Jegyzőkönyv a Badacsonytördemic-i Horgászegyesület 2012. augusztus 26-án 8 órakor kezdődő Közgyűléséről Helye: Badacsonytördemic Faluház Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Napirend: 1.) 2.)
3.)
4.)
Tájékoztató a kikötő helyzetéről. Előadó: Molnár Géza elnök 2/2012. Határozat: A kikötőépítésről A kikötővel kapcsolatos döntésekben csak azok a tagok jogosultak szavazni, akik abban anyagilag is részt vesznek. 3/2012. Határozat: Az új kikötő működési szabályai A Tagság felhatalmazza az Elnökséget, hogy a szabályokat 2013. márciusig elfogadásra kidolgozza és előterjessze a befizető tagoknak. Egyebek
Molnár Géza, a Horgászegyesület elnöke köszönti a megjelenteket, valamint Badacsonytördemic Polgármesterét. Megállapítja, hogy a Közgyűlés nem határozatképes, mivel a meghívott 131 főből 63 fő van jelen, ezért egy óra szünetet rendel el azzal, hogy egy óra múlva a megjelentek létszámától függetlenül a Közgyűlés határozatképes lesz az eredeti napirendi pontok tárgyalásában. A szünet után ismét köszönti a megjelenteket, megállapítja, hogy 69 fő van jelen. Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezetőre és a két fő jegyzőkönyv-hitelesítőre. Jegyzőkönyvvezetőnek Molnár Gézáné-t 1 tartózkodással, jegyzőkönyv-hitelesítőnek Tar László-t 1 tartózkodással, Horváth Zoltán-t 1 tartózkodással a Közgyűlés egyhangúlag elfogadja. A meghívóval elküldött napirendi pontokkal kapcsolatban senkinek nem volt megjegyzése. A Közgyűlés egyhangú szavazással elfogadja. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy a Közgyűlésről hangfelvétel készül. A téma kényességére való tekintettel fontosnak tartják, hogy mindenki véleménye, hozzászólása rögzítésre kerüljön, ezért kéri, hogy mindenki először mondja be hangosan a nevét. Fontosnak tartja, hogy mindenki véleménye rögzítésre kerüljön. Nagyon örül, hogy ilyen nagy létszámban megjelent a tagság, hiszen általában a felével, kétharmad létszámmal szokták megtartani a Közgyűléseket.
1.) Molnár Géza elmondja, hogy a jelenlegi kikötőnek volt egy vízjogi fennmaradási engedélye, mely kishajó kikötő fennmaradási engedély volt, nem csónakkikötő. Ez csak egy csónakmenhely volt, aminek létrehozásáért köszönettel tartoznak elődeiknek. A menhelynek nem kellett engedély. Elődeik 2000-ben csináltak egy kishajó kikötőre fennmaradási engedélyt, aminek a vízjogiját meg is kapták, de nem vitték végig ezt a dolgot.
- 2 -
Se közlekedési, se semmilyen hatósági engedély nem volt. Megjegyzi, azért mondja el ennyire részletesen „újra” az egészet, mert ezt már régebben is elmondta már, de sokan nem hallották még (mivel nem voltak ott a Közgyűléseken), ezért elnézést kér azoktól, akiknek ez ismétlés. 2009-ben vette át az Egyesület vezetését, amikor is meglátogatta őket a Közlekedési Hatóság, mert egy kedves horgásztárs feljelentette az Egyesületet a Természetvédőknél, amiért a Közlekedési Hatóság kitette a „P” táblát a kapura, ami azt jelenti, hogy tilos vesztegelni a kikötőben. Ezért mondta mindig, hogy mindenki saját felelősségére köt ki a kikötőben. Mindenkinek magának kell számolni a büntetéssel. Elmondja, hogy kétszer járt már itt a rendőrség, másodszor már a Közlekedés Felügyelettel. Magára vállalta, hogy a Horgászegyesület üzemelteti a kikötőt, azért, hogy ne büntessenek meg senkit. Most viszont a Horgászegyesület kapott egy felszólítást, melyre később majd rátér. Mi a helyzet a jelenlegi kikötőben az a hatóságok vonala, a másik kérdés, hogy miért nem sikerült ezt végigvinni. Az első 8 csónak jobb és bal oldalról a Balatonban van. Az Önkormányzat területe a 9. csónaktól befelé van, a többi a Balatonban vesztegel. Ez volt a fő oka annak, hogy elődeik nem tudták végigvinni az engedélyeztetést - telekmegosztás, stb. lett volna szükséges. Tehát a kikötőnek ebben a formájában jelenleg nem kapunk engedélyt. Egy szerencse van, hogy amikor ez 2000-ben elindult, ezt a kikötőt a térképen bejelölték, mint megmaradásra ítélt kikötőt, ezért van lehetőség arra, hogy itt kikötő legyen a jövőben. Mivel 8 hely a Balatonban van, ezért összesen csak 50 hajó kikötésére van lehetőség, most viszont itt vannak 70-en. Jelenleg is kb. 100 vízi-jármű van kikötve - nemcsak vitorlás, hanem csónak is -, hiszen régen is kishajó kikötő volt, nemcsak csónak. Tájékoztatja a Közgyűlést, hogy június 26-án kint volt a rendőrség. Egy horgásztársunkat felszólították, hogy hagyja el a nádast. Közben szóltak neki, így lement a kikötőbe, s elmondta a rendőröknek, hogy az engedélyeztetés folyamatban van, így senkit nem büntettek meg. Egy hónap múlva már a Közlekedés Felügyelettel jöttek. (Tudni kell, hogy 2009. óta vesztegelni tilos a kikötőben.) Megállapították, hogy nincs engedélyünk, tehát továbbra is tilos kikötni. Az lett az eredménye, hogy az Egyesület kapott egy határozatot augusztus 16-án, melyet felolvas (mellékelve a jkv-höz). Ez azt jelenti, hogy minden vitorlás, minden csónakos szeptember 16-ig el kell távolítsa hajóját, csónakját a kikötőből. Ezt azért hangsúlyozza ennyire, mert aki ott hagyja hajóját, csónakját a kikötőben ezen időpont után, az vállalja a felelősséget, hogy megbüntetik, mely 5.000-150.000,- Ft-ig terjedhet. Ez azért lehetséges, mert változott a hajózási jogszabály. Ez nemcsak minket érint, ez a Balatonon végig mindenhol így van, sőt a folyókon is. Ezután felolvassa a siófoki rendőrkapitány levelét (csatolva a jkv-höz). Ezután rátér az új kikötő elképzeléseire.
- 3 -
Rengeteg hatóságnál voltak egyeztetni Polgármester Úrral. A térképen be van jelölve, hogy a jelenlegi kikötő egy része nádas. Kihívtak egy nádas minősítőt, akitől megkapták a papírt, hogy a kikötő építése nem zavarja a nádast. Megígérte, hogy az általunk szükségesnek tartott dolgokat átvezeti a nádas térképen. Ez a nádas térkép elvileg ez év január 1-től jogerős, gyakorlatilag nem. Ne menjünk bele abba, hogy a hatóságok, mit tehetnek meg. Talán át van vezetve a térképen az, ami számunkra szükséges, és talán jogerőre emelkedik. Ha igen, akkor meg tudjuk építeni azt a kikötőt, amelyet szeretne. Ha nem, akkor is meg tudják oldani a belógó csücsök kivételével azt, amit felvázolt. Körbeadja az új kikötő tervezetét. Az egyeztetések során megegyeztek a vízüggyel, a tájvédőkkel és a természetvédőkkel is, hogy befelé építhetjük a kikötőt. A jelenlegi elképzelésnek még egy buktatója van. Az Önkormányzatnak meg kellene szereznie egy 092. Hrsz-ú földterületet, hogy meg tudjuk csinálni ezt az egészet. Ez a belső medence. Ez úgy nézne ki, hogy a külső kikötőben vitorlásokat, a belső kikötőben pedig csónakokat helyeznének el. Ez kb. 20 db vitorlás és 75 db csónak elhelyezésére adna lehetőséget. Elmondja, hogy a Polgármesteri Hivatal felajánlott a Nemzeti Földalapnak egy területet, amelyet nem fogadtak el, mondván, hogy nem azonos természeti értéket képvisel, mivel a 092. Hrsz-ún elméletileg szintén nádas van. A nádas minősítővel levetették róla a nádas minősítést, módosította, de ez még nem jogerős. Mivel elutasították, elmentek Csopakra, akik belementek a földcserébe, viszont olyan földterületet kell felajánlani, ami azonos természeti értéket képvisel. Kérték a csopakiakat, hogy mondják meg, melyek azok a területek, amelyeket elfogadnak. Kijelölték, s ezután kihívták az ingatlan értékbecslőt, aki tulajdonképpen megborította a következő lépcsőt. Szerinte az egy nagyon értékes terület, amit mi felajánlottunk az pedig nem. Jelenleg ott tartunk, hogy a vele szomszédos területeket megvásárolnánk. Ebben az Önkormányzat partner, hajlandóak ebbe beszállni. Az Egyesület nem veheti meg, mert jogi személy birtokában nem lehet termőföld, így csak az Önkormányzat tudja megvenni a földterületeket, és ő tudja csak továbbcserélni azokat. Polgármester Úr is érdeklődött, hogyan áll a kikötő. Jegyzőasszony kérésére azonban, a pályázat miatt, egy kicsit elhalasztják a földvásárlást. A földvásárlással, ill. földcserével kapcsolatban elmondja, hogy nem egyszerű feladat. Van olyan terület, amelynek 10 tulajdonosa van, van olyan, aki Amerikában van, van ahol örökösödéskor nem lett elintézve az átírás, stb. Mindenkit telefonon meg kell keresni, tárgyalni kell velük, de nincs más lehetőség. Meg kell szerezni ezeket a földterületeket, akár földcserével is, tehát végig kell járni ezt az utat ahhoz, hogy itt normális kikötő legyen. Tájékoztatja a Közgyűlést, hogy az idei helyzetet az hozta, hogy 2012-ben változott a Hajózási Szabályzat. 2000-ben alkottak egy Balaton törvényt, melyet most kezdenek behajtani rajtuk. Nem vesztegelhetsz akárhogy, nem köthetsz ki akárhol. A rendőrség úgy fogalmazott, amikor beszélt vele, hogy a hajó, a csónak eláll a kert végében is. A jogszabályok és a törvények nem változnak, ehhez kell alkalmazkodni.
- 4 Miért kellett összehívni ezt a Közgyűlést? Az egyik ok a Közlekedés Felügyelet levele, a másik az augusztus végi pályázat, amelyben az Önkormányzat pályázik strandépítéssel, és az ehhez kapcsolódó dolgokkal. Ehhez tudott volna csatlakozni az Egyesület a kikötő építésével, s az Önkormányzat részéről is megvolt a fogadókészség. Ez egy jó projekt lett volna így együtt, strand és kikötő. Éppen ezért kidolgoztattak egy tervet, mely úgy nézett volna ki, hogy a jelenlegi csónakkikötőn belül – amely azon önkormányzati területen van, amely nem lóg a Balatonba – csináltak volna egy kikötőt. Azért beszél múlt időben, mert ez is meghalt. A tervező úgy készítette el a terveket, hogy az mindenkinek jó legyen, senkit ne sértsen, de mindenki elférjen. Ez azt jelentette volna, hogy lett volna 40 csónak és 20 vitorlás, tehát csak 60 jármű a jelenlegi 100-zal szemben. Elmondja, hogy beleszaladtak olyan dolgokba, hogy az 1301/1-re, ami a jelenlegi kikötő területe, vonatkoznak bizonyos rendeletek. Lásd Balaton törvény, part rehabilitációs terv, helyi építési szabályzat, helyi rendezési terv. Elmentek egyeztetni a helyi építési felügyelettel Tapolcán. Kérték, mondja el véleményét, hogy átmegy-e rajtuk így ez a terv, mert a többi hatóságnál valószínűleg átmegy. Elmondták, hogy részükről ez nem lehetséges, hiszen ez a 6000 m² el van osztva egy zöldterületre, egy mólóra, egy parti sétányra, sőt még a Balatonból is van benne egy rész. Tehát ezt a területet nekik úgy kell tekinteni, hogy ezt a területet meg kell osztani. Ha viszont meg kell osztani, akkor vonatkozik rá, hogy a megosztott területnek 50 %-a lehet a vízfelület, 40 %-nak zöldfelületnek kell lenni. Ha megnézik, akkor a 6.000 m²-ben eleve megvan a 40 % zöldfelület, tehát ha tovább kell osztani és 3.000 m² lenne a kikötő, akkor abban is meg kell lenni a 40 % zöldfelületnek, 10 % lenne a beépített terület és 50 % lehetne a vízfelület. Jelenleg 1.000 m²-en vannak, tehát 2.000 m² kellett volna ahhoz, hogy egyáltalán elférjenek. Sokan kapacitálták, hogy fussanak neki, de azt mondta, hogy nem. Ezért mondta Polgármester Úrnak, hogy vissza kell vonja a kikötő pályázatot, hiszen ha a pályázat 25 %-a bukik, akkor nem akarja magukkal rántani a strandpályázatot is. Ezért a héten visszavonta, hogy a kikötő pályázattal csatlakozzanak a strandpályázathoz. Hogyan lehet továbblépni? Módosítani kell a rendezési tervet. A rendezési terv módosítása folyamatban van hónapok óta. de ennek átfutási ideje több mint egy év. A tapolcai Építési hatóság javasolta, hogy hozzanak össze egy egyeztetést, az összes érintett hatósággal, Polgármesteri Hivatal, Horgászegyesület, stb. Megvan a lista, kinek kell ott lenni. Mindez pedig megint idő. Egyetlen lehetséges út van, az a terv, amit most körbeadnak. Látszik, hogy nem egyszerű a helyzet, hiszen ezt a területet ez a zöld park kettévágja, így csak több lépcsőben lehet megvalósítani a tervet. Mivel zöld területhez nem nyúlhatsz, de építhetsz rajta patakot, tavat, ezért az építkezés több ütemben történhet. Az első ütem a kikötőbővítés, a második egy patak, a harmadik pedig egy tó létrehozása lenne, mely szintén nem lesz egyszerű. Így három hatósági eljárást kell lefolytatni, s egy hatósági eljárás díja 500.000,- Ft. Egy komplett kikötő építésének hatósági díja 3,1 millió Ft bruttó. Magyarul ezt háromszor le kell folytatni, hogy meglegyen a kikötő.
- 5 Még egy lényeges dolog. A pályázatot visszavonták, de az Önkormányzattal a bérleti szerződést meghosszabbították 60 évre. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a mederkezelői szerződést is 60 évre adják meg, amennyiben a bérleti szerződés is úgy szól. A másik oka, hogy ő vállalta, hogy mi itt kikötőt fogunk építeni. Tehát mindenki legyen vele tisztában, hogy úgy kapták meg 60 évre a bérleti szerződést, hogy ők itt mindenképpen meg fogják építeni a kikötőt. Lehet azt mondani, hogy nem építünk itt kikötőt, de ha ők nem építik meg a kikötőt, akkor megépíti majd valaki más. Magyarul nekünk fel is út, le is út. Tehát lehet választani: vagy megépítjük a kikötőt, vagy megyünk amerre látunk. Nekik nem az az érdekük, hogy mennek, amerre látnak, hanem az, hogy megépítik a kikötőt. Az anyagi vonatkozásokat majd később ismerteti, de szerinte az Egyesületnek ez a választási lehetősége van. Ezek után rátér a pénzügyekre. Elmondja, hogy elhangzott egyesek szájából, hogy ők félrevezetik az embereket, nem azt mondják el, ami a helyzet. Ennek kapcsán előveszi a 2011. évi jegyzőkönyvet, s felolvas belőle azoknak, akik nem voltak itt azért, akik itt voltak, azoknak azért. „Ennek vannak húsbavágó oldalai is. Az Önkormányzat részéről megvan a támogatás – az előző testület is támogatta, és a jelenlegi is támogatja –, de valószínű, hogy az Önkormányzatnak erre nem lesz pénze, tehát zsebbe kell nyúlni, ill. pályázni kell, ha tudunk. 60 M.Ft költséggel tudnánk létrehozni a kikötőt. Pályázat esetén kb. 30 % az önköltség. A csónakhely 100 e.Ft, a vitorláshely 500 e.Ft jó esetben, rossz esetben a csónakhely 500 e.Ft, a vitorláshely pedig 1,500 e.Ft lenne.” Ezt a 2011. márciusi közgyűlésen mondta. Kéri, mindenki nagyon figyeljen - aki azt mondta, hogy félrevezette őket -, hogy most mit fog mondani. Pályázhatnánk, mint Egyesület, így a beruházás 40 %-át kapnánk, viszont minimum 51 millió Ft-nak kell lenni a 40 %-nak. Ez az elképzelés, amit most megcsináltattak, ez 53 millió Ft-ba került volna, de mint látják az 53 millió Ft 40 %-a csak 20 millió Ft, de legalább 51 millió Ftra kell pályáznunk ahhoz, hogy pályázhassunk, így bennünket kilőttek ebből a pályázatból. Mivel az Önkormányzat is csinálja a strandot, így az egymást erősítő akció lett volna, ezt attrakciónak nevezik. Az Önkormányzat cége 60 %-ra pályázhatott volna a kikötő beruházásból. Van egy lényeges különbség. Mi non profit egyesület vagyunk, nem igényelhetjük vissza az ÁFÁ-t. Tehát mi buktuk volna az ÁFÁ-t is, ami felülről számolva kb. 21 %. Egész más lett volna a helyzet, ha mi önerőből csináljuk meg a kikötőt. Jelen számítások szerint ez kb. 150.000,- Ft-ot jelentett volna egy csónakhelyre. Ha az Önkormányzat cége pályázhatott volna és megnyeri a pályázatot, akkor 150.000,- Ft-ból meg lehetett volna úszni ezt az egészet, 40 % önerővel. A vitorlásoknál ez 600.000,- Ft-ot jelentett volna. Mit jelentett volna, ha önerősen csinálják meg? Azt jelentette volna, hogy 450.000,- Ft-ba került volna egy csónakhely és 1,800.000,- Ft-ba egy hajóhely. Kérdezi, hogy hol lett átverve az, aki ezt hangoztatja, hiszen ha emlékeznek rá 100.000,- és 500.000,- Ft-ot mondott, ill. 1,5 milliót. Kérdi, hogy akkor ki lett átverve?
- 6 Az arányszámról is beszéljenek néhány szót. Azt mondta, hogy 150.000,- Ft egy csónakhely és 600.000,- Ft egy vitorlás. Ez is lényeges, de el kell fogadnia mindenkinek, hogy ő ezt most önhatalmúlag mondta, de nem ő dönti el, hanem mindenki, aki itt van. Miért mondta ezt az arányszámot? Jelenleg egy csónak bérleti díja 70 - 100.000,- Ft között van: 70.000,- Ft Badacsonyban, 100.000,- Ft Szigligeten. Egy normál kikötőben ennyit kell fizetni ahhoz, hogy le tedd a csónakodat. Egy vitorláshely bérleti díja 300 – 400.000,- Ft között van. Ha megnézzük ez az arány ugyanúgy 1:4, mint az a szám, amit ő a kikötőépítésnél javasol bevezetni. Tehát, ha egyet fizet a csónakos, négyet fizet a vitorlás. Azt is hallja, sokan úgy gondolják, hogy nem kell ide vitorlás kikötő, jó lesz nekünk a csónakkikötő is. Elmondja, hogyha ebben az elképzelésben csak csónakkikötőt csinálnának, a 20 vitorlás helyére beférne 35 db csónak , tehát a csónakkikötőben elférne 75 db csónak, de ha csak csónak áll ki, akkor 710.000,- Ft-ba kerülne egy csónakhely a 450.000,- Ft-tal szemben. Gondolják meg, hogy kinek éri meg és kinek nem. Akik tiltakoznak a vitorlások ellen, az mit szól ehhez a különbséghez, hiszen a vitorlások nem kevés pénzt fizetnének ki helyettük. Az új elképzelés szerint az új kikötőben 75 csónak és kb. 20, legfeljebb 30 vitorlás lenne. Nyilván a vitorlás több pénzt fizetne be, mint a csónakos és ezekhez a költségekhez még továbbiak jönnek majd: fenn kell tartani a kikötőt, üzemeltetni kell. Még egy gondolat: tudja, hogy sok pénzről beszél, de valószínűleg mindenki érzékeli, hogy sok pénzről van szó, de a rendőrség is úgy véli, hogy nem kötelező kikötni a Balatonon. Ha belegondolnak, hogyan hozták létre ezt a kikötőt: valamennyi pénzzel, valamennyi munkával, tehát nem ingyen lett megcsinálva, most sem lehet. A saját szórakozásunkhoz pénzt kell betenni. Most egyszerre sok pénzt kell betenni. Javasolja, hogy aki nem tudja betenni az egész pénzt, fogjon össze egy olyannal, aki szintén nem tudja vállalni az egész összeget. Hangsúlyozza, hogy önerősről beszél, mert ha egy mód van rá, akkor pályáznak. Arról továbbra sem tettek le, hogy pályázzanak, de szíveskedjenek meggondolni, hogy össze kellene fogni. Valószínű, hogy csak több lépcsőben fog megvalósulni. Első lesz a külső, azután a belső, tehát megoldható lesz az is, hogy ha összefognak páran, akkor két ütemben könnyebb lesz kifizetni, mint egyben. Ezt csak gondolatébresztésként mondta. Hogyan készüljünk arra, ha készen van a kikötő? Lesznek fenntartási költségek, ha elkészül a kikötő. 100 fővel kalkulálva: 1.)
Az állam kér mederbérleti díjat – kötelező fizetni, s a nagyságrend attól függ, hogy csónak-, kishajó kikötő, stb. - 5 - 10.000,- Ft/csónak, ha így marad minden – mindenki jegyezze meg -, mert egy múlt heti tárgyaláson említették neki, hogy Matolcsy úrék azon tanakodnak, hogy felemelik a mederhasználati díjat. Ez a mostani állapotból van kalkulálva. Hajóra vonatkoztatva ennek a 4-szeresével kell számolni.
- 7 -
2.)
A mederkezelői szerződésben előírják a kotrást minden 5 évben. Nem lehet elhanyagolni a medret, felül kell vizsgáltatni, s vissza kell állítani azt az állapotot, ahonnan indult. Ez a mostani számítások szerint 8 millió Ft, melyet 5 év alatt kell összeszedni. Ez azt jelenti, hogy 10 - 15.000,- Ft/csónak. Hajóra kéri automatikusan 4-gyel felszorozni.
3.)
Az Egyesület működtetése. Jelenleg 5.000,- Ft-ot fizetünk csónakonként, de mindenki tisztában van vele, hogy ennek a duplája kellene ahhoz, hogy az Egyesület ne legyen veszteséges. Úgy kell számolni, hogy ez 10 - 15.000,- Ft/főt jelent. Ezt azért mondja, mert, ha elkészül az új kikötő, akkor aki befizette le is fogja hozni a csónakját nem úgy, mint most, hogy ha nem fizetek nem hozom le a csónakot. Tehát azok fognak beszállni, akik le is fogják hozni a csónakjukat. Bérbeadásnak jelenleg nem látja lehetőségét.
Ez azt jelentené, hogy ha az alsó számokat adja össze, akkor 25.000,- Ft, ha a felső számokat, akkor 40.000,- Ft egy csónak kikötése évente. Ezzel kéri, hogy számoljanak. Reálisan kb. 30.000,- Ft-ra lehet tenni ezt a számot ahhoz, hogy rendben üzemeltetni és fenntartani lehessen ezt a kikötőt. Teendők közé felírta az előtakarékosságot, de erről majd akkor, ha meghozták a határozatokat. Ki vehet ebben részt? Azok vehetnek benne részt, akik jelenleg állandó hellyel rendelkeznek, és be akarnak szállni. Másodszor minden bérlőnek megadják a lehetőséget, hogy állandó hellyel rendelkezzen. Ez annál is inkább lehetséges, mert a kikötő helyzetére való tekintettel évek óta nem adott senkinek állandó helyet. És pontosan azért, mert ha 40/20-ba kellene belemenni, akkor most nem kellene kirúgni senkit. Nem áll szándékában kirúgni senkit, bérlőt sem, tagot sem. Mindig az a cél vezette, hogy itt mindig a helyi embereknek legyen helye. A következők azok, akik tagok az Egyesületben, azoknak biztosítanak helyet. Ha ez is kimerült, akkor meghirdetik egy hónapig a községben, hogy aki nem tag, nem itt tag, legyen lehetősége. Itt jegyzi meg, hogy sokan keresték meg helyi lakosok, ingatlanosok, hogy van csónakja, vitorlása. Csónakosokat el tudott helyezni, vitorlásokat sajnos nem. Nagyon sok igény lenne. Legutolsó sorban lenne lehetősége idegeneknek kikötni, de véleménye szerint eddig nem fognak elmenni. Az itt felsorolt díjak függnek a státusztól. Nyilván nem azonos díjat fog fizetni az, aki tag, bérlő, aki semmit nem tett eddig az Egyesületért, de ez a befizetéseket meg fogja változtatni. Hangsúlyozza, csak olyan lehet tag ebben a kikötőben – ez a vitorlásoknál már így működik -, akit elfogadnak azok az emberek, akik ott tagok, hellyel rendelkezők. Ezt a csónakosoknál is szeretné bevezetni, ill. kéri tudomásul venni, hogy itt egy kikötő lesz, egy üzemeltetés. Nem lesz az, hogy én csónakos vagyok, én vitorlás vagyok. Egy kikötő lesz.
- 8 Van még egy dolog, amit a kikötőn kívül zárszóként szeretne elmondani. Hátulról nagyon sok támadást, ill. visszajelzést kapott, hogy nagyon sokan nem elégedettek a tevékenységükkel. Ha itt úgy gondolja a csapat, semmi akadálya a választásnak. Egy: olyan emberre hajlandó szavazni, aki kikötőt épít, és ezt mondja mindenkinek, hogy saját jól felfogott érdekében ehhez ragaszkodjon. Ha valaki úgy gondolja, hogy ő ragaszkodik ahhoz, hogy ő legyen az elnök, az nagyon téved. Ebből kifolyólag és mert elég sokan vagyunk, szól pár szót az Egyesület gazdálkodásáról. Az Egyesület gazdálkodása 2009. óta Átvették 1,160.000,- Ft-tal. Befizetések (20.000,- Ft-ok) + 2,200.000,- Ft Kiadás: az Egyesület és a kikötő működtetése 2011-12-ben kb. 1,100.000,- Ft/év Bevétel: Tagdíj + csónakdíj kb. 700.000,- Ft/év 2 év alatt - 0,8 milliót nem kellett befizetni Jelenlegi anyagi helyzet: kb. 5,000.000,- Ft 2009. - 1,600.000,- Ft Befizetések - 2,200.000,- Ft + 1,200.000,- Ft nem a tagok fizették be! Az Egyesület vagyona a költésből: sátor, üst, üstház, sütő – állvánnyal 200-300.000,- Ft Kb. 2 milliót hozott a helykiadás + az 1 % + társadalmi munka megváltás, csónakhely kiadás Megállapítható, hogy egyértelműen nőtt az Egyesület vagyona, s akinek ez nem tetszik – úgy gondolja mindannyiuk nevében nyilatkozhat -, szívesen átadják, tessék csinálni. Elhangzott az is, hogy aki nem akar beszállni, pénzt kér vissza. Tavaly is elmondta, ugyanilyen közgyűlésen, hogy pénzt nem fizetünk vissza, éspedig azon okból kifolyólag, mert az Egyesület működtetése többe kerül, mint amit befizetnek. Ezzel legyenek tisztában. Az, hogy ez a pénz még mindig ott van, az abból is adódik, hogy a tervezőnek még egy fillért nem fizetett a munkájáért. Két olyan tervet is készített, amiért egyébként fizetni kellett volna. Többször leutazott ide, költsége volt, s ő is fizetésből és. Idén fel fogja ajánlani neki, hogy megfizeti az Egyesület a költségeit, mert úgy korrekt. Mint elmondta, ők non profit egyesület. A non profit egyesület senkinek nem fizet osztalékot. Akinek nem tetszik, azt javasolja, lépjen ki, nem kötelező tagnak lenni. Megköszöni, s kéri a megjelentek hozzászólásait. Bánkuti Ákos: Felvetése, hogy ha a tagság is úgy gondolja, akkor most legyen egy vezetőség újítás. Véleménye szerint a telekcserével kapcsolatos sok teendő miatt áldozni kellene egy ügyvédre, vagy valakire, akinek ez a szakterülete, mert nem várható el a vezetőségtől egy ilyen sok időt igénylő munkával foglalkozzon. Kikötőépítéssel kapcsolatban javasolja, hogy konzultáljanak egy olyan ügyvéddel, aki ebben jártas, lehet hogy ez nem felesleges pénzkidobás.
- 9 Molnár Géza: Nem látja szükségesnek ügyvéd felfogadását. Ő letárgyalta mindenkivel, bevállalta, hogy végighívogat minden tulajdonost. Van egy-két tulajdonos, aki elhunyt. Ha nem boldogul, majd szól. Erre majd térjünk rá akkor, amikor itt ez már lezárult, és azután maradjon itt az, aki részt akar venni a kikötőben. Lennének még további ötletei, javaslatai, de azért nem ment bele, mert nem akarja feltartani azokat, akik sem pályázattal, sem más módon nem akarnak részt venni a kikötő építésében. Először ezt szeretné tisztázni. Stockinger László: Olyan információja van, hogy létezik ez a TDM nevezetű egyesület, s ők sokkal nagyobb eséllyel pályáznak, s van pályázati lehetőség. Az egyesületek ugyanis azért nem nyernek pályázatokon, mert az állam fél attól, hogy eltűnik a pénz és nincs teljesítmény. Viszont TDM tagsággal (lehet egyesület, magánszemély, stb.) sokkal esélyesebben és sokkal nagyobb összegekre lehet pályázni, mint bármilyen mással. (Részletekkel tud szolgálni: Székely Szabolcs 30/3033421) Molnár Géza: Tisztában vagyunk vele. A pályázati előírásban szerepel, hogy be kell szállni a TDM tagságba. De nem a TDM pályázik, hanem Te, csak TDM tagnak kell lenni. Az Önkormányzat lehet, hogy kötött a TDM-mel megállapodást, de ez tulajdonképpen a pályázó dolga. Megkéri Polgármester Urat, mondja el véleményét a kikötővel kapcsolatban. Wollmuth Péter: Tisztelettel köszönti a Közgyűlést. Mint mondja, régi lakos, és mint régi horgász, képben van ezekben a dolgokban. 2004. december 30-án adtak ki egy olyan rendelkezést a Balaton-parti fürdőkre, településekre, melyben rendelkeznek a partok rendbetételére. Egyedül Badacsonytördemic-Lábdihegyen volt egy olyan előírás, hogy a partvonalat 36 m-rel beljebb kell vinni, mert ez oldja meg – vízmérnökök szerint – az iszapnak a kisebb mértékű lerakódását. 2004-ben azonnal elkezdték a tárgyalásokat, és ebben a rendelkezésben a tapolcai Önkormányzat tulajdonában lévő Eldorado Campingről is, a Honvédség által használt területről is szó van. A gesztorságot Badacsonytördemic Önkormányzata vállalta magára. Egy darabig mentek is a dolgok, velük ment mindkét érdekeltség. Később a katonaság – valószínűleg a bürokrácia miatt - lassan lemaradt. A hatóságok – a Nemzeti Park és a Környezetvédelmi Felügyelet – nem tudott megegyezni a partépítés kialakításában. Ez 3 éve történt, hogy ezt egy fehérvári alkudozás után sikerült megoldani egy lidós partrendszer kialakításával, ami olyan nagyon sok nincs a Balatonon. 2010-re megkapták a vízjogi engedélyt, viszont azóta nem volt pályázat kiírva, ill. voltak olyanok, hogy 40 %-os támogatással 60 %-os önrésszel. El lehet képzelni, hogy mikor Tapolcával egyeztetett – mert ők ketten kapták meg ezt a vízjogi engedélyt (ez egy durván 200 millió Ft-os beruházás) -, nem tudták vállalni, mert egyszerűen nem lett volna rá pénzük. Várni kellett mostanáig. Most se lett jobb a kondíció, de annyiban változott a helyzet, hogy nagyon gyorsan egy önkormányzati céget kellett alapítaniuk. Hónapok óta versenyt futnak az idővel, mert a hatóság bürokráciájából mindig bukkan elő valami meglepetés. A pályázatot augusztus 31-ig lehet beadni. Igazából megvan a vízjogi engedélyük, amit időközben módosítaniuk kell, mert Tapolca kinyilatkozta, hogy őket nem érdekli ez a dolog. Nem támogatja ezt a bővítést vagyis, hogy a partot beljebb toljuk
- 10 36 méterrel. Ezért a vízjogi engedély módosítását kellett kérniük, ami megint hátráltatja a dolgot. Ez elment, reméli elfogadják, mint módosítási kérelmet. Megvan a kiviteli terv, megvan a költségvetés, a meder része rendben van. Nagyon örült volna, ha a kikötőt hozzá tudták volna tenni. Első ütemben megépíteni a belső medencés kikötőnek a belső részét, de sajnos ez – mint azt az Elnök Úr is mondta az építési hatóság szerint nem jöhet össze, de most is azt mondja, hogy nyomulni kell, mert lát megoldásokat ebben a dologban. Tehát nem szabad feladni. Elmondja, hogy holnap mennek a pályázatíró céghez egy utolsó egyeztetésre. Úgy gondolja, ha sikerül, jó lett volna, ha előbb találkoznak, de akkor már megvolt az egyezség, és ő mindig betartja a játékszabályokat. Viszont megtesznek mindent, hogy ez a pályázat nyerő legyen. Ebben az ütemben, ha rendbe rakják a strand felőli részeket, ami azt jelenti, hogy az egész zöld ki lesz kotorva, be lesz építve egy új partvédő mű, s ha az elvárások szerint lebontásra kerülnek a régi épületek, újak lesznek építve - egy öko látogatóközpont. A parkolónak a tervezése is most folyik és egy kertépítő mérnök is most ad költségbecslést. Számításai szerint durván 150 milliós beruházásról van szó. Azért lenne jó, ha ez sikeres lenne, s ezért mindent megtesznek, mert akkor látnák azt a vállalást, hogy ők valóban szeretnének rendet csinálni. Véleménye szerint kedvező lenne, ha ezzel együtt a kikötő is rendeződne. Úgy gondolja, teljesen támogatható ez a dolog. Tudja, hogy húsba vágó, de ha valóban úgy alakul a pályázat, hogy valóban sikeres lesz, akkor valahol ők is jobban oda tudnak figyelni a kikötő folytatására. Esetleg valamilyen módon kapcsolatok révén, vagy netalán, ha az anyagi helyzet úgy alakul, talán tudnak könnyíteni a kikötő további tervezésében. Egyébként felbukkant egy területük meglepetésszerűen Szigliget Önkormányzat területén, ami egy 4.000 m²-es legelő terület, amit érdemes lenne beajánlani területcserére. Elmondja, hogy amit felajánlottak területet, 2,5-szeres aranykoronával többet ér a Földhivatal szerint, mint amit kaptak volna. Ez a terület egy mindenkori zagyterület volt, tehát semmiféle természetvédelmi értéket nem képvisel. Egyszerűen a bürokrácia útvesztőjében kell csúszkálni, de ebből valahogy ki kell jönni. Nagyon fontosnak tartja, hogy legyen egység házon belül, mert a megosztottság soha nem visz semmire sem. Nekik, és elsősorban neki is nagyon fontos, hogy ebből mindenki jól jöjjön ki és, hogy megoldódjon ez a kikötő-helyzet, mert ha valaki visszaemlékszik a régi időkre, ők is végig csináltak egy-két ilyen dolgot. Akkor is, kb. 40 évvel ezelőtt, zsebbe kellett nyúlni, engedélyeket kellett kérni és keményen kellett dolgozni ahhoz, hogy megépítsék a kikötőt. Most ugyanez a helyzet van, csak korszerűbb változatban és több emberrel. Tudja, hogy ez nem vigasz, de megpróbálnak segíteni, mert nekik is az a fontos, hogy a helybeli tulajdonosok meg az itt lakó ingatlantulajdonosok azért jó érzéssel tudjanak lemenni a Balatonra. Molnár Géza: Kérdezi, mi van, ha nem csinálják meg a kikötőt?
- 11 -
Wollmuth Péter: Nem lenne szerencsés, azért mert már most van az Internet-en egy kikötővételi ajánlat. Nem akarják eladni a kikötőt, de ha bekerül egy olyan csapat a testületbe, aki nem így gondolja, akkor ez is megtörténhet. De nem ez a cél. Meg kell csinálni a kikötőt. Nem tud mást mondani, és ebben tényleg maximálisan segítenek. Szurkoljunk, hogy az ő pályázatuk is nyertes legyen, mert az segít a kikötő létrehozásában. Molnár Géza megköszöni Polgármester Úrnak, s további hozzászólásokat kér. Folcz Tóbiás: Kérdezi, hogy a befizetések után megjelenik-e valamilyen tulajdon jellegű jog? Például, ha holnap befizeti a pénzt, holnapután a fejére esik egy tégla, akkor az Egyesületre száll-e ez az összeg, vagy pedig az örököseire? Molnár Géza: Jogos a kérdés. Elnézést kér, hogy erre nem tért ki. Polgármester Úrral történt egyeztetés során abban maradtak, hogy a befizetett összeg kapcsán a használati jog örökölhető, eladható. Bérbe nem adható. Megszerezte egy hasonló körülmények között épített kikötő alapszabályát, s ebben is úgy szerepel, hogy eladhatod, de bérbe nem adhatod. A gazdálkodás az Egyesület joga, de tudomásul kell venni mindenkinek, hogy ez egy kooperáció az Önkormányzattal. Ez a terület az Önkormányzaté, mi teszünk hozzá egy csomó pénzt, s így hozunk létre egy olyan kikötőt, ami kifejezetten az Önkormányzaté lesz, ha mi is lelakjuk. Ez az Önkormányzatnak is jó, nekünk is jó. Mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy nézze a falu érdekét, nézze a csónakosokét, nézze a vitorlásokét. Őt azért választották meg, hogy kimondja adott esetben azt a rosszat is, ami nem tetszik egyeseknek, nem azért, hogy széplélek legyen. Schnur László: Ha ez a kikötő létrejön, akkor az említett összegekre jön-e még valami? Például kikötőmester díja, stb. Molnár Géza: Elmondta, hogy milyen költségekkel kalkulált. Nem tudja, előírják-e, hogy kell kikötőmester, vagy valaki más. Ha pályázat lesz, akkor a pályázatban szerepel, hogy neked embert is kell foglalkoztatnod, viszont azzal is legyenek tisztában, hogyha pályázat van, akkor nem kell ennyit befizetni. Ez egyenlőre kétes állapot. Udvari János: Kérdezi, milyen pályázatról van szó? Polgármester Úr említette, hogy visszalépett a HM, ill. Tapolca. Ez azt jelenti, hogy az előttünk lévő terület nem lesz feltöltve? Vagy a tördemici Önkormányzat vállalja a teljes szakasz feltöltését, vagy csak az előttünk lévő szakasz lesz feltöltve? Ez nem lenne jó, de a probléma ugyanúgy fennállna. A másik, hogy miért nem tudunk most beadni pályázatot? Ő is úgy gondolja, hogy augusztus 31. közel van, de egy pályázatbeadás nem jelent kiviteli terv szintű dokumentációt, s ha szakaszolva van a program, akkor egy pályázat beleférne.
- 12 Molnár Géza: Ez két kérdés, az egyikre ő válaszol. Elmondja, hogy a mi problémánk az, hogy a jelenlegi rendezési tervvel ütközik a dolog. Az Építésügy azt mondta, hogy ő most nem tud mást csinálni, mint betartja az előírásokat. Amíg ez nem változik, addig ő nem tud más véleményt adni. Erre mondta ő, hogy nem fogja bebuktatni azt a pályázatot, mert bukik a 25 %. A rendezési terv nemcsak az Önkormányzaton múlik. Azt javasolták az építészek, hívja össze egy megbeszélésre a balatoni főépítészt, a tájvédelmi körzetből, a vízügytől, a táj- és természetvédőktől a megfelelő embereket, hívják el a tervezőt, de ha egy nem jön el, akkor ne is hívja össze. Ezt le kell bonyolítani ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni. Wollmuth Péter: A HM előtti meder balatoni meder. Ehhez mederhasználati engedélyt kellett volna nekik szerezni. A Honvédség lemaradt erről az ügymenetről. Mi annyival előbbre vagyunk, hogy nekünk a tulajdoni lapon be van jegyezve ez a balatoni rész, így megkaptuk a vízjogi engedélyt. Tapolca pedig úgy döntött, hogy nem vállalják be ennek a költségét, a bérlő pedig valószínűleg nem rendelkezik ekkora összeggel. Mivel egyben adták ki a vízjogi engedélyt Tapolca és Tördemic Önkormányzatainak, úgy rendelkeztek, hogy meg kell osztani az engedély ránk eső részét, és akkor egy új kiviteli tervvel kell megcsinálni. Papp László: Lényegesnek tűnik, hogy amiatt háromszorozódik meg az engedélyeztetés, mert valamikor úgy lett kialakítva a zöld rész határa, hogy az most beleesik a mi területünkbe? Nem lehet ezt megváltoztatni? Molnár Géza: Az érintettek úgy fogalmaztak, hogy a törvény nem fog módosulni. Ezek a jogszabályok, ezekhez kell alkalmazkodnunk. Jelen pillanatban ezt tudja mondani. Ha lenne rá mód, biztosan kezdeményeznének, de nincs folyamatban törvénymódosítás. Joó Ferenc: Ha most ebbe a pályázatba, amelyen az Önkormányzat részt vesz, nem is tud beszállni az Egyesület, akkor a két csónakkikötő terv közül, ha valamikor önerősen, vagy pályázattal megcsináljuk, melyiknek a megterveztetése, ill. engedélyeztetése tartana hosszabb, vagy rövidebb ideig, ill. melyik kerülne többe, vagy kevesebbe. Molnár Géza: Amit körbeadott, az a legjobb megoldás. Nem véletlenül adta körbe. Bár lehet, hogy hosszabb lesz, de nem mindegy, hogy a kikötőben 50 ember van, vagy 100. Vannak olyan dolgok, amit csinálni kell, amelyek költségekkel járnak, ezért az lenne a legjobb, ha 200 fős lenne a kikötő, hiszen akkor annyi felé lehetne osztani a költségeket és a bekerülés is kevesebb lenne. Azért adta ezt körbe, mert ezt tartja gazdaságosnak, és úgy látja, hogy ha a hatóságokon megfelelő segítségekkel keresztül jutunk, akkor ez kivitelezhető. A tervező 2011-ben csinált egy költségbecslést, csak becslést, ami alapján azt mondta, hogy 60 milliós nagyságrendű lenne az az elképzelés. A mostanira csinált egy konkrét számítást is, a kisebb pedig 53 millió. Érzik ugye a különbséget, hogy egy 4.000 m²-es vízfelületet kb. 70 millióból meg lehet csinálni, egy 2.000 m²-est pedig 53-ból. Sajnos vannak olyan fix költségek most is, hogyha ezeket több felé osztanának, kedvezőbb lenne a dolog. Így néz ki per pillanat.
- 13 Dr. Pandúr Erzsébet: Lehet, hogy valamit félreértett, de ezen a térképen a dátum 2010. július hónap. Az építési osztály vezetője, mintha azt mondta volna, hogy neki be kell tartani az építési tervet. A rendezési terv az a helyi építési szabályzat. Legjobb tudomása szerint az legutóbb módosult, vagy az nem érinti a helyi önkormányzat építési szabályzatát. Molnár Géza. Itt a helyi építési szabályzatról van szó és a helyi rendezési tervről. Ez utóbbi módosítása most van folyamatban. Dr. Pandúr Erzsébet: Miért csak most? Wollmuth Péter: Volt benne egy nádas térkép, amihez nem lehetett hozzányúlni. Dr. Pandúr Erzsébet: Arra akart csak utalni, hogy elég körülményes egy ilyen módosítás, egy csomó szakhatósághoz kell fordulni, azt ki is kell fizetni az Önkormányzatnak is, és ha erről korábban is tudtak - mivel a térkép 2010-es -, miért kellett húzni az időt, miért nem lehetett volna ezt hamarabb megcsinálni, vagy valaki érdeke húzni az időt? Molnár Géza: Nem érdeke senkinek az időhúzás. Egyet kell tudni. A 092-es volt az első elképzelése neki is, hogy ezt így tudják megcsinálni. Nem tudják igazából, hogy mi mindenbe szaladnak bele. A tervezővel megbeszélték, hogy mi mindent kell módosítani. A nádast módosítani kell. A nádas módosítást most kapták meg 2012. év elején, tehát amíg ez nem megy át, addig nem tudsz mit csinálni. Amikor megtudták idén, hogy megy a rendezési terv módosítása, rögtön csatlakoztak rá, mert tudták, hogy nekik is kellenek ezek a változások. Ezért köszönet az Önkormányzatnak, hogy állja ezeket a dolgokat, amik nekünk is kellenek. Udvari János: Tájékoztatásul elmondja, hogy a helyi rendezési terv és a HÉSZ két külön dolog. Kiss Vendel: Ha jól hallotta, két lehetőség van: vagy fizetünk sokat, vagy fizetünk többet. Ha valaki nem tud fizetni az megy a levesbe. Mikortól? Molnár Géza: Ha figyeltek, hallották, kihirdette, hogy szeptember 16-tól mindenkinek el kell hagyni a kikötőt. Az egyesületi tagság nem szűnik meg, de jelenleg csak azt tudja mondani, hogy hivatalosan csak szeptember 16-ig tudnak kikötni. Eddig azt mondta, hogy saját felelősségére mindenki leteheti a csónakját, most nem mondhatja, mert nem mondhat mást. Nem mondhat mást márciusban sem addig, amíg nem tudja átvinni a hatóságokon, hogy tűrjék addig az állapotot, amíg nem bírják megcsinálni. Nem tud választ adni arra, hogy át tudja-e vinni. Kiss Vendel: Elnézést kér, pontosítaná kérdését. Nem csónak elszállításra gondolt. Több információra lenne szükség ahhoz, hogy el tudja dönteni, beszáll-e, vagy nem. Mennyi idő van ennek eldöntésére? Ha nem tudja befizetni, akkor mikor szűnik meg a tagsága? Neki kevés az információ. Szeretné tudni, mikor indul be az építkezés, tehát egy csomó dolog érdekelné. Nincs elegendő információja. Úgy érzi, ki akarják erőszakolni belőle a döntést.
- 14 -
Ha ő most azt mondja, hogy beszáll, de végül nem tud beszállni, azt fogják róla mondani, hogy nem egyenes ember. Molnár Géza: Nem akarják kierőszakolni a döntést, de mindenkinek most dönteni kell, mert nincs több idő. Úgy érzi eléggé érthetően elmondta mindenkinek a várható pénzösszegeket a.) és b.) esetben. Elmondta mindenkinek a fenntartási költségeket. Mindenkinek ez alapján tisztában kell lennie a dolgokkal, de ha nem tiszta kérdezzenek nyugodtan. Szívesen visszamegy és elmondja. Nem tud mást mondani most a csapatnak, hogy el kell most döntenie, hogy a.) eset: pályázat – beszállok, b.) eset: önerős – beszállok (hozott egy nyomtatványt erre). El kell dönteni tehát itt és most. Nem tud mást mondani, mert neki ezt meg kell szervezni. Ha belegondolnak abba, hogy neki ezt végig kell vinni, össze kell állítania azt a 100 embert, aki majd össze fogja dobni ezt a pénzt. Valakinek ezt össze kell adni, nem ér rá várni. Elmondta már a nagyságrendeket. Elmondta, ha pályázat, akkor 150.000,- Ft-os nagyságrend. A nagyságrend nem fog változni, mert nem látja esélyét, hogy olyan pályázatot írnak ki, hogy 100 %-ot ad az állam. Ezt felejtsék el. Az államtól kb. 40-60 %ot lehet kalkulálni, többet nem. Ha saját önerőből pályázunk, akkor 40 %-ot fog adni, ha működik a dolog és megvan az Önkormányzat cége, akkor pedig 60 %-ra van esélyünk. Szerinte ezek a keretszámok nem fognak változni, de itt van egy szakértő, aki bólogat, hogy így lesz, tehát igaza van. Azt tudja mondani, hogy igenis mindenkinek el kell tudni dönteni, hogy 150.000,- Ft-os nagyságrendet tud-e vállalni, vagy sem. Azt is el kell tudni dönteni, hogy ha vállalja, akkor igenis írja alá, hogy vállalja pályázat esetén a 150.000,- Ft-ot. Azt is el tudja dönteni mindenki, hogy ha 500.000,- Ft lesz, akkor vállalja, vagy sem Neki viszont roppant lényeges tudni ezeket a dolgokat. Azért, mert falba ütköztünk még nem állunk meg. Ő már 3 éve csinálja ezt a dolgot, nem érdekli, hogy, akadályba ütközött, azért csinálja tovább. Viszont a jövő évi pályázathoz szeretne csatlakozni, annak ellenére, hogy ez a pályázati rész most beborult. Az egy dolog. De az, aki itt marad és azt mondta, vállalja, annak javasolna még dolgokat, hogy mi mindent kellene még csinálni, hogy továbblépjünk. Ha valaki azt mondja, hogy nem tudja eldönteni, bocsánat, ő nem tud senki helyett sem dönteni. Mindenkinek saját szuverén joga dönteni. Aki nem tudja eldönteni, azt úgy veszi, hogy nem vesz részt benne, mint ahogy megírta a meghívóban, hogy aki nem jön el, azt úgy tekintik, hogy nem akar benne részt venni. Dr. Pandúr Erzsébet: Nem hangzott el az, hogy ha valaki vállalja, akkor milyen intervallumban, mi a határidő? Mert ez nem hangzott el. Amikor a pályázatot be kell nyújtani, akkorra rendelkezésre kell álljon a pénz. Jó, de mikor? A másik, hogy ha az ember befizeti a pénzt, akkor milyen jogosultságai lesznek, hiszen az elmondottak szerint nincs engedély, és nem lehet letenni a csónakot.
- 15 -
Molnár Géza: Szó volt erről, hogy örökölhető, eladható. Mikor kell betenni a pénzt? Pályázat esetén akkor kell letenni a pénzt, amikor döntés született, addig nem. A másik oldala, hogy mi intézzük az engedélyeket. El kell jutni odáig, hogy minden engedély a kezünkben legyen. Ha minden engedélyünk megvan, de nincs pályázat, akkor abban az időben kell letenni a pénzt. Egy építkezésnek nem lehet úgy nekiszaladni, hogy nincs meg rá a pénz. Úgy nem lehet, hogy majd összeszedjük. Pontos időpontot nem tud mondani, de elvárja, hogy mindenki nyilatkoztassa ki szándékát, hiszen neki kalkulálni kell. Kéri, ezt értsék meg. Meg kell tudni mondania, hogy ebben az esetben ez a csapat áll föl és ez a csapat adja össze a pénzt, abban az esetben pedig az a csapat áll föl és az adja össze a pénzt. Azt nem tudja megmondani, hogy jövőre ki tudnak-e kötni, de azokért, akik beszállnak, mindent meg fog tenni, hogy ki tudjanak kötni. De nem biztos, hogy ki fognak tudni kötni addig, amíg nem lesznek meg az engedélyek. Ezzel legyen mindenki tisztában. Dr. Pandúr Erzsébet: Lehet, hogy befizeti a pénzt, de márciusban még nincsenek meg az engedélyek, akkor áprilisban nem teheti le a csónakot, ugye? Molnár Géza: Pályázat esetén be kell mutatni az önrészt. Ha megvannak az engedélyek is, akkor építkezhetünk is záros határidőn belül, de nyilván nem teszed le a csónakod, amíg nem tud elkészülni. Ugyanez az eset, amikor önerőből csinálod, akkor viszont onnan kezdve építkezünk, mert akkor kell letenni a pénzt. Kb. 2-3 hónap az építkezés átfutási ideje. Takács Zoltán/Lajos: Most mindenki nyilatkozik, hogy fizet, vagy nem fizet. Ők elkezdenek ezzel kalkulálni, de mi van akkor, ha valaki visszalép. Mi lesz akkor? Molnár Géza: Csoportokat fognak preferálni, hiszen az az érdeke, hogy ez a kikötő tele legyen, nem az, hogy a felét építsük meg. Hozzáteszi, a felét is érdemes lenne megépíteni, a másik felét kiadni, de inkább lapozzanak. Kiss Vendel: Megnézték a rajzot. Valószínűleg ez fog elkészülni. Ahhoz, hogy ez elkészüljön a telekcserének is meg kell történnie. A telekcsere mikorra valószínűsíthető? Nem lehet addig tervezni, amíg ez nem zajlott le. Mennyi idő? Molnár Géza: Már elmondta, hogy ez a telekcsere nem mai keletű. Polgármester Úr mondta, hogy most derült fény egy új telekre. Ő elmondott mindent, amit tud, de ennél több információval nem tud szolgálni. Dönteni kell. A hatóságokon a véleményt át tudja vinni - függetlenül attól, hogy az nem a miénk -, ahhoz hogy a rendezési terv és minden meglegyen. Az, hogy azt mikor tudja megszerezni, az rajtunk múlik. Erre is mond majd megoldást, de nem most, hanem majd a következő lépcsőben. Tud olyat mondani, hogyha benne akarnak lenni, rá tud-e áldozni egy csónakos kb. 20.000,- Ft-ot, egy vitorlás kb. 80.000,- Ft-ot, és akkor meg lehet venni. Tud megoldásokat. Egyébként tételesen elmondta a határidőket, többet ne kívánjon tőle.
- 16 Papp László: Ha konkrétan pénzről van szó, akkor ennek a nyilatkozatnak úgy kellene szólni, hogy én x-y vállalom, hogy konkrétan eddig a dátumig, legfeljebb ekkora összeget (fix összeg) vállalok befizetni abban az esetben, ha pályázat van, vagy pedig amennyiben nincs pályázati lehetőség, akkor legfeljebb ekkora összeget, legfeljebb eddig a dátumig vállalok befizetni. Van-e arra lehetőség, hogy ezt egy bizonyos ütemezésben tegye? Véleménye szerint jó lenne ilyen formában konkretizálni ezt a nyilatkozatot, s ennek függvényében mindenki jobban tudna kalkulálni. Molnár Géza: Elnézést kér. Elmondta a számokat, csak ismételni tudja magát. Itt van egy jelenléti ív, melyet aláírtak, mikor bejöttek, melyen a következő szerepel: pályázat esetén, s aláírod a nevedet, önerő esetén, s aláírod a nevedet. Mindenki tisztában van a nagyságrenddel, ne várják, hogy beírja ide, hogy 62.000 - 65.000,- Ft-ig. Mindenki ismeri a nagyságrendeket. Időpontot ugyancsak nem fog mondani, hiszen azt is elmondta, hogy az időpontok hogy várhatóak. Mindenkit felnőttnek tekint, mindenki el kell tudja dönteni, mit akar. Nem akarja tovább bonyolítani ezt a kérdést. Ha befizetésre kerül sor, és nem 150.000,- Ft-ot kell befizetni, hanem 300.000,- Ft-ot, akkor van egy önerős lista, s akkor előlépnek azok az önerősök, s megcsinálják. Füstös Jenő: Ha kivesszük a csónakot, mikor tehetjük le újra? Molnár Géza: Nem figyelt, mert már elmondta, hogy nem tudja. Jövő héten megy Pestre tárgyalni. Békefi József: Nem tudja támogatni a kikötőépítést, de kívánja sikerüljön. Megköszöni. Joó Ferenc: Arról van szó, hogy most aláírnak egy szándéknyilatkozatot. Ehhez nem kell közgyűlés. Miről kell döntsön a Közgyűlés? Molnár Géza: Van egy következő pont, amiről feltétlenül dönteni kell: 2/2021. Határozat: A kikötőépítésről A kikötővel kapcsolatos döntésekben csak azok a tagok jogosultak szavazni, akik abban anyagilag is részt vesznek. Erről mindenképpen dönteni kell, ugyanis a következőt kell látni. Ha ebben nem dönt a Közgyűlés, akkor úgy tekinti Polgármester Úr, hogy nem akarunk csónakkikötőt építeni. Ha nem akarunk csónakkikötőt építeni, vagy kishajó kikötőt építeni, akkor megépíti valaki más. Polgármester Úr megmutatta neki, hogy van a számítógépén egy helyi ajánlat, s ha az Önkormányzat eladja, akkor nagyon szívesen megveszi a kikötőt. Polgármester Úr elmondta, hogy nem az a szándék, hogy eladják, Ő már tájékoztatta a Közgyűlést – többször is -, hogy meghosszabbították az Önkormányzattal 60 évre a kikötő bérleti szerződését. El lehet dönteni mindenkinek, hogy mi a jó. Dr. Horváth Zoltán: Egy lényegi dolgot kellene tisztázni a nyilatkozat aláírásához. Meddig fogunk várni egy esetleges támogatásra? Ha minden összeáll, minden engedélyünk megvan, minden terv készen van, várunk-e a pályázat befutására, vagy esetleg rögtön elkezdjük az építkezést? Mert, ha igen, akkor azt rögzíteni kellene, hogy önerős a dolog.
-17 -
Véleménye szerint pályázatot lényegesen nehezebb szerezni egy már elkezdett beruházáshoz – ezt a pályázatíró horgásztársunk is megerősítheti -, ezért rögzíteni kellene, hogy melyik az az időpont, ameddig várunk a pályázatra. Dr. Rajczy István: Megkezdett beruházáshoz nem kapsz pályázatot, de fejlesztésre, bővítésre igen. Molnár Géza: Erre azt tudja mondani, hogy rögzítsük. Ha eljutunk odáig, hogy megvannak az engedélyeink - természetesen ő sem a saját pénze ellensége, sem a többiek pénzéé sem -, egy céljuk van, hogy pályázattal csinálják meg. Ne felejtsék el azonban, hogy ha itt az az állapot van, hogy nem tudnak itt kikötni, mert nem csinálják meg a kikötőt, az kinek jó? Azért mondja, hogy ha nincs pályázat, akkor önerős lesz. Nagyon sokáig nem tudnak várni. Azért csinálták ezt a vész-forgatókönyvet, hogy csatlakozzanak a pályázathoz, mert tudta, hogy változott a Balaton Törvény és kivágnak bennünket. Évek óta hangoztatta, hogy kikötőt kell csinálni, pontosan azért, mert előbb-utóbb be fogják tartatni a Balaton Törvényt. Nem tudja kinek jó, hogy a kert végében nézegessék a csónakjukat, meg a hajójukat. Természetesen pályázattal lesz, ha lehetséges, ha nem, akkor viszont önerős. Nem érdemes a témát most tovább nyújtani. Garics Zoltán: 1,5 – 2 év alatt kifizeti valamelyik kikötőben bérleti díjként azt az összeget, amelyet be tudna rakni az önerős építkezéshez. Molnár Géza: Egyetért, hiszen ha átmennek Badacsonyba, 2 év alatt befizetik a 150.000,Ft-ot bérleti díjnak, ha le akarják tenni a csónakot. Nem inkább ide kellene betenni, és hosszú távon olcsóbban üzemeltetni? Több hozzászólás nem volt.
2.) Határozat a kikötő építéséről Molnár Géza elmondja, hogy a Közgyűlésnek döntenie kell abban, hogy a későbbiekben csak azok szavazhatnak, akik abban anyagilag is részt vesznek. Ezt a döntést azért kell meghozni, mert aki nem vesz benne részt, az később, hogy szavazna abban, amihez semmi köze nincs. Egyértelműen védeni kell azokat is, akik hajlandóak ide befizetni. Alapvető érdekük, hogy csak akkor fognak befizetni, ha ők fognak dönteni, és természetesen mindenkinek a befizetése mértékében lesz szavazati joga is. Ezt úgy képzeljék el,, mintha csinálnának egy egyesületet, és mindenki a betett pénze alapján fog szavazni. De nem akar új társaságot csinálni. Van- e ezzel a határozat-tervezettel kapcsolatban észrevétel, kérdés, vagy szavazhatnak róla?
- 18 Rónai Ferenc: Minden valószínűség szerint akkor, amikor aláírják a részvételi szándékot két eset lehetséges: vagy kevesebb lesz a hely, mint ahány van, vagy pedig több. Ha kevesebb, azt lassan fel lehet tölteni, de ha több van, akkor lesz-e egy mindenkori ismert csapat, aki abban az adott szituációban bent van abban a mondjuk 100 hajóhelyben, és az a 100 ember dönt. Mondjuk van 110 ember, aki részt venne. Ha abból a 100-ból kikerül valaki, a helyére a következő, a 101. becsúszik, akkor az már szavazhat, mert a szándékot kinyilatkoztatta, vagy csak akkor szavazhat, amikor már bent van. Molnár Géza: Tehát, hogy tiszta legyen. Úgy szól a határozat-tervezet is, hogy a kikötővel kapcsolatban csak azok a tagok jogosultak szavazni, akik abban anyagilag is részt vesznek. Nyilván, aki a 101., ill. 100 fölött van, az nem vesz részt benne anyagilag, tehát innen kezdve nem is szavazhat. Bekerülni most úgy lehet, abban a sorrendben, amit már elmondott. Mint látható, elsősorban helyiek lesznek benne. Feláll mondjuk ez a 100 ember és van várólista. Ha valaki eladja a helyét, mert mondjuk meghal, s az örökös nem akarja tovább vinni a dolgot, akkor az Egyesületnek elővásárlási joga van, a tagnak elővásárlási joga van. Azután az Egyesületnek vétójoga van azon a szinten, hogy elsősorban helyi lakosokat akarunk, hiszen az Önkormányzat kifejezett célja, hogy elsősorban helyi lakosok legyenek benne. Kiss Vendel: Nem tartja jónak a szavazati jog meghatározását, mert a vitorlás előnyben van azzal, hogy ő négyszer több pénzt fizetett be, több szavazati joggal fog rendelkezni. Molnár Géza: Ez nem ide vonatkozó kérdés, ez a következő napirendi ponthoz, a kikötő működési szabályzatához tartozik. Egyébként miért lenne előnyben, hiszen négyszer annyi pénzt fizetett be. Nincs több hozzászólás, így szavazásra bocsátja a határozatot. 2/2012.Haátorzat:
A kikötő építéséről
A kikötővel kapcsolatos döntésekben csak azok a tagok jogosultak szavazni, akik abban anyagilag is részt vesznek. A Közgyűlés egyhangú szavazással elfogadja a határozatot.
3.) Molnár Géza elmondja, hogy még két napirendi pont van. Az egyik az új kikötő működési szabályai. Beszéljenek az elképzeléseiről, s a tagság kérdezzen. Elmondta, hogy a hely örökölhető, eladható lesz, de bérbe nem adható. Mint már elmondta, lényeges még a befizetéseknél, hogy nem mindegy, ki milyen státuszba kerül. Jelenleg vannak bérlők és tagok ebben a kikötőben, akik állják a költségeket, s ha bejön egy olyan ember, aki se bérlő, se tag nem volt, annak nyilván többet kell majd fizetni, mint akik eddig tettek már valamit a kikötőért. Ettől azonban a
- 19 befizetési összegek nem fognak változni. Tehát ne úgy kalkuláljanak, hogy jön majd valaki, aki fizet többet, és neki akkor kevesebbet kell. Nem így van, a már elmondott összegekkel kalkuláljon mindenki. Lesznek még részletszabályok. Kérdeztek dolgokat, amikre azt mondta, hogy ez majd a következő napirendi pont témája lesz. Elmondja, megszerezte a Csendesék-féle vitorláskikötő szabályzatát azért, hogy legyen egy szamárvezető, hogy mégis mik azok a dolgok, amikre felkészülhetünk. Nem akar külön egyesületet csinálni ezért, hiszen ez a Horgászegyesület érdeke, s éppen ezért az Egyesületen belül szeretné továbbvinni, pontosan azért, hogy itt maradjon ebben a közösségben, aki ezt az egészet létrehozta. Ennek a közösségnek legyen lehetősége arra, hogy ezt megcsinálja. Őszintén megmondja, hogyha nem jött volna így össze, akkor új egyesületet is csinált volna azokkal, akik hajlandók arra, hogy megcsinálják a kikötőt. Úgy gondolja, nincs más megoldás, és akik itt ülnek biztos belátták. Ha a Balatonon akarunk maradni, bármilyen fájdalmas, mindannyiuknak a zsebükbe kell nyúlni. Ezért kellene ezeket a részletszabályokat kidolgozni. A meghívóban kiküldött határozat-tervezet úgy szólt, hogy az Elnökség 2012. október 31ig dolgozza ki és terjessze elő ezeket a dolgokat. Annyiban módosítaná ezt a határozattervezetet, hogy a 2013. márciusi taggyűlésen beszéljenek erről, mert ezért nem hívna össze taggyűlést, és nem látja, szorítaná az idő annyira, hogy hamarabb eljutna oda a kikötővel, hogy ezeket a szabályokat kidolgozza. Ezeket a dolgokat a Testületen is át kell vinnie, hiszen ennek a kikötőnek a területe tulajdonképpen Önkormányzati tulajdonban van. Ezért nem adható bérbe. Ez nem arról szól, hogy valakinek ez a kikötő pénzt termeljen, hanem arról szól, hogy az itteni helyi lakosok élvezzék ennek az előnyeit. Ha pénzt tudunk csinálni, akkor azt a kikötő továbbfejlesztésére kell fordítani. Nagyon egyszerű. Lesz itt még további teendő is. Egy normális kikötőben van egy kis iroda, ami a kikötőmesternek kell. WC-t kell létrehozni, zuhanyozót, a rendezvényekhez valami kis beállót, stb. Hosszabb távon ezt így képzeljék el, s ezt valamiből meg kell tudni csinálni. Az Egyesületnek azért gazdálkodnia kell, hogy ezeket a fejlesztéseket pályázatokkal, vagy valahogyan meg tudja csinálni. Ezt pedig akkor tudja megcsinálni, ha ez így működik. Takács Zoltán: A vitorlás hajók letétele hogyan lesz megoldva, lesz itt rá lehetőség? Molnár Géza: Igen, be van tervezve egy sólya, hogy ne kelljen elmenni sehova sem, ha be akarjuk tenni a csónakokat, hajókat. Több kérdés nem volt, így szavazásra bocsátja a következő határozatot: 3/2012. Határozat: Az új kikötő szabályai A Tagság felhatalmazza az Elnökséget, hogy a szabályokat 2013. márciusig elfogadásra kidolgozza és előterjessze a befizető tagoknak. A Közgyűlés egyhangúlag elfogadja.
- 20 -
4.) Egyebek. Molnár Géza: Mint mondta, a közlekedési hatóság kötelezte őket, hogy szeptember 16-ig vigyék el a csónakokat, vitorlásokat. Ez az egyik. A másik – hogy ha tavasszal sikerülne nekiállni az építkezésnek, ami nem nagyon valószínű, de azért, ha mégis -, kér mindenkit, hogy a téli tárolást most oldja meg otthon., mert ha lehetséges nekiállnak az építkezésnek. Kérdezi, van-e még valami megjegyzés, kérdés? Dr. Pandúr Erzsébet: Javasolja, hogy a jelen nem lévő tagokat is ki kellene értesíteni. Molnár Géza: Küldünk egy emlékeztetőt, hogy ez a helyzet. Tóth Csaba: Miért küldjünk, amikor nem volt arra képes, hogy ilyen fontos dologban idefáradjon? Dr. Pandúr Erzsébet: Szerinte ez így korrekt, de erről is szavazhatnak esetleg. Molnár Géza: Emlékeztetőt úgyis szoktak küldeni. Cseh Sándor: A Polgármester Úr által említett vételi ajánlatot mennyire kell komolyan venni? Ha több milliót beígértek, akkor lehet, hogy padlót fogunk? Molnár Géza: Nem fogunk padlót. Ezért mondta, hogy úgy kötötte meg a szerződést, hogy az engedélyek megszerzésétől számított 5 éven belül megépítjük a kikötőt, vagy így, vagy úgy, s akkor miénk a kikötő. Viszont, ha most úgy dönt a Közgyűlés, hogy nem építünk kikötőt, feladjuk a magas labdát az Önkormányzatnak, hogy felbontsa a szerződésünket. Jelen pillanatban neki lehetősége nincs, de azért legyenek tisztában azzal, minden szerződés felbontható. Természetesen Polgármester Úr is és a Testület is úgy áll hozzá, és a falu érdeke is az, hogy itt maradjon. Nem akarják eladni, de van egy ilyen ajánlata. Dr. Horváth Zoltán: Kérdése, hogy ha megépül a kikötő, az Önkormányzatnak van-e arra lehetősége, hogy bérleti díjat emeljen a 60 év alatt az infláción kívül? Molnár Géza: Nincs. Úgy van a szerződés, hogy az inflációval emelkedik a bérleti díj. Az Önkormányzat is tisztában van azzal, hogy nem kevés pénzről beszélünk, s azt ők is belátják, hogy a nem kevés pénzt le is kell lakni valahogy. Ha oda kerülnek, akkor a bérleti szerződést szeretné kiegészíteni. Szeretne beletenni egy olyan klauzulát, hogy ha a szerződést fel akarják bontani, akkor az Egyesületet kártalanítaniuk kell. Ha ezt a pénzt beteszik, nem fogják csak úgy betenni, hogy ilyen ne legyen benne. Tóth Csaba: Kéri, hogy akinek van e-mail címe, az legyen szíves a jelenléti ívre írja be a neve mellé.
- 21 Molnár Géza: A hagyományos Süllőkupát szeretnék megrendezni önköltségesen szeptember 15-én. Mint mondta szeptember 16-ával kikötő kiürítés lesz, legfeljebb búcsú buli lesz. Kéri, hogy aki részt akar venni, az jelezze szándékát, külön meghívót nem küld most senkinek. Kiss Vendel: Szeptember 16. után kiköthet a saját szakállára? Molnár Géza: Ne kössön ki a saját szakállára. Addig ne kössön ki, amíg ő azt nem mondja, hogy kiköthet. Azt mondta a rendőr, hogy azt a csónakot, vitorlást, melyen nincs azonosítás, elviszi gond nélkül, de nem javasolja senkinek, hogy levegye a névtáblát. Névtáblával ő nem viheti el, de 150.000,- Ft-ig büntethet. Gondolja meg, hogy otthagyjae, vagy nem. Több kérdés, hozzászólás nem volt - kéri a vitorlásokat, s azokat a csónakosokat, akik vitorlást szeretnének -, hogy maradjanak. Megköszöni a részvételt, és bezárja a Közgyűlést.
Kmf.
Molnár Gézáné jegyzőkönyvvezető
Tar László jegyzőkönyv-hitelesítő
Horváth Zoltán jegyzőkönyv-hitelesítő
