1. LÉPÉS
3
! ÍRÁS ÉS KIEJTÉS A görög betĦk nem teljesen ismeretlenek számunkra. Általános- és középiskolai tanulmányaink alatt matematika és fizika órán, esetleg antik tanulmányaink során találkozhattunk velük, használtuk azokat. SĘt, olyanok is vannak, akik az egész ábécét kívülrĘl fújják: alfa, béta, gamma, delta, stb. Ez sokat segíthet, hiszen a görög írás – és helyesírás – az ókor óta nem változott, a kiejtés viszont annál többet. Ha csak a fenti négy betĦt nézzük, egyiket sem helyes (már) a-nak, b-nek, g-nek vagy d-nek ejteni. Arról nem is beszélve, hogy miután az ókor maga is több száz évet és sok dialektust ölel fel, máshogy olvashatnánk Homérosz mĦveit, mint például Arisztotelészét. Az újgörög esetében – élĘ nyelv lévén – ilyen nehézségek már nincsenek, hiszen a tankönyvek tanítását a görög anyanyelvĦek beszédén könnyen ellenĘrizhetjük. A görög betĦk írása, bármilyen kacifántosnak is tĦnnek azok, könnyen elsajátítható. Az idegen íráskép ugyanakkor nem kedvez a szavak memorizálásának, ezért azt tanácsoljuk a tanulónak, hogy a könyvben szereplĘ példamondatokat olvassa el (lehetĘleg hangosan) minél többször, s hogy a fordítási feladatokat ne csak megoldja, de gyakorolja is.
4
! ! Ábécé – Az egyszerĦ betĦk BetĦ ǹ Ǻ
Į ȕ
ī
Ȗ
ǻ
į
Ǽ
İ
ǽ
ȗ
Ǿ
Ș
Ĭ
ș
ǿ
Ț
Ȁ
ț
ȁ Ȝ Ȃ ȝ ȃ Ȟ Ȅ
ȟ
ȅ Ȇ ȇ
Ƞ ʌ ȡ
Ȉ
ı, Ȣ
ȉ IJ Ȋ ȣ ĭ ij ȋ
Ȥ
Ȍ ȥ ȍ Ȧ
5
Magyarázat a kiejtéshez A betĦ Átírás neve ȐȜijĮ [a] mint a magyar á, röviden ȕȒIJĮ [v] mint a magyar v [Ȗ] a zárhang g réshang párja, mintha a torok mélyén próbálnánk h-t ejteni ȖȐȝĮ a magas magánhangzók [e, i] elĘtt lágyul, [Ȗǯ] ejtése, kb. mint a j hangé a várj szóban a zárhang d réshang párja, ejtése mint a th-é az įȑȜIJĮ [į] angol that szóban ȑȥȚȜȠȞ [e] nyílt e, sosem é a magyar z-nél kissé hátrébb képzett, zs-be ȗȒIJĮ [z] hajló hang ȒIJĮ [i] mint a magyar i a zárhang t réshang párja, ejtése mint a th-é az șȒIJĮ [ș] angol thank szóban [i] mint a magyar i ȖȚȫIJĮ a legtöbb szóban magánhangzó elĘtt, hangsúlytalan [j] helyzetben ejtése kb. mint a j-é, illetve „lágyságjel” [k] mint a magyar k țȐʌĮ a k magas magánhangzók [e, i] elĘtt enyhén [kǯ] lágyul, ejtése, kb. mint a kj-é a rakj szóban ȜȐȝįĮ [l] mint a magyar l ȝȚ [m] mint a magyar m ȞȚ [n] mint a magyar n ksz, de az sz a magyarénál kissé hátrébb ȟȚ [ks] képzett, s-be hajló hang ȩȝȚțȡȠȞ [o] röviden ejtett o ʌȚ [p] mint a magyar p ȡȦ [r] mint a magyar r a magyar sz-nél kissé hátrébb képzett, s-be ıȓȖȝĮ [s] hajló hang IJĮȣ [t] mint a magyar t ȪȥȚȜȠȞ [i] mint a magyar i ijȚ [f] mint a magyar f [Ȥ] a magyar h-nál érdesebben ejtett hang ȤȚ a magas magánhangzók [e, i] elĘtt lágyul, [Ȥǯ] ejtése, kb. hj, mint a német ich szóban psz, de az sz a magyarénál kissé hátrébb ȥȚ [ps] képzett, s-be hajló hang ȦȝȑȖĮ [o] röviden ejtett o
Példák: ǹ Ǻ ī ǻ Ǽ ǽ Ǿ Ĭ ǿ Ȁ ȁ Ȃ ȃ Ȅ ȅ Ȇ ȇ Ȉ ȉ Ȋ ĭ ȋ Ȍ ȍ
ȐȞșȡȦʌȠȢ ȕȐȡțĮ ȖȐȜĮ īİȡȝĮȞȓĮ įȑțĮ İȖȫ ȗȫȠ ȒȜȚȠȢ șİȩȢ ǿIJĮȜȓĮ ʌĮȚįȚȐ țĮȜȩȢ țȚȜȩ ȜĮȩȢ ȝȚțȡȩȢ ȞȑȠȢ ȟȑȡȦ ȩȝȠȡijȠȢ ʌĮȡĮțĮȜȫ ȡĮįȚȩijȦȞȠ ıĮȜȐIJĮ IJȘȜȑijȦȞȠ ȪʌȞȠȢ ijȓȜȠȢ ȤĮȡIJȓ ȤȑȡȚ ȥȦȝȓ ȫȡĮ
[ànșropos] [vàrka] [Ȗàla] [Ȗǯermanìa] [įèka] [eȖò] [zòo] [ìljos] [șeòs] [italìa] [peįjà] [kalòs] [kǯilò] [laòs] [mikròs] [nèos] [ksèro] [òmorfos] [parakalò] [raįiòfono] [salàta] [tilèfono] [ìpnos] [fìlos] [Ȥartì] [Ȥǯèri] [psomì] [òra]
ember csónak tej Németország tíz én állat nap isten Olaszország gyerekek jó kiló nép kicsi új tud szép kér rádió saláta telefon alvás barát papír kéz kenyér óra
!"! Megjegyzések az írással és kiejtéssel kapcsolatban A görögök nem kapcsolnak össze.
használnak
folyóírást, legfeljebb néhány betĦt
KisbetĦs írásban a Ȉ-nak két megfelelĘje van, a és a . Utóbbit a szó végén használják, pl. (Sziszifosz).
6
A dupla mássalhangzókat szimplán ejtik, pl. [àlasa] = tenger. Gyakori hiba a és a kiejtésének egybemosása. Vigyázni kell, mert akárcsak a hangsúly vagy a helyesírás tévesztésénél, itt is félreértésekhez vezethet a hibás kiejtés. Nem mindegy, mit mondunk: -t [filì] (csók) vagy -t [ilì] (bimbó). A magas magánhangzók (, , , , , , ) elĘtt a torokhangok ( , , , , , ) lágyulnak: [ ermanìa]. A legtöbb szóban magánhangzó elĘtt, hangsúlytalan helyzetben az i betĦket (, , , , ) – leggyakrabban az -t – [j] félhangzónak (kb. j-nek) ejtjük ( [pe já] = gyerekek), illetve [k], [g], [], [], [n] és [l] hangok után lágyságjelként viselkednek, ami azt jelenti, hogy az elĘttük álló mássalhangzót meglágyítják és beléjük olvadnak ( [ a à] = nagymama). Ezek a félhangzók nem alkotnak szótagot, így pl. a fenti szót így szótagolnánk: -. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy nem minden hangsúlytalan, magánhangzó elĘtt álló i betĦ viselkedik így. Néhány, a tudós hagyományból származó szónál az i teljes hangzó ( [i-a-nu-à-ri-os] = január). (A jelenségrĘl késĘbb még szólunk).
!"! Az összetett betĦk A 24 egyszerĦ betĦn kívül használunk még néhány összetettet is. A jelenség többnyire nyelvtörténeti okokra vezethetĘ vissza. Az újgörög meglehetĘsen konzervatív nyelv, ragaszkodik az ógörög helyesíráshoz, még akkor is, ha az adott betĦkombináció már nem az eredeti kettĘs hangzót jelöli, pl. = óg. [ai], újg. [e]. Az összetett mássalhangzók többsége az [n] orrhang hasonulásának eredménye (pl. = [ng]), valamint az egyszerĦ betĦk által már nem jelölt zöngés zárhangok jelölésére szolgál: a például az ógörögben még [b] hangot jelölt, az újgörögben viszont már [v]-t. A [b] hang betĦmegfelelĘje a lett. Több olyan betĦkapcsolat is van, amelynek kiejtése az adott környezetben eltér az eredeti írásképtĘl, vagy az többféleképpen is lehetséges, pl.: = [ng], [ng ], [n], [n ], [g], [g ].
!"! !# Összetett magánhangzók BetĦ
Átírás
Magyarázat a kiejtéshez
Példák
ĮȚ Ƞȣ
[e] [u]
İȚ
[i], [j]
ȠȚ
[i]
ejtése ugyanúgy, mint az -é röviden ejtett u mint a többi [i] hang, az után a leggyakoribb [j] félhangzó mint a többi [i] hang magánhangzó és zöngés * mássalhangzó elĘtt ev zöngétlen mássalhangzó* elĘtt ef magánhangzó és zöngés mássalhangzó* elĘtt av zöngétlen mássalhangzó* elĘtt af
țĮȚ [kǯe] és ʌȠȪ [pu] hol İțİȓ [ekǯì] ott įȠȣȜİȚȐ [įuljà] munka ǻİȜijȠȓ [įelfì] Delfi
[ev] İȣ [ef] Įȣ
[av] [af]
ǼȪĮ [èva] Éva İȣȤĮȡȚıIJȫ [efȤaristò] köszönöm ǹȪȖȠȣıIJȠȢ [àvȖustos] augusztus ĮȣIJȩȢ [aftòs]
Ha a betĦkapcsolat magánhangzóit külön kell ejteni, a második magánhangzó fölé két pontot teszünk: !"-# [ai-vasìlis] Télapó.
!"!$! Összetett mássalhangzók BetĦ
Átírás [mb]
ȝʌ [b] [nd] ȞIJ
[d]
Magyarázat a kiejtéshez mint az mb az ember szóban, ahol az m-et röviden ejtjük mint a magyar b, szó elején, és fĘleg idegen eredetĦ szavaknál szó közben is nd, röviden ejtett n-nel mint a magyar d, szó elején, és fĘleg idegen eredetĦ szavaknál szó közben is
1.3.1. * Zöngés mássalhangzók: , , , , , , , , , Zöngétlen mássalhangzók: , , , , $, , , %
Példák İȝʌȡȩȢ! halló! ȝʌȐȜĮ
[embròs] [bàla] labda
ȐȞIJȡĮȢ [àndras] férfi ȞIJȠȝȐIJĮ [domàta] paradicsom
BetĦ
Átírás [ng]
ȖȖ [ngǯ] [ng] [ngǯ] Ȗț [g] [gǯ] [nȤ] ȖȤ [nȤǯ] IJı
[ts]
IJȗ
[dz]
Magyarázat a kiejtéshez mint az ng az angol szóban, ahol az n-t röviden ejtjük az n-t röviden ejtjük, a [g] magas magánhangzó [e, i] elĘtt lágyul, kiejtése kissé a gy-hez közelít, kb. ngj mint az ng az angol szóban, ahol az n-t röviden ejtjük az n-t röviden ejtjük, a [g] magas magánhangzó [e, i] elĘtt lágyul, kiejtése kissé a gy-hez közelít, kb. ngj mint a magyar g, szó elején, és fĘleg idegen eredetĦ szavaknál szó közben is a [g] magas magánhangzó [e, i] elĘtt lágyul, kiejtése kissé a gyhez közelít, kb. gj ejtése kb. nh, ahol az n röviden, a h érdesen ejtett az n-t röviden ejtjük, a [] magas magánhangzó [e, i] elĘtt lágyul, ejtése kb. nhj a magyar c-hez hasonló, kissé cs-be hajló hang
Példák ȅȣȖȖĮȡȓĮ [ungarìa] Magyarország ȐȖȖİȜȠȢ angyal
[àngǯelos]
ĮȖțĮȜȚȐȗȦ [angaljàzo] átölel ĮȞȐȖțȘ [anàngǯi] szükség
ȖțȠȜ
[gol] gól
ĭȠȜțıȕȐȖțİȞ [folksvàgǯen] Volkswagen ȝİ ıȣȖȤȦȡİȓIJİ! [mesinȤorìte] elnézést! ıȣȖȤĮȓȡȦ gratulál
[sinȤǯèro]
IJıȚȖȐȡȠ [tsiȖàro] cigaretta IJȗĮIJȗȓțȚ [dzadzìki] a magyar dz-hez hasonló, kissé joghurtos-fokhagymás dzs-be hajló hang uborkasaláta
A kérdĘjel görög megfelelĘje a pontosvesszĘ (;), a pontosvesszĘé pedig a felsĘ pont (ǜ).
!"! A hangsúlyozás A görögben hangsúlyjellel – ékezettel (ǯ) – jelöljük a nyomatékos szótagokat, azt az egynél több szótagú szavaknál a magánhangzóra tesszük. Az egy szótagú szavak esetében csak a & (hogy?), ' (hol/hova?), (vagy) és (íme) kap hangsúlyjelet, ezeknél a jelnek
értelem-megkülönböztetĘ szerepe van. A hangsúlyos szótagot nyomatékosabban ejtjük, de a magánhangzók sosem nyúlnak meg annyira, mint a magyar hosszú magánhangzók (pl. á, é, í, ó, ú). A szóvégi hangsúlyos magánhangzó hosszúsága nem változik: &. Hangsúlyos összetett magánhangzóknál az ékezet a második hangzóra kerül: !'$. Ha az elsĘn van, akkor a betĦkapcsolat két * tagját külön kell ejteni: ( [màios] . Ügyeljünk tehát arra, hogy – például az olasszal ellentétben, ahol a hangsúlyos magánhangzó ejtését megnyújtják – a görögben a hangsúlyos szótagot csak nyomatékosan, de nem elnyújtva ejtjük: (ol.) Antonio [anto·nio] ) (gör.) !$& [andònios].
1.4.* A dupla magánhangzók kettĘs hangzóként történĘ ejtésével a 4. leckében még foglalkozunk.
