IX. Évfolyam. Budapest, február hó 2É 16. (770.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI

IX. Évfolyam.

Budapest, 1899. február hó 2É

16. (770.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI

^

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai' ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Kérelem az OMGE. tagjaihoz a 111. kir. mezőgazdasági mnzenm ügyében. Az OMGE.-nek előterjesztései következtében a nagyméltóságú földmivelésügyi m . kir. miniszter az 1896. évben megalapította B u d a p e s t e n a m. kir. mezőgazdasági muzeumot. Abban a véleményben, hogy ezen kiváló gazdasági alkotásnak további fejlesztéséhez a gazdalközönség a m a g a e r e j é h e z képest szívesen j á r u l hozzá, egyesületünk igazgató-választmánya, a m. kir. mezőg a z d a s á g i m u z e u m igazgatóságának megkeresése folytán elhatározta, hogy a im. kir. mezőgazdasági m u z e u m támogatás á r a a gazdaközönséget és e l s ő s o r b a n az OMGE. tagjait nyilvánosan is felszólítja. Az országos h a t á s ú m. kir. mezőgazdasági m ú z e u m n a k egyik legszebb és legf o n t o s a b b feladata, hogy kapcsolatában h a z a i mezőgazdasági i r o d a l m u n k történeti fejlődését, jelen állását és h a l a d á s á t felítüntető mezőgazdasági szakkönyvtárat szerv e z z e n . Mivel pedig egyéb hazai nyilvános ''könyvtárak a mezőgazdasági szakmakört n e m részesíthetik kellő figyelemben, m á s féle mezőgazdasági szakkönyvtárak pedig első s o r b a n gyakorlati czélokat v a n n a k hivatva szolgálni, a mezőgazdasági m u z e u m m a l kapcsolatos szakkönyvtár rendeltetése, hogy lehető teljes legyen és ugy a jelen valamint a mult összes idevágó liazai irodalmi termékeit, bárhol láttak napvilágot és bármely nyélven jelentek meg, magában összesitenie kellene. Ámde egy ily könyvtárnak összeállítása — a költségektől eltekintve — imár azért is nehézséggel jár, mert kül ö n ö s e n a régebbi, vagy kevésbé elter-

M e p M liMes szerdái és szombaton.

j e d t irodalmi termékeknek a felkutatása s o k ' szor m a j d n e m lehetetlen. Ez csakis ugy lehetséges, h a a gazdaközönség a birtokáb a n levő mezőgazdasági irodalmi termékeket a m. kir. mezőgazdasági m u z e u m t u d o m á s á r a h o z z a és a birtokában levő s z a k m u n k á k a t a j á n d é k k é p p vagy mérsékelt árért a m u z e u m k ö n y v t á r á n a k átengedi. Van s z e r e n c s é m ez okból a gazdaközönséget, első s o r b a n pedig az OMGE. tagjait felkérni, hogy akár egyesületünket, akár 'pedig közvetlenül a m. kir. mezőgazdasági muzeum igazgatóságát (Budapest. Városliget. Történelmi épületcsoport) értesíteni szíveskedjenek, hogy birtokukban miféle hazai mezőgazdasági irodalmi termékek,

könyvek, füzetek, újságok, folyói r a t o k sfb. vannak és vájjon ezeket vagy ezekből mélyeket volnának hajlandók a muzeum könyvtárának odaajándékozni vagy mily féltételek mellett és árért volnának hajlandók a muzeum könyvtárának átengedni? A b b a n a r e m é n y b e n , hogy egyesületünk erre v o n a t k o z ó h a t á r o z a t á t méltányolva és kiváló mezőgazdasági közérdeket képviselő törekvését felkarolva, ezen nagyfontosságú mezőgazdasági int é z m é n y fejlesztését a gazdaközönség szívesen támogatni kész, a bejelentések mielőbbi beküldését is b á t o r k o d o m kérni. Budapest, 1899. f e b r u á r 20. Forster Géza, igazgató.

Tavaszi

állatvásárok

Az 1899.

évi

február

sorrendje. hó

25-én

és.

26-án tartandó díjazással egybekötött

XYI. tenyészállatvásár bejelentési b a t á r i d e j e február hó 20-án járt

Mindennemű erőtakarmányok mint

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köa t e l e l i ) , Ü l l ö l - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld Vissza.

f i n o m és g o r o m b a b u z a k o r p a , szárazmoslék,malátacsira,oBajp o g á c s a budapesti g y á r t m á n y , úgyszintén vidéki r e p c z e , napraf o r g ó , t ö k m a g p o g á c s a Segjután y o s a b b a n s z e r e z h e t ő be

le.

Állami érmek és pénzdijakon kivül értékes tiszteletdijak is fognak kiadatni. A XII. tavaszi luxus - lóvásár márczius

hó 12.,

13. és

14-én.

A XIII. tavaszi luxus-lóvásár április hó 28., 29. és 30-ik napján tik meg a „Tattersall" istállóiban.

tarta*

Mindkét tavaszi luxus-lóvásár díjazással lesz egybekötve. Egy-egy értékes tiszteletdíj tüzetett ki összeállított négyes fogat, < állított kettős fogat és a paripára.

Kertészeti bizottság ülése. (1899. február 18.) Jelen voltak: gróf Teleki Géza elnöklete alatt Angyal Dezső, Forster Géza, dr. Oyöry István, Kodolányi Antal, Kvassay Jenő, Kerekes N., báró Lipthay Béla, Rubinek Gyula, dr. Perényi József, Szevera Károly és Wilfing Nándor biz. tagok és Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, mint előadó. Elnökválasztás. A bizottság újraalakulván, Forster. Géza indítványára elnökül gróf Teleki Gézát, társelnökül pedig Molnár Istvánt választotta meg egyhangúlag. Czukrozott gyümölcs előállításának segélyezése. Előadó előterjeszti, hogy a földmivelés* ügyi miniszter értesítette egyesületünket arróli miszerint mult évben tett felterjesztésünkben a gyümölcskandirozásnak, mint iparágnak meghonosítása tárgyában tett javaslatunkat elfogadhatónak találván, özv. Écsi Vilmosné bpesti lakos részére ez iparág meghonosítása, és tökéletesítés czéljából 500 frt államsegélyt engedélyezett s nevezettet Kecskemét város polgármestere utján felhívta, hogy Kecskeméten megtelepedve, az ott termelt friss gyümölcsöt használja feldolgozásra.

Gabonanemüek

a legelőnyösebben értékesíthetők

mai számunk 2© oldal.

V.,

Alkotmány-utcza

31.

2KÖZTELEK;1899. FEBRUÁR HO 22. , A bizottság a földmivelésügyi miniszter értesítését örömmel vette tudomásul s egyúttal elhatározta, , hogy a termelőnek működését a budapesti kertészeti tanintézet és a kecskeméti gazd. egyesület utján figyelemmel fogja kisérni. A vértetü kötelező irtása. Előadó: A földmivelésügyi miniszter február 1-ére értekezletre hivta össze az érdekelteket a vértetü kötelező irtása tárgyában kibocsátandó miniszteri rendelet megvitatatásatárgyában. Az értekezleten Forster Géza igazgató ur jelent meg s a rendeletet az értekezlet egyhangúlag magáévá tette. A rendelet lényege az, hogy a vértetü irtását közkötelezővé teszi és e czélból 1894. XII. t.-cz. 58. f á b a n foglalt felhatalmazás alapján elrendeli: 1. minden birtokós kötéles almafáit és almafacsemetéit folyton figyelemmel kisérni és mihelyt azokon vértet üt észlel, azt a községi elöljáróságnak azonnal bejelenteni; 2. a községi elöljáróságok tartoznak a határuk területén levő almafákat a^faiskolakezelő vagy erre alkalmas más egyen közbejöttével folyó évi márczius hó 31-ig megvizsgálni; 3. ha valahol a vértetü jelenléte megállapittatott, a helyhatóság tartozik a birtokost azonnal felhívni, hogy az 1894. évi XII. t.-cz. 95. § ában megszabott 100 koronáig terjedhető büntetés súlya alatt az irtást három napon bélül kezdje meg és azt mindaddig folytassa, a meddig a vértetü teljesen elpusztul. Ha valaki az elrendelt irtást elmulasztja vagy hiányosan foganátositja, az illetékes helyi hatóság azt a mulasztó költségére végezteti. A vértetü-irtás a folyó évben április hó végéig, a következő években azonban mindig márczius hó 31-ig hajtandó végre. A körrendelettel együtt a vértetü fölismerésére és irtására egy utmutatás is adatott ' ki, mely az ország minden egyes községének megküldetett s a melyhez csatolt szines tábla a vértetüt és kártételét híven tünteti föl, ugy hogy annak segélyével a kártékony rovar elleni védekezést bárki is könnyen foganatba veheti; a mennyiben azonban ezen utmutatás segélyével sem volna eldönthető, hogy a vértetü jelen van-e ? az esetben a gyanúsnak talált fa részei (galy, ág vagy gyökérdarab) az illetékes helyi hatóságnak azonnal beszolgáltatandók, ez pedig köteles közvetlenül a magyar királyi állami rovartani állomásnak Budapestre beküldeni. Előadó a rendeletet a vértetü kártételeinek megakadályozására alkalmasnak tartja és ezért azt a gazdaközönség megnyugvással tudomásul veheti, tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a peronoszpora közkötelező irtására nézve • egyesületünk a földmivelésügyi miniszter úrhoz felterjesztést intézett, mely még érdemileg elintézve nincs, helyénvalónak tartaná éppen ez alkalommal ennek elintézését egy ujabb felterjesztéssel megsürgetni. Forster Géza aggályosnak tartja, hogy a vértetü irtása tekintetében ismét csak belföldi intézkedések történnek s ez esetben a külföldről " érkező küldeményekkel • ismét behurczólják., Felkérendő volna a földmivelésügyi minisztérium/ hogy a külügyminisztérium utján követelje be azon kerttulajdonosok neveit, a kiktől a külföldről szállítmányok érkeznek, és azok területeit szakértőkkel vizsgáltassa meg. Óhajtja továbbá, hogy azon faiskolákból, melyekből a vértetü ki nem irtatott, tiltassák el a facsemeték szállítása. A bizottság . az indítványt elfogadja ős egyúttal javaslatba hozza a választmánynak, hogy sürgesse meg a földmivelésügyi miniszternél a peronospora elleni kötelező védekezés ügyében régebben felterjesztett javaslatának elintézését.

tani csomagolási rendszer helyében meghonositani hazánkban az olasz ládás szőlőcsomagolási módot,- amely szükségtelenné tenné a vasúti kocsiknak bárminemű berendezését. Felkéri az egyesületet, hogy a termelő közönség véleményeit közölje az államvasutak igazgatóságával. Előadó nézete szerint az olasz és spanyol szőlőkre nézve ez a csomagolási eljárás helyes lehet, azonban a magyar szőlőkre nézve, melyeknek bogyói puhábbak, nem felel meg, sőt még csemegeszőlőinkre nézve sem alkalmas, ragaszkodnunk kell tehát továbbra is a szőlőszállitó vasúti kocsik berendezése tekintetében az államvasutak igazgatóságához intézett kérelmünkhöz. Forster Géza, báró Lipthay Béla, Angyal Dezső és előadó ismételt fölszólalása után a bizottság tekintettel arra a körülményre, hogy a magyar szőlőfajták finomabbak és gyengébb héjuak, valamint, hogy a peronoszpóra következtében a szőlőfürtök meg vannak támadva, nem véli a magyar szőlőket olasz módszer szerint ládákban előnyösen szállíthatni; mindazonáltal tekintettel a szállítás e módjának külömben előnyös voltára, fölkéri az államvasutak igazgatóságát, hogy ez irányban kísérletet tenni szíveskedjék s erre az egyesület közreműködését készséggel fölajánlja. Fölkérni határozza a bizottság a földmivelésügyi miniszter urat az iránt, hogy. a kezelése alatt álló állami fürész-.gyárak valamelyikében az ily csomagolás czéljaira szükséges ládákat készíttesse el. Gyümölcskiviteli ankét. Előadó javaslatba hozza a bizottságnak, hogy a folyó év őszén Szegeden tartandó mezőgazdasági kiállítás kapcsolatában rendezendő kongresszusok és előadásokkal egyidejűleg egy gyümölcskiviteli ankét tartassák, amelyre a gyümölcstermelők és kiviteli kereskedők volnának meghívandók s amely ankéten megállapitándók volnának azon módok és eszközök, amelyek mellett gyümölcskivitelünk nagyobb lendületet vehetne. Amennyiben a bizottság ez indítványt a magáévá tenné, felkérendő volna a kiállításnak kongreszusokat rendező-bizottsága, hogy etekintetben is tegye megy a szükséges lépéseket. A bizottság előadó javaslatát elfogadja. Kosarak kedvezményes szállítása. Forster Géza előterjeszti, hogy Sármezey Árpád egyesületi tag, a szépfalusi kosárgyár tulajdonosa azzal a kérelemmel fordult egyesületünkhöz, hogy támogassa őt ezen vállalkozásában: beadványában fölhozza, hogy a kosár szállítására a vasúti fuvardijtételek oly magasak, amelyek mellett készítményeit távolabbi területekre elvitetni nem bírja. Az egyesületet arra kéri, hogy eszközölné ki a kereskedelemügyi miniszternél, hogy a kosár szállítására kedvezményes díjtételek alkalmaztassanak. Második kérése pedig az, hogy pártolja az egyesület a földmivelési és kereskedelmi miniszterekhez beadott azon kérvényét, melyben kosárgyárának fentartására államsegélyt ; kér. Nevezett a környéken 100—120 munkáscsaládot foglalkoztat; talán az illetékes gazdasági egyesület lett volna felkérendő arra, hogy vizsgáivá meg a telepet és tenne előterjesztést aziránt, hogy vájjon a nevezett kérelmét az egyesület pártolásban részesítené-e? Sármezey Árpádnak a vasúti díjtételek leszállítására vonatkozó kérelmét a bizottság teljesíthetőnek találja és javaslatba hozza az igazgatóválasztmánynak, hogy az egyesület e tekintetben pártoló fölterjesztést intézzen a földmivelésügyi miniszterhez. A bizottság egyúttal felkéri a temesvármegyei gazdasági egyesület, a nevezett kosárgyár működésére, nézve véleményt adni szíveskednék.

Csemegeszőlők olasz mód szerinti szállításra. Előadó: A m. kir. államvasutak igazgatósága átiratot intézett egyesületünkhöz, amelyGyümölcscsomagolási utasítás. ben figyelmeztet arra, hogy a , Vasúti Szemle'' első számában Alexy János tollából „a cseForster Géza bejelenti, hogy a földmimegeszőlők vasúton való szállítása" czimmel velésügyi miniszter ur kedvezően intézte el az közlemény jelent meg, melynek czélja a mos- ; egyesület azon kérelmét, hogy egy az egye-

16. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM. sületnél fenmaradt összeg egy gyümölcsomagolási utasítás megírására és kinyomatására fordíttassák. Az utasítás megírására dr. Oyöry István tanár ur kéretett fel, aki azt megírván, az utasítás most van kinyomatás - alatt, mely az érdeklődőknek ingyen fog rendelkezésükre bocsájtatni. Tudomásul szolgál. Dr. Perényi József kecskeméti földbirtokos és gyümölcstermelő ismertette az általa gyümölcsszállitásra berendezett vasúti waggonszerkezetet, melyet az államvasutak igazgatóságának és a kereskedelmi miniszternek figyelmébe ajánlott azon kérelemmel, hogy ily berendezéssel lássa el a gyümölcsszállitó vasúti wággonokat, a mély mellett a szállítandó gyümölcsök is sértetlenül maradnak. A bizottságtól azt kéri, hogy pártolja ezen beadványát. A bizottság javaslatba hozza a választmánynak, hogy irjon föl a kereskedelemügyi minisztériumhoz és az államvasutak igazgatóságához, hogy Perényi József találmányával kísérleteket tétessen. Végül Iiévész István tanár jelentést tett a kézi magvetőgép kipróbálásáról s a véleménye az, hogy a gépen teendő módösitások után esetleg a gyakorlatban be fog válni. Több tárgy nem lévén, ezzel a gyűlés véget ért-

Állatorvosi főiskola. Az állatorvosi t u d o m á n y n a k u j a b b kori örvendetes fejlődése és az állatorvosi szakoktatásnak ezzel kapcsolatos m i n d intenzivebb alakulása folytán szakkörökben m á r h o s s z a b b idő óta általános a meggyőződés, hogy az állatorvosképzés csak ugy lehet m i n d e n tekintetben megfelelő, h a a jelöltek hasonló m a g a s előképzettséggel lépnek az állatorvosi tanfolyamra, mint a melyet a főiskolák hallgatóitól -általában megkövetelnek. Az állategészségrendészet érdekei az előképzettség emelését szintén nagyon kív á n a t o s s á teszik, m e r t kétségtelen, hogy a tisztviselő, itt t e h á t a hatósági alkalm a z á s b a n levő állatorvos, általában a n n á l e r e d m é n y e s e b b m ű k ö d é s t fejthet ki, minél szélesebb körű az általános műveltsége, mert, a kellő szakképzettség mellett, ettől is lényegesen függ, hogy m e n n y i r e képes feladatai szellemébe behatolni és m ű k ö d é s é t az általános szempontokhoz is mérve e r e d m é n y e s e b b é tenni. Az állatorvostanhallgatók előképzettségének emelése m á r hosszabb idö óta szükségesnek v a n elismerve, de az állatorvosképzésnek ilyen alapon való újjászervezése mindezideig alig volt lehetséges. A legújabb időkig n a g y o n is kedvezőtlen volt az állatorvosok társadalmi és anyagi helyzete, m i n t s e m hogy remélni lehetett volna, hogy középiskolát végzett ifjak a k ü l ö n b e n h o s s z ú és n e h é z tanulmányokat, igénylő állatorvosi pályára elegendő s z á m b a n lépnének, az állategészségrendészet érdekei pedig sürgősen követelték az állatorvosokban m u tatkozó nagy hiány pótlását. Azonkívül a n é h á n y évtized előtt még nagyon alacsony színvonalról csak fokozatosan lehetett az oktatást a főiskolai színvonalra fejleszteni. Magyar állatorvosi iskolánkon az 1888. évig még egyszerű felvételi vizsga a l a p j á n lehetett beiratkozni és csak a

16. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. mondott évben vált a középiskola hato- • dik osztályának megfelelő előképzettség igazolása általánosan kötelezővé; két évvel később pedig, a tanítás n a g y o b b eredményessége - czéljából az állatorvosi tanfolyam h á r o m é v e s r ő l négyévesre emeltetett. A múlthoz viszonyítva, ez az állatorvosképzés igen j e l e n t é k e n y m e g n e h e zítését jelentette. Hogy a z o n b a n az akkori ú j j á s z e r v e z é s időszerű volt, azt a hallgatók s z á m á n a k egy évtized lefolyása alatt 207-ről 410-re való r o h a m o s emelkedése teljesen beigazolta. A jelenlegi szám olyam magas, hogy a sikeres tanítást m á r igen nehezíti és m á r m a g á b a n véve is indokolja a tanulás feltételeinek szigorítását, anélkül, hogy a hallgatók s z á m á n a k túlságos apadásától kellene tartani. Hozzájárul a z o n b a n ehhez m é g egy más k ö r ü l m é n y is. A földművelésügyi miniszter n é h á n y hét előtt tette közzé az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvény* javaslat tervezetét. A javaslat törvényerőre emelkedésé u t á n á hatósági állatorvosi állások színvonala jelentékenyen emelkedni, az állatorvosok társadalmi és bizonyára anyagi helyzete is tetemesen és annyira javulni fog, hogy az állatorvosi pálya a középiskolát végzett ifjak ambiczióját és igényeit kielégítheti. A jelen időpont tehát m i n d e n k é p p e n kedvező az állatorvosi szakoktatásnak az emiitettük i r á n y b a n való újjászervezésére és azért ö r ö m m e l regisztráljuk azt a tényt, hogy Ö Felsége február h ó 11-én kelt legfelső elhatározásával j ó v á h a g y t a a „Budapesti m.. Mr. állatorvosi főiskola" szervezeti szabályzatát, mely az eddigi állatorvosi akadémiát a főiskola r a n g j á r a emeli és részére a főiskolát megillető feltételeket megállapítja. Az u j szervezeti szabályzat értelméb e n az állatorvosi tanfolyamra csak azok léphetnek, a kik valamely g i m n á z i u m o n vagy főreáliskolán az érettségi vizsgát letették. Az állatorvostanhallgatók t e h á t a j ö v ő b e n ugyanazzal az el öképzettséggel fognak birni, mint m á s főiskolák hallgatói és minthogy az előképzettség tekin-. t e t é b e n a hallgatók között n e m lesz többé, különbség, ezzel elesik az egyik ok, mely a teljes középiskolát végzett hallgatókat eddig az állatorvosi t a n folyamra való beiratkozástól visszatartotta. Az uj szervezési • szabályzatnak egy másik sarkalatos intézkedése az, hogy a főiskola tanárait, á m b á r egyelőre csak felerészben, a főiskola jellegéből kifolyólag a Vll-ből a VI. fizetési osztályba lépteti elő. E n n e k az intézkedésnek kevésbé a j a v a d a l m a z á s emelkedésében, mint i n k á b b a b b a n áll a jelentősége, hogy ezzel a főiskola tanárai a t u d o mányegyetemek és a m ű e g y e t e m tanáraival egy r a n g b a jutnak", mely k ö r ü l m é n y a t a n á r o k t u d o m á n y o s irányú m ű k ö d é sére és ezzel a főiskola tekintélyére kétségkívül igen jótékony befolyással lesz. Ezek szerint az u j főiskola, ugy mint a két osztrák állatorvosi főiskola,

KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HO 22. n e m c s a k névleg lesz az, h a n e m m i n d e n tekintetben meg fog felelni a főiskola jellegének és előnyösen fog különbözni a n é m e t o r s z á g i állatorvosi főiskoláktól, a hol a hallgatóktól ezidőszerint még n e m kívánják meg az érettségi vizsgálatnak megfelelő előképzettségét. A m a g u n k részéről teljes bizalommal és reménységgel t e k i n t ü n k az u j főiskola m ű k ö d é s e elé, m e r t meg vagyunk győződve, hogy a földmivelésügyi kormánynak' az eddigihez hasonló j ó a k a r ó t á m o g a t á s a mellett folyt o n haladva és fejlődve, ugy az állatorvosi t u d o m á n y n a k mint az állategészségügynek s ezzel közvetve az ország m e z ő g a z d a s á g á n a k kiváló szolgálatokat fog tenni. A m i d ő n teljes készséggel elismerj ü k az állatorvosi főiskola jelentőségét és a n n a k létesítése fölött örömünket fejezzük ki, lehetetlen egy irigységtől teljesen m e n t f á j d a l m a s érzésünket elh a l l g a t n u n k . Évek óta n e m s z ű n ü n k meg sürgetni a gazdaközönségnek több izben kifejezett kívánsága értelmében a fővárosban fölállítandó mezőgazdasági főiskola szervezését, hogy a mezőgazdasági t u d o m á n y o k mivelésének és terjesztésének ezen legmagasabb eszköze szintén beilleszkedjék a b b a a keretbe, a melyben mezőgazdasági termelésünk tő- kéletesbedését és ezzel n a g y o b b jövedelmezőségét elérni akarjuk.

299 t e r é n a legközelebbi p r o g r a m m p o n t j á t képezi a földmivelésügyi kormánynak, elismeréssel a d ó z u n k Bárányi Ignácz földmivelésügyi miniszter irányában, hogy az állatorvosi főiskola szervezésével u j a b b t a n ú j e l é t adta a n n a k , hogy az ország m e z ő g a z d a s á g á r a a n n y i r a f o n t o s állategészségügy iránt n e m c s a k m e l e g e n érdeklődik, h a n e m a n n a k fejlesztésére czélt u d a t o s a n törekszik is és ezzel r e m é n y t ád arra, hogy a m e z ő g a z d a s á g általánosabb érdekét szolgáló m e z ő g a z d a s á g i főiskola szervezését is tőle v á r j u k .

Nem lesz érdektelen, ha ebből az alkalomból állatorvosi szakoktatásunk eddigi történetét, " valamint, az uj főiskola szervezetét rövid voná-, sokban megismertetjük. Az állatorvosi iskola alapját II. József császár vetette .meg 1782 szeptember 14-én kélt rendeletével, melyben kimondotta, hogy. a pesti tudományegyetem orvosi karával kapcsolatban „Állatgyógyintézet" -létesíttessék. Ezen ; rendelet folytán az egyetemen rendkivüli tanári állást szerveztek és az erre kinevezett Tolnay Sándor az 1787/38-íki tanévben kezdte meg. elméleti előadásait az állatgyógyászatból, 1790-től kezdve pedig gyakorlatilag is tanította a tárgyat. Ennek hallgatása ugy a négyéves orvosig mint. a kétéves sebészi tanfolyam hallgatóira nézve ' kötelező volt, emellett azonban csakhamar külön állatorvosi szakiskola felállítása is szükségesnek mutatkozott.

Tényleg már 1799-ben nyolcz hónapig tartó tanfolyamot rendszeresítettek olyanok számára, kik az állatorvoslással gyakorlatilag • foglalkozni óhajtottak. Ezt a tanfolyamot később* egyévesre meghosszabbították .s ilyen maradt, az egészen 1857-ig. A tanfolyamra való fel-, vétel feltételei természetesen igen alacsonyak voltak, a mennyiben a jelöltek csak az írás-, ban, olvasásban és számolásban bizonyos jártasságot tartoztak, kimutatni, ' kovácsok pedig felvétettek, ha három évi legényidőt vándorkönyvükkel kimutattak. Maga az oktatás, némi boncztani és élettani ismereteken kívül, jobbára csak bizonyos gyakorlati fogások és kezelésmódok elsajátítására szorítkozott. Az 1851. évben az állatorvosok képzőse a tudomány-egyetemtől különválasztatott és egyúttal az önállósított „Pesti állatgyágyintézet". uj tantervet is kapott, mely a tanfolyam tartamát, minden átmenet nélkül, az eddigi egy év helyett három évben, a tanulók előképzettségét pedig az algimnázium vagy alreáliskólá' elvégzésében szabta meg. Minthogy azonban a hallgatók száma ennek következtében nagyon leapadt, 1859-ben- ismét kétévesre változtatták át a tanfolyamot s egyben kimondották, hogy a tanfolyamra élemi iskolai előképzettség alapján is történhetik a felvétel. ' Ilyen szerény, feltételek'daczára áz Iskola; bár lassan, előrehaladt, a tanítás munkájában ekkor már három tanár és három tanársegéd - osztozkodott, ezenkívül pedig az állátgyógyintézet a Muzeum-köruton (a. régi Kunewalderházban, a mai műegyetem helyén) tágasabb hajlékot kapott. A hetvenes években gyorsabb fellendülést vett az állatorvosi szakoktatás ügye ; a tanító személyzet, 1870—74-ig hőt taggal szaporodott; a hallgatók száma pedig évről-évré emelkedett. 1875jben az intézet mint „Állatorvosi tanintézet" uj szervezést nyert, mely szerint az ezentúl hároméves tanfolyamra csak hat középiskolai osztálynak megfelelő előképzettséggel lehetett beiratkozni, csakhogy' ezt az előképzett-. séget felvételi vizsga letétele által is lehetett beigazolni, ami jelentékenyen csökkentette a különben helyes reform gyakorlati értőkét, ámbár Abban a r e m é n y b e n , hogy a mező- tény, hogy évről-évre szaporodott azoknak a gazdasági főiskola létesítése a szakoktatás hallgatóknak száma, akik a hát középiskolai

A mezőgazdasági főiskola ügyében a k o r m á n y évek óta tétet t a n u l m á n y o kat, de a t a n u l m á n y o z á s s t á d i u m á n tul j u t n i n e m bir, vagy n e m akar. Ugyanezen idő alatt egy bár szintén fontos, de a mezőgazdaság egészének fontossága mellett, csekélyebb jelentőségű t u d o m á n y - á g : az állatorvosi külön egyetemi rangú főiskolát n y e r és így a mezőgazdasági t u d o m á n y , a n n a k mivelői' és az egész mezőgazdasági pálya az állatorvosinak, amely pedig a mezőgazdasági tudomán y o k n a k csak egy része, látszólag alárendeltetik. Kétségkívül' nagy érdekeket v a n hivatva szolgálni az állatorvosi főiskola, de sokkal nagyobb érdekek forognak koczkán a mezőgazdasági t u d o m á n y o k egészének fejlesztésével. N e m akarunk ez alkalommal senkit vádolni" s igy megelégszünk a z o n r e m é n y ü n k kifejezésével, hogy a m i d ő n a földmivelésügyi korm á n y szakoktatási osztálya az állatorvosi főiskola szervezésével a g o n d j a i r a bízott szakoktatás t e r é n egy nagy lépést tett előre, ezt a lépését azzal fogja kiegészíteni és betetőzni, hogy most m á r kétszeres erővel fog törekedni a mezőgazdasági főiskola szervezésére és fölállítására és hogy az e téren elébe tornyosuló nehézségeket ugyanazzal a b u z g a l o m m a l és energiával fogja legyőzni, mint az állatorvosi föiákola szervezésénél. Ezt annál i n k á b b r e m é l h e t j ü k és k í v á n h a t j u k , m e r t a mezőgazdasági főiskolára többi gazdasági szakintézményeink fejlődése folytán hová-tovább m i n d n a g y o b b szükségünk v a n .

300 osztályt valóban elvégezték. Az újjászervezés egyúttal a tanítás tervét is sok tekintetben czélszerüen módosította s miután a tanító személyzet is uj tagokkal gyarapott, az oktatás színvonala fokozatosan emelkedett. Az 1880. évben az intézet a Rottenbillerutezában épült uj helyiségekbe költözködött át, mely igen czélszerü alapterv mellett, az akkori igényeknek megfelelő módon lett fölszerelve. Miután az 1888. évben a felvételi vizsga eltöröltetett, két évvel később az intézet, mint „Állatorvosi Akadémia" uj szervezést nyert, melynek lényege abban állott, hogy a tanfolyamnak négy évre való meghosszabbításával, az egyes tárgyak előadását, de különösen a gyakorlati oktatást intenzivebbé alakította. A tanítás a tiz tanszéken ettől fogva magasabb, akadémiai színvonalon haladhatott és annál eredményesebb lehetett, mert az intézet évi költségvetése is évről-évre javult és különösen a laboratóriumi munkálkodást szélesebb alapon tette lehetővé. Időközben a hallgatók száma rohamosan emelkedett, ugy hogy az 1898/99. tanévre összesen 374 polgári, 11 gazdászhallgató és 22 katonai hallgató iratkozott be. Ez, valamint az állatorvosi tudomány fejlődése és az állategészségrendészet. fokozódó igényei végül indokolttá és szükségessé tették az intézetnek főiskolai alapon való újjászervezését. Az ,Állatorvosi Főiskola"' szervezeti szabályzata a közel egy évtized alatt czélszerünek bebizonyult tanterveken keveset módosit, hanem a módosítások főképpen ajiallgatók előképzettségére és az intézet rangjának emelésére vonatkoznak. A szabályzatból kiemeljük a következő fontosabb részleteket: Az állatorvosi tanfolyamra csak gimnáziumi vagy reáliskolai érettségi bizonyítvány alapján történhetik a felvétel. Hogy azonban az előképzettség hirtelen fokozása a főiskola látogatottságában ne okozzon tulerős visszaesést, a jövő tanévben még a batodik, az azután következő tanévben pedig a hetedik gimnáziumi vagy reáliskolai osztályról szóló bizonyítvány alapján is vehetők fel hallgatók. Az állatorvosi tanfolyam nyolez félévig (négy évig) tart, gazdasági akadémiát vagy gazd. tanintézetet végzett hallgatók azonban, kiknek érettségi bizonyítványuk van, szintúgy orvosdoktorok és gyógyszerészek jövőben is rövidebb idő alatt végezhetik a tanfolyamot. A különben az eddigihez hasonló tanterv általában nagy súlyt helyez az oktatás gyakorlati irányára is és e végből a hallgatók valamely állami birtokon, továbbá az állategészségügyi rendészet terén is nyernek oktatást. Az oklevél elnyerésere egy előszigorlat és három szigorlat letétele szükséges, melyek mindegyike négy tárgyra terjed ki. Az oklevél jövőben latin nyelven állíttatik ki. A főiskola élén a rektor áll, akit a tanártestület meghallgatása után, a földmivel ésügyi miniszter előterjesztésére Ö Felsége nevez ki. A rektornak hivatalból állandó helyettesét, a tanártestület meghallgatása után, évenkint a miniszter jelöli ki. A tanárokat a tanártestület kijelölése alapján és a miniszter előterjesztésére iÖ Felsége, a tanító személyzet többi tagjait a miniszter nevezi ki. A rektor és a nyilv. rendes tanárok, .legalább felerészben, a VI., a többiek a VII., a nyilv. rendk. tanárok a VII., a segédtanárok a VIII. és a IX., a titkár és a patkolástan tanítója a IX., a tanársegédek, a titkár és a tanitókovács a XI. fizetési osztályba soroztatnak. Végül az átmeneti intézkedések egyik pontja kimondja, hogy a hadseregben szolgáló gyógykovácsok jó eredménynyel letett felvételi vizsga alapján a tanfolyamra felvehetők és azt a rendes hallgatókra nézve megállapított módozatok mellett végezhetik. Az ezekben főbb vonásaiban ismertetett újjászervezéssel állatorvosi főiskolánk, az utóbbi

KÖZTELEK, 1899 FEBRUÁR H 0 22. két évtized szokatlanul gyors fejlődésének legfelső fokát érte el és a következő éveknek a tanítás munkájának további tagolása és a felszerelés fokozatos kiegészítése lesz a feladata.

A kir. Kúria a gabona-uzsoráról. Alig mult néhány napja, hogy lapunk behatóan foglalkozott a gabona-uzsorának mindnagyobb érdeklődést keltő ügyével. E czikkünkben még, mint elleneseink egyik erősségét kellett felhoznunk azt, hogy a különböző gabonauzsora-perekben a bíróságok ellentétes határozatokat hoznak. Maga az a röpirat, a melyből czikkünk kiindult, fennen hirdette a kir. Kúria egyik polgári ügyben kelt határozatát, melyben a legfőbb bíróság egy ilyen parasztemberrel kötött határidő-kötést legális ügyletként ismer el és a bíróságok magatartására hivatkozott azon általa felállított tétel bizonyítására, hogy az úgynevezett gabona-elővétel segélyével uzsorát elkövetni nem lehet. Ezt a fölfogást erőszakolták és hirdették az érdekelt körök hónapok óta és végső következtetésük mindig az volt, hogy gabona-uzsora nincs és igy se hatósági, se törvényhozási intézkedések szüksége fönn nem forog. Azóta a kérdés, ha nem is váratlan és meglepő, de mindenesetre igen fontos s az uzsorásokra és védőikre nézve igen kellemetlen fordulatot vett. Ugyanis a kir. Kúria, mint büntető bíróság egy ily gabona-uzsora-perben a fehértemplomi kir. törvényszék és a temesvári kir. tábla ellenében a terheltet vád alá helyezte a következő indokolással: „Terhelt beismeri, hogy 1897. évi márczius havában azzal jővén hozzá, hogy pénzre van szüksége, ő előbb 40 frtot, majd 60 frtot adott neki és mindkét izben egy-egy olyan német szövegű nyomtatványt, melyszerint panaszos a 40 frt fejében 8, a 60 frt fejében pedig 14 mm., összesen tehát 22 mm. búzát tartozik őszszel adni s egyúttal két váltót — az öszszeg kitétele nélkül — Íratott alá a panaszossal s mikor őszszel. a búzaára 11 frtra emelkedett, e börzei árfolyamnak megfelelően, az egyik váltót 88, a másikat pedig 154 frtra kitöltve, másokra forgatta s ebből a 242 frtot kitevő összegből leszámítván a panaszos által részére szállított 5 mm. 69 kg. búzának (11 írtjával számított) 62 frt 59 kr. értékét, az egyik váltót 88 frt, a másikat 91 frt 42. kr. erejéigbeperesitette a panaszos ellen. Eszerint a vádlott az adott 100 frt helyett körülbelül 5 hő múlva 242 frtot vett a panaszoson, tehát a tőzsdei üzérkedéstől távol álló egyszerű falusi földmivesnek pénzbeli szorultságát a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembetűnő aránytalanságot feltüntető módon és emellett színlelt börzei differencziális üzlet s egyszersmind váltó' alakjába is burkoltan használta fel. E cselekmény az uzsora-törvény 1. és 2. §§-ai alá eső vétség jelenségeit foglalja magában, mihez képest terhelt vád alá volt helyezendő:" A kir. Kúria tehát megállapította, hogy a gaboua-elővétél igen is alkalmas módja az uzsorának, mert nyilvánvaló, hogy azok, akik ilyen ügyletekkel foglalkoznak, a tőzsdei üzérkedéstől távol álló egyszerű falusi földmivesnek pénzbeli szorultságát gyakran a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanságot föltüntető módon használják fel. Az agrárius közvéleménynek ez nagy elégtétel s már előre látjuk és halljuk a támadásokat, a melyekben a Kúriának része lesz; a panaszokat és ujságezikkeket, a melyek az állítólag megsértett kereskedelem védelmében megnyilatkoznak. Valahányszor e kérdés szóba került, igyekeztünk mindannyiszor azt kellő tárgyilagossággal megvilágítani és most, midőn áz események és a kir. Kúria tekintélye álláspontunkat a legteljesebb mértékben igazolták, szintén

16

SZÁM. 9-IK EVEOLYÁM.

tárgyilagosak kívánunk maradni és óvakodunk attól, hogy az agrárius irányzat ezen ujabb sikerét túlbecsüljük. Nyomban ezen elvi jelentőségű határozatnak nyilvánosságra kerülte után jogászi körökben aggodalmak merülték fel aziránt, hogy a Kúriai határozat, ba az ugy, amint ehelyütt fogalmazva van, általános alkalmazásra talál, a legális határidőüzletet fogja kompromittálni és gazdasági bajoknak válik kutforrásává. Ezen aggodalmaknak a többek közt a „Jogtudományi Közlöny" adott találó kifejezést azzal, hogy a határozatnak rendelkező részével mindenben teljesen egyetért s örvend a fölött, hogy a kir. Kúria az uzsora vétségének jelenségeit megállapította s örömmel üdvözli a határozatot, mint ama ritka esetek egyikét, a mikor á büntető bíróság a szegényebb osztályok vagyoni érdekeinek védelmére kelhet. Óvást emel azonban a határozat indokolásában föllelhető azon túlzás ellen, hogy a kir. Kúria beleviszi az uzsora tőnyálladékába a felek akaratán és rendelkezésén kivül eső áremelkedést is, mert az eladóra illetőleg adósa további veszteségeket hárított. Nekünk eszünk ágában sincs a kir. Kúriát túlzással vádolni, de másrészt konstatálnunk kell azt, hogy uzsorául csak azon árkülönbözetet lehet tekinteni, amely a vevő maehinácziói folytán a normális piaczi ár és az eladótól szorult helyzetében kierőszakolt . alacsony vételár között konstatálható. Ennek az uzsorának a megszüntetésére a kir. Kúria mostani határozatával kiegészített uzsoratörvény untig elegendő és ha a bíróságok magukat ezen elvi jelentőségű határozathoz tartják, ennek jó hatásai a gyakorlati életben sem fognak elmaradni. Nem lehet azonban az uzsora fogalma alá vonni a határidőüzletnél mutatkozó árdifferencziákat, amelyek a dolog természeténél fogva egyaránt szolgálhatnak akár a vevő, akár az eladó javára, vagy hátrányára. Igaz hogy ezek a differencziák veszélyesebbek a kistermelőre nézve, mint maga a szorosabb értelemben vett uzsora, ámde ezen az uzsora kiirtásának jelszava alatt segíteni nem lehet. E részben kivételes intézkedésekre van szükség, melyek a törvényhozásnak és nem az igazságszolgáltatásnak feladatát képezik és a melyeknek czélja a kistermelőt a határidőüzletekből kizárni, vagy legalább is a spekuláczió koczkázata, annak esélyei és veszélyei alul felszabadítani. Ennek is megvan a maga módja, ha a törvény kimondja, hogy a gazda sajáttermésének nélkülözhető részénél többet szállítani nem tartozik és igy a szállításnak önhibáján kivül beállott meghiúsulása vagy akadálya esetén árkülönbözeteket fizetni nem köteles. Mi tehát a teendő? Elsősorban végre kell hajtani az uzsoratörvényt a kúriai határozat értelmében és ezzel megoldjuk a föladat egyik felét. Másodsorban a kormánynak be kell váltania az uzsoradeputácziók előtt tett igéretét és az ügy azon részének szanálása czéljából, a melyen a birói gyakorlat nem segíthet, javaslatokat, kell^terjesztenie a törvényhozás elé. Hogy ezen javaslatok mit tartalmazzanak, az nagy vonásokban mult czikkünk jelezte. Nem lehet azonban eléggé ismételni, mint a közrend, a humanizmus és az egészséges gazdasági viszonyok követelményét, hogy szükség van a kereskedelmi törvény revíziójára, a büntető-törvénykönyv csalási fejezetének megfelelő kibővítésére s a határidőüzletnek megrendszabályozására oly értelemben, hogy az avatatlan elemek onnét kizárassanak, anélkül, hogy a nagyobb gazda az előre való eladástól eltiltatnék és ez alkalommal kell megvonni szigorúan azon határokat, amelyek az effektív szállításra szóló határidőüzlet és a tisztán szerencsejáték számba menő tőzsdei kötések között fennállanak. Senki sem akarja az effektív szállítást ezélzó határidőre szóló kötéseket elliltani, mert

16. SZÁM. 9-IK

ÉVFOLYAM.

a nagyobb termelőre nézve ez a forgalom szükséges elemét képezheti, de ebből is ki kell zárni a kistermelőt, akire nézve az ilyen üzletek imminens veszélylyel járnak, vagy legalább is a tényleges termésre kell szoritani azon mennyiséget, amennyivel a kistermelő a .határidőüzletben résztvehet. A szerencsejátékszerű spekulácziót pedig addig is, amig teljes eltörlésére megérnek a viszonyok, a tőzsdére és a bejegyzett czégek körére kell korlátozni és elvágni a lehetőségét annak, hogy a tőzsdén folyó szerencsejátékban effektív ügyletek álarcza alatt avatatlanok is résztvehessenek. Alapos reményünk van azt hinni, hogy a bíróságok és a törvényhozás vállvetett működése is meghozza a kivánt gyümölcsöket, mert nem hajolunk azoknak a nézetéhez, akik éppen ezen inczidens alkalmából a m a véleménynek adnak kifejezést, hogy a gabona-uzsora üldözése és a határidőre szóló kötéseknek a kistermelő tekintetében való bármily megszorítása a kistermelőt p é n z z a v a r b a dönti és a pénzuzsorások karmaiba kergeti. Ha m á r a gabona-uzsorát üldözzük, a mint hogy üldöznünk kell, még kevésbé lehet a pénzuzsorásokat kímélnünk, ez a kettő tehát n e m z á r j a ki egymást, sőt együtt kell járnia s ha megfelelő intézkedések folytán a kistermelőkkel folytatott gabonaelővételi üzlet szűkebb korlátok közé szorul is és csak a várható termés minimumára redukálódik, azért meg n e m szűnik, h a n e m igenis elveszti a z u z s o r a jellegét, kirostálja magából a g y j n u s elemeket is kellő ellenőrizés mellett megmaradva a realitás korlátai közt, átmenetet képezhet amaz ideális állapothoz, a midőn már a közhitel különböző eszközei is hozzáférkőzbetnek a kis termelőhöz és megerősíthetik őt gazdasági helyzetében. Csak túlhajtott pesszimizmus állithatja azt, hogy a most ajánlott eszközök egyedül akkor vezethetnek czéthoz, ha a kistermelőnek egyidejűleg olcsó hitelt is tudunk nyújtani. A kitűzött czélnak mindenesetre ennek kell lennie, de ennek az olcsó hitelnek a megvalósitása még sok időbe és munkába kerül és á jobb gazdasági viszonyok .kihasználására csak ugy készíthetjük elő a kis embert, ha addig is, mig a jobb kor beköszönt, minden módon távoltartjuk tőle az ártó befolyásokat és veszedelmeket. Dr. Szilárd Ferencz.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

Külföldi tapasztalatok a komlómivelés körül. VII.

.

A nyári munkák a komlóskerlben is oly fontosak, mint a szőlőben. Ebben is bent kell laknia a gazdának. Nagyon fontos a föld megmivelése. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a föld sokáig tartsa meg nedvességét, mert az üde nyirkos földben az inda gyorsan felkúszik. A metszés, karózás u t á n jó mélyen fel kell ásni a földet, az első gyomok megjelenése után sekélyen kapáljunk s mihelyt az eső leverte a földet, másodszor és harmadszor is, utoljára pedig a viritás előtt kapáljunk ismét mélyen. Ekkor azonban olyan időt lessünk ki, amidőn közvetlen eső előtt állunk; hadd lakjék jól a laza föld a hulló nedvességgel. Hatását a tobozfejlődésben látjuk. Az inda vezetése s kötözése fontos nyári munka. Kötözni mindig csak egy levélpár alatt szabad. H a felette végeznék ezt, megakasztjuk az indát fölfelé való csavarodásában. A sarjhajtásokat embernyi magasságban, a hónaljhajtásokat idejében, naponta szorgalmasan tördeljük, mert nekünk n e m ezekre, de bő toboztermésre van szükségünk. Mihelyt az alsó levelek fonnyadni kezdenek, megint ezeket is tördeljük le azonnal, embermagasságban s égessük el. így a betegség tovaterjedését idejében meggátoljuk.

KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR

HO

22.

301

A rovarok ellen is jókor kell védekezni. Külföldön m á r az első kötözésnél megpermetezik a gyenge indákat 3 % - o s dohányluggal s ezt még kétszer ismétlik. A trágyázás egyike a legjelentékenyebb tényezőknek, melylyel ugy a termés mennyiségére, mint minőségére ^is befolyást akarunk gyakorolni. A trágyával nemcsak uj, könnyen felvehető tápanyagot adunk a komlónak, de javítjuk a földnek víztartó és melegedő képességét is. Sok magyar s különösen erdélyi gazda azt tartja, hogy az egy pár év előtt megforgatott földjét alig kelt trágyáznia. Ez n e m igy van, mert a föld ereje is hanyatlik s fogy. Egy közepes minőségű talaj m á r a 4-ik évben megkívánja a trágyázást s aztán mennél öregebb a komlóskert, annál kevésbé nyilvánul a rigolozás-trágya hatása, annál gyakr a b b a n kell trágyázni. A hogy helyes és időszerű trágyázással javítjuk a mennyiséget ős minőséget, helytelen trágyázással sokszor apasztjuk a termést s rendesen megrontjuk a minőséget is. Csehors z á g b a n az istállótrágyát használják, Bajorországban a műtrágyákkal megkevert komposztot vagy , istállótrágyát. A műtrágyákkal már 10 év óta nagyban folynak a kísérletek s m á r v a n n a k is némi gyakorlati eredmények. Az istállótrágya idősb komlóskertben 3 hónapos érés után jól hat, 4 — 6 éves kertekazonban csak erősen érett állapotban szabad őszszel kiteríteni. Mert h a frissen kerül a földbe, a benne levő légeny (nitrogén) oly erősen hat, hogy a nyár folyamán tulnagy lomb fejlődik, a tobozok nagyra nőnek, gyakran ellombosodnak s a lupilin foghagymás a r o m á j ú lesz. Nehéz talajra juhtrágyát, könnyű talajra sertéstrágyát adjunk. Sokkal jobb a két évig kezelt és érlelt komposzttrágya. Ez mindenféle hulladéknak két éven át való korhasztásából keletkezik.

számolni, a melyeket Bajorországban értek el. Száztőke adott kgr.-ban: a trágyázatlan parczella 15'2 kg. értéke 100 volt istálló vagy trágyázott 18"9 „ „ 112 „ mütrágyás . . . . . 23'2 „ „ 110 „ Oly vidéken, a hol későn tavaszodik, siettetik az inda felnyulását azzal, hogy tavaszszal 15—20 g r a m m chilisalétromot vagy higitott emberürüléket adnak a tőre, ugyanaz történik akkor is, ha a fagy, rovar, szél vagy jég lepusztította az indák hegyét s még van időnk uj hajtásokat nevelni. A viritáskor adott trágyának nincs h a t á s a csak oldott állapotban s esős időjárásban. A feloldott szuperfoszfát néha javitja a minőséget, az oldott chilisalétrom emeli a toboztermést, de kissé jobb talajon is m e g r o n t j a a lupulin a r o m á j á t . Végezetül elmondom, miként trágyáznak egy csehországi uradalom komlóskertjében. Az ültetés utáni 4-ik évig n e m trágyáznak, addig jól érvényesül a forgatás h a t á s a . Ezután minden második télen adnak féltrágyát, a közbe eső években pedig komposztot. Ez igy megy a 10-ik évig. Azontúl a kipusztulásig minden 2-ik évben teljes istállótrágyát, a másik évben komposzttrágyát nehezen oldódó olcsó műtrágyákkal s még tavasakor mütrágyakeveréket kevernek el a tőke tövihez. Hát ez bizony nagy kiadás, de hát tudunk kell azt, hogy azokon a helyeken m á r pár 100 éve termelnek komlót s mégis ott m a r a d n a k az ujabbi telepítéssel, mert a felcvés a d j a meg ott a komló nagy értékét, a melyet esetleg egy szomszédos dűlőben m á r n e m érnek el s ezért ragaszkodik ugyanazon helyhez.

Adhatjuk télen, de adhatjuk tavaszszal is a metszés idején. Egy-egy tőkére 15—20 litert számítunk. A hatás azonban csak egy évig tart. De jó befolyással van a mennyiségre s minőségre is. Stájerországban magából a komlógazból készítenek komposztot. Az indát szecskavágón felaprózzák, m á s könnyen máló anyagokkal egyforma mennyiségben összekeverik, két éven át kezelik, a második év derekán hozzákevernek 2 5 % gipszet, 1 0 % Tomassalakot 1 5 % kainitot, sőt higitott trágyalével megöntözik, a rakást újból átforgatva télen s tavaszszal kihordják. Ilyen komposztból 8 liter is elég egy-egy tőkére. Auscha, Dauba vidékén kevés takarmány teremvén, a komló lombját feltakarmányozzák. Az igy keletkezett trágyát külön kezelik, s tavaszszal metszés után minden tőkéhez raknak egy-két jó marokkal. Ott, a hol kevés trágya s komposzt terem, vagy ahol az más növény alá is kell pl. uradalmakban, ott a trágyákat félig műtrágyákkal pótolják. A komlónak is főbb tápanyagjai a foszfor, nitrogén, káli és mész.

Magyar marhára vonatkozó próbavágás.

Ezeket kell pótolni műtrágyákkal. Légenyt chilisalátrom vagy kénsavas ammónium alakjában csak tavaszkor adhatunk metszés után — de csak szegény talajokon vagy öreg komlósokban, mert különben olyan h a t á s a lesz, mint a friss istállótrágyának. Foszfort, a mely a minőséget is javitja, Thomasalakban adjuk, de azt m á r ősszel a szedés után kell bekapálnunk, mert nehezen oldódik; a szuperfoszfát adható őszi betakaráskor s adható tavaszkor a m e t s z é s k o r ; a káliumtrágyák közül a kainitot szintén őszszel kell bekapálni. Mész van elég a T h o m a s salakban, de lehet tisztán is adni őszszel, de csak keveset, mert nagy mennyiségben káros hatással van a gyökérzetre, s a növény elsárgul. A műtrágyákból t ö v e n k é n t ' 20—40 gramig adnak. A mennyiséget az határozza meg, hány % felvehető tápanyag van egy-egy műtrágyában. Legyen szabad itt egy pár eredményről is be-

Csérer

Lajos.

CVége.)

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

A „Köztelek" f. é. 8. és 9. s z á m á b a n egy berlini próbavágás eredményét közli, mely egy 10—12 éves hizott magyar ökrön eszközöltetett. Hogy mennyire helytelen egyetlen d a r a b r a s hozzá egy kiérdemült mustragőbölyre vonatkozó próbavágásból a magyar hizlalásra következtetéseket leirni, azt hiszem n e m szükséges bővebben fejtegetnem. Hisz ez a próbavágás valóságos arczulcsapása a magyar hiz- lalásnak (értve ez esetben az exportképes príma hizlalást) s talán csak tendencziózusan ezért történt, hogy egy ilyen ökröt a magyar hizlalás mintájául odaállítva, azt a fogyasztóközönség előtt diszkreditálja. Ebből épp ugy n e m nyerhetni hü képét az I. rendű hizott anyagnak, mint hogy h a a német bizottság a budapesti vágómarhavásáron látottak u t j á n akarna erről informácziót szerezni, midőn tudvalevőleg a budapesti piaczra príma áru egyáltalán nem kerül. Hasonlítsuk csak össze a német anyaggal azon 4—-5 éves tarka hizó ökröket, melyek nagy költséggel fölhizlalva, részben a bécsi piaczra kerülnek, részben a mostani- nehéz körülmények között is — h a b á r nagy nehézségekkel — Németország egyes piaczairá (München, Frankfurt stb.) kivitetnek, tessék ezekkel autentikus próbavágásokat eszközölni s meg vagyok győződve róla, hogy az eredmény a legtöbb esetben a mi j a v u n k r a dőlne el. Nagyon kívánatos volna, ha illetékes köreink oda hatnának, hogy a n é m e t közönség legalább helyesen informáltassék hizlalásunkról s hogy most, midőn állátegészségügyi viszonyaink (a szarvasmarhákat illetőleg) oly kedvezők, értékesítési viszonyaink ellenben igen nyomottak, sokat szenvedett marhakivitelünk részére a német piacz ismét szabaddá tétessék. D. J.

302 Abban a tekintetben teljesen igaza v a n az észrevételeket tevőnek, hogy helytelen egyetlen vén, m u s t r a m a r h a próbavágásából következtetéseket vonni a magyar hizlalásra; de engedelmet k é r e k : nem vont ebből következtetést s e m a német ezikkiró, nem vontam é n sém a magyar hizlalásra és afelől én is meg vagyok győződve, hogy elsőrendű tarica hízóinkkal mi képesek volnánk a németekéit sok esetben leverni s magam is nagyon elérkezettnek vélem az időtarra, hogy ezt ad oculos demonstráljuk is. Ám meg kell v a l ' a n o m azt is, hogy engem távolról sem hozott ki a sodromból az a vereseg, melyet vén podóliainkkal a felhozott példában szenvedtünk, oly nagymértékben, amint kihozta türelméből felszólaló urat, mert hiszen szó sem volt arról a berlini próbavágásoknál, hogy 1, 2, 3 éves nyugati hizókat egy végképpen kiérdemesült darvas primigéniuszszal összehasonlítsanak s fel kell tennünk az ott működő komoly emberek tisztességérzetéről, hogy — pláne tendencziózusan — n e m azért tették ezt, hogy a magyar hizlalás produktumait a fogyasztó közönség előtt diszkreditálják ; hiszen különben is csak az állat volt magyar, a hizlaló, a hizlalás német v o l t ; de mert éppen alkalom kínálkozott egy ily állat próbavágási adatainak tanulmányozására, költséget és fáradságot nem kiméivé, megejtették a vizsgálatot, de sehol egy szóval se adtak kifejezést annak, hogy ime csaJe ilyen a magyar marha és magyar hizlalás; sőt inkább a német ismertető hangsúlyozta — éu n e m tartottam szükségesnek felhozni se — hogy távol áll tőle a nyert adatokból következtetést vonni általáb a n a magyar darvas-marhára. S pedig a nyert adatok — mint czikkeimben fel is hoztam — nem olyan nagyon megszégyenítők, mint aminőknek első pillan a t r a lenni látszanak s ezt is igyekeztem czikkeimben feltüntetni, mikor összehasonlításokat tettem, melyeket a német író n e m tett meg, mert ez a próbavágás csak per tangentem függött össze a többi vizsgálatokkal. Megszégyenítő csak az volna, ha ugyan lehetne, hogy a vén podóliai husa a berlini konzumra használhat'annak deklaráltatott. De hogy hova kell redukálni ezt a kifejezést Berlinben, ahol százait a vén lovaknak, ezer meg ezer métermázsáit a „szabad székekbe" utalt mindenféle húsoknak, sőt százait a kutyáknak és macskáknak megeszik, azt igazán n e m kell magyarázni, mert az a hasmálhatlan kifejezés csak árra vonatkozik, hogy amolyan nagyszabású próbavágásoknál mégis csak m á s hust kell és szabad igazán használhatónak, általános konzumra egészen alkalmasnak nyilvánítani, mint amilyen egy 10—12 éves koráig végképpen lezsarolt s bizonyára nem is elég szakértelmesen kihizlalt, darvas primogén m a r h á é lehet. Mert felhoztam imént, hogy engem az a „vereség", melyet vén podóliainkkal szenvedtünk, távolról se hozott ki a sodromból, okát kell adnom — b á r ezt előző czikkemben is érintettem —' hogy mi nyugtat meg ebben a tekintetben. Hát először is szeretném én azt a nyugotí 10—12 éves, teljesen lezsarolt ökröt látni, a mely hasonló hizlalás esetén kevésbé volna tulzsiros és kevésbé volna nem jó husu, avagy éppen a mely vágósulyban tetemesebben megverni képes volna a szóban forgó vén podóliait. Czikkemben összehasonlítottam a szarvasmarhát két „kiválónak" talált nyugoti állattal s feltüntettem, hogy adott a magyar . az egyik a másik ökör nyugoti hust 53'8°/o 62-4% 63'1% faggyút— 63 „ 6'8 „ 4"5 , e g y ü t t l . 60" 1 % 69'2°/o 67'6%, eszerint 8 — 9 % az, a miben a podóliai elm a r a d t ; de tehát a nyugatiak fiatalok voltak, bizonyára másképp is hizláltattak, azért jó lesz az öreg nyugatiak vágó eredményével is összehasonlítani a vén podóliai hozamát :

KÖZTELEK; 1899. FEBRUÁR

HO

22.

faggyú és hus lius együtt 6 éves hollandi 55"79 0 /o 60 0 0 / 0 6Í'0 „ 6 „ „ - ' 56 07 „ a podóliai 53 80 „ 60" 1 „ Hova j ö n n e ez ki, ha az a hollandi vagy m á s egyéb nyugati, 10—12 éves v o l n a ? Erre adat hiányában n e m felelhetek, de világos dolog, hogy ha az oly hizodalmas hollandi 6 éves ökör a húsnál csak 2 — 3 % - a l , a zsír és húsnál együtt csak Va— 1%-al, veri meg a vén magyart, kell hogy megverje jelentékenyen a 6 éves magyar a 10—12 éves hollandit és bizonyára több m á s f a j t á t is, vagy legalább is azokkal sikerrel kell, hogy a versenyt kiállja, a mi én rám nézve a vitás esetben elég örvendetes. Talán m i h a m a r alkalmam lesz Teleki Arvéd gróffal közösen kimutatni azt, hogy a darvas primogén, ha jobb tenyészetből ered s elég fiatal korban szakértelmesen hizlaltatik fel, legalább is keményen üldözőbe veszi a jobb nyugati hízót s a közepes hízót —• ba minden eddigi jel n e m csal — okvetlenül eléri, sőt meg is= előzi. A berlini 17-ik évi próbavágásokból kivett s a hollandit a vonatkozó előbbi két példa nehezen egészíthető ki egyhamar, mert ilyen próbavágásokra rendszerint 2 — 4 éves nyugoíi marhák vétetnek. Reméljük, hogy az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület ily i r á n y b a n is ejtet próbavágásokat tervbe vett vágási tanulmányai közben s akkor aztán elválik az is, hogy az észrevételeket tett ur azon meggyőződése, hogy nyugoti marháinkkal legtöbb esetben mi kerülnénk ki győztesen az összehasonlításból •— mennyire állja meg a helyét. Jeleztem elől, hogy nekem is meggyőződésem ez, de aztán erős az a hitem is, hogy darvas primigeniushnkkal se vallunk szégyent, h a összehasonlításba n e m invalidusokat, han e m modernebb irányban megtenyósztett fiatal állatokat állítunk. Különben a német sohase amiatt zárta el s nem is fogja amiatt elzárni soha határait, hogy a darvas magyar marba, mint husállat ott nem elég „piaczképes". Ehhez n e m lehet köze, a magy ar hizlaló dolga az, hogy oda megy-e „nem alkalmas" állatával vagy nem s nekem az a meggyőződésem, hogy akármennyire erőlködik is, állatainkat — h a egészségi okok ú t j á t nem állják — előbb vagy utóbb be kell hogy eressze, husinségében — a mely elvitázhatlanul fenforog ott is ugy, mint a hogy igaz, hogy a világ m a j d mindegyik államában nincs egy kilónyi husfölösleg se. Monostori K.

TALAJJAVÍTÁS. Rovatvezető: Krassay Jenő.

Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesítése ügyében. A napilapok u t j á n a magyar gazdaközönség bizonyára örömmel értesült arról a hirről, hogy Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter elkészítette a közérdekű öntöző csatornák létesítéséről szóló törvényjavaslatot ; nemküfönben hogy megtétette mindazokat az intézkedéseket, melyek egy nagyszabású akczió végrehajtásához szükségesek. Nevezetesen, hogy elkészítette a főbb és legelőnyösebb öntöző csatornák tervét, hogy a költségvetésbe már évek óta e czélra külön összeget vett fel és végül, hogy gondoskodott arról is, hogy a meglevő és keletkező öntözések gazdasági szempontokból is folytonos figyelemmel kisértessenek az országos növénytermelési kísérleti állomás utján. Midőn mindezeket örvendetes tudomásul veszszük, az elkészített törvényjavaslat főbb elveit a következőkben ismertetjük. Magyarország mezőgazdasága a nagyszabású vizimunkálatokra természetszerűleg van

16.

S Z Á M . 9-1K É V F O L Y A M .

utalva és ugy a pozsonyi kis, mint az alföld nagy magyar medencze a folyószabályozásoknak, ármentesitéseknek, a belvizlevezetéseknek és a lecsapolásoknak oly kiterjedését követeli / mint Hollandiát kivéve, Európa müveit államai egyikében sem. Teljes önérzettel tekinthetünk vissza n e m zetünknek az ármentesitések terén gróf Széchenyi által kezdeményezett működésének eredményére ; de ugyancsak megelégedéssel ~ tölthet el a lecsapolások terén országszerte megindult élénk tevékenység és a törekvés, hogy a Tisza és Duna völgyében fekvő ármentesitett területek a belvizek kártételei ellen megvédessenek. Nincs E u r ó p á b a n ország, mely oly hosszú és rendszeres töltésekkel birna, mint hazánk, az ármentesitett területek belvízrendezései pedig a nagyszámú modern szivattyútelepekkel méltán versenyre i kelnek Hollandia hasonló müveivel. A magyar Alföldön a vizek kárai ellen való küzdelem terén már eljutottunk odáig, hogy komolyan és időszerüen foglalkozhatunk a vízhasznosításoknak, az öntözéseknek nagyobb keretben való meghonosításával, annál inkább, mert ármentesitéseinket a szélsőségekre hajló éghajlati viszonyaink közt befejezetteknek csak akkor fogjuk tekinthetni, ha a kártékony vizek ellen megvédett területek mindenütt ott, a hol ennek szüksége fenforog, az öntözés jótéteményeiben részesülni fog. Hazánkban 1879. év óta, a mióta a kultúrmérnöki intézmény működését megkezdte, 174 birtokon 241 öntözést létesített összesen 22,611 kat. hold területen. Ezen öntözések elszórtan, leginkább a Dunántul és hazánk északi részében a Kárpátok nyúlványainak tövében létesültek: legkevesebb esik belőlök az Alföldre, a hol pedig klimatikus viszonyaink között a fűféléknek, réteknek okszerű müvelése öntözés nélkül sikeresen alig képzelhető. Ha földgömbünk viszonyait ezén szempontból szemle alá veszszük, ugy azt látjuk, hogy annak igen jelentékeny részein a földmivelésnek első feltétele az öntözés és a sivatag olt kezdődik, a hol az öntözés h a t á r a véget ér. Vannak ismét országok és vidékek, melyekben lehetséges ugyan gazdálkodni öntözés nőikül is, de az okszerű gazdálkodás az öntözést megköveteli. Más országok és országrészekben végül az öntözésre n e m a klimatikus viszonyoknál fogva van szükség, h a n e m a h o l a r é t e k öntözése, — mert ezen csoportba jóformán csak ezek tartoznak — a folyóvizekben rejlő trágyázó anyagok kihasználása szempontjából előnyös és a hol a nedvesítés csak másodhelyen jöhet figyelembe. Ide sorozható hazánknak felvidéki része, — általában a hazánkat kcrülövedző hegyvidék, a hol a nedvesítés mellett a folyók iszapjában rejlő éltető hatásnak jut lényeges szerep az állandó rétmüvelés érdekében. Az öntözés szüksége szempontjából a második kategóriába — a hol öntözés nélkül gazdálkodni ugyan lehet, — de az okszerű gazdálkodás az öntözést megköveteli — hazánknak az a része — és igy az Alföld is besorozható, a mely csapadékban legszegényebb. — De itt is bátran véljük állithatni, hogy általában az ősziek az öntözést meg n e m kívánják és nagyban és egészben a kerti veteményektől eltekintve csakis a tavasziaknak; — de első sorban a fűféléknek, a réteknek és takarmánynövényeknek öntözéséről lehet szó és a mikor h a z á n k b a n a nagyban való öntözést veszszük tervbe, ezek Öntözéséről kell gondoskodnunk. És ezen szempontból, ba az öntözéssel való gazdálkodás tényezőit, a talaj és az öntöző víz minőségét és a víz bőségét teszszük vizsgálatunk tárgyává, el kell ismerni, hogy bármily kedvezők is a viszonyok az első kőt tényezőt illetőleg, annyira n e m kielégítők egészben a harmadik tekintetében. A Duna völgyében ugy a yizbősőg, mint az esés tekin-

16. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. tetében aránvlag még sokkal jobb a helyzet, mint a Tisza völgyében. Nevezetesen a Duna mellett a Vág, a Garam, a Rába kivált pedig a Mura és Dráva jelentékeny víztömeggel rendelkeznek öntöző csatornák számára ; de elégendő esés is áll rendelkezésre, hogy a csurgalék vizeket szabadon, nagyobb nehézség nélkül elvezessük; azonban még mindig igen messze állunk a.felső*olaszországi vizbőség és esési viszonyoktól. Kedvezőtlenebbek azonban a viszonyok ugy a vizbőség, mint az esés tekintetében a Tisza vízgyűjtőjében.' A Tisza és mellékfolyóinak kis vízmennyisége másodperczenként mintegy 200 m3-t tesz ki. a melylyel ha a hajózás követelményeitől eltekinthetnénk, a legjobb esetben 4 —500,000 holdat lehetne rendszeres öntözésben részesíteni. Ennél természetesen tetemesen kevesebbet, ha a hajózásnak érdekein csorbát ejtenünk nem szabad, ugy hogy előrelátható, ha valamikor hazánk, különösen Alföldünk népesedési viszonyai az öntözésnek nagyobb arányokban való alkalmazását fogják követelni, alig marad más hátra, hogy az öntözés és hajózás igényeit kielégítsük, minthogy a vizeket tározzuk, a hegyek közt víztartók építését vegyük majdan czélba, mint ez Francziaországban, Spanyolországban, Algírban, Indiában történt és a mint ezt ezidőszerint az angolok Egyiptomban megcselekszik, a hol a Niius vizét a II. katarakta feletti völgyben, a folyamatban levő munkák segélyével tározni fogják. Ez természetesen egy távolabbi jövő teendője, a melynek egészséges irányban való fejlődését azonban már most kell biztositanunk. És itt komolyan fel kell vetni a kérdést, vájjon gazdálkodási viszonyaink indokolttá teszik-e az öntözések terén nagyobbszabásu tevékenység megindítását és vájjon a nagy öntöző csatornák, a melyek hivatva lesznek a folyók vizét azoktól távolabb vidékekre elvezetni, mily alapon létesüljenek nevezetesen az állam, részvénytársaságok, vagy maguk az érdekelt birtokosok épitsék-e ki azokat? Könnyebb a második kérdés felett dönteni és határozni, mint az első kérdésre a határozott választ megadni. Az okszerű gazdálkodás, nevezetesen az állattenyésztés biztosítása szempontjából az öntözéseknek minél nagyobb keretben való létesítése feltétlenül helyes és közérdekű követelmény, a mennyiben hivatva van hazánk mezőgazdaságának jelentékeny részét biztosabb alapokra fektetni, azt úgyszólván reformálni. És itt el kell készülve lennünk, hogy a hakdás rohamos nem leend, de nem szabad majd figyelmen kivül hagynunk" azt sem, hogy a mezőgazdaság terén e reform nálunk, de a nyugaton is csak lassan és fokozatosan hódit tért azon nagymérvű konzervativizmus mellett, mely e foglalkozási ágban egyáltalában, de kivált az öntözésekkel szemben tapasztalható. Nemcsak ott van a nehézség, hogy nehezen szánja el magát az egyes gazda, hogy az öntözésre áttérjen, ennél sokkal fontosabb az a tapasztalat, hogy igen hosszú időre van szükség, mig a gazdák a berendezett öntözést megtanulják ugy kezelni és kihasználni, amint azt a dolog természete megkívánja, hogy hatása sikeres, eredményes legyen. Ismeretes, hogy a helyes gazdálkodási elvek és rendszerek mily nehezen tudnak maguknak utat törni a gyakorlati életben; az öntözések specziális természetüknél fogva e tekintetben még nehezebben hódítanak tért, mert némi technikai ismeretek mellett a víz természetének és használatának oly beható és apró részleteit és fogásait tételezik fel, melyre csak kitartó megfigyelés utján jöhetni reá és amely kell, hogy nemzedékről-nemzedékre mintegy átöröklődjék. És épp ezért, ha a jövő fejlődés útját megvetni és az öntözés iránti hajlamot, az azokkal járó ismereteket terjeszteni akarjuk, hogy majdan tág körben ismert legyen, mint p. o. ma ismeretes a trágyázás hatása, mint

KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HO 22. általánosan elismert a gazdasági gépek előnye, mintaöntözéseket kell berendeznünk a lehető legtöbb helyen és a lehető legkülönfélébb talaj- és vízviszonyok között. Nemcsak a folyók partjain kell a berendezéseket megtenni, de el kell vezetni a folyók vizét azok partjairól a vizszegény és oly vidékekre, hol folyóvíz egyáltalában nincs, hogy ezáltal mód adassék minél több vidék gazdáinak a folyóvízzel és az öntözéssel megismerkedni. Különösen pedig oly vidékekre, hol az öntözéssel való gazdálkodásra való átmenet részint gazdasági, részint szocziális bajok orvoslása tekintetében képez közszükségletet. Az öntözés terén a mozgalmat tehát minél szélesebb körben meg kell inditatunk, azonban óvakodni kell oly intézkedéseket tenni, a melyek előre láthatólag hosszú ideig nem lennének az ügy előnyére. A második kérdésre, hogy mily al ipon épitsük öntöző csatornáinkat, már határozottabb alakban adhatunk választ. E kérdés ismét a következőleg részletezhető: ki létesitse az öntöző csatornákat? az állam? nyerészkedésre alakult részvénytársaságok? vagy maguk az érdekelt birtokosok? társulati uton az állam anyagi támogatása mellett, esetleg a nélkül? Ha az állam létesiti a nagy öntöző csatornákat, ugy a birtokosok a viz használatáért — legyen az mezőgazdasági vagy ipari — vízdíjat fizetnek, a mely helyes kezelés mellett a csatorna fentartási és kezelési költségén felül a legjobb esetben a befektetés kamatjának megtérítéséig terjedheti, mig a befektetett tőke törlesztésével számot vetni nem kell, mert az öntöző csatornának állandó jókarban tartása mellett annak átlaga nem vá'tozik. Természetes, hogy a csatorna létesítés után következő első években a vizdijakból befolyó összeg a fentartási, kezelési költséget és a befektetés kamatját fedezni nem fogja, mert a dolog természeténél fogva az öntöző viznek igénybe vétele a birtokosok részéről csak lassanként, fokozatosan történik; ha a vízdíjakat magasan állapítják meg, az öntözések terjedése lassan halad előre, ha a vízdíjak alacsonyabbak, a jövedelmezőség csökken, de az öntözések jobban terjednek; — de bármint alakuljanak a viszonyok, előre látható, hogy ha az öntöző csatornákat az állam létesiti, a létesítés utáni első években az állam kell, hogy pótolja a vízdíjakból befolyó összeget meghaladó kiadásokat. — Az állami kezelés tagadhatatlanul nehézkes és ezért bizonyos, hogy az államtól hozott nagyobb pénzáldozatok daczára az öntözők érdekei a nap-nap mellett változó igényekkel szemben, melyek a viz mennyisége, elosztása stb. tekintetében felmerülnek — alig fognának kielégíttetni, — mert az állami kezelés kötve van formákhoz és oly szoros kerethez, a mely az öntözési munkálatok természetével össze nem egyeztethető. Nyerészkedésre alakult részvénytársaságok a csatornába befektetett tőke ámortizácziójától el nem tekinthetnének, ily társaságok létesítése esetén a vizdijaknak már azért is magasabbaknak kell lenni, mintha az állam létesítteti a csatornákat. A magasabb vízdíjak az öntözések terjedését nehezítik, ezért ily vállalatoknál állami támogatás né'kül a működés első éveiben a hiány annál nagyobb kell hogy legyen, minél lassabban halad az öntözések terjedése. Ily társaságok léte állami támogatás nélkül csak ugy képzelhető, ha a csatornán a viznek oly kiterjedt ipari használata van biztosítva, amely a vállalat pénzügyi prosperálását már elejétől biztosítja, de ebben az esetben félő, hogy az öntözés terjesztése csorbát fogna szenvedni, mert emennek terjedése az ipari vállalatoktól fogja esetleg a vizet és igy a részvénytársaságtól a biztos jövedelmező alapot elvonni. Nem sókat változik a helyzet, ha az állam segélyezi az ily nyerészkedésre alapított társaságot, vagy azáltal, hogy a befektetett tőkének egy bizonyos százalékos kamatozását biztosítja, vagy, hogy azt egy bizonyos állandó

7

segélyben részesiti, mert mindkét esetben a kezelési hiányt fedezi ugyan az állam, de a birtokosok egy nyerészkedésre alapított társaságnak lesznek kiszolgáltatva, amelynek bizonyára első czélja részvényesei érdekének kielégítése és másodsorban az öntöző-vizet használó birtokosoknak mindenkor legolcsóbb kiszolgálása, amiből természetszerűleg az öntözők és a társaság közti súrlódások fognak fejlődni, amelyek végeredményben az öntözés terjedésének rovására a vizimüvek elhanyagolásával, sőt a részvénytársaságok bukásával végződnek. Számos külföldi példa Spanyolországban, Olaszországban és Francziaországban igazolja ezt, különösen Spanyolországban, ahol még a jelentékeny állami segély sem volt képes az ily vállatokon és az ezekkel egybekötött öntözések ügyén segíteni. Az öntöző csatornák és müvek létesítésére legbiztosabb alapul kínálkozik, ha azok maguk az érdekeltek kezébe tétetnek le, autonom működéssel felruházott társulatok alakjában és legbiztosabb alapnak Ígérkezik ez különösen hazánkban, ahol az ármentesitések, lecsapolások és belvizlevezetések terén az érdékeltek autonom közreműködése mellett a munkálatokat különösen az utolsó 10 évben oly erővel ós mértékben indították meg, amely közönségünknek reátermettséget fényesen igazolja és amely az ez alapon meginduló öntözési társulatok sikerét már előre biztosítja. Ily társulatok működése a legolcsóbb is, mert az érdekeltek maguk köréből választott tiszteletbeli funkczionáriusok vezetik és évi fizetés nélkül végzik a társulat teendőit; intézkedésük közvetetlen és gyors lehet, mert kevés. formalitáshoz kötve rendelhetik el a szükséges munkálatok végrehajtását, változtathatják meg a rendelkezéseket ós mindezek felett saját érdekeiktől sarkalva, a legtökéletesebben, leggyorsabb és legolcsóbban biztosithatják kitűzött közös czéljok elérését. Természetes ily autonom társulatok alakulása esetén nem tételezhető fel, hogy valamely nagyobb öntöző csatorna létesítésekor az összes öntözendő területet az alapitásnál össze lehetne hozni, vagy hogy az öntözés az alakulás után oly rohamosan terjedjen,' hogy a tagokra kivetett elviselhető vízdíjak a csatornalétesités költségeinek kamatját, esetleg törlesztését, a kezelés ós fentartás költségeit fedezzék, miért is el kell készülve lenni ezeknél is arra, hogy a létesítés utáni első években hiány fog mutatkozni. Ezt a hiányt már most vagy a társulatot alakitóknak kellene öntözési dijakon felül viselni oly kikötés mellett, hogy ezen összegek nekik későbben meg fognak téríttetni, ez azonban alig képzelhető, ha csak oly jogok nem biztosíttatnának a korábban belépők részére, az utóbb belépettek rovására, amely az öntözés terjedésének akadályát, gátját képezhetné; vagy az államnak kell az időleges hiány fedezését magára vállalnia. A külföldi példák azt mutatják, hogy nagyobb öntöző vállalatok az állam kezdeményezése, az állam hathatós segélyezése és pénzbeli támogatása nélkül sehol sem keletkeztek, annál kevésbé tételezhető fel hazánkban ilyeneknek állami segély, támogatás nélküli alakulása, ahol minden közgazdasági, haladás jóformán az állam közreműködésére támaszkodik. Az állami támogatás módja sokféle lehet. Előmozdíthatja az ily társulat működését az interkalaris kamatok elvállalásával addig az időig, míg a csatornák elkészülnek és az öntözés kezdetét veszi. Előmozdíthatja egyes munkálatok elvégzésével, milyenek bukó vagy fenékgátak, a vizfőnél a folyó medrének szabályozásával a vizkiviteli műnél, mely rendezések a folyó medrében esvén, az állami segélynek indokolt módját képezhetik. Az állami támogatás leghelyesebb módja azonban abban állapitható meg, ha az állam viselné a befektetett tőke kama-

8 KÖZTELEK; 1899. FEBRUÁR HO 22. tainak és törlesztési részletének egy részét, mindaddig, mig a társulati tagok száma, iletőleg területe az utóbb belépők által annyira felszaporodik, hogy a vízdíjakból és egyéb forrásokból eredő bevétel az összes költséget fedezvén, a társulatnak további állami támogatásra szüksége nincs. Autonom — élétképes — öntözőtársulat alakításánál mindenesetre meg kell állapítani azt, hogy mennyi az - alakuláskor belépett tagok maximális vizdija és hogy ennek arányában kilátásba helyezett állami hozzájárulás mikor kezdődjék, illetőleg mikor tekintessék egy társulat megalakultnak és mily módon csökkenjen az állami segély a tagok számával és mikor szűnjék az meg; ezen kérdések helyes megoldása után előre- látható, hogy ezek az érdekeltségi öntözőtársulatok bizonyára legjobban fognak beléilleni az érdekeltségektől alakított és kezelt ármentesitő és lecsapolótársulatok közé és jobban is beleilleszthetők a vízjogi gyakorlatunkban és törvényünkben megállapított társulati keretbe, mint akár a részvénytársasági,. akár az állami öntöző csatornák, a melyek viszonyaink közt éppannyira nem fognának prosperálni, mint egyebütt és még ellenkező esetben vagyis állami és rész. vénytársasági forma mellett az ezen érdekeltek és a létező autonom ármentesitő és lecsapoló társulatok közt a minduntalan fellépő érdekellentét. folytán végnélküli ellentétekre, súrlódásokra adnának alkalmat, a melyek nem alkálmasak arra, hogy az öntözések ügyét népszerűvé tegyék és terjedésöket biztosítsák. De oldassák meg az öntöző csatornák és társulatoknak alakja bármiként, főkövetelmény marad az, hogy azok lehetőleg vízjogi törvényünk megszabta keretén belül működjenek, hogy vízjogi törvényünknek általános jogi és szervezeti, rendőri rendelkezései fentartassanak és hogy vízjogi törvényünk rendelkezései csak kiegészíttessenek abban az irányban, a melyben az öntöző társulatok működésének biztosítása ezt okvetetlenül megköveteli. Ha az öntöző csatornákat az állam létesiti, esetről-esetre kellene külön törvényhozási intézedéssel a tervbe vett öntöző csatorna létesítésére szükséges költségeket törvényhozásilag megszavaztatni és a csatorna-létesítéssel kapcsolatos kérdéseket rendezni. Hasonlóan esetről-esetre való törvényhozási intézkedés szüksége merülne fel, ha nyerészkedésre alapított részvénytársaságra bízatnék az öntöző csatornák építése; mert ezeknek létesítése jogok. adományozásával járna, amely jpgok a Ferenczrcsatorna-társulatra vonatkozó engedélyokmányokhoz hasonlóan csak törvénybe czikkelyezés utján nyerhetnének- elintézést. (1870: XXXIV. t.-cz. és 1873.-XVII. t.-cz.) Mig" ellenben, ha az öntöző társulatokat a vizjogról szóló 1885. évi. XXIII. t.-cz. keretén belül szervezzük, egy általános törvényben mindazok az intézkedések megtehetők, amelyek egy ily öntözésre alakult társulat helyes szervezése és az állami hozzájárulás biztosítása végett a vízjogi törvény határozmányain tul szükségesek. Mindezek után csak abbeli meggyőződésünknek adhatunk kifejezést, hogy a közérdekű csatornák létesítése oly alapon és oly kedvező módon van előkészítve, a melynél méltányosabbat, megfelelőbbet a gazdaközönség nem is kívánhatna, hacsak nem akarjuk, hogy az. öntözés kivétetvén a gazdák kezéből, az állami dédelgetés melegágyában folytasson elkényszeredett tenyészetet. Az állam feladatát helyesen fogja fel, midőn a kezdeményezést, a segélyezést csak a keletkezés, a fejlődés korára terjeszti ki, mig a végleges rendezést a gazdák kezébe teszi le. Nem ringatjuk magunkat illúziókban aziránt, hogy mindezen kedvezmények mellett is az öntöző csatornák csak lassan -és fokozatosan fognak tőrt hódítani, de legalább biztosabb alapon fognak nyugodni. Hogy az öntöző csatornák kérdése teljesen megérjen, arra legjob-

ban fognak közrehatni ama egyes, kiváló gazdák és uradalmak által létesített öntözések, melyek ugyan csak magánérdeküek, de összességükben éppen ugy bivatvák szolgálni a közérdeket, mint a nagy öntöző csatornák, melyek egész vidékeket ölelnek fel, JR. V.

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezej Gyula.

Még egyszer a bolonditó búzáról. A „Köztelek" utolsó számában megjelent közleményhez pótlásul, illetve helyreigazításul még a következők csatolandók. Dr. Dégen Árpád ur, a budapesti magvizsgáló állomás vezetője szíves volt aziránt felvilágosítani, hogy az ujabb vizsgálatok kiderítették azt, hogy a Lolium temulentum magja nem "volna mérges, ha nem tenyésznék benne egy gomba, mely a mag héja alatt lévő fehérjeréteget szétbontja oly fehérjeszármázékokra, melyek mérgező hatásúak. Ez a gomba (talán a Tilletia Lolii) annyira el van terjedve a Lolium-magvakban, hogy alig találni ettől mentes Lolium-magot ,s Vogl ezért a mag harántmetszetén külön „gombaréteget" különböztet meg. A Lolium temulentumon kívül mérges Graminea még a Festuca quadridentata, a Bromus purgans és catharticus, a Cynosurus echinatus stb. Utóbbi a Bánságban nagvmenynyiségben nő. Továbbá a sásfélék közül a Carex brevicollis is hasonlóan mérges, mint a Lolium temulentum. Ez a sás a Bánságban ős Erdélyben is bőven terem. Ettől a lovak „megrészegednek". A Lolium temulentum ép állapotban, tehát szemesen feletetve, az állatokra nem nagyon káros, mert jórészt emészthetetlen s igy csak a szétharapott magvak jöhetnek számba, mint mérgező hatásúak, a többiek ismét a trágyába kerülnek. Páter Béla.

16. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM. Ez a szalmakivonat , következő módon készül: Apróra vágott szecskát 3 liter kutvagy folyóvízzel sürü péppé keverünk. Ezt tiszta, meleg helyen, időnként megkavarva, 1 hétig állani hagyjuk s ekkor egy liter folyadékot kivonunk belőle. Ehhez adunk egy pohárba alinitot (2 gramm elég 1 /s' kat. holdra) s fedett edényben időnkint felrázva, 2 óráig állani hagyjuk s ekkor még egyszer alaposan összekeverve, megnedvesítjük vele a 75 kg. csontlisztet s ezt rögtön elszórjuk a szántóföldön és leszántjuk. Végezetül még felemlítem, hogy a H. Lsuch. áltál*) krumpliczukor, illetve szalmakivonat és csonliszt nélkül végyzett alinit-trágyázási kísérletek nem adtak kedvező eredményt. Linhart György.

GAZDASÁGI VEGYTAN. RovatvezetS: Dr. Liebermann Leo.

A denaturált szesznek térfoglalása.

A denaturált szesznek adóelengedése s . alkalmaztatása, denaturálásának mikéntje élénken foglalkoztatja a franczia kormányt. A hivatalos vegyvizsgálatok' megállapították a dénaturálás oly módját, mely mellett a kincstár egy czentimmel sem károsodhatik. Maga Viger földmivelési miniszter jelentette azt ki közelébb, hogy a tudomány a szeszt ma ugy képes denaturálni, hogy sem hőfejlesztő sem világító tulajdonából nem veszít. Persze, hogy a répatermelő gazdák körében az újítás a lehető legnagyobb szenzácziót okozza. A szerencsés denaturálásnak valószínű következménye az leend, hogy még a 3 franknyi adótaksa alól is mentesittetni fogják a szeszt, mely ma terheli. Képviselői körökben megvannak győződve annak szükséges voltáról, hogy mentől hamarább hozassők be a petróleum-adó, hogy igy oly anyag használata népszerüsitessék a szeszben, melyet a franczia föld produkál abból a czélból, hogy vele intAlinií. senek, világítsanak s motorokat hajtsanak. A „Kisérletügyi Közlemények" 6-ik füze- Lpgutóbb már megalakult a J'association pourtében (1898. évfolyam) ismertettem az „alinit" l'imploi industriel de l'alcooV, melynek czélja nevű uj trágyát, felsorolva annak a gyakorlati a denaturált ' szeszt étherré, kloroformmá, gazda szempontjából érdekes tulajdonságait, eczetté, kenczévé s különböző gyógyszerekké egyszersmind közzétettem e magyaróvári növény- átváltoztatni s hogy fűtésre, világításra s erőélet- és kórtani állomáson azzal végzett trágyá- fejlesztésre használják. Á Németországban zási kísérletek eredményeit is. Ezzel egyidejűleg eddig elért sikereket a francziák azzal múlják felszólítottam a gazdákat, hogy ez év folyamán felül, hogy 65 liter denaturált szeszhez 30 az ország legkülönbözőbb részeiben, eltérő talaj- liter kátrányt s 5 liter" naphtalint adnak s és Irágyázási viszonyok közt, különböző elő- azzal oly világító, anyagra tesznek szert, mely vetemények mellett, többféle gabonával, leg- a petróleumot minden tekintetben felülmúlja. inkább azonban búzával, rozszsal, árpával és A. németeknek a gyakorlat terén kifejtett zabbal, -alinit-trágyázási kísérleteket végezzenek. példái a francziák irigységét vonják magukra. Legújabban azt ajánlják, hogy az alinittal. Igy a potsdami császári palota s azzal kapegyidejűleg krumpliczukrot, illetve csontlisztet csolatos állatkert épületei már éz idő szerint alkalmazzunk. is, csalás szeszlámpákkal vannak világítva. Első esetben egy edénybe, melyben A stettini pályaház s a meeli kikötőben szinte , lVa liter viz van, egy pohárka alinitot öntünk már évek óta azzal világítanak. (IV2 gr. elég 1/a kat. hóidra) s befedve azt, Ennek ellenében a donai-i ipariskolában a folyadékot 2 órán át állani hagyjuk, időnként a motorokat már mind denaturált szeszszel jól felkavarva, vagy összerázva. Ekkor 8A kg. dolgoztatják. krumpliczukrot oldunk fel e folyadékban s miMár most, miután tudva van, hogy a után gondosan felkavartuk, leöntjük. vele a vetőmagot s alaposan átlapátoljuk, hogy minden németeknek államilag pártfogolt 1391 szeszégetője' 3.100,505 hektoliter szeszt produkál szem nedves legyen. évenként, a francziák -ennek ellenében csak Az igy. kezelt vetőmagot vékony rétegben 2.108,804 hektolitert képesek előállítani; a kiterítve megszárítjuk, a minek megtörténte szesz használatának általánosításával igyekezután szokott módon elvetjük, nek a gazdasági szeszégetőket nagyobb tevéHa a vetőmagnak rézgáliczoldatban való kenységre serkenteni. . páczolása szükséges (pl. búzánál) ezt nem tanáEddig a denaturálást a meihyl-alkoholcsos egyidejűleg végezni • az alinit-kezelőssel. lal végezték, de a legbiztosabb anyagnak erre Legjobb, ha először a páczolást végezzük s nézve az aczeton olaja ismértetett el, melynek csak miután a mag jól kiszáradt, látunk hozzá egy literje egy hektoliter szeszt kőpes. csalhaaz alinittal való kezeléshez a fennebb ismer- tatlanul denaturálni. A müvelet pedig olcsó, tetett mód szerint. csak 2 korona 50 fillérbe kerül. Azért mondta A második esetben, t. i. csontliszt és alinit együttes használatánál, 75 kg. csontliszthez (a/2 kat. holdra való) 1 liter szalmakivo*) Lásd Centralblatt f. Bactriologie etc. II. Abtli. natban oldott 1 gramm alinitot adunk. I Heft 2. 1899.

16. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. a franczia miniszter Lille ben, hogy a mezőgazdaságilag előállított szesznek ime megjött várva-várt alkalmaztatása, mert : denaturálása teljes, a ránehezedő adó alól, még maholnap mentesíteni fogják. Mindenütt kifogja szorítani a petróleumot s a gázt, mert annál olcsóbb, jobb, biztosabb s a mi fő : odahaza produkált anyag. Ezen körülményhez egyelőre a következő, a kérdés megvilágítására szolgáló megjegyzéseket füzzük. Az alkohol alkalmazhatósága különböző ipari és házi czélokra, szoros kapcsolatban áll a denaturálás kérdésének szerencsés megoldásával, ami azonban sok nehézségbe ütközik már csak azért is, mert bajos olyan szert találni, mely a szeszt ugyan élvezhetetlenné teszi, de sokféle egyéb ipari és házialkalmaztatásátnení gátolja. Igy p. o. hihető, hogy a kátránynyal és naftalinnal való denaturálás igen ezélszerii lesz akkor, ha a szeszt világításra akarjuk használni, de bizonyos, hogy ezen denaturálási mód a "szeszt egyéb czélokra, p. o. motorok hajtására már alkalmatlanná teszi, vagy legalább is feltételezi azt, hogy külön ilyen fűtésre alkalmas gépek szerkesztessenek. Szóval különböző czélokra szolgáló szeszfélék, különböző módon denaturálandók. Ez kétségtelenül akadályt képez a denaturált szesz forgalmára nézve. Nálunk is többféle denaturáló szer van előírva: pepidén és nyers faszesz, terpentinolaj, eczetsav stb. Egy másik nehézség a kérdés egészségügyi oldalában rejlik. Nem szabad olyan denaturáló szert alkalmazni, mely a denaturált szeszszel való visszaélés esetén is az emberek egészségét vagy pláne életét veszélyeztetné, már pedig bajos olyan anyagot találni, mely a szesz általános alkalmazhatóságát nem gátolva, azt egyszersmind teljesen élvezhetlenné tenné. Az alkoholnak meg van az a tulajdonsága, hogy a rossz ízt és szagot bizonyos mértékig elfedi és csaknem hihetetlennek látszik, de való, hogy a pálinkához szokott alsóbb oszályu nép, még azt a spirituszt is jóízűen megiszsza, amely jodoformmal, a legundoritóbb büzü anyagok egyikével, erősen sárgára van festve. Ezt ezen sorok írója maga kipróbálta! Mit jelent ezzel szemben a fenti czikkben, mint kitűnő denaturáló szer ajánlott aczeton, ami távol sem olyan kellemetlen tulajdonságú anyag, jólehet nem közömbös az emberi szervezetre. Az aczeton különben már nálunk is régebben ajánltatott és használtatik is, de csak egészen különleges czélokra, nevezetesen a füstnélküli lőpor, előállítására szükséges alkohol denaturálására. Áttérve azon fontosabb kérdésre, hogy nálunk várbató-e a mostani körülmények között az alkohol szélesebb körű alkalmazása, különösen világítási czélokra és motorok hajtására s hogy hihető-e, hogy a benzint egyhamar képes legyen kiszorítani, nem teszek egyebet, mint , egy rövid hozzávető számítást, mely azonban, miután nagy differencziákról van szó, teljesen elegendő. Tegyük fel, hogy a szeszgyáros olyan gabonanemüt (árpát,kukoriczát) használ alkoholkészítésre, melynek 100 kg.-ja 5 frt. Tegyük fel, hogy ebben átlag 60 százalék a keményítő s hogy ilyen százalék mellett képes volna 100 kg.-ból 30 kg. tiszta alkoholt előállítani. A kerekszám kedvéért választom a 30 kilogrammot. Ezen 30 kg. nyers anyaga tehát 5 frtba, vagyis az alkohol kg.-ja 16"6 kr.-ba, kereken 17 kr.-ba kerül, 100 kg. alkohol tehát 17 forinttá. Jegyezzük meg jól, hogy itt csak a nyers anyag van számítva, gyártási költségről stb. még nincsen szó. Az adómentes (denaturált) ipari czélokra szolgáló benzin 100 kilójának ára 7 frt 50 kr., a megadóztatott benziné 16 frt 50 kr. Lehet-e ezekután szó arról, hogy az alkohol konkurráljon a benzinnel ? tekintve még azt is, hogy használati értéke sem egyenlíti ki a különbséget, s hogy az alkoholnál még a 1 vízzel való hamisítás veszélye is fenforog, ami benzinnél ki van zárva! Liebermann Leo.

KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HO 22.

LEVÉLSZEKRÉNY Kérdés. 74. kérdés. Bérletem homokos agyagtalaj, a mely a korábbi bérlő által meglehetősen elhanyagoltatott, ugy a föld megmunkálását, mint annak trágyázását illetőleg. E bérleten azonban nem akarok ugart hagyni, hanem inkább az ugarnak szánt földterületet csillagfürttel vetném el. Kérem tisztelt gazdatársaimat, szíveskedjenek nekem a következő kérdésekre nézve felvilágosítást adni: í. Zölden lekaszálva és megszárítva jó takarmány-e a csillagfürt? 2. Oly mértékben nem veszi-e igénybe a talajt, hogy őszi búzának lévén előveteménye, a következő évi termésnek ártson? 3. Mikor vetendő a csillagfürt, mely távolságú sorokban és magyar (1200 (j]-öl) holdankint mennyi vetendő? 4. Sárga, kék vagy fehér csillagfürt volna-e alkalmasabb fentirt talajon? 5. Hol szerezhetők be ezen csillagfürtmagvak és minő áron? M. H. 75. kérdés. Melyik fajta burgonya legalkalmasabb a szeszgyártáshoz; továbbá eke után, géppel vagy kapával, milyen sortávolságban, milyen mélyen és mely időben legczélszerübb azt rakni? Elegendő-e az ekével való kapálás és töltögetés közép kötött agyagtalajban? A friss trágyázásban termelt burgonyának nem kevesebb-e a keményitőtartalma ? Gzélszerü-e egy és ugyanazon földben többször egymásután burgonyát termelni és végül a vizet át nem eresztő altalaju földben is termelhető-e sikerrel a burgonya? L. B. 76. kérdés. Gazdaságomban, meglehetős mély fekvésű középkötöttségü talajon, egy mesterséges juh- és egy marhalegelőt óhajtok létesíteni. Kérek|e czélból erre nézve utasítást: mely magvak és mily mennyiségben lesznek leginkább megfelelők ? Terebezd. G. Ö. 77. kérdés. Egy 8 hpldas területet, a melyen kora tavaszszal víz szokott lenni, április második felétől kezdve őszig azonban a szárazság gyötri, fümagkeverékkel óhajtanék begyepesiteni; a talaj kötött nehéz, fekete, foltonként szikes. Az elmúlt nyáron 12" mélyen felugaroltatván, az őszszel ujabb szántást kapott s a szántás előtt egy kat. hold 100 kgr. Tomassalakot. Ez idő szerint ugar s a legelső nedvességgel 200 gr. trágya gipszet kap. Milyen fűmagkeverék volna ide legalkalmasabb. Béga-Szt.-György. K. 78. kérdés. Van-e arra a hazai termelésben adat, hogy lóbabot valamely más növénynyel előnynyel termeltek keverékben magra ? T. A. 79. kérdés. Szíves felvilágosítást kérek arra nézve, hogy a lépfene elleni védőojtást eszközölheti-e okleveles gazda, vagy csak kizárólag állatorvos? 80. kérdés. A magyar szőlőtelepitési részvénytársaság 200 holdas szőlőtelepén 40 drb hizómarhát beállítottunk e télen tisztán trágyanyerés szempontjából. Miután semmiféle mezőgazdaságot nem űzünk s földünk sincs hozzá, a takarmányt és almot készpénzért vesszük. Jelenleg 5 kg. kukoriczadarát és 5 kg. szénát szecskázva 3 napig füllesztve, adunk egy marhára naponta kétszeri etetésre és 5 klg. száraz szénát naponta. Helyes-e ez az etetés, vagy jobb volna még korpát és olajpogácsát is hozzá adni, s mily arányban? Ősszel répát, krumplit olcsón vehetnénk esetleg most tavaszszal bérelt földben ültethetnénk répát, mert a hizlalást folytatni akarjuk, hogy trágyát termelhessünk a szőlőtelep részére. Melyik etetési arány volna ily viszonyok közt a legjobb? Láttam már, hogy a kukoriczadarát tisztán is adják az ökröknek kissé vizzel nedvesítve mint a sertéseknek s utána szénát; én jobbnak találtam szénaszecskával és füllesztve adni, melyik mód a jobb ? Z. E.

305 81. kérdés. Két év óta foglalkozom már Langshan-tyukokkal, de azt tapasztalom, hogy e faj nagyon érzékeny és fogékony a betegségek iránt, mindenhol oly érzékeny e faj ? Mult tavaszszal vagy 50 drb felnevelt tiszta faj csirke közt egyetlen egy kakas sem volt, micsoda tünemény lehet ez? Mindenhol igy viseli magát e tyukfaj ? Z. B. 82. kérdés. Igás ökreimet február havábau követetkező takarmányozásban akarom részesíteni: Naponkint kap párja 48 kg. savanyitott répaszeletet, 1 kg. tengeridarát, 1 kg. buzakorpát, mely buzatörekkel megkeverve sósvizzel öntöztetik le, minden pár ökörre 70 kg. marhasót számítva. Ezen keverék az etetés előtt 24 órával lesz elkészítve. Kapnak továbbá ad libitum napjában háromszor szecskát; melynek 1/4-része zabszalma, Vi-része árpaszalma, d 4-része jó bükkönyszéna, 1/,4-része pedig középminőségü sarjú. Ökreim most szántanak; reggel fél 7 órakor mennek ki a mezőre, este pedig fél 6-ra jönnek haza. Délben az istállóban t'/a óráig lesznek etetve. Kérném velem tudatni, hogy a jelzett takarmányozás és munka mellett számithatok-e arra, hogy állataim jó erőben fognak maradni. S. Oy.

Felelet Csilagfürttermelés. (Felelet a 74. kérdésre.) A csillagfürt termelését takarmányozási czélokra nem ajánlom. Ezen növény kitűnő zöldtrágyát ád, de takarmánynak nem a legjobb, mert igen könnyen betegségeknek lehet okozója. Ha ellenben az ugarnak szánt területen zöldtrágyának óhajtja vetni, akkor a homokos agyagtalajon csakis a fehér csillagfürtöt ajánlhatom, mert a kék és sárga nem diszleienek jól. A csillagfürt áprjlis hó első felében vethető 12 cm. sortávolságra, legfeljebb 3—4 cmre alátakarva, magyar holdanként 70 kgrot számítva. A talajt nemhogy megtámadná, hanem (még magtermelés esetén is) kitűnő erőben tartja vissza s igy a búzának, rozsnak egyik legkitűnőbb előveteménye. A csillagfürt magja Maüthner magkereskedőnél szerezhető be, de tessék a lapos magvu féleséget kérni. Takarmányozási czélokra jobb lenne nevezett földön bükköny-, borsóféleségeket vagy biborherét termeszteni, melyek kitűnő takarmányt adnak s a búzának szintén igen jó előveteményei. ű Burgonyatermelés. (Felelet a 75. kérdésre.) Szeszgyártásra hazai viszonyaink között a „magyar kincs", Professzor Márcker, „Richter Imperátor" burgonyáját lehet mint legjobban beváló féleségeket ajánlani, ámbár e tekintetben az illető gazdaságban végzett összehasonlító termelési kísérletek nyújtják a legbiztosabb felvilágosítást. Az ültetés mindenesetre a sorvonalozóval legtökéletesebb s a lókapával való megmunkálást minden irányban lehetővé teszi; a töltögető eke után is elegendő egyenes sorokban lehet a burgonyát lerakni, de az eke után ültetett burgonyánál a lókapa már nem igen használható. A sortávolság a talaj erőállapotától, az időjárástól, a fajtától függ; a fentemiitett burgonyákat 50—50 vagy 60—60 cmes kötésben, tehát ugy 60 cm. sor-, mint 60, illetve 50 cm. növénytávolságra lesz leghelyesebb ültetni. Az alátakarás mélysége 8—10 cm. között ingadozik; különösen kötött földön tulmélyen ültetni nem jó, mert a kapások nehezen törik át a vastag földréteget; az erős gumófejlődést inkább a töltögetéssel szabályozzuk. A fogatos sormivelők teljesen kifogástalan munkát végeznek; megjegyzem azonban, hogy jelzett talajon a burgonya kikelése után a földet helyes lesz megfogasolni. A közvetlen trágyázás okszerűen használva nincs a burgonya ártalmára, sőt a legújabb tapasztalatok szerint, a bőtermő, erős lombú féleségek csakis frissen trágyázott föl-

306 dön adnak megfelelő eredményeket. Nem az a kérdés, hogy a frissen trágyázott burgonya talán 1 °/ 0 -kal kevesebb keményitőt tartalmaz, hanem az, hogy 1 kat. holdon hány métermázsa keményítő termeltetik ; ez pedig a nagytermésnél jóval nagyobb, mint kis termés esetén ; a r r a a z o n b a n ügyeljünk, hogy jó érett marhatrágyát használjunk és hogy az elültetett burgonya a trágyával közvetlenül ne érintkezzék. Ugyanazon földön egymásután többször szoktak burgonyát termelni, különösen szeszgyári gazdaságokban, a hol a hulladék és moslék ismét visszakerül a gazdaságba; ez e s e t b e n a talaj erejét alig támadjuk meg. Ellenkező esetben az ismételt termeléssel óvat o s a n kell bánni s fokozott trágyázásról gondoskodni. Vizet át nem eresztő altalajjal bíró földben, a burgonya, mindenesetre szenvedni fog ; vizenyősebb lesz s a burgonyavésznek nagyobb fokban van kitéve, vagyis a betegségekkel szemben fogékonyabb. Ennek mértéke azonban igy meg n e m állapitható, erre feleletet a talajviszonyok, az altalajviz emelkedési magassága, fekvés, stb. adhat.. Ily viszonyok között azonban jó lesz a burgonyát sekélyen 5 — 6 cm.-re elültetni s inkább erős töltögetéssel a szükséges alátakarási mélységet megadni. A fajták beszerzésére nézve tessék a m. kir. országos növénytermelési kísérleti álló- . m á s h o z (Magyar óvár) fordulni. Ky. M e s t e r s é g e s legelő k ö z é p k ö t ö t t s é g ü talajon. (Felelet a 76. sz. kérdésre.) A meglehetős mély fekvésű középkötöttségü talajon ugy juh-, mint marhalegelőnek következő fűféléket ajánlhatom a keverékbe felvenni: 1 0 % Phleum pratense . . . 2"3 kg. 2 0 % P o a pratensis 3'0 „ 1 0 % Festuca pratensis . . . . 4'0 „ 1 0 % Daetylis glomerata . . . 2 8 „ , 1 0 % Lolium perenne . . . . 4'2 „ 1 0 % Agrostis alba 1'3 ,, 2 0 % Trifolium repens . . . . 3'0 „ . 10% „ pratense . . . 1 7 , Összesen . . 21'7 kg. Ezen mennyiség kat. holdanként értendő. Védőnövénvnyel korán tavaszszal vetve, a védőnövény lekerülte után őszszel, ha szükséges nagyjából megkaszálandó, de semmi szin alatt semj legeltetendő. A vétel u t j á n szerzett magot jó lesz azonosságra és csirázási képességére megvizsgáltatni. Ky. Mesterséges legelő k ö t ö t t f e k e t e f ö l d ö n . (Felelet a 77. sz. kérdésre.) Kötött fekete földön, melyen tavaszszal viz áll, de azután száraz fekvésű, következő fükeveréket a j á n l h a t o m : 1 0 % Daetylis glomerata . . . 2"8 kg. 1 0 % Avena elatior 4'4 „ 1 0 % Festuca ovina 2'0 „ 1 0 % Bromus inermis . . . . 2"5 „ 1 0 % Alopecurus pratensis . . 20 „ 2 0 % Agrostis alba 2'6 „ 1 0 % Lolium perenne . . . . 4*2 „ 2 0 % Trifolium repens . . . . 3*0 „ Összesen . . 23'5 kg. Ezen mennyiség kat. holdankint értendő. Védőnövénynyel (árpa vagy zab) kell vetni s a vetés évében nem legeltetni. A vetés évében őszszel, h a szükséges, nagyjából megkaszálandó. kyL ó b a b k e v e r é k v e t é s e . (Felelet, á 78. sz. kérdésre.) Arról nincs tudomásom, hogy hazánkb a n a lóbabot magtermelési czélból, valamely m á s növénynyel keverékben vetettek volna s ilyen eljárásról a külföldön sincs t u d o m á s o m . Részemről nem hiszem, hogy ez előnyös lenne, m e r t amidőn zöldtrágyatermelés czéljából- a lóbabot is felvettem a keverékbe, hüvelyei fejletlenek maradtak. g Y é d ő o j t á s l é p f e n e ellen. (Felelet a 79. sz. kérdésre.) A földmivelésügyi miniszternek 18Q4. junius 14-én 13,781. sz. a. kelt rendelete értelm é b e n lépfene, serczegő üszök és sertésorbáncz ellen való védőojtást csak gyakorlatra jogosított (valamely ker. állami állatorvos nyilvántartásába fölvett) állatorvosnak szabad végezni. Lépfene

KÖZTELEK; 1899. FEBRUÁR

HO

22.

és sertésorbáncz elleni ajtóanyag szállítására ezidőszerint egyedül a „Laboratoire PasteurChamberland" bír jogosultsággal. —y— Hizlalás szénával és k u k o r i c z á v a l . (Felelet a 80-ik kérdésre.) A A jelenleg folytatott takarmányozási eljárás n e m mondható helyesnek, mert egyrészt n e m kerül az állatok szervezetébe elegendő tápanyag, ami a hizást előbbre vihetné, másrészt a takarmány nem elég változatos összetételű. Az elemzés szerint az eddig etetett takarmány tartalmaz : száraz- fehérje szén- zsir arányanyag hydrát Tápanyagszükséglet 27—25 2-5—3-0 15—14 0-5—0-7 1:6-5 Jó réti széna 20. — 17-260 1-080 8-200 0-200 Tengeri dara 10. — 8-560 0'840 6-Q60 Q-Q48 25-820 1-920 14"260 0'248 Ha emellett számításba veszünk még 2 kg. repezepogácsát és 1 kg. buzakorpát, ugy a tápanyagszükséglet fedezve van és a hizlalás I. "időszakában az összeállítás megfelelő lesz. 25-820 1-920 14"260 0"248 Repczepogácsa 2 kg. 1"770 0"500 0-470 0 150 Buzakorpa 1 kg. . . . 0*868 0 4 1 0 0*440 0'027

1 6 . S Z Á M . 9-1K É V F O L Y A M . Ha az ökrök páronkint (1000 kg. élősúly) tényleg ennyi takarmányt esznek meg, amenynyit a következő számítás feltüntet, ugy állatok egyhamar nem fognak leromlani. Tápanyagszük- szárazséglet (1000 kg. anyag fehérje hydrát 11-3 0-3 1V75 élősúlyra) 24-0 Savanyit. répa" 3-504 0-048 0*336 szelet 48 kg. 5-520 0-606 0-048 0-084 Tengeridara -1 kg. 0-850 0-440 0-027 . 0-110 0-072 2-400 0-036 •3 I zabszalmaökg. 5-130 0-078 • 2-430 0-030 -Sí j árpa , 6 , 5-142 bükkönyS i széna 6 , 4-980 0-720 2-120 0-084 m I sarjuszéna3 „ 2'556 1-230 0-048 25-046 1-610 12-730 0-321 1:84 J. (ff.

VEGYESEK.

Ittai s z á m u n k t a r t a l m a : oidai. Az OMGE. közleményei 297 Kertészeti bizottság ülése - 297 Állatorvosi főiskola. - ... 298 A kir. Kúria a gabona-uzsoráról. Dr. Szilárd F. 300 Alinit. Linhart György. .... 304 Növénytermelés. 28-458 2-530 10-170 0*425 Külföldi tapasztalatok a komlómivelés körül. Csérer Arány 1 : 6 4. Lajos 301 Állattenyésztés. A II. és III. időszakban több pogácsát Magyar marhára vonatkozó próbavágás. Monostori K.' 301 és darát kell etetni. Talajjavítás. A hizlalás hogy eredményes lehessen, Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesítése ügyében. R. V. 302 okvetetlenül szükségessé válik a répa vagy Gazdasági növénytan. burgonya e t e t é s e ; nagyon helyes tehát, hogy Még egyszer a bolonditó búzáról. Páter Béla. ... 304 Gazdasági vegytan. ezirányban is intézkedik. R é p a nélkül a most A denaturált szesznek térfoglalása. Liebermann L. 304 nyújtott takarmány sokkal drágább, hogy sem i.evelKzeKrenj 305 a hosszabb ideig tartó hizlalás haszonnal lenne Vegyeseit. . ... . . _ 305 lezárható A kukoriczadara etetését illetőleg a Kereskedelem, ttizsiie. ... . ... 337—309 jelzett és eddig követett takarmányozási mód Halálozások. Horváth Döme a Keeskemét-vidéki Gazdasági Egyesület alapitója, a budapesti kir. ítélőa helyesebb. J. O. nyugalmazott tanácselnöke folyó hó 14-én életének Rosszsikerii L a n g s h a n - t y u k - t e n y é s z t é s . tábla 80-ik évében "Kecskeméten meghalt. — Berger Vilmos (Félelet a 81-ik kérdésre.) A Langshan semmivel Bihar vármegye törvényhatósági bizottsági tagja folyó se érzékenyebb és fogékonyabb betegségekkel hó 19-én életének 38-ik évében Debreczenben meghalt. szemben, mint m á s nemes, külföldi fajta, de E g á n E d e k i t ü n t e t é s e . Ö felsége Egán persze távolról se oly rezisztens természetű, Ede miniszteri megbízottnak a mezőgazdaság mint pl. a hazai paraszt-tyuk. Az ottani, bizo- terén szerzett érdemei elismeréseül a III. oszt. nyára nem kedvező viszonyok és körülmények vaskorona-rendet adományozta. A királyi kis kivált a tenyésztési és gondozási eljárások tüntetés az u j a b b időben kevés érdemesebb lehetnek okai a kalamitásnak. Ezeket a kedve- egyént ért, mint Egán Ede. Az ő érdemei a zőtlen körülményeket n e m ismervén, természe- mezőgazdaság terén n e m u j keletűek. Bátran tesen tanácsokat se adhatunk a teendőkre nézve, állithatjuk, hogy mint országos tejgazdasági de annyit mondhatunk, hogy m á s külföldi faj- felügyelő ő volt a tejgazdaság terén észlelhető tával is körülbelül ép ugy meggyülne a baja, mozgalomnak megindítója, ő kezdeményezte a mint a Langshannal, azért n e m mérnők azt budapesti központi tejcsarnok létesítését több ajánlani, hogy ezekkel hagyjon fel s nyúljon m á s vidéki városi tejcsarnok-szövetkezettel m á s külföldi fajtához, h a n e m azt ajánljuk, hogy együtt. Később m a g á n viszonyai a külföldre kutasson a tenyésztésben, gondozásban netán szólították, de ott is mint a magyar mezőelkövetett hibák után, s azokat orvosolja, mert gazdaság egyik munkása nem szűnt meg műa Langshan — hogy a kérdésttevő kifejezésé- ködni és különösen Kelet-Poroszországban a vel éljünk — nem mindenhol viseli ugy magát, magyar lovak hírnevének megerősítése és a amint a kérdésben jelezve van. magyar tenyészlovaknak meghonosításával szerHogy 50 csirke közt egyetlen kakas se zett h a z á j a iránt érdemeket. Ezenkivül nagyban volt, az semmi más, mint érdekes ritkaság, a emelte a német gazdák rokonszenvét Magyarmit legfeljebb ugy lehet magyarázni, hogy a ország iránt, különösen az 1897-ben Magyarkakasok ivaruk átörökítésében a tyúkokkal országon rendezett nagyszabású tanulmányi ut szemben fölényre vergődni képesek n e m voltak rendezésével és vezetésével. 1897. év végén s hátránynak az eset csak akkor. volna mond- ismét hazatért és Beregmegyében mint a földható, ha kérdésttevő éppen kakasok eladására mivelésügyi miniszter megbízottja a ruthének fektetné a súlyt; ellenben igen nagy előny, ha felsegitési munkájának főtényezője. Darányi tojásprodukezió a főbb czélja. Különben ezen miniszternek üdvös kezdeményezései a ruthének a dolgon kakasváltoztatással kétségtelenül segitni érdekében csak oly ügybuzgó, energikus, szaklehet éppúgy, mint a hullatagságon az edzőbb értő és hazafias egyén kezelése mellett fognak nevelési rendszerrel, természetes, jó táplálással, gyümölcsözhetni, mint a minő Egán, aki fáradságot n e m ismerve, anyagi előnyöket n e m a tisztaságnak legmesszebbmenő fentartásával és a befertőződés veszélyének minél szigorúbb tekintve, egyenesen és biztosan halad a kitűzött uton, melynek végczélja Magyarország kerülésével. i. y. egy számos tagból álló, jóravaló nemzetségéI g á s ö k r ö k t a k a r m á n y o z á s a . (Felelet a nek anyagi boldogitása és a nemzet egészé82. kérdésre.) A közölt takarmányozási eljárás hez való szorosabb kapcsolása. A királyi kiabban az esetben tökéletesen jónak mondható, tüntetés u j ösztönt nyújthat Egánnak a megh a a szecskakeverékből egy ökörre 11 — 1 2 kg. kezdett uton való haladásra. jut naponkint. Ellenkező esetben a tápanyagszükséglet nincsen fedezve. Igás ökrök ugyanis R e n d j e l adományozás. Ö felsége dr. egész n a p dolgoztatva, hogy jó kondiczióban Rátz István állatorvosi akadémiai nyilvános m a r a d j a n a k , olyan takarmányon tartandók, a rendes tanárnak, a „Köztélek" kitűnő munkamely takarmány 24"0 szárazanyagot, 1 '6 fehér- társának, az állatorvosi szakoktatás ós szakjét, 11 "3 szénhvdrátot és 0 ' 3 zsírt 1 :75. arány irodalom terén szerzett érdemei elismeréséül mellett tartalmazzon. a Ferencz József-rend 'lovagkeresztjét a d o m á -

16. SZÁM. 9-IK

ÉVFOLYAM.

nyozta. Rátz István ugy a „Köztelek* révén, mint a tudományos szakirodalomban kifejtett s nagy terjedelmeket öltő tevékenysége u t j á n nevét máris közismertté tette ugy, hogy a szorosan vett szakoktatás érdekeltjein kivül is osztatlan rokonszenvre számithat az őt ért kitüntetés ténye, melyhez őszintén gratulálunk. — Ö felsége egyidejűleg a szőlőszet egyik kiváló s érdemes f é r f i á n a k : Kosinszky Viktor vinczellériskolai igazgatónak is, a s z ő l ő felujitás terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Tenyészbika-kiállítás Udvarhelymegyéb e n . Udvarhelymegye mezőgazdasági bizottsága Székely-Keresztur nagyközségben, folyó év február 28-án díjazással összekötött tenyészbikakiállítást és folyó é v m á r e z i u s h ó 1-én hatóságilag engedélyezett országos jellegű tenyészbikavásárt rendez. A tenyészbika-kiállitás feltételei: A kiállításban csak udvarhelymegyei tenyésztők s csak saját nevelésű állataikkal vehetnek részt, ez utóbbi körülmény előljárósági bizonyitványnyal igazolandó. Csak 2 évet elért erdélyi jellegű, tiszta magyar f a j bikák dijaztatnak. Rúgott bikaborjuk is kiállíthatok és elismerő oklevéllel kitünt.ethetők. A dijak csak az esetb e n adatnak ki, ha a bemutatott állatok díjazásra érdemeseknek találtatnak, azon esetben, h a nagyobb birtokosok jutalomra érdemesítendő bikákat nem állítanának ki, a bíráló bizottság feljogosittatik a fenmaradó dijakat belátása szerint az apróbb birtokosok és községek érdem e s bikái között kiosztani. Egy kiállító csak egy dijat nyerhet. A tenyészbika-vásár 1899. év márczius 1-én tartatik. Magyarország területén ez egyetlen országos jellegű tenyészbika-vásár v a n engedélyezve s igy ezen tiszta erdélyimagyar jellegű országos bikavásár nagy fontossággal bir, annyival is inkább, mert bebizonyított tény, hogy az erdélyi f a j szarvasmarha m u n k a e r e j e , kitartása, a nyugati f a j m a r h á é n á l jóval nagyobb s minden járványos betegségekke) szemben nagyobb ellenállási erővel bir, mit az a körülmény is igazol, hogy amig Magyarországon a ragadós tüdővész sok helyen érzékeny károkat okozott, az erdélyi részekben nem jelentkezett. Ugy a kiállítás, mint a vásár berendezésével Gálffy Kálmán főszolgabíró elnöklete a l a t t : Győrfy Lajos, Jakabházi Gábor, J a e g e r József, P a r a g h Béla, Lőrinczi Lajos és Balázsi Sándor személyökben egy 6 tagu rendező bizottság küldetett k i ; ez okból ugy a tenyésztők, mint a kiállítók, vevők és eladók, a tenyészbikák bejelentése, szállítása, elhelyezése, élelmezése érdekében, közvetlen a rendező bizottság elnökéhez (Sz.-Keresztur), a szállítási kedvezményes igazolványokért pedig állattenyésztési felügyelő, Szász István úrhoz {Segesvár) forduljanak. S z ő l ő k i s é r l e t i á l l o m á s . A földmivelésügyi miniszter legújabban a megvalósítás stádiumába juttatta a filloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896. évi V. t.-cz. azon rendelkezését is, mely feladatává teszi, hogy a szőlőmivelés czéljaira szőlészeti kísérleti állomást szervezzen. A miniszter ezen állomás vezetésével dr. Istvánffy Gyula egyetemi tanárt bízta meg, a k i t e czélra a vallás- és közoktatásügyi miniszter a szervezési ügy végleges rendezéseig egyelőre egyévi szabadság engedélyezése mellett készséggel engedett át. A kísérleti állomás munkaköre ki fog terjedni a szőlőnövény összes élettani és kórtani viszonyainak kutatására és tanulmányozására. Foglalkozni fog továbbá a kísérleti állomás az adaptáczió kérdésével s ezzel kapcsolatban a talajok vizsgálatával szőlömivelési szempontból és végül a must erjedési folyamatának s a bornak, mint kész terméknek, valamint a gyakorlati pinczekezelés kérdéseinek kutatásával és tanulmányozásával s az e téren szükséges gyakorlati kísérletek megejtésével. A szőlészeti kísérleti állomás laboratóriumai egyelőre bérhelyiségben (Attila-utcza 56. szám) rendeztettek be, de még ez év folyamán fel fognak építtetni

KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HO

22.

az állomás czéljaira szükséges laboraíoriumok elhelyezésére szánt külön épületek az állomás belső telepén. Külső telepeken fognak berendeztetni a gyakorlati kísérleti szőlők s a szükséghez képest kisebb kísérleti terek egész hálózata fog az ország minden szőlővidékén elhelyeztetni. A P o z s o n y v á r m e g y e i gazdasági k a s z i n ó 1895. vagyis fennállásának éve óta átmenve a tűzpróbán, nemcsak tagjainak felszaporodása által erősödött meg, vált életképessé, de tevékeny működése által, a minek most több a megyében felállított hasonló kör köszönheti lételét — a szakismeretek t á r h á z á v á vált ugy a székváros, mint a vármegye mező- és szőlősgazdaközönségének. Ujabban f. hó 18—19. és 20-án a pozsonyi városház dísztermében egy 3 estére terjedő előadás cziklust tartott a budapesti önkéntes mentőegye főorvosa és főparancsnoka dr. Kovách Áladár közreműködésével az „első segély" nyújtásáról. Hogy mily ügyes volt az eszme s mily hézagpótló az előadás, mutatta a megjelent hallgatóság, mely nemcsak nagy számával, h a n e m különösen azzal imponált, hogy képviselve láttuk ott a társadalom minden osztályát, sőt a szépnem is tömegesen megjelent. Dr. Kovách előadó ur keresetlen egyszerű, de végtelen kellemes és fölötte tanulságos előadása biztosította a cziklus erkölcsi sikerét, A száj- s k ö r ö m f á j á s k é r d é s e a nancy-i g a z d a - k o n g r e s s z u s o n . A Meurthe-et-Moselle-i gazdasági egyesület indítványára Nancy-b&n országos gazda-kongresszus tartatott, melyen főleg a szájs körömfájás tovaterjedésének gátlása lőn megvitatva. Ugyanezen a következő határozatok h o z a t t a k : 1. A németek által hirdetett ojtó-anyag a Seraphtine alkalmazása mellőztessék, miután vele mindenütt negatív eredményeket értek el. A helyett inkább a Lotharingiában divatos ojtási m ó d ajánltassék. 2. Kinek állatjai a b a j t megkapják, azonnal jelenteni tartozzék azt illetékes hatóságának. 3. Az állatok belföldi szállításánál az eredet s egészségi viszonyt igazoló paszusok előmutatása kötelező. 4. Az egészségügyi törvény modifikálása sürgős, miután annak alkalmazása nem csak a la villette-i vásáron, h a n e m a legerélyesebb alakban az ország bármely kis falujában is kívánatos. "5. A hadgyakorlatok alkalmával a hadsereget követő szarvasmarha-csoport hatósági állatorvos által szigorúan megvizsgáltassék. 6. Az állatorvosok a kormány által neveztessenek ki s oly fizetéssel láttassanak el, hogy a közönség részéről történő befolyásoltatásuk ki legyen zárva. 7. Az ország észak-keléti részéről származókongresszusi képvise'ők monstre deputációb a n keresik fel a belügyminisztert, s kérni fogják, hogy a kongresszus határozatát szentesítse. A m e z ő g a z d a s á g i p r o p a g a n d a . Egyizben m á r megemlékeztünk róla, hogy a siker ellenállhatlan befolyásától galvanizált amerikaiak mi mindent el nem követnek, hogy gazdálkodóik körében a mezőgazdasági ismeretek tudását mentől szélesebb körben elhintsék. Erre nézve érdekes adatokra bukkanunk a tengerentúli lapokban. Az Egyesült-Államok földmivelési minisztériuma az" 1893—1898 ik években 1970 gazdasági thémát megvilágító röpiratot, füzetet nyomatott, melyek: átlagban 29.243,000 példányban osztattak szét. Magától értetődik, hogy ez jelentékeny pénzáldozat árán éretett el s az 1898-ik évi adózók csak a mezőgazdasági publikácziók budgetjéhez 68,423 dollárral járultak hozzá. Be kell azonban vallani azt is, hogy a földmivelési miniszter budgetje 560 millió koronányi rengeteg összegnek félel meg.

307

ALAPÍTTATOTT 1872.

SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST. Műszaki közp. üzlet:

Gyár:

V I . , A n d r á s s y - t í t 2. V I . , R é v a y - u . 16. Fonciére-palota. (Saját telepen.) Gőzcséplőgépek javítására és felszerelésére ajánlok

f

Dobsineket

gg|

Kenőszelenczéket Szíjakat

bármely kívánt rendszerben, profilban, minden létező

H

E |j H^ H

legjobb szinbőrből,

Kenderhevedereket mint a hozzávaló pléh

"*'

\

Legolcsóbb be-fijHÉ] szerzési forrás g j g minden egyéb Mjii

^Mea-fem A ^ Árjegyzékek

H

felvonóserlegeket.

^

g |

ségleti czikkben. kívánatra ingyen és bérmentve.

„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK VILÁGHÍRŰEK. VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. mínister

^^«HIVATAL08 1

Közlöny ből.

|(

Hemington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanin- ^ tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. ^

e s t é k p á r n a mellőzve. — 4 - s z e r e s billen; F t y ü 8-szoros h e l y e t t . — L e g f i n o m a b b ; ' acélszerkezet. — Közismert nagy tartós03 ság. — K ö z p o n t i v e z e t é k n é l k ü l . — Tel j e s m a g y a r és n é m e t b i l l e n t y ű z e t . — Mino; d e n b e t ű n e k c s a k 1 b i l l e n t y ű j e . — L e g nagyobb sokszorosító képességgel. tó A REMINGTONT nagy tó

Á M

* g£ g m

n g

0 Fiumei kormányzóság, — Magy. kir. államvasutak igaz- P* b- kfr^áSamvasutak gépgyártó — Magyar általános hitel- p bank, - Ganz és Társa, — Budapest székes főváros, Ki,. 22. M. kir. állami jószággazgatóság Arad.^ ^ S nél, iparkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál, 0 közjegyzőknél, erdészeknél, Íróknál, tanároknál, isko- " Iákban, uradalmaknál stb. stb. üominirtnn irnrránot kívánatra vételkötelezettség üölllllljjlüll 11 U^GpüL nélkül kUldUnk saját költségünkre az ország bármely részébe díjmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen.

EO&OWSKI és Társa F.eiiiington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.

KÖZTELEK; 1899. FEBRUÁR HO 22.

308

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti

gabonatőzsde.

(iGuttmann és V/ahl budapesti terménybuományi czég jelentése.! Anglia. Az időjárás a jelenlegi évszakhoz viszo• nyitve abuorraálisan enyhe maradi és eső is alig volt tapasztalható., A gazdák noha időszerű időjárást elönyösebbnek tartanának, nem félnek, hogy a jelenlegi a vetésekre kedvezőtlen befolyással lehetne. A piaczi szükségletet a honi áru teljesen fedezi: \. és, a ;J'efoiyt héten középszerű keresletnél 1 shillinghyí áresést lehet feljegyezni. Jó piros buza 26—27 alárendelt áru 25—26 között variált. Idegen búzában úgyszólván semmi változás sem mutatkozott. A legutóbbi hét folyamán Londonba 31,000 kvarter idegen buza érkezett, mig a folyí hét behozatala 50,000 kvarterre tehető. Francziaország szép envhe időjárást jelent, a mivel azonban a gazdaközunség nincs kibékülve, mert ez időtájban fagy és havas időt elönyösebbnek tart. A kinálat elég élén volt, a kereslet azonban a malmoknak a kelleténél is túlmenő tartózkodása folytán egész gyenge maradt.'] A párisi hetipiacz, a legutóbbi szerdán csendes és alárendelt minőségekre éppenséggel lanyha volt. Idegen búzákért, daczára a gyenge keresletnek, nagyón magas árakat követeltek. Belgium, Németország és Holland. A belga piacz csendes volt ós La Platából Antverpenbe uton levő hajóküldemények csak hanyatlólag befolyásolták az árakat. A németországi piáczokon a belföldi áru mindinkább növekvő mértékben mutatkozik, az üzletmenet csendes, árak inkább lanyhulok. Ausztria-Magyarországban a vetések állása egészen • kielégítő, noha a talaj fedetlensége még mindig szolgáltat némi okot félelemre. Ugy mint egyebütt, nálunk is abnormisan enyhe időjárás uralg. Pesti piaczinkon a lefolyt héteii a határidőbuzában csekély, úgyszólván semmi változás sem volt észlelhető. Készbuzában leginkább a csekély honi készletek folytán, gyenge kinálat volt, ellenben szerb cs román búzában, mely termékek már akadálytalanul jutnak be hozzánk, élénkebb kinálat mutatkozott. Románia és Bulgária. Ezen országok vetéseiről is egészben kedvező hirek érkeznek, hótakarónak teljes hiánya azonban ott is okoz még némi aggályt: a készletek itt búzában aránylag nagyok. Oroszországból épp ugy, mint Amerikából semmi ujat sem jelentenek Ausztriában a vetésekről -mesésen kedvezőt, jelentenek. Az érkező jelentések alapján alább adjuk megközelithetőleg számo'iban az 1898-99.,évi hozammennyiségét az ugyanez évi szükséglettel szemben. Az 1898/99. évi hozam mennyisége: Améfaka és Kanada 28.000,000 quarter Oroszország 9.000,000 „ . Balkánállamok 3.500,000 Argentinia, Ürugay és Chili 3.000,000 „ India 2.500,000 Ausztrál-Ázsia • 1.250,000 Tunisz-Algiria ., 750,000 „ Összesen 48.000,00 J quarter Az 1898199. évi szükséglete: Egyesült-Államok .. 21.500,000 quarter Francziaország Németország, Belgium és Holland 11,000,000 Olaszország 2.000,000 Spanyolország, Portugália 750,000 Svájcz__ 2.000,000 Ausztria-Magyarország 500,000 1.500,000 Görögország Skandinávia 4.000,COC Európai-gyarmatok Összesen U.250.U00 óuarter. Fölösleg 3.750,000 quarter, mely körülbelül 8 millió métermázsának felel meg. A lefolyt hét időjárása nagyon enyhe és száraz volt, ugy hogy az, tekintettel az emelkedett hőmérséklet mellett teljesen tavasznak illett be. Csapadék csak szórványosan fordult elő és csak rövid j^eig tartott. A vízállás az összes folyokon gyorsan emelkedő és minthogy az időjárási viszonyok is kedvezőek, a hajózást a közeli napokban ismét megnyitják. Vájjon ez által a gabonahozatal is, mint azt remélik, nagyobb terjedelmet is fog-e ölteni, ugyancsak a közeljövő fogja megmutatni. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük. Buza lanya irányzatban, indult. A malmok továbbra is rossz lisztkelendőségi viszonyokról panaszkodnak és az amúgy is gyenge, kizárólag waggonárukból álló kínálattal szemben teljesen tartózkodóak maradtak. A napi forgalom a legszűkebb korlátok között maradt és a tulajdonosok igy kényszerülve voltak naponként ha,bár mérsékelt árengedményeket tenni. A hét végével az irányzatban azonban fordulat következett bc : A malmok melyek immár huzamosabb ideje nem vásároltak mégis szükségét lát'ak annak, hogy készleteiket kiegészítsék és nagyobb tételeket vettek fel. A szilárd határidőpiacz, ahol most fedezési vételek dominálnak ugyancsak hozzájárult a hangulat megszilárdulásához és így' lehető volt az e heti árveszteségét — készáruban — helyrehozni, ugy hogy a mult héthez viszonyítva alig van változás. A forgalom e héten kb. 60.000 mm.

a hozatalok 40.000 mm tesznek ki. Külföldi (oláh búzák) kezdetben alig találtak érdeklődésre ; később a forgalom eme származékokban is jobb lett, az árak azonban csendesek maradtak, Rozs a gyenge kínálat daczára e héten is el volt hanyagolva. A fogyasztás teljesen rezervált és csak szórványosan történtek kisebb eladások. A hét vége felé a kinálat valamivel-bővebb is. Az árak a multhetiek ellenében 10 krral olcsóbbak és minőség szerint helyben úgymint Budapest távolságában átvéve 7/75— 7".i5 Irton jegyzünk. Árpa (takarm. és hántolási czélokra) elég jó érdeklődésre talált, a forgalom azonban már tekintettel a korlátolt kínálatra is gyenge maradt. Helyben minőség szerint 6-30—60 frl Cassa érhető el és csak a hét vége felé valamivel nyugodtabb az irányzat. Állomásokon átvéve az üzlet teljesen pang. Zab sem változott; gyenge kinálat és ugyanoly vételkedv mellett, a forgalom korlátolt és szin s tisztaság szerint 5-.70—.6-15 frt érhető el helyben. Prima áru szilárdan tartott. Tengeri korlátoltan volt forgalomban és az árak nem változtak. Kezdetben az érdeklődés gyenge volt, mig később részben belföldi fogyasztás, részben kivitel czéljárá ez kedvezőbben alakult. Ó tengeri csak szórványosan kerül eladásra és 5-40—5-60 frt között jegyez, mig uj tengeriért helyben 4-70 frtig, budapesti paritásra 4-60 frtig fizettek. Hüvelyesek : Bab (uj) változatlan csendes, üzlet nélkül. Névleg trieurt aprószemü bab Gyöngyös-Félegyházán 7-— frtot, gömbölyű Baja-Zomboron 6'50— frtot, barna bab Kalocsán 7'—," Nagy-Károlyban 6-75 7— frton jegyez. Köles helyben 4-25 -50 frton értékesíthető. Vetőmagvak: Vöröshere változatlan és a hangulat kellemes. Uj bánáti vöíöshere 42- - 45-— frt, felvidéki áru 48'— 54-— frt. Luezernát 48'—54 —forint. Muharmag 6" 6-50 frt. Bükköny 5'75—6"— forint. Baltaczim 1213-50 frt között jegyzünk helyben. Napi j e l e n t ó s 18S9 f e b r u á r 21. Amerika a több napig tartó lanyhaság után ma végre lVs ctig magasabban érkezik, minek oka az egyes téli buzavetésekről jelentett fagyhirek s a kivitel és készletek csökkenése. Nálunk ma készbuzát mérsékelten kínáltak, a kereslet is meglehetős gyönge volt. Az összforgalom mintegy 15,000 mmázsára tehető, mely mennyiség változatlan tartott árak mellett kelt el. > Eladatott: Tiszavidéki: 1000 mm. 77 kg frt 10-55 3 hóra 100 „ 77 „. „ 10 50 „ . 300 , 79 . . 10-57 Va 400 , 78 - „ i 10-55 , , 76 . , 10-50 . 400 *, "77 , . 10-45 . „ 77 „ . 10-50 „ . Pestvidéki : 1800 „ . 76 . , 10-40 . , 75 „ , 10-4) , , 500 „ 78 „ j 10-40 , , „ 300 „ ' 78 , „ 10-40 „ „ 300 „ 78 „ „ 10-40 » , 100 . 76 , » 10-20 „ , 100 » 78 „10-25 . , 100 „ 78 „ „ 10.— „ „ 200 , 74 „ „ 10-05 , , Bácskai : 400 . „ 10.60 „ „ F.--tiszai: Raktár : - 750 , 75 „ Rozsba n a forgalom. teljese:n szünetel, névleg 7-80—7;95 frtig jegyez helyben. Árpában szintén gyenge az_ üzlet takarmányezélokra 6-70 frtig fizetik ab Budapest illetve Kőbánya. Zab változatlan 5-80—6-10 frtig kél el helyben Tengeri valamivel ismét lejebb ment, az üzlet e czikkben általában lanyha. Helyben, illetve Kőbányán 6-70 frtig, Budapest távolságában 6-55—6-57 frton kél el. Köttetett Karczag 4-20, Kaba 4-30, Mezőberény 5-22. Határidők a szilárdabb külföldre nálunk is emelkedtek. Déli 12 órakor következőképp áll:

16. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.50— 17.75 forint. ^Sécsi jegyzés 18.10—18.20 frt kontingens nyersPrágai jegyzés 53.75 .— frt adózott és 17.63 frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 11. 11.50 frt kiviteli szeszért 90% hektoliterje. A kivitel a hét elején szünetelt. Fiumébe 10J q finomított szesz érkezett Magyarországból. Vidéki szeszgyárak közül: Baja, Losoncz, Arad, Győr, Nagyvárad változatlanul, a többiek 13 krral olcsóbban zárulnak. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szes* 54-50-55 — frt, éJesztőszesz 54-75—§5'— frt, nyersszesz adózva 53 50—54 — frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 13 25—13-75 frt, denaturált szesz 20 50 —21 -50 frt. Kontingens nyersszesz —.—•——.—. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en g r o s ) e l a d o t t ólelmiczikkek á r a i r ó l . Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1899. február hó 18-ról. A hét vége felé a forgalom kissé élénkült. Jobb volt a kereslet tojás és vajban, gyümölcs- és zöldség: félékben. A küldemények a vidékről kissé megakadtak, bárány, borjú kevesebb érkeíett mint a megelőző héten. Husnemüek megtartották az árakat. Vidéki marhahúst 36 krajezárig, sertéshúst 44 kr.-ig fizettek. Bárányt eladtunk 68A frtig párját. Borjut 50—54 kron hosszan mérve (láb és fej súlyának leszámításával). Sónka is jobban kelt, a nélkül^ hogy ára javúlt volna. , Baromfi a tömeges hozatalok folytán olcsóbb lett. Élőnek ára többet veszített, mint a leölt, szépen tisztított minőségek. A hét vége felé helyreállt az árveszteség s a baromfi ismét jól volt értékesíthető. Vad kevés érkezett. -Vaddisznót eladtunk 50 krajezáron, a hét végén már 45 krajezáron. Tej és tejtermékek iránt jobban érdeklődtek. Vajküldeményeink elég gyorsan találtak vevőkre, épp ugy a turó és tejföl. Az árak változatlanul maradtak. Tojásból tegnap és ma kevesebbedtek a hozatalok s igy az árak emelkednek. Ma már 33 frtot kértek a nagy ládáért, de a vevők csupán 32 frtot engedélyeztek. Detailban 42 drbot olvastunk egy forintért. Teatojás. 100 darabos láda 2 frt 40 kr. Jövő heti szállításra elkelt 60 láda 1440 drbos 31 frton. Zöldségből kisebb küldeményeket kaptunk. Saláta 3 krpn, hónapos retek 3—5 krig kelt darabja. Champion sok került piaezra, ára kosarankint 1-50 krra hanyatlott. Spárgát hazai termelőktől még nem kaptunk. . Gyümölcs, alárendelt minőségű alma 12 kron kelt. Henett almát 24 krig fizettek kilónként. Diót középminőségüt 18 frton adtunk. Fűszer és italok. Szegedi paprika kilónként 80 kron. Csurgatott méz kilónként 80 kron került eladásra. Palaczkborok fehér asztali 50, vörös 60 kron literes, üvegekben.

(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelei tSse. Budapest, 1899. február 20-ról. Huh. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, (I. oszt. 48—56, III. oszt. 46—48, eleje I. oszt. 48—50, II. oszt. 44—48, III. oszt. 40—44, borjúhús hátulja 1. oszt. 60-65, II. oszt. 56—60, eleje I. oszt. 50-58, fk oszt. 45—50, birkahús hátulja I. oszt. 38—40, H. oszt, 36—38, eleje I. oszt. 34—36, II. oszt. 32—34, báráay0 —, hátulja •—, sertéshús magya' eleje 1 db 0. szalonnával elsőrendű 1 q 50-51-0, vidéki 40—48, szalonna nélkül elsőrendű 50—52, vidéki 38—46, sertéshús pörkölt 4 0 0 - 4 6 , sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar —•—•—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 70-90, füstölt belf. csonttal 0-50—0-8, csont nélkül 0-70—1-00, sonka füstölt külf. csont nélkül —-• —, szalonna sózott t q 47 0—48 0, füstölt 52 —54 , sertáaKöttetett Déli tárlat. isir hordóval 56-0-57 0, hordó nélkül 58'0—59 0, kolbász, nyers 1 kg. — , füstölt 60—90, szalámi belföldi 130 Buza márcz. . . . — 140, külföldi , malacz szopós élő 1 db 0 00—0-—, 0• 9-53—54 • 9-58—60 ; tisztított 0-70—80 „ októberre . . 0Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-40—1 80,. •— 7 85—87 Rozs márcz. . . . 0'——' csirke 110—1-50, kappan hízott 2-20—2 80, sovány — • •—•— 4-64-65 Tengeri máj. . . . 0.0.—, récze bizott 2-80—3-20, sovány 1-80—2-80, lud Zab márcz. . . . Ó. •— — 5-79-81 hízott 6-00—7-50, sovány 2"00—3'20, pulyka hízott 4-50 Káp.-repcze aug. —'-—12'10—12-20 - 6 00, sovány 0-00—0-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0-50—0 80, 1 kg. , csirke 1 db 0-30—0 65, 1 kg. , kappan hízott 1 db 1 00—1-30, 1 kg. —• •—, Szeszüzlet récze hizott 1 db 1-40-2-20, 1 kg. 60-62, félkövér 1 db <S»es». (tfoldfinger Gábor szeszgyári képviselő 0 60—1-00, lud hizott 1 db 2-50—3-50. 1 kg. 56—0'60, tudósítása.) féiköv. 1 db 0-80—2-50, 1 kg. 44—52, pulyka hizott A szeszüzletben a hét elején az üzletmenet 1 db 1-80—3-00,1 kg. 50-60 félkövér 1 db 1- ;l-50, élénk volt és a forgalom kielégítő. Elkelt: finomított 1 kg. 46-52, ludmáj 1 db 15—120, 1 kg. 1-20—1'50, szesz nagyban azonnali szállításra 54-50—54.75 frtig, ludzsV 1 kg. 0 8—1-10, idei liba 1 db •-. élesztőszész 64-75 frt nagybán. Kicsinyben az ár 50 Hal. Élő, Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-20, csuka 0-50 krral drágább! Denaturált szeszben a kinálat gyérebb — 1-40, ponty (dunai) 0-50—060, süllő —•—-•—, ke és ennek' folytán az árak csekélylyel emelkedtek. csege 0-—0-0, márna —-60—-70, ezompó 060—0'70. Exkontingens szesz 13. krral olcsóbban jegyeztetik. angolna 00—, apró kevert 0-25—0-35, lazacz - — , Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers- pisztráng 0 ——0 —. szesz e hétnek elején változatlan áron volt kínálva és Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, több tétel 17 frton zárulva is lett, azonnali, valamint lefölözött 0-06—0-07, tejszín 00-—, tejföl 0-18—-0-26 későbbi szállításra. tehénvaj (tea) 1 kg. 0'80—VlO, I. rendű 0'70—Q'80, II. r.

16

SZÁM. 9-IÍT ÉVFOLYAM.

0*4)-50-—, olvasztott 0-53—60, Margarin I. rendű 0'—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0-12—0-16, juhturó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0'48~48, emmeathali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0*50 -0'66. Liszt és kenyérnemU. Fehér kenyér 1 kg. frt 13-0—18-0, barna kenyér 11-0—14-0, rozskenyér 110 —110. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 — —, 2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, 5 —•—. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeraui 24—35, borsó héjas magyar 7-00—15—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—22, bab fehér apró 6 -7, nagy;; 6—8, szines 7-00—10. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 31 0 - 3 3 C0 El. oszt. (1440 db.) 22-0—23 0, meszes 24 -26, orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-30—2 60, törött tojás 0' 0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2. 4 —, 1 q 2 0—4 0, Petrezselyem 100 kötés 2 0—4 0, } q 2'50—4 00 zeller 100 drb 0-60-1-60, karalábé 0-6—140 vöröshagyma 100 köt. 0-00—0-00, 1 q 5 00—6 00. foghagyma 100 kőt. —• 1 q 18-—24-—, vfrösrépa 100 drb 0-40—1-20, fehérrépa , fejeskáposzta 4 0—8-00, kelkáposzta 100 drb 0-80—1.20, vörös káposzta 6-—8-— fejessaláta 23 —, kötött saláta 0-0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 2 00 2 20, sárga 2-40—3-00, külföldi —• -, fekete retek 100 drb 0-60—1-60, uborka nagy salátának 100 db —•—•—. Bavanyitani való 100 db 0-0—0"0, savanyitott 1 8 0 - 2 40, zöld papr. 00"—, tök fözö —• —, zöldbab •—-0, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 lit. —•—..tengeri 100 csö 0-—0 , karfiol 100 db 6 0—10 0, paradicsom 1 kg. 0" 0-—, spárga 0 45 -0 45 torma 1 q 8—12. Gytimőlcs. Fajalma 1 q.frt 16-30 köz. alma 6-—14, fajkörte ——-.közönséges körte 12—18, szilva magvaváló 0-0—0-0, vörös —•—, aszalt 9—24, cseresnye faj , közönséges 0 , meggy faj , közönséges , ringló —• , baraczk kajszin , 6szi , dinnye görög nagy 1 db —0"00, kicsi sárga faj 0 0-0-—, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 00 —, csemege — , dió (faj, papirhéjü) , közönséges Í8 0—25, mogyoró 30—34, gesztenye magyar 0 , olasz 18—24 narancs messicai 100 db 1 3 0 - 3 0, pugliai —•—•—, mandarin 1 0)— 2 00, czitroin 110—1 50, füge hordós 1 q 18—24, koszorús 22-—22—, datolya 40—44, mazsolaszőlő 58—78,egres 1 lit. 0 , eper 1 kg. •— kr. Főszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—30, csöves , (szárított) . köménymag —, boreókamag —. mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-40— 0 50, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit, 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbr*-

KÖZTELEK, 1809. FEBRUÁR HÓ 22. | .zalma , tengeriszár 900—1000, luszeraa —.—, sarjú 230—240, szalmaszecska 170—190, széna , uj , zabosbükköny 210-300. ősszel toesiszám ,281, su!y. 252900 kg. 1

Budapesti sznróaiarhavásár. Február hó 21-én. 4 székesfővárosi közvágókid és marhavásár igazgatóság Jelentése. Felhajtatott : 441 drb belföldi, db galicziai, drb tiroli, 3t db növendék élő borjú, 30 db élő bárány; 7 drb belföldi. 0 drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, 70 drb ölött bárány, - drb élő kecske. Borjuvásár élénk lefolyású volt. Arak a következők: Elő borjuk: belföldi —•—•— írtig, kivételesen — frtig dbonkint, 38—46 írtig, kivételesen frtig súlyra, növendék borjú 18—23 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Ulőtt borjú : belföldi 48 frtig, tiroli frt, galicziai frtig. növendék borjú — frtig dbkint, ölött bárány 6'—7 5 frtig, bécsi ölött borjú , kiv. — frag súlyra. Elő bárány 0—7 75 frtig, kivételeden írtig élő kecske —•—•— frtig páronkiot. Hizlalt ürü . Budapesti juhvásár. 1899. február hó 20-án. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a "Köztelek' részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü , feljavított juh 172, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány —, kecske , boszniai —, szerbiai —, angol keresztezés —, romániai — durvaszőrü 146 db. Birkavásár jelentéktelen lefolyású volt. Arak a következők: - Belföldi hizlalt ürü •— frtig páronkint, — •• — 0 frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. — frtig, feljavított juhok 16-0—18-50 páronkint, 20 — 21-— frtig súlyra, kisorolt kosok —•— •— pár., kiv. frtig,J kiverő juh 110—14'0 páronkint, 17—19'—, kiv. frtig súlyra, bárány -0, kecske —, kiv. frt pár. anya juh 0" •—pár., — suly, szerbiai —• , durvaszőrü —-—18 50 frtig párkint, 100 kiló után 20 frt.

309 Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 40—48 kr., prima 50—56 kr., primissima 58—64 kr., élő-borjú kr., prima kr., primissima (—) kr., fiatal sertés 38—46 kr., kizsigerelt sertés nehéz 48—52 kr., süldő 46—54 kr., kizsigerelt juh 26—40 kr., bárány páronkint 5—13 kr. Bécsi sertésvásár. 1899 ; febr. 21-én. (SehleiffeU der és társai bizományi czég távirati jelentése a „ Köztelek" részére). Felhajtás : 3421 léngyel, 4997 magyar sertés, összesen 8418 drb. A vásár forgalma lanyha lefolyású volt. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 45 —46.50 kr, kivételesen 47 kr, közepes 39-44-0 kr, könnyű 39-44'0 kr, süldő 37—45 kr. A Parisból jött kedvezőtlen tudósítások következtében az irányzat lanyha volt és árak kgkint fél írttal alabsonyabbak a mult hetinél. Árak : export juh páronként —• —•—, kivét—, raczka •—, selejtes juh párkint —• •— frt S z e r k e s z t ő i üzenetek. Pisarovina. A tavaszi buza a köüszög kártételének épp ugy van kitéve, mint az őszi buza,miért|is WVo-os rézgálicz (kékkő) oldatban való párolása épp oly fontos és kívánatos mint utóbbinál. Ha a tavaszi buza vetőmagja nem üszögös, akkor 12 órai párolás elegendő, ha ellenben nagyobb mértékben üszögös lenne akkor 24 órai páczolás kívánatos az előbb emiitett i/a°/o-os oldatban. Gr. E. B. urnák. B.-Szombathely. A kaszálók és legelők létesítésére és ápolására, valamint a hasznos fűfélék ismertetésére vonatkozó magyar .munka tulajdonképen csak egy van. Ez Szilassy Zoltán: „A fü-féle takarmány növények és termelésük czimü munkája, mely számos — de nem színezett — ábrával van felszerelve s részletesen tárgyalja a rét s legelőalakitás összes kérdéseit. A i akármányozásra vonatkozólag ajánljuk, Cselkő István és ÜT.Kossutány Tamás „Takarmányozáztan" czimü munkáját. Mindkettő az Országos Magyar Gazdasági Egyesület könyvkiadó-vállalatában jelent meg. K. Gy. urnák, Szendelak. A kiadóhivatal helyesen számított, mert előfizetőkkel szemben sem tér el a szabott dijaktól. . Id. M. L. urnák, Terje. A kérdett méneskari százados urnák Verseczen van állomáson.

Bécsi vágómarhavásár. 1899. febr. 20. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. összes felhajtás 4568 db. Ebből magyar 3422 db, galicziai 434 db, bukovinai 78, németországi 634 db, hízott 3691 db, legelő db, fiatal 877 db, ökör ?í Kiadóhivatali üzenetek. 3464 db, bika 448 db, tehén 583 db, bivaly 73 db. Szombaton a vesztegvásárra 267 darab volt felhajtva. A felhajtás 600 drbbal yolt nagyobb s ez mindHideglmsvásár a Garay-téri élelmi piaezon. járt a vásár kezdetén megnehezítette-az üzlet lebonyo1899. febr. 21-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság lítását és csak nehezen voltak mult heti árak elérhejelentése a ,Köztelek* részére.) Felhozott Budapestről tők. A vásár nagyon lanyhán zárult,' prima 100 kgkint A s O f f s s . m e g y . &azd. e g y e s ü l e t t n U J < * u . 43 árus 25 db sertést, 1 árus 10 db süldőt, 2000 kg. fél írttal, minden más minőség ára 0'5—1 írttal ha- Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő ég friss hust, 7000 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát, 400 nyatlott. A vásár végén még sok eladatlan maradt. kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazkg. hájat. Árak: prima magyar 34—36 50 (—•—)frt, szekunda gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az Vidékről és pedig: Czegléd 7 árus 81 sertést, 29-33 frt, tertia 24—28 frt. Galicziai prima 3437'— Nagy-Kőrös 6 árus 99. sertést, Dunaföldvár 1 árus (—•—) frt, szekunda 29-33 frt, tertia 25—28 frt. Német 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buda 7 8 sertést, Nagy-Székely 1 árus 6 sertést, összesen prima 36—39 00 (—.—), szekunda 31—35, tertia 27—30 Barnabás, az 0. M. G. E. titkára. 5 árus 194 drb sertést. frt. Konzervökrök . —•——;— é. s., rosszabb minőségű Forgalom élénk.- Árak a következők: Friss serfrt é. s. Bika 23—33-—0 frt é. s„ tehén 20-32 téshús 1 kg. 54—60, 1 q 4500—4600, süldőhus 1 kg. frt és bivaly 18—21-— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra 64—70, 1 q 5200—5600, füstölt sertéshús 1 kg. 64—72, minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben Elsőrangú hazai gyártmányt 1 q 6000—6200, szalonna zsirnak 1 kg. 50-54, 1 q 4700— kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyan4800, füstölt szalonnal kg. 64-72, 1 q — , háj azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 1 kg. 56—58, 1 q , disznózsír 1 kg. 60—64, krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) 1 q , kocsonyahús 1 kg. 32—42,; 1 kg. 2400 Egyes eladások: Magyar liizó ökrök. Eladók: ' 3000, füstölt sonka 1 kg. 76-80, 1 q krig. Ilideghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaezon. 1899. Ar Ár február hó 21-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság Grubitscb. V, KopHáza .-„ 28 — 2? 1/2 — jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozott Budapestről Sopron 36. — 33 — 50 árus 40 db sertést, 0 árus 0 db süldőt,. 2QÖ0 kg. Hacker.-Lipót, Lederer Kálmán, Nagyvárad ... 36 — 34 — friss hust, 600 kg. füstölt hust, 1000 kg. szalonnát, Neumann testvérek, Arad .36 — 3'3 — 400 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya- Weisz M. & fia, Munkács ... ... 34Va — 821/® '. — húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — Erdélyi hizó ökrök. Eladók: kg. töpörtőt. — RÉSZVÉNY-TÁRSULAT Vidékről és pedig : Dunavecse 1 árus 5 sertést. Bors báró és társa M.-Vásárhely'35 . — 33 B U D A P E S T . Német hizóökrök. Eladók : Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 50-68, 1 q 4800-4900, süldőhus 1 kg. Blau testvérek, Temesvár 39 — 87 Vt — — 37 35 — , 1 q , füstölt sertéshús 1 kg. 44—72, Frisch Gy., Versecz Magyarország legnagyobb és egyedüli 38V2 — 33 — 1 q 4COO-6SOO, szalonna zsirnak 1 kg. 53—54, 1 q Neumann testvérek, Arad g a z d a s á g i g é p g y á r a , || 5200, füstölt szalonna 1 kg. 56—60, 1 q Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy mely a gazdálkodáshoz szükséges , háj 1 kg. 58-68, 1 q 5600 -, disznózsír 1 az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár kg. 60- , 1 q , kocsonyahús 1 kg. 30 — 40,- ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra fel1 q 2800-3200, füstölt sonka 1 kg. 80—9), 1 q hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. •—rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt gazdasági gépeket gyártja. hurka —, 1 drb — , töpörtő 1 kg. krig. megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész Budapesti takarmásiyvásár. (IX. kerület Mester- miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből utcza, 1899. febr. 21 A székesfth árosi vásárigazgatóság nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Rendelések megtétele előtt kérjük minden jelentése a .Köztelek" részére). Felhozatott a szokott Liptó, Nyitra és . Trencsénmegyék... Száj és körömfájás szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk 1I községekből 178 szekér réti széna, 20 szekér muhar- miatt Maros-Tord.amegye. fordulni. 36 zsupszalma, 17 szekér alomszalma. 8 szekér taksrBécsi sznrómarhavásár. 1898. febr. 16-áa. Felmányszalma, 12 szekér tengeriszár, 15 szekér egyél Részletes árjegyzékkel takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles stD. j, hozatott: 337,0 borjú, 1527 élő sertés, 1623 kizsigerelt | él ezakszertt felvilágosítással díjmentesei ezol- | sertés, 397 kizsigerelt juh, 1604 bárány. 15 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 200—310, muhar új 200-Ó20, A borjuvásár á gyenge kereslet folytán 4—6 kr. isupszalma 150—170, alomszalma 120-130, egyéb 1i árhanyatlást szenvedett. Kizsigerelt sertések üzlete váltakarmány , lóhere 220—220, takarmánytozatlan.

WV

it-'

W

1

HÁLGML

összes

KÖZTELEK; 1899.

310

FEBRUÁR HO

22.

16. SZÁM.

9-1K

ÉVFOLYAM.

/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / , ' /

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, B U D A P E S T E N , VIII., József-körut

8.

|Vorostarkatinó| \ t e l j e s e n p r í m a , 1—2 esetleg 3 éves nálam m i n d e n m e n n y i s é g b e n

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍilTC SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tiiz- iiint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat,melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az é p ü l e t

||

kapható olcsó á r o n .

RUBINEK GYULA, £

és á t a l á n y

(panschal)

t K é s ő b b i úgyszintén príma 1—3 éves t a r k a ü s z ő s z á l l í t á s r a v á l l a l - ÍJ ! kozom. . 7402 ^ HENRIK I G N Á C Z S z a l ó n a k (Vasmegye). |

MAGYAR ÁLTALÁNOS

HITELBANK.

biztositásnál

rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.

A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olosón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. 8 ® - Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5°/o díjengedményben részesülnek. " H ^ j Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külSn-kiilön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10°,o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. A Magyar Általános Hitelbank szavazatra jogosult t. oz. részvényesei az 1899. évi márczius 20-án, hétfőn délelőtt 10 órakor, Budapesten, a hank helyiségében\ (V., nádorutcza 12. szám) tartandó l i M r n i i i i c z n e o y e d i k

rendes közgyűlésre meghivatnak. A tanácskozás t á r g y a i :

Hirdetmény. S z a t m á r n é m e t i sz. kir. v á r o s a l á b b m e g n e v e z e t t földbirtokai, m e l y e k a S z a t m á r h e g y i k ö v e z e t t o r s z á g ú t j o b b és baloldalán a v á r o s t ó l 10 k i l o m é t e r n y i r e -és az u j S z a t m á r - E r d ő d i helyi é r d e k ű v a s ú t n a k D a r v a s erdei v a s ú t á l l o m á s k ö z e l é b e n , csupán az o r s z á g ú t által e l v á l a s z t v a , egy t a g o t képező ö s s z e f ü g g é s b e n feküsznek

haszonbérbe adatnak.

.Nevezetesen: 1. A „ F e l s ő k ö r t v é l y e s " nevö azon 450 k h n y i , g a z d a s á g i é p ü l e t e k k e l e l l á t o t t t e r ü l e t , m e l y e t K e r e s z t e s A. és fía b í r t a k , s m e l y e n 100 h o l d n y i ö.-buza, ő.-árpa és l ó h e r e vetés van. 2. az előbbivel t e l j e s e n ö s s z e f ü g g ő „ K ö m e s z e g " nevezetű 225 k h n y i b i r t o k : t o v á b b á 3. az „Alsó K ö r t v é l y e s " dűlőben, Kolozsváry K . által b i r t 155 k h n y i b i r t o k , s végül 4. u g y a n c s a k ezen dűlőben, a m é s z á r o s i p á r t á r s u l a t által b é r e l t 45 k h n y i legelő. E z e n b i r t o k r a külön-külön t e e n d ő a j á n l a t , együttes k i b é r l é s i s z á n d é k m e / i e t t is. A h a s z o n b é r l e t i d e j e az 1. és 2. sz. alattiakn á l a z o n n a l , s a 3. és 4. sz. alattiaknál 1900 j a n u á r 1-től k e z d ő d ő l e g 6 v a g y t ö b b e g y m á s u t á n i évekre t e r j e d h e t . M e g j e g y e z t e t i k , h o g y ezen b é r l e t a l e t á r o l á s alatt álló szomszédos 2000 hpld erdőterületből, e s e t l e g m e g n a g y o b b í t h a t ó lesz. A haszonbérbeadás nyilvános árverésen történend, f o l y ó é v i f e b r u á r h ó 2 8 - á n d é l e l ő t t 1 0 ó r a k o r , a város gazdasági tanácsosi hivatalában. á r v e r e z n i kivánók az 1. sz. alatti b i r t o k r a 300 f r t o t , a 2. sz. a l a t t i r a 120 f r t o t , a 3. sz. a l a t t i r a 120 frtot, és a 4. sz. a. b i r t o k r a 60 forintot, összesen 600 f r t o t k ö t e l e s e k b á n a t p é n z ü l l e t e n n i , az á r v e r é s megkezdése előtt, m e l y összeg illetől e g 10°/o-a a z á r t a j á n l a t o k h o z is csatolandó. A z árverés, illetve b é r b e a d á s r é s z l e t e s e b b feltételei a g a z d . t a n . h i v a t a l b a n m e g tekinthetők. S z a t m á r t t , 1899. f e b r u á r 15-én. 7395

Pethő

1. Az igazgatóság • jelentése ,a társaság 1898. évi üzleteiről. 2. Az igazgatóság számadása az 1898-ik üzletévről és indítványa az évi nyereség megállapítása és hováforditása iránt. 3. A felügyelő bizottság jelentése. 4. Határozathozatal e tárgyban és a felmentés megadása az igazgatóság és a fel-, ügyelő bizottság részére. 5. A felügyelő bizottság választása és tiszteletdijának megállapítása. A közgyűlésen minden részvényes husz darab letett részvény után egy szavazattal bir. A szavazatra jogosult t. cz. részvényesek felhivatnak, hogy részvényeiket a le nem járt szelvényekkel együtt a közgyűlésre kitűzött határnap előtt 14 nappal Budapesten a Magyar Altalanos Hitelbanknál, vagy Bécsben a »K. K. priv. Oesterreicbísche Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe. czimü intézetnél, vagy S. M. von Rothschild bankháznál letétbe tegyék. A részvények számrend^en összeállítva a benyújtó által sajátkezüleg aláirt jegyzék kíséretében nyújtandók be. . E jegyzék Budapesten két, Bécsben három példányban állítandó ki. E jegyzék egy példánya á benyújtónak az átvétel elismerésével vísszaadatik. A részvények csak ezen elismervény visszaadása mellett fognak a közgyűlés után viszszaszolgáltatni. A közgyűlésére belépti jegyül szolgáló igazolvány Budapesten közvetlenül a letét alkalmával, Bécsben nyolca nappal a közgyűlés előtt fog kiadatni. Ha valamely részvényes szavazati, jogát más szavazatképes részvényes által óhajtja gyakorolni, a megbízott nevére szóló meghatalmazást az igazolvány hátán kitölteni s aláírni tartozik.

Budapesten, 1899. február 17-én.

Az

igazgatóság.

Komposztirozott trágyát leszállított árban, kisebb és nagyobb mennyiségben, ország bármely irányában vasúton

Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút IX., K ü l s ő Vllői-nt. Hivatalos vizsgálat blzonyitotta, hogy ez atótrágyávalés komposztirozott, 2-3 évig érlelt trágya sokszorosan felülmúlja trágyát. Minden kérdezősködésre készséggel szolgál felvilágosítássá: bontást (analyset) fenti személyszállító vasút Igazgatósága.

G y ö r g y , gazd. tanácsos.

Örökös gyertya

Korszakalkotó találmány, megbecsül: hetetlen értékű szállodáiéi Vendéglőit s minden egyes háztartás , részére. Áfa darabonként csak 90 kr. (A pénz előleges beküldése mellett portófflentesen megküldve.'

KARL BENDER M I I \ IV i L,.

I./

16. S Z Á M . 9 - I K

ÉVFOLYAM.

Bérleti hirdetmény. A Slavoniában Verőcze megyében fekvő vpőini uradalom bérbeadja a tulajdonát képező Goleniő és Lugovik pusztákat, melyek a következőkből állanak és pedig: 290 kat. hold 1207• Qo szántóföld, 118 kat. hold 948 „ rét, 86 kat. hold 499 » legelő, 9' kat. hold 1387 „ gyümölcsös és konyhakert, 3 kat. hold 1280 „ szőlő, : 13 kat. hold 1003 , udvar és egyéb terméketlen területből 1899. szeptember hó 15-től kezdődőlég 10 évre. A felsorolt területeken kivül még legelőnek 84 kat. hold -1277 Qo és szántóföldnek 97 kat. hold 132 = o erdőterület kerül letárolásra és igy a bérlet 181 kat. hold 1404 Do öllel meg fog nagyobbodni. Goleniő puszta a szükséges gazdasági épületekkel és a bérlő számára szolgáló lakással el van látva, mig Lugovih pusztán uj gazdasági épületek építtetnek. A bérlet tárgyát képező gazdaságok Slatina állomástól mintegy 7, illetve 9 kilométernyi távolságban feküsznek. A közelebbi bérleti feltételek az urafalmi erdőigazgatóságnál Vo
KÖZTELEK,

1899. FEBRUÁR

HO

22.

311

SIEMENSésHALSKE BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21. készít:

villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, b á n y á k , g y á r o s o k és m a g á n o s o k részére, e l e k t r o l y t i k u s berendezéseket, villamos vasutakat, b á n y a v a s u t a k a t , e g y e n á r a m ú , f o r g ő á r a i n u és v á l t a kozó á r a m ú g e n e r á t o r o k a t és motorokat, v e z e t é k - a n y a g o k a t , kábeleket, iv- és izzólámpákat, távíró- és távbeszélő-készülékeket, mérők é s z ü l é k e k e t , vasúti váltőbiztositó berendezéseket, j e l z ő - b e r e n d e z é s e k e t , vízmérőket, vezetékberendezéseket központi telepekhez való b e k a p csolásra, világitó testeket.

Gyors fejlődési! telivér

m a g y a r

t e n y é s z b i k á i g

kiterjedt legelőkön edzetten neveltek, eladók g r ó f Teleki A r v é d ur drassói uradalmában. Ugyanott eladó 50 drb 5! q. sulyu, edzett, erőteljes 5 éves igásökor 7000 írtért. Yorkshire-i fehér 6—8 hetes inalaczok áprilisi szállításra drbonként 10 írtjával előjegyezhetek. Posta és vasnt: KONCZA. Budapest felől Konczáig direct átmeneti kocsik a gyorsvonaton.

312

KÖZTELEK; 1899. FEBRUÁR HO 22.

16. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

8320. számhoz. .

M e g j e l e n t

KÖZTELEK ZSEBNAPTÁR

A mezó'hegyesi m. kir. állami ménesbirtok 1898. évi terméséből: csomós ebir (dactilis glomerata) métermázsánként 40 írtért mohar 6 Eckendorfi répamag | Oberndorfi „ 36 „ Vourier ,, | gazdák

részére

vetőmagul

1899-ik

évre.

Szerkesztik és kiadják: R U B I N E X G Y U L A és S Z I L A S S Y Z O L T Á N az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárjai.

e/adatik.

A zsebnaptár á r a az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek bérmentes küldéssel

Venni szándékozók forduljanak a nevezett ménesbirtok igazgatóságához.

együtt I forint 6 0

Budapest, 1899. február 15.

Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllői-ut 25.

Földmivelésügyi minister.

HIRDETÉSEK

feSvótetmk a kiadóhivatalba D BUDAPEST, frilői-nt SS-diSL fifiám.

V i p l s t a r k a linó es

kr.

B o l t i ár*a 2 forint.

ÜSZŐ

g 3 évesek és pedig híz ra cs Későbbi szerzi

Eladó szőlővessző. A „ B o r s o d m e g y e i S a ^ i s s á | i E g y e s ü l e t " miskolczi szőlőtelepén termelt ojtásra és telepítésre alkalmas sima és gyökeres mindenféle amerikai és európai szőlővesszők tavaszi szállításra bármily mennyiségben kaphatók. Kívánatra részletes árjegyzékkel szolgál s levélbeni megkeresésekre azonnal válaszol az egyesület titkári hivatala: Miskolcz, (Vármegyeháza).

legolcsóbb árért

vállalkoznak

Vértessy Tivadar,

WEILLER é s EISNER

Kis-Czelli kereskedők.

g. e. titkár.

M A R S C H A I L A. kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: | landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban.

Tiszti

5 elsőrangú éremmel kitüntetve.

és polgári

lovagló

eszközök/

Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. : Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

16. S Z A M . 9 - i k

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1869. FEBRUÁR HO

Eladó szőlővessző. A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t

„istvántelki immúnis" homoktalaju szőlőjéből a következő

e u r ó p a i és a m e r i k a i s z ő l ő v e s s z ő k eladók. 1. Gyökeres európai v e s s z ő k . Olasz Rizling 18,000 ezre 16 frt Nagy Burgundi 3,000 „ 16 , Mézes fehér 3,000 „ 16 „ Madelaine angevine 1,000 „ 16 , Tramini piros 3,000 , 16 „ Piros Bakar 1,500 „ 16 ,

Madelaine angevine Tramini piros Piros Bakar Szent-Lőríncz Nemes Kadarka ___ Veltelini piros

2,000 7,000 4,000 4,000 500 6000

, , „ „ „ ,

8 frt 8 „ 8, 8„ 8, 8,

22.

Haszonbérlet. A gróf Lónyay Pálma tulajdonát képező mintegy 9 0 0 0

holdat

tevő

Szabolcsmegyei

u.'n.

rétközi birtok 1901. j a n u á r osztva

1-töl

kezdődő

időre; — e s e t l e g

kétfelé

is

haszonbérbe kiadó. Közelebbi felvilágosítás Dr. Vadász Lipót kisvárdai ügyvédnél nyerhető. 7403

3. Gyökeres amerikai v e s s z ő k . Jaquez 1,000 darab 10 ,

2. Sima európai v e s s z ő k .

4. Sima amerikai v e s s z ő k . Herbemont 1,000 darab 6 frt Jaquez 4,000 „ 6 , Riparia Sauvage ... 2,000 , 5 , Megrendelések az

Gőzmalom bérbeadás.

8 frt

OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához Budapest „Köztelek"

intézendők.

Az elszállítás tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a 3l SZedetik be. lámittatik. Igazgató.

Hirdetési ár 15 szóig 30 1 ezen felül mindéi szó 3 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim közléséné minden beiktatásnál 30 kr. bélyegilietók.

A pécsi püspöki emeletes jól

mohács-szigetig u r a d a l o m b a n

berendezett

gőzmalom 4 pár

g e r r e l , álló g é p e z e t t e l é s m i n d e n sel h a s z o n b é r b e

adatik.

Szállitásra

egy 4

kővel, 2 h e n -

hozzátartozó

felszerelés-

e l ő n y ö s , y i z i u t áll r e n -

d e l k e z é s r e . Az é r d e k l ő d ő k f o r d u l j a n a k a p ü s p ö k i u r a d a l o m

jószágigazgatóságához Pécsre. 7.41-1.

KIS HIRDETESEK.

A z igazgatóság.

mezőgazdád és a szakirodalom terményei,' bá . áUást. keresők , és -adók hirdetményei •Tétetnek fel e-kedvezményes rovatban.

CS ' JlU oly leveli kre válaszolunk, melyekkel válaszra szükséges levélbélj eget vagy l^veíezölapot küldenek.

Gyümölcsfák,

Eladó használt félfedeles é'

Eladó fenyőcsemeték és fenyőfácskák. Luozfenyö (Pioea excelsa) 8 éves 15-28 cm. magas, 10.000 drb 20 frt, ^ 2 ^éves^lO 16 frt

'lÓ.00Ő3d4rb810°?rtma''aS Lucz-fenyőfácska

Szálas takarmány adagolására páratlanok a

A sertés javítása és hizlalása

(Larix europaea) 1 éves 8-1 Vörös" fenyöfácska'

A fenyőfácskák gyökerein 3-4 kilónyí földdel, léczezett ládákban csomagolíatnak, a csemeték és fácskáknak csoország területén a saját költségemen. Kívánatra a csemetékből Kontsek György földbirt. Ábrahámfalu, u. p. TótPróna, Turóczmegye.

díszfák és (liszbokrakat, valamint rózsákat szállit és kertalakitásokat terv és költségvetés szerintkészitPecz Ármin budapesti mükertész és faiskola tulajdonos, VIII., Kalváría-tér, 8. Árjegyzék ingyen és'bérmentve. 7390

g a z d á k é s hizlalók használatára. 100 drö Közönséges porflötötél 1-90. ÍM ib„lillerámi" „^ i . -

K. R u f f y Pál uradalmi főtiszt. Ára portóinentes küldéssel 1 f r t 10 k r .

A legjobb minőségű uj és Gyümölcsfák használt vízhatlan alma, körte, baraczk, szilva stb. 1 db minőség sze- t a k a r ó rint 10 lsrtól 30 krig. Gyümölcsmagonczok 1000 db 3—25 írtig! É1Őmindennemű; '-.'.'. sövényHöyények ákáez, glaeditsia és .galagonya .1, 2, . 3 évesek 10.00 db 4—20 g a z d a s á g i "®SQ frtig. Tűlevelűek 25 legkiválóbb fajban. 1 db minőség szerint 25 krtólfeljebb és z s á k k ö t ő k a legolfenyümagonezok 1,000 drb csóbb gyári áron kaphatók 2.50—5 írtig. D í s z f á k és F I S C H E R J. c s e r j é k 100 db diszfa 25 írt, 10Ö db díszcserje 8 frt. Sor- ponyva- és zsákgyárában f á k akácz (goíyóalaku, Budapest, SaOToraa-iL 18. vörösvirágu és szopo.ru) Ifomokborsó vadgesztenye, glaeditsai, Slom^rf M^ttlrV^^tóK, nyár, aylanthus stb. 1 db telep 1 gazdaság-n 1 Pikssn ^ 20 krtól feljebb. Továbbá spárgatövek, földieper, paFacsemeték : lántok, rózsák dus válasz- Akácz,- bálvájiy^ (aylantbusi, {ütékban. Részletes árjegyáron eladók- Liptay Jenőnél, zéket küld kívánatra . Királytelek. , 7.168: GAZDASÁG! INTÉZ ŐSÉG A

PONYVÁK, ZSÁKOK

Miaztógról .és

wírÉfirsfi izóld 1894. éri III. tónénjezikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. íra bírineules bUl
Megvételre

3 0 0 0 darab ' magas -törzsS, jól kifejlett, diófa mérsékelt áron eladó. 'Értesítéssel szolgál gróf PálfFy József uradalmi igazgatósága Szomolány. ^ 73g0 Tej kannák

Vételre erejű oséplógamiturl^magyar állami vagy Marschall-féle gyártmány, előnyben részesül. Czim a kiadóhivatalban. 7363 Vetőmag duppaui és probstei zab, ugyAbr hardicsa^uradaímábán^u. p. Tőké-Terebes. 7405

Egy év a

| |

I méhesben, rövid g y a k o r l a t i utasítás modern méhes kezelésre. IRTA: THUYMER J Á N 0 8 . Ára 1 korona, portómentesen 55 kr.

16. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HO 22.

314

M a u t h n e r c s á s z ,

é s

k i f .

u d v a r i

Ö d ö n

s z á l l i t ó

m a g k e r e s k e d é s e

B u d a p e s t , A n d r á s s y - u u 23. ajánl:

m

Impregnált burgundi takarmányrépamagot. Az impregnált r é p a m a g r o h a m o s térhódítása a fegfényesebb bizonyítékát szolgáltatja a n n a k , hogy mily nagyok az impregnált m a g előnyei a n e m impregnált fölött. Az i m p r e g n á l t m a g gyorsabban és jelentékenyen erőteljesebb csirákkal kel ki, mint a közönséges m a g ; az első időszakban gyorsabban és b u j á b b a n növekszik, a répavetés kifogástalan s tökéletes á l l o m á n y á n a k és az elgondolható legnagyobb h o z a m o k n a k ezáltal a legjobb biztositékát n y ú j t j a ; már a z e l s ő 4 h é t a l a t t mintegy 8 napi e l ő r e h a l a d o t t s á g o t m u t a t oly növényekkel s z e m b e n , melyek közönséges répamagból, illetve közönséges j ő kereskedelmi áruból keltek. Összehasonlító termelési kísérletek alkalmával az impregnált r é p a m a g jóval kevésbé, de a legtöbb esetben é p p e n semmit s e m szenvedett a rovaroktól, k ü l ö n ö s e n a drótféregtöl, a z u t á n a gyökérüszögtől sem, azonfelül m é g figyelembe kell v e n n ü n k , hogy a r é p a m a g o n t a p a d ó összes mikroorganismák, csirgombák stb. a számos répabetégségeknek ezen áthurczolói teljesen és biztosan megöletnek az i m p r e g n á l á s i e l j á r á s által, mely utóbbi abból áll, hogy a r é p a m a g egy bizonyos időtartamra k é n e s savval és klórgázzal érintkezik. Ez teszi érthetővé azt a n a g y o n is gyakran előforduló j-elenséget, melyet a gazda ez ideig n e m bírt m a g á n a k m e g m a g y a r á z n i : Előfordult ugyanis, hogy n e m impregnált répamag, mely a magvizsgáló állomás, vagy a g a z d á n a k mesterséges csiráztatóján igen szépen csírázott, a s z a b a d b a elvetve sokkal gyöngébben kelt ki. Az egyszerű oka e n n e k a b b a n rejlik, hogy Csillag-védjegy. a r é p a m a g k ü l b u r o k j á n élősködő mikroorganismákat, baktériumokat stb. a mesterséges osiráz tatónak m a g a s hőfoka megölte, a .szabadba vetett n e m impregnált m a g o n a z o n b a n h á b o r í t a t l a n u l folytathatták romboló m u n k á j u k a t és a különben csiraképes m a g a gazda nagy á m u l a t á r a n e m , kelt ki. — Az impregnált r é p a m a g n á l ilyen e s é l y t e r m é s z e t e s e n t e l j e s e n ki v a n z á r v a , mivelhogy — mint m á r emiitettük is, — a z i m p r e g n á l á s i e l j á r á s t e l j e s e n e l p u s z t í t j a a bacteriumokat. Mauthner-féle

javított

impregnált sárga

eekendorfi

100

kilo

54

frt.

Mauthner-féle

javított

impregnált vörös

eckendorfi

100

kilo

54

frt.

Mauthner-féle

javított

i m p r e g n á l t és

100

kilo

46

frt.

Mauthner-féle

javított

100

kilo

48

frt.

Mauthner-féle

javított

100

kilo

48

frt.

lapos lapos

s á r g a

oberndorfi

impregnált vörös

és

valódi

kerek .

kitüntetett

oberndorfi

impregnált és

Mammuth Mauthner-féle

kitüntetett

kerek .

kitüntetett

vörös

(óriás) impregnált

sárga

olajbogyó-

alakú óriás . 100 kilo 48 frt. Bikafej-yédjegy. Impregnált m a g o t t a r t a l m a z ó z s á k o k egyik oldalán a CSILLAG-VÉDJEGY, a m á s i k o l d a l á n a BIKAFEJ-VÉDJEGY v a n f e l t ö n t e t v e . "BBB

Nem impregnált eredeti ólomzárolt quedlinburgi takarmányrépamag. S á r g a

eckendorfi

Sárga

kerek

N a g y

vörös

.

100

kilo

50

frt.

Champion

. 100

kilo

44

oberndorfi.

100

kilo

42

frt.

Sárga

olajbogyó

alakú

óriás

100

kilo

4 2 frt.

100

kilo

44

frt.

Vörös

olajbogyó

alakú

óriás

100

kilo

44

. Mammuth

.

.

Yellow

Globe

frt. frt.

315

KŐZTELEK 1899. FEBRUÁR HO 22

1 6 . SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM

KIS HIRDETMK, Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel válás Az állások betöltésére vonatkozó ugy nagy, mint kishirdetéseket lapunkban ezentúl csakis a czSm K i t é -

" n dék ökör u borjakat mepeiü,. Hml

KLEIN ÉS S r J Z I R Szerény

gazdatiszt.

Kis-Czelli taresMőL Megrendelések egyezség szerint bármikorra is elfogadtatnak.

Megjelent: J. C.

Schmidt

e r f u r t i magtermelő német es. és kir. udv. száll. világhírű főzelék és virágmagvainak magyar árjegyzéke.

Ménlovat

Tenyészkanok

N a g y m é l t ó s á g ú Őrg r ó f PallaYicini S á n d o r u r m i n d s z e n t algyői u r a d a l m á b a n eladásra fel van állítva

Keresek: és -suly irányadók. Farkas .-Vb-

VEGYESÜL Aczélos

Rónai

MW»7

Budapest, V., Fürdő-utcza 4. .Telefonszám 490. Birtokeladás! t! 900 hold, nagyobb rész buzatrd?wl 821zktamegí!'' itg^bb frt?rinkídó,elfeíea 'áM°a WU^om°o°ymavevőknek öTte^reíoher Bernátnál, Nagykanizsán.^

1 0 0 drb. igen szép és erőteljes eleven van^még eladó a Nagy-Höresöki

TAVAM

SZ Számvevőtlszt, kicseijegmár nyelvetmis^bWa.a Allatokat mint ilyen miiködöttr, gazdasági . „Productiv" jelige alatt a kiintézetet végzett; gazdasági iparágakban vagy malomban ^a Erélyes _ f í s í e S k 1 ; WrŐfc e l f a y b e n írnok, gazdásági akadémiát 8 rfegfobbII2ke??éÍ<5 működik^ gazdaságban; Valiáskülömbség nélkül fel-

Szepességi kárpáti fenyöborovicska, valódi, legfinomabb minőségű, kis üstökben égetett, régi. 5 kiló palaczkban 3 frt 75 kr. bérmentve, utánvéttel. Gamvszky Guszti- , fenyőborovicskagőzfőzdetársaság SzepesSzombat (Szepesm^gye). ) 7281 A 1 c s n t h i

buza,

ugy bStermőségéné], mint korai érésénél fogvajeginkább pedig

legkorábbi

S SZ

detnek küldjék : Uipln™i béigazdaság u. p. Nasic. 7379

Gazdasági segéd, Szentimrén végzett, Nőtlen segédtiszt, azonnali belépésre kitűnő -mező-?s balgaz'dálkodó egyén,^-rendes gazdaságban ál-* gazdaságba,- 300 frt évi fizetés tétel néhány évi "gyakorlat nagyobb gazdaságban és szorgatehené^ztThez^felü" lom. Ozim: Honig Mór L. bérlő, igen'jártas, gyelőnek melegen • ajánlom^ Pa.-Fornád, u. p. Tolna-Tamási. 7378 Á l l á s t ^t t Segédtiszti ] éves," erőteljes gazdasági tangyörgyi béruradalomban. Pár intéiete-t jeles sikerrel végezte,. lyázhatnak több- évi praxissal " jelenleg égy 2000 holdas-gazdaságot kezel önállóan, a gazdaság minden ágában jártas, , Z kísit,°ffiSés° 30MH és ellátja segédtiszti állást vagy ebhez Bizonyítványok másolatokkal felszerelt folyamodványok inté- l-re, kitűnő bizonyítványokkal Somogymegye. " 7401 ^

A pápáig ^ •-.

lyázniSszándéSkozőknak másolt bizonyítványaik alanti ozimen, nek, beküldendők! Wittmann Ignátz, Pápa. 740B U l i f túT1 KKREíví>K HUlin ftüllűDUlli ' ^ II á z v e z e t ő n ő i tótetek°mellett! feivermegke1resések „Sz. Gy." jelige alatt

Gazdatiszt meTé^és tejgazdaságbanPkülöjavitása czéljábóí április l ére Dlükei-tész 22 "éves nőtlen, állást keres minden ágában és n szőlészetben jártas, jó bizonyitványokhivatalban. ' 7413

JÓZSEF főherceg 8 cs. és kir. fensége u d v a r i szállítójának

BUDAPEST,

K á r o l y - k ö r u t 9.

f e & l S t i l W r : lati képzettségéről és rninte^y Földmivesiskolát végzett, a magyar és hazafgyakorlatl működéséről bizonyítványai tanúskodnak. lehet5* némettíenTs járta^felügyeiő-gazda kerestetik, ki már valamely nagyobb gazda- Ajánlatok"!, áíatt T kiadóságnál is miiködütt. Folyamod7341 ványok és bizonyitványmásola- hivatalba intézendők. Gyakorlott sfummer* Sándo/féle jószágigazgatűóághoz Nagy-Bodok, Nyitramegye, u. p. Nyitra- Son^ányoMtSíttaelkez&l Felső-Ludány küldendők

Intézőnek vagy ispánnak ajánlkozik jellemes fiatal gazdász, mely iszett 14 évi kitűnő gyakorlata folytán önállóbn^ működik és^a

magkereskedésének,

jól termelt és szép mozgással.

ÁLLATOL

B E T 0 L T E S M ÁLLÁS,

6l

iáik

H'épr^'Híf^Bls^zEFa

z ö l n i , hogy ezáltal elejét FfildmiTesvegyük az esetleges visszaéléseknek és a költséges levelezésnek. Egyúttal félreértések kikerülése végett Legjobb tudatjuk t. olvasóinkkal, hogy kiadóhivata- tat, elméleti'képzettséggel biró lunk állás közvetítéss r gazdaság minden ágában, legsel nem foglalkozik az üresedésben levő ál- gazdaság, és tejértékesltés telásoltat sem tartjuk mnai?ÍeaStokkaiaSbífgal Önálló nyilván, csakis a beküldött hirdetéseket közöljük lapunkban a megfelelő hirdetési dij fatolfaSpitott. e(§im a HadAhlélőleges beküldése mellett. Gépész-lakatos A kiadóhivatal.

Kezelőtiszt, ki több olda-lulag kezelt jó nevii gazdaságban, több évi g/akorsági akadémiát végzett; hizkorrépatermelésben, tehené-

i sz&kség'ea levélbélyeget vagy levelezőlapot küldenek.

<«azdatisr.t, nős, kis családu, ki a gazdaság^minden^ágában teljesen

ÉL!Luczerna aránkamentes, államilagólomzárolt: Franczia I. rendű— 77 frt Olasz. „ . „- ... 70. „ Magyar . , , . ... 67 „

Vöröshere arankamentés, államilag ólomzárolt: Magyar 1. rendű ... 59 frt Különféle herefajok: Baltacím „. 14 frt' Fehér Here 45 ,

Fiimagvak Franczia perje... Csomós ebir ... Réti csenkész Angol perje ... Réti komocsin

... — ... ...

42 frt 54 „ 42- „ 22 „ 22 -

Olajnövények ^ zab,

iiianplicza é.'.p-.'50-dKV« -éves,' melyek a, vészen átestek. ; A bikák felől értesítést nyújt Basa J ó z s e f u r a d . ispán, I r m a m a j o r u. p . Csongrád-Sándorfalva A kanok felől értesítést nyújt K ö r ö s y József urad. tiszttartó Hantházán, u. p. Sövényháza, Csongrádmegye. Kelt Csongrád - Sándotfalva,' 1899. 'febr.- 18-án.-

rigai lenmag, fehér bokorbab, prairie 708i királyné tengeri, székely tengeri ötven kilós zsákokban nagy mennyiségben is kapható

Gróf Teleki Arvéd ur drassói uradalmában u. p.

E o n c z a .

Minták, ár és megrendelőlapok kívánatra azonnal küldetnek.

^szállítva ^Bicske-Sárbogárdi 0-50 q-nál, piaczl áruból 5 q-n&l b b mennyiség nem szál-

Külföldi oberndorfi 40 frt

=

- / Mamuthah 4 0 - l takarmány — „ ezukorrépa 30 „ Hazai oberndorfi (vöfSlférczegi* gazeisági fúté® őíég rös gí. Károlyi - 'Alajos termése) 37 „ . , (sárga gr. Chotek Rudolf termése— 37 palaczkalaku (sárga és vörös hg Kóburg . Fillöptermése) 35 „ r

e

>

ei6teÍÉ beWld'so vfl^az| áíft,

legjobb faiokban pr. 25-50 kr. Spárga palánt, 3 éves, igen erősek 100 drb 3 írt. Egyszerű georginák igen szép, s'ok fajok-

Gabonafajok Hannárpa 12 frt Tavaszbuza 12','a Diadalzab hl. Súlya 59 kiló 15 „ Bükköny 7 „

KÖZTELEK; 1899. FEBRUÁR HO 22.

316

16. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

GÖZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó vagyok elválallni; épúgy m é l y r i g o l o z á s t s z ő l ö - t e l e p i t é s e k h e z . Érdeklődik kéretnek, hogy alanti czimemhez fordnljanak. g p r r Rliri gőzszántási vállalkozó ^ n U L F F E K 110, BÜDAPEST-KELENFOT

W

Lapunk bekötési tá1 ^ a i í r t 3 6 k p é p í (portómenta

kapható kiadóhivatalunkban.

F^

"apest, Köztelek.

t i , felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „Magyar Szesztermelő" nélkülözhetlen támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi tagdíj egy évre 10 frt. A „MAGYAR SZESZTERMELŐ" előfizetési ára egy évre 5 frt. _ _ 7144

Egy és több vasú egyetemes a c z é i o k é i m

és

talajmivelő eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g é s ezélszerii

szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.

legjobb hírnévnek é s kelendőségnek

Árjegyzékekkel é s árajánlattal szívesen szolgálok.

' Eperjes\ . 1898. ' \ I o k t ó b e r 1—3. l legelső d í j \ á l l a m i arany-y érem. y

B a c l i e r cs.

é s kir.

R u d o l f

kizárólagos

e k e g y á r a

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: S z ű c s Z s i g m o n d .

Pnicmn-Drlll" egyetemes sorbavetőgép sokoldalú használhatóságánál, ezélszerii szerkezeténél fogva egész Európában a legjobb a legnagyobb

h í r n é v n e k és kelendőségnek

örvend, ezeknélfogya a z összes eddigi vetőgépek között a z első

helyet foglalja

Árjegyzék és b ő v e b b felvilágosítással

el. készséggel

M e l i c h a r c s . é s kir. s z a b a d a l m a z o t t

F e r e n c z

k i z á r ó l a g o s

v e t ő g é p g y á r a

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. .Pátria* irodalmi éi nyomdai íéMvénytáwasftg nyomása Budapest, (Körtetek).