Szám: 1-80/2013
Melléklet: 1. Jelenléti ív 2. Duna stratégia (diasor) 3. Rába-Duna-Vág ETT (diasor)
JEGYZŐKÖNYV a „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 2013. december 9-én a győri Megyeháza nagytermében tartott üléséről Jelen voltak: A csatolt jelenléti ív szerint (1. melléklet). Babos Attila üdvözölte a megjelent tanácstagokat, előadókat és a munkaszervezet dolgozóit. Külön köszöntötte Medgyesy Balázs kormánybiztost (Miniszterelnökség), Németh József igazgatót (Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság) és Andrássy Zsuzsanna igazgatót (Rába-Duna-Vág ETT). A jelenlét megállapítása Babos Attila: Popovics György Komárom-Esztergom megyei elnök úr, a Tanács tagja előzetesen jelezte, hogy hivatali elfoglaltsága miatt az ülésen nem tud részt venni. Három tanácstag írásos meghatalmazással helyettest delegált, így Simon Róbert Balázst Polgári István, dr. Szakács Imrét Székely Imre, Majthényi Tamást Major Gábor képviselte. Megállapította, hogy a 6 tanácstag közül 5 fő jelen van, tehát a testület határozatképes. Napirend elfogadása Babos Attila: A megtárgyalni javasolt 6 napirendi pont közül 5-höz írásos anyag készült. A Tanács tagjai ezeket elektronikus úton megkapták. Medgyesy Balázs kormánybiztos úr kérésére javasolta elsőként az ő tájékoztatóját meghallgatni és kezdeményezte a meghívóban szereplő napirendi témák megvitatása sorrendjének módosítását. Miután további témajavaslat nem hangzott el, a testület egyhangú szavazással (5 igen) a következő napirendet fogadta el: 1. Friss információk a Duna Régió Stratégiáról 2. Tájékoztató az előző tanácsülés óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről és intézkedéseiről 3. Felső-Duna menti térség ár- és belvízvédelmi helyzete 4. A Felső-Duna menti térségben létrejött, hárommegyés (Rába-Duna-Vág ETT) 5. A Térségi Fejlesztési Tanács 2013. évi működési költségvetésének időarányos teljesítése 6. A Térségi Fejlesztési Tanács 2014. évi működési költségvetése
1. napirendi pont Friss információk a Duna Stratégiáról Medgyesy Balázs kormánybiztos vetítettképes előadásában (2. melléklet).tájékoztatta a megjelenteket a Duna Régió Stratégiával kapcsolatos legfrissebb információkról. Először beszélt a makro-regionális stratégiáról, mint a regionális együttműködés új formájáról, amelynek célja az EU és a nemzeti pénzügyi források hatékonyabb felhasználása a regionális fejlesztésben, valamint a regionális különbségek csökkentése makro-regionális szinten. Az első példa az Az EU Balti Tengeri Régió Stratégiája volt.
1
Ennek mintájára alkották meg és fogadták el a Duna stratégiát, amely 14 tagországot érint. Az intézményi rendszer: 1. Európai Tanács A Stratégia elfogadása és döntés a főbb politikai irányvonalakról 2. A Duna Régió Magasszintű Csoportja Támogatja a Bizottságot a Stratégia megvalósításának elősegítésében 3. Európai Bizottság Koordinálja és elősegíti a folyamatot Jelentést készít a Stratégia megvalósításának előrehaladásáról 4. Nemzeti Kapcsolattartók Koordináció és konzultáció a nemzeti kormányokkal Tanácsadás és információ a partnerek részére 5. Prioritás terület koordinátorok A tematikus prioritás területek irányítása Felelős az akciók végrehajtásáért A Stratégia építőkövei - 4 pillér - 11 prioritási terület - 122 akció és útiterv - projektek EU DRS és a 2014-2020 MFF programozása - Jogszabályi keretek (Hazai szabályozás + Közös Stratégiai Keret) - Hazai érdekek a programozásban (Partnerségi Megállapodás, majd az OP-k elfogadtatása) - Kormányzati koordináció és a programozás folyamata (koordinációs keretek, tartalmi integráció) Makro-regionális stratégiák tulajdonságai: - Szakmai és magas szintű stratégiai / megvalósítási döntéshozatali fórum (országok döntenek, az EUBizottság facilitál) - Döntések Közösségi Vívmányok részévé válnak - EU platform a nem EU tag országok teljes értékű részvételével - Ágazati koordináció - Forráskoordináció Az EU DRS 4 pillére - A. Kapcsolatok teremtése a Duna-régión belül - B. Környezetvédelem a Duna régióban - C. A jólét megteremtése a Duna régióban - D. A Duna régió megerősítése Az EU DRS 4 pillére és 11 prioritás területe: A) Kapcsolatok teremtése a Duna-régión belül 1. A mobilitás és a multimodalitás fejlesztése (1a) Belvízi hajózás (1b) Közúti, vasúti, légi közlekedés 2. A fenntartható energia használatának ösztönzése 3. A kultúra és az idegenforgalom előmozdítása B) Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biodiverzitás, a táj megőrzése C) A jólét megteremtése a Duna régióban 7. A tudásalapú társadalom kialakítása 8. A vállalkozások versenyképességének, támogatása 9. Emberi erőforrások és képességek fejlesztése D) A Duna régió megerősítése 10. Az intézményi együttműködés megerősítése 11. Válasz a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés jelentette kihívásokra
2
Magyar hozzájárulás a tanácsi eljárás sikeres lezárásához (magyar EU elnökség, 2011) Távlati terv: kiemelt szerep fenntartása az EU DRS-ben - Magyarország szempontjai: – Élhető Duna régió - zöld régió változatos természeti kincsekkel – Fejlődő gazdagodó régió – A gazdag kulturális és tudományos örökség megőrzése és hasznosítása - 3 prioritási terület közös koordinációja: – PT2: Fenntartható energia-ellátás a régióban (HU-CZ); – PT4: Vízminőség, integrált és fenntartható vízgazdálkodás (HU-SK); – PT5: Környezeti kockázatok kezelése, árvíz, aszály (HU-RO); - „Budapest Duna Kontakt Pont” létrehozása A Stratégia megvalósításának váza: - Akció – Útiterv - Beavatkozás és Mérföldkövek - Optimalizációs modell – Programozás – Projekt (konkrét példa: „Korai vízminőség előrejelzési rendszer”) A megvalósulás előrehaladása a 4 pillér mentén (példákkal) - a 11 koordinációs bizottság által elfogadott projektek száma folyamatosan nő (2013 június: több mint 250 projekt) - zászlóshajó projekt: Dunai Örökségvédelmi és Turisztikai METAPROJEKT; kísérleti pilot projekt az EuroVelo 6 kerékpárútra; közös arculat (brand), hálózatépítés, szinergiák kihasználása, munkahelyteremtés; Rajka és Budapest közötti integrált projekt; a módszertan kiterjesztés a teljes Duna régióra - víziturizmus, kajak-kenu sport - Danube Floodrisk - DANUBEPARKS – védett területek hálózata - „Sturgeon 2020”: Tokhalfélék védelme a Duna vízgyűjtőjén - Duális szakképzés (AUDI részvételével) - Dunai rendvédelmi együttműködés és rendészeti központ (Mohácson a vízi közlekedés biztonságának erősítésére és a bűnözés megelőzésére; Magyar – Horvát együttműködés, Szerbia és a többi Duna régiós tagország későbbi csatlakozása) A kormánybiztos végül jelezte, hogy később is kész információt nyújtani a Tanácsnak, akár egy újabb személyes tájékoztató megtartásával. Babos Attila megköszönte a tájékoztatót.
2. napirendi pont Tájékoztató az előző tanácsülés óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről Babos Attila: A Tanács legutóbb 2013. szeptember 25-én ülésezett. A tagok a 3 témakört tárgyaló írásos tájékoztatót megkapták. Az egyik lejárt határidejű határozatnak megfelelően figyelemfelhívó levéllel kértük az idei tagdíjhányadot még be nem fizető önkormányzatokat a tartozásuk rendezésére. A megszólított 12 önkormányzat közül 10 a Tanács számlájára utalta a tagdíjhányadot, így már csak 2 község tartozik. A másik határozat szerint a Tanács egyetért a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésével, amely javasolja, hogy a térség ismertségét növelő, a természeti és egyéb értékeit, valamint fejlesztési lehetőségeit hangsúlyozó logója és szlogenje legyen a Szigetköznek. A szeptemberi ülésen úgy döntött a Tanács, hogy kész legfeljebb 100.000 Ft-tal támogatni Szigetköz logó és szlogen megalkotását. A SZITE elnöke a logókészítési pályázat felhívás tervezetét elkészítette. Várhatóan 2014. I. félévi áthúzódó feladatként lebonyolítható lesz a kiírás, valamint a logó kiválasztása. A harmadik határozat szerint a Tanács jóváhagyólag tudomásul veszi a „Kikötők a vidékfejlesztés szolgálatában” című tanulmányútról készített beszámolót. A munkaszervezet az előírt beszámolót az eseménynapot követő 3. napon belül papír alapon és elektronikus úton eljuttatta az illetékes – a 3
Támogató által kijelölt – közreműködő szervezetnek. Az utófinanszírozás reményeink szerint mielőbb megtörténik, de várhatóan csak 2014-ben realizálódik (a hasonló konstrukcióban megvalósított 2012 évi projekt tapasztalatai alapján feltételezhető, hogy az MNVH a kifizetést most nem fogja elsietni). Október 9-én sikeresen lezajlott a Győr-Gönyű befektetési konferencia a Széchenyi István Egyetemen. A fővédnökséget vállaló Németh Lászlóné miniszter asszony üdvözlő levelében is méltatta a konferencia fontosságát. A meghívott prominens személyek és előadók szakmailag is hozzájárultak a kikötő fejlődési lehetőségeinek felkarolásához. A Tanács elnökeként részt vett és előadást tartott November 29-én „Vizet a Rábába és a Rábaközbe!” címmel szervezett konferencián. A Bodonhelyen tartott rendezvényen bemutatta a TFT megalakulásához vezető folyamatot, - a testület érdekképviseleti és érdekérvényesítő erőfeszítéseit, valamint a munkaszervezet tevékenységét. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ megbízására készül a „KÖZOP-hoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak megvalósíthatósági tanulmány szintű feltárása, azok hálózati hatásainak vizsgálata a magyar-szlovák határszakaszon” című dokumentum. Az összesen 60 megvalósíthatósági tanulmány közül a 6 érinti a Tanács működési területét. A Tanács tagjai megkapták azt a levelet, amelyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke 2013. december 6án írt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főigazgatójának, és jelezte, hogy a 6 közül 5 megvalósíthatósági tanulmány a bemutatott tartalommal nem elfogadható, ezért kezdeményezéssel él a tervezési munka megrendelője felé. Az írásos előterjesztés javasolja, hogy a Térségi Fejlesztési Tanács is erősítsen rá a megyei elnöki kritikára és maga is sürgesse a tanulmányok átdolgozását. A Tanács tagjai egyhangú szavazással (5 igen) elfogadták az előterjesztett határozati javaslatot: 13/2013. (XII. 9.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. üdvözli, hogy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ megbízására „KÖZOP-hoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak megvalósíthatósági tanulmány szintű feltárása, azok hálózati hatásainak vizsgálata a magyar-szlovák határszakaszon” címmel készülő dokumentumcsomagban a működési területét érintően 6 lehetséges fejlesztési projekt szerepel; 2. sajnálattal állapítja meg, hogy a működési területére eső 6 elkészült megvalósíthatósági tanulmány közül 5 megvalósíthatósági tanulmány a jelen tartalommal nem elfogadható; 3. egyetért a települési és megyei önkormányzati, valamint vízügyi kifogásokat rögzítő és a tanulmányok átdolgozását sürgető (a határozat mellékletét képező) levélben foglalt kritikai észrevételekkel és megoldási javaslatokkal; 4. kezdeményezi a 3. sz. projekt a Rajka (HU) – Oroszvár/Rusovce (SK) közötti M15 autópálya korlátozás nélkül rész-megvalósíthatósági tanulmány és az 5. sz. projekt a Rajka (HU) – Oroszvár/Rusovce (SK) közötti 150. sz. országos közút korlátozással rész-megvalósíthatósági tanulmány kiegészítését, illetve kijavítását; 5. kezdeményezi a 7. sz. projekt a Dunakiliti (HU) – Dodorgaz/Dobrohost (SK) közötti rév rész-megvalósíthatósági tanulmány teljes átdolgozását (javasolva, hogy a tárgyi munkába a Dunakiliti-Doborgaz határmetszési szakaszt a magyar-szlovák uniós projekt keretében már elkészült közös megvalósíthatósági tanulmányt emeljék át, azzal a megjegyzéssel, hogy ez egy mielőbbi megvalósításra érdemes – jól előkészített, rövidesen építési engedéllyel rendelkező – fejlesztési helyszín);
4
6. kezdeményezi a 9. sz. projekt a Vámosszabadi (HU) – Medve/Medvedov (SK) közötti 14. sz. országos közút korlátozás nélkül rész-megvalósíthatósági tanulmány teljes átdolgozását (javasolva, hogy a tanulmány az egykori határállomás akadálymentesítésén túl terjedjen ki a terület- és gazdaságfejlesztési szempontok, valamint a drasztikus forgalmi adatok alapján időszerű út- és hídépítések vizsgálatára is); 7. kezdeményezi a 11. sz. projekt a Gönyű (HU) – Kolozsnéma/Klížska Nemá (SK) közötti összekötő út és rév rész-megvalósíthatósági tanulmány átdolgozását; 8. megbízza elnökét, hogy a megvalósíthatósági tanulmányok véleményezési példányaival kapcsolatos álláspontját és kezdeményezéseit továbbítsa a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főigazgatójának. Határidő: 2013. december 9. Felelős: Babos Attila
3. napirendi pont A Felső-Duna menti térség ár- és belvízvédelmi helyzete Babos Attila elmondta, hogy a „Szigetköz térség ár- és belvízvédelmi helyzete a 2013. év tükrében” című írásos anyagot a Tanács tagjai a meghívóval együtt megkapták. Németh József igazgató (Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) szóbeli kiegészítésében bemutatta a térség árvízvédelmi műveinek állapotát. Beszámolt a júniusi példátlan, minden eddigi árhullámot meghaladó dunai árvíz elleni sikeres védekezésről. Részletesen szólt a jelenleg is zajló beruházásokról: a Duna projektről, valamint a Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja című projektről. Vázolta a „CEFRAME” projekt keretében „Közép-európai Árvízi Kockázat Elemzés és Menedzsment”, továbbá „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (Lajta)” címmel megvalósított munkarészeket. A belvízvédelmi állapot-értékelés tapasztalatait ismertetve bemutatta a síkvidéki művek állapotát, az egyes védelmi fokozatokat és a preventív (megelőző) védekezés gyakorlatát. Az aktuális beruházások között szólt a „Szigetköz, mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése” című KEOP projektről. Babos Attila aggodalmának adott hangot a Mosoni-Duna töltésépítési munkáinak csúszása miatt. Félő, hogy a félkész, azaz megbontott védműveknek esetleg az ez év nyárihoz hasonló árhullámot kellene „kibírniuk”. Jelezte továbbá azt az igényt, hogy a kivitelezők a munkaterület átvétele előtt minden esetben egyeztessenek az érintett települési önkormányzatokkal a részletekről (pl. a felvonulási-megközelítő utak kijelöléséről).
4. napirendi pont A Felső-Duna menti térségben létrejött, hárommegyés „Rába-Duna-Vág” ETT (európai területi együttműködési csoportosulás) Babos Attila: a munkaszervezet továbbította a Tanács tagjainak az előadás vázlatát tartalmazó diasort (3. melléklet). Andrássy Zsuzsanna igazgató szóbeli kiegészítésében először beszámolt a „Rába-Duna-Vág” Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásának folyamatáról.
5
az EGTC első közgyűlése (2011. június 10.), elnök, társelnök, igazgató választása, a jóváhagyási eljárás elindítása Magyarországon és Szlovákiában (2011. szeptember 21.), a Fővárosi Bíróság jogerősen nyilvántartásba vette a csoportosulást (2011. december 10.). A csoportosulás tagsága: Komárom–Esztergom megye (Magyarország) Győr–Moson–Sopron megye (Magyarország) Nagyszombat megye (Szlovákia) Székhely: Tatabánya Az együttműködés stratégiai területei - Infrastruktúra - Energetika - Információtechnológia - Gépjárműipar - Turizmus - Oktatás - Kultúra - Sport - Közös projektek projektmenedzsmentje - A Duna és a mellékfolyóival kapcsolatos fejlesztések - Kis-és középvállalkozások támogatása - Környezetvédelem és mezőgazdaság A csoportosulás stratégiai céljai - Határon átnyúló intézményi struktúra létrehozása, közös intézmények kialakítása - A tagok szektorális fejlesztési terveinek összehangolása, közös fejlesztési tervek kidolgozása, a tervek megvalósításához szükséges szervezeti keret kialakítása, a Duna és mellékfolyóival kapcsolatos fejlesztések - A Duna Stratégia keretei között konkrét projektek előkészítése, megvalósítása az együttműködési stratégiai területek mindegyikén A csoportosulás középtávú tervei - Nyitra megye csatlakozását követően egy, a teljes magyar–szlovák Duna-szakaszt lefedő, tartós intézményi struktúra kialakítása - A négy érintett megye közös fejlesztési terveinek összehangolása - A 2014–2020 között programozási időszak közös fejlesztési stratégiájának elkészítése Eredmények- tervezési dokumentumok - Helyzetfeltáró értékelő jelentés - 2012. május - RDV fejlesztési stratégia - 2013. május „A magyar-szlovák Duna mente integrált fejlesztése” integrált területi beruházás (ITB) - A magyar-szlovák Duna mente integrált fejlesztése Az ITB megvalósítását segítő kedvező feltételek: - EU 2020 Stratégia - Duna Stratégia - Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Az ITB-be integrált projektkezdeményezések - A Duna, mellékágai és mellékfolyóinak rehabilitációjához kapcsolódó tevékenységek megvalósítása - A Duna menti ipari park és urbanizációs tengely megújítása - Közös vízgazdálkodási és katasztrófaelhárítási rendszer kialakítása - A dunai szennyező források kutatása és a szennyezések csökkentése - Duna menti helyitermék- program - RDV Agroinnovációs Klaszter - Bioenergetikai program megvalósítása - Egységes dunai turisztikai desztinációfejlesztés - Duna menti kerékpáros és vízi turisztikai rendszer kialakítása - Sacra Velo kerékpáros zarándokút létesítése - Dunai kulturális partnerség kialakítása
6
Az európai területi társulások révén lehetővé válik: - a jövőbeli növekedés koherens tervezése, - a megfelelőbb módon integrált közlekedési rendszerek létrehozása, - összehangolt és egymást kölcsönösen kiegészítő innovációs stratégiák kialakítása, - gyakorlati együttműködés megvalósítása a helyi és közszolgáltatások nyújtásában, - közös intézményfenntartás, - gazdaságfejlesztési potenciál erősítése. Babos Attila: a munkaszervezet továbbította a Tanács tagjainak az előadás vázlatát tartalmazó diasort.
Tájékoztató volt, határozathozatal nem szükséges.
5. napirendi pont A Térségi Fejlesztési Tanács 2013. évi működési költségvetésének időarányos teljesítése Babos Attila: A Térségi Fejlesztési Tanács a 2013-as költségvetési koncepció tárgyalása során rögzítette a működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet biztosító delegáló szervezetek éves tagdíjait. Az elfogadott 21/2012. (XII. 13.) SzTFT számú határozat a Tanács szavazati jogú tagjainak 2013. évi befizetési kötelezettségeit az alábbiak szerint állapította meg: 2013. évi tagdíj (tagdíjhányad) Ft
tanácstagok Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés képviselője Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés képviselője Mosonmagyaróvári kistérség képviselője Győr Megyei Jogú Város képviselője
500.000 100.000
fizetésre kötelezett szervezetek Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
kb. 3.100.000 (a működési terület lakónépessége után fizetendő 15 Ft/fő fejkvóta)
Az érintett - az SZMSZ I./ 8. pontjában nevesített települési önkormányzatok
A Tanács a fenti főösszegekkel a februári ülésén fogadta el 2013. évi költségvetésének bevételi oldalát. Az egyéb bevételek között 1.214 eFt-os tétel is szerepelt költségvetésben. Ez az összeg egy nyertes vidékfejlesztési pályázat eredményeként a Tanács részére még 2012-ben megítélt (de az adott évben a testület számlájára meg nem érkezett) vissza ne térítendő támogatás. A korábbi évek megtakarításai nyomán felhalmozódott 13.387 eFt-os pénzmaradványt is a bevételek között rögzítette a testület. A Tanács tehát a 6/2013. (II. 28.) SzTFT számú határozatával 8.295 eFt bevétellel és ugyanennyi kiadással hagyta jóvá a 2013. évi működési költségvetését. A jelen előterjesztéshez csatolt táblázat bemutatja az ez évi költségvetés bevételi fősorainak eredeti előirányzatát és a január-október havi teljesítést. Örvendetes, hogy az alapító megyei önkormányzatok változatlanul pozitív: a delegáltjaik után megállapított tagdíjat maradéktalanul befizették. A kistérségi tagdíjakat fejkvóta-arányosan „összeadó” önkormányzatok fizetési hajlandósága ugyancsak dicséretes. A mai napig 31 önkormányzat utalt, már csak 2 tartozik, de ők ígérik, hogy fizetnek. A legnagyobb kiadási tétel a „Személyi juttatások” és a „Munkaadót terhelő járulékok” együttes összege, amely a Tanács munkaszervezeti teendőinek ellátásáért kifizetett díj volt. A „Tartalék” előirányzat – amely a váratlan kiadások kezelésére, illetve lehetséges egyéb pályázatok önrészének biztosítására szolgál – október végéig érintetlen maradt. Ennek egyik oka, hogy térségünkben szerencsére olyan rendkívüli esemény nem történt az idén, amelynek kezeléséhez a Tanácstól vártak segítséget. A másik ok pedig az, hogy ez évben „alkalmas” (a Tanács számára releváns) és önrészt igénylő felhívással nem találkoztunk.
7
A Tanács sikeresen pályázott viszont a Magyar Vidéki Nemzeti Hálózat által meghirdetett „sokoldalú és fenntartható, vidékfejlesztéssel kapcsolatos országos, térségi és helyi fórumok, események szervezésére”című kiírásra. A támogatás elnyerésével lehetőség nyílt arra, hogy a Tanács több tagja és a működési terület több polgármestere, valamint az előadásra felkért turisztikai és vidékfejlesztési szakemberek, továbbá az alapító Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyék önkormányzati hivatalainak delegáltjai augusztusban részt vehettek a „Kikötők a vidékfejlesztés szolgálatában (A dunai kis- és nagykikötők szerepe a folyam melletti térségek – a Szigetköz és Csepel-sziget településeinek – életében)” című tanulmányúton. A csepeli és ráckevei állomáshelyeket érintő tapasztalatcsere lebonyolítása, valamint marketing eszközök beszerzése – a támogatási szerződésben rögzítetteknek – a Tanács előfinanszírozásában zajlott. Az önrészt nem igénylő projektcsomag megvalósításának fedezete a „Dologi kiadások – szolgáltatások” költségvetési hely volt. Az így kifizetett, megelőlegezett 1.415 eFt-ot a Tanács a támogató szervezettől az Iránytó Hatóság teljesítésigazolása után vissza fogja kapni. A projekt keretében a marketing eszközök mennyiségét megnöveltük, – így gazdaságos megoldással – jelképes önerő vállalással mindösszesen 1.559 eFt lett a projekt teljes költségvetése. Az utófinanszírozás reményeink szerint mielőbb megtörténik, de várhatóan csak 2014-ben (legalábbis a hasonló konstrukcióban megvalósított 2012 évi projekt tapasztalatai alapján feltételezhető, hogy az MNVH a kifizetést most nem fogja elsietni). A „Dologi kiadások – készletbeszerzés” soron szereplő 71 eFt egy digitális fényképezőgép költsége. Takarékos intézkedésekkel, pl. más szervezetekkel közösen szervezett utaztatással tettük olcsóbbá a Tanács munkaszervezet-vezetőjének részvételét néhány fontos rendezvényen. Hasonló megoldással, gyakorlatilag önrész nélkül sikerült megrendezni a Tanács koordinációjában a Győr-Gönyű kikötő befektetői konferenciát. Észrevétel nem volt. A Tanács egyhangú szavazással (5 igen) elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot: 14/2013. (XII. 9.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács elfogadja a 2013. évi működési költségvetésének időarányos, január-októberi teljesítéséről készített tájékozatót. Felelős: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidő: 2013. december 9.
6. napirendi pont A Térségi Fejlesztési Tanács 2014. évi működési költségvetésének koncepciója Babos Attila: A Tanácsnak – a működését szabályozó hatályos törvénynek és az SZMSZ-ben rögzített elvárásnak megfelelően – 2013 végéig el kell fogadnia a következő évi, 2014-es költségvetési koncepcióját, illetve meg kell határoznia a működési kiadásai fedezetéül szolgáló tagdíjakat. A szervezeti és működési szabályzat rögzíti, hogy - a térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a Tanácsban résztvevő szervezetek biztosítják; - a Tanács a szavazati jogú tagok éves tagdíjairól (azaz általuk képviselt szervezetek befizetési kötelezettségeiről) határozattal dönt, a tárgyévet megelőző év utolsó ülésén A 2009-ben, majd 2012-ben bevezetett változások szerint a kistérségi és városi tagdíjak csökkentek: - a testület a kezdeti 30 Ft/főről először 25 Ft/főre, majd 15 Ft/főre mérsékelte a fejkvótát. A területfejlesztési törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítását követően az alapító testületek jogutódjai, a megyei önkormányzatok - újraalakították a „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanácsot, továbbá - döntöttek arról, hogy mekkora tagdíjjal kívánnak hozzájárulni a testület működéséhez. Az újraalapító Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012-ben és 2013-ban is 500 eFt, illetve 100 eFt tagdíj fizetését vállalták. Ugyanekkora összegekkel számolt a 2013. évi költségvetést megalapozó 21/2012. (XII. 13.) SzTFT számú határozat is. 8
Az ily módon megállapított, a megelőző évivel azonos 2013. évi hozzájárulásokat - a tagokat delegáló 2 megyei önkormányzat a tagdíjakat maradéktalanul, - a működési terület települési önkormányzatai pedig fejkvótaként magállapított lakosságarányos tagdíj-hányadot majdnem maradéktalanul (két kivétellel, akik az ígéret szerint az év végéig rendezik a tartozásukat) befizették, így a TFT és munkaszervezete zavartalan működése mindvégig lehetséges volt. Ez a pénzügyi biztonság 2013-ban lehetővé tette - egy vidékfejlesztési-turisztikai pályázat benyújtását (és az elnyert támogatás megelőlegezésével a projekt megvalósítását), továbbá - azt a vállalást, amellyel a tanács rögzítette, hogy kész anyagilag is támogatni a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület logókészítési kezdeményezését (tervezett pályázatát). A testület a tárgyi előterjesztés közvetlen előzményeként – a mai ülésének egy másik előterjesztése keretében – megismerte az első 10 hónap tevékenységéről készült pénzügyi beszámolót. Ezen másik előterjesztésben látható, hogy a Tanács 2013-ban, hasonlóan a megelőző évekhez takarékos gazdálkodást folytatott. A korábbi években a munkaszervezeti feladatokat a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács (MTT) dolgozói látták el. Ennek munkatársait – a 2011. december 31-én megszűnt MTT jogutódja – a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat (mint a hivatala kötelékébe átkerült dolgozókat) köztisztviselőként foglalkoztatta tovább. A 2012-ben újjáalakult Térségi Fejlesztési Tanács elnöke – figyelemmel a biztonságos működéshez szükséges folyamatosság szempontjára – őket bízta meg a munkaszervezeti teendők ellátásával. A területfejlesztési törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása „eredményeként” a Tanács bevételei jelentősen csökkentek. A testületben korábban tevékenykedő miniszteri delegáltak és az RFT delegált tagdíjával ugyanis már sem 2012-ben, sem 2013-ban nem számolhattunk. Így lesz ez 2014-ben is, amikor tehát (hasonlóan a 2012-es és 2013-as szűkített mozgásterű esztendőhöz) szintén csak a térségbeli szereplők befizetéseire számíthatunk. A Tanács és munkaszervezete aktív, kezdeményező (és reményeink szerint eredményeket hozó) tevékenységére viszont a jövőben is szükség lesz. Ennek a – térség egésze, illetve települései fejlődését-fejlesztését támogató – tevékenységnek a biztosítása érdekében indokolt, hogy a megmaradt tanácstagok részére 2014-ben is legalább a 2013. évi szinten javasolt megállapítani a tagdíjakat. A Tanács tervezi a következő évben is a számára releváns pályázaton való részvételt, továbbá teljesíti a 2013-ban tett vállalását (közreműködik a térségi logó tervpályázat lebonyolításában és finanszírozásában). Észrevétel nem volt. A Tanács egyhangú szavazással (5 igen) elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot: 15/2013. (XII. 9.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács megismerte a 2014. évi működése megalapozását szolgáló, illetve előkészítő költségvetési koncepciót és azt elfogadja. Felelős: Babos Attila, a Tanács elnöke, Határidő: 2014. december 9. Babos Attila: A jogszabályokban és az SZMSZ-ben rögzített aktuális feladat a szavazati jogú tanácstagok 2014. évi befizetési kötelezettségének (tagsági díj, települési tagdíjhányad/fejkvóta) meghatározása is. Remélve, hogy a jövőben lesz a TFT-nek fejlesztéseket generáló mozgástere, indokolt, hogy a 2014. évi befizetési kötelezettségek a 2013. évi szinten maradjanak. Észrevétel nem volt. A Tanács egyhangú szavazással (5 igen) elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot:
9
16/2013. (XII. 9.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. a szavazati jogú tagok 2014. évi befizetési kötelezettségeit az alábbiak szerint határozza meg: tanácstagok Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés képviselője
2014. évi tagdíj (Ft)
fizetésre kötelezett szervezetek
500.000
Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
100.000
Megyei Önkormányzat
Komárom-Esztergom
(Babos Attila Dunaszeg polgármestere, győri kistérség)
Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés képviselője (Simon Géza, a közgyűlés alelnöke, aki képviseli a Komárom-Bábolna kistérséget és benne elsősorban Ács városát)
a Mosonmagyaróvári kistérség
kb. 3.100.000 (a működési terület lakónépessége után fizetendő 15 Ft/fő fejkvóta)
Az érintett -az SZMSZ I./ 8. pontjában nevesítetttelepülési önkormányzatok
(Majthényi Tamás Halászi polgármestere, mosonmagyaróvári kistérség)
Győr Megyei Jogú Város képviselője (Simon Róbert Balázs alpolgármester)
2. felkéri a fizetésre kötelezett szervezeteket, hogy a táblázatban rögzített összegeket legkésőbb 2014. május 31-éig utalják a Tanács a Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-002900263-00000017 számú számlájára. Felelős: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidő: 2014. január 20. (a tagdíj fizetésére kötelezettek értesítése) 2014. május 31. (tagdíj-befizetési határidő) Babos Attila: A testület a 2014. évi költségvetését majd a jövő évi első ülésén fogadja el. Az éves munkaterv szerint idén több tanácsülésünk már nem lesz. Kérem a testület tagjait, hogy a Térségi Fejlesztési Tanács 2014. évi munkaterve összeállításához fogalmazzanak meg témajavaslatokat, és azokat juttassák el az
[email protected] címre.
Az elnök végül megköszönte az előadók és a tanácstagok munkáját, majd berekesztette az ülést. Győr, 2013. december 11.
A jegyzőkönyvet készítette:
A jegyzőkönyv hiteléül:
Székely Imre a munkaszervezet vezetője
Babos Attila a Tanács elnöke
10
