográfia említi, hogy Békéscsaba hírnevét a húsfeldolgozó iparának köszönheti. Először Dedinszky Gyula dolgozta fel összefoglaló módon a Csabai kolbász történetét, és azt írta, hogy a századforduló táján még csak a csabaiak maguk dicsérték ezt a kolbászfajtát, de egy-két évtized múltán Magyarországon belül, majd később külföldön is megismerték, megszerették és vásárolták a Csabai kolbászt. Ez a termék a két világháború közt virágkorát élte, majd a háború után az államosítások és azt követő átszervezések, tulajdonváltozások ellenére a Csabai kolbász gyártása folyamatos volt a városban, és ezt a márkanevet nem csak a Kárpát-medencében, hanem egész Európában, illetve Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában is jól ismerik. A Csabai vékony- és vastagkolbász Békéscsaba 40 km-es körzetében nevelt sertés húsából és szalonnájából a város közigazgatási határain belül készülhet. A feldolgozás során a sertés levágását, lehűtését, csontozását, aprítását, fűszerezését és összedolgozását követően sertés vékony, marha selyem vagy vízáteresztő műbélbe töltik. A kolbász alapvető fűszere a paprika, só, fokhagyma és kömény. Ízét, zamatát az érett, száraz sertéshús mellett a fűszerek harmóniája adja. A Csabai kolbász ízében és színében domináns a jó minőségű házi paprika. A termék csípősségét az édes és csípős fűszerpaprika aránya határozza meg. A hidegfüstölés a gyártás másik fontos tényezője (maximális füstölési hőmérséklet 18 C fok). A Csabai kolbász hideg füstölésére a legalkalmasabb a száraz keményfa (tölgy és bükk) füstje. A vékonykolbászt 2-3, a vastagkolbászt 6-8 napig kell füstölni. A Csabai kolbász készítésének fontos lépése az érlelés.
M2. Köztéri alkotások A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút és szobor díszíti a város köztereit. Szoborsétány /Áchim L. András szobra (Marton László alkotása), Lipták András (Kampf József), Haán Lajos (Kiss Kovács Gyula), Gyóni Géza (Pátzay Pál), Móricz Zsigmond (Martsa István), Munkácsy Mihály (Vilt Tibor), József Attila (Borsos Miklós), Bartók Béla (Vígh Tamás), Kodály Zoltán (Schaár Erzsébet)/ II. világháborús emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Trianon emlékmű Alkotó: Mészáros Attila I. Világháborús Hősi Emlékmű Alkotó: Pop Vilhelm és Pap László 101-es Honvéd gyalogezred I. világháborús emlékműve Alkotó: Belanka Pál 113
A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékműve Alkotó: Széri-Varga Géza A nagy csabai árvíz emlékére állított faoszlop Alkotó: Szelekovszki László Pápai tizedjegyzék Alkotó: Prisztavok Tibor Emlékmű a 1831-es kolerajárvány áldozatai emlékére A 13 Aradi Vértanú kopjafája Alkotó: Miklós József Mártír emlékmű Alkotó: Varga Imre Penza-Békéscsaba barátság emlékműve Alkotó: Szabó István Kossuth szobor Alkotó: Horvay János A gondolkodó nő Alkotó: Nagy Sándor A bőség szobra Alkotó: Vitroel Emil A harmónia (lantos nő) Alkotó: Garányi József A kenyérvivő szobra Kis Nagy András A magvető Alkotó: Kis Nagy András A napimádó szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla. A tornászlány Alkotó: Varga Géza Áchim L. András egészalakos kőszobra Alkotó: Markolt György Az integető nő Alkotó: Nagy Sándor Bartoss Ferenc mellszobra Alkotó: Vollmuth Krisztián Boczkó Dániel mellszobra Alkotó: Udvardy Anikó Fürdőző nő Alkotó: Rajki László Ifjú mérnökök Alkotó: Ifj. Győri Dezső József Attila egészalakos szobra Alkotó: Kliegl Sándor Justicia Alkotó: Mészáros Attila Kemény Gábor mellszobra Alkotó: Mladonyiczki Béla Kentaurok Alkotó: Varga Géza Kirándulók Alkotó: Kligl Sándor Luther Márton mellszobra Alkotó: Széri-Varga Géza A magvető szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla Mohácsy Mátyás portrészobra Alkotó: Varga Géza 114
Munkácsy Mihály mellszobra Alkotó: Borsos Miklós Munkáslány szobra Alkotó: Makrisz Agamennon Nagy Imre mellszobra Alkotó: Borbás Tibor Szeberényi emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Szent László szobra Alkotó: Széri-Varga Géza Szobor-csoport az Árpád Fürdő főbejárata felett Alkotó: Filipinyi Sámuel Zene Alkotó: Mladonyiczki Béla Trefort Ágoston mellszobra Alkotó: Takács Győző Obeliszk Alkotó: Széri-Varga Géza Memento Alkotó: Serbán Dimitru Játszótéri faplasztika Alkotó: Udvardy Anikó 18 méteres üveg és márvány mozaik Alkotó: Rác András Tulipánfa, Csibecsók, Bagolyfa Alkotó: Schéner Mihály Térplasztika Alkotó: Kass János Szabó Pál emlékkő Alkotó: Mladonyiczki Béla Plasztika a Megyeháza Körösparti homlokzatán Alkotó: Makrisz Agamennon Angyalos kút Alkotó: Mészáros Attila Halászlányos kút Alkotó: Mészáros Attila Ivókút „részeges angyalkával” Alkotó: Varga Éva
M3. IFA Békéscsabán A város honlapján a következő ismertetés található az Idegenforgalmi Adóról: „A helyi iparűzési adó mértéke Békéscsabán 2008. december 31-ig a településen töltött második vendégéjszakától 100,- Ft/fő/éj, 2009. január 1-től az első vendégéjszakától 200,Ft/fő/éj. Adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén lévő kereskedelmi és fizetővendég szálláshelyeken több mint egy vendégéjszakát eltölt. Mentes az adó alól: -a 18. életévét be nem töltött magánszemély, (2009. december 31-ig a 70 évét betöltött magánszemély is mentes, 2010. január 1-től a mentesség a 70 éven felüliekre nem vonatkozik) -gyógyintézetben fekvő vagy szociális intézményben ellátott személy, 115
-tanulói, hallgatói jogviszony keretében, szakképzés megszerzése miatt Békéscsabán tartózkodó személy, -bírói intézkedés folytán, szolgálati kötelezettség teljesítése miatt Békéscsabán tartózkodó személy, -Békéscsabán székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó Békéscsabán munkavégzést folytató alkalmazottja. Az adó beszedésére és a bevallás beadására a szállásadó kötelezett. A szállásadónak a befizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha az adót a nála megszálló magánszemély elmulasztotta. Bevallása idegenforgalmi adóbevallási nyomtatványon történik önbevallás keretében, minden hónap 15-ig. Az adót a bevallás beadásával egyidejűleg kell megfizetni csekken, vagy átutalással a 11733003-15345008-03090000 számú idegenforgalmi adó számlára. Jogszabályi háttér: Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 32/2011. (XII. 19.), az 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének 6-7 §-sa.”
116
Békéscsaba Város Energiastratégiája 2014. március Készítette:
Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelő Kft.
a Terra Studio Kft. közreműködésével
Projektvezető: dr. Kukely György stúdióvezető Tervező: Rácz Andrea 117
2014. március
118
Tartalomjegyzék 1 2
BEVEZETŐ .................................................................................................... 8. EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK, HAZAI STRATÉGIAI TERVDOKUMENTUMOK 9 2.1 EURÓPAI UNIÓS
STRATÉGIÁK ÉS
SZABÁLYOZÁSOK AZ ENERGIA
SZEKTORBAN .................................................................................................. 9 2.2 NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS SZABÁLYOZÁSOK AZ ENERGIA SZEKTORBAN 11 3
HELYZETELEMZÉS ÉS IGÉNYFELMÉRÉS........................................... 129 3.1 ENERGIAGAZDÁLKODÁS, ENERGIAMÉRLEG............................... 129 3.1.1 ................... Az önkormányzat hatáskörébe tartozó energetikai feladatok
132
3.2 ENERGIAELLÁTÁS HELYZETE.......................................................... 133 3.2.1 ................................................................................... Elektromos hálózat
133
3.2.2 .............................................................................................. Közvilágítás
136
3.2.3 ................................................................................ Vezetékes gázhálózat
137
3.3 MEGÚJULÓ ENERGIA ADOTTSÁGOK ............................................ 1392 3.3.1 ................................................................... Szilárd biomassza adottságok
22
3.3.2 .........................................................................................Biogázpotenciál
24
3.3.3 .............................................................................. Napenergia adottságok
26
3.3.4 ........................................... A geotermikus energia potenciális adottságai
28
3.3.5 ..............................................................................Szélenergia adottságok
30
3.3.6 ............................................................................................... Hőszivattyú
33
3.3.7 .......................... A megújuló energiaforrások alkalmazásának értékelése
34
3.4 VÍZELLÁTÁS ............................................................................................ 35 3.4.1 ................................................................... Felszíni és felszín alatti vizek
35
3.4.1.1 ..................................................................................... Felszíni vizek
35
3.4.1.2 ............................................................................. Felszín alatti vizek
35
3.4.2 .................................................................................. Közüzemi vízellátás
35
3.4.3 ................................................................... Szennyvízgyűjtés és –tisztítás
38
3.5 ENERGIAFELHASZNÁLÁS .................................................................... 40 3.5.1 ..................................................... Energiafelhasználás a lakóépületekben
40
3.5.1.1 ............................................................... Villamosenergia-fogyasztás
43
119
3.5.1.2 .................................................................................... Gázfogyasztás
45
3.5.1.3 ...................................... Közüzemi vízfogyasztás, szennyvíz-gyűjtés
46
3.5.1.4 ........................... Energiamegtakarítási lehetőségek lakóépületekben
48
3.5.1.5Energiamegtakarítási
lehetőségek
a
háztartásokban
(háztartási
gépek,
berendezések) ........................................................................................... 50 3.5.2 ................................. Energiafelhasználás az önkormányzati épületekben
51
3.5.2.1 ...................... Önkormányzati épületek energiafogyasztási jellemzői
51
3.5.3Energiafelhasználás az egyéb épületekben (állami, megyei, magánszféra)
65
3.6 KÖZLEKEDÉS .......................................................................................... 67 3.6.1 ...............................................................................A közlekedés helyzete
67
3.6.2 ............................................................................... Közösségi közlekedés
68
3.6.3 .......................................................................Megújuló alapú közlekedés
70
3.6.4 .......................................................... Kerékpáros és gyalogos közlekedés
70
3.7 ZÖLDFELÜLETGAZDÁLKODÁS .......................................................... 74 4
STRATÉGIA ................................................................................................. 75 4.1 A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ ENERGETIKAI CÉLJA ÉS JÖVŐKÉPE (2030)
75
4.2 A VÁROS ENERGETIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLJAI ............................................................................................................. 77
5
4.2.1 ..............................................................................................Stratégiai cél
77
4.2.1.1 ............................ Erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása
77
4.2.1.2 ............... Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése
77
4.2.1.3 ............. Energiatudatos gondolkodás terjesztése, szemléletformálás
78
4.2.2 ................................. Specifikus fejlesztési célok és intézkedéscsoportok
78
4.2.2.1 ................................................... Energiafelhasználás racionalizálása
78
4.2.2.2 ............................................. Megújuló energiaforrások alkalmazása
81
4.2.2.3 ..... Energiatakarékos vízgazdálkodás, takarékos városi vízhasználat
82
4.2.2.4 ............... Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése
82
4.2.2.5 ......................... Helyi termelők és szolgáltatók előnyben részesítése
84
4.2.2.6 .............................................................................. Szemléletformálás
84
4.2.2.7 ....................................... Példamutató önkormányzati szerepvállalás
85
4.2.2.8 .............................................................................. K+F+I támogatása
85
4.2.3 .......................................................................... Horizontális szempontok
86
MONITORING, INTÉZMÉNYRENDSZER ................................................ 86 120
5.1 A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK SZEREPLŐI ÉS FELADATAIK86 5.1.1 ............................................................ Békéscsaba MJV Önkormányzata
86
5.1.2 ........................................... Társadalmi szervezetek, lakossági képviselet
87
5.1.3 ............................................................................................... Helyi média
87
5.1.4 .................................................................................. Gazdasági partnerek
87
5.2 MONITORING .......................................................................................... 88 6
2014— 2020 KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI KERETEK .................................... 89
7
AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS FELADATA AZ ENERGIASTRATÉGIA
MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ..................................................................................... 97 8
2014— 2020-BAN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ............................. 97
121
Ábrajegyzék 1. sz. ábra: A békéscsabai 400/120 kV-os alálllomás ........................................................................ 133 2. sz. ábra: A villamosenergia-fogyasztók számának alakulása Békéscsabán 2007-2012 között, db 134 3. sz. ábra: Az összes szolgáltatott villamos energia mennyiségének változása Békéscsabán 20072012 között, 1000 kWh ....................................................................................................................... 135 4. sz. ábra: Egy fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása Békéscsabán 2007-2012 között, 1000 kWh ................................................................................................................................ 136 5. sz. ábra: A gázcsőhálózat hosszának alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, km .................... 137 6. sz. ábra: Az összes szolgáltatott gáz mennyisége és ebből a háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége Békéscsabán 2000-2012 között, 1000 m3 ........................................................................ 138 7. sz. ábra: A gázfogyasztók számának alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, db ...................... 138 8. sz. ábra: Egy főre jutó gázfogyasztás alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, m3 .................... 139 9. sz. ábra: Békés megye biomassza potenciálja országos összehasonlításban (a számok az országos rangsorban betöltött helyet jelentik) ................................................................................................... 140 10. sz. ábra: A zöldenergia jelentősége a Békéscsabai kistérségben ................................................. 141 11. sz. ábra: A globális sugárzás évi összege Magyarországon ......................................................... 143 12. sz. ábra: Az érkező besugárzás (fent) és a napos órák számának területi eloszlása ..................... 144 13. sz. ábra: Kelet-Magyarország felső-pannon képződményeinek hévízkészlete ............................ 146 14. sz. ábra: Nyári-téli szélirányok területi megoszlása Békéscsabán ............................................... 147 15. sz. ábra: Az átlagos szélsebesség területi eloszlása Magyarországon és Békéscsabán m/s ......... 148 16. sz. ábra: Átlagos szélsebesség Magyarországon és Békéscsabán 25, 50 és 75 méter magasan, m/s ............................................................................................................................................................. 149 17. sz. ábra: A megújuló energiaforrás hasznosítására javasolt területek.......................................... 151 18. sz. ábra: Az ivóvíz minősége Békéscsabán ................................................................................... 153 19. sz. ábra: A szolgáltatott víz mennyiségének alakulása Békéscsabán 2008-2013 között, ezer m3 . 155 20. sz. ábra: A szennyvízvezeték hossza Békéscsabán 2008-2013 között, km ................................... 155 21. sz. ábra: A csatornán elvezetett és a szippantott szennyvíz arányának változása Békéscsabán 20082013 között, %..................................................................................................................................... 156 22. sz. ábra: A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, db . 156 23. sz. ábra: A lakások és lakott üdülők komfortosság szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, % ............................................................................................................................................................. 157 24. sz. ábra: A lakások felszereltségének megoszlása tulajdonjelleg szerint, 2011, % ...................... 158 25. sz. ábra: Háztartási villamosenergia-fogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyiségének (1000 kWh) alakulása Békéscsabán 2000-2012 között ............................................................................................................................................................. 159
122
26. sz. ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása a kistérségben 2000-2012 között, 1000 kWh .............................................................................................................. 160 27. sz. ábra: A háztartási gázfogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyiségének (1000 m3) alakulása Békéscsabán 2000-2012 között ................................................ 161 29. sz. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2008 és 2012 között, db ............................................................................................................................................................. 161 31. sz. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya Békéscsabán 2008-2013 között ................................................................................................................................. 162 32. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a háztartásokban .......................................................... 163 33. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a szállításban ............................................................... 164 34. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a tercier szektorban ..................................................... 165 33. sz. ábra: Az egészségügyi és szociális intézmények gáz- és áramfogyasztása, 2009-2013, GJ ... 168 34. sz. ábra: Az egészségügyi és szociális intézmények szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna .................................................................................................................................................... 168 35. sz. ábra: Az óvodák gáz- és áramfogyasztása 2009-2013 között, GJ .......................................... 169 36. sz. ábra: A gázfogyasztás alakulása az óvodákban 2009-2013 között, m3 ................................... 170 37. sz. ábra: Az áramfogyasztás alakulása az óvodákban 2009-2013 között, kWh ........................... 170 38. sz. ábra: Az óvodák fajlagos gáz- és áramfelhasználása 2009-2013 között, GJ/m2 .................... 171 39. sz. ábra: Az óvodák vízfogyasztásának alakulása 2009-2013 között, m3..................................... 171 40. sz. ábra: Az óvodák szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna ....................................... 172 41. sz. ábra: Az egyes oktatási intézmények energiafelhasználásának alakulása 2009-2013 között, GJ ............................................................................................................................................................. 173 42. sz. ábra: Az oktatási intézmények gáz- és áramfogyasztása 2009-2013 között, GJ ..................... 173 43. sz. ábra: Az energetikai korszerűsítést végrehajtott intézmények gáz- és áramfelhasználása 20122013 között, GJ ................................................................................................................................... 174 44. sz. ábra: Az oktatási intézmények összes szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna ...... 174 45. sz. ábra: A közművelődési intézmények gáz- és áramfogyasztásának alakulása 2012-2013 között, GJ ........................................................................................................................................................ 175 46. sz. ábra: A gáz- és áramfogyasztás alakulása a Kulturális Központban és a Jókai Színházban, GJ ............................................................................................................................................................. 176 47. sz. ábra: A Polgármesteri Hivatal gáz- és áramfelhasználása 2009-2013 között, GJ................... 176 48. sz. ábra: A Járási Hivatal épületének gáz- és áramfogyasztása 2010-2012 között, GJ ................ 177 49. sz. ábra: A kistérségi szociális intézmények gáz- és áramfogyasztásának alakulása 2010-2012 között, GJ ............................................................................................................................................ 178 50. sz. ábra: Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő gázfelhasználásának alakulása 2005-2013 között, ezer m3......................................................................................................................................................... 179
123
51. sz. ábra: Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő hálózativíz és használt melegvíz felhasználása, ezer m3 ............................................................................................................................................................. 179 52. sz. ábra: 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 2012-ben................................................... 181 53. sz. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján . 181 54. sz. ábra: Békéscsaba kerékpáros közlekedési hálózatának fejlődése az elmúlt években és a tervezett szakaszok .............................................................................................................................. 186
Táblajegyzék 1. sz. táblázat: Az energiafelhasználás alakulása Magyarországon 1990-2012 között ....................... 129 2. sz. táblázat: Az energiafelhasználás szektoronkénti megoszlása Magyarországon és az Európai Unióban ............................................................................................................................................... 131 3. sz. táblázat: Összes energiafelhasználás szektoronként regionális megoszlásban ......................... 132 4. sz. táblázat: Békéscsaba közvilágításának főbb adatai 2000-2012 között ..................................... 136 5. sz. táblázat: Napi átlagos fajlagos szélteljesítmények Magyarország néhány városában, Wm-2 ... 150 6. sz. táblázat: Békéscsaba mértékadó napi vízigénye ........................................................................ 153 7. sz. táblázat: A víziközmű rendszer főbb adatai .............................................................................. 154 8. sz. táblázat: Békéscsaba Megyei Jogú Városban támogatott panel pályázatok 2005-től................ 158 9. sz. táblázat: Az önkormányzati fenntartású intézmények energiaköltségeinek megoszlása 2013-ban, %.......................................................................................................................................................... 166 10. sz. táblázat: Az önkormányzati fenntartású intézmények energiafelhasználásának megoszlása 2013-ban, % ........................................................................................................................................ 167 11. sz. táblázat: A közösségi közlekedésben szállított utasok száma 2000-2012 (ezer utas)............. 182 12. sz. táblázat: Közösségi közlekedésben használt járműpark nagysága, összetétele, életkora, környezeti jellemzői ............................................................................................................................ 183 13. sz. táblázat: Békéscsaba zöldfelületeinek kategóriánkénti főbb adatai ........................................ 187 14. sz. táblázat: A KLIK üzemeltetésében lévő oktatási intézmények energiaköltsége (2012) ......... 191 15. sz. táblázat: Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények energiafelhasználásának főbb adatai (2013) ............................................................................................................................... 192
124
1.
BEVEZETŐ
Békéscsaba Város Önkormányzata megbízásából az Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelő Kft. és a Terra Studio Kft. készítette a Város Energiastratégiát, mely meghatározza azokat a fejlesztési célokat és irányokat, melyek az integrált településfejlesztési stratégia készítését segítik, s megalapozzák a 2014—2020-as programozási időszakban megvalósuló energetikai projektek előkészítését és megvalósítását. Az Energiastratégia jelentős fontosságú mind az alacsony széndioxid kibocsátás elérése, mind az energiaköltségek csökkentése szempontjából. Az Energiastratégia a 2014—2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései, valamint a hozzájuk kapcsolódó beruházási prioritások figyelembevételével, valamint az európai uniós és hazai energia- és klímapolitikai elvek mentén készült. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában az integrált várospolitika alkalmazása a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fog kapni, s a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősödik a városok kohéziós politikában betöltött szerepe. Olyan stratégiára van szükség, mely hozzájárul ezen elvek megvalósulásához, s mindezt a fenntartható fejlődés felé történő átmenetben, a külső energiafüggés csökkentésével teszi meg. Ehhez kiemelten fontos az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák priorizálása (energiahatékonyság javítása, helyi zöld gazdaság fejlesztése, a város gazdaságszervező szerepének elősegítése a helyi foglalkoztatás ösztönzése érdekében), a fenntartható városi közlekedés elősegítése, az önkormányzati, intézményi és lakossági energiaköltségek csökkentése, valamint a települési környezetállapot javítása. Az energiastratégia mindezen célokhoz a fenti elvek mentén járul hozzá, megfogalmazva azon intézkedések körét is, melyek 2014—2020 között e célok elérésének eszközei is lehetnek. Az elmúlt években megvalósult fejlesztések tapasztalatai is hozzájárultak az Energiastratégia meghatározásához, hogy azon megvalósult alapokra építkezve, a szinergikus hatásokat kiaknázva legyenek elérhetők a kijelölt célok. Számos projekt előkészítése megkezdődött, különösen az épületenergetikai és a geotermikus energia hasznosítása terén, valamint a fenntartható közlekedésfejlesztésben (pl. kerékpáros közlekedés fejlesztése). Fontos, hogy a fejlesztések stratégiai szemlélettel történjenek, nemcsak rövid, hanem sokkal inkább közép- és hosszú távú célok mentén. Ehhez nyújt az Energiastratégia útmutatást és keretet a 2014— 2020 közötti időszakra, ill. hatásaiban azon is túl.
125
2. EURÓPAI UNIÓS TERVDOKUMENTUMOK
IRÁNYELVEK,
HAZAI
STRATÉGIAI
2.1 Európai Uniós stratégiák és szabályozások az energia szektorban Az Európai Unió számára rendkívül fontos az energiaügy kihívásainak kezelése, vagyis az éghajlatváltozás, az importtól való egyre növekvő függőség, az energiaforrások kimerülése és a megfizethető, biztonságos energiához való hozzáférés biztosítása minden felhasználó számára. A Lisszaboni Szerződés az energia ügyét az európai fellépések középpontjába helyezi. Olyan jogalappal ruházza fel ezt a területet, amely az előző szerződésekből hiányzott (az Európai Unió működéséről szóló szerződés, az EUMSZ 194. cikke). A szakpolitika céljait piaci alapú eszközökön (elsősorban adókon, támogatásokon és a széndioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszeren), az energiatechnológiák (különösen az energiahatékonyságot és a megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiákat célzó technológiák) fejlesztésén és közösségi pénzügyi eszközökön keresztül támogatják. Ezenfelül az EU 2008 decemberében elfogadott egy sor intézkedést annak érdekében, hogy csökkentse az Uniónak a globális felmelegedéshez való hozzájárulását, és garantálja az energiaellátást. Az EU energiapolitikájának az alapjait az Európa 2020 stratégia rögzíti. A 10 évre szóló dokumentum célkitűzései tartalmazzák az energetikában elérni kíván célokat is, amelyek a következők: • Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30%-kal történő csökkentését); • A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése (a kitűzött megújuló részarány tagállamonként eltérő), emellett tagállamonként egységesen 10%-os megújuló energia részarány a közlekedési szektorban; • Az energiahatékonyság 20%-os javítása. Az Európai Unió klímacsomagjának a része a Megújuló Energia Irányelv, amely alapján 2020-ra az Európai Unió tagállamainak együttesen a végső energiafelhasználásuk 20%-át megújuló energiaforrásokból kell fedezniük. A cél elérése érdekében tett intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, viszont kétévente jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak az előrehaladásról. A direktíva a korábbi villamos energia fókuszú stratégiai dokumentumokkal ellentétben már hangsúlyos területként kezeli a megújuló alapú hőtermelést, valamint felszólítja a tagállamokat, hogy Nemzeti Cselekvési Terveikben a megújuló hőtermelésre vonatkozóan is állapítsanak meg célértékeket. Szintén az Unió energiapolitikai céljainak elérése érdekében fogadták el az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK, az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelvét, amely költséghatékony, gazdaságos módon segíti elő az energia hatékonyabb felhasználását a tagállamokban. Az irányelv értelmében a tagállamoknak a 2008 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan nemzeti energia megtakarítási célelőirányzatot kell meghatározniuk, amely az adott ország átlagos éves végfelhasználásának 9%-a.
126
A célok elérése érdekében a tagországoknak különböző intézkedéseket kell kidolgozniuk, amelyeket a Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Tervben kellett bemutatniuk és benyújtaniuk az Európai Bizottság felé. A dokumentumban külön ki kellett emelni a közszféra példamutatását, illetve a végfelhasználóknak nyújtott információval kapcsolatos intézkedéseket. Az irányelv felszólítja a tagországokat, hogy legalább kettőt alkalmazzanak a közszféra beszerzéseivel kapcsolatban az alábbiak közül: a) speciális követelmények meghatározása az energia megtakarítást célzó pénzügyi eszközökre vonatkozóan (pl. harmadik feles finanszírozás, kiszervezések); b) a berendezések és járművek beszerzésére vonatkozó követelmények meghatározása a fent említett felelős szerv által, és ahol ez értelmezhető, életciklus-elemzésen alapuló költségszámítás alkalmazása; c) energiahatékony berendezések vásárlására vonatkozó követelmények megfogalmazása, és ahol ez értelmezhető, életciklus-elemzésen alapuló költségszámítás alkalmazása; d) a berendezések és járművek b) és c) pont szerinti cseréjére, javítására vonatkozó követelmények felállítása; e) energia auditok alkalmazására és a bennük foglalt ajánlások megvalósítására vonatkozó követelmény előírása; f) energiahatékony épületek bérlésére és építésére vonatkozó követelmények előírása, vagy a meglévő épületek korszerűsítése az energiahatékonyság javítása céljából. A Horizon 2020 keretprogram és jogszabálycsomag a 2014—2020-ig tartó uniós pénzügyi keret kutatási-innovációs prioritásainak irányvonalait határozza meg, amelyek a következő 3 területre fókuszálnak: kiváló tudomány, ipari vezető szerep és társadalmi kihívások. A 2020 utáni időszakra vonatkozó éghajlatvédelmi célokat az Unió „Az alacsony széndioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről” című közleménye ismerteti. Ez a dokumentum adja a keretrendszert a szektorális útitervekhez, például a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervhez. 2012 nyarán jelent meg az építőipar fellendítése érdekében kidolgozott stratégia, amelynek célja, hogy az ágazat újult erőre kapjon, mint a munkahelyteremtés és általánosságban a gazdaság fenntartható fejlődésének mozgatórugója. A dokumentum fő eleme az alacsony energiafelhasználású épületek arányának növelése. A régiót földrajzi fekvése miatt érinti az Európai Unió Tanácsa megbízásából elkészült Duna Régió Stratégia is. A stratégia megvalósításában nyolc EU-tagállam és hat unión kívüli ország vesz részt és 11 cselekvési területet ölel fel a következő súlyponti témák alapján: közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, környezet- és vízvédelem, társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése. A Fenntartható energia fejezet koordinációját Magyarország látja el Csehországgal közösen és célja az összekapcsolt, jól működő belső energiapiac létrehozásának és a verseny ösztönzésének előmozdítása.
127
2.2 Nemzeti stratégiák és szabályozások az energia szektorban Az Országgyűlés a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitika irányelveit 40/2008. (IV. 17.) OGY. határozatban definiálta. Eszerint az ország hosszútávra szóló elsődleges céljai az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. A célok elérése érdekében a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulni a fenntartható fejlődéshez. Mindezen túlmenően előírja a környezettudatos szemlélet kialakítását és az energiahatékonyság növelését - különösen az épületek, a közlekedés és az energiaátalakítás területén. A magyar kormány 2011 őszén fogadta el a Nemzeti Energiastratégia 2030 című dokumentumot, amely a 2030-ig javasolt energiapolitikai intézkedéseket és 2050-ig tartó kitekintést tartalmaz, amelynek legfőbb célja az energiafüggőség csökkentése. Ennek megvalósítása érdekében szükséges az energiahatékonyság és energiatakarékosság fejlesztése, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a közlekedés villamosítása az atomerőművi villamos energiára építve, valamint a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése. Az energiastratégia 20%-os megújuló energia részarányt irányoz elő 2030-ra a primerenergia-felhasználásban. A megújuló energiaforrásokon belül a biogáz, biomassza erőművek és a geotermikus energia elsősorban – de nem kizárólagosan – hőtermelési célú alkalmazása kapnak prioritást. Emellett a napenergia, valamint a szélenergia hasznosításában is növekedés várható. A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. számú melléklete Magyarország számára 13%-os célt irányzott elő a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban. Ezzel összefüggésben a magyar kormány 2010. december 22-i ülésén hagyta jóvá Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét (Megújuló NCsT). A dokumentum az EU által meghatározott célszámot meghaladóan, 14,65%-os megújuló részarányra tett vállalást. Az Európai Unió tagállamainak az Európai Bizottság által meghatározott tartalmi és formai követelményekhez igazodva Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet kellett készíteniük a 2008 és 2016 közötti időszakra. Ezen kilencéves időszak alatt összesen 9%-os energia-megtakarításra törekednek a végfelhasználásban. Magyarország 2008 februárjában küldte el a cselekvési tervet a Bizottságnak, amelyet az Európai Bizottság több ponton hiányosnak talált. A minisztérium egy újabb, módosított cselekvési tervet készített (1076/2010. (III. 31.) Kormányhatározat), amely a Bizottság felé is benyújtásra került. A Megújuló NCsT − az Európai Bizottság rendelkezésének megfelelően − tartalmazza a 2020-ra kitűzött megújuló energia részarány elérése érdekében tervezett intézkedéseket és növekedési ütemet, technológiánkénti részletességgel. A Cselekvési Terv összesen 57,4 PJ megtakarítást irányoz elő Magyarország végső energiafelhasználásában 2016-ra, amely közül a legnagyobb megtakarítás (18 PJ) a lakossági épületek felújítása révén érhető el. A kormány 2011. október 25-én elfogadta Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét, amely a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, a lehető legnagyobb megtakarítás elérése érdekében a végső energiafelhasználásban a 2008-2016-ig tartó időszakban. A 2012-2020 időszakra szóló Nemzeti Vidékstratégia célként fogalmazza meg, hogy a vidéki térségek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben maguk állítsák elő, termeljék meg energiaszükségletüket. A dokumentum kiemeli,
128
hogy a vidék fenntartható energiagazdálkodásának alapját az energiaigény jelentős abszolút mértékű csökkentése (energiatakarékosság) jelenti.
3.
HELYZETELEMZÉS ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
3.1 Energiagazdálkodás, energiamérleg A rendszerváltás óta eltelt időszakban a magyar gazdaság alapvető szerkezeti változáson esett át. Az energiaintenzív iparágak leépültek, az anyag-és energiafelhasználás az 1990-es években jelentősen visszaesett. A 2000-es évek közepén a gazdasági és pénzügyi válság hatásaként az összenergia-volumen tovább csökkent, ugyanakkor a behozatal részaránya egyre nagyobb arányt képvisel.
Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Összes energiafelhasználás, PJ 1 203,7 1 163,7 1 059,4 1 075,8 1 068,2 1 084,6 1 111,9 1 086,8 1 083,3 1 077,5 1 055,1 1 087,2 1 066,8 1 091,6 1 088,1 1 153,2 1 152,0 1 125,4 1 126,4 1 055,8 1 085,0 1 053,1 999,3
Belföldi Ebből felhasználás, behozatal, PJ millió kWh2 653,5 32 990 573,0 30 956 515,0 29 745 602,4 28 470 585,1 28 739 617,5 28 919 663,6 29 877 649,2 29 848 675,3 30 082 657,7 30 445 665,4 31 150 675,8 32 196 716,5 33 332 786,5 34 330 784,7 34 745 873,6 35 519 884,4 36 592 850,9 37 247 868,1 37 398 733,0 35 253 768,1 36 005 704,7 36 361 683,4 35 520
ebből behozatal, millió kWh 13308 8409 3540 2774 2955 3181 6178 7839 3974 3447 6196 7004 7624 11439 10528 11809 13266 14278 13348 14760 14060 21850 23629
1. sz. táblázat: Az energiafelhasználás alakulása Magyarországon 1990-2012 között
Forrás: KSH
2
Erőművi önfogyasztás, hálózati és transzformátor veszteség nélkül.
129
E tendenciát támasztja alá az energiafelhasználás szektoronkénti összehasonlítása is. Az ipar részesedése 1990 óta a felére, 17%-ra esett vissza, ezzel szemben a szolgáltatások részaránya a vizsgált időszakban szinte megduplázódott. 2011-ben Magyarországon a szektoronkénti energiafelhasználás alakulásában a háztartások részesedése volt a legmagasabb. Ha ezt az eredményt összevetjük az Unió 27 tagországának mutatóival, látható, hogy az EU-ban a szállítás és az ipar részaránya képvisel magasabb értéket, tehát nálunk a fő energiafelhasználóknak a háztartások számítanak. Magyarországon a második legnagyobb energia-felhasználó a szállítás (26%), amely a vizsgált időszak alatt 10 százalékpontos emelkedést mutatott.
130
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Ipar EU–27 34% 32% 31% Magyarország 33% 29% 27% Szállítás EU–27 26% 26% 28% Magyarország 16% 14% 16% Háztartások EU–27 25% 27% 26% Magyarország 35% 39% 40% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás EU–27 3% 3% 3% Magyarország 6% 5% 5% Szolgáltatások EU–27 10% 10% 11% Magyarország 10% 13% 12% Egyéb (nem elkülönített) EU–27 1% 1% 1% Magyarország 0% 0% 1%
30% 31% 31% 30% 30% 29% 29% 29% 29% 29% 29% 28% 28% 27% 28% 27% 24% 25% 26% 26% 24% 24% 24% 23% 23% 22% 22% 21% 22% 20% 19% 19% 19% 20% 20% 16% 17% 17% 28% 28% 28% 28% 29% 30% 30% 30% 30% 31% 30% 31% 31% 31% 33% 32% 33% 32% 33% 16% 16% 16% 16% 17% 19% 20% 20% 20% 21% 21% 22% 23% 25% 28% 28% 29% 26% 26% 27% 26% 26% 27% 27% 26% 26% 26% 26% 26% 25% 25% 25% 25% 24% 25% 27% 27% 25% 39% 39% 39% 38% 37% 35% 36% 35% 36% 36% 37% 35% 36% 35% 33% 33% 34% 34% 34% 3% 4%
3% 4%
3% 4%
3% 4%
3% 4%
3% 4%
3% 4%
3% 4%
2% 4%
2% 4%
2% 3%
2% 3%
2% 3%
2% 3%
2% 3%
2% 3%
2% 3%
2% 3%
2% 3%
10% 11% 11% 11% 11% 11% 11% 10% 11% 11% 11% 11% 11% 12% 12% 12% 13% 13% 13% 15% 16% 16% 18% 18% 18% 18% 19% 19% 18% 17% 20% 19% 18% 17% 16% 18% 19% 19% 1% 0%
1% 1%
1% 1%
1% 1%
1% 0%
1% 0%
1% 0%
1% 0%
1% 0%
1% 0%
2% 0%
2% 0%
2. sz. táblázat: Az energiafelhasználás szektoronkénti megoszlása Magyarországon és az Európai Unióban
Forrás: KSH
131
2% 0%
2% 0%
1% 0%
1% 0%
1% 0%
1% 0%
1% 0%
A Dél-alföldi régió energiafelhasználása az országos energiafogyasztás 10%-át teszi ki, amellyel a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régiók után a legkisebb mutatóval rendelkezik. A szektoriális megoszlás tekintetében a háztartások energiafelhasználása kiugróan magas, még az országos arányt is meghaladja (51%). Kommunális Lakosság szektor Összes energiafelhasználás szektoronként, TJ 9490 11867 27624 Dél-Alföld 5732 8806 18504 Dél-Dunántúl 12550 15999 31620 Észak-Alföld 42521 9103 24936 Észak-Magyarország 57427 8213 23252 Közép-Dunántúl 17593 65737 73495 Közép-Magyarország 12470 7887 19524 Nyugat-Dunántúl 157783 127612 218955 Összesen Az energiafelhasználás szektoronkénti megoszlása, % Dél-Alföld 17% 22% 51% Dél-Dunántúl 16% 24% 51% Észak-Alföld 19% 25% 49% Észak-Magyarország 54% 12% 32% Közép-Dunántúl 62% 9% 25% Közép-Magyarország 11% 42% 46% Nyugat-Dunántúl 30% 19% 46% Összesen 30% 24% 42% Ipar
mezőgazdaság összesen 5499 3245 4985 2431 3343 1482 2152 23137
54480 36287 65154 78991 92235 158307 42033 527487
10% 9% 8% 3% 4% 1% 5% 4%
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
3. sz. táblázat: Összes energiafelhasználás szektoronként regionális megoszlásban
Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia
3.1.1 Az önkormányzat hatáskörébe tartozó energetikai feladatok A Mötv (2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól) meghatározza a települések kötelezően ellátandó feladatait, amelynek értelmében Békéscsaba MJV Önkormányzata köteles ellátni, illetve biztosítani – többek között – a településüzemeltetési feladatokat, a közintézmények fenntartását, a vízgazdálkodási és víziközmű szolgáltatásokat, valamint a közösségi közlekedés biztosítását. A feladatok ellátásához energetikai feladatok is társulnak, amelyek a következők: • a közvilágítás működtetése és fejlesztése; • az önkormányzati intézmények energiaellátásának, az intézmények energetikai létesítményeinek fenntartása, korszerűsítése; • vízellátás és szennyvízkezelés felügyelete, és a fogyasztói érdekvédelem; • közreműködés az energiaellátó rendszerek fejlesztésének tervezésében a rendezési tervek készítése, illetve a fejlesztések engedélyeztetése kapcsán; • az építési engedélyezési munka energetikai elemeinek kezelése.
132
3.2 Energiaellátás helyzete Békéscsaba energiaellátása jelenleg az elektromos energiára és a földgázra épül, de a természetes megújuló energiaforrásokból (biomassza, termálvíz, napenergia, szélenergia) is jelentős készlettel rendelkezik. Ezek kihasználtságának alacsony szintje gazdaságossági okokra vezethető vissza, ugyanakkor későbbi alkalmazásukra fel kell készülni. A mezőgazdasági melléktermékek nagy mennyisége és a geotermikus potenciál olyan bázis, amelyre a hosszú távú gondolkodás jegyében a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentését, esetenként kiváltását alapozni lehet. A lakásállomány közel 100%-a földgáz tüzelésű, így a levegőminőségi helyzet kialakulásában, a településen belül nem a fűtés, hanem az egész évben fennálló közúti forgalom, valamint a mezőgazdasági területekről szálló por jut hangsúlyosabb szerephez.
3.2.1 Elektromos hálózat A város villamosenergia-ellátását az EDF Démász Zrt. végzi, feladata az alap- és fogyasztói hálózat, valamint szerződés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Délkelet-Magyarország fogyasztói területének energiaellátása és az alaphálózat üzembiztonságának fokozása tette szükségessé a 400/120 kV-os alállomás létesítését. 2001ben üzembe került a második 400/120 kV-os transzformátor, majd 2003-ban a Sándorfalva 400 kV-os távvezeték.
1. sz. ábra: A békéscsabai 400/120 kV-os alálllomás
Forrás: Páli Gyula A magyar villamosenergia-rendszer (villany.uw.hu) „Az alállomás biztosítja: •
átviteli-és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 400/120 kV-os 250 MVA névleges teljesítményű transzformátorával a 120 kV-os dél-alföldi elosztóhálózat betáplálását, továbbá
•
a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként a magyar-román nemzetközi kapcsolat egy részét.
133
Az alállomás 1989 decemberében 400/120 kV-os betáplálási pontként épült ki DélkeletMagyarország energiaellátása céljából. 1989. december 16-án került sor az alállomás üzembe helyezésére a 400 kV-os Albertirsa távvezetékkel, egy 400/120 kV-os, 250 MVA teljesítményű transzformátorral és két 120 kV-os távvezetékkel, amely jelenleg az EDF DÉMÁSZ ZRt. elosztóhálózatára csatlakozik. A további fejlesztések eredményeként 2001-ben üzembe került a második 400/120 kV-os transzformátor, majd 2003-ban a Sándorfalva 400 kV-os távvezeték. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki, ennek eredményként az alállomás távkezelése 2006 decemberétől az Albertirsai Kezelőközpontból történik. A villamosenergia-rendszerek együttműködésének javítása céljából 2008. december 10-én üzembe került a 400 kV-os Nadab (Románia) távvezeték, amely segíti a liberalizált villamosenergia-kereskedelmet és egyben növeli a térség ellátásának biztonságát.” (Forrás: A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai, 2011) Békéscsabán és a kistérségben a villamos energia fogyasztók száma összességében emelkedő tendenciát mutat. Ez a trend megfelel az EDF Démász prognózisának, amely szerint elsősorban a nagyfogyasztók számának növekedésére vezethető vissza a villamosenergia-fogyasztók számának emelkedése.
2. sz. ábra: A villamosenergia-fogyasztók számának alakulása Békéscsabán 2007-2012 között, db
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis
134
A Békéscsabán szolgáltatott villamos energia mennyisége 2007 és 2012 között, elsősorban 2010-től jelentősen visszaesett. Mindeközben a fogyasztók száma növekedést mutatott, tehát ez a jelenség elsősorban a termelő üzemek leállásával, a növekvő energiaárakkal, a válság következtében lecsökkenő energiafogyasztással, valamint az ehhez társuló – elsősorban a nagyfogyasztókra jellemző – egyre tudatosabb villamosenergia-felhasználással magyarázható.
3. sz. ábra: Az összes szolgáltatott villamos energia mennyiségének változása Békéscsabán 2007-2012 között, 1000 kWh
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Az összes szolgáltatott villamos energia 70%-át az üzleti fogyasztók használták fel. Ez az arány az elmúlt 12 évben nem változott jelentősen (leginkább a kétezres évek első felében kúszott ez az arány 73-74%-ra). Az üzleti fogyasztók összes energiafelhasználásának 40% a legjelentősebb fogyasztóknál koncentrálódik (ipari és kereskedelmi szolgáltató cégek), ezek közül a legjelentősebbek a következők: • Linamar Hungary Rt. • Tondach Magyarország Zrt. Gyáregység • Bonduelle Nagykorös Kft. Békéscsaba • Békéscsabai Hűtőipari Zrt. • Praktiker Áruház Békéscsaba • Csaba Center Invest Kft. • ATI DEPO Békéscsaba Th. • HUNNIA DAUNEN KFT • Csaba Metál Rt. • MÁV Rt. Békéscsaba Az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás 2012-ben Békéscsabán 5260 kWh volt, amely magasabb a kistérség többi településéhez képest, ugyanakkor - ahogy az a korábbi elemzésekből is következik - 2008-tól folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A visszaesés 2010-ben volt jelentős.
135
4. sz. ábra: Egy fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása Békéscsabán 2007-2012 között, 1000 kWh
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis
3.2.2 Közvilágítás A város közvilágításának éves adatait az alábbi táblázat foglalja össze: A A fényforrások A közvilágítás éves Év fényforrások beépített teljesítménye fogyasztása (kWh) száma (db) (kW) 2000 2 724 887 9 557 682,76 2001 2 733 635 9 694 684,95 2002 2 739 901 9 750 686,52 2003 2 747 213 9 802 688,35 2004 2 762 251 9 975 692,12 2005 2 780 689 10 182 696,74 2006 2 780 689 10 182 696,74 2007 2 793 580 10 389 699,97 2008 2 834 209 10 574 710,15 2009 2 863 383 10 718 717,46 2010 2 866 256 10 738 718,18 2011 2 896 149 10 831 725,67 2012 2 910 517 10 887 729,27 4. sz. táblázat: Békéscsaba közvilágításának főbb adatai 2000-2012 között
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2013. szeptember Ahogy az a fenti táblázatból is látszik, a közvilágításra fordított energia mennyisége évről évre növekvő tendenciát mutat. Békéscsabán 2012-ben 10887 db fényforrás működött, amelynek beépített teljesítménye 729 kW volt, a fogyasztásuk pedig 2 910 517 kWh-át tett ki. Ez az érték közel 7%-al magasabb mint a 2000. év hasonló adata. A Békéscsaba belváros rehabilitációja c. projekt kapcsán a városrész közvilágítása megújult, a belváros hangulatához illeszkedő lámpaoszlopokkal és világító testekkel, ledes lámpákkal. 136
3.2.3 Vezetékes gázhálózat A város földgázellátását az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt., valamint a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. biztosítja. A gázcsőhálózat hossza az elmúlt 12 évben folyamatos növekedést mutat Békéscsabán, 2012ben a város 438,9 km hosszú gázvezetékkel rendelkezett.
5. sz. ábra: A gázcsőhálózat hosszának alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, km
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A hazai gázpiacon két fontos szegmenst különböztetünk meg: a 20 m3/h áteresztőképességű mérőórával rendelkező fogyasztók jogosultak az ún. egyetemes szolgáltatásra, ami a korábbi közüzemi rendszer továbbviteleként értelmezhető, és alapvetően a lakosság és kisebb vállalkozások gázigényét hivatott erős szabályozói kontroll alatt biztosítani. E mellett működik a szabadpiac (versenypiac) is, amin keresztül az egyetemes szolgáltatásra nem jogosultak (tehát a 20 m3/h-nál nagyobb mennyiséget igénylő fogyasztók), vállalkozások, üzemek, gyárak, erőművek stb. szerezhetik be a számukra szükséges földgázt. Ez utóbbi csoport alkotja a nagyfogyasztói kategóriát, míg az előbbiekben ismertetett szegmensbe a háztartási gázfogyasztók és a kisebb vállalkozások tartoznak. Békéscsabán az összes szolgáltatott gáz mennyisége 2012-ben a KSH adatai szerint 56 739 900 m3 volt, amely jelentős visszaesést mutat a kétezres évekhez képest. A fogyasztáscsökkenés mögött elsősorban nagyfogyasztói szegmens áll, bár a háztartási gázfogyasztás is folyamatos visszaesést mutat. A szolgáltatott gáz mennyiségének a csökkenése a gázfogyasztók számának visszaesésére is visszavezethető. Békéscsabán 2012ben 30 339 db fogyasztót tartottak nyílván, ami 1%-kal kevesebb fogyasztót jelent, mint egy évvel korábban. Ez a tendencia a kistérség összes településén évek óta megfigyelhető. A közművek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a lakások 98%-ban van vezetékes gázellátás.
137
6. sz. ábra: Az összes szolgáltatott gáz mennyisége és ebből a háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége Békéscsabán 2000-2012 között, 1000 m3
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis
7. sz. ábra: A gázfogyasztók számának alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, db
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A csökkenés az egy főre jutó gázfogyasztáson is tetten érhető. Az ezredfordulóhoz képest kevesebb mint kétharmadára esett vissza a fajlagos gázfogyasztás. Ebben a tendenciában nagy szerepet játszott a lakossági átállás (földgázról leginkább vegyes tüzelésre, ugyanakkor jóval kisebb arányban, de megjelent a megújuló energia is), valamint a gázárak emelkedésével az energiatakarékossági szempontok is előtérbe kerültek (hőszigetelés, nyílászárócsere).
138
8. sz. ábra: Egy főre jutó gázfogyasztás alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, m3
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis
3.3 Megújuló energia adottságok A fosszilis energiahordozókról való áttérés és a megújuló energiák alkalmazása fontos eleme a fenntartható energiagazdálkodásnak. Hosszú távon az innovációs technológiák és az erre épülő iparágak fejlődésén keresztül a megújuló energia ipar a zöld-gazdaság húzóágazatává is válhat. A megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazásával elért kibocsátáscsökkentés ugyanakkor az egyik legfontosabb eleme az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére tett törekvésnek.
3.3.1 Szilárd biomassza adottságok3 A biomassza magában foglalja egy adott élettérben jelenlévő összes élő és élettelen szerves anyagot, tehát a növényzetet (fitomassza), az állatvilágot (zoomassza) és az elhalt szervezeteket, valamint a szerves hulladékokat is. A biomassza termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai. Magyarország teljes biomassza készlete 350-360 millió tonnára becsülhető, ebből 105-110 millió tonna újraképződik és felhasználásra kerül. Az évenként keletkező elsődleges biomassza 54 millió tonna (száraz anyagban számítva), amelyből a mezőgazdasági termelés 46 millió tonna, az erdészeti termelés 8 millió tonna. A növényi termékek mintegy 30,4 millió tonna szenet tartalmaznak, ezzel több, mint négyszer felülmúlják a hazai szénbányákból kitermelt szén mennyiségét. 3
emergia.hu adatai alapján
139
Az elmúlt évek kutató-fejlesztőmunkájának eredményeképpen, egyeztetett állásfoglalás szerint, az energiacélú hasznosításra évenként keletkezett mennyiség: • primer biomasszából, mezőgazdasági melléktermékből 251 PJ • szekunder biomasszából (állattenyésztési hulladék) 91 PJ • tercier biomasszából (feldolgozás hulladékai) 75 PJ E potenciál még tovább növelhető az erdészeti, faipari hulladékok mennyiségével, 4,9 millió tonna szárazanyagot megközelítőleg 30 PJ energiatartalommal. A biomassza energiahordozó előállítási potenciál tekintetében Békés megye az átlagosnál kedvezőbb helyzetben van mind a szalma, mind a teljes biomassza potenciáljában.
9.
sz. ábra: Békés megye biomassza potenciálja országos összehasonlításban (a számok az országos
rangsorban betöltött helyet jelentik)
Ha azonban a megyei adottságokat kistérségi szinten is megvizsgáljuk, akkor látható, hogy a Békéscsabai kistérség települései nem tekintik alternatívának a biomassza alkalmazását.
140
10. sz. ábra: A zöldenergia jelentősége a Békéscsabai kistérségben
Forrás: TEIR, Érték-Térkép
3.3.2 Biogázpotenciál A biogáz szerves anyagok oxigénmentes (anaerob) térben, mikroorganizmusok közreműködésével történő erjedése – fermentációja során keletkező gáz. Az összetétele a felhasznált nyersanyagok függvényében változhat. A biogáz előállítási technológiák kiválóan alkalmasak az emberi tevékenység által keletkező biomassza hulladékok energiatermeléssel összekapcsolt, környezetbarát ártalmatlanítására, nyersanyagként történő hasznosítására, a következő problémák megoldására, mérséklésére: • Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (állati trágya, szennyvíz-iszap, hulladéklerakók), • Energiafüggőség csökkentése, • Ellátásbiztonság javítása, • Alacsony termőképességű talajok hasznosítása, • Agrárvállalkozók számára biztos megélhetést jelenthet • Mezőgazdasági terményfeleslegek – intervenciós problémák A megtermelődő biogáznak a kiválasztott célnak megfelelően számos hasznosítási lehetősége van, és a cél határozza meg az alkalmazott technológiát: • Csak hőtermelés gázkazánokban 141
• Kogeneráció: kapcsolt villamos áram- és hőtermelés blokk-fűtőerőműben • Trigeneráció: a kogeneráció kiegészítése, hő-energia hűtési energiává alakítása abszorpciós hűtővel • Micro-gázturbina • Gáztisztítás: 96%-os tisztaságú CH4 • Betáplálás földgázvezetékbe • Motorhajtóanyagként történő hasznosítás A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Művet 1996-ban adták át (a 47. sz. főútvonal mellett, a város ÉNy-i részén), amelynek üzemeltetője a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. A hulladéklerakó területe 26,33 ha, amelyen a hulladékot négy ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni. Az I. ütemű depónia az akkori előírásoknak megfelelően épült ki, betartva a megfelelő műszaki és környezetvédelmi előírásokat. A Hulladékkezelő mű a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 10296-022/2004 sz. (IPPC engedély) határozata alapján rendelkezik engedéllyel a települési szilárd hulladék lerakására, ártalmatlanítására, illetve hígtrágya elhelyezésre vonatkozóan. A Hulladékkezelő Mű meglévő, kiépített adottságai: • Komposztáló telep 1.000 t/év kapacitással, • I. sz. depónia, amely 2008. december 31-ével bezárt – 4 ha, • II/A. sz. depónia, amelynek kiépítése 2009 augusztusára elkészült, • II/B. sz. depónia, amelynek engedélyes terve elkészült és benyújtásra került az építési hatósághoz. A kivitelezési munkák jelenleg is folynak. • hígtrágya komposztáló – 1 ha (bakhatás-mélybarázdás elhelyezéssel), • szelektív hulladékválogató. A depóniatér teljes kiépítésével, mintegy 2.750.000 m3 hulladék befogadására alkalmas. Tervezett üzemelési ideje 50-60 év. Kb. 44.000 t/év kapacitással működik. A hulladéklerakó környezetében a környezeti hatások folyamatos ellenőrzésére 6 db talajvízfigyelő kút, 2 db biogázkút és 2 db technológiai talajvízfigyelő kút került kialakításra, amelyek ellenőrzése folyamatos. A Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése projekt keretében tervbe van véve a komposztáló kapacitásának növelése és korszerűsítése, valamint válogató mű létesítése. A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó a város DK-i részén, a Kétegyházi úttól 350 m-re lévő mély fekvésű, nagyrészt náddal borított területen létesült és 1970-től 1996-ig üzemelt. A felhagyott hulladéklerakó rekultivációja a KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0013 azonosító számú projekt keretén belül történt meg 2012-ben. I. ütemű rekultiváció 4-5 m átlagos vastagságú, 591 044 m3 lerakott hulladékot érintett. A rekultivált depónia végleges alapterülete 111 551 m2 .
142
3.3.3 Napenergia adottságok Magyarország területének potenciális napenergia forrásadottságai kedvezőek. Az 1958–1972 közötti rendelkezésre álló mérési eredmények kiértékelése alapján megállapítható, hogy a vízszintes felületen mért globál sugárzás4 napi átlagértéke 3,15–3,65 kWh/m2 között volt, ami éves viszonylatban 1150–1332 kWh/m2 értéknek felel meg. Magyarország 93 ezer km2 területére a Napból évente beérkező energia ezekkel az átlagértékekkel számolva eléri az 1,16 x 1014 kWh-t, amely volumen Magyarország 4x1010 kWh éves villamos energia fogyasztásának a 2900-szerese.
11. sz. ábra: A globális sugárzás évi összege Magyarországon
Az Országos Meteorológiai Szolgálat által Magyarországon mért havi lehetséges és tényleges napsütéses órák száma közötti különbségét a felhőzet okozza.
4
Globálsugárzás alatt a Napból érkező közvetlen sugárzás valamint az égbolt minden részéről érkező szórt sugárzás összegét értjük.
143
12. sz. ábra: Az érkező besugárzás (fent) és a napos órák számának területi eloszlása
Békéscsabán a besugárzás területi eloszlásának átlagos éves mértéke 1250 kWh/m2 a napos órák száma pedig 2100 óra, amely országos szinten is a kedvező értékek közé tartozik. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergiahasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást.
144
A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis amikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítják. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, amelyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, amelyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. A másik módszerrel – az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével – a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítják át.
3.3.4 A geotermikus energia potenciális adottságai A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermális adottságai igen kedvezőek. A Föld belsejéből kifelé irányuló földi hőáram átlag értéke 90–100 mW/m2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Az egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérséklet emelkedést jelentő geotermikus gradiens átlagértéke a Földön általában 0,020–0,033oC/m, nálunk pedig általában 0,042–0,066oC/m. A termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60oC-t. A hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100oC feletti hőmérsékletű jelentős mezőket fednek le. Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítását 30°C hőmérséklet alatt. A hasznosítás módszere lehet közvetlen földhő vertikális szondával vagy horizontális kollektorral újabban nyílt vizekbe (tavakba, folyókba) helyezett csőregiszterrel és lehet talajvizes vagy rétegvizes kutak összekapcsolásával zárt rendszerben. A kiegészítő gépészeti egység a hőszivattyú, mely az alacsony hőmérsékletű primer oldal hőfokszintjét megemeli a szekunder oldalon akár 60-65 °C hőfokra is a fűtési és használati melegvíz szolgáltatáshoz. A geotermális energia hasznosításának nevezzük a magas hőmérsékletű (30 °C feletti) termálvizekkel, gőzökkel előállított akár villamosenergiát vagy hőenergiát. Tehát a kutak nagymélységűek és lehetnek energetikai, erőművi vagy komplex kapcsolt fürdő felhasználási célúak. A komplex kapcsolt hőenergia hasznosításának hatásfok növelése céljából itt is az ún. fáradt, alacsonyabb hőmérsékletű termálvíz (fürdők elfolyó vize) lehet a hőszivattyú primer oldalának hordozó közege. Ezek a komplex hasznosítási módok a hőszivattyús rendszerek nagyfokú elterjedését (6-szoros növekedés az elmúlt 10 évben) eredményezték a világon
145
Magyarországon a 2002-től megkezdett hatósági engedélyezési eljárás és törvényi szabályozás után 2005 év végére a hőszivattyúkkal előállított hőmennyiség becslés alapján meghaladja az 5 MW-ot. Békéscsaba geotermikus potenciálja kedvező: a város területén 5 db termál kút van, amelyből 2 db az Árpád fürdő üzemeltetését biztosítja, a másik 3 jelenleg üzemen kívül van.
13. sz. ábra: Kelet-Magyarország felső-pannon képződményeinek hévízkészlete
Forrás: emergia.hu Békéscsaba MJV Önkormányzata 2010-től jelentős előkészítő tevékenységet végzett a geotermikus energia hasznosítására, az intézmények hőenergiaellátásába történő bevonásra. Feltárta azt a termálvíz igényt, amely a tervezett fogyasztói kör geotermikus energia ellátásához szükséges (60m3/h, 93°C-os termálvíz kitermelése, az éves termálvíz igény 180.000m3). A rendelkezésre álló vízföldtani ismeretek szerint ez a termálvíz mennyiség 1 termelőkúttal biztosítható. A lehűlt termálvíz elhelyezéséhez azonban legalább 2 visszasajtoló kút szükséges. A Békéscsaba alatti hévízadó rétegeket a Bécs-2 jelű, K-953 számú, ún. Jaminai termálkút, illetve a K-1042 számú, egykor a Május 1. TSz tulajdonában lévő mélyfúrási kút adataiból ismerjük. A két kút vízadó képessége közel áll egymáshoz, így biztosra vehető, hogy Békéscsaba területe alatt a kívánt 60m3/h hozammal szinte bárhol lemélyíthető termálkút. A termálvíz feltárásnak Békéscsabán elhanyagolható kockázata van, ugyanakkor az alkalmazandó vízkezelési és hasznosítási technológia, amely nagymértékben függ a vízminőségtől és a gáztartalomtól, jelenleg pontosan nem határozható meg. A Magyarországon több helyszínen sikerrel alkalmazott közvetlen termálvizes hőellátás azonban a jaminai kút ismert paramétereivel teljesen elképzelhetetlen.
146
3.3.5 Szélenergia adottságok A megújuló energiaforrások közül a napenergia elméleti potenciálja a legnagyobb a világon. Ezt követi a szélenergia jelentős elméleti potenciálja. A szélenergia nagysága arányos az adott térségben uralkodó szélsebesség harmadik hatványával. A szélsebességtől függő energiasűrűség értelmében egy hasznosító rendszer teljesítőképessége a szélsebességen felül függ a levegő sűrűségétől, a térségi uralkodó széliránytól, a szélirány gyakoriságától, a szélsebesség-mérés magassági szintjétől, a szélsebesség napi, évi változékonyságától, a térség domborzati viszonyaitól stb. A szélparkok által termelt villamos energia előállítási költsége az elmúlt években olyan szintre csökkent, hogy napjainkban már versenyképes számos hagyományos energiahordozóval.
14. sz. ábra: Nyári-téli szélirányok területi megoszlása Békéscsabán
147
A szélenergia felhasználását a szél sebessége, a légsűrűség és a szélkerék geometriai jellemzői (a lapátok száma, hosszúsága, dőlésszöge stb.) szabják meg.
15. sz. ábra: Az átlagos szélsebesség területi eloszlása Magyarországon és Békéscsabán m/s5
Forrás: Bartholy et al. 2003 A szél sebességét alapvetően a nyomáskülönbség mértéke és a felszín érdessége befolyásolja, előbbi egyenes, utóbbi fordított arányban áll vele. A szélnek a talaj közelében a legkisebb a sebessége, mivel a fákba, terepalakulatokba ütközve rengeteg súrlódási energiát veszít, ezért lassabb és erősen örvénylő, azaz turbulens az áramlása. A terep felett növekvő magasságban egyre erősebb és egyre kevésbé örvénylő, egyenletes, lamináris a levegő áramlása, a szél. Azaz minél magasabbra telepítik a szélerőművet, annál nagyobb hatásfokkal termeli az áramot. A magyarországi adatokat tekintve, 3,5 m/sec szélsebességnél 18 méter magasan 90 W/m2, míg 50 méter magasan 160 W/m2 szélenergia áll rendelkezésre. Ennek az energiának csak egy része nyerhető ki a szélerőművünkkel, hogy milyen arányban, az függ az alkalmazott berendezés paramétereitől.
5
29 meteorológiai állomás hat éves (1997-2002), 10 m-re korrigált adatsora alapján.
148
16. sz. ábra: Átlagos szélsebesség Magyarországon és Békéscsabán 25, 50 és 75 méter magasan, m/s
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
149
A szélenergia hasznosítása 5-6 m/s éves átlagsebesség felett, gyakori és állandó irányú szél mellett ajánlott. A generátorokat az átlagos szélsebesség kétszeresére tervezik, többségük 2,5 és 25 m/s közötti szélsebességnél működik. Békéscsabán a szélenergia-potenciál országos viszonylatban közepes értékkel rendelkezik. Ugyanakkor az 1991 és 1995 között végzett fajlagos szélteljesítmény-mérések alapján a város szélenergia-potenciálja a többi vizsgált városhoz képest megfelelőnek mondható. 1968-72 év tél Békéscsaba 789 748 Debrecen 1076 992 Szeged 1475 18229 Budapest 1023 933 Győr 977 1057 Kékestető 2276 2539 Miskolc 228 178 Szombathely 4739 6328 Keszthely 852 1143 Pécs 1206 1428
tavasz 1131 1475 2090 1309 1264 2437 359 6101 984 1653
nyár 591 857 947 947 784 1392 157 3338 678 944
ősz 682 978 1035 900 800 2755 216 3180 605 798
1991-95 év tél 931 993 793 883 1183 1203 517 538 520 664 1494 2184 765 778 2254 2408 285 323 870 1169
tavasz 1364 1163 1722 670 677 1410 1087 3243 423 1234
nyár 587 546 722 407 290 791 657 1802 209 518
ősz 776 580 1085 454 449 1607 537 1481 178 592
5. sz. táblázat: Napi átlagos fajlagos szélteljesítmények Magyarország néhány városában, Wm-2
Forrás: Dr. Tar Károly: A szél energiája Magyarországon A szélenergia-hasznosítás nagyon érzékeny a mikroklímára, ezért a villamosenergiatermelésben való használatát mindenképpen helyi vizsgálattal érdemes alátámasztani.
3.3.6 Hőszivattyú A hőszivattyú olyan berendezés, amely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, amelynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Geotermikus hőszivattyúk esetén a következő típusok különböztethetők meg: • Meleg vizes fűtésnél: o levegő/folyadék hőszivattyú o folyadék/folyadék hőszivattyú • Meleg levegős fűtésnél: o levegő/levegő hőszivattyú o folyadék/levegő hőszivattyú A hőszivattyú előnyei • Az energia felhasználás költségeinek jelentős megtakarítása. • Segítségével alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, illetve hulladékhőt hasznosíthatunk. 150
• Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyú végzi (monovalens rendszer), nincs szükség kéményre, a helyszínen nincs károsanyag kibocsátás, környezet szennyezés! • Egész évben képes közvetett módon kiaknázni a nap energiáját, nem függ a pillanatnyi napsugárzás erősségétől, mivel a környezetben eltárolt talajhő-energiát hasznosítja. • Alacsony karbantartási költségek
3.3.7 A megújuló energiaforrások alkalmazásának értékelése Békéscsaba a megújuló energia hasznosítása tekintetében kedvező helyzetben van, mert szinte mindegyik vizsgált alternatíva megvalósítható a településen. Azonban a műszaki és pénzügyi lehetőségek alapján megállapíthatóak és priorizálhatók azok a lehetőségek, amelyek gazdaságilag és környezetileg is fenntartható, hosszú távú energiaellátást képesek biztosítani a város számára. Ahogy az a lenti térképről is látszik, Békéscsaba számára elsősorban a geotermikus energia, a bioenergia, valamint a napenergia alkalmazása tekinthető reális alternatívának.
17. sz. ábra: A megújuló energiaforrás hasznosítására javasolt területek
151
3.4 Vízellátás 3.4.1 Felszíni és felszín alatti vizek 3.4.1.1 Felszíni vizek Vízföldrajzi szempontból a város kedvezőtlen helyzetű, hiszen a legközelebbi természetes folyóvizek (Fehér-Körös, Kettős-Körös) 10 – 15 km-re húzódnak a várostól, ami a hasznosítás szempontjából elég nagy távolság, de az árvízveszély szempontjából nem elhanyagolható. Az Élővíz-csatorna 923 km2 területről gyűjti össze a vizeket, s a belvizek, illetve a gyulai és a békéscsabai szennyvíztisztító telepeken képződő tisztított szennyvizek befogadója is. Mindebből következik, hogy az Élővíz-csatorna vízminősége a nagy területről érkező diffúz és pontszerű terhelések következtében nem a legjobb. Csökkenteni kell az Élővíz-csatorna terheléseit, amelyben az egyik meghatározó terhelő forrás a Békéscsabai Szennyvíztisztító telep, amelynek fejlesztése, korszerűsítése 2013-ban megvalósult.
3.4.1.2Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek közül a talajvíz szintje a talajszinthez közel van. Mivel a háztartások szennyvize a telkeken gyakran földbeásott, védelem nélküli aknákban gyűlik, az emelkedő talajvíz ezeket átöblítve szennyezi a talajt. A belvíz különösen a nem, vagy alig csatornázott településrészeken jelent környezeti szempontból komoly gondot, ahol a szennyvíz elhelyezése a város szélső peremén megoldható lenne helyi szennyvízkezelők építésével is. Felszíni befogadók hiányában – mert a bányatavakba környezetvédelmi okok miatt nem engedhető a tisztított szennyvíz – ez talajban való szikkasztást jelenthetne. A magas talajvíz miatt viszont ez a megoldás nem célszerű, ezért ott, ahol nem lehet közcsatornát biztosítani, ott zárt gyűjtőkkel és elszállítással kell számolni. A város területén 5 db termál kút van. Ebből 2 db az Árpád fürdő területén található, amelyből a kitermelt termálvizet a strand üzemeltetésénél hasznosítják, a másik 3 üzemen kívül van. Gondot jelent, hogy az energiahasznosításra alkalmas 1500-2500 méter mély fúrások vize olyan magas összsótartalmú, hogy a lehűlt víz csak sótalanítás vagy nagyfokú hígítás után vezethető be az élővízi befogadókba. Ehhez járulékos beruházások szükségesek, ami a hasznosítás hatékonyságát jelentősen lecsökkenti. A környezetvédelmi szakhatóság a befogadók vízminősége miatt kizárólag az elhasznált víz visszasajtolását engedélyezi, de ezzel kapcsolatosan nem állnak rendelkezésre üzemi tapasztalatok. A geotermikus energia és a termálvizek tekintetében a fenntartható és hosszú távú használat is megalapozható ésszerű kiaknázással, s lehetőség van a megújuló energiaforrások kihasználásával energiatakarékosabb (versenyképesebb) helyi gazdaság megteremtésére. A város területén a rétegvíz minősége - főleg az arzéntartalom miatt - nem felel meg az ivóvízszabvány követelményeinek. A helyi, egyedi kutakkal történő vízbeszerzés ezért csak a nem ivóvíz-minőségű igények kielégítése céljából jöhet számításba.
3.4.2 Közüzemi vízellátás A kistérség – és azon belül Békéscsaba város - közüzemi vízellátása a Közép-Békési Regionális Vízmű (KBRV) vízbázisára támaszkodik. A regionális rendszer víztermelő telepei (Kevermes, Medgyesbodzás, esetenként Újkígyós) hosszú távon ki tudják elégíteni a város és környéke vízigényét. (A víziközmű rendszer főbb adatait a 7. sz. táblázat tartalmazza) 152
Település Békéscsaba
Mértékadó átlagos vízigény Mértékadó csúcs (Qd átlag), m3/d (Qd csúcs), m3/d 13 531 20 153
vízigény
6. sz. táblázat: Békéscsaba mértékadó napi vízigénye
Forrás: Békés megyei Ivóvízminőség-javító Program Az ivóvíz minősége a városban közegészségügyi szempontból megfelelő, ugyanakkor az ammónium és a mangán is az EU előírások alapján határérték feletti értékkel rendelkezik.
18. sz. ábra: Az ivóvíz minősége Békéscsabán
Forrás: Országos Közegészségügyi Intézet Békés megyében 2009-ben kezdődött az ivóvízminőség-javító önkormányzati társulások szervezése. Ezek közül a legjelentősebb, a „Közép-Békési Térség” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának gesztorságával –, amelyben a résztvevők azok a települési önkormányzatok, amelyek ivóvízellátása a KözépBékési Regionális Vízműrendszerről történik (pl. Békéscsaba), illetve akik a jövőben a rendszerhez kívánnak csatlakozni (pl. Szeghalom, Füzesgyarmat).
153
Víziközmű rendszer
Település neve
neve
funkciója
Hálózat
technológiai típusa
Békéscsaba
Csabaszabadi
Kétsoprony
356,21
5,7 Középbékési Regionáli s Vízmű
vízeloszt ó rendszer
Szabadkígyó s
jellemzően körvezetékes elosztóhálózat , magastárolóval biztosított hálózati nyomás
Telekgerendá s Újkígyós
Vízbeszerzés Közüze mi ivóvíz vezeték hálózat hossza, km
n.a.
n.a.
n.a.
átmérő tartomán y (tól-ig, mm)
fajlagos vízvesztesé g 2013-ban (m3/*km/é v)
elosztóveze ték meghíbásodások száma, db
20-600
0,266
521
63-160
0,062
helye
4 Középbékési Regionáli s Vízműről
Egyéb átvett vízmennyisé g, 2013, m3/év
értékesített vízmennyis ég, 2013, m3/év
Üzemelő víztároló k, db
3 549 851
2 840 011
1
11 787
8 649
1
42 836
38 647
1
9,4
63-160
0,051
9
22,2
90-250
0,114
9
108 026
85 708
1
12,3
80-160
0,059
7
56 397
50 003
1
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
7. sz. táblázat: A víziközmű rendszer főbb adatai
Forrás: Alföldvíz Regionális víziközmű-szolgáltató Zrt. (alfoldviz.hu), 2013. szeptember, 2014. március
154
megtörtént bővítések, fejlesztések időpontja Regionális rendszerre csatlakozás 1983 Regionális rendszerre csatlakozás 1994 Regionális rendszerre csatlakozás 1992 Regionális rendszerre csatlakozás 1989 Regionális rendszerre csatlakozás 1992 n.a.
Folyamatba n lévő és tervezett beruházáso k
Üzem- és ellátás biztonság javítására szolgáló műszaki megoldások
ivóvízminő ség-javító program
Folyamatirá nyítás a diszpécser központokb an, 24 órás diszpécser szolgálat, KBRV ivóvízbizto nsági terv, hibaelhárítá s készenlét rendszerrel
n.a.
n.a.
A város számára szolgáltatott összes víz mennyisége évek óta csökken, mely egyrészről a növekvő vízdíjjakkal, illetve – ezzel összefüggésben – a megváltozott vízfogyasztási szokásokkal, valamint a csökkenő felhasználási igényekkel magyarázható.
19. sz. ábra: A szolgáltatott víz mennyiségének alakulása Békéscsabán 2008-2013 között, ezer m3
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis
3.4.3Szennyvízgyűjtés és –tisztítás Békéscsaba csatornázottsága a KEOP nagyprojektnek köszönhetően számottevően javult az elmúlt években. A csatornahálózat közel kétszeresére bővült, amelynek köszönhetően három településszerkezetileg jól elkülöníthető rész (Mezőmegyer, Gerla, Fényes), valamint a központi terület csatornázottsága is javult.
20. sz. ábra: A szennyvízvezeték hossza Békéscsabán 2008-2013 között, km
Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. március Békéscsabán 2013-ban 4, 076 millió m3 szennyvíz került tisztításra, amely a korábbi évekkel összevetve nagyobb mennyiséget jelent A növekedés egyrészt a csatornahálózat bővítésének, a keletkező szennyvíz egyre nagyobb arányú tisztításának tudható be. Szintén a csatornahálózat 155
fejlesztésével valamint a díjpolitikával függ össze, hogy a szippantott szennyvíz aránya visszaesett, bár korábban sem volt túl jelentős.
21. sz. ábra: A csatornán elvezetett és a szippantott szennyvíz arányának változása Békéscsabán 20082013 között, %
Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. március
3.5 Energiafelhasználás 3.5.1Energiafelhasználás a lakóépületekben Békéscsaba jelenlegi lakásállományának több mint 33%-át iparosított technológiával készült lakások alkotják, amelyek főleg 1971-80 között épültek. Magas, mintegy 23% a vályogból épült házak aránya is. A bérlakásállomány közel 30%-a iparosított technológiával épült. 9 000 8 000 7 000
db
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
22. sz. ábra: A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, db
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Békéscsabán 2011-ben 474 db lakás állt az Önkormányzat tulajdonában, amely a település teljes lakásállományának az 1,8 százalékát teszi ki. 156
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással valósította meg a költségelvű, családi házas jellegű, 57 db önkormányzati bérlakásból álló Erzsébet lakóparkot, a városban letelepedő gazdasági társaságok, a Békéscsabán működő intézmények szakembereinek elhelyezésére, valamint egyedülálló, nem szociális bérlakásra váró fiatalok ideiglenes lakásgondjainak megoldására. A pályázati kiírások gyakoriságának szükségessége és a benyújtott pályázatok száma arra utal, hogy a rendelkezésre álló költségelvű lakásállomány kielégíti a megjelenő igényeket Békéscsaba városában. Ebből kifolyólag az önkormányzat nagyobb lakásépítéseket a városban nem tervez, amely jelentős új energiaigényt generálna. A város lakásállományának 62%-a összkomfortos, csupán 2,3%-ot tesznek ki a komfort nélküli és szükséglakások. Ez az arány kedvezőbb a kistérségi átlagnál.
23. sz. ábra: A lakások és lakott üdülők komfortosság szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, %
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Az önkormányzati tulajdonban álló lakások felszereltsége összességében kedvezőbb képet mutat, mint az egyéb (pl. magántulajdon) tulajdonban álló lakóépületek.
157
24. sz. ábra: A lakások felszereltségének megoszlása tulajdonjelleg szerint, 2011, %
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Az elmúlt tíz évben a panelprogram keretében Békéscsabán összesen 16 db pályázat részesült támogatásban. A legnépszerűbb intézkedésnek az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása és a lakóépületek környezetének felújítása bizonyult, amelynek keretében 9 pályázat nyert el összesen 87 294 423 millió forint támogatást. A pályázatok utolsó kiírására 2009-ben került sor. Pályázati konstrukció
LKFT-2005-LA2 (2005)
LFP-2008-LA-2 ZBR-PANEL I. (2008) ZBR-PANEL II. (2009) Összesen:
Pályázat tartalma Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támogatása Az iparosított technológiával épült lakóépületek energimegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása Iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentést és energiamegtakarítást eredményezi korszerősítésének, felújításának támogatása -
Támogatott pályázat (db)
Megítélt támogatás (Ft)
9
87 294 423
1
5 318 386
3
42 386 274
3 16
69 972 106 204 971 189
8. sz. táblázat: Békéscsaba Megyei Jogú Városban támogatott panel pályázatok 2005-től
Forrás: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.
3.5.1.1 Villamosenergia-fogyasztás A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma Békéscsabán 2007-ig növekvő tendenciát mutatott. 2007-2010 között jelentős visszaesés volt tapasztalható, amelynek eredményeképpen 2012-re 35 540 darab háztartási villamos-energia fogyasztót tartottak nyílván a városban.. A háztartásoknak szolgáltatott villamosenergia mennyiségében 2008-tól csökkenés tapasztalható.
158
25. sz. ábra: Háztartási villamosenergia-fogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyiségének (1000 kWh) alakulása Békéscsabán 2000-2012 között
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Az egy háztartásra jutó villamosenergia-fogyasztás tekintetében Békéscsaba jóval kedvezőbb értékekkel rendelkezik, mint a kistérség többi települése, vagyis sokkal hatékonyabb az energiafelhasználás a városban. A háztartási fogyasztók az energiaárak emelkedése következtében energiatudatosabb magatartást követnek, mint a 2003-2008 közötti időszakban.
159
26. sz. ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása a kistérségben 20002012 között, 1000 kWh
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis
3.5.1.2 Gázfogyasztás A háztartási gázfogyasztók száma 2010-ig folyamatos növekedést mutatott, 2012-ben azonban 28 479 darabra csökkent, amely több mint 1%-os visszaesés az előző évhez képest. A szolgáltatott gáz mennyisége ugyanakkor a kétezres évek közepétől kezdődően folyamatos csökkenést mutat.
160
27.
sz. ábra: A háztartási gázfogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott gáz
mennyiségének (1000 m3) alakulása Békéscsabán 2000-2012 között
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A tudatosabb energiafelhasználás megmutatkozik az egy fogyasztóra jutó gázfogyasztásban is, amely 2003 óta folyamatosan csökken.
3.5.1.3 Közüzemi vízfogyasztás, szennyvíz-gyűjtés Békéscsabán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2012-ben 27 830 darab volt (a lakásállomány több mint 95%-a), ami kistérségi szinten kedvezőnek számít, ugyanakkor a tanyavilágban csak kevés helyen van vezetékes víz, valamint a közkutakkal való ellátottság is hiányos.
28. sz. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2008 és 2012 között, db
Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. március A vízfogyasztás alakulásában jelentős szerepet játszik a csapadékos időszakok alakulása az év folyamán, mert a kiskertek öntözése a háztartási ivóvíz fogyasztásának terhére történik. 161
A csatornahálózat fejlesztését leginkább a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának változása jellemzi. 2011-ben a lakásállománynak mindössze 63%-a volt hálózatba kötve, 2013-ra azonban ez az arány 86%-ra nőtt. A növekedés 6 770 lakás hálózatra történő rákapcsolását jelentette.
29. sz. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya Békéscsabán 2008-2013 között
Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. március 2011-ben a város lakásállományának 95%-a kapcsolódott az ivóvízvezeték-hálózathoz, a csatornázottság azonban csak 63%-os volt, így a közműolló viszonylag nagy nyitottságra utalt, azonban ez az arány a KEOP nagyprojekt befejezésével 2013-ra jelentős javulást eredményezett a csatornázottság arányának javulásával (86%).
162
3.5.1.4 Energiamegtakarítási lehetőségek lakóépületekben A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2013. augusztus 30-án publikált tanulmányában (A 2012/27/EU új energiahatékonysági irányelv átültetésére vonatkozó javaslatok) megvizsgálta, hogy az egyes nemzetgazdasági szektorokban milyen energiamegtakarítási potenciál érhető el különböző támogatási intenzitású politika alkalmazása mellett egyes forgatókönyvek szerint: • Alacsony intenzitású támogatáspolitikai forgatókönyv esetén a legmagasabb energiahatékonyságú technológiák elterjedése (BAT) az uniós tagállamok által eddig is alkalmazott, jellemzően alacsony intenzitású energiahatékonysági intézkedések, valamint a piaci árak emelkedésének indikatív hatása következtében valósul meg. • Magas intenzitású támogatáspolitikai forgatókönyv esetén a legnagyobb energiahatékonyságú technológiák gyorsabb elterjedése valósul meg. A gazdaságpolitikai intézkedések révén csökkennek a beruházások vállalati költségei, illetve célzott intézkedések hatására megszűnnek az adminisztratív akadályok. • Technológiai forgatókönyv esetén a legenergiatakarékosabb technológiák elterjedése gyors, nem ütközik akadályokba, így a technológiailag elérhető legmagasabb energiamegtakarítás áll elő. Ez az eset azonban hipotetikus, a valóságban nem érhető el. Ennek alapján a háztartási szektorban – amely hazánkban a legnagyobb energiafelhasználója 2020-ra alacsony támogatási intenzitás mellett a 2004-es fogyasztáshoz viszonyítva 7,3 százalékos megtakarítás érhető el, a technológiai forgatókönyv esetén viszont az energiafelhasználás csökkenésének értéke elérheti a 25 százalékot. 2030-ra alacsony támogatáspolitika esetén 16,8%-os energiamegtakarítás érhető el, míg a technológiai potenciál esetén ez az érték akár 67,4%-os is lehet. Megállapítható, hogy a lakossági szegmens rendkívül érzékeny a támogatáspolitika intenzitására.
30. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a háztartásokban
Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt, 2013
163
A második legnagyobb energiafelhasználó szektorban, a szállításban 2020-ra alacsony támogatási intenzitás esetén 11,3; magas támogatási intenzitás esetén 15,8; a technológiai forgatókönyv teljesülésekor pedig 19,4 százalékos energiafelhasználás-csökkenés érhető el. 2030-ra alacsony támogatáspolitikai szcenárió esetén mindössze 12,3 százalékkal mérséklődhet a közlekedés energiafogyasztása, míg technológiai forgatókönyv esetén ez az érték 26,4 százalék. Ez alapján az a következtetés vonható le, hogy a közlekedési szektorban végrehajtott energiahatékonyság-növelő intézkedések a támogatáspolitika intenzitására kevésbé érzékenyek, mint a lakossági szegmensben megvalósuló beruházások.
31. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a szállításban
Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt, 2013 Fontos kiemelni, hogy a közlekedési szektorban elérhető energiamegtakarításban kulcsszerepet játszik a technológiai fejlődés és az alternatív technológiák olcsóbbá válása. Így a közlekedés járműpark korszerűsítésén alapuló energiahatékonyságának növelése jelentős részben nem magyarországi folyamatok függvénye, így e téren minden célkitűzés és program eredménye bizonytalan. 2020-ra a szolgáltató szektorban alacsony támogatási intenzitású forgatókönyv teljesülésekor 10; magas támogatási intenzitás mellett 16,9; a technológiai szcenárió esetén viszont már 27,6 százalékos energiafelhasználás-csökkenés érhető el. 2030-ra alacsony támogatás mellett közelítőleg 16 százalékos, a technológiai forgatókönyv esetén viszont már 40 százalékot megközelítő megtakarítás is elérhető. Így a tercier szektorban megvalósítható energiamegtakarítás értéke a lakossági szegmenshez hasonlóan szintén rendkívül érzékeny a támogatáspolitika intenzitására.
164
32. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a tercier szektorban
Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt, 2013 A tanulmány megállapításaiból kitűnik, hogy legnagyobb magtakarítási potenciál mind energiaegységben, mind százalékosan a lakossági energiafogyasztásban van. A közlekedési szektor a végsőenergia-fogyasztásnak több mint negyedéért felelős, de a modell szerint 2020ig még magas támogatási intenzitás mellett sem érhető el 16 százalékos megtakarítás. A szolgáltató szektor szintén jelentős energiafelhasználó, a közlekedésnél magasabb megtakarítási potenciált tart elérhetőnek. A modell arra is rávilágít, hogy míg a lakossági és szolgáltatói szegmens igen érzékeny a támogatáspolitika intenzitására, addig a közlekedés esetében az jelentősen kisebb mértéket képvisel.
3.5.1.5 Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásokban (háztartási gépek, berendezések) A lakossági fogyasztást nagymértékben meghatározza az alkalmazott háztartási berendezések életkora és a lakosság üzemeltetési szokásai. A háztartási berendezésekről nem rendelkezünk adatokkal, de a lakosság elöregedése feltételezi, hogy a háztartási gépek jelentős hányada korszerűtlen és jelentős fogyasztással rendelkezik. A korszerű háztartási villamos gépek, például a legújabb villanytűzhelyek, hűtőszekrények, mosógépek már 20-50%-kal kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint a régi, korszerűtlen típusok. A hazai fogyasztók legtöbbje azonban az ár alapján választ készüléket, pedig a legtöbb esetben már az első évben megtérül(ne) a takarékosabb készülék vásárlása. Nagyon fontos ezért a vásárlás előtt végiggondolni, milyen készülékre van szükség, milyen fogyasztói szokásokra kell optimalizálni. (http://www.cecedhu.hu/) Egy háztartás energiafogyasztásának közel harmadát a hűtő- és fagyasztógép adja. A legjobb minőségű és leghatékonyabb „A” energiaosztályba sorolt készülék átlagosan 30%-kal fogyaszt kevesebbet, mint a „B” kategóriás és átlagosan 65%-kal mint a „C” kategóriás. A mosó- és szárítógépek esetében egy „B” kategóriás berendezés átlagosan 23%-kal, egy „C” kategóriás 47 százalékkal fogyaszt többet egy „A” energiaosztályba sorolt készüléknél. A mosógépek esetében a korszerűtlen készülékek 5 kg ruha kimosásához 70-80 liter, míg a modernebb,
165
takarékos eszközök csak 45-47 litert használnak fel. Ez a fogyasztási különbség tíz év tekintetében mintegy 50 ezer litert jelent. A Környezetvédelmi Minisztérium korábbi adatai (GFK Hungaria, Living Ownership Survey, 2008 Hungary) alapján a nagy háztartási gépek 43,2%-a nyolc évesnél idősebb, és ha az összes korszerűtlen gépet kicserélnénk energiatakarékos készülékre, akkor elméletileg 1,8 Mt CO2 megtakarítást lehetne évente elérni. Lakosság arányosan Békéscsabára vetítve mintegy 11,24 kt CO2 megtakarítás lenne megvalósítható a városban.
3.5.2 Energiafelhasználás az önkormányzati épületekben 3.5.2.1 Önkormányzati épületek energiafogyasztási jellemzői Az önkormányzati fenntartású intézmények energiaköltségeinek jelentős részét elsősorban a gáz, másodsorban a villamos energia teszi ki. Kivételt képez a 2013-ban átadott Csabagyöngye Kulturális Központ, ahol a villamos energia fogyasztás jelentősen meghaladja a számottevően lecsökkent gáz felhasználását, s a korábbi évekhez képest, a fejlesztések következtében az áramfogyasztás nőtt (hőszivattyús fűtési-hűtési rendszer, korszerű színpadtechnikai berendezések stb.). Az energiaköltségekből a vízfelhasználás az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények esetében nagyobb, 13-17%-os arányú, a legtöbb ingatlan esetében aránya elhanyagolható (a továbbiakban a vízfelhasználás csak néhány kiemelt esetben kerül említésre).
Egészségügyi és szociális intézmények Óvodák Oktatási intézmények Közművelődési intézmények Polgármesteri Hivatal Intézményi átlag
Áram, Gáz, % %
Víz, %
Összesen, %
64,0
18,2
17,8
100
64,3 63,6 35,6 52,7 56,0
18,4 23,2 56,0 41,5 31,5
17,3 13,2 8,5 5,8 12,5
100 100 100 100 100
9. sz. táblázat: Az önkormányzati fenntartású intézmények energiaköltségeinek megoszlása 2013-ban, %
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február
Gáz 166
Áram
Egészségügyi és szociális intézmények Óvodák Oktatási intézmények Közművelődési intézmények Polgármesteri Hivatal Mindösszesen
GJ
%
GJ
%
6 136 7 214 23 363 5 467 2 833 45 014
14 16 52 12 6 100
691 771 3 460 2 893 829 8 643
8 9 40 33 10 100
10. sz. táblázat: Az önkormányzati fenntartású intézmények energiafelhasználásának megoszlása 2013ban, %
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Az önkormányzati fenntartású intézmények épületeinek energiafogyasztása az elmúlt években jelentősen csökkent, köszönhetően a több intézményben is megvalósult energiaracionalizálási és korszerűsítési beruházásoknak. A legnagyobb energiafelhasználás az oktatási intézményeket jellemzi, mind a gáz, mind az áram esetében. A következőkben áttekintésre kerül az önkormányzati fenntartásban lévő intézmények energiafelhasználása a következő csoportosítás szerint: • Egészségügyi és szociális intézmények • Óvodák • Oktatási intézmények • Közművelődési intézmények • Polgármesteri Hivatal Az egészségügyi és szociális intézmények között az önkormányzat a Gyermekélelmezési Intézmény és az Egészségügyi Alapellátási Intézmény fenntartását végzi, a Dr Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet 2012 májusától a GYEMSZI fenntartásába került át, így ez nem tartozik a jelen fejezetben elemzett körbe. Az egészségügyi és szociális intézmények energiafogyasztásában a gáz szerepe domináns, az elmúlt években mindig 80-90% között volt, 2013-ban volt a legjelentősebb (90%). Ugyanakkor a gázfogyasztás 2009 óta, egészen 2013-ig folyamatosan csökkent. Hasonló tendencia zajlott le az áramfogyasztás tekintetében is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Gyermekélelmezési Intézménynek a mellette lévő Szent-Györgyi Albert Gimnáziummal, Szakközépiskolával és Kollégiummal 2013-ig közös mérőórája volt A gimnázium 2013-tól átkerült a KLIK kezelésébe, s a Gyermekélelmezési Intézmény azóta rendelkezik külön mérőórával.
167
33. sz. ábra: Az egészségügyi és szociális intézmények gáz- és áramfogyasztása, 2009-2013, GJ6
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Mindezek eredménye, hogy az egészségügyi és szociális intézmények szén-dioxid kibocsátása 2009 óta jelentősen csökkent.
34. sz. ábra: Az egészségügyi és szociális intézmények szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február
6
A villamosenergia-fogyasztás 2012-ig tartalmazza a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium fogyasztását is, mert a két intézmény közös mérőórával rendelkezett.
168
Az óvodák vizsgálatába az alábbi intézményeket vontuk be: • Mackó-Kuckó Óvoda • Szigligeti Utcai Óvoda: 2011-ben a Kazinczy Ltp-i és Trefort Utcai Óvodát a Szigligeti Utcai Óvodába integrálták • Lencsési Lakótelepi Óvoda: 2012-ben a Napsugár Integrált Óvodát a Lencsési Lakótelepi Óvodába integrálták • Százszorszép Művészeti Bázisóvoda • Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda • Penza Ltp-i és Dr. Becsey Utcai Óvoda • Kertvárosi Óvoda Az óvodák energiafogyasztásánál is a gáz dominanciája jellemző (90%), bár 2009 óta csökkent a gázfogyasztás részaránya az energiafelhasználáson belül, s 2010 óta a gázfelhasználás volumene is kisebb. Ezzel szemben az elmúlt években az áramfelhasználás növekedett.
35. sz. ábra: Az óvodák gáz- és áramfogyasztása 2009-2013 között, GJ
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Az óvodák nagy részében - a 2012-es év kiugró adataitól eltekintve - alapvetően csökkent a gázfelhasználás (kivétel a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda, ahol a gázfogyasztás 2013ban meghaladta a korábbi évek értékét).
169
36. sz. ábra: A gázfogyasztás alakulása az óvodákban 2009-2013 között7, m3
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Az elmúlt években viszont minden óvodának nőtt az áramfogyasztása.
37. sz. ábra: Az áramfogyasztás alakulása az óvodákban 2009-2013 között, kWh8
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február A Szigligeti Utcai Óvoda mind a gáz-, mind az áramfogyasztás tekintetében kiugróan magas értékei hátterében az intézményhez tartozó tornaterem és tanmedence többletfelhasználási igényei állnak. Kedvező tendencia, hogy az óvodák fajlagos gázfelhasználása is csökkenő, az áramfelhasználás pedig viszonylag kiegyenlített, bár 2013-ban a fajlagos értékek az elmúlt 5 7
2012-től a Lencsési Lakótelepi Óvodába integrálták a Napsugár Integrált Óvodát, amely a fogyasztás növekedését eredményezte a Lencsési Lakótelepi Óvoda esetében. 8 2012-től a Lencsési Lakótelepi Óvodába integrálták a Napsugár Integrált Óvodát, amely a fogyasztás növekedését eredményezte a Lencsési Lakótelepi Óvoda esetében.
170
évben a legmagasabbak voltak. A gázfogyasztás csökkenése a használati melegvíz kazánnal történő előállításának megszüntetéséből adódik, az áramfelhasználás minimális növekedését pedig a meleg víz előállításához felszerelt villanybojlerek eredményezik.
38. sz. ábra: Az óvodák fajlagos gáz- és áramfelhasználása 2009-2013 között, GJ/m2
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február A vízfogyasztás a vizsgált óvodák mindegyikében a 2011. évben volt a legalacsonyabb. 2013ban viszont szinte mindegyik intézményben több vizet használtak, mint egy évvel korábban. A tanuszodával rendelkező Szigligeti utcai és a Lencsési Lakótelepi Óvoda vízfelhasználása természetesen meghaladja a többi intézményét.
39. sz. ábra: Az óvodák vízfogyasztásának alakulása 2009-2013 között, m3
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Elsősorban a gázfogyasztás terén történt jelentős fogyasztáscsökkenés eredménye, hogy az óvodák szén-dioxid kibocsátása 2010 óta jelentősen csökkent.
171
40. sz. ábra: Az óvodák szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Az alap- és középfokú oktatási intézmények közül 2013-ban a következők voltak az Önkormányzat fenntartásában: • Petőfi Utcai Általános Iskola • Kazinczy Ferenc Általános Iskola (volt 2. sz. Általános Iskola) • Erzsébethelyi Általános Iskola • Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda • Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium • Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium • Széchenyi István Két Tannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kollégiuma (Arany János Középiskola Tehetséggondozó Kollégium) • Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Kollégium • Gerlai Általános Művelődési Központ • Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (2012-től a Szabó Pál téri és a József Attila Általános Iskola (Pásztor u.17) összevonásával jött létre) Az intézményeket a Békéscsabai Intézményellátó Központ üzemelteti. Az oktatási intézmények esetében az elmúlt években történt szervezeti változások jelentősek voltak, mely az intézmények energiafelhasználásában, költségeiben is jelentkezik. Különösen jellemző ez a jelenlegi Lencsési Általános Iskola energiafogyasztása esetében (A korábbi években Szabó Pál téri Általános Iskola, majd 2012-től a Szabó Pál téri és a József Attila Általános Iskola (Pásztor u.17) összevonásával létrejött Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. 2013-tól a Pásztor u. 17. alatt a Békéscsabai Intézményellátó Központ működik). Az akkor még Szabó Pál Téri Általános Iskolaként működő intézményben 2012-ben végrehajtott energetikai korszerűsítés (hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtési, hűtési és használati meleg vízrendszer korszerűsítése) ugyanakkor jelentős energia megtakarítást eredményezett. Ugyancsak jelentős beruházások zajlottak más iskolákban is, s az energiaköltségek csökkenése például a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában és a Belvárosi Általános Iskola és 172
Gimnáziumban is elsősorban a 2012-ben végrehajtott energetikai korszerűsítésnek köszönhető (hőszigetelés, nyílászárócsere és a fűtési rendszer felújítása, a tanuszodában hővisszanyerő szellőző beépítése, napelemes kiserőmű kialakítása stb.)
41. sz. ábra: Az egyes oktatási intézmények energiafelhasználásának alakulása 2009-2013 között, GJ
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Az oktatási intézmények energiafelhasználásában szintén a gáz a meghatározó (2013-ban 87%), viszont a korszerűsítéseknek is köszönhetően az iskolák gázfogyasztása 2009 óta folyamatosan csökken. Az áramfogyasztás esetében is középtávon a csökkenő tendencia érvényesül, de 2013-ban a fogyasztás némileg emelkedett 2012-höz képest.
42. sz. ábra: Az oktatási intézmények gáz- és áramfogyasztása 2009-2013 között, GJ
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február
173
43. sz. ábra: Az energetikai korszerűsítést végrehajtott intézmények gáz- és áramfelhasználása 2012-2013 között, GJ
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február A korszerűsítések következtében az oktatási intézmények szén-dioxid kibocsátása is jelentősen csökkent.
44. sz. ábra: Az oktatási intézmények összes szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február A közművelődési intézmények közül az alábbiakra terjedt ki a vizsgálat: • Békéscsabai Kulturális Központ (Csabagyöngye) 174
• Békéscsabai Jókai Színház és Bábszínház (együtt a Békéscsabai Napsugár Bábszínházzal) • Munkácsy Mihály Múzeum A Csabagyöngye Kulturális Központ az „Agóra” projekt keretében a volt Ifjúsági Ház átalakításával, teljes körű felújításával jött létre 2013 januárjában. A Békéscsabai Jókai Színház 2012-től, a Munkácsi Mihály Múzeum pedig 2013-tól került Békéscsaba MJV fenntartásába. A közművelődési intézmények energiafelhasználásának jellemzőit így 20122013 között vizsgáltuk. Mindezen szervezeti, fenntartói változások eredménye, hogy az önkormányzati fenntartásban álló közművelődési intézmények összes energiafelhasználása 2013-ban meghaladta az előző évit.
45. sz. ábra: A közművelődési intézmények gáz- és áramfogyasztásának alakulása 2012-2013 között, GJ
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Külön megvizsgálva a Csabagyöngye Kulturális Központ, valamint a Békéscsabai Jókai Színház gáz- és áramfogyasztást, megállapítható, hogy mindkettő esetében csökkent a gázfogyasztás, viszont nőtt az áramfogyasztás 2013-ban az előző évhez képest. A 2013 januárjában átadott Csabagyöngye Kulturális Központ (modern technikai berendezésekkel felszerelt multifunkcionális központ) jelentős villamos energia felhasználása a következő technikai sajátosságokra vezethető vissza: • a függőleges talajszondás hőszivattyúról üzemelő központi fűtési rendszer és Fancoilok • a VRV hőszivattyús, hővisszanyerős rendszerrel kialakított központi fűtési-hűtési rendszer, • illetve a beépített korszerű fény-, hang- és színpadtechnikai berendezések. Ezzel egyidejűleg csökkent a létesítmény gázfelhasználása, mivel a kombinált fűtési rendszerben a beépített korszerű kondenzációs kazánok csak a szociális és alárendelt helyiségek fűtését biztosítják.
175
46. sz. ábra: A gáz- és áramfogyasztás alakulása a Kulturális Központban és a Jókai Színházban, GJ
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február A közigazgatási intézmények közül a Polgármesteri Hivatal (Városháza, Szent István tér 7.) energiafelhasználása 2012-ig csökkent, különösen a gázfogyasztás esetében, 2013-ban azonban az előző évhez képest 7%-kal nőtt a felhasznált gáz mennyisége. Az áramfelhasználás 2011 óta folyamatosan csökken.
47. sz. ábra: A Polgármesteri Hivatal gáz- és áramfelhasználása 2009-2013 között, GJ
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február
176
Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett vannak közvetett módon az önkormányzathoz kapcsolódó intézmények, melyek energiafelhasználása az elmúlt években jelentősen változott. Ebbe a körbe tartoznak a járási, kistérségi és a Vagyonkezelő Zrt által működtetett intézmények, épületek. A Járási Hivatal (Szabadság tér 11-17.) épületének gázfogyasztása a 2011-es kiugróan magas évhez képest 2012-ben jelentősen csökkent. Az áramfogyasztás ezzel szemben 2010 óta folyamatosan nő, amely az irodai klímák ütemezett beépítésére vezethető vissza.
48. sz. ábra: A Járási Hivatal épületének gáz- és áramfogyasztása 2010-2012 között, GJ
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2013. szeptember A kistérségi szociális intézmények (Békéscsaba Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Életfa Szociális Szolgáltató Központ) energiafelhasználása szintén csökkenő tendenciájú, különösen az áramfogyasztás tekintetében jelentős a megtakarítás, de a gázfogyasztás is közel 7%-al csökkent 2011-hez képest A jelentősebb mértékű csökkenést a Békéscsaba Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény produkálta a vizsgált időszak alatt.
177
49. sz. ábra: A kistérségi szociális intézmények gáz- és áramfogyasztásának alakulása 2010-2012 között, GJ
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2013. szeptember A békéscsabai Vagyonkezelő Zrt által működtetett intézmények és épületek a következők: • Irodaház, Szabadság tér 13. (helyesen 7-9) • Irodaház, Szigligeti u.6. (VAK Zrt. tulajdon) • VAK Zrt Irodaház, Irányi u. 4-6. • Városi Sportcsarnok, Gyulai u. • Vívócsarnok, Gyulai u. 1385/9 • Előre SC Stadion, Kórház u. 6. • Vandháti u. 99. • Vállalkozói Centrum és Inkubátorház, Kétegyházi u. 2. • Almáskerti Ipari Park • Vásárcsarnok, Trefort u. 3. • Andrássy 55-57. • Kazinczy u.6. • Fövenyes 1/2. • Szabadság tér 1-3. • Árpád Gyógy- és Strandfürdő, Árpád sor 3. Ezek közül a legjelentősebb energia felhasználó az Árpád Gyógy- és Strandfürdő. A fürdő 2012-2013-ban felújításra került (bővítették a termálrendszert, kiszélesítették a földhő hasznosítását, javult a fűtési rendszer hatékonysága). A belső hőellátó rendszer átalakításával mind a földgázfogyasztás, mind a hidegvíz hozzákeverés mennyisége jelentősen lecsökkent. A medencék elfolyó vizének hővisszanyerésével jelentős mértékű hulladékhő hasznosítására nyílt alkalom, vagyis nincs szükség hidegvízre a gyógyvíz hőmérsékletének csökkentésére, ezáltal pedig javul a gyógyvíz minősége is. A fejlesztés eredményeként a fürdő 178
gázfelhasználása az előző évekhez képest kevesebb mint a felére csökkent, amely jelentős költségmegtakarítást eredményezett.
50. sz. ábra: Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő gázfelhasználásának alakulása 2005-2013 között, ezer m3
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Hasonlóan jelentős megtakarítás történt a hálózativíz, valamint a használati melegvíz felhasználás terén.
51. sz. ábra: Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő hálózativíz és használt melegvíz felhasználása, ezer m3
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február
179
3.5.3
Energiafelhasználás magánszféra)
az
egyéb
épületekben
(állami,
megyei,
Az oktatás átszervezésével 2013. 01. 01-től állami fenntartású, de önkormányzatai működtetésű Békéscsabán a Petőfi Utcai Általános Iskola, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola, az Erzsébethelyi Általános Iskola, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, a Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, valamint az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium. Békéscsaba önkormányzata az intézmények működtetési feladatait a Békéscsabai Intézményellátó Centrum keretében látja el. Nemcsak állami fenntartású, de állami működtetésű is januártól a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium, a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola, a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium, a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola, valamint az Esély Pedagógiai Központ Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó. Az említett iskolák, középiskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással kerültek állami fenntartásba. A nem oktatási szerepkörű állami fenntartású intézmények is a jelentősebb energiafelhasználók közé tartoznak (Állami Számvevőszék, ÁNTSZ, NAV, Járási Hivatal, Rendőrség, Katasztrófavédelem, Közigazgatási hivatal, Közlekedésfelügyelet, Közútkezelés stb., illetve kiemelendő a Réthy Pál Kórház [a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet fenntartásában]). A kormányzati kommunikáció értelmében várhatóan ezen intézmények energiaracionalizálására fordítható források biztosítása. (Pl. részleges megújuló energiával történő ellátás). Az ipar a gazdasági szféra egyik meghatározó energiafogyasztója. A hagyományos ágazatok zöme Békéscsabán is hanyatlásban van vagy megszűnt (konzervipar, textilgyártás, baromfifeldolgozás, hűtőházak, malomipar). Továbbra is működő, nagymúltú tevékenység a kolbászgyártás (Csabahús Kft.), nyomdaipar, téglagyártás, valamint üzemel a MÁV-Gépészet is. A város vezetői többször próbáltak modern termelőüzemeket csábítani Békéscsabára, de rendszeres az elutasítás, mivel Békés megye még nem érhető el autópályán. Néhány jelentős cég mégis megtelepedett, melyek részben a korábbi üzemek privatizációjával, részben új beruházás végrehajtásával folytatják tevékenységüket. Ilyenek a Jamina-Tondach (tégla- és cserépgyártás), a Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft., a Linamar Hungária (gépipar), a Hirschmann Car Communication Kft. (elektronikai ipar és autóipar), Mondi Consumer Flexibles (csomagolóanyag-gyártás), néhány nyomdaipari vállalat, és ipari park is működik (Almáskerti Ipari Park). Az újonnan létrejövő szervezetek jellemzően új vállalati kultúrát hoztak magukkal, így a létesítés során kiemelt szempont volt a hatékonyság és az energiatakarékosság. A gazdasági szféra fogyasztását – és a megtakarítások arányát – azonban rendkívül nehéz felmérni. A megfelelő felvilágosító és támogató, ösztönző rendszer kialakítása mellett a kis- és középvállalkozói réteg jelentősen hozzá tud(na) járulni az energetikai célok eléréséhez. A gazdasági ágazatok közül a szolgáltató szektor fogyasztása a város összes elektromos energiafogyasztásának legnagyobb szeletét képzi. Az energiaracionalizálás eredményeként közel 10% CO2 kibocsátás lenne elérhető ezen a területen is. Ugyanakkor a gazdasági és szolgáltatói szektor szereplői nehezen motiválhatók energiaracionalizálásra. 180
3.6 Közlekedés9 3.6.1 A közlekedés helyzete Az urbanizációs folyamatok következtében a lakosság mobilitási igények mennyiségileg és minőségileg is folyamatosan fejlődnek. Ehhez hozzájárul a motorizációs szint növekedése, amely a gazdasági válság hatására sem mérséklődött jelentős mértékben. Békéscsabán az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma jóval magasabb mind az országos, mind a regionális, mind pedig a megyei átlagnál.
52. sz. ábra: 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 2012-ben
Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A személygépjármű mint valós közlekedési alternatíva egyre szélesebb körben válik elérhetővé a lakosság számára, ezzel szemben a közösségi közlekedés színvonalának fenntartható fejlesztése a csökkenő kereslet mellett egyre nehezebben finanszírozható.
53. sz. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján
9
Békéscsaba MJV Közlekedésfejlesztési Terve Közlekedésfejlesztési Koncepció, 2010 alapján
181
Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve
3.6.2 Közösségi közlekedés A közösségi közlekedést a békéscsabaiak igen kis hányada használja a helyi közlekedésben és ez az arány, illetve az igénybevevők száma évről évre folyamatosan csökkenő tendenciát mutat: Szállított utasok száma (ezer utas) 2000. 12256 2001. 11942 2002. 12444 2003. 12820 2004. 11194 2005. 10759 2006. 10390 2007. 9204 2008. 8619 2009. 7730 2010. 7360 2011. 7031 2012. 6482 összesen: 128231 11. sz. táblázat: A közösségi közlekedésben szállított utasok száma 2000-2012 (ezer utas)
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2013. szeptember A nagyobb közösségi közlekedési igények hiányának legfőbb oka az, hogy országosan kiemelkedő mértékű a város kerékpáros közlekedése. A helyi közösségi közlekedés jórészt korszerű, környezetkímélő, megfelelő befogadóképességű buszokkal bonyolódik, ugyanakkor EURO1 és EURO 2 besorolású járművek is forgalomban vannak. Fontos lenne ezek kiváltása, ezáltal a járművek átlagéletkorának csökkentése. tipus IKARUS IKARUS IKARUS IKARUS IKARUS IKARUS IKARUS RÁBA PREMIER RÁBA PREMIER IKARUS RÁBA PREMIER IKARUS IKARUS MAN MAN
tipus 260.50 260.50E 260.30M 260.30 M 260.30M 263.10 260.30M
gyártás éve 1996-04-30 1996-11-15 1998-10-09 1998-10-09 1998-10-09 1998-12-22 1999-03-19
beszerzés 1996-04-30 1996-12-01 1998-10-09 1998-10-09 1998-10-09 1998-12-22 1999-03-19
Férőhely 103 103 92 92 92 121 92
ülőhely 23 23 24 24 24 26 24
motor EURO-1 EURO-1 EURO-2 EURO-2 EURO-2 EURO-1 EURO-2
291
2000-09-20
2000-09-20
154
46
EURO-2
291 C80.40A
2001-01-08 2001-05-30
2001-01-08 2001-05-30
153 147
46 35
EURO-2 EURO-2
091 C80.40A C80.40A SL 223 SL 223
2001-06-20 2001-11-30 2002-05-10 2002-10-01 2003-11-06
2001-06-20 2001-11-30 2002-06-04 2002-10-01 2003-11-07
105 147 147 94 96
28 31 31 33 33
EURO-2 EURO-2 EURO-2 EURO-3 EURO-3
182
tipus MAN MAN MAN MAN Mercedes Mercedes Mercedes ARC ARC LAZ MERCEDE S Scania MERCEDE S MERCEDE S NABI
tipus SG 263 SL 223 SG 263 SG 263 O 345 G 628 Conecto 628 Conecto 187 134.01 A183D1 CITY
gyártás éve 2003-11-06 2004-11-02 2004-12-09 2005-11-24 2006-09-25 2007-12-14 2008-08-25
beszerzés 2003-11-07 2004-11-02 2004-12-10 2005-11-25 2006-09-27 2007-12-17 2008-09-01
Férőhely 151 94 150 141 142 102 102
ülőhely 41 33 39 39 40 27 27
2009-08-13
2009-09-03
107
32
906 KA 50-JBUS 2010-01-13 Omnicity N230 UB4X2 2010-04-26
2010-05-03
29
15
2010-06-07
86
31
906 KA 50 Sprinter
2010-07-19
2010-09-08
29
13
906 KA 50 Sprinter A10801 Sirius
2010-07-19 2010-11-16
2010-09-07
29 105
13 37
motor EURO-3 EURO-3 EURO-3 EURO-3 EURO-3 EURO-4 EURO-4
EURO-4
EURO-4
12. sz. táblázat: Közösségi közlekedésben használt járműpark nagysága, összetétele, életkora, környezeti jellemzői
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2013. szeptember A távolsági és helyközi közlekedésben a térség közösségi közlekedési kapcsolata Békéscsabával nem megfelelően összehangolt. A közösségi közlekedésre jellemző, hogy a motorizáció növekedése miatt egyre nehezebben tud lépést tartani az egyéni közlekedéssel. A közösségi közlekedés helyzetét finanszírozási oldalról tovább nehezítik az országos szinten bevezetett kedvezmények, támogatások (pl. diákkedvezmény, 65 év feletti utasok ingyenes utazási lehetősége), szemben a működési támogatások forrásainak egyre nehezebb biztosításával. Ezek a folyamatok, valamint a lakosság mobilitási igényeinek megváltozása (pl.: „door-to-door” szolgáltatás iránt) kedvezőtlenül hatnak az autóbuszt igénybe vevők részarányára.
3.6.3 Megújuló alapú közlekedés Mivel a megújuló alapú közlekedés jelenleg még nem elsősorban település-szintű stratégiai kérdés, ezért az elemzésnél a jövőbeli országos trendeket vettük figyelembe. Jelenleg a közlekedés túlnyomórészt szénhidrogén alapú, azonban a kereslet-kínálat felborulása az árak elszabadulásával járhat. Ez egyrészt a társadalomban már most jelentkező árérzékenység miatt a mobilitás csökkenését, illetve az ellátás akadozását jelentené. Előreláthatólag azonban a közlekedés továbbra is szénhidrogén alapú marad, azonban fel kell készülni egy esetleges váltásra, és lehetőséget kell biztosítani az alternatív technológiáknak mintaprojektek formájában. Az egyedi közlekedés területén a legnagyobb gyártók már megjelentek a piacon az elektromos hajtású személygépkocsikkal és intenzív marketingbe kezdtek. Magyarországon a tömeges technikai váltás lehet, hogy késik, azonban mindenképpen valószínűsíthető, hogy 2025-30-ig az elektromos autók ára versenyképes lesz, azaz piaci alapon, állami részvétel nélkül terjednek majd. A közlekedési struktúraváltás, az elektromos járművek megjelenésével jelentős villamosenergia-igénynövekedést idéz elő. A felkészülés legfontosabb, állami közreműködést igényelő lépései az infrastruktúra kiépítése, az elektromos hálózat szabályozhatóságának kialakítása, valamint szükséges termelő 183
kapacitás megteremtése. Ezt jól kiegészíti és összhangban van a nukleáris fejlesztésekkel, azaz az alapterhelést biztosító erőművek kihasználtságát növeli a villamosenergia-alapú közlekedés térnyerése (1 000 MW éjszakai atomerőművi teljesítmény közelítőleg 200 000 elektromos személygépkocsi feltöltését teszi lehetővé - ez a feltételezhető teljes személygépkocsi állomány mintegy 5%-a, a tervezett elektromos üzemű állomány fele). Amennyiben nem egy kellően előkészített és megfelelő kapacitással bíró hálózatot terhelnek a gépjárművek, könnyen előfordulhat, hogy az igények kielégítéséhez nem fog rendelkezésre állni megfelelő hálózati és hazai termelő kapacitás.
3.6.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés10 Békéscsabán egy 2009-es háztartásfelvétel alapján a lakosok 26%-a közlekedik kerékpárral, ami országos viszonylatban is kimagaslóan magas (45% személygépjárművel, 14% gyalog, és 4% motorkerékpárral közlekedik). A város helyi és helyközi autóbuszos közösségi közlekedését a Körös Volán Zrt. látja el, melynek szolgáltatásait a felmérés alapján az országos átlagnál kevesebben veszik igénybe (11%). A kerékpáros forgalom elsősorban közlekedési célú, de számottevő e mellett a szabadidős célú kerékpározás is. A felmérés szerint a kerékpárosok elsősorban az olcsóság, gyorsaság, egészségügyi hatások miatt kerékpároznak. Békéscsabán a kerékpárút-hálózat hossza 30,516 km. Az egyes kerékpárutak döntő részben a városból kivezető főútvonalak mentén helyezkednek el, összeköttetésük a város belső zónáiban részben megoldott. A hivatkozott tanulmány készítése során megkérdezett helyi szakértők elmondása szerint a kiválasztott nyomvonal nem mindig ideális, de valamilyen téren mindig kompromisszumot kell kötni. A létesítmények típusát tekintve az 1 irányú 2 oldali kerékpárutat a gyakorlati tapasztalatok alapján nem tekintik jó megoldásnak, mert szembe forgalom is halad rajta, nem tartják be a haladási irányt, ha az adott utca megközelítése szempontjából számukra úgy ideális. E miatt inkább a 2 irányú 1 oldali kerékpárutat preferálják. Békéscsabán 2007. óta 9 kerékpáros projekt részesült támogatásban, ami országosan kimagasló. A projektek száma alapján csak Szeged (16), Kaposvár (13), Mórahalom (11) és Győr (10) volt aktívabb a kerékpáros fejlesztések terén. A 9-ből 3 célzottan kerékpáros létesítmény kiépítését szolgálja 1 ETE (Békéscsaba-Méhkerék között), 1 KözOP (BékéscsabaKondoros között) és 1 DAOP (Békéscsabán belül Orosházi, Szarvasi és Békési utakat érintve) projekt keretében. Ezek keretében összesen 28,6 km kerékpárforgalmi létesítmény épül(t) meg, amelyből 2012-ben 4,7 km került átadásra a DAOP projekt révén, a többi még kivitelezés alatt volt. Mind a három projekt elválasztott önálló kerékpárutat létesített, csak a belterületi projektnek egy kis része közös gyalog- és kerékpárút, illetve -sáv. A fajlagos költségek terén nagyságrendi különbségek voltak. A belterületi projekt (DAOP) esetében 1 km 34,5 millió Ft-ból épült meg (tisztított fajlagos költség), míg a Békéscsaba-Kondoros külterületi projektnél (KözOP) a fajlagos költség 10 millió forinttal alacsonyabb. A városrehabilitációs és a közösségi közlekedésfejlesztési projekt is tartalmazott kerékpáros elemet. Az előbbi keretében megépül 2,5 km kerékpárút, míg az utóbbi 22 férőhelyes tároló kapacitást eredményez a buszállomáson egyszerű támaszok formájában, nem zárható és nem fedett kivitelben, de kamerával megfigyelve.
10
A kerékpáros közlekedésfejlesztés időközi értékelése a 2007-13-as időszakban c. dokumentum alapján (készítette: Viteco Kft – Terra Studio Kft., 2012. október)
184
Ezen kívül 3 tervkészítés nyert támogatást, amelyek közül a Békéscsaba – Kondoros szakasz kivitelezésre is nyert támogatást, de a költségvetési korlátok miatt csak a terv egy részét lehetett megvalósítani. A fejlesztések egy összefüggő hálózat kialakításához járulnak hozzá. A Szarvasi úti tervezési projekt (ezt az Útpénztárból finanszírozták) folytatása a KözOP-os Békéscsaba - Kondoros kerékpárútnak, továbbá ez a tervezési projekt már belterületen összekapcsolódik a DAOP-ból támogatott említett kivitelezési projekttel (Békési, Szarvasi, Orosházi út). Ennek a folytatása az a Békés-Békéscsaba összekötő kerékpárút, amelynek szintén ebben az időszakban készült el a III. befejező szakasza. Ezzel a város egyik fő gerinchálózata készülhet el, ami Kondorostól Békésig biztosít kerékpáros összeköttetést. Ehhez még a terv fázisban lévő szakasz kivitelezésére van szükség. Ennek a térségi szinten kiépülő gerinchálózatnak a legkomolyabb hiányossága jelenleg, hogy a Békést Békéscsabával összekötő kerékpárútnak nincsen folytatása Békésen, így nagy forgalmú úton kell tovább haladni Békés belvárosa felé, ahol rá lehet csatlakozni a már meglévő kerékpárutakra. A helyszíni vizsgálat eredményeként a vizsgálat egy komplex pontozási rendszer alapján állított fel egy sorrendet az országban 2007-2013 között megvalósult projektek között, melyek közül a Békés-Békéscsabát összekötő kerékpárút (KözOP) érte el a legmagasabb pontszámot. Biztonságossági, kényelmi szempontból, funkcionalitás és térhasználat alapján szinte minden kívánalomnak megfelel. Előnyeit nagyrészt a kedvező külső körülményeknek, a megfelelő minőségű kialakításnak és karbantartásnak köszönheti. A forgalma azonban elmarad a térség másik két összekötő kerékpárútjától. A nagyobb távolság miatt a szabadidős kerékpározásban jut nagyobb szerep ennek a létesítménynek. Békéscsabán belül a belterületi hálózatfejlesztési projekt (DAOP) két különálló szakasz kialakítását jelentette. Funkcionalitás, illetve térhasználat szempontjából negatívum a projekt közös gyalog- és kerékpárút része, mert az egyoldali kialakítás révén a túloldalon, a járdán is kerékpároznak. Békéscsaba közösségi közlekedés fejlesztése (DAOP) projekt elemeként a békéscsabai buszpályaudvarnál alakítottak egyetlen, a sok lopás miatt kamerával megfigyelt tárolót, aminek túl kicsi a kapacitása, így jelenleg a kerékpárok többszöröse található a fákhoz, kerítéshez kötve. A tárolók terén azonban még jelentős az elmaradás, ezek korábban nem kaptak prioritást. Fontos, hogy a város területén, közintézményeinél, a közhivataloknál és a kereskedelmi létesítményeknél kiépüljenek a szükséges tárolókapacitások. Összességében fontos kiemelni, hogy a kerékpárhálózat korszerűsítésével, bővítésével összefüggő fejlesztések a vasút korszerűsítéséhez kapcsolódó több átvezetéshez kell igazodniuk.
185
54. sz. ábra: Békéscsaba kerékpáros közlekedési hálózatának fejlődése az elmúlt években és a tervezett szakaszok
Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február
186
3.7 Zöldfelületgazdálkodás Békéscsaba országos viszonylatban átlagos mutatókkal rendelkezik a zöldfelületek tekintetében, mert az utóbbi 10 évben megkétszereződött a gondozott zöldterületek nagysága a városban. A város zöldfelületeit A-B-C-D kategóriákba sorolták11, amely az alapját képezi az elvégzendő feladatok meghatározásának és a pénzügyi tervezésnek. Az egyes kategóriák főbb jellemzői az alábbi táblázat foglalja össze: Össz Fűfelület, Virágfelület, Cserjefelület, Burkolat, Egyéb, Kategória felület, Fa, db m2 m2 m2 m2 m2 m2 A 40 345 26 381 863 2 778 8 733 777 1 703 B 158 926 139 350 255 8 330 2 583 3 542 6 969 C 442 229 438 882 0 1 689 268 2 752 1 390 D 447 772 447 772 0 0 0 0 0 13. sz. táblázat: Békéscsaba zöldfelületeinek kategóriánkénti főbb adatai
Forrás: Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, 2009 A város 229 228 m2 nagyságú önkormányzati területen végez parlagfű mentesítést, valamint 1 584 312 m2 erdőterület tartozik a városhoz. 2012-ben 2426 hektár volt a nyilvántartott zöldfelület nagysága, amelyből a gondozott zöldfelület 97 hektárt tett ki. 2000-2012 között éves átlagban 3000 m3 vizet használtak el a zöldterületek öntözésére. Ez az arány 2013-ra 3224 m3-re nőtt.
4.
STRATÉGIA
4.1 A város hosszú távú energetikai célja és jövőképe (2030) A város energetikai jövőképe szerint a stratégia megvalósulásával olyan városi tér jön létre, ahol a racionális, takarékos és helyi erőforrásokra alapozott energiafelhasználás hozzájárul az energiafüggőség csökkenéséhez, a gazdaság versenyképességéhez és a kedvező életminőséghez. Békéscsaba hosszú távú célja az energiafelhasználás csökkentése és ezzel párhuzamosan az energiahatékonyság növelése. E célok hozzájárulnak az energiafüggőség csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez, a CO2 szint csökkentéséhez, a települési környezet minőségi állapotának javításához.
11
Ajánlás az egységes zöldfelület-gazdálkodáshoz – ÉTK Budapest, 1988 c. munka alapján
187
Hosszú távú Stratégiai cél cél
Specifikus cél
Intézkedéscsoport
Energiafelhasználás racionalizálása Erőforrásfelhasználás hatékonyságának fokozása Energiafelhasználás csökkentése, energiahatékonyság növelése
Megújuló energiaforrások alkalmazása Erőforrás-kímélő vízhasználat
takarékos
városi
Közösségi közlekedés fejlesztése Energiahatékony és Környezetbarát közlekedés terjedésének környezetelősegítése barát közlekedés Helyi termelők és szolgáltatók előnyben fejlesztése részesítése Energiatudatos gondolkodás terjesztése, szemléletformálás
Szemléletformálás
Példamutató szerepvállalás K+F+I támogatása
önkormányzati
188
• Állami fenntartású intézmények energiahatékonyságának javítása • Önkormányzati fenntartású közintézmények energiahatékonyságának javítása • Önkormányzati tulajdonú lakások energiahatékonyságának javítása • Magántulajdonban lévő épületek energiahatékonyságának javításának támogatása • Közvilágítás energiahatékony fejlesztése • geotermikus energia • napenergia • biomassza • szélenergia • csapadékvíz használat lehetőségének kiterjesztése • zöldterületek öntözése • EURO1 és EURO2 besorolású járművek cseréje • Kerékpáros közlekedés fejlesztése • Egyéni közlekedés megújuló és tiszta energián alapuló fejlesztésének elősegítése • Lakosság széles körű informálása • Óvodások, iskolások részére oktatások, rendezvények szervezése • Városi rendezvények, kampányok szervezése a vállalkozók bevonásával • Háztartási berendezések, gépek energiaracionalizálásának támogatása • Ipari technológiák energiaracionalizálásának támogatása • mintaprojektek megvalósítása • tulajdonosi-üzemeltetői-tanácsadói-irányítói szerepkör betöltése
4.2 A város energetikai stratégiai fejlesztési célja és specifikus céljai 4.2.1 Stratégiai cél
4.2.1.1 Erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása Az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása egyrészről a jelenlegi mértékű energiafelhasználás racionalizálását, másrészt a megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazását jelenti. Mindez csökkenti az energiafelhasználás és energiafüggőség mértékét, kevésbé terheli a környezetet, ezáltal pedig hozzájárul az életminőség javulásához. Az energiafelhasználás racionalizálása csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függést, növeli az ellátásbiztonságot és hozzájárul a klímavédelmi, környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez. A lakóépületek és a középületek energiahatékonyságának javításán át csökken a háztartások rezsiköltsége és a közfeladat-ellátás energia-fogyasztása. A megújuló energia hasznosításának növelése a Nemzeti Reform Programban is szerepel. Ennek értelmében 2020-ig 14,65%-os részarányt kell elérni, amely hozzájárul az ország fosszilis energiahordozó felhasználásának csökkentéséhez, valamint a klímavédelemhez egyaránt. Ez a célkitűzés összhangban van a Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazottakkal, vagyis a fosszilis energiahordozók importjának jelentős csökkentésével. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásának köszönhetően csökken az ország széndioxid kibocsátása, energiaimport-függősége és a környezetterhelése, mérséklődnek a felhasználók energiaköltségei, valamint – különösen a biomassza esetében – bővül a vidéki foglalkoztatás. Az erőforrás-kímélő takarékos vízgazdálkodás nem csupán a mezőgazdaság szempontjából lényeges, hanem az intézmények vízfelhasználását is mérsékelni szükséges. Noha az öntözés bázisa az Élőíz-csatorna, a fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kap az ésszerű, költséghatékony vízvisszatartás és csapadékvíz-gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A klímaváltozás miatt az öntözés szükségessége nő, a városi zöldterületek öntözése vonatkozásában a szükséges vízpótlás mellett a víztakarékosságnak is fontos szerepet kell kapnia, amely az intézményi és lakossági vízfelhasználásban is kiemelt szempont.
4.2.1.2 Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése Az energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése magában foglalja a közösségi közlekedést, a kerékpáros közlekedést, valamint az egyéni közlekedést egyaránt. A közlekedés fejlesztésével jelentősen csökken az utazással töltött idő, közlekedés okozta környezeti kibocsátások és jelentősen nő a hatékonyság, illetve a közösségi közlekedésben részt vevők részaránya. A helyi és helyközi közösségi közlekedés fejlesztés egyik fő feladata az elöregedett és környezetszennyező (pl. szállópor kibocsátás) járművek (EURO 1 és EURO2) lecserélése korszerűbb, kevésbé szennyező autóbuszokra. Ezen túlmenően lényeges, hogy a helyi és helyközi járatok útvonala és sűrűsége mennyire van összhangban a lakossági igényekkel. Erre a város közlekedési stratégiája ad választ. Fontos cél a környezetbarát közlekedés terjedésének elősegítése, megfelelő minőségű infrastrukturális hátterének megteremtése, valamint a szemléletformálás.
189
Szintén a közlekedéssel járó károsanyag-kibocsátás mérséklésével függ össze a helyi termelők és szolgáltatók előnyben részesítése. A szállítás során fellépő szén-dioxid kibocsátás jelentősen csökkenthető, ha helyben termelt és/vagy feldolgozott terméket preferálnák.
4.2.1.3 Energiatudatos gondolkodás terjesztése, szemléletformálás Mindezen célok eléréséhez elengedhetetlen fontosságú a városi lakosság és a döntéshozók körében az energiatudatos gondolkodás népszerűsítése. Az energiapazarlás elleni küzdelem, valamint a tudatos energiafogyasztás a fenntarthatóság felé való átmenet fontos lépcsője. A fenntartható társadalmi rendszer kialakításának alapja a tudati változás, amelynek kulcsa a szemléletformálás. Ezt a tevékenységet már óvodás korban, különböző rendezvények, foglalkozások keretében meg kell kezdeni. Szintén lényeges az önkormányzati szerepvállalás, amely egyrészről a tudatos tervezésben nyilvánul meg, másrészről pedig a jó példák, gyakorlatok népszerűsítésében és a hatékony energiafelhasználásra irányuló kutatásfejlesztés-innováció támogatásában. 4.2.2 Specifikus fejlesztési célok és intézkedéscsoportok
4.2.2.1 Energiafelhasználás racionalizálása Az energiafelhasználás racionalizálása a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználását jelenti. A jelenlegi túlzott és pazarló energiafelhasználás csökkentése az önkormányzati fenntartású intézmények tekintetében ugyanolyan lényeges, mint az állami vagy a magánkézben lévő épületek esetében. Az energiaracionalizálás mindebből kifolyólag kiterjed az épületek hőszigetelésére, az épületgépészeti rendszerek felújítására, valamint energiatudatos rendszerek kiépítésére egyaránt. A specifikus cél elérése érdekében fontos, hogy az épületfelújítások ne mozaikszerűen valósuljanak meg, hanem az ingatlanokat komplex egészében kezeljék és ahol szükséges, ütemezett felújítást hajtsanak végre. A specifikus cél elérése érdekében végrehajtandó intézkedések: Állami fenntartású intézmények CO2 kibocsátásának csökkentése A Békéscsabán működő önkormányzati tulajdonú, de állami fenntartású intézmények üzemeltetési feladatai nem az önkormányzat hatáskörébe tartoznak, ugyanakkor például kibocsátásuk révén a települési környezetre továbbra is hatást gyakorolnak. Javasolt a károsanyag- és CO2 kibocsátás csökkentése érdekében szoros együttműködés kialakítása az intézmények fenntartói és a helyi önkormányzat között, amelynek keretében a különböző közintézmények energiaracionalizálása is megtörténik. A 2013-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) kezelésébe került oktatási intézmények esetében is szükséges az energiaracionalizálás megvalósítása. Ez elsősorban a gázfogyasztás mérséklésére, ezáltal pedig a gázköltségek csökkentésére kell irányuljon.
190
Összes energiaköltség (eFt) Kemény G. Logisztikai és Közlekedési 11 478 Szakközépiskola
Vásárhelyi P. Szakközépiskola és Koll. Széchenyi I. Két Tannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Esély Pedagógiai Központ Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola Mindösszesen
Ebből Gázköltsé Áramköltsé Vízköltsé g g g 55%
29%
16%
29 373
57%
26%
17%
36 124
63%
23%
14%
13 782
62%
33%
5%
29 855
88%
1%12
12%
69 830
64%
27%
9%
7 243
71%
18%
11%
7 398
75%
21%
4%
205 083
66%
22%
11%
14. sz. táblázat: A KLIK üzemeltetésében lévő oktatási intézmények energiaköltsége (2012)
Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala Önkormányzati hatáskörbe tartozó épületek energiaracionalizálása Az intézkedéscsoport magában foglalja a komplex energetikai korszerűsítést, vagyis az intézmények, középületek teljes energetikai megújítását: komplex hőszigetelés, elektromosság korszerűsítése, gépészeti megújítás, ahol lehetőség van rá, megújuló energia felhasználásának elősegítése, elsősorban napenergia vonatkozásában. A város ebben a témakörben már több oktatási intézmény esetében valósított meg fejlesztést, a cél ennek a programnak a folytatása, különösen a 30 évnél is idősebb oktatási intézmények esetében. Az Önkormányzat és a Vagyonkezelő Zrt. hatáskörébe tartozó intézmények szén-dioxidot kibocsátása 2013-ban 5392 tonna volt, energiaköltségeik 845,8 millió forintot tettek ki. Mind a fogyasztási költségek, mind a CO2 kibocsátás összehasonlításából jól látszik, hogy az oktatási intézmények (általános- és középiskolák egyaránt) a legnagyobb fogyasztók, így az energiaracionalizálási beruházásokat ezeknél az intézményeknél kell megkezdeni. Ezek a fejlesztések középtávon térülnek meg, de a működési költségek csökkenése révén folyamatos eredményt nyújtanak, s a károsanyag- és CO2 kibocsátás csökkenésével nagymértékben hozzájárulnak a települési levegőminőség javításához. Mivel az épületállomány jelentősen elöregedett, ezért az összes iskola komplex felújítását meg kell valósítani, akár több tervezési perióduson keresztül, igazodva a demográfiai folyamatokhoz. Hasonló energiaracionalizálási beruházásokat kell végrehajtani a közművelődési intézmények és a Vagyonkezelő Zrt. által fenntartott létesítmények, kistérségi szociális intézmények 12
A Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium áramfogyasztása a közös mérőóra miatt a Gyermekélelmezési Intézménynél jelent meg 2013-ig!
191
esetében is, ahol az energiafogyasztás és a szén-dioxid kibocsátás egyaránt nagy arányt képvisel.
eFt 59 653 56 090 201 833 82 387 34 320 85 252
% 7 7 24 10 4 10
CO2 kibocsátás tonna % 360 7 375 7 1 396 26 632 12 252 5 575 11
326 274 845 809
39 100
1 802 5392
Energiaköltség Egészségügyi és szociális intézmények
Óvodák Oktatási intézmények Közművelődési intézmények Polgármesteri Hivatal Kistérségi szoc. intézmények Vagyonkezelő által létesítmények Mindösszesen
fenntartott 33 100
15. sz. táblázat: Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények energiafelhasználásának főbb adatai (2013)
Forrás: Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala A tervezett beruházásokhoz magas támogatási intenzitású uniós pályázatok is rendelkezésre állnak. Ahhoz, hogy a város sikeresen tudja lehívni ezeket a forrásokat, a pályázathoz, valamint a támogatásokhoz szükséges előkészületi munkákat (tanulmányok, szakvélemények, tanúsítványok megírása, beszerzése, elkészítése) időben el kell kezdeni. Önkormányzati tulajdonú lakások energiaracionalizálása Az önkormányzati tulajdonú lakások esetében cél a jelenlegi fogyasztás mérséklése, valamint energetikai felújítások szorgalmazása és előkészítése. Az 543 db önkormányzati tulajdonú lakás13 esetében az önkormányzat készítsen ütemezést az energetikai beruházások időbeli megvalósítására, hogy a legkorszerűtlenebb épületek fogyasztását belátható időn belül racionalizálni lehessen. Magántulajdonban lévő épületek energiaracionalizálása A magántulajdonban (lakossági tulajdonban) lévő épületek társasházakra és családi házakra oszlanak, amelyek közül az energiaracionalizálás egyik kiemelt területe a társasházak korszerűsítése. Az önkormányzattal közösen ki kell dolgozni a társasházak energetikai korszerűsítését elősegítő műszaki-technológiai útmutatókat és folyamatos tájékoztatás mellett lehetővé kell tenni a társasházak pályázatokon való részvételének lehetőségét. A családi házak tekintetében az energetikai korszerűsítések a tulajdonost terhelik, viszont az épület állapotát figyelembe véve, szociális alapon lehetővé kell tenni a rászorulók pályázatokon való részvételét. Közvilágítás korszerűsítése és racionalizálása 13
Forrás: KSH, 2011
192
A lakosság érdekeit és igényeit, valamint az önkormányzat kiadásait egy alacsonyabb villamosenergia fogyasztású és üzemeltetési költségű közvilágítási rendszer szolgálja a legjobban, amely műszakilag is megfelel az érvényben lévő előírásoknak. Villamos energia megtakarítást el lehet érni a meglévő közvilágítási hálózat (transzformátorkörzetenkénti) fényáram szabályzásával, amely által az üzemi feszültség leszabályozása mellett a teljesítmény felvétel csökken, viszont emellett a megvilágítás értéke jelentősen nem csökken. Villamos energia megtakarítást jelentene az elavult rendszerek lecserélése korszerű, energiatakarékos rendszer kiépítésével, amely által a közvilágítási hálózat üzemeltetési költsége is csökkenne. Az Önkormányzat ennek érdekében 2012. és 2013. évben megtette az első lépéseket, amelynek eredményeként elkészült egy közvilágítási hálózatra vonatkozó tanulmányterv. A tanulmányterv tartalmazza a meglévő közvilágítási hálózat felmérését, és az adott hálózati paraméterek felhasználásával a közvilágítási lámpatestek korszerűsítésére tett javaslatot. Előbbiek alapján a közvilágítási hálózat korszerűsítésével, szabályzásával csökkenhet az e célra felhasznált energia mennyisége és ezáltal annak költsége, valamint az üzemeltetésre és karbantartásra ráfordított összeg is.
4.2.2.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása A megújuló energiaforrások egyre nagyobb súllyal jelentkeznek az energiatermelés tekintetében és ennek a lehetőségei Békéscsabán is adottak. Az épületenergetikai fejlesztések mellett tehát az erőforrás-felhasználás hatékonysága a megújuló energiaforrások felhasználásával tovább növelhető. A megújuló energia részarányának a növelésére két lehetőség kínálkozik. Vagy az önkormányzat hajtja végre a beruházásokat, vagy az önkormányzat csupán elősegíti a különböző szereplőket az energiatermelés fejlesztéséhez. Előbbi esetben az önkormányzat az elektromos és hőenergia értékesítéséből bevételre tehet szert, ugyanakkor - a profitérdekeltség miatti alacsony támogatási intenzitás miatt – a milliárdos nagyságrendű beruházások nehezen kivitelezhetők. A cél eléréséhez tehát elengedhetetlen az önkormányzat, a lakosság, a szolgáltatók és a civil szervezetek együttműködése, valamint a költségek közös viselése. A geotermikus energia hasznosításának a tervezése korábban már elindult. Ennek keretében a geotermikus energia felhasználása a közintézmények energiaellátására elsősorban azon belvárosi területen lehetséges, ahol ezek a közintézmények koncentráltan vannak jelen (oktatás, egészségügy, kulturális terület). (A program tehát részben összefügg az épületenergetikai fejlesztésekkel). Ugyancsak célként fogalmazható meg a geotermikus energia hasznosítása révén a távhőellátás kiépítése. A napkollektorok kiegészítő szerepet kaphatnak a hőellátásban, akár az intézmények, akár a magántulajdonban lévő épületek esetében. A napelemek alkalmazása sokkal szélesebb, mivel a feleslegessé vált energiát a hálózatba betáplálva, majd igény szerint onnan kinyerve jelentős megtakarítást lehet elérni. A napenergia hasznosítására nagyobb léptékű napelem park létesítése is előtérbe kerülhet erre alkalmas földterületen (pl. rekultivált hulladéklerakó). Az így keletkezett energia felhasználható a városi energiaellátásban (pl. közvilágítás) is. A biomassza területén elsősorban a nagyobb állattartó telepekhez kapcsolódó fejlesztések kaphatnak prioritást, a mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok (pl. szalma, növényi szárak stb.) hasznosításának nagy mértéke nem ajánlott, mert az a talajerőutánpótlást rontja, mely nem kívánatos a véáros térségében található, jó minőségű területeken. A városi intézmények paramétereit figyelembe véve a legköltséghatékonyabb megoldásnak a napkollektor, a napelem, a geotermikus energia hasznosítása jöhet számításba, kisebb 193
mértékben sor kerülhet a biomassza alkalmazására is. A szélenergia alkalmazhatóságára kutatásokat kell végezni, mivel a mikroklimatikus adottságok jelentősen befolyásolják a hasznosítását.
4.2.2.3 Energiatakarékos vízgazdálkodás, takarékos városi vízhasználat A csatornarendszereket és víztározókat, a szivattyútelepeket, valamint a kapcsolódó műtárgyakat megfelelő állapotba kell hozni annak érdekében, hogy a mennyiségileg jónak tekinthető felszíni vizek öntözésre felhasználhatóak legyenek. Fejleszteni kell az öntözőberendezéseket, valamint a felhasznált víz mennyiségének csökkentése érdekében modernizálni szükséges a meglévő, a gazdálkodók és intézmények tulajdonában lévő öntözőberendezéseket is. El kell érni, hogy a közintézmények vízfogyasztása csökkenjen, amely összefügg az energiaracionalizálási törekvésekkel. A közintézmények vízfelhasználása mellett az önkormányzatot terheli a közterületek öntözése, amelyet – bár az Élővíz-csatornából történik az öntözés - szintén racionalizálni szükséges. Ehhez felül kell vizsgálni az eddigi öntözési gyakorlatot, valamint szükség esetén az öntözés módszerén is változtatásokat kell eszközölni. A pazarló és korszerűtlen technológia helyébe olyan megoldásokat kell keresni, amely biztosítja a növények vízszükségletét, ugyanakkor nem bánik pazarlóan a rendelkezésre álló erőforrással. Szélesebb körben meg kell oldani a csapadékvíz felhasználásának bevonását a vízfelhasználásba.
4.2.2.4 Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése A specifikus cél egyrészről magában foglalja a közösségi közlekedési igényekhez igazodó hálózat kialakítását, közösségi közlekedésben használt járműpark korszerűsítését, különösen az EURO 1 és EURO 2 besorolású autóbuszok cseréjét, valamint a kerékpáros közlekedés és az egyéni közlekedés fejlesztését egyaránt.
A specifikus cél elérése érdekében végrehajtandó intézkedések: Közösségi közlekedés fejlesztése A közlekedés környezeti terhelése, vagyis a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátások mértéke jelentősen függ az egyéni közlekedés és a közösségi közlekedés megoszlásának arányától, valamint a közösségi közlekedésben alkalmazott járműpark állapotától. Mivel a településen folyamatosan csökken a közösségi közlekedést használók aránya, ezért az önkormányzatnak a közlekedési szolgáltatókkal (helyi és helyközi) felül kell vizsgálni a járatsűrűséget és a csatakozásokat, szükség esetén pedig módosításokat kell végrehajtani, új menetrendet és forgalmi rendet kell kidolgozni a közlekedési stratégia mentén. A járműpark korszerűsítése, a régi, EURO1 és EURO2 buszok cseréje mindenképpen javallott, amely csökkenti a CO2 kibocsátást is. A közösségi közlekedés gyorsaságát és hatékonyságát növeli az intelligens forgalomirányítási rendszer, amely zöldfolyosókat biztosít a járatok számára. Tovább növelheti a szolgáltatás minőségét, ha valósidejű utastájékoztatási rendszer épül ki, amelynek tájékoztató pontjai a közintézményekben kerülnek elhelyezésre. Az újabb buszokba már beépített utastájékoztató rendszer segítségével az utasok közvetlenül a buszon szerezhetnek információt arról, hogy az átszállásnak milyen lehetőségei vannak, vagy mikor érkezik meg a jármű a célállomásra. Mindemellett lehetőség nyílik az utasforgalom valósidejű monitorozására is. Kerékpáros közlekedés fejlesztése
194
A kerékpáros közlekedésnek nagy hagyománya van Békéscsabán, így a kerékpáros közlekedés további fejlesztésre szorul. Javasoljuk a meglévő infrastruktúra folyamatos karbantartását, őrzött kerékpártárolók kialakítását, valamint a környező településeket Békéscsabával összekötő kerékpáros úthálózat további fejlesztését. A kerékpáros közlekedés fejlesztésénél mindenek előtt szem előtt kell tartani, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amely minden közlekedésben részt vevő számára előnyös és fenntartható megoldást kínál, csökkenti a balesetek kockázatát és a kerékpáros közlekedés valódi alternatívát nyújt az egyéni közlekedéssel szemben. Ezzel tovább csökkenthető a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás, s az egészségügyi költségek is csökkenthetők a sportosabb, fittebb életmód eredményeként. Egyéni közlekedés megújuló és tiszta energián alapuló fejlesztésének elősegítése Az elektromos járművek gyártása már világszerte folyik, de áruk, valamint jelenleg még körülményes alkalmazásuk lassítják az elterjedését. A városnak azonban célszerű felkészülnie az elektromos autók fogadására, a töltőhelyek kialakítására. Fontos az önkormányzat proaktív magatartása is. Meg kell kezdeni az egyeztetéseket a töltőállomások üzemeltetőivel a kutakon kiépítendő elektromos töltés lehetőségeiről. Ez már középtávon fontos szerepű lehet, melyet a Nemzeti Energiastratégia is kijelöl. A stratégia értelmében a közlekedés olajfüggőségének csökkentését szolgálja az elektromos (közúti és vasúti)- és hidrogénhajtás (közúti) arányának 9%-ra; az agroüzemanyag felhasználás 14%-ra növelése 2030-ra. E cél eléréséhez elengedhetetlen a szükséges infrastruktúra kiépítése elsősorban a nagyvárosokban, amelynek eredményeképpen Magyarország felkerülhet az elektromos és hidrogénhajtás európai térképére.
4.2.2.5 Helyi termelők és szolgáltatók előnyben részesítése Az energiatudatos és környezetbarát közlekedés fejlesztése magában foglalja a különböző termékek és szolgáltatások helyi piacról történő beszerzését, amely a termelői oldalnak a szállítási költségek csökkentését, településnek pedig a szállításból származó károsanyagkibocsátás csökkenését eredményezné. Minél kisebb a szállítási szükséglet, annál inkább energiatudatos és környezetbarát a közlekedés is.
4.2.2.6 Szemléletformálás A fenti célok eléréséhez szükséges a szereplők szemléletváltása is, amely egyrészről energiatudatos gondolkodást jelent, másrészről környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tart. Kiemelkedő fontosságú széleskörű környezeti nevelési program készítése, amely mind az iskolákat, mind a városban működő civil szervezeteket, s ezeken keresztül a lakosokat ösztönzi a környezet védelmére, a környezet- és energiatudatos életmódra. Támogatni kell a helyi környezet- és természetvédelmi iskolai kezdeményezéseket, a környezetvédelmi aktivitásra késztető szakkörök szervezését, a fenntartható fejlődés oktatását. Szemléletformálással az egyéni energiafelhasználás jelentősen csökkenthető, racionalizálható. A szemléletformáló programok az írott és elektronikus sajtó, az infokommunikációs csatornák közvetítésével a társadalom legtöbb tagjához eljuthatnak. Az intézkedés kiemelten fókuszál az iskolákon belüli energiatakarékossági programok, rendszeresen szervezett szemléletformálási kampányok megvalósítására is. A specifikus cél elérése érdekében a következő intézkedések végrehajtása javasolt: Lakosság széles körű informálása
195
Az önkormányzat feladata az elkészült energiastratégia ismertetése a helyi szereplőkkel, valamint az elérni kívánt eredmények folyamatos szem előtt tartása. Az önkormányzat évente tájékoztassa a lakosságot a stratégia aktuális állásáról, az elért eredményekről és a soron következő lépésekről, s ezeket a helyi médián keresztül folyamatosan juttassa el a lakossághoz. Óvodások, iskolások részére oktatások, rendezvények szervezése Hosszú távú siker a fiatalok szemléletmódjának megváltoztatásával érhető el, amelyet már az óvodában, játékos programok keretében meg kell kezdeni. Az iskolás korú gyerekek az iskolarendszerű oktatásban sajátíthatják el az energiatudatos életmódot, amelyhez a szükséges kiadványok, tankönyvek beszerezhetők vagy akár helyi civil szervezetek pályázati forrásból is elő állíthatják. Városi rendezvények, kampányok szervezése a vállalkozók bevonásával Fontos elem a nagyfogyasztók, vállalkozók megszólítása, akik jó példával elől járva a helyi kommunikációjukban is előtérbe helyezhetik a környezet- és energiatudatos magatartást. Háztartási berendezések, gépek energiaracionalizálásának támogatása Ezen a területen jelentős megtakarítás érhető el a háztartásokban, amely egyúttal a felhasznált energia mennyiségét is csökkenti. Az elavult háztartási gépek cseréjére az önkormányzatnak a hatóságokkal és a szakmai szervezetekkel közösen programokat kell kidolgozni és ezeket megfelelően kommunikálni a célcsoportok felé. A civil szervezetek a felvilágosító kampányok, rendezvények lefolytatásában tudnak segítséget nyújtani. Ipari technológiák energiaracionalizálásának támogatása Az ipar energiafelhasználása racionalizálással, új technológiák alkalmazásával, valamint megújuló energia alkalmazásával számottevően csökkenthető. Az önkormányzat proaktív magatartása a helyi vállalkozásokat is segítheti, s fontos, hogy az önkormányzat is megismerje a nagyfogyasztók technológiák és berendezések korszerűsítésével kapcsolatos terveit, esetleg segítséget nyújtva a pályázati források lehívásában. Ezzel javul a vállalkozások versenyképessége is, mely a város egésze szempontjából nagy hatású lehet.
4.2.2.7 Példamutató önkormányzati szerepvállalás Az önkormányzat az energiastratégia végrehajtásában tulajdonosi-üzemeltetői-tanácsadóiirányítói szerepkört tölt be. A saját tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő intézmények energiaracionalizálása érdekében ütemtervet és költségigényt dolgoz ki, valamint ezzel összefüggésben megkezdi a fejlesztésre szoruló épületek pályázati részvételének előkészítését. A fejlesztésre kevésbé szoruló, vagy azokat a későbbiekben megvalósító intézmények esetében felülvizsgálja a jelenlegi energiafogyasztási szokásokat és áttekinti a különböző szolgáltatókkal megkötött szerződéseket, valamint az intézményvezetőkkel összhangban kidolgozza az intézmények energiafogyasztási monitoring rendszerét. A lakossági energiaracionalizálás ösztönzésére és segítésére szakmai szervezetek bevonásával összeállítja azt a technológiai-műszaki segédletet, amely mind a társasházaknak, mind a család házak tulajdonosainak segítséget nyújt a tervezésben, pályázásban és megvalósításban egyaránt. A megújuló energia alkalmazásának lehetőségeivel kapcsolatban az önkormányzat építsen ki szakmai kapcsolatokat hazai és külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel, valamint olyan településekkel, akik az alternatív energiák használatát sikeresen adaptálták a mindennapi településüzemeltetési feladataik sorába. Lényeges, hogy az önkormányzat ismertesse a lakosság és helyi vállalkozók számára azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket más településeken sikerrel alkalmaztak az energiafogyasztás
196
racionalizálására vagy a megújuló energiák alkalmazása kapcsán. Erre alkalmat nyújt mintaprojektek megvalósítása és az eredmények széleskörű bemutatása is.
4.2.2.8 K+F+I támogatása Az önkormányzat feladata K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítésének elősegítése. Szerepet kell vállalnia a KKV-k, valamint a hazai és külföldi nagyvállalatok, tudásbázisok közötti együttműködések kiépítésében, a kidolgozott technológiák gyakorlati alkalmazásában. Békéscsabát tudatos településmarketinggel és kommunikációval vonzó célponttá kell tenni az innovatív vállalkozások számára, különösen javasolt ez a jövőben egyre fontosabbá, akár húzóágazattá is váló zöldgazdaság és az alternatív energiák hasznosításával foglalkozó cégek tekintetében.
4.2.3 Horizontális szempontok Az éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem keretében, a nemzetközi és EU tagságunkból adódó kötelezettségek figyelembevételével prioritást kell, hogy kapjon az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén. Mindezek alapján a következő horizontális célok fogalmazódtak meg: • A fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése, elsősorban a hő- és villamosenergia-termelés, az épületfűtés és a közlekedés területén. Ezen célok teljesítése a hazánk által az Európa2020 stratégia keretében vállalt 14,65%-os megújuló energia részarány és 20% kibocsátás-csökkentés elérését is segíti. • Az energiahatékonyság növelése és az energiatakarékosság előmozdítása, elsősorban az épületenergetika és a közlekedés és a mezőgazdaság területén. • Azon technológiák, szolgáltatások és fogyasztói szokások elterjesztésének ösztönzése, melyek a természeti erőforrások (különösen az energiahordozók, nyersanyagok és víz) igénybevételének mérséklése révén és a zárt anyagforgalmú rendszerek alkalmazásával segítik a karbonszegény gazdaság felé való átmenetet. • A dekarbonizáció zöldgazdaság-fejlesztési eszközként való megjelenése. A dekarbonizáció megvalósítását a hazai gazdaságfejlesztés keretrendszerébe kell helyezni. Ennek érdekében a dekarbonizációs törekvések, valamint az innovációs és kisvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési politikák összehangolása szükséges. • Kutatások, fejlesztések, innovációk, demonstrációs projektek támogatása, különös tekintettel az anyag- és energiatakarékos technológiák, a megújuló energiahordozók elterjesztése, a környezetbarát közlekedés és agrotechnikák, a fenntartható építészet, a hő-és villamosenergia-termelés területein.
197
5.
MONITORING, INTÉZMÉNYRENDSZER
5.1 A stratégia végrehajtásának szereplői és feladataik 5.1.1. Békéscsaba MJV Önkormányzata A Békéscsaba Városi energiastratégia célja, hogy a város minden szereplője számára világosan meghatározott irányt, illetve útvonalat határozzon meg az energiafelhasználás racionalizálására. A célok és az intézkedések együttesen a város egészének a hosszú távú érdekeit szolgálják. A stratégia végrehajtásához a Polgármester biztosítja az erőforrásokat. A Jegyző, mint a Polgármesteri Hivatal vezetője a stratégiában meghatározott feladatokhoz szervezeteket és szervezeti vezetőket rendel. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése környezetvédelmet érintő tárgykörben több mint 20 rendeletet alkotott, de ezek nem konkrétan energetikai vonatkozásúak. A városban kevés olyan non-profit szervezet működik, amely a környezet- és természetvédelem ügyét képviseli (Városvédő és Városszépítő Egyesület és a White Club). Az önkormányzat a törvényi előírásoknak megfelelően létrehozta a Környezetvédelmi Alapot. A tudatformálás teljességének elérése érdekében kiemelkedő fontosságú a lakosság naprakész és álladó tájékoztatása, amelyet a környezeti információs rendszer bevezetése lényegesen megkönnyítene. A környezet- és természetvédelmi szervezetek jelenlegi törekvései elfogadhatóak, mind az iskolarendszerű oktatás, mind pedig a nyílt konferenciák szervezése terén. Az energiatakarékossági kérdéseknek azonban nagyobb hangsúlyt kellene ezen belül kapniuk.
5.1.2 Társadalmi szervezetek, lakossági képviselet Egy város társadalmában meghatározó, hogy milyen kis- és nagyközösségek jönnek létre. Ezeknek a szervezeteknek a saját érdekein túl a város, illetve a város lakosságának a képviselete is a feladatuk. Környezettudatosságuk és a stratégiában megfogalmazottak ismerete létfontosságú a célok elérése érdekében. Feladatuk a lakosság érdekeinek hatékony képviselete. Ugyanakkor ezt a városvezetéssel közösen, kompromisszumra törekedve kell megoldani. Sok esetben a kommunikáció hiánya, vagy torzulása okozza a meg nem értést. Szerepük a lakosság felé történő kommunikációban megkerülhetetlen. A közösségek irányítóit nem lehet felülről irányítva kinevezni, mert fontos, hogy a vezető a közösség számára legitim és elfogadott, ezáltal pedig hiteles legyen. A civil szervezetek elsősorban a szemléletformálásban, a kommunikációban szükséges, hogy kivegyék a részüket, illetve elengedhetetlen a civil szervezetek napi szintű kapcsolattartása a helyi közösségekkel.
5.1.3 Helyi média A helyi média feladata, hogy az Energiastratégia eredményeiről, tervezett lépéseiről, jó gyakorlatairól tájékoztasson. Ehhez szükséges az írott és elektronikus média bevonása, valamint célszerű lenne a városi honlapon egy külön aloldalt is létrehozni, ahol a lakosság napi szinten értesülhet a legfrissebb, legaktuálisabb információkról, illetve lehetőség van kérdéseket is feltenni az energiaracionalizálással kapcsolatosan.
198
5.1.4 Gazdasági partnerek Békéscsabán több nagyfogyasztó is működik. A stratégiában meghatározott célok csak a gazdasági partnerekkel közösen, támogatásukkal valósítható meg. Ugyanakkor jól látszik, hogy a gazdasági szervezetek előrelátóbban gondolkoznak, mint a közszféra. Ennek köszönhetően számos vállalat készítette, ill. készíti el a közeljövőben - a stratégiában megfogalmazottaknak megfelelően - energiaracionalizálását és megújuló energetikai fejlesztését. A város jövője szempontjából szükséges a partneri viszony erősítése.
5.2 Monitoring A hatékony és eredményes munka feltétele a folyamatok figyelése, az adatok értékelése és az értékelés alapján meghozott döntésekkel a folyamatok optimalizálása. A folyamatok figyelése lehetővé teszi, hogy az eltérés negatív következményei nélkül helyes irányba módosítsuk a folyamatokat. Békéscsaba számára is kiemelten fontos a monitoring-rendszer működtetése. Számos olyan információ és hatósági folyamat van az önkormányzat kezében, amely lehetővé tenné a monitorozás kiépítését. Az önkormányzatnak érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani saját intézményi hálózatának adatira, illetve azok alapos feldolgozására. A stratégia végrehajtása érdekében szükséges a lakossági, az önkormányzati és egyéb fenntartású intézményekkel együttműködni, adataikat monitorozni és közösen értékelni. A stratégiában megfogalmazott célok időarányos teljesülését kétévente szükséges felülvizsgálni. A város területén végbemenő beruházások és fejlesztések nyilvántartása és nyomon követése megoldható lenne, ha az építészeti engedélyezési eljárások során adatfelvételezés történne (pl. a megújuló energiaforrások alkalmazásának mértékéről és hatékonyságáról, a megtakarítások nagyságáról), illetve a gépjárműadó beszedése során monitorozni lehet a közlekedő gépjárművek tulajdonságait, a használat célját, esetleg a felmerülő fejlesztési igényeket, amely a forgalomszervezés optimalizálását is segítené. A monitoring rendszer segítségével lehetőség nyílik a lakosság valós idejű tájékoztatására, az elért eredmények megjelenítésére, a döntések hatékonyabb előkészítésére, a lakosság tudatformálására és motiválására. Az önkormányzat az energiahatékonyság javítása érdekében saját energiahasználatának racionalizálása terén és a lakosság szemléletformálása terén tehet. Az előbbihez adhat alapot egy energiagazdálkodási rendszer működtetése, amely: • Biztosítja az energiafogyasztási és más szükséges adatok gyűjtését, •
Lehetővé teszi az adatok reális kiértékelését, ezen belül: o az egyes intézmények egymással való összehasonlítását, "rangsorolását", o az energiaköltségek reális voltának megítélését,
•
Biztosítja, hogy minden érdekelt megfelelő szintű információt kapjon,
•
Lehetővé teszi a hatékony beavatkozást jelentős többletfogyasztások esetén,
•
Segít meghatározni és tervezni a hatékonyságjavítási beavatkozásokat, beruházásokat,
•
Alapul szolgál a hatékonyságjavító intézkedések eredményének kimutatásához.
199
6.
2014— 2020 KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI KERETEK
Az Európai Unió a 2014—2020-as tervezési időszakban is operatív programok rendszerén keresztül nyújt támogatást. A Városi energiastratégia céljai több operatív programhoz illeszkednek. Az operatív programok jelenleg még kidolgozás alatt állnak. E fejezetben bemutatjuk azokat a nemzeti fejlesztési célokat és tervezett intézkedéseket, melyek eszközöket nyújthatnak az energiastratégia céljainak elééréshez. A KEHOP (Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program) 5-6. prioritása fekteti le a Békéscsaba Városi energiastratégia keretében megfogalmazott célok jelentős részét. Ugyanakkor a KEHOP mellett a megújuló energiaforrások növelésére, alkalmazásuk ösztönzésére más OP-k is hangsúlyt fektetnek. Ennek megfelelően az Operatív Programok közötti lehatárolások eredményeképpen az energetika területét érintő K+F+I tevékenységek, valamint a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései, illetve a termelési, technológiai folyamatok energiaellátását biztosító megújuló alapú energiafelhasználás a GINOP-on belül kerülnek támogatásra. Ezen felül az integrált fejlesztések elősegítését célozva az önkormányzatok épületenergetikai és megújuló energiaforrások felhasználására irányuló beruházásainak ösztönzésére (a távhő rendszerek fejlesztéseitől eltekintve) a TOP-on belül nyílik lehetőség. A KEHOP következő intézkedései, műveletei adnak lehetőséget a városi energiastratégiában megfogalmazott célok megvalósításához:
Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáramtermelés
Az intézkedés keretében olyan erőművek létesítésének ösztönzése a cél, amelyek a megújuló energiaforrás felhasználásával megtermelt villamos energiát közvetlenül a hálózatba táplálják. Az előállított energia származhat olyan energia előállító erőműegységből, amely csak villamos energiát állít elő, illetve olyan erőműből is, amely a megújuló villamos energia mellett hőt is előállít. Az energiahatékonyság növelése érdekében a projektek kiválasztása során célszerű ezen kapcsoltan termelő erőműegységeket előnyben részesíteni. Az intézkedés keretében a következő megújuló technológiák támogatása tervezett: Biomassza hasznosítása: a biomassza villamos energiatermelésre irányuló hasznosítása során elsődleges szempont, hogy a nagy erőműi kapacitások helyett a kis-közepes kapacitású, térségfejlesztő hatással rendelkező, lokális rendszerek kerüljenek támogatásra, elősegítve egyúttal a kistérségen belüli kohéziót és gazdasági együttműködést. Biogáz termelés és felhasználás: a jelenleg rendelkezésre álló elsődleges anyagok (biológiailag lebomló háztartási hulladék, szennyvíziszap, állati trágya stb.) energetikai hasznosítása biogázelőállítással villamos energia-termelés céljára. A biogáz-előállítás a termelési hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek, egyéb szerves anyagok kezelésével hozzájárul a környezetvédelmi célok teljesítéséhez. A szerves hulladékok energetikai hasznosítása csökkenti a metánszivárgást, így fontos klímavédelmi eszköz is. A szennyvíz-alapú biogáz termelés ösztönzése esetén az 5. prioritási tengely célja a szabályozható energiatermelő berendezések beszerzésének támogatása (gázmotor, hálózati csatlakozás, szabályozás, illetve tisztítás, komprimálás), szennyvízkezelő berendezések beszerzésére (fermentorok, szubsztrátum tárolók) a 2. prioritási tengely nyújt lehetőséget. Geotermikus energia alkalmazása: tekintettel Magyarország kiemelkedő geotermikus gradiensére a geotermikus energia felhasználása fontos szerepet fog betölteni a hőenergia előállításában (távfűtés,
200
közintézmények, lakóépületek fűtése, meleg víz előállítása) a következő időszakban is. Ezen felül a közvetlen hőhasznosítás mellett várhatóan 2020-ig elkezdődik a geotermikus ásványkincs villamos energia-termelésre történő alkalmazása is. Napenergia hasznosítása: a napenergia villamos energia-termelés célú hasznosításának (napelemek telepítése) támogatása. A fotovoltaikus rendszerek (PV) tekintetében a technológiai fejlődésnek köszönhetően a fajlagos PV árak (€/kW) fokozatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A nagyobb PV alkalmazásokat a technológiai „lock-in” elkerülése céljából fokozatosan tervezzük támogatni a technológiai fejlődés ütemének megfelelően. Hulladékok energetikai hasznosítása: villamos energia előállítása az anyagában gazdaságosan nem hasznosítható hulladékok különböző fizikai és kémiai folyamatok segítségével történő hasznosítása útján. Különös tekintettel arra, hogy ezen hulladékok energetikai hasznosítása a lerakásnál kisebb környezetterheléssel jár. Így a hulladékok energetikai hasznosítása egyszerre szolgál energetikai és környezetvédelmi célokat.
A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése A magyar villamos energia-rendszer rugalmatlan, korlátozottan képes befogadni a nem szabályozható, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat. Ezért azok elterjesztéséhez indokolt a hálózat szabályozásához hozzájáruló villamos energia-tároló rendszerek támogatása. Az intézkedés olyan, a villamos energia-rendszerhez csatlakoztatott ipari méretű és kisebb méretű energiatárolók kiépítésének támogatásához való hozzájárulást jelenti, amelyek az alacsony villamos energia-terhelésű időszakokban termelt villamos energia-felesleg átmeneti tárolását, ezt követően pedig annak a villamos energiarendszerbe történő visszatáplálását teszik lehetővé, elősegítve a villamos energiaellátás stabilitásának megőrzését a kereslet megnövekedésekor. Ezen felül az intézkedés keretén belül a lakossági előállítású villamos energia szabályozott hálózati betáplálását biztosító szabályozó egységek (szoftver, akkumulátor, intelligens mérő) beszerzésére nyílik lehetőség.
Demonstrációs célú megújuló energetikai minta projektek
Az energiaszektor EU szintű dekarbonizációjához elengedhetetlen fontosságú az egyes technológiák kutatásának és fejlesztésének a támogatása, a technológiai innováció. Az energetika területén megvalósuló K+F+I támogatására a GINOP-on belül nyílik lehetőség. A kutatás-fejlesztési fázison túl, a szélesebb körű alkalmazás elterjesztéséhez szükséges, az ipari léptékű bevezetés előtt álló, újonnan kifejlesztett technológiák demonstrációs (minta) léptékű megépítésének és tesztelésének ösztönzése. Ennek részeként támogatni tervezzük azon fejlesztéseket, ahol a prototípus már elérhető, de Magyarországon, illetve az Európai Unióban még nincs elérhető, üzemi méretű referencia az adott technológiából. Tipikusan ilyen technológiák a második és harmadik generációs bioüzemanyagok. Annak érdekében, hogy minél több és minél szélesebb körű demonstrációs projekt valósulhasson meg indokolt, hogy adott termelési módozat, típus esetében csak egy projekt kerüljön támogatásra. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése Figyelembe véve az épületszektorban rejlő kiemelkedő energia-megtakarítási potenciált és az operatív programok közötti lehatárolásokat az intézkedés keretében a lakóépületek, az állami tulajdonú központi költségvetési szervek vagyonkezelésében álló középületek, valamint a nonprofit szektor és
201
közszolgáltatók közfeladat-ellátásra használt épületeinek energiahatékonysági, illetve megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló korszerűsítéseit támogatja a KEHOP. E tekintetben a támogatható tevékenységek magukban foglalják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségeinek csökkentését, megújuló energiaforrások alkalmazását (elsősorban napelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása), az intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítését, illetve az épületeken belül világítási rendszerek korszerűsítését. Ezen felül az intézkedés támogatja az új, közel zéró emissziójú épületek létesítését is. Ez esetben a kötelező energiahatékonysági követelményeken túlmutató fejlesztések kerülnének támogatásra, amelynek során a támogatás alapjául a közel nulla szén-dioxid kibocsátású épület építéséhez szükséges beruházások és az energiahatékonysági jogszabályi követelményeknek megfeleléshez szükséges beruházások különbözete szolgálna. Az új, közel nulla kibocsátású épületek létesítése a megújuló energiaforrások alkalmazásához is hozzájárul. Az épületenergetikai fejlesztésekhez kapcsolódó támogatási programok részletes kidolgozása a 2013. év végén elkészülő Nemzeti Épületenergetika Stratégia cél- és eszköz-rendszerén fog alapulni.
Közvilágítás korszerűsítése: Az intézkedés célja a közvilágítás energiafelhasználásának csökkentése a lámpatestek, fényforrások, előtétek és az energia-megtakarítás szempontjából indokolt vezetékek felújítása, vagy cseréje útján.
Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban Az épületenergetikai programokon belül a közszféra részére az energiahatékonyság növelését a konkrét beruházások mellett, olyan „soft” típusú energiagazdálkodási eszközök elterjesztésén keresztül is ösztönözni kívánjuk, amelyek az energiafelhasználás nyomon követésével (monitoringjával), folyamatos szabályozásával csökkentik az energiafogyasztást. Az intézkedésen belül a támogatható tevékenységek köre magában foglalja azon műszaki, technológiai eszközök (mérő- és szabályozó-berendezések), valamint ezek alkalmazásához szükséges oktatást, képzést, betanítást és a környezeti minőségbiztosításit. A nemzetközi tapasztalatok alapján az energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 10-15%-os energia-megtakarítást is realizálni lehet a kiválasztott középületekben.
Szemléletformálási programok A tudatos energiafogyasztás és ezzel együtt az energiahatékonyság és a megújuló energiák alkalmazásának növelése érdekében széles körű energia- és klímatudatos szemlélet kialakítását célzó programok kijelölése és a szemléletformálási programokat megvalósító hazai szervezetek, intézmények támogatása történik meg, hozzájárulva a 2013-ban kidolgozásra kerülő, Szemléletformálási Cselekvési Terv céljaihoz. A szemléletformálás a kampány jellegű programokon kívül számos egyéb úton elérhető, ezért cél az olyan kisebb, ill. nagyobb tömegeket, elsősorban a tanulókat és gyermekes családokat megmozdító programok támogatása, melyek felhívják a figyelmet az energia- és klímatudatos viselkedések előnyeire, illetve az elért közönség tájékozottságát növeli. A programok megvalósítása során különös hangsúlyt kell fektetni jó példák bemutatására, az egyéni cselekedetek jelentőségére, azok környezeti hatásaira.
202
Projekt-előkészítés Az intézkedés elsődleges célja, hogy a 2014—2020-as időszakban az Európai Uniós források társfinanszírozásával megvalósítandó megújuló energetikai projektek előkészítéséhez támogatást nyújtson, hozzájárulva az eredményes projekt implementációhoz és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásához. Ennek során a támogatandó műveletek kiterjednek a műszaki, tervezési, pályázati dokumentációk elkészítésére, gazdasági és környezeti hatásvizsgálatok összeállítására, valamint az engedélyeztetéssel kapcsolatos eljárások elvégzésére. Ezen felül az intézkedés további célkitűzése, hogy a 2014—2020-as időszakot követő költségvetési ciklus programozásának hatékony előkészítéséhez is hozzájáruljon.
Pénzügyi eszközök alkalmazása a megújuló energetikai fejlesztések finanszírozása során Az intézkedés keretében a hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés, illetve a megújuló energetikai demonstrációs projektek megvalósításának pénzügyi eszközökkel történő ösztönzése tervezett az 5. prioritási tengely keretében rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások kombinálásával:
Pénzügyi eszközök alkalmazása az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozása során Az intézkedés részeként az 5. prioritási tengely keretében az épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró széndioxid kibocsátású épületek létesítése célú vissza nem térítendő támogatások lesznek elérhetőek.
Állami tulajdonú központi költségvetési szervek vagyonkezelésében álló középületek megújuló energiaforrások felhasználásával kombinált energiahatékonysági korszerűsítésének támogatása A 2012/27/EU irányelv 18. cikke felhívja a tagállamokat a közszférában az épületek felújítása során az EPC alkalmazásának ösztönzésére. Magyarország az irányelv szerinti kötelező intézkedéseken túlmutatóan a KEHOP eszközeivel, feltételrendszerével is elő kívánja a célt segíteni. Az EPC alkalmazásával – a vissza nem térítendő támogatásokhoz képest – csökkenthető a támogatási intenzitás, a középület felújításába magánforrások is bevonhatóak. A magánforrások bevonásához indokolt a projektfejlesztés időtartama alatt a kedvezményezett részére visszatérítendő támogatás nyújtása. A visszatérítendő támogatás kedvezményezettje a közszféra, visszafizetése a projekt befejezését (átadását) követően esedékes.
Lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése Lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése során az 5. prioritástengelyből történő vissza nem térítendő támogatások mellett a következő pénzügyi eszközök alkalmazása tervezett: kamattámogatás; garancia; kedvezményes hitel. A garancia lefedettség mértéke 075% között változik, szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű kedvezményezettek esetében éri el a 75%-ot. A kamattámogatás mértéke minden kedvezményezett esetében azonos. 203
A TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) több prioritási tengelyéhez illeszkednek a városi energiastratégiában megfogalmazott célok. Az 1. prioritás 6. intézkedése: A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése. A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiacot elhagyó nők kevesebb, mint felének van lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához. A munkavállalást hátráltatja a leépült és kapacitáshiányos intézményrendszer (óvodák, bölcsődék), illetve a gyerekintézmények munkaidőtől eltérő nyitvatartási ideje. Az intézkedés kiemelt célja a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék és családi napközik kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése. Az intézkedés célja új beruházásokkal, bővítésekkel biztosítani a szolgáltatást azokon a településeken, ahol nincs bölcsőde, vagy kevés a bölcsődei férőhely. Fontos cél továbbá a meglévő férőhelyek korszerűsítése is. Az óvodák infrastrukturális fejlesztése, valamint az eszközbeszerzés részeként támogatható az energiatakarékos és korszerű óvodai intézmények kialakítása, meglévő intézmények akadálymentes felújítása, bővítése, modernizációja, többfunkcióssá és energiatakarékossá tétele. A 2. prioritás célja a befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása. Az 1. intézkedés: A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása keretében a településközpontok, funkcióhiányos településrészek megújítása kerül támogatásra, ahol előtérbe kerülnek a családok számára vonzó és biztonságos feltételek megteremtése, és a klímaadaptációs szempontok. Az intézkedés keretében fenntartható köztér-rehabilitáció és közterület-felújítási fejlesztések valósulnak meg. A beavatkozások eredményeként vonzó települési környezet és infrastruktúra alakítható ki. A 3. intézkedés keretében kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések történnek. Az intézkedés keretében kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések valósulnak meg a településeken, amelyek kiegészítő jelleggel kapcsolódnak az ágazati fejlesztésekhez. Ennek keretében az intézkedés támogatja a települési infrastruktúra-fejlesztéseket a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a talajvédelem vagy a légszennyezettség csökkentése terén. A 3. prioritástengelyhez illeszkedik leginkább a városi energiastratégia célrendszere. Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken a város egyik legfontosabb célja is. Az 1. intézkedés fókuszában az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása. A klímaváltozás hatásainak mérséklésében az egyik legnagyobb kihívás a széndioxid-kibocsátás csökkentése. E folyamatban a különböző gazdasági ágazatok kibocsátáscsökkentése mellett az épületek energiahatékonyságának növelése is kiemelt jelentőséggel bír. Az energiahatékonysági beruházások, fejlesztések, korszerűsítések során ösztönözni kell a klímabarát és energiatakarékos építészeti megoldások, illetve lehetőség szerint a megújuló energia-források használatának alkalmazását. Mindezek megalapozása érdekében szükséges a megfelelő energiaellátási módszereket és technológiákat is tartalmazó, az alacsony CO2-kibocsátásra fókuszáló helyi integrált stratégiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a koncentrálódó hatások csökkentéséhez. A
204
klímaváltozás okozta hatások mérséklését segítik elő azon alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák, amelyek a klímavédelmi és energiahatékonysági szempontokat helyezik előtérbe.
A 2. intézkedés célja a kisléptékű közlekedési fejlesztések megvalósítása. A támogatott intézkedések hozzájárulnak a környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetéséhez, a központok fenntartható városi mobilitás kialakításához, a munkaerőpiaci megközelíthetőségének, a munkaerő mobilitásának javításához, illetve mindezeken keresztül a CO2 csökkentést előmozdító alkalmazkodási folyamat támogatásához. A közösségi közlekedés fejlesztése terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése, a közösségi közlekedés előnyben részesítését szolgáló beruházások (buszfordulók és- megállók létesítése, fejlesztése), az utazási körülmények javítása, kistérségi, települési kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása. Fontos terület a módváltó rendszerek fejlesztése, köztük a P+R, B+R parkolók és csomópontok fejlesztése. A közösségi közlekedés fejlesztésének további kulcseleme a tömegközlekedési rendszerek költséghatékonyságának javítása, a közlekedési láncok összekapcsolása a városi/elővárosi közlekedésben, illetve a közforgalmú közlekedési szolgáltatások igény alapú tervezésének elősegítése. Az intézkedések közútfejlesztési projektek megvalósítását is célozzák, amelynek során önkormányzati utak fejlesztése válik lehetővé. A fejlesztési célterületek közé tartoznak a közlekedési kapcsolatok erősítése, a településeket összekötő közutak fejlesztései. Az intézkedés mindezeken túl hozzájárul az esélyegyenlőség biztosításához a közösségi közlekedésre is alkalmas közutak állapotjavítása révén. Ide kapcsolódnak még azon vasútfejlesztési projektek, amelyek az üzleti infrastruktúrához kötődő kerítésen kívüli vasúthálózatba bekapcsoló iparvágány-fejlesztéseket támogatják. A fenntartható közösségi mobilitás fejlesztésének elősegítése érdekében a hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat és kerékpárforgalmi létesítmények, kerékpáros közösségi közlekedési rendszer fejlesztése, nem kötöttpályás városi és elővárosi közlekedés-fejlesztések (pl. városi és elővárosi közúti közösségi közlekedés, gyalogos közlekedés) valósulnak meg. A regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése terén szükséges a helyi, helyközi, hivatás-forgalmi és egyéb célú kerékpárutak építése és felújítása, a kerékpáros közlekedési infrastruktúra bővítése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárutak, balesetveszélyes gócpontok korrekciója. Fontos fejlesztési célterület a nemzetközi és az országos kerékpárúthálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. Jelentős fejlesztési célterület a kerékpáros közlekedés közösségi közlekedéshez való kapcsolódása, a kerékpáros közlekedési mód integrálása a közösségi közlekedésbe, így fejleszteni szükséges a kerékpáros közlekedést kiszolgáló létesítményeket, infrastruktúraelemeket, gyarapítani kell az őrzött kerékpár-tárolók számát. A közlekedési csomópontokban meg kell valósítani a kerékpártárolók, P+R parkolók és a tömegközlekedés kombinálását, illetve a kerékpár-kölcsönző hálózatok kiépítését. A kerékpáros közlekedés fejlesztése terén kiemelt jelentőséggel kezelendő a monitoring rendszer, a KENYI kiépítése és a térinformatikai alapú kerékpárút-nyilvántartás megvalósítása. A kerékpáros civil szervezetekkel való együttműködés tere lehet a kerékpáros közlekedés népszerűsítése, az ehhez kapcsolódó szemléletformálás, vagy akár a városi kerékpározás biztonságának növelése. Mindezen fejlesztések során célszerű és indokolt figyelembe venni a gyalogos közlekedés sajátosságait és szükségleteit, azaz a kerékpáros közlekedés fejlesztését összhangban kell végezni a gyalogos közlekedés fejlesztésével. A különböző közlekedési módok összekapcsolása esetében szükséges azon személyszállítási intermodális csomópontok fejlesztése, ahol a beruházási ráfordítás kevesebb, mint 50%-a kapcsolódik a kötöttpályás létesítményhez (pl. autóbusz-pályaudvarok). 205
A 3. intézkedés a települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása. A klímaváltozás hatásainak mérséklésében a legnagyobb kihívás a széndioxidkibocsátás csökkentése, amelyben az épületek energiahatékonyságának növelése kiemelt jelentőségű. A középületek esetében az energiahatékonysági beruházások, a támogatással megvalósuló fejlesztések, korszerűsítések során ösztönözni kell a klímabarát építészeti és az energiatakarékos fűtési, világítási megoldások és lehetőség szerint a megújuló energiaforrások használatának alkalmazását. Az intézkedés keretein belül megvalósítható az önkormányzati infrastruktúra, illetve épületállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja, ideértve egyebek között a villamos energiaszolgáltató rendszerek és a közvilágítás korszerűsítését, elavult kazánházak felújítását, illetve az épületek hőszigetelésének javítását. Az intézkedés minden olyan, az energiaháztartás fejlesztésére irányuló kezdeményezést támogat, amely az önkormányzati infrastruktúra, illetve épületek energia felhasználásában, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentős megtakarítást eredményez. A 4. intézkedés keretében megvalósulnak térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok. Mind a klímaváltozás hatásainak mérséklése, mind a városi térségek energiafüggősége szempontjából kiemelt jelentőségűek azok a kisebb léptékű komplex fejlesztési programok, amelyek a térségi energiapotenciál, különösen a megújuló energiaforrások endogén kiaknázásra irányulnak, az autonóm energiaellátás egyéni és kisközösségi szintű megvalósítása. Mindezen rendszerek a környékbeli helyi nyersanyagok, mint megújuló energia-források hasznosítására is hivatottak, így egy környezetkímélő, független és hosszú távon is fenntartható (hő)energia ellátást biztosítanak. Az intézkedés célja a szükséges kisebb léptékű, térségi és települési jelentőségű, települési és településközi koordinációt igénylő, megújuló forrásokból energia termelését és helyi felhasználását célzó megoldások (pl. közösségi fűtőművek létesítése, integrált kisléptékű megújuló energiatermelő rendszerek) megvalósításának támogatása. A fejlesztések eredményeképpen új munkahelyek jönnek létre. A 4. prioritástengely 1. intézkedése az egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése. Cél a szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúra-fejlesztéssel és eszközbeszerzéssel, figyelembe véve a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását, a megújuló energiaforrások használatát.
A GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) kiemelt cél az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése, védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése, elsősorban két területen: 1. Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energia-hatékonyság növelését célzó fejlesztéseinek támogatása 2. Vállalkozások és önkormányzatok külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása megújuló energia felhasználásának ösztönzése és az energiahatékonyság növelése érdekében
206
7. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS ENERGIASTRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
FELADATA
AZ
Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) meghatározza azokat a városi és várostérségi fejlesztési célokat, melyek a következő időszakban, 2014—2020 között a városban megvalósuló fejlesztések, beruházások keretét jelentik. Az energiastratégia céljai hozzájárulnak a helyi illetve térségi zöld gazdaság fejlesztéséhez, az energiahatékonyság növekedéséhez, a fenntartható városi környezet kialakításához pl. a fenntartható közlekedés priorizálása révén. Az integrált településfejlesztési stratégia egyik fontos alapját jelenti az energiastratégiában lefektetett célok, meghatározott intézkedések, beavatkozási területek. Az ITS alapján megvalósuló integrált területi beruházások részeként valósulhatnak meg, ill. kell megvalósulniuk egyes energetikai fejlesztéseknek is, illetve ahhoz illeszkedően kell megkezdeni a 2014—2020-as programozási időszakban megvalósítható projektek előkészítését is.
8.
2014— 2020-BAN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK
Az Önkormányzat tervei között a 2014— 2020-as programozási időszakban az operatív programokból megvalósítani tervezett projektek vagy projektcsomagok egy jelentős része az energiastratégia céljainak megfelelő tartalmú, s ezek illeszkednek a TOP és az ágazati programok (elsősorban GINOP, KEHOP) céljaihoz is. A már előkészített és előkészítés alatt lévő projektek megvalósulásának lehetősége nagyobb, mint a még kidolgozás előtt álló projektötleteké, különösen az infrastruktúrafejlesztéseket (és azok előkészítésének időigényét) tekintve. A következő időszakban az alábbi beavatkozási területek priorizálása javasolt. Intézményi energetikai korszerűsítések • Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése • Bölcsődék energetikai felújítása, korszerűsítése (energiahatékonyságának növelése, a megújuló energiafelhasználás arányának növelésével) • Óvodák férőhely bővítése és energetikai korszerűsítése • Óvodák energetikai felújítása, korszerűsítése • Általános iskolák energetikai felújítása, korszerűsítése, energiaracionalizálás • Békéscsabai Jókai Színház energetikai korszerűsítése • Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza energetikai korszerűsítése • A Gyermekélelmezési Intézmény főzőkonyháinak rekonstrukciója és eszközfejlesztése • Árpád Gyógy és Strandfürdő új sportmedence és termálkút létesítése • A KLIK által fenntartott oktatási intézmények energetikai korszerűsítése Lakóépületek energetikai korszerűsítések • A „panel program kiterjesztése a lakótelepeken” • Önkormányzati bérlakások energiaracionalizálása Közvilágítás korszerűsítése Közlekedésfejlesztések • Franklin utcai és Szerdahelyi utcai kerékpárút építés • Szarvasi úti (446 és 44 sz. főút menti) kerékpárút építése • Jókai úti (4432 sz. út menti) kerékpárút építés • Kétegyházi úti (4433 sz. út menti) kerékpárút létesítése 207
• • • •
Gyulai úti (446 sz. főút menti) kerékpárút építése „Turisztikai célú kerékpárút a Körösök völgyében” Ligeti sor-Gőzmalom tér, Ilosvai u.-Felső Körös sor, Élővíz csatorna töltése (Körte sortól Veszejig)-Pósteleki út, Póstelek-Gyula „Határtalanul két keréken” Dózsa György út – Corvin u. kerékpárút építés „Határtalanul két keréken” Építők útjai kerékpárút építés Közösségi közlekedés helyi és térségi szintű rendszerének fejlesztése, infrastruktúrájának korszerűsítése
Vízgazdálkodási fejlesztések • Ivóvíz vezetékhálózat rekonstrukciója • Csapadékvíz elvezető hálózat bővítése, korszerűsítése • Ivóvíz- és szennyvízvezetékek hálózatok fejlesztése • Szennyvíziszap kezelése
208
A 2014—2020-ban megvalósulásra tervezett projektek és költségigényük A projektjavaslat címe Intézményi energetikai korszerűsítések Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése
Becsült költség (MFt)
OP
1500
TOP 4. priorit ás
Az egészségügyi alapellátást az ügyeleti ellátást és a járóbeteg-szakellátás biztosító ingatlanok energiatakarékos működtetését biztosító beruházás (nyílászáró-csere, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés). Bölcsődék energetikai felújítása, korszerűsítése (energiahatékonyságának 400 növelése, a megújuló energiafelhasználás arányának növelésével)
TOP 1. priorit ás
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában, az Egészségügyi Alapellátás Intézmény üzemeltetésében lévő 4 önálló bölcsőde közül kettő részlegesen felújításra és korszerűsítésre került. A Szigligeti utcai 6. számú bölcsődében és a Sziklai utcai MIVA bölcsőde még nem került fejlesztésre, korszerűsítésre, itt kifejezetten indokolt az épület teljes körű energetikai korszerűsítése, utólagos fal és tető hőszigetelése, a korszerűtlen nyílászárók teljes cseréje, valamint az épület teljes gépészeti rendszerének cseréje, korszerűsítése, felújítása. A Belvárosi és a Pásztor utcai bölcsődék részleges felújítását ki kell terjeszteni a teljes felújításra, az energiahatékonyság növelésének szempontjából történő felújítása. Új korszerű homlokzati nyílászárók beépítése, energetikai korszerűsítés (fűtés, világítás), napelemek kiépítése. A korszerűsítéssel érintett ingatlanok: - 6. számú bölcsőde, Szigligeti utca 1. sz. - 3. számú bölcsőde, Wlassics sétány 4. - 8. számú bölcsőde, Pásztor u. 66. - MIVA bölcsőde, Sziklai Sándor. u.
Óvodák férőhely bővítése és energetikai korszerűsítése
400
TOP 1. priorit ás
850
TOP 1.
Olyan infrastrukturális fejlesztések, amelyek költséghatékony megoldásokkal (bővítés, belső átalakítás, emeletráépítés, tetőtér beépítés) biztosítja, illetve javítja az óvodáskorú gyermekek óvodai ellátáshoz való hozzáférését. A „szükségcsoportszobák” kivonása – a feladat-ellátási helyek kapacitásának a bővítésével – hatással lesz az óvodai férőhelyek arányosabb kihasználtságára.
Az épületek energetikai célú korszerűsítése, külső homlokzati hőszigeteléssel, új korszerű hőszigetelő nyílászárók cseréjével, valamint a fűtési rendszerek korszerűsítése, a HMV termelés biztosításához napelemes rendszer kiépítése. Férőhelybővítés az alábbi intézmények szék- és telephelyein szükséges: -
-
Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda (székhely: Békéscsaba, Kölcsey u. 15.; telephely: Békéscsaba, Ligeti Károly sor 16.) Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda (székhely: Békéscsaba, Penza ltp. 19.; telephely: Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 25.) Mackó-Kuckó Óvoda (székhely: Békéscsaba, Orosházi út 56-58.)
Óvodák energetikai felújítása, korszerűsítése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában lévő 8 önálló
209
Becsült költség (MFt)
A projektjavaslat címe óvodai intézmény valamennyi (összesen 18 feladat ellátási helye) épülete több mint 30 éve került megépítésre és lett használatba véve. Így kifejezetten indokolt valamennyi épület energiahatékonyság növelésének szempontjából történő felújítása. Külső homlokzaton utólagos hőszigetelés, új korszerű homlokzati nyílászárók beépítése, energetikai korszerűsítés (fűtés, világítás), napelemes kiépítése, a HMV előállítása napkollektorok segítségével.
OP
priorit ás
A felújítással és korszerűsítés az alábbi intézmények esetében szükséges: -
Kölcsey Utcai (székh.: Kölcsey u. 15.) és Ligeti Sori Óvoda (telephely: Ligeti K. sor 16.) - Kertvárosi Óvoda (székh: Szegfű u. 87-89.) telephelyek: Szegfű u. 11 és Fő u. 8.) - Penza Lakótelepi (székh: Penza ltp 19.) és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda ( telephely: Dr. Becsey O. u. 25.) - Százszorszép Művészeti Bázisóvoda (Wlassics sétány 4/1.) - Mackó-Kuckó Óvoda (szék: Orosházi út 56-58., telephely: Orosházi út 2.) - Lencsési Óvoda ( székh:Pásztor u. 91-93., telephely: Lencsési út 15. és Pásztor u. 70.) - Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai ÁMK (székhely: Jázmin u. 3., telephelyek: Lenkey u. 12.) - Szigligeti Utcai (székh: Szigligeti u. 3.) és Kazinczy Lakótelepi Óvoda (telephely: Tábor u. 4.) Általános iskolák energetikai felújítása, korszerűsítése, energiaracionalizálás 2 500 Az általános iskolák épületeinek energiahatékonyság növelésének szempontjából történő felújítása. Külső homlokzaton utólagos hőszigetelés, új korszerű homlokzati nyílászárók beépítése, teljes körű energetikai korszerűsítés (fűtés, világítás), napelemek kiépítése, a HMV előállítása napkollektorok segítségével.
A felújítással és korszerűsítés az alábbi intézmények esetében szükséges: -
-
-
-
Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (székhely: Békéscsaba, Thurzó u. 33.) az iskolai épület teljes körű energetikai korszerűsítése, megújuló energiafelhasználással napkollektorok beépítése HMV előállításhoz, teljes világításkorszerűsítés, napelemek elhelyezése tetőfelületen a hálózati elektromos energia felhasználás csökkentése érdekében. A tornaterem (Thurzó u. 40.) energiaracionalizálása keretében: a lapostetős tornaterem épület teljes körű külső homlokzati hőszigetelése, valamint energetikai korszerűsítése, napkollektorok beépítése HMV előállításhoz. A régi, korszerűtlen energetikai és gazdaságtalan üzemeltetésű tornaterem épületrész elbontása. Petőfi Utcai Általános Iskola (székhely: Békéscsaba, Petőfi u. 1.): az új épületrész teljes körű külső oldali hőszigetelése, teljes világításkorszerűsítés, a tetőn napelemek elhelyezése, a tornaterem épület tetőfelületén napkollektorok telepítése a HMV előállításához. Szent László Utcai Általános Iskola (székhely: Békéscsaba, Szent László u. 17.) energetikai korszerűsítés során a meglévő korszerűtlen kazán cseréje, a HMV előállításához napkollektorok elhelyezése a tetőfelületen, teljes világításkorszerűsítés, a melegítőkonyha teljes körű energetikai felújítása. Erzsébethelyi Általános Iskola (székhely: Békéscsaba, Madách u. 2.,) a főépület tetőtéri beépítésénél a hőszigetelés felújítása és a tetőablakok teljes cseréje korszerű hőszigetelésű nyílászárókra, valamint a teljes energetikakorszerűsítés: előállításához napkollektorok elhelyezése és teljes világításkorszerűsítés, napelemek elhelyezésével az energiafelhasználás
210
TOP 3. priorit ás
Becsült költség (MFt)
OP
600
TOP 3. priorit ás
380
TOP 3. priorit ás
A Gyermekélelmezési Intézmény főzőkonyháinak rekonstrukciója és 800
TOP 4. priorit ás
A projektjavaslat címe
-
csökkentése. A Rózsa utcai telephelyen (Rózsa utca 21-23.sz) a tornaterem teljes körű energetikai felújítása (gépészet, elektromos ellátás), megújuló energiafelhasználással napkollektorok beépítése HMV előállításhoz, napelemek elhelyezése tetőfelületen a hálózati elektromos energia felhasználás csökkentése érdekében. Gerlai Általános Iskola (Csabai út 1. sz.): a főépület és a tornatermi épület teljes külső homlokzati hőszigetelése és nyílászáró cseréje korszerű hőszigetelő nyílászárókra, világításkorszerűsítés, napelemek elhelyezésével, valamint a HMV előállításhoz megújuló energiafelhasználással napelemek elhelyezése az épület tetőfelületére.
Békéscsabai Jókai Színház energetikai korszerűsítése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működik a Békéscsabai Jókai Színház. Az 1879-ben épült teátrum legutoljára 1994-ben került teljes körűen felújításra, így a folyamatos karbantartások mellett is nagymértékű energetikai felújításra szorul. - A műemléki épület homlokzati nyílászáróinak cseréje (elavult szerkezet, valamint korszerűtlen szerkezeti kialakítás és jelentős energiaveszteség), - a jelenlegi fűtési energia szükséglet méretezése, - a stúdió színház I. próbaterem és a II. próbaterem fűtésének, hűtésének, szellőztetésének megoldása hő-visszanyerős technológia beépítésével, - a Vigadó fűtésének, hűtésének és szellőztetésének megoldása hővisszanyerős technológia beépítésével, - a Színház nézőtér fűtésének, hűtésének és zajtalan szellőztetésének megoldása hő-visszanyerős technológia beépítésével, - a meleg víz előállítás napenergia hasznosításával, - a Színház elektromos hálózatának korszerűsítése, felújítása, megújuló energia (napelemes kiserőmű kiépítésével.
Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza energetikai korszerűsítése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működik a Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, amely a város legrégebbi középületeinek egyike. 1947 óta ad helyet a népművészet, néptánc tevékenységeknek. Az épület legutóbbi felújítására 20 éve került sor, nyílászárói, energetikai rendszere elavult, működtetése pazarló. A projekt keretén belül egy teljes körű, elsősorban az energetikai felújítás indokolt. Energetikai felújítás elemei: - épület utólagos talajnedvesség elleni szigetelése, - külső határoló szerkezetek hőszigetelése, - nyílászárók cseréje, fokozott hőszigetelés, légzárás, - teljes fűtés és légtechnikai korszerűsítés, megújuló energia, - épületvillamossági korszerűsítés, megújuló energia.
eszközfejlesztése Épületgépészeti korszerűsítés (fűtés- és HMV ellátás korszerűsítése, energiatakarékos konyhai szellőztetés hővisszanyeréssel és világításkorszerűsítés megújuló energiák igénybevételével), homlokzatszigetelés és nyílászárók cseréje az energiafelhasználás, a fajlagos energiaköltségek csökkentése és a CO2 kibocsátás csökkentése céljából.
211
A projektjavaslat címe Hivatásforgalmi célú helyi és térségi kerékpárút hálózat fejlesztése Franklin utcai és Szerdahelyi utcai kerékpárút építés Franklin utcán (Sziklai utcáig): Franklin utcán a Sziklai utca és a Varságh utca között, 670 m hosszban kerékpáros közlekedésre alkalmas létesítmény építése. A meglévő útburkolat kétoldali kerékpársáv építésével járó szélesítését, továbbá a Varságh utcai csomópontban gyalogos-átkelőhely létesítése. Szerdahelyi utcán (Szabolcs utca és Kazinczy utca között 210 m hosszban és 2,75 m széles, kétrétegű kerékpárút építése, kétrétegű AC 8 aszfaltbeton burkolattal ellátva. Az építési engedély szerint gyalogjárdával egyesített kerékpárút létesítése a Kazinczy utcai és a Kisszik utcai csomópontokon kerékpárosok átvezetésével Szarvasi úti (446 és 44 sz. főút menti) kerékpárút építése Kétsoprony és Békés települések összekötése folyamatos kerékpárút létrehozása, a hiányzó szakaszok építésével -
Becsült költség (MFt)
OP
130
TOP 3. Priorit ás
95
35
963
TOP 3. Priorit ás
112
TOP 3. Priorit ás
200
TOP 3. Priorit ás TOP 3. Priorit ás
446 sz. és 44 sz. főút mentén létesítendő Szarvasi úti kerékpárút építés 44 sz. főút mentén külterületen a Szarvasi úton (Pepin utcától a Kétsoprony irányába)
A létesítendő kerékpárút belterületen 2,25 m és külterületen 2,75 m szélességű 4 792 m hosszúságú, kétrétegű AC 8 aszfaltbeton burkolattal. Jókai úti (4432 sz. út menti) kerékpárút építés A Szarvasi út és a Csabai utcai kerékpárutak között 565 m hosszú és 2,75 m széles, kétrétegű kerékpárút építése, kétrétegű AC 8 aszfaltbeton burkolattal ellátva. Az építési engedély szerint gyalogjárdával egyesített és külön álló kerékpárút, vízelvezetéssel, közművekkel. Kétegyházi úti (4433 sz. út menti) kerékpárút létesítése Kétegyházi úton a Kereki út és a Kerekegyházi út közötti szakaszon kerékpárút létesítése2,75 m szélességű 1900 m hosszúságú, kétrétegű AC 8 aszfaltbeton burkolattal Gyulai úti (446 sz. főút menti) kerékpárút építése Köröstarcsa hajókikötő – Gyula, Magyar- Román országhatárig 20. ütem: Békéscsaba, Gyulai út, Urszinyi D. utca – 1506/9 hrsz iparterület között) Gyulai út (Körte sortól a körforgalomig) 1506/9 hrsz – 446-44 sz. főút csatlakozás körforgalma közötti szakaszon önálló kerékpárút építés, csapadékvíz elvezetéssel. Közösségi közlekedés helyi és térségi szintű rendszerének fejlesztése, infrastruktúrájának korszerűsítése Tanulmányterv készítése: a jelenlegi közlekedési szokásokhoz igazodó, meglévő tömegközlekedési rendszer felülvizsgálata. A tanulmányterv javaslata alapján új tömegközlekedési útvonalak létrehozása (útfelújítás, buszöblök kiépítése, fedett buszvárók kiépítése). Cél az utazási igények felmérése alapján a közösségi közlekedés hálózatának felülvizsgálata és átszervezése
A közösségi közlekedés fejlesztés által kitűzött célok: - A közösségi közlekedést igénybevevők számának növelése, 212
367 282 85
2 000
TOP 3. Priorit ás
Becsült költség (MFt)
A projektjavaslat címe -
OP
a tömegközlekedési szolgáltatások színvonalának javítása,
a tömegközlekedési szolgáltatások kihasználtságának növelésével csökken a szennyezőanyag kibocsátás.
A tanulmányterv javaslata alapján a meglévő tömegközlekedési útvonalakon: - szabványoknak megfelelő buszöblök kialakítása, fejlesztése - Tömegközlekedési útvonalak felújítása, szélesítése - Fedett buszvárók létesítése - Fogyatékkal élőket segítő rendszerek kiépítése - Információs rendszer fejlesztése - A helyközi buszvárók felújítása Szociális célú város rehabilitáció keretében 1 750 A „panel program kiterjesztése a lakótelepeken” A pécsi paneles technológiával épült többszintes épületek energiahatékonyságának növelése. A városban meglévő többszintes, többlakásos épületek közül a pécsi panel típusú épületek energia hatékonyságának növelése, ezzel együtt a szerkezet védelme, és az épületek városképi megjelenésének javítása. A pécsi panelből létesített többszintes épületek teljes körű külső homlokzati hőszigetelése, a külső homlokzati nyílászárók cseréje korszerű hőszigetelt üvegezésű nyalászárókra, valamint a lakásokban a szellőztető rendszer kialakítása szükséges. (Érintett lakótelepek: Kisszik utca 72 db lakás, Kazinczy ltp. 80 lakás, Bartók Béla út 464 lakás, Gyulai út 72 db lakás, Lencsési ltp. 1046 db lakás.) Összesen 10 db többszintes épület, lakásszám összesen: 1734 db.
Önkormányzati bérlakások energiaracionalizálása
600
A meglévő önkormányzati szociális bérlakások teljes körű energetikai korszerűsítése szükséges, utólagos külső homlokzati fal- és tető hőszigeteléssel, a korszerűtlen külső homlokzati nyílászárók teljes cseréje korszerű hőszigetelő üvegezésű nyílászárókra. (Franklin utcai bérlakások 14 db tetőtéri lakásai, Dózsa György u. 7. sz. 28 db lakás, Erzsébet lakópark 57 db lakás.)
Az épületek fűtési, melegvíz és elektromos energia ellátásának korszerűsítése, elsősorban megújuló energiafelhasználással: a korszerűtlen fűtési rendszerek teljes cseréje, valamint a földgáz felhasználás csökkentéséhez a lakások fűtési- és használati melegvíz előállításának segítését napkollektorok beépítése. (Dózsa György u. 7. sz. 28 db lakás, Erzsébet lakópark 57 db lakás, Andrássy út 55-57. sz. 81 db garzonlakás) 851 Árpád Gyógy és Strandfürdő új sportmedence és termálkút létesítése Egy új 33X25 m–es 2,2 m átlagmélységű úszómedence létesítése vízforgatásos technológiával, a szükséges víz biztosítása fúrott kútból. A medence téli üzemelését hordozható sátorfedéssel kívánjuk biztosítani.
TOP 3. priorit ás
TOP 3. priorit ás
TOP 3. priorit ás
Kútfúrás 1500 m talpmélységgel, várható vízhőmérséklet 60 C°- os kifolyó víz hőmérséklettel, a várható vízmennyiség 400 l/perc. Kútfej gépészet kialakítása, gáztalanító létesítése. Az új kút bekötése a meglévő termál hasznosító rendszerbe.
Turisztikai célú helyi és térségi kerékpárút hálózat fejlesztése „Turisztikai célú kerékpárút a Körösök völgyében” Ligeti sor-Gőzmalom 1 909 tér, Ilosvai u.-Felső Körös sor, Élővíz csatorna töltése (Körte sortól Veszejig)-Pósteleki út, Póstelek-Gyula A Békés – Békéscsaba meglévő kerékpárúttól a Sikonyi utca – Ligeti Károly 213
GINO P
Becsült költség (MFt)
A projektjavaslat címe sor – Gőzmalom tér között általában 2,1 m szélességű 1.131 m hosszúságú kerékpárút építése; az Ilosvai utca – Felső-Körös sor között általában 2,1 m szélességű 1.411 m hosszúságú kerékpárút építése; Körte sortól Veszei útig az Élővíz-csatorna partján meglévő futófolyosó 2,1 m-re történő átépítése 4.158 m hosszon. Pósteleki bekötőút felújítása 4 m szélességben 2.947 m hosszon. Pósteleki Vadászháztól a Gyulai közigazgatási határig lévő önkormányzati út felújítása szélesítése 4,0 m szélességben és 3.205 m hosszúságban. - Sikonyi utca-Ligeti Károly sor – Gőzmalom tér kerékpárút - Ilosvai utca – Felső Körös sor kerékpárút - Körte sor – Veszely közötti kerékpárút - Pósteleki bekötőút felújítása - Pósteleki bekötő úttól – Gyula közig. határig lévő út felújítása „Határtalanul két keréken” Dózsa György út – Corvin u. kerékpárút építés 1253 m hosszon Békéscsaba, Dózsa György út - Corvin utca - Lencsési úti szakaszon burkolat felújítása, korszerűsítése a Bartók Béla úttól a körgátig. „Határtalanul két keréken” Építők útjai kerékpárút építés A kerékpárút összeköti a meglévő Kétegyházi úti és a Lencsési úti kerékpárutakat a város déli részén. A körgát – Építők útja – Kétegyházi út közötti szakasz a Lencsési úttól a Békéscsaba – Gyula vasútvonal 10 vasúti átjáróig, összesen 2217 m hosszon és 2 m szélességben. A kerékpárút vízszintes és magassági vonalvezetése követi a közút vonalvezetését, figyelembe véve a tervezett csapadékvíz elvezetés sajátosságait. Vízgazdálkodás Ivóvíz vezetékhálózat rekonstrukciója A víziközmű szolgáltatás fejlesztése, Ivóvízminőség javítás az ivóvízvezeték rekonstrukcióval. Kiviteli tervek rendelkezésre állnak. Csapadékvíz elvezető hálózat bővítése, korszerűsítése − A csapadékvíz hálózat fejlesztésének, rekonstrukciójának tervezése (vízjogi létesítési engedélyterv, kiviteli terv) − A létesítmények megvalósításhoz szükséges közterület kialakítása, ahol szükséges. − A létesítmények kivitelezése Ivóvíz- és szennyvízvezetékek hálózatok fejlesztése A fejlődő, kiépülő városrészek, kerületek infrastruktúrájának kiépítése. A meglévő vezetékek üzemelés biztonságának javítása. -
121 155 455 778 400 132
GINO P
590
GINO P
800
KEH OP
1 600
KEH OP
3 500
KEH OP
16,6 km vízvezeték építéshez szükséges tervek elkészítése, építés. 15 km szennyvízvezeték tervezése, építése.
Üzemelés biztonság érdekében körvezetékesítés: 1,8 km összekötő vezeték építés. 480 Szennyvíziszap kezelése A szennyvíz tisztítás során keletkezett szennyvíziszap környezetvédelmi szempontokat kielégítő kezelése
-
OP
Víziközmű-szolgáltatás fejlesztése 214
KEH OP
Becsült költség (MFt)
A projektjavaslat címe -
Szennyvíziszap-kezelés és –hasznosítás optimalizálása: • Szennyvíziszap-stratégiában megfogalmazott végrehajtása
OP
intézkedések
Szennyvíziszap országosan egységes koncepció alapján történő hatékony kezelése és optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel. A környezetvédelmi hatóság kötelezésére a szennyvíz-tisztító telep mellett tárolt kb. 100 ezer tonna szennyvíz iszap kezelésének tervezése (megvalósíthatósági hatástanulmány, környezetvédelmi engedély terv, kiviteli terv) szükséges valamint az ártalmatlanítás kivitelezése. 2 200 KEH Közvilágítás korszerűsítése A közvilágítás korszerűsítéssel kitűzött célok: OP - a település közvilágítása megújulva, a jelenlegi közlekedési szokásokhoz és a világítási feladathoz alkalmazkodva üzemeljen, - a közvilágítás modern és energiatakarékos lámpatestekkel, fényforrásokkal üzemeljen, - költséghatékonyabb üzemelés: a korszerűsítéssel érintett területek esetében 25 %-os villamosenergia megtakarítás legyen elérhető, valamint a korszerűsítés hatására kevesebb meghibásodás, üzemeltetési és karbantartási díj felmerülése. Feladat: − a korszerűsítendő lámpatestek meghatározása a rendelkezésre álló tanulmányterv alapján (25%-os energiamegtakarítás eléréséhez) − a korszerűsítés kiviteli tervének elkészítése − a korszerűsítés kivitelezése. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott oktatási intézmények fejlesztési programjai (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerület) Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági 600 TOP 3. fejlesztése Priorit ás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott alábbi oktatási intézmények energetikai korszerűsítése; a költségek csökkentése, az üzembiztonság növelése, a fűtési hatásfok növelése, károsanyag-kibocsátás jelentős csökkenése, megújuló energiaforrások bevonásával. A fejlesztéssel érintett ingatlanok: 1. Békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium; 5600 Békéscsaba, Deák u. 6. hrsz: 48/2 és 49, tanulólétszám 570 fő. 2. Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium; 5600 Békéscsaba, Gyulai u. 53-57. hrsz: 1493/93, tanulólétszám 901 fő. 3. Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium; 5600 Békéscsaba, Irányi u. 3-5. hrsz: 3899/6, tanulólétszám 730 fő. 4. Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola; 5600 Békéscsaba, Gábor köz 1. hrsz: 3065, tanulólétszám 505 fő.
215
bruttó 160 bruttó 125 bruttó 30 bruttó 75 bruttó 40
A projektjavaslat címe 5. Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola; 5600 Békéscsaba, Kazinczy u. 7. hrsz: 3262/1, tanulólétszám 460 fő. 6. Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium; 5600 Békéscsaba, Gyulai u. 32. hrsz: 692, tanulólétszám 627 fő 7. Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium; 5600 Békéscsaba, Ipari u. 5/5. hrsz: 6144/6/A-B, tanulólétszám 231 fő 8. Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium; 5600 Békéscsaba, Ipari u. 5. hrsz: 6144/9, tanulólétszám 192 fő 9. Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium; 5600 Békéscsaba, Kazinczy u. 8. hrsz: 3205, tanulólétszám 462 fő 10. Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium; 5600 Békéscsaba, Puskin tér 1. hrsz: 692, tanulólétszám 1619 fő 11. Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola; 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 4. hrsz: 2929, tanulólétszám 630 fő. 1. Külső homlokzat felújítása, hőszigetelése 2. A magas hőátbocsátási tényezőjű nyílászárók cseréje 3. Épületek gépészeti rendszereinek (fűtés, használati meleg víz, világítás) rekonstrukciója, megújuló energiaforrások bevonásával (napkollektor, talajszondás-hőszivattyús rendszer kialakítása, napelemes kiserőmű).
216
Becsült költség (MFt) bruttó 22 bruttó 18 bruttó 13 bruttó 103 bruttó 158 bruttó 5,5
OP
BÉKÉSCSABA VÁROS GAZDASÁGI POGRAMJA
2014-2020 programozási időszak tervezése
217
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ..................................................................................................... 220 2. Európai Uniós Irányelvek, hazai stratégiai tervdokumentumok .................. 221 2.1 EURÓPAI UNIÓS STRATÉGIÁK ÉS SZABÁLYOZÁSOK A GAZDASÁGI SZEKTORBAN .............................................................................................. 221 2.2 A 2014-2020-ASCIKLUS TERVEZÉSIFOLYAMATA.......................... 222 2.2.1 Bizottsági szinten ............................................................................... 222 2.2.2NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS SZABÁLYOZÁSOK A GAZDASÁGI SZEKTORBAN .............................................................................................. 222 2.2.3Illeszkedés a megyei stratégiához ....................................................... 223 3. Helyzetelemzés és igényfelmérés ................................................................. 226 3.1 ÁLTALÁNOS ADATOK ......................................................................... 226 3.1.1 Elhelyezkedés és térségi kapcsolatok ................................................ 226 3.1.2 Demográfia ........................................................................................ 227 3.1.3 Gazdaság ............................................................................................ 233 3.1.4 A közelmúltban történt jelentős Európai Uniós Fejlesztések a városban251 4. Gazdasági program .......................................................................................... 259 4.1 SWOT ANALÍZIS .................................................................................... 259 4.2 A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ GAZDASÁGI CÉLJAI ÉS JÖVŐKÉPE ... 262 5. Monitoring, intézményrendszer....................................................................... 268 5.1 A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEREPLŐI ÉS FELADATAIK .......... 268 5.1.1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata .............................. 268 5.1.2 Társadalmi szervezetek, lakossági képviselet.................................... 269 5.1.3 Helyi média ........................................................................................ 269 5.1.4 Gazdasági partnerek........................................................................... 269 5.2 MONITORING ......................................................................................... 269 6.Operatív programok bemutatása a 2014-2020 közötti tervezési időszakban ... 270 6.1 KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) ......................................................................................................................... 270 6.1.1 A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás............................... 270 6.1.2 Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése.................................................................................................... 270 6.1.3 Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések270 6.1.4 Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések .......................... 270 6.1.5 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása270 6.1.6 Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök....................................................................... 271 6.1.7 Technikai segítségnyújtás .................................................................. 271 6.2 EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP)271 6.2.1 Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén ........ 271 6.2.2 Befogadó társadalom ......................................................................... 271 6.2.3 Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében....... 271 6.2.4 Gyarapodó tudástőke ......................................................................... 271 6.2.5 Jó állam .............................................................................................. 271 6.2.6 Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés ............................................................................................ 271 6.2.7 Technikai segítségnyújtás .................................................................. 271 218
6.3 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) 271 6.3.1 A vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése .................................................................................................................... 271 6.3.2 A „Tudásgazdaság fejlesztése” .......................................................... 272 6.3.3 Infokommunikációs fejlesztések ....................................................... 273 6.3.4 Hálózatos fejlesztések........................................................................ 274 6.4 VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM ......................................................... 274 6.4.1 A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben ................................................................................... 275 6.4.2 A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése275 6.4.3 Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólétnek és kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása ............................................................................................... 275 6.4.4 A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása........................................................... 276 6.4.5 Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban .................................................................................................... 276 6.4.6 A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben ................................................... 276 6.5 MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM (MAHOP)276 6.5.1 A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is ........................................ 277 6.5.2 Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is ........................................ 277 6.5.3 A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása ................. 277 6.5.4 A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése ................................. 277 6.6 TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) ......... 277 6.6.1 Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében277 6.6.2 Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása ................................................................................................... 278 6.6.3 Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken................................................................................................... 278 6.6.4 A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése.................................................................................................... 278 6.6.5 Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) ................................................................................................ 278 6.6.6 Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés ............................................................................. 278 7. Az Integrált településfejlesztés feladata a gazdaságfejlesztésben ................... 278 8. 2014-2020-ban tervezett projektek .................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8.1 KÖZVETLEN GAZDASÁGFEJLESZTÉST CÉLZÓ PROJEKTTERVEK279 8.2 TURISZTIKAI CÉLÚ PROJEKTTERVEK ............................................. 280 8.3 FOGLALKOZTATÁST TÁMOGATÓ PROJEKTTERVEK .................. 283 8.4 KÖZÖSSÉGI, KERÉKPÁROS, ÉS KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁT TÁMOGATÓ PROJEKTTERVEK ................................................................ 285 219
1. Bevezetés Az Európai Unió alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. A kohéziós politikájának kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének legfontosabb uniós szintű biztosítéka. A regionális politika, vagy más néven – gazdasági, társadalmi és területi – kohéziós politika (a Szerződés 158-162 cikkei) célja az unión belül meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában méltányos szintű átlagos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élők számára. A 2014-2020-as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. A teljes körű felülvizsgálat eredményeként az elkészülő dokumentumok akár a következő programozási időszak rendelettervezetei alapján körvonalazódó új forrásallokációs mechanizmusok megalapozásához is hozzájárulhatnak. A város fejlesztési dokumentumainak átdolgozása, valamint a stratégiák és koncepciók megalkotásának további célja, hogy kijelölésre kerüljenek azok az első olyan – lehetőleg komplex – városfejlesztési projektek, amelyek majd a 2014-2020-as programozási időszakban kerülhetnek támogatásra, amennyiben azokra forrás biztosítható. Magyarország Európai Uniós tagsága révén továbbra is jogosult 2014-2020 időszakban is a források lehívására, ami szükségessé tette a város és térsége számára az új fejlesztési célok és feladatok kijelölését. A területfejlesztési dokumentumban foglalt jövőkép megvalósítására irányuló stratégia feladata, hogy a régiószintű fejlesztési célokkal összhangban lévő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó, mindemellett a gazdag helyi adottságokat figyelembe vevő célokat és azok megvalósítását szolgáló projekteket jelöljön meg. Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. A kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének legfontosabb uniós szintű biztosítéka. A regionális politika, vagy más néven – gazdasági, társadalmi és területi – kohéziós politika (a Szerződés 158-162 cikkei) célja az unión belül meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió 220
valamennyi régiójában méltányos szintű átlagos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élők számára. A 2014-2020-as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. A teljes körű felülvizsgálat eredményeként az elkészülő dokumentumok akár a következő programozási időszak rendelettervezetei alapján körvonalazódó új forrásallokációs mechanizmusok megalapozásához is hozzájárulhatnak. A város fejlesztési dokumentumainak átdolgozása, valamint a stratégiák és koncepciók megalkotásának további célja, hogy kijelölésre kerüljenek azok az első olyan – lehetőleg komplex – városfejlesztési projektek, amelyek majd a 2014-2020-as programozási időszakban kerülhetnek támogatásra, amennyiben azokra forrás biztosítható. Magyarország Európai Uniós tagsága révén továbbra is jogosult 2014-2020 időszakban is a források lehívására, ami szükségessé tette a város és térsége számára az új fejlesztési célok és feladatok kijelölését. A területfejlesztési dokumentumban foglalt jövőkép megvalósítására irányuló stratégia feladata, hogy a régiószintű fejlesztési célokkal összhangban lévő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó, mindemellett a gazdag helyi adottságokat figyelembe vevő célokat és azok megvalósítását szolgáló projekteket jelöljön meg. 2. Európai Uniós Irányelvek, hazai stratégiai tervdokumentumok 2.1 Európai Uniós stratégiák és szabályozások a gazdasági szektorban Az Európai Bizottság 2011 októberétől látja el információkkal a tagállamokat a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban elérhető támogatások formálódó jogszabályi hátteréről, mely részleteiben is orientálni fogja a tagállami forrásfelhasználást érintő tervezési és végrehajtási folyamatokat. A kohéziós politikát meghatározó jogszabályok irányelvei közül a legfontosabbak: az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolat, a beruházások megnövelt eredményorientációja, a fejlesztési tématerületek tematikus koncentrációja, illetve a területiség hangsúlyosabbá tétele. Az új támogatási időszakban a források csökkenése mellett fontos változás, hogy a kondíciók (előzetes makrogazdasági és egyéb feltételek), a tematikus koncentráció (tematikus célok és azok prioritásai mentén meghatározott tevékenységek), a determinációk (minimális forrás-allokáció bizonyos célokra/programokra) és a teljesítménytartalék alkalmazásával szűkülni látszik a tagállami mozgástér a források felhasználásában. A rendelet-tervezetek olyan forradalmian új programozási elvárásokat tartalmaznak, melyek alkalmazásával célvezéreltté válhat az eddigi eszköz-orientált és széttagolt, az uniós források felhasználásának kereteit meghatározó hazai programozási
221
tevékenység: A rendelettervezetek több Alapra is közös szabályokat írnak elő, egységessé téve a stratégiai programozást. Az Európai Bizottság által elfogadandó, ezúttal a vidékfejlesztési forrásokra is kiterjedő Közös Stratégiai Keret adja majd a tervezés-programozás alapját, mely révén a tervezést a tagállamoknak az Európa 2020 Stratégia célrendszeréhez igazodva kell végezniük. Célvezérelt, integrált és komplex Operatív Programok (OP-k) tervezhetők. Az OP-oknak prioritásszinten egy-egy Alapra kell vonatkozniuk, így lehetővé válik, hogy az Alapok közül több is finanszírozzon egy OP-t. Mindegyik prioritásnak kötődnie kell egy-egy tematikus célhoz (ill. az ESZA prioritások több tematikus célhoz is kapcsolódhatnak). 2.2 A 2014-2020-asciklus tervezésifolyamata
2.2.1 Bizottsági szinten Az Európai Bizottság 2011. június 29-én, közleményben hozta nyilvánosságra a 2014-ben induló új tervezési időszak többéves pénzügyi keretéről (Multiannual Financial Framework, MFF) szóló javaslatát. A kohéziós politika rendelet-tervezeteit 2011. október 6-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta, ezek véglegesítése – a gyakorlat szerint – 2013-ra várható, de a főbb, tervezéshez szükséges keretek már ismertek. Eszerint az Európai Unió szintjén kialakított Közös Stratégiai Keret (CSF) alapján a Bizottság és a tagállam között létrehozott Partnerségi Megállapodás fogja nemzeti és régiós szinten meghatározni a források felhasználásának célterületeit, amelyek az EU 2020 Stratégia és a Tanács ország-specifikus ajánlásaival lesznek összekapcsolva. 2.2.2Nemzeti stratégiák és szabályozások a gazdasági szektorban Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) készítése: 2013. április. Az OFTK alapján készülhetnek el a Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok.A Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok véglegesítésének várható időpontja: 2013 vége. Intézményrendszer és kedvezményezettek felkészítése Az NTH az NGM Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkársággal, az érintett társszervekkel szorosan együttműködve kiemelt feladatának tekinti a 2014-2020-ig tartó új, uniós költségvetési és fejlesztési ciklusra való magyar nemzeti stratégiai felkészülést. Fontos megjegyeznünk, hogy Magyarország 2014–2020-as felkészülését érintő számos fontos döntés – az uniós folyamatokkal összhangban – 2012 végéig, illetve 2013 első felében fog megszületni. Mindez számos kormányzati szereplő együttműködésében zajlik, a területi szintek bevonásával. A Hivatalnak 2014–2020-as felkészülésben nyújtott sokszínű közreműködését jól illusztrálják azok a témakörök, melyekben hosszabb-rövidebb lélegzetű megalapozó, elemző-értékelő vagy javaslattevő döntés-előkészítő anyagokat készített vagy közreműködött ezek készítésében. 222
Az alábbi témakörök voltak: • a partnerségi megállapodás és az operatív programok lehetséges struktúrái, témakör lehatárolásai, • végrehajtási intézményrendszerek modell-elemzése, • lehetséges nemzeti fejlesztési célrendszerek: és kiemelt fejlesztési tématerületek, • a 2014-2020-as gazdaságfejlesztési programok, illetve az egyéb gazdaságfejlesztési akciók lehetséges szervezése és üzenete, • kiemelt fejlesztési programok és projektek előkészítési lehetőségei a rendelkezésre álló uniós forrásokra alapozva, • az integrált térségi és helyi fejlesztések kezelése a 2014-2020-as időszakban, az Új Széchenyi Terv időszakának tapasztalatai, a 2014-2020-as Európai Területi Együttműködési határon átnyúló programok tervezési és végrehajtási lehetőségei, a magyar gazdaságfejlesztési célok és irányok érvényesítése. 2.2.3Illeszkedés a megyei stratégiához Békés megye jövőképe: Békés megyének 2030-ra el kell érnie, hogy értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje legyen. Békés megye fejlesztésének átfogó célja 2020-ig: • A megyében élők életkörülményeinek javítása, •
a megye fenntartható gazdasági és társadalmi viszonyainak megteremtése
•
a foglalkoztatás javítása.
Békés megye fejlesztésének stratégiai céljai (2020-ig): • térségspecifikusbrandek fejlesztése a megye perifériális helyzetű településein; •
versenyképességet javító-, értékalapú-, horizontális gazdaságfejlesztés;
•
társadalmi- és gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális települései között;
•
természeti- és épített értékek megóvása, innovatív hasznosítása.
A megye fejlesztésének átfogó- és stratégiai céljai egymásra épülő koherens-, multiplikatív rendszert alkotnak. Békés megye jövőképe, fejlesztésének átfogó és stratégiai céljai, illetve prioritásai Békés megye fejlettségét jellemző indikátorok 2020-ben: • demográfia: a lakónépesség csökkenése és öregedése megáll, a megye népesség megtartó képessége erősödik; • gazdasági aktivitás: nő, evvel egyidejűleg bővül a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta tartósan 10 % alá csökken; a foglalkoztatottság javulását segíti a helyi gazdaság igényeivel konform szakképzés; • gazdaság szerkezete: a XXI. század követelményeivel konform módon a megye, a hazai agrárium meghatározó térsége lesz, az integrált élelmiszergazdasági vállalkozások hozzáadott értéke a jelenlegi érték duplájára nő; jól működő szabad vállalkozási zónák a 223
gazdaság fejlődésének motorjaivá válnak a békési, mezőkovácsházi, sarkadi és szeghalmi térségekben. • alacsony végzettségűek foglalkoztatását szociális integrációk biztosítják; jelentős foglalkoztatást és hozzáadott értéket biztosít a megye innovatív energiaforrás hasznosító hálózata, valamint az egészségturisztikai ágazata. • műszaki infrastruktúra: a megye térségeinek elérhetősége az M44-es út átadásával jelentősen javul; a határmenti települések térségi integrációját négy új közúti átkelő segíti. • megye térstruktúrája: a megyét kiegyensúlyozott foglalkoztatási szint jellemzi.
224
stratégiai cél
Békés megye stratégiai céljainak lebontása értékalapú térség specifikus gazdaságfejlesztés brandek kialakítása a periférián
• aktivitási növelése
ráta • foglalkoztatás javítása
• munkanélküliségi ráta csökkenése
társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a megye perifériális helyzetű településein • helyi gazdaságfejleszt és
természetiés épített értékek óvása, alkotó innovatív továbbfejlesztése • energiafelhaszná lás hatékonyságának javítása
• eltartó képesség javítása • humán fejlettségi index • energiafogyasztá • hozzáadott érték • képzettség s csökkentése javítása növelése javítása • szegénység és a • megújuló • tőkeállomány • hungarikumok energia társadalmi növelése kifejlesztése felhasználási kirekesztettség arányának által • beruházási ráta • gasztroturizmus növelése veszélyeztetettek növelése fejlesztése arányának • széndioxid csökkentése • K+F ráfordítás kibocsátás növelése csökkenése • elérhetőség javítása • szakképzés • ökológiai hatékonyságának funkciójú • munkaerő javítása területek ingázás arányának feltételeinek • technológiai megtartása javítása transzfer fogadókészségéne • települések k megteremtése közötti szolidaritás • logisztikai erősítése feltételek javítása • perifériális helyzetű térségek megtartó erejének megteremtése
• megye elérhetőségének javítása
kiemelt célok
• szolgáltatások hozzáférhetőség ének javítása • közösség építés helyi piacok működtetése 225
3. Helyzetelemzés és igényfelmérés 3.1 Általános adatok 3.1.1 Elhelyezkedés és térségi kapcsolatok Békés megye és térsége jelentős települései, elhelyezkedésük Békéscsabához képest
: Jelentős települések a térségben Békéscsaba a magyarországi dél-alföldi régió területén helyezkedik el. A régió 18 ezer négyzetkilométer nagyságú, ezzel Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, az ország egyötödén terül el. Földrajzi fekvése alapján a Pannon medencéhez tartozik, szinte teljes egészében az Alföld tengersík vidékén, legmagasabb pontja a 174 méteres Ólom-hegy. A régió legfőbb természeti kincse a termőföld, amelynek összetétele, minősége kedvezőbb az országos átlagnál, a napfénytartam itt a legkedvezőbb az országban. Békéscsaba Megyei Jogú Város, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található, Békés megye gazdasági-földrajzi központja, hazánk 16. legnépesebb városa. Történelmi gazdasági centrum, az 1950-es megrendezés során megyeszékhellyé nyilvánították. A város térségének jövőbeli fejlődését tekintve kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a helyi népesség 90%-a él itt, a nagyobb számú népességcsökkenés az elvándorlásoknak köszönhetőek. A Békéscsabai kistérséget már a 9006/1994 (S.K.3) KSH-elnöki közlemény tartalmazta. 2007ben Szabadkígyós és Újkígyós visszakerültek a Békéscsabai kistérséghez, viszont Doboz a Békési kistérséghez, így jelenleg Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós, Újkígyós és Telekgerendás tartoznak a kistérség települései közé. 226
Távolsága Budapesttől mintegy 210 kilométer, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik, a Körös-Maros közén, a Kettős-Körös folyótól 8 km-re. Fekvése így stratégiainak tekinthető a határmenti együttműködések és az európai uniós területi integráció megvalósítása területén. Megközelítése a Fővárosból az M5-ös autópályán majd a 45-ös és 47-es számú főutakon illetve alsóbb rendű utakon lehetséges. Közvetlen autópályás elérés jelenleg nincs kiépítve. A városba a környező nagyvárosokból távolsági autóbuszokkal és vonatjáratokkal megoldott a tömegközlekedés. A vasúti összeköttetések száma kevés és egyre szűkül, ezért a közúti kapcsolatok a legmeghatározóbbak. A megye egy-egy főúti és nemzetközi vasúti határátkelővel valamint számos mellékúti határátkelővel rendelkezik a szomszédos Romániához. A magyar-román határtól 14 km-re fekszik a város repülőtere, mely két ütemben, 2002. október – 2006. augusztus között került felújításra. A Békéscsaba és Gyula között elhelyezkedő reptér Békés megye egyetlen aszfaltozott hosszabb repülőtere, azonban jelenleg csupán sétarepülésre, pilótaképzésre, ejtőernyőzésre, légi fotózásra, hangártárolásra veszik igénybe, az üzleti- és a rendszeres repülőközlekedési célú funkció kihasználatlan maradt. Gazdaságfejlesztési és vidékfejlesztési szempontból is kiemelten kezelendő az infrastruktúra fejlesztése, mivel a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javítása, a minőségi környezet kialakítása lehetővé tenné a helyi termékekre épülő piac beindításától kezdve, a gasztro-, ökoturizmus fellendítését, a térségben fellelhető Hungarikumok (pl. Csabai Kolbász) népszerűsítését és új ipari területek létesítésével a munkahelyteremtést. 3.1.2 Demográfia Békés megye területe a 2011. évi statisztikai évkönyv szerint 5629,72 km2, összesen 1 nagyváros (Békéscsaba) és 54 község található rajta, a népességszáma 357.740 fő. Népsűrűsége 1870 és 1941 között a népességszám növekedésének köszönhetően, majd’ 67 százalékkal, 51 fő/km2-ről 85 fő/km2-re emelkedett. Később a népesség fogyását követve a népsűrűség is csökkent, 2011-ben már csak 64-en éltek egy négyzetkilométeren. Békés, a 2011. évi népszámlálás Békés megyére vonatkozó adatai szerint az ország tizenegyedik legnépesebb megyéje. A megye népessége – a 2001. évi népszámlálás óta eltelt időszakban – jelentősen, 9,5 százalékkal, az országé ennél jóval kisebb mértékben 2,6 százalékkal csökkent. A tíz év alatt csaknem valamennyi megyében és a fővárosban is fogyott a népesség, a legnagyobb arányú veszteség azonban Békés megyét sújtotta. A Központi Statisztikai Hivatal felmérései alapján 2012. első negyedévében a megyét javuló gazdasági teljesítmények és tovább romló demográfiai tendenciák jellemezték. Megfigyelhetővé vált, hogy a kevesebb születés és a nagyobb halálozás miatt a népesség természetes fogyása az egy évvel korábbi értékekhez képest növekedett. Békés Megye népessége a két utolsó népszámlálás között 9,5%-kal tovább fogyott. A KSH 2012. január 1-jei adatközlése szerint 358 ezren éltek a megyében, ami azt jelenti, hogy 1,1%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A megyék közül a népességfogyás Békés megyében volt a legintenzívebb. A Békéscsabai Kistérség központja és legnépesebb városa egy 2012. év végi felmérés szerint a 61.045 főt számláló Békéscsaba, amely a kistérség 450,73 km2-ét tekintve 135,43 fő/km2 mértékű népsűrűséget jelent. A rangsorban következő Orosházai és Békési kistérségek is jelentősen, legalább húszezres népességszám lemaradással bírnak. Az alábbi táblázat Békéscsaba népességszámának változásait mutatja be:
227
ÉV
Népességszám (fő) 27 624 48 272 50 212 67 225 67 968 62 060 61 045
1870 1941 1960 1980 2001 2011 2013
Forrás: KSH Látható, hogy az 1870-es évektől növekedő tendenciát mutatnak a város lélekszámára vonatkozó adatok. Az 1960-as években – a város megyeszékhellyé alakításához köthetően – a népességszám ugrásszerűen emelkedett, ahogy tette azt az 1980-as évektől is. A drasztikusabb negatív változás 2001-el kezdődött és a mutatók szerint 2013-ra 6923 fővel csökkent a város népességszáma. A természetes fogyás következtében tíz év alatt 1000 lakosonként 43 főt veszített el a város. Egy, a fentinél részletesebb kimutatás az alábbi, melyből jól látható a 2003-as évtől a népesség és aránya valamint a munkanélküliség változása mind regionális mind városi szinten: Terület - T-Star 2012 TA Dél-Alföld Mindösszesen (Bács-Kiskun, Időszak Mutatók Békéscsaba Terület Békés, Csongrád) A település területe 93030,26 18338,84 193,94 (km2) Lakónépesség (fő)
száma 10116742
1360214
65710
713190
35198
4804113
647024
30512
10207006
1372702
64626
4879106
657110
30379
5489900
715592
34247
359939
54918
1541
93028,42
18337,66
193,93
Lakónépességből a nők száma (fő) 5312629
2003. év
2005. év
Lakónépességből férfiak száma (fő)
a
Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2)
228
Lakónépesség (fő)
száma 10076581
1347294
65384
706844
35136
4784579
640450
30248
10179000
1365614
64327
4864497
654181
30209
5314503
711433
34118
410649
62562
2167
93027,59
18337,18
193,93
10045401
1334506
64852
5275839
700371
34895
4769562
634135
29957
10170960
1354879
63787
4863068
648982
29942
5307892
705897
33845
445011
68225
2876
93026,33
18337,23
193,93
9985722
1308470
64074
5241821
686485
34632
621985 1335650
29442 62729
Lakónépességből a nők száma (fő) 5292002 Lakónépességből férfiak száma (fő)
a
Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) Lakónépesség száma az év végén (fő) Lakónépességből a nők (fő)
2007. év
2010. év
Lakónépességből férfiak száma (fő)
a
Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) Lakónépesség száma (fő) Lakónépességből a nők (fő) Lakónépességből a férfiak száma (fő)
4743901 Állandó népesség száma 10118512 229
(fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) Lakónépesség száma az év végén (fő)
4842430
640003
29291
5276082
695647
33438
591278
86840
3749
93023,66
18337,26
193,93
9931925
1296278
61505
680260
33205
4724666
616018
28300
10092081
1329138
62383
4832097
637343
29118
5259984
691795
33265
552308
78279
3693
93023,69
18337,26
193,93
9908798
1288654
61046
5192845
675798
32951
4715953
612856
28095
10068560
1323645
62013
4824196
635058
28938
5244364
688587
33075
569261
79958
3946
Lakónépességből a nők 5207259 (fő)
2011. év
2012. év
Lakónépességből férfiak száma (fő)
a
Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) Lakónépesség száma (fő) Lakónépességből a nők száma (fő) Lakónépességből a férfiak száma (fő) Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)
230
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint a magyar-román határmenti megyeszékhelyek (Temesvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Békéscsaba) közül Békéscsaba népsűrűsége a legalacsonyabb. A népesség nemenkénti megoszlása a megyeközpontok mindegyikében a nők irányába tolódott el a férfiak időskori magasabb halandósága miatt, ugyanakkor elmondható, hogy több fiú születik, mint lány. Békéscsaba lakónépesség számának 53,97%-a nő volt 2012 év végén. Korösszetétel alapján Békéscsaba állandó népességének 25,17%-a volt 2012-ben 60 év feletti, valamint az aktív korú népesség aránya a határmenti megyeszékhelyek közül itt volt a legkisebb, tehát átlagéletkor alapján a határmenti és országos szintet tekintve is a legtöbb megyeszékhely közül, a legidősebb népesség Békéscsabáé volt. Minden 100 főre több mint 40 gyermek- és időskorú eltartott jutott, az időskorúak száma azonban nem haladja meg a gyermekkorúakét. A gyermekkorúak és az aktív korúak aránya 2001-hez képest csökkent a teljes lakosságon belül, míg az időskorúak aránya jelentősen növekedett. Békéscsabán 100 tizenöt éven aluli gyermekre 138 hatvannégy éven felüli jutott. A Békés Megyei Statisztikai évkönyv szerint a lakásállomány a következőképpen alakult az elmúlt években: Év Lakásállomány az év Épített lakás Megszűnt lakás végén 163 064 1394 419 1990 164 999 592 385 2001 167 239 522 188 2007 166 702 141 85 2012 Forrás: Békés Megye Statisztikai Évkönyve, 2012 alapján saját szerkesztés A táblázatból jól látható, hogy az 1990-es évekhez képest 3638-al nőtt a lakásállomány mértéke a megyében, amely egy 2007. évi kiugrást követően elkezdett csökkenni, valamint látható, hogy az építkezési kedv az évek során jelentősen visszaesett. Feltételezhető, hogy a lakásépítési kedv és a lakásállomány csökkenése összefüggésben van a térség munkaerő-piaci és letelepedési mutatóival. A KSH Békés megyei és békéscsabai lakásállományának alakulása a 2001 és 2012 évek között az alábbiak szerint alakult: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Időszak Mértékegység Békés megye Békéscsaba Békés, Csongrád) 2001. év db 577 864 164 999 27 811 2003. év db
582 103
165 582
28 085
2005. év db
587 510
166 551
28 605
2007. év db
592 093
167 239
28 926
2009. év db
596 484
167 795
29 349
2010. év db
598 101
167 963
29 441
2011. év db
599 406
166 646
29 183
2012. év db
600 422
166 702
29 237
231
A Dél-Alföldi Régió és Békéscsaba MJV lakásállománya 2001 évtől folyamatos növekedést mutat, 2012 évben a Békés megyei lakások 17,5%-a található a megyeszékhelyen. Népességének összetétele tekintetében a 2011. évi népszámláláskor a Békéscsabán élő nemzetiségiek tekintetében a megkérdezettek 80,23%-a vallja magát magyarnak, a városban élő nemzetiségiek aránya a fő népességalkotóhoz képest 24,63%. A négy legnagyobb létszámot nemzeti csoportot a cigányok (402 fő), németek (170 fő), románok (293 fő) és a szlovákok (1881 fő) alkotják a városban. Békéscsaba MJV 2011 évi népességének nemzetiségi hovatartozását mutató táblázata az alábbiak szerint alakul (forrás: KSH): Családi, baráti Nemzetiség, Nemzetiséghez Nemzetiség Anyanyelv közösségben nyelv tartozó használt nyelv 51 842 52 036 52 003 52 700 Magyar 15 12 12 30 Bolgár Cigány 402 111 205 441 (romani, beás) 11 1 3 14 Görög 15 12 9 21 Horvát 62 18 21 68 Lengyel 170 49 247 387 Német 15 2 1 18 Örmény 293 130 182 396 Román 2 5 3 7 Ruszin 31 18 32 54 Szerb 1 881 665 1 133 2 513 Szlovák 5 9 8 17 Szlovén 39 34 28 55 Ukrán 14 14 18 27 Arab 18 15 19 22 Kínai 29 39 48 66 Orosz 4 – 2 5 Vietnami 98 76 425 477 Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs 9 666 9 553 9 851 9 290 válasz Összesen
64 612
62 799
64 250
66 608
Manapság már nemzetiségi önkormányzatok is működnek a megyeszékhelyen, úgy mint Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, a Lengyelek Nemzetiségi Önkormányzata, a Román Nemzetiségi Önkormányzat és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat. Békéscsaba Önkormányzata szoros együttműködésben van a nemzetiségi önkormányzatokkal, melyet egy főállású nemzetiségi referens is segít. Békéscsaba az erkölcsi támogatáson túl, a 200 ezer forintos állami támogatás mellett további támogatásokkal segíti az önkormányzatok boldogulását. A város minden évben megrendezi a Nemzetiségek Napját is, ahol a nemzetiségi önkormányzatok ünnepélyes keretek között, a város képviselőinek jelenlétében átadhatják az általuk adományozott kitüntetéseket. 232
A lakónépesség változása a születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodásból továbbá a vándorlási különbözetből vezethető le. A KSH 2011-es statisztikai évkönyve szerint csupán Békés, Vas, Zala, Tolna és Nógrád megye nem rendelkezik önálló felsőoktatási intézménnyel, azonban Békés megyében található a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kara (Szarvas, Békéscsaba, Gyula). Ennek ellenére a középiskolai végzettség megszerzését követően az érettségivel rendelkező fiatal- és felnőtt korú lakosság azon része, amely egyéb pályát szeretne választani, arra kényszerül, hogy a felsőfokú alap és mesterképzésű tanulmányaikat másik megyében és más városban folytassák. A felsőoktatási intézmények elvégzését követően pedig - a helyi munkalehetőségek hiánya okán - a letelepedésük helyszíneként nem vagy csak ritkán választják szülőhelyüket. Az elvándorlás növekvő mértékét a bevándorlás pozitív változásai sem tudták ellensúlyozni. Az ország központi és nyugati megyéinek ütemesebb fejlődése valamint az Európai Unió munkaerőpiacának megnyílása következtében az el- és kivándorlás intenzívebb lett, ugyanakkor a szomszédos országokból érkező bevándorlók aránya mérséklődni kezdett. A térség és az egyébként közkedvelt és agrárjellege okán lehetőségekkel teli megyeszékhelyről történő elvándorlás abban az esetben akadályozható meg, ha a különböző fejlesztések nyomán a munkahelyteremtés, mint egyik fő cél is megvalósul. A megyeszékhelyek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból központ szerepet töltenek be megyéjük életében, így a foglalkoztatásban elfoglalt helyük is kiemelkedő kell, hogy legyen. 3.1.3 Gazdaság Békéscsaba, mint a Dél-Alföldi Régió egyik jelentős területi központja, agglomerációját tekintve lokalizációs előnyben van, tekintve, hogy a közelében helyezkedik el Szeged – mint egyetemváros, Hódmezővásárhely - mint iparváros valamint Gyula és a határon túli Arad, mint történelmi-turisztikai szempontból prominens városok. A Régión belüli nagyvárosok eltérő fejlődésen mennek keresztül mind munkaerő-piaci, mind agrárjellegű szempontból. Békéscsaba gazdaságát néhány nagy hagyománnyal bíró iparág mellett új ágazatok is jellemzik. Még ma is jelentős az élelmiszeripar gazdaságban betöltött szerepe, nagy hagyományokra tekint vissza a békéscsabai tégla- és cserépipar, textilipar, nyomdaipar, de a gépipar jelenléte is fél évszázados, amit az elmúlt évtizedekben az elektronika is követett. Bővül a hazai gépjárműgyártás beszállítóinak köre. Az agrárium szerepe különleges, meghatározó, a térséget bátran nevezhetjük az ország első számú éléskamrájának. A gabonatermesztés, a sertés- és baromfitartás évszázados múltra tekint vissza a város környékén, de a zöldségtermesztés is hagyományos ágazat. Az ide települt élelmiszer-ipari üzemek ezeket a helyi alapanyagokat dolgozzák fel. Még ma is jelentős a gabona-, a konzerv-, hús-, és hűtőipar a városban, de a helyi alapanyagok helyi feldolgozása, a termelés és kereskedelem helyben tartása ma kiemelt cél. A térség egykor legnagyobb feldolgozóiparának bázisa az elmúlt években egyre romlott. A közelmúltban több nagyobb feldolgozóüzem is bezárt pl. Barnevál, tejüzem, hűtőgyár. A legnagyobb létszámú vállalkozások a mezőgazdaság és feldolgozóipar mellett a gép- és járműiparban, az elektronikai üzletágban, a kereskedelemben, valamint a közösségi szolgáltatásban dolgoztak. A helyi gazdasági fejlettséget tekintve, a bruttó hazai termék egy lakosra jutó értékében mérve 2001-ben Békéscsaba az országos átlag 31%-át érte el. Ez az arány 2011-re lassan tovább csökkent, mértéke 29% volt. 2001-2011 között szerény, de növekvő tendenciát mutatott a bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodásban szemben az országban tapasztalt jelentős mértékű csökkenéssel. Ugyanebben az időszakban dinamikusan, 45%-kal nőtt, de még így is elmaradt az országos átlagtól a szolgáltató szektor GDP-je és 233
nagymértékben lemaradt a város ipara, építőipara az országos átlagos teljesítménytől. A város és a megye kül- és belföldi tőkevonzó képessége alacsony, egy főre jutó GDP-t tekintve a második legrosszabb helyzetű. Békés megyében 2013. szeptember 30-án közel 70 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, mely szám körülbelül megegyezik a 2012. évi adatokkal. Konstatálni lehet, hogy az önálló vállalkozások száma az összes regisztrált szervezetnek több mint nyolctizedét adja, míg a régió átlaga a 75%-ot, az országosé pedig a 60%-ot sem éri el. A fenti adatok fényében Békéscsaba az uniós kohéziós támogatások tipikus célterületének tekinthető. Miközben felzárkózásához jelentős uniós forrásokra van szüksége, adottságai és egyes kiemelt ágazatok dinamizmusa, a célzott beruházások, fejlesztések ezek abszorpcióját is lehetővé teszik. Jelentős lendületet adna a város további fejlődésének, ha sikerülne külföldi tőkebefektetőket idevonzani. Ennek pillanatnyi legfőbb korlátozó tényezője a közlekedés, első helyen az autópálya összeköttetés hiánya. A gazdaságfejlesztési irányok meghatározásakor a kis- és középvállalkozások támogatása és üzleti környezetük javítása, kialakítása valamint a befektetők számára a vonzó telephelyi feltételek kiemelése továbbá a foglalkoztatás orientált fejlesztés lehet egy olyan prioritás, amely a térségi gazdaság fellendítését eredményezheti. A KSH adatai szerint a Békéscsabán működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 2001-ben 6600 volt. 2011-ben a regisztrált vállalkozások száma (GFO11) elérte a 11103-at. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül) 2001-ben 542, 2011-ben 703 volt. A vendéglátóhelyek és a kiskereskedelmi üzletek száma tíz év alatt, 2001-ről 2011re megduplázódott. Megyei szintet nézve a KSH 2013 decemberében kiadott jelentése szerint a megyében 2013. szeptember végén ezer lakosra 189 vállalkozás jutott, ez 19-cel többet jelent, mint országosan. A gazdasági szervezetek tevékenységüket 37%-os aránnyal mellékfoglalkozásként végzik, harmada nyugdíjasként, 29%-a pedig főfoglalkozásban. Az utóbbi években sok kisvállalkozás kezdett el beszállítóként tevékenykedni. A nagyobb cégek karbantartó és más részlegeket (pl. őrző-védő) szerveztek ki szerkezetátalakítás címen. A helyi vállalkozások versenyképességének növelését több célzott fejlesztés is szolgálja Békéscsabán. A Békéscsaba Almáskerti Ipari Park (BAIP – www.baip.hu) a 44-es és 47-es főközlekedési utak találkozásánál található, a belvárostól csupán 4 km-nyire. Az Ipari Park 19 hektárnyi területe kiváló lehetőségeket nyújtott a zöldmezős beruházások kialakítására. 17 vállalkozás működik a parkban, a foglalkoztatottak összlétszáma 365. A vállalkozások döntő többsége mikro- illetve kisvállalkozás, a cégek 12%-a középvállalkozás. Az első befektető a japán SMK Corporation elektronikai összeszerelő üzeme volt, amely 2002 áprilisától termel. Az ipari parkban 2005-ben létesült a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ mintaüzeme (www.baip.hu/meik), ahol korszerű infrastruktúrát biztosítanak helyi vállalkozás részére a hagyományos Csabai kolbász ipari méretekben történő gyártásához. További ide települő társaságként kell említeni a Premier Metál Zrt-t, mely 2800 m2 alapterületű csarnokában gyártási, tervezési tevékenységet véget. A Zrt. többek között finomlemezek megmunkálásával, székgyártással, burkolat és lemezszekrények, kazánok, kandallók, mezőgazdasági gépalkatrészek, fémbútor gyártásával, gépi forgácsolással foglalkozik. 2012. évi árbevétele 210.947.000,- Ft volt, mely az előző évi árbevétel majd’ duplája, foglalkoztatottainak átlagos statisztikai évszáma 24,9 volt. 2013. december 5-én új, 1350m2-es üzemcsarnokot épített az Almáskerti Ipari Parkban a Losonczi Mérnöki Kereskedelmi és Szolgáltató vállalkozás. A társaság elsősorban a nemzetközi autóipar fémmegmunkálói gépeihez készít egyedi, nagy hozzáadott értékű, precíziós szerszámokat. 2000 óta egy németországi autóipari alkatrészgyártó beszállítója lett, 234
majd szerződést kötött a SANDVIK közép-európai központjával. A társaság kutatásfejlesztéssel is foglalkozik, célja a magnézium motoralkatrészek nagysebességű megmunkálása, speciális szerszámok fejlesztése a BMW ausztriai üzeme részére. A társaság az elmúlt években mintegy 526 millió forintot fordított fejlesztésekre, a programok megvalósítására az EU-alapokból összesen 246 millió forintot nyertek. A társaság árbevétele 2012-ben 360 millió forint volt, a mérleg szerinti eredménye 44 millió forint, foglalkoztatottainak száma 25 fő. Az ipari park otthont ad autókereskedésnek (Hovány Békéscsaba), műszaki cikk áruháznak (ElektoOutlet), az Alföldi régióban élelmiszer-nagykereskedelmet végző Szőke és Társai Kftnek, hazánk egyik vezető drótfonatot és huzalárut gyártó Drót-Fon Kft-nek, stb. Az Almáskerti Ipari Park részeként 2010 szeptemberében avattak inkubátorházat Békéscsabán. A fejlesztés mintegy 110 millió forintba került, mely a Békéscsabai Önkormányzat tulajdonában álló Vállalkozói Centrum Kft. megvalósítása alatt pályázat útján 52,7 millió forintos uniós, illetve kormányzati támogatást nyert. A jelenleg már 5600 négyzetméter alapterületű ingatlanban az üzemi és raktárterületen kívül irodai és szociális helyiség áll a vállalkozások rendelkezésére. Átadását követően négy, zömében élelmiszerfeldolgozással, fűszercsomagolással és forgalmazással foglalkozó kisvállalkozás kezdte meg a termelését, mely szám azóta tovább növekedett. A város másik inkubátor háza a BRILL inkubátorház, mely a Békéscsabai Kistérségben a működő ipari vállalkozások számának és termékszerkezetének fejlesztése érdekében jött létre. Eme inkubátorházat a GAB-HOR Kft. létesítette, egy gazdasági övezeti besorolású 4000 m2-es ingatlanon. Szolgáltatásai között szerepel raktározási és üzemi tevékenység, helyiség bérlet, tárgyaló bérlet, portaszolgálat, irodai szolgáltatás, vagyonvédelem, szociális helyiségek, stb. Célja a térségben lévő mikro- és kisvállalkozások, vállalkozók támogatása, a helyi foglalkoztatási problémák enyhítése. Az inkubátorház Európai Uniós támogatással épült, a beruházás teljes költsége megközelítette a 172 millió forintot. Az ipari park betelepítettsége mára már 100%-os, így a 2014-2020. évi fejlesztési időszakban szükség lesz a meglévő ipari park mellett további iparterületek fejlesztésére, amelyre a városnak több elképzelése fogalmazódott meg. Az Északi Ipartelepen az értékesítésre került ingatlanok száma 6 db, a bérleti szerződés alapján hasznosított ingatlanoké 2 db (1 db csarnok és 1 db beépítetlen terület). Folyamatban van két beruházás: a Ferro Kft. üzemcsarnoka és a Bora Kft. Logisztikai központjának kialakítása. Itt található Electroplast Kft., osztrák családi tulajdonú vállalkozás műanyag alkatrészeket és tárolóedényeket gyártó fröccsöntő üzem. A társaság a bécsi Electroplast GmbH projektcége, mely 2012-ben telepítette le gyártóbázisát Békéscsabára. Fő üzleti partnere a Henkel, amelynek megrendelései a békéscsabai termeléskapacitás mintegy 90 százalékát lekötik. A Kft. 2012-ben 1,1 milliárd forintos árbevétellel működött, melyet 2013-ban 1,5-2 milliárdra a becsüli. A jelentős helyi vállalkozások véleménye szerint a beruházásokat, jövőbeli fejlesztési elképzeléseket befolyásoló tényezők közül első helyen a szállítási akadályokat kell említeni. Az egyik legjelentősebb helyi cég, a Csaba Metál Zrt. kamionokkal szállítja termékeit és a nehéz megközelíthetőség komoly akadályt jelent számukra. Az autópálya megépítése jelentős előrelépést hozna ebben a helyzetben. A vasúti szállítás is lehetne alternatíva, de ahhoz a felpakolás fejlesztésére lenne szükség, mert a vasút hátránya, hogy nem szállít háztól házig. A nagy súlyú kamionok és teherautók belterületi utakon való megjelenése ellenállást vált ki a lakosságban. A külterületi utak kímélése érdekében már elkezdődött az M44-es autópálya tervezése, amely Kecskemétet kötné össze Békéscsabával majd folytatódna a román határ felé.
235
Jelenlegi fázisát tekintve január 20-án megszületett az a kormányhatározat, amely az autósztráda kapcsán felmerülő régészeti tételekhez biztosít forrásokat. Oktatás és képzés terén probléma a marketing, HR képzettségű szakemberek és általánosságban az angol és német nyelvtudás hiánya. Tekintettel arra, hogy a megyeszékhelyen működik az ország legjelentősebb csomagolóanyag gyártó cége, szükséges lenne a nyomdász szakma duális képzésen keresztüli fenntartása. Jelenleg eme képzésre alkalmas tanműhely (a gyárban alkalmazott gépekkel felszerelve) és tanárok nem találhatóak meg a térségben, holott a megyei nyomdászképzés kihalóban van és az ütemesen emelkedő gyártókapacitás megkövetelné az újabb és újabb szakképzett munkaerő rendelkezésre állását. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg is szervez mestervizsgákat a megyében felmerülő igényeknek megfelelő területeken. Ilyen szakmák többek között a pék, hentes, húsipari, molnár, cukrász, kőműves, villanyszerelő, vízvezeték- és központi fűtés szerelő, autószerelő, kéményseprő, gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, stb. A mestervizsgák és az ilyen jellegű szakképzések nagyban segítik a helyi munkaerő foglalkoztatottságának esélyeit. A gyorsan növekvő helyi cégek dinamikáját az informatikai ellátottság sem követi. Jobb, személyre szabott banki ügyintézés segíthetné még a helyi vállalkozásokat. Több cég is említette, hogy túl gyakoriak, felesleges adminisztrációs terheket róva ezzel a helyi vállalkozókra a hatósági (főként adó-) ellenőrzések. Arra is volt példa, hogy cégek a „folyamatos zaklatás” elkerülése érdekében áthelyezték a székhelyüket pl. a fővárosba. Munkaerőpiac Békéscsaba foglalkoztatási szempontból térségi központként jelenik meg. Az itt működő nagyságrendileg 5200 kis- és középvállalkozás mellett országosan elismert cégek is megtalálhatóak, mint pl. a Linamar Hungary, Tondach Magyarország Zrt., Kner Packaging Kft., Csabahús, HirschmannCarCommunication Kft., stb. A KSH munkaerő-felmérése szerint 2013. III. negyedévében a megfigyelt népesség (15-74 év közöttiek) 56%-a volt jelen a megye munkaerőpiacán. Ebből még mindig jelentős a munkanélküliek száma (14,1 ezer fő), ugyanakkor a korábbi - 2012. évben mért - adatokhoz képest pozitív változás, hogy a foglalkoztatottak száma 6,8 ezerrel nőtt, így 135,6 ezer fő a megye foglalkoztatottainak száma. Ezen kedvező irányú folyamatoknak köszönhetően a megye munkanélküliségi rátája alacsonyabb a régiós és az országos átlagnál is. Év Foglalkoztatottak Munkanélküliek Munkanélküliségi száma (ezer fő) száma (ezer fő) ráta, % 2000 135,8 8,3 5,8 2005 130,2 12,0 8,4 2007 134,9 11,9 8,1 2011 127,2 17,2 11,9 2012 128,8 17,6 12,0 Forrás: KSH munkaerő-felmérése, Békés Megye Statisztikai Évkönyve, 2012 alapján saját szerkesztés A jelentés szerint a megyeszékhelyen a 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek, társaságok és költségvetési intézmények 2013. első három negyedévében 68,9 ezer főt alkalmaztak, ami növekedést jelent a 2012. I. negyedéves 65 ezer főhöz képest. Megállapították, hogy a foglalkoztatotti létszám növekedése elsősorban a költségvetési szférában dolgozók számának emelkedése okán keletkezett, azonban a termelő ágakban (mezőgazdaság, ipar, építőipar) a létszám átlagosan csökkent. Számottevő növekedés (kb. 1300 fős) az egészségügy és szociális ellátás területén következett be. A teljes munkaidős alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete a megyében kb. 166 ezer forint volt, a fizikai dolgozók kb. 132 ezer, a szellemi foglalkoztatottak megközelítőleg 216 ezer forintot kerestek. Ezen átlagkeresetek az egy évvel 236
korábbi kimutatások szerint valamelyest, de nem meghatározóan növekedtek 2013. III. negyedévére. Továbbra is a legmagasabb átlagkeresettel a pénzügyi szolgáltatásban dolgozó, a legalacsonyabbal pedig a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók rendelkeznek. Összességében elmondható, hogy a hazai és nemzetközi trendekkel összhangban a foglalkoztatottak száma a hagyományos ágazatokban csökkent, és egyedül a szolgáltató szektorban növekedett. Ha tartós munkahelyeket szeretne a város teremteni, térségekben, városi vonzáskörzetekben kell gondolkozni. Mezőgazdaság A főbb ágazatok közül a mezőgazdaságot tekintve kiemelhetjük, hogy kitűnőek a földrajzi és talaj adottságok, a helyi szakmai kultúra. Jelentős a térségben az agrárpotenciál, de ezt alágazatonként eltérő mértékben sikerül kihasználni. A területet a kiemelkedően jó agráradottságok okán zöldségtermesztéséről, bizonyos állatrfajták tenyésztéséről és gabonatermesztéséről ismerjük. A kihasználtság a kertészet terén kicsi, míg például gabonában országos viszonylatban jelentős. 2013. évben a kalászos gabonák betakarított területe több mint 124 ezer hektár volt megyei szinten, melynek nagy részét búza, kisebb, 17%-át árpa adja. Megjegyzendő, hogy az előző évvel összevetve csökkenést mutat a betakarított terület nagysága. Ennek ellenére országos viszonylatban a 2013-as év az elmúlt évek legjobb termését hozta. A dél-alföldi régió három megyéje az ország mezőgazdasági termelése szempontjából fontos szerepet játszik. Egy 2008-as felmérés szerint a régió mezőgazdasági területének aránya 72,3%, amely meghaladja a magyarországi átlagot (62,2%). Kimutatásra került, hogy Dél-Alföldnek 1,3 millió hektár mezőgazdasági területe van, melynek négytizedét Bács-Kiskunban, harmadát Békésben, közel negyedét pedig Csongrádban művelik. A megyék mezőgazdasági területének művelési ágankénti megoszlásának 2008. évi felmérése szerint Békés megyében a szántó- és kert aránya a legnagyobb, mintegy 89,9%. Békéscsabán döntően a mezőgazdasági termelésre alapozva jelent meg a gyáripar. A városban 1818-ban már 45 szárazmalom működött. Az első gőzmalom 1853-ban épült, – a képviselőtestület helyi őrlésről döntő határozata alapján – az 1930-as években az ország vezető, napjainkban pedig a második legnagyobb gőzmalma volt. 1914 óta viseli jelenlegi nevét: Békéscsabai István Malom. 2005. március 31-én azonban a Szabolcs Gabona Holding Rt. vezetése végérvényesen eldöntötte, hogy bezárják a békéscsabai István malmot. A magyarországi 1 millió tonnás szükségletnél jóval magasabb volt az örlőteljesítmény, így a békéscsabai malom is főként román exportra termelt, ám 2005-ben sajnos szinte nullára esett vissza a kivitel. Ennek oka többek között a jó román búzatermés és az Európai Uniós vámszabályozás volt. Mindezek mellett Törökszentmiklóson korszerű új malma van a Szabolcs Gabona Holding Rt.-nek, az István malom ugyanakkor faszerkezetes, technológiájában is fejlesztésre szoruló létesítmény volt. Ráadásul a város belsejében működött, az alapanyag-tároló kapacitása szűkös. Az ésszerűség tehát azt diktálta, hogy ezt a malmot zárják be, mellyel a város és a térség is jelentős mezőgazdasági iparágtól és munkahelyektől esett el. Fontos előre lépés a mezőgazdasági termékek feldolgozó iparának békéscsabai életében, hogy 2012 éve végén, a megyeszékhelyen a BonduelleCentral Europe egy 5000 m2-es korszerű raktárcsarnokkal bővült. Az épület által tovább javul a békéscsabai feldolgozóüzem versenyképessége és gyártási színvonala. Hosszú ideig Békéscsaba mezőgazdasági feldolgozóiparának zászlóshajója volt a konzervgyár, melyet 1962-ben alapítottak. A gazdasági-pénzügyi körülmények megváltozásával és a keleti piacok leépülésével a cég nehéz helyzetbe került. A rendszerváltást követő felszámolási eljárás és a többszöri 237
tulajdonosváltások után a gyár 2003 januárja óta a Bonduelle-csoport tagja. Ezt követően termékpalettája letisztult, azóta az üzemnek két fő terméke van, a zöldborsó- és csemegekukorica-konzerv, félkilós kiszerelésben. A gyár 5500-6000 hektáron termeltet zöldborsót és csemegekukoricát, 90 százalékban Békés megyében. A gyárnak 70 fő az állandó létszáma, kampányidőszakban mintegy 150 embert foglalkoztatnak szezonmunkára. Így összesen, a beszállítókkal együtt közel 500 család megélhetését biztosítja. A gyár külföldre is szállítja az itt feldolgozott mezőgazdasági termékeket, legfontosabb export piacai Lengyelország, Olaszország, Németország. Az állattenyésztést nézve a megye állatállományát a 2013. június 1-jei Gazdaságszerkezeti Összeírás során mérték fel, mely során tyúk, juh, sertés és szarvasmarha-állományt regisztráltak. A megyeszékhelyen megtalálható a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének területi képviselete is. A szervezet a mezőgazdasági termelők legátfogóbb érdekképviseletét látja el, a Vidékfejlesztési Minisztérium partnereként. Küldetésének tekinti a magyar mezőgazdaság és a vidék, a mezőgazdasági termelők – ezen belül elsősorban tagjai-, az ágazathoz kötődő vidéki lakosság érdekeinek képviseletét és védelmét, életkörülményeik, jövedelmi helyzetük javításának, a vidék fejlődésének előmozdítását. A Szövetség mellett a kis- és helyi termelők megélhetésének támogatására lehetőségként felmerülhet egy olyan békéscsabai és megyei vagy akár régiós szintű együttműködés, amelyhez csatlakozók (vendéglátók, szállásadók, stb.) vállalják, hogy azon élelmiszereket, amelyeket helyben előállítani képesek, kizárólag a helyi termelőktől szerzik be és használják fel a területre importált termékek helyett, ezzel népszerűsítve is a helyi terméket a városba látogatók számára. Az élelmiszeripar teljesítménye az utóbbi években mérséklődött, ami részben az Európai Unióhoz való csatlakozás okozta hatásoknak, részben az import növekedésének köszönhető. Egy olyan mezőgazdaságilag és ez által élelmiszeripari szempontból is meghatározó területnek, mint a Békéscsabai régió a piacképes termelés egyik alapvető feltétele az innováció. A térségben voltak ugyan korszerűsítésekre tett lépések (2004 – Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ), de a város és a terület fellendítése, munkahely teremtési képességének növelése érdekében további jelentős fejlesztésekre van szükség. Ipar A megyei ipar két legnagyobb részét alkotó ágazatnak – az élelmiszeriparnak és a gépi berendezések gyártásának – az egy évvel ezelőtti állapothoz képest csökkent a produktum kibocsátása. Ennek ellenére a gépipar jelentősen előrelépett, ezen a területen kiemelhetjük a Linamar Hungary Zrt. (mezőgazdasági gépgyártó és autóipari gyártó) és a Csaba Metál Zrt. (alumínium öntöde a járműipar számára) fejlesztéseit. A Csaba Metál Zrt. több technológiai fejlesztést is végrehajtott az elmúlt években, mint pl. a gyártócsarnok felújítása, bővítése, a szociális épület építése a telephelyen, stb, A Linamar Hungary Zrt-nél pedig pl. eszközbeszerzés, üzemcsarnok bővítés, szociális blokk építés valósult meg, mindkét cég esetében részben Európai Uniós forrásokból. Több kisebb cég is sikeresen tevékenykedik a szerszám- és alkatrészgyártók piacán. A további fejlesztéseket, pozitív mutatókat előmozdíthatná, ha a város a jelenleginél jelentősebb központi K+F forrásokhoz jutna, tekintetve, hogy a fejlődő országokban a termelékenység növekedése döntően a kutatás és innováció valamilyen formájának volt köszönhető. A Kutatás és Fejlesztés, ahogy korábban is, a későbbi tervek és az Európa 2020 című hosszú távú stratégia szerint a 2014. január 1jétől kezdődő új szakaszban továbbra is az egyik gazdasági prioritása az Európai Uniónak.
238
Ennek megfelelően az Európai Unió egészére vonatkozó konkrét célok között szerepel, hogy az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. A globális válság és következményei, az építőipar hazai visszaesése miatt a közelmúltban még gyengélkedő építőanyag-ipar ismét erőre kap, ebben az ágazatban külföldi befektetők is jelen vannak. Összehasonlítva a 2012 évi méréseket a megye ez évi azonos időszakának tényadataival az építőipari vállalkozások termelése növekedést mutat. Országosan a termelés mértéke 7,7%-kal, Dél-Alföldön 25%-kal nőtt. Az építőipar húzóhatással van a termelés, innováció területeire, ezáltal fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban, munkahelyek létrehozását teszi lehetővé. Az építőanyag-iparban a külföldi tőkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelő bázis (homokbánya, betonkeverő üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra valamint a perspektívát jelentő energiahatékonysági beruházások száma is ösztönözte. Említést érdemel a TONDACH Magyarország Zrt. (tetőrendszerek) és a Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft. (mély- és magasépítési építőanyag-gyártó). Utóbbi jelenleg 4 telephellyel rendelkezik, központja Békéscsabán található, 50 főt foglalkoztat közel 110.000 m2-en. A TONDACH gyár 50%-os tulajdonosa a Wienerberger Téglaipari Zrt., a gyártás főleg exportra történik Szlovákiába, Romániába és Ukrajnába, melynek aránya jelenleg 2/3. Újra erősödik a térségben a nyomdaipar is. A nyomdaiparban megfigyelhető a cégek közötti megyei összefogás, például a közös szakmunkásképzés területén, azonban tanműhelyek nincsenek vagy nem a megfelelő technológiával felszereltek. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkező, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. Átmeneti visszaesést követően az újabb beruházók megjelenése revitalizálta az ágazatot. A felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis megfelelő alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá válásához. Békéscsabán működik többek között 1990 óta a JAVIPA Nyomdaipari Kft., mely az elmúlt években versenyképessége növelése érdekében technológiai fejlesztést is végrehajtott. A városban található a Marzek Etiketten Cégcsoport leányvállalata is, az európai csomagolóanyag gyártás egyik meghatározó szereplője, a Marzek Kner Packaging Kft. A vállalatot 1882-ben Kner Izidor alapította, tehát több mint 120 éves tapasztalattal rendelkezik a társaság a nyomdaipar területén. A vállalat az évek során több tulajdonosváltáson is átesett, míg nem 2005 októberében a Marzek Etiketten GmbH vásárolta meg. 2011-ig az osztrák tulajdonos mindösszesen 2,5 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre, a nyereséget visszaforgatva a termelésbe, a fejlesztésekbe. A beruházásokat Európai Uniós források is segítették, 2007-ben 176 millió, 2009-ben 300 millió forintot nyert a vállalat. 2011-ben a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Az év Békés megyei ipari vállalkozása 2011” címmel ismerte el a céget. A Marzek Kner Packaging Kft. irodaépülete 1969. október 4-től 1971. április 30-ig épült. A kilenc emeletes irodaház és közel 10.000 négyzetméteres üzemépület jelenleg 230 főnek ad munkát. Rekonstrukciós munkálatokat utoljára a 90-es évek közepén végeztek az épületen. A mostani felújítás oka a Marzek Kner Packaging Kft. jelentős fejlődése, a belföldi és exportpiacok vevői előtt való modernebb külső és belső megjelenés. A külső megújításra a vállalat pályázatot írt ki 2012-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iparművész szakos hallgatói számára. A társaság évente 15%-ot bővül, jelenleg a gyártókapacitást nem tudja bővíteni, mivel a városban és környezetében a logisztikai telephelyek száma alacsony, így a legyártott termékek tárolására alkalmas épület nem áll rendelkezésre. Autóalkatrész gyártás tekintetében kiemelkedő vállalat a békéscsabai Hirschmann, mely nemzetközi viszonylatban is vezető szerepet tölt be autóantenna rendszerek, csatlakozók gyártásában. A céget Németországban alapították családi vállalkozásként 1924-ben, az évek folyamán nőtte ki magát nemzetközi cégcsoporttá. A Hirschmann Magyarországon, Németországban és Kínában rendelkezik gyártó telephelyekkel valamint a fontosabb európai 239
országokban és USA-ban, Ázsiában leányvállalatokkal. A HirschmannCarCommunication Kft. elnevezésű békéscsabai gyár 2006-tól viseli ezt a nevet, de a cégcsoport kapcsolata az Országgal már a 60-as évektől ered. 2011-ben adta át a Kft. új csarnokát a cég fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Az 500 000 eurós sajáttőkés beruházásnak köszönhetően mintegy 30 százalékkal növekedett a cég békéscsabai üzemének kapacitása. A cég éves átlagos statisztikai létszáma 2013 év elején 456,8 fő volt, az értékesítés nettó árbevétele 1.729.402.000,- Ft. A korábbi MEZŐGÉP Rt, ma már Linamar Hungary Zrt. néven működő vállalat Békés-megye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó társasága. A cég elődje 1948-ban kezdte meg mezőgazdasági gépszerelő és javító tevékenységét az orosházi telephelyen, majd 1985-ben megkezdte termékeinek először nyugat-európai, majd 1989-től észak-amerikai exportját is. A Linamar Corporation 1992-ben vásárolta meg a MEZŐGÉP Rt-t a magyarországi privatizációs program keretében, majd egy évvel később elindult autóipari tevékenysége is. A cég folyamatos fejlődését mutatja, hogy a 1995-ben elsőként szerezték meg a Ford Q1 PrefferdQualityAward minősítést és 1998-ban két új gyárral bővültek. 2003ban a MEZŐGÉP név helyett a Linamar Hungary nevet vette fel a cég. Ugyanebben az évben a Társaság a megnövekedett autóipari megrendelések teljesítése érdekében egy új üzemcsarnok építéséről döntött békéscsabai telephelyén. A beruházás, mely a PPM divízió bővítését jelenti, 2003 júliusában indult. Az 5.700 négyzetméteres üzemcsarnok október végére, infrastruktúrája november közepére készült el, a hozzá tartozó 1.200 négyzetméteres irodaépület műszaki átadása december elején történt meg. A társaság jelenlegi foglalkoztatotti létszáma összesen 2.200 fő, stabil munkahelyet biztosítva felső- és középfokú végzettségű alkalmazottaknak. A cég törekszik arra, hogy külföldi gyakorlatot, tréningeket, karrierépítést biztosítson munkavállalóinak, támogatja a továbbtanulást. A Linamar Hungary Zrt. idén csatlakozott a Kecskeméti Főiskola GAMF kara által indított duális képzéshez. Ezen képzési forma célja, hogy az maximálisan megfeleljen a gépipar elvárásainak.Az országosan indított új képzési rendszerben az elméleti tudás megszerzése mellett a vállalatnál valós üzemi környezetben szerezhetnek a képzéshez csatlakozók szakmai gyakorlatot.A duális képzés kiválósága, hogy a képzésben résztvevőként sokrétű szakmai tapasztalatra tehetnek szert, így amikor a végzettek kikerülnek a munka világába azonnal versenyképes munkavállalóként tudnak helyt állni. A textil- és ruházati ipar a helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levő Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt. működik. Ez a közelmúltban profilt váltott, bútorszövetre specializálódott. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerőt hagyott hátra, amelyre az ipari textilből készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország napjainkban az ipari textilek gyártásában vezető szerepet játszik, jelentős befektetői tőke érkezett erre a területre. A Debreceni Csoport Húsipari Kft. Magyarország egyik legjelentősebb húsipari vállalkozása, tagjai: Debreceni Hús Zrt, Szole-Meat Kft és Csabahús Kft. húsüzemek, melyek mellé 2011 óta a Kaiser Food Élelmiszer-ipari Kft. is társult. A cég jelenleg két termelő üzemmel rendelkezik melyből egy Békéscsabán található és a tradicionális, híres Csabai száraz, a hagyományos érlelésű és füstölésű hungarikum szárazkolbászokat állítja elő, nagyrészt magyarországi termelőktől származó sertésekből A békéscsabai üzem belföldre és exportra egyaránt termel. A legtöbb csabai termék Szlovákiába, Csehországba kerül értékesítésre, de Svédországban, Németországban, Angliában, Horvátországban, Romániában, Grúziában és újabban Oroszországban valamint Bulgáriában sem ismeretlenek termékei. 240
Szolgáltatások A nemzetgazdaság rendszerváltozás óta végbemenő szerkezeti és szervezeti átalakulásának egyik meghatározó folyamata a szolgáltatások körének bővülése és gazdasági szerepének növekedése volt. Ez a folyamat zajlott le Békéscsabán is. Jelentősen nőtt a termelői, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma. Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásával új piac nyílt meg a békéscsabai fuvarozók számára. Az ottani cégek járműparkja többnyire nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az északi és a déli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan a főútvonalak, a vasútvonalak, a repülőtér, illetve a kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek egyaránt kiválóan elérhetőek. A város nagy, termelői szektorban lévő gazdasági szereplőinek folyamatos növekedése által szükségessé vált hangsúlyt helyezni a logisztikai központok kialakítására, mivel tárolókapacitásaik szűkösek. Egy esetleges önkormányzati kézben lévő, de a vállalkozások igényei szerint (hűtés, fűtés, információs technológia, stb.) kialakított, azok számára bérbe adható területekkel rendelkező, megújuló energiát hasznosító logisztikai központ létrehozására jelenleg is van igény a városban. Egy modern több céget tömörítő és kiszolgáló központ munkahelyet teremt (kamionok érkezése, nyilvántartása, készletek nyilvántartása, stb.), vállalkozókat köt össze, befektetőket vonz, versenyképességet növel, kitörési pontot jelenthet a városnak. Több cég konkrét kérésként fogalmazta meg ezen logisztikai központ létrehozását a városvezetés felé azzal, hogy a többi termelő társaság partnersége is biztosítható. A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerősödött, sőt, meghatározóvá vált a külföldi tőke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, hazai szereplők jelentősen bővítették vállalkozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi üzletágban erősödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Az üzletpolitikai döntések továbbra is a központokban születnek, amelyek zömmel a fővárosban találhatók, ezért a helyi és térségi sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán működő kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók – a 10 legnagyobb hazai bankból 8 –, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége működik. Itt fontos megemlíteni, hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankműveleti Központja, amely jelenleg több mint 650 fő foglalkoztatását biztosítja. Az elmúlt években megtöbbszörözte foglalkoztatottainak számát. Igazán nagy szolgáltató cég nem működik Békéscsabán, megemlíthető a Körös Volán, melynek itt van a regionális központja. A Körös Volán Autóbusz-közlekedési Zrt. jogelődje 1953-tól működött, az állami tulajdonú autóbusz-közlekedés országos megszervezésekor a 13. sz. Szegedi Autóközlekedési Vállalat békéscsabai Kirendeltségéből és az orosházai főnökségeiből, a Szolnoki MÁVAUT Autóközlekedési Vállalat Békéscsabai Kirendeltségéből, továbbá az akkori 17. sz. Autóközlekedési Vállalat Taxi kirendeltségéből jött létre, nevét 1985-ben változtatta Körös Volán Vállalatra. Tulajdonosai a Magyar Állam (99%) és a dolgozói részvényesek (1%). Foglalkoztatottainak száma 2007 óta folyamatosan csökkenni kényszerül, 5 év alatt közel 90100 fővel redukálódott. A DAOP-3.2.1. „Közösségi Közlekedés Fejlesztése” tárgyú pályázatnak köszönhetően Békés megyében Békéscsaba, Orosháza, Tótkomlós, Békés, Körösladány, Dévaványa településeken autóbusz-állomások, megállóhelyek, utasvárók kerültek megvalósításra, út és járdafelületek felújítása történt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata elnyert forrásából fel lett újítva és akadálymentesítve lett az autóbusz-állomás út és járdafelülete, le lettek fedve a peronok, fejlesztésre került az audio-vizuális utastájékoztatás és 25 helyi buszba került elektronikus utastájékoztató rendszer. A Társaság
241
mintegy 200 autóbuszt üzemeltet és ezzel közel 24 ezer fő utas helyi és helyközi szállítását biztosítja. Új szolgáltatóként jelennek meg a városban a kórházak mellett az egészségügyi centrumok. Kereskedelem A helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének átformálásában meghatározó szerepet töltött be a külföldi befektetők, a multinacionális cégek megjelenése. A helyi kiskereskedelemben felgyorsult a tőke- és alapterület- koncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez nagy részben az ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egynegyede működik a kereskedelmi ágazatban. A városban lévő üzletek összetételének száma a KSH adatbázisa szerint az alábbiak szerint alakult az elmúlt években:
2010. 2011. 2012. 2013.06.hó
Egységek száma Egyéni (db) vállalkozók által üzemeltetett egységek száma (db)
Társas vállalkozások által üzemeltetett egységek száma (db)
2664 2515 2407 2334
1860 1761 1709 1648
789 739 683 670
Nonprofit és egyéb vállalkozások által üzemeltetett egységek száma (db) 15 15 15 16
Ilyenek például az Univerzál Zrt, melynek kínálata öt alappilléren nyuszik: vas- és színesfém kereskedelem, festék- és vegyi áru kereskedelem, papír-írószer – nyomtatvány kereskedelem, ruházati és lakástextil kereskedelem és ingatlan bérbeadás. Kereskedelmi hálózatuk fontos szerepet játszik Békés megyében, szakboltjaikban elsődleges szempont a kiváló minőségű termékek forgalmazása a lehető legkedvezőbb áron és ehhez magasszintű komplex kiszolgálás biztosítása. A Zrt. egészségre nevelő és szemléletformáló programot valósított meg 2013-ban Európai Uniós támogatással. Partnerei között tudhatja a TOTALGAZ, Verbatim, Henkel, Trilak, Rigips, Billerbeck, Poli-Farbe, AkzoNobel, stb. cégeket. Az élelmiszerkereskedelem területén megjelennek a kiskereskedelmi egységek, mint a kisboltok, ABC-k, sütödék (pl. Burker Sütőipari és Kereskedelmi Kft., Sütőker Sütőipari és Kereskedelmi Rt.), italkereskedések, a textilipari kereskedelem terén a ruházati anyagok, bőr-, műbőr és cipőkellékek kis- és nagykerekeskedelme. A megyében, Csárdaszálláson 1994 óta működik a Csárda-Tex Ipari és Kereskedelmi Kft. A társaság Közép-Európa legkorszerűbb szövödéje, melyben magas színvonalú termékeket gyárt, Békéscsabán kiskereskedelmi boltot tart fenn. Megemlítendő az ERDÉRT-Tuzsér Faipari Zrt. az ország egyik legnagyobb faanyag kereskedelmi vállalkozása, mely több mint fél évszázada meghatározó szerepet tölt be a hazai piacon. A számos telephellyel és kiskereskedelmi egységgel is rendelkező társaság Békéscsabán 2013 júliusában nyitotta meg új telephelyét ERDÉRT Facentrum néven, mely a faipari alapanyagok komplett választékát kínálja. A Zrt. alapvetően kereskedelmi cég, de gyártó tevékenységük is van. Tuzséron található a fűrészüzemük, valamint Oroszországban és Ukrajnában van vegyesvállalatuk. Az értékesített termékek nagy része hazai piacon talál gazdára, főbb vevőik a nagyobb építőipari, épületasztalosipari, bútoripari vállalkozások, 242
valamint a kisebb bútorgyártók, építési vállalkozók, belsőépítészek és viszonteladók. Főbb export piacaik: Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia. A BONAG Általános Vállalkozási és Építőipari Kft. 1991 óta működő, két magánszemély tulajdonában lévő társaság, mely amellett, hogy magasépítéssel, mélyépítéssel, út- és hídépítéssel, felújítással, munkagépkölcsönzéssel foglalkozik, jelentős építőanyag kereskedelmi tevékenységet is folytat. A cég két telephelye közül az egyik Békéscsabán található
243
Békéscsaba vendéglátóipari egységeinek száma és összetétele az elmúlt években változáson ment keresztül. 2013 év közepén mintegy 670 vendéglátóhelyet tartottak nyilván, amely azt jelenti, hogy 2013-ban a megyeszékhelyen található Békés megye vendéglátóhelyeinek majd’ 30%-a. Sajnálatosan - feltehetően a munkahelyek hiányából fakadó fizetőképes kereslet okán – a vendéglátóhelyek száma 2010-től folyamatosan csökken. A Városban lévő vendéglátóipari egységek számának és sokszínűségének változása jól látható az alábbi táblázatból (forrás: KSH): Munkahelyi, Étterem, Italüzlet és rendezvényi Kereskedelmi cukrászda és Étterem, Terület Mutatók Időszak Mindösszesen Cukrászda zenés Italbolt Diszkó és vendéglátóhely egyéb büfé szórakozóhely közétkeztetést vendéglátóhely végző 2010. 6837 3418 2997 421 3419 3332 87 694 december 7531 Dél-Alföld Egységek 2011. (Bács-Kiskun, száma az 6828 3441 3029 412 3387 3274 113 703 december 7531 Békés, időszak 2012. Csongrád végén 6714 3507 3085 422 3207 3099 108 665 december 7379 megye) (db) 2013. 7296 6648 3515 3086 429 3133 3029 104 648 június 2010. 2222 1030 873 157 1192 1170 22 244 december 2466 Egységek 2011. száma az 2140 989 848 141 1151 1127 24 241 december 2381 Békés megye időszak 2012. végén 2060 979 837 142 1081 1058 23 208 december 2268 (db) 2013. 2236 2035 971 824 147 1064 1038 26 201 június 2010. 717 368 322 46 349 344 5 117 Egységek december 834 száma az 2011. 649 328 292 36 321 316 5 102 Békéscsaba időszak december 751 2012. végén 617 328 291 37 289 283 6 87 december 704 (db) 2013. 670 588 320 285 35 268 262 6 82 244
június
245
Az átalakulási folyamat fontos szereplőjeként jelent meg a Csaba Center Bevásárlóközpont, amely mintegy nyolcmilliárd forint összegű beruházás eredményeként valósult meg, 80 ezer m² alapterületen. Szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben történő koncentrálásával és értékelvűségével hozzájárul a bérlők piaci helyzetének stabilizálásához, illetve a kereskedelmi tőke belvárosban történő megtartásához, szemben más nagyvárosokkal, ahol általában a település külső területein létesültek a legnagyobb bevásárlóközpontok. Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetően erősítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét. Turizmus Az idegenforgalom és a turizmus fejlődése erőteljes munkahelyteremtő hatással jár (munkahelyek és szezonális munkahelyek számának bővülése, munkanélküliség csökkenése, „hétvégi lakosok” megjelenése, újabb csoportok munkaerőpiaci integrációjának elősegítése). A turizmus fejlődése jelentős bevétel növekedést eredményezhet a központi államháztartás és a helyi önkormányzatok számára. A KSH 2012-es Békéscsaba városára vonatkozó adatbázis adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 2008-2012 években az alábbiak szerint alakult: Mutatók Működő kereskedelmi Kiadható szobák Kiadható férőhelyek Időszak szálláshely egységek száma (db) száma (db) száma (db) 2008. év 9 322 935 2009. év 7 284 813 2010. év 7 226 649 2011. év 9 283 1013 2012. év 10 302 1057 Továbbá az üzleti célú, korábban magán szálláshelyek kapacitása a városban az alábbi táblázatban lévő számokat mutatta: Mutatók Vendéglátók Szobák Ágyak száma Férőhelyek száma Időszak száma (fő) száma (db) (db) (db) 2010. év 2011. év 2012. év
26 24 27
44 43 58
105 103 138
117 115 152
Békéscsaba látogatói főként Romániából, Szlovákiából, Olaszországból, Németországból és Ausztriából érkeznek, a város Békés megyében a 3. legtöbb vendégéjszakát realizáló település. A 2013 harmadik negyedévében készült KSH jelentés szerint „a megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma az országos átlagot meghaladva bővült. A megye szálláshelyein 131 ezer vendég szállt meg, akik 406 ezer éjszakát töltöttek el, a vendégek száma 14%-kal, a vendégéjszakáké pedig 10%-kal volt nagyobb a 2012. I-III. negyedévinél.”14 A Békéscsabai kistérségbe érkező vendégek legnagyobb arányban a háromcsillagos szállodákban szállnak meg, illetve kedvelt szálláshely még a wellness szálloda, ahová a vendégek 11,7%-a érkezett. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek 2013. I-III. negyedévében bruttó szállásdíj bevétele több mint 1,6 milliárd forint volt, melynek több mint nyolctizedét a szállodák érték el. Idegenforgalmi szempontból a megye legjelentősebb települése Gyula volt, ahol a térségbe érkező vendégek fele átlagosan 3,8 napot tartózkodott. 14
Központi Statisztikai Hivatal 2013 decemberében kiadott Statisztikai Tájékoztató Békés Megye, 2013/3.
246
Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. A megyeszékhelyen több turisztikai beruházás készült el az utóbbi években és a turisztikai szolgáltatások spektruma is jelentősen szélesedett. A KSH által közölt előzetes adatok szerint 2013. január-október közötti időszakban 15.857 vendég 44.999 vendégéjszakát töltött el Békéscsaba kereskedelmi szálláshelyein. Ezen vendégforgalmi adatok jelentős növekedést mutatnak, hiszen a vendégek száma több 21,9 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 29,9 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. A turisztikai adatok növekedésében a belföldi és külföldi vendégforgalom emelkedése egyaránt szerepet játszott. A fentiek alapján a korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása már most megmutatkozik Békéscsabán. Az Önkormányzat és a turizmus terén működő vállalkozások egyaránt fontosnak tartják a kínálat további mennyiségi és minőségi fejlesztését, s ennek nyomán a következő időszakban Európai Uniós források segítségével megvalósuló további turisztikai projektek a tartós növekedés lehetőségét vetítik előre.
247
A fenti ábrán a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák arányát mutatjuk be a KSH 2011-es adatai szerint. Békéscsabán ez az érték 12,8%.
248
A turisztikai attrakciókat a 2011-ben alakult Békéscsabai Regionális Turisztikai Klaszter (BRTK) fogja össze. A klaszter az azonos iparágon belül működő cégek együttműködési formája, amely jellemzően egy közös cél vagy célok érdekében jön létre. A BRTK pályázati háttér segítségével indult el, elsődleges célja, hogy Békéscsabán és régiós vonzáskörzetében javítsa a turisztikai szolgáltatások igénybevételét, vonzóbbá tegye az itt található műemlékeket, rendezvényeket, látnivalókat, természeti kincseket. Ugyancsak fontos céljának tekinti a területhez köthető hungarikumok és egyéb helyi előállítású termékek népszerűsítését is. A klaszter célja, hogy a régión belül már rövidtávon is javítsa a turisztikai projektek hatékonyságát, tagjait erre szervezze. Középtávú célja a régió felzárkóztatása a turisztikai szempontból vonzóbb térségek mellé, illetve hosszabb távú küldetése a régió kiemelt turisztikai desztinációvá emelése. A Klaszter tagjai: - Csabai Rendezvényszervező Kft. -
Remonda Szabadidős, Lovas Sportegyesület
-
Pegazus Lovasiskola
-
Csabai Kolbászklub Egyesület
-
Békéscsabai Kulturális Központ
-
Körös Trade Kft.
-
Neckermann Utazási Szolgáltató Kft.
-
Békéscsabai Regionális Klaszter Kft.
-
Expo-Team Kft.
-
Hotel Fiume
-
Ambrus Zoltán egyéni vállalkozó
-
Kisrét Manufaktúra Kft. (Árpád Pálinkatanya)
-
Békéscsabai Kolbászgyártó Kft.
-
Fenyves Hotel Kft.
-
Póstelek Kft.
-
Kisvendéglő a Hargitához
-
Békéscsabai Szabadidő Lovas Klub
-
BluestoneTech Kft
-
Eusol Holding Kft.
-
Sine Morbo Bt.
-
DHI MS Kft.
-
GBR Consulting
A város általános megjelenése rengeteget fejlődött az utóbbi években, az épületek, kulturális létesítmények felújítása, a sétáló utcák, terek, a városon keresztül futó Élővíz-csatorna egyedi vonzerőt képeznek. Fő turisztikai pontok jelenleg a fesztiválturizmus, a gasztroturizmus és az aktív turizmus. Békéscsaba két jelentős és néhány kisebb fesztiváljával meghatározó szerepet tölt be a magyarországi gasztronómiai fesztivál-rajongók életében. A Csabai Kolbászfesztivál kiemelt attrakció, mivel a csabai kolbász világhírű hungarikum. A kolbász meghatározott alapanyagokból készült, eredetvédett, azaz hivatalosan csak Békéscsaba és Gyula területén belül előállított fűszeres, paprikás kolbászféleség. A csabai kolbász az Európai Unió által földrajzi árujelzővel eredetvédett jellegzetes háziipari termék, bel- és külföldön egyaránt népszerű. Ez a kolbászfajta és ennek elkészítése rengeteg látogatót vonz a Kolbászfesztiválra, melyet a népművészet és a disznóvágáshoz kötődő gasztronómiai kultúra legértékesebb hagyományai mellett versenyek, kiállítások, bemutatók, zenés programok tesznek teljessé. Az események középpontjában kolbászkészítő versenyek, disznóvágás-bemutatók, a disznótoros hagyományok, szárazkolbász kiállítás és vásár, népművészeti és kirakodó vásár, pogácsa verseny állnak. A rendezvényhez borvigadalom is társul, amely lehetőséget biztosít a különböző régiók pincészeteinek a bemutatkozásra. A szervezők tradicionálisan minden, A Magyar Fesztiválszövetség, Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus szervezésében végzett fesztiválminősítés keretében 11évben, más és más összetételben bemutatják a szlovák-magyar gasztronómiai és népművészeti hagyományokat is. A vendégek számára a fesztivál legfőbb vonzereje: a programok, a fesztivál jellege és a különleges hangulat. A vendégek igen jelentős része, közel 60%-a visszatérő látogató, vagyis törzsvendége a fesztiválnak. A fesztivál közönségének 90%-a belföldi látogatók közül került ki és 10%-a pedig külföldről érkezett. A külföldi látogatók elsősorban a szomszédos országokból érkeztek. Az utóbbi években a Romániából érkező vendégek száma lendületesen növekszik, viszont a szlovák vendégek távol maradnak, számuk évről-évre csökken. A kolbászfesztivál mellett további gasztro-fesztivál rendezvények is megtalálhatóak a városban, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, a Lecsófesztivál, a Városházi Esték, a Békéscsabai Tavaszi Fesztivál, a Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny. Országos táncversenyeket rendez a város és több zenei fesztivált. A ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó bő két évtizedes múltra tekint vissza. A Csabai Sörfesztivált és Csülökparádét 2001-től rendezik meg minden év nyarán. A négy napos rendezvénysorozat már-már hagyománynak számít, melyen számos sörgyártó képviselteti magát és ismerteti meg legújabb termékeit a nagyközönséggel. A rendezvény a békéscsabai Városi Sportcsarnok zöldövezetében terül el, az egyes napokon az állandó programok mellett változatos műsorok, főzőverseny, koncertek szórakoztatják az ide látogatókat. A szervezők fakultatív programok segítségével számtalan módon kínálnak lehetőséget a látogatók számára a megyeszékhely megismerésére. A sörfesztivál mellett megjelenik az eseményen az ország egyetlen csülökparádéja, melyen szokás szerint a baráti társaságok csülökpörkölt főzőversenyén mérhetik össze tudásukat. A következő Sörfesztivál és Csülökparádé 2014. június 12-15. között lesz látogatható, melyen jelentős gasztronómiai élményt tud majd nyújtani a negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Kárpát Medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár. Kulturális turizmusként a városba érkezők ellátogathatnak a Munkácsy Emlékház és Múzeumba, a Szlovák tájházba, István Malom épületbe, Szoborsétányra, Jókai színházba, a Napsugár Bábszínházba és számos templomba (részletesebben: a turisztikai fejlesztési programban foglaltak szerint). Figyelemreméltó és fejlesztendő elképzelés a „Munkácsy negyed”, mint új kulturális negyed létrehozása a kulturális turizmus fellendülését hozhatja. A Csabagyöngye Kulturális Központ Békéscsaba és az egész régió egyik legmeghatározóbb közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye. 2010. január 1-től a városi intézményi összevonásokat követően a központ működési körébe kerültek a közösségi házak: az Arany János Művelődési Ház, Békési úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház és 2011-től átmeneti időre a Jaminai Közösségi Ház. „A békéscsabai Agóra intézménytípusú multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása” projektnek köszönhetően 2013-ra egy korszerű intézmény jöhetett létre. (részletesebben lásd: 3.1.4. fejezet). A városban az aktív turizmus szerelmeseinek a Körösök Völgye lehetőséget kínál a lovaglás mellett a vízi és kerékpáros turizmusra, túrázásra, sportrepülésre, sport-, vadász- és horgászturizmusra. A Körösök vízgyűjtő területének védelme érdekében 2001-ben megalakult a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, mely kiemelt 250
közhasznú szervezetként 9 békésmegyei önkormányzat szerveződésében az aktív és ökoturizmus fejlesztése valamint a környezetvédelem érdekében jött létre. További fejleszthető terület lehet a konferenciaturizmus, a sportturizmus, az egészségturizmus valamint a vallási és örökségturizmus. A várost turisztikai szempontból is hátráltatja a térség és a megyeszékhely megközelíthetőségének nehézségei. Az autópályás elérhetőség hiánya jelentős időtöbbletet eredményez a városba eljutás tekintetében. Sajnálatosan a kötöttpályás közösségi közlekedési lehetőségek színvonala sem megfelelő, pedig a vasút közkedvelt eszköz a turisták között a költségtakarékosság szempontjából. Utóbbi esetében 2015-2016 során fejlesztések várhatóak, hiszen a vasúti-pálya korszerűsítése ebben a térségben is megtörténik. Az egyik kitörési pontot a szomszédos országok közelsége, Románia és Szerbia jelenthetné, ha a kistérséget és a várost a turisztikai fejlesztések vonzóbbá tehetnék számukra. Békéscsaba turisztikai fejlesztései az utóbbi években elsősorban uniós forrásoknak voltak köszönhetőek, azonban ezen túlmenően forrást jelenthet az idegenforgalmi adó, az önkormányzati tulajdonú épületek turisztikai hasznosítása (szálláshelyfejlesztés, egészségturizmus), a hazai kormányzati források, a reklámbevételek, a magánberuházók által biztosított források, a klasztertámogatási források, a közvetlen brüsszeli pályázatok forrásai és a strukturális alapokból finanszírozott támogatások.
3.1.4 A közelmúltban történt jelentős Európai Uniós Fejlesztések a városban 2006-tól a városban jelentős fejlesztések történtek Európai Uniós támogatások segítségével. Az előző támogatási időszakban jellemzően gazdaság-, ipar-, infrastrukturális-, környezetvédelmi-, humán- és turisztikai fejlesztési céllal nyertek és vettek igénybe Európai Uniós támogatást a helyi szervezetek és az Önkormányzat. Az Önkormányzat az ágazati operatív, regionális operatív és egyéb uniós valamint hazai források tekintetében összesen 11.738 millió forint támogatáshoz jutott, valamint lehetőséget kapott a megyeszékhely szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztésére mintegy 12,9 milliárd forint támogatással. A területen kimagasló támogatási összeggel valósították meg Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztését valamint a Békés Megyei Ivóvízjavító Programot. Az Európai Közösségek Bizottsága 2009. április 2-án hagyta jóvá Békéscsaba szennyvíz- és csatorna fejlesztési programjának pályázatát. A beruházás összköltségének 71,7%-a uniós forrás, 12,7%-a állami költségvetés, 8,3%-a önkormányzati erő és 7,3%-a lakossági hozzájárulás. A beruházás során 173 km gravitációs csatorna, 34 db felújított átemelő, 31 db új átemelő és 9349 db bekötő vezeték épült meg 2011-2012 években. 2012-ben vette kezdetét a szennyvíztelep átépítése, mely beruházás értéke 3,7 milliárd Ft. A hatvanas évek óta üzemelő tisztítótelep fejlesztésére azért van szükség, hogy alkalmassá váljon a Békéscsaba egész területéről befogadott szennyvíz legszigorúbb uniós környezetvédelmi elvárások szerinti tisztítására. A közel 3,7 milliárd forintos korszerűsítés révén, világszínvonalú technológia alkalmazásával az egyik legmodernebb hazai, a szennyvizek komplex kezelését biztosító létesítmény jöhet létre. A szennyvíztisztító telep fejlesztése során az elmúlt 10 év során világszerte egyre több helyen alkalmazott ún. C-Tech technológia alkalmazására került sor, mely az elavultabb megoldásokhoz képest magasabb biológiai foszfor- és nitrogén-eltávolítást biztosít alacsonyabb energiafelhasználás mellett. Ez a technológia emellett több, az üzemeltetést segítő és könnyítő tulajdonsággal és adottsággal rendelkezik, és a szennyvíztisztítás során keletkező iszap hatékonyabb kezelésére – többek között biogáz termelésére – is lehetőséget biztosít. Az új rendszer tehát összességében kiváló tisztítási hatásfokot tesz lehetővé, miközben a tisztítótelep energiafelhasználása is kedvezővé válik. A szennyvíztelepen a technológia korszerűsítése mellett sor kerül az évtizedek során jelentősen leromlott állagú épületek és műtárgyak felújítására, illetve ahol szükséges volt, ott ezek elbontására és újak építésére. A csatornahálózat bővítése és a meglévő szennyvíztisztító telep korszerűsítése több mint 9000 háztartás életét teszi könnyebbé és kényelmesebbé. A területen az összességében 38 073 509 731 Ft támogatással megvalósuló korszerűsítéssel szintén kimagasló a Békés Megyei Ivóvízjavító Program, melynek célja az érintett 66 önkormányzat területén élő lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása. 251
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a volt Ifjúsági Ház helyén egy modern, minden korosztály igényeit kielégítő multifunkcionális közösségi- és kulturális központ létrehozására 1 milliárd 711 millió forint támogatást nyert 2011-ben. Az egy év alatt megvalósult, összesen 1 milliárd 951 millió forint értékű beruházásnak köszönhetően 2013. január 22-től megnyithatta kapuit a Csabagyöngye Kulturális Központ. Az Agóra program keretében 2011. szeptember 20 – 2012. november 30-a között megvalósuló, a főtérhez közel elhelyezkedő intézmény a megyeszékhely és a Dél-Alföld egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési tere. Az épület teljes mértékben akadálymentesített, hasznos alapterülete meghaladja a 6000 négyzetmétert. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007-ben a DAOP keretében meghirdette a „Megyei jogú városok integrált fejlesztése” című, DAOP-2007-5.1.2/C kódszámú pályázati felhívást. A fenti pályázati kiírásra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010 szeptemberében - a pályázat 2009. évi eredményes I. fordulója során jóváhagyott program alapján - részletes projektdokumentációt nyújtott be „Békéscsaba belváros rehabilitáció I. ütem” címmel. A második fordulós pályázati dokumentáció és a kiviteli tervek elkészültek és 2010. szeptember 30-án benyújtásra kerültek végső döntésre a Támogató Hatóságnak. A projekt összköltsége 1.923 millió forint, melyből az önkormányzat saját forrása az 57%-os támogatási intenzitás mellett 662 millió forint. A kivitelezés 2011 októberétől 2013 júniusáig tartott. A beruházás Önkormányzati részét illetően sor került a Szent István tér revitalizációjára; a Szent István tér – Szeberényi tér – Kossuth téri csomópont fejlesztésére; a Luther utca fejlesztésére az Irányi utca és a Kossuth tér között; az Irányi Dániel utca felújítására; a Szabadság téri buszfordulók és buszmegállók átalakítására; az Andrássy út – a Szent István tér és az Irányi út közötti szakaszának felújítására; homlokzati felújításokra (pl. Városháza). További infrastrukturális fejlesztések közé sorolandó a buszpályaudvar építés, belterületi utak fejlesztése, a 2. számú Általános Iskola infrastruktúrájának fejlesztése, a járda-felújítási program, Békéscsaba Város valamint Békés és Békéscsaba közötti kerékpárút-hálózatának fejlesztése valamint a Lipták András utcai burkolt csatorna és a hozzá kapcsolódó csapadékelvezető csatornák megépítése, ezek közül részletesen: A buszpályaudvar felújítása a „Közösségi közlekedési fejlesztése Békéscsabán” című 2010-ben megvalósított projekt célja, hogy a jelenlegi elfogadhatatlan módon kialakított gyalogosközlekedés „rendszerét” átalakítsa az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében, a peronokhoz felvezető lépcső lefedésével, a kerekes széket használók részére az akadálymentes forgalmi kapcsolatot biztosítva az aluljáró és térszín között lifttel, továbbá a burkolat-felújítási munkák elvégzésére is sor került. A projekt 294,48 millió forintos összköltségéhez az önerőt 50-50%-ban az önkormányzat és a Körös Volán Zrt. fizette meg. Szintén közlekedési infrastruktúra-fejlesztéshez kötődik a Budapest-Lökösháza vasútvonal átépítése. A fejlesztés békéscsabai szakasza 2013-2015 között valósul meg. A projekt lehetővé teszi majd a 160 km/óra sebességű vasúti pályán a teher- és személyszállítás további gyorsítását. A projekt bekerülési értéke nettó 66,2 milliárd forint, ebből az orosházi felüljáró 10 milliárd forint.
252
A környezetvédelmi fejlesztések terén a Békéscsaba Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációja, a Szabó Pál téri Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény energetikai korszerűsítése, Békéscsaba Belvárosi Általános Iskola energetikai fejlesztése valamint az Árpád Gyógy- és Strandfürdő geotermikus hőellátását növelő beruházása a jelentősebbek: A Lencsési lakótelep központjában fekvő, több mint harmincéves múlttal és hagyományokkal rendelkező nyolc évfolyamos általános iskola épületének komplex energetikai fejlesztés valósul meg támogatásból. A pályázat keretében a 226,97 millió forint támogatást az alábbi tevékenységek megvalósítására fordította az Iskola: épület hőtechnikai adottságának javítása, hőveszteségének csökkentése a felújításban érintett oktatási és tornatermi részben, az intézmény fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerének korszerűsítése, utólagos hőszigetelés illetve nyílászárók cseréje, a teljes tetőszigetelés felújítása. A munkálatok 2012. október végén fejeződtek be. Szintén energetikai fejlesztést hajtottak végre a Belvárosi Általános Iskola épületén 2012. november – 2013. január között, 221,7 millió forint támogatásból. Ezzel kiépítésre került egy 50 kW-os napelemes kiserőmű, megtörtént a lámpatestek cseréje, befejeződött a korábbi nyílászáró-csere, teljes kazánházi rekonstrukció és levegő-víz üzemű hőszivattyú került beépítésre.
253
Belvárosi Általános Iskola Szintén Békéscsaba Megyei Jogú Város pályázott a városban található Árpád Gyógy- és Strandfürdő geotermikus hőellátásának növelésére. A több mint 245 millió forintos összköltségű beruházás 50%-os támogatást kapott és 2013 szeptemberére valósult meg. A Békéscsabát kettészelő "Élővíz" csatorna mellett fekvő Árpád Fürdő, két meglévő gyógyvizes termálkútjára alapozva, gyógyfürdőként működik. A projekt célja a termál rendszer bővítése, a földhő hasznosításának kiszélesítése, a fűtési rendszer hatékonyságának javítása. A fejlesztés során felújításra kerülnek a termál kutak, hozamuk stabilizálásával, szabályozásával és a belső hőellátó rendszer átalakításával mind a földgáz-fogyasztás, mind a hidegvíz hozzákeverés jelentősen mérsékelhetővé válik. A medencék elfolyó vizének hő visszanyerésével pedig jelentős mértékű hulladékhő hasznosulására kerül sor, miközben szükségtelen lesz a hideg ivóvíz felhasználása a gyógyvizek hűtésére. Ez által a gyógy minőség fenntartása is megvalósul. A Békéscsabán kialakított geotermikus kaszkád rendszer megvalósítását célul kitűző pályázat aktuális energetikai probléma megoldására irányult, és az EU által egyik fő célként kitűzött alternatív energia felhasználás területére, a geotermikus energia hasznosítására épített. Békéscsaba Megyei Jogú Város a Zöldgazdaság-fejlesztési Program kitörési ponton belül épületenergetikai fejlesztések elvégzésére pályázott Békéscsaba Város Sportcsarnok tekintetében. A közel 252 millió forint támogatási összeggel bíró projekt célja, hogy az egész év során használatban lévő városi sportcsarnok korszerűtlen energetikai állapotát felszámolja. A tervek szerint a szigetelés és nyílászáró csere kiegészül a tető szigetelésével, továbbá abszorbciós hőszivattyú és kondenzációs kazán kerül beépítésre. Ezt egészíti ki a HMV rendszer, a fűtés, a hűtési és szellőzési rendszer korszerűsítése kollektorokkal, világításrendszerének fejlesztése napelemekkel. A terv gázkazán, hőszivattyú, a szellőzőgép, továbbá a fűtési rendszer fejlesztését is magába foglalja, ami biztosítja az egész rendszer lehető leghatékonyabb működését, programozását, szabályzását. A Kőrös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Békéscsabai volt Patyolat Vállalat területének kármentesítésére pályázott és nyert több mint 3 milliárd forintot. A 2011 novemberében indult projekt célja, hogy az egykori Patyolat Vállalat telephelyén és a közvetlen környezetében az 1997-ben indított tényfeltárás során megállapított jelentős klórozott szénhidrogén szennyezettségét kármentesítsék. A projekt végrehajtásának eredményeképpen a szennyezés környezeti kockázata az elfogadható szintre fog csökkenni, a terület környezeti állapota megfelel majd a hazai és az EU környezetvédelmi jogszabályokban előírt követelményeinek. A megvalósítás – tehát a kármentesítés aktív szakasza – a tervezett kémiai és biológiai folyamatok kedvező alakulásával 2015. II. negyedévében válik lezárhatóvá.
254
További tervezett, de még meg nem kezdett beruházások között szerepel a Békés Megyei Kormányhivatal központi épületének energetikai felújítása is. Kimagasló fejlesztési területe a Dél-Alföldi Operatív Programnak a turisztikai célú, mely pályázatokból 10 db kapott támogatást az elmúlt 3 évben, mindösszesen 2 427 299 717 forint támogatási összeggel. Tematikáját tekintve megjelennek a szálláshely- és szálláshelyhez kapcsolódó szolgáltatásfejlesztések, a hagyományőrzésre vonatkozó turisztikai attrakciók és a szezontól független turisztikai szolgáltatások (pl. Pósteleki műjégpálya). Mind támogatási összegét mind jelentőségét tekintve kiemelkedő projekt a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. pályázata, mely a CsabaPark Hagyomány és Gasztronómia elnevezéssel valósul meg, több mint 1 milliárd forintnyi támogatással. Békéscsaba idegenforgalmát a gasztronómiai hagyományokra, a híres Csabai Kolbászra, illetve a Csabai Kolbászfesztiválra lehet legjobban építeni. A 2014 év közepére megvalósuló projekt célja, hogy infrastrukturális fejlesztéssel és marketing tevékenységgel egy olyan egész évben látogatható fesztivál és rendezvényközpontot hozzunk létre, amelynek területén a településünkre látogató turistáknak, az érdeklődőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gasztronómiai programokon ételeinkben élő hagyományaink átadásán túlmenően a kísérő programok keretében megismerjék természetes és épített környezetünket, műemlékeinket, a régmúlt idők életvitelét. A projekt keretében létrejön egy 1500 m2-es kolbászudvar, egy 2800 m2-es rendezvénycsarnokkal valamint egy 2500 m2-es tematikus park (Óriások konyhája) sétautakkal, pihenőhelyekkel, parkolókkal. Önkormányzati saját forrásból megvalósításra kerülnek kapcsolódó létesítmények, mint pl. az Erdei tó és a szánkózó domb, melyek mind a téli- mind a nyári kikapcsolódást biztosítani hivatottak.
Kolbászudvar
255
Rendezvénycsarnok Békéscsaba, mint a gasztronómiai fesztiválok nagyvárosa, fővárossá kíván válni, ezért egy, a CsabaParkhoz szorosan kapcsolódó, másik turisztikai infrastrukturális programjával pedig növelni kívánja a városba látogatók számát és tartózkodási idejét valamint költési hajlandóságát. 2013 áprilisában kezdődött a közel 500 millió forint támogatási összegű Munkácsy Hotel kialakítása. Az idén március végére átadásra kerülő szálloda egy olyan négy csillagos hotel lesz, mely nemzetközi szinten is versenyképes, Magyarország kulturális és természeti értékeire épít, teljes körű szolgáltatásaival megfelelve a kikapcsolódásra vágyó, hazai és környező országokból érkező látogatók igényeinek. Tekintettel arra, hogy a város turisztikai célkitűzései között kiemelten szerepel a kirándulók számának növelése az év minden időszakára vonatkozóan, a fentieken felül egyre több olyan kulturális attrakció jön létre, amelyek ezt lehetővé teszik, Békéscsabát egyedivé alakítva. Ilyen projektek pl. a Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar kialakítása és egy további szálláshelyfejlesztési projekt keretében háromcsillagos szálloda létrehozása. Előbbi célja egy turisztikai információs központ valóra váltása, amely egy korabeli kisvasút mozdony és két személyszállító kocsi valamint a hozzájuk tartozó szociális és kiszolgáló helyiségeket tartalmazó alépítmény közterületi elhelyezését jelenti. Ezen vasúttörténelmi attrakció egyben központi információs iroda is lesz, mely ráirányítja a figyelmet a város egyéb látnivalóira. A Háromcsillagos Hotel a város szálláshelykínálatát kívánja bővíteni, wellness funkcióval, étteremmel, minőségi szolgáltatásokkal (kerékpár, wifi, stb.). A projekt 9 fő számára teremt új munkahelyet és további 20 főt tart meg foglalkoztatásban. A Munkácsy Emlékház iskolabarát fejlesztése programot magába foglaló több mint 28 millió forint támogatást elnyert projekt célja az iskola és ifjúságbarát infrastrukturális fejlesztés keretében, különböző korosztályok által jól használható, kreatív és élményszerű témafeldolgozást lehetővé tevő eszközparkkal felszerelt többfunkciós oktatóterem kialakítása (ennek befogadóképessége 30 fő, hasznos alapterülete 54 négyzetméter), illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó informatikai pontok kialakítása. A muzeális intézmény hátsó épületrészének belsőépítészeti átalakításával létrejön az Emlékház egyetlen komplex oktatóterme, amely szükség esetén két kisebb helyre osztható. A fejlesztés magában foglalja – a vizesblokkal együtt - a teljes körű akadálymenetesítést. Az udvaron egyedi formatervezésű fahinta is felállításra kerül. A program során egyebek mellett színes lézernyomtatót, projektort, álló terminált, tároló szekrényeket, festőállványt, asztalokat, székeket, számítástechnikai eszközöket vásárolnak, s emellett klímát és riasztórendszert szerelnek be. A Munkácsy Mihály Emlékházat oktatási-képzési szerepének erősítése okán is fejlesztette a Város 2009. szeptember és 2010. december között, 5,7 millió forint támogatással. A projekt célja a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház és a városi közoktatási intézmények partnerségén alapuló múzeumpedagógiai órasorozatok, szakkörök megvalósítása, illetve kapcsolódó módszertani anyagok és segédletek elkészítése a formális oktatás rendszerét kiegészítve, a közoktatási rendszer hatékonyságát fokozva. 256
Továbbá nem formális/informális képzési keretek között kompetenciafejlesztő programok, korosztályok szerinti speciális tematikával, iskolabarát élményprogramok, a múzeumi tartalmak befogadását megalapozó, előzetes ismereteket átadó tematikus interaktív foglalkozások; az elméleti órákhoz kapcsolódó, kreativitást fejlesztő műhelymunkák; ismeretterjesztő előadások; szünidei gyermek-foglalkoztató napok nyári szünetben - valamint egész napos családi programok; speciális programok fogyatékkal élőknek. Kidolgozásra és megvalósításra került Munkácsy művészetének és a várossal való kapcsolatának elmélete, illetve a XIX. századi kisnemesi életmód, polgári kultúra bemutatása. A gazdaságösztönző programok tetemes számban jelentek meg a térségben és a megyeszékhelyen is, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások élénkítését célba véve. 2011 év eleje és 2013 év vége között számos olyan felhívás íródott ki és támogatás került kiosztásra, amely a vállalkozások technológiai fejlesztésére, innovációs eredményeik hasznosítására, vállalati folyamatmenedzsmentjük és elektronikus kereskedelmük kiépítésére, piacorientált K+F-ek támogatására, piaci megjelenésükre sarkallta a gazdasági szereplőket és ezáltal munkahely-teremtési szándékukat, lehetőségeiket segítette elő. Ezek közül hangsúlyosabb projektként tűnik fel a 2011-es évből az Electroplast Magyarország Kft. ~187,4 millió forint támogatási összegű munkahelyteremtést is magába foglaló technológiai fejlesztése, a Csaba Metál Öntödei Zrt. nyomásos termékek előállítására irányuló innovációs fejlesztése 500 millió forint támogatással és komplex technológiai fejlesztése több mint 187 millió forint támogatású projektjei. 2012-ben elsősorban a 25 millió forint alatti támogatási összegű pályázatok száma volt meghatározó, míg 2013 a továbbra is nagymértékű kisebb értékű projektek mellett néhány 100 millió forint fölötti forrást is odaítéltek a pályázóknak. Ezen pályázati források közül szignifikáns a piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatását elnyerő Zöld Levegő Projekt Kft. majd’ 694 millió forintos beruházása, továbbá a TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági, Szolgáltató Kft. pellett-tüzelésre alkalmas kazán kutatása és fejlesztése című, 316 millió forintos támogatásban részesített projektje. Békéscsaba KKV szektorának biztosítottak lehetőséget azok az uniós források, amelyek a telephelyfejlesztési pályázatként jelentek meg az elmúlt három évben. 12 db ilyen pályázat volt a városban, melyek támogatási összege közel 661.000.000,- Ft-ot tett ki. Ezen pályázatok közül a legnagyobb támogatási összeget elnyert Electric World Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, egy 1945,26 m2 hasznos alapterületű szervizcsarnok építésére és fejlesztésére fordította a 2012 februárjában elnyert összeget, mellyel piaci státuszának megerősítését, a vállalati hozzáadott érték növelését kívánta elérni. A 2012 szeptemberére megvalósult projektnek köszönhetően sor került munkahelyteremtésre, megújuló energia-hasznosító berendezések elhelyezésére, kiegészítő infrastrukturális beruházásokra (út, közművek) valamint a technológiai korszerűsítésre. Békéscsaba városában az elmúlt három évben infrastrukturális és üzleti célú (ipartelepítés) fejlesztések is megjelentek, ezek száma csupán 7 db-ra tehető. A Csaba Metál Öntödei Zrt. ipartelepítési pályázatot hajtott végre közel 355 millió forintos támogatással valamint egy inkubátorház is létesült megközelítőleg 86 millió forint támogatási összeggel a GAB-HOR Szállodai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által. A Csaba Metál Zrt. gyártócsarnok bővítése, felújítása és szociális épület építése a Társaság kapacitásainak növelését szolgálták mind területében, mind felszereltségében és munkavállalói számában. A BRILL Inkubátorház létesítése a békéscsabai Északi Ipartelepen a vállalkozásfejlesztési program kitörési ponton belül valósult meg azzal a céllal, hogy a mikro- és kisvállalkozásokat, vállalkozókat segítse, a helyi és regionális induló vállalkozásokat támogassa, a helyi foglalkoztatási problémákat enyhítse. Az inkubátorházak fejlesztése tekintetében javasolt lenne egy kolbászinkubátorház létrehozása, mely legalább 10 kisvállalkozói, őstermelői műhelyt csoportosíthatna a gyártási kapacitás kitöltéséhez, kapcsolódó olyan szolgáltatásokkal, amelyek a hatékony termelést biztosítják, pl. irodák, közös füstölők, klímás helyiségek, stb. Ez a korszerűsítés turisztikai szempontból is meghatározó lehetne amennyiben az egészséges élelmiszer előállítása jegyében a műhelyek bejárása biztosított lenne az ide látogatók számára. A békéscsabai lakosság „jól létére”, társadalmi megújulására vonatkozóan is megjelentek a városban uniós források. Ezek közül kiemelendő a Réthy Pál kórház fejlesztése, amely során az intézmény sürgősségi betegellátó osztályának korszerűsítése valósult meg. A fejlesztés a meglévő SBO épületi és felszereltségi, 257
orvostechnikai feltételei magasabb szintre emelését foglalja magában, összköltsége 512.952.800,- Ft. A 20102011 években zajlott projekt a Kórház-Rendelőintézet sürgősségi osztályának ellátási területén Békéscsaba 65 000 fős lakosságának, valamint a megye további 25 településének, összesen mintegy 175 000 ember életesélyeit javítja. A Kórház másik jelentős projektjének megvalósítása jelenleg még nincs lezárva. A 2.273.991.490 Ft összköltségű beruházás 90%-os támogatási intenzitást kapott, az önrészt az Önkormányzat biztosítja, várhatóan 2014. II. félévében kerül lezárásra. A beruházás magában foglalja egy új épületszárny kialakítását és a meglévő Gyulai úti parkoló 32 férőhellyel történő bővítését. A közel egy éves beruházás során megvalósul a Patológia és a Központi Műtő felújítása, valamint az Intenzív Osztály új épületbe való költözését követően a felszabaduló régi épületszint felújítása is. A TÁMOP konstrukció az elmúlt három évben 106 db támogatott projektet hozott Békéscsabának. Ezek nagyrészt a civil szervezetek, az Önkormányzat, a mikro-, kis- és középvállalkozások, központi költségvetési szervek, alapítványok pályázását tették lehetővé. Támogatási összegüket tekintve a források elsősorban 25 millió forint alattiakra tehetőek. A nagyobb, 100 millió forint feletti forrásigényű pályázatok közül kiugróak az alábbiak: - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium fejlesztése fog megvalósulni egy természettudományos labor kialakításával, fejlesztésével, valamint képzési tevékenységekkel közel 323 millió forint forrásból várhatóan 2014 augusztusára. A projekt célja, hogy hosszú távon a természettudományos tantárgyak egyre népszerűbbé válhassanak annak érdekében, hogy a Magyarországon mutatkozó tendenciákat visszafordítva, újra előtérbe kerüljön a természettudományos oktatás és képzés. -
A Nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítése pályázati lehetőség teret teremtett az anyanyelvű, a kétnyelvű valamint a nyelvoktató szlovák nemzetiségi oktatás számára olyan oktatási programcsomagok kifejlesztésére, melyek igazodnak a speciális nyelvi igényekhez, alkalmazza a kompetencia alapú oktatás módszertanát és eszközeit, figyelembe veszik a tanulók korosztályi eltéréseit és elősegíti a digitális írástudás széleskörű használatát. A Békéscsabán működő Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium eme projektjének megvalósítására mintegy 184 millió forintot kapott.
-
Az országban és a békéscsabai területen is az egészségügyi ágazatban fennálló humánerőforrás-krízis helyzet kezelését célozza meg a Dr. Réthy Pál Kórház – Rendelőintézetben megvalósuló képzési és ösztöndíj támogatási pályázat, mely a kórházban a szakképzés támogatására 122 millió forint pénzforrást fordít.
-
Az innovatív iskolák fejlesztését támogató pályázati konstrukció során pályázati forrást nyertek a városban lévő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény, "Nyújtsd Segítő Kezed" Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központban élő Gyermekekért Alapítvány összesen mintegy 600 millió forint támogatási összeggel.
-
A fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése ebben a régióban is kardinális. A program célja a 18-35 év közti, vállalkozást tervező fiatalok segítése vállalkozói készségeik fejlesztésével, a számukra nyújtott vállalkozás támogató tanácsadási szolgáltatásokkal, mentorálással, a munkaerő-piaci szereplők közti együttműködések kiépítésével, a hálózatépítéssel, marketing tevékenységgel, az üzleti terv egységes tartalmi és formai követelményeinek kialakításával. Ennek megvalósítására a városban működő Budapesti Politechnikum Alapítvány közel 338 millió forintot nyert el.
-
A Büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak és pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációs esélyeinek növelése képzési és foglalkoztatási programokkal, melynek kedvezményezettje a 258
Mi-Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület. Az elnyert támogatás összege pedig több mint 129 millió forint. A projekt során a Békés megyében szabadságvesztésre ítéltek és a pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját segítik elő a bűnismétlés veszélyének csökkentésével, a közbiztonság növelésével. 4. Gazdasági program 4.1 SWOT analízis Erősségek • Határmentiség a már szintén uniós tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bővítéséből származó megnövekedett piaci tér. (Románia csatlakozása közeli a schengeni övezethez.) • Kedvező (és a folyamatban lévő vasúti fejlesztéseknek köszönhetően javuló) vasút-logisztikai adottságok • Békéscsaba, mint térségi központ megfelelő elérhetősége a kistérség és a megye többi településéről. • Kedvező természeti és társadalmi adottságok a mezőgazdasági termeléshez, országos szinten is kiváló termőhelyi adottságú termőföldek, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentős munkaerő tartalékok • Kiváló infrastruktúrával rendelkező barnamezős ipari területek a városban, az É-i és a D-i ipari területen • Barnamezős és zöldmezős beruházásra alkalmas (és a város településrendezési tervében kijelölt) ipari-, gazdasági területek, jelentős barnamezős kapacitás • Jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. • Szabad, képzett munkaerő azonnali rendelkezésre állása • A közoktatási rendszer fejlett a szükséges kapacitások alap- és középfokon is rendelkezésre állnak • Jó színvonalú és teljes körű az egészségügyi és a szociális ellátás • Meghatározó az egyházak szerepe a városban, a lakosság kétharmada tartozik valamely valláshoz, az egyházak szociális tevékenysége érdemi és jelentős. • Egyedülálló, feltárt termálvízkincs kihasználásának lehetősége (pl.: termálvíz-fűtésen alapuló melegházas növénytermesztés; gyógy-és termálturizmus) • Élelmiszeripari szabad kapacitás • Gépipar, nyomdaipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. nagy hagyománya • Kellemes, élhető városi épített környezet, és nagy arányú zöldfelületek • Alternatív területhasználati lehetőségek (megújuló energia) • A város zöldfelületi rendszere fejlődik, kiemelkedő tájképi, arculati és zöldfelületi érték a várost átszelő Élővíz-csatorna. • A város közlekedési kultúrájának kiemelkedően fontos és nagy hagyománnyal bíró része a kerékpáros közlekedés • A város közmű ellátottsága jelentősen javult az utóbbi években • Ivóvízminőség javító intézkedések elkezdődtek • Jelentős a kulturális örökség, a megújult kulturális intézményi kör a városi élet mozgatórugóivá váltak • Jól működő ösztöndíjrendszer • Együtt gondolkodásra és együttműködésre hajlandó a városi és a térségi vezetés több vonatkozásban is. • A Csabai kolbász, Munkácsy szellemi öröksége, a jó természeti környezet és a Körösök-völgye Natúrpark a város jelentős turisztikai vonzerejét adják. • A város imázst javító intézkedések megindultak. • A 2007-2013-as uniós tervezési ciklusban a város számos nagyberuházást, fejlesztést tudott megvalósítani döntően külső források bevonásával. Gyengeségek 259
• Békés megye, így Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt negatív társadalmi-, gazdasági hatások egyaránt érzékelhetők • Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony vitalitási index, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg. • Romló népesség megtartó (és népesség vonzó) képesség a fiatalabb, aktívabb és képzettebb korcsoportok vonatkozásában. • A munkanélküliek, inaktívak, eltartottak magas aránya. • A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. • A lakásállomány elöregedett, a lakások kétharmada vályogépítésű vagy házgyári technológiával készült. • Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya • Keveredő építészeti stílusok és épülettípusok • A vasút a legfőbb szerkezetalkotó elem, az éjszakai időszakban zavaró zajforrás • A településperemek a város legsérülékenyebb elemei: a funkciók viszonylag gyakran változnak, a tulajdoni viszonyok keverednek • A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak, egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek • A peremi falusi zónák, belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturálisan hiányosak, környezeti problémájuk szembetűnő • Az utóbbi 10 év fejlesztései ellenére még mindig tapasztalhatóak zöldfelületi hiányosságok. • A városperemen kiterjedt elhanyagolt területek, és „tájsebek" találhatók • Élelmiszeripar, textilipar, egyes agrárágazatok válsága. • Nincs összehangolt kereslet-kínálat a mezőgazdasági termékek piacán. • A közintézmények – ugyan javuló, de még - alacsony fokú energiahatékonysága jelentős közkiadással jár • Belső infrastruktúra egyes elemeinek fejletlensége, a kistérséghez tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, az utak rossz állapota • A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a barnamezős területek rehabilitációja • Húzóágazatnak számító gazdasági fejlődés hiánya, kedvezőtlen gazdasági összetétel • Gyenge együttműködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között • Tőkehiány, pályázati forrásokhoz szükséges önerő előteremtésének nehézsége, csökkenő önkormányzati bevételek. • A korábban sikeres Közép-Békési Centrum együttműködés (Békéscsaba, Békés, Gyula) intenzitása csökkent és a korábbinál kevesebb területre korlátozódik • A város erdősültsége rendkívül szegényes, az erdők aránya a teljes közigazgatási területből mindössze 5 százalékos. • Nemzetközi színvonalú turisztikai kínálat hiánya • Kevés a színvonalas vendéglátóhely • Magas színvonalú felső kategóriás szálláshelykapacitás teljes hiánya (a folyamatban lévő fejlesztések ezt a helyzetet a közeljövőben várhatóan oldani fogják) • Viszonylag alacsony a műemlék épületek száma • Az egész külterület komplex mezőgazdasági infrastruktúrája (dűlőút-hálózat, nyári utak, meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) részben nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak • Gyakori belvízborítottság, és jelentős nagyságú árvízveszélyes területek • Tanyavilág speciális problémái: - az épületek átlagosan 90 évesek 260
-
közúti megközelítésük nehézkes, több mint 80%-át földúton lehet megközelíteni kerékpárút nincs alacsony komfort fokozatú lakóépületek az ingatlanok fogyasztási javakkal való ellátottsága alacsony magas a rezsire fordítandó pénz aránya alacsony életszínvonal, nehézkes megélhetés, rossz szociális helyzet potenciális munkahely túl nagy távolságban van közszolgáltatások nagy távolságban találhatóak a tanyán élők felének nincs gépkocsija
Lehetőségek • Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es út, békéscsabai repülőtér, folyamatban lévő vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén javulhat a térség elérhetősége • Az elérhetőség javításával a logisztikai szerepkör és a gazdasági potenciál erősödhet • Fiatalok helyben tartása bérlakással, helyi munkalehetőséggel • A térségben több jelentős vállalkozás működik, potenciális fejlődési lehetőséggel. • A jól működő vállalatok újra-befektetései. • A jelenleg alulhasznosított, de infrastruktúrával tejes körűen ellátott ipari területek • Városi átlagban fejlett a közmű hálózat, a szennyvízcsatorna hálózat és az ivóvízhálózat is komoly fejlesztésen esett át a közelmúltban • A Szent István Egyetem kihelyezett tagozataiban rejlő K+F potenciál kihasználása, innovációs projektek. • A már működő Budapest Bank Bankműveleti Központ, a MondiPackaging, Kner Packaging, a Csaba Metál és a Tondach mint vonzerő és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása. • Az egykori malom és környezetének hasznosítása • Egészséges ivóvíz előállítása és biztosítása, hosszú távú fenntartása • Termálvíz, biomassza, földhő és napenergia jelentette potenciál többirányú kihasználása • Aktív és gasztronómiához kapcsolódó turizmus potenciálja, az országos jelentőségű Kolbászfesztiválra mint húzónévre épülő attrakcióbővítés (a CsabaPark projekt az infrastruktúrát és a marketinget biztosítja majd) • Kistérségi identitás erősítésével a települések közötti együttműködés erősítése, egységes várostérségi fejlesztési program kidolgozása és megvalósítása • Nagyobb hozzáadott érték termelése: feldolgozóipar, hűtőház, gépipar • Munkanélküliek számának csökkentése távmunkaprogrammal, részmunkaidős foglalkoztatással. • Biotermékek értékesítése, biopiac • Vállalkozásösztönzés, kistérségek innovációs képességének javítása. • A térség elérhetőségének javulásával felértékelődő telephelyek a befektetések szempontjából. • Idegenforgalmi potenciál erősítése (rendezvény-, gasztro, kulturális-, egyházi-, vadász-, lovasturizmus). • Bányatavak hasznosítása • Hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények hálózatba szervezése. • Területi diszparitások növekedése. • Tanyán élők életminőségének és infrastrukturális helyzetének javítása programokkal, támogatással • Élővíz csatorna életre keltése, környezetének javítása, városszövetbe vonása Veszélyek • Nem változtatható meg a térség periférikus helyzete, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. 261
• Munkahelyek hiányában a (fiatal) képzett munkaerő elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége lecsökken. • A tanyán élő mintegy 3 ezer főnyi népesség ellátási nehézségei és szociális problémái fokozódnak • Egyre több új zöldmezős beruházás indul, miközben a barnamezős területek egyre jobban degradálódnak és az értékes mezőgazdasági területek csökkennek • A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézményi szereplők elveszítik hitüket abban, hogy jelentősebb tőkebefektetések jöhetnek létre a térségben. • A működő tőkebefektetések elmaradása • Több település nem érzi hasznát a kistérségi együttműködésnek, törpének érzik magukat a város mellett. • Fogyó bevételek, további forrásmegvonás a településektől. • A vásárlóerő tovább csökken. • Nem alakul ki helyi építészeti arculat • Peremterületek még nagyobb leszakadása • A hátrányos helyzetű, alacsony státuszú társadalmi rétegek térbeli koncentrációja a külterületeken. • Lakóépületek korszerűsítése nem valósul meg forráshiány miatt • Ár- és belvízgondok nőnek, időszakosan extra terhet jelentenek a városnak • A növekvő környezeti kockázatok (porszennyezés, belvíz) a természeti és épített értékeket veszélyeztetik. • Mezőgazdasági infrastruktúra hiányos marad, ami csökkenti a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét 4.2 A város hosszú távú gazdasági céljai és jövőképe Békéscsaba új városfejlesztési koncepciójának célrendszere a korábbi városfejlesztési dokumentumok felülvizsgálatával, az országos (nemzeti) és a megyei hosszú és középtávú területfejlesztési célkitűzések ismeretében, a releváns hazai stratégiákban rögzített célok és irányok figyelembevételével kerül meghatározásra (a partnerségi tervben meghatározott munkacsoportokban). Békéscsabán is elsődleges szempont a fejlesztési források felhasználásában mind a tervezés, mind a végrehajtás szintjén, hogy a támogatásból megvalósított fejlesztések közösségi szinten jelentkező hasznokat eredményezzenek, a támogatás mértékének megfelelő arányban. A fejlesztésekkel összefüggő tervezésben és végrehajtásban érvényesíteni kell a partnerséget, és lehetőség szerint a közösségi részvételt. A fejlesztés szakmai alapelvei – fentiek miatt - megegyeznek az országosan meghatározott prioritásokkal: • A foglalkoztatás javításához való hozzájárulás: A fejlesztési források felhasználása során elsődleges szempont, hogy a támogatások a foglalkoztatás növelését, de legalább szinten tartását eredményezzék. • A természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának, fő értékeinek megőrzése javítás A fejlesztési források felhasználása nem eredményezheti a környezet állapotának, a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások mennyiségének vagy minőségének romlását, azok megőrzését minden fejlesztés esetében biztosítani szükséges, a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok betartásával. A gazdaságosan előállítható és kitermelhető hazai erőforrások óvó felhasználása szükséges. • A megtermelt értékek hasznosítása a helyi közösség javára. A fejlesztési források felhasználásával a támogatások révén előállított értékeknek a lehető legnagyobb mértékben a helyi és nemzeti közösség javára kell hasznosulnia.
262
Az Országgyűlés 1/2014.(I.3.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Ez a koncepció Békéscsaba (mint a „külső városgyűrű” tagja) vonatkozásában az alábbiakban fogalmazza meg a fejlesztés fő irányait: Békéscsaba az ország éléskamrájának központjaként az élelmiszertermelés és —feldolgozás, valamint a gasztroturizmus hazai fellegvára pozíciót célozza meg, ehhez kapcsolja húzóágazatait: az épitőanyagipar, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a nyomdaipar; illetve kitörési pontjait: a malomipar újraindítása, a gasztroturizmus, a határon túli kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, a befektetések ösztönzése, a megyeszékhelyi funkciók megerősítése. A megyeszékhely szorosabb vonzáskörzetébe esik: Békés, Sarkad, Gyula és az általuk körbezárt Körös-menti vidék. A külső városgyűrű (melynek Békéscsaba is tagja) és várostérségeinek fejlesztési irányai (OFTK szerint) (Ezek megvalósulása a megyei-, térségi és helyi fejlesztési elhatározásokon túl országos szintű beavatkozásokat is igényel): • Innováció alapú gazdaságfejlesztés, a kereskedelmi és szolgáltatási potenciál minőségi fejlesztése, regionális (esetenként országos és nemzetközi) gazdasági kapcsolatokkal és hatással, megyei, esetenként regionális foglalkoztatási vonzással. • A gazdaságpolitikában e térségek kiemelt kezelése, a befektetési környezet javítása. Az egyes városok kialakult termelési lehetőségeihez, erőforrásaihoz igazodó ágazati szakosodás és a városok közötti munkamegosztás támogatása, összehangolt városi gazdasági profilok kialakítása. • A térségközpont nemzetközi (nagyvárosi) hálózatokba való intenzívebb bekapcsolódásának ösztönzése a gazdaság, a kutatás-fejlesztés, az oktatás (egyetemi központok nemzetközi oktatási-kutatási együttműködéseinek és képzési formáinak ösztönzése), fejlesztési-tervezési információcsere területén. • Nemzetközi szinten a központi település imázsának erősítése, sajátos arculat kialakítása, fokozott térségi és települési marketing- és márkaépítési tevékenység ösztönzése. Minőségi munkahelyek biztosítása a magasan kvalifikált munkaerő megtartása érdekében a központban. • A központi és a térséget dinamizáló funkciók ellátásához szükséges többszintű elérhetőségi rendszer fejlesztése a gyűrű mentén (infrastruktúra-fejlesztéssel) és a főváros irányában (elsősorban közösségi közlekedésszervezéssel). • Indokolt esetben közszolgáltatási és foglalkoztatási centrum szerepkör szerinti funkcionális alközpontok erősítése a nagyvárosok vonzáskörzetén belül. • Magyarország területi rendszere az európai térbe ágyazódva, számos gazdasági és társadalmi kapcsolattal kötődik a határon túli magyarlakta térségekhez, továbbá szoros kulturális, gazdasági és környezeti együttműködésben áll a Kárpát-medence és Közép-Európa országaival. Az OFTK megfogalmazása Békés megye és Békéscsaba vonatkozásában is releváns célkitűzés, mely szerint a „gazdaság megújulásával, az elérhetőség és a közlekedési kapcsolatrendszer javulásával, valamint a hatékony és célirányos térségi beavatkozásokkal az ország területi különbségei nem nőnek tovább. A versenyképesen fejlődő térségek, városok hálózata az eddig leszakadó térségeket ismét bekapcsolja az ország vérkeringésébe” Az OFTK szerint Békés megyének 2030-ra el kell érnie, hogy értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje legyen. Békés megye (melynek Békéscsaba meghatározó központja) fejlesztési irányait az OFTK az alábbiak szerint határozza meg: • Az infrastruktúra fejlesztése: a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javításával, térségi kohézió erősítésével, minőségi környezet kialakítása mellett. • Gazdaság- és vidékfejlesztés: munkahelyteremtés ösztönzésével a hozzáadott érték növelése, hungarikumok támogatása, környezetkímélő energiatermelés, valamint az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése. • Társadalmi megújulás: a szakképzés gazdasági igényekhez alakításával, a civil együttműködések erősítésével és a helyi kulturális értékek megőrzésével. 263
• Környezeti fenntarthatóság segítése az épített és természeti környezet védelme, a környezetbarát hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás fejlesztése és a megújuló energiákra épülő termelés és fogyasztás támogatása által. • Határon átnyúló együttműködések segítése a gazdaságfejlesztés támogatásával, együttműködési programok szervezésével és helyi termékekre épülő piac beindításával. • Békéscsaba fejlesztése, különös tekintettel az élelmiszer alapanyag előállítására és –feldolgozásra, valamint a gasztroturizmusra. A jóváhagyott országos fejlesztési dokumentumok figyelembevételével kerültek meghatározásra (Békés megye területfejlesztési koncepciójában) a megye és térségei fejlesztésének 2030-ig szóló átfogó céljai, amelyek: • a megyében élők életkörülményeinek javítása, • a megye fenntartható gazdasági és társadalmi viszonyainak megteremtése • a foglalkoztatás javítása. Fentiek figyelembevételével kerültek meghatározásra Békés megye (2020-ig szóló) fejlesztésének stratégiai céljai is: • térség specifikus brandek fejlesztése a megye perifériális helyzetű településein; • versenyképességet javító-, értékalapú-, horizontális gazdaságfejlesztés; • társadalmi- és gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális települései között; • természeti- és épített értékek megóvása, innovatív hasznosítása. A megye fejlesztésének átfogó- és stratégiai céljai egymásra épülő koherens-, multiplikatív rendszert alkotnak. E célkitűzések egyaránt szolgálják a megyeszékhely Békéscsaba fejlesztését, mint a megye más városias és vidéki térségeiét. A fejlesztési koncepcióban előirányzott fejlesztések eredményeként a megye fejlettségét jellemző indikátorok 2020-re jelentősen javulnak: • demográfia vonatkozásában: a lakónépesség csökkenése és öregedése megáll, a megye népesség megtartó képessége erősödik; • gazdasági aktivitás vonatkozásában: az aktivitás nő, evvel egyidejűleg bővül a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta tartósan 10 % alá csökken; a foglalkoztatottság javulását segíti a helyi gazdaság igényeivel konform szakképzés; • gazdaság szerkezete vonatkozásában: a XXI. század követelményeivel konform módon Békés megye, a hazai agrárium meghatározó térsége lesz, az integrált élelmiszergazdasági vállalkozások hozzáadott értéke a jelenlegi érték duplájára nő; jól működő szabad vállalkozási zónák a gazdaság fejlődésének motorjaivá válnak a békési, mezőkovácsházi, sarkadi és szeghalmi térségekben. • az alacsony végzettségűek foglalkoztatását szociális integrációk biztosítják; jelentős foglalkoztatást és hozzáadott értéket biztosít a megye innovatív energiaforrás hasznosító hálózata, valamint az egészségturisztikai ágazata. • műszaki infrastruktúra vonatkozásában: a megye térségeinek elérhetősége az M44-es út átadásával jelentősen javul; a határmenti települések térségi integrációját négy új közúti átkelő segíti. • megye térstruktúrája javul: a megyét kiegyensúlyozott foglalkoztatási szint jellemzi. Mivel fenti országos és megyei célkitűzések a békéscsabai városfejlesztés hosszú távú céljait is szolgálják, ezért a városi fejlesztési célkitűzések az országos és megyei célokhoz illeszkedően a megyei jogú város sajátosságai figyelembe vételével bővítik és specifikálják ezt a célrendszert. Alapcél: Békéscsaba váljék a nemzetközi és a magyar gazdaságba ágyazott, nyitott, versenyképes gazdaságra épülő, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központtá, vonzó várossá. Stratégiai célok: • Békéscsaba térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása 264
• A városi gazdaság helyi erőforrásokra és potenciálokra alapozott fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése • A gazdaság versenyképességét erősítő – a XXI. századi színvonalnak megfelelő - infrastrukturális feltételek biztosítása • A városi élet feltételeinek további javítása, az életminőség javítását szolgáló fejlesztések támogatása • A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása. A stratégiai célok megvalósítását szolgáló speciális célok, fejlesztési irányok • Békéscsaba térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása • Békéscsaba szerepének és lehetőségeinek tisztázása a Békéscsaba-Békés-Gyula várostérségben, a Kőrösök völgye térség közös pozicionálását segítő programok támogatása, az együttműködés tématerületeinek bővítése • Békéscsaba megyeszékhelyi és térségközponti szerepének erősítése az önkormányzati és a gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködéssel • A város szerepének tisztázása, az együttműködés tényleges tématerületeinek bővítése • A kapcsolatrendszer erősítése Arad, Temesvár és Nagyvárad önkormányzataival, intézményeivel és gazdasági képviselőivel. • A város szerepének megfogalmazása és partnereinek azonosítása a Duna-Körös- Maros-Tisza eurorégión belül a gazdasági és a turisztikai együttműködések erősítése érdekében. A helyi gazdaság fejlesztése, a város térségi pozícióinak erősítése, népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása • A városi és várostérségi gazdaság helyi erőforrásokra és potenciálokra alapozott fejlesztése, a foglalkoztatás bővítésének ösztönzése. • Az itt élők képzettségi struktúrájának megfelelő munkahelykínálat bővítése, helyi potenciálokra alapozott gazdaságfejlesztés. • Az élelmiszergazdaság átfogó fejlesztése a helyi és térségi potenciálok (az agroökopotenciál a gazdálkodási ismeretek) kihasználásával, a vállalkozási ismeretek fejlesztésével, az innovációs készség javításával, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés összehangolt integrált fejlesztésével, új módszerek alkalmazásával, a hozzáadott érték növelésével, valamint a szövetkezésben meglévő lehetőségek kihasználásával annak érdekében, hogy a gazdálkodás haszna mind teljesebben szolgálja az itt gazdálkodók és az itt élők megélhetését, a térség fejlődését. • Speciális képzési és továbbképzési formák széleskörű alkalmazásával fenntartani az agrárgazdaság megújításához szükséges szakértelmet. • Vállalkozásösztönzés – versenyképesség erősítése a helyi gazdasági szereplők körében. A fiatal helyi gazdálkodók támogatása. • Befektetésösztönzés – a külső működőtőke bevonása a városi gazdaság bővítése, strukturális átalakítása, a barnamezős területek újrahasznosítása érdekében. • A turizmus további fejlesztése • A vendéglátás, a szálláshely- és szabadidős szolgáltatások területén az elmúlt években indult önkormányzati (pld. Csabapark) és magánerős fejlesztések (pld. minőségi szálláshely bővítések) további támogatása, a térségi kínálatba ágyazott további fejlesztése, a város image javítását szolgáló turisztikai nagyrendezvények támogatása • Az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése. • Vállalkozóbarát önkormányzat – a polgármesteri hivatal és az önkormányzat üzleti-, szolgáltató szerepeinek további fejlesztése • A marketingstratégiában megfogalmazottak megvalósítása, nyitottság és együttműködés a város térségi pozícióinak erősítése érdekében.
265
A gazdaság növekedését segítő, versenyképességét erősítő – a XXI. századi színvonalnak megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása • Békéscsaba kapuszerepének erősítése az infrastrukturális feltételek bővítésével (a Békéscsaba – Arad közötti kapcsolat javításával), a határokon átnyúló kapcsolatok bővítésével. • Békéscsaba közlekedési csomóponti és logisztikai szerepének erősítése a folyamatban lévő vasútfejlesztés eredményeként várható potenciál növekedés kihasználásával. • A város és térsége közúti elérhetősége javítása, az M44-es autópálya mielőbbi kiépítésének támogatásával. • A város belső közlekedésének fejlesztése • A várost elkerülő főúthálózat teljessé tétele, a déli elkerülés kiépítése a várost terhelő átmenő forgalom csökkenthetősége érdekében. • A helyi munkahelyek elérhetőségének – többek között az északi iparterület – elérhetőségének javítása. • A környezet terhelő és a közvetlen környezetére sem zavaró tevékenységek szétválasztása, a helykiválasztás tudatos irányítása, differenciált területi kínálat biztosítása a gazdaság fejlesztésére • a barnamezős területek újrahasznosításával • az élelmiszergazdaság fejlesztésének szolgálatában a korábbi mezőgazdasági majorok újrahasznosításával (megközelítésük lehetőségei és infrastrukturális ellátottságuk javításával) • új gazdasági területek kijelölésével (a relatív alacsonyabb termőhelyi értékű területek igénybe vételével). • A jól megközelíthető, infrastruktúrával ellátott, hasznosítható épületállománnyal bíró barnamezős területek újrahasznosításának elősegítése • a területi kínálat piacra juttatása • a lehetséges hasznosítási lehetőségek feltárása • a betelepülést segítő ösztönzők alkalmazása • A fejlesztésre alkalmas alulhasznosított területek (malom, bányatavak, Póstelek - turisztikai erdő -, kalandpark) fejlesztése A városi élet feltételeinek további javítása, az életminőség javítását szolgáló fejlesztések támogatása, a „jól lét” szolgálatában • A városi intézmények fejlesztése • A városi népesség korstruktúrájához, sajátos igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézményhálózat fejlesztés. • A városi intézményhálózat magas színvonalú működését biztosító értelmiségiek és alkalmazottak megbecsülése, helyben tartása a szolgáltatási színvonal megőrzése és emelése érdekében • A városi intézményhálózatnak helyet adó épületállomány megőrző fejlesztése • a helyi és a műszaki feltételek biztosítása a változó igények figyelembevételével (pld. a mindennapos testnevelésórák lehetőségét biztosító fejlesztése) • az intézményhálózatnak helyt adó épületek állagmegóvása, felújítása, energiahatékonysága növelése. • Az egészségügyi szakellátásban a Kórház fejlesztésével megvalósult fejlesztésekre alapozó egészségfejlesztés, kiemelten az alapellátás színvonalának és hatékonyságának javítása • Az időközben állami irányítás alá került szakképzési, átképzési rendszer fejlesztésének ösztönzése, támogatása, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő igények megfogalmazása • A felsőfokú oktatás megőrzése, a képzés minőségi fejlesztése • A város lakásállományának fejlesztése, a panelprogram és a szociális bérlakás program keretében megindult fejlesztések folytatása, a lakásállomány minőségének és a lakásmobilitás feltételeinek javítása • A városi közterületek további fejlesztése, rendezése, a belvárosi térek (újra) hasznosítására kidolgozott komplex stratégia megvalósításának folytatása • A zöldfelületek fejlesztése • az értékes zöldfelületek és a fasorok védelme és fejlesztése 266
• • • • • • • • • • • • •
a zöldterületek kiterjedésének növelése, biológiai aktivitásának és használati értékének növelése a városi zöldhálózat (zöldövezet) rendszerének fejlesztése tájfásítás, a termőhelyi adottságok megőrzése, illetve a turisztikai potenciál bővítése javítása érdekében. A városon belüli mobilitás feltételeinek javítása A belső úthálózat műszaki színvonalának javítása A parkolási lehetőségek további bővítése a belvárosban és a szolgáltató-, ellátó intézmények környezetében A városi közösségi közlekedés továbbfejlesztése a belső áramlási irányok optimalizálásával, a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségének javításával. A kerékpározás feltételeinek javítása az egész város területén A kerékpárút hálózat teljessé tétele, a szomszédos települések irányába, a városon belül a napi szintű „hivatásforgalmi” kerékpáros közlekedés szolgálatába, a turisztikai célpontok kerékpáron való megközelíthetősége érdekében. A kerékpározás lehetőségének és biztonságának növelése a város alacsony forgalmú közútjain, lakóutcáiban (forgalomszervezéssel, forgalomszabályozással)
A gazdasági-, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság biztosítása • A helyi társadalom fejlesztése • A helyi társadalom sokszínűségének, a város lakossága identitástudatának, a helyi hagyományoknak a megőrzése • A lakossági részvétel és a „városlakó tudat” további erősítése • A város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztése, interaktivitás kialakítása. • A civil szervezetek szerepének növelése a város életében. • Az életminőség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével. • A népesség elöregedési folyamatának mérséklése. Az időskorúak ellátásának javítása. • Külterületi lakosok életminőségének javítása • A perifériák társadalmi-, környezeti konfliktusainak kezelése • A városon belül a városrészek közötti elszigetelődés, szegregáció megelőzése és a különböző városrészek differenciált fejlesztése • A társadalmi konfliktusok kezelése • Esélyegyenlőség növelése a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával, a társadalmi elfogadás elősegítésével, az egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának csökkentésével • A sport és szabadidő tevékenység lehetőségeinek növelése • A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése. • Az ökológiai fenntarthatóságot szolgáló célok • Védett és védelemre tervezett területek felmérése, a védelem feltételei biztosítása. • Az Élővíz-csatorna vízminőségének és környezetének javítása. • Vízbázis védelem. • Levegőminőség javítása. • A talaj állapotának megőrzése, javítása, a szennyezések felszámolása. • A korszerű hulladékkezelés bővítése A fejlesztéspolitikától elvárt eredmények (Az Európa 2020 stratégiai dokumentumban rögzített kötelezettségek figyelembevételével az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció szerint) 267
„Magyarország számára az elkövetkező két évtizedben a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország és térségei gazdasági teljesítményének (GDP) és a foglalkoztatás szintjének és minőségének jelentős növelése, melyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. 2020 időtávlatában a Nemzeti Reform Programban rögzített célértékek adják meg a fejlesztéspolitikától elvárt eredményeket. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60 %-ról legalább 75 %-ra növelése. A kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 %-ra növelése, Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a 2005. évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése; 10 százalékos energia megtakarítás elérése. A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentése a 18-24 éves népességen belül. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának csökkentése 450.000 fővel, ez 5 százalékpontos csökkentést jelent”. 5. Monitoring, intézményrendszer
5.1 A koncepció megvalósításának szereplői és feladataik A gazdasági program az egyéb fejlesztési dokumentumokkal, így például az Integrál Településfejlesztési Stratégiával, vagy a Településfejlesztési koncepcióval párhuzamosan születik meg, tartalmában és módszereiben is harmonizálva azokkal annak érdekében, hogy megalapozott, az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően kellően széles társadalmi bázison, partnerségen alapuló, racionális és elérhető célok megvalósítását tartalmazza. Ezen célok megvalósítása a város, illetve térsége lakosságának egésze, és a gazdasági élet résztvevőinek teljes spektruma számára egy pozitív, sokrétű fejlődési potenciált magába foglaló jövőképet kell mutasson. A következőkben azonosítjuk azokat a kulcsfontosságú szereplőket, akik a gazdasági program ily módon történő megvalósításában szerepet vállalhatnak.
5.1.1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési dokumentációk elkészítésével egyetemben döntött a város gazdasági programjának aktualizálásáról is. A dokumentumok azonban nem csak a következő EU-s fejlesztési időszakig szólnak, hanem hosszútávon jelenítik meg azt a jövőképet, mellyel meghatározhatóak a fő fejlesztési irányok, azonosítható a város gazdasági környezetben betöltött szerepe, lokalizálhatóak a kitörési lehetőségek, illetve az esetleges visszahúzó erők, és bemutatásra kerül, hogy a jó stratégiát követve hová juthat el Békéscsaba. Az Önkormányzat feladata annak biztosítása, hogy ez a tervezési folyamat minden esetben a békéscsabai polgárok érdekét tartsa szem előtt. A Jegyző a Polgármesteri Hivatal szakosztályai közül kijelölte azokat, melyek felelősek a gazdasági program megalkotásáért, s az említett célok érvényesítéséért. Végül a létrejött dokumentumot Békéscsaba MJV Önkormányzata hivatott jóváhagyni, s ezt követően az abban foglaltak végrehajtását elősegíteni és felügyelni, valamint szükség esetén, illetve a jogszabályokban rögzített rendszerességgel felülvizsgálni és aktualizálni.
268
5.1.2 Társadalmi szervezetek, lakossági képviselet A gazdasági programban megfogalmazott célok elérésének egyik legnagyobb gátja a lakosság ellenállása lehet, vagy éppen ellenkezőleg a katalizátorává válhat az elfogadó és aktívan együttműködő hozzáállásával. A legtöbb esetben a döntéshozók illetve a lakosság közötti kommunikáció minősége dönti el, hogy melyik véglet felé tolódik el a morál az adott kérdés tekintetében. A társadalmi, civil szervezetek szerepe kettős, mivel egyrészt képviselik a lakosságot, s fellépnek azért, hogy érdekeik ne sérülhessenek, másrészt azonban a döntéshozókat segíthetik feladataik hatékony teljesítésében. A civil szervezetek elsősorban a szemléletformálásban, a kommunikációban vehetik ki részüket a munkából, hiszen napi szinten kapcsolatban állnak a helyi közösségekkel. Így az általuk bemutatott fejlesztési célok és ötletek feltehetően nagyobb népszerűségnek örvendhetnek, könnyebben elfogadhatóak a lakosok számára, illetve szélesebb körhöz eljuthat az információ. Egyben, ha kérdések merülnek fel, azok megválaszolásában is segíthetnek, továbbá javaslatokat, véleményeket gyűjthetnek a lakosok köréből, melyet továbbíthatnak az Önkormányzatnak.
5.1.3 Helyi média A társadalmi és civil szervezeteken keresztül zajló kommunikáción felül a helyi média bevonása is fontos, mivel általa elérhetővé válik a lakosság azon rétege is, akik nem tagjai a helyi szervezeteknek, s főként a média útján szerezhetnek információt a városban tervezett fejlesztésekről. A média feladata, hogy a gazdasági program tervezett elemeiről, lépéseiről, eredményeiről, jó gyakorlatairól tájékoztasson, melyhez célszerű mind a hagyományos nyomtatott, mind az internetes sajtó bevonása, valamint a városi honlapon egy külön aloldalon történő megjelenés, ahol a lakosság napi szinten értesülhet a legfrissebb, legaktuálisabb információkról, illetve lehetőségük van kérdések feltételére, javaslatok és vélemények megfogalmazására.
5.1.4 Gazdasági partnerek Evidens, hogy a gazdasági programban meghatározott célok kizárólag a gazdasági partnerekkel közösen valósíthatóak meg. Aktív bevonásuk szükséges a stratégia tervezésétől az abban foglaltak megvalósításáig. A gazdasági szereplők, legyenek azok mikro-, kis- és középvállalkozások, vagy nagyvállalatok, tevékenykedjenek bár a mezőgazdaság, a turizmus vagy a fémipar területén, általában elmondható, hogy sokkal gyorsabban képesek reagálni a gazdasági környezetben történő változásokra, s hatalmas tapasztalati tőke van mögöttük, melyekre épülhet egy racionális, hatékony tervezési dokumentum. Természetesen a ebben nem csak a tapasztalatok, de a fejlesztési ötletek is helyet kapnak. Ami szintén nem elhanyagolandó tény, hogy a fejlődéshez nem csak ötletek, de befektethető tőke is szükséges, mely szintén a gazdasági szféra felől érkezhet. A tervezés során tehát figyelembe kell venni a helyi vállalkozások szándékait és érdekeit (nem sértve ezzel a lakosság egészének jólétét), az estlegesen betelepedni szándékozó vállalatokat feltérképezni, igényeiket azonosítani, és a megfelelő beavatkozásokat véghezvinni a város tőkevonzó képességének növelése érdekében. A gazdasági partnerekkel történő egyeztetéseket a lakossági civil szervezetekhez hasonlóan az egyes kamarákkal folytatott együttműködés teszi még hatékonyabbá. 5.2 Monitoring Mint azt Békéscsaba MJV szerepeinél már említettük, a gazdasági program elkészültével nem fejeződnek be a város feladatai, hiszen az abban foglaltak megvalósítása ekkor kezdődik meg. Mivel a gazdasági program hosszú évekre előre tervez, mely időszakban számos, előre nem látható esemény következhet be, amely szükségessé teheti a dokumentum aktualizálását. Ezen felül figyelemmel kell kísérni a kitűzött célok megvalósulásának előrehaladását is, hogy felmérhessük a megvalósult intézkedések hatékonyságát, s 269
amennyiben az elmarad az optimumtól, újra kell gondolni, hogy miként gyorsíthatóak a fejlesztések annak érdekében, hogy a jövőképből valóság váljon a tervezett időszak végére. Minél nagyobb figyelmet fordítunk erre a monitoring tevékenységre, annál korábban felismerhetőek az esetleges elmaradások, és könnyebben menedzselhetőek a problémák. A stratégiában megfogalmazott célok időarányos teljesülését ezért legalább kétévente javasolt felülvizsgálni. A monitorozáshoz szükséges adatokat csak úgy nyerhetünk, ha a fent említett partnerek közötti együttműködés aktív marad, s adatokat szolgáltatnak egy önkormányzati megbízottnak, aki ezeket összesíti, elemzi, és következtetéseket von le, majd ezeket közzéteszi a döntéshozók, a gazdasági szereplők és a széles körű nyilvánosság számára egyaránt.
6.Operatív programok bemutatása a 2014-2020 közötti tervezési időszakban A hazai tervezési folyamat még nem ért végéhez, ám az egyes operatív programok társadalmasításra megjelent verziói alapján körvonalazódtak a gazdaságfejlesztés keretei a 2014-2020-as időszakra nézve. Az alábbiakban az operatív programok azon prioritásait vesszük számba, melyek közvetlenül vagy közvetve a gazdaságfejlesztést hivatottak szolgálni. A gazdaságfejlesztést közvetlenül célzó támogatások (GINOP, VP, MAHOP) jelentik jelen tanulmány gerincét, ám ehhez kapcsolódóan a további operatív programokban támogatandó tevékenységek is hatást gyakorolnak a gazdaságra. A környezeti és energetikai fejlesztések például a vállalkozások kiadásainak csökkentését, illetve az egyes projektekben beszállítóként, kivitelezőként történő részvétel lehetőségét nyitják meg. A közlekedési fejlesztések az alkalmazottak bejárását, az ipari területek könnyebb és gyorsabb megközelítését hivatottak szolgálni, míg a szakképzést, oktatást, esélyegyenlőséget célzó támogatások a munkaerő minőségét, a munkavállalók lehetőségeit és körülményeit hivatottak javítani, így közvetve ezek is hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez. Az alábbiakban azon prioritások kerülnek részletes kifejtésre, melyek esetében direkt hatás jelenik meg a gazdaságra nézve, illetve melyek pályázati kiírásain várhatóan a gazdasági társaságok részt vehetnek. 6.1 Környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) A gazdaság részét képezi a mezőgazdaság, illetve a turizmus, mely erőteljesen ki van téve az időjárásnak. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, az árvizek, belvizek megelőzése mindenképpen segíti az ezen a területen tevékenykedő vállalkozókat. ezen felül az energetikai korszerűsítések a kiadások csökkentéséhez járulhatnak hozzá. Prioritások: 6.1.1 A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 6.1.2 Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 6.1.3 Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések 6.1.4 Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések 6.1.5 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése - Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés - A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése 270
- Demonstrációs célú megújuló energetikai minta projektek 6.1.6 Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök 6.1.7 Technikai segítségnyújtás
6.2 Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (EFOP) A gazdaságfejlesztéshez közvetve kapcsolódik ez az operatív program, mely fejlesztési céljaival a vállalkozásokat főként a megfelelő munkaerő képzésével, a munkások életkörülményeit javító fejlesztésekkel segítheti. Prioritások: 6.2.1 Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 6.2.2 Befogadó társadalom - Foglalkoztathatóság fejlesztése - A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett csoportok foglalkoztathatóságának javítása (képzési programok, pl. roma nők képzése) - Munkaerő-piaci integráció erősítése - Hátrányenyhítés a szociális gazdaság eszközeivel (pl. hátrányos helyzetűek szociális foglalkoztatása, önfoglalkoztatás-vállalkozásindítás fejlesztése) 6.2.3 Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 6.2.4 Gyarapodó tudástőke 6.2.5 Jó állam 6.2.6 Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 6.2.7 Technikai segítségnyújtás
6.3 Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) A gazdaságfejlesztés szempontjából minden kétséget kizáróan ez a legfontosabb operítv program, mely teljes mértékben a gazdasági szereplők fejlesztési céljait hivatott szolgálni. Prioritások: 6.3.1 A vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése 1) Támogató üzleti környezet fejlesztése: a) Üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése (inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok) 271
b) Vállalkozói együttműködések ösztönzése (hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatok, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek és egyéb vállalati együttműködések) c) Üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése (alapvető vállalkozói és üzleti ismeretek fejlesztése, a kkv vezetők általános és specifikus menedzsment ismereteinek, készségeinek fejlesztése, a vállalkozói tapasztalatszerzés elősegítése képzések, tanácsadás, mentorálás útján). 2) Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált komplex gazdaságfejlesztési programjai a) Növekedési szempontból kiemelt ágazatok, alágazatok fejlesztése (S3 stratégia, nemzetközi termelési láncokhoz kapcsolódó ágazatok, jelentős növekedési potenciállal rendelkező ágazatok) 3) Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai: a) Kiemelt növekedési zónák gazdaságfejlesztési programjai (fókuszált nagyváros-térségi gazdaságfejlesztési programok) b) Szabad vállalkozási zónák (SZVZ) gazdaságfejlesztési programjai (legnehezebb helyzetben lévő térségek) c) Balaton térség gazdaságfejlesztési programja 4) Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése: a) Vállalkozások életszakasz szerinti fejlesztése (kezdő, növekvő, érett vagy hanyatló életszakaszban lévő vállalkozások számára szabott speciális programok) b) Vállalkozások speciális élethelyzet szerinti fejlesztése (pl. beszállítóvá válni akarók, külpiacra kilépők, klaszterbe, hálózatba belépő, külső befektetőtársat befogadó vállalkozások) 5) Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései: a) Munkahelyteremtést- és megőrzést célzó fejlesztések (vállalkozások munkahelyteremtő komplex technológia- és telephelyfejlesztéseinek támogatása) b) Munkakörülmények fejlesztése (atipikus és családbarát foglalkoztatási formák elősegítése, távmunka, részmunkaidős, illetve alkalmi munkavállalás, bedolgozók, munkaerő-kölcsönzés, valamint vállalati gyermekfelügyelet infrastrukturális hátterének biztosítása) c) Munkavállalói képességek fejlesztése (általános munkahelyi képzések támogatása, gyakornoki helyek infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztése) d) Esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések támogatása (fiatalokat, nőket, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, vagy általuk működtetett vállalkozások infrastrukturális beruházásainak támogatása) e) Szociális és társadalmi gazdaság fejlesztése
6.3.2 A „Tudásgazdaság fejlesztése” 1) Vállalati K+F+I tevékenység támogatása a) Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása b) Innovációs ökoszisztéma építés c) Vállalati K+F kapacitásfejlesztés d) S3 specializációk, kiemelt növekedési zónák e) Kkv-k és feltalálók innovációs szolgáltatásvásárlásának és iparjogvédelmi tevékenységének támogatása 2) Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések a) Együttműködésben végzett K+F+I projektek támogatása b) K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (integrált projektek alprogram) c) K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (társadalmi kihívások alprogram) d) Ipari kutatóközpontok 272
3) Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések a) Kutatóintézeti kiválósági központok b) Stratégiai K+F műhelyek kiválósága c) Kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése d) Nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való részvétel támogatása e) Nemzetközi K+F kapcsolatok fejlesztése
6.3.3 Infokommunikációs fejlesztések 1) Verseny-képes IKT szektor fejlesztése a) Jól képzett és tapasztalt IKT munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása, informatikus- és mérnökképzés javítása b) IKT cégek innovációs és termékesítési képességének növelése c) Az exportképes magyar IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése 2) A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása a) KKV-k versenyképességének növelése IKT eszközökkel b) KKV-k hatékonyságának és informatizáltságának növelése c) Elektronikus szolgáltatások felhasználási arányának növelése a vállalkozásoknál 3) Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések a) Magasszintű és korszerű lakossági és vállalati e-szolgáltatások bevezetése b) Területi államigazgatási rendszer informatikai háttér infrastruktúrájának fejlesztése c) Ágazati intézményrendszerek belső és külső folyamatainak informatizálása d) Államigazgatási belső folyamatokat támogató informatikai rendszerek fejlesztése e) Önkormányzati informatikai fejlesztések f) Informatikai biztonság, hálózatbiztonság javítása a kormányzatban g) Állami nyilvántartások és elektronikus azonosítás korszerűsítése h) e-Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése i) Köz- és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, tartalom és eszolgáltatások fejlesztése j) Intelligens városok fejlesztése 4) Infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése 5) Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése
273
6.3.4 Hálózatos fejlesztések 1) Hazánk nemzeti kulturális örökségeinek egymáshoz kapcsolódó fejlesztése már meglévő attrakciók hálózatba szervezése a kiegészítő és szükséges fejlesztésekkel turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése 2) A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása: Szezon hosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása a célja, illetve hogy egységes program mentén valósuljanak meg a fejlesztések, melynek eszköze a térség minden településére kiterjedő ITI. 3) Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság növelését célzó fejlesztések támogatása, vagyis a gazdálkodó szervezetek megújuló energiafelhasználásának növelése, energiahatékonyság javítása. Elsősorban biomassza és a geotermikus energia hasznosítás ösztönzése a cél, de kiterjed a víz, nap és szélenergia hasznosítására, a vállalkozások épület-energetikai korszerűsítéseire is. 4) Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztések, melyek az erőforrások hatékony, ésszerű és gazdaságos felhasználását segítik. Ehhez kapcsolódóan támogatandó a hulladék anyagában történő és energetikai hasznosításának elősegítése, a hulladékból származó másodnyersanyagok és termékek piaci megjelenítése, nyers- és alapanyagként történő felhasználása. Része a hulladékégetéskor felszabaduló energia költséghatékony kinyerése és hasznosítása is. 5) A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez szintén fontos a gazdaság szempontjából. Ez a cél a foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése a munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára intézkedésen keresztülvalósul meg. A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, az életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása szintén célja az alprogramnak. 6.4 Vidékfejlesztési Program Lévén, hogy Békéscsaba és térsége az országon belül az egyik legkedvezőbb természeti adottságokkal, magas napsütéses óraszámmal, és jó minőségű termőtalajjal rendelkező része, ahol a mezőgazdaságnak komoly hagyományai vannak, így különösen fontosak a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott támogatások. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes prioritásokat, s a hozzájuk kapcsolódó fókuszterületeket.
274
Prioritások: 6.4.1 A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 1) K + F szintje alacsony, nem igény orientált, területileg centralizált. 2) Alacsony innováció és tudástranszfer, különösen a KKV-k szintjén. 3) Hazai agrárvállalatok, élelmiszeripari és erdészeti vállalkozások K+F+I aktivitása alacsony, jellemzően nem tartanak fenn kutatórészlegeket, az állami szerepvállalás csökken. 4) A hazai, iskolarendszerű (agrár) felsőoktatás, szakképzés egyre kevésbé igény-, ill. szükséglet és gyakorlat orientált. 5) Szakképzettség hiánya. Gazdálkodók alacsony iskolázottsága, környezetgazdálkodási szaktudásának hiánya, hiányzó információk. 6.4.2 A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 1) A mezőgazdaság kibocsátásán belül arányeltolódás a szántóföldi növénytermesztés irányába. Kihasználatlan potenciálok a kertészet területén. A legelőterületre alapozott állattenyésztés a potenciáltól elmarad. Alacsonyfokú diverzifikáció. 2) Forráseloszlás-koncentráció, valamint a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt műszakitechnológiai lemaradás, tőkehiány az állattenyésztési és kertészeti ágazatokban. 3) Az állattenyésztő ágazatokra jellemző kétpólusú üzemi szerkezet, valamint az ágazat szereplői közötti jövedelempozíciós különbségek erősödése. 4) A feldolgozás versenyképességi és szerkezeti problémái (amortizáció szintje alatti befektetés, műszakitechnológiai lemaradás,,elmaradott marketing). 5) Alacsony szintű horizontális és vertikális együttműködések.Gazdatársadalom elöregedése, fiatal gazdálkodók alacsony aránya. 6.4.3 Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólétnek és kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 1) Az élelmiszer-termékek globális árérzékenysége és az árak hullámzása miatti hazai termelői és feldolgozói vállalkozások piaci kitettsége. 2) Alacsony termelői és termék-előállítói szervezettség az élelmiszerláncban. 3) A kiskereskedelmi láncok koncentrációjának és piacbefolyásoló képességének növekedése. 4) Kevés számú és alacsony szintű horizontális és vertikális vállalati együttműködések. 5) Helyi és közvetlen értékesítés alacsony aránya. 6) Kisebb gazdaságokban és feldolgozó vállalkozásokban a korszerű vállalkozási és általános gazdaságvezetési ismeretek és szemlélet hiánya, különösen a kockázatkezelés terén. 7) A növekvő piaci kockázatok kezelésére (kockázatok csökkentésére) pénzügyi eszközök kidolgozása. 8) A mezőgazdasági termelés kiegyensúlyozott jövedelemviszonyait veszélyeztető klimatikus kockázatok miatti hozamingadozás csökkentése.
275
6.4.4 A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 1) Kedvezőtlen irányú vízgazdálkodási gyakorlat, vízkészletekkel való nem megfelelő vízgazdálkodás, tájgazdálkodási keretbe helyezett vízgazdálkodás hiánya. 2) Diffúz tápanyagoktól és vegyszerektől terhelt felszíni vizek. 3) Kedvezőtlen talajhasználat, a talaj megújuló képességét meghaladó mértékű használata, leromlása. A talajvédelmi intézkedések aránya nem elégséges. 4) Kedvezőtlen faj és korösszetételű erdők, valamint a klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség. 5) A természeti értékek megőrzése szempontjából fontos területek, élőhelyek megőrzése jelentős részben aktív kezelést igényel. A természeti területek aránya és a biológiai sokféleség lecsökkent, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyengültek. Idegenhonos, inváziós fajok terjedése. 6) Alacsony szintű fogyasztói egészség-és környezettudatosság. 6.4.5 Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 1) Klímaváltozásnak való nagyfokú kitettség, klímaváltozáshoz történő adaptáció, illetve mitigáció alacsony foka, valamint annak ösztönzésének elmaradása. 2) Elavult telepi öntözési infrastruktúra. 3) Fosszilis energiafüggőség és alacsony energiahatékonyság. (mezőgazdasági termelő épületek) 4) Erőforrás-gazdálkodás nem kielégítő: elavult technológiák, állatelhelyezési és trágyakezelési problémák. 5) A helyi megújuló energiaforrások, erdei biomassza, a melléktermékek, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok energiacélú felhasználási aránya alacsony. 6) Erőforrás-hatékonyság gyengeségei az élelmiszeriparban (alapanyag- energia- és vízfelhasználás fenntarthatósága és hatékonysága). 6.4.6 A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben
6.5 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) A halgazdálkodás a mezőgazdasági termelésen belül is kiemelten kezelt tevékenységnek számít, melyre külön operatív programot hoztak létre a vidékfejlesztésen belül. Prioritások:
276
6.5.1 A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is 6.5.2 Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is 6.5.3 A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása 6.5.4 A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése 6.6 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban közvetlen gazdasági szektort érintő támogatások nem szerepelnek ugyan, ám közvetett támogatási konstrukciók formájában mégis van kapcsolat. Prioritások: 6.6.1 Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1) Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés a) specifikus térségi gazdaságfejlesztési igényekre épülő fejlesztések b) térségi szintű kombinált, foglalkoztatás-bővítési célú gazdaságfejlesztési akciók támogatása c) a helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra fejlesztések(ipari parkok, inkubátor házak, iparterületek) d) eddigi (fizikai) infrastrukturális megközelítés helyett a szolgáltatások meglétére és azok minőségi fejlesztése kerül előtérbe e) iparterületekhez vezető vonalas infrastruktúra fejlesztés -
KKV kisösszegű munkahelyteremtő beruházások (közvetett támogatás)
2) Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés 3) Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés a) A prioritás keretében közvetett KKV támogatás valósul meg, az alábbi tevékenységek mentén: a. közösségi alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések és együttműködésekhez kapcsolódó komplex beruházások támogatása; b. helyi termékek termelését és piacra jutását elősegítő együttműködések kialakítása; c. helyi termékek, termékcsomagok térségi, megyei szintű értékesítésének, piacra vitelének támogatása; d. helyi termékek fogyasztásának ösztönzése; e. térségi/megyei szintű helyi vállalkozási együttműködésének támogatása;
szolgáltatások
fejlesztése
és
szolgáltatók
f. megyei/térségi szintű helyi termékminősítő rendszerek kialakítása; g. helyi termékek előállítását és piacra juttatását támogató tanácsadási programok lebonyolítása. 277
4) Térségi kísérleti fejlesztések a) A prioritás keretében közvetett KKV támogatás valósul meg, az alábbi tevékenységek mentén: a. a helyi érdekű kis- és középvállalkozások kezdeményező képességének fokozása kísérleti fejlesztések keretében (közvetett támogatás) b. újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékfejlesztések támogatása b) A kis- és középvállalkozások a kijelölt és a technikai segítségnyújtás keretéből támogatott térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító intézményhálózaton keresztül férhetnek hozzá c) Cél, a megyék speciális kitörési pontjait jelentő ágazatokban, szektorokban működő kis- és középvállalkozások célzott támogatására, e támogatásokat hatékony térségi szintű projektgenerálással kombinálva 5) Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projekt előkészítés, marketing 6) A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése
6.6.2 Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása 6.6.3 Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 6.6.4 A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 6.6.5 Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) 6.6.6 Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés 7. Az Integrált településfejlesztés feladata a gazdaságfejlesztésben Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) meghatározza azokat a városi és várostérségi fejlesztési célokat, melyek a 2014-2020 közötti tervezési időszakban a városban megvalósuló fejlesztések, beruházások keretét jelentik. A gazdasági program céljai hozzájárulnak a helyi illetve térségi fenntartható gazdaság fejlesztéséhez, illetve a gazdasági növekedéséhez. A 2014-2020-as programozási időszakban az ITS-hez illeszkedően kell megkezdeni a projektek előkészítését, és a megvalósítás szakaszában is az abban foglaltakat szükséges szem előtt tartani.
278
8.1 Közvetlen gazdaságfejlesztést célzó projekttervek A gazdaság fejlesztését közvetlenül azon projektek, fejlesztések szolgálhatják, melyek a vállalkozások által azonnal igénybe vehető, közvetlen piaci előnnyel járó segítséget nyújtanak számukra. A 2014-20-as időszakra vonatkozóan az Önkormányzat az alábbi projektötletekkel kívánja segíteni a vállalkozások helyzetét, ezzel növelve a befektetői kedvet a településen. Projektcsomag Célok Rövid leírása Becsült költségek Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejleszt és
Az Északi Ipari Park bővítése (Ipari út déli oldalán lévő területek)
A helyi érdekű kis- és középvállalkozások szükséges működéséhez üzleti infrastruktúra létesítése, telephelyhez szükséges terület kialakítása közművekkel együtt.
Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejleszt és
Az Almáskerti Ipari Park bővítése (a Pepin utcától NY-ra)
A helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra létesítése, telephelyhez szükséges terület kialakítása az Almáskerti Ipari Park nyugati irányú bővítésével a szükséges közművekkel együtt. A helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra létesítése, telephelyhez szükséges terület kialakítása közművekkel együtt. A helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra létesítése, telephelyhez szükséges terület kialakítása a VOLÁN telep és az elkerülő út között lévő magántulajdonban lévő területen a szükséges közművekkel együtt.
Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejleszt és
A volt TAPPE telep mellett lévő területek (a Báthori utcától NY-ra)
Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejleszt és
A VOLÁN telep és az elkerülő út között lévő területen ipari park kialakítása.
279
- Ingatlan vásárlás 40 M Ft - Telekalakítás 12 M Ft - Közművesítés 72 M Ft - Útépítés 285 M Ft - Gyalog- és kerékpárút építése 100 M Ft - Közvilágítás létesítése 50 M Ft - Egyéb költségek 35 M Ft Összesen: 594 millió Ft -Ingatlan vásárlás 100 M Ft - Telekalakítás 11 M Ft - Közművesítés 52 M Ft - Útépítés 114 M Ft Egyéb költségek (művelési ág vált, előkészítés, stb.) 135 M Ft Összesen: 412 millió Ft - Közművesítés 35 M Ft - Báthory utca útburkolat felújítás 65 M Ft - Vasúti átjáró létesítése 41 M Ft - Egyéb költségek 15 M Ft Összesen: 156 millió Ft - Ingatlan vásárlás 100 M Ft - Telekalakítás 21 M Ft - Közművesítés 63 M Ft - Útépítés 209 M Ft Egyéb költségek (művelési ág vált, előkészítés, stb.) 135 M Ft Összesen: 528 millió Ft
Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejleszt és
Bérbe vehető mezőgazdasági és ipari csarnokok létesítése
Támogató üzleti Hűtőház létesítése környezet fejlesztése
- Mezőgazdasági és ipari Összesen: 700 millió Ft csarnok létesítése, közúti kapcsolat kiépítése, belső utak, parkolók, közvilágítás: 450 M Ft. - Csarnoképület villamos energia ellátása 250 kW teljesítményű naperőművel: 250 M Ft. Az elmúlt évtizedekben Összesen 3000 millió Ft bezárt békéscsabai hűtőház részbeni igénybevételével hűtőkapacitás korszerű létrehozása. A térség jó minőségű termőterületén megtermelt zöldség és gyümölcs hűtőipari feldolgozását biztosító korszerű üzem létesítése.
8.2 Turisztikai célú projekttervek A gazdaságfejlesztéshez szorosan kapcsolódnak, mégis némileg külön kezelendőek a turisztikai célú fejlesztések. A turizmus nagy szerepet tölt be mind Magyarország, mind Békéscsaba és térsége jövőképében, egyfajta húzóágazatként jelenik meg. Nem csak közvetlenül a turisztikai és vendéglátó ipari szolgáltatások területén foglalkoztattak száma növekedhet fejlődésével, hanem multiplikatív hatásának köszönhetően a szolgáltatói szféra több szegmensének erősödését is magával hozhatja. Békéscsabán az alábbi turisztikai célú beruházásokat tervezi az Önkormányzat az elkövetkező hét éves időszakban. A települési Békéscsaba belváros II és Vásárcsarnok és a Közterületi fejlesztések: környezet a városi piac városi piac: épület 2 500 M Ft integrált és rehabilitációja és a átalakítás, felújítás, Vásárcsarnok környezettudat parkolók létesítése, városi piac: 500 M Ft os megújítása környezet rendezés Összesen 3 000 millió Ft A helyi Csabagyöngye ültetvény - A Csabagyöngye Összesen 350 millió Ft identitás szőlőültetvény ökoturisztikai célú növelése – az fejlesztése fejlesztése, egyének és a ápolása, lakóhely gondozása, közötti gyümölcsfa kapcsolat telepítés erősítése - Az őshonos szőlőfajta, és a gyümölcsök feldolgozása, a termékek 280
értékesítése A szőlőültetvényen oktatókert kialakítása, turisztikai fejlesztés - A szőlőnemesítés hagyományait bemutató látogatóközpont épület létrehozása. és Egy új 33X25 m–es 2,2 átlagmélységű új m és úszómedence létesítése vízforgatásos technológiával, a szükséges víz biztosítása fúrott kútból. A medence téli üzemelését hordozható sátorfedéssel kívánjuk biztosítani. Kútfúrás 1500 m talpmélységgel, várható vízhőmérséklet 60 C°- os kifolyó víz hőmérséklettel. -
A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése
Árpád Gyógy Strandfürdő sportmedence termálkút létesítése
Közösségi CsabaPark II. ütem szinten irányított helyi gazdaságfejles ztés
A medence és az egyéb létesítmények költsége 496 M Ft A kútfúrás becsült költsége 300 M Ft A kisegítő berendezések költsége 55 M Ft Összesen 851 millió Ft
Összesen 1500 millió Építés: 1. Körte sori Ft fogadóépület 2. Tároló csarnok 3. Látogatóközpont 4. Kolbászudvar bővítés 5. Parkerdei sétautak bővítése, tanösvény kialakítása 6. parkolók, utak, kiszolgáló infrastruktúra bővítése Eszközbeszerzés: A létesítmények kiszolgálásához, a Parkerdő karbantartásához szükséges eszközök 281
berendezések beszerzése A helyi „Turisztikai célú A Békés – Békéscsaba Összesen 1909 millió identitás kerékpárút a Körösök meglévő kerékpárúttól a Ft Sikonyi utca – Ligeti növelése – az völgyében” egyének és a Károly sor – Gőzmalom lakóhely tér között, az Ilosvai utca közötti – Felső-Körös sor között kerékpárút építése. A kapcsolat erősítése Körte sortól Veszei útig az Élővíz-csatorna partján meglévő futófolyosó átépítése. Pósteleki bekötőút felújítása. Pósteleki Vadászháztól a Gyulai közigazgatási határig lévő önkormányzati út felújítása. A települési környezet integrált és környezettudat os megújítása
Élővíz-csatorna sportcélú hasznosítása, szabadidős és turisztikai célú fejlesztése
Az Élővíz-csatorna „bevonása” a mindennapi életbe, sportolásra alkalmassá téteke. (A már elkezdett, illetve most is folyó fejlesztések folytatása.)
- Az Élővíz-csatorna meder kotrása 1 km hosszban (pálya építés) 130 M Ft - Kerékpáros pihenők, csónak kikötők létesítése, felújítása 84 M Ft - Gyalogos útvonalak kiépítése, környezetrendezés 37 M Ft Összesen: 251 millió Ft
A települési Közterületi játszóterek és környezet sportlétesítmények integrált és fejlesztése környezettudat os megújítása
A
települési Sport-
A Békéscsabai közterületeken jelenleg meglévő játszóterek rekonstrukciója, új játszóterek szabadidő parkok létesítése. Meglévő sportlétesítmények korszerűsítése és újak létesítése a szabad területeken sportolás céljára, sportolási lehetőségek biztosítása valamennyi korosztály számára. iskolai Összesen 500 millió Ft vagy Az 282
környezet a tornacsarnok építése a spottevékenység, integrált és belvárosban sportegyesületek és környezettudat civilek számára az os megújítása Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium intézményhez kapcsolódó új tornacsarnok építésével lehet a 3-4000 fő befogadására alkalmas sportlétesítmények iránti igényt kiszolgálni, kapcsolódva a mindennapi iskolai testnevelési órák megtartásához. A települési Sport és szabadidőpark A Békéscsabai Városi Összesen 2 000 millió környezet melletti, (közösségi központ) Sportcsarnok Ft integrált és létrehozása a jelenleg szabad terület környezettudat Békéscsabai sportolás Városi hasznosítása os megújítása Sportcsarnokban sportolási és céljára, lehetőségek biztosítása környékén valamennyi korosztály számára, hagyományápolás.
8.3 Foglalkoztatást támogató projekttervek A foglalkoztatás támogatása, a munkahelyteremtés az egyik legfontosabb célja minden önkormányzatnak, mivel nagyban befolyásolja egy település népességmegtartó képességét a munkalehetőség megléte, vagy éppen hiánya. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi projektekkel kívánja segíteni a munkavállalókat és munkáltatóikat a következő tervezési időszakban, melyek a gazdasági fejlődést és stabil, kiszámítható életet, más szóval létbiztonságot jelenhetik a város lakosságának. Foglalkoztatás Az egész életen át Békéscsaba és térsége Összesen 1500 ösztönzése és tartó tanulás területén található állami és millió Ft a vállalati ösztönzése nevelésiés önkormányzati alkalmazkodó támogatása oktatási intézményekben képesség esetében az A gazdaság tanulók fejlesztése alapkészségek-képességek és igényeihez igazodó kompetenciák fejlesztése; képzési szülők, család bevonása; intézményrendszer esetleg szabadegyetem kialakítása A munkaerő jelleggel a lakosság bevonása. versenyképességének Közfoglalkoztatottak felnőttképzése az állami javítása fenntartású szakképző iskolákban. Állami fenntartású szakképző 283
Térségi gazdaságfejles ztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében
Térségi szintű, kombinált foglalkoztatáscélú bővítési gazdaságfejlesztés Duális szakképzés elterjesztése
Térségi Az önkormányzati gazdaságfejles bérlakás állomány ztés a bővítése foglalkoztatási helyzet javítása érdekében
intézményekben a szak- és felnőttképzés infrastruktúra, eszköz és humán-erőforrás fejlesztése, a korszerű technológiák biztosítása a szakképzésben. Duális képzés elterjesztése: állami fenntartású szakképző intézmények esetében TOP projekttel összekapcsolva (tanműhelyek inkubátorházzá alakítása) eszköz- és humán erőforrás fejlesztés, a szakképző intézmények és az inkubátorházban szerepet vállaló KKV-k körében. Program előkészítés és értékelés: a projektek EvidenceBased Policy – tényeken, szemléletű empirikus adatokon alapuló – tervezése, végrehajtása és értékelése Békéscsaba és térsége területén található állami fenntartású szakképző intézmények tanműhelyeinek / tanműhely egy részének átalakítása inkubátorházzá, ahová a helyi érdekeltségű KKV-k be tudnának kapcsolódni, a működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra ott állna rendelkezésre. Ezen kívül így a szakképzésben is nagyobb szerepet kaphatnának, erősítve a duális képzés elterjedését – GINOP projekttel összekapcsolva. A meglévő Körös Hotel épületének hasznosítása bérlakások, ifjúsági garzonlakások céljára. Célzott lakásszám 40-45 db.
284
Összesen millió Ft
2000
Összesen millió Ft
750
8.4 Közösségi, kerékpáros, és közúti közlekedési infrastruktúrát támogató projekttervek A lakosságot és a vállalkozásokat egyaránt kiszolgáló infrastruktúra megléte, illetve fejlesztése szintén fontos feladata egy városnak, hiszen ez által egyrészt vonzó befektetési környezetet teremtve segíti elő a gazdasági fejlődést, másrészt élhető környeztet teremt a munkavállalók, a lakosság számára. A helyi identitás „Határtalanul két keréken” Dózsa György út - Corvin utca Összesen 132 növelése – az Dózsa György út – Corvin - Lencsési úti szakaszon millió Ft egyének és a u. kerékpárút építés burkolat felújítása, lakóhely közötti korszerűsítése a Bartók Béla kapcsolat erősítése úttól a körgátig. A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése Kisléptékű közlekedési fejlesztések Kisléptékű közlekedési fejlesztések
„Határtalanul két keréken” Békéscsaba, Építők útja új Összesen 590 Építők útjai kerékpárút útépítés mellett a Kétegyházi út millió Ft és a Lencsési út között építés turisztikai kerékpárút létesítése.
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Magyar utca (vasúti átjáró és a Fényesi út összekötő közötti szakasz beleértve a vasúti átjáró felújítása is) útfelújítása
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Gyalogos közlekedés járdaépítéséhez elkészítése, járdaépítés feltételeinek javítása
tervek Összesen 1500 millió Ft Külterületi sűrűn lakott − 56 km földút feltöltése, Összesen térségek közlekedési javítása, útprofil 2500 millió kapcsolatainak javítása kialakítása, padkarandezése Ft − 10 km burkolt út fejlesztése, felújítása Békéscsaba, Magyar utca a belterületi és Fényes lakott területi részét összekötő mellékút korszerűsítése meglévő út szélesítése és buszforduló építése. - A 446-os út Gyulai út Közúthálózat tulajdon Békési út közötti viszonyainak rendezéséhez szakasz felújítása kapcsolódó - Dobozi út elkerülő útig útkorszerűsítések történő felújítása, - A 4432-es út Jókai utca, Petőfi utcai szakasz felújítása - a Berényi út felújítása az elkerülő útig, - Berényi út felújítása elkerülő úttól Mezőmegyerig, - a Kétegyházi út felújítása a vasúti kereszteződéstől a Bartók Béla útig, Szabolcs utca 285
Összesen 300 millió Ft
Összesen 4422 millió Ft
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Franklin utcai Szerdahelyi kerékpárút építés
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Szarvasi úti kerékpárút a 445 és 44 sz. főút mentén
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Jókai úti kerékpárút építés
Kisléptékű közlekedési fejlesztések Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Kétegyházi úti kerékpárút építés
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Közösségi közlekedés helyi és térségi szintű rendszerének fejlesztése, infrastruktúrájának korszerűsítése
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Belterület úthálózat fejlesztése, felújítása
és utcai
Gyulai úti (446 sz. főút menti) kerékpárút építése
286
átépítése. A Szerdahelyi utcán MÁV rekonstrukció szerint aluljáró épül, és következményeként megnövekedhet a személygépkocsi forgalom, ami szükségessé teszi a kerékpárosok forgalmi szabályozását.. A kertvárosi rész a belvárossal összekötött útvonal részeként a balesetmentes kerékpáros közlekedés biztosítása. Kétsoprony és Békés települések összekötése folyamatos kerékpárút létrehozása, a hiányzó szakaszok építésével Békéscsaba kerékpárút hálózat fejlesztése, folyamatos kerékpárút létesítése a Szarvasi út és a Csabai utcai kerékpárutak között. Kétegyházi úton a Kereki út és a Kerekegyházi út közötti szakaszon kerékpárút létesítése 1. (Köröstarcsa hajókikötő – Gyula, MagyarRomán országhatárig 20. ütem: Békéscsaba, Gyulai út, Urszinyi D. utca – 1506/9 hrsz iparterület között) 2. Gyulai út (Körte sortól a körforgalomig) Az utazási igények felmérése alapján a közösségi közlekedés hálózatának felülvizsgálata és átszervezése, tömegközlekedési útvonalak fejlesztése, buszmegállók felújítása, fejlesztése, korszerűsítése - a szilárd burkolattal nem rendelkező lakossági utak kiépítése, - útburkolatok felújítása, gyűjtőutak fejlesztése, korszerűsítése lakosság életkörülményeinek
Összesen 130 M Ft
Összesen 963 millió Ft
Összesen: 112 millió Ft
Összesen: 200 millió Ft Összesen: 367 millió Ft
Összesen 2 000 millió Ft
Összesen 3 000 millió Ft
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Mester utca útépítés
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Építők útja (a Lencsési út és a Kétegyházi út összekötése) útépítés
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Balesetveszélyes csomópontok korszerűsítése
Kisléptékű közlekedési fejlesztések
Fürjesi út I. és II. ütem építése Békéscsaba külterületén a 44. sz. és a 47. sz. főutak és a 47. sz. főút és a 4432.j. összekötése.
javítása Békéscsaba Mester utca belterületi gyűjtőút korszerűsítése, a meglévő út szélesítése és a csapadékvíz elvezetés rendezése A város legnagyobb lakótelepének a Lencsési úti lakótelep forgalmának gyors a Kétegyházi út Szabolcs utca irányába tehermentesítve ezzel a belterületi utakat. A problémás, csomópontok átépítése, felújítása: - Andrássy út - Kazinczy utcai csomópont - Bartók Béla út – Vozárik utca – Szemere utca csomópont átépítése, - Franklin utca Kolozsvári utca – Sziklai utcai csomópont. A Fürjesi út a 44. sz. és a 47. sz. főutak összekötése új út építése. A Fürjesi út a 47. sz. főút és a 4432.j. összekötő út közötti szakasz felújítása. A 135-ös sz. vasútvonalon vasúti átjáró átépítése.
Összesen 185 millió Ft
Összesen 485 millió Ft
Összesen 173 millió Ft
Összesen 2500 millió Ft
Kutyej Pál bizottsági tag bekapcsolódott a bizottság munkájába. A bizottság létszáma 9 fő. 2. napirendi pont Tárgy: A volt Patyolat Vállalat telephelyének kármentesítésével kapcsolatos tájékoztatás (szóbeli tájékoztatás) Takács Péter képviselő: Ha jól láttam a napirendi pontok között, ez szóbeli előterjesztés. Van valami akadálya, hogy ezt írásban is megkapjuk? Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A múlt ülésünkön volt már írásos tájékoztató, de akkor még nem voltak dolgok pontosítva, ezért kértünk egy szóbeli tájékoztatást. Réti László osztályvezető: A rendszerváltás után indult el a környezetvédelemmel foglalkozó tevékenység Magyarországon és 1995-ben készült el a környezetvédelmi törvény, ennek egyik fontos lépése volt, hogy az országban meglévő és gazdátlan környezeti szennyezéseket felmérje, összesítse és ez 1995-ben ez a program elindult. Az akkori Környezetvédelmi, Területfejlesztési Minisztérium indította 1996-ban ezt a programot a Környezetgazdálkodási Intézete által, amely felmérte, hogy az országban hol vannak ilyen szennyezések. A 287
Környezetgazdálkodási Intézet is megszünt, a feladat átkerült az Országos Környezetvédelmi Vízügyi Főigazgatósághoz. 2006-ban került az OKTVF-ből és a VITUKI-tól át a feladat a Vízügyi Igazgatóságokhoz. A múltkor ez kérdés volt, hogy mióta foglalkozunk ezzel, miért nem halad az ügy. Látjuk, hogy elvesztettünk 10 évet, illetve nem vesztettünk el, hanem addig folytak vizsgálódások. A konkrét munkába mi 2006-ban folytunk csak bele. Pár adatot soroltunk fel, hogy mi okozta a szennyezést. A Patyolat Vállalat 1973-tól kezdte meg tevékenységét a Vandháti u. 1. szám alatt 8000 m2 nagyságú területen. A ruhák tisztításához különböző klórozott vegyszereket használtak, és központi begyűjtést is végeztek ezen anyagokból. 4 m3/év mennyiségű klórozott szénhidrogént használtak, ezek egy jórészét visszaforgatták mintegy 80 %-ban. 20 %-ot már nem tudták visszaforgatni, ez mint hulladék jelentkezett. Ezt a gélszerű folyós anyagot tárolták különböző zsákokban, fém hordókban. Ezt az anyagot nevezik persárnak. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: 1985-től van zsákokban és fém hordókban tárolták a persárt, előtte hogyan történt a tárolás? Réti László osztályvezető: Erről nincs információm. Visszatérve az előzőekhez: Tehát ezt az anyagot tárolták és ez nem volt tökéletes, mert a hordók, zsákok megsérültek és az anyag becsordogált a talajba. A Patyolat 1991. év végéig fogadott beszállított anyagokat, majd ezt követően a rendszerváltás során már megindult a vállalat felszámolása, ez 1995-ben fejeződött be. A kivetített képen látszanak az érintett területek. Az ábra mutatja, hogy a feltárások szerint hol voltak és milyen formában elhelyezve a szennyező anyagok, zsákokban és hordókban. 1996-ban megindult a környezeti kármentesítés. Minden kármentesítés egy helyzetfeltárással indul, illetve amit lehet gyors intézkedés keretében megpróbálják a szennyező anyagokat a felületről elvinni. ’96-ban elvittek több mint 1000 tonna persárt, 19 tonna szennyezett göngyöleget, 28 tonna szennyezet talajt termeltek ki és 18 m3 szennyezett mosóvíz került elszállításra a területről. ’96-97-ben tényfeltárás elvégzése történt. De ezek az eredmények nem bizonyultak pontosnak. Ezeket elmondásból tudjuk, mert 2006. évtől vettük át, bizonyos anyagokat kaptunk, bizonyos anyagokat már nem kaptunk meg az átadás során. 1998 – 2001. között végeztek talajtisztítást, megállapításra került, hogy műszaki beavatkozás folytatása indokolt. 2003-2005. között további intézkedések érdekében a hatóság részletes tényfeltárásra adott ki kötelezést, amely során elkészült egy részletes talaj- és talajvíz, felszín alatti víz felmérés. Ez már egy részletesebb anyag volt. 2006-ban került át hozzánk a feladat. 2007-ben a hatóság elfogadta az elkészült tényfeltárási dokumentációt, és megállapította, hogy valóban van szennyezés a területen és ez a korábbi években ismertnél nagyobb területre terjed ki. 2008-ban a hatóság elrendelésére megszüntetésre került 2 db kút, amelyek a kármentesítés során lettek kialakítva. Ezeket azért kellett megszüntetni, mert rosszul voltak kiképezve, a klórozott szénhidrogének lesüllyednek a vizes közegben, ha egy kúttal a különböző vízzáró rétegeket átlyukasztjuk, akkor a szennyezés a mélyebben lévő részekre is le tud jutni. 2008-ban elkészítésre került egy műszaki beavatkozási terv. Ekkor volt az, hogy elfogyott a minisztérium a program megvalósítására rendelkezésre álló pénzügyi forrása. Ekkor merült fel az, hogy új forrás nyílik az uniós pénzekből indított KEOP pályázati rendszeren belül. Így 2009-ben egy kétfordulós pályázatot adtunk be a probléma megoldására. Az első forduló az, amely pontosítja a helyzetet, elvégez egy ismételt tényfeltárást. A szennyezést pontosan behatároltuk és félüzemi kísérletek is elvégzésre kerültek, a korábbi csak levegőztetéses megoldások nem adtak jó eredményt, ezért kellett félüzemi kísérleteket is megvalósítani. Az egész anyag tapasztalatai alapján elkészült egy műszaki beavatkozási dokumentáció, illetve a második fordulós pályázati rész előkészítése valósult meg. Hogy hol a legkoncentráltabb a szennyeződés a válasz az, hogy a kivetített képen a sötéttel jelzett részen. 288
A környezet kármentesítésre vonatkozó jogszabály nagyon érdekes, van egy szennyezési határérték, ha a fölött van a szennyezés, akkor már valamit csinálni kell. Meg kell állapítani a szennyezés mértékét, el kell indítani a hatóság határozatai és értékelése alapján a kármentesítést. De nem kell megtisztítani a területet a „v” határérték alá, hanem van egy „d” határérték, amely nagyobb szennyezést megenged a területen, ezt a határértéket elég elérni a megtisztítás során. Ennek az az oka, hogy teljesen tisztára nem lehet gazdaságosan megtisztítani a területet. Ezt a „v” határértéket úgy állapítják meg, hogy a különböző kockázatokat – mi az egészségügyi hatása, milyen hatással van a környezetre – ennek megvan egy jogszabályban rögzített metodikája és a „d” szennyezési határértéket írja elő a hatóság, hogy a mostani értékeket erre az értékre kell megtisztítani. Elkészült a részletes megvalósíthatósági tanulmány, ez azt fogalmazza meg, hogy mit kell csinálni. A pályázatot 2011. év végén adtuk be. 2012-ben elbírálták sikeresen a pályázatot és ezzel megnyílt a pénzügyi lehetőség a megvalósításra. Közbeszereztetni, versenyeztetni kell, amelynek megvan az átfutási ideje. A 2013-as év ezzel telt el, illetve az év végén sikerült a vállalkozókat valamennyi szinten megversenyeztetni, kiválasztani. A múlt ülésén még nem tudtuk mondani, de most örömmel jelenthetem, hogy mind a két fő tulajdonossal a volt Patyolat vállalat területén megvan a megállapodás. Abban az foglaltatik benne, hogy az onnan számított 21 napon belül legkésőbb munkaterületet adnak át részünkre, és gyakorlatilag le van egyeztetve velük, hogy mely épületrészek kerülnek lebontásra, hol lesznek injektálva dolgok, milyen feltételekkel tudnak ők bejutni arra a területre, ahol nincs kármentesítés. Ez az akadály is elhárult. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ezt az akadályt mi okozta? Réti László osztályvezető: A környezetvédelmi törvényben az szerepel, hogy az országos kármentesítési program keretében végzendő procedúrát a terület tulajdonosának kötelessége tűrni, de kártalanításra tarthat igényt. Az elhúzódást az is befolyásolta, hogy maga a KEOP rendszer nagyon érdekes. Nem támogatja, hogy milyen felépítményt kellett lebontani, és mit kell majd visszaépíteni. Csak magát a kármentesítést támogatja. Erre sokáig mi sem tudtunk pénzügyi forrást előteremteni, de a Belügyminisztérium alapjából végül sikerült megteremteni azokat az összegeket, amelyből a kártalanítás mértékében meg tudtunk állapodni. A kivitelezésre vonatkozó organizációs terv még a mai napig nem készült el. Arra, hogy melyik napon hogyan kezdődnek a munkálatok még nem tudunk válaszolni. Ez a projekt 100 %-ig állami (15 %), illetve uniós (85 %) támogatásból valósul meg 3,1 milliárd Ft összegben. A befejezési határidő 2015. június 30. A műszaki megoldásról: rendkívül összetett dologról van szó. A közműkiváltásokat el kell végezni. A legszennyezettebb gócpontokon lévő épületek elbontása fog megtörténni. A szennyezett talajt ki kell termelni 6 m mély munkagödörben, szádfallal ezt körülvéve. A kitermelt anyagot el kell szállítani, ártalommentesíteni kell. A munkagödör alja beszórásra kerül, az egészet leborítják fóliával és ezt követően történik a tiszta cseretalajjal való feltöltés. A szádfalak visszahúzásra kerülnek. Ezt követően történik a szennyezett talaj injektálása vasoldattal, majd a munkaterület visszaadása történik a tulajdonosoknak. Takács Péter képviselő: Réti úr említette, hogy majd készül írásos előterjesztés is. Ez mikorra várható? Ezt a bizottság fogja tárgyalni vagy közgyűlésre is fog jönni? Nekem mindig 289
fenntartásaim vannak, voltak ezzel a beruházással kapcsolatban. Ennek az elsődleges oka az volt, hogy rendszeresen jártam a Patyolatba mosatni. Feltünt, hogy olyan szépen zöldülő fenyőfák és egyéb zöld növények kevés helyen vannak a városban, mint a Patyolat területén. A kivetített anyagból kiderült, hogy jelen pillanatban vagy akár hosszabb távon, az ott élő lakosságnak komoly kockázatot semmilyen tekintetben nem jelent a szennyezés. Ehhez képest a több mint 3 milliárd Ft-os beruházást és a Vandháti úton lakók életének folyamatos zavarását 1,5 éven keresztül, ezt erősen túlzónak tartom. Voltak ilyen megjegyzések ebben a tájékoztatóban, hogy 1997-ben valamelyik kft. végezte a terület monitorozását, de ők pontatlanul végezték. Majd jött egy másik cég, aki pontosan végezte el a feladatot. Emlékszem, hogy két évvel ezelőtt, amikor itt ültünk ebben a teremben, akkor budapesti szakemberek is voltak, bemutattak nekünk egy táblázatot és néztük, hogy milyenek az eltérések. Egyetlenegy sávban találtunk komolyabb eltérést, egyébként a többi benne volt a normálban. Ezért gondolom, hogy ez a beruházás ilyen mértékben szerintem megkérdőjelezhető. Örömmel olvastam, hogy kik a kivitelezők. Itt látom egy békéscsabai jogász nevét is. Megszoktuk, hogy a jelentősebb békéscsabai munkákat nem békéscsabai cégek nyernek el. Ez ügyben is folytatódik ez a történet úgy tűnik. A 3,5 milliárd Ft felhasználásával kapcsolatban érdemben akkor tudunk képet kapni, ha ezt az írásos anyagban majd közlik velünk. Arra a kérdésre változatlanul nem kaptunk választ, hogy akkor a forgalom hogyan lesz megoldva, ha tönkre megy az aszfalt, azt ki fogja helyreállítani, stb. A kért írásos anyagban kell majd pontról pontra leírni, amelyet reményeink szerint meg fogunk kapni. Réti László osztályvezető: Mint mondtam a lebontott épületeket nem lehet a pályázati pénzből újraépíteni. A tulajdonosok majd eldöntik, hogy újraépítik a megtisztított területeket, vagy esetleg szállodát építenek helyette. Ez az ő magánügyük lesz. Takács Péter képviselő: A tulajdonjog nem került át? Réti László osztályvezető: A tulajdonjog továbbra is tulajdonosoké. Kártalanítást kapnak. Takács Péter képviselő: A tulajdonos most kap egy Európai Unió által finanszírozott kármentesítést, plusz kap kártalanítást, plusz visszakapja a megtisztított területet. A 1990-es évek elejétől mindenki tudta, hogy ott persár kár van. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Foglaljuk össze: Békéscsabát annyiban érinti, hogy Békéscsaba területén zajlik a munkálat. Nem a mi kivitelezésünk. Abban egyeztünk meg Réti úrékkal, hogy a munka előrehaladtával 3-4 havonta beszámolót tartanak. Ez állandóan aktualizálva lesz. Mi számon nem nagyon kérhetünk, de érdekes a kérdés, amit a képviselő úr feszegetett. A közlekedés már a múltkor is szóba került. A Vandháti út elég rosszul ellátott menekülő útvonalakkal. Mi lesz a lakossággal? Készült-e erre közlekedési terv? A csatornázás kapcsán a PIU vezetője meg tud erősíteni abban, hogy a víztelenítés indirekt károkat is okozott. Elszívta a talajból a vizet. Nemcsak ott, ahol vízet merítettek, például Fényesen berepedeztek a házat falai. Erre készültek-e? A vonzás nem 50 m lesz, hanem több száz méterre terjedhet. Megsüllyed a talaj. Réti László osztályvezető: Rögzítjük az állapotot, és az útra is és az említett károkat a kivitelező fogja állni. Neki erre van felelősségbiztosítása.
290
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Nem mindegy, hogy ezen a területen felelős érte vagy egy sokkal nagyobb területen felelős érte, mert mondjuk a hatodik ház be fog repedni, mert a víztelenítéssel kiszívják alóla a talaj nedvességét. Ezt ki fogja állni? Réti László osztályvezető: A kivitelezőnek kell állnia. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ha jól értettem akkor ez végülis Békéscsaba területén, de nem városi, hanem az Önök tevékenysége. A város ebben nem vesz részt. Réti László osztályvezető: Úgy a miénk, hogy a kötelezettségünk. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A lényeg, hogy nem békéscsabai beruházás, ezért ráhatásunk erre nincs. Strifler Attila bizottsági tag: Maga a kitermelés sugara az kisebb, mint valójában a szennyezettség mértéke. A periférián a szennyezett területről a szennyezettség terjedhet-e még? Az előző táblázatok egyikén volt a lakosságot érintő hatások bemutatása, amely a jelenlegi állapotokra vonatkozik, viszont akkor, amikor megindul a kártalanítás, a föld kitermelése, akkor esetlegesen mennyiben változhat a környezeti hatás? Gondolok itt arra, hogy az anyag párolog, vagy belélegzésre kerül stb., milyen élettani hatásokra lehet ezen a területen számítani? Réti László osztályvezető: Az utóbbira a válaszom, ez egy kipárolgó anyag valóban, ennek lesz szaghatása. A másik kérdés: a megoldás az lesz, hogy csinálnak egy 6 m-es gödröt, ez körül van véve szádfallal, amely a vízáramlást jelentősen le fogja fogni. A szádfal viszonylag jól zár, biztos lesz egy jelentős vízszintkülönbség a gödör feneke alatti vízszint és a talajban lévő vízszint között. Nagyon nem fog szerintem ez a hatás kiterjedni a második utcában lévő házakra. Arra a megjegyzésre visszatérve, hogy indokolt-e a beruházás, vagy nem: a kivetített anyagon az apró számok miatt nem látható, itt több ezres nagyságok vannak, a határérték pedig néhány tizes, egyes érték. Nem kell bagatellizálni ezt a problémát. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Van-e mód arra, hogy az elmondottakat írásban összefoglalva megkapjuk? Réti László osztályvezető: Mikorra kéri a bizottság a beszámolót? Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A ma elmondottakról szeretnénk kérni egy írásos anyagot, ez a kiindulási állapot májusra. Majd a későbbiek folyamán ehhez képest történt változásokról kérnénk beszámolót, amikor majd megvannak az első tapasztalatok. Takács Péter képviselő: Azt szeretném kérni, hogy legyen már benne az a táblázat, amire hivatkozás történt a többszörös határértékek vonatkozásában. Miklós Attila bizottsági tag elhagyta az üléstermet, a bizottság létszáma 8 fő. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Köszönjük a beszámolót. A tájékoztató elfogadását teszem fel szavazásra.
291
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 68/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a volt Patyolat Vállalat telephelyének kármentesítésével kapcsolatos tájékoztatót elfogadja. 3. napirendi pont Tárgy: CsabaPark projekt tájékoztató (szóbeli tájékoztatás) Belanka Csaba projektmenedszer: A bizottság előtt ismert, hogy mely projekt elemek megvalósítása történik meg az I. ütemben. Elsősorban a rendezvénycsarnok, a kolbászudvar és az óriások konyhája, mint játszótér kivitelezésre ismert. A projekt keretében a közbeszerzési eljárás lebonyolításra került, továbbiak nem lesznek. Kijelenthető, hogy az egyes építési elemek kivitelezésének előrehaladottsága ismeretében a projekt a támogatási szerződés szerint megvalósítható az idő és költségkereten belül. A munkaterület szempontjából utolsó projektelem munkaterület átadása a mai napon megtörtént. Ez a CsabaPark előtt elhaladó országos közút szélesítésével járó projektelem lesz. A jelen projekt legnagyobb épülete a 2600 m2 rendezvénycsarnok. A tetőfedési munkálatok elég jól elhaladtak, ez a legkritikusabb pontja a kivitelezésnek. Az épületben elkezdődtek a gépészeti rendszerek beszerelése. A járdák, parkolók építése: a kiselemes kövek lerakása már megtörtént tavaly. Kívülről, ahol nincs kiselemes térkő, ott aszfaltozás történt. A belső részeken pedig ugyan ilyen térkő kerül lerakásra. A Trófea előtti járdaszakasz lett megcsinálva a volt ÁNTSZ épületig, ezáltal a gyalogos közlekedés biztonságosan megoldottá vált. A szánkódomb kivitelezése nem része a projektnek, a tónál viszonyt a víziműtárgyak beépítése megtörtént, a tó vízellátása megoldottá vált. Az építés terén a befejezési határidő: július 6., a projektre pedig szeptember 30. Szeptember elején lesz a megnyitórendezvény. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A tájékoztató elfogadását teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 69/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a CsabaPark projekttel kapcsolatos tájékoztatót elfogadja. 4. napirendi pont 292
A Tárgy: pályázati kiírás
vállalkozásfejlesztési
célelőirányzatra
vonatkozó
2014.
évi
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Az idén is folytatjuk a vállalkozásfejlesztési programunkat, ami eszközbeszerzésre vagy munkahelyteremtésre irányul, 600 ezer Ft maximális támogatási összeggel egy éves időtartamra. Nincs konkrétan rögzítve, hogy ha valaki beadja a pályázatot és befogadják, de már elkezdi az alkalmazást – megkezdheti? Benne van a szövegben, hogy megkezdheti a foglalkoztatást a saját felelősségére, mert nem biztos, hogy nyeri el a támogatást. Kozma János vezérigazgató: A szerződés aláírása után kezdheti el. Amikor megjelenik a pályázat áprilisban, akkor az áprilisi bevallást beadja és ahhoz képest kell plusz egy embert bizonyítania. Ebből látszik, hogy új munkahelyet teremtett-e. A támogatás a szerződés aláírásától számít, attól kezdve tudjuk folyósítani. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Az előző bizottsági ülésen több cégtől vontunk vissza támogatást, adó- és köztartozás miatt. Ennek a feltételnek is meg kell felelnie a pályázónak, hogy nincs adó- és köztartozása. Szeretnék kérni egy tájékoztatást az eredményes pályázatokról. 2012-ről olyan áthúzódó pályázatok voltak, akik nem vették igénybe a megnyert összeget valamilyen ok miatt. Szeretnék tájékoztatást kérni, hogy a nyertes pályázók fél év múlva hogyan állnak. A tájékoztató a 2012. évtől kezdődően mutassa be, hogy évente mekkora összeg került felhasználásra. Tarné Stuber Éva osztályvezető: A 2012. éves döntésű pályázatoktól kellene a tájékoztatást adni. A VAK Zrt. kimutatása alapján derült ki, hogy nem is kell minden maradványt továbbvinni, mert van akik nem fogják igénybe venni a támogatást, visszaléptek. De még az idén kell, hogy legyen olyan kifizetés, ami 2012. évi döntésű. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra azzal a módosítással, hogy az „Új munkahelyek, munkahelyteremtés támogatása Békéscsabán 2014.” című pályázat esetében a Támogatási szerződés megkötésétől kezdődően számítandó a 12 hónapos támogatási időszak. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 70/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT
1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a jelen határozat mellékletében szereplő pályázati felhívás, pályázati útmutatók és pályázati formanyomtatványok szövegét, és – a vállalkozásfejlesztési célelőirányzat terhére – meghirdeti a 2014. évre vonatkozó pályázatot, amennyiben a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája a melléklet dokumentumait változatlan tartalommal jóváhagyja azzal, hogy az „Új munkahelyek, munkahelyteremtés támogatása Békéscsabán 2014.” című pályázat esetében a 293
2.
Támogatási szerződés megkötésétől kezdődően számítandó a 12 hónapos támogatási időszak. A bizottság felhatalmazza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t a dokumentumokban meghatározott dátumokkal a pályázati eljárás megindítására, illetve lebonyolítására.
Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2014. árpilis 24. FELHÍVÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. az alábbi Pályázati felhívásokat teszi közzé. PÁLYÁZATI KATEGÓRIÁK I. Új munkahelyek, munkahelyteremtés támogatása Békéscsabán 2014 2.1 A pályázat célja: Vállalkozásonként 1-2 új munkahely létrehozásának támogatása, a helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének növelése Békéscsaba Megyei Jogú Város területén. 2.2 Támogatás formája: 1 év időtartamra vissza nem térítendő járuléktámogatás és részbeni bértámogatás. 2.3 Támogatási összeg: összesen maximum 600.000 Ft/munkahely 2.4 Kedvezményezettek köre: mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozók, non profit szervezetek 2.5 A támogatás csökkent és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására is kiterjed II. Helyi mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztése a termelő, szolgáltató szektorban 2014 1.1 A pályázat célja: A növekedési potenciállal rendelkező helyi mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technológiai korszerűsítésen keresztül. 1.2 Támogatás formája: vissza nem térítendő. 1.3 Támogatás mértéke: az elszámolható költségek 50 %-a, de maximum 600.000 Ft 1.4 Kedvezményezettek köre: mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozók. A támogató fenntartja magának a jogot arra, hogy a támogatási feltételeknek megfelelő pályázatokat forráshiány miatt nem támogatja. A pályázat keretén belül prioritást élvez a I. pontban leírt munkahelyteremtés támogatása. PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA A pályázati anyag kizárólag magyar nyelven, a Békéscsaba város honlapján megjelenő pályázati dokumentáció szerinti változatlan formátumban nyújtható be. A pályázatot 2 példányban, valamint további 1 elektronikus példányban zárt csomagolásban, ajánlott küldeményként kell beküldeni a dokumentációban szereplő címre. A kérelmet hiánytalanul, minden kérdésre választ adva és az előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázat tartalmi elemeinek változtatására a benyújtást követően nincs lehetőség. 294
Beadási határidő: 2014. május 30. INFORMÁCIÓ További információ kérhető a pályázat lebonyolítójától, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-től a 66/445-542-es telefonszámon, vagy a
[email protected] email címen. A teljes pályázati dokumentáció a város internetes oldaláról (www.bekescsaba.hu/Hírek/Pályázati hírek) tölthető le. Pályázati útmutató Új munkahelyek, munkahelyteremtés támogatása Békéscsabán 2014. Beadási határidő: 2014. május 30. (péntek) Támogatás formája: vissza nem térítendő Támogatási összeg: 240.000 – 600.000 Ft/munkahely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága – a Közgyűlés 16/2014. (I. 31.) közgy. határozatával elfogadott vállalkozásfejlesztési támogatási program (2014-2017) rendelkezéseivel összhangban az alábbi pályázatot írja ki: 1.
A pályázat célja
Új munkahelyek létrehozása, a helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Békéscsaba Megyei Jogú Város területén. 2.
Általános ismertető
Az Önkormányzat által biztosított támogatás azon esetben vehető igénybe, amennyiben a pályázó vállalkozás az új álláshelyet a munkajogi szabályokat betartva, munkaszerződés keretében teljes vagy részmunkaidőben, minimum 12 hónapon keresztül folyamatosan fenntartja, illetve betölti olyan békéscsabai állandó lakóhellyel vagy – ennek hiányában az Európai Gazdasági Térség területén állandó lakóhellyel és békéscsabai tartózkodási hellyel – rendelkező munkavállalóval, aki más munkaviszonnyal, kereső tevékenységgel nem rendelkezik. A támogatást – a pályázat benyújtásakor – már bejegyzett vállalkozás, non profit szervezet vagy érvényes egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozó veheti igénybe. Támogatás 1 vagy 2 új, korábban nem létező munkahely teremtésére pályázható. A Támogató fenntartja magának a jogot arra, hogy a támogatási feltételeknek megfelelő pályázatokat forráshiány miatt nem támogatja. Az egy pályázati keretben kiírt helyi mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztési támogatása, valamint a munkahelyteremtés támogatása esetében prioritást élvez a munkahelyteremtés támogatása. 3.
Támogatás formája, összege, mértéke
A helyi vállalkozások munkahelyteremtő támogatásának összege a létesített új foglalkoztatást biztosító álláshely esetében a pályázót, mint munkáltatót terhelő új alkalmazott(ak) munkabére után fizetendő közterhek, valamint az új álláshelyenként 20.000 Ft bértámogatás. A támogatás 6 havi rendszerességgel, elő- és utófinanszírozással történik, amelynek formája: vissza nem térítendő támogatás. 4.
Kedvezményezettek (pályázók) köre 295
I. Mikro- és kisvállalkozások II. Non profit szervezetek 1. egyesületek 2. alapítványok 3. egyházak III. Egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: vállalkozások, illetőleg pályázók) 5.
A támogatott kötelezettségei
A pályázónak helyi székhellyel/telephellyel kell rendelkeznie, és a székhelyét/telephelyét a támogatás megítélését követően 12 hónapon keresztül nem szüntetheti meg, és nem helyezheti át más településre. A nyertes pályázónak vállalnia kell, hogy a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén, fekvő székhelyén/telephelyén a pályázat meghirdetésének napján, 2014. április 24. meglévő létszámát kiegészítve az új munkahelyek számával a támogatott időszak végéig (1 év) fenntartja. A foglalkoztatást legkésőbb a Támogatási szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül meg kell kezdeni, ellenkező esetben a támogatás érvényét veszti. Amennyiben a nyertes pályázó adataiban bármilyen változás következik be a támogatási időszak alatt, azt 15 napon belül köteles bejelenteni. Amennyiben a pályázat keretében alkalmazott munkavállaló munkaviszonya bizonyíthatóan nem a pályázó hibájából szűnik meg, úgy a pályázónak lehetősége van a pályázott időszakra ugyan azt a munkakört más személlyel betölteni, amennyiben ehhez a lebonyolító hozzájárul. Amennyiben a munkakört 30 napon belül betöltik, úgy a támogatási időszak a kiesett idővel meghosszabbodik. 30 napnál több idő esetén viszont a támogatási időszak 12 hónap marad, és a kiesett időre nem jár támogatás. A pályázó vállalja, hogy a pályázat benyújtásától a fenntartási idő végéig szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában. 6. A támogatásra vonatkozó rendelkezések (a de minimis támogatás szabályai): A Támogatási szerződés megkötésére a Polgári Törvénykönyv, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-ai 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352.,2013.12.24. 1.o.) (továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) rendelkezéseit, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az önkormányzati támogatások nyújtásáról szóló 24/2013. (X. 4.) önkormányzati rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A támogatás a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Egy vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200 000, azaz kétszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege pedig a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ez a csekély összegű támogatás teherszállító járművek vásárlására nem vehető igénybe. A 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában 296
vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A támogatási szerződésben a támogatott kijelenti, hogy az általa bármely forrásból igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma – a támogatás odaítélését megelőző három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladja meg a 200 000, azaz kétszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege pedig a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A Támogatási szerződésben a támogatott nyilatkozik arról is, hogy a támogatás odaítélését megelőző három pénzügyi évben összesen mennyi csekély összegű támogatást ítéltek oda a részére. A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. 7.
Kizáró okok
Nem részesülhet támogatásban a pályázó • amely a kérelem benyújtásakor csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll; • amelynek lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van, illetve a támogató fele bármilyen jogcímű, lejárt esedékességű tartozása van a pályázat benyújtása, illetve a támogatási időszak alatt, kivéve, ha számára a hatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; • amely a jogszabályban rögzített de minimis támogatási mértéket kimerítette; • amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. §-ában meghatározott feltételeinek, illetőleg ezen feltételek teljesülésének igazolására nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon kerül sor; • amely az elmúlt három évben a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, illetőleg a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által kezelt „Munkahelyteremtő beruházások támogatása” című pályázat keretében támogatásra jogosult és megítélt támogatásával kapcsolatosan kötelezettségeit határidőre nem teljesítette; • csekély összegű támogatási jogcímen nem részesülhetnek támogatásban (a) a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedő vállalkozások; (b) az Európai Unió működésérő szóló Szerződés (EUMSZ) I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások; (c) valamint ezen termékek feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékenykedő vállalkozások, amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ; (d) a szénágazatban tevékenykedő vállalkozások; továbbá a támogatás nem vehető igénybe (e) az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez; (f) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatások esetében; (g) a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozásoknak teherszállító járművek megvásárlására; valamint (h) nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentésére; 297
•
amelynek az alapításkor vállalt alapítói vagyona 100 %-ban nincs a szervezet rendelkezésére átadva, befizetve; • amelynek a jóváhagyott legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent; • amely – a közpénzekből nyújtott állami támogatások átláthatóságáról szóló (továbbiakban Knytá. tv.) 6. § (1) bekezdése értelmében – a) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó, b) kizárt közjogi tisztségviselő, c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, f) az az egyesület, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége, fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt), fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson, g) akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették. Ha a pályázó – a Knytá. tv. 8. § (1) bekezdése értelmében – a) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, b) nem kizárt közjogi tisztségviselő, c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyház vagy szakszervezet, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg. Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, a pályázó köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét. Ha a pályázó a közzétételt határidőben nem kezdeményezte, támogatásban nem részesülhet. A Knytá. tv. 9. §-a értelmében nem vehet részt döntéshozóként vagy döntéselőkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. 8.
A támogatás igénylésének menete •
A pályázónak a támogatás elnyeréséhez pályázatot kell benyújtani.
298
• • • • • •
•
•
A támogatásra vonatkozó kérelmet a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. címére kell eljutatni. A benyújtott pályázatokat a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. formai és szakmai ellenőrzés után, a Bizottság legközelebbi ülésére döntésre előterjeszti. Amennyiben a pályázat hiányos, úgy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 8 napos határidő kitűzése mellett hiánypótlási felhívást bocsát ki, amely idő alatt a pályázónak pótolnia kell a megjelölt hibát, hiányosságot. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelen, a kérelem elutasításra kerül. A pályázatok elbírálása egyszerre történik a beadási és a hiánypótlási határidők lejártát követően. A benyújtott pályázatokat a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. formai és szakmai ellenőrzés után a Bizottság legközelebbi ülésére döntésre előterjeszti. A pályázó az új foglalkoztatást a pályázat befogadásáról szóló írásos értesítés kézhezvételét követően, a pályázati feltételek figyelembe vételével saját felelősségére megkezdheti, de a foglalkoztatás megkezdése nincs befolyással a pályázat értékelésére és nem jelent semmiféle előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését. A pályázó köteles a Bizottság döntését követően megküldött írásos értesítés és szerződéskötésre szóló felhívás dátumától számított 30 napon belül a támogatási szerződést megkötni, különben a támogatást nem veheti igénybe. A pályázati dokumentáció részét képező „Felhatalmazás beszedési megbízásra” vonatkozó formanyomtatványt a szerződéskötéskor kell leadni, amelynek ügyintézését a banknál célszerű akkor elintézni, amikor a pályázó megkapta az értesítést a támogatás elnyeréséről. A beszedési megbízás visszavonására az egyéves foglalkoztatási kötelezettség leteltével, a támogatási összeg második részének átutalásával egyidejűleg kerülhet sor.
9. A támogatás ellenőrzésének rendszere A támogatás feltételeként vállalt kötelezettségek teljesítését, a könyvelési dokumentumokat a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a Polgármesteri Hivatalon és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül a pályázat megvalósítási időszaka alatt bármikor ellenőrizheti. A helyszíni szemlén jegyzőkönyv készül. A támogatási időszak során keletkező dokumentumokat elkülönítetten kell tárolni és nyilvántartani. A nyertes pályázónak és az Önkormányzatnak a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig meg kell őrizniük. A Támogató nyomatékosan felhívja a Pályázók figyelmét arra, hogy a 7. pontban leírt kizáró okokat a pályázat benyújtásától a fenntartási idő végéig folyamatosan ellenőrzi. A kizáró okok felmerülése esetén a Támogató a Pályázót kizárja. 10. A pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamata A munkahelyteremtés keretében az első hat hónapra eső támogatás rész (az újonnan felvett munkavállaló bérét terhelő közterhek megfizetéséhez nyújtott támogatás és 20.000,- Ft/új munkahely bértámogatás) a pályázó kérelmére, az első havi elszámolási dokumentáció (1408A, 1408M adatlapok és eBEV nyugta, munkaszerződés, bérszámfejtő lap, kifizetést kérő kísérő levél) benyújtását követően előre kerül kifizetésre. A második hat havi periódusra járó 299
támogatásrész a pályázó kérelmére a teljes periódusra benyújtott dokumentumok alapján utólag kerül kifizetésre. A benyújtandó igazolások a támogatott időszak letelte után 30 napon belül: a NAV-nak benyújtott havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról és egyéb adatokról (1408A, 1408M adatlapok és eBEV nyugta) és az új alkalmazott bérszámfejtő lapja. A támogatás igénylésének végső határideje a támogatott időszak letelte után 60 nap. 11.
A támogatás visszafizetése
Amennyiben a nyertes pályázót a jelentési, illetőleg szerződéses kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy a támogatottat a támogatási összeg és eltelt támogatási időtartam figyelembevételével visszatérítési kötelezettség terheli. Szerződésszegés esetén a támogatott köteles az erről szóló értesítést követő 30 naptári napon belül a megjelölt támogatási összeg egyösszegű visszafizetéséről intézkedni az Önkormányzat OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11733003-15345008-00000000 számlájára. Amennyiben ez nem történik meg, az önkormányzat a támogatott bankszámlája ellen benyújtott azonnali beszedési megbízás keretében érvényesíti követelését, és a Bizottság további 2 évre az Önkormányzat által meghirdetett valamennyi támogatásból kizárja. 12.
A pályázat benyújtása
A pályázati anyag kizárólag magyar nyelven, változatlan formátumban nyújtható be. A kérelmet hiánytalanul, elektronikusan kitöltve, minden kérdésre választ adva és az előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. Egy pályázó két munkahely teremtése esetén is egy pályázati dokumentációt nyújtson be. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázat tartalmi elemeinek változtatására a benyújtást követően nincs lehetőség. A pályázatot 2 megegyező tartalmú, komplett példányban, lefűzött formában (1 eredeti, nagy E betűvel megjelölve, és 1 másolat), valamint a Pályázati űrlapot további 1 elektronikus példányban, cd-n vagy dvd-n, Word formátumban (kérjük, győződjön meg az adathordozó épségéről), zárt borítékban, az alábbi címzéssel, a pályázó feltűntetésével, ajánlott küldeményként a következő címre kell postai úton beküldeni: Új munkahely(ek), munkahelyteremtés támogatása Békéscsabán Pályázat Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 5600 Békéscsaba, Irányi u.4-6. A nem megfelelően aláírt és nem kellő példányban és formában benyújtott pályázatok elutasításra kerülnek, nem hiánypótolhatók. A csatolandó mellékletek hiánya nem pótolható, a hiányos pályázatok elutasításra kerülnek. A tartalmilag hiányos mellékletek hiánypótolhatók. 300
A benyújtás napja az a nap, amikor a pályázatot a postabélyegző szerint ajánlott küldeményként postára adták. A pályázattal kapcsolatos kérdések feltevésére telefonon és írásban van lehetőség a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 66/445-542-es telefonján, illetve a
[email protected] e-mail címen 2014. április 24-től 2014. május 30-ig munkanapokon 9-15 óráig. A pályázati űrlap a www.bekescsaba.hu (www.bekescsaba.hu/Hírek/Pályázati_hírek) weboldalról tölthető le. A pályázat beadása előtt mindenképpen tájékozódjon a www.bekescsaba.hu weboldalon. A pályázat csak az aktuálisan érvényben lévő hirdetmény szerinti űrlapon fogadható be. 1. sz. melléklet: Csatolandó dokumentumok Az alábbi dokumentumokat eredeti példányban, vagy másolat esetén cégszerűen aláírva „Az eredetivel megegyező másolat” megjelöléssel kell benyújtani. Az így összeállított 1 pld eredeti dokumentációról kell az 1 db másolati példányt elkészíteni. 1. Pályázati formanyomtatvány. 2. Cégkivonat 30 napnál nem régebbi példánya, illetve a vállalkozói igazolvány és az aláírási címpéldány másolata. 3. Non profit szervezetek esetében a szervezet 30 napnál nem régebbi, a Bíróság által kiállított dokumentuma, amely igazolja a szervezet létét. 4. A foglalkoztatásban érintett pályázó vállalkozására vonatkozó telephelyengedély (amennyiben engedélyköteles), működési engedély, illetve igazolás kereskedelmi tevékenység bejelentéséről. Amennyiben a tevékenység, illetve a telephely nem engedélyköteles, erről nyilatkozat csatolása kötelező. 5. A számlavezető pénzintézet(ek) igazolása arról, hogy a pályázó nála folyószámlát vezet. 6. A pályázat benyújtását megelőző hónapban a NAV-nak benyújtott havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról és egyéb adatokról (1408A, 1408M adatlapok és eBEV nyugta) a meglévő foglalkoztatott létszám igazolására. 7. Az új munkaerő munkaszerződés tervezete és a munkabérének közterheinek a vállalkozás könyvelője által készített és aláírt egyéves kimutatása. 8. Az utolsó lezárt év mérleg és eredmény kimutatása vagy egyéni vállalkozó esetén SZJA bevallás. Amennyiben lezárt évvel nem rendelkezik, úgy évközi mérleg és eredménykimutatást, tevékenysége kezdése esetén nyitó mérleget csatoljon.
9. A pályázat benyújtásának időpontjában az aktuális köztartozásmentes adózói adatbázis kinyomtatása. 301
10. Adóhatósági igazolás Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pénzügyi és Gazdasági Osztálya Adócsoportjától, amellyel azt igazolja, hogy nincs nyilvántartott helyiadó-tartozása. 11. A nyertes pályázók részéről a támogatási szerződés megkötésekor csatolandó: Felhatalmazás azonnali beszedési megbízás alkalmazására. A támogatást nyert pályázók a döntés értesítését követően a Felhatalmazást intézzék bankjuknál, és a szerződéskötéskor hozzák magukkal. 12. A Kytá. tv. 14. §-a szerinti nyilatkozat, hogy a vállalkozás nem esik a Pályázati Útmutatóban részletesen kifejtett, kizáró okként szereplő Knytá. tv. 6. § (1) bekezdésében és 8. §-ában foglalt korlátozás alá. 13. Nyilatkozat a Pályázati Útmutató 2. pontjában meghatározott követelményről, miszerint a támogatott munkavállaló más munkaviszonnyal, keresőtevékenységgel nem rendelkezik. 2. sz. melléklet: A pályázat bírálati szempontjai: 1. A pályázati anyag kidolgozottsága, tartalmi átláthatósága szempontjából maximum 10 pont adható. 2. A pályázó szervezet tevékenységi köre, gazdasági helyzete, életképessége, fenntarthatósága alapján elérhető maximális pontszám 20 pont. 3. A pályázat szakmai megalapozottsága, a célkitűzés megfogalmazása, átgondoltsága, az elérni kívánt eredmény megalapozottsága alapján maximum 20 pont adható. Az 1–3. szempontok szerinti pontozás alapján maximum 50 pont adható. A pályázatok a tartalmi értékelés során kapott összesített pontszám alapján rangsorolásra kerülnek, és a támogatási keretösszeg figyelembevételével kerülnek be a támogatásra javasolt pályázatok körébe. Az elérhető pontok 50 %-ánál kevesebbet elérő pályázatok nem kaphatnak támogatást. Pályázati formanyomtatvány Békéscsaba Megyei Jogú Város Új munkahely(ek), munkahelyteremtés támogatása, 2014 pályázati konstrukcióhoz I. A pályázó adatai (Cégkivonat, vállalkozói igazolvány, vagy igazolvány iránti kérelem, alapító okirat/ éves beszámoló, EVA/SZJA – bevallásban szereplő adatok alapján) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A pályázó teljes neve: Gazdálkodási forma: Adószám (8-1-2 karakter): Statisztikai számjele: A számlavezető pénzintézet neve: Bankszámlaszáma: 302
7. Cégbírósági bejegyzés/bírósági nyilvántartásba vétel /Vállalkozói igazolvány/ Okmányiroda nyilvántartásba vétel 7.1. száma: 7.2. ideje: 8. Alapítás időpontja (alapító okirat kelte)/ vállalkozás kezdete: 9. Főtevékenység megnevezése (a cégkivonatban, vagy vállalkozói igazolványban szereplő): A NAV-hoz bejelentett tevékenységek : 10. A pályázó székhelye: Megye: Címe: 11.A pályázó postacíme (kötelező a kitöltése) Megye: Címe: E-mail: 12. A pályázó hivatalos képviselőjének/képviselőinek (vezetője, aláírója) adatai Név: Beosztás: Telefonszám: Vezetékes: Mobil: Fax: E-mail: Név: Beosztás: Telefonszám: Vezetékes: Mobil: Fax: E-mail: 13. Kapcsolattartó személy adatai Név: Beosztás: Telefonszám Mobil: Fax: E-mail:
Vezetékes:
II. A pályázó bemutatása: 1. A jelenlegi helyzet bemutatása: (Röviden ismertesse a vállalkozás történetét. Mutassa be a cég termékeit, szolgáltatásait/ tevékenységét és céljait! Maximum 2000 karakterben.)
303
2. Valamennyi telephelyének felsorolása, elhelyezkedése, profilja:
III. Foglalkoztatási adatok A betöltendő, új munkahely(ek) megnevezése, kód száma NAV bevallás nyomtatványa szerint, jogviszony időtartama, a munkahely létrehozásának rövid indoklása
A pályázó vállalkozás székhelyén és valamennyi telephelyén a pályázat meghirdetésének napján 2014. április 24-én meglévő állományi létszáma: Székhely: (cím)…………………………………………….. A pályázat meghirdetésének napján: ...........…. fő, A tervezett létszám bővítés megvalósulása után:. .................... fő Telephely1: (cím)……………………………………………. A pályázat meghirdetésének napján: ...........…. fő, A tervezett létszám bővítés megvalósulása után:. .................... fő (a telephelyek száma szerint bővíthető)
A létszám jelenlegi összetétele (2014. április 24-i állapot) Az összes foglalkoztatott (állományi létszámban szereplők) felsorolása:
304
Név
beosztás
alkalmazás minősége
jogviszony időtartama
(megnevezés és kódszám NAV bevallási nyomtatvány szerint)
(határozott tól-ig)
idejű(
határozatlan idejű, alkalmi munkavállaló stb.)
A támogatással érintett, tervezett létszám bővítés megvalósulása után alkalmazásra kerülő alkalmazott munkáltatót terhelő bér és közterhei: 1. Havi bruttó bér:………………………………….. Ft Havi bruttó bért terhelő járulékok:……………….… Ft 12 havi bruttó bér:…………………………….……. Ft 12 havi bruttó bért terhelő járulék:…………………. Ft Az igényelt támogatási összeg:………………………… Ft 2. Havi bruttó bér:………………………………….. Ft Havi bruttó bért terhelő járulékok:…………….…… Ft 12 havi bruttó bér:…………………………….……. Ft 12 havi bruttó bért terhelő járulék:…………………. Ft Az igényelt támogatási összeg:………………………… Ft Az igényelt támogatási összeg mindösszesen:
………………………… Ft
A foglalkoztatási kötelezettségvállalás időtartama (1 év): 1. Tervezett kezdete:.. …... év …….hó ….. nap Vége: .. ...… év ….....hó …..nap 2. Tervezett kezdete:.. …... év …….hó ….. nap Vége: .. ...… év ….....hó …..nap IV. Nyilatkozat de minimis támogatásról Nyilatkozom, hogy a jelenlegi és az elmúlt 3 gazdasági évben a következő mértékű de minimis támogatásokat nyerte el vállalkozásom:
Kelt: …………………………………..
PH ….……………………………… aláírás 305
Nyilatkozatok A Békéscsaba Megyei Jogú Város Új munkahelyek, munkahelyteremtés támogatása, 2014. pályázati konstrukcióhoz 1. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valódiak és hitelesek. 2. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy állami-, illetve önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal (a továbbiakban együtt: adóhatóság) hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozásom, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozásom nincs. 3. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a székhely, valamint a pályázat megvalósításának helye szerint illetékes állami-, önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal (a továbbiakban együtt: adóhatóság) hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozásom, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozásom/tartozásaim van/vannak, amely/amelyek a(z) ………………………………………………………...(illetékes adóhatóság/ok megnevezése) felé áll/állnak fenn …………….. forint összegben, és erre/ezekre a(z) …………………. számú határozattal/határozatokkal fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) kaptam. (Nemleges válasz esetén a szöveg áthúzandó! A fizetési halasztást biztosító határozatról a másolat melléklendő!) 4. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a. az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozásom nincs, b. az MPA-ból és az AFC-ből a pályázat benyújtásának hónapját megelőző 3 évben elnyert támogatás felhasználásával kapcsolatban vállalt szerződéses kötelezettségeimet teljesítettem c. a pályázat benyújtásának időpontjában nem folyik a pályázatban szereplő vállalkozásom ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás, továbbá amennyiben ilyen eljárás indul vállalkozásom ellen a pályázat elbírálásáig, illetve a hatósági szerződés lejártáig, annak tényét azonnal bejelentem. d. Vállalkozásom az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően működik. 5. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a támogató fele bármilyen jogcímű lejárt esedékességű tartozásom nincsen. A támogatási időszak alatt a támogató felé fennálló minden fizetési kötelezettségemnek határidőre eleget teszek, továbbá tudomásul veszem, hogy ennek elmulasztása a pályázatból való kizárást vonja maga után. 6. Nyilatkozom, hogy a. a vállalkozásom székhelye és/vagy telephelye Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási határán belül van bejegyezve, és azt a támogatás megítélése után, a foglalkoztatási kötelezettségvállalás időtartamának végéig nem szüntetem meg és nem helyezem át más településre, b. a kérelemben meghatározott (+1 vagy +2) munkahellyel növelt foglalkoztatott létszámom a támogatott időszak végéig megtartom.
Kelt: …………………………………….. PH
306
….………………………………... cégszerű aláírás
FELHATALMAZÁS azonnali beszedési megbízás alkalmazására a …………………………. pályázati azonosítójú támogatási szerződéshez
Alulírott a(z) …………………………...…………………………………………………… (Kedvezményezett neve) (székhelye: ……………………………………………………….……., adószáma:…………………………….; képviseli: ……………..………………….……………………………………………………………..) az alábbi pénzintézetnél vezetett számlára/számlákra vonatkozóan ezennel felhatalmazom az Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy a ................................................... (pályázati azonosító) számú kötelezettségvállalás dokumentuma szerint a részemre nyújtott állami támogatás igénybevételének feltételéül vállalt kötelezettségem megszegése vagy nem teljesítése miatt visszavont támogatás és kamatai megfizetésére irányuló követelést a 11733003-15345008-00000000.számú számla javára „azonnali beszedési megbízás” alkalmazásával érvényesítse. A felhatalmazás visszavonásig érvényes és csak a jogosult Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával vonható vissza. A fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás sorba állításának időtartama 35 nap. Pénzintézet : ………………………………………………………………………. Számlaszám: _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ Számlaszám: _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ Számlaszám: _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ Kelt: ......................................, 20… ........................... hó ....... nap
............................................................... Kötelezett számlatulajdonos
Záradék: Kijelentjük, hogy a felhatalmazó levél aláírása az általunk nyilvántartott formában és módon történt, amelyért felelősséget vállalunk. A fenti felhatalmazó levelet, mint a kedvezményezett számlavezető pénzintézete, nyilvántartásba vettük. Kelt: ......................................, 20…. ........................... hó ....... nap ................................................... (pénzintézet)
307
Pályázati útmutató Helyi mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztése a termelő, szolgáltató szektorban 2014 Beadási határidő: 2014. május 30. (péntek) Támogatás formája: vissza nem térítendő Támogatás mértéke: 50 % Támogatási összeg: legfeljebb 600.000 Ft Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága – a Közgyűlés 16/2014. (I. 16.) közgy. határozatával elfogadott vállalkozásfejlesztési támogatási program (2014-2017) rendelkezéseivel összhangban az alábbi pályázatot írja ki: 1. A pályázat célja A növekedési potenciállal rendelkező helyi mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technológiai korszerűsítésen keresztül. 2. Általános ismertető Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított támogatás azon esetben vehető igénybe, amennyiben a kérelmező vállalkozás békéscsabai székhellyel vagy az Európai Gazdasági térség területén székhellyel, és békéscsabai fiókteleppel rendelkező mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül. A támogatást – a pályázat benyújtásakor – már bejegyzett vállalkozás vagy érvényes egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozó veheti igénybe. A Támogató fenntartja magának a jogot arra, hogy a támogatási feltételeknek megfelelő pályázatokat forráshiány miatt nem támogatja. Az egy pályázati keretben kiírt helyi mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztési támogatása, valamint a munkahelyteremtés támogatása esetében prioritást élvez a munkahelyteremtés támogatása. 3. Támogatás formája, összege, mértéke A helyi vállalkozások technológiafejlesztésének a támogatásának az összege a létesített eszközbeszerzésnek, ingatlan beruházásnak, információs technológia fejlesztésnek a nettó bekerülési költség 50%-a, de legfeljebb 600.000 ,- Ft. A támogatás utófinanszírozással történik, melynek formája vissza nem térítendő támogatás. 4. Kedvezményezettek (pályázók) köre I. Mikro- és kisvállalkozások II. Egyéni vállalkozók 5.Támogatható tevékenységek 1. Eszközbeszerzés: • új eszköz beszerzése vagy • igazolhatóan 3 évnél nem régebbi használt eszköz beszerzése (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év). A használt eszköz vásárlásánál az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. Legfeljebb 3 308
személy szállítására alkalmas tehergépjármű, vagy 7 főnél több személy szállítására alkalmas kisbusz gépjármű beszerzése is támogatható. 2. Infrastrukturális és ingatlan beruházás • Infrastruktúra építése, korszerűsítése, • Ingatlan, korszerűsítése, felújítása, átalakítása 3. Információs technológiafejlesztés • Szoftver és hardver beszerzés • online megjelenés • e-kereskedelem stb. 6. Elszámolható költségek 1. Eszközbeszerzés • • • •
a tevékenység végzéséhez szükséges új, illetve három évnél nem régebbi eszközök és berendezések vételára, szállítás és üzembe helyezés beruházási költsége, beleértve az első minősítés, hitelesítés költségét is, betanítás költsége (közvetlenül a beszerzett eszközhöz kapcsolódva), az eszközök első felszerszámozásához a szerszámok, kiegészítő berendezések költsége.
2. Infrastrukturális és ingatlan beruházás •
infrastruktúra/ingatlan bővítés, átalakítás, felújítás, korszerűsítés költségei (kivitelezőnek fizetett ellenszolgáltatás).
3. Információs technológiafejlesztés • •
hardverekhez kapcsolódó tevékenységek költségei (Pl.: számítógép) szoftverekhez kapcsolódó tevékenységek költségei
Támogatásból ÁFA nem finanszírozható. Az 5/ 1. 2. 3. pontban szereplő tevékenységeken kívül semmilyen egyéb tevékenység nem támogatható. Támogatás a pályázat befogadását megelőzően megkezdett beruházáshoz nem igényelhető! (2.sz.melléklet 1. pont). A beruházás megkezdésnél figyelembe kell venni, hogy a projektnek legkésőbb a Támogatási Szerződés aláírását követő 6 hónapig meg kell valósulnia. (2.sz.melléklet 2. pont) A pályázat befogadásának időpontja a lebonyolító által a pályázónak küldött írásos befogadó nyilatkozat dátumával egyezik meg. 7.A támogatott kötelezettségei •
a támogató a pályázatban kért támogatástól eltérő, csökkentett összegű támogatást is megítélhet, azonban a pályázó ebben az esetben is a pályázatában foglalt teljes pályázati célt/fejlesztést köteles megvalósítani, különben a támogatás részére nem jár. 309
•
a vállalkozás - jelen támogatással megvalósuló, - beruházás szempontjából érintett székhelyét és/vagy telephelyét Békéscsaba Megyei Jogú Városban a projekt befejezését követően minimum 2 évig fenntartja és üzemelteti.
•
a támogatással megvalósult beruházás tulajdon jogát, a projekt befejezését követően (az elfogadó ellenőrzési jegyzőkönyv dátuma) minimum 2 évig nem idegenítheti el.
•
A pályázó vállalja, hogy a pályázat benyújtásától a fenntartási idő végéig szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában.
8. A támogatásra vonatkozó rendelkezések (a de minimis támogatás szabályai) A Támogatási szerződés megkötésére a Polgári Törvénykönyv, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-ai 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352.,2013.12.24. 1.o.) (továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) rendelkezéseit, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az önkormányzati támogatások nyújtásáról szóló 24/2013. (X. 4.) önkormányzati rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A támogatás a 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Egy vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200 000, azaz kétszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege pedig a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ez a csekély összegű támogatás teherszállító járművek vásárlására nem vehető igénybe. A 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A támogatási szerződésben a támogatott kijelenti, hogy az általa bármely forrásból igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma – a támogatás odaítélését megelőző három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladja meg a 200 000, azaz kétszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege pedig a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A Támogatási szerződésben a támogatott nyilatkozik arról is, hogy a támogatás odaítélését megelőző három pénzügyi évben összesen mennyi csekély összegű támogatást ítéltek oda a részére. A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. 310
9.
Kizáró okok
Nem részesülhet támogatásban az a vállalkozás • amely ugyanezen pályázati konstrukcióban kétszer egymás után támogatást nyert, leghamarabb az utolsó elnyert támogatás elszámolásakor készült ellenőrzési jegyzőkönyv dátumát követő 12 hónapon túl meghirdetett pályázati körben pályázhat • amely a kérelem benyújtásakor csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll • amelynek lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van, illetve a támogató felé bármilyen jogcímű, lejárt esedékességű tartozása van a pályázat benyújtása, illetve a támogatási időszak alatt, kivéve, ha számára a hatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett • amely a jogszabályban rögzített de minimis támogatás mértékét kimerítette. • amelynek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben 0 fő volt (egyéni vállalkozó maga = 1 fő). • amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. §-ában meghatározott feltételeinek, illetőleg ezen feltételek teljesülésének igazolására nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon kerül sor; • amely a 2 sz. melléklet szerint nem támogatható. • Nem nyújtható támogatás a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értékéhez, amelynek alapján a kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe. • Csekély összegű támogatási jogcímen nem részesülhetnek támogatásban (a) a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedő vállalkozások; (b) az Európai Unió működésérő szóló Szerződés (EUMSZ) I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások; (c) valamint ezen termékek feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékenykedő vállalkozások, amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ; (d) a szénágazatban tevékenykedő vállalkozások; továbbá a támogatás nem vehető igénybe (e) az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez; (f) az import áruk helyet hazai áru használatától függő támogatások esetében; (g) a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozásoknak teherszállító járművek megvásárlására; valamint (h) nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentésére. • Nem nyújtható támogatás azon szervezetnek, akinek, vagy amelynek az alapításkor vállalt alapítói vagyona 100 % ban nincs a szervezet rendelkezésére átadva, befizetve. • Nem nyújtható támogatás azon szervezetnek, akinek, vagy amelynek a jóváhagyott legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent • amely – a közpénzekből nyújtott állami támogatások átláthatóságáról szóló (továbbiakban Knytá. tv.) 6. § (1) bekezdése értelmében – h) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó, i) kizárt közjogi tisztségviselő, j) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, k) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, l) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, 311
amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, m) az az egyesület, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége, fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt), fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson, n) akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették. Ha a pályázó – a Knytá. tv. 8. § (1) bekezdése értelmében – f) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, g) nem kizárt közjogi tisztségviselő, h) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, i) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, j) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyház vagy szakszervezet, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg. Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, a pályázó köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét. Ha a pályázó a közzétételt határidőben nem kezdeményezte, támogatásban nem részesülhet. A Knytá. tv. 9. §-a értelmében nem vehet részt döntéshozóként vagy döntéselőkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. 10.
A támogatás igénylésének menete • • • • • •
A kérelmezőnek a támogatás elnyeréséhez Pályázatot kell benyújtani. A Pályázatot a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve a Békéscsabai Vagyonkezelő. címére kell eljutatni. Amennyiben a Pályázat hiányos, úgy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 8 napos határidő kitűzése mellett hiánypótlási felhívást bocsát ki, mely idő alatt a kérelmezőnek pótolnia kell a megjelölt hibát, hiányosságot. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelen a pályázat elutasításra kerül A pályázatok elbírálása egyszerre történik a beadási és a hiánypótlási határidők lejártát követően. A benyújtott Pályázatokat a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. formai és szakmai ellenőrzés után, a Bizottság legközelebbi ülésére döntésre előterjeszti. A Pályázó a beruházást a pályázat befogadását követően saját felelősségére azonnal megkezdheti, de a beruházás megkezdése nincs befolyással a pályázat értékelésére és nem jelent semmiféle előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését. 312
•
• 11.
A pályázó köteles a Bizottság döntését követően megküldött írásos értesítés és szerződéskötésre szóló felhívás dátumától számított 30 napon belül a támogatási szerződést megkötni, különben a támogatást nem veheti igénybe. A pályázati dokumentáció részét képező „Felhatalmazás beszedési megbízásra” vonatkozó formanyomtatványt a szerződéskötéskor kell leadni, amelynek ügyintézését a banknál célszerű akkor elintézni, amikor a pályázó megkapta az értesítést a támogatás elnyeréséről. A Felhatalmazás visszavonására a két éves fenntartási időszak leteltével kerül sor. A támogatás ellenőrzésének rendszere
A támogatás megítélését követően az érintett vállalkozást, a támogatott, illetve a fenntartási időszak alatt írásos formában jelentési kötelezettség terheli a pályázatban szerepelő beruházásról. Építési beruházás esetén a pályázó köteles a tervezett munkák megkezdése előtt írásban kérni a pályázat lebonyolítóját Előzetes helyszíni ellenőrzés lefolytatására. Amennyiben a pályázó Előzetes helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv felvétele nélkül kezdi meg az építési beruházást, úgy támogatást nem kaphat. A támogatás feltételeként vállalt kötelezettségek teljesítését, a könyvelési dokumentumokat a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Polgármesteri Hivatalon és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. keresztül a pályázat megvalósítási és fenntartási időszaka alatt bármikor ellenőrizheti. A helyszíni szemlén jegyzőkönyv készül. A támogatási időszak során keletkező dokumentumokat elkülönítetten kell tárolni és nyilvántartani. A támogatottnak és az Önkormányzatnak a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig meg kell őrizniük. A Támogató nyomatékosan felhívja a Pályázók figyelmét arra, hogy a 9. pontban leírt kizáró okokat a pályázat benyújtásától a fenntartási idő végéig folyamatosan ellenőrzi. A kizáró okok felmerülése esetén a Támogató a Pályázót kizárja. 12.
A pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamata
A vissza nem térítendő támogatás folyósítását a bizonylatok hiteles másolatainak benyújtásával a pályázó kezdeményezi. A pályázó rövid kísérőlevélben tájékoztatást nyújt a beruházás/beszerzés megvalósításáról és kéri a támogatási összeg, ill. a nettó bekerülési költség legfeljebb 50 %-nak átutalását. A leveléhez mellékelni kell: -a számla(k) másolatát - a kifizetés/teljesítés bizonylatát (banki kivonat, nyugta) - a beszerzett eszköz tárgyi eszköz kartonját mindezekre rávezetve "az eredetivel megegyező másolat", és cégszerűen aláírva. Az elszámolás dokumentumait a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., 5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6. száml alá kell benyújtani. Egyedi szoftver/webáruház beszerzése esetében átadás-átvételi dokumentumot, felhasználói kézikönyvet szükséges mellékelni. A beküldött dokumentumok előzetes ellenőrzése után helyszíni ellenőrzésre kerül sor, ahol az eredeti dokumentumok kerülnek azonosításra, fotó dokumentáció készül a megvalósult beruházásról, eszközökről és Ellenőrzési jegyzőkönyv kerül felvételre. A támogatás folyósítása utólag, a helyszíni ellenőrzést követően egy összegben és forrásarányosan történik, az ellenőrzést követő leghamarabb 15 nap múlva. 313
13.
A támogatás visszafizetése
Amennyiben támogatott a jelentési és/vagy szerződéses kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy a támogatottat a támogatási összeg és eltelt támogatási időtartam figyelembevételével a visszatérítési kötelezettség terheli. Szerződésszegés esetén a támogatott köteles az erről szóló értesítést követő 30 naptári napon belül a megjelölt támogatási összeg egyösszegű visszafizetéséről intézkedni az Önkormányzat OTP Bank NyRt-nél vezetett 1173300315345008-00000000 számlájára, amennyiben ez nem történik meg, az önkormányzat a támogatott bankszámlája ellen benyújtott azonnali beszedési megbízás keretében érvényesíti követelését, és a Bizottság további 2 évre a város által meghirdetett valamennyi támogatásból kizárja. 14.
A pályázat benyújtása
A pályázati anyag kizárólag magyar nyelven, változatlan formátumban nyújtható be. A kérelmet hiánytalanul, minden kérdésre választ adva és az előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. Egy pályázó az aktuális technológiafejlesztési pályázati körben 1 db támogatási pályázatot nyújthat be. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázat tartalmi elemeinek változtatására a benyújtást követően nincs lehetőség. A pályázatot 2 megegyező tartalmú, komplett példányban, lefűzött formában (1 eredeti, nagy E betűvel megjelölve, és 1 másolat), valamint a Pályázati űrlapot további 1 elektronikus példányban, CD, vagy DVD lemezen Word formátumban (kérjük, győződjön meg az adathordozó épségéről), zárt borítékban, az alábbi címzéssel, a pályázó feltűntetésével, ajánlott küldeményként a következő címre kell postai úton beküldeni Helyi mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztése a termelő, szolgáltató szektorban Pályázat 2014 Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 5600 Békéscsaba, Irányi u.4-6. A nem megfelelően aláírt és nem kellő példányban és formában benyújtott pályázatok elutasításra kerülnek, nem hiánypótolhatók. A csatolandó mellékletek hiánya nem pótolható, a hiányos pályázatok elutasításra kerülnek. A tartalmilag hiányos mellékletek hiánypótolhatók. A benyújtás napja az a nap, amikor a pályázatot a postabélyegző szerint ajánlott küldeményként postára adták. A pályázattal kapcsolatos kérdések feltevésére telefonon és írásban van lehetőség a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. 66/445-542-es telefonján, illetve a
[email protected] e-mail címen 2014. április 24-től 2014. május 30-ig munkanapokon 9-15 óráig. A pályázati űrlap a www.bekescsaba.hu (www.bekescsaba.hu/Hírek/Pályázati_hírek) weboldalról tölthető le. A pályázat beadása előtt mindenképpen tájékozódjon a 314
www.bekescsaba.hu weboldalon. A pályázat csak az aktuálisan érvényben lévő hirdetmény szerinti űrlapon fogadható be.. 1. sz. melléklet: Csatolandó dokumentumok Az alábbi dokumentumokat eredeti példányban, vagy másolat esetén cégszerűen aláírva „Az eredetivel megegyező másolat” megjelöléssel kell benyújtani. Az így összeállított 1 pld eredeti dokumentációról kell az 1 db másolati példányt elkészíteni. 1. Pályázati formanyomtatvány 2. Cégkivonat 30 napnál nem régebbi igazolvány/vállalkozás bejelentése másolata.
példánya,
illetve
a
vállalkozói
3. A vállalkozás képviselőjének aláírási címpéldány másolata. 4. Telepengedély, működési engedély, igazolás a kereskedelmi tevékenység bejelentéséről, saját telephely építés jellegű fejlesztése esetén 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, illetve bérlemény esetén a bérleti szerződés másolata, valamint a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata, melynek a pályázat teljes fenntartási idejére (2 év) érvényesnek kell lennie. Tulajdoni lapot a pályázó kizárólag építési beruházás esetén csatoljon a pályázatához. Amennyiben tevékenysége, telephelye nem engedélyköteles, külön nyilatkozzon erről. 5. A számlavezető pénzintézet(ek) igazolása arról, hogy a pályázó nála folyószámlát vezet. 6. A beruházás/eszközbeszerzés saját forrásának meglétét igazoló, a pályázat benyújtását megelőző 5 napnál nem régebbi bankkivonat, mind a sajátforrás, mind egyéb kölcsönt nyújtó esetében, illetve pénzintézeti hitel esetén hitelígérvény is szükséges (amelyik releváns). 7. Az utolsó lezárt év mérleg és eredmény kimutatása vagy egyéni vállalkozó esetén SZJA bevallás. Amennyiben lezárt évvel nem rendelkezik, úgy évközi mérleg és eredmény kimutatást, tevékenysége kezdése esetén nyitó mérleget csatoljon. 8. A projekt költségvetését alátámasztó részletes szállítói, illetve kivitelezői árajánlat, az ajánlat adó által cégszerűen aláírva, elektronikus árajánlat esetén a pályázó által hitelesítve csatolandó. 9. Építéssel járó ingatlanfejlesztés esetén Építési engedély és terv dokumentáció. Amennyiben az építés nem engedély köteles, erről szóló nyilatkozat és tervrajz(ok) 10. A pályázat benyújtásának időpontjában az aktuális köztartozásmentes adózói adatbázis kinyomtatása.
315
11. Adóhatósági igazolás Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pénzügyi és Gazdasági Osztálya Adócsoportjától, amellyel azt igazolja, hogy nincs nyilvántartott helyiadó-tartozása. 12. A nyertes pályázók részéről a támogatási szerződés megkötésekor csatolandó: Felhatalmazás azonnali beszedési megbízás alkalmazására. A támogatást nyert pályázók a döntés értesítését követően a Felhatalmazást intézzék bankjuknál, és a szerződéskötéskor hozzák magukkal. 13. A Kytá. tv. 14. §-a szerinti nyilatkozat, hogy a vállalkozás nem esik a Pályázati Útmutatóban részletesen kifejtett, kizáró okként szereplő Knytá. tv. 6. § (1) bekezdésében és 8. §-ában foglalt korlátozás alá. 2. sz. melléklet: Fogalom meghatározás 1. Megkezdettség A támogatott projektek megkezdésének időpontjának az alábbi időpontok minősülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén: aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan; b) eszköz, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő eszköz, berendezés, anyag, termék írásbeli megrendelése, vagy amennyiben írásbeli megrendelés nem áll rendelkezésre az első szerződés megkötésének dátuma; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének a napja; A pályázó által aláírással elfogadott ajánlat szerződésnek minősül. (A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 213.§ (1) bekezdése alapján „A szerződés jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollévők között, pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik.”) d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, eszköz vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont. A Pályázó a beruházást a pályázat befogadását követően saját felelősségére azonnal megkezdheti, de a beruházás megkezdése nincs befolyással a pályázat értékelésére és nem jelent semmiféle előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését. 2. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje 316
A projekt fizikai befejezésének a beruházás utolsó elemének megvalósulása minősül: • eszközbeszerzés esetén üzembe helyezés, • ingatlanfejlesztés esetén használatba vétel (engedélyköteles építés esetén jogerős • használatbavételi engedély), • egyéb projektelem esetében megvalósulás. A pályázó projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolás (kifizetési kérelem) benyújtásának végső határideje az utolsó tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi teljesítést követő maximum 30. nap, de legkésőbb a támogatási szerződés aláírását követő 7. hónap vége. A pénzügyi elszámolás benyújtásáig a projektet fizikailag is be kell fejezni. 3. sz. melléklet: A pályázat bírálati szempontjai: 1. A pályázati anyag kidolgozottsága, tartalmi átláthatósága szempontjából maximum 10 pont adható. 2. A pályázó szervezet életképessége, gazdasági helyzete, fenntarthatósága alapján elérhető maximális pontszám 20 pont. 3. A pályázat szakmai megalapozottsága, a célkitűzés megfogalmazása, átgondoltsága, az elérni kívánt eredmény megalapozottsága alapján maximum 20 pont adható. Az 1-3 szempontok szerinti pontozás alapján maximum 50 pont adható. A pályázatok a tartalmi értékelés során kapott összesített pontszám alapján rangsorolásra kerülnek, és a támogatási keretösszeg figyelembevételével kerülnek be a támogatásra javasolt pályázatok körébe. Az elérhető pontok 50%-ánál kevesebbet elérő pályázatok nem kaphatnak támogatást. Pályázati formanyomtatvány Békéscsaba Megyei Jogú Város technológiafejlesztése a termelő, szolgáltató szektorban, 2014 pályázati konstrukcióhoz I. A pályázó adatai (Cégkivonat, vállalkozói igazolvány, vagy igazolvány iránti kérelem, alapító okirat/ éves beszámoló, EVA/SZJA – bevallásban szereplő adatok alapján) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8
A pályázó teljes neve: Gazdálkodási forma: Adószám (8-1-2 karakter): Statisztikai számjele: A számlavezető pénzintézet neve: Bankszámlaszáma: Cégbírósági bejegyzés/bírósági nyilvántartásba vétel / vállalkozói igazolvány, Okmányiroda nyilvántartásba vétel 7.1 száma: 7.2 ideje: Alapítás időpontja (alapító okirat kelte)/ vállalkozás kezdete: 317
9 Főtevékenység megnevezése (a cégkivonatban, vagy vállalkozói igazolványban szereplő): A NAV-hoz bejelentett tevékenységek: 10 A pályázó székhelye: Megye: Címe: Helyrajzi szám (ingatlanfejlesztés esetén): 11 A pályázó postacíme (kötelező a kitöltése) Megye: Címe: E-mail: 12 A pályázó hivatalos képviselőjének/képviselőinek (vezetője, aláírója) adatai Név: Beosztás: Telefonszám: Vezetékes: Mobil: Fax: E-mail: Név: Beosztás: Telefonszám: Vezetékes: Mobil: Fax: E-mail: 13 Kapcsolattartó személy adatai Név: Beosztás: Telefonszám Vezetékes: Mobil: Fax: E-mail: II. A pályázó bemutatása: 1. A jelenlegi helyzet bemutatása: (Röviden ismertesse a vállalkozás történetét. Mutassa be a cég termékeit /szolgáltatásait/ tevékenységi körét, és céljait! Maximum 2000 karakterben.)
318
2. Valamennyi telephelyének felsorolása, elhelyezkedése, profilja:
III. A fejlesztés bemutatása: 1. A megvalósítás tárgya:
2. A projekt megvalósulásának helyszíne Település: Irányítószám: Közterület (út, utca, tér, köz, egyéb): Házszám: Helyrajzi szám: 2.1. Több megvalósulási helyszín esetén a további megvalósulási helyszínek (a 2. pont szerinti részletességgel) 2.2. A projekt megvalósításának kezdete: (Év hó nap) 2.3. A projekt fizikai megvalósulása: (Év hó nap) 3.
Gazdálkodási adatok (utolsó két lezárt év adatai ezer Ft-ban) A gazdasági adatok feltűntetése minden pályázóra kötelező! *;** Megnevezés ………. év ………. év (utolsó előtti lezárt év) (utolsó lezárt év) Éves nettó árbevétel Adózás előtti eredmény Saját tőke 319
Mérleg főösszeg (összes eszköz) Éves átlagos statisztikai állományi létszám (fő) * Egyéni vállalkozók mérleg hiányában, értelemszerűen egyéni gazdasági adataikat adják meg. ** Lezárt évvel nem rendelkező vállalkozás/vállalkozó is a saját tőke, tört évi árbevétel és létszámadatokat adja meg. 4. A fejlesztendő tevékenység megnevezése: 5. Aláhúzással jelölje meg, hogy a pályázat melyik célterületre irányul (Egyszerre több célterület is megjelölhető.) Eszközbeszerzés Infrastrukturális és ingatlan beruházás Információs technológiafejlesztés 6. Röviden, fejtse ki a fejlesztés/projekt indokoltságát, adja meg a projekt várt eredményét, maximum 2000 karakterben!
7.A megépítendő, átalakítandó, felújítandó ingatlan műszaki tartalma, rendeltetése, alapterülete.
8. A projekt építési jellegű beruházással, vagy beszerzéssel érintett székhelyének vagy telephelyének tulajdoni viszonya. Bérelt ingatlan esetén a bérlet időtartama, feltételei. (mellékletben Bérleti szerződés)
9. A projekt elszámolható költségvetése (sorok száma igény szerint bővíthető) Sorszáma
Költség megnevezése
Egységár (Ft) (Nettó)
Darabszám
1 2 3 Összesen 320
Összesen (nettó)
10. A projekt forrás összetétele (nettó) Forrás Ft % I. saját forrás II. egyéb forrás III. a támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás Összesen Megjegyzés: Az összes költségnek és az összes forrásnak meg kell egyeznie! 11. A támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás Összesen (Ft):…………………, …………………………………………………………. Az elszámolható költségek százaléka(%):…….......
azaz
12. Nyilatkozat de minimis támogatásról Nyilatkozom, hogy a jelenlegi és az elmúlt 3 gazdasági évben a következő mértékű de minimis támogatásokat nyerte el vállalkozásom:
Cégszerű aláírás
Kelt:………………………………
Nyilatkozatok A Békéscsaba Megyei Jogú Város technológiafejlesztése a termelő, szolgáltató szektorban, 2014 pályázati konstrukcióhoz 1. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valódiak és hitelesek. 2. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy állami-, illetve önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal (a továbbiakban együtt: adóhatóság) hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozásom, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozásom nincs. 3. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a székhely, valamint a pályázat megvalósításának helye szerint illetékes állami-, önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal (a továbbiakban együtt: adóhatóság) hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozásom, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozásom/tartozásaim van/vannak, amely/amelyek a(z) ………………………………………………………...(illetékes adóhatóság/ok megnevezése) felé áll/állnak fenn …………….. forint összegben, és erre/ezekre a(z) …………………. számú határozattal/határozatokkal fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) kaptam. 4. (Nemleges válasz esetén a szöveg áthúzandó! A fizetési halasztást biztosító határozatról a másolat melléklendő!) 5. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a. az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozásom nincs, 321
b. az MPA-ból és az AFC-ből a pályázat benyújtásának hónapját megelőző 3 évben elnyert támogatás felhasználásával kapcsolatban vállalt szerződéses kötelezettségeimet teljesítettem c. a pályázat benyújtásának időpontjában nem folyik a pályázatban szereplő vállalkozásom ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás, továbbá amennyiben ilyen eljárás indul vállalkozásom ellen a pályázat elbírálásáig, illetve a hatósági szerződés lejártáig, annak tényét azonnal bejelentem. d. Vállalkozásom az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően működik. 6. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a támogató fele bármilyen jogcímű lejárt esedékességű tartozásom nincsen. A támogatási időszak alatt a támogató felé fennálló minden fizetési kötelezettségemnek határidőre eleget teszek, továbbá tudomásul veszem, hogy ennek elmulasztása a pályázatból való kizárást vonja maga után. 7. Nyilatkozom, hogy a vállalkozásom székhelye és/vagy telephelye Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási határán belül van bejegyezve 8. Nyilatkozom arról, hogy az általam képviselt vállalkozás mikro-vagy kisvállalkozásnak minősül (2004. évi XXXIV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról alapján). 9. Kijelentem, hogy a pályázat benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, meg nem fizetett adótartozásom, adók módjára behajtható köztartozásom, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozásom az állam vagy az önkormányzat felé, ideértve a szociális hozzájárulási járulékot is, nem áll fenn. 10. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam képviselt vállalkozás éves átlagos statisztikai állományi létszám minimum 1 fő 11. Kijelentem, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. §-ában megfogalmazott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek megfelelek. 12. Kijelentem, hogy a pályázat benyújtását megelőző 3 naptári éven belül államigazgatási szerv határozatában, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság, munkavállaló bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetetésére nem vagyok kötelezett. 13. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a pályázat keretén belül beszerezni kívánt eszközök megfelelnek a vonatkozó európai irányelveknek, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeletek követelményeinek. 14. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy vállalkozásom az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően működik, tevékenységünk, továbbá a tervezett projektünk a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel. 15. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az eszközbeszerzés, általam aktivált beruházás keretében valósul meg. 16. Hozzájárulok ahhoz, hogy a pályázat befogadását követően (a szerződéskötést megelőzően) a pályázatban foglaltakat Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése által megbízott ellenőrző szerv előzetesen a helyszínen ellenőrizze és a pályázat kedvező elbírálása esetén hozzájárulok, hogy a pályázatban foglaltak megvalósításának szakszerűségét, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználását is ellenőrizze 17. A támogatás megvonásának terhe mellett kijelentem, hogy a támogatási döntést megelőzően a beruházást nem kezdem meg, azaz az Útmutató 2. sz. melléklet 1. pontjával megegyezően a befogadás dátumáig nem állítok ki megrendelést, és nem kötök vállalkozási-, adásvételi-, szállítási- vagy bármilyen egyéb szerződést, megállapodást a projekt részét képező bármely tárgy, eszköz, szolgáltatás beszerzésére („jogi értelemben vett megkezdettség”). 18. Tudomásul veszem, hogy legfeljebb 2 évre kizárható az általam képviselt szervezet Békéscsaba Megyei Jogú Város bármely támogatási rendszeréből, ha az alábbiakban meghatározott feltételekből legalább egy bekövetkezik: 322
a) a szerződésben rögzített kötelezettség, illetve részkötelezettség teljesítése a szerződésben foglalt határidőre egyáltalán nem, vagy csak részben valósul meg, kivéve, ha a támogató ehhez írásban hozzájárul. b) a kedvezményezett nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szervek a projekt szabályszerű megvalósítását nem tudják ellenőrizni, c) a kedvezményezett a pályázattal, illetve a projekttel kapcsolatban valótlan, hamis adatot szolgáltatott. 19. Tudomásul veszem, hogy támogatás esetén a nyertes pályázó neve, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye nyilvánosságra hozható. 20. Tudomásom van arról, hogy elnyert támogatás esetén a Támogatási Szerződésben vállalt kötelezettségeim nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése, illetve a szerződéstől való elállás miatt visszavont támogatást – az elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékével, de legalább 20%-kal növelt – összegben kell visszafizetnem. 21. Kijelentem, hogy a Pályázati felhívás és útmutatót megismertem, az abban foglalt feltételeket, kikötéseket és korlátozásokat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kijelentem, hogy a támogatást kizárólag a pályázati célnak megfelelően használom fel, a támogatással megvalósuló projektet/eszközöket legalább a projekt fizikai befejezését követő 2. naptári év végéig a székhelyemen/telephelyemen üzemeltetem. Az adott támogatás Pályázati felhívás és útmutatójában foglaltakat tudomásul vettem. Amennyiben a szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy a támogatót haladéktalanul értesítem. 22. Tudomásul veszem, hogy a részben, vagy egészben, a támogatásból létrehozott vagyon, a fenntartási kötelezettség lezárultáig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, terhelhető meg, adható bérbe, haszonbérbe, haszonkölcsönbe, haszonélvezetbe, használatba kizárólag indokolt esetben, továbbá olyan célból és tartalommal, amely a projekt eredeti célkitűzését nem változtatja meg. A támogató előzetes jóváhagyásával, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott, egy-egy vagyontárgypótlással együtt járó selejtezése, amiről a támogatót egyidejűleg értesítem. 23. Kijelentem, hogy a beszerzendő eszközöket nem a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti partner és/vagy kapcsolódó vállalkozásaimtól szerzem be. 24. Kijelentem, hogy a projekt keretében nem kerül beszerzésre olyan eszköz, melyet saját magam állítok elő, vagy melynek forgalmazását végzem. 25. Nyilatkozom, hogy visszavonhatatlan hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy a helyi adóhatóság adatokat szolgáltathat a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. megbízottjának, a pályázatához kapcsolódó ellenőrzés elvégzéséhez. Kelt:……………………………………… ……………………………………
PH Cégszerű aláírás
FELHATALMAZÁS azonnali beszedési megbízás alkalmazására a …………………………. pályázati azonosítójú támogatási szerződéshez
323
Alulírott a(z) …………………………...…………………………………………………… (Kedvezményezett neve) (székhelye: ……………………………………………………….……., adószáma:…………………………….; képviseli: ……………..………………….……………………………………………………………..) az alábbi pénzintézetnél vezetett számlára/számlákra vonatkozóan ezennel felhatalmazom az Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy a ................................................... (pályázati azonosító) számú kötelezettségvállalás dokumentuma szerint a részemre nyújtott állami támogatás igénybevételének feltételéül vállalt kötelezettségem megszegése vagy nem teljesítése miatt visszavont támogatás és kamatai megfizetésére irányuló követelést a 11733003-15345008-00000000.számú számla javára „azonnali beszedési megbízás” alkalmazásával érvényesítse. A felhatalmazás visszavonásig érvényes és csak a jogosult Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával vonható vissza. A fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás sorba állításának időtartama 35 nap. Pénzintézet : ………………………………………………………………………. Számlaszám: _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ Számlaszám: _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ Számlaszám: _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ Kelt: ......................................, 20… ........................... hó ....... nap
............................................................... Kötelezett számlatulajdonos
Záradék: Kijelentjük, hogy a felhatalmazó levél aláírása az általunk nyilvántartott formában és módon történt, amelyért felelősséget vállalunk. A fenti felhatalmazó levelet, mint a kedvezményezett számlavezető pénzintézete, nyilvántartásba vettük. Kelt: ......................................, 20…. ........................... hó ....... nap ................................................... (pénzintézet) 5. napirendi pont Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakások felújítása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom, hogy az előterjesztés 3-9. pontját bérlakások felújítása címen tárgyalja a bizottság, mert ezek a pontok szólnak a felújításról. Az 1-2. pontot 324
pedig bérlakásokkal kapcsolatos elszámolások címen tárgyalja a bizottság és erről a két pontról külön határozat kerüljön meghozatalra, mert nem az előterjesztés tárgyához tartozó témáról van szó. Az előterjesztés határozati javaslatának 3-9. pontját teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 71/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Lepény Pál u. 3. 3/12. szám alatti lakás felújítását. A nettó 476.017,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2014. április 30. 2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Tulipán u. 12. 4/12. szám alatti lakás felújítását. A nettó 224.422,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2014. április 30. 3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Gábor Áron u. 15. IV/16. és IX/37. szám alatti lakások fűtési költségmegosztóinak kicserélését. A nettó 60.345,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2014. április 30. 4.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Irányi u. 4-6. C. II/12. szám alatti lakás részleges felújítását. A nettó 313.287,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2014. április 30.
325
5.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Dózsa Gy. út 7. szám alatti épületek lépcsőházainak felújítását. A nettó 38.055,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2014. április 30. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Szabadság tér 1-3. IV/39. szám alatti lakás felújítását. A legfeljebb nettó 80.000,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2014. április 30. 6.
7.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja a Békéscsaba, Vécsey u. 4. II/6. szám alatti lakásban keletkezett balesetveszélyes állapot megszüntetését. A legfeljebb nettó 50.000,- Ft költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2014. április 30. Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában lévő bérlakásokkal kapcsolatos elszámolások Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A javaslat az, hogy a díjtartozásokat a tulajdonos rendezze a szolgáltatók felé, mert ez a feltétele annak, hogy visszaállítsák a szolgáltatást és új szerződést kerülhessen megkötésre az új bérlővel. Javaslom, hogy jogi úton járjon el a kifizetett tartozás összegének visszaszerzése érdekében a Vagyonkezelő Zrt., amelynek eredményéről beszámolót kér a bizottság. Ezt a javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 72/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja, 326
hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. banki átutalással teljesítse a Békéscsaba, Franklin u. 209. és Erzsébet lp. 42. szám alatti lakások volt bérlőinek gázdíjtartozását a GDF SUEZ Zrt. részére. A bruttó 725.748,- Ft közüzemi költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2014. április 30. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva jóváhagyja, hogy a Vagyonkezelő Zrt. banki átutalással teljesítse a Békéscsaba, Andrássy út 55-57. 3/21., Erzsébet lp. 20., Erzsébet lp. 31., Erzsébet lp. 42., Franklin u. 201. és a Kazinczy ltp. 27/B. fsz/2. szám alatti lakások volt bérlőinek vízdíj tartozását az Alföldvíz Zrt. részére. A bruttó 499.615,- Ft közüzemi költséget a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások negyedéves elszámolásánál érvényesítheti. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2014. április 30. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága kéri a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy jogi úton járjon el a kifizetett tartozás összegének visszaszerzése érdekében, amelynek eredményéről számoljon be a bizottság részére. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a bérlők szorosabb ellenőrzésére és a szolgáltatókkal való kapcsolattartásra, valamilyen limit – tartozási vagy időszaki - kidolgozására kéri a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t. Miklós Attila bizottsági tag bekapcsolódott a bizottság munkájába. A bizottság létszáma 9 fő. 6. napirendi pont Tárgy: „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekt PR kommunikációs vállalkozási szerződésének 2. sz. módosítása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 73/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága jóváhagyja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft. által Békéscsabán, 2010. 327
június 21. napján, PR feladatok elvégzése tárgyában kötött vállalkozási szerződés 2. számú módosítását az alábbiak szerint: A Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft. a hatályos szerződésében meghatározott tevékenységét – ideértve a rendelkezésre állási kötelezettségét is – a szerződés megkötésének napjától a projekt megrendelő által előkészítendő zárójelentésének benyújtásáig köteles ellátni. Ez az időpont nem lehet későbbi 2014. október 31. napjánál. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy amennyiben az 1. pontban meghatározott vállalkozási szerződés 2. számú módosítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyja - a szerződésmódosítást aláírja. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2014. március 31. 7. napirendi pont Tárgy: A külterületi csatornák felajánlása üzemeltetésre és fenntartásra a vízügyi igazgatási szervnek Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 74/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 45/2014. (II. 28.) közgy. határozatban kapott felhatalmazás alapján a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45/D. § (1) bekezdése alapján az üzemeltetésre és fenntartásra felajánlott csatornák felsorolását a jelen határozat melléklete szerint határozza meg. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2014. március 31.
1.
Békéscsaba felajánlott csatornák és árkok listája
önkormányzati 1 2 3
6123 6128 11583
önkormányzati
hrsz. Tsz csatorna
Tsz csatorna
34 01337/19 35 0103/2 36 0184
67 68 69 328
0110 0129 0218/10
melléklet
102 103 104
0504 0508 0511
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33
13126 14115/2 15403 17135 073 077 079 0207/2 0621/3 0624 0653 0673 0700 0968 01246 01255/1 01255/2 01259/1 01259/2 01271/11 01275/16 01281/14 01282/17 01282/20 01285/1 01291/4 01291/7 01295/2 01296/32 01315/9
37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66
0186 0201 2630/3 0141 0150 0151 0155/1 0157 0159 0172 0176 0179 0182 0188 0189 0193 0194 0195 0202 0572 0586/14 0600 0726 0757 0767 0903/1 0903/2 0905/6 01219/42 17376
70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101
0228 0229/100 0260/2 0278 0324 0332/3 0336 0338 0346 0349 0360 0362/17 0365/9 0370 0375 0378 0389 0390 0401 0408/2 0423 0426/12 0441 0448 0453/2 0470 0486/5 0488 0490 0493 0498 0500
105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136
0515 0516/126 0519 0523 0527 0538 0546/2 0548 0549 0552 01206 01218 01223 01227 01228/24 01229 01235 01241 01259 01281/7 01290 01359 01363 0126 0361 0382 0507/28 0526/24 0528/17 0528/19 0531/68 01225/9
8. napirendi pont Tárgy: Járdafelújítási program Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 75/2014. (III. 25.) PGVB
329
HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Városüzemeltetési Osztály által összeállított, jelen határozat 1. és 2. számú melléklete szerinti kommunális fejlesztési és felújítási igényeket megismerte. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a „Járdafelújítási program” tárgyú előterjesztést megtárgyalta és a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörben eljárva a Járdafelújítási program 2014. évi ütemének műszaki tartalmát a jelen határozat 3. számú melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2014. december 31.
330
1.
melléklet
50
Előirányzat csoport név
Kiemelt előirányzat csoport szám
Előirányzat csoport szám
Alcím szám
Cím szám
Az önkormányzat 2014. évi fejlesztési igények
Kiemelt előirányzat név
Becsült költség
Választókerület
Megjegyzés
e Ft
leírás
tervszükséglet
Önkormányzati fejlesztések 5 1
Szennyvízelvezetés és kezelés 1.1
Szennyvíz iszaptavak rekultivációjának tervezése
1.2
Táncsics 36- 48 szennyvíz rákötés tervezése Fel nem osztott előirányzat Szennyvízelvezetés és kezelés összesen:
Terv szükséges
5000 Tisztázásra szorul az üzemeltetővel
egész város 10
250 A csapadék csatorna miatt rendes bekötés nem lehetsége, fürtös bekötést kell építeni 0 5 250
2 Csapadékvíz elvezetés
1.1
Csapadékvíz elvezetés tervezés Békéscsaba Város egyes öblözet vízelvezető rendszerének vízjogi üzemeltetési engedély tervének elkészítése Csapadékvíz elvezetés kivitelezés
1.2
Nagyrét csapadékvíz elvezetés I ütem
1.3
Babits u 1-19 árok kialakítás
5 000
A hatóság nem add üzemeltetési engedélyt hálózat bővítésekhez, mert nincs a városnak átfogó üzemeltetési engedélye
50 000 Nagyrét elkerülőn belüli vízelvezetés biztonságára 2 500 A szikkasztó árok helyett gravitációs árok kialakítása
331
Terv szükséges
egész város
Terv szükséges
1
Terv van
1
1.4
Borsó u árok létesítés
1 760 vízelvezetés nem megoldott kisajátítás szükséges
Terv szükséges
1
1.5
Dobozi út 18603 hrsz sikátor vízelvezetése
2 500 Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
1
1.6
Dobozi úti árok építése az elkerülő út és a Dobozi út 137 között,
Terv szükséges
1
1.7
Festő u árok átépítés
Terv szükséges
1
1.8
Görbe u. árok építés
2 500 Vízelvezető rendszer hiányzik
1.9
Gyulai út páros oldal (Ómaszta-Trófea) vízelvezetés
6 500 Az út szikkasztó árkában pang a víz
Terv szükséges
1
1.10
Gyümölcsös u árok építés
2 900 Vízelvezető rendszer hiányzik Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
1
1.11
Hétvezér u. árok kiváltása
8 000 lakossági kérés
Terv szükséges
1
1.12
Kertes 7-19 csapadékvíz elvezetés
Terv szükséges
1
1.13
Nagyrét 1534 vízelvez Dobozi út mellett
8 000 vízelvezetés nem megoldott A kialakítása egy ingatlan miatt NEM GAZDASÁGOS
Terv szükséges
1
1.14
Omaszta u. árok építés
6 500 Vízelvezető rendszer hiányzik Kisajátítás szükséges
1.15
Sikonyi - Köröspart u utcai árok rekonstrukció
4 000 A szikkasztó árkok összekötése és bekötése a Nagyrét II csatornába Május 1 utcáig
Terv szükséges
1
1.16
Sport u vízelvezetése
3 220 Vízelvezető rendszer hiányzik
Terv szükséges
1
1.17
Trefort Ágoston Szki előtti vízelvezetés
6 900 parkoló vízelvezetésére
Terv felülvizsgálata szükséges
1
1.18
Vandháti út árok építés
7 900 Vízelvezető rendszer hiányzik Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
1
1.19
Varságh B. u-vízelvezetés
5 500
Terv szükséges
1
1.20
Varságh u Ady-Május 1 u. között ároklefedés
5 300 Képviselői kérés
Terv szükséges
1
11 200 Vízelvezető rendszer hiányzik Az utca szélesítése megtörtént az árok áthelyezhető 7 500
1
700 kisajátítás szükséges
Régi visszatérő probléma nagyrét 1755 tanya Vízelvezető rendszer hiányzik Kisajátítás szükséges
332
1
1.21
Zöldmező sor (GyöngyJuhász) ároklefedés
3 750 A nagy szelvényű árok lakosság áltai karbantartása nehézkes
-
1
1.22
Aulich u. Berzsenyi u vízelvezetése
2 880 A két utcának nincs lefolyása
Terv szükséges
2
1.23
Berzsenyi u 76-96 sz között nyílt csapadékvíz árok lefedése
-
2
1.24
Bogár u vízelvezetés folytatása
1 700 Vízelvezető rend.hiányzik Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
3
1.25
Bojtár u. árok építés
7 650 Vízelvezető rendszer hiányzik Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
3
1.26
Gulyás u árok építés
14 100 Vízelvezető rendszer hiányzik Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
3
1.27
Hínár u. árok építés
2 000 Vízelvezető rendszer hiányzik Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
3
1.28
Magyar u árok létesítése
6 000 Vízelvezető rendszer hiányzik
Terv szükséges
3
1.29
Mester u árok kiváltás ( 450 m)
Terv van
3
18 000
10 000
A nagyszelvényű árok kiváltása a közművek és az út elhelyezésének biztosítására tervezés alatt
1.30
Szöcske u árok építés
2 700 Vízelvezető rendszer hiányzik Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
3
1.31
Bethlen utcai csatorna építése
75 000 A belváros vizének fő befogadója, átépítése indokolt
terv felülvizsgálat
4
1.32
Bojtorján Csenkesz Perje u. vízelvezetése
Terv szükséges
4
1.33
Csorba u eleje befedés
-
4
1.34
Ilosvai árok átépítése
Terv szükséges
4
1.35
Menta u vízelvezetés
10 033 lakossági igény
Terv van
4
1.36
Pipacs Sás Kaszáló köz vízelvezetése
12 000 A Lencsési útról lezúduló víz elvezetése szükséges
Terv szükséges
4
1.37
Csaba u csapadékvíz csat építés (Kinizsi Mednyánszki )
1.38 1.39
Mednyánszki utcai árok lefedés Berényi út 136 Fühwald csapvíz
1 500 Balla Béla Fazekas 650 lakossági kérés 6 000 A vízelvezetés nem megoldott
7000 A járdán megáll a víz
7
6 000 A belvárosi árok kiváltása (240 fm)
Terv szükséges
7
1 393 vízelvezetés nem megoldott
Terv szükséges
9
333
1.40 1.41 1.42
Bibó u vége csapadékvíz elvezetés Kézay u 41 től Dombosig új árok Nógrád u csapadékvíz elvezetés
4 000 ingatlanok belvíz elöntése miatt szükséges Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
9
3 000 Vízelvezető rendszer átépítése
Terv szükséges
9
6 000 Ingatlan csapadékvíz elöntése miatt szükséges
Terv szükséges
9
1.43
Szekerka u árok építés
1 200 Vízelvezető rendszer hiányzik
Terv szükséges
9
1.44
Zöldfa u árok
3 740 A vízelvezetés hiányzik
Terv szükséges
9
1.45
Zrínyi utcai sánc kiváltása
70 000 a vízelvezetési rendszer megváltozása miatt a nagy sánc átépítése
tanulmányterv van
9
1.46
Batsányi utcai árok kiváltása
42 000 A nagyszelvényű árkok lefedése
Terv van
10
1.47
Kertész 2-6 vízelvezetés
Terv szükséges
10
1.48
Kertész utcai árok kiváltás (Bessenyei-Jósika között)
12 350 160/2002.(V.2.) közgy. hat. Vizsgálni kell a megépítés lehetőségét
Terv szükséges
10
1.49
Könyves utcai árok kiváltása
23 000 A nagyszelvényű balaesetveszélyes árkok lefedése
Terv van
10
2 000 Vízelvezető rendszer hiányzik
Terv van
10
7 500 A nagyszelvényű balaesetveszélyes árkok lefedése
Terv szükséges
10
terv felülvizsgálat
10
Terv szükséges
10
1.50 1.51 1.52
Pozsonyi u ( TompaBacsányi) árok építés Rózsa utcai árok kiváltása (Gyöngyösi -Egység között) ( 100 m) Táncsics utcai csatorna átépítés (540 m)
600 vízelvezetés nincs megoldva
60 000 A csatornában lévő lépcső miatt indokolt
1.53
Török Ignác i árokrendezés
7 800
A garázsok mögötti árok kiváltás
1.54
Franklin u (Zsigmond Gorkíj)
2 000 80 m vízelvezetés hiányzik
Terv szükséges
11
1.55
Gólya u árok létesítés
9 500 Vízelvezető rendszer hiányzik
terv van
11
1.56
Íllyés Gy u árok létesítés (Rózsa u Illyés 13 között)
2 500 lakossági igény
Terv szükséges
11
1.57
Korona u árok építés
4 000 Cséplő utca elöntések miatt Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
11
1.58
Liliom u vízelvezetés
1 000 Vízelvezető rendszer hiányzik
Terv szükséges
11
1.59
Mag u vízelvezetés
1 500 Vízelvezető rendszer hiányzik Kisajátítás szükséges
Terv szükséges
11
1.60
Szekér sor csapadékvíz elvezetés
4 000 Tanya ingatlan belvíz elöntés miatt szükséges Nem gazdaságos
Terv szükséges
11
334
1.61
Tavasz utcai árok kiváltása ( Szegfű-Veres P u )
1.62
Fiumei u 4 vízelvezetése
1.63 1.64 1.65 1.66 1.67 1.68 1.69
Győri u 39, 44 átemelő kihelyezése közterületre Hajnóczy u 2-4 vízelvezetés+útépítés Hajnóczy u 28-34 zárt csatorna létesítés. Hargita u 14-44 csapadékvíz elvezetés Kenderföldek vízrendezése (I. ütem, Kígyósi út) Orosházi 100-104 ároklefedés Thököly u 22 átemelő kihelyezése közterületre
15 000 A nagyszelvényű balaesetveszélyes árkok lefedése
Terv szükséges
11
Terv szükséges
12
Terv szükséges
12
9 000 a vízelvezetés hiányzik MÁV rekonstrukció érinti
Terv szükséges
12
3 750 nincs vízelvezetés
Terv szükséges
12
12 000 200 m zárt vízelvezető rendszer hiányzik
Terv szükséges
12
23 000 Kerek 1010 környéki ingatlanok mentesítésére
terv van
12
1 500 Lakossági kérés
-
12
5 000 műszaki igény
Terv szükséges
12
3 000 A járdán megáll a víz 10 000 műszaki igény
1.70
Tó u csapadékvíz elvezetés
2 600 nincs vízelvezetés
Terv szükséges
12
1.71
Tó u vízelvezetése
7 500 Vízelvezető rendszer hiányzik
Terv szükséges
12
3 000 Az ingatlanok vízelvezetése nem megoldott
Terv szükséges
12
2 450 150 m lakossági igény
Terv szükséges
12
1.72 1.73
3
Vásárhelyi u ( Orosházi Temesvári u ) vízelvezetés Wagner u. 102. - 110. ároklefedés Fel nem osztott előirányzat
0
Csapadékvíz elvezetés összesen:
702 226
Ivóvízellátás 10 000 2011. évi CCIX tv. előírása miatt
1.1
Viziközmű hálózat pótlási terv
1.2
Közkifolyók létesítése
2 000 2011. évi CCIX tv. előírása miatt
1.3
01231/15 hrsz. telek vízellátása
1 250
1.4
0509/43 hrsz utca (41-es utca)
1.5
502 hrsz dűlő (III brigád )
egész város
50 fm Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
Terv szükséges
1
13 500
540 fm, Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
Terv szükséges
1
20 250
810 fm, Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
Terv szükséges
1
335
25 000
1000 fm Külterületi igény támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
1.6
Cincér u , Ökörszem
1.7
Gerlai temető vízellátása
7 000
1
1.8
Jakuba János u.
2 400
1
1.9
Juhász Gyula u tűzcsapok áthelyezése
1 200 Forgalomtechnikai felülvizsgálatban előírtak szerint
1.10
Köröspart, Bütyök utcák
1.11
Hínár u.
1.12
Nyár u., Fényes
17 500
1.13
Ostoros u.
12 000
1.14
Szemián Sámuel u
2 750 Bába tervezteti
1.15
Alsókörös sor 20-25 Piski u vízellátása
6 500
1.16
0665 hrsz dülő Kisrét
1.17
Nógrád u.
1.18
Széna u. (Körösi u Lachner utcák között) ivóvízvezeték összekötése
1.19
0794 hrsz út vízellátása ( Felsőnyomás Tv torony után)
8 750
1.20
Vandháti út tüzivíz probléma
1.21
53 250
2130 fm, Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
7 500 300 m 700 fm, Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
Terv szükséges
1
terv nem szükséges
1
Terv szükséges
1
Terv van
3
Terv szükséges
3 3 3
A Bocskai u felől telkeken keresztül vannak ellátva az ingatlanok amely sok problémát jelent. 245 m 90 KPE
Terv szükséges
8
620 fm, Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
Terv szükséges
9
2 125 85 fm szennyvíz megépült!!!
Terv szükséges
9
3 250 130 m szabályos vízellátás biztosítására
Terv szükséges
9
Terv szükséges
11
7 500 300 fm
Terv szükséges
1
Gyár utcai kapacitás növelés
8 500 Gyár utcai vezeték összekötése a Lajta utcaival
Terv szükséges
12
1.22
Hajnóczy u. 10582/8 telekre
1 500 Szennyvízhez kapcsolódó hálózat bővítési igény
Terv szükséges
12
1.23
Báthori u. ivóvíz (Pongrácz A. u. - vasút között)
Terv szükséges
11
15 500
350 fm, Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
11 000 lakossági igény
336
1.24
Békési út Bezeréd u sarok közkifolyó létesítés
500 lakossági igény
1.25
Görbe u. 13894/2
500 lakossági igény
1.26
Tüzivíz biztosítása Kenderföldeken
1.27
Millenium közkifolyó
-
9 1
19 000
terv van
12
650
Körvezetékesítés 1.28 1.29 1.30 1.31 1.32 1.33 1.34 1.35 1.36 1.37 1.38 1.39
Hétvezér u. a Vandhátival Urszínyi u. -t összekötni a Thurzóval Szilva köz összekötése utcán belül Kisfaludy u. utcán belüli összekötés Vajda J. u. Kölcsey összekötése Irányi u. Univerzálnál Haladás u. - Hóvirág-SzederNyárfa Zrínyi u. - Liszt F. Erdő u. - Kossuth. u. (Mezőmegyer) Haladás u.- Hóvirág és Szeder között (Mm) Haladás u. - Nyárfa-Szeder között (Mm) Fő u. a Muskátli és Nap u. között (Mm)
2 540 Körvezetékesítés
1
7 925
2
4 064 2 032 1 016
Körvezetékesítés
3
Körvezetékesítés
4
Körvezetékesítés
4
Körvezetékesítés
1 016 Körvezetékesítés
5
5 080
9
Körvezetékesítés
9
762 Körvezetékesítés 6 096 2 540 3 048 4 064
9
Körvezetékesítés
9
Körvezetékesítés
9
Körvezetékesítés
9
Körvezetékesítés
1.40
Pozsonyi – Tavasz
3 200 Körvezetékesítés
10
1.41
Gyöngyösi a Franklinnal
1 016 Körvezetékesítés
10
1.42
Kertész u. a Josika utcával
1 524 Körvezetékesítés
10
1.43
Kertész u. a Kolozsvárival
4 572 Körvezetékesítés
10
1.44
Liliom u. a Franklinnal
4 064 Körvezetékesítés
11
1.45
Veres P. u. a Franklinnal
1 016 Körvezetékesítés
11
1.46
Radnóti a Franklinnal
1 016 Körvezetékesítés
11
1.47
Szegfű u. a Franklinnal
1 016 Körvezetékesítés
11
337
Külterületi igények
1.48
0901 hrsz dűlő út Fürjes
29 000
1160 fm, Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
Terv szükséges
11
1.49
Felsőnyomás 0748 hrsz dűlő vízellátás Jelenka dülő
60 000
2400 fm, Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
Terv szükséges
11
1.50
Golden u. (Csorvási út Delicsesz u.)
8 500
340 fm, Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
Terv szükséges
11
1.51
Mag u 1 sz környéke közkifolyó létesítés
1 200 Nyugati kertek vízelllátása
1.52
Mag u.
5 800
Terv van
11
1.53
Nyugati u. (Tavasz u-tól a Franklin u. felé)
5 250 350 fm
Terv szükséges
11
1.54
Zöldalma u. (Csorvási út Delicsesz u.)
9 750
Terv szükséges
11
1.55
Kender u.
8 400 560 fm
Terv szükséges
12
1.56
Kendervágó u
8 400
1.57
Kígyósi út (Kendervágó uKerekegyházi út) vezeték építés
5 000 330 m
Terv van
12
1.58
Kígyósi út-Kerekegyházi út átadási pont
9 000
Terv van
12
1.59
Rokka u.- Kígyósi út (Rokka u. - Kendervágó u.)
Terv szükséges
12
Fel nem osztott előirányzat Ivóvízellátás összesen: 4
11
390 fm, Külterületi igény, támogatása gazdaságossági és vízminőséi szempontból megfontolandó
12
19 000 1250 fm 0 487 782
Települési hulladékkezelés
338
1.1
Hulladékkezelő műben útalap építés
4 200
egész város
1.2
Mérlegház áthelyezése, forgalomirányítás; sorompó
2 650 Ráláthatóság a ki és bejövő forgalomra, forgalom írányítás
egész város
1.3
Szélessávú Internetes hozzáférés
4 000 Vagyonvédelem miatt
egész város
1.4
Hídmérleg és depónia közötti út kiépítése
3 680 Sárközi lapokkal
egész város
1.5
Hígtrágya elhelyezőhöz út kiépítése
5 250 Sárközi lapokkal
egész város
Fel nem osztott előirányzat Települési hulladékkezelés összesen: 5
0 19 780
Mélyépítőipar 1
Útépítések
1.2.1
Fília bekötő
1.2.2
Temető sor belső út útcsatlakozás átépítése
1.2.3 1.2.4
1.2.5 1.2.6 1.2.7 1.2.8 1.2.9
Temető sor belső út és parkoló Kis tölgyfa csárda útcsatlakozás kiépített folytatása Békéscsaba, 4432. j. út és 0962. hrsz-ú u. csomópontja járműosztályozós kialakítása 0482. dűlő kiépítése, a Dobozi útról nyílik Varságh B. u. aszfaltozás Békéscsaba, Pepin u-i lakóút építése Békéscsaba, Tildy Z. u-i lakóút I. ütem útépítése
1.2.10
Békéscsaba, Tildy Z. u-i lakóút II. ütem útépítése
1.2.11
Tünde u.
39 000
Terv van
11
Terv van
6
15 122
Terv van
6
2 000
Terv van
11
44 000
Terv van
12
Terv szükséges
1
Terv szükséges
1
Terv van
11
11 550
Terv van
10
20 790
Terv van
10
3 500 hulladékgyűjtő megközelíthetősége
115 200 2560 fm 4 320 120 fm szennyvízzel érintett 102 300 művelési ág változás, kártalanítás
6 500 85 m-es szakasz hiányzik
1
339
1.2.12
Corvin utca 23-25. társasház 2301/3.hrsz.
1 575 30 m *3 m
1.2.13
Harruckem u.
3 500
9
1.2.14
Búzavirág u. garázsok előtt
2 940
11
1.2.15
1.2.16
Batsányi utca (Gajdács u. Veres P. u. között) 113 m hosszon szilárd burkolat tervezése és építése Batsányi utca (Jósika u. Bessenyei u. között) tervezése és építése
1.2.17
Görbe u. 13895/4 hrsz. bekötő út
1.2.18
Franczisci D.
1.2.19 1.2.20
9867/1 9869/2 hrsz. Út csatlakozás az Orosházi útra Vandháti út kiszélesítése
4-5
9 400
terv van
7 500 Új utcakíalakítás
11
10
1 260 Lakossági igény Lakosok válalják a tervek elkészítését és az útalap építésék
Terv szükséges
1
6 000 83 m 3,7 m hiányzik
Terv szükséges
10-11
6 900 165 m 15 m széles
terv szükséges
12
12 000
1
5 986
7
I. -IV. kerület 1.2.21
Knézich utca
1.2.22
Mandula utca
1.2.23
Nagydiófás utca
1.2.24
Kapor utca I.
1.2.25
Kapor utca II.
1.2.26
Szója I.
1.2.27
Szója II.
1.2.28
Kereszt utca
1.2.29
Borsó utca
1.2.30
Lencse utca
1.2.31
Földműves utca
1.2.32
Áfonya utca
terv van
4 795 Leadandó telkek száma: 17
1
8 924 Leadandó telkek száma: 14
1
4 462 Leadandó telkek száma: 3
1
2 231
1 1
15 171 Leadandó telkek száma: 31 2 677
1
3 570
1
8 924 Leadandó telkek száma: 4
1
4 016 Leadandó telkek száma: 3
1
5 934
1
9 281
1
340
1.2.33
Réti utca
1.2.34
Zug utca
1.2.35
Gyümölcsös utca
1.2.36
Nádas sor
1.2.38
Erdélyi sor ( Berzsenyi u.Degré u.) Pulszky utca
1.2.39
Vörösmarty utca
1.2.40
Harruckern utca
1.2.41
Hegedűs utca
1.2.42
Orgona utca
1.2.43
Csendes utca
1.2.44
Németh Lajos utca
1.2.45
Körösi utca
1.2.46
Dugonics utca
1.2.47
Czuczor utca
1.2.48
Vasvári utca
1.2.49
Károlyi utca
1.2.50
Vihar u.
1.2.37
10 575 Zug utcáig
1
Leadandó telkek száma: 2
5 578 Leadandó telkek száma: 7
1
14 635 Leadandó telkek száma: 27
1
19 722
1
20 000
terv szükséges
7 585 Munkás utca és Dessewffy utca között
9
6 470 Dessewffy utca és Lenkey utca között
9
2 400
9
5 221
9
9 816
9
3 570
9 9
24 363 Déli sor és Szarvasi út között 7 050 Mokry utca és Szekerka utca között
9
8 612
9
8 087 Lenkey utca és Dugonics utca között
9
6 247 Lipták utca és Czuczor utca között
9
6 871 Lipták utca és Czuczor utca között
9
6 500
9
4 685
10
17 179
10
Erzsébethely 1.2.51
Rakéta utca
1.2.52
Vasút sor
1.2.53
Tildy utca
1.2.54
Darányi sor
1.2.55
Szatmári utca
1.2.56
Mikes utca
1.2.57
Szekér sor
10
8 924 Pongrácz utca és Stromfeld utca között
10
22 310
10
4 730 Bessenyei utca és Kassai utca között 21 000
10
13 386 idegen terület
11
341
1.2.58
Cserepes utca
1.2.59
Kereki út
1.2.60
Kereki út
1.2.61
Vásárhelyi utca
1.2.62
Úttörő utca
1.2.63
Liliom utca
1.2.64
Gajdács utca
1.2.65
Lajta utca
1.2.66
Korona utca
1.2.67
Uránusz utca
12
11 378 Vásárhelyi utca és Povázsai utca
12
6 024 Nagysándor utca Honvéd utca között
12
15 171 Fiumei utca és Gyár utca között
12
8 701 Temesvári utca és Cserepes utca között
11
11 467 Veres P. utca és Bátori utca között 6 515
11
6 782 Tavasz utca és Úttörő utca között
11
17 089 Kereki utca és Rokka utca között
12
31 680 Leadandó telkek száma: 35
11
3 436 Leadandó telkek száma: 2
11
Keleti kertek 1.2.68
Répa köz
1.2.69
Almás sor
1.2.70
Jácint sor
1.2.71
Szilva köz
1.2.72
Barackos köz
1.2.73
Cseresznye köz
1.2.74
Paprika köz
1.2.75
Kadarka köz
1.2.76
Csabagyöngye sor
1.2.77
Hínár utca
1.2.78
Buzogány utca
1.2.79
Rózsakert utca
1.2.80
Bogár utca
1.2.81
Szöcske utca
1.2.82
Tücsök utca
14 256
3
13 810
3
14 412
3
13 553
3
13 553
3
13 553
3
13 553
3
13 553
3
13 553
3
1 762
3
13 107
3
14 156
3
14 055
3
13 955
3
13 955
3
342
Béke kertek 1.2.83
Bodza utca
1.2.84
Festő utca
1.2.85
Szépkert utca
1.2.86
Omaszta utca
1.2.87
Fészek utca
1.2.88
Trófea
8 288 Leadandó telkek száma: 7
1
21 641 Leadandó telkek száma: 17
1
21 685 Leadandó telkek száma: 19
1 1
6 500 Lakossági hozzájárulás 1500 eFt
1
11 043 Leadandó telkek száma: 9
1
3 120
Borjúréti kertek 1.2.89
Toboz utca
1.2.90
Bagoly utca
1.2.91
Borjú utca
1.2.92
Borjúrét utca I.
1.2.93
Borjúrét utca II.
1.2.94
Borjúrét utca III.
1.2.95
Csanálos utca
1.2.96
Csigás utca
1.2.97
Gereblyés utca
13 832 Leadandó telkek száma: 18
3
15 483 Leadandó telkek száma: 19
3
19 008 Leadandó telkek száma: 36
3
7 318
3
7 630
3
15 617
3
10 040
3
7 719 Leadandó telkek száma: 7
3
15 974 Leadandó telkek száma: 16
3
21 016 Bojtár utcától csatornáig
3
Kastély-szőlők 1.2.98
Ostoros utca
1.2.99
Csikós utca
1.2.100
Bojtár utca
1.2.101
Gulyás utca
1.2.102
Szemian S. utca
9 727 Leadandó telkek száma: 15
3
23 649 Leadandó telkek száma: 38
3
33 242 Leadandó telkek száma: 62
3 3
4 908
Fényes Veszei utca 1.2.103
3 37 481 Határ utca és körforgalom között Leadandó telkek száma:40
343
Mezőmegyer 1.2.104
Szendrey utca
3 915
9
29 617
1
23 347
1
14 156
1
15 059 Gyöngy utca és Napsugár utca között
1
10 396 Marx tér és gát sorig
1
Gerla 1.2.105
Csalogány utca
1.2.106
Vadász utca
1.2.107
Móra Ferenc utca
1.2.108
Magvető utca
1.2.109
Magvető utca
1.2.110
Kertes utca
1.2.111
Fűzfa utca
1.2.112
Kertes utca Gát sorig
1.2.113
Gát sor
1.2.114
Sport utca
1.2.115
Madarász utca
1.2.116
Babits Mihály utca
1.2.117
Gyöngy utca
1.2.118
Hámán Kató utca
2.32
Derkovits sor 3. garázs sor útépítés
2
Útalap építések
2.1
7 228
1
3 770
1
3 871
1
13 051
1 1
8 835 Madarász utca és Babits utca között 15 416 Jázmin utca és Gyöngy utca között
1
30 877
1
16 320 Csabai út és Babits utca között
1
15 561
1
5 000
terv szükséges
7
44. sz. főút útcsatlakozás után sárrázó építés
1 400
terv szükséges
11
2.2
Degré u ( Egészségügyi gyemekotthon-Degré 45.)
8 598 Kalandparkkal érintett
terv szükséges
2
2.3
Körgát u.
6 750 megvalósítható
terv szükséges
5
2.4
Vihar u.
5 760
terv szükséges
9
2.5
Hajnóczy
4 193
terv szükséges
12
2.6
Erdélyi sor ( Berzsenyi u.Kárpát u.)
4 110
terv szükséges
2
344
2.7
Gólya u.
2.8
0549/43 hrsz út
2.9
Kendervágó u.
2.10
Derkovits sor 3. garázs sor útalap építés
2.11
0775/87 47 főút mellett
2.12
Ormay dűlő feltöltése
200
3
2.13
Béri Balog Ádám u. feltöltés
100
3
3
Parkoló építés
3.1.1
Peter Jelenimszki Szlovák Iskola után II. ütem
5 760
terv van
1
3.1.2
Tompa u. Evangélikus temetőhöz parkoló építés II. ütem
2 500
terv van
11
3.1.3
Sziklai u. bölcsöde
6 534 7 db
terv van
10
3.1.4
Batcsányi u. SZTK oldalán
6 750 10 db
terv van
10
3.1.5
Jázmin u. parkoló építés
4 067
terv van
1
3.1.6
Kazinczy ltp. 20. melletti parkoló építés
1 344
terv van
6
3.1.7
Ligeti temetőhöz parkoló
16 848
terv van
1
3 500
terv van
8
7 800 18 db
terv van
4
5 800 13 db
terv van
4
5 500
terv van
6
3.1.8 3.1.9 3.1.10 3.1.11
Szarvasi út 64/7. előtti parkoló Haán Lajos tér parkoló I. ütem Haán Lajos tér parkoló II. ütem Petőfi utca 20. parkoló bővítés
9 555 nincs csat
terv szükséges
11
17 820
terv szükséges
1
18 300
terv szükséges
12
450
terv szükséges
7
terv szükséges
11
Szőke Andrea a tulajdoni viszonyok miatt nem megvalósítható
3.1.12
Kisszik u. parkoló bővítés
2 300
terv van
7
3.1.13
Önkormányzat Nappali Ellátó Intézménye előtt párhuzamos parkolók építése
Az Önkormányzat Nappali Ellátó Intézménye előtti részen szükséges lenne párhuzamos parkolók, illetve leállósáv építése. A Sarkantyú utca 1/2. számú ingatlan lakójának saját 2 000 bejáróját és parkolóját használják az ebédet hordó autókkal, ezért a saját építésű bejáróját nem tudja használni.
Terv szükséges
8
345
3.1.14
3.1.15 3.1.16 3.1.17
Kőris utca 2.sz. közelében lévő parkolóhelyek tervezése és építése Lencsési út 24. szám közelében lévő parkolóhelyek tervezése és építése Tünde u. buszparkoló építése Kazinzcy u. boltok előtti parkoló
9 000
Terv szükséges
4
6 500 8 db
Terv szükséges
2
8 500
Terv szükséges
1
6 000 ferde beállású 15 db
Terv szükséges
6-7
3.1.18
Kazinczy ltp. 13. parkoló
5 600 14 db párhuzamos
Terv szükséges
6
3.1.19
Kazinczy ltp. 21.
6 000
Terv szükséges
6-7
Terv szükséges
12
Terv szükséges
2
Terv szükséges
6
3.1.20
3.1.21
3.1.22 3.1.23 3.1.24
Povázsay utcai Mackó Kuckó óvoda parkoló bővítés terveztetése Lencsési út 24. szám közelében lévő parkolóhelyek tervezése és építése Lencsési út 22. szám közelében lévő parkolóhelyek tervezése és építése Lencsési út 60-62 több parkoló Puskin utcán, a Szlovák Iskola mögött parkoló építés
3.1.25
Andrássy út 20/B/6.
3.2
Parkolók tervezése
3.2.1
Orosházi úton parkolók terveztetése tanulmányterv folytatása
4
Kerékpárút építése
4.1
József Attila utca táblázás
4.2
Kerékpárút építési tervek készítése Szarvasi (Kápolna -Pepin u. között)
5
Járdaépítések
5.1
Járdalapos járdaépítés
6 500 8 db
6 500 9 db
1 7 000 20 db parkoló
Terv szükséges 3 500
120 3 500 323 000
8-11
346
5.1.1
Köröspart u.
3 000 526 m
1
5.1.2
Gerlai u. páros oldal
2 285 járdalapos 317 m
1
5.1.3
Pásztor u. 21.
5.1.4
Borjú u.
2 770 járdalapot kérnek, 433 m
3
5.1.5
Bagoly u.
2 400 járdalapot kérnek, 340 m
3
5.1.6
Harruckern u.
5.1.7
Veres Péter u. páratlan nincs járda (páros felújítása is jó)
5.1.8
Vak Bottyán u.
1 900 163 m 1,0m
9
5.1.9
Kerekes György u. (Iskola oldalán)
1 400 220 m 0,8m
1
5.1.10
Kisrét 0616/2
2 300 720 m 1 soros
9
5.1.11
Dohány utca (Harang u. és Muskátli u. között)
2640
Somogyi utca
2310
9
1 400 220 m 0,8m
1
5.1.12 5.1.13 5.1.14
Kerekes György u. (Iskola oldalán) Gerlai temetőhőz vezető járda
500
2
660
9
15 000 nem megvalósítható a teljes hosszon
11
9
1 000 járdalapot kértek
5.1.15
Varságh dőlű
2 300 Szabó bácsi
5.1.16
Áfonya u.
3 000
5.1.17
Vantháti u.
2 500
5.1.18
Déli sor
5.1.19
Telep u. 31. mellett Korház u. járdalapos járda
9
660
1 252
5.1.20
Csalogány u.
600
1
5.1.21
Berzsenyi játszótér mellett járdalapos járda kialakítás
320
2
5.1.22
Ormay átjárókhoz járda építés
200
3
347
5.1.23
Töltés u.
8 000 1000m
5.1.24
Szabadság tér belső udvar
5.1.25
Gólya u. páros
5.1.26
Fövenyes u. 12. mellett
500 Vandlikné 41m 3 sor
5.1.27
Ulicska dűlő
720 Nyéki József
1
336 35 m 3 sor
7
1 550 277 m 222 m2 1385 db
59 283 5.2
Akadálymentesítések Egyetértés u. akadálymentesítés 14 helyszínen
egész város 1 200
2 Terv van
6
Gyalogátkelő helyek
6.1
Vantháti iskola előtt gyalogátkelő létesítése
2 000
Terv szükséges
1
6.2
Kazinczy Kisszik-Szerdahelyi közelében gyalogátkelő létesítése
2 500 Szerdahelyi u. kerékpárút építési tervekben szerepel
Terv szükséges
7
6.3
Békéscsaba Szlovák Iskola Dobozi út gyalogátkelő létesítése
3 000
Terv szükséges
1
6.4 6.5
Őr u. -Kazinczy u. kereszteződésében gyalogátkelő Lencsési zöldségesnél gyalogátkelő létesítése
2 400
7
2 100
4
6.6
Orosházi út Bercsényi kereszteződésben
5 000
12
6.7
Bajza u. - r. Becsey O. utca kereszteződés
2 500
2
Buszmegállók létesítése 6.8 6.9 6.10
47.sz. fkl út Pepin utcánál buszmegálló Gerla buszforduló leszálló hely kialakítása 44-es főút Fényesi megálló fedett buszváró telepítés
2 000 NIF engedélye szükséges 800 3 000 2 db a VOLÁN adna buszvárót
348
Terv szükséges
11
Terv szükséges
1
Terv szükséges
3
6.11 6.12 6.13
Kazinczy u. 5/1. fedett buszváró telepítése Kisfényesi-Körte sor buszmegálló létrehozáse Szója u. autóbuszöböl 2db
600 1 db
Terv szükséges
7 3
3 000 8 500
Terv szükséges
1
Forgalmi rend felülvizsgálat alapján táblázás 6.14 6.15 6.16
Ligeti sor
6.17
21 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
1
12 "Gyalogosok" tábla kihelyezése
1
180
"Tükör" kihelyezése valamint "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
21 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
"Szembejövő forgalom elsőbbsége" és "Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben" táblák kihelyezése 2.40. pont szerint
6.18
Sikonyi út
42
6.19
Jázmin utca
21 "Gyermekek" tábla kihelyezése
6.20
1
1
1
1
7 "Megállni tilos" tábla kiegészítése
1
7 "Várakozóhely" tábla kiegészítése
1
7 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
1
Dedinszky Gyula utca 6.21 6.22
6.23
0579 hrsz. külterületi út (szennyvíztisztító telep bekötőút)
6.24
42
Szembejövő forgalom elsőbbsége és "Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben" táblák kihelyezése
1
21 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
1
26 "Sebességkorlátozás" megismétlése a kereszteződések után
1
21 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
1
Meteor utca 6.25 6.26
0385 hrsz. külterületi út
6.27
0425 hrsz. külterületi út
6.28
Petényi László utca
101 "Sebességkorlátozás" megismétlése a kereszteződések után 42 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
1 1
349
6.29
Móricz Zsigmond utca
229 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
1
6.30
Körgát sor
6.31
Festő utca
6.32
Béke-kertek
92 lakó-pihenő övezet kialakítása
1
6.33
Árpád sor
21 "Gyalogosok" tábla kihelyezése
2
6.34
Berzsenyi utca
42 "Útszűkület" tábla kihelyezése
2
6.35
Urszinyi Dezsőné utca
32 "Megállni tilos" tábla kihelyezése 20 m kiegészítő táblával
2
6.36
Degré utca
42 "Főútvonal alárendelt úttal" tábla kihelyezése
2
6.37
Urszinyi Andor utca
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
2
6.38
Erdélyi sor
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
2
6.39
Bajza utca
3 500 jelzőlámpával irányított kijelölt gyalogos-átkelőhely létesítése
2
6.40
Urszinyi Dezsőné utca
2 500 kijelölt gyalogos-átkelőhely létesítése
2
6.41
Thurzó utca
2 500 kijelölt gyalogos-átkelőhely létesítése
2
6.42
Cserkész tér- Millennium liget - Degré utca
26 "Sebességkorlátozás" tábla kihelyezése
2
6.43
Szőlő utca
51 "Sebességkorlátozás" tábla kihelyezése
2
6.44
Fényesi utca
6.45
0135 hrsz. külterületi út
21 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
3
6.46
Eszperantó utca
25 "Tehergépkocsival behajtani tilos" tábla kihelyezése
3
6.47
0135 hrsz. külterületi út
51 "Sebességkorlátozás" tábla kihelyezése
3
6.48
Lencsési út
6.49
Ilosvai utca
21 "Kerékpárosok" tábla kihelyezése
4
6.50
Corvin utca
26 "Megállni tilos" tábla kihelyezése
4
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
közgyűlési egyirányú forgalmi rend kialakítás burkolatépítés után
353 "Gyalogosok" tábla kihelyezése
1
1
3
kijelölt gyalogos-átkelőhely létesítése
3
350
6.51 6.52
21 "Kerékpárosok" tábla kihelyezése
4
26 "Megállni tilos" tábla "Várakozni tilos" tábla helyett
4
26 "Elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút" tábla kihelyezése
4
Lencsési út 6.53 6.54
Szabó Pál térre vezető lakóút
26 "Várakozni tilos" tábla kihelyezése
4
6.55
2269 hrsz. ingatlan
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
4
6.56
Ilosvai utca
92 egyirányú forgalmi rend kialakítás
4
6.57
Posta köz
67 egyirányú forgalmi rend kialakítás
5
6.58
Wesselényi utca - Damjanich utca
2 500 egyirányú forgalmi rend kialakítás
5
101 "Megállni tilos" tábla kihelyezése
5
6.59 6.60
Dózsa György utca
6.61
36 "Várakozóhely" tábla kihelyezése és burkolati jel felfestése
5
36 "Forgalmi sáv vége" tábla "Útszűkület" tábla helyett
5
6.62
Tessedik Sámuel utca
21 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
5
6.63
Szemere utca
26 "Megállni tilos" tábla kihelyezése
5
6.64
Építők útja
21 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
5
6.65
7 "Kiegészítő" tábla kihelyezése
5
Gálik János utca 6.66
21 Telezöldes forgalomirányítást jelző tábla kihelyezése
5
6.67
Erkel utca
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
5
6.68
Őr utca
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
6
6.69
Kazinczy lakótelep
6.70
Kazinczy utca
6.71
Kazinczy utca
304 lakó-pihenő övezet kialakítása
6
3 500 kijelölt gyalogos-átkelőhely létesítése
6
90 "Gyalogosátkelés" tábla kihelyezése és piktogram felfestése
351
7
6.72
Derkovits sor
6.73
64 "Mindkét irányból behajtani tilos" alatta "Kivéve célforgalom" tábla kihelyezése
7
21 "Megállni tilos" tábla kihelyezése
7
21 "Várakozóhely" tábla kihelyezése
7
Andrássy út 6.74 6.75
Posta köz
26 "Magasságkorlátozás" tábla kihelyezése
7
6.76
Trefort utca
21 "Gyalogosok" tábla kihelyezése
7
6.77
Szabó Dezső utca
21 "Gyalogosok" tábla kihelyezése
7
6.78
Piski utca
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
8
6.79
Lenkey utca
7 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
8
6.80
Millennium lakótelep
6.81
Szerencs utca
69 egyirányú forgalmi rend kialakítás
9
6.82
Muskátli utca
26 "Sebességkorlátozás" tábla kihelyezése
9
6.83
Erdő sor
151 "Sebességkorlátozás" tábla kihelyezése
9
6.84
0591 hrsz. külterületi út
51 "Sebességkorlátozás" tábla kihelyezése
9
6.85
Dombos utca
151 "Sebességkorlátozás" tábla kihelyezése
9
6.86
Vereczkei utca
101 "Sebességkorlátozás" tábla kihelyezése
9
6.87
Hársfa utca
51 "Sebességkorlátozás" tábla kihelyezése
9
6.88
Sas utca
51 "Sebességkorlátozás" tábla kihelyezése
9
6.89
Lenkey utca
42 "Veszélyes útkanyarulat" tábla kihelyezése
9
42 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
9
42 "Veszélyes útkanyarulat" tábla kihelyezése
9
42 "Útkereszteződés alárendelt úttal" tábla kihelyezése
9
6.90 6.91
Bezerédj utca
6.92
595 lakó-pihenő övezet kialakítása
9
6.93
Déli sor
83 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
9
6.94
Muskátli utca
21 "Veszélyes útkanyarulat" tábla kihelyezése
9
6.95
Erdő sor
42 "Útszűkület" tábla kihelyezése
9
6.96
Napsugár utca
150 "Tükör" kihelyezése
9
352
6.97
Tevan Andor utca
6.98
Sas utca
6.99
Pulszky utca
26 "Elsőbbségadás kötelező" tábla kihelyezése
9
6.100
Szécsi utca
21 "Megállni tilos" tábla "Várakozni tilos" tábla helyett
9
6.101
0591 hrsz. külterületi út
21 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
9
6.102
Esze Tamás utca
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
9
21 "Veszélyes útkanyarulat" tábla kihelyezése
9
42 "Főútvonal alárendelt úttal" tábla kihelyezése
9
21 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
10
6.103
21 "Megállni tilos" tábla kihelyezése
9
7 "Egyenetlen úttest" tábla "Bukkanó tábla helyett
9
Váci Mihály utca 6.104 6.105 Franklin utca 6.106
8 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
10
6.107
Kertész utca
12 "Egyenetlen úttest" tábla kihelyezése
10
6.108
Madách utca
21 "Megállni tilos" tábla "Várakozni tilos" tábla helyett
10
6.109
Kolozsvári utca
202 "Megállni tilos" tábla "Várakozni tilos" tábla helyett
10
6.110
Sziklai Sándor utca
177 "Megállni tilos" tábla "Várakozni tilos" tábla helyett
10
6.111
Tompa utca
100 "Tükör" kihelyezése
10
6.112
Könyves Kálmán utca
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
10
6.113
Thököly utca
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
10
6.114
Pongrácz András utca
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
10
6.115
Erzsébet lakópark
6.116 6.117
0930 és 0898 hrsz. külterületi út (Fürjesi összekötő út)
6.118
Úttörő utca
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
11
6.119
Tompa utca
12 "Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla "Elsőbbségadás kötelező" tábla helyett
11
641 lakó-pihenő övezet kialakítása
10
55 "Egyéb veszély" és "Egyenetlen padka" tábla kihelyezése 101 "Sebességkorlátozás" tábla megismétlése a földút csatlakozások után
353
11 11
6.120 6.121 6.122
Tompa utca Orosházi út - Bessenyei utca - Hargita utca Orosházi út - Bessenyei utca - Hargita utca
6.123
790. hrsz. külterületi út
6.124
0962, 0961/17, 0972 és 0978 hrsz. külterületi út Fel nem osztott előirányzat Mélyépítőipar összesen:
6
11
10 000 jelzőlámpa telepítés
11
10 000 jelzőlámpa telepítés
12
21 "Veszélyes útkanyarulat" tábla kihelyezése 166
"Sebességkorlátozás" értékének egységesítése, valamint megismétlése a kereszteződések után
12 12
0 2 340 036
Infrastruktúra 1
Jelzőlámpák telepítése
1.1
Kinizsi Csaba u. térfigyelő kamera
1.2
3 000
7
Dobozi út-Gyulai út internetes kapcsolat kiépítése
300
1
1.3
Urszinyi Dezsőné utca-Gyulai út internetes kapcsolat kiépítése
300
2
1.4
Irányi u.- Luther u. internetes kapcsolat kiépítése
300
7
1.5
Kinizsi u.- Luther u. internetes kapcsolat kiépítése
300
7
1.6
Bajza u. Thurzó u. internetes kapcsolat kiépítése
300
2
Andrássy út - Kazinczy utca Tulipán utca Fel nem osztott előirányzat Infrastruktúra összesen:
7
21 "Elsőbbségadás kötelező" tábla áthelyezése
12 000 jelzőlámpa telepítés
6
0 16 500
Közvilágítás, elektromos ellátás
354
1.1.1
Gulyás utca (15671 hrsz-ú út, Kastélyszőlők)
1.1.2
Kisfényesi út II. ütem (0283 hrsz-ú út): közvil kiépítés folytatása az út végéig még kb. 950m
1.1.3
Veszei kertek III. ütem: Középső utca (16541 hrsz-ú út)
1.1.4
A Wagner utcától a Csaba tóhoz vezető út (014 hrsz.)
2 725
1.1.5
Nagyrét 1413. tanyáig (a Kentaur Lovasiskola felé a reptér mögött)
1.1.6
820
Meglévő közcélú hálózaton hiányzó 13 db ALTRA2 36 W-os lámpatest elhelyezés (jelenleg minden második oszlopon van 11W-os lámpatest)
Terv szükséges
3
Terv szükséges
3
Van közcélú hálózat, igény 10 db ALTRA2 36W-os lámpatest felszerelése (580 fm kapcsolószál létesítés, 1 db vezérlőszekrény)
Terv szükséges
1
550 fm új légvezetékes közvil hálózat építése, 14 db B-10-400 oszloppal, 7 db ALTRA2 36W-os lámpatesttel (1 db vezérlőszekrény).
Terv szükséges
12
Új légvezetékes közvilágítási hálózat létesítése 500 fm hosszon, 9 db B-10-400 2 699 oszloppal, minden második oszlopra összesen 5 db ALTRA2 36W-os lámpatest felszerelése, 1 db vezérlőszekrény létesítése és 65 fm földkábel.
Terv van (2008. évi)
1
Sikony-Vandhát (sikonyi bekötőút megvilágítása)
2.216 fm hosszon új légvezetékes hálózat létesítés, 45 db B-10-400 oszloppal, 551 fm8 363 en van meglévő hálózat ahol kapcsolószál létesítése szükséges, összesen 29 db ALTRA 36W-os lámpatest elhelyezése, 1 db vezérlőszekrény létesítése.
Terv van (2008. évi)
1
1.1.7
Dobozi út 62/1., 62/2., 62/3., 62/-4.
2 477
Dobozi út 62/1-től 62/4-ig 163 fm új földkábeles közvilágítási hálózat létesítése, 3 db RK4 kandelláberrel, 3 db CITY LIGHT 70W lámpatest.
Terv van (2008. évi)
1
1.1.8
Diófás u. végén lévő 5 db átalakított telek előtti új nyitású utca (13378 hrsz-ú út a Diófás u. és a Béri Balogh Ádám u. között)
940
Diófás u. végén új nyitású utcában 150 fm új légvezetékes közvil. hálózat kiépítése, 4 db B-10-400 oszloppal, ALTRA2 36W-os lámpatesttel
Terv szükséges
3
I. ütem 2010-ben megvalósításra kerül. Jelen II. ütemben 950 fm új légvezetékes kzv 4 445 hálózat létesítése, 28 db B-10-400 oszloppal, 8 db ALTRA2 36W-os lámpatest elhelyezéssel a tanyák elé.
661
355
1.1.9
Orosházi úton a Csaba Metálhoz bevezető útig (a kerékpárút mellett)
3 188
Nincs közcélú hálózat, 650 fm új légvezetékes közvilágítási hálózat létesítése, 17 db B10-400 oszloppal, 8 db ALTRA2 36W-os lámpatesttel.
Terv szükséges
12
1.1.10
Juhász u. folytatása a vasút másik oldalán (0104 hrsz-ú út) az Ormay sortól az 1039. számú tanyáig
Az Ormay sortól a 0104 hrsz-ú úton nincs közcélú hálózat. 220 fm új légvezetékes 1 150 hálózat létesítése, 4 db B-10-400 oszloppal, 3 db ALTRA2 36W-os lámopatesttel (2 db vezérlőszekrény) az 1036., 1037., 1039. sz. tanyák bekötéséhez
Terv szükséges
3
1.1.11
Sikló u. (állami út)
1 264
A Sikló u.-n (Dobozi út felöli végétől) közvil. kiépítése: Sikló u. 18., 28. sz., 1554., 1551., 1549. sz. tanyák elé. Az utca első szakaszán van közcélú hálózat, ide kapcsolószálat kell létesíteni, a további szakaszon 175 fm új légvezetékes hálózat létesítése kapcsolószállal, 6 db B-10-400 oszlop és összesen 8 db ALTRA2 36W-os lámpatest.
Terv szükséges
1
1.1.12
Köröspart u. III. ütem kivitelezése, az elkerülő úttól kifelé
3 144
A földút elején meglévő kisfeszültségű hálózat van (ide kapcsolószálat kell létesíteni), ezt követően 600 fm új légvezetékes hálózatot kell létesíteni, 12 db B-10-400 oszloppal, a régi és új hálózatra minden második oszlopára összesen 15 db ALTRA2 36 W-os lámpatest., 1 db vezérlőszekrény
Terv van (2009. évi)
1
1.1.13
Határ dűlő (0482 hrsz-ú út) II. ütem: Vandháti út és a Varságh között.
2 477
Az I. ütem 2009-2010. évben megvalósításra került (Dobozi út és Vandháti út között). A II. ütem a Határ dűlőn a Vandháti-Varságh közötti szakasz közvil. kiépítése. Szükséges 480 fm új légvezetékes közvil hálózat létesítése, 12 db B-10-400 oszlop, minden második oszlopra összesen 6 db ALTRA2 36W-os lámpatest.
Terv szükséges
1
356
1.1.14
Mandula u. (13920 hrsz-ú út)
Az utca középvonalában van a közcélú faoszlopos hálózat. Balesetveszélyes okok miatt a lakók igénye az oszlopsor áthelyezése a rendezési terv szerinti helyre. Mivel a jelenlegi 3 556 faoszlopok nem helyezhetők át, így új beton oszlopsor építendő. Szükséges a faoszlopos hálózat elbontása, 210 fm új hálózat építése 6 db B-10-400 oszloppal és a meglévő lámpatestek áthelyezése.tulajdonjog edf-nél marad
1.1.15
Munkácsy u. 15-17. és a Bartók B. u. 7. társasházak közötti közterület, amely a Belvárosi iskola uszodájának megközelítését is szolgálja (út, járda, parkoló érintettsége), valamint a belvárosi uszoda bejárata
A belvárosi környezetben két társasház által határolt közterületen a közvilágítás kiépítését kérik (szükséges 2 db 7 méteres kandelláber, 60 fm földkábel, 2 db Zafír 70 W1 880 os lámpatest), valamint az uszuda bejáratánál a zöld szigetben 1 db 9 m-es kandeláber 2 db 100 W-os lámpatesttel, 30fm földkábel irányított fúrással.
Terv szükséges
5
1.1.16
Csónak u. (16266 hrsz-ú út, Kenderföldek)
445
A teljes van közcélú hálózat, minden második ozlopra lámpatest felszerelése (7 db ALTRA 36W-os lámpatest, 400 fm kapcsolószál, 1 db vezérlőszekrény)
Terv szükséges
12
1.1.17
Dobozi úton a Gerla, Csabai bekötőn túl
Van közcélú hálózat, a Csabai bekötőn túl Doboz felé. 2010-ben 4 db lámpatest 318 elhelyezésre került. Szükséges még a további lakott ingtlanok miatt 5 db ALTRA2 36Wos lámpatest, 400 fm kapcsolószál, 2 db vezérlőszekrény.
Terv szükséges
1
1.1.18
Derkovits sori belső garázssornál a közvilágítás kiegészítése (2916/13 hrsz)
A József A. u. 3-9. társasháznál a gyalogosforgalom a Derkovits sori garázssor felé 648 bonyolódik a József A. u. irányából. Kérik a garázssornál a közvilágítás biztosítását. Új 4 m-es RK4 kandelláber létesítése 12 fm földkábellel, CITY LIGHT 70W-os lámpatesttel.
Terv szükséges
7
1.1.19
Andrássy úton (hrsz: 3247/2) a Korzó térnél valamint az Andrássy úton a Kinizsi és Irányi közötti részen 1-1 db villamosenergia-vételezési lehetőség kialakítása
Helyszínenként: Elosztószekrény a közterületen kerül kialakításra (kiemelt növényágyban), a szekrény végleges telepítésével, villamos fogyasztásmérő berendezéssel, a fogyasztásmérő a helyszínen marad, föld feletti kialakítással, újfogyasztóként való bekapcsolással, helyreállítással. Belváros revitalizációban szerepeltetni.
357
Terv szükséges
1
5
1.1.20
A régi Csorvási út (0886/2 és a 6291/4 hrsz-ú út) II. ütem
4 349
A régi Csorvási út közvilágítás kiépítésének I. üteme 2013. évben megvalósult, amely során meglévő oszlopsorra lámpatestek kerülnek felszerelésre. A II. ütem során új légvezetékes hálózat kerül kiépítésre 415,5 fm-en, 11 db B-10-400 oszloppal és 11 db ZAFIR 70W-os lámpatesttel, nagybenyúlású lámpakarral.
Terv van (2012.évből)
11
1.1.21
A régi Csorvási út (0886/2 és a 6291/4 hrsz-ú út) III. ütem
4 114
A régi Csorvási út közvilágítás kiépítésének I. üteme 2013. évben megvalósul, amely során meglévő oszlopsorra lámpatestek kerülnek felszerelésre. A III. ütem során új légvezetékes hálózat kerül kiépítésre 460 fm-en, 11 db B-10-400 oszloppal és 12 db ZAFIR 70W-os lámpatesttel, nagybenyúlású lámpakarral.
Terv van (2012.évből)
11
1.1.22
Mezőmegyer, Kossuth és a Hold u. közötti út (11623 hrsz-ú út)
A kérdéses területen nincs közcélú hálózat. Kb. 150 fm légvezetékes hálózat kiépítése szükséges, 3db B-10-400 oszloppal, 3 db ALTRA2 36W-os lámpatest felhelyezésével.
Terv szükséges
9
1.1.23
Munkácsy tér
864
Térfigyelő kamerarendszer kiépítése, amely egy távlati megvalósítási lehetőséget von maga után a Belváros revitalizációt követően.
1.1.24
Borjú utca (14827 hrsz-ú út)
Az utcában van közcélú hálózat, minden második oszlopon van 11 W-os lámpatest. Kérés minden oszlopra lámpatest felhelyezése. Mivel a szabvány már nem engedi meg 508 a 11W-os lámpatestek felszerelését, ezért javasolt a 11W-os lámpatestek leszerelése, amelyeket az utca második felére kell áthelyezni, az utca első felére pedig 8 db ALTRA2 36W-os lámpatestet kell felszerelni.
1.1.25
Patkó alakú utca (0509/43 hrsz-ú út), Dobozi útról nyílik a Meteor u. után
Van közcélú hálózat, 2010-ben 3 db lámpatest felszerelésre került. Lakossági igény az 127 utolsó 4 oszlop minden második oszlopára, 2 db ALTRA2 36W-os lámpatest felhelyezése.
358
7
Terv szükséges
3
Terv szükséges
1
1.1.26
Fiumei út (12439 hrsz-ú út) a Kerekitől a Part u-i kereszteződésig
Részben van közcélú hálózat 11W-os lámpatestekkel. Igény a középső hiányzó hálózati rész kiépítése lámpatest felszereléssel, valamint, a meglévő 11 W-os lámpatestek 1 302 cseréje. 4 db 11W-os lámpatest cseréje 4 db ALTRA2 36W-os lámpatestre, 200 fm légvezetékes hálózat kiépítése 5 db B-10-400 oszloppal, 3 db ALTRA 24W-os lámpatest felszereléssel, így minden második oszlopon lámpatest lesz.
Terv szükséges
12
1.1.27
Tücsök u. (19321 hrsz-ú út), Körte sortól a Bogár u-ig.
1 105
A Körte sortól a hiányzó 200 fm légvezetékes hálózat kiépítése 4 db B-10-400 oszloppal, 4 db ALTRA2 36W-os lámpatest felszereléssel.
Terv szükséges
3
1.1.28
Zsák u. (15212 hrsz-ú út)
210
Van közcélú hálózat, minden második oszlopra (3 db) ALTRA2 36W-os lámpatest felhelyezése.
Terv szükséges
1
1.1.29
A Révai u. elején (a Kölcsey felöl) a régi 3-as Iskola előtt
508
Az utca ezen részén nincs közcélú hálózat. 50 fm új légvezetékes hálózatot kell kiépíteni, 1 db B-10-400 oszloppal, 1 db ALTRA2 36W-os lámpatest felhelyezése.
Terv szükséges
5
1.1.30
Vadkacsa u. (15994 hrsz-ú út) és a Csatorna u. (16060 hrsz-ú út)
Meglévő közcélú hálózat van. A Csatorna u. elejére 1 db lámpatest lett 2010. évben felszerelve. Az ott lakók igénye minden második oszlopra lámpatest felszerelése: 6 db 394 ALTRA2 36W-os lámpatest felszerelése a Vadkacsa u. 12-ig, 400 fm kapcsolószál létesítése.
Terv szükséges
1
1.1.31
Hínár u. (0290/2 hrsz-ú út)
324
Terv szükséges
3
1.1.32
Jázmin u. (Gerla) a Csabai út felöl, az Iskola és Óvoda környékén (18058 hrsz.)
A meglévő közvilágítás fényerejének növelése az Iskola és az Óvoda körzetében: 2 db 210 AX1+11 W lámpatest cseréje ALTRA2 36W-ra, valamint a sarki meglévő Z1N/70 W lámpatest cseréje ZAFÍR-1 70W-ra.
Terv szükséges
1
19462 és a 19463 hrsz-ú ingatlan határán közvilágítási oszlop és lámpatest elhelyezése. Az utcában nincs közcélú hálózat
359
A Nap u-ban található 3 db villanyoszlop, 2 db-on közvilágítási lámpatesttel (11W-os). 64 Igény a harmadik oszlopra a Nap u. 6. sz. elé 1 db ALTRA2 36W-os lámpatest felszerelése.
1.1.33
Nap u. (Mezőmegyer) 11763 hrsz.
1.1.34
Katolikus dűlö eleje az Elkerőlő útnál (0544 hrsz-ú út)
1.1.35
Bokor u. 1/1. (5300 hrsz-ú út)
1.1.36
Veszei-kertek, Hosszú u. (01347 hrsz-ú út)
127
1.1.37
Réti dűlő (az elkerülő úttól kifelé, a Réti utca folytatása) 0535 hrsz-ú út
1.1.38
Pacsirta u-i (Gerla, 18458 hrsz) játszótér közvilágításának fejlesztése
Terv szükséges
9
Terv szükséges
1
Terv szükséges
9
Terv szükséges
1
A Réti dűlőn, az elkerülő útnál van egyí darab lámpatest. A dűlőn lévő három tanyához 191 (1736., 1734. sz.) közvilágítási lámpatest felszerelését kérik meglévő oszlopokra: 350 fm kapcsolószál kiépítése, 2 db ALTRA 36W lámpatest felszerelése.
Terv szükséges
1
A játszótéren nincs közvilágítás, a világítást a közút megvilágítása szolgálja. A 940 játszótéren padok mellé 2 db 4 m-es kandelláber szükséges, 2 db City Light 70W-os lámpatesttel, 80 fm földkábeles közvilágítási hálózattal.
Terv szükséges
1
A katolikus dűlő elejére kérik a közvilágítás kiépítését az Elkerülő úttól a 2010. évi közvilágítás bővítés helyszínéig: nincs kisfeszültségű hálózat, de a meglévő 20kV-os 500 hálózat 2 db oszlopára 80 fm kapcsolószál és 2 db ALTRA2 36W-os lámpatest felszerlése.
1 681 A családi ház előtti feszítőoszlop áthelyezése a telekhatárra.
Hosszú u. 137. és 147. sz. ház elé lámpatest felhelyezése az igény. Van közcélú hálózat, meglévő oszlopokra (2011. év elején a Hosszú u-n közvil bővítés volt EM keretből az első keresztutcáig, a Gyík u-ig) a fenti ingatlanok elé 2 db ALTRA2 36W-os lámpatest felszerelése, 400 fm kapcsolószál kiépítése, 1 db vezérlőszekrénnyel.
360
1.1.39
Nagyrét 1458. sz. tanya (0392/2 hrsz-út)
1.1.40
A 0491 hrszú út (A Katolikus dűlőtől az 1701 tanyáig) a közvilágítás kiépítése
A dűlőút elején 280 fm kisfeszültségű hálózat kiépített. A dűlőút folytatásán nincs kisfeszültségű hálózat. Kérik a közvilágítás kiépítését a Katolikus dűlőtől az 1701 sz 300 tanyáig. Ez kb. 800 fm új közcélú légvezetékes hálózat kiépítését jelenti, és a teljes hálózati részen (kb. 1080 fm) 16 db ALTRA2 36W-os lámpatesttel, 1 db vezérlőszekrénnyel.
1.1.41
Fényes 1384., 1385., 1386. sz. tanya (0235 hrszú út)
191
1.1.42
Gém u. (15939 hrsz.), Vandháti kertek
A Gém u-ban (Dobozi útról nyílik) közvilágítás kiépítését kérik az iott lakó. Van 318 kisfeszültségű hálózat. 5 db ALTRA2 36W_os lámpatest felszerelése, 400 fm kapcsolószál létesítése.
1.1.43
Gerla és az Ölyvédi kertek közötti földút (01371/1., 01362., 01360. 01356/33??? Hrsz-ú utakat érinti, mintegy 2,3 km hosszon)
1.1.44
Gerla, 01371/2 és a 01371/1 hrszú úton a Fecske sortól az első keresztdűlőig
64
A Trófea u. folytatása az elkerülőn túl. A tanya elé meglévő elektromos oszlopra lámpatestet kérnek felszerelni: 1 db ALTRA2 36W lámpatest.
Terv szükséges
1
Jelenleg csak tervezés
1
Terv szükséges
3
Terv szükséges
1
Kövilágítás kiépítését kéri a lakos Gerla és az Ölyvédi kertek között. Részben van kisfeszültségű hálózat. Feladat lenne a túlnyomó részben kiépítettlen hálózat kiépítése 1 245 és a teljes hálózat lámpatestekkel való ellátása. Mivel ezen feladat költségeit csak a tervezést követően lehet megbecsülni, ezért a feladat végrehajtása a tervezéssel indulna.
Jelenleg csak tervezés
1
Közvilágítás kiépítése a lakosok részéről az igény. Van kisfeszültségű hálózat, 5 db 318 ALTRA2 36W lámpatest felszerlése, 300 fm kapcsolószál létesítése, 1 db vezérlőszekrénnyel.
Terv szükséges
1
A dűlőúton vn kisfeszültségű hálózat. Igény a tanyák elé lámpatest felszerelése: 3 db ALTRA2 36W lámpatest, 300 fm kapcsolószál létesítése, 1 db vezérlőszekrénnyel.
361
Az utcában van kisfeszültségű hálózat. Az utcában állandóan lakók nevében (6 család) 381 kéri a minimális megvilágítás kiépítését: 6 db ALTRA2 36W lámpatest, 400 fm kapcsolószál, 1 db vezérlőszekrény.
1.1.45
Gólyahír u. (0419/20 hrsz) Vandháti kertek
1.1.46
Dobozi úti kerékpárút mellett a Gerlai bekötő útig
1 245
1.1.47
Nagy-rét, Varságh Béla dűlő (0502 hrsz-ú út) a Meteor u. folytatása és a Határ dűlő között
445
1.1.48
Andrássy út 20. sz. háztömb mögötti terület (2998/14 hrsz)
1.1.49
Vasút sor (6317 hrsz-ú út) a Rakéta u. és a Kner Imre u. között
585
1.1.50
Víztároló u. (6185/6 hrsz-ú út)
64
1.1.51
Mezőmegyer, Nyitrai u. 13. sz. (11567 hrsz-ú út)
585
Haán Lajos tér 1-2-3 tömb előtt
1 436
1 105
Terv szükséges
1
Jelenleg csak tervezés
1
A dűlőúton a Nagy-rét 1690. sz. tanyáig közvil létesítése: van kisfesz. hálózat. 7 db lámpatest felszerelése minden második oszlopra
Terv szükséges
1
A háztömb mögött felújításra került a járda, lakossági igény a járda mellé új közvil hálózat létesítése: 80 méter földkábeles hálózat, 3 db 3 méteres kandelláber, 3 db lámpatest
Terv szükséges
5
Közvilágítás kiépítési igény az utcaszakszon. Nincs kisfesz hálózat. 80 m légvezetékes hálózat kiépítése, 2 db oszlop, 2 db lámpatest
Terv szükséges
10
Meglévő közcélú hálózaton 1 db lámpatest felszerelése az 55. sz. és a 6191 hrsz-ú telek között
Terv szükséges
9
Nincs a ház előtt közvilágítás. Lakossági igény annak kiépítése. 80 m új légvezetékes hálózat, 2 db oszlop, 2 db lámpatest
Terv szükséges
9
Járda mellett közvilágítás létesítése: 120 fm földkábel, 4 db 3,5 fm-es kandeláber, 4 db 36 W-os lámpatest
Terv van
A Dobozi úti kerékpárút megvilágításának kiépítés a hiányzó részeken (Határ dűlőtől a Csabai útig): 2,4 km új közvilágítási hálózat kiépítésének tervezése
362
1.1.52
A Dózsa Gy. u. és a Vajda u. közötti sikátor (2269 hrsz-ú út)
96
A sikátorban nincs közvilágítás, nincs kisfeszültségű oszlopsor. Kérik a sikátor közvilágítással való ellátását. Mivel nincs hely oszlopsor létesítésére, így a Vajda u-ban lévő oszlopról a lámpatestet le kell cserélni 70 W-ra, nagybenyúlású lámpakarral a sikátor irányában
Terv szükséges
4
1.1.53
A Dobozi út és a Sikló u. kereszteződése (0413 hrszú önk-i terület)
96
Meglévő oszlopra a kereszteződésben 1 db 70 W lámpatest felszerelése nagybenyúlású lámpakarral
Terv szükséges
1
1.1.54
Gerla, Marx tér (18182/1 hrsz)
318
Meglévő közvilágítási hálózat fejlesztése, a fényerő növelése. 5 db 11 W-os cseréje 5 db 36 W-ra
Terv szükséges
1
1.1.55
Póstelek, Hajlási köz (16720 hrsz-ú út)
381
Meglévő kisfesz.hálózat oszlopaira közvilágítási lámpatest felszerelése az igény: 6 db 36 W-os lámpatest
Terv szükséges
1
1.1.56
0163 hrsz-ú út (Csányi u. folytatása a Pegazus lovasiskoláig)
A földút mellett a lovasiskoláig 22 kV hálózat van. Igény a közvilágítás kiépítése. A 22 896 kV-os oszlopsorra új 400 fm légvezetékes hálózat kiépítése, 5 db 36 W-os lámpatest felszerlése
Terv szükséges
3
3898 hrsz-ú út (Juszt Gyulából nyíló a Színház hátsó bejárata felé)
A lakók kérnek közvilágítást a kis utcában. A Belvár rehab I. ütem során nem lett közvil létesítve. Nagyon szűk az utca, sok a burkolt felület és közmű,a parkolóház miatt megnőtt a forgalom. 40 fm új földkábeles hálózat létesítése, 1 db 3 méteres Siófok típusú 928 kandelláber elhelyezése (Belvár rehab I. ütem során a Szabadság térről kibontott), valamint a helyszínen lévő, a Jókai Színház ÉHTR falára 1 db 70 W-os lámpatest felszerelése
Terv szükséges
7
1.1.57
363
1.1.58
Árpád sor (Gyulai úttól a Bajza u-ig), 31/2 hrsz-ú út
A szoborsétány mellett 2012. évben létesült kerékpárút mentén új közvilágítás létesítése, lehetőleg a sétánynak megfelelő kivitelben, valamint a lakóházak mellett meglévő, régi 400 tipusú közvilágítás korszerűsítése. (Jelenleg csak tervezés).(16 db régi EKA cseréje, 15 db díszkandeláber lámpatesttel)
1.1.21
Petőfi liget (3066 hrsz), Angyalos kút körül levő földbe süllyesztett díszkivilágítási elemek
A 6 db földbe süllyesztett díszvilágítási elem javítása, pótlása, a díszburkolat 978 helyreállítása. A díszvilágítási elemeket karcmentes és vandálbiztos kialakítással kell helyreállítani. (6 db Tungsram schréder midi 70 W)
1.1.1
Zöld alma u. (19653 hrsz-ú út), 19643 hrszú ingatlan előtt lévő villanyoszlop
64 Meglévő kisfesz. Hálózat oszlopára 1 db 36 W-os lámpatest felszerelése
Meglévő kisfesz. Hálózat fa oszlopa a lakóknak útban van a gépjármű közlekedés miatt. A fa oszlopon 3 házi lekötés van rajta. Lakossági igény az oszlop áthelyezése: a fa 1 245 oszlop műszaki előírások miatt nem helyezhető át, így 1 db új beton oszlopot kell elhelyezni, a 3 lekötést át kell helyezni az új oszlopra, 1 db fát ki kell vágni az áthelyezendő légvezeték útjából.
1.1.2
Szarvasi útról nyíló 6273/2 hrszú út
1.1.3
Réti u. (az 1815 sz. tanyától az elkerölőig)
381
1.1.4
Erzsébet lakópark 58. sz.
381 Az ingatlan előtti közvilágítási oszlop áthelyezése nyomvonalban (földkábeles)
1.1.6
13744 hrsz-ú út (Keleti kertek, a Cseresznye köz és a töltés között)
839
Jelenleg csak tervezés
2
Terv szükséges
7
Terv szükséges
11
Terv szükséges
11
Minden második oszlopon van lámpatest. Lakossági igény minden oszlopra lámpatest: 6 db 36 W-os lámpatest
Az úton kérik a közvilágítás kiépítését, nincs kisfesz hálózat: 150 fm légvezetékes hálózat,3 db oszlop, 3 db 36 W-os lámpatest
364
1
Terv szükséges
10
Terv szükséges
3
1.1.7
0913 hrsz-ú út (Fürjes, a vasút és a 0915 hrsz-ú út között)
381
A földúton közvilágítás kiépítése, a meglévő kisfesz hálózat oszlopaira: nincs kapcsolószál, 1 db vezérlőszekrény, 6 db 36W-os lámpatest
Terv szükséges
11
1.1.8
018 hrsz-ú út, Kerek tanya 938., 937.
127
A 938. és 937. sz. tanyák elé közvilágítási lámpatest felszerelése meglévő kisfesz hálózatra, 2 db36 W-os lámpatest, nincs kapcsolószál, 1 db vezérlőszekrény
Terv szükséges
12
1.1.9
Kendervágó u. (12440 hrsz.), Kenderföldek
254
A Kendervágó u-n minden második oszlopon van lámptest (11W). Lakossági igény, minden oszlopon legyen lámapatest: 4 db 36 W-os lámpatest
Terv szükséges
12
1.1.10
Cinke u. (Vandháti kertek, 15949 hrsz-ú út)
254
A lakosok kérik közvilágítási lámpatest felszerelését: nincs kapcsolószál, 1 db vezérlőszekrény, 4 db 36 W-os lámpatest
Terv szükséges
1
1.1.11
Nagysándor József u. (Jaminai városrész, 9932 hrsz-ú út)
Lakossági igény az utában lévő közvilágítási lámpatestek cseréje a kevés fényerő miatt: 1 969 I. ütemben az Orosházi úttól az Iskola u-ig: 13 db 11 W-os lámapatest cseréje 36 W-ra. II. ütem: Iskola u - Kereki út között 18 db 11 W-os lámapatest cseréje 36 W-ra.
Terv szükséges
12
1.1.12
Vandháti kertek: Dobozi úton a Cincér és a Varjas u. között
64
Meglévő oszlopra 1 db lámpest felszerelése a lakossági igény: nincs kapcsolószál, 1 db vezérlőszekrény, 1 db 36 W-os lámpatest
Terv szükséges
1
1.1.13
Birs u. 37. sz. előtt (Almáskeretek, 19618 hrsz-ú út)
64
Meglévő oszlopra 1 db lámpest felszerelése a lakossági igény: nincs kapcsolószál, 1 db vezérlőszekrény, 1 db 36 W-os lámpatest
Terv szükséges
11
1.1.14
Vandháti kertek: a Cincér u.n (15995 hrsz-ú út) a Vadkacsa és az Ökörszem u. kereszteződéseiben
Terv szükséges
1
Lakossági igény a két kereszteződésben közvilágítás létesítése. Nincs kisfeszültségű 635 hálózat: 30 fm új földkábeles közvil hálózat létesítése, 1 db oszlop, 1 db vezérlőszekrény, 30 fm kapcsolószál, 2 db 36 W-os lámpatest (az egyik meglévő oszlopra kerül rá)
365
1.1.15
Gerla, 18318 hrsz-út a Vadász u. és a Csabai út között
1.1.16
Felsőnyomás (0794 hrsz-ú út)
1.1.17
Bütyük u. (Oncsa-kertek, 17321 hrsz-ú út)
1.1.18
Kenderföldek: Kerekegyházi út (028 hrsz-ú út), 19200 hrsz-ú ingatlan előtt
1.1.19
Kastély-szőlők: Bojtár u. (15769 hrsz-ú út)
1.1.22
Keleti kertek: Jácint soron (13676 hrsz-ú út) a 13661 hrsz-ú ingalan előtt
1.1.23
Berényi úton (állami út): a Felsőnyomás 174. sz. tanyánál lévő buszmegálló
1.1.24
0736 hrsz-ú és a 0705 hrsz-ú út (Berényi út és Mezőmegyer közötti szilárd burkolatú út)
Közvilágítás kiépítése az igény, az úton nincs kisfeszültségű hálózat sem: 250 fm légvezetékes hálózat, 5 db oszlop, 5 db 36 W-os lámpatest
Terv szükséges
1
191
A földúton közvilágítás kiépítése, a meglévő kisfesz hálózat oszlopaira: 250 fm kapcsolószál, 1 db vezérlőszekrény, 3 db lámpatest
Terv szükséges
11
318
Lakossági igény az utcában a meglévő kisfesz.hálózat oszlopaira közvilágítási lámpatest felszerelése: 400 fm kapcsolószál, 1 db vezérlőszekrény, 5 db 36 W-os lámpatest
Terv szükséges
1
64
Az ingatlan tulajdonosa meglévő oszlopra közvilágítási lámpatest felszerelését kéri: 1 db 36 W-os lámpatest, 200 fm kapcsolszál
Terv szükséges
12
A Bojtár u-ban minden második oszlopon van lámpatest, lakók kérése, hogy minden oszlopra kerüljön közvilágítási lámapatest: 3 db 36 W-os lámpatest
Terv szükséges
3
64 Meglévő oszlopra 1 db lámpest felszerelése a lakossági igény: 1 db 36 W-os lámpatest
Terv szükséges
3
Lakossági igény a tanyánál lévő buszmegálló (mindkettő) közvilágítással való ellátása 127 meglévő kisfesz hálózat oszlopaira: nincs kapcsolószál (80 fm), 1 db vezérlőszekrény, 2 db 36 W-os lámpatest
Terv szükséges
11
lakossági igény a nagyforgalmú úton a közvilágítás kiépítése. Nincs kisfesz hálózat. 500 2 794 fm légvezetékes kisfesz hálózat kiépítése, 1 db vezérlőszekrény, 14 db oszlop, 10 db 36 W-os lámpatest, 4 db 70 W-os lámpatest
Terv szükséges
11
1 626
445
366
1.1.25
Fényes utca (Fényes, 12946 és 13237/2 hrsz-ú út, buszfordulótól a körforgalomig
1.1.26
Vandháti dűlő (Sikonyi bekötő és a Határ dűlő között, 0429 hrsz-ú út)
1.1.27
Varságh Béla u., a Csiki u. kereszteződésében
1 245
1.1.28
Vandháti úton a Körgát sor kereszteződésében
1.1.29
1.1.30
1.1.31
Meglévő hálózaton a hiányzó közvil lámpatestek pótlása. I. ütem: buszfordulótól a 2 858 vasútig: 10 db 70W-os lámpatest. II. ütem: vasúttól a körforgalomig: 20 db 70 W-os lámpatest.
Terv szükséges
3
Terv szükséges
1
Terv szükséges
1
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: A Körgát sor és a Vandháti út 1 245 kereszteződésében ívkorrekció miatt oszlop kiváltása javasolt: 1 db feszítőoszlop elbontása, új oszlop elhelyezése
Terv szükséges
1
Mokry u. és a Szekerka u. keresztreződésében
1 245
Terv szükséges
9
Mokry u. és a Körösi u. keresztreződésében
1 245
Terv szükséges
9
Mokry u. és a Lahner u. keresztreződésében
1 245
Terv szükséges
9
635
Meglévő kisfeszültségű hálózat oszlopaira közvilágítási lámpatestek felszerelése : 10 db 36 W-os lámpatest
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: Csiki utca és a Varságh Béla utca keresztreződésében burkolatszél korrekciója miatt oszlop áthelyezés szükséges: feszítőoszlop elbontás, új ofeszítőoszlop elhelyezés
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: Ívkorrekció miatt szükséges kisfesz.oszlop áthelyezése: Mokry u. és a Szekerka u. keresztreződésében: 1 db feszítőoszlop elbontása, új oszlop elhelyezése
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: Ívkorrekció miatt szükséges kisfesz.oszlop áthelyezése: Mokry u. és a Körösi u. keresztreződésében: 1 db feszítőoszlop elbontása, új oszlop elhelyezése
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: Ívkorrekció miatt szükséges kisfesz.oszlop áthelyezése: Mokry u. és a Lahner u. keresztreződésében: 1 db feszítőoszlop elbontása, új oszlop elhelyezése
367
Mokry u. és a Kemény Zs. u. keresztreződésében
1 245
1.1.33
Corvin u., az Ábrahámffy u. kereszteződésében, valamint az Ábrahámffy és a Felsőkörös sor kereszteződésében
1.1.34
1.1.32
Terv szükséges
9
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.:Az Ábrahámffy utca és a Corvin, valamint az 2 490 Ábrahámffy és a Felső-körös sor kereszteződésében ívkorrekció miatt tartóoszlop kiváltások szükségesek: 1-1 db feszítőoszlop elbontása, 2 db új oszlop elhelyezése
Terv szükséges
4
Lencsési úton a Feketefenyő utca kereszteződésében
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: A Feketefenyő utca és a Lencsési út 1 245 csatlakozásánál Ívkorrekció miatt szükséges kisfesz.oszlop áthelyezése: 1 db feszítőoszlop elbontása, új oszlop elhelyezése
Terv szükséges
3
1.1.35
A Bessenyei u-n a Szatmári utca kereszteződésében
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: A kereszteződésben ívkorrekció miatt szükséges 1 245 elektromos tartóoszlop áthelyezés: 1 db feszítőoszlop elbontása, új oszlop elhelyezése
Terv szükséges
10
1.1.36
Tompa u-n a Gyöngyösi u. kereszteződésében
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: A kereszteződésben ívkorrekció miatt 1 245 szükséges elektromos tartóoszlop áthelyezés: 1 db feszítőoszlop elbontása, új oszlop elhelyezése
Terv szükséges
10
1.1.37
Tompa u-n a Győri u. kereszteződésében
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: A 20kV-os tartóoszlop kiváltása szükséges 5 969 ívkorrekció miatt: tervezés, 20 kV-os oszlop elbontása, 2 db új 20 kV-os feszítőoszlop elhelyezése, kb. 50 fm földkábel elhelyezése
Terv szükséges
12
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: Ívkorrekció miatt szükséges kisfesz.oszlop áthelyezése: Mokry u. és a Kemény Zs. u. keresztreződésében: 1 db feszítőoszlop elbontása, új oszlop elhelyezése
368
Franklin u-n az Egység u. kereszteződésében
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: A 20kV-os tartóoszlop kiváltása szükséges 5 969 ívkorrekció miatt: tervezés, 20 kV-os oszlop elbontása, 2 db új 20 kV-os feszítőoszlop elhelyezése, kb. 50 fm földkábel elhelyezése
Terv szükséges
10
1.1.39
Franklin u-n a Liliom u. kereszteződésében
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: A 20kV-os tartóoszlop kiváltása szükséges ívkorrekció miatt a Liliom utca és a Franklin utca kereszteződésnél: Tervezés, 20 kV-os 7 366 oszlop elbontása, 1 db új 20 kV-os feszítőoszlop elhelyezése, trafó áthelyezése az új feszítőoszlopra, trafót tartó rácsos oszlop elbontása, helyére 1 db új kisfesz.feszítőoszlop elhelyezése, kisfesz oszlop és az új 20kV-os oszlop között földkábel elhelyezése
Terv szükséges
10
1.1.40
Ligeti sor (a temető bekötőútjánál, valamint a 17. sz-nál)
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: A Ligeti sor 17-nél, valamnt a temető bekötőút 2 490 csatlakozásnál ívkorrekció miatt 1-1 db feszítőoszloőp áthelyezése: 1-1 db feszítőoszlop elbontása, 2 db új oszlop elhelyezése
Terv szükséges
1
1.1.41
Berzsenyi u., a Málnás sor és a Körte sor között
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: A Berzsenyi utcán a Málnás sor és a Körte sor között az út űrszelvényében vannak a villanyoszlopok áthelyezése szükséges: 4 db 7 646 feszítőoszlop elbontása, 4 db új feszítőoszlopok elhelyezése, valant 6 db tartóoszlop elbontása, 6 db új tartóoszlopok elhelyezése.
Terv szükséges
2
1.1.42
Zöldmező sor és a Vadász u., a Juhász Gy u. kereszteződésében (Gerla)Berzsenyi u., a Málnás sor és a Körte sor között
Terv szükséges
1
1.1.38
2 490
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: A Juhász Gyula utca és a Vadász utca, valamnt a Juhász u. és a Zöld mező sor csatlakozásánál „A” oszlop van az űrszelvényben. Az oszlopokat át kell helyezni: 1-1 db feszítőoszlop elbontása, 2 db új feszítőoszlop elhelyezése
369
1.1.43
Varságh u-n a Nagyváradi u. kereszteződésében
1.1.44
Tompa u-n az Asztalos János u. kereszteződésében
1.1.45
Erdő soron a Harang u. kereszteződésében (Mezőmegyer)
Fel nem osztott előirányzat Közvilágítás, elektromos ellátás összesen: 8
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: a kereszteződésben 20kV-os trafós oszlop áthelyezése: Tervezés, 20 kV-os trafós oszlop elbontása, 1 db új 20 kV-os feszítőoszlop 5 080 elhelyezése, trafó áthelyezése az új feszítőoszlopra, új 20kV-os feszítőoszlop és a szemben lévő régi 20kV-os oszlop között földkábel elhelyezése
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: Az Asztalos János utca kereszteződésében a Tompa utcán a 20kV-os elektromos tartóoszlop a burkolat közepén van. Az oszlopkiváltást forgalombiztonsági okokból szükséges: Tervezés, 20 kV-os oszlop 6 731 elbontása, 1-1 db új 20 kV-os feszítőoszlop elhelyezése az Asztaloson és a Tompán, a két új 20kV-os oszlop között földkábel elhelyezése, valamint a szemben lévő megmaradó trafótól földkábel elhelyezése.
Forgalomtechnikai felülvizsgálat 2013.: Harang utcán (Mezőmegyer)az Erdő sor 445 kereszteződésében az oszlop a burkolat közepén van. Az oszlop kiváltása szükséges: 1 db tartóoszlop elbontása, új tartóoszlopok elhelyezése
Terv szükséges
1
Terv szükséges
11
Terv szükséges
9
Terv van
1
0 80 586
Parképítés 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5
Varságh B. u. játszótér fejlesztése Szabó Pál téri ifjúsági park ivókút, locsoló hely kialakítás Áchim ltp. játszóterek áthelyezése Szegfű u. játszótér kialakítás Lencsési játszóterek körbekerítése
3 000
járda, parkosítás
700
4
900
9
600
11
200 Fövenyes u. 6-8.
4
370
1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12
Halastó-Alkotmány u. csúszda telepítése Gerla, Pacsirta utcai játszótér Rugós játék Vandháti út Prima-Protetika szemétgyűjtő Illésházy 6-8-10. faültetés Szabó Pál tér 1. 5 db fa telepítés Egészségügyi Alapellátási Intézmény Kaladpark füvesítési munkái
220
2
250
1 1
25 1 db 60
0
70
7 4
85 3 db kerékpártároló 2 000
2
1.13
60 Ady Endre utca, 0425 hrsz. külterületi út, Bankó András utca, Petényi László utca, Ligeti sor, Nagyváradi utca
1
1.14
40 Urszinyi Andor utca, Erdélyi sor, Szilágyi Dezső utca, Forgách utca
2
1.15
30 Ábrahámffy utca, Fövenyes utca
3
1.16
15 Aradi utca
4
1.17
15 Szigligeti utca
6
15 Andrássy út, Tinódi utca
7
30 Czuczor utca, Zsíros utca
8
1.18 1.19
Forgalmi Rend Felülvizsgálat KILÁTÁST, RÁLÁTÁST TAKARÓ NÖVÉNYZET RENDEZÉSE
9
135
1.20
Zrínyi utca, Hal utca, Sas utca, Dombos utca, Lenkey utca, Északi sor, Körösi utca,Akácfa utca, József utca,Schweidel József utca,Tevan Andor utca, Gerle utca, Harang utca, Magvető utca, 0591 hrsz. külterületi út 1.21
110 Kertész utca, Mikes utca, Horánszky utca, Táncsics utca, Rózsa utca, Batsányi utca, Gyöngyösi utca, Mikszáth utca, Szepesi utca, Kassai utca, Ágoston Péter utca, Jósika utca
10
1.22
110 Rózsa utca, Csorvási út, Tavasz utca, Gajdács utca, Báthory utca, Egység utca, Gajdács utca, Báthory utca, Egység utca, Liliom utca, Pongrácz András utca
11
30 Tompa utca, Hargita utca
1.23 Fel nem osztott előirányzat Park összesen: 9
12
0 8 700
Temetők fejlesztése
371
Fel nem osztott előirányzat Temetők összesen:
0 0
Fel nem osztott kommunális előirányzat 3 660 860
372
2.melléklet
51
Előirányzat csoport név
Alcím név
Cím név
Kiemelt előirányzat csoport szám
Előirányzat csoport szám
Alcím szám
Cím szám
Az önkormányzat 2014. évi felújítási igények
Kiemelt előirányzat név
Becsült költség
e Ft
Választókerület
Megjegyzés
leírás
tervszükségle t
Önkormányzati felújítások 5
Kommunális tevékenység Szennyvízelvezetés és kezelés Szennyvíz iszaptavak megszüntetése
1 1.1
110 000
Akna felújítások 50 db
1.2
Ady E. u.
1.3
Aradi u.
1.4
Arany J. u.
1.5
Balassa u.
1.6
Berzsenyi u.
1.7
Bethlen u.
1.8
Bibic köz
1.9
Bojtorján u.
1.10
Botyánszki Pálné u.
6 000 300 1 db 300 1 db
373
egész város 1 5
600 2 db 600 2 db szennyvízzel érintett
5
600 2 db 600 2 db
2
600 2 db 1 200 4 db
2
300 1 db
9
9 4 4
1.11
Csenkesz u.
1.12
Csongor u.
1.13
Egressy u.
1.14
Franklin u.
1.15
Gálik J. u.
1.16
Hal u.
1.17
József u.
1.18
Katica u.
1.19
Kereki sikátor
1.20
Kolozsvári u.
1.21
Lipták A. u.
1.22
Menta u.
1.23
Mester u.
1.24
Mester zug
1.25
Nagyváradi u.
1.26
Pásztor u.
1.27
Péki u.
1.28
Perje u.
1.29
Puskin u.
1.30
Sikonyi u.
1.31
Szabolcs u.
1.32
Szent Imre u.
1.33
Sziklai u.
1.34
Táncsics u.
1.35
Vörösmarty u.
1.36
Zrínyi u.
600 2 db 300 1 db 600 2 db 1 800 6 db szennyvízzel érintett
1 5 10-11
300 1 db 1 200 4 db
5
300 1 db 300 1 db
9
300 1 db szennyvízzel érintett 600 2 db szennyvízzel érintett
5
600 2 db 900 3 db
374
4
9 4 10 8 4
1 200 5 db szennyvízzel érintett 300 1 db szennyvízzel érintett
3
1 200 4 db 300 1 db
1
600 2 db 600 2 db
8
300 1 db 900 3 db
1
300 1 db 600 2 db
6-7
600 2 db szennyvízzel érintett 300 1 db szennyvízzel érintett
10
300 1 db szennyvízzel érintett 2 640 4 db
9
3 2 4 1 8 10 9
1.37 1.38
2
Munkácsy tér 2-3 Kétegyházi úti szennyvíz nyomóvezeték Fel nem osztott előirányzat Szennyvízelvezetés és kezelés összesen:
700
7
15 875 0
5
155 615
Csapadékvíz elvezetés 1.1
Flyght 3102 szivattyú beszerzés Csapadékvíz átemelőkbe
2 000
1.2 csapadék hálózat geodéziai bemérése jogszabály szerint
2 000
1.3 Bodza u. - Görbe u árok átépítés 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14
120 400
Gözmalom tér akna beszakadás javítás Móricz Zs árok felúj (Vandháti és Móricz 15 között) 0538 hrsz csatorna tiltó javítás
269 350 300 1 200
Kórház u 21 víznyelő létesítése Gerlai csatorna járda átkötés támfal átépítés Petényi u 2 áteresz átépítés
300
Varságh u Nagyrét II csatorna áteresz kihosszabbít Zsák unál Csabai u áteresz építés Dobozi sor 18 elvezetés Gerlai u páros oldal (Csalogány Pacsirta u között) árokrendezés
320 960 962
Kálvin u 27 sz ingatlan vízelvezetése
684
Napsugár u 5. bekötés
300
375
tartalék szivattyú jogszabályi kötelezettség a szakági közmű térkép nyílvántartás Szelvénybővítés szükséges a Festő utca vízelvezetés javítására A fedlap megsüllyedt A csatorna vízszállításának biztosítására Nagyréti csatorna lakossági kérés A járdán áll a víz ki fog dőlni Az áteresz nem megfelelő átmérőjű Út padkája keskeny Balesetveszélyes A szántóról a telekre folyik a víz Az árok esésviszonyainak javítása Árok átépítése szükséges a Terv lejtviszonyok megváltoztatásá ra szükséges tömbbelső átkötése -
város egész város egész 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1.15 1.16
Körgát sor 19 áteresz 2
1.17 1.18 1.19
2
1.20
800
Gerlai csatorna vízmérce elhelyezés
300
Sikonyi összekötő csatorna átjárók létesítés
750 1 500 750 450 850 150 255 2 250
Paprika köz 21, 29 áteresz átépítés
250
Kankalin-Szikfű u árok áteresz építés Ormay dűlő alatt
180
Fényesi úit árok (61-163 számok) között felújítása 2
1.31
1.34
Nagyrét I és Nagyrét II csatorna vízmérce elhelyezés
Lencsési út 22 (lottózó) víznyelő létesítése Urszinyi 28 vízelvezetés Bajza 3 átersz csere Gyulai út 33. Thurzó u felőli bejáró vízelvezetése 0228 hrsz csatorna kotrás áteresz átépítés
1.29
1.33
2 000
Málnás u csatorna felújítás
1.28
1.32
Haladás U. Hold u csatornákra zsilipek építések
Berzsenyi u árokfelújítás az Erdélyi sornál
1.21 1.22 1.23 1.24 1.25 1.26 1.27
1.30
170
2
686
Kanálisi csatorna vízmérce elhelyezés
400
Borjúréti csatorna vízmérce elhelyezés
400
Nádas lecsapoló csatorna tiltó építése
1 500
Dobos u. Bojtár u út alatti áteresz átépítése
205
Lencsési lakótelep déli főgyűjtő csatorna kotrás
430
376
Szikkasztó árok bekötése a gravitációs árokba üzemeltetés biztonsága érdekében A belvíz elvezetés biztonságának növelésére A belvíz elvezetés biztonságának növelésére Köröspart u-nál A Berzsenyi u-i árok bekötése az Erdélyi sori árokba a csatorna gyökérrel benőtt bukolaton áll a víz Az úton megáll a víz Az áteresz beszakadt Kapubejáróban áll a víz Borjúrét u mellett Az átereszek nem megfelelő szintűek Az árok vízszállításának biztosítására Az árok nagymértékben feliszapolódott A belvíz elvezetés biztonságának növelésére A belvíz elvezetés biztonságának növelésére a belváros biztonságos vízelvezetésének biztosítására Az áteresz szelvénybővítése szükséges 60 m kotrás 1 db támfal építés
1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 4
1.35 1.36
Az árok nagymértékben 1 500 feliszapolódott A belvíz elvezetés biztonságának 300 növelésére lassítja a víz levonulását a 2 900 belváros vízelvezetés biztonságát veszélyezteti Szabó Lászlóné 4-es Honvéd 54 1 401 bejelentő A belváros biztonságos 1 100 vízelvezetése érdekében
Vajda 1-11 Csányi utcai átemelő vízmérce elhelyezés
1.37 Bethlen u 17/2 zárt csatorna (bujtató) átépítése 1.38 1.39 1.40 1.41 1.42 1.43 1.44 1.45
4-es Honvéd u vége csapadékvíz átépítés Munkácsy u elektromos kábel kiválltás VI. öblözet vízelvezetés hibák javítása Üzemeltetési engedély terv alapján Kazinczy ltp. 7 vízelvezetés javítása Kazinczy ltp 8 csatorna átépítés Szerdahelyi úti fedlap csere Kazinczy u. 30 bekötés a Kazinczyba
250 600 380 300 450
Derkovits sor folyóka felújítás
1 000
1.46 1.47 1.48 1.49 1.50 1.51 1.52
Tolnai u víznyelők létesítés Széchenyi u-i folyóka átépítés Jókai u. 21 épület vízelvezetése Kiss Ernő u rekonstrukció Peva főgyűjtő csatorna fedlap felemelése Nagy A u Jókai u 51- 53 járda vízelvezetéséenk megoldása
900 2 400 800
1.53 1.54 1.55
Teleki u 8. víznyelő létesítés Bocskai 20 víznyelő létesítése Szent L u 20 bejáró átépítése
Horváth u víznyelő létesítése
Felújítási terv készítése Az összekötő csatorna átépítése a vízelvezetés biztosítása érdekében A fedlapok zörögnek Hiányzó tisztító akna építése Belső garázsok előtt a folyóka fala be szakadt parkolóban áll a víz felújítása szükséges Járdán áll a víz
1 000 a csatorna gyökérrel benőtt 350 A fenntarthatóság érdekében 750 lakossági kérés A meglévő víznyelők 150 kapacitásának bővítésére 300 Úton áll a víz 300 úton áll a víz 250 lakossági bejelentés
377
4 4 5 5 5 5 6 6 6 7 7 7 7 7 8 8 8 8 8 8 8
1.56 1.57
2
Varság dülő elkerülő út áteresz létesítése Északi lecsapoló csatorna áteresz átépítés
1.58 1.59 1.60 1.61 1.62
Lórántffy utcai árok átépítés Zrínyi u 14 áteresz átépítés Kisrét 46 sz melletti árok felújítása Békési 46-48 vízelvezetés javítása (víznyelő elhelyezés)
1.63 1.64 1.65 1.66
Mokry M24 víznyelő létesítés Berényi u Munkás gyalog átjáró felújítás Béke Szekerka gyalog átjáró
1.67 1.68
Északi főgyűjtő csatorna kezelő út földelszállítás
1.69 1.70 1.71 1.72 1.73 1.74
Kisrét 33 sz melletti árok felújítása
Széna u árokburkolás Berényi Hársfa
Berényi u. 67 sz ingatlan vízelvezetése Botyánszki u 28 áteresz támfal javítás Schweidl u 26-30 áteresz támfal javítások Batsányi szivattyútelep elektromos felújítása Táncsics rézsücsúszás II. ütem Franklin u fedlapok felújítása Tompa u. 19 vízelvezetés
1.75 Kertész u betorkollás átépítése Darányi sori tározóba (Φ60 szelvénybővítés) 1.76
Franklin u 85 víznyelő átkötés
378
430 lakossági igény A város legnagyobb főgyűjtője 1 000 áteresz visszaduzzaszt 1 600 Kis esésű árok átépítése 200 beomlott támfal 450 lakossági kérés 500 parkoló vízelvezetése Belvíz elvezetés biztonságának 1 350 növelésére 240 Úton megáll a víz 280 Az átjárók baeésetveszélyesek 200 Az átjáró felújítása szükséges A meredek füves rézsü 980 fenntartása nehézkess 13 970 A fenntartás megkönnyítésére Árok átépítése szükséges a Terv 1 650 lejtviszonyok megváltoztatásá ra szükséges 400 A tégla falazatú támfal bedőlt 510 támfalak bedőltek Gyöngyösi Egység u telkek 900 vízelvezetése érdekében Árokburkolás partrendezés 6 500 Táncsis 50-58. között 80 m 700 A fenntarthatóság biztosítására víznyelő átkötés a járda 250 vízelvezetésére Szelvénybővítés szükséges Jamina középső részének vízelvezetés biztonságának 1 200 érdekében 500 Járdán áll a víz Fazekas
8 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 10 10 10 10
10 10
1.77
Táncsics utcai árok torkolati részük burkolása
400
1.78 47 es út alatti áteresz ( Csorvási útnál) rekonstrukció 1.79 1.80 1.81 1.82
Veres u aknafedlapok felújítása Báthori u 102/1, 26,28 víznyelő átkötés Orosházi út 104 áteresz átépítése
1.83 1.84
Wagner u átemelő fedlap javítás
3 1.1 1.2
2 500 750 750 150 300
Wagner u átemelő jelzőkábel javítás T
381 120 0
Fábry u víznyelő létesítés Bokányi felől Fel nem osztott előirányzat Csapadékvíz elvezetés összesen:
10 11
11 11 12 12 12 12
80 983
Ivóvízellátás bekötések cseréje
25 400
150 db
egész város
cserélendő vezetékszakaszok
1.2.1
1 700
Pásztor 2-8 1.2.2
Gyulai út – Derkovits sarok – híd alatt
1.2.3
Szabolcs 36. előtt út alatti vez. Csere
2"-os hg vezeték ideiglenes 30 éve
2 667 Körvezetékesítés 1 143 Körvezetékesítés A vezeték ingatlanok alatt, 83 820 magánterületen halad. A vezeték ingatlanok alatt, 129 540 magánterületen halad. A vezeték ingatlanok alatt, 78 740 magánterületen halad.
1.2.4 Dobozi út – (Hétvezértől – Meteor u. ig) 1.2.5 Meteor u. 1.2.6 Dobozi út – (Görbe u. - Meteor u. ) 1.3
A részü az előfejeknél kimosódott. A Csorvási úti üzemek biztonságos csapadékvíz elvezetése érdekében A fenntarthatóság biztosítására járdán megáll a víz Az áteresz csövek szétcsúsztak Az átemelőüzemeltetési biztonságára A fedlap átalakítása szükséges Az úton áll a víz
csomópontok átalakítása felújítása/tolózár felújítás
379
3 2 6 1 1 1
1.3.1
Bartók u. (Shell kútnál)
1.3.2
Móricz Zs. - Vandháti sarok
1.3.3 1.3.4 1.3.5
4
Orosházi – Bessenyei Könyves utcai ártézi kút csurgalékvíz elvezetése Penza tűzcsap áthelyezés Mladonyiczki szobor elől Fel nem osztott előirányzat Ivóvízellátás összesen:
5080 Az akna födémjének cseréje 4445 Teljes csomópont átalakítás
1
4445 Az akna födémjének cseréje
12
5
450
10
450 0
5
337 880
Települési hulladékkezelés 1.1 1.2
Hulladékkezelő Mű Szociális épület héjazatának felújítása A zárható konténertárolók létesítése miatt felszabaduló közterületi gyűjtőhelyek megszüntetése, helyreállítása Fel nem osztott előirányzat Települési hulladékkezelés összesen:
5 1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10
zsindely lecserélése cserépfedésre
egész város
800 kb. 40 helyszín (4 m2/db)
egész város
1 500
0 2 300
Mélyépítőipar Útfelújítások Vécsey Sikonyi út
16 200 23 544 6 480 200 m 4 m 800 m2 17 172 86 767 136 383 14 812 40 824 4 536 21 854 Szennyvízzel érintett
Botyászki Pálné u. (Zrínyi-Lenkey u. között) Rigó u. Körte sor Mester u. Tolnay u. Pásztor u. Lepény Pál u. Tavasz-Szatmári utcák felújítása
380
terv van terv van terv van terv van terv van terv van terv van terv van terv van
6 1 10 2 3 3 7 2 5 10
1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 1.16
0962. hrsz-ú utca burkolatmegerősítése Szilágyi Dezső utca „Degré utcától kb.80 fm felületi bevonás Haán Lajos tér 19-20. előtti útburkolat felújítás Álmos u. Ihász u. 5. belső út (Paróczay)
Őr u. (Kazinczy-Trefort u. között)
1.18 1.19
Munkácsy tér 1-5. belső út
2 592
320 m2 Összköltség: 13500 eFt IVF 9 720 támogatás: 4500 eFt 6 696 2 700
Ihász u. 5. belső parkoló
1.17
1.20
35 115 Raktár szövetkezeti út
1 620
510 m2 300 m2
21 980 1872 m2 4 860 960 m2 1 890 83 m helyreállítás
Diófás u.-i lakóút útépítése Tompa u. (Kolózsvári u. - Veres P. u. között)
31 644
1.21
Wesselényi u.
13 500
1.22
Damjanich u.
8 424
1.25
Sikony utca (Sikonyi bekötő út)
IVF hozzájárulás: 2260 eFt Bekerülési költség: 5800 eFt IVF hozzájárulás: 419 eFt 2 435 Bekerülési költség: 2674 eFt 188 784
1.26
Kisfényesi út, járda felújítás és vízelvezetés építés
154 980
1.27
Táncsics u. ( Táncsics 82-84.) ívkorrekció
1.28
Petőfi u. buszöböl felújítása Posta köz felújítása
1.31
Trefort - Kisszik utca kereszteződés Május 1. utca
Kereszteződésben vízelvezetési problémák 16 000 Hálós repedések, kátyuzás
1.32
Kálvin utca
16 000 Hálós repedések, kátyuzás
1.23 1.24
1.29 1.30
Erdélyi sor
3 823
Lencsési út 124-132.sz parkoló felújítás (aszfaltozás)
Terv szükséges terv van terv van Terv szükséges Terv szükséges terv van terv van Terv van Terv szükséges terv van terv van
12 2 4 6 6 6 7 7 3 10-11 5 5
terv van
terv van
1
terv van
3
terv van
2 3
300
10
2 700
6
15 000
5
300
381
terv van
7 1 1
1.33 1.34
Sikonyi út ívkorrekció a zsilipnél
300 Korház utca Temető bejárat 12 145 közötti szakasz
Ligeti Károly sor
1 1
1.35
Piski utca
1 889
8
1.36
Szerencs utca
3 688
8
1.37 1.38 1.39 1.40
Marik utcától Csokonai utca 16. 2 600 számig Gutenberg utca 12. számtól 6 954 Zsíros utcáig
Csokonai utca Gutenberg utca Bezerédj utca
6 657 Békési úttól Zrínyi utca 4. számig Bezerédj utca 20. számtól 14 969 Balassa utcáig
Bezerédj utca
8 8 9 9
1.41
Leiningen utca
5 443 Hajnal utcától Zrínyi utcáig
9
1.42
Harruckern utca
9
Bokor utca
1 349 Hajnal utcától Rozmaring utcáig Berényi úttól Széna utca 2. 4 858 számig Mokry utcától Bokor utca 8. 5 182 számig
1.45
Vereckei utca
4 759
9
1.46
Kézay utca
3 014 32-24.szám között
9
1.47
Lorántffy utca
9 671 58.számtól Vereckei utcáig
9
1.48
Déli sor
4 516 Kézay sortól Déli sor 37. számig
9
1.49
Déli sor
1.50
Czuczor utca
1.51
1.43 1.44
Széna utca
9 9
10 156 37. számtól Dombos utcáig
9
2 834 29. számtól Károlyi utcáig
9
Lipták utca
12 280 34. számtól Szabolcs utcáig
9
1.52
Régi Szarvasi út
11 056 Szigetvári utcától Baross utcáig
8
1.53
Czakó utca
2 249
8
1.54
Mednyánszky utca
9 527 Andrássy úttól Csaba utcáig
7
1.55
Mednyánszky utca
2 645 Csaba utcától Luther utcáig
7
382
1.56
Lázár utca
2 897 „kis” 2.számtól 14.számig
8
1.57
Kis-Tabán utca
9 761 Kis-Tabán utca 6-20-ig
8
1.58
Kis-Tabán utca
5 290 20. számtól Régi Szarvasi útig
8
1.59
Gálik utca
9 824
5
1.60
Csányi utca
15 968 4-es Honvéd utcától Bánát utcáig
5
1.61
Bánát utca
17 308 Csányi utcától Kölcsey utcáig
5
1.62
Vozárik utca
8 024
5
1.63
Szemere utca
8 564
5
1.64
Kölcsey utca
1 727 Bánát utcától Révai utcáig
5
1.65
Lapos utca
1.66
Feketefenyő utca
1.67
Fényesi út
38 863 3-159. számig
3
1.68
Fényesi út
46 959 104-218 számig
3
1.69
Körte sor
57 305
3
1.70
Szőlő utca
12 217 32.számtól Urszinyi D. utcáig
2
1.71
Urszinyi D.utca
1.72
Régi Csorvási út
25 864 13. számtól Új Csorváci útig
11
1.73
Régi Csorvási út
19 863 13. számtól Sziklai útig vasúti sorompótól Sziklai út 2/a. 27 231 számig
11
1.74
864 4 606 7-9.számtól Lapos utcáig
5 461 Bajza utcáig
Sziklai út
3 3
2
10
1.75
Sziklai út
2 879 2. számtól Franklin utcáig
10
1.76
Kolozsvári utca
9 878 Rózsa utcától Batsányi utcáig
10
1.77
Madách utca
7 872 12.számtól Orosházi útig
12
1.78
Bercsényi utca
20 466 Orosházi úttól Tompa utcáig
12
1.79
Veres P. utca
44 395 Tompa utcától Franklin utcáig
11
1.80
Franklin utca
10 831 Szegfű utcától Pozsonyi utcáig
10
1.81
Franklin utca
7 943 Bessenyei utcától Szepesi utcáig
383
10
1.82
Kner utca
6 837
10
1.83
Francisci utca
8 708
10
1.84
Tildy utca
8 546 Vasút sortól Pongrácz utcáig
10
1.85
Báthori utca
7 916 Franklin utcától Pongrácz utcáig
11
1.86
Tavasz utca
6 477 Ibolya utcától Viola utcáig Illyés utcától Tavasz utca 34. 1 295 számig
11
1.87 1.88
Tavasz utca
11
Fábry utca
1 439 78.számtól Tavasz utcáig Tompa utcai temetőtől Orosházi 20 151 útig
1.90
Tavasz utca
29 093 Veres utcától Kolozsvári útig
10-11
1.91
Báthori utca
10 795 Rózsa utcától Tavasz utcáig
11
1.92
Tompa utca
8 906 Győri utcától Egység utcáig
10-11
1.93
Szegfű utca
2 429 4. számtól Tompa utcáig
1.94
Wagner utca
29 939 Vaskapu utcától Orosházi útig
12
1.95
Hajnóczy utca
12
1.96
Táncsics utca
3 212 „Bora” 28 361 Orosházi úttól Tompa utcáig
1.97
Reviczky utca
23 875
10
1.89
1.98
Gorkij utca
11
Táncsics utcától Bessenyei 6 576 utcáig
Kertész utca
12
11
10
10
1.99
Bessenyei utca
11 029 Szatmári utcától Kertész utcáig
10
1.100
Bessenyei utca
19 117 Tompa utcától Orosházi útig
12
1.101
Ybl Miklós utca
38 500 31 leadandó telkek száma Berényi út és Shweidel J. u. 10 080 között
1
1.102
Dessewffy u.
9
Mezőmegyer 1.103
Duna utca
3 940 Új utca és Sáros utca között
9
1.104
Keleti utca
2 159 Bibó utca és Nógrád utca között
9
384
„kb. 60fm” 1.105
9
Nyárfa utca
21 024 Keleti utcától temető irányába Esze T. utca és Karácson J. utca 4 435 között
1.107
Harang utca
11 155 Erdő sor és Fő utca között
9
1.108
Fő utca
7 089 Nap utca és Harang utca között
9
1.109
Fő utca
5 991 Szécsi utca Kossuth utca között
9
1.110
Vas utca
1.106
Bibó utca
Útfelújítási munkák összesen: 2.1
Parkoló felújítások tervezése
2.2
Parkoló felújítások
2.2.1
Mokry u. M4-es előtti parkoló felújítása
2.2.2
DÉMÁSZ parkoló Gábor utca felöl
2.2.3 2.2.4
Lencsési út 124-132.sz parkoló felújítás (aszfaltozás) Kazinczy u. 2.
3 3.1 3.2 3.3 3.4 4
9
7 179 1 817 487
5 900 2 400
Parkoló felújítási munkák összesen:
9
7 500
Terv szükséges Terv szükséges terv van
6 000 lakossági
9 6 3 6
21 800
Kerékpárút felújítások Kerékpárút felújítási tervek készítése Kétegyházi út (Tessedik u.- Hűtőház között)
2 000 9 800
Dobozi úti kerékpárút elkerülőn kívüli szakasz Gerlai bekötő útig Mezőmegyeri kerékpárút Kerékpárút felújítás összesen: Járda felújítások
385
Terv szükséges
5
72 000
1
28 000
1
111 800
1 100
1
4.2
Gerla Magvető u. páratla oldal járdalapos járda felújítás Varságh B. u.
1 211
1
4.3
Körgát sor
4 704
1
4.4
Telep u. páratlan
3 849
1
4.5
Móricz Zsigmond u. páros
5 495
1
4.6
Nagyváradi u. páratlan
4 672
1
4.7
Nagyváradi u.páros
3 805
1
4.8
Ady Endre u. páratlan
5 508
1
4.9
Csiki páratlan
4 672
1
4.10
8 435
1
4.11
Ligeti Károly sor Vandháti u. járdalapos járda átrakása
2 600
1
4.12
Gerla Napsugár u. (Csabai út - Magvető u. között)
2 887
1
4.13
Gerla Jegenye u. (Pacsirta utcáig)
3 049
1
4.14
2 859
1
4.15
Gerla Kertes u. páratlan oldal Köröspart u. járdalapos járda
1 960
1
4.16
Kőrösi u. páratlan
7 200
1
4.17
Baukó András u. páratlan
8 250
1
4.18
Vandháti u. járdalapos járda átrakása
2 600
1
4.19
Réti u. Zug u. járda
4.20 4.21
Gyulai út (Kórház bejáratai előtt) Bajza u. páratlan (Kárász-Erdélyi u. között) javítás
4.22
Bajza u. páros (Thurzó-Berzsenyi között)
4.23
Gyulai út (Urszinyi D. u. -Túrzó u. ) páratlan térkő javítás
4.24 4.25
4.1
4.26
400 le van süllyedve 300
1
430
2
1 815
2
300
2
Gyulai út (Gőzmalom tér - Kórház bejárat között)
4 617
2
Gyulai út (Túrzó u. -Berzsenyi u. ) páratlan Békéscsaba Alkotmány u. páratlan oldal járda felújítás
1 900
2
3 100
2
386
2
4.27
Pásztor u. 1-9.
4 500
2
4.28
Pásztor u. 72.-óvoda között
2 950
2
4.29
Aulich u. páros (Urszinyi u.- Árpád sor)
3 100
2
4.30
Aulich u. páratlan (Urszinyi u.- Árpád sor)
3 100
2
4.31
Fényesi út páros oldal (Körforgalom-Vasúti átjáró)
14 117
3
4.32
Fényesi út páros oldal ( Vasúti átjáró.- Buszfordulóig)
11 405
3
4.33
2 372
5
4.34
Tessedik u. páros (Wesselényi- Lehel között) Lencsési út 1-3. 5-7. járdafelújítás
4
4.35
Kétegyházi út (Tessedik u. - Hűtőház)
2200 10 644
4.36 4.37 4.38 4.39 4.40 4.41 4.42 4.43 4.44
Csányi utca páratlan
6 130
5
Arany János u. páratla oldal Október 6. utca mindkét oldal Batthyány u. mindkét oldal Vécsey u. 1-3-5. előtt Pátkai Ervin u. 2-12. előtt Vécsey u. 6-12. előtt Illásházi u. páros oldal (Trefort-Szabó D. között) Piac melletti járda
5 500 2 640 4 435 1 495 4 960 2 190 1 950 890
5 5 5 6 6 6 7 7
4.45
Kazinczy u. 28.
1 440
7
4.46
Kazinczy u. (Őr u.-Kazinczy u. 5/1.)
3 168
7
4.47
1 089
7
4.48
Illásházi u. Trefort-Szabó D. között páros Lenkey páratlan Berényi-Botyánszki Pálné u. között
906
8
4.49
Millenium u. eleje járda javítás
200
8
4.50
Jókai u. 23., 23/7 sz. előtt
1 188
8
4.51
594
8
4.52
Czakó u. páros Kis Ernő u. páros 6 sz-ig
1 955
8
4.53
Szeberényi tér buszperon burkolat felújítás
4 512
8
387
5
4.54
Szent László u. páros
5 120
8
4.55 4.56
Lipták András 1-3-5.
1 200
8
5 980
8
4.57
Lipták András u. (Szent Imre-Szabolcs u.) Hatház u.
1 584
8
4.58
Gellért u. páros oldali járda felújítása
5 340
9
4.59
7 176
9
4.60
Zöldfa u. Kőrösi u. páratlan
7 200
9
4.61
Schweidel u.
2 500
9
4.62
Déli sor páratlan
6 000
9
4.63
4 500
9
4.64
Vörösmaty u. Lachner u. páros
5 113
9
4.65
Mezőmegyer Kossuth u. páros
8 266
9
4.66
4 321
10
4.67
Kassai u. páros Revicky u. páros járdalapos járda felújítás
5 448
10
4.68
Mikszáth u. páratlan
2 656
10
4.69
Jósika u. páros (Tompa u.-Franklin u. )
14 339
10
4.70
Jósika u. páratlan ( Tompa u. -Franklin u. )
14 315
10
4.71
Pozsonyi u. páros ( Franklin u. -Tavasz u. )
2 921
10
4.72
Pozsonyi u. páratlan ( Tavasz u. - Bacsányi u)
5 861
10
4.73
Pozsonyi u. páros ( Bacsányi u. - Tompa u. )
3 109
10
4.74
Gyöngyösi u. páratlan ( Tompa u. - Franklin u. )
15 361
10
4.75
Táncsics u. páros ( Tompa u. - Kertész u. )
6 415
10
4.76
Varsányi Irén u. páros ( Franklin u. - Vasút sor )
1 677
10
4.77
Kner Imre páratlan ( Vasút sor -Ágoston Péter u. )
2 049
10
4.78
Ágoston Péter u. páratlan
2 651
10
4.79
Nyisztor u. páros
2 036
10
388
4.80
Nyisztor u. páratlan
2 036
10
4.81
Padrach Lajos u.páros
4 942
10
4.82
Padrach Lajos u.páratlan
3 410
10
4.83
Sziklai Sándor u. páros (TildyZoltán u. - Franklin u. )
5 445
10
4.84
Sziklai Sándor u. páratlan (TildyZoltán u. - Franklin u. )
4 138
10
4.85
Stromfeld Aurél u. páros
2 287
10
4.86
Franklin u. páros ( Bessenyei u. - Sziklai u. )
4 407
10
4.87
Rózsa u. páros ( Egység u. - Kolozsvári u. )
4 435
10
4.88
Batsányi u. (Könyves u. - Pozsonyi u. között) páratlan oldal
3 105
10
4.89
Tildy Zoltán u. páratlan
3 374
10
4.90
Franklin u. páratlan ( Vasúttól - Báthory u. )
14 494
10
4.91
Pongrácz András u. páros
5 108
10
4.92
Tavasz u.páros ( Könyves u. - Jósika u. )
356
10
4.93
Tavasz u. páratlan ( Jósika u. - Kolozsvári u. )
862
10
4.94
Tavasz u. páratlan Kolozsvári u. - Pozsonyi u. )
1 287
10
4.95
Tavasz u. páros ( Kolozsvári u.- Könyves u.)
475
10
4.96
Tavasz u. páratlan ( Pozsonyi u. - Gyöngyösi u. )
462
10
4.97
Tavasz u. páratlan ( Gyöngyösi u. - Egység u. )
471
10
4.98
1 354
10
4.99
Franklin u. páros ( Gyöngyösi u. - Pozsonyi u.) Revicky u. páratlan járdalapos járda felújítás
2 064
10
4.100
Toldi u. 2-4.
2 520
10
4.101
Bessenyei u. párosoldal (Fanklin u. -Tompa u. között)
13 840
10
4.102
Bessenyei u. páratlan oldal (Fanklin u. -Tompa u. között)
11 534
10
4.103
Franklin u. páros ( Báthory u. - Veres Péter u. )
3 093
10
4.104
Veres Péter u. páros
20000
11
4.105
Batsányi u. páratlan ( Gajdács u. - Báthory u. )
1 755
11
389
4.106
Batsányi u. páratlan ( Gajdács u. - Veres Péter u. )
1 781
11
4.107
Batsányi u. páratlan ( Zsigmond u. - Veres Péter u. )
1 680
11
4.108
Báthory u. páratlan ( Franklin u. - Tompa u. )
3 950
11
4.109
Szegfű u. páratlan ( Tompa u. - Franklin u.)
17 181
11
4.110
Veres Péter u. páros ( Tavasz u. - Bercsényi u. )
13 346
11
4.111
Gorkij u. páratlan ( Mese köz - Temetőig. )
12 153
11
4.112
Gorkij u. páros ( Tavasz u. - Temetőig. )
9 908
11
4.113
Illyés Gyula u. páros ( Bacsányi u. - Franklin u. )
7 587
11
4.114
IIlyés Gyula u. páratlan ( Bacsányi u. - Franklin u. )
10 910
11
4.115
Viola u. páros ( Franklin u. - Tavasz u.)
3 247
11
4.116
Ibolya u. páros ( Tavasz u. - Franklin u. )
3 416
11
4.117
Pongrácz András u. páros
2 554
11
4.118
Batsányi u. páratlan ( Szegfű u. - Gyöngyösi u.)
3 132
11
4.119
2 777
11
4.120
Franklin u. páros ( Illyés Gyula u. - Ibolya u. ) Korona u. (Korona u. 1-től Arató u.-ig)
1 900
11
4.121
Tildy Zoltán u. (Rell L. - Sziklai u.)
1100
11
4.122
Bercsényi u. páros
10560
11
4.123
Vaskapu u. páratlan ( Wagner u. - Máriássy u. )
2 204
12
4.124
Lajta u. páratlan ( Kereki u.- Gyár u. )
7 038
12
4.125
Bessenyei u. páratlan ( Horánszky-Orosházi út között)
3 990
12
4.126
Bercsényi u. páros
7 698
12
4.127
Asztalos János u. páros ( Tompa u. - Orosházi u. )
6 326
12
4.128
Asztalos János u. páratlan ( Tompa u.- Orosházi u. )
6 336
12
4.129
Kun u.( 4. számtól -Tompa u.)
6 831
12
4.130
Bem u. páros ( Tompa u. - Orosházi u. )
6 138
12
4.131
Győri u. páratlan ( Tompa u. -Orosházi u. )
6 435
12
390
4.132
Thököly u. páratlan ( Tompa u. - Orosházi u. )
6 019
12
4.133
Madách u. páratlan
7 187
12
4.134
Máriássy u. páratlan Orosházi út - Kereki u.)
9 282
12
4.135
Wagner u. páros ( Kereki u. - Orosházi út)
11 880
12
4.136
Wagner u. páratlan ( Kereki u. - Orosházi út)
14 220
12
4.137
Lajta u. páros ( Kereki u. - Gyár u. )
6 225
12
4.138
Fürj, utca páros oldal
4 726
12
4.139
Iskola u. páratla
4 505
12
4.140
Orosházi út páros Feketefenyő u.
4 200
12
200 676 367
3
4.141
Járda felújítás összesen: 5
Hídfelújítások
5.1
Kórház u. közúti híd
5.2
Kórház u. közúti híd élvédő vasak javítása Málnás u. gyaloghíd Deák u. gyaloghíd Bajza u. gyaloghíd Pósteleki régi közúti híd Pósteleki új közúti híd Pósteleki új közúti híd burkolat sűlyedés Gerlai közúti híd
5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.10
28 600
Szoborsétánynál lévő híd Híd felújítás összesen: 6 6.1 6.2
Földutak karbantartását meghaladó javítás Kisrét 0748 földút feltöltés Békéscsaba Felsőnyomás 0777/1földút
260 7 956 tartószekezet 14 000 tartószekezet 22 110 36 000 48 600 350 19 000 szigetelés hiányzik Kerékpárút út építés előtt el kell 6 000 végezni 182 876 1 512 840 m 387 215 m
391
terv van terv van terv van terv van terv van terv van terv van
1 1 2 2 2 1 1 1 1 2
9 11
6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 6.9 6.10 6.11
7. 7.1 7.1.1 7.1.2 7.1.3 7.1.4 7.1.5 7.1.6 7.1.7 7.1.8 7.1.9 7.1.10 7.1.11 7.1.12
Gerla 01360 föld út javítása 2057-es tanyáig Békéscsaba, 0915-ös dűlő 0913-as dűlő jav. Békéscsaba, Kankalin utca feltöltés 226 fm földút minimális javítás Békéscsaba, Sárga Alma utca feltöltés 60 fm fölgút 0895 dűlő feltöltése (Csorvási út- 505 tanyáig) Lajta u. 0775/88út kialakítása 01360, 01362 hrsz. Dűlők fletőltése (Ölyvedi-kertek) Kisrét 0616/2 Földút feltöltés összesen:
1 107 615 m 1 874 1041 m 325
226 m 108 60 m 783 435 m 1 360 47 út mellett jelenleg szántó 500 2 550 m 3 000 1700 m 1 580 720 m 14 586
9 11 3 11 11 12 9 1 9
Úttartozékok Forgalom lassító bordák, táblázás Dobos István fekvőrendőr Lázár u. fekvőrendőr Kisfényesi út forgalomlassító „fekvőrendőr” Tünde u. 7. fekvőrendőr Zrínyi u. (Sas u. környékere) Zrínyi u. (Szent I.-Szent L. között ) 4 Honvéd u. (Kereki sikátor-Csányi u. között) Dohány u. Hrang Muskátli között
3 6 3 1 9 9 5 9
Vandháti út
150 150 150 3 db 150 150 150 150 160 m 2 db 150 fekvőrendőr túl alacsony, 150 átmennek rajta, magasabb kell 150
Paróczay u. fekvőrendőr
150
6
Andrássy út 29-33. forgalomlassító borda
150
Pásztor u.
392
lakossági egyeztetés folyamatban belváros rehabbal
2 1
7
7.1.13 7.1.14
érintett lámpatest elhelyezés is 300 szükséges 360
Czakó utca forgalomlassító borda Erzsébet lakópark fekvőrendőr Úttartozékok összesen: Fel nem osztott előirányzat Mélyépítőipar összesen:
6 1 1.1 1.2 1.3 1.4
7 1.1
1.2
2 460 0
Infrastruktúra Jelzőlámpák felújítása Szarvasi út Szabolcs u. Luther u. Kinizsi u. Jókai út Petőfi u. Andrássy út Szabolcs-Szerdahelyi Fel nem osztott előirányzat Infrastruktúra összesen:
38 669
Közvilágítás, elektromos ellátás Közvilágítási lámpatestek ledes korszerűsítése (Petőfi u. Bánát u. II, III. ütem) és az érintett trafókörzetek mértté tétele (EDF DÉMÁSZ Zrt. Előírása LED-es korszerűsítés esetén)
Meglévő közvilágítási 17 755 lámpatestek cseréje Led-es lámpatesre
12 700 7 300 Belváros rehabilitációval érintett 10 160 Belváros rehabilitációval érintett 8 509 0
8 7-8 5-6-7 6
terv van
5-6
0
Közvilágítás, elektromos ellátás összesen:
1 1.1
10
2 827 375
Fel nem osztott előirányzat
8
8
17 755
Parkfelújítás Berendezési tárgyak Árpád sori parkfelújítás
4 000
Szivattyú vásárlás a vizes létesítmények üzemeltetéséhez
393
500
Halászcsárda melletti terület az Élővíz csatorna partján pótszivattyúk beszerzése
2 egész város
1.3
Árpád fejedelem tér prgola felújítás
1.4
Erzsébet lakópark fák ültetése
1.5 Széshenyi liget szemetesek
1.7
Kazinczy u. vizesmedence felújítása
1.8 1.9
Széchenyi tér 20. szemetes Lencsési út 61.
1.10 1.11
Aldi mellett pad Gyulai úti buszmegálló pad kuka
1.12 2 2.1 2.2
7 1
70 50
Szigligeti u. szemétgyűjtő Játszóterek Török Ignác u. játszótér kerítés építés
1 900 80
Temető sot játszótér kerítés
2.4
Szabadság tér belső udvar focipálya felújítás Andrássy u. 29-33. kerítés építés Penza ltp. Játszótér kerítés Berzsenyi u. játszótér rehabilitáció Tolnai belső játszótér felújítás Zsigmond u. játszótér rehabilitáció Fel nem osztott előirányzat
11 6
Korrózió miatt kidölt Hatósági döntés 800 kerítés, növényzat, burkolat 320 100 350 kerítés áthejezés, csúszda,kuka 160
7 7 5 2 7
500
11
900
9
0
Parkfelújítás összesen:
1
10 egész város 1
45 1 db 60 2 db 3 állásos kerékpártároló 50 1 db
Mezőmegyer, Dohány utca játszótér labdafogó háló
9
60 23 db 160 8 db 2 600
2.3
2.5 2.6 2.7 2.8 2.9
5
575
Műkő hulladékgyűjtő 1.6
800
14 080
Temetők felújítása VIII. kerület (Gerla) temető parkolójának és növényanyagának felújítása
2 000
394
növényanyag, parkoló burkolatának ktg-e
1
2 2.1 2.2 2.3
Gerlai köztemető Útfelszórás Kútfelújítás Ravatalozó tető javítás, mennyezet Fel nem osztott előirányzat Temetők felújítása összesen:
210 65 200 0 2 475
Fel nem osztott kommunális előirányzat
0 3 477 133
Kommunális tevékenység összesen:
395
1 1 1
3. számú melléklet Járdafelújítási-program 2014. évi ütem Útés járdaépítések, Képviselő Becsült felújítások által Választó- Felújításra javasolt járdaszakasz bekerülési előirányzatból javasolt kerület megnevezése költség (24.479 eFt) támogatás (eFt) szükséges (eFt) kiegészítés (eFt) 1 Ligeti sor 2 100 900 1 200 Móricz Zsigmond u. páratlan 1 6 682 oldal Ligeti sor ( Óvoda - Zsíros utcai 1 5 505 híd között) 1 Baukó András u. páratlan oldal 6 503 Bajza u. páratlan oldal (Kárász2 560 Erdélyi u. között) Degré u. páratlan oldal 2 1 195 1 500 1 605 (Berzsenyi-Szilágyi között) javítás Aulich u. páros oldal (Becsey O. 2 1 350 u. - Árpád sor között) Aulich u. páros oldal (Urszinyi 2 1 412 u.- Becsey O. u. között) Egyetértés u. akadálymentesítés 2 1 770 14 helyszínen 3 Pásztor u. 72.-óvoda között 2 250 250 2 000 Lencsési út 1-3, 5-7. 4 2 200 200 2 000 járdafelújítás 5 Batthyány u. mindkét oldal 2 951 4 500 3 193 5 Október 6. utca mindkét oldal 4 742 5 Arany János u. páratla oldal 5 500 6 Vécsey u. 1-3-5. előtt 1 495 2 000 1 685 6 Vécsey u. 6-12. előtt 2 190 6 Pátkai Ervin u. 2-12. előtt 4 950 nincs 7 Piac melletti járda 860 860 felajánlás Illásházi u. páros oldal (Trefort7 1 950 Szabó D. között) Lenkey páratlan oldal (Berényi8 906 Botyánszki Pálné u. között) 8 Kis Ernő u. páros oldal 6 sz-ig 1 955 6 596 1 023 Lipták András u. (Lenkey u.8 3 476 Vasvári u.) Lipták András u. (Vasvári8 1 282 Szabolcs u.) 8 Lipták András u. (Szent Imre- 2 363 396
8 9 9 9 9 9 9 9 9 10 10 10 10 10 11 11 11 11 11 11 12 12 12 12
Lenkey u.) Szent László u. páros oldal Mokry utca páratlan oldal Mezőmegyer Kossuth u. páros (Új u. - Dohány u. között) Gellért u. páros oldal I. ütem Gellért u. páros oldal II. ütem Mezőmegyer Kossuth u. páros (Dohány u. - Hold u. között) Mezőmegyer Kossuth u. páros (Hold u. Kossuth u. 62. között) Zöldfa u. Lachner u. páros Kassai u. páros I. ütem Kassai u. páros II. ütem Kassai u. páros III. ütem Reviczky utca, páros oldal Mikszáth Kálmán utca, páratlan oldal Szegfű u. páratlan oldal (óvoda elött) parkolóépítés, járdafelújítás Batsányi utca (Báthory utca Szegfű utca között), páratlan oldal Batsányi utca (Gajdács utca Báthory utca között), páratlan oldal Batsányi utca (Veres Péter utca Gajdács utca között), páratlan oldal Batsányi utca (Zsigmond utca Veres Péter utca között) Báthory utca (Franklin utca Tompa utca között), páratlan oldal Orosházi út páros Orosházi út páratlan Győri-Kun u. között Vaskapu utca (Wagner utca Máriássy utca között), páratlan oldal Lajta utca, páratlan oldal Összesen:
5 120 3 950 2 812
3500
5252
2000
2 321
2 000
1 600
1 500
1 740
24 946
24 479
1 990 2 350 3 473 1 983 7 176 5 113 4 321 1 665 2 775 7 560 3 900 3 600 705 2 070 2 040 2 040 20 340 2 820 420
3 105 8 775 166 250
A Járdafelújítási program 2014. évi üteméhez a Választókerületi és infrastrukturális célelőirányzatokból a választókerületi képviselők által javasolt támogatása, valamint az Út- és járdaépítések, felújítások előirányzatból 24.479 eFt a felhasználható előirányzat szolgál fedezetül. 2014. évben kivitelezésre kerülő járdaszakaszok 9. napirendi pont 397
Tárgy: Szennyvízcsatorna-hálózat felújítása 2014. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 76/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított hatáskörében eljárva a Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése projektben vállalt - 10 éven keresztül évi 1 km - szennyvízcsatorna-hálózat felújítás II. üteme során 2014. évben az alábbi szakaszok felújítását hagyja jóvá: - M29, M31 átemelő körzet; Szegfű utca; csatornaszám: M29-1-1-2, M31-1-6-0; 615,1 fm, - M32 átemelő körzet; Bethlen utca; csatornaszám: M32-1-0-0; 79,9 fm, - M1 átemelő körzet; József utca; csatornaszám: M1-2-3-8; 214,4 fm, - M10 átemelő körzet; Czakó utca; csatornaszám: M10-1-1-1; 92 fm. Fenti feladatok elvégzésének előirányzata biztosított Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 2014. évi költségvetésről szóló 5/2014. (III. 5.) önkormányzati rendelete 6. mellékletében szereplő „Békéscsaba Megyei Jogú Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése című projekthez kapcsolódóan a pályázatban vállalt évi 1 km szennyvízvezeték felújítása 10 éven keresztül” előirányzat terhére. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2014. december 31. 10. napirendi pont Tárgy: A Szent István tér 7. szám alatti Városház műemléképület nyílászáró cseréjének és felújításának kivitelezésére vonatkozó beszerzési eljárás Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom, hogy ajánlattételre felkérve a GALÉRIA INVEST Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 5600 Békéscsaba, Irányi u. 2. I. emelet 5., a „KOPP” EXPORT-IMPORT Kft. 5600 Békéscsaba, Dobozi út 7., az LBL Kft. 5600 Békéscsaba, Andrássy út 35-43., valamint a MÁK PLUSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 5600 Békéscsaba, Cser utca 5. legyenek. Ezt a javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 77/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT 398
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága javasolja, hogy a „Békéscsaba, Szent István tér 7. szám alatti Városháza épületében a lépcsőház dilatáció helyreállítása, a nyílászárók felújítása, cseréje” tárgyú beszerzési eljárás keretében az alábbi vállalkozások legyenek felkérve ajánlattételre: - GALÉRIA INVEST Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 5600 Békéscsaba, Irányi u. 2. I. emelet 5. - „KOPP” EXPORT-IMPORT Kft. 5600 Békéscsaba, Dobozi út 7. - LBL Kft. 5600 Békéscsaba, Andrássy út 35-43. - MÁK PLUSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 5600 Békéscsaba, Cser utca 5. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2014. március 25. 11. napirendi pont Tárgy: A Békéscsaba, Mazán L. u. 18. szám alatt lévő ingatlan egy részének hasznosítása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 78/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendeletben biztosított hatásköre alapján az alábbi döntést hozza: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Békéscsaba, 6679/40 hrsz.-ú, 1 ha 9325 m2 területű és a 6679/57 hrsz.-ú, 5785 m2 területű, telephely megnevezésű ingatlanokból – a jelen határozat mellékletét képező vázrajz szerinti - telekalakítási eljárást követően kialakuló kb. 1500 m2 területű, telephely megnevezésű ingatlanra versenyeztetés nélkül adásvételi szerződést köt a Daru-Masters Kft.-vel (székhely: 5600 Békéscsaba, Jósika u. 67., adószám: 11057044-2-04) az alábbiak szerint: -
-
Az ingatlan eladási ára nettó 2.000,- Ft/m2, azaz nettó kettőezer forint/m2. A vevő a vételárat a szerződés aláírásától számított 30 napon belül egyösszegben fizeti meg. Az eladó a tulajdonjog-változás bejegyzéséhez a teljes vételár megfizetését követően járul hozzá. Az ingatlan eladási ára nem tartalmazza a közműhálózati csatlakozások díjait és a területen kialakításra kerülő magánúthoz való csatlakozás költségeit, azok megfizetése a vevőt terheli.
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a telekalakításhoz szükséges intézkedéseket, nyilatkozatokat tegye meg, valamint az 1. pontban meghatározott adásvételi szerződést kösse meg.
399
Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2014. augusztus 31. 12. napirendi pont Tárgy: Tájékoztató a Szent István tér és az Andrássy út burkolati fugáinak kitöltése érdekében tett intézkedésről, valamint az új főtér átadását követő lakossági panaszokról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 79/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a Szent István tér és az Andrássy út burkolati fugáinak kitöltése érdekében tett intézkedésről, valamint az új főtér átadását követő lakossági panaszokról szóló tájékoztató megismerte és elfogadja. 2. A Bizottság felkéri a Békéscsaba Városfejlesztési Kft.-t, hogy az egyéves garanciális bejárást követően ismételten adjon tájékoztatást a beruházásról. Felelős: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Határidő: 2014. szeptember 30. 13. napirendi pont Tárgy: Javaslat az intézményi, kommunális – beruházási jellegű céltartalék igénybevételére Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A módosított határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 80/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított döntési hatáskörében eljárva a 2014. évi intézményi, kommunális – beruházási jellegű céltartalék előirányzatából az alábbiakban megjelölt feladatoknál az előirányzat felhasználását jóváhagyja: Sor- Intézmény szám megnevezése
Feladat megnevezése
400
Készültség
Javasolt támogatás E Ft
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Kölcsey Utcai és Kölcsey utcai telephely Ligeti Sori balesetveszélyes udvar és pancsoló Óvoda burkolatok javítási munkálataihoz támogatás (építési költség: 4.274.820,- Ft, igényelt támogatás: 4.274.820,- Ft). Kölcsey Utcai és Kölcsey utcai telephely gázkazán Ligeti Sori cseréjének munkálataihoz Óvoda támogatás (becsült költség: 457.720,- Ft, igényelt támogatás: 457.720,- Ft). Lencsési Óvoda Pásztor u. 91-93. alatti óvoda fűtési hálózat felelújításához támogatás (kivitelezési költsége: 3.085.283,- Ft, eddig megítélt: 2.110.000,- Ft igényelt támogatás: 975.253,- Ft). Lencsési Óvoda Pásztor u. 91-93. alatti óvoda gázkazán cseréjéhez támogatás (kivitelezési költsége: 1.126.099,Ft, igényelt támogatás: 1.126.099,Ft). Békéscsabai Térkövezési munkákhoz támogatás Intézményellátó - Belvárosi Általános Iskola és Centrum Gimnázium 2.700.000,- Ft, - Szent László Utcai Általános Iskola 2.250.000,- Ft, - Gerlai Általános Művelődési Központ 1.800.000,- Ft, - Erzsébethelyi Általános Iskola (Rózsa utcai telephely) 2.990.000,- Ft. Békéscsabai Térkövezéshez kapcsolódó Intézményellátó munkákhoz támogatás Centrum - Szent László Utcai Általános Iskola csapadékvíz elvezetés 367.983,- Ft, - Erzsébethelyi Általános Iskola (Rózsa utcai telephely) régi szivattyúház bontás 163.195,- Ft, - Térkő válogatás, tisztítás, raklapra rakás 335.280,- Ft. Békéscsabai Erzsébethelyi Általános Iskola Intézményellátó Rózsa utcai telephely kerítés Centrum átépítéshez támogatás 5.588.000,Ft. Békéscsabai Lencsési Általános Iskola és Intézményellátó Alapfokú Művészeti Iskola Centrum - vizesblokk felújításhoz támogatás építési költség: 1.778.442,- Ft, (képviselői, részönkormányzati 401
Előkészítve 4 275
Előkészítve 458
Előkészült 975
Előkészítve 1 126
Előkészítve
9 740
Előkészítve
768
Előkészítve 5 588 Előkészítve 2 765
és szülői támogatás 550.000,- Ft) igényelt támogatás 1.228.442,Ft, tanterem összenyitáshoz támogatás 1.536.700,- Ft. Összesen:
25 794
A támogatásként kapott előirányzatok felhasználását az érintett intézmények a közbeszerzési szabályzat szerint kötelesek végrehajtani. Felelős: - a költségvetési átcsoportosításokért: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, - a feladatok végrehajtásáért az adott intézmény vezetője. Határidő: 2014. június 27. A céljellegű felhasználás beszámolási határideje: 2014. szeptember 30. 15. napirendi pont Tárgy: A Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása Uhljar Erik bizottsági tag jelezte, hogy érintettség miatt nem vesz részt a szavazásba. A bizottság szavazásban résztvevő tagjai száma 8 fő. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 5 igen szavazattal 3 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 81/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított döntési hatáskörében eljárva a jelen határozat melléklete szerint jóváhagyja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatát. Felelős: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Uhljár Erik igazgató Határidő: 2014. március 25.
402
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. Tartalomjegyzék I. általános rész 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 4. 2. Az intézmény működési rendjét meghatározó fő jogszabályi előírások és dokumentumok 3. 4.
Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok Az SZMSZ hatályba lépése, hatálya felülvizsgálatának rendje
4. 5. 6.
II.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 1.1. Az intézmény saját bevételei 2. Az ellenőrzés rendje
6. 7. 7.
3. Az intézmény egyéb jellemzői
7.
III. AZ INTÉZMÉNY FELADATA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK LEÍRÁSA 1. 2. 3. 4. 5. 6.
AZ INTÉZMÉNY FELADATA Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény irányítása Az intézmény igazgatójának feladata, felelőssége és hatásköre A gazdasági vezető jogköre és hatásköre Az igazgatóhelyettes jogköre és hatásköre
8. 9. 10. 10. 12. 12.
IV. Belső szervezeti tagozódás, a szervezeti egységek megnevezése és feladatköre 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Az intézmény szervezeti egységei A gazdasági csoportvezető feladatai A gazdasági csoport feladatai A karbantartó csoport feladatai A telephelyi kapcsolattartók feladatai Munkaköri leírások
14. 14. 14. 16. 16. 16.
V. A SZERVEZETI EGYSÉGEK SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE 1. A belső kapcsolattartás 2. A külső kapcsolattartás 3. Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel 4. Az intézmény dolgozóinak képviselete 5. A helyettesítés rendje
17. 17. 18. 18. 18.
VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 1. 2. 3. 4. 5.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó szabályok A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése Az intézményen belüli minősítési rend Az intézményi hivatali titkok Dokumentumok kiadásának szabályai
403
18. 19. 19. 19. 20.
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére Az intézmény munkarendje Munkaközi szünet Szabadság Munkakörök átadása Az intézmény dolgozóinak továbbképzése Az intézmény ügyiratkezelése Kiadmányozás rendje Adózással kapcsolatos elszámolások Az ellenőrzési tevékenység Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és utalványozási eljárás
VII. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. A berendezések használata 2. A helyiségek rendje
20. 20. 21. 21. 21. 22. 22. 22. 22. 23. 23.
24. 24.
VIII. záró rendelkezések 1. Az SZMSZ hatálybalépése
24.
IX. MELLÉKLET
25.
I. általános rész 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy a felügyeleti szerv által jóváhagyott Alapító Okirat értelmében rögzítse és részletezze az intézmény adatait, feladatait, azok jogszabályi hátterét, szervezeti felépítését, működési szabályait, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, valamint a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az intézmény működési rendjét meghatározó fő jogszabályi előírások és dokumentumok 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2000.évi C. törvény a számvitelről, 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról, 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 2013.. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről, 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 77/1993. (V.12.) Korm. rendelet a KJT végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményekről, 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről, 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
404
intézmények névhasználatáról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól, 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények, 3. Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok Alapító Okirat Közalkalmazotti Szabályzat Számviteli Politika o Leltározási és leltárkészítési szabályzat o Eszközök és források értékelési szabályzata o Önköltség-számítási szabályzat o Bankszámlapénz, házipénztár- és pénzkezelési szabályzat Bizonylati rend és bizonylati album Számlarend Kötelezettségvállalás és ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzésének, valamint szakmai teljesítés igazolásának rendje A felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzata Ügyrend Beruházási, beszerzési szabályzat Iratkezelési Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről Béren kívüli juttatások szabályzata Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata HACCP rendszer szerinti technológiai utasítás Szabályzat a nemdohányzók védelméről A gépjárművek igénybevételének és használatának rendje Költségtérítés elszámolási szabályzat A helyiségek, berendezések használatára vonatkozó szabályozás Az igénybe vehető helyiségek bérletéről és a hozzátartozó szolgáltatásokról szóló szabályzat A vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályzata Kiküldetések szabályzata Reprezentációs kiadások szabályzata Szabályzat a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatala, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítési rendjéről 4. Az SZMSZ hatályba lépése, hatálya, felülvizsgálatának rendje Az SZMSZ időbeli hatálya: - az SZMSZ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága jóváhagyásával lép hatályba, határozatlan időre szól. A SZMSZ személyi hatálya: - kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, - kiterjed mindazokra, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.
405
Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést. Az SZMSZ területi hatálya: - kiterjed a Békéscsabai Intézményellátó Centrum működési területeire, - kiterjed az intézmény képviselete szerinti, külső kapcsolati alkalomra. Az SZMSZ felülvizsgálata: - az intézményvezetői ciklus első évében, - ha az intézmény működési rendjében változás történik, - jogszabály által előírt esetben. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézményi alapadatokat az Alapító okirat tartalmazza, amelyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hagy jóvá. 1. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény pénzügyi szabályzatait a gazdasági vezető készíti el, az igazgató hagyja jóvá. A szabályzatok frissítését, aktualizálását a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gazdasági vezető végzi. A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint az intézmény ellenőrzési nyomvonalát (tervezési, pénzügyi, lebonyolítási, ellenőrzési folyamatok táblázatba foglalt szöveges, valamint folyamatábrákkal szemléltetett leírását) „A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata” tartalmazza. A gazdálkodási, pénzügyi tevékenységek ellenőrzési feladatainak végrehajtásáért az igazgató felelős. A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel- és követelményrendszer; a feladatellátás folyamata és kapcsolatrendszere, a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai tartalma: - Az önkormányzati támogatást a fenntartó finanszírozási ütemezéssel biztosítja. - Az intézmény saját bevételei számlakibocsátás ellenében realizálódnak. A kötelezettségvállalás az igazgató kompetenciája. - Minden beérkező számla először az igazgató által utalványozásra kerül, a gazdasági vezető ellenjegyzi. Ezt követően a könyvelő nyilvántartásba veszi az adatokat és aláírja a rögzítés tényét. - Az intézmény éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést a keretszámok ismeretében a gazdasági vezető készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. - Az évközi változások kezelése előirányzatmódosítással történik. A fenntartó felé negyedévente forgalmi jelentés és mérlegjelentés, év végén pénzügyi beszámoló készül. A jelentés és a beszámoló készítésének módja a Számviteli Politika, illetve a Gazdasági Szervezet Ügyrendje keretében szabályozott. 1.1. Az intézmény bevételei - Központi, irányítószervi támogatás, - ingatlan bérbeadás bérleti díja, - sportlétesítmények bérleti díja, - uszodai szolgáltatás díja, - üdülő szálláshely szolgáltatási díja, - intézményi ellátási díjak.
406
2.Az ellenőrzés rendje Az intézmény ellenőrzését a Békés Megyei Kormányhivatal, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Csoportja és egyéb - jogszabály alapján erre feljogosított - szervezetek végezhetik. 3.Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata Hosszú bélyegző:
Békéscsabai Intézményellátó Centrum 5600 Békéscsaba, Pásztor u. 17. OTP 11733003-15802891 Adószám. 15802891-2-04
Körbélyegző:
Békéscsabai Intézményellátó Centrum Békéscsaba (középen: a Magyarország hivatalos címerével)
Az intézmény valamennyi cégszerű aláírása az intézményvezető és a gazdasági vezető együttes aláírásából tevődik össze. Cégbélyegző használata minden cégszerű aláírásnál kötelező. A bélyegzővel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést és jogról való lemondást jelent. A bélyegzők kezelését, annak használatára való jogosultságot az Iratkezelési szabályzat tartalmazza.
Az intézmény logója
Telefon:
06-66-647237
E-mail:
[email protected]
Honlap:
www.bicenter.hu
III. AZ INTÉZMÉNY FELADATA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK LEÍRÁSA 1.
Az intézmény feladata Az intézmény feladata a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben az önkormányzat, mint működtető részére meghatározott feladatok ellátása, azaz az ingó- és ingatlanvagyon működtetése, tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási feladatok biztosítása. Az ingatlanok rendeltetésüknek megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerinti üzemeltetése, karbantartása. Feladata gondoskodni az ingatlanok vagyonvédelméről. Köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanokban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el.
407
Feladata a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. Feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmények alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. Feladata a köznevelési intézmények épületének állagmegóvása. Feladata a Békéscsaba belváros rehabilitáció pályázattal érintett területen a rendezvények lebonyolításában való részvétel, valamint az önkormányzati tulajdonú üdülők működtetése. 2.
Az intézmény szervezeti felépítése Magasabb vezető beosztású dolgozók: • • •
Igazgató Gazdasági vezető Igazgatóhelyettes
Gazdasági vezető irányítása alá tartozó munkakörök: •
Gazdasági csoportvezető - Főkönyvi könyvelő - Munkaügyi ügyintéző - Pénztáros - Tárgyieszköz nyilvántartó - Szerződés nyilvántartó, iktató - Analitikus nyilvántartó - Anyagbeszerző
Igazgatóhelyettes irányítása alá tartozó munkakörök -
Kapcsolattartó Karbantartó Karbantartó-villanyszerelő Üdülési ügyintéző Gépész Udvaros Takarító Ételosztó Portás
Az intézmény szervezeti rendszerét, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézmény élén Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által kinevezett igazgató áll. Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a feladatokat az intézmény a leghatékonyabban, zökkenőmentesen lássa el a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az alkalmazottaknak a közvetlen együttműködést úgy kell megoldaniuk, hogy a feladatok ellátása zavartalan és a lehető leggyorsabb ügymenet szerinti legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. 3.
Az intézmény irányítása
408
Az intézmény igazgatója a szervezeti egységek megbízott vezetőinek - gazdálkodás tekintetében a gazdasági vezető, szakmai területen az igazgatóhelyettes - közvetlen irányítása, ellenőrzése és beszámoltatása mellett irányítja az intézmény szakmai és gazdálkodási feladatainak a végrehajtását a meghatározó szabályzatokon keresztül. Munkáltatói feladatok ellátása: munkáltatói jogkör gyakorlása, a munkavégzéshez szükséges körülmények biztosítása, a munkaköri leírások karbantartása. Az intézmény gazdálkodásának biztosítása: felelős a szabályzatok, - kivéve a gazdasági szabályzatok - illetve az intézményi dokumentumok elkészítéséért, folyamatos aktualizálásáért, a szabályzatok alapján az intézmény működtetése, külső, belső adatszolgáltatás, pénzeszközök biztosítása, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése, vagyongazdálkodás biztosítása és ellenőrzése, a munkafolyamatokba beépített ellenőrzések számonkérése, adatszolgáltatások határidőben történő elkészíttetése, a belső ellenőrzés működésének biztosítása, a munkavégzéshez szükséges feltételek, technikai eszközök biztosítása. 4.
Az intézmény igazgatójának feladata, felelőssége és hatásköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét és felelősségét az államháztartási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Ellátja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum vezetését. Az intézmény tevékenységi körébe tartozó ügyekben – a hatályos jogszabályi keretek között – önállóan, egyéni felelősséggel dönt. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, képviselője. Kiemelt feladatai • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Vezeti az intézményt, felelős annak működéséért, szakmai hatékonyságáért és gazdálkodásáért. Képviseli az intézményt. Gondoskodik az intézmény anyagi, szellemi erőforrásainak hatékony felhasználásáról, gyarapításáról. Az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja a rendelkezésre álló, jóváhagyott költségvetésen belül. Megteremti és biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit. Irányítja a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes munkáját. Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét. Megszervezi és működteti az intézmény belső ellenőrzési rendszerét, biztosítja a tulajdon védelmét. Az intézmény tevékenységére és gazdálkodására vonatkozólag kockázatelemzést végez, és kockázatkezelési rendszert működtet. Elkészíti az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. Kapcsolatot tart a köznevelési intézményekkel, a fenntartóval, helyi és területi szakmai szervezetekkel. Munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol. Elvégzi a törvény által előírt időközönként és formában az érintett dolgozók minősítését. Elkészíti az intézmény SZMSZ-ét és Ügyrendjét. Gondoskodik azok megfelelő aktualizálásáról. Folyamatosan értékeli az intézmény munkáját, tevékenységét. A bankszámla feletti aláírásra a banknál bejelentett módon jogosult. Felelős az üzemeltetési körébe tartozó intézmények funkcionális feladat ellátásért. Éves karbantartási tervet készít az intézmény gondozásában lévő épületek, eszközök tervszerű karbantartása érdekében. Biztosítja az információáramlást az irányító szerv felé. Az előterjesztések készítéséhez adatokat szolgáltat, a feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztést készít.
Kiemelt felelősségi területek
409
• • • • •
Felelős a szakszerű és törvényes munkáért. Felelős az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Felelős a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért. Felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és hitelességéért. Felelős a használatba adott, üzemeltetett vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért.
Az igazgató hatásköre az intézmény szakmai- gazdálkodási feladatai végrehajtásának megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére terjed ki. 5.
A gazdasági vezető jogköre és hatásköre A gazdasági vezető az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Közvetlenül irányítja a gazdasági csoportot. A gazdasági vezető feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény gazdasági működésére, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Kiemelt feladatok • • • • • •
•
Az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt. Kialakítja és szervezi az intézmény pénzügyi, könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási rendszerét. Elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámolóit és jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról. Folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági szabályzatait. Ellenjegyzési jogkört gyakorol az intézményvezető kötelezettségvállalásai és utalványozása esetén. Vizsgálja az ellenjegyzés előtt, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatos kiadási előirányzat biztosít-e fedezetet, vizsgálja a gazdasági szabályszerűséget és a célszerűségi eljárás meglétét, valamint ellenőrzi a gazdasági személyekhez kapcsolódó dokumentumok tartalmát. Az utalványozás ellenjegyzése előtt az előbbieken túlmenően vizsgálja a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítésnek meglétét.
Kiemelt felelősségi területek • •
6.
Felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi és számviteli fegyelem megtartásáért Felelős munkájában a jogszabályok ismeretéért és betartásáért az intézményre vonatkozólag is.
Az igazgatóhelyettes jogköre és hatásköre
Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgatóhelyettes az intézmény szakmai működésével kapcsolatos feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese. Az intézmény igazgatójának távolléte alatt az intézmény működésének biztosítása az igazgatóhelyettes feladata. Ez idő alatt gyakorolja mindazon jogokat, amit a fenntartó az igazgató munkaköri leírásában meghatároz, kivéve a gazdasági és pénzügyi feladatokat, valamint a munkaviszony létesítését és megszüntetését. Feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Segíti a tervezés, szervezés, ellenőrzés, elemzés, értékelés munkájában.
410
Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény szakmai működésére, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Kiemelt feladatok •
Az igazgatóval együttműködve segíti az intézményi döntéshozatalok előkészítését, információk, vélemények gyűjtését. Közreműködik az intézményi dokumentumok elkészítésében, jogszabályok szerinti aktualizálásában, a szakmai beszámolók elkészítésében. Kapcsolatot tart az intézményvezetőkkel, a Megyei Tankerülettel, a felmerülő problémák rögzítését és azok megoldásának nyomon követését ellenőrzi. Figyelemmel kíséri a köznevelési intézmények szakmai munkáját, az intézményi költségvetés elkészítéséhez adatokat, információkat szolgáltat. Kialakítja és működteti a közvetlen irányítása alá tartozó területeken a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést; irányítja és ellenőrzi a karbantartó csoport munkáját, ellenőrzi a takarítók, ételosztók és portások munkáját. Közreműködik a hatáskörébe tartozó dolgozók munkájának minősítésében, értékelésében. Az információs és szervezeti rendre, személyzeti munkára vonatkozóan javaslatot, módosítási javaslatot tesz. Részt vesz a beruházások, felújítások előkészítésében, lebonyolításában, javaslatot tesz a fejlesztésekre. Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, együttműködik a pályázatok elkészítésében.
• • • • • • • •
Kiemelt felelősségi területek • •
Felelős az intézmény szakmai tevékenységéért, a kitűzött célok megtartásáért. Felelős munkájában a jogszabályok ismeretéért és betartásáért az intézményre vonatkozólag is. A pályázatok beadási, megvalósítási, beszámolási határidejének betartásáért.
• IV.
Belső szervezeti tagozódás, a szervezeti egységek megnevezése és feladatköre 1. Az intézmény szervezeti egységei: • • •
Gazdasági csoport, Karbantartó csoport, Intézményi telephelyek – kapcsolattartók
2. A gazdasági csoportvezető feladatai: • • • • • •
együttműködik a köznevelési intézményeknél dolgozó kapcsolattartókkal, gondoskodik a megfelelő információ átadásról, szervezi a telephelyek technikai dolgozóinak munkáját, távollétük esetén a helyettesítésüket, ellátja a telephelyi technikai dolgozók szabadságával kapcsolatos feladatokat, összegyűjti a karbantartási, javítási igényeket, koordinálja a munkálatokat, e téren együttműködik az intézmény anyagbeszerzőjével, koordinálja az intézmény által üzemeltetett szálláshelyek működtetésével, ellátásával, a foglalásokkal kapcsolatos feladatokat, az aktuálisan jelentkező karbantartási, felújítási, illetve egyéb feladatokhoz begyűjti a munkaerő igényléseket a kapcsolattartóktól, és biztosítja a megfelelő munkaerőt a feladat elvégzéséhez,
411
• • • • • •
3.
intézi a közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyeket, bekéri az árajánlatokat, részt vesz az elbírálásban, előkészíti az új szerződéseket, közreműködik a leltározási feladatok végrehajtásában, részt vesz az adatszolgáltatások, statisztikák készítésében, részt vesz a munkaköri leírások elkészítésében, koordinálja és ellenőrzi a köznevelési intézmények havi irodaszer és egyéb anyagigényét.
A gazdasági csoport feladatai: Ellátja a gazdasági, pénzügyi, számviteli feladatokat • a tervezéssel, • az előirányzat-felhasználással, • a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, • az üzemeltetéssel, • fenntartással, • működtetéssel, • beruházással, • a vagyon használatával, • hasznosításával, • a munkaerő-gazdálkodással, • a készpénz kezelésével, • a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, • az adatszolgáltatással, • a munkaügyekkel és bérgazdálkodással, • az élelmezéssel kapcsolatban. Vezeti a gazdasági vezető, aki irányítja, ellenőrzi: • a főkönyvi könyvelőt, • a munkaügyi ügyintézőt, • a pénztárost, • a tárgyi eszköz nyilvántartót, • az analitikus nyilvántartót, • a gazdasági ügyintézőt, • az anyagbeszerzőt. 4. A karbantartó csoport feladatai: •
üzemeltetésre átvett intézmények üzemeltetési, karbantartási, fenntartási feladatainak teljes körű ellátása, • üzemeltetésre átvett intézmények kisjavítási feladatainak ellátása, • nagyobb munkaerő létszámot igénylő feladatok /pl. iskolai rendezvények/ technikai ellátása, • a belváros rehabilitáció pályázattal érintett területen a rendezvények lebonyolításában való részvétel. Vezeti az igazgatóhelyettes, aki irányítja és ellenőrzi munkájukat. 5. A telephelyi kapcsolattartók feladatai: • • •
ellátják az étkeztetéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, a térítési díjak beszedését, elszámolnak a Gyermekélelmezési Intézmény felé, rendszeres kapcsolatot tartanak a gazdasági csoportvezetővel, jelentéseket készítenek, adatokat szolgáltatnak, ellátják az intézmény és az állandó, illetve eseti bérlők közötti kapcsolattartó feladatokat.
412
6.Munkaköri leírások A Békéscsabai Intézményellátó Centrum dolgozóinak részletes feladatait, hatáskörét és felelősségi területeit névre szólóan a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások elkészítéséért és azok aktualizálásáért az intézményvezető, a gazdasági csoporton belül a gazdasági vezető, a karbantartó csoporton belül, valamint a takarító, ételosztó és portás személyzet körében az igazgatóhelyettes a felelős. Az intézményvezető felelőssége, hogy a munkaköri leírásokban foglaltak az intézmény számára előírt feladatokat a jogszabályi előírások és a szabályzatok figyelembe vételével teljes egészében lefedjék. A munkaköri leírásokban foglaltak, illetve a munkakörökben, személyekben történt változások esetén a módosításokat 15 napon belül végre kell hajtani. A munkakörök átadása esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az átadás időpontját, a munkakörrel kapcsolatos információkat, adatokat, folyamatban lévő ügyeket, eszközöket és egyéb észrevételeket. A jegyzőkönyvet hitelesíteni kell. A jegyzőkönyv elkészítéséért a felettes vezető a felelős. V. A SZERVEZETI EGYSÉGEK SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE, ÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás hatékony és eredményes megvalósítása érdekében. Az egységek koordinált működését az intézményvezető iránytó tevékenysége, valamint a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes feladatellátása biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a vezetői értekezlet, valamint a csoportértekezlet is segítik. Az intézmény szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes részlegek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és a magasabb vezetők közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményen belül az alá- és fölérendeltség, illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség is megtalálható, a szervezeti ábrában rögzítettek alapján. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az alapszolgáltatást végző szakmai egység feladatai egymásba kapcsolódnak, ezért ezen egység vezetői és munkavállalói személyes kapcsolatot tartanak egymással. A kapcsolattartás során minden esetben a szakmai etika elveit szem előtt tartják. Az alkalmazottaknak a szakmai együttműködést úgy kell megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan legyen. A szakmai egységek vezetői kötelesek egymásnak minden információt és dokumentációt átadni. 1.
A belső kapcsolattartás Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amely másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző egyeztetések, értekezletek, fórumok: - kéthetente vezetőségi értekezletek, melyeken részt vesz az intézmény igazgatója, gazdasági vezetője, igazgatóhelyettese és gazdasági csoportvezetője, - fórum évente 1 alkalommal, az intézmény valamennyi dolgozójának részvételével.
2.
A külső kapcsolattartás Az intézmény egyéb, más szervezetekkel való kapcsolatát az intézményvezető hangolja össze, és irányítja. Az intézmény együttműködési megállapodásokat köthet az eredményes és hatékony
413
működés érdekében. A kapcsolattartáshoz szükséges értekezletek során jegyzőkönyv vezetése, annak hitelesítése kötelező. 3.
Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartó önkormányzat irodáival, valamennyi intézményével. Az intézmény rendszeres és szoros kapcsolatot tart a Békéscsabai Tankerülettel annak érdekében, hogy a vonatkozó törvények szerint biztosítsa az ingatlanokban a köznevelési feladatok megfelelő színvonalú és biztonságos ellátását. Az intézmény kapcsolatot létesíthet más intézménnyel, vállalkozással, mely a dolgozók számára tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít. A kapcsolatfelvétel csak az igazgatón keresztül történhet.
4.
Az intézmény dolgozóinak képviselete Az intézmény közalkalmazottai Közalkalmazotti Tanácsot hoznak létre, melynek működését az intézmény vezetése támogatja. A Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató közti kapcsolatrendszert a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. Az intézmény együttműködik minden olyan törvényes dolgozói szervezettel, mely az alkalmazottak érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el.
5.
A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók átmeneti vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban rögzítjük.
VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 1.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó szabályok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézményvezető gyakorolja valamennyi foglalkoztatott esetében a kinevezést, az átsorolást, a kinevezés módosítását, a jogviszony megszüntetését és a fegyelmi felelősségre vonást, dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről. Utasítást csak a közvetlen felettes adhat konkrét feladat ellátására, a végrehajtás módjára. Más csoport vezetője csak rendkívüli helyzetben utasíthatja azokat a dolgozókat, akik nem a csoportjukhoz tartoznak. Az igazgató a nem közvetlenül alárendelt dolgozónak adhat utasítást, de gondoskodnia kell arról, hogy ezen utasításról a dolgozó közvetlen felettesét is értesítse.
2.
A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben, vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott
414
esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézmény vezetője adott esetben felmentést adhat a titoktartási kötelezettség alól, ha az a közérdeket, az intézmény érdekeit, vagy más jogos magánérdekét nem sérti. 3.
Az intézményen belüli minősítési rend A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményvezető köteles gondoskodni a dolgozók minősítéséről. A gazdasági-pénzügyi csoporton belül egyes minősítési ügyeket az intézményvezető átadhat a gazdasági vezetőnek, a karbantartó csoporton belül pedig az igazgatóhelyettesnek. Az elkészített minősítési lapot a dolgozónak lehetősége van megismerni és véleményezni. A minősítési lap a személyi anyag részét képezi és más dolgozók előtt titkosnak minősül. Az intézményvezető béremelések és jutalmazások során a minősítési lap információit mérlegeli.
4.
Intézményi hivatali titkok: -
a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, az személyiségi jogaihoz fűződő adatok, a dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok, levéltitok, magántitok, üzleti titok.
A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az intézmény vezetőjétől engedélyt nem kap. 5.
Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok kiadása csak az intézmény igazgatójának az engedélyével történhet.
6.
Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató szervek munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: - a televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül, - az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adására az intézményvezető, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult, - elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon, - a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, - a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire, az ellátottak személyiségi jogaira, - nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik, - a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje, - kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse,
415
- külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható. 7.
Az intézmény munkarendje Az alkalmazottak munkarendjét a vonatkozó jogszabályok alapján az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működésének biztosítását szem előtt tartva. A további szabályozást a Kollektív Szerződés tartalmazza. Az intézményben a közalkalmazottak foglalkoztatása az alábbi munkarendben történik: - az intézményben a heti munkaidő-keret 40 óra, - a heti munkaidő hétfőtől péntekig teljesül, - a zavartalan működés érdekében a pontos munkaidő beosztást az intézményvezető határozza meg, - rugalmas munkaidő beosztásúnak minősül az intézményvezető, a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes munkaköre, - munkaközi szünet tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései az irányadóak, - a munkaközi szünet időtartama alkalmanként 20 perc, - az alkalmazottaknak munkaidejük kezdetére, a munka felvételére készen kell állniuk, az előírt helyen és munkára képes állapotban kell megjelenniük, - az alkalmazottaknak az esetleges távolmaradásukról értesíteniük kell az intézményvezetőt, illetve a gazdasági vezetőt vagy az igazgatóhelyettest a munkaidő kezdetéig - ettől eltérni csak indokolt esetben, az indoklás utólagos megtételével lehet, - az intézmény központi irányításának hivatalos munkarendje hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig tart, pénteken 7.30 órától 13.30-ig, mely tartalmazza a munkaközi szünetet is, - a pénztár külső ügyfelek felé hétfőtől csütörtökig 8.00-14.00 óra között, pénteken 8.00-12.00 óra között tart nyitva, - a karbantartók, takarítók, konyhai kisegítők, portások, udvarosok, egyéb munkakörben dolgozók munkarendjét, munkaközi szünet idejét a munkaköri leírások tartalmazzák, - az éves rendes szabadság kiadására az intézményvezető jogosult a Kjt. előírásainak megfelelően, - az éves rendes szabadság kiadásához az intézmény fennakadás nélküli munkája érdekében szabadságolási tervet kell készíteni, - rendkívüli és fizetés nélküli szabadság kiadását csak az intézményvezető engedélyezheti, - az intézmény közalkalmazottainak helyettesítési rendjét az intézményvezető - a gazdasági vezetővel vagy az igazgatóhelyettessel egyeztetve - határozza meg.
8.
Munkaközi szünet A munkaközi szünet a munkaidőn belül kerül biztosításra, amelynek mértéke napi 20 perc.
9.
Szabadság A szabadság igénybevétele az éves szabadságolási terv alapján történik. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben , valamint az Mt.- ben foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a munkaügyi ügyintéző, valamint a kapcsolattartók felelősek.
10.
Munkakörök átadása A vezető állású dolgozók, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: - az átadás- átvétel időpontját,
416
- a folyamatban lévő konkrét ügyeket, - az átadásra kerülő eszközöket, - az átadó és az átvevő észrevételeit, - a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást, a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 11.
Az intézmény dolgozóinak továbbképzése Az intézmény dolgozóival szemben megfogalmazódott egyik legfontosabb elvárás a magas szakmai képzettség és a folyamatosan változó törvényi háttér alapos ismerete, annak gyakorlatban történő alkalmazása. Ennek értelmében ahhoz, hogy az intézmény a fenntartó által kitűzött célokat a megfelelő színvonalon teljesíteni tudja, dolgozóinak számára folyamatos továbbképzést kell biztosítania. Az intézményvezető köteles gondoskodni az éves költségvetés tervezése folyamán a megfelelő mértékű továbbképzéshez szükséges pénzügyi háttérről. A tanulmányt folytatóval tanulmányi szerződés köthető, amennyiben munkaköri feladatainak ellátásához szükséges a megszerzett képesítés, tudásanyag és a költségvetésben a fedezet biztosított rá. A tanulmányi szerződés tartalmazza a költségekhez való hozzájárulás mértéke mellett a dolgozó időszakonkénti beszámolási és igazoltatási kötelezettségét is.
12.
Az intézmény ügyiratkezelése Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az intézmény Iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell végezni. Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik.
13.
Kiadmányozás rendje Az intézményben bármilyen kiadmányozásra az intézményvezető jogosult, mely a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, elküldhetőségének engedélyezését jelenti az aláírási jogosultságnak megfelelően, a kiadmány kézi vagy digitális aláírásával. Távolléte esetén a kiadmányozási jog a gazdasági vezetőt illeti.
14.
Adózással kapcsolatos elszámolások Az intézmény az általános forgalmi adónak alanya, ezért terheli az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség. Az intézmény nyilvántartási kötelezettségét számítástechnikai program segítségével végzi. Az elszámolás és nyilvántartás részletes ügyviteli teendőit a Bizonylati rend tartalmazza.
15.
Az ellenőrzési tevékenység A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés során a pénzügyi döntések dokumentumainak ellenőrzését, az előzetes pénzügyi kontrollt és a gazdasági események könyvelését megfelelően el kell különíteni és azokat dokumentálni szükséges. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés legfontosabb alapelve a vezető elszámoltathatósága, ez alapján az intézményvezető köteles a belső ellenőrzési rendszert kiépíteni, dokumentálni, működtetni és arról beszámolni. A folyamatba épített, előzetes és utólagos pénzügyi rendszer teljes kiépítésének és működtetésének szabályozását „A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata” tartalmazza. Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért és rendszerének kialakításáért az intézményvezető a felelős.
417
A belső ellenőrzés rendszere magába foglalja az intézményben folyó szakmai és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A szakmai ellenőrzések éves terv alapján történnek, melynek jóváhagyása az intézményvezető feladata. 16.
Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és utalványozási eljárás Kötelezettségvállalásra és utalványozásra intézményi szinten az intézményvezető jogosult. Az intézményre vonatkozó ellenjegyzési joggal az intézmény gazdasági vezetője bír. Az ellenjegyző a kötelezettségvállalás ellenjegyzése előtt köteles megvizsgálni a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás szabályszerűségét. Az ellenjegyző az utalványozás ellenjegyzése előtt köteles megvizsgálni a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés meglétét. Az intézmény a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, a szakmai teljesítésigazolás formai követelményeit a „Kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés rendje” szerint köteles végezni.
VII. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1.
A helyiségek használatának rendje Minden dolgozó köteles a helyiségeket és berendezéseket rendeltetésszerűen használni. Minden dolgozó, és az intézmény területén tartózkodó látogató köteles a tisztaságot megőrizni, tevékenységével a folyamatos munkát nem zavarhatja. A tűz- és balesetvédelmi, munkavédelmi rendszabályokat mindenkinek be kell tartani. A dolgozók a szabályzatokat kötelesek megismerni és azt aláírásukkal igazolni.
2. A berendezések használata Az intézmény nagy értékű berendezéseinek használata körültekintést igényel a dolgozók részéről. A számítástechnikai eszközök helyi és hálózati módosítását csak szakember végezheti az intézményvezető engedélyével. Egyéb nagy értékű eszközök használata csak a kezelési utasításnak megfelelően történhet. Az intézmény szigorú, személyes felelősségvállalási rendet köteles kialakítani a vagyonvédelem érdekében. Szándékosságból vagy felelőtlenségből okozott kárt kivizsgálás után a károkozónak meg kell téríteni. VIII. záró rendelkezések 1. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A SZMSZ mellékletét képezi az intézmény mindenkor hatályos alapító okirata. Az SZMSZ további módosítása csak a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A SZMSZ módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó, - az intézmény igazgatója, - közalkalmazotti tanács.
418
Az SZMSZ mellékletének naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Az SZMSZ mellékleteinek módosítására sor kerülhet a Szabályzat módosítása nélkül is. IX. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Szervezeti felépítés 2.
sz. melléklet: Az intézmény Alapító okirata
Az SZMSZ melléklet naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Békéscsaba,2014.március13. ______________ Uhljar Erik igazgató
419
420
2. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT módosításokkal egységes szerkezetben Az első Alapító Okirat kelte: 2012. XII.14. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdései szerinti tartalommal az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Intézmény neve: Békéscsabai Intézményellátó Centrum 2. Székhelye (pontos címe): Békéscsaba, Pásztor utca 17. Telephelye: Békéscsaba, Szabó Pál tér 1/2. Békéscsaba, Irányi utca 14. Békéscsaba, Csaba utca 1. Békéscsaba, Petőfi utca 1. Békéscsaba, Madách utca 2. Békéscsaba, Rózsa utca 21-23. Békéscsaba, Haán Lajos utca 2-4. Békéscsaba, Thurzó utca 33. Békéscsaba, Thurzó utca 40. Békéscsaba, Dedinszky Gyula utca 1. Békéscsaba, Andrássy út 56. Békéscsaba, Szent László utca 17. Békéscsaba, Csabai út 1. Békéscsaba, Lencsési út 136. Békéscsaba, 763/3 hrsz. Bükkszentkereszt, 1305/8 hrsz. Bükkösd, 533/3 hrsz. Balatonszárszó, 940/4 hrsz. Gyomaendrőd, 1300/17 hrsz. 3. A költségvetési szerv államháztartási szakágazat rend szerinti besorolása: 841117 Kormányzati és önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai Törzsszáma: 802893 4. Alapító szerv neve, székhelye: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. A fenntartó, irányító szerv és működtető neve, székhelye: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. 5. Jogállása: Önálló jogi személy 6. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. szerint, megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerint, munkajogviszony a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. szerint és a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. tv. hatálya alá tartozó prémiumévek programban részt vevők foglalkoztatására irányuló jogviszony, valamint a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas
421
foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. tv. hatálya alá tartozó ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony. 7. Szakmai alaptevékenysége: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 74. §. (4) bekezdése alapján a köznevelési intézmények (óvoda kivételével) működtetése. A jogszabályban meghatározott közfeladaton túlmenően feladata továbbá a Békéscsaba belváros rehabilitáció pályázattal érintett területen a rendezvények lebonyolításában való részvétel, valamint önkormányzati tulajdonú üdülők működtetése. 8. Illetékességi és működési köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe 9. A jogszabályban meghatározott közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 74. §. (4) bekezdése alapján a köznevelési intézmények (óvoda kivételével) működtetése. 10.A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi - gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés 11. Vállalkozási tevékenysége: nincs 12. Intézmény vezetőjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény vezetőjét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján a közgyűlés bízza meg pályázat útján 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 13. Feladat ellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: a békéscsabai 1772/11 hrsz.-ú, Békéscsaba, Pásztor u. 17. sz. alatti ingatlan (helyet biztosít a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda gazdasági szervezetének), a békéscsabai 1709/50 hrsz.-ú, Békéscsaba, Szabó Pál tér 1/2. sz. alatti ingatlan (helyet biztosít a Gyermekélelmezési Intézmény főzőkonyhája részére is), a békéscsabai 3814 hrsz.-ú, Békéscsaba, Csaba u. 1. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 3817 hrsz.-ú, Békéscsaba, Irányi Dániel u. 14. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 3062 hrsz.-ú, Békéscsaba, Petőfi u. 1. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 9332/5 hrsz.-ú, Békéscsaba, Madách u. 2. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 7598 hrsz.-ú, Békéscsaba, Rózsa u. 21-23. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 2951/3 hrsz.-ú, Békéscsaba, Haán Lajos u. 2-4. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 237 hrsz.-ú, Békéscsaba, Thurzó u. 33. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 151 hrsz.-ú, Békéscsaba, Thurzó u. 40. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 755 hrsz.-ú, Békéscsaba, Dedinszky Gyula u. 1. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 763/3 hrsz.-ú ingatlan osztott használata, a békéscsabai 3095/1 hrsz.-ú, Békéscsaba, Andrássy u. 56. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 4403 hrsz.-ú, Békéscsaba, Szent László u. 17. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 18123 hrsz.-ú, Békéscsaba, VIII. ker. Csabai út 1. sz. alatti ingatlan, a békéscsabai 1699/2 hrsz.-ú, Békéscsaba, Lencsési út 136. sz. alatti ingatlan, a bükkszentkereszti 1305/8 hrsz.-ú ingatlan, a bükkösdi 533/3 hrsz.-ú, ingatlan, a balatonszárszói 940/4 hrsz.-ú ingatlan, a gyomaendrődi 1300/17 hrsz.-ú, ingatlan. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályait az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet szabályozza. ZÁRADÉK: Jelen alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Békéscsabai Intézményellátó Centrum 2013. június 28. napján kelt - 163/2013. (VI. 28.) közgy. határozattal jóváhagyott alapító okirata hatályát veszti.
422
Jelen alapító okiratot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 48/2014. (II. 28.) közgy. határozatával elfogadta. Békéscsaba, 2014. február 28. Vantara Gyula polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
16. napirendi pont Tárgy: Javaslat az intézmények karbantartási feladatainak támogatására Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 82/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított döntési hatáskörében eljárva a 2014. évi működési jellegű intézményi, kommunális céltartalék előirányzatából 3.184 ezer Ft-ot különít el az intézmények karbantartására, elsősorban a saját kivitelezésű felújításokat, karbantartásokat szolgáló építőanyag biztosítására, amelynek intézményenkénti felosztását a melléklet szerint hagyja jóvá. Az előirányzat-változásokkal a 2014. évi költségvetési rendeletet módosítani szükséges. Felelős: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Határidő: 2014. június 27. A céljellegű felhasználás beszámolási határideje: 2014. szeptember 30. Melléklet Az intézmények karbantartási feladataihoz biztosított előirányzat 2014. évi felosztása
Sorsz.
Intézmény megnevezése
Létszám (fő)
1. Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2. Mackó-Kuckó Óvoda 3. Szigligeti Utcai és Kazinczy lakótelepi Óvoda 4. Lencsési Óvoda 5. Százszorszép Művészeti Bázisóvoda 6. Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda 7. Penza Lakótelepi és Dr. Becsey O. Utcai Óvoda 8. Kertvárosi Óvoda 9. Hajnal – Lenkey – Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ 10. MIVA Bölcsi Összesen
423
185 170 295 338 177 168 180 198 176 42 1.929
Létszámarányos összeg (e Ft) 306 281 487 558 292 277 297 327 290 69 3.184
Bejelentések Tárgy: A 274/2013. (XI. 13.) PGVB határozat módosítása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom a 274/2013. (XI. 13.) PGVB határozat módosítása a következők szerint: a Gyermekélelmezési Intézmény, valamint a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás tevékenységéről, éves gazdálkodásáról szóló beszámoló a bizottság 2014. májusi ülésére kerüljön beterjesztésre. Ezt a javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 9 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 83/2014. (III. 25.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 274/2013. (XI. 13.) PGVB határozatát az alábbiak szerint módosítja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága kéri, hogy a Gyermekélelmezési Intézmény, valamint a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás tevékenységéről, éves gazdálkodásáról kerüljön beszámoló beterjesztésre a bizottság 2014. májusi ülésére. Felelős: Dávidné Tóth Edit a Gyermekélelmezési Intézmény igazgatója Dr. Banadics Attila a Kistérség Csoport vezetője Határidő: 2014. májusi bizottsági ülés Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Köszönöm a megjelenést, a bizottsági ülést befejezettnek nyilvánítom.
kmf.
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök
Tímár Ella bizottsági tag
424
