Szám: 5-42/2012.
Melléklet:
1. Jelenléti ív 2. Limes előadás diái 3. Duna régió stratégia előadás diái
JEGYZŐKÖNYV a „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 2012. május 24-én a győri Megyeházán tartott üléséről Jelen voltak: A csatolt jelenléti ív szerint (1. melléklet). Babos Attila elmondta, hogy Simon Róbert győri alpolgármestert Polgári István, dr. Szakács Imrét (a GyőrMoson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökét) pedig Székely Imre képviseli. Megállapította, hogy a testület összes tagja jelen van, így a tanácsülés 6 szavazati jogú taggal határozatképes. Külön is köszöntette azokat, akik a felkéréseknek eleget téve előadással készültek. Napirend elfogadása Babos Attila: A Tanács tagjai a megtárgyalni javasolt 6 téma írásos előterjesztéseit elektronikus úton megkapták. Mindegyik előadó nem érkezett meg az ülés kezdetéig, ezért a kiküldött napirendi pontok sorrendjén indokolt változtatni. A Tanács a következő napirendet fogadta el: 1. Az előző tanácsülés óta eltelt időszak fontosabb eseményei és intézkedései 2. Tájékoztató az átalakított vízügyi szervezetről, valamint a térség fontosabb vízügyes projektjeiről 3. A „Bolgányi-híd” állapota és tervezett felújítása 4. A Duna-elterelés 20. évfordulójára és a térség megoldásra váró problémáira emlékezető októberi konferencia előkészületei 5. A magyarországi Duna-Limes projekt alakulása 6. Friss információk a Duna Stratégiáról 7. Egyebek 1. napirendi pont Az előző tanácsülés óta eltelt időszak fontosabb eseményei és intézkedései Babos Attila: Az írásos előterjesztés beszámol az elmúlt időszak fontosabb feladatairól és a megtett intézkedésekről, továbbá ismerteti a Tanács munkájával összefüggő híreket és eseményeket. A tájékoztató számot ad a korábbi TFT határozatok végrehajtásáról. 2. napirendi pont Tájékoztató az átalakított vízügyi szervezetről, valamint a térség fontosabb vízügyes projektjeiről Babos Attila: Külön köszönti a megjelent Németh Józsefet, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) műszaki igazgatóhelyettesét. Németh József szóbeli kiegészítésében felvázolta a Tanács tagjai számára előzetesen megküldött írásos tájékoztatója lényegesebb megállapításait. Ennek keretében ismertette a vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakítása eredményeit: A Kormány 2012. január 1-től vízügyi igazgatási szervként az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF), valamint a vízügyi igazgatóságokat (VIZIG) működteti, környezetvédelmi igazgatási szervként a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeket, valamint a Nemzeti Környezetügyi Intézetet (NeKI) működteti. Az ÉDUVIZIG alaptevékenysége körében ellátja a vagyonkezelői feladatokat az állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében, fenntartja és üzemelteti az állami tulajdonban lévő vízi létesítményeket. Gondoskodik továbbá a vízi létesítmények rekonstrukciójukról és fejlesztésükről, avamint végzi a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét. Feladata a vízkészlet-gazdálkodási alapfeladatok ellátása, a 1
vízrajzi észlelőhálózat és az annak részét képező víztest monitoring fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése, valamint vízrajzi adatokat gyűjtése és feldolgozása. A vizek kártételei elleni védelem teljes egészében a VIZIG-ek és az OVF feladata. A NeKI többek között a vízgyűjtő-gazdálkodással, a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel és vizeink állapotértékelésével kapcsolatos feladatokat végzi. Ezen feladatok végrehajtásában a vízügyi igazgatóságok együttműködnek a Nemzeti Környezetügyi Intézettel. Tájékoztatást adott a Felső-Duna menti térségben folyó és tervezett jelentősebb vízgazdálkodási fejlesztésekről. Így a „Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” és a „Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése” című, KEOP támogatással megkezdett projektekről. Ismertette a „Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő” projektje körüli nehézségeket és fejleményeket: A Mosoni-Duna alsó torkolati szakaszán a vízszintcsökkenés jelenleg is folytatódik, tehát beavatkozás nélkül a kialakult helyzet további romlásával kell számolni, ezért szükséges a referencia időszak (1950-es 60-as évek) vízszintjeinek helyreállítása. A vízszint-rehabilitáció lehetővé teszi a városi partszakaszok jóléti használatát, a Győr alatti vizes élőhelyek rehabilitációját, a hajózási feltételek javítását, valamint megtámasztó hatásával segíti az Alsó-szigetközi vízpótlás hatékonyságát. A vízszint-rehabilitáció esetleges elmaradása jelentősen csökkenti a fenti, megvalósítás előtt álló projektek eredményeit. 2004-ben elkészült a Mosoni-Duna teljes magyarországi szakaszára vonatkozó koncepcióterv, mely a vízszint rehabilitációját biztosító műtárgy tekintetében több változatot mutat be. Az egyik alapváltozat a vízszintszabályzó műtárgy megvalósítását a torkolat áthelyezéssel együtt, a másik változat attól elválasztva, felsőbb szakaszon tervezte: a torkolatban tervezett műtárgy előnye, hogy a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő medencés kikötővé történő átalakításával összehangoltan komplex megoldást jelent a Mosoni-Duna alsó szakaszának rehabilitációjára és a kikötő fejlesztésére. a felsőbb szakaszon tervezett megoldás előnye, hogy a vízszint-rehabilitáció megvalósítása elválasztható a Kikötő medencés kikötővé történő átalakításával járó járulékos költségektől, így önálló projektként is megvalósítható. A KEOP-ban benyújtott és elfogadott projekt a torkolati vízszint-rehabilitációt biztosító műtárgy építését nem tartalmazta. Ennek egyik oka, hogy a komplex vízvédelmi beruházásokra rendelkezésre álló költségkeret figyelembevételével kellett a projekt műszaki tartalmát összeállítani. A másik ok pedig az, hogy műszaki szempontból célszerűnek látszott a vízszintszabályzó műtárgy megvalósítását a Mosoni-Duna torkolat áthelyezéssel, a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő medencés kikötővé történő átalakításával együtt, azzal összhangban megvalósítani. Ezek után került a műtárgy a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő építése tárgyú, EU-támogatásra számot tartó projekt előkészítéséhez, amely a 1067/2005. (VI. 30.) Korm. határozat alapján támogatott. A projekt előkészítés keretében még 2009-ben, nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként vállalkozási szerződést kötöttünk az AD STATUA Konzorciummal, akinek a feladata a teljes projektre megvalósíthatósági tanulmány készítése és a kikötő medencéssé alakításának tervezése a Mosoni-Duna torkolatának áthelyezésével, torkolati műtárggyal, hajózsilippel. A vállalkozó tevékenysége 2009 novemberében felfüggesztésre került. Döntés született a Megvalósíthatósági tanulmány készítésének folytatódásáról. A tanulmány vizsgálja, hogy milyen további beruházás szükséges a kikötő hatékonyon működőképessé válásához. A megvalósíthatósági tanulmány készítőjének első ütemben fejlesztési stratégiai koncepciót kell összeállítania, mely alapján a szakmapolitika dönthet a szükségesnek jelzett fejlesztési elemek további előkészítési (tervezési) ütemezéséről. A Duna projekt kedvezményezettje nem az ÉDUVIZIG, hanem az OVF. Két éve érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik. Információi szerint Brüsszelből a végleges bizottsági döntés még nem érkezett meg, de mindenki bizakodik, hogy a nagyprojekt megvalósítása rövidesen indulhat. A Szigetköz – Felső-Duna mente TFT működési területét érintően Mecséren és Dunaszentpálon új töltés építése, Győr-Likócs területén pedig töltésmagasítás fog történni. Az utóbbi projektelem tartalmazza az Ipar-csatornai árvízkapu létesítését is. Popovics György: Korábban ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy a Concó völgyét közmunkásokkal lehet majd megtisztítatni. A tárgyi ismertetőből hiányolja a Komárom-Esztergom megyei vízügyes fejlesztések bemutatását. 2
Németh József: Tudomása szerint a Concó egyes szakaszain jelenleg már folynak a rekonstrukciós munkálatok, mégpedig a közmunka program segítségével. A másik kérdéssel kapcsolatban jelezte, hogy tájékoztatójában csak a Tanács működési területét érintő projekteteket ismertette, és ezek között nincs olyan, amely Ácsra is kierjedne. Van viszont az alsóbb Dunaszakaszon két olyan Komárom-Esztergom megyei KEOP-os projekt, amelyeknek a vízügyi igazgatóság a kedvezményezettje. Ezeket bemutatva elmondta, hogy a Tát-Esztergom térségi fejlesztés már megkezdődött, a Komárom-Almásfüzitő térségi indítása rövidesen indulhat. Babos Attila: Megállapítja, hogy valószínűleg még egy jó félév, mire a vízügynél a 2012-es év eleji szervezeti átalakítása nyomán a feladat- és hatáskörök letisztázódnak. A KEOP-os projektekkel kapcsolatban örömmel nyugtázta, hogy az egyik már a támogatási szerződéskötés szakaszában van. Csak pozitívan tud nyilatkozni arról a rugalmasságról, ahogy a VIZIG egyezteti és rendezi a beruházások miatt szükséges tulajdonviszony-változásokat.
3. napirendi pont A „Bolgányi-híd” állapota és tervezett felújítása Babos Attila beszámolt a térségi jelentőségű műtárgynak az egyre romló állapotáról. Megköszönte, hogy a testület a februári ülésen az ügy megoldását előmozdító határozatot hozott: 1 millió Ft-tal kész hozzájárulni a megrongálódott híd lezárását megelőző legsürgősebb beavatkozások elvégzéséhez, és hogy ezt az összeget a remélt pozitív minisztériumi döntést követően átutalja az önkormányzat bankszámlájára. Az írásos anyag beszámol a februári határozat elfogadását követő levélváltásról. A közlekedési tárca sajnálatos elzárkózása miatt Kunsziget és Dunaszeg önkormányzatai megbízást adtak az eredetileg elképzelt műszaki megoldásnál egyszerűbb és olcsóbb – de a biztonságos közlekedést garantáló – hídfelújítás terveinek gyors kidolgozására. Az elkészült dokumentum szerint a legszükségesebb beavatkozásokat tartalmazó hídfelújítás költségigénye 5 millió Ft. A helyi és a mikro-térségi érintettek (önkormányzatok, kistérség, üzemek, vállalkozások) számba vették az általuk a hídfelújításhoz közösen biztosítatható forrásokat, amelyek együttesen 4 millió Ft-ot tesznek ki. Ezek a partnerek azt kérik, hogy a TFT egészítse – a februári támogató döntésével kilátásba helyezett – 1 millió Ft-tal a „helyi erők” által biztosítandó összeget. Kérésük teljesítéséhez szükséges a Tanács 11/2012. (II. 29.) SzTFT számú határozata 3. pontjának módosítása, hogy a TFT támogatása – a „remélt pozitív minisztériumi döntés” elmaradása ellenére – utalható legyen. A Tanács egyhangú szavazással (6 igen) elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot: 13/2012. (V. 24.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. megerősíti a – Mosoni-Dunán átívelő, térségi jelentőségű „Bolgányi-híd” állapotáról és a tervezett felújításáról hozott – 11/2012. (II. 29.) SzTFT számú határozata 2 pontját és módosítja annak 3. pontját, a következők szerint; 2. egymillió Ft-tal kész hozzájárulni a megrongálódott híd lezárását megelőzendő legsürgősebb beavatkozások elvégzéséhez (azaz kapcsolódik Dunaszeg és Kunsziget községek önkormányzatainak kezdeményezéséhez, amely a helyreállítási munka elvégzésének finanszírozását kérte a nemzeti fejlesztési minisztertől); 3. megbízza elnökét, hogy a 2. pont szerinti támogatási összeget – a remélt pozitív minisztériumi döntés elmaradása ellenére – utaltassa át Kunsziget Község Önkormányzatának bankszámlájára (hozzájárulva a forgalom biztonságos átvezetését garantáló halaszthatatlan, legszükségesebb felújítási munkák elvégzéséhez). Felelős: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidő: 2012. május 24. (a határozat 1. és 2. pontja) a hídfelújítási munka igazolt elvégzését követő 5. nap (a határozat 3. pontja) 4. napirendi pont A Duna-elterelés 20. évfordulójára és a térség megoldásra váró problémáira emlékezető októberi konferencia előkészületei Babos Attila köszöntötte a téma két előadóját, dr. Tóásó Gyula elnök urat a Szigetközi Természetvédelmi Egyesületet képviseletében, és Nyerges Csaba főszerkesztő urat a „Kisalföld” napilaptól. Felhívta a figyelmet a kiosztott aláírásgyűjtő ívre. Ezen a következő kérdés olvasható: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés 3
napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását?” Tóásó Gyula az általa összeállított írásos tájékoztatóból kiemelte, hogy a a Duna-elterelésre emlékezető konferencia várhatóan 2012. október 12-én Dunakilitin lesz. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Nyerges Csaba emlékeztetett arra, hogy a „Kisalföld” a tárgyi témát gyakran tárgyalta. A jelen előterjesztéshez csatolt két májusi újságcikk is beszámol arról a térségi kezdeményezésről, amely a megoldásra váró problémahalmaz parlament elé terjesztését. Reméli, hogy sikeres lesz az aláírás-gyűjtési kampány, és meglesz az ötvenezer hitelesített aláírás A Tanács egyhangú szavazással (6 igen) elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot: 14/2012. (V. 24.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. megállapítja, hogy a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület és a Kisalföld című napilap kezdeményezései összhangban vannak a testület korábbi állásfoglalásaival és javaslataival, ezért 2. támogatja a Duna-elterelés 20. évfordulójára és a térség megoldásra váró problémáira emlékezető, 2012 októberében megrendezendő konferencia szervezését; 3. egyetért azzal az aláírásgyűjtő akcióval, amelynek célja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását. Felelős: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidő: folyamatos 5. napirendi pont A magyarországi Duna-Limes projekt alakulása Babos Attila köszöntötte Tóth János Attila urat, a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól. Tóth János Attila vetítettképes (2. melléklet) előadásában tájékoztatást adott a dunai limes világörökségi nevezésnek aktuális helyzetéről. Elmondta, hogy Szlovákia és Magyarország elkészült a nemzeti jelölési dokumentációkkal, Ausztria a várományosi listánál tart. Németországban megtörtént a kezelési terv frissítése, és a felső-germán (raetiai Limes) mint jó gyakorlat („best-practices”) nálunk is hasznosítható lesz. Szólt a 2009-2011 között lezajlott közel 2 millió eurós nemzetközi projektről, amelyben magyar részről a KÖH mellett részt vett a pécsi egyetem és Paks városa. Az eredményként elkészült dokumentum 121+2 helyszínnel és 67 önkormányzattal számol. Örömmel jelenti, hogy a térség felvetései és azok vizsgálat után Rajka és Kimle felkerült a listára. A kezelési terv vázlatának leadási határideje még bizonytalan: idén vagy jövőre lesz. Fontos szempont a Duna Stratégiához való jó kapcsolódás. Az elvégzendő feladatok címszavakban: védetté nyilvánítási rendelet (2012?), kezelőszervezet (döntés, pénz), kezelési terv (döntés, pénz), kataszteri térképek (pénz), látogathatóság (döntés, pénz), jelölés leadása (2013/14? ). A várható UNESCO ellenőrzést követően kb. még 1 évet kell várni a végső döntésre. Nagyon lényegesek a turisztikai kérdések: a remélt World Heritage „védjegy” egy már jól működő nemzetközi hálózatba emeli hazánkat: a Duna-menti helyszínek láncolatához csatlakozhatunk. Fontos a majdani magyar WH limes „termék” jó megközelíthetősége és a természeti-világörökségi értékek kombinációja. Az UNESCO számára a gazdasági hasznosítás viszont nem fontos, így a turizmus veszélyforrás is lehet. Nálunk ma még fejletlen a folyami turizmus, korlátozott a hozzáférhetőség, nincs kezelőszer, amely katalizálná a fejlesztéseket. Végezetül szólt a partnerségről, a kezelési tervet magalapozó munkarészekről és egy műholdas projekthez való csatlakozás lehetőségéről (amely a limes vonalának éjszakai „kivilágítását” fotózná le idén nyáron). dr. Tóásóné Gáspár Emma polgármester arról érdeklődött, hogy Máriakálnok község szerepel-e a magyar pályázati anyagban. Tóth János Attila visszakérdezett: a kavicsbányás helyszínről van-e szó? Az igenlő válasz után megerősítette, hogy Máriakálnok is szerepel a hazai világörökségi pályázat hazai limes-helyszíneinek listáján.
4
6. napirendi pont Friss információk a Duna Stratégiáról Babos Attila: köszöntötte az időközben megérkezett Medgyesy Balázst, az EU Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztos urat. Medgyesy Balázs vetítettképes (3. melléklet) előadásában tájékoztatást adott a Duna Régió Stratégia végrehajtásának aktuális helyzetéről. Alapvetően egy makro-regionális stratégiáról beszélünk, amely egyfajta új regionális együttműködési mechanizmus. Célja a meglévő uniós és nemzeti regionális fejlesztési finanszírozási források hatékonyabb felhasználása, valamint a regionális különbségek csökkentése makro-régiós szinten. Cél továbbá a megújult uniós partnerség a szomszédos régiókkal és a Nyugat-Balkánnal való együttműködés erősítése. Az első ilyen makro-regionális példa az EU Balti-tengeri Stratégiája, amelynek tapasztalataiból merítenünk kell. A Duna stratégia jellemzői: az uniós szakpolitikák integrációját elősegítő fenntartható keret, közösen elfogadott prioritásokkal; összehangolt finanszírozás; kiemelt uniós kezdeményezések végrehajtása; az uniós acquis végrehajtásának elősegítése. A folyamat irányítója az Európai Bizottság, de a stratégiai és a szakpolitikai döntéseket a tagállamok hozzák meg (az érintett nem uniós partner-országok bevonásával). A stratégia 4 pilléréhez 11 prioritás terület tartozik: A) Kapcsolatok teremtése a Duna-régión belül “ Hatékony multimodális terminálok kialakítása a dunai 1. A mobilitás és a multimodalitás fejlesztése kikötőkben” (1a) Belvízi hajózás “ Versenyképes vasúti személyszállítás a jelentősebb nagyvárosok (1b) Közúti, vasúti, légi közlekedés között, a menetidő csökkentésével” 2. A fenntartható energia használatának “EU2020 klíma és energia célok teljesítése” ösztönzése 3. A kultúra és az idegenforgalom előmozdítása „Zöld turizmus szolgáltatások fejlesztése” B) Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítsa és „Rész-vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgozása” megőrzése 5. Környezeti kockázatok kezelése „Árvíz kockázatkezelési tervek végrehajtása” 6. A biodiverzitás, a táj megőrzése „Őshonos halfajok fennmaradásának biztosítása” C) A jólét megteremtése a Duna régióban 7. A tudásalapú társadalom kialakítása „Teljes szélessávú internet-lefedettség 2013-ig” 8. A vállalkozások versenyképességének, „Szabadalmak +50%“ támogatása 9. Emberi erőforrások és képességek fejlesztése „Hozzájárulás az Oktatás 2020 stratégiához“ D) A Duna régió megerősítése 10. Az intézményi együttműködés megerősítése
“ Referenciaértékek a bürokrácia csökkentésére”
11. Válasz a súlyos bűncselekmények és a „ Hatékony együttműködés a bűnüldöző szervek között” szervezett bűnözés jelentette kihívásokra
A fenti struktúrához (és célokhoz) illeszkedő konkrét akciókkal és projektekkel bárki „jelentkezhet”. A Kormánybiztos felvázolta az irányítás és végrehajtás informális intézményrendszerét: 1. Európai Tanács A Stratégia megerősítése, politikai szintű döntéshozatal, iránymutatás 2. Magas Szintű Munkacsoport (High Level Group) A Bizottság tanácsadó testülete 3. Európai Bizottság Koordináló és közvetítő szerep Jelentéstétel a Tanács felé a Stratégia előrehaladásáról 4. Nemzeti Kapcsolattartó Nemzeti koordináció Tanácsadás és információáramlás 5. Prioritás Terület (PT) Koordinátorok A tematikus Prioritás Területek irányítói Az akciók végrehajtásának felelősei Az egyes prioritási területeken Steering Group-ok tevékenykednek. 5
A tanácsi eljárás sikeres lezárása a magyar EU elnökség alatt történt, 2011 első félévében. Távlati tervünk a kiemelt szerep fenntartása az EUSDR-ben. Magyarország céljai: élhető Duna régió (zöld régió változatos természeti kincsekkel); fejlődő-gazdagodó régió; a gazdag kulturális és tudományos örökség megőrzése és hasznosítása. Hazánk (egy-egy szomszédunkkal közösen) 3 prioritási terület gondozását végzi: PT2: Fenntartható energia-ellátás a régióban (HU-CZ); PT4: Vízminőség, integrált és fenntartható vízgazdálkodás (HU-SK); PT5: Környezeti kockázatok kezelése, árvíz, aszály (HU-RO); A Kormánybiztos néhány prioritási területet akciókkal és projektpéldákkal is illusztrált: PT1 Fenntartható városi közlekedési rendszerek és mobilitás Projektkezdeményezés: Közforgalmú hajójárat az agglomerációban a Duna mint víziút hasznosítása a tömegközlekedésben az agglomerációban élők bejutása Budapest legfontosabb intermodális csomópontjaira É-D irányú, ill. átlós kapcsolat létesítése a budapesti közösségi közlekedés hálózatrendszerében megújuló energiaforrások felhasználása mellett a közúti eljutási időkkel versenyképes szolgáltatás biztosítása új kikötési pontok létesítése, új közlekedési csomópontok létrejötte PT2: A fenntartható energia használatának ösztönzése • Akció - „Tanácsadás helyi hatóságok, civil szervezetek és az üzleti szféra részére az energiahatékonyság és klímaváltozás elleni küzdelem területén” – Projektpélda - „Együttműködési mechanizmus létrehozása városok között az üvegház-hatású gázkibocsátás csökkentésére, és tapasztalatcsere a megújuló energia használatáról” • Akció – „Az épületek és fűtési rendszerek esetében az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználásának ösztönzése, ideértve a távfűtés és a kombinált hő- és áramszolgáltató létesítmények felújítását.” – Projektpélda – „Innovatív és fenntartható szigetelőanyag előállítására irányuló (kkv-kra is kiterjedő) kutatás-fejlesztési program, valamint egyéb intézkedések végrehajtása az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében.” PT4: A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése Akció: „A szennyvízkezelési rendszerekbe történő befektetések fenntartása és kibővítése a Duna-medencében, intézkedések az infrastrukturális kapacitások bővítésére lokális szinten” • Projekt: „A Blue Danube” együttműködési projekt megvalósítása, technológia- és tapasztalatcsere a városi szennyvízkezelés területén (Ulm)” PT5 Környezeti kockázatok kezelése • Akció – „Területfejlesztési és építési tevékenységek kidolgozása az éghajlatváltozás és a növekvő árvízveszély jegyében.” • A városfejlesztésnek és a lakásépítési beruházásoknak figyelembe kell venniük az éghajlat-változási tényezőket is. PT10 Intézményi együttműködés erősítése • Akció – „Nagyvárosi régiók építése a Duna régióban.” • Az agglomerációfejlesztési stratégiák terén szükség van az ismeretek cseréjére. Ez azt eredményezné, hogy a bevált gyakorlatok gyorsabban terjednének és felismernék az állami hatóságok szintjén és üzleti téren létező ígéretes együttműködési területeket. Egyéb területek: • „A Duna menti egyházi épített örökség helyreállítása, rekonstrukciója; vallási turizmus fejlesztése a határon túli magyar egyházak bevonásával” – Cél: A Duna menti épített örökség turisztikai vonzerejének kihasználása, gazdaságélénkítő hatás kifejtése • „Dunai Limes közép-európai részének UNESCO Világörökség jelölése” – Cél: A római Limes dunai szakaszának jelölése az UNESCO Világörökség listán szereplő „Római birodalom határai” világörökségi helyszín bővítéseként, valamint a kapcsolódó helyszínek bemutathatóvá tétele, fejlesztése. • „Duna-menti kulturális örökség helyszínek művelődéstörténetileg hiteles helyreállítása” (munkaigényes alágazat) – Cél: A Duna-menti épített örökség védelme, rekonstrukciója, művelődéstörténeti szempontból is igényes helyreállítása, látogathatóvá tétele. Babos Attila: A szívét-lelkét melengették az előadásban elhangzottak, főleg a Szigetközzel kapcsolatosak. Lényeges kérdés viszont, hogy miként lesz követhető az elhangzottak megvalósulási folyamata. 6
Medgyesy Balázs: Válaszolva az elnök kérdésére valószínűsíti, hogy felállítanak egy projekt koordinációs (támogató) központot és információs rendszert. Továbbá a kormánybiztosság áll az érdeklődök rendelkezésére. A kormányzati szinten az „áramvonalasítások” ideje van, tehát további munkatársak felvétele nem várható, de egy napi kommunikációt lehetővé tevő információs/internetes rendszer kiépítése mindenképpen indokolt. Megígéri, hogy ha az úgynevezett útitervekkel („road-map”-ekkel) kapcsolatban észrevétel, javaslat érkezik, akkor azt az összes érintett tárcához „becsatornázzák”. Popovics György: Javasolja, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlésen is mutassa be a kormánybiztos ezt az előadását, melyre ezúton meghívta. (Popovics György távozott, és távollétében Petrikné Molnár Erika képviselte őt, így a Tanács a továbbiakban is 6 fővel folytatta munkáját.) Babos Attila: Mikortól várható ténylegesen, hogy a Duna stratégiába való illeszkedése miatt konkrét projektekhez lehet lehívni támogatási összegeket? Medgyesy Balázs: Tekintettel arra, hogy a Duna stratégiában külön források nincsenek, a rendszer nem tud ennyire direkt támogatási eszközökkel működni, de közvetetten már most is működik. Példaként elmondta, hogy amikor a „Dunai hordalék-egyensúly hosszú távú biztosítása” projekttel kapcsolatban beavatkozási szükséglet keletkezett, akkor nagyon jó hivatkozási alap volt a Duna stratégia: a projektet így visszafogadták a rendszerbe, és az végül finanszírozható lett. Ahol tehát releváns, ott segítenek abban, hogy az egyes projektek „Duna stratégiás ajánló levelet” kapjanak. Beszámolt arról, hogy a limeshez kapcsolódó, a kerékpárutas ész az ökoturisztikai projektek összehangolása saját kezdeményezésük. Szeretnék ösztönözni a projektgazdákat, hogy az ilyen témájú fejlesztési csomagok elemei már a tervezési fázisban találkozzanak. A 2014-20 közötti programozási időszakban valószínűleg minden OP-ben figyelembe kell majd venni, hogy az adott projekt rendelkezik-e Duna-régiós ajánlással. Petrikné Molnár Erika: Tematikus, integrált programok készítését várják, területi alapon. Érdemes-e minősíttetni a megyei koncepciókat és programokat Duna stratégia szempontjából? Amennyiben igen, akkor ki végzi, illetve ki végezze ezt a minősítést? Medgyesy Balázs: Már a tervezéskor óhatatlanul felvetődik, hogy az elérendő konkrét célokhoz funkcionális „régiók” alakítása indokolt. Ehhez fontos jó partnereket találni. Például a már megvalósítás alatt lévő EuroVelo6 jelű nemzetközi kerékpárút hazait népszerűsíteni kell, hogy a bécsi biciklis-turisták mind nagyobb számban jöjjenek le a Szigetközbe, és menjenek tovább, felkeresve hazánk kerékpárral elérhető látnivalóit. Keretként adott tehát a Duna Makro-régió Stratégia és kellenek a jó ötletek, amelyeket azután célszerű végigprogramozni makroregionális keretek között. A programozási elv érvényesítését, gyakorlatba ültetését segítheti például a budapesti Duna Kontakt Pont. Kétségkívül létezik már az új „hívó szó” (tematikus koncentrációs terület), amely sok integrált projekt esetében alkalmazható lesz a gyakorlatban. A minősítési rendszerről tudni kell, hogy két minősítési fázis van: egy belső és egy külső. Ezek a projektek minél jobb kidolgozottságát segíti. Babos Attila: Úgy tűnik, hogy a jövőben minden út (minden projekt útja) a Duna stratégiához vezet. Székely Imre: Kapcsolódva az elmondottakhoz – amely szerint Duna régiós ajánlóleveleket lehet szerezni konkrét projektekhez – , felhívja a figyelmet arra a kezdeményezésre, amelyet a Nyugat-Dunántúl három megyéje tett a közelmúltban: a közgyűlések sürgették, hogy a Duna stratégia zászlóhajó projektjei között szereplő Baltikum-Adria közlekedési folyosó kerüljön be a TEN-T törzshálózatába. Ezt a kezdeményezést a 6 ország 17 régióját tömörítő CETC együttműködés is felkarolta, és javasolja, az útvonallal érintett tagállamok is támogassák azt. A térség számára és az egész nemzetgazdaság szempontjából fontos Győr-Gönyű kikötő és a torkolati műtárgy projektjének megfenekleni látszó „hajójához” is indokolt lenne a Duna stratégia „hátszele”. Mindkét két témához kéri a kormánybiztosság támogatását, ajánlását. Medgyesy Balázs: A kikötő tekintetében elmondja, hogy a szükséges volument teljesíteni kellene. Ehhez meg kell találni a gazdasági partnereket (pl. az Audi logisztikai központját szerencsés lenne a kikötőbe telepíteni). Emellett olyan gondosan előkészített műszaki tervvel kell előállni, amibe nem lehet belekötni EU-s szinten. Tehát a volumen és előkészítés a legfontosabb. 7
A másik kezdeményezés lényegében nyitott kapukat dönget, a kormánybiztos hivatal őszintén tudja támogatni a CETC tengellyel kapcsolatos javaslatot. A TEN-T törzshálózati szabályozás kérdését valóban mielőbb rendezni, amely nem kis nemzetközi kihívás az EU és tagállamai számára. Petrikné Molnár Erika: Komárom-Esztergom megyében az észak-déli közlekedési kapcsolatok elég gyengék. A komáromi és esztergomi hidak az országos közlekedési tervekben eléggé hátra sorolódnak. Kérdezi, hogy tud-e abban segíteni a kormánybiztos hivatala, hogy e két híd a Baltikum-Adria összeköttetés okán előrébb sorolódjon? Medgyesy Balázs: Megállapítja, hogy ez a kérdés túlmutat a Duna stratégián. Annyit mondhat, hogy a szaktárca számára is nagyon fontos ezeknek a hiányzó kapcsolatoknak a pótlása. Az Európai Térségi Társulásoknak szintén segíteniük kell az ilyen típusú problémák megoldását. A maga részéről ígéri, hogy tájékozódik, mit tehet az ügy érdekében. Nem a motiváció a probléma, sokkal inkább a források „mikori és hogyani” rendelkezésre állása. 7. napirendi pont Egyebek A megjelentek sem bejelenti való, sem kérdés, sem észrevétel nem hangzott el. Babos Attila megköszönte az előadók és a tanácstagok munkáját, majd berekesztette az ülést.
Győr, 2012. június 7.
A jegyzőkönyvet készítette:
A jegyzőkönyv hiteléül:
Székely Imre a Tanács titkára
Babos Attila a Tanács elnöke
8
1.sz. melléklet
9