IV. Rendszeres mondattan I. rész Az egyszerű mondat
1. A semleges mondatok szerkezete 1. A semlegesség fogalma. A) Mit jelent a semlegesség a tudományokban, a politikában, a mindennapi életben? Figyeljük meg, hangoztassuk az alábbi mondatokat, és ennek alapján, intuíciónk segítségével állapítsuk meg, mit jelenthet a semleges mondat fogalma a nyelvészetben? Melyik mondat tűnik semlegesnek a párok közül? Péter megmondta az igazat. - Péter mondta meg az igazat. Mari megette a palacsintámat. - Mari ette meg a palacsintámat. A fiam megbukott nyelvtanból. - A fiam nyelvtanból bukott meg. Mi jellemzi ezek alapján a semleges mondatokat a nem-semlegesekkel összehasonlítva? Szempontok: intonáció, információtartalom, szükséges előismeretek. B) A semlegességet nem tudjuk megragadni egzakt módon. Vitassuk meg, hogy a mondatpárok melyike semleges(ebb)! A postás levelet hozott Péternek. Pétenek levelet hozott a postás. Egy kutya megkergette a húgomat. A húgomat megkergette egy kutya. Egy papírsárkány úszik a vízen. Úszik egy papírsárkány a vízen. A labdám legurult a pincébe. Legurult a pincébe a labdám.
95
A magyartanárunk felmászott a cseresznyefára. A magyartanárunk mászott fel a cseresznyefára. 2. Az alábbiakban angol és magyar szótári elemek permutációját látjuk. Az összes lehetséges variáns közül hány lehet jólformált mondata az adott nyelvnek? Mi a jelenség oka? Változik-e a szórend függvényében a szavak mondtrész-szerepe? Péter szereti Marit
Peter loves Mary
Péter Marit szereti
Peter Mary loves
Marit szereti Péter
Mary loves Peter
Marit Péter szereti
Mary Peter loves
Szertei Marit Péter
Loves Mary Peter
Szereti Péter Marit
Loves Peter Mary
A magyar mondatok közül megfelelő hangsúllyal melyik lehet semleges? Vitassuk meg, hogy az előzők alapján mit állíthatunk a magyar mondatok szórendi szabadságáról!
3. Szabad-e a magyar mondat szórendje? Próbáljuk ki! A következő mondatok ige előtti szakaszának változtassuk meg a szórendjét! Próbáljunk meg rossz szórendű mondatot alkotni! Mikor sikerül? Figyeljünk a hangsúly szerepére is! ☺ a) a. Bendegúzzal tegnap esőben sétáltunk a parkban. b. Bendegúzzal egy hete esőben sétáltunk a parkban. c. Bendegúzzal egy hete zuhogó esőben sétáltunk a parkban. b) a. Jolánnal tegnap délután átugráltuk a pocsolyákat. b. A szomszéd Jolánnal átugráltuk az esőben pocsolyákat. c. A szomszéd Jolánnal tegnap délután az esőben átugráltuk pocsolyákat. c) a. Jolán Bendegúztól kölcsönkérte a biciklijét. b. Az a szeleburdi Jolán az újpalotai Bendegúztól kölcsönkérte a biciklijét.
96
4. Állapítsuk meg az alábbi mondatokról, hogy melyik semleges és melyik nem! A nem-semleges mondatokat alakítsuk semlegessé! Különítsük el a kategórikus és a thetikus mondatokat! a. Elhull a virág, eliramlik az élet. b. Elkészült a háznak az új tervrajza. c. A gyerek egyik tejfoga a vacsora után hullott ki. d. Kisvakond gyorsan felpróbált egy új zsebes nadrágot. e. Kukorit az ízléses szemétdombok érdeklik. f. A macskák Frakk bizalmába fondorlatosan be akarnak férkőzni. g. Megkérdeztem Lolka véleményét Bolka terveiről. h. Elgurult Mari gyűrűje. i.
A kávédaráló tönkrement.
5. Állapítsuk meg az alábbi mondatok alapján, hogy -
milyen szintaktikai funkciójú bővítmény kerülhet a természetes szubjektum pozíciójába,
-
milyen kategóriájú bővítmény kerülhet az igemódosítóba? a. Fanninak tetszik a fiú. VAGY A fiú tetszik Fanninak. b. Robit érdekli a nyelvészet. VAGY A nyelvészet érdekli Robit. c. Kittinek nehezére esett elismerni a tévedését. d. A fodrász zöldre festette Éva szép fekete haját. e. A tanítónő idétlennek találta az új gyereket. f. Géza elájulva találta a gyönge lánykát. g. Szilvi kertet ás. h. Tomi sportolni akar. i. Panni kénytelen megszidni a kisfiút a verekedésért. j. Viki Pécsett lakik. Viki Magyarországon él. k. Pécsvárad a Zengő lábánál terül el. l. Attila a kapuba rúgta a labdát. m. Miki rosszul bánik a kutyájával. n. Renáta szép. o. Renáta otthon van.
97
6. A következő szavakból alkossunk csupa semleges mondatból álló történetet, majd ábrázoljuk a mondatokat! feneklett meg a hajó a tengerben; úsztak ki a kapitány és a tengerészek a szigetre; találták meg a tengerészek a kincset; szállíttatta haza a kapitány a kincset a helyettessel; mérgezte meg a tengerészeket közben 7. Melyik kérdéshez melyik mondat társítható válaszként az alábbiak közül? Kérdések: -
Miért vagy ilyen bánatos?
-
Ki ette meg a palacsintát?
-
Ki bukott meg nyelvtanból?
-
Ki mondta meg az igazat?
-
Mit evett meg Péter?
-
Miből bukott meg a fiad?
-
Miért csodálkozol?
Válaszok: -
A fiam megbukott nyelvtanból.
-
Nyelvtanból a fiam bukott meg.
-
Péter ette meg a palacsintát.
-
Péter megette a palacsintát.
-
Nyelvtanból bukott meg a fiam.
-
Péter a palacsintát ette meg.
-
A férjem mondta meg az igazat.
-
A férjem megmondta az igazat.
8. Melyik mondat melyik környezetben helyezhető el? 'Péter 'készül a 'felvételire. 'Péter ∼ készül a felvételire. Péter 'készül∼ a felvételire. Péter a 'felvételire ∼ készül. (‘= főhangsúly, ∼=hangsúlyirtás
98
-
Mit csinálnak a gyerekek a hétvégén?
-
Mariról még nem tudok semmit, szerintem meglátogatja a barátnőjét. ............................
-
A barátod miért bújja folyton a német nyelvkönyveket, talán a nyelvvizsgára tanul?
-
Á dehogy, azt már rég letette……………………………….
-
Nálatok mindenki folyton tanul. Gonolom, Péter a nyelvvizsgára magol, Mari meg készül a felvételire.
-
Ezt rosszul gondolod..... ………
-
A barátod csak beszél róla, hogy szeretne bejutni az egyetemre, de tanulni már nem hajlandó.
-
Igazságtalan vagy hozzá………………….
9. Az alábbi mondatok “rejtett” mondatrészeket tartalmaznak. -
Melyek ezek?
-
Ha hangalakot öltenek, mely esetben szűnik meg a mondat semlegessége?
-
Melyik mondatben rejthető még el további mondatrész.? a. A kalauz már tudja. b. Megleptél. c. Lebeszélte róla. d. Régen láttalak. e. Szeretnénk megebédelni. f. Elmondtuk neki? g. Jól ismeri a terepet. h. Vigasztalhatatlan volt. i. Az elsősök megértettek! j. Szertnénk ezzel kezdeni. k. Megbántam, hogy hívtalak.
10. Az alábbi mondatokat egészítsük ki úgy, hogy a régensek minden vonzata testesen (=hangalakban) jelenjen meg. Furcsa. Már láttam. Belehabarodott. Odaadták neki. Őszintén megmondta. Az ismert nyelvekben hogyan hangoznának ezek a mondatok?
99
11. A V’→ V, ZP* formula melyik konkét alakjára van szükség a következő igék mondatba foglalásakor? a. látja a kereskedő a helyzetet kilátástalannak b. tartja az öcsém a tengerimalacot a fiókban c. tart az előadás reggeltől estig d. adja el Mari a nagymama porcelán nyusziját a bolhapiacon e. hívta János a barátait sörözni 12. vitte el Péter Marit a kirándulásra A fenti kiinduló szerkezeten végezzünk transzformációkat: a. Vigyünk összetevőt a V' mondatszakaszból az XP, S pozícióba! b. Vigyünk összetevőt a V' mondatszakaszból az XP, VP pozícióba! Rendeljünk intonációt a kapott mondathoz! Adjuk meg a mondat ágrajzát! 13. A következő mondatok generálásához milyen újraíró és milyen transzformációs szabályokra van szükség? a. A játékvezető megadta a tizenegyest. b. Eleredt az eső. c. A szüleim tiszteletben tartják a véleményemet. d. Beesteledett. e. Havazik. Melyik mondat kategórikus és melyik thetikus a fentiek közül? 14. Mi áll a V’ alatt a következő mondatok kiinduló szerkezetében? Ábrázoljuk ezt a mondatszakaszt! a. Feleségül veszlek. b. A tanú töviről-hegyire elmesélte a történetet. c. Gyorsan továbbadtad a barátnődnek. d. Ezt el szeretném titkolni. e. Bemutatom a kollégámat. f. Dühében megpróbálja visszaküldeni a feleségét az anyjához. g. Éjjel megszült. 15. A következő igékkel alkossunk olyan mondatokat, amelyekben több hangalakot nem öltő névmási elem (pro, PRO) is van! megsért, próbál, akar, elcsábít, imád 100
16. Hol tüntettünk fel pro-t szabálytalanul? a. Megvárlak proén protéged . b. Nem hiszi el proő., amit mondtam proneki proén . c. Szeretnék proén eljutni Madagaszkárra proén . d. El kellene mondanod az igazat proneked . e. Elcseréltem a mondattan könyvemet proén proveled . f. Szeretnék proéni megtanulni PROi úszni PROi . 17. A semleges mondatokban is előforduló üres elemek leírása mellé írjuk oda jelüket! Leírások: -
transzformációval elmozdított összetevő üres szerkezeti pozíciója:……….
-
nem realizálódó személyes névmás, létére a szám–személy toldalékok utalnak: ………
-
hangtanilag soha nem realizálódó, de a mondat valamely szereplőjével (alanyával vagy tárgyával) koreferáló szemantikai alany
-
egyeztetett „általános alany”…………..
-
nem egyeztetett „általános alany”
-
az a/az határozatlan párja:……………….
Jelölések:
∅, pro, PRO, proarb, PROarb, O: 18. Az alábbi semleges mondatok felszíni szerkezetének ábrázolatán milyen üres elemet találunk? Állapítsuk meg és indokoljunk jelenlétét mondatonként! a. Kivett egy fogkefét a szekrényből. b. Szeretlek. c. Utálja megmosni a fogát. d. Meg kell mosnunk a fogunkat. e. Szereti megpróbálni megenni az éretlen almákat. f. El fogja akarni intézni a dolgait. g. Péter lilára próbálja festeni a fülét. h. Jani telefonálva vezeti Mari kocsiját. i. Karcsi elengedte a lányát a diszkóba. j. Marcsi meg szokott mosakodni este. k. Havazni fog. l. Rita megtanította a papagáját beszélni. m. Zongorázni tanulok.
101
19. Az újraíró szabályokhoz társítsuk az általuk létrehozott pozíciók nevét és az ahhoz kapcsolódó jelentésleírást! Újraíró szabályok: a. S → DP VP
S=TP
b. WP → (YP) W’ W=V, Inf, A, Adv; Y tetszőleges. c. W’ → W ZP*
W, Z = N, D, V, A, Adv, Inf
A pozíciók neve: a. vonzatok, bővítmények b. verbális jellegű módosító c. természetes szubjektum Jelentésleírások: a. A VP első nem-csatolt pozíciójában álló elem határozza meg a mondat aspektusát; az idekerülő elem a régens lexikai leírásában számára meghatározott aspektust ad (az igekötő többnyire befejezettet). b. A (DP, TP) pozíció (S=TP) a mondat természetes szubjektumaként értelmeződik. 20. Állapítsuk meg, milyen mozgatások lehetségesek és milyenek nem! Kössük össze a lehetséges változatokat! Induló pozíció
Célpozíció
X’ alatti vonzatpozíció
X ’alatti vonzatpozíció
módosító
módosító
csatolt pozíció
csatolt pozíció
fejpozíció
fejpozíció
Keressünk példát a lehetséges mozgatásokra! A fentebb megnevezett pozíciókhoz rendeljük hozzá azok alább megadott formalizált leírást! (X, X’)
(YP, XP)
(YP, X’)
21. Az alábbi mondatokhoz rendeljünk megfelelő ágrajzot! a. Megnőttek a gyerekek. b. Hullik a hajam. c. János megadta a tartozását. d. Kinyílt az ajtó e. András kiábrándult a nőkből. f.
Felrobbant a petárda.
g. Elfáradtam. h. Péter szeretne megnősülni.
102
i.
Próbálok átevickélni.
j.
Elfelejtettem a telefonkódomat.
k. Julika elkezdett megpróbálni beszélni tanulni. 22. Melyik ágrajz tartozik a kifejezéshez? Hozzunk létre a fel nem használt ágrajznak megfelelő kifejezéseket! A) egy barátra vágyó gyerek a)
DP D’ D
NP NP DP
N’ AP
NPi
N A’
A b)
DPi
DP D’ D
NP N’ DetP
N’ AP
NPi
N A’
A c)
NPi
DP D’ D
NP DetP
N’ AP
NPi
N A’
A
DPi
103
B) sapkás manók és tündérek a) NP NP
C
NP
N’
N’
AP
N’
N
N
b) DP D’ NP D DPj DP
N’
C
DP
D’ D
AP
D’ NP
D
N NP
c) NP N’ AP
N’ N’ N
104
N’
C
N’ N
DPj
23. Az alábbiakban semleges mondatokkal és semleges bővítményi szerkezetekkel végzünk műveleteket. A számoknak megfelelő feladatokat és a megoldásokat a függelékben megtaláljuk. ☺ A) 1-15 egy az uzsonnára váró gyerek ? ? ? 0f
? ? ?
?
egyf
?
?
?
?
?
?
?
?
váró
Ø
0gyerek ?
?
az
uzsonnára
B) 1-12 a mókust riogató verebek ? ? ?
? ? ?
? ?
? ?
?
?
?
105
C) 1-12 az egyik porban fürdő rigó ? ? ?
?
azf
? ?
?
egyikf
?
?
?
?
?
? fürdő
? 0rigó ? 0Ø
? porban
D) 1-12, 27 a madárdalban gazdag erdő ? ? ?
?
a
? ? ?
? ?
? erdő
? ? madárdalban
106
?
?
gazdag
Ø
E) 1-15, 19-21 az edzeni induló mindkét gyereke DP D’ D
NP N N’
AP DetP InfPi Inf’ A
N’
A’ Det’ InfPi
N
NP
Det
Inf
F) 1-15, 27 az eső áldására váró föld ? ? ? a
? ?
?
?
?
? ? (az)
? váró
? föld ? Ø
? ? az eső
? ? ? áldására Ø
107
G) 1-12, 27 mosolyra ingerlő arc ? ?
?
? mosolyra
? ? ingerlő
? arc ? Ø
H) 1-12, 27 mohával borított szikla ? ?
?
? mohával
?
? szikla
? ? borított Ø
I) 1-12, 27 a szalagavató szervezésében jártas diákok ? ? ? a
? ?
?
?
?
? ? (a)
? jártas ?
? szalagavató
?
? szervezésében
108
? diákok ? Ø
? Ø
J) 1-12, 27 lázban égő szem ? ?
?
? lázban
? ? égő
? szem ? Ø
K) 1-5, 9-12, 26 Zsombornak az ötletei ? ? Zsombornak
? ? az
? ?
? ötletei
? ∅
L) 1-12, 27 Csenge találó megjegyzése ? ? ?
?
? (a) Csenge ? találó
? ?
? megjegyzése
? ∅
109
M) 1-12, 22 a kedvenc sálam ? ? ? a
? ?
? ? kedvenc ? ? sálam pronekem
N) 1–3, 10–12, 27–30, 37–39 Zsomborék megoldották a gyerekekkel a feladatot ? ? Zsomborék ? opszubj
? ? AdvP meg-
? ? oldották
? a gyerekekkel
? a feladatot
O) 1–5, 9–18, 23, 27–30, 37–39 Zsombor egy korlátnak dőlve felhívta Csengét. ? ? Zsombor
?
? opszubj ? ?
? ? dőlve PRO ? ?
? egy
? ? korlátnak
110
? ?
? ? O
?
? fel? ∅
? ? hívta
? ∅
? ? ∅ Csengét
? Ø
P) 1–12, 19–21, 23, 27–30, 37–39 Zsombor szívességet szeretne kérni a barátjától. ? ? Zsombor
?
? opszubj
? ? ?
? ? szeretne
? szívességet
?
? ∅
? ∅
?
? kérni
? ? ? ∅ PRO ? ? a
? ?
? barátjától
? proneki
Q) 1–12, 16–21, 23, 24, 27–30 Meg lehetett fejteni az újságot író diákok rejtvényeit. ? ? meg
? ? lehetett
? PROarb
? ? ∅
? ? fejteni
? ∅
?
? PRO
? ? ? (a)
?
?
?
? rejtvényeit ?
? az
? ∅
? ?
? ?
? újságot
? író
? ∅
? diákok
111
R) 1–3, 10–12, 22, 23, 27–30 Gépelni akarok tanulni. ? ?
?
? ? gépelni
? ? akarok proén
?
PRO
? ? ∅
?
? ? tanulni PRO
? ∅
S) 1–3, 10–12, 16–21, 22–23, 27–30 Fel akar mászni a magaslesre. ? ? fel
? ? akar ? ∅
? proő ? mászni
?
? ∅
? ? ? ? ∅ PRO a magaslesre
T) 1–5, 9–12, 16–21, 23–24, 27–30 Meg kell védeni a gyerekeinket. ? ? meg
? ? ? kell PROarb
? ? ∅ ? védeni
? ? ∅
? PRO
? ? ? a
? ?
? ? gyerekeinket pronekünk
112
U) 1–12, 16–18, 27–30
Kitaláltuk Zsombor elméletének a cáfolatát. ? ? ki-
? ? találtuk
?
? ∅ ?
?
? ? (a) ? Zsombor
? a ?
? ?
?
? elméletének
? ? cáfolatát ∅ ? ∅
113
2. A nem-semleges mondatok 1. Melyik helyzetben alkalmazhatók a következő kérdések? a) Miért levittétek a zongorát? a. A zongorát eladták, ezért viszik le az emeleti lakásból, de ezt a kérdező nem tudja. b. A zongorát a költöztetők ahelyett, hogy felvitték volna a lépcsőfordulóból a lakásba, tévedésből levitték az utcára. b) Miért hazaviszed a gyereket? a. A kérdező tudja, hogy a gyereknek kificamodott a bokája, és bölcsebbnek tartaná, ha nem haza, hanem orvoshoz kerülne. b. A kérdező nem érti, miért nem maradhat a gyerek még a sportpályán. c) Mért újságot árul a lányod? a. A kérdező nem érti, hogy miért éppen újságot és nem valami kelendőbb portékát árul beszélgetőtársának a lánya. b. A kérdező nem érti, miért kell beszélgetőtársa lányának pénzkeresettel foglalkoznia. 2. Hogyan fejezhetjük be a következő mondatokat? Találjunk ki több megoldást is, különböző helyzeteket elképzelve! Mi a közös ezekben a befejezésekben? ☺ a) a. Nem a süteményt rágta meg az egér... b. János törte el véletlenül tegnap a poharat... c. Holnapra kell elolvasni Michael Ende Momóját... b) a. Édességet azt ennél... b. Összekoszolni könnyű a ruhát... c. Megenni gyorsan lehet az ebédet...
3. A megadott mondat elemeit felhasználva válaszoljunk először egy szóval, majd egyre hosszabban a feltett kérdésekre! Figyeljük meg, hogy a kifejtettebb válaszokban hol helyezkedik el az igéhez képest az egy szavas válasz szava! ☺ a. A védett lilapókhálós gombát lefényképeztük a közeli erdőben. b. Mit fényképeztetek le?
114
c. d. e. f.
Hol fényképeztétek le? Milyen gombát fényképeztetek le? Melyik erdőben fényképeztétek le? Mit csináltatok?
4. Milyen kérdésre válaszolnak a következő mondatok? Alkossuk meg ezeket a kérdéseket! Lehet-e egy mondat többféle kérdésre is megfelelő válasz? a. A fonott mintás pulóvert kérem. b. A blúzt kérem, nem a pulóvert. c. Nem kérem. 5. Párosítsuk a kérdéseket és a válaszokat! Egy kérdéshez több válasz is tartozhat? Miért? a. b. c. d. e. f.
Kit ismert meg tegnap este Zsófi? Mit csinált tegnap este Zsófi? Mikor ismerte meg Zsófi Zsuzsát? Melyik este ismerték meg egymást? Hol ismerték meg egymást? Melyik Zsuzsát ismerte meg?
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Megismerte Zsuzsát. A szomszéd Zsuzsát ismerte meg. Zsuzsát. Épp tegnap este. Katáéknál. A szomszédot. A tegnapi bulin. Azon az ominózus estén.
115
6. A következő mondatokat alakítsuk át legalább háromféle különböző fókuszos mondattá a szavak felcserélésével és a hangsúly megváltoztatásával! A fókusz hangsúlyát írásban ’jellel érzékeltessük! Figyeljük meg az igekötő és az ige sorrendjét a fókuszos mondatokban! a. b. c. d.
Zsigmond reggel elhúzta a sötétítő függönyöket. Csenge korán reggel felkelt a kirándulás miatt. Tavasszal az erdei manók szíve tele van boldogsággal. A betlehemes bábúit megfonta a kukorica leveléből, azaz csuhéból.
7. A következő mondatokan minden egyes szónak próbáljuk meg (azonosító-kirekesztő) fókuszjelentést adni! Figyeljük meg, milyen szórendi változást hoz létre ez a mondatban! Mely szavakkal nem lehet elvégezni ezt a műveletet? a. b. c. d.
Az orosz levelezőpartnerem végül megkapta a karácsonyi üdvözlőlapomat. Csongor mindig megszorította a nagybátyja kezét. Zsombor kutyája tönkretette a vadonatúj telefonomat. A te kabátod alatt találtam meg a kulcsot.
8. Figyeljük meg, hogy milyen szavak kerülhetnek közvetlenül az ige elé irtó hangsúly nélkül, de az igekötőt mégis hátraküldve! Ejtsük ki ugyanilyen szórenddel, de irtó hangsúlylyal a mondatokat, fogalmazzuk meg a jelentésváltozást! a. b. c. d.
.Füst szállt bele a szemembe Vízzel árasztják el a rizsföldeket Japánban. Bolhát vitt haza a kirándulásról. Fát hasogat fel télire.
Ezeknek a főneveknek(füst, vízzel,bolhát, fát) közös vonása, hogy névelőtlenek és nem birtokos szerkezetek. Tulajdonképpen nem egy egyedet, hanem egy tulajdonsághalmazt neveznek meg. 9. Egészítsük ki a terminális egységeket behelyettesítő újraíró szabályokat! 1. T → 2. Q → 3. F → opszubj opis opfókusz opdist optopik opfelsz opktopik opexist 116
10. Rendeljük egymáshoz az operátorokat és azok jelentésleírását! a. opfókusz: b. is: c. opdist, a SPEC-ben univerzális kifejezés (minden, senki,...): d. opktopik (kontrasztív topik): e. optopik: a) A releváns halmaz elemeire külön-külön igaz az állítás (disztributív olvasat). b) A módosítóban megjelölt részhalmaz elemeire igaz az állítás, és „előtérbe állítjuk” őket (a diskurzusfolyamat szerveződésében releváns funkció, logikailag nem nagyon lehet megragadni) c) A releváns halmazon belül csakis a módosítóban megjelölt részhalmaz elemeire igaz az állítás, a többire hamis d) A releváns halmazon belül a módosítóban megjelölt részhalmaz elemeire igaz, de legalább egy további elemre nem igaz az állítás. e) A releváns halmazon belül a módosítóban megjelölt részhalmaz elemein kívül még legalább egy elemre igaz az állítás; illetve az említett részhalmaz nem egyelemű 11. Egészítsük ki az állításokat! -
Szabályaink ………………….megengedik szabad határozó csatolását (az első TPhez/bármelyik funkcionális projekcióhoz)
-
Az operátormódosítókba ……………kerülhet (vonzat/vonzat és szabad határozó is)..
-
A funkcionális projekciók ……………..egymás testvércsomópontjában (állhatnak/nem állhatnak).
-
Közvetlenül a VP-re ……………..épülhet bármilyen funkcionális projekció/csak fókuszprojekció).
-
Az ige felszíni szerkezeti helye előtt ………….fókuszprojekció állhat (több/egy).
-
Az ige mögött …………….állhatnak funkcionális projekciók (tetszőleges sorrendben /megszabott sorrendben)
-
Operátormódosítóba …………mozgathatunk vonzatot (csupán a V’ alól indulva/nem csupán a V’ alól indulva)
-
Egy finit ige………………inkorporálódhat.(csak egy fókuszfefejbe/több fókuszfejbe is).
-
A bővítményi szinten a funkcionális projekciók…………sorrendben állhatnak (tetszőleges/kötött)
-
Az NP és a DP …………funkcionális projekciót (tartalmazhat/ nem tartalmazhat).
117
12. Melyik parafrázis fejezi ki az egyes mondatok jelentését? Mondatok: a. Péter egy 'zsemleszínű spánielt vásárolt. b. Péter egy zsemleszínű 'spánielt vásárolt. c. Péter 'Marinak a legújabb cikkét olvasta. d. Péter Marinak a 'legújabb cikkét olvasta. e. Péter Marinak a legújabb 'cikkét olvasta. Parafrázisok f. Spániel volt a fajtája annak a zsemleszínű kutyának, amit Péter vásárolt. g. Zsemleszínű volt a spániel, amelyet Péter vásárolt. h. Mari legújabb írásos művei közül cikk műfajú volt az, amit Péter olvasott. i. Mari cikkei közül a legújabb volt az, amit Péter olvasott. j. Mari volt az, akinek a legújabb cikkét Péter olvasta. 13. Az alábbi két mondat hangalakja csak szórendjében különbözik. Vizsgáljuk meg a jelentésükben tapasztalható különbséget! A táblázatban ábrázolt helyzetre melyik mondat vonatkoztatható igaz módon? a. Péter több alkalommal is minden zokniját felhúzta. b. Péter minden zokniját több alkalommal is felhúzta. pöttyös hegyi túra
X
vitorlázás
X
évzáró
X
kockás X
csíkos X X
X
14. - Mely mondatoknak azonos és melyeknek eltérő a jelentése az alábbiak közül? - Hogyan jelzik ezt a mondatokhoz rendelhető szerkezeti ágrajzok és az értelmező szabályok? a. Péter az ’apjától ∼ kapott egy nyaklevest a bizonyítványért. b. Péter az ’apjától ∼ kapott a bizonyítványért egy nyaklevest. c. ’Péter ∼ kapott egy nyaklevest az apjától a bizonyítványért. d. Péter kapott egy nyaklevest a bizonyítványért az apjától. e. Péter kapott a bizonyítványért egy nyaklevest az apjától. 118
15. - Mely mondatok alakíthatók ki az alábbi elemsorokból? - Adjuk meg a mondatok hangalakját az intonáció jelölésével! - Milyen újraíró szabályok működnek közre a mondatok generálásakor? az újságírókat, egy hölgy , a választási eredményekről, tájékoztatta 16. - Mely magyar mondatokat testesíthetik meg az alábbi elemsorok? - Jelöljük az elemsorokon az egyes mondatokhoz tartozó intonációt! - Melyik mondatban melyik összetevő viseli a fókuszjegyet? - Hogyan adható meg a nem-semleges mondatok jelentésleírása? a. Péter látta Marit a gólyatáborban. b. Nyáron a tanárunk németórákat ad. c. A főnök egy utcabálon ismerkedett meg a feleségével. d. Péter tavaly énekelt a Covent Gardenben. e. A szomszédunk járt Jamaicán. 17. Az alábbi mondatok által megjelenített szituációkra vonatkozó kérdések közül melyekre tudunk válaszolni? Keressünk összefüggést a válaszok és az egyes összetevők mondatszerkezeti helye között! (#: a kontrasztív topik intonációjának a jele, az előtte álló XP-re vonatkozik.) Mondatok: a. Péter Marinak ’udavarol. b. Péter’Marinak ∼.udvarol. c. Marinak ’Péter∼udvarol. d. Marinak# ’Péter ∼udvarol. Kérdések? -
Hány lánynak udvarol Péter?
-
Hányan udvarolnak Marinak?
-
Udvarol-e valaki valakinek Péteren kívül?
18. Jelöljük az intonációs lehetőségeket az alábbi mondatokban! a. János nem vitte a feleségét moziba. b. János nem a feleségét vitte moziba. c. Péter nem vett a fiának ajándékot. d. Péter nem a fiának vett ajándékot.
119
A tagadó operátor melyik esetben milyen szerkezeti pozícióban jelent meg? Milyen értelmezés rendelhető az egyes mondatokhoz? 19. Az alábbi kiinduló szerkezetek estén modellünkben mely egységeket vagyunk kötelesek transzformációnak alávetni? Ábrázoljuk a kapott mondatokat! a. mesélte el Mari kinek a viccet b. vizsgázott a barátom nem mondattanból c. akar ajándékot adni kinek ki d. főzzük meg a vacsorát 20. Az alábbi mondathármasok közül melyek lehetnek igazak egyszerre és melyek nem? Miért? a. Ránki és Perényi ’játszott ∼a hangversenyen. b. Ránki ’játszott ∼a hangversenyen. c. Perényi ’játszott ∼a hangversenyen. d. ’Ránki és Perényi játszott a hangversenyen. e. ’Ránki ∼játszott a hangversenyen. f. ’Perényi ∼játszott a hangversenyen. 21. Keressük meg azokat a mondatokat, amelyek generálásában ugyanazok az újraíró és transzformációs szabályok működnek közre! a. Péter a könyvet visszatette a polcra. b. Péter tette vissza a könyvet a polcra. c. A könyvet Péter visszatette a polcra. d. Péter a könyvet tette vissza a polcra. e. A polcra tette vissza Péter a könyvet. f. Péter a könyvet visszatette a polcra. 22. Miben különbözik egymástól a mondatpárokban az aláhúzott egységek referenciája? A referenciális különbséget magyarázzuk az egység mondatszerkezeti pozíciójával! a. Két könyvet nem találok a lakásban. Nem találok a lakásban két könyvet.
120
b. János húsz cigarettát szív el naponta. János elszív naponta húsz cigarettát. c. Mari három lektűrt fordít le évente.. Mari lefordít évente három lektűrt. d. Két kötelezőt nem olvastam el a szigorlatra. Nem olvastam el a szigorlatra két kötelezőt. 23. Az alábbi mondatokban figyeljük meg „a legmagasabb hegyet”kifejezés értelmezésének lehetőségeit! -
Melyik mondat ad lehetőséget csupán abszolút értelmezésre? (abszolút értelmezés: a legmagasabb hegy= Csomolungma)
-
Melyik mondat ad lehetőséget relatív értelmezésre is? (relatívértelmezés: a szóba jöhető hegyek közül a legmagasabb)
-
A lehetőségek milyen kapcsolatban vannak a mondatszerkezeti pozíciók betöltöttségével?
-
A relatív értelmezés esetén a szóba jöhető hegyek körét kijelölő összetevő melyik mondatszerkezeti pozícióban áll? a. Péter tavaly Marival megmászta a legmagasabb hegyet. b. Péter tavaly ’Marival ∼mászta meg a legmagasabb hegyet. c. Péter Marival ’tavaly ∼mászta meg a legmagasabb hegyet. d. Tavaly Marival ’ Péter ∼mászta meg a legmagasabb hegyet
A relatív értelmezés esetében melyik mondatban mi a szóba jöhető hegyek köre? 1. a Péter által Mari társaságában megmászott hegyek 2. a Péter által tavaly megmászott hegyek 3. a tavaly Mari által megmászott hegyek 24.
keresik Pétert a régi pécsi kollégái A fenti kiinduló szerkezeti sorrend esetében melyik egységet milyen transzformációnak kell alávetni, hogy az eredményül kapott mondat fókuszához az alábbi releváns halmazok legyenek rendelhetőek? a. Péter régi kollégái közül a pécsiek b. Péter pécsi kollégái közül a régiek c. Péter régi pécsi ismerősei közül azok, akik kollégái voltak
121
Írjuk le az eredményül kapott mondatokat, jelölve az intonációt! Ábrázoljuk a mondatokat szerkezeti fán!
25. Vitassuk meg az alábbi állítások igazságát! a. A magyar szabad szórendű nyelv. b. A magyarban a szórend szabadsága a fő összetevők szintjén valósul meg. c. A magyarban a mondatot alkotó fő összetevőknek bármely sorrendje jólformált mondatot ad. d. Az azonos összetevők különböző sorrendi variációi mindig más kommunikatív értéket hordanak. e. A magyar nyelv esetében is szabályok irányítják a mondatszerkezeti pozíciók betöltését. f. A mondatok jelentésének különbségét az adja, hogy a szerkezeti pozíciók különböző módon vannak betöltve. g. A magyar mondatok invariáns szerkezetének minden pozíciója maradhat kitöltetlen, csak a V címkéjű nem. h. Ha egy mondat csupán egyetlen fő összetevőből áll, annak fókuszjeggyel kell rendelkeznie. 26. Melyik megállapítás mellett melyik példával érvelhetünk? a. A magyarban az inherens operátorok számára nem minden mondatszerkezeti hely elérhető. b. A magyar mondat felszíni szerkezetében kommunikatív szempontok is érvényesülnek. c. A magyar mondat felszíni szerkezete ki tudja fejezni közvetlenül a logikai formát. d. Az (XP, FP) és az (XP, TP) pozíciók kitöltöttsége nem befolyásolja a másik kitöltési lehetőségeit. e. Vannak olyan lexikai egységek a magyarban, amelyek az őket befogadó mondat szerkezetében nem teszik lehetővé az (XP, FP) pozíció kitöltetlenségét. f. A magyarban a bővítményeken belül erős a szórendi kötöttség. g. A magyarban több fő összetevő is viselhet főhangsúlyt. Példák: a. A három közismerten lusta diák az idén minden fölösleges energiáját a grammatika tanulmányozásának szeneli. b. Kivételesen Péter dicséri nem a saját munkáját.
122
c. Nálunk mindig mindenki szétszórt. d. Csak én szeretem csak Bartókot. e. Te árultad el a titkomat! f. Poirot a gyertyakoppantót nézte meg először. g. A látottak mélyen lesújtottak. h. Kinek a lelkén szárad a dolog? i. fekete három újszülött kenguru a j. Tavaly Frakk minden macskát többször is elvitt a cirkuszba. k. Tavaly Frakk minden macskát többször is elvitt a cirkuszba.
123
28. Melyik ágrajz tartozik a kifejezéshez? Keressünk a fel nem használt ágrajzhoz megfelelő nyelvi egységet! a teknőt ma is kézzel vájó bácsi a)
DP D’ D
NP N’
AP=TAP DPj
N’ TA’
TA optop AdvP AdvP
QAP
QA is opis
N QA’
AP
NPi
A’ A
b)
NPi
DPj
DP D’ D
NP N’
AP=TAP DPj
N’ TA’
TA optop AdvP AdvP
FAP
FA is opis
N FA ’
AP
NPi
A’ A
124
NPi
DPj
Egészítsük ki a hiányos ágrajzokat! ☺
29. A)
A csak Csengének szóló, Kristóftól kapott verseket Marcsi szokta le másolni a kíváncsiskodóknak. ? ? ?
? ? optop
? ? a
? ? Marcsi ? opfók+szokta ?
? ?
? ?
csak ? ? Csengének opfók
? ? ?
? le? ∅
? ?
?
? Kristóftól
? verseket ?
? kapott
? ∅ ? ∅
?
? ? másolni ∅
? ∅ ? ? ∅
? ? ∅ a kiváncsiskodóknak
?
? ? szóló∅
125
B) Nem bízva az emberi találékonyságban a táborban a szervezők igyekeztek minden résztvevőnek egy magyarázat nélkül is felfogható térképet felvázolni a területről. ? ? ? ? nem
? ? ? a táborban ? a szervezők ? ? opszubj
? bízva
? ? ?
? ? ? igyekeztek ∅ ?
? ? az
? ? ?
? ? ?
? emberi
?
? találékonyságban
? O
?
? opdist
?
?
?
? ? minden
? ?
? O
? ? vázolni ∅
? ? ? egy
?
? is magyarázat nélkül
? ? opis
? a
? ? térképet ∅ ?
? fel? fogható
?
? ∅
?
?
?
126
?
?
?
? résztvevőnek
? fel-
opfók
? ? Ø
? ? ? területről
? ∅
? PRO
30. Az alábbiakban nem-semleges mondatokkal és nem-semleges bővítményi szerkezetekkel végzünk műveleteket. A megoldásokat a függelékben megtaláljuk. ☺ A) 1–5, 9–12, 16–18, 27–33 Kinek az elméletének a cáfolatát találtuk ki? ? ? ?
? ? ? ? opfók+találtuk ? ki ? ? ? ? ? kinek a ∅ ? ? ? az ? ? ? cáfolatát ∅ ? ? elméletének ∅
? ? ∅
? ∅
127
B) 1–5, 9–15, 19–23, 26, 28–30
Tud mondani egy példát a hasonlatra? ? ?
? V’ ? tud
? proő
? Inf ’
? ? mondani PRO
? ? ? O
? ? ? egy
?
? ? példát a hasonlatra
C) 1-5, 9–18, 22, 26–33 Most hasonlatra mondj egy példát! ? ? most
?
? ? hasonlatra ? opfók+opfelsz+mondj ? ∅
? V’ ? prote
?
? ∅
? D O
? ? ? egy ? példát
128
? ? ∅
D)
1–5, 9-12, 16–18, 22, 27–33
Most a ’megoldást mondd a ’problémára! ? ? most
? ? ? ? ? ? opfók+opfelsz+mondd ? a
? a problémára ?
? ? ∅
? ? megoldást
? prote
? ∅
? ∅
? ∅
E) 1–12, 27 Irigyeled Csengének ezt a fiút szédítő csábos nézését? ? ope.k.
? ?
? irigyeled
? prote
?
? Csengének ? ezt
? ? ? a
? ? ? ?
? fiút
? ? ? csábos
? szédítő
? nézését
? ∅
? ∅
129
F) 1–12, 27 Zsombor mindegyik zseniális ötletét az óvodások beszoktatásáról feljegyeztük. ? ? ?
? opdist
? optop ? (a)
?
? fel-
?
? ? jegyeztük ∅ ?
?
? Zsombor ? mindegyik
?
? zseniális ? ötletét
? promi
? ?
? ∅
? ? ? az óvodások beszoktatásáról
G) 1–12, 27–33, 37–39 Csengének van magához való esze ? ? ? Csengének T opszubj
? ?
? opexist+van
? ? ? ∅
?
? ∅
? ? ? magához ? való
130
? ?
? esze ? Ø
? Ø
? ∅
H) 1–5, 9, 16–18, 27 Végre nyugalom van. ? ? végre
?
? nyugalom
? ? van
? ∅
I)
1–12, 22, 27–30, 37–39 A szobrom tegnapi ünnepélyes átadása a cégetek igazgatójának kellemes meglepetés volt a mi igazgatónk feleségétől. ? ? ?
? opszubj
?
? ?
?
? ? (a)
? ? ? ? a
?
? volt
? ? tegnapi ? ? ünnepélyes ? ? ? átadása ∅ ?
? kellemes
? ∅
? ∅
?
?
? ? ? meglepetés∅
? ? ∅
? (a)
? ? ?
? ? szobrom pronekem
?
? ? (a)
? ? ?
? a
? ? ? titkárának∅ ?
? a ? mi
? ? feleségétől ∅ ? ?
? ? igazgatónk ∅
? ? ? ? igazgatótok pronektek
131
J)
1–12, 19–22, 27–30, 34–36
Csengének is lógni fognak a nyakán. ? ? ?
?
? ? is opis Csngének ?
?
? ? ? lógni proők
? ∅
? fognak ? ∅
? ∅
? ∅
? ? ∅
? ? a
? ?
? ? nyakán ∅
K)
1–5, 9–18, 27–36 Végül itt is csak Csenge tanított minden fortélyt csak Gerzsonnak meg. ? ? ? végül
? ? ? itt
? ? is opis
? ?
?
? csak ? opfók+tanított Csenge
? ?
?
? ? opdist+∅
? O
?
csak
? ? minden
? ?
? opfók+∅ Gerzsonnak
? meg
? ? ? ? ? ? ∅ ∅ ∅ ∅ ∅
?
? fortélyt
132
? ?
L)
1–12, 16–18, 27–33, 37–45 A rendőr csak figyelmeztette a gyalogosokat most is járdára kergető autóst. ? ? A rendőr ? opszubj
? ? ?
? ? opfók csak ? ? figyelmezetette ? ? ∅ ∅
? ? ? (a)
? ?
?
? ?
? a gyalogosokat ? optop ? most
? ? ? ? is opis
? járdára
? autóst ? ? ? ? kergető ∅
? ∅
133
31. Melyik ágrajz tartozik a megadott mondatokhoz, illetve kifejezésekhez? Helyezzük el a mondat (kifejezés) részeit a megfelelő ágrajzon! Ha szükséges, egészítsük ki az ágrajzokat a hiányzó elemekkel! Ki tudunk-e találni a fel nem használt ágrajznak megfelelő mondatot (kifejezést)? Ha nem, miért nem? A) Most Csengével nem szeretnék találkozni. a) S=TP TP AdvP
T’ DPk
T
VP V’ NegP
V’ V
DPi
InfP
DPk ∅
Inf ’ Inf
DPi
DPk
b) S=TP TP AdvP
T’ DPk
T
VP V’ NegP
V’ V
DP
InfP Inf ’
Inf
134
DP
DPk
B) Csengével nem most szeretnék találkozni. a) S=TP T’ DPk
TP T
T’
AdvP
T+Vt
VP
NegP AdvP
V’ Vt
DPi
InfP
DPk
Inf ’ Inf
DPi
DPk
InfP
DPk
b) S=TP T’ DPk
FP T AdvP
F’ F+Vt
VP
NegP AdvP
V’ Vt
DPi
Inf ’ Inf
DPi
DPk
135
C) Most szeretnék nem Zsomborral sakkozni. a) S=VP AdvP
VP V’ V
DP InfP= FInfP DP NegP
DP
FInf
FInf’ InfP Inf ’ Inf
b) S=VP AdvP
VP V’ V
DPi InfP= FInfP DPk NegP
DP
FInf
FInf’ InfP Inf ’ Inf
136
DPi
DPk
D) Sakkozni nem most szeretnék Zsomborral. a) S=TP T’ InfPk
FP T
Inf ’ Inf
DPi
AdvP DPj NegP AdvP
F’ F+Vt
VP V’ Vt
DPi
InfPk
DPj
InfPk
DPn
b) S=FP F’ InfPk Inf ’ Inf
FP F AdvP DPn NegP AdvP
F’ F+Vt
VP V’ Vt
DP
137
E) Csengének a gyűrűt is legalább ötször próbálta átadni. a) S=TP T’ DPk
QP T
Q’ DPj DP
FP Q is AdvP AdvP AdvP
F’ VP
F+Vt
AdvPi
V’
Vt InfP DPm ∅ AdvPi Inf ’ Inf
DPj DPk
AdvPi DPm
DPj DPk
b) S=TP T’ DPk
QP T
Q’ DPj DP
FP Q is
F’ AdvP
AdvP AdvP
F+Vt
VP AdvPi
V’
Vt InfP DP ∅ AdvPi Inf ’ Inf
138
AdvPi DP
DPj DPk
F) Legalább ötször a gyűrűt is megpróbálta átadni Csengének. a) S=QP Q’ AdvP
QP Q
AdvP
AdvP
Q’ DPj
DP
VP Q is AdvPi
V’ Vt
InfP
DPm
DPj
AdvPi Inf ’ ∅ Inf AdvPi DPm
DPj
DP
b) S=TP T’ AdvP
QP T
AdvP
AdvP
Q’ DPj
DP
VP Q is AdvPi
V’ Vt
InfP
DPm
DPj
AdvPi Inf ’ ∅ Inf AdvPi DPm
DPj
DP
139
G) Legalább ötször Csengének próbálta a gyűrűt átadni. a) S=TP T’ AdvP
FP T
AdvP
AdvP
F’ DPj
FP F
F’ DPk
F
VP AdvPi
V’ Vt
InfP
DPm
DPj
DPk
AdvPi Inf ’ Inf
AdvPi DPm DPj DPk
b) S=FP FP AdvP DPj AdvP AdvP
F’ FP F
F’ DPk
F
VP AdvPi
V’ Vt
InfP
DPm
DPj
DPk
AdvPi Inf ’ Inf
140
AdvPi DPm DPj DPk
H) A gyűrűt próbálta legalább ötször átadni Csengének. a) S=FP F’ DPj
QP F
Q’ AdvP Q
VP
AdvP AdvP AdvPi
V’
Vt
InfP
DPm
DPj
AdvPi Inf ’ Inf
AdvPi DPm
DPj
DP
b) S=TP T’ DPj
QP T
Q’ AdvP Q
VP
AdvP AdvP AdvPi
V’
Vt
InfP
DPm
DPj
AdvPi Inf ’ Inf
AdvPi DPm
DPj
DP
141
I) El ne kezdd mesélni a legújabb pletykáidat! a) S=VP V’ AdvPi
NegP
V’
V
DPj
InfP AdvPi Inf
Inf ’ DPj
AdvPi DP D’ D
NP N’ AP
N’ N
b) S=VP V’ AdvPi
NegP
V’
V
InfP Inf ’ Inf
DPj
AdvPi DP D’ D
NP N’ AP
N’ N
142
DP
DP
J) Most nem Zsombor húzta ki a gyufát, hanem Csenge. a) S=FP AdvP
FP
FP NegP
C
FP
FP
DP
F’ pro-F’
F’ DPj
F+Vt
VP AdvPi
V’ Vt AdvPi
DPj
DP
b) S=FP AdvPk
FP
FP NegP
C
FP
FP
DP F’
DPj
F+Vt
F’ pro-F’
VP AdvPi
V’ Vt AdvPi
DPj
DP AdvPk
143
K) a minden rokonunkat elbűvölő gyerekünk a) DP D’ D
NP N’
AP=QAP Q A’ DPk
QA
D’ D
N’ Q A’
AP
N
DP
A’ AdvPi
NP
A
DPk
AdvPi
N’ DetP
N’ N
DP
b) DP D’ D
NP N’
AP=QAP DPk
QA
D’ D
144
N
DPi A
N’ N’ N
AP A’
NP
DetP
N’ Q A’
DP
DPk
DPi
DP
L) a pályán hiba nélkül végiglovagolva
a) AdvP=TAdvP TAdv’ DPl AdvP TAdv AdvP D’ AdvP AdvPm Adv’ D NP (a) Adv AdvPm DPl N’ N b) AdvP=TAdvP TAdv’ DPl AdvP TAdv AdvP D’ AdvP AdvP Adv’ D NP (a) Adv N’
DPl
N
145
M) A tanárom nem az ágrajzát akarja a mondathoz igazítani, hanem a mondatát szeretné az ágrajzhoz alakítani. a) S=TP T’ FP T DPi D’ D
FP NP
NegP
N’
VPz
N
V’
Vt
C hanem FP
FP VPr
F’ F+Vt
V’ VPz
DPi InfPn DP k
InfPn
DPj
F+Vq
Inf
VPr
DPi InfPs DPl
Inf ’
D’ D a
Vq
F’
DPm
D’
DPk
DPj
D
InfPs Inf ’ Inf
DPl DPm
NP
NP
N’
N’
N
N b) S=TP T’ FP T DPi D’ D
FP NP
NegP
N’ N
C hanem FP
VPr
VPz DP Vt
F’
V’
V’
F+Vt VPz
DPi InfPn DP k
D a
InfPn
DPj
D’
Vq
F’ F+Vq
DPi
DPk DPj D
Inf
NP N’ N
DP
InfPs
DPm
D’
NP
N
VPr
DPi InfPs DPl
Inf ’ Inf
N’
146
FP
DP
Inf ’ DPi DPl DPm
N) Mostanában Zsombor miért nézegeti a nem virágzó kaktuszait? a) S=TP TP AdvP
T’ DPi
FP T
F’ AdvP F+Vt
VP V’
Vt
DPi
DP D’ D a
NP N’
AP
N’
A’ NegP
N
DP
A’ A
b) S=TP T’ AdvP T
TP T’ DPi
FP T
F’ AdvP F+Vt
VP V’
Vt
DPi
DP
DP
D’ D a
NP N’
AP
N’
A’
N
NegP
A’ A
147
O) Szerinted Csenge miért tőlünk várja a világrengető ötleteket? a) S=TP TP AdvP
T’ DPi
T
FP FP AdvP
F’ DPk
F+Vt
VP V’
Vt
DPi
DPk
DP
b) S=TP TP AdvP
T’ DPi
FP T AdvP
F’ FP F
F’ DPk
F+Vt
VP V’
Vt
148
DPi
DPk
DP
P) Ausztriában melyik síbérletért hány eurót kellett fizetni? a) S=QP DP
QP Q’ NPn
FP Q opdist
F’ DPi
F+Vt
D’ D O
VP DPi ∅
NP
Vt
N’ DetP
V’ DPk
InfP DPi ∅ Inf
N’ N
NPn
DPi
Inf ’ DPk
NPn
DPi
b) S=QP DP
QP Q’ DPn
FP Q opdist
F’ DPi
F+Vt
D’ D
DPi ∅
NP
V’ Vt
N’ DetP
VP
N’ N
DPk
InfP DPi ∅ Inf
DPn
DPi
Inf ’ DPk
DPn
DPi
149
Q) Vajon Somogyban a politikai szövetséget kik fogják megkötni kivel? a) S=TP TP vajon DP
TP T’ DPk
T
FP
D’ D
DPj
NP
F’ F
VP
AdvPl
N’ AP
AdvPi
N’
V’ Vt
N
InfP DPj
AdvPi ∅
DPk AdvPl
Inf Inf
AdvPi DPj
DPk AdvPl
b) S=TP TP vajon DP
TP T’ DPk
T
FP
D’ D
DPj
NP
F’ F
VP
N’ AP
N’ N
AdvPi
V’ Vt
InfP DPj
AdvPi ∅
Inf Inf
150
DPk
AdvPi DPj
DPk AdvP
R) Csengének kérd ki a tanácsát! a) S=FP F’ DPj
VP F+Vt
AdvPi
V’ Vt
AdvPi
DP
DP
DPj
DPj
D’ D
NP N’ N
DPj
DP
DPj
b) S=TP T’ DPj
T
FP F’ VP F+Vt
AdvPi
V’ Vt
AdvPi
DP
DPj
D’
D
NP N’ N
DPj
151
c) S=FP F’ DPj
VP F+Vt
AdvPi
V’ Vt
AdvPi
DP
DP
DPj
D’ D
NP N’ N
DPj
d) S=TP T’ DPj
T
FP F’ VP F+Vt
AdvPi
V’ Vt
AdvPi
DP
DP DPj D
D’ NP N’ N
152
S) Felhívjalak? Hívjalak fel? a) S=VP VP ope.k.
AdvPi
V’ V
AdvPi DP
DP
b) S=FP ope.k.
FP F’ VP F+Vt
AdvPi
V’ Vt
AdvPi DP
DP
c) S=VP VP ope.k.
AdvPi
V’ V
AdvPi DP
d) S=FP ope.k.
FP F’ VP F+Vt
AdvPi
V’ Vt
AdvPi DP
153
T) A nem tőlem származó ötletekért nem én fogom bezsebelni a dicséretet. a) S=TP T’ DPj
FP T
D’ D
DPm NP
NegP
DP
F’ F+Vt
N’ AP= FAP DPi NegP
DP
VP AdvPk
N’ F A’
Vt
N
InfP AdvPk
AP
FA
V’ DPm
Inf ’ Inf AdvPk DP
A’ A
DPj
DPj
DPi
b) S=FP F’ DPj
FP F
D’ D
DPm NP
NegP
N’ AP= FAP DPi NegP
DP
N’ N
AP
154
VP V’
Vt
InfP AdvPk
DPj Inf ’
Inf AdvPk DP
A’ A
F+Vt
AdvPk
F A’
FA
DP
F’
DPi
DPj
DPm
U) Szerinted ki kivel, milyen áron kötött szövetséget? a) S=QP AdvP
QP Q’ DPk
QP Q
Q’ DPi
FP Q
F’ NPn
F+Vt
N’
VP V’
AP
N Vt
DPi
DPn
DPk NP
DPj ∅
DPk ∅
b) S=QP AdvP
QP Q’ DPk
QP Q
Q’ DPj
FP Q
F’ DPi
F+Vt
D’
VP V’
D
NP Vt ∅
N’ DetP
DPi ∅
N’ N
155
V) Csenge nem Zsombort próbálja felébreszteni, csak mosogat. a) S=TP DPi
T’ T
FP
FP NegP
C
FP
FP
csak
VPz
FP
F’
V’
F+Vt
F’ VPz
Vt DPi DPl InfPk
InfPk AdvPj
F+Vt
VP
Inf ’ Inf AdvPj DPi
V’ DPl
Vt
DPi
b) S=TP DPi
T’ T
FP
FP NegP
FP FP
csak
VPz V’ Vt DPi
F’ F+Vt
F’ VPz AdvPj
InfPk
F+Vt
VP
Inf ’ Inf AdvPj DPi
156
FP
V’ DPl
Vt
DPi
W) Nem a nem tollal írt dolgozatokat nem fogadta el a vizsgán, hanem a teremből küldte ki puskázó diákokat. a) S=FP
FP
C
NegP
FP
FP VPs
VPz
F’
V’
V’
NegP
Vt AdvPi DP
DP
F’
F’ F+Vt
Vq
DP
F+Vq DPl
VPs AdvP DPl
DP
VPz AdvPi DP
D’ D
NP N’
AP= TAP NP NegP
N’ T A’
NP
TA
N AP
N’ N
157
b) S=FP
FP
C
NegP
FP
FP VPs
VPz
F’
V’
AdvP j ∅
NegP
Vt AdvPi DP
DP
F’ F+Vt
VPz AdvPi
D’ D
NP N’
AP= FAP NP NegP
FA’ NP N’ N
158
N’
FA
N AP
F’ V’
Vq DP
AdvPj DP
F+Vq DPl
DP
VPs AdvPj DPl
X) Egyszer próbáljuk meg a világot jelentő deszkákat nem Hollywoodban elhelyezni! a) S=FP AdvP
FP F’
F+Vt
VP AdvPi
V’ Vt
AdvPi DPj DPl
InfP= TInfP TInf’ TInf
D’ D
NP
FInfP
DPm
FInf’
NegP DP
N’ N’ A’ A
InfP
DPm
AP NPk
FInf
Inf ’ Inf
DPj
DPl
DPm
N NPk
b) S=FP AdvP
F’ F+Vt
VP AdvPi
V’ Vt
AdvPi DPj DPl
InfP= TInfP TInf’ TInf
D’ D
NP
DP
NegP DP
N’ AP NPk A
TInf’ TInf
InfP
DPm N’
A’
TInfP
Inf ’ Inf
DPj
DPl
N NPk
159
Y) Zsombor főnökének hol láttátok ajándékot osztogatni a feleségét? a) S=TP T’ DPj
FP T
D’ D
F’ AdvP F+Vt
NP
VP V’
DPl
N’ N
Vt
DPl
DP
InfP
NPk
DPj Inf ’
Inf
DP
NPk
DPj
DPj
D’ D
NP N’ N
DPj
b) S=TP T’ DPj
FP T
D’ D
F’ AdvPn
NP
F+Vt
VP V’
N’
DPl N
DPl
Vt
DP
InfP
NPk
DPj AdvPn Inf ’
Inf
DP DPj
DPj D’
D
NP N’ N
160
DPj
32. Rendeljük az egyes operátorok mellé azok fél-formális jelentésleírását! OPERÁTOROK TOPIK (a módosítóban) KONTRASZTÍV. TOPIK FÓKUSZ KÉRDŐSZÓ ... IS MINDEN ... LEGALÁBB N ... TAVALY PÉCSETT
... (szabad mondathatározó) UDVARIASAN
... (VP módhatározója) NAGYON GYAKRAN
... (fok/mérték/gyakoriság) NEM ... (ige előtt) NEM ... ([FP nem XP [F’... ]] ) NEM… HANEM… (FP-re csatolva.)
Jelentésleírások minden x-re, ahol _ az x, fennáll {... x ...} ki/mi az az x, melyre fennáll {... x ...} Pécsett fennáll(t) , hogy {...} udvarias módon zajlik/zajlott az, hogy {...} _-től különböző dolog az az x, melyre fennáll {... x ...} _ az az x, melyre fennáll {... x ...} _ egy olyan x, melyre fennáll {... x ...} _ fennáll(t), hogy {...} _ módon fennáll(t), hogy {...} tavaly fennállt, hogy {...} nagy gyakorisággal fennáll(t), hogy {...} nem az 1. szituáció áll fenn, hanem a 2. szituáció _ egy olyan x, melyre fennáll {... x ...} nem igaz az, hogy {...} _ mértékben/gyakorisággal fennáll(t), hogy {...} _ egy olyan x, ellentétben más entitásokkal, melyre fennáll {... x ...} _ is egy olyan x, melyre fennáll {... x ...} legalább n _ olyan x, melyre fennáll, hogy {... x ...} nagy mértékben fennáll(t), hogy {...}
161
33. Melyik mondat vonatkoztatható igaz módon az alábbi táblázatban felvázolt helyzetre? Minden lány legalább három fiút kikosarazott. Minden fiút legalább három lány kikosarazott Gizella Helén Ilona Jolán Klára ☺
Albert ⊗
Benedek ⊗
⊗ ⊗
Dezső ⊗ ⊗ ⊗
⊗
Ervin ⊗ ⊗ ⊗ ⊗
Frigyes ⊗ ⊗ ⊗ ⊗
Készítsünk hasonló táblázatos modellt a következő mondatok jelentéskülönbségének ábrázolására! Csak a matektanár dicsérte csak Pétert. Csak Pétert dicsérte csak a matektanár.
34. Keressünk megfelelő válaszokat az alábbi kérdésekre! ☺ Kérdések: a. b. c. d.
Ki kivel veszett össze? Ki veszett össze kivel? Ki kinek adott virágot? Ki adott virágot kinek?
Válaszok: e. ‘Péter veszett össze ‘Marival. f. Péter Marival és Jánossal, Mari Andrással és Péterrel, Juli meg Marival, Andrással és Péterrel veszett össze. g. ‘János és Péter adott virágot ‘Julinak és Marinak. h. János Julinak, Péter Julinak és Marinak, András pedig Julinak, Katának és Marinak adott virágot.
35. Szerkesszünk kérdéseket az alábbi mondatokhoz úgy, hogy a ki? és a kinek? kérdések mindegyike szerepeljen bennük! a. Mari vette meg a jegyet Péternek! b. Péter Marinak vette meg a jegyet, János Julinak és Marinak, András Zsuzsának. Milyen jelentésbeli különbségek tapasztalhatók? Hogyan jelenik meg a különség az ágrajzon?
162
36. Adjuk meg azokat az egyszerű mondatokat, amelyeknek a jelentésleírása alább olvasható! ☺ a. „Legalább öt sör olyan y, amire fennáll, hogy megitta y-t Péter” b. „Minden x-re, ahol tanár az x, igaz az, hogy legalább két vizsgázó olyan y, akire fennáll, hogy x megbuktatta y-t” c. „A szerdai túrán fennált fennállt, hogy minden x-re, ahol fiú az x, igaz volt az, hogy legalább három olyan y fa létezett, amelyre fennállt, hogy x femászott y-ra” d. „A szomszédaink olyan x személyek, ellentétben másokkal/mással, akikre fennáll, hogy csak a balkon az az y dolog, amelyre igaz, hogy kitakarítja x y-t.” e.
„Nekem az a véleményem, hogy az egyetemen az a helyzet, hogy nagy gyakorisággal előfordul, hogy nagy mértékben előáll az a helyzet, hogy felgyorsulnak az események”
f. “Ki az az x személy, akire nem igaz az, hogy megnézte x a vizsgarendezésemet ?” g. “Nem igaz az, hogy megnézte Péter a vizsgarendezésemet.” h. “Péter egy olyan x személy, ellentétben más személyekkel, akire nem igaz az, hogy megnézte x a vizsgarendezésemet.” i. “Péter egy olyan x személy, akire nem igaz az, hogy megnézte x a vizsgarendezésemet. “ j. “Pétertől különböző személy az az x, akire nem igaz az, hogy megnézte x a vizsgarendezésemet. “
163
164
