HAJDÚ-BIHAR MEGYE SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG
JEGYZŐKÖNYV
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 21-én tartott nyílt alakuló üléséről
Tartalmazza a : 128/2014.(X.21.) 129/2014.(X.21.) 130/2014.(X.21.) 131/2014.(X.21.) 132/2014.(X.21.) 133/2014.(X.21.) 134/2014.(X.21.) 135/2014.(X.21.) 136/2014.(X.21.) 137/2014.(X.21.)
Jegyzőkönyv hitelesítők személyéről döntés Jegyzőkönyvvezető személyéről döntés Napirendi pontok elfogadása Bizottságok, tanácsnok megválasztásáról döntés Polgármester illetményéről döntés Polgármester költségtérítéséről döntés Alpolgármester személyéről döntés Alpolgármester tiszteletdíjáról döntés Alpolgármester költségtérítéséről döntés Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal Szerepi Kirendeltségén aljegyző munkakör betöltésére pályázat kiírásáról döntés
Képviselő-testületi határozatokat, valamint Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014.(X.21.) önkormányzati rendeletét Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014.(X.21.) önkormányzati rendeletét az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, tanácsnok tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapításáról.
JEGYZŐKÖNYV
Készült: Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal /Kossuth u. 72./ hivatali helyiségében 2014. október 21-én, Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének nyilvános alakuló üléséről. Jelen vannak: Kiss Tibor polgármester, Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző, Faragó Attila, Dr. Fülöp Enikő, Kiss László, Makainé Madar Edit, Ruzsicsné Szabó Jolán, Vass Erzsébet képviselők, . Meghívottként jelen vannak: Madar Gyula a Helyi Választási Bizottság Elnöke, Intézményvezetők, Bizottsági tagok, Civil szervezetek vezetői, Vállalkozók, ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ, HIMNUSZ Kiss Tibor polgármester Köszöntöm a Képviselő-testület tagjait, jegyző asszonyt, a Helyi Választási Bizottság Elnökét, és minden kedves megjelent vendéget. A mai Képviselő-testületi ülésünk első részében a polgármester beiktatására kerül, ezt követően munkaüléssel folytatjuk. Felkérem Madar Gyulát, a Helyi Választási Bizottság Elnökét, hogy a választás eredményéről adjon tájékoztatást. 1./ A Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója az időközi polgármester választás eredményéről. Madar Gyula HVB. elnök Tisztelettel köszöntöm az alakuló ülés részvevőit. Településünkön a polgármester és helyi önkormányzati képviselők választásának lebonyolítását 3 szavazókör biztosította a Művelődési Házban, az Általános Iskolában, és az Idősek Otthonában. A szavazatszámláló bizottságok munkájában a Képviselő-testület által választott 3 főn kívül a jelölőszervezetek, és független jelölt által delegált tagok vettek részt. Tagot delegáltak a FIDESZ-KDNP, és az MSZP jelölőszervezetek valamint Mezei Gyuláné független jelölt. A települési névjegyzéken szereplő választópolgárok száma 2393 fő volt. A Helyi önkormányzati választáson jelölőszervezet és független jelölt indulhatott. A polgármesterjelölt nyilvántartásba vételéhez 72 jelölésre, a helyi önkormányzati képviselőjelöltek nyilvántartásba vételéhez 24 ajánlásra volt szükség. A Helyi Választási Bizottság településünkön 3 polgármester jelöltet, és 17 önkormányzati képviselőjelöltet vett nyilvántartásba. A jelöltek nevének szavazólapon történő megjelenési sorrendjét a HVB nyilvános sorsolással állapította meg. A szavazólapokat tartalmazó dobozok egy héttel korábban megérkeztek, a Helyi Választási Iroda gondoskodott a biztonságos őrzésről a Polgárőrség közreműködésével. A szavazás reggelén 06.00 órakor minden szavazókör zavartalanul megkezdte a működését. A szavazás napján rendkívüli esemény nem történt. Részvételi arány a polgármester, és önkormányzati képviselők választásán: Névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 2393 fő Szavazáson megjelent választópolgárok száma: 1114 fő
Részvételi arány: 46,55 % A szavazókörök 19.00 órakor zártak. A szavazatok számlálása, a szavazóköri jegyzőkönyvek gépi feldolgozása és a választás eredményének feldolgozása folyamatosan történt, a HVB a HVI segítségével 2014. október 13-án reggel 6.30-kor végzett a választásnapi feladataival. A választás eredménye: Polgármester: Kiss Tibor FIDESZ – KDNP Önkormányzati képviselők:
Faragó Attila Független Dr. Fülöp Enikő Független Kiss László FIDESZ-KDNP Makainé Madar Edit Független Ruzsicsné Szabó Jolán Független Vass Erzsébet Berta Független
A szavazás eredményéről szóló jegyzőkönyveket választástípusonként rendszerezve október 13-án a HVI beszállította Debrecenbe a Területi Választási Irodához. A Helyi Választási Bizottság polgármester-választás 36/2014.(X.13.)HVB eredménymegállapító határozata, és a helyi önkormányzati képviselő választás 37/2014.(X.13.) HVB határozata 2014. október 13. napján minden jelölt részére kézbesítve lett. A határozat ellen fellebbezést 2014. október 16-án 16.00 óráig lehetett benyújtani, fellebbezés nem érkezett. A polgármester és az önkormányzati képviselők megbízóleveleinek átadása 2014. október 17-én délelőtt, 09.00 órakor megtörtént. Polgármester Úrnak és a Képviselő-testület tagjainak munkájukhoz a Helyi Választási Bizottság nevében sok sikert kívánok! 2./ MEGBÍZÓLEVÉL ÁTADÁSA, POLGÁRMESTER ESKÜTÉTELE 3./ MEGBÍZÓLEVELEK ÁTADÁSA, KÉPVISELŐK ESKÜTÉTELE A meghívott vendégek elhagyták az üléstermet. 4./ Polgármesteri program ismertetése Kiss Tibor polgármester Szeretném megköszönni a Helyi Választási Bizottság, a Szavazatszámláló Bizottságok, a Helyi Választási Iroda munkáját, valamint a Választási Bizottság Elnökének tájékoztatóját. Megtisztelő, hogy a település első embereként végezhetem a munkámat a település fejlődéséért. Mint tudjátok megbízatásunk 5 évre szól. Kötelező feladatellátás működtetetését a jelenlegiek szerint visszük tovább. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Járási Kirendeltsége tovább működik településünkön. A bölcsőde, óvoda önkormányzati fenntartású intézményünk. A Közös Önkormányzati Hivatal rendszerét 60 napon belül kell felülvizsgálni. Az önkormányzat költségvetésének összeállításánál fontosnak tartom a takarékos gazdálkodást. A gazdasági fejlesztésekre meg kell találni a forrásokat, az uniós forrásokat ki kell használni, figyelni kell a pályázati lehetőségeket. A szennyvízberuházás közbeszerzése lassan lezajlik, a kivitelezésnél fontos lesz a lakossággal a kapcsolattartás, melyhez a képviselők segítségét kérem. Komoly szerepet kapott az önkormányzat a foglalkoztatás, közmunkaprogramok, értékteremtő foglalkoztatás megszervezésében, és várhatóan a szociális szövetkezetek megalakításában. Uniós pályázat keretében szeretnénk egy feldolgozót-hűtőházat építeni,
amiben a programok keretében megtermelt termékeket tudnánk feldolgozni. A régi vágóhíd épületét szerencsés lenne az önkormányzatnak megszerezni és felújítani. A közösségi élet területén, civil szervezetek munkájában élen kell járnunk, a támogatásunkra számíthatnak. A díjazás rendszerét újra kell gondolnunk és a rendeletünket megújítani, hiszen a falu közösségét fontos elismerni. A helyi vállalkozókkal tartani kell a kapcsolatot, be kell vonni a településen folyó kivitelezési munkákba. A helyi kommunikáció terén fontosnak tartom az Udvari Újság további megjelentetését, a honlapunk tárhelyének bővítését tervezzük azért, hogy a testületi ülésekről riportszerű tájékoztatást tudjunk adni. Kérem a képviselő-testület tagjait, mondják el véleményüket. Ruzsicsné Szabó Jolán képviselő Egyetértek a programmal. Kiegészíteném azzal, amit már korábban is javasolt a testület, hogy a helyi melegvíz kihasználására javasoljunk tervet készíttetni, felmérni, hogy van-e rá lehetőség, és milyen összegű ráfordítással valósulhatna meg. Kiss Tibor polgármester A település várja tőlünk, hogy mit lehetne tenni, de mint tudjuk ez nem önkormányzati terület. Szavazás. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással, egyhangúan, határozathozatal nélkül elfogadta a polgármesteri programot. Kiss Tibor polgármester Az ünnepélyes rész után folytassuk az ülést, megállapítom, hogy a képviselő-testületi ülés határozatképes, mivel 7 képviselőből 7 fő jelen van. Jegyzőkönyv-hitelesítőknek Faragó Attila és Dr. Fülöp Enikő képviselőket javaslom. Kérem a testület tagjait, aki a jegyzőkönyv-hitelesítők személyét elfogadja, szavazzon. Szavazás. A 7 jelenlévő képviselő a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére tett javaslatot 7 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással elfogadta és az alábbi határozatot hozta: 128/2014.(X.21.) Képviselő-testületi határozat: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2014. október 21-i alakuló képviselő-testületi ülés jegyzőkönyv hitelesítőjének Faragó Attila és Dr. Fülöp Enikő képviselőket választotta. Végrehajtási határidő: azonnal Végrehajtásért felelős: Kiss Tibor polgármester Kiss Tibor polgármester Jegyzőkönyvvezetőnek Madar Jánosné titkársági ügyintézőt javaslom, kérem a testület tagjait, aki a jegyzőkönyvvezető személyével egyetért, szavazzon. Szavazás.
7 jelenlévő képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, a jegyzőkönyvvezető személyére tett javaslatot 7 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: 129/2014.(X.21.) Képviselő-testületi határozat: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2014. október 21-i alakuló képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvvezetőjének Madar Jánosnét választotta. Végrehajtási határidő: azonnal Végrehajtásért felelős: Kiss Tibor polgármester Kiss Tibor polgármester javaslatot tett az ülés napirendi pontjaira: Napirendi javaslat: 1./ A Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről Előterjesztő: Madar Gyula HVB Elnök 2./ Képviselők eskütétele Előolvassa: Madar Gyula HVB Elnök 3./ Polgármester eskütétele Előolvassa: Madar Gyula HVB Elnök 4./ Polgármesteri program ismertetése /szóbeli előterjesztés/ Előterjesztő: Kiss Tibor polgármester 5./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata SZMSZ-ének módosítása Előterjesztő: Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző 6./ Bizottságok megválasztása Előterjesztő: Kiss Tibor polgármester 7./ Külsős bizottsági tagok eskütétele Előolvassa: Kiss Tibor polgármester 8./ Önkormányzati képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról szóló rendelet módosítása Előterjesztő: Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző 9./ Polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása Előterjesztő: Ruzsicsné Szabó Jolán bizottsági elnök Faragó Attila bizottsági elnök 10./ Alpolgármester választás /titkos szavazással /, szóbeli előterjesztés Alpolgármester eskütétele Előterjesztő: Kiss Tibor polgármester 11./ Alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása Előterjesztő: Kiss Tibor polgármester 12./ Egyebek Kiss Tibor polgármester Kérem a testület tagjait, aki a javasolt napirendi pontokat elfogadja, szavazzon. Szavazás. 7 jelenlévő képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással a napirendi pontokat elfogadta és az alábbi határozatot hozta:
130/2014.(X.21.) Képviselő-testületi határozat: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2014. október 21-i alakuló képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira tett javaslatot elfogadta. Végrehajtási határidő: azonnal Végrehajtásért felelős: Kiss Tibor polgármester 5./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata SZMSZ-ének módosítása Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző Magánemberként már megtörtént, a hivatal nevében most gratulálok a testület tagjainak, és jó munkát kívánok! Kötelező feladata a testületnek a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálása. A 2013ban, egységes szerkezetben megalkotott rendeletben a törvényi változásokat vezettük át, a rendeletünk mindenben megfelelt a követelményeknek. A kormányhivatal által nyújtott szakmai útmutató alapján átdolgoztuk az SzMSz-t. Most új számmal új egységes szerkezetű rendelet-tervezetet hoztunk létre, ez lesz az új testület első rendelete. A Sárrétudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzat testülete ma 14.00 órakor felállt. Az Együttműködési Megállapodást 30 napon belül kell az önkormányzatnak megkötni velük, erre novemberben kerül sor. Kiss Tibor polgármester Elmondtam a mai alakuló ülésükön, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők olyan feladatot vállaltak fel, mellyel elől kell járniuk, példát kell mutatniuk társaiknak mind a magánéletben, mind a munkában, hogy elfogadják őket. Törvényileg legitimek, de tisztában kell azzal lenniük, hogy a kb. 300 roma lakos közül 68-an vetették fel magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, és abból 31-en szavaztak. Nagyon fontosnak tartom, hogy jegyző asszony, a hivatal és én is figyeljünk rájuk, és támogassuk őket. Amennyiben kérdés, vélemény nincs, kérem a képviselő-testületet, aki Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet elfogadja, szavazzon. Szavazás. 7 jelenlevő képviselőből, 7 fő vett részt a szavazásban, és 7 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással a következő rendeletet alkotta:
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014.(X.21.) rendelete SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Mötv. szabályainak kiegészítéseként a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) megállapításairól az alábbiakat rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Az önkormányzat elnevezése:
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye:
4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.
(3) Az önkormányzat telephelyei:
Védőnői szolgálat 4171 Sárrétudvari, Széchenyi u. 3. Konyha 4171 Sárrétudvari, Erzsébet u. 1. Közösségi Színtér 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 95.
(4) Az önkormányzati portál címe:
www.sarretudvari.hu
(5) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:
[email protected] (6) Az önkormányzat adószáma:
15728757-2-09
(7) A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. (8) Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatokat a 2. számú melléklet tartalmazza. (9) Az önkormányzat jelképei a címer, zászló és a pecsét. (10) Az önkormányzat címerét és annak használati rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. /1. számú függelék/ (11) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza. /2. számú függelék/
II. Fejezet Az önkormányzat feladat és hatásköre 2. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai: a) bölcsőde működtetése, b) civilszervezetek támogatása, c) közösségi rendezvények támogatása, d) önkéntes tűzoltó egyesület fenntartása, e) helyi lap kiadás, f) piacüzemeltetés. 3. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik – az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon túlmenően: a) a közfeladat önkéntes felvállalása vagy erről történő lemondás, b) megállapodás belföldi önkormányzattal és egyéb szervezettel, illetve annak felmondása, c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, d) a gazdálkodás átmeneti zavarának elhárítását szolgáló eseti hitelfelvétel az éves költségvetési rendeletben meghatározottakon túl. 4. § Az önkormányzat által átruházott hatásköröket a 3. számú melléklet tartalmazza.
III. Fejezet Képviselő-testület tagjai, tisztségviselői 5. § (1) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai a polgármester és 6 települési önkormányzati képviselő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 5. sz. melléklet tartalmazza. (2) A képviselő a Mötv-ben biztosított jogok gyakorlásával, kötelezettsége teljesítésével végzi tevékenységét. (3) A Képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli. 6. § A Képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. 7. § (1) A Képviselő-testület bizottságai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési feladatokat ellátó, a testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségben álló szervek. (2) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre (meghatározott időre,
vagy feladat elvégzésére), az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a Képviselőtestület határozza meg. Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat teljesítésével megszűnik. (3) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: a) Pénzügyi Bizottság: 5 fő b) Szociális Bizottság: 5 fő c) Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság: 3 fő (4) A Képviselő-testület Szociális Bizottságra átruházott hatáskörét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (5)Az állandó bizottságok összetételét, feladat és hatásköreit a 4. számú melléklet tartalmazza. (6) A bizottságokat annak elnöke képviseli. (7) A bizottság elnökét valamint képviselő tagjait a polgármester javaslatára a Képviselőtestület választja meg. (8) A bizottságok nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg. (9) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. 8. § A képviselő-testület tagjai sorából a polgármester javaslatára nemzetközi kapcsolatokért felelős Tanácsnokot választ. 9. § Az önkormányzat a Képviselők részére – külön rendelet alapján – tiszteletdíjat állapít meg. / 3. sz. függelék / 10. § Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn Szerep Községi Önkormányzattal Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal néven. A Közös Hivatal önálló jogi személy, feladatait a Mötv. és a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 11. § A Képviselő-testület szerve a jegyző, aki ellátja a Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott, valamint a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket. A jegyzőt akadályoztatása esetén a Közös Hivatal aljegyzője helyettesíti. 12. § Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézményfenntartó társulás keretében gondoskodik a házi
segítségnyújtás, szociális étkeztetés, nappali ellátás, családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásáról. IV. Fejezet 1. A képviselő-testület működésének általános szabályai 13. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján tartja üléseit A mindenkor érvényes munkatervet a 6. sz. melléklet tartalmazza (2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján állít össze. (3) A munkaterv tartalmazza: a) az ülések időpontját, b) az ülések napirendjeit, c) a napirendek előadóinak nevét. (4) Az ülésterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni: a) a képviselőktől, b) a bizottságoktól, c) az önkormányzati intézmények vezetőitől. (5) Az üléstervet a Képviselő-testület évközben módosíthatja. 2. A Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok 14. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) A Képviselő-testület évente 11 alkalommal rendes ülést tart. A rendes ülések időpontja minden hónap utolsó csütörtök 14.00 órától. (3) A Képviselő-testület az ülésterv szerint július hónapban ülést nem tart. (4) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belül ugyanazon napirendekkel újra össze kell hívni. 3. A rendes ülés összehívása 15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. (2)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze. (3) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. (4) A jegyző feladata a meghívó kiküldése, az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet
papír alapon az ülés előtt öt nappal köteles kézbesíteni. (5) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton összehívható (telefon, fax, e-mail). Különösen indokolt esetnek minősül a Képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható. (6) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat. A meghívó mellékletét képezik az írásbeli előterjesztések. 4. Rendkívüli ülés összehívása 16. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület bizottsága vagy a képviselők egynegyede írásban a Képviselő-testület összehívását kezdeményezi a polgármester az ülés időpontját a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. (2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. (3) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás történhet rövidebb úton is. (telefon, fax, e-mail) (4) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést. (5) A Képviselőt-testület összehívását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal is indítványozhatja. 5. Lakossági fórumok, a közmeghallgatás, falugyűlés 17. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét, 6 nappal a közmeghallgatás előtt plakát útján meg kell hirdetni. (3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. (4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára, készítésére a Képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek. (6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (7) Évenként falugyűlést kell tartani, a költségvetés elfogadását követő 60 napon belül. A falugyűlésen a lakosságot tájékoztatni kell a települést érintő fontosabb feladatokról, így különösen a kommunális ellátás fejlesztéséről, kereskedelmi és közszolgáltatási feladatokról, az önkormányzat költségvetésének alakulásáról. 6. Az ülések nyilvánossága 18. § (1) A Képviselő-testület üléséről írásos jegyzőkönyv készül. (2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó egy példányának hirdető táblán történő kifüggesztésével és az önkormányzat honlapján történő közzétételével a jegyző a lakosságot tájékoztatja. Az önkormányzati portálon a nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket kell közzétenni.
7. A Képviselő-testület üléseire meghívandók köre 19. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal: a) önkormányzati intézmények vezetőit, b) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, c) az érintett társadalmi szervezetek vezetőit, d) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, e) nemzetiségi önkormányzat elnöke. (2) Meghívottként - tanácskozási joggal – vesznek részt a Képviselő-testület ülésén azok, akik jelenlétét a napirenddel összefüggésben a polgármester, a bizottságok, valamint a jegyző szükségesnek tartják. 8. Előterjesztések 20. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be: a) polgármester, b) alpolgármester, c) jegyző, d) képviselő-testület bizottsága, e) települési képviselő, f) intézmény vezetője, g) felkért személy. (2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely önkormányzati intézmény, szerv tevékenységéről, b) az a.) pont alá nem tartozó önálló döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul, c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek. (3) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételről a napirend tárgyalásának megkezdésekor, illetve a tárgyalás folyamán szükség szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet. (4) Írásbeli előterjesztés nyújtható be az üléstervben meghatározott napirendekhez, a rendeletalkotáshoz, intézményalapításhoz, átszervezéshez és megszüntetéshez, valamint az önkormányzat törzsvagyonát érintő kérdésekben. 9. Tartalmi és formai követelmények 21. § (1) A Képviselő-testület és Bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll: 1. a tárgy és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből, valamint 2. a döntési javaslatból (rendelet tervezet vagy határozati javaslat). (2) Az előterjesztés első részének az alábbiakat kell tartalmaznia:
a.) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, b.) a jogszabályi kereteket, c.) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását, d.) a döntések várható következményeit, e.) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket. (3) Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak: a.) az előterjesztés tárgyától illetve jellegétől függően két vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni, b.) a határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, és az intézményvezető nevezhető meg, c.) a végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni, d.) a felelős és határidő megjelölés elhagyása abban az esetben lehetséges ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó. (4) Az előterjesztésen az aláírás sk., jelölésű is lehet. (5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző öt nappal kell a képviselők részére eljuttatni. (6) A Képviselő-testületi ülésen új előterjesztés és módosító indítvány (szóbeli, írásbeli) csak rendkívül indokolt esetben terjeszthető elő. Az előterjesztés napirendre vételéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható rendeletalkotással összefüggő napirend. (7) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia. (8) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról. 10. Tanácskozás rendje 22. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a tisztségviselők akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. (2) A Képviselő-testület ülése nyilvános. (3) Az ülés menete: 1. határozatképesség megállapítása, 2. napirendek elfogadása, 3. jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, 4. tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről, 5. napirendek tárgyalása, döntéshozatal, 6. különfélék, egyebek(interpellációk, felvilágosítás kérés, kérdések bejelentések, felvetések) (4) Az ülést levezető elnök feladatai és jogosítványai: a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést, b) előterjeszti a napirendi javaslatot, c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat úgy, hogy előbb a módosító javaslatot szavaztatja meg, majd kihirdeti a határozatot, e) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel így dönt,
f) a határozatképtelenné vált ülést berekeszti, g) azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, a munkaterv szerinti soros ülés napirendjébe fel kell venni, h) a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal élhet: - figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, - rendreutasíthatja azt, aki a Képviselőt-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, - figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, - ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti. i) a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testületet nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz, j) Az ülést vezető elnök egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A hozzászólás maximális időtartamát 5 percben határozza meg. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet. 23. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart: a.) - önkormányzati hatósági, - összeférhetetlenségi, - méltatlansági, - kitüntetési ügy tárgyalásakor, - fegyelmi büntetés kiszabása, - vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b.) az érintett kérésére: - választás, - kinevezés, - felmentés, - vezetői megbízás adása, illetve visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása, - állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. (2) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A Képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben. (4)A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a érintett és a szakértő vesz részt. (5) A névszerinti szavazásra a Mötv. 48. § (3) bekezdésének szabályai az irányadóak. (6) Névszerinti szavazást rendelhet el a polgármester, ha szükségesnek tartja. (7) Névszerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodhat.
24. § (1)A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Az előterjesztő az előterjesztés napirendről való levételét a napirendi javaslatok elfogadása előtt kérheti. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel határoz. 11. Vita és a döntéshozatal módja 25. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek lehetőségét az elnök adja meg, megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által erre felkért jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. 26. § A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tagok ismertetik. 27. § A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket intézhetnek. 28. § (1) A kérdések elhangzása és a válaszadás után a hozzászólások következnek. (2) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg, kivéve: az ügyrendi kérdésekben jelentkezőket, továbbá azt az esetet, amikor a képviselő a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni. E kivételek tekintetében a polgármester /elnök/ soronkívüliséget biztosít a hozzászólásra. 29. § (1) A polgármester (elnök) a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Döntés hiányában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a további eljárásról. (2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is – ugyanazon szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván. 30. § (1) A határozati javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges /egyszerű többség/. Ha ez nincs meg, a javaslatot a Képviselő-testület nem fogadta el, amit szintén határozatba kell foglalni.
(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ban rögzített eseteken kívül: a) az SZMSZ 4. §-ában felsorolt ügyek eldöntéséhez; b) kitüntetések, címek, elismerések adományozásakor; c) amit a Képviselő-testület egyéb önkormányzati rendeleteiben minősített többségű elfogadáshoz köt. (3) A Képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. (4) A Képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. (5) Amennyiben a települési képviselő személyes érintettségét elmulasztja bejelenteni egy havi tiszteletdíj megvonására kerül sor. (6) Az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat. Nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt. A szavazás eredményét a polgármester (elnök) állapítja meg. (7) A titkos szavazás szavazóhelyiségben (fülkében), urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza: a) a szavazás helyét, napját, b) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét. 12. Interpelláció és felvilágosítás kérés 31. § (1) A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. (2) Amennyiben az interpellációra az ülésen érdemi válasz nem adható, arra a soron következő ülésen kell választ adni. (3) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet. 32. § (1) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely képviselő-testületi napirendi pont témájához. (2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a Képviselő-testület nem hoz határozatot. (3) A bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a Képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel. (4) A felvetések olyan közérdekű témák jelzései, amelyekben a Képviselő-testület állást foglalhat, illetve az intézkedési jogosulthoz továbbíthat. (5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt.
Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. 13. A Képviselő-testület döntései 33. § (1) A Képviselő-testület: a) rendelet alkot, b) határozatot hoz, c) határozathozatal nélkül tudomásul veszi az előterjesztést. (2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. 34. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti: a) polgármester, b) bármelyik képviselő, c) a Képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága, d) jegyző, e) az erre irányuló népi kezdeményezés. (2) A jegyző gondoskodik a rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről. A rendelet-tervezet a tárgy szerint illetékes bizottság/ok/ által történt megvitatás után terjeszthető a Képviselőtestület elé. (3) A polgármester – a szabályozandó tárgykör fontosságára tekintettel – indítványozhatja, hogy a kezdeményezett témában a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, menetéről és felelőséről. (4) A Képviselő-testület elhatározhatja rendelet-tervezet haladéktalan vagy kétfordulós tárgyalását is. A képviselő-testületi döntések érintettekkel való 8 napon belüli megismertetéséről, nyilvántartásáról, a magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezheti a rendelet módosítását vagy hatályon kívül helyezését. (5) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán 30 napra kitűzve kell kihirdetni. (6) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek, valamint a közérdekű hirdetmények (pl.: a településrendezési terv készítési szándéka, az elkészült terv lakossági egyeztetésének felhívása, az elfogadott településrendezési terv) közzétételének helyben szokásos módja a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatalban erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán 30 napra történő kifüggesztés és Sárrétudvari hivatalos honlapján történő értesítés a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül. (7) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). (8) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. (9)A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
14. A Képviselő-testület dokumentumai 35. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás), b) az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját, c) az ülés helyét, időpontját, d) az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját, e) elfogadott napirendeket, f) a felszólalók nevét, kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, g) a polgármester esetleges intézkedését, az ülésen történt fontosabb eseményeket, h) a Képviselő-testület által hozott döntést, i) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, j) a tárgyalt napirendi pontokat, k) a tanácskozás lényegét, l) a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. (3) A jegyzőkönyv mellékletei: a) írásos előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók, b) a napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések, c) olyan nagy terjedelmű dokumentumok, megállapodások, alapító okiratok stb., amelyekre a hozott döntések vonatkoznak, d) névszerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsort. (4) A jegyző gondoskodik a döntések végrehajtásában érintettek 8 napon belüli értesítéséről. (5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és 2 jegyzőkönyvhitelesítő írja alá. (6) A jegyzőkönyv-hitelesítők névszerinti kijelölése a Képviselő-testületi tagok közül az abc alapján történik. Jegyzőkönyv-hitelesítők (két fő) csak Képviselő-testületi tagok lehetnek. (7) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal kezeli, a Nemzeti Jogszabálytár e célra kialakított informatikai rendszerén keresztül 15 napon belül felterjeszti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Törvényességi Főosztályának. (8) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. (9) A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvbe, valamint mellékleteibe a választópolgárok a polgármesteri hivatalban betekinthetnek. (10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melybe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja,a polgármester, valamint a jegyző tekinthet be. (11) Amennyiben a zárt ülésről készült jegyzőkönyv közérdekű adatot, tényt tartalmaz, a jegyzőkönyvnek ez a része nyilvános.
V. fejezet A Képviselő-testület szervei 15. A polgármester 36. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait a Mötv. és más jogszabályi rendelkezések határozzák meg. Ezen túlmenően feladatai: a) gondoskodik az önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselőtestületi tagok munkáját, b) szervezi és koordinálja más települési önkormányzatokkal, továbbá külföldön önkormányzati szervezetekkel való együttműködést, velük kapcsolatot tart, c) gondoskodik arról, hogy a Képviselőt-estület szervei valamint az intézményei munkája, céljai, hitelesen, tárgyilagosan a község érdekeit szem előtt tartva jelenjenek meg a nyilvánosság előtt, d) biztosítja a képviselő-testület ülésének megfelelő körültekintő megszervezését, a napirendi pontok pontos előkészítését, e) meghatározza a jegyző feladatait, a képviselő- testület munkájával összefüggésben, f) a polgármester fogadónapjainak időpontját a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e tartalmazza. (3) Az önkormányzati képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. 16. Alpolgármester 37. § (1) A Képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – az alakuló ülésen alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester helyettesíti a polgármestert, segíti munkájában. Feladatait a polgármester irányításával látja el. 17. Jegyző, aljegyző 38. § (1) A jegyző ellátja a Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott, valamint a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket. (2) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. (3) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.
18. A Bizottságok típusai, feladatai 39. § A bizottságok típusait és feladatait az SZMSZ 7. §-a szabályozza. 19. A bizottságok működése 40. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen. (2) Az önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságainak nyilvános, vagy zárt ülésén. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. 41. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek. (2) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. (3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, a jegyző. (4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. (5) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni. (6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást. 42. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a jelenlévők véleményét tartalmazza. (2)A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. (3) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
20. Közös Önkormányzati Hivatal 43. § (1) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Szerep Községi Önkormányzat képviselő-testületével Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre. (2) A Közös Önkormányzati Hivatal felépítését, feladat- és hatáskörét a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e tartalmazza. 21. Társulások 44. § Az önkormányzat társulási tagságait a 15. számú melléklet tartalmazza. VI. fejezet 22. Az önkormányzat gazdasági alapjai 45. § (1) Az Önkormányzat éves költségvetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel állapítja meg. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti elő. (2) A költségvetés tárgyalására, illetve az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására kétfordulós tárgyalási módszerrel kerül sor. Az első tárgyalás során meg kell határozni a költségvetési irányelveket. Elemezni szükséges a Képviselő-testület kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatait, a helyzet felmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amely keretében számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit; meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű csökkentési, mérséklési lehetőségeit. A második tárgyalás során a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja meg az Önkormányzat Képviselő-testülete. 46. § A költségvetési évet követően zárszámadási rendelet-tervezetet, az I. félévi költségvetési gazdálkodás, valamint a három negyedéves költségvetési gazdálkodás teljesítéséről készült beszámolót kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, amelyet a költségvetési törvény előírásai szerint kell összeállítani. VII. fejezet 23. Az önkormányzat kapcsolatrendszere 47. § (1) Az önkormányzat együttműködhet – megállapodás alapján – külföldi önkormányzattal, csatlakozhat nemzetközi önkormányzati szervezethez.
(2) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködik a nem önkormányzati szervekkel. (3) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni. (4) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről, azok megvalósulásáról a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja. (5) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a település roma nemzetiségi önkormányzatával. (6) A Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja: testületi ülések lebonyolításához helyiség biztosítása nemzetiségi önkormányzat testületi üléséről jegyzőkönyv készítése és annak felterjesztése a Kormányhivatal részére nemzetiségi önkormányzat testülete által meghozott döntéseknél észlelt jogszabálysértés jelzése a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot a helyben szokásos módon a jegyző hirdeti ki a nemzetiségi önkormányzati képviselő a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésén a jegyzőtől nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, illetőleg legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni a nemzetiségi önkormányzat képviselőinek irodahasználat, gépírói kapacitás, sokszorosítási lehetőség és telefonkészülék használati lehetőség biztosítása mindaddig, míg a nemzetiségi önkormányzat számára megnyíló vagyoni lehetőségek útján e feltételek nem biztosíthatóak, illetve biztosítottak helyiség biztosítása a nemzetiségi önkormányzat közmeghallgatásainak végrehajtására szakmai segítségnyújtás a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának megalkotásához.
VIII. fejezet A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás 48. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság végzi. (2) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A vagyonnyilatkozatokat lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni. (3) A vagyonnyilatkozat érvényességét nem befolyásolja a nyilatkozó (törvényes képviselője) aláírásának elmaradása.
(4) A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét. (5) A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalban külön vasszekrényben kell tárolni. (6) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. (7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak. (8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak. (9) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő nyolc napon belül törölni kell. (10) Az eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. (11) A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A képviselői vagyonnyilatkozatba történő betekintéshez a bizottság elnökéhez címzett írásbeli kérelmet kell benyújtani. A benyújtott kérelemre a bizottság elnöke 5 napon belül írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idejét. (12) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni. Összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezések 49. § Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályokat a Mötv. 37.§-ának rendelkezései az irányadóak. IX. fejezet 24. Helyi népszavazás 50. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti meghatározottakon kívül a választójogosultak legalább 20 %-a.
az
Mötv-ben
51. § A helyi népszavazás kezdeményezése során a megfogalmazására is javaslatot kell tenni.
népszavazásra bocsátandó kérdés
52. § (1) A hitelesítést az e rendelet által előírt számszerűség ellenőrzését, valamint az aláírt polgároknak a népesség-nyilvántartás vagy a választói névjegyzék adatai alapján történő azonosítását jelenti, kizárólag a szavazójogosultság megállapítása céljából. (2) Hitelesítés csak akkor lehetséges, ha az aláírási ív a) minden oldala a javasolt kérdés megfogalmazásával kezdődik, b) oldalai és az aláírások számozottak, c) olvasható név és lakcím van feltüntetve, ezen kívül szerepel a sajátkezű aláírás is. (3) A helyi népszavazást kezdeményező aláírási ívek hitelesítését az Ügyrendi és Számvizsgáló Bizottság végzi a jegyző előterjesztése alapján. (4) A hitelesítés eredménytelensége esetén a képviselő-testület a népi kezdeményezést, illetve a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezést elutasíthatja. (5) A jegyző az ívek átvételétől számított 15 napon belül megvizsgálja, hogy az aláírók szavazójogosultak-e és megállapítását a hitelesítésre jogosult szerv elé terjeszti. 53. § (1) A képviselő-testület a helyi népszavazás elrendeléséről határozattal dönt, melyben a) meghatározza a helyi népszavazásra bocsátandó kérdés szövegét. A kezdeményezésben szereplő megfogalmazást csak a kezdeményező egyetértésével módosíthatja, b) kitűzi a szavazás időpontját, c) meghatározza - a helyi népszavazásban résztvevők körét, - a működő szavazókörök számát és területét, - a részvételre jogosultak értesítésének módját, - szavazólap mintáját. d) megjelöli a lebonyolítás felelősét, meghatározza a költségelőirányzatot. (2) A képviselő-testület határozatát a jegyző 3 napon belül a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza, arról a kezdeményezés benyújtóját is tájékoztatja. 54. § (1) A helyi népszavazáson résztvevők nyilvántartását a szavazás napja előtt legalább 40 nappal a jegyző állítja össze. (2)A helyi népszavazás elrendeléséről, helyéről, a nyilvántartásba vételről a szavazójogosultakat a szavazás napja előtt 30 nappal értesíteni kell. Ennek módját az elrendeléskor a képviselő-testület határozza meg. (3) A nyilvántartásból való kihagyás vagy jogosulatlan felvétel miatt a szavazást megelőző 8. napig a jegyzőnél emelhető kifogás. Elutasítás esetén az ügyrendi bizottsághoz lehet fordulni, amely három napon belül véglegesen dönt.
55. § (1) A helyi népszavazást szavazókörökben kell lebonyolítani. A Szavazókörök azok, amelyek a választások alkalmával kialakításra kerültek. (2) A szavazókörökben a képviselő-testület által választott háromtagú szavazatszámláló bizottságok működnek, melynek tagjai csak szavazásra jogosultak lehetnek. (3) A megválasztott bizottságban a népszavazást kezdeményezők egy-egy tagot delegálhatnak. (4) A bizottság tagjai a polgármester előtt esküt tesznek, azt követően elnököt és titkárt választanak. Felkészítésükről a jegyző gondoskodik. (5) A szavazatszámláló bizottság levezeti a szavazást, gondoskodik a rend fenntartásáról a szavazókörökben. Határozatképes, ha tagjai többsége jelen van. Határozatait egyszerű többséggel hozza. 56. § Helyi népszavazási kampány a szavazás napján nem folytatható. 57. § Érvénytelen a szavazat, ha a) a borítékban nincs szavazólap, b) a borítékban több szavazólap van, c) a szavazólapot széttépték vagy áthúzták, d) nem hivatalos szavazólapon szavaztak, e) az igen vagy nem választ nem jelölték meg, vagy mindkettőt megjelölték. 58. § (1) A helyi népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság állapítja meg a szavazás napján, és erről beszámol a képviselő-testület következő ülésén. (2) A helyi népszavazás akkor érvényes, ha a szavazópolgárok több mint 50 %-a érvényesen szavazott. Eredményes, ha az érvényesen szavazóknak több mint 50 %-a a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. (3) A helyi népszavazás eredményéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. 25. Helyi népi kezdeményezés 59. § (1) Népi kezdeményezéshez a település választópolgárai legalább 5 %-ának, indítványa szükséges. (2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a (1) bekezdésben meghatározott számú választópolgár indítványozott. (3) A népi kezdeményezés során egyértelműen és pontosan kell meghatározni a döntésre javasolt ügyet. (4) A képviselő-testület a népi kezdeményezéssel napirendre tűzött ügyben minősített többségű szavazattal dönt.
(5) A képviselő-testület döntéséről a kezdeményezőket és a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. 26. Jogorvoslatra vonatkozó rendelkezések 60. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének a népszavazás-kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a közzétételtől számított 15 napon belül a Püspökladányi Városi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani. (2)A képviselő-testület népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata ellen a határozat közzétételétől számított nyolc napon belül a Püspökladányi Városi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani.
IX. fejezet Záró rendelkezések 61. § (1) A Szabályzat hatályosulását a Képviselő-testület a jegyző közreműködésével, figyelemmel kíséri és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását. (2) Az SZMSZ mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatalban. 62. § (1) A rendelet mellékletei: 1. számú melléklet: A település fontosabb adatai 2. számú melléklet: Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatok 3. számú melléklet: Képviselő-testület hatásköreinek átruházásáról 4. számú melléklet: Állandó Bizottságok összetétele, feladat és hatásköre 5. számú melléklet: Települési képviselők névsora 6. számú melléklet: A mindenkori éves munkaterv 7. számú melléklet: Közösségi színtér működésének szabályzata 8. számú melléklet: Önkormányzati bankszámlaszámok 9. számú melléklet: A szerv általános forgalmi adó alanyisága 10. számú melléklet: Költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat 11. számú melléklet: Feladatellátás rendjének szabályzata 12. számú melléklet: A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmények 13. számú melléklet: Közbeszerzési Szabályzat 14. számú melléklet: Önkormányzati államháztartási szakfeladatok megnevezése 15. számú melléklet: Társulások (2) A rendelet függelékei: 1. számú függelék: Önkormányzati rendelet a címer használatáról 2. számú függelék: Önkormányzati rendelet a „Díszpolgári” cím és „Sárrétudvari Emlékérem” adományozásáról 3. számú függelék: Önkormányzati rendelet a képviselők tiszteletdíjának megállapításáról
63. § (1) Ez a rendelet 2014. október 22. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 6/2007. /IV. 10./ rendelet és a módosítására hozott 17/2007. /IX..27./, 11/2007. /VIII. 29./, 2/2008. /I. 31./, 18/2008. /XII. 18./, 2/2010 /I. 28./, 9/2010. /VIII. 18./, 11/2010. X. 18./, 12/2010. /X. 18./, 9/2011. /V. 18./, 22/2012. /XII. 20./, 1/2013. /I. 31./, 10/2013./III.28./ rendeletek. Jogharmonizációs záradék: E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Kiss Tibor polgármester
Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző
A rendelet kihirdetve: 2014. október 22. Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző
1. számú melléklet A település fontosabb adatai A településsel határos más települések: Szerep, Püspökladány, Biharnagybajom, Báránd, Füzesgyarmat A település jellege: mezőgazdasági A településen a főbb munkáltatók: Kft-ok, vállalkozók A település vonzáskörzete, illetve vonzáskörzetébe tartozása: Sárréti – térség A foglalkoztatottság helyzete: halmozottan hátrányos helyzetű A belterület nagysága: 440 ha Állandó népességszám 2014. január 1-én: 3.063 fő Az oktatás, művelődés intézményei: - Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Az egészségügyi, szociális és sport ellátás jellemzői, intézményei: -
háziorvosi körzet kettő, védőnői körzet kettő, fogorvosi körzet, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat idősek klubja 20 fh-es, községi sportegyesület öltöző és labdarugó pálya diáksportkör, bitumenes kézilabda pálya, tornaterem.
Az infrastruktúra főbb jellemzői: - úthálózat hossza: 37,6 km, ebből kiépített: 12,3 km -
vízellátás hálózat hossza: közkifolyók: vízmennyiség: víztároló: kutak száma:
23,2 km 41 db 1000 m3/nap 300 m3 5 db
Energiaellátás: -
villanyhálózat kiépítettség 100 %-os hálózatba bekapcsolt lakások száma: 1241 db közvilágítási lámpatestek száma: 436 db gázellátásba bekapcsolt lakások száma: 652 db
2. számú melléklet
A település hivatalos lapjára vonatkozó adatok A hivatalos lap neve: Udvari Hírek A hivatalos lap megjelenésének gyakorisága: negyedévente A lap formátuma, terjedelme: A/3 lap 4 oldal A lap nyomdai kivitelezője: Hektográf Nyomda A szerkesztő: Guba Péterné A lap terjesztésének módja: önkormányzat által minden családhoz eljuttatva A lap ára, vagy térítésmentessége: térítésmentes
3. számú melléklet Képviselő-testület hatásköreinek átruházásáról I. A polgármesterre átruházott hatáskörök 1./ Jogosult a Képviselő-testület döntése alapján vagyoni jogügyletek megkötésére, a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételére, a 100.000 Ft alatti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételére. 2./ Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. tv. alapján a bérlőkiválasztás jogát. 3./ Az önkormányzati intézményvezetők felett gyakorolja az egyéb munkáltatói jogkört. 4./ Engedélyezi a község címerhasználatát nem önkormányzati szerveknek. 5./ A Képviselő-testület által meghatározott céloknak megfelelően rendelkezik a költségvetési rendeletében részére meghatározott anyagi eszközökkel. 6./ Gondoskodik a nemzetközi kapcsolatok szervezéséről, a tanácsnokkal. 7./ Önkormányzati segély elbírálása. 8./ Szociális kamatmentes kölcsön elbírálása, és megállapodás megkötése. 9./ A Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt.-nél a tulajdonosokat megillető részvényesi jogokat gyakorolja.
II. A Jegyzőre átruházott hatáskörök 1./ Méltányossági alapon járó közgyógyellátás megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata.
4. számú melléklet
Az állandó bizottságok és tanácsnok létszáma, feladata, hatásköre A./ Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság létszáma: 3 fő Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság feladat- és hatásköre: -
-
-
megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét, közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét, figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására) ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból – a végzett ellenőrzésről tájékoztatja a testületet, a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében: a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéséhez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás, képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárás lefolytatása, eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás, a képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárás lefolytatása, eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás, javaslatot terjeszt elő a polgármester bérére. titkos szavazás lebonyolítása, szavazatok összeszámlálása, a szavazás eredményének közlése,
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.
B./ Pénzügyi Bizottság A Pénzügyi Bizottság létszáma: 5 fő. A Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre: -
véleményezi az éves költségvetési javaslatot, véleményt alkot a féléves beszámolóról szóló előterjesztésekről, a bizottságnak véleményeznie kell az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likvidálási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást, javaslatot tehet a likvidálási helyzet javítására, ellenőrzi az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adó kintlévőségek behajtására, az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában javaslatokat tehet.
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait. C./ Szociális Bizottság A Szociális Bizottság létszáma: 5 fő A Szociális Bizottság feladat- és hatásköre: -
figyelemmel kíséri a szociálpolitikai feladatok ellátását /szociális étkeztetés, házi beteg ellátás, idősek klubja, családgondozás/ egészségügyi alapellátással kapcsolatos teendőket település közegészségügyi, járványügyi helyzetét
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait.
D./ Tanácsnok
1 fő
A tanácsnok feladata és hatásköre: Felelős a határon túli kapcsolatokért.
5. számú melléklet
Települési képviselők névsora
Kiss Tibor Dr. Fülöp Enikő Faragó Attila Kiss László Makainé Madar Edit Ruzsicsné Szabó Jolán Vass Erzsébet Berta
polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő
6. számú melléklet
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének ülésterve 2014. 2014. február 5. /szerda/ közmeghallgatással Napirend:
1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. évi üléstervének elfogadása. 4. A kötelező egészségügyi alapellátás körébe tartozó fogorvosi szolgáltatás területén történt változás, feladat-ellátási szerződés elfogadása 5./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2014. évi költségvetésének beterjesztése. 6./ Különfélék, egyebek
2014. február 27. /csütörtök/ Napirend
1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2014. évi költségvetésének elfogadása, rendeletalkotás. 3./ Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás módosítása. 4./ Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ének módosítása 5./ Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos önkormányzati rendelet megalkotása, közszolgáltatási szerződés elfogadása. 6./ Sárrétudvari Nagyközség 2014. évi programsorozatának összeállítása, elfogadása. 7./ Szavazatszámláló Bizottságok választott tagjainak megválasztása. 8./ Különfélék, egyebek.
2014. március 27. /csütörtök/ Napirend
1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal működéséről beszámoló. 4./ Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény intézményvezetői állásra pályázat kiírása. 5./ Közbeszerzési éves terv készítése. 6./ Falugyűlés anyagának előkészítése. 7./ Különfélék, egyebek
2014. április 24. /csütörtök/ Napirend
1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Beszámoló a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységéről. 3./ Idősek Klubja tevékenységéről tájékoztató. 4./ Költségvetési rendeletmódosítás. 5./ Beszámoló a 2013. évi költségvetés végrehajtásáról. 6./ Rendőrségi beszámoló. 7./ Különfélék, egyebek
2014. május 29. /csütörtök/ Napirend
1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tájékoztató a közmunkaprogramról. 4./ Tájékoztató a KIK működésével kapcsolatos tapasztalatokról. Meghívott vendég: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tankerületi Igazgatója. 5./ Különfélék, egyebek.
2014. június 26. /csütörtök/ Napirend
1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről 2./ Tájékoztató a nyertes pályázatok állásáról / belvíz, ivóvíz, szennyvíz, fogorvosi rendelő, Közösségi Színtér/ 3./ A Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény 2013/2014-es tanévének értékelése. Tájékoztató a 2014/2015-ös tanév elkészítéséről. 4./ A Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény intézményvezetői pályázat elbírálása. 5./ Tájékoztató a védőnői körzetek munkájáról. 6./ Különfélék, egyebek
2014. augusztus 28. /csütörtök/ Napirend
1./ Lejárt határidejű testületi határozatokról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Tájékoztató a háziorvosi körzetek munkájáról. 4./ Tájékoztató a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény 2014/2015-es tanévkezdéséről. 5./ Költségvetési rendeletmódosítás. 6./ Tájékoztató Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata I. félévi gazdálkodásának teljesítéséről. 7./ Különfélék, egyebek
2014. szeptember 25. /csütörtök/ Napirend
1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Tájékoztató a fogorvosi körzet munkájáról. 3./ Tájékoztató a Járási Hivatal Kirendeltségének munkájáról, működésének tapasztalatairól. Meghívott vendég: Vadász Ferenc a Püspökladányi Járási Hivatal Vezetője 4./ Polgármesteri összegzés a helyhatósági választások előtt. 5./ Különfélék, egyebek
2014. október 30. /csütörtök/ Napirend
1./ Lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról jelentés 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Beszámoló a közrend- közbiztonság helyzetéről. 4./ Tájékoztató Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata I-III. negyedéves gazdálkodásának helyzetéről. 5./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2015. évi koncepciójának elfogadása. 6./ Különfélék, egyebek
2014. november 27. /csütörtök/ Napirend:
1./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 2./ Különfélék, egyebek
2014. december 18. / csütörtök/ Napirend
1./ Lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról jelentés. 2./ Polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti időszak eseményeiről. 3./ Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 2015. évi Belső Ellenőrzési Tervének elfogadása 4./ Különfélék, egyebek
7. számú melléklet A közösségi színtér működésének szabályzata
A közösségi színtér működésére vonatkozó szabályozás a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77. § alapján, valamint a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek, illetve a település lehetőségeinek és helyi sajátosságainak figyelembevételével és felhasználásával készült. 1. Általános rendelkezések 1./ Jelen Szabályzatot Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Jegyzőjének előterjesztése után Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete fogadja el. 2./ Fenti Szabályzat és a közösségi színtér működésére vonatkozó belső szabályzatok a közösségi színtér valamennyi dolgozójára nézve kötelező érvényűek. Ezek megismerése és alkalmazása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetve igénybe veszik a közösségi színtér helyiségeit, létesítményeit. 2. A közösségi színtérre vonatkozó adatok 1./ A közösségi színtér helye 4171 Sárrétudvari, Kossuth u 95. szám, 338 hrsz alatt nyilvántartott, felújított épületegyüttes. Itt kapott helyet: a könyvtár, az eMagyarország Pont és a Cséri Múzeum. Nyitvatartási idő a közművelődési feladatok tekintetében: Hétfőtől - Péntekig: Szombat:
8,00 – 18,00-ig 9,00 – 12,00-ig
A könyvtári feladatok tekintetében: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat:
8,00 – 12,00-ig 8,00 – 12,00-ig 9,30 – 12,00-ig 8,00 – 12,00-ig 9,30 – 12,00-ig 9,00 – 12,00-ig
13,00 – 17,00-ig 13,30 – 17,00-ig 13,30 – 17,00-ig 13,00 – 17,00-ig 13,00 – 17,00-ig ----
Cséri Múzeum nyitva tartása: Naponta 8,00 – 18,00-ig, illetve a látogatói igényeknek megfelelően, csoportos bejelentkezés alapján történik.
3. Közösségi színtér feladatai 1. A közművelődési feladatok tekintetében: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, valamint a Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvényben megfogalmazottak. 2. Könyvtári feladatok ellátása tekintetében: 2007. február 28. óta a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral együttműködve, mint mozgókönyvtár látja el feladatait, melyet a felek megállapodásban rögzítettek. 3. Alaptevékenységi körben ellátandó feladatok: Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák, szervezése. A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, szokások gondozása, gazdagítása, a Cséri – múzeum ápolása, működtetése, felügyelete. Az ismeretszerző, az amatőr alkotó műkedvelő közösségek, művészeti csoportok tevékenységének, szakmai segítése, területi versenyek, bemutatók rendezése, kiállítások szervezése. Közösségek működtetése. Művészeti és szórakoztató műsorok, programok szervezése, rendezése. Kulturális, információs szolgálat szervezése, működtetése. Egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, községi ünnepek szervezése. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése. A pályázati lehetőségek maximális kihasználásával javítani, színesíteni a tartalmi munkát, eszközbeszerző pályázatok segítségével bővíteni az intézmény felszereltségét. A helyi újság szerkesztése, intézkedés annak a lakossághoz történő juttatásáról. A helyi kábel tévé műsoráról lakossági tájékoztatás. 4. Kiegészítő tevékenységek: Különféle vásárok és bemutatók szervezése. Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó lakossági szolgáltatás. Kirándulások szervezése, színházlátogatás szervezése. Egyes helyiségek, eszközök alkalmi bérbeadása. A színháztermet és a klubszobát minden alkalommal meghatározott térítési díj ellenében veszik igénybe a vásározók vagy rendezvényt szervezők. A terembérlet díjait a teremhasználati szabályzat tartalmazza.
5. Cséri Múzeum A Cséri Múzeum kiállítási anyagát Cséri Lajos szobrászművész 2002-ben a Sárrétudvari Önkormányzatának ajándékozott gyűjteménye képezi. Az Önkormányzat és a szobrászművész között megállapodás született a művész alkotótevékenységének bemutatására, megőrzésére, illetve az átengedett alkotások megfelelő helyiségben való elhelyezésére. A művelődési házban lévő múzeum, a két kiállító teremmel e célnak megfelelően lett kialakítva. A jelenleg Budapesten élő és alkotó szobrászművész munkáival a nemzeti és az egyetemes kultúra van jelen községünkben, melyre vigyáznunk kell. Nyitva tartás minden nap, illetve a látogatói igényeknek megfelelően, az előzetes csoportos bejelentkezés alapján történik. A nyitva tartás alatti felügyelet a gyűjtemény ápolása a művelődési ház dolgozóinak feladata. 6. A közösségi színtér vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4. A közösségi színtér dolgozói A közösségi színtér főállású dolgozókkal és közhasznú, közcélú foglalkoztatási jogviszonyban lévőkkel látja el feladatát. A közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók besorolását az 1992. évi XXXIII. törvény 60-76. §-ig terjedő szakasza szerint kell elvégezni. Egy fő közművelődési dolgozó, egy fő könyvtáros, egy fő kisegítő. A színtér dolgozói szoros munkakapcsolatban látják el feladataikat, az intézmény általános működéséért, tevékenységéért minden dolgozó erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik, mely a munkaköri leírásokban is rögzített. A dolgozók részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 1. Közművelődési dolgozó feladata: Részt vesz a közművelődési színtér alaptevékenységének minősülő feladatok végzésében. Részt vesz a művelődési rendezvények, folyamatok szervezésében és lebonyolításában. Gondoskodik a rendezvények propagandájáról. Képviseli a közösségi színtért más szervekkel, személyekkel szemben a polgármester megbízása alapján. Részt vesz a szakmai munka tervezésében kapcsolatok bővítésében, ápolásában. Folyamatos kapcsolatot tart és kapcsolatot teremt a civil szervezetekkel, segíti munkájukat. Tájékoztatja a civil szervezeteket az őket érintő aktuális pályázatokról és segítséget nyújt azok elkészítésében. Közreműködik az adminisztrációs teendők ellátásában, a kötelező statisztikához szükséges nyilvántartások vezetésében. Feladata a Cséri Múzeum nyitva tartás alatti felügyelete és a gyűjtemény ápolása. Ügyeletet tart a színtér által működtetett eMagyarország ponton.
2./ Könyvtári dolgozó feladata: A közösségi színtér által ellátott könyvtári tevékenységek képviselete szakmai fórumokon, az önkormányzati testülte és más intézmények előtt. A könyvtári feladatok tekintetében az éves munkaterv elkészítése. Szakmai értekezleten való részvétel A gyűjtőköri szabályzatban rögzített állományalakítás tervszerűségének biztosítása. A folyamatos állomány apasztás végrehajtása. Teljes körű és részletes állományellenőrzések ütemezése és lebonyolítása. Az előírt katalógus folyamatos szerkesztése. Olvasópedagógiai tevékenység az olvasóvá nevelés érdekében. Jó munkakapcsolat kialakítása a gazdasági, társadalmi, civil szervezetekkel, oktatási és más intézményekkel. Figyelemmel kíséri a könyvtári tevékenységgel kapcsolatos pályázatokat, gondoskodik azok benyújtásáról. 3./ Takarító feladata: A közösségi színtér helyiségeinek napi takarítása. A rendezvényekhez szükséges takarítási munkák elvégzése a heti rendezvénynapló szerint. Termek rendezvény előtti rendezése, szükség esetén dekorálása. Kézbesítői tevékenységet hajt végre a községen belül. Részt vesz a rendezvények propaganda tevékenységében /plakátozás, meghívók, szórólapok kihordása helyben, stb./ Beszerzi a takarításhoz szükséges anyagokat, eszközöket. Gondoskodik a közösségi színtér külső környezetének tisztántartásáról, fűnyírásról, kertgondozásról. A postahivatalba érkező küldeményeket naponta átveszi, a színtér postai küldeményeit feladja. Szükség esetén, a rendezvényeken ügyeletet lát el. Ellátja az egyéb rá bízott feladatokat. 4./ A dolgozók munkaköri leírását a polgármester készíti el, aki gyakorolja a dolgozók tekintetében a munkáltatói jogokat. A munkaköri leírásban a munkáltató felsorolja a munkavállaló feladat, hatás- és jogkörét. A munkaköri leírást a munkáltató átadja a munkavállalónak és aláírásukkal teszik érvényessé. A munkaköri leírás egy példánya a munkavállaló személyi anyagában elhelyezésre kerül. 5. Munkarend 1) A napi nyitvatartási idő kezdő és befejező időpontjának meghatározása a helyi hagyományok a közművelődési színtér adottságainak figyelembe vételével történik. A napi nyitvatartási idő kezdő és befejező időpontját – rendezvénytől függően esetenkénti meghosszabbítását – a polgármester határozza meg. 2) A túlmunka azzal megegyező óraszámú szabadidővel egyenlítődik ki. Ezt a szabadidőt a túlmunkától számított 5 munkanapon belül kell biztosítani a dolgozó számára. 3) A Munka Törvénykönyve és a Kjt. alapján meghatározott szabadságot a dolgozó a polgármesterrel egyeztetve veheti igénybe.
4) Jelenléti íven kell rögzíteni a dolgozók munkahelyen eltöltött idejét. Ezt naponta köteles mindenki vezetni. A jelenléti ívet a polgármester ellenőrzi. 5) Az utasítási és fegyelmi jogot a polgármester gyakorolja. 6) A közösségi színtér munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységéért a polgármester felelős. A színér valamennyi dolgozója évente tűz- és munkavédelmi oktatáson vesz részt. Ez minden dolgozó számára kötelező. 6. Ügyeleti rend A közösségi színtéren ügyeletet kell biztosítani minden esetben, ha a külső szervek rendezvényei vagy saját rendezvény zajlik. Az ügyeletet a polgármester által megbízott munkatárs látja el. Az ügyelet célja a rendeltetésszerű működés és a kiscsoportok munkájának zavartalan biztosítása. Az ügyeletes egy órával a rendezvények megkezdése előtt köteles az ügyeleti szolgálatát megkezdeni. Az ügyeletes az ügyelet ideje alatt felelős a közösségi színtér helyiségeiben történtekért. Felelős továbbá a házirend betartásáért, a színtér vagyontárgyaiért, valamint az épület tűzrendészeti és vagyonvédelmi szempontból biztonságos zárásáért. Az ügyeletes feladata: A programok biztosítása. A rend, tisztaság ellenőrzése, az üzemelés (gáz, villany, stb.) zavartalan biztosítása. Az ügyeletes a vendégek távozása után hagyja el az épületet. Az említésre méltó eseményekről köteles a polgármestert telefonon értesíteni, vagy arról feljegyzést készíteni. Az ügyeletes utasításait az intézmény minden dolgozója, használója köteles betartani. Ügyelete alatt felelősen intézkedési jogkörrel rendelkezik. Házirenddel kapcsolatos szabályok: A házirend egyaránt vonatkozik a közösségi színtér minden dolgozójára és használóira. A házirendet jól látható helyen ki kell függeszteni. 7. Munkaterv A közművelődési színtér feladatait minden naptári évben elkészített munkatervben kell rögzíteni. A munkatervet összhangban a vonatkozó központi jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok, valamint a munkatársak javaslatainak figyelembe vételével a polgármester által kijelölt munkatárs készíti el, összhangban az éves költségvetési tervvel. A munkatervet a képviselő-testület hagyja jóvá. A végzett munkának a jóváhagyott munkaterv az alapja. A feladatok végrehajtását a színtér munkatársai szoros együttműködésben végzik. 8. Ügyiratkezelés A közösségi színtér ügyiratkezelését az iratkezelési szabályzat tartalmazza. 9. Közösségi színtér együttműködése más szervekkel, intézményekkel A közösségi színtér tevékenységi körébe tartozó feladatok megkívánják, hogy munkáját összehangoltan végezze a lakóhelyi, a megyei és szükség szerint az országos szakmai szervezetekkel, együttműködési megállapodások alapján. Az együttműködési megállapodás aláírására a polgármester jogosult.
A színtér helyiségeit alkalmi, vagy folyamatos jelleggel más szervek (magánszemélyek) is igénybe vehetik. A más célra történő igénybe vételt az 1997. évi CXL. Sz. tv. 78. § /4/ bekezdése szabályozza. 10. Záró rendelkezések A közösségi színtér eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezen szabályzatok fenntartói jóváhagyás nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső megfontolás szükségessé teszi. A szükséges változtatásokról a polgármester által kijelölt munkatárs évente beszámol. Sárrétudvari, 2014. március 20.
Kiss Tibor sk., polgármester
Gyengéné dr.Lévai Adrienn sk., jegyző
8. számú melléklet A Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal bankszámla vezetőjének adatai: Hajdú Takarék Takarékszövetkezet 4026 Debrecen Bethlen u. 10-12. A. ép. 1/6 Önkormányzati bankszámlaszámok / 2014. márciusi állapot szerint/ Önkormányzati főszámlák: - Önkormányzati költségvetési főszámla:
60600280-11078483
- Gépjárműadó beszedési számla:
60600280-11078438
Önkormányzati alszámlák:
-
állami hozzájárulás számla:
60600280-11078397
-
iparűzési adó beszedési számla:
60600280-11078366
-
magánszemélyek kommunális adó számla:
60600280-11078359
-
illeték beszedés elkülönít. számla:
60600280-11078452
-
bírság beszedési számla:
60600280-11078373
-
pótlék beszedései számla:
60600280-11078380
-
egyéb bevételek beszedési számla:
60600280-11078421
-
önkormányzat letéti számla:
60600280-11078407
-
idegen bevét. elkül. számla:
60600280-11078476
-
termőföld bérbeadásból számla:
60600280-11078414
-
TÁMOP- Kulturális szakember képzés a Hajdúságban
60600280-11088358
NFÜ-TÁMOP 6.1.2. elszámolási számla
60600280-11095093
-
Munkaügyi programokhoz kapcsolódó elkülönített számlák: - START-mezőgazdasági program:
60600280-11090720
- Téli átmeneti közfoglalkoztatás 2013-2014
60600280-11100410
- Téli közfoglalkoztatás Kazán prg.
60600280-11098041
- Hosszú közfoglalkoztatás 2
60600280-11095251
- Támogatásra elkülönített számla
60600280-11098498
- Téli és egyéb értékteremtő közf. mintaprg.
60600280-11102467
- Téli és egyéb értékteremtő Beton és fatárgy készítő
60600280-11102450
- 2013-2014. évi téli közfoglalkoztatás
60600280-11102003
- Téli átmeneti közfoglalkoztatás
60600280-11102728
- Hosszú önkormányzati számla
60600280-11103736
- Kerti munkás számla
60600280-11103743
- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
60600280-11104957
- Nyári Diákmunka
60600280-11106045
- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás II.
60600280-11106272
- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás III.
60600280-11106454
- Téli és egyéb értékteremtő
60600280-11106674
- Start belvíz
60600280-11106681
- Start közút
60600280-11106698
- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 4.
60600280-11107039
- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás V.
60600280-11107709
- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás VI.
60600280-11108102
- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás VII.
60600280-11108171
- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás VIII.
60600280-11108188
- Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás IX.
60600280-11108889
9. számú melléklet
A szerv általános forgalmi adó alanyisága
Az önkormányzat alanya az általános forgalmi adónak. Adószáma: 15728757-2-09 Forgalmi adó visszaigénylésére nem jogosult, kivéve: az alaptevékenységi feladataihoz tartozó élelmezési tevékenység. E tevékenységgel kapcsolatban felmerülő forgalmi adó kiadásokat igényelhetjük vissza.
10. számú melléklet A költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat 1./ Költségvetési tervezés Önkormányzati törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges előirányzatok, illetve azok megvalósítását biztosító bevételek számbavétele. Cél: olyan tervezet összeállítása, mely biztosítja a jelentkező feladatok minél magasabb színvonalon történő ellátását az adott lehetőségek keretein belül. Költségvetési tervezés szervezője, irányadója az önkormányzat jegyzője. A tervezés együttműködést igényel az önkormányzat felügyelete alatt működő intézményvezetőkkel. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 30-ig benyújtja a Képviselő-testületnek. A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A polgármester a költségvetési rendelet tervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, bemutatja a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait. Az elfogadott költségvetésről a benyújtási határidőtől számított 30 napon belül az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatni kell a kormányt. 2./ A költségvetési rendelet évközi módosításának eljárási szabálya Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. Az önkormányzat gazdálkodásáról szóló I. félévi helyzetéről szóló tájékoztatónak tartalmaznia kell: - a bevételek és kiadások eredeti, módosított előirányzatait és teljesítési adatait önkormányzati szinten, - a címek bevételi és kiadási előirányzatait és teljesítési adatait, - szöveges indoklás a bevételek és kiadások alakulásáról - határozati javaslat a további feladatokkal kapcsolatban. A költségvetési év gazdálkodásáról szóló tájékoztatókat, éves zárszámadást a költségvetéssel összehasonlítható módon kell előterjeszteni, a zárszámadást ki kell egészíteni zárszámadási rendelet-tervezettel. A rendelet-tervezet tartalmában igazodik az adatszolgáltatás keretében elkészített beszámolóhoz, mely döntően a bevételek és kiadások teljesítésének alakulásáról nyújt információt. Ezen túlmenően tartalmazza az önkormányzat pénzügyi, vagyoni helyzetét, pénzmaradványát. Kiegészítő mellékletekkel, számszerű adatokkal kell bővíteni, mely az éves beszámolóhoz információt biztosít.
A jegyző által elkészített és a bizottság által véleményezett zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet követő négy hónapon belül, legkésőbb április 30-ig.
11. számú melléklet A feladatellátás rendjének szabályzata 1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere a.) Feltételrendszer 1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik. 2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat megoldási módokat. Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgázni kell annak: - költségvetési bevételekre, - költségvetési kiadásokra, - illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz: -
-
-
a költségvetési bevételeket: növeli, nem változtatja, a kiadások csökkentésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti, a költségvetési kiadásokat: csökkenti, nem változtatja a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. a bevételek és kiadások ütemezése: nem változik kedvezőbben alakul kedvezőtlenebbül alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást.
3. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, illetve összegszerűen a 300 ezer forintot), akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. 4. A felügyeleti szerv intézkedési tervet készít a feladatellátások költségvetési oldaláról és teljesítmény oldalról történő értékelésére. Az intézkedési tervben meghatározza az értékelések főbb elveit, irányait, a határidőket. b.) Követelményrendszer 1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. 2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldalról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell. 3. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el olyan – nem kötelező feladat – mely aránytalan nagy költségvetési kiadásokkal jár. (Az aránytalan nagy költségvetési
kiadást úgy kell meghatározni, hogy az adott feladatellátás vizsgálata során más, legalább 5, a vizsgált feladatot ellátó szerv adatait össze kell hasonlítani.) 4. Hosszú távon ( 4 éven túl) nem látható el változatlan módon, és/vagy eszközzel, és/vagy szervezettel olyan kötelező feladat, amelynek ráfordítása nem áll arányban az elért teljesítménnyel. Az ilyen feladatok estében gondoskodni kell az adott feladatellátási mód (eszköz/szervezet) megváltoztatásáról. A változást követően javulnia kell: - az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy - az elért teljesítménynek. 5. Amennyiben a szerv költségvetése csak működési hitel felvételével kerül egyensúlyba egymást követő két éven belül, akkor gondoskodni kell az alapfeladatokon kívül önként vállalt feladatok csökkentéséről, illetve megszüntetéséről. 2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere a.) A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - SZMSZ-ben; - a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása; - a feladat ellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása; - a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése. . 1. A feladatot ellátni csak úgy lehet – lásd feltétel és követelményrendszer – ha: - az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában; - a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van a feladatmutatót. 12. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetési tervezés időszakában meg kell határozni: - az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet, - a működéshez szükséges dologi kiadásokat, - a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, - a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működtetéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról.
A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni. 13. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítmény vizsgálatot. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás: - pénzügyi területén, - módján (eszközein). b.) A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: - a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor: - a kiadások teljes körű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért (különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására); - a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv. A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára. - A feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete. Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzatfelhasználási ütemterv adatait is. A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás, egyes szolgáltatások egyidőben való igénybevétele /karbantartásnál csak egy kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) 3. A kötelezettségvállalások dokumentumai
célszerűségét
megalapozó
eljárás
és
annak
a.) A tárgyévi kötelezettségvállalások Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni arról, hogy: - adott jogcímen van e tervezve előirányzat, - az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra, - a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetők-e az előirányzat felhasználási ütemtervvel. aa) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke nem éri el az 100.000 Ft-ot – nem kötelező írásban dokumentálni. A fenti eljárást azonban ez esetekben is le kell folytatni. Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét. ab) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke eléri az 100.000 Ft-ot – írásban kell dokumentálni. A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni. Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - szerződések, - megállapodások. A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb előirányzat felhasználásához kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön szabályozásban részletezi. b.) A több éves kihatású kötelezettségvállalások Többéves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át, vagy a 300 ezer forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha: - a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van (önkormányzat esetében rendelet, vagy határozat). Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról. c) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani. d) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok
A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat. 4. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni. Sárrétudvari, 2013. március 28.
Gyengéné Dr. Lévai Adrienn sk., Jegyző
12.számú melléklet
A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmények A szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmény - Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény A költségvetés végrehajtásáért az önállóan működő költségvetési szerv vezetője a felelős, ellátja a kötelezettségvállalás, illetve utalványozási jogköröket. Az önállóan működő költségvetési intézmények pénzügyi, gazdasági operatív feladatait az önállóan működő és gazdálkodó Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
13.számú melléklet
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata
2013.
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának képviselő- testülete a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, továbbá a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének elősegítése, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése érdekében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 22. § (1) bekezdésének (a továbbiakban: tv.) végrehajtására a következő szabályzatot alkotja:
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A szabályzat célja, személyi és tárgyi hatálya A szabályzat célja, hogy meghatározza a) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, b) az önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét, c) a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét, d) az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt (személyeket), illetőleg testületeket. E szabályzat hatálya alá tartoznak a Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala, valamennyi költségvetési intézménye, az önkormányzat által alapított költségvetési szervek, önkormányzati többségű tulajdonú gazdasági társaságok, közalapítványok beszerzései, (továbbiakban ajánlatkérő) beszerzései, amennyiben azok értéke eléri vagy meghaladja a hatályos jogszabályokban, illetve jelen szabályzatban meghatározott értékhatárokat. 2. A szabályzat hatálya alá tartozó beszerzések (1) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. (2) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése. (3) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről
(4) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. (5) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét. 3. A beszerzési értékhatárok 3.1. A közbeszerzés értékének meghatározása és értelmezése A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a törvény 12-18. §-aiban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. Tilos e törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. Ettől eltérően mindig a törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke - a fenti bekezdés alkalmazása nélkül - szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a fenti bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként. Amennyiben a beszerzés becsült értéke az egybeszámítás szerint az uniós értékhatárt elérné, az előző bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket a törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [Kbt. 120. §]. Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor.
A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [Kbt. 38. § (1) bekezdés] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - a Kbt. 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó - megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. 3.2. A közbeszerzési értékhatárok A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. (4) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. 4. Közbeszerzési eljárás fajtái A közbeszerzési eljárás a) nyílt b) meghívásos c) tárgyalásos eljárás: a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. d) versenypárbeszéd A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumokat is a felhívás és a dokumentáció, valamint e törvény előírásainak megfelelően. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás akkor indítható, ha annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás akkor indítható, ha annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. Adott közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárás fajtája tekintetében a Kbt. előírásait figyelembe véve a Bíráló Bizottság tesz javaslatot. A 4. pontban megjelölt eljárások részletesebb kifejtésére a szabályzat későbbi részében kerül sor. 5. A közbeszerzési igények tervezése A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a pénzügyi csoportvezető a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési tervet a képviselő-testület jogosult jóváhagyni. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az Önkormányzatnak, mint ajánlatkérőnek a honlapján – a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tenni. Az önkormányzat a közbeszerzési tervet és annak módosítását, a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. A közbeszerzési tervben rögzíteni kell: a tervezett közbeszerzéseket, a közbeszerzés értékét (becsült érték), az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezetet (saját, külső). Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztatót - a Kbt. XIV. Fejezet szerinti különös szabályok szerint eljáró ajánlatkérő az ilyen eljárások esetében
időszakos előzetes tájékoztatót - készíthet az adott évre, vagy az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt; b) a Kbt. 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és az értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt. Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és külön-külön is el lehet készíteni. Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. 6. A közbeszerzési eljárás előkészítése, adminisztráció (1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárást- annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően- írásban köteles dokumentálni. (2) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. Az ajánlatkérő ezen szakértelemmel rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak a - szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás ( Kbt. 67-70. §) megadását követő – a Kbt. 63. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására. A Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. (3) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától (Kbt. 30. § (2) bekezdés), a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. (4) Az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit az önkormányzat nevében a polgármester gyakorolja. (5) Az önkormányzat, mint ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat a saját honlapján közzétenni. Köteles közzétenni: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait); b) a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket; c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat; d) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában da) a kérelem Kbt-ben meghatározott adatait [Kbt.137. § (9) bekezdés], db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [Kbt. 144. § (4) bekezdés];
e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket; f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét; g) éves statisztikai összegzést. A c)-d) és f)-g) pont szerinti adatoknak, információknak, dokumentumoknak a honlapon a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 30. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratnak a szerződés teljesítésétől számított öt évig elérhetőnek kell lenniük. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. A b) és e) pont szerinti szerződéseknek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Az f) pont szerinti tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül kell közzétenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni. A kötelező közzétételt követően, az önkormányzat a fenti dokumentumokat, adatokat a helyben szokásos módon is közzéteheti. Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendeletben meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzési Hatóságnak. 7. Az eljárás megindítása (1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. A felhívás végleges szövegét az önkormányzat polgármestere hagyja jóvá. A jóváhagyott szövegnek megfelelő felhívás közzétételéről a jegyző, akadályoztatása esetén az igazgatási csoportvezető gondoskodik. (2) Amennyiben az önkormányzat, támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti. Az ajánlati felhívásban, az egyéb információk körében fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a Kbt. 40.§ (4) bekezdésében foglaltakra. (3) Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. (4) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú ajánlatot, továbbá annak, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek, illetőleg
közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. (5) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell. (6) Az önkormányzat köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni, meg kell továbbá adnia azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni. (7) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti - de nem követelheti meg - a magyar helyett más nyelv használatát is. (8) Amennyiben a közbeszerzést Európai Unióból származó forrásból is támogatják, az ajánlati felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni. (9) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében - dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni, (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Amennyiben a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátják, a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan is tartalmazhat tájékoztatást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. (10) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. 8. A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyekre, szervezetekre vonatkozó szabályok A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az
eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük. 9. Összeférhetetlenségi okok (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. 10. Az ajánlatok bontására Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat vagy részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek lehetnek jelen. Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatkérő az ajánlatok - tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok - bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.
A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét). Ha az ajánlatok bontásán egy - ott jelen lévő - személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a Kbt. 60. § (6) bekezdése szerinti felolvasólapba. A nem elektronikusan beadott ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a felolvasott adatok ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. Az ajánlatok felbontásakor a jegyzőkönyv készítéséről az igazgatási csoportvezetőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek érintetteknek való megküldése az igazgatási csoportvezető feladata, aki e feladatellátásba a Bíráló Bizottságot bevonhatja. Szakértő cég (hivatalos közbeszerzési tanácsadó) bevonása esetén az ajánlatok bontásával kapcsolatos fentebb rögzített teendőket a szakértő cég látja el. 11. Hiánypótlásra vonatkozó szabályok (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. (2) A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat. (3) A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. A hiánypótlás során a Kbt. 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető. (4) Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. (5) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók. (6) Az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében
szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra. (7) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a) a Kbt. 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy b) az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával. (8) A (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [Kbt. 63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. (9) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a (3) és (7) bekezdésekben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (7) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. 12. Ajánlatok elbírálása (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. (4) Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont [Kbt. 71. §] alapján, valamint a Kbt. 71-73. §-okban foglaltakra tekintettel kell értékelni. (5) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (6) A részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. (7) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, és hogy van-e olyan részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni. (8) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. (9) Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
(10) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket köteles a lehető legrövidebb időn belül elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy a részvételi szakasz eredményéről a részvételre jelentkezők értesítése megelőzze a részvételi felhívásban feltüntetett, az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját. (11) Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlattételi felhívás megküldésére korábban megjelölt időpontot legfeljebb 30 nappal elhalaszthatja, ebben az esetben az eredeti időpont lejárta előtt minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az ajánlattételi felhívás megküldésének új időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt megelőzően kell a részvételre jelentkezőket értesíteni. (12) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. (13) Tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben az ajánlatkérő a tárgyalást, illetve párbeszédet köteles a lehető leghamarabb befejezni, kivéve ha az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. 13. Az ajánlatok érvénytelensége Érvénytelennek kell minősíteni azt az ajánlatot, ha: (1) a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be; b) az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 24. §]; c) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták; d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit; (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha: a) aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 69. §]; b) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt.70. §]; c) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki a) a kizáró okok [Kbt. 56-57. §] hatálya alá tartozik; b) részéről a kizáró ok [Kbt. 56-57. §] az eljárás során következett be.
Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból a) azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [Kbt. 2. § (5) bekezdése], b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [Kbt. 2. § (5) bekezdése]. 14. Eljárás lezárása Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a Kbt. 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor a fenti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. A Kbt. 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra. A részvételi jelentkezésekről készített írásbeli összegezésben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján kell indokolni. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az Európai Bizottság, valamint a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzési Hatóságon keresztül kell megküldeni. A részvételi jelentkezésekről készített összegezést a részvételre jelentkezőknek történő megküldéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatóság részére minden esetben, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőinek kérésre meg kell küldeni. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli,
hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni. Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. Az eljárás lezárását az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzététele jelenti. 15. Szerződések megkötése, teljesítése (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) - közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. (2) A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. (3) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. (4) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. (5) Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. (6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig. (7) Amennyiben jogorvoslati kérelmet [Kbt. 137. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [Kbt. 140.§] nyújtanak be, a szerződést – a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést – az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [Kbt. 144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja. (8) A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés a) ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be; b) ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte; c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították;
d) a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [Kbt. 110. § (4) bekezdés b) pont]. (9) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. II. Az önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi köre 1. A Képviselő-testület A képviselő-testület gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit. A közbeszerzések előkészítése és végrehajtása során a képviselő- testület feladata különösen: elfogadja a közbeszerzési szabályzatot, valamint jóváhagyja az éves közbeszerzési tervet és annak esetleges módosítását meghatározza a Kbt. rendelkezéseinek betartásával a lefolytatandó közbeszerzési eljárás fajtáját, dönt a gyorsított eljárás alkalmazásáról - a Bíráló Bizottság, illetve a szakértő cég javaslata alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások tekintetében a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala. a Kbt. Második Rész szerinti uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre irányadó eljárásrendben lefolytatandó eljárások, valamint a Kbt. Harmadik Rész szerinti nemzeti eljárásrendben lefolytatandó eljárások tekintetében a megindításról való döntés, és az eljárást megindító hirdetmény (ajánlati/részvételi) jóváhagyása, a Bíráló Bizottság szakvéleménye alapján a Kbt. Második Rész szerinti uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre irányadó eljárásrendben lefolytatandó eljárások, valamint a Kbt. Harmadik Rész szerinti nemzeti eljárásrendben lefolytatandó közbeszerzések tekintetében a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala, amely esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni. 2. A jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző köteles a közbeszerzési eljárásban az e szabályzatban meghatározott feladatok ellátására, köteles az ajánlatkérő adataiban bekövetkező változást a Közbeszerzési Hatóságnak, a változástól számított 30 napon belül bejelenteni segíti a Bíráló Bizottság és a szakmai megbízott munkáját, általános felelősség terheli a közbeszerzési eljárás törvényességének biztosításáért. Az ezzel kapcsolatos észrevételeit köteles haladéktalanul a polgármesternek jelezni, illetve a képviselő-testület tudomására hozni, továbbá ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárási cselekmények szakszerű, határidőben történő végrehajtását a szakmai igények alapján gondoskodik az ajánlati felhívás, valamint az elbírálási szempontok összeállításáról, gondoskodik az ajánlati dokumentáció elkészíttetéséről és rendelkezésre állásáról, gondoskodik az eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg az EU Hivatalos Lapjában történő közzétételéről, valamint a közzététel díjának átutalásáról; hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és hirdetmény közzététele nélküli egyszerű
eljárás esetén az ajánlati felhívásnak az ajánlattevő(k) részére történő közvetlen megküldéséről,(szakértő cég bevonása esetén az eljárást megindító felhívás közzétételével, illetve az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével kapcsolatos feladatokat ezen cég látja el) gondoskodik a Bíráló Bizottság tagjainak összehívásáról és a teljes ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezésükre bocsátásáról, összefoglaló jegyzőkönyv elkészítéséről, előkészíti a szerződést a dokumentációban megadott szerződés-tervezet alapján, és gondoskodik annak határidőben történő aláírásáról. amennyiben a szerződés teljesítése során szerződésmódosításra kerül sor, tájékoztatót készít, és hirdetmény útján közzéteszi. szignalizáció a Gazdasági Versenyhivatalnak a Kbt. 20/A § szakászában meghatározott esetekben 3. Pénzügyi csoportvezető a) köteles a költségvetési év elején, de legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készíteni b) szükség esetén módosítja a közbeszerzési tervet c) köteles a közbeszerzési eljárásban az e szabályzatban meghatározott feladatok ellátására 4. A Bíráló Bizottság a) A Bíráló Bizottság 3 fős, melybe A Bíráló Bizottság tagjai az eljárás során elnököt választanak maguk közül. A Bíráló Bizottság összetételét oly módon kell meghatározni, hogy annak közbeszerzési, jogi, pénzügyi és a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel bíró tagokkal kell rendelkeznie. A Bíráló Bizottság tagjai titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek. A Bíráló Bizottság tagjai mellé lehetnek további választott tagok is, mint segítők, illetve hivatalos közbeszerzési tanácsadó segítsége is igénybe vehető. b) A Bíráló Bizottság munkájával kapcsolatos ügyviteli munkák ellátását az önkormányzat ügyviteli feladatait ellátó személyek kötelesek segíteni, a polgármester utasítása szerint. c) Bíráló Bizottság feladatai: a közbeszerzési eljárás fajtája tekintetében a Kbt. előírásait figyelembe véve javaslatot tesz, az ajánlatokat értékeli és írásbeli szakvéleményt, döntési javaslatot készít a polgármester részére. A Bíráló Bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. 5. A polgármester A polgármester képviseli az önkormányzatot a közbeszerzési eljárás során. A polgármester feladatai: kiadja a közbeszerzési szabályzatot felkéri és megbízza a Bíráló Bizottság tagjait, indokolt esetben szakértő céget bíz meg az eljárás teljes, vagy részleges lefolytatásával, hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások tekintetében jogosult az eljárás megindítására, az ajánlattételi felhívás jóváhagyására
hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások tekintetében jogosult az ajánlatok Kbt. szerinti első szakaszban történő bírálatára vonatkozó, eljárás érdemében hozott döntés meghozatalára, továbbá az érvényes ajánlattevőkkel történő tárgyalások lefolytatására A közbeszerzési eljárás során ellátandó további feladatait e szabályzat az egyes eljárási szakaszoknál rögzíti. III. NEMZETI ELJÁRÁSREND E rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre a Kbt. III. Fejezete azt lehetővé teszi [Kbt. 18. § (3) bekezdés; Kbt.19. § (2) bekezdés]. (1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a) a Kbt. 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a Kbt. 122. §-ban foglalt eltérésekkel. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben - a Kbt. 20. §-ban foglalt szempontok megfelelő alkalmazásával - közszolgáltatói szerződés [Kbt.114. § (2) bekezdése] megkötésére a törvény Második Részét a XIV. Fejezet szerinti különös szabályoknak is megfelelően kell alkalmazni. IV. A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA ÉS HATÁROZATA 1. A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – a Kbt., valamint a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, valamint a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, a közbeszerzési eljárás tekintetében – ideértve a Kbt. XIV. Fejezet szerinti eljárás sajátos szabályait meghatározó külön kormányrendelet szerinti előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is (a továbbiakban: előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás) – a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe, illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint az ajánlatkérő által a Kbt. 123. § szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik e törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) (1)–(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is. (5) A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed. (6) Nem tartozik a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe a minősített beszerzési eljárásban a jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő törlés szabályosságával kapcsolatos kérdések eldöntése. (7) A Közbeszerzési Döntőbizottság a minősített beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslat során nem vizsgálhatja felül az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntését. (8) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárásának nincs helye, a Kbt. 140–141. § valamint a 152. § (4) bekezdés e) pontja nem alkalmazható. (9) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.) (10) A kérelem - a következő bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. (11) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetve ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a fenti bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a fenti bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. 2. A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG HATÁROZATA (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza meg. (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a) az alaptalan kérelmet elutasítja; b) a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; c) megállapítja jogsértés megtörténtét d) megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket; e) a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki; f) megállapítja a jogsértés megtörténtét és a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót, vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. (3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg a) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;
b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; d) a gazdasági szereplőt a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtől; e) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki a) ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg; b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést; c) ha a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei; d) ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén elmulasztotta a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes értesítését; e) ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [Kbt. 141. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét. (5) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. (6) A bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. (7) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, döntése meghozatala előtt - határidő tűzésével - be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja. Amennyiben az ajánlattevő a megadott határidőben nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem tartja fenn. (8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e rész szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül - elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata közbeszerzését végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait
áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni. 2. A közbeszerzési szabályzatot a Képviselő-testület jogosult jóváhagyni. 3. Jelen szabályzat 2013. április 25. napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni. 4. Jelen közbeszerzési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. vonatkozó rendelkezései irányadóak. Amennyiben jelen szabályzatban foglaltak és a hatályos Kbt. előírásai között ellentmondás merülne fel, úgy a mindenkor hatályos Kbt. rendelkezései irányadóak. Kelt: Sárrétudvari, 2013. április 25.
Kiss Tibor s.k. Polgármester
14.számú melléklet
Adatbejelentés a 2014. január 1-jétől érvényes kormányzati funkció megadása miatt Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 180. § rendelkezéseinek megfelelően Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata a törzskönyvi nyilvántartásban 2013. december 31-én nyilvántartott, alaptevékenységére vonatkozó adatait a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendeletben kihirdetett, 2014. január 1jétől érvényes, alaptevékenység besorolási kód változás miatt, a következők szerint határozom meg: A Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: 011130 011140 011220 013320 013350 016080 041231 041232 041236 041237 045120 045160 051030 052010 052020 052030 063010 063020 064010 066010 066020 072111 072112 072311 072312 074031 074032
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Adó-, vám- és jövedéki igazgatás Köztemető-fenntartás és működtetés Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási program Közfoglalkoztatási mintaprogram Út, autópálya építése Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Szennyvízgazdálkodás igazgatása Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása Vízügy igazgatása Víztermelés, -kezelés, -ellátás Közvilágítás Zöldterület – kezelés Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Fogorvosi alapellátás Fogorvosi ügyeleti ellátás Család és nővédelemi egészségügyi gondozás Ifjúság – egészségügyi gondozás
076062 081041 082042 082044 082063 082091 082092 096010 096020
Település – egészségügyi feladatok Versenysport- és utánpótlás – nevelési tevékenység támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások Múzeumi kiállítás tevékenység Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés
A Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat szakágazat rend szerinti besorolása: -Sárrétudvari, 2014. február 06. P.H. önkormányzat vezetőjének aláírása
15.számú melléklet
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata társulási tagságai
Biharnagybajom - Sárrétudvari Víziközmű Beruházási Társulás Biharnagybajom, Rákóczi u. 5. Ellátott feladat: - „Biharnagybajom és Sárrétudvari települések szennyvízcsatornahálózat és szennyvíztisztító telep építése” beruházás megvalósítása Sárrétudvari és Térsége Ivóvízminőség-javító Társulás Sárrétudvari, Kossuth u. 72. Ellátott feladat: - Sárrétudvari, Biharnagybajom, Szerep településeken a „Sárrétudvari és Térsége ivóvízminőség-javító projekt” beruházás megvalósítása Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Püspökladány, István u. Ellátott feladat: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás - családsegítés, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - támogató szolgáltatás, - nappali ellátás, - gyermekjóléti szolgálat.
1. sz. függelék
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának 8/1996. /IV. 18./ ökt. rendelete a helyi címerről 1§ /1/ Az 1990. évi LXV. törvény alapján Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete / továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi címerről az alábbi rendeltet alkotja: /2/ A címer leírását / alak, rajzolat, színezés, az ábrázolatok mondanivalója / az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete tartalmazza. 2§ /1/ Az Önkormányzat engedélyezi, hogy a helyi címer a település életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, jelvényeken, meghívókon emléktárgyakon, levélpapírokon, ünnepségeken, rendezvényeken, idegenforgalmi propagandákban, nemzetközi kapcsolatokban szerepeljen. /2/ Az Önkormányzat működési területén valamennyi szerv és lakos, valamint a polgármester tevékenysége során használhatja. /3/ Az Önkormányzat engedélyezi, hogy a helyi címer pecséteken, jelvényeken vagy önálló rajzolatban is alkalmazható. 3§ /1/ A köztársasági címer a használat során elsőbbséget élvez. Az elhelyezésnél erre figyelmet kell fordítani. Az állami és helyi címer egymás mellett is elhelyezhető. /2/ A helyi címer a köztársasági címert azonban nem helyettesítheti. /3/ A helyi címer hatósági eljárás során nem alkalmazható. 4§ /1/ A helyi címert kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni, egyes elemei önállóan nem alkalmazhatók. /2/ Az Önkormányzat tiltja a helyi címer alkalmazását vásári bóvlik szexkiadványok, és egyéb hasonló tárgyak esetében.
5§ /1/ A helyi címer 2. § szerinti használata, engedélyezése a polgármester hatásköre. Az engedély megadása díjmentes, kivéve kereskedelmi vagy reklám felhasználás esetén. /2/ Kereskedelmi vagy reklám felhasználási engedély megadása esetén a díj mértéke 20.000 Ft 6§ /1/ A helyi címer e rendelettől eltérő felhasználása, közösséget sértő használata szabálysértést von maga után. /2/ Aki az Önkormányzat címerét jogosulatlanul vagy a rendeltbe ütköző módon használja 5.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. /3/ A /2/ bek. miatti szabálysértési eljárás a jegyző hatáskörébe tartozik. /4/ Azt a dolgot amellyel vagy amelyre nézve a /2/ bek-ben meghatározott szabálysértést elkövették el lehet kobozni. 7§ Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Sárrétudvari, 1996. április 18.
Guba Péterné sk., Polgármester
Szabó István sk., jegyző
2. sz. függelék Sárrétudvari Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/1996. /IV.18./ Ökt. rendelete „Díszpolgári cím” és „Sárrétudvariért Emlékérem” elnevezésű díjak alapításáról és adományozásáról
1§ /1/ Az 1990. évi LXV. törvény értelmében a helyi kitüntető díjak alapítása és adományozása önkormányzati hatáskör. Sárrétudvari közössége azoknak a személyeknek vagy kollektíváknak, akik a helyi Társadalmi, gazdasági, kulturális életben a község javára eredményes és sikeres Tevékenységet folytattak, - elismerésére díjat / díjakat / alapít. /2/ A Sárrétudvari nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete / továbbiakban: önkormányzat/ az 1. bekezdésben foglalt személyeket és kollektívákat példaképül állítja és az utókor számára emlékük megörökítése céljából alkotja ezen rendeletét. 2§ /1/ Az 1. § /1/ bek. foglalt tevékenységek elismerésére az önkormányzat: - „SÁRRÉTUDVARI DÍSZPOLGÁRA” DÍJ - „SÁRRÉTUDVARIÉRT EMLÉKÉREM” DÍJ kitüntető díjakat alapítja. /2/ A kitüntető díjak magyar és külföldi, élő és elhalt személyeknek is egyaránt adható. /3/ Az Önkormányzat a kitüntető díjakat visszavonhatja, aki a kitüntetésre méltatlanná válik, jogerősen elítéltek. 3§ /1/ A kitüntetésre javaslatot tehetnek a munkahelyi vezetők, intézményvezetők, települési képviselők, polgármester, jegyző, bármely állandó Sárrétudvari lakos. /2/ A kitüntető címek odaítéléséről az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. /3/ A kitüntetett részére a polgármester az erről szóló oklevelet és pénzjutalmat átadja, ünnepélyes keretek között. /4/ A kitüntetéssel járó oklevél tartalmazza: - a kitüntető díj adományozójának nevét - az önkormányzati rendelet számát - az adományozott nevét, foglalkozását - az adományozó pecsétjét, a polgármester aláírásával - az átadás idejét
A kitüntető díjak adományozásának feltétele: 1./ „SÁRRÉTUDVARI DÍSZPOLGÁRA” díj adományozható annak, aki/k/ a község fejlesztése érdekében éveken át saját tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult példamutató, eredményes munkájával a település elismerését kivívta, valamint átfogó életmű elismeréseként. /2/ „SÁRRÉTUDVARIÉRT EMLÉKÉREM” díj adományozható azoknak, akik saját területükön példamutató, eredményes munkát végeztek, hozzájárultak Sárrétudvari hirnevének öregbítéséhez. /3/ Diszpolgári díj évente 1 adományozható. Emlékérem díj évente 2 adományozható. 5§ /1/ „SÁRRÉTUDVARI DISZPOLGÁRA” díjjal bruttó 80.000 Ft pénzjutalom jár /2/ „SÁRRÉTUDVARIÉRT EMLÉKÉREM” díjjal bruttó 50.000 Ft pénzjutalom jár. /3/ A pénzjutalom összegét az önkormányzat éves költségvetésében elkülöníti, de ez nem jelenti az évente történő kötelező felhasználást. /4/ Az önkormányzat Képviselő-testülete minden év szeptember 30-ig dönt a díjak odaítéléséről, vagy arról, hogy a tárgyévben mely díjat nem ad ki. 6§ Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Sárrétudvari, 1996. április 18.
Guba Péterné sk., Polgármester
Szabó István sk., jegyző
Sárrétudvari Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2009. /V. 28./ rendelete a 9/1996. /IV.18./ Ökt. rendelet - „Díszpolgári cím” és „Sárrétudvariért Emlékérem” elnevezésű díjak alapításáról és adományozásáról - módosításáról Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 9/1996. /IV. 18./ számú önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1§ A Rendelet 5. § /4/ bekezdése a következők szerint módosul: „5. § /4/ … minden év február 15-ig dönt ..” 2§ /1/ Jelen rendelet 2010.január 1-től lép hatályba. /2/ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a R. 2. § /3/ bekezdése, valamint a R. 4. § /3/ bekezdése hatályát veszti. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Bodó Sándor s.k. polgármester
Gyengéné dr. Lévai Adrienn s.k. jegyző
3. sz. függelék Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014.(X.21.) rendelete az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, tanácsnok tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapításáról Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 35. § (1), (3) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés f.) pontjában biztosított jogkörében eljárva az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, tanácsnok tiszteletdíjának és költségtérítésének, megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati képviselőkre, a bizottságok képviselő és nem képviselő tagjaira, valamint a tanácsnokra.
A tiszteletdíj mértékének és költségtérítésének megállapítása 2. § ( 1) A képviselőket és a bizottságok nem képviselő tagjait, – az alpolgármester kivételével – munkájukért e rendeletben megállapított tiszteletdíj illeti meg. (2) Az önkormányzati képviselő a) testületi munkájáért bruttó b) a bizottsági munkáért bruttó c) a nem települési képviselő bizottsági tag munkájáét bruttó tiszteletdíjra jogosult havonta.
22.750.- Ft 2.000.- Ft 2.000.- Ft
(3) A települési képviselő, amennyiben kötelezettségét a Mötv 32.§-ban szabályozottak szerint megszegi, tiszteletdíja a kötelezettségszegés súlyának arányában legfeljebb 12 havi időtartamra csökkenthető. (4) A nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíj kifizetésének feltétele, hogy a bizottsági ülések 2/3-án rendszeresen részt vesznek.
(5) Az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy a képviselőtestület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége megtéríthető. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi. 3. § (1) A tiszteletdíj elszámolásáról és kifizetéséről a jegyző gondoskodik. (2) Az önkormányzati képviselő, illetve a bizottsági tag saját elhatározása és nyilatkozata alapján a tiszteletdíjról lemondhat. Záró rendelkezések 4. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 2014. október 13-tól kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 12/2010. /X.18./ rendelet
Jogharmonizációs záradék: E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Sárrétudvari, 2014. október 21.
Kiss Tibor polgármester
Gyengéné Dr. Lévai Adrienn jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2014. október 22. Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző
6./ Bizottságok megválasztása. Kiss Tibor polgármester Meg kell választanunk a bizottságokat. Nem terveztem túl nagy változást ezen a téren, eddig is jól működött mind a 3 bizottságunk. A Pénzügyi Bizottság elnökének továbbra is Ruzsicsné Szabó Jolán képviselőt javaslom szakmai tudása miatt, tagjainak Kiss László képviselőt, és személyi változás miatt Madar János volt képviselő helyett új képviselőnket, Vass Erzsébetet javaslom. Külsős bizottsági tagoknak Mészáros Istvánt, és Tóthné Földesi Katalint javaslom továbbiakban is megválasztani. Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság elnökének Faragó Attila képviselőt, tagjainak Makainé Madar Edit és Vass Erzsébet képviselőket javaslom. A Szociális Bizottság elnökének Makainé Madar Edit képviselőt, tagjainak Faragó Attila és Kiss László képviselőket javaslom. Külsős bizottsági tagnak Madarné Décsei Zsuzsát és Szabó Erzsébetet javaslom. A külsős tagokkal egyeztettem, mindenki vállalja továbbra is a munkát. Ruzsicsné Szabó Jolán képviselőtársam személyében a Tanácsnok megbízatást szeretném javasolni, és bízom benne, hogy továbbra is vállalja. Amennyiben kérdés, vélemény nincs, kérem a testület tagjait, aki a bizottságok, és a tanácsnok megválasztására tett előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. Szavazás 7 jelenlévő képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással a Képviselő-testület az alábbi határozatot hozta: 131/2014.(X.21.) Képviselő-testületi határozat Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. tv. 57.§-a alapján az alábbi bizottságokat hozza létre, választja meg azok elnökét, tagjait, valamint a tanácsnok személyét. Pénzügyi Bizottság: 5 fő Elnöke: Ruzsicsné Szabó Jolán képviselő Tagjai: Kiss László képviselő Vass Erzsébet képviselő Külsős bizottsági tag: Mészáros István Tóthné Földesi Katalin Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság: 3 fő képviselő Elnöke: Faragó Attila képviselő Tagjai: Makainé Madar Edit képviselő Vass Erzsébet képviselő
Szociális Bizottság: 5 fő Elnöke: Makainé Madar Edit képviselő Tagjai: Faragó Attila képviselő Kiss László képviselő Külsős bizottsági tag: Madarné Décsei Zsuzsa Szabó Erzsébet Tanácsnok: 1 fő képviselő Ruzsicsné Szabó Jolán képviselő Végrehajtási határidő: azonnal Végrehajtásért felelős: Kiss Tibor polgármester 7./ Külsős bizottsági tagok eskütétele. 8./ Önkormányzati képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról szóló rendelet módosítása. Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző Az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, tanácsnok tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapításáról szóló rendeletünkben a Pttv. hatályon kívül helyezése után a Mötv. szabályait követjük. A tiszteletdíjakkal kapcsolatos egyetlen fő szabály, hogy nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az igazolatlanul hiányzó képviselő tiszteletdíjának csökkentéséről, megvonásáról új Mötv. szabályozás született, ezt módosítottuk. Új eleme a rendeletnek, hogy az önkormányzati képviselőnek a képviselőtestület képviseletében vagy a képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége megtéríthető. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi. Kiss Tibor polgármester A kötelezettség megszegés szankcionálását muszáj bevenni a rendeletünkbe. Bízom benne, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a képviselő-testület tagjai továbbra is eleget tesznek a kötelezettségeiknek, és nem kerül erre sor. Amennyiben kérdés, vélemény nincs, kérem a képviselő-testület, aki az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, tanácsnok tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapításáról szóló rendelet-tervezetet elfogadja, szavazzon. Szavazás. 7 jelenlevő képviselőből, 7 fő vett részt a szavazásban, és 7 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással a következő rendeletet alkotta:
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014.(X.21.) rendelete az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, tanácsnok tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapításáról Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 35. § (1), (3) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés f.) pontjában biztosított jogkörében eljárva az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, tanácsnok tiszteletdíjának és költségtérítésének, megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 5. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati képviselőkre, a bizottságok képviselő és nem képviselő tagjaira, valamint a tanácsnokra.
A tiszteletdíj mértékének és költségtérítésének megállapítása 6. § ( 1) A képviselőket és a bizottságok nem képviselő tagjait, – az alpolgármester kivételével – munkájukért e rendeletben megállapított tiszteletdíj illeti meg. (2) Az önkormányzati képviselő a) testületi munkájáért bruttó b) a bizottsági munkáért bruttó c) a nem települési képviselő bizottsági tag munkájáét bruttó tiszteletdíjra jogosult havonta.
22.750.- Ft 2.000.- Ft 2.000.- Ft
(3) A települési képviselő, amennyiben kötelezettségét a Mötv 32.§-ban szabályozottak szerint megszegi, tiszteletdíja a kötelezettségszegés súlyának arányában legfeljebb 12 havi időtartamra csökkenthető. (4) A nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíj kifizetésének feltétele, hogy a bizottsági ülések 2/3-án rendszeresen részt vesznek. (5) Az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy a képviselőtestület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége megtéríthető. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
7. § (1) A tiszteletdíj elszámolásáról és kifizetéséről a jegyző gondoskodik. (2) Az önkormányzati képviselő, illetve a bizottsági tag saját elhatározása és nyilatkozata alapján a tiszteletdíjról lemondhat. Záró rendelkezések 8. § (2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 2014. október 13-tól kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 12/2010. /X.18./ rendelet
Jogharmonizációs záradék: E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Sárrétudvari, 2014. október 21.
Kiss Tibor polgármester
Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző
A rendelet kihirdetésének napja: 2014. október 22. Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző
9./ Polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása. Ruzsicsné Szabó Jolán a Pénzügyi Bizottság Elnöke Az alakuló ülés feladata, hogy meghatározzuk a polgármester illetményét, és költségtérítését. A Mötv. meghatározza, hogy mennyi lehet az illetmény, az 1501-10000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében ez az összeg a helyettes államtitkár illetményének 60%-a. Nincs lehetőségünk ellentétesen dönteni, de szerintem nem is kívánunk. A költségtérítéssel ugyanez a helyzet, az összege a polgármesteri illetmény 15 %-a. Javaslom, hogy a határozati javaslatokban foglaltakat fogadja el a testület. Kiss Tibor polgármester Amennyiben kérdés, vélemény nincs, kérem a testület tagjait, aki a polgármester illetményéről szóló előterjesztésben foglaltakkal egyetért, és a határozati javaslatot elfogadja, szavazzon. Szavazás. 7 jelenlévő képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 6 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 132/2014.(X.21.) Képviselő-testületi határozat: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 71.§ (3)-(4) bekezdése alapján KISS TIBOR polgármester illetményét 448.727.- Ft összegben állapítja meg 2014. október 13. napjától. Felkéri a jegyzőt, hogy a szükséges iratokat küldje meg a MÁK HajdúBihar Megyei Igazgatóságának. Végrehajtásért felelős: Gyengéné Dr.Lévai Adrienn jegyző Végrehajtási határidő: azonnal Kiss Tibor polgármester Kérem a testület tagjait, aki a polgármester költségtérítéséről szóló előterjesztésben foglaltakkal egyetért, és a határozati javaslatot elfogadja, szavazzon. Szavazás. 7 jelenlévő képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 6 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:
133/2014.(X.21.) Képviselő-testületi határozat: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 80.§ (3) bekezdése alapján KISS TIBOR
polgármester részére
2014. október 13. napjától 67.310.- Ft havi összegű költségtérítést állapít meg. Felkéri a jegyzőt a szükséges intézkedés megtételére. Végrehajtásért felelős: Gyengéné Dr. Lévai Adrienn jegyző Végrehajtási határidő: azonnal Kiss Tibor polgármester A részemre megállapított havi 67.310.- Ft összegű költségtérítésből az előző ciklusban kapott 48.310.- Ft/hó összegre tartok igényt, a fennmaradó részt minden hónapban átutalom a Sárrétudvari Fejlődéséért Egyesület részére. /nyilatkozat mellékelve/ 10./ Alpolgármester választás /titkos szavazással/. Kiss Tibor polgármester A Képviselő-testületnek a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert kell választania. Alpolgármesternek Dr. Fülöp Enikő képviselőt javaslom, szakmai munkája, emberi mivolta, a település lakosságának elfogadottsága miatt. Az alpolgármester választás titkos szavazással történik. Felkérem az Ügyrendi- és Szavazatszámláló Bizottságot a titkos szavazás lebonyolítására. - Szavazás Faragó Attila az Ügyrendi- és Szavazatszámláló Bizottság Elnöke A Bizottság a szavazás befejezését követően a szavazóurnát kinyitotta, melyben 7 szavazólapot találtunk. A 7 szavazólapból 6 szavazólap érvényes, 1 szavazólap érvénytelen volt. Megállapítottam, hogy titkos szavazással a Képviselő-testület, 6 érvényes, 1 érvénytelen szavazattal alpolgármesternek Dr. Fülöp Enikő képviselőt választotta. /A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv mellékelve./
A Képviselő-testület a következő határozatot hozta: 134/2014.(X.21.) Képviselő-testületi határozat: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71.§-a szerint a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára DR. FÜLÖP ENIKŐ önkormányzati képviselőt alpolgármesternek megválasztotta. Végrehajtási határidő: azonnal Végrehajtásért felelős: Kiss Tibor polgármester MEGBÍZÓLEVÉL ÁTADÁSA, ALPOLGÁRMESTER ESKÜTÉTELE. 11./ Alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása. Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző Az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését is a Mötv. szabályozza. Pénzügyes kollégák segítségével került kiszámításra a két összeg, ami a határozati javaslatokba került. Kiss Tibor polgármester Kérem a testület tagjait, aki az alpolgármester tiszteletdíjáról szóló előterjesztésben foglaltakkal egyetért, és a határozati javaslatot elfogadja, szavazzon. Szavazás. 7 jelenlévő képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 6 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 135/2014.(X.21.) Képviselő-testületi határozat: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 80.§ (2) bekezdése alapján az alpolgármester tiszteletdíját 2014. október 13. napjától 157.054.- Ft-ban állapítja meg. Végrehajtási határidő: azonnal Végrehajtásért felelős: Kiss Tibor polgármester
Kiss Tibor polgármester Kérem a testület tagjait, aki az alpolgármester költségtérítéséről szóló előterjesztésben foglaltakkal egyetért, és a határozati javaslatot elfogadja, szavazzon. Szavazás.
7 jelenlévő képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 6 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 136/2014.(X.21.) Képviselő-testületi határozat: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 80.§ (3) bekezdése alapján az alpolgármester költségtérítését 2014. október 13. napjától 23.560.- Ft-ban állapítja meg. Végrehajtási határidő: azonnal Végrehajtásért felelős: Kiss Tibor polgármester Dr. Fülöp Enikő alpolgármester A tiszteletdíjam 85%-áról, a költségtérítésemről pedig teljes egészében lemondok. /nyilatkozatok mellékelve/ 12./ Egyebek Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző Október 13-án reggel Szerepen is megszületett a polgármester, és a helyi önkormányzati képviselők választásáról az eredmény. Mindkét eredmény ellen fellebbezés érkezett. Október 19-én, szombaton a szerepi Helyi Választási Bizottság úgy döntött, hogy elutasítja a beadványokat. Ma 16.00 óráig nem történt újabb fellebbezés, így jogerőssé váltak a választás eredményéről szóló határozatok. Holnap délelőtt történik meg a polgármesteri tisztség átadásátvétele, délután pedig az alakuló ülésre kerül sor. Aljegyző asszony a választások eredményeképpen polgármesteri tisztséget tölt be, az aljegyzői státusz megszűnik. Nincs aljegyző, szociális ügyintéző a szerepi kirendeltségen. Sárrétudvari feladata megnő, hiszen a két sárrétudvari szociális ügyintézőnek jövő héttől át kell járni a felgyülemlett iratokat, és az új kérelmeket feldolgozni, emellett 4 testület munkáját kell segítenünk. A közös hivatal működéséről szóló megállapodást szükséges felülvizsgálni, de addig fontosnak tartom az aljegyzői pályázatot 5 évre kiírni. Kell egy felelős, aki a szerepi kirendeltség vezetését viszi polgármester asszony mellett. A jegyzői pályázat kiírása polgármesteri hatáskör. Közös hivatal esetén egy irányító van, Sárrétudvari polgármestere, és egy vezető Sárrétudvari jegyzője. Szeretnénk felhatalmazást kérni a képviselő-testülettől, hogy holnap a szerepi testület alakuló ülésén elő tudjam terjeszteni a sárrétudvari képviselő-testület javaslatát. Mérlegelési lehetőség a végzettség, a gyakorlat, és a közigazgatási szakvizsga megléte tekintetében van. Ruzsicsné Szabó Jolán képviselő Szerintem a közigazgatási szakvizsgától eltekinthetünk, megszerezheti egy éven belül. Kiss Tibor polgármester Azért is célszerű lenne aljegyző foglalkoztatása, mert a szociális feladatokat is el tudja látni.
Amennyiben több hozzászólás nincs, kérem a testület tagjait, aki egyetért azzal, hogy a képviselő-testület támogatásával kiírásra kerüljön az aljegyzői pályázat, és a határozati javaslatot elfogadja, szavazzon. Szavazás. 7 jelenlévő képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 138/2014.(X.21.) képviselő-testületi határozat Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Polgármesterét az alábbi pályázat kiírására, Tóthné Verő Tünde Szerep település polgármesterré választásának határozata jogerőssé válását követően: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal Szerepi Kirendeltségén aljegyző munkakör betöltésére. A közszolgálati jogviszony időtartama: határozott idejű, 5 évre szóló közszolgálati jogviszony Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő A vezetői megbízás időtartama: a vezetői megbízás határozott időre, 5 évre szól. A munkavégzés helye: Hajdú-Bihar Megye, 4163 Szerep, Nagy u. 53. Ellátandó feladatok: A Szerepi Kirendeltség vezetése a jegyző helyettesítése, valamint az általa meghatározott feladatok ellátása. A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján A munkakör betöltője irányítása alá tartozó szervezeti egységek megnevezése: § Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal Szerepi Kirendeltsége § Az irányítása alá tartozó álláshelyek száma: 4 Jogállás, illetmény és juttatások: A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.évi CXCIX. törvény, valamint a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal Közszolgálati Szabályzata az irányadóak. Pályázati feltételek: § Magyar állampolgárság, § Cselekvőképesség, § Büntetlen előélet, § Főiskola, igazgatásszervező, vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés, § Közigazgatási gyakorlat - Legalább 2 év szakmai tapasztalat,
§ Közigazgatási szakvizsga (vagy a pályázó vállalja, hogy a kinevezéstől számított 1 éven belül megszerzi), § Vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatása. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: § hasonló munkakörben - legalább 2 év vezetői tapasztalat, § helyismeret. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: § Részletes szakmai önéletrajz, iskolai végzettséget igazoló oklevelek, bizonyítványok, szakvizsgát igazoló oklevél másolata, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, ennek hiányában a megkéréséről szóló igazolás. Az eddigi szakmai tevékenység bemutatása és a munkakör ellátására vonatkozó elképzelések. Nyilatkozat a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalásáról, arról, hogy a pályázat tartalmát és személyes adatait a pályázat elbírálásában résztvevők megismerhetik A munkakör betölthetőségének időpontja: A munkakör legkorábban 2014. december 15. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2014. november 28. Végrehajtási határidő: azonnal Végrehajtásért felelős: Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző Kiss Tibor polgármester Tóthné Verő Tünde polgármester
Kiss Tibor polgármester Mindannyiunknak köszönöm a mértéktartást. Zárszóként tiszta szívemből örülök, hogy így ülhetünk együtt, kívánok magunknak kompromisszum kész munkát, jó egészséget. Több előterjesztés, bejelentés nem volt. Kiss Tibor polgármester az ülést 18.20-kor bezárta.
k.m.f.
Kiss Tibor polgármester
Gyengéné dr. Lévai Adrienn jegyző
Jegyzőkönyv-hitelesítők:
Faragó Attila képviselő
Dr. Fülöp Enikő alpolgármester
