Izsák Város Környezetvédelmi Programja
Készítette: B&B Projektmenedzser Kft. Jóváhagyta: Izsák Város Önkormányzata Izsák 2011 1
Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................................4 2. A települési önkormányzatok környezet- és természetvédelmi feladatai .........................................5 2.1 A Természetvédelmi törvény önkormányzati vonatkozású rendelkezései ..................................6 3. Célállapot........................................................................................................................................8 3.1 A települési környezetvédelmi program készítésének célja........................................................8 4. A KÖRNYEZETÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE ..............................................................................................11 .4.1. Települési környezet..............................................................................................................12 5. A környezeti elemek állapota ........................................................................................................13 5.1 Levegő ....................................................................................................................................13 5.2 Talaj ........................................................................................................................................19 5.3 Vízrajz, vízháztartás .................................................................................................................20 6. A települési környezet állapota .....................................................................................................23 6.1. Ivóvízellátás............................................................................................................................23 6.2 . Csapadékvíz-elvezetés ...........................................................................................................23 6.3. Hulladékgazdálkodás..............................................................................................................27 6.4. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás ....................................................................................28 6.5 Közlekedés ..............................................................................................................................30 6.6. Energiagazdálkodás................................................................................................................30 7. Emberi egészség és környezeti hatások .........................................................................................32 9. A természetvédelmet érintő változások ........................................................................................35 8. A Program célkitűzései..................................................................................................................37 8. 1. A környezetvédelem helyi feladatai és megoldásuk fő mozzanatai:........................................38 8.2 Az egyes környezetvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos speciális teendők ......................38 8.2.1Levegőtisztaság védelme ...................................................................................................38 8.2.2.Települési környezet tisztasága.........................................................................................39 8.2 3.Talaj- és talajvíz védelem, csapadékvíz-elvezetés ..............................................................39 8.2-4. Kommunális hulladékkezelés,- gyűjtés, hulladékgazdálkodás...........................................40 8.2.5. Lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem ...............................................................41 2
8.2.6. Közlekedés – átmenő forgalom miatti levegőtisztaság javítás, védelme ...........................41 8.2.7. Ivóvízellátás - vízminőség-védelem ..................................................................................42 8.2.8. Energiagazdálkodás .........................................................................................................43 8.2.9. Szenyvízelvezetés ............................................................................................................43 8.2.10. Zöldterület –gazdálkodás- zöldterületek védelme ..........................................................43 8.2.11.Emberi egészség védelme-..............................................................................................44 8.2.12.Természet. és tájvédelem...............................................................................................44 10. Környezetvédelmet szolgáló egyéb önkormányzati intézkedések ................................................45 11. Koordináció, tájékoztatás, tájékozódás és nyilvánosság...............................................................46 11.1. Koordináció ..........................................................................................................................46 11.2.Szemléletformálás, tájékoztatás, tájékozódás, nyilvánosság ..................................................46
3
1. BEVEZETÉS “A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen – a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan – szinte minden környezeti elem állapota romlott, és ez már a használatok egyértelmű korlátozásával is együtt jár. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges
életének
biztosításához.
A
társadalmi-gazdasági
feladatok
végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani” [I. Nemzeti Környezetvédelmi Program]. A II. Nemzeti Környezetvédelmi Program legfőbb törekvése hasonlóan „a fenntartható fejlődés megvalósításának környezeti megalapozása, környezeti és természeti értékeinek megőrzése, a környezeti károk megelőzése, valamint a környezeti problémák okainak felszámolása hatékonyabb eszköztár alkalmazásával”.
Izsák Város Környezetvédelmi Programja a környezetvédelmi és társadalmi érdekek érvényesítése céljából a fent megfogalmazott kihívások helyi kezelésére kíván hatékony eszközöket, és megoldásokat nyújtani.
4
2. A települési önkormányzatok környezet- és természetvédelmi feladatai
A Környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény az EU normák, elvárások figyelembevételével készült el, mely rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt meghatározza a hazai környezetpolitika alakítását. A törvény IV. fejezete határozza meg a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait az alábbiak szerint: 46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében a./ biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat b./ A [Nemzeti Környezetvédelmi] Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet a képviselő testülete (közgyűlés) hagy jóvá c./ a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz d./ együttműködik a környezetvédelmi feladatokat ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel e./ elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot f./
a
fejlesztési
feladatok
során
érvényesíti
követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.
5
a
környezetvédelem
47.§
(1)
A
46.
§
(1)
bekezdés
b./
pontjában
meghatározott
települési
környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a./ a települési környezet tisztasága, b./ a csapadékvíz-elvezetés, c./ a kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, - elvezetés, tisztítás, d./ kommunális hulladékkezelés, e./
a
lakossági
és
közszolgáltatási
(vendéglátás,
település-üzemeltetés,
kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f./ a helyi közlekedésszervezés, g./ az ivóvízellátás, h./ az energiagazdálkodás, i./ a zöldterület-gazdálkodás, j./
a
feltételezhető
rendkívüli
környezetveszélyeztetés
elhárításának
és
a
környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait.
(2)
A
települési
programban
önkormányzat
foglalt
feladatok
gondoskodik
a
végrehajtásáról,
települési a
környezetvédelmi
végrehajtás
feltételeinek
biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente felülvizsgálja. (3) A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más
határozat
meghozatalával
-
szükség
esetén
önkormányzati
rendelet
megalkotásával - kell végrehajtani.
2.1 A Természetvédelmi törvény önkormányzati vonatkozású rendelkezései
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben megjelenő új törekvések lényege az eddigiekkel szemben újfajta viszony kialakítása a természetvédelemgazdaság, és az ember-természet vonatkozásában. Az eddigi tiltások helyett támogatásokban, illetve gazdasági ösztönzésben gondolkodnak, célul tűzve ki a társadalmi közmegegyezés megvalósítását, a természetvédelem, a területfejlesztés, és a gazdasági, mezőgazdasági politika integrált együttműködését.
6
55. § (1) A települési önkormányzat - fővárosban a fővárosi önkormányzat - az illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet készít. A tervnek az országos, a regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban és a megyei jogú városban a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) rendelettel fogadja el. (2) A tervek előterjesztéséhez a [nemzeti park] igazgatóság előzetes véleménye szükséges. Az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv egy példányát meg kell küldeni az igazgatóságnak.
62. § (1) Törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat települési önkormányzatok is ellátnak. (2) A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni. (3) A települési önkormányzat a természet védelmének helyi - területi feladatai ellátására az önkormányzat környezetvédelmi alapjában (Kt. 58. §) természetvédelmi célokat szolgáló részt hozhat létre.
Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatairól a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény is rendelkezik. A törvény a települési önkormányzatok közszolgáltatásokra és közhatalmi feladatok ellátására vonatkozó kötelező
feladatainak
önkormányzat
törvényi
feladatait
„a
szabályozása.
helyi
Egyértelműsíti
közszolgáltatások
körében
a
települési
különösen:
a
településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, ….a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása…” tekintetében.
7
3. Célállapot -
Izsák város önkormányzatának kitűzött célja, hogy a megfelelő környezeti állapot elérésével megteremtse a településfejlesztés lehetőségét. Mivel a természeti,
környezeti
adottságok
alapvetően
kedvezőek,
ez
a
településfejlesztés jó kiinduló alapját jelentheti. Ehhez azonban létre kell hozni a
környezet
és
természet
tudatos
és
kímélő
használatát
biztosító
körülményeket. -
A környezeti célállapot a természet- és környezetvédelmi szempontból kedvező módon kezelt környezet biztosítása a külterületen, a belterületen pedig az esztétikus településkép elérése mellett az egészséges, tiszta települési környezet biztosítása.
-
A település fejlesztésénél kitörési pont lehet az egészséges lakókörnyezet és az érintetlen természeti adottság. Ki kell emelni, hogy a környezet kedvezően befolyásolja a településökológiai adottságokat, ezért ennek javítása lényeges szempont.
-
A településen belül a környezet tisztaságának megőrzését és javítását kell célul kitűzni.
-
A településen belül a zöld-terület aránya jónak ítélhető. A zöldterületek arányának és állapotának megőrzése célként határozható meg. Az úthálózat fejlesztésénél a zöldterületi arány megőrzését figyelembe kell venni.
-
Átfogó tervet kell készíteni a zöldterületeken telepítendő növényekről, és ezek ültetését, telepítését ütemezve meg kell kezdeni.
-
Szükség van olyan közösségi rendszeres programra, mely a település lakóit vonná be környezetünk tisztábbá tételébe. Az általános iskolásoktól kezdve minden korcsoportot meg kell szólítani.
3.1 A települési környezetvédelmi program készítésének célja Egy
települési
környezetvédelmi
programnak
elő
kell
irányoznia
olyan
tevékenységeket, melyek megvalósításával hozzájárul az országos és a regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához. Emellett hatékony 8
eszköz kell, hogy legyen a település által legfontosabbnak tekintett problémák kezelésére.
A környezetvédelmi törvény megfogalmazza a környezetvédelem alapelveit (Kvt. 612.§), melyet a program készítése során mindvégig szem előtt tartottunk, ezek a következők:
• elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás, • felelősség, • együttműködés, • tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság.
Izsák városnak érdeke hogy a Települési Környezetvédelmi Program létrejöjjön és megvalósuljon. Napjainkban, az Európai Unió tagjaként egyre inkább előtérbe kerül a környezettel való racionális gazdálkodás, a környezettudatos gondolkodás és a környezet védelmének feladata. Az egyes, pályázatok útján igényelhető források, támogatások elnyeréséhez előnyt jelenthet, illetve bizonyos esetben feltétel lesz, hogy az adott település rendelkezzen ilyen programmal.
Izsák
település
környezetvédelmi
programja
-
összhangban
a
Nemzeti
Környezetvédelmi Programmal - az alábbi alapelveken nyugszik:
− a fenntartható fejlődés elve, mely szerint az általános fejlődés folyamatában következetesen egyensúlyra kell törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között, szem előtt tartva a jövő generációk életfeltételeinek biztosítása érdekében a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A fenntartható fejlődés a környezeti értékek megtartását és a jövő generációkért érzett felelősség elvét érvényesíti. A társadalom fenntartható fejlődésének környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használatát jelenti, vagyis azt az alapelvet, hogy úgy javítsuk az emberi élet minőségét, hogy közben a természeti erőforrásokat fenntartó ökológiai rendszerek teherbíró és megújuló képességeinek határain belül maradjunk. A fenntartható fejlődés feltételezi, hogy egyensúlyt lehet teremteni a szükségletek kielégítése és a környezeti értékek megőrzése között. 9
−
a
káros
környezeti
hatások
megelőzésének
elve,
mely
feltételezi
a
környezetvédelmi jogszabályokban előírt hatásvizsgálatok, a környezeti auditálás bevezetését. A megelőzés elve olyan tevékenységeket igényel, amelyek lényegesen gazdaságosabbak, mint az utólagos, a már kialakult szennyezések felszámolására
fordított
tevékenységek
(pl.:
felülvizsgálatok,
műszaki
beavatkozások, stb.). − az elővigyázatosság elve szerint a kockázati tényezőket csökkenteni kell azokban az esetekben, amelyek során súlyos, vagy visszafordíthatatlan környezeti károk keletkezhetnek a jövőbeni emberi tevékenység során. − a környezethasználó és - szennyező fizet elvének alkalmazása a gazdasági folyamatokban.
10
4. A KÖRNYEZETÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE
A környezetgazdálkodás egyes szakterületein, – közöttük az önkormányzat feladatkörébe és felelősségi körébe tartozó területeken – a környezetállapot értékelése
alapján
kell
meghatározni
a
környezetminőség
romlásának
megállításának előmozdításához, javításához szükséges lépéseket, stratégiai döntéseket, intézkedéseket. A környezetgazdálkodás egyes szakterületei egymással szoros összefüggésben, együttesen alakítják egy adott térség, település környezeti állapotát.
Ennek
figyelembevételével,
szakterületenként,
illetve
környezeti
elemenként közelíti meg a Program az egyes problémaköröket. A környezetminőséget az egyes környezeti elemek állapota határozza meg. A talajok, a felszín és a felszín alatti vizek, a levegő minősége, a különböző hulladékok kezelési módja, a zaj- és rezgésvédelemi helyzet, a zöldfelületek, a természet és az épített környezet állapotának vizsgálata teszi lehetővé a környezetminőség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását.
A helyes állapotértékeléshez együtt kell látni az okok, hatótényezők a környezet állapota probléma cél megoldások feladat folyamatot.
Ennek eredményeképpen a feladatok jelentős része nem a környezetben keletkezett károk csökkentéséről, felszámolásáról szól (ún. csővégi megoldások), hanem az emberi tevékenységet javasolja megváltoztatni a környezeti károk megelőzése érdekében.
11
.4.1. Települési környezet Mivel a település az ember közvetlen élettereként az embert érő környezeti hatások egyfajta integrált forrása, így a káros környezeti hatások elleni védekezés egyik fő színtere is egyben. Az embert érő egészségkárosító, vagy csupán terhelő hatások közül egy településen elsősorban csak az ott keletkező, fellépő ártalmakkal szemben tudunk védekezni. A védekezés fő eszköze a megelőzés, a kártékony hatás megjelenése
előtti
intézkedés,
melyet
a
település
ésszerűen
szabályozott
fejlesztésével, annak környezettudatos tervezésével, illetve a településen élő lakosság, az ott végzett termelői-, szolgáltatói munkajogi keretekbe foglalt szabályozásával lehet megvalósítani. A településrendezési tervezési munka során alapvető fontosságú az adott környezet, a helyi adottságok, a már meglévő szerkezeti elemek, melyek általában nehezen változtathatóak,
így
a
település
fejlődésének
irányítását
kell
ezen
alapparaméterekhez igazítani. Az országos szabályozás elemein túl, illetve annak keretei közt, nagy jelentőséggel bír a helyi szabályozás. A települési környezet védelme során hatékony eszköz a település övezeti felosztása, a különböző funkciójú területek egyfajta térbeli elhatárolása. Az egyes övezetekre vonatkozó ésszerű szabályozások, az övezetek helyes térbeli elhelyezése, illetve a köztük kialakított
megfelelő
kommunikáció (anyag-,
árú-,
munkaerőtranszport,
stb.)
jelentősen meg tudja növelni a településen élő, dolgozó népesség környezeti biztonságát.
12
5. A környezeti elemek állapota 5.1 Levegő Az NKP II. indulásakor levegőtisztasági szempontból az ország területének 13,2%- a mérsékelten szenyezett (9,3%), vagy szennyezett (3,9%) volt és ez a lakosság csaknem felét érintette. Jelentős mennyiségben kibocsátott légszennyező anyagok a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén monoxid, a szén-dioxid és a szilárd anyag. Az ipari termelés jelentős visszaesése, a technológiaváltás és az ólmozott benzin beszüntetése kedvezően, a növekvő gépjárműforgalom azonban kedvezőtlenül befolyásolta a levegő tisztaságát. A kén-dioxid és a szilárd anyag kibocsátásában 1980 óta folyamatos és jelentős mértékű csökkenés következett be. A nitrogénoxidok esetében a mérsékelt csökkenés után a közlekedésből származó terhelés fokozódása miatt ismét enyhe növekedés tapasztalható. A korábban összefüggően szennyezett, zömmel ipari térségek levegőminősége javult, a nagymértékű közúti forgalommal terhelt települések, forgalmi csomópontok levegőminőségi helyzete azonban romlott. Időszakosan, ám egyre hosszabb ideig és gyakrabban fordulnak elő a határértékűket túllépő szennyezettségi helyzetek.
A város levegőminőségi állapotát az éghajlati és meteorológiai tényezők (a szél iránya, sebessége, légnedvesség, csapadék, napsugárzás stb.) alakulásától függően a háttérszennyezés és a lokális szennyező források (fosszilis tüzelőanyagok eltüzelése, közlekedés) határozzák meg.
Izsák város légszennyezőanyag-terhelése vonatkozásában a lakóépületek és az intézmények fűtése, illetve a közúti közlekedés okozta légszennyezőanyag kibocsátás a meghatározó. Tekintettel arra, hogy a vizsgált területen elsősorban a szolgáltatás
jellegű
tevékenységek
a
légszennyezőanyag kibocsátás nem jelentős.
13
jellemzőek,
az
ipari
eredetű
Közlekedés
A közlekedési módok közül a közúti személy-, és teherszállítás jár a legnagyobb környezeti terheléssel, míg a vasúti és az autóbuszos közlekedés fajlagos (egy utaskilométerre jutó) környezeti terhelése lényegesen alacsonyabb. A kerékpáros közlekedés a gyalogos közlekedés után a leginkább környezetbarát közlekedési mód. A közúti közlekedés (személy-és áruforgalom lebonyolítása), a gépkocsiforgalom kibocsátásának részaránya a légszennyező anyagok kibocsátásában igen magas, és évről évre nő. A problémát tovább súlyosbítja, hogy hazánkban a gépjármű park korszerűtlen, az átlagéletkor magas (közel 10 év). A gépjárműpark számának folyamatos emelkedése miatt számolni kell a jövőben is a terhelés növekedésével A motorizáció egyre gyorsuló terjedése számos környezeti kockázat és károsodás forrása. A közlekedésből származó légszennyezőanyagok a forgalommal közel arányos mértékben képződnek. A közlekedési eredetű légszennyezés esetén a kipufogógázok okozzák a veszélyesebb szennyezést. Ennek fő összetevői a szénmonoxid, a szénhidrogének, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, és a korom.
A gáznemű komponensek mellett nem elhanyagolható az úttesten lerakódott por. A szilárd halmazállapotú szennyezőanyagok és az ehhez kötődő policiklikus aromás szénhidrogének az úttest szélétől számított kb. 10 m széles sávban, kiülepednek a talajra, a növényzetre és a tereptárgyakra. A hatástávolság függ a forgalom mértékétől, a beépítettségtől, a domborzati és terepviszonyoktól, a széliránytól és szélsebességtől. A gáznemű szennyezőanyagok esetében a hatástávolság az úttengelytől számított 100-150 m-re tehető. A szén-monoxid koncentrációt elsődlegesen a közlekedés határozza meg: éves átlagban a közlekedés okozta fajlagos, 1 hónapra vonatkoztatott kibocsátás sokszorosa a fűtési emissziónak.
A közlekedéssel kapcsolatos néhány környezeti probléma:
szén-dioxid (CO2) kibocsátás: üvegházhatású gáz, 14
kén-dioxid
(SO2),
nitrogén-oxidok
(NOx)
kibocsátása:
savas
esőt
és
egészségkárosodást okozó gázok,
poliaromás szénhidrogének (pl. benzpirén) kibocsátása: rákkeltő anyagok,
zajártalom (általában a közlekedés a legfőbb forrása)
a közlekedési hálózatok növekvő területigénye következtében a természeti területek feldarabolása, arányuk csökkenése,
szociális
kockázatok
(balesetek
számának
növekedése,
a
település
megosztottsága).
A városban a gépjármű közlekedés okozta levegőszennyezés a domináns. A közúti közlekedése szempontjából a legfontosabb közlekedési nyomvonala a belterületet átszelő utak.
A közlekedésből származó levegőszennyezés mértékének további emelkedése várható, és tekintettel a korábbi népességváltozási tendenciákra, illetve a nagyarányú beépítési-, lakóterületté minősítési tervekre a jövőben is számottevő problémát fog okozni. Várhatóan a város belső forgalma is növekedni fog. A buszközlekedés egyik legfontosabb funkciója a térségen belüli és a hozzá közvetlenül
kapcsolódó
szűkebb
terület
összetartása.
A
tömegközlekedési
lehetőségek közül a busz rendelkezik a legkisebb tehetetlenséggel, mivel nemcsak a járatok számának meghatározásában, hanem a közlekedési vonalak kialakításában is meglehetősen nagy a szabadsága.
Kommunális eredetű levegőszennyezés
A kommunális eredetű levegőszennyezés a szilárd és folyékony tüzelő-anyagok háttérbe szorulásával, illetve a földgázhasználat növekedésével párhuzamosan, fokozatosan csökken.
15
A közlekedési eredetű légszennyezés mellett fűtési időszakban a tüzelési eredetű emisszió is megjelenik, ami azonban egyáltalán nem jelentős, ami a háztartások gázellátásának, köszönhető. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogénoxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag szintén nem keletkezik. A vezetékes gáz mellett, a településen energiaforrásként megjelenik a tűzifa.
A fatüzelés viszonylag alacsony hőmérsékletű égéssel történik, így nitrogénoxid kibocsátást nem eredményez. Mivel a fa ként nem tartalmaz, elmarad a kén-dioxid kibocsátás is. Ezzel szemben jelentős a szilárd, nem toxikus légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás.
Megállapítható, hogy a fatüzelés mellett a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést.
Ipar A levegő minőségére számottevő valós, illetve potenciális veszélyforrást jelentő ipari létesítmény a település közigazgatási területén nem üzemel. A bejelentett ipari telephelyeket
figyelembe
véve
komolyabb
szennyezőnek
elsősorban
az
energiatermelés számít. A szennyezés lokálisan zavaró mértékű is lehet. A kisebb üzemek esetében inkább a tevékenységgel összefüggésben keletkező bűzhatás okoz kellemetlenségeket (ez a paraméter nem számszerűsíthető, mérhető). A település kedvező földrajzi fekvése miatt az esetleges levegőszennyeződés gyorsan kikerül.
16
Mezőgazdaság
A hazai mezőgazdasági termelés az 1950-es évektől kezdve fokozatosan visszaszorult,
mely tendencia
Izsákon is
megfigyelhető.
A mezőgazdasági
munkavégzés a városban gyakorlatilag megszűnt, és megindult az ipar és a szolgáltatások fejlődése. A település területén jelenleg nem működik olyan mezőgazdasági üzem, mely potenciális veszélyforrást jelent a környezetre. Az állattartás jelentősége a rendszerváltást követően a termelő szövetkezetek felbomlásával visszaesett, jelenleg nincs működő állattenyésztő telep a városban. Az utóbbi években a háztáji állattartás is visszaszorulóban van, így a belterületen a lakossági állattartás jelentős problémát nem okoz, az önkormányzat felé bejelentés nem érkezett.
A levegőminőséget legnagyobb mértékben veszélyeztető tényező az avar, a tarló-, és gyepterületek felégetése. A tavaszi és az őszi időszakban, a telkeken belüli lakossági zöldhulladék elégetése jellemző, ami hozzájárul a levegőminőség időszakos romlásához.
Porszennyezés
Annak ellenére, hogy magas a burkolt utak aránya a szálló por, illetve a felületi por emisszió a sárfelhordás miatt a száraz időszakban problémát okoz a városban. Porszennyezés szempontjából említést érdemelnek - különös tekintettel az aszályos nyári időszakokban - a burkolatlan földutak, illetve a mezőgazdasági területek környéke.
17
Pollenszennyezés
A nyári időszak erős pollenszennyeződésének fő forrása a gazdátlan, bolygatott területeken, utak mentén megjelenő gyom- és allergén- növényei, elsősorban a parlagfű és a fű-félék. (Az allergiát okozó fajok kaszálását törvény írja elő.) Az ismert allergén hatású növények közül az erdőkben megtalálható a mogyoró, az éger és a nyár. Általában jellemző, hogy az emberek nem ismerik a parlagfüvet, vagy keverik azt más fajokkal, ami megnehezíti a növény elleni védekezést.
Izsák város légszennyezettségi állapotáról rendelkezésre álló mérések alapján megállapítható, hogy a település levegőszennyezettsége nem haladja meg a határ értéket.
A
környezeti
adottságok
alapján
joggal
feltételezhető,
hogy
a
légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket a légszennyező anyag tömegáramának figyelembevételével a települések közigazgatási területén a 14/2001. (V.9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet szerinti egészségügyi és ökológiai határértékeket nem haladja meg.
Zaj- és rezgésvédelem
A tervezés során alapvető feladat a lakosság megfelelő környezeti komfortérzetének biztosítása érdekében a zajhelyzet vizsgálata. Annak
érdekében,
környezetükben
hogy
a
tervezési
élő lakosságot
területen
a legkisebb
építendő
mértékben
létesítmények
zavarják,
a
illetve a
jogszabályban meghatározott és a város képviselőtestülete által elfogadott előírásokat kielégítsék. Vizsgálni kell a tervezési területen kialakítandó zajforrások környezetre gyakorolt hatását, valamint a környezet domináns zajforrásainak kölcsönhatását. 18
A helyi
zaj-
és rezgésvédelmi
szabályokat
a
népjóléti
miniszter által
a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben meghatározott keretek között az önkormányzat állapítja meg.
Izsák város belterületén jelentős zajkibocsátást okozó telephely nem található. A városban működő vállalkozások által okozott zaj a közvetlen környezetükben lehet zavaró hatású, de ilyen jellegű lakossági panasz még nem merült fel. A telephelyeken a tevékenység úgy végezhető, illetve a fejlesztést úgy kell tervezni, hogy a környezetbe jutó zaj a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt alábbi zajterhelési határértéket ne haladja meg. A zajterhelési határértékek teljesüléséről az üzemeltetőknek minden üzemelési körülmény esetén gondoskodnia kell.
5.2 Talaj A talaj Magyarországnak kiemelkedő értékű – feltételesen megújítható – természeti erőforrása. A talajkészlet azonban nem csupán a biomassza termelés alapvető közege, a bioszféra primer tápanyagforrása, hanem egyre fontosabb szerepet játszik a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek megvalósításában is, pl. egyes területeken a termőképességet csökkentő vagy korlátozó, az emberi tevékenység hatására felerősödő környezeti kockázatokkal kell számolni.
Izsákon a mezőgazdasági területek nagy része művelt, kevés a parlagon maradó föld. A zártkertek esetében viszont több helyen előfordul a művelés elmaradása, és megjelennek a gondozatlan, elgyomosodó, allergén gyomnövényekkel fertőzött területek. Emellett az állattenyésztés megszűnésével megjelentek az elhanyagolt legelők,
kaszálók,
amelyek
teret
biztosítanak
a
tájidegen
növényfajok
elszaporodásának. Jelenlegi állapotukban tájesztétikai szempontból sem kedvezőek, megoldást a visszaszoruló állattenyésztés miatt az erdősítés jelenthet.
19
5.3 Vízrajz, vízháztartás Felszíni vizek
Felszíni vízeink 96%-a külföldről érkezik. Az ország tranzit jellege alapvetően meghatározza a felszíni vízkészletek mennyiségét és minőségét is. Az ország mértékadó természetes felszíni vízkészlete 2386 m3/s. A tényleges vízkivitel 2010-ben országosan mértékadó hasznosítható vízkészlet 20 %-a
volt,
és
az
engedélyezett
mennyiség
alatt
maradt.
A
vízkészlet
kihasználtságában az egyes vízgyűjtőterületek adatait tekintve jelentős eltérések tapasztalhatók.
Az utóbbi években a klímaváltozással összefüggésben megemelkedett a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága. A mezőgazdasági területekről lefolyó víz erősen megterheli a kis vízgyűjtőterületű és kis vízhozamú folyóvizeket. A meredekebb területeken felgyorsuló víz jelentős mennyiségű hordalékot képes szállítani, amit aztán a kisebb esésű szakaszokon lelassulva lerak. Az így létrejövő feliszapolódások megakadályozzák a zavartalan lefolyást, és a mederből kilépő víz eróziós károkat tud okozni mezőgazdasági területeken és belterületen egyaránt. Az önkormányzat saját területükön gondoskodnak a medrek tisztításáról, azonban a problémák gyakran nem az önkormányzati kezelésű területeken jelentkeznek
A város nyugati oldalán fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területe, Közép Európa legnagyobb édesvízi mocsara, a 2900 hektáros Kolon-tó. A tavon nyílt vízfelületet gyakorlatilag nem található, főként nádas és mocsár borítja a területet. A víz átlagos mélysége 60–80 cm. A terület rendkívül gazdag növény és állatvilággal rendelkezik.
20
Felszín alatti vizek
A talaj és a víz védelme kiterjed a föld felszíni és felszín alatti rétegeire. Az egészséges életfeltételek biztosítása érdekében a földben, vagy a föld felszínén csak olyan anyag helyezhető el, valamint csak olyan tevékenység végezhető, amely a földet valamint a környezeti elemeket, a felszíni és a felszín alatti vizeket nem szennyezi, nem károsítja.
A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Kormány rendelet 16.§-a kimondja, hogy a szennyvízkibocsátással kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységek esetében vízjogi engedélyben kell meghatározni.
A kibocsátási követelményeket
a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó kötelezett tevékenységek esetén környezetvédelmi engedélyben, b) a Kormány által külön rendeletben meghatározott egyes létesítmények tekintetében, egységes környezethasználati engedélyben, c) környezetvédelmi-felülvizsgálat elvégzése esetén a környezetvédelmi működési engedélyben kell meghatározni.
A felszín alatti vizekre az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a bányászat, a lakóterületek egyaránt kockázatot jelentenek. Ezen környezethasználatok során a vízkészletet veszélyeztető szennyezőanyagok juthatnak a talajba és onnan a talajvízbe, majd a mélyebb vízrétegekbe. A térség talajvizei már most is elszennyeződtek,
ivóvízként
való
fogyasztásra
nem
alkalmasak.
További
szennyeződésük a rétegvizekre is súlyos következményekkel járhat, tekintve, hogy a talajvizek hosszabb időn át való szennyeződése nehezen visszafordítható módon károsíthatja a rétegvizek minőségét. A felszín alatti vizek szennyező forrásai pontszerűek vagy nagy területen jelentkező diffúz szennyezések lehetnek. a pontszerű szennyezések forrásai általában ipari létesítmények, hulladéklerakók, üzemanyag tárolók, esetenként felhagyott kutak stb.
21
lehetnek. A diffúz szennyezés többnyire mezőgazdasági területekhez vagy csatornázatlan területekhez köthető.
A településen a diffúz szennyezés forrása a mezőgazdasági területeken történő szerves és szervetlen trágya felhasználás, valamint a külterületeken tartott állatállomány okozta terhelés. Diffúz terhelésnek a felső víztartók, általában a sekély mélységű talajvíz víztestek vannak kitéve.
22
6. A települési környezet állapota
6.1. Ivóvízellátás
Az ivóvíz minősége a 201/2001.(X.25.) kormányrendeletben foglalt elvárásoknak az alkalmazott víztisztítási eljárással megfelel.
2010. évben került aláírásra a „Kék Víz” – Észak- Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás megállapodása. EU források bevonásával régiós szinten indult egy Ivóvízminőség-javító Program, melynek célja, hogy mindentelepülésen a szolgáltatás a jogszabályokban rögzített paramétereknek (vas, arzén és gázmentesített) megfelelő víz biztosításával történjen a lakossági igények kialakítása. A tárulásban való részvételről 82/2009.(09.15.) számú határozatával döntött a testület. A Társulás Kecskemét székhellyel működne. Az ivóvizet a város saját gazdasági társaságán keresztül üzemelteti, így a szükséges fejlesztések,
karbantartások
elvégzése
is
befolyásolhatja
az
önkormányzat
költségvetését.
6.2 . Csapadékvíz-elvezetés A település változatos domborzatú területen helyezkedik el. Ennek eredményeként az utóbbi évekre jellemző, nagy intenzitású esőzések során jelentős mennyiségű víz képes lefolyni a magasabban fekvő területekről. Az önkormányzat a szükséges karbantartási, tisztítási munkákat saját dolgozóikkal látják el, beépítve a zöldterületek rendezési munkálatai közé. A településen az utóbbi években ilyen jellegű karbantartási munkák történtek. Sok esetben azonban ez nem elegendő. A megfelelő vízelvezetés biztosításához az árkok mértékadó csapadékviszonyokhoz igazodó bővítésére, megfelelő burkolattal és szűrő műtárgyakkal való ellátására van szükség. Összességében azonban megállapítható, hogy Izsákon a nagy csapadékhozamok sem okoznak jelentősebb problémákat, a jó lefolyási viszonyoknak köszönhetően a jelenlegi rendszer megfelelően karbantartva elvezeti a csapadékvizeket. 23
Izsák a Duna-Völgyi csatorna vízgyűjtőjéhez tartozó sík belvizes terület a Duna-Tisza közötti hátságon. A település közigazgatási területe: 11.000 ha. A fő lejtésirány: KNy-i, azonban az esésviszonyok rendkívül változatosak. A területre lehulló csapadék évi mennyisége átlagosan: 500-700 mm, de 2010-ben az 1.100 mm-t meghaladta.. A csapadékvíz levezetésére a XIX/A és XIX/B, valamint a XV/A és XV/B, valamint a I, II, és III. övcsatornák szolgálnak. A területen állandó és időszakos állóvíz: a Kolon-tó. A területre Orgovány és Páhi felől érkezik a csatornákban víz és É-K-i irányban Szabadszállás felé van elvezetés a XIX/A csatornán. Ez a csatorna a belterületen is átvezet. Másik levezetési irány: a Kolon-tó, amelyből a Kulléri zsilipen keresztül lehet a vizet elvezetni. A XIX/A jelű csatorna Kisizsák vízelvezetését is biztosítja a DunaVölgyi Főcsatorna felé. A csatornák ezeken a levezetéseken kívül a fülöpszállási tórendszerbe vezetik el a vizet. A Kolon-tó – mint főtározó – mellett Izsák határán kívül az Ágasegyházi rét és az Orgoványi rét tudja tárolni a belvizeket. A csatornák zsilipekkel szabályozottak és az ADUVIZIG illetékeseivel egyeztetve történik a zsilipek nyitása- illetve zárása.
A külterületi vízelvezetés A külterület mezőgazdasági jellegű, zömében művelt terület. A csatornák egy részét jelenleg a Kolon Vízgazdálkodási Társulat tartja kezelésében és gondozza, mely 2010-ben alakult meg, így a tényleges munkát még nem kezdte meg. Ez alól kivétel a XIX/A csatorna, melyet az ADUVIZIG művel. Az utóbbi időben a többi csatorna gondozása és karbantartása az önkormányzat feladata. A csatornákon lévő műtárgyak – hidak és zsilipek – az önkormányzat és az ADUVIZIG kezelésébe tartoznak. A csatornák állaga a XIX/A és XIX/B csatornát kivéve rossz, a korábbi száraz éveknek köszönhetően, mert bennük nád és sás nőtt ki nagy mennyiségben. A csatornák medreinek kotrása az önkormányzat anyagi erejét meghaladja. A zsilipek és hidak megfelelő állapotban vannak. A város külterületének Ágasegyháza felé eső részén a csatornák állagának ellenére is a vízelvezetés megoldott. Nagyobb belvízveszély a Gedeon dűlőben a Lévai-tanya körül és az 52es út mellett alakulhat ki. A Szajor dűlő többségében homokos, száraz terület, kivételt képez ez alól az Orgovánnyal szomszédos legelő rész, amely szükségtározóként is
24
funkcionálhat. komoly belvízveszély esetén. A Kolon-tó felé eső külterületi rész legelőként és védként szolgál, ennek vízelvezetése a Kolon-tó magas szintje miatt nem megoldott. A külterületek közül a Matyó dűlő- a Kolon tó magas vízszintje miatt veszélyeztetett terület.
A belterület vízelvezetése A város belterülete kétirányú lejtésű. A Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út – mint a település főutcái – vízválasztóként szerepelnek. A Kossuth Lajos és a Rákóczi út páratlan oldala felőli rész lejtése a XIX/A jelű csatorna felé esik, míg a páros oldal a Kolon-tó vízgyűjtőjéhez tartozik. A településen a főutcákon kívül az árokrendszer zömében kiépített. A burkolt árkok, valamint a zárt csatornával rendelkező utcák: a Szabadság tér, Csokonai utca, Kecskeméti út mindkét oldala és a Mátyási József utca. Ezek hossza: 3 km. Ezekkel a városközpont belvízelvezetése- döntően- megoldott. A XIX/A jelű csatorna a városközponton kívül, Kecskemét irányába épült új településrész vízelvezetését a kiépített nyílt árokrendszerrel megoldja. A csatorna állaga a belterületen is kotrásra szorul, valamint szükséges a többéves nád kivágása, valamint a belekerült szemét kiszedése is. A csatornán egy zsilip is biztosítja a víz megfelelő elvezetését, illetve visszatartását. A Kolon-tó felé történő kivezetések – jelenleg nem- biztosítottak, a Mátyási József utcai és a Bocskai utcai, valamint a Kovács Aladár utcai árokrendszeren keresztül a lehetőség adott, de előtisztítás nélkül a KNP nem engedélyezi- . A Kolon-tóba teljes befolyása van a Kovács Aladár utcai vízrendszernek. A másik két rendszer közvetlenül nem kapcsolódik a Kolon-tóhoz, hanem az ott kialakított víztározók fogadják be a területrész csapadékvizét, de ezek mérete a jelenlegi csapadékmennyiség befogadásához nem elegendő. További biztonságot adna, ha a kialakított víztározók és a Kolon-tó között árokrendszer épülne ki. Ehhez szükséges a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának – mint természetvédelmi hatóságnak – a hozzájárulása. A Kolon-tó vízszintjének meghatározását a Kiskunsági Nemzeti Park engedélyével lehet csak megváltoztatni. A tó a medrében van,általánosságban a várost nem veszélyezteti, azonban a jelenlegi magas vízszint miatt közvetett veszélyeztetés áll fenn.. A Nemzeti Park, az ADUVIZIG és az önkormányzat
25
közös álláspontja alapján a Kolon-tó vízszintje a Kulléri zsilipnél 264 cm, melytől felfelé 20 cm-rel lehet eltérni. A Kulléri zsilip teljes megnyitása nem lehetséges, mivel a levezető csatorna Soltszentimre mellett kiskapacitású, és kinyitása esetén a települést elöntené a víz. Ragaszkodni kell a meghatározott szintekhez. A Kolon-tó fenti mértékadó szinten tartása legfeljebb talajvízszint - emelkedést jelenthet a város belterületén, de lényeges veszélyforrást közvetetten.
A településen belül belvízzel veszélyeztetett területek:
Ady Endre utca környéke (mély fekvés miatt) Cegerétsor (a XIX/A jelű csatorna magas vízszintje esetén) Pacsirta utca környéke (mély fekvés miatt) Damjanich utca (mély fekvés miatt) Deák Ferenc utca (mély fekvés miatt) Andrássy utca (mély fekvés miatt) Szily Kálmán utca (mély fekvés miatt) Orgoványi és Páhi út környéke (mély fekvés miatt) Diófa - Csokonai Váczi Mihály utcák ( mély fekvése miatt) Nádas- Alma utca nyílt árok átkötésének hiánya miatt, Pásztor- Kertész-Bocskai- Muszály utcák ( árok hiánya, illetve a meglévő árkok kapacitása miatt Kovács Aladár- Hunyadi utca kereszteződése( a tározó terület beépítésre került, mivel magánterület) Hold- Liliom és Nefelejcs utcák ( mély fekvése, illetve kiépített árkok hiánya miatt)
A veszélyeztetett területek esetében az árkok többségében kiépítettek, azonban a terület mély fekvése miatt nagyobb mennyiségű csapadék esetén házak és kertek elöntésével kell számolni. Itt a vizet szivattyúzással lehet elvezetni, illetve a ki nem épített árkok esetében azok elkészítésével.
26
6.3. Hulladékgazdálkodás Izsák város a jelenleg működő Izsák- Kom Korlátolt felelősségű Társulásban közel 23 %-os tulajdonrésszel rendelkezik, így – mivel a lerakó is közigazgatási területünkön van- kiemelt figyelemmel kell fordítani a fejlesztéssel, átalakítással kapcsolatos folyamatokat.
A
jelenleg
érvényes
szállítási
szerződés
a
Saubermecher
Magyarország Kft-vel 2012 végén lejár, így el kell gondolkodni azon,hogy a társaság maga oldja meg a begyűjtési- szállítási feladatokat, sőt ki kell építeni azt a számlázási és beszedési rendszert, mely biztosítani fogja a szolgáltatási díjak határidőben történő megfizetését. Ebben az évben megkezdődik a háztól elszállított szelektív gyűjtés folyamata is. Ezzel kapcsolatban megtörtént a tájékoztatók és a gyűjtést biztosító zsákok kiosztása. A begyűjtés éves szállítási terv alapján történik. Most kezdődött el egy szociális felmérés, melyben azt kívánjuk kimutatni, hogy kik és milyen feltételek mellett lesznek jogosultak a szemétszállítási díjkedvezmény igénybevételére. Amennyiben a második félévre kiépül a rendszer, akkor azt évente aktualizálni kell és ezzel is hozzá kell járulni az idős, egyedül élő, alacsony jövedelemmel rendelkező izsáki állandó lakóhelyű polgárok terhének könnyítéséhez. Ugyancsak figyelni kell a hulladékhasznosítási folyamatok alakítására is, mert a jelenleg működő” válogatási” rendszer nem jelent teljes megoldást. Amennyiben lehetőség nyílik pályázat benyújtására, akkor megfelelő szakmai előkészítés után azt kezdeményezni kell. Az elmúlt két évben nagy figyelmet fordítottunk a szemétlerakók rekultivációjára és ennek első lépéseként megalakításra került az „ Izsák és térsége rekultivációs önkormányzati társulás” mely a pályázatot 9 önkormányzat részvételével benyújtotta és megnyerte. Jelenleg folyik a második szakasz első üteme, mely a kivitelező kiválasztásával zárult. A tényleges munka települési szinten ezután kezdődik és a 27
támogatási szerződés szerint még ebben az évben lezárul. Állandó feladatként szerepel az illegális szemétlerakó helyek felszámolása és a közterületen keletkező (szétdobált) szemét begyűjtése. Erre elsődlegesen a közfoglalkoztatási programban foglalkoztatott
munkaerőt
kívánunk
alkalmazni.
Vizsgálni
kell
a
külterületi
szemétgyűjtés megszervezésének lehetőségét, mert a „ csak belterületi gyűjtés” nem jelent teljes megoldást a kötelező feladatok ellátása vonatkozásában. Az éves lomtalanítási akciókat jobban elő kell készíteni és ki kell terjeszteni a nagyobb szennyezettséggel rendelkező területekre is.
6.4. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás
A
hulladékgazdálkodásról
szóló
2000.
évi
XLIII.
tv
szerint
a
települési
önkormányzatok feladata az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladékok, ezen
belül
a
települési
folyékony
hulladék
kezelésére
hulladékkezelési
közszolgáltatás szervezése és fenntartása. A közszolgáltatás kiterjed a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására is. A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szerint települési folyékony hulladéknak minősül az a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint - a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. A településen engedélyezett szennyvízkibocsátás élővízbe nem történik. Ipari jellegű szennyvíz képződésével járó tevékenységet nem folytatnak. 28
Az Izsák- Ágasegyháza- Orgovány települések közös beruházásaként épült meg a településeken a szennyvízelvezetési rendszer és városunk határában a tisztító. A telep azonban főként ammónium szennyező esetében nem tudja a határértéket biztosítani és ennek oka az elégtelen oxigénbevitel. A nyers szennyvíz eltér a normál kommunális szennyvíz jellemzőitől, amiért részben a két távolabb lévő település szennyvizet szállító távvezetékében a hosszú tartózkodási idő és az anaerob körülmények miatt beinduló rothadási folyamatok okolhatók. A KEOP-1.2.0/B „Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukció” keretében benyújtásra került pályázat szerint a korszerűsített szennyvíztelep meg fog felelni az agglomerációs besorolás szerinti tisztítási követelményeknek, valamint tisztítási teljesítménye is elégséges lesz a speciális összetételű nyersszennyvíz tisztítására. A korábbi nem megfelelő működés miatt több esetben hatósági bírság, illetve 2010ben polgári kártérítés megfizetésére kényszerült a működtető gazdasági társaság. A fejlesztés nyomán a szennyvíztelep előtisztítót kap, így a biológiára bontható koncentrációval fog a szennyvíz érkezni. A beruházás első ütemében megépül egy 500m3/d szennyvíz előtisztítására alkalmas, teljesen új biológiai tisztítóegység, aminek az üzembe helyezése után két SBR medence egymás után kerül korszerűsítésre.
A
szennyvízelvezetési
rendszerben
tervezett
átalakítások,
fejlesztések elsődleges célja a szennyvíz berothadásának megelőzése. A fejlesztés során 857 fm D 225 PE PN 6 szennyvíz nyomóvezeték is kiépítésre kerül.
Végső cél, hogy a végleges működési engedélyt megszerzzük. A kivitelezés a FIDIC Sárga könyves kivitelezés alapján 2011-2013. években valósul meg.
29
6.5 Közlekedés A város az alábbi célokat tűzte ki a település közlekedésének fejlesztése érdekében: „- a város úthálózatának felújítása, a pénzügyi lehetőségek függvényében aszfalt burkolattal való ellátása, - a belterületi földes utak aszfalttal történő ellátása, - a külterületi földúthálózat rendszeres karbantartása, - Kecskeméti úti híd kiszélesítése.”
Az önkormányzat a pályázati lehetőségekkel eddig jól élt és hitel felvételével is épített utat. A külterületi földúthálózatra évenként biztosított előirányzatot, azonban ez csak egy-egy út vagy útszakasz kimérést, részleges karbantartását tette lehetővé. A vizes időszak bekövetkezése miatt a külterületen élők megélhetési körülményei a földutak rossz állapota miatt tovább nehezedtek, így nagyobb figyelmet kell fordítani egy átfogó megoldás kialakítására. A dűlőutak járhatóságát biztosítani kell, de felmerült a balázspusztai út helyreállításának igénye is. Ugyancsak felmerül a városban túltöltött utak (Szigligeti ) szintjének csökkentése is, mert házak sokasága van veszélyben a helytelen építkezési és karbantartási gyakorlat miatt. A belterületi vízelvezetőárkok szintezése és kiépítése egybeköthető a földes utak javításával, míg a meglévő és burkolattal rendelkező utaknál évente elkell végezni a kátyúzási munkákat.
6.6. Energiagazdálkodás
Környezeti szempontból az energetika fokozott prioritású ágazat. Az egészség- és klímakárosító légszennyező anyagok kibocsátásának kétharmada a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ezen túlmenően számottevő az energetikai tevékenységeknek a vizek és a talaj állapotára (pl. radioaktív hulladék elhelyezése), továbbá a tájra és természeti értékekre gyakorolt kedvezőtlen hatása. Az NKP-II végrehajtása keretében ki kell munkálni a fenntartható energiagazdálkodás kritériumait, különös tekintettel az energia hatékony előállítására, szállítására és takarékos felhasználására, továbbá a megújuló 30
energiahordozók elterjesztésére. A kapcsolódó kormányhatározat alapján biztositani kell a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési program következetes végrehajtását, az abban foglalt számszerű célkitűzések teljesítését és a szükséges költségvetési források biztosítását. Lényeges fejlesztési kérdés a megújuló energia részarányának jelentős növelés a vonatkozó EU előírásoknak és az ENSZ-ben elfogadott célkitűzéseknek megfelelően Különös figyelmet kell fordítani a villamosenergia - és a gázpiac fokozatos megnyitására, az energia ár- és tarifaképzés során pedig a megújuló energiahordozók és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés versenyhátránya mérséklésére. Izsák település energiaellátására a vezetékes energiahordozók, villamos energia és a földgáz áll rendelkezésre .A földgáz település szintűnek tekinthető kiépítettsége korszerű energiaellátás lehetőségét biztosítja a településen. A
villamos
energia
a
világítás és
technológiai
célú
energia
igények
kiélégítéségét szolgálja. Nyolc évvel ezelőtt a DÉMÁSZ Zrt hálózatfejlesztést hajtott végre a településen, melynek nyomán 15 éves szerződést írt alá az önkormányzat, mivel a beruházás fedezete az évek alatt megjelenő fogyasztási megtakarítás. Azóta a technikai fejlesztés túlhaladt és újabb megoldások merültek fel, mely további megtakarításokat eredményeznek.
A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző, a helyszíni vizsgálatok során sem lehetet találni megújuló energiahordozó alkalmazását jelző berendezést. Az átfogó, országos tanulmányok szerint, a jelenlegi energiahordozó árstruktúra mellett, gazdaságosan hasznosítható megújuló energiaforrásként a vizsgált térségben többféle megújuló energiaforrás hasznosítása javasolt. A várható árstruktúra változás, és a környezetvédelmi igények fel fogják értékelni a megújuló energiaforrásokat, s azok szélesebb körű hasznosítási igénye prognosztizálható. Ennek keretben várható a szélkerekek telepítési igényének előtérbe kerülése, napenergia hasznosítás és a termálvíz utáni kutatási igénye. 31
A jelenlegi és a várható távlati energiaellátási struktúrában is a villamos továbbra is a világítás és erőátviteli célú, energia igények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas,
felváltva
a
környezetet
erősebben
szennyező
nem
vezetékes
energiahordozók szerepét. A nem vezetékes energiahordozó közül a szén , fa , olaj, használata termikus célra jelenleg is várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzá látott telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott területen, a PB gáz hasznosításával a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. Távlatban, a környezetvédelmi igények fokozottabb kielégítése érdekében, célul tűzendő ki a beépített, illetve beépítésre szánt területen a nem vezetékes energiahordozók használatának a fokozatos megszüntetése. A
vezetékes
energiahordozók
hálózatfejlesztésénél,
annak
paramétereinek
meghatározásánál az érintett terület teljes elláthatóságát kell biztosítani. A megújuló energiahordozók közül a szél és a napenergia hasznosítás lehetőségét kínálja a település természeti adottsága .
7. Emberi egészség és környezeti hatások
A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz, mind az Európai Unió országaihoz viszonyítva igen rossz. Kedvezőtlen jelenség a népesség 1981. óta tartó fogyása, amely a lakosságszám mintegy 6,3%-os csökkenéséhez vezetett az elmúlt két évtizedben. A születéskor várható átlagos élettartam az elmúlt években lassú emelkedést mutatott, de még így is messze alacsonyabb, mint EU átlag. A vezető halálokok és betegségek okai közül elsősorban az életmóddal táplálkozással kapcsolatos tényezőket kell kiemelni, de jelentősek a környezeti 32
ártalmak, a lakó- és munkahelyi környezet egészségkárosító hatásai is. Nemzetközi felmérések szerint a halálozások 14-16%-át környezeti hatásokkal ősszefüggő megbetegedések okozzák. A környezeti állapot romlása, a zöldterületek, a sétálásra, sportolásra alkalmas területek megfogyatkozása a településeken, a gépjármű-közlekedés rohamos terjedése jelentős mértékben hozzájárul a lakosság fizikai aktivitásának nagymértékű csökkenéséhez. Az Egészségügyi Világszervezet megállapította, hogy Európában az egészséget leginkább károsító tényezők között a mozgásszegény életmód áll második helyen (az első hely a dohányzásé). A víz és egészség témakörében kiemelendőek azon törekvések, amelyek a hazai vízminőségi anomáliák kiegyenlítését célozzák. A lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága csaknem teljes körű, az ivóvíz minőségi paraméterei azonban számos; településen nem felelnek meg az érvényes hazai határértékeknek. Az ivóvízminőség regionális jellegű minőségi problémáin túl (pl. a természetes eredetű a feldúsulás, és a nitritesedés) nem kielégítő az ivóvízelosztás mikrobiológiai biztonsága és nem ritka a klórozási melléktermékek túlzott képződésével járó szakszerűtlen vízfertőtlenítés. Említést érdemel az ivóvizek nem megfelelő fluorid-, illetve jódtartalma. Ezeknek a szervezet számára szükséges mikroelemelemeknek a hiánya népegészségügyi szintű problémát jelent. Az ivóvíz által közvetített fertőző megbetegedések száma a '90-es évek második felében igen jelentősen lecsökkent. A nitrát tartalom miatti methemoglobinémia esetek száma a '90-es évek második felétől évi tíz körüli. Az ivóvíz arzéntartalma a lakosság körében előforduló egyes daganatos és egyéb megbetegedések közötti összefüggés feltárása további vizsgálatokat igényel, noha a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram keretében nemrég elvégzett elemzés a vese hólyagrák vonatkozásában nem erősítette meg a pozitív összefüggés irodalmi adatok alapján fennálló hipotézisét. A szennyező anyagok az élelmiszertermelés, - feldolgozás, - csomagolás és raktározás során a környezetből elkerülhetetlenül az élelmiszerekbe jutnak és az egészségre ártalmasak lehetnek
33
Az élelmiszerek okozta megbetegedések, különösen a fertőző betegségek száma; világszerte folyamatosan emelkedik az iparilag fejlett és fejlődő országban egyaránt, s ez folyamatosan új kihívások elé állítja az élelmiszertermelőket forgalmazókat. A helytelen táplálkozás okozta megbetegedések magas arányát nemcsak a technológiai fegyelem be nem tartása okozza. A magas kalória- és adalékanyag tartalmú, ám táplálkozás - élettanilag kedvezőtlen élelmiszerekhez többnyire könnyebb hozzájutni (ezeket reklámozzák, és az áruk is látszólag kedvező). A közétkeztetésben ugyanakkor kevés a friss zöldség és gyümölcs aránya, nehezen lehet hozzáférni az ökologikus termesztésből származó és egyéb egészséges élelmiszerekhez. A régóta ismert környezetszennyező hatások mellett új tényezők jelentek meg amelyek hatása még nem kellően ismert. A
környezet-egészségügyi
kutatások
fejlesztése,
kiterjesztése
tehát
elengedhetetlen. Kiemelt kutatási területek: kül - és beltéri levegőminőség és a megbetegedések közötti kapcsolat, az ivóvízszennyezők és összetevőik hátása, a toxikus és daganatkeltő vegyi anyagok hatásai, a hulladékok minősítésének szempontjai. A hatékony környezet-egészségügyi oktatás, nevelés hosszú távon érvényesülő prevenciós eszköz. A szemléletformálás, a helyes szokások és magatartásformák kialakítása az egészségi állapot megőrzésének elengedhetetlen feltétele. A nevelés minden szinten - az óvodától a továbbképzésig - igen fontos. Az egyes intézmények által végzett oktatási tevékenységet össze kell hangolt hatékonyabbá kell tenni.
34
9. A természetvédelmet érintő változások Magyarországra az uniós csatlakozás óta érvényes a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezért kötelező volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajok védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának a részeivé váltak. Különleges madárvédelmi területek és különleges természet megőrzési területek kerültek meghatározásra. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Védett területeink csaknem teljes egészében bekerültek a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kapott védettséget. Ezek között sok a mezőgazdasági terület, így a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás, fenntartható gazdálkodás kerülhet előtérbe. A környezetvédelmi program elkészülését követően lépett életbe a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. A rendelet célja az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, és kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, valamint vadon élő növény- és állatfajok élőhelyének megőrzése, és ezáltal a biológiai sokféleség fenntartása, megőrzése és az ehhez szükséges szabályok megállapítása.
Izsák város nyugati oldalán fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területe, Közép Európa legnagyobb édesvízi mocsara, a 2900 hektáros Kolon-tó. A tavon nyílt vízfelületet gyakorlatilag nem található, főként nádas és mocsár borítja a területet. A víz átlagos mélysége 60–80 cm. A terület rendkívül gazdag növény és állatvilággal rendelkezik.
35
A területen védett növényritkaságok, köztük kilenc orchidea faj honos. Gyakori itt a vitézkosbor, a hússzínű ujjaskosbor, a gyapjas csűdfű mocsári kosbor, illetve a pókbangó. Jellemző védett faj a szibériai és a korcs nőszirom, valamint az epergyöngyike. Az itt-ott fennmaradt tölgy-kőris-szil ligeterdők, a Duna-Tisza közére egykor jellemző tájképet idézik. A nádas partszakasz lehetőséget nyújt a tó rendkívül gazdag élővilágának megfigyelésére. A Nemzeti Park a Magyar Madártani Egyesülettel közösen
madármegfigyelő
táborokat,
madárgyűrűzést
és
szakértők
vezette
madármegfigyelő túrákat szervez. A tavon nyílt vízfelületet gyakorlatilag nem található, főként nádas és mocsár borítja a területet. A víz átlagos mélysége 60–80 cm. A mocsaras jellegnek megfelelően gazdag hínárvegetáció jellemző, melynek főbb fajai az érdes tócsagaz, az úszó békaszőlő, a tündérrózsa és a keresztes békalencse. A tó hatalmas nádasai gazdag madárvilágnak adnak otthont. A hazánkban előforduló valamennyi gémfaj és a kanalas gém rendszeresen költ itt. Mellettük otthonra talált a nádi rigó, a nádi tücsökmadár, a nyári lúd, a bölömbika, a cigányréce, az egerészölyv, és a hamvas réti héja. Az emlősöket az erdei cickány, a törpe egér, a vidra, a róka és a menyét képviseli. A halak közül a réti csík és a lápi póc a jellemző. A kétéltűekből gyakran látható a pettyes és a tarajos gőte valamint a különböző békák. A hüllők közül a mocsári teknős és a vízisikló a jellemző. A Kolon-tó növényés állatvilága Európában is ritkaságnak számít, ezért a térség szigorúan védett terület, csak kísérővel látogatható. A tóvidéket telepített erdők és művelt földek övezik. A nyugati oldalon emelkedik egy 126 méter magas homokbucka, a Bikatorok. Izsák környékén az édesvizű mocsárnak köszönhetően szép számmal fészkelnek gólyák, amelyeket az izsákiak kedvenc madarukként tisztelnek. Ezért is választották címerállatukká.
36
8. A Program célkitűzései Izsák Város Környezetvédelmi Programjának fő célkitűzései a Kvt. 1. § (2) bekezdésben foglaltak, míg a végrehajtásra készítendő Intézkedési terv tartalmi felépítését a Kvt. 47. § (1) bekezdésének előírásai határozzák meg:
Kvt. 1 § 82) bek. a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását; c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást; d)
az állam más feladatainak a
környezetvédelem követelményeivel
való
összhangját; e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést; f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben,
így
különösen
a
környezet
állapotának
feltárásában,
megismerésében , az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmében összefüggő feladatai ellátásában; g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti következménnyel való összehangolását; h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését; i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását illetvem fejlesztését.
Településünk Környezetvédelmi Programja a törvényben meghatározott – fentebb felsorolt –célok és feladatok helyi szinten történő megvalósítását célozza.
37
8. 1. A környezetvédelem helyi feladatai és megoldásuk fő mozzanatai:
A hatásköri törvényben előírt feladat- a hatáskörök ellátása, ennek színvonala, a megoldásra váró teendők rendszeres elemezése és ellenőrzése a következő területeken: (Ktv. 47.§ (1)bekezdés)
- a települési környezet tisztasága, - csapadékvíz elvezetés, - kommunális szennyvíz és hulladékkezelés,-gyűjtés,-elvezetés, - tisztítás, - lakossági és közszolgálati eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem (különösen a vendéglátás, a településüzemeltetés és a kereskedelmi-szolgáltató tevékenység végzése során), - helyi közlekedésszervezés, - ivóvízellátás, - energiagazdálkodás, - zöldterület-gazdálkodás, -
feltételezhető,
rendkívüli
környezetveszélyeztetés
elhárítása
és
a
környezetkárosodás csökkentése, ebből eredendően a településre vonatkozó feladatok és előírások,kötelezések megtétele. 8.2 Az egyes környezetvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos speciális teendők
8.2.1Levegőtisztaság védelme
-
A szilárd burkolatú, pormentes utak arányának növelése (külterületen is csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésével együtt)
-
A szálló por mennyiségének csökkentése növényzet telepítéssel
38
8.2.2.Települési környezet tisztasága
-
Továbbra is –az eddigi színvonalon- biztosítani kell a szilárd hulladék, szemét rendszeres gyűjtését, elszállítását;
-
Évente meg kell szervezni a lomtalanítási akciót;
-
Hatékonyabb közterület felügyeletet kell működtetni;
-
Erőteljesebb tájékoztató-felvilágosító propagandával elérni a településtisztaság irántilakossági igényt
-
A település zöldterületeinek ápolása, bővítése
-
A település köztisztasági feladatainak megszervezése, kereskedelmi és vendéglátóhelyek környékének tisztasága érdekében ellenőrzés
8.2 3.Talaj- és talajvíz védelem, csapadékvíz-elvezetés
-
Szélerózió
(homokbefújás)
elleni
védelem
a
szántóterületek,
gyepek
megtartása érdekében -
Cél a felszíni vizek minőségének megóvása
-
A településen a csapadékvíz elvezető árkokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően ki kell alakítani, a meglévőket pedig karban kell tartani
-
A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi követelményeit biztosítani kell
-
Az utcák teljes csapadékvíz-elvezető rendszerrel való kiépítése.
-
A Kovács Aladár és az Ady Endre utca- Kun utca- kereszteződésénél szükség esetén vízátemelő berendezést, vagy szivattyúkat kell beépíteni, illetve használni.
-
Tervet kell készíteni a csapadékvíz elvezetés teljes megoldására és fokozatosan a
-
költségvetési pénzeszközök biztosításával több éves programban ezeket meg kell valósítani.
-
Biztosítani kell a KOLON Vízgazdálkodási Társulás működési feltételeinek
-
megteremtését az illetékes szakhatóságoknál és felügyeleti szerveknél.
39
-
A feladatellátásban közreműködő szervekkel rendszeres (havi, negyedéves, féléves) egyeztetéseket kell tartani, ahol az aktuális problémákat és feladatokat kell koordinálni.
8.2-4. Kommunális hulladékkezelés,- gyűjtés, hulladékgazdálkodás
-
A város védelme érdekében fel kell számolni az illegális hulladéklerakókat.
-
Az illegális hulladéklerakók újbóli kialakulását meg kell akadályozni
-
Folyamatosan meg kell szervezni, és be kell indítani a városban a szelektív hulladékgyűjtést.
-
A lakosság figyelmét folyamatosan fel kell hívni a szelektív hulladékgyűjtésre.
-
Ugyancsak a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódik, a szerves hulladékok gyűjtése és kezelése, komposztálásra a házi komposztálóláda bevezetését meg kell oldani. Így jelentősen lehet csökkenteni a lerakott szerves anyagok mennyiségét.
-
Évente egy alkalommal meg kell szervezni a városban a veszélyes hulladékok
-
gyűjtését.
-
Meg kell szervezni a városban keletkező ún. inert hulladékok (építési hulladékok)
-
elhelyezési lehetőségét.
-
Kiemelt figyelmet kell fordítani az Izsák- Kom Kft napi működési folyamataira és kezdeményezni kell a társaság saját beszállítói kapacitásának kialakítását.
-
Kezdeményezni kell egy hátralékbeszedési rendszer kialakítását, mely jelenleg a részünkre kimutatott víz- szennyvíz és szemétszállítási díj hátralékok behajtásával foglalkozna és ezzel párhuzamosan az adóhátralékok csökkentését is biztosítaná. Elsődlegesen Izsák, másodsorban az érintett önkormányzatok bevonásával társulási illetőséggel látná el feladatát. Társulási szinten vizsgálni kell a számlázási és kézbesítési rendszer kialakítását és ehhez szükséges informatikai háttér kiépítésének költségeit.
-
A szociális alapon nyugvó támogatási rendszert ki kell alakítani ebben az évben és 2011- től – az éves költségvetésben – biztosítani kell egy állandó alapot,
melynek
pénzügyi
forrását
a
társaságtól
kötelezettségvállalással nem terhelt – bérleti díj képezné. 40
kapott
–
-
A mezőőri rendszer igénybevételével biztosítani az illegális szemétlerakók folyamatos felszámolását és a közfoglalkoztatási programban alkalmazott dolgozókkal a közterületeken keletkező szemét folyamatos takarítását meg kell oldani.
-
Vizsgálni kell a külterületen keletkező szemét begyűjtésével kapcsolatos rendszer kialakításának lehetőségét. Itt elsősorban gyűjtőudvar kialakításában kell gondoskodni.
-
A
lomtalanítási
akciókat
nagyobb
nyilvánosság
biztosításával,
szervezettebben kell végrehajtani. -
A
szelektív
hulladékokra
hulladékgyűjtés vonatkozóan
feltételeinek
is,
valamint
megteremtése a
a
mezőgazdasági
veszélyes hulladékok
újrahasznosításának elősegítése -
A
szelektív
hulladékokra
hulladékgyűjtés vonatkozóan
feltételeinek
is,
valamint
megteremtése a
a
mezőgazdasági
veszélyes hulladékok
újrahasznosításának elősegítése
8.2.5. Lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, településüzemeltetetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem
-
Rendszeres helyszíni ellenőrzések ütemezése,
-
Tájékozódás lakossági fórumokon
-
Az ellenőrzések eredményeként, ha szükséges e tárgyú önkormányzati rendelet megalkotása, hatályosulásának vizsgálata,
-
A beépítésre szánt területeken továbbá a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken keltett zaj értékelésével és kezelésével, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatással.
8.2.6. Közlekedés – átmenő forgalom miatti levegőtisztaság javítás, védelme
-
A helyi és átmenő forgalomból a levegőszennyezés nem jelentős. A burkolt, illetve a burkolatlan utak folyamatos karbantartása, tisztítása, nyári locsolók használata. 41
-
A szilárd burkolatú utak növelése a források ismeretében.
-
Település-esztétikailag
elfogadható
buszmegállók
és
várakozóhelyek
kijelölése, kiépítése, a meglévő buszmegállók és környezetük rendbetétele, szükség szerinti átépítése és fenntartása. -
Meg kell határozni azokat az utcákat, melyek pályázati pénzek megnyílásából kerülnek leburkolásra és ezekre építési engedélyes terveket kell elkészíteni.
-
A Mezőgazdasági Bizottság határozza meg, hogy milyen sorrendben történjen meg a külterületi utak kimérése, karbantartása. A karbantartás terjedjen ki az út menti árkokra , cserjék, bokrok , fák rendbetételére.
-
Évente kerüljenek elvégzésre a szükséges kátyúzási munkák, mert ezek elmaradása további állapotromlást eredményez.
-
Sorrend
felállítása
mellett
kerüljön
sor
a
túltöltött
utak
szintjének
csökkentésére, mely járjon együtt a vízelvezetési problémák megoldásával. -
Kerékpárút kiépítése kapcsolódva a kistérséget felfűző kerékpárútvonalhoz
-
Járdák kiépítése és karbantartása
8.2.7. Ivóvízellátás - vízminőség-védelem
-
Az egészséges ivóvízellátás további biztosítása,
-
A lakosság körében a takarékos vízhasználat szorgalmazása
-
a jelenlegi vízdíj nem tartalmaz amortizációs részt, így nem képződik elkülönített
-
alap a felmerülő költségek fedezetére.
-
a városnak egy működő és egy tartalékkútja van, így azok folyamatos karbantartása, felújítása szükséges.
-
A természetes vízfolyások állapotának javítása (mederrendezés, kaszálás)
-
A felszín alatti vízbázis megóvása érdekében a potenciális szennyező források számbavétele,
okainak
megszüntetése
(szennyező
közműpótlók
felszámolása, a veszélyes hulladék gyűjtése- szállításának megoldása)
42
8.2.8. Energiagazdálkodás
-
a szolgáltatások biztonsága, fejlesztése
-
a „hulladék” energia hasznosításának helyi lehetőségeit fel kell tárni,
-
a közintézményi energiafelhasználás csökkentése érdekében korszerűsítési programokat kell végrehajtani (pl. alternatív fűtési technológiákról tanulmány
-
készítése, elterjesztése)
-
A
megújuló
energiaforrások
alkalmazásának
elősegítése
település
közintézmények energiatakarékos üzemeltetésével kapcsolatban (termálvízhőcserélő)
8.2.9. Szennyvízelvezetés
-
elkülönített alapot kell képezni az amortizációs költségek finanszírozására, mivel a rendszer átfogó felújítása az elkövetkező négy évben esedékessé válik. Ágasegyháza és Orgovány községek a 2010. évi árképzésben már 30 Ft/m3 elkülönítését fogadták el.
-
ki kell alakítani a rendszerbe bekerülő illegális ( fúrt kutakból származó) víz szankciórendszerét.
-
fel kell mérni a csapadékvíz rendszerből történő kizárásával kapcsolatos megoldási mód költségeit és számításokat kell végezni az energia megtakarítás lehetőségeire.
8.2.10. Zöldterület –gazdálkodás- zöldterületek védelme
-
fásítási akciók szervezése,
-
helyi felvilágosító munka kiegészítése, működtetése, civil szervezetek felkérése a környezetvédelem helyi teendőinek programjaiba történő felvétel érdekében,
-
elhanyagolt területek rehabilitációja.
-
Környezettudatosság kialakítása 43
-
Környezetvédelmi
események
szervezése,
ismeretterjesztő
előadások,
tanfolyamok szervezése -
A környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek felülvizsgálata, korrekciók megtétele, a rendelet betartatása a lakosság és a vállalkozók körében
8.2.11.Emberi egészség védelme-
-
Egészséges életmód népszerűsítése,
-
Allergén gyomnövények felmérése, gyérítése
8.2.12.Természet. és tájvédelem
-
A településhez kapcsolódó területeken a növényzet, állatvilág, a természeti képződmények feltárása, védetté nyilvánítása
-
Tájképi adottságok, értékek megőrzése az építészet terén (táji, természeti, építészeti, műemléki értékek feltárása, megóvása, restaurálása)
44
10. Környezetvédelmet szolgáló egyéb önkormányzati intézkedések - A képviselő-testület a környezetvédelem helyi gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása céljából környezetvédelmi alapot hozott létre, (Kvt. 58. § (1) bekezdés) melyből évente finanszírozza az aktuális környezetvédelmi feladatok megoldását.
- A képviselő-testület fontos feladatának tekinti a környezeti ismeretek terjesztését és fejlesztését (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, ismeretterjesztés). E célkitűzések megvalósítására- elsősorban intézményei éves költségvetésébencéljellegű előirányzatot biztosít. - A helyi rendezési tervek készítésénél, felülvizsgálatánál és jóváhagyásukkor külön szempontként vizsgálja a szomszédos önkormányzatokat is érintő környezeti hatásokat a jelenprogram és a rendezési terv összhangját. (Tapasztalatcsere és összefüggő közös teendők megvitatása céljából kapcsolattartás a szomszédos települések önkormányzataival.)
45
11. Koordináció, tájékoztatás, tájékozódás és nyilvánosság
11.1. Koordináció
-Izsák Város Önkormányzata környezet védelemének érdekében –a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszában- együttműködik a helyi
illetékes
területi
állami
szervekkel,
természetes
személyekkel
és
szervezeteikkel. -Folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét, hogy mely feladatokra hozhatók létre gazdaságosan-
más
önkormányzattal
társulásban-
közös
környezetvédelmi
beruházások, illetve milyen már működő beruházások közös fenntartásába tudna bekapcsolódni.
11.2.Szemléletformálás, tájékoztatás, tájékozódás, nyilvánosság
- Környezettudatos nevelés érdekében nevelési programok kidolgozása már az óvodás kortól kezdve. Ez az általános iskolában bővülhet mérésekkel, vetélkedőkkel, szelektív hulladékgyűjtési programokkal. - A Polgármesteri Hivatal a rendelkezésre álló tájékoztatási eszközökkel és a hatósági
jogalkalmazás
során
mindenkinek
biztosítja
azt
a
jogot,
hogy
megismerhesse a környezetére vonatkozó tényeket, adatokat, így különösen a környezet állapotát, a környezetszennyezettség mértékét, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatását. (Ktv. 12. § (1) bek.) A
képviselő-testület
a
környezet
állapotáról
évente
egyszer-
lakossági
fórumkeretében- tájékoztatja a település lakosságát (Ktv.46.§ (81) bek. e) pontja). 6. A környezetvédelmi program végrehajtása:
46
A képviselő-testület: a) Biztosítja a végrehajtás feltételeit: aa) Személyi és szervezeti feltételek: - környezetvédelmi szakelőadói státusz létesítése, - közterület-felügyelet folyamatos és hatékonyabb működtetése. ab) A programot támogató szervezetek és feltételek: - a környezetvédelmi alap további biztosítása - Éves költségvetésben intézményeinek a környezetvédelemmel összefüggő feladataihoz céljellegű előirányzat biztosítása, pályázatok, kiállítások támogatása, előirányzat tervezése.
- Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi programban meghatározott feladatok megoldását, végrehajtását úgy, hogy évente két alkalommal a tapasztalatokról, a feladatok végrehajtásának állásáról beszámoltatja a környezetvédelmi bizottságát, illetve az önkormányzat jegyzőjét.
47
